A
BALKÁNI FAKOPÁNCS
TERJESZKEDÉSI
EURÓPÁBAN írta : dr. Keve András
Az utóbbi évtizedekben hazánk madárvilágában élénk változás tapasz talható. Egyes fajok a kultúra terjeszkedése és más eddig ismeretlen okok miatt lassankint kiszorulnak (reznek, batla stb.), viszont örvendetes módon ugyanúgy jelentkeznek új jövevények is. E g y i k előző dolgozatomban ( 1 9 4 4 ) összefoglaltam, hogy a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) miként nyomult előre India felől, és mint lepte el az országot. Terjeszkedése a madáréletünkben lefolyt változások legfel tűnőbb jelensége. 1 9 3 2 — 1 9 4 9 közt szinte elözönlötte a Kárpátmedence egész területét. Először északnak tört Belgrádnál átlépve a D u n a vonalát, és egy összecsukott legyező alakjában telepedett meg (Berettyóújfalu, Monor, Paks). Majd ez a legyező lassan szétterült, míg 1939-re ráterül az egész Alföldre és Dunántúlra. Innen folytatja útját nyugatnak a D u n a mentén, és északnak a Vág völgyén át. 1946-ban éri el Augsburgnál Német országot ; 1947-ben az alpesi völgyeken keresztül Olaszországot ; 1949-ben a Maros és Tisza völgyein n y o m u l be Erdélybe ; ugyanebben az évben jele nik meg Dánia nyugati partjain és Dél-Svédországban, valamint H o l l a n diában ; 1950-ben Genfnél eléri a francia határt ; nyugat felől hatol be Lengyelországba ebben az évben ; 1952-ben pedig nemcsak Belgiumban jelentkezik, hanem átrepüli a csatornát és Angliában is mutatkozik. Ilyen feltűnő és gyors terjeszkedést más madárnál nem tapasztaltak, de kétségtelen, hogy a Morava völgyén át további madárfajok is nyomulnak észak felé. Ezek közül a balkánigerle után a legfeltűnőbb a balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacns balcanicus Genejl. et Stres), bár az ő előnyomulása korántsem folyik le olyan iramban, és korántsem olyan robbanásszerű, hanem lassabban, és lépésről lépésre hódít újabb költési területet. Vasvári találta az első példányt, mely északnak átlépte a D u n a vonalát 1928-ban, melyet Schenk Henrik a bácskai Óverbászról mint flavisztikus ,,nagyfakopáncsot" küldött az Intézetnek. A z első példány után kilenc év múlik el, míg ismét hírt kapunk a balkáni fakopáncs felől. Óverbász felől az előnyomulás ÉK irányba haladt, és kb. 126 km-t telt meg 1937-ig. A z új állomások: Kiskunfélegyháza (Homoki-Nagy) és Temesvár (Lintia). 1938-ban lassan tolódik tovább a vonal, sűrűsödik a populáció : K u c o r a , Bácsszenttamás, Cservenka (Schenk Henrik). Péteritó (Homoki Nagy), Szarvas (Molnár), (sávos (Lintia). 1939. : Rendkívül jelentős ez az esztendő a balkáni fakopáncs terjesz kedése történetében : Ebben az esztendőben sűrűsödnek meg az adatok 299
Temesvár környékén (Lintia): Billéd, Csebze, Temeskenéz ; az Alföld délkeleti részén : Orosháza (Greschik), Hódmezővásárhely (Homoki-Nagy) ; továbbá a Duna—Tisza közén jelentősen előre halad északnak : Kecskemét, Monor (Greschik) és Greschik szerint eléri Dunaharasztinál Budapest határát is. 1941 : Megjelenik Szegeden, amit (Midig a terjeszkedés során kikerült (Beretzk), és kezdi kelet felől Budapestet megkerülni: Csömör(Dorning). 1942—1944 : újabb adatok a Bácskából és a Bánátból, melynek déli részén a D u n a mentén az erdélyi hegyekéi eléri: Üjverbász (Schenk H.), Szeged-Fehértó (Beretzk); Németszentmihály (Lintia); Dunaorbágy, Báziás (Lintia). 1946: Behúzódik a budapesti p a r k o k b a : Népiigét (Dorning), Városliget (Pátkai). 1948 : Terjed az Alföldön : G y o m a (Pátkai); a fővárost északkelet felől megkerülte: Rákospalota (Muráy). Most már elérve északon a hegységek előfutárait, a terjeszkedő állomány egy része, éppen úgy, mint azt a balkáni gerlénél láttuk, délnyugatnak kanyarodott, és átlépte nyugat felé a Dunát, megindult a terjeszkedése a Dunántúlon is. Első állomás : Szabadbattyán ( Keve ). 1 9 4 9 : az Alföldön a balkáni fakopáncs ebben az évben messze észak keletnek előnyomult, és behatolta keleti Kárpátok előhegyei k ö z é : U n g szenna (Ferianc). U g y a n e k k o r kezdi meg a Balaton partjain is megtelepü lését. E z a balkáni gerlééhez hasonlóan zajlik le, mivel kiindulási pontja a balkáni fakopáncsnak is a Balaton délnyugati sarka : Keszthely és Fenék puszta (Keve). 1950 : A terjeszkedés középső szakaszán, a Tisza folyása mentén lassan n y o m u l előre: Fegyvernek (Lelovich). Eléri a Mátra déli lábát: Abasár (Pátkai). Budapest környékén kezd a B u d a i és a P i l i s i hegyek oldalaiban fekvő kertekre ráterjeszkedni: Mártonhegy (Szőcs), Szentendre (Keve). U g y a n e k k o r jelenik meg a Csepelszigeten i s : Szigetszentmiklós (Homon nay). A Balaton délnyugati sarkában a legtöbb községben megtelepszik : Vörs, Balatonszentgyörgy, Balatonberény, Gyenesdiás (Keve). 1951 : A balkáni fakopáncs megszállja az Alföld keleti peremét : G y u l a vári, Doboz (Pátkai), Geszt (Endrődy); az Alföld középső szakaszán is terjed északnak : Kunmadaras (Keve). Észak-keleten a Kárpátaljának sík részein megtalálja Strautmann, a szőlőkben az erdők széléig mindenfelé. E r r e az a latra hivatkozik Gladkoiv is. A Maros völgyén keresztül benyomul Erdélybe: Szászrégen (Kohl). Budapesten is t e r j e d : Pasarét (Szijj J.). A fővárostól halad észak felé : Vácrátót (Szijj J'.), és az Ipoly völgyén át átlépi a szlovák határt : Bussa (Ferianc).Terjed a Dunántúlon is: Dinnyés (Pátkai); a Balaton partját egyre jobban ellepi : Vonyarc, Balatongyörök (Keve), Ábrahámhegy (Csörgey), Révfülöp, Fonyód (Keve). Messze előretör nyugat felé, és átlépi Burgenland határát, megtelepszik a Fertő körüli községek jó részében: Pátfalu (Bauer), Gálos-Barátfalu (Lugitsch), Vérlény, Xezsider, O k k a (Bauer), Ruszt (Lugitsch); sőt a Fertőtől északra is : Zurány (Bauer). 1952 : Északkeleten a Sátorhegységbe is benyomult : PálházaKőkapu (Szijj J.). A .Mátra déli oldalán újabb a d a t : Maklár 3(11)
(Szabó L. V.); a Tárna völgyén pedig megkerülte a hegységet, és az északi lábához is e l j u t o t t : Bükkszenterzsébet ( = Tarnalelesz, Schmidt). A Tisza mentén új előfordulási helye : Tiszaug (Szijj J.), míg a D u n a — Tisza közén : Óesa (Szijj J.). Budapesten is tovább terjeszkedik : Rózsa domb (Keve), és a B u d a i hegyek közé is e l j u t : Solymár (Szijj L.), tovább halad északra a D u n a mentén: T a h i (Urbán). Szlovákia középső részén új települései: Párkánynána és Garammindszent (Ferianc). A Dunántúl keleti részén halad dél felé: Velence (Szabó L. V.), Rétszilas (Pátkai), Pécs, Pellérd (Gerébi)). A Balaton mellől is szaporodnak az adatok : Balaton mária (Will), Cserszegtomaj (Keve), T i h a n y (Kötél). Behatol a B a k o n y b a is : Szentgál (Szijj J ). Burgenlandban új lelőheby : N a g y m a r t o n (Wolf). .Messze előretör északnyugatnak Szlovákiában : Pozsony, Dévény (Ferianc), Harangfalva (Matousek). Eléri W i e n határát Mödlingnél (Lugitsch). 1953 : A z Alföld déli részén : Csorvás (Festetics A.); középső szakaszán : Kunszentmárton (Fekete I.); az északi részén : Adács (Szijj J.). Budapest környékén: Pécel, Gödöllő (Schmidt). A Dunántúl keleti részén: Székes fehérvár (Máté); a délnyugati részén: Nagykanizsa (Breuer); nyugati részén : Vönöczk, Szombathely, Nárai, dák, Csákánydoroszló (Csaba). 1954 : A z Alföld északi részén: dászberény (Czigány). A z erdélyi hegyek nyugati lábainál: Érmihály falva (Andrássy). A Pilisi-hegyek völgyeiben: Csobánka (Keve), DomÖs (Pátkai). A Dunántúl keleti részén: Gárdony (Keve); a Balaton vidékén: Balatonederics, Gyulakeszi—Csobánc és Szigliget (Keve). A Dunántúl déli részén : Szepetnek (Breuer); nyugati részén: Sopron (Győry). Tekintsük végig kritikailag ezeket a lelőhelyeket. A balkáni gerle fel ismerésében nagyobb volt a könnyebbség, mert ha nem is volt a községben ornithológus, sok esetben a galambtenyésztők azonnal felismerték, hogy új madár jelent meg a falujukban (pl. Marjay). De még a balkáni gerle esetében is sok zavart okozott a kalitkában tartott kacagógerlével, sőt néha még a fiatal közönséges gerlével való összetévesztése is. A balkáni fakopáncs felismerése már korántsem olyan könnyű. Sok helyen már régebben hasonló körülmények közt fészkelt a nagyfakopánes (Dendrocopos nviior), mely a balkáni fakopáncs megjelenésére helyt adott az utóbbinak a kertekben. Még sok ornithológusnak sem tűnt fel a szerep csere, így sok esetben már nem állapítható meg pontosan, hogy mikor zaj lott le az. Felvetődhetik a kérdés, vajon nem őshonos madár volt-e a Bácskában a balkáni fakopáncs, legalább is egyidős a macedóniai telepü léssel. Ennek a feltevésnek ellentmond az a tény, hogy Madarász a század forduló körül rendszeresen gyűjtette a fakopáncsokat, maga is gyűjtőit! e a Bácskában, de a Nemzeti Múzeum gyűjteményében az a k k o r i gyűjtésből egyetlen balkáni fakopáncs sem akadt, A z egyre szaporodó adatok azt mutatják, hogy ez a faj terjeszkedik, csak az a kérdés, hogy mikor jelent meg egyik vagy másik községben valójában. A z első adat legtöbbször nem vág össze a valóságos megjelenés idejével, hanem csak arra mutat rá. hogy mikor járt az illető faluban először ornithológus, a k i megtalálta. A bemondásokra pedig az előbb vázoltak miatt nem szabad adni. A z első bizonyító példányban sem ismerte fel gyűjtője, Schenk Henrik. a k i pedig avatott szakember, a balkáni fakopáncsot, hanem mintegy rész3ol
legesen i'lavisztikus nagy fakopáncsot küldte fel a Madártani Intézetnek, ahol Vcísvári azonnal a kicsomagolás közben felismerte. A legtöbb helyen tehát így is szokott történni, hogy nem is tűnik fel a balkáni fakopáncs meg jelenése. A balkáni fakopáncs ,,habitatja" a balkáni gerléhez hasonlóan a köz ségek belterülete, városi parkok, gyümölcsösök, szóval nem erdei madár, hanem a kultúrterületek madara. .Szeret diófában és más gyümölcsfában költeni, a szegedi Széchenyi téren platánban költött, Makatsch szerint Macedóniában a ligeterdők és magános fákkal tarkáit bozótok madara. Költési ideje és módja nem tér el a nagyfakopáncsétól. Táplálkozni gyü mölcsösökben vagy ligetesekben szeret. A z o n b a n nemcsak a gyümölcs fákat tisztogatja a kártevőktől, hanem olykor rákap a mandulára is, sőt a sárgabarackot is megdézsmálja (Kohl, Focsani, Románia; Keve, Keszthely). Megfigyelésem szerint azonban nem a gyümölcsöt magát fogyasztja el, hanem a magját kopácsolja k i . Schenk Henrik a Bácskában ugyanezt ész lelte cseresznyével. A balkáni fakopáncs valószínűleg állandó madár. Gyűrűzési tapaszta latok még nincsenek. Általában ahol megjelenik, ott költ is, ezért a fentiek során nem helyeztünk súlyt rá, hogy a fészkelési és kóborlási adatok közt éles határt húzzunk. A megfigyelések szerint általában ősszel érkezik azokra a helyekre, ahol megtelepedni készül. A fent felsorolt 108 adat közül csak az egyetlen szeged-fehértavi az, mely helyen valószínűleg átvonultában mutatkozott, a többin valószínűleg költött is. A balkáni fakopáncs terjeszkedési gócának Kis-Ázsia délkeleti részét és az azzal határos területeket k e l l tartanunk. Innen kelet felé a K a s p i tenger felé szakad le két populáció, mint önálló alfaj (transcaucasicvs Biiturlin, 1910, Dél-Kaukázus ; milleri Zarudny, 1909, Perzsa-Beludzsisztán); északkeletnek indult populáció pedig a Balkán félsziget centrális területén tudott kialakulni, mint önálló alfaj, tehát ez a település is igen régi lehet. A populációk közötti különbségek nem nagyok. Hartert ( 1 9 1 2 ) még csak feltételesen veszi fel három alfaját (syriacus, transcaucasicus, milleri), Steinbacher ( 1 9 3 5 ) szerint: ,,. . . angeführte F o r m e n werden sich wohl abtren nen lassen." A balkáni alfajt csak 1919-ben ismerték fel Gengler és Stresemann. A faj európai előfordulásáról a következőkéi tudjuk : először 1 8 9 0 . V I . 8-án Reiser találta a bulgáriai Srebena községben a D u n a mellett. Pate ff térképe szerint ( 1 9 5 0 ) a balkáni fakopáncs m a csaknem egész B u l gáriában honosnak mondható. Catuneanu ( 1 9 3 3 ) szerint Románia déli részén is meglehetősen elterjedt, sőt feltételezi, hogy a kormánytollak színezete alapján ez a populáció önálló alfajként különíthető el. A Keleti-Kárpátok déli lábánál fekvő P r a h o v a és Buzéu tartományok ban gyűjtött példányok alapján írta le a D. s. romanicus-t, amely alfaj azonban nem nyert elismerést. Kohl szerint északon Focsaniig terjed ( 1 9 4 9 ) . Matvejew ( 1 9 5 0 ) is pontosan megrajzolta a balkáni fakopáncs elterjedési térképét Szerbiában, ahol általában a keleti területek folyóvölgyeiben helyezkedett el. A Gengler-íéle expedíció 1917-ben legészakabbra még csak Cicevacnál találta. 302
Ciceyactól kb. 260 k m távolságra ÉNY-nak fekszik Óverbász. ahol 1928-ban találták meg (11 év) ; 1937-ben Kiskunfélegyháza a következő állomás, a m i 126 k m E E K (9 év) ; innen Dunaharaszti 1939-ben 90 k m É X Y (2 év). Dunaharasztitól Szabadhattyán 1948-ban 60 km D X Y X Y (8 év) : innen Keszthely (1949-ig) 90 k m D N Y ; míg Ruszt (1951-ig) Szabadbattyántól 150 k m É N Y N Y ; Zuránytól (1951) Harangfalva (1952) 65 k m ÉK. A másik mozgalom északkelet irányba Overbásztól (1928) Temesvár (1937-ig) É K K 130 k m ; innen G y o m a 1948-ig É É X Y 130 k m ; innen Ungszenna (1949-ig) ÉK 225 k m , másrészt Gyomától Bükkszenterzsébet (1952-ig) 135 k m É É X Y . Overbásztól számítva tehát 1928—1953 évek közt, azaz 25 év alatt a balkáni fakopáncs csaknem 500 k m sugarú körben terjeszkedett északnak, míg a Kárpátoktól keletre a terjeszkedése, úgy látszik éppen úgy elakadt, mint a balkánigerléé. Egyedüli terjeszkedés, amit meg kell még említe nünk, az erdélyi megjelenése 1951-ben ; ezt az adatot ma még nem tudjuk kellőképpen megítélni. A balkánigerlénél is először azon a véleményen voltam, hogy erdélyi terjeszkedése nincs összefüggésben az alföldi terjesz kedéssel, hanem a szorosokon át Romániából jött az az állomány. Később az adatok szaporulásával nyilvánvaló lett, hogy a Tisza és Maros völgyein át szállotta meg Erdélyt a balkánigerle. A hazai populációnak is megvan a jellegzetessége. A példányok csaknem 8 0 % - b a n részlegesen flavisztikusak. Keszthelyen p l . egy egész rendkívülien színezett példányt figyelhettem meg hosszabb ideig 1950 tavaszán. A madár hát-és szárnyfedő tollainak vége karéjosan albinisztikus volt, s így a har kály háta gyöngyözött színezetet mutatott amellett, hogy a partialis flavizmus is látszott. A h o l a balkáni fakopáncs megjelenik, ott a nagy fakopáncs a kertekből, parkokból, ligetekből eltűnik, s visszahúzódik az erdőbe, bár a balkáni és a nagy fakopáncs közt dúló verekedésekről pozitív adataink nincsenek. G y a k r a n láttam magam is harkályokat verekedni, de legtöbb esetben nem tudjuk megállapítani, hogy valóban valamennyi balkáni vagy vala mennyi nagyfakopáncs volt-e? Legtöbbször egy fajba tartozó egyedek küzdelméről v a n szó az ilyen verekedéseknél. Úgy látszik, a nagy fakopáncs önként kitér a balkáni elől. Schenk- Henrik egy ízben odúban, másik ízben az odu mellett talált a verekedésben elpusztult, társa által agyonütött harkályt. A balkáni és nagyfakopáncs kivételes esetben párosodik is egymással. Erről tesz említést már Stréseméinn is. Bizonyító példány Pateff szerint :
3
határainak északi irányba való kiterjesztéséi azonos körülmények indí tották meg, egy időben, és nem egyéni, faji belső faktorok. Ilyen külső faktort azonban nem találunk, mely ezekre a fajokra jól illene rá, más fajokra közömbös, p l . az erdei madarakra ; viszont más fajokra kedvezőtlen behatású, p l . reznek, batla stb. Egyelőre fel kell tételeznünk, hogy az Alexander, Salomonsen és Kalela által jól kifejtett atlanti felmelegedés közvetett hatást gyakorolt a Balkán madaraira is (lásd az új jövevényeken kívül p l . gyurgyalag, nagykócsag, kiskócsag stb. állományának felszaporodását, sőt részben északi irányú terjeszkedését is). Egyes fajok, melyekben kellő expanzicitás rejlett, már kisebb vagy közvetett szívó hatásra is reagáltak, elősegítették ezt a kedvező életfeltételeket nyújtó környezeti tényezők is, és kisebb de konstans meteo rológiai változás is már lehetővé tette számukra költési területük határá nak északi irányba való eltolódásai. Végezetül köszönetet mondok a Madártani Intézel munkatársainak, akik' akár pozitív eredménm'el (lásd fenti neveket), akár negatív eredménnyel segítettek a balkáni fakopáncs jelenlegi elterjedési területének felkutatá sában. Irodalom — Literat ura ( l t . ' s z l e t e s i r o d a l m i j e g y z é k G r e s c h i k , K ó c s a g , 1930 — 38, és D o r n i n g , A q u i l a , 1 9 4 4 — 4 7 , m e l y d o l g o z a t o k a t n e m i d é z e m újra. — E i n ausführliches L i t e r a t u r v e r z e i c h n i s s b e f i n d e t sich, i n d e n S t u d i e n v o n G r e s c h i k , K ó c s a g , 1936 — 38, u n d v o n D o r n i n g , A q u i l a , 1944 — 47, w e l c h e Z i t a t e i c h a n dieser S t e l l e n i c h t w i e d e r h o l e . ) Bauer, K.: D e r B l u t s p e c h t ( D r v o b a t e s s y r i a c u s ) B r u t v o g e l i n Ö s t e r r e i c h . ( J o u r n . f. O r n . , X C I I I . 1952. p . 104—111.) Beretzk P.: A b a l k á n i f a k o p á n c s S z e g e d e n i s f é s z k e l . — D r v o b a t e s s y r i a c u s b a l c a n i c u s B r u t v o g e l i n S z e g e d . ( A q u i l a , X L V I — X L I X . 1939 — 4 2 . p . 4 5 5 - 4 8 6 . ) Beretzk P.: A s z e g e d i F e h é r t ó m a d á r v i l á g a . ( A q u i l a , L . 1 9 4 3 . ( 1 9 4 4 ) p . 3 1 7 — 3 4 4 . ) Beretzk P.: T h e A v i f a u n a o f t h e F e h é r t ó n e a r t h e T o w n S z e g e d . ( A q u i l a , L I — L I V . 1 9 4 4 — 4 7 ( 1 9 5 0 ) p . 51 — 80.) Dementieiv, G. P. — Gladkow, N. A.—Ptushenko, E. S.—Spangenberg, E. P . — Sudilowskaja, A. M.: P t i c i S o v e t s k o g o S o j u z a . I . ( M o s k w a , 1 9 5 1 , p . 6 5 2 . ) Dorning, H.: A b a l k á n i f a k o p á n c s f é s z k e l é s e B u d a p e s t e n . — D a s w e i t e r e V o r r ü c k e n des B l u t s p e c h t e s i n U n g a r n . ( A q u i l a , L I — L I V . 1944 — 47. (1950) p . 113—115.) Endrődy S.: B a l k á n i f a k o p á n c s B i h a r b a n . — D r y o b a t e s s y r i a c u s b a l c a n i c u s G e n g l . & Stres. — S y r i a n W o o d p e c k e r — i n the c o u n t v of B i h a r . ( A q u i l a , L V — L V I Í I . 1948 — 51 (1954) p . 247 & 290.) Ferianc, O.: D r y o b a t e s s v r i a c u s b a l c a n i c u s ( G e n g l . & S t r e s . ) c n S l o v a q u i e . ( S y l v i a , X I — X I I , 1 9 4 9 — 5 0 . p . 51 — 5 6 . ) Ferianc, 0.: Z u r A u s b r e i t u n g d e s B l u t s p e c h t e s ( D e n d r o c o p o s s v r i a c u s b a l c a n i c u s G e n g l . & S t r e s . ( i n d e r S l o v a k e i ) . ( S y l v i a , X I V . 1952 ( 1 9 5 3 ) ' p . 17—22.) Greschik, J.: A D r y o b a t e s s y r i a c u s b a l c a n i c u s G e n g l . & S t r e s . e l ő f o r d u l á s a és f é s z k e lése a M a g v a r A l f ö l d ö n . — V o r k o m m e n u n d B r ü t e n v o n D r v o b a t e s s.b. i n d e r u n g a r i s c h e n T i e f e b e n e . ( K ó c s a g , I X — X I , 1936 — 38, p . 8 4 — 9 1 . ) Jordans, A.: E i n B e i t r a g z u r K e n n t n i s d e r V o g e l w e l t B u l g a r i e n s . ( M i t t e i l . K . X a t w Inst. Sofia, X I I I . 1940. p . 49—152.) Kcrc A.: B a l k á n i f a k o p á n c s a D u n á n t ú l o n . — S y r i a n W o o d p e c k e r i n T r a n s - D a n u b i a . ( A q u i l a , L I — L I V , 1 9 4 4 — 4 7 ( 1 9 5 0 ) , p . 1 6 6 - 1 6 7 . & 190.) Keve A.— Udvardy M.: I n c r e a s e a n d D e c r e a s e o f t h e B r e e d i n g R a n g e o f s o m e B i r d s i n H u n g a r y . ( P r o c . X . I n t . O r n . C o n g r . U p p s a l a , 1950 (1951), p . 4 6 8 — 4 7 6 . ) Keve A.: A b a l k á n i f a k o p á n c s t e r j e s z k e d é s e a D u n á n t ú l o n . — I n c r e a s e o f D r y o b a t e s syriacus balcanicus G e n g l . & Stres. — S v r i a n W o o d p e c k e r i n T r a n s - D a n u b i a . ( A q u i l a , L V — L V I I I , 1 9 4 8 — 51 ( 1 9 5 4 ) , p." 2 4 6 & 2 8 9 — 2 9 0 . ) 304
Kohl,
I.: A b a l k á n i f a k o p á n c s és a b a l k á n i g e r l e t e r j e s z k e d é s e R o m á n i á t a n . — E x pansion of D r y o b a t e s syriacus balcanicus G e n g l . & Stres. — S y i i a n W o o d p e c k e r — a n d Streptopelia d. decaocto F r i v . — I n d i a n R i n g D o v e — i n R o u m a n i a . ( A q u i l a , L V — L V I I I , 1 9 4 8 - 5 1 ( 1 9 5 4 ) , p . 231 & 2 7 4 - 2 7 5 . ) Lintia, D.: C a t a l o g u l S i s t e m a t i e a l F a u n é i O r n i t o l o g i c e R o m a n e . ( T i m i s o a r a , 1 9 4 4 . p p . 167.) Lugitsch, R.: D e r B l u t s p e e h t i m N e u s i e d l e r S e e g e b i e t , ( V o g e l k u n d l . N a c h r . a . Ö s t e r r e i c h , 3, 1 9 5 3 . p . 5 — 6.) Lugitsch, R.: D e r B l u t s p e c h t — D r v o b a t u s s v r i a c u s — i n M ö d l i n g . ( V o g e l k u n d l . N a c h r . a . Ö s t e r r e i c h , 3, 1 9 5 3 . p . 6 — 7 . ) Lugitsch, R.: A b a l k á n i f a k o p á n c s B u r g e n l a n d t a n . — D r y o b a t e s s v r i a c u s b a l c a n i c u s G e n g l . & S t r e s . — B l u t s p e c h t i n B u r g e n l a n d . ( A q u i l a , L V — L V I I I , 1948 — 51 (1954), p . 2 4 6 — 2 4 7 % 290.) Makatich, W.: D i e V o g e h v e l t M a c e d o n i e n s ( L e i p z i g , 1 9 5 0 . p p . 4 5 2 . ) Matwejev, S. D.: O r n i t h o g e o g r a p h i a S e r b i c a . ( B e o g r a d , 1 9 5 0 . p p . 3 6 2 . ) Molnár B.: A b a l k á n i f a k o p á n c s S z a r v a s o n . T h e S v r i a n W o o d p e c k e r i n S z a r v a s . ( A q u i l a , L I — L I V , 1 9 4 4 - 4 7 (1950), p . 166 & 1 8 9 — 1 9 0 . ) Muray B.: B a l k á n i f a k o p á n c s f é s z k e l é s e B u d a p e s t h a t á r á b a n . — S y r i a n W o o d p e c k e r breeding i n the neighbourhoud of Budapest. (Aquila, L I — L I V , 1944—47 ( 1 9 5 0 ) , p . 166 & 190.) Pateff, P.: N a g y f a k o p á n c s és b a l k á n i f a k o p á n c s k o r c s a M a g y a r o r s z á g o n . — F i n Bastard Drvobates svriacus balcanicus x Dryobates maior pinetorum i n U n g a r n . ( A q u i l a , X L Í I - X L V , 1 9 3 5 — 38 ( 1 9 3 9 ) , p . 6 6 1 — 6 6 2 & 6 8 8 — 6 8 9 . ) Pateff, P.: P t i c i t e v B u l g a i i j a ( S o f i a , 1 9 5 0 . p p . 3 6 4 . ) Pátkai I.: B a l k á n i f a k o p á n c s a M á t r á b a n . — D r y o t a t e s s y r i a c u s b a l c a n i c u s G e n g l . & Stres. — S y r i a n W o o d p e c k e r — i n Mátra-Mountains. ( A q u i l a , L V — L V I I I , 1 9 4 8 — 5 1 (1954) p . 245 & 289.) Reiser, 0.: M a t e r i a l i e n z u e i n e r O r n i s B a l c a n i c a . I I . ( W i e n , 1 8 9 4 p p . 2 0 4 . ) Schenk, H.: D e n d r o c o p u s s y r i a c u s b a l c a n i c u s G e n g l . & S t r e s . ú j a b b e l ő f o r d u l á s a . — Neueres V o r k o m m e n v o n D e n d r o c o p u s svriacus balcanicus G e n g l . & Stres. ( A q u i l a , X X X V I I I — X L I , 1 9 3 1 — 3 4 (1935), p . 3 7 0 — 3 7 1 & 435.) Schenk, H.: A b a l k á n i f a k o p á n c s . — D r v o b a t e s s y r i a c u s b a l c a n i c u s G e n g l . & S t r e s . B r u t v o g e l i n Óverbász. ( A q u i l a , ' X L I I — X L V , 1935—38 (1939), p . 663 & 689 — 690.) Schenk, H.: D r y o b a t e s s y r i a c u s b a l c a n i c u s t e r j e s z k e d é s e K ö z é p - B á c s k á b a n . — A u s breitung v o n D r v o b a t e s syriacus balcanicus i n der mittleren Bácska. (Aquila, X L V I — X L I X , 1939 — 42 p . 454 — 455 & 485 — 486.) Schenk, H.: D é l b á c s k a i m a d á r t a n i j e g y z e t e k . — O r n i t h o l o g i s e h e N o t i z e n a u s d e r südliehen Bácska. ( A q u i l a , L . 1943/1944 p. 352—356.) Schenk, H.: E t w a s ü b e r d i e V e r b r e i t u n g d e s S y r i s c h e n B u n t s p e c h t e s . ( C o l u m t a , I I I . 1951. p . 76—77.) Schmidt, E.: B a l k á n i f a k o p á n c s a M á t r a é s z a k i o l d a l á n . — D r y o b a t e s s y r i a c u s t a l canicus G e n g l . & Stres. — S v r i a n W o o d p e c k e r — o n the n o r t h e r n slopes o f M á t r a - M o u n t a i n s . ( A q u i l a , L V — L V I I I , 1948—51 (1954), p . 246 & 289.) Strautman, F. I.: O r a s s e l e n i j n e k o t o r i h v i d o v p t i c v Z a k a r p a t s k o j i z a p a d n i h o t l a s t j a h U k r a i n i . ( P r i r o d a , X L , 1951. p. 68—69.) Szőcs J.: B a l k á n i f a k o p á n c s a B u d a i - h e g y e k b e n . — D r y o b a t e s s y r i a c u s b a l c a n i c u s G e n g l . & Stres. — S v r i a n W o o d p e c k e r — i n the B u d a — H i l l s . ( A q u i l a , L V — LVIII, 1 9 4 8 — 51 ( 1 9 5 4 ) , p . 2 4 6 & 2 8 9 . ) Vasvári M.: A v i f a u n á n k n é h á n v új és r i t k a a l a k j á r ó l . Ü b e r e i n i g e n e u e u n d s e l t e n e Vögel unserer Ornithofauna. (Aquila, X X X V I I I - X L I , 1931-34 (1935), p . 289 — 307.)
20
Aquila
— 5-9
3C5
Expansion of the Syrian Woodpecker in Europe B y Dr. András
Keve
A v i v i d change i n birdlife m a yhave been observed i n o u r country d u r i n g the last d o c a d e s . S o m e species a r e g r a d u a l l y d i s a p p e a r i n g b e c a u s e o f s p r e a d i n g o f c i v i l i z a t i o n a n d s o m e o t h e r y e t unknown c a u s e s (e. g . L i t t l e B u s t a r d , G l o s s y I b i s , e t c . ) , w h e r e a s newcomers m a y l u c k i l y bc stated as well. I n o n e o f t h e p r e v i o u s p a p e r s ( 1 9 4 4 ) I h a v e s u m m a r i z e d , h o w t h e a d v a n c e o f the I n d i a n R i n g D o v e (Streptopelia decaocto) t o o k place f r o m I n d i a a n d how t h i s b i r d i n v a d e d t h i s c o u n t r y . I t s e x p a n s i o n i s the m o s t c o n s p i c u o u s p h e n o m e n o n o f t h e c h a n g e s t h a t t o o k place i n o u r b i r d l i f e . B e t w e e n 1 9 3 2 a n d 1 9 4 9 it j u s t o v e r f l o w e d the whole t e r r i t o r y o f t h e C a r p a t h i a n - B a s i n . A t first i t a d v a n c e d north, e r o s s i n g the D a n u b e l i n e a r o u n d B e l g r a d e a n d t h e n settled i n t h e shape o f a p a r t l y open f a n . ( B e r e t y t y ó ú j f a l u , M o n o r , P a k s . ) T h e n t h i s f a n g r a d u a l l y opened until i n 1 9 3 9 it c o v e r e d the whole H n g a r i a n P l a i n a n d T r a n s d a n u b i a . F r o m h e r e i t t r a v e l l e d w e s t a l o n g the D a n u b e a n d n o r t h along t h e valley o f t h e W a a g - r i v e r . I n 194(1 i t r e a c h e d G e r m a n y a t A u g s b u r g ; i n 1947 I t a l y t h r o u g h t h e A l p i n e Valleys ; i n 1 9 4 9 i t a d v a n c e d t o T r a n s s y l v a n i a a l o n g t h e Valleys o f t h e T i s z a a n d t h e M a r o s ; in t h e s a m e y e a r i t a p p e a r e d on the w e s t c o a s t o f D e n m a r k , S o u t h e r n S w e d e n a n d H o l l a n d ; i n 1 9 5 0 i t r e a c h e d the bordér of France near Geneva ; i n the same year it came to Poland too from western direction ; in 1 9 5 2 i t n o t o n l y appeared i n B e l g i u m , b u t a l s o c r o s s e d t h e C h a n n e l t o E n g l a n d . S u c h a r e m a r k a b l e a n d s w i f t e x p a n s i o n h a s n o t b e e n o b s e r v e d w i t h a n y other b i r d y e t , b u t i t i s c e r t a i n , t h a t o t h e r b i r d - s p e c i e s a r e a d v a n c i n g north along the valley o f t h e M o r a v a t o o . A m o n g t h o s e f o l l o w i n g t h e I n d i a n R i n g D o v e t h e m o s t ( o n s p i c u o u s is t h e s p r e a d i n g o f t h e S y r i a n W o o d p e c k e r (Dendrocopos syriacus balcani cus Gen gel & Stres), a l t h o u g h it d o e s n o t t a k e p l a c e w i t h s u c h s p e e d a n d d o e s n o t r e s e m b l e an e x p l o s i o n , b u t i s m u c h s l o w e r a n d o c c u p i e s a n e w b r e e d i n g rangé from step to step. Vasvári f o u n d t h e f i r s t s p e c i m e n in 192S that c r o s s e d t h e l i n e o f t h e D a n u b e i n n o r t h e r n d i r e c t i o n . I t w a s s e n t t o t h e O r n i t h o l o g i c a l I n s t i t u t e b y Henrik Schenk f r o m Ó v e r b á s z i n t h e " B á c s k a " as a ' f l a v i s t i c c o l o u r e d G r c a t - S p o t t e d W o o d p e c k e r " . A f t e r t h a t n i n e y e a r s passed until w e reeeived n e w s f r o m t h i s b i r d a g a i n . F r o m Ó v e r b á s z i t a d v a n c e d n o r t h - e a s t a n d c o v e r e d a b o u t 120 k i l o m e t e r s t i l i 1 9 3 7 . I t s n e w s t a t i o n s a r e : K i s k u n f é l e g y h á z a (Homoki-Nagy) a n d Temesvár (Lintia). I n 1 9 3 S t h e l i n e is g r a d u a l l y p u s h i n g f o r w a r d , t h e p o p u l a t i o n b e c o m e s d e n s e r : K u c o r a , B á c s s / . e n t t a m á s , C s e r v e n k a (Henrik Schenk), Péteritó (Homoki-Nagy), S z a r v a s (Molnár), Csávos (Lintia). 1939 : T h i s y e a r i s s p e c i a l l y s i g n i f i c a n t i n t h e h i s t o r y o f t h e S y r i a n W o o d p e c k e r ' s e x p a n s i o n : t h e n o c c u r r e r c e s i n c r e a s e r o u n d T e m e s v á r (Lintia), Billéd, Csebze, Temeskenéz ; i n the south-eastern p a r t o f the Hungárián P l a i n s : Orosháza (Greschik), H ó d m e z ő v á s á r h e l y (Homoki-Nagy) ; further it travels remarkably towards north b e t w e e n t h e D a n u b e a n d t h e T i s z a : K e c s k e m é t , M o n o r (Greschik), and according to Greschik i t even reaches Budapest near Dunaharaszti. 1941 : I t a p p e a r s a t S z e g e d , t h a t w a s s o f a r a v o i d e d (Beretzk), a n d b e g i n s t o come. r o u n d Budapest f r o m the east : Csömör (Dorning). 1942—1944 : F u r t h e r d a t a f r o m t h e " B á c s k a " a n d " B á n á t " , i n t h e south, it r e a c h e s t h e f e e t o f t h e T r a n s s y l v a n i á n C a r p a t h i a n s along t h e D a n u b e : Üjverb á s z (Henrik Schenk), Szeged-Fehértó (Beretzk), Németszentmihály (Lintia), Dunaorbágy, Báziás (IÁntia). 1 9 4 6 : I t c o m e s i n t o t h e p a r k s o f B u d a p e s t : N é p l i g e t (Dorning), Városliget (Pátkai). 1948 : S p r e a d s o n t h e H u n g á r i á n P l a i n s e a s t o f t h e T i s z a : G y o m a (Pátkai), it w e n t r o u n d B u d a p e s t i n n o r t h e a s t e r n d i r e c t i o n : R á k o s p a l o t a (Muray). Now having reached t h e slopes o f t h e m o u n t a i n s n o r t h w a r d , t h e spreading p o p u l a t i o n — just as d i d t h e I n d i a n R i n g D o v e — turnéd i n southwestern d i r e c t i o n a n d h a v i n g crossed t h e D a n u b e w e s t w a r d , b e g a n t o s p r e a d o v e r T r a n s d a n u b i a . I t s f i r s t Station here w a s : S z a b a d b a t t y á n ( Keve). 30(5
1949 : I n t h a t y e a r t h e S y r i a n W o o d p e c k e r a d v a n c e d f a r t o w a r d s n o r t h - e a s t o n the Hungárián plains a n d penetrated into the tracks of the E a s t e r n Oarpathians : U n g s z e n n a (Ferianc). A t the same t i m e it begins to settle a l o n g the shores of L a k e B a l a t o n t o o . T h i s o c c u r s i n a s i m i l a r w a y t h a n i n case o f t h e I n d i a n R i n g D o v e , as the S y r i a n W o o d p e c k e r also a d v a n c e d from the L a k e ' s soutwestern corner: K e s z t h e l y a n d Fenékpuszta (Keve). 1950 : It m o v e s s l o w l y u p t h e c o u r s e o f t h e T i s z a i n t h e m i d d l e s c c t o r o f its e x p a n s i o n - r a n g e : F e g y v e r n e k (Lelovich). It reaehes the s o u t h e r n slopes of the Mátra! (Pátkai). B e g i n s t o o c c u p y t h e g a r d e n s a r o u n d B u d a p e s t s i t u a t e d o n t h e s i d e s of B u d a and P i l i s : Mártonhegy (Szőcs), S z e n t e n d r e (Keve). A t the same t i m e it a p p e a r s o n t h e I s l a n d o f C s e p e l t o o : S z i g e t s z e n t m i k l ó s (Homonnay). Settles i n m o s t oí the villages round the southern corner of L a k e B a l a t o n : Vörs, Balatonszentgyörgy, Balatonterény, Gyenesdiás (Keve). 1951 : T h e S y r i a n W o o d p e c k e r o c c u p i e s t h e e a s t e r n b o r d é r l i n e o f t h e H u n g á r i á n p l a i n s : G y u l a v á r i , D o b o z (Pátkai), G e s z t (Endrődy), also advances n o r t h i n the m i d d l e o f t h a t p a r t o f t h e c o u n t r y : K u n m a d a r a s (Keve). I n the north-east, o n the p l a i n s o f C a r p a t h o - U k r a i n a i t i s f o u n d b y Strautmann everywhere in vineyards and e d g e s o f w o o d s . Gladkoiv t o o r e f e r s t o t h e a b o v e o c c u r r e n c e . T h e b i r d a l s o p e n e t r a t e s i n t o T r a n s s y l v a n i a a l o n g t h e v a l l e y o f t h e M a r o s : S z á s z r é g e n (Kohl). It also increases i n B u d a p e s t : P a s a r t t (Szijj). F r o m the c a p i t a l it m o v e s n o r t h w a r d : Vácrátót (J. Szijj) a n d a l o n g the v a l l e y o f the I p o l y it crosses the S l o v a k i a n f r o n t i e r : B u s s a (Ferianc). A l s o s p r e a d s i n T r a n s d a n u b i a : D i n n y é s (Pátkai), occupies more territory a l o n g t h e s h o r e s o f L a k e B a l a t o n : V o n y a r c , B a l a t o n g y ö r ö k (Keve), Ábrahámhegy (Csörgey), R é v f ü l ö p , F o n y ó d (Keve). A d v a n c e s far towards west a n d comesto B u r g e n l a n d , s e t t l e s i n m o s t o f t h e v i l l a g e s r o u n d l a k é F e r t ő : P á t f a l u (Bauer), GálosB a r á t f a l u (Lugitsch), V é d é n y , N e z s i d e r , O k k a (Bauer), R u s z t (Lugitsch), even to the n o r t h o f t h a t laké : Z u r á n y (Bauer). 1952 : I n t h e n o r t h c a s t i t p e n e t r a t e d i n t o t h e S á t o r - m o u n t a i n s t o o : PálházaK ő k a p u (J. Szijj). A n e w occurrence o n the southern slopes of the Mátra : Maklár (L. V. Szabó) ; a n d c a m e a r o u n d t h i s m o u n t a i n - r a n g e a l o n g t h e v a l l e y o f t h e r i v e r T á r n a i n t o t h e n o r t h e r n s l o p e s : B ü k k s z e n t e r z s é b e t ( T a r n a l e l e s z , Schmidt). It w a s f o u n d i n a n e w p l a c c a l o n g t h e T i s z a : T i s z a u g (J. Szijj) a n d between the D a n u b e a n d T i s z a : Ó c s a (J. Szijj). A l s o e x p a n d s i n B u d a p e s t : R ó z s a d o m b (Keve), a n d the m o u n t a i n s o f B u d a : S o l y m á r (J. Szijj), also moves f u r t h e r n o r t h a l o n g the D a n u b e : T a h i (Urban). X e w Settlements i n m i d d l e S l o v a k i a : Párkánynána and G a r a m m i n d s z e n t (Ferianc). Spreads s o u t h w a r d i n the eastern parts o f T r a n s d a n u b i a : V e l e n c e (L. V. Szabó), R é t s z i l a s (Pátkai), P é c s , P e l l é r d (Geréby). There are more data f r o m n e a r L a k e B a l a t o n : B a l a t o n m á r i a (Will), C s e r s z e g t o m a j (Keve), Tihany (Kötél) A l s o p e n e t r a t e s i n t o t h e B a k o n y - h i l i s : S z e n t g á l (J. Szijj). A new occurrence i n Bur g e n l a n d : N a g y m a r t o n (Wolf). I n S l o v a k i a it a d v a n c e s far n o r t h w e s t : P o z s o n y , D é v é n y (Ferianc), H a r a n j j f a l v a ( Matousek). Reaches the surroundings of V i e n n a at Mödling (Lugitsch). 1 9 5 3 : I n t h e s o u t h e r n p a r t o f t h e H u n g á r i á n P l a i n s : C s o i v á s (A. Festelich), in t h e m i d d l e p a r t : K u n s z e n t m á r t o n (I. Fekete), i n t h e n o r t h e r n o n e : A d á c s (J. Szijj) N e a r B u d a p e s t : P é c e l , G ö d ö l l ő (Schmidt). í n eastern T r a n s d a n u b i a : Székesfehér v á r (Máté), i n t h e s o u t h w e s t e r n p a r t : N a g y k a n i z s a (Breuer); i n the w e s t e r n one : V ö n ö c z k , S z o m b a t h e l y , Nárai, Ják, Csákánydoroszló (Csaba). 1954: I n the n o r t h e r n part o f the Hungárián P l a i n s : Jászt erény (Czigány), A t the western slopes o f Transsylvanián m o u n t a i n s : Érmihályfalva (Andrássy). I n t h e v a l l e y s o f t h e P i l i s - m o u n t a i n s : C s o b á n k a (Keve), D ö m ö s (Pátkai). I n eastern T r a n s d a n u b i a : G á r d o n y (Keve), round L a k e B a l a t o n : Balatonederics, GyulakesziC s o b á n c a n d S z i g l i g e t (Keve). I n the southern part of T r a n s d a n u b i a : Szepetnek (Breuer) a n d i n the western one : S o p r o n (Győry). N o w let us s t u d y these d a t a c r i t i c a l l y . I t w a s f a r easier to discern the I n d i a n R i n g dove, as e v e n i f there w a s n o o r n i t h o l o g i s t i n the place i n q u e s t i o n , i n m a n y cases l o c a l pigeon-breeders d i s e o v e r e d a t once t h a t a n u n k n o w n b i r d m a d e its a p p e a r a n c c (e. g . Marjay). B u t e v e n i n t h e case o f t h a t b i r d , a g o o d d e a l o f c o n f u s i o n a r o s e a s i t w a s o f t e n t a k e n f o r Streptopelia risoria (frequently kept i n captivity) or even for a y o u n g specimen of the T u r t l e D o v e .
2 0 * - 5-9
3
7
It is f a r more difficult t h o u g h t o discern t h e S y r i a n W o o d p e c k e r . I n m a n y places t h e G r e a t - S p o t t e d W o o d p e c k e r (Dendrocopos maior) w a s already breeding under similar circumstances, w h i c h b i r d eventually gave place to the newcomer i n gardens after i t s a r r i v a l . T h i s change w a s n o t apparent e v e n t o m a n y ornithologists a n d i n many cases i t c a n n o t even be made sure, w h e n i t took place. T h e question m a y arise, w h e t h e r t h i s b i r d w a s n o t a n o r i g i n a l i n h a b i t a n t o f t h e Bácska, or whether a t least i t s settling there d i d n o t take place a t the same t i m e as i n M a c e d ó n i a (?). C o n t r a l i c t i o n a r y t o t h i s p r e s u m p t i o n i s t h e f a c t , t h a t Madarász d i d s y s t e m a t i c a l l y collect W o o d p e c k e r s i n t h e B á c s k a i n t h e years a r o u n d 1900, but there is n o specimen o f the S y r i a n Woodpecker i n the N a t i o n a l M u s e u m f r o m h i s c o l l e c t i n g . T h e c o n t i n u a l l y i n c r e a s i n g occurrences s h o w c l e a r l y , t h a t t h i s species i s expanding, b u t i t m a y n o t be made certain, w h e n the bird really d i d arrive to one or o t h e r l o c a l i t y . T h e f i r s t s t a t e m e n t o f i t s o c c u r r e n c e i n m o s t cases does n o t c o m c i d e w i t h its actual arrival, b u t u s u a l l y only indicates, w h e n i t w a s discovered b y a n ornithologist w h o happened t o come t o that place. A s already stated, i t is difficult to d i s c e r n t h i s b i r d a n d therefore n o t perfectly a u t h e n t i c d a t a a r e n o t t o be considered. T h e first specimen o f evidence w a s n o t discerned as S y r i a n W o o d p e c k e r b y its c o l l e c t o r Henrik Schenk, who, t h o u g h a skilled expert, sent that bird to the Orni t h o l o g i c a l Institute as a p a r t i a l l y flavistic s p e c i m s n o f t h e G r e a t S p o t t e d W o o d pecker. H e r e i t w a s identified b y Vasvári already w h e n i t w a s unpacked. T h u s i t h a p p e n e d i n m o s t cases, t h a t t h e a p p e a r a n c e o f t h e R e d - B r e a s t e d W o o d p e c k e r w a s not noticed a t once. T h e habitat o f the S y r i a n W o o d p e c k e r alike the one o f the I n d i a n R i n g D o v e is the inner district o f communities, town-parks, orchards, etc. I t is n o t a bird o f woodlands, b u t o f c u l t u r e d territories. I t prefers t o b r e e d i n w a l n u t - a n d other fruit-trees a n d nested in a p l a t a n a - t r e e i n S z é c h e n y i - s q u a r e a t S z e g e d . A c c o r d i n g t o Makatsch, i n Macedónia i t is a b i r d o f wood-patches a n d b u s h - l a n d w i t h s i n g l y s t a n d i n g trees. Its t i m e a n d circumstances o f breeding d o n o t differ f r o m those o f t h e G r e a t Spotted W o o d p e c k e r . I t likes t o fead i n orchard?, p a r k s a n d s m a l l w o o d s . B u t i t n o t o n l y cleans fruit-trees f r o m h a r m f u l inseets, b u t som3tim.es t a k e s t o a l m o n d s a n d e v e n a p r i c o t s a s w e l l (Kohl, F o c s a n i , R o u m a n i a ; Keve, Keszthely). B u t as I could observe, i t does n o t feed o n t h e f r u i t itself, b u t p e c k s o u t i t s k e r n e l . A c c o r d i n g t o Henrik Schenk i t d i d the same w i t h cherries i n the Bácska. The Syrian Woodpecker is i n a l l probality a stationary bird. There are n o data f r o m r i n g i n g yet. I t is u s u a l l y breeding where i t appears, therefore w e d i d n o t a t t a c h i m p o r t a n c e t o d r a w a s h a r p l i n e b e t w e e n Statements o f i t s b r e e d i n g a n d o c c u r r e n c e s perhaps only due to straggling. According to observations i t usually arrives i n a u t u m n a t those places where i t w a n t s t o settle. A m o n g t h e 95 d a t a listed above, the o n l y place is the L a k e Fehértó near Szeged, where i t m a y have been observed just m i g r a t i n g t h r o u g h , whereas i n a l l t h e other places i t p r o b a b l y bred as well. It m a ybe presumed, that the area where the S y r i a n Woodpecker was spreading from, is the southeastern part o f A s i a M i n o r a n d the territories around i t . T w o pop u l a t i o n s départed f r o m here i n eastern d i r e c t i o n t o w a r d s t h e C a s p i a n Sea, as independent subspecies (transcaucasicus Buturlin, 1910 Southern-Caucasus ; milleri Zarudny, 1909, P e r s i a n — B e l u c h i s t a n ) ; w h e r e a s t h e p o p u l a t i o n d e p a r t i n g n o r t h e a s t formed a n independent subspecies i n the central territories o f the B a l k a n - p e n i n s u l a . Consequently this settling m u s t have t a k e n place a long time ago too. D i f f e r e n c e s b e t w e e n t h e p o p u l a t i o n s a r e n o t g r e a t . Hartert (1912) r e c o g n i s e s i t s t h r e e s u b s p e c i e s (syriacus, transcaucasicus, milleri) only conditionally ; according. to S t e i n b a c h e r (1935.) : " . . . angeführte F o r m e n w e r d e n s i c h w o h l a b t r e n n e n l a s s e n . ' T h e B a l c a n i a n s u b s p e c i e s w a s o n l y r e c o g n i s e d b y Gengier a n d Stresemann i n 1919. T h e f o l l o w i n g is k n o w n o f t h e species' occurrence i n E u r o p e : i t w a s first f o u n d b y Reiser i n t h e v i l l a g e S r e b e n a i n B u l g á r i a n e a r t h e D a n u b e o n t h e 8 t h o f J u n e 1 8 9 0 . A c c o r d i n g t o Pateff s m a p ( 1 9 5 0 ) t h e S y r i a n W o o d p e c k e r i s i n h a b i t i n g a l m o s t t h e w h o l e t e r r i t o r y o f B u l g á r i a . Catuneanu states (1933), t h a t i t i s r a t h e r c o m m o n i n t h e southern part o fR o u m a n i a a n d even presumes, that this p o p u l a t i o n m a y be separated as a n i n d e p e n d e n t subspecies because o f t h e c o l o u r o f t h e tail-feathaers. T h e a u t h o r d e s c r i b e d i t a s D. s. romanicus from specimens collected i n the provinces P r a h o v a a n d B u s e u o n t h e southern slopes o f t h e E a s t e r n C a r p a t h i a n s ; this subspecies w a s 308
n o t r e c o g n i s e d h o w e v e r . A c c o r d i n g t o Kohl (1949) i t s p r e a d s n o r t h t i l i F o c s a n i . Matvejew (1950) a l s o d r e w a n a c c u r a t e m a p o f t h e S y r i a n W o o d p e c k e r ' s r ä n g e i n Serbia, where it generally settled along the Valleys of rivers i n the eastern territories. Gengier''s e x p e d i t i o n f o u n d i t f a r t h e s t n o r t h n e a r C i c e v a c i n 1917. F r o m C i c e v a c Ó v e r b á s z — w h e r e i t w a s f o u n d i n 1 9 2 8 a f t e r 11 y e a r s — i s s i t u a t e d i n n o r t h w e s t e r n d i r e c t i o n i n a d i s t a n c e o f a b o u t 260 k i l o m e t e r s ; i n 1937 Kiskunfél e g y h á z a i s t h e n e x t S t a t i o n (9 y e a r s , 1 2 6 k m , n o r t h - n o r t h e a s t ) , f r o m t h e r e D u n a h a r a s z t i i n 1 9 3 9 (2 y e a r s , 9 0 k m , n o r t h w e s t ) . F r o m D u n a h a r a s z t i S z a b a d b a t t y á n i n 1 9 4 8 (8 y e a r s 6 0 k m , west-southwest), f r o m t h e r e K e s z t h e l y (1949 90 k m . s o u t h w e s t ) ; w h e r e a s R u s z t (1951) f r o m S z a b a d b a t t y á n 150 k m . w e s t - n o r t h w e s t ; f r o m Z u r á n y (1951) H a r a n g f a l v a (1952) 65 k m . northeast. T h e other, n o r t h e a s t e r n m o v e m e n t : f r o m Ó v e r b á s z (1928) t o T e m e s v á r (1937) 130 k m e a s t - n o r t h e a s t ; f r o m h e r e G y o m a (1948) 130 k m . n o r t h - n o r t h w e s t ; t h e n T J n g s z e n n a (1948) 225 k m . n o r t h e a s t ; o n t h e o t h e r h a n d f r o m G y o m a to B ü k k s z e n t e r z s é b e t ( 1 9 5 2 ) 135 k m . n o r t h - n o r t h w e s t . T h u s f r o m Ó v e r b á s z t h e S y r i a n W o o d p e c k e r e x p a n d e d b e t w e e n 1928 t i l i 1953, t h a t i s 25 y e a r s i n a c i r c l e n e a r l y 5 0 0 k i l o m e t e r s w i d e t o w a r d s n o r t h , w h e r e a s i t seems t h a t its spreading stopped e a s t o f the C a r p a t h i a n s , j u s t as i n case o f the I n d i a n R i n g D o v e . Its o n l y e x p a n s i o n , t h a t m u s t be m e n t i o n e d i n a d d i t i o n , is its appearance i n T r a n s s y l v a n i a i n 1951. T h i s fact c a n n o t yet be d u l y v a l u e d t h o u g h . I n the case o f the I n d i a n R i n g D o v e too, m y o p i n i o n w a s at first, t h a t its e x p a n s i o n i n T r a n s s y l v a n i a is n o t connected w i t h the one o n the Hungárián P l a i n s , as t h i s population came f r o m R o u m a n i a along the river-valleys. Later, w h e n data increased, it became obvious, t h a t the I n d i a n R i n g D o v e oecupied T r a n s s y l v a n i a a l o n g the Valleys of the T i s z a a n d M a r o s . T h e p o p u l a t i o n i n o u r c o u n t r y h a s i t s c h a r a c t e r i s t i c feature t o o . N e a r l y 80 p e r c e n t of these s p e c i m e n are p a r t i a l l y f l a v i s t i c . T h u s I w a s able to observe a b i r d at K e s z t h e l y i n t h e s p r i n g o f t h e y e a r 1950 d u r i n g a l e n g t h o f t i m e . T h e e n d s o f t h i s b i r d ' s feathers on the b a c k a n d wings were a l b i n i s t i c a n d thus the b a c k o f the b i r d s h o w e d a spotted colour a n d i n a d d i t i o n i t w a s p a r t i a l l y f l a v i s t i c as w e l l . I n places, where the S y r i a n W o o d p e c k e r appears, the G r e a t Spotted W o o d pecker w i t h d r a w s f r o m gardens, p a r k s a n d s m a l l w o o d s to forests, a l t h o u g h we d o n o t h a v e positive s t a t e m e n t s o f q u a r r e l a n d fights b e t w e e n these t w o species. I m y s e l f h a v e also often seen f i g h t i n g w o o d p e c k e r s , b u t i n m o s t cases i t is i m p o s s i b l e to observe definitely, whether the fighters were b o t h S y r i a n , or b o t h G r e a t Spotted W o o d p e c k e r s . I n most s u c h cases the p a r t i e i p a n t s b c l o n g to the s a m e species. I t seems, t h a t the G r e a t S p o t t e d W o o d p e c k e r j u s t v o l u n t a r i l y evades t h e n e w e o m e r . Henrik Schenk t w i c e f o u n d w o o d p e c k e r s k i l l c d i n q u a r r e l s b e t w e e n e a c h o t h e r , o n c e i n a h o l l o w a n d o n another occasion just below a h o l l o w . T h e S y r i a n a n d the G r e a t Spotted W o o d p e c k e r are also m a t i n g w i t h each other i n e x c e p t i o n a l c a s e s . A l r e a d y Stresemann bas m e n t i o n e d this fact. A c c o r d i n g to Pateff a s p e c i m e n o f e v i d e n c e i s a m a l e b i r d s h o t a t Ó v e r b á s z o n t h e 3 0 t h o f D e c e m b e r 1 9 3 2 . Stresemann ( 1 9 2 0 ) a n d Jordans (1940) b o t h e x p r e s s e d t h e o p i n i o n , t h a t the maior a n d syriacus m a y be u n i t e d , as e v e n o n territories, w h e r e b o t h species are l i v i n g t o g e t h e r , t h e y e c o l o g i c a l l y e x c h a n g e e a c h o t h e r . B u t at p r e s e n t t h e generál o p i n i o n is t h o u g h , t h a t t h e y m u s t be a c k n o w l e d g e d as t w o species, as a l i m i t - c a s e b e t w e e n species a n d subspecies. W h e n e x a m i n i n g the three new-comer-species of the C a r p a t h i a n basin, — the t h i r d o n e i s t h e P a l e W a r b i e r (Hippolais pallida), — we find, that a l l the three have r a t h e r s i m i l a r ecological habits of life. A l l are birds o f c u l t u r e d territories a n d t h e c o n c l u s i o n c o u l d be d r a w n , t h a t t h e e x p a n s i o n o f t h e i r b r e e d i n g - t e r r i t o r i e s i n northern direction was started at the same time b y s i m i l a r circumstances a n d not b y i n d i v i d u a l i n t e r n a l factors or s u c h ones c o m m o n to the w h o l e species. B u t s u c h a n e x t e r n a l factor c a n n o t be f o u n d t h a t c o u l d w e l l be a p p l i e d to these species, w o u l d b e i n d i f f e r e n t w i t h o t h e r s , e. g . b i r d s o f t h e f o r e s t , a n d w h i c h i n t u r n w o u l d h a v e u n f a v o u r a b l e e f f e c t o n o t h e r s , e. g . o n t h e L i t t l e B u s t a r d o r G l o s s y I b i s e t c . A t the t i m e b e i n g i t m a y be supposed, t h a t the rise o f t e m p e r a t u r e caused b y t h e A t l a n t i c , — a t h e o r y t h a t i s w e l l e x p o u n d e d b y Alexander, Salomonsen and Kalela, — h a d a n i n d i r e c t effect o n t h e b i r d s o f t h e B a l k a n s t o o ( t h u s i n a d d i t i o n 309
t o t h e n e w c o m e r s e. g . t h e i n c r e a s e o f t h e B e e - e a t e r , t h e G r e a t a n d L e s s e r W h i t e H e r o n a n d p a r t i a l l y t h e i r s p r e a d i n g n o r t h w a r d s . ) S o m e species w h i c h h a d t h e neces s a r y p o w e r o f e x p a n s i o n , a l r e a d y r e a c t e d to less p o w e r f u l or i n d i r e c t d r a w i n g effects. T h i s reaction was still encouraged b y e n v i r o n m e n t a l factors that caused favourable life-conditions a n d even a small, but constant meteorologic change made it possible for t h e m to enlarge t h e i r b r e e d i n g rangé i n n o r t h e r n d i r e c t i o n . Before ending, the author m u s t express his gratitude to the cooperators of the O r n i t h o l o g i c a l I n s t i t u t e , w h o e i t h e r w i t h p o s i t i v e r e s u l t s (see t h e n a m e s a b o v e ) o r w i t h negative ones h e l p e d i n e x p l o r i n g the R e d - B r e a s t e d W o o d p e c k e r ' s present rangé of inhabitance.
310
