A bizonyítékként felhasználható adatok forrása, avagy titkok az ellenõrzési eljárásban az adatvédelem egyes kérdései az állami adóhatóság eljárásában

XIV. Évfolyam 10. szám

A bizonyítékként felhasználható adatok forrása, avagy „titkok” az ellenõrzési eljárásban – az adatvédelem egyes kérdései az állami adóhatóság eljárásában Az információszükséglet az adóhatóság részérõl és a

mációkat begyûjtenie, ehhez azonban az eszközöket

saját adatok megõrzésének, védelmének igénye az

viszonylag szûkösen mérte a jogalkotó.

adózók részérõl egymással ellentétesen ható érdekek.

Az Art. példálózó jelleggel meghatározza, hogy az adó-

Érthetõ így, hogy az egyes érdekeket védõ jogszabályi

hatóság eljárása során különösen mit lehet bizonyítási esz-

rendelkezések – egyrészrõl a hatóságok információ-

közként, bizonyítékokként felhasználni. /Art. 97. § (5) Bi-

igényét kielégítõ, másrészt az adózók legkülönbö-

zonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a

zõbb adatait védõ elõírások – is egymással ellentét-

szakértõi vélemény, az adózó, képviselõje, alkalmazottja,

ben állni látszanak, ezért sokszor nehéz megtalálni a

illetõleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a hely-

jogszerû eljárás kereteit. Ehhez társul még az is, hogy

színi szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni

mind a megalapozott döntések meghozatala, mind

leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó

pedig az adatvédelem az eljáró hatóságot terhelõ

vizsgálatok megállapításai, azadatszolgáltatás tartalma,

kötelezettség, amelyet egyszerre, egymást nem kiolt-

más hatóság nyilvántartásából származó adat./ A továb-

va kell érvényre juttatni.

biakban áttekintjük a téma szempontjából releváns bizo-

Megalapozott hatósági döntés pedig a szükséges

nyítékokat és azok egyes adatvédelmi kérdéseit.

Adóvilág – 2010. szeptember

adatok rendelkezésre állása nélkül nem hozható, és az információhiány következményeit – fõszabály sze-

1. Az adózó (képviselõje, alkalmazottja) nyilatkozata

rint – a hatóság viseli. A hivatalból való eljárás elvé-

A Ket. 51. §-a alapján hivatalból indított eljárásban – és így

nek keretében mind a közigazgatási hatósági eljárás

az adóhatósági ellenõrzés során is – az ügyfélnek kizárólag

és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi

nyilatkozattételi joga van – amely magában foglalja a nyi-

CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) általánosságban,

latkozattétel megtagadásának jogát is –, de kötelezettsége

valamennyi hatóság tekintetében, mind pedig az

nincs, a vonatkozó bírósági gyakorlat alapján az ügyfél nyi-

adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a

latkozatát kikényszeríteni nem lehet. A 2009. évi Ket.-no-

továbbiakban: Art.) az adóhatóság vonatkozásában a

vella módosítása kapcsán egyértelmûvé vált, hogy az

tényállás tisztázási kötelezettséget a hatóságok fel-

ügyfél nyilatkozatától meg kell különböztetni az ügyfélnek

adatává teszi. Az ellenõrzés során a tényállást az adó-

a jogszabályon alapuló adatszolgáltatási kötelezettségét,

hatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha

amelynek megszegése már megfelelõen szankcionálható,

törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi.

ez a lehetõség azonban többnyire kívül esik az adóhatósá-

/Art. 97. § (4) bek./ Ugyancsak törvényi elõírás, hogy

gi ellenõrzés hatókörén. Az Art. 98. § (1) bekezdés d) pont-

a nem bizonyított tény, körülmény – a becslési eljárás

ja lehetõvé teszi ugyan, hogy az adóellenõr az ellenõrzés

kivételével – az adózó terhére nem értékelhetõ. /Art.

során az adózótól, felvilágosítást kérjen, azonban ezt –

97. § (6) bek. második mondat/ Látható, hogy az adó-

mint a Ket. 51. § szerinti ügyféli nyilatkozatot – kikény-

hatóságnak az eredményes ellenõrzéshez és a meg-

szeríteni nem lehet, és a felvilágosítás megtagadása nem

alapozott megállapításokhoz magának kell az infor-

tekinthetõ az együttmûködési kötelezettség meg-

22

sértésének, így ezen az alapon sem szankcionálható az

képp elõremutató a nyilatkozattételre felhívás – mint a

adózó.

tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módja – jogsze-

E körben érdemes megemlíteni, hogy az állampolgári

rûsége megítélése tekintetében.

jogok országgyûlési biztosa az ún. vagyonosodási vizsgálatok kapcsán többször kifogásolta, hogy az adóhatóság

2. Más adózó nyilatkozata (a tanúvallomás)

az ellenõrzés megkezdésekor az adózót egy – viszonylag

Art. 48. §-a lehetõséget biztosít az adóhatóság számára,

részletes – kérdõív megküldésével kvázi nyilatkozattételre

hogy az adózót/magánszemélyt – a vele szerzõdéses kap-

hívja fel. Ezt a kifogását az Art. 109. §-a alkotmányel-

csolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adó-

lenességének megállapítására irányuló beadványában is

alapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségve-

kifejtette. Az Alkotmánybíróság azonban a beadványt elbí-

tési támogatásának megállapítása, illetve ellenõrzése

ráló 498/B/2009. AB határozatában kifejtette, hogy „az

érdekében, az adóhatóság törvényben meghatározott eljá-

indítványozó által kifogásolt kérdõív az Alkotmánybíróság

rásának lefolytatásához – nyilatkozattételre/tanúvallomás

megítélése szerint a Ket. 51. § (1) bekezdése szerinti nyilat-

tételére kötelezze. Egyre gyakrabban merül fel a kérdés,

kozat, amelynek benyújtásáról az ügyfél szabad mérlege-

hogy az Art. ezen rendelkezése pontosan mire jogosítja az

lése körében dönthet. Az adóhatóság az ügyfelet nem köte-

adóhatóságot, illetve mire kötelezi a nyilatkozattételre fel-

lezi a kérdõív kitöltésére, a formanyomtatvány kiküldésével

hívott személyt, mi a viszonya ennek a törvényi rendelke-

pusztán a Ket. 29. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt

zésnek más, bizonyos adatköröket védõ rendelkezésekhez.

kötelezettségének tesz eleget: jelzi az ügyfélnek, hogy nyi-

Elõfordulhat ugyanis, hogy – a nyilatkozattétel jogszerû

latkozattételi joga van, amelynek keretében a kérdõíven

megtagadásának okain túl – a megkérdezett személy arra

szereplõ kérdésekre adhat választ. A vagyongyarapodási

hivatkozással tagadja meg a válaszadást, hogy valamely, rá

eljárás során az ügyfél a kérdõív tartalmán túlmenõen is

irányadó ágazati jogszabály az adatátadást korlátozza vagy

bármilyen témakörben nyilatkozhat, illetve az ott feltett

bizonyos feltételekhez (ad absurdum díjfizetéshez) köti, és

kérdésekre a választ megadhatja. […] Az adóhatóság a va-

az állami adóhatóság vonatkozásában – kifejezett jogsza-

gyongyarapodási vizsgálat keretében pusztán tájékoztatási

bályi rendelkezés hiányában – adott ágazati jogszabály

kötelezettségét gyakorolja, és egyben lehetõséget ad az

nem enged eltérést.

adózónak arra, hogy nyilatkozattételi jogosultságát már

Az Art. 48. § (3) bekezdés alapján a nyilatkozattétel meg-

elõre az adóhatóságot érdeklõ kérdésekre koncentráltan

tagadható, ha az adózó vagy a magánszemély az eljárásban

gyakorolhassa.”

tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást

Az Alkotmánybíróság szerint nem kifogásolható tehát az

megtagadhatná. Ezen okok közül – a téma szempontjából

adóhatóság gyakorlata, a kérdõív kiküldhetõ. Hangsúlyoz-

– kiemelést érdemel a Ket. 53. § (3) bekezdés b) pontjának

ni kell viszont, hogy annak kitöltése kötelezõvé nem tehe-

rendelkezése, amelynek értelmében tanúként nem hall-

tõ és nem lehet semmilyen szankciót kilátásba helyezni

gatható meg védett adatnak minõsülõ tényrõl az, aki nem

annak elmaradása esetére. Megjegyzendõ az is, hogy

kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szerv-

természetesen nem a Ket. 29. § (5) bekezdés b) pontjában

tõl vagy személytõl. Védett adat pedig a Ket. 17. § (1) be-

foglalt kötelezettségének tesz eleget az adóhatóság azzal,

kezdése alapján a törvény által védett titok és a hivatás

hogy felhívja az adózó figyelmét a Ket. 51. §-a szerinti

gyakorlásához kötött titok. Hivatás gyakorlásához kötött

nyilatkozattétel lehetõségére, hiszen az Art. 5. § (2) bekez-

titok: különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzõi, lelkészi-

dés a) pontja alapján adóügyekben nem kell alkalmazni a

egyházi személyi hivatás gyakorlásához kötött titok /Ket.

Ket. eljárás megindítására vonatkozó szabályait. Az Art.

172. § f) pont/, törvény által védett titok: a minõsített adat,

alapelvi szintû rendelkezése azonban, hogy az adóhatóság

továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a

az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti, amelynek

pénztártitok, valamint a magántitok /Ket. 172. § n) pont/.

keretében felhívhatja arra is a figyelmet, hogy az adózónak

Megjegyezést érdemel, hogy egyes törvény által védett

joga van nyilatkozatot tenni. Ettõl a megjegyzéstõl függet-

titkok megtartása alól törvény ad felmentést, például a

lenül az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata minden-

banktitok, értékpapírtitok esetén.

23

XIV. Évfolyam 10. szám

Adóvilág – 2010. szeptember

Az itt meghatározott, nyilatkozattétel megtaga-

való elmozdulás lehetõségét sejteti. A Legfelsõbb Bíróság

dására okot adó körülmények egyértelmûnek tûn-

elé kerülõ ügyben a felperes a személyes adatainak jogo-

hetnek, azonban még ebben a körben is merültek fel

sulatlan kezelését sérelmezte és kérte a bíróságot, hogy kö-

kérdések. Csak érzékeltetve a vonatkozó szabályozás

telezze az eljáró adóhatóságot a jogosulatlanul kezelt szemé-

bizonytalanságát példaként két „problémás adatkör”:

lyes adatainak törlésére. A tényállás szerint az adóhatóság ellenõrzést folytatott egy társaságnál és ennek keretében

Banktitok

megkereste a társaság számlavezetõ bankját a társaság

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról

bankszámlájának teljes forgalmára vonatkozó adatok köz-

szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)

lése céljából, amelynek az érintett bank eleget is tett. A

50. § (1) bekezdése határozza meg a banktitok fogal-

megkeresésre adott válaszban az az információ is szere-

mát. Ennek értelmében banktitok minden olyan, az

pelt, hogy a felperes, mint a társaság tagja két évben is

egyes ügyfelekrõl a pénzügyi intézmény rendelkezé-

nagyobb összegeket vett fel készpénzben. Ezt követõen az

sére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely

érintett két év vonatkozásában az adóhatóság bevallás utó-

ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti

lagos ellenõrzését folytatta le a felperesnél, amely ellen-

tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti

õrzés során – jegyzõkönyv tanúsága szerint – az adóható-

kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által

ság felhasználta a társaság adóellenõrzése során megszer-

vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, to-

zett, a felperes készpénzfelvételére vonatkozó adatokat is. A

vábbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerzõdéseire

felperes a tényállás alapján azt állította, hogy az eljáró adó-

vonatkozik. A Hpt. vonatkozó rendelkezései alapján

hatóság a más adóalany ellenõrzése során beszerzett és

banktitok csak akkor adható ki harmadik személy-

tudomására jutott személyes adatát képezõ adatokat a fel-

nek, ha e törvény a banktitok megtartásának kötele-

peres adóellenõrzése során jogosulatlanul használta fel. A

zettsége alól felmentést ad /Hpt. 51. § (1) bek. b)

Legfelsõbb Bíróság – nem kitérve most az elsõ, illetve má-

pont/. Ezen rendelkezés alapján a banktitok megtar-

sodfokon eljáró bíróságok ítéletében foglaltakra – megál-

tásának kötelezettsége nem áll fenn az adó köte-

lapította, hogy az eljáró adóhatóság a felperes személyes

lezettség teljesítésének ellenõrzése, valamint az ilyen

adatainak kezelésével jogsértést nem követett el. A sze-

tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehaj-

mélyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyil-

tása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás össze-

vánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továb-

gének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal

biakban: Avtv.) kimondja, hogy személyes adat – az érintett

szemben az adóhatóságnak a pénzügyi intézmény-

hozzájárulásán túlmenõen – akkor kezelhetõ, ha azt tör-

hez intézett írásbeli megkeresése esetén /Hpt. 51. § (2)

vény elrendeli /Avtv. 3. § (1) bek. b) pont/. Megállapította

bek. i) pont/. Az írásbeli megkeresésben az adóható-

a bíróság, hogy a banki adatok beszerzése a Hpt. alapján

ságnak meg kell jelölnie többek között az adatkérés

jogszerû volt, az eljáró adóhatóság a társaság, mint adózó

célját /Hpt. 51. § (4) bek./. Az adóhatóság a rendel-

vizsgálata során jutott a felperes személyes adatainak a bir-

kezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra hasz-

tokába. Ezt követõen az Art. 52. § (1) bekezdése jogosítot-

nálhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt /Hpt. 51.

ta fel az eljáró adóhatóságot arra, hogy – a társaság ellen-

§ (5) bek./. Ezek a rendelkezések az eddigiekben telje-

õrzésétõl függetlenül – a felperesre vonatkozó személyes

sen egyértelmûen behatárolták az eljáró adóhatóság

adatokat megõrizze és nyilvántartsa, illetve az Art. 97. § (5)

cselekvési lehetõségeit: egy ellenõrzés megindítását

bekezdése jogosította fel, hogy a felperes adóellenõrzése

követõen az adott ellenõrzés lefolytatása céljából az

során a társaság, mint más adózó adatait felhasználja.

adóhatóság megkérte az érintett hitelintézettõl a bank-

/BH2010.13/

titok fogalmi körébe esõ adatot és azt kizárólag az adott ellenõrzéshez használta fel.

Az ítélet elõremutató és mindenképp elgondolkodtató, de óva kell inteni mindenkit attól, hogy abból bárki is

Született azonban egy Legfelsõbb Bírósági ítélet,

messzemenõ következtetést vonjon le. Kérdésként merül

amely errõl a nagyon óvatosnak tekinthetõ pontról

fel ugyanis, hogy ha a felperes nem a személyes adatainak

24

jogosulatlan felhasználására, hanem a banktitokra vonat-

tehát elvethetõ, valahol így határt kell húzni, azonban

kozó rendelkezések megsértésére hivatkozik, a bíróság

annak megítéléséhez, hogy ez a határ hol helyezkedhet el

ugyanerre az eredményre jutott-e volna, mivel az ítélet ki-

csak tapogatózni lehet, hiszen a jogszabályok itt sem nyúj-

mondja, hogy a Hpt. 51. § (4) és (5) bekezdéseiben meg-

tanak segítséget.

határozott, banktitok megszerzésének célhoz kötöttsé-

Bár az ügyvédi titok „másik oldalát” – vagyis nem a más

gével kapcsolatos rendelkezések az ítéletben kifejtettek-

adózó ügyében nyilatkoztatott, hanem a vizsgálat alá vont

nek nem mondanak ellent, a felperes ugyanis nem a bank-

ügyvéd témakörét – érinti, érdemes megemlíteni az állam-

titok megsértését, hanem a személyes adataival való

polgári jogok országgyûlési biztosának konkrét panasz

visszaélést kifogásolta.

kapcsán kiadott – és anonim módon az interneten köz-

A kereseti kötöttség viszont nem befolyásolhatja annak

zétett – jelentését. Ebben a jelentésben az Adatvédelmi

objektív megítélését, hogy az adóhatóság eljárása jogszerû

Biztos kifejtette, hogy az ügyvéd bevételeit és kiadásait az

volt-e. Az ilyen és ehhez hasonló bírósági döntéseknek

adóhatóság az ügyvéd által kibocsátott, illetve befogadott

indikátorként kellene jeleznie a jogalkotó felé a szabályo-

számlák, valamint a számviteli törvény szerint vezetett

zásból fakadó bizonytalanságot.

könyvek, nyilvántartások, továbbá a bankszámlák alapján ellenõrizni tudja. Ezek tehát az Adatvédelmi Biztos szerint

Ügyvédi titok

sem tartoznak az ügyvédi titok fogalmi körébe. A vizsgálat

Az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény elõírja, hogy az

alá vont ügyvéd számlái alapján ugyanakkor feltérképez-

ügyvédet – ha törvény másként nem rendelkezik – titok-

hetõ az ügyféli kör, és az egyes ügyfelek megkeresése és

tartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt

Art. 48. § szerinti nyilatkoztatása az ügyvédi titok kérdését

illetõen, amelyrõl a hivatásának gyakorlása során szerzett

már nem veti fel, hiszen arra csak az ügyvéd hivatkozhat,

tudomást. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd

az ügyfél nem, az ügyféltõl tehát akár az ügyvédi megbízás

által készített és a birtokában levõ egyéb iratra is, ha ez a

is beszerezhetõ és annak tartalma – szükség szerint – meg-

titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az

ismerhetõ.

ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd

Az megállapítható tehát, hogy az adóhatóság kétség

nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és ada-

kívül megismerheti az ügyvéd bizonylatait, könyveit,

tokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja. /Ütv. 8. §

vagyis információt szerezhet az ügyfelek kilétérõl, a

(1)-(2) bek./

megbízási díjak mértékérõl. Továbbra is kérdés azonban,

A kérdést itt az veti fel, hogy meddig terjed az ügyvédi

hogy azt hogyan ellenõrizheti az adóhatóság, hogy

titok fogalmi körének határa, van-e olyan, az ügyvédi meg-

például egy társaság részére kiállított számla alapjául szol-

bízatáshoz kapcsolódó információ, amely tekintetében az

gáló ügyvédi tevékenységet valóban az érintett társaság

Art. 48. § alapján nyilatkozattételre felhívott ügyvéd nem

érdekében fejtette-e ki az ügyvéd, illetve, hogy az valóban

vonhatja ki magát a válaszadás alól. Ha például az adózó

teljesedésbe ment-e. Ezt csak az ügyvédi megbízás isme-

ügyvédi költséget számol el költségként, akkor a számla-

retében, illetve egyéb, az ügyvédi titok körébe esõ adat

kibocsátó ügyvéd megkeresése során milyen válaszokat

megismerésével lehetne kétséget kizáróan megállapítani.

adhat, illetve köteles adni. Az ügyvédi titok meghatáro-

Hiába merül fel tehát a kétség egy adózó költség-

zásában ugyanis az „amelyrõl a hivatásának gyakorlása

elszámolását illetõen, (vagyis hiába merül fel, hogy az

során szerzett tudomást” kitétel vonatkozhat akár minden

ügyvédi költség címén elszámolt költség a társaság

olyan adatra, amely az ügyvédi megbízás létrejötte után jut

valamely tagjának saját ügyében felmerült ügyvédi

az ügyvéd tudomására, így a megbízási díj és ezáltal az arról

tevékenység költsége volt), a jogalkotó jelenleg nem biz-

kiállított számla, illetve a számla alapjául szolgáló gazdasá-

tosítja a lehetõ leghatékonyabb eszközöket az adóható-

gi esemény megtörténte is. Az Ütv. ilyen irányú értelmezése

ság számára a tényállás felderítésére.

természetesen elfogadhatatlan, hiszen az oda vezetne,

Szintén érdekes a helyzet olyan adatok tekintetében,

hogy ügyvédi költség címén ellenõrizetlenül lehetne

amelyek védelmét a Ket. hivatkozott 53. § (3) bekezdés b)

költséget elszámolni. A teljes „védettség”, mint lehetõség

pontjában foglalt rendelkezése nem nevesíti, mint például

25

nevesített titok fajta. A személyes adatok te-

3. Más adózók adatai (az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai)

kintetében a kérdés viszonylag könnyen megvá-

Art. 54. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adótitkot alapos

laszolható, hiszen a Ket. 17. § (3) bekezdése kife-

okkal használják fel, ha adó vagy költségvetési támogatás

jezetten kimondja, hogy a hatóság törvény eltérõ ren-

ellenõrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefoly-

delkezése hiányában jogosult az eljárás lefolyta-

tatását szolgálja. Ez a legkevésbé kétséges tartalmú ren-

tásához elengedhetetlenül szükséges személyes ada-

delkezés, amire azonban indokolt felhívni a figyelmet az

tok megismerésére és kezelésére. Az Art. 52. § (1)

egyrészt az, hogy ez a rendelkezés már megindult, konkrét

bekezdés második mondata pedig akként rendel-

ellenõrzés esetén ad felhatalmazást az adótitok felhasználá-

kezik, hogy a magánszemély adózó azonosításával,

sára. A kiválasztási célú felhasználást az Art. 90. § (6) bekez-

adókötelezettségének keletkezésével és teljesítésének

dés e) pontja teszi lehetõvé. Ez utóbbival összefüggésben

ellenõrzésével összefüggésben személyes adatokat

érdemes megemlíteni, hogy az Adatvédelmi Biztos egyik

tart nyilván és ellenõrizhet. Ennek megfelelõen a

jelentésében kifejtette, hogy csak abban az esetben lehet

személyes adatok védelmére hivatkozással senki

jogszerû valamely adózónál végzett ellenõrzés adatait

nem jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges

ellenõrzésre történõ kiválasztásra felhasználni, amennyi-

adatokat visszatartani. Két dologra kell itt felhívni a

ben az ellenõrzés célja elsõdlegesen nem a kiválasztás

figyelmet, egyrészt arra, hogy ez az ún. különleges

elõsegítése volt. Megítélése szerint ugyanis az egyes vizs-

adatokra nem vonatkozik, másrészt arra, hogy

gálatoknak nem lehet a célja a vizsgált adózóval kapcso-

kizárólag az eljárás lefolytatásához szükséges

latban álló személyek adatainak készletezése, az ilyen eljá-

mértékben kérhetõ és ismerhetõ meg személyes

rás adatvédelmi szempontból kifogásolható. /beszámoló

adat, az ezen a körön túlmenõ adatok kezelése már

az Adatvédelmi Biztos 2008. évi tevékenységérõl/

XIV. Évfolyam 10. szám

a személyes adat, vagy egyéb, a Ket-ben nem

adatvédelmi aggályokat vet fel. dését, amelynek értelmében a hatóság az eljárása

4. Adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat

során – jogszabályban meghatározott módon és kör-

Art. 52. §-a lehetõvé tesz, hogy az adóhatóság meghatáro-

ben – jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges

zott célokból, így az adózó és az adó megfizetésére köte-

védett adat megismerésére. Sajnálatos módon ilyen

lezett személy azonosításához, az adókötelezettség, a költ-

jellegû generális felhatalmazást az Art. nem tartal-

ségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához,

maz, pedig az adóhatósági eljárások adatkezelése

ellenõrzéséhez, az adózó kérelmére indult adóigazgatási

tekintetében a jelenleginél sokkal tisztább helyzetet

eljárásban a tényállás tisztázásához felhasználja egyes

teremtene egy olyan rendelkezés, amely kimondaná,

hatóságok, közfeladatot ellátó adatkezelõ szerv nyilván-

hogy az állami adóhatóság a hatásköre gyakorlásá-

tartásában – különösen a személyi adat- és lakcímnyilván-

hoz/tényállás tisztázásához szükséges mértékben

tartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a gép-

egyedi ügyben jogosult védett adat megismerésére.

jármû-nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illet-

Adóvilág – 2010. szeptember

Érdemes még megemlíteni a Ket. 17. § (4) bekez-

Jelenleg csak elvétve található ágazati jogszabályok-

ve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilván-

ban ilyen jellegû, szektoriális megengedõ rendel-

tartás (pl. a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara zálogjogi

kezés. Pl banktitok, értékpapírtitok. De van olyan jog-

nyilvántartása) – szereplõ adatokat.

szabály, amelybõl az adóhatóság „kimaradt”, így pél-

Szintén az Art. 52. §-a határoz meg egy viszonylag széles

dául úgy tûnik, hogy a jelenlegi jogszabályi környe-

kört, akik/amelyek az adóhatóság felé adatszolgáltatásra

zetben az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi

kötelezettek. Így például a biztosítóintézet, az ingatlanügyi

C. törvény hatálya tartozó adatokat (az ún. hírközlési

hatóság, a hitelintézet, a közúti közlekedési nyilvántartási

titkot) az adóhatóság még az eljárása lefolytatásához

szerv, az adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot

szükséges mértékben sem ismerheti meg a hírközlé-

(nyomtatványt) forgalmazó, illetve alforgalmazó, a Pénz-

si szolgáltatók részérõl.

ügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Valamennyi adatszol-

26

gáltatás az állami adóhatóság valamely – több esetben

jellegû észrevételnek a „magyarázataként” olvasható,

konkrétan meghatározott – feladatához kapcsolódik pl.

miszerint az adóhatóság a rendelkezésre álló adatoknak

illetékeztetés, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal kapcsolatos

nem teljes – de növekvõ – hányadát használja fel kockáza-

ellenõrzési feladatok stb. Kérdéses, hogy az adatok célhoz

ti tényezõként az ellenõrzésre kiválasztáshoz.

kötött felhasználásának elve alapján ezek az adatok felhasználhatóak-e az adóhatóság más feladatának teljesítéséhez, pl.

A kérdés a jelenlegi jogszabályi környezetben megnyugtatóan nem válaszolható meg.

az illetékeztetési hatáskörre tekintettel kapott adatok szja

A fentiekben – a teljesség igénye nélkül – felvázolt kérdé-

ellenõrzésre felhasználhatóak-e. A kérdést viszont arról az

sek és problémák jól mutatják az adóhatósági tevékeny-

oldalról is megközelíthetjük, hogy amennyiben az adóható-

ségre és az adatvédelemre vonatkozó szabályozás össz-

ság jogszerûen jut valamely adat birtokába, akkor annak

hangjának szinte teljes hiányát. Ahogy a jogszabályi ren-

hatáskörében történõ felhasználása – függetlenül attól, hogy

delkezések és összefüggések egyre bonyolultabbá és

az adott hatáskör mely adóhatósági feladat megvalósítását

összetettebbé válnak, úgy lesz egyre nehezebb megtalálni

célozza – jogszerû adatkezelésnek tekinthetõ.

hol húzódik a jogszerû hatósági tevékenység és az adatvé-

Az Állami Számvevõszéknek az APEH által kialakított

delmi rendelkezéseket sértõ eljárás határa.

ellenõrzési portfólió és kockázatkezelési rendszer

A jogalkotónak mielõbb fel kell ismernie a bizonytalan

célszerûségének és eredményességének ellenõrzésérõl

szabályozási környezet veszélyét és az információhoz jutás

készített jelentésében olvasható, hogy az adatvédelmi

lehetõségeit megfelelõen szabályozott – hatóság tevékeny-

törvény és ennek alapján az adatvédelmi biztos

ségét nem nehezítõ, sokkal inkább elõsegítõ – mederbe

állásfoglalása nem teszi lehetõvé egyes magánszemélyekre

kell terelnie.

vonatkozó adatok csoportos bekérését. Ez annak a kritikai

DR. BATÉ ZSUZSANNA

27