97

Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája

Pedagógiai program

2015.

Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert

Módosítás: 2015. december 21.

2/97

I

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ........................................................................................................................... 3

I II

Intézményi adatok ..................................................................................................................... 5

III

Nevelési program ...................................................................................................................... 6

III.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............6

III.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..............................................8

III.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................9

III.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................11

III.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................................15

III.6

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...................16

III.7

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ...................................20

III.8

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .......................................21

III.9

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................................23

III.10

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ..................................................26

III.11

A felvételi eljárás különös szabályai ..................................................................................26

Az intézmény helyi tanterve ................................................................................................... 27

IV

V

IV.1

Szakközépiskola..................................................................................................................27

IV.2

Szakiskola ...........................................................................................................................56

IV.3

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..............73

IV.4

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......74

IV.5

Mindennapos testnevelés ....................................................................................................75

IV.6

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ...................75

IV.7

A középszintű érettségi vizsga témakörei ..........................................................................77

IV.8

Projektoktatás ....................................................................................................................84

IV.9

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések............................................................84

IV.10

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ........85

IV.11

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...................86

IV.12

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ..........................................87

IV.13

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...............87

IV.14

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................................87

IV.15

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................89

Az iskola szakmai programja .................................................................................................... 91 V.1

Szakközépiskolai és szakiskolai képzések..............................................................................92

V.2

Felnőttoktatás.........................................................................................................................94

V.3

A szakmai képzések óratervei................................................................................................95


3/97

VI

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ............................................... 96

VI.1

A pedagógiai program érvényességi ideje ..........................................................................96

VI.2

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................................96

VII

Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradékok ............................................................ 97


4/97

II

Intézményi adatok

A tagintézmény elnevezése: Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája OM azonosító: 203027 Szervezeti egység kód: 151107 A tagintézmény székhelye: 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14./d Az alapítás éve: 1948. Az alapító: Városi Önkormányzat Kaposvár Közvetlen jogelőd: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. A tagintézmény a Kaposvári Szakképzési Centrum szervezeti egysége Kaposvári Szakképzési Centrum 7400 Kaposvár, Virág u. 32. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.


5/97

III Nevelési program

III.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. Iskolánkban a nevelés-oktatás célja a Nemzeti Alaptanterv alapján nemzeti öntudattal rendelkező, az általánosan művelt, szakmailag jól képzett, képesítésének megfelelő munkakör ellátására illetve szakirányú továbbtanulásra alkalmas, testileg, lelkileg egészséges és harmonikusan fejlett tanulók nevelése. Olyan iskola működtetése, melyben tanuló és tanár egyaránt jól érzi magát. Célunk, hogy a családdal együttműködve a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket alakítsunk ki a tanulókban.

Nevelési céljaink: -

Erkölcsi nevelés – a tanulók erkölcsi és értékítélő rendszerének fejlesztésére törekszünk, ezáltal felelősségtudatuk nő, képesek beilleszkedni a közösségbe, felkészülnek az önálló, tudatos életvitelre. Példamutatásunk alapján megtanulják a munka becsületét, a kölcsönös segítségnyújtás közösségkovácsoló erejét, egymás kölcsönös tiszteletét és elfogadását.

-

Nemzeti öntudat kialakítása – ismerniük kell a tanulóknak közvetlen környezetüket – iskolánk névadóját, városunk nevezetes épületeit, Kaposvárhoz fűződő híres személyeket. Tájékozottak legyenek a népi kultúrák értékeivel, a magyar nép hagyományaival, ünnepeivel. Ismerjék a magyar nemzet történelmi személyiségeit, az irodalom, a művészetek, a sport kiemelkedő alakjait. A megszerzett ismeretek elősegítik a tanulókban a nemzeti identitás kialakulását.

-

Állampolgárságra, demokráciára nevelés – nevelési folyamat során a tanulókban kialakul az egyéni és a közösségi célok összhangja, a törvények, az emberi és állampolgári jogok tisztelete. Segítségükkel képesek lesznek beilleszkedni a demokratikus elveken működő jogállamba.

-

Önismeret és társas kultúra – a tanulók legyenek tisztában saját értékeikkel, tudásukkal, ismerjék hiányosságaikat. Oktató-nevelő munkánkon keresztül ösztönözzük képességeik, ismereteik folyamatos fejlesztésének igényét, egyéni szükségleteik alapján céljaik elérését.

-

Családi életre nevelés – iskolai közösségünk összetartó erejével, példamutatásával segíti elő az egymásra figyelést, a harmonikus emberi kapcsolatok kialakulását, a felmerülő konfliktusok humánus kezelését. Értékközvetítő magtartásunkkal kívánjuk elősegíteni tanulóinkban a harmonikus családi közösségek kialakítását.

-

Testi és lelki egészségre nevelés – iskolánk profiljából adódóan kötelességünk megismertetni a tanulókat az egészség értékjellegével, az egészséges életmód alapelveivel, a követendő magatartásmintákkal. A mindennapi élet során felmerülő problémák megoldására konfliktuskezelő technikák megtanulását kínáljuk fel a diákoknak. A függőségek elkerülésében az elutasítás képességének elsajátítása döntő jelentőségű. Módosítás: 2015. december 21.

6/97

-

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség – a másság elfogadása, a szociális érzékenység, a másokon való önzetlen segítés alapvető emberi értékek. Ez, az iskola intézményrendszerében, mint kitűzött cél, a mindennapi életet átható ideológia jelenik meg. Hitvallásunkkal, személyes példamutatásunkkal formáljuk tanulóink személyiségét. A közösségi munka önkéntesség elvén működő gyakorlása jól kiegészíti oktató-nevelő munkánkat.

-

Fenntarthatóság, környezettudatosság – a tanulóknak meg kell tanulniuk, hogy „a földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. Élhető környezetet kell megteremteni körülöttünk, amelyben a fenntartható fejlődés és a környezet tisztelete egymás melletti értékeket jelentenek.

-

Pályaorientáció – a középiskolai nevelés és oktatás átmenetet képez a tanulási folyamat és a munka világa között. Célunk, hogy tanulóink képességeik, vágyik, céljaik alapján megtalálják a nekik legjobban megfelelő hivatást, foglalkozást.

-

Gazdasági és pénzügyi nevelés – a diákok a munka világában nem nélkülözhető alapvető gazdasági és pénzügyi ismeretekre kell, hogy ismereteket szerezzenek. Ezáltal átlátják a világgazdaság, a nemzetgazdaság és a családok életét meghatározó gazdasági-pénzügyi folyamatokat.

-

Médiatudatosság – ismerjék meg a diákok a média és a társadalom közötti kapcsolatot, legyenek tisztában a kommunikációs kultúra formáival, a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés formáival.

-

A tanulás tanítása – elsajátítása valamennyi közoktatási intézmény feladata. Az életkori sajátosságokból adódó logikus gondolkodás a tudatos, hatékony ismeretszerzés alapvető feltétele. Az előzetes ismeretekből, tapasztalatokból építkezve használtató tudás átadásával, megszerzésével, az önképzés igényét kívánjuk megteremteni a diákokban.

A mindenki által elsajátítandó és a későbbi tanulás sikerének alapját képező kulcskompetenciák kialakítása a középiskolai oktatás feladata is. A kulcskompetenciák elsajátításának előnyei: -

elősegíti a személyiség fejlődését, az egész életen át tartó fejlődés igényét, elősegíti az aktív állampolgári szerepvállalást és beilleszkedést a társadalomba, elősegíti foglalkoztathatóságot.

Fejlesztendő kulcskompetenciák: -

Anyanyelvi kommunikáció – magába foglalja a hallott és olvasott szöveg értését, a szóbeli és írásbeli szövegalkotást. Valamennyi tanóra célja, hogy az írásbeli kommunikációja mellett hangsúlyt fektessen a tanulók szókincsének fejlesztésére, a magyar nyelv helyes használatára.

-

Idegen nyelvi kommunikáció – elősegíti az interkulturális kommunikáció fejlődését. Segítségével nő a tanulók ismeretszerzési tárháza, idegen kultúrák megismerésének lehetősége, szélesedik a világról való ismerete.

-

Matematikai kompetencia – az élet valamennyi területén szükséges. A természettudományos ismeretek elsajátításához, pénzügyi-gazdasági ismeretek megértéséhez is alapvető fontosságú.

-

Természettudományos és technikai kompetencia – nevelési céljainkkal összhangban elősegítjük a világ természettudományos folyamatainak megértését. Természetes környezetünk megismerése ugyanakkor nem zárja ki a fenntartható fejlődés lehetőségét.


7/97

-

Digitális kompetencia – hiánya a XXI. században digitális analfabetizmushoz vezet. A tanulási folyamat nyomtatott formáját felváltja az IKT és az internet. A munka világában elengedhetetlenül szükséges a digitális eszközök használatának képessége.

-

Szociális és állampolgári kompetencia – kialakításuk segítségével a tanulók képesek beilleszkedni az iskolai közösségbe és a társadalomba. Képesek lesznek a hatékony együttműködésre, a szűkebb és tágabb közösségekben rejlő problémák megértésére, megoldására. Pozitív attitűdjeik révén tiszteletben tartják a vallási és etnikai közösségeket.

-

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – alapját képezi a speciális ismereteknek, készségeknek, magatartásformáknak, amelyek segítik az egyén beilleszkedését a társadalomba. Képesek lesznek a folyamatos megújulásra, a kreativitásra és a kockázatvállalásra.

-

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség – feltétele a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosításának. Fogékonyak lesznek a művészeti értékek befogadására, melynek segítségével környezetük esztétikai gazdagodását segítik elő.

-

Hatékony, önálló tanulás – arra ösztönzi a tanulókat, hogy előzetes ismereteik birtokában képesek legyenek az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására. Meglévő képességeiket folyamatosan fejlesztik, motiváltak lesznek az önképzésre.

III.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolának-mint másodlagos szocializációs színtérnek- a személyiségformálás folyamatában betöltött szerepköre és feladatai az utóbbi évtizedben jelentősen megváltoztak. Az átadandó ismeretanyag megsokszorozódott, a családok hagyományos nevelői funkciói minőségükben és arányaikban negatív irányba tolódtak el. Iskolánkban évek óta folyamatosan nő azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a családja szociálisan a társadalom perifériájára sodródott. A hátrányos helyzetű gyermekek mellett egyre több a veszélyeztetett és pszichésen sérült tanuló is. A szülők túlnyomó része, mint modell elvesztette hatékonyságát a személyiségformálás folyamatában. Az iskola és a pedagógusok, valamint az iskolapszichológus egyre jelentősebb szerepet töltenek be a családi nevelés hiányosságainak pótlásában, annak érdekében, hogy a tanulók pszichés károsodásai ne váljanak irreverzibilissé. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek személyiségükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önismeret, az önkontroll, az önállóság, az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság fenntartása. A mentálhigiénés munka hivatott arra, hogy: - a gyermek iskolai tanulásához jó légkört biztosítson, - egyértelmű érték és követelményrendszert támasszon minden tanuló számára, - sikerélményhez juttassa a tanulókat mind a teljesítményben, mind a kreativitásban, - érzelmi támaszt nyújtson, - pozitív és követhető viselkedésmintát állítson elé, - vonja be az egészségvédő programokba, - fejlessze személyiségét és tanulási technikáját.


8/97

III.2.1 Feladataink a személyiségfejlesztésben -

-

-

-

A folyamatban először kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek, akik a „bemeneti személyiségvonások feltérképezését” végzik, ami kiterjed a tanulók következő személyiségszerkezeti elemeire: figyelem, memória, motiváció, tolerancia, empátia, kudarctűrés, konfliktuskezelés, Én-kép. Reális önismereti és önértékelési képességek fejlesztése. Ehhez segítséget kapnak: pszichológia, kommunikáció, osztályfőnöki órák keretében. Az önértékelés kiterjed a reális és ideális Én-kép közti különbségek felismerésére is. A tanulók önérvényesítési és döntési gyakorlatának fejlesztése – részt vesznek az őket érintő fegyelmező és jutalmazó intézkedések kidolgozásában (pl. házirend). A tanulók közösséghez való tartozásának erősítése a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon (iskolai rendezvények, kirándulások stb.). Pályaorientáció keretén belül segítségnyújtás a tanuló személyiségéhez illő pályaválasztásban. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utak, lehetőségek, alternatívák a megismertetése tevékenységek és tapasztalatok útján. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése, kiegyensúlyozottságra való törekvés. Szakmai attitűdök erősítése, hogy képesek legyenek elviselni a szakma által támasztott néha leküzdhetetlennek tűnő - akadályokat. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyek elősegítik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket. A negatív viselkedésminták felismerése és pozitív irányba történő befolyásolása. Tudják elfogadni környezetük változékonyságát, a személyek másságát és eltérő kultúráját. Legyenek képesek szociokulturális hátrányaik leküzdésére. Képesek legyenek felismerni és kezelni a konfliktushelyzeteket, tudjanak segítséget kérni és nyújtani hasonló esetekben. Jussanak el az empátiának arra a szintjére, hogy helyesen tudják mások jelzéseit értelmezni. Jussanak el a probléma felismerés olyan fokára, hogy képesek legyenek segítséget kérni a számukra megoldhatatlan helyzetekben. Tegyenek szert olyan kommunikációs képességre, hogy azt készség szintjén tudják alkalmazni különféle interperszonális helyzetekben. Feleljenek meg azoknak a szerepelvárásoknak, amelyeket a kisebb-nagyobb közösségek /család, iskola, munkahely/ támasztanak velük szemben.

III.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok III.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

-

Prevenció előtérbe helyezése és személyes példamutatás Egészségfejlesztő csoport megalakítása Személyi higiéné jelentőségének kihangsúlyozása Egész évben korcsolyázás tanórai keretek között, a városi sportcsarnokban Kaposvár város által szervezett futónapokhoz való csatlakozás


9/97

-

-

Zöld túra mozgalom helyi szervezete által meghirdetett rendszeres túrázási lehetőségekről való tájékoztatás, azon előzetes regisztráció után, részvételi lehetőség biztosítása Iskolai, önálló túra-utak megszervezése – kihasználva Kaposvár környékének természeti adottságait Egészséges táplálkozás: a korszerű és egészséges táplálkozási szokások megismertetése. Életmód programokon, rendezvényeken (Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház egészségnapján) való részvétel. A-HA!” – az Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Program keretében bővítjük a diákok szexuál-higiénés ismereteit Akadályozott személyek élethelyzetének megismertetése A tanulók iskola-egészségügyi ellátása - az iskola-egészségügyi alapellátás keretében szervezett, megelőző jellegű tevékenység

Módszerek: -

-

egyéni (vizsgálatok, védőnői tanácsadás), iskolaorvosi vizsgálat – első alkalommal: személyes anamnézis felvétele során a magas kockázatú fiatalok, az esetleges, genetikai terheltségek kiszűrése, tini ambulancián való megjelenés, az aktív szexuális életet élők esetében az éves citológiai szűrővizsgálatok elvégzésének szorgalmazása. (erre lehetőséget nyújt, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház egészségfejlesztő irodájának ezen irányú tevékenysége), egészségfejlesztő csoport szervezésében: a tanulói egészségmagatartás felmérése (káros egészségmagatartási szokások dohányzás, alkohol, drog, szexualitás), éves bőrgyógyászati szűrővizsgálat megszervezése – tekintettel a hazánkban egyre magasabb számban megjelenő bőrgyógyászati daganatok előfordulására csoportos (tanórákon előadás, egyéni beszélgetés), drogprevenciós pályázatok nyújtotta lehetőségek kihasználása, a függőséghez vezető motívumok felismerésének megismertetése, mentálhigiénés konzultáció és szaktanácsadás, felvilágosító előadások és bemutatók tartása külső szakemberek bevonásával, akadályozott személyek élethelyzetének bemutatása szimulációval, oktatófilmek megtekintése, megbeszélése, városunkban működő anonim drogambulancia működésének megismertetése diákjainkkal.


10/97

Egészségnevelési program időpont

évfolyam

feladat

felelős személy

Június

9. 13. évfolyam

Iskolaorvosi vizsgálat

Iskolaorvos, védőnő

Szeptember 130

9. 13. évfolyam

Tanulói egészségmagatartás felmérése

osztályfőnök

Október

9. évfolyam

Tini Ambulancia bemutatása

koordinátor

November

10. évfolyam

Bőrgyógyászati szűrés

koordinátor

December

Minden évfolyam

AIDS Világnap

osztályfőnökök

Január

Önkéntes jelentkezők

Deviáns magatartás, szenvedélybetegségek megelőzése

szakoktatók

Február

Szakképző évfolyamok

Akadályozott személyek élethelyzetének bemutatása

Ápoló 2. évfolyam és osztályfőnök

Március

9. évfolyam

Egészséges táplálkozás

osztályfőnök

Április

Minden évfolyam

gyalogtúra

DÖK

Május

9. 13. évfolyam

Új felmérés, értékelés, újratervezés

osztályfőnökök

Sportprogramok, egészségnevelési pályázatok figyelése

koordinátor

Folyamatosan

III.3.2 Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Iskolánk profiljából adódóan az első-segélynyújtási ismeretek elsajátítása tanórai keretek között zajlik a helyi tantervnek megfelelően, minden képzési területen.

III.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Napjainkban - a társadalmi változások miatt - a család mellett egyre nagyobb szerepet kell vállalnia az iskolának a tanulók mindennapi életre való felkészítésében. Tanulóink jelentős része 14-18 éves, ezért szembe kell néznünk a serdülőkor problémáival, ugyanakkor ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy ez az életkor legalkalmasabb a közösségi életre nevelésre. Az iskola kiemelkedő feladata az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. Alapvető célunk az osztályközösségek kialakítása, az iskolához való tartozás tudatosítása, a kötődés elősegítése. Az ember a szeretetet, az elfogadást közvetítő környezetben válik képessé az együttéléshez szükséges erkölcsi normák betartására, a közösségi élet szabályainak elfogadására és alakítására. Módosítás: 2015. december 21.

11/97

A közösség hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, élményszerzésre. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: - tanórák, - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, - tanórán kívüli, egyéb foglalkozások, - diákönkormányzati munka, - szabadidős-tevékenységek. Mind az öt terület sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai. Céljai abban azonban megegyeznek, hogy tevékenyen hozzájárulnak a tanulók közösségi magatartásának kialakításához.

III.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanítási órákon különböző képességű, tudású, szocializációs háttérrel rendelkező diákok tanulják meg a közismereti és szakmai ismeretanyag elsajátítása mellett az együttműködés képességét, a csoport érdekeinek és az egyén érdekeinek az összehangolását. Feladatok: -

Segíteni a tanulók kezdeményezéseit. A tanórákon alkalmazott változatos munkaformákkal erősíteni az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. Arra irányítani a tanulót, hogy az önálló ismeretszerzés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában. A tisztességes, alapos munka iránti igény kialakítása. Kialakítani a tanulókban az igényt arra, hogy mások munkáját objektíven értékeljék, ezáltal önmaguk helyét is reálisan határozzák meg a csoportban, illetve saját munkájuk értékét a csoport munkájában. A harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztése. Multikulturális nevelés. Mások tiszteletben tartásának erősítése. Tolerancia növelése. Team munka gyakorlása a kooperatív tanítási technikák alkalmazásával. Koncentrációs képesség növelése.

III.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozások a tanulók fejlődését szolgálják. Ezek felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, osztálykirándulások, ünnepélyek, illetve az iskola által szervezett egyéb programok formájában valósulhatnak meg. A nemzettudat megalapozásához fontos, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, értékeit: hazánk földrajzát, történelmét, hagyományait, mindennapi életét. Az egyéb foglalkozások nemzeti értékeink megismerésében is segítik tanulóinkat. A közösen átélt kirándulások, túrák, szabad foglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei.


12/97

Feladatok: -

A tanulókat önellenőrzésre, másokkal való együttműködésre, egymás segítésére és ellenőrzésére nevelni. Átgondolt pedagógiai irányítással biztosítani, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését. Sokoldalú és változatos foglalkozásokkal erősíteni a közösségi magatartást. Iskolai hagyományaink, az ünnepélyek, megemlékezések, a közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Diákjaink közreműködése iskolai rendezvényeink, ünnepeink előkészítésében, szervezésében segíti őket saját értékeik felismerésében és nemzeti öntudatuk kialakításában egyaránt.

III.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A tanulók érdekeiknek képviselete céljából diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az iskolai közösség formálásában jelentős szerepet játszik ez a szervezet, amely az iskolai élet demokráciájának fontos színtere, elősegíti az iskolai közélet aktivitását. Feladatok: -

Megismertetni a diákokkal az iskolai közösség egységeinek, tagjainak jogait. A diákképviselet kialakításában a pedagógusoknak segítséget kell adnia a tanulóknak. A diákönkormányzati működés szabályainak megismertetése, fejlesztése. A konfliktuskezelés kulturált módjainak megismertetése. Segíteni a diákönkormányzat és az iskola egyéb közösségei között a kapcsolattartást. Tanulóink számára megteremtjük az aktív közösségi élet lehetőségét azáltal, hogy a diákönkormányzat keretein belül érdeklődési, tevékenységi körüket figyelembe véve alakítjuk ki a programokat. A diákönkormányzat részt vesz a jogszabályban meghatározott intézményi döntési folyamatokban, így elősegíti a felelős, aktív állampolgárrá nevelést. Diákjainkat segítenünk kell abban, hogy az iskolai diákönkormányzati gyakorlatból szerezzenek jártasságot az érdekképviselet formáiban, a felelősségteljes joggyakorlásban. Tudatosítani szeretnénk a többség, illetve a kisebbség jogainak fontosságát, tiszteletét. A társadalmi szolidaritás erejének bemutatása is lényeges feladata a diákönkormányzatnak, amely valamely karitatív tevékenységhez való kapcsolódás útján valósulhat meg.

III.4.4 A szabadidős feladatai

tevékenység

közösségfejlesztő

Az egyén sikerességének, boldogulásának egyik fontos feltétele, hogy aktívan részt vegyen a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében. Az iskola egyik alapvető feladata, hogy tanulóit olyan ismeretek, képességek birtokába juttassa, amelyek elősegítik felelős állampolgárrá válásukat. Különösen fontosnak tartjuk, hogy diákjainkkal megismertessük az egészségtudatos életmódot, a civil szervezetek szerepvállalását az egészségügy területén, illetve a társadalmi szolidaritás lehetőségeit. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a nevelőtestület igyekszik a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervezni (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, más intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatok ápolása: Vöröskereszt, SM betegek, Borostyán Virág Anyaotthon, Módosítás: 2015. december 21.

13/97

Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Gyermekosztálya és Idősek klubja). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. Feladat: -

Kulturális érzékenység növelése. Együttműködő képesség fejlesztése. Másság elfogadása. Empátiás készség kialakítása. Műveltség gyarapítása. Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása Nemzeti identitás kialakítása Az iskolai hagyományok megismertetése. Helytörténeti ismeretek gyarapítása.

III.4.5 A tanulók közösségi szolgálata: Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A tevékenységeknek kettős célt kell szolgálniuk: a csoport/egyén nem csak tesz valamit a közjavára, megold egy problémát és értéket teremt, hanem tanul az együttműködésről, a konfliktuskezelésről, az empátiáról, a kreatív gondolkodásról, a projekttervezésről, a döntéshozásról és a felelősségvállalásról. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés A közösségi szolgálat célja olyan tanulók nevelése, akik: -

reflektív gondolkodók − megértik saját erősségeiket és korlátaikat, célokat határoznak meg, és stratégiákat dolgoznak ki személyes fejlődésük érdekében, elfogadják az új kihívásokat és az új szerepeket, tudatában vannak annak, hogy közösségek tagjaiként felelősséggel tartoznak egymásért és a környezetért, aktív résztvevői hosszabb, együttműködésen alapuló projekteknek, kiegyensúlyozottak − fontosnak tartanak, és képesek élvezni számos tevékenységi formát, beleértve az intellektuális, fizikai, kreatív és érzelmi tapasztalatokat.

A közösségi szolgálat előnyei, hogy a tanulók -

valódi élethelyzetekben alkalmazzák a tudományos ismereteket, szociális és személyes készségeket, igazi hasznot nyújtanak saját maguk és mások számára, megtapasztalják, hogy képesek pozitív változást előidézni, olyan döntéseket hoznak, amelyeknek igazi, nem feltételezett eredményei lehetnek, fejlesztik problémamegoldó képességeiket, megtanulják, hogy felelősséggel és elszámoltathatósággal tartoznak a cselekedeteikért.

A közösségi szolgálat előkészítése a 9., a teljesítése 10-11. évfolyamokon történik meg. A közösségi szolgálattal járó feladatokat, a teljesítés helyszíneit és az évenkénti ütemezését az SZMSZ és a munkaterv tartalmazza.


14/97

III.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai III.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai

-

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, és szakmai vizsgákon való közreműködés, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a közösségi szolgálat szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, osztálytermek rendjének ellenőrzése.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.


15/97

III.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: -

-

az iskola pedagógiai elvei szerint neveli tanulóit, formálja személyiségüket, az ODB-vel együttműködve segíti a jó osztályközösség kialakulását, támogatja, koordinálja az osztályában tanító pedagógusok munkáját, és – lehetőség szerint – látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály Szülői Szervezetével, a tanítványaival foglalkozó nevelőtanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs), figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, félévenként minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, majd javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről (az osztályzatok folyamatos beírását a tanulmányi felelőssel ellenőrizteti), ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló pontos, naprakész vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, a mulasztásokat minden hónap 10-ig összesíti), saját hatáskörében – indokoltan – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulóinak, igazolja hiányzásukat, nyilvántartja a hiányzások mértékét (igazolt, igazolatlan) és a vonatkozó jogszabályok szerint intézkedik (saját hatáskör, igazgató tájékoztatása további intézkedések esetén), az iskolai védőnő segítségével megszervezi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az aktuális iskolai feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, lebonyolításában, igény szerint tanulmányi kirándulást szervez, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, nevelő – oktató munkájához tanmenetet készít, segítséget nyújt a tanulóknak a pályaválasztásban, a továbbtanulásban, munkavállalásban.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

III.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Nevelő-oktató munkánknak alapvető szerepe van abban, hogy a tanulóink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Ezek azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit.


16/97

Képességfejlesztés tanórákon: -

-

Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás. Csoportbontással (idegen nyelv, számítástechnika, a választható érettségi tantárgyak, a szakképző évfolyamokon a központi programok által előírt tantárgyak) egyénre szabott feladatok megoldását tesszük lehetővé. A nem kötelező (választható) tantárgyak tanulása. Tanulóinkat megtanítjuk az önálló könyvtár használatára. Házi dolgozatok íratásával segítjük az önálló ismeretszerzést szakmai és közismereti tantárgyakból egyaránt. Multimédiás terem lehetőségeinek kihasználása III.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Felkészítjük tehetséges tanulóinkat városi, megyei, országos sport, tanulmányi és kulturális versenyekre. Házi tanulmányi versenyeket, bemutatókat szervezünk. Igény szerint sportköröket, szakköröket szervezünk. Tehetséges tanulóink bevonása az iskola újság szerkesztésébe. Az iskolarádió műsorainak színvonalasabbá tétele (pl. aktuális események, évfordulók, jeles napok-események, ünnepek és iskolai élet, stb.). Szabadidős foglalkozások bővítése (pl. színház-, múzeum-, és mozi látogatás, kulturális rendezvények stb.). Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások szervezése. Iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. Előadásokkal, intézménylátogatással, tanácsokkal segítjük tanulóink továbbtanulását, pályaválasztását, igénybe vesszük a FIT pont szolgáltatásait Tanulmányi látogatások és kirándulások szervezése. Pályázati kínálatok, lehetőségek kihasználása. III.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Iskolánkban minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Iskolába kerüléskor a tanulási nehézségekkel küzdő 9. osztályos diákok jellemzésében elkülöníthetjük: - az általános képességbeli hiányokat, ezeken belül a tanulási technikák, a tanuláshoz szükséges alapismeretek, valamint a tanulási képesség hiányait; - a magatartásbeli zavarokat, az iskolában elvárt szinthez képest szocializációs problémákat; - a tanulási-önképzési, valamint az iskolai lét elfogadását akadályozó motivációs zavarokat, és ezzel összefüggésben a jövőképében tapasztalható bizonytalanságot; Tanulásszervezési, didaktikai tevékenység : - a megfelelő tankönyvek kiválasztása - a pedagógiai infrastruktúra választékának növelése Módosítás: 2015. december 21.

17/97

-

az alkalmazkodás, beilleszkedés segítése konfliktus-helyzetekben a kritikai gondolkodás megerősítése önkritikus, felelősségvállaló magatartás kialakításának támogatása a döntési képesség kialakításának elősegítése – alternatív helyzetekben az ésszerű érvelés támogatása az életminőség javítására – az érzelmi, értelmi, életviteli egyensúly kialakításának segítése a tanulói érdektelenség csökkentése a tanulói motiváltság növelése – sikerélmény biztosításával eredményesebb tanulási módszerek megtanítása hiányos ismeretek pótlása felzárkóztató programok egyéni korrekció, egyéni segítés differenciálás a tanuló egyéni ütemében a szóbeliség nagyobb aránya az iskolai munkában, a tanulók teljesítménymérésében osztályok csoportokra bontása a számítógép bevonása az ismeretszerzésbe III.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

A beilleszkedési és magatartási zavarokkal, ill. tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek megismerése és kiszűrése első feladatunk, melyre többnyire a tanév eleji szintfelmérések kapcsán kerül sor. A hiányosságok feltárását követően olyan programok kidolgozása és bevezetése a célunk, amely lehetővé teszi a prevenciót, a megfelelő fejlesztést és korrekciót. Ennek érdekében valamennyi tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal az adott tárgy eredményes tanulását segítő módszereket. A nevelési módszerekben empatikus magatartás kialakításával és fenntartásával, a bizalom megteremtésével segítjük egy harmonikusabb és eredményesebb tanár-diák kapcsolat kialakulását. Fejlesztő foglalkozásokat, korrepetáló órákat biztosítunk tanulási nehézségekkel küzdő diákjaink számára. Lehetőségeinkhez mérten egyénre szabott differenciált tanulásszervezési módszereket alkalmazunk a nevelési-oktatási folyamat során. A családdal minél hatékonyabb együttműködésre törekszünk, emellett többszintű partneri kapcsolatokat építünk ki és tartunk fenn. A problémák kezeléséhez szükségessé válhat szakemberek segítségének igénybevétele, továbbá esetmegbeszélések, szakmai fórumok szervezése. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatása a fejlesztő foglalkozások keretében történik.

III.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A köznevelési törvény minden pedagóguskötelező feladatává teszi a gyermek- és ifjúságvédelmet. A gyermekvédelem átfogja a pedagógiai munkát, annak nevelő és oktató programját. A pedagógusoknak közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Az iskolai ifjúságvédelmi felelős összefogja, koordinálja ezt a munkát. Törekszünk arra, hogy a pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős között rendszeres, folyamatos információáramlás történjen. A hatékonyabb együttműködés érdekében fontos a nevelőtestületi értekezleten tájékoztatás tartása a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkáról, mely tevékenység átfogja az iskolai élet egészét.


18/97

Alapvető feladataink: -

-

-

-

A tanulók és a szülők – gondviselők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, továbbá az időpontokról. A tanulók tájékoztatása az osztályfőnöki órák keretében és faliújságon történő megjelenítés formájában történik, a szülőket – gondviselőket pedig a szülői értekezleten tájékoztatjuk. A tanulók hátrányos helyzetének, halmozottan hátrányos helyzetének és veszélyeztetettségének felmérése és nyilvántartása. A veszélyeztetettség és hátrányos helyzet okainak feltárása osztályfőnöki órák keretében, és egyéni beszélgetés lehetőségének biztosításával, valósul meg. A feltárt problémák ismeretében próbálunk segíteni a megoldásban, ehhez szükség van egy belső és külső jelzőrendszer működtetésére, melyben együttműködnek a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat szakemberei, a családsegítő szolgálat, a polgármesteri hivatal, a gyermekorvos, védőnő, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetek, egyházak, szomszédok, kortárs csoportok. A szociális hátrányokat – az iskola lehetőségeihez mérten – minden lehetséges eszközzel enyhítjük. Az iskolai ifjúságvédelmi felelősnek a fegyelmi tárgyalásokon a tanuló érdekében fel kell lépnie; továbbá feladata a tanulók hiányzásának és tanulmányi eredményének figyelemmel kísérése. Fontos az egészséges életmód kialakítása és fejlesztése felvilágosító munka segítségével, az illegális drogokról, azok egészséget károsító hatásairól, valamint a közösségekre és a társadalom egészére kifejtett veszélyeiről. Hosszú távú cselekvési programot szeretnénk megvalósítani a megelőzés érdekében, pl.: előadásokon való részvétel megszervezése; filmvetítés, majd azt követő vita, tapasztalatok cseréje; vetélkedők szervezése; a tanulók önismeretének fejlesztése érdekében szituációs feladatok megoldása, majd elemzése; a kiképzett kortárssegítő szolgálat igénybe vétele. Feladatunknak tekintjük még pedagógusaink droggal kapcsolatos ismereteinek bővítését, kiemelve a pedagógus szerepét a drogprevencióban. A 9. évfolyamos tanulók szüleinek/gondviselőinek tájékoztató szervezése az ifjúságvédelmi feladatokról és a drogprevencióról, írásos ismertető anyag készítése számukra

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolában készült felmérések adatai szerint iskolánk tanulóinak többsége szerény, mondhatni, szegény körülmények között él. Ez az iskolánk szociális funkciójának megnövekedése révén sok-sok sajátos feladatot jelent a pedagógusok számára. Tanulóink sajátos életkorban, átmeneti életszakaszban vannak, a gyermekkor és a felnőttkor között. A partnerségnek nagy szerepe van az „énkereső” időszakban. A fiatalok többsége rászolgál a partneri szerepre, hálás érte és mindent megtesz, hogy megfeleljen az elvárásoknak. A hátrányos helyzetű fiataloknál különösen nagy ennek a jelentősége, hiszen a forintokon kívül ebből van számukra a legkevesebb. Természetesen ebben a tanári személyiségnek is fontos szerepe van. A munkanélküliség elterjedése, a családok széthullása, az értékrend „feje tetejére állása” mind-mind olyan tényező, amely megnehezíti a diákok életét. Képtelen megérteni, feldolgozni és leginkább elfogadni helyzetét. Ebben különösen nagy szerepe van a ta nácsoknak, iránytűknek, amelyeket elsősorban a pedagógusok közvetítenek a tizenéves – hátrányos helyzetű – nemzedék számára. Sajnálatos tény, hogy diákjaink egy részének odahaza nincs számítógépe, internetes elérhetősége, viszont korunk nem nélkülözheti a számítógépet. A számítógép használhatósága, Módosítás: 2015. december 21.

19/97

hasznosíthatósága szakmánkban is egyértelmű és elengedhetetlen. A felzárkózásra biztosít kiváló lehetőséget a diákok számára is hozzáférhető multimédiás terem. Az anyagi hátrányokból következően a fiataloknak esélyük sincs arra, hogy átlépjék országhatárainkat. Mi e téren is az esély növeléséért dolgozunk, s célunk hogy a Leonardo da Vinci program segítségével minél több tanulót vigyünk külföldi szakmai gyakorlatra. A szociális támogatás formái: -

-

az iskolai ifjúságvédelmi felelős a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, a tankönyvtámogatás formái:  az iskolától történő kölcsönzés,  használt tankönyvek biztosításával, biztosítjuk az iskolai könyvtár, a multimédiás terem, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatát, személyes segítő kapcsolat kialakítására törekszünk a tanulókkal, a szülőkkel, gondviselőkkel, segítjük a továbbtanulási szándékaik megvalósulását és a munkában való elhelyezkedésüket, vészhelyzetben intézkedünk a gyermek biztonságos elhelyezéséről, pl. nővérszálló, kollégium, szükség esetén védelembe vételt kezdeményezünk, a veszélyeztetettség megszüntetése, vagy megelőzése érdekében, szoros kapcsolatot alakítunk ki a polgármesteri hivatallal, a gyermekjóléti szolgálattal és a családsegítő központtal, annak érdekében, hogy bármilyen szociális hátrányt elszenvedő tanuló minél hamarabb segítségben részesüljön, az iskola ifjúságvédelmi felelőse tevékenységével segíti a szociális hátrányok enyhítését, támogatjuk tanulóink részvételét a különféle pályázatokban (pl. Bursa Hungarica, Útravaló), mentálhigiénés, drog- és bűnmegelőzési, áldozatvédelmi programokat szervezünk.

III.7

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A diákönkormányzat a jogszabályokban meghatározottak szerint részt vesz az intézmény döntési folyamataiban. Az iskolai diákönkormányzat folyamatos munkakapcsolatot tart az iskolavezetőséggel, az osztályfőnöki munkaközösséggel, az ifjúságvédelmi felelőssel. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Módosítás: 2015. december 21.

20/97

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt -

saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet -

a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, -

a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és

-

az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

A diákközgyűlés összehívását -

az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

Az aktuális teendők, kérdések megbeszélése céljából -

diákönkormányzat tagjai legalább havi rendszerességgel gyűléseket tartanak. A döntésekről a DÖK munkáját segítő pedagógus folyamatosan tájékoztatja az iskolavezetőséget.

III.8

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Az iskola eredményes működésének egyik fontos összetevője az oktató és nevelőmunkában résztvevő személyek (tanulók, szülők) folyamatos és szoros együttműködése.

III.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák -

az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják a diákokat az osztályfőnöki órákon, osztályonként 2 diákönkormányzati képviselő működik, akik részt vesznek az iskolai DÖK munkájában, közvetítő szerepet látnak el, Módosítás: 2015. december 21.

21/97

-

a DÖK munkáját a feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, évente 1 alkalommal diákközgyűlést hívunk össze, havi rendszerességgel a DÖK gyűléseken tájékoztatjuk a diákokat az aktuálitásokról, a tanulók képviselői véleményt nyilváníthatnak a jogszabályban meghatározott esetekben, a diákönkormányzat vezetője kapcsolatot tart az iskola vezetőjével, a különböző programokról az iskolai faliújságon, honlapunkon és a stúdión keresztül is értesülnek a tanulók, a kapcsolattartás során tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségi jogait.

III.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolánkban szülői választmány működik, mely a Szervezeti Működési Szabályzata szerint tevékenykedik. Szülői értekezletet évi 2 alkalommal tartunk, ahol tájékoztatjuk a szülőket: - az iskola házirendjéről, - az iskola céljairól, feladatairól, - a helyi tanterv és az érettségi követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - gyermekeik tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, - az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - a szülők kérdéseit, véleményét az osztályfőnök továbbítja az iskola vezetősége felé, - szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet összehívása. Fogadóóra: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása évi 2 alkalommal: - információt szerzünk a tanulók egyéni gondjairól, ha igénylik tanácsokat adunk az otthoni tanulásra, a tanulók magatartási problémáira, a szabadidő helyes eltöltésére, továbbtanulásra. Írásbeli tájékoztató: - a szülőket írásban is értesítjük gyermekük tanulmányi eredményéről, magatartásáról és az iskolai programokról; - az ellenőrző könyvben folyamatosan, - A kötelezően beszerzendő taneszközökről és a tankönyvlistáról az újonnan érkezőket beiratkozáskor, a felsőbb évesek szüleit év végén értesítjük. - A szülők tájékoztatást kapnak a tankönyvtámogatásokról, az ingyenes tankönyvhöz jutás lehetőségéről, a jogosultság feltételeiről. - Az érettségire felkészítő tanórákról—a tanulók jelentkezési feltételeiről - Az iskolában ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról. Nyílt nap: - leendő diákjaink és szüleik számára ősszel nyílt napot tartunk, ahol megismerkedhetnek az iskolában folyó munkával. (óralátogatás, szülői fórum).

III.8.3 Az iskola partnereivel való kapcsolattartás Az iskolát a külső kapcsolatokban általában az igazgató képviseli. Az iskolavezetés többi tagja a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső személyekkel, szervezetekkel. A kapcsolatok formáját és módját a fenntartóval, a felügyeleti szervekkel és a szakmai irányító szervezetekkel a törvények és jogszabályok határozzák meg. A fenntartóval való kapcsolattartás Módosítás: 2015. december 21.

22/97

elsősorban az igazgató feladata. A kapcsolattartás személyesen, telefonbeszélgetés, papíralapú és elektronikus levelezés útján történik. A gyermekjóléti szolgáltatókkal való kapcsolattartás az osztályfőnöki munkaközösség-vezető feladata iskolánkban. Ő a kapcsolattartó az osztályfőnökök, az iskola és a gyermekjóléti szolgáltatók között a rászoruló tanulók érdekében.

III.9

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra - pótló vizsgákra (a fenti vizsgák önhibán kívüli nem teljesítése esetén, a tanuló kérésére, az igazgató egyéni elbírálása alapján lehetséges) - valamint iskolánk saját hatáskörben szervezett vizsgáira (10. és 11. évfolyam végi szintvizsgák) vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira - akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

III.9.1 Iskolánk vizsgarendje A szakközépiskolai szintvizsgákon az érettségihez hasonló körülményeket teremtünk, a dolgozatokat az érettségi dolgozatok értékelése szerint minősítjük. Célunk, hogy a diákok ne az érettségi szóbeli vizsgán kerüljenek először olyan szituációba, hogy tudásukról, ismereteikről szóban, összefüggően 10-15 percig beszélve kelljen számot adniuk. Évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Tantárgy

A vizsga típusa

Szakközépiskola magyar irodalom Szóbeli idegen nyelv Írásbeli, szóbeli történelem Szóbeli

Javasolt időpont Érettségi szünet Érettségi szünet Érettségi szünet

Általános alapelv, hogy a vizsgajegy nem meghatározója a tanuló év végi osztályzatának, egy részjegy, ami a témazáró jegy súlyával egyenértékű. A vizsga eredményéről mind a tanulókat, mind a szülőket tájékoztatni kell. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az osztályozó vizsga sikertelensége esetén a tanuló javítóvizsgára bocsátható.


23/97

Előrehozott érettségihez tett osztályozó vizsga után az órák látogatása nem kötelező, de a szinten tartás érdekében ajánlott.

III.9.2 Az írásbeli vizsgák rendje A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon lehet dolgozni. A vizsgához szükséges íróeszközről a vizsgázó, egyéb segédeszközökről az iskola gondoskodik. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell hosszabbítani. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb két írásbeli vizsgát tehet. Az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. A vizsga során elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: 0–29% – elégtelen 30–49% – elégséges 50–69% – közepes 70–84% – jó 85–100% – jeles Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli eredményét legkésőbb egy héttel a vizsga után közzé kell tenni. A továbbiakban az írásbeli vizsgákra vonatkozó egyéb részletekkel kapcsolatban – pl. eljárásrend a vizsgázó esetleges szabálysértése esetén – a hatályos jogszabály az irányadó.

III.9.3 A szóbeli vizsgák rendje Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak a vizsga kezdetéhez képest legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A teremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tizenöt percnél több nem lehet.


24/97

A vizsgázó önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat, vagy pótfeladatot biztosít részére. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni. Szóbeli vizsga esetén azonnal, de lehetőleg még a vizsga napján közölni kell a tanulóval a vizsgajegyét. A továbbiakban a szóbeli vizsgákra vonatkozó egyéb részletekkel kapcsolatban a hatályos jogszabály az irányadó.

III.9.4 A gyakorlati vizsgák rendje A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. A továbbiakban a gyakorlati vizsgákra vonatkozó egyéb részletekkel kapcsolatban a hatályos jogszabály az irányadó.

III.9.5 A vizsgatárgyak részei és követelményei A tanulmányok alatti vizsga követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Az adott vizsgatárgy számonkérésének formájáról a pedagógus dönt, mely lehet írásbeli és/vagy szóbeli vizsga és/vagy gyakorlati.


25/97

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette, mentesül a tanóra látogatása, a tantárgy tanulása és értékelése alól.

III.9.6 A továbblépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette

III.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Tanév közben történő iskolaváltás esetén félévi vagy év végi érdemjeggyel nem rendelkező tantárgyakból a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie a helyi tanterv alapján.

III.11 A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi eljárás ütemezése az aktuális tanév rendjében meghatározottak szerint történik. III.11.1 Szakközépiskola Az iskola írásbeli, szóbeli vizsgát nem tart. A jelentkezők rangsorolása az írásbeli vizsgák, valamint a 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi tanulmányi eredményeik alapján történik. A jelentkezőknek az SZVK mindenkori előírásai szerinti iskolaorvosi egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Sajátos nevelési igényű tanulókat az iskola szakmai alapdokumentumában foglaltak szerint fogadunk. III.11.2 Szakiskola Az iskola felvételi vizsgát a jelentkező tanulóknak nem tart. A jelentkezők rangsorolása a 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi tanulmányi eredményeik alapján történik. A jelentkezőknek az SZVK mindenkori előírásai szerinti iskolaorvosi egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Sajátos nevelési igényű tanulókat az iskola szakmai alapdokumentumában foglaltak szerint fogadunk.


26/97

IV Az intézmény helyi tanterve Intézményünkben szakközépiskolai, szakiskolai és szakmai képzés folyik. Iskolánk nappali tagozaton a 14-22 éves korosztály nevelését-oktatását, esti tagozaton pedig a felnőttek szakmai képzését végzi.

IV.1

Szakközépiskola

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

IV.1.1 A választott kerettanterv megnevezése A Szakközépiskola, 9-12. évfolyam, közismereti képzés kerettantervét és az I. Egészségügyi kerettantervét alkalmazzuk a középfokú nevelés-oktatás szakaszában.

IV.1.2 Tantárgyi struktúra és óraszámok, valamint a választott kerettanterv feletti óraszám tanévenkénti felosztás

Közismereti kerettanterv

2013-2014 tanév

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv szabad sáv idegen nyelv Matematika szabad sáv matematika Ének-zene szabad sáv ének-zene Rajz és vizuális kultúra

36 hét

36 hét

36 hét

32 hét

9.

10.

11.

12.

144

4

162

4,5

144

4

128

4

72

2

72

2

3

3 1 3 1

108

3

3 1 3

96

108 36 108 36

108 36 108

128

4

144

4

108

3

128

4

36

1 36

1

32

1

36

1


27/97

Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügy szakmacsoportra Szakképzési kerettanterv I. Egészségügy ágzathoz

szabad sáv rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport 180 Fizika 72 Földünk és környezetünk Földrajz 72 Biológia Biológia-egészségtan 36 Kémia 72 Informatika szabad sáv informatika 36 Osztályfőnöki óra 36 Összes közismereti óraszám 1044 Pszichológia Szaknyelvi kommunikáció Ön- és társismeret Életpálya építés

5 2

Összes szakmai óraszám Alapápolás összefüggő gyakorlata

72 36

2 1

64

2

36

1

36

1

32

1

36

1

72

2

32

2

36 954

1 26,5

36 792 36

1 22 1

32 672 32

1 22 1

36 36 36

1 1 1 72

2 32 128 32

1 4 1

1 2 1 1 29

18 72 18 54 18 36

0,5 2 0,5 1,5 0,5 1

216

6

70

36

1

36

1

72

2

144

4

216

6

224

7

0,5 30,5

36 72 1044

1 2 29

32 64 928

1 2 30

105

Kötelezően választható Szabadon tervezhető 1260

5 2 2

2

Elsősegélynyújtás I. félévben 1 ó elmélet + II. félévben 1 ó bontás Állapot megfigyelés Anatómia Mentálhigiéné Gondozástan Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi alapismeretek szabad sáv eü. alapismeretek Alapápolás szabad sáv alapápolás Klinikumi ismeretek szabad sáv klinikumi ismeretek

180 72 72

35

18 1098


28/97

Szakképzési kerettanterv I. Egészségügy ágazathoz

Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügy szakmacsoportra


2014-2015 tanév

Magyar nyelv és irodalom szabad sáv magyar Történelem és társadalmi ismeretek szabad sáv történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv szabad sáv idegen nyelv Matematika szabad sáv matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Biológia-egészségtan Kémia Informatika szabad sáv informatika Osztályfőnöki óra

36 hét 9. 144 4

36 hét 10. 144 4

36 hét 11. 144 4

32 hét 12. 128 4

72 36

72 36

108

3

96

3

36 108

1 3

128

4

108

3

128

4

36 180 36

1 5 1

32 64

1 2

36

1

32

1

2 1

108

3

108 36 36

3 1 1

180 72 72 36 72 36 36

Összes közismereti óraszám 1044 Egészségfejlesztés Pszichológia Szaknyelvi kommunikáció Általános kórtan Elsősegélynyújtás Állapot megfigyelés Anatómia Gondozástan Mentálhigiéné Munkahelyi egészség és biztonság 18 Egészségügyi alapismeretek 72 szabad sáv eü. alapismeretek 18 Alapápolás 54 szabad sáv alapápolás 18 Klinikumi ismeretek 36 szabad sáv klinikumi ismeretek Összes szakmai óraszám 216 Alapápolás összefüggő 70 gyakorlata

5 2 2 1 2

108 36 108 36 36 180 72 36

2 1 3 1 3 1 1 5 2 1 1 1 1 1 1

72

2

32

1

1 1

36 36 36 36 36

36

1

32

1

29

1044

29

900

25

36

1

672 32 32

21 1 1

36 72

1 2

32

1

64 64

2 2

32

1

256

8

36 72 0,5 2 0,5 1,5 0,5 1 6

36

1

90

2,5

90 36 252

2,5 1 7

252

1 2

7

105


29/97


35

1296

36 72 1188

36

1 2 33

32 64 960

1 2 30

36 hét 9. 144 4

36 hét 10. 144 4

36 hét 11. 144 4 36 1

12. 128

4

72 36

72 36

108

3

96

3

36 108 36 108 36

1 3 1 3 1

128

4

128

4

32 160

1 5

32

1

32

1

32 768

1 24

Egészségfejlesztés

32

1

Pszichológia

32

1

Általános kórtan

32

1

Állapot megfigyelés

64

2

Anatómia

64

2

Mentálhigiéné

32

1

Magyar nyelv és irodalom szabad sáv magyar Történelem és társadalmi ismeretek szabad sáv történelem Etika Idegen nyelv szabad sáv idegen nyelv Matematika szabad sáv matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Biológia-egészségtan Kémia Informatika szabad sáv informatika Osztályfőnöki óra Összes közismereti óraszám

Szakképzési Szakmacsoportos alapozó kerettanterv I. oktatás az egészségügy Egészségügy szakmacsoportra ágzathoz


2015-2016 tanév

2 1

108

3

108 36 36

3 1 1

180 72 72 36 72 36 36 1044

5 2 2 1 2 1 1 29

108 36 108 36 36 180 72 36 36 36 36 36 36 1044

2 1 3 1 3 1 1 5 2 1 1 1 1 1 1 29

180 36

72

36 36 972

5 1

2

1 1 27

Munkahelyi egészség és biztonság

18

0,5

Egészségügyi alapismeretek

72

2

36

1

36

1

szabad sáv eü. alapismeretek Alapápolás szabad sáv alapápolás

18 54 18

0,5 1,5 0,5

90

2,5

18

0,5


32 hét

30/97

Klinikumi ismeretek szabad sáv klinikumi ismeretek

36

1

90 36

2,5 1

72 36 126

2 1 3,5

216

6

252

7

288

8

256

8

35

32 64 1024

1 2 32

Klinikumi gyakorlat Összes szakmai óraszám Alapápolás összefüggő gyakorlata

70

105

Klinikumi gyakorlat összefüggő gyakorlat

140


35

1296


36

1260

31/97

Szakképzési kerettanterv I. Egészségügy ágzathoz


2016-2017 tanév

Magyar nyelv és irodalom szabad sáv magyar Történelem és társadalmi ismeretek szabad sáv történelem Etika Idegen nyelv szabad sáv idegen nyelv Matematika szabad sáv matematika Ének-zene Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia-egészségtan Kémia Informatika szabad sáv informatika Osztályfőnöki óra Összes közismereti óraszám Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi alapismeretek szabad sáv eü. alapismeretek Alapápolás szabad sáv alapápolás Klinikumi ismeretek szabad sáv klinikumi ismeretek

36 hét 9. 144 4

36 hét 10. 144 4

36 hét 11. 144 4 36 1

72 36

72 36

108

3

36 108 36 108 36

1 3 1 3 1

180 36

2 1

108

3

108 36 36 180 72 72 36 72

3 1 1 5 2 2 1 2

36 36 1044

1 1 29

18 72 18 54 18 36

0,5 2 0,5 1,5 0,5 1

216

6

2 1

Alapápolás összefüggő gyakorlata

70

12. 128 4 32 1 96 32

3 1

96 32 96 32

3 1 3 1

5 1

160

5

72

2

32

1

36 36 972

1 1 27

32 768

1 24

108 36 108 36 36 180 72 36 36 36 36 36 36 1044

3 1 3 1 1 5 2 1 1 1 1 1 1 29

36

1

36

1

64

2

90

2,5

18

0,5

16

0,5

90 36

2,5 1

72 36 126

2 1 3,5

128 32 112

4 1 3,5

252

7

288

8

352

11

35

1120

35

Klinikumi gyakorlat Összes szakmai óraszám

32 hét

105

Klinikumi gyakorlat összefüggő gyakorlat

140

Szabadon tervezhető 1260

35

1296


36

1260

32/97

IV.1.3 A választott kerettanterv tantárgyankénti felosztása

feletti

óraszám

MAGYAR IRODALOM 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység

Órakeret

Bevezetés, irodalmi alapfogalmak Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Világirodalom – antik római irodalom Világirodalom - Biblia Világirodalom – az európai irodalom a 4-15. században (középkor) Világirodalom – az európai irodalom a 14-16. században (reneszánsz) Színház és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Középkori nyelvemlékek Janus Pannonius portréja Balassi Bálint portréja Színház- és drámatörténet – az angol színház a 1617. században és Shakespeare

4 óra 10 óra

Az összes óraszám

72 óra

6 óra 4 óra 10 óra 6 óra 5 óra 4 óra 3 óra 6 óra 8 óra 6 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 3 óra Tematikai egység címe

Órakeret

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16-17.század) Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)

3 óra

Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

6 óra

Világirodalom – az európai irodalom a 18.

8 óra


6 óra

33/97

században Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

20 óra

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)

12 óra

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

6 óra

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

17 óra

Életmű – Petőfi Sándor

12 óra

Látásmód – Jókai Mór

8 óra

Gyakorlás, ismétlés

10 óra


108 óra

11. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Tematikai egység címe

Órakeret

Ismétlés

5 óra

Életmű – Arany János

12 óra

Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

8 óra

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

12 óra

Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

8 óra

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

10 óra

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

10 óra

Életmű – Ady Endre

12 óra

Portré – Móricz Zsigmond

6 óra

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

6 óra

Életmű – Kosztolányi Dezső

10 óra

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

10 óra

Életmű – Babits Mihály

12 óra


29 óra

Regionális kultúra

4 óra

Az összes óraszám Módosítás: 2015. december 21.

144 óra 34/97

12. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Tematikai egység címe

Órakeret

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)

10 óra

Életmű – József Attila

15 óra

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

10 óra

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése

6 óra

Portré – Radnóti Miklós

8 óra

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

16 óra

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

12 óra

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek)

8 óra

Regionális kultúra

6 óra

Az irodalom határterületei

4 óra


6 óra

Érettségi felkészülés

27



128 óra

35/97

Magyar nyelv 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység

Órakeret

Kommunikáció, tömegkommunikáció

12 óra

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

20 óra

A szöveg (bontva 9. és 10. között)

15 óra

Szövegértés, szövegalkotás (bontva 9. és 10. között)

8 óra

Helyesírási ismeretek (bontva 9. és 10. között)

10 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

7 óra


72 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység

Órakeret

A szöveg (bontva 9. és 10. között)

7 óra

Stilisztika

10 óra

Jelentéstan

8 óra

Szövegértés, szövegalkotás (bontva 9. és 10. között)

5 óra

Helyesírási ismeretek (bontva 9. és 10. között)

2 óra


4 óra



36 óra

36/97


Órakeret

Nyelv és társadalom

9 óra

Retorika

12 óra

Kommunikáció

4 óra

Szövegalkotás

7 óra

Általános nyelvészeti ismeretek

4 óra


36 óra


Órakeret

Pragmatikai ismeretek

7 óra

Nyelvtörténet

8 óra

Ismeretek a nyelvről

9 óra


8 óra


32 óra

ANGOL NYELV 9. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Módosítás: 2015. december 21.

Óra 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra 37/97

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Logikai viszonyok 15. Szövegösszetartó eszközök 16. Országismeret 17. Készségfejlesztés (Beszédértés és –készség, olvasott szöveg értése, íráskészség)

Összesen:

10 óra 3 óra 25 óra 4 óra 3 óra 3 óra 4 óra 3 óra 7 óra 3 óra 3 óra 6 óra 30 óra

144 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Logikai viszonyok, feltételes mód 15. Szövegösszetartó eszközök 16. Országismeret 17. Készségfejlesztés (Beszédértés és –készség, olvasott szöveg értése, íráskészség)

Összesen: Módosítás: 2015. december 21.

Óra 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra 4 óra 30 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 7 óra 6 óra 3 óra 5 óra 24 óra

144 óra 38/97

11. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Logikai viszonyok, feltételes mód 15. Szövegösszetartó eszközök 16. Országismeret 17. Felkészülés a nyelvi szintvizsgára (megfelelő vizsgatechnikák alkalmazása, írásbeli feladattípusok, szóbeli témakörök, szituációk gyakorlása)

Összesen:


144 óra

12. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs Módosítás: 2015. december 21.

Óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 3 óra 39/97

szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Modalitás 9. Műveltetés 10. Függő beszéd 11. Felkészülés a nyelvi érettségi vizsgára (szó- és írásbeli típusfeladatok megoldása, javítása)

20 óra 6 óra 3 óra 3 óra 33 óra

Összesen:

128 óra

NÉMET NYELV 9. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Logikai viszonyok 15. Szövegösszetartó eszközök 16. Országismeret 17. Készségfejlesztés (Beszédértés és –készség, olvasott szöveg értése, íráskészség)

Összesen:



144 óra

40/97

10. évfolyam Heti óraszám:

3+1 óra

Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Logikai viszonyok, feltételes mód 15. Szövegösszetartó eszközök 16. Országismeret 17. Készségfejlesztés (Beszédértés és –készség, olvasott szöveg értése, íráskészség)

Összesen:



144 óra

41/97

11. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Logikai viszonyok, feltételes mód 15. Szövegösszetartó eszközök 16. Országismeret 17. Felkészülés a nyelvi szintvizsgára (megfelelő vizsgatechnikák alkalmazása, írásbeli feladattípusok, szóbeli témakörök, szituációk gyakorlása)

Összesen:


144 óra

12. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Módosítás: 2015. december 21.

Óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 42/97

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Modalitás 9. Műveltetés 10. Függő beszéd 11. Felkészülés a nyelvi érettségi vizsgára (szó- és írásbeli típusfeladatok megoldása, javítása)

Összesen:

3 óra 20 óra 6 óra 3 óra 3 óra 33 óra

128 óra

MATEMATIKA 9. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Tematikai egység 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika

Összesen:

Órakeret 14 óra 52 óra 20 óra 50 óra 8 óra

144 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Tematikai egység 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika

Összesen:



144 óra

43/97

11. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Tematikai egység 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika

Összesen:


144 óra

12. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Tematikai egység 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Összefüggések, függvények, sorozatok 3. Geometria 4. Valószínűség, statisztika Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés

Összesen:


128 óra

TÖRTÉNELEM 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma A középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Az ókor és középkor kultúrája

Összesen:


Órakeret 8 óra 11 óra 12 óra 18 óra 16 óra 7 óra

72 óra

44/97

10. évfolyam Heti óraszám: 2+1 óra Tematikai egység A világ és Európa a 16-17.században Magyarország a 16-17. században Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Az újjáépítés kora Magyarországon Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Órakeret 12 óra 24 óra 24 óra 22 óra

Összesen:

108 óra

26 óra

11. évfolyam Heti óraszám: 3 óra Tematikai egység A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

Összesen:

Órakeret 18 óra 15 óra 15 óra 18 óra 14 óra 17 óra 11 óra

108 óra

12. évfolyam Heti óraszám: 3+1 óra Tematikai egység Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Magyarország 1945–1956 között. A Kádár-korszak jellemzői Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi és állampolgári ismeretek. Pénzügyi és gazdasági kultúra. Munkavállalás Rendszerező ismétlés az érettségire

Órakeret

Összesen:

128 óra



45/97

Etika 11. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. Alapvető etika Az erkölcsi gondolkodás alapjai Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában Az erkölcsi döntés A felelősség Az erények 2. Egyén és közösség A kapcsolatok etikája Társadalmi szolidaritás Törvény és lelkiismeret Szavak és tettek Hazaszeretet Többség és kisebbség 3. Korunk kihívásai A tudományos-technikai haladás etikai kérdései Bioetika A felelősség új dimenziói a globalizáció korában Ökoetika A közösség és a korrupció problémája Felelősség utódainkért

Órakeret 10 óra

Összesen:

36 óra

13 óra

13 óra

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 9. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. Láthatatlan élővilág – mikrobák 2. Zöld birodalom – a növények világa 3. Akik benépesítik a földet – az állatok világa Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés

Összesen:



36 óra

46/97

10. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. Kapcsolatok az élők és az élettelen között – Élőlények és környezetük 2. Érthetjük őket? – Az állatok viselkedése 3. Másfélmillió lépés Magyarországon – a Kárpátmedence élővilága Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés

Órakeret

Összesen:

36 óra

11 óra 11 óra 10 óra 4 óra

11. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység címe 1. Sejtjeinkben élünk – A sejt 2. Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test 3. Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma 4. Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr 5. Egyensúly és alkalmazkodás 6. Vagyok, mint minden ember… – Az ember egyéni és társas viselkedése Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés


Összesen:

72 óra

9 óra 8 óra

12. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység címe Az élet kódja- A biológiai információ és átöröklése Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás Kibontakozás – Biológiai evolúció Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés


Összesen:

32 óra


47/97

FIZIKA 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység 1. Mozgásfajták 2. Newton törvényei 3. Pontszerű és merev test egyensúlya 4. Gravitációs mező 5. Folyadékok és gázok mechanikája 6. Energia, munka, teljesítmény

Összesen:


72 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység 1. Elektromos mező 2. Egyenáram 3. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 4. Állapotegyenletek 5. Hőtágulás 6. Molekuláris hőelmélet elemei 7. Energiamegmaradás a hőtani folyamatokban 8. Kalorimetria 9. Halmazállapot-változások 10. Mechanikai rezgések és hullámok

Összesen:

Órakeret 8 óra 15 óra 2 óra 3 óra 3 óra 6 óra 8 óra 2 óra 5 óra 20 óra

72 óra

11. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. Időben állandó mágneses mező 2. Időben változó mágneses mező 3. Elektromágneses hullámok 4. A fény, mint elektromágneses hullám 5. Az atom szerkezete 6. Az atommagban lejátszódó jelenségek 7. Csillagászat

Összesen:



36 óra

48/97

KÉMIA 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység

Órakeret

A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben

10 óra

A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok”

4 óra

A kék bolygó. A víz. Változások.

12 óra

A kék bolygó. Anyagok körforgásban

13 óra

A kék bolygó. Az energia

12 óra

Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek

9 óra

Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek

4 óra

Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés

8 óra

Összesen:

72 óra


Órakeret

A kék bolygó. Ember a Földön

7 óra

Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok

7 óra

Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák

7 óra

Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok

4 óra

Kémia a mindennapokban. A tudomány

3 óra

Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés

5 óra 3 óra

Összesen:


36 óra

49/97

FÖLDRAJZ 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység 1. A Föld kozmikus környezete 2. A földi tér ábrázolása 3. A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai 4. A légkör földrajza 5. A vízburok földrajza 6. A földrajzi övezetesség 7.Társadalmi folyamatok a 21. század elején 8. A világgazdaság jellemző folyamatai 9. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés

Órakeret 4 óra 4 óra

Összesen:

72 óra

9 óra 9 óra 8 óra 9 óra 4 óra 10 óra 9 óra 6 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 2. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői 3. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés

Órakeret

Összesen:

36 óra



50/97

ÉNEK-ZENE 10. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. Zenei reprodukció – Éneklés 2. Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 3. Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 4. Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése 5. Zenei befogadás – Zenehallgatás

Összesen:


36 óra

MŰVÉSZETEK - VIZUÁLIS KULTÚRA 9. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. Vizuális kommunikáció A vizuális eszközök 2. Vizuális kommunikáció Történet - kép – szöveg 3. Vizuális kommunikáció Tömegkommunikációs eszközök 4. Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet 5. Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története 6. Kifejezés, képzőművészet A művészeti közlés, mű és jelentése

Összesen:



36 óra

51/97

INFORMATIKA 9. évfolyam Heti óraszám: +1 óra Tematikai egység 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 4. Információs hálózati szolgáltatások 5. Szövegszerkesztés 6. Táblázatkezelés 7. Könyvtárhasználat

Összesen:


36 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 1+1 óra

Tematikai egység 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 4. Információs hálózati szolgáltatások 5. Szövegszerkesztés 6. Prezentáció és grafika 7. Könyvtárhasználat

Összesen:


72 óra

11. évfolyam Heti óraszám: +1 óra Tematikai egység 1. Informatikai alapismeretek - hardver 2. Informatikai alapismeretek - szoftver 3. Adatbázis-kezelés 4. Algoritmizálás; adatmodellezés, programozási ismeretek 5. A programozás eszközei

Összesen:



36 óra

52/97

TESTNEVELÉS 9. évfolyam Heti óraszám: 5 óra Tematikai egység 1. Sportjátékok 2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák 3. Atlétika jellegű feladatok 4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 5. Önvédelem és küzdősportok 6. Egészségkultúra és prevenció


Összesen:

180 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 5 óra Tematikai egység 1. Sportjátékok 2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák 3. Atlétika jellegű feladatok 4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 5. Önvédelem és küzdősportok 6. Egészségkultúra és prevenció


Összesen:

180 óra



Összesen:

180 óra


53/97


Összesen:


160 óra

OSZTÁLYFŐNÖKI 9. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. Én és az iskola 2. Egészségvédelem 3. Énképünk 4. Család és iskola 5. Aktuális

Összesen:


36 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. A szabadidő helyes eltöltése 2. „Itthon itthon vagyok” 3. Egészségünk védelme 4. Ország, haza, nemzet, hungarikum 5. Aktuális

Összesen:



36 óra

54/97

11. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. Globalizáció- lokalizáció 2.A családi hagyományok szerepe, szexualitás, a házasság 3.Egészségvédelem 4.Pályaválasztás 5.Aktuális

Összesen:

Órakeret 7óra 7 óra 8 óra 4 óra 10 óra

36 óra

12. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. Állampolgári jogok és kötelesességek 2. Egészségvédelem 3. Nemzeti jövőkép 4.Mit és miért tanultam az iskolában? 5.Aktuális

Összesen:



36 óra

55/97

IV.2

Szakiskola

A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása.

IV.2.1 A választott kerettanterv megnevezése A szakiskola 9-11. évfolyamán a középiskolai nevelés-oktatás szakaszában szociális gondozó és ápoló képzés folyik különböző formában. 2013-tól a közismereti képzés kerettanterve mellett a szakképzés kerettantervet, kifutó rendszerben pedig az előrehozott szakiskolai és 2+2-es moduláris képzés tantervét alkalmazzuk.

IV.2.2 Tantárgyi struktúra és óraszámok, valamint a választott kerettanterv feletti óraszám tanévenkénti felosztása

2013-2014 tanév

OKJ

34 762 01

33 762 01 0010 33 02

34 762 01

33 762 01 0010 33 02

szociális gondozó és ápoló (3 éves)

szociális gondozó és ápoló (3 éves előrehozott szakiskolai képzés)



36 hét


1/9 Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeretek Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki Testnevelés és sport Informatika Pályaorientáció Földünk és környezetünk

32 hét elm+4 hét gyak 2/10 64 2 64

2

96 64 32 160 32

3 2 1 5 1


36 hét 1/11

24 hét elm+8 hét gyak 2/12

56/97

Biológia Kémia

32 32

1 1

576

18

025/1.0/1851-06 Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek

132

4,12

025/2.0/1851-06 Pszichológiai ismeretek

25

0,78

122

3,81

46

1,43

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Szabadon tervezhető - Informatika

szociális gondozó és ápoló szakképzés tantárgyai

Osztályközösség-építő Program Összes közismereti óraszám

025/3.0/1851-06 Egészségügyi alapismeretek 025/4.0/1851-06 Ápolási és gondozási ismeretek 025/1.0/1865 Szociális alapismeretek 025/2.0/1865-06 Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei 025/3.0/1865 Gondozási ismeretek 025/3.5/1865-06 A szükségletfelmérés gyakorlata

72 72 72 72 108 180 36

2 2 2 2 3 5 1

36

1

648

18

14

20 24

90

2,81

116 76 30

025/1.0/1866-06 Szociális munka

100

025/1.3/1866-06 Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata

30

025/1.5/1866-06 Csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata

30

025/1.7/1866-06 A közösségi szociális munka gyakorlata

10

025/2.0/1866-06 Szociális gondozás

28

025/2.4/1866-06 Az idős emberek gondozásának gyakorlata


0,86

115

30

57/97

025/2.6/1866-06 Foglalkozási gyakorlat

30

025/2.8/1866-06 Háztartási gyakorlat 025/2.10/1866-06 Munka-, baleset- és tűzvédelemi gyakorlat 025/3.0/1866-06 A szociális szakember személyiségvédelme 025/1.0/1867-06 A gondozás és ápolás adminisztrációja

30 10 89 44

025/1.2/1867-06 Az ápolás adminisztrációja 025/1.3/1867-06 A gondozás adminisztrációja 025/2.0/1865-06 Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei gyakorlat

30 10 30

025/2.0/1866-06 Szociális gondozás gyakorlat Szabad órakeret

90 130

Munkavédelemi alapismeretek Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Monitorozó gyakorlat Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek szabad sáv - Eü. alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek szabad sáv - Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Klinikai ismeretek szabad sáv - Klinikai ismeretek Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata Monitorozó gyakorlat (összefüggő gyakorlat) Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat (összefüggő gyakorlat) Ápolási gyakorlat (összefüggő gyakorlat)

18

0,5

54

1,5

90

2,5

54 90 72

1,5 2,5 2

72

2

90

2,5

72

2

70

0,5

126

3,5

90 108 144 198 54 108

2,5 3 4 5,5 1,5 3

36

1

144 18 36 72 72

4 0,5 1 2 2

36

1

40

70 40 40

Szociális gondozás gyakorlata (összefüggő gyakorlat) Összes szakmai óraszám

18

752 1400

17 35

563 1139


13,81 31,81

40 1420

35

58/97

2014-2015 tanév


OKJ

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösségépítő Program szabad sáv informatika Osztályfőnöki Összes közismereti óraszám

33 762 01 0010 33 02 szociális gondozó és ápoló (3 éves előrehozott szakiskolai képzés)

33 762 01 0010 33 02

36 hét

32 hét elm, heti 1 nap gyak

33 hét elm, heti 1 nap gyak

2/10

3/11

2/12

34 762 01

34 762 01



36 hét 1/9 72 72 72 72 108 144 72 36 648

2 2 2 2 3 4 2 1 18

36 72 36 36

1 2 1 1

32 32

1 1

144 72

4 2

128

4

32 224

1 7

396

11


025/1.0/1851-06 Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek

18

025/2.0/1851-06 Pszichológiai ismeretek

27

18

025/4.0/1851-06 Ápolási és gondozási ismeretek

18

14

025/1.0/1865-06 Szociális alapismeretek

54

18

025/2.0/1865-06 Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei

162

126

025/2.7/1865-06 Alapápolási gyakorlat a sebészeten

30

025/3.0/1865-06 Gondozási ismeretek

91

54

30

28

98

96

30

28

42

28

025/3.5/1865-06 A szükségletfelmérés gyakorlata 025/1.0/1866-06 Szociális munka 025/1.3/1866-06 Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata 025/1.5/1866-06 Csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata Módosítás: 2015. december 21.

59/97

025/1.7/1866-06 A közösségi szociális munka gyakorlata 025/2.0/1866-06 Szociális gondozás

18

14

46

136

025/2.4/1866-06 Az idős emberek gondozásának gyakorlata

28

025/2.6/1866-06 Foglalkozási gyakorlat 025/2.8/1866-06 Háztartási gyakorlat

28 28

025/2.10/1866-06 Munka-, baleset- és tűzvédelemi gyakorlat

14

025/3.0/1866-06 A szociális szakember személyiségvédelme

70

74

025/1.0/1867-06 A gondozás és ápolás adminisztrációja

64

68

30

21

12

7

46

174

025/1.2/1867-06 Az ápolás adminisztrációja 025/1.3/1867-06 A gondozás adminisztrációja szabad sáv Munkahelyi egészség és biztonság Gondozási-ápolási alapfeladatok szabad sáv gondozási-ápolási alapfeladatok A szükségletek felmérése Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Monitorozó gyakorlat Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Ápolási gyakorlat A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata szabad sáv monitorozó gyakorlat szabad sáv megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat szabad sáv ápolási gyakorlat szabad sáv a gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata Összes szakmai óraszám Monitorozó összefüggő gyakorlat Megfigyelési és elsősegélynyújtási összefüggő gyakorlat A szükségletek felmérése összefüggő gyakorlat

18 378

0,5 10,5

252

7

90

2,5

36

1

306

8,5

54

1,5

54

1,5

36

1

72

2

72

2

72

2

36

1

6 12 12

1

6 612 70

17

900

25

886

28

1002

70 70


60/97

35

Sajátos gondozási feladatok összefüggő gyakorlat

70 1400

35

1436

36

1110

35

2015-2016 tanév

szociális gondozó és ápoló szakképzés tantárgyai


OKJ

34 762 01

34 762 01

34 762 01




36 hét 9.

36 hét 10.

32 hét 11.

Magyar - Kommunikáció szabad sáv Magyar Kommunikáció

72

Idegen nyelv Matematika

72

2

72

2

72

2

36

1

szabad sáv matematika Társadalomismeret

2

36

1

32

1

64

2

32

1

4 1 0,5

72 108

2 3

36

1

144

4

144

4

Osztályközösség-építő Program szabad sáv informatika

72 36

2 1

72

2

128 32 16

Összes közismereti óraszám Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gondozási-ápolási alapfeladatok

648

18

396

11

304

9,5

18

0,5

0,5 2 2,5

Természetismeret Testnevelés és sport

szabad sáv gondozási-ápolási alapfeladatok A szükségletek felmérése Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Monitorozó gyakorlat Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Ápolási gyakorlat A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata szabad sáv monitorozó gyakorlat szabad sáv megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat szabad sáv ápolási gyakorlat

378

10,5

252

7

16 64 80

90

2,5

36

1

16

0,5

306

8,5

54

1,5

32

1

54

1,5

36

1

72

2

72

2

72

2

36

1


6 12

1

12

61/97

szabad sáv a gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

6

Sajátos gondozási feladatok

304

9,5

64

2

16

0,5

16

0,5

16

0,5

32 32 8 8

1 1 0,25 0,25

8

0,25

8

0,25

25

32 16 48 816

1 0,5 1,5 25,5

36

1120

35

szabad sáv sajátos gondozási feladatok Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata Közösségi szociális munka gyakorlata Idős emberek gondozása Fogyatékkal élők gondozása Foglalkozási gyakorlat Háztartási gyakorlat Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozásának gyakorlata Esetmegbeszélés Szupervízió A szociális adminisztráció Összes szakmai óraszám Monitorozó összefüggő gyakorlat

612 70

Megfigyelési és elsősegélynyújtási összefüggő gyakorlat

70

17

900

A szükségletek felmérése összefüggő gyakorlat

70

Sajátos gondozási feladatok összefüggő gyakorlat

70 1400

35


1436

62/97

IV.2.3 A választott kerettanterv tantárgyankénti felosztása

feletti

óraszám

MAGYAR-KOMMUNIKÁCIÓ 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata; Hivatalos kommunikáció A nyelv és a nyelvtan rendszere

Órakeret 8 óra 10 óra 8 óra

Mondat – szöveg – jelentés

8 óra

Szövegértés, szövegalkotás I. A szövegek szerkezete Szövegértés, szövegalkotás II. A történetalakítás eszközei Irodalom – művészetek – média I. Művészeti ágak, műnemek, műfajok Irodalom – művészetek – média II. Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszközei

10 óra


8 óra 8 óra 12 óra

72 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs repertoár a gyakorlatban Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok Irodalom – művészetek – média Műalkotások befogadása




36 óra

63/97

11. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység Magánéleti és nyilvános kommunikáció Szövegalkotás, írás, helyesírás Nyelvhasználat - szövegelemzés Irodalom – művészetek – média - műalkotások befogadása



32 óra

ANGOL NYELV 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Szövegösszetartó eszközök 15. Országismeret 16. Készségfejlesztés, gyakorlás (Beszédértés és – készség, olvasott szöveg értése, íráskészség)

3 óra 12 óra

Összesen:

72 óra


Óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra

3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 2 óra 2 óra 5 óra

64/97

10. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Logikai viszonyok, feltételes mód 15. Szövegösszetartó eszközök 16. Országismeret 17. Készségfejlesztés, gyakorlás (Beszédértés és – készség, olvasott szöveg értése, íráskészség)

Összesen:


72 óra

11. évfolyam Heti óraszám: 2 óra – általános angol nyelv

Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök

Óra

Általános angol nyelv 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Módosítás: 2015. december 21.


65/97

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Logikai viszonyok, feltételes mód 15. Szövegösszetartó eszközök 16. Készségfejlesztés, gyakorlás (Beszédértés és – készség, olvasott szöveg értése, íráskészség)

Összesen:

5 óra 3 óra 10 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra 4 óra 3 óra 2 óra 5 óra

64 óra

NÉMET NYELV 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Szövegösszetartó eszközök 15. Országismeret 16. Készségfejlesztés, gyakorlás (Beszédértés és – készség, olvasott szöveg értése, íráskészség)

3 óra 12 óra

Összesen:

72 óra


Óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra

3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 2 óra 2 óra 5 óra

66/97

10. évfolyam Heti óraszám:2 óra Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Logikai viszonyok, feltételes mód 15. Szövegösszetartó eszközök 16. Országismeret 17. Készségfejlesztés, gyakorlás (Beszédértés és – készség, olvasott szöveg értése, íráskészség)

Összesen:


72 óra

11. évfolyam Heti óraszám: 2 óra – általános német nyelv Kommunikációs szándékok, fogalomkörök, témakörök

Óra

Általános német nyelv 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Módosítás: 2015. december 21.


67/97

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 7. Cselekvés, történés, létezés kifejezése 8. Birtoklás kifejezése 9. Térbeli viszonyok 10. Időbeli viszonyok 11. Mennyiségi viszonyok 12. Minőségi viszonyok 13. Modalitás 14. Logikai viszonyok, feltételes mód 15. Szövegösszetartó eszközök 16. Készségfejlesztés, gyakorlás (Beszédértés és – készség, olvasott szöveg értése, íráskészség)

3 óra 10 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra 4 óra 3 óra 2 óra 5 óra

Összesen:

64 óra

MATEMATIKA 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység 1. Számtan, algebra 2. Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika 3. Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus 4. A geometria alapjai

Összesen:


72 óra


1 óra

Tematikai egység 1. Számtan, algebra 2. Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika 3. Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus 4. A geometria alapjai

Összesen:



36 óra

68/97


1 óra

Tematikai egység 1. Számtan, algebra 2. Függvények, sorozatok, egyenletek 3. Geometria

Összesen:

Órakeret 12 óra 12 óra 8 óra

32 óra

TÁRSADALOMISMERET 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység Magyarország Európában Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók A tudás és az iskola szerepe a társadalomban Egyén és társadalom Média és társadalom Intézményeink működése Múlt és jelen képekben és szövegekben A tanulók teljesítményének a mérése


Órakeret 2 óra 2 óra 4 óra 8 óra 8 óra 6 óra 38 óra 4 óra

72 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység A világkép A társadalmi normák – szokások és törvények A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédai A civil társadalom – érdekvédelem Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás A tanulók teljesítményének a mérése

Az összes óraszám Módosítás: 2015. december 21.

Órakeret 6 óra 6 óra 6 óra 5 óra 5 óra 2 óra 2 óra 4 óra

36 óra 69/97

TERMÉSZETISMERET 9. évfolyam Heti óraszám: 3 óra Tematikai egység Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei Tájékozódás térben és időben Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel! Halmazok Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás elemei Mechanikai energia Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és anatómiája Formák és arányok a természetben Elemek és vegyületek. Kristályrácsok. Szerves molekulák a mindennapokban Elektromosság, mágnesesség Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, kiválasztás Atomi aktivitás A szervezet egysége – idegrendszer és viselkedés Mi a fény? Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az emberi élet szakaszai Honnan hová? Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció Az ember társas viselkedése Az evolúció színpada és szereplői Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése

Órakeret

Összesen:

108 óra


4 óra 8 óra 5 óra 10 óra 5 óra 8 óra 8 óra 5 óra 8 óra 5 óra 8 óra 4 óra 8 óra 8 óra 8 óra 6 óra

70/97

TESTNEVELÉS 9. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Tematikai egység 1. Sportjátékok 2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák 3. Atlétika jellegű feladatok 4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 5. Önvédelem és küzdősportok 6. Egészségkultúra és prevenció

Összesen:


144 óra


Összesen:


144 óra


Összesen:



128 óra

71/97

INFORMATIKA 9. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 4. Információs hálózati szolgáltatások 5. Szövegszerkesztés 6. Táblázatkezelés 7. Könyvtárhasználat

Összesen:


36 óra

OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OKÉ) 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység Én és az iskola- közösségépítés Család és iskola – fiúk és lányok/nők és férfiak az iskolában és a társadalomban A környezetünk, amelyben élünk és az együttélés szabályai - szűkebb és tágabb életterünk Gazdálkodj okosan Részképességeink Érzelmi életünk Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése

Összesen:


72 óra

10. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Tematikai egység A közösségek belső világa(i) „Itthon otthon vagyok!” Manuális készségeink Háztartási teendők Módosítás: 2015. december 21.

Órakeret 14 óra 14 óra 12 óra 12 óra 72/97

Ünnepek és hagyományok Szabadidő Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése

Összesen:

8 óra 8 óra 4 óra

72 óra

11. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység Globalizáció – lokalizáció A civil társadalom - érdekvédelem Kaleidoszkóp Mit és miért tanultam az iskolában? Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése

Összesen: IV.3


32 óra

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A nevelő-oktató munka során pedagógusaink csak olyan nyomtatott taneszközöket használnak (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) a tananyag feldolgozásához, amelyeket az emberi erőforrások minisztere hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, a tankönyvjegyzékben szerepel. A jegyzékben nem szereplő taneszközöket a szülői szervezet és DÖK egyetértésével írjuk elő. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk, melyek beszerzése a szülők kötelessége. A taneszköz kiválasztásának szempontjai: -

A kiválasztott taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a szaktudomány elvárásainak, a tanulók életkori sajátosságainak Előnyben kell részesíteni azokat az eszközöket, amelyek több tanéven keresztül használhatók Fontos szempont, hogy a színvonal megtartásával az olcsóbb árú tankönyvet válasszuk. A nyelvkönyveket különös gonddal kell kiválasztani; az azonos szakosok azonos könyveket választanak. Kívánatos, hogy a "tankönyvcsaládokat" használjunk fel. Az azonos évfolyamon tanítók azonos tankönyvet használnak.

Iskolánk arra törekszik, hogy a saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. A ta nulók önálló ismeretszerzéséhez szükséges könyveket nagyobb példányszámban biztosítjuk. Ezeket az eszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.


73/97

IV.4

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

IV.4.1 A szakközépiskola 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 9-12. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata az általános iskolában már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Feladataink ezen a területen: - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

IV.4.2 A szakiskola 9-11. évfolyam feladatainak megvalósítása A 9-11. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata az általános iskolában már megalapozott kompetenciák elmélyítése, bővítése, a szakmai ismeretek, készségek, kompetenciák megszerzése, felkészítés a sikeres szakmai vizsgára. - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, - Projektoktatás, - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;


74/97

-

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.

IV.5

Mindennapos testnevelés

Diákjaink számára a pedagógia programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyeket az órarendbe építve osztálykeretben szervezünk. A 2012/2013. tanévben a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 27.§(11) bekezdése értelmében a 9. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be. A nemzeti köznevelési törvény értelmében a szakiskolai osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezni a mindennapos oktatást, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ennek értelmében, a szakiskolai osztályokban évfolyamonként heti 4 testnevelés órát tartunk, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak. Ezeket az órákat a 9. és 10. évfolyamokon az Osztályközösség-építés órákra, a 11. évfolyamon pedig a matematika tanítására fordítjuk A kötelező testnevelési órákon felül heti 2-2 órás gyógytestnevelés foglalkozást tartunk azon tanulóink számára, akik – az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek. A tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásműveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. -

A hatékonyság érdekében megvalósítható sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok: Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra. Minden testnevelésórán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése. A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna, a gerinc-és izületvédelem szabályainak betartása. Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt. A testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban. A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük. A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés.

IV.6

A választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai

foglalkozások

és

a

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a tantárgy tanítására. Módosítás: 2015. december 21.

75/97

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

IV.6.1

A választható tanórai foglalkozások

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló többször módosított 100/1997. (VI.13.) Korm. rendeletnek megfelelően az alábbiakban felsorolt tantárgyakból biztosítjuk 1112. évfolyamon az érettségi vizsgakövetelmények elsajátításának lehetőségét: A 10. évfolyamon tanulók a felkínált tantárgyakból május 20-ig választhatnak. A válaszható érettségi tárgyakból legalább 8 tanuló jelentkezésekor indítunk emelt szintű vizsgára felkészítő csoportot, középszintű vizsgára 6 tanuló esetén. Helyi tervünk adottságaink alapján készült, ebből adódóan a testnevelés érettségire való felkészítés lehetőségét tornaterem, szabvány méretű sportpálya, egyéb sporteszközök (mászókötél, gyűrű, korlát, felemáskorlát) hiányában nem tudjuk megfelelően biztosítani.

Tantárgyak

Szakközépiskola 11.

12.

Emelt szinten biológia

X

X

egészségügyi alapismeretek

X

X

magyar

X

X

matematika

X

X

történelem

X

X

informatika

X

X

idegen nyelv

X

X

szakmai

X

X

biológia

X

X

fizika

X

X

Középszinten

Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások: -

-

A számítógépeket tanulóink tanórán kívül is használhatják: szakkör keretében lehetőséget biztosítunk ECDL bizonyítvány megszerzésére. Tanári felügyelettel igénybe vehetik a multimédiás terem nyújtotta lehetőségeket információszerzésre, felkészülésre, gyűjtőmunkára stb. Szakkör keretében ismertetjük meg tanulóinkat a különböző művészeti ágakkal (képzőművészet, művészettörténet, ének-zene, színjátszás). Rendszeres látogatói vagyunk a színházaknak, kiállítótermeknek, irodalmi esteknek, néprajzi kiállításoknak és a Takács Gyula Megyei és Városi Könyvtár rendezvényeinek. Házi tanulmányi versenyeket, bemutatókat szervezünk.


76/97

IV.7

A középszintű érettségi vizsga témakörei

AZ ÉRETTSÉGIZTATŐ KOLLÉGÁKNAK ÁT KELL NÉZNI ÉS JAVÍTANI ANGOL, NÉMET NYELV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

MATEMATIKA 1. Halmazok 1.1 Halmazok 1.2 Matematikai logika 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések 2.7 Arányosság 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.3 Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.2 Geometriai transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.2 A valószínűség-számítás elemei


77/97

MAGYAR NYELVTAN 1. Ember és nyelv A nyelv, mint jelrendszer. A beszéd, mint cselekvés. A nyelv, mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd, mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakróm és szinkron változásainak jellemzése példákkal. 2. A kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 3. A magyar nyelv története A magyar nyelv eredete és a nyelvrokonság bizonyítékai A nyelvújítás Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete és rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Nyelvemlékeink: A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Nyelvművelés. Az írott nyelvi norma kialakulása. 4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. Egynyelvű szótáraink 5. Nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. 6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. Módosítás: 2015. december 21.

78/97

A szövegtípusok. Szöveg a médiában. 7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. MAGYAR IRODALOM 1. Szerzők, művek Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Márai Sándor, Pilinszky János, Ottlik Géza Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Tóth Árpád, Juhász Gyula A kortárs irodalom A kortárs irodalomból legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése 1980tól napjainkig tartó időszakból. Kertész Imre életműve. Világirodalom Az antikvitás és a Biblia A romantika A századforduló irodalma: a klasszikus modernség Színház- és drámatörténet Szophoklész, Shakespeare, Molière 1-1 műve Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei (népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet) Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Interkulturális megközelítések és regionális kultúra A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása. Kaposvár múltja, kulturális élete. Berzsenyi Dániel és Csokonai Vitéz Mihály életművének somogyi vonatkozásai. 2. Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Módosítás: 2015. december 21.

79/97

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Műfajok, poétika Poétikai fogalmak alkalmazása. A műnemek és műfajok felismerése. Alapvető versformák felismerése. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. Irodalomtörténet TÖRTÉNEL EM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Az őskor és az ókori Kelet államai Az ókori Görögország Az ókori Róma A korai feudalizmus története Európában A magyar nép története az államalapításig Az érett középkor Az Árpád-házi királyok kora A késő középkor Magyarország a XIV-XV. században Korai újkor (1490-1721) Magyarország története a kora újkorban (1490-1711) A felvilágosodás kora (1721-1789) Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) A polgári átalakulás kora (1776-1849) A polgárosodás kezdete Magyarországon (1790- 1848) Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849) A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914) A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929) Az első világháború és következményei Magyarországon. (1914-1931) A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945) Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945) A jelenkor (1945-től napjainkig) Magyarországa második világháború után (1945-től napjainkig) Kaposvár és környékének történeti múltja

BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába - A biológia tudománya - Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint -

Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Módosítás: 2015. december 21.

80/97

-

Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

3. Az egyed szerveződési szintje -

Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés

4. Az emberi szervezet -

Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szintek -

Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció -

Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója


81/97

FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza - A kőzetburok - A levegőburok - A vízburok - A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaság - A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

FIZIKA 1.

2.

3.

4.

5.

6.

Mechanika − Newton törvényei − Pontszerű és merev test egyensúlya − Mozgásfajták − Munka és energia Termikus kölcsönhatások − Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly − Hőtágulás − Összefüggés a gázok állapotjelzői között − A kinetikus gázmodell − Energiamegmaradás hőtani folyamatokban − Kalorimetria − Halmazállapot-változások − A termodinamika II. főtétele Elektromos és mágneses kölcsönhatás − Elektromos mező − Egyenáram − Az időben állandó mágneses mező − Az időben változó mágneses mező − Elektromágneses hullámok − A fény, mint elektromágneses hullám Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás − Az anyag szerkezete − Az atom szerkezete − Az atommagban lejátszódó jelenségek − Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat − A gravitációs mező − Csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Módosítás: 2015. december 21.

82/97

− −

A fizikatörténet fontosabb személyiségei Elméletek, felfedezések, találmányok

INFORMATIKA 1. Információs társadalom 1.1 A kommunikáció 1.2 Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1 Jelátalakítás és kódolás 2.2 A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1 Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1 A szövegszerkesztő használata 4.2 Szövegszerkesztési alapok 4.3 Szövegjavítási funkciók 4.4 Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1 A táblázatkezelő használata 5.2 A táblázatok felépítése 5.3 Adatok a táblázatokban 5.4 Táblázatformázás 5.5 Táblázatok, szövegek, diagramok 5.6 Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbáziskezelés 6.1 Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.2 Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.3 Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.4 Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1 Kommunikáció az Interneten 7.2 Weblap-készítés 8. Prezentáció és grafika 8.1 Prezentáció (bemutató) 8.2 Grafika 9. Könyvtárhasználat 9.1 Könyvtárak 9.2 Dokumentumok 9.3 Tájékoztató eszközök EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Egészségfejlesztés 2. Anatómia Pszichológia Kommunikáció Gondozástan Állapot megfigyelés Elsősegélynyújtás


83/97

IV.8

Projektoktatás

Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.

IV.8.1 Az iskola közösségére kiterjesztett projekt Adott tanévben a tanév rendjében kerülhet kitűzésre projektnap. Ebben az esetben projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, életközeli problémákból indít, és a résztvevők korábbi tapasztalataira épít. A csoportok kijelölése is átlépi az osztálykereteket. Teret enged az ismerkedésnek, az alkalmazkodási képességek fejlesztésének.

IV.8.2 Tantárgyi projekt A tartalmak elsajátítását csoportokban, részfeladatok kooperatív megoldásával végzik a tanulók. Előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten lévő tanulók közötti különbségek csökkentését, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A feladathoz tartozó gyűjtőmunkára, felkészülésre lehetőség van az iskolakönyvtárban és a számítógépteremben. A projekt bemutatásakor a verbális-, vizuális- és digitális készségek fejlesztésére nyílik alkalom. A munkák bemutatása, értékelése a tanórák részét képezi. Elsősorban angol, ápolástan, egészségfejlesztés, informatika, magyar, történelem, témaköreiben alkalmazzuk a projektoktatást.

IV.9

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanulók esélyegyenlőség biztosításának célja, hogy a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási helyzetét az adott szervezeti keretek között, a szervezeti keretek sajátosságaira figyelemmel meghatározza. Módosítás: 2015. december 21.

84/97

Az esélyegyenlőség megteremtésének alapja a szegregációmentesség, az egyenlő bánásmód elvének megvalósulása, a diszkriminációmentesség, az integráció biztosítása és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Tevékenységünk elsődleges feladatának tekintjük a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű valamint a veszélyeztetett tanulók segítését. Hátrányos helyzet csökkentését szolgáló tevékenységeink: -

iskola védőnői szolgálat (hetente 1 alkalommal,), pszichológiai konzultáció (hetente 5 órában), önként felajánlott korrepetálás, drogprevenciós programok szervezése, tanulmányi versenyekre való felkészítés és utazás támogatása, szülői tanácsadás szükség szerint, kapcsolattartás társintézményekkel (pl: kollégiumok), pályázatok folyamatos figyelemmel kisérése és aktuális pályázatokon való részvétel (Pl: Útravaló-MACIKA, Kaposvár Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat), egészséges életmód propagálása (pl: egészségnap szervezése, Diák-, vagy sportnap), a tanulók egyéni igényeihez igazodó szolgáltatások biztosítása, az intézmény dolgozóinak folyamatos képzése, új szakmai módszerek, szervezeti megoldása, új szolgáltatások fejlesztése és bővítése.

IV.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése minden tanulónk számára kötelező. Az értékelés, mint a tanulói teljesítmény mérése és minősítése a tanulói személyiségfejlődés, a nevelési és oktatási célok elérése szempontjából igen hatékony tényező. Az értékelés során a tanulói teljesítmény összességét vesszük figyelembe, hogy megközelítően reális képet kapjunk tudásuk gyarapodásáról, képességeik fejlődéséről. Ebből kiindulva igyekszünk tanulóink minden megnyilvánulását értékelni. Az értékelésnek mindig világosnak, az érintettek számára egyértelműnek, igazságosnak, rendszeresnek, kiszámíthatónak, megbízhatónak, ösztönzőnek kell lennie. A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján - tanítási órákon és gyakorlati oktatásban végzett szóbeli és írásbeli munka, illetve gyakorlati tevékenység figyelembe vételével - a tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal kell értékelni. Nagyobb témakör lezárása témazáró, illetve úgynevezett "nagydolgozattal" zárul, melynek időtartama egy, maximum két tanóra lehet. Egy tanítási napon maximum két tantárgyból iratható témazáró, ezek időpontját a tanulókkal legalább két héttel az íratás időpontja előtt közölni kell. Értékelési rendszerünket befolyásolja a tantárgyi sajátosság is, ezért ezeket az adott munkaközösség tagjai határozzák meg, fogadják és tartják be egységesen. Értékelési rendszerünk azon alapszik, hogy a tanár arra legyen kíváncsi, mit tud a diák. Megtanítjuk diákjainkat a kudarcok átélésére és arra is, hogy hogyan juthatnak túl ezeken a kudarcokon, ezért kiemelt jelentősége van az osztályzatokhoz társuló szóbeli értékelésnek. A folyamatos szóbeli számonkérés rendszeres tanulásra szoktatja a diákokat, javítja beszédkészségüket, fejleszti a szaknyelv használatát. A tantárgy jellegétől függően ügyelni kell a szóbeli-írásbeli feleletek arányára.


85/97

A tanulók osztályozása a hagyományos módon történik. Félévente kialakítandó osztályzatok száma: -

1 órás tárgy esetén legalább 2 érdemjegy 2 órás tárgy esetén legalább 3-4 érdemjegy 3 vagy több órás tantárgy esetén 5-7 érdemjegy.

Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: -

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Az egységes, következetes, kiszámítható értékelés érdekében meghatároztuk a tanulói beszámoltatások súlyát a félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál: - A témazáró dolgozat kétszeres súllyal számít, osztályzata piros színnel kerül a naplóba. - A szóbeli feleletek kék színnel jelennek meg a naplóban. - A tanulói gyűjtőmunkát, házi dolgozatot is osztályozhatjuk, a naplóba fekete színnel írjuk be, súlya 50% - A félévi érdemjegy egy osztályzatot jelent az év végi záró értékelésnél. - A végső osztályzat megállapításánál a következő ajánlás alkalmazható:  1,61-2,6 elégséges  2,61-3,6 közepes  3,61-4,6 jó  4,61-5 jeles

IV.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása -

Szóbeli házi feladat csak az órán feldolgozott anyagból adható, fegyelmezetlenség miatt elmaradt anyagrész otthoni önálló feldolgozásra nem adható Valamennyi tantárgyból szóbeli házi feladat rendszeresen adható. Írásbeli házi feladatot tantárgyanként eltérő módon adhatunk (pl.: matematika, magyar, nyelvek rendszeresen, biológia, történelem esetenként.) A házi feladat ellenőrzése írásban is történhet

A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyakat tanító pedagógus dönt, a tanuló jegyei és az órákon végzett munka alapján. A tanuló tanulmányi érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. Félévenként egy alkalommal (november, április) a sorozatosan elégtelen érdemjegyet kapott tanulók szüleit írásban értesítik az osztályfőnökök. Az osztályzatokat félévkor számjegyekkel az ellenőrző könyvbe, tanév végén a törzslapra és a bizonyítványba csak betűkkel kell beírni. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, az osztályzatot az év végi bizonyítványban fel kell tüntetni. A tanév végén az egyes tantárgyakból adott osztályzatok figyelembevételével a nevelőtestület határoz az egyes tanulók továbbhaladásáról. Az iskola felsőbb évfolyamán az a tanuló folytathatja tanulmányait, aki a tanév végén valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott, a szakképző évfolyamokon az előírt összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit is teljesítette. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola 2 vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A Módosítás: 2015. december 21.

86/97

tanuló részére kérelemre - a szakképzés kivételével - engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne.

IV.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az osztályok heti időkerete a köznevelési törvény által meghatározott a heti óraszám feletti óraszám terhére csoportbontásra fordítható. Tanulási nehézségeik leküzdésére csoportbontásokat alkalmazunk, illetve tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.  idegen nyelv,  informatika,  matematika,  magyar nyelv és irodalom,  választható érettségi tantárgyak (biológia, informatika, szakmacsoportos alapozó)  a szakképző évfolyamokon a szakképzési kerettantervek által előírt tantárgyak

IV.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A mindennapos testnevelés hatékonyságának méréséhez elengedhetetlen a tanulók edzettségi szintjének, fizikai fejlődésének évente egy alkalommal történő mérése, vizsgálata. A mérések befejezése után a tanuló azonnal visszajelzést kap a fizikai állapotának minősítéséről és annak értelmezéséről (igen gyenge, gyenge, kifogásolható, közepes, jó, kiváló, extra). 2014. őszétől bevezetésre kerül a NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) egészségközpontú fittségi felmérő rendszer és számítógépes adatbázisának használata. Lehetővé válik a tanulók diagnosztikus, kritériumorientált mérése. Sokoldalúan felhasználható: a testnevelőknek irányt mutat a minőségi testnevelés tanórai kereteinek megtervezéséhez. Eredménye zárt rendszerű, értékelő riporttal tájékoztatja mind a tanulókat, mind szüleiket a gyermekek aktuális fittségi állapotáról. A rendszeres mozgás hatására várható, hogy javul a tanulók egészségi állapota, fizikai állóképessége. A sportjátékok, a torna és az atlétika mozgásanyagát magas szinten sajátítják el. A tartásjavító óráknak köszönhetően csökkennek a mozgásszervi elváltozások, a stressz-szintjük, jobban fogják bírni az idegi terhelést, javul a játékkultúrájuk és a közösségért érzett felelősségtudatuk

IV.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei IV.14.1

Az iskola egészségnevelési elvei

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen és jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Egy felnövekvő nemzedék egészség- és környezetkulturáltságának kialakításában a család mellett döntő szerep jut az iskoláknak. Fontos, hogy ez az európai normák szerint is hangsúlyos pedagógiai terület, szervesen illeszkedjék iskolánk nevelő-oktató munkájához, szervezetéhez. Módosítás: 2015. december 21.

87/97

Iskolánk szakképzési profiljából adódóan szolgálja a tanulók, egészségi, testi, lelki, mentálhigiénés, szociális és környezettudatos magatartásának fejlődését. Tevékenységünk során célunk - Felkészíteni tanulóinkat arra, hogy képesek legyenek egészséges, harmonikus életvitel kialakítására, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, problémáikat jól tudják kezelni, helyes önértékeléssel rendelkezzenek. -

Legyenek tudatában az egészség, mint érték fontosságának és az így kialakított egészségkultúrájukkal mutassanak példát környezetüknek.

-

Lehetőségeinkhez mérten – az ifjúság egészséges életmódra nevelése, a sporttevékenységek megszerettetése, az egészség és edzettség, mint alapfogalmak önálló elfogadtatása, az iskola és város által nyújtott sportolási lehetőségek kihasználása.

-

A rendszeres testmozgás egészségvédő hatásának népszerűsítése, a fizikai és akarati tulajdonságok fejlesztése.

-

Pozitív beállítódások, magatartásformák, értékrendek kialakítása.

-

A közösségi tevékenységek erősítése.

-

Az egyén információval való ellátása, Life Long Learning (élethosszig tartó tanulás) biztosítása, annak érdekében, hogy minél több lehetőséget teremtsenek számára az egészséges élet választásához.

Helyes egészségmagatartás kialakítása, különös tekintettel: -

az egészséges táplálkozásra, testmozgásra a családi életre nevelés és párkapcsolat fontosságára a káros szenvedélyek megelőzésére, a meglévő abuzusok elhagyásának segítésére a mentálhigiéné jelentőségére az egészséges környezet kialakítására a tudatos egészségmagatartás kialakítására a környezetvédelemre és a környezettudatos magatartás kialakítására

IV.14.2

Az iskola környezeti nevelési elvei

A környezeti nevelés az iskolában dolgozók együttes feladata, melyet összhangban és egyetértésben végeznek. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.


88/97

A környezeti nevelés céljai: -

olyan tudatformálás, amely a tanulót megtanítja a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre, kialakítja a diákokban a természet iránti tiszteletet, az igényt arra, hogy kulturált környezetben éljenek, megtanítja a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük értékeinek megóvására, a diákoknál alakuljon ki az életmód, a környezet okos és mértéktartó felhasználása, a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása.

A program megvalósításának színterei: -

tanórai foglalkozások (elsősorban: biológia, földrajz, kémia, fizika), kirándulások, takarítási akció az iskola közvetlen környezetében, kapcsolattartás az önkormányzattal – részvétel a városi takarítási akcióban, osztálytermek virágosítása, osztályok közötti tisztasági verseny, környezetvédelmi napok, szülői értekezlet.

IV.15 A tanulók jutalmazásának, szorgalmának értékelési elvei

magatartásának

és

IV.15.1 A tanulók jutalmazásának formái: Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: - szaktanári - osztályfőnöki - igazgatói - nevelőtestületi Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, emlékjelvénnyel, utalvánnyal jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közösség előtt nyilvánosan veszi át. A jutalmazás 2 kiemelkedő formája a Szigeti-emlékérem, illetve a Héder-díj IV.15.2 A tanuló magatartása, szorgalma minősítésének követelményei és formái

értékelésének

és

A magatartás, szorgalom minősítéséről az osztályban nevelő oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Az osztályfőnök a minősítés előtt kikéri az ODB tagjainak véleményét. A félévi és az év végi osztályzatot az ellenőrzőbe, illetve a bizonyítványba kell


89/97

bejegyezni. A magatartás és szorgalom minősítésének meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók személyiségét, illetve fejlődését. A magatartás minősítésének alapelvei: példás (5): - viselkedése, hangneme példás - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz - esetleges írásbeli figyelmeztetését példamutató tevékenységéért kapott dicsérettel és későbbi fegyelmezett magatartásával ellensúlyozza jó (4): -

viselkedése, hangneme jó jelentősebb fegyelmi vétsége nincs nincs írásbeli figyelmeztetője feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti

változó (3): - osztályfőnöki írásbeli intéssel, rovóval rendelkezik - igazolatlanul mulasztott - feladatait nem minden esetben teljesíti - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik rossz (2): - igazgatói figyelmeztetője, intője vagy rovója van - a házirend előírásait sorozatosan megsérti - több alkalommal igazolatlanul mulaszt - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza A tanuló fegyelmi büntetését a magatartás értékelésénél csak abban a tanévben lehet figyelembe venni, amelyben a határozat jogerőre emelkedett. A szorgalom minősítésének alapelvei: példás (5): - a követelményeket rendszeresen teljesíti - pontos, órán aktív, képességeinek megfelelő egyenletes teljesítmény nyújt (társainak segít) jó (4): - képességeinek megfelelő teljesítményt nyújt - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik - nem aktív, de a követelményeket teljesíti változó (3): - a követelményeket nem rendszeresen teljesíti - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó - feladatait nem mindig teljesíti - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból lerontja - teljesítménye nincs összhangban képességeivel (esetleg 1 tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott). hanyag (2): - kettő vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg - feladatait többnyire nem végzi el. Módosítás: 2015. december 21.

90/97

V Az iskola szakmai programja Iskolán szakképzése több pilléren nyugszik: - ágazati szakközépiskola (I. Egészségügy) – a 9-12. évfolyamon oktatott tantárgyak beszámításra kerülnek a gyakorló ápoló képzésbe, így a szakképzés lerövidül 1 évre, - szakiskola – szociális gondozó és ápoló képzés, - érettségire épülő nappali szakképzés – kifutó rendszerben moduláris ápoló valamint szakképzési kerettantervek szerinti szakképzés, - érettségire épülő felnőttoktatás – esti munkarend szerint szakképzési kerettantervek szerinti szakképzés. A szakképzés jogszabályi háttere: A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 52 723 01 gyakorló ápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet, – az 52 723 02 gyakorló csecsemő- és gyermekápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet, – az 55 723 01 ápoló szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet, – az 55 723 02 csecsemő- és gyermekápoló szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet, - a 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet. Iskolánk nevelőtestülete a szakképzési kerettantervek alapján készítette el a az egyes szakképesítések helyi tantervét. A szakképzési kerettantervek a képzések összóra számának 90%-át tartalmazzák, amelyet kiegészítettünk a10% szabad sáv keretében felhasználható órákkal. A helyi tantervek új tantárgyakat nem tartalmaznak, a megnövelt óraszámokat a szakmai készségek fejlesztésére, begyakorlására fordítjuk. A helyi tanterveket a Pedagógiai program melléklete tartalmazza. Az szakképzési kerettantervek és az SZVK-ban leírt tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezünk. Az demonstrációs órákat jól felszerelt demonstrációs tantermekben tartjuk. A szakképző évfolyamokba a felvétel alapja az SZVK-ban előírt belépési követelmények, valamint az egészségügyi alkalmassági vizsgálat megléte. A nappali tagozaton 2013. szeptemberében bevezetésre került, hogy tanulóink szakmai gyakorlatukat a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban és a SzocioNet Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézményben tanuló szerződés keretében töltik. Mindkét intézményben a gyakorlatot felelős személy koordinálja az iskolával együttműködve.


91/97

V.1

Szakközépiskolai és szakiskolai képzések 2014-2015 tanév

8. osztály utáni szakképzés: Szakmacsoport Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások

OKJ 34 762 01 34 762 01

Szociális szolgáltatások

33 762 01 0010 33 02

Szociális szolgáltatások

33 762 01 0010 33 02

Szakképesítés Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló (előrehozott szakiskolai képzés) Szociális gondozó és ápoló (2+2-es képzés) kifutó évfolyama

Osztály 1/9 2/10 3/11

2/12

Érettségi utáni szakképzés Szakmacsoport I. Egészségügy I. Egészségügy I. Egészségügy I. Egészségügy

OKJ 52 723 01 52 723 02 52 723 01 54 723 01 0010 54 01

Szakképesítés Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemőgyermekápoló Gyakorló ápoló Ápoló

és

Osztály 1/13 1/13 2/14 3/15

2015-2016 tanév Ettől a tanévtől kezdődően és a továbbiakban felmenő rendszerben folynak a szakképzések. 8. osztály utáni szakképzés: Szakmacsoport Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások

OKJ 34 762 01 34 762 01 34 762 01

Szakképesítés Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló

Osztály 1/9 2/10 3/11

Érettségi utáni szakképzés: Szakmacsoport I. Egészségügy I. Egészségügy I. Egészségügy I. Egészségügy

OKJ 52 723 01 52 723 02 52 723 01 52 723 02

Szakképesítés Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló


Osztály 1/13 1/13 2/14 2/14

92/97

2017-2018 tanév Érettségi utáni szakképzés Szakmacsoport I. Egészségügy

OKJ 52 723 01

I. Egészségügy

52 723 02

I. Egészségügy I. Egészségügy

52 723 01 52 723 02

Szakképesítés Gyakorló ápoló (1 éves, az ágazati szakközépiskolai órák beszámításával) Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (1 éves, az ágazati szakközépiskolai órák beszámításával) Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló


Osztály 1/13 1/13 2/14 2/14

93/97

V.2

Felnőttoktatás

Célunk és feladatunk, hogy a megye egészségügyi és szociális intézményeiben foglalkoztatott, de szakképesítéssel nem rendelkező dolgozóknak, munkahelyük megtartása érdekében biztosítsuk a szükséges szakképesítés megszerzésének lehetőségét. A szakképesítéssel rendelkező dolgozók számára újabb vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésének biztosítása / igényük, ill. a munkahelyek igényének megfelelően/. A felnőttoktatás iskolarendszerű esti munkarend szerint indítjuk. A felnőttoktatás helyi tantervét a nappali képzésben meghatározott óraszámok alapján készítettük el. A Pedagógiai program mellékleteiben szerepelnek a tantervek. Lehetőséget adunk iskolánkba jelentkező tanulóknak, hogy korábban megszerzett szakirányú szakképesítéseik beszámításra kerüljenek (Sztv. 22.§). A beszámításról az iskola igazgatója dönt a tanuló kérelme és bemutatott végzettségei alapján. A döntésről határozatban értesül a jelentkező. Beszámításra kerülő szakképesítések: - általános ápoló és asszisztens, - ápolási asszisztens, - mentőápoló, - szociális gondozó és ápoló. A beiskolázás feltételei megegyeznek a nappali képzésnél leírtakkal. Felnőttoktatásban a tanulók szakmai gyakorlata egyéni tanrend szerint együttműködési megállapodás keretében történik.

2014-2015 tanév Szakmacsoport 1. Egészségügy 1. Egészségügy 1. Egészségügy

OKJ 52 723 01 52 723 01 54 723 01 0010 54 01

Szakképesítés Gyakorló ápoló (1 és 2 éves) Gyakorló ápoló (2 éves) Ápoló

Osztály 1/13 2/14 3/15

2015-2016 tanév Szakmacsoport 1. Egészségügy 1. Egészségügy 1. Egészségügy 2.Szociális

OKJ 52 723 01 52 723 01 55 723 01 34 762 01

Szakképesítés Gyakorló ápoló (1 és 2 éves) Gyakorló ápoló (2 éves) Ápoló Szociális gondozó és ápoló

Osztály 1/13 2/14 3/15 1/9

szolgáltatások

2016-2017 tanév Szakmacsoport I. Egészségügy I. Egészségügy I. Egészségügy I. Egészségügy

OKJ 52 723 01 52 723 01 55 723 01 55 723 02

Szakképesítés Gyakorló ápoló (1 és 2 éves) Gyakorló ápoló (2 éves) Ápoló Csecsemő- és gyermekápoló


Osztály 1/13 2/14 3/15 3/15

94/97

V.3

A szakmai képzések óratervei


95/97

VI A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

VI.1

A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2016. január 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

VI.2

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola igazgatójánál;  az irattárban,  az iskola honlapján.


96/97

VII Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradékok


97/97

V.3

A szakmai képzések óratervei

Nappali képzések

Szociális gondozó és ápoló 33 762 01 0010 33 02 2+2-es képzés

1851-06

18

12. évfolyam összes óraszám 18

025/4.0/1851-06 Ápolási és gondozási ismeretek 025/4.4/1851-06 Haldoklók és elhunytak

14

14

A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban 025/1.0/1865 Szociális alapismeretek 025/1.3/1865-06 A szociális problémamegoldás 025/2.0/1865-06 Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei 025/2.4/1865-06 Endokrin betegségek, daganatos

18

18 28

28

025/2.8/1865-06 Ideg- és elmegyógyászati alapok

28

28

025/2.9/1865-06 A bőr és az érzékszervek megbetegedései

28

28

025/2.11/1865-06 Urológia és a nemi szervek megbetegedései

28

28

14

14

megbetegedések

025/2.13/1865-06 Dietetikai ismeretek 025/3.0/1865 Gondozási ismeretek

1866-06

II. félév gyakorlat

Gondozási-ápolási alapfeladatok 025/2.0/1851-06 Pszichológiai ismeretek 025/2.5/1851-06 Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

1865-06

II. félév elmélet (14 hét)

I. félév gyakorlat

I. félév elmélet (18 hét)

2/12 32 hét

025/3.1/1865-06 Gerontológia és az idősek rehabilitációjának lehetőségei

18

18

025/3.2/1865-06 Szenvedélybetegségek és rehabilitáció

18

18

025/3.4/1865-06 A gondozási szükségletek felmérése

18

18

025/3.5/1865-06 A szükségletfelmérés gyakorlata (LIGET) Idősgondozási feladatok 025/1.0/1866-06 Szociális munka 025/1.1/1866-06 Egyéni esetkezelés 025/1.2/1866-06 Családsegítés 025/1.3/1866-06 Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata 025/1.4/1866-06 Szociális(Liget) munka csoportokkal 025/1.5/1866-06 Csoportokkal végzett szociális munka gyakorlataKözösségi (GYÖNGYFA) 025/1.6/1866-06 szociális munka

28

18 18

28

14 28 14 28

18

025/1.7/1866-06 A közösségi szociális munka gyakorlata (ÖNKORMÁNYZAT) 025/2.0/1866-06 Szociális gondozás

14 14

18 32 28 14 28 32 14

025/2.1/1866-06 Az idősgondozás tervezése, sajátosságai

36

36

025/2.2/1866-06 A gyógyászati segédeszközök beszerzése és használata

18

18

025/2.3/1866-06 A gyógyíthatatlan betegek és a haldoklók gondozása

36

36

025/2.4/1866-06 Az idős emberek gondozásának gyakorlata (LIGET) 025/2.5/1866-06 Aktivitás és foglalkozás

28 18

025/2.6/1866-06 Foglalkozási gyakorlat (GYÖNGYFA) 025/2.7/1866-06 Háztartási ismeretek

28 14

025/2.8/1866-06 Háztartási gyakorlat 025/2.9/1866-06 Munka-, baleset- és munkavédelem 025/2.10/1866-06 Munka-, baleset- és tűzvédelemi gyakorlat (LIGET) 025/3.0/1866-06 A szociális szakember

1867-06

személyiségvédelme 025/3.1/1866-06 Lelki egészségvédelem 025/3.2/1866-06 Esetmegbeszélés 025/3.3/1866-06 Szupervízió Az idősellátás adminisztrációja 025/1.0/1867-06 A gondozás és ápolás adminisztrációja 025/1.1/1867-06 Az adminisztráció elméleti alapjai 025/1.2/1867-06 Az ápolás adminisztrációja 025/1.3/1867-06 A gondozás adminisztrációja 025/1.4/1867-06 Számítástechnikai ismeretek 025/1.5/1867-06 Számítástechnikai gyakorlat Szabad órakeret Idegen nyelv Testnevelés Vizsgaelőkészítő Osztályfőnöki óra

Szakmai óraszám Tanulói óraszám gyakorlattal Tanulói óraszám gyakorlat nélkül Tanulói heti óraszám Éves óraszám

28 14 14 18

18

28 28

18 28 28

14

32 21 7

18 18 36 18 18 18 414

126

28 14 28 14 364

540 414 30

98 462 364 33

1002

28 18 28 14 28 14 14

21 7 18 18 64 32 46 32 1002 1002

Szociális gondozó és ápoló 33 762 01 0010 33 02 előrehozott szakiskolai képzés

Magyar nyelv és irodalom

1851-06

11. évfolyam összes óraszám

II. félév gyakorlat 1 nap/hét

demonsgyakorlat


I. félév gyakorlat 1 nap/hét

demonsgyakorlat


3/11 32 hét

18

14

32

18

14 14

32 128 32

98

224

Idegen nyelv 72 Testnevelés és sport 18 Osztályfőnöki Összes közismereti óraszám 126 Gondozási-ápolási alapfeladatok 025/1.0/1851-06 Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek 025/1.8/1851-06 Szakmai etika 025/2.0/1851-06 Pszichológiai ismeretek 025/2.3/1851-06 Pszichológiai ismeretszerzés 9 módszerei 025/2.6/1851-06 A szocializáció folyamata 18

56

18

18 9 18

025/4.0/1851-06 Ápolási és gondozási ismeretek

1865-06

025/4.4/1851-06 Haldoklók és elhunytak A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban 025/1.0/1865-06 Szociális alapismeretek 025/1.1/1865-06 A mai magyar társadalom szerkezete 025/1.2/1865-06 Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység

18

18

18

18

18

18

025/1.3/1865-06 A szociális problémamegoldás

18

18

18

18

36

36

025/2.0/1865-06 Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei 025/2.4/1865-06 Endokrin betegségek, daganatos megbetegedések 025/2.6/1865-06 Sebészeti ellátást igénylő betegségek 025/2.7/1865-06 Alapápolási gyakorlat a sebészeten 025/2.8/1865-06 Ideg- és elmegyógyászati alapok 025/2.9/1865-06 A bőr és az érzékszervek megbetegedései 025/2.10/1865-06 Reumatológiai alapismeretek 025/2.11/1865-06 Urológia és a nemi szervek megbetegedései 025/2.12/1865-06 Geriátria 025/3.0/1865-06 Gondozási ismeretek 025/3.1/1865-06 Gerontológia és az idősek rehabilitációjának lehetőségei 025/3.2/1865-06 Szenvedélybetegségek és rehabilitáció 025/3.3/1865-06 Fogyatékosságok és rehabilitációjuk 025/3.4/1865-06 A gondozási szükségletek felmérése 025/3.5/1865-06 A szükségletfelmérés gyakorlata

30

30

36

36

18

18

18

18

18

18

18

18

18

18

9

9

18

14

32

18

14

32

30

30

1866-06

Idősgondozási feladatok 025/1.0/1866-06 Szociális munka 025/1.1/1866-06 Egyéni esetkezelés 025/1.2/1866-06 Családsegítés 025/1.3/1866-06 Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata

28 28 30

025/1.4/1866-06 Szociális munka csoportokkal

1867-06

025/1.5/1866-06 Csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata 025/1.6/1866-06 Közösségi szociális munka 025/1.7/1866-06 A közösségi szociális munka gyakorlata 025/2.0/1866-06 Szociális gondozás 025/2.1/1866-06 Az idősgondozás tervezése, 18 sajátosságai 025/2.2/1866-06 A gyógyászati segédeszközök beszerzése és használata 025/2.3/1866-06 A gyógyíthatatlan betegek és a haldoklók gondozása 025/3.0/1866-06 A szociális szakember személyiségvédelme 025/3.1/1866-06 Lelki egészségvédelem 025/3.2/1866-06 Esetmegbeszélés 025/3.3/1866-06 Szupervízió Az idősellátás adminisztrációja 025/1.0/1867-06 A gondozás és ápolás adminisztrációja 025/1.1/1867-06 Az adminisztráció elméleti 36 alapjai 025/1.2/1867-06 Az ápolás adminisztrációja 025/1.3/1867-06 A gondozás adminisztrációja 025/1.4/1867-06 Számítástechnikai ismeretek 025/1.5/1867-06 Számítástechnikai gyakorlat Vizsgaelőkészítő 18 Szakmai óraszám 396 Közismereti és szakmai óraszám gyak.-tal Tanulói óraszám gyakorlat nélkül Tanulói heti óraszám Éves óraszám

28 28 30

14

14 42

28

42 28

18

18

18 14

14

14

14

14 28

14 28 28

28

36 30 12 14 14 18 648 540 30

108

28 238

1110

42 462 378 27

84

30 12 14 14 46 1078 1110

72

72

144

36

36

324

648

198

18

18

0

198

0

0

16 32

16 32

32 64

16

16

32

64 16 16

64

72

128 16 32

396

160

0

144

0

304

Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás II.

16

16

Foglalkoztatás I.

11497-12 Foglalkoztatás I.

32

32

64

Gondozási-ápolási alapfeladatok S zakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Tanulástechnikai gyakorlat A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés és a segítő kommunikáció A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció S zociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Szociálpolitikai alapismeretek A szociálpolitika intézményrendszere Jogi és családjogi alapismeretek A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások Közigazgatási ismeretek A szociális segítés etikája Monitorozó gyakorlat A szociális ellátás intézményei Az egészségügyi ellátás intézményei Egy intézmény részletes megismerése szabad sáv egy intézmény részletes megismerése Összefüggő gyakorlat Monitorozó gyakorlat A szociális ellátás intézményei Az egészségügyi ellátás intézményei Pszichológiai alapismeretek Pszichológiai alapismeretek Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok Az életút pszichológiája

36

18

18

54

18 18

36 18

18 18

18 18

18

18

18

16 16

16 16

18 36

36 16 16

36

16 16

36 36 18

36 18 36 6

36 6

40 30 36 36

36 36 18

18

A személyiség pszichológiája Egészségügyi alapismeretek Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei

36

36

szabad sáv az emberi test felépítése, szerveződési szintjei Kórok és kórokok szabad sáv kórok és kórokok

36

36 36

18

54

18

18

36

36 18

18

A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai

32

32

Gyógyszerelés

16 16

16 16

szabad sáv gyógyszerelés A társadalmi helyzet és az egészség Közegészségügyi és járványtani ismeretek Egészségmegőrzés Ápolási, gondozási alapismeretek Általános ápolási ismeretek szabad sáv általános ápolási ismeretek Szabad sáv ápolási gyakorlat Gondozási alapismeretek Az ápolás, gondozás dokumentációja Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Az ápolási folyamat megfigyelése szabad sáv Az ápolási folyamat megfigyelése A gondozási folyamat megfigyelése szabad sáv a gondozási folyamat megfigyelése Elsősegélynyújtási gyakorlat Összefüggő gyakorlat Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Az ápolási folyamat megfigyelése A gondozási folyamat megfigyelése

10570-12

16

Munkahelyi egészség és biztonság M unkahelyi egészség és biztonság

10569-12


36


18


18


72 108 144 36 72


36 54 72 18 36

Összefüggő gyakorlat (140 óra=4 hét)

36 54 72 18 36


II. félév gyakorlat 7 ó/nap, 1 nap

II. félév elmélet (18 hét) 4 nap

72 36

I. félév gyakorlat 7ó/nap, 1 nap

36

36 18

demonsgyakorlat

18

36 18

Összefüggő gyakorlat (2 hét)

18

72 72

demonsgyakorlat

72

36 36


36

demonsgyakorlat

I. félév elmélet (18 hét) 4 nap


3/11 32 hét

36 36

Összes közismereti óraszám 324 11500-12

2/10 36 hét


M agyar - Kommunikáció Szabad sáv magyar-kommunikáció Idegen nyelv M atematika Szabad sáv matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport szabad sáv informatika Osztályközösségépítő Program

1/9 36 hét

36


Nappali képzés


Szociális gondozó és ápoló 34 762 01

18 36

18 36 18

18 36 18 36

36 18 72 36

36 36

36

36

36 6 36 6 36

36

36 6 36 6

72

40 30

A szükségletek felmérése Társadalomismeret A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység okai A mai magyar társadalom A szükségletfelmérés módszerei Klinikai ismeretek A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei Ideg- és elmegyógyászati alapok, a bőr és az érzékszervek betegségei Endocrin, daganatos és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek Urológiai, nemi és a reumatológiai betegségek Dietetikai ismeretek Geriátriai ismeretek

18 18 18

18 18 18

36

36 36

36

36

36

18 18

36 18 18

36

Ápolási gyakorlat Alapápolás belgyógyászati betegek körében

36

szabad sáv alapápolás belgyógyászati betegek körében Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében szabad sáv alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében

36 6

40

Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében

Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében Gerontológia és az idősek rehabilitációja

6

36 6

Összefüggő gyakorlat Alapápolás belgyógyászati betegek körében

Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérése

36

6

30

18

18 18

18 18

18

18

18

Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata A gondozási szükségletek felmérése idősek körében szabad sáv a gondozási szükségletek felmérése idősek körében A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében szabad sáv A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében A gondozási folyamat tervezése szabad sáv a gondozási folyamat tervezése

12

14

2 12

14

2 12 2

14

10571-12

Sajátos gondozási feladatok S zociális munka elmélete Általános szociális munka

32

Szociális munka egyénekkel és családokkal

32

32 32

szabad sáv szociális munka egyénekkel és családokkal

16

16

Szociális munka csoportokkal

32

32

Közösségi szociális munka

16

16

16

16

szabad sáv közösségi szociális munka S zociális munka gyakorlata Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata

16

16

16

16

Közösségi szociális munka gyakorlata

16

16

S zociális gondozás Idős és fogyatékkal élő emberek ellátása

32

Aktivitás és foglalkoztatás

32

32 32

Háztartási ismeretek M unka-, baleset- és tűzvédelem szabad sáv munka-, baleset- és tűzvédelem A gyógyászati segédeszközök beszerzése

32 8

32 8

8

8

8

szabad sáv a gyógyászati segédeszközök beszerzése Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

8

8

8

32

32

S zociális gondozás gyakorlata Idős emberek gondozása

32

32

Fogyatékkal élők gondozása

32

32

Foglalkozási gyakorlat

8

Háztartási gyakorlat

8

8 8

M unka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozásának gyakorlata Összefüggő gyakorlat Idős emberek gondozása

40


30

8

8

8

8

Mentálhigiéné Elméleti ismeretek

16 16

szabad sáv elméleti ismeretek A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai

16 16 32

32

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton Esetmegbeszélés Szupervízió

10572-12

32 16

32 16

A szociális adminisztráció A szociális adminisztráció Az ápolás adminisztrációja A gondozás adminisztrációja

16 16

Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában

16

Szakmai óraszám 198 Közismereti és szakmai óraszám gyak.-tal

108

0

162

90

54

140

612

270

54

126

324

126

140

900

288

112

16 16 16

304

112

630

630

648

648

560

560

Tanulói óraszám gyakorlat nélkül

306

252

522

522

448

448

Tanulói heti óraszám

35

35

36

36

35

Éves óraszám Elméleti óraszám éves bontásban Gyakorlati óraszám összefüggő gyak. nélkül éves bontásban Elméleti óraszám (I-III. év)

1260

1296

35

1400

1436

1120

360

594

592

252

306

224

1546

Gyakorlati óraszám összefüggyő gyakorlattal(I-III. év)

1062

Összes óraszám

2608

816 1120

Ápoló 54 723 01 0010 54 02 Nappali képzés

3/15

1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelet

3710-10 1.0/3710-10

18

2.0/2323-10

1.0/3717-10

2.0/3717-10

3.0/3717-10

4.0/3717-10

5.0/3717-10

6.0/3717-10

7.0/3717-10

8.0/3717-10

9.0/3717-10

III. évfolyam összes óraszám

Klinikai gyakorlat

II. félév demonsgyakorlat

II. félév elmélet (14 hét 2 nap elm+3 nap gyak)

Klinikai gyakorlat

18

18

9

9

18

18

Egészségnevelés-egészségfejlesztés Lelki egészség Mentálhigiéné

3717-10

32

Informatika, ügyvitel Ügyvitel

2323-10

14

Etika, jog Etika

4.0/ 3710-10

Egyéni felkészülés

Interakció az egészségügyi ellátásban Kommunikáció Idegen nyelv

2. 0/3710-10

I. félév demonsgyakorlat

I. félév elmélet (18 hét 3 nap elm+2 nap gyak)

III. évfolyam 31,25 hét

Szakápolás Belgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás Belgyógyászat klinikum Belgyógyászat szakápolás Sebészeti klinikumi ismeretek és szakápolás Sebészet-traumatológia klinikum Sebészet-traumatológia szakápolás Szülészeti-nőgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás Szülészet-nőgyógyászat klinikum Szülészet-nőgyógyászat szakápolás

36

14 18

18

50 14

32

14

32 32

14 18

18

14

32 18

18

Kisklinikumi ismeretek és szakápolás Kisklinikumi ismeretek Kisklinikumi szakápolás Gyermekgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás Gyermekgyógyászat Gyermekgyógyászati szakápolás Neurológiai és pszichiátriai klinikumi ismeretek és szakápolás Neurológia Neurológiai szakápolás Pszichiátria Pszichiátriai szakápolás

18

14 18

18

14

14 18

32 32

32 14

32

18 18 18 18

18 18 18 18

Onkológiai és hospice ellátás Hospice ellátás Onkológia Onkológiai szakápolás

18

Otthonápolás, szociális ellátás, geriátria Geriátria Otthonápolás

18

Sürgősségi klinikumi ismeretek és szakápolás Sürgősségi klinikumi ismeretek

18

18 18 9

9

18 14 14

14 14

Sürgősségi szakápolás Egyéni felkészülés Belgyógyászati osztály Sebészeti osztály Traumatológiai osztály Fül-orr-gégészeti osztály Szemészeti osztály Urológiai osztály Gyermekosztály Pszichiátriai osztály Otthonápolási szolgálat Szociális otthon Sürgősségi osztály Vizsgaelőkészítő Osztályfőnöki óra Szakmai óraszám

Tanulói óraszám gyakorlattal Tanulói óraszám gyakorlat nélkül Tanuló heti óraszáma Éves óraszám

14

28

14 31 40 40 40 40 40 40 80 14 170 40 80 28

14

14

30 40 40 40 40 40 40 80 14 82 40 80

88

18 261

153

30

288

414

140

84

224 732 414 23

560 224 16 1292

336

1275

I. Egészségügy Kisegítő ápoló (FEOR 5522/4)

Matematika szabad sáv matematika Művészetek - ének-zene Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia-egészségtan Kémia Informatika szabad sáv informatika Osztályfőnöki óra

Összes közismereti óraszám 522 11500-12

0

522

0

0

0

522

0

0

90 18

90 18

36

18 18

1044

486

0

144 36 108

64 16 48 16

64 16 48 16

128 32 96 32

48 16 48 16

48 16 48 16

96 32 96 32

180 36

80

80

160

36

72

16

16

32

18 18

36 36

16

972

384

486

0

Összefüggő gyakorlat

180 72 36 36 36 36 36 36

0

16

0

0

384


522

36 108 36 108 36


1044

18 54 18 54 18

demonsgyakorlat

36 36

18 54 18 54 18


18 18

90 36 18 18 18 18 18 18

72 18 54


18 18

90 36 18 18 18 18 18 18

72 18 54

demonsgyakorlat

36 180 72 72 36 72

demonsgyakorlat

18 90 36 36 18 36

Ének-zene

II. félév gyakorlat (heti 1 nap)

18 90 36 36 18 36

szabad sáv idegen nyelv

II. félév elmélet (18 hét) 4 nap elmélet

108 36

108 36 108 36 36


54 18

54 18 54 18 18


Etika Idegen nyelv


szabad sáv történelem

demonsgyakorlat

54 18

54 18 54 18 18


108

144

szabad sáv magyar Történelem és társadalmi ismeretek

12./a 32 hét


54

Összefüggő gyakorlat (15 nap=3 hét)

54


72 36

demonsgyakorlat

36 18


36 18


72 36

demonsgyakorlat

36 18

Összefüggő gyakorlat (10 nap=2 hét)

36 18


72

demonsgyakorlat

72


144


72

demonsgyakorlat


11./a 36 hét

72


Magyar nyelv és irodalom

10./a 36 hét 9. évfolyam összes óraszám

9./a 36 hét csak a

32

0

0

768

Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

18

18 18

Foglalkoztatás II.


Foglalkoztatás I.

11498-12

Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)

Egészsgügyi alapismeretek

11110-12

Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia szabad sáv pszichológia Pedagógia Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés Környezet-egészségügy Szakmai kommunikáció Kommunikáció Orvosi latin Speciális kommunikáció

16

16 16

16 18

18

18 18

18

18 18

18

18

18

18

16

16

16

16

16

16

18 36

18

Alapápolás

11221-12

Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása szabad sáv egészséges ember gondozása Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány Ápoláslélektan Csecsemő és kisgyermekgondozás Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások

18 18

18 18 18 18 36

18

18

36 36

36

36

36

Összefüggő gyakorlat Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása (bölcsőde, csecsemőotthon)

35

Gondozási feladatok felnőttkorban (szoc.otthon, idősek otthona)

35

35

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban (rendelőintézet, szakrendelő)

70

Klinikumi ismeretek

11222-12

Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan

36 szabad sáv anatómia-élettan

36 36

36

Általános kórtan Mikrobiológia-járványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat

36

36 18 18

18 18

18

18 16 32 32

16 48 32 16 16

16 16 16

szabad sáv gyermekgyógyászat 36

Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek

36 18 18

szabad sáv terápiás ismeretek Elsősegélynyújtás - első ellátás Klinikumi gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat Csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat

36

16 16

18 18

16 16

36 90 42 42 42

Összefüggő gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat Traumatológia Csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat

56 56

42 42 42

56 56

35 35 35 35

Szakmai óraszám 108 Közismereti és szakmai óraszám gyak.-tal Tanulói óraszám gyakorlat nélkül Tanulói heti óraszám Éves óraszám Elméleti óraszám éves bontásban Gyakorlati óraszám éves bontásban Elméleti óraszám I-IV. év Gyakorlati óraszám I-IV. év

0

0

36

630 630 35

72 630 630 35

1260 1260 70

0

70

216 1260

54

72

0

90

648 648 36

36 648 648 36

0

105

342 1386

1296 1296 105

108

36

0

18

630 630 35 1260 1134 266

870 553

0 630 504 28

126

140

288 1260

144

32

0

64

560 560 35

0 560 448 28

1120 1008 112

112

352 1120

Gyakorló ápoló

11500-12

18

Foglalkoztatás II.


33. hétre fennfaradó gyak

demonsgyakorlat

16

32

32

64

Egészsgügyi alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia Pedagógia Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés Környezet-egészségügy Szakmai kommunikáció Kommunikáció Orvosi latin Speciális kommunikáció

18

18

18 18 18 18 18 18 18 18

18

18 36 18

18 18 18 18 18 18

18 36

Alapápolás

11221-12

Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány Ápoláslélektan Csecsemő és kisgyermekgondozás Betegmegfigyelés

18 18

18 18 18 18 36 36

18 18 36 36

szabad sáv betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások

36

36

36

36 36

36

szabad sáv ápolási beavatkozások Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása (bölcsőde, csecsemőotthon)

56

szabad sáv egészséges csecsemő és gyermek gondozása

56

16

16

Gondozási feladatok felnőttkorban (szoc.otthon, idősek otthona)

32

32

szabad sáv gondozási feladatok felnőttkorban

16

16

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban (rendelőintézet, szakrendelő) szabad sáv ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

56

56

16

16

Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan Általános kórtan Mikrobiológia-járványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtás - első ellátás Klinikumi gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat szabad sáv belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat szabad sáv sebészeti gyakorlat Csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat szabad sáv csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat

36 18

36

72 18 18 18 54 36 18 36 36 36

18 18 54 36 18 36 36 36 88 8 88 8 40 8


11151-12

II. félév gyakorlat 3 nap

16

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)

11222-12

I. félév gyakorlat 2 nap

18

Foglalkoztatás II.

11499-12

11110-12

demonsgyakorlat


11498-12


13. évfolyam elméleti óraszám


2/14 32 hét II. félév gyakorlat 2 nap

demonsgyakorlat



demonsgyakorlat

I. félév elmélet (18 hét) 4 nap elm+1

1/13 36 hét


52 723 01 Nappali képzés

88 8 88 8 40 8 40 40 40 40

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél Diagnosztikus és terápiás szakismeretek 16

Biofizika Biokémia Gyógyszertan Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat szabad sáv fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat Eszközös vizsgálatok szabad sáv eszközös vizsgálatok Terápiás eljárások szabad sáv terápiás eljárások Perioperatív ellátás

16 16 32 16 16 16 16 16 16 16

16 32 16 16 16 16 16 16 16

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz Mindennapos beavatkozások Ápolói beavatkozások eszközös vizsgálatoknál Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál

16 16 16 16

16 16 16 16 16

16

Klinikai gyakorlat Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészetnőgyógyászati osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészetnőgyógyászati osztályon

96

96

80

80

40

40

40

40 32

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon

40

40

szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon

8

8

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon

40

40

szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon

8

8

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon

40

40

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályon

80

80

szabad sáv Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályon

24

24

56

56

8

8

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon

11152-12

32

Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység Egészségnevelés- egészségfejlesztés Egészségnevelés Mentálhigiéne Táplálkozástan-dietetika Betegoktatás Rehabilitáció

16

16 16 32 16 32

16 32 16 32

Egészségnevelés- egészségfejlesztés Egészségnevelés gyakorlat Edukációs gyakorlat Rehabilitáció gyakorlat

24 16 40

Szakmai óraszám

342

144

144

270

72

288

Tanulói óraszám gyakorlattal

630

790


486


27 Éves óraszám

160

1260

208

64

256

160

384 592

342

272

176

19

17

11

1420

1120

Elméleti óraszám (I. év)

828

448

Gyakorlati óraszám (I. év)

592

672

Elméleti óraszám (I-II. év)

1276

Gyakorlati óraszám (I-II. év)

1264

Összes óraszám

16

528

1260

2540

24 16 40

32

1120 1120

I. Egészségügy Gyakorló ápoló (ágazati szakközépiskolára épülő) 52 723 01 nappali

Foglalkoztatás II.


33. hétre fennfaradó gyak


demonsgyakorlat


16

16


11151-12


Foglalkoztatás II.

11499-12 11498-12

demonsgyakorlat


5/13 32 hét

32

32

64

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Biofizika Biokémia Gyógyszertan Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat szabad sáv fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat Eszközös vizsgálatok szabad sáv eszközös vizsgálatok Terápiás eljárások szabad sáv terápiás eljárások Perioperatív ellátás

16

16 16 32 16 16 16 16 16 16 16

16 32 16 16 16 16 16 16 16


16 16 16 16

16 16 16 16 16

16

Klinikai gyakorlat Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészetnőgyógyászati osztályon

96

96

80

80

40

40

40

40

szabad sáv szülészet-nőgyógyászat

32

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon szabad sáv neurológia Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon szabad sáv pszichiátria Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályon szabad sáv kisklinikum Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon szabad sáv sürgősségi

11152-12

32

40

40

8

8

40

40

8

8

40

40

80

80

24

24

56

56

8

8


16

16 16 32 16 32

16 32 16 32


Szakmai óraszám 208 Tanulói óraszám gyakorlattal Tanulói óraszám gyakorlat nélkül Tanulói heti óraszám Éves óraszám Elméleti óraszám I_IV. év Gyakorlati óraszám I-IV. év Elméleti óraszám I-V. év Gyakorlati óraszám I-V. év Összes óraszám

24 16 40

64 528 272 17

256

160

1120 870 553 1318 1225 2543

16

384 592 176 11

24 16 40

32

1120 1120

1 éves nappali

1/15

11113-12



demonsgyakorlat

II. félév elmélet (16 hét) 3 nap elmélet


demonsgyakorlat

32 hét I. félév elmélet (16 hét) 3 nap elmélet

Ápoló 55 723 01

Szakápolási feladatok Klinikai - szakápolási ismeretek Belgyógyászat és szakápolástana szabad sáv belgyógyászat és szakápolástana Onkológia és szaképolástana Neurológia és szakápolástana Pszichiátria és szakápolástana Geriátria és szakápolástana szabad sáv geriátria és szakápolástana Sebészet-traumatológia-ortopédia és szakápolástana szabas sáv sebészet-traumatológia-ortopédia és szakápolástana Kisklinikumi szakismeretek és szakápolástana Szülészet-nőgyógyászat és szakápolástana Gyermekgyógyászat és szakápolástana Sürgősségi ellátás és szakápolástana Intenzív terápia és szakápolástana Infekciókontroll ápolási feladatai Közösségi ellátás és szakápolástana Hospice ellátás szabad sáv hospice ellátás

32 16 32

32

64 16 32 32 32 32 16 64 16 32 32 32 48 32 16 32 16 16

32 32 32 16 32

32 16

32 32 32 16 32 16

32

32 16 16

Klinikai szakápolás gyakorlata Szakápolási feladatok belgyógyászati profilú osztályon Szakápolási feladatok sebészeti profilú osztályon Szakápolási feladatok szülészet-nőgyógyászati osztályon Szakápolási feladatok intenzív osztályon Szakápolási feladatok neurológiai osztályon Szakápolási feladatok pszichiátriai osztályon Szakápolási feladatok sürgősségi osztályon Szakápolási feladatok kisklinikumi osztályon Közösségi/otthonápolás

11114-12

32 32 32 32 32 32 32 64 32

32 32 32 32 32 32 32 64 32

Kompetenciabővítő ismeretek az ápolásban Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata Invazív beavatkozások technikái, közreműködés invazív beavatkozásoknál

32

Klinikai táplálás Transzfúziós kezeléssel kapcsolatos feladatok Tartós fájdalomcsillapítás ápolói teendői Szabad légútbiztosítás, lélegeztetés szabad sáv szabad légútbiztosítás, lélegeztetés Inkontinencia, sztóma ellátás szabad sáv inkontinencia, sztóma ellátás Sebkezelés szabad sáv sebkezelés

32 16

16 16 16 16 16 16 16 16 16

16 16 16 16 16 16 16 16

Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények között Speciális ápolói feladatok gyakorlata sebészeti osztályon Speciális ápolói feladatok gyakorlata intenzív osztályon Speciális ápolói feladatok gyakorlata sürgősségi osztályon

Szakmai óraszám Tanulói óraszám gyakorlattal Tanulói óraszám gyakorlat nélkül Tanulói heti óraszám Éves óraszám Elméleti óraszám (I. év) Gyakorlati óraszám (I. év)

288

80 560 368 23

192

272

1120 560 560

96 560 368 23

16 24 24

16 24 24

192

1120

Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (2 éves)

11500-12 Á+CS.Á Á+CS.Á Á+CS.Á

11110-12 Á+CS.Á


demonsgyakorlat



demonsgyakorlat




18

Foglalkoztatás II.

16

16


32

32

64

14 2


18

18

18 18 18 18 18 18 18 18

18

18 36 18

18 18 18 18 18 18

18 36

Alapápolás Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány Ápoláslélektan Csecsemő és kisgyermekgondozás Betegmegfigyelés

18 18

Ápolási beavatkozások

18 18 18 18 36 36

18 18 36 36

szabad sáv betegmegfigyelés

36

36

36

szabad sáv ápolási beavatkozások Ápolástan-gondozástan gyakorlat

36 36

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása (bölcsőde, csecsemőotthon) szabad sáv egészséges csecsemő és gyermek gondozása

36

56

56

16

16

Gondozási feladatok felnőttkorban (szoc.otthon, idősek otthona) szabad sáv gondozási feladatok felnőttkorban Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban (rendelőintézet, szakrendelő) szabad sáv ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

11222-12

Klinikumi ismeretek

Á+CS.Á

Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan Általános kórtan Mikrobiológia-járványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtás - első ellátás Klinikumi gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat szabad sáv belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat szabad sáv sebészeti gyakorlat Csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat szabad sáv csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat Összefüggő gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat Traumatológia Csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat

11153-12

II. félév gyakorlat (1 nap)

demonsgyakorlat

I. félév gyakorlat (1 nap) II. félév elmélet (18 hét) 4 nap elm

18

Foglalkoztatás II.

11221-12 Á+CS.Á

2/14 32 hét


11499-12 11498-12

demonsgyakorlat


1/13 36 hét


52 723 02 Nappali képzés

36 18

32

32

16

16

56

56

16

16

36

72 18 18 18 54 36 18 36 36 36

18 18 54 36 18 36 36 36 88 8 88 8 40 8

88 8 88 8 40 8 40 40 40 40

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Diagnosztikai ismeretek csecsemő- és gyermekkorban Diagnosztikai alapozó ismeretek szabad sáv diagnosztikai alapozó ismeretek Mintavételi ismeretek szabad sáv mintavételi ismeretek Mindennapos beavatkozások szabad sáv mindennapos beavatkozások Eszközös/műszeres vizsgálatok és beavatkozások

14 2

24

28 4 30 2 30 2 24

szabad sáv eszközös/műszeres vizsgálatok és beavatkozások

8

8

30 2 30 2

Terápiás ismeretek csecsemő- és gyermekkorban Gyógyszereléssel kapcsolatos feladatok csecsemő- és gyermekkorban szabad sáv gyógyszereléssel kapcsolatos feladatok csecsemő- és gyermekkorban Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál szabad sáv ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál Dietetika szabad sáv dietetika Homeosztázis

28

28

4

4 30 2

30 2 30 2 16

30 2 16

Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata Eszközös/műszeres beavatkozások előkészítése

96

Mintavétel a gyakorlatban

64 16

szabad sáv mintavétel a gyakorlatban Diagnosztikus vizsgálatokkal összefüggő feladatok

96

szabad sáv diagnosztikus vizsgálatokkal összefüggő feladatok

64

64 16 64

16

16

40 32 40 64

112

Terápiás beavatkozások gyakorlata Mindennapos beavatkozások gyakorlata szabad sáv mindennapos beavatkozások gyakorlata Gyógyszerelés a gyakorlatban Speciális feladatok

40 40

80 64

Egészségfejlesztés

11154-12

Egészséggondozás-fejlesztés Egészségmegőrzés, egészségnevelés szabad sáv egészségmegőrzés, egészségnevelés Mentálhigiéne Közösségi ápolás

16 16

16 16 16 16

16 16

Egészséggondozás-fejlesztés gyakorlat Gondozástan Fejlődés elősegítése Egészségfejlesztés

32 32 16

32 32 16

Habilitáció, rehabilitáció a csecsemő- és gyermekápolásban Harmadlagos megelőzés Otthonápolás

16

16 16 16 16

16 16 16

szabad sáv otthonápolás Speciális nevelési igényű gyermekek

Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban Oktatás Rehabilitáció eszközei szabad sáv rehabilitáció eszközei Az ápoló szerepe a habilitációban/rehabilitációban

32 16 8 16

32 16 8 16

szabad sáv az ápoló szerepe a habilitációban/rehabilitációban

8

8

416

1120

Szakmai óraszám 342

144

144

270

72

288

160

1260

208

96

256

144

0


630

790

560

560


486

342

304

144


27

19

19

Éves óraszám

9

1420

1120

Elméleti óraszám

828

448

Gyakorlati óraszám

592

672

Elméleti óraszám (I-II. év)

1276

Gyakorlati óraszám (I-II. év)

1264

Összes óraszám

2540

Csecsemő-és gyermekápoló (1 éves) 55 723 02 Nappali képzés

11121-12



demonsgyakorlat



demonsgyakorlat


1/15 32 hét

Szakápolás csecsemő- és gyermek betegek esetén Neonatológia Neonatológia

48

48

16

16

16

16

32

32

Gyermekgyógyászat, klinikumi ismeretek és szakápolástan A szív és érrendszer betegségei. Szakápolás a keringési rendszer betegségeiben szabad sáv a szív és érrendszer betegségei. Szakápolás a keringési rendszer betegségeiben A légzőrendszer betegségei. Szakápolás a légzőrendszer betegségeiben Az idegrendszer betegségei. Szakápolás az idegrendszer betegségeiben Az emésztőrendszer betegségei. Szakápolás az emésztőrendszer betegségeiben szabad sáv az emésztőrendszer betegségei. Szakápolás az emésztőrendszer betegségeiben Pszichiátriai betegségek csecsemő és gyermekkorban. Szakápolás pszichiátriai betegségek esetén A vizeletkiválasztó rendszer betegségei. Szakápolás a vizeletkiválasztó rendszer betegségeiben szabad sáv a vizeletkiválasztó rendszer betegségei. Szakápolás a vizeletkiválasztó rendszer betegségeiben Endocrin betegségek. Szakápolás az endocrin rendszer betegségeiben szabad sáv endocrin betegségek. Szakápolás az endocrin rendszer betegségeiben

16

16

18

18

14

14

16

16

16

16 16

16

Daganatos betegségek. A daganatos betegségek szakápolástana A vérképző és immunrendszer betegségei. Szakápolás a vérképző és immunrendszer betegségeiben A mozgásrendszer betegségei. Szakápolás mozgásszervi betegségek esetén Kisklinikumi ismeretek és szakápolás bőrgyógyászati betegségek esetén Kisklinikumi ismeretek és szakápolás orr-, fül-, gégészeti betegségek esetén Kisklinikumi ismeretek és szakápolás szemészeti betegségek esetén Fertőző betegségek. Szakápolás fertőző betegség esetén szabad sáv fertőző betegségek. Szakápolás fertőző betegség esetén

20

20

2

2

18

18

20

20 16

16 8

8

6

6

6

6

12

12

4

4

Gyermeksebészet, klinikumi ismeretek és szakápolástan Sebészeti alapismeretek

8

8

Sebészeti ellátást igénylő kórképek. Sebészeti szakápolástan

24

24

Traumatológia. Szakápolás traumatológiai betegségekben szabad sáv traumatológia. Szakápolás traumatológiai betegségekben

28

28

4

4

Sürgősségi ellátás csecsemő és gyermekkorban és szakápolástan Sürgősségi ellátás alapjai A beteg állapotfelmérése. Sürgősségi szakápolástan Mérgezések. Szakápolástan mérgezések esetén

6 18 24

6 18 24

A szakápolástan gyakorlata csecsemő és gyermekkorban A kora- újszülött ellátás gyakorlata szabad sáv a kora- újszülött ellátás gyakorlata A csecsemő és gyermek belgyógyászati szakápolástan gyakorlata Sebészeti és traumatológiai szakápolástan gyakorlata

11122-12

64 8

64 8

184

8

192

128

128

szabad sáv sebészeti és traumatológiai szakápolástan gyakorlata

8

8

A sürgősségi szakápolástan gyakorlata szabad sáv a sürgősségi szakápolástan gyakorlata

64 8

64 8

Kompetenciabővítő ismeretek a csecsemő és gyermekápolásban Invazív beavatkozások Perifériás és centrális kapu, intravénás gyógyszerelés és folyadékterápia Eszközös légútbiztosítás Inkontinenciai és sztómaellátás Transzfúziológia

18

18

10 10 10

10 10 10

Fájdalomterápia A fájdalom A fájdalom típusai A fájdalom és a kultúra A gyermek és a fájdalom A fájdalomcsillapítás

3 2 2 3 6

3 2 2 3 6

12 10 10

12 10 10

5 7 6 4 5 5

5 7 6 4 5 5

Táplálásterápia Klinikai táplálás Enterális táplálás Parenterális táplálás

Sebkezelés Sebellátás szabad sáv sebellátás Krónikus sebek, nyomási fekély szabad sáv krónikus sebek, nyomási fekély Kötözéstan szabad sáv kötözéstan

Az invazív beavatkozások gyakorlata Perifériás és centrális kapu, intravénás gyógyszerelés és folyadékterápia gyakorlata szabad sáv perifériás és centrális kapu, intravénás gyógyszerelés és folyadékterápia gyakorlata Az eszközös légútbiztosítás gyakorlata szabad sáv az eszközös légútbiztosítás gyakorlata Az inkontinenciai és sztóma ellátás gyakorlata szabad sáv az inkontinenciai és sztóma ellátás gyakorlata A transzfúziológia gyakorlata szabad sáv a transzfúziológia gyakorlata

14

14

2

2

12 4 12 4 10 6

12 4 12 4 10 6

A klinikai táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban szabad sáv a klinikai táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban Az enterális táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban szabad sáv az enterális táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban

6

6

2

2

5

5

3

3

A parenterális táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban

5

5

A táplálásterápia gyakorlata

szabad sáv a parenterális táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban

Szakmai óraszám 304 Tanulói óraszám gyakorlattal Tanulói óraszám gyakorlat nélkül Tanulói heti óraszám Éves óraszám Elméleti óraszám Gyakorlati óraszám

0 560 304 19

256

176

1120 560 560

80 560 256 16

3

3

304

1120

Esti képzések

Gyakorló ápoló Gyakorló ápoló (1 éves)

7

7


9

9

7

7

32


9 9 9

9 9 9 9 9 9 9 7

9 9 9 9 7 9 9

9 18 7

9 7

Alapápolás

11221-12

Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány Ápoláslélektan Csecsemő és kisgyermekgondozás Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások

9

9 9 9 7 18 18

9 9 7 18 9 9

9 9

szabad sáv ápolási beavatkozások Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása (bölcsőde, csecsemőotthon)

18 18

18

szabad sáv egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban (szoc.otthon, idősek otthona) szabad sáv gondozási feladatok felnőttkorban Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban (rendelőintézet, szakrendelő) szabad sáv ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

36

36

7

7

20

20

9

9

36

36

7

7

Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan Általános kórtan Mikrobiológia-járványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtás - első ellátás Klinikumi gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat szabad sáv belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat szabad sáv sebészeti gyakorlat Csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat szabad sáv csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat

9

9 9

7

7

32 9 7 9 21 14 7 14 14 18

7 9 14 7

7 7 7 14 14

18 44 13 44 13 18 10


11151-12

13. évfolyam elméleti óraszám 9

Foglalkoztatás II.

11222-12


demonsgyakorlat

9

Foglalkoztatás II.

11499-12

11110-12

8-14. hét


11498-12

1-7. hét

8-14. hét

1-7. hét


I. félév gyakorlat 10-18. hét

1-9. hét

I. félév elmélet (18 hét) 10-18. hét

1-9. hét 11500-12


1/13 32 hét demonsgyakorlat

52 723 01 esti képzés

44 13 44 13 18 10 24 24 24 24

24 24 24 24


7 7 7

7 7 7

9 7 9 9 7

7 7 14 7 7 9 7 9 9 7


9

9 7 7 9 9

7 7 9 9

Klinikai gyakorlat Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-nőgyógyászati osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészetnőgyógyászati osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon

40

40

17

17

40

40

8

8

24

24

20

20

23

23

20

20

8

8


20


8


24

24


48

48

14

14

33

33

5

5

szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon

11152-12

20

8


7 7 7

7 7 7

7 7 14 7 14

7


14 9 24

Összes szakmai óraszám gyakorló ápoló

108

108

63

45

315

91

105

42

14


639

689


324

252


18 Éves óraszám

18 1328

Elméleti óraszám (I. év)

576

Gyakorlati óraszám (I. év)

752

341

14 9 24

96

1328

Ápoló 54 723 01 0010 54 01 esti képzés

3710-10 1.0/3710-10

3.0/3717-10

4.0/3717-10

6.0/3717-10

7.0/3717-10

Sebészeti klinikumi ismeretek és szakápolás Sebészet-traumatológia klinikum Sebészet-traumatológia szakápolás Egyéni felkészülés Szülészeti-nőgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás Szülészet-nőgyógyászat klinikum Szülészet-nőgyógyászat szakápolás Egyéni felkészülés

III. évfolyam összes óraszám

Klinikai gyakorlat (16,25 hét)

14 40

14 7 40

40

14 7 40

60

14 7 60

7

14 7

14 7

Kisklinikumi ismeretek és szakápolás

Egyéni felkészülés Gyermekgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás Gyermekgyógyászat Gyermekgyógyászati szakápolás Neurológiai és pszichiátriai klinikumi ismeretek és szakápolás Neurológia Neurológiai szakápolás Pszichiátria Pszichiátriai szakápolás Egyéni felkészülés

14

14 7

7 60

14

60

14 7

7

7 7 7 7 32

7 7 7 7 32

Onkológiai és hospice ellátás Hospice ellátás Onkológia Onkológiai szakápolás

8.0/3717-10

14

Belgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás

Kisklinikumi ismeretek Kisklinikumi szakápolás

5.0/3717-10

14

Szakápolás

Belgyógyászat klinikum Belgyógyászat szakápolás Egyéni felkészülés 2.0/3717-10

Egyéni felkészülés

Interakció az egészségügyi ellátásban Kommunikáció Idegen nyelv

3717-10 1.0/3717-10

I. félév gyakorlat (14 hét)


III. évfolyam 31,25 hét

Otthonápolás, szociális ellátás, geriátria Geriátria Otthonápolás

14 7 7 14 14

14 7 7 14 14

9.0/3717-10

Sürgősségi klinikumi ismeretek és szakápolás Sürgősségi klinikumi ismeretek Sürgősségi szakápolás Egyéni felkészülés Belgyógyászati osztály Traumatológiai osztály Szülészeti osztály Nőgyógyászati osztály Fül-orr-gégészeti osztály Szemészeti osztály Urológiai osztály Gyermekosztály Neurológiai osztály Pszichiátriai osztály Sürgősségi osztály

Összes szakmai óraszám ápoló Elméleti óraszám Gyakorlati óraszám

14

24 24 24 48 24 24 24 24 48 48 48

14 7 70 24 24 24 48 24 24 24 24 48 48 48

360

886

7 70

161

63

302 526 360

Gyakorló ápoló (2 éves)

11500-12

9

Foglalkoztatás II.

8 16

16



demonsgyakorlat

14. évfolyam elméleti óraszám 32


9 9 9

9 9 9 9 9 9 9 9

9 9 9 9 9 9 9

9 18 9

9 9

Alapápolás

11221-12

Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány Ápoláslélektan Csecsemő és kisgyermekgondozás Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások

9

9 9 9 9 18 18

9 9 9 18 9 9

9 9

szabad sáv ápolástani beavatkozások Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása (bölcsőde, csecsemőotthon)

18 18

18

36

szabad sáv egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban (szoc.otthon, idősek otthona) szabad sáv gondozási feladatok felnőttkorban Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban (rendelőintézet, szakrendelő) szabad sáv ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

36

7

7

20

20

9

9

36

36

7

7

Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan Általános kórtan Mikrobiológia-járványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtás - első ellátás Klinikumi gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat szabad sáv belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat szabad sáv sebészeti gyakorlat Csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat szabad sáv csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat Összefüggő gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat Traumatológia Csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat

11151-12

8


11222-12

1-8. hét

9

Foglalkoztatás II.

11499-12

11110-12

9-16. hét

1-8. hét


11498-12

I. félév elmélet (16 hét) heti 2 nap elmélet



demonsgyakorlat 10-18. hét

1-9. hét

10-18. hét

1-9. hét


2/14 32 hét

II. félév elmélet (18 hét) heti 1 nap elmélet

I. félév gyakorlat 10-18. hét

1-9. hét

10-18. hét

1-9. hét

I. félév elmélet (18 hét) heti 2 nap elmélet

demonsgyakorlat

1/13 36 hét

9-16. hét

52 723 01 Esti képzés

9

9 9

9

9

36 9 9 9 27 18 9 18 18 18

9 9 18 9

9 9 9 18 18

18 44 13 44 13 18 10

44 13 44 13 18 10 24 24 24 24

24 24 24 24


8 8 8

8 8 8

8 8 8 8 8

8 8 16 8 8 8 8 8 8 8


8 8

8 8 8 8 8

8 8 8

Klinikai gyakorlat Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-nőgyógyászati osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészetnőgyógyászati osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon

40

40

17

17

40

40

8

8

24

24

20

20

23

23

20

20

8


20

8

8


24

24


48

48

14

14

33

33

5

5


szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon szabad sáv diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon

11152-12

8 20


8 8 8

8 8 8

8 8 16 8 16

8


Szakmai óraszám

99

99

36

18

115

45

54

27

18

142

96

749

88

96

16

24


367

382

623


252

144

224


14

8

Éves óraszám

14

749

623

Elméleti óraszám

620

Gyakorlati óraszám

752

200

14 9 24

14 9 24

199

623

1 éves

55 723 01 Esti képzés

8

8 8

8 8

16

8

8

8

8

8

8 8

8 8


II. félév gyakorlat 9-16. hét

8

1-8. hét

demonsgyakorlat



9-16. hét

8 8

9-16. hét

9-16. hét

16 8

1-8. hét

1-8. hét 11113-12

demonsgyakorlat

I. félév elmélet (16 hét) het

1/15 32 hét

1-8. hét

Ápoló

Szakápolási feladatok Klinikai - szakápolási ismeretek Belgyógyászat és szakápolástana Onkológia és szaképolástana Neurológia és szakápolástana Pszichiátria és szakápolástana Geriátria és szakápolástana Sebészet-traumatológia-ortopédia és szakápolástana Kisklinikumi szakismeretek és szakápolástana Szülészet-nőgyógyászat és szakápolástana Gyermekgyógyászat és szakápolástana Sürgősségi ellátás és szakápolástana Intenzív terápia és szakápolástana Infekciókontroll ápolási feladatai Közösségi ellátás és szakápolástana Hospice ellátás

16 8 8

8 8 8

8

8 8 8

8 8

40 16 16 16 24 40 16 16 16 24 16 8 16 16

Klinikai szakápolás gyakorlata Szakápolási feladatok belgyógyászati profilú osztályon Szakápolási feladatok sebészeti profilú osztályon Szakápolási feladatok szülészet-nőgyógyászati osztályon Szakápolási feladatok intenzív osztályon Szakápolási feladatok neurológiai osztályon Szakápolási feladatok pszichiátriai osztályon Szakápolási feladatok sürgősségi osztályon Szakápolási feladatok kisklinikumi osztályon Közösségi/otthonápolás

11114-12

18 18 18 18 18 18 18 37 18

18 18 18 18 18 18 18 37 18

Kompetenciabővítő ismeretek az ápolásban Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata Invazív beavatkozások technikái, közreműködés invazív beavatkozásoknál Klinikai táplálás Transzfúziós kezeléssel kapcsolatos feladatok Tartós fájdalomcsillapítás ápolói teendői Szabad légútbiztosítás, lélegeztetés Inkontinencia, sztóma ellátás Sebkezelés

16

8

24 8

8 8 8 24 24 24

8 8 8

16 16 8

8 16

Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények között Speciális ápolói feladatok gyakorlata sebészeti osztályon Speciális ápolói feladatok gyakorlata intenzív osztályon Speciális ápolói feladatok gyakorlata sürgősségi osztályon

Összes szakmai óraszám ápoló Tanulói óraszám gyakorlattal Tanulói óraszám gyakorlat nélkül Tanulói heti óraszám Éves óraszám Elméleti óraszám Gyakorlati óraszám

80

64

24 309 200 12,5

32

109

280 336

72

64

32 307 200 12,5

32

9 13 13

9 13 13

107

616

11500-12


II. félév gyakorlat 7 ó/nap, 1 nap


I. félév gyakorlat 7ó/nap, 1 nap


9

9

Foglalkoztatás II.


8

8

Foglalkoztatás I.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10569-12




2/10 32 hét II. félév gyakorlat

1/9 36 hét demonsgyakorlat




Esti képzés

demonsgyakorlat

Szociális gondozó és ápoló 34 762 01

16

16

32

Gondozási-ápolási alapfeladatok Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Tanulástechnikai gyakorlat A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés és a segítő kommunikáció A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Szociálpolitikai alapismeretek A szociálpolitika intézményrendszere Jogi és családjogi alapismeretek A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások Közigazgatási ismeretek A szociális segítés etikája Monitorozó gyakorlat A szociális ellátás intézményei Az egészségügyi ellátás intézményei Egy intézmény részletes megismerése Pszichológiai alapismeretek Pszichológiai alapismeretek Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok Az életút pszichológiája A személyiség pszichológiája Egészségügyi alapismeretek Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei

18

18

36 9 9 0 9

9 9 9 27 9

16 16 16 9

16 16 16

9 22 22 22

20 20

18 18 18

22 22 22 18 18 18

18

18

18

9

Kórok és kórokok szabad sáv kórok és kórokok A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai

27

9

9

18 18

18 18

18

18

18

9 18 9

36

18 9 36 18 18

Gyógyszerelés

10570-12

8 16 16 8

27 9

szabad sáv az emberi test felépítése, szerveződési szintjei

szabad sáv gyógyszerelés A társadalmi helyzet és az egészség Közegészségügyi és járványtani ismeretek Egészségmegőrzés Ápolási, gondozási alapismeretek Általános ápolási ismeretek szabad sáv általános ápolási ismeretek Szabad sáv ápolási gyakorlat Gondozási alapismeretek Az ápolás, gondozás dokumentációja Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Az ápolási folyamat megfigyelése A gondozási folyamat megfigyelése Elsősegélynyújtási gyakorlat Összefüggő gyakorlat Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Az ápolási folyamat megfigyelése A gondozási folyamat megfigyelése

8 16 16 8

8 8 9 9 18 9 18 18 22 22

8 8

22 22 36

36

20 20

A szükségletek felmérése Társadalomismeret A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység okai A mai magyar társadalom

8

A szükségletfelmérés módszerei

8

8

Klinikai ismeretek A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei Ideg- és elmegyógyászati alapok, a bőr és az érzékszervek betegségei Endocrin, daganatos és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek Urológiai, nemi és a reumatológiai betegségek

8

16

Dietetikai ismeretek Geriátriai ismeretek

9

8 8

16 16

16

16

16

8

8

8

8

9

Ápolási gyakorlat Összefüggő gyakorlat Alapápolás belgyógyászati betegek körében

20

Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében

20

Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérése Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében

9 9

9 9

Gerontológia és az idősek rehabilitációja

9

9

Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében

9

9

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

10571-12

A gondozási szükségletek felmérése idősek körében szabad sáv a gondozási szükségletek felmérése idősek körében A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében szabad sáv A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében A gondozási folyamat tervezése

6

6

2

2

6

6

2

2

6

6

szabad sáv a gondozási folyamat tervezése

2

2

Sajátos gondozási feladatok Szociális munka elmélete Általános szociális munka

16

16

Szociális munka egyénekkel és családokkal Szociális munka csoportokkal

16 16

16 16

Közösségi szociális munka

8

8

8

8

szabad sáv közösségi szociális munka Szociális munka gyakorlata

Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata Közösségi szociális munka gyakorlata

8

8

4

4

4

4

Szociális gondozás Idős és fogyatékkal élő emberek ellátása

16

16

Aktivitás és foglalkoztatás

16

16

Háztartási ismeretek Munka-, baleset- és tűzvédelem

16

A gyógyászati segédeszközök beszerzése Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

8

16 8

8 16

8 16

Szociális gondozás gyakorlata Idős emberek gondozása Fogyatékkal élők gondozása

16 12

16 12

Foglalkozási gyakorlat

4

4

Háztartási gyakorlat Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozásának gyakorlata Összefüggő gyakorlat Idős emberek gondozása

4

20


20

4

4 4

4

4

Mentálhigiéné Elméleti ismeretek A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai

8 16

8 16

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton Esetmegbeszélés Szupervízió

10572-12

13 8

13 8

A szociális adminisztráció A szociális adminisztráció Az ápolás adminisztrációja A gondozás adminisztrációja Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában

Szakmai óraszám 198 Tanulói heti óraszám Éves óraszám összefüggő gyakorlattal Elméleti óraszám éves bontásban Gyakorlati óraszám összefüggő gyak. nélkül éves bontásban Elméleti óraszám (I-II. év)

8

8

8

8 8

8

54

0

198

11

18

161

160

11

629

192

84

192

12

789

513

396

384

233

129 780

Gyakorlati óraszám összefüggyő gyakorlattal(I-II. év)

522

Összes óraszám

1302

45 12

513

97

Recommend Documents