90.hu Brüsszel, október 1

EURÓPAI UNIÓ

Sajtóközlemény

Régiók Bizottsága Az EU helyi és regionális képviselõket tömörítõ Közgyûlése

CdR/09/90.hu Brüsszel, 2009. október 1.

Októberi plenáris ülés: az RB tagjai az éghajlatváltozás, az európai közlekedés és a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége témáját fogják megvitatni A Régiók Bizottságának plenáris ülése, amelyre ez év október 5-én és 7-én, az Open Days-szel, továbbá a régiók és városok európai hetével egy idõben kerül sor, szoros párhuzamban áll az Európai Unió jelenlegi intézményi és politikai helyzetével. Elõször is azért, mert az Európai Bizottság újraválasztott elnöke, José Manuel Barroso és az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek, elfogadta az RB 344 helyi és regionális választott képviselõ tagjának meghívását, ezenkívül azért, mert az ülés fõ témáit az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelem és a koppenhágai csúcstalálkozó regionális és városi szintû elõkészítése alkotja. E problémák globális vetületének kidomborítása végett az RB vendégül látja Elizabeth Kautz-ot, az Amerikai Egyesült Államok Polgármesteri Konferenciájának alelnökét, aki beszámol a tengerentúli választott képviselõk tevékenységérõl és arról, hogy milyen lehetõségek kínálkoznak az európai választott képviselõkkel való együttmûködésükre az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az RB elnökének üzenete „Az éghajlatváltozással foglalkozó decemberi, koppenhágai csúcstalálkozón (COP15) Európának ismételten úttörõ szerepet kell játszania abban, hogy a nemzetközi közösség az éghajlatváltozás elleni küzdelem keretei között nagyra törõ és megvalósítható célokat tûzzön ki. Ám e találkozó célja az is, hogy globálisan megindítsa az átültetõ intézkedések kidolgozását, helyi és regionális szinten egyaránt. Fontos ezért, hogy a csúcstalálkozóra való felkészülés során ügyeljünk arra, hogy a tárgyalásra kerülõ szövegek már figyelembe vegyék a régiók és a települések szerepét a környezeti egyensúly és a biodiverzitás megõrzését célzó erõfeszítésekben. A Régiók Bizottságának az Open Days-szel egy idõben tartandó, soron következõ plenáris ülése meghatározó jelentõségû találkozónak ígérkezik, különös tekintettel a közelgõ koppenhágai csúcsra. Miután a Régiók Bizottsága az Európai Bizottsággal együtt elkötelezte magát a Polgármesterek Szövetsége mellett, amelyhez tavasz óta körülbelül 700 európai város csatlakozott, a szövetség célkitûzéseihez való elkötelezettségét azzal is alátámasztja, hogy október 7-én egy teljes napot a környezetvédelemnek szentel. Ebbõl az alkalomból Brüsszelbe látogat Elizabeth Kautz, az Amerikai Egyesült Államok Polgármesteri Konferenciájának alelnöke, hogy az RB tagjaival közösen felvázolja, hogyan léphetnek fel közösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ez az oka annak, hogy az RB jelen lesz Koppenhágában annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a csúcstalálkozó során kellõ figyelmet fordítanak a helyi és regionális önkormányzatok által az éghajlatváltozás hatásai ellen folytatott küzdelemben játszott szerepre, és annak hatékonyságára. A koppenhágai találkozó elõkészítésébe fektetett munkánk és energiánk ugyanis hosszú távú hatást gyakorol mind a saját életünkre, mind a jövõ generációk életére.” Luc Van den Brande, az RB Elnöke

Hasznos információk a plenáris ülésrõl Október 5., hétfõ 15.00–17.00, az Európai Parlament Paul-Henri SPAAK épületének plenáris

ülésterme (Rue Wiertz 43, 1047- Brüsszel). Október 7., szerda 9.00–13.00 és 14.30–19.30, az Európai Bizottság Charlemagne épülete (Rue de la Loi 170, 1040- Brüsszel). Andris Piebalgs energiaügyi biztos, Elizabeth Kautz, az Amerikai Egyesült Államok Polgármesteri Konferenciájának alelnöke, valamint Luc Van den Brande, a Régiók Bizottságának Elnöke október 7én 13.30-kor sajtótájékoztatót tart (az Európai Bizottság Charlemagne épülete (Rue de la Loi 170, S2 terem). A plenáris ülés napirendjének és a véleménytervezetek teljes szövegének megtekintéséhez kattintson ide!

A régiók és városok által Koppenhága felé megtett lépések A Régiók Bizottsága októberi plenáris ülésének idõpontja egybeesik az EU regionális politikájával kapcsolatos legnagyobb rendezvénnyel, az „OPEN DAYS – A Régiók és városok európai hete” elnevezésû, évente megrendezett nyílt napokkal. Az RB és az Európai Bizottság Regionális Politikai Fõigazgatósága által közösen szervezett, immáron hetedik alkalommal megrendezésre kerülõ OPEN DAYS több mint 200 munkamûhelybõl és eseménybõl áll, amelyek négy téma köré rendezõdnek: innováció, területi kohézió, a kohéziós politika jövõje, valamint a helyi és regionális önkormányzatok szerepe az éghajlatváltozás kezelésében. Ez utóbbi témával az RB október 7-i, szerdai plenáris ülése is kimerítõen foglalkozik, mégpedig két vélemény elfogadásával, amelyek olyan kulcsfontosságú területekre összpontosítanak, amelyeken a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás kezelésében. Az elsõ, Henning Jensen (DK/PES) által készített vélemény különösen arra világít rá, hogy az éghajlatváltozás kezelését célzó minden páneurópai stratégiába be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat, mégpedig nemcsak az éghajlatváltozás hatásait csökkentõ erõfeszítések, hanem az azokhoz történõ alkalmazkodás vonatkozásában is. Ez azután maga után vonja, hogy nagyobb fokú koordinációra van szükség a kormányzás egyes szintjein megvalósított, éghajlatváltozással kapcsolatos politikák között, valamint alátámasztja, hogy több pénzt szükséges a régiók és a városok rendelkezésére bocsátani, hiszen ezek azok az igazgatási egységek, amelyeknek elsõ lépésben kezelniük kell a globális felmelegedés okozta károkat. Helmut Jahn (DE/EPP) a katasztrófamegelõzés európai megközelítésérõl szóló véleménytervezetében egy ilyen problémára részletesebben is rávilágít. Az éghajlatváltozás a fõ oka annak, hogy drámaian megnõtt az olyan természeti katasztrófák száma, mint például az árvizek vagy az erdõtüzek. A helyi és regionális önkormányzatok szerepe messze túlmutat a tûz eloltásán és a víz felszárításán. Az ilyen katasztrófák hosszú távú hatást gyakorolnak számos, a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörébe tartozó területre, az egészségügytõl kezdve az oktatáson és a közlekedésen át a lakhatásig. Sem az éghajlatváltozás, sem a természeti katasztrófák nem ismernek földrajzi határokat. A vélemény ezért hangsúlyozza, hogy a hatékonyabb katasztrófamegelõzés érdekében sokkal magasabb fokú, határokon átnyúló – és régióközi – együttmûködésre van szükség, ami nemcsak a legjobb gyakorlatok cseréjét teszi lehetõvé az egyes régiók számára, hanem azt is, hogy helyi szintén még hatékonyabban tudjanak együtt dolgozni. A Jensen-vélemény képezi az alapját az RB fõ üzenetének az ENSZ decemberi, koppenhágai éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásokra készülõdve, és e találkozóra figyelemmel a plenáris ülésen jelentõs vita várható majd az éghajlatváltozásra helyi és regionális szinten adandó válaszok témájában. A vita kiemelt felszólalói között lesz Mona Heilberg, RB-tag és Koppenhága alpolgármestere, aki elõadja, hogy milyen elõkészületeket tesz Koppenhága az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos konferenciájának megtartására, valamint Elizabeth B. Kautz, az USA Polgármesteri Konferenciájának alelnöke, aki arról beszél majd, hogy az USÁ-ban miként vették kezükbe a döntést a helyi politikusok azok után, hogy az Egyesült Államok megtagadta az ENSZ elõzõ, éghajlatváltozásról szóló nyilatkozatának, a Kiotói Jegyzõkönyvnek az aláírását. Elisabeth Kautz tárgyal majd az RB Elnökével, Luc Van den Brande-del és az EU energiaügyi biztosával, Andris Piebalgs-szal is. A tárgyalások célja, hogy még a koppenhágai ENSZ-konferencia elõtt együttmûködésre serkentse az amerikai Polgármesteri Konferenciát és annak uniós megfelelõjét, a Polgármesterek Szövetségét.

A régiók és városok egy környezetbarátabb és hatékonyabb európai közlekedéspolitikáért Az éghajlatváltozás elleni küzdelem innovatív közlekedési módok kidolgozását is megkívánja, a városi mobilitási modellektõl kezdve a nagy európai közlekedési folyosók megvalósításáig. Az európai régiók és városok számára alapvetõ fontossággal bírnak a határokon átnyúló utak, amelyek a területi kohézió elõmozdításának is létfontosságú eszközei. Ennek keretei között az októberi plenáris ülésen elfogadandó két RB-véleményben javaslatok találhatók egy hatékonyabb, környezetbarátabb és biztonságosabb uniós közlekedéspolitika kidolgozására. Az Európai Unió közlekedéspolitikájának iránymutató projektjei az úgynevezett transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T), amelyek nagyszabású transznacionális összeköttetéseket koordinálnak és finanszíroznak. Az Európai Bizottságnak a TEN-T szakpolitikai felülvizsgálatára irányuló javaslatairól szóló, Jean-Michel Daclin (FR/PES), Lyon alpolgármestere által készített véleménytervezet szerint ezekben az EU által finanszírozott projektekben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a környezetvédelmi szempontokra, és a környezetbarátabb közlekedési formákat, így a vasúti, tengeri és belvízi közlekedést nagyobb támogatásban kell részesíteni. A Daclin-jelentés kiemeli, hogy összeköttetést kell kialakítani Európa távolabbi régiói és gazdasági központjai között, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem veszi kellõképpen figyelembe a közlekedéspolitika létfontosságú szerepét az európai regionális tervezés során. Witold Krochmal, Wo³ów polgármestere (PL/UEN-EA) a versenyképes vasúti áruszállításról szóló véleménytervezetében kiemeli, hogy a vasúti áruszállítás más szállítási formákkal szemben környezetbarát és biztonságos alternatívát jelent. A Krochmal-vélemény üdvözli az ágazat versenyképességének és hatékonyságának javítását célzó terveket, és felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy a tervezett európai vasúti árufuvarozási folyosók felállítása során konzultálni kell a regionális és helyi önkormányzatokkal, annak biztosítása érdekében, hogy a helyi közösségeket ne érintse hátrányosan az útvonalak elhelyezkedése. Krochmal véleményében azt is kifejti, hogy ezeket a vasúti folyosókat szárazföldi és tengeri terminálokon vagy belvízi kikötõkön keresztül más szállítási módokkal is össze kell kötni, melynek során figyelembe kell venni a helyi és regionális önkormányzatok által már létrehozott logisztikai csomópontokat.

Menekültügy és bevándorlás: elõtérben a helyi és regionális önkormányzatok A plenáris ülés során az RB tagjainak nyilatkozniuk kell két további véleményrõl is, amelyek a tömeges bevándorlás és menedékkérelem helyi és regionális kezelésének kérdését vetik fel, hiszen ezek a kérdésék a helyi és a regionális önkormányzatokat érintik elõször. Anna Terron i Cusi, a katalóniai autonóm kormány brüsszeli képviselõje (ES/PSE) a stockholmi programról szóló véleménytervezetében ismételten hangsúlyozza, hogy egyensúlyt kell teremteni a biztonsággal, illetve az alapvetõ jogok és szabadságok védelmével kapcsolatos kérdések között. Hozzáteszi, hogy az emberek biztonságára hatást gyakorló olyan kérdésekben, mint a terrorizmus, a szervezett bûnözés és különösen az emberkereskedelem, a kábítószerkereskedelem, vagy a kiskorúak szexuális kizsákmányolása, a megelõzésre kell helyezni a hangsúlyt. Másrészrõl az elõadó aggodalmának ad hangot a harmadik országbeli családtagok belépésének és tartózkodásának javasolt korlátozása miatt, és arra figyelmeztet, hogy különös figyelmet kell szentelni a nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elkerülésére. Aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy a nagyobb szolidaritás az európai munkaerõpiacon keresett, magasan képzett bevándorlók haszonelvû és szelektív befogadására korlátozódik. Ezt a véleménytervezetet Doreen Huddart, Newcastle-upon-Tyne önkormányzati képviselõjének (UK, ADLE) a jövõbeni közös európai menekültügyi rendszerrõl szóló véleménytervezete egészíti ki. A tervezet javaslatokat tartalmaz arra nézve, hogy ott, ahol a lakhatási, a jóléti, az egészségügyi és az oktatási szolgáltatásokhoz, valamint a munkaerõpiachoz való hozzáférést szabályozó politikákat a helyi és regionális önkormányzatok irányítják, a tagállamok ismerjék el, hogy szolidaritásra és a terhek közös viselésére van szükség szubnacionális szinten. Az elõadó szerint a helyi és regionális önkormányzatok számára vagy további közvetlen európai támogatást kell folyósítani, vagy biztosítékokat kell nyújtani számukra arra vonatkozóan, hogy arányosan fognak részesülni a

tagállamok számára elkülönített pénzalapokból.

Az ügyiratokhoz: a vélemények rövid összefoglalója Helyi és regionális alkalmazkodás terén

szint:

megfelelõ

cselekvési

keret

az

éghajlatváltozáshoz

való

Annak elismerése, hogy a helyi és regionális önkormányzatok az éghajlatváltozás ellen folytatott küzdelemmel kapcsolatos politikák megvalósításában már most létfontosságú szerepet játszanak, továbbra is az egyik legjelentõsebb kihívás a Régiók Bizottsága számára. Ez az oka annak, hogy „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé” címû fehér könyvrõl szóló véleménytervezetében Henning Jensen, a dán Nastved városának polgármestere (DK/PSE) konkrét intézkedéseket javasol a helyi és regionális önkormányzatok bevonására szakértelmük igénybevétele érdekében. Ennek érdekében „sürgeti, hogy alkalmazzanak közös horizontális megközelítést azoknál a helyi, regionális és nemzeti szerveknél, amelyeknek hasonlóak a földrajzi jellegzetességeik, például mindannyian torkolat mentén, part mentén vagy folyami árterületen helyezkednek el”. Továbbá „hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak kiegészítõ pénzügyi támogatást kellene kapniuk veszteségeik csökkentésére, illetve az alkalmazkodás további költségeinek fedezésére, mivel az éghajlatváltozás által okozott különbözõ kihívások jelentõs új pénzügyi terheket jelentenek majd a helyi önkormányzatok számára„. E vélemény tágabb perspektíváit tárja fel a „Az éghajlatváltozásra helyi és regionális szinten adott válaszok” címû vita, melynek megrendezésére az OPEN DAYS 2009 keretei között, az RB plenáris ülésével egy idõben kerül sor. A környezetvédelem a központi témája a természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelõzésére irányuló közösségi koncepcióról szóló, Helmut Jahn (DE/PPE) által ismertetendõ véleménytervezetnek is. Hohenlohe önkormányzatának tagja azt javasolja, hogy az európai régiókat vonják be jobban az ilyen katasztrófák kezelésébe, és sürgeti „hogy vegyék számba a katasztrófamegelõzési intézkedések támogatására alkalmas hatályos közösségi eszközöket, valamint hogy gyûjtsék össze azokat a megelõzési intézkedéseket, amelyek megvalósításához a tagállamok már uniós finanszírozást igényelhetnek. ” Ennek során véleménye szerint különösen a határokon átnyúló tervek, gyakorlatok és képzések pénzügyi támogatásának lehetõségeire kellene kiemelt figyelmet fordítani. Migráció és menekültügy: figyelem és szolidaritás helyi szinten Bár örömmel állapítja meg, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége kialakítása terén elért eredmények a projekt központi helyére emelik a polgárokat, Anna Terron I Cusi (ES/PES), a katalóniai autonóm kormány Európai Unió melletti titkára a stockholmi programról szóló véleménytervezetében arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjék arról, hogy „a tagállamok menekültügyi rendszereinek mechanizmusai összhangban legyenek a genfi egyezményen és a többi kapcsolódó nemzetközi jogi okmányon alapuló közös európai menekültügyi rendszer létrehozása felé tett elõrelépésekkel”. Ezzel kapcsolatban Anna Terron I Cusi véleménytervezete figyelmeztet az olyan tagállamokkal kötendõ visszafogadási megállapodások aláírásának veszélyére, amelyek a genfi egyezményt nem írták alá. Az RB elõadója emellett felhívja a figyelmet az alapvetõ jogok korlátozásának veszélyeire, különösen a személyes adatok védelme területén, a tagállamok területére történõ belépések és az onnan való kilépések elektronikus nyilvántartásának létrehozása okán. Továbbra is a CONST szakbizottság munkájának keretében, Doreen Huddart (UK/ALDE), Newcastle-upon-Tyne önkormányzati képviselõjének jelentése lehetõvé teszi a Régiók Bizottsága számára, hogy véleményt alkosson a jövõbeni II. közös európai menekültügyi rendszerrõl. A szöveg többek között javasolni fogja, hogy „helyi és regionális szinten javítsák a kényszerû és az önkéntes migráció közötti, illetve a nemzetközi védelmet élvezõk és az ezt kérelmezõk közötti különbségre vonatkozó tájékoztatást”. Mindezt annak érdekében, hogy a közösségekhez megalapozottabb, pozitív üzenetek jussanak el a nemzetközi védelmet élvezõkrõl. Az RB elõadója sürgeti, hogy dolgozzanak ki a „helyi és regionális önkormányzatok számára hozzáférhetõ finanszírozási programokat abból a célból, hogy a lakosság figyelmét jobban felhívják a menekültügyi kérdésekre, ahol ez az eljárás javíthatja a közösség tájékozottságát, és erõsítheti az integrációt”

Az RB a dunai stratégiáért A Wolfgang Reinhart (DE/PPE), Baden-Württemberg tartomány szövetségi és európai ügyekért felelõs államtitkárának kezdeményezésére készülõ vélemény a dunai makrorégió európai perspektíváit helyezi elõtérbe, annak hangsúlyozása mellett, hogy a folyami és szárazföldi infrastruktúrák fejlõdése ténylegesen is lehetõvé tenné a régió nyugat és kelet, valamint észak és dél közötti összekötõ szerepének érvényesítését, ezáltal versenyképességének javítását. Az európai dunai stratégiáról szóló véleménytervezet célja annak kiemelése, hogy a közlekedés és a környezetvédelem fogalmának nem kell egymással ellentétesnek lennie, éppen ellenkezõleg, párhuzamosan kell fejlõdniük. A stratégia elsõdleges célja az kell hogy legyen, hogy mindenképpen biztosítsa a dunai régió fenntartható fejlõdését. Európai versenyképesség: a Régiók Bizottsága megvizsgálja a közlekedési hálózatokkal kapcsolatos szakpolitikákat. Az RB tagjai által ismertetett különféle véleménytervezetek helyi és regionális perspektívát is kölcsönöznek az európai közlekedés versenyképességérõl, valamint a számos közösségi program és politika hatékonyságának javításáról folytatott vitának. Jean-Michel Daclin (FR/PES), Lyon alpolgármestere ismerteti majd a Régiók Bizottsága véleménytervezetét a TEN-T-rõl szóló zöld könyvrõl: Szakpolitikai felülvizsgálat – Egy megfelelõbb módon integrált és a közös közlekedéspolitikát szolgáló transzeurópai közlekedési hálózat felé. A szöveg bemutatja az RB álláspontját errõl az összetett témáról, és a környezetet jobban tiszteletben tartó vasúti, tengeri és folyami infrastruktúrákat elõnyben részesítõ díjazási és jogi keret megteremtését szorgalmazza. Az RB véleménytervezete tehát ambiciózus politikát kér e téren „a külsõ költségek internalizálása vagy az árufuvarozóknak a fenntartható szállítási módok használatáért nyújtandó európai támogatás révén”. Az európai finanszírozási lehetõségeket ki kellene terjeszteni azokra a tevékenységekre is, amelyeket az egyes államok és a területi önkormányzatok annak érdekében hajtanának végre a nyilvános egyeztetést követõen, hogy felkészítsék a területeket nagy projektek befogadására (például a helyi munkaerõ képzése, a többi munkás elszállásolása, a helyi gazdasági hálózatnak az építési terület szükségleteinek megfelelõ kiigazítása területén stb.), ami lehetõvé tenné, hogy ezek az építkezések egyben a területekre gyakorolt pozitív hatások forrásaivá is váljanak.

Az európai közlekedés jövõjének vizsgálatát folytatva, Witold Krochmal (PL/UEN-EA), Wo³ów polgármestere a versenyképes vasúti áruszállításról szóló véleménytervezetében felhívja az európai intézmények figyelmét arra, hogy a logisztikai költségek csökkentése, a versenyképesség javítása, a piacok elérhetõségének növelése, a gazdasági fejlõdés és a környezetvédelmi követelmények közötti koherencia biztosítása érdekében vasúti standardokat kell felállítani, hogy a vasút szerves részét képezze az európai vállalkozói hálózat értékláncának. Szorgalmazza továbbá a helyi és regionális önkormányzatokkal történõ konzultáció szükségességét az árufuvarozási folyosók létrehozásával kapcsolatos döntésekrõl, melyeket közösségi szinten vizsgálnak meg és hagynak jóvá, „tervezésük és nemzeti szintû érvényesítésük pillanatától kezdve”. A plenáris ülés során Olivier Bertrand (FR/PPE) ismerteti a Régiók Bizottsága álláspontját az Európai Bizottság „Az egyszerûsített KAP – közös európai siker” címû közleményérõl. A francia Limousin mezõgazdasági régió Saint-Silvain-Bellegarde településének önkormányzati képviselõjeként kezdett a közös agrárpolitika témájával foglalkozni. Az elõadó észrevételeibõl kiderül, hogy az RB azt kéri, hogy a KAP eszközei jobban reagáljanak a válsággal szembenézõ termelésekkel kapcsolatban (piacok, éghajlatváltozás, egészségügy stb.). Egy hatékony intézményi mechanizmusban szükség van olyan egyszerû eszközök biztosítására, amelyek a termelés érdekében az eszközök megosztása révén tisztességes jövedelmet garantálnak az ezekkel a válságokkal sújtott mezõgazdasági termelõk számára; Az európai oktatási és képzési együttmûködés aktualizált keretstratégiájáról szóló véleménytervezetében Jean-Vincent Placé, Île-de-France regionális képviselõje (FR/PES) úgy véli, hogy az oktatással és képzéssel kapcsolatos tervezési folyamatban figyelembe kell venni a

képesítések iránti várható igényt. Ezt gyakran helyi és regionális szinten ismerik fel legelõször. Jelzi, hogy óvatosan viszonyul az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatához, hogy hozzanak létre referenciakritériumot a foglalkoztathatóság témájában, ezt véleménye szerint érdemes lenne tovább pontosítani. David PARSONS-t, Leicestershire grófság tanácsának tagját (UK/EPP) bízta meg az RB ECOS szakbizottsága azzal, hogy fejtse ki a helyi és regionális önkormányzatok álláspontját a foglalkoztatási és társadalmi integrációs célú európai mikrofinanszírozási eszközzel kapcsolatban („Progress” mikrofinanszírozási eszköz). A program hatékonyságának javítása érdekében a jelentés egyik fõ ajánlása a mikrohitelek aktív elõmozdítását kéri az Európai Bizottságtól azzal, hogy „speciális és megfelelõ pozíciót tulajdonít a mikrohitelekhez kapcsolódó programokban és kezdeményezésekben” a célcsoportoknak (munkanélkülieknek, hátrányos helyzetûeknek, fiataloknak, nõknek, idõseknek és etnikai kisebbségeknek). Végezetül október 7-én, az RB plenáris ülése alkalmából kerül sor az Európai Vállalkozói Régiók (EVR) kísérleti projekt ismertetésére, mely az EU azon régióit megkülönböztetõ és díjazó védjegy, melyek méretüktõl, gazdagságuktól vagy kompetenciáiktól függetlenül kiváló politikát folytatnak a vállalkozások támogatására. A leghitelesebb és legelõremutatóbb cselekvési tervet kidolgozó régiók megkapják az Év legvállalkozóbb szellemû régiója elnevezésû vállalkozói címet. Élvonalban a régiók a szociális és egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban Az októberi plenáris ülés egyik kulcsmozzanata a helyi és regionális önkormányzatoknak a nõk elleni erõszak megelõzésére és az áldozatokkal való fokozott törõdésre irányuló kiemelt intézkedéseirõl szóló véleménytervezet ismertetése lesz. Castilla y León regionális kormányának elnöke, Juan Vicente Herrera Campo (ES/EPP) azt ajánlja, hogy ha ezek a mechanizmusok még nem léteznek, „hozzanak létre olyan speciális egységeket a témával foglalkozó biztonsági, egészségügyi, jogi és szociális szerveken belül, amelyek a nõkkel szembeni erõszak esetén szakszerû ellátást nyújtva tudnak intézkedni”. Ezen túlmenõen „a nõk elleni erõszak európai szintû megfigyelõközpontjának létrehozását ajánlja, melynek feladata az e téren elfogadott intézkedések végrehajtásának elõmozdítása és koordinálása volna. Végezetül az RB egészségügyi témájú kérdésekkel fog foglalkozni a gyógyszercsomagról szóló véleménytervezet révén, melyet Susanna Haby, Göteborg város végrehajtó testületének állandó tagja (SE/EPP) dolgozott ki. Az RB tagjai felkérik majd az Európai Bizottságot, hogy „kövesse nyomon az árak alakulását annak érdekében, hogy a javasolt akkreditációs eljárásokat ne kísérje a gyógyszerek árának emelkedése”. Az elõadó kiemeli, hogy „alapvetõen fontos, hogy a gyógyszerek használata etikai, orvosi és gazdasági szempontból indokolt legyen. A jogszabálycsomag fõ célja az kell hogy legyen, hogy a betegekhez a számukra szükséges gyógyszerek kerüljenek, kellõ idõben és megfelelõen adagolva, az erõforrások lehetõ legjobb kihasználása végett”. Az RB oldalán (http://www.cor.europa.eu) naprakész információk, valamint az RB véleményeire és jelentéseire vonatkozó sajtóközlemények állnak rendelkezésre. Már aznap este elérhetõ az RB valamennyi vitájának legérdekesebb pillanata a Europe by Satelliteen keresztül, a következõ címre történõ regisztrációt követõen: http://ec.europa.eu/avservices/ebs/schedule.cfm Az RB politikai csoportjainak tevékenységérõl és állásfoglalásairól szóló további információért kattintson ide.

A Régiók Bizottsága A tagállamokban a helyi és regionális önkormányzatok biztosítják mintegy kétharmad részben a közösségi joganyag végrehajtását. A Régiók Bizottsága konzultatív testület, amely 1994-ben jött létre abból a célból, hogy a helyi és regionális önkormányzatok képviselõi érvényesíthessék nézeteiket e jogszabályok tartalma kapcsán. Öt plenáris ülést tart évente, amelyek során 344 tagja szavaz a jogszabályjavaslatokra válaszul született, „véleményeknek” nevezett jelentésekrõl. A közösségi jogalkotás terén kezdeményezési joggal felruházott Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsa,

amelynek feladata – általában az Európai Parlamenttel együttmûködve – a jogszabályok tartalmának véglegesítése, köteles kikérni az RB véleményét egy sor olyan cselekvési területen, mint például a környezetvédelem, a foglalkoztatás vagy a közlekedés. A Lisszaboni Szerzõdés megerõsíti a Régiók Bizottsága szerepét. A jövõben az Európai Parlamentnek konzultálnia kell az RB-vel az összes, a régiók és települések számára fontos kérdésben. Ezenkívül az RB az Európai Bírósághoz fordulhat jogainak sérelme esetén, illetve ha úgy véli, hogy egy közösségi jogszabály szövege megsérti a szubszidiaritás elvét, vagy nem tartja tiszteletben a helyi és regionális önkormányzatok kompetenciáit.

További információk: Athénais Cazalis de Fondouce Tél. + 32 (0)2 282 2447 [email protected] Chris Jones Tel. + 32 (0)2 546 87 51 [email protected] Michael Alfons Tel.: +32 (0)2 546 85 59 [email protected]

This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.