A 10 év alatti korosztály bevezetése a sportba. Képességfejlesztés gimnasztikai gyakorlatok alkalmazásával – ügyesség-, és erőfejlesztés párhuzamosan az ízületi mozgékonyság megtartásával.
Alapfogalmak, edzéselméleti törvényszerűségek A sportfelkészítés rendszerben, ún. edzésrendszerben működik. Elemei, annak törvényszerűségei ill. ezek szakszerű felhasználása határozza meg a képzés színvonalát, a későbbi eredményességet. E működési folyamatot az állandó, aktuális elemzések és igazodások jellemzik. Alkotóelemek, tudomány területek: • Anatómia, élettan • Edzéselmélet • Fizika, Sport/analítika • Sport/pedagógia, Sport/pszichológia • Informatika és egyéb tudományágak • Stb……
A téma időszerűségének indoklása Problémák a testnevelés és sport oktatásában A testnevelés oktatási metodikája nélkülözi az edzéselmélet által meghatározott törvényszerűségeket! A cél megfogalmazása pedig egyértelmű: egészséges ifjúság, élethosszig tartó sportolási igény kialakítása! (szenzitív kor figyelmen kívül hagyása, a tanévek egymásra épülésének tervezési hiánya – pl. órarendkészítés, NETFIT mérés – hiányos és azonos minden korosztályban, stb.) Az élsport elsődleges célkitűzése az eredményesség. Az elsődleges cél az emberi szervezet (sportolónk) felkészítése a nagyobb teljesítmény elérésére! Az emberi szervezet a legfinomabban és legérzékenyebben működő rendszer.
Statisztikai adatok 2016-17 • Az eredmények szerint Magyarországon a 6-8 éves gyermekek több mint 20%-a túlsúlyos vagy elhízott (fiúk 20,5%, lányok 21,9%). • Magyarország jó úton jár a gyermekkori elhízás megelőzésében, hiszen 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya, de minden ötödik magyar kisiskolás még mindig túlsúlyos vagy elhízott – írja az MTI az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézet (OGYÉI) közleménye alapján, amelyet az elhízás szerdai világnapja alkalmából adtak ki. • Nőtt a halálozások száma (KSH 2016) • Az egészségtudatosság javul, az egészség-magatartás kevésbé. • A Tartáskorrekciós mozgásanyag elsődleges célja a primer prevenció. A szerzők ajánlása szerint a programot a testnevelésóra gimnasztikai anyagába integrálva dolgozták ki, így minden gyermek számára hozzáférhető. Tapasztalatok! • A sérült, műtött élsportolók statisztikája!!!
Az edzőkre háruló feladatok A sportolni vágyó gyermekek száma megnőtt!!! (TAO; hazai rendezésű világversenyek sokasága, sikerei; egyebek). Ez esélyt ad a pozitív irányba történő elmozdulásra! Vannak sportágak, ahol kevés az edzői létszám – az igény a TF ez évben bevezetett edzőképzésében megvalósulni látszik. Tapasztalatok! • Az eddig leírtak alapján, a sportegyesületekbe jelentkező gyermekek képzésének megtervezésében megnőtt a prevenciós feladatok alkalmazásának igénye! • A képzésben a szenzitív időszakok figyelembevétele értelemszerű. Az alkalmazott mozgásanyagok - a szenzitivitást figyelembe véve elsődlegesen általános célkitűzést kapnak, az erre épülő speciális képzés csak ezután következhet! Mindkét félnek ez az érdeke!!! (Indok: egészséges testfejlődés, könnyebb átállás más sportágra, sérülések elkerülésének megalapozása, pontos mozgásvégrehajtás megalapozása, stb….)
A gimnasztika szerepe a kajak-kenu sportág képzési anyagában • A kajak-kenu sportágról az itt ülők közül én tudok a legkevesebbet. • A gimnasztika mozgásanyagáról, annak felhasználásáról viszont tapasztalatokkal szolgálhatok! • Az elképzeléseimet – a mozgásanyag hasznosíthatóságáról – 2 szinten ismertetem: 1. Általános ún. „előkészítő” szerepe a képzésben; 2. A kajak-kenu „fő mozgásaihoz” felhasználható képzést és prevenciót szolgáló mozgásanyag a fő címben említett 10 év alatti korosztálynál.
Szenzitív időszakok
Naptári/ fejlődési kor Fiúk 9-12 és Lányok 8-11 Alapvető sport képességek-készségek - Fogékonyság a mozgástanulásra
Sport képesség-készség komplex – Dubecz József 2006
Koordinációs képességek • • • • •
• • • •
Gyorsasági koordinációs képesség; Mozgásérzékelés képesség (kinesztézis); Egyensúlyozás képesség (statikus, dinamikus, vegyes); Ritmus képesség (érzékelés, visszaadás, tartás); Reakció, reagálási képesség; (adott egyszerű jelre; váratlan, ismeretlen jelre); Téri-tájékozódó képesség; Differenciális – irányító képesség; Összekapcsolási – átlátási képesség; Egyéb speciális koordinációs képességek.
Kognitív képességek • Érzékelés képesség – szelektálás – izolálás; • Észlelés képesség – analizálás – osztályozás; • Emlékezeti képesség – előhívó – felidéző – pontossági – képzelet; • Megfigyelési képesség – részletesség – felbontási tartomány; • Absztraháló, integráló, oksági viszony feltáró képesség; • Kombinációs – döntési képesség; • Speciális gondolkodási képességek ( kajak-kenu: túlélés a speciális gondolkodás középpontjában).
Hajlékonyság, ízületi mozgékonyság, az izom ellazításának képessége • Az izom nyugalmi állapotban hosszú. Ha pedig terheljük, összehúzódik. Így adja le az energiát. • Az izomzat ugyanis terhelés hatására, egyre kevésbé képes a megnyúlni, nyugalmi állapotot elérni, egyre inkább az összehúzott állapotban marad. Ez érezhető is a teljesítmény csökkenésén. • A fáradtság jó. Ez a szervezet védekező mechanizmusa, amely a túlélést segíti. Szabályozza a megterhelést, védi az izomzatot, csontozatot, szívet, ér- és nyirokrendszert. • Az izom egyébként alapvetően nem nagyon fáj. A bemerevedett izomtól az ízület, vagy a csonthártya fáj.
• A futás nemhogy rosszat nem tesz az ízületeknek, ma már klinikai vizsgálatok támasztják alá, hogy a futók ízületei jobbak, mint a nem futóké. Azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a futók az átlagnál jobban igénybe veszik ízületeiket, ezért a szervezet "megjavítja", fokozza a porctermelést. Igen, a porc vissza tud épülni. Tud fejlődni. Negyven, ötven éves korban és később is! • Másrészt pedig az ízületi fájdalmakért, a fáradásos törésért, a csonthártyagyulladásért is az elhanyagolt, fáradt izom a felelős. Illetve hát az izom gazdája, aki "úgy" hagyta. Berövidülten. Feszülten. • A lényeg, hogy tartsuk lazán az izomzatot, mert az csak úgy egészséges! • Az emberi test egy összetett rendszer, ha valahol valamilyen diszfunkció alakul ki, az szétterjed, a hatásai egészen máshol jelentkeznek, mint ahol a baj gyökere van. Ha nem, vagy alig nyújtunk, és valahol valami fájdalom keletkezik a testben, soha nem a helyben kezelés a hosszú távú megoldás!
A gimnasztikai gyakorlatok hatás mechanizmusa • Agonista izomtevékenység A munkát végző, a mozgás létrejöttében főszerepet játszó izomcsoport működése • Antagonista izomtevékenység Passzív elernyedésükkel és megnyúlásukkal lehetővé teszik az agonista izomcsoportok működését. • Statikus gyakorlat Izometriás izomműködés jellemzi (az izom hossza nem változik). Kiindulóhelyzetből a testrész/vagy az egész test elmozdulása után a testrész/vagy az egész test helyzetét megtartjuk. • Dinamikus gyakorlat Izotóniás izomműködés jellemzi (az izom hossza változik). Ez gyakorlat legalább 1 mozgásos alapformát tartalmaz.
Izomtapadások a gerincen. A gerincsérv az elhanyagolt izmok húzása miatt alakul ki. Az izmok elmozdítják a csigolyákat
Minden mindennel összefügg. A rendszer egy egészet alkot. Ha az egyik elem sérül, az hatással van a többire. A térdfájdalom rendszerint egy elhanyagolt izom következménye.
A gimnasztika szerepe a mozgásoktatás folyamatában
• A gimnasztika a mai értelmezés szerint az általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatokat, a sportágak előkészítő, fejlesztő és szinten tartó gyakorlatait, valamint az ember természetes mozgásait foglalja magába. • A gimnasztika a testkulturális mozgásos cselekvések rendszerében egy olyan testgyakorlati ág, amely az ember törzsfejlődése (filogenezise) során kialakult alapvető, elemi mozgásmintákat rendszerezi, e mozgások variációiból és kombinációiból összeállított gyakorlatokkal az ember motoros képességeinek megalapozását, fejlesztését, szinten tartását célozza meg (Metzing, 1996). • Az általánosan és sokoldalúan ható, a motorikus teljesítményt megalapozó, előkészítő gimnasztika gyakorlatok sportág semlegesek, sportág függetlenek. A gimnasztika nem egy sportág elkötelezettje, nem egy sportág része! • Mozgásanyagát minden sportág, valamint a testnevelés/ gyógytestnevelés is felhasználja. • A sajátos sportági képzést segítő gimnasztikai gyakorlatok azonban sportágspecifikusak. A gimnasztika gyakorlatok végrehajtásának technikáját, szabályait, törvényszerűségeit, kritériumait és követelményeit mindig a célul kitűzött, a szervrendszerekre kifejtett hatások elérése diktálja, determinálja.
Eszköz nélküli-, és eszközzel alkalmazott gyakorlatok 1. Természetes gyakorlatok
• járások, futások, ugrások, emelések, hordások, leengedések, küzdőgyakorlatok (tolások, húzások és birkózások), kúszások, mászások, egyensúlygyakorlatok.
2. Szabadgyakorlati alapformákra épülő gyakorlatok
• a. szabadgyakorlatok • Testre gyakorolt hatásuk szerint: erősítő, nyújtó és ernyesztő hatású gyakorlatok. • Testrészek szerint: nyakgyakorlatok, kargyakorlatok, törzsgyakorlatok (hasgyakorlatok, hátgyakorlatok, oldalgyakorlatok), lábgyakorlatok. • A gyakorlat szerkezete szerint: egyszerű és összetett gyakorlatok. • Egyéb felosztás szerint: koordinációt fejlesztő gyakorlatok, légzőgyakorlatok. • b. társas gyakorlatok • c. csoportos gyakorlatok
Izolált kar-, láb-, törzs gyakorlatok (általánosan képző)
A hibajavítást meghatározó szempontok: A végrehajtásban közvetlen résztvevő, érintett izmok – a „mozdulatlan/statikus” testrészek izomműködései! A végrehajtásban résztvevő ízületek tulajdonságai – ízületi mozgáshatár, az ízületre jellemző mozgások ismerete.
Az előkészítő gimnasztikai mozgások rendszere 1. Szabadgyakorlatok • • • • •
2.Szer- és kéziszer gyakorlatok Támaszhelyzetek (k.h.) Pl.: bordásfal tartásos gyakorlatelemek stb. Karmozgások Törzsmozgások Lábmozgások Összetett gyakorlatok
Támaszhelyzetek és tartásos gyakorlatelemek (kiinduló helyzetek) • • • • • • •
Állások Ülések Térdelések Fekvések Kéz- és lábtámaszok Kéztámaszok Egyéb támaszok
Karmozgások Statikus
Dinamikus
Ujjtartások
Ujjmozgások
Kéztartások
Kézmozgások
Kartartások: nyújtott,hajlított,vegyes
Alkarmozgások Karmozgások: lebegtetések,lengetések,lendítések; körzések, emelések,leengedések, karhúzások, karfordítások, karhullámok, ejtések, rázások; összetett karmozgások.
Törzsmozgások
Statikus helyzetek
Dinamikus törzsmozgások
Hajlítások statikus fokozatai (4)
Törzshajlítás
Döntések statikus fokozatai (3)
Törzskörzések
Dőlések
Törzslendítések
Törzsívek
Törzsejtések
Fordítások
Törzshullámok
Összetett helyzetek
Összetett mozgások
Lábmozgások Statikus helyzetek
Dinamikus lábmozgások
Lábfejtartások
Lábfejmozgások: lábfej és bokagyakorlatok,sarokemelések és leengedések,ruganyozók
Lábtartások: nyújtott hajlított
Lábmozgások: emelés-leengedés, lengetés-lendítés, fordítás, körzés, láb- és térdhúzás, térdhajlítás és –nyújtás, összetett lábmozgás.
Összetett gyakorlatok
Összetett gyakorlatok (általánosan képző) Célja a több, mint 400 (megnevezhető) izomkötegünk beidegzése által a motoros egységek működtetése; a sokirányú figyelem kialakítása a sportmozgások gyakorlásával; az egyre több ízületi helyzet/mozgás bekapcsolásának képesség fejlesztése a bonyolult mozgásformák gyakorlásával; a tudatos mozgástanítás!!!! STB. 2 kéz, 2 láb - mozgásainak szempontjai: a testrész ízületei és azok sajátosságaiból adódó mozgási lehetőségek kihasználása; a gyakorlatok térbeli szerkeszthetőségének figyelembe vétele (pl.: szögállás, jobb kar mellső-, bal kar oldalsó középtartásban – bal karral karkörzés lefelé – rossz gyakorlat szerkesztés!; Tér-idő-dinamikai jegyek változtatása Oka: a térérzékelés, ritmusképesség, valamint a gyorsasági koordináció fejlesztése!
A gimnasztikai gyakorlatok mozgásszerkezete Térbeli jellemzők
A test elhelyezkedése a térben (kiinduló helyzetek, szerhez viszonyított helyzet); A mozgás terjedelme ( a kh.-től a befejező helyzetig megtett távolság, a mozgás amplitúdója stb.); A testrészek egymáshoz képesti helyzetének, viszonyának megváltozása; A helyváltoztatás (az egész test másik helyre kerül).
Időbeli jellemzők
A mozgás időtartama; sebessége; tempója; üteme.
Dinamikai jellemzők
A gyakorlatok erőbeli szerkezetének változása, kapcsolata határozza meg. Az izomerő és a külső ható erők határozzák meg.
Koordinációs képességfejlesztés gimnasztikával
Izolált gyakorlatok (általánosan-, és speciálisan képző) •
•
•
•
Nyújtó: – körzések; – húzások; – lendítések; stb. Erősítő: – emelés, leengedés; – karfordítás; – karhajlítás, nyújtás; – tölcsérkörzés; – lebegtetés; stb.
Dinamikus kargyakorlatok
Törzsgyakorlatok - hasizom
Nyújtó: – hajlítás hátra; – törzsforgatás; – hason fekvésben passzív hajlítás hátra (statikus); stb. Erősítő: – ülésben, fekvésben, függésben végzett lábgyakorlatok; – ülésből ereszkedés hanyattfekvésbe és vissza; – mellső fekvőtámasz tartása (statikus); stb.
Törzsgyakorlatok - hátizom • Nyújtó: – törzshajlítás előre; – fordításban hajlítás előre; stb. • Erősítő: – döntések; – hason fekvésben törzsemelések; – tartásjavító törzshajlító-, és feszítő gyakorlatok; – hátsó fekvőtámasz tartása (statikus); stb.
Törzsgyakorlatok – „oldalizom” • Nyújtó: – hajlítások oldalra; – fordítások oldalra különböző síkokban (vízszintes, függőleges); stb. • Erősítő: - állásban törzsdöntésben fordítás; – oldalfekvésben törzsemelés; – oldalfekvőtámaszban csípőejtés, emelés; – oldalfekvőtámasz tartása (statikus); stb.
Dinamikus lábgyakorlatok
• Nyújtó – láblendítések és lábhúzások; – térdlendítések és térdhúzások; – lábkörzés; – bokakörzés; • Erősítő: – lábujjra emelkedések; – szökdelések; – ugrások; – térdhajlítások; – rugózások; stb.
Összetett gyakorlatok (speciálisan képző)
A gimnasztika eszközei, melyekkel szolgálni képes a koordináció fejlesztését • A test összerendezett mozgásának kialakítását (kar-törzslábgyakorlatok) izolált és összetett gyakorlatok alkalmazásával segíti. • A bevezetés egymásra épülő fázisai: Izolált szimmetrikus kargyakorlatok; Izolált szimmetrikus lábgyakorlatok; Izolált törzsgyakorlatok; Összetett gyakorlatok: kar-törzs; kar-láb; láb-törzs; Aszimmetrikus kargyakorlatok; Aszimmetrikus lábgyakorlatok; Összetett törzsgyakorlatok (döntésben fordítás, törzshullám stb.); Összetett aszimmetrikus gyakorlatok – helyben, majd haladással; Tér – idő – dinamikai tényezők változtatása ( változó körülmények közti alkalmazás).
Módszertani ajánlások a gimnasztika oktatásához Milyen céllal? Kezdetben csoportosan, később egyénre szabottan! A bemelegítés részeként mindig alkalmazzuk a gimnasztikai mozgásanyagot! Az alkalmazás gyakorisága és a hibajavítás minősége/hatékonysága határozza meg a sikerességet, a testi képességek kialakulásának minőségi szolgálatát!!! • Az alapformák (statikus és dinamikus)pontos végrehajtásának „begyakorlása” után alkalmazzunk szereket (torna és kézi szereket) a változatosság megteremtésének és a hatékonyság növelésének célzatával. • A bemelegítésen kívül képességfejlesztésre is használjuk a gimnasztikát!!! A szerek alkalmazása az egyén képesség színvonalától függ, nem elsősorban az életkorától. • A végrehajtás helyszínéül a tornatermen kívül a szabadban – füvön, homokban mezítláb!, vagy a természetben - erdőben, tisztáson, sivatagban stb. , azaz változatos környezetet válasszunk! • Ajánlott szerek a 8-10 évesek képzésében: Tornaszerek: pad - felfordított pad, zsámoly, bordásfal, bója stb. Kéziszerek: ugrókötél, gumilabda (különböző méretű és súlyú), karika, bot stb. • • • •
A kajak-kenu sportágban ajánlott célgimnasztikai gyakorlatok • Törzs gyakorlatok – mély hátizmok (törzs stabilizációs gyakorlatok) nyújtó, erősítő gyakorlatai; • Kargyakorlatok – váll ízületet körülvevő izmok nyújtó, erősítő gyakorlatai; • Lábgyakorlatok – a farizom erősítő gyakorlatai, valamint a combhajlító-, és feszítő izmainak nyújtó – erősítő gyakorlatai; A lábfej szerepe az egyensúly megtartásában! Kenu esetében az „egy – azonos oldal”használatát kompenzáló gyakorlatok!
