A 12. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

A 12. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2015.03.16 – 03.20. 2015.03.16. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla G. G. + 3 fő

Sikkasztás bűntette

2015.03.16.

10:00

HATÁROZAT HIRDETÉS! Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 májusában G. G. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és pénzmosás bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 446.620.882.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. G. P. S. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta. Sz. R. III.r. vádlottat bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. J. IV.r. vádlottat bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és csalás bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte IV.r. vádlottat, hogy fizessen meg az MVH-nak, mint sértettnek 4.850.000.- Ft-ot, valamint 2007. július 16-tól járó törvényes kamatot, továbbá az államnak 291.000.- Ft illetéket. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be. I., III. és IV.r. vádlott esetében súlyosításért illetve II.r. vádlott esetében pénzbüntetés kiszabásáért. IV.r. vádlott esetében az elkövetési érték magasabb összegben való megállapításáért. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott 1998-ban létrehoztak egy kereskedelmi és vendéglátói betéti társaságot, melynek fő tevékenysége vendéglátás illetve gabonafélék termesztése volt. 2006-ban a vádlottak egy mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató kft-t hoztak létre, melynek fő tevékenysége tárolás, raktározás volt, de szerepelt a felsorolásban mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme, szállítmányozás, ingatlan bérbeadása és üzemeltetése is. A két cég vezetője I.r. vádlott volt. II.r. vádlott csak névleg volt tagja a társaságnak, a tényleges tevékenységben nem vett részt. I.r. vádlott 2005-ben és 2006-ban a két társaság nevében raktározási szerződést kötött határozatlan időre intervenciós kukorica tárolására a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségénél. A szerződések érvényességének vége 2007 júliusában volt. A kukorica az MVH tulajdonát képezte. A raktárak Debrecenben, Nyíradonyban, Polgáron voltak és összesen 10.901,19 tonna 399.327.261.- Ft összértékű kukoricát tároltak bennük. 2007 májusában az MVH Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltsége helyszíni ellenőrzéseket végzett a raktárakban és minden rendben talált a betárolt kukoricával kapcsolatban. Mindeközben I.r. vádlott a kft-t 2007 májusában fiktíven értékesítette két ukrán állampolgárnak, akiknek azonban nem állt szándékában a céggel tényleges gazdasági tevékenységet folytatni. Ezt követően a kft képviseletét ténylegesen Sz. J. IV.r. vádlott látta el, aki rendelkezett a raktárak kulcsaival. Ezért I.r. vádlott az MVH tulajdonát képező kukoricát értékesíteni kívánta. Ebben segítségére volt Sz. R. III.r. és Sz. J. IV.r. vádlott, akik tudták, hogy melyik raktárban mennyi kukorica van. I.r. vádlott egy cégnyilvántartásból törölt kereskedelmi kft nevében az intervenciós kukoricát 2007.

Információ:

május-júniusa között értékesítette egy másik kft-nek. A társaság pedig az ténylegesen megvásárolt kukoricát továbbértékesítette egy újabb kft-nek. E cégek közül pedig volt olyan, aki szintén továbbértékesítette a kukoricát. A vásárlók a raktárakból elszállították a megvásárolt terményt. 2007 júliusában az ellenőrzések során derült ki, hogy a raktárak üresek. I.r. vádlott az általa képviselt kft-vel betárolt, egyben rábízott, az MVH tulajdonát képező kukoricát jogtalanul eltulajdonította, amelyhez szándékosan segítséget nyújtott III. és IV.r. vádlott. A vádlottak által okozott kár értéke bruttó 446.620.882.- Ft. I.r. vádlott 2007. május–április havi teljesítési igazolásokat és azzal kapcsolatos számlákat adott át az MVH megyei kirendeltségén, és ezek alapján az MVH tárolási díjat utalt át a kft-nek. Mindkét pénzfelvétel időpontjában már egyik raktárban sem volt fellelhető az MVH sértett tulajdonát képező kukorica. Azonban csak a májusi tárolási díjra nem volt jogosult I.r. vádlott cége, hiszen áprilisban még a kukorica a raktárakban volt. Ennél fogva IV.r. vádlott 2007 júliusában tévedésbe ejtette az MVH-z, miszerint a kft jogosult lenne a májusi raktárbérleti díjra, ezért 4.850.000.- Ft kárt okozott, amely nem térült meg. I.r. vádlott az MVH tulajdonát képező kukorica jogtalan eltulajdonításából származó pénz eredetének leplezése céljából, a pénzzel pénzügyi tevékenységet végzett. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla Cs. P. T. + 1 fő

Információ:

Testi sértés bűntette

2015.03.16.

13:00

A Debreceni Törvényszék 2014 novemberében Cs. P. T. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett testi sértés bűntette és társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. B. A. II.r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. II.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott esetében súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak és a sértett is italozó életmódot folytattak, gyakran jártak Debrecen egyik kocsmájába. 2013 júliusában is a kocsmában voltak, a vádlottak ittas állapotba kerültek, a sértett pedig teljesen leittasodott. Estefelé a sértett hazaindult, a vádlottak pedig csatlakoztak hozzá. A sértett lakásához érve, a vádlottak kihasználták a sértett ittasságát és vele együtt bementek a házba. Az ott talált 2 nagy sporttáskába bepakolták a sértett műszaki értéktárgyait, bár a sértett megpróbálta megakadályozni őket ebben, de nem sikerült. II.r. vádlott megütötte a sértettet a fején, majd lökdösni kezdték a férfit, aki háttal belezuhant a bejárati ajtó üvegtáblájába, majd a földre esett. A vádlottak a vérző sértettet magára hagyták. A kivérzett, öntudatlan állapotban lévő sértettre egy ismerőse talált rá, aki értesítette a mentőket. A sértetten életmentő műtétet kellett elvégezni. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II.93 14.B.2309/2013

Emberölés bűntette

2015.03.16.

09.00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével,

személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék V., Markó utca 27. fsz. 30. 15.B.966/2014

természetkárosítás bűntette

2015.03.16.

08.30

A vádirat szerint az I.r. vádlott családi házat akart építtetni a II. kerületben lévő ingatlanán, amelyet több oldalról is védett természeti terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület határol. I.r. vádlott a ház terveinek elkészítésével a II.r. vádlottat bízta meg, az építésügyi hatóság felé tett bejelentésében pedig felelős műszaki vezetőként a IV.r. vádlottat jelölte meg. II.r. vádlott a megbízás szerint készítette el a módosított építési engedélyezési terveket, amelyek később a hatósági eljárás alatt is módosultak. II.r. vádlottnak a helyszíni szemle során tűnt fel, hogy a birtokhatárt jelölő kerítés nem egyezik meg a jogi birtokhatárral, melyről tájékoztatta az i.r. vádlottat is. A vonatkozó önkormányzati rendelet szerint ugyanis az I.r. vádlott tulajdonában lévő területnek maximum 10%-a volt beépíthető, amelyet a tervezés során az I.r. vádlott kérésére a II.r. vádlott átlépett. Miután az ingatlanok eredetileg 2 külön házszámon voltak, ezért az I.r. kérvényezte, hogy a nem használt területen lévő 3%-os beépíthetőséget használhassa a beépítésre szánt területen. II. kerületi építésügyi hatóság az építési engedélyt megadta, ugyanakkor a vád szerint nem vette figyelembe, hogy a vonatkozó kormányrendeletben foglalt feltételek teljes mértékben hiányoznak. A határozat jogerőre emelkedésekor az I. r. vádlottnak rendelkezésére állt a Pilisi Parkerdő Rt. nyilatkozata, amelyben a szomszédos erdőterület semmilyen igénybevételét nem engedélyezik, továbbá kérték, hogy a telekhatárokat jelöljék meg és azt a kerítés megépítéséig tartsák is fenn. Az építkezés a kivitelező és a tulajdonos közötti elhúzódó egyeztetések miatt csak 2007-ben kezdődött meg. Ezalatt az idő alatt az I.r. vádlott módosította elképzeleseit az épület elhelyezkedését és nagyságát illetően is, ezért a II.r. vádlott az ingatlanhatáron túlterjedő terveket készített. Amikor a kivitelező M. Zrt. vezetői észlelték, hogy a tervek nem egyeznek meg a hatóság által jóváhagyottakkal, jelezték a kivitelezés lebonyolításáért és a műszaki ellenőrzésért felelős III.r. vádlottnak. A III.r. vádlott azonban ennek ellenére a módosított terveknek megfelelően kitűzte az épület sarokpontjait, az M. Zrt-nek írt levelében pedig megtévesztően azt állította, hogy az épület a jogerős terveknek megfelelően kerül elhelyezésre. Az I.r. vádlott módosította a kivitelezőkkel kötött szerződést, melyben kijelentette, hogy az amennyiben kártérítési igény merülne fel, azt nem érvényesíti az M. Zrt-vel szemben. Az I.r. vádlott nevében a terveket III.r. és IV.r. vádlottak adták át és a kitűzés jogszerűségének látszatát keltve kijelentették, hogy a módosított elhelyezés kapcsán a kivitelezőt nem éri hátrány, a módosításhoz szükséges engedélyeket beszerzik. Erre tekintettel 2007 augusztusában megkezdték az építkezést, majd a kivitelezők 2008 márciusában adták át szerkezetkészen a házat. A jogszerűtlen állapot legalizálása érdekében az I.r. vádlott az építésügyi hatósághoz benyújtott egy fennmaradási és továbbépítési engedélyt. A hatóság a helyszíni szemle során megállapította, hogy az engedélyezett tervekhez képest a megvalósítás több lényeges ponton különbözik. A hiánypótlási felhívással együtt kérték, hogy I.r. vádlott csatoljon be olyan dokumentumokat, melyekből a szabálytalan elhelyezés kivehető lett volna, ezért kérte I.r. vádlott, hogy más típusú tervet csatolhasson be. A vádiratban foglaltak szerint az V.r. vádlott, a II. Kerületi Önkormányzat Építési és Műszaki Irodájának vezetője intézkedett a fennmaradási és továbbépítési engedély elbírálása során, és az ügyintézőt egy túlnyomórészt az I.r. vádlott kérésének helytadó határozat kiadására kötelezte, továbbá csökkentette a bírság mértékét is. Az engedélyt így bizonyos

korlátozásokkal kiadták. A vádirat szerint az V.r. vádlott az engedély kaidása során több ponton is jogszabálysértően járt el. Az engedélyben lévő korlátozásokat I.r. vádlott figyelmen kívül hagyta és az építkezést a tiltások ellenére is folytatta. Ezt követően a hatóság által lefolytatott ellenőrzések, valamint a kiadott engedélyek is aggályosak voltak. Több alkalommal tiltották meg az építkezést folytatását, melyet I.r. vádlott figyelmen kívül hagyott, ugyanakkor az V.r. vádlottnak köszönhetően a legtöbb esetben mégis kiadták a szükséges engedélyeket. Az engedélyezés utolsó fázisában V.r. vádlott nem foglalkozott a kollégái által, a helyszíni szemlén tett megállapításokkal. Valótlanul azt állította, hogy csak a jogerős határozatok kiadása után vette észre, hogy azok nem tartalmazták a szükséges szakhatósági állásfoglalásokat. 2011. január 18-án az egyik internetes hírportál tényfeltáró cikket közölt az építkezéről, amely szerint a mélygarázs és a hozzávezető út a Budai Tájvédelmi Körzet területére épült. Ennek eredményeként az illetékes hatóságok megindították a szükséges eljárásokat. Lényegében az építmények lebontását elrendelő határozatok születtek, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság pedig elutasította a hatósági eljárásban az építtető Cs. Péter helyébe lépő C. M. Kft. elbirtoklásra vonatkozó keresetét Az építkezés során a Natura 2000 minősítéssel rendelkező területen, az I.r. vádlott ingatlanához kerített részen mintegy 2300 m2-nyi erdőrészletet engedély nélkül, jogellenesen elpusztítottak. Az építkezés jelentős károsodást, a területen lévő élőhely megsemmisülését okozta, amley csak részben és kizárólag nagy volumenű beavatkozással állítható helyre. A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség - a Fővárosi Főügyészség kijelölés alapján - a fentiek alapján az I. r. vádlottat természetkárosítás bűntettével, a II., III., és IV. r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett természetkárosítás bűntettével, az V.r. vádlottat pedig hivatali visszaélés bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 17.B.1284/2014

csalás

2015.03.16

08.30

I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve

munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet

felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják,

valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik.

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 115.

L.L.

Információ:

Hivatalos személy erőszak bűntette

elleni

március 16.

11.00

A 60 éves vádlottat a Kaposvári Járásbíróság, mint erőszakos, többszörös visszaesőt hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 4 év fegyházbüntetésre ítélte. A tényállás lényege szerint a vádlottat a rendőrök szabadságvesztés büntetésre akarták előállítani a börtönbe, amikor ő fejszével támadt rájuk, hogy az intézkedést ne tudják végrehajtani. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. vádlott K.T. R. ügy emberölés bűntette

időpont 2015. március 16. 13 óra

Ítélethirdetéssel folytatódik az élettársát megölő férfi büntetőpere A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott a házassága mellett szerelmi viszonyt tartott fenn a sértettel 1992. óta. E kapcsolatból 1997-ben közös gyermekük is született, akit azonban a sértett egyedül nevelt, a vádlott a gyermek eltartásához sem járult hozzá. A vádlott kisebb-nagyobb megszakításokkal, de fenntartotta a sértettel a kapcsolatát, viszont a házasságának anyagi okokból történő felbomlását követően sem költözött össze a sértettel. A vádlott a házassága felbontását követően egy másik nővel élt együtt, akitől szintén született gyermeke. A vádlott ezen élettársi viszony alatt is tartotta a kapcsolatot mind a volt feleségével, mind a sértettel. Miután az élettársi viszony megszakadt, vádlottnak nem volt hova mennie, igy 2010. év nyarán a sértett fogadta be a lakásába.

A vádlott és a sértett közötti kapcsolat az együttélés alatt hamar megromlott. A sértett egyre többet dolgozott, hogy el tudja tartani a családot, míg a vádlott az egészségi állapota miatt nem dolgozott, rokkant nyugdíjas volt és a rokkant nyugdíjából inkább a volt feleségénél lévő gyerekeit támogatta. A volt feleség támogatása miatt, illetve a kölcsönös féltékenykedéseikből adódóan rendszeresek voltak a viták, veszekedések közöttük, mely során a vádlott többször bántalmazta is a sértettet. A sértett ezek miatt a kapcsolat megszakítását fontolgatta. 2012. májusában a sértett megismerkedett egy szegedi férfivel, akivel többször találkozott is. 2012. nyarán a vádlott tudomást szerzett e kapcsolatról és ettől kezdve a sértettet elszámoltatta, a telefonján átnézte a hívásokat, illetve ellenőrizte, hogy merre megy, mit csinál. Ezen a sértett felháborodott, mely további veszekedéseket eredményezett. Mivel a sértett nem tagadta a találkozásait, illetve az arra irányuló szándékát, a vádlott ezen veszekedések alkalmával azzal fenyegette meg többször is a sértettet, hogy ha továbbra is találkozik a férfival, akkor meg fogja ölni. A sértett azonban továbbra is tartotta a kapcsolatot az ismerősével. 2012. december 8. napján szintén e miatt volt vádlott és sértett között vita, veszekedés, mely során a sértett felszólította a vádlottat, hogy költözzön el. A tettlegesség elkerülése érdekében a sértett végül rendőri intézkedést kért. 2012. december 14. napjára a vádlott a volt feleségével és a vele közös gyermekeivel szervezett találkozást a hétvégére, melyet azonban december 14. napján délelőtt lemondott. Amikor december 14. napján (pénteken) 20 óra tájban a sértett hazaért, a vádlott éppen a volt feleségével beszélt nyájasan telefonon, melyet a sértett szóvá tett. Ezen összeszólalkoztak, ordítottak egymással, mely során lökdösték is egymást. A vita közben az is elhangzott a vádlott részéről, hogy ha a sértett a munkára hivatkozva Szegedre utazik, akkor őt is és a férfit is ki fogja nyírni és a közös gyermeküket árvává teszi. A hangos vitatkozás, lökdösődés közepette a vádlott a konyhában élezés miatt kikészített 23,5 cm pengehosszúságú, sötétbarna bakelit nyelű kést a jobb kezébe kapta és a közös hálószobájukban felülről lefelé irányuló mozdulattal, a kést kisujj felőli pengetartással fogva a sértettet nagy erővel a mellkasán, a jobb kulcscsont alatt megszúrta. Ezt követően a vádlott az előszoba szekrényében lévő 70 cm hosszúságú baseball-ütőt ragadta magához és azzal a szúrás miatt a szobában, a fotelbe leülő sértettet nagy emberi erővel, fentről lefelé irányuló mozdulattal, több alkalommal fejbe vágta úgy, hogy az ütések a sértett homlokának bal oldalát érték. A sértett a bántalmazás következtében 2012. december 14. napján 23-24 óra közötti időben elhalálozott.

Amikor a vádlott észlelte, hogy a sértett meghalt, a sértett testét egy pléddel letakarta, a kést és a baseball-ütőt a vértől megtisztította és a kést a konyhaszekrénybe, míg a baseball ütőt az előszoba szekrénybe elrejtette. Ezt követően a vádlott felment az udvarról nyíló melléképület padlására, ahol egy 10 cm pengehosszúságú késsel hasba szúrta magát. A szúrás azonban nem hatolt be a hasüregbe és gyógytartama 8 napon belüli volt. Mivel a sértett az általában hajnali 3 órakor megkezdett munkát december 15. napján nem kezdte meg, a munkatársai keresni kezdték, mely során a lányát is felhívták telefonon. Így aztán az elhalt sértettet a gyermeke, találta meg, aki 21 órától szintén a lakásban tartózkodott, de 21 óra 30 perctől a saját szobájában tv-t nézett, majd aludt. PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz.II. tárgyalóterem

K. J. és két társa

Információ:

különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett 2015. orgazdaság bűntette és más 03.16. bűncselekmények

9.00

A vádirat szerint - röviden - K.J. I. r. vádlott ismeretlen személyektől lopásból származó, ép gépkocsikat vásárolt jóval a jármű piaci értéke alatt, azokat szétszerelte, majd alkatrészként értékesítette, megélhetését ily módon biztosította, tudva, hogy a járművek bűncselekmény elkövetéséből származnak. Tevékenységéhez raktárhelyiséget bérelt. Így az összesen 19 darab gépkocsi vonatkozásában a bűncselekményt 82.011.000 forint értékre követte el, melyből a nyomozás során csupán 7.857.600 forint térült meg. K.J. I. r. vádlott 2009 vagy 2010. évben K.Z. sértettől, 2011. évben Gy. T. sértettől sérült, de üzemképes gépkocsikat javítás érdekében vett át, azonban azokat alkatrészeikre szétbontotta, és így tovább értékesítette, azokkal sajátjaként rendelkezett. Az ügyészség folytatólagosan, üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntettével, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádolja az I.r. vádlottat. K. T. II.r. vádlott a ténylegesen általa használt, a Lombard Lízing Zrt. tulajdonában lévő, de az élettársa által üzemben tartott Skoda Fabia gépkocsi esedékes díjait fizetni nem tudta, ezért közvetítőn keresztül kapcsolatba lépett K.J. I.r. vádlottal annak érdekében, hogy a fizetési kötelezettségétől megszabaduljon. K.J. I.r. vádlott - az akkori piaci értékén 1.400.000 forintot érő - járművet tőle 100.000 forintért megvásárolta, annak indító kulcsait a II.r. vádlott neki átadta. K.J. I. r. vádlott a gépkocsit szétbontotta és annak alkatrészeit értékesítette. K.T. II.r. vádlottat az ügyészség sikkasztás bűntettével vádolja. H. G. III. r. vádlott segítséget nyújtott K. J. I.r. vádlottnak bűncselekmények elkövetéséhez, miután K.J. I.r. vádlott segítséget kért tőle két gépkocsi hatékonyabb, gyorsabb szétszereléséhez. A III.r. vádlott tudott arról, hogy a gépkocsik bűncselekményből származnak, őt az ügyészség bűnpártolás vétségével vádolja. A bíróság a tárgyaláson ügydöntő határozatot hirdet. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

Pécsi Járásbíróság (7621 Pécs, Széchenyi tér 14.)I. em. 32. tárgyalóterem

B. T.

Információ:

nyilvános rendezvényen 2015. elkövetett garázdaság bűntette 03.16. és más bűncselekmény

13.00

A vádirat szerint - röviden – a vádlott 2014. június 8-án a gyódi sportpályán 17.30 órakor kezdődő futballmérkőzésen az egyik csapat játékosaként vett részt, melynek során sérelmezte a sértett játékvezető döntéseit, emiatt 19 óra 30 perc körüli időben ököllel egy alkalommal megütötte a sértett arcát. A sértett a földre került az ütés következtében és 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A bíróság megkezdi a tárgyalást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

2015.03.17. (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem V. Antal Tamás

Információ:

közokirat-hamisítás bűntette

2015. 03. 17.

09.00

A terheltet a járásbíróság hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. törvény 275. § (1) bekezdés b) pont] miatt 110 napi, napi tételenként 2.500, összesen 275.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A jogerős ítélet ellen a megyei főügyészség terjesztett elő a terhelt terhére, a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontján alapuló felülvizsgálati indítványt, Indokai szerint a bíróság a terheltet öt évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt úgy ítélte el, hogy nem volt védője, ezzel pedig megvalósította a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértést. Ezért a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére és arra tett indítványt, hogy a Kúria a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla G. P. + 7 fő

Bélyeghamisítás bűntette

2015.03.17.

09:00

Az első fokon eljárt Egri Törvényszék 2013 decemberében Dr. G. P. Z. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett bélyeghamisítás bűntette, sikkasztás bűntette, sikkasztás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 2 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. H. T. III.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége, költségvetési csalás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Sz. I. IV.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, folytatólagosan, üzletszerűen, részben közvetett tettesként elkövetett csalás bűntette és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év fogházbüntetésre, 300.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a vádlottal szemben 4.925.000.- forint vagyonelkobzást rendelt el. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. K. Z. B. VIII.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. Dr. Sz. E. X. r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 4 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra illetve 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3

részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. L. A. XI.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre, 1.000.000.- forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. B. K. XII.r. vádlottat 40 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. Cs. A. XV.r. vádlottat 1 rb. bélyeghamisítás bűntette és 1 rb. folytatólagosan elkövetett bélyeghamisítás bűntette miatt 150.000.-forint pénzbüntetésre ítélte. J. Sz. XVII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége és költségvetési csalás bűntette miatt végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 9 hónap börtönbüntetésre és 500.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. B. M. XX.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett 9 hónap börtönbüntetésre ítélte. A megismételt eljárásban hozott ítélet ellen… / A Heves Megyei Bíróságnak az ügyben 2011 márciusában hozott ítélete II.,V.,VI.,VII.,IX.,XIII.,XIV.,XVI.,XVIII. és XIX. r. vádlott esetében jogerőre emelkedett. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2012 áprilisában az elsőfokú ítéletet I., III., IV., VIII., X., XI., XII., XV., XVII., és XX.r. vádlott esetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. /

Információ:

A vádirati tényállás szerint I.r. és II.r. ügyvéd vádlott 1999. első felében ismeretlen személytől hamis illetékbélyegeket szereztek meg, és azokat társasági szerződések és módosítások, bejegyzési, változás bejegyzési kérelmek illetékfizetési kötelezettségeinek lerovása alkalmával használtak fel, de I.r. vádlott perújítási kérelem és fellebbezési illetéklerovás során is felhasználta azokat. III.r. vádlott szintén ismeretlen személytől szerzett meg nagy mennyiségű illetékbélyeget, majd azt jóval a névérték alatt részben X.r. ügyvéd vádlotton keresztül értékesítette IV., X. és XI.r. vádlott részére. Elmondta nekik az illetékbélyeg ellenértének visszaszerzési módszerét: azt, hogy fiktív kereseteken kell felhasználni és aztán az illetékhivataltól annak ellenértékét visszaigényelni. A szisztéma az volt, hogy a vádlottak, részben saját nevükben az ország különböző bíróságain fiktív keresetleveleket nyújtottak be hamis illetékbélyegek felhasználásával. Majd a bíróságok érdemi intézkedései megtétele előtt, „megegyezésre”, valamint a fiktív követelések „megfizetésére” hivatkozással kérték a vádlottak a perek megszüntetését, illetve a keresetlevelek idézés kibocsátása nélküli elutasítását. A jogerős eljárást lezáró végzések birtokában a területileg illetékes megyei illetékhivataloktól kérték az általuk hamis illetékbélyegben lerótt eljárási illetékösszegek visszatérítését. A hamis bélyegeket 1999 júniusa és 2003 januárja között használták fel. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla Sz. B. + 2 fő

Zsarolás bűntette

2015.03.17.

10:00

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 januárjában Dr. Sz. B. I.r. vádlottat, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette miatt2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3-nak letöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. F. L. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett zsarolás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A

bíróság a szabadlábon lévő N. Z. III.r. vádlottat az ellen folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezett. I. és II.r. vádlott esetében súlyosításért, III.r. vádlottnál bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. I.r. vádlott felmentésért, illetve téves minősítés miatt, II.r. vádlott védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak az 1990-es évektől ismerték egymást. II.r. vádlott gépkocsivezetői illetve lakatosi munkákat végzett I.r. vádlott számára, de III.r. vádlottnak is munkát biztosított I.r. vádlott.2006-ban F. K. F. osztrák milliárdos elhalálozott, földi maradványait Ausztriában egy önálló kriptában helyezték nyugalomra. I. és II.r. vádlott megállapodott ismeretlen személyekkel, hogy az elhunyt földi maradványait tartalmazó koporsót elhozzák a kriptából, és a visszaszolgáltatás fejében pénzt követelnek a családtól. Megkérték III.r. vádlottat, hogy vegyen részt egy Olaszországból történő ruhaszállításban gépkocsivezetőként, amiért 200.000.forintot ajánlottak fel. 2008 novemberében II.r. vádlott két román és egy magyar társukkal valamint III.r. vádlott egy furgonnal és egy személyautóval Ausztriába utaztak. Ekkor közölték III.r. vádlottal, hogy mi lesz a szállítmány. A kettős koporsót a kriptából kiemelték, azt a furgonban elhelyezték, amelyet III.r. vádlott Budapestre vezetett. Az F. család 2008 decemberében kapta meg az első zsaroló levelet. A levél küldője a földi maradványokat tartalmazó koporsó visszaadásáért 6 millió eurót követelt azzal, hogy ha nem fizetik ki a váltságdíjat, akkor a koporsót a földi maradványokkal együtt megsemmisíti. 2009 áprilisáig több postán küldött levél után a zsaroló emailen tartotta a kapcsolatot a családdal és bocsátkozott tárgyalásokba a követelt összegátvételéről. A 41 email többségét Budapestről írték, de Pécsről Debrecenből, Bukarestből, Iasiból, többségében gyorséttermekből küldték. Az elkövető több adattal szolgált a koporsóval kapcsolatban, azt bizonyítandó, hogy az valóban nála van. Az osztrák család 2009 májusában 100.000.- eurót ajánlott fel, ha a koporsóban lévő fiolát eljuttatják részükre, annak bizonyítékaként, hogy a koporsó valóban a zsarolóknál van. A levélváltásról és azok tartalmáról I.r. vádlott tudott, így megállapodtak II.r. vádlottal abban, hogy a fiolát ő juttatja el Bécsbe és ő veszi át a 100.000.- eurót. II.r. vádlott 2009 júniusában Bécsbe utazott és a pályaudvar egyik csomagmegőrzőjében elhelyezett egy csomagot benne a fiolával. Majd a csomagmegőrző mágneskártyáját a bécsi Stephanskirche egyik padjára felragasztotta. A találkozó azonban nem jött létre, mert a család képviselője késett. Újabb levélváltásokat követően II.r. vádlott 2009 júliusában, Bécsben egy csokoládésdobozban a család képviselőjétől átvette a pénzt. A teljes váltságdíj kifizetéséhez azonban a családnak újabb bizonyíték kellett, ezért a külső koporsóból egy virágmintás anyagdarabot kértek. 2009 októberében III.r. vádlott utazott Bécsbe és az előzőhöz hasonló módon jutatta el a család képviselőjéhez az anyagdarabot, majd visszautazott Budapestre. Ezt követően email útján megállapodtak abban, hogy 2009 novemberében Budapesten Szent István Bazilika előtt F. B. átad 100.000.- eurót a zsarolók által küldött személynek. Az átadás napján III.r. vádlott parókában, szájmaszkban, kerékpárral érkezett a bazilika elé, odahajtott F. Bergerhez, „jelszót” váltottak majd F. B. a 100.000.- eurót tartalmazó csokoládés dobozt átadta III.r. vádlottnak, akinek I.r. vádlott utasítása szerint tovább kellett adnia azt II.r. vádlottnak a Moszkva téren. N. Z. III.r. vádlott azonban észrevette, hogy többen figyelik őt, akik a család által megbízott magyarországi magánnyomozó iroda munkatársai voltak. Ettől megijedt és menekülni kezdett, először kerékpárral, majd metróval illetve villamossal. A magánnyomozók azonban követték őt a lakásáig, ahol közölte velük, hogy hagyják békén, mert fél, ugyanis megbízást kellett volna teljesítenie, de azt elrontotta. A magánnyomozók megnyugtatták, biztonságba helyezték és információt kértek tőle. III.r. vádlott minden elmondott a nyomozóknak. Ezt követően a magánnyomozó iroda vezetője sms-t küldött I.r. vádlottnak, aki még aznap este felhívta a nyomozóiroda egyik munkatárást és megjelölte a koporsó helyét. Így találták meg a belső koporsót és el is szállították azt, de ekkor derült ki, hogy van egy

Információ:

külső koporsó is. Másnap ismét kapcsolatba léptek I.r. vádlottal, aki elárulta a külső koporsó helyét is. A család a két koporsót a földi maradványokkal együtt elszállította, majd megtörtént az újratemetés. A nyomozó iroda munkatársai a III.r. vádlott által átvett 100.000.- eurót átadta a családnak. Az osztrák család tényleges kára így 100.000.- euró, ami 27.122.000.- Ft, mely kár nem térült meg. Bizonyítás felvétele. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78. 42.Kb.393/2013

Elöljárói intézkedés 2015.03.17. elmulasztásának bűntette

09.00

I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését.

A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a

mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik.

GYULAI TÖRVÉNYSZÉK Gyulai Törvényszék 13.B.498/2014. számú büntetőügy B. S. vádlott és Halált okozó testi sértés Tárgyalás időpontja: társa bűntette és más 2015. március 17. bűncselekmény

Informá ció:

8 óra 30 perc

Első tárgyalás A vádirati tényállás szerint 2013. június 17-től I. rendű B. S., II. rendű J. M. J. vádlott és N. R. T. sértett a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet egyik zárkájában kerültek elhelyezésre. Az I. r. vádlott – a testvére és a sértett közötti korábbi konfliktus miatt – 2013. június 17-én az esti órákban a lepedőjéből leszakított csíkokat tekert az ökleire, ami alá a matracából kitépett szivacsokat helyezett el, majd a sértett hasát kezdte el ütni, és körülbelül 20 percen át testszerte bántalmazta, többször megrúgta. Eközben a II. r. vádlott kisebb erővel, kétszer ököllel szintén hasba ütötte a sértettet. A sértett másnap többször panaszkodott arra, hogy szúr a hasa, és éjszaka alig kapott levegőt. Az I. r. vádlott 2013. június 19-én folytatta a bántalmazást, a sértett hasát és combjait nagy erővel megrugdosta, és többször megütötte. A sértett 2013. június 20-án már csak folyadékot ivott, és fájlalta a hasát, ennek ellenére 14-15 óra közötti időben az I. r. vádlott meggyújtott egy füstölőt, és azzal a sértettet több helyen megégette. A 18 óra 15 perckor történt váltást követően az I. r. vádlott ököllel gyomorszájon, mellkason ütötte a sértettet, illetve megrúgta. Ekkor a II. r. vádlott is egy-egy alkalommal közepes erővel ököllel gyomorszájon és háton ütötte a sértettet, majd a vállán és a hasán is megütötte. Ezt követően az I. r. vádlott megrúgta a sértettet, aki összeesett, és kérte, hogy hagyják abba a bántalmazást. A sértett rosszul lett, majd miután már nem tudott felkelni, ismét panaszkodni kezdett, hogy szúr az oldala, és alig kap levegőt. Ezután szédelgett, hányt, majd hátrahanyatlott az ágyán. A II. r. vádlott észlelte, hogy a sértett nem lélegzik, ezért megpróbálta újraéleszteni. A vádlottak kiabálására a büntetésvégrehajtási őrök kinyitották a zárka ajtaját, és ők is megpróbálták újraéleszteni, azonban a sértett a bántalmazás következtében 2013. június 21-én 2 óra 50 perckor elhalálozott. dr. Bagdi Árpád Gyula sajtószóvivő 20/3782317 [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék B. György

Csalás bűntette

2015.

03.17.

A vádlott 2004 és 2010 között egy biztosító munkatársaként különféle biztosításokat kötött a sértettekkel. Ezen túlmenően a biztosítóra hivatkozva, ügyfeleit megtévesztve befektetési céllal is vett át pénzt a sértettektől, ám ezeket saját céljaira használta fel, illetve kölcsönadta. A vádiratban összesen 27 ”ügylet” szerepel, melyből 23 esetben ígért rövid távú haszonnal kecsegtető befektetést, 2011-ben pedig 4 esetében kölcsönt kért, miután már nem dolgozott a biztosító társaságnál. Érték: cca. 57.000.000 Ft

10:30

Információ:

Dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

2015.03.18. (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla M. S.

Információ:

Életveszélyt okozó testi sértés 2015.03.18. bűntette

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 októberében M. S. I.r. vádlottat testi sértés bűntette miatt, mint különös visszaesőt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. T. II.r. vádlottat garázdaság vétsége és testi sértés vétségének kísérlete miatt 240.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész I.r. vádlott terhére súlyosítás érdekében, I.r. vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I., II. r vádlott és Sz. A. sértett is hajdúböszörményiek egymást látásból ismerték. 2011 októberében a sértett feleségével és egy barátjával italozott kora délután az egyik helyi presszóban, ahol I.r. vádlott is tartózkodott. A már igen ittas állapotban lévő sértett „buzinak” nevezte I.r. vádlottat, aki azonban erre nem reagált. I.r. vádlott a kora esti órákig aludt egy asztalnál. Időközben megérkezett I.r. vádlott élettársa is a presszóba. Sz. A. már ismerte az asszonyt, köszönt neki és közben a kezével megsimította az asszony haját. Ezt látta a pultnál álló II.r. vádlott, aki felhívta I.r. vádlott figyelmét e történtekre. I.r. vádlott felszólította a sértettet, hogy ne molesztálja az élettársát, majd a két férfi között szóváltás alakult ki. II.r. vádlott pofon vágta a sértettet, aki felszólította a férfit, hogy intézzék el az utcán a dolgot. Az utcán I.r. vádlott egy alkalommal, ököllel megütötte a sértettet, aki hátraesett, fejét az utca aszfaltjába ütötte és eszméletét vesztette. I.r. vádlott kezdeményezésére a presszó alkalmazottja kihívta a mentőket, akik a sértettet kórházba szállították. A sértett koponyacsonttörést szenvedett el, ami életveszélyes sérülésnek tekintendő. I.r. vádlott büntetőjogi felelősségét és bűnösségét elismerte. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla L. I.

Életveszélyt okozó testi sértés 2015.03.18. bűntette

11:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék L. I. I.r. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete miatt 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Fk. L. T. II.r. vádlottat 2 rb. – 1 esetben bűnsegédként kísérleti szakban maradt testi sértés bűntette miatt 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett fiatalkorúak fogházbüntetésére ítélte. A vádlott pártfogó felügyelet hatálya alatt áll. Id. L. Andor III.r. vádlottat garázdaság bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt, 1 év 8 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A vádlott pártfogó felügyelet hatálya alatt áll. Az ítélet ellen I.r. vádlott esetében az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott javára, a cselekmény elbírálására a hatályos Btk. rendelkezéseinek alkalmazása és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának kedvezőbb meghatározása érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 júniusában, Pocsajban az általános iskolában ballagási ünnepséget tartottak, amelyen a vádlottak hozzátartozói közül többen is részt vettek.

Információ:

I.r. vádlott fia ballagási ünneplésében vett részt a házukban II.r. vádlottal együtt, míg III.r. vádlott a lányának a ballagását követően ünnepelt sógorával L. Z. sértettel a házában. A kora esti órákban a sértett hazaindult és út közben hangos szóváltásba keveredett I. és II.r. vádlottal. A kiabálást hallva III.r. vádlott magához vett egy kést és sógora után indult. A dulakodás helyszínén kérte a vádlottakat, hogy hagyják békén L. Z-t, azonban nem járt sikerrel. Ekkor már a helyszínen volt III.r. vádlott kiskorú unokaöccse is. Ezt követően a vádlottak kölcsönösen bántalmazták egymást, majd II.r. vádlott a kiskorú fiút is megütötte. I.r. vádlott időközben magához vette egy kaszát és azzal III.r. vádlott felé csapott. III.r. vádlott és L. Z. sértett édesanyja házába menekült volna, azonban I.r. vádlott a kaszával utánuk szaladt, a kaput nagy erővel benyomta és a földre eső III.r. vádlott irányába ütött, akinek a tenyerét vágta el a kasza. Ezt követően I. és II.r. vádlott eltávozott a helyszínről. I. és II.r. vádlottak az események során sérülést nem szenvedtek. Azonban a vádlottak magatartása alkalmas volt arra, hogy a közelben tartózkodókban megbotránkozást, riadalmat váltsanak ki. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla H. N. + 1 fő

Információ:

Vesztegetés bűntette

elfogadásának 2015.03.18.

13:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 januárjában H. N. I.r. vádlottat és M. A. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett vesztegetés elfogadása bűntette miatt 6 – 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottakat előzetes mentesítésben részesítette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, súlyosabb minősítésért és a kiszabott büntetésük súlyosítása érdekében, a vádlottak és védőik felmentés érdekében fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott a Tigáz alkalmazásában álltak. 2012 májusában a gázszolgáltató a vádlottakat küldte egy debreceni helyszínre gázmérő ellenőrzése céljából. Azt követően, hogy a vádlottak a szerelési és adminisztrációs munkákkal végeztek a lakás albérlője elpanaszolta, hogy a lakás tulajdonosával folyamatos pénzügyi vitái vannak, ezért felvetette, hogy a tulajdonostól 50.000.- Ft-ot kér arra hivatkozva, hogy ennyi pénzzel intézte el, hogy a sérült órát gázszolgáltató szerelői ne vigyék el. Miután az ajánlatot a vádlottak helyeselték, az albérlő segítséget ígért II.r. vádlott lányának hosztesz munkát biztosít, amihez iskolalátogatási igazolásra lesz szükség. Néhány nap múlva az albérlő feljelentést tett az ügyben a nyomozó hatóságnál. Ezt követően a vádlottak megjelentek az ingatlannál, ahol az albérlő átadta az 50.000.- Ft-ot a szerelőknek. A szolgálati autóval távozó vádlottakat néhány utcával távolabb igazoltatták és megtalálták a pénzt is. A vádlottak tagadták a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem B.R. Szexuális erőszak bűntette

2015. 18.

március 8 óra 30 perc

Dr.Makai Lajos tanácsa – másodfokú nyilvános ülés Az első fokon eljárt Szekszárdi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (40 éves férfi) 2012. nyarán ismerkedett meg a sértett (2004-es születésű kislány) édesanyjával és ezt követően havi 4-5 alkalommal, esetenként 1-3 napot töltött nála. A nő gyakran nehezményezte a vádlott alkoholizálását, de a férfi italozása ellenére sosem viselkedett agresszíven sem a gyermekekkel, sem vele. A vádlott gyakran vigyázott barátnője két gyermekére, a sértettel több ízben olvasást, írást, számolást is gyakorolt. 2013. augusztus 7-én éjjel a vádlott a sértett szobájába ment, ahol arra szólította fel, hogy nemi szervét a szájába vegye, illetve azt kezével húzogassa. A sértett teljesítette a vádlott akaratát. A férfi közölte vele, hogy a történteket senkinek ne merje elmondani, ellenkező esetben megbünteti. 2013. augusztus 8-án a sértettel édesanyja gyakorolt, amikor a vádlott felajánlotta neki, hogy majd ő folytatja a gyakorlást. A nő ebbe beleegyezett és magukra hagyta őket. A vádlott rövidesen kiküldte a szobából a sértett öccsét és becsukatta vele az ajtót. Ezt követően a vádlott meztelenre vetkőzött és a sértettet is lemeztelenítette, az ágyra fektette és nemi szervét a sértettéhez nyomta. A sértett édesanyja felfigyelt arra, hogy nem hallja az olvasás hangjait, ezért a szobába ment, ahol a vádlottat a sértetten fekve találta. A vádlottat a nő azonnali távozásra szólította fel, aki rövidesen távozott is. A sértettet következő napon orvoshoz vitte az édesanyja, illetve feljelentéssel élt a vádlott ellen.

Információ:

A Szekszárdi Törvényszék a vádlottat bűnösnek találta folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntettében, ezért őt 7 év fegyházra és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott védője felmentésért jelentett be fellebbezést. Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem K.D.L. 2015. Életveszélyt okozó testi sértés 18. bűntettének kísérlete

március 13 óra

Dr.Makai Lajos tanácsa – másodfokú nyilvános ülés A Pécsi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (63 éves, többszörösen büntetett előéletű pécsi férfi) 2013. március 12. napján együtt italozott volt élettársával és annak fiával, valamint a volt élettárs fiának egy barátjával, a sértettel. A vádlott volt élettársa és fia, valamint annak barátja egy idő után nem akartak tovább a vádlott társaságában lenni, ezért kihasználták amíg a terhelt a kocsma mosdójába ment és hazaindultak.

Információ:

A vádlott azonban utánuk ment, volt élettársának albérletében megjelent. Ekkor távozásra szólították fel, a sértett a kapuhoz kísérte, majd az ajtót bezárták. Rövid idő elteltével a vádlott ismét megjelent a háznál, bemászott a bezárt kapun. Ekkor ugyan megkínálták itallal, de rövid idő múlva ismételten távozásra szólították fel. A távozni nem akaró vádlottat a sértett erővel a kapuhoz vonszolta, kirángatta és egy esetben arcon ütötte. 15-20 perc múlva a vádlott ismét megjelent volt élettársa házánál. A kapun ismételten átmászott, bement a lakásba és a sértettet szemből közepes erővel a mellkasán egy 27 cm pengehosszúságú késsel megszúrta. A sértett mellüregét megnyitó, a bordaközi izmokat átvágó szúrás a sértett szívét nem érte el, attól 1 cm-re haladt el a kés, így a sérülés közvetetten életveszélyes volt. E tényállás alapján a törvényszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 6 év börtönre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék ítélete ellen a vádlott enyhítésért, védője eltérő minősítésért és enyhítésért jelentett be fellebbezést. Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi törvényszék V. Markó u.27. II.93. 14.B.2309/2013

Emberölés bűntette

2015.03.18.

09.00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni.

Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Pesti Központi Kerületi Bíróság V., Markó u. 25. 372 II/16.B.22835/2013 Személyes adattal 2015.03.18. visszaélés vétsége

08.30

A Központi Nyomozó Főügyészség az I. r. vádlott ellen folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntette, a II. r. vádlott ellen hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntette miatt emelt vádat. A III. rendű vádlottat az ügyészség kényszerítés bűntettével, valamint 2 rendbeli, személyes adattal visszaélés vétségével vádolja, amelyből egyet társtettesként követett el. A IV. rendű vádlott ellen személyes adattal visszaélés vétsége miatt emeltek vádat. A vádirat szerint az I. r. vádlott jogosulatlanul sokszorosíttatta és osztotta szét a Nemzetbiztonsági Bizottság egyes tagjainak az UD Zrt. ügyvezetőjének két politikussal folytatott néhány telefonbeszélgetését. Az I. r. vádlott a prezentációs anyagok ismertetésével és szétosztásával a Nemzetbiztonsági Bizottság Tagjai előtt azt a látszatot kívánta kelteni, illetve azt a látszatot keltette, hogy a polgári titkosszolgálatok által végzett titkos információgyűjtés eredményeként olyan törvényesen felhasználható adatok keletkeztek, amelyek alátámasztják azt a tényt, hogy a két politikus politikai kapcsolatot tartott fenn egy olyan cég ügyvezetőjével, akit érint a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése. A vád szerint az I. r. vádlott tudta, illetve tudnia kellett, hogy a két politikust érintő anyagok indifferensek az alapügyben tett feljelentések szempontjából. Az ügyészség azt is az I. rendű vádlott terhére rótta, hogy a sajtó nyilvánossága előtt a két politikus becsületének csorbítására alkalmas tényállításokat tett, és ezzel is jelentős érdeksérelmet okozott nekik.

A II. rendű vádlott a vád szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnökeként hatáskörét túllépve arra bírta rá a minisztert, hogy - jogszabályi feltételek hiányában a többek között a két politikus személyes adatait tartalmazó, a feljelentés szempontjából indifferens - a telefonbeszélgetések rendelkezésre bocsátásával adjon tájékoztatást a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjainak. A vád szerint a titkos információgyűjtésből származó bűnügyi személyes adatok jogtalan kezelése az akkori ellenzéki politikusok nyilvánosság előtti lejáratását célozta. A vádirat szerint az UD Zrt. ügyvezetőit is érintő feljelentéshez, két, titkos információgyűjtés keretében rögzített telefonbeszélgetést is mellékeltek. Az egyik ilyen beszélgetést rögzítő felvételt CD lemezen ismeretlen személyek ismeretlen körülmények között a III. r. vádlott postaládájába dobtak, amely 2008. szeptember 10-én került a birtokába. A vád szerint a III. rendű vádlott és a IV. rendű vádlott ezt felhasználva közvetítők útján arra próbálták meg rábírni A. K-t, hogy lépjen vissza az MDF elnökjelöltségétől, különben a III. rendű vádlott nyilvánosságra hozza a hangfelvételt. A. K. a III. r. vádlott tervezett tájékoztatója előtt sajtótájékoztatót tartott, ahol közölte, hogy közvetítőn keresztül megzsarolták. 2008. szeptember 12-én, a III. r. vádlott többek között a IV. r. vádlott társaságában megtartotta a sajtótájékoztatót, ahol a telefonbeszélgetés leírt változatát nyilvánosságra hozta, s utalt arra, hogy több hangfelvétel áll a rendelkezésére. Másnap a III. r. vádlott egy megbeszélésen további új, eddig ismeretlen hangfelvétel - országos választmányi ülésen történő - lejátszását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha A. K nem teljesíti az általa megjelölt feltételeket. Mindezek, valamint az előző napon történtek hatására A. K. úgy döntött, hogy maradéktalanul telesíti a a III. r. vádlott által megjelölt feltételeket. Ez 2008. szeptember 23-án, az MDF választmányi ülésén, illetve az ezt követő két hétben megtörtént. A vád rögzíti, hogy a III. és IV. rendű vádlottak magatartása A. K. politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését rendkívül hátrányosan érintette. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012. április 25-én elsőfokú ítéletet hirdetett az ügyben. A bíróság az I. r. vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel a folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettének vádja alól. A II. r. vádlottat ugyancsak bűncselekmény hiányában mentették fel a hivatalos személyként, felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettének vádja alól. A bíróság a III. rendű vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel a kényszerítés bűntettének vádja alól. A 2 rendbeli, személyes adattal visszaélés vétségének vádja alól részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában mentette fel a bíróság. A IV. rendű vádlottat a bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel a személyes adattal visszaélés vétségének vádja alól. A vádlottak és a védők tudomásul vették a döntést, az ügyész valamennyi vádlott esetében fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Törvényszék a 2013. január 23-án hirdetett másodfokú ítéletet, melyben - a II. rendű vádlott kivételével - hatályon kívül helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak a személyes adattal visszaélés és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben hozott felmentő ítéletét. A büntetőügyet első fokon a Fővárosi Törvényszéknek kell elölről tárgyalnia, ugyanis a másodfokú bíróság szerint a vádirati tényállás alapján az I.r . vádlott esetében felmerülhet a hivatali visszaélés bűntette, amelynek elbírálására a kerületi bíróságnak nincs hatásköre. A döntés a II. r. vádlott esetében jogerős. A büntetőügyet a Fővárosi Törvényszék a III. r. és IV. r. vádlott vonatkozásában elkülönítette, így esetükben a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el első fokon. A következő tárgyalási napon tanúmeghallgatás és perbeszédek megtartása várható. Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. fsz. 38. 21.B.849/2010

Sikkasztás bűntette

2015.03.18.

08.30

A Fővárosi Főügyészség vádiratának egyik vádpontja szerint az I. r. vádlott - a vádiratban részletezett tevékenységeivel - 887.500.000.- Ft vagyoni hátrányt okozott a MÁV ÁBE-nek, amelyben a II. r. vádlott 780.940.000.- Ft vonatkozásában, a III. r. vádlott 24.560.000.- Ft vonatkozásában nyújtott segítséget. A vádirat egy másik vádpontja szerint az I. r. vádlott 2008 áprilisában 666.000.000.- Ft-ot utalt át a MÁV ÁBE-től a fiktív cége részére, ahonnan saját, valamint a III. r. vádlott bankszámlájára utalta tovább az összeget. Ezen összeg kiutalásával a biztosítónál beállt a biztosítástechnikai tartalékhiány, melyre tekintettel 2008. április 8-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a MÁV ÁBE kötelező gépjármű felelősség biztosítási tevékenységét felfüggesztette, majd 2008. augusztus 15-én visszavonta tevékenységi engedélyét. Az ügyészség a vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével, valamint különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 17.B.1284/2014

csalás

2015.03.18.

08.30

I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több

szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki.

Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik.

2015.03.19. (CSÜTÖRTÖK) KÚRIA

KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem M. András I. r.

Információ:

Rablás bűntette

2015. 03. 19.

09.00

Az eljárt bíróságok az I. rendű terheltet társtettesként elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt, mint többszörös és különös visszaesőt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélték. A jogerős ügydöntő határozat ellen a legfőbb ügyész nyújtott be a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt, amelyben indítványozta: a Kúria állapítsa meg, hogy a jogerős ítéletnek az I. rendű terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla H. I.

Információ:

Csalás bűntette

2015.03.19.

10:00

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 áprilisában H. I. vádlottat többrendbeli csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt ellene emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére felmentése miatt, hatályon kívül helyezés érdekében jelentett be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint H. I. egy tiszakeszi székhelyű kft tagja és ügyvezetője 2003 augusztusa óta. 2004 márciusában egy budapesti székhelyű építőipari kft vállalkozási szerződést kötött a vádlott cégével Miskolcon egy 40 lakásos társasház munkáinak valamint egy demjéni pihenőház munkáinak komplex kivitelezésére több mint 600 millió Ft értékben. A vádlott a tervezett beruházások kivitelezésére alvállalkozói illetve szállítási szerződéseket kötött újabb gazdasági vállalkozásokkal és egyéni vállalkozókkal, akik a munkát elvégezték. A vádlott a sértetti vállalkozásokat illetve a magánszemélyeket tévedésben tartva folyamatosan azzal hitegette, hogy a vállalkozói díjat ki fogja fizetni. Ez azonban nem történt meg, nem is volt szándékában. 2004. december 31-i állapot szerint a vádlott cégének házi pénztárában több mint 37 millió Ft-nak kellett volna lennie, azonban a vádlott a pénzt felvette és azzal nem számolt el a kft felé. Ezen túlmenően egy másik építőipari cégtől is felvett 6 millió Ft-ot és azzal sem számolt el a társaság felé, sőt a könyvelésben sem szerepeltette az összeget, azzal is sajátjaként rendelkezett. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 22.B.920/2010

Hűtlen kezelés

2015.03.19.

08.30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az IL FERRO Kft. 2006 januárjától gépkocsi-reklámmal kapcsolatos tevékenységet folytatott. Ennek során a cég a gépjármű-tulajdonosok, mint reklámközzétevők részére kínált hasznosítási és reklámszerződési lehetőségeket. Új gépkocsi vásárlása esetén határozatlan időre szóló, úgynevezett „Hasznosítási” szerződés megkötésére volt lehetőség, amelynek során az IL FERRO Kft., mint reklámszolgáltató vállalta, hogy biztosítja a vele szerződő ügyfél részére a gépjárművet, akár 0 Ft induló részlet esetén is, és fizeti a gépjármű havi törlesztő részletét, maximum 40.000 Ft-ig. A gépjármű tulajdonosának, mint reklámközzétevőnek egyszeri 5.000, majd 2007 januárjától 10.000 forintos ügyintézési díjat kellett fizetnie és a járművet az IL FERRO által kijelölt gépkocsi-forgalmazóknál vásárolhatta meg, lista áron. Használt gépkocsi esetében a gépjármű tulajdonosa, mint reklámközzétevő 2 vagy 5 éves időtartamra szóló „Reklámszerződést” köthetett az IL FERRO Kft-vel, melynél a 2 évre szóló szerződés esetén regisztrációs díjként 180.000 Ft-ot, míg az 5 éves szerződésnél 330.000 forintos egyszeri díjat kellett befizetni. Az IL FERRO Kft. vállalta, hogy havonta 50.000 Ft reklám díjat fizet a reklámhordozó részére. A minimális tőkeállománnyal alakult IL FERRO Kft. megalapításától kezdődően likviditási gondokkal küzdött. 2006. január 15-től 2007. március 15-ig összesen 10.557 db szerződést kötött és 1.529.043.032 Ft szerződéskötési díjat szedett be, míg reklámdíjként 1.042.198.709 Ft-ot fizetett ki. A járulékos költségek (matrica, rezsi, bérleti díj, bérköltség stb.) 322.694.490 Ft-ot tettek ki. A Kft. 2007. március 1-jével 3 hónapra felfüggesztette a reklámdíj kifizetéseket, ugyanakkor 2007. április 12-ig további 380 db szerződést kötöttek. Az IL FERRO költségei jelentősen megnőttek, 2007 áprilisára több mint 480.815.000 Ft-tal haladták meg a szerződésekből befolyó összeget. Az I. r. vádlott, mint az IL FERRO Kft. ügyvezetője és a II. r. vádlott, mint a MALINI Kft. ügyvezetője – 2006 májusától az IL FERRO Kft. ügyvezetője is – hálózatfejlesztés céljából megbízási szerződést kötöttek ügynöki tevékenységre. A megállapodás szerint a MALINI Kft., az IL FERRO Kft. részére végzett hálózatfejlesztés során saját nevében ügynöki szerződéseket köthetett autókereskedésekkel, melyből eredő jogok és kötelezettségek a MALINI Kft-t illeték. Ezzel szemben az IL FERRO vállalta, hogy biztosítja a MALINI Kft. részére a tájékoztatáshoz szükséges helyet az irodáiban, illetve hozzájárult, hogy az ügynöki munkát alkalmazottai végezzék a MALINI Kft. részére. A MALINI Kft. számlájára 174.068.638. Ft került átutalásra ügynöki jutalék címén. Az I. r. vádlott üzletkötői jutalék címén 2006 áprilisától 2006 októberéig összesen 311.888.000. Ftot utalt át a III. r. és az V. r. vádlott által képviselt Kft. részére. Az IL FERRO Kft. nem állt üzleti kapcsolatban ezzel a Kft-vel, mely a szóban forgó időszakban sem üzletkötői, sem egyéb tevékenységet nem végzett. A III. r. és az V. r. vádlottak a pénzt felvették és átadták L. Róbert részére. A VI. r. vádlott által kiállított fiktív számla alapján az I. r. vádlott 94.000.000. Ft-ot utalt át az IL FERRO számlájáról egy másik Kft. részére, mellyel nem állt üzleti kapcsolatban. Az I. r. és a II. r. vádlottak 2006 júliusától úgy kötöttek hasznosítási és reklámszerződéseket, hogy tisztában voltak azzal, hogy a szerződésekben 2 vagy 5 évre vállat havi reklám díj fizetési kötelezettségének a társaság nem, illetve csak 2-3 hónapig tud eleget tenni, mivel a Kft. hosszú távú működése nem volt biztosított. Az ügyészség a vádlottakat többek között különösen nagy értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, valamint nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével is vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik.

GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Járásbíróság L. Róbert B.68/2014.

Halálos közúti baleset 2015. gondatlan okozásának vétsége március 19.

08.30 IV/403.

A vádirat szerint a vádlott 2013. február 4-én a délutáni órákban Győrben, a Babits Mihály utcán a Szigethy Attila út irányába vezette a munkáltatója tulajdonában álló szemétgyűjtő tehergépkocsit. Az egyik kereszteződésben jobbra kanyarodott, miközben a jármű sajátosságai miatt áttért a menetirány szerinti bal oldalra. Kanyarodás közben megállt, mert szándéka az volt, hogy megfordul és hátramenetben halad tovább a Szigethy Attila út irányába. A vádlott a segédszemélyzet leszállását követően azonban nem kezdett hátramenetet, hanem ismét előre indult. Ennek során nem volt kellően körültekintő, ezért nem vette észre, hogy a gépkocsi megállása után a menetirány szerinti bal oldali járdáról érkezett, majd az úttesten a tehergépkocsi előtt áthaladt a sértett gyalogos, így a számára nem biztosított elsőbbséget. A gépkocsi jobb oldali első részével a gyalogost feldöntötte, aki a jármű alá került és a balesetben olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A gyalogos észlelését az elütéskor akadályozta a gépkocsi jobb oldali első oszlopa, az arra felszerelt visszapillantó-tükör, míg a jármű elindulásakor a műszerfal és a bal oldali oszlop. A vádlott vezetői engedélyét a helyszíni intézkedés alkalmával elvették és visszavonták, baleset napjával. Első tárgyalási határnap. Információ:

dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected]

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 115.

M.B.M.

Információ:

Rablás bűntette

március 19.

12.00

A 40 éves vádlott nőt a Kaposvári Járásbíróság rablás bűntettének kísérlete miatt 5 év fegyházbüntetésre ítélte. Az ítélet lényege szerint az ittas állapotban lévő vádlott Kaposváron, a Fő utcán a 76 éves sértettre támadt, tőle pénzt követelt, ököllel többször meg is ütötte. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 25.

B.Zs.

Emberölés kísérlete

bűntettének

március 19.

8.30

A 28 éves vádlott 2014. október 5-ére virradó éjszaka szóváltásba került a sértettel, majd dulakodás közben őt földre lökte és nyakába, illetve hátába szúrt zsebkésével. A sértett közvetetten életveszélyes sérüléseket szenvedett. Információ:

Marosiné Tumó Tünde sajtótitkár 06/30 206-0474 [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott H.M. és társai ügy hűtlen kezelés időpont 2015. március bűntette és más 19. 9 óra bűncselekmények Folytatódik a volt főpolgármester-helyettesnek és társainak tárgyalása Folytatódik Budapest volt főpolgármester-helyettesének és 14 társának a büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken, akiket folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádol a Központi Nyomozó Főügyészség. Március 19. napján – többek között - az I/C. vádpont kapcsán vádmódosítás ismertetésére, szakértői vélemény, valamint a BKV Zrt. által megküldött belső vizsgálati jelentés ismertetésére kerül sor. Információ: Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő

elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) fszt. 10. számú tárgyalóterem T. T. vádlott

Rablás bűntette bűncselekmény

és

más 2015. március 13.00 19. óra

A vádirat szerint T. T. vádlott 2014. április hó 20. napján 9 óra 00 perc körüli időben Szegeden, a Szilléri sgt.-on, míg 2014. május hó 20. napján 16 óra 30 perc körüli időben Szegeden, az Indóház tér 1. szám alatt lévő Nagyállomás melletti kőalagútban az idős sértettek kezéből kirángatta táskájukat a benne lévő okiratokkal és az első eset kapcsán több értéktárggyal, majd a helyszínről elmenekült. A bűncselekményekkel okozott 39.500 forint, illetve 9.920 forint kár az eljárás során nem térült meg. A Szilléri sgt.-on elkövetett cselekmény kapcsán a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A fentiek mellett az ügyészség szabálysértési értékre elkövetett bolti lopások miatt is vádat emelt T. T. vádlottal szemben. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő

+36-30/4756-007 [email protected]

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. tárgyalóterem F.I. és társa életveszélyt okozó sértés bűntette

testi 2015. március 19.

8.30

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség I. r. F.I. és II. rendű B.A. vádlottal szemben társtettesként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat. A vádirat szerint a vádlottak 2013. május 22-én 16:30 óra körüli időpontban Karcagon, a Kisújszállási út mellett kijelölt kerékpárúton a város központja felé közlekedtek kerékpárral. Előttük haladt azonos irányban kerékpárral a 75 éves A.M. sértett. A Kisújszállási út 45. szám előtti útszakaszon I. rendű vádlott megelőzte a lassabban haladó sértettet. A mögöttük haladó II. rendű vádlott balról szintén előzni kezdte a sértettet, és ekkor pontosan meg nem állapítható ok miatt közöttük szóváltás alakult ki, majd II. rendű vádlott jobb kezével a sértett felsőtestét testi sértés okozás szándékával meglökte, melyet a sértett bal karjának felemelésével próbált kivédeni, eközben a kerékpárral elesett. A sértett az esés következtében fejének jobb oldalát az egyenetlen aszfalt útburkolatba ütötte és mozdulatlanul ott maradt, a II. rendű vádlott is elesett a kerékpárral. Az I. rendű vádlott észlelte a történteket, a kerékpárját földre lökte, visszaszaladt és jobb lábbal, nagy erővel a földön fekvő sértett arcába rúgott. Időközben II. rendű vádlott felállt és I. rendű vádlottal együtt kerékpárral elhajtottak a város központja felé, magára hagyva a sértettet. A vádlottak magatartásának következtében a sértett a jobb oldali homloktájék 4 rendbeli repesztett jellegű sebzését, környezetében a felhám hámhorzsolásos jellegű sebzését, mindkét oldali alsó-felső szemhéjak bevérzését, az orrgyök területének repesztett jellegű csontig hatoló lágy rész sérülését, darabos elmozdulással járó orrcsont törést, jobb oldali mellkas felső bordák vetületének bevérzéssel járó hámzúzódásos sérülését, a szegycsont felső harmad vetületének hámhorzsolásos sérülését, a jobb oldali nyakszirtlebeny körülírt (perifocalis) agyvizenyővel kísért vérzéses agyzúzódást, agyrázkódást, bal oldali kemény burok alatti vérzés sérülését szenvedte el. A jobb oldali homloktájék repesztett jellegű sebzés közepes erejű, tompa erőbehatásra jöhetett létre, a kerékpárral történő elesés és a talajhoz történő ütődés következtében, melynek következménye az ellencsapódás miatt a baloldalon kialakult kemény burok alatti vérzés. A jobb oldali nyakszirtlebeny vérzéses zúzódása szintén ellencsapódásos mechanizmus útján keletkezett az arckoponyát ért nagy erejű tompa erőbehatás következményeként. Az arckoponya területében minimálisan két rendbeli, míg a mellkas területében további egy rendbeli tompa erőbehatás érvényesült, az utóbbi sérülés az elesés során a kerékpár kormányhoz történő ütődés következménye. Az elszenvedett lágy rész és az agyrázkódás sérülés 8 napon belül gyógyuló, míg a darabos elmozdulással járó orrcsonttörés 8 napon túl gyógyuló sérülés. A kemény burok alatti agyzúzódás és a tarkólebeny agyzúzódás tényleges gyógytartama 5-6 hétben határozható meg, és közvetlen életveszélyt okozó sérülésnek tekinthetők, amelyek műtéti beavatkozás nélkül gyógyultak.

Információ:

A sértett 2013. július 13. napján bekövetkezett halála és a bántalmazás között okokozati összefüggés nincs. ______________________________________________________________ A 2015. március hó 19. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyaláson előreláthatóan vádlott és tanúk kihallgatására kerül sor. Dr. Sándor Géza sajtószóvivő Tel.: +36-30/2399614 [email protected] Dr. Papp Judit sajtószóvivő Tel.: 56/501-400, 3109. mellék [email protected]

Szolnoki Törvényszék - I. emelet 62. tárgyalóterem M.G. és társai

emberrablás bűntette és más bűncselekmények

2015. március 19.

9.00

A vádirat I. pontja szerint M.G. I.r. vádlott 2008. augusztusában Fegyverneken kölcsönadott 10.000.- Ft-ot a sértettnek, azzal, hogy azt a sértett 2008. szeptember 10ig 15.000.- Ft összegben köteles visszafizetni. A sértett szeptember 8-án teljesített, a vádlott azonban azt állította, hogy a pénz hamis, és ismételten felszólította fizetésre. A sértett másnap ismét átadott 15.000.- Ft-ot, ám a vádlott ekkor már 15.000.- Ft-ot kért kamattal. A sértett ígéretet tett a további 5.000.- Ft megfizetésére, ám a vádlott ismét felhívta és közölte, hogy most már 40.000.- Ft-tal tartozik, de ezt a sértett most már elutasította, a vádlott további telefonhívásait ezután nem fogadta. Ezt követően a vádlott a sértettet bántalmazással fenyegette, így a sértett ennek hatására átadott a vádlott részére 40.000.- Ft-ot, majd a vádlott közölte a sértettel, hogy 10 percet késett, ezért további 20.000.- Ft-ot követelt, majd magához vett egy szamurájkardot, és a sértettet megöléssel fenyegette. A sértett a fenyegetések hatására további 20.000.- Ft-ot adott át a vádlott részére. A vádirat szerint a vádlott 2009. január 8-án az utcán megállt az autójával a sértett mellett, a gépkocsi ablakán kinyúlva egy fegyvernek látszó tárgyat a sértettre fogott, majd közölte, hogy választhat 600.000.- Ft megfizetése vagy az élete között. A vádlott a sértettre kiabált, felszólította, hogy szálljon be a kocsiba, aki ennek nem akart eleget tenni, de a vádlott a gépkocsiból kiszállt, megragadta a sértettet, és betuszkolta a kocsi hátsó ülésére. A gépkocsiban a vádlott a sértettől elvette a személyi igazolványát, lakcímkártyáját, elszállította a földhivatalhoz, és a sértettet megöléssel fenyegetve arra kényszerítette, hogy a sértett tulajdonát képező ingatlan tulajdoni lapját kikérje. Ezután akarata ellenére ügyvédhez szállította, ahol valótlan tartalmú adásvételi szerződést íratott vele alá. A szerződést készítő ügyvéd a szerződés valótlan tartalmáról nem bírt tudomással. A vádlott a sértettet cselekményével személyi szabadságától több órán át megfosztotta, azonban a sértett szabadon bocsátását követelése teljesítésétől nem tette függővé. A vádirat további pontjaiban M.G. vádlott rablás bűntettével, illetőleg ő és 3 társa különböző sértettek sérelmére elkövetett zsarolás bűntettével, uzsora bűncselekmény bűntettével, személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségével kerültek megvádolásra. ______________________________________________________________ A 2015. március hó 19. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyaláson tanúk kihallgatására kerül sor. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő +36-30/2399614 [email protected]

Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected] VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 23. sz. tárgyaló 2.Bf.61/2015. Sz.L. és társa

Kiskorú veszélyeztetésének bűntette

2015. március 19.

09,15

A törvényszék az ügyben nyilvános ülést tart. A megállapított tényállás lényege szerint I.r. Sz.L. és II.r. S.J-né vádlottak 2006. év környékén élettársi kapcsolatot létesítettek, mely idő alatt több helyen laktak, általában rokonoknál. II.r. S.J-né vádlottnak egy korábbi kapcsolatából született M.G. nevű lánya, aki szintén velük lakott. 2007. évben I.r. Sz.L. vádlott külföldön dolgozott kőművesként, ahová utána utazott II.r. vádlott és lánya, M.G. sértett, aki ekkor 15 éves volt. I.r. Sz.L. vádlott külföldön történő tartózkodásuk ideje alatt, pontosabban meg nem határozható időpontban, szexuális kapcsolatot létesített az akkor 15 éves nevelt lányával, amely többször megismétlődött közöttük – Magyarországra való hazatérésüket követően is – a feljelentés megtételéig. Hazaérkezésük után egy rokonnál laktak és olyan is előfordult, hogy hárman aludtak egy ágyban. I.r. Sz.L. vádlott és M.G. sértett közötti szexuális kapcsolatról I.r. vádlott élettársa, II.r. S.J-né vádlott is tudott, az ellen azonban nem tett semmit a feljelentés napjáig. I.r. Sz.L. vádlottat az Ajkai Városi Bíróság 2010 szeptemberében egyezséget jóváhagyó végzésével kötelezte a volt élettársa eltartásában élő 6 éves gyermeke után gyermektartásdíj megfizetésére önkéntes teljesítéssel. A vádlott a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének annak megállapításától foga önhibájából nem tett eleget, annak ellenére, hogy esetenként alkalmi munkákból jövedelemmel rendelkezett. A vádlottnak 2011. augusztus hónaptól kezdődően 2013. március hónappal bezárólag 20 hónapra önhibájára visszavezethetően összesen 200.000,- Ft gyermektartásdíj hátraléka keletkezett. Az elsőfokú bíróság I.r. Sz.L. vádlottat nem jogerősen társtettesként elkövetett kiskorú veszélyeztetésének bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért őt halmazati büntetésként 3 év szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. I.r. Sz.L. vádlott vonatkozásában az Ajkai Járásbíróság tartás elmulasztásának vétsége miatt alkalmazott próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte, a próbára bocsátást megszüntette. Az elsőfokú bíróság II.r. S.J-né vádlottat kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, – amelyet, mint társtettes követett el – mondta ki bűnösnek, ezért 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte, melyet 2 év próbaidőre felfüggesztett. Az elsőfokú ítélet ellen I.r. vádlott és védője jelentett be fellebbezést, míg II.r. vádlott és védője tudomásul vették a kihirdetett ítéletet.. Információ:

dr. Laczkó Henriett sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Keszthelyi Járásbíróság V. Eszter

Jelentős kárt okozó 2015. üzletszerűen elkövetett csalás

03.

19.

A vád szerint a ingatlanforgalmazóként tevékenykedő vádlott 2009., 2010., 2011. években magánszemélyektől kért kölcsönöket azzal, hogy a pénzt ingatlanvásárlásba fekteti, majd az ingatlant magasabb áron tovább értékesítve, kamattal növelve adja vissza az összegeket. A vádlott azonban már a kölcsönök átvételekor sem volt abban a helyzetben, hogy azokat visszafizesse, s annak sem volt reális lehetősége, hogy az ingatlanokat magasabb áron értékesítse. Információ:

Érték: cca. 51.000.000 Ft Dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

14:00

2015.03.20. (PÉNTEK) FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Pesti Központi Kerületi Bíróság V., Markó u. 25. fsz. 7. 19.B.1075/2013

Hivatali vesztegetés

2015.03.20.

08.30

A Rákospalotai EAC jogosulatlanul befolyásolt mérkőzéseivel kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség 17 személy – köztük 15 labdarúgó - ellen emelt vádat. Az ügyészség a 2007. szeptember 9-től - 2009. május 30-ig terjedő időszakban 7 mérkőzés kapcsán vetette fel az egyes vádlottak felelősségét. A vádirat szerint a III. r. vádlott 2005 nyarát követően ismerkedett össze az I. r. és a II. r. vádlottakkal, akikkel megegyezett, hogy mintegy közvetítőként részt vesz a REAC egyes labdarúgó mérkőzései eredményeinek manipulatív befolyásolásában, melyekre vonatkozóan ¨C az eredmény előzetes ismeretében ¨az I. r. illetve a II. r. vádlottak ismeretlen fogadóirodáknál ismeretlen összeggel haszonszerzés céljából fogadni akartak. A vád szerint a mérkőzések eredményeit rendszerint úgy manipulálták, hogy az adott mérkőzés előtt pár nappal az I. r. vagy a II. r. vádlott telefonon közölte az akkoriban a REAC-ban futballozó III. r. vádlottal, hogy az adott mérkőzés eredményének manipulációjáért mekkora összeget tudnak felajánlani, illetve minimálisan hány játékosnak kell benne részt vennie. Ezután a III. r. vádlott ¨C edzések előtt vagy után, illetve közvetlenül az adott mérkőzés előtt - megkereste az ajánlattal egyes játékostársait, majd közölte K. az I. r. vagy II. r. vádlottakkal, hogy kik vesznek részt a mérkőzés eredménynek jogosulatlan befolyásolásában. A vádirat szerint az I. r. és a II. r. vádlottak részéről általában az volt az „elvárás”, hogy a REAC csapata egyszerűen veszítse el az adott mérkőzést, de olyan kérés is megfogalmazódott részükről, hogy legalább két góllal veszítsenek, illetve úgy veszítsenek, hogy minél több gól essen a mérkőzésen. Előfordult olyan eset is, hogy az adott mérkőzés eredményének manipulációját nem az I.r. vádlott vagy a II.r. vádlott rendelték meg, hanem a mérkőzések eredményeinek jogosulatlan befolyásolásában rendszerint részt vevő REAC játékosok egyike szólt a III.r. vádlottnak, hogy meg kellene keresni a „megrendelőket”, mivel hajlandóak lennének „eladni” nekik az adott mérkőzést. Az I.r. és az a II.r. vádlottak által a manipulációért felajánlott összeg rendszerint 2000-2500 euró volt játékosonként, amit készpénzben, általában euróban vagy az adott mérkőzés előtt vagy azt követően kapta meg az I. vagy II. r vádlottól ismeretlen helyen a III. r. vagy a IV. r. vádlott, akik azt később ¨C vagy rögtön az adott mérkőzés után, vagy a mérkőzések utáni egyik edzés előtt, illetve azt követően a REAC stadionjában, illetőleg más, pontosan meg nem határozható budapesti helyszínen történt találkozás alkalmával ¨C szétosztották a manipulációban részt vevő játékostársaik között. A vádirat szerint amennyiben az I. illetve II. r vádlott a mérkőzés előtt adták át a játékosoknak szánt, manipulációért járó készpénzt, de a mérkőzésen nem az elvárt eredmény született, akkor a játékosoknak ha az már átadásra került, vissza kellett fizetniük nekik a pénzt, illetve a következő mérkőzés eredményének jogosulatlan befolyásolását „ingyen” kellett megcsinálniuk. A manipulációért kapott pénz szétosztása rendszerint úgy zajlott le, hogy a manipulációban részt vett játékosok közül azok, akik az adott mérkőzés kezdőcsapatában szerepeltek, egyenlő összeget kaptak, míg azok, akik csereként játszottak a mérkőzésen, a kezdőjátékosokhoz képest csökkentett összegben részesültek. A büntetőügynek összesen 17 vádlottja van, akik ellen vesztegetés vétsége, illetve vesztegetés bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. Az I. r. és a II. r. vádlottak ellen 6 rendbeli gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés vétsége a vád. A III. r. vádlottat 7 rendbeli gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolják. Az ügyészség a vádiratban mind a 17 vádlott esetében felfüggesztett

szabadságvesztés és pénzmellékbüntetés kiszabását indítványozta. Ezen túlmenően kérte, hogy a bíróság az I és II. r. vádlottak kivételével valamennyi vádlottat végleges hatállyal tiltsa el a labdarúgó foglakozástól. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Járásbíróság – Fszt. 12. tárgyalóterem B-N. E.

csalás bűntette és más 2015. március 20. 8.30 bűncselekmények A Szolnoki Járásbíróságon B. N. E. vádlott ellen 464 rendbeli csalás bűntette, 1133 rendbeli csalás bűntettének kísérlete, 372 rendbeli csalás vétsége és 11 rendbeli személyes adattal visszaélés vétsége miatt van büntetőeljárás folyamatban. A vádirati tényállás lényege szerint B. N. E. vádlott 2010. december 7. napján megalapította a V. Korlátolt Felelősségű Társaságot, amelynek tevékenységi körébe kezdetben a követelésbehajtás, később fő tevékenységként az egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység tartozott. A kft-vel szemben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2011. március 22. napján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított, majd 2011. július 4. napján kelt határozatával a V. Kft-t az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatásától eltiltotta és 5.000.000 forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. B. N. E. vádlott, mint a V. Kft. ügyvezető igazgatója 2010. szeptember 7. napjától kezdődően ügynököket toborzott olyan ügyfelek felkutatása céljából, akik a pénzintézettel kötött kölcsönszerződésből eredő kötelezettségek miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A vádlott, illetve megbízása alapján más ügynökök tájékoztató előadásokat tartottak, ahol rendszeresen elhangzott, illetve a vádlott által összeállított és átadott tájékoztató anyagokban szerepelt, hogy a V. Kft. adósok és hitelintézetek között „moderációt” folytat, mely eljárás keretében kizárólag az ügyfél érdekeit képviselve részükre anyagi stabilitást biztosít oly módon, hogy az adós ügyfeleknek a hitelező bankokkal szemben fennálló tartozásait az adós ügyfél anyagi körülményei alapulvételével átütemezteti. A vádlott és az általa beszervezett – tévedésben lévő - ügynökök előadták, hogy minden bankkal, pénz- és hitelintézettel fennálló hitelszerződés kapcsán, továbbá végrehajtási eljárásba került hitelekben is – a hitelek havi törlesztőrészletének évekig tartó csökkentése érdekében – a kft. el tud járni, az ügyfeleket eredményesen tudja képviselni, mivel a hitelt nyújtó pénzintézetek e tekintetben együttműködést mutatnak, velük a közreműködés folyamatos. A tájékoztatás valótlan tartalmú volt, mert a V. Kft. megbízásából ilyen célból egy egyéni ügyvéd látott el feladatokat megbízási szerződés alapján, a kft. pedig a hitelező bankokkal ilyen tevékenységre irányuló szerződéses kapcsolatban nem állt; tárgyalást egyetlen ügyfél tekintetében sem folytatott, hanem eseti jelleggel figyelemfelhívó, a V. Kft-nél szabványosított levelet küldött a pénzintézeteknek, melyben közölte, hogy az ügyfél adósságcsapdába került és hitelét csökkentett részletekben kívánja megfizetni. A vádlott az ügynökök részére a kft. tevékenységi köréhez történő csatlakozás feltételeként átlagosan 15.000 forint összegben regisztrációs díjat határozott meg, ennek ellenében csak az ügyfélszerződési munkavégzéshez szükséges formanyomtatványokat biztosított a sértett ügynökök részére. A vádlott egyúttal azt ígérte, hogy a sikerrel átütemezett ügyletek hitelösszegei után 1%-os, a hitelintézet által fizetendő jutalék illeti meg az ügynököket. A vádlott az ígért sikerdíj és jutalékok kifizetésére konkrét megállapodással a pénzintézetek részéről nem rendelkezett, ilyen összegek kifizetésére reális lehetősége a gazdasági társaságnak nem volt. A fenti cselekményével B. N. E. vádlott a sértett ügynököket jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette és részükre kárt okozott.

A V. Kft-vel megbízási szerződést kötött ügynökök a vádlott által előadottakat továbbították a leendő ügyfelek részére, tájékoztatták őket, hogy minden banknál pénzintézetnél lévő hitelszerződés kapcsán, továbbá végrehajtási eljárás alatt lévő ügyekben is el tudnak járni, az ügyfeleket a hitelező bankoknál képviselni tudják és kedvező eredményeket tudnak elérni. A sértettek a V. Kft. képviseletében eljáró ügynökök megbízási szerződést kötöttek, amely alapján a kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy a sértettek hitelei vonatkozásában a tartozás átütemezése kapcsán a hitelintézetek felé eljár oly módon, hogy a hitelintézetekkel a sértett ügyfél által meghatározott alacsonyabb összegű törlesztőrészletet megkísérli elfogadtatni és az ügynökök a sértett ügyfelek felé azt közölték, hogy a hitel átütemezésére a V. Kft-nek banki kapcsolataira és jogi-, pénzügyi szakértői csapatára tekintettel reális lehetősége van. Az ügynökök feladata volt az ügyfelek megszervezése, velük kötendő szerződés előkészítése és a vállalási díj beszedése, illetve a díjbefizetés biztosítása. A szerződések szerint az általában 70.000 forint vállalási díjat két részletben lehetett megfizetni. A sértett ügyfelek a szerződéskötéskor arról kaptak tájékoztatást, hogy a V. Kft-vel írásban megkötött szerződés aláírását követően a bankok telefonon történt megkeresésére elutasító választ adjanak, közöljék azt, hogy a további konzultációt és egyeztetést kizárólag a V. Kft-vel folytassanak. A vádlott a V. Kft. ügyvezetőjeként a hitelintézetek felé a sértett ügyfelek nevében kizárólag csak sablonszerű leveleket juttatott el. A megkeresett hitelintézetek túlnyomó többségében a közreműködést megtagadták, néhány esetben a kisebb piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek kezdetben elfogadták, mindaddig, amíg a PSZÁF határozatával a V. Kft-t az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenységtől el nem tiltotta. A vádlottnak nem volt reális lehetősége arra, hogy a sértettek tartozásait átütemezze tekintettel arra, hogy alkuszi tevékenységre engedéllyel nem rendelkezett, a hitelintézetekkel erre irányuló együttműködést nem épített ki, így kizárólag a pénzintézetek saját döntésén múlott a kapcsolatfelvétel. B. N. E. vádlott 2011. októberében a V. Kft. internetes oldalán megjelenítette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 2011. július 4. napján hozott határozatot oly módon, hogy azon a határozaton feltüntetésre került több, a V. Kft-vel ügyfélként kapcsolatban álló személy neve, illetőleg a sértettek által közölt hitelszerződés száma, valamint, hogy V. Kft. a sértettek által kötött hitelszerződések vonatkozásában milyen eredményeket ért el a törlesztőrészlet mérséklése vagy a futamidő meghosszabbítása kapcsán. Ezen cselekményét a vádlott jogtalan haszonszerzési célból azért követte el, hogy – szemléltetve a gazdasági társaságnak az adósság átütemezése során végzett eredményes eljárását – a kft. meglévő ügyfeleit megtartsa, illetőleg újabb ügyfeleket szerezzen. _______________________________________________________________

Információ:

Az ügyben a járásbíróság már több tárgyalást tartott, megtörtént a vádlott kihallgatása, illetve tanúkat is hallgatott ki a bíróság. A 2015. március hó 20. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyaláson a bizonyítási eljárás további tanúk kihallgatásával, illetve tanúvallomások felolvasásával folytatódik. Dr. Sándor Géza sajtószóvivő +36-30/2399614 [email protected] Dr. Varga Mónika sajtóreferens 06-56/501-400, 3124-es mellék [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (6720 Szeged, Sóhordó u. 5.) H. J. és társa

Szerzői jogok jelentős 2015. március 09.00 vagyoni hátrányt okozó 20. óra megsértése

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint H. J. szerződéses törzsőrmester, I. r. vádlott a „MUXUJ” nicknevet használva 2012. év elejétől – pontosan meg nem állapítható időponttól – az általa különböző weboldalakról letöltött, szerzői jogi védelem alá eső, Magyarországon a letöltésüket megelőzően nem sokkal bemutatott filmek hang-és képanyagát elválasztotta egymástól, majd a képanyagot egy máshonnan letöltött, illetve a hanganyagot egy máshonnan letöltött képanyaggal illesztette össze. A vádlott 2012. év február 20. napjától egy internetes torrent oldalra feltöltötte a filmalkotások linkjét, amely által a kép-és hanganyag letölthetővé vált. Az I.r. vádlott még 2012. évben az interneten keresztül kapcsolatba került az „RNI” nicknevet használó G. A. II.r. vádlottal úgy, hogy egymással személyes kapcsolatba nem léptek. Megismerkedésüket követően megállapodtak abban, hogy a jövőben a filmek átszerkesztését közösen végzik, és a filmek letöltésének, összeszerkesztésének, majd feltöltésének feladatait megosztják. 2013. február12.-től az egyik torrent oldalra a vádlottak az általuk közösen átszerkesztett filmalkotások linkjeit feltöltötték. 2013. február 12. és 2013. június 02. között a vádlottak az internetről beszerzett, illetve a magyar mozikban készült illegális felvételeket átdolgozva, azokhoz magyar szinkront adva létrehozták premierfilmek magyar változatait, melyek címében az „RNI-MUXUJ” nevet szerepeltették. A vádlottak ezzel a módszerrel 31 filmet tettek a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé, több esetben a mozipremier után néhány nappal, mellyel a jogtulajdonosoknak összesen megközelítőleg 42,5 millió forint kárt okoztak. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) fszt. 8. számú tárgyalóterem P. L. vádlott

Rongálás bűntette

2015. március 13.00 20. óra

Az ügy lényege: B. S. és B-né B. Á. pótmagánvádlók vádindítványt terjesztettek elő P. L. vádlottal szemben rongálás bűntette miatt. A vádindítvány lényege szerint a vádlott által képviselt Szegedi V. és P. Ü. Kft. 2001. március hó 1. napján területbérleti szerződést kötött a pótmagánvádlókkal a Szeged, Mars téri piac területére a pótmagánvádlók tulajdonát képező T-05 számú pavilon elhelyezésére. A szerződés értelmében a szerződés hatályát veszti, és a pavilont a bérlőknek el kell távolítaniuk, amennyiben az illetékes hatóság vagy a tulajdonos a bontását rendeli el. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által elfogadott 680/2004. (IX. 10.) Kgy. sz. határozatot követően az alpolgármester az önkormányzat nevében 2006. október hó 6. napján kelt levelében közölte B. S. pótmagánvádlóval, hogy kártérítés nélkül bontsa el a T-05 sz. pavilont. B-né B. Á. pótmagánvádló részére ilyen felhívás nem került megküldésre, a pótmagánvádlók a felhívásban foglaltaknak nem tettek eleget.

Az önkormányzat 2007. június hó 8. napján keresetet nyújtott be a Szegedi Városi Bíróságra több piaci bérlő, köztük a pótmagánvádlókkal szemben a Mars téri piac területének kiürítése érdekében. A keresetnek helyt adó, 2008. október hó 9. napján kelt elsőfokú ítéletet a Csongrád Megyei Bíróság a 2009. október hó 26. napján kelt végzésével hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. Időközben az önkormányzat és a vádlott által vezetett gazdasági társaság 2009. május hó 25. napján konzorciumi szerződést kötött a DARFÜ által kiírt a Megyei Jogú Városok funkcióbővítő városrehabilitációs pályázata érdekében való együttműködésre és pályázat benyújtására. Az igényelt és megítélt 2 milliárd forint támogatás okán az önkormányzat a pavilonok lebontása mellett döntött a tulajdonosok tudta és a fenti per jogerős befejezése nélkül. A folyósítás feltétele ugyanis az volt, hogy a pályázattal érintett terület per- és igénymentes legyen. A vádlott 2009. november hó 5. napján kelt levelében elismerte, hogy tisztában van a Csongrád Megyei Bíróság határozatának tartalmával, amely miatt nem tudja, hogy mit csináljon. A pótmagánvádlók bérleti szerződése fennállásának hiányát nem állította, azonban a 2009. november hó 23. napján kelt levelében már azt közölte, hogy a pótmagánvádlók nem rendelkeznek érvényes bérleti szerződéssel, illetve azt, hogy a pavilonjaikat az áthelyezést követően a tér másik oldaláról megközelíthetik. Az ugyanezen a napon kelt másik levelében megismételte a fentieket, és csatolt egy 12 pavilont feltüntető táblázatot, amelyben megjelölte az állagsérelem nélkül át nem helyezhető pavilonokat, és amelyekkel összefüggésben állásfoglalást kért az önkormányzattól. Önmagában az, hogy pusztán 12 pavilonra tért ki a levele, nem jelenti azt, hogy a további 4 pavilon vonatkozásában nem kért volna állásfoglalást. Mindez a pótmagánvádlók álláspontja szerint azt jelenti, hogy a vádlott tudta, hogy a pótmagánvádlók tulajdonát képező árusítóhely nagyobb méretű károsodás nélkül nem helyezhető át, melyet alátámaszt az is, hogy a vádindítvánnyal érintett, betonalapra helyezett, a földdel szilárd köttetésben álló, T-05 számú pavilon áthelyezése szabad szemmel láthatóan is kizárólag a többmillió forintos tételű, speciális mozgatással lett volna kivitelezhető, amelyre kísérlet sem történt. Mindemellett a vádlott tudomással bírt arról is, hogy az ingatlan kiürítése iránt indított pernek nincs vége. Az önkormányzat Jogi és Ügyviteli Bizottságának 2009. november hó 25. napján kelt határozatában a Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletében foglaltakra hivatkozással arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az érvényes bérleti szerződéssel nem rendelkező ideiglenes felépítmények áthelyezhetők a piac más területére, amely határozat azonban kötelező erővel nem bír, ezért a vádlottnak kellett a kivitelezési munkákról döntést hoznia. A vádlott a fenti határozatot követően, 2009. november 25. napján bontásra irányuló szerződést kötött az M. Kft.-vel, amelyet 2009. november 27. napján úgy módosítottak, hogy a szerződés a pavilonok áthelyezéséről és nem a bontásáról szól; az áthelyezés során ügyelni kell a pavilonok épségére. A fővállalkozóként eljáró M. Kft. 2009. november 27. napján 2 alvállalkozói szerződést kötött a G. Kft.-vel, amelyek közül az egyik azt tartalmazta, hogy a pavilonokat az eredeti állapotuknak megfelelően kell helyreállítani, a felépítéshez, amennyiben szükséges, új anyagokat és szerkezetet is használni kell. Mindebből az következik, hogy a vádlott utasításai alapján eljáró fővállalkozó az áttelepítésbe beleszámította a rongálódást is. 2009. november hó 29. napján, az esti órákban a pótmagánvádlók tulajdonát képező, T-05 számú pavilont daruval nem tudták a többi pavilonhoz hasonlóan megemelni, az már annak megkísérlése során megroppant, azonban az alvállalkozó munkavállalói a vádlott jelenlétében és általa instruáltan tovább folytatták az emelést, amelynek következtében az árusítóhely szétesett. A pavilon darabjait áthelyezték, majd azt más anyagokból, más technikával újjáépítették, a vádlott által a M. Kft.-vel kötött új szerződés alapján, majd azt 2010. január hó 20. napján a vádlott átvette; mindez azonban pusztán kárenyhítésre alkalmas. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Keszthelyi Járásbíróság B. Kálmán

Információ:

Csalás bűntette

2015.

03.20.

Egy zalai Kft-t vezető vádlott kérésére a sértett 2008. augusztus 27. napján 80.000 euró kölcsönt nyújtott 2 hónapra azzal az indokkal, hogy üzemébe cukrot tudjon vásárolni. A kölcsön összegét -melyet évi 20 %-os kamat terhelt - az ígért időpontra nem adta meg, további haladékot kért, azonban a következő év februárjáig sem rendezte az adósságát. A vádlott a sértett számára egy ideig elérhetetlen volt, csak 2011-ben tudta felvenni vele újra a kapcsolatot. Jogi képviselője útján többször is fizetésre szólította fel, ám a tartozás kiegyenlítésére nem került sor. Időközben a sértett tudomására jutott, hogy a vádlott mikor tőle a kölcsönt kapta, már több magánszemélynek is nagyobb összeggel tartozott, s a pénz átadásakor sem lehetősége, sem szándéka nem volt annak visszafizetésére. Érték: 80.000 euró Megjegyzés: Pótmagánvádas Dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

09:00

DEVIZAHITELES PEREKKEL KAPCSOLATOS TÁRGYALÁSOK A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLÁN A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA TÁRGYALÁSI a "devizaperek"-ben kitűzött tárgyalásokról tárgyalások helye: Budapest, II., Fekete Sas u. 3.)

JEGYZÉKE (a 2015.03.04

Felperes megnevezése

tárgyalás időpontja

tárgyaló száma

OTP Ingatlanlízing Zrt.

2015.03.17 - 13 óra

fsz.8.

CIB Ingatlanlízing Zrt.

2015.03.19 - 9 óra

fszt. 2.

ERSTE Bank Zrt.

2015.03.1915 (határozathirdetés)

Raiffeisen Bank Zrt.

2015.03.18 - 9 óra (határozathirdetés)

Raiffeisen Lízing Zrt.

2015.03.18 - 9 óra 30 perc fszt.7. (határozathirdetés)

óra fszt.3. fszt.7.

Sopron Bank Burgenland Zrt. 2015.03.19- 14 óra 30 perc

fszt.4.

CIB Bank Zrt.

2015.03.27- 12 óra

fszt.2.

OTP Ingatlanlízing Zrt.

2015.03.24. – (határozathirdetés)

13

óra fszt. 8.