A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

2009- 2013

TARTALOMJEGYZÉK 1

BEVEZETİ..................................................................................................................... 4

2

FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA........................................................................ 7 2.1 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK .................................................................................................................. 7

3

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA .............................................................................. 8 3.1 SZEMÉLYI ERİFORRÁSOK ................................................................................................................. 8 3.1.1 Tanulói összetétel ...................................................................................................................... 8 3.1.2 Pedagógusok ............................................................................................................................. 9 3.2 A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................................................................................................... 9 3.2.1 Tanulmányi tevékenység............................................................................................................ 9 3.2.2 Kulturális tevékenység, hagyományápolás................................................................................ 9 3.2.3 Sporttevékenység ..................................................................................................................... 10 3.3 ÉPÜLET, FELSZERELTSÉG ................................................................................................................ 10

4

MINİSÉGÜGYI TERVEZÉS..................................................................................... 11 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5

5

AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA ..................................................................... 11 INTÉZMÉNYI JÖVİKÉP ..................................................................................................................... 12 AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA ..................................................................................... 12 MINİSÉGCÉLOK ............................................................................................................................... 13 A KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELİ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI NEVELÉSI ALAPELVEI .......... 13

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER .................................................................... 14 5.1 A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELİSSÉGE ........................................................................ 14 5.2 MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŐKÖDTETÉSE ........................................................................... 15 5.2.1 Támogató szervezet létrehozása, feladata ............................................................................... 15 5.2.2 Minıségügyi vezetı ................................................................................................................. 15 5.2.3 Fejlesztıcsoport....................................................................................................................... 15 5.2.4 Dokumentumok – bizonylatok rendje....................................................................................... 16 5.3 A TERVEZÉS TERÜLETE.................................................................................................................... 16 5.4 VEZETİI ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS ................................................................................................ 17 5.4.1 Ellenırzés ................................................................................................................................ 17 5.4.2 Jogszerő mőködés.................................................................................................................... 18 5.4.3 Eltérések kezelése .................................................................................................................... 18 5.4.4 Tanévenként folyamatosan végzett ellenırzések, értékelések rendje ....................................... 19

6

ÉRTÉKELÉSI ÉS MÉRÉSI RENDSZER.................................................................. 20 6.1 AZ ÉRTÉKELÉSI ÉS MÉRÉSI RENDSZER TERÜLETEI......................................................................... 20 6.2 A MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI, CÉLRENDSZERE, HASZNOSÍTÁSA, VONATKOZÁSI TERÜLETE . .......................................................................................................................................................... 20 6.2.1 Alapelvek ................................................................................................................................. 20 6.2.2 Célrendszer.............................................................................................................................. 20 6.2.3 Alkalmazás............................................................................................................................... 20 6.2.4 A teljesítményértékelés alapjai és összetevıi........................................................................... 20 6.2.5 A minısítés folyamata.............................................................................................................. 21 6.2.6 A teljesítményértékelés ciklusai ............................................................................................... 21 6.2.7 A pedagógus teljesítményértékelését végzı értékelı TEAM .................................................... 21 6.2.8 A teljesítményértékelés mérıegysége....................................................................................... 21 6.2.9 A közalkalmazott minısítésének fokozatai............................................................................... 22

2

6.2.10 Az ellenırzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozási területei ......................................... 22 6.3 AZ INTÉZMÉNYBEN VEZETİI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE......... 23 6.3.1 Vonatkozási terület .................................................................................................................. 23 6.3.2 Módszer ................................................................................................................................... 23 6.3.3 Az információgyőjtés folyamata .............................................................................................. 23 6.3.4 Szempontok.............................................................................................................................. 23 6.4 PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE .................................................................................. 24 6.4.1 Vonatkozási terület .................................................................................................................. 24 6.4.2 Módszer ................................................................................................................................... 24 6.4.3 Eljárásrend.............................................................................................................................. 24 6.4.3.1 6.4.3.2 6.4.3.3

A teljesítményértékelés ütemezése ........................................................................................... 24 Kompetenciamérés.................................................................................................................... 24 Kulcskompetenciák és tartalmi meghatározásuk....................................................................... 25

6.5 A DOLGOZÓI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ........................................................................................ 26 6.5.1 A dolgozói értékelés célja ........................................................................................................ 26 6.5.2 A dolgozói értékelés gyakorlati módszerei .............................................................................. 26 6.5.3 Kulcskompetenciák és azok tartalmi meghatározása .............................................................. 26 6.6 TANULÓI ÉRTÉKELÉS ....................................................................................................................... 27 6.6.1 Az értékelés alapelvei .............................................................................................................. 27 6.6.2 Az értékelés célja ..................................................................................................................... 27 6.6.3 Az értékelés kiterjed................................................................................................................. 27 6.6.4 Az értékelés hagyományai ....................................................................................................... 27 6.7 PARTNERI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS ................................................................................... 28 6.7.1 Cél, alkalmazás ....................................................................................................................... 28 6.7.2 Vonatkozási terület .................................................................................................................. 28 6.7.3 Módszer ................................................................................................................................... 28 6.7.4 Eljárásrend.............................................................................................................................. 28 6.7.5 Szempontok.............................................................................................................................. 28 6.7.6 Partner kapcsolatok irányítása, információáramlás ............................................................... 29 6.7.6.1 6.7.6.2

Partnerazonosítás, kommunikáció a partnerekkel ..................................................................... 29 Fontosabb partnerek igény-, elégedettségmérése ...................................................................... 29

6.8 A TELJES KÖRŐ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS .................................................................................. 30 6.8.1 Vonatkozási terület .................................................................................................................. 30 6.8.2 Folyamatleírás......................................................................................................................... 30 6.8.2.1 6.8.2.2

7

Adottságok................................................................................................................................ 30 Eredmények .............................................................................................................................. 30

ZÁRADÉK..................................................................................................................... 31 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5

ELJÁRÁSREND .................................................................................................................................. 31 A PANASZKEZELÉS RENDJE.............................................................................................................. 31 HATÁLYBALÉPÉS, ÉRVÉNYESSÉG IDEJE, FELHASZNÁLÁSI KÖRE ................................................... 31 FELÜLVIZSGÁLAT RENDJE ............................................................................................................... 32 MÓDOSÍTÁSI ELJÁRÁS ...................................................................................................................... 32

3

1 BEVEZETİ A minıségirányítási program szükségességét a közoktatási törvény írja elı, amely meghatározza az önkormányzatok és a közoktatási intézmények feladatait, kötelezettségeit a minıségirányítási rendszerben az önkormányzatok, és az intézmények számára egyaránt. A fenntartó minıségirányítási programja egyértelmően meghatározza és pontosítja a fenntartói és intézményi feladatokat, az egymáshoz való viszonyt. Az intézményi minıségirányítási program olyan alapdokumentum, amely megfogalmazza az intézményre jellemzı sajátos minıségügyi elemeket. Támogatja az SZMSZ és a helyi pedagógiai programban foglaltak megvalósulását, tartalmazza az intézmény minıségpolitikáját és minıségfejlesztési rendszerét. A minıségpolitika folyamatos intézményfejlesztés, a kitőzött céloknak való megfelelés. Az a tevékenység melynek során az intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitőzések és az intézmény mőködésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülık, a pedagógusok valamint a fenntartó, továbbá a munkaerıpiac igényeinek kielégítése céljából. A minıségfejlesztési rendszer egy koordinált tevékenységrendszer, melynek elemei: vezetés, tervezés, ellenırzés, értékelés, mérés A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85. § (7) bekezdése elıírja: „85. § (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer mőködésének minıségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minıségirányítási program). Az önkormányzati minıségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerı-gazdálkodás, közmővelıdés, egészségügy kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. Az intézményi minıségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minıségirányítási programmal.”

A jogszabály 102. § (2) bekezdés d) pontja elıírja továbbá, hogy: „102 § (2) d) a minıségirányítási programban meghatározottak szerint mőködteti a minıségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenırzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, mőködésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fıvárosi, megyei fıjegyzınek;”

A közoktatási törvény 40. § (10) (11) bekezdése az oktatási intézményeknek is elıírja, hogy határozzák meg minıségpolitikájukat, dolgozzák ki az intézményi szintő minıségirányítási programjukat az alábbiak szerint: „40 § (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minıségirányítási program). Az intézményi minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása elıtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

4

(11) Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minıségirányítási programban meg kell határozni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minıségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körő intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelıtestület és a szülıi szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 40. §-a értelmében: „ 40. § (1) A közalkalmazottat a) kinevezett, illetıleg megbízott vezetıként a vezetıi kinevezést vagy megbízást követı második év elteltével, valamint a határozott idejő magasabb vezetıi vagy vezetıi megbízás lejárta elıtt legalább három hónappal, b) a várakozási idı 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése elıtt, kivéve, ha a várakozási idı csökkentése kötelezı, c) a 66. § (1)-(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegő illetmény megállapítása elıtt, d) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minısítését követı három évet követıen, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszőnése esetén, f) címadományozást megelızıen, illetve g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben minısíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minısítheti a közalkalmazottat. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minısítésére - az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minısítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének idıpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minısítés eredményét kell irányadónak tekinteni. (4) A minısítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlıdés elısegítése. (5) A minısítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minısítést az 1. számú melléklet szerinti minısítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minısítésbıl kizárt szempontokat. (6) A minısítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minısített alkalmasságának megítélését a minısítı írásban indokolni köteles. (7) A minısítés során az egyes minısítési szempontok értékelésekor a következı pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedı minısítés három pont, b) megfelelı minısítés kettı pont, c) kevéssé megfelelı minısítés egy pont,

5

d) nem megfelelı minısítés nulla pont. (8) A közalkalmazott minısítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minısítést kaphat. A minısítés eredményét az egyes minısítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következık szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minısítést kap a közalkalmazott. Ettıl eltérıen, a közalkalmazott alkalmatlan minısítést kap, ha legalább egy minısítési szempont értékelése nem megfelelı. (9) A közalkalmazottal minısítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minısítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (10) A minısítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. (11) A közalkalmazott a minısítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértı megállapításának megsemmisítését a minısítés közlésétıl számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. (12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérı rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minısítési eredménnyel való egyenértékőség feltételeit”.

6

2 FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA 2.1 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK Feladatok A kollégium minıségirányítási programjának (MIP) kidolgozása, mőködtetése. Pedagógiai- nevelési program felülvizsgálata.

Sikerkritériumok, várható eredmények:

Koherens az önkormányzati MIP-el. A program alapján mőködik a minıségfejlesztési rendszer. A pedagógiai program végrehajtásának értékelése, reális helyzetkép kialakítása. Alapító okirat felül- Alapító okirat tartalmazza vizsgálata, egységes a kollégium feladatait. szerkezetbe foglalása. Költséghatékony Optimális: férıhelygazdálkodás. kihasználtság, csoportlétszámok, pedagóguslétszám. Házirend felülvizs- Konszenzus alapján alagálata kul ki. Betartható ellenırizhetı, törvényi elıírásoknak megfelel. Nevelési-pedagógiai Tanulási idı hatékony program szerinti kihasználása. Tantárgyoktatás megvalósí- felosztás szerinti foglaltása. kozások megtartása.

Módszerek, eljárások: Partneri elégedettség mérése, értékelése. Helyzetértéke-lés. Fejlesztési terv.

Felelısök, közremőködık

Megvalósítás idıszaka, gyakorisága, határidı:

2009. május 30. Folyamatos Értékelés: minden tanév végén. EredményesIgazgató 2009. június 30. ség, hatékonyság Igazgatóhelyettes Minden tanév vizsgálata. Ellenırzés, végén. értékelés. Szükség esetén Képvi- Igazgató 2009.április 30. selı-testüFeladatokban leti jóváhagyás. történı változás esetén. Statisztikai adatok, Igazgató Évenkénti felülelırejelzések elemzé- Igazgatóhelyettes vizsgálat se. Pályázatírás. Saját bevétel. Érintett felek, bevoná- Igazgató 2009. szeptember sával készül. Csoportvezetık 30. Szükség esetén

Kötelezı órák, korrepetálások, szabadidıs foglalkozások megtartása. diákokkal való egyéni törıdés. Partnerekkel való Tanulócsoportok vezetıi Rendszeres informáegyüttmőködés rendszeresen informálód- ció csere a középfokú javítása. nak a kollégista tanulók- intézményekkel. ról. Pedagógiai program A diákotthon valóban a Kollégiumi diákönszerinti nevelési diákok otthona legyen. kormányzat mőködtefeladatok színvona- Tanulók magatartás-, és tése. Jó tanár-diák las megvalósítása. viselkedéskultúrájának viszony kialakítása. kialakítása. Diákok sportolási Egészséges, edzett kollé- Megfelelı kínálat lehetıségeinek giumi diákság. kialakítása a sportobiztosítása. láshoz,. Tanulók bennmara- Kollégium a tanulók A bennmaradók szádásának biztosítása igényei szerint mindig mához igazodó ügye(kérés alapján, hét- fogadja a kollégistákat. let megszervezése. végén, ünnepnapokon). Kollégiumi nevelık Nevelıtanárok megfelelı Továbbképzési és hét évenkénti köte- kompetenciával rendelbeiskolázási terv. lezı továbbképzés- keznek. teljesítésének felülvizsgálata.

Igazgató Minıségi kör vezetıje, tagjai.

Tervezés: tanév Igazgató elején Igazgatóhelyettes Pedagógusok Folyamatos Felügyelıtanárok Igazgató Tanulócsoportok Folyamatos vezetıi Igazgató Nevelık

Igazgató Pedagógusok

Folyamatos

Folyamatos A tanév során

Igazgató

Igazgató

Törvényi elıírás szerint.

7

3 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1989 szeptemberében kezdte meg nevelı - oktató munkáját. A kollégium lakói a város két középiskolájából - a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és a Lónyai Menyhért Szakközép és Szakiskola- kerülnek ki. Már a kezdetektıl világosan láttuk, és céltudatosan törekedtünk arra, hogy a gyermekmegırzés helyett komplex nevelési - oktatási funkciókat felvállaló önálló arculatú intézményt hozzunk létre. A kollégiumok hagyományos funkciói mellett, a megrendelıi kör és a fenntartó elvárásait is szem elıtt tartva alakítottuk ki szervezeti rendszerünket. Megalakulásunk óta a kollégiumban folyó szakmai munkára a folyamatos megújulás jellemzı. Ennek az idıszaknak legjelentısebb szakmai eseményei: • A kollégium névfelvétele. A névadás 1995. május 5-én történt. A kollégium tartalmi fejlıdésének, tevékenységrendszerünk gazdagításának egyik motivációs bázisát a névadónkhoz kapcsolódó hagyományok kialakítása, ápolása jelentette. • Az intézmény tartalmi munkáját meghatározó esemény az Alkotó Pedagógusok és Nevelıintézmények Egyesületének programjához való kapcsolódása (1995-ben). Ezen szervezet azokat az iskolákat, kollégiumokat, óvodákat, szakmai szolgáltató intézeteket fogja össze, amelyek felismerték az intézményi önállóság, az önfejlesztés szükségességét. • 1999-ben elkezdtük tehetséggondozó részlegünk mőködtetését. Ennek lényege a tanulók sokirányú megismerése: adottságaik, képességeik felfedezése, ezek gondozása, tudatos fejlesztése. • Jelentıs tartalmi változást eredményezett a megyei báziskollégiumi feladatok ellátására kapott megbízatásunk is 1999-ben. o Módszertani szerepet töltünk be, módszertani segítséget adunk szakmai bemutatókat szervezünk. o Szervezési központként az év eleji és évközi továbbképzések gazdái vagyunk. Fórumokat, konzultációkat szervezünk. o Versenyszervezı központi feladatot is felvállalunk a kollégiumok régi, hagyományos rendezvényeinek megújítása érdekében. o Eredményeinket közreadjuk, módszertani füzetet jelentetünk meg • 1999-ben sikeresen pályáztunk a kollégiumi önfejlesztı programban való részvételre. • Intézményünk 2002- ben kapcsolódott be a Comenius 2000 közoktatási minıségfejlesztési program „I. intézményi modell” csoportos tanácsadással történı kiépítésébe. • 2003. májusában került sor a kollégium bıvítésére, fejlesztésé • 2007. szeptemberében kollégiumunk az Oktatási Minisztérium által meghirdetett Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programjába kapcsolódott be. Az évek során kidolgozott szabályzóink, a szülık, a diákok és a közalkalmazotti közösség körében végzett felmérések, beszélgetéseink tapasztalatai igazolják: • Derős, nyugodt légkörő, biztonságot jelentı otthon tud lenni a kollégiumunk. • Környezetünkkel, megjelenésünkkel, munkamorálunkkal, kapcsolatainkkal követhetı mintát kínálunk. • A tanulás jó szintő feltételei mellett gazdag szabadidıs programkínálatot biztosítunk.

3.1 SZEMÉLYI ERİFORRÁSOK 3.1.1 Tanulói összetétel A tanulói összetétel heterogén. A nemek szerinti koedukáció mellett az életkor 12-20 éves korra tolódott, az iskolatípus szerint is bıvült. Az iskolák merítési bázisa, a tanulók elıkép-

8

zettsége iskolatípusonként rendkívül eltérı (pl.: 6 osztályos gimnáziumi tanulók, szakmunkás tanulók). A diákjaink szokásai, viselkedési kultúrája értékrendje is szinte egyénenként változik. A tartalmi munka szervezése szempontjából jelentıs a tanulók összetételének megváltozása. Csökkent a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók száma és megnövekedett a szakiskolások száma. Ezen tanulói kör iskolai elıképzettsége rendkívül alacsony szintő, eltérı szokásrendszerük, viselkedéskultúrájuk komoly feladat elé állítja a nevelıtestületet. A tanulók összetétele, jellemzıik jól érzékeltetik, hogy pedagógiailag, módszertanilag menynyire differenciált feladatot kell ellátnia a nevelıtestületnek. Az is egyértelmő, hogy a felzárkóztatás, az esélykülönbségek csökkentése hangsúlyozottan kell, hogy megjelenjen tevékenységünkben. Az is tény, hogy nemcsak az ismeretanyag hiányainak csökkentése fontos, hanem a viselkedéstıl a mozgáskultúráig, a tanulók személyiségét érintı egyéni lemaradásokra is figyelni kell. 3.1.2 Pedagógusok A nevelés folyamatában és a feltételrendszer biztosításában az intézmény minden dolgozója fontos szerepet tölt be, de kulcsszerepük a nevelıtanároknak van. A nevelıtestület mind életkori összetételben, mind szakos összetételben optimális a feladatatok elvégzéséhez. Jellemzı a stabilitás, a többéves szakmai tapasztalat, a jól szervezett, nyugodt, lelkiismeretes, pontos munkavégzés.

3.2 A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 3.2.1 Tanulmányi tevékenység A kollégium legfontosabb funkciója a tanulást segítı tevékenység. Intézményünkben a tanulás tárgyi, idıbeni, egészségügyi feltételei optimálisan biztosítottak. A tanulási (szilenciumi) rend kialakításakor az együtt tanuló tanulócsoportok megszervezésekor az egyéni tanulási szokásokat, a szükséges tanári segítés megvalósítását is figyelembe vesszük. Rendszeres és tervszerő tanulást segítı korrepetálási órákat tartunk: matematikából, fizikából, kémiából, angolból, franciából, történelembıl, magyarból, számítástechnikából. A csoportvezetık fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérése, az osztályfınökökkel, szaktanárokkal való kapcsolattartás. E kapcsolattartás alkalmat ad arra, hogy közös nevelési elveket alakítsunk ki, a tanulók magatartásbeli, fegyelmi ügyeit megtárgyaljuk. 3.2.2 Kulturális tevékenység, hagyományápolás A kulturális, mővészeti, zenei, természettudományi értékeket - ha lehet- behozzuk a kollégiumba a tanulók mőveltségének, intelligenciájának fejlesztése céljából. A tanulók a családi hátrányból fakadóan csak ritkán jutnak el ilyen rendezvényekre. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház elıadásaira minden évben 50 bérlettel rendelkezünk (alapítványunk finanszírozza). Nevelımunkánk fontos területei a különbözı ünnepekhez kötıdı együttlétek, közös ünneplések. A kollégiumi hagyományok kialakítása elengedhetetlen feltétele az önálló arculat megteremtésének. Rendezvényeink (elsısök avatása, Mikulás, karácsony-est, farsang, nınap, ballagás, pedagógusnap) színvonalasak, élményt adóak. Utalnunk kell ezeknek a rendezvényeknek a közösségteremtı erejére is. Az együtt megszerzett, átélt élmény, az elért siker öröme olyannyira belevésıdik a diákokba, hogy még hónapok múlva is jó hangulatot teremt egy- egy felidézett pillanat.

9

Jelentıs szerepet tölt be rendezvényeink tartalmának meghatározásában diákszínjátszó körünk, tánccsoportunk, énekkarunk, továbbá a képzımővészeti diákkör, a dekorkör, a koliújság, a kolirádió is. Mindezek a hagyományok, mind ünnepeink, mind külsı megmérettetéseink az együvé tarozás szép érzését erısítik, amelyek egyúttal életmód- és mintaadó funkciók is. A kollégium életének imént felsorolt apró pillanatai szervesen illeszkednek abba a nevelésfilozófiai felfogásba, amely a tevékenységet, az egyéniséget és a tartós motivációt preferálja. A sokszínő tevékenységrendszer sok típusú egyéniség kibontakozását teszi lehetıvé. 3.2.3 Sporttevékenység A helyi adottságoknak, lehetıségeknek megfelelıen alakítottuk ki sportolási szokásainkat. Leginkább az életmódközvetítı funkciókra helyeztünk nagyobb hangsúlyt. A gyalog- kerékpártúrák, séták, kondicionáló tornák, aerobic, ügyességi versenyek, rendszeres házi bajnokságaink mellett fiú, lányfoci, kosárlabda és lány kézilabda mőködik. Az asztalitenisz, a sakk, az alkalmankénti úszótanfolyamok gazdagítják sporttevékenységünket. Mindezek a mindennapi életünkbe beépülve energiákat kötnek le, egyéni és közösségi élményt adnak.

3.3 ÉPÜLET, FELSZERELTSÉG A kollégium épülete 1989- ben került átadásra. A körültekintı, gondos karbantartási munkák eredményeként helyiségei, berendezései még mindig újszerőek, esztétikusak, igényesen kialakított belsı udvara segít a jó közérzet kialakításában, ezért ennek tudatos tervezése, alakítása mindig kellı hangsúlyt kapott intézményünk életében. A következetes pedagógiai ráhatás következtében a tanulói magatartás pozitív kialakításának a következményeként a kollégium tiszta, rendes, derős, otthonos. Tudatosan fejlesztettük a nevelımunkához szükséges szakmai eszközeinket is (hangosító, projektor, írásvetítı, hordozható mikrofon, filmfelvevı, DVD lejátszó). Jól felszerelt stúdiót, 1 100 kötetes szabadpolcos kézi könyvtárat hordozható nyelvi laborral, videotárral, számítástechnikai termet, internet bekötéssel, vendéglátós gyerekeink részére a szakmai igényeket kielégítı kabinettermet, kondi és fittness- termet alakítottunk ki. A szabadidıs tevékenységek gazdagításához kerékpárok egyéb sportfelszerelések, képességfejlesztı játékok, folyóiratok állnak a kollégisták rendelkezésére.

10

4 MINİSÉGÜGYI TERVEZÉS 4.1 AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA A Babus Jolán Középiskolai Kollégium minıségirányítási rendszerét az intézményvezetése határozta meg a partneri igények és stratégiai célok figyelembevételével. Kialakítása, mőködtetése, illetve folyamatos karbantartása azt jelenti, hogy az intézmény kollektívája elkötelezte magát a minıségirányítási programban megfogalmazott minıségcélok és minıségkezelési feladatok megvalósítása mellett, segítve ezzel az oktatásügyben – az OM által meghirdetett – törekvések megvalósítását. Stratégiai célunk: hogy munkánk során folyamatosan alapozzunk a kollégiumok haladó hagyományaira, a társadalmi, megrendelıi, felhasználói (partneri) igényekre, a városi közoktatási, iskolai, mővelıdési kapcsolatrendszerre, programelemekre. Középtávú célunk: ellátási, lakhatási infrastruktúra, eszközfeltételek és a módszertani kultúra további fejlesztése mellett, hatékony intézmény mőködtetése, amely megfelel a korszerő követelményeknek, elvárásoknak. Célunk egy olyan kollégium, amely: • kedvet és lelkesedést ébreszt a tanulás iránt • kifejleszti a tanulás megtanulásának képességét • fokozza a szellemi kíváncsiságot • olyan személyes autonómiát teremt, amely megfér a másik ember szabadságával A kollégiumban az jelenti a minıséget, ha tanulóinkkal: • megszerettetjük a tanulást, az intellektuális aktivitást • az ismeretszerzéshez főzıdı pozitív viszonyt alakítunk ki és fejlesztünk • fejlesztjük a környezetért érzett felelısség érzését • ha tanulóink fontosnak tartják a testi-lelki egészséget • az önismeretet • a másokkal való együttmőködés normáinak betartását Kollégiumunk pedagógiai filozófiája: olyan intézményt mőködtessünk, ahová ,,hazamegy” a tanuló az iskola után, amely ,,jó család”. Szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, következetessége szeretettel párosul. Igyekszik többlet lehetıséget biztosítani a tudás gyarapításához. Amely ,,érdekes lakóhely” tele tudás-, képesség szervezési-, fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, önmegismerési lehetıségekkel. Amelynek, mint ,,helyi társadalomnak” a mőködése során – átélve, észrevétlenül – sajátítják el a diákok az érdekkifejezıdés,- érvényesítés demokratikus normáit, technikáit, a megértés és szolidaritás, a másság elfogadásának alapértékeit. Az intézmény alaptevékenységének a következı területeken kell kiváltania megelégedettséget: • A diákoknak megfelelı ismeretekkel kell rendelkeznie és ennek megszerzésében a kollégiumnak - mint a tanuláshoz szükséges hátteret biztosító intézménynek - jelentıs szerep jut. • A mentális stabilitást, túlhajszolt világunkban.

11

• • • • • •

A szocializáció olyan fokát kell elérni, amely lehetıvé teszi a zökkenımentes társadalmi beilleszkedést. El kell azt érni, hogy a kollégisták életvitelüknek kialakításában értékes mintákat kövessenek. Legyenek alkalmazkodóképesek és toleránsak. Szenteljenek figyelmet a saját egészségükre. Legyenek aktív, kezdeményezı és tevékeny tagjai a társadalomnak. Legyenek becsületesek.

4.2 INTÉZMÉNYI JÖVİKÉP Biztonságos, nyugodt, derős légkörő otthon akarunk lenni, amelyben a kollégisták sokoldalú személyiségének kibontakoztatása biztosított, ahol: • rend, fegyelem van, • egyértelmő szabályok irányítják a kollégiumi életet, amelyek igazodnak a megváltozott tanulói összetételhez. • világos célokkal és tervekkel rendelkezünk. • alkotó közösségi élet folyik • a tanulók részt vesznek a kollégium sajátos arculatának kialakításában • a pedagógusok elkötelezett hívei a nevelésnek • a nevelıtestület jól tud együttmőködni • a jó tanulási feltételek és a tehetség kibontakoztatásához szükséges feltételek adottak • gazdag szabadidıs program kínálatot biztosítunk Szeretnénk elérni, hogy a kapcsolódó iskolákkal egyenrangú, partneri viszony alakuljon ki, melyben a gyerekek érdekében közös célok határozzák meg az együttmőködést. Bázisintézmény révén szakmai centrum kívánunk lenni építve a kollégiumokkal kialakult szoros kapcsolatokra, valamint nevelıtestületünk elhivatottságára, és magas szintő szakképzettségre.

4.3 AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA A kollégium a város sajátos önálló arculatú intézménye. Kétszáz középiskolás (fiú, lány) tanuló számára biztosítja a továbbtanulás feltételrendszerét. Az intézmény a megrendelıi kör, valamint a fenntartó elvárásaihoz igazodva valódi értékeket közvetít, korszerő szolgáltatást nyújt. Pedagógiai programja vállalja az Oktatási Törvény és a Kollégiumi Nevelés Országos alapprogramjának megvalósítását. Szellemében társadalomképes, integrálja a múlt megırzendı értékeit és a mai információrobbanásos világban élı ifjúság szükségleteit, igényeit. Nevelési követelményeinket a törvényi elıírásoknak megfelelıen a tanulói, szülıi, fenntartói elvárásokkal összehangolva gazdag tevékenységrendszert mőködtetünk. Ennek megvalósítására hívatott pedagógiai programunk. Mindezek alapvetı biztosítéka az intézmény szakmai önállóságának megtartása. Ez nem irreális igény a finanszírozó önkormányzattal szemben -ugyanis ez az intézménytípus az egyetlen a városban, amely a garantált állami normatíva és a saját bevételei mellett- nem igényel, vagy csak minimális saját erıforrású támogatást.

12

4.4 MINİSÉGCÉLOK Az intézmény egész minıségpolitikáját és az abból következı célokat a Comenius 2000 közoktatási minıségfejlesztési program „I. intézményi modell” kiépítése során kapott eredményekre építve a következıkben határoztuk meg: • Pontosan megfogalmazott és rögzített intézményi szervezı és pedagógiai értékrend • Elırelátó tervezési gyakorlat valamint döntéshozatali mechanizmus • Jól mőködı ellenırzési, értékelési gyakorlat • Fejlett együttmőködés és belsı kommunikáció • Jó szervezeti klíma • Fejlett módszertani kultúra • Magas színvonalú nevelımunka Feladat • Az irányítási elvek átláthatóvá válása • Mindenki tudja mikor, mit várnak el tıle • A helyi körülményen alapuló tervezés, cél és feladatrendszer kialakítása • A teljesítmény többoldalú, rendszeres ellenırzése, az értékelés és visszacsatolás megvalósulása • Az egyéni munkateljesítmény objektív és egyenlı mércével való mérése. Továbbá a valós emberi értékeken alapuló minısítés és teljesítmény arányos elismerésének megvalósulása • Az információk folyamatos cserélıdése a szervezet tagjai között • A közösségi szellem erısödése • Az intézményben nyugodt, biztonságos légkör, jó hangulat kialakítása • A diákok sokoldalú fejlesztése • Jó tanár- diák viszony megteremtése • Személyre szabott nevelési- oktatási módszerek alkalmazása • Nevelési eljárások szakszerő, egységesebbé válása • A tanulók neveltségi és kulturális hátrányainak csökkentése

4.5 A

KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELİ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI NEVELÉSI ALAPELVEI

• • • • • • •

a gyermekeket megilletı jogok érvényesítése; demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; a tanulók iránti felelısség, bizalom, szeretet és tapintat; az alapvetı erkölcsi normák betartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele; építés a tanulók öntevékenységére, önszervezıdı képességére; a szülıkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttmőködés.

13

5 MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER Az intézmény minıségirányítási rendszerének kiépítésében, alkalmazásában és fejlesztésében figyelembe kell venni bizonyos környezeti adottságokat: • a demográfiai tényezıktıl függı tanulólétszám, • a tanulólétszámhoz jogi szabályozás alapján rendelhetı alkalmazotti létszám, • a fenntartó oktatáspolitikája, • a pénzügyi források volumene és • az aktuális intézményi stratégia Ezek elıre nem látható változásai miatt nem rögzítünk konkrét szervezeti felállást a minıségirányítási rendszerben, de megfogalmazunk olyan irányelveket, amelyek betartása biztosíthatja a minıségirányítási rendszer zavartalan mőködését. Ezek a következık: • A minıségügyi szervezetet közvetlenül a minıségügyi vezetı irányítsa. • A minıségügyi vezetı igazgató-helyettesi szinten kapcsolódjon be az intézmény információ áramlásába. • Minden feltárt mőködési folyamatnak és nem folyamatszerő tevékenységnek legyen „gazdája”. • Legyen olyan megbízott személy, aki a dokumentációs rendszert kezeli. • Legyen olyan megbízott személy, aki az indikátorrendszer mőködtetését szervezi és felügyeli. • Legyen mód a kollégáknak a minıségirányítási rendszer mőködtetésébe történı idıszakos bevonására. • Az aktuális célfeladatok megvalósításához hozzunk létre idıszakosan mőködı munkacsoportokat. • Az intézmény vezetése, illetve a rendszer mőködtetésében érintett kollégák rendszeresen informálják egymást az aktualitásokról.

5.1 A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELİSSÉGE A vezetıség ebben az Intézményi Minıségirányítási Programban leírt minıségfejlesztési rendszert a Babus Jolán Középiskolai Kollégium szolgáltatásaira vezette be. A minıségirányítási rendszert a Közoktatási törvény 40. §. követelményeinek megfelelıen dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó önkormányzat ÖMIPben megfogalmazott elvárásait is. A kollégium igazgatója és vezetése kinyilvánítja teljes elkötelezettségégét • A partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén • A minıségpolitika és a minıségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában, • A minıségirányítási rendszer idıszakos átvizsgálásában, • A minıségirányítási rendszer mőködéséhez szükséges erıforrások mindenkori biztosításában. A vezetés vállalja, hogy a kiépített és mőködtetett Minıségirányítási rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából. A kollégium munkatársai félısséget viselnek a Minıségirányítási Program megvalósításáért, a Minıségcél elérésért, a minıséget befolyásoló folyamatok elıírásszerő végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minıséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollegáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni.

14

5.2 MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŐKÖDTETÉSE 5.2.1 Támogató szervezet létrehozása, feladata Feladata: az intézményi pedagógiai programban kimunkált és elfogadott célok megvalósításához szükséges tevékenységhalmazt egy adott folyamatra vonatkozóan munkafolyamatokba rendezze, és a szabályozással segítse elı a célnak való megfelelést. • Elkészítik munkatervüket. • Rendszeresen üléseznek. • Elkészítik a folyamatleírást. • Tájékoztatják a testületet a munka eredményeirıl. • Ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére. • A munkacsoport zárójelentését, valamint folyamatszabályozási elképzeléseit az intézményvezetés és a tantestület megvitatja, majd konszenzusos formában elfogadja. Munkájukat az igazgató írásos megbízása alapján végzi. A munkacsoport vezetıjét az igazgató jogosítványokkal (pl. számítógéphez való hozzáférés) és határidıs megbízással látja el. Összetétele: 3 fı, a minıségirányítási csoport élén minıségügyi vezetı áll. 5.2.2 Minıségügyi vezetı • A minıségügyi vezetıt az igazgató bízza meg. • Közremőködik az intézményi szintő döntések, stratégiák kidolgozásában. • Mőködteti az intézmény minıségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény teljes szakmai munkáját. • Felelısségkörébe tartozik a minıségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenırzése, értékelése. • Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Rávilágít a fejlesztési lehetıségekre. Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról. • Tevékenységéhez tartozik a minıségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése. A fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása. • Segíti és koordinálja a minıségi és fejlesztı körök munkáját. • Elıkészíti a területét érintı tantestületi döntéseket. • A minıségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját. • A fejlesztı munkák koordinálása, az intézkedési tervek végrehajtásának, ellenırzésének, értékelésének koordinálása. • A testület tájékoztatása az elvégzett munkáról. 5.2.3 Fejlesztıcsoport • Az intézmény szervezetfejlesztési munkájában vesz részt. • A fejlesztı kört mindig egy aktuális probléma megoldására hozzuk létre, két-három fıbıl áll. • Az intézmény igazgatójának megbízása alapján végzi munkáját, a munka végeztével jelentést készít az elért eredményekrıl a vezetés számára. Minıségirányítási csoport munkájának elismerése (törvényi szabályozás)

15

5.2.4

Dokumentumok – bizonylatok rendje

Dokumentum Támogató szervezet munkaterve

Készítés ideje Minden év szeptember

Éves munkatervek

Szeptember

Kérdıívek, mérılapok Felmérésbıl adódó értékelés, intézkedési terv Munkaülések jegyzıkönyve

Aktualitás szerint

Felelıs Támogató szervezet Támogató szervezet Támogató szervezet

İrzési idı 4 év 1 év 1 év

İrzési hely Minıségfejlesztési dokumentumtár Minıségfejlesztési dokumentumtár Minıségfejlesztési dokumentumtár

Aktualitás szerint

Támogató szervezet

4 év

Minıségfejlesztési dokumentumtár

Aktualitás szerint

Támogató szervezet

1 év

Minıségfejlesztési dokumentumtár

5.3 A TERVEZÉS TERÜLETE A vezetési tevékenység vonatkozásában a kulcsfontosságú folyamatként értelmezett területek a stratégiai tervezés és az éves munkaterv. A stratégiai tervezés: az intézményi stratégia (továbbiakban: Pedagógiai Program) kialakítása, a kollégium mőködtetésének legalapvetıbb feladata. Célja, az intézmény hosszú távú – a küldetés teljesülését elısegítı, a külsı és belsı környezet folytonos változásaihoz, valamint a fenntartó aktuális elvárásaihoz igazodó – üzemeltetésének tudatos megalapozása oly módon hogy a vezetıség és a kollektíva által közösen kialakított jövıkép – mint fı stratégiai cél – egyértelmően meghatározott rövid távú feladatok láncolataként, késıbb a legoptimálisabb mértékben megközelíthetı legyen. Ennek érdekében a vezetés: • gondoskodik arról, hogy az intézmény saját filozófiáját meghatározó küldetés nyilatkozatot készítsen és fogadjon el • meghatározza a kollégium minıségpolitikáját • stratégiai fejlesztési irányokat határoz meg, melyben rögzíti: milyen partneri közegnek, milyen szolgáltatást kíván nyújtani: /Ped. Program, vezetıi pályázat/ • éves munkatervet dolgoz ki, melyben mérhetı minıségi célokat fogalmaz meg • tervezi a dokumentumok elkészítésnek rendjét Tervkészítés Pedagógiai Program Vezetıi pályázat Kollégium éves munkaterv Nevelıi munkaterv (csoportok nevelési programja, rendezvényterve)

Ideje a törvényi elıírásnak megfelelıen a törvény elıírásának megfelelıen augusztus

Felelıs igazgató igazgató Közalkalmazotti tanács igazgató munk. köz. vezetık

Megismerés módja nevelıtestületi értekezlet nevelıtestületi értekezlet nevelıtestületi értekezlet

szeptember

csoportvezetık

nevelıtestületi értekezlet

Diákköri munkaterv

szeptember

csoportvezetık

nevelıtestületi értekezlet

Diákönkormányzat munkaterve

szeptember

Diákönkormányzat segítı tanár

közgyőlés

16

Az éves munkaterv készítése: az intézményi stratégia, vagyis a Pedagógiai Program célkitőzéseinek lebontása konkrét éves feladatokra. Meghatározza az intézmény elıtt álló egy tanévre szóló feladatokat, különös tekintettel a nevelımunka feladataira, a tanév rendjére, a minıségfejlesztés feladataira, a gazdálkodási tevékenységre, valamint az ellenırzésekre és értékelésekre. Az éves munkatervnek tartalmaznia kell a tanév feladatait, megvalósítás szintereit, a tevékenységeket olyan részletességgel, határidıkkel és felelısökkel, hogy annak alapján a munkaközösségek vezetıi, valamint a nevelıtanárok el tudják készíteni munka- és nevelési terveiket. E szabályozást tartalmazó más dokumentumok: pedagógiai program, vezetıi pályázat, éves munkaterv, rendezvényterv

5.4 VEZETİI ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS 5.4.1 Ellenırzés Ellenırzés célja: a szakmai program megvalósításának nyomon követése, az intézmény külsıbelsı megfelelısségének vizsgálata. Az ellenırzés tervezett, tudatos, rendeltetésszerő és kiszámítható legyen, továbbá biztosítsa a fejlesztés folyamatosságát, a tervezés objektivitását, tényekre épülését. Az ellenırzés a kollégium egészére terjed ki. Az intézmény vezetıje annak érdekében, hogy a kollégium mőködése tervezetten ellenırzött legyen, ellenırzési tervet készít. Ebben meghatározza: • az ellenırzés tárgyát, célját, formáját, módszerét, szempontját, gyakoriságát • ki végzi az ellenırzést • az ellenırzés idejét • az ellenırzést követı beavatkozás lépéseit • a tapasztalatokat nyilvánosságra hozatalának rendjét Hiányosságok, negatív tapasztalatok esetén, a szabálytalanság súlyának megfelelı javaslattal él a felelısség érvényesítése céljából, egyben intézkedési, szervezési utasítással, a hiányosságok megszüntetését segíti elı. A hiányosságok pótlására elrendelhetı: kötelezı hospitálás, továbbképzésen való részvétel, önképzés, mentor rendszer mőködtetése, fegyelmi felelısségre vonás. A beavatkozás módja egyedi esetekben eltérhet. A beavatkozás eredményessége 1, maximum 6 hónap után ellenırzéssel állapítható meg. Az ellenırzés dokumentumai: munkaköri leírás, ügyeleti napló, csoportfoglalkozási napló, diákköri napló E szabályozást tartalmazó más dokumentumok: pedagógiai program, SZMSZ Ellenırzött terület

Ellenırzést végzı

Gyakoriság

Módszer

Dokumentálás

Nevelı- oktató munka

Igazgató Igazgató h.

éves munkarend szerint

látogatása, megfigyelés

Csoportfoglalkozási, diákköri napló, ügyeleti napló

Technikai dolgozók

Gazdasági ügyintézı Igazgató

havonta egyszer

megfigyelés

ellenırzési napló

Minıségirányítási rendszer

Minıségi vezetı

évenként szükség esetén kérésére többször is

Megfigyelés látogatás

feljegyzés

17

5.4.2 Jogszerő mőködés Az intézményvezetés gondoskodik az intézmény jogszerő mőködésérıl, valamint arról, hogy az intézmény mőködését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különbözı szintő rendeletek, az intézmény belsı szabályozói hozzáférhetıek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Ennek érdekében a vezetés felelıs: • Az intézmény szabályozó dokumentumainak jogszabályi megfelelısségéért illetve ezek szükség szerinti felfrissítéséért. • A külsı és belsı szabályzatok hozzáférhetıségéért • Azért, hogy az érintettek ismerjék a belsı és külsı jogszabályi követelményeket. Szabályozó elemek a rendszerben. Jogi szabályozás elemei: a kollégium belsı mőködésétıl függetlenül, külsı tényezıként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre - törvényi elıírásként - közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. Alapdokumentumok: már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legfıbb belsı szabályozókként mőködnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedı szabályozó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. Fı szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belsı szabályozásnak, ám az intézmény mőködésében - szervezetileg - még mindig általánosítható tartalmi elemként érvényesülnek. A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden szervezeti egységre, vagy a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlá-tozódik hatályuk. A munkautasítások hatálya idıben lehet korlátozott úgy a hatálybalépés, mint a hatályvesztés tekintetében. A bizonylatok – mint a szabályozó rendszer legalacsonybb szintő elemei – kiemelését az indokolja, hogy ellentétben az elızıekkel, tartalmuk a keltezés után már soha többé nem változtatható. 5.4.3 Eltérések kezelése Partnerek által jelzett és a saját ellenırzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem feleltek meg az elıírt vagy a rögzített várható követelményeknek, minden esetben eltérésként, nem megfelelısségként kell kezelni. Az észlelt nem megfelelısségek jelzését a partnerektıl elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. A nem megfelelısséget a partnerektıl közvetlenül értesülve a minıségügyi vezetı feljegyzésben dokumentálja. Ebben a feljegyzésben aláírásával és dátummal dokumentálja a nem megfelelıség kijavítását, a hozott intézkedésekkel kapcsolatos véleményét.

18

5.4.4

Tanévenként folyamatosan végzett ellenırzések, értékelések rendje

Feladat

Irányított önértékelés (helyzetfeltárás) Igény/ elégedettség A vezetés átfogó értékelése

Gyakoriság

4 évenként

évenként évenként

Értékelést végzı

Igazgató csoportvezetık alkalmazottak minıségi vezetı Igazgató, minıségi vezetı Igazgató Igazgatóh. Igazgató Igazgatóh. Munkaközösségvezetı Igazgató Igazgatóh. Munkaközösségvezetı Minıségirányítás vezetı Munkaközösségvezetı

Határidı

Dokumentáció

Nyilvánosságra hozatal rendje

áprilismájus

Kérdıív jegyzıkönyv

Alkalmazotti értekezlet

március

kérdıív

június

Beszámoló jegyzıkönyv

június

Önértékelı lap

Nevelıtestületi értekezlet

június

Értékelı lap

Tanévzáró értekezlet

Foglalkozási lap


Értékelı megbeszélés (irányított interjú)

évenként

Kompetenciamérés

évenként

Foglalkozáslátogatás

Évente 2 alkalommal

Dokumentációértékelés A minıségirányítási rendszer értékelése Az éves munkaterv teljesülése A nevelıi munkaterv és a diákköri munkaterv teljesülése Diákmozgalom tevékenységének értékelése Rendezvények értékelése

Évente 2 alkalommal

Munkaközösségvezetı

évenként

Minıségirányítás vezetı

június

évente

Igazgató Munkaközösség

félévente

Igazgató Munkaközösség

félévenként aktuálisan

A tanulók értékelése (minısítés)

félévenként

Tanulmányi munka

negyedévente

október15.május 15. október 1. február 1.

Értekezlet nev. test, szülıi Tanévzáró értekezlet

Dokumentumelemzı lap Beszámoló jegyzıkönyv


június


február június


Tanévzáró értekezlet Féléves értekezlet Tanévzáró értekezlet

október február

Beszámoló

Közgyőlés

aktuálisan

Beszámoló


csoportvezetık

január május

Nevelıi feljegyzések Kimenı füzet


csoportvezetı

november január április június

Statisztikai lap


Igazgató DT segítı tanár DT elnök Igazgató, szervezı nevelıtanárok


19

6 ÉRTÉKELÉSI ÉS MÉRÉSI RENDSZER 6.1 AZ ÉRTÉKELÉSI ÉS MÉRÉSI RENDSZER TERÜLETEI •

Az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése, valamint a nem pedagógus dolgozók teljesítményértékelése.

•

A tanulók értékelése

•

A teljes körő intézményi önértékelés periódusa, módszerei és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolata.

•

Az IMIP tanévenkénti értékelése. A nevelıtestület, a szülıi szervezet véleményének kikérésével értékeli a minıségirányítási program végrehajtását. Az értékelés alapján intézkedési terv készítése.Javasolt intézkedéseket megküldjük a fenntartónak.

6.2 A MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI, CÉLRENDSZERE, HASZNOSÍTÁSA, VONATKOZÁSI TERÜLETE

6.2.1 Alapelvek • A mérési és értékelési rendszer alapvetıen a gyermekek érdekében mőködjön. • Legyen összhangban az intézmény mőködését szabályozó dokumentumokkal. • Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. • Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. • A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. • Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyezı és azonosan értelmezhetı alkalmazást jelentsen. • Ösztönzı, fejlesztı szándékú legyen. 6.2.2 Célrendszer • Meghatározó módon járuljon hozzá, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelıen teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. • Biztosítsa a minıségbiztosítás folyamatosságát a kollégiumi munka valamennyi szintjén és területén. • Motivációs eszközként segítse a kollégák szakmai fejlıdését az intézményben. • A minısítés célja: a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlıdés elısegítése. 6.2.3 Alkalmazás • Az ellenırzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatok képezzék alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek. • A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetık figyelembe az értékelt elımenetelénél. • A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét. 6.2.4 A teljesítményértékelés alapjai és összetevıi Értékelı rendszerünk három egymást kiegészítı alapra épül: Az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános személyre szóló elemeket tartalmazó munkaköri leírásra.

20

A munkaköri leíráson túlmutató, a pedagógusi munka szerepszintjeit átfogó képességeken és készségeken alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellıen részletes norma kritériumrendszerére. A teljesítményértékelés vizsgálandó területei: Az értékelés során az adott tanévre vonatkozó adatokat és tapasztalatokat használjuk fel: • dokumentumellenırzés tapasztalatai, a pedagógus adminisztrációs feladatának ellátása • a szakmai tudás alkalmazása • kommunikáció, kapcsolatok kezelése • megbízhatóság, felelısségvállalás • a partnerekkel való együttmőködés, kapcsolattartás (szülı – pedagógus, pedagóguspedagógus, pedagógus-vezetı, pedagógus-tanuló, stb.) • komplexitás kezelése 6.2.5 A minısítés folyamata • A minısítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. • A minısítést minısítési lap alkalmazásával kell elvégezni • A közalkalmazottal minısítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetéskor a közalkalmazottnak át kell adni. • A megismerés tényét a közalkalmazott aláírásával igazolja, továbbá feltünteti esetleges észrevételeit is. • A minısítı lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. 6.2.6 A teljesítményértékelés ciklusai A teljesítményértékelés teljes ciklusa két tanév. Az alkalmazás elsı évében az újonnan érkezı pedagógust nem érinti. A teljesítményértékelést ilyen esetben a munkavállalás második évében teszi meg. 6.2.7 A pedagógus teljesítményértékelését végzı értékelı TEAM Az értékelést az intézményvezetı megbízásából értékelı TEAM végzi. Az értékelı TEAM tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, minıségirányítás vezetı, munkaközösség-vezetık Vezetı feladata: a határidık pontos betartása, szervezi és irányítja az általa vezetett értékelı TEAM munkáját, figyelemmel kíséri a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazottak teljesítését. Az értékelı TEAM tagjainak feladatai Munkaközösség-vezetı/k: foglalkozások látogatása. Értékeli a foglalkozást, azt írásban rögzíti. Minıségirányító felelıs: figyelemmel kíséri a kollégiumi és minıségirányítási munkatervben megjelölt vagy év közben vállalt egyéni vállalások teljesítését, partnerekkel való kapcsolattartás elvének megvalósítását. 6.2.8 A teljesítményértékelés mérıegysége A minısítés során az egyes minısítési szempontok értékelésekor a következı pontszámokat kell alkalmazni: • Kiemelkedı minısítés három pont • Megfelelı minısítés kettı pont • Kevéssé megfelelı minısítés egy pont • Nem megfelelı minısítés nulla pont

21

6.2.9 A közalkalmazott minısítésének fokozatai • Kiválóan alkalmas 80-100% • Alkalmas 60-79% • Kevéssé alkalmas 30-59% • Alkalmatlan 30% alatt 6.2.10 Az ellenırzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozási területei • Az intézményben vezetıi feladatokat ellátók teljesítményértékelése • A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése • A nem pedagógus dolgozók teljesítményértékelése • Partneri igény és elégedettségmérés (IMIP alapján) • A teljes körő intézményi önértékelés (IMIP alapján)

22

6.3 AZ INTÉZMÉNYBEN VEZETİI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE 6.3.1 Vonatkozási terület • igazgató, • igazgatóhelyettes, • munkaközösség-vezetık • minıségügyi vezetı. 6.3.2 Módszer • intézményvezetı esetében: önértékelés, nevelıtestületi szinten történı értékelés, • vezetı esetében (igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetı, minıségügyi-vezetı): önértékelés, és intézményvezetıi értékelés, nevelıtestületi szinten történı értékelés. 6.3.3 Az információgyőjtés folyamata Az információgyőjtés területeit a teljesítményértékelést végzı szerv határozza meg. Az értékelés legfontosabb területe a dokumentumokban, stratégiai tervekben megfogalmazott célok teljesítése, az eredményessége és a hatékonysága. Értékelt dokumentumok: vezetıi pályázat, pedagógiai program, önkormányzati minıségirányítási program, intézményi minıségirányítási program, intézményi éves munkaterv 6.3.4 Szempontok A teljesítményértékelés során vizsgált vezetıi (intézményvezetıi is) feladatok: • tervezés (stratégiai és operatív), teljes körő perspektíva nyújtása, • feladatszervezés, végrehajtás koordinálása, • döntéshozatali folyamatok irányítása, • ellenırzés, • értékelés, visszacsatolás. Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetıi (intézményvezetıi is) feladatok érvényesülését értékeljük: • Az intézmény jogszerő mőködésének biztosítása: belsı szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelı gyakorlat • Forrásteremtés és elosztás: nevelıtestület és a segítık (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külsı szakértelem bevonása), tárgyi környezet, eszközök, pályázatok, gazdálkodás • A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése: struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia mőködtetése, szerepek kiosztása, szervezeti klíma, vezetıi ellenırzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák mőködtetése, perspektíva adása, hajtóerık biztosítása • Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése: pedagógiai program végrehajtása • Minıségirányítás, minıségfejlesztés: partnerközpontú mőködés, mérés-értékelés, pedagógiai program végrehajtása, nyitottság

23

6.4 PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE 6.4.1 Vonatkozási terület A „Pedagógusok teljesítményértékelése” folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógusi munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. 6.4.2 Módszer Az intézmény belsı erıforrásait felhasználva az intézmény vezetıje, és/vagy az általa megbízott vezetı beosztású dolgozó(k) végezheti(k). A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevıje van, nevezetesen a mérés vezetıje, illetve az adatszolgáltatásban közremőködık. Ezen utóbbiakat a mérés vezetıje illetve az értékelt pedagógus választja meg a teljesítményértékelés mérılapjaiban az egyes részterületeknél feltüntetett szempontok szerint. 6.4.3

Eljárásrend

6.4.3.1 A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendı mérésértékelés idıpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végzı személyt, személyeket. 6.4.3.2 Kompetenciamérés • Tervezett adat- és információgyőjtés, adatok rendszerezése az értékelést megelızıen. • Az adott idıszakban / tanévben / tanévekben értékelésre kerülı dolgozók körének megtervezése. • A dolgozói értékelı lap kitöltése. • Adatbevitel az Excel programba, az értékelés megjelenítése diagrammon. Az egyéni diagramm-lap átadása a dolgozónak. • Az adatok vezetıi elemzése, következtetések levonása. • Értékelı megbeszélés - A dolgozó és a vezetı véleményének egyeztetése - A javasolt fejlesztési feladatok / irányok egyeztetése • „A dolgozói értékelés szöveges összegzése és megállapodás a fejlıdési feladatokban” lap vezetıi kitöltése, megállapodás (aláírások), a dokumentum átadása a dolgozónak, archiválás. • A megállapodás nyomon-követése (vezetı, és/vagy kijelölt mentor, felelıs). • Az intézményi összesítések vezetıi értékelése, nyilvánossá tétele a szervezetben, hasznosításának meghatározása. • Szervezetfejlesztési terv készítése.

24

6.4.3.3 Kulcskompetenciák és tartalmi meghatározásuk Kulcskompetenciák SZAKMAI TUDÁS ALKALMAZÁSA

KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATOK KEZELÉSE

MEGBÍZHATÓSÁG, FELELİSSÉGVÁLLALÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

KOMPLEXITÁS KEZELÉSE

Tartalmi jellemzık 1. Szakmai felkészültsége megfelelı. 2. Nevelési, oktatási, ismereteit munkája során képes alkotó módon alkalmazni. 3. Nevelési stílusa eredményes. 4. Tudását, képességeit folyamatosan fejleszti. 5. Foglalkozásvezetése tervezett, rendszeres. 6. Magatartása és kommunikációja határozott, meggyızı. 7. Képes kapcsolatokat kiépíteni és fenntartani, a szervezetet képviselni. 8. Alkotó módon alkalmazza az információs−kommunikációs technológia eszközeit. 9. Részt vesz a szervezeti programok elıkészületeiben, lebonyolításában. 10. A fórumokon (pl. értekezletek) hasznosan közremőködik. 11. Ismeri és betartja a munkakörére vonatkozó elıírásokat. 12. Ítéletalkotásában, intézkedéseiben következetes. 13. Kötelezı és vállalt feladatait felelısséggel, önállóan, pontosan teljesíti. 14. A dokumentációhoz kapcsolódó feladatokat rendszeresen és pontosan vezeti. 15. A feladatok megvalósításában jelentıs többletmunkát vállal. 16. A kollégium tanulóival való viszonya emberi. 17. Kollégális kapcsolataiban együttmőködı. 18. Szülıkkel, az iskolával való kapcsolattartása partneri. 19. Követelményrendszere illeszkedik az intézményi gyakorlathoz. 20. Szakmai feladatok megvalósításában aktív szerepet vállal. 21. Tevékenységére a tudatosság, tervszerőség jellemzı. 22. Értékelı tevékenysége folyamatos, reális. 23. Döntéseknél figyelembe veszi a feladat- és hatásköröket. 24. Egyéni érdekei összehangoltak az intézmény célkitőzéseivel. 25. Rendelkezik egyéb, a szervezet számára értékes kompetenciákkal.

25

6.5 A DOLGOZÓI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A teljesítményértékelés a szervezetben dolgozó munkatársak adott idıszakra vonatkozó teljesítményének felmérése, megítélése és kiértékelése. Célja a kollégák tevékenységének, munkájának, kapcsolatainak megítélése és a fejlesztés elısegítése. 6.5.1 A dolgozói értékelés célja • Fiziológiai szükségletek kielégítése – bérezés • Biztonsági szükségletek – azaz tudja a dolgozó, hogy hosszú távon számítanak-e a munkájára. • Kapcsolati szükségletek; megtudhatjuk, hogy a dolgozó mennyire része a csoportnak, illetve mennyire igényli ezt. • Az elismerés szükséglete • Önmegvalósítási szükségletek – azaz milyen irányba kell a dolgozónak fejlıdnie, hogy még jobban elégedett legyen vele a szervezet, illetve, hogy még jobban elégedett legyen a dolgozó önmagával. 6.5.2 A dolgozói értékelés gyakorlati módszerei • Kérdıív kitöltése (önértékelés, vezetıi értékelés) • Írásbeli kiértékelés, eredmények összehasonlítása • Megbeszélés, fejlesztendı területek megjelölése, vezetı iránymutatást ad, illetve segítséget ad ahhoz, hogyan haladjunk elıre a fejlesztésben (pl. képzés) • Idıszaka: évente 6.5.3 Kulcskompetenciák és azok tartalmi meghatározása Szakmai tudás alkalmazása: a beosztásához szükséges ismereteknek, képességeknek birtokában van, azokat képes munkája során alkotó módon alkalmazni, tudását eredményesen átadni és folyamatosan fejleszteni. Kommunikáció, kapcsolatok kezelése: magatartása és kommunikációja hiteles, érthetı, határozott és meggyızı. Figyelembe veszi partnere jelzéseit. A munkájához szükséges informatika eszközöket tudja alkalmazni. Kapcsolattartása hatékony, konfliktusokat megfelelıen tud kezelni. Megbízhatóság, felelısségvállalás: ismeri és betartja a munkakörére vonatkozó elıírásokat. A szabályokat megbízhatóan alkalmazza és meg tudja ítélni az elfogadható mértékő eltérést, szükség esetén korrekciós javaslatot tesz. Ítéletalkotásában, intézkedéseiben mérlegel. Vállalt feladatait felelısséggel, önállóan, pontosan teljesíti. Döntéseit vállalja, hibáit felismeri és önállóan javítja. Együttmőködés: képes különbözı partnerekkel eredményesen együttmőködni. A bizalom és a számonkérés arányait helyesen kezeli.

26

6.6 TANULÓI ÉRTÉKELÉS Az intézményi mőködés fontosabb területeinek minısítése, értékelése. A kitőzött célok és elért eredmények összevetése 6.6.1 Az értékelés alapelvei • Az értékelés legyen sokszínő, motiváló, ösztönzı hatású. • Az ellenırzés és értékelés visszajelzési rendszer, információkat szolgáltat, így megerısítı szerepét igen fontosnak tartjuk. • Legyen tárgyszerő, objektív, személyiséget fejlesztı, segítı szándékú, mutasson rá a hiányosságokra, adja meg a továbblépést segítı tanácsot. • Rendszeres, folyamatos minden tevékenységre kiterjedı. • Következetes, szakszerő és felelısségteljes • A követelmények és elvárások pontos ismeretében, elfogadott szempontok alapján történjen. • Értékelésünk mindig személyre szóló legyen. • Fontosnak tartjuk, hogy megfelelı légkörben történjen. 6.6.2 Az értékelés célja • Az önértékelés képességének kialakítása • Jelezze a fejlıdést és a fejleszthetıséget • Tájékoztassa a szülıt, hogy milyen gyermeke viszonya a kollégium követelményeihez 6.6.3 Az értékelés kiterjed • A kollégiumi foglalkozásokon folyó munkára, magatartásra • A teljesítményre és elırehaladására, a szorgalomra- ezen belül a felkészülésre • A kollégiumi élet feladataiból való részvállalás mértékére • A kollégiumi rendszabályok tiszteletben tartására • Általános emberi értékek tiszteletben tartására, kapcsolatkialakítás képességére • A felelısség vállalására – viselésére 6.6.4 Az értékelés hagyományai • Minısítés: a tanulók értékelése szóban, írásban félévenként a kollégiumi minısítı rendszer alapján. Ez tartalmazza a tanulók magatartás, szorgalom, tanulmányi és közösségi tevékenységének értékelését. • Tanulmányi munka értékelése: negyedévenként, a kollégium által kialakított szempont rendszer alapján • Félévi, év végi diákközgyőlésen a kiváló kollégisták, kiváló tanulók jutalmazása valamint a búcsúzó DT- tagok munkájának elismerése. • Jutalmazás ballagáskor Babus plakett és könyvutalvány és emléklap: a kollégiumban töltött idı alatt kiemelkedı közösségi munka és jó tanulmányi eredmény alapján. Emléklap és könyvjutalom: a tanulmányi, közösségi, sport és egyéb területen a kollégiumban eltöltött idı alatt nyújtott kimagasló teljesítmény szerint Oklevél: diákkörben végzett kimagasló teljesítmény elismerésére

27

6.7 PARTNERI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS 6.7.1 Cél, alkalmazás Partner igény- és elégedettségmérés folyamatának meghatározása annak érdekében, hogy a felmérés-adatai alapján a szükséges helyesbítı-megelızı tevékenységek meghatározhatóak legyenek. 6.7.2 Vonatkozási terület Az intézmény közvetett és közvetlen partneri köre. 6.7.3 Módszer Kérdıívek alkalmazásával történik a partneri igények és elégedettség mérése. A partneri elégedettség kérdıíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük. 6.7.4 Eljárásrend Az éves munkaterv önálló fejezeteként a minıségbiztosítás vezetıje által az IMIP alapján tervezetten évente felmérjük partnereink igényeit és elégedettségét. Partner igény- és elégedettségmérést a közvetlen partnerek esetében egy, a közvetett partnerek esetében háromévente kell elvégezni. Soron kívüli felmérések is történhetnek, melynek szükségességérıl az igazgató dönt. A felmérések során a tanulók, szülık, alkalmazottak esetében alapvetıen kérdıíves, a fenntartó, iskolák, munkahelyek esetében az interjú-technikák kerülnek alkalmazásra. Kérdéscsoportok az alábbi területekre fókuszáljanak: • Nevelés - oktatás minısége • Nevelés- oktatás eredményei • A kollégium környezete • A kollégium kapcsolatrendszere • Elégedettség, elégedetlenség, igények felmérése Közvetett partnerek • Nevelés- oktatás eredményei • A kollégium és a partner kapcsolatai • Elégedettség, elégedetlenség, igények felmérése • Javaslatok a további munkához Az eljárás fıbb lépései • kapcsolatfelvétel a kiválasztott partnerekkel, • célok, prioritások meghatározása, • mérıeszközök felülvizsgálata, módosítása, • minta meghatározása, • adatgyőjtés, adatok összegzése, elemzése, értékelése, • javaslatok megfogalmazása, nyilvánosságra hozatala, • a partneri igény-és elégedettségmérés értékelése az éves beszámoló részeként. 6.7.5 Szempontok A felmérés, az adatgyőjtés kiterjed: • a partneri elvárásokra, igényekre, • a partneri elégedettségre, elégedetlenségre, • az oktató-nevelı munka véleményezésére.

28

6.7.6

Partner kapcsolatok irányítása, információáramlás

6.7.6.1 Partnerazonosítás, kommunikáció a partnerekkel Partnereink két csoportba soroltuk: közvetett és közvetlen partnereinkre. Ez alapján készült el a partnerlista, amely tartalmazza a partner nevét, milyen szervezet, fórum, kapcsolattatás módját, az intézményi kapcsolattartó személyt, a szervezet kapcsolattartóját, a képviselık frissítésének idıpontját, a megkeresés típusát, megkeresés gyakoriságát, kapcsolatért felelıs személyt az intézmény részérıl. 6.7.6.2 Fontosabb partnerek igény-, elégedettségmérése A partneri igény és elégedettség mérésére alkalmazott módszerek azt a célt szolgálják, hogy az intézmény megfelelı információkkal rendelkezzen a minıségjavításhoz. A minıségfejlesztési rendszer mőködtetése során a már alkalmazott kérdıíveket rendszeresítjük, dokumentációs rendszerben rögzítjük. A körülmények, változások figyelembe vétele érdekében alkalmazott módszereinket és a kérdıíveket a minıségügyi vezetı rendszeresen felülvizsgálja. Újabb alkalmazás elıtt elvégezzük a szükséges módosítást. A partneri igényeket összevetjük az intézmény által megállapított szakmai, minıségügyi követelményekkel. A kérdıívek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, adatokat grafikusan is megjelenítjük. A partneri követelmények felmérését, szakmai összevetését, a teljesítési feltételeket azok átvizsgálását feljegyzések formájában dokumentáljuk.

29

6.8 A TELJES KÖRŐ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Az irányított önértékelés alapján összesített számszerő adatokra (átlagértékekre), és ezek trendjére alapozva, bemutatható az intézmény helyzete a vizsgált területeken. Ezek elemzésével elkészíthetı a lista a szervezet erısségeirıl illetve a javítandó területekrıl. A javítandó területek határozzák meg a fejlesztés irányát, melyet intézkedési tervet dolgoztunk, dolgozunk ki. Az önértékelés célja: • Az adottságok és eredmények teljes körő felmérése • A szervezet erıs és gyenge pontjainak egyértelmő azonosítása • A legfontosabb fejlesztési területek kijelölhetısége • A stratégiai célok és továbbfejlıdési irányok meghatározottsága • A többszöri ismételhetıség • Összehasonlíthatóság 6.8.1 Vonatkozási terület Belsı partnerek: ahol jelen szabályzat belsı partnereket említ, ott ezen a körön a nevelésioktatási folyamat elsıdleges szereplıit: az intézmény munkatársi körét kell érteni. Külsı partnerek: ahol a szabályzat külsı partnerek meghatározást használja, ezen a körön a partnerlista által felsorolt partnereket értjük (különös tekintettel a szülıkre és tanulókra). 6.8.2 Folyamatleírás Az önértékelés során a vizsgálandó területeket két alterületre osztjuk: adottságok, eredmények. 6.8.2.1 Adottságok • A vezetés szerepe • Az intézmény stratégiai és operatív tervezése • Folyamatok és szabályozottságuk • A szabályozási rendszer teljes körősége, és elfogadottsága • Erıforrások figyelembe vétele és tervezése • A partneri igények értékelése és beépülése a szervezet mindennapi munkájába 6.8.2.2 Eredmények • A munkatársak bevonásának mértéke • A folyamatos fejlesztés eredményei • A partnerek elégedettsége • A szabályozási rendszer hatékonysága • A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei, különös tekintettel a vallott és érvényesülı értékekre • A kitőzött célok megvalósulása • Az erıforrások felhasználásának hatékonysága • Helyi, társadalmi szerepvállalás • Értékelésbe bevont területek módosítása, bıvítése • A szabályzat által meghatározott értékelési területek csak különösen indokolt esetben szőkíthetık. A területek számának bıvítésére a következı esetekben kerülhet sor: jogi szabályozás változása, indokolt partneri igények alapján, különös tekintettel a belsı partnerek javaslataira. Az irányított önértékelést az intézmény négyéves gyakorisággal végzi.

7 ZÁRADÉK 7.1 ELJÁRÁSREND

• A nevelıtestület évente, legkésıbb az évzáró értekezletén értékeli az intézményi minıségirányítási program, illetve az aktuális nevelési évre tervezett feladatok végrehajtását. • Az összefoglaló jelentés alapján a nevelıtestület meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. • Az intézményi minıségirányítási program végrehajtásának, és az intézményi mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor ki kell kérni a szülıi szervezet (közösség) véleményét. • A nevelıtestület és a szülıi szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. • Az értékelést és a javasolt intézkedéseket a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni; irattárban, könyvtárban, nevelıiben.

7.2 A PANASZKEZELÉS RENDJE A panaszkezelés szabályozásának célja, hogy az ellenırzés, mérés és értékelés folyamatában felmerülı panaszokat, esetleg jogorvoslati kérelmeket jogszerően kezeljük, illetve ez által is növeljük a folyamat valamennyi résztvevıjének jogi és szakmai biztonságát. Általánosságban minden érintett, akinek az ellenırzés, mérés, értékelés folyamatához kapcsolódóan kifogása merül fel, írásban az intézmény vezetıjéhez fordulhat. A panasz a folyamat megindítását követıen bármikor megtehetı. A panaszokra - kivizsgálást követıen írásban érdemi választ kell adni. Teljesítményértékelés esetén, ha az értékelı és az értékelt között véleménykülönbségek vannak, akkor ezt írásban rögzíteni kell, megfogalmazva azt, hogy ki mivel nem ért egyet, és mivel indokolja véleményét. A teljesítményértékelés vélten vagy valósan hibás ténymegállapításai miatt az értékelt egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatójánál. • A teljesítményértékelés során keletkezett dokumentumok – mivel személyiségi jogokat tartalmaznak – szigorúan bizalmasak! • A dokumentumokat a személyi anyag ırzésére vonatkozóan kell az intézménynek ırizni! • A kitöltött kérdıívek 2 év után selejtezhetık. • Az értékelı és összesítı lap nem selejtezhetı, a személyi anyagra vonatkozó selejtezési szabály érvényes rá.

7.3 HATÁLYBALÉPÉS, ÉRVÉNYESSÉG IDEJE, FELHASZNÁLÁSI KÖRE Nyilvánosságra hozatal módja: hasonlóan a pedagógiai ill. nevelési programhoz. Az alkalmazotti közösség a 200………………...-án tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta (az errıl készült jegyzıkönyv az intézmény irattárában található). A Szülıi Munkaközösség a 200………………..-én tartott ülésén a szülık bevonásával megismerte és elfogadásra javasolta (jegyzıkönyv az intézmény irattárában). A Diákönkormányzat a tanulók képviseletében megismerte és elfogadásra javasolta a 200…………….. - én megtartott DT ülésen (jegyzıkönyv az intézmény irattárában). Egy példányt jóváhagyásra felterjesztettünk a Városi Önkormányzatnak.

31

Az intézmény minıségirányítási programja a fenntartó önkormányzat engedélyezı határozata alapján lép hatályba.

7.4 FELÜLVIZSGÁLAT RENDJE A törvény kötelezıen nem írja elı a felülvizsgálat idıpontját. A Minıségirányítási csoport a felülvizsgálatot évenként – tárgyév június 30-ig – határozza meg. Ezzel alapot nyújt a fenntartónak beküldött tanév végi értékelésnek.

7.5 MÓDOSÍTÁSI ELJÁRÁS A MIP módosítását az intézmény bármely alkalmazottja kezdeményezheti. A módosítás folyamatának elsı lépéseként a dolgozó jelzi az észrevételét a MIP csoportvezetıjének, aki öszszehívja a csoportot. A csoport kidolgozza az esetleges teendıket, és alkalmazotti értekezleten ismerteti azokat. Az alkalmazotti értekezleten történı szavazás eredményétıl függ, hogy szükséges-e a változtatás vagy sem. A változtatás csak a fenntartó jóváhagyásával történhet. A fenntartóhoz benyújtva:

2009. április 30.

Jóváhagyta:

2009. ………………………. hó ……nap

Jóváhagyási határozat száma: Felülvizsgálat ideje:

2013. április

Vásárosnamény, 2009. április 30. .............................................. Igazgató

32

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Recommend Documents