Káich
Katalin
A BECSKEREKI ADY TÁRSASÁG (1923—1925?)
Az első világháború befejezését gyökeres történelmi és társadalmipolitikai változások követték. Ű j nemzeti államok keletkeztek, közöttük Jugoszlávia, melyhez az egykori Bács-Bodrog és Torontál v á r m e g y é k nek jelentős része is hozzátartozott. „Ezek a változások — írta többek között Bori I m r e — természetesen nem játszódtak le megrázkódtatások nélkül: az irodalmi élet ugyan nyomban az események u t á n jelt adott magáról, de az öneszmélés folyamata éveken át tartott. (...). A nehézségek gyökereit az első világháború előtt kialakult körülményekben kell keresnünk, (...)." 1 A XIX. század utolsó negyedére Zombor, Szabadka, Becskerek vidék ü n k szellemi életének központjai lettek a hírlapírás, a különböző kiadványok, művelődési egyesületek révén, viszont az 1900-as évektől kezdődően a Budapest-központúság a vidék kulturális törekvéseinek rovására mind g y a k r a b b a n a sokszor meg nem érdemelt elsőbbséget is jelentette. Bori megállapításával élve: „a vidék a szellemi j a v a k a t i m m á r nem teremtette, csupán fogyasztotta, és aki érvényesülni akart, a n n a k Budapestre kellett mennie, a »vidékiek« nem kerültek a szellemi élet vérkeringésébe." 2 Az első világháború befejezése után változott a helyzet. A B u d a pest-központúság jelentősége csökkenő tendenciát mutatott, a szellemi élet jeleseinek nagy része itt maradt, sőt a Pécsről emigrálok révén számuk egyre növekedett. Mindez azt jelentette, hogy az egykori vidéki szellemi központok számára lehetőség nyílt az önerőből kialakítható, ú j művelődési viszonyok megteremtésére. Becskereken, az egykori Torontál vármegyei Magyar Közművelődési Egyesület központjában, m á r 1920-ban észlelhetők az első k u l t u r á lis megmozdulások, RENAISSANCE néven asztaltársaságot szervezett a helybeli fiatalság Juhász Ferenc hírlapíróval az élen, mely irodalmi- és gyermekmese-délutánok szervezését, valamint egy irodalmi és m ű v é szeti, havonként megjelenő folyóirat kiadását tervezte azzal a célkitűzéssel, hogy az a jugoszláviai m a g y a r írók m u n k á i t népszerűsítse. 3 A RENAISSANCEnak mindössze egy száma jelent meg. A következő kísérletet a FÁKLYA című szépirodalmi, művészeti és kritikai (sport) heti folyóirat fémjelezte, melyet Somfai János szerkesztett. A folyóirat szerkesztősége irodalmi matinékat, mesedélutánokat is 93
szervezett. Az irodalmi matinék bevételeit az ún. F á k l y a - k u l t ú r l a p j a v á r a fordították. A TORONTÁL 1922. f e b r u á r 22. száma arról értesítette a közönséget, hogy a szerkesztőség pénzgondokkal is küszködik. Valószínű ez a tény is jelentős hatással volt arra, hogy a nyolcadik szám u t á n a F Á K L Y A h a v o n k é n t megjelenő irodalmi folyóirattá alakult át. U g y a n csak a TORONTÁL 1922. április 21-i száma értesít b e n n ü n k e t arról, hogy m e g j e l e n t a folyóirat. Ezután többé n e m találkozunk a F Á K LYÁval. A következő becskereki kísérlet, mely a magyarság művelődési viszonyainak előmozdítására irányult, n e m kifejezetten irodalmi t ö r e k vésként jelentkezett, h a n e m egy általános, kulturális akció f o r m á j á b a n . A TORONTÁL 1923. j a n u á r 5-i száma adott hírt először az A d y T á r saságról, amely a k k o r még alakulóban volt ugyan, s zenetörténeti előadások m e g t a r t á s á r a vállalkozott. Az elnöki tisztséget ideiglenesen dr. V á r a d y Imre, a Közművelődési Egyesület vezetője töltötte be. Az első rendezvény Juhász F e r e n c nevéhez fűződik. J a n u á r 7-én Correlli, Darante, S c h u b e r t és Locatelli műveit prezentálták a leendő társaság lelkes tagjai. Miközben m e g t a r t o t t á k a második zenetörténeti előadást is, a TORONTÁL arról értesítette a közönséget, hogy rövidesen m e g h a t á r o z zák az alakuló közgyűlés idejét is, amelyet az első irodalmi m a t i n é követ, s melyet A d y E n d r e emlékének szentelnek. 5 Az alakuló közgyűlést március 12-ére tűzték ki a Kaszinó n a g y termében. A Társaságba való belépés céljából Juhász Ferencnél lehetett jelentkezni. 8 A TORONTÁL március 8-i tudósítása m á r k o n k r é t a b b a n foglalkozott „az irodalmi és művészeti társaság" megalakításával. „Ady Endre, a h a l h a t a t l a n költő nevével ékesíti zászlaját az ú j társaság, amely az irodalmon kívül a zene és a színjátszás k u l t ú r á t k í v á n j a előmozdítani és ezzel a m u n k á v a l is szorosabban összehozni ennek a városnak minden k u l t ú r t ö r e k v é s i r á n t fogékony, megértő és lelkes közönségét. Nem kételkedünk abban, hogy az ú j o n n a n alakítandó társaság élén a k u l t ú r á n a k kipróbált művészi h a j l a n d ó s á g ú harcosaival, kitűzött céljait el f o g j a érni és hogy a művészetnek ez az ú j tűzhelye m i n d a z o k a t nagy számban magához f o g j a vonzani, akik eddig is n e m egy imponáló jelét a d t á k a k u l t ú r á v a l való összeforrottságuknak. A b b a n az időben, amikor politikai, nemzetiségi és f a j i ellentétek erős válaszfalakat emelnek az emberek közé, kétszeres jelentősége van ennek az alakulásnak, amely túl minden elvárható ellentéten, testvéri jobbot n y ú j t az egyetlen közös vallásban: a művészetben összetalálkozni tudó embereknek. Ezért t a r t j u k valódi eseménynek a tizenkettedikei dátumot, azt a napot, amikor f ü r g e kezek lelkesedéssel, hittel, m u n k a k e d v v e l a művészetnek e városban ú j meleg h a j l é k o t emelnek. E n n e k az önzetlen f á r a d o z á s n a k n e m m a r a d h a t el az eredménye, kell hogy erős visszhangja t á m a d j o n a lelkes hívásnak, amely a szépség szolgálatába szólítja e város intelligens lakosait." 7 A becskereki m a g y a r o k kultúrtörekvéseit Bácskában is figyelemmel kísérték. A BÁCSMEGYEI N A P L Ó m á r az 1923. j a n u á r 9-i számban beszámolt arról, hogy Becskereken egy irodalmi társaság „van alakuló94
ban (...), amely a m a g y a r s á g legkitűnőbb, legigazabb költőjének, Ady E n d r é n e k neve alatt igyekszik erős k u l t ú r m o z g a l m a t szervezni és irányítani." A megalakulást követő napon, ugyancsak ez a lap közölt részletes ismertetést az alakuló közgyűlésről, megállapítva: „Nemcsak Becskereknek, h a n e m az egész Vajdasági m a g y a r k u l t ú r á n a k jelentős eseménye a becskereki Ady-Társaság megalakulása." 8 A TORONTÁL az ú j o n n a n alakult egyesület tisztikarának névsorát tette közzé, s röviden vázolta a Társaság p r o g r a m j á t , amely szerint az egyesület „a haladást, a modernséget írta föl zászlajára anélkül, hogy destruálna, hogy lerombolná azt a régit, amit helyesnek, jónak talál megismerni". 9 A BÁCSMEGYEI NAPLÓ viszont részleteket közölt dr. V á r a d y Imrének, a Bánsági Magyar Közművelődési Egyesület elnökének megnyitó beszédéből, v a l a m i n t Farkas Geizának, az Ady Társaság megválasztott elnökének programbeszédéből. Miután a Társaság alapszabályai n e m ismeretesek előttünk, célkitűzéseit ezeknek az idézeteknek, és természetesen megvalósított m u n k á j u k a l a p j á n t u d j u k csak rekonstruálni. Dr. V á r a d y I m r e beszédében megállapította: „A megváltozott politikai viszonyok folytán a m a g y a r k u l t ú r a elvesztette régebbi központját és az utódállamokban, Erdélyben, Szlovenszkóban és a V a j d a s á g b a n m a g á r a m a r a d t . Az a célunk, hogy pótoljuk az elveszett központot. Ady E n d r e neve a legalkalmasabb e r r e a célra, az ő n e v é n e k varázsa alatt az ú j egyesület a v a j d a s á g i m a g y a r k u l t ú r a k ö z p o n t j á v á fog válni." 10 A továbbiak f o l y a m á n ismertette Ady életét és megemlítette, hogy m i u t á n a költő m e g ú n t a Nagyváradot, Becskereken a TORONTÁL című laphoz is ajánlkozott m u n k a t á r s n a k , azonban a viszonyok úgy a l a k u l tak, hogy ezt az állást n e m tölthette be. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy V á r a d y tévedett, m e r t egy későbbi cikk szerint (s ez a valószínűbb), melyet ugyancsak a BÁCSMEGYEI N A P L Ó tett közzé, s m e l y nek szerzője Godányi Zoltán volt — Ady, Debrecenből elkerülve, Becsk e r e k e t is számításba vette, azonban végül is N a g y v á r a d mellett döntött. 1 1 Dr. V á r a d y t F a r k a s Geiza követte a szónoki széken. Szerinte a T á r saságnak „az a célja, hogy megismertesse a lánglelkű A d y t a közönséggel, tömörítse a vajdasági írókat és alkotó művészeket az egyesület k e retében és m u n k á r a serkentse őket." 12 A két programbeszéd elhangzása u t á n egyhangúlag F a r k a s Geizát választották meg az egyesület elnökéül, míg az igazgatói tisztet J u h á s z Ferencre bízták. 1 3 Az est második felében dr. Borsodi Lajos A d y E n d r é r ő l t a r t o t t előadást, m a j d A d y verseket és Ady-Reinitz dalokat a d t a k elő a Társaság tagjai. 1 4 Az 1940-ben m e g j e l e n t BOKRÉTA című a l m a n a c h szerint a m e g alakulást követő első h é t e n a Társaságnak m á r több m i n t kétszáz t a g j a volt. 15 Rögtön a kezdet kezdetén széleskörű kulturális tevékenységet f e j t e t t e k ki a Társaság k e r e t é n belül. Felolvasásokat rendeztek, n é h á n y f a l u b a n népművelő előadásokat tartottak, gyermek-mesedélutánokat szerveztek és megalakították az első m a g y a r n y e l v ű színházat m ű k e d -
velőkből, a m e l y V a j d a s á g - s z e r t e v e n d é g s z e r e p e l t . A B O K R É T Á b a n m e g j e l e n t i s m e r t e t é s s z e r i n t : „Ez a t á b o r volt az első, a m e l y t u d a t á r a é b r e d t a n n a k , h o g y a jugoszláviai m a g y a r s á g n a k h a élni a k a r , fel kell a d n i a o s z t á l y ö n t u d a t á t és á t kell é p í t e n i e m a g á t a népi ö n t u d a t r a . " E n n e k a célkitűzésnek m e g f e l e l ő e n t á r s a d a l m i h o v a t a r t o z á s s z e m p o n t j á b ó l a h e t e r o g e n i t á s jellemző a t a g s á g r a : e g y e t e m i s t á k , iparosok, m u n k á s o k és a h á b o r ú előtti é r t e l e m b e n v e t t ú r i családok e g y ü t t t e v é k e n y k e d t e k a k u l t u r á l i s h a l a d á s érdekében. 1 6 A m ű k e d v e l ő színház a régi a m a t ő r s z í n j á t s z á s h a g y o m á n y a i t ápolta, elsősorban o p e r e t t e l ő a d á s o k a t r e n d e z t e k , ilyen i r á n y b a n f o r m á l t á k a nézőközönség színházi ízlését, t e h á t az e g y k o r i ú r i M a g y a r o s z á g színházi h a g y o m á n y a i t m e n t e t t é k á t a m a g y a r n e m z e t i kisebbség színházi k u l t ú r á j á n a k k i a l a k í t á s a é r d e k é b e n , k i t e r j e s z t v e azt a z o k r a a r é t e g e k r e is ( m u n k á s s á g és a f a l v a k népe), a m e l y e k n e k színházi ízlése m é g csak a k k o r volt k i f e j l ő d ő b e n . A felolvasói ülések n e m c s a k a régi h a g y o m á n y o k f o l y t a t ó i v o l t a k (mint az e g y k o r i K ö z m ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t n é p m ű v e l ő akciói), h a n e m az ú j a b b m ű v é s z e t i á r a m l a t o k i s m e r t e t é s é r e is sor k e r ü l t e g y - e g y r e n d e z v é n y e n . A m á s o d i k felolvasó ülésen p é l d á u l a jugoszláviai a k t i v i s t á k r e p r e z e n t á n s a i szóltak az e g y b e g y ű l t e k h e z . E n n e k k a p c s á n a T O R O N T Á L m e g j e g y e z t e : az A d y T á r s a s á g u g y a n n e m áll e z e k n e k az i r á n y z a t o k n a k (aktivizmus, expresszionizmus, f u t u r i z m u s , stb.) s z o l g á l a t á b a n , „de kötelességének t a r t j a , h o g y a közönségnek l e h e t ő v é tegye, h o g y ezekről az ú j i r o d a l m i és k é p z ő m ű v é s z e t i i r á n y o k r ó l m a g á n a k k é p e t a l k o t h a s s o n . " 17 Ezen az április 22-i ülésen r é s z t v e t t e k t ö b b e k között C s u k a Zoltán, A r a t ó E n d r e és E m b e r Zoltán. 1 8 Az A d y T á r s a s á g felolvasó üléseit 1923- és 1924-ben t a r t o t t a . A j e l e n t ő s e b b e k közé t a r t o z i k N a g y A n d o r h í r l a p í r ó n a k A d y E n d r é r ő l t a r tott előadása, az 1924-ben m e g t a r t o t t Csokonai m a t i n é a költő születésének 150-ik é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l és u g y a n c s a k e b b e n az é v b e n S z e n t e l e k y K o r n é l vendégszereplése, v a l a m i n t Hódi Géza s z a b a d k a i f e s t ő m ű v é s z t á r l a t á n a k m e g n y i t á s a 1923 d e c e m b e r é b e n . 1 9 Az A d y T á r s a s á g k u l t ú r t e v é k e n y s é g é v e l p á r h u z a m o s a n a B á n s á g i M a g y a r K ö z m ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t (egykor T o r o n t á l v á r m e g y e i M a g y a r Közművelődési Egyesület) is, központi k u l t ú r i n t é z m é n y k é n t , m e g k e z d t e m u n k á j á t . Hasonló célkitűzéssel, m i n t az A d y Társaság, régi t r a d í c i ó j á hoz h í v e n a f e l n ő t t o k t a t á s t , a n é p m ű v e l é s t i k t a t t a m ű v e l ő d é s i p r o g ramjába. E k é t e g y e s ü l e t m á r 1923 d e c e m b e r é b e n közös p r o g r a m m a l l é p e t t fel: M a d á c h I m r e E m b e r t r a g é d i á j á t i s m e r t e t t é k a közönséggel. A T r a gédia j e l e n e t e i t az A d y T á r s a s á g t a g j a i a d t á k elő. 20 A Közművelődési E g y e s ü l e t 1924. f o l y a m á n a liceális előadások f e l elevenítésén f á r a d o z o t t , s ezzel p á r h u z a m o s a n az A d y T á r s a s á g felolvasó ülései m e g r i t k u l t a k , m i u t á n a k é t egyesület t a g j a i is n a g y j á b ó l u g y a n azok a személyek v o l t a k . A n é p s z e r ű előadássorozat m e g n y i t á s a , m e l y ről a T O R O N T Á L 1924. f e b r u á r 16-i s z á m a is beszámolt, é p p e n az A d y Társaság elnökének, F a r k a s G e i z á n a k n e v é h e z fűződik. F e l t é t e l e z z ü k , n e m t é v e d ü n k , h a az á l l í t j u k , h o g y a T á r s a s á g felolvasó ülései s z á m á n a k m e g f o g y a t k o z á s a részben ezzel is m a g y a r á z h a t ó . A m i n d k e d v e z ő t l e n e b b 96
politikai viszonyok mellett ez is befolyásolta az Egyesület feloszlását. A becskereki napisajtó 1925-ben m á r csak mint volt Ady Társaságról beszél tevékenységükkel kapcsolatban, amely ekkorra az a m a r t ő r színházi előadásokra szűkült, u g y a n a k k o r a Közművelődési Egyesület mind több „helyi m a g y a r szellemi munkát, kulturális, népnevelő akciót h a j t o t t végre." 2 1 Végül is ez az egyesület vált Becskerek és környéke k u l t ú r mozgalmainak központjává. Az Ady Társaság t e h á t mindössze két évig dolgozott aktívan. A kisebbségi sorban került magyarság egyik próbálkozásaként t a r t h a t juk számon, melynek az volt a célja, hogy a bánáti magyarok kulturális tevékenységét önerőből újjászervezze, s esetenként pedig azt az egész V a j d a s á g r a kiterjessze. Alapítói régi hagyományokat követtek, de különösen a felolvasó üléseken, az ú j irodalmi törekvések szószólóit is f ó r u m hoz j u t t a t t á k . Ugyanakkor tagjainak nagy része feltétlen híve volt Ady Endre költészetének, bizonyítva a költő által megfogalmazott hitet: I f j ú szivekben élek s mindig tovább, Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű.
JEGYZETEK 1 Bori Imre: Irodalmunk évszázadai. Forum. Űjvidék. 1975. A jugoszláviai magyar irodalom. 87. oldal. 2 Ua. 88. oldal a Ua. 88. és 96. oldal. Torontál. 1920. február 27. Bokréta. A jugoszláviai magyar műkedvelők almanachja. 1919—1940. Szerkesztette és kiadta Farkas Frigyesné Lichneckert Margit. Szubotica, 1940. 217. oldal. 1 Ua. 5 Torontál. 1923. február 23. 43. száma. 0 Ua. 1923. március 4. 51. száma. Ua. 1923. március 7. 53. száma. 7 Ua. 1923. március 8. 54. száma. ! B á c s m e g y e i Napló. 1923. március 13. 71. szama. 1 Torontál. 1923. március 14. 59. száma. 111 Bácsmegyei Napló. 1923. március 13. 71. száma. 11 Ua. 1923. március 14, 72. száma Godányi Zoltán: Ha A d y Endre Becskerekre került volna. " Ua. 1923. március 13. 71. száma. 11 Ua. Torontál. 1923. március 14. 59. száma. Elnök: dr. Farkas Geiza. Igazgató: Juhász Ferenc. Titkár: Edenburg László. Pénztáros: dr. Mara Jenő. Számvizsgálók: Guttmann Dániel, Freund Tibor, Hagelschmidt József. Könyvtáros: Christian Jenő. Karmester: Lángh Imre. Választmányi tagok: Balázs Iván, Borsodi Lajos, dr., Feldheim Alfréd, Freund Natalija, Gyenes Viktor, dr., G y e n e s Hugó, Hubert Zsigmond, dr.. K e l e m e n János, Klein Árpád, Neumann Gyula, dr. Nyárai Rezső, Nyárai Rezsőné, Schneider Péter, Freisz Géza, Vajda Lajos, Várkonyi József. Várady Imre, dr., Kernné Végh Vilma, V é g h Lajos, dr., Vinczehidy Ernő, dr., Wattay-Pelbárt Miklós, Wattay-Pelbárt Dezsőné. " Torontál. 1923. március 11. 57. szám. B á c s m e g y e i Napló. 1923. március 13. 71. száma. 13 Bokréta. 218—219. oldal. " Ua. 219. oldal. " Torontál. 1923. április 15. 85. száma. 18 Ua. és 1923. április 24. 93. száma.
97
11 Torontál. 192.3. d e c e m b e r 5. 275. száma, d e c e m b e r 11. 281. száma és 284. s z á m a ; 1924. január 18. 13. száma, j a n u á r 23. .17. száma, j ú n i u s 5. 127. száma, j ú n i u s 8. 130. száma. B á c s m e g y e i Napló. 1924. f e b r u á r 4. 34. száma. !0 Torontál. 1923. o k t ó b e r 31. 247. száma, n o v e m b e r 28. 270. száma, d e c e m b e r 8. 278. s z á m a . B á c s m e g y e i Napló. 1923. d e c e m b e r 4. 330. száma. n B o k r é t a . 219. oldal.
REPERTÓRIUM AZ ADY TÁRSASÁG FELOLVASÓ ÜLÉSEI 1923. január 7.
Zenetörténeti előadás (Corelli, Darante, Schubert, Locatelli) Előadók: Griffel Lajos (hegedű), Julhász Ferencné (zongora), Lángh Imre (hegedű), Utilizs Károly (gordonka) Rendező: Juhász Ferenc
1923. március 1.
1923. március 12.
1923. április 22.
Zenetörténeti előadás (Tartini, Locatelli, Pergolese, Sanmartini) Előadók: Griffel Lajos, Juhász Ferencné, Lángh Imre, dr. Selymessy Sándorné, Utilizs Károly, Weninger József Ady Endre emlékünnepély Smetana: Liibussa-opera nyitánya, előadta a katonazenekar Friedl József karnagy vezetésével Borsodi Lajos, dr.: Ady Endre — emlékbeszéd Abramovics Budimii: Ady-Reini'tz dalok Offenbach: Barcarola Juhász Ferenc: Ady verseiket szavalt Pencáné Lenhardt Ilona: Ady-Remitz dalok (Léda a hajón, Héjanász az avaron, Csupa rom és romlás) Kodály Zoltán: Ady syrnphonia (?) Arató Endre: Mit akar az új művészet? Csuka Zoltán: Kassák Lajos: „Mesteremberek" Földes Sándor: „Petőfi" Ember Zoltán: Munka Aranyműves L.: Üj Istenek, Harangoznak, Kiálltás Üj költőknek Emiber Zoltán: Barta Sándor: „Mese a moszatzöld emberről" Arató Endre: Csont Ádám: „Kivégeznek" Ember Zoltán: Simon: „Szomorú esti nótaszó"
1923. december 16 Nagy Andor visszaemlékezései Ady Endrére Marjasoviitsné Schmiermund Bözsi: Ady-Reinitz dalok
98
1924. február 2.
Szántó Róbert Csokonairól Marosáé: Lavotta-Csokonai vers Csokonai versek Lavotta szerelme (Lángh Imre, Ruibin Bösíke)
1924. március 23.
Stern Lázár: Világteremtési mondákról Közreműködött még: Kolos Janka (hegedű), Rubin Böske (zongora)
1924. április 13. (?) dr. Farkas Geiza: A holtak és élők közötti kapcsolatról Juhász Ferenc: Háborús dalok 1924. április 27. (?) Kernné Végh Vilma (írónő) Engel Margit — szavalat Benő Melinda: Kodály dalok (zongora Kada Aranka) 1924. június 11. (?) Szenteléky Kornél: A jövendő kulturális és művészeti problémái Beethoven, Chopin, Schubert, Corelli, Tar ti ni művek — Fehér Ilonka (hegedű), Pesler Anikó (zongora)
AZ ADY TÁRSASÁG MŰKEDVELŐ SZÍNHÁZÁNAK BEMUTATÓI 1923-ban:
Limonádé ezredes Cseregyerekek Gábor—Szírmai: Ezüstpille, operett 3 felvonásban Földes Imre: Terike, vidéki történet 3 felvonásban Schubert (zene): Mádi, operett
1924.
Bús Fekete László: Mihályiné két leánya, 4 felvonásban
1925.
Kabaré est Szenes Béla: Az olasz asszony, vígjáték Farkas Imre: Nótás kapitány, operett
vígjáték
A BOKRÉTA szerint még a következő bemutatók voltak: ördög, Juhászlegény, Aranykakas, Kék róka és Játék a (kastélyban.
Az együttes
tagjai:
Rendezők:
Nyárai Rezső és Juhász Ferenc (vendég: Garay Béla)
Karnagy:
Lángh Imre
Szereplők:
Bárány Mánia, Kovacsik Irmus, Engel Margit, Nyárainé Oroszy Margit, Juhászné Magyari Piri, Nyárai Rezső, Dobos László, Spira Károly, Flesch Lipót, P. Seiibal Mariska, Török Vilma, Csányi Mária, Kövesi Márta, Kövesi Boris, Kirchner Pannii, Valda Lajos, Csath Zoltán, Török Ferenc, Gerő Miklós, Dudás Ádám, Csányi Lajos, Balázs István, Petrás László, Schuld Rózsa, Török Viola, Török Lili, Bárány Lulu, Vas Bözsi, Vas Gizi, Pelikán János, Daun Ili, Trebitch Manó, Gerő Rózsi, Biedermann Tala, Ágoston Károly, Krutsay Erzsi, Braun Kamilla, Braun Boris, Spira Erna, Csirovics Zágorka, Zeller László, Bencze László, Bencze Ottilia, Frey Miksa, Kassovitz Imre, Sólyom György, Engel Piri. 99
IRODALOM Bokréta. A jugoszláviai magyar műkedvelők almanachja. 1919—1940. Szubotica, 1940. 218. oldal. Torontál. Politikai és társadalmi napilap. 1923—1925.. Bácsmegyei Napló. Szubotica. 1923—1925. EEZIME KULTURNO DRUŠTVO „ADY" U VELIKOM BEČKEREKU (ZRENJANIN) Kulturno društvo „Ady-Társaság" osnovano je početkom 1923. godine u Velikom Bečkereku (Zrenjanin) u cilju negovanja kulture Mađara u Kraljevini Jugoslaviji. Organizovane su pozorišne predstave na amaterskoj bazi i izložbe slikara. Značajni književnici tog perioda, kao što su bili Kornél Senteleki, Zoltan Čuka itd., održali su nekoliko predavanja iz oblasti književnosti ne samo u gradu već i u okolnim mestima. Osnivanje Mađarskog kulturnog udruženja Banovine, a i nepovoljne političke prilike u odnosu na nacionalne manjine na teritoriji bivše Jugoslavije, uticale su na prekid rada Adijevog društva u toku 1925. godine. SUMMARY CULTURAL SOCIETY „ADY" IN VELIKI BECKEREK (ZRENJANIN) „Ady Társaság" was a cultural association of Hungarians in Becskerek (Zrenjanin) which was founded at the beginning of 1923 with the aim of fostering the culture of the Hungarian national minority in Jugoslavia between the two wars. The members of this association organized many performances, lectures in literature and exhibitions. The unfavourable political conditions and the establishment of „Bánsági Magyar Közművelődési Egyesület" had an effect on the short life (1925?) of the „Ady-Társaság".
100
