7. lecke
A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági számítások. Árupiaci kereslet egy kétszektoros makrogazdasági modellben. A rövid távú árupiaci egyensúly és a multiplikátor-hatás.
A beruházás mint a GDP második legnagyobb felhasználási tétele
Koppány Krisztián, SZE
Forrás: KSH, 2009. február
A beruházás fogalma • újonnan előállított tőkejavak • a magánberuházások legfontosabb csoportjai – üzleti célú állótőke-beruházás (befektetett eszközök, ingatlanok, gépek, berendezések beszerzése, létesítése) – a vállalat tevékenységét hosszú távon szolgálják – lakáscélú beruházás – készletberuházás (megtermelt, de még nem értékesített termékek mennyisége)
Koppány Krisztián, SZE
Az elemzés mikroökonómiai alapjai: szempontok és eszközök • • • •
a beruházást megvalósító vállalat célja pótló illetve bővítő beruházás technikai feltételek: termelési függvény a tőke hozama – határtermék – határtermék-bevétel – profit
• tényezőárak (rövid távon adottak) – kamat – munkabér
• a tőke alternatív költsége Koppány Krisztián, SZE
Emlékeztető mikroökonómiából • beruházás-gazdaságossági számítások – nettó jelenérték (NPV) szabály – belső megtérülési ráta (IRR)
• mintapélda mikroökonómiából – grafikai stúdió – számítástechnikai beruházás – 3 éves hasznos élettartam – bevételek és kiadások alakulása Koppány Krisztián, SZE
Példa: az alapeset • beruházási költség: 800 ezer Ft • növekvő bevételek, növekvő költségek • elvárt hozam, tőkeköltség: 10 százalék Időszak
Bevétel
0 1 2 3
- Ft 1 400 000 Ft 1 450 000 Ft 1 500 000 Ft
Az elvárt megtérülési ráta 10,0% Szabad Cash Kiadás Jelenérték (PV) Flow (FCF) 800 000 Ft - 800 000 Ft - 800 000 Ft 1 070 000 Ft 330 000 Ft 300 000 Ft 1 100 000 Ft 350 000 Ft 289 256 Ft 1 200 000 Ft 300 000 Ft 225 394 Ft Nettó jelenérték (NPV) 14 651 Ft Koppány Krisztián, SZE
Példa: pesszimista várakozások • csökkenő bevételek • növekvő költségek • kisebb szabad pénzáramlás Időszak
Bevétel
0 1 2 3
- Ft 1 400 000 Ft 1 400 000 Ft 1 400 000 Ft
Az elvárt megtérülési ráta 10,0% Szabad Cash Kiadás Jelenérték (PV) Flow (FCF) 800 000 Ft - 800 000 Ft - 800 000 Ft 1 070 000 Ft 330 000 Ft 300 000 Ft 1 100 000 Ft 300 000 Ft 247 934 Ft 1 200 000 Ft 200 000 Ft 150 263 Ft
Nettó jelenérték (NPV) - 101 803 Ft Koppány Krisztián, SZE
Példa: magasabb elvárt hozam • növekvő pénz- és tőkepiaci hozamok, növekvő kamatszint • nagyobb bizonytalanság, kockázat • növekvő elvárt hozam Időszak
Bevétel
0 1 2 3
- Ft 1 400 000 Ft 1 450 000 Ft 1 500 000 Ft
Az elvárt megtérülési ráta 13,0% Szabad Cash Kiadás Jelenérték (PV) Flow (FCF) 800 000 Ft - 800 000 Ft - 800 000 Ft 1 070 000 Ft 330 000 Ft 292 035 Ft 1 100 000 Ft 350 000 Ft 274 101 Ft 1 200 000 Ft 300 000 Ft 207 915 Ft
Nettó jelenérték (NPV) -
25 948 Ft Koppány Krisztián, SZE
A beruházási kereslet legfontosabb meghatározó tényezői • várakozások – a bevételek alakulása • piaci pozíció • értékesítési lehetőségek, kereslet • eladási ár stb.
– a kiadások alakulása • működtetési és fenntartási költségek • adók, járulékok stb.
• kamatláb – a befektetett tőke alternatív költsége – elvárt megtérülési ráta – a befektetés kockázata Koppány Krisztián, SZE
A kamatláb változásának hatása a beruházási keresletre Makroszinten
kamatláb
kamatszint
Mikroszinten
megvalósult beruházások összértéke (millió Ft)
beruházási kiadások összértéke (milliárd Ft) Koppány Krisztián, SZE
Milyen kamatláb? • kamatlábtól függő fogyasztási kereslet – befektetés bankszámlára évi 10 százalékos kamat mellett – ha az inflációs ráta 10 százalék feletti, akkor a befektetett tőke kamatokkal megnövelt értékén jövőre kevesebbet lehet vásárolni – negatív a reálkamatláb, a reálkamatláb számít
• beruházási kereslet, NPV-számítás (lásd mikroban) – nominális jövőbeni szabad pénzáramokat diszkontálunk nominális kamatlábbal – vagy változatlan árak melletti jövőbeni pénzáramokat diszkontálunk reálkamatlábbal – vagyis a reálkamatláb számít 1 i 1 i
1
1 r
Az árupiaci döntések szempontjából a reálkamatláb releváns!
1
1 r
Koppány Krisztián, SZE
A várakozások módosulásának hatása a beruházási keresletre r
I Koppány Krisztián, SZE
Egyszerűsítés: lineáris beruházási keresleti függvény r
I (r ) I0 a r autonóm beruházás
kamatérzékenység
I0
I Koppány Krisztián, SZE
Az árupiaci kereslet adott reálkamatláb mellett C, I
C+I C
C0 + I0 C0 I0
I Y
Koppány Krisztián, SZE
A rövid távú árupiaci egyensúly: a keynesi kereszt összkiadás, szándékolt makrokereslet
YD
C, I, S
=Y
C0 + I0 C0 I0
I=S 45°
Ye - C0
• az egyensúly jellemzői YD = C + I C
– egyensúlyban az összkiadások megegyeznek a termelés összértékével Y=C+I – a termelésből származó jövedelmet a háztartások fogyasztásra és megtakarításra fordítják Y=C+S – egyensúlyban a beruházások S megegyeznek a megtakarításokkal (kétszektoros modellben) I C+I=C+S I=S Y Koppány Krisztián, SZE
Hogyan alakul ki a rövid távú egyensúly? • feltevés – a vállalati szektor bizonyos határok között (szinte) változatlan árakon bármennyit képes termelni – tökéletesen rugalmas (a kereslethez alkalmazkodó) kínálat, a GDP-t a keresleti oldal határozza meg
• ragadós árak, először a mennyiség alkalmazkodik • kihasználatlan kapacitások, a potenciális kibocsátás (Y*) szintjétől elmaradó GDP (Keynes, 30-as évek, jelenlegi válság) Koppány Krisztián, SZE
Egyszerű kiadási multiplikátor Y C I ˆ I0 Y C0 cY (1 cˆ )Y C0 I0 1 Y (C0 I0 ) 1 cˆ e
Koppány Krisztián, SZE
A multiplikátor-hatás dinamikusan C+I=Y
C, I, S
C0 + I0 C0 I0
C+I C
S 45°
I Ye
Ye’
Y
- C0 Koppány Krisztián, SZE
Számpélda Egy modellgazdaságban az autonóm fogyasztási kiadások nagysága 250 egység, a fogyasztási határhajlandóság 0,75, az autonóm beruházások nagysága pedig 150 egység. • Számítsa ki az egyensúlyi kibocsátás szintjét! • Számítsa ki a fogyasztási kereslet nagyságát az egyensúlyi kibocsátás szintjén! • Számítsa ki a fogyasztási hányadot az egyensúlyi kibocsátás szintjén! • Határozza meg azt a kibocsátási szintet, ahol a fogyasztási hányad 100%! • Határozza meg az egyszerű kiadási multiplikátor értékét! • Rajzolja fel a fogyasztási, a megtakarítási és a beruházási függvényt az árupiac modellezésére szolgáló koordinátarendszerben! Jelölje meg azokat a pontokat, amelyeket kiszámított! Koppány Krisztián, SZE
Megoldás C+I=Y C+I C
C, I, S
S
400 250 150
45°
I 1000
1600
Y
- 250 Koppány Krisztián, SZE
Kötelező irodalom • Solt Katalin [2001]: Makroökonómia. TRIMESTER, Tatabánya, 85-95. old. • Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 3538. o. 8-17., 23-24. feladatok
Koppány Krisztián, SZE
Ajánlott irodalom • Farkas Péter – Koppány Krisztián [2006]: Közgazdaságtan. Mikro- és makroökonómiai alapismeretek mindennapi használatra. Universitas-Győr Kht., 9. fejezet, 283-320. old. • Samuelson – Nordhaus [2005]: Közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, 413-401., illetve 433-450. old. • Hall – Taylor [2003]: Makroökonómia. Elmélet, gyakorlat, gazdaságpolitika. KJK-Kerszöv, 317-354. old. • Mankiw [1999]: Makroökonómia. Osiris Kiadó, Budapest, 483-504. old.
Koppány Krisztián, SZE
