Gyorsinformáció a köznevelés szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló javaslathoz tett PSZ-észrevételek kormányzati fogadtatásáról Az alábbiakban olvashatják azokat az észrevételeket, amelyeket a PSZ korábban elküldött az EMMI-nek. Pirossal jelöltük azt, miként fogadta javaslatainkat a 2016. október 13-ára összehívott egyeztetésen a kormányzati oldal. A Pedagógusok Szakszervezetének a köznevelés szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéssel kapcsolatos álláspontja a következő: 1. Az előterjesztés elküldése közigazgatási egyeztetésre ellentétes a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal. Az említett paragrafus előírja ugyanis, hogy a munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter egyeztetni köteles az ágazati érdekegyeztető fórummal. Az előterjesztésben található szabályozás tekintetében a Pedagógusok Sztrájkbizottsága is kérte az egyeztető fórum összehívását. Mindezekre tekintettel kezdeményezem a jelenlegi egyeztetési folyamat felfüggesztését az említett egyeztetési eljárások befejezéséig. 2. Az alkotmányosság küszöbét súrolja a köznevelésről szóló törvény ismétlődő, szinte havonként megjelenő módosítása. Különösen igaz ez akkor, amikor olyan rendelkezések változnak, amelyeket már ebben az évben több alkalommal is módosítottak. A köznevelésről szóló törvény alkalmazását szinte lehetetlenné teszik az állandóan változó rendelkezések, számos esetben a megjelent rendelkezések hatályba nem léptetése. 3. A javaslat 1. §-ával módosított Nkt. 4. § 1. pontjával kapcsolatosan felhívom a figyelmet arra, hogy semmi nem indokolja az alapfeladatok ilyen mélységű részletezését. Az alapfeladatok nem azonosak az alapító okirat, szakmai alapdokumentum tartalmával, amelyben mindig fel kellett tüntetni a szakma jegyzék szerinti számokat, és meg kellett jelölni az ellátott feladatokat. Ennek azonban elsősorban finanszírozási okai voltak, amelyek az új finanszírozási rendben megszűntek. Ezek a változások azt jelentik, hogy állandóan át kell tekinteni az alapító okiratokat, szakmai alapdokumentumokat, és újra kell írni azokat.
A 3. ponttal kapcsolatos kormányzati álláspont A kormányzati oldal a javaslatban foglaltakkal nem értett egyet, megítélése szerint szükség van az alapfeladatok részletes törvényi szabályozására. 4. A javaslat 2. §-ával megállapított Nkt. 7. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatosan, hogy kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola létrehozása több mint hiba. Ráadásul úgy, hogy beépítik az egységes iskola fogalom alá. A közoktatásról szóló törvény 86. §-ának (6) bekezdése ma is aktuális, nevezetesen, hogy amennyiben nem lehet megszervezni a nemzetiségi oktatást, abban az esetben kell valamilyen megoldást találni az alkotmányos jogok érvényesítéséhez. Ekkor lehet megszervezni a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatást. Az
általános gyakorlat szerint ezt valamely iskolában, annak tagozataként hozták létre. Elképzelhető, hogy utazó pedagógusok alkalmazásával létrehoz az országos önkormányzat nyelvoktató nemzetiségi iskolát. Erre azonban nem lehet alkalmazni az iskolára vonatkozó szabályokat. Ha ilyen módon épül be a köznevelésről szóló törvénybe a nemzetiségi nyelvoktató iskola, abban az esetben létre kell hozni a nevelőtestületet, el kell készíteni az alapító okiratot, az SZMSZ-t stb. Végezetül megjegyzem, hogy a köznevelésről szóló törvényben egyetlen szó sem található a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásról, amelynek rendezésére egyébként szükség lenne, hasonlóan mint ahogy az benne volt a közoktatásról szóló törvényben.
A 4. ponttal kapcsolatos kormányzati álláspont A Kormány képviselői szükségesnek tartják a kérdés törvényi szintű rendezését, a leírtak alapján keresik a jó megoldást. 5. A javaslat 3. §-ával módosított Nkt. 6. §-a több mint szakmai tévedés. A rendelkezés ugyanis kötelező, át nem léphető szabályként írja elő, hogy az új vizsgakövetelményeket az érettségi vizsgára jelentkezés előtt két évvel kell kiadni. Ez ellentétes a felmenő rendszer elvével, hiszen a kötelező érettségi vizsgatantárgyakat négy évfolyamon keresztül tanítják. Új érettségi követelményeket - amelyek egyébként beépülnek az iskola helyi tantervébe - nem lehet bevezetni rövidebb idő alatt, mint amennyi idő alatt az adott tantárgy oktatása folyik. Ebből adódóan a két év helyett „a felmenő rendszerben történő bevezetéshez szükséges időben kell kiadni.” szöveget lehet beépíteni. Ez lehet két év is. Az értelmező rendelkezések alapján világos, hogy ez mit jelent: a 4. § 8. pontja szerint felmenő rendszer a tanulmányi- és vizsgakövetelmények bevezetésének fokozatos ütemezése, amelynek értelmében a változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni. Jól érzékelhető, hogy a tervezet új szabályozás és az értelmező rendelkezések köszönőviszonyban sincsenek egymással.
Az 5. ponttal kapcsolatos kormányzati álláspont A Kormány az észrevételek alapján azt a változtatást ígérte, hogy a szövegben a „legalább két évvel korábban” megfogalmazást építi be. 6. A javaslat 4. §-ával módosított Nkt. 8. §-ának (7) bekezdése jelenlegi megszövegelésében értelmezhetetlen. A köznevelésről szóló törvény értelmező rendelkezései szerint – 4. § 12. pont – intézményegység az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el. Az intézményegység feladatellátási helyen, székhelyen vagy telephelyen működik. A vélelmezhető jogalkotói szándék az lehet, hogy korlátozza az óvodák tagintézményként való összevonását. Ez a mennyiség jellegű korlátozás egyébként sem értelmezhető a szakképzési centrumokra és a tankerületi központokban működő iskolákra tekintettel. Nyilvánvalóan arról kell gondoskodni, hogy bármilyen nagy az óvoda, bármilyen sok óvodai csoporttal működik, a szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre álljanak. Amennyiben valamelyik önkormányzat elhatározza, hogy létrehoz egy negyven óvodai csoporttal működő óvodát, és ahhoz minden feltételt megteremt, nem sérülnek a gyermekek jogai. Értelemszerűen egy ekkora óvodához futballpálya nagyságú udvarra, sportcsarnok nagyságú
étkezőre stb. van szükség. Mindez megteremthető, meglétük ellenőrizhető.
A 6. ponttal kapcsolatos kormányzati álláspont A Kormány a szabályozást elhagyja. A PSZ szerint ez a megoldás jobb, mint az eredeti, szükségesnek tartja azonban az összevonás feltételei meglétének hatósági ellenőrzés körében történő vizsgálatát. 7. A javaslat 5. §-ával módosított Nkt. 23. §-ának (2) bekezdésével kapcsolatosan a következőkre hívom fel a figyelmet: az eljárás felfüggesztésének kérdéseit nem kell szabályozni, mivel az a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján rendezett. Ezzel szemben szabályozni kellene, hogy abban az esetben, ha jogszabály-változás miatt kell változtatni az alapító okiraton, a változások költsége nem terheli a fenntartót. Ki kellene mondani azt is, hogy ilyen esetben az engedélyek kiadása nem tagadható meg.
A 7. ponttal kapcsolatos kormányzati álláspont A Kormány a PSZ javaslatára elállt a szabályozástól. 8. A javaslat 6. §-ával módosított Nkt. 45. §-ának (5) bekezdése jelenlegi megfogalmazásában értelmezhetetlen. Evidencia, hogy a magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Ezt kimondja a köznevelésről szóló törvény 50. §-ának (1) bekezdése. Tanulói jogviszony pedig csak iskolával létesíthető. Ez a probléma kezelhető, hiszen a tanköteles tanulót nyilván kell tartani, és amennyiben nem igazolja tanulói jogviszonyát, abban az esetben vele szemben le kell folytatni a hatósági eljárást.
A 8. ponttal kapcsolatos kormányzati álláspont A Kormány képviselői - megváltoztatva a szabályozási szándékot - csak a Magyarországon élők esetében mondaná ki, hogy külföldi iskolával nem létesíthetnek magántanulói jogviszonyt. 9. A javaslat 7. §-ával megállapított Nkt. 58. §-ának (5) bekezdése jelenlegi megszövegezésében nem fogadható el. A kizárás fegyelmi büntetés a tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható, hiszen ebben az esetben megakadályozzák a tankötelezettség teljesítését. A jelenlegi megszövegezés alapján akár az első évfolyamból is ki lehet zárni a tanulót. Ráadásul a szülőt kötelezik arra, hogy új iskolát keressen, mikor nem kell különösebb magyarázat arra, hogy egy fegyelmi büntetéssel kizárt tanulót másik iskola nem fog átvenni. A kormányhivatal eljárása is elfogadhatatlan, hiszen ez sérti a szülő intézményválasztási szabadságát. A megjelölt határidő ráadásul megtarthatatlan, ha például pénteken jelzik, hogy iskola vagy kollégium kijelölésére van szükség.
A 9. ponttal kapcsolatos kormányzati álláspont A PSZ kezdeményezésére a kormányzati oldal beépíti a javaslatba, hogy a
fegyelmi büntetést hozó iskola segít az érintett tanulónak másik iskolát keresni, ill. a kormányhivatal úgy jelölhet ki másik intézményt, hogy annak igénybe vétele ne jelentsen aránytalan terhet a szülőnek és a tanulónak. Megfontolja továbbá azt a javaslatot, hogy törvényben rögzíti, miszerint meghatározott életkor alatt nem indítható fegyelmi eljárás. 10. A javaslat 8. §-ával megállapított Nkt. 65. §-ának tervezett (9c) bekezdésének rendelkezései ellen a Pedagógusok Szakszervezete a leghatározottabban tiltakozik. A nevelőoktató munkát közvetlenül segítők túlnyomó többsége kapcsolódik a pedagógusok nevelőoktató tevékenységéhez. Sajnálatos, hogy a köznevelésről szóló törvény olyan feladatokat ellátókat is „áttett” a nevelő-oktató munkát segítők közé, akik korábban nem tartoztak oda. Alapvető fontosságú, hogy legyen az intézményekben gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, pedagógiai felügyelő stb. Ezeknek az embereknek hátrányos helyzetbe hozatalával nem lehet egyetérteni. A Pedagógusok Szakszervezete ezért azt javasolja, hogy a Pedagógus II. fokozatba lépésük önkéntes legyen, és az általános szabályok szerinti eljárási rend szerint történjen a minősítési eljárás. Aki pedagógus szakképzettséggel rendelkezik, az a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakhoz hasonló eljárás szerint, annak szükség szerinti módosításával részt tud venni a minősítési eljárásban. Nyilvánvalóan igaz ez azokra is, akik középfokú pedagógus szakképesítéssel rendelkeznek. A hatályba léptetéssel lehet időt teremteni a megfelelő szakmai előkészítéshez. Így például 2018. január 1. után lehessen kezdeményezni a minősítési eljárást. Az elért fokozatból való visszasorolás, a meglévő illetmény csökkentése alaptörvényellenes.
A 10. ponttal kapcsolatos kormányzati álláspont A Kormány képviselői a javaslatot nem támogatják: a Kormány képviselői a Pedagógus II. fokozatba lépés lehetővé tételét tartják megvalósíthatónak. 11. Felhívom a figyelmet arra, hogy a készségfejlesztő iskola tanulóinak a helyzetét rendezni kell. A köznevelésről szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének rendelkezései szerint a készségfejlesztő iskola nem szakképző iskola. A 13/B. § alapján a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók életkezdéshez való felkészülést, munkába állást lehetővé tevő, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatokat, míg az enyhe értelmi fogyatékos tanulók munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket sajátítanak el. Ez a felnőttképzésben elfogadott munkáltatói képzési forma. Nyilvánvaló, hogy itt is szükség van étkezésre, munkaruhára, tisztálkodó eszközökre, illetőleg arra, hogy az érintett tanulók balesetbiztosítással rendelkezzenek. Miután a szakképzésről szóló törvény hatálya alól kikerültek, ezek a tanulók semmilyen juttatásban nem részesülnek a szakképzésről szóló törvény rendelkezései alapján. Ebből adódóan a köznevelésről szóló törvény 13/B. §-át ki kell egészíteni azzal, hogy a készségfejlesztő iskolai tanulókat megilletik mindazok a juttatások, amelyek megilletik a szakképző iskolába járó tanulókat is. Értelemszerűen ennek megfelelően a szakképzésről szóló törvény hatályát is pontosítani szükséges. Elfogadhatatlan, mondhatni meglehetősen aggályos, hogy a készségfejlesztő iskolai nevelés gyakorlati évfolyamán szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató lehet az is, akinek
nincs megfelelő pedagógus végzettsége. Az értelmi fogyatékos tanulók bármilyen felkészítésénél nélkülözhetetlen a gyógypedagógus. Ez az iskola gyógypedagógiai nevelésioktatási intézmény, így alkalmazni kell rá a köznevelésről szóló törvény 15. §-ában, 47. §ában foglaltakat is.
A 11. ponttal kapcsolatos kormányzati álláspont A kormányoldal képviselői ezzel egyetértenek, a megoldás azonban a szakképzésért felelős miniszter (NGM) feladatkörébe tartozik. 12. Az Nkt. 65. § (1a) bekezdését a következők szerint javasoljuk pontosítani: „(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató - tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével - a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka, b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka, c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka alapulvételével megállapított illetményalappal - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - számolt illetmény.”
A 12. ponttal kapcsolatos kormányzati álláspont A kormányzati oldal ezzel egyetértett. 13. Az Nkt. 65. §-a (2) bekezdésének elhagyását javasoljuk, mivel zavaró és felesleges.
A 13. ponttal kapcsolatos kormányzati álláspont Ezzel kapcsolatban érdemi kormányzati nyilatkozat nem született. PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE Országos Iroda
