A 19. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

1 / 38

A 19. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.05.05-05.10. 2014.05.05. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla N. J.

Információ:

Emberölés bűntette

2014.05.05.

09:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 januárjában N. J. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete és közveszély okozása bűntettének kísérlete miatt 7 év 6 hónap börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés, illetve enyhítés érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint N. J. vádlott Sárospatakon lakott és vagyoni okok miatt neheztelt a közvetlen szomszédságában élő V. Jnéra és annak mozgáskorlátozott férjére. Ennek ittas állapotában hangot is adott. 2012 szeptemberében az esti órákban lakóépülete előkertjében lévő földgázvezetékre rácsatlakoztatott egy műanyag csövet, melyen keresztül gázt vezetett a csonktól nem messze levő szomszéd ház pincéjébe. A sértett házaspár észlelte a gáz szagot. Az asszony látta, amikor a vádlott a saját udvarán kihúzza a csövet a pince szellőzőjéből. Ekkor felelősségre vonta a vádlottat, aki csak annyit válaszolt, hogy locsolni akar. A sértett értesítette a rendőrséget. A TIGÁZ szakembere mérései alapján megállapította, hogy a sértetti ház pincéjében az alsó robbanási határértéket jelentősen meghaladó gázkoncentráció állt be, amely elektromos szikra, nyílt láng hatására felrobbanhatott volna. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla R. T. + 1 fő

Életveszélyt okozó testi sértés 2014.05.05. bűntette

10:30

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 februárjában R. T. I.r. vádlottat testi sértés bűntette miatt 4 év 3 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. B Cs. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Mindkét vádlott büntetése 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen I. II.r. vádlottak védői felmentés érdekében fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 szeptemberében Sajónémeti község egyik kocsmájában italozott I és II.r. vádlott, akik barátok voltak. Az esti órákban érkezett a helyiségbe V. N. sértett, aki haragos viszonyban volt I.r. vádlottal. A vádlottak nem sokkal éjfél előtt távoztak a kocsmából, de megbeszélték, hogy a sértettet bevárják, I.r. vádlott az egyik tuja mögé elbújik, majd onnan kiugorva a nála lévő bicskával megszúrja haragosát. Így is történt. A hasüreg megnyitásával járó szúrt sérülés közvetetten életveszélyes sérülést okozott a

2 / 38

Információ:

sértettnek. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla L. R.

Információ:


13:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 márciusában L. R. vádlottat testi sértés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 4/5 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 júliusában O. D. sértett Borsodnádasd településen haladt hazafelé, amikor odaértek az utcán tartózkodó L. R. és testvére L. A. házához. A vádlott és a sértett között korábban magánéleti okok miatt nézetkülönbség volt, melyre utalva a vádlott megszólította a sértettet. A két férfi között szóváltás, vita alakult ki majd verekedni kezdtek, melynek során a vádlott egy karóval fejbe vágta a sértettet. A sérülés miatt a sértett 2012 júliusának első két hetét kórházban töltötte. Koponya sérülése közvetetten életveszélyesnek minősült. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla L. F.


14:30

A Miskolci Törvényszék 2013 februárjában a cselekménysort két fázisra bontotta, a vádlottat az emberölés bűntette kísérletének vádja alól felmentette, ugyanakkor bűnösnek mondta ki segítségnyújtás elmulasztásának vétségében, ezért őt 1 év fogházbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Ezt az ítéletet másodfokon a Debreceni Ítélőtábla 2013 júniusában hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2014 februárjában L. F. vádlottat testi sértés bűntette miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság a megismételt bizonyítási eljárás alapján a következő tényállást állapította meg. A vádlott és V. I. sértett évek óta ismerik egymást, ivócimborák voltak. A sértett még 2011-ben 1000-2500.- Ft közötti összeget adott kölcsön italra a vádlottnak, aki azonban ezt nem ismerte el. 2012 márciusában a vádlott és a sértett is

3 / 38

Információ:

ittas állapotban voltak. L. F. Méra településen lévő házában üvegcsörömpölést hallva észlelte, hogy az ablakon át egy sapkát viselő személy dugja be a fejét. A vádlott ekkor egy fanyéllel a férfi fejére vágott, mire az a fejét visszahúzta, meghátrált. A vádlott ekkor ismerte fel V. I. sértettet, aki a korábbi tartozásra utalva kérte a pénzét. Ezen összeszólalkoztak. Majd a sértett újra bedugta fejét a kitört ablakon, a vádlott pedig a fanyéllel újabb ütést mért a férfi fejére. V. I. sértett meghátrált, eltávolodott az épülettől és a füves udvaron összeesett. L. F. odament a sértetthez, aki újra a pénzét követelte, mire vádlott többször megütötte őt a fanyéllel. A sértett ezek után már csak mozgolódott, köhögött. A vádlott kérte a húgát, hogy hívja a rendőrséget a támadás miatt, de a sértett bántalmazásáról nem tett említést. A vádlott ezek után elment újra italozni. Ott érte a hír, hogy a lakásán várják a rendőrök. A sértett sérülései összességükben 8 hét alatt gyógyultak. A halálos eredményt kizárólag az idejekorán alkalmazott mentős, orvosi és intézeti szaksegítség hárította el. Mindezek ellenére V. I. sértett megbocsátott a vádlottnak. Ugyanakkor 100.000.- Ft polgári jogi igényt terjesztett elő. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla U. A. J.

Zaklatás bűntette

2014.05.05.

10:00

Az elsőfokon eljárt Budai Központi Kerületi Bíróság 2012 novemberében U. A. J. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett zaklatás bűntette, testi sértés bűntettének kísérlete, garázdaság bűntette miatt 8 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor a rongálás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. B. I. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt 100 óra fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkabüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2013 decemberében I.r. vádlott büntetését 300 óra közérdekű munkabüntetésre enyhítette, melyet fizikai munkakörben kell letölteni. A közügyektől eltiltásra és a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezést a bíróság mellőzte. A vádlottat az ellen 1 rb. zaklatás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet ellen a vádlott terhére az ügyész a felmentés miatt, a vádlott bűnösségének további 1 rb. zaklatás vétségében való megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott miután nem tudott beletörődni abba, hogy élettársával kapcsolata megszűnt, 2010 februárjában mobiltelefonon 70 db sértő, fenyegető üzenetet küldött, illetve személyesen zaklatta a nőt. 2010 decembere és 2011 februárja között ittas állapotban, több alkalommal fenyegetőleg lépett fel volt élettársával szemben. Annak féltestvére és I.r. vádlott között dulakodás alakult ki, a buszmegállóban trágár kifejezésekkel illette a nőt, annak számítógépét és nevelt gyerekeinek számítógépes játékát összetörte . 2012 februárjában italozás közben I. és II. r. vádlott között dulakodás alakult ki. A vádlottak kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy a jelenlévőkben megbotránkozást, riadalmat keltsen. Első nyilvános ülés.

4 / 38 Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 93. 14.B.2309/2013

Emberölés

2014.05.05.

9:00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére,

5 / 38

ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. vádlott K.T. R.

ügy emberölés bűntette

időpont 2014. május 5. 9 óra

Folytatódik az élettársát megölő férfi büntetőpere A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott a házassága mellett szerelmi viszonyt tartott fenn a sértettel 1992. óta. E kapcsolatból 1997-ben közös gyermekük is született, akit azonban a sértett egyedül nevelt, a vádlott a gyermek eltartásához sem járult hozzá. A vádlott kisebb-nagyobb megszakításokkal, de fenntartotta a sértettel a kapcsolatát, viszont a házasságának anyagi okokból történő felbomlását követően sem költözött össze a sértettel. A vádlott a házassága felbontását követően egy másik nővel élt együtt, akitől szintén született gyermeke. A vádlott ezen élettársi viszony alatt is tartotta a kapcsolatot mind a volt feleségével, mind a sértettel. Miután az élettársi viszony megszakadt, vádlottnak nem volt hova mennie, igy 2010. év nyarán a sértett fogadta be a lakásába. A vádlott és a sértett közötti kapcsolat az együttélés alatt hamar megromlott. A sértett egyre többet dolgozott, hogy el tudja tartani a családot, míg a vádlott az egészségi állapota miatt nem dolgozott, rokkant nyugdíjas volt és a rokkant nyugdíjából inkább a volt feleségénél lévő gyerekeit támogatta. A volt feleség támogatása miatt, illetve a kölcsönös féltékenykedéseikből adódóan rendszeresek voltak a viták, veszekedések közöttük, mely során a vádlott többször bántalmazta is a sértettet. A sértett ezek miatt a kapcsolat megszakítását fontolgatta. 2012. májusában a sértett megismerkedett egy szegedi férfivel, akivel többször találkozott is. 2012. nyarán a vádlott tudomást szerzett e kapcsolatról és ettől kezdve a sértettet elszámoltatta, a telefonján átnézte a hívásokat, illetve ellenőrizte, hogy merre megy, mit csinál. Ezen a sértett felháborodott, mely további veszekedéseket eredményezett. Mivel a sértett nem tagadta a találkozásait, illetve az arra irányuló szándékát, a vádlott ezen veszekedések alkalmával azzal fenyegette meg többször is a sértettet, hogy ha továbbra is találkozik a férfival, akkor meg fogja ölni. A sértett azonban továbbra is tartotta a kapcsolatot az ismerősével. 2012. december 8. napján szintén e miatt volt vádlott és sértett között vita,

6 / 38

veszekedés, mely során a sértett felszólította a vádlottat, hogy költözzön el. A tettlegesség elkerülése érdekében a sértett végül rendőri intézkedést kért. 2012. december 14. napjára a vádlott a volt feleségével és a vele közös gyermekeivel szervezett találkozást a hétvégére, melyet azonban december 14. napján délelőtt lemondott. Amikor december 14. napján (pénteken) 20 óra tájban a sértett hazaért, a vádlott éppen a volt feleségével beszélt nyájasan telefonon, melyet a sértett szóvá tett. Ezen összeszólalkoztak, ordítottak egymással, mely során lökdösték is egymást. A vita közben az is elhangzott a vádlott részéről, hogy ha a sértett a munkára hivatkozva Szegedre utazik, akkor őt is és a férfit is ki fogja nyírni és a közös gyermeküket árvává teszi. A hangos vitatkozás, lökdösődés közepette a vádlott a konyhában élezés miatt kikészített 23,5 cm pengehosszúságú, sötétbarna bakelit nyelű kést a jobb kezébe kapta és a közös hálószobájukban felülről lefelé irányuló mozdulattal, a kést kisujj felőli pengetartással fogva a sértettet nagy erővel a mellkasán, a jobb kulcscsont alatt megszúrta. Ezt követően a vádlott az előszoba szekrényében lévő 70 cm hosszúságú baseballütőt ragadta magához és azzal a szúrás miatt a szobában, a fotelbe leülő sértettet nagy emberi erővel, fentről lefelé irányuló mozdulattal, több alkalommal fejbe vágta úgy, hogy az ütések a sértett homlokának bal oldalát érték. A sértett a bántalmazás következtében 2012. december 14. napján 23-24 óra közötti időben elhalálozott. Amikor a vádlott észlelte, hogy a sértett meghalt, a sértett testét egy pléddel letakarta, a kést és a baseball-ütőt a vértől megtisztította és a kést a konyhaszekrénybe, míg a baseball ütőt az előszoba szekrénybe elrejtette. Ezt követően a vádlott felment az udvarról nyíló melléképület padlására, ahol egy 10 cm pengehosszúságú késsel hasba szúrta magát. A szúrás azonban nem hatolt be a hasüregbe és gyógytartama 8 napon belüli volt. Mivel a sértett az általában hajnali 3 órakor megkezdett munkát december 15. napján nem kezdte meg, a munkatársai keresni kezdték, mely során a lányát is felhívták telefonon. Így aztán az elhalt sértettet a gyermeke, találta meg, aki 21 órától szintén a lakásban tartózkodott, de 21 óra 30 perctől a saját szobájában tv-t nézett, majd aludt. Az előzetes letartóztatásban lévő vádlottal szemben az ügyészség börtön kiszabását indítványozza. Ítélethirdetés még nem lesz. Információ: elérhetőségek +36-20-3730790 Dr. Sárközy [email protected] Szabolcs sajtószóvivő SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Járásbíróság Tárgyalás helye: Szekszárdi Törvényszék Szekszárd, Dózsa Gy. U. 2. Fszt/9. tárgyaló B.546/2011. Közokirat-hamisítás bűntette 2014.05.05. M.Sz. I.r. vádlott és 27 társa Iregszemcsei „cégtemető” ügye: ítélethirdetés

13:00

7 / 38

Információ:

A vád szerint II.r. vádlott hirdetéseket adott fel különböző fórumokon, mely szerint adóssággal terhelt cégeket vásárolna. Így került kapcsolatba a vádban eladóként szereplő személyekkel. A IV.-V.-VI.r. vádlottak közvetítői feladatokat láttak el, melynek során beszervezték a vevőket illetve az új tagként belépő személyeket, akik nevüket adták a fiktív ügyletekhez, köztük az I.r. vádlottat is, míg a III.r. ügyvéd vádlott készítette el a fiktív társasági szerződés módosításokat, üzletrész adásvételi szerződéseket, bejegyzési kérelmeket. A vevők illetve új belépő tagok ügyletenként 8.000,- - 10.000,- Ft ellenszolgáltatásban részesültek az okiratok aláírásáért, de a vásárolt cégek továbbműködtetése egyik vevő vádlottnak sem állt szándékában. Az eladók általában 200.000,- Ft körüli összeget fizettek az ügyletért, melyet a közvetítő vádlottak és az ügyvéd vádlott osztott el egymás között. Az I.r. vádlott vásárolta meg a legtöbb fizetésképtelenség határán álló céget a többi új belépő taggal együtt, melynek során a társasági szerződésmódosítások alkalmával az I.r. vádlott által megadott iregszemcsei cím került bejegyzésre a cégnyilvántartásba. A társasági szerződésmódosítások fiktívek voltak abban az értelemben, hogy a belépő tagok szándéka kizárólag a szerződések aláírásáért kapott pénz megszerzése, míg a kilépő tagok szándéka a társasággal együtt járó kötelezettségeiktől történő megszabadulás, és az eladósodott társaságok megszüntetése előtti szokásos adóhatósági vizsgálat elkerülése volt. Dr. Kovács Ildikó sajtószóvivő 06-20-405-8180 [email protected]

8 / 38 2014.05.06. (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. Norbert

Információ:

hivatali visszaélés bűntette

2014. 05. 06.

09.00

Az elsőfokú bíróság a vádlottat a hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében. Az irányadó tényállás szerint a rendőr zászlós vádlott állományában teljesített szolgálatot, mint körzeti megbízott. Munkaköre ellátásához jogosultsággal rendelkezett a „robotzsaru” rendszer használatára. A vádlott könnyű testi sértés vétsége miatt feljelentést tett Cs.I. ellen. Az eljárás még aznap megindult, és a vádlottat tanúként hallgatták ki. Ezt követő napokban a vádlott a robotzsaru rendszerben – saját kódját és felhasználói nevét alkalmazva – figyelemmel követte az általa tett feljelentést követően indult eljárás minden mozzanatát, az ügy emlékeztetőjét, a védő kirendeléséről szóló végzést, előzetes letartóztatásáról szóló előterjesztést, szabadlábra helyezési rendelvényt, szabadulási igazolást, őrizetbe vételről szóló határozatot. A másodfokú bíróság döntés ellen a vádlott és védője nyújtott be másodfellebbezést, felmentés érdekében. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. Csaba János III. Lopás bűntette r.

Információ:

2014. 05. 06.

11.00

Az elsőfokú bíróság a III. r. terheltet – jogerősen – társtettesként elkövetett lopás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az irányadó – III. r. terheltet érintő – tényállás szerint 2011-ben a II. r. és a III. r. terheltek N.L. használatában lévő személygépkocsival I. r. vádlott lakásához mentek. Itt az I. r. vádlott csatlakozott a társaihoz, majd az autóval mindhárman a sértett házához mentek. A vádlottak a sértett tulajdonát képező fóliasátrakba bementek, majd az ott található elektromos kapcsoló dobozokat széttörték, és azokból 100.000,- forint értékű rézvezetéket eltulajdonítottak, majd másnap eladtak. A jogerős döntés ellen a Békés Megyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a III. r. terhelt terhére. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

9 / 38 DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla H. Lné + 4 fő

Vesztegetés bűntette

2014.05.06.

10:00

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 júliusában H. Lné I.r. vádlottat többrendbeli vesztegetés bűntette, többrendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és több rendbeli bűnsegédként, részben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. G. Cs. II.r. vádlottat többrendbeli vesztegetés bűntette, többrendbeli felbújtóként elkövetett csalás bűntette, többrendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és többrendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. S. G. III. r vádlottat többrendbeli vesztegetés bűntette, bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és többrendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélt. F. Cs. IV. r. vádlottat többrendbeli vesztegetés bűntette és többrendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. P. Gyné XXXV. r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétsége miatt 100.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék I.r.vádlottal szemben 170.000.-Ft, II.r. vádlottal szemben 30.000.-Ft, III.r. vádlottal szemben 130.000.- Ft, IV. r. vádlottal szemben 105.000.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. IV.r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője csalás vonatkozásában a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében, a hűtlen kezeléssel kapcsolatban téves jogi minősítés miatt, illetve a büntetés lényeges enyhítése céljából fellebbeztek. II.r. vádlott és védője részben felmentés, enyhítés illetve a szabadságvesztés felfüggesztése érdekében fellebbezett. III. vádlott részbeni felmentés és enyhítés érdekében fellebbezett. IV. r. vádlott és XXXV. r. vádlott felmentésért fellebbezett. A vádirati tényállás szerint I.r. vádlott 2006 márciusától az Eger és Környéke Takarékszövetkezet mezőkövesdi kirendeltségén dolgozott. 2008-tól kirendeltségvezetőként önállóan intézte a hitelfelvételekkel kapcsolatos feladatokat. I. és II.r. vádlott 2008 októberében megegyeztek abban, hogy a forgalom növelése érdekében II.r. vádlott ügyfeleket hoz a Takarékszövetkezetbe. I.r. vádlott pedig a kölcsön összegének 10-15 százalékát kéri azért, hogy a hitelkérelmekben tapasztalható hiányokat elnézze és szabálytalan kérelmezők esetében is kedvezően döntsön a hitel folyósításáról. II.r. vádlott több személyről tudott, akik 300.000.- és 500.000.- Ft közötti fogyasztási kölcsönt igényelne, de munkahellyel és rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek. III.r. vádlott nyújtott segítséget a hamis munkáltatói igazolások beszerzésében darabonként 15.000.- forintért. I.r. vádlott tudott arról, hogy az adósok és kezesek a törlesztő részleteket fizetni nem fogják, arra reális esélyük nincs, mindezek ellenére rendszeres haszonszerzésre törekedve együttműködött II. és III. r. vádlottakkal. 2008 novembere és 2009 februárja között a terheltek a vádiratban, összesen 14 vádpontban felsorolt és 35 személyt érintő bűncselekményt valósítottak meg. A fellebbezéssel nem érintett vádlottakat pénzbüntetésre és közérdekű munka büntetésre ítélte a bíróság. Esetükben az ítélet jogerős. Első nyilvános ülés.


Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem Sz. L.

Információ:


11.00

Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott testvére a vádlott élettársával korábban egyéjszakás kalandba keveredett. Miután ezt a vádlott megtudta, ittas állapotban rendszeresen veszekedett emiatt a testvérével. A vádlott 2013. március 7. napján vidéki házában italozott az élettársával, a testvérével és a barátjával. A vádlottra rátört a féltékenység, az udvaron a vádlott és a testvére veszekedni kezdtek, majd verekedtek, az első ütést a vádlott adta le. Amikor a verekedés hevében a vádlott alulra került, elővette a zsebkését és a testvérét egyszer a bal felkarján, egyszer a mellkasán megszúrta. A verekedőket sikerült szétválasztani, a sértett mondta a vádlott barátjának, hogy a vádlott megszúrta, de kerékpárra ültek és elmentek a közeli kocsmába. A sértett erősen vérzett, ezért a vádlott barátja mentőt hívott. A vádlott a sértettnek a mellkasi szúrással 8 napon túl gyógyuló, közvetlen életveszélyes sérülést okozott. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette (Btk. 164. § (1) bekezdés, (8) bekezdés I. fordulat) miatt 4 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla I. emelet 11. sz. tárgyalóterem M.L. rablás bűntette

2014. május 6.

10 óra 30

Dr.Tóth Sándor tanácsa – nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott 2010. június 23-án és július 10-én egy balatonszentgyörgyi takarékszövetkezeti fiókhoz ment, ahol az ügyféltérbe lépve egy fegyvernek látszó tárggyal az alkalmazottakat a pénz átadására szólította fel, majd az alkalmazottakat a fiók egyik helyiségébe zárta és távozott. A két alkalom során mintegy 12,3 millió forintot tulajdonított el a vádlott részben forintban részben

11 / 38

euróban. 2010. június 23-án hasonló módon egy gyenesdiási takarékszövetkezeti fiókot rabolt ki a vádlott, ez alkalommal 7,9 millió forintot és 1,2 millió forint értékű eurót tulajdonított el. 2010. augusztus 6-án a vádlott ismét ebbe a fiókba tartott, azonban az egyik alkalmazott felismerte az utcán közeledő vádlottat, felhívta rá a biztonsági őr figyelmét, illetve a bankfiók riasztóját is bekapcsolta. A biztonsági őr a fegyvert előre szegezve tartó vádlott belépésekor egy figyelmeztető lövést adott le, mire a vádlott menekülni kezdett. A biztonsági őr üldözni kezdte a férfit, azonban a vádlott megállt és felszólította az őrt az üldözés befejezésére és megfenyegette, hogy egyébként lelövi őt. 2010. augusztus 4-én egy alsópáhoki bankfiókot szándékozott a vádlott kirabolni, azonban az ügyféltérben az egyik alkalmazott észlelte, hogy a fegyver műanyag, amit kiabálva közölt is, így a vádlott felhagyott rablási szándékával és elmenekült. 2010. augusztus 19-én egy zalaszentiváni bankfiókhoz ment a vádlott, azonban az ott dolgozó alkalmazott észlelte, hogy a férfi nem ügyfél, ezért az ügyféltérbe vezető, elektromos vezérléssel működő belső ajtót nem nyitotta ki, így a vádlott távozott. A sikertelen rablást követően egy jánosházai bankfiókhoz ment, ahol a korábbi módszerrel 950.000 Ft-ot tulajdonított el. A vádlott a rablások során bérelt gépkocsival menekült el a helyszínekről, amelyek rendszámát minden alkalommal valótlanra lecserélt. A Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottat bűnösnek találta 2 rendbeli folytatólagosan, jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntettében, 1 rendbeli, jelentős értékre elkövetett rablás bűntettének kísérletében, 1 rendbeli fegyveresen elkövetett rablás bűntettében, 1 rendbeli rablás előkészületének vétségében, 2 rendbeli folytatólagosan és fegyveresen elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében, 5 rendbeli fegyveresen elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében és 2 rendbeli egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében, ezért őt életfogytig tartó fegyházbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra, valamint 15,9 millió forint vagyonelkobzásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban 20 év eltelte után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője részfelmentés, valamint enyhítés végett jelentett be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

elöljárói intézkedés 2014.05.06. elmulasztásának bűntette

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan

12 / 38

gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök

13 / 38

igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök

14 / 38

mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék B. Zsuzsanna B.111/2013.

hivatali befolyással 2014. május 09.00. üzérkedés bűntette 6. fszt. 23.

Folytatólagos tárgyalás: május 6. 9.00 órai kezdettel Folytatólagos tárgyalás a több vádpont szerinti cselekménnyel érintett B. Zsuzsanna vádlott ügyében, bizonyítási eljárás folytatása várható.


dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott S. Z. és 46 társa

ügy jövedékkel időpont 2014. május 6. visszaélés bűntette más és 8. 9 óra bűncselekmények

Perbeszédek az ablakmosós büntetőügyben A perbeszédekkel folytatódik a Kecskeméti Törvényszék dísztermében az a 47 vádlottas büntetőügy, melynek tárgya – többek között – bűnszervezetben elkövetett jövedékkel visszaélés bűntette. A vádirat lényege szerint a több szinten mozgó bűnszervezetben tevékenykedő vádlottak közreműködtek szélvédő mosó koncentrátumok felhasználásával magas alkoholtartalommal rendelkező szeszes italok előállításában és forgalmazásában. Információ: elérhetőségek +36-20-3730790 Dr. Sárközy [email protected] Szabolcs sajtószóvivő Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG Díszterem vádlott Cs. I. és társai

ügy kitartottság bűntette időpont 2014. május 6., és más 8. és 9. 8-30 óra bűncselekmények

Folytatódik a prostituáltak futtatásával vádoltak tárgyalása Folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a büntetőügy, melynek 24 vádlottját – többek között – kitartottság bűntettével vádolja a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak 2006. évben konspiratív módon működő, szervezettség jegyeit mutató hálózatot építettek ki, melynek tagjai velük al-fölérendeltségi viszonyban álltak. A hálózat Kecskemét területén, illetve a Kecskemétre bevezető főutak és utak mentén üzletszerű kéjelgést folytató személyek szállításában, védelmében, felügyeletében, valamint az üzletszerű kéjelgésből származó bevételek beszedésében működött közre. Az I. és a II.r. vádlottak felosztották Kecskemét területét, meghatározták azt a helyet, útszakaszt, ahol az üzletszerű kéjelgést folytató személyek az engedélyükkel naponta fizetendő útpénz ellenében szexuális szolgáltatást kínáltak. A hálózat tagjai, az üzletszerű kéjelgést folytató személyek közvetlen felügyeletét, védelmét ellátó vádlottak egy-egy útszakaszt felügyeltek, beszedték az általuk felügyelt útszakaszon szexuális szolgáltatást nyújtó személyek bevételét, melyből 5.000 Ft útpénzt adtak át a hálózat élén álló vádlottak, vagy megbízottjaik részére. Az utak mentén felügyelő, közvetlen felügyeletet ellátó vádlottak telefonon, vagy füttyjelzéssel értesítették egymást a rendőrjárőrök közeledéséről.

16 / 38 SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa

zsarolás bűntette, hatósági 2014 május 8.15 eljárás akadályozásának 06., 08. óra bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. Lajos és a II. r. N. Ibolya vádlottak élettársak, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. Tímea vádlott az V.r. vádlott élettársa, a IX. r. L. Mária pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az IIVI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. – egymás között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét. A VII. r. B. Péter és VIII.r. R. Zoltán az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. Lajos, a II. r. N. Ibolya, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. László vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, zsarolás és más bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. István és a VIII. r. dr. K. Ferenc ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú – büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó – vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a VIII. r. vádlottak jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. Az ügyben – kijelölése folytán – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette.

17 / 38 Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szentesi Járásbíróság (Szentes, Erzsébet tér 4.) fszt. 1. sz. tárgyalóterem H. I. vádlott

Lopás bűntette bűncselekmények

és

más 2014 május 13.00 06. óra

Az egyesített vádiratok lényege szerint a különös visszaesőnek minősülő, H. I. vádlott 2007. március és április hónapban, valamint 2008. november közepétől 2010. januárjáig terjedő időszakban rendszeres haszonszerzésre törekedve, azaz üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal – többnyire ajtóbefeszítés, lakatlefeszítés, levágás, ablakbetörés és falkibontás módszerével – különböző szentesi helyiségekbe (6 telephely, 3 bolt, 13 söröző, 8 fóliasátor és tanya, 8 hétvégi ház), bemenve jogtalanul eltulajdonított különböző vagyontárgyakat (rézkábelt, réz golyóscsapágyakat, szeszes italt, dohányterméket, készpénzt, játékgép-alkatrészt, kéziszerszámokat, horgászfelszerelést, de pálinkát és szaloncukrot is) alkalmanként 4 ezer és 830 ezer forint közötti értékben. A vádlott 2007. március közepétől 2010. január közepéig terjedő időszakban 6 szentesi cég telephelyéről összesen 8 alkalommal – melyből egy alkalommal nem talált könnyen mozdítható tárgyat – tulajdonított el jogtalanul rézkábelt, nemesacél táblát, illetve egy alkalommal számítástechnikai eszközöket, valamint egy villanymotor szétverésével az abban levő 30 kg rézalkatrészt, alkalmanként 24 ezer és 230-330 ezer forint közötti értékben, a rézkábelek összesen 830.000,- forintot értek. A vádlott 2008. november közepétől 2009. március közepéig összesen 3 szentesi boltból, 4 alkalommal – melyből egy alkalommal nem sikerült semmit elvinnie – tulajdonított el jogtalanul főként dohányterméket, szeszes italt, tisztálkodó szereket alkalmanként 266-365 ezer forint értékben. A vádlott 2008. decemberétől 2010. január végéig 20 alkalommal – melyből 6 alkalommal lopás kísérletét valósította meg – jutott be a fent kifejtett, dolog elleni erőszakos módszerekkel Szentes 13 sörözőjébe, ahonnan főként dohányterméket, szeszes italt, a pénztárban levő készpénzt – alkalmanként 30-90 ezer forint értékben – tulajdonított el. A sörözőkben található játékgépek szétszedését, megrongálását követően azokból alkalmanként 30-207 ezer forint összegben pénzt és az értékes ún. hoppert is eltulajdonította a vádlott. 2009. november közepe és december vége (karácsony és szilveszter környékén) között a vádlott 9 alkalommal feszítette le a lakatot, vagy az ajtót a Szentes külterületén elhelyezkedő 7 fóliasátorban, ahonnan réz golyóscsapágyakat tulajdonított el alkalmanként 14 ezer és 149 ezer forint közötti értékben, míg a szentesi Kertészeti Szakközépiskola gyakorlókertjéből 17 ezer forint értékben kéziszerszámokat vitt el. Ebben az időszakban az ajtóbefeszítés és lakatlevágás módszereit alkalmazta a vádlott akkor is, amikor a szentesi hétvégi ház-soron levő 8 ingatlanból 12 esetben – melyből 3 alkalommal nem jutott be az épületbe, ezért később visszatérve az udvaron levő talicskát vitte el – kéziszerszámokat, horgászfelszerelést, illetve egy alkalommal 6 kg szaloncukrot és 35 l pálinkát is eltulajdonított 4.000-300.000,-Ft közötti értékben.

18 / 38 Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Törvényszék Nyereségvágyból, különös 2014. 8.30 kegyetlenséggel, a május bűncselekmény elhárítására idős 6. koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette A vádlottak 2013. januárjában Nagykónyiban az idős és egyedül élő sértett otthonába azzal a szándékkal törtek be, hogy tőle pénzt szerezzenek. A sértettet brutális módon bántalmazták, majd a házban talált ékszereket magukkal vitték és a még életben lévő jajgató sértettet magára hagyták. Az idős asszony az elszenvedett sérüléseibe belehalt. További bizonyítás felvétel. (Tanúk és szakértők meghallgatása.) Dr. Hauszmann-né Dr. Szőke Rita sajtószóvivő [email protected] 06-20/619-2570 G.F. és társa

Információ:

19 / 38 2014.05.07. (SZERDA) GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem Gy. L. B. M. és társai

Információ:

14. életévét be nem töltött 2014.05.07. személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette

11.00

Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg: Az I. r. vádlott (1989) 2010. év végén édesanyja javaslatára ment el orvoshoz, ahol tájékoztatták, hogy 16. hetes terhes. Az I. r. vádlott 2011. július 25-én a férjének, a II. r. vádlottnak segített a favágásban, eközben szúró fájdalmat érzett a derekában. A késő esti órákban az I.- II. r. vádlott autóval elmentek Beledre a II. r. vádlott édesanyjáért, a III. r. vádlottért, hogy a pánikbeteg II. r. vádlott szülés esetén ne maradjon egyedül. Éjjel fél kettő körül az I. r. vádlottnak elfolyt a magzatvize, felébresztette a II. r. vádlottat, hogy hívjon mentőt, a kiabálásra felébredt a III. r. vádlott is. Az I. r. vádlott elindult a wc-re, kikísérte őt a III. r. vádlott. Az I. r. vádlott a wc-n megszülte a gyermekét, az újszülött fejjel lefelé a lefolyóba csúszott. A II. r. vádlott másodszor is hívta a mentőszolgálatot, a diszpécser telefonon keresztül próbált segíteni, hogy mit tegyenek az újszülött életének megmentése érdekében. A II. r. vádlott nem tett semmit, átadta a telefont a III. r. vádlottnak, akit a diszpécser szintén tájékoztatott, hogy mit kellene tenniük, azonban ő sem próbálta meg kivenni a gyermeket a wc-kagylóból. A II. r. vádlottat harmadik alkalommal a mentőállomás diszpécsere hívta vissza, sürgetve az újszülött megmentését és ellátását. A kiérkező mentősök a II. r. vádlottal az utcán találkoztak, a III. r. vádlott a fürdőszoba előtt állt, az I. r. vádlott pedig a wc-n ült, az újszülött még mindig a wc-kagylóban volt, fejjel lefelé. A mentősök kiemelték az újszülöttet, de a gyermek életjelet nem mutatott, teste hideg volt, ezért az újraélesztést meg sem kezdték, a gyermek elhalálozott. AZ I. r. vádlottat kórházba szállították. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette (Btk. 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés i) pont) miatt az I. r. és II. r. vádlottat 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, míg a III. r. vádlottat 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az I. r. vádlott vonatkozásában kiszabott börtönbüntetés fele részének végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a börtönbüntetés végrehajtandó részéből az I. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg a vádlottak és védőik részben felmentésért, részben a minősítés megváltoztatásáért és enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

20 / 38 PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem M.B. emberölés bűntette

2014. május 7.

9 óra

Dr.Makai Lajos tanácsa – nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (71 éves nő) és a sértett megközelítőleg 35 éve élettársi kapcsolatban éltek. Mindketten rendszeresen fogyasztottak szeszesitalt, ilyenkor gyakran alakult ki közöttük heves szóváltás. 2012. november 14-én ismét szeszesitalt fogyasztottak, vita majd dulakodás alakult ki köztük, amely során a vádlott egy konyhakéssel egy alkalommal hason szúrta a sértettet. A vérző sértett távozott a helyszínről, édesanyja lakására ment, orvosi segítséget nem kért. Amikor folyamatosan romló állapotát édesanyja látta kihívta az ügyeletes orvost, a sértett azonban a kórházba szállítást elutasította. Miután éjjel többször is elesett és emiatt fejsérülést szenvedett, végül kórházba szállították, ahol műtétet hajtottak végre rajta, de a szakszerű műtéti ellátás ellenére november 18-én elhunyt. A megfelelő időben történő ellátás esetén reális esélye lett volna a sértett életének megmentésére, de minden kétséget kizáróan ebben az esetben sem lehetett volna megakadályozni a halál bekövetkeztét. A Kaposvári Törvényszék a vádlottat bűnösnek találta emberölés bűntettében, ezért őt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott felmentésért, a védő elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. Információ:


Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem O.R. szemérem bűntette

2014. május 7. elleni

13 óra

erőszak

Dr.Makai Lajos tanácsa – nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott indulatos, dühkitörésekre hajlamos ember, főként ha ittas állapotban van. Ilyenkor családjával (élettársa, annak két gyermeke, illetve egy közös gyermekük) agresszívan viselkedett, kézzel, ököllel és időnként eszközzel bántalmazta családtagjait. 2012 januárjától a vádlott a nevelt lányát rendszeresen nemi vágyának felkeltésére, illetve kielégítésére használta. A sértett emiatt 2012 júliusában öngyilkosságot kísérelt meg, amely azonban sikertelen volt. Ezt követően mondta el édesanyjának a tettének az okát, aki a vádlottat kérdőre

21 / 38

vonta, mire a férfi ismét bántalmazta a sértettet és megfenyegette, hogyha a történteket bárkinek elmondja, akkor megöli. A rendőrséget végül két nappal később egy újabb bántalmazást követően értesítették. A vádlottat a Kaposvári Törvényszék bűnösnek találta 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett erőszakos közösülés bántettében, 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében és 1 rendbeli testi sértés bűntettében, ezért őt – mint különös visszaesőt – 13 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője részben felmentésért, részben eltérő minősítésért jelentett be fellebbezést. formáció:


FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, fsz. 11. 31.B.997/2012

csalás bűntette

2014.05.07., 09.

09:00

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség vádirata szerint: A III. r. vádlott és az I. r. vádlott megállapodtak, hogy Magyarországon őssejt-kezelések végzésére egy gazdasági társaságot hoznak létre közösen, a szükséges laboratóriumot pedig az S. és R. Magánklinika székhelyén alakítják ki. 2007 augusztusában az I. r. vádlott megalapította az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt-t. A társaság cégjegyzésre jogosult igazgatósági tagjai az I. r. vádlott, a III. r. vádlott és a IV. r. vádlottak voltak. A vezérigazgatói tisztséget 2009 januárjáig a VI. r. vádlott látta el, akit ezután a VII. r. vádlott váltott. Az I. r., III. r. és IV. r. vádlottak az IRM Magyarország Zrt-t azért hozták létre, hogy annak keretében – társaik közreműködésével – rendszeres vagyoni haszonszerzés végett, ellenszolgáltatás fejében, emberi őssejteket értékesítsenek egészségügyi szolgáltatás gyanánt, jellemzően az orvostudomány aktuális állása szerint gyógyíthatatlan betegségek terápiájaként. A beavatkozás iránt érdeklődőknek a vádlottak az őssejt-terápia eredményességét illetően azt a valótlan tájékoztatást adták, hogy az addig alkalmazott kezelésekhez képest rövid időn, mellékhatások nélkül gyógyulást vagy igen jelentős állapotjavulást fog előidézni, holott ennek semmilyen igazolható ténybeli és tudományos alapja nem volt, ezt azonban a betegek, illetve hozzátartozóik előtt elhallgatták. A III. r. vádlott engedélyezési eljárást kezdeményezett az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál őssejt kutatás, izolálás, tárolás és felhasználás tárgyában. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága (ETT TUKEB) a kérelmet és a későbbiekben benyújtott kiegészített, módosított kérelmeket is elutasította. Az elutasítás fő indoka az volt, hogy az őssejtek felhasználása a gyógyításban jelentős áttöréseket ígér, ezért a klinikai szintű kutatások támogatása igen fontos feladat, ugyanakkor éppen a szakmai és etikai kérdések vitatottsága miatt csakis olyan klinikai vizsgálatok támogathatók, amelyek szakmailag, jogilag és etikailag egyaránt jól megalapozottak. A kérelemmel kapcsolatban azonban mindhárom területen súlyos aggályok merültek fel, amelyek miatt az engedély nem volt megadható. 2007 októberében az ETT TUKEB a III. r. vádlott kérelmére kizárólag az in vitro vizsgálati, tárolási és viabilitást jellemző kísérletekre adott engedélyt, bármilyen egyéb klinikai alkalmazásra nem. Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete 2007 márciusában – a III. r. vádlott kérelmére – működési engedélyt adott a S. és R. Magánklinika részére szövet- és

22 / 38

sejtbanki tevékenységre, valamint átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvér sejt/őssejt gyűjtés szakmákra. Az ÁNTSZ ezt az engedélyt 2007 szeptemberében az IRM Magyarország Zrt. részére is megadta. 2007 decemberében az ÁNTSZ határozatát hivatalból úgy módosította, hogy abból a „Szervezeti egységben végezni kívánt egészségügyi szolgáltatás: átültetési célú őssejt gyűjtés, beleértve az embrionális őssejtet is, gyógykezelés céljából” szövegrészt törölte. A kezelésekhez szükséges embrionális őssejtek beszerzése érdekében a III. r. vádlott együttműködési megállapodást kötött 4 kórházzal, az intézmények szülészeti osztályain elvégzett terhesség-megszakításokból származó abortumok biztosítására. A terápiás felhasználás engedélyezését célzó beadványok többszöri elutasítása ellenére az I. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy a II. r. és az V. r. vádlottak tevékenységére alapozva 2007 júliusától megkezdték az őssejt kezeléseket. Elhatározásuk megvalósításában a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. vádlottak a rájuk kiosztott feladatok végrehajtásával működtek közre. A vád szerint valamennyi vádlott tudatában volt annak, hogy a hosszabb távra tervezett, vagyoni haszonszerzésre irányuló, lényegében emberi sejtek árucikként történő értékesítésében megnyilvánuló tevékenységre a jogszabály által meghatározott hatósági engedéllyel nem rendelkeznek, és tudták azt is, hogy az őssejt-kezelés iránt érdeklődő betegeknek a terápia eredményességét illetően általuk adott, a gyógyulás, avagy igen jelentős állapotjavulás ígéretével kecsegtető tájékoztatás valótlan, mivel az ígért eredményt semmilyen módon nem tudják garantálni, sőt annak elérését az orvostudomány jelenlegi állása szerint még valószínűsíteni sem lehet, az esetleges mellékhatások és azok következményei pedig ismeretlenek. Az IRM M Zrt. működésével kapcsolatos kérdésekben a döntést az I.r. vádlott hozta meg és adott a társaság tevékenységére vonatkozó utasításokat a VI. r. és a VII. vádlottnak. A kezelésekkel kapcsolatos kérdésekben az I. r. helyett és nevében eljárva a IV .r. vádlott, a VI.r. valamint később a VII. r. vádlottal egyeztetve vett részt a tevékenység szervezésében, később a napi üzletmenetre és a gazdasági társaság érdekében végrehajtandó feladatokra nézve is utasításokkal látta el. Az I. r. vádlott, a IV. r. vádlott a III. r. vádlottal együtt arra törekedtek ismeretségük felhasználásával, hogy az engedélyeket megkapják és fizetőképes, befolyásos személyeket toborozzanak. A VI. r. vádlott az I. r. vádlott irányítása alatt a kezelések szervezését, az azokból származó bevételek elosztását végezte. A VII.r. vádlott társai utasítása alapján a társaság működéséhez és a kezelések lebonyolításához szükséges logisztikai feladatokat hajtotta végre. A III.r. vádlott a laboratórium működtetését, a beavatkozáshoz nélkülözhetetlen eszközöket, szakszemélyzetet és a kezelések helyszínét biztosította. A IX. r. vádlott a III.r. vádlott irányítása alatt a beavatkozásokkal kapcsolatos kérdéseket, azok ellenértékét egyeztette, melyről rendszeresen be is számolt a VI.r. vádlottnak is. Emellett közreműködött az őssejt szuszpenzió beadásában is az V.r. vádlottal közösen. Az egészségügyi szolgáltatók a S. és R. Magánklinika Kft-vel kötött megállapodások alapján 2007. július 13-tól 2008. október 21-ig összesen 272 abortumot biztosítottak, amelyekből az V. r. vádlott legalább 155 dózist állított elő. Az ügyészség a vádlottakat 21 rb. társtettesként, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


23 / 38

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 7.B.230/2012

foglalkozás körében 2014.05.07. elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége

9:00

A vádlottal szemben a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség 2012. február 13-án emelt vádat felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, 3 rb. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége, és kuruzslás vétsége miatt. A vádban foglalt egyik cselekmény szerint 2009 februárjában egy anya a Születésházban a vádlott közreműködésével szülte meg gyermekét. Az anya és az apa a vádlott rábírására azt a valótlan tartalmú nyilatkozatot tették, miszerint gyermekük a lakásukban született, ennek alapján a Budapest III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzata a születési helyre vonatkozóan valótlan tartalommal állította ki a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. A vád tárgyává tett másik cselekmény szerint a sértett eldöntötte, hogy gyermekét otthoni körülmények között hozza világra, ezért terhességének 35. hetétől kezdve terhes gondozásra többek között a Születésházba is járt. 2010. szeptember 3-án a sértett terminus túllépésben volt, egyéb okok miatt veszélyeztetett terhesnek minősült. A sértettnél a szülés során komplikációk léptek fel. A gyermek a klinikai halál állapotában született meg, újraélesztették, de nem sokkal később meghalt. A vád szerint a vádlott szándékosan szegte meg a foglalkozási szabályokat amikor a több szempontból is veszélyeztetett terhesnek minősülő sértett tervezett otthonszülését elvállalta, és amellett kitartott. Ezzel mind az anya, mind a magzat életét, egészségét közvetlen veszélynek tette ki. A vádlott a komplikációk észlelése után is kitartott a természetes úton való szülés mellett, és elmulasztotta a veszélyeztetett terhesnek minősülő anya intézetbe utalását, holott arra feltétlenül szükség lett volna. Egy másik vádpont szerint a sértett két gyermekét korábban a vádlott segítségével otthon szülte, és negyedik gyermekét is a vádlott segítségével akarta világra hozni. A sértett a terhesgondozás során csak a legszükségesebb vizsgálatokon vett részt, a kötelezően előírt laborvizsgálatokat nem teljes körűen végeztette el, a vizsgálatokat elutasította. A sértettnél streptococcus baktérium jelenlétét mutatták ki, amely antibiotikumos kezelést indukál és a magzatra veszélyforrást jelent. A sértett a vádlott tájékoztatása alapján a baktériumnak nem tulajdonított jelentőséget. A sértettnél 2010. május 17-én megindult a szülés, melynek során komplikációk léptek fel. A vád szerint a vádlott szándékosan nem tulajdonított jelentőséget a fertőzöttségnek, és azáltal, hogy az otthoni körülmények között történő szülés levezetését elvállalta szándékos foglalkozási szabályt szegett meg, és elmulasztotta azt a legalapvetőbb körülményt, hogy a tudomás szerzést követően neonatológus szakemberrel rendelkező mentőegységet haladéktalanul értesítsen. Ezen túlmenően elmulasztotta az újszülött állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, állapotát helytelenül mérte fel. Az újszülöttnél szakszerű légúti felszabadító tevékenységet nem végzett a vádlott, arra megfelelő eszköze sem volt, annak ellenére, hogy a leletek ismeretében reálisan számítani kellett volna a szövődmény kialakulására. Ennek elmulasztása foglalkozási szabályszegés, amely az újszülött életét, egészségét közvetlenül veszélyeztette, és ezzel elősegítette az irreverzibilis, központi idegrendszeri károsodás kialakulását. A szakemberek megérkezéséig az újszülött legalább 20 perces oxigén hiányos állapot után volt, ami visszavezethető arra, hogy elmaradt a légutak biztosítása. Ez időszakban okszerűen jöhetett létre az az agykárosodás, amely a későbbiekben maradandó fogyatékosság forrása lehet. Az újszülöttet kórházba szállították, ahol az eszméletlen állapotban lévő csökkent izomtónusú újszülöttet géppel lélegeztették, antibiotikumos kezelésben részesítették, és lélegzését támogatták. A gyermek a baktérium okozta tüdőgyulladás, és szülés közbeni

24 / 38

oxigénhiánya miatt 15 napot töltött kórházban, melyet az édesanyja kezeletlenül maradt fertőzése okozott. Egy másik vádpont szerint a sértettnél megállapították hogy a trombocita száma jóval alacsonyabb a normálisnál. Ez fokozott orvosi felügyeletet igényel, és szülés közben súlyos vérzékenységet okozhat. Mivel korábbi gyermekei is nagy súllyal születtek, alappal lehetett következtetni, hogy most is nagyobb súlyú gyermek fog születni. Miután a sértett és a vádlott találkoztak a szülés előtt, a sértett átadta valamennyi leletét a vádlottnak, aki az eredményektől függetlenül, annak kockázatát felmérve, elvállalta a szülés levezetését. A sértett Budapestre költözött, orvossal nem vette fel a kapcsolatot, csak a vádlotthoz járt vizsgálatokra. A sértett a szülés megindulásakor beköltözött a Születésházba. A szülés során komplikációk léptek fel. A gyermek cyanotikus, spontán nem légző asfixiás állapotban született. A vádlott sem az újszülött, sem az anya körül semmilyen tevékenységet nem végzett. A sértett férje értesítette a mentőket. Az újszülött állapotáról a vádlott csak annyit mondott az orvosnak, hogy az újszülött nem sírt fel. A gyermeknél nagyon súlyos keringési elégtelenség, keringési megállás lépett fel. A gyermeket klinikára szállították, ahol 22 napot töltött, melyből 7 napig gépi lélegeztetésen volt, maradandó fogyatékosság kialakulásának reális lehetőségével számolni kell. A vádlottnak számítania kellett volna a szövődményes szülésre, megelőző intézkedést kellett volna tennie, vérkészítményt kellett volna készenlétbe helyeznie, a műtéti készültség biztosításával együtt. A vádlottnak kötelezettsége lett volna a szülés megindulásakor, hogy mentőt hívjon. Azzal, hogy ennek a kötelezettségének nem tett eleget, szándékosan megszegte a foglalkozás szabályait, és a magzat, valamint a szülő nő életét, egészségét közvetlen veszélynek tette ki. Az újszülött a klinikai halál állapotában született, amely a vádlott által okozott tartós idegrendszeri károsodásra vezethető vissza. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott Zs. T. I. és 31 társa

ügy adócsalás bűntette időpont 2014. május 7. más bűncselekmények 8-30 óra

Perbeszédek a bűnszervezetben elkövetett adócsalással vádolt vádlottak ügyében A vádlotti perbeszédekkel folytatódik annak a 32 vádlottnak a büntetőügye a Kecskeméti Törvényszéken akik ellen bűnszervezetben elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat lényege szerint az I.r., II.r., III.r., V.r. és VI.r. vádlottak 2006. évtől kezdődően több gazdasági társaságot is alapítottak, illetőleg vettek át más személyektől. A társaságok irányítását névlegesen az ügyvezető pozíciót betöltő II.r., III.r., V.r. és VI.r. vádlottak végezték, őket, és így közvetve a társaságok tevékenységét azonban ténylegesen az I.r. vádlott irányította. Az érintett cégek tényleges gazdasági, legális bevételszerző tevékenységet a vádbeli időszakban egyáltalán nem végeztek, az ilyen jellegű működéshez szükséges alapvető személyi és tárgyi feltételeknek sem feleltek meg, így

25 / 38

különösen nem rendelkeztek sem eszközállománnyal, sem bármilyen munkavégzést teljesíteni tudó alkalmazottakkal. A gazdasági társaságok létrehozatalának, illetőleg továbbműködtetésének egyetlen célja az volt, hogy a vádlottak – előzetes megrendelés alapján – számlákat tudjanak kibocsátani különböző, egyébként legális gazdasági tevékenységet végző más cégeknek, illetve egyéni vállalkozóknak. Utóbbiak a számlákat saját könyvelésükbe befogadva és adóbevallásukban felhasználva azokat a megfizetendő általános forgalmi adó csökkentésére tudták felhasználni, akár azzal, hogy az ÁFA összegét jogszerűtlenül levonásba helyezték, akár azzal, hogy visszaigénylő pozícióban a visszaigényelt összeg mértékét növelték. A számlákon feltüntetett gazdasági események a megrendelők és az I., II., III., V., és VI.r. vádlottak által irányított társaságok között azon a módon, helyen és időben, ahogyan a számlákon szerepelt, nem valósult, nem valósulhatott meg – figyelemmel a kibocsátó cégek már ismertetett körülményeire is. A megrendelő társaságok és egyéni vállalkozók, valamint a kibocsátó cégek az I.r., II.r., III.r., V.r., és VI.r. vádlottak közvetlen, vagy áttételes, (számos esetben az eljárás során ismeretlenül maradt) közvetítőket is magába foglaló személyi kapcsolatai útján találkoztak. A megrendelések túlnyomó részét I.r. vádlott szerezte, azonban a cégek névleges ügyvezetői tisztségét betöltő vádlott-társai is hozhattak megrendelést akár a saját, akár társaik cégének. Az I.r. vádlott a megrendelésekkel összefüggésben szoros kapcsolatban állt a VII.r. vádlottal is, aki nagy mennyiségben közvetített megrendeléseket a vádlottak cégeinek. A VII.r. vádlott tisztában volt azzal, hogy az általa közvetített megrendelések nem tényleges gazdasági tevékenységre, hanem csupán fiktív számlák kiállítására vonatkoznak. A közvetítésért VII.r. vádlott a számlaérték kb. 15%-át kitevő jutalékot kért a megrendelő társaságoktól, személyektől, mint ahogyan I.r. vádlott is kb. a számlaérték 5-8%-ának megfelelő összegű jutalékban részesült azért, hogy az általa irányított valamelyik cég a megrendelőnek a számlákat kibocsássa. Amennyiben valamelyik, a fiktív számlázást végző részére valamelyik vádlott megrendelést szerzett, ugyancsak jutalékban részesült. A II.r., III.r., V.r. és VI.r. vádlottak, mint a fiktív számlákat kiállító társaságok névleges vezető tisztségviselői, I.r. vádlott irányítása alapján látták el mindazokat a feladatokat, amelyek a számlák kiállításával, aláírásával, a bankszámlára érkezett pénzek felvételével és a cégek törvényes működése látszatának fenntartásával voltak kapcsolatosak. A törvényes működés látszatának fenntartásában, ennek keretében a számlák kiállításában, a megrendelések fogadásában, a megrendelőkkel való kapcsolattartásban, a számlák alapjának szánt vállalkozói szerződések és teljesítési igazolások összeállításában, közvetítésében közreműködött IV.r. vádlott is, aki könyvelő szakképesítéssel rendelkezett, s akit a feladatok elvégzésére I.r. vádlott kért fel. IV.r. vádlott tevékenységéért I.r. vádlottól időszakonként díjazásban részesült, feladatait alapvetően I.r. vádlott irányítása alapján látta el. A társaságok névleges vezetői – azaz II., III., V. és VI.r. vádlottak – I.r. vádlottól alkalmanként kisebb-nagyobb, a vádbeli időszak egészét tekintve azonban több millió Ft-ot kitevő összegeket kaptak. Ennek fejében a néveleges cégvezetői feladatokat látták el, számlák kiállításában működtek közre, azokat aláírták, a társaságok bankszámláira érkezett összegeket készpénzben felvették és I.r. vádlottnak azt átadták. A megrendelők és a számlakibocsátók közötti kapcsolat látszatát volt hivatott fenntartani az a vádlottak által folytatott gyakorlat, amely szerint a kibocsátott számlák ellenértékét a megrendelő társaságok a számlakibocsátó cégek bankszámláira átutalták. Ezeket az összegeket II., III., V. és VI.r. vádlottak

26 / 38

minden esetben készpénz formájában felvették, és azokat – az esetek túlnyomó többségében I.r. vádlott útján – visszajuttatták a megrendelőknek. A fent említett jutalékot a vádlottak a készpénzfelvételt követően a készpénzösszegek megfelelő részének visszatartásával realizálták. Azon megrendelők esetében, amelyeket VII.r. vádlott közvetített, a felvett összegeket I.r. saját maga vagy II.r. vádlottal együtt személyesen adta át VII.r. vádlottnak, aki azokat továbbította. A vádirat szerint az I., II., III., IV., V., VI., és VII. r. vádlottak egy hosszabb időn, több mint két éven át tartó olyan tevékenységben működtek közre, amelynek lényege számos gazdasági társaság részére adóelkerülő magatartás elősegítése volt. A vádlottak mindegyike tisztában volt azzal, hogy az általuk végzett cselekmény törvénytelen, azt rendszeres anyagi haszonszerzés céljából mégis tartósan, életvitel-szerűen végezték. A vádlottak között feladatmegosztás jött létre, a számlázási tevékenység irányítója közvetlenül I.r. vádlott volt, azonban a cselekmények véghezvitelét, azok folyamatosságát a nagyszámú megrendelés közvetítésével VII.r. vádlott is jelentősen előmozdította. II., III., IV., VI. és VI. r. vádlottak cselekményüket I.r. vádlott útmutatása alapján látták el, azonban mindegyikük átlátta az egész folyamat lényegét. A perbeszédek alakulásától függően május 9. napján ítélethirdetésre is sor kerülhet. Információ: elérhetőségek +36-20-3730790 Dr. Sárközy [email protected] Szabolcs sajtószóvivő Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 12. tárgyaló vádlott S-né J.K.

ügy csalás bűntette stb.

időpont 2014. május 7. 8-30 óra

Másodfokon folytatódik a „trükkös csalással” vádolt nő tárgyalása Tárgyalja a Kecskeméti Törvényszék másodfokú tanácsa azt a bűnügyet, melynek tárgyát csalás bűntette és más bűncselekmény képezi. A vádirat lényege szerint a sértett 2010. március 1. napján bekerült a BácsKiskun Megyei Önkormányzat Kórháza sürgősségi betegellátó osztályára, ahol 1 napig kezelték, ezt követően pedig áthelyezték a kórház egy másik osztályára, ahonnan 2010. március 18. napján bocsátották haza. A sürgősségi betegellátó osztályon töltött idő alatt a sértett egy szobában volt elhelyezve a vádlott férjével, és vele, valamint a vádlottal beszélgetésbe elegyedett. A vádlott azt követően, hogy a sértett átkerült egy másik osztályra őt ott rendszeresen látogatta és labilis állapotát kihasználva a bizalmába férkőzött. A sértett a vádlott befolyása alá került és magánéleti problémáit is megosztotta vele, így említést tett válásáról és arról is, hogy el kívánja adni az édesanyjától örökölt lakást. A vádlott 2010. március 25. napján - röviddel a kórházból történt hazamenetele után - elvitte az erős gyógyszerek hatása alatt álló sértettet egy ügyvéd irodájába, ahol azt mondta neki, hogy ott alá kell írnia egy papírt, ami alapján a vádlott intézi a fenti lakás eladását. Valójában azonban egy adásvételi szerződést íratott alá a sértettel, amely szerint a vádlott 4.000.000 Ft vételárért megvásárolta a sértett lakását. A szerződés szerint a vételárat a vádlott már a szerződés aláírása előtt kifizette a sértettnek. Ennek alátámasztására - ugyancsak egészségi állapotát kihasználva - a vádlott 2010. március 19-i dátummal aláíratott a sértettel a lakásán egy kézzel írt

27 / 38

dokumentumot, amelyben nevezett elismerte, hogy a 4.000.000 Ft vételárat átvette. Ezen a dokumentumon tanúként szerepeltek a vádlott bérlői, akik ténylegesen nem voltak jelen pénz átadásnál, az ügyletről a vádlott elmondásából tudtak csak. Az ingatlannak az adásvételi szerződésben rögzített vételárát a vádlott soha nem fizette ki a sértett részére. A vádlott a fentiek szerint valótlan tartalmú adásvételi szerződést az illetékes földhivatalhoz benyújtotta, ahol a lakás tulajdonjogát a nevére átírták, így a közhiteles nyilvántartásba valótlan adatot jegyeztek be. A leírtak szerint megszerzett lakást a vádlott 2010. április 21. napján 4.300.000 Ft vételárért eladta. A vádlottat a Kecskeméti Járásbíróság az elsőfokú eljárásban, a 2013. november 8. napján kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki csalás és közokirat-hamisítás bűntettében és 1 év 10 hónap börtönre valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és a védője felmentésért fellebbeztek. Határozathirdetés várható. Információ: elérhetőségek +36-20-3730790 Dr. Sárközy [email protected] Szabolcs sajtószóvivő

28 / 38 2014.05.08. (CSÜTÖRTÖK) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla L. A. + 3 fő

Információ:

Kábítószerrel bűntette

visszaélés 2014.05.08.

09:00

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 januárjában L. A. I.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntette miatt, mint visszaesőt 6 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Cs. Cs. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer birtoklása bűntett miatt 5 év 3 hónap fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra, büntetése 2/3 részének letöltését követően bocsátható. D. G. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer birtoklása bűntett miatt 5 év fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a vádlottat a kábítószer birtoklása bűntettének vádja alól felmentette. A vádlott feltételes szabadságra a büntetés 2/3 -nak kitöltése után bocsátható. K. L. IV.r. vádlottat kábítószer birtoklása vétsége miatt 96.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész I.II.III.r. vádlottak terhére, az eltérő minősítésért és a büntetés súlyosításáért, IV. r. vádlott terhére pedig az országba behozatallal, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés büntettének vádja alóli részfelmentés miatt, a bűnösség megállapításáért és a büntetés súlyosításáért fellebbezett. I.II.III. r. vádlott és védője enyhítésért, IV.r. vádlott felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott 2009 szeptemberében Hollandiába utaztak, hogy I.r. vádlott Andrea nevű ismerősével megismerkedjenek, aki bemutatta a vádlottaknak III.r. vádlottat. 2009 novemberében I.r. vádlott III.r. vádlotton keresztül Andreától 5 kg amfetamint rendelt Magyarországra hozatal céljából. I. és II.r. vádlott terveik szerint a kábítószert mosóporos dobozokba rejtve egy bérelt autóban akarták behozni az országba. II.r. vádlott az útra egy régi barátját IV.r, vádlottat is elhívta. I. II. és IV. r. vádlottak Hollandiában találkozta III.r. vádlottal, akinek átadták a megrendelt kábítószer vételárát, 7500 eurót. Az árut két mosóporos dobozba elrejtették és a dobozokat egy Németországban bérelt autó csomagtartójában helyezték el, amit IV.r. vádlott vezetett. I.II.és III.r. vádlottak egy másik autóban utaztak. A magyar határ átlépése után átrakták az árut a másik autóba és IV.r. vádlott külön közlekedett tovább. A kábítószert szállító gépkocsit a rendőrök Budapesten ellenőrizték, és a vádlottakat elfogták. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla N. G.


2014.05.08.

13:30

Az elsőfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék 2013 novemberében N. G. vádlottat erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a jogi

29 / 38

Információ:

minősítés megváltoztatásáért és súlyosabb büntetés kiszabásáért fellebbezett. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a holland állampolgárságú vádlott 1978-ban kötött házasságot K. V. D. sértettel. A házaspár közötti konfliktusok forrása anyagi helyzetük volt, a gyakori viták esetenként tettlegességig fajultak. 2005-re a család, jelentős adósságot halmozott fel. 2005-ben elváltak, azonban továbbra is együtt éltek. 2006-ban Mikebudán vettek egy tanyát és letelepedtek Magyarországon. A vádlott és a sértett elsődlegesen a sértett járadékából élt, a vádlott is vállalt időszakonként főleg fordítási munkát, illetve a vádlott által a tanyán megtermelt zöldségekből egészítették ki jövedelmüket. A sértett 2008-ban önvédelmi célból, engedély nélkül vásárolt egy lőfegyvernek minősülő pisztolyt és hozzá töltényeket. A sértett megmutatta a vádlottnak, hogy pontosan hogy működik, annak érdekében, hogy szükség esetén a betörőkkel szemben meg tudják védeni magukat. Magyarországra költözésüket követően élettársi kapcsolatuk továbbra is konfliktusokkal, tettlegességgel terhelt volt. A sértett rosszul viselte, hogy a vádlott mivel beszélte a nyelvet -, könnyebben tudott beilleszkedni, illetve fiúk anyagi problémájáért is az asszonyt okolta. 2010 májusában is emiatt vitáztak. Közben a sértett agresszívan kiabálva, közeledett a vádlott felé, majd fojtogatni kezdte. Az asszony amint menekülni tudott elővettet a pisztolyt és többször rálőtt a férfira. A sértett még mindig szidalmazta az asszonyt és újra dulakodni kezdtek, majd a férfi kiment a házból és a szomszédot hívta. A sértettet a szomszéd vitte kórházba Ceglédre, ahonnan átszállították a Merényi Gusztáv Kórházba, ahol súlyos, életveszélyes állapota miatt műtétet hajtottak végre. A sértett a műtét után magához tért, azonban a szakszerű kórházi ellátás ellenére elhunyt. A sértett halála, sérülései miatt szükségszerűen és hamarabb bekövetkezett volna, ha nem kapott volna időben kórházi kezelést. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla M. F. + 3 fő


2014.05.08.

10:00

Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 májusában emberölés bűntette miatt, mint bűnsegédet, M. F. I.r. vádlottat 11 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra, T. É. II.r., G. T. IV.r. vádlottat, 14 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, T. M. III.r. vádlottat 14 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére, a társtettesi elkövetés megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint II. és III. r. vádlott élettársak volta, albérletben laktak, amelynek költsége teljesen felemésztette jövedelmüket. 2006 nyarán III.r. vádlott édesanyjához, T. Mné sértetthez költöztek egy debreceni önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásba. Egy idő után azonban a sértett kérésére II. és III. r. vádlott újra albérletbe költözött, ami jelentős anyagi terhet jelentett számukra. A két vádlott eltervezte, hogy a sértett megölése útján visszaköltöznek a lakásba úgy, hogy a bérbeadó Cívis Ház Zrt.-t nem tájékoztatják a sértett haláláról, majd a bérleti jogviszonyt folytatják. Így arra is lehetőségük nyílt volna, hogy megvásárolják bérlőként a lakást. Tervükbe beavatták az I. és IV. r. vádlottat is. G. T. IV. r. vádlottnak közreműködéséért pénzt és ékszereket ajánlottak fel illetve azt, hogy I.r. vádlott ingyen elvégzi IV.r. vádlott lakás felújítási munkálatait. Előzetes

30 / 38

Információ:

megbeszélésüknek megfelelően 2008 februárjában a II. és IV. r. vádlott munkába állt munkahelyén, az egyik helyi idősek otthonában, III.r. vádlott pedig egy betegszállítással foglalkozó cég telephelyén lépett szolgálatba. Onnan érkeztek a sértett lakásához. A lakásba bejutva a vádlottak közül valaki a sértettet egy vékony műanyag borítású elektromos kábellel megfojtotta. IV. r. vádlott egy műanyag nylon szatyrot húzott az asszony fejére, I.r. vádlott pedig meghúzta a szatyor kötését. III.r. vádlott a lakásban talált 400.000.- Ft készpénzt magához vette, majd a vádlottak kulccsal bezárták a lakást és távoztak. Másnap T. M. III.r. vádlott megjelent a sértett lakásánál, ahová saját kulccsal bement és mintha akkor fedezte volna fel a bűncselekményt telefonált a mentőszolgálatnak és a rendőrségnek. III.r. vádlott 2008 júniusáig nem közölte a sértett halálát a Cívis Ház Zrt-vel. A sértett halála erőszakos úton, zsinegelés és következményes fulladás révén következett be. A vádlottak a bűncselekmény elkövetését és bűnösségüket az eljárás során mindvégig tagadták. Újabb tanúk meghallgatása. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem J. L.

Rablás bűntette és más 2014.05.08. 9.00 bűncselekmény Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (1981) és társa (B. P.) szlovák állampolgárok, 2011. szeptember 1. napján Tatára érkeztek, ahol egy kaszinóban a náluk lévő összes pénzt eljátszották. Elhatározták, hogy rablás útján fognak pénzt szerezni, ezért B. P. az általa bérelt szlovák autóból magához vett egy öntöltő pisztolyt, egy símaszkot és a vádlottnak is adott egy símaszkot. A vádlott és a társa egy ékszerboltba mentek, az ott tartózkodó két alkalmazottat a pisztollyal megfenyegetve az ékszerek átadására szólították fel. Az eladók ennek nem tettek eleget, az üzlet támadásjelző gombját megnyomták, mire B.P. a lőfegyverrel többször a levegőbe lőtt, majd a vitrinek üvegét betörve két tálcányi aranyékszert tulajdonítottak el, 10.293.850,- Ft értékben. Az elkövetők megkísérelték elhagyni az ékszerboltot, azonban annak biztonsági ajtaját nem tudták kinyitni, azt rugdosni kezdték, majd kitörték. B. P. el tudott menekülni, azonban J. L. vádlottat az eladók és a járókelők feltartóztatták a rendőrök megérkezéséig. A vádlott és társa 304.625,- Ft. kárt okozott az ékszerbolt tulajdonosának. B. P.-vel szemben kiadott elfogatóparancs alapján B. P. elfogásra került, a Trnavai Regionális Bíróság végzésével elrendelte B. P. halasztott átadását, amelyre azonban csak a vele szemben a Szlovák Köztársaságban folyamatban lévő büntetőeljárások befejezését és a kiszabott büntetések letöltését követően kerülhet sor. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette (Btk. 321. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont) és rongálás bűntette (Btk. 324. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont) miatt 12 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta azzal, hogy a közügyek gyakorlásától való eltiltást mellőzze a bíróság az ítéletéből, míg a vádlott indokolás nélkül, a védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.


Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG Díszterem vádlott Cs. I. és társai


Folytatódik a prostituáltak futtatásával vádoltak tárgyalása Folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a büntetőügy, melynek 24 vádlottját – többek között – kitartottság bűntettével vádolja a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak 2006. évben konspiratív módon működő, szervezettség jegyeit mutató hálózatot építettek ki, melynek tagjai velük al-fölérendeltségi viszonyban álltak. A hálózat Kecskemét területén, illetve a Kecskemétre bevezető főutak és utak mentén üzletszerű kéjelgést folytató személyek szállításában, védelmében, felügyeletében, valamint az üzletszerű kéjelgésből származó bevételek beszedésében működött közre. Az I. és a II.r. vádlottak felosztották Kecskemét területét, meghatározták azt a helyet, útszakaszt, ahol az üzletszerű kéjelgést folytató személyek az engedélyükkel naponta fizetendő útpénz ellenében szexuális szolgáltatást kínáltak. A hálózat tagjai, az üzletszerű kéjelgést folytató személyek közvetlen felügyeletét, védelmét ellátó vádlottak egy-egy útszakaszt felügyeltek, beszedték az általuk felügyelt útszakaszon szexuális szolgáltatást nyújtó személyek bevételét, melyből 5.000 Ft útpénzt adtak át a hálózat élén álló vádlottak, vagy megbízottjaik részére. Az utak mentén felügyelő, közvetlen felügyeletet ellátó vádlottak telefonon, vagy füttyjelzéssel értesítették egymást a rendőrjárőrök közeledéséről. SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szentesi Járásbíróság (Erzsébet tér 4.) fszt. 4. sz. tárgyalóterem F.-né D. Erika és társa

jelentős kárt okozó, 2014. május 10.00 üzletszerűen elkövetett csalás 08. óra bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: A vádlottak több sértettet megtévesztve egy hazai ingatlanforgalmazó és egy, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett székhelyű cég képviselőjeként 2007-2009 évek folyamán számos alkalommal kértek és vettek át nagyobb összegű – sértettenként 300 ezertől 2 millióig terjedő, összesen 200 millió Ft-ot megközelítő – pénzösszegeket befektetési célra a sértettektől azzal, hogy azt magas kamattal, rövid időn belül visszaadják. Az okozott kár nagyobb része nem térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást.

32 / 38

Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa (Szeged, Sóhordó u. 5.) fszt. 20. számú tárgyalóterem Zs. M. vádlott

Szolgálatban kötelességszegés 2014. május 9.00 bűntette 08. óra

A vádirati tényállás lényege szerint Zs. M. rendőr főtörzsőrmester vádlott 2014. január 03. napján 07:00 órától 19:00 óráig útlevélkezelő szolgálatban volt a nagylaki határátkelő belépő személyi forgalmi sávján. A szolgálat ideje alatt belépésre jelentkezett 09:33 órakor egy román honosságú autóbusz. Zs. M. vádlott 09:41 órakor megkezdte a busz utasainak személyi ellenőrzését, amelyet 9:44 órakor befejezett. Ezt követően a busz az ellenőrzési pontról anélkül indult tovább, hogy a vádlott annak körbejárását, külső szemrevételezését, továbbá a csomagtérajtók kinyitását végrehajtotta volna. Zs. M. vádlott azon magatartásával, hogy az átlépő buszt nem ellenőrizte, illetve annak külső szemrevételezését nem a szabályoknak megfelelően végezte, megsértette a szolgálatának ellátására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

33 / 38 2014.05.09. (PÉNTEK) FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, fsz. 11. 31.B.997/2012

csalás bűntette

2014.05.07., 09.

09:00

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség vádirata szerint: A III. r. vádlott és az I. r. vádlott megállapodtak, hogy Magyarországon őssejt-kezelések végzésére egy gazdasági társaságot hoznak létre közösen, a szükséges laboratóriumot pedig az S. és R. Magánklinika székhelyén alakítják ki. 2007 augusztusában az I. r. vádlott megalapította az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt-t. A társaság cégjegyzésre jogosult igazgatósági tagjai az I. r. vádlott, a III. r. vádlott és a IV. r. vádlottak voltak. A vezérigazgatói tisztséget 2009 januárjáig a VI. r. vádlott látta el, akit ezután a VII. r. vádlott váltott. Az I. r., III. r. és IV. r. vádlottak az IRM Magyarország Zrt-t azért hozták létre, hogy annak keretében – társaik közreműködésével – rendszeres vagyoni haszonszerzés végett, ellenszolgáltatás fejében, emberi őssejteket értékesítsenek egészségügyi szolgáltatás gyanánt, jellemzően az orvostudomány aktuális állása szerint gyógyíthatatlan betegségek terápiájaként. A beavatkozás iránt érdeklődőknek a vádlottak az őssejt-terápia eredményességét illetően azt a valótlan tájékoztatást adták, hogy az addig alkalmazott kezelésekhez képest rövid időn, mellékhatások nélkül gyógyulást vagy igen jelentős állapotjavulást fog előidézni, holott ennek semmilyen igazolható ténybeli és tudományos alapja nem volt, ezt azonban a betegek, illetve hozzátartozóik előtt elhallgatták. A III. r. vádlott engedélyezési eljárást kezdeményezett az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál őssejt kutatás, izolálás, tárolás és felhasználás tárgyában. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága (ETT TUKEB) a kérelmet és a későbbiekben benyújtott kiegészített, módosított kérelmeket is elutasította. Az elutasítás fő indoka az volt, hogy az őssejtek felhasználása a gyógyításban jelentős áttöréseket ígér, ezért a klinikai szintű kutatások támogatása igen fontos feladat, ugyanakkor éppen a szakmai és etikai kérdések vitatottsága miatt csakis olyan klinikai vizsgálatok támogathatók, amelyek szakmailag, jogilag és etikailag egyaránt jól megalapozottak. A kérelemmel kapcsolatban azonban mindhárom területen súlyos aggályok merültek fel, amelyek miatt az engedély nem volt megadható. 2007 októberében az ETT TUKEB a III. r. vádlott kérelmére kizárólag az in vitro vizsgálati, tárolási és viabilitást jellemző kísérletekre adott engedélyt, bármilyen egyéb klinikai alkalmazásra nem. Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete 2007 márciusában – a III. r. vádlott kérelmére – működési engedélyt adott a S. és R. Magánklinika részére szövet- és sejtbanki tevékenységre, valamint átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvér sejt/őssejt gyűjtés szakmákra. Az ÁNTSZ ezt az engedélyt 2007 szeptemberében az IRM Magyarország Zrt. részére is megadta. 2007 decemberében az ÁNTSZ határozatát hivatalból úgy módosította, hogy abból a „Szervezeti egységben végezni kívánt egészségügyi szolgáltatás: átültetési célú őssejt gyűjtés, beleértve az embrionális őssejtet is, gyógykezelés céljából” szövegrészt törölte. A kezelésekhez szükséges embrionális őssejtek beszerzése érdekében a III. r. vádlott

34 / 38

együttműködési megállapodást kötött 4 kórházzal, az intézmények szülészeti osztályain elvégzett terhesség-megszakításokból származó abortumok biztosítására. A terápiás felhasználás engedélyezését célzó beadványok többszöri elutasítása ellenére az I. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy a II. r. és az V. r. vádlottak tevékenységére alapozva 2007 júliusától megkezdték az őssejt kezeléseket. Elhatározásuk megvalósításában a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. vádlottak a rájuk kiosztott feladatok végrehajtásával működtek közre. A vád szerint valamennyi vádlott tudatában volt annak, hogy a hosszabb távra tervezett, vagyoni haszonszerzésre irányuló, lényegében emberi sejtek árucikként történő értékesítésében megnyilvánuló tevékenységre a jogszabály által meghatározott hatósági engedéllyel nem rendelkeznek, és tudták azt is, hogy az őssejt-kezelés iránt érdeklődő betegeknek a terápia eredményességét illetően általuk adott, a gyógyulás, avagy igen jelentős állapotjavulás ígéretével kecsegtető tájékoztatás valótlan, mivel az ígért eredményt semmilyen módon nem tudják garantálni, sőt annak elérését az orvostudomány jelenlegi állása szerint még valószínűsíteni sem lehet, az esetleges mellékhatások és azok következményei pedig ismeretlenek. Az IRM M Zrt. működésével kapcsolatos kérdésekben a döntést az I.r. vádlott hozta meg és adott a társaság tevékenységére vonatkozó utasításokat a VI. r. és a VII. vádlottnak. A kezelésekkel kapcsolatos kérdésekben az I. r. helyett és nevében eljárva a IV .r. vádlott, a VI.r. valamint később a VII. r. vádlottal egyeztetve vett részt a tevékenység szervezésében, később a napi üzletmenetre és a gazdasági társaság érdekében végrehajtandó feladatokra nézve is utasításokkal látta el. Az I. r. vádlott, a IV. r. vádlott a III. r. vádlottal együtt arra törekedtek ismeretségük felhasználásával, hogy az engedélyeket megkapják és fizetőképes, befolyásos személyeket toborozzanak. A VI. r. vádlott az I. r. vádlott irányítása alatt a kezelések szervezését, az azokból származó bevételek elosztását végezte. A VII.r. vádlott társai utasítása alapján a társaság működéséhez és a kezelések lebonyolításához szükséges logisztikai feladatokat hajtotta végre. A III.r. vádlott a laboratórium működtetését, a beavatkozáshoz nélkülözhetetlen eszközöket, szakszemélyzetet és a kezelések helyszínét biztosította. A IX. r. vádlott a III.r. vádlott irányítása alatt a beavatkozásokkal kapcsolatos kérdéseket, azok ellenértékét egyeztette, melyről rendszeresen be is számolt a VI.r. vádlottnak is. Emellett közreműködött az őssejt szuszpenzió beadásában is az V.r. vádlottal közösen. Az egészségügyi szolgáltatók a S. és R. Magánklinika Kft-vel kötött megállapodások alapján 2007. július 13-tól 2008. október 21-ig összesen 272 abortumot biztosítottak, amelyekből az V. r. vádlott legalább 155 dózist állított elő. Az ügyészség a vádlottakat 21 rb. társtettesként, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


35 / 38 KECSKEMÉTI RÖVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG Díszterem vádlott Cs. I. és társai


Folytatódik a prostituáltak futtatásával vádoltak tárgyalása Folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a büntetőügy, melynek 24 vádlottját – többek között – kitartottság bűntettével vádolja a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak 2006. évben konspiratív módon működő, szervezettség jegyeit mutató hálózatot építettek ki, melynek tagjai velük al-fölérendeltségi viszonyban álltak. A hálózat Kecskemét területén, illetve a Kecskemétre bevezető főutak és utak mentén üzletszerű kéjelgést folytató személyek szállításában, védelmében, felügyeletében, valamint az üzletszerű kéjelgésből származó bevételek beszedésében működött közre. Az I. és a II.r. vádlottak felosztották Kecskemét területét, meghatározták azt a helyet, útszakaszt, ahol az üzletszerű kéjelgést folytató személyek az engedélyükkel naponta fizetendő útpénz ellenében szexuális szolgáltatást kínáltak. A hálózat tagjai, az üzletszerű kéjelgést folytató személyek közvetlen felügyeletét, védelmét ellátó vádlottak egy-egy útszakaszt felügyeltek, beszedték az általuk felügyelt útszakaszon szexuális szolgáltatást nyújtó személyek bevételét, melyből 5.000 Ft útpénzt adtak át a hálózat élén álló vádlottak, vagy megbízottjaik részére. Az utak mentén felügyelő, közvetlen felügyeletet ellátó vádlottak telefonon, vagy füttyjelzéssel értesítették egymást a rendőrjárőrök közeledéséről. SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Járásbíróság Tárgyalás helye: Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. V. emelet 7. tárgyaló B.275/2012. Erőszakkal és fenyegetéssel 2014.05.09. 10:00 P.I. vádlott + 4 társa elkövetett kerítés bűntette, felfegyverkezve, a sértett sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette és más bűncselekmények Ítélethirdetés. 4 büntetőügyet egyesített a bíróság, a bizonyítási eljárás befejeződött, perbeszédek várhatóak. A vád lényege szerint I.r. vádlott 2009. év és 2011. év között egymást követően, egyszerre létesített kapcsolatot több sértettel, hogy rajtuk szadisztikus fantáziáit kiélje, uralkodhasson a sértettek felett, illetve prostitúcióra kényszerítette a sértetteket. Az I.r. vádlott a sértetteket bezárta, folyamatosan fenyegette és bántalmazta. A sértettek az I.r. vádlott fenyegetései és bántalmazásai hatására prostitúciós tevékenységet végeztek Magyarországon és Svájcban is hosszabbrövidebb időn keresztül. Az I.r. vádlott a sértetteket kábítószer fogyasztására is kényszerítette azért, hogy bódult állapotban könnyebben tudja befolyásolni magatartásukat, valamint rendszeresen, brutális módon és kegyetlenséggel bántalmazta a sértetteket, pl.

36 / 38

Információ:

húsklopfolóval ütlegelte, rúgdalta testszerte őket, egyik sértettet 5-6-szor cipőjével a nemi szervén rúgott oly módon, hogy a sértett a fájdalomtól elájult, továbbá egyik sértett meztelen nemi szervéhez kést szorított majd addig fojtogatta, míg a nő levegőért kapkodott. A sértettek több esetben is súlyos sérüléseket szenvedtek az I.r. vádlott bántalmazása miatt, azonban bezárta őket és nem engedte, hogy orvosi segítséget vegyenek igénybe. Az I.r. vádlott az egyik sértettet előzetes letartóztatásból történt szabadulása után 30-szor combon szúrta, amely sérülésekkel a sértett orvoshoz nem fordulhatott, a bántalmazás következtében a sértett maradandó esztétikai károsodást szenvedett. I.r. vádlott az ellene megindult súlyos testi sértés miatti büntetőeljárásban rábírta négy vádlottársát, hogy tegyenek valótlan tartalmú tanúvallomást, mely alibit szolgáltat az I.r. vádlottnak. Az ügy 04.24. napján ítélethirdetésre került elhalasztásra. Dr. Kovács Ildikó sajtószóvivő 06-20-405-8180 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa

zsarolás bűntette, hatósági 2014 május 8.15 eljárás akadályozásának 06., 08. óra bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. Lajos és a II. r. N. Ibolya vádlottak élettársak, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. Tímea vádlott az V.r. vádlott élettársa, a IX. r. L. Mária pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az IIVI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. – egymás között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét.

37 / 38

A VII. r. B. Péter és VIII.r. R. Zoltán az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. Lajos, a II. r. N. Ibolya, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. László vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, zsarolás és más bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. István és a VIII. r. dr. K. Ferenc ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú – büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó – vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a VIII. r. vádlottak jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. Az ügyben – kijelölése folytán – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

38 / 38 2014.05.10. (SZOMBAT)

-

A 19. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Recommend Documents