A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETÉRTÉKELÉS, STRATÉGIAI ÉS OPERATIV PROGRAM

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAMJA – HELYZETÉRTÉKELÉS, STRATÉGIAI ÉS OPERATIV PROGRAM –

készítette

Terra Studio Kft.

2005. június

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

– HELYZETÉRTÉKELÉS, STRATÉGIAI ÉS OPERATIV PROGRAM –

készítette

Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ 456 5090 Fax: 1/ 456 5099 Email: [email protected]

Ügyvezető igazgató

Laky Ildikó

Vezető projektmenedzser

Galli Károly

Vezető tervező, projektmenedzser

Földi Zsuzsa

Tervezők

Gerlach Viktor Horváth Kinga Aradi Renáta

Helyi szakértő

Szöllősi Anikó

2005. június

Terra Studio Kft.

Békési kistérség Turizmusfejlesztési Programja

TARTALOM BEVEZETÉS ............................................................................................3 1. 2. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI STRATÉGIA PROGRAMJÁNAK MEGALAPOZÁSA .............................................................................................5

2.4.

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSÁNAK SWOT ANALÍZISE ......................................... 5 PROBLÉMAFA ..................................................................................................... 7 CÉLFA................................................................................................................ 8 A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA..................................... 9

3.

HELYZETÉRTÉKELÉS..........................................................................10

3.1.

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE, KÖZLEKEDÉSFÖLDRAJZI ÉS TÁJFÖLDRAJZI ................................................................................................................... 10

2.1. 2.2. 2.3.

HELYZETE

3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4. 3.1.5. 3.1.6. 3.1.7. 3.1.8.

A Békési kistérség földrajzi elhelyezkedése............................................................... 10 A kistérség közúti elérhetőségi viszonyai................................................................... 10 Közúti közlekedés ...................................................................................................... 12 Vasúti közlekedés ...................................................................................................... 15 Határátkelőhelyek....................................................................................................... 15 Kerékpáros közlekedés .............................................................................................. 16 Tömegközlekedés ...................................................................................................... 17 Légi közlekedés.......................................................................................................... 17

3.2. 3.3.

A KISTÉRSÉG TERÜLETÉNEK TÁJFÖLDRAJZI JELLEMZŐI ......................................... 18 A KISTÉRSÉG RÖVID GAZDASÁGI-TÁRSADALMI JELLEMZÉSE ................................... 19

3.3.1. Demográfiai, munkanélküliség ................................................................................... 19 3.3.2. Gazdaságszerkezeti jellemzők................................................................................... 20

3.4. A NEMZETKÖZI ÉS A HAZAI TURIZMUS TRENDJEI ................................................... 22 3.5. BÉKÉS MEGYE, MINT A BÉKÉSI KISTÉRSÉG SZOMSZÉDOS TÉRSÉGEINEK HELYE MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁBAN .................................................................................. 24 3.5.1. Békés megye turizmusa a statisztikai adatok tükrében.............................................. 24 3.5.2. Békés megye turizmusának általános jellemzői......................................................... 33 3.5.3. A Békési kistérséget környező térségek turizmusa.................................................... 36 3.5.3.1. Közép-Békés ............................................................................................. 36

3.6.

3.5.3.2.

Körös-Sárrét .............................................................................................. 38

3.5.3.3.

A Hármas-Körös vidéke ............................................................................ 39

3.5.3.4.

Orosháza és térsége ................................................................................. 40

3.5.3.5.

Maroshátság.............................................................................................. 41

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK TURIZMUSA ......................................... 42

3.6.1. A kistérség turizmusában legjelentősebb szerepet játszó turizmustípusok ............... 42 3.6.1.1. Termál-és gyógyturizmus .......................................................................... 42 3.6.1.2.

Aktívturizmus............................................................................................. 44

3.6.1.3.

Rendezvény-, és fesztivál turizmus........................................................... 47

3.6.1.4.

Kulturális- és örökségturizmus .................................................................. 48

3.6.1.5.

Természeti turizmus .................................................................................. 50

1

Terra Studio Kft.

3.6.2. 3.6.3. 3.6.4. 3.6.5.


Szálláshely-szolgáltatás ............................................................................................. 53 Területi marketing....................................................................................................... 56 Turisztikai szakképzés, nyelvi képzés........................................................................ 57 A kistérség főbb turisztikai adottságai településenként.............................................. 58 3.6.5.1. Bélmegyer ................................................................................................. 58 3.6.5.2.

Tarhos ....................................................................................................... 59

3.6.5.3.

Békés ........................................................................................................ 60

3.6.5.4.

Kamut ........................................................................................................ 62

3.6.5.5.

Csárdaszállás............................................................................................ 62

3.6.5.6.

Köröstarcsa ............................................................................................... 63

3.6.5.7.

Hunya ........................................................................................................ 64

3.6.5.8.

Mezőberény............................................................................................... 64

3.6.5.9.

Gyomaendrőd............................................................................................ 65

3.6.5.10.

Murony ...................................................................................................... 66

3.7.

ORSZÁGOS, RÉGIÓS ÉS MEGYEI TERVELŐZMÉNYEK .............................................. 67

3.7.1. 3.7.2. 3.7.3. 3.7.4. 3.7.5. 3.7.6. 3.7.7.

Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) ........................................................... 67 A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója..................................................... 67 Dél Alföldi Régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja........................... 68 Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója ............................................................. 69 Békés Megye Nemzeti Fejlesztési Terv Orientált Gazdaságfejlesztési Stratégiája ... 69 Békés Megye Turizmusfejlesztési Stratégiai Terve.................................................... 70 A Békési Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja ............................. 71

4.

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA 73

4.1.

PRIORITÁS: A TURISZTIKAI MŰSZAKI-ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE .......... 76

4.1.1. 4.1.2. 4.1.3. 4.1.4.

Intézkedés: A turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása.......................... 78 Intézkedés: A környezeti infrastruktúra fejlesztése .................................................... 80 Intézkedés: Az aktív turizmust támogató infrastruktúra fejlesztése............................ 83 Intézkedés: A turizmusfejlesztés szervezeti hátterének fejlesztése........................... 86

4.2.

PRIORITÁS: TURISZTIKAI VONZERŐK FEJLESZTÉSE ............................................... 89

4.2.1. Intézkedés: A turisztikai vonzerők látogatóbarát fejlesztése ...................................... 90 4.2.2. Intézkedés: A turisztikai vonzerők környezetének fejlesztése.................................... 93

PRIORITÁS: A TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÍNÁLATI PROGRAMCSOMAGOK FEJLESZTÉSE .............................................................................................................. 95

4.3.

4.3.1. Intézkedés: A turisztikai programkínálat bővítése – területi és tematikus turisztikai programcsomagok, rendezvények kialakítása. .......................................................... 96 4.3.2. Intézkedés: A térségi turisztikai programok összekapcsolása – kapcsolódás a tágabb térség turisztikai kínálatához ...................................................................................... 99 4.3.3. Intézkedés: A szálláshely kapacitás bővítése fejlesztése ........................................ 101 4.3.4. Intézkedés: Egyéb turisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése .......................... 104

4.4.

PRIORITÁS: A TURISZTIKAI MARKETING FEJLESZTÉSE .......................................... 107

4.4.1. Intézkedés: Marketingstratégia készítése, a kistérség egységes megjelenésének támogatása............................................................................................................... 108 4.4.2. Intézkedés: A marketingeszközök fejlesztése.......................................................... 110

5.

MELLÉKLETEK....................................................................................113

5.1. 5.2.

SZÁLLÁSHELYEK A BÉKÉSI KISTÉRSÉGBEN ........................................................ 113 A TÉMÁBAN FOLYTATOTT INTERJÚK LISTÁJA ....................................................... 116

2

Terra Studio Kft.


1. BEVEZETÉS A Békési statisztikai kistérség 2004. január 1.-től létezik. Amellett hogy települései új statisztikai területegységet alkotnak, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulássá szerveződtek a 2004-es év nyarán (Békési Többcélú Kistérségi Társulás). A kistérség

nem

rendelkezik

tervezési

programozási

múlttal,

ennek

megfelelően

a

párhuzamosan készülő általános területfejlesztési, gazdasági és egyéb ágazati fejlesztési programjai összehangolhatók. Ezek a programok már az Európai Uniós támogatási irányelveket veszik figyelembe és a 2007-2012-es periódusra készülnek. A Békési Kistérség Turizmusfejlesztési Programja a turizmust, mint kiemelten fejlesztendő ágazatot kezeli, összhangban a Békési Kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Programjával, amelyben több intézkedés is kapcsolódik a turisztikai adottságok hatékony és fenntartható fejlesztéséhez. A Békési kistérség települései rendkívül jó alapadottságokkal rendelkeznek a termál és aktív turizmus ágazatait illetően, amelynek kihasználtsága – részben a kapcsolódó infrastruktúra komoly hiányosságai, a hiányos szervezeti háttér és az elégtelen marketing tevékenység miatt – az eddigiekben alacsony volt. A Körös-vidék természeti adottságai tálcán kínálják a legkülönfélébb aktív turisztikai tevékenységek lehetőségét, míg a termálvízvagyon a gyógyászatban és a fürdőzésben jelent komoly fejleszthető potenciált. Infrastrukturális hátterük a helyi lakosság igényeit is alig képesek kielégíteni, mivel az esetek többségében a korábbi – több tíz éves – fejlesztések jelenleg elhanyagolt állapotban vannak. Ugyanakkor a térség településeinek tenni akarását jelzi a számos futó fejlesztési projekt (fürdőfejlesztés, túraútvonalak kialakítása stb.) és terv, amelyek forrás hiányában megvalósulásra várnak. Az országosan megcélzott új típusú gazdasági struktúra a minőségorientált termelő és szolgáltató tevékenységeket helyezi előtérbe. A turisztika terén ez elsősorban azt jelenti, hogy az adottságokból származó vonzerők és azok kapcsolódó szolgáltatásai több kategóriában elérhetők és hogy települési szinten menedzselt fejlesztésük térségi szinten összehangolt. Cél, hogy a térég turisztikai kínálata több lábon álljon, azonban ne aprózza fel kapacitásait. A települések egymással összhangban próbálják meg kialakítani egyéni turisztikai kínálatukat specializálódva

bizonyos

turisztikai

ágakra és

azokon

belül különféle

kategóriájú

szolgáltatásokra. A fejlesztési irányok meghatározásában sokat segítenek a kialakult hagyományok és a turizmus hazai és nemzetközi trendjei, amelyek megmutatják, hogy milyen jellegű és kategóriájú szolgáltatásokra van a legnagyobb igény. Ezzel elkerülhető a térségen belüli éles versenyhelyzet kialakulása, illetve nem jönnek létre fölösleges, kihasználatlan kapacitások, ezen felül hiány sem jelentkezik semmilyen szolgáltatásban és szolgáltatási kategóriában. Az

infrastruktúra

fejlesztése

mellett

elengedhetetlen

a

turizmusfejlesztés

és

programszervezés szervezeti kereteinek kialakítása és hatékony működtetése. E települési

3

Terra Studio Kft.


szinten működő és térségi szinten összehangolt munkát végző szervezeti háttér készíti elő a térség kiépített infrastruktúrájára alapozott turisztikai programkínálatot és végez hatékony marketing tevékenységet. A helyi lakosság számára a turizmusfejlesztés újabb munkalehetőségeket jelent és ez erősíti a térség népességmegtartó képességét. A turizmus dinamikus, nyelveket beszélő, közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket kíván, akik a térségből munkalehetőség híján elvándorolnak. A Békési Kistérség Turizmusfejlesztési Programjának feladata, hogy a fent említett célok elérésére alkalmas stratégiát kínáljon a Békési kistérség számára. A dokumentum két fő részre tagozódik. Az első részben a Békési kistérség tágabb és szűkebb területi kontextusának turisztikai jellemzői, a turizmus trendjei valamint a kistérségre vonatkozó tervdokumentumok másodelemzése olvashatók. A második fő részben a prioritások és az azokhoz kapcsolódó intézkedések találhatók. A dokumentumokban a stratégiai és operaív részek nem válnak el külön fejezetként. A dokumentum a könnyebb áttekinthetőség és az operatív táblák több pontjában ismétlődő, stratégiai programban már szerepeltett információi okán egy egységbe (intézkedések) strukturálta a stratégiai és operatív szintet. Az egyes intézkedéseken belül ezek: A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai és B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai alpontokban kerültek feltűntetésre.

4

Terra Studio Kft.


2. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI STRATÉGIA PROGRAMJÁNAK MEGALAPOZÁSA 2.1.

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSÁNAK SWOT ANALÍZISE

SWOT analízis1 Erősségek Országos jelentőségű és védettségű természeti és építészeti értékek találhatók a kistérség területén és a szomszédos térségekben A kistérség jelentős termálvíz vagyonnal rendelkezik, ezek többsége minősített gyógyvíz

Gyengeségek A térség gyorsforgalmi megközelíthetőségének hiánya hátráltatja a turizmus fejlődését A holtágak és környezetük elhanyagolt állapota korlátozza azok turisztikai hasznosíthatóságát A turisták átlagos tartózkodási ideje és fajlagos költése alacsony

A Békési Gyógy- és strandfürdő és a Mezőberényi A termál- és gyógyvíz gyógyászati és turisztikai hasznosítása megindult, infrastruktúrája fejlesztés Strandfürdő infrastruktúrája több tekintetben is korszerűtlen, a minőségi turizmust nem szolgálja alatt áll A Körös és holtágai a vízi-, a horgász- és az ökoturizmus számára is kedvező feltételeket kínálnak A térségben a Körösök vízszintje a Békésszentandrási duzzasztónak köszönhetően nem ingadozik szélsőségesen A Körösök vidékén bejáratott vízi, kerékpáros, és gyalogos túraútvonalak találhatók A térségben értékes az apróvadállomány, jelentősek a vadászati hagyományok Gazdag természeti, kulturális és építészeti örökség A térségben élők a népi, gasztronómiai, nemzetiségi hagyományok, amelyek ápolásában számos civil szervezet vesz részt A térségben értékes ipari műemlékek találhatók Számos, országos hírű kulturális (elsősorban zenei), sport és gasztronómiai rendezvény van a térségben A kistérségből jó a regionális turisztikai központok (Békéscsaba, Gyula, Szarvas) elérhetősége

A kistérség turisztikai kínálatából hiányoznak a komplex turisztikai programok A turisztikai szolgáltatók között nem jellemző az együttműködés A kapacitások kihasználtsága a nyári szezonra koncentrálódik A helyi turizmus fejlesztése forráshiánnyal küszködik A meglévő és potenciális turisztikai vonzerők infrastruktúrája és kapcsolódó szolgáltatások további fejlesztéseket igényelnek Melegkonyhás vendéglátóhely-kínálat térségi szinten szűkös A szálláshely-kínálat a felső és közép kategóriákban hiányos A kistérség turisztikai menedzsmentjének térségi szervezeti feltételei hiányosak A turisztikai vonzerők és szolgáltatások marketingje elégtelen Egyes turisztikai vonzerők megközelíthetősége rossz

1

SWOT analízis: a belső erősségeket és gyengeségeket, valamint a külső lehetőségeket és veszélyeket összegző tervezési módszertani elem; angol mozaikszó

5

Terra Studio Kft.


Lehetőségek

Veszélyek

A belföldi turizmus növekszik

Az M44-es gyorsforgalmi út kiépülésének késése esetén a térség elérhetősége a továbbiakban is kedvezőtlenül alakul

A felfejlesztett Békéscsabai repülőtérnek köszönhetően várhatóan megnő a térségbe látogató külföldi vendégek száma Az európai integráció előrehaladtával a határok formálissá válnak, a nemzetközi turizmus és együttműködés feltételei javulnak

A megyei fürdők nem kellően összehangolt fejlesztései éles versenyhelyzetet eredményeznek A Romániából érkező esetleges szennyezés veszélyezteti a Körösökhöz kötődő turizmust

Az egészségturisztikai, illetve az aktív és alternatív turisztikai termékek iránt a nemzetközi és hazai kereslet növekszik A turisztikai befektetések iránt növekszik a tőke érdeklődése A kistérség turisztikai kínálata jól kapcsolódik a környező térség turisztikai kínálatához Folyamatosan nő a Romániából Békés megye fürdőibe érkező betegek száma A térséget két, az országos tervekben szereplő törzshálózati kerékpárút is érinti

6

Terra Studio Kft.

2.2.


PROBLÉMAFA

A turizmus jövedelemtermelő-képessége a kedvező adottságok ellenére alacsony, a turizmus nem találta meg méltó helyét a kistérség gazdaságában

A turisztikai háttérinfrastruktúra nem felel meg a fejlődő turizmus igényei által támasztott növekvő minőségi követelményeknek

Az aktív turizmust támogató infrastruktúra kiépítettsége hiányos

Számos turisztikai attrakciónak rossz a megközelíthetősége

A holtágak és környezetük elhanyagolt állapota korlátozza azok turisztikai hasznosítását

A kistérség turisztikai menedzsment -jének térségi szervezeti feltételei hiányosak

A kistérség turisztikai kínálatának versenyképessége a szolgáltatások és a programkínálat elégtelensége miatt alacsony

A turisztikai ágazat szereplői közötti együttműködések szintje alacsony

A melegkonyhás vendéglátóhelykínálat néhány kivételtől eltekintve elégtelen

A kistérség turisztikai kínálatából hiányoznak a komplex turisztikai programok

A turisztikai vonzerők és szolgáltatások marketingje elégtelen

A kistérség gyógyfürdőinek infrastrukturáli s állapota nem szolgálja a minőségi turizmust

A kistérség programkínálata rendkívül szezonális

A szálláshelykínálat a közepes és magasabb minőségi kategóriákban jellemzően hiányos

A kistérség turisztikai kínálatának ismertsége alacsony

7

Terra Studio Kft.

2.3.

Békési kistérség Turizmusfejlesztési Programja Jövőkép:

CÉLFA

A gazdag természeti és kulturális értékekre támaszkodó, a fenntarthatóság elveivel összhangban álló turizmus hatékonyan járul hozzá a Békési kistérség népességmegtartó-, illetve a gazdaság jövedelemtermelő képességének növeléséhez

Stratégiai célok: A jól kiépített turisztikai háttérinfrastruktúra megfelelő alapokat teremtsen a turisztikai adottságok mind nagyobb fokú kihasználásához

A kistérség turisztikai kínálatát magas színvonalú szolgáltatások és gazdag programkínálat jellemezze

A kistérség turizmusának fejlődését hatékony, tudatos marketingtevékenység támogassa

Részcélok: • • • • •

A turisztikai vonzerők legyenek könnyen megközelíthetőek Az aktív turizmus fejlődését megfelelő kiépítettségű, színvonalas infrastruktúra segítse A Körös rehabilitált holtágai váljanak a vízi-, a horgász-, és az ökoturizmus kedvelt célterületeivé A kistérség turizmusfejlesztésének koordinálását jól működő menedzsment-szervezet végezze A turisztikai szektor szereplői között erősödjön az együttműködés

•

• • • •

A szálláshely-kínálat a felmerülő igényeket legyen képes kielégíteni és legyen alkalmas új vendégkör fogadására is A kapacitások kihasználtságában megmutatkozó szezonalitás mértéke csökkenjen A melegkonyhás vendéglátóhelykínálat megfelelő szinten legyen képes kielégíteni az igényeket A kistérség programkínálatát számos komplex programcsomag gazdagítsa A kistérség fürdői korszerű infrastruktúrával és minőségi szolgáltatásokkal rendelkezzenek

• • •

•

Növekedjen a kistérség turisztikai kínálatának ismertsége Növekedjen a kistérség belföldi turisztikai forgalomból való részesedése Növekedjék a külföldi vendégek száma Növekedjen a térségen kívülről érkező turisztikai befektetők száma

8

Részletes célok Növekedjen a térségen kívülről érkező turisztikai befektetők száma

Növekedjen a külföldi vendégek száma

Növekedjen a kistérség belföldi turisztikai forgalomból való részesedése

A kistérség turisztikai kínálatát magas színvonalú szolgáltatások és gazdag programkínálat jellemezze

Növekedjen a kistérség turisztikai kínálatának ismertsége

A kistérség fürdői korszerű infrastruktúrával és minőségi szolgáltatásokkal rendelkezzenek

A kistérség programkínálatát számos komplex programcsomag gazdagítsa

A melegkonyhás vendéglátóhely-kínálat megfelelő szinten legyen képes kielégíteni az igényeket

A kapacitások kihasználtságában megmutatkozó szezonalitás mértéke csökkenjen

A jól kiépített turisztikai háttér-infrastruktúra megfelelő Stratégiai célok alapokat teremtsen a turisztikai adottságok mind nagyobb fokú kihasználásához

A szálláshely-kínálat a felmerülő igényeket legyen képes kielégíteni és legyen alkalmas új vendégkör fogadására is

A turisztikai szektor szereplői között erősödjön az együttműködés

A kistérség turizmusfejlesztésének koordinálását jól működő menedzsment-szervezet végezze

A Körös rehabilitált holtágai váljanak a vízi-, a horgász-, és az ökoturizmus kedvelt célterületeivé

Az aktív turizmus fejlődését megfelelő kiépítettségű, színvonalas infrastruktúra segítse

2.4.

A turisztikai vonzerők legyenek könnyen megközelíthetőek

Terra Studio Kft. Békési kistérség Turizmusfejlesztési Programja

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A kistérség turizmusának fejlődését hatékony, tudatos marketingtevékenység támogassa

A turisztikai műszaki-üzleti infrastruktúra fejlesztése Turisztikai vonzerők fejlesztése

A turisztikai szolgáltatások és programcsomag ok fejlesztése A turisztikai marketing fejlesztése

9

Terra Studio Kft.


3. HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1.

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE, KÖZLEKEDÉSFÖLDRAJZI ÉS

TÁJFÖLDRAJZI HELYZETE

3.1.1. A Békési kistérség földrajzi elhelyezkedése A Békési kistérség Békés megyében található, amely Magyarország délkeleti, Romániával határos részén helyezkedik el. Békés megye 5631 km2-nyi területe alapján a hetedik, a 400 ezer fő alá csökkent népességszáma alapján a tizedik, 70 fő/ km2-es népsűrűsége alapján pedig a 16. helyet foglalja el a megyék rangsorában. A Békési kistérség a megye középső, illetve északnyugati részén helyezkedik el. Északon a Szeghalmi, keleten a Sarkadi, délen a Békéscsabai, délnyugaton a Szarvasi, míg északnyugat felől a Mezőtúri kistérség határolja. Központja Békés, mely a megyeszékhelytől 11 km, Budapesttől 192 km távolságra fekszik. A kistérség területe 921 km2, lakóinak száma 57.087, népsűrűsége pedig 62 fő/km2. 10 település (Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény, Köröstarcsa, Bélmegyer, Tarhos, Kamut, Hunya, Murony, Csárdaszállás) alkotja, ebből Békés, Gyomaendrőd és Mezőberény városi jogállású, a többi község.

3.1.2. A kistérség közúti elérhetőségi viszonyai Általános igazság, hogy egy-egy település, illetve térség gazdasági dinamikáját és fejlődési lehetőségeit nagyban befolyásoló tényező a növekedési központokhoz viszonyított közlekedésföldrajzi helyzet: a közúti és a vasúti elérhetőség. Adott térség elérhetőségi viszonyait2 földrajzi fekvésén túlmenően közúthálózata és annak fizikai jellemzői határozzák meg. Az alábbiakban a térség elérhetősége a kistérségi központ, Békés viszonylatában kerül értékelésre. A kistérséget – hasonlóan egész Békés megyéhez – nem érinti gyorsforgalmi út, ugyanakkor a kistérség közúthálózata megfelelő sűrűségű, a kistérség települései könnyen elérik egymást. Mindezekből következik, hogy a Békési kistérség külső elérhetősége3 kedvezőtlen,

2 Az elérhetőségi vizsgálatok a Terra Stúdió Kft. által kifejlesztett számítógépes, MAPINFO térinformatikai program alapú elérhetőségi modell alkalmazásával készültek. A modellben a különböző úttípusokon alkalmazott szimulált sebességek: autópálya: 110 km/h, I. rendű főút: 70 km/h, II. rendű főút 65 km/h, egyéb utak: 50 km/h, belterületi útszakasz: 30 km/h. 3 Megmutatja, hogy egy adott hálózati rendszerben, adott kiindulási pontból a célhalmaz elemeinek elérése legkevesebb mennyi időt vesz igénybe.

10

Terra Studio Kft.

belső


elérhetősége4

azonban

jó.

A

jó

belső

elérhetőségnek

köszönhetően

az

összekapcsolható programelemekkel rendelkező települések könnyen elérik egymást, amely a komplex programcsomagok kialakításához megfelelő feltételeket kínál. Békés város megyén belüli elérési viszonyait vizsgálva megállapítható, hogy elérhetősége kedvezőbb a megye északi részéből: ebben az irányban (É-NY) a 30 perces izokron túl is lép a megye határain (1. ábra), Békés és Békéscsaba a kistérség minden településéről 30 percnél kevesebb idő alatt elérhető. A megye déli részének jelentős részéről már 30 és 60 perc közötti Békés elérési ideje. Békéscsaba 15 perc, a régió központja, Szeged, majdnem 2 óra, Budapest 3-3,5 óra, míg a Hegyeshalmi határátkelő közel 5 óra alatt érhető el gépjárművel. Békésből az országon belül a nyugati és a dél-nyugati határterület elérhetősége a legkedvezőtlenebb, ahol az autópályák hiánya is hozzájárul az elérési idő jelentős meghosszabbodásához.

Békés elérhetősége a jelenlegi közúthálózaton

Miskolc Miskolc

Salgótarján Salgótarján

Nyíregyháza Nyíregyháza Eger Eger Győr Győr Tatabánya Tatabánya

Debrecen Debrecen

Budapest Budapest

Székesfehérvár Székesfehérvár

Szombathely Szombathely

Szolnok Szolnok

Veszprém Veszprém Kecskemét Kecskemét

Zalaegerszeg Zalaegerszeg

Békés Békés Békéscsaba Békéscsaba

Kaposvár Kaposvár

Szekszárd Szekszárd Szeged Szeged Pécs Pécs

JELMAGYARÁZAT Elérési idő (perc) 30 alatt 30 - 60 60 - 90 90 - 120 120 - 150 150 - 180 180 - 210 210 - 240 240 - 300 5 óra fölött

(15) (49) (70) (83) (113) (174) (351) (537) (992) (760)

1.ábra A Békési kistérség központjának elérhetőségi ideje a jelenlegi országos úthálózaton.

4

Megmutatja, hogy egy adott hálózati rendszerben, adott halmaz elemei egymáshoz viszonyítva legkevesebb mennyi idő alatt érhetők el.

11

Terra Studio Kft.


3.1.3. Közúti közlekedés Magyarország gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztéséről szóló jogszabályok5 ismeretében Békés megyét 2015-ig várhatóan nem fogja érinteni gyorsforgalmi út. Békés megye ezáltal olyan közúti közlekedési árnyékhelyzetbe kerül, mely hosszabb távon gazdasági versenyképességének korlátozását jelenti. Békés megye már jelenleg is érezhető közúthálózati árnyékhelyzetének jövőbeni felerősödése abból származtatható, hogy a megye területét északról és délről egyaránt elkerülik a tervezett, európai jelentőségű gyorsforgalmi utak nyomvonala. A megyét délről a IV. páneurópai közlekedési folyosó6 (ún. Helsinki-folyosók része) övezi, melynek magyarországi

szakaszai

az

M1-M0-M5/M43

gyorsforgalmi

utak.

Ebből

az

M5

Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke szakasz kiépítése jelenleg is folyamatban van, míg az M43 Szeged-Makó-Nagylak szakasz kiépítése 2008-2010 között várhatóan befejeződik. Ezen Békés megyét délről elkerülő fontos európai közúti folyosónak mind Romániában, mind Szerbiában gyorsforgalmi kapcsolata lesz/van, ami jelentősen felértékeli hálózati szerepüket. Az M43-as román oldali folytatása Arad-Temesvár-Bukarest-Constanca nyomvonalon adja hazánk déli kapcsolatát a szomszédos országgal. A Békés megyét északról elkerülő, tervezett M4 gyorsforgalmi út megközelítőleg a jelenlegi 4-es számú főút nyomvonalát követve köti össze Szolnokot Ártánddal. A nyomvonal Szolnoktól nyugatra eső szakasza a majdani M8 és a meglévő M5 gyorsforgalmi úttal, s ezáltal Budapesttel és a Dunántúllal teremt kapcsolatot Az M4 román oldali folytatása a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest ún. Erdélyi autópálya. Ezen jelentős kapcsolati irányokból is kitetszik, hogy a Békés megyét északról elkerülő közúti folyosó országos és közép-kelet-európai szinten is meghatározó. A gyorsforgalmi megközelíthetőség hiánya jelentősen hátráltatja a térség gazdaságitársadalmi fejlődését és természetszerűleg a turizmus fejlődését is. A rossz elérhetőség mind a belföldi, mind a külföldi turizmusra negatívan hat, különösen a gyógyturizmus szolgáltatásait igénybe vevő idősebb vendégek részére megpróbáltatás a kistérség fürdőhelyeire való eljutás.

5

2003. évi CXXVIII. törvény és a 2044/2003. (III.14.) Kormányhatározat A IV. páneurópai közlekedési folyosó közúti ága a Berlin/Nürnberg – Prága – Pozsony/Bécs – Budapest – Konstanca/Szaloniki/Isztambul főirányban húzódik.

6

12

Terra Studio Kft.


Ágerdőm Ágerdőmajor ajor (Vállaj) (Vállaj)

Salka Salka Esztergom Esztergom Sturovo Sturovo Sturovo Sturovo

Carei Carei Urziceni Urziceni

Nyírábrány Nyírábrány

Debrecen Debrecen

BUDAPEST BUDAPEST

Valea Valea lui lui Mihai Mihai

Ártánd Ártánd

Szolnok Szolnok

Bors Bors

TERVEZETT TERVEZETT ERDÉLYI ERDÉLYI AUTÓPÁLYA AUTÓPÁLYA

NAGYVÁRAD NAGYVÁRAD

Kecskemét Kecskemét

Kötegyán Kötegyán

Υ

Salonta Salonta Gyula Gyula

BÉKÉSCSABA BÉKÉSCSABA

Lökösháza Lökösháza

Szekszárd Szekszárd

Battonya Battonya

Szeged Szeged Kelebia Kelebia

Röszke Röszke

Nagylak Nagylak Kiszom Kiszombor bor

ARAD ARAD

JELMAGYARÁZAT határátkelők elsőrendű főutak

Bácsalm Bácsalmás ás

ARAD-BUKAREST-KONSTANCA ARAD-BUKAREST-KONSTANCA

fő közúti folyosók

Hercegszántó Hercegszántó TERRA STUDIO Kft. 2005.

2. ábra Békés megye közlekedésföldrajzi helyzete Békés megye legfontosabb közúthálózati elemei a Kecskemét-Békéscsaba-Gyula 44-es számú elsőrendű főút, a Törökszentmiklós-Mezőberény 46-os számú, és a DebrecenSzeged 47-es számú másodrendű főút. Ezek közül a megye középső területén ÉNY-DK irányban elnyúló Békési kistérséget közvetlenül a 46-os és 47-es sz. főút érinti. 7 A Békési kistérség közlekedéshálózatának gerincét a 46-os és a 47-es számú főutak jelentik. A 46-os számú főút északnyugat-délkeleti irányban szeli át a kistérséget, és a fejlesztésre váró 4. számú főút, valamint Mezőberény – illetve közvetve Békéscsaba – között teremti meg a közúti kapcsolatot. A kistérség területén észak-déli irányban haladó 47-es főút a megyeszékhellyel, Békéscsabával, valamint a Dél-Alföldi régió és az Észak-Alföldi régió központjaival, azaz Szegeddel és Debrecennel biztosítja a közúti összeköttetést. A kistérség egyik települése sem zsáktelepülés. A kistérség azon települései (Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Mezőberény, Békés, Köröstarcsa) melyek a 46-os, vagy a 47-es számú főutak mellett fekszenek, kedvező elérhetőséggel rendelkeznek a kistérségen belül. Murony és Kamut egyrészt Békés felől a 4644-es számú, másrészt a Békéscsaba és Mezőberény közötti 4643-as számú összekötő útról közelíthetők meg. Tarhos a 47-es főútból Békés területén kiágazó 4238-as számú úton érhető el, amely egyben egy másik, keleti irányú

7

Forrás: Békés megye hosszú távú országos közúthálózat-fejlesztési terve (Tura Építőipari kft. 2000)

13

Terra Studio Kft.


elérhetőséget is biztosít a település számára. Bélmegyer Mezőberény felől a 4237-es számú úton 14 kilométernyi autózással, Vésztő felől, szintén a 4237-es és a 4234-es számú utakon érhető el. A kistérség legkedvezőtlenebb elérési helyzetű települése Hunya, amelyet a 4642es számú Kondoros-Gyomaendrőd, és a 4641-es számú Szarvas-Mezőberény mellékutakkal való összeköttetést biztosító 46166-os számú bekötőút kapcsolja be az országos közúthálózatba. A közutak rossz műszaki állapota komoly problémát jelent a kistérség egész területén. Az útburkolat állapota helyenként rendkívül rossz, jelentősen veszélyezteti az utazás biztonságát. Az útburkolatok amortizáltságának elsődleges oka a rendszeres karbantartás hiánya. A közutak különösen rossz minőségűek a Csárdaszállás és Köröstarcsa közötti 6,5 km-es, valamint a Hunya és Mezőberény közötti 14 km-es szakaszon. A települések belterületi útjai alacsony százalékban aszfaltozottak, ugyanakkor plusz terhet jelent az önkormányzatokra, hogy a külterületi utak is a települések kezelésébe kerültek.

TÚRKEVE TÚRKEVE

DÉVAVÁNYA DÉVAVÁNYA

SZEGHALOM SZEGHALOM KOMÁDI KOMÁDI

TÚR ŐTÚR

4231

46

127 120

4232

GYOMAENDRŐD GYOMAENDRŐD

VÉSZTŐ VÉSZTŐ

47 443 4642

46

4233

Köröstarcsa Köröstarcsa

4237

Bélmegyer Bélmegyer

Csárdaszállás Csárdaszállás 4234

MEZŐBERÉNY MEZŐBERÉNY

ARVAS ARVAS 4641 46166

4238

Hunya Hunya

BÉKÉS BÉKÉS

4643

42143

Tarhos Tarhos

SARKAD SARKAD Salonta Salonta Méhkerék Méhkerék Kötegyán Kötegyán

129

4644

Kamut Kamut

46168

Murony Murony

47

4238

BÉKÉSCSABA BÉKÉSCSABA Terra Studio Kft. 2005.

3. ábra A Békési kistérség közlekedési kapcsolat, út- és vasúthálózata.

14

Terra Studio Kft.


3.1.4. Vasúti közlekedés A

térség

jelenlegi

közlekedési

árnyékhelyzetében

egyedül

a

főhálózati

vasúti

kapcsolatrendszer tekinthető kielégítőnek azáltal, hogy Békés megyén megy keresztül a IV. páneurópai

közlekedési

folyosó

vasúti

ága,

melynek

magyarországi

szakasza

a

Hegyeshalom – Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Lökösháza vonalon halad. A vasúti korridor, annak főként tiszántúli szakaszának rossz műszaki állapota miatt a megengedhető sebesség emeléséhez, a vasútüzem biztonságának javítása érdekében a vonal teljes átépítése szükséges. Ennek keretében európai uniós támogatással (ISPA, Kohéziós Alap) az elmúlt évek során igen jelentős fejlesztések történtek, illetve vannak jelenleg is folyamatban a vasútvonalon. A Szajol és Mezőtúr közötti pálya részben kétvágányú, villamosított vasútvonal. Ezen szakaszon a meglévő vágányok átépítésére, a Tiszatenyő-Csugar közötti 14 km-nyi új második

vágány

megépítésére

és

az

állomások

átépítésére

kerül

sor.

Az

új

biztosítóberendezés kialakítását követően lehetővé válik Tiszatenyő és Mezőtúr között a 160 km/h sebesség bevezetésére, valamint a megelőző szakaszon az eredeti pályasebesség visszaállítására. A Békéscsaba-Lökösháza közötti 20 kilométer hosszúságú egyvágányú villamosított pályán a rehabilitációt követően a jelenlegi helyett a 100 kilométer/órás pályasebességet állítják vissza. Mindezen fejlesztések végrehajtása a vasútvonal kiemelt nemzetközi szerepével is összefügg, s általa a kistérség elérhetősége a fővárosból, s a nyugati határszéltől is jelentősen javul. A

kistérség

települései

közül

öt

település

(Békés,

Gyomaendrőd,

Csárdaszállás,

Mezőberény, Murony) rendelkezik vasúti összeköttetéssel. Ez utóbbi négy település a kistérséget északnyugat-délkelet irányban átszelő, 120-as számú Budapest–Szolnok– Békéscsaba–Lökösháza–Curtici villamosított vasúti fővonal mellett található. Békés város összeköttetését a fővonallal a 129-es számú, 7 km-es szárnyvonal biztosítja. A 120-as vasúti fővonalról Gyomaendrődnél ágazik ki keleti irányba a 127-es számú, Gyomaendrőd-Szeghalom-Vésztő-Körösnagyharsány mellékvonal, mely egyrészt az északbékési térséggel, másrészt Debrecen irányába teremt kapcsolatot.

3.1.5. Határátkelőhelyek A Magyarország és Románia közötti áru- és személyforgalom akadálytalan bonyolításának, valamint a határon átnyúló együttműködések hatékonyságának fontos tényezője a határátkelőhelyek megléte és folyamatos működése. A Békési kistérséghez legközelebb a nemzetközi személyforgalmat és magyar-román áruforgalmat bonyolító Gyula-Varsánd és a

15

Terra Studio Kft.


Méhkerék-Szalonta éjjel-nappali közúti, továbbá a nemzetközi áru- és személyforgalmat bonyolító Kötegyán–Szalonta éjjel-nappali vasúti határátkelőhely esik.

3.1.6. Kerékpáros közlekedés A kistérség területén a kerékpáros forgalom jelentős, legnagyobb részét a településeken belüli utazások (munkába, iskolába járás, bevásárlás, ügyintézés, kapcsolattartás célú utazások) jelentik. Hasonló célból egyes települések között is közlekednek kerékpárral, ami leginkább a kistelepülések és a kistérség városai között figyelhető meg. Az OTrT által javasolt országos kerékpárút-törzshálózat részeként a Tiszakécske – Cserkeszőlő – Szarvas – Békés – Gyula nyomvonalú Körösök-mente kerékpárút, mely Cserkeszőlő után a Körös gátjain haladna, valamint a Békés megyében a 47-es úttal párhuzamosan haladó, Baja – Szeged – Békéscsaba – Szeghalom – Berettyóújfalu – Debrecen nyomvonalú Dél-magyarországi kerékpárút érinti a kistérség területét. A

kistérség

kiépített

kerékpárútjai

jellemzően

belterületi

szakaszok,

a

külterületi

kerékpárutakat a Mezőberény és Köröstarcsa közötti, a 47-es főút mellett haladó, 6 kilométer hosszúságú, a szintén Mezőberény és Köröstarcsa között, a Kettős-Körös gátján kiépített 1 kilométeres, valamint a Békés és Borosgyán között megépített szakaszok jelentik. Kiépített belterületi kerékpárutak Békésen, Gyomaendrődön, Köröstarcsán, és Mezőberényben vannak. A kistérség jelenlegi kerékpár-úthálózata nem képes megfelelő módon támogatni a kerékpárturizmus fejlődését, hiszen a hiányosan kiépített hálózati elemek sem tekinthetők túrakerékpár-útvonalaknak, lévén nem fűznek fel turisztikai vonzerőket, s tulajdonképpen a gyalogos utakkal párhuzamosan haladnak. Az árvízvédelem költségeit jelentősen lecsökkentik és a gát természetes kopását lassítják a gátak koronáján kiépített kerékpárutak, ezért a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖR-KÖVIZIG) támogatja a gátakon futó kerékpárutak kiépítését, 2 méter széles kerékpárút megépítése esetén – saját költségen – további 1 méterrel szélesíti a kerékpárutat. A gátak tetején futó kerékpárutak kiépítésének fajlagos költsége magasabb, ugyanis árvízveszély esetén nehéz munkagépeket is el kell bírniuk.

16

Terra Studio Kft.


3.1.7. Tömegközlekedés A kistérség autóbusz-tömegközlekedését a Körös Volán Rt. Bonyolítja. A helyközi járatok a kistérség valamennyi települését érintik. Helyi járatok csak Békésen és Mezőberényben közlekednek, Békésen 3, Mezőberényben 2. Az Intercity vonatok egyedül Gyomaendrődön állnak meg, a nemzetközi gyorsvonatok azonban – Gyomaendrődön kívül – Csárdaszálláson, Mezőberényben és Muronyon is megállnak. Békés vasúti elérhetősége kedvezőtlenebb a 120-as vasúti fővonal mentén fekvő településeknél, a Békésbe, vagy a Békésről utazók Muronyban átszállásra kényszerülnek. A Békés-Murony viszonylaton naponta öt személyvonatpár közlekedik. Az Intercity vonatok kivételével a vasúti kocsik, valamint az autóbuszok egy részének igénytelen és leromlott állapota elriasztja a turistákat. A menetrendek összehangolásának hiánya némely esetben tovább növeli az elégedetlenséget az utazók körében. 3.1.8. Légi közlekedés A regionális repülőterek szerepe egyre nagyobb az európai légi közlekedésben: elsősorban az olcsó légitársaságok üzletpolitikájának köszönhetően a másodlagos, harmadlagos jelentőségű, legolcsóbb repülőtereket veszik igénybe. Ennek megfelelően a Békési kistérség tágabb

térségében

található

vidéki,

regionális

repülőterek

forgalma

is

jelentősen

megnövekedett az utóbbi években, ennek ellenére egyelőre még nem számottevő. A kistérség tágabb környezetében Békéscsabán, Debrecenben, Nagyváradon, illetve Kunmadarason található regionális repülőtér. Ezek közül a – földrajzi közelség okán – a Békéscsabai Repülőtér a legfontosabb a kistérség szempontjából. A megyei önkormányzat tulajdonában álló Békéscsabai Repülőtér infrastruktúrájának kiépítettsége jelenleg nem teszi lehetővé, hogy regionális, kereskedelmi szerepkörű repülőtérként működjön. Ez idő tájt csak helyi feladatokat (sport, mezőgazdaság, egyéb) lát el, de a közeli jövőben megvalósítani tervezett fejlesztések után alkalmassá válik kisebb charter gépek fogadására is, melynek elsősorban a térség fürdőinek vonatkozásában van kiemelkedő jelentősége, hiszen a gyors és kényelmes elérhetőség a fürdők külföldi vendégkörének bővülését fogja eredményezni.

17

Terra Studio Kft.

3.2.


A KISTÉRSÉG TERÜLETÉNEK TÁJFÖLDRAJZI JELLEMZŐI

A Békési statisztikai kistérség az Alföld nagytáj két középtájának, a Berettyó-Körösvidék és a Körös-Maros köze tájaknak találkozásánál található. Ez a változatosság a tájkarakterben is megmutatkozik, ami lényeges eleme a térség turisztikai potenciáljának. A kistérség kisebb, keleti részét, a Berettyó-Körösvidék részét képező Körösmenti-sík alkotja. Ebben a tájegységben találhatóak Békés, Bélmegyer, Köröstarcsa és Tarhos települések. A kistérség nagyobb, nyugati területe a Körös-Maros köze részét alkotó kistáj, a Békési-sík területére esik. Ez a tájegység foglalja magában Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Hunya, Kamut, Mezőberény, valamint Murony településeket. A kistérségben található két kistáj közös jellemzője a száraz, csapadékhiányos éghajlat, ezzel párosul a napsütéses órák magas száma. Ennek megfelelően a csapadék mennyisége évi 530-590 mm között van, míg az átlaghőmérséklet 10,2 és 10,4 Celsius-fok között alakul. A napsütéses órák száma évi 2000 óra. A terület geológiai adottságaira jellemző, hogy a pannon tengeri üledékeket folyami hordalékok különféle frakciót tartalmazó rétegek borítják, a kőzetagyag a területet átszelő folyóvizek származásai helyéről, a Kárpát-medencét keletről határoló hegyvonulatokból származik. A kristályos alapkőzet a több száz méter vastagságú üledékrétegek alatt húzódik. A térség egyik legfontosabb természeti adottsága – és egyúttal egyik legkiemelkedőbb turisztikai erőforrása –, a rendkívül értékes termálvízkészlet, ezen geológiai adottságoknak, a kedvező víztartó képességű üledékrétegeknek és a szinte egész Alföldön jellemző magas értékekkel bíró geotermikus gradiensnek köszönhető. A kistérség észak-keleti cca. 1/3-ának erősen vízjárta jellegét a Kettős-Körös, illetve a Hármas-Körös folyók határozzák meg. Az 1850-es folyószabályozás után számtalan holtág maradt vissza, melyek a turizmus számos ága fejlesztésének alapját vetik meg. A Fehér- és a Fekete-Körös a szabályozások előtt Békés város területén találkozott, a szabályozással a konfluencia 10 kilométerrel felvízi irányban tolódott el (Doboz-Szanazug). A mára tökéletesen kiépült védőgátak között időnként magas talajvízzel bíró hullámtéri síkságok vannak, amelyek a gyakori elöntés miatt alkalmatlanok mezőgazdasági (szántóföldi) művelésre ezért itt ártéri liget- és láperdők maradványtársulásaival tarkított rétek és legelők találhatók. A terület holtmedrekkel csatornákkal sűrűn teleszőtt, amelyet réti, réti öntéstalajok és a szikesek különféle fajtái borítanak. A kistérség nagyobb kiterjedésű, nyugati felében található Békési-sík a Körösmenti-síkkal szemben már egy magasabb fekvésű, északnyugat-délkeleti gerincében hordalékkúpnak

18

Terra Studio Kft.


tekinthető, közepes talajvízszintű, szántóföldi művelésre tökéletesen alkalmas vidék. A területen uralkodóan löszös üledéken kialakult, vályogos, mészlepedékes csernozjomokat található. Foltokban itt is előfordulnak a mélyebben fekvő, magas talajvízzel rendelkező szikesek, ahol a pusztai legelő a területhasznosítás lehetséges formája. A természetes növénytakaró a Tiszántúli flórajárásba tartozik. A kelet-északkelet, déldélnyugati táji megosztottság a természetes növénytakarót is érinti. A kistérség kisebb keleti részének jellegzetes növénytársulásai a part-menti bokorfüzesek, fűz, nyár és éger ligeterdők. A nyílt társulások közül legjellemzőbbek a gyomtársulások és a törpe iszapkáka társulások. Az erdőgazdasági területeket fiatal, illetve középkorú keménylombos, helyenként lágylombos erdők fedik. A kistérség nyugati tájain a jellemző erdőtársulások a tatárjuharos lösztölgyesek, a pusztai és sziki tölgyesek. A szántóföldi művelés miatt a természetes erdőtársulások szinte teljesen eltűntek, a természetes erdőtársulásokat a bokorfűzesek és a fűzligetek képviselik. A nyílt társulások közül a homoki legelők és a löszpusztagyepek a jellemzők. Szinte teljesen elhanyagolhatók az erdőgazdaságilag hasznosított területek, melyek fiatal és középkorú fenyőerdőkből állnak.

3.3.

A KISTÉRSÉG RÖVID GAZDASÁGI-TÁRSADALMI JELLEMZÉSE8

3.3.1. Demográfiai, munkanélküliség A kistérség legnépesebb települése a kistérség központja, Békés, 21 704 fővel9, ezután Gyomaendrőd (15 530 fő) majd pedig Mezőberény következik (11 335 fő) a sorban. A kistérség

legnagyobb

népességszámú

községe

Köröstarcsa

majd

háromezer

fős

lakosságával (2975 fő). A további hat település közül Bélmegyer, Kamut és Murony lakossága haladja meg az 1000 főt, Tarhos lélekszáma nem sokkal marad el ettől. Csárdaszállás és Hunya ennél jóval kevesebb lakossal rendelkezik (772, illetve 543 fő). A Békési kistérség valamennyi településének esetében a lakónépesség csökkenő tendenciát mutat. A lakosságszám változását befolyásoló két tényezőt (természetes szaporodás, vándorlás) vizsgálva elmondható, hogy legtöbb esetben a természetes fogyás tendenciáját tovább rontja a negatív vándorlási különbözet. Még azokon a településeken is, ahol a vándorlási különbözet pozitív, sem képesek a bevándorlók kompenzálni a természetes fogyás mértékét. Ennek megfelelően nincs olyan település a kistérségben, ahol összességében véve növekedne a népesség.

8

A Békési kistérség részletes gazdasági és társadalmi jellemzése a Békési Kistérség Térség- és Gazdaságfejlesztési Programjának helyzetértékelő munkarészében olvasható. 9 Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2003

19

Terra Studio Kft.


A népességfogyás mérséklésében, kedvező esetben akár a tendencia megfordításában lehet fontos szerepe a turizmusnak, amely amellett, hogy új jövedelemforrást, új munkahelyeket teremt, s ezeken keresztül a jövedelemszint emelkedéséhez vezet, az épített környezetre és ezáltal a települési életminőségre is kedvező hatást gyakorol. Ily módon a turizmus fejlesztése elősegítheti a térség népességmegtartó képességének erősödését, amely végső soron a települések népességfogyásának megállítását idézheti elő. A népesség korösszetételéről elmondható, hogy a települések népessége az elöregedés jegyeit viseli magán. Kulturális szempontból a térség lakosságának fontos eleme a német, szlovák és roma kisebbség. Ez az etnikai és kulturális sokféleség jelentős turisztikai adottság is egyben. A Békési kistérséget a megyei és régiós értékeknél magasabb munkanélküliségi adatok jellemzik, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a megye keleti területén pl. a Sarkadi kistérségben súlyosabb munkanélküliségi problémákkal küzdenek a települések. A kistérségen belül jelentős különbségek vannak, jellemzően a városi rangú településeken a regisztrált munkanélküliek aránya kedvezőbb képet mutat mint a községekben. Vannak kiemelten hátrányos helyzetű települések, mint például Bélmegyer, ahol a rendkívül magas munkanélküliségi értékek a települést halmozottan hátrányos helyzetűvé teszik. Végzettség szerint jellemző az általános iskolai, illetve szakmunkásképző végzettségűek kiemelten magas részesedése a munkanélkülieken belül, míg korcsoportok szerint a pályakezdők és a nyugdíj közeliek vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben. Minekután a turizmusban rejlő lehetőségek messze nincsenek kihasználva, a turizmus számos új munkahelyet képes teremteni, ezért a turizmusfejlesztés a munkanélküliség mérséklésének fontos eszköze lehet. A munkaerő kínálati oldaláról nézve, a turizmus fejlődését nem gátolja munkaerőhiány, ugyanis jelentős számú szabad munkaerő áll rendelkezésre.

3.3.2. Gazdaságszerkezeti jellemzők A

gazdasági

fejlettség

relatíve

alacsony

szintje

szoros

összefüggésben

van

a

gazdaságszerkezeti sajátosságokkal, amely az iparosodottság alacsony fokával és az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság átlag feletti arányával jellemezhető. A Békési kistérség gazdasága hagyományosan agrár jellegű, a mezőgazdasági termeléshez a kistérség kedvező éghajlati és talajadottságokkal rendelkezik (a földterületek átlagos aranykorona értéke 20 és 47 aranykorona között ingadozik). Az agrár szektor – bár veszített jelentőségéből – a térség lakosságának még mindig jelentős hányadát (11,5%) foglalkoztatja, különösen a falvak népességének megélhetésében játszik kiemelkedő szerepet. A szektor jövedelemtermelő képessége viszont elmarad a foglalkoztatásban

20

Terra Studio Kft.


betöltött súlyától. A kistérségben működő társas vállalkozások 11%-a mezőgazdasági vállalkozás és magas az agrár egyéni vállalkozások aránya is (14,2%). A termények értékesítése és további feldolgozása a kistérségen kívül történik, így a magasabb hozzáadott érték is a térségen kívül kerül megtermelésre. A kistérség számottevő ipari bázissal nem rendelkezik. A kilencvenes évek gazdasági változásai a felszámolásokon, gyárbezárásokon, létszámleépítéseken keresztül a térséget is hátrányosan érintették. A meglévő iparnak elsősorban a feldolgozóipari ága jelentősebb, mely piacvesztés miatt kedvezőtlen gazdasági helyzetbe került. Kiemelkedő iparágazatok a textil-, fa-, papír-, és nyomdaipar, építőipar, valamint az élelmiszer-, és a fémipar. Ezen iparágazatokban működik a legtöbb kistérségi társas vállalkozás. A tercier szektor a vállalkozások számarányát tekintve a kistérség legjelentősebb gazdasági ágazata,

foglalkoztatási

és

jövedelemtermelő

szerepe

azonban

elmarad

számbeli

jelentőségétől. A szolgáltató jellegű vállalkozások döntő többsége a városokban működik, azok igazgatási és ellátó funkcióihoz kapcsolódva. Különösen magas (43%) a kereskedelem és javítás területén működő társas vállalkozások aránya. Ezek a döntően mikro- és kisvállalkozások alapvetően a kistérség három városában koncentrálódnak. A vállalkozások számarányát tekintve magas még (26%) az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó társas vállalkozások aránya. A városokban minden nagyobb biztosítótársaság rendelkezik kirendeltséggel, illetve minden jelentősebb, országos hálózattal rendelkező pénzintézet nyitott irodát, melyek meghatározó alapját képezik a vállalkozói társadalom kialakulásának. A kistérség alacsony idegenforgalmi jelentőségének megfelelően kevés a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó társas vállalkozások száma (42), arányuk az összes szolgáltató társas vállalkozáson belül 7%. A kistérségben az ezer lakosra jutó működő vállalkozásszámmal kifejezett vállalkozási aktivitás alacsony, 59 vállalkozás/ezer fő, ami az országos átlagnak mindössze 68%-a. Ennek okai a vállalatok közötti együttműködések, a piaci, termelési, finanszírozási, illetve beszállítói kapcsolatok gyengeségére, és a vállalkozások alapítását ösztönző gazdasági viszonyok,

háttérfeltételek

kedvezőtlenségére

vezethetők

vissza.

A

kistérség

vállalkozásainak 90%-a a városokban koncentrálódik, ezek közül is különösen a kistérségi központban, Békésen, ahol a kistérség vállalkozásainak 43%-a működik. A vállalkozási aktivitás Békésen, Gyomaendrődön, illetve az alacsony (525 fős) lakónépességű Csárdaszálláson veszi fel a legmagasabb értékeket. A működő vállalkozások helyzetét viszonylagos stabilitás jellemzi, a magasabb technológiai színvonal eléréséhez és versenyképes termékek előállításához szükséges fejlesztési beruházások azonban gyakran tőkehiány miatt elmaradnak. A Békési kistérség területére 2000 szeptemberétől összesen 133 millió Ft mikrohitel kihelyezése történt meg 40 vállalkozás számára a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Alapítvány részéről. 21

Terra Studio Kft.

3.4.


A NEMZETKÖZI ÉS A HAZAI TURIZMUS TRENDJEI

A turizmus a világ egyik legfontosabb társadalmi-gazdasági szektorává és a nemzetközi kereskedelem fontos tényezőjévé vált, jelentősége mind globális, mind hazai viszonylatban folyamatosan növekszik. Jelenleg a turizmus a világ bruttó nemzeti össztermékének mintegy 12%-át adja, és több, mint 200 millió embernek biztosít munkahelyet. A

WTO

(World

Tourism

Organization)

számításai

szerint

mind

a

nemzetközi

turistaérkezések, mind pedig a bevételek tekintetében átlagosan évi 4,1%-os növekedés prognosztizálható az elkövetkezendő időszakra, s az előrejelzések szerint a nemzetközi turistaérkezések 2010-re elérik az 1 milliárd, 2020-ra pedig az 1,56 milliárd turistát. A mennyiségi változásokon túlmenően az elmúlt időszakban számottevő változások történtek a turizmus minőségi trendjeiben is, melynek középpontjában a fogyasztói szokások átalakulása áll. A fogyasztói szokások átalakulása az elmúlt időszakban a világgazdaságban végbemenő egyik legjelentősebb változásnak tekinthető, és természetesen erősen befolyásolja a turisztikai keresletet és kínálatot is. A fogyasztói szokások átalakulását elsősorban a fogyasztók „hatalmának” növekedése tette lehetővé, amely rákényszeríti a kínálati oldal szereplőit arra, hogy a siker érdekében mindinkább

fogyasztóorientáltabbá

váljanak,

és

figyelembe

vegyék

az

erősödő

fogyasztóvédelmi mozgalmak elvárásait. A turizmusban ez a jelenség a turisztikai kínálat minőségi javulását és diverzifikációját eredményezi, továbbá jelentősen hozzájárul a turisták rendelkezésére bocsátott információ mennyiségének és minőségének növekedéséhez. A fogyasztóorientáció erősödése együtt jár a piaci szegmentáció növekedésével, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy a kínálati oldal szereplői a különböző szükségletekkel, elvárásokkal rendelkező fogyasztók hasonló jellemzőkkel leírható kisebb csoportjai számára az ő igényeiket minél magasabb színvonalon kielégítő termékeket hozhassanak létre. A turizmusszektorban a növekvő fogyasztóorientáció összekapcsolódik az ún. tapasztalt turisták számának növekedésével. A tapasztalt turisták sokat utaztak már életükben, képesek összehasonlítani az egymással versenyző desztinációk előnyeit és hátrányait, ezért utazási döntéseikben igényesebbek, elvárják a magas minőséget és a vendégbarát kiszolgálást, kiadásaik ellenében jó minőségű attrakciókat, ellátást és szolgáltatást kívánnak, vagyis az ár-érték arányra nagy figyelmet fordítanak. A kereslet diverzifikálódásával párhuzamosan új turizmusfajták, új turisztikai termékek jelentek meg. Jelentősen megnőtt az érdeklődés az aktív üdülések iránt, egyre több turista kíván részt a szórakozásból, sportból és kalandokból, törekszik egészségi állapotát megőrizni és javítani, akar többet tudni a meglátogatott terület történetéről, természeti környezetéről, ezért egyre népszerűbbek azok a desztinációk, amelyek lehetőséget nyújtanak különböző sport- és egyéb szabadidős tevékenységekre is. Ma a turisták fizikailag és szellemileg egyaránt aktívabbak, mint korábban. 22

Terra Studio Kft.


Számos turista évente többször, de rövidebb időre megy szabadságra. Ez lehetővé teszi több turisztikai desztináció kialakítását, a desztinációk számára pedig azt, hogy a turisták számára minden évszakban tudjanak szolgáltatásokat és programokat ajánlani. A turisztikai kereslet átstrukturálódásához hozzájárul a természeti környezet és a kulturális örökség jelentőségének felértékelődése is. Egyre nagyobb a kereslet olyan „nem tömegtermékek” iránt, amelyek egyéni igényeket képesek kielégíteni, és amelyek előállítása nem jár együtt a tömegtermelés elkerülhetetlen negatív hatásaival, ami tetten érhető a turisták környezeti és kulturális érzékenységének növekedésében és a testre szabott, kis létszámú utak fokozódó népszerűségében is. A környezetvédelmi és társadalmi szempontból érzékeny turisták a jól tervezett és kevésbé szennyezett desztinációkat keresik, a környezeti és társadalmi problémákkal birkózó, rosszul tervezett desztinációkat elkerülik. A kereslet környezettudatosságára reagálva mind több turisztikai desztináció teszi magáévá a turisztikai fejlesztés tervezett és menedzselt megközelítését, és törekszik olyan jó minőségű turizmust kialakítani, amely nem gerjeszt környezeti és társadalmi problémákat, optimalizálja a gazdasági előnyöket. Magyarországot, mint turisztikai célterületet az elmúlt évtizedekben a nemzetközi turistaforgalom alapján a világ 15 legnépszerűbb turisztikai desztinációja között tartották számon. A WTO (World Tourism Organisation) adatai alapján Magyarország 2002-ben a nemzetközi turistaérkezéseket tekintve a 12. helyezést érte el világviszonylatban, Európán belül pedig a 8. legnépszerűbb utazási célpont volt. Magyarország gazdaságában kiemelkedő jelentőségű a beutazó turizmus, az országba érkező vendégek költése ugyanis szolgáltatásexportnak számít, amely nagymértékben javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét. Magyarországon a turizmusnak a GDP-hez való hozzájárulása, a turizmusban foglalkoztatottak aránya és a turisztikai célra fordított kormányzati kiadások egyaránt meghaladják a világ és az Európai Unió átlagát. A tőkebefektetéseket vizsgálva ugyanakkor a turizmus részesedése a világhoz és az Európai Unióhoz képest is lényegesen alacsonyabb Magyarországon. A WTTC (World Travel & Tourism Council) számításai alapján Magyarországon a turizmus 2003-ban 5,0%-kal (3465 millió USD) járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, a multiplikátor hatást is figyelembe véve az ágazat részesedése 10,4%-ot (7232,5 millió USD) tett ki. A foglalkoztatottak 6,3%-a, 247,5 ezer fő dolgozott közvetlenül a turizmusban, a turizmus által a teljes nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig meghaladta a 400 ezret (10,2%). A kormányzati kiadásokon belül a turizmus részaránya 5,1% volt (85,2 milliárd forint). 2003-ban 31,4 millió külföldi látogató kereste fel Magyarországot, ami az előző évhez képest 1%-os csökkenést, míg a múlt évtized mélypontjának tekinthető 1999-es évhez képest 8,4%23

Terra Studio Kft.


os növekedést jelent. A külföldi vendégek és vendégéjszakák aránya az összes vendégforgalmon belül folyamatosan csökkent 1990 és 2002 között, majd 2003-ban mérsékelten növekedett. Ebben az időintervallumban a vendégérkezéseken belül a kétharmadáról kevesebb, mint a felére, míg a vendégéjszakák esetében 76%-ról 56,7%-ra csökkent a külföldiek aránya. Ez a jelenség a külföldi vendégforgalom csökkenésével és a belföldi turizmus növekedésével magyarázható. A belföldre utazók körében a legnépszerűbb desztináció Budapest és a Közép-Dunavidék (az összes úti cél 21%-a), ezt követi a Balaton (15%) és a Dél-Alföld (14%). Az egyes belföldi régiókban eltérően alakul az utazók költése. A legtöbbet a Balatonnál, míg a legkevesebbet a Dél-Alföldön kell az utazóknak fizetniük. Az alacsonyabb költségekből származó előny a turisták szemében vonzerőként szerepelhet a Dél-Alföld térségét és ezen belül természetesen Békés megyét illetően is. Hazánk legfontosabb küldőpiacait vizsgálva, megállapítható, hogy a vendégéjszakák alapján meghatározott lista első helyén – a Balatoni régiót kivéve – a magyar vendégek szerepelnek. Csak a beutazó forgalmat tekintve a legtöbb vendég – Észak-Magyarország kivételével – minden régióba Németországból érkezik. A Dél-Alföldi régióban e mellett az olasz turisták aránya is relatíve magas, akik közül sokan a népszerű vadászturizmus miatt látogatnak oda. Jellemző, hogy az adott területhez közelebb eső országok alkotják a régiók fontosabb küldőpiacait, pl. a román vendégek elsősorban az országukhoz közel fekvő Dél-Alföldi régiót látogatják intenzívebben. Hazánkra a legjelentősebb turisztikai vonzerői alapján a turizmus következő ágai a jellemzőek: egészségturizmus, konferenciaturizmus, kulturális-, bor- és gasztronómiai turizmus, falusi-, aktív-, ifjúsági-, és ökoturizmus. Ezek közül többnek kiváló adottságai vannak Békés megyében és a Békési kistérségben egyaránt.

3.5.

BÉKÉS MEGYE, MINT A BÉKÉSI KISTÉRSÉG SZOMSZÉDOS TÉRSÉGEINEK HELYE MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁBAN

3.5.1. Békés megye turizmusa a statisztikai adatok tükrében A vendégéjszakák számának népességszámhoz viszonyított alakulása (1. táblázat) esetében jól kirajzolódnak az ország legjelentősebb turisztikai célterületei (Budapest, Balaton, Mátra-Bükk, Sopron-Kőszeghegyalja, Tisza-tó). Annak ellenére, hogy a belföldi turizmus a rendszerváltás óta dinamikusan fejlődik és egyre nagyobb szeletet követel magának az idegenforgalmi bevételekből, a hazai lakosság körében is egyelőre – a nagy tavaink mellett – a hegy- és dombvidékek a népszerűbbek. Azonban a helyi adottságok jobb

24

Terra Studio Kft.


kihasználásával és a turisztikai kínálat szélesítésével az alföldi jellegű területek is az üdülnivágyók figyelmének fókuszába kerülhetnek, melynek egyik már jól működő szegmense a gyógyturizmus (Gyula, Békéscsaba, Orosháza-Gyopárosfürdő, Gyomaendrőd, stb.). Az ezer főre jutó vendégéjszakák tekintetében Békés megye jelentősen elmarad az országos átlagtól (862,9 az 1839,6-tal szemben). Ráadásul 1999-óta lemaradása tovább nőt; míg 1999-ben az országos átlag 49,1%-át, addig 2003-ban csak 46,9%-át érte el. A legkedveltebb desztinációkban nagy számban létesült kereskedelmi szálláshelyek fenntarthatóságát az oda látogató nagy számú turista biztosítja. Magyarország abszolút vendégszám alapján legismertebb turisztikai célterülete Budapest, nagy lakosságszámának következtében ugyanakkor a fajlagos szálláshely-kapacitás tekintetében nem kiemelkedő (2. táblázat). Békés megye az ezer főre jutó kereskedelmi szálláshelyek kapacitása terén is jóval az országos átlag (34,3) alatt mozog, a megye mutatója 19,8. Kedvező ugyanakkor, hogy a vizsgált időszak alatt jelentős felzárkózás volt tapasztalható, 1999 és 2003 között 41%-ról 57,6%-ra ugrott a békés megyei mutató országos átlaghoz viszonyított aránya.

25

Terra Studio Kft.

Megyék Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen


1999 2435,5 463,8 819,3 1048,9 4856,3 1903,4 2886,5 5657,6 1614,2 5986,2 430,9 826,1 2268,9 720,4 1709,8 844,9 412,5 640,4 847,6 768,6 1725,2

2000 % 141,2 26,9 47,5 60,8 281,5 110,3 167,3 327,9 93,6 347,0 25,0 47,9 131,5 41,8 99,1 49,0 23,9 37,1 49,1 44,5 100,0

2729,2 494,8 750,8 1218,8 4993,8 2327,4 3021,6 6210,1 1689,1 5665,2 435,0 882,2 2231,7 752,8 1929,5 852,2 389,7 631,0 834,8 648,8 1829,0

2001 % 149,2 27,1 41,1 66,6 273,0 127,3 165,2 339,5 92,4 309,7 23,8 48,2 122,0 41,2 105,5 46,6 21,3 34,5 45,6 37,4 100,0

2959,9 481,9 690,1 1204,6 5016,3 2040,2 3160,9 5753,7 1779,3 5748,2 459,4 839,7 2080,8 752,5 1945,8 962,7 488,1 604,4 814,4 679,7 1832,8

2002 % 161,5 26,3 37,7 65,7 273,3 111,3 172,5 313,9 97,1 313,6 25,1 45,8 113,5 41,1 106,2 52,5 26,6 33,0 44,4 37,1 100,0

2891,2 478,6 688,6 1001,5 4881,7 1865,4 3159,7 6113,8 1707,4 5749,2 530,1 890,5 2104,4 761,0 2064,0 934,8 486,2 645,1 812,9 693,5 1819,1

2003 % 158,9 26,3 37,9 55,1 268,4 102,5 173,7 336,1 93,9 316,0 29,1 49,0 115,7 41,8 113,5 51,4 26,7 35,5 44,7 38,1 100,0

3034,1 465,1 695,3 1237,8 4697,2 2003,9 3228,9 6292,4 1717,8 5020,0 634,9 999,8 2007,6 673,9 1980,9 1057,7 426,7 673,9 862,9 807,9 1839,6

% 164,9 25,3 37,8 67,3 255,3 108,9 175,5 342,1 93,4 272,9 34,5 54,3 109,1 36,6 107,7 57,5 23,2 36,6 46,9 43,9 100,0

1. táblázat: Az ezer főre jutó vendégéjszakák számának alakulása 1999 és 2003 között megyénként Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Évkönyv 1999, 2000, 2001, 2002, 2003

26

Terra Studio Kft.



1999 20,0 8,8 28,8 25,5 103,9 31,0 38,8 73,7 38,9 129,9 15,0 19,8 36,1 19,1 30,9 25,1 14,3 19,6 12,3 20,5 29,9

2000 % 66,9 29,5 96,3 85,3 347,0 103,6 129,7 246,1 129,9 433,7 50,2 66,2 120,5 63,8 103,3 83,7 47,7 65,5 41,0 68,4 100,0

22,2 9,6 25,6 28,8 100,1 33,5 44,6 77,9 41,0 130,9 14,7 22,5 38,5 21,2 28,7 27,7 15,3 19,0 13,9 20,7 31,1

2001 % 71,4 31,0 82,4 92,3 321,4 107,7 143,3 250,2 131,8 420,5 47,2 72,2 123,7 68,1 92,0 89,0 49,3 61,0 44,6 66,4 100,0

24,1 9,1 21,8 32,1 99,7 32,0 45,6 80,6 40,7 128,0 13,8 23,3 39,3 21,5 27,0 28,5 15,5 18,3 16,7 18,6 31,2

2002 % 77,2 29,0 69,7 102,8 319,3 102,5 146,0 258,3 130,5 410,1 44,3 74,6 125,9 68,8 86,6 91,3 49,5 58,5 53,5 59,6 100,0

24,4 9,0 23,4 33,8 106,6 34,5 46,4 83,9 42,2 142,5 17,9 24,1 36,1 20,1 32,6 30,0 17,3 19,9 17,5 20,3 33,0

2003 % 73,9 27,3 70,8 102,2 322,5 104,4 140,4 253,8 127,8 431,3 54,2 72,9 109,4 60,7 98,5 90,9 52,5 60,3 52,9 61,5 100,0

26,3 8,5 26,1 33,1 106,6 49,9 44,2 88,6 42,3 135,5 20,1 25,8 43,8 19,6 30,1 31,1 17,3 17,7 19,8 24,3 34,3

% 76,7 24,6 76,1 96,4 310,5 145,3 128,9 258,1 123,1 394,6 58,7 75,2 127,5 57,0 87,6 90,5 50,5 51,7 57,6 70,7 100,0

2. táblázat: Az ezer főre jutó kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának alakulása 1999 és 2003 között megyénként Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Évkönyv 1999, 2000, 2001, 2002, 2003

27

Terra Studio Kft.



1999 nap 2,6 2,2 2,7 2,9 4,3 2,4 3,6 5,2 2,7 4,7 2,6 2,5 2,6 3,1 4,2 4,0 2,2 2,5 3,4 2,1 3,1

% 82,4 71,7 87,5 93,6 138,4 76,1 114,1 166,6 86,4 150,1 84,1 79,2 81,7 98,0 133,1 127,8 71,7 78,6 109,7 65,9 100,0

2000 nap 2,6 2,2 2,9 3,4 4,2 2,5 3,8 5,0 2,7 4,3 2,7 2,4 2,5 3,0 4,1 3,9 2,1 2,5 3,2 1,9 3,1

% 83,0 72,2 95,2 109,7 137,4 82,4 124,0 162,7 88,3 138,8 87,9 78,3 81,7 95,9 133,6 125,8 68,4 80,5 104,7 60,1 100,0

2001 nap 2,6 2,1 2,8 3,4 4,3 2,4 3,9 5,0 2,6 4,3 2,7 2,3 2,5 2,7 4,2 3,6 2,2 2,5 3,1 1,9 3,1

% 84,7 69,8 92,7 111,1 139,7 78,4 128,6 162,5 85,6 140,4 87,1 75,3 82,6 88,6 135,2 116,1 72,5 80,2 100,8 60,4 100,0

2002 nap 2,6 2,1 2,7 3,0 4,1 2,3 3,7 4,7 2,5 4,2 2,5 2,3 2,5 2,7 3,9 3,4 2,1 2,4 3,3 1,9 3,0

% 86,0 69,7 91,4 99,8 136,7 77,2 123,0 157,5 82,0 140,8 85,0 76,8 83,9 90,2 131,5 112,3 71,7 79,4 108,9 62,7 100,0

2003 nap 2,6 2,1 2,7 3,2 4,0 2,5 3,6 4,5 2,5 4,0 2,5 2,3 2,4 2,5 3,7 3,1 2,0 2,4 3,0 2,0 2,9

% 89,0 71,6 91,1 108,7 134,4 84,1 122,1 151,6 85,3 136,1 84,6 77,8 81,1 84,5 124,5 106,7 67,1 82,0 100,9 66,3 100,0

3. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő alakulása 1999 és 2003 között megyénként Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Évkönyv 1999, 2000, 2001, 2002, 2003

28

Terra Studio Kft.


Figyelemre méltó, hogy a Békés megyébe látogató vendégek átlagos tartózkodási ideje (3 nap) a kereskedelmi szálláshelyeken (3. táblázat) – ugyan csak rendkívül kis mértékben és tendenciáját tekintve egyre kisebb arányban, de – meghaladja az országos átlagot (2,9 nap). Magyarország szempontjából a legfontosabb küldő országok jellemzően a nyugat-európai országok,

elsősorban

Németország,

Ausztria,

és

Olaszország.

Az

onnan

érkező

vendégeknek csak töredéke jut el a Dunától keletre, ugyanakkor a dél-keleti szomszédos országokból érkezők döntő többségénél nem a pihenés vagy az üdülés az utazás fő motivációja, hanem a vásárlás. Ezek az utazások általában rövid tartózkodási idejűek, és viszonylag alacsony fajlagos költéssel jellemezhetők. A Békés megyébe látogató külföldi vendégek legnagyobb része Németországból, Romániából, Olaszországból és Ausztriából érkezik (4. táblázat). A vendégéjszakák száma alapján a legjelentősebb küldő országok az előbb említettek, illetve Szerbia és Montenegró. Érdekes megfigyelni, hogy az átlagos tartózkodási időt tekintve kimagaslik Lengyelország (5,9 éjszaka), valamint Szerbia és Montenegró (5,2 éjszaka), míg a távoli Izrael állampolgárainak átlagos tartózkodási ideje a felsoroltak között a legalacsonyabb (1,2 éjszaka).

Ország Ausztria Belgium Csehország Franciaország Hollandia Izrael Horvátország Szerbia és Montenegró Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Oroszország Románia Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA Külföldi vendégforgalom összesen

Szállodák Egyéb szálláshelyek vendég vendégéjszaka vendég vendégéjszaka átlagos átlagos tartózkodási tartózkodási száma száma idő idő 737 2316 3,1 329 1042 3,2 75 187 2,5 83 323 3,9 91 174 1,9 167 419 2,5 312 557 1,8 84 146 1,7 315 1131 3,6 216 917 4,2 27 33 1,2 20 31 1,6 64 148 2,3 46 89 1,9 557 2876 5,2 126 255 2,0 399 152 1658 801 68 1151 229 118 60 145 7885

2348 434 6633 2164 224 2439 476 163 101 368 25056

5,9 2,9 4,0 2,7 3,3 2,1 2,1 1,4 1,7 2,5 3,2

273 188 1293 246 22 477 349 16 151 84 4619

1645 539 6919 573 31 1419 686 27 195 292 16669

6,0 2,9 5,4 2,3 1,4 3,0 2,0 1,7 1,3 3,5 3,6

4. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma országok szerint, 2003 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Békés Megyei Statisztikai Évkönyv, 2003

29

Terra Studio Kft.


Békés megye turistaforgalmában a külföldi vendégek aránya rendkívül alacsony és az elmúlt években folyamatosan csökkent. Értéke 2003-ban 11,4% volt, ami jócskán elmarad az országos átlagtól (46,7%), s amellyel a megyék közti rangsorban az utolsó előtti helyet foglalja el (5. táblázat).


1999 81,4 33,2 32,3 40,2 47,8 42,1 38,0 52,7 31,7 48,1 25,0 17,6 19,2 7,8 38,6 27,6 26,7 33,1 17,5 32,1 50,2

2000 81,9 31,4 32,4 36,6 46,7 39,7 40,0 49,7 29,4 47,2 28,2 16,9 19,6 7,3 34,0 25,6 23,8 34,8 20,8 30,5 50,4

2001 % 83,0 30,6 31,7 38,4 46,3 42,3 41,9 49,0 24,7 49,0 23,3 18,0 19,8 6,6 33,2 23,9 20,9 36,6 15,2 29,9 50,6

2002

2003

82,2 31,9 29,6 36,8 42,1 44,8 41,7 49,1 20,2 47,5 21,2 15,6 17,9 6,5 30,0 22,4 21,8 33,8 13,1 31,6 48,8

82,0 33,9 26,1 31,1 38,2 41,6 40,2 44,3 18,2 45,0 17,5 15,5 15,8 6,8 27,9 19,4 18,3 29,8 11,4 27,3 46,7

5. táblázat: A külföldi vendégek arányának alakulása 1999 és 2003 között megyénként Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Évkönyv 1999, 2000, 2001, 2002, 2003

A külföldiek átlagosan 3,2 napot tartózkodnak Békés megye kereskedelmi szálláshelyein (6. táblázat), ami nem sokkal marad el az országos átlagtól (3,4 nap). Megjegyzendő, hogy Békés megye ezen mutatója évről évre jelentős ingadozást mutat.

30

Terra Studio Kft.



1999 nap 2,6 2,3 3,5 3,6 5,8 2,0 5,1 6,9 3,8 5,7 3,2 3,3 3,1 3,8 6,1 6,5 2,9 2,7 3,8 1,7 3,6

% 72,6 64,4 98,5 100,4 163,3 55,9 143,0 192,2 105,2 161,0 89,8 92,0 85,7 105,2 171,6 183,5 80,1 75,6 107,2 47,7 100,0

2000 nap 2,6 2,3 3,8 4,3 6,0 2,0 5,6 6,6 3,9 5,3 3,1 3,1 3,1 3,5 6,3 6,0 2,7 2,9 3,1 1,6 3,5

% 74,0 65,6 107,3 121,5 171,9 55,6 158,9 187,3 109,9 150,0 88,0 87,9 89,4 99,6 178,0 172,0 76,3 81,1 89,4 45,4 100,0

2001 nap 2,6 2,3 3,4 4,7 6,0 1,9 5,8 6,9 4,0 5,3 3,1 2,8 3,2 3,0 6,4 5,8 2,7 2,9 3,6 1,6 3,5

% 74,6 63,9 95,6 131,7 170,3 54,9 162,5 193,4 113,6 149,7 87,4 78,2 91,5 84,5 180,6 162,8 77,2 80,5 102,2 43,8 100,0

2002 nap 2,6 2,1 3,3 3,8 5,8 1,9 5,5 6,4 3,6 5,0 3,3 2,8 3,0 3,3 6,0 5,5 2,6 2,6 3,9 1,6 3,4

% 73,9 60,5 93,3 106,9 164,2 54,1 154,7 181,7 102,8 140,8 92,2 78,9 84,5 91,6 168,4 156,1 72,9 74,4 110,6 45,1 96,9

2003 nap 2,7 2,2 3,3 4,1 5,8 2,1 5,4 6,3 3,8 4,9 3,2 2,7 2,6 2,8 5,4 5,3 2,3 2,9 3,2 1,7 3,4

% 78,8 64,7 97,2 120,5 169,1 63,1 158,7 185,2 110,4 143,8 93,4 79,9 76,5 80,7 159,5 154,4 66,4 84,8 94,9 48,9 100,0

6. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek átlagos tartózkodási idejének alakulása 1999 és 2003 között megyénként Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztikai Évkönyv 1999, 2000, 2001, 2002, 2003

31

Terra Studio Kft.


Békés megyére is, mint minden más megyére, turisztikai alapinfrastruktúrával kevésbé jól, illetve jobban ellátott kistérségek mozaikossága jellemző. A kereskedelmi szálláshelyek megyén belüli allokációja jól követi a turistaforgalom területi különbségeit, a kereskedelmi szálláshelyek túlnyomórészt a Gyulai, a Békéscsabai, a Békési és a Szarvasi kistérségben koncentrálódnak (7. táblázat). A Békési kistérség ezer főre vetített kereskedelmi szállásférőhelyeinek mutatója (22) meghaladja a megyei átlagot (19). A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák ezer lakosra vetített száma alapján kimagaslik a Gyulai kistérség, jelentős lemaradással követi őt – közel azonos értékekkel – a Szeghalomi, a Szarvasi, az Orosházi, a Békési és a Békéscsabai kistérség. A Gyulai kistérség mutatója olyannyira kiugró, hogy általa az összes többi kistérség mutatója a megyei átlag alatti. Magyarországon a magánszállásadás hálózata a Dunántúl középső és déli részén a legkiépültebb. A Dél-Alföldi Régióban, amely ebben a tekintetben hazánkban a legkedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik, Békés megye van a legelőkelőbb helyen. Hasonlóan a kereskedelmi szálláshelyek terén tapasztaltakhoz, a magánszálláshelyek esetében is messze a legkedvezőbb mutatókkal mind az abszolút, mind a fajlagos mutatók tekintetében a Gyulai kistérség büszkélkedhet. A Békési kistérség mutatói a férőhely-kapacitás és a vendégéjszakák terén is egyaránt jelentősen elmaradnak a megyei átlagtól, ami azt mutatja, hogy a Békési kistérségben a magánszállásadás még kevésbé elterjedt. Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek férőhely férőhely vendégéjszaka férőhely férőhely vendégéjszaka 1000 lakosra 1000 lakosra 1447 19 462 183 2 176 Békéscsabai 1249 22 468 174 3 48 Békési 2938 55 3632 1518 28 475 Gyulai 221 5 184 50 1 23 Mezőkovácsházi 500 8 488 269 4 202 Orosházi 14 1 31 Sarkadi 1061 33 543 283 9 53 Szarvasi 334 8 631 133 3 103 Szeghalmi Összesen 7764 20 860 2610 7 155 Kistérség

7. táblázat: A kereskedelmi és a magánszálláshelyek adatai kistérségenként, 2003 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Békés Megyei Statisztikai Évkönyv, 2003

Az ezer lakosra vetített vendéglátóhelyek száma tekintetében is azok a kistérségek (Békéscsabai, Gyulai, Szarvasi) rendelkeznek a legkedvezőbb mutatóval, melyek központja a megye legnagyobb volumenű turistaforgalmat bonyolító települései közé tartoznak (8. táblázat). A Békési kistérség a Szeghalmi kistérséggel karöltve az utolsó helyet foglalja el ezen mutató alapján a békés megyei kistérségek között.

32

Terra Studio Kft.


Kistérség Békéscsabai Békési Gyulai Mezőkovácsházi Orosházi Sarkadi Szarvasi Szeghalmi Összesen

Vendéglátóhelyek 1000 lakosra 6,9 5,0 6,4 5,7 5,8 5,3 6,4 5,0 5,9

8. táblázat: Az ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma kistérségenként, 2003 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Békés Megyei Statisztikai Évkönyv, 2003

A vizsgált mutatók alapján Békés megye három területrészre osztható. A megye középső tengelyében helyezkednek el a turisztikai alapinfrastruktúrával legjobban ellátott területek, ebben a turisztikai vonzerők nagyobb koncentrációja – melyek között országos és nemzetközi jelentőségű vonzerők is vannak – mellett a jobb közúti elérhetőség is szerepet játszik. Ezzel szemben a dél-békési területek turisztikai alapinfrastruktúrával való ellátottsága közepes, Észak-Békésé pedig alacsony az elemzett mutatók alapján.

3.5.2. Békés megye turizmusának általános jellemzői Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) megnevezett kiemelt üdülőkörzetek egyike sem érinti Békés megyét, ugyanakkor az OTK az országos, kiemelt gyógyhelyek között említi Gyulát és az üdülőkörzetek közé sorolja a Tisza-Körös mentét, melynek jelentős része Békés megyéhez tartozik. Az üdülési-idegenforgalmi adottságokkal rendelkező térségek, illetve települések között szerepel a Körös-Maros Nemzeti Park, a Körösök mente és Gyula, mely utóbbi a vallási- és zarándok turizmus kiemelten fejlesztendő célterülete is egyben. Békés megye gyönyörű és változatos tája Magyarországnak, sajátos tájképi környezetének, érintetlen természeti környezetének és színvonalas termálfürdőinek köszönhetően 2003-ban közel 2 millió turista (becsült adat) kereste fel. A megye legtöbb külföldi vendége Németországból, Romániából, Olaszországból és Ausztriából érkezik. Öt határállomás látja el a Románia felől érkezők fogadását. Ebből Lökösházánál és Kötegyánnál vasúti; Gyulánál, Battonyánál és Méhkeréknél közúti határátkelő működik. Az összes határforgalom háromnegyede közúton bonyolódik.

33

Terra Studio Kft.


Békés megye turizmusában szinte valamennyi turizmustípus megtalálható, melyek közül a legjelentősebbek: a termál- és gyógyturizmus, az ökoturizmus, a természeti turizmus, a viziturizmus, az örökségturizmus, a kulturális-, rendezvény-, és fesztiválturizmus, az aktívturizmus, valamint a falusi-és agroturizmus. Békés megye legfőbb kincse a termálvíz, amely a térség szerencsés geológiai adottságai révén szinte minden településen fellelhető. A hőforrásokból bőven bugyogó víz magas sótartalmú alkáli hidrogénkarbonátos gyógyvíz, néhol jelentős mennyiségű brómot és jódot tartalmaz. A békés megyei termálvizek különböző egészségügyi problémák kezelésére alkalmasak, többek között mozgásszervi betegségek, ízületi gyulladások, nőgyógyászati, idegrendszeri megbetegedések, belszervi megbetegedések, balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelésekre, valamint általános szellemi és fizikai kimerültség esetén javallottak. Békés megye a Körösök hazája, hiszen a Fehér-, a Fekete-, a Sebes-, majd ezek egyesüléseiből születő Kettős- és Hármas-Körös a megyét keresztülszelve folyik a Tiszába. A Körösök számtalan lehetőséget nyújtanak fürdőzésre éppúgy, mint vízi túrázásra. A folyók és holtágaik a strandolók, a kempingezők és a horgászok kedvelt kikapcsolódási helyei. A kiterjedt vízi világ gazdag és egyedülálló élővilágot éltet, a növény- és állatvilág egyedei között olyan ritkaságok is találhatók, melyek az országban egyedül itt fordulnak elő. A térség természeti értékeinek megőrzése érdekében 1997-ben megalakult hazánk hetedik nemzeti parkjaként a Körös-Maros Nemzeti Park, melynek 8 területi egysége érinti Békés megyét: a Kis-Sárrét, a Bélmegyeri Fáspuszta, a Mágor-puszta, a Dévaványai-Ecsegi puszták, a Körös-ártér, a Kígyósi-puszta, a Kardoskúti Fehértó, valamint a Csanádi puszták. Magyarország legritkább és legveszélyeztetettebb növényritkaságai közé tartozik az erdélyi hérics, és a bókoló zsálya, amelyek csak a Nemzeti Park területén tenyésznek. Szintén e táj egyedülálló természeti képéhez tartozik a százezres egyedszámmal virágzó vetővirág. Az állatok közül is nem egy ritkaság található itt, mint például a nagy szikibagoly lepkefaj, a sztyepplepke, a földikutya és a túzok. Ez utóbbi törzsalakjának legéletképesebb populációja Békés megye északi területein él. A Kardoskúti Fehértó és a Biharugrai-halastavak vizes élőhelyeinek szerepe a madárvonulásban nemzetközileg is jelentős. A megye nagyon gazdag apróvadállománnyal rendelkezik. Sok helyen lehet találkozni fácánnal, nyúllal, rókával, de nagy számban fészkel a térségben a vadkacsa és a vadliba. A Kárpátok közelsége miatt gyakori vendég az őz, a dám- és a gímszarvas, ezek főleg a megye erdősebb részein fordulnak elő. Az

említett

természeti

értékek

szoros

egységet

alkotnak

a

környék

egyedülálló

műemlékeivel, néprajzi emlékeivel, a térség természeti környezete és kultúrtörténeti öröksége elválaszthatatlan egymástól.

34

Terra Studio Kft.


A Gyulai Vár épülete és a világörökségi címre javasolt Mezőhegyesi Ménesbirtok csak a jéghegy csúcsát jelentik a műemlékek egész tárházában. Tájházakban és emlékházakban ismerhetik meg az ide látogatók a helyi tárgykultúra remekeit, a kastélyok és kúriák egész sora őrzi a régmúlt emlékeit. A térség sajátos vonzereje a kiterjedt tanyavilág, a földművelésből élő parasztok előbb nyári, majd állandó lakhelyéül szolgáló tanyák az alföldi rónák romantikus hangulatát árasztják. Az urbánus, stresszes életmód elől menekülve egyre több városlakó keresi fel a térség tanyáit és falvait, hogy élvezhessék a vidék zavartalan nyugalmát, s hogy megismerkedhessenek a falusi életformával. A megye sokszínű hagyományait még mindig őrzik a faluközösségek, illetve a számos kulturális rendezvény. A békéscsabai és tótkomlósi szlovák hagyományok, a méhkeréki román szokások, az eleki német rendezvények hűen tárják a látogatók elé a Duna medence népeinek kulturális sokszínűségét és értékeit. A nemzetközi rendezvények közül kiemelkedik a Gyulai Végvári Esték, ahol a hazai és határaikon túl élő magyar színházak és nemzetközi társulatok mutatják be színházi remekműveiket. A Békés-Tarhosi Zenei Napok fellépői, a Nemzetközi Bábfesztivál résztvevői, a Nemzetközi Zenei Ifjúsági Találkozó zenerajongói, az Alföldi Tárlat képzőművészei, az Alkalmazott Grafikai Biennálé alkotói és a Szólótánc Fesztivál táncosai minden művészeti ág tehetségeit képviselik évről évre. A kulturális élet békési pezsgése gondolatébresztő minden nemzet és nemzedék számára. A méltán nemzetközi hírű művészeti események számtalan remekmű születését ihlették, és vitték Békés megye, illetve Magyarország hírét Európába. Szintén nagy népszerűségnek örvendenek a különböző gasztronómiai rendezvények, mint például a Békéscsabai Kolbászfesztivál, a Medgyesegyházai Dinnyefesztivál, a Szarvasi Szilvanapok, vagy a Sárréti Piknik Vésztő-Mágoron. A megyék rangsorában Békés megye több mint 100 kilométernyi kiépített kerékpárútjával első a kiépített kerékpárutak összhosszúságát illetően. Problémát jelent ugyanakkor az, hogy a kiépített szakaszok nem alkotnak egységes hálózatot, az egyes szakaszok sok esetben nem kapcsolódnak közvetlenül egymáshoz. A megye turisztikai adottságai országos kitekintésben közepesnek értékelhetőek. A térség inkább lokális, illetve regionális hatókörű vonzerőkkel rendelkezik, és kevesebb az országos, vagy nemzetközi jelentőségű attrakció. A megye távol fekszik a legjelentősebb küldő területektől – amit még jobban kiélez a térség rossz elérhetősége –, ezért jelentős hátrányban van a többi térséggel szemben, hiszen az interregionális utazások tekintetében a közelség fontos szempontként jelentkezik az utazási döntések során. Minthogy a megye országos összehasonlításban átlagosnak mondható

35

Terra Studio Kft.


turisztikai potenciálja nem képes ellensúlyozni a periférikus fekvésből adódó hátrányt, Békés megye nem tartozik az ország turisztikailag legfrekventáltabb térségei közé.

3.5.3. A Békési kistérséget környező térségek turizmusa A Békési kistérség környezetében több regionális és egy-két országos jelentőségű turisztikai vonzerő található, amelyek a térségi turizmus fejlesztése szempontjából kiemelkedő kapcsolódási pontok, mindazonáltal potenciális konkurenciát is jelentenek egyben. A legfontosabb

turisztikai

vonzerők

elsősorban

a

térség

nagyobb

városaihoz

és

környezetükhöz kötődnek, és általában elmondható, hogy természeti, kulturális és építészeti szempontból is széles választék várja a térségbe látogatókat. A szomszédos térségek turisztikai vonzerőkben való viszonylagos gazdagsága, illetve vonzerőinek sokrétűsége és egyedisége hazánk egyre kedveltebb célterületévé avatja a térséget. A legjelentősebb turisztikai központok között Békéscsaba, Gyula, Szarvas, Orosháza, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékekben bővelkedő, szétszórtan elhelyezkedő területei említhetők meg.

3.5.3.1.

Közép-Békés

A közép békési régió turisztikai adottságai révén az utóbbi évtizedekben került az érdeklődés középpontjába. Nem véletlenül, hiszen a Fekete-, a Fehér- és a Kettős-Körös, mint az ország legtisztább vizű folyói, a vízi turizmus és a természetjárás egyre keresettebb központjaivá váltak. A térség magját három város alkotja: Békéscsaba, Gyula és Békés (ez utóbbi részletes tárgyalása a „Békési kistérség turizmusa” c. alfejezetben található). Itt él a megye lakosságának

több

mint

egynegyede,

ide

helyeződött

a

megye

gazdaságának,

közigazgatásának, szellemi életének a súlypontja. Ez a térség turisztikai központja is egyben. Az idelátogató vendégek kedvükre válogathatnak a helyi látnivalók, nevezetességek, programlehetőségek között. A gyógyvíz, a vidék természeti adottságai, a páratlan történelmi emlékek egyre több vendéget vonzanak nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is. Ennek köszönhetően a turisztikai szolgáltatások színvonala is nő, egyre több szálloda és vendéglátóhely nyitja meg kapuit. Békéscsaba megyei jogú város 67 ezer lakosával, közúti és vasúti csomópontjával, fejlődő infrastruktúrájával Magyarország délkeleti kapujában a térség legjelentősebb települése, 1950 óta megyeszékhely. Kedvező adottságainak köszönhetően Békés megye ipari, kereskedelmi, közlekedési, pénzügyi központja, kulturális és oktatási centruma, egyben a hazai szlovák nemzetiség központja is.

36

Terra Studio Kft.


Városközpontjában számos műemlékek és nevezetesség található, mint például az Evangélikus Nagytemplom, amely Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, a magyar téglagótika egyik remekeként ismert kéttornyos katolikus templom, a romantikus stílusban épült Városháza, vagy az előtornácos, 1856-ban épült Szlovák Tájházban létrehozott kiállítás, amely a csabai módos nagygazdák XIX. századi lakáskultúrájának állít emléket. A város egyik kiemelkedő attrakciója az Árpád Fürdő. A létesítmény 2003-ban újult meg milliárdos beruházásból, s a térség egyik legszebb fürdőkomplexumává vált. Békéscsabát

említve

nem

szabad

megfeledkezni

az

egyik

leghíresebb

magyar

festőművészről, Munkácsy Mihályról, aki innen indult el a világhír felé. Neki állít emléket a Munkácsy Múzeum és az Omaszta-kúriában kialakított emlékház, ahol 22 eredeti kép látható a híres művész valamennyi korszakából. A városközponttól távolabb is számos nevezetességet láthat az érdeklődő, többek között az István-malmot, amely a XIX. század közepén épült hatszintes műemlék jellegű gőzmalom. A modern Sportcsarnokban a számos rangos sportverseny mellett évente olyan nagyszabású rendezvények kapnak helyet, mint a nagy múltú és közkedvelt csabai kolbász ünnepe, a nemzetközi hírű Csabai Kolbászfesztivál. A város repülőtere jelenleg csak kisgépek fogadására alkalmas, igény esetén ejtőernyős ugrások és sétarepülések lebonyolítása is megoldható. Nemzetközi hírét az itt megrendezett motoros műrepülő és ejtőernyős bajnokságoknak köszönheti. Gyula élénk idegenforgalmával az ország egyik legkedveltebb üdülővárosa, Békés megye turisztikai központja. A több mint 33 ezer lakosú városban a törökök kiűzését követő betelepítések eredményeként a magyar nyelvű lakosság mellett német és román nemzetiségű emberek is élnek. A város kellemes klímájával, árnyas parkjaival, nyugalmával ideális hely a pihenéshez, gazdag műemlékkincsével és történelmi múltjával a Dél-Alföld egyik legjelentősebb kulturális központja. Gyula legfőbb vonzereje az egykori Almássy kastély 8,5 hektár természetvédelmi területté nyilvánított ősparkjában létesült fürdő. A nemzetközi hírű fürdőt évről-évre egyre több pihenni és gyógyulni vágyó belföldi, illetve külföldi turista keresi fel. A Várfürdő évszázados fái alatt nyitott és fedett medencék, wellness központ, pezsgőfürdő, hullámmedence, versenyuszoda szolgálják a vendégek kényelmét. A Várfürdő mellett található Gyula másik legfontosabb látnivalója, a XV. században épült, Közép-Európa egyetlen éppen maradt síkvidéki téglavára. A várban és a tó színpadán kerülnek megrendezésre a Várszínház kellemes kikapcsolódást ígérő előadásai minden nyáron. A gyulai rendezvénynaptár az év minden hónapjára tartogat egy-egy nagyszabású rendezvényt.

37

Terra Studio Kft.


A város nevezetességei között említhető továbbá az egyedülálló ikonosztázáról ismert görögkeleti templom, a Városi Képtár, a Ferences romkert, a Németváros főterén a német emlékszoba, vagy Gyula egyik legszebb épülete, az egyemeletes, empire stílusban épült polgárház, melyben az ország második legrégebbi cukrászdája található. Az 1840 óta működő híres Százéves cukrászda mellett megtekinthető a Cukrászmúzeum, illetve Erkel Ferenc szülőháza, mely jelenleg múzeumként működik. A Körös-Maros Nemzeti Park Kígyós-puszta területi egységének peremén fekszik Szabadkígyós község, mely a környékbeli puszták és erdők madár-, illetve növényritkaságai mellett az Ybl Miklós tervei alapján, eklektikus stílusban épült Wenckheim kastélyról ismert. Az egyemeletes, első látásra is lenyűgöző kastély korának megcsodált épülete volt. A kastélyt övező 25 hektáros, természetvédelmi területté nyilvánított gyönyörű angol és francia parkban számos tűlevelű, lombos és cserjefaj található. A kastély dísztermében időszakosan megrendezésre kerülő komolyzenei hangversenyek, koncertek nagy érdeklődésre tartanak számot. A térség turisztikai kínálatát a Fekete- és a Fehér-Körös összefolyásánál kiépült üdülőterületről, a Szanazugról híres Doboz, a német és a román nemzetiségi kultúrájáról ismert Elek, az értékes folklórjáról és hagyományőrzéséről ismert Kétegyháza, illetve a legdélebbi hajdúváros, Sarkad egészíti ki. A földrajzi közelség és a Körös jelentette „turisztikai tengely” alapján kézenfekvő, hogy a kistérség elsősorban a közép-békési régió turisztikai kínálatához tud sikeresen kapcsolódni. A legfőbb kapcsolódási pontok a Köröshöz kötődnek, ezért a Békési kistérség térségi turisztikai kapcsolódási pontjaiként aktív-, öko-, és természeti turisztikai termékek jelölhetők meg. 3.5.3.2.

Körös-Sárrét

A Békés megye északi részén található Körös-Sárrét háborítatlan természeti kincseivel és történelmi értékeivel tűnik ki. Ezek közül legnagyobb vonzerővel a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely rendelkezik, amely a Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen helyezkedik el, s melynek területén feltárásra került egy hétezer éves település, illetve a Csolt nemzetség monostorának alapjai. A Berettyó és a Sebes-Körös vidéke számtalan holtágával a horgászok és a vadászok kedvelt helye. Legfőbb területi egységei az északon elterülő Nagy-Sárrét, melynek fővárosa Szeghalom, a délebbre fekvő Kis-Sárrét, melynek központja Vésztő, s a dél-bihari térség a román határ menti kistelepülésekkel.

38

Terra Studio Kft.


Dévaványa, a Körös-Sárrét dinamikusan fejlődő új városa, egyre nagyobb szerepet játszik a térség turizmusában, amelyben meghatározó a Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Bemutatóközpontja és a termálstrand. A Bemutatóközpontban Közép-Európa legnagyobb testű madarán, a túzokon kívül egyre több, egykor e vidéken őshonos háziállat is megtalálható, miközben a védett területeken, a Hortobágy-Berettyó hullámterében és a szikes pusztákon felbecsülhetetlen értékű flóra és fauna alakult ki, sok csak itt található, szigorúan védett növénnyel (pl. macskahere) és állattal (pl. réti fülesbagoly). A város másik nevezetessége a termálstrand, amely két feszített víztükrű medencével és gyógyászati szakrendeléssel várja látogatóit. Füzesgyarmatot elsősorban csodálatos, gyógyvizű strandja teszi turisztikai célponttá. Az egykori kastélypark jellegét megőrizve, közel két hektáros területen biztosítja a pihenést és a felüdülést. A város érdekessége a Japán Múzeum, amely 1300 tárggyal mutatja be a távol-keleti egzotikus ország kultúráját. Sok látogatót vonz a minden évben fogathajtók és díjugratók versenyével, valamint fergeteges csikósbemutatóval megrendezésre kerülő Füzesgyarmati Lovasnapok. Dévaványa és Füzesgyarmat mellett jelentősebb turisztika vonzerőt képvisel még a VésztőMágori Történelmi Emlékhely kapcsán elhíresült Vésztő, a református templomáról és a Sárréti Múzeumról ismert Szeghalom, a Közép-Európa legnagyobb madárvártájaként ismert Biharugra, valamint Geszt, amely a Tisza-família családi fészke, s Arany János házitanítói pályájának egyik jelentős állomása volt.

3.5.3.3.

A Hármas-Körös vidéke

Minthogy a Békés megye nyugati részén található Hármas-Körös vidéke, vagy más néven Körösszög nagyrészt egybeesik a Békési kistérséggel, s a kistérség turizmusának részletes elemzésére a „Békési kistérség turizmusa” c. alfejezetben kerül sor, e helyt csak a HármasKörös vidéknek a Békési kistérségen kívüli turisztikai vonzerői kerülnek bemutatásra. A Hármas-Körös vidékének turisztikai központja Békés megye legnyugatabbi városa, a Hármas-Körös szarvas-békés-szentandrási holtágának partján fekvő Szarvas. Történelmi múltja, műemlékei, páratlan szépségű arborétuma, a Holt Körös védett növényekben és állatokban gazdag természeti környezete mind-mind jelentős vonzerőt képviselnek. Szarvas legfőbb nevezetessége a 82 hektáros és megközelítőleg 1600 fafajtát és azok változatait felvonultató arborétum, ahol a különleges mikroklímának köszönhetően megmaradnak a világ minden tájáról hozatott fafajták. A város másik nagy kiterjedésű parkos területe az Anna liget, ahol az 1908-ban, klasszicista stílusban épült Csáky-kastély is található, amelyben jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága működik.

39

Terra Studio Kft.


Ugyancsak itt épült fel a Nemzeti Park Látogatóközpontja is, mely tartalmas időtöltést kínál az ökoturizmus kedvelőinek. A látnivalók sorában megemlítendő még a Körös partján álló, klasszicista stílusban épült grófi kastély, az ugyancsak klasszicista stílusjegyeket magán viselő Mitrovszky-kastély, a Tessedik Sámuel Múzeum, valamint a Szlovák Tájház. A térség másik, turisztikailag jelentős települése Kondoros, amely a betyárok egykori kedvelt találkozóhelyéről, a Kondorosi Csárdáról, s a ma már csak romjaiban álló Batthyány-Geist Vadászkastélyról ismert. Békésszentandrás látnivalói között az egyik legjelentősebb az egyedülálló, országos hírű duzzasztó, melynek környéke a természetjárók és a horgászok paradicsoma. 3.5.3.4.

Orosháza és térsége

Orosháza és környéke egybe esik a Békési-hát természetföldrajzi kistáj területével, ahol négy országos jelentőségű védett terület található. A Kardoskúti Fehér-tó elsősorban a madárvonulásban játszik szerepet, de ugyanakkor jelentős fészkelőhely is. A szikes tó melletti Pusztaközpontban egy állandó kiállítás mutatja be a természetvédelmi terület múltját és értékeit. A Kopáncs-puszta már a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik és egy igazi építészeti ritkaság is fűződik nevéhez, a XI. században épült Árpád-kori római katolikus templom. A térség legjelentősebb kultúrtörténeti emléke mégsem ez, hanem a Kis- és Nagytatársánc, amely egy bronzkori földvármaradvány. A

térség

legjelentősebb

turisztikai

vonzerejét

az

egyik

legismertebb

fürdőhely,

Gyopárosfürdő jelenti, melynek gyógyhatása már régóta ismert. Orosháza és környéke a népi építészet, illetve a kézművesség gazdag örökségét és a népszokások hagyományát megőrizve valódi színfoltja Magyarországnak. A térség legnagyobb városa és egyben a legjelentősebb turisztikai vonzerőt képviselő települése Orosháza, melynek fejlődésére pozitív hatást gyakorol a település többirányú közúti és vasúti megközelíthetősége, kedvező földrajzi elhelyezkedése, a román, illetve a szerb-montenegrói határ közelsége. Orosháza központjától 3 kilométerre, természetvédelmi területen, a Gyopáros-tó partján fekszik Gyopárosfürdő, „az Alföld gyöngye”-ként ismert üdülőhely. A Gyopárosi-tó vízfelülete mellett nyitott és fedett termálvizes medencék és úszómedencék szolgálják egész éven át a vendégek gyógyulását és kikapcsolódását. A gyógyvíz kedvező élettani hatásaira alapozva a Fiziko- és Balneoterápiás Központ teljes körű szakorvosi ellátást és gyógykezelést biztosít. 2004 tavaszán nyitotta meg kapuit az európai színvonalú élményfürdő-komplexum 4 beltéri, 3

kültéri

vízforgatásos

medencével,

óriáscsúszdákkal,

vízi

élményelemekkel,

fitnessteremmel és konferenciateremmel.

40

Terra Studio Kft.


Orosháza másik nevezetessége a Rágyánszky Arborétum, ahol több mint 2000 növényfaj található meg. Orosháza és környéke kulturális örökségeit a városközpontban található számos múzeum, galéria és egyéb kiállítóterem mutatja be. A város és a népszerű üdülő- és gyógycentrum, Gyopárosfürdő, évente több kulturális és szórakoztató rendezvénynek ad otthont. Orosháza mellett Csorvás nagyközség a térségbe látogatók leggyakoribb úti célja. Csorvás tipikus alföldi település, jellegzetessége a főtér köré épített három templom. A településhez a magyar zenetörténet két meghatározó alakját, Bartók Bélát és Kacsóh Pongrácot is szoros családi szálak fűzték. 3.5.3.5.

Maroshátság

A megye délkeleti részén fekvő, természeti értékekben bővelkedő térség hamisítatlan alföldi puszta, melyet számos kunhalom tarkít. A térség első számú turisztikai attrakciója a II. József császár által alapított Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, ahol túralovaglásra, sétakocsizásra, telente lovasszánozásra nyílik lehetőség. Mezőhegyes újkori fejlődése elválaszthatatlan a település számára világszerte elismerést kiváltó lótenyésztéstől. A tradicionális szakmai és lovas rendezvények határainkon túlról is sok látogatót vonzanak. A város közel 60 műemléki védettség alatt álló épülete országosan is egyedülálló agrártörténeti emlék, melyek közül a legkiemelkedőbbek a késő barokk stílusban épült Jungféle kaszárnyaépület, a Kocsimúzeum, továbbá az ország legrégebben épült, és ma is használt fedett lovardája. Mindezek mellett fontos turistacsalogató a városi strandfürdő, a sporthorgászok körében nagy népszerűségnek örvendő Békás-tó, és nem utolsó sorban a környék gazdag vadállománya. Tótkomlós – Békéscsaba mellett – a magyarországi szlovákság egyik legjelentősebb központja. A település múzeumai és gyűjteményei a szlovák népi hagyományok mellett a tótkomlósi tanyavilág emlékeit is őrzik. Tótkomlós büszkesége és nagy látogatottságú turisztikai attrakciója a Rózsa Fürdő. A város szívében található fürdőben a strandfürdőzés mellett kiemelkedő gyógyászati tevékenység is folyik. A nemrégiben megújult létesítmény modern gyógy- és strandszolgáltatásokkal, wellness-, fitness-, és rekreációs lehetőségekkel áll a közönség rendelkezésére. A település turizmusában előkelő helyet foglal el a lovasturizmus és a vadászturizmus is.

41

Terra Studio Kft.


Nagybánhegyes és Mezőkovácsháza termálfürdőivel, Battonya termálfürdőjével és sokszínű vallási életével, Medgyesháza pedig a méltán híres Dinnyefesztiváljával gazdagítja a Maroshátság turisztikai kínálatát.

3.6.

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK TURIZMUSA

3.6.1. A kistérség turizmusában legjelentősebb szerepet játszó turizmustípusok 3.6.1.1.

Termál-és gyógyturizmus

Hasonlóan a környező térségekhez, a Békési kistérség is gazdag termálvízkészlettel rendelkezik. A kistérség mindhárom városában található termálvízre épülő gyógyfürdő. Közülük a legszélesebb körű és legkorszerűbb szolgáltatásokat a gyomaendrődi Liget Fürdő nyújtja. A fürdő a Széchenyi-Terv keretében, illetve Phare támogatással felújításra került, ami 2004 májusában fejeződött be. Az 1 Mrd Ft-os beruházásból egy 25x11 m-es medencét, valamint egy gyógyvizes, élményelemekkel bővített lazítómedencét tartalmazó új, fedett uszoda létesült, illetve korszerűsítésre került a fürdő gyógyászati részlege is. A fürdő így jelenleg 4 kültéri és 4 beltéri medencével várja a vendégeket. Emellett komplett fizio- és balneoterápiás kezelést nyújt, amelyet egyéb szolgáltatások (szauna, szolárium, fodrászat, kozmetika, vendéglátás, játszótér) egészítenek ki. Szeptember 30. és május 1. között csak a fedett létesítmények üzemelnek, a gyógyászati részleg egész évben fogad vendégeket. A fürdő 60,5 Celsius-fokos vizét 1960-ban gyógyvízzé minősítette az Egészségügyi Minisztérium.

Az

alkáli-hidrogénkarbonátos

gyógyvíz

idült

reumatikus,

köszvényes

bántalmak, törések, gyulladások (különösen nyálkahártya-, légcső-, bél-, epehólyaghurut, vesemedence-gyulladás, gyomorfekély) kezelésére alkalmas. A régi kút kimerülőben van, ezért 2002-ben új kutat fúrtak. Az új kút 1200 méter mélyről kitermelt, 62 Celsius-fokos vizének gyógyvízzé minősítése folyamatban van. A Liget Fürdő vendégforgalma a fejlesztéseket követően fokozatosan élénkül, amit aktív marketing tevékenységgel próbálnak még inkább dinamizálni. A fürdő szolgáltatásairól 5000 példányos szórólap és 2000 példányos katalógus került kibocsátásra és jelenleg szerkesztés alatt áll a fürdő teljes körű információkat tartalmazó weblapja. A fürdő belépőjegyárai a térség hasonló szolgáltatási színvonalú fürdői között a legalacsonyabbak, többfajta kedvezményt is alkalmaznak.

42

Terra Studio Kft.


A fürdő vendégei javarészt a környező településekről, illetve Dévaványáról, Mezőtúrról és Kondorosról érkeznek, a külföldi vendégek aránya igen alacsony, százalékban sem mérhető. 2005 végére, illetve 2006 elejére várható a buszforduló és a parkoló, valamint az egyik kültéri medence mellett felállítandó 80 méteres anakonda-csúszda elkészülte, illetve a liget felőli bejárat rekonstrukciójának befejezése, melyeket pályázati forrásokból finanszíroznak. A további fejlesztési elképzelések között szerepel egy fürdőhöz kapcsolódó, annak szolgáltatásait komplexé tevő gyógyszálló megépítése, melyhez jelenleg befektetőket keresnek, s melynek területigényét – a fürdő területének behatároltsága miatt – a fürdőhöz tartozó 1000 férőhelyes kemping rovására kénytelenek kielégíteni. A kistérség legnagyobb múltra visszatekintő, s egyben az egész megye egyik legrégibb fürdője a Békési Gyógyfürdő. Kis sókoncentrációjú, metakarbonsavat és jódot tartalmazó nátrium-hidrogénkarbonátos

hévize

elsősorban

mozgásszervi

és

nőgyógyászati

megbetegedések kezelésére javasolt. A létesítmény elsősorban gyógyászati célokat szolgál, az épület egyik szárnyában működik a fürdő, a másikban a rendelőintézet. A fürdő két kisméretű, vízforgató nélküli, melegvizes medencével üzemel, szolgáltatásai között megtalálható a szénsavas fürdő, a víz alatti vízsugármasszázs, a vízitorna, a gőzfürdő és a gyógyúszás. A gyógyászati részleg szolgáltatásai közé tartozik a rekeszes galván, rövidhullám, mikrohullám, interferenciás ultrahang, magnetron, iontoforézis, DD, szelektív inger, és az orvosi gyógymasszázs. A fürdőt tavaly 10543 vendéget fogadott, míg a gyógyászati részleg betegszáma 24120 fő volt. A létesítményt kifejezetten a beteg, gyógyulni vágyó, környékbeli lakosok látogatják, csak elvétve keresi fel a fürdőt egy-egy külföldi vendég. A létesítmény kihasználtsága maximális, a rendelőintézet 5 hetes előjegyzéssel dolgozik, nagy szükség lenne az épület és a medencék bővítésére és új szolgáltatások (iszappakolás, súlyfürdő) kialakítására. A létesítmény mielőbbi komplex rekonstrukcióját nemcsak a szűkös kapacitás, hanem az épület 70-es éveket idéző műszaki állapota is indokolja. A fejlesztéseknél komoly problémát jelent, hogy egy épületen belül kétféle finanszírozás van jelen: a fürdőt az önkormányzat üzemelteti, a gyógyászati részleget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A Mezőberényi Strandfürdőben a jelenleg is folyamatban lévő és az idénykezdetre befejeződő fejlesztés után egy 30x20 méteres, feszített víztükrű, vízforgatós, nyitott sportmedence, egy szintén vízforgatós, nyitott gyermekmedence és egy ülőpados, nyitott termálmedence szolgálja majd a vendégek kényelmét. Ez utóbbi nem felel meg az előírásoknak, ezért a tervek szerint a közeljövőben korszerű gyógymedencévé fejlesztik.

43

Terra Studio Kft.


A medencék vízellátását két kútból biztosítják. A régebbi kút 1050 méter mélyről 45 ˚C-os vizet, az újabb kút 1250 méter mélyről 54 ˚C-os vizet szolgáltat. Az újabb kút vizének gyógyvízzé minősítése folyamatban van. A mélyből feltörő alkáli-hidrogénkarbonátos héviz elsősorban mozgásszervi, reumatikus, és izületi panaszok kezelésére ajánlott. A gondozott, szépen parkosított strandfürdő területén semmilyen kiegészítő szolgáltatás nem vehető igénybe, sem étterem, sem büfé nem üzemel. A strandfürdő szolgáltatási színvonalát tovább rontja, hogy a romos állapotban lévő kiszolgáló épület sem kapacitását illetően, sem funkcionálisan nem képes kielégíteni a felmerülő igényeket. 2004-ben összesen mintegy 25 ezres vendégforgalmat bonyolított a strandfürdő, a vendégek túlnyomó része helyi lakos volt, de kisebb számban érkeztek fürdővendégek Békéscsabáról és Gyomaendrődről is. A strandfürdő és a mellette található, leromlott infrastruktúrával rendelkező piknikpark telkét a tavalyi évben egyesítették. Az elképzelések szerint a strandfürdőhöz kapcsolódóan a piknik parkban kemping és egyéb, alacsonyabb színvonalú szállásférőhelyek kerülnek kialakításra.

3.6.1.2.

Aktívturizmus

Vízi turizmus A Békési kistérség kiváló adottságokkal rendelkezik az aktív turizmus gyakorlásához. A Körös élő- és holtágai gazdagon behálózzák a kistérség területét, kedvező feltételeket teremtve a vízisportok gyakorlásához. A Körösök vízrendszere (Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös, Berettyó, Hortobágy-Berettyó, Keleti-főcsatorna) összességében hosszabb, mint a Tisza hazai szakasza. A Fehér-Körös a romániai Tenkétől alsószakasz jellegű, jól hajózható, a Sebes-Körös a körösnagyharsányi fenékgátig gyorsfolyású, de onnantól megszelídül. A Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásából születő Kettős-Körös már nyugodt folyású, víztükre mintegy 100 méter széles, a víz mélysége átlagosan 6 méter. A Kettős-, illetve Hármas-Körös és holtágai az ország legtisztább vizű folyói közé tartoznak, melyek a legtöbb szakaszon vízitúrázásra is alkalmasak. A vízi túrák számára ideális feltételeket teremt nyaranként a viszonylag állandó vízszint, melyet a békésszentandrási duzzasztó biztosít. Komoly hiányosság azonban, hogy a vízi túrázás infrastrukturális hátterének kiépítettsége kezdetleges, a megfelelő csónakátemelők, pihenőhelyek és kikötők vagy teljesen hiányoznak vagy kezdetleges kiépítettségűek. A Körösök Békési kistérség területére eső szakaszán jelentős akadályt jelent, hogy a Békési duzzasztó nem rendelkezik zsilippel, ami akadályozza a folyón történő közlekedés zavartanságát. A Körösök Völgye

44

Terra Studio Kft.


Natúrpark Egyesület nyertes PEA pályázatának keretén belül napirendre került a zsilip megépítése és ezen akadály kiküszöbölése. A vízi túrázók számára alkalmas kikötési lehetőséggel (lapos, homokos partszakasz) minden vízparti település rendelkezik. A Körös kistérségi szakaszának egyetlen komolyabb kikötője van, ami Köröstarcsánál található. A Hármas-Körös gyomaendrődi szakasza a Körös-vidék legszebb, legromantikusabb vízparti tája, ahol rendszeresen megrendezésre kerülnek országos vízisport versenyek, mint pl. a több száz nézőt vonzó Viharsarok-kupa Országos Kajakverseny, vagy a Pájer-kupa Kajakverseny. Vízi túrák szervezésével a gyomaendrődi Körös Kajak Sportegyesület, a Békési Kajak-Kenu Klub és a Békés-Csongrád Vízitúra Szövetség foglalkozik, de egyre több vállalkozás is szervez egynapos, hétvégi és egy hetes túrákat egyaránt. A térségen belül és kívül működő vízisport

egyesületek

között

rendszeres

az

együttműködés

túrák

és

versenyek

lebonyolításában. Csak néhány vízi túrát, s az azokon résztvevők számát tartják nyílván (a Hármas-Körösön leevezőknek bejelentési kötelezettségük van a Körös Maros Nemzeti Park felé), ezért csak becsülni lehet a Körösön évente leevezők számát.

A kistérséget érintő vízi túra ajánlatok: •

Gyomaendrőd – Szarvas – Békésszentandrás (53 fkm)

•

Gyomaendrőd – Szarvas – Békésszentandrás – Kunszentmárton – Csongrád – Mindszent – Szeged (168 fkm)

•

Kettős-Körös túra: Békés-Dánfoktól a csongrádi Tisza-torkolatig (117 fkm), amely bejáratott folyószakasz, elfogadható infrastruktúrával

•

Holt-Fekete-Körös túra: Doboz és a békési Kettős-Körös torkolat közötti 17 fkm hosszú szakasz, amely a bedőlt fák okozta gyakori átemelések miatt nehezen hajózható

•

Élővíz-csatorna túra: Gyula és a békési Kettős-Körös torkolat közötti 34 fkm-es szakasz, amely a sok zsilip miatt nehezen járható, s ezért nem igazán bejáratott

•

Hosszúfoki főcsatorna – Gyepes csatorna túra: Békés hosszúfoki torkolat – Sarkad – országhatár (40 fkm) – a holtágaknál könnyebben evezhető, nem túl változatos vonalvezetésű vízszakaszként említik a túra-ajánlatok, gazdag madárvilággal

Szabadstrandok a Kettős-Körös partján Békés-Dánfokon, valamint Hármas-Körös partján Gyomaendrődön a találhatók. Lovas turizmus A térség adottságai, lovas hagyományai, egyéni szépségű tájai és nem utolsósorban a helyiek lószeretete és szakértelme kedvező feltételeket nyújtanak a lovas turizmus számára.

45

Terra Studio Kft.


A békési táj különösen alkalmas lovaglásra, lovas túrákra és távlovaglásra. A sík terep szinte korlátlan lehetőségeket kínál a tereplovaglásra, a talaj pedig általában ideális. Kevés a nehezen járható terep, inkább a földutak, gyepek, agyag-, illetve homoktalajok jellemzők. A népsűrűség viszonylag kicsi, a települések többnyire távol esnek egymástól, a lovaglást akadályozó műtárgyak, ipari létesítmények, szilárd burkolatú utak, stb. gyakorisága alacsony. A Körös-Maros Nemzeti Park látogatható területein szinte háborítatlan ősállapotokat talál a vendég, ami különös vonzerőt jelent. Az időjárás is kedvező, mivel a kontinentális éghajlat kora tavasztól késő őszig lehetővé teszi a lovas sportok űzését. A kistérségben számos gazda tart lovat, a lovak turisztikai célú hasznosítása azonban nem jellemző. A lovas turizmus legjelentősebb bázisai a kistérségben a Mezőberényi Lovas Klub, a Farkasinszky Lovas Tanya, a Neubor Lovas Tanya, és a Szarka Lovas Tanya Gyomaendrődön, valamint az Urkom Lovas Tanya Békésen. A Mezőberényi Lovas Klub szolgáltatásai között pónilovaglás, sétakocsikázás, fogathajtás, valamint díjugratás és díjlovaglás szerepel, a Farkasinszky Lovas Tanyán erdei iskolai programok keretében gyereklovagoltatás folyik, a Neubor Lovas Tanyán lovas oktatásra és tereplovaglásra van lehetőség – melyet a későbbiek során falusi vendéglátással szeretne kiegészíteni a lovas tanya tulajdonosa –, a Szarka Lovas Tanya gyermektáborokat szervez, míg az Urkom Lovas Tanya lovas oktatással, sétakocsikázással, fogathajtással, díjugratással és díjlovaglással, valamint lovas táborral várja vendégeit. Az Urkom Lovas Tanyán minden évben két verseny kerül megrendezésre, melyek alkalmanként 5-600 nézőt vonzanak. Kerékpárturizmus A békési kistérség domborzati jellegénél fogva kiválóan alkalmas kerékpáros túrák lebonyolítására. A kerékpáros turizmus szerelmesei egyre nagyobb számban keresik fel a térséget, és a kisebb forgalmú főutakon, illetve az általában rosszabb minőségű bekötőutakon kerekeznek át a térségen. A kerékpárutak hossza viszonylag rövid, ezek a kistérség három városának, valamint Köröstarcsa belterületén, illetve a 47-es út Mezőberény-Köröstarcsa közötti szakasza mellett, a Körös gátján Mezőberény és Köröstarcsa között egy rövid szakaszon, illetve Békés és Borosgyán között kerültek kiépítésre. A kerékpározható, illetve kerékpározásra javasolt közutak és árvízvédelmi töltések azonban behálózzák a térséget, ezért számos túraútvonal kialakítására nyílik lehetőség. A kistérség településeinek önkormányzatai felismerték a kerékpáros turizmus fejlesztésének fontosságát, ezért egyre nagyobb gondot fordítanak a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására (például a Körös bal parti gátkoronáján, a Mezőberényi híd és a Bódisháti holtág között futó kerékpárút a Mezőberényi Önkormányzat és a KÖRKÖVIZIG közös pályázatán elnyert támogatásból valósult meg).

46

Terra Studio Kft.


A térség és különösen a Körös mente kitűnő adottságokkal rendelkezik a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez, ezért kiemelt fontosságú, hogy mihamarabb kiépüljön a jó minőségű kerékpárút-hálózat. A térség kerékpáros turizmusának fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulna

az

OTRT-ben

kijelölt

Körösök-mente

és

a

Dél-magyarországi

kerékpárútvonalak kiépítése.

3.6.1.3.

Rendezvény-, és fesztivál turizmus

A Békési kistérség számos kulturális, sport és gasztronómiai rendezvény színtere. A programok többsége a városokban kerül megrendezésre, a községek komplex programokat magában foglaló rendezvényei a többnyire helyi érdeklődésre számot tartó falunapok. A kulturális rendezvények közül színvonalas programjaival kiemelkedik az idén 29. alkalommal megrendezésre kerülő két hetes nyári zenei rendezvénysorozat, a BékésTarhosi Zenei Napok, valamint Közép-Békés három városában, Békésen, Békéscsabán és Gyulán egyszerre megrendezésre kerülő Közép-Békési Tavaszi Fesztivál. Gyomaendrőd rendszeresen (idén 12. alkalommal) Nemzetközi Művésztábornak ad otthont, Köröstarcsa pedig a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál házigazdája. Békésen idén szeptemberben 7. alkalommal kerülnek megrendezésre a Madzagfalvi-napok. A kistérség programkínálatát sport rendezvények teszik színesebbé. A kistérségi színterű sport rendezvények közül kiemelendő az idén augusztusban 11. alkalommal megrendezésre kerülő egy hetes Nemzetközi Körös Túra, a Békést, Békéscsabát és Gyulát érintő Háromváros gyalogos teljesítménytúra, a Holt-Körösökön megrendezésre kerülő Evezős emléktúra, valamint a gyomaendrődi színterű Országos Motocross Verseny. A térség hagyományos népi ételeinek elkészítéséhez kapcsolódnak a gasztronómiai versenyek. Közülük népszerűségét és a résztvevők számát tekintve legjelentősebb a több napos gyomaendrődi Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál, a Szent István Napi Nemzetközi Halfőző Verseny, a Suttyomba Népművészeti Fesztivál és Birkapörkölt-főző Verseny, valamint az áprilisban megrendezésre kerülő Házibor és kolbászverseny. A Békési kistérség jelentősebb rendezvényeinek listája: Országos jelentőségű rendezvények •

Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál, Gyomaendrőd – április vége, május eleje, idén 7. alkalommal

•

Békés-Tarhosi Zenei Napok, Tarhos (zenepavilon) – június, július, idén 29. alkalommal

47

Terra Studio Kft.


•

Közép-Békési Tavaszi Fesztivál, Gyula, Békés, Békéscsaba - március – április

•

Országos Motocross Bajnokság, Gyomaendrőd – augusztus

•

Ghost’s Biker Party Motoros Találkozó és Sörfesztivál, Gyomaendrőd – június

•

Gyomaendrődi Nemzetközi Művésztábor, Gyomaendrőd – július vége, idén 12. alkalommal

•

Nemzetközi VW Bogártalálkozó, Gyomaendrőd – augusztus eleje, idén 9. alkalommal

•

Nemzetközi Alternatív Együttesek Találkozója, Gyomaendrőd – július vége

•

Nemzetközi Körös Túra – augusztus (egy hét), idén 11. alkalommal

•

Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál, Köröstarcsa – július vége

Regionális jelentőségű rendezvények •

Berényi Napok, Mezőberény – augusztus vége

•

Szent István Napi Nemzetközi Halfőző Verseny, Gyomaendrőd, idén 7. alkalommal

•

Madzagfalvi Napok, Békés (művelődési központ, rendezvénytér-liget) – szeptember eleje, idén 7. alkalommal

•

Háromváros teljesítménytúra, Békés, Békéscsaba, Gyula – április, idén 4. alkalommal

•

Evezős emléktúra a Holt Körösökön, Békés, Gyula, Doboz – május

•

EU-nap (3 város majálisa) Gyula, Békés, Békéscsaba – május

•

Berényi Lovas Napok, Mezőberény (lovaspálya), idén 4. alkalommal

•

Cigány Zenész- és Tánctalálkozó, Gyomaendrőd – június, idén 6. alkalommal

•

SZAKE Diákszínjátszó Tábor, Gyomaendrőd – június, idén 12. alkalommal

•

„Suttyomba” Népművészeti Fesztivál Kézműves Kirakodóvásár és Birkapörkölt-főző Verseny, Gyomaendrőd, Mezőtúr – július vége (hétvége), idén 4. alkalommal

Helyi jelentőségű rendezvények •

Házibor és kolbászverseny, Gyomaendrőd (Katona J. Művelődési Központ) – április

•

Falunap és a Csárdaszállásról elszármazottak találkozója, Csárdaszállás – augusztus 20.

•

Terméskiállítás és Szüreti Felvonulás, Gyomaendrőd (Katona J. Műv. Központ) – szeptember

•

Társastánc verseny, Gyomaendrőd (Katona J. Műv. Közp.) – október

3.6.1.4.

Kulturális- és örökségturizmus

A Békési kistérség gazdag szellemi, kulturális és építészeti örökséggel rendelkezik. Zenei és képzőművészeti kultúrája ismert és elismert, jelentősek népművészeti értékei, hagyományai, építészeti emlékei.

48

Terra Studio Kft.


A Békési kistérség jelentősebb épített környezeti értékei közé a templomok, a terület egykori birtokosainak kastélyai, kúriái, valamint a kor jellegzetes építészeti stílusjegyeit hordozó polgárházak és tájjellegű népi lakóházak sorolhatók. Az építészeti emlékek jó példát szolgáltatnak arra, hogy hasonló értékek máshol is fellelhetők határainkon túl, de a magyar városokra jellemző összetételben máshol nem. Mind Békésen, mind Gyomaendrődön, mind Mezőberényben egymás mellett találhatók meg a különböző korok és stílusok emlékei. Történelmi okoknál fogva a kistérségben több kastély és kúria található, melyek a kistérség építészeti örökségei között kiemelt helyet foglalnak el. A legjelentősebbek közé tartozik az Ybl Miklós által tervezett bélmegyeri fáspusztai Wenckheim-kastély, a szintén Bélmegyeren található Kárász-vadászkastély, a tarhosi Wenckheim-kastély, az egykori Wenckheim-kúria Békésen és a Mezőberényben található Wenckheim-Fejérváry-kastély, melyek eredeti funkciójukat

elveszítve

helyenként

meglehetősen

elhanyagolt

állapotban

vannak.

Hasznosításuk egyik legjobb módja a turizmusba való bevonásuk: a Kárász-vadászkastély kereskedelmi szálláshelyként, a békési Wenckheim-kúria pedig múzeumként működik. Számos műemlék, illetve műemlék jellegű polgárház, valamint közintézményi épület is található a kistérségben. Ilyen például az eklektikus stílusban épült városháza, a Kner Imre Gimnázium szecessziós épülete Gyomaendrődön, a Békési Galéria neoreneszánsz eklektikus stílusú épülete, vagy az általános iskola neoklasszicista épülete Köröstarcsán. Emellett több szép, zömében klasszicista stílusban épült polgárházzal is büszkélkedhetnek a kistérség városai. A kistérség építészeti-kulturális vagyonának jelentős részét képezik a templomok, melyek a keletkezés korának és a lakosság sokféle felekezeti összetételének megfelelően változatos építészeti stílusokat képviselnek. A népi építészet emlékei is fellelhetők a kistérségben: műemlék jellegű népi lakóházak, illetve tájházak egész sora várja az idelátogatókat. A kistérségben fellelhető, annak történetét, hagyományait bemutató népművészeti, kulturtörténeti értékeket, érdekességeket őrzik a múzeumok, helytörténeti gyűjtemények. Egyedülálló Magyarországon a gyomaendrődi Kner Múzeum, az ország egyetlen nyomdaipari múzeumaként. A Kner Izidor egykori lakóházában kialakított múzeum 2004-ben 5.076 látogatót fogadott. Szintén kuriózumnak számít a gyomaendrődi Motormúzeum, amely tíz éve nyílt meg egy szenvedélyes gyűjtő és rekonstruáló tevékenységének köszönhetően. A kiállítás jelenleg nem látogatható. Jelentős érdeklődésre tart számot továbbá a Jantyik Mátyás Múzeum (2004-ben 2.292 látogató) és a Városi Galéria Békésen (5.689), a magyar és nemzetiségi néprajzi anyagokból álló helytörténeti gyűjteménynek helyt adó Orlai Petrics Soma Múzeum (3.080 látogató), és a Bodoky Károly Vízügyi Múzeum Mezőberényben, vagy a Gyomendrődi Városi Képtár (1.093 látogató).

49

Terra Studio Kft.


A hagyományőrzés jeles térségi példája az 1986 óta működő Kamut Néptánc Együttes. A kistérség kultúrájának ápolásában számos civil szervezet, alapítvány vállal tevékeny szerepet. 3.6.1.5.

Természeti turizmus

A Békési kistérség kitűnő adottságokkal rendelkezik a természeti turizmus több ágazata tekintetében is. Nagy területen találhatók viszonylag érintetlen területek, melyek igen gazdagok természeti értékekben. A kistérség területén több helyi, illetve országos jelentőségű védett terület található, melyek a Körös Maros Nemzeti Park kezelésében állnak. Azok a területek, melyek nem állnak védettség alatt, de a természeti turizmus potenciális célterületei lehetnének – mint például a holtágak – sok esetben igen elhanyagolt állapotban vannak, ami nem teszi lehetővé ezen területek turisztikai hasznosítását. Az

ökológiailag

értékes

területeken

megvalósítandó

turisztika

fejlesztésekbe

az

önkormányzatok bevonják a nemzeti parkot is. Ilyen előremutató együttműködés keretében került kialakításra 1999-ben Gyomaendrődön egy tanösvény a Hármas-Körös mellett. Országos jelentőségű védett terület Védett terület

Nagysága (ha)

Bélmegyeri erdőspuszta

533

Helyi jelentőségű védett terület Körös-völgyi Természetvédelmi Terület

1890

Tarhosi kastélypark

42

Gyomaendrődi Erzsébet-liget

15

Kárászi kastélypark

1

9. táblázat: A Békési kistérség országos és helyi védettségű területei Forrás: Körös Maros Nemzeti Park Igazgatósága

A kistérség kiemelkedő fontosságú, jelenleg is futó turizmusfejlesztési projektje a PEA I. pályázaton nyertes „Körösök körül” című projekt, amely a Körös Völgye Natúrpark létrejöttét, a kistérség komplex ökoturisztikai fejlesztését valósítja meg – különös tekintettel a KettősKörösre –, amely egyaránt tartalmazza a Körösökön történő vízitúrázás infrastrukturális feltételeinek megteremtését, kerékpáros, gyalogos, és lovas túraútvonalak kijelölését, tanösvények, illetve a térség természeti és kulturális értékeit felvonultató bemutatóhelyek kialakítását,

valamint

kezdeményezéshez

helyi,

időközben

tájjellegű újabb,

termékek főként

árusításának

észak-békés

támogatását10.

megyei

települések

A is

csatlakoztak. A Körösök élő és holtágai a horgászturizmus, az apróvadakban gazdag erdők pedig a vadászturizmus kedvelt célterületei, de az egyedülálló természeti környezet jelentős számú természetjárót is vonz a térségbe. 10

A projekt településekhez köthető elemei a települések turisztikai értékelésénél olvasható.

50

Terra Studio Kft.


Horgászturizmus A kistérség területét gazdagon behálózzák a Körös élő- és holtágai, melynek köszönhetően a térséget népszerű horgászparadicsomként tartják számon. Kedvelt horgászhelyek: a Kettős-Körös(Köröstarcsa), a Félhalmi-holtág (Csárdaszállás), a Hármas-Körös és holtágai – különösen a Peresi-holtág, a Templomzugi-holtág és a Falualji-holtág (Gyomaendrőd). A vizekben megtalálhatóak a Magyarországon honos halak, leggyakoribb a ponty, a kárász, a keszeg, a harcsa, a süllő, az angolna, a busa, a holtágakban a törpeharcsa is. A Körösök élő és holt vizeinek horgászturisztikai kínálatát a horgásztavak egészítik ki. Horgásztavak találhatóak Békésen (5 db horgásztó), Köröstarcsán (Ligeti-tó), Kamuton (2 telepített horgásztó), illetve Mezőberényben (László-zug). Horgászhely neve

Település

Horgászhely területe (ha)

Fogható halak

Békési homokbányatavak

Békés

15,1

ponty, amúr, süllő, csuka

Békési téglagyári tavak

Békés

11,9

ponty, amúr, csuka

Borosgyáni III. sz. tó

Békés

1,7

ponty, amúr, süllő, csuka

László-zug

Mezőberény

4

csuka, amúr, ponty, süllő

Dán-fok-éri-csatorna

Gyomaendrőd

4,5

csuka, amúr

Dán-zug

Gyomaendrőd

8,4

csuka, süllő, ponty, amúr, harcsa, balin

Félhalmi holtág

Gyomaendrőd

23

csuka, süllő, ponty, amúr

Fűzfás-zugi holtág

22

ponty, süllő, angolna, csuka

Mihály-zugi holtág

Gyomaendrőd Köröstarcsa

1

csuka, süllő, ponty

Kamuti bányagödör

Kamut

2,2

ponty, amúr, csuka

Hosszúfok-HatárérKölesér főcsatorna

Tarhos

19

csuka, amúr, ponty, süllő

Kondoros-Hunyai Hunya homokbányatavak és csatornák

2,1

ponty, amúr, csuka, süllő

10. táblázat: A kistérség jelentősebb horgászhelyei Forrás: www.vendegvaro.hu

Horgászegyesületek működnek Gyomaendrődön, Mezőberényben, Békésen, Köröstarcsán, Kamuton és Csárdaszálláson. Vadászturizmus A vadászatnak a térségben nagy hagyománya van. A kistérség erdői igen értékes apróvadállománynak adnak otthont, itt található az ország legnagyobb fácánállománya,

51

Terra Studio Kft.


emellett gyakori apróvad a mezei nyúl is. Jelentős a terület őzállománya, de előfordul a szarvas, a dámvad, a vaddisznó, s a vízimadarak közül a tőkés réce is. A vadászati idény ősztől tavaszig tart. A szomszédos romániai területeken lényegesen olcsóbb a vadászat, de a jó adottságok miatt mégis sok külföldi részesíti előnyben a kistérséget más vadászterületekkel szemben. A vadgazdálkodást és a helyi vadászturizmus szervezését a helyi vadásztársaságok irányítják. A kistérség vadászturizmusának kiemelkedő központja a Hidashát Mezőgazdasági Rt. tulajdonában álló vadászház Bélmegyeren. A vadászházhoz 18 hektáros terület kapcsolódik, illetve további 2 ezer hektár bérelt területen van vadászati jog. A 15 vendégszobával, 30 szállásférőhellyel,

különtermekkel,

pincebárral

és

biliárdteremmel

üzemelő

kastély

vendégkörének közel 40%-a vadászvendég, kiknek meghatározó része visszatérő, főleg magyar, olasz, spanyol, angol, japán és kuvaiti vendég. A Békési kistérség területén működő vadásztársaságok: •

Béke Vadásztársaság, Gyomaendrőd

•

Körösmenti Vadásztársaság, Gyomaendrőd

•

Széchenyi Vadásztársaság, Gyomaendrőd

•

Petőfi Vadásztársaság, Köröstarcsa

•

Kárász-vadászház, Bélmegyer

•

Tarhosi Földtulajdonosok Vadász Egyesülete, Tarhos

Bakancsos turizmus A Békési kistérség területe – sík domborzati viszonyainak köszönhetően – országos viszonylatban nem tartozik a természetjárók legkedveltebb célterületei közé, természeti szépsége azonban kedveltté teszi az elsősorban helyi jelentőségű turistaforgalom számára. A számos túraútvonal közül külön említést érdemel az 1997-ben kiépített és 2002-ben felújított túraútvonal a Hármas-Körös árterében. A túraútvonal 26 km hosszú, a folyó bal és jobb partján halad, hol a gát tövében, hol a közvetlen közelében kíséri a kanyarulatokat. Az útbaigazítást jelzőtáblák segítik. Az útvonal két szabad strandot is érint, a gyomaendrődi oldalon pedig tanösvény került kiépítésre. A kistérség turista civilszervezetei: •

Alföld

Turista

Egyesület,

Mezőberény

(kerékpáros,

gyalogos,

hegymászó,

teljesítménytúrák)

52

Terra Studio Kft.

•


Körös Régió Természetjáró Egyesület, Békés (vízi-, gyalogos-, sí-, magashegyjáró-, barlangász-, kerékpáros túrák szervezése)

•

Kner Imre Gimnázium és Szakközépiskola Természetbarát Köre, Gyomaendrőd

•

Gyomaendrődi Természetbarát és Turista Egyesület, Gyomaendrőd

3.6.2. Szálláshely-szolgáltatás A Békési kistérség szálláshely-kapacitása elsősorban az alacsonyabb igények kielégítését szolgálja, a magasabb igények kielégítésére alkalmas, 3 csillagosnál magasabb kategóriájú szállodák, illetve I. osztályú panziók hiányoznak a kistérség szálláshelykínálatából. Összesen 36 szállásadóhely működik a kistérség területén, melyeknek 53%-a (19 szálláshely) a kereskedelmi szálláshely és 47%-a (17 szálláshely) a magánszálláshelyek kategóriájába tartozik. A kistérségben rendelkezésre álló férőhelyek száma 2.034, melyek közül 1.877 kereskedelmi szálláshely. A legtöbb szálláshely Gyomaendrődön található és a szálláshelyek minőségi spektrumát tekintve is itt van a legszélesebb, legváltozatosabb szálláshelykínálat. Gyomaendrőd szálláshelyei között szálloda, panzió, falusi magánszálláshely, kemping, diákotthon/kollégium és egyéb magánszálláshelyek egyaránt megtalálhatók. A kistérség másik két városában, Békésen és Mezőberényben a szálláskínálat rendkívül szűk. Békés városában a szálláslehetőséget az alacsony igényeket kielégítő kollégiumi szálláshelyeken kívül magánszálláshelyek jelentik. Mezőberényben III. osztályú szálláshelyek, illetve kollégiumi szállás áll a vendégek rendelkezésére. Hunyán, Kamuton, Muronyban és Tarhoson – a helyi önkormányzatok tájékoztatása szerint – nincs szálláslehetőség. Köröstarcsán és Bélmegyeren a helyi vadászház, Csárdaszálláson pedig a Körös holtágai mellett elhelyezkedő horgásztanyák biztosítanak szálláshelyet. Köröstarcsa szálláshelykínálata bővülni fog a működését a közeljövőben megkezdő Bakcsó Fogadónak köszönhetően. A kistérség egészére jellemző, hogy egyrészt hiány jelentkezik a magasabb minőségi kategóriájú szálláshelyekből, másrészt pedig szűk a rendelkezésre álló szálláshelytípusok köre. A kistérségi szálláskínálat nagy részét a panziók, diákotthonok, és egyéb magánszálláshelyek

alkotják,

míg

a

szállodák,

gyógyszállodák,

kempingek,

falusi

magánszálláshelyek a kínálat szűk keresztmetszetét jelentik.

53

Terra Studio Kft.

Település


Kollégium

Kemping

Falusi Egyéb Összesen magánmagánszálláshely. szálláshely

Szálloda

Panzió

Békés

-

-

4

-

1

2

7

Bélmegyer

-

1

-

-

-

-

1

Csárdaszállás

-

-

-

-

-

2

2

Gyomaendrőd

1

6

1

3

2

9

22

Hunya

-

-

-

-

-

-

-

Kamut

-

-

-

-

-

-

-

Köröstarcsa

-

-

-

-

-

1

1

Mezőberény

-

2

1

-

-

-

3

Murony

-

-

-

-

-

-

-

Tarhos

-

-

-

-

-

-

-

Összesen

1

9

6

3

3

14

36

11. táblázat: A Békési kistérség szállásadóhelyeinek megoszlása településenként Forrás: önálló adatgyűjtés

A kistérség egyetlen szállodája, a Hárs Termál Hotel, Gyomaendrődön található. A panziók legnagyobb kínálata szintén Gyomaendrődön figyelhető meg, ahol 6, ezen kategóriába tartozó szállásadóhely működik. Panziók találhatóak még Mezőberényben, valamint a bélmegyeri vadászház is panzióként működik. A kistérség kempingjei a Körös és holtágainak partján üzemelnek. A békési Dánfoki Üdülőközpont és Ifjúsági Tábor, amely kempingezési lehetőséget és faházas elhelyezést is kínál, áprilisban nyitja meg ismét kapuit. A kempingeken kívül sátorozási lehetőséget nyújt még a gyomai Camping Pihenőház, a horgásztanyák, de elterjedt – különösen a gyomaendrődi Körös-parton – a vadkempingezés is. Az ilyen formában megjelenő turizmus jelentős, azonban nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem mérhető. A kistérségben 17 (falusi és egyéb kategóriába sorolt) magánszálláshely található 173 férőhellyel, melyek az összes kistérségi férőhely mindössze 8,5%-át jelentik és egy részük (40 férőhely) csak nyáron vehető igénybe. A 3 falusi magánszálláshely közül egy Békésen és kettő Gyomaendrődön működik. Kategóriájuk szerint elemezve a szálláshelyeket főleg 2 és 3 csillagos, illetve II. és III. osztályú minősítésű, valamint besorolás nélküli szálláshelyek találhatóak a kistérségben. 3 csillagosnál magasabb minősítésű, luxuskategóriás, illetve I. osztályú szálláshelyek a kistérségben nem állnak rendelkezésre, ezek fejlesztését, kialakítását a kistérség turisztikai attrakciói színvonalának emelésével és komplex kiajánlásával a térségbe vonzott magasabb fizetőképességű vendégkör megcélzása indokolná.

54

Terra Studio Kft.


A falusi magánszálláshelyek zömében 3-4 napraforgósak. A szálláshelyek 64%-a 25, vagy annál kevesebb férőhellyel rendelkezik, 10 főnél is kevesebb fogadóképességű a szálláshelyek 36%-a, amelyek mind magánszállások. 26-50 fő férőhellyel rendelkező méretkategóriába mindössze 3 panzió tartozik. Egyformán 5-5 olyan szálláshely van, amely 51-100 fő közötti és 101 fő feletti férőhellyel rendelkezik, ezek közé a kempingek és a kollégiumok tartoznak. 50 fő feletti fogadóképességű szálloda a kistérségben egy működik, a gyomaendrődi Hárs Termál Hotel. A kihasználtság tekintetében általánosan jellemző, hogy a szezonális üzemelésű szállásadóhelyek kihasználtsági mutatója kedvezőbb, 50-100% között mozog. Az egész éves működésű szálláshelyek kihasználtsága átlagosan 30-40%, amely 15 és 90% közötti értékeket fed. Legmagasabb kihasználtsággal – az egész éves működésűek közül – a mezőberényi Tópart Vendéglő (90%) és a gyomaenrődi Fészek Panzió (80%) működik. A Tópart Vendéglő elsősorban alacsony árainak, és bejáratott vendégkörének, a Fészek Panzió szintén a bejáratott vendégkörnek és az aktív marketingnek köszönheti a magasabb kihasználtságot. A kollégiumi szálláshelyek speciális esetet jelentenek, melyek bár egész évben rendelkeznek kiadható szobákkal, a turisztikai jellegű kihasználtság leginkább csak a nyári időszakban mérhető. Megállapítható továbbá, hogy a vízparti és víziturizmushoz kötődő szálláshelyek magasabb kihasználtság mellett működnek. A szálláshelyek szolgáltatásai terén jelentős különbségek mutatkoznak a szálláshelyek típusa és minőségi kategóriája szerint. Étkeztetés, illetve főzési lehetőség, teakonyha valamennyi szálláshelyen rendelkezésre áll. Extra szolgáltatásokat (szauna, biliárd, rendezvények szervezése, stb.) főleg a gyomaendrődi magasabb kategóriájú panziók és a Hárs Termál Hotel, valamint a Bélmegyeri Vadászház kínál. A kollégiumok és a kevés férőhelyes egyéb magánszálláshelyek, vízparti nyaralók általában csak az alapvető szolgáltatásokat nyújtják. Kisebb rendezvények, üzleti tréningek szervezésére is alkalmas különteremmel, illetve konferenciateremmel 5 szálláshely rendelkezik, a Hárs Termál Hotel, a Vadász Panzió, a Tímár Panzió és a Körös Étterem Gyomaendrődön, valamint a Bélmegyeri Vadászház. A legalacsonyabb árakkal a kollégiumok, horgásztanyák, kempingek és néhány egyéb kategóriájú magánszálláshely rendelkezik. A legdrágábbak közé sorolható néhány magasabb színvonalú panzió, és az egyetlen szálloda, a kínált szélesebb körű szolgáltatásoknak megfelelően.

55

Terra Studio Kft.


3.6.3. Területi marketing A kistérség turisztikai adottságaihoz mérten igen alacsony a kistérségbe látogató turisták száma, melynek a rossz elérhetőség, a nem kielégítő színvonalú infrastruktúra és szolgáltatások mellett az elégtelen marketingtevékenység az egyik fő oka. Nemcsak a kistérség szintjén, hanem a települések és a vállalkozások esetében is hiányzik a jól felépített, tudatos marketing. Termékfejlesztési prioritások hiányában a kistérség önkormányzatai és vállalkozói mindeddig a turizmus valamennyi ágazatának fejlesztésére törekedtek. Ennélfogva a kistérségnek nem alakult ki egyedi, önálló arculata, amely jól megkülönböztethetővé tenné a kistérséget a szomszédos desztinációktól. Általános tapasztalat, hogy a kistérségbe látogató turisták ideutazása zömében saját szervezéssel történik, és legtöbbjük saját tapasztalatai vagy ismerősei tanácsára érkezik ide, a turisták nagy része visszatérő vendég. Kevés a kistérség turisztikai kínálatát népszerűsítő tájékoztató anyag, a meglévők régiek, információik elavultak. Különösen jelentős lemaradás mutatkozik az on-line marketingeszközök terén. A Tourinform irodák a területi marketingtevékenység hatékonyságának javításán – melynek része a stratégiai tervezőmunka összehangolása, a térségi és települési turisztikai stratégia folyamatos gondozása, a közös PR-munka és reklám bonyolítása, kiadványszerkesztés, kiadvány-menedzselés, közös megjelenések tervezése, valamint a turisztikai fórumokon a település és a kistérség képviselete – túlmenően a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködések ösztönzésében, illetve információs és koordinációs tevékenységekben is fontos szerepet töltenek be. A kistérség egyetlen Tourinform irodája Gyomaendrődön működik, melynek működtetését ez év elején új vállalkozó vette át. A gyomaendrődi Tourinform iroda települési szinten el tudja látni feladatait, a kistérségi vonatkozású koordinációs és marketingtevékenységek azonban túlmutatnak az iroda személyi és tárgyi feltételein. Az elégtelen marketingtevékenységhez jelentős mértékben hozzájárul az is, hogy a kistérségben működő utazási irodák csak kiutaztatással foglalkoznak, egyikük sem végez beutaztató tevékenységet. A kistérség települései közül Békésnek tulajdonrésze van a Békéscsabán és kihelyezett fiókkal Gyulán jelen lévő Békés Tourist irodában. Az iroda be és kiutaztatással egyaránt foglalkozik, de főként a kiutaztatás jelenti fő profilját.

56

Terra Studio Kft.


3.6.4. Turisztikai szakképzés, nyelvi képzés A turisztikai pálya vonzó a fiatalok körében, mozgalmas munkát, jó fizetési lelhetőséget nyújthat. A kistérség öt középiskolája közül egyedül a gyomaendrődi Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégiumban folyik turisztikai képzés, az érettségit követően kétéves idegenforgalmi technikusi képzésen vehetnek részt a tanulók. Mindemellett az intézmény három hónapos időtartammal falusi vendéglátó tanfolyamot hirdet meg, amelynek keretén belül a falusi vendéglátás gyakorlati tudnivalóira készítik fel a tanulókat. Erre a képzésre Romániában élő magyarok is jelentkeztek már és végezték el sikeresen a tanfolyamot. A Békés városban működő Békés Megyei Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium a gimnáziumi képzésen belül orientáló képzést szervez, amely az iskola fejlesztési alapítvány modul csomagjaira (290 órás) épít. A képzéssel a hallgatók nem kapnak bizonyítványt, viszont szakmai megalapozásukat tanúsítvánnyal igazolhatják. Mindemellett az orientációs képzés előkészíti a tanulókat az idegenforgalmi felsőfokú képzés rendszerére. A turizmus szempontjából kulcsfontosságú a helyi lakosság nyelvi ismereteinek szintje, különös tekintettel a turisztikai szektorban dolgozókra. Kedvező tényként állapítható meg, hogy a kistérség oktatási intézményei egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a nyelvi készségek elsajátítására, az oktatott nyelvek között Európa legelterjedtebb nyelveinek majdnem mindegyike megtalálható. A mezőberényi Petőfi Sándor Német Kéttannyelvű Gimnáziumban különösen magas szintű nyelvi képzés folyik, az iskolában anyanyelvű tanárok is oktatnak. Oktatási intézmény neve

Oktatott nyelvek

Békés Megyei Farkas Gyula Mezőgazdasági és Ipari Szakközépiskola és Gimnázium

angol, német, orosz, latin, francia

Szegedi Kis István Református Gimnázium

angol, német, francia, latin

Petőfi Sándor Német Két tanítási nyelvű Gimnázium

Anyanyelvű tanárok száma -

angol, német, olasz

Kner Imre Gimnázium és Szakközépiskola

angol, német, francia

Bethlen Gábor Szakképző Iskola

angol, német, francia

1 angol anyanyelvű és 3 német anyanyelvű -

12. táblázat: Nyelvi képzések a kistérség középfokú oktatási intézményeiben Forrás: önálló adatgyűjtés

57

Terra Studio Kft.


3.6.5. A kistérség főbb turisztikai adottságai településenként 3.6.5.1.

Bélmegyer

Békés megye északi részén fekszik, Békés városától 12, Vésztő városától 10 kilométerre. Jelenleg a Békést Vésztővel összekötő útról érhető el, mintegy 4 kilométeres kitérővel. A települést a korai írásos emlékek is említik, már a XIV. században előfordul a Meger, Belmeger településnév. A török hódoltság idején még népes adófizető település azonban a XVIII. század elejére, a Rákóczi-szabadságharc idején teljesen elnéptelenedett. A XIX. század közepén először a Harruckern, majd a Wenckheim család birtokába került, ők építették a község határában, Fáspusztán álló kastélyt. 1946-ban lett közigazgatásilag önálló település, addig Békés nagyközség egyik külterülete volt. Az önállóság megszerzése után a lakosság gyorsan gyarapodott, a környező tanyákról is ide, a községbe költöztek. Az 1960-as évek végétől újból fokozatosan néptelenedik, 2004. január 1-jén a település lélekszáma már csak 1209 fő volt. A község határában van a 172 hektáros Fáspusztai természetvédelmi terület, ahol számos ritka pusztai növény- és állatfaj él háborítatlan környezetben. A természetvédelmi terület középső része fokozottan védett, csak engedéllyel vagy vezető kíséretében lehet a terület növény- és állatvilágát tanulmányozni. Helyi védettség alatt áll a település szélén álló 250-300 éves fehér fűzfa, melynek törzskerülete közel 8 méter. A település határában található a Kárász-vadászkastély, vadászházként földszintes,

amely

üzemel.

emeletes

ma A

toronnyal

díszített kastély az 1850-es években épült

romantikus-eklektikus

stílusban, fatornácok és arabeszkes fadíszítésű oromzatok jellemzik. A vadászkastélyt

erdőben

feloldódó

kéthektáros angolkert övezi. Bélmegyer másik nevezetessége a fáspusztai 4. ábra A Kárász vadászkastély

(jelenleg

Wenckheim-kastély nevelőotthon).

Gróf

Wenckheim Béla építtette, tervezője Ybl Miklós volt a romantikus stílusban, 1850-ben emelt egyemeletes épületnek, melynek

58

Terra Studio Kft.


nyolcszögletű saroktornya kétemeletes. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az önkormányzat szűkös költségvetése miatt az utóbbi években nem került megrendezésre a település falunapja, ami korábban messze földön híres volt.

3.6.5.2.

Tarhos

Tarhos Békés, Vésztő és Doboz felől közelíthető meg közúton, Békés várostól nyolc kilométerre északkeletre esik. Békés, Bélmegyer és a Hosszúfoki csatorna mentén Vésztő, Sarkad és Doboz határolja, területén folyik át a Gyepes-csatorna. A település 1954-ig Békés városához tartozott, azt követően önálló tanácsú békési járási község, 1974-ben pedig teljesen önálló, Békés város környéki község lett. A különböző ásatások és a föld felszínére került egykorú emlékek azt tanúsítják, hogy ezen a vidéken ősi emberi kultúra fejlődött ki. A település egykor ősi puszta volt. Valószínű, hogy a honfoglaláskor a település helyén volt Tas vagy Szabolcs egyik ilyen nevű vezetőjének a szállása. A XV. és XVI. század folyamán királyi adománybirtok volt és a török időkben nem lakták. Tarhosról biztos adatok csak a XVIII. század közepétől vannak, amikor a tarhosi pusztát a gróf Wenckheim család szerezte meg. A grófi család a XVIII. század vége felé, 1775 után itt telepedett le és körülbelül 50 katasztrális holdnyi erdő közepén díszes kastélyt emeltetett. Tarhos mint település csak a XIX. század elején kezdett kialakulni, amikor is a grófi kastély körül egyre több gazdatiszti és cselédház épült. A környék házainak lakói valamennyien

a

grófi

család

szolgálatában állottak. A második világháború után, 1946ban Gulyás György szervezésében a volt grófi kastélyban énekiskola nyílt. Ez az iskola, mely később hatalmas zeneépülettel bentlakásos zenegimnáziummá zeneművészeti

és szakiskolává

fejlődött, Tarhos nevét országos hírűvé tette, s napjainkra a település – köszönhetően a Békés-Tarhosi 5. ábra A Zenepavilon Tarhoson

Zenei Napoknak – már határainkon túl is ismert. A művészi kivitelű

zenepalotát 1952 és 1953 között építették, s Kodály Zoltán jelenlétében, 1953. május 1-jén adták át rendeltetésének. Az iskola általános és gimnáziumi tagozatú volt, s énekkara

59

Terra Studio Kft.


országos viszonylatban is kiemelkedett, több külföldi bemutatón és versenyen nagy sikerrel szerepelt. A tarhosi általános iskolát, zenegimnáziumot és zeneművészeti szakiskolát 1954. augusztus 26-án kelt népművelési miniszteri rendelettel megszüntették és helyébe gyógypedagógiai intézetet létesítettek. Az egykori kastély ma is gyógypedagógiai intézetnek ad otthont, nem látogatható. 23 hektáros védett parkjának értékes faállományában kocsányos tölgyek és gyertyánok, sok idős, 100 év körüli fa (vörös és piramistölgyek) és számos, a XX. század elején telepített örökzöld él. A Zenepavilon országos hírű rendezvények helyszíne. A Hosszúfoki- és Gyepes-csatorna összefolyása alatt állnak a Betyár-fák. A hét platánfa kora 128-130 évre tehető. A legenda szerint a híres betyárok, Rózsa Sándor, Pisze Matyi, Veszelka Bandi emlékére ültették őket. A Hosszúfok-Határér-Kölesér-főcsatorna kedvelt horgászhely.

3.6.5.3.

Békés

Békés – a megye névadó települése –, a mintegy 22 ezer lakosú kisváros, Békéscsabától 11 kilométer távolságra, a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásánál, a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es főút mellett fekszik. A Budapest-Arad, valamint a Szeged-Lökösháza vasútvonalak mentén vasúton is megközelíthető. A város és környéke már a neolitikum óta folyamatosan lakott terület, mint azt a földből előkerülő régészeti leletek bizonyítják. A neolitikumból a tiszai kultúra, a rézkorból a bodrogkeresztúri kultúra, a bronzkorból pedig az ottományi és gyulavarsándi kultúra népeinek leletei találhatók meg leginkább Békés határában. Békés neve személynévi eredetű, így hívhatták az Árpád-korban megyeközpont szerepet betöltő település egyik legelső ispánját. Megyeszékhely voltát az 1200-as évekből származó több oklevél is alátámasztja, melyek szerint nemcsak ispánsági vár, de a főesperesség székhelye is volt egyben. 1566-ban Gyula várának elfoglalásával Békés is török kézre került, amely csak 1695-ben szabadult fel a török uralom alól. A XVIII. század végén örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe került, ezután emelték a református templom elődjét, és még e században készült a katolikus és görögkeleti templom is. 1969-ben kapta vissza nagyközségi címét, majd 1973. április 15-én a régóta várt városi címet is. A város tervezett iparosodása ugyan elmaradt, de ezáltal a történelmi városrészek viszonylagos épségben megmaradtak, melyek településszerkezetükkel, utcaképükkel, régi portáikkal sokat megőriztek a mezővárosi hangulatból. A görögkeleti templom 1793-ban épült meg, amely a görögkeleti vallás utolsó nyugati bástyája. Mellette található a zsinagóga, amely utolsó ékes bizonyítéka a XVIII. századtól

60

Terra Studio Kft.


jelenlévő zsidóság ittlétének (ma üzletházként üzemel). A római katolikus templom barokk épülete 1795-ben épült. A főoltár képét Dorfmeister művének vélik, a szentély mennyezetének freskóit Vastag György készítette, alatta Orlai Petrics Soma egyik képe látható, valamint a stáció 13 képe is az ő keze munkája, a 14. kép Jantyik Mátyás műve. A templom mellett az 1824-ben klasszicista stílusban készült Márvány kereszt áll. Itt, Békésen található Debrecen után a második legnagyobb református egyházközösség. A copfstílusú (műemlék) református templom 1734-ben épült, mai formáját 1905-ben kapta. 1872-re elkészült az orgona (2 manuálos, 32 szóló és 8 mellékváltozat, építője Saskó Márton), amely hangzása és nagysága miatt országosan nyilvántartott az orgonaművészek között. Az egykori Wenckheim-kúria ma a Jantyik Mátyás Múzeumnak ad otthont. A barokk stílusú uradalmi gazdatiszti lakás és magtár az 1790-es években épült. A Wenckheim-kúria közelében áll a Békési Galéria neoreneszánsz eklektikus stílusú épülete, amely eredetileg városi bérháznak készült. Emellett több szép, zömében klasszicista stílusban épült polgárházzal is büszkélkedhet a város. A népi építészet emlékei is fellelhetők Békésen, melyek közül a legjelentősebbek a műemlék jellegű

népi

lakóházak,

a

késő

klasszicista Békési Tájház, valamint a

mellette

található

szintén

klasszicista népi gazdaház. A város fürdője a megye egyik legrégibb fürdője, melynek vizét már 1943-ban gyógyvízzé nyilvánították. A

Körösök,

a

záportározó, halastavak

Puskaporos

a és

Borosgyányi a

téglagyári

bányagödrök vizei halban gazdagok, jó kiránduló-, és horgászhelyek. A

várost

környező

területek

elsősorban apróvadban gazdagok, Békésen

két

vadásztársaság

6. ábra Homokos szabadstrand a Dánfoki tábor közelében

is

működik, az Október 6. és a Kittenberger Kálmán Vadásztársaság. A Körös folyóvize különböző vízi sportokra alkalmas, ilyen a kajakozás, kenuzás, s a tervek között szerepel a békési duzzasztó felett egy motoros vízi sportokra (motorcsónakozás, vízisízés, jet-skizés) alkalmas pálya építése is. A békési Hajómenedékből a sétahajózás feltételei adottak, egyre nagyobb hangsúlyt kap a Körösök vízi útjainak, hajózhatóságának kihasználása is. A város dél-keleti részén a Körös párján helyezkedik el az önkormányzati tulajdonú Dánfoki tábor, amely infrastruktúrával

61

Terra Studio Kft.


gazdagon felszelt a kiszolgáló épületeken kívül faszerkezetű házak találhatók a zárt területen. A tábor jelenleg évente megújítható bérleti szerződésben vállalkozó működteti. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület által nyert PEA pályázatban az alábbi projektelemek kapcsolódnak a városhoz: 1. Körösök menti nagyobb kapacitású kishajó-kikötő kialakítása I. és II. ütem:

kishajó kikötő

hajóátemelő

parkoló, útépítés a kikötőig

kempingezésre alkalmas hely kialakítása

partrendezés

2. Tanösvény kialakítása (Erzsébet-liget, Élővíz csatorna:

tanösvény

két fahíd

parkrész rendezése

infomációs pont kialakítása

3.6.5.4.

Kamut

Kamut Kondoros és Békés között félúton található kisközség, csak közúton közelíthető meg. Neve szláv eredetű, jelentése: köves. A település határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évszázadok óta lakott. 1517 és 1552 között Békés megye székhelye volt. A török hódoltság idejében többször is elpusztult a falu, de mindig újratelepült. 1949-ben vált ismét önálló községgé. A település temploma 1997-ben épült Pauló László tervei alapján. Az értékes épület egyesíti a templomok hagyományos stílusát a modern építészettel. A község szellemi értékének tekinthető a helyi néptánc mozgalom, a Kamut Néptánc Együttes. 1986 óta folyamatos tevékenysége nyomán a falu apraja-nagyját megmozgató hagyományőrző tevékenységet, közösségi színteret biztosít. A községben minden évben április végén kerül megrendezésre a környékbeli néptánccsoportok közös bemutatója, a Néptáncgála. A Kamuti bányagödör kedvelt horgászhely, s a településen működő vadásztársaság szervezésében vadászásra is lehetőség nyílik.

3.6.5.5.

Csárdaszállás

Mezőberény és Gyomaendrőd között, a 46-os út mellett helyezkedik el a kistérség legkisebb lélekszámú települése, Csárdaszállás. A település története nem sokkal több, mint 50 évre

62

Terra Studio Kft.


nyúlik vissza, 1952-ben vált ki Mezőberény, illetve Köröstarcsa külterületéből, korábban Köröstarcsai tanyák néven volt ismert. A település közúton és vasúton egyaránt megközelíthető. Csárdaszállás legfőbb idegenforgalmi vonzerejét a Hárma-Körös, illetve a Félhalmi-holtág közelsége

jelenti,

melyek

a

horgászturizmus

térségi

jelentőségű

célterületei.

Két

horgászegyesületi horgásztanya is működik a település külterületén szálláshellyel. A környék vadállománya lehetővé teszi a vadászatot.

3.6.5.6.

Köröstarcsa

Köröstarcsa a 47-es út mellett, Mezőberénytől 7 km távolságra, a Kettős-Körös bal partján található település. A község neve egyrészt a Körös közelségére utal, míg a Tarcsa elnevezés a „terecha” ószláv szóból származik, mely egyaránt jelentett kenderáztatót és olyan helyet, ahol a halak ívnak. Köröstarcsa nagy múltú településnek számít, létét már 1221 óta jegyzik a krónikák. A XV. században már jelentős település lehetett, hiszen 1423-ban Békés vármegye itt tartotta egyik megyegyűlését. A török időkben a község elpusztult, elnéptelenedett, de nem sokkal később újratelepült. Területe a Harruckern család birtokához tartozott. Köröstarcsa turisztikai vonzerejét a Körösök és holtágai által alkotott horgászparadicsom jelenti. A folyók nyújtotta horgászati lehetőséget egy 200 hektáros halastó egészíti ki. A Körös és holtágai fürdésre is alkalmasak és kisebb vízi túrák szervezésének is megfelelő helyszínei. Köröstarcsa az 1880-ban épített közúti híd mellett közel 100 kishajó befogadására alkalmas, 1998 és 2001 között kibővített kikötővel is rendelkezik. Csónak és vízibicikli bérlése lehetséges, az önkormányzati tulajdonú eszközöket bérleti szerződés keretében vállalkozás adja ki. A halászat jelentette vonzerőt vadászati lehetőségek egészítik ki. A környék gazdag apróvad- és őzállományban. A település területén működik a Petőfi Vadásztársaság, melynek tulajdonába tartozik egy 10 fő elszállásolására alkalmas vadászház. A község épített környezeti értékei közé egy barokk stílusú református templom, az általános iskola neoklasszicista épülete és jelenleg a községházának helyet biztosító eklektikus stílusú villa tartoznak, melyek azonban önmagukban nem jelentenek jelentős vonzerőt. A táj jellegzetes népi építészeti emlékeit őrzi a tájház, melynek bővítésére pályázati forrás áll a települési önkormányzat rendelkezésére. Fontos eseménye a településnek a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál, amely sok fiatalt vonz az ország minden részéből. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület által nyert PEA pályázatban az alábbi projektelemek kapcsolódnak a településhez:

63

Terra Studio Kft.


1. Tájház – népi kulturális öko-centrum

tájház bővítése

szabadtéri funkciók

programok

megközelíthetőség biztosítása

2. Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztése

turisztikai fogadóképesség javítása

megközelíthetőség javítása (lépcső a töltésen át a tájházig)

3.6.5.7.

Hunya

Hunya Szarvas és Mezőberény között helyezkedik el. Megközelítése Mezőberény felől rossz minőségű bekötőúton lehetséges. A korábban Endrőd külterületéhez tartozó település 1946ban vált önállóvá Endrődszentlászló néven, a Hunya nevet alapítója, Hunya István tiszteletére vette fel 1947-ben. A fiatal település műemlékekkel és szálláshelyekkel nem rendelkezik. Helyi rekreációs igényeket elégít ki a település területén működő bányató, amely horgászásra is alkalmas.

3.6.5.8.

Mezőberény

A 46-os és 47-es utak csomópontjánál, Békéstől 11,5 km-re fekszik a jellegzetes dél-alföldi kisváros, Mezőberény. A város helyén az Árpád-korban a Berény nevű falu állt, amely a török hódoltság alatt elpusztult, majd a XVIII. század közepén újra betelepült szlovák, német és magyar telepesekkel. Mezőberény épített környezeti értékei közé tartozik a XVIII. század. végén copf stílusban épült szlovák, illetve német evangélikus templom, valamint a református templom. Az egykori Wenckheim-Fejérváry-kastély épületében jelenleg helytörténeti gyűjtemény működik. Mezőberény híres szülötte Orlai Petrics Soma festőművész. Róla kapta nevét a városi múzeum, amely a magyar és nemzetiségi néprajzi anyagokból álló helytörténeti gyűjteménynek ad helyet. A város muzeális érdekessége a Bodoky Károly Vízügyi Múzeum, ahol a Schlick-gyár ipartörténeti emlékei tekinthetők meg. Mezőberény jeles rendezvényei közé tartoznak a többnapos ipari és kereskedelmi vásárt és gazdag kulturális programokat fedő Berényi Napok, a Mezőberényiek Világtalálkozója, valamint a minden tavasszal megrendezésre kerülő Körös-teljesítménytúra.

64

Terra Studio Kft.


A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület által nyert PEA pályázatban az alábbi projektelemek kapcsolódnak a városhoz : 1. Szikes-tó – Madármegfigyelő kialakítása

tanösvény kialakítása bemutató táblákkal

madárles kialakítása

medertisztítás, partvédelem, tereprendezés

padok, hulladékgyűjtők

parkoló

2. Liget-Madarak háza

liget parkjának rekonstrukciója

pavilonban látogatóközpont, természeti bemutatóhely kialakítása

3.6.5.9.

Gyomaendrőd

A Hármas-Körös partján fekvő Gyomaendrőd természeti, építészeti és muzeális értékeinek köszönhetően turisztikai szempontból is a térség egyik jelentős központja. A település a 46os úton és vasúton közelíthető meg. Gyomaendrőd a jobbágyokkal betelepített, mezővárosi múltra visszatekintő, református lakosságú Gyoma és a nemesi származású, katolikus vallású családok által lakott Endrőd 1982-es egyesítésével jött létre. A város jelentősebb épített környezeti emlékei közé tartoznak a település templomai, a copf stílusú református templom, a Hauszmann Alajos által tervezett neoromán katolikus templom, az erőteljesen klasszicista elemeket hordozó, eklektikus városháza, valamint a Kner Imre Gimnázium szecessziós épülete. Gyomaendrőd országos hírű turisztikai attrakciója az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma, a Kner Múzeum, amely a nyomda egykori és mai termékeit, gépeit, valamint a nyomda és a Kner család történetét mutatja be. Szintén egyedülálló Magyarországon a Motormúzeum, melynek kiállítási anyagát 165 motorkerékpár, 87 motormárka, 10 oldalkocsi, 25 stabil motor és egy német társzekér fémjelzi. A négy gyűjteményből álló Városi Képtár a gyomaendrődi születésű, vagy más módon a településhez kötődő képzőművészek alkotásait mutatja be. A népi építészet egyik jellegzetes példája az Endrődi Tájház épülete, amely a vidéki életmódoz kapcsolódó használati tárgyakat és bútorokat állítja ki. A tájházban régészeti gyűjtemény is látható, valamint emlékszobát rendeztek be az endrődi születésű író, Tímár Máté számára. A tájház kézműves foglalkozásoknak és táboroknak is helyet biztosít. Gyomaendrőd további kulturális emlékei között jelentős néprajzi és kulturális értéket képviselő gyűjtemények szerepelnek (hanganyag és fénykép gyűjtemények, Rózsahegyi

65

Terra Studio Kft.

Kálmán

színművész


életéről

és

szerepeiről

szóló

dokumentumok,

kézirat-

és

könyvgyűjtemények). A rekreációs és wellness turizmus igényeit kívánja kielégíteni a Liget Gyógyfürdő és Kemping. Az alkáli-hidrogénkarbonátos termálvizű fürdő 4 beltéri és 4 kültéri medencével rendelkezik. A fürdő felújítása 2004-ben fejeződött be, a beruházásból a fürdő gyógyászati részlege került felújításra, valamint teljesen új fedett uszoda létesült 25x11 m-es medencével és gyógyvizes, élményelemekkel bővített lazítómedencével. A fürdő komplett fizio- és balneoterápiás kezeléseket, széleskörű szolgáltatásokat nyújt vendégeinek. A fürdő területéhez egy 1000 férőhelyes kemping is tartozik. Gyomaendrőd jelentős természeti értéke a Hármas-Körös és holtágai. A település határában 16 holtág található, amely egyedülálló az országban. A Templomzugi-holtágon épült ki a Pájer Strand és Kemping, de fürdésre több holtág vize is alkalmas. 1997-ben került kiépítésre, 2002-ben pedig felújításra az élőfolyót és a holtágat egyaránt érintő, 22 km hosszú ártéri túraút és tanösvény, amely két szabad strandot is érint. Vízisportok folytatásához kajak, illetve kenu bérlése a szabad strandon lehetséges. A folyóvizekben és holtágakban gazdag Gyomaendrőd kitűnő horgászterület, a horgászturizmus különösen a holtágakon élénk. Gyomaendrőd és környéke a vadászturizmus számára is eszményi feltételeket kínál, a városban 5 vadásztársaság működik. Gyomaendrőd számos sport, gasztronómiai és kulturális rendezvény színtere, melyek közül kiemelendő a Viharsarok-kupa Országos Kajakverseny, a Pájer-kupa kajakverseny, a BMWmotorosok

Nemzetközi

Találkozója,

a

Nemzetközi

Volkswagen

Bogártalálkozó,

a

Nemzetközi Halfőző Verseny, a Körös menti Birkafőző Verseny, a Nemzetközi Túró és Sajt Fesztivál, és a Gyomaendrődi Nemzetközi Művésztábor.

3.6.5.10.

Murony

A korábban Békésföldvár néven Békéshez tartozó település 1952 óta önálló. Békéstől 7 kmre fekszik, közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthető. Műemléki jellegű építészeti emlékei nincsenek, látnivalói közül a közelmúltban épült sportcsarnok, a katolikus templom és a különböző kulturális rendezvényeknek otthont adó Fehérház említendő meg. Rendezvényei (falunap, farsang, nemzeti ünnepekhez kapcsolódó ünnepségek) helyi jelentőségűek.

66

Terra Studio Kft.

3.7.


ORSZÁGOS, RÉGIÓS ÉS MEGYEI TERVELŐZMÉNYEK

3.7.1. Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Az új Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozása jelenleg folyamatban van. A korábbi, 1998-as OGY határozattal kihirdetett OTK irányelveket fogalmaz meg az ország egészére és tartalmazza a régiók fő fejlesztési irányait. A területi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében a hátrányos helyzetű területek (régiók, megyék, kistérségek) fejlesztéshez többlettámogatást szükséges biztosítani. Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek mellett az OTK ágazati prioritásokat is megfogalmaz a környezetvédelem, humán infrastruktúra, ipar, agrárgazdaság, valamint a turizmus és a műszaki infrastruktúra területén. Az OTK az idegenforgalmi fejlesztési irányelvek kiemelt kezelését és a fokozott állami szerepvállalás fontosságát fogalmazza meg egyrészt az idegenforgalmilag frekventált „kiemelt üdülőkörzetekben”, másrészt a kiváló turisztikai adottságokkal rendelkező, de elmaradott

térségekben.

Másik

irányelvként

került

megfogalmazásra

az

országos

lefedettségű idegenforgalmi területi intézményrendszer létrehozása. Az OTK Dél-Alföldi Régióra vonatkozó fejlesztési irányai között turizmusfejlesztési irányok is megfogalmazásra kerülnek, melyek elsősorban a termál, a zöld turizmus és a falusi turizmus fejlesztését irányozzák elő.

3.7.2. A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója A régió fejlesztési dokumentumát 1999-ben készítette az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete a Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Tanácsa megbízásából. A területfejlesztési koncepció az alábbi stratégiai célokat határozza meg a régió egészére: Dél-Alföld váljék: •

önálló arculattal rendelkező, sikeres nemzetközi szereplővé a kibővülő EU DélkeletEurópára nyíló kapujaként

•

a régióépítés egyik hazai modelljévé, a közös érdekeken alapuló együttműködés és a regionális léptékű hálózati innovációk révén

•

belső erőforrásaira támaszkodva, a közös problémák megoldásával, külső és belső perifériák integrációját megvalósító térséggé, melynek valamennyi lakója számára biztosítható a minőségi életviszonyok fokozatos javításának lehetősége.

67

Terra Studio Kft.


A stratégiai célok megvalósulásához a régiószervezés, a régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása, a gazdaság versenyképességének és a lakosság életminőségének javítása fejlesztési prioritások járulnak hozzá: A régió célrendszerében idegenforgalmi vonatkozású fejlesztések a konkrét célok szintjén jelennek meg, melyek a különböző turisztikai vonzerők hasznosításával az idegenforgalom sokoldalú és integrált fejlesztését határozzák meg. A turisztikai irányzatok között hangsúlyosan kezelt a: •

gyógy- és fitness-turizmus,

•

a falusi turizmus,

•

a természethez kötődő aktív és hobbi turizmus,

•

valamint az ökoturizmus fejlesztése,

melyek a régió idegenforgalomhoz kapcsolódó programjai között jelennek meg.

3.7.3. Dél Alföldi Régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja A fejlesztési dokumentum a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kft. Oktatási és Kutatási Igazgatóságán

készült

2000-ben

egy

szakértői

munkacsoport

által.

A

fejlesztési

dokumentum készítése során elsődleges szempont volt a korábban készült dokumentumok szintetizálása, illetve a régió területfejlesztési koncepciójával való koherencia biztosítása. A koncepció a régió turizmusfejlesztésének fő céljaként a Dél-Alföld turizmusának fenntartható fejlesztését és versenyképessé tételét jelöli meg, melynek eléréséhez hat részcél teljesülését határozza meg, s ezekhez a stratégiai munkarészben három alprogramot rendel. Részcélok: •

Megelégedett turisták, jól működő turisztikai szektor

•

Nagyobb és kiegyenlítettebb vendégforgalom (a szezon széthúzása); jelentősebb turisztikai bevételek

•

A régiót jellemző turisztikai image megteremtése

•

Pozitív turisztikai szemlélet kialakítása a lakosság és az önkormányzatok körében

•

Élénk belföldi és speciális termékek vonzására épülő nemzetközi turizmus kialakítása

•

Garantált minőségű, színvonalas szolgáltatások biztosítása

Alprogramok: •

A turizmus hatékony működési rendszerének javítása

•

A jelenlegi hiányosságok megszűntetése, a szolgáltatások színvonalának javítása

•

Új komplex turisztikai termékek létrehozása

68

Terra Studio Kft.


3.7.4. Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából, az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete által készített fejlesztési koncepció, Békés megye fejlesztésének alapcéljaként a megye sikeres integrálódását fogalmazta meg a modernizálódó magyar gazdaságba és társadalomba, egyúttal megállítva ezzel az elmaradott kistérségek végleges leszakadását. A területfejlesztési koncepció célrendszerében az alábbi stratégiai célok, illetve prioritások kerültek meghatározásra. Stratégiai célok: •

A helyi gazdaság sikeres tradícióira támaszkodó, a lakosság jelenleginél magasabb színtű konvertálható képzettségére építő, az ezredforduló igényeinek megfelelő gazdasági szerkezet kialakítása

•

Az alföldi településhálózat kínálta előnyöket kihasználva, a kistérségi együttműködés fokozásával a megye minden lakosa könnyen és gyorsan érhesse el a mindenkori civilizációs színvonalnak megfelelő javakat és szolgáltatásokat

•

A sokszínű társadalmi és természeti értékek megőrzésével és fejlesztésével egészséges és vonzó környezet megteremtése a megye lakossága és a megyén (országon) kívül élők számára

Fejlesztési prioritások: •

Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása

•

A közlekedési és kommunikációs-informatikai rendszerek fejlesztése

•

A humán erőforrások fejlesztése

•

Vízbázis-védelem és környezet-fejlesztés

•

A belső kohézió erősítése; együttműködésre építő településhálózat-fejlesztés

•

A külső kapcsolatok fejlesztése; a regionális kohézió erősítése

A javasolt programok között turisztikai vonatkozású fejlesztési irányok is kijelölésre kerültek – „Az idegenforgalom fejlesztése” c. programban. Ezek gyógyturisztikai fejlesztéseken kívül a konferencia- és üzleti turizmusra, a hobbi turizmus különböző szegmenseire (lovas, vadász, vízi-, kerékpáros, ökoturizmus), valamint a belföldi kulturális és falusi turizmus fejlesztésére helyezik a hangsúlyt.

3.7.5. Békés Megye Nemzeti Fejlesztési Terv Orientált Gazdaságfejlesztési Stratégiája Békés megye gazdaságfejlesztési stratégiáját a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a PROMEI Kht. készítette. A dokumentum 2003-ban került elfogadásra.

69

Terra Studio Kft.


Fejlesztési irányvonalai a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaihoz illeszkedve kerültek kijelölésre. A gazdaságfejlesztési stratégiában meghatározott hosszú távú cél: Békés megye gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjének növelése, az életminőség javítása. Stratégiai célok: •

Gazdasági versenyképesség növelése, új lehetőségekre koncentráló gazdasági szerkezet kialakítása

•

Átfogó humánerőforrás-fejlesztés

•

Komplex megközelítésen alapuló terület- és infrastruktúrafejlesztés

•

Az ICT-szektor fejlesztése

Prioritások: •

Nagyvállalatok megyei beruházásainak ösztönzése

•

A megye munkaerő-megtartó képességének növelése, jövedelemszint emelése

•

Megyei képzettségi szint javítása

•

Elektronikus közigazgatás fejlesztése

•

Vállalkozások informatikai fejlesztése

•

KKV-k versenyképességének fokozása

•

Turisztikai lehetőségek hatékonyabb kiaknázása

•

Térségi kapcsolatrendszer és úthálózat fejlesztése, kohézió erősítése

•

Regionális, megyei, kistérségi együttműködés, intézményrendszer fejlesztése, illetve a projektabszorpciós képesség növelése

•

Természeti értékek megőrzése, környezetfejlesztés, környezetvédelem

•

Mezőgazdasági szektor EU-konform modernizációja

A fejlesztési dokumentumban tehát prioritási szinten jelenik meg a turizmusfejlesztés. A turizmus

terén

megfogalmazott

fejlesztési

projekt-javaslatok

a

turisztikai

vonzerők

fejlesztésére, illetve a turisztikai fogadóképesség javítására helyezik a hangsúlyt.

3.7.6. Békés Megye Turizmusfejlesztési Stratégiai Terve Békés megye turizmusfejlesztési stratégiáját a Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány megbízásából a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Menedzsment Tanszéke készítette.

70

Terra Studio Kft.


A fejlesztési dokumentum az alábbi stratégiai programok által meghatározott fejlesztési irányokat jelöli ki a megye turizmusának fejlesztése érdekében. Stratégiai programok: •

A megye turisztikai termékeinek szélesebb termékcsoportokba történő rendezése.

•

A kínálati elemek bővítése, termékdiverzifikáció kitüntetett célcsoportok számára.

•

Intenzív

piacbefolyásolás

Békés

megye

általános

turisztikai

ismertségének

növelésére •

Első látogatást célzó értékesítéspolitika kidolgozása

•

A turizmussal összehangolt infrastruktúra fejlesztés támogatása

•

Együttműködések támogatása és ösztönzése

•

Koordináció megvalósítása a lehetőségek jobb kihasználása és a hatékonyság elérésére érdekében

•

A megye vállalkozói számára nyújtott képzések támogatása – szervezése

•

Utasfigyelő- és elemző rendszerek kiépítése a piaci reagálás gyorsítása érdekében

3.7.7. A Békési Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja A Békési Kistérség Területfejlesztési Társulása által 2004-ben elkészített program fő céljaként az élhető vidék, kistérség megteremtését tűzte ki. Az

idegenforgalom

és

infrastrukturális

hátterének

fejlesztése

a

Békési

kistérség

Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programjának speciális célkitűzései között került kijelölésre. Speciális célkitűzések

A kistérség mezőgazdasági szempontból kedvező ökológiai adottságaiból következő gazdasági

lehetőségek

minél

teljesebb

körű

kihasználása,

a

gazdaság

diverzifikációjának megteremtése.

A kistérségi élelmiszer-feldolgozóipari kapacitások növelése.

A kistérség természeti adottságaira és vonzerőire épülő idegenforgalom (gyógy-, aktív-, öko-, vizisport-, horgász-, vadászturizmus) fejlesztése, speciális turisztikai termékek kialakítása és turizmusbarát szemlélet és fogadókészség kialakítása, az ehhez szükséges szolgáltatói háttér megteremtése.

Környezetvédelmi szempontú gazdaságfejlesztés.

A

vidékfejlesztési

program

sikeres

megvalósításához

szükséges

ismeretek,

információk elérhetőségének biztosítása.

71

Terra Studio Kft.


A térségi tudat és összefogás kialakítása a kistérség szereplői között, az érdekérvényesítés

lehetőségének

biztosítása

a

non-profit

szektorban,

térségmarketing kialakítása.

A kistérség népességére jellemző nemzetiségi, kulturális értékeknek a tágabb környezettel történő megismertetése, a tolerancia jegyében.

Prioritások:

Az agrártermelés szerkezetének átalakítása és a mezőgazdasági termékek termelésének és feldolgozásának fejlesztése

A térség gazdasági szerkezetének átalakításához szükséges infrastrukturális és szervezeti háttér megteremtése

Alternatív gazdasági lehetőségek támogatása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése

A humán-erőforrás fejlesztése, az információhoz való hozzájutás elősegítése

A vidéki lakosság életkörülményeinek javítása

A környezeti és természeti erőforrások védelme, az életminőséget meghatározó környezeti állapotok javítása

Idegenforgalmi fejlesztések az „Alternatív gazdasági lehetőségek támogatása, foglalkoztatási lehetőségek fejlesztése” prioritáshoz kapcsolódnak. Az idegenforgalmi fejlesztéseket megcélzó intézkedések között az infrastrukturális háttér megteremetése, a turisztikai termékek kínálatának fejlesztése, a marketing tevékenység fejlesztése és a turisztikai szálláshelyek bővítése szerepel.

72

Terra Studio Kft.


4. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA A Békési kistérség turizmusfejlesztési stratégiája a célfában megfogalmazott jövőkép, illetve a koncepcióban lefektetett célok eléréséhez vezető utat jelöli ki. A célrendszer egyben a beavatkozás legfőbb területeit, a prioritásokat is meghatározza, amelyen belül az intézkedések rendszere már a konkrét stratégiai célok eléréséhez járul hozzá. A Békési kistérség turizmusfejlesztési célrendszere alapján négy prioritás jelölhető ki, amelyek összhangban vannak a kistérség adottságaival és lehetőségeivel, valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott beavatkozási területekkel. A Békési kistérség turizmusfejlesztési prioritásai az azokhoz kapcsolódó intézkedések és tevékenységek a következők: 1. Prioritás: A turisztikai műszaki-üzleti infrastruktúra fejlesztése 1.1. Intézkedés: A turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása Tevékenységek:

Turisztikai vonzerőket feltáró utak kiépítése, felújítása

Alsóbbrendű és bekötőutak kiépítése, felújítása

A tömegközlekedés feltételeinek javítása

1.2. Intézkedés: A környezeti infrastruktúra fejlesztése Tevékenységek:

Holtágak rehabilitációja

A szennyvízkezelés javítása

A tiszta környezet műszaki és szervezeti hátterének a kialakítása

1.3. Intézkedés: Az aktív turizmust támogató infrastruktúra fejlesztése Tevékenységek:

Csónak- és motorcsónak-kikötők, csónakházak, csónakátemelők létesítése, fejlesztése

Vízitúra-kikötőhelyek kialakítása, fejlesztése

Szabad strandok fejlesztése

Kerékpárutak kiépítése

Gyalogos túraútvonalak és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése

Lovas túraútvonalak és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése

Lovas létesítmények fejlesztése

73

Terra Studio Kft.


1.4 Intézkedés: A turizmusfejlesztés szervezeti hátterének fejlesztése Tevékenységek:

Intézményfejlesztés

Humánerőforrás-fejlesztés

Eszközfejlesztés

A turizmusfejlesztés szervezetei közötti együttműködés fejlesztése (közös pályázatírás, közös fejlesztések)

2. Prioritás: Turisztikai vonzerők fejlesztése 2.1 Intézkedés: A turisztikai vonzerők látogatóbarát fejlesztése Tevékenységek:

A kistérség fürdőinek fejlesztése (pl.: kiszolgáló épület rekonstrukciója, bővítése, új gyógyászati részleg, új medencék, vízforgatók, élményelemek, balneológiai eljárások létrehozása, stb.)

Új turisztikai attrakciók létrehozása (pl.: szabadidőközpont, tematikus park, tanösvény, ökoturisztikai látogatóközpont, wellness-központ, stb.)

Meglévő turisztikai vonzerők fejlesztése (ingatlanfejlesztés, gyűjteménybővítés, interaktív

bemutatórendszerek

kiépítése,

információs

táblák

elhelyezése,

akadálymentesítés, stb.) 2.2 Intézkedés: A turisztikai vonzerők környezetének fejlesztése Tevékenységek:

Zöldfelület-fejlesztés

Településkép javítás

Parkolási lehetőségek fejlesztése

Vasútállomások, autóbusz-állomások turisztikai céloknak megfelelő felújítása

3. Prioritás: A turisztikai szolgáltatások és kínálati programcsomagok fejlesztése 3.1 Intézkedés. A turisztikai programkínálat bővítése – területi és tematikus turisztikai programcsomagok, rendezvények kialakítása az alábbi turisztikai ágazatokban

Ökoturizmus

Természeti turizmus

Aktív turizmus

Termál- és gyógyturizmus

Kulturális- és örökségturizmus

74

Terra Studio Kft.


3.2 Intézkedés: A térségi turisztikai programok összekapcsolása – kapcsolódás a térség turisztikai kínálatához az alábbi programelemek terén:

Vízitúra-útvonalak

Templomépítészeti emlékek

Kúriák, kastélyok, kastélytúrák

A térség turisztikai vonzerőit felfűző kerékpárútvonalak

Gyalogtúra-útvonalak

3.3. Intézkedés: A szálláshely-kapacitás bővítése, fejlesztése Tevékenységek:

Szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése

A falusi turizmus szálláshelyeinek bővítése

3.4 Intézkedés: Egyéb turisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése Tevékenységek:

Vendéglátóhelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése

Információs szolgálat létrehozása

Eszközbérlési lehetőségek bővítése

Helyi kézműves termékek, hungarikumok bemutatása, értékesítése

4. Prioritás: A turisztikai marketing fejlesztése 4.1

Intézkedés:

Marketingstratégia

készítése,

a

kistérség

egységes

megjelenésének támogatása Tevékenységek:

Célcsoport-elemzés

Pozicionálás

Kistérségi arculattervezés, kiállítási installáció

Kiállításokon való közös megjelenés

4.2. Intézkedés: A marketingeszközök fejlesztése Tevékenységek

A turisztikai szolgáltatók internetes megjelenésének biztosítása

Kistérségi turisztikai honlap kialakítása

Kiadványok, turistatérképek, egyéb promóciós anyagok készítése

Közterületi információs táblák kihelyezése

75

Terra Studio Kft.

4.1.


PRIORITÁS: A TURISZTIKAI MŰSZAKI-ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

A prioritás indoklása és tartalma A piacgazdaság térnyerésével az infrastruktúrával ellátott területek felértékelődtek, a tőke bizonyíthatóan azokat a területeket preferálja, ahol a fejlett infrastruktúra rendelkezésre áll. Részben erre is vezethető vissza az ország régiói, megyéi, és kistérségei között fennálló gazdasági

különbség.

A

turizmus

–

hasonlóan

valamennyi

gazdasági-társadalmi

tevékenységhez – nem működhet megfelelő kiépítettségű és színvonalú infrastruktúra nélkül, következésképpen a turizmus ágazatának fejlesztése sem képzelhető el a turizmust támogató infrastruktúra fejlesztésének hiányában. Az infrastrukturális elemek sorában kitűntetett jelentőséggel bír a közlekedési infrastruktúra, hiszen a közlekedési rendszerek szolgálják ki a lakosság mindennapos helyváltoztatási igényét, a kedvező elérési, utazási feltételek megteremtése pedig azt a szabadság- és kényelmi fokot nyújtják, amely egy modern társadalom legalapvetőbb ismérve, s ennél fogva nélkülözhetetlen a társadalmi-gazdasági kapcsolatok realizálásában. A közlekedés ezernyi szállal kötődik a társadalom, a gazdaság, és a turizmus számos funkciójához is, kielégítve a kommunikációs kapcsolatok fizikai formáját úgy, hogy egyúttal befolyásolja azok fejlődését. A kedvezőtlen közlekedési feltételek elriasztják a turistákat, hátráltatják a turistaforgalom növekedését, valamint gátjai a helyi életminőség javításának. A kistérség külső közúti elérhetősége kedvezőtlen, azonban ennek megváltoztatása túlmutat jelen program keretein. A belső elérhetőség kedvezőnek mondható, ugyanakkor a közutak rossz minősége jelentős mértékben rontja az utazás biztonságát, s számos kellemetlenséget okoz a turistáknak és a helyi lakosságnak egyaránt. A turisztikai vonzerők egy részének hasznosítását jelentős mértékben nehezíti az, hogy egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen közelíthetők meg, ezért a rossz minőségű közutak rekonstrukciója mellett fontos feladat a turisztikai vonzerőkhöz vezető utak kiépítése is. Tekintettel arra, hogy a tömegközlekedés színvonala nemcsak a helyiek életminőségére gyakorol hatást, hanem nagymértékben befolyásolja a tömegközlekedést igénybevevő turistáknak a térségről kialakult képét, és az ott tartózkodás alatt szerzett élményeit, különös figyelmet kell fordítani a tömegközlekedés színvonalának emelésére is. Az elmúlt években a természeti örökség felértékelődésének lehetünk tanúi, mely jelenség a turisták fokozódó környezettudatosságában is kifejeződik. A turisták azon területeket részesítik előnyben, melyek környezetszennyezések által nem terheltek, s amelyek környezeti állapotának megóvására különös figyelmet fordítanak. Az érintetlen, értékes természeti környezet, a Körös és holtágai a kistérség legfontosabb turisztikai erőforrásai, ezért azok megóvása alapvető érdek kell legyen. A környezeti

76

Terra Studio Kft.


infrastruktúra fejlesztése azon túl, hogy új területek turisztikai hasznosítását teszi lehetővé, egyszersmind megalapozza a turisztikai adottságok fenntartható hasznosítását. Az aktív turizmus napjaink legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazatai közé tartozik. A kistérség számos lehetőséget kínál az aktív turizmus különböző formáit kedvelőinek, azonban a turisztikai műszaki infrastruktúra több helyen nem kellően kiépített, illetve felújításra szorul. A kedvező adottságait a kistérség jelenleg csak korlátozott mértékben képes kihasználni, ami abból ered, hogy kevés a kiépített vízi-, kerékpáros-, lovas-, illetve gyalogtúra útvonal és ezek mentén nem állnak rendelkezésre a szükséges infrastrukturális feltételek. A kistérség turizmusa csak abban az esetben lehet versenyképes a hazai és a nemzetközi turisztikai piacokon, ha a megfelelően kiépített infrastruktúra mellett a turizmusfejlesztés koordinációja is megfelel a kihívásoknak. A turizmus fejlesztésének menedzselését jelenleg több kisebb, egymástól független, személyi és tárgyi feltételeit tekintve is csekélyebb kapacitásokkal bíró szervezeti egység végzi, melyek külön-külön nem képesek ellátni a kistérségi szintű fejlesztések kapcsán felmerülő feladatokat. A kistérség turizmusának fejlesztéséért felelős különböző helyi szervezetek közötti kooperáció a számos pozitív kezdeményezés

ellenére

nem

terjed

ki

minden

olyan

területre,

melyeken

az

együttműködésben rejlő előnyök kiaknázhatóak lennének. Az információ áramlását biztosító csatornák sokszor esetlegesek, a pályázati források megszerzésének és a sikeres érdekérvényesítésnek a szervezetek közötti összefogás egyes hiányosságai miatt kisebb az esélye. A turizmus helyi fejlesztésében érintettek munkája, aktivitása, szaktudása jelentősen befolyásolja,

meghatározza

tulajdonképpen

az

egész

fejlesztési

munka

sikerét,

eredményességét. Amennyiben a szűkös humánerőforrás nem képes megfelelni a sokrétű feladatoknak, előfordulhat, hogy a fejlesztési elképzelések nem érik el a kívánt eredményeket,

ennélfogva

a

turizmusfejlesztésben

érdekelt

szervezetek

humán-

erőforrásának fejlesztése fontos fejlesztési feladatként jelentkezik. A prioritáson belül megvalósítandó intézkedések 1.1. Intézkedés A turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása 1.2. Intézkedés A környezeti infrastruktúra fejlesztése 1.3. Intézkedés Az aktív turizmust támogató infrastruktúra fejlesztése 1.4. Intézkedés A turizmusfejlesztés szervezeti hátterének fejlesztése

77

Terra Studio Kft.


4.1.1. Intézkedés: A turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja: •

A turisztikai vonzerők legyenek könnyen megközelíthetőek

•


•


Az intézkedés célja és indoklása A kistérség közúti közlekedési hálózatának kiépítettsége jó, a kistérség települései közötti közúti kapcsolatok megfelelőek. A kapcsolattartás intenzitását azonban korlátozza, hogy egyes úthálózati elemek rendkívül rossz műszaki állapotban vannak. Ezen útszakaszok állapotára jellemző, hogy az egyéb, jóval hosszabb kerülőútvonalak rövidebb idő alatt tehetők meg. A rossz minőségi utak egyfelől zavarják az utazás kényelmét, másfelől pedig jelentősen megnövelik az utazási időt, ezért a rossz minőségű útszakaszok felújítása a közúthálózat fejlesztésének lényeges eleme, akárcsak a turisztikai vonzerők akadálytalan megközelíthetőségének megteremtése, mely nélkül a vonzerők turisztikai célú hasznosítása nem valósítható meg. Az intézkedés tartalma Az intézkedés a turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítását valósítja meg a közúthálózat bővítésével és felújításával, a hiányzó, turisztikai vonzerőkhöz vezető utak kiépítésével, valamint a tömegközlekedés színvonalának emelésével. A fejlesztések megvalósulásával nagymértékben javul az adott turisztikai vonzerők közvetlen megközelíthetősége, az oda vezető utak általános közlekedés-biztonsági feltételei, s csökken az utazással eltöltött tényleges menetidő. Ezáltal az eddig még nem, vagy csak nehezen

megközelíthető

felértékelődnek,

valódi

turisztikai

attrakcióvá

látnivalók

válnak,

míg

a

fejlesztéseknek

köszönhetően

a

tömegközlekedés

fejlesztésének

köszönhetően a turisták és a helyi lakosság magasabb színvonalú szolgáltatásokat vehet igénybe utazása során. A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának emelése elsősorban a vasúti- és az autóbusz-megállóhelyek

modernizálását,

az

autóbusz

és

vonat

menetrendek

harmonizálását, a járatsűrűség igények szerinti bővítését, az autóbusz viszonylatok racionalizálását, a haránt irányú kapcsolati igények jobb kiszolgálását, illetve a távolsági és nemzetközi járatok bekapcsolását és bővítését teszik szükségessé. A járatsűrítés mellett

78

Terra Studio Kft.


fontos szempont, hogy a szolgáltatók járműparkjukkal mind kulturáltabb közlekedési feltételeket biztosítsanak. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatásaként kiépülnek a jelenleg még hiányzó kistérségi útkapcsolatok, mindemellett a javítást, szélesítést igénylő útfelületek kijavításra kerülnek. A települések közötti kommunikáció fizikai lehetőségei jelentősen javulnak. A településeken és az összekötő utak mentén található idegenforgalmi látványosságok elérési ideje jelentősen rövidül. A természeti értékek és vonzerők elérhetősége szélsőséges időjárási körülmények között (esős, sáros időjárás) is biztosított. A tömegközlekedési eszközök várakozó helyei rendezettek és településenként, illetve tréségi szinten egységes képet nyújtanak. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai: Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek •

Turisztikai vonzerőket feltáró utak kiépítése, felújítása

•

Alsóbbrendű és bekötőutak kiépítése, felújítása

•

A tömegközlekedés feltételeinek javítása

Az intézkedés megvalósításában érintett szervezetek •

a Békési kistérség települési önkormányzatai és társulásaik

•

Békés Megyei Önkormányzat

•

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

•

Békés Megyei Közútkezelő Kht.

•

MÁV Rt.

•

Békés Volán Rt.

•

Vállalkozások

A megvalósítás lehetséges forrásai: DARFT – decentralizált „ települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása”

DARFT Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat decentralizált szakmai programok

DARFT Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (TRFC)

Békés Megyei Területfejlesztési Tanács Területi Kiegyenlítést Szolgáló Beruházások támogatása (TEKI)

NFT ROP 2.1. – Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása (jelenleg felfüggesztve)

NFT ROP 2.1.3. – A tömegközlekedés szolgáltatásai infrastrukturális feltételeinek javítása (jelenleg felfüggesztve)

minőségének

és

79

Terra Studio Kft.


Térségi projektek listája: A projekt címe

Várható költségek (Ft)

Csárdaszállás – Köröstarcsa összekötőút cca. 120 millió

A megvalósítás tervezett ideje 2013-ig

rekonstrukciója (6,5 km) Kiskondoros – Kamut – Murony – Békés cca. 400 millió

2013-ig

összekötőút rekonstrukciója (20 km) Kondoros

–

Hunya

–

Mezőberény cca. 460 millió

2013-ig

összekötőút rekonstrukciója (25 km) Mezőberény – Bélmegyer – Tarhos – Békés cca. 600 millió

2013-ig

összekötőút rekonstrukciója (cca. 40 km) Az „élő” Körös közúti megközelíthetőségének cca. 20 millió

2010

javítása Csárdaszálláson 4.1.2. Intézkedés: A környezeti infrastruktúra fejlesztése A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja: •


•


Az intézkedés célja és indoklása A kistérség legfontosabb turisztikai vonzereje a természeti értékekben való gazdagsága. Ebből adódóan a kistérség turisztikai potenciálja nagymértékben függ attól, hogy sikerül-e megőrizni ezen természeti értékeket, illetve sikerül-e megóvni a környezet állapotát. A szennyezett, rendezetlen területek amellett, hogy tájképromboló hatásuk van, veszélyeztetik az ökoszisztémát, s végső soron turisztikai vonzerejüket is elveszítik, ezért a környezeti infrastruktúra – azon belül is a szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás (gyűjtés, elhelyezés, illetve feldolgozás) – fejlesztése kulcsfontosságú feladat. A Körös holtágai jelentős turisztikai potenciált képviselnek, állapotuk nem minden esetben teszi lehetővé turizmusba való integrálásukat. A holtágak rehabilitációja a kistérség öko-, aktív- és természeti turizmusának alapvető fontosságú fejlesztési eleme. A növekvő turistaforgalom – bevételnövelő és munkahelyteremtő pozitív hozadéka mellett – a környezeti terhelés megnövekedését eredményezi, melynek megelőzése és kezelése fontos környezetvédelmi feladatokat ró az adott desztinációra. A növekvő mennyiségű

80

Terra Studio Kft.


hulladék megfelelő összegyűjtésének, kezelésének a megoldása sokszor elfeledett szempontja

a

turisztikai

fejlesztéseknek.

Ennek

elkerülése

végett,

a

kistérség

turizmusfejlesztési programjában a hulladékkezelés megoldásának a kérdése helyet kell kapjon. Az intézkedés tartalma Az intézkedés esetében a természeti értékek megőrzéséhez, illetve a holtágak turisztikai hasznosítását megalapozó infrastrukturális keretfeltételek megteremtése fogalmazódik meg általános feladatként. A holtágakat karbantartásukkal több funkcióra is alkalmassá tehetik. A medertisztítás lehetővé teszi azok kisebb vízijárművekkel történő hajózhatóságát – ebben az esetben azonban fontos odafigyelni hogy éppen a gazdag vegetáció és vadregényesség az az elem, ami legtöbbeket vonzza. A víziturisztika elsősorban a gyomaendrődi holtág-rendszerhez köthető, hiszen itt több holtág is összekapcsolódik. Ez a tartalmi elem itt kap igazi jelentőséget. A holtágak horgászati hasznosítása esetében, pl. Bélmegyeren, Csárdaszálláson, a sok esetben nem is a térségből származó horgászok jelentős mennyiségű szemetet hagynak maguk után. Hulladéktárolók kihelyezésével ügyelni kell arra, hogy ezek hiánya ne lehessen oka a környezet állapotának ilyen fokú leromlására. Ezen felül fontos a figyelmeztető táblák elhelyezése és az esetenként ellenőrzés is. Fontos hogy sem szilárd sem folyékony hulladék ne kerüljön a holtág rendszerekbe, hiszen különösen a szennyvíz hosszú távon a holtágak eutrofizációjával azok feltöltéséhez vezetnek11. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés megvalósulásával a természeti környezetet, valamint a térség turisztikai vonzerőit, illetve ezek környezetét érő terhelések mértéke mérséklődik. Mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek tisztasági állapota javulni fog, mellyel a vízhez kötődő turisztikai értékek és lehetőségek felértékelődnek, ezáltal tényleges kihasználásuknak az esélye növekszik, az ökoturizmus, illetve az aktív- és a természeti turizmus különböző ágainak feltételei javulnak. Az ilyen irányú fejlesztéseknek köszönhetően a turisztikai attrakciók és környezetük rendezettsége, esztétikai értéke javul, melynek következtében ezen attrakciók vonzóbbá válnak a turisták szemében. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai:

11

A települések folyékony szennyvíz kezelésének megoldásával a térségi hulladékgazdálkodási terv részletesen

foglalkozik.

81

Terra Studio Kft.


Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek •

Holtágak rehabilitációja

•

A tiszta környezet műszaki és szervezeti hátterének a kialakítása



•


•


•

Körös-Maros Nemzeti Park

•

Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

•

Folyékony és szilárd hulladék kezelését végző vállalkozások

A megvalósítás lehetséges forrásai: DARFT Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (TRFC)

DARFT – decentralizált „Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés” támogatás

INTERREG IIIA Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegro Határon Átnyúló Együttműködési Program – 1.2. intézkedés – A környezetvédelem és az árvízmegelőzés területén fellelhető közös kihívások kezelése


NFT ROP 1.1. – Turisztikai vonzerők fejlesztése (jelenleg felfüggesztve) NFT KIOP 1.5. – Természetvédelem erősítése (központi, meghívásos pályázat – kedvezményezettek: Nemzeti Parki igazgatóságok)

Térségi projektek listája: A projekt címe Félhalmi

holtág

Várható költségek (Ft) rehabilitációja

A megvalósítás tervezett ideje

– cca. 140 millió

2007

– cca. 140 millió

2007

Gyomaendrőd Fűzfás-zugi

holtág

rehabilitációja

Gyomaendrőd Mihály-zugi holtág rehabilitációja –

cca. 120 millió

2013-ig

Köröstarcsa

82

Terra Studio Kft.


4.1.3. Intézkedés: Az aktív turizmust támogató infrastruktúra fejlesztése A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja: •


•


•

A kistérség programkínálatát gazdagítsa számos komplex programcsomag

•


Az intézkedés célja és indoklása Az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt az aktív turisztikai termékek iránti kereslet, melynek hátterében az egészségi állapot megőrzésére való törekvés, valamint az üdüléssel töltött idő alatt, mint több kaland és élmény szerzése iránti vágy húzódik meg. A kistérség adottságai kedvező alapokat teremtenek az aktív turizmus számos ágának, különösképpen a vízi-, a kerékpáros-, a lovas-, és a bakancsos turizmus fejlesztése számára. Kedvezőtlen tény ugyanakkor, hogy az aktív turizmus infrastrukturális feltételei nem vagy csak hiányosan állnak rendelkezésre a kistérségben: a Körös mentén hiányoznak a megfelelő infrastruktúrával ellátott kikötőhelyek és a vízi túrázást segítő műtárgyak, a lovas és a gyalogos túraútvonalak mellett nincsenek kiépített pihenőhelyek. Információs táblák csak kevés helyen segítik a turistákat eligazodni, s a kerékpárutak térségi kiépítettsége is igen hiányos. Az aktív turizmusban rejlő potenciálok kiaknázása ezen infrastrukturális hiányosságok pótlása nélkül nem történhet meg. Az intézkedés tartalma Az intézkedés az aktív turizmus műszaki infrastrukturális hátterének kiépítését és fejlesztését foglalja magában. Az egyes infrastrukturális elemek kiépítése során figyelemmel kell lenni az aktív turizmus sokszínűségére és különleges igényeire, a tágabb térség aktív turisztikai termékeihez történő kapcsolódásra, a természeti környezet értékeire, és a fenntarthatóság szempontjaira is. A víziturimushoz kapcsolódó kikötőhelyek hagyományosan kialakultak, ezek felszereltségét műtárgyakkal történő ellátását azok állapotának javítását, fenntartását kell megoldani a Kettős-Körösön (Békés, Köröstarcsa) és a Hármas-Körösön (Gyomaendrőd). A hasonló céllal használt holtágak esetében ugyanezen tevékenységek javasoltak (Gyomaendrőd). A térégben működő gyalogos túraútvonalak elhanyagoltak nem kapcsolódnak hozzájuk kiépített pihenőhelyek, a komolyabb turisztikai központok összekötő útvonalak mentén legalább egy ilyen pihenőhely kialakítása javasolt esőbeálló, tűzrakóhely, padok). Sajnos

83

Terra Studio Kft.


tapasztalatok alapján – kiépített tanösvények – ezeket évről évre meg kell újítani a vandalizmus miatt. A térség meglévő magánerőből fenntartott lovas infrastruktúrája, néhány esettől eltekintve igen rossz állapotban működnek és nincsenek bekapcsolva lovas túraútvonalba, azoknak nem megálló és pihenő helyei. Fontos, hogy legalább a térség városaihoz kötődően legalább egy

többfunkciós

(oktatói,

turisztikai)

lovasbázis

működjön.

Erre

magánerős

kezdeményezések Gyomaendrődön és Békésen is vannak. Szükséges, hogy a helyi önkormányzatok felismerjék az esetleges közös fejlesztések kedvező hatásait. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés végrehajtásának köszönhetően javulnak az aktív turisztikai tevékenységek feltételei. A kistérség központi településein (Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény) és gyalogos és kerékpáros túraútvonalak találkozási pontjában található településeken, pl. Bélmegyer létrejönnek komplex funkciókkal rendelkező aktív turisztikai bázisok, ahol a túrázók kultúrált feltételek között űzhetik szabadidős tevékenységüket, nagyobb túraútvonal-kínálatból válogathatnak, s a kihelyezett ismertetőtáblák által közelebbről is megismerhetik a térség földrajzát és élővilágát. Ennek hatására megsokszorozódik a térségbe látogatók száma és tartózkodási ideje eléri, illetve meghaladja az egy hetes időtartamot. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai: Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek •

Csónak-

és

motorcsónak

kikötők,

csónakházak,

csónakátemelők

létesítése,

fejlesztése •

Vízitúra-kikötőhelyek kialakítása, fejlesztése

•

Szabad strandok fejlesztése

•

Kerékpárutak kiépítése

•

Gyalogos túraútvonalak és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése

•

Lovas túraútvonalak és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése

•

Lovas létesítmények fejlesztése


Önkormányzatok és társulásaik

•


•


•


•


•

Civil szervezetek

•

vállalkozások

84

Terra Studio Kft.





NFT ROP 1.1. – Turisztikai vonzerők fejlesztése – 5. komponens: Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés (jelenleg felfüggesztve)

Térségi projektek listája: A projekt címe:


Doboz – Bélmegyer gyalogtúra-útvonal cca. 5 millió


2008

kiépítése (esőbeállókkal, tereptisztítással) Mezőberény – Gyomaendrőd – Mezőtúr cca. 3 millió gyalogtúra-útvonal

2008

kiépítése

(esőbeállókkal, tereptisztítással) Kerékpáros körút kialakítása: Békéscsaba az

aszfaltborítású 2010-ig

– Békés – Mezőberény – Köröstarcsa – útszakasz hosszától függ, szakaszonként Gyomaendrőd – Szarvas – Kondoros – nem becsülhető

folyamatosan

(megvalósíthatósági

Békéscsaba

tanulmány) Békés – Tarhos – Bélmegyer – Vésztő – az Szeghalom kerékpárút kiépítése

aszfaltborítású 2008

útszakasz hosszától függ, nem becsülhető (megvalósíthatósági tanulmány)

Lovastanya és oktató bázis fejlesztése 25 millió

2007

Békésen –Urkom Tanya Lovastanya és oktató bázis fejlesztése 15 millió

2007

Gyomaendrődön Szabadstrand

továbbfejlesztése 5 millió (éves karbantartás)

folyamatos

Gyomaendrődön

85

Terra Studio Kft.


4.1.4. Intézkedés: A turizmusfejlesztés szervezeti hátterének fejlesztése A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja: •

A kistérség turizmusfejlesztésének koordinálását jól működő menedzsment-szervezet végezze

•


•


•

A turisztikai szektor szereplői között erősödjön az együttműködés

Az intézkedés célja és indoklása A kistérség turizmusfejlesztésének hatékonyságát jelentős mértékben befolyásolja az, hogy a turizmusfejlesztés menedzsmentfeladatait ellátó szervezetek (települési / térségi turisztikai menedzserek, Tourinform Irodák, információs pontok) kiépültek-e a kívánatos mértékben a térségben és azoknak milyen mértékű az együttműködése. A Békési kistérség területén lévő települések idegenforgalma az eddigiekben Gyomaendrődön indokolta egy vállalkozói alapon létrehozott Tourinform Iroda létrehozását, ami elsősorban a település attrakcióinak kiajánlásával, hazai valamint nemzetközi programok ajánlásával foglalkozik. Ez az iroda az eddigiekben nem vállalta fel a kistérség idegenforgalmi promóciójának szervezését. A kistérség többi településén a feladat nem intézményesült, az idegenforgalommal kapcsolatos kérdésekkel, (pályázatok, fejlesztések) az eddigiekben az önkormányzatok munkatársai foglalkoztak. A települések között ennek megfelelően nem alakultak ki jelentősebb turisztikai célzatú együttműködések. Az intézkedés tartalma Az intézkedés tartalmaként javasolt a kistérség jelentősebb népességszámú és turisztikai és intézményi szolgáltatói vonzerejű településein (Békés, Gyomaendrőd) létrehozni olyan Tourinform Irodákat, amelyek felvállalják nem csak a saját településük, hanem a kistérség idegenforgalmának szervezését. A gyomaendrődi iroda a fürdő melletti épületben már működik, Békésen az iroda elhelyezésének egyik alternatívája a Kazamata Ifjúsági Klub épületében volt12. A békési turisztikai információs pont létrehozására és működtetésére a Békés Tourist vállalkozna az önkormányzattal történő együttműködésben. A Békés Tourist szakembere a Békés

egyik

kiemelten

frekventált

pontján

(önkormányzati

tulajdonú

iroda

vagy

üzlethelységében) végezné értékesítő és tájékoztató tevékenységét. Ez a megoldás nem tenné

12

szükségessé

bonyolult

engedélyeztetési

folyamatok

elindítását,

mivel

a

Az erre vonatkozó pályázat nem nyert támogatást

86

Terra Studio Kft.


„anyavállalkozás” fiókiroda létrehozására jogosult, annak engedélyeztetése pedig ilyen módon gyorsabban lebonyolítható. Az iroda feladata:

az adottságok, turisztikai termékek felmérése és az információ tár folyamatos karbantartása

kapcsolattartás a szolgáltatókkal

szabad kapacitások nyilvántartása, folyamatos kiajánlása

programcsomagok összeállítás működtetése

kapcsolattartása

a

turizmusszervezés

magasabb

területi

szintjein

lévő

szervezetekkel, külföldi programszervezőkkel

közreműködés kiadványok szerkesztésében és terjesztésében

Ebben a működtetési formában mindenképpen elengedhetetlen, hogy a helyi turisztikai lehetőségek kiajánlása mellett az iroda külföldi és más belföldi utakat is értékesítsen. A két feladat megosztása lehetséges egy fő (Békés Tourist szakembere) alkalmazásával, illetve még egy, önkormányzat által alkalmazott túrinformátor bevonásával. Az irodákhoz kapcsolódóan azok vonzáskörzetében a jelentősebb turisztikai potenciállal rendelkező településeken (Mezőberény, Köröstartcsa, Bélmegyer), az önkormányzaton belül javasolt

egy

kifejezetten

turisztikai

szakterületen

járatos

szakember

alkalmazása

(idényszerűen, félállásban), illetve az attrakciók közelében (pl. Köröstarcsa kikötő), elhelyezett információs pontokon egy turisztikai informátor szezonális alkalmazása. Az intézkedésben foglalt tevékenységek közé humánerőforrás-, illetve intézmény- és eszközfejlesztések tartoznak. A szerveztek működtetéséhez fontos humánerőforrás képzése a térégben középfokú szintig valósítható meg. Javasolt, hogy a középfokú szakirányú képzésben részesültek alkalmazásával megvalósuljon azok felsőfokú képzésnek támogatása olyan ösztönzők bevezetésével, amely a már magasabban képzett alkalmazottakat a térségben tartja. Békés város esetében szükséges a Tourinform iroda helyének körültekintő kijelölése

(városközpont

illetve

az

aktív

turisztikai

centrummá

fejlesztett

Dánfoki

üdülőterület). Az iroda ingatlan és humánerőforrás igénye mellett fontos a szükséges eszközigény teljeskörű kielégítése. Az intézkedés várható hatása A fejlesztések megvalósításával a turizmusfejlesztési szervezetek hatékony működését korlátozó hiányosságok megszűnnek, javul a turisztikai szervezőmunka minősége és hatékonysága. a Tourinform irodákkal a kistérség kép pólusában létrejönnek a turizmus szervezés legfontosabb központjai, amelyekhez már hatékonyan szervezhetők a helyi turizmusszervezés menedzserei.

87

Terra Studio Kft.


Az intézkedésnek köszönhetően kiszűrhetővé válnak a felesleges párhuzamosságok, ami hatékonyabb fejlesztőmunkát eredményez. Az együttműködő szervezetek lényegesen hatékonyabb lobbytevékenységet fejthetnek ki, valamint eredményesebb forrásszerző tevékenységet folytathatnak. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai: Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek •

Intézményfejlesztés

•

Humánerőforrás-fejlesztés

•

Eszközfejlesztés

•

A turizmusfejlesztés szervezetei közötti együttműködés fejlesztése (közös pályázatírás, közös fejlesztések



•


•


•

Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság

•

Magyar Turizmus Rt.

•

Tourinform irodák

•


•


•

Civil szervezetek

•

Vállalkozások



NFT GVOP 2.2.2. – Kis- és középvállalkozások szakmaspecifikus tanácsadás igénybevételének támogatása

részére

emeltszintű,



Tourinform iroda kialakítása Békésen

nem becsülhető, a helyszín 2006 és

működtetés


jellegének

függvénye

88

Terra Studio Kft.

Turisztikai


információs

pontok infrastruktúra:

számítógép, 2007

(Köröstartcsa, Internet hozzáférés:

kialakítása

cca. 250000 + 7000 Ft havi

Mezőberény)

rendszerességű költség

4.2.

PRIORITÁS: TURISZTIKAI VONZERŐK FEJLESZTÉSE

A prioritás indoklása és tartalma Turisztikai vonzerők nélkül nincs turizmus, hiszen az adott desztinációt – a rokonlátogatástól és az üzleti motivációjú utazásoktól eltekintve – a turisztikai vonzerők miatt keresik fel a turisták. A turisztikai vonzerők jelenléte önmagában még nem generál számottevő keresletet, ugyanis a turisztikai vonzerők csak abban az esetben képesek nagyobb számban turistákat csalogatni a térségbe, ha azokat turisztikai attrakciókká fejlesztik. Turisztikai attrakcióról arról az esetben lehet beszélni, ha az adott vonzerő a különböző fejlesztések eredményeként olyan látványossággá válik, amely egyedülálló, vagy legalábbis ritka termékként tud megjelenni meg a turisztikai piacon. A turizmus jövedelemtermelő képessége tehát a turisztikai vonzerők versenyképességének és az attrakcióvá fejlesztett vonzerők számának a függvénye. A turizmusnak a gazdaságra és a helyi életminőségre kifejtett kedvező hatását felismerve mind több térség igyekszik kiaknázni turisztikai potenciálját, melynek következtében egyre élesedő verseny figyelhető meg a turisztikai piacon. A fokozott versenyhelyzetben egyedül a vonzerők fejlesztésével, magas minőségű turisztikai termékek kialakításával növelhető piaci részesedés. A fejlesztések során figyelembe kell venni, két fontos tényezőt: A kistérség a globalizálódó térben már nem csak a hasonló jellegű térségekkel versenyez a turisztikai piacon, hanem gyakorlatilag a világ minden turisztikai szempontból értékes területével. Valós tendencia jelenleg, hogy a külföldi turisták csökkenő számával párhuzamosan növekedett a belföldi turizmus intenzitása. A trend várhatóan tovább erősödik tehát fontos, hogy a fejlesztések egyaránt szóljanak mindkét vendégkörnek és hangsúlyozottan vegyék figyelembe a hazai kereslet igényeit. A Békési kistérség számos és sokféle turisztikai vonzerővel rendelkezik. Ezen vonzerők többsége azonban jelen állapotában csak mérsékelt érdeklődésre tarthat számot, s csak jelentős fejlesztések által válhat valódi attrakcióvá. A kistérség turisztikai potenciáljának jobb kihasználásához szükséges a turisztikai vonzerők attrakciókká, turisztikai termékké fejlesztése.

A

jelenlegi

állapotukban

turisztikai

célra

csak

korlátozott

mértékben

hasznosítható objektumok, illetve területek a fejlesztések után kerülhetnek a térség kiajánlható nevezetességei vagy programjai sorába. A már meglévő turisztikai létesítmények fejlesztése mellett a terület adottságainak hatékonyabb kihasználása érdekében, valamint a turizmus jövedelemtermelő képességének

89

Terra Studio Kft.


növelése végett szükség van további turisztikai attrakciók létrehozására is. A turizmus hazai és nemzetközi piacán egyaránt fokozódó versenyében egyre nehezebbé válik a kistérségbe látogató turisták számának növelése, ezért a meglévő látnivalók folyamatos fejlesztése mellett – az észszerűség, valamint a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával – újabb és újabb turisztikai attrakciók kialakítására kell törekedni. A jelenkor tudásalapú társadalmában a turisták nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben is aktívabbak, a meglátogatott területekről igyekszenek minél több és minél sokrétűbb ismeretet gyűjteni, ezért a turisztikai attrakciókat látogatóbarát módon szükséges fejleszteni. A turisztikai attrakciók versenyképességének fontos, ennek ellenére mégis sokszor méltatlanul háttérbe szorított összetevője az attrakció környezete. Egyetlen turisztikai attrakció fejlesztése sem lehet sikeres szűkebb környezetének fejlesztése nélkül, az attrakciók mindenkori fejlesztése tehát annak környezetére is ki kell terjednie. Hiába lenne képes adott turisztikai attrakció önmagában felkelteni a turisták érdeklődését, ha környezete rendezetlen, és a kulturált parkolás feltételei sem biztosítottak, nem számíthat nagyobb látogatottságra. A kistérség számos turisztikai attrakciójának környezete elmarad a turizmus támasztotta minőségi igényektől, így a vonzerők fejlesztése mellett a turisztikai attrakciók környezetének fejlesztése is indokolt. A prioritáson belül megvalósítandó intézkedések: 1.1. Intézkedés A turisztikai vonzerők látogatóbarát fejlesztése 1.2. Intézkedés A turisztikai vonzerők környezetének fejlesztése 4.2.1. Intézkedés: A turisztikai vonzerők látogatóbarát fejlesztése A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja: •

A

kistérség

fürdői

korszerű

infrastruktúrával

és

minőségi

szolgáltatásokkal

rendelkezzenek •


•


•


•


Az intézkedés célja és indoklása

90

Terra Studio Kft.


A kistérség gazdag turisztikai vonzerőkínálattal rendelkezik, mely kihasználtsága alacsony. Ez elsősorban – több egyéb tényező mellett – a turisztikai vonzerők elhanyagolt állapotára, hiányos infrastruktúrájára, és látogatóbarát bemutathatóságának hiányára vezethető vissza. A kistérség turizmusának versenyképessége szempontjából létfontosságú, hogy ezek a turisztikai értéket hordozó, azonban nem megfelelő módon bemutatott, jelen állapotukban turisztikai termékként nehezen „eladható” vonzerők – különös tekintettel a kistérség gyógyfürdőire, kastélyaira és kúriáira – valódi, közkedvelt látnivalóvá váljanak. A már meglévő attrakciók fejlesztése mellett ugyanakkor szükség van új turisztikai attrakciók kialakítására is, mellyel ez idáig turisztikailag kevésbé frekventált területek, illetve települések is bekapcsolódhatnak a turizmus vérkeringésébe. Az intézkedés tartalma Ezen intézkedés keretében új turisztikai attrakciók létrehozására, valamint a már meglévők fejlesztésére kerül sor. A turizmus legújabb trendjeinek megfelelően mindkét esetben hangsúlyos szempontként jelenik meg a fejlesztések látogatóbarát jellege, amely az adott attrakció mindenki számára lehetővé tevő látogathatóságát és az attrakcióhoz fűződő ismeretanyag sokoldalú és élvezetes bemutathatóságát teremti meg. A Békési kistérségben a legaktuálisabb vonzerőfejlesztés a fürdők színvonalasabbá tétele. Két fürdő esetében ez a folyamat már megindult. Ennek eredményeként a gyomaendrődi Liget fürdő egy magasabb igényeket is kielégítő, térségi vonzerőn túlmutató gyógyászati és strandfürdő komplexummá vált, míg a mezőberényi strandfürdő fejlesztésénél a helyi, illetve térségi vonzerő megerősítése a cél. A két fejlesztés nem jelent konkurenciát egymás számára. A térségben a békési városi fürdő két funkciójának szétválasztása és különálló fejlesztése még hátra van. A városi létesítmény gyógyfürdő jellegének megtartása és színvonalának jelentő fejlesztése mellett a Dánfoki területen megvalósuló wellness centrum és uszoda térségi funkciókat fog ellátni. A fürdő létesítmények fejlesztése mellett előtérbe helyezendők a népi és egyéb építészeti értékek felújítás és megfelelő használata. Fontos volna, hogy olyan építészeti értékek, mint a megyei kezelésben lévő bélmegyeri Wenckheim-Holyos kastély és a tarhosi Zenepavilon találják meg állandó funkciójukat. A meglévő és működő turisztikai vonzerőket érdemes kiegészíteni más tevékenységeket lehetővé tevő ingatlanokkal és funkciókkal, annak érdekében, hogy a vendégek hosszabb tartózkodását több program és tevékenység alapozhassa meg. Ilyen lehet a bélmegyeri vadászkastély lovas infrastruktúrájának kiépítése. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatására a turisztikai termékek vonzereje nő. Megnövekszik a hazai és külföldi látogatók száma és tartózkodási ideje. A differenciált jellegű projektekkel (pl. fürdők) a fejlesztések megtalálják vendégkörüket és nem jelentenek konkurenciát egymás számára. A helyi adottságok és erőforrások ily módon megvalósuló jobb kihasználásával a kistérség

91

Terra Studio Kft.


turisztikai kínálatának versenyképessége javul, a helyi bevételek emelkednek, a létesített új és színvonalában jelentős fejlesztésen átesett attrakcióknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre, ami csökkenti a munkanélküliséget és javítja a térség népességmegtartó képességét. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai: Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek: •

A kistérség fürdőinek fejlesztése (pl.: kiszolgáló épületek rekonstrukciója, bővítése, gyógyászati részleg, medencék, vízforgatók, élményelemek, balneológiai eljárások létrehozása és fejlesztése, stb.)

•

Meglévő turisztikai vonzerők fejlesztése (pl.: ingatlanfejlesztés, gyűjteménybővítés, interaktív

bemutatórendszerek

kiépítése,

információs

táblák

elhelyezése,

akadálymentesítés, stb.) •

Új turisztikai attrakciók létrehozása (pl.: szabadidőközpont, tematikus park, tanösvény, ökoturisztikai látogatóközpont, wellness-központ stb.)



•

Civil szervezetek

•

Vállalkozások

•

Megyei Területfejlesztési Tanács




NFT ROP 1.1. – Turisztikai vonzerők fejlesztése (jelenleg felfüggesztve)

NFT ROP 1.2. – Turisztikai fogadóképesség javítása – 2. komponens: Vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (jelenleg felfüggesztve)

NFT ROP 2.2. – Városi területek rehabilitációja (kulturális, szabadidő és sportlétesítmények kialakítása) (jelenleg felfüggesztve)

INTERREG IIIA Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegro Határon Átnyúló Együttműködési Program – 1.2. intézkedés – A környezetvédelem és az árvízmegelőzés területén fellelhető közös kihívások kezelése

Térségi projektek listája:

92

Terra Studio Kft.


A projekt címe:


A Békési Gyógyfürdő bővítése és komplex 125 millió

A megvalósítás tervezett ideje 2008

rekonstrukciója A gyomaendrődi Liget Fürdő fejlesztése (bejárat, 90 millió

2006 első fele

parkoló, buszforduló, csúszda) A

gyomaendrődi

Liget

Fürdő

bővítése 300-400 millió

2013-ig

gyógyszállóval A Liget fürdőhöz kapcsolódóan 10 apartmanház

70 millió

2013-ig

felépítése Kiszolgáló épület bővítése, étterem kialakítása a 5 millió

2013-ig

Mezőberényi Strandfürdőben Istálló

és

karám

építése

a

Bélmegyeri 40 millió

2010

Dánfoki Üdülőközpont – turisztikai- üdülő- és 20 millió

2007

Vadászkastély mellett rekreációs központ kialakítása (kölcsönzőhelyek, információs pont stb. ) Gyomaendrődi

Városi

Sportcsarnok 45 millió

2006

infrastrukturális 82,6 millió

2006

akadálymentesítés és felújítás Sportkomplexum

szükséges

fejlesztése Békésen A

bélmegyeri

Wenckheim-Holyos

kastély nem becsülhető

rekonstrukciója és hasznosítása A

Békés-Dánfokon

épülő

sportkomplexum cca. 10 millió

2008

kiegészítő szolgáltatásainak megépítése 4.2.2. Intézkedés: A turisztikai vonzerők környezetének fejlesztése A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja: •


•


•


•


Az intézkedés célja indoklása

93

Terra Studio Kft.


A turisztikai attrakciók fejlesztése nem korlátozódhat csak magának a vonzerőnek a fejlesztésére, komplex módon a fejlesztésnek az attrakció környezetére is ki kell terjednie. Egy önmagában jelentős turisztikai értéket képviselő attrakció is csak abban az esetben válhat a turisták kedvelt célpontjává, ha a környező településkép megjelenése is vonzó, a zöldfelületek igényes kialakításúak, s az attrakció környékén adottak a kulturált parkolás feltételei. Ha környezete rendezetlen, elhanyagolt, az riasztólag hat a turistákra és az attrakció sokat veszíthet vonzerejéből.

Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretén a turisztikai attrakciók környezetének fejlesztését valósítja meg településkép javítást, zöldfelület-fejlesztést, valamint parkolási lehetőségek kialakítását. Az intézkedés keretében megvalósítandó fejlesztések hozzájárulnak, hogy a turisztikai vonzerők felértékelődjenek,

a

látogatók

szemében

még

vonzóbbá

váljanak.

Az

attrakciók

környezetének fejlesztésével az attrakciók települési, táji szövetbe történő kulturált beillesztésére kerül sor, amely fejlesztési folyamatnak az előnyét a turisták mellett a helyi lakosok is élvezhetik. A megfelelő parkolási lehetőségek kialakításával elkerülhető a forgalmi fennakadások kialakulása, a szomszédos utcák zsúfoltsága, a zöldfelületek károsítása. Az attrakciók környezetében található zöldfelületek kulturált rendezésével javul a településkép és a helyi lakosok közérzete. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatásaként a települések közterületeinek rendezettsége javul, a zöldfelületek nagysága növekszik mind a településközpontokban mind, pedig a turisztikai attrakcióinak közvetlen közelében. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai: Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek •

Zöldfelület-fejlesztés

•

Településkép javítás

•

Parkolási lehetőségek fejlesztése

•

Vasútállomások, autóbusz-állomások turisztikai céloknak megfelelő felújítása



•

Civil szervezetek

A megvalósítás lehetséges forrásai: Békés Megyei Területfejlesztési Tanács Területi Kiegyenlítést Szolgáló Beruházások támogatása (TEKI)

94

Terra Studio Kft.


NFT ROP 2.1.3. – Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása / helyi tömegközlekedés infrastruktúrájának fejlesztése (jelenleg felfüggesztve)

NFT ROP 2.2. – Városi területek rehabilitációja (1. komponens: városrehabilitáció) (jelenleg felfüggesztve)


Várható költségek (Ft) A megvalósítás tervezett ideje A gyomaendrődi Liget fürdő környezetének cca. 30 millió 2006 rendezése (parkoló , bejárat)

A köröstarcsai tereprendezése

4.3.

PRIORITÁS:

kikötő

A

környezetének 10 millió

TURISZTIKAI

SZOLGÁLTATÁSOK

ÉS

KÍNÁLATI

PROGRAMCSOMAGOK FEJLESZTÉSE

A prioritás indoklás és tartalma: A harmadik prioritás már feltételként kezeli a turisztikai termékké fejlesztett vonzerőket, ugyanakkor abból az alaptételből indul ki, hogy a turisztikai attrakciók önmagukban a látogatás céljaként jelennek meg és nem elegendőek a látogatók tartózkodási idejének növeléséhez és a visszatérési hajlandóság felkeltéséhez. Ezek feltétele a turisztikai szolgáltatások igényeknek megfelelő színvonalra emelése és a turisztikai termékek magasabb szervezettségi fokának elérése azzal, hogy programcsomagokba szervezik azokat. A turisztikai szolgáltatások között elsődleges a megfelelő számú és kategóriájú szálláshelyek biztosítása. A Békési kistérség elsődleges vonzereje, annak természeti adottságaiból fakad, amelyek az aktív turisztikai ágazatokon keresztül válik turisztikai programlehetőséggé. A tevékenység jellegénél fogva nem a legmagasabb minőségű szálláslehetőségeket igényli viszont azokat kellően nagy számban s változatos formában (kemping, csoportos szálláshely, apartmanok). Az aktív turizmus elsősorban a csoportos és fiatalabb korosztály és a családosokat vonzza a kínálatot ezekhez a célcsoportokhoz kell alakítani. A kistérség magasabb igényszinttel rendelkező vendégeket vonzó attrakciói a termál és gyógy fürdők, valamint a vadászturizmus. A fürdő jelenleg Gyomaendrődön rendelkezik olyan potenciállal, hogy a célcsoport reálisan megcélozható a magas színvonalú szálláshelyek kialakításán keresztül. Emellett a tervezett fürdőfejlesztésre Békésen épülhet hosszabb távon, a vadászturizmus kiemelkedő szolgáltatásait pedig Bélmegyeren van mód kialakítani. A szálláshelyek mellett alapvető elvárás a látogatók részéről a hideg és melegkonyhás ellátás biztosítása az attrakciók közelében. Az aktív turisztikai ágazatok esetében jelentős eszközigény jelentkezik, amely – különösen családos körtúrák esetén, vagy nagyobb csoportoknál nem biztosítható a látogatók részéről. Fontos hogy a turisztikai potenciál kihasználása érdekében a települések egy részén

95

Terra Studio Kft.


elérhetőek legyenek az aktív turizmushoz (víziturizmus, kerékpáros turizmus) szükséges eszközök. Ez azért is jelentős mert egyre többen preferálják a változatos, naponta újat kínáló programokat, amelyek ez esetben jelentős eszközigénnyel rendelkeznek. A változatos programkínálat iránti igényre megfelelő választ egy jól szervezett, tematikus és térségi programokat kínáló kiajánlható programcsomag gyűjtemény nyújthat. Szükséges, hogy a programcsomagok elemei rugalmasan változtathatók legyenek, az év legtágabb intervallumára kínáljanak tevékenységi lehetőséget. A prioritáson belül megvalósítandó intézkedések: 1.1. Intézkedés: A turisztikai programkínálat bővítése – területi és tematikus turisztikai programcsomagok, rendezvények kialakítása 1.2. Intézkedés: A térségi turisztikai programok összekapcsolása – kapcsolódás a tágabb térség turisztikai kínálatához 1.3. Intézkedés: A szálláshely kapacitás bővítése fejlesztése 1.4. Intézkedés: Egyéb turisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése

4.3.1. Intézkedés: A turisztikai programkínálat bővítése – területi és tematikus turisztikai programcsomagok, rendezvények kialakítása. A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja:




Növekedjen a térségen kívülről érkező turisztikai befektetők száma

Az intézkedés célja és indokoltsága

Növekedjék meg a térségbe látogatók tartózkodási ideje, az eltöltött vendégéjszakák száma

A speciális érdeklődési körű látogatóknak legyen lehetősége egy adott témakör köré szerveződő programsorozaton részt venni

Nyerjen speciális kulturális és rendezvénykaraktert a térség

A térségben egyenletesebb területi eloszlású legyen a programkínálat

A programkínálat erőteljes szezonalitása csökkenjen

Tény, hogy a történelmi emlékei, rekreációs lehetőségei miatt nemzetközi hírű turisztikai központokban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak azon programok és tematikus program csomagok összeállításának, amelyek miatt nagyobb számú látogató érkezik és a tartózkodási idő meghosszabbodik.

96

Terra Studio Kft.


A Békési kistérség rendezvényekben nem mondható szegénynek. Évente a többnyire helyi érdeklődésre számot tartó falunapok mellett 25 nyilvános, illetve meghívott vendégkörre támaszkodó

esetenként

térséghatáron

átnyúló

rendezvény

van

a

kistérségben13.

Ugyanakkor a kistérségi programkínálatról az alábbiak is elmondhatók: A programkínálat gyakorlatilag a települések felére koncentrálódik ezen belül is területileg erőteljesen egyenlőtlen megoszlásúak: a programok kb. 60%-a Gyomaendrődön bonyolódik, míg 1/6 része Békésen. A kistérség további négy településén évente egy-egy programot kínálnak (Mezőberény, (2); Tarhos; Köröstarcsa és Csárdaszállás. A meglévő és hagyományokkal rendelkező programok másik fontos jellemzője, hogy nem alkotnak sem területileg sem pedig szezonálisan szerveződő programcsomagot, így egységesen nem kiajánlhatók, ahogy az eddigiekben nem is készült a térség területét érintő programfüzet sem. A programok erőteljesen szezonálisak áprilistól októberig lebonyolódnak, a nyári időszakra esik a programok közel 80 %-a. Ugyanakkor még ebben az időszakban sem kapcsolhatók jelentősebb programok, pl. a gyógy- és fürdőturizmus bázisaihoz, ahol a résztvevők bázisa helyben adott. Az intézkedés tartalma Az intézkedésen belül elsődlegesen fontos, hogy valamilyen tág téma köré csoportosított programsorozat kerüljön kialakításra, amelyet a kistérség egységesen kész felvállalni (pl. Békés – kultúra a természet ölelésében). A térségi programkínálat egységes programsorozattá történő szervezésében a fő szerep a térség

két Tourinform

irodájáé

kell,

hogy

legyen,

akik

a

települések turisztikai

menedzsereivel működnek együtt. Az éves programról kiadvány készül, amely mint promóciós anyag használatos. A Békési kistérség éves programsorozatába beilleszthetők a már meglévő programok és újabbak is bekapcsolhatók. A programkínálat fejlesztésekor felmerül, hogy a térségben szükség van egy, a Békéscsabai Kolbászfesztiválhoz hasonló nagyságrendű országos vonzerejű rendezvényre. Ezt egy már meglévő programból, pl. Madzagfalvi Napok lehetne kialakítani vagy egy térségi jellegzetesség köré felépíteni (pl. evezős nap, valamilyen gasztronómiai jellegzetesség stb.). A

térségi

szervezettség

elsősorban

a

marketing

tevékenység

szervezésében

és

költséghatékonyságában jelent jelentős előrelépést. Fontos hogy bizonyos intervallumokban (pl. kéthetente) legalább egy jelentősebb esemény legyen a térségben, amelyek keretül szolgálhatnak a térségi tartózkodásnak és amely idő alatt a tematikus programcsomagok bármelyikén részt lehet venni. A fent már említett tematikus programcsomagok az ökoturizmus, természeti turizmus, aktív turizmus,

termál

és

gyógyturizmus,

kulturális

és

örökségturizmus

témakörében

szerveződjenek, mivel térségi szintű potenciállal ezek a turisztikai ágazatok rendelkeznek.

13

Lásd Helyzetértékelő fejezet 42-43. old.

97

Terra Studio Kft.


Szükséges megkeresni azokat a kulcs szervezeteket és vállalkozókat, akik képesek maguk köré szervezni a többi szolgáltatót is. Ehhez a sport egyesületek (vízisport), intézmények szakma hátteret tudnak biztosítani, míg a vállalkozók és szolgáltatók a valós megoldásokban vállalnak szerepet. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatásaként a térség programkínálata határozott karaktert nyer. A térségi szintű szervezettség elnyerésével a programsorozat idejében kiajánlhatóvá válik a megszokott csatornákon keresztül, amellyel kellően nagy nyilvánosság érhető el. A térségben kialakul egy évente ismétlődő program vázrendszer stabil programelemekkel és legalább egy országos horderejű programmal. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai: Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek

Egy tág térségi vonatkozású témakör köré szerveződő térségi szintű program sorozat összeállítása

Az egyes turisztikai ágazatok speciális programkínálatának javítása (nagyobb számú és különféle kategóriájú programok szervezése), állandó és igény szerint, csoportoknak szervezhető formában.

Az

egyes

ágazatokon

belüli

programok

csomagba

szervezése

rugalmas

megvalósíthatósággal Az intézkedés megvalósításában érintett szervezetek

a Békési kistérség települési önkormányzatai és azok társulásai

Békési Kistérség Többcélú Társulás – Térségi Iroda


Tourinform Iroda

turisztikai tevékenységet folytató vállalkozók

fürdők

Művelődési házak

rendezvényszervezők


NFT ROP 1.2. – Turisztikai fogadóképesség javítása – 2. komponens: Vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (jelenleg felfüggesztve)

Térségi projektek listája:

98

Terra Studio Kft.


A projekt címe



Kistérségi szinten szervezett éves cca. 1,5 millió programsorozat és annak promóciós kiadványának megvalósítása (példányszám: 3 000)

2007

4.3.2. Intézkedés: A térségi turisztikai programok összekapcsolása – kapcsolódás a tágabb térség turisztikai kínálatához A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja:





Az intézkedés célja és indokoltsága

A térségi programok integrálása a Békés megyei és Körös-vidéki és határon átnyúló turisztikai programkínálatba

A megye és a tágabb térség jelentős vonzerővel rendelkező turisztikai központjainak látogatói (pl. Gyula, fürdő) tartózkodásuk idején kapcsolódjanak be a Békési kistérség területén folyó turisztikai tevékenységekbe is.

A térség- és országhatáron túlmutató aktív turisztikai útvonalak (folyók, kerékpárutak, túra útvonalak) ne csak fizikai kapcsolatot jelentsenek a szomszédos területekkel

Egy mesterségesen létrehozott település konglomerátum önmagában és környezetétől elválasztva csupán tervezési statisztikai egységként létezik. A turisztika egyike azoknak a gazdasági ágazatoknak, ahol az szervezi keretek és hatáskörök mesterségesen kerülnek lehatárolásra, de a tevékenységek jellemzően túllépnek azok hatáskörén és tervezési terület határain. Bizonyos területhatárokat figyelembe nem vevő turisztikai ágazatok esetében alapvető fontossággal bír a térségen átnyúló együttműködés. Ilyenek a vízi turizmus, kerékpár

turizmus,

gyalogos

turizmus.

Ugyanilyen

térségi

határokon

átnyúló

együttműködésre ad lehetőséget a kulturális örökségek köré szerveződő tematikus túraútvonalak szervezése : templom járás, kastélyturizmus. Az intézkedés tartalma A térségen határain átnyúló turisztikai programok szervezésének elsődleges feltétele a különféle ágazatok programjait szervező vállalkozások, intézmények, civil szervezetek stb. kapcsolatfelvétele és együttműködése a megye más, hasonló tevékenységű szervezeteivel. A kistérség attrakcióit érdemes együttesen kiajánlani a megye kiemelt turisztikai vonzerőivel:

99

Terra Studio Kft.


Konkrét lehetőség például a középtávra tervezett békéscsabai repülőtér beindítása és működtetése kapcsán Gyulán megvalósuló legmagasabb kategóriájú fejlesztésekhez kapcsolni a Bélmegyeri Vadászkastély szolgáltatásait és az ott, a tervek szerint elérhető egyéb aktív turisztikai szolgáltatásokat. A kistérségi határon átnyúló szervezeti kapcsoltok mindenképen hatékonyabb marketing tevékenységet eredményeznek (pl. viziturizmus, kerékpárturizmus, gyógy és egyéb turizmus kombinálása stb.). A térségi szint feladata, hogy feltárja azokat a jellegüknél fogva több tervezési területeket – esetleg határon túli területeket is – érintő programlehetőségeket (vízi, kerékpáros gyalogos turizmus), amelyek a kistérséget is érintik, pl. határon átnyúló vízitúra útvonalak a Körösökön. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés nyomán a Békési kistérség programkínálata integrálódik a megyei és régiós kínálatba és bekerül a megyei, régiós programajánlókba. A megyei kiemelt vonzerők kínálatához kapcsolódóan a kistérség kínálata részévé válik a megyei kiemelt turisztikai célterületeknek, majd idővel a jelenleg kiemelt vonzerőktől függetlenül önálló életet lesz képes élni kialakítva speciális vendégkörét. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai: Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek

A kistérség határain átnyúló megyei, régiós, illetve határon átnyúló programok szervezése

A térségi kiadványok terjesztése a megye kiemelten fontos turisztikai központjaiban

Az intézkedés megvalósításában étintett szervezetek

Térségi, megyei, régiós Tourinform iroda(ák)


Békés megyei turisztikai egyesületek

Megyei Önkormányzat


GVOP 2.3.1.Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés szervezésének támogatása

100

Terra Studio Kft.


Térségi projektek listája: A projekt címe A

bélmegyeri

vadászkastély

Várható költségek (Ft) vadász nem becsülhető


programjának összekapcsolása a gyulai és gyomaendrődi gyógyászati turisztikai programokkal Térség és országhatáron átnyúló

nem becsülhető

2008

vízitúrák szervezése és kiajánlása pl. a békési, gyomaendrődi és szarvasi vízisport egyesületek együttműködésével.

4.3.3. Intézkedés: A szálláshely kapacitás bővítése fejlesztése A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja:

A szálláshely-kínálat a felmerülő igényeket legyen képes kielégíteni



Az intézkedés célja és indokoltsága:

Növekedjen a térségbe érkezők tartózkodási idejét

A térség turisztikai fejlesztéseinek hátterében az igényeknek megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshely szolgáltatások álljanak

A turisztikai program egyik fő céljai közé tartozik a térségbe látogatók számának növelése és tartózkodási idejük meghosszabbítása. Ennek a célnak egyik elérési módja a turisztikai vonzerők és színvonalának növelése a másik mindenképpen a turisztika egyik kiemelkedő háttér infrastruktúrájának a szálláshelyeknek a biztosítása. A Békési kistérség nem bővelkedik szálláshelyekben. A meglévő szálláshelyek koncentráltan a térség északi részén (Gyomaendrőd) helyezkednek el és a felső kategóriában teljesen hiányosak. Az alacsonyabb kategória szálláshelyei vagy nem is működnek vagy felszeltségük, színvonaluk kívánnivalót hagy maga után. A turisztikai vonzerők fejlesztése mellett az egyik legfontosabb stratégiai kérdés a különféle kategóriájú szálláshelyek biztosítása különösen, ha figyelembe vesszük a térségben tervezett turisztikai fejlesztések egyik vonalának (gyógyászati turizmus) magasabb illetve speciális szállásminőségre vonatkozó igényét.

101

Terra Studio Kft.


Az intézkedés tartalma A tevékenység tartalmaként a térségben tervezett fürdőfejlesztésekkel párhuzamosan a fizetőképes, magasabb igényeket támasztó vendégkör ellátását biztosító szálláshelyek kialakítása az egyik fő feladat. A magas színvonalú szálláshely nem csupán wellness szálló kialakítását jelentheti, hanem pl. szennyvízelvezetést biztosító csatlakozókkal ellátott kempingek kialakítását is, amelyek luxus-lakókocsik fogadására alkalmas (Gyomaendrőd – rövid távon; Békés – közép távon). A magas színvonalú szálláshelyek kialakítását nem csak a fürdővendégek, hanem a remélhetően fellendülő üzleti céllal a térségbe érkezők elszállásolása is indokolja. Hasonlóan kiemelt kategóriájú szálláshely alakítható ki a már jelenleg is igényes vendégkörnek fenntartott Bélmegyeri vadászkastély továbbfejlesztésével. A fürdőfejlesztésekhez köthetően magasabb kategóriában végrehajtott fejlesztések mellett lényeges az alacsony és közepes minőségű szálláshelyek nagyobb számú biztosítása. Elengedhetetlen kemping kialakítása, illetve apartman házak építése vagy meglévők felújítása (pl. Mezőberény, Békés) is. Az aktív turizmus jellemzően nem a magas igényeket kielégítő szálláshelyekre koncentrál, viszont mivel az ilyen típusú tevékenységek (vízitúra, kerékpártúra, gyalogtúra) elsősorban csoportos szervezésűek hogy egy-egy táborhelyen fontos, hogy nagy létszámú csoportok legyenek elhelyezhetők (Mezőberény Piknik park, Békés-Dánfok stb.). A kempingek, faházas táborszerű szállás lehetőségek alkalmasak az ilyen jellegű turisztikai tevékenységek szálláshelyeinek biztosítására. A fent említett mindkét turizmus ágazathoz kapcsolódhat a falusi szálláshelyek számának és minőségének növelése. A térségben jelenleg is foglakoznak falusi vendéglátással, ennek a szállásadási formának a képzési háttere is megvan Gyomaendrődön. Az intézkedés várható hatása A fejlesztés hatásaként jelentős mennyiségi és minőségi ugrás történik a kistérség szálláshelykínálatában. A térség alkalmassá válik a nagyobb költési potenciállal rendelkező vendégek fogadására és ezzel növekedik a szállásadók és egyéb szolgáltatók bevétele. Emellett a csoportos igényeket kielégítő téliesített szálláshelyek nagyobb számban állnak rendelkezésre, így az aktív turisztika kialakítandó bázisainak kihasználtsága jelentősen növelhető és időben egyenletesebbé tehető. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai: Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek

Felső kategóriás szálláshelyek számának növelése a kiemelkedő turisztikai attrakciók közelében

Alsó és középkategóriás szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése

A falusi turizmus szálláshelyeinek bővítése

102

Terra Studio Kft.



helyi szállásadók

vállalkozók

közoktatási intézmények

települési önkormányzatok

A megvalósítás lehetséges forrásai:

DARFT Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat



NFT ROP 1.2. – Turisztikai fogadóképesség javítása – 1. komponens: szálláshelyek fejlesztése (jelenleg felfüggesztve)

NFT AVOP 3.1. Vidéki jövedelemszerzés lehetőségeinek bővítése - falusi turizmus fejlesztése (jelenleg felfüggesztve)



Mezőberény Piknik-park – üdülő- és rekreációs 50 millió


központ kialakítása A gyomaendrődi Strandfürdő gyógyszállóval 300-400 millió

2013

való bővítése A 10 appartmanház építése gyomaendrődi 70 millió

2013

Liget fürdő területén A Hidashát Rt. vendégházának fejlesztése 30 millió

2007

Gyomaendrődön A

Bélmegyeri

Vadászkastély 25 millió

2008

szálláskínálatának minősége fejlesztése –– magasabb szintű minősítés elérése

103

Terra Studio Kft.


4.3.4. Intézkedés: Egyéb turisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja:




Az intézkedés indokoltsága

A turizmus háttér infrastruktúrájának teljes körű biztosítása

A helyi szolgáltatók és termelők turizmusba történő teljes körű bevonása

A turisztikai vonzerők értékét minden esetben növeli, ha közvetlen környezetükben a látogatók kényelmét, ellátását és eszközszükségletét kielégítő szolgáltatások rendelkezésre állnak. Ugyanakkor ezek a szolgáltatások jelentik a turisztikából származó legjelentősebb helyi jövedelemforrást. Ez különösen fontos egy olyan kistérségben, ahol a gazdaság jövedelemtermelő képessége alacsony és a turisztikában a látogatottság mértéke az eddigiekben nem indokolta, illetve nem volt képes fenntartani ezeket a kapcsolódó szolgáltatásokat. A

melegkonyhás

éttermi

szolgáltatások

elsősorban

vállalkozói

tulajdonban

és

működtetésben vannak, fejlesztésük pedig szigorúan a vendégszám és a vásárlóerő növekedés függvénye. Fontos, hogy a legkisebb településektől eltekintve mindenhol legyen melegkonyhás étkezési lehetőség, akár önkormányzati intézményekben is, ahol esetlegesen rendelésre csoportos étkeztetés megoldható. Az aktív turisztikai tevékenységek szinte mindegyike eszközigényes, amelyek egyes típusai nem könnyen szállíthatók. A látogatók kényelméhez nagyban hozzájárul ha, ezek az eszközök (kajak, kerékpár stb.) helyben elérhetők a bérlőhelyeken. A szolgáltatás elérhetősége elsősorban a családos látogatókat érinti, de iskolai csoportok turisztikai célpont választásánál is fontos szempontként jelentkezik. Az intézkedés tartalma Az attrakciók fejlesztésén és a szálláshely kapacitásbővítésen túl a fő fejlesztési feladat a helyi lakosság és a térségbe látogatók ellátását és informálását segítő szolgáltató hálózat kiépítése. Az intézkedésen belül kiemelt jelentőségű elem, hogy a legkisebb településen is legyen

irányító

táblával

jelzett

információs

pont

(a

jelentősebb

idegenforgalmi

látványosságokhoz kötődően vagy az önkormányzati hivatalban). A legfontosabb turisztikai vonzerők közelében szükséges turisztikai jellegű információkat tartalmazó táblák kihelyezése a látogatók pontos tájékoztatása céljából.

104

Terra Studio Kft.


Mivel a Békési kistérség kiemelt fontosságot nyernek olyan aktív turisztikai tevékenységek, amelyek jelentős eszközigénnyel bírnak. A vízitúrázás és kerékpározás eszközöket a látogatók akkor hozzák magukkal, ha ez a szándékolt fő tevékenységük a térségben. Kiegészítő programelemként csak akkor veszik igénybe, ha az eszközök helyben bérelhetők (egy napos holtág bejárások, kerékpáros körtúrák). A turisztika kiemelt központjaiban javasolt biztosítani az eszközök hozzáférhetőségét és szállításának háttér infrastruktúráját. A szolgáltatások végezhetők az önkormányzat tulajdonában lévő és kiszerződött eszközállománnyal, illetve magán tulajdonban lévő eszközökkel is. A kiemelt turisztikai látványosságok közelében a célcsoport jellegének megfelelő éttermi, gyorséttermi, illetve büfé szolgáltatást javasolt működtetni. (Strandoknál büfék és önkiszolgáló éttermek; gyógyfürdők esetében magasabb kategóriájú éttermek). Az attrakció, illetve a tevékenység meghatározza a vendégkör vásárlóerejét és a folytatott tevékenységgel

összeegyeztethető

szolgáltatási

típust

ennek

megfelelő

szolgáltató

biztosítása feltétele a vendégkör megtartásának és az adott turisztikai ágazaton belüli versenyképesség megőrzésének. Mindemellett fontos, hogy a térség kézműves termékeket előállító mesterei lehetőséget kapjanak termékeik értékesítésére a turisztikai attrakciók közelében. Erre lehetőséget biztosíthatnak a helyi vendéglátók, illetve a fürdők bejáratánál elhelyezett, egységes design alapján készült mobil üzlethelyiségek. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatásaként megnő a turisztikai szolgáltatók száma, és szolgáltatásuk színvonala erősödik. a munkaerő egyre nagyobb százaléka talál megélhetést a turizmus különféle

szolgáltatásiban,

amelyek

jövedelmezősége

a

növekvő

forgalommal

párhuzamosan évről évre javul. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai: Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek

Vendéglátóhelyek fejlesztése

Információs szolgálat létrehozása

Eszközbérlési lehetőségek bővítése

Helyi kézműves termékek, hungarikumok bemutatása, értékesítése


Vendéglátó egységek

Turisztikai szolgáltatók

Települési önkormányzatok

Tourinform Iroda

105

Terra Studio Kft.



DARFT Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (TRFC)



NFT ROP 1.1. – Turisztikai vonzerők fejlesztése – 4. komponens: múzeumok látogatóbarát fejlesztése (jelenleg felfüggesztve)

NFT ROP 1.2. – Turisztikai fogadóképesség fejlesztése – 2. komponens: vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (jelenleg felfüggesztve)

NFT AVOP 3.1. – Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése – kézműipari tevékenységek fejlesztése


Várható költségek (Ft) A megvalósítás tervezett ideje

Sétahajózási szolgáltatás visszaállítása a Kettős nem becsülhető

2007

Körösön Térségi

kézműves

termékek,

hungarikumok településenként 4 millió

2013-ig

értékesítését szolgáló mobilstandok hálózatának létrehozás a kistérség városi településein és nagyobb forgalmú üdülőterületein Kajak és kenubérlés infrastrukturális hátterének 20 millió

2006

megteremtése Gyomaendrődön

106

Terra Studio Kft.

4.4.


PRIORITÁS: A TURISZTIKAI MARKETING FEJLESZTÉSE

A prioritás indoklása és tartalma A turisztikai marketing fejlesztése elsősorban a turisztikai vonzerők és a turisztikai szolgáltatások fejlesztésének kiegészítő és nélkülözhetetlen prioritása. Napjainkban a területi marketing szerepe felértékelődésének lehetünk szemtanúi, melynek kiváltója, hogy a globalizáció hatására a földrajzi helyek kénytelenek bekapcsolódni a települések és térségek nemzetközi versenyébe és részt venni a pénzügyi forrásokért, a befektetőkért folytatott küzdelembe. A piacgazdaság és a fogyasztói társadalom globális térnyerésével párhuzamosan a marketing-tevékenység a mindennapi élet részévé vált, a gazdasági élet valamennyi szegmensében, ahol az adás-vétel valamilyen formája megjelenik, kiemelt jelentőséggel bír. Bármilyen turisztikai termék eladása szintén marketingtevékenység segítségével történik, vagyis szerepe a turizmusban is meghatározó. A hazai és a nemzetközi desztinációk is egyre intenzívebb marketingtevékenységgel népszerűsítik magukat, mert a kiéleződő versenyben a korábbi tevékenység szinten tartása is lemaradáshoz vezet. A települési és területi önkormányzatoknak rá kellett ébredniük arra, hogy a korábbinál sokkal kezdeményezőbb szerepet kell játszaniuk a gazdaság fejlődési folyamataiban. Nem elég ellenőrizni a fejlődést, de hatékonyan elő is kell segíteni a beruházásokat, a tőke odaáramlását. Ma már az önkormányzatok is világosan látják, nem elegendő a külföldi befektetőkre és a turistákra várni, hanem jól kitervelt stratégiával kell harcba szállni mind tömegesebb meghódításukért. A Békési kistérség a turizmus számos területén jó adottságokkal rendelkezik, és néhány terméke regionálisan is jól ismert és elismert, ennek ellenére a kistérségnek mindeddig nem sikerült széles körben ismertté válnia, így a helyi gazdaság fontos erőforrása áll kihasználatlanul. A turisták még mindig semmilyen képpel sem tudják a kistérséget azonosítani. Ezek okai a kistérség településeinek, illetve magának a kistérség önálló arculatának hiányára, és a területi marketing tevékenységek hiányosságaira vezethetők vissza, az országos szintű promóció során mindeddig nem sikerült vonzó, egységes turisztikai arculatot kialakítani. A marketingtevékenység alacsony hatékonyságához nagymértékben hozzájárul a marketing eszközök elégtelensége, melynek következtében a kistérség turisztikai kínálatáról nem jutnak el a szükséges információk a célcsoportokhoz. Kevés a kistérség turisztikai kínálatát népszerűsítő tájékoztató anyag, melyek túlnyomó része nyomtatott marketing eszköz, a gyors és szerteágazó információkat biztosító on-line marketing eszközök terén jelentős elmaradás mutatkozik.

107

Terra Studio Kft.


A kistérség turizmusának eredményes fejlesztése érdekében tehát elengedhetetlen alapkövetelmény a megfelelő marketing-tevékenység minél szélesebb körben való kiterjesztése és alkalmazása. Ezen a téren a kistérségben fontos lépések történtek, de a további fejlődés egy intenzívebb, átgondoltabb és összehangoltabb marketing-tevékenység kialakítását követeli meg, amely a turizmusfejlesztésben érintett szervezetek egyik legfontosabb feladata. A prioritáson belül megvalósítandó intézkedések: 1.1. Intézkedés Marketingstratégia készítése, a kistérség egységes megjelenésének támogatása 1.2. Intézkedés A marketingeszközök fejlesztése

4.4.1. Intézkedés:

Marketingstratégia

készítése,

a

kistérség

egységes

megjelenésének támogatása A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja: •


•


•


Az intézkedés célja és indoklása Napjaink turizmusában a marketingnek megkülönböztetett szerepe van, megfelelő marketingtevékenység hiányában a kistérség és turisztikai termékei ismeretlenek maradnak a befektetők és a turisták körében, melynek folyományaként a kistérség a versenyképes turisztikai kínálat ellenére sem lesz képes a turisták és a tőke kedvelt célterületévé válni. A hatékony marketingtevékenység legfontosabb ismérve, hogy nem spontán módon, hanem egy jól megtervezett marketingstratégia szerint kerül végrehajtásra. Ennek megfelelően a kistérségre vonatkozóan is szükséges marketingstratégiát kidolgozni, amelynek a turisztikai termékek célcsoportjainak kiválasztására és az ehhez illeszkedő marketingcsatornák meghatározására, illetve a kistérség arculatának megtervezésére is ki kell terjednie. A marketingtevékenység javításában lényeges elem, hogy a kistérség turisztikai szolgáltatói növeljék a külön-külön végzett marketingmunkák közötti összhangot, s a piacon – a nagyobb siker érdekében – egységesen jelenjenek meg.

108

Terra Studio Kft.


Az intézkedés tartalma Az intézkedés a kistérség marketingstratégiájának elkészítését, valamint ennek keretén belül a kistérség önálló arculatának kialakítását valósítja meg. Az intézkedés megvalósulásával megteremtődnek a kistérség hatékony marketingtevékenységének a feltételei, melynek eredményeképpen a kistérség turisztikai kínálata és termékei eljutnak a potenciális célcsoportokhoz, a kistérség, mint turisztikai termék iránti kereslet megnövekszik, amely végső soron a turistaforgalom és így a turizmusból származó bevételek, továbbá a turisztikai célú befektetések megnövekedéséhez vezet. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatásaként a kistérség meghatározott fejlesztési elvek mentén kiépült stratégia szerint hajtja végre marketing tevékenységét, amelynek jelentős szerepe van a annak hatékonyságában. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai: Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek •

Stratégia készítése



•

Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság

•


•

Tourinform irodák

•

Civil szervezetek

•

Vállalkozások




A Békési kistérség turisztikai marketing cca. 3 millió Ft stratégiájának kidolgozása


109

Terra Studio Kft.


4.4.2. Intézkedés: A marketingeszközök fejlesztése A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai: Az intézkedés következő részletes célok megvalósulását szolgálja: •


•


•


Az intézkedés célja és indoklása A turisztikai attrakciók, termékek eladhatóságát, azok széles körben történő megismertetését nagyban befolyásolják a turisták informálásához szükséges marketingeszközök. A kistérség turisztikai kínálatát népszerűsítő marketingeszközök sem minőségi, sem mennyiségi tekintetben nem felelnek meg napjaink követelményeinek, amely leginkább a kiadványok, térképek információinak elavultságában, nem versenyképes külső megjelenésében, az információs táblák hiányában, illetve az on-line gyors és szerteágazó információkat biztosító szolgáltatások akut hiányában mutatkozik meg. A kialakulóban lévő információs társadalom egyik fundamentumát jelentő Internet megjelenésével és rohamos terjedésével a hálózati értékesítés, illetve megjelenés napjainkra mindinkább teret nyerő marketingcsatorna lett, a turisták egyre inkább a világhálón szerzik be az utazási döntések meghozatalához szükséges információkat. Mindezekből egyértelműen következik az on-line marketing eszközök kiemelt fejlesztésének a szükségessége. Emellett természetesen egyaránt szükség van a hagyományos marketingeszközök fejlesztésére is. Az intézkedés tartalma Az intézkedésen belül konkrétan meghatározott tevékenységek a kistérség turisztikai kínálatának internetes megjelenítését, kiadványok, promóciós anyagok elkészítését, valamint köztéri információs és üdvözlő táblák kihelyezését foglalják magukba. Az idegenforgalmi marketingtevékenység következő eleme a kínálat eljuttatása a fogyasztóhoz. Az egész idegenforgalmi fejlesztés sikeressége jelentős részben a marketingkommunikáció sikerességén múlik. A folyamat költségigényes, melynek finanszírozása három lépcsőben valósítható meg: •

A kezdeti lépésekben helyi, térségi forrásból, a települések által, kistérségi és megyei szinten. Elsősorban a terület turisztikai imázsának megalapozása, idegenforgalmi attrakcióinak, programjainak bemutatása, kisebb mértékben a szálláslehetőségek ismertetése történik ekkor.

110

Terra Studio Kft.

•


A turizmus élénkülésével egyre fokozottabban bevonhatók a propagandatevékenység finanszírozásába az abban érdekeltté váló vállalkozások, ekkor már a magántőkéből megvalósult szálláshelyek, vendéglátóegységek, programok kapnak nagyobb hangsúlyt.

•

Egy szint után a folyamat teljes egészében a vállalkozói bevételekből finanszírozható, eddigre a kistérség idegenforgalmi vállalkozásai megerősödnek, a forgalom olyan szintet ér el, ami lehetővé teszi a piaci alapon történő turizmusfejlesztést.

A programcsomagok reklámozásába minden eszközt be kell vonni. Ilyenek pl.: •

A Magyar Turizmus Rt. külföldi és belföldi kiadványaiba való bekerülés

•

Kedvcsináló

országos

médiakampány

szervezése.

Sajtóban

való

megjelenés,

rendszeres szerepeltetés a helyi és az országos médiumokban •

Az utazási irodák a megyében és Budapesten, promóciós anyagok terjesztése, kapcsolattartás

és

közvetítés

a

fogyasztó

és

a

szolgáltatók

(szálláshely,

programszervezők) között •

A kistérség megjelenítése minél több fórumon, turisztikai vásárokon, bel- és külföldi szakkiállításokon (Tourinform Irodák)

•

A kistérség városai külkapcsolatainak, testvérvárosi partnerségeinek fölhasználása a helyi idegenforgalmi kínálat propagálására

•

Internetes honlap és hirdetési lehetőségek

Az intézkedés várható hatása A korszerű, színvonalas marketingeszközök alkalmazásával a potenciális látogatók szélesebb köre érhető el. A turisztikai marketing tevékenység célcsoportjainak körültekintő meghatározása (ami a marketing stratégiai feladata) és az ezek eléréséhez szükséges leghatékonyabb eszközök meghatározása és alkalmazása növeli a keresletet a Békési kistérség turisztikai termékei iránt, miáltal növekszenek a turizmusból származó bevételek. Ezen túlmenően a marketingeszközök – a programcsomag-kínálat bővülésével együtt – hozzájárulnak a turisztikai szezon kiterjesztéséhez, amely megteremti a kapacitások optimálisabb kihasználásának feltételeit. B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai: Az intézkedés keretében megvalósítani tervezett tevékenységek •

A turisztikai szolgáltatók internetes megjelenésének biztosítása

•

Kistérségi turisztikai honlap kialakítása, melynek tartalmi részei:

Adatbázis a helyi turisztikai látnivalókról, programokról

Adatbázis

az

elérhető

szolgáltatásokról

(fürdők,

strandok,

túraszervezők,

szálláshelyek, vendéglátóhelyek, Tourinform irodák, stb. szolgáltatásai)

Eseménynaptár

Közlekedési kapcsolatok ismertetése

111

Terra Studio Kft.


Képek, fényképek

•

Kiadványok, turistatérképek, egyéb promóciós anyagok készítése

•

Köztéri információs és üdvözlő táblák kihelyezése



•

Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság

•


•

Tourinform irodák

•

Civil szervezetek

•

Vállalkozások




NFT GVOP 4.2.1. – Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis-és középvállalkozások számára

NFT GVOP 4.2.2. – Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése



A Békési kistérség turisztikai vonatkozású internetes honlapjának elkészítése és fenntartása Eu turizmus, Békés (internetes megjelenítés) – folyamatban A Békési kistérség turisztikai kínálatát bemutató kiadvány elkészítése és terjesztése (2000 pld) Térségi tematikus programlehetőségek promóciós kiadványának elkészítése és terjesztése

1,5 millió


337 000

2006

1 millió

2006

Turisztikai 1 millió

ágazatonként: 2010

112

Terra Studio Kft.


5. MELLÉKLETEK 5.1.

SZÁLLÁSHELYEK A BÉKÉSI KISTÉRSÉGBEN

Település ek

Szálláshelyek

Jelleg

Kategória Férőhel Kihasználts y (fő) ág (%)

Nyitva tartás

Szobaárak

konyha, zárt parkoló

3000 Ft/fő/éj, 5000 Ft/2 fő/éj, 7000 Ft/3 fő/éj, 8000 Ft/4 fő/éj

Csendes Vendégház

magánszálláshely

Diós Tanya

falusi 4 magánnapraforg szálláshely ó

3

20

egész évben

magánszálláshely

0

6

30

egész évben

kollégium

0

75

100

egész évben

konyha

1200 Ft/fő/éj

kollégium

0

120

100

egész évben

étkezési lehetőség

1500 Ft/fő/éj

kollégium

0

80

100

egész évben

étkezési lehetőség

920 Ft/fő/éj

kollégium

0

90

100

egész évben

teakonyha

1500 Ft/fő/éj

Piroska Vendégház Szegedi Kis Békés István Református Gimnázium Kollégiuma Németh László Kollégium Speciális Általános Iskola Diákotthona Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakiskola és Gimnázium Kollégiuma Bélmegye Vadászház r

Csárda- Félhalmi holtág szállás horgásztanya 5.sz. holtág horgásztanya

0

4

20

egész évben

Szolgáltatások

panzió

2. oszt.

30

30

egész évben

magánszálláshely

0

15

30

egész évben

magánszálláshely

0

22

50

egész évben

főzési lehetőség, parkolás, madármegfigyel 3500 Ft/fő/éj és, kemence, állatsimogató 2400 főzési lehetőség Ft+áfa/fő/éj

étterem, különterem, pincebár, biliárdterem, szauna, teniszpálya, rendezvények, programok szervezése konyha, csónakázási lehetőség konyha, főzési lehetőség

4000 Ft/fő/éj

1000 Ft/fő/éj sátorhely 500 Ft/fő/éj 400 Ft/fő/éj

113

Terra Studio Kft.

Gyoma- Camping endrőd Pihenőház


falusi 3 magánnapraforg szálláshely ó

8

10

55

15

étkezési lehetőség, egész pezsgőfürdő, szauna, 4000-6100 Ft/fő/éj évben konferenciaterem

Hárs Termál Hotel szálloda Körös Étterem és Szálloda

**

***

25

30

panzió

0

45

30

egész évben

panzió

**

14

40

egész évben

panzió

**

12

30

egész évben

panzió

***

17

30

egész évben

magánszálláshely

2. oszt.

18

30

egész évben

60

étkeztetés, főzési szezon lehetőség, íjászat, álisan lovaglás, agyagozás, vízitúra, stb.

lakókocsi 2000 Ft/éj; lakóautó 2300 Ft/éj; sátorhely 1700 Ft/éj

Termál Panzió

Ifjúsági és Sporttábor

kemping, sporttábor

0

90

Liget Fürdő és Kemping

Roszik Nyaralóház Templom-zugi Nyaraló Vadász Panzió

Bethlen Gábor Kollégium Csomor Sándor

Fészek Panzió Gál Lászlóné Gitta Nyaraló Kecsegés-zugi horgásztanya

étterem, terápiás sóbarlang, 1250-3700 Ft/fő/éj játékterem, biliárd, pizzéria és grillbár étterem, zárt parkoló, zenés estek, 1200 Ft/fő/éj programok reggeli, drinkbár, főzési lehetőség, zárt 3500-6000 Ft/fő/éj parkoló reggeli, teakonyha, drinkbár, tv, parkoló, 3000 Ft/fő/éj szabadidős programok étterem, zárt parkoló, 3400-4200 Ft/fő/éj tv parkoló, Internet, kajak kölcsönzés, 2000 Ft/fő/éj kerti party

panzió

Szilvia Panzió

Harang Szálló

1800 Ft/fő/éj

egész évben

Pavilon Fogadó

Tímár Panzió

konyha, kosárlabda palánk, szabadidős programok szervezése

szezon álisan

1500 Ft/fő/éj

kemping

**

400

100

szezon álisan

főzési lehetőség, parkoló, strandröplabda, foci

magánszálláshely

0

25

20

egész évben

konyha, tv, csocsó, billiárd, csónak, vízibicikli

2000 Ft/fő/éj

magánszálláshely

0

8

50

szezon álisan

konyha

15 000 Ft/nap/ház

magánszálláshely

3. oszt.

10

30

egész évben

étkeztetés, főzési lehetőség, 2 különterem

3300 Ft/fő/éj

kollégium

0

180

100, nyáron 70%

egész évben

étkeztetés, teakonyha

1000-2500 Ft/fő/éj

magánszálláshely

0

8

50

szezon álisan

panzió

3. oszt.

30

80

6

15

8

50

6

50

magán1. oszt. szálláshely magán0 szálláshely falusi 4 magánnapraforg szálláshely ó

egész évben szezon álisan egész évben egész évben

konyha, csónakázás, horgászás, asztali 7500 Ft/nap/ház tenisz, étterem, zárt parkoló, 5400-6800 Ft/fő/éj szauna főzési lehetőség, zárt parkoló konyha

15 000 Ft/nap/ház

főzési lehetőség, csónakázás

2300 Ft/fő/éj

114

Terra Studio Kft.


Pájer Kemping

Paróczai Elekné

dr. Hanyecz Károly

Hunya Kamut Köröstarcsa

nincs szálláshely nincs szálláshely Vadászház

Mezőberény

Tópart Vendéglő Berény Szálló Petőfi Sándor Gimnázium Kollégiuma

kemping

**

240

80

szezon álisan

magánszálláshely

2. oszt.

8

30

egész évben

magánszálláshely

0

10

100

szezon álisan

magánszálláshely

2. oszt.

8

30

egész évben

panzió

3. oszt.

20

90

panzió

3. oszt.

18

60

kollégium

0

270

100%, nyáron 30%

egész évben egész évben

egész évben

főzési lehetőség, parkolás, sportpályák, strand, sátorhely 800-1200 minigolf, büfé, Ft/fő/éj; faház menüszolgáltatás, 1200-2000 Ft/fő/éj biliárd, teke, sporteszközkölcsönzés, stb. 7000 Ft/nap/ház 4 főzési lehetőség, főig; 4 fő felett parkolás, tv 1000 Ft/fő/éj konyha, tv, 12 000 Ft/nap/ház, csónakázási lehetőség, masszázs, 4 fő felett 2500 Ft/fő/éj gyerekfelügyelet, program igény szerint

étkeztetés, programszervezés, zárt parkoló

2000 Ft/fő/éj

étterem, parkolás

2500 Ft/fő/éj

étterem, parkolás

1800-2000 Ft/fő/éj

étkeztetés, főzési lehetőség

kollégiumi szoba 1118 Ft/fő/éj; vendégház 1304 Ft/fő/éj; vendégszoba 1863 Ft/fő/éj

Murony nincs szálláshely Tarhos nincs szálláshely

115

Terra Studio Kft.

5.2.


A TÉMÁBAN FOLYTATOTT INTERJÚK LISTÁJA Név

Pataki István

Beosztás

Elérhetőség

Interjút készítette Földi Zsuzsa Gerlach Viktor

társulási elnök,

Békési Kistérségi Társulás,

2005.03.01.

polgármester

Békés Város Önkormányzata Békési Kistérségi Társulás

2005.03.09.

Földi Zsuzsa

folyamatos kapcsolattartás 2005.03.08.

Földi Zsuzsa

Balog István

térségmenedzser

Dán Márton

polgármester

Petneházi Bálintné polgármester Dr. Dávid Imre Dr. Csorba Csaba Fehér Ildikó Furka Sándor Hunya Tiborné

Intézmény

polgármester jegyző térségmenedzser fürdő igazgató polgármester

Bélmegyer Önkormányzata Csárdaszállás 2005.03.07. Önkormányzata Gyomaendrőd Város 2005.03.07. Önkormányzata

Hunya Önkormányzata Laurenyecz Pál polgármester Kamut Önkormányzata Széplaki Zoltán polgármester Köröstarcsa Önkormányzata Cservenák Pál polgármester Mezőberény Város Miklós Önkormányzata Fekete Ferenc polgármester Murony Önkormányzata Hornok Sándor polgármester Tarhos Önkormányzata Béltekiné Pallaghy irodavezető Tourinform iroda, Emese Gyomaendrőd Gyulavári Andrea irodavezető Megyei Tourinform iroda, Gyula Salamon Anikó turisztikai referens Körösök-Völgye Natúrpark Egyesület Domokos Andrea idegenforgalmi Körös-Maros ügyintéző Nemzeti Park Szarvas Juhász Attila főépítész Békés Megye Önkormányzata Kondor István elnök Körös Kajak Sportegyesület, Irimiás Róbert Gyomaendrőd Szarka Zsolt tulajdonos Szarka Lovastanya

2005.03.09. 2005.03.09. 2005.03.07. 2005.03.08. 2005.03.09.

Földi Zsuzsa Földi Zsuzsa Horváth Kinga Földi Zsuzsa Horváth Kinga

Földi Zsuzsa Horváth Kinga Földi Zsuzsa Horváth Kinga Földi Zsuzsa Horváth Kinga Földi Zsuzsa

2005.03.08.

Földi Zsuzsa Horváth Kinga Földi Zsuzsa

2005.03.07.

Gerlach Viktor

2005.03.07.

Gerlach Viktor

2005.03.07.

Gerlach Viktor

2005.03.07.

Gerlach Viktor

2005.04. 05. Gerlach Viktor 2005.04.05.

Gerlach Viktor Földi Zsuzsa

2005.04.05.

Gerlach Viktor Földi Zsuzsa

116

Terra Studio Kft.


Furka Sándor

igazgató

Varga Mihály Barna Ádám

vezérigazgató

Bába Sándor

előadó

Dr. Farkas Ida

főorvos

Gyógyfürdő, Békés

2005.04.07.

Urkomné Veres Ilona Kálmán Tibor

tulajdonos

Urkom Lovastanya

2005.04.07.

Venter Györgyné

Liget-fürdő Gyomaendrőd Hidashát Rt. Bélmegyer, Vadászkastély Strandfürdő, Mezőberény

egyesület vezetője Békési Kajak Sportegyesület, Békés ügyvezető Békés Tourist, Békéscsaba

2005.04.06. 2005.04.06.

Horváth Kinga Gerlach Viktor

2005.04.07.

Földi Zsuzsa Gerlach Viktor Horváth Kinga Földi Zsuzsa Gerlach Viktor Horváth Kinga Földi Zsuzsa Gerlach Viktor Horváth Kinga Földi Zsuzsa Gerlach Viktor Földi Zsuzsa

205 06 06

Földi Zsuzsa

2005.04.07.

117

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETÉRTÉKELÉS, STRATÉGIAI ÉS OPERATIV PROGRAM

Recommend Documents