EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.5.5. COM(2015) 190 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Jelentés a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelv alkalmazásáról
HU
HU
Jelentés a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelv alkalmazásáról 1. BEVEZETÉS A férfiak és nők közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve. Mind az uniós Szerződések, mind pedig az Alapjogi Chartája értelmében tilos a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés, és a nők és férfiak közötti egyenlőség minden téren biztosítandó. A 2004/113/EK irányelv1 (a továbbiakban: az irányelv) kiterjeszti a nemi alapon történő megkülönböztetés elleni védelmet a munkaerőpiac hagyományos területén túl az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítésének, illetve nyújtásának területeire. Ez az uniós polgárok életére kiható napi gazdasági tranzakciók során biztosítja az egyenlő bánásmód kötelezettségének érvényesülését. Az irányelv alkalmazásáról szóló első jelentésében a Bizottság célja, hogy áttekintést nyújtson a tényleges végrehajtás helyzetéről. Az Európai Unió Bírósága a Test Achats-ügyben2 hozott 2011-es ítéletével megsemmisítette az irányelv 5. cikkének (2) bekezdését. E rendelkezés korábban lehetővé tette a biztosítási szerződésekben a nemi alapú biztosításmatematikai tényezők használatát. Az ítélet kötelezte a tagállamokat arra, hogy 2012. december 21-ig rendelkezzenek arról, hogy kötelező jelleggel nemtől független biztosítási díjakat és juttatásokat kell alkalmazni. A Bizottság 2011-ben fogadta el az ítélet következményeire vonatkozó iránymutatásokat3. E jelentés az iránymutatásokat követi nyomon, valamint az ítélet tagállami végrehajtásával foglalkozik. Ugyanakkor nem korlátozódik a pénzügyi szolgáltatások területére, hanem átfogóan vizsgálja meg az irányelv egészének végrehajtását. Minden tagállam információkat nyújtott a Bizottság számára a jelentéshez. Ezen túlmenően a Bizottság konzultált nemzeti esélyegyenlőségi szervekkel és ezek európai hálózatával (Equinet), szociális partnerekkel, civil társadalmi szervezetekkel és a nemek közötti egyenlőség jogi szakértőinek európai hálózatával. 2. AZ ÁTÜLTETÉS JELENLEGI ÁLLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁSOK A 2004/113/EK irányelvet mind a 28 tagállamban átültették a nemzeti jogba. A Bizottság ellenőrizte a nemzeti átültető jogszabályok irányelvvel való összhangját. A nemzeti jogalkotások és a gyakorlati alkalmazás során nyert tapasztalatok áttekintése azt mutatja, hogy még mindig jelentkeznek kihívások az irányelv átültetésével kapcsolatosan, különösen a 4. cikk (5) bekezdésében szereplő eltérést illetően, amely 1
2 3
A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról, HL L373, 2004.12.21., 37. o. A C-236/09. sz. ügyben 2011. március 1-jén hozott ítélet (HL C 130., 2011.4.30,, 4. o.). Bizottsági közlemény – a 2004/113/EK tanácsi irányelv biztosítási ágazatban, az Európai Unió Bíróságának C-236/09. sz., Test-Achats-ügyben hozott ítéletére figyelemmel történő alkalmazásával kapcsolatos, 2011. december 22-én közzétett bizottsági iránymutatásokról , C(2011 )9497 final, 2011. december 22., HL C11, 2012.1.13.
2
bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak történő nyújtását. Ezen értékelések eredményeként a Bizottság 17 tagállamnak tett fel kérdéseket. A kapott információk alapján 11 tagállamban megfelelően egyértelműnek és összhangban lévőnek bizonyult az átültetés, vagy azt módosították az irányelvvel összhangban. Hat tagállam esetében még nem zárult le az irányelv megfelelő átültetéséről szóló intenzív párbeszéd4. Az aggályok elsősorban a nemzeti jogszabály alkalmazásának korlátozott hatályával kapcsolatosak, amely abból ered, hogy például a nyilvánosság számára elérhető, a magán- és családi élet területén kívül hozzáférhető áruk és szolgáltatások fogalmát túlságosan szűken értelmezik, vagy a védelem kizárólag a fogyasztókra, mint szolgáltatások igénybe vevőire terjed ki. Egy másik visszatérő kérdéskör az irányelv 4. cikkének (5) bekezdése alapján az egyenlőtlen bánásmód igazolásának túlzottan széles körű lehetősége, amely indokolatlanul egyenlőtlen bánásmódot eredményez egyazon szolgáltatás árazásakor (például a diszkók, sportesemények belépőjegyei vagy autóbérleti díjak esetében). Egyes kérdések a szolgáltatásnyújtás során a terhesség vagy anyaság okán történő elégtelen védelemhez kapcsolódnak vagy a kártérítési jog elégtelen hatóköréhez, amely eredhet például a nem vagyoni károk tekintetében nem biztosított kártérítési jogosultságból. A Bizottság számos panaszt kapott polgároktól, amelyek többsége a tagállamok bármely érintettsége nélküli magánjellegű tranzakciók során elszenvedett, egyedi állítólagos hátrányos megkülönböztetési ügyekkel volt kapcsolatos. Ezek az ügyek nem az irányelv egy tagállam általi helytelen átültetésével vagy alkalmazásával kapcsolatosak. A jogorvoslatokra e helyzetekben csak a nemzeti jog alapján és a nemzeti bíróságokon van lehetőség. Nincs folyamatban a tagállamok általi helytelen átültetés vagy alkalmazás miatt tett panasz kapcsán kötelezettségszegési eljárás. 3. AZ IRÁNYELV ALKALMAZÁSI KÖRE Ahogy azt a 3. cikk is tartalmazza, az irányelv vonatkozik minden személyre, aki olyan árukat vagy szolgáltatást nyújt, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, és amelyek a magán- és családi élet szféráin kívül elérhetőek. A köz- és magánszférát egyaránt lefedi, beleértve a köztestületeket is. 3.1.
A szolgáltatások fogalma
Az irányelv (11) preambulumbekezdése szerint szolgáltatások alatt az EUMSZ 57. cikke értelmében meghatározottak értendők. E rendelkezéssel és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban a szolgáltatásnak gazdasági tevékenységnek kell minősülnie, vagyis általában ellentételezést kell érte nyújtani. A tevékenység gazdasági jellege nem függ a szóban forgó szolgáltató vagy szolgáltatás nemzeti jogi státuszától. A Bíróság például figyelembe vette, hogy a vallásos vagy világnézeti közösségek5 tagjai által végzett tevékenységek gazdasági tevékenységnek minősülhetnek, akárcsak az amatőr sportszövetségek6 által végzett tevékenységek.
4 5 6
Belgium, Németország, Dánia, Litvánia, Lettország, Lengyelország. A C-196/87 sz. Steymann-ügyben (1988. október 5.) hozott ítélet 9. és 12. pontja. Lásd például a C-51/96 sz. Deliège-ügyben és a C-191/97 sz. Pacqué-ügyben (2000. április 11.) hozott ítélet 46. pontját.
3
Az ítélkezési gyakorlat állandó részét képezi, hogy különösen az egészségügyi szolgáltatások területén a szolgáltatást nem feltétlenül annak kell fizetnie, aki számára azt teljesítik7. Ezért az irányelv minden ellentételezés ellenében nyújtott árura és szolgáltatásra vonatkozik (ideértve különösen az egészségügyi szolgáltatásokat8), azokat kivéve, amelyeket kifejezetten kizártak alkalmazási köréből, így például az oktatási szolgáltatásokat és a média- valamint hirdetési tartalmakat. Ezen túlmenően az irányelv alkalmazási körén kívül esik a közhatóság (pl. a rendőrségi) gyakorlását magukban foglaló tevékenységek, amelyek nem tartalmazzák „szolgáltatás” nyújtásának bármely elemét. 3.2. A nyilvánosság számára hozzáférhető, a magán- és családi élet szféráin kívül elérhető áruk és szolgáltatások fogalma Az irányelv egyenlő bánásmódról rendelkezik a nők és a férfiak között az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, és egyidejűleg meghatározza, hogy olyan árukról és szolgáltatásokról van szó, amelyek a „nyilvánosság számára hozzáférhetőek” és „a magán- és családi élet szféráin kívül elérhetőek” (3. cikk (1) bekezdés). Az irányelv pontos alkalmazási körével kapcsolatosan kérdések merülhetnek fel és ezek szerepet játszhatnak a Bíróság ítéleteiben. A „nyilvánosság számára hozzáférhető” és „a magán- és családi élet szféráin kívül elérhető” szolgáltatások fogalma ezzel szemben kizárja az irányelv alkalmazási köréből azon kapcsolatokon belüli tevékenységeket, amelyek a magán- és családi élet szféráin belül esnek és nem hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. Ez a helyzet akkor, amikor egy árura vagy szolgáltatásra vonatkozó ajánlatot nem nyilvánosan (pl. újsághirdetés vagy nyilvánosan hozzáférhető honlap útján) tesznek meg, hanem az árut vagy szolgáltatást személyek korlátozott köre (családtagok, barátok, kollégák vagy más ismerősök) számára kínálják. Ezenkívül ez a kizárás olyan helyzetekre is vonatkozik, ahol az árut vagy szolgáltatást kínáló személy személyes szférájához való közelség a hétköznapi gazdasági megfontolásokon túlmenően kihat a szerződéses partner megválasztására9. 3.3.
A nemi alapú megkülönböztetés fogalma – nemváltoztatás
A Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban a a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elve, valamint a nemi alapú megkülönböztetés alkalmazási köre vonatkozik a nemváltoztatás miatti hátrányos megkülönböztetésre is10. Csak 5 tagállam foglalta kifejezetten jogszabályba a nemváltoztatást a hátrányos megkülönböztetés tilalmának speciális jogalapjaként11. A többi tagállam nem tért ki kifejezetten a nemváltoztatásra, de azt állítják, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatával 7
8
9
10
11
Lásd például a C-157/99. sz. Smits és Peerbooms ügyben (2001. július 12.) hozott ítélet 57. pontját. Ugyanakkor a nemi alapú megkülönböztetés a törvényileg szabályozott szociális biztonsági rendszerekben a 79/7/EGK irányelv hatálya alá tartozik. Pl. amikor egy személy a saját lakásának egy szobáját adja bérbe. Ilyen esetekben a kizárás akkor is alkalmazandó, ha a szobát nyilvánosan újságban vagy az interneten hirdetik. Lásd a C-13/94. sz. P v S és Cornwall County Council ügyben (1996. április 30.) és a C-423/04. sz. Richards kontra Secretary for Work and Pensions (2006. április 27.) hozott ítéleteket. Belgium, Cseh Köztársaság, Svédország, Szlovákia, Egyesült Királyság
4
összhangban a nemi alapú megkülönböztetés tilalmából eredően biztosítják az e területen fennálló hátrányos megkülönböztetés elleni védelmet. Például Cipruson a bíróságok már tisztázták, hogy a nemváltoztatáson alapuló megkülönböztetés tilalma beletartozik a nemi alapú megkülönböztetés tilalmának fogalmába. Írországban ezt a munkavállalás területén fennálló megkülönböztetési tilalom esetében tisztázták. Ez idáig a Bíróság csak a nemváltoztatás kérdésében hozott ítéletet. Az általánosabban vett nemi identitásra12 vonatkozóan még nincs ítélkezési gyakorlat a nemi alapú megkülönböztetés elleni védelmen túl, de a Bizottság úgy gondolja, hogy a megközelítésnek alapvetően hasonlónak kell lennie. 3.4.
A zaklatás fogalma
Az irányelv 4. cikkének (3) bekezdése tisztázza, hogy az irányelv 2. cikke c) és d) pontjában meghatározott zaklatás és szexuális zaklatás nemi alapon történő megkülönböztetésnek minősül, ezért tilos. A nemi alapú zaklatás tilalmának az árukhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés területén történő végrehajtásával kapcsolatosan nem említettek kifejezett nehézséget. Ugyanakkor egyes tagállamokban13 kérdések merültek fel az olyan helyzetekben történő gyakorlati végrehajtással kapcsolatosan, amikor a zaklató harmadik fél, nem pedig az árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó személy, továbbá az ilyen helyzetekben felmerülő felelősség kérdéséről. A szolgáltató felelősségének kérdése harmadik fél zaklató esetében különösen akkor lehet releváns, amikor az alapszolgáltatás biztosítja az ügyfelek közötti kommunikációhoz azt a platformot, amelynek alkalmazása közben sor kerül a zaklatásra, például az interneten. Kevés panasz14 érkezett zaklatással és szexuális zaklatással kapcsolatosan az árukhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés területén. Információhiány áll fenn, mivel egyes tagállamokban nem gyűjtenek adatokat e kérdéskörben15, más tagállamokban pedig nem tesznek különbséget a különböző alapú megkülönböztetések között16. 3.5.
A terhes nők és anyák védelme
A 4. cikk 1) bekezdésének a) pontja kifejezetten említi a terhesség és anyaság miatti kevésbé kedvező bánásmódot, mint a nemi alapú megkülönböztetés tilalmának egyik esetét. Nem érkezett kifejezett nehézségről jelzés a terhes és szoptató nők védelmének végrehajtásával kapcsolatosan. Ugyanakkor e rendelkezés helyes átültetésének kérdése intenzív párbeszéd tárgyát képezi azon érintett tagállamokkal17, amelyek vagy kifejezett jogi védelmet biztosítottak vagy a nemi alapú megkülönböztetés általános tilalmából implicit módon vonják le ezt a védelmet. 12
13 14
15 16 17
A nemi identitásról lásd még a „Transz- és interszexuális személyek: nemen, nemi identitáson és nemi önkifejezésen alapuló megkülönböztetés” című, 2011. júniusi jelentést, amelyet a hátrányos megkülönböztetés tilalma jogi szakértőinek európai hálózata készített. A jelentés a következő címen érhető el: http://bookshop.europa.eu/en/trans-and-intersex-people-pbDS3212033/ Különösen Ausztria. Ausztria: 2012-ben kb. 50 panasz, Belgium: évente 1-2 panasz (ezek némelyike transznemű személyektől érkezik), Dánia: 15–20 ügy, Svédország: 2009 és 2013 között 5 ügy. Franciaország: nincs különálló és specifikus adat az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés kapcsán felmerült zaklatásokról. Cseh Köztársaság Belgium Lettország és Litvánia
5
Meglehetősen széles körűnek bizonyulnak azok a gyakorlati problémák, amelyeket a szolgáltatók helyiségeiben történő szoptatással kapcsolatos korlátozások jelentenek. Egyes tagállamokban az éttermek megtiltják helyiségeikben a szoptatást18. Más tagállamokban a szolgáltatások babakocsikkal való hozzáférhetőségével kapcsolatosan merülnek fel problémák19. Egy tagállam20 kifejezett iránymutatásokat tett közzé a szolgáltatás nyújtása vagy igénybe vétele során történő szoptatás kérdésére nézve. Kisebb mértékben a terhes nők pénzügyi szolgáltatások vagy lakhatás területén tapasztalt nehézségeiről és érkeztek információk. Litvánia megemlíti a hitelszolgáltatások nyújtásának megtagadását terhesség és az ahhoz kapcsolódó bevételkiesés okán. Ausztria egy terhes diák panaszáról számolt be, akinek a bérleti szerződését egy egyházi irányítás alatt álló diákhostellel a teherbe esését követően felbontották. KIZÁRÓLAG AZ EGYIK NEM SZÁMÁRA VAGY A FÉRFIAK ÉS NŐK SZÁMÁRA ELTÉRŐ FELTÉTELEK MELLETT ELÉRHETŐ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
4. A
4.1.
A 4. cikk (5) bekezdése és annak végrehajtása
Az irányelv 4. cikkének (5) bekezdése szerint az irányelv nem zárja ki az eltérő bánásmód alkalmazását, ha törvényes cél objektíve igazolja az áruk és szolgáltatások tekintetében kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak történő nyújtást, és a cél elérésére irányuló eszközök megfelelőek és szükségesek. Az irányelv (1) preambulumbekezdése tisztázza a törvényes cél fogalmát arra, hogy meghatározza: ilyen célnak tekintendő például a nemi vonatkozású erőszak áldozatainak védelme (például a kizárólag azonos neműek számára fenntartott menedékekben), vagy a magánélet, illetve méltóság oka, a nemi egyenlőség, illetve a nők és férfiak érdekeinek előmozdítása (például azonos neműek önkéntes testületei), az egyesülés szabadsága (azonos neműek magánklubjaiban vállalt tagság esetén), valamint sporttevékenységek szervezése (például azonos neműek sporteseményei). Ezen eltérés helyes végrehajtása szemlátomást az irányelv nemzeti jogba való átültetésével, valamint az egyedi ügyekben történő értelmezésével kapcsolatosan is a végrehajtás egyik fő kérdése. A több tagállam és érdekelt fél21 által nyújtott információk nehézségeket jeleznek a 4. cikk (5) bekezdésének értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatosan, amely jogbizonytalanságot eredményez, mivel szemlátomást különböző megközelítések léteznek e rendelkezés értelmezésére22. Az egyenlő bánásmód elve alóli kivételt jelentő eltérést szűken kell értelmezni23. Úgy tűnik, csak azokra a helyzetekre vonatkozik, ahol az áruk és szolgáltatások kizárólag vagy elsődlegesen az egyik nem számára elérhetőek anélkül, hogy az áruk és szolgáltatások nyilvánosság számára történő felajánlásának lehetősége fennállna. Ha mindkét nem hozzáfér az árukhoz és szolgáltatásokhoz, a férfiakra és nőkre eltérő feltételek vonatkoznak. 18
19 20 21 22
23
Pl. Dániában. Hasonló ügyekről számoltak be észt és magyar éttermekkel kapcsolatosan, valamint Írországban mozik és színházak esetében. Magyarország, Lettország Egyesült Királyság Ausztria, Belgium, Dánia, Equinet. Lásd az Equinet-jelentést a különböző tagállamok egyenlőséggel foglalkozó szervezetei vonatkozásában. Lásd különösen a C-451/03 sz. Servizi Ausiliari Dottori Commercialisti Srl. ügyben (2006. március 30.) hozott ítélet 45. pontját.
6
Az e rendelkezésre vonatkozó ítélkezési gyakorlat relatív hiányát az elsődleges gyakorlati nehézségnek ítélték meg az egyedi helyzetekben annak értékelésekor, hogy a 4. cikk (5) bekezdése szerinti eltérés igazolt és arányos-e24. Szemlátomást visszatérő jelleggel problémásnak bizonyul az a kérdés, hogy a törvényes célra vonatkozó előírások e rendelkezés értelmében teljesülnek-e25. Így például a csak nők által látogatható tornatermek, fitnesz- vagy szépségklubok esetében az egyenlőséggel foglalkozó szervezetek eltérő következtetésre jutottak azzal kapcsolatosan, hogy az egyik nemre korlátozott belépés megengedett-e vagy sem26. Ezen túlmenően a férfiak és nők felé tanúsított eltérő (általában eltérő árak formájában megvalósuló) bánásmóddal gyakran vádolt szolgáltatásnyújtók megpróbálják ezt a 4. cikk (5) bekezdésével igazolni, bár a szolgáltatást nem kizárólag az egyik nem tagjai számára kínálják. Ez vonatkozik például olyan esetekre, ahol a cél a két nem kiegyensúlyozott létszámának elérése. Szemlátomást eltérő értelmezések léteznek az ilyen gyakorlatok elfogadhatóságára nézve. 4.1.1.
A kizárólag az egyik nem számára kínált szolgáltatások
Egyes esetekben, amikor a szolgáltatásokat csak az egyik nem számára kínálták, nemzeti bírósági eljárások indultak27. Például Belgiumban indokolatlannak találták, hogy egy fitneszközpont kizárólag nők számára tartotta fenn a belépési lehetőséget. Hasonlóképp Dániában diszkriminatívnak ítélték, hogy egy hotel egyik berendezett emeletét kizárólag nők számára tartott fenn. Egyes ágazatokban, még ha főszabály szerint a szolgáltatást mindkét nem számára is kínálják, a szolgáltatók hajlamosak időszakosan kizárólag az egyik nem tagjai számára biztosítani a hozzáférést annak érdekében, hogy a két nem tagjainak kiegyensúlyozott létszámát érje el. Különösen ez a helyzet a diszkók, klubok, fitnesz- vagy wellnessközpontok esetében. Ezen ügyek némelyikében bírósági ítéletek is születtek. Például Németországban több bíróság is úgy ítélt, hogy nem igazolt egy klub látogatásának vagy egy fitneszközpont tagságának hozzáférését átmenetileg nők számára korlátozni olyan alapon, hogy a kívánt mértékű női részvétel még nem biztosított. Ezzel ellentétesen az egyenlőséggel foglalkozó cseh szervezet úgy ítélte meg, hogy a felhasználók számának kiegyensúlyozását célzó eltérő árazás igazolt lehet. 4.2.1.
Azonos szolgáltatásért eltérő árak
Az egyenlőtlen bánásmóddal kapcsolatban leggyakrabban idézett példák az azonos szolgáltatásért kért eltérő árakról szólnak. Ez a gyakorlat elsősorban a szabadidős ágazatban jelentkezik, ahol eltérő belépődíjakat kérnek a férfiaktól és nőktől diszkókba (vagy a nők számára ingyenes belépést biztosítanak), klubokba és bárokba28, de előfordul internetes párkereső oldalakon29, sporteseményeken, wellness- és szaunaszolgáltatások 24 25
26
27 28
29
Belgium, Magyarország Érdekes módon egyes tagállamok – például Belgium és Hollandia – úgy döntöttek, hogy kimerítő jogszabályi listát állítanak össze azon ágazatokról, amelyek ezt az eltérést alkalmazhatják, vagy rendelkeznek ilyen lista meghatározásának lehetőségéről.. Lásd az Equinet-jelentést. Egy külön nők számára fenntartott vonatkocsi (Cseh Köztársaság) vagy szállodai emelet (Dánia). Erről a következő országok tettek jelentést: Ausztria, Belgium, Dánia, Lettország, Lengyelország, Svédország. Erről a következő országok tettek jelentést: Belgium, Németország, Dánia.
7
esetében30 is. A nemi alapú különbségtétel a fodrászati szolgáltatások árazásában is visszatérő gyakorlat31. Az árbeli eltérések némelyikét bírósági eljárásban ítélték meg, hogy az adott esetben szükségesnek és arányosnak bizonyult-e. Például Ausztriában egy bíróság fenntartotta, hogy a futballszurkolók köre bővítésének és a női futball népszerűsítésének célja igazolja a nők számára az olcsóbb belépőjegyeket. Németországban egy bíróság azt az ítéletet hozta, hogy egy párkereső honlap nők számára ingyenessé tett használata indokolt volt annak érdekében, hogy regisztrációra bátorítsák a nőket, ezzel pedig előnyt biztosítanak a honlapon partnert kereső férfiak számára is. Az osztrák alkotmánybíróság azt az ítéletet hozta, hogy hátrányos megkülönböztetést jelent a férfiakra és a nőkre vonatkozó eltérő korhatár a tömegközlekedési kedvezményes jegyekhez való hozzáférés esetében, amely az férfiak és nők számára megállapított eltérő kötelező nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódik Ausztriában, és a 4. cikk (5) bekezdésében szereplő eltérés nem vonatkozik a mindkét nem számára kínált szolgáltatásokra. Egy másik visszatérő, panaszokat eredményező kérdéskör az egyik nem számára kínált rövidtávú különleges ajánlatok (például hölgyek napja) kereskedelmi gyakorlata, gyakran olyan alkalmakkor, mint a nemzetközi nőnap. Egyes tagállamokban célzott viták zajlanak az ilyen típusú akciók indokoltságán. Például Finnországban a finn parlament Munkaügyi és Egyenlőségi Bizottsága javaslatot tett arra, hogy csak a ritka és kivételes alkalmakhoz – például anyák napjához vagy apák napjához – kapcsolódóan engedélyezzenek kizárólag az egyik nemet célzó akciókat, és csak akkor, ha ennek pénzbeli értéke viszonylag kicsi. 4.2.
6. cikk – Pozitív intézkedések
Az irányelv 6. cikke értelmében az egyenlő bánásmód elve nem akadályoz meg egyetlen tagállamot sem olyan különleges intézkedések fenntartásában és elfogadásában, amelyek a nemből adódó hátrányok kiküszöbölésére és ellensúlyozására irányulnak. Csak néhány tagállam tett jelentést a szolgáltatók számára a férfiak és nők közötti különbségtételt annak érdekében engedélyező pozitív intézkedésekre vonatkozó külön rendelkezésekről, hogy mindkét nem árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférése terén megvalósulhasson az egyensúly. Például Szlovákiában a közigazgatási szervek vagy jogi személyek átmenetileg pozitív intézkedéseket fogadhatnak el a nemi okokhoz kapcsolódó hátrányok megszüntetése érdekében, különösen az egyenlő esélyek gyakorlati megvalósítása céljából32. Az Egyesült Királyságban egy általában a pozitív intézkedésekre vonatkozó rendelkezés lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy az áruk és szolgáltatások nyújtását az adott nem képviselőire szabja vagy őket célozza meg ezzel, ha bizonyíték van az aránytalan alacsony igénybevételre vagy részvételre33. Meg kell azonban jegyezni, hogy a 4. cikk (5) bekezdésében szereplő eltérés mellett a szolgáltatásnyújtók az irányelv 6. cikkét is arra használják időnként, hogy a férfiakkal és nőkkel szembeni eltérő bánásmódot igazolják az áruk és szolgáltatások nyújtása terén. A 4. cikk (5) bekezdésének szűk értelmezése mellett csak a pozitív intézkedések esetében 30 31 32 33
Erről a következő országok tettek jelentést: Málta, Lengyelország, Szlovénia. Erről a következő országok tettek jelentést: Szlovénia, Dánia. Szlovákia: A diszkriminációellenes törvény 8a. szakasza. A 2010. törvény 158. szakasza.
8
indokolhatóak a mindkét nem számára kínált árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés eltérő feltételei. Ez a lehetőség ugyanakkor mindig eseti értékelésre szorul a megtett intézkedések szükségessége és arányossága vonatkozásában. Egyes nemzeti bíróságok már hoztak ítéletet a 6. cikk ilyen eltérő bánásmód esetében történő alkalmazásáról. Például Ausztriában egy alacsonyabb szintű bíróság fenntartotta, hogy a nők számára alacsonyabb áron kínált jegyek futballmeccsekre az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében a nők hátrányainak megelőzése vagy megszüntetése érdekében tett pozitív intézkedést jelentenek34. A Bíróság még nem hozott ítéletet a pozitív intézkedés fogalmára nézve a munkavállaláshoz való jog kifejezett területén kívül. Ugyanakkor a Griesmar-ügyben35 hozott ítéletében a Bíróság fenntartotta, hogy a nők foglalkoztatói nyugdíjainak számításakor alkalmazott nagyvonalúbb szabályok nem minősülnek pozitív intézkedésnek a nők által karrierjük megszakadása miatt elszenvedett hátrányok vonatkozásában, mivel ezeket a hátrányokat nem előzik vagy szüntetik meg. Ezen értelmezés fényében a pozitív intézkedés nem állhat könnyen rendelkezésre hasonló helyzetekben, amikor nincs egyértelmű és közvetlen kapcsolat a kedvezményesebb bánásmód és a megelőzendő vagy megszüntetendő hátrányok között. 5. A TEST ACHATS-ÍTÉLET VÉGREHAJTÁSA 5.1.
Ítélet
A Test-Achats ítéletében a Bíróság érvénytelenítette az 5. cikk (2) bekezdését, amely lehetővé tette a nemi alapú különbségtétel fenntartását a biztosítási szolgáltatások nyújtásakor, feltéve, ha az releváns és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatokon alapul. A Bíróság megfontolta, hogy az 5. cikk (2) bekezdéssel a tagállamok időbeli korlátozás nélkül egy, az 5. cikk (1) bekezdésében szereplő egységes szabály alóli kivétel fenntartására való felhatalmazása akadályozza a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód céljának elérését a biztosítási díjak és juttatások tekintetében, amely az irányelv célja a biztosítás területén. Ezért az 5. cikk (2) bekezdése nincs összhangban az Alapjogi Charta 21. és 23. cikkével. A Bíróság ezért azt a következtetést vonta le, hogy 2012. december 21-től az új szerződésekben eltérés nélkül alkalmazni kell a nemtől való függetlenség szabályát az egyéni biztosítási díjak és juttatások tekintetében . 5.2
Az ítélet végrehajtása
Az ítéletet 27 tagállam már átültette jogalkotásába36. A nemzeti jogszabályokat minden esetben kötelező erővel módosították37 a meglévő, biztosításokra38, egyenlő bánásmódra39 vagy mindkét területre40 vonatkozó jogszabályok módosításával. Egyes tagállamok további iránymutatást biztosítottak a biztosítási ágazat számára a változások megkönnyítése érdekében. Ausztriában például a pénzügyi piaci hatóságok (FMA) körlevelet küldtek ki a biztosító társaságoknak, hogy igazolják a nemtől független 34
35 36
37
38
39 40
Leopoldstadti körzeti bíróság (31 C 649/09z-9). Lásd még a német bíróságokról szóló fenti 4.1 részt, akik hasonló helyzetben a 4. cikk (5) bekezdésére támaszkodtak. A C-366/99. sz. Griesmar-ügyben (2001. november 29.) hozott ítélet. Egyes tagállamokban (pl. Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság) az ítélet és végrehajtása intenzív vitát és jelentős médiafigyelmet váltott ki. Lásd az EIOPA jelentését a Test Achats ítélet végrehajtásáról, EIOPA-CCPFI-13/091, 2014. február 6. Ausztria, Bulgária, Németország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia Belgium, Ciprus, Dánía, Írország, Hollandia, Svédország, Egyesült Királyság Spanyolország, Málta, Románia, Szlovákia
9
biztosításmatematikai táblázataikat. Az Egyesült Királyságban a Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelet (FSA) iránymutatást bocsátott ki. A tagállam többsége a Bíróság által megadott határidőn belül végrehajtotta az ítéletet41. Néhány tagállamban az adott jogszabály később lépett hatályba42. A tagállamok csak néhány panaszt kaptak a nemtől való függetlenség alapelvének biztosítótársaságok általi megsértéséről. Ugyanakkor Hollandiában az egyenlőséggel foglalkozó testület egy közelmúltbeli (2014-97. sz., 2014. augusztusi) ítéletében úgy határozott, hogy egy biztosító jogtalanul, nemi alapon hátrányos megkülönböztetésben részesített egy nőt azáltal, hogy balesete után a számára megítélt kártérítést olyan feltételezés/statisztika alapján számolta ki, mintha nőként 27–36 éve kora között nem dolgozna és csak részidőben dolgozna. Ugyanebben az ügyben ítéletet hozott egy holland bíróság is, ami arra a következtetésre jutott, hogy a sértett kulturális hátterére és nemére vonatkozó biztosításmatematikai statisztika nem sérti az egyenlőség elvét. Az ügy jelenleg a fellebbviteli bíróság előtt van folyamatban. A Bizottság valamennyi, a Test-Achats ítélettel kapcsolatban jelzett jogszabály megfelelőségét ellenőrizte. Ezen értékelések eredményeként egyes tagállamoknak kérdéseket tettek fel. A kapott válaszok alapján a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indíthat abban az esetben, ha a nemzeti jogszabály nem felel meg az ítéletnek. Egy tagállam jelezte, hogy az ítélet végrehajtása folyamatban van, de még nem fogadtak el jogszabályt43. A Bizottság e tagállamban szorosan nyomon követi a helyzetet és a szükséges végrehajtási intézkedések elfogadása hiányában párbeszédet fog kezdeményezni. A Bíróság ítélkezési gyakorlata az EFTA-országokban nem közvetlenül alkalmazandó44. Ezért a jogalkotás egységességének biztosítása érdekében az EGT-megállapodás XVIII. mellékletének a Test-Achats ítélethez való igazítása érdekében szükséges módosításának eljárását indították meg 2014. január 30-án45. Ahogy azt a Bíróság Test-Achats ítéletére vonatkozó iránymutatások is tartalmazták, az ítélet csak a 2004/113/EK irányelv hatálya alá tartozó magánbiztosítási szerződésekre vonatkozik. Nincs közvetlen jogi hatása a 2006/54/EK irányelv hatálya alá tartozó foglalkoztatói nyugdíjakra. A 2006/54/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének h) pontja megengedi a férfiak és nők esetében eltérő mértékű ellátások megállapítását, amennyiben ezt biztosításmatematikai számítások indokolják. Egyes tagállamok ugyanakkor úgy döntöttek, hogy a nemtől való függetlenség szabályát a foglalkoztatói nyugdíjrendszerre is alkalmazzák annak érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőséget minden területen biztosítsák46. A tagállamok többsége azonban csak az ítélet által előírt magánbiztosítási szerződésekre vonatkozóan hajtotta végre a nemtől 41
42
43
44
45
46
Ausztria, Belgium, Dánía, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Magyarország, Lettország, Hollandia, Málta, Svédország, Szlovénia és Egyesült Királyság Ciprus, Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Spanyolország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia Luxemburg Ugyanakkor az EFTA-Bíróságnak a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. cikkének (2) bekezdése értelmében kellő mértékben figyelembe kell vennie a Bíróság vonatkozó ítéleteiben rögzített alapelveket. Norvégia már 2014. június 20-án elfogadta a szükséges módosításokat, amelyek 2015. január 1jén hatályba is léptek. Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország, Lettország, Svédország
10
való függetlenség szabályát. E tagállamokban a várható élettartamra vonatkozó biztosításmatematikai adatokon alapuló különbségek még mindig elfogadhatóak a foglalkoztatói nyugdíjak vonatkozásában.
5.3.
Az ítélet gazdasági hatása a biztosítási piacon
A Test-Achats ítéletet követően a biztosítási ágazat egy része azt jósolta, hogy ez jelentős hatással lesz az árszintekre nézve, mivel a nem könnyű és megbízható kockázatkezelő tényezőként való alkalmazhatóságának megszüntetése a biztosítási termékek általános árszintjének emelkedéséhez vezet majd. Az ítélet és annak végrehajtása egyszeri költségekkel járt a biztosítási iparágnak, amikor nemtől független táblázatokat kellett meghatározniuk és termékeiket azok nemsemlegessé tétele érdekében újra kellett árazniuk és kibocsátaniuk. Ezeket a kezdeti megfelelési költségeket Spanyolország esetében 14 millió EUR-ra, Hollandia esetében pedig 7,7 millió EUR-ra becsülték. A biztosítási árazás területén bekövetkezett változások vonatkozásában ki kell emelni, hogy nincs pontos gazdasági bizonyíték az ítélet hatására nézve. Több okból is nehéz megbízható, számszerűsíthető adatokat és információkat szerezni a nemtől független árazásra való váltás kihatásáról. A megbízható adatoknak az egyes tagállamok és érdekelt felek47 által is kiemelt hiánya valószínűleg azzal a ténnyel függ össze, hogy a Test-Achats ítéletet csak 2012. december 21-ig kellett végrehajtani. Az azóta eltelt idő túl rövidnek bizonyult a nagyon rövid távú hatásokon túlmutató gazdasági bizonyítékok és adatok gyűjtéséhez. Ezen túlmenően nagyon bonyolult megkülönböztetni a biztosítási piac változásában szerepet játszó különböző tényezők hatásait, és helyesen megbecsülni a nemtől független biztosítási díjtényező árra vagy termékváltozásra gyakorolt kifejezett hatását. A legtöbb piacon nemcsak a nemtől független díjakat kellett végrehajtani, hanem több más jogi és szabályozási változást, amelyek mind nemzeti, mind uniós szinten kihatottak az árszintekre48. A biztosítótársaságok a jogi előírásokon túl módosíthattak a termékek jellemzőin annak érdekében is, hogy a szokásos termékéletciklussal összhangban fejlesszék a biztosítási termékeiket. Változásokat vezethettek be továbbá a kockázati tényezők értékelésénél49, új kritériumokat használhattak a termékek értékeléséhez és az eltérő biztosítási díjak meghatározásához (pl. telematika – vagy másként: „feketedoboz”-technológia – használata a gépjármű-biztosítók körében50) vagy új termékeket fejleszthettek ki célzottan bizonyos ügyfélcsoportok számára. Például Spanyolországban egyes biztosítók olyan új termékeket vezettek be, amelyek elsődlegesen nők számára előnyösek, így női ügyfeleket 47
48
49 50
Franciaország, Luxemburg, Insurance Europe, BIPAR, AAE Egyes válaszok felhívták a figyelmet az uniós versenyjog értelmében a biztosítási díjak rendszeres nyomon követésére vonatkozóan fennálló korlátozásokra is . Például a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (Szolvencia II). Insurance Europe. Az EIOPA legfrissebb fogyasztói trendjelentésében foglaltak szerint, EIOPA-BoS-13/175 rev1, 2013. december.
11
céloztak meg velük. Más ajánlatok a kocsiban hagyott táskák elleni lopásokat fedték le, vagy vezetés közben jelentkező egészségügyi problémák esetén kínáltak külön segítséget terhes nőknek. Mindezek a változások hatást gyakorolhattak a termékek áraira vagy a nyújtott kártérítésre. A nemtől való függetlenség alapelve bevezetésének a biztosítási árazásra gyakorolt hatására vonatkozó, rendelkezésre álló információ alapján ez a hatás általában véve jelentéktelennek vagy mérsékeltnek tűnik51. Ahogy az várható és valóban elkerülhetetlen volt, a díjak megemelkedtek a nők számára (és csökkentek a férfiak számára) bizonyos biztosítások (például gépjármű-biztosítások) esetében. Az Insurance Sweden szerint a fiatal nők gépjármű-biztosításai kb. 10%-kal drágultak, míg a közlekedési baleseteknél felülreprezentált fiatal férfiak azonos mértékű csökkenést tapasztaltak biztosítási díjaiknál. Olaszországban a 2012 júliusa és 2013 januárja között elvégzett kutatás szerint a középkorú, tapasztalt vezető nők biztosítási díjai 3%-kal drágultak a 2012 decembere előtt azonos helyzetű férfiakéhoz képest. A helyzet meglehetősen eltérő a fiatal sofőrök esetében: 2012 decembere előtt a nők 18%-kal kevesebbet fizettek a férfiakhoz képest autóbiztosításokra, e dátum után pedig a díjaik 18%-ig történő emelkedése a férfiak biztosítási díjainak 10%-os csökkenésével esett egybe. Más termékvonalak esetében a férfiak biztosítási díjai emelkedtek (és a nőknél következett be csökkenés). De általában véve – bár a helyzet nem mindenhol egyforma – a piacra gyakorolt hatás inkább semleges vagy nagyon korlátozott, és szemlátomást nincs jele igazolatlan árváltozásoknak. 6. A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS SÉRTETTJEINEK BIZTOSÍTOTT VÉDELEM Bírósági eljárások biztosítanak jogorvoslatot, továbbá a nemzeti egyenlőséggel foglalkozó szervezetek feladata – többek között – a sértettek számára történő független segítségnyújtás. Ezek a rendelkezések gyakorlatilag Uniós-szerte azonosak az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós vívmányokban, továbbá erre a kérdésre is vonatkoznak az egyéb irányelvekre vonatkozóan készített jelentések52 azon következtetései, amelyek olyan kulcsfontosságú fogalmakkal kapcsolatosak, mint az igazságszolgáltatáshoz való jog, a bizonyítási teher és a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók követelménye . A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamok és az érdekelt felek felismerték, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervezetek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy az elméleti jogot átültessék a gyakorlatba, és biztosítsák, hogy a szabályozott jogok valóban érvényesülnek a gyakorlatban. Ez az oka annak, hogy a Bizottság az EU 2020-ra vonatkozó igazságügyi menetrendjéről szóló közleményében kiemelte az egyenlőséggel foglalkozó szervezetek kulcsfontosságú szerepét a polgárok számára biztosított hatékony jogorvoslatok biztosítása terén53. A Bizottság további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az 51 52
53
Finnország, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Litvánia, Horvátország Lásd például a Bizottság jelentését az Európai Parlamentnek és Tanácsnak: Közös jelentés a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (faji egyenlőségi irányelv) és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (foglalkoztatási egyenlőségi irányelv) alkalmazásáról, 2014. január 17., COM(2014) 1 final. A Bizottság 2014. március 11-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottságának: „Az EU igazságügyi menetrendje 2020-ra − a bizalom, a mobilitás és a növekedés erősítése az Unióban”, C(2014)144 final.
12
egyenlőséggel foglalkozó szervezetek ténylegesen és teljes körűen be tudják tölteni ezt a szerepet, elsősorban a vonatkozó szabályok nyomon követése és érvényre juttatása segítségével. Ezen túlmenően módot talál majd az irányelv értelmében az egyenlőséggel foglalkozó szervezetekre vonatkozó előírások tisztázására, különösen a függetlenség és hatékonyság kulcsfontosságú fogalmai esetében. A Bizottság támogatni fogja a polgárok jogaikkal kapcsolatos tudatosságát erősítő bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen az egyenlő bánásmód elvének teljes körű alkalmazása és javítható legyen a sértettek számára nyújtott védelem. 7. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS TOVÁBBI TEENDŐK A pénzügyi szolgáltatások területén a legfontosabb kihívás Test-Achats ítélet biztosítási ágazatban történő végrehajtása volt. Minden tagállam végrehajtotta az ítéletet vagy a végrehajtás folyamatban van. Egyes tagállamok az ítéletet meghaladó körben alkalmazzák a nemtől való függetlenség szabályát minden típusú biztosításra és nyugdíjra, így a foglalkozási társadalombiztosítási alapokra is, amelyek a 2006/54/EK irányelv hatálya alá esnek. 2014 szeptemberében a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a nemspecifikus biztosításmatematikai adatok alapján felosztott juttatások a 79/7/EGK irányelv értelmében elfogadhatatlanok a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjak esetében54. E fejlemények fényében a Bizottság értékelni fogja a 2006/54/EK irányelv hatálya alá tartozó foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó nemi alapú megkülönböztetési feltételeket, és azt a kérdést, hogy szükséges-e intézkedést tenni a nemtől való függetlenség szabálya átfogó alkalmazásának biztosítása érdekében a nyugdíjrendszer valamennyi pillérében, legyen az önkéntes, foglalkoztatói vagy jogszabályon alapuló. Ami a Test-Achats ítélet hatásait illeti a biztosítási árszintekre, egyelőre úgy tűnik, korai lenne végkövetkeztetéseket tenni. Ugyanakkor a rendelkezésre álló kisszámú bizonyíték alapján a hatás nagyon korlátozottnak tűnik. Az irányelv végrehajtását illetően minden tagállam megtette az irányelv nemzeti jogba történő átültetéséhez szükséges intézkedéseket és felállította a végrehajtásához szükséges eljárásokat és szervezeteket. A Bizottság jelen pillanatban nem tartja szükségesnek az irányelv módosítását, de az érintett tagállamokban fennmaradó átültetési kérdések megoldását elsőbbségként kezeli, különösen az irányelv 4. cikkének (5) bekezdésében foglalt eltérés alkalmazási körét tekintve. Nemzeti és uniós szinten a további végrehajtási tevékenység, valamint ítélkezési gyakorlat várhatóan az e jelentésben szereplő egyes kérdések tisztázásához vezet majd. A tagállamok számára ezt követően a fő kihívást annak biztosítása jelenti majd, hogy közigazgatási és igazságügyi hatóságaik a gyakorlatban következetesen teljes körű védelmet nyújtsanak a sértetteknek. A Bizottság folytatja nyomonkövetési tevékenységeit, és támogatja a tagállamokat az irányelv teljes potenciáljának megvalósításában.
54
A C-318/13. sz., X által indított eljárás ügye (2014. szeptember 3.)
13
