A BABEȘ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM SZENÁTUSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

BBTE – SZENÁTUS Szám: 83/SEN/25.05.2012

M. Kogălniceanu / Farkas utca 1. Kolozsvár, RO–400084 Tel.: 0264–405300 Fax: 0264–591906

A BABEȘ–BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM SZENÁTUSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. FEJEZET – Általános rendelkezések 1.6 Az egyetemi tanév kezdetén Szenátus saját költségvetési tervet készít.

1.1 Az Egyetem Szenátusa az egyetemi közösség legmagasabb képviseleti fóruma az országos és nemzetközi akadémiai közegben, egyetemi szinten pedig döntéshozó és tanácsadó fórum. A Szenátus az akadémiai szabadság, az egyetemi autonómia és az átláthatóság elve alapján működik.

a

1.7 A Szenátus jóváhagyja az egyetem szerkezeti módosításait, rögzíti az országos és nemzetközi szintű együttműködési lehetőségeket, tiszteletbeli címeket adományoz.

1.2 A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (a továbbiakban BBTE) Szenátusa az Egyetem vezetési struktúrája, amely az 1/2011. számú Nemzeti oktatási törvény előírásai, valamint a BBTE Chartájában foglalt előírások alapján alakul meg és működik. Megbízatása négy évre szól.

1.8 A Szenátus elkötelezett politikát folytat az akadémiai kiválóság növelése, valamint a kutatási tevékenységek szorgalmazása érdekében. Ugyanakkor megvalósítja az elért eredmények promoválásának, elterjesztésének politikáját, valamint átlátható módon kommunikál a Karokkal és a társadalommal.

1.3 A Szenátus megalakulására az új tagok megválasztását követően kerül sor; a választás megszervezése a Szenátus által kidolgozott módszertan és az érvényben lévő törvények alapján történik.

1.9 Választási bizottsága révén a Szenátus megszervezi a következő Szenátus létrehozásához szükséges valamennyi tevékenységet, valamint a következő megbízatás képviseleti módját a BBTE Chartájában foglalt előírások alapján.

1.4 Megbízatásának teljes időtartamára vonatkozóan a Szenátus kidolgozza az Egyetem stratégiáját, és létrehozza a tervezett tevékenységek megszervezéséért és lebonyolításáért, valamint a javasolt célkitűzések megvalósításáért felelős Szakbizottságokat.

1.10 A Szenátus biztosítja a BBTE kapcsolati aspektusainak fenntartását és állandósulását az akadémiai etika szféráján belül. II. FEJEZET – A Szenátus összetétele és megszervezése

1.5 A Szenátus ellenőrzi a végrehajtó vezetőség és az adminisztratív tanács tevékenységét, és szoros együttműködés tart fenn az egyetem Rektori Hivatalával, az akadémiai kollegialitás szellemében. szenátusi tag alkotja: ennek 75%-a egyetemi oktató és kutató (104 tag), illetve 25%-a

2.1

Az

egyetem

egyetemi hallgató diákképviselet tagjai.

1

Szenátusát

(35

tag),

akik

139

a



minden olyan alkalommal, amikor nincsen jelen az üléseken, vagy akadályoztatása esetén nem tudja betölteni tisztségét.

2.2 A Szenátus határozatai kötelező érvényűek az egyetem valamennyi képviseleti, végrehajtó és adminisztratív szervezetére vonatkozóan.

b) A Szenátusi Iroda előterjeszti a Szenátus Költségvetését, amelyet a teljes testület jelenlétében fognak jóváhagyni.

2.3 Az egyetemi Szenátus valamennyi tagjának megbízatása négy évre szól, ezt legfeljebb két egymást követő alkalommal lehet meghosszabbítani. A Szenátusba beválasztott diákképviseleti tagok megbízatásának időtartamát az Egyetemi Charta szabályozza.

c) Az egyetem Szenátusa, tagjai legkevesebb egyharmadának írásbeli előterjesztésére, valamint az ülésen jelenlévők kétharmados minősített szavazattöbbsége alapján kezdeményezheti a Szenátus Elnökének tisztségből való visszahívását.

2.4 Tagjai közül a Szenátus titkos szavazással egy Elnököt választ, aki vezeti az egyetemi Szenátus üléseit, és képviseli a Szenátust a Rektorral, valamint az országos és nemzetközi környezettel való kapcsolatban. Az Elnök mellett három Alelnököt is választanak (egyet-egyet mindenik tagozat számára). Az Elnök és az Alelnökök megválasztásának ülését a Szenátus tagjai sorában lévő legidősebb dékán vezeti.

2.6.2. Tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok a) A tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok működését az egyes tagozatok szervezeti és működési szabályzata szabályozza. b) A tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok előkészítik a Szenátus hatáskörébe tartozó határozatokat, és azokat a Szenátus elé terjesztik jóváhagyásra.

2.5 A Szenátus olyan szakbizottságokat nevez ki, amelyek segítségével nyomon követi, felügyeli és ellenőrzi a BBTE végrehajtó vezetőségének tevékenységét.

c) A tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportokat a Szenátus Alelnökei vezetik, akiket titkos szavazással választanak az illető tagozat szenátusi képviselői.

2.6 A Szenátus funkcionális szerkezete: (1) Szenátusi Iroda (2) Tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok (3) Szenátusi Bizottságok (4) Szenátusi Titkárság

d) A Szenátus Alelnökei egybehangolják és felügyelik hasonlóképpen az egyes bizottsági munkacsoportok tevékenységét, a felelősségi körükbe tartozó specifikus szakterületeknek megfelelően.

2.6.1. A Szenátusi Irodát a Szenátus Elnöke, három Alelnöke, és egy szenátusi diákképviselő alkotja.

e) A tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok tagjai legkevesebb egyharmadának írásbeli előterjesztése, valamint a munkacsoportok tagjainak kétharmados minősített szavazattöbbsége

a) A Szenátusi Iroda tagjai közül egy személy helyettesíti a Szenátus Elnökét

2



 Hallgatói tevékenységekért felelős bizottság (13 szenátor)  A társadalommal és a Nagy Szenátussal való kapcsolattartásért felelős bizottság (12 szenátor)  Nemzetközi együttműködésekért felelős bizottság (9 szenátor)  A kultúrák közötti párbeszédért felelős bizottság (9 szenátor)  A törvénykönyvek, szabályzatok és jogi kérdések bizottsága (11 szenátor)

alapján kezdeményezhető a tagozatok szerinti szenátusi munkacsoportok Alelnökének tisztségből való visszahívása.

2.6.3. Szenátusi Bizottságok a) A Bizottságok a BBTE Szenátusának specializált munkaszervei, amelyek arra hivatottak, hogy a Szenátusban megkönnyítsék bizonyos alapvető határozatok meghozatalát.

e) Különleges esetekben a Szenátus ad-hoc bizottságokat is létrehozhat (például: a fellebbezések megoldásáért felelős bizottságot, fegyelmi ügyekért felelős bizottságot, választási bizottságot stb.), egy adott kérdés megoldásában betöltött időszakos szereppel és működéssel.

b) Tevékenységük során a bizottságok kérelmezhetik a BBTE végrehajtó és adminisztratív vezetőségétől az információk szolgáltatását, valamint dokumentációs és logisztikai támogatást; az adminisztratív vezetőség kötelezettsége az igényelt dokumentációs és logisztikai támogatás felajánlása.

f) Egy megbízatás időtartama alatt egy szenátusi képviselő tag kizárólag egyetlen állandó bizottságban vehet részt. g) Bármely bizottság elnökének javaslatára és a Szenátus beleegyezésével, a bizottságok létszámát ideiglenesen négy, szavazat nélküli taggal lehet megnövelni, a BBTE vagy az országos és nemzetközi partnerintézmények egyetemi oktatóinak és kutatóinak új tagként való behívásával, akik nem rendelkeznek szenátusi tagsági státusszal a BBTE keretén belül, hanem kizárólag tanácsadói szerepük van.

c) A bizottságok által összeállított anyagokat és jelentéseket, amelyeket a bizottság elnöke kézjegyével ellátott, átadják a Szenátusi Irodának, majd a teljes testület jelenlétében kerülnek megtárgyalásra. d) A Szenátusnak a Törvény és a BBTE Chartája által előírt hatáskörével összhangban, az alábbi állandó Szenátusi bizottságok jönnek létre:  Stratégiai bizottság (15 szenátor)  Curriculum-, minőségbiztosítási és nem hagyományos oktatási bizottság (19 szenátor)  Tudományos kutatási és versenyképességi bizottság (23 szenátor)  Költségvetési bizottság (13 szenátor)  Humánerőforrás és akadémiai címek bizottsága (15 szenátor)

h) A Szenátus valamely bizottságában való tagsági státusz egyszerre szűnik meg a BBTE szenátori tisztségének elvesztésével, valamint külön kérésre is. i) Az állandó bizottságok összetétele a szenátorok opciói, valamint illetékessége alapján történik. Amennyiben a szenátorok részéről nem fogalmazódik meg külön opció,

3



nemzetközi szenátorokat, illetve szakértőket tömörít, akiknek tevékenysége arra irányul, hogy hozzájáruljanak a BBTE versenyképességének növeléséhez. A felállított bizottság a BBTE fejlesztési stratégiáira és politikáira vonatkozó javaslatokat tesz, amelyeket jóváhagyás végett a Szenátus elé terjeszt. A stratégiai terv egyetemi szintű kidolgozására az előző év májusában kerül sor. A Stratégiai Bizottság előterjeszti az egyetemi konzorciumokban való részvételt, a törvényben meghatározott feltételek mellett.

és a bizottságok nem érik el a tagok által meghatározott létszámot, a Szenátusi Iroda javasolni fogja elosztásukat, figyelembe véve az egyes bizottságok esetén a karok kiegyensúlyozott képviseletének elvét. A Szenátusi Bizottságokat az egyes bizottságok tagjai által megválasztott elnök és alelnökök vezetik. j) Valamennyi bizottság vezetőségét (elnök és alelnök) a Szenátus teljes testületének jelenlétében hagyják jóvá a Szenátusi Iroda előterjesztése alapján, amely valójában a bizottságok tajgaival történő előzetes egyeztetés eredménye. Valamennyi bizottság összetételét a Szenátus teljes testületének jelenlétében érvényesítik. k) Betöltetlen helyek esetében, valamint a diákszenátorok pótválasztásának megszervezése esetén a BBTE Hallgatói Tanácsa jelöli ki a választási bizottságot, amely ad-hoc bizottságként a Hallgatói Tanács tagjaiból fog állni.

A Curriculum-, minőségbiztosítási és nem hagyományos oktatási bizottság időközönként ellenőrzi a meglévő tanterveket, tanulmányi programokat (alapképzés, mesteri és doktori képzés), és a BBTE stratégiájával összhangban lévő, konkrét modernizálási intézkedéseket javasol a minőségi kritériumok, valamint az országos és nemzetközi akkreditáció követelményeinek feltüntetésével. A minőségmenedzsment rendszer követelményeivel és kiértékelési módszertanával összhangban, a bizottság kritériumokat állít fel, elemzéseket és kiértékeléseket kezdeményez, valamint kidolgozza a BBTE minőségbiztosítására vonatkozó stratégiát, (melynek Törvény általi megnevezése: Minőségbiztosítási Szabályzat). A bizottság felállítja a vonatkozó szabályokat és meghatározza a curriculum kidolgozásakor betartandó feltételeket, a BBTE Chartájával összhangban; továbbá rögzíti a törvényi előírásokat, a hatályos specifikus szabványokat, valamint az országos és nemzetközi szinten bevált gyakorlatokat. A bizottság kidolgozza a csökkentett óralátogatású és távoktatási képzési formák (alapképzés, mesteri és folyamatos képzés/felnőttképzés) szabályzatát, valamint

l) A bizottságok működése az érvényben lévő jogszabályok, valamint a bizottságok által kidolgozott saját módszertani szabályzatok alapján történik, amelyeket a Szenátus elfogadott, és amelyek a jelen szenátusi szabályzat mellékleteit képezik. m) A bizottságok munkaüléseire tájékoztató vagy tanácsadói céllal meghívhatóak a BBTE végrehajtó és adminisztratív vezetőségének képviselői, (akiknek kötelessége eleget tenni a kapott meghívásnak). n) A Szenátus egyes bizottságainak illetékessége, hatásköre és feladatai a következőkben foglalhatóak össze: A Stratégiai Bizottság a Szenátus elnökének irányításával működik, és olyan belföldi vagy

4



ezek megszervezésének és működésének feltételeit.

felvételi Szabályzatát, az záróvizsga és a magiszteri vizsga megvédésének Szabályzatát, a hallgatók szakmai tevékenységére vonatkozó Szabályzatot, és a hallgatókra vonatkozó valamennyi szabályt. A bizottság javaslatokat indítványoz az infrastruktúra modernizálására és fejlesztésére, valamint a hallgatók életkörülményeinek javítására, akik szerződéses partnerek ebben a képzésinevelési folyamatban és az extracurriculáris (tanórán kívüli) tevékenységekben, amelyek jelentős szerepet játszanak az egyetemi hallgatói létmód fejlesztésében és javításában.

A Tudományos kutatási és versenyképességi bizottság koordinálja a BBTE-en zajló tudományos kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek megvalósulását, biztosítja ezek irányítását az Egyetem országos és nemzetközi szintű teljesítményének növelése érdekében. A BBTE versenyképességének fokozása érdekében egy hatékony tervet dolgoz ki, amely az elért eredmények promoválását és elterjesztését szolgálja. A Költségvetési bizottság jóváhagyja a BBTE pénzügyi politikáit, a költségvetést - a BBTE bevétel-kiadási tervét, a költségvetés végrehajtását, valamint elemzi a nagyobb beruházások ajánlattételeit. A Költségvetési bizottság időközönként a pénzügyi kivitelezésre vonatkozó jelentéseket készít a Szenátus számára, valamint új fejlesztési lehetőségeket javasol; kidolgozza a Szenátus Költségvetési tervét.

A társadalommal és a Nagy Szenátussal való kapcsolattartásért felelős bizottság küldetése szerint a BBTE-nek a társadalomban való hangsúlyos részvételét hivatott továbbfejleszteni, ennek érdekében partnerségeket indítványoz a gazdasági, társadalmi és kulturális környezettel. A bizottság egyetemi marketing és kommunikációs politikákat javasol, és bizonyos időközönként nyomon követi ezek gyakorlatba ültetését. A bizottság véleményezi a Nagy Szenátus összetételét, és előterjeszti ennek Működési szabályzatát.

A Humánerőforrás és akadémiai címek bizottsága a BBTE személyzeti politikáját koordinálja, valamint kidolgozza az oktató- és kutatószemélyzet alkalmazását megelőző versenyvizsgák módszertanát. Elemzi és engedélyezi a BBTE-en kiosztandó címekre és kitüntetésekre előterjesztett javaslatokat. Az illetékes rektorhelyettes jelentése alapján a szakbizottság elemzi a BBTE humánerőforrás helyzetét.

A Nemzetközi együttműködésekért felelős bizottság elemzi a BBTE és a külső partnerek között létrejött megállapodások aktuális állapotát, és nyomon követi ezek folyamatos lefolyását; ugyanakkor figyelemmel kíséri a BBTE jelenlétét a nemzetközi oktatási és tudományos kutatási hálózatokban, és olyan politikákat és stratégiákat javasol, amelyek hatékonyabbá teszik ezt a területet. A bizottság javasolja a Szenátusnak a BBTE új nemzetközi partnerségeinek érvényesítését.

A Hallgatói tevékenységekért felelős bizottság kidolgozza a BBTE Diákstatútumát, a Kollégiumi szálláshelyek kiosztásának szabályzatát, az Ösztöndíjszabályzatot; engedélyezi és javítja a Kreditszabályzatot, az alapképzésre és a magiszteri képzésre történő

A kultúrák közötti párbeszédért felelős bizottság a BBTE multikulturális jellegének

5



megerősítését célzó eljárásokat, politikákat és stratégiákat javasol, illetve a tagozatok működésének harmonizációját célozza a BBTE egységes keretein belül. Nyomon követi a tagozatok megszervezéséért és működéséért felelős rektorhelyettesi irodák tevékenységét.

A Szenátus hatáskörébe tartoznak a következők: 3.1 az egyetemi közösséggel történő tanácskozást követően kidolgozza, elfogadja, felülvizsgálja, vagy hatályon kívül helyezi az Egyetemi Chartát, valamint az ennek mellékletét képező törvénykönyveket és szabályzatokat; 3.2 a Rektor előterjesztésére jóváhagyja az intézményes fejlesztés stratégiai tervét és az operatív terveket; 3.3 a Rektor előterjesztésére és a hatályos jogszabályok betartásával elfogadja az Egyetem szerkezetét, megszervezését és működését; 3.4 az intézményes fejlesztés stratégiai tervével összhangban meghatározza a BBTE pénzügyi szükségleteit és politikáit; 3.5 jóváhagyja a költségvetési tervet és a pénzügyi kivitelezést; 3.6 kidolgozza és elfogadja az egyetem Minőségbiztosítási Szabályzatát, valamint Etikai Kódexét; 3.7 elfogadja a Diákstatútumot, tiszteletben tartva a Hallgatók jogainak és kötelezettségeinek Szabályzatában foglalt előírásokat; 3.8 jóváhagyja az Egyetem szervezetére és működésére vonatkozó módszertanokat és szabályzatokat; 3.9 megköti a menedzseri szerződést a Rektorral; 3.10 állandó bizottságai révén ellenőrzi a Rektor és az Adminisztratív Tanács tevékenységét; 3.11 engedélyezi a rektorhelyettesek beiktatását, és érvényesíti az Adminisztratív Tanács tagjainak nyilvános versenyvizsgáját; 3.12 jóváhagyja a BBTE humánerőforráspolitikáját; 3.13 jóváhagyja az oktatóés kutatószemélyzet alkalmazására meghirdetett versenyvizsgák módszertanát és eredményeit,

A törvénykönyvek, szabályzatok és jogi kérdések bizottsága az egyetemi etika elvéből kiindulva, valamint a BBTE stratégiai és operatív terveinek megfelelően, kidolgozza a BBTE Etikai Kódexét. A bizottság a törvényesség szempontjából véleményezi a Szenátus határozatait, mielőtt azok a teljes testület jelenlétében jóváhagyásra kerülnének. 2.6.4. Szenátusi Titkárság a) A Szenátusi Titkárság állandó tevékenységgel működő technikai munkaapparátus, amely összesen három személyből áll, és akik közül egyik a Koordinációs Titkár szerepét tölti be. b) A Szenátusi Titkárság szavazati jog nélkül vesz részt a Szenátus ülésein, a Szenátusi Bizottságok ülésein, valamint a BBTE Adminisztratív Tanácsának ülésein, a Szenátus Elnökének képviseletében. c) A Szenátusi Iroda jogkörébe tartozik a Titkárság munkafeladatainak kijelölése. A Szenátusi Titkárság segíti a Szenátusi Iroda tevékenységét, ugyanakkor hatékony kommunikációt folytat a a Szenátusi Bizottságokkal, a szenátorokkal, a Rektori Hivatallal, valamint a BBTE keretében működő Karokkal. III. A SZENÁTUS HATÁSKÖRE

6



és meghatározott időközönként elvégzi a humánerőforrás értékelését; 3.14 jóváhagyja a Rektor megválasztásának módszertanát; 3.15 kijelöli a BBTE fejlesztésének stratégiáját; 3.16 a felsőoktatás fejlesztésének országos szabványaihoz igazodva jóváhagyja az oktatási folyamat időbeli tervezését, megszervezését, lebonyolítását és tökéletesítését; 3.17 biztosítja a tanulmányi programok akkreditálása révén engedélyezett posztgraduális továbbképzési formák tervezését, megszervezését és meghatározását; 3.18 a hatályos jogszabályok betartásával és egy saját Szervezési és lebonyolítási szabályzat alapján jóváhagyja a szakmai képzést és fejlesztést biztosító posztgraduális programokat; 3.19 jóváhagyja a BBTE keretében működő tudományos fejlesztési és kutatási irányzatokat; 3.20 jóváhagyja az országos és nemzetközi felsőoktatási és kutatási intézményekkel történő együttműködés programjainak stratégiáit; 3.21 nyomon követi és ellenőrzi a BBTE adminisztratív szolgáltatásait; 3.22 jóváhagyja a tanulmányi és kutatási ösztöndíjak odaítélésének követelményeit; 3.23 jóváhagyja és módosítja a tandíjas helyen lévő hallgatói státuszt; 3.24 jóváhagyja a BBTE-nek az egyetemi konzorciumokban való részvételét; 3.25 jóváhagyja a BBTE-nek az egyesületek, alapítványok vagy társaságok, non-profit vagy kereskedelmi szervezetek megalapításában való részvételét, a meghatározott törvényes keretek között; 3.26 jóváhagyja a Doctor Honoris Causa (az Egyetem által adott legmagasabb cím), a

Professor Honoris Causa, az Egyetem Tiszteletbeli Szenátora, valamint a Professor emeritus (érdemes egyetemi tanár) címek odaítélését; 3.27 saját jelvényeket és szimbólumokat készít és használ; 3.28 a Rektor előterjesztésére jóváhagyja az alacsony szakmai teljesítményt felmutató személyzet fegyelmi büntetéssel való sújtását, a hatályos jogszabályok betartásával és egy saját Szervezési és belső módszertan alapján; 3.29 a doktori program vezetőjének előterjesztésére és a rendelkezésre álló alapok függvényében jóváhagyja a doktori képzés időtartamának meghosszabbítását; 3.30 jóváhagyja az egyetem vezetőségének jelentését a kutatói ösztöndíjak jövedékének nagyságára és elköltésére vonatkozóan; 3.31 a hatályos jogszabályok és az Egyetemi Charta betartásával egyéb hatásköröket gyakorol. IV. FEJEZET – A Szenátus kapcsolata a rektorral, a dékánokkal és a BBTE egyéb végrehajtó szervével 4.a.1 A Szenátus és az Egyetem végrehajtó vezetősége közötti kapcsolat együttműködési jellegű. A Szenátus ülésein szavazati jog nélkül részt vesz az Egyetem Rektora is, aki az Adminisztratív Tanácsot támogatja, és a szenátorok kérelmeire válaszol. 4.a.2 A Szenátus vagy a Szenátusi Bizottságok ülésein szavazati jog nélkül, meghívottként részt vehetnek az Adminisztratív Tanács tagjai, az intézetvezetők, illetve az akadémiai közösség tagjai, vagy közösségen kívüli tagok, hogy választ adjanak az interpellációkra, és az engedélyezésre előterjesztett egyes dokumentumokat alátámasszák.

7



előterjesztésére, valamint az ülésen jelenlévők kétharmados minősített szavazattöbbsége alapján, titkos szavazással lemondathatja a Rektort, annak meghallgatását követően, kizárólag megalapozott indokok esetén.

4.a.3 A Szenátus Elnöke, vagy a Szenátusi Iroda bármely megbízott tagja szavazati jog nélkül, meghívottként vehet részt az Adminisztratív Tanács ülésein. 4.a.4 A Karokkal való kapcsolatban a BBTE Szenátusa elismeri a szenátorok azon jogát, hogy szavazati jog nélkül vehessenek részt azon Kari Tanácsok ülésein, ahová tartoznak, a lehető legjobb tájékoztatás céljából, valamint a Kari Tanács és az adott kar szenátorai által meghozott döntések és a képviselt álláspontok koordinációjának érdekében.

4.a.9 Kari szinten a dékán kötelezettsége, hogy alkalmazza az egyetemi Szenátus, a Rektor és az Adminisztratív tanács által meghozott határozatokat. Meghallgatását követően a Szenátus visszahívhatja tisztségéből a kar dékánját. 4.a.10 Az egyetem Szenátusa, az ülésen jelenlévők kétharmados minősített szavazattöbbsége alapján, titkos szavazással visszahívhatja tisztségéből a kar dékánját, a Rektor javaslatára vagy a Kari Tanács tagjainak abszolút többsége alapján.

4.a.5 A Szenátus határozatai kötelező érvényűek az Egyetem valamennyi végrehajtó struktúrájára nézve. A határozatok nyomon követését és teljesülésük ellenőrzését a Szenátus szakbizottságai valósítják meg. Mindezen hatáskörök betöltése érdekében az egyetem struktúráinak kötelezettsége, hogy válaszoljon a Szenátus vagy a szakbizottságok kérelmeire.

A Szenátusi ülések menete 4.b.1 A Szenátus tevékenysége a teljes testület jelenlétében (rendes és rendkívüli testületi ülések), az ünnepi ülések, a Szenátusi Iroda ülései, valamint az egyes szakbizottságok ülései keretében zajlik.

4.a.6 A 1/2011. számú Nemzeti oktatási törvény 211. cikkének (3) bekezdése alapján megválasztott Rektor a Szenátussal menedzseri szerződést köt, amely tartalmazza a menedzseri teljesítmények kritériumait és mutatóit, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit.

4.b.2 A Szenátus valamennyi ülését a Szenátus elnöke hívja össze, vagy az általa kinevezett helyettes, aki a Szenátusi Iroda tagja. Az összehívás a rendes testületi ülések tekintetében is kötelező érvényű, még ha ezek időzítését korábban jóvá is hagyta a Szenátus. A BBTE Szenátusa összehívható a Rektor kérelmére, az Elnök jóváhagyásával, valamint a szenátusi tagok legkevesebb egyharmadának kérelmére. 4.b.3 Az egyetemi Szenátus havonta tartja rendes testületi üléseit, minden akadémiai félév kezdetén rögzített ütemezés alapján. Az egyetemi Szenátus rendes testületi üléseinek összehívása a szenátusi ülés rögzített

4.a.7 Minden év áprilisában a Rektor jelentést mutat be a Szenátusnak az Egyetem helyzetéről. A szakbizottságai által elkészített beszámolójelentések alapján az egyetemi Szenátus érvényesíti az említett rektori jelentést. A bemutatott jelentés nyilvános dokumentum. 4.a.8 Az egyetem Szenátusa, tagjai legkevesebb egyharmadának írásbeli

8



időpontját megelőző munkanappal történik.

legkevesebb

5

szabályzata nem ír elő abszolút vagy minősített többséget. A Szenátus üléseinek határozatképességi létszáma a Szenátus teljes taglétszámának 2/3-a.

4.b.4 A Rektor kérelmére, a Szenátus Elnökének jóváhagyásával, vagy a szenátorok legkevesebb egyharmadának a Szenátusi Titkárságon rögzített írásbeli kérelmére összehívott rendkívüli ülésekre az ülés kijelölt időpontját megelőző legkevesebb 48 órával, és a kérelem iktatásától számított legtöbb 10 nappal kerül sor.

4.b.10 Abban az esetben, ha valamely karon belüli tagozat határozatát a Kari Tanács hatályon kívül helyezi, a tagozat kérésére a határozat megtárgyalható a Szenátusban, annak eljárási gyakorlatai szerint. 4.b.11 A tagozatok határozatait az Egyetem Szenátusa hatályon kívül helyezheti az ülésen jelenlévő tagok kétharmados többsége alapján. Abban az esetben, ha nem gyűl össze a kétharmados többség, az ülés elnöke szavazásra bocsátja a tagozat határozatának elfogadását, a Szenátus eljárási gyakorlatainak megfelelően. Amennyiben nem gyűl össze a tagozat határozatának elfogadásához szükséges egyszerű többség, a Szenátus paritásos bizottságot nevez ki. Ez a bizottság valamennyi tagozat egyenlő számú képviselőjéből tevődik össze, és feladata szerint a bizottság minden tagja által elfogadott megoldást mutat be a Szenátusnak. A Szenátus alkalmazza a bizottság által bemutatott megoldást.

4.b.5. A szenátorok összehívása egyénileg, írásban, az általuk közölt e-mail címen keresztül történik. A szenátorok kötelezettsége, hogy írásban közöljék a Szenátusi Titkársággal e-mail címük esetleges megváltozását, ha erre sor kerülne; vagy egyéb, korábban megadott elérhetőségük (telefon, postai cím stb.) módosulását. 4.b.6 A szenátorok összehívásával egy időben, az összehívás megvalósításával azonos módon elküldik számukra az összehívott ülés keretében megtárgyalandó napirendi pontokat és anyagokat. Amennyiben az ülések összehívásakor a szenátorok nem kapják kézhez az illető anyagokat, joggal kérelmezhetik azok megtárgyalásának elhalasztását.

4.b.12 A Szenátus dönthet arról, hogy a törvény által előírt eseteken kívüli egyéb helyzetekben titkos szavazáshoz folyamodjon.

4.b.7 A 6. cikk előírásai alól kivételt képeznek a terjedelmesebb anyagok, amelyeket az Egyetem/Szenátus honlapjára töltenek fel, és az összehívás közzétételekor erre külön felhívják a szenátorok figyelmét. 4.b.8 A Szenátus ülései nem nyilvánosak, az ünnepi ülések kivételével, amelyeket külön ünnepi ülésként jelentenek be.

4.b.13 A Szenátus határozatai nyilvánosak, és az egyetemi közösség számára is elérhetővé válnak az Egyetem/Szenátus honlapjára történő feltöltést követően, ami a Szenátusi Titkárság feladatköréhez tartozik. 4.b.14 A Szenátus tevékenységének koordinációja és megvalósulása az ülések között a Szenátusi Iroda közvetítésével történik.

4.b.9 A Szenátus a határozatokat a jelenlévő tagok egyszerű többsége alapján hozza, amennyiben a Törvény, a BBTE Chartája vagy

9



4.d.1 Az üléseket a Szenátus elnöke vezeti, vagy távollétében egy általa kinevezett alelnök.

A Szenátusi ülések résztvevői 4.c.1 A Szenátus tagjainak kötelezettsége, hogy jelen legyenek a Szenátus ülésein, és azok megkezdése előtt feliratkozzanak a jelenléti ívre.

4.d.2 A Szenátus rendes és rendkívüli ülései a jelenlét bejelentésével veszik kezdetüket. Amennyiben nem elegendő az ülés határozatképességi létszáma, az ülés elnöke kérelmezi egy későbbi időpont rögzítését, amely az elmaradt ülést követő legkevesebb 48 órával és legtöbb 10 nappal lehet.

4.c.2 A Szenátus mindazon tagjai, akik akaratuktól független tényezők miatt nem vehetnek részt az üléseken, távolmaradásukról időben értesíteniük kell a Szenátusi Titkárságot, kiemelvén a részvételüket megakadályozó okokat.

4.d.3 A határozatképességi létszám hiányát az ülés folyamán is meg lehet állapítani a jelenlévők újraszámlálásának kérelmével, amelyet a Szenátus bármely tagja előterjeszthet. Ebben a helyzetben, amennyiben a határozatképességi létszámot 15 percen belül nem lehet helyreállítani, a megkezdett ülés lezárul, és egy új időpont rögzítése szükséges, amelyre legkevesebb 48 órával és legtöbb 10 nappal kerül sor.

4.c.3 A Szenátus ülésein jelen vannak a Szenátusi Titkárság tagjai, valamint a BBTE technikai személyzete, amely elengedhetetlen a megbeszélések, tárgyalások, viták hang- és képanyagának rögzítéséhez. 4.c.4 A Szenátus ülésein vagy a szenátusi szakbizottságok ülésein szavazati jog nélküli meghívottként részt vehetnek az Adminisztratív Tanács tagjai, az intézetvezetők, a szolgáltatások és igazgatóságok vezetői, hogy választ adjanak az interpellációkra, vagy az engedélyezésre előterjesztett egyes dokumentumokat alátámasszák. A meghívottak ülésen való részvételét az ülés elnöke a Szenátus elé terjeszti, illetve a bizottság elnöke a bizottság elé terjeszti jóváhagyásra, a meghívottak jelenlétét megelőző ülés időpontjában. Kivételes esetekben a Szenátussal online konzultáció is folytatható ebben a tárgykörben. 4.c.5. A 4. cikkben megnevezett személyeken kívül mások csak a Bizottság abszolút többségének jóváhagyásával vehetnek részt az egyes szakbizottságok munkájában.

4.d.4 Ha az ülés megkezdésekor megvolt a határozatképességi létszám, az ülés elnöke bejelenti a napirendi pontokat, és a Szenátus elé terjeszti jóváhagyásra. 4.d.5 A napirendet ki lehet egészíteni egyéb pontokkal: legkevesebb 7 szenátor kérelmére, amelyet a munkaülés megkezdése előtt legkevesebb 48 órával kell előterjeszteni; vagy a munkaülés keretében, az eredeti napirend bemutatását követően kell bemutatnia bármely szenátornak, a teljes testület megszavazásával. 4.d.6 A Szenátus rendes üléseinek napirendje „Interpellációkat és feleleteket” fog tartalmazni, és a rendelkezésre álló idő legtöbb 30 perc. Az interpellációkat a Szenátus tagjai terjesztik elő, amelyeket rögzíteni kell, és az adott ülés megkezdése előtt legkevesebb 3 nappal be kell nyújtani a Szenátusi Titkárságra. Ezekre

Az ülések menete (Napirend)

10



írásos válasz fog érkezni. Az ülésen előterjesztett interpellációkra szóbeli válasz, vagy legtöbb 14 napon belül írásbeli válasz érkezik. 4.d.7 A napirendben található kérdéseket a Szenátus elé fogják terjeszteni megvitatás végett. A megvitatott dokumentumok végső formájukat a Szenátus tagjainak a teljes testület előtt elhangzott közbeszólásait követően nyerik el, és jóváhagyásuk szavazás révén történik.

4.e.4 A szakbizottság elemzi a határozati javaslatot, és legtöbb két héten belül kedvező vagy kedvezőtlen minősítéssel véleményezi. A kedvezőtlen véleményezést indokolni kell. A bizottság módosító indítványokat terjeszthet elő, amelyek mellett érvelni fog a Szenátus teljes testülete előtt. 4.e.5 A szakbizottság által kedvezőtlenül véleményezett határozati javaslatot, annak megindokolásával együtt visszaküldik a kezdeményezőhöz. A szakbizottság által véleményezett határozati javaslatot a Szenátusi Irodához kell benyújtani, ahol felveszik a soron következő szenátusi ülés napirendjére.

A határozatok elfogadásának folyamata 4.e.1 A Szenátus határozatait a következő esetekben fogadják el: a) a Szenátus kezdeményezésére; ebben az esetben a Szenátus szakbizottságai egy álláspontot kérhetnek a végrehajtó vezetőség részéről. b) a Rektor javaslatára; ebben az esetben a határozati javaslathoz egy megalapozási jegyzéket kell csatolni.

4.e.6 A tárgyalások megkezdése előtt, a javaslat kezdeményezője bemutatja a kezdeményezést előidéző indítékokat. A kezdeményező távolléte esetén az ülés elnöke felolvastatja a kezdeményező által elküldött argumentációt. Az ülés elnöke, aki kedvezően véleményezte a határozati javaslatot, vagy módosító javaslatot terjesztett elő, a teljes testület jelenlétében fogja felsorakoztatni az elfogadott döntésekhez vezető érveket. A szenátorok módosító javaslatokat terjeszthetnek elő; ezeket az ülés megkezdése előtt 48 órával benyújtják a Szenátusi Titkársághoz.

4.e.2 A Szenátus határozati javaslatait a Szenátusi Titkársághoz kell benyújtani a Rektor vagy a Szenátus tagjai által; a javaslatokhoz egy megalapozási jegyzéket kell csatolni, amelyben ismertetni kell a szóban forgó határozat elfogadásának szükségességét, az aktuális helyzethez képest bekövetkezett módosításokat, valamint a várható hatásokat.

4.e.7 Abban az esetben, ha nem terjesztenek elő módosító javaslatokat, megtárgyalása után a határozati javaslatot egyhangúlag szavazzák meg. Amennyiben léteznek módosító javaslatok, a módosításra javasolt cikkek megtárgyalása és megszavazása külön-külön történik. A módosított cikkek megszavazását követően megszavazzák a határozati javaslatot is, szintén egyhangúlag.

4.e.3 A Szenátusi Iroda nevezi ki a határozatok kidolgozásáért felelős bizottságokat, és szétosztja az állandó szakbizottságok között a határozati javaslatokat, elküldvén azoknak a szükséges dokumentációt, a Szenátusi Titkárságon történt iktatásuktól számított 2 napon belül, a 2. cikk feltételei mellett.

11



megfelelő pontjaira vonatkozóan. Véleményüket az ülés időpontját követő 2 nappal kell írásban elküldeniük a Szenátus Elnökének, a Szenátusi Titkárságon történő iktatást követően.

8. A teljes testület által módosított, szavazásra bocsátandó cikkek végső formája az ülésteremben elhelyezett kivetítőn kerül bemutatásra; a módosított cikkek szövegét azonos időben kell módosítani az ülés titkársága felügyeletével.

4.f.5 Szélsőséges esetekben, a jelenlévő szenátorok szavazattöbbsége alapján az ülés elnöke elrendelheti mindazon személyek teremből való eltávolítását, akik magatartásukkal súlyosan megzavarják a Szenátus ülésének menetét.

Az ülések menete (Tárgyalások) 4.f.1 Az ülés elnöke megadja a hozzászólási jogot, és a titkárság segítségével, a hozzászólásra történő feliratkozás alapján összeállítja a felszólalók listáját. A napirend összetettségének függvényben a felszólalásra jelentkezők létszámát korlátozni lehet. A Szenátus bármely tagja egyetlen alkalommal kifejtheti véleményét a napirendi pontokkal kapcsolatban.

4.f.6 A Szenátusi ülések teljes testületi keretében elhangzó hozzászólásokat hangfelvételen is rögzítik. A Szenátus jóváhagyása alapján, a Szenátus ünnepi üléseit videofelvételen is rögzíthetik.

4.f.2 A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólások során a szenátoroknak tiszteletben kell tartaniuk az akadémiai etika szabályait, valamint a többi szenátor véleménynyilvánítási jogát. A hozzászólások időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. A Szenátussal történő konzultációt követően, az ülés elnöke 3 percre is csökkentheti a hozzászólások időtartamát. A Szenátus elnökének jogában áll megszakítani mindazok hozzászólását, akik nem veszik figyelembe a jelen cikkben foglalt előírásokat.

Az ülések menete (A döntések elfogadása)

határozatok

és

4.g.1 A napirendben található valamennyi kérdésre a Szenátus határozatokat és döntéseket fogad el. A határozatokkal szabályozzák az Egyetem tevékenységét, ezek révén rendeződik az intézmény működése, a büntetések kiszabása stb. A döntések révén olyan végzések elfogadása történik, amelyek valamely eljárás érvényesítésére vonatkoznak, vagy a Szenátus álláspontjára egy olyan ügyben, amelyről tájékoztatást kap: egy bizonyos stratégia, interpellációk, összeférhetetlenség stb. esetén. A Szenátus napirendjének előírt pontjai, bizonyos tájékoztatások vagy előadások kivételével, a következők szerint válnak véglegessé: jegyzőkönyvek, szabályzatok, határozatok, érvényesítések vagy érvénytelenítések, nyilvános kijelentések/ nyilatkozatok. A határozatok és döntések elfogadását az ülések jegyzőkönyvébe kell foglalni.

4.f.3 Megengedhetetlen a közvetlen szócsaták és interpellációk kialakulása a szenátorok között, ugyanakkor be kell tartani a hozzászólásra feliratkozott jelentkezők sorrendjét. Egy korábbi felszólalásra adott ellenvetést kizárólag az ülést vezető elnök előzetes beleegyezésével lehet megtenni. 4.f.4 Mindazon szenátoroknak, akiknek hozzászólására nem kerülhetett sor, jogukban áll írásban kifejteni véleményüket a napirend

12



valamint az ülés Elnöke kézjegyével lát el. A jegyzőkönyv elkészítését követően a szavazás eredményét a Szenátus tudomására hozzák.

4.g.2 A BBTE Szenátusában a szavazás közvetlen, és lehet nyílt vagy titkos. A nyílt szavazást kézfelemeléssel vagy névsorolvasással lehet megvalósítani. A titkos szavazást szavazócédulákkal vagy elektronikus eszközökkel lehet megvalósítani. A személyekre vonatkozó szavazások esetében kötelező módon a titkos szavazás gyakorlatát kell érvényesíteni.

4.g.6 A Szenátusi ülésen a szavazással elfogadott határozatot nem lehet módosítani ugyanazon ülés keretében. 4.g.7 Az 1. cikkben felsorolt anyagokat a Szenátus által jóváhagyott végleges formájukban 2 munkanapon belül kell megszerkeszteni. A véglegesített határozatok és döntések felkerülnek az Egyetem/Szenátus honlapjára, és rendeltetésük függvényében eljutnak a szenátorokhoz, az Adminisztratív Tanácshoz, a karokhoz és intézetekhez. A Szenátus saját jelentést is készít.

4.g.3 A szavazás rendszerint nyílt és kézfelemeléssel történik. Mindazon határozatok kivételével, amelyek esetében a szavazási rendszert a BBTE Chartája vagy jelen Szabályzat írja elő, a Szenátus egy másik szavazási eljárást is elfogadhat. 4.g.4 A titkos szavazással meghozott határozatok esetében, a szavazatok leadását megelőzően az ülés Elnöke bejelenti a szavazási eljárást és a szavazócédulák kitöltésének módját. Ebben az esetben kötelezővé válik a szavazóurna használata. Amennyiben nem adottak a feltételek egy szavazófülke elhelyezéséhez, a szavazatok leadása céljából az ülés Elnöke egy megfelelő időintervallumot jelöl ki annak érdekében, hogy a szenátorok bizalmas körülmények között szavazhassanak.

4.g.8 A Szenátus által kiadott valamennyi végleges dokumentumot, beleértve a jegyzőkönyveket is, kézjegyével látja el az ülés Elnöke és a Szenátus Titkárságának egyik tagja. 4.g.9 A Szenátusi ülés menetét az ülésről készített jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az elkészített jegyzőkönyv tartalmazza a Szenátus valamennyi felszólaló tagjának név szerinti felsorolását, a határozatok és döntések elfogadásának körülményeit, valamint azon nyilatkozatok tartalmát, amelyekre vonatkozóan külön kérelmezték a jegyzőkönyvbe való felvételt. A jegyzőkönyveket, valamint az ülésekről készült hangfelvételeket a Szenátusi Titkárság archiválja. A hivatalban lévő Szenátus megbízatási időtartamának leteltével ezek az anyagok átkerülnek az Egyetem archívumába. Három munkanapon belül az elkészített jegyzőkönyveket valamennyi szenátornak elküldik elektronikus formában, és ezek felkerülnek az Egyetem/Szenátus honlapjára is.

4.g.5 A jelen Szabályzat által előírt szervek és struktúrák megválasztása esetén a szavazatszámláló bizottság tagjait a Szenátus választja ki azon szenátorok közül, akik nem jelöltették magukat az említett helyekre. A szavazatszámláló bizottságba a jelöltek egyik képviselője is bekerül. Egyéb esetekben a szavazatok megszámlálását a Szenátusi Titkárság végzi. A leadott szavazatok megszámlálását követően, minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazatszámláló bizottság valamennyi tagja,

13



4.g.10 A BBTE akadémiai kollégiumának bármely tagja a Szenátus Titkárságától írásban kérvényezheti az elkészült jegyzőkönyvek kivonatát azon ülésre vonatkozóan, amelyen a személyét érintő kérdésekről tárgyaltak.

c) Valamennyi szenátornak jogában áll, hogy kérvényezze és megkaphassa az ülésekről készült hangfelvételeket. d) A Szenátus tagjainak az információhoz való jogát el lehet utasítani (a döntés megindokolásával) abban az esetben, ha ez a szakmai titoktartás megsértését vagy a személyes információk nyilvánosságra hozatalát jelentené.

4.g.11 A Szenátus által elfogadott határozatokat, végzéseket, szabályzatokat és nyilatkozatokat a tömegkommunikációs médiumok tudomására hozhatja a Szenátus Elnöke vagy az ezzel megbízott más személyek. A Szenátus bármely más tagja csak személyes véleményét fejtheti ki.

e) A Szenátus tagjainak, valamint a Szenátus munkabizottságai tanácsadó tagjainak joga és kötelezettsége a szakmai titoktartás.

V. FEJEZET – A Szenátus tagjainak jogai és kötelezettségei

5.2. A Szenátus tevékenységében való részvétel

5.1. A Szenátus tagjainak az információhoz való joga

a) A Szenátus tagjainak kötelezettsége, hogy érvényes e-mail címet szolgáltassanak a Szenátus Titkárságának.

a) Tisztsége gyakorlása során a Szenátus valamennyi tagja hozzáférési joggal rendelkezik minden egyetemi információhoz vagy dokumentumhoz, ugyanakkor belső használatra ezekről a dokumentumokról fénymásolatot is készíthet, amennyiben a Szenátus hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatosak.

b) A Szenátus valamennyi hivatalos értesítése a BBTE hivatalos tartománynevét tartalmazó ([email protected]) e-mail címen keresztül történik. c) A Szenátus valamennyi tagjának joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen a Szenátus döntéshozói folyamatának minden szakaszán, valamint jelen legyen a Szenátus és a hozzá tartozó szakbizottságok értekezletein.

b) Az információk vagy dokumentumok kikérését meg lehet tenni közvetlen formában a Szenátusi ülések vagy a bizottságok tevékenysége idején, amennyiben a felelős személyek jelen vannak, de írásban is lehet igényelni ezeket az összes többi esetben. Mindazon helyzetek kivételével, amikor a kért információkat az összejövetelek idején közvetlenül a szenátorok rendelkezésére lehet bocsátani, az írásban leadott kérelmek elfogadása/megoldása 7 naptári napon belül történik.

d) Mindezen kötelezettségek megelőzik az Egyetem keretében érvényes szolgálati kötelezettségeket. Az egyetemi oktatók közül megválasztott szenátorok az óraadási és kutatási tevékenységük órarendjét olyan formában rögzítik, hogy ne legyenek átfedések a Szenátus tevékenységének előzetesen rögzített naptárával, vagy a saját szakbizottságuk munkájára kijelölt

14



időpontokkal. A Szenátusba beválasztott diákképviseleti tagok hiányzásai igazoltak, amennyiben a Szenátus vagy a saját szakbizottságuk tevékenységén vesznek részt.

tevékenységeknek számítanak, amelyekért megfelelő mértékű javadalmazás jár.

e) A szenátorok kötelezettsége írásban közölni a Szenátus tevékenységeiről való esetleges távolmaradásuk tárgyilagos megindoklását. Az írásbeli értesítéséket a Szenátus Titkárságára kell benyújtani az ülés kijelölt időpontját megelőző napon. Kivételes esetekben az ülés lezárulta után is be lehet nyújtani az utólagos értesítéseket a titkárságra.

a) jogukban áll, hogy korlátozás nélkül nyilatkozzanak a Szenátusra és az Egyetemre vonatkozó bármilyen kérdésről, azzal a kötelezettséggel, hogy tiszteletben tartják az egyetem értékeit, a törvényeket és a Chartát, a BBTE Etikai szabályzatát és jelen Szabályzatot, és nem sértik meg az akadémiai közösség többi tagjának szabadságát és jogait.

5.3. A közéletben a Szenátus tagjainak

f) Jelen Szabályzat feltételei mellett a Szenátoroknak jogukban áll, hogy olyan kérdések megtárgyalását is javasolják a Szenátusban, amelyek az Egyetem legfőbb érdekeire vonatkoznak.

5.4. Szankciók

h) A Szenátoroknak jogukban áll az írásban benyújtott interpelláció megfogalmazása a Szenátus szerveihez és struktúráihoz, valamint a Szenátus szakbizottságai közvetítésével a BBTE végrehajtó és adminisztratív vezetőségéhez; az ezekre adandó válaszokat 14 napon belül kell megkapniuk.

a) A Szenátus vagy az adott szakbizottság tevékenységéről való három igazolatlan hiányzás esetén a szenátor írásbeli figyelmeztetést kap a Szenátusi Iroda részéről, majd a negyedik igazolatlan hiányzása esetén a Szenátus Elnöke megindítja a szenátusi tagsági tisztségből való visszahívási, szankciós eljárást, fegyelmi indokok alapján. A szankciós visszahívás a BBTE Chartájában előírt egyszerű visszahívási eljáráshoz hasonlóan történik. A tisztségből való visszahívás a Szenátus tagjainak kétharmados szavazattöbbsége alapján valósul meg; majd ezt követően, a legközelebbi szenátusi ülésen a Szenátusi Iroda bejelenti a hely megüresedését, hogy elindítható legyen a törvényes választási eljárás.

i) A Szenátus struktúráiban léteznek olyan felelősségek, amelyek állandó tevékenységeket feltételeznek (a Szenátusi Iroda), valamint olyan felelősségek, amelyek csak időszakos tevékenységet feltételeznek (munkabizottságok). A munkatörvénykönyv előírásai értelmében ezek olyan

b) Hat egymást követő igazolt hiányzása esetén a szenátort megbeszélésre hívja a Szenátusi Iroda, hogy megindokolja a helyzetet. A megbeszélés rövid foglalatát a teljes Szenátus rendelkezésére bocsátják az esetleges utólagos végzések érdekében, az a) pontban leírt tisztségből való szankciós

g) A Szenátus bármely tagja kezdeményezheti a Szenátus rendkívüli ülésének összehívását, jelen Szabályzat feltételei mellett. Ebben az esetben a kérvényt a Szenátusi Irodához kell benyújtani egy napirend javaslatával együtt.

15



visszahívás lehetőségével.

eljárásának

alkalmazási b) elhalálozás vagy polgári jogi értelemben vett cselekvőképtelenség esetén;

c) A BBTE Etikai szabályzatában előírt esetekben, a szenátusi tisztséget a BBTE Etikai Bizottságának jelentése alapján is el lehet veszíteni, az a) pontban bemutatott eljárás szerint. A BBTE Etikai Bizottsága egy vagy több szenátor által (írásban) értesíthető, valamint az illető szenátor által képviselt egyetemi közösség tagjai révén is. 5.5. A választói közösséggel kapcsolat, megbízatás

c) a tisztségről való lemondás által; d) a szenátori minőséggel összeférhetetlen vezetői tisztségbe történő megválasztás vagy kinevezés esetén; e) a BBTE-vel való oktatói vagy kutatói munkaviszony megszűnésével;

való f) a végzős évfolyamon tanuló diákszenátorok megbízatását a következő egyetemi tanév kezdetéig hosszabbítják meg. Abban az esetben, ha valamelyik diákszenátor egy másik tanulmányi programra szeretne beiratkozni vagy újraanyakönyvezését más tanulmányi programban kéri ugyanazon kar vagy az általa képviselt körzet keretében maradva, a Diákstatútum értelmében folytathatja diákszenátori megbízatását. Ellenkező esetben a szenátori hely betöltetlen marad, és a választásokra a következő egyetemi év első négy hetében kerül sor;

a) Évente legkevesebb egy alkalommal mindenik szenátor bemutatja a Szenátusban végzett tevékenységét azok számára, akiket képvisel (karok, tagozatok, hallgatók, kutatók). b) Mindenik szenátornak kötelezettsége, hogy fogadóórát tartson (hetente minimum egy óra) kizárólag a Szenátussal kapcsolatos sajátos kérdések megbeszélésére. A rögzített fogadóóra időpontját nyilvánossá kell tenni a hirdetőtáblán és a honlapon. c) Az egyetemi közösség valamennyi tagja a Szenátus tudomására hozhatja akadémiai szabadságának vagy a Szenátus bármely határozatának megsértését. Az értesítéseket írásban kell benyújtani a Szenátus Titkárságára. Az egyetemi közösség tagjainak jogukban áll kihallgatásukat kérni a közvetlenül rájuk vonatkozó határozatok meghozatala előtt.

g) a szenátori tisztséget betöltő egyetemi oktató egyik karról vagy tanulmányi programból (amelyet a Szenátusban képvisel) a másikba történő áthelyezésével;

5.6. A szenátori minőség elvesztése vagy megszűnése:

VI. FEJEZET rendelkezések

a) fegyelmi szankciók esetében, a BBTE Etikai Kódexében, valamint a jelen Szabályzatban foglalt előírások alapján;

6.1 A Szenátus által elfogadott szabályzatok és határozatok a BBTE akadémiai közösségének valamennyi tagjára nézve

h) a Szenátus valamely tagjának tisztségéből való visszahívásakor, a BBTE Charta II. fejezetének 1.1-es pontjában foglalt előírások szerint.

16

–

Záró

és

átmeneti



6.3 Jelen Szabályzat előírásai a 1/2011. számú Nemzeti oktatási törvényben és a BBTE Chartájában foglalt rendelkezésekkel egészülnek ki.

kötelező érvényűek. Az Egyetem keretében akadémiai és adminisztratív vezetői tisztséget betöltő valamennyi személynek kötelezettsége, hogy válaszoljon a Szenátus szakbizottságaiban lévő tagok interpellációira. A Szenátus szakbizottságaiban részt vevő tagok interpellációira adandó válaszok megtagadása az akadémiai integritásra vonatkozó jogszabályok megszegését jelenti, és a hatályos Törvény szerint büntetendő.

6.4 Jelen Szabályzatot a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szenátusa a 2012.05.07én megtartott ülésén hagyta jóvá, és elfogadását követően lép hatályba. 6.5 A Szenátus Szabályzatának módosítása a törvényes keretek között összehívott szenátusi üléseken lehetséges, a jelenlévők egyszerű szavazattöbbsége alapján, a Szenátusi Iroda megkérdezését követően.

6.2 A Szenátusi tagsági státuszhoz kapcsolódó összeférhetetlenség megállapítása és megoldása az Egyetemi szintű szavazási folyamatok lezárulását követően történik, a megbízatás gyakorlása során felmerülő összeférhetetlenségi állapotban, adott esetben, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium 49417-es számú, 28.07.2011-én kiadott jegyzéknek megfelelően.

Dr. Ioan Chirilă egyetemi tanár, a Szenátus elnöke Békési Réka titkár

17

A BABEȘ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM SZENÁTUSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents