A B C D E F G H I J K L M N P R S T V W Z Magyar zsid

A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGON

1. oldal, összesen: 64

Fejezetek a magy történet Magyarorsz

Ki kicsoda?

Zsidótö Gettósí

A|B|C|D|E|F|G|H|I|J|K|L|M|N|P|R|S|T|V|W|Z

Magyar zsid Magyar deport

Apor Vilmos

Antiszemit Kifoszt

A roma holokausz

Ki mit tudott a ho Hírek a holokausztr

Kollabor Zsidó reakci Holokauszt Eur Portrék Térképek Táblázatok 1892-1945 Fogalmak a Győri katolikus megyéspüspök. 1944-ben nyilvánosan elítélte deportálásokat. 1945-ben szovjet katonák gyilkolták meg, mivel megpróbálta megvédeni tőlük a gondjaira bízott lányokat, asszonyokat. Vissza a lap tetejére

Ki kicsoda? Virtuális kremat

Bajcsy-Zsilinszky Endre

http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=portrait&chan... 2007.04.16.



1886-1944 Politikus, országgyűlési képviselő. Kezdetben fajvédő, szélsőjobboldali eszméket vallott, ám később ellenezte Magyarország hadba lépését, majd követelte az újvidéki mészárlás felelőseinek megbüntetését. 1944. március 19-i letartóztatásakor, pisztollyal a kézben várta a Gestapót és tüzet nyitott a nyomozókra. Októberben szabadult, hamarosan a Szálasi-rezsimmel szembeni ellenállás egyik vezető alakja lett, ezért a nyilasok letartóztatták, majd kivégezték. Vissza a lap tetejére

Baky László

1898-1946 Csendőrőrnagy, nyilas politikus, országgyűlési képviselő. A Sztójay-kormány idején a belügyminisztérium politikai államtitkára, a deportálások egyik irányítója. A nyilas puccs után a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. A Népbíróság halálra ítélte, kivégezték.




Vissza a lap tetejére

Bárdossy László

1890-1946 Miniszterelnöksége (1941. április 3. - 1942. március 7.) alatt Magyarország hadiállapotba került a Szovjetunióval és az angolszász hatalmakkal, a parlament elfogadta a harmadik zsidótörvényt, sor került a kamenyecpodolszkiji és az újvidéki mészárlásokra. Közéleti szerepet vállalt az ország német megszállása után is. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Becher, Kurt

1909-1996 SS-ezredes, Himmler gazdasági különmegbízottja Budapesten. Ő intézte a Weiss Manfréd-konszern német kézbe adását és a magyar ipar kitelepítését




a Birodalomba. Részt vett a Kasztner-féle tárgyalásokban és ehhez kapcsolódóan Himmler különbéke-tapogatózásaiban. A felelősségre vonást elsősorban Kasztner kedvező nyilatkozatának köszönhetően - elkerülte. A háború után, valószínűleg a magyar zsidóktól kizsarolt vagyonból, virágzó nagyvállalatot alapított. Vissza a lap tetejére

Berend Béla

1911-1987 Szigetvári főrabbi, 1944 májusától a Zsidó Tanács tagja. Endre Lászlóhoz és Bosnyák Zoltánhoz fűződő kapcsolata miatt sokan besúgónak tartották. A pesti gettók fennállása alatt önfeláldozó papi munkát végzett. A háború után bíróság elé került, de a vizsgálat tisztázta a kollaboráció vádja alól. Vissza a lap tetejére

Bethlen István




1874-1946 Miniszterelnök (1921-1931), a két világháború közötti időszak meghatározó politikusa. Nevéhez kapcsolódott az első világháború után szétzilált politikai és gazdasági viszonyok rendezése, az ún. "bethleni konszolidáció". A német megszállás után a Gestapo le akarta tartóztatni, ezért bujkálnia kellett. A háború után a szovjet hatóságok Moszkvába hurcolták, fogságban halt meg. Vissza a lap tetejére

Born, Friedrich

1903-1963 1944 májusától a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője Budapesten. A nyilas uralom idején jelentős mentőtevékenységet végzett: zsidó kórházakat, árvaházakat helyezett vöröskeresztes védelem alá, tömegesen bocsátott ki védleveleket, hatékonyan támogatta a halucok akcióit. Vissza a lap tetejére

Bosnyák Zoltán

1905-1952




Antiszemita újságíró, teoretikus, a Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet vezetője, a Harc című antiszemita hetilap főszerkesztője. A háború után Romániába menekült, így csak 1951-ben került bíróság elé. Halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Brand Jenő (Joel)

1907-1965 Cionista vezető, a budapesti Mentőbizottság egyik alapítója. A "vért áruért" akció során Isztambulba utazott, hogy felvegye a kapcsolatot a szövetséges hatalmakkal. Missziója sikertelen volt, az angol hatóságok bebörtönözték. A háború után Izraelben telepedett le és tanúskodott a jeruzsálemi Eichmannperben. Vissza a lap tetejére

Chorin Ferenc

1879-1964 (jobbról a negyedik) Zsidó származású, 1919-ben megkeresztelkedett üzletember, nagyiparos, felsőházi tag, a két világháború közötti magyar gazdaság egyik legbefolyásosabb alakja. 1944-ben az SS-el kötött alku




értelmében ő és családja átadta a Weiss Manfréd-féle ipari konszern feletti rendelkezést, cserében szabadon elhagyhatta az országot. A háború után amerikai emigrációban élt és anyagilag támogatta a szintén számkivetett Horthyt. Vissza a lap tetejére

Churchill, Winston Spencer

1874-1965 Brit miniszterelnök (1940-1945 és 1951-1955). Parlamenti képviselő, konzervatív, liberális, majd ismét konzervatív oldalon. 1916-ban az Admiralitás első lordja. 1908 és 1929 között több miniszteri posztot is betölt, 1939 szeptemberétől ismét haditengerészeti miniszter. 1940 májusától miniszterelnök és hadügyminiszter. 1945-ös bukása után visszatért, 1951 és 1955 között megint kormányfő. Vissza a lap tetejére

Clauberg, Carl




1898-1957 SS-orvos, dandártábornok. Az auschwitzi tábor 10. blokkjában Himmler engedélyével évekig folytatott sterilizációs kísérleteket, elsősorban zsidó nőkön. A fájdalmas beavatkozásokat érzéstelenítés nélkül végezte. A kísérleti alanyok jelentős része munkaképtelenné vált és gázkamrába került. Bűnös tevékenységét Auschwitz kiürítése után Ravensbrückben folytatta magyar roma lányokon-asszonyokon. 1956-ban tért vissza a szovjet fogságból. Németországban új eljárás indult ellene és a börtönben halt meg. Vissza a lap tetejére

Darányi Kálmán

1886-1939 Miniszterelnöksége (1936. okt. 10.- 1939. máj. 14.) alatt készítették elő az első zsidótörvényt. Nevéhez fűződött a magyar hadsereg fejlesztését meghirdető ún. "győri program".





Domonkos Miksa

1890-1951 Gépészmérnök, 1944 áprilisától a Zsidó Tanács műszaki osztályának vezetője, a nyilas uralom alatt a nagy gettó egyik irányítója. 1944-45 fordulóján önfeláldozóan védte a budapesti zsidókat. A kommunista diktatúra idején koholt váddal letartóztatták. A börtönben kiállt szenvedések tönkretették, röviddel szabadulása után meghalt. Vissza a lap tetejére

Eichmann, Karl Adolf

1906-1962 SS-alezredes, az európai zsidóság megsemmisítésének egyik fő irányítója. 1932-től náci párttag, 1935-től a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst -




SD) "zsidóügyi" referense. 1938-től az osztrák, később a cseh és német zsidók kényszerkivándoroltatásának irányítója. 1941-től a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt) zsidóügyi osztályának (IV/B/4) vezetőjeként a deportálások irányítója. 1944 márciusától speciális egysége élén a magyar hatóságokkal közösen szervezte a magyar zsidóság gettósítását és deportálását. A háború után Németországban bujkált, majd náci szervezetek segítségével Argentínába szökött. 1960-ban izraeli ügynökök elrabolták, és Jeruzsálembe vitték, ahol bíróság elé állították. Halálra ítélték, 1962-ben felakasztották. Vissza a lap tetejére

Eicke, Theodor

1892-1943 SS-tábornok. 1933-tól a Dachau parancsnoka, majd a Koncentrációs Táborok Felügyelőjeként a tábori szabályok kialakítója. 1940-től a 3. Totenkopf SS-hadosztály parancsnoka. Harkov közelében a Szovjetunióban elesett. Vissza a lap tetejére

Elefánt Márton (Mose Alpan)




1918 - ? Ifjúsági cionista vezető. Szlovákiából érkezett Magyarországra. 1944-ben a haluc mentőakciók egyik vezéralakja. A háború után Izraelben telepedett le. Vissza a lap tetejére

Éliás József

1914-1995 Református lelkész. A protestáns vallású zsidókat védő Jó Pásztor Bizottság egyik vezetője. Vissza a lap tetejére

Endre László




1895-1946 Köztisztviselő, antiszemita politikus. 1938 és 1944 között Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye alispánja. A Sztójay-kormány belügyi államtitkáraként a vidéki zsidóság deportálásának egyik fő irányítója, felelőse. A magyar és német hatóságok közötti együttműködés kulcsembere, akit Eichmann a legjobb barátai közé sorolt. A nyilas uralom alatt a hadműveleti területek polgári kormánybiztosa. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Endre László

1895-1971 Csillaghegy csendőrparancsnokaként 1944-1945-ben életét kockáztatva több száz magyar zsidót, lengyel menekültet és politikai üldözöttet mentett meg a gettósítás, a deportálás, a halálmenetek és a nyilasterror elől. Mivel csendőr volt, a kommunista korszakban elbocsátották, nyugdíját megvonták





Feketehalmy-Czeydner Ferenc

1890-1946 honvéd altábornagy, az újvidéki mészárlás egyik irányítója. A felelősségre vonás elől Németországba szökött, ahonnan a náci megszállás után tér vissza. 1945-től SS-tábornokként a magyar SS alakulatok felügyelője. A háború után Budapesten halálra ítélték, majd kiadták a jugoszláv hatóságoknak. Újra halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Ferenczy László

1898-1946 Csendőralezredes. 1944 márciusától az Eichmann-kommandó és a magyar csendőrség közötti összekötő tiszt. Jelentős szerepet játszott a vidéki




zsidóság deportálásában. A Szálasi-érában a Belügyminisztériumban a zsidóügyek referense. A háború után halára ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Frank, Anne

1929-1945 Holokauszt-áldozat. Németországban született, majd családjával a zsidóüldözés miatt Hollandiába települt. 1942 és 1944 nyara között a Frankcsalád egy amszterdami búvóhelyen rejtőzött. Miután feljelentették őket, Anne Frank Bergen-Belsenbe került és itt halt meg. Bujkálás alatt írt naplója a holokauszt egyik legismertebb dokumentuma. Vissza a lap tetejére

Freudiger Fülöp

Az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke, a Zsidó Tanácsban az ortodoxokat képviselte. 1944 augusztusában családjával együtt Romániába szökött. A háború után kivándorolt Izraelbe, majd tanúskodott az Eichmannperben. Vissza a lap tetejére

Goebbels, Joseph




1897- 1945 Hitler birodalmi népnevelési és propaganda-ügyi minisztere. 1922-től náci párttag, 1926-tól berlini pártvezető. 1929-től a náci propaganda irányítója, 1933-tól propaganda-miniszter. 1945 tavaszán Hitler mellett maradt és annak öngyilkossága után végzett magával, feleségével és gyermekeivel. Vissza a lap tetejére

Gömbös Gyula

1886-1936 Szélsőjobboldali, fajvédő politikus, miniszterelnök (1932-1936). Az I. világháborúban hivatásos tiszt. A háború után a szélsőjobboldali MOVE egyik vezető alakja, kormánypárti, majd ellenzéki, fajvédő politikus. 1929-től honvédelmi miniszter, 1932-től haláláig miniszterelnök. Vissza a lap tetejére




Göring, Hermann

1893-1946 Náci birodalmi marsall, a német légierő főnöke, Hitler kijelölt utódja. A zsidóság kifosztásának egyik irányítója, a rabszolgamunka felhasználásának egyik felügyelője. 1946-ban Nürnbergben háborús bűnökért halálra ítélték, de kivégzése előtt öngyilkos lett. Vissza a lap tetejére

Göth, Amon

1908-1946 SS-százados, táborparancsnok. A bécsi születésű Göth 1942-ben részt vett több lengyelországi gettó felszámolásában. 1943 tavaszán kinevezték a Krakkó melletti Plaszówban létrehozott kényszermunkatábor parancsnokává. Napi rendszerességgel gyilkolta a foglyokat, sok ezer zsidó haláláért volt felelős. 1944-ben korrupció miatt a német bűnügyi rendőrség (Kripo)




letartóztatta. A háború után halálra ítélték és felakasztották. Vissza a lap tetejére

Hain Péter

1895-1946 rendőrtiszt, a kormányzó személyi detektívje, német ügynök. A német megszállás után az Állambiztonsági Rendészet, a kegyetlen vallatási módszereiről hírhedtté vált "magyar Gestapo" vezetője. Posztjáról 1944 júniusában sikkasztásai és a német vezetőkkel való személyes konfliktusai miatt leváltották. A nyilas puccsot követően ismét átvette a hivatal irányítását. A háború után elítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Hajós Alfréd

1878-1955




Zsidó származású sportoló, építész. Legjelentősebb műve a margitszigeti fedett uszoda. Az első magyar olimpiai bajnok, 1896-ban, az első újkori olimpián két aranyérmet is nyert úszásban. Vissza a lap tetejére

Hamvas Endre

1891-1970 Csanádi katolikus püspök, felsőházi tag. Többször is tiltakozott a deportálások ellen, felháborodásának nyilvánosan is hangot adott. A Belügyminisztériumban is megpróbált közbenjárni az üldözöttek érdekében. Vissza a lap tetejére

Herzl Tivadar (Theodor Herzl)

1860-1904




Magyar születésű zsidó újságíró, politikus. A cionista gondolat és mozgalom megalkotója, elindítója. Vissza a lap tetejére

Heydrich, Reinhard

1907-1942 SS-tábornok, az SS-hez tartozó erőszakszervek kiépítője. 1939 szeptemberétől a náci elnyomó apparátusokat összefogó Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt - RSHA) vezetője. 1941-42ben a keleti fronton gyilkoló speciális alakulatokat (Einsatzgruppen) irányította. Ő felügyelte a zsidóság teljes kiirtásának programját, az Endlösungot is. 1941 szeptemberétől a Cseh-Morva Protektorátus helyettes protektora. Angliában kiképzett cseh ellenállók ölték meg 1942 nyarán. Vissza a lap tetejére

Himmler, Heinrich




1900-1945 Nemzetiszocialista politikus, az SS Birodalmi Vezetője (Reichsführer-SS). 1943 augusztusától birodalmi belügyminiszter, 1944 júliusától a tartalék hadsereg parancsnoka. A zsidóság megsemmisítésének irányítója. 1945 áprilisában kapitulációs ajánlatot tett a szövetségeseknek, ezért Hitler minden hivatalától megfosztotta és kizárta a náci pártból. A Harmadik Birodalom összeomlásakor menekülni próbált, sikertelenül. Május végén fogságba esve öngyilkosságot követett el. Vissza a lap tetejére

Hitler, Adolf

1889-1945 Náci politikus, a Harmadik Birodalom és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) kialakítója és vezére (Führer). 1933-tól német kancellár, 1934-től vezér és kancellár. Felfegyverezte Németországot, felszámolta az első világháborút lezáró békerendszert, 1939. szeptember 1-én, Lengyelország lerohanásával kirobbantotta a második világháborút. 1941-ben kiadta a zsidók fizikai megsemmisítésére vonatkozó (szóbeli) parancsot. A német háborús vereség küszöbén, 1945. április 30-án Berlinben öngyilkosságot követett el. Vissza a lap tetejére

Horthy Miklós




1868-1857 1920 és 1944 között a Magyar Királyság kormányzója. 1918-ban az OsztrákMagyar Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka. Az 1918-as magyarországi polgári forradalom és az 1919-es kommunista Tanácsköztársaság bukása után lett a király nélküli királyság kormányzója. A két világháború közötti Magyarország államfője. 1938-tól a szélsőjobboldaltól tartva engedélyezte a zsidótörvények megalkotását, de 1944-ig a német nyomás ellenére sem volt hajlandó deportáltatni a zsidókat. A német megszállás után kinevezte a kollaboráns kormányt, visszavonult az államügyektől, de nem mondott le, ezzel mintegy legitimálta a megszállást és a deportálásokat. 1944. júliusában leállította a zsidók kiszállítását és ezzel megmentette a budapesti zsidóságot. A háborúból való kiugrást tétován és következetlenül készítette elő, 1944 októberében a németek a nyilas Szálasi Ferenc javára lemondatták. A háború után nem állították bíróság elé, de Magyarországra nem térhetett vissza. Vissza a lap tetejére

ifj. Horthy Miklós




1907-1993 Horthy Miklós kisebbik fia. 1939-től diplomataként dolgozott. 1944 januárjától a háborúból való kilépést (kiugrás) szervezte. 1944. október 15én a nácik tőrbe csalták és elrabolták, majd sikeresen zsarolták apját. A háború végéig a mauthauseni koncentrációs táborban raboskodott. Vissza a lap tetejére

Höss, Rudolf

1904-1947 Az Auschwitz-komplexum alapító parancsnoka (1940. május- 1943. november). Ezután magasabb posztra helyezték, a Koncentrációs Táborok Felügyelőjének lett a helyettese. Eichmann kérésére visszatért Auschwitzba, és 1944 nyarán és nyarán ő irányította a magyar zsidók megsemmisítését (Höss-akció). 1944 őszén a Magyarországról érkező halálmenetek résztvevőinek ausztriai munkabevetését felügyelte. A háború után bujkált, de elfogták, és kiadták a lengyel hatóságoknak. Meglepően őszintén tanúskodott a nürnbergi perben, az igazságot többnyire saját ügyében is elmondta. A lengyel börtönben megírta emlékiratait. Halálra ítélték és az auschwitzi I. krematórium előtt, korábbi házával szemben felakasztották. Vissza a lap tetejére

Imrédy Béla




1891-1946 gazdasági szakember, szélsőjobboldali politikus, miniszterelnök (1938. máj. 14. - 1939. febr. 16.). Mérsékelt, angolbarát pénzügyi szakemberként indult, a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett. Fokozatosan alakult ki fajvédő, szélsőségesen németbarát politikája. Miniszterelnöksége alatt fogadták el az első zsidótörvényt és készítették elő a másodikat. A német megszállás után helyet kapott a Sztójay-kabinetben is, mint gazdasági csúcsminiszter, de miután az SS megszerezte a Weiss Manfréd konszernt, lemondásra kényszerült. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Istóczy Győző

1842-1915 Antiszemita politikus, országgyűlési képviselő. A politikai antiszemitizmus előfutára és első jelentős magyarországi képviselője. 1883-ban megalakította az Országos Antiszemita Pártot, amely azonban hamarosan feloszlott, 1897-ben nem választották újra képviselőnek.





Jaross Andor

1896-1946 Felvidéki magyar politikus, 1944 márciusától augusztusig a Sztójay-kormány belügyminisztere. A magyar zsidóság jogfosztásának, a vidéki zsidók gettósításának és deportálásának egyik fő felelőse. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Jeckeln, Fridrich

1895-1946 SS-tábornok, a Szovjetunió déli megszállt területeinek SS és rendőri főparancsnoka. Az általa irányított alakulatok mészárolták le KamenyecPodolszkijnál a Magyarországról deportált, rendezetlen állampolgárságúnak




minősített zsidókat. Összességében százezrek haláláért volt felelős. A háború után a Szovjetunióban halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Jungerth-Arnóthy Mihály

1883-? Diplomata. Moszkvai követ, majd a Sztójay-kormány külügyminiszterhelyettese. 1944 nyarán a minisztertanács ülésein követelte a deportálások leállítását. Vissza a lap tetejére

Kállay Miklós

1887-1967 Politikus, miniszterelnök (1942. márc. 9. - 1944. márc 22.). A Bethlen István




nevével fémjelzett angolbarát csoport embereként került a kormányrúdhoz. Miniszterelnöksége alatt igyekezett eltávolítani Magyarországot a náci hatalomtól, és kapcsolatot találni az angolszász szövetségesekkel. Következetesen megtagadta a zsidók kiszolgáltatását és deportálását. A német megszállás után a török követségre menekült, innen a nyilas hatalomátvétel után távozni kényszerült. A németek Mauthausenbe, majd Dachauba hurcolták, itt szabadult fel. A háború után az amerikai magyar emigráció egyik vezető alakja. Vissza a lap tetejére

Kálló Ferenc

1894-1944 Katolikus tábori esperes. A nyilas hatalomátvétel után a honvédkórházakban zsidókat, baloldaliakat és katonaszökevényeket bujtatott. A nyilasok kivégezték. Vissza a lap tetejére

Kaltenbrunner, Ernst




1903-1946 Osztrák ügyvéd, SS-tábornok. Reinhard Heydrich halála után az RSHA feje, az Endlösung egyik irányítója. A háborús főbűnösök nürnbergi perében halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Károlyi Mihály

1875-1955 Politikus, miniszterelnök, államfő. Az 1918-as polgári forradalom vezetője. A Horthy-korszakban emigráns, 1946-ban hazatért, majd 1949-ben ismét külföldre kényszerült. Vissza a lap tetejére

Kasztner Rezső




1906-1957 Jogász, újságíró, cionista vezető. Kolozsvárott született, tanult és dolgozott, de 1940-től Budapesten élt. A budapesti cionista Mentőbizottság egyik megalakítója és vezetője. A német megszállás után tárgyalásokba bonyolódott a nácikkal, előbb Adolf Eichmann-nal, majd Kurt Becherrel. Ennek egyik eredményeképpen az ún. "Kasztner-vonat" elhagyhatta az országot. A háború után Kasztner Izraelbe távozott, ahol egy személye és 1944-es tevékenysége körül kialakult vita becsületsértési perhez vezetett. A bíró a kérdések nagy részében Kasztner ellenfelének adott igazat. A nácikkal való kollaboráció vádjából kikeveredni nem tudó Kasztnert 1957 márciusában saját háza előtt lőtte agyon egy zsidó merénylő. Halála után az izraeli Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól. Vissza a lap tetejére

Koch, Karl Otto

1897-1945 SS-ezredes, táborparancsnok. Több táborban töltött be vezető tisztséget,




1937-től 1941-ig Buchenwald parancsnoka. A foglyok "törvénytelen" gyilkolása és pénzügyi visszaélések miatt leváltották, 1941-1942-ben a majdaneki tábor parancsnokaként sok ezer zsidó haláláért volt felelős. Egy korrupciós vizsgálat eredményeként letartóztatták, és 1945 áprilisában az SS-bíróság ítélete alapján kivégezték. Vissza a lap tetejére

Komoly Ottó

1892-1945 Mérnök, magyar cionista vezető, a Mentőbizottság elnöke. A nyilas uralom alatt a Nemzetközi Vöröskereszttel együttműködve jelentékeny mentőtevékenységet fejtett ki, ezért a nyilasok meggyilkolták. Vissza a lap tetejére

Korányi Frigyes




1828-1913 Zsidó származású belgyógyász, egyetemi tanár. 1848-1849-ben honvédfőorvos. A modern magyarországi belgyógyászat megteremtője. Vissza a lap tetejére

Kozma Miklós

1884-1941 Katonatiszt, politikus, belügyminiszter (1935-1937). 1940-től Kárpátalja kormányzói biztosa, a kamenyec-podolszkiji deportálás egyik kezdeményezője. Vissza a lap tetejére

Kramer, Josef

1906-1945




SS-százados, táborparancsnok. Szolgált Dachauban, Mauthausenben, majd 1944 májusában Höss kinevezte az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor parancsnokává. A magyar zsidók kiirtásának egyik fő felelőse. Az utolsó hónapokban Bergen-Belsen parancsnokaként nem szervezte meg a táborba szállított sok tízezer zsidó ellátását. A "belseni fenevadként" hírhedté vált Kramert a britek halálra ítélték és felakasztották. Vissza a lap tetejére

Krausz Miklós

1908-1985 Cionista tisztviselő, a Palesztina Hivatal vezetője. A budapesti svájci diplomáciai testülettel szoros kapcsolatban folytatja embermentő tevékenységét. 1944. júniusának második felében kijuttatta Svájcba az ún. "Auschwitz-jegyzőkönyvet", ezzel óriási médiakampányt indított el, melynek komoly szerepe volt a deportálások leállításában. Vissza a lap tetejére

Krumey, Hermann Alois




1905-? SS-alezredes. 1944-ig a biztonsági rendőrség lodzi tisztjeként irányította a zsidók deportálását. 1944 tavaszán Magyarországon Eichmann helyettese, majd az Eichmannkommando bécsi részlegének parancsnoka. A háború után több sikertelen eljárás indult ellene. Az Eichmann-pert követően letartóztatták és végül 1973-ban bűnrészesként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Vissza a lap tetejére

Kun András

budapesti Kiugrott minorita pap, nyilas karhatalmista. Számos tömeggyilkosság irányítója és résztvevője. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére




Kun Béla

1886-1939 Zsidó származású kommunista politikus, a Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa, tényleges irányítója. A kommunista diktatúra bukása után a Szovjetunióba emigrált, ahol a sztálini tisztogatások során kivégezték. Vissza a lap tetejére

Langlet, Valdemar

1872-1960 A Svéd Vöröskereszt magyarországi képviselője. Diplomáciai védettségét felhasználva számtalan budapesti zsidót mentett meg a nyilas uralom idején. Vissza a lap tetejére




Liebehenschel, Arthur

1901-1948 SS-alezredes, táborparancsnok. Több táborban szolgált, majd a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalvezetője lett. 1943 végén Höss utódjaként kerül Auschwitzba, ahol lépéseket tett az életkörülmények és az életben hagyott foglyokkal szembeni bánásmód javításáért. Módszerei miatt elégedetlen felettesei leváltották. 1944 nyarán Majdanek utolsó parancsnoka. Halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Löw Lipót

1811-1875 Nagykanizsai, pápai majd szegedi rabbi, a magyarországi zsidóság vallási modernizációjának egyik vezéralakja.





Lutz, Carl

1895-1975 Svájci diplomata. 1942-től a budapesti svájci konzulátus vezetője, a svájci mentőakciók egyik fő alakja. Vissza a lap tetejére

Mandel, Maria

1912-1947 SS-főfelügyelőnő. Több táborban szolgált felügyelőnőként, majd 1942-1944 között az auschwitz-birkenaui női tábor parancsnoka volt. A női foglyokkal kegyetlenkedő, sokszoros gyilkos Mandelt a háború után halálra ítélték és kivégezték.





Márton Áron

1896-1980 Erdélyi katolikus püspök. 1944-ben felemelte szavát a zsidóüldözések, deportálások ellen. 1951-ben a román hatóságok magyarellenes koncepciós perben 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. 1956 és 1967 között házi őrizetben tartották. Vissza a lap tetejére

Méhely Lajos

1862-1953 Biológus, fajvédő, antiszemita teoretikus, a Cél című szélsőségesen zsidóellenes lap szerkesztője. A fajelmélet tudományos megalapozásával kísérletezett. A háború után fegyházbüntetésre ítélték.





Mengele, Josef

1911-1979 SS-százados, orvos. 1939 és 1943 között a Fegyveres SS kötelékében frontszolgálatot teljesített. 1943-tól az auschwitz-birkenaui tábor kutatóorvosa. Áltudományos kísérleteket végzett élő embereken, főleg zsidó és cigány ikreken. Gyakran ő szelektálta a magyarországi transzportokat. A háború után Dél-Amerikába szökött, évtizedekig bujkált. Sosem kerül bíróság elé. Brazíliában egy kirándulás során vízbe fulladt. Vissza a lap tetejére

Moll, Otto

1915-1946 SS-főtörzsőrmester.

1941-től

az

auschwitzi

büntetőszázad,

majd

a




Sonderkommando parancsnoka. 1944 nyarán a birkenaui krematóriumok főparancsnokaként magyar zsidók százezreinek meggyilkolását irányította. Sok száz embert lőtt agyon vagy lökött a hullaégető gödrökbe. A holokauszt történetének egyik legnagyobb hóhérát a háború után halálra ítélték és felakasztották. Vissza a lap tetejére

Molnár Ferenc

1878-1952 Zsidó származású magyar író. A magyar politikai élet jobbra tolódása miatt a világháború kitörése előtt emigrált, külföldön világhírnevet szerzett. Vissza a lap tetejére

Muhsfeldt, Erich

1913-1947




SS-törzsőrmester. A majdaneki Sonderkommando és a krematórium parancsnoka. 1944 nyarán Birkenauba helyezték, ahol a II. és III. krematórium parancsnoka volt. Sok száz foglyot lőtt agyon a krematóriumok kivégző helységeiben. A háború után elítélték és felakasztották. Vissza a lap tetejére

Mussolini, Benito Amilcare Andrea

1883-1945 Olasz politikus, diktátor (1922-1943). Az olasz fasiszta diktatúra létrehozója és vezetője. 1943-ban a háborús vereségek hatására megbuktatták és bebörtönözték, de egy német kommandó kiszabadította. 1943 szeptemberétől a németektől függő bábállam, a Salói Köztársaság vezetője. A háború végén a partizánok szeretőjével együtt kivégezték. Vissza a lap tetejére

Müller, Filip

1922-? Zsidó származású szlovák deportált. 1942-ben deportálták Auschwitzba, majd májusban büntetésből a Sonderkommandóba osztották be. A következő két és fél évben itt dolgozott és a nácik számtalan bűntettének lett szemtanúja. Részt vett az ellenállási mozgalom tevékenységében. 1944 tavaszán ő látta el információkkal a szökést tervező Alfred Wetzlert. Októberben túlélte a Sonderkommando lázadását. 1945 elején Mauthausenbe került, majd Wels környékén szabadult fel. Visszaemlékezése az egyik legfontosabb forrás a birkenaui megsemmisítésekkel kapcsolatban. Több perben tanúskodott. A háború után visszatért hazájába, majd nyugatra emigrált. Vissza a lap tetejére

Münch, Hans




1911- ? SS-orvos. 1943-ban került Auschwitzba, ahol a Higiéniai Intézetben dolgozott. A gyilkolással szembesülve orvosi kísérletek ürügyével sok rab életét mentette meg. 1944-ben nem volt hajlandó részt venni a magyar zsidók szelektálásában. A krakkói Auschwitz-per 40 vádlottja közül egyedül őt mentették fel, mivel sok, általa megmentett fogoly tanúskodott a védelmében. Vissza a lap tetejére

Nagybaczoni Nagy Vilmos

1884-1976 tábornok, honvédelmi miniszter (1942-1943). Igyekezett javítani a munkaszolgálatosok helyzetét, részben sikerrel. A németeknek és a hazai szélsőjobbnak több kérdésben is ellentmondott, így például nem volt hajlandó munkaszolgálatosokat vezényelni a bori rézbányákba. Ezért lemondásra kényszerítették. A háború után meghurcolták. A jeruzsálemi Yad Vashem intézet 1965-ben a "Világ Igazának" ismerte el.





Neumann János

1903-1957 Zsidó származású magyar matematikus, a számítógép alapelvének világhírű kidolgozója. Vissza a lap tetejére

Novak, Franz

1909-? SS-százados. Az Eichmann vezette zsidóügyi osztály munkatársa. 1944-ben ő volt felelős a magyar zsidók deportálásához szükséges vasúti kapacitás megszerzéséért. Júliusban, a deportálások leállítása után ő vezette a kistarcsai internálótáborba betörő SS-kommandót, amely 1220 zsidót hurcolt el és küldött Auschwitzba. A háború után több eljárás indult ellene, végül




1972-ben hétévi börtönre ítélték. Vissza a lap tetejére

Pehle, John

nincs_megadva Amerikai diplomata, az 1944 januárjában felállított Háborús Menekültügyi Hivatal (War Refugee Board) vezetője. Vissza a lap tetejére

Perlasca, Giorgio

1910-1992 Olasz embermentő. Mikor a budapesti spanyol diplomáciai testület a nyilas puccs után befejezte magyarországi működését, Perlasca "kinevezte magát" spanyol ügyvivőnek, és soha nem létezett státuszát el is fogadtatta a nyilas




hatóságokkal. Felügyelte a spanyol védett házakat, ezrével adta ki a követség pecsétjével ellátott papírokat. Vissza a lap tetejére

Pius, XII. (Eugenio Pacelli)

1876-1958 Katolikus főpap, pápa (1939-1958). A világháború idején nem tiltakozott nyilvánosan az Endlösung ellen, de az 1944. június végén Horthynak küldött levelével jelentős nyomást gyakorolt a kormányzóra a deportálások leállítása érdekében. Vissza a lap tetejére

Radnóti Miklós

1909-1944




Költő, műfordító. Többször behívták munkaszolgálatra, 1944 nyarán a bori rézbányákba vitték. A táborban lévő munkaszolgálatosok evakuációja során gyalogmenetben Magyarország nyugati határára hajtották, ahol 1944 novemberében agyonlőtték. A háború után holttestét exhumálták, zsebében megtalálták a halálmenet során írt utolsó verseit. Vissza a lap tetejére

Raffay Sándor

1866-1974 Evangélikus püspök (1918-1945). 1944-ben a katolikus és református egyházvezetőkhöz hasonlóan ő sem tiltakozott nyilvánosan a deportálások ellen, csak az informális nyomásgyakorlás eszközét alkalmazta a hatalommal szemben, elsősorban a kikeresztelkedett zsidók érdekében. Vissza a lap tetejére

Rascher, Sigmund




1909-1945 SS-orvos, százados. A háború alatt Dachauban folytatott fagyasztási és a magas légköri viszonyok anatómiai hatásait vizsgáló álorvosi kísérletei során foglyok százai haltak meg. Miután kiderült, hogy állításával szemben nem saját gyermekét neveli, az SS szigorú családjogi szabályainak megsértéséért letartóztatták és 1945 áprilisában Dachauban kivégezték. Vissza a lap tetejére

Rákosi Mátyás

1892-1971 Zsidó származású magyar kommunista politikus. Vezető szerepet játszott a Tanácsköztársaságban. A második világháború után a Szovjetunióból hazatérve az 1948-tól kibontakozó kommunista diktatúra első embere. 1956-os bukása után a Szovjetunióba került, itt is halt meg. Vissza a lap tetejére

Ravasz László




1882-1975 református püspök. 1944-ben igyekezett elérni a kollaboráns kormánynál, hogy a kikeresztelkedett kedvező elbánásban részesüljenek. Drámai hangú körlevelet fogalmazott a deportálások ellen, ezt azonban végül nem olvasták fel a templomokban. Vissza a lap tetejére

Reményi-Schneller Lajos

1892-1946 politikus, pénzügyi szakember. 1938 márciusától megszakítás nélkül volt pénzügyminiszter 1945 márciusáig, azaz Darányitól Szálasiig minden kormányfőt kiszolgált. A németek egyik bizalmi embere. Jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar gazdaságot teljes mértékben alárendelték a nácik igényeinek. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére




Ribbentrop, Joachim von

1893-1946 Hitler külügyminisztere. 1932-től náci párttag, 1936-tól londoni német nagykövet, 1938-tól birodalmi külügyminiszter. A nürnbergi perekben háborús bűnösként elítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Roosevelt, Franklin Delano

1882-1945 Politikus, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (1932-1945). 1944 januárjában utasítására felállt a Háborús Menekültügyi Hivatal (War Refugee Board), mely felelős volt a maradék európai zsidóság helyzetének javításáért is. 1944 júniusában felszólította Horthyt a deportálások leállítására. Vissza a lap tetejére




Rotta, Angelo

1872-1965 Katolikus főpap, budapesti pápai nuncius (1930-1945). 1944-ben a Vatikán követeként minden elkövetett, hogy Horthyt a deportálások leállítására, a magyarországi keresztény egyházakat és XII. Pius pápát pedig tiltakozásra bírja. Több ezer menlevelet bocsátott ki, számos budapesti ház zsidó lakóit helyezte pápai védelem alá, megbízottai sok embert mentettek ki a hegyeshalmi halálmenetekből. Vissza a lap tetejére

Suhren, Fritz

1908-1950 SS-őrnagy, táborparancsnok. Sachsenhauseni szolgálatát követően 19421945 között a ravensbrücki női koncentrációs tábor parancsnokaként több tízezer női fogoly haláláért volt felelős. A háború után elítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Schalkház Sára




1899-1944 Katolikus nővér, a Szociális Testvérek Társaságának tagja. Jelentős szerepet játszott a társaság mentőtevékenységében, intézetében sok üldözöttet rejtett el. A nyilasok kivégezték. Vissza a lap tetejére

Schindler, Oskar

1908-1974 Gyáros. A Szudéta-vidékről származó Schindler 1939-ben zsidóktól felvett kölcsönből edénygyárat nyitott Krakkóban. A holokauszt realitásaival szembesülő üzletember zsidó munkásai védelmében sok SS-tisztet vesztegetett meg, köztük Göth plaszówi parancsnokot is. Több mint 1200 ember életét mentette meg, amiért a Yad Vashem Intézet a "Világ Igaza" kitüntetésben részesítette. Vissza a lap tetejére




Serédi Jusztinián

1884-1945 Katolikus főpap, hercegprímás, esztergomi érsek (1927-1945). 1944-ben nyilvánosan nem kívánta megbélyegezni a zsidóüldözéseket és nem volt hajlandó a többi keresztény egyházzal együtt fellépni a deportálások ellen. Informális úton, illetve egy végül fel nem olvasott pásztorlevéllel mégis igyekezett hatni Horthyra és a kollaboráns kormányra a kikeresztelkedett zsidók érdekében. Vissza a lap tetejére

Slachta Margit

1884-1974 Katolikus nővér, a Keresztény Női Tábor és a Szociális Testvérek Társaságának egyik vezető alakja, az első magyar női országgyűlési képviselő. Keményen fellépett a fajüldözés, a szélsőjobb térnyerése, a




zsidótörvények ellen. 1941-ben a belügyminiszternél tiltakozott a hontalannak nyilvánított zsidók deportálása ellen. 1944-ben a többi szociális testvérrel együtt igen jelentős embermentő tevékenységet folytatott. Parlamenti munkáját a háború után is folytatta, a kialakuló kommunista diktatúra elől 1949-ben az Egyesült Államokba menekült. Vissza a lap tetejére

Stern Samu

1874-1947 Üzletember, udvari tanácsos, a Pesti Izraelita Hitközség elnöke, 1944-ben a Zsidó Tanács vezetője. A háború után kollaboráció vádjával vizsgálat indult ellene, de bírósági szakaszba már nem került az ügy. Vissza a lap tetejére

Stöckler Lajos




1897-1960 Gyáros, 1944 júliusától a Zsidó Tanács tagja. A Szálasi-érában a Tanács tényleges feje, a gettók időszakában a súlyos körülmények között hatékonyan irányította a gettólakók élelmezését és védelmét. A háború után a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának elnöke. A kommunista rezsim letartóztatta és meghurcolta. Vissza a lap tetejére

Szalai Pál

1915-1994 Nyilas tisztségviselő, 1944-1945-ben a nyilas párt rendőrségi összekötője. Mindent elkövetett, hogy segítse a zsidókat, megszervezte a nagy gettó fegyveres védelmét. Jelentős szerepe volt abban, hogy egyes nyilas csoportoknak terveik ellenére sem sikerült tömegvérengzést rendezni a nagy gettóban a felszabadulás küszöbén. Vissza a lap tetejére

Szálasi Ferenc




1897-1946 Katonatiszt, szélsőjobboldali, nyilas politikus, "nemzetvezető" (1944-1945). A Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom megalakítója és vezetője. Jobb szélről támadta a Horthy-rendszert, ezért 1937-ben, majd 1938 és 1940 között bebörtönözték. 1944 októberében a németek hatalomra segítették. A nyilasok a végsőkig kitartottak a nácik mellett, uralmuk idején sok ezer zsidó halt meg. Szálasit a háború után halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Szenes Hanna

1921-1944 Magyar zsidó ellenálló. 1939-ben Palesztinába vándorolt ki, a második világháború idején a brit hadsereg katonája. 1944 nyarán Magyarországra küldték, hogy a szövetségesek számára információkat gyűjtsön és segítse a maradék magyar zsidóságot. A magyar és német elhárítás elfogta. A nyilasok1944 novemberében kivégezték.





Szerb Antal

1901-1945 Író, irodalomtörténész, műfordító. Többször is behívták munkaszolgálatra, majd a nyilas uralom idején a nyugati határszélre vezényelték erődítési munkálatokra. A teljesen legyengült irodalmárt őrei 1945 januárjában agyonverték. Vissza a lap tetejére

Sztálin, Joszif Visszarionovics

1879-1953 Kommunista politikus, a Szovjetunió diktátora. 1898-tól párttag, az 1917-es bolsevik forradalom után vezető párt és állami posztokat töltött be. 1922-től a kommunista párt Központi Bizottságának főtitkára, az 1930-as évekre




diktátori hatalommal rendelkezett. A második világháború alatt és után vezetésével a Szovjetunió bekebelezte a Baltikumot és kiterjesztette uralmát Kelet- és Közép Európára. 1953-as haláláig ártatlanok millióit végeztette ki, vagy záratta a Gulag táboraiba. Vissza a lap tetejére

Sztehlo Gábor

1909-1974 A protestáns zsidók védelmére létrejött Jó Pásztor Bizottság munkatársa, a Nemzetközi Vöröskereszt "B" szekciójának vezetője. A nyilas uralom alatt az üldözött gyermekek védelmét szervezte, több száz zsidó gyermek köszönheti neki az életét. Vissza a lap tetejére

Sztójay Döme




1883-1946 Altábornagy, diplomata, miniszterelnök és külügyminiszter (1944. márc. 22aug. 29.) 1935-től Magyarország berlini nagykövete. Magyarország német megszállása után a kollaboráns kormány feje, így felelős az antiszemita rendeletekért, a vidéki zsidóság gettósításáért és deportálásért. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Teleki Pál

1879-1941 Földrajztudós, politikus, miniszterelnök (1920. júl. 19. - 1921- ápr. 14. és 1939. febr. 16-1941. ápr. 3). Első miniszterelnöksége alatt fogadták el a numerus clausust, második ciklusában lépett hatályba a második zsidótörvény. Semlegességi politikájával megpróbálja visszatartani Magyarországot a háborúba való sodródástól. 1941. áprilisában Horthyval, valamint a magyar politikai és katonai elit vezetőivel szemben ellenezte Jugoszlávia megtámadását, ezért kétségbeesésében öngyilkosságot követett el. Vissza a lap tetejére

Thilo, Heinz




1911-1945 (A kép közepén jobb kezét felemelve magyar zsidókat szelektál.) SS-orvos, főhadnagy. 1942 és 1944 között Auschwitzban dolgozott orvosként. Részt vett a Bunkerekben folytatott elgázosításokban. 1944-ben gyakran szelektálta a magyar zsidókat a rámpán és a táborban. Tőle származik a mondás, hogy Auschwitz a világ végbélnyílása (anus mundi). Mengele ikrei félelmükben a Halál Ördögének nevezték. A háború vége után néhány nappal tisztázatlan körülmények között meghalt. Vissza a lap tetejére

Török Sándor

1904-1985 Író, újságíró. A Zsidó Tanács keresztény tagja, az 1944 nyarán megalakuló Keresztény Zsidók Szövetségének egyik vezetője. Vissza a lap tetejére




Trenker, Alfred

1905-? Rendőrtiszt, SS-őrnagy. 1944 márciusa és júliusa között a Gestapo budapesti főnöke. A német megszállás első óráiban embereivel tömegesen tartóztatta le a prominens németellenes zsidó és nem zsidó közéleti szereplőket. A felelősségre vonást elkerülte. Vissza a lap tetejére

Vajna Gábor

1891-1946 Katonatiszt, nyilas politikus. Szálasi Ferenc egyik legközvetlenebb munkatársa, a nyilas kormány belügyminisztere, a zsidókkal kapcsolatos ügyek irányítója. A háború után halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére




Veesenmayer, Edmund

1904-1977 SS-dandártábornok, gazdasági szakember, diplomata. A német megszállás után a "Nagynémet Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja és követe". A zsidók deportálásának egyik fő szorgalmazója. 1945 márciusában elhagyta Magyarországot. A nürnbergi perek során 20 éves börtönbüntetést kapott, de 1951-ben szabadult. Vissza a lap tetejére

Vrba, Rudolf, eredeti nevén Walter Rosenberg

1924-? Zsidó származású szlovák deportált. 1942-ben tiltott határátlépést követően a magyar hatóságok letartóztatták és átadták a szlovákoknak. Nyáron előbb Majdanekbe, majd Auschwitzba deportálták. 1944. április 7-én barátjával, Alfred Wetzlerrel megszökött Birkenauból. A szlovák cionisták a két




szökevény beszámolója alapján készítették el a később külföldre juttatott Auschwitz-jegyzőkönyvet, amely ismertette a megsemmisítés részleteit. A háború után Kanadában telepedett le. Vissza a lap tetejére

Wallenberg, Raoul

1912-1947? Svéd építészmérnök, diplomata. 1944 júliusában érkezett Magyarországra, hogy a svéd diplomáciai testület tagjaként segítséget nyújtson a zsidóknak. A svéd mentőakciók motorja. Ezrével bocsátotta ki a védleveleket, számos budapesti házra terjesztette ki a svéd védelmet, személyesen és megbízottain keresztül tömegesen mentette az embereket a halálmenetekből és a Józsefvárosi Pályaudvarról induló transzportokból. 1945 januárjában a szovjet hatóságok letartóztatták és Moszkvába hurcolták. A Szovjetunió hivatalos közlése szerint 1947-ben fogságban halt meg, szívelégtelenség miatt. Vissza a lap tetejére

Wekerle Sándor




1848-1921 Politikus, gazdasági szakember, miniszterelnök (1892-1895, 1906-1910, 1917-1918). Hosszú politikai és közéleti csatározások után elérte, hogy 1895-ben az izraelita vallást a parlament bevett felekezetté minősítette, ezzel teljessé vált a magyarországi zsidóság 19. századi egyenjogúsítása. Vissza a lap tetejére

Wetzler, Alfred, eredeti nevén Josef Lanik

1918-? Zsidó származású szlovák deportált. 1942 tavaszán Auschwitzba vitték, ahol a 29162-es tetoválási számot kapja. 1944. április 7-én barátjával, Rudolf Vrbával sikeres szökést hajtott végre Birkenauból. A szlovák cionisták a két szökevény beszámolója alapján készítették el a később külföldre juttatott Auschwitz-jegyzőkönyvet, amely ismertette a megsemmisítés részleteit. A háború után visszatért hazájába.





Wigner Jenő

1902 - 1995 Zsidó származású magyar fizikus, Nobel-díjas tudós. Vissza a lap tetejére

Winkelmann, Otto

1894-1977 SS-tábornok, a német megszállás idején a magyarországi SS és rendőri erők főparancsnoka. Vissza a lap tetejére




Wisliceny, Dieter

1911-1948 SS-százados, a szlovák, majd a görög zsidóság deportálásának egyik megszervezője. 1944 elejétől Eichmann közvetlen munkatársa, a magyarországi deportálások egyik vezetője. A háború után kiadták Csehszlovákiának. Halálra ítélték és kivégezték. Vissza a lap tetejére

Ziereis, Franz

1905-1945 SS-ezredes, táborparancsnok. 1939 és 1945 között a mauthauseni tábor parancsnokaként több mint 100 ezer ember haláláért volt felelős. 1945 májusában az őt üldöző amerikai katonák súlyosan megsebesítették. Halálos ágyán részletes beismerő vallomást tett.






A B C D E F G H I J K L M N P R S T V W Z Magyar zsid

Recommend Documents