I. II.
Tartalomjegyzék
ÁLTALÁNOS RÉSZ ................................................................................................... 6 1.
A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapja, .................. 6 1.1.
A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja ......................................... 6
1.2.
A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja .................................... 6
2.
A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága megtekintése................................................................................................................. 7 2.1.
A szervezeti és működési szabályzat véleményezése, elfogadása...................... 7
2.2.
A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága .......................................... 7
2.3.
A szervezeti és működési szabályzat megtekintése ............................................ 7
2.4.
A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása ............................................. 7
3.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ............................... 8 3.1.
A szervezeti és működési szabályzat személyi hatálya ...................................... 8
3.2.
A szervezeti és működési szabályzat időbeli hatálya ......................................... 8
4.
Az intézmény adatai, alapító okiratának adatai............................................................ 8 4.1.
Általános adatok: ................................................................................................ 8
4.2.
Az alapító okirat adatai: ...................................................................................... 8
5.
Az intézmény bélyegzői ............................................................................................... 9 5.1.
Hosszú bélyegző: ................................................................................................ 9
5.2.
Körbélyegzők:..................................................................................................... 9
6.
A gimnáziumunk jelképei .......................................................................................... 10
7.
Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ................................................................. 11 7.1.
Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre .......................................... 11
7.2.
Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása............................................. 11
III.
SZERVEZETI RÉSZ ................................................................................................. 12
8.
A vezetés szerkezete .................................................................................................. 12
9.
Az intézményvezető hatásköre, feladatköre, értékelése, munkaidejének beosztása .. 13 9.1.
Az intézményvezető hatásköre: ........................................................................ 13
9.2.
A tanulmányokkal összefüggő kérdésekben az intézményvezető: ................... 13
9.3.
Az intézmény vezetője felelős: ......................................................................... 14
9.4.
Az intézményvezető értékelése......................................................................... 14 1
9.5. 10.
Az intézményvezető munkaideje ...................................................................... 14 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rendje.............. 15
10.1.
Az intézményvezető távollétében ..................................................................... 15
10.2.
Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor ........ 15
10.3.
Az igazgató döntési vagy egyéb jogainak átruházása....................................... 15
11.
A helyettesek – a helyettesek közötti munkamegosztás, a beszámoltatás rendje. ..... 15
11.1.
A helyettesek .................................................................................................... 15
11.2.
A helyettesek közötti munkamegosztás ............................................................ 16
11.3.
A helyettesek beszámoltatásának rendje .......................................................... 16
12.
Az intézmény nevelőtestülete .................................................................................... 16
12.1.
A nevelőtestület: ............................................................................................... 16
12.2.
A nevelőtestület dönt a: .................................................................................... 16
12.3.
Nevelőtestület vélemény nyilvánítása .............................................................. 17
12.4.
Az óraadó szavazati joga .................................................................................. 17
12.5.
Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét:........................................................ 17
13.
A nevelőtestület értekezletei ...................................................................................... 17
13.1.
Nevelőtestületi értekezlet összehívása.............................................................. 17
13.2.
A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: ............ 17
13.3.
Tanévnyitó, tanévzáró, osztályozó értekezlet ................................................... 18
13.4.
Rendkívüli értekezlet ........................................................................................ 18
13.5.
Jegyzőkönyv az értekezletről ............................................................................ 18
13.6.
Osztályértekezlet............................................................................................... 18
13.7.
A nevelőtestület döntéshozatalai, határozatai ................................................... 18
13.8.
Munkavállalói értekezlet .................................................................................. 18
14.
A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek feladata hatásköre, együttműködése, kapcsolattartásának és beszámoltatásának rendje ...................................................... 19
14.1.
A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek feladata, hatásköre ................ 19
14.2.
A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek együttműködése:................... 20
14.3.
A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek beszámoltatási rendje: .......... 21
15.
A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ............. 21
15.1.
Vezetőségi értekezlet: ....................................................................................... 21
15.2.
Nevelőtestületi értekezlet: ................................................................................ 21 2
15.3.
Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás rendje .............................. 21
15.4.
Intézményi tanáccsal (közalkalmazotti tanáccsal), szakszervezetekkel való kapcsolattartás rendje........................................................................................ 21
15.5.
Az iskolai sportegyesülettel és sportkörrel való kapcsolattartás rendje ........... 21
16.
A vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai ....... 22
16.1.
A vezetők közötti feladatmegosztás ................................................................. 22
16.2.
A kiadmányozás és a képviselet szabályai ....................................................... 23
17.
A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ................................................ 25
17.1.
A kapcsolattartás formája ................................................................................. 25
17.2.
Intézményi tanács kapcsolattartása ................................................................... 25
17.3.
Munkaközösségek és a nevelőtestület kapcsolattartása.................................... 25
17.4.
A szakszervezet és a nevelőtestület kapcsolattartása........................................ 25
17.5.
A pedagógusok és a tanulók közösségeinek kapcsolattartása .......................... 25
17.6.
A sportegyesület, sportkör és a tanulók közösségeinek kapcsolattartása ......... 25
18.
A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje ...... 25
18.1.
A szülőkkel való kapcsolattartás formája ......................................................... 25
18.2.
A szülők képviselete a nevelőtestületi értekezleten.......................................... 25
18.3.
A szülők képviselete az intézmény egészét érintő ügyekben ........................... 26
18.4.
Iskolaszék létrehozása ...................................................................................... 26
18.5.
A szülői munkaközösség véleményezési joga .................................................. 26
18.6.
A szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás egyéb formái: ..................... 26
19.
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ................................ 26
19.1.
Szakmai munkaközösségnek átadott jogkörök: ................................................ 26
19.2.
A Fegyelmi Bizottságnak átadott jogkörök: ..................................................... 27
IV.
Működési rész ............................................................................................................ 27
20.
A működés rendje, ezen belül a tanulók, az alkalmazottak és a vezetők a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje. .................... 27
20.1.
Éves munkaterv ................................................................................................ 27
20.2.
A tanulók fogadásának rendje (nyitva tartás) ................................................... 27
20.3.
A tanulók benntartózkodásának rendje ............................................................. 28
20.4.
Az alkalmazottak benntartózkodási rendje ....................................................... 28 3
20.5.
A vezetők intézményben való benntartózkodási rendje ................................... 28
20.6.
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje.............................................................................. 29
21.
A pedagógiai munka belső ellenőrzése ...................................................................... 29
22.
A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve ............................................................... 31
23.
A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása .................................................... 32
24.
A pedagógusok munkaidejének kitöltése ................................................................... 33
24.1.
A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak ...................................... 33
24.2.
A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők........... 34
24.3.
Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása................................................................................................... 35
25.
Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ................................................ 35
25.1.
A pedagógusok napi munkarendje.................................................................... 35
25.2.
Rendkívüli távolmaradás .................................................................................. 36
25.3.
A tanítási óra elhagyása, a tanmenettől eltérő tanítási óra megtartására. A tanítási órák elcserélése. ................................................................................... 36
25.4.
Szakszerű helyettesítés ..................................................................................... 36
25.5.
Kötelező óraszámon felüli munkavégzés ......................................................... 36
25.6.
A pedagógusok szabadságolása ........................................................................ 36
25.7.
A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ...................................... 36
26.
Rendkívüli események esetén szükséges teendők...................................................... 37
26.1. 27.
Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: ................................. 38
A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend .................................................................................................................. 39
27.1.
Tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztató ........................................................ 39
27.2.
Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatás............................................................ 39
27.3.
Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztató ........................................... 39
27.4.
A tanulóbalesetek bejelentése ........................................................................... 39
27.5.
Tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztató pedagógusok és egyéb munkavállalók részére ...................................................................................... 40
28.
Intézményi védő óvó előírások .................................................................................. 40
28.1. 29.
A dohányzással kapcsolatos előírások .............................................................. 40
Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ..................................................................................................................... 41 4
29.1.
A hagyományápolás külsőségei ........................................................................ 41
29.2.
Iskolai kitüntetés: Kanizsai-díj ......................................................................... 42
30.
Az egyéb foglalkozások céljai, szervezeti formái, időkeretei .................................... 43
30.1.
Tehetséggondozás ............................................................................................. 43
30.2.
Diákkörök ......................................................................................................... 43
30.3.
Versenyek ......................................................................................................... 43
30.4.
Felzárkóztatás ................................................................................................... 43
30.5.
Énekkar ............................................................................................................. 43
30.6.
Képzőművészet ................................................................................................. 44
30.7.
Mozi .................................................................................................................. 44
30.8.
Hangverseny ..................................................................................................... 44
30.9.
Külföldi kapcsolatok ......................................................................................... 44
30.10.
Tanulmányi kirándulás ..................................................................................... 44
31.
Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. ... 45
32.
Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje .......................................................................................................................... 45
5
II. 1.
1.1.
ÁLTALÁNOS RÉSZ
A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapja,
A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Kanizsai Dorottya Gimnázium szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza.
1.2.
A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzatnak megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § szerinti felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek illetve ezek módosításai: Törvények: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény információszabadságról
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2012. évi CLXXXVIII. Törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Kormányrendeletek: 100/1997.(VI.13.) Korm. Rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 6
20/1997. (II.13.) Korm. Rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 26/1997.(VII.10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról 4/2013.(I.11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról
2.
A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága megtekintése
2.1.
A szervezeti és működési szabályzat véleményezése, elfogadása A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelőtestület, az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.
2.2.
A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános.
2.3.
A szervezeti és működési szabályzat megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskola könyvtárában, nyitvatartási időben, továbbá az intézmény honlapján.
2.4.
A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013…-i határozatával fogadta el.
7
3.
3.1.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat személyi hatálya
A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek (pl.: felnőttoktatásban résztvevők, karbantartók....), valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. 3.2.
A szervezeti és működési szabályzat időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.
4. 4.1.
Az intézmény adatai, alapító okiratának adatai
Általános adatok: Az intézmény neve: Kanizsai Dorottya Gimnázium Címe: 9700 Szombathely Aréna u.10. Oktatási azonosítója: 036729
4.2.
Az alapító okirat adatai: Alapító okirat kelte, száma, az alapítás időpontja
8
5. 5.1.
Az intézmény bélyegzői
Hosszú bélyegző: Kanizsai Dorottya Gimnázium Kanizsai Dorottya Gimnázium Bilingual Secondary Grammar School 9700 Szombathely, Aréna u. 10. Telefon:06/94/501-341
5.2.
Körbélyegzők: 1. számú Kanizsai Dorottya Gimnázium Kanizsai Dorottya Gimnázium Bilingual Secondary Grammar School Szombathely (középen: a Magyar Köztársaság hivatalos címerével) 2. számú Kanizsai Dorottya Gimnázium Kanizsai Dorottya Gimnázium Bilingual Secondary Grammar School mellett működő Érettségi Vizsgabizottság Szombathely (középen: a Magyar Köztársaság hivatalos címerével)
5.2.1.
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztású dolgozók jogosultak: • • •
intézményvezető intézményvezető-helyettesek iskolatitkár, az érettségi vizsgabizottság jegyzője, továbbá osztályfőnökök az adminisztrációs feladataik végrehajtásához.
9
az
6.
A gimnáziumunk jelképei
10
7. 7.1.
Az intézmény gazdálkodásának jellemzői
Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata kötött …… számú határozatával az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta az intézmény számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.
7.2.
Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (későbbiekben KLIK) látja el. A gimnázium alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a KLIK belső szabályzatai szerint.
11
III.
SZERVEZETI RÉSZ
A szervezeti rész tartalmazza az intézmény szervezeti felépítését, a szervezet tagolódását, a szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát, kapcsolatát, a vezető és helyettesei közötti munkamegosztást, az irányítást, az irányító szervezet működését.
8.
A vezetés szerkezete
IGAZGATÓ
Oktatási igazgatóhelyettes
Nevelési igazgatóhelyettes
pedagógusok
Szervezési igazgatóhelyettes 2013. szept. 1-től Iskolatitkár
Meghatározott munkaközösségek vezetői
Diákmozgalmat segítő pedagógus
Meghatározott munkaközösségek vezetői
Könyvtáros Rendszergazda
2 fő
2013. szept. 1-től
pedagógiai asszisztens 6fő 2013.szep. 1-től
A diáksportkör tanár vezetője
Meghatározott munkaközösségek vezetői
Pszichológus
iskolaorvos
2013.szept.1-től osztályfőnökök
Ifjúságvédelmi felelős
pedagógusok
pedagógusok
12
9.
9.1.
Az intézményvezető hatásköre, feladatköre, értékelése, munkaidejének beosztása Az intézményvezető hatásköre: • • •
• • • •
9.2.
felel az intézmény törvényes és szakszerű működéséért, gazdálkodásért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt, fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.
A tanulmányokkal összefüggő kérdésekben az intézményvezető: • • •
•
•
• • •
dönt a gyermekek, tanulók felvétele, átvétele, tanulói jogviszony megszüntetése ügyében, dönt a sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét, dönt az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével a tanuló kérelmére felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi, a tanuló kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. engedélyezheti a szülő kérésére, hogy a tanuló az iskola egy évfolyamát megismételje, de legfeljebb egy alkalommal, engedélyezi, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt teljesíthesse,
13
•
9.3.
dönt a külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről
Az intézmény vezetője felelős: • • • • • • • • • •
a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért és ellenőrzéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, diákönkormányzattal, szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, a tanulóbaleset megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.
9.4.
Az intézményvezető értékelése Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.
9.5.
Az intézményvezető munkaideje A nevelési-oktatási intézmény vezetője a munkaideje felhasználását és beosztását a tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.
14
10. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rendje 10.1. Az intézményvezető távollétében Távollétében (ebben a sorrendben) az oktatási, a nevelési igazgatóhelyettes helyettesíti az intézményvezetőt. 10.2. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 10.3. Az igazgató döntési vagy egyéb jogainak átruházása Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását.
11. A helyettesek – a helyettesek közötti munkamegosztás, a beszámoltatás rendje. 11.1. A helyettesek 11.1.1.
Az igazgató közvetlen munkatársai: •
11.1.2.
az igazgatóhelyettesek
Az igazgatóhelyettesek megbízásának feltétele Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az igazgatóhelyettesek megbízása és megbízásának visszavonása előtt.
11.1.3.
Az igazgatóhelyettesek megbízása, és megbízásának ideje Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól.
11.1.4.
időre
alkalmazott
Az igazgató helyettesek munkavégzése Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.
15
leírásuk,
valamint
az
11.1.5.
Az igazgatóhelyettesek feledatai, és hatáskörük Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért.
11.2. A helyettesek közötti munkamegosztás Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során - az intézmény igazgatójával egyeztetve - bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik 11.3. A helyettesek beszámoltatásának rendje Az igazgatóhelyettesek az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
12. Az intézmény nevelőtestülete 12.1. A nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 12.2. A nevelőtestület dönt a: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, 16
i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben l) az iskolaszékbe illetve az intézményi tanácsba delegál tagokat m) meghatározza a tankönyvtámogatás módját. 12.3. Nevelőtestület vélemény nyilvánítása A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 12.4. Az óraadó szavazati joga Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – a (12.2) bekezdés h)-i) pontjába tartozó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal. 12.5. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: • • • • •
az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt, külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
13. A nevelőtestület értekezletei 13.1. Nevelőtestületi értekezlet összehívása Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, a nevelőtestület egyharmadának, az iskolaszék, az intézményi tanács, az iskolai szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére. 13.2. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: • • • • •
tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).
17
13.3. Tanévnyitó, tanévzáró, osztályozó értekezlet Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. 13.4. Rendkívüli értekezlet Az igazgatónak rendkívüli értekezletet kell összehívnia, ha ezt valamilyen fontos ok szükségessé teszi (alapdokumentumok elfogadása, fegyelmi vagy igen sürgős feladat megbeszélése, oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából), továbbá ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada kéri. 13.5. Jegyzőkönyv az értekezletről A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a napirendet és a viták lényegének tömör összefoglalását a jegyzőkönyvhöz csatolni kell a beszámolókat, az igazgatói elemzést, a nevelőtestület határozatait. A jegyzőkönyvvezetőt a nevelőtestületi ülésen a nevelőtestület választja meg, aki egy héten belül két példányban elkészíti a jegyzőkönyvet, amit az igazgatóval és két hitelesítő nevelőtestületi taggal együtt aláír. 13.6. Osztályértekezlet A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 13.7. A nevelőtestület döntéshozatalai, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 13.8. Munkavállalói értekezlet Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.
18
14. A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek feladata hatásköre, együttműködése, kapcsolattartásának és beszámoltatásának rendje 14.1. A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek feladata, hatásköre 14.1.1.
A szakmai munkaközösség munkája: A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, a próbaérettségi lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.
14.1.2.
A szakmai munkaközösségek feladatai: A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: • •
•
•
• • • • • •
Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; az emelt szintű képzési irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.
19
•
•
14.1.3.
Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.
A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: •
Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.
•
Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.
•
Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.
•
Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.
•
Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.
•
Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.
•
Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.
•
Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösségvezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.
14.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek együttműködése: •
•
A szakmai munkaközösségek együttműködnek egymással az iskolai nevelőoktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében. A munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. 20
14.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek beszámoltatási rendje: • •
Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. Az igazgató által kijelölt időpontban a munkaközösség-vezető - társai jelenlétében - beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.
15. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 15.1. Vezetőségi értekezlet: Az éves munkaterv szerint a vezetőség havonta vezetőségi értekezletet tart. A vezetőségi értekezleteken kerül megbeszélésre a munkaterv időarányos végrehajtása, valamint a stratégiai tervezés, továbbá aktualitások és felmerülő problémák. 15.2. Nevelőtestületi értekezlet: Az iskolában folyó tevékenység ütemezése az éves munkatervben szerepel. Az iskolavezetés havonta legalább egy alkalommal beszámol a nevelőtestületnek az iskola helyzetéről, a jövőt illető elképzelésekről, értékeli a nevelőtestület és saját munkáját. Nevelőtestületi értekezleteket tart. 15.3. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösségek az igazgató és az igazgatóhelyettesek kapcsolata folyamatos. Az igazgató és helyettesei részt vesznek a szakmai munkaközösség programjain, figyelemmel kísérik működésüket. (ld. még 14.3.) 15.4. Intézményi tanáccsal (közalkalmazotti tanáccsal), szakszervezetekkel való kapcsolattartás rendje Az intézményi tanáccsal, (közalkalmazotti tanáccsal), a szakszervezeti csoporttal a vezetőkön keresztül havi rendszerességgel kapcsolatot tart fenn az iskola vezetősége. Az igazgató lehetőséget biztosít a véleményezési jogkör gyakorlására. 15.5. Az iskolai sportegyesülettel és sportkörrel való kapcsolattartás rendje Az iskolai sportegyesülettel és sportkörrel az iskola vezetősége folyamatos kapcsolatot tart. A sportegyesület és a sportkör vezetője szeptemberben elkészíti a saját munkatervét. Ebben megtervezik az éves feladatokat, hogy mely sportágakban indulnak rendszeres edzések, valamint az intézmény költségvetésében sportcélokra fordítható támogatás felhasználását. Az intézmény vezetősége ellenőrzi a munkaterv időarányos betartását, a mindennapost testedzés lehetőségét.
21
16. A vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai 16.1. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezető - munkaköri leírásának megfelelően - felelős az intézmény működéséért. Feladatait az igazgató-helyettesekkel együtt látja el. Feladatait megosztja vezetőtársaival. 16.1.1.
A tanulmányi igazgatóhelyettes feladatai: 1.
Munkáját az intézmény igazgatójának közvetlen alárendeltségében végzi.
2.
Szervezi és lebonyolítja az iskolában megrendezésre kerülő közismereti tanulmányi versenyeket (OKTV, közlönyökben meghirdetett országos versenyek, megyei szervezésű tanulmányi versenyek)
3.
A végzős évfolyamok továbbtanulásához kötődő teendők elvégzése, szervezése (felvételi tájékoztatók biztosítása, felsőoktatásban meghirdetett nyílt napokra való szervezés és részvétel ellenőrzése, kapcsolattartás néhány felsőoktatási intézménnyel)
4.
Az iskola napi szakmai munkája feltételeinek megteremtése: szaktantermek beosztása, ellenőrzése, osztálynaplók, fakultációs naplók biztosítása, az adminisztrációhoz szükséges nyomtatványok beszerezése)
5.
Osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgák megszervezése, lebonyolítása, ezekhez vizsgabizottságok összeállítása és felkérése
6.
Az érettségi vizsgákra való jelentkezések összesítése, érettségi vizsgák megtervezése és szervezési feladatainak ellátása külön igazgatói megbízás alapján; az ebben a tevékenységben résztvevő jegyzők és iskolatitkár felügyelete és irányítása
7.
Iskolai adminisztrációs munka ellenőrzése (Törzskönyv, osztálynaplók, érettségi dokumentumok, stb)
8.
Részvétel az iskolai ellenőrzési munkában az éves munkaterv ellenőrzési terve alapján
9.
Felügyeli, segíti és ellenőrzi a matematika, fizika, informatika; kémiabiológia-földrajz munkaközösségeket
10. Tevékenységéről, ellenőrzési tapasztalatairól rendszeresen beszámol az intézmény vezetőjének. 11. Kezeli az irattár dokumentumait a helyi szabályozásnak megfelelően. 12. Munkaideje a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott időtartam
22
16.1.2.
A nevelési igazgatóhelyettes feladatai: 1.
Munkáját az intézmény igazgatójának közvetlen alárendeltségében végzi.
2.
Szervezi, elemzi az iskola nevelési programját, javaslatokat terjeszt elő a nevelési feladatok eredményesebb végzésére
3.
Szervezi és irányítja a beiskolázást és a hozzá kapcsolódó nyílt napokat.
4.
Előkészíti és szervezi az iskola ünnepségeket
5.
Felügyeli, segíti és ellenőrzi a magyar, az idegen nyelvek, és művészetek (ének, rajz) ,történelem tantárgyakhoz kapcsolódómunkaközösségeket
6.
Közvetlenül irányítja és értékeli az osztályfőnöki munkaközösséget, segíti annak munkáját; javaslatot terjeszt elő a leendő új osztályfőnökök személyére, összehangolja és ellenőrzi az osztályfőnökök munkáját
7.
Javaslatot tesz az igazgatónak – osztályfőnöki, szaktanári előterjesztések alapján – a diákok jutalmazására (kiemelkedő tanulmányi munka, eredményes sportolás, művészeti tevékenység, stb. alapján)
8.
Tanulói fegyelmi ügyekben a jogszabályoknak megfelelően eljár.
9.
Szervezi és ellenőrzi a tanári felügyeleteket az iskolában és iskolán kívüli rendezvényeken.
10. Segíti és ellenőrzi az ifjúságvédelmi felelős, valamint a diákönkormányzatot segítő tanár tevékenységét. 11. Kapcsolatot tart az iskola szülői szervezeteivel, segíti annak az iskola érdekében kifejtett tevékenységét. 12. Kapcsolatot tart a helyi sajtóval, rendszeresen tájékoztatja a sajtót az iskolában zajló rendezvényekről, az iskola tanulói által elért eredményekről 13. Felügyeli a könyvtáros munkáját, ellenőrzi a könyvtári tevékenységet. 14. Kapcsolatot tart fenn más alapfokú és középfokú intézményekkel valamint a Pedagógiai Szolgáltató Központtal. 16.2. A kiadmányozás és a képviselet szabályai A kiadmány a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. Kiadmányozási joga az intézmény az igazgatójának (az intézményt érintő minden ügyben), az általános igazgatóhelyettesnek (nevelési-oktatási, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben) van. Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá.
23
16.2.1.
A kiadmánynak tartalmaznia kell: a) b) c) d) e) f) g) h)
az intézmény nevét, címét, telefon, fax számát, e-mail címét, a kiadmány helyét, idejét, az iktatószámot az ügyintéző nevét, az ügyirat tárgyát, az érvényes döntést, határozatot és indoklást, a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást és figyelembe vett szempontokat i) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést, j) a kiadmányozó nevét (az irat aláírójának nevét), beosztását. 16.2.2.
A kiadmány akkor hiteles, ha a) a kiadmányozó eredeti (kézi) aláírással ellátta, b) a kiadmányozó nevének az iratra gépelésével, ami mellé odagépelik az „s. k.” (saját kezével) jelzést, továbbá a hitelesítéssel felhatalmazott „A kiadmány hiteles” szöveggel, saját aláírásával és hivatali pecsétjével igazolja, hogy a másolatban készült kiadmány az eredetivel mindenben megegyezik, és azt is igazolja, hogy az eredeti okiratot az arra jogosult saját aláírásával kiadmányozta, c) a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett az intézmény hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. d) A hitelesítéssel felhatalmazott személy az intézményvezető kiadmányozási jogosultsága tekintetében az általános igazgatóhelyettes és az intézményi iskolatitkár. e) Az elektronikusan előállított, a külső szervezetek részére elektronikusan továbbított ira-tok digitális hitelesítésére elektronikus aláírást és időbélyegzőt, jogszabályban kijelölt szervezet által kezelt nyilvános és titkos kulcsot kell alkalmazni. Az intézmény nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról.
24
17. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 17.1. A kapcsolattartás formája Az egyes szervezeti egységek között a kapcsolattartás folyamatos. 17.2. Intézményi tanács kapcsolattartása Az intézményi tanács és a nevelőtestület, valamint az intézményi tanács és a munkaközösségek közötti kapcsolatot az intézményi tanács tagjai biztosítják. 17.3. Munkaközösségek és a nevelőtestület kapcsolattartása A munkaközösségek és nevelőtestület közötti kapcsolatot a munkaközösség-vezetők és helyetteseik tartják. 17.4. A szakszervezet és a nevelőtestület kapcsolattartása A szakszervezet és a nevelőtestület között a tagok tartják a kapcsolatot. 17.5. A pedagógusok és a tanulók közösségeinek kapcsolattartása A pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolat a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységeken keresztül valósul meg. 17.6. A sportegyesület, sportkör és a tanulók közösségeinek kapcsolattartása A sportegyesület, sportkör és a tanulók közösségei közötti kapcsolat a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységeken keresztül valósul meg.
18. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje 18.1. A szülőkkel való kapcsolattartás formája A szülőkkel való kapcsolattartás formája a szülői munkaközösség (SzM) ülése. A szülői munkaközösség saját munkarendje szerint dolgozik. A szülői munkaközösséggel a nevelési igazgatóhelyettes folyamatosan tartja a kapcsolatot. Egy-egy osztály szülői közösségével az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. 18.2. A szülők képviselete a nevelőtestületi értekezleten Az SzM-elnök vagy megbízottja meghívás alapján részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.
25
18.3. A szülők képviselete az intézmény egészét érintő ügyekben Az SzM jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, és az intézmény egészét érintő ügyekben. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének vezetője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 18.4. Iskolaszék létrehozása Az iskolai szülői szervezet (közösség) kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. 18.5. A szülői munkaközösség véleményezési joga • •
• • • •
az iskolai éves munkaterv véleményezése véleményét adja az írásbeli érettségi vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt. a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben a szülőket anyagilag érintő ügyekben. az iskola és a család közötti kapcsolattartás rendjének megállapításában a házirend tekintetében.
18.6. A szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás egyéb formái: •
osztály szülői értekezletek és fogadó órák évente … alkalommal,
•
iskolai rendezvények,
•
ellenőrző könyvön keresztül,
•
rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök, illetve a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerülő problémák tisztázására.
19. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 19.1. Szakmai munkaközösségnek átadott jogkörök: • a helyi tanterv kidolgozása, módosítása, • a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, • továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, • jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, • a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, • a szakmai munkaközösség vezető véleményezése. A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége. 26
19.2. A Fegyelmi Bizottságnak átadott jogkörök: • •
A kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegő tanuló ellen fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása. A fegyelmi eljárás lefolytatása után a jogszabályoknak megfelelő tárgyilagos döntéshozatal.
IV.
Működési rész
20. A működés rendje, ezen belül a tanulók, az alkalmazottak és a vezetők a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje. 20.1. Éves munkaterv A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. 20.2. A tanulók fogadásának rendje (nyitva tartás) A gimnázium a tanévben tanítási napokon … órától …óráig tart nyitva. Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30–tól 15.30-ig. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
27
20.3. A tanulók benntartózkodásának rendje • •
• •
•
• •
•
Az iskolában a tanítási órákat nappali tagozaton …óra és … óra között kell megszervezni A tanórán kívüli foglalkozásokat … órától … óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni, ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Az intézmény tanítási órán kívül zárt létesítményeit, helyiségeit a tanulók szigorúan csak tanári felügyelet mellett használhatják. Tanítási órán kívül valamennyi oktatás céljára használt helyiséget zárni kell, így a: o tantermeket, o nyelvi labort, o számítógép termeket (használatát külön utasítás szabályozza), o tornatermet, o szaktermeket A tanulók az iskolai könyvtár szolgáltatásait a nyitvatartási időtartama alatt vehetik igénybe. Amennyiben ennek területén ezen kívül tanítási óra megtartására kerül sor, úgy erre az esetre a zárt létesítményekre vonatkozó előírások vonatkoznak A tanári szobákba csak tanári engedéllyel, felügyelettel, irodákba pedig csak ügyintézés céljából, a kiírt időpontokban mehetnek be a tanulók. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelmére az osztályfőnöke vagy osztályfőnök-helyettes (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
20.4. Az alkalmazottak benntartózkodási rendje A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. 20.5. A vezetők intézményben való benntartózkodási rendje Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Igazgató
7.30-16.00
7.30-15.00
7.30-15.00
7.30-16.00
7.30-14.00
Helyettes I.
7.30-15.00
7.30-16.00
7.30-14.00
7.30-15.00
7.30-13.00
Helyettes II.
7.30-14.00
7.30-15.00
7.30-16.00
7.30-15.00
7.30-13.00
28
20.6. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit, egykori diákokat, a dolgozók hozzátartozóit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt – csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az iskola épületébe belépő személy – kivéve az intézmény dolgozóit és tanulóit – köteles a portán közölni a nevét, a látogatás célját, melyet a portás feljegyez (ki, mikor jött, kit keresett, mikor távozott) és telefonon azonnal jelez a titkárságon illetve az ügyintéző felé. Az intézménybe érkezők útbaigazítást a portástól kapnak arról, hogy az ügyükben illetékes személyt hol találják meg. Csoportok érkezésekor az épületekben való közlekedésükhöz kísérőt kell biztosítani, akit előre tervezett esetben az iskola igazgatója jelöl ki. Előre nem látott esetben pedig a készenlétben levő helyettesesítő tanár, illetve az ügyeletes vezető által kijelölt munkatárs látja el ezt a feladatot.
21. A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: •
az oktatási igazgatóhelyettes,
•
a nevelési igazgatóhelyettes,
•
a szervezési igazgatóhelyettes,
•
a munkaközösség-vezetők,
•
az osztályfőnökök,
•
a pedagógusok. 29
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén - az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: •
tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),
•
tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,
•
a naplók folyamatos ellenőrzése,
•
az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,
•
az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,
•
a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.
Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. Ellenőrzést végezhetnek: •
Az igazgató és helyettesei az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk, vagy egyéb feladat alapján. Minden évben ellenőrzik a pályakezdőknél a tantervi fegyelem, az osztályozás, értékelés követelményeinek betartását. Kapcsolódnak az esetleges a pedagógiai és szaktanácsadói ellenőrzésekhez, az ellenőrzések tapasztalatairól beszámolnak a nevelőtestületnek.
•
A munkaközösség-vezető szaktárgyával összefüggő területen a munkaköri leírásnak megfelelően. Ellenőrzéséről az igazgató kérésére beszámol a nevelőtestület előtt, iskolavezetőség előtt, a munkaközösségeknek.
•
Az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos területen ellenőrzi a késések, hiányzások, osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését.
30
22. A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve Az ellenırzés területei
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
∆
☼
□
□
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
∆
☼
∆
☺∆
□
□
Tanmenetek ☺☼ ∆ Munkatervek
☺∆
Naplók (haladási és osztályozási rész)
☺∆
Ellenırzık
□
Anyakönyvek, bizonyítványok
□∆
□
∆ □
□
□
□ ☺∆
Óralátogatások
Folyamatos
Szakkörök, korrepetálás
∆ ☼☺
Folyamatos ∆ ☼☺
A munkaközösségi tervekben szereplı feladatok megvalósulása
☺∆
Mérések szervezése Beiskolázás (nyílt nap, beiratkozás)
□
☺∆
☼∆ ☼
Továbbtanulások elıkészítése
☼∆
☼
∆☼☺ ☺∆ □
Pályázatokon való részvétel
☺∆□
Folyamatos ☺ ∆ ☼
Rendezvények, ünnepek
Folyamatos ☺ ∆ ☼
Versenyek
Folyamatos ∆ ☼
Ügyeleti rend
Folyamatos ☺∆
Jelmagyarázat: ☺ igazgató ∆ igazgatóhelyettes ☼ munkaközösség-vezetık □ osztályfınökök
31
∆☺
☼∆
VII
23. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati napokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8 órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a szóbeli érettségi vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 12 órában határozzuk meg.
32
24. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: •
a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,
•
a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.
24.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a)
a tanítási órák megtartása
b)
a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,
c)
osztályfőnöki feladatok ellátása,
d)
iskolai sportköri foglalkozások,
e)
énekkar, szakkörök vezetése,
f)
differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),
g)
magántanuló felkészítésének segítése,
h)
könyvtárosi feladatok.
A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.
33
24.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák, szintfelmérések lebonyolítása, f)
kísérletek összeállítása,
g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i)
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
j)
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l)
osztályfőnöki, pótosztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári feladatok ellátása,
m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, belső továbbképzések szervezése, és az azokon való részvétel q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, iskolai rendezvényeken, r)
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
s)
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
t)
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
34
24.3. Az intézményben meghatározása
illetve
azon
kívül
végezhető
pedagógiai
feladatok1
A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: • a 24,1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike • a 24.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, l, m, p, r, u, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: • a 24.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, l, m, p, r, u, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatok kereteit az intézmény a fentiek szerint határozza meg. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.
25. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 25.1. A pedagógusok napi munkarendje A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi
munkabeosztások
összeállításánál
az
intézmény
feladatellátásának,
zavartalan
működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.
1
138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.
7. § (1) A pedagógus a kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni.
35
25.2. Rendkívüli távolmaradás A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az ügyintézőnek. 25.3. A tanítási óra elhagyása, a tanmenettől eltérő tanítási óra megtartására. A tanítási órák elcserélése. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 25.4. Szakszerű helyettesítés A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 25.5. Kötelező óraszámon felüli munkavégzés A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 25.6. A pedagógusok szabadságolása A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 122. § (2) alapján a pedagógus négy nap szabadságáról rendelkezhet, amit legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. 25.7. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és 36
időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.
26. Rendkívüli események esetén szükséges teendők A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: o a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), o a tűz, o a robbantással történ fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyeget rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény- pl. természeti csapás, üzemeltetési zavarok- és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása estén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. Ha az intézmény dolgozója bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézmény igazgatójának, vagy a legkönnyebben elérhető vezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.
37
A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. 26.1. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az igazgató vagy intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület - ezzel ellentétes utasítás hiányában - a Gayer park. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkod A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell o az intézmény fenntartóját, o tűz esetén a tűzoltóságot, o robbantással történ fenyegetés esetén a rendőrséget, o személyi sérülés esetén a mentőket, o egyéb esetekben az esemény jellegének megfelel rendvédelmi, illetve o katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. 38
Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével
27. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 27.1. Tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztató A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. 27.2. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatás Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. 27.3. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztató Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. 27.4. A tanulóbalesetek bejelentése A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. 39
27.5. Tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztató pedagógusok és egyéb munkavállalók részére A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.
28. Intézményi védő óvó előírások Az intézmény területén tartózkodó szülőknek, az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek a közösségi együttélés szabályait be kell tartaniuk, magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó nevelést, oktatást, tanórán kívüli tevékenységet nem zavarhatják. Az engedélyezett vásárokon, bemutatókon, illetve szakmai programokon a tanulókban, másokban megbotránkozást, félelmet nem kelthetnek. Ha az intézmény területén az intézmény munkatársai olyan viselkedést tapasztalnak a szülők valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek részéről, amelyek sértik az intézmény működési rendjét, vagy veszélyeztetik az intézmény tanulóinak, munkatársainak testi és lelki épségét, kötelesek ez ellen fellépni. Ha a fellépés a munkatárs testi-lelki épségét veszélyeztetné, vagy a kialakult helyzetet nem tudja önállóan megoldani, akkor haladéktalanul értesítenie kell az intézmény vezetésének valamelyik tagját (igazgató vagy helyettesei), akik a helyzet mérlegelését követően, szükség szerint hivatalos segítséget kérnek a rendőrségtől. 28.1. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is TILOS A DOHÁNYZÁS! Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása TILOS! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló2 törvény 4.§ (8) szakaszában
2
Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.
40
meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.
29. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeit, az iskolaszintű versenyeket és szórakoztató rendezvényeket a tanév munkarendje tartalmazza. Az iskola tanévenként évkönyvet ad ki. A diákönkormányzat a feltételektől függően diákújságot jelentethet meg, és iskolarádiót működtethet. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségükben a tanulók nevelését, az iskola hagyományainak kialakítását és ápolását szolgálják. Ünnepélyt kell tartani; a tanév megnyitásakor és zárásakor, október 23-án és március 15-én. Ünnepély továbbá: a szalagavató; a ballagás Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának részt kell venni. Meghívást kapnak a SzM és az Iskolaszék tagjai, illetve a fenntartó képviselője. Az iskola épületét az ünnepnapokhoz méltóan és jellegének megfelelően fel kell díszíteni. Az ünnepélyeket és a megemlékezéseket a nevelőtestületnek az éves munkatervében megbízott tagjai készítik elő. Az előkészítő munkában, a rendezésben való részvétel, továbbá a megemlékezések megtartása minden tanárnak kötelessége. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnök, illetve a megemlékezést tartó tanár az osztálynaplóba bejegyzi. 29.1. A hagyományápolás külsőségei Az intézmény jelvényének használata Az intézmény zászlójának használata Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete lányok: fehér blúz, iskola címerével hímzett sálkendő; sötét alj vagy nadrág. fiúk: sötét nadrág, vagy öltöny; fehér ing; iskola címerével hímzett nyakkendő. 41
Az iskola hagyományos sportfelszerelése KDG feliratú sportfelszerelés 29.2. Iskolai kitüntetés: Kanizsai-díj Kanizsai Dorottya-díj adományozható az intézmény azon tanárainak, akik a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban oktató-nevelő munkájuk során, életpályájukkal kifejezték elkötelezettségüket a pedagógus élethivatás mellett; hosszú időn át kiemelkedő oktatónevelő munkát végeztek, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tevékenységet folytattak; a gyermekek harmonikus személyiségformálásában huzamosan kiemelkedő munkát végeztek. A díjat – amelynek összege a minőségi bérpótlék függvénye – első alkalommal – 2001. június 22-én, majd évente a tanévzáró ünnepélyen 2-3 személy kaphatja. A díjazott az adományt igazoló okiratot (oklevelet) és plakettet kap. A plakett kerek alakú, ezüstből készült, átmérője 42,5, vastagsága 3 milliméter. A plakett kétoldalas: egyik oldalán a Kanizsai Dorottya Gimnázium domború képét és a Kanizsai Dorottya Gimnázium, Szombathely feliratot, másik oldalán a díjazott nevét, a díjazás évszámát ábrázolja. A plakett Veres Gábor ötvösművész alkotása. A díjat – a kuratórium javaslatának figyelembe vételével – az intézmény igazgatója ítéli oda és adja át. A kuratórium tagjai: az intézmény igazgatója, a SzM Egyesület elnöke, az Iskolaszék elnöke (vagy megbízottja). Javaslattevő testület: a kibővített iskolavezetés.
42
30. Az egyéb foglalkozások céljai, szervezeti formái, időkeretei Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 30.1. Tehetséggondozás A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. 30.2. Diákkörök A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével. 30.3. Versenyek A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. 30.4. Felzárkóztatás A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. 30.5. Énekkar Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák, meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti egy alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők.
43
30.6. Képzőművészet A gimnázium Galériájában különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor hivatásos és amatőr művészek, az iskola diákjainak vagy dolgozóinak alkotásaiból. Tevékenységének irányítása az igazgató által megbízott pedagógus feladata. 30.7. Mozi Mozilátogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak a középiskolás korosztály számára. Felelőse a közönségszervező, akit az igazgató bíz meg. 30.8. Hangverseny A zenei kultúra fejlesztése érdekében a tanulók számára évi három alkalommal a tanítási időben egy órás időtartamú hangverseny-látogatást szervezünk. A bérletes tanulók tanári kísérettel vesznek részt a hangversenyen. 30.9. Külföldi kapcsolatok Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. 30.10. Tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.
44
31. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: •
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
•
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
•
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
•
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.
32. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.
45
