A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2013.9.12. COM(2013) 625 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK 2012. évi éves jelentés a bővítéshez nyújtott pénzügyi támogatásról (IPA, PHARE, CARDS, előcsatlakozási eszköz Törökország részére, átmeneti támogatási eszköz)

{SWD(2013) 326 final}

HU

HU

Bevezetés Ez a jelentés az előcsatlakozási támogatás 2012. évi végrehajtásával kapcsolatos legjelentősebb fejleményeket1, valamint a jövőbeni kilátásokat ismerteti. A beszámolási időszak alatt végrehajtott konkrét tevékenységeket részletesen ismerteti az e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum2, mely egyetlen dokumentumban tekinti át az IPA-t3, az IPA előtti előcsatlakozási eszközöket és a Nyugat-Balkánnak nyújtott eszközöket (vagyis a PHARE-t, a CARDS-ot4, a Törökország részére nyújtott előcsatlakozási eszközt és átmeneti támogatási eszközt). A 2012. évi éves jelentés alkalmat ad a jelenlegi sikerek és a levont tanulságok áttekintésére akkor, mikor a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó új IPA intézményi felépítése már a véglegesítés szakaszában van. A jelentés röviden felvázolja azt a politikai és gazdasági környezetet, amelyben az EU által finanszírozott tevékenységek megvalósultak. Rávilágít a stratégiai tervezés és a programozási dokumentumok javítása terén elért előrelépésekre, és 1

A programigazgatással, jelentéstétellel és a kiadásokkal kapcsolatos részletesebb – például a kormányzást és az elszámoltathatóságot, a kockázatokat és ellenőrzéseket, a jogszerűséget és szabályszerűséget, a hibaarányokat és a megalapozott bizonyosságot érintő esetleges következményeket ismertető – jelentést a Bővítési Főigazgatóság 2012. évi tevékenységi jelentése tartalmazza. A Bizottság az arra vonatkozó kötelezettségének megfelelően, hogy részletes tájékoztatást nyújtson a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, évente jelentést tesz közzé az előcsatlakozási támogatásról. A 2011-es költségvetési évre vonatkozó előző jelentést 2012-ben tették közzé, és nyilvánosan a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/enlargement/instruments/how-does-itwork/index_en.htm. 2

Bizottsági szolgálati munkadokumentum, amely a következő dokumentumot kíséri: „A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – 2012. évi éves jelentés a bővítésre fordított pénzügyi támogatásról (IPA, PHARE, CARDS, a Törökország részére nyújtott előcsatlakozási eszköz és az átmeneti támogatási eszköz). 3

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) teljes költségvetése a 2007–2013 közötti időszakra 11,5 milliárd EUR. Az IPA kedvezményezettjei: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Törökország, Izland (2011-től), valamint Koszovó*. Az IPA támogatja a kedvezményezett országokban végbemenő reformokat és az Európai Unió normáival és politikáival, valamint az uniós vívmányokkal történő fokozatos összehangolást a jövőbeli uniós tagságra való felkészülés érdekében. 4

Eredetileg 1989-ben hozták létre „Támogatás Lengyelország és Magyarország gazdaságának átalakításához” (PHARE) program néven, amely később Lengyelországgal és Magyarországgal együtt összesen tíz országra terjedt ki. A 2004-ben csatlakozott tíz országból nyolc országnak nyújtott támogatást: a Cseh Köztársaságnak, Észtországnak, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának, Lengyelországnak, Szlovákiának és Szlovéniának, továbbá a 2007-ben csatlakozott országokat (Bulgária és Románia) is segítette a nagy horderejű gazdasági átalakítások és politikai változások időszakában. 2000-ig a Nyugat-Balkán országai (Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Bosznia-Hercegovina) szintén a Phare kedvezményezettjei voltak. Ezeknek az országoknak azonban 2001-től a CARDS program (Újjáépítési, fejlesztési és stabilizációs közösségi támogatás a Balkán számára) nyújtott pénzügyi támogatást. Ez a rendelet hatályon kívül helyezi az OBNOVA rendeletet és módosítja a Phare-rendeletet, illetve létrehozza a délkelet-európai országoknak nyújtott támogatás egységes keretét: a CARDS programot (Újjáépítési, fejlesztési és stabilizációs közösségi támogatás). 2007-ben felváltotta az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA). * Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

2

összefoglaló jelentéseket tartalmaz a projektek végrehajtásáról, azok eredményeiről és a donorkoordináció jelenleg zajló továbbfejlesztéséről. Az elmúlt időszak tapasztalatairól készített elemzés – amelyet a 2012. évi IPA-konferencia értékelései és következtetései is alátámasztottak – elősegíti, hogy ajánlások készüljenek az IPA-források hatásának további javítása érdekében a 2013-ig tartó és azt követő időszakra egyaránt. 1.

A VIZSGÁLT ÉV: POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI HÁTTÉR

2012-ben a bővítési országok tovább haladtak az Európai Unió felé vezető útjukon. Számos kedvező fejlemény következett be a tagjelölt országokban5 és a potenciális tagjelölt országokban6 egyaránt, többek között az EU-hoz kapcsolódó reformok terén is előrelépéseket értek el. Horvátország csatlakozási szerződésének ratifikációs folyamata folytatódott, előkészítve az ország 2013. július 1-jei csatlakozását. Júniusban megindultak a csatlakozási tárgyalások Montenegróval, az Izlanddal folytatott tárgyalások pedig folytatódtak. A Bizottság által 2012 májusában meghirdetett pozitív menetrend új lendületet adott a Törökországgal fennálló kapcsolatoknak. Ugyanezen év márciusában az Európai Tanács megadta Szerbiának a tagjelölti státuszt. A Bizottság megerősítette, hogy az EU és Koszovó között létrejöhet a stabilizációs és társulási megállapodás. Előrelépés történt a Belgrád–Pristina párbeszéd keretében. A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatott magas szintű csatlakozási párbeszéd eredményeként hangsúlyosabbá váltak a hatóságok által végrehajtott reformok. Az albániai kormány és az ellenzék párbeszéde lehetővé tette, hogy a politikai patthelyzet nagyjából megoldódjon. Bosznia-Hercegovinával kezdetét vette a csatlakozási folyamatról szóló magas szintű párbeszéd annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak az országnak az uniós csatlakozási követelmények teljesítéséhez. Ennek eredményeként európai integrációs ütemtervet dolgoztak ki. A legtöbb országban továbbra is az emberi jogok, a jó kormányzás, a jogállamiság – beleértve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet –, valamint a közigazgatási kapacitás jelenti a legfőbb kihívást. A reformok tekintetében gyakran fokozottabb felelősségvállalásra, az előrelépéshez pedig a szükséges politikai akarat kialakítására volt szükség. Ugyancsak lényeges kihívás a véleménynyilvánítás szabadságának és a média függetlenségének megszilárdítása. A kétoldalú kérdések időnként kedvezőtlenül érintették a csatlakozási folyamatot. A bővítési országok a társadalmi-gazdasági fejlődés tekintetében vegyes képet mutattak. 2012-ben Törökország és Izland továbbra is a fellendülés útján haladtak. Az enyhe javulás időszaka után a nyugat-balkáni országok gazdaságainak zöme újra zsugorodni kezdett az EUban tapasztalt negatív gazdasági fejlemények következtében. A szociális körülmények jelentősen romlottak. A munkanélküliségi és szegénységi mutatók tovább emelkedtek, miközben a legsürgetőbb gazdasági prioritás továbbra is a költségvetés kiigazítása és a 5

Horvátország, Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Törökország.

6

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó.

3

munkaerőpiac reformja maradt. A legfőbb politikai kihívást továbbra is a jó kormányzás megvalósítása, a jogállamiság és az igazgatási kapacitás jelentette, ami káros hatást gyakorolt az üzleti környezetre. 2.

HATÉKONYABB ÉS EREDMÉNYESEBB SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRA TÖREKEDVE

Úton a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új előcsatlakozási eszköz felé Az érdekelt felekkel folytatott átfogó konzultációt, valamint a jövőbeni Előcsatlakozási Támogatási Eszköz előzetes értékelését követően – ami jelentős mértékben segítette az új eszköz kialakítását – a Bizottság 2011. december 7-én, a külső fellépési eszközökből álló csomag részeként elfogadta az IPA II rendeletre irányuló javaslatot. A bizottsági javaslat célja, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatot az előcsatlakozási támogatás és a bővítési politika prioritásai között, valamint ösztönözze az ágazati megközelítés alkalmazását. 2012 folyamán az IPA II rendeletre irányuló javaslatról parlamenti és tanácsi viták, illetve tárgyalások folytak, amelyek e jelentés elkészítésekor még mindig folyamatban voltak. Ezzel párhuzamosan a Bizottság nekilátott az IPA-ra vonatkozó alkalmazási szabályok tervezete és a stratégiai tervezés dokumentumai előkészítésének, hogy ezáltal teljessé váljon az IPA II támogatásainak programozására és végrehajtására vonatkozó keret. A Bizottság tanulmányt indított az ágazati megközelítés megvalósításáról, valamint külön munkacsoportokat hozott létre, amelyek az új eszköz végrehajtási módjainak különböző dimenzióival foglalkoznak. Az ágazati megközelítés 2012 során a Bizottság folytatta az ágazati megközelítés fokozatos végrehajtását a következő előcsatlakozási támogatási pénzügyi eszköz (IPA II) 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó programozásában. Az ágazati megközelítés felé történő fokozatos elmozdulásról a 2009. októberi IPAkonferenciát követően döntöttek azzal a céllal, hogy a támogatások jelentősebb eredményeket, hatást és hozzáadott értéket legyenek képesek elérni. Ezek az elvek a 2014–2020 közötti időszak tekintetében valamennyi új külső fellépési eszköz esetében kulcsfontosságúvá váltak. Az ágazati megközelítés felé történő elmozdulás különös jelentőséggel bír egy olyan időszakban, amikor a tagállamok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek által tapasztalt költségvetési korlátok még hatékonyabb és fenntarthatóbb előcsatlakozási támogatásért kiáltanak: az országok szükségleteiből és erősségeiből építkező, stratégiai alapú programozási megközelítés hozzájárul majd az eredményesebb és eredményközpontú előcsatlakozási folyamat megvalósításához. Ezentúl ez a megközelítés biztosítja a nemzeti hatóságok fokozottabb felelősségvállalását a programokban, hiszen az ágazati megközelítés a nemzeti stratégiákon alapul, ugyanakkor a kölcsönös kiegészíthetőség potenciálját is maximalizálja. Fokozza a különböző támogatási módok multiplikátorhatását, és a megfelelő munkamegosztás révén hozzájárul a támogatások racionalizálásához. Az új megközelítés jelentőségét 2011 áprilisában, az IPA érintett szereplőinek zágrábi konferenciáján is 4

megerősítették, valamint a jelenlegi IPA végrehajtásának értékelése során levont következtetések is ezt támasztják alá. Az IPA 2011–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív tervezési dokumentumait úgy állították össze, hogy tükrözzék ezt a megközelítést, aminek eredményeként a dokumentumok célirányosabbak lettek és a prioritások jobb kialakítására, illetve a célzottabb támogatásokra irányulnak. Az új programozási sablonokat és útmutatót magában foglaló új programozási módszert 2011 végén vezették be a 2012. és 2013. költségvetési év programozása céljából. 2012 folyamán valamennyi nemzeti hatóság komoly erőfeszítést tett a többéves indikatív tervezési dokumentumaikban megjelölt ágazatok felkészültségének elemzése terén, hogy elmozdulhassanak az ágazati megközelítés felé. 2012-ben került sor az első tényleges kísérletre arra vonatkozóan, hogy a bővítési országokban érvényesítsék az ágazati megközelítést, és ez az IPA II keretében végrehajtandó lényegesebb változások kísérleti tesztjeként is szolgált. Eközben a Bizottság 2012-ben elkészítette az előcsatlakozási támogatás ágazati megközelítésének alkalmazására vonatkozó iránymutatások tervezetét, amely az IPA II programozását segíti, és véglegesítése 2013-ban várható. 2013-ban a Bizottság emellett műhelytalálkozókat rendezett az ágazati megközelítésről az IPA valamennyi kedvezményezett országában, hogy a résztvevők alaposan megismerkedhessenek az ágazati megközelítés alkalmazásával az IPA II erőforrásainak programozása terén. Együttműködés a donorközösséggel a segélyhatékonyság tekintetében A Bizottság 2012-ben továbbra is követte a donorkoordinációs napirendet, és többek közt erőfeszítéseket tett a segélyek hatékonyságának és átláthatóságának maximalizálása érdekében, a 2011 novemberében Puszanban tartott 4. segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórumhoz kapcsolódó kötelezettségvállalásoknak megfelelően, ahol a Bizottság egyetértett a közös elvek – mint például a prioritásokért való felelősségvállalás, az eredmények jelentősége, az átláthatóság és az elszámoltathatóság – fontosságával. Ezen túlmenően a donorközösség – a Bizottságot is beleértve – kötelezettséget vállalt arra, hogy a támogatások átláthatóságán keresztül javítani fogják a fejlesztési együttműködés minőségét és hatékonyságát. 2012 során a Bizottság további lépéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében nyújtott támogatás összhangba kerüljön a segélyek átláthatóságára vonatkozó nemzetközi standardokkal. A 2012. évi puszani „partnerség a hatékony fejlesztési együttműködésért” témájú konferencián tett kötelezettségvállalásoknak megfelelően a hivatalos fejlesztési segéllyel (ODA) kapcsolatos jelentős információkat legkésőbb 2015 végéig standard formátumban a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik. A szervezeti és tevékenységi szintű, valamint az aktuális és a jövőbeni kiadásokra vonatkozó információkat tartalmazó adatsorok közzétételén keresztül a Bizottság naprakész, átfogó és előretekintő tájékoztatást nyújt a tagállami hatóságok, az uniós polgárok és a harmadik országok számára a fejlesztési együttműködés keretében nyújtott forrásokról.

5

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC)7 az EU-ról szóló 2012. évi szakértői értékelése keretében megfogalmazott ajánlásokkal összhangban a Bizottság felülvizsgálta programtervezési megközelítését. Az IPA II keretében előirányzott ágazati megközelítés végrehajtása a külső segélyek hatékonyabb kezelésére, valamint az előcsatlakozási támogatások hatékonyságának, eredményességének és eredményközpontúságának fokozására irányulnak. A jövőben a fokozottan eredményközpontú megközelítés szellemében az IPA továbbfejlesztése várható. Ebben az összefüggésben 2012-ben munkacsoport alakult, amelynek feladata olyan mutatók keretének kidolgozása, amelyeket az országstratégiák szintjén alkalmaznának az előrelépések és a teljesítmény nyomon követésére, értékelésére, illetve felülvizsgálatára. Ezen folyamatok összehangolását a Bizottság végzi, biztosítva az előcsatlakozási támogatás összhangját a Bizottság és a tagállamok, továbbá a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a tágabb értelemben vett donorközösség különféle kezdeményezései között, a donorkoordináció és a segélyhatékonyság javítása, valamint a kívánatos eredmények elérése érdekében. 3.

A PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁNAK KIEMELKEDŐ PÉLDÁI 2012-BEN

A csatlakozási szerződés 2011. december 9-i aláírását követően Horvátország 2012-ben folytatta az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges kapacitások megerősítésére irányuló intézkedések végrehajtását. 2013. július 1-jétől Horvátország az Európai Unió tagállama. Az I. alkotóelemre vonatkozó, 2012-ben elfogadott nemzeti program8 két költségvetési évet fed le, nevezetesen az IPA 2012 átmeneti támogatás és intézményfejlesztés forrásait, valamint a 2013. évi, 6 hónapra vonatkozó forrásokat (Horvátország 2013. július 1-jére tervezett uniós csatlakozásának megfelelően). A 2012. és 2013. évi nemzeti programok összértéke 46,80 millió EUR volt. Ezeket a fejleményeket az uniós pénzügyi támogatás 2012-es végrehajtása kísérte, további támogatást nyújtva a reformok kiteljesítéséhez és a kulcsterületeken – különösen az igazságszolgáltatás, az alapvető jogok, illetve a jogérvényesülés, szabadság és biztonság terén – a tagsággal járó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitások kiépítéséhez, valamint azon erőfeszítések megőrzéséhez, amelyek felkészítik Horvátországot a csatlakozás utáni alapok kezelésére és végrehajtására. Ezen túlmenően 2012 folyamán Horvátország befejezte a beszerzések előzetes ellenőrzése alóli mentességre való felkészülést annak érdekében, hogy még a csatlakozás előtt megvalósuljon az uniós pénzügyi támogatások kezelésének és végrehajtásának teljes körű decentralizációja. 2012-ben az EU és Törökország kapcsolataira vonatkozó pozitív menetrend új lendületet hozott, és a stagnálás időszaka után a csatlakozási folyamatot egyes területeken 7

Fejlesztési Együttműködési Igazgatóság, Fejlesztési Támogatási Bizottság (DCD-DAC), OECD.

8

E jelentés alkalmazásában a nemzeti programokra vonatkozó adatok az I. alkotóelemre utalnak.

6

visszazökkentette a helyes kerékvágásba. A menetrend a közös érdekekhez fűződő erőfeszítésekre helyezte a hangsúlyt, mint például: • • • • • •

az összhang megteremtése az uniós vívmányokkal; az energiaügyi együttműködés javítása; vízumok, mobilitás és migráció; kereskedelmi egyezmények, valamint a vámunió, amelynek átfogó hatásait a Világbank által indított tanulmány méri fel; külpolitika, beleértve a politikai reformokat és a terrorizmus elleni fellépést; az uniós programokban való részvétel jelentős fokozása.

Az IPA pénzügyi támogatás 2012-ben továbbra is a csatlakozási folyamat politikai prioritásaira irányult, az I. alkotóelemen belül különös hangsúlyt fektetve a jogállamiságra és az igazságszolgáltatáshoz, illetve az alapvető jogokhoz kapcsolódó kulcsfontosságú reformok bevezetésére, ami 2012-ben összesen 225,74 millió EUR-t tett ki. Ugyancsak kedvező fejleményeket tapasztaltak annak kapcsán, ahogy a török hatóságok a decentralizált igazgatás szellemében kezelték a pénzügyi támogatásokat. A közbeszerzési, szerződéskötési és pénzügyi igazgatási feladatoknak a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységről (CFCU) a felelős minisztériumokra történő átruházásához kötődő akkreditációs folyamat az IPA III. és IV. alkotóelemén belüli valamennyi működési struktúra tekintetében sikeresen lezárult. Csaknem húsz tartományban engedélyezték az IPA V. alkotóeleme kezelésének átruházását. 2012-ben élénkítették a török intézményekkel folytatott párbeszédet a migrációról és a menekültügyről, valamint az integrált határigazgatásról. Új lehetőségeket térképeztek fel arra vonatkozóan, hogyan segítheti elő az uniós pénzügyi támogatás az intézményi reformot. Az IPA keretében nyújtott pénzügyi támogatásban érdekelt valamennyi jelentős programozási szereplő, köztük az ENSZ szakosított szervei, egy sor projekttervezetet dolgoztak ki, illetve vizsgáltak felül. Folytatódtak az arra irányuló erőfeszítések, hogy javuljon az IPA-programok végrehajtásáért felelős török hatóságok által alkalmazott igazgatási és ellenőrzési rendszer, az IPA programozása és nyomon követése terén azonban még további előrelépésekre van szükség. Az Izlanddal kötött IPA-keretmegállapodás ratifikálási folyamata 2012-ben lezárult, miután az izlandi kormány egy parlamenti határozatban felhatalmazást kapott a keretegyezmény jóváhagyására. A parlamenti határozatot 2012. június 18-án fogadták el, ezáltal utat nyitva azon projekttervek végrehajtása előtt, amelyek Izland IPA-hoz kapcsolódó nemzeti programjai közé tartoznak. Az IPA-keretmegállapodás életbe lépését követően az IPA-hoz kapcsolódó 2011. évi nemzeti programok közé tartozó projektek végrehajtása 2012 második felében kezdődött meg. A 2011. évi program hét projektet támogat. A program költségvetése 12 millió EUR, az összeget egyenlő mértékben osztották el a többéves indikatív tervezési dokumentum két prioritástengelye között: •

az uniós vívmányok átültetésére és végrehajtására vonatkozó intézményi kapacitás támogatása által tovább javítják Izland képességét arra, hogy megfeleljen a tagsággal járó kötelezettségeknek, valamint 7

•

megerősítik Izland intézményi kapacitásait a strukturális alapok, illetve az egyéb uniós alapok igénybe vételére és végrehajtására való felkészülés vonatkozásában.

A 2012. évi nemzeti programot 2012. július 16-án fogadták el. A 12 millió EUR költségvetésű program három projekt támogatását célozza. A projektek végrehajtása részben megkezdődött. A 2013. évi nemzeti programot 2012. december 2-án fogadták el, összértéke 10,8 millió EUR. A 2013. április 27-i parlamenti választások után az újonnan alakult kormány felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat mindaddig, amíg a parlament fel nem méri a tárgyalások helyzetét és az uniós fejleményeket. Folyamatban van e fejlemények IPA-ra vonatkozó következményeinek vizsgálata. A Bizottság tervei szerint az IPA-hoz kapcsolódó további programokat szüneteltetik, amíg az izlandi kormány döntést nem hoz a csatlakozási folyamat folytatásáról vagy leállításáról. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság az IPA segítségével folytatta a csatlakozáshoz kapcsolódó reformokat, azonban 2012 során komoly kihívásokkal szembesült a programozás és az uniós támogatás végrehajtása tekintetében. Általánosságban véve az IPA igazgatását végző nemzeti intézmények kapacitásai kiegyensúlyozatlanok maradtak, ami ismétlődő késedelmekhez vezetett a közbeszerzésekben és alacsony szerződéskötési, illetve kifizetési arányt eredményezett. Az IPA 2012–2013. évi nemzeti programja évenként körülbelül 28 millió EUR értékű teljes uniós hozzájárulást jelent az I. alkotóelemhez. A programot a Bizottság készítette elő, illetve fogadta el 2012 novemberében. Öt ágazati adatlapból és hét kapcsolódó projektadatlapból áll, a támogatott ágazatok a közigazgatás, az igazságügy, a belügyek és alapvető jogok, a magánszektor fejlesztése, a mezőgazdaság, valamint a környezet és éghajlatváltozás. A III., IV. és V. alkotóelemhez kapcsolódó operatív programokra elkülönített új pénzeszközöket szintén ekkor fogadták el. A hozzáférhető források kinyerése az IPA valamennyi alkotóeleméből olyan kérdés volt, amelyet a Bizottság kiemelt figyelemmel kezelt, és segítette a hatóságok erőfeszítéseit. A Bizottság (Regionális Politikai Főigazgatóság, A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság) márciusban, majd 2012 végén újra ideiglenesen felfüggesztette a kifizetéseket a kulcsfontosságú, különösen az ellenőrzési feladatokat ellátó intézményekben – mint például az audithatóságon és a nemzeti programengedélyező hivatalán belül – tapasztalható munkaerőhiány és elégtelen igazgatási kapacitások miatt. A kormány határozott fellépésének köszönhetően ezen intézmények kapacitása csaknem teljes mértékben elérte a 2012. évi munkateher-értékeléseikben szereplő munkaerő-célkitűzéseket. A kapacitásépítés iránti igény és a halmozódó lemaradások továbbra is komoly gondokat okoznak, és a végrehajtás felgyorsításának érdekében állandó erőfeszítést és elkötelezettséget kellene biztosítani a lehető legmagasabb politikai szinten. 2012 folyamán Montenegró sikeresen befejezte a jelenlegi pénzügyi keret utolsó két évéhez kapcsolódó előcsatlakozási támogatás fennmaradó részének programozását. Az I. alkotóelemhez– Átmeneti támogatás és intézményfejlesztés – tartozó, 2012–2013. évi nemzeti 8

programok továbbra is az IPA-támogatás (21,28 millió EUR) fontos részét teszik ki, és a korábbi programokkal összhangban a kulcsfontosságú reformterületeken nyújtanak segítséget. Az Európai Tanács 2012 júniusában döntött a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról – ez tükrözi és igazolja a montenegrói uniós küldöttség által az I. alkotóelem összefüggésében végrehajtott IPA-projektek jelentőségét és hatékonyságát. Az IPA I. és II. komponenséhez tartozó forrásokkal összehasonlítva az IPA-források zömét 2012-ben és 2013-ban az EU kohéziós és mezőgazdasági politikáinak végrehajtására való felkészülésre különítették el a környezetvédelem, a közlekedés, a szociális fejlődés, illetve a mezőgazdaság és vidékfejlesztés ágazatában, tehát a III., IV. és V. alkotóelem összefüggésében. Miután Montenegró 2010-ben tagjelölt országgá vált, a 2012–2013. évi operatív programok elfogadása során kulcsberuházásokat emeltek be a programozásba a III. alkotóelem (22,24 millió EUR) és a IV. alkotóelem (5,58 millió EUR) keretében, az V. alkotóelem tekintetében azonban a vidékfejlesztést célzó Előcsatlakozási Támogatási Eszköz programjának elfogadását 2013-ra halasztották. Végül, a montenegrói hatóságok az egész év folyamán jól haladtak az igazgatás átruházására való felkészüléssel, különösen az I. és II. alkotóelemre vonatkozó igényléscsomag 2012 júliusában történt benyújtásával. 2012-ben az uniós pénzügyi támogatás stratégiai szerepet játszott Albániában: megközelítőleg 95 millió EUR-t fordítottak az I. és II. alkotóelemre azzal a céllal, hogy bővítsék egy sor intézmény közigazgatási kapacitását, valamint előmozdítsák a társadalmi, környezeti és gazdasági fejlődést. Az igazságügy, közigazgatási reform és korrupció elleni küzdelem terén folyamatban levő projektekben további előrelépések valósultak meg. Az EU stratégiai támogatásának eredményeként bővült a bűnüldöző hatóságok kapacitása, és konkrét eredmények mutatkoznak a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. A technikai segítségnyújtási projektek keretében továbbra is támogatták a különböző illetékes minisztériumokat és állami intézményeket, aminek eredményeként számos, az uniós vívmányokkal való összehangolás szempontjából jelentős jogszabályt fogadtak el. Az infrastrukturális programok kapcsán azonban végrehajtási problémák merültek fel, főként az illetékes minisztériumok, valamint a nemzeti és helyi intézmények közötti koordináció hiánya miatt, ami a projektek hosszú távú fenntarthatóságára is kihatott. A helyzet oda vezetett, hogy a Bizottság IPA intézményközi koordinációs mechanizmus létrehozását kérte a projektek fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Albánia jelentős erőfeszítéseket tett az IPA-források decentralizált igazgatására való előkészületek terén. További célirányos intézkedésekre is szükség van annak biztosítása érdekében, hogy a jelenlegi decentralizált igazgatási rendszer az IPA-keretszabályokban meghatározott valamennyi követelménynek megfeleljen. Amennyiben teljesülnek a feltételek, az igazgatás átruházása rövid időn belül megvalósulhat. Az akkreditálás vonatkozásában az albán hatóságoknak minden szükséges lépést meg kellene tenniük, hogy biztosítsák az IPAforrások kezelésére kiképzett tisztviselők pozícióinak stabilitását. 9

Szerbia 2012-ben kapott tagjelölti státuszt, és folytatta az IPA-források kezelését szolgáló decentralizált végrehajtási rendszer bevezetésének intenzív előkészületeit. A 2012-ben az IPA I. alkotóelemére elkülönített uniós hozzájárulás 170,60 millió EUR volt. A független szakértő által végzett, pozitív megfelelőségértékelést követően befejeződött a nemzeti akkreditáció, és az IPA mind a négy (I., II., III. és IV.) alkotóeleméhez kapcsolódó akkreditációs csomagot továbbították az Európai Bizottsághoz. Időközben döntés született arról, hogy a jelenlegi, 2007–2013 közötti pénzügyi keret idején nem haladnak tovább a III. és IV. alkotóelem megnyitásával. Az I. és II. alkotóelemre vonatkozó első ellenőrző látogatást a Bővitési Főigazgatóság ellenőrei végezték 2012 novemberében. Ezen alkotóelemek igazgatásának átruházását várhatóan 2013 folyamán ítélik meg Szerbia számára. A Bizottság 2012-ben Bosznia-Hercegovina számára az IPA 2012 és IPA 2013 I. alkotóelemhez kapcsolódó forrásait összevontan, egyetlen csomagban programozta, ezáltal 84,77 millió EUR-t különített el a 2012. évi nemzeti program keretében. Ez eltért az előző évek gyakorlatától, amikor a Bizottság évenként egy programot programozott. Az új megközelítés előnye, hogy a tervezett intézkedések egy hosszú távú tervhez illeszkedtek, így biztosított a folyamatosság és a méretgazdaságosság. A programozási folyamatra való alapos felkészülés ellenére – amely politikai szintű találkozókkal vette kezdetét – a programozásban az előző évekhez hasonlóan jelentős késedelmek következtek be a bosznia-hercegovinai belső nehézségek miatt, mivel nem tudtak megállapodásra jutni a projektek meghatározását és kidolgozását illetően. A Bizottság a tartós nehézségek leküzdése érdekében az állam és a két entitás közötti hatékony koordinációs mechanizmus kialakítására szólította fel a hatóságokat. Az IPA-támogatás programozásában és végrehajtásában jelentkező problémák ellenére számos projekt jó eredményekhez vezetett és észrevehető hatást váltott ki, különösen a belügyi ágazatban, valamint a gazdasági fejlesztési segítségnyújtás terén. A külső határok integrált határőrizeti rendszere jelentős mértékben javult, és a turizmus fejlesztésére irányuló, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás munkahelyeket teremtett, illetve megszilárdította a munkahelyeket. A Koszovónak nyújtott uniós támogatás végrehajtása a szerződések és a kifizetések tekintetében egyaránt felülmúlta a kitűzött pénzügyi célokat. Koszovó számára lezárultak az IPA 2012. évi éves programjának előkészületei; 63,2 millió EUR-t különítettek el. A 2013. évi éves programot az IPA-bizottság készítette elő és hagyta jóvá 2012 novemberében, és törekednek a program 2013 elején történő elfogadására. 2012-ben jól haladt Koszovó részvétele az IPA Határokon átnyúló együttműködés (CBC) programjában , és a 2011-re vonatkozó finanszírozási megállapodást mindhárom CBCprogramra (Albániávan, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, illetve Montenegróval) aláírták. A Koszovó–Albánia CBC-program első ajánlattételi felhívását 2012 júniusában tették közzé. 10

2012 márciusában konzultációs találkozót szerveztek a civil társadalom bevonásával, amelyen a kormány bemutatta a civil szervezeteknek a javasolt projekteket, és lehetőséget adott azok megvitatására. Koszovóban első ízben került sor efféle megbeszélésre az IPA programozási folyamatának ilyen korai szakaszában. Regionális együttműködés és programok A regionális együttműködés Délkelet-Európában jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, különösen a kereskedelem, a statisztika, az energia és közlekedés, a közigazgatási reformmal kapcsolatos együttműködés és a polgári védelem terén. Az IPA-támogatás túlnyomó része a nemzeti programokon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. Emellett a hozzáférhető források mintegy 9 %-át a több kedvezményezettre irányuló programok keretében osztják ki. Ezek kiegészítik a nemzeti programokat, és megerősítik a NyugatBalkán és Törökország többoldalú kapcsolatait az európai integráció, illetve a régió stabilitása szempontjából kulcsfontosságúnak ítélt területeken. A támogatási területeket csupán a regionális együttműködés vagy a horizontális cselekvés iránti egyértelmű igény fennállása esetén kezelik több kedvezményezettre irányuló programokon keresztül, például a határokon átnyúló problémák kezelésével vagy a hatékonyság fokozásával a megközelítések összehangolása, a meglévő eszközök megfelelő kihasználása vagy a szakértői hálózatok támogatása útján. A 2012-es időszakban a pénzügyi források indikatív felosztása alapján erre a célra összesen 222,06 millió EUR körüli összeg érhető el az I. alkotóelemen belül. Egy, a befogadó oktatást ösztönző regionális projekt lett a prioritások egyike a bel- és igazságügyi ágazatban, amely magában foglalja az alapvető jogokat és a kiszolgáltatott helyzetben levő csoportokat, míg a tanúvédelem megerősítésére irányuló regionális projekt a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet mozdítja elő. A regionális lakhatási program keretében a menekültek visszatérésével és a tartós lakhatási megoldásokkal foglalkoznak – ez a szarajevói folyamat égisze alá tartozik, amelynek legnagyobb donora az EU. Különös figyelmet fordítottak azokra a projektekre, amelyek azáltal segítenek a kedvezményezetteknek átvészelni a gazdasági és pénzügyi válságot, illetve fenntartani a kibontakozó gazdasági fellendülést, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel összehangoltan továbbra is pénzügyi támogatást nyújtanak a prioritást élvező infrastrukturális beruházásokhoz. Az energiahatékonyságba történő beruházások a fenntartható gazdasági növekedés elérése és az Európa 2020 stratégia átvétele felé mutatnak. A környezetvédelem és éghajlatváltozás ágazatában egy olyan regionális projektet választottak ki, amely a polgári védelmi együttműködés javítására irányul a Nyugat-Balkánon és Törökországban. Annak érdekében, hogy az oktatásban is előmozdítsák a reformokat és a regionális együttműködést, azt IPA 2012. évi több kezdeményezettre irányuló programja a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is támogatja az Erasmus Mundus 1. és 2. cselekvési programját csakúgy, mint a szociális fejlődés ágazatában megvalósuló Fiatalok lendületben programot. A civil társadalomnak történő segítségnyújtást illetően 2012-ben 18 11

partnerségi keretmegállapodást kötöttek a régió és Európa több mint 170 szervezetével, amelyek különböző prioritási ágazatokat érintenek, mint például a korrupció elleni küzdelem, energia, emberi jogok és biztonság, környezet és természeti erőforrások. 4.

FÓKUSZBAN A FENNTARTHATÓ KÖZIGAZGATÁSI REFORMOK, A JOGÁLLAMISÁG MEGERŐSÍTÉSE ÉS A DEMOKRATIKUS KORMÁNYZÁS

A Nyugat-Balkán valamennyi országa komoly gazdasági és pénzügyi kihívásokkal néz szembe. A délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) miniszterei felismerték az integrált, intelligens, fenntartható és inkluzív – a növekedést szem előtt tartó jó kormányzás által támogatott – növekedés iránti igényt, amikor 2012 novemberében, Tiranában elfogadták a Délkelet-Európa 2020 Tervet. A tervezet a régió országainak konstruktív szemlélete, amely szerint regionális perspektívába helyezik a jelenlegi kihívások megoldását. A jó kormányzás a politikai csatlakozási kritériumok egyike, és kiterjed olyan, a közigazgatási reformon túlmutató dimenziókra is, mint például a politikai stabilitás és a demokratikus elvek tiszteletben tartása, a kormányzat hatékonysága, a rendezett államháztartás és a jogállamiság tiszteletben tartása. Ezért várja el a Bizottság minden nyugatbalkáni országtól az ésszerű és átfogó nemzeti stratégiák kidolgozását, amelyek a következő Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) pénzügyi támogatásának prioritási területeivé válnak. A regionális OECD/SIGMA (kormányzás- és vezetésfejlesztési támogatás) program lényegi segítséget nyújt ebben a tekintetben. Ezt tovább erősíti a nemrégiben jóváhagyott megbízás az új országértékelések kidolgozására, valamint az országos cselekvési tervek létrehozására, amelyek azt elemzik, hogyan lehetséges a nemzeti reformok hatékony végrehajtása. A kitűzött cél túlmutat a jogi keret ellenőrzésén, hiszen a közigazgatási reform olyan integrált megközelítését kívánják kialakítani, amely a Bizottság számára lehetővé tenné a hozzáférhető erőforrások összehangoltabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb felhasználását, illetve a politikai párbeszéd összehangoltságának fokozását. Az IPA II rendeletnek megfelelő, hatékony teljesítménymérés biztosítása érdekében a SIGMA olyan közigazgatási standardokat is meg fog határozni, amelyek referenciapontként szolgálnak majd az előrehaladás mérésében, és jobban irányítja majd az országokkal a közigazgatási reformról folytatott magas szintű szakpolitikai párbeszédet. A SIGMA tevékenysége szorosan kapcsolódik a Regionális Közigazgatási Képzési Központhoz (ReSPA), és utóbbi kiegészíti azt. Ideális esetben a régióban kialakulhatna a közigazgatási reform közös és egységes megközelítése, ami nem csupán nemzeti szinten, hanem a donorok szintjén is előmozdítaná a koordinációs erőfeszítéseket és tevékenységeket. Szükséges azonban, hogy a ReSPA megalapozza regionális létjogosultságát a közigazgatási reformról szóló magas szintű politikai párbeszéd platformjaként, és elismerjék azt a minőségi szerepet, amelyet felsővezetőknek szóló képzést nyújtó intézményként betölt.

12

E célból további erőforrásokat biztosítanak a ReSPA számára, hogy megerősödjön szerepe az alábbi területeken: i) a közigazgatási reformról szóló tájékoztató és figyelemfelkeltő tevékenység végzése valamennyi partnerországban, hálózatot biztosítva a szakértői megbeszélések és értékelések számára; ii) a nemzeti stratégiák és kapcsolódó tapasztalatok cseréjének ösztönzése a közigazgatás valamennyi szinten történő javítása érdekében; iii) képzések biztosítása annak érdekében, hogy megerősítsék a nyugat-balkáni országok köztisztviselőinek kapacitását, különös hangsúlyt fektetve az oktatók és a vezető tisztviselők képzésére, ami maximális hatást biztosítana. Az azonban a részt vevő országok feladata, hogy a levont tanulságok – köztük a Horvátország uniós csatlakozásának előkészítése során szerzett tapasztalatok – megfelelő nyomon követésének biztosítása révén garantálják a ReSPA munkájának eredményességét. 5.

TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS INFORMÁCIÓCSERE (TAIEX)

2012-ben a TAIEX eszköz rugalmasságát a tevékenységek széles köre igazolta. Egyre nagyobb mértékben használják a középtávú technikai segítségnyújtás, valamint a megállapodáson alapuló, sorozatos rövid távú beavatkozások nyújtotta lehetőségeket. Ezt a megközelítést elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszer-biztonsági ágazatban, továbbá az Izlandnak, Koszovónak és a ciprusi török közösségnek nyújtott támogatásban érvényesítették. A TAIEX Montenegró uniós vívmányoknak való megfelelésértékelését – az úgynevezett átvilágítást – is támogatta, amely az EU-hoz való csatlakozási folyamat kulcsfontosságú része. A 2005 óta jegyzett trendnek megfelelően a TAIEX 2012-ben a kedvezményezett országok mintegy 30 ezer köztisztviselőjét érte el. Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Horvátország és Bosznia-Hercegovina részesült legnagyobb mértékben a TAIEX-támogatásból – ez csaknem ötezer (4 767) török résztvevőt, illetve a nyugat-balkáni országok mindegyikéből több mint háromezer (3 431, 3 232, illetve 3 223) résztvevőt jelent. A helyi közigazgatást támogató eszköz a nyugat-balkáni helyi és regionális hatóságok tájékoztatását célozta. 14 eseményt szerveztek ennek keretében, amelyeken a helyi és regionális közigazgatási szervek csaknem 400 képviselője fordult meg. A TAIEX motorja az uniós tagállamok köztisztviselői által nyújtott szakmai tudás. 2012 során csaknem 5 000 szakértő ismereteit és szaktudását mozgósították, amit a kedvezményezettek általánosságban véve kitűnőnek minősítettek. 2012-ben ez a célkitűzés az események nagy többségében teljesült; a visszajelzést adó résztvevők 99 %-a szerint az általuk látogatott TAIEX esemény lehetőséget adott szaktudásuk bővítésére. A TAIEX-támogatás hatékonyságának és végleges eredményének mérése céljából új értékelési rendszert vezettek be. Egy adott rendezvény után hat hónappal a résztvevőket átfogó, online visszajelzésre kérik a nekik nyújtott segítséget illetően. 6.

KÖVETKEZTETÉS 13

2012-ben fontos lépés történt afelé, hogy a bővítési országoknak történő támogatásnyújtás a bővítési stratégia szerves részeként stratégiaközpontúbbá váljon és a csatlakozás vezérelje. A Bizottság által a 2014-től nyújtandó előcsatlakozási támogatásokra javasolt jogi és stratégiai tervezési keret megerősíti a szakpolitikai nyomon követéshez és jelentéstételhez való kapcsolódását azáltal, hogy keretet hoz létre a kézzelfogható eredményekre, a kívánt hatások elérésére és a teljesítmény jutalmazására. Ez hozzájárul a bővítési országoknak kiosztott uniós források hozzáadott értékének növeléséhez azáltal, hogy jobban ösztönzi az országokat társadalmuk, jogrendszerük és gazdaságuk átalakítására, ami az Európai Unió, valamint az IPA-kedvezményezett országok és polgáraik közös érdeke. Az IPA pénzügyi támogatás végrehajtásának országonkénti állapota 2012. december 31én az összes lekötött forrás viszonylatában (2007–2012): Az alábbi táblázat a 2007 és 2012 közötti összes IPA-allokáció összegét mutatja millió EURban, kedvezményezettek, illetve alkotóelemek szerint, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek vonatkozásában. Az adatok tartalmazzák az I. és II. alkotóelem közötti, 2012 folyamán végrehajtott átcsoportosításokat is.

14

Az IPA Bővítési Főigazgatóság által végrehajtott9 I. alkotóeleme, 2012. december 31-i állapot: millió EUR

Lekötött

Leszerződött Százalék Kifizetett Százalék

Horvátország

242,08

205,93

85,07 %

137,85

56,94 %

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

202,18

131,25

64,92 %

78,69

38,92 %

Izland

24,00

10,04

41,83 %

3,41

14,19 %

Montenegró

152,04

106,14

69,81 %

90,43

59,48 %

Törökország

1 390,41 1 376,61

99,01 %

772,50

55,56 %

Albánia

430,01

299,24

69,59 %

169,72

39,47 %

Bosznia-Hercegovina

474,60

248,99

52,46 %

159,35

33,58 %

Koszovó

538,30

429,91

79,87 %

285,09

52,96 %

Szerbia

1028,99

760,06

73,86 %

541,33

52,61 %

Összesen

4 482,61 3 568,17

9

79,60 % 2 238,37

49,93 %

Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország esetében az igazgatás decentralizált, tehát a számukra elkülönített uniós források végrehajtásával a kedvezményezett ország pénzügyminisztériumát bízták meg, amely felelősséget vállalt a hatályos szerződések és kifizetések igazgatásáért.

15

Az IPA Bővítési Főigazgatóság által végrehajtott II. alkotóeleme, 2012. december 31-i állapot: millió EUR

Lekötött Leszerződött Százalék Kifizetett Százalék

Horvátország

15,02

10,32

68,71 %

6,75

44,94 %

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

16,22

4,13

25,46 %

3,10

19,11 %

Montenegró

18,10

9,83

54,31 %

7,11

39,28 %

Törökország

6,93

6,93

100 %

1,69

24,39 %

Albánia

21,77

8,16

37,48 %

5,76

26,46 %

Bosznia-Hercegovina

15,12

7,50

49,60 %

5,88

38,87 %

Koszovó

4,80

0,17

3,47 %

0,09

1,96 %

Szerbia

18,97

12,11

63,85 %

9,00

47,44 %

Összesen

116,93

59,15

50,59 % 39,38

16

33,68 %

Az IPA Regionális Politikai Főigazgatóság által végrehajtott II. alkotóeleme, 2012. december 31-i állapot:

millió EUR

Lekötött

Kifizetett Százalék

Adria

205,66

59,45

28,9 %

Szlovénia–Horvátország

35,75

16,24

45,4 %

Magyarország–Horvátország

43,90

19,85

45,2 %

Magyarország–Szerbia

41,96

22,96

54,7 %

Románia –Szerbia

44,47

18,43

41,4 %

Bulgária–Szerbia

26,26

9,15

34,8 %

Bulgária–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

14,99

5,64

37,6 %

Bulgária–Törökország

22,83

7,85

34,4 %

Görögország–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

12,60

6,08

48,3 %

Görögország–Albánia

9,47

4,62

48,8 %

Összesen

457,89

170,27

37,19 %

Az IPA Regionális Politikai Főigazgatóság által végrehajtott III. alkotóeleme, 2012. december 31-i állapot: millió EUR

Lekötött

Kifizetett Százalék

Horvátország

329,68

88,64

26,9 %

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

199,93

48,15

24,1 %

Törökország

1 747,58

519,29

29,7 %

Montenegró

22,24

0

0%

Összesen

2 299,43

656,08

28,5 %

17

Az IPA Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága által végrehajtott IV. alkotóeleme, 2012. december 31-i állapot:

millió EUR

Lekötött

Kifizetett Százalék

Horvátország

85,88

35,02

41 %

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

33,50

10,33

31 %

Törökország

382,9

109,48

28,6 %

Montenegró

2,77

0

0%

Összesen

403,18

96,32

23,9 %

Az IPA Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által végrehajtott V. alkotóeleme, 2012. december 31-i állapot: millió EUR

Lekötött

Kifizetett Százalék

Horvátország

129,90

30,08

23,16 %

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

63,49

11,33

17,8 %

Törökország

650,38

81,25

12,5 %

Összesen

843,77

122,66

14,5 %

18