„A Bakony közepe – Várpalota” online helyismereti vetélkedő 3. forduló Mesterségek nyomában a Bakonyban és Várpalotán TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-0322 „A Reneszánsz Palota” pályázat keretében Beküldési határidő: 2013. december 23. A kitöltött feladatlapot az alábbi email címre kérjük elküldeni:
[email protected] 1. „Erdeje szörnyű nagy és szép, de hegyes-völgyes, makkal és vadállatokkal bővelkedik” írja Fényes Elek, a XIX. század nagy földrajzi írója a Bakonyról. A vidék hatalmas erdősége, a bükkös, tölgyes erdő makktermése jó lehetőséget kínált a sertéstenyésztésre. Az 1746-os összeírás szerint Palotán a lakosok ló, ökör, tehén, növendékmarha, borjú, juh, kecske és sertés tartásával foglalkoztak. Egy feljegyzés szerint a palotai-tési határban lócsorda legelt. Írjátok az egyes pásztorok mellé, hogy milyen állatot legeltettek! (4 pont) gulyás
…………………………………………………
juhász
………………………………………………..
kanász
…………………………………………………
csikós
…………………………………………………..
2. Még a közelmúltban is jellegzetes erdei legeltetés volt a Bakonyban. A pásztorok a jószágot Szent György (ápr. 24.) napján hajtották ki és Szent Márton (nov. 11.) napján terelték haza. A legeltetést nem befolyásolta az időjárás, nagy melegben, szakadó esőben egyaránt kellett legeltetni. Mivel a pásztorok sokáig távol voltak a lakott településektől, a legszükségesebb használati eszközeiket magukkal vitték.
Olvassátok el Eötvös Károly: A Bakonyi szűr című írásának alábbi részletét (megjelent 1909-ben „A Bakony” című kötetében), és válaszoljatok a kérdésekre! „Be van az én szűröm ujja kötve, Barna kislány ne kotorássz benne…” „… Ez a dal akkor kelt, amikor még a gyufát nem ismerte a világ, amikor még acéllal és kovával csináltak tüzet, nemcsak a mezőn, hanem a konyhában is. Acélja, kovája, taplója annak is volt, aki nem volt pipás ember. A pipás ember acélja ott volt dohányzacskója fityegőjén; kovája, taplója, dohánya bent a zacskóban. (…) De hát hogy csináltak tüzet? Régi ember tudja, új ember nem tudja, vagy csak Robinsonból tudja, tehát nem jól tudja. Száraz avarból, száraz rőzséből, vékony gallyból kis máglyát rakott a kanász-bojtár. Azután jó maroknyi száraz avart megdörzsölt, megmorzsolt a két tenyere között, s egy kis csóvát csinált belőle. Azután taplóba ütött, s a pislogó taplót beletette a csóva fejébe. Akkor a csóvát elkezdte fogatni, jobb kezével karikában csóválni, mire a csóva perc múlva lobbot vetett, lánggal égett. A láng a máglya alá került, s készen volt a rakás tűz. A pásztortűz a mezők éjjeli csillaga, amelyről annyit írnak, annyit álmodoznak a költők, míg a fiatal életkorból ki nem nőnek. 1
Három perc elég volt rendesen a tűzélesztéshez. Nos hát a barna kislány, ha ott kotorászott a bakonyi szűr ujjában, csakugyan talált ott tűzszerszámot. De százforintos bankót bizony nem talált ott. Kanászbojtárnál nagy szeme volt akkor a százforintos bankónak. Még ma is nagy szeme van. Igaz, hogy ma már nincs is százforintos bankó. Hanem talált mást, sok mindenfélét. Szőlőzsírt, amellyel piros ajkát fényessé, s még pirosabbá tehette. – Bajuszpedrőt, amely nélkül el nem lehetett a bojtár. – Apró tükröt, akkorát, mint az alma. – A bojtár is beletekint néha úgy borotválkozás közben. – Borotvát. Sós-paprikás gurgulyát, amely nélkül soha sincs az erdőn-mezőn lakó ember. – Zsineget, cérnát, varrótűt. Ha szakad, feslik valami, ne kelljen a faluba vagy csárába futni. Megvarrja a bojtár maga. – Azután az olvasó, szentképecske valamely búcsúról. De ez inkább a juhászbojtárnál. A kanász nem áhítatos, legalább nem mutatja szívesen. A koca szilajabb állat, mint a juh. Szilajabb ember kell a koca mellé.” Hol tartották a pásztorok a használati tárgyaikat? (1 pont) ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. Mit „talált” a barna kislány a pásztornál? Soroljatok fel a novellarészlet alapján 8 mindennapokban használt „tárgyat”, amit pásztoroknál használtak. (8 pont) …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
3. A különböző hivatású pásztoroknak más-más viseletük volt. Eötvös Károly: A Bakonyi szűr című írásának következő részlete alapján válasszátok ki, hogy az alábbi tárgyak melyike tartozott a kanászhoz, illetve a juhászhoz! (7 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
tarisznya (boglárral, csigahéjjal díszített, virággal hímzett ) kampós bot kalap (kemény, magas tetejű) balta karikás ostor kalap (lapos, gömbölyű, széles karimájú) tarisznya (meg nem született bárány bőrével díszítve)
„… Még a süvegük, kezebelijük, tarisznyájuk is más. A kanász bakonyi süveget visel egész Túl-a-Dunán. Kemény, magas tetejű, díszes, karimája fölfelé áll. A juhász lapos, gömbölyű, széles karimájú kalapot, amely mindig laskamódra áll a fején. A kanász kezebelije a hosszú nyelű, kisebb vasú fejsze. Baltának nevezi. Az ő süvege még egykét fejszeütést is elbír. A juhász kalapja ilyen ütéstől meg nem védelmezné a koponyát. A juhász kezebelije a kampós bot. De nem olyan cifra ám, mint a püspökök és érsekek pásztorbotja. A juhász úgy fogja meg a birkát, hogy kampós botját a birka hátulsó lábába akasztja. A kanász ötven lépés távolságból baltájával vágja le a kocát. A juhásznak rendszerint nincs ostora, de a kanász meg nem lehet karikás nélkül. Szíjból font karikás, rövid nyéllel. Nyele finoman metszett, kígyója finoman font. Kanász metszi, kanász fonja. Nos hát a karikáshoz való apróbb eszközök is ott vannak a szűrujjban. Még a tarisznya is különböző. A juhász tarisznyájának takarója meg nem született bárány bőrével van díszítve, a kanászé boglárral, csigahéjjal, színes szironyból varrt virággal van hímezve.” 2
Kanász
Juhász
………………………………………………………………………..
…………………………………………………………
……………………………………………………………………….
…………………………………………………………
………………………………………………………………………
………………………………………………………..
……………………………………………………………………….
………………………………………………………….
4. A pásztorkodás, földművelés mellett a lakosok egy része kézművességgel foglalkozott. A településen jelentős iparág volt a fazekasság. 1831-ben 36 fazekas dolgozott itt. Konyhai edényeket és dísztárgyakat készítették. Tehetségüket számos szép céhkorsó bizonyítja. A képen a palotai fazekasok 1777-ben készült zöldmázas céhkorsót láthatjátok.
Milyen természetes anyagot dolgoztak fel a fazekasok? (1 pont) ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… Írjatok négy (a paraszti háztartásban használt) edényt, amit a fazekasok készítettek! (4 pont) ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… Kik voltak azok a mesteremberek, akik az eltörött edényt megjavították? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………………………………………………………
5.
„…Szép élet a meszes élet, gyöngyélet! Várpalota a hazája, barna kislány a babája, tyuhajja!...”
A fenti idézet egy meszesek által énekelt dal részlete. Az első meszesek Palotán az 1860-as években tűntek fel. Az 1930-as években már 200-an foglalkoztak ezzel a mesterséggel. Melyik két foglalkozást takart a meszes elnevezés? (2 pont) …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
3
Sorolj fel 5 olyan települést Várpalota környékén, ahol mészégető kemencék voltak! (5 pont) …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… A meszesek rakományukkal járták az országot, nemcsak a környékre, Somogy, Tolna és Baranya megyébe is szállítottak meszet. Az alábbi képen egy meszes kocsit láthattok.
Miben különbözött a meszes kocsi a többi fuvaros kocsitól? (1 pont) …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… Mit szállítottak a meszes szekéren a hazafele úton? Sorolj fel legalább két dolgot! (2 pont) ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 6. Palotán a csizmadia- és cipészmesterség sokáig fennmaradt. Egy speciális lábbelikészítő mesterség volt a tutyikészítés. A nagyobb mennyiségű tutyikészítést Lővinger nevű kereskedő kezdeményezte, aki 1910 körül került Várpalotára. Műhelye a vár keleti oldalán a mai Táncsics utcában volt. Kik viselték a tutyit? (1 pont) …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… Milyen anyagból készült a tutyi (talp, felsőrész)? (1 pont) …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
A tutyi elnevezés a női kontyhoz is kapcsolódott. Milyen anyagból készült a kontyfedő? (1 pont) ………………………………………………………………………………………..
4
7. A csapó foglalkozás az ősi mesterségek közé tartozik. A palotai lakosok sikeresen folytatták ezt a foglalkozást a XVIII-XIX. században is. A csapók az itt élő iparosok legtehetősebb rétege volt. Közülük kerültek ki a későbbi városbírók, elöljárók. A csapók készítették a szűranyagot, posztót. Melyik állat szőrét dolgozták fel? (1 pont) ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
Az alábbi képen a csapó céh pecsétjét látjátok. Látható rajta a foglalkozáshoz használt két szerszám: ilfa és körömpő. Mire használták ezt a két eszközt? (2 pont)
ilfa
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………
körömpő……………………………………………………………………………………………………………………………………
Várpalotának a XIX. század elején egyetlen kövezett utcája volt, itt éltek a csapók. Melyik mai utcát nevezték Csapó utcának? (1 pont) …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
8. A kész posztót a szűrszabók dolgozták fel. Ők készítették a bakonyi szűrt, amit Veszprém vármegye erdős vidékén viseltek a pásztorok, fiatal cselédek, szegénylegények, betyárok. Olvassátok el Eötvös Károly: A Bakonyi szűr című írásának következő részletét, és ez alapján válaszoljatok kérdésekre! „… Nem volt ebben a felöltőben látszólag semmi különös. Nem volt ez se köpönyeg, se krispin, se ködmen, se télikabát. Nem volt ez olyan hosszú, mint a bunda; nem is olyan rövid, mint a szűrdolmány. Alig ért térden alul. Vállban bőre szabva, derékban és derékon alul mintha szűkebb lett volna, de azért a legény egészen betakarózhatott vele. Belefért, ha kellet, nagy szűken, még a babája is. 5
Szűrkötője hasított szíjból. Rendesen rózsa volt kötve, ki lehessen könnyen oldani. Sobri szűrének nyakkötője hosszú értékes aranylánc volt. Ezt találták vérző holttestén Lápafőnél. Megtudták, hogy az öreg Hunkár őrnagy kincseiből való. Ez is egyik ismertetőjel volt arra nézve, hogy a fiatal szép legény holtteste, míg lélek volt benne, Sobri Jóska volt. No de a bakonyi szűrnek nem a kötője a fontos dolog. De még az se, miféle gyapjúból készült. Mindenki tudta: vastag szőrű gyapjúból, régi magyar juhok szőréből. A veszprémi és palotai csapók évenkint egyszer-kétszer fölkerekedtek, lementek a tiszai Alföldre, s onnan Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely vidékéről száz meg száz szekér gyapjút hoztak a Bakony aljára. Ebből készült a bakonyi szűr. Ma már ilyen nem lehet. Nincs ma már ilyen gyapjú a világon. Az ősi magyar juhot is csak az állatkertben mutogatják, ha ugyan onnan is ki nem veszett. Az alföldi magyarnak nincs már magyar juha. Másféle se lesz nemsokára. Más a világ. Hanem a cifrája volt különös a bakonyi szűrnek. Válla, háta ujjai, szélei be voltak födve barna-piros posztóval, de szép kacskaringós virágalakokra kiszabott posztóval, s az a posztó ékes varrással, ékes zsinórozással rá volt erősítve a szűrposztóra. Ezért nevezték a bakonyi szűrt egyúttal cifra szűrnek is. Sobrinak és társainak különösen cifra volt a szűre. S a nyalkább, módosabb kanászok és juhászok is utóbb Sobri szűre után szerezték be a magukét.” Milyen hosszú volt a bakonyi szűr? (1 pont) ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. Az 1800-as években kezdett elterjedni a cifraszűr viselet. Az uralkodó osztály nem nézte jó szemmel a cselédség cifra öltözködését, és a Bach korszakban törvényileg megtiltják a cifraszűr hordását, kemény büntetést róttak ki a cifraszűrt készítő mesteremberekre és viselőjükre is. Milyen díszítésű volt a cifraszűr? (1 pont) …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 9. Külön lapra rajzoljatok egy színes cifraszűr motívumot az ország bármely vidékéről! Ötleteket gyűjthettek az internetről vagy a Thury-vár népviseleti kiállításáról (A paraszti viseletek változása térben és időben, Hámori Sándor gyűjteménye). (10 pont) 10. A képen egy palotai vásár képét láthatjátok a 1930-as évekből. A fotó Leitner Ferenc archív fotógyűjteményéből való.
6
Évente négy állat- és kirakodóvásár volt Palotán. Mindig az évszaknak megfelelő eszközöket és ruhaneműt árusítottak. Milyen jeles napokon voltak ezek a vásárok az év négy évszakában? (4 pont) ………………………………………………………….................................................................................................... …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… Ezeknek a vásároknak a helyszíne mindig ugyanaz volt. Írjátok le, hogy hol tartották őket! (2 pont) kirakodóvásár:
.............................................................................................................................
állat- és gabonavásár : ............................................................................................................................. Mi volt a szerepe a cédulaháznak? (1 pont)………………………………………………………………………………………….
11. Várpalotán a Jókai utcában található a tájház épülete. 1986-tól ad helyet a város helytörténeti gyűjteményének. A település fennmaradt paraszti és iparos emlékeit mutatja be. A XIX. század elején épült, jellegzetes bakonyi ház. Nézzetek utána, hogy miből épült az épület! Húzzátok alá a helyes választ! (1 pont) vályog
tégla
terméskő
12. A tájház 2007 óta viseli Várpalota egyik jelentős helytörténeti kutatójának, illetve helytörténetírójának a nevét. Ki ő? (1 pont) ……………………………………………………………………………………………..
A 3. forduló feladatlapján elérhető maximális pontszám: 64. Ajánlott irodalom: Pacsuné Fodor Sára: Várpalota helytörténeti kézikönyve. Várpalota, 1993.
A feladatlap kérdéseinek megoldásához nagy segítséget fog nyújtani számotokra Antal László helytörténész és Varga Zsoltné helyismereti könyvtáros előadása a régi várpalotai mesterségekről 2013. december 16-án (hétfőn) 16 órakor a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban, amelyre minden csapattagot szeretettel várunk!
7
