A bírósági végrehajtás az igazságszolgáltatás szervezetrendszerében (Tévhitek és tények a bírósági végrehajtás témaköréből)
Tévhit I. • Önálló Bírósági Végrehajtó (és alkalmazottai – önálló bírósági végrehajtó-helyettes/jelölt, ügyintéző) • Törvényszéki végrehajtó
• behajtó • követeléskezelő • banki alkalmazott • Provident • közjegyző • bíró stb.
Tévhit II-IV. II. A bírósági végrehajtók döntésén múlik, hogy melyik végrehajtási ügyet „vállalják el”, és melyeket nem. III. A végrehajtó döntésén múlik, hogy kivel szemben indul végrehajtási eljárás, az milyen vagyontárgyakat céloz, és ezek közül melyek, milyen sorrendben kerülnek adott esetben értékesítésre. IV. A végrehajtó eljárására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint a közigazgatási szervek eljárására.
… Tévhitek alapja (személyes vélemény): - tájékozatlanság - média közvélemény-formáló és –befolyásoló ereje - az az általános tévedés, hogy a jogosultságokhoz nem kapcsolódnak kötelezettségek
Elhatárolások - néhány alapvetés… -
egyedi (szinguláris) végrehajtás vs. egyetemes (univerzális) végrehajtás
-
személyi végrehajtás vs. vagyoni végrehajtás
-
bírósági végrehajtás vs. közigazgatási végrehajtás (és adóvégrehajtás)
-
általános végrehajtási eljárás vs. különleges végrehajtási eljárások
-
önkéntes teljesítés vs. végrehajtási kényszer alkalmazása
A bírósági végrehajtás meghatározása, fogalmi elemei legfontosabb meghatározó tényezők: önálló NEMPERES eljárás szabályozás alapvetően törvényi szintű állami, vagy azzal meghatározott szempontból azonosnak minősülő szerv eljárása célja biztosítani, hogy érvényre juthasson az állam által: 1) egyedi ügyben fennállóként elismert és kikényszeríthető alanyi jog 2) az egyedi ügyben történő elismerést vagy kikényszeríthetőséget megelőzően védelemben részesített alanyi jog (pl.: biztosítási intézkedés) 3) büntető jelleggel alkalmazott, vagyoni jellegű szankció (pl.: rendbírság, bűnügyi költség stb.)
elsődlegesen (szinte kizárólagosan) vagyoni kényszer alkalmazása útján (személy ellen irányuló végrehajtási cselekmények: KIVÉTELESEN, döntően kiegészítő jelleggel!)
A végrehajtási eljárással kapcsolatos hazai jogszabályok I. Alaptörvény C) cikk (3) bekezdés: az állami kényszer alkalmazásának lehetősége a jogszabályok érvényre juttatása érdekében – közvetetten, DE: a végrehajtási törvény 5. §-a is megfogalmazza! Törvények: 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (a továbbiakban: Vht.) - „kódex-jelleggel” tartalmazza az eljárásra irányadó szabályokat 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) - háttérjogszabályként funkcionál, a Vht. által nem szabályozott kérdésekben, a nemperes eljárások sajátosságaira figyelemmel alkalmazandó (Vht. 9. §) – pl.: képviselet, beadványok, igazolás stb. 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről - különösen az önálló bírósági végrehajtó felelősségét érintő kérdésekben 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) - pl.: a végrehajtói szolgálat megszűnésével kapcsolatos eljárásra alkalmazandó 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról - pl.: ingatlan-nyilvántartásba végrehajtási jog bejegyzése, törlése – az erre irányuló megkereséssel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről - rendelkezések az adóvégrehajtás és a bírósági végrehajtás „találkozása” esetére (közös foglalás hatályának beállta) – Vht. 4. § 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
A végrehajtási eljárással kapcsolatos hazai jogszabályok II. – a közelmúltban elfogadott törvények 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról (földforgalmi törvény) - jelentősége: az ingatlanárverésekre vonatkozó kivételes szabályok [különösen a 35. § (1)-(6)bekezdései] 2014. évi XXXVIII. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről 2014. évi XL. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről
A végrehajtási eljárással kapcsolatos hazai jogszabályok III. Alacsonyabb szintű jogszabályok (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek): - 180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet a betétek és takarékbetétek végrehajtásáról - 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól - 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról - 13/1994. (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtási jutalomról és a végrehajtási költségátalányról - 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról - 14/2001. (X. 20.) IM rendelet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyes feladatairól - 16/2001. (X. 26.) IM rendelet a bírósági végrehajtás szervezetéről - 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről (Vüsz.)
A bírósági végrehajtás közösségi jogforrásai (néhány példa) •
• • •
• • • • • • • •
•
1896/2006/EK Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról 805/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról 1869/2005/EK A Bizottság 1869/2005/EK rendelete (2005. november 16.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek cseréjéről 1496/2002/EK A Bizottság 1496/2002/EK rendelete (2002. augusztus 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 44/2001/EK tanácsi rendelet I. mellékletének (a 3. cikk (2) bekezdésében és a 4. cikk (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok), és II. mellékletének (illetékes bíróságok és hatáskörrel rendelkező hatóságok jegyzéke) módosításáról 470/2001/EK A Tanács határozata (2001. május 28.) az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben 1206/2001/EK A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről 44/2001/EK A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel-I. rendelet) 1348/2000/EK A Tanács 1348/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről 2201/2003/EK A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Brüsszel-II. rendelet) 1346/2000/EK A Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképtelenségi eljárásról 4/2009/EKA Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről 1393/2007/EK Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 861/2007/EK Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről
Végrehajtható okirat A bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni (Vht. 10. §) a) a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap, b) az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el, c) a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata, d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése, e) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról, valamint az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése, f) a bűnügyi zárlatot elrendelő és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozat, g) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés, h) a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.
A végrehajtás elrendelése. A végrehajtás általános feltételei A végrehajtás elrendelése - végrehajtási kérelem alapján történik, mely előterjeszthető a bíróságon, ÖBV hatáskörébe tartozó ügyben az ÖBV előtt is - megfelelő példányszám szükséges (ez a szám az érintett felek számától függ) - minimális követelmények meghatározása – Vht. 11. § (2)-(3) - a végrehajtást kérőnek meg kell adnia az előterjesztéskor legalább - az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési idejét vagy az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), továbbá - az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell. - ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlannyilvántartási adatokat A végrehajtás általános feltételei - a Vht. 13. § (1) bekezdés határozza meg az általános kritériumokat, mikor állítható ki végrehajtható okirat -
főszabály: a végrehajtandó határozat - kötelezést (marasztalást) tartalmazzon, jogerős vagy előzetesen végrehajtható legyen, és a teljesítési határidő leteljen a végrehajtási kérelem előterjesztéséig
-
egyéb részletszabályokat is tartalmaz pl.: kis értékű követelések, tartásdíjjal kapcsolatos végrehajtás elrendelésére
A bírósági végrehajtási eljárás résztvevői I. 1. Bíróság – végrehajtást elrendelő - az a bíróság, mely jogosult a végrehajtható okirat kiállítására (Vht. 15. §, 16. §, 20. §) – végrehajtást foganatosító - az a (járás)bíróság, mely az adós lakóhelye/székhelye, vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerint illetékes a fenti két szerv megegyező is lehet adott eljárásban! 2. Közjegyző - 2010. június 1-től közjegyző is állíthat ki végrehatható okiratot (tehát elrendelő szerv lehet, DE: végrehajtást foganatosító közjegyző NINCS! – a közjegyző által elrendelt végrehajtást is az illetékes járásbíróság foganatosítja) - amennyiben a végrehajtható okiratot jogszabálysértően állította ki, a visszavonásáról is neki kell gondoskodnia (pl.: az eljárás során kiderül, hogy a kötelezett már a kiállítást megelőzően elhalálozott, és erre vonatkozóan az iratokból információval rendelkezett, a végrehajtó megkeresésére intézkedik – vannak ellentétes közjegyzői álláspontok is…)
A bírósági végrehajtási eljárás résztvevői II. 3. Végrehajtó: eljárása, mint polgári nemperes eljárás, a bíróságéval azonos [(Vht. 225. § (2) bek.]! - történet: -
-
1871-1955: bírósági kiküldöttek (önálló jogállású hivatalos személyek) 1955-1994: a bírósági végrehajtók állami alkalmazottak (szolgálati viszonyban a bíróságokkal) 1994-: vegyes rendszer, önálló bírósági végrehajtók és törvényszéki végrehajtók
a) önálló bírósági végrehajtó (ÖBV) -
jogállás: önálló (nincs szolgálati viszonyban a bíróságokkal), igazságügyi feladatot ellátó hivatalos személy hatáskör: általános (a Vht-ban meghatározott kivételekkel) díjazás: felektől hajtja be (általában: előlegezés a végrehajtást kérő részéről, költségek viselése az adós részéről – utóbbihoz kritérium: eredményesség) kártérítési felelősség: Ptk. alapján (működése körében, eljárása során okozott kárért) + személyiségi jogsértésért sérelemdíj! kinevezés: meghatározott székhelyre, meghatározott járásbíróság mellé, 7 év időtartamra, de legfeljebb 65. életéve betöltésének napjáig [részletesen: Vht. 233. § (1)-(4), megszűnés: Vht. 239. §] – igazságügyért felelős miniszter nevezi ki
A bírósági végrehajtási eljárás résztvevői III. (ÖBV folyt.)
-
-
-
illetékesség: ahhoz a bírósághoz igazodik, amelyik mellé kinevezték (egy bíróság mellé több ÖBV is kinevezhető) – jelentősége: ügyek megosztása tekintetében (szempontok: adós lakóhelye/székhelye, végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, adós nevének kezdőbetűje – utóbbi csak akkor, ha egy bíróság mellett több ÖBV működik, az adott település utcaneveinek kezdőbetűje stb.) DE: nem csak saját illetékességi területén végezhet eljárási cselekményt [Vht. 232. § (4)-(6)] tevékenységét közös irodában, vagy végrehajtói irodában láthatja el nem járhat el olyan ügyben, amelyben rá a Pp. szabályai szerint a bírák kizárásának szabályai alkalmazásának lenne helye nem szerezheti meg az általa foganatosított végrehajtás adósának vagyonába tartozó dolgot , közvetve sem (alkalmazottja, és irodája útján sem!) – kivétel: Vht. 123. § (3) bekezdés (vh. kérő, tul. társ, vagy külön törvény elővásárlási jogot biztosít) titoktartási kötelezettség terheli az általa foganatosított ügy kapcsán nem végezhet egyéb keresőtevékenységet [kivételek: Vht. 227. (1), (3)-(4)]
A bírósági végrehajtási eljárás résztvevői IV. -
b) törvényszéki végrehajtó: - jogállás: a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő - hatáskör: Vht. 255. § - a törvényszéki végrehajtók hatáskörének meghatározása, TAXATÍV! (pl.: igazságügyi követelések, bíróság által előlegezett tartásdíj stb.) - díjazás, javadalmazás: szolgálati viszonya alapján - kártérítési felelősség: az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályai szerint - illetékességi szabályok: hasonlóak az ÖBV-ra irányadó szabályokhoz, ahhoz a törvényszékhez igazodóan, amely mellett tevékenykedik - jelentőség: ügyek elosztása szempontjából
4. Végrehajtást kérő (hitelező): - sok szempontból „az ügy ura”, nyilatkozatai alapjaiban befolyásolják az eljárás menetét (pl.: végrehajtás alá vonható vagyontárgyak körének meghatározása tekintetében) – szerepének kiterjedtsége eltérő az általános és különös végrehajtási eljárásokban 5. Adós (kötelezett): - akivel szemben a végrehajtható okirat kiállításra került, „feladata” a végrehajtható okiratban elrendelt kötelezettség teljesítése önkéntesen, vagy a végrehajtói intézkedések révén
Az ÖBV kinevezése I. Kinevezési feltételek: A) pozitív előfeltételek (konjunktív!): - magyar állampolgárság - 24. életév betöltése - az országgyűlési képviselők választásán választható - egyetemi jogi végzettség - a végrehajtói szakvizsga letétele - kétéves bírósági végrehajtó-helyettesi gyakorlat
jogi szakvizsga esetén elég, ha kizáró ok 0
B) kizáró okok: - büntetett előélet - akinek a bíróság büntetőjogi felelősségét bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, - szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, - szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, - szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, - szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, - gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
Az ÖBV kinevezése II. (kizáró okok folyt.)
akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig, - aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól vagy a végrehajtói foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, - akit a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott vagy akinek a végrehajtói szolgálatát a miniszter a 239. § (4a) bekezdése alapján szüntette meg, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig, - aki egészségi állapota miatt vagy más okból a szolgálat ellátására alkalmatlan, vagy - aki életmódja vagy magatartása miatt a végrehajtói szolgálat ellátásához szükséges közbizalomra érdemtelen, - akivel szemben a Vht. 227. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti, - aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll
Az ÖBV állás betöltése, pozíciójának elvesztése I. A végrehajtói állás betöltése: - pályázat útján, kivéve, ha a határozott idő lejárta előtt a miniszter megállapítja a végrehajtói szolgálat folyamatosságát [Vht. 234-234/A. §§: a végrehajtó kinevezés lejártát megelőzően benyújtott kérelmére (ha max. két jogerős fegyelmi büntetése volt kinevezése alatt, amik közül csak egy súlyosabb figyelmeztetésnél, és egy sem súlyosabb írásbeli megrovásnál)] - ha várhatóan 65. életév betöltése miatt szűnik meg, a megüresedő végrehajtói állásra a pályázatot legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját fél évvel megelőzően kell meghirdetni - a pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázó igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, továbbá hogy a kizáró feltételek közül a Vht. 233. § a)-d), valamint i) pontjában meghatározottak nem állnak fenn - áthelyezés: végrehajtói állás betöltése/kölcsönös áthelyezése (közös kérelem, Kar hivatali szerve vezetőjének egyetértésével) esetén (felelős miniszter végzi) – korábbi székhelyén folytatott eljárásokkal kapcsolatosan továbbra is felelős! - szükséges továbbá: - felelősségbiztosítás megkötése (legalább 30 millió Ft) - biztosíték összegének befizetése - bélyegző, fizetésiszámla-szerződés jóváhagyása - a hivatali helyiség alkalmasságának megállapítása - kinevezést követő egy hónapon belül a Kar elnöke előtti eskü A végrehajtó megbízatása megszűnésének lehetséges okai: felmentés ha a végrehajtó lemond a szolgálatról (írásbeli lemondó nyilatkozat a miniszternek címezve) a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapítása a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság határozatában hivatalvesztést, a végrehajtó alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét állapítja meg a végrehajtó 65. életévét betölti elhalálozás a szolgálat folyamatosságának megállapítása hiányában a határozott idő utolsó napján
Az ÖBV pozíciójának elvesztése II. A végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapítása: a miniszter dönt, a Kar hivatali szerve vezetője véleményének beszerzése után az alábbi esetekben - magyar állampolgárság, vagy passzív választójog elvesztése - kinevezést kizáró ok kinevezés utáni bekövetkezése, vagy tudomásszerzés ilyen ok kinevezéskori fennállásáról [a Vht. 233. § (2) bek. b)-d), valamint i) pont szerinti ok esetén – utólagos tudomásszerzés esetén az a) pont szerinti ok is] - a végrehajtó nem tesz esküt - a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot, vagy három egymást követő naptári évben a 270 napot - a végrehajtó a kinevezését követően keletkezett összeférhetetlenséget felszólításra nem szüntette meg - a végrehajtónak 90 napot meghaladóan nincs bejelentve állandó helyettese - a végrehajtó a kinevezését követő 3 hónapon belül nem alapít végrehajtói irodát vagy nem lép be tagként végrehajtói irodába - ha a végrehajtói vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a végrehajtó jogszabályban meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy rendszeresen ismétlődően megszegte
Az ÖBV szolgálatának szünetelése, szüneteltetése Szünetelés: - egybefüggően 30 napot meghaladó távollét esetén a 31. naptól - egy naptári évben a 90 napot összesen meghaladó távollét esetén a 91. naptól A végrehajtói szolgálat szüneteltetése: a Kar hivatali szerve állapítja meg - ha országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették (ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig) - időtartama alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet - tartós helyettest kell kirendelni - kari tagsága fennmarad (a kari tagságból eredő jogokat nem gyakorolhatja, nem terhelik az abból eredő kötelezettségek sem) A Ket. szabályai alkalmazandók a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata folyamatossága és megszűnése megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében!
Önálló bírósági végrehajtó helyettes Önálló bírósági végrehajtó helyettes: - a végrehajtóval munkaviszonyban áll, az általa foganatosított cselekményekből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni - kamarai nyilvántartásba vétel (kizáró okok: ua. mint ÖBV), eskütétel működési előfeltétel - végrehajtó-helyettesként lehet nyilvántartásba venni azt, aki -
-
magyar állampolgár passzív választójog az országgyűlési képviselők választásán egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, egyéves végrehajtó-jelölti gyakorlatot szerzett, a végrehajtói szakvizsgát letette, és önálló bírósági végrehajtóval vagy végrehajtói irodával végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött
jogi szakvizsga megléte esetén a dőlt betűs feltételeket elég teljesíteni megszűnési ok: ua. mint ÖBV + munkaviszony megszűnése önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket Kivételek: - hagyományos ingóárverést (Vht. 118-129. §) nem tarthat - árverési jegyzőkönyvet nem készíthet - meghatározott cselekmény végrehajtását sem foganatosíthatja
Végrehajtójelölt Végrehajtójelölt: -
a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban DE: önállóan végrehajtási cselekményt a végrehajtó nevében sem foganatosíthat (kivéve: végrehajtói kézbesítés, ha a kézbesítési vizsgát letette) ügyviteli jellegű tevékenységet végez (különösen pl.: jegyzőkönyvet készít, végrehajtásban közreműködő szerveknél tájékozódás céljából eljár) nyilvántartásba vétel feltételei: -
-
magyar állampolgár a 18. évét betöltötte nem áll a 233. § (2) bekezdés a)-d) és i) pontjában meghatározott kizáró ok hatálya alatt középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik
felelősség, eskütétel, megszűnési okok – ugyanúgy, mint ÖBV helyettes kizáró okok: szűkebb kör, mint az ÖBV helyettesnél – csak 233. § (2) bek. a)-d) és i) pont
A végrehajtó helyettesítése I. Helyettesítésre jogosultak: a) a végrehajtó által foglalkoztatott, legalább egyéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettes (ha több van, közülük ki kell jelölnie a helyettesítésre jogosultat, amit be kell jelenteni a Kar hivatali szervének) -> a munkaviszonya fennállása alatt köteles a helyettesítésre b) a végrehajtó állandó helyettese (az ÖBV kinevezését követő 90 napon belül köteles a személyét bejelenteni a Kar hivatali szervénél, benyújtva az állandó helyettes erre vonatkozó elfogadó nyilatkozatát is) -> bármely végrehajtó lehet, de egyidejűleg kettőnél több állandó helyettességet nem vállalhat, „megbízatása” új állandó helyettes bejelentéséig tart -
-
helyettesítés utasítási jogban is megnyilvánul: a helyettesített végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes (és természetesen az iroda többi alkalmazottja is) a helyettesítés tartama alatt a helyettesítést ellátó állandó helyettes vagy végrehajtó-helyettes utasításait köteles teljesíteni előnyös egyidejűleg foganatosítandó több végrehajtási cselekmény esetén: hiszen az ÖBV, az állandó helyettese, illetve az ÖBV által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes is eljárhat, akár ugyanazon végrehajtási eljárás keretein belül is
A végrehajtó helyettesítése II. Távollét bejelentése: -
-
az ÖBV távollétét és annak megszűnését köteles bejelenteni a Kar hivatali szervének, egyidejűleg benyújtja a helyettesítésére vonatkozó nyilatkozatot is (amennyiben állandó helyettes is, ugyanekkor tájékoztatja az általa helyettesített ÖBV-t is – ilyenkor az állandó helyettes helyettesének bejelentéséről is gondoskodni kell) ezt követően a Kar hivatali szerve okiratot állít ki – felhívás a helyettesítésre a fentiek alapján köteles személy részére, valamint a helyettesítés tényét a névjegyzékben feltünteti
Helyettesítés kötelező esetei: -
a végrehajtói állás megüresedése, a végrehajtó hivatalából történő felfüggesztése a végrehajtó szolgálatának szünetelése a végrehajtó 30 napot meg nem haladó távolléte (ilyen esetben, valamint a képviselőkénti megválasztás miatti szüneteléskor a kijelölt végrehajtó helyettes helyettesíti – feltéve, hogy az irodájában van olyan végrehajtó helyettes, aki helyettesítésre jogosultsági feltételeket teljesíti, ha nincs: állandó helyettes)
A TÖBBI ESETBEN ÁLLANDÓ HELYETTES ÁLTALI HELYETTESÍTÉS KÖTELEZŐ!!! A végrehajtó-helyettes helyettesként a végrehajtó hatáskörében teljes jogkörrel és önálló felelősséggel jár el. (!!!)
Helyettes feladata: -
gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja az alapvető munkáltatói jogok kivételével minden végrehajtási ügyet ellát az iratokat mint „helyettes bírósági végrehajtó” aláírja
A végrehajtói szervezet felügyelete, ellenőrzése I. -
általános felügyelet a végrehajtási szervezet felett: igazságügyért felelős miniszter
ÖBV-k esetén: - fegyelmi felelősség szempontjából: a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezhet, és a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát kezdeményezheti eljárásának törvényességével kapcsolatban - ügyvitel, hivatali működés és magatartás rendszeres ellenőrzése: Igazságügyi Hivatal útján történik (Korm. rend.-ben meghatározott eljárás révén, meghatározott időszakonként) Törvényszéki végrehajtókkal kapcsolatban: - a törvényszék elnöke látja el a fegyelmi és ellenőrzési feladatokat is (a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát az általa kijelölt bíró, bírósági titkár és végrehajtási ügyintéző is végezheti)
- tájékoztatási kötelezettség az általános felügyeleti szerv felé: végrehajtói tevékenység vizsgálatának eredményéről a minisztert - a törvényszéki végrehajtókra vonatkozóan az Országos Bírósági Hivatal elnökét is - tájékoztatni kell a Vht. 230. § (6) bekezdés szerint
A végrehajtói szervezet felügyelete, ellenőrzése II. Magyar Bírósági Végrehajtói Kar -
-
-
a végrehajtók szakmai, érdekképviseleti szerve, egyben a szakmai felügyelet (korábban kizárólagos) ellátója – felette az igazságügyért felelős miniszter gyakorol törvényességi felügyeletet székhely: Budapest jogi személy, rá a köztestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Vht-ban foglalt eltérésekkel meghatározása általánosságban: a Vht-ban és más jogszabályokban meghatározott jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével képviseli és védi a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek érdekeit, ellátja a végrehajtói szolgálattal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, és közreműködik a végrehajtással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében feladatok széles köre – fontosabbak Vht. 250. § (2)-(4) bekezdése szervei: -
a) a közgyűlés, amely minden kamarai tagot magában foglal, b) az öttagú elnökség, c) a Kar hivatali szerve.
A végrehajtói szervezet felügyelete, ellenőrzése III. - az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése az Igazságügyi Hivatal feladata (is) – Vht. 230. § (3) bekezdés Vht. 254/I. § Az Igazságügyi Hivatal • a) ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét és pénzkezelését ellenőrizni, a végrehajtó iratait és nyilvántartásait megvizsgálni, magatartását ellenőrizni, a tényállás megállapítása céljából a végrehajtás során történt adatigénylésről vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni, • b) felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével, • c) fegyelmi eljárást kezdeményez. -
új jogszabályok létrehozása a fentiek szabályozási kereteinek meghatározása érdekében [a Vht. 230. § (4) bek. is utal erre] -
3/2015. (II.25.) IM rendelet – panaszügyekkel kapcsolatos szabályok 25/2015. (II.25) Korm. rendelet – ÖBV-k ellenőrzésének részletes szabályai
