A 19. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

A 19. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2015.05.04 – 05.08. 2015.05.04. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla H. N.

Információ:

Vesztegetés bűntette

elfogadásának 2015.05.04.

08:30

Határozat hirdetés! Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 januárjában H. N. I.r. vádlottat és M. A. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett vesztegetés elfogadása bűntette miatt 6 – 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottakat előzetes mentesítésben részesítette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, súlyosabb minősítésért és a kiszabott büntetésük súlyosítása érdekében, a vádlottak és védőik felmentés érdekében fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott a Tigáz alkalmazásában álltak. 2012 májusában a gázszolgáltató a vádlottakat küldte egy debreceni helyszínre gázmérő ellenőrzése céljából. Azt követően, hogy a vádlottak a szerelési és adminisztrációs munkákkal végeztek a lakás albérlője elpanaszolta, hogy a lakás tulajdonosával folyamatos pénzügyi vitái vannak, ezért felvetette, hogy a tulajdonostól 50.000.- Ft-ot kér arra hivatkozva, hogy ennyi pénzzel intézte el, hogy a sérült órát gázszolgáltató szerelői ne vigyék el. Miután az ajánlatot a vádlottak helyeselték, az albérlő segítséget ígért II.r. vádlott lányának hosztesz munkát biztosít, amihez iskolalátogatási igazolásra lesz szükség. Néhány nap múlva az albérlő feljelentést tett az ügyben a nyomozó hatóságnál. Ezt követően a vádlottak megjelentek az ingatlannál, ahol az albérlő átadta az 50.000.- Ft-ot a szerelőknek. A szolgálati autóval távozó vádlottakat néhány utcával távolabb igazoltatták és megtalálták a pénzt is. A vádlottak tagadták a bűncselekmény elkövetését. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla R. G.

Hivatali visszaélés bűntette

2015.05.04.

10:00

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2015 januárjában R.G. vádlottat folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. A törvényszék a vádlottat a vele szemben emelt folytatólagosan elkövetett csalás vétségének vádja alól felmentette. A vádlottal szembeni 1 rb. folytatólagosan elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást megszüntette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a részfelmentés miatt, míg a vádlott és védője bűncselekmény hiánya miatt felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2009 és 2014 között Abod község polgármestere volt. Az ő feladata volt a településen a közcélú foglalkoztatás keretében történő munkavállalás koordinálás. 2009-ben az önkormányzat 19 főt foglalkoztatott ilyen módon. A vádlott a munkavállalók közül 6 személy részére úgy határozta meg a feladatokat, hogy annak során a saját tulajdonában álló tanyai erődterületen saját 1

Információ:

részére fát pakoltatott, illetve szállíttatott be részben az önkormányzat, részben pedig saját ingatlanára. Ezen túlmenően a közcélú munkásokat tritikálé kézi vetésére alkalmazott olyan ingatlanokon, amelyek nem voltak az önkormányzat tulajdonában, illetve amelyekre az önkormányzatnak haszonbérleti szerződése sem volt. Ezek a munkavégzések a jelenléti íven és annak mellékletében nem lettek rögzítve, a dolgozók azonban az egyébként járó munkabért megkapták. A vádlott a munkabér folyósítása során megtévesztő módon járt el. A fizetés elszámolásakor valótlan tartalmú jelenléti ív és munkajegyzék alapján nyújtott be igénylést a Magyar Állam által folyósított támogatás elszámolását végző Magyar Államkincstárhoz. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla J. D. + 10 fő

Kábítószerrel bűntette

visszaélés 2015.05.04.és 09:00 2015.05.13.

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 januárjában J. D. I.r., T. G. II.r., N. A. III.r., F. S. IV.r., B. J. V.r., K. P. VII.r., T. S. VIII.r., B. L. D. IX.r., V. Zs. X.r., P. J. XI.r., K. J. XII.r., vádlottakat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében. J. K. VI.r. vádlottat 2 rb visszaélés kábítószerrel vétségében, Sz. I. XIII.r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntettében, G. Gy. XIV.r. és N. J. XV.r. vádlottat visszaélés kábítószerrel vétségében találta bűnösnek a bíróság. Ezért a törvényszék I.r. vádlottat 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra, II.r. vádlottat 5 év fegyházbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. III.r. vádlottat 4 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra, IV.r. vádlottat 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. V.r. vádlottat 4 év fegyházbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra, VI.r. vádlottat végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 5 hónap fogházbüntetésre ítélte. VII.r. vádlottat 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre, VIII.r. vádlottat 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra, IX.r. vádlottat 2 év próbaidőre felfüggesztett 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. X.r. vádlottat 2 év börtönre 2 év közügyektől eltiltásra, XI.r. vádlottat végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. XII.r. vádlottat 2 év próbaidőre felfüggesztett 8 hónap börtönre, XIII.r. vádlottat 2 év 6 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. XIV.r. vádlottat 2 év próbaidőre felfüggesztett 6 hónap fogházbüntetésre XV.r. vádlottat 2 év próbaidőre felfüggesztett 8 hónap fogházbüntetésre ítélte. I. II., VI., XIII.r. vádlottak a szabadságvesztés 2/3 részsének kitöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra. A bíróság I.r. vádlott esetében 3.900.000.- Ft, II.r. vádlott esetében 4.997.732.-Ft, III.r. vádlott esetében 1.429.500.-Ft, IV.r. vádlott esetében 5.596.000.Ft, V.r. vádlottra nézve 60.000.- Ft, VII.r. vádlott esetében 1.100.000.- Ft, VIII.r. vádlott esetében 1.200.000.-FT IX.r. vádlottra nézve 325.000.- Ft, X.r. vádlott esetében 170.000.- Ft, XIII.r. vádlott esetében 260.000.-FT, XV.r. vádlott esetében 900.000.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. Az ügyész III.r és VI.r. vádlottak vonatkozásában súlyosításért, II.,IV.,V.,VII.,VIII.,XIII., IX, és XIV.r. vádlottakat érintően az ítélet helybenhagyásáért fellebbezett. A vádlottak és védőik téves minősítés miatt illetve enyhítésért fellebbeztek. VII. és IX.r. vádlottak az ítélet vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezése ellen jelentettek be jogorvoslatot. Az elsőfokú ítélet I., X., XI., XII., XV.r. vádlottak vonatkozásában jogerőre emelkedett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I., II., V. és VI.r. vádlottak lakóhelyük közelében egymás tevékenységéről tudva és egymást segítve Apátistvánfalván, 2

Körmenden, Gyálon, Tinnyén 2010 és 2011 között marihuánát termesztettek, amit azután a többi vádlott közreműködésével értékesítettek az ország területén. Első nyilvános ülés. Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Járásbíróság ( Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) G. Zs. Cs.

Lőfegyver engedély nélküli tartásával elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntette és más bűncselekmények

2015. 05. Fszt.37. 04. tárgyalóterem 8 óra 30 perc

A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádiratának 1. vádpontja szerint a vádlott Kéken egy erdős részen két ismeretlen társával meglőtt egy őzbakot, és azt megkísérelte eltulajdonítani, azonban e cselekménye közben a Rétköz Vadásztársaság hivatásos vadásza tetten érte, ezért a vádlott és ismeretlen társai a helyszínről elmenekültek. A 2. vádpont szerint a nyomozó hatóság a vádlott tartózkodási helyén aznap házkutatást tartott, mely során a lakás udvarán lévő fészerből lefoglalásra került több lőfegyvernek minősülő fegyver, lőszerek, lőszerelemek. Az ügyészség a vádlottat lőfegyver engedély nélküli tartásával elkövetett, lőfegyverrel visszaélés bűntettével, lőszer engedély nélküli tartásával elkövetett, lőszerrel visszaélés bűntettével, orvvadászat bűntettével és lopás vétségével vádolja.

Információ:

A bíróság az ügyben az első tárgyalást 2015. február 9. napján tartotta. A tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatására kerül sor. Dr. Toma Attila sajtószóvivő helyettes 30/380-6786 [email protected], [email protected]

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 115.

Fk. K.Á.

közfeladatot ellátó személy május 4. elleni erőszak bűntette

10.30

A Kaposvári Járásbíróság a fiatalkorú I. r., a 44 éves II. r. és a 26 éves III. r. vádlottakat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A tényállás lényege szerint a vádlottak az őket orvhorgászáson tetten érő hivatásos vadászt megtámadták és ököllel ütlegelték.

3

Információ:

Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék Sz. K.

Információ:

Emberölés bűntettének kísérlete

2015. 05. 04.

9.00

A vádlott élettársa 2014 nyarán bekövetkezett halálát követően közös kiskorú-, és a férfi előző házasságából született gyermekével élt egy háztartásban Bagodban. A férj halála után a nő viselkedése zavarttá vált. 2014. július 14. napján hajnalban magához vett egy 20 cm pengehosszúságú konyhakést, s mellkason szúrta saját alvó gyermekét, majd önmagát is, valamint megvágta bal csuklóját. A gyermek felébredt, s kiabálásra a családtagok lefogták a vádlottat és elvették tőle a kést. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Zalaegerszegi Járásbíróság R. J. és társa

Adócsalás bűntette

2015.05. 4.,6., és 8-a

9.00

I. Az I. rendű vádlott 2010. október elejéig egy zalai község polgármestere volt, a II. rendű vádlott pedig a helyi önkormányzat dolgozója volt. Az I. rendű vádlott a 2007. január 1. napjától 2010. szeptember 15. napjáig terjedő időszakban a közmunkásként, valamint az eseti jelleggel foglalkoztatott munkavállalók munkabérét oly módon fizettette ki, hogy részükre vagy más személyek részére átmeneti segély megállapításáról és kifizetéséről rendelkezett, de a határozatban megjelölt összegeket munkabérként kapták a munkavállalók. A kifizetéseket az I. rendű vádlott szóbeli utasítása alapján az önkormányzat pénzügyi előadója végezte, míg a kifizetett munkabért az I. rendű vádlott utasítására a II. rendű vádlott számolta el segélyként, elkészítve a segély kifizetéséről rendelkező határozatot. A határozatok egy része az I. rendű vádlott nevében, a II. rendű vádlott által hitelesítve került kiállításra, míg másik részüket az I. rendű vádlott saját kezűleg írta alá. Az önkormányzat 2007. évben 2.022.075,- Ft-ot, 2008. évben 3.221.600,- Ft-ot, 2009. évben 2.935.235,- Ft-ot, 2010. évben 1.032.500,- Ft-ot fizetett ki munkabérként. azt átmeneti segélyként feltüntetve. Az I. rendű vádlott ezen magatartásával a magyar állam adóbevételét összesen 1.695.121,- Ft-tal csökkentette. II. Az önkormányzat nevében az I. rendű vádlott egy elnyert pályázat folytán előlegfizetési kérelmet nyújtott be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, melynek alapján az előleget átutalták az önkormányzat elkülönített számlájára. Az I. rendű vádlott - annak ellenére, hogy tudott arról: a támogatási előleget csak a pályázat céljaira lehet felhasználni - 2010. szeptember hónapban több 4

Információ:

alkalommal utasította az önkormányzat pénzügyi előadóját összesen 24.846.025,- Ftnak az önkormányzat számlájára utalására. E számláról az I. rendű vádlott utasítására különböző jogosultak számára történtek átutalások. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

5

2015.05.05. (KEDD) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Sz. R.

Információ:

Testi sértés bűntette

2015.05.05.

10:00

Az első fokon eljárt Egri Törvényszék októberében Sz. R. vádlottat rablás bűntette, testi sértés bűntette és lopás vétsége miatt 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra és 28.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. A vádlott leghamarabb büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2013 szeptemberében Tarnaörsön bemászott S. Ané sértett lakásába és onnan a szamovárt illetve egy motoros láncfűrészt vitt el. Másnap visszatért a házba és az őt észlelő 79 éves mozgásában korlátozott idős asszonyt ököllel megütötte, majd arról faggatta, hogy hol van a pénze. A lakásban egy fahasábbal az asszonyt fejbe vágta, aki ettől elvesztette az eszméletét. A vádlott a házban értékek után kutatva a párna alatt talált 15 ezer forintot, majd kitépte a sértett füleiből az idős nő 1 pár arany fülbevalóját, ami később Gyöngyösön zálogba adott. A sértett sérülései 8 napon túl gyógyulóak voltak, melyek következtében maradandó fogyatékosság alakult ki, mely a bal oldali csípőizület elvesztésével, műcsípő behelyezésével járt. A koponyaűri sérülések következtében közvetett életveszélyes állapot alakult ki. A vádlott valamennyi bűncselekményt érintően elismerte bűnösségét, tényfeltáró beismerő vallomást tette. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. I/123. B. 262/2014

Vádlott: I.r. T. A. II.r. K. J.

Folytatólagosan, bűnszövetségben 2015.05.05. elkövetett pénzhamisítás bűntette

08.30

1. tárgyalás A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint T. A. és K. J. barátsága 2012 nyarán mélyült el, amikor szomszédokká váltak egy hajdúdorogi házban. Mindkét vádlott munkanélküli volt, az I.r. vádlott jelentős hitel-, közmű-, és mobilszolgáltatói tartozásokat halmozott fel, a II.r. vádlottat szülei tartották el. 2013 tavaszán került közöttük szóba először, hogy hamis pénzek eladásával javítanak majd anyagi körülményeiken, így elhatározták, hogy hamis bankjegyek előállításába kezdenek, illetve mindketten megpróbálnak vevőket keresni. T. Antal nyomtatóján be is szkenneltek és ki is nyomtattak két 10 ezer forintos bankót, amikre szórakozásból saját arcképüket rakták. Az első hamis húszezres valamikor 2013 május-júniusában készült el, a bankjegyet a II.r. vádlott egy ismeretlen személynek adta át, aki azt tanácsolta, hogy tegyenek rá valamilyen fémszálat. A két vádlott ezt követően 15-20 darab 20 ezrest gyártott le, de a fémszálra nem tudtak jó megoldást találni, így elégették azokat. 2013 júliusában befutott egy vevőjelölt, így a két vádlott két hamis 20 ezrest készített, amelyeket egy 6

nyíregyházi benzinkút parkolójában mutattak meg egy Csabi nevű férfinak. Ő ajánlotta, hogy a másolatra 2 ezer forintos bankjegyekről származó fémszálat rakjanak. A vádirat szerint 2013 novemberében futott be „a nagy vevő”. Az I.r. vádlott kapott egy telefont, egy utólag be nem azonosítható férfi a Csabi nevű ismerősükre hivatkozva kért személyes találkozót, ahol aztán hamis húszezreseket rendelt a vádlottaktól. A megbeszélés után a vádlottak 10 darab bankót gyártottak le és megbeszélték, hogy 40 ezer forintért fognak kérni érte. A korábbi tanácsnak megfelelően a kétezresekből tapétavágóval kivágták a fémszálat, és ráragasztották a fénymásolt húszezresekre. Pár héttel később az ismeretlen férfinak át is adták a szállítmányt és megkapták érte a 40 ezer forintjukat, amin felesben osztoztak. Rövid idő múlva a vevő újra jelentkezett, ekkor már két és félmillió forint értékben rendelt hamis 20 ezres bankjegyeket. A vádlottak elkészítették a 125 darab hamisítványt, és azt tervezték, hogy 900 ezer forintért értékesítik majd az ismeretlen vásárlónak – írja a vád. 2013. december 12-én egy hajdúnánási üzlet parkolójába beszélték le a találkozót. Az ismeretlen megrendelő és társa az I.r. vádlott autójában szemrevételezte az árut, majd saját kocsijukhoz indultak a vételárért. T. Antal is kiszállt az autóból és a vevők autója felé sétált, amikor a helyszínre érkeztek a rendőrök. T. Antal belső zsebéből előkerült a két és félmillió forint értékű hamis pénz, otthonában lefoglalták a gyártáshoz szükséges eszközöket, társa lakásában pedig egy hamis 10 ezresre bukkantak a házkutatás során. Információ:

Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 5.B. 609/2013

emberölés

2015.05.05.

08.30

A Fővárosi Törvényszék a vádlottak ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt indult büntetőügyben benyújtott vádiratot egyesítette a Fővárosi Törvényszéken az I.r. vádlott és társai ellen már folyamatban lévő büntetőügyhöz. A vádirat szerint az I. rendű vádlott már az 1990-es évek elején rendszeresen járt Magyarországra, majd 1995-től kezdődően az Energol csoporthoz köthető nagykőrösi telephely rendszeres őrző-védő szolgálatát látta el több társával együtt. Ennek során került kapcsolatba a II. rendű vádlottal, aki 2000 februárjáig volt az Energol Rt. egyik igazgatója. II.r. vádlott e tevékenysége révén jelentős vagyonra tett szert, és a budapesti „éjszakai élet" meghatározó alakjává lépett elő. 1997-ben az Energol Rt. vezető tisztségviselői és a vele kapcsolatban álló vállalkozások képviselői ellen több büntetőeljárás indult adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A II.r. vádlott megszökött a felelősségre vonás elől, ellene elfogatóparancsot bocsátottak ki. A vádirat szerint a sértett sérelmére 1997. január 22-én elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárásban többször kihallgatták tanúként, majd később ugyancsak tanúként hallgatták meg az Energol Rt tevékenysége kapcsán indult büntetőeljárásban is. A vádirat szerint a sértett a tanúkihallgatásai alkalmával részletesen

7

nyilatkozott az Energol Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalkozások tevékenységéről, és ennek során más, többek között életellenes bűncselekmények elkövetésével is összefüggésbe hozta II. rendű vádlottat is. A tanú videóra vett vallomásai ismeretlen körülmények között kikerültek a rendőrségről, és még a televízióban is bemutattak egyes részleteket. II.r. vádlott is tudomást szerzett a tanúvallomás tartalmáról, s a vád szerint annak érdekében, hogy a sértettet elhallgattassa és a bizonyítást megnehezítse, megbízta az I. rendű vádlottat, hogy anyagi előnyért ölje meg a sértettet. A vád szerint miután I.r. vádlott elvállalta az emberölés végrehajtását, feltérképezte a sértett mozgását, így tudta, hogy az minden nap az Aranykéz utcai parkolóház földszintén hagyja az autóját, s onnét megy a Váci utcai irodájába. A vád szerint az I.r. vádlott ismeretlen körülmények között mintegy 4500-5000 gramm TNTt tartalmazó robbanóanyagot szerzett be, amellyel házilag összeállított, rádió távirányításos robbantó szerkezetet készített. Az I.r. vádlott megbízásából és utasításai szerint eljáró személy a direkt a célra vásárolt autóban elhelyezte a robbanóanyagot, majd a kocsit a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta a Budapest, V. kerület Aranykéz u. 13. szám előtti szakaszon, ahol a sértett minden nap elhaladt az irodájába menet. Ezt követően az I.r. vádlott és az őt segítő személy a helyszínen élesítették a robbanó szerkezetet, és várták a bűncselekmény elkövetésére alkalmas időpontot. A vád szerint miután az I.r. vádlott tudomást szerzett arról, hogy a sértett 1998. július 2-án délelőtt elmegy az irodájába, megjelent az Aranykéz utcában és a parkolóháznál lesben állva felkészült a robbantásra. A sértett 1998. július 2-án 11 óra 44 perckor érkezett az Aranykéz utcába, s miután leparkolt, az Aranykéz utcát és a Váci utcát összekötő átjáró felé indult. Amikor gyalogosan elhaladt a Polsi Fiat 126 közelében, az I.r. vádlott távirányítással működésbe hozta a gépkocsiban elhelyezett robbantószerkezetet, majd taz általa előidézett robbanást követően 11 óra 50 perckor távozott Türr István utca felé. A robbantás következtében a merénylet célpontja a sértett és az Aranykéz utcában tartózkodó további három személy is azonnal életét vesztette. A robbantás hő- és repeszhatásai következtében a közelben tartózkodók közül húszan megsérültek. Az Aranykéz utcában található épületek ablaküvegei kitörtek, az úttest két oldalán parkoló gépjárművek megrongálódtak. A vád szerint az I.r. vádlott - aki még a robbantás napján elhagyta Magyarországot – a sikeres végrehajtásért 50 millió forintot kapott megbízójától a II. rendű vádlottól. A Fővárosi Főügyészség az I. rendű vádlott ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette, míg a II. rendű vádlott ellen felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. Fővárosi Törvényszék fsz. 30. 26.B.288/2011

hűtlen kezelés bűntette

2015.05.05.

8.30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a Budapest VI. kerület Andrássy út 47. szám alatti műemlék épület a Magyar Állam tulajdonában és a Fővárosi VI. kerület Ingatlankezelő Vállalat kezelésében volt. 1960 óta műemlék. 1993. február 28-án az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan a VI. kerületi Önkormányzat tulajdonába - a korlátozottan forgalomképes vagyonába – került, elidegenítéséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nevében eljáró Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása volt szükséges, amit részletes tervdokumentáció megléte esetén adhatott meg. A határozat azt is előírta, hogy a legszükségesebb állagvédelmi munkákat 3 éven belül, az épület műemléki felújítását 10 éven belül el kell végezni. Az önkormányzat az ingatlant társasházzá alakíttatta. Az önkormányzat 1995-ben szerette volna elidegeníteni az épületet, de az OMVH nem járult hozzá. Ezt követően az önkormányzat épületfelújítási munkát nem végeztetett az ingatlanon. Az Oktogon Vendéglátó Kft. 2003 májusában vételi szándékot jelentett be az ingatlanra. 8

Megbeszélést kezdeményeztek a II. r. vádlottal – az Önkormányzat akkori vagyonügyekért felelős alpolgármesterével – aki tájékoztatta őket, hogy az önkormányzat az ingatlan elidegenítése tárgyában tárgyalásokat folytat az Ennet Kft-vel. Az Ennet Kft. 2004 januárjában vételi ajánlatot tett az ingatlan megvásárlására 140.000.000. Ft vételárért. Az önkormányzat a Dollárland Kft-vel értékbecslést készíttetett, mely az ingatlan lakott állapotú értékét 138.946.000 Ft-ban, míg a beköltözhető forgalmi értékét 694.729.000. Ftban állapította meg. Az előírt felújítási munkák értékét 839.256.646. Ft-ban állapította meg. Az ingatlan beköltözhető forgalmi értéke ezen értékbecsléssel ellentétben 900.000.000. és 1.238.000.000. Ft közé tehető, míg lakott értéke 342.000.000. és 450.000.000. Ft. között mozog. Az Ennet Kft. 2004 júniusában megerősítette vételi szándékát és 150.000.000. Ft-ot ajánlott. A Fritsch&Co Ingatlantanácsadási Kft. 2004 júniusában szintén 150.000.000 Ft-os ajánlatot tett az ingatlan megvételére. A II. r. vádlott a vételi ajánlatok közül csak az önkormányzat számára hátrányosabb feltételeket tartalmazó Ennet Kft ajánlatát továbbította az önkormányzat Tulajdonosi Osztályához. Azt a szóbeli instrukciót adta a határozati javaslat előkészítéséhez, hogy azt az Ennet Kft kérelmében foglaltak szerinti feltételekkel, versenytárgyalás mellőzésének feltüntetésével szövegezzék meg, annak ellenére, hogy tudatában volt, miszerint mind a vételárként felajánlott összeg, mind az ingatlan versenytárgyaláson kívül történő elidegenítése a Lakásrendelet és Vagyonrendelet szabályaival ellentétes. A Tulajdonosi Főosztály- és osztályvezető nem szignózta a javaslatot, mely így a XIV. r. vádlotthoz került törvényességi vizsgálatra. A XIV. r. vádlott az előterjesztést jóváhagyta, melyet a Tulajdonosi Bizottság is támogatott. A képviselő-testület az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r. VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XI. r., XII.r. És XIII. r. vádlottak igen szavazata, 6 nem és 1 tartózkodás mellett 2004. június 17én elfogadta az előterjesztést és úgy rendelkeztek, hogy a képviselő-testület a versenytárgyalástól eltekint és sz ingatlant tulajdonjog fenntartással elidegeníti az Ennet Kft. részére. Ezzel az önkormányzat sérelmére legalább 127.892.500. Ft vagyoni hátrányt okoztak. A vádlottak az ingatlan társasházi jogi jellegét megszüntették és felhatalmazták a polgármestert, hogy az adásvételi szerződés, valamint a bérlők bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásokat kösse meg. Az önkormányzat a képviselő-testület határozata alapján 2004. november 24-én kötötte meg az adásvételi szerződést az Ennet Kft-vel, melyet az I. r. vádlott írt alá az önkormányzat részéről. A vádlottakat az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja. Fővárosi Törvényszék II. 36.

12 B.794/2010

sikkasztás bűntette

2015.05.05.

08.30

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: 9

Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztettfogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év 10

börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik 11

kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa

Bűnszervezetben elkövetett 2015. május 9.00 óra csalás bűntette, ún. „Takszöv- 05., 07. ügy”

Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 1-os tárgyaló K. J. és társai

hivatalos személy által 2015. május 09.00 kötelességszegéssel, 5. üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények I. r. vádlott a veszélyes munkaeszköz védőburkolatának hiányossága, mint súlyos veszélyeztetés, illetve a közvetlen veszélyeztetés megállapítása ellenére a munkavédelemről szóló törvény rendelkezéseivel szemben, hivatali kötelességét megszegve nem tett munkavédelmi bírság kiszabására javaslatot, ezzel a munkáltatót, egyéni vállalkozót jogtalan hátrányhoz juttatta. I. r. vádlott ellenőrzés során hiányosságként feltárta, hogy a tetőn történő munkavégzés során az ún. vezérkötelet nem rakták ki, személyi védőeszközt a munkavállalók nem használtak. I. r. vádlott hivatali kötelességét megszegve az esetet nem dokumentálta, munkavédelmi ellenőrzési eljárást nem indított, így a lefolytatandó bizonyítási eljárás adataitól függően munkavédelmi bírság, vagy helyszíni bírság kiszabása iránt nem intézkedett, ennek következtében a vállalkozásnak és a munkavállalóknak jogtalan előnyt biztosított. I. r. vádlott hivatali kötelességét megszegve telefonon értesítette a cég munkavédelmi előadóját, hogy másnap átfogó ellenőrzés várható, megnevezte a munkavédelmi ellenőrt és felajánlotta, hogy probléma esetén felveszi az ellenőrrel a kapcsolatot. I. r. vádlott hivatali kötelességét megszegve telefonon értesítette II. r. vádlottat, hogy munkatársa egy telephelyen munkavédelmi ellenőrzést tart. Felhívta a vállalkozó figyelmét, hogy a munkavállalóknak legyen kitöltve az alkalmi munkavállalói kiskönyve és felajánlotta, hogy munkavédelmi probléma esetén felveszi a kapcsolatot az ellenőrrel.

12

Információ:

Az OMM előzetesen elkészített és jóváhagyott terv alapján fokozott ellenőrzést hajtott végre Sopronban található éjszakai szórakozóhelyeken. I. r. vádlott ezen a napon hivatali kötelességét megszegve a vállalkozást jogtalan előnyt biztosítva telefonon értesítette II. r. vádlottat a várható ellenőrzésről, aki a feltárható hibák megelőzésére intézkedni kezdett. Az ellenőrzés helyszínéről, időpontjáról VI. r. vádlott is értesült, megjelent a szórakozóhelyen a jelenléti ívek összeállításával, a munkáltatók bejelentésének ellenőrzésével hivatali kötelességét megszegve az ellenőrzés tény és tárgyszerű vizsgálatát meghiúsította, így a vállalkozásnak jogtalan előnyt biztosított. V. r vádlott az ellenőrzést megelőzően megjelent a szórakozóhelyen és a munkavállalói bejelentő lapokat kijavította. Ezzel hivatali kötelességét megszegve az ellenőrzés tény és tárgyszerű vizsgálatát meghiúsította, ily módon a vállalkozásnak jogtalan előnyt biztosított. Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected]

13

2015.05.06. (SZERDA) DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. I/122. Bf. 584/2014

Vádlott: T. J.

Hivatalos személy által bűnpártolás bűntette

elkövetett 2015.05.06.

09.30

Nyilvános ülés 2014. június 6-án első fokon a Debreceni Járásbíróság hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt 540 ezer forint pénzbüntetésre ítélte T. J-t, aki 2005-ben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodásáért felelős alelnökeként és felügyelőbizottsági tagként részt vett az M3-as Kht. közmunka programjában fellelt törvénytelenségek megoldásában. A társaságnál a könyvvizsgáló tárta fel, hogy a közmunkaprogramban pénzügyi hiány keletkezett. Az első fokon eljáró bíróság ítélete szerint egyértelmű, hogy T. J. hivatalos személyként járt el, mint ahogyan az is, hogy a kht-nál felmerült pénzügyi szabálytalanságok feltárására szóban megbízást kapott a közgyűlés elnökétől. Szilágyi Ágnes bíró indoklásában kitért arra is, Tóth József tudta, hogy bűncselekmény történt, mégsem tett feljelentést, sőt kifejezetten a bűncselekményekről az elnököt sem tájékoztatta. Azzal pedig, hogy utasítást adott a pénzügyi szabálytalanságok megoldására, a büntetőeljárás meghiúsítására törekedett. A bíróság kitért arra is, hogy a tanúvallomásokból leszűrhető: az akkori közgyűlési elnököt autokrata vezetési stílus jellemezte, így kizárt, hogy Tóth József elnöki utasítás nélkül vizsgálódott volna. A megbeszélésen titokban készült hangfelvétellel kapcsolatban a bíró elmondta: a felvétel bizonyítékként törvényesen használható fel, manipulációra utaló nyomokat pedig a szakértő nem talált. A Debreceni Járásbíróság szerint a büntetési célok a pénzbüntetés kiszabása mellett is megvalósulnak. Az 540 ezer forint pénzbüntetés 540 napi tételnek felel meg, ha Tóth József nem fizeti meg a pénzbüntetést, a törvény értelmében a bíróság 540 napi fogházra változtathatja át a büntetést. Az ítélet nem lett jogerős, mert bár az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője azonban felmentésért fellebbezett. Az ügy háttere: A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2003. júliusában hozta létre az M3-as Kht-t. P. Barnabás ügyintéző titkár munkakörben dolgozott, ill. az ügyvezető betegállománya idején ő látta el az ügyvezetői feladatokat. B. P. projektvezetőként tevékenykedett a társaságnál. T. J. vádlott a cselekmény időpontjában a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés gazdálkodásért és gazdaságpolitikai tevékenységért felelős alelnöke, ill. az M3-as Kht. Felügyelő Bizottságának tagja volt. Az M3-as Kht-nál pénzügyi szabálytalanságok merültek fel, amelyről a közgyűlés elnöke, Dr. Juhászné Lévai Katalin is tudomást szerzett és megbízta T. J-t, hogy vizsgálja ki a felmerült problémákat. A kht. könyvvizsgálója feljegyzést készített a szabálytalanságról. T. J. 2005. február 9. és 15-ére értekezletet hívott össze, amelyen részt vett B. P., P. B. és egy ideig az alelnöki titkárságvezető. Mindkét értekezleten Tóth József rosszallását fejezte ki a szabálytalanságok, jogosulatlan kifizetések miatt, de többször jelezte, hogy az ott elhangzottakat szűk körben szeretné tartani és a botrány elkerülése érdekében semmilyen eljárást nem kezdeményez. T.J. az értekezleten szerzett tudomást arról, hogy B.P. és P.B. az ismeretlen okból keletkezett hiányt miként próbálták eltüntetni: 14

Információ:

- 4 alkalmazott 2004. december és 2005. januári fizetését megemelték, a 684.760 Ft különbözetet azonban az érintettek nem vették fel, hanem a pénzt támogatásként befizették a kht. számlájára. - a 4 alkalmazottnak saját gépjármű használatot engedélyeztek, fiktív gépjármű útvonal nyilvántartás szerint 984.995 Ft jogosulatlan költségtérítést a kiadási pénztárbizonylat szerint P. Barnabás aláírásával kifizettek, de ezt az összeget az érintettek nem vették át. A két összeggel az M3-as Kht. közmunkaprogramja során felmerült hiányát pótolták. A 2005.február 15-én tartott értekezleten T.J. a könyvvizsgáló segítségével megbeszélte az érintettekkel a törvényesség látszatának érdekében felvetett megoldási javaslatokat. A megbeszélésekről P. Barnabás hangfelvételt készített. Másnap a hangfelvétel másolatával és egyéb okirati bizonyítékokkal feljelentést tett a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon. T. J. 2005. február 24-én feljegyzést készített a megyei közgyűlés elnökének, amelyhez csatolta a könyvvizsgálói jelentést is. Azt kérte az elnöktől, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket és kezdeményezzen eljárást az M3-as Kht. Közmunkaprogramjában résztvevő vezetőkkel szemben. A vádirat szerint azonban T. J. a két értekezleten a cégvezetők által feltárt és beismert bűncselekményekről konkrétan nem tájékoztatta Juhászné Lévai Katalint és törvényi kötelezettsége ellenére feljelentést sem tett a tudomására jutott bűncselekmények miatt. T. J. számára nyilvánvaló volt, hogy bűncselekmény történt és erről mint hivatalos személy szerzett tudomást. A megoldási javaslatok kidolgozására utasítás és a tevékeny részvétel alkalmas volt a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására. P. B. feljelentése nyomán P. B-t és B. P-t 2010-ben, illetve 2012-ben jogerősen elítélték ugyanezzel az esettel összefüggésben sikkasztás bűntette és magánokirathamisítás vétsége miatt. Mindketten pénzbüntetést kaptak. A pénzbüntetés egyébként - többek között a megrováshoz, próbára bocsátáshoz, közérdekű munkához hasonlóan - nem kerül bele az erkölcsi bizonyítványba és az illető nem számít büntetett előéletűnek. Az érintettek a jogerős döntéssel automatikusan mentesülnek a hátrányos jogkövetkezmény alól. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II. 36. 14.B.2309/2013

Emberölés

2015.05.06.

09.00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek.

15

Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon az utolsó szó jogán a vádlottak beszélhetnek.

Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II. 36. 2.B.1280/2010

terrorcselekmény bűntette

2015.05.06.

9.00

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és 16

jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. S. a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét 17

tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak 18

nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik.

GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Soproni Járásbíróság B.20/2014. K. M.

halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset 2015. gondatlan okozásának vétsége 6.

május 09.30

A vádirat szerint a vádlott 2013. szeptember 7-én a délelőtti órákban Sopronban dolgozott, majd 13 óra körül a tulajdonában álló Lada típusú személygépkocsival Sopronból a 85. számú főúton lakóhelyére indult. A vádlott derült, száraz időben, 28 C hőmérsékletben, mindkét irányban erős forgalom mellett közlekedett. A vádlottnak szemből közlekedett az Iveco gyártmányú autóbusszal a megengedett 70 km/h sebesség helyett 88-90 km/h sebességgel. Az autóbusz a közlekedésre alkalmas állapotú volt, de érvényes műszaki átvizsgálással nem rendelkezett. Az autóbusz ülései – a vezetőülés kivételével – biztonsági derékövvel voltak felszerelve, melyre, illetve azok kötelező használatára az ülések melletti üvegen piktorgram hívta fel a figyelmet. Az autóbusz sofőrjének vezetői engedélyének érvényessége 2013. augusztus 29-én lejárt. Az autóbuszban jobb és bal oldalon 13 sorban 2-2 ülés volt, ahol összesen 15 fő utas utazott. Minden utas egy-egy kettes ülésen helyezkedett el, valamennyi karfa lehajtott állapotban volt. A vádlott Vitnyéd és Kapuvár között közlekedett mintegy 72-76 km/h sebességgel, közlekedése során figyelme oly mértékben lanyhult, hogy gépjárműve irányítását is elmulasztotta, amely miatt az autó jobb oldalon kezdett lehaladni az útról, majd teljes terjedelmével az úttest melletti füves útpadkára haladt, ahol optikai oszloppal is ütközött. Ezt észlelve a vádlott hirtelen balra kormányzást alkalmazott, amelynek hatására a személygépkocsi kezdett visszatérni az úttestre. A személygépkocsi sebessége eközben 49-53 km/h-ra csökkent. Amikor a személygépkocsi bal oldali kereke a terelővonalat átlépte, az autóbusz mintegy 14 méterre közelített, a vádlott pedig ekkor jobbra kormányzást alkalmazott. A személygépkocsi ezt a kormánymozdulatot még követni nem tudta, továbbra is balra tért és nekiütközött a 87 km/h sebességgel közlekedő autóbusz bal oldalának. 19

Az autóbusz jobb oldali kerekeivel az útpadkán haladt, majd hirtelen balra kormányzástól az úttestre visszatérve erősen balra sodródott, végül jobb oldalára dőlve bal oldalon lecsúszott az úttestről. Az ütközés következtében az utasok közül kilenc fő az autóbuszból kiesett. A balesetben az autóbusz két utasa életét vesztette, hét fő nyolc napon túl gyógyuló – egy fő maradandó károsodással járó - sérüléseket szenvedett, hat utas és az autóbusz vezetője nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlott a balesetben szintén nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A baleset következtében mind a vádlott által vezetett személygépkocsi, mind az autóbusz közlekedésre alkalmatlan állapotba került. Az autóbusz utasai a biztonsági övet nem használták, a vádirat szerint a sérültek halála, illetve a sérültek nyolc napon túli gyógytartamú sérülései becsatolt biztonsági öv esetén elmaradt volna. A vádirat szerint a baleset azért következett be, mert a vádlott figyelmetlensége miatt nem az úttesten közlekedett és hirtelenszerű kormánymozdulatával vezetéstechnikai hibát vétett, magatartásával az autóbusz közlekedését akadályozta és balesetet okozott. A vádlott – 1987-ben szerzett - „B” kategóriás vezetői engedélyét a helyszínen elvették. A vádirat szerint a közlekedési baleset súlyos következményeihez közrejátszott, hogy az autóbusz utasai az ülőhelyeken egyrészt nem szabályosan foglaltak helyet, másrészt biztonsági öv becsatolásával magukat nem rögzítették. A vádirat szerint az autóbusz sofőrje vezetéstechnikai hibát vétett, amely miatt azonban büntetőjogi felelőssége nm állapítható meg. Folytatólagos tárgyalási határnap, a bíróság szakértők meghallgatásával folytatja a bizonyítási eljárást. Információ: dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected] GYULAI TÖRVÉNYSZÉK Gyulai Törvényszék 14.B.79/2015. számú büntetőügy T. L. vádlott és Előre kitervelten, aljas célból, Tárgyalás 08 óra 30 perc társa több ember sérelmére elkövetett időpontja: emberölés bűntette és más 2015. május 06. bűncselekmények Első tárgyalás A röviden összefoglalt vádirati tényállás szerint I. r. T. L. vádlottnak és M. A. sértettnek 2009-ben T. N. nevű gyermeke született. Az I. r. vádlott féltékeny volt a sértett korábbi barátjára, J. Cs-re. Összeköltözésük után az I. r. vádlott agresszívebbé vált, a sértettet többször megverte, aki emiatt véget vetett a kapcsolatuknak, és a gyermekükkel a szüleihez költözött. Az I. r. vádlott az ezt követő héten erőszakkal magával vitte a gyermeküket, akit ettől kezdve ő nevelt. A sértett ezután újból szorosabb kapcsolatba került J. Cs-val. Időközben M. A. gyermekelhelyezési pert indított, melyben szakértői vizsgálatot rendeltek el. A vizsgálaton megjelent M. A. és édesanyja, M. G. I., és J. Cs. sértett, valamint I. r. vádlott és T. N.. Ezután a gyermek M. A-val távozott Magyarbánhegyesre. Az I. r. vádlott szintén odament. M. A., J. Cs., M. G. I. és az élettársa, L. J., valamint T. N. a házban voltak, mikor az I. r. vádlott megérkezett. Az I. r. vádlott féltékenység, illetve azon félelme miatt, hogy a gyermekük M. A-nál kerül elhelyezésre, már korábban elhatározta, hogy J. Cs. és M. A. sértetteket megöli. Amikor az I. r. vádlott belépett a nappaliba, J. Cs. az udvarra ment. M. A. a nappaliban, M. G. I. és L. J. a konyhában voltak. M. A. sértett J. Cs. után ment, de az I. r. vádlott a gyermekkel a karjában követte őket. Az I. r. vádlott az udvaron a pisztoly csövét először M. A-re tartotta, majd J. Cs. után ment, és háton lőtte J. Cs-t, aki összecsuklott. Egy másik lövése célt tévesztett. T. N. a házba szaladt. Az I. r. vádlott a lövés zajára kirohanó M. G. I-re is rálőtt, majd M. A., L. J. sértettekre is. Ezt követően az I. r. vádlott a földön ülő M. A-hoz lépett, és ismét rálőtt. Mindezek után az I. r. vádlott felvette a gyermeket, majd vele együtt távozott. M. G. I. és J. Cs. sértettek a helyszínen elhaláloztak. 20

Információ

Az I. r. vádlott a gyermekkel Békéscsabára hajtott. Közben felhívta a volt élettársát, II. r. T. M. vádlottat, hogy menjen be a gyermekért Békéscsabára. Az I., a II. r. vádlott és M. S. Békéscsabán találkoztak. A II. r. vádlott beült az I. r. vádlott gépkocsijába, ahol beszélgettek, majd a II. r. vádlott az I. r. gépjárművének vezető ülésébe ült vissza, és T. N-ral hazaindult. A II. r. vádlott útközben megállt, és – tudva, hogy a gépkocsiban lévő lőfegyvert az I. r. vádlott bűncselekményhez használta – a pisztolyt az I. r. vádlott utasításának megfelelően egy hídról a vízbe dobta. Az I. r. vádlott beszállt a M. S. által vezetett kocsiba, és közölte, hogy lelőtte M. A. családját. Ezután az I. r. vádlott a rendőrségen feladta magát. dr. Bagdi Árpád Gyula sajtószóvivő 20/3782317 [email protected]

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 115.

F. M. Á.

Információ:

közúti baleset gondatlan május 6. okozásának vétsége

8.30

A Kaposvári Járásbíróság 2 év 4 hónap fogházbüntetésre és 3 év 6 hónap járművezetéstől eltiltásra ítélte a 42 éves vádlottat. A tényállás lényege szerint a vádlott Várda irányából Juta felé haladva áttért a szemközti forgalmi sávba és a szemben közlekedő gépkocsikkal ütközött. Az egyik sértett a helyszínen életét vesztette, míg többen maradandó fogyatékossággal gyógyuló módon sérültek. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

MISKOLCI TÖRVÉNYSZÉK bíróság, helyszín Miskolci Törvényszék Csernely, Kissor út 1.

F.A. vádlott

Aljas indokból, különös 2015. május 9:00 kegyetlenséggel elkövetett 6. emberölés bűntette

Helyszíni tárgyalást tart a bíróság az aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt indult büntetőügyben Csernelyen. A vádirat szerint a sértett és a vádlott között több éve alkalmi szexuális kapcsolat volt. Egy este a vádlott a sértetthez ment szintén szexuális kapcsolat létesítése okán, amikor a vádlott a sértettet bántalmazta, ruháját leszakította, illetve akarata ellenére közösült vele. A sértettnek a vádlott cselekménye következtében nagy számú – több mint 50 rendbeli –, az egész testére kiterjedő zúzódásos és hámsérülései keletkeztek. A sértett a bántalmazás következtében elhalálozott.

Információ:

Miskolci Törvényszék 06-46/815-249

21

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. tárgyalóterem

Dr. E.L. és 2 társa

Csalás bűntette

2015. 05.06.

13.00

A vádirat szerint dr. E.L és társai 210 magánszemélynek és gazdasági társaságnak csalás bűntettével, több mint 2 milliárd forint kárt okoztak, melyből 871 millió forint térült meg. A bíróság folytatja a bizonyítási eljárást. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 16. számú tárgyalóterem dr. L. E. vádlott és 50 Költségvetési csalás bűntette 2015. május 09.30 társa és más bűncselekmények 04., 06. óra Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint Dr. L. E. ideg-elmegyógyász végzettségű, I. r. vádlott Hódmezővásárhelyen praktizált, és feladati közé tartozott többek között fogyatékossági támogatások igénylése kapcsán szakorvosi igazolások kiállítása. A vádlott 2001 szeptembere és 2010 decembere közötti időszakban számos betege, valamint a betegei által megnevezett, számára ismeretlen személyek részére - azok jogtalan haszonszerzése érdekében - olyan valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat állított ki, amelyek megalapozták, hogy az igénylők jogosulatlanul jussanak fogyatékossági támogatáshoz. Ezekben az esetekben a vádlott nem végezte el az ilyenkor szokásos szakmai vizsgálatokat és teszteket, hanem ezek hiányában, ismerve a támogatás iránti igény jogtalanságát igazolta azt, hogy a juttatást jogosulatlanul igénylő személyek alacsony IQ-val rendelkeznek. Az igazolást kiállítani kért vádlottak a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokkal az esetek nagy részében Dr. F. M. háziorvost keresték fel abból a célból, hogy az a valótlan tartalmú, I. r. vádlott által adott szakorvosi igazolások és az érintettek nyilatkozata alapján állítson ki részükre egy a fogyatékossági támogatás igényléséhez szükséges beutalót. IV. r. vádlott 13 esetben bírt tudomással arról, hogy a szakorvosi igazolás valótlan tartalmú volt, és hogy az igénylő valótlan tartalmú nyilatkozatot tett előtte a jogosultság megállapítása érdekében. Ezt követően a fogyatékossági támogatást igénylő 49 vádlott a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat és beutalókat a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez benyújtotta, majd az eljáró ügyintéző az egészségügyi iratokat az Országos Orvosszakértői Intézet Szakértői Bizottságának megküldte. A bizottság a csatolt valótlan tartalmú, hitelesnek tekintett okiratok alapján minden esetben megállapította, hogy az igényt előterjesztő vádlottak fogyatékosak, melyre tekintettel a Magyar Államkincstár a fogyatékossági támogatás rendszeres folyósításáról rendelkezett. A fogyatékossági támogatások jogosulatlan igénybevétele folytán a magyar állami 22

költségvetést az esetek döntő többségében 1 millió és 2,5 millió forint közötti kár érte, amely csupán egyetlen esetben, egy kisebb összeg vonatkozásában térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még több tárgyalást tart. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló T. G. és 3 társa

nyereségvágyból elk. 2015. május 08.30 emberölés bűntette és más 6. bcs.

A sértett 2011. 08. 02-án délután betért a T. T. sörözőbe, azonban ittassága miatt már nem szolgálták ki. A sértett távozott a sörözőből, ahonnan követte őt II.r. és IV.r. vádlott. A közelben lévő buszmegállóhoz érve IV.r. vádlott összeszólalkozott a sértettel, majd tenyérrel a jobb arcfelén megütötte. Ezt követően a sértett és a IV.r. vádlott dulakodni kezdtek, aminek egy járókelő vetett véget. A sértett a bántalmazás következtében hámhiánnyal járó 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. II.r. vádlott 2011. augusztus 02-ról 03-ra virradó éjjel azzal az elhatározással, hogy a sértettől pénzt szerez, felkereste éjjel III.r. vádlottat, hogy menjenek nyúlják le a sértettet. A vádlottakhoz csatlakozott I.r. vádlott is. Mikor a sértett házához értek, I.r. vádlott mondta III.r. vádlottnak, hogy álljon kint a ház előtt figyeljen, míg ők bemennek II.r. vádlottal a sértett házába. A kapun lévő kallantyú nyitható volt, a bejárati ajtó pedig erős nyomás után nyitható volt. Miután I.r. és II.r. vádlottak bementek a sértett házába a szobában lévő szekrénysorban értékek után kutattak. A sértett észlelte a lakásában tartózkodó vádlottakat és rájuk szólt, hogy hagyják és segítségért is kiáltott. II.r. vádlott rászólt a sértettre, hogy maradjon csöndben, I.r. vádlott pedig szájon ütötte a sértettet, majd a II.r. vádlott a szobában lévő franciaágyon hanyatt fekvő sértett lefogta, míg I.r. vádlott közepes erővel megragadta a sértett nyakát és leszorította addig, amíg a sértett meg nem fulladt. Miután a vádlottak észlelték, hogy a sértett meghalt, elrendezték a sértettet az ágyon, mintha aludna, majd elhagyták a lakást. III.r. vádlottnak nem mondták el, hogy megölték a sértettet. A sértett halála a nyak tartós, néhány percig tartó legalább közepes erejű megragadása, leszorítása miatti fulladás következménye. Folytatólagos tárgyalás – tanú, szakértő kihallgatása.

Információ:

Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected] 23

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 23. sz. tárgyaló B.230/2015. H. Cs.né

Életveszélyt okozó testi sértés bűntette 2015. május 08,30 és más bűncselekmény 6. óra

A törvényszék az ügyben első tárgyalást tart, amelyen a vádlott és a tanúk kihallgatása, valamint a szakértő meghallgatása várható. A vádirati tényállás lényege szerint: H. Cs.né vádlott 2014. évben hajléktalanként, életvitelszerűen V.-n tartózkodott más hajléktalan társaival együtt, akikkel közösen, napi rendszerességgel nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. A rendszeres szeszes ital fogyasztás H. Cs.né vádlott életvezetésébe beépült, alkoholfüggősége orvosilag igazolható. H. Cs.né vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban rendszeresen kötekedő, agresszív magatartást tanúsított, amely a közvetlen környezetéhez tartozó személyek testi bántalmazásában, késsel történő fenyegetésében is megnyilvánult. H. Cs.né vádlott és a V.-n szintén hajléktalanként élő L. Z. T. sértett között 2006. évben élettársi kapcsolat alakult ki, naponta rendszeresen együtt fogyasztottak szeszes italt, ennek során H. Cs.né vádlott L. Z. T. sértettet ittas állapotban többször bántalmazta, megverte. L. Z. T. sértett a bántalmazások miatt feljelentést nem tett annak érdekében, hogy élettársa, H. Cs.né vádlott a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülje. H. Cs.né vádlott és L. Z. T. sértett a 2014. július 15. napjáról 2014. július 16. napjára virradó éjszakát szokásos éjszakai tartózkodási helyükön, egy elhagyatott bányaépületben töltötték. H. Cs.né vádlott és L. Z. T. sértett a tartózkodási helyükön 2014. július 16. napján a délelőtti órákban közösen bort fogyasztottak, amelytől mindketten szeszes italtól befolyásolt állapotba kerültek. A bor elfogyott, emiatt H. Cs.né vádlott L. Z. T. sértettel összeveszett, H. Cs.né vádlott L. Z. T. sértettet magára hagyta, és a 11 óra 30 perckor induló vonattal korábbi barátjához, B. Z. sértetthez V.ról H.-re utazott azért, hogy tőle pénzt, illetve szeszes italt szerezzen. H. Cs.né vádlott 2014. július 16. napján 12 óra 30 perc körüli időben érkezett meg B. Z. sértett házához, B. Z. sértett azonban nem tartózkodott otthon. H. Cs.né vádlott B. Z. sértett házánál korábban többször megfordult, így a ház kulcsát az általa ismert rejtekhelyről megszerezte, és a házba bement, ahol lefeküdt aludni. B. Z. sértett 13.00 óra körüli időben hazaérve észlelte az alvó H. Cs.né vádlottat, de nem keltette fel. H. Cs.né vádlott 14.00 óra körüli időben felébredt, ekkor B. Z. sértett a vádlottat felelősségre vonta, hogy miért ment be a házába engedély nélkül, amikor ezt már korábban megtiltotta. H. Cs.né vádlott a felelősségre vonás miatt ittas állapotban rátámadt B. Z. sértettre, a sértett és a vádlott egymást lökdösték, majd H. Cs.né vádlott a konyhaasztalról felvett egy kést és B. Z. sértett felé a késsel hadonászott. B. Z. sértett védekezésként felkapott egy husángot és azzal H. Cs.né vádlott kezéből a kést kiütötte. B. Z. sértett H. Cs.né vádlottat kezénél fogva a házból az udvarra kirángatta, miközben H. Cs.né vádlott ordítozva szidalmazta B. Z. sértettet. H. Cs.né vádlott a ház előtt, az udvaron felkapott egy botot és a ház 120 cm x 130 cm-es egyszárnyú ablakát a bottal kitörte, amellyel B. Z. sértettnek kb. 4.000,- forint kárt okozott. H. Cs.né vádlott ezt követően B. Z. sértett házának udvarát elhagyta, és szitkozódva a vasútállomás irányába 24

elment. B. Z. sértett rendőri intézkedést kért, mert tartott attól, hogy H. Cs.né vádlott ismételten megtámadja. A rendőrjárőr H. Cs.né vádlottat a vasútállomáson igazoltatta, és arra hívta fel, hogy B. Z. sértettet ne keresse fel. H. Cs.né vádlott által B. Z. sértett udvarán tanúsított kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás alkalmas volt arra, hogy azt a szomszédok, illetve a ház előtt a közterületen közlekedők észleljék, és bennük riadalmat, megbotránkozást keltsen. B. Z. sértett zaklatás vétsége, illetve magánlaksértés vétsége miatt magánindítványt nem terjesztett elő. H. Cs.né vádlott H.-ről V.-ra a 2014. július 16. napján 18.00 órakor induló vonattal visszautazott, ahol a bányatelepen, L. Z. T. sértettel közös tartózkodási helyként használt, elhagyatott épületben találkozott, majd együtt a v.-i SPAR Áruházhoz mentek. H. Cs.né vádlott és L. Z. T. sértett szokásos tartózkodási helye volt még más hajléktalan személyekkel együtt V.-án, a SPAR Áruház előtti park, ahonnan kiindulva az áruházban vásárló személyektől 100 forintot kéregettek, az így megszerzett pénzen szeszes italt vásároltak és azt közösen megitták. L. Z. T. sértett a SPAR Áruház előtti ligetes parkban hajléktalan ismerőseitől 2 liter bort szerzett, amelyet H. Cs.né vádlott, K. G. sértett további hajléktalan személyek társaságában – 19.00 óra körüli időben elfogyasztottak. A szeszes ital elfogyasztása közben az ittas állapotban lévő H. Cs.né vádlott összeveszett L. Z. T. sértettel, és őt tettleg bántalmazta. H. Cs.né vádlott K. G. sértettel is szóváltásba került, akit két alkalommal, kézzel megütött. K. G. sértett a bántalmazás következtében olyan csekély fokú, horzsolásos jellegű testi sérülést szenvedett, hogy emiatt orvoshoz nem fordult, az őt ért könnyű testi sértés miatt magánindítványt nem terjesztett elő. H. Cs.né vádlott által forgalmas közterületen tanúsított kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást és riadalmat keltsen. A SPAR Áruház előtti ligetes parkból 19.00 óra körüli időben több hajléktalan személy eltávozott, ahol csak az erősen ittas állapotban lévő H. Cs.né vádlott és L. Z. T. sértett maradtak. H. Cs.né vádlott 19.00 óra és 22.00 óra közötti időben L. Z. T. sértettel tovább veszekedett, és a parkban, egy diófánál, a földön fekvő L. Z. T. sértettet a fején, a bal szemtájékon közepes erővel megrúgta, majd a sértett hátizsákjában tartott, ismeretlen pengehosszúságú kést magához vette és L. Z. T. sértettet a köldöktől jobbra 2 centiméterre, kétszer kis, közepes erővel hasba szúrta. Ezt követően H. Cs.né vádlott L. Z. T. sértettet a diófánál magára hagyva, a bányaterületen lévő szálláshelyére ment, míg a sértett a K. G. sértett által szálláshelyként használt, a v.-i vasútállomáson lévő elhagyott, ún. bakterházba távozott, ahol K. G. sértettnek 23.00 óra körüli időben elmondta, hogy az ittas állapotban lévő H. Cs.né vádlott megszúrta őt. K. G. sértett felajánlotta L. Z. T. sértettnek, hogy kihívja a mentőket, de a sértett ezt elutasította, mert tartott attól, ha ő kórházba kerül, akkor H. Cs.né vádlottat becsukják, amiért megszúrta őt. L. Z. T. sértett az éjszakát K. G. sértett szállásán töltötte, majd 2014. július 17. napján, a reggeli-délelőtti órákban K. G. és L. Z. T. sértettek közösen a SPAR Áruházhoz mentek, ahol találkoztak H. Cs.né vádlottal. H. Cs.né vádlott és L. Z. T. sértett a napot együtt töltötték, és 15.00 óra körüli időben ismételten a SPAR Áruházhoz érkeztek meg, ahol K. G. sértett arra akarta rábeszélni L. Z. T. sértettet, hogy menjen orvoshoz, mert rosszul néz ki, de ezt L. Z. T. sértett ismételten elutasította. H. Cs.né vádlott ezt a beszélgetést hallotta és azt mondta L. Z. T. sértettnek, hogy ne menjen orvoshoz, mert akkor őt becsukják. Mivel L. Z. T. sértett egészségi állapota tovább romlott, a hasfalon áthatoló szúrt sebből a nagycseplesz kb. 15 centiméter hosszan kilógott, ezért H. Cs.né vádlott és L. Z. T. sértett 17 óra 35 perc körüli időben a v.-i mentőállomásra mentek segítséget kérni, ahonnan a mentő L. Z. T. sértettet a Veszprém Megyei Csolnoki Ferenc Kórházba szállította, ahol a beszállítás után megműtötték.

25

L. Z. T. sértettnek a bántalmazás és szúrások következtében a bal szem körüli lágyrészek vérbeszűrődésében és a köldöktől jobbra 2 rendbeli, 2 centiméteres szúrt sebben megnyilvánuló sérülései keletkeztek. A mellkashoz közeli szúrt sérülésből elhalás jeleit mutató cseplesz részlet (hashártya-kettőzet) türemkedett ki. A mellkashoz közeli szúrt sérülés megnyitotta a hasüreget és a vastagbél savós hártya borítékát (serosa) sértette, amely életveszélyes sérülés volt. Ennek gyógytartama meghaladja a 8 napot. A sérülés következményeként fertőzés és következményes veseelégtelenség alakult ki, a tényleges gyógytartam elérheti, meghaladhatja a 6 hónapot. A sérülés műtéti ellátása során sérült egy verőér, amely a műtéti kockázati körbe tartozó szövődményként értékelhető. A verőér sérülését csak a sértetlen lép eltávolítását követően tudták ellátni. A lép eltávolítását követően kialakult állapot maradandó fogyatékosságként értékelhető. A maradandó fogyatékosságként értékelhető állapot a szúrt hasi sérülés miatt szükséges műtét kockázati körébe tartozó szövődményével (verőér sérülés) áll okozati összefüggésben. Amennyiben a művesekezelés 6 hónapot meghaladó időtartamban szükséges, ez súlyos egészségromlásként értékelhető. A gyógykezelés elmaradása esetén L. Z. T. sértett halála bekövetkezhetett volna. A hasüregi fertőzés és veseelégtelenség kialakulásában meghatározó, döntő szerepe volt annak, hogy L. Z. T. sértett nem azonnal, hanem a sérülés elszenvedését követő napon késő délután jelentkezett orvosi ellátásra. H. Cs.né vádlott nyilvánvalóan felismerte. hogy L. Z. T. sértett hasának késsel történő, kis-közepes erejű kétszeri megszúrása a hasüreget megnyithatja, és ez a sértettnél életveszélyes sérüléseket okozhat, azonban a vádlott az eredmény iránt közömbös maradt. H. Cs.né vádlottnál személyiségzavar és krónikus alkoholizmus állapítható meg, amely nem érinti a beszámítási képességét, azt nem zárja ki és nem is korlátozza. Kóros részegség, vagy annak a csökevényes volta nem volt megállapítható. Nem volt megállapítható olyan pszichiátriai kórkép sem, amely H. Cs.né vádlott beszámítási képességét érintette. H. Cs.né vádlott képes volt arra, hogy a cselekménye következményeit felismerje, és ennek a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. A fenti tényállás alapján a Veszprémi Megyei Főügyészség 1 rendbeli, életveszélyt okozó testi sértés bűntette, valamint 2 rendbeli garázdaság vétsége miatt emelt vádat H. Cs.né vádlottal szemben. A főügyészség a vádlottal szemben börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását, a vádlott közügyek gyakorlásától való eltiltását, továbbá a nyomozás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezését indítványozta. Információ:

dr. Laczkó Henriett sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Nagykanizsai Járásbíróság P. Z.

Rablás bűntette

2015. 05.07.

8.30

A vád szerint a vádlott 2013. január elsején Pat településen egy egyedül élő idős, beteg asszony otthonába jutott be illetéktelen módon. A sértettet azzal fenyegette, hogy adja oda a pénzét, különben megöli, le fogja szúrni. Mikor a sértett segítségért akart kiabálni, a vádlott egy ruhadarabot tömött a szájába, majd összekötözte a kezét és magára hagyva a sértettet elvitte a nő 140.000 forintját.

26

Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Zalaegerszegi Járásbíróság R. J. és társa

Információ:

Adócsalás bűntette

2015.05. 4.,6., és 8-a

9.00

I. Az I. rendű vádlott 2010. október elejéig egy zalai község polgármestere volt, a II. rendű vádlott pedig a helyi önkormányzat dolgozója volt. Az I. rendű vádlott a 2007. január 1. napjától 2010. szeptember 15. napjáig terjedő időszakban a közmunkásként, valamint az eseti jelleggel foglalkoztatott munkavállalók munkabérét oly módon fizettette ki, hogy részükre vagy más személyek részére átmeneti segély megállapításáról és kifizetéséről rendelkezett, de a határozatban megjelölt összegeket munkabérként kapták a munkavállalók. A kifizetéseket az I. rendű vádlott szóbeli utasítása alapján az önkormányzat pénzügyi előadója végezte, míg a kifizetett munkabért az I. rendű vádlott utasítására a II. rendű vádlott számolta el segélyként, elkészítve a segély kifizetéséről rendelkező határozatot. A határozatok egy része az I. rendű vádlott nevében, a II. rendű vádlott által hitelesítve került kiállításra, míg másik részüket az I. rendű vádlott saját kezűleg írta alá. Az önkormányzat 2007. évben 2.022.075,- Ft-ot, 2008. évben 3.221.600,- Ft-ot, 2009. évben 2.935.235,- Ft-ot, 2010. évben 1.032.500,- Ft-ot fizetett ki munkabérként. azt átmeneti segélyként feltüntetve. Az I. rendű vádlott ezen magatartásával a magyar állam adóbevételét összesen 1.695.121,- Ft-tal csökkentette. II. Az önkormányzat nevében az I. rendű vádlott egy elnyert pályázat folytán előlegfizetési kérelmet nyújtott be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, melynek alapján az előleget átutalták az önkormányzat elkülönített számlájára. Az I. rendű vádlott - annak ellenére, hogy tudott arról: a támogatási előleget csak a pályázat céljaira lehet felhasználni - 2010. szeptember hónapban több alkalommal utasította az önkormányzat pénzügyi előadóját összesen 24.846.025,- Ftnak az önkormányzat számlájára utalására. E számláról az I. rendű vádlott utasítására különböző jogosultak számára történtek átutalások. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

27

2015.05.07. (CSÜTÖRTÖK) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Sz. E.

Információ:

Testi sértés bűntette

2015.05.07.

10:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 februárjában Sz. E. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint Sz. Erzsébet és élettársa R. Z. sértett 2013 októberében Bojt településen közösen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztottak, melytől az esti órákra ittas állapotba kerültek. Szóváltás alakult ki közöttük, mely tettlegességig fajult. Ennek során a vádlott egy konyhakéssel mellkason szúrta a sértettet. A vérző sérülése miatt a sértett hívta ki a mentőket, akik kórházba szállították a férfit. Bár a sértett sérülése 8 napon belül gyógyult, reális esélye volt az akár életveszélyes sérülés bekövetkeztének is. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II. 36. 15.B.1856/2014

emberölés

2015.05.07.

08.30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: az I. r. vádlott 1994. körül ismerkedett meg a II. r. vádlottal, aki egyik bizalmasa lett, 1996. év során elsősorban testőri, sofőri feladatokat látott el az I. r. vádlott mellett. A III. r. vádlott az 1990-es évek elejétől különböző budapesti szórakozóhelyeket üzemeltetett, így került kapcsolatba az I. r. vádlottal, valamint a sértettel is. L. A. 1996. év során egy takarékszövetkezetet kívánt létrehozni, mely kapcsán több millió forintot kapott az I. r. vádlottól és a sértettől is. L. A. jelentős tartozást halmozott fel az I. r. vádlott és a sértett felé és még abban az évben tartozásai kiegyenlítése nélkül külföldre távozott. Ezt követően az I. r. vádlott és a sértett – a kölcsönadott pénzösszegek fejében – egyaránt jogot formáltak L. A-hoz köthető 3 budapesti ingatlan tulajdonjogára. Az I. r. vádlott közölte a sértettel, hogy mindenképpen igényt tart az ingatlanokra, mire a sértett kijelentette, hogy egy kivételével ő is ragaszkodik az ingatlanokhoz és akkor sem adja át azokat, ha az I. r. vádlott megöli, vagy megöleti őt. Ezt követően az I. r. vádlott elhatározta, hogy megöleti a sértettet és intézkedéseket tett az emberölés elkövetésének megszervezésére. A cselekmény előkészítésébe és végrehajtásába a II. r. és a III. r. vádlottat is bevonta. Az I. r. vádlott 1996. október 28. napján M. T-vel és annak ismeretlen társával kézigránátot dobatott egy a sértetthez köthető budapesti autószalonra és a mellette lévő pizzériára. A sértett az autószalonban több olyan gépjárművet helyezett el, melyet az általa biztosított kölcsönöket nem fizető adósok értékesítés végett adtak át a részére. Az I. r. vádlott rávette a III. r. vádlottat arra, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében segítséget 28

nyújtson a sértett megöléséhez oly módon, hogy információt szolgáltat a sértett napirendjére, tartózkodási helyére vonatkozóan. A cselekmény elkövetésének helyszínéül a III. kerületi Ladik utcát jelölték ki, ahova a sértett ügyintézés céljából ment volna. A helyszínt előzetesen felmérték és megtervezték a cselekmény végrehajtását is. Az I. r. vádlott a sértett megölése érdekében beszerzett egy lőfegyvert, amelyet átadott a II. r. vádlottnak. A III. r. vádlott telefonon tájékoztatta az I. r. vádlottat, hogy a sértett 1996. november 1-jén 11 órára megy a Ladik utcába. A helyszínen a sértett gépkocsijánál a II. r. vádlott a nála lévő lőfegyverrel célzottan fejen lőtte a sértettet, aki a helyszínen életét vesztette. A III. r. vádlottat a helyszínről tanúkénti kihallgatása végett a rendőrségre szállították. A III. r. vádlott a nyomozó hatóság előtt tett tanúvallomásában tudatosan téves személyleírást adott az elkövetőről. Az ügyészség az I. r. vádlottat felbujtóként, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettével, a II. r. vádlottat előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével, a III. r. vádlottat bűnsegédként, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettével vádolja. A Fővárosi Törvényszék 2013. február 10-én hozott az elsőfokon ítéletet. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra utasította.

Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság XIX., Kossuth tér 7. 9.B.879/2010

különösen nagy okozó csalás

kárt 2015.05.07.

9.00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott az 1990-es években Németországban gyémántok értékesítésével foglalkozott. A későbbiekben annak érdekében, hogy jogtalanul jelentős pénzösszegekhez jusson, elhatározta, hogy azt gyémánt-értékesítési és befektetési tevékenység végzésének ürügyén, az ügyfelek megtévesztése útján szerzi meg. Az I. r. vádlott az általa létrehozott üzleti konstrukcióban előbb előbb az Atlantis-Contor Kft., majd később a DT Diamond Rt. és a Diamond Trade Kft. képviseletében eljárva a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek részére jelentős hozamot garantáló gyémánt adásvételi, és meghatározott időre szóló visszavásárlási ajánlatot tett. A befektetési tevékenység hirdetése, a szerződéskötések, majd ezt követően az ügyfelekkel való kapcsolattartás során a gyémántok származása, a gyémántok értéke és azok értéknövekedése tekintetében a vádlott a sértetteket megtévesztette, a visszavásárlási szerződésben megjelölt garantált értéknövekedés megfizetésére módja és reális lehetősége nem volt, az szándékában sem állt. A sértettek számára ígért nyereséget Az I. r. vádlott kizárólag az általa e célból működtetett gazdasági társaságok újabb és újabb ügyfeleinek újabb és újabb befektetéséből származó bevételből tudta megfizetni. A PSZÁF 2004. november 23-án kelt határozatában megállapította, hogy a DT Diamond Rt. a felügyelet engedélye nélkül befektetési tevékenységet folytatott, egyidejűleg a cég részére megtiltotta a tevékenység folytatását és a jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban büntetőeljárást kezdeményezett. A büntetőeljárással összefüggésben a DT Diamond Rt. tevékenysége jelentős sajtóvisszhangot kapott, melynek hatására a sértettek többsége egy időben igényelte a gyémántok szerződés szerinti értékesítését, illetve visszavásárlását, ezért a DT Diamond Rt. fizetésképtelenné vált. Az I. r. vádlott azonban nem hagyott fel a csalárd magatartásával és a „befektetési tevékenység” folytatásának érdekében a DT Diamond Rt. részvényeit 2005. január 17-én 29

500 Ft-ért értékesítette K. Tamás II. r. vádlott részére és ezzel egyidejűleg megalakította a Diamond Trade Kft-t. 2005 júniusát követően a nagy nyilvánosság számára is nyilvánvalóvá vált a gyémántok tényleges értéke és a befektetés valótlansága, így a továbbiakban a Diamond Trade Kft. tevékenysége ellehetetlenült. Az I. r. vádlott 2002. január 15-től 2004. december 29-ig terjedő időben közvetve, vagy közvetlenül legalább 626 sértettet legalább 1651 drágakő értékesítésével kapcsolatban ejtett tévedésbe és kötött gyémántértékesítési, gyémánt-visszavásárlási szerződést. Az ügyészség az I. r. vádlottat - 5 rb. különösen nagy kárt okozó üzletszerűen és 4 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, - 290 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen, 152 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, amely egy esetben kísérlet, - 328 rb. nagyobb kárt okozó üzletszerűen és 48 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, amely esetben kísérlet, - 3 rb. csalás bűntettével vádolja. A vádirat szerint a II. r. vádlott a DT Diamond Rt. megvásárlását követően 2005. január közepén az ügynökök előtt a bizalom fenntartása érdekében valótlanul azt állította, hogy ismeretlen bankszámláján 1 milliárd forintot meghaladó pénzösszeg áll rendelkezésére, ezáltal az ügyfelek kifizetése csak idő kérdése. Az ügyfelek részére azt a tájékoztatást adta, hogy a befektetések kifizetésére csak a DT Diamond Rt. megvásárlásával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek teljesítését követően kerülhet csak sor. Majd később arról tájékoztatta az ügyfeleket, hogy a kifizetések 2005 februárjában megkezdődnek. A II. r. vádlott a PSZÁF 2004. november 23-án kelt határozatában foglaltakra hivatkozva, a határozat tartalmát valótlanul saját érdekei szerint értelmezve felmondta a DT Diamond Rt. és a sértettek közötti visszavásárlási szerződéseket és felhívta a sértetteket, hogy a birtokukban lévő gyémántokat a DT Diamond Rt. részére értékesítsék. A gyémántok megvásárlásával kapcsolatban az eredeti befektetés 102%-ának megfelelő értékű ajánlatot tett azzal, hogy a szerződés szerinti hozam fennmaradó részét a gyémántok értékesítése után tudja majd kifizetni. Valójában a II. r. vádlottnak és a DT Diamond Rt-nek továbbra sem volt lehetősége a gyémántok megvásárlására, az a II. r. vádlottnak szándékában sem állt, valódi célja az ügyfelek gyémántjainak megszerzése volt. A sértettek részére a II. r. vádlott a gyémántok ellenértékét nem fizette meg, hanem valótlanul arról tájékoztatta őket, hogy bár az Rt. számláján nem áll rendelkezésre a vételár megfizetéséhez szükséges összeg, azonban a sértettek gyémántjainak értékesítése gyakorlatilag már megtörtént. Az ügyfelekkel történő kapcsolattartás során a kezdetekben úgy nyilatkozott, hogy azon ügyfelek akik a náluk lévő gyémántot nem adják le a DT Diamond Rt. részére, csak jelentős késéssel fogják megkapni befektetésük ellenértékét, később viszont már azt közölte, hogy amennyiben a gyémántokat nem adják át, úgy azokat soha nem fogják tudni értékesíteni. A befektetések kifizetésével, a leadott gyémántok ellenértékének megfizetésével kapcsolatos késlekedés vonatkozásában a II. r. vádlott tevékenysége során újabb és újabb kifogásokat talált ki, a sértetteket folyamatosan tévedésben tartotta, ily módon rábírta őket a birtokukban lévő gyémántok ellenérték nélküli átadására. A II. r. vádlott 2005. március 17-től 2006. november 16-ig terjedő időben 172 sértett megtévesztése útján 428 drágakövet vett át. Az ügyészség a II. r. vádlottat - 23 rb. különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, - 130 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, - 26 rb. csalás bűntettével vádolja.

30

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság III., Miklós u. 2. 212. 7.B.230/2012

foglalkozás körében 2015.05.07. elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége

08.30

A vádlottal szemben a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség 2012. február 13-án emelt vádat felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, 3 rb. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége, és kuruzslás vétsége miatt. A vádban foglalt egyik cselekmény szerint 2009 februárjában egy anya a Születésházban a vádlott közreműködésével szülte meg gyermekét. Az anya és az apa a vádlott rábírására azt a valótlan tartalmú nyilatkozatot tették, miszerint gyermekük a lakásukban született, ennek alapján a Budapest III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzata a születési helyre vonatkozóan valótlan tartalommal állította ki a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. A vád tárgyává tett másik cselekmény szerint a sértett eldöntötte, hogy gyermekét otthoni körülmények között hozza világra, ezért terhességének 35. hetétől kezdve terhes gondozásra többek között a Születésházba is járt. 2010. szeptember 3-án a sértett terminus túllépésben volt, egyéb okok miatt veszélyeztetett terhesnek minősült. A sértettnél a szülés során komplikációk léptek fel. A gyermek a klinikai halál állapotában született meg, újraélesztették, de nem sokkal később meghalt. A vád szerint a vádlott szándékosan szegte meg a foglalkozási szabályokat amikor a több szempontból is veszélyeztetett terhesnek minősülő sértett tervezett otthonszülését elvállalta, és amellett kitartott. Ezzel mind az anya, mind a magzat életét, egészségét közvetlen veszélynek tette ki. A vádlott a komplikációk észlelése után is kitartott a természetes úton való szülés mellett, és elmulasztotta a veszélyeztetett terhesnek minősülő anya intézetbe utalását, holott arra feltétlenül szükség lett volna. Egy másik vádpont szerint a sértett két gyermekét korábban a vádlott segítségével otthon szülte, és negyedik gyermekét is a vádlott segítségével akarta világra hozni. A sértett a terhesgondozás során csak a legszükségesebb vizsgálatokon vett részt, a kötelezően előírt laborvizsgálatokat nem teljes körűen végeztette el, a vizsgálatokat elutasította. A sértettnél streptococcus baktérium jelenlétét mutatták ki, amely antibiotikumos kezelést indukál és a magzatra veszélyforrást jelent. A sértett a vádlott tájékoztatása alapján a baktériumnak nem tulajdonított jelentőséget. A sértettnél 2010. május 17-én megindult a szülés, melynek során komplikációk léptek fel. A vád szerint a vádlott szándékosan nem tulajdonított jelentőséget a fertőzöttségnek, és azáltal, hogy az otthoni körülmények között történő szülés levezetését elvállalta szándékos foglalkozási szabályt szegett meg, és elmulasztotta azt a legalapvetőbb körülményt, hogy a tudomás szerzést követően neonatológus szakemberrel rendelkező mentőegységet haladéktalanul értesítsen. Ezen túlmenően elmulasztotta az újszülött állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, állapotát helytelenül mérte fel. Az újszülöttnél szakszerű légúti felszabadító tevékenységet nem végzett a vádlott, arra megfelelő eszköze sem volt, annak ellenére, hogy a leletek ismeretében reálisan számítani kellett volna a szövődmény kialakulására. Ennek elmulasztása foglalkozási szabályszegés, amely az újszülött életét, egészségét közvetlenül veszélyeztette, és ezzel elősegítette az irreverzibilis, központi idegrendszeri károsodás kialakulását. A szakemberek megérkezéséig az újszülött legalább 20 perces oxigén hiányos állapot után volt, ami visszavezethető arra, hogy elmaradt a légutak biztosítása. Ez időszakban okszerűen jöhetett létre az az agykárosodás, amely a későbbiekben maradandó fogyatékosság forrása lehet. Az újszülöttet kórházba szállították, ahol az eszméletlen állapotban lévő csökkent izomtónusú újszülöttet géppel lélegeztették, antibiotikumos kezelésben részesítették, és 31

lélegzését támogatták. A gyermek a baktérium okozta tüdőgyulladás, és szülés közbeni oxigénhiánya miatt 15 napot töltött kórházban, melyet az édesanyja kezeletlenül maradt fertőzése okozott. Egy másik vádpont szerint a sértettnél megállapították hogy a trombocita száma jóval alacsonyabb a normálisnál. Ez fokozott orvosi felügyeletet igényel, és szülés közben súlyos vérzékenységet okozhat. Mivel korábbi gyermekei is nagy súllyal születtek, alappal lehetett következtetni, hogy most is nagyobb súlyú gyermek fog születni. Miután a sértett és a vádlott találkoztak a szülés előtt, a sértett átadta valamennyi leletét a vádlottnak, aki az eredményektől függetlenül, annak kockázatát felmérve, elvállalta a szülés levezetését. A sértett Budapestre költözött, orvossal nem vette fel a kapcsolatot, csak a vádlotthoz járt vizsgálatokra. A sértett a szülés megindulásakor beköltözött a Születésházba. A szülés során komplikációk léptek fel. A gyermek cyanotikus, spontán nem légző asfixiás állapotban született. A vádlott sem az újszülött, sem az anya körül semmilyen tevékenységet nem végzett. A sértett férje értesítette a mentőket. Az újszülött állapotáról a vádlott csak annyit mondott az orvosnak, hogy az újszülött nem sírt fel. A gyermeknél nagyon súlyos keringési elégtelenség, keringési megállás lépett fel. A gyermeket klinikára szállították, ahol 22 napot töltött, melyből 7 napig gépi lélegeztetésen volt, maradandó fogyatékosság kialakulásának reális lehetőségével számolni kell. A vádlottnak számítania kellett volna a szövődményes szülésre, megelőző intézkedést kellett volna tennie, vérkészítményt kellett volna készenlétbe helyeznie, a műtéti készültség biztosításával együtt. A vádlottnak kötelezettsége lett volna a szülés megindulásakor, hogy mentőt hívjon. Azzal, hogy ennek a kötelezettségének nem tett eleget, szándékosan megszegte a foglalkozás szabályait, és a magzat, valamint a szülő nő életét, egészségét közvetlen veszélynek tette ki. Az újszülött a klinikai halál állapotában született, amely a vádlott által okozott tartós idegrendszeri károsodásra vezethető vissza.

Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II. 36. 12 B.794/2010

sikkasztás bűntette

2015.05.07.

08.30

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős 32

értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztettfogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. 33

A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik.

34

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Siófoki Járásbíróság Siófok, Kele u. 2. fszt. 19.

K.V.

prostitúció bűntette

elősegítésének

május 7.

9.00

A Siófoki Járási Ügyészség vádiratában a 38 éves I. r., és 47 éves II. r. vádlottakat azzal vádolja, hogy egy Balaton-parti bárban bordélyházat üzemeltettek. A vád szerint ebből fejenként kb. 600.00 forint bevételük volt. Folytatólagos tárgyalás. Információ:

Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz.II. adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő 2015.05. 07- .00 9 adócsalás bűntette és más 08. bűncselekmények

R.G.V. és négy társa

Az ügyészi vád szerint a vádlottak közül az I.r. vádlott 2007. decemberétől volt a Pécsi Női Kosárlabda Kft. ügyvezetője, mely kft. működtette az NB1-es pécsi női kosárlabdacsapatot. A kft. az általa szerződtetett játékosokkal egyrészt munkaszerződést, másrészt egy úgynevezett szindikátusi szerződést kötött, mely utóbbi szerződések tartalmazták a játékosok azon járandóságait, amelyről a játékosokkal megállapodtak. A munkaszerződésben a minimálbérhez közeli fizetések kerültek megállapításra. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeinek túlnyomó részét reklámbevételek adták, melyek után áfa fizetési kötelezettség állt fenn, míg jelentős mértékű vagyoni kötelezettségként jelentkeztek a cégnél a szindikátusi szerződések alapján fennálló kötelezettségek. A kft. ügyvezetője (az I.r. vádlott), valamint a cégben vezető tisztséget nem viselő, azonban a kft. működésében a gazdasági döntések meghozatalában ténylegesen szerepet vállaló II.r. vádlott ezért 2007. év végén elhatározták, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. megbízási keretszerződést köt a II.r. vádlott vezetése alatt álló gazdasági társasággal. A szerződés tartalma szerint a II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére marketing tevékenységet végez. Ténylegesen azonban ezen megbízási keretszerződés megkötésére azért került sor, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeit terhelő áfa fizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentse, illetve hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. a vele szerződtetett játékosoknak járó járandóságok jelentős része tekintetében a kifizetéseket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget kijátssza. A II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére a megbízási szerződésben meghatározott marketing tevékenységet nem végezte el, csupán a vele leszerződő játékosok részére a személyi alapbéren kívüli összegeket fizette ki járulék levonása 35

nélkül, majd hogy ő is mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól, a cége könyvelésébe valótlan tartalmú számlákat állított. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. összesen több, mint 400 millió forintot utalt át a II.r. vádlott cége részére, aki erről marketing tevékenység címen állított ki számlákat. A valótlan tartalmú számlákkal összesen több, mint 80 millió forint áfa adóhiányt okoztak a vádlottak a költségvetésnek. A vádlottak cselekménye az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntettének a megállapítására alkalmas, mely bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.

Információ:

A bíróság a tárgyalást folytatja. További tárgyalási határnapok: május 14., május 19., május 21., május 26., május 28. Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa

Bűnszervezetben elkövetett 2015. május 9.00 óra csalás bűntette, ún. „Takszöv- 05., 07. ügy”

Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) fszt. 8. számú tárgyalóterem M. L. vádlott és társa

Dolog elleni erőszakkal 2015. május 08.00 elkövetett lopás bűntette 07. óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint M. L. I.r. vádlott és társa, R. A. II.r. vádlott 2014. július hó 20. napján Szegeden, a Bartók téren leparkoltak, majd előzetes megbeszélésüknek megfelelően elindultak egy belvárosi ékszerüzlet felé, hogy onnan ékszereket hozzanak el. Az üzlethez megérkezve, I.r. vádlott a helyszínt figyeléssel biztosította, míg társa az üzletbe bement, és a bejárattal szemben lévő üvegvitrint az abban található nyakláncok megszerzése érdekében megütötte, mire az lezuhant a javító pultra. R. A. II.r. vádlott a vitrint végül felemelte és a földhöz vágva összetörte, majd onnan jogtalanul eltulajdonított nyolc darab, összesen 643.510,- forint értékű nyakláncot, majd a 36

helyszínről I.r. vádlottal együtt távozott. A cselekménnyel okozott kárból 244.590,forint megtérült, mivel sikerült lefoglalni 3 db nyakláncot egy szentesi zálogházból. Az üzletben keletkezett mindösszesen 830.465,- forint rongálási kár kapcsán a sértett polgári jogi igényt terjesztett elő. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló O. I.

költségvetési szerv önálló 2015. május 09:0 intézkedésre jogosult 7. 0 dolgozója által üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette Vádlott 2005-2008-ig terjedő időben a Tatai Edzőtáborban lebonyolított különböző rendezvények kapcsán számos alkalommal nyújtott a rendezvény szervezőjének jogosulatlanul kedvezményeket. Információ:

Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected]

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. 1. em. 101. sz. tárgyaló B.111/2015. Cs. P.

Életveszélyt okozó testi sértés bűntette

2015. május 09,00 7. óra A törvényszék az ügyben első tárgyalást tart, amelyen a vádlottak és a tanúk kihallgatása, valamint a szakértő meghallgatása várható. A vádirati tényállás lényege szerint: Cs. P. vádlott 2012 decemberében költözött Romániából Magyarországra, E.-ben vállalt munkát, azóta életvitelszerűen belföldön tartózkodik, s testvérével együtt O.-ban lakik. Cs. P. vádlott elhatározta, hogy 2014. március 22. napján megünnepli a születésnapját, ezért az esti órákban – ismerősei, F. P. I., T. L. és B. N., valamint testvére, Cs. Gy. tanúk társaságában – szórakozni indult. Cs. P. vádlott és társasága először az o.-i K. 37

presszóban mulatott, amelynek során a vádlott ismeretlen mennyiségű szeszes italt fogyasztott, majd éjfél körül valamennyien taxival átmentek Z.-re, ahol a művelődési házban éppen zenés-táncos rendezvényt tartottak. Az éjszaka folyamán szórakozás közben Cs. P. vádlott további szeszes italokat fogyasztott, ezért, s mivel 2014. március 23. napján, a hajnali órákban már felvetődött, hogy hazaindulnak, a vádlott 03.15 óra körüli időben kiült levegőzni a művelődési ház főbejárata mellett lévő beton virágláda szélére, ahol rövid ideig vele tartózkodott F. P. I. tanú is, aki később visszament a diszkóba. Ekkor Cs. P. vádlottól néhány méterre, a főbejárat előtti járdarészen álldogált barátjával, W. A. sértettel együtt K. R. Sz. sértett, aki további társukkal, V. B. tanúval együtt – szintén korábbi közös italozást követően – ugyancsak éjféltájt kezdett szórakozni a diszkóban. K. R. Sz. sértett dohányzás közben háttal állt az épület bejáratának, a vele szemben álló W. A. sértettel beszélgetett, amelynek során K. R. Sz. sértett részéről az is elhangzott, hogy egy ismerőse idegesíti őt. Ezt a kijelentést a K. R. Sz. sértett háta mögött ülő Cs. P. vádlott meghallotta, s – noha nem ismerte a sértetteket – úgy értette, hogy a kijelentés rá vonatkozik. A hallottakon Cs. P. vádlott felháborodott, felállt a helyéről, s a beszélgető sértettekhez közelebb lépve, indulatos hangon felelősségre vonta őket, azt kérdezve, hogy „Én idegesítelek benneteket?”, majd a választ meg sem várva, előbb ököllel erőteljesen W. A. sértett álla felé ütött, aki elhajolt, ezért arcát csak súrolta az ütés, amelynek hatására a sértett még így is megtántorodott. Ezt követően Cs. P. vádlott ököllel, szemtájékon közepest meghaladó erejű ütést mért K. R. Sz. sértett bal arcfelére, amelytől a sértett földre esett és közepes erővel a betonozott járdába ütötte a fejének jobb oldalát a falcsonti területen és fültájékon. A bántalmazás következtében földre esett K. R. Sz. sértett arca, orra vérezni kezdett, s füléből is vér csorgott, W. A. sértett pedig barátja bántalmazását látva megpróbált elmenekülni, azonban Cs. P. vádlott meg akarta rúgni, de nem találta el a távozó sértettet. Miután tettét követően Cs. P. vádlott a helyszínről eltávozott, a szórakozóhelyről kifutó V. B. tanú sietett a zavartan viselkedő K. R. A. sértett segítségére, akit később W. A. sértettel együtt a z.-i lakására hazakísértek. Hazaérve K. R. Sz. sértett állapota rosszabbra fordult, ezért hozzá testvére, K. R. tanú mentőt hívott, amely a sértettet 04 óra 25 perckor a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházba szállította. Cs. P. vádlott elfogására 2014. március 23. napján 08.00 órakor került sor az o.-i tartózkodási helyén. K. R. Sz. sértett a bántalmazás következtében arcának bal oldalán, a szem környéki lágyrészeket is érintő duzzanatot és bevérzést, a bal szem kötőhártya alatti szövetében bevérzést, a jobb falcsonti régióban lágyrész duzzanatot szenvedett, jobb fülének dobhártyája átszakadt, a dobüregben bevérzés keletkezett, s füléből véres agyvíz csorgott. K. R. Sz. sértettnél az agy homloklebenyének fehérállományában zúzódás jött létre, a bal arcüreg elülső és oldalsó falán, a csontos szemkeret oldalsó-felső részén törés, a bal arcüregben vérömleny alakult ki. E sérülések közül a zúzódásos jellegű lágyrész sérülések 8 napon belül gyógyulnak, a többi sérülés azonban külön-külön és összességében is 8 napon túli gyógytartamú, a tényleges gyógytartam 2 hónapra tehető. Az agyzúzódás mint életfontos szerv sérülése életveszélyes sérülés. Józan állapotú elkövetőt feltételezve Cs. P. vádlott nyilvánvalóan felismerte, hogy a sértett arcára mért közepest meghaladó erejű ökölütéstől a földre zuhanó sértettnek akár életveszélyes koponyasérülést is okozhat, mely eredmény iránt közömbös maradt. W. A. sértett az őt ért súroló ökölütés következtében a nyaka bal oldali részén a bőr elszíneződésévei járó sérülést szenvedett, azonban ezzel összefüggésben a vádlott ellen nem terjesztett elő magánindítványt. A fenti tényállás alapján a Veszprémi Megyei Főügyészség 1 rendbeli, életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat Cs. P. vádlottal szemben. 38

A főügyészség Cs. P. vádlottal szemben börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását, a vádlott közügyek gyakorlásától való eltiltását, továbbá a nyomozás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezését indítványozta. Információ:

dr. Laczkó Henriett sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

39

2015.05.08. (PÉNTEK) PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz.II. adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő 2015.05. 07- .00 9 adócsalás bűntette és más 08. bűncselekmények

R.G.V. és négy társa

Az ügyészi vád szerint a vádlottak közül az I.r. vádlott 2007. decemberétől volt a Pécsi Női Kosárlabda Kft. ügyvezetője, mely kft. működtette az NB1-es pécsi női kosárlabdacsapatot. A kft. az általa szerződtetett játékosokkal egyrészt munkaszerződést, másrészt egy úgynevezett szindikátusi szerződést kötött, mely utóbbi szerződések tartalmazták a játékosok azon járandóságait, amelyről a játékosokkal megállapodtak. A munkaszerződésben a minimálbérhez közeli fizetések kerültek megállapításra. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeinek túlnyomó részét reklámbevételek adták, melyek után áfa fizetési kötelezettség állt fenn, míg jelentős mértékű vagyoni kötelezettségként jelentkeztek a cégnél a szindikátusi szerződések alapján fennálló kötelezettségek. A kft. ügyvezetője (az I.r. vádlott), valamint a cégben vezető tisztséget nem viselő, azonban a kft. működésében a gazdasági döntések meghozatalában ténylegesen szerepet vállaló II.r. vádlott ezért 2007. év végén elhatározták, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. megbízási keretszerződést köt a II.r. vádlott vezetése alatt álló gazdasági társasággal. A szerződés tartalma szerint a II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére marketing tevékenységet végez. Ténylegesen azonban ezen megbízási keretszerződés megkötésére azért került sor, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeit terhelő áfa fizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentse, illetve hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. a vele szerződtetett játékosoknak járó járandóságok jelentős része tekintetében a kifizetéseket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget kijátssza. A II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére a megbízási szerződésben meghatározott marketing tevékenységet nem végezte el, csupán a vele leszerződő játékosok részére a személyi alapbéren kívüli összegeket fizette ki járulék levonása nélkül, majd hogy ő is mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól, a cége könyvelésébe valótlan tartalmú számlákat állított. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. összesen több, mint 400 millió forintot utalt át a II.r. vádlott cége részére, aki erről marketing tevékenység címen állított ki számlákat. A valótlan tartalmú számlákkal összesen több, mint 80 millió forint áfa adóhiányt okoztak a vádlottak a költségvetésnek. A vádlottak cselekménye az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntettének a megállapítására alkalmas, mely bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. A bíróság a tárgyalást folytatja. További tárgyalási határnapok: május 14., május 19., május 21., május 26., május 28. 40

Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz.II. tárgyalóterem Közösség elleni uszítás 2015. 05.08. bűntette

N.Z. és 2 társa

Információ:

8 30

A Siklósi Járásbíróság 2014. október 2-án kelt ítéletével I.r., II.r. és III.r. vádlottakat társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért I.r. vádlottat 90.000 forint pénzbüntetésre ítélte, II.r. és III.r. vádlottakat egy-egy évre próbára bocsátotta. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása röviden: Az I.r. vádlott 2013. november 24 és 2014. január 3. napjai között számítógépén keresztül napi rendszerességgel internetezett, ennek során a www.kitartas.net weboldalról kétfajta plakátot töltött le, melyeket 60-60 példányban – fekete-fehér színben, A/4-es méretben – nyomtatott ki a nyomtatójával. A plakátok egyikén egy katonai egyenruhás személy volt látható, amint a jobb kezében kivont kardot tart, bal kezében pedig, egy a ruháján Dávid csillagot viselő férfi alakot lógat a pajeszánál fogva. Az ábra alatt a CSATLAKOZZ A HARCHOZ! WWW.KITARTAS.NET felirat állt, a másik plakát közepén Európa térképének kontúrja szerepelt egy halálfejjel, valamint azzal a felirattal, hogy „Több bevándorló, kevesebb munka, több adó, romló közbiztonság.”, illetve azzal a felhívással, hogy „Állítsd meg a járványt!” A képen három, Közép-Európa felé mutató nyíl is látható, Afrika, KözelKelet, illetve Kína felirattal. A kép felett Ébresztő!, míg alatta a www.kitartas.net felirat volt látható. 2014. január 4-én a vádlottak megállapodásuknak megfelelően Siklóson 18.00 órakor találkoztak és 18.45 óráig a város frekventált helyein tapétaragasztóval ragasztották ki a plakátokat. A vádlottakat a Siklósi Rendőrkapitányság járőre e közben intézkedés alá vonta, és a náluk lévő, még ki nem ragasztott plakátokat, valamint a tapétaragasztót lefoglalta. A vádlottaknak a másokkal szemben – valamely nemzeti, illetve vallási csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása miatt – tanúsított fenti, kihívóan közösségellenes magatartása alkalmas volt arra, hogy a plakátot észlelő, az adott csoporthoz tartozó személyek körében riadalmat keltsen. Az elsőfokú ítélet ellen az I.r. vádlott fellebbezett, az ő vonatkozásában tart nyilvános ülést a Pécsi Törvényszék másodfokú tanácsa. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II. 93. 14.B.2309/2013

Emberölés

2015.05.08.

09.00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban 41

megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon ítélethirdetés várható.

42

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló B. G.

nyereségvágyból elk. 2015. május 08.30 emberölés bűntette és más 8., 13., 15. bcs.

A vádlott a sértett sérelmére már korábban követett el bűncselekményt (rablás bűntettét). A fenti irat tanulmányozásakor a vádlott megjegyezte a sértett lakcímét. A vádlott a vele szemben, a fenti cselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetéséből 2013. 12. 28án szabadult. 2014. január elején a vádlott megismerkedett későbbi élettársával. Egyikőjük sem dolgozott, mindennapos megélhetési gondjaik voltak. Emiatt és a féltékenységi problémáik miatt 2014. 02. 03-án összevesztek és ezért a vádlott a délelőtti órákban B-ről T-ra utazott, hogy a középiskolai bizonyítványait beszerezze, valamint a barátaival találkozzon. A vádlott 02. 03-án és 04-én csavargott és tízemeletes épületek lépcsőházaiban aludt. A vádlottnak 2014. 02. 05-én eszébe jutott, hogy a sértett elleni korábbi ügyben – hatályon kívül helyezés folytán – megismételt eljárásban a bíróság 2014. 02. 17-re tűzött ki tárgyalást, ezért elhatározta, hogy felkeresi a sértettet és beszél vele az ügyről. A sértett ajtót nyitott a vádlottnak, aki bemutatkozott neki és elmondta, hogy miért jött. A sértett ekkor kiabálni és közben hátrálni kezdett a lakás belseje felé. A vádlott követte az idős sértettet és a kisszobába lökte. A vádlott ezután a földön fekvő 73 éves sértettet a közepes erőt meghaladó erővel bántalmazta, legalább hat alkalommal a fején ököllel megütötte. Ezután a vádlott a sértett nyakára rátekert egy narancssárga sálat, melyet olyan nagy erővel szorított, hogy a nyaki pajzsporc mindkét oldali szarvának törése, bevérzése és a nyelvcsont törése következett be. A sértett halála a nyak megragadását, valamint vérbelehelést követő fulladás következtében jött létre, azt a nyak fojtása és az agy oxigénhiányos károsodása okozta. A halál és az elszenvedett sérülések között közvetlen, kizárólagos és egyenes okozati összefüggés áll fenn. A vádlott által elkövetett ölési cselekmény véghezvitele szükségtelen brutalitással és rendkívüli embertelenséggel történt, azt a vádlott emberi mivoltából kivetkőzve követte el. Első tárgyalás – vádlott, tanúk, szakértők kihallgatása.

Információ:

Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság R. J. és társa

Adócsalás bűntette

43

2015.05. 4.,6., és 8-a

9.00

Információ:

I. Az I. rendű vádlott 2010. október elejéig egy zalai község polgármestere volt, a II. rendű vádlott pedig a helyi önkormányzat dolgozója volt. Az I. rendű vádlott a 2007. január 1. napjától 2010. szeptember 15. napjáig terjedő időszakban a közmunkásként, valamint az eseti jelleggel foglalkoztatott munkavállalók munkabérét oly módon fizettette ki, hogy részükre vagy más személyek részére átmeneti segély megállapításáról és kifizetéséről rendelkezett, de a határozatban megjelölt összegeket munkabérként kapták a munkavállalók. A kifizetéseket az I. rendű vádlott szóbeli utasítása alapján az önkormányzat pénzügyi előadója végezte, míg a kifizetett munkabért az I. rendű vádlott utasítására a II. rendű vádlott számolta el segélyként, elkészítve a segély kifizetéséről rendelkező határozatot. A határozatok egy része az I. rendű vádlott nevében, a II. rendű vádlott által hitelesítve került kiállításra, míg másik részüket az I. rendű vádlott saját kezűleg írta alá. Az önkormányzat 2007. évben 2.022.075,- Ft-ot, 2008. évben 3.221.600,- Ft-ot, 2009. évben 2.935.235,- Ft-ot, 2010. évben 1.032.500,- Ft-ot fizetett ki munkabérként. azt átmeneti segélyként feltüntetve. Az I. rendű vádlott ezen magatartásával a magyar állam adóbevételét összesen 1.695.121,- Ft-tal csökkentette. II. Az önkormányzat nevében az I. rendű vádlott egy elnyert pályázat folytán előlegfizetési kérelmet nyújtott be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, melynek alapján az előleget átutalták az önkormányzat elkülönített számlájára. Az I. rendű vádlott - annak ellenére, hogy tudott arról: a támogatási előleget csak a pályázat céljaira lehet felhasználni - 2010. szeptember hónapban több alkalommal utasította az önkormányzat pénzügyi előadóját összesen 24.846.025,- Ftnak az önkormányzat számlájára utalására. E számláról az I. rendű vádlott utasítására különböző jogosultak számára történtek átutalások. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

44