9-10. május-június

10.9.évf. május-június évf.- -2014/5-6. 2013/9-10. szeptember-október

10. évf. - 2014/5-6. május-június

A jövő részlet

Igmándi Szűcs István Mérföldkövek című verséből

A keresztezés Nem lesz határ, záróvonal, tiltó parancs, mi emel gátakat, megéri az ember az ősi álmokat. A szerelem átszövi a végtelen időt, ösztökéli a tétlenkedőt, visszatér az egyhez: a mélyre nyúló gyökérhez. Az emberi nem ösztöne keresztez fajtát, nemzetet, s a Földet lakni fogják gyönyörű, emberszínű emberek.

Biotechnológia Kialakul az új forma és rend, melyet a gének finom cseréje teremt, s a vadhajtások nyírdosása - a tudománynak hála, csendet hoz a viszályba, hámba fogja a renitenseket, s teremt békés virágzó kerteket - viszi az embert az eszményképe felé.

Csillagászat Kitárulnak a titkos távlatok, feltárják méhüket más Napok, átlépi az ember az einsteini képleteket, megérti a dimenziók közötti mozgástörvényeket, s elérhető lesz az elérhetetlen. Száguldunk békésen a Naprendszerek között, tűnődünk az idő értelme fölött, a dimenziók világában elég lesz egy röpke űróra a szomszédba átugorni - egy kártyapartira.

1

10. évf. - 2014/5-6. május-június PG Economics Limited Sajtóközlemény: 2014. május 6., Dorchester, Egyesült Királyság http://www.pgeconomics.co.uk/page/36/-gm-crop-use-continues-to-benefit-theenvironment-and-farmers

A GM növények termesztése továbbra is hasznot hoz a gazdáknak és hasznára válik a környezetnek GM növényekkel bevetett területen alkalmazott gyom- és rovarirtó szerek okozta környezeti ártalom.

A növényi biotechnológia továbbra is fontos környezetvédelmi előnyökkel jár, és lehetővé teszi a gazdák számára, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával többet termeljenek. A haszon nagyobb része a fejlődő országokban jelenik meg. „A genetikai módosítás segítségével előállított növényfajták széles körű elterjedésük 17. évében környezetbarátabb mezőgazdasági módszereket tettek lehetővé, miközben nyilvánvalóan növelték a gazdaságok termelékenységét és jövedelmét” – mondta Graham Brookes, a PG Economics igazgatója, a jelentés társszerzője. „A termelői bevételnövekedés fele és a rovarirtószer-használatban és üvegházigáz-kibocsátásban beállt változásokkal kapcsolatos környezetvédelmi nyereségek többsége a fejlődő országokban realizálódott.”

l

A gyapotnál és a kukoricánál alkalmazott rovarrezisztens technológia a mérséklődő rovarkárnak köszönhetően következetes termésnövekedést eredményez. Az 1996–2012 közötti időszakban az átlagos termésnövekedés a technológia valamennyi használójára vonatkoztatva +10,4% a rovarrezisztens kukorica és +16,1% a rovarrezisztens gyapot esetében.

l

A gyapotnál és a kukoricánál alkalmazott herbicidtoleráns technológia néhány országban szintén hozzájárult a termelés növeléséhez a nagyobb hozamok és a gyomnövények elleni hatékonyabb védekezés révén, Argentínában pedig azzal, hogy a búza után még szója vetését is lehetővé tette ugyanabban a tenyészidőszakban.

l

1996 és 2012 között a növényi biotechnológia 122 millió tonnával több szója és 231 millió tonnával több kukorica termesztését tette lehetővé, és hozzájárult 18,2 millió tonnával több

Íme néhány fontos megállapítás ebből az átfogó áttekintésből: l

l

A növényi biotechnológia hozzájárult a mezőgazdasági tevékenységből eredő üvegházigáz-kibocsátás jelentős csökkentéséhez. Ez egyrészt a kisebb üzemanyag-felhasználás, másrészt a GM növényeknél alkalmazott csökkentett talajművelés okozta fokozott széndioxid-tárolás eredménye. 2012-ben ennek olyan hatása volt, mint 27 milliárd kg széndioxid kivonásának a légkörből, vagy mintha egy éven át 11,9 millióval kevesebb autó járt volna az utakon. A növényi biotechnológia alkalmazásának eredményeként 1996 és 2012 között 503 millió kg-mal csökkent a kipermetezett rovarirtó szerek mennyisége (-8,8%). Ez a mennyiség egyenlő a 27 tagországból álló EU mezőgazdasági haszonnövényeire alkalmazott rovarirtószer-hatóanyagok majdnem két tenyészidőszakban kiszórt teljes mennyiségével. Ennek eredményeképp 18,7%-kal csökkent a

2


gyapotpehely és 6,6 millió tonnával több olajrepce előállításához is. l

A GM növények termesztésével a gazdák további földterület bevonása nélkül képesek a termelés növelésére. Ha a növényi biotechnológia eredményei nem álltak volna annak a 17,3 millió gazdálkodónak a rendelkezésére, akik 2012-ben alkalmazták ezt a technológiát, akkor a 2012. évi globális termesztési szint fenntartásához további 4,9 millió hektár szóját, 6,9 millió hektár kukoricát, 3,1 millió hektár gyapotot és 0,2 millió hektár olajrepcét kellett volna termeszteni. Ezek összterülete az USA szántóföldterületének 9, Brazília szántóföldterületének 24, a 28 tagú EU gabonatermesztésre használt szántóföldterületének pedig 27 százalékát teszi ki.

l

A növényi biotechnológia méltányos jövedelemhez segíti a gazdálkodókat. 2012-ben a farmszintű nettó gazdasági haszon 18,8 milliárd USD volt, ami hektáronként átlagosan 117 USD többletjövedelmet jelent. A vizsgált 17 éves időszakban (1996–2012) a gazdaságok bevétele globális szinten 116,6 milliárd USD-vel emelkedett.

l

A legnagyobb hozamnövekedés a fejlődő országok gazdálkodóinál jelentkezett, akik között sok a forrásszegény, kis parcellákat művelő farmer.

l

A teljes bevételnövekedés összege (116,6 milliárd USD) egyenlően oszlott meg a fejlődő és fejlett országok gazdálkodói között.

l

A növényi biotechnológia továbbra is világszerte jó befektetés a gazdálkodók számára. A technológiához való hozzáférésért 2012-ben fizetett összeg (5,6 milliárd USD, amelyet a vetőmagellátó rendszernek fizettek) a teljes nyereség 23%-át teszi ki (a teljes nyereség összesen 24,4 milliárd USD, amely magában foglalja a 18,8 milliárd USD nettó gazdasági hasznot is). Globális szinten a gazdálkodók minden, GM vetőmagra költött dollárért átlagosan 3,33 dollárt kaptak vissza.

l

A fejlődő országokban élő gazdálkodók minden, GM vetőmagra költött dollárért 3,74 dollárt kaptak vissza 2012-ben (a költség a technológia nyújtotta nyereség 21%-át teszi ki), míg az iparilag fejlett országokban élő gazdálkodók 3,04 dollárt kaptak vissza minden, GM vetőmagra költött dollárért (a költség a technológia nyújtotta nyereség 25%ára rúg). A fejlődő országok gazdálkodóinál megjelenő nagyobb össznyereséghányad főleg abból származik, hogy ezekben az országokban kevésbé hatékony a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok odaítélése és kikényszerítése, a juttatások szintje pedig átlagosan magasabb.

További információ: Graham Brookes, +44-1531-650123, www.pgeconomics.co.uk

3


Figyelő Online - Dudits Dénes 2014. június 5. http://figyelo.hu/cikkek/404835-nem-alkotmanyba-valo

Nem alkotmányba való Dudits Dénes a GMO-k hazai elutasításáról

jesztőit abban, hogy az emberek félretájékoztatását már jogszabályi háttérrel folytassák. Hazánkban a média segédletével a nemzetközi tapasztalatokat vagy akár a tudomány tényeit semmibe véve a génnemesített növények igaztalan veszélyességét sulykolják az emberekbe. Így nem csoda a félelem, az elutasítás, és érthető, hogy a politika még akkor is alkalmazkodik a közhangulathoz, ha az nem a tények talaján áll. Törvényalkotásunk teljesen figyelmen kívül hagyja a géntechnológiával nemesített szervezetek (GMO-k) kedvező hatásait. Tovább nehezíti a közvélemény és a politikusok tisztánlátását, hogy mint oly gyakran a tudomány világában, az érintett kutatók is megosztottak a géntechnológia szerepének megítélésében. Igen sajátos egyéni véleményt fogalmazott meg írásában Heszky László akadémikus, a biotechnológia professzora: „Az alkotmány célja pillanatnyilag elfogadható, mert a növényi géntechnológia, mint új kutatási és fejlesztési irány által előállított termékei (GM fajták és hibridek) valóban több sebből véreznek, félkész termékeknek tekinthetők, és termesztésük sokféle kockázattal jár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben ne lehetne előállítani olyan új GM fajtákat és hibrideket, melyek valóban a fejlődést szolgálják, az emberiség valós igényeit elégítik ki, és veszélytelenek a környezetre, valamint a fogyasztókra” (Agrofórum, 2013).

Három év telt el az alaptörvény elfogadása óta, amely a XX. cikkében a testi és lelki egészségünket kívánja megóvni a genetikailag módosított – vagyis géntechnológiával nemesített – szervezetektől, az alábbi paragrafussal: „(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

Az ilyen, a politikai elvárásokkal egybecsengő nyilatkozat erősen növeli az alaptörvénybe kódolt negatív hatásokat, különösen hosszú távon. Heszky László értékítéletét cáfolja az a 18 millió gazda, aki 27 országban 175 millió hektáron minden előnyüket és hasznukat kihasználva termeszti ezeket a „selejtes” génnemesített növényeket, amelyek már most a világ élelmezését szolgálják, és igazolhatók a környezetvédelmi előnyeik. Az igen szigorú szabá-

A törvényhozókat sajnos félrevezették ennek a tényeket meghazudtoló, az alkotmány tekintélyét romboló bekezdésnek a kierőszakolásával. Az alaptörvény megerősítette a tudománytalan nézetek ter-

4


lyozási eljárásoknak köszönhetően nincs tudományos bizonyíték az eddig engedélyezett termékek egészségügyi kockázatára. A világstatisztika szerint 1996 és 2012 között a gazdáknál kimutatható gazdasági haszon 117 milliárd dollár volt, ennek 58 százaléka a növénytermesztés önköltségének csökkenéséből, míg 42 a tényleges termésnövekedésből (377 millió tonna) származott.

olcsóbb termesztési költségeket kihasználva, akkor az már veszélyeztetné a testi és lelki egészségünket. Nevetséges a lelki egészségünket félteni a GM szójával készült virslitől. Az évek során az alaptörvényi megfogalmazás miatt az agrár-biotechnológia jelentősége fokozatosan erodálódott, tekintélye igencsak csorbult a magyar ember szemében. A kormányzati akarat kikényszerítésének áldozata az állásából elbocsátott Popp József professzor, aki bátorkodott közalkalmazottként a GM technológia jelentőségéről nyilatkozni. A kutatóknak több intézménynél megtiltották, hogy nyilvánosan állást foglaljanak a génnemesített növények mellett. Tiltott a tudományos eredmények bemutatása is! Természetesen ismertek a biztos, hivatásos GMO-ellenzők, akik többek között országos road show-kon kárhoztatják a GM növényeket, méghozzá minisztériumi szervezésben. A kialakult helyzetben sajnálatos, de érthető, hogy a növénytudományok, a zöld-biotechnológiai K+F tevékenység témái veszítenek a vonzerejükből. A tehetséges egyetemisták húzódoznak attól, hogy ezeket a területeket válasszák élethivatásul. Nyíltan nem, de a háttérben jócskán megnehezül támogatást nyerni a növényes géntechnológiai pályázatokra.

Beépített gén védi a kukoricát a kártevőktől

GM-SZÓJA-FÜGGÉSÜNK

Bár nehéz elképzelni, hogy bárki azért vásárol magyar mezőgazdasági terméket, és fizet érte magasabb árat, mert ismeri az alaptörvény XX. cikkét, mégis indoklásul gyakran elhangzik az érv, hogy GMO-mentességünkből jelentős többletbevételünk származik. Hivatalos adatot azonban eddig senki nem közölt. De a biztonság kedvéért a mentességet az ország hatalmi eszközökkel is demonstrálta, és kiszántatta a kukoricatáblákat, csak mert felmerült néhány GM növény jelenlétének a gyanúja. A veszteség nem érdekes, ha azt az ideológia megköveteli. Statisztikák hiányában érdemes a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnökének, Vancsura Józsefnek a nyilatkozatára támaszkodni: „Előbb-utóbb Magyarország sem térhet ki a GMO-növények jelentette kihívások elől… A GMO káros hatásait eddig semmi és senki nem bizonyította, ez inkább hit dolga… Az viszont tény, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a GMO-mentességet nem fizeti meg a piac” (Népszava, 2013. január 15.).

A globális hatások mellett az alaptörvény XX. cikkének tarhatatlanságát a hazai helyzet is világosan igazolja. Miként beszélhetnénk GMO-mentes magyar mezőgazdaságról, ha évente 600-700 ezer tonna szójadarát és 70-80 ezer tonna olajosmag-származékot importálunk? Az országba behozott szójadara 90 százaléka genetikailag módosított terméket tartalmaz. Visszás a GMO-mentes Magyarország reklámozása, miközben a magyar állattenyésztés GMszója-függő, és ilyen takarmány-összetevőket már több mint egy évtizede használ. Nyilván a szóját tartalmazó élelmiszerek esetében is számolhatunk a génnemesített növények jelenlétével, hiszen a fő exportőr országokban 80-90 százalékos a genetikailag módosított szójafajták részesedése. Ami a GM szóják hazai termesztésének az alaptörvény szerinti tiltását illeti, igencsak megdöbbentő a csúsztatás. Az importszóját fogyaszthatjuk, de ha ugyanazt a terméket a magyar gazda állítaná elő az

5


hozatal elzárkózott az agráriumot átformáló világtendenciák hatásainak mérlegelésétől. Könnyebb látszatsikert ígért a múltat idéző nosztalgia propagandája mentén lemondani a csúcstechnológiák szélesebb körű alkalmazásáról. Ebben a feszült helyzetben igen fontos Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott elnökének nyilatkozata, amelyben Palugyai István idevágó kérdésére a következőt válaszolta: „Nem hiszem, hogy ez alkotmányba való téma.” Ezt az európai kötelezettségek miatt törvényekkel kellene szabályozni. Lehet, hogy tíz év múlva a génmérnökség mindenütt bevett technológia lesz, és nem kellene azért alkotmányt módosítani, hogy ne maradjunk ki egy fontos termelési mód előnyeiből. Az Akadémiának újra és újra ki kell fejtenie szakmai véleményét minden ilyen esetben, tudva persze, hogy a politikai kérdések nem tartoznak ránk” (Népszabadság, 2014. május 9.).

ELMARADÓ HASZON Ha már az alaptörvény tiltó kitételének jelenlegi hatásai is elsősorban kárt okoznak, a kérdés az, milyen innovációt fékező következményei lesznek, ha az Európai Unió újabb és újabb GM növények termesztésére ad engedélyt. Két olyan génnemesített (kukoricabogárnak, illetve burgonyavésznek ellenálló) növény uniós értékelése van folyamatban, amelyek mindegyike bizonyosan jelentős gazdasági haszonnal és környezetvédelmi előnnyel járhatna a magyar agrárium számára. A kukoricabogár elleni kémiai növényvédelemre a magyar gazdák több mint négymilliárd forintot költenek évente. A GM-technológia ennyivel csökkenthetné a termesztés önköltségét, valamint jelentős környezetkímélést tenne lehetővé. A burgonyatáblákat is gyakran kell permetezni a vészt okozó gomba ellen.

Új parlamentet választottunk. Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy a magyar mezőgazdaság jövője érdekében most meghallgatásra találjon a fenti elnöki vélemény. Bár Pálinkás József, az Akadémia leköszönő elnöke még a törvény elfogadása előtt javasolta a tiltó paragrafus elhagyását, de akkor egy hithű, GMO-t ellenző politikus véleménye győzött. Azóta a GM-technológia tovább terjed a világon, míg idehaza a biotechnológiai kutatás és fejlesztés mind nyilvánvalóbb károkat szenved, ezért fontos lenne az alaptörvényt úgy módosítani, hogy az a magyar mezőgazdaság valós érdekeit szolgálja.

Ezek csak apró példák, főleg, ha figyelembe vesszük a világon folyó kutatások méreteit és eredményeit. Szinte nincs olyan növényi tulajdonság, amit ne vizsgálnának a genomika, a géntechnológia eszközeivel. A növekvő élelmiszerigények kielégítése, a klímaváltozás hatásainak mérséklése csak a tudomány segítségével lehet sikeres, és ebben a géntechnológiára kiemelt szerep vár. A magyar növénytudományi kutatás, a nemesítés sikeressége, ezzel a hazai agrárium érdekei azt kívánják, hogy az alaptörvényből kerüljön ki a génnemesítésből származó fajták termesztésének tiltása, hogy a magyar gazdák szabad technológiaválasztási lehetőséget kaphassanak.

A szerző az MTA rendes tagja

AZ ÚJ PARLAMENT KORRIGÁLHAT Mint a törvénykezési tapasztalat tanúsítja, a kutatói közösség szakmai érvei a géntechnológia-ellenes légkörben nem tudtak érvényesülni. A politikai döntés-

6


New Scientist 2014. március 14. http://www.newscientist.com/article/dn25222-relaxing-of-rules-urged-for-genetically-modified-crops.html

A géntechnológiával módosított növények szabályozásának lazítását sürgetik a szakértők Andy Coghlan

védelmi minisztere is javasolta, hogy lazítsanak a GM növények szabályozásán Európában.

Biotechnológiai szakértők egy csoportja szerint ideje lazítani a genetikailag módosított növényekre vonatkozó drákói szabályozáson. Ma nyilvánosságra hozott jelentésükben azzal érvelnek, hogy a genetikailag módosított növényeket már évtizedek óta biztonsággal használjuk, ezért már nem szükséges automatikusan úgy kezelni azokat, mintha nem lennének biztonságosak. Azt is javasolják, hogy a genetikailag módosított növényeket vissza kellene szerezni a multinacionális vállalatoktól, és közös javakként kellene kezelni.

Szupergyomok A GM-Science Update (Naprakész beszámoló a genetikai módosítás tudományáról) című jelentés szerint nem váltak valóra azok az a egészségügyi és környezeti problémák, amelyeket a GM növények ellenzői e növények első alkalmazásakor előrejeleztek. Például nem történt még bejelentés olyan esetről, hogy GM élelmiszer fogyasztása után bárki megbetegedett volna, és nagyon kevés megerősített adat van a beültetett gének átterjedéséről vadon élő növényekbe. Jelentkeztek azonban gyakorlati problémák a gazdaságokban amiatt, hogy a GM növények termesztése annyira elterjedt. Jelenleg a világon termesztett összes gyapot és szója körülbelül 80%-a módosított növényekből származik. Az eddig legszélesebb körben használt új tulajdonságok a gyomirtó szerekkel – leggyakrabban glifozáttal vagy Rounduppal – szembeni beépített ellenálló képesség, valamint a rovarrezisztencia volt, az utóbbit legtöbbször egy bakteriális gén beültetésével érték el, amely Bt toxin termelésére teszi képessé a növényt. Mára azonban néhány gyom glifozátra rezisztenssé vált, egyes rovarkártevők pedig képesek ellenállni a Bt toxinnak.

„A technológia, amelyről szó van, már nem új” – mondja Jim Dunwell, a Readingi Egyetem munkatársa, a jelentés egyik szerzője. – „Már nem érvényes az a feltételezés, hogy nem biztonságos.” Ezeket a növényeket 31 éve tanulmányozzák és 20 éve termesztik. Az Európai Unióban minden új GM növényről felmérés készül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál (EFSA). A növények termesztése csak akkor engedélyezhető, ha a tagországok többsége egyetért a döntéssel, ez pedig ritkán fordul elő, mivel az EU tagországainak egy része ellenzi, míg másik része elfogadja a GM növényeket. Ennek eredményeképp 1998 óta az európai gazdálkodók csak egyetlen GM növényt, egy GM kukoricafajtát termeszthetnek. Az USA 1990 óta 96 GM növény termesztését engedélyezte. Dunwell és kollegái az Egyesült Királyság Tudományos és Technológiai Tanácsában azt mondják: jobb lenne, ha minden országban saját szabályozás lenne. Így ha az EFSA jóváhagy egy növényfajtát, a nemzetek eldönthetnék, hogy engedélyezik-e a termesztését saját földjükön. A csapat David Cameron miniszterelnöknek is elküldte ajánlásait. Az év elején Owen Paterson, az Egyesült Királyság környezet-

7


és a Monsanto is elhagyta Európát, mert annyira költséges és nehéz a fajták engedélyeztetése.

„Ezek a problémák nem magához a GM-technológiához kapcsolódnak, hanem a mezőgazdasági módszerekhez” – magyarázza Dunwell. A legújabb GM növények több gyomirtó szernek és kártevőnek ellenállnak, úgyhogy ha például egy gyom ellenállóvá válik az egyik gyomirtó szerrel szemben, a gazda másik szerrel tud permetezni anélkül, hogy károsítaná a terményt.

A magas költség azt is jelenti, hogy az egyetemi, illetve akadémiai laboratóriumokban kifejlesztett hasznos tulajdonságokat, pl. a szárazságtűrést soha nem lehet megfelelően tesztelni, sem a nagyközönség számára elérhetővé tenni, mondja Dunwell. Ennek orvoslására a csapat egy új, egyesült királyságbeli közintézmény felállítását javasolja, amely bevizsgálná az új tulajdonságokkal felruházott növényeket annak megállapítására, hogy működnek-e, és a közjót szolgálják-e. A PubGM, ahogy a javasolt testületet nevezik, fogadná a nagyközönség új kutatási területekre vonatkozó javaslatait is. Az ötlet lényege, hogy a GM-kutatás minél jobban eltávolodjék a multinacionális vállalatoktól.

„20 éves tapasztalattal a hátunk mögött világos a számunkra, hogy lépést tudunk tartani a gyomok evolúciójával” – mondja Jonathan Jones társszerző, a Sainsbury Laboratory munkatársa (Norwich, Egyesült Királyság). Géntechnológiát a közszférába Jones szerint a GM növényekre vonatkozó extra szabályozási követelmények akár 20 millió dollárral is megnövelhetik egy növény jóváhagyásának költségeit a hagyományos módszerekkel nemesített növényfajtákhoz képest. Következésképp csak multinacionális vállalatok engedhetik meg maguknak az engedélyezési eljárást, ami megszilárdítja e vállalatok ellenőrzését a GM-technológia fölött. Az utóbbi években azonban még a multinacionális cégek, így a BASF

A GM növények ellenzői szkeptikusan vélekednek erről az ötletről. Helen Wallace, a GeneWatch UK, egy a géntechnológiát figyelemmel kísérő nonprofit csoport tagja szerint még ha a PubGM sikeresen tesztelné is a jótékony hatású tulajdonságokat, a multik akkor is felvásárolhatnák az azokra vonatkozó szabadalmakat.

Új, megváltozatott összetételű genetikailag módosított növények biztonsági értékelése Oszvald Mária és Tamás László ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, Budapest [email protected], [email protected]

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) GMO Osztálya a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmánynövényekre vonatkozó szabályzata szerint a GM növényeket és a belőlük származtatott élelmiszereket és takarmányokat a növények nem GM megfelelőivel hasonlítja össze. Az összehasonlítás lényegi azonosság elve alapján történik, mely szerint nincsen különbség a GM és a hagyományos növények

fenotípusában, agronómiai tulajdonságában és összetételében. Az élelmiszerek esetében az összehasonlítás ahhoz a növényhez történik, melyből származó élelmiszer eddigi használata biztonságos volt. Az összetételükben, metabolizmusukban vagy a fiziológiájukban megváltoztatott GM termékek fejlesztése azonban felveti a kérdést, hogy a jelenlegi

8


növények lehetnek egyszerre első és második generációs tulajdonságokkal is felruházva. Példák új tulajdonságokkal rendelkező GM fajtákra A hosszú szavatossági idővel rendelkező paradicsom esete jó lehetőséget szolgáltatott volna a megváltozott összetételű GM fajták biztonsági kockázatának követésére. Azonban kifejlesztése és forgalomba hozatala után évekkel később, de még a jelenlegi szabályozási rendszer életbe lépése előtt (EU direktíva GM Food and Feed Regulaion (EC) No.1829/2003) számos, abban az időben a GM élelmiszereket ért támadás miatt vissza is vonták. Ilyen, hosszabb szavatossági idejű paradicsomból készített szószt hozott kereskedelmi forgalomba a Syngenta Európában 1996 és 1999 között, de a 90-es évek végén, a fentiekhez hasonló okokból ezt is kivonták a forgalomból. Egy másik példa a közelmúltból az új összetételű GM termékek engedélyeztetésére a jelenlegi EFSA biztonsági kockázatfelméréssel az Amflora burgonya, melyet a BASF fejlesztett ki. Ez a burgonyafajta olyan keményítőt tartalmaz, amely a keményítő két alapvető összetevője közül (amilóz és amilopektin) csaknem teljes egészében amilopektinből áll (Visser és mtsai, 1991). A cél ipari keményítő előállítása volt, de a kereskedelmi forgalomba állítás folyamata az európai eljárással 13 évet vett igénybe. Végül ez a burgonyafajta 2010-ben megkapta az engedélyt az európai termesztésre, de a BASF 2012-ben bejelentette, hogy Európából visszavonja a növényi biotechnológiai termékeit, így az Amflora jelenleg nem elérhető. Az Amlfora az egyik a két Európában is termeszthető fajok közül a Bt rezisztens kukorica mellett, ám erre a burgonyára nem volt kereslet, így ma nem termesztik sehol Európában.

EFSA szabályozás minden estben teljesen alkalmazható-e. Már csak azért is, mert az EFSA jelenleg is érvényben lévő útmutatója szerint a GM növényekből származó élelmiszerek kockázatkezelése a következő: „Ahol nem érvényesül a lényegi azonosság eleve, az összehasonlító kockázatfelmérés nem kivitelezhető, helyette a GM növény és a származtatott élelmiszer átfogó biztonsági és táplálkozástani elemzésére van szükséges. Ez abban az esetben lehetséges, amikor GM növényből származó élelmiszernek nincsen hozzá közeli biztonságos felhasználási történettel rendelkező összehasonlítható párja, vagy a növényt olyan specifikus tulajdonságokkal ruházták fel, mely szignifikánsan megváltoztatja az eredeti összetételét (EFSA, 2011).„ Ezek szerint a belső összetételükben megváltoztatott GM növényeknek, illetve a belőlük származtatott élelmiszereknek egy teljes ellenőrzésen kell átmenniük az EFSA szerint. A GM fájtakat több szempont szerint is lehet csoportosítani. A GM fajtáknak azt a csoportját, melyeket valamilyen speciális minőség, összetételbeli jellemző javítására fejlesztettek ki, gyakran hívják „második generációs” növényeknek, megkülönböztetve az ún. „első generációs” legelőször előállított GM fajtáktól, ahol a cél a mezőgazdasági termelés és az agrotechnika segítése, mint pl. a gyomirtó-tolerancia vagy rovarral szembeni ellenállás kialakítása. Az első és második generációs elnevezés ma már azonban nem szerencsés. Részben azért, mert az első GM fajták még 1994-ből származnak, amikor pl. a paradicsom szavatossági idejét növelték, ami ugye második generációs jelleg, más részben pedig azért, mert a GM

9


Ha Európa lépést akar tartani a világgal GM termények és élelmiszerek hasznosításában, akkor egy jól működő kockázatelemzési rendszerre van szükség az új tulajdonságokkal rendelkező GM növények és termékek esetében. A világ más részein számos példát láthatunk a van a már elfogadásra került vagy éppen a fejlesztés utolsó fázisában lévő GM fájtákra. Az egyik ilyen termék a Mavera kukoricahibrid, a Cargill és a Monsanto közös kísérlete, mely több lizin aminosavat termel. Ezzel a kukoricával a cégek az USA bioetanolpiacát céloztak meg, ahol a magas fehérjetartalmú takarmány fontos melléktermék. Ez a kukorica a magasabb aminosav-tartalom mellett más ún. első generációs tulajdonságokkal is rendelkezik, mint egy gyomirtóval, illetve két rovarral szembeni ellenállósággal. A Syngenta szintén az USA bioetanol-piacára tervezte azt a kukoricát, mely jobb bioetanol-hozamot eredményez (Johnson és mtsai. 2006). Termesztését az amerikai hatóságok 2011-ben engedélyezték.

linsavban, egy 18 széntartalmú többszörösen telítetlen zsírsavban gazdag. A DuPont egyik leányvállalata kifejlesztett egy olyan szójafajtát, mely nagy koncentrációban olajsavat termel linolinsav helyett. Ezért a hidrogénezéses kezelés, mely a veszélyes transz-zsírsavakat eredményezheti, a GM olaj esetében nem szükséges.

Számos példát láthatunk a növényi olajok genetikai módszerekkel történő módosítására is. A növényi olajok a zsírsavak egy nagy csoportját alkotják különböző hosszúságú lánccal és telítettséggel, beleértve a többszörösen telítetlen zsírsavakat is. A többszörösen telítetlen zsírsavak egészségesebbek, mint a telítettek, de hátrányuk, hogy hajlamosak az oxidációra a sütés során, ami növeli az olajok avasodását, kellemetlen ízt és szagokat eredményez. A többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját az élelmiszeriparban a kettős kötések hidrogénezésével próbálják elkerülni, ami azonban káros transz-zsírsavakat eredményez. A transz-zsírsavak a telített zsírsavakhoz hasonlóan növelik a vér koleszterinszintjét. A szójából származó olaj természetes körülmények között lino-

Más GM növények még ambiciózusabbak a növény olajprofiljának megváltoztatásában. A növények által termelt leghosszabb többszörösen telítetlen zsírsav 18 szénláncú, ám még ennél jelentősen hoszszabb zsírsavak is vannak a halolajban, beleértve a táplálkozás szempontjából fontos omega 3 zsírsavakat, mint pl. az ún. EPA (eikoszapentaenoik sav) és a DHA (dekoszahexaenoik sav). Az EPA és a DHA valójában tengeri algákban termelődik, és a tengeri élelmiszerláncon keresztül juthatnak be az emberi táplálékba. EPA és DHA omega 3 zsírsavakat termelő transzgénikus növények fejlesztése alternatív forrása lehetne a a többszörösen telítetlen zsírsavaknak. A Camelia sativa (magvas gomborka vagy sárga repce) magjában a bioszintetikus útvonalak sikeres megváltoztatásával már 12%-os EPA- és 14% DHA-szintet értek el, mely megközelíti a halolajban található menynyiséget (Riuz-Lopez és mtsai. 2014). A vitamintartalom növelése szintén egy nyilvánvaló lehetőség az élelmiszerek táplálkozástani értékének növelésére. Az A-vitamin szintjének növelése különösen fontos néhány gabonaféle magjában. Az arany rizs, melyet még az 1990-es évek végén fejlesztettek ki, egy olyan rizsvonal mely az A-vitamin egy előformáját, a β-karotint termeli a magban. Hasonló technológiát használtak a banán és a manióka esetében, melyek fontos termények Afriká-

10


ban. Bár ezeket a terményeket a fejlődő országok étrendbeli hiányosságainak enyhítésére fejlesztették ki, a kormányok hozzájárulhatnak az európai piacon történő jelenlétükhöz is. Genetikai módosítást szintén alkalmaztak nem kívánatos összetevők mennyiségének csökkentésére az élelmiszerekben. Például annak a génnek a szabályozásával (aszparaginszintetáz gén) a burgonyában, mely csökkentheti a karcinogén akrilamid-képződés lehetőségét, ami a szabad aszparagin aminosav és a redukált cukor közötti reakcióban keletkezik magas hőmérsékleten (Rommers és mtsai. 2008). Az akrilamid csökkentésének egy másik stratégiája olyan enzimek termeltetése, melyek részt vesznek a keményítő lebontásában.

gességét egy 2013-ban kiadott jelentés alapján. A jelentés egy átfogó kockázatkezelési stratégia létrehozását javasolta, mely nem csak az összehasonlítás folyamatán alapul.

A GM növények segíthetnek olyan abiotikus stresszel szembeni tolerancia kialakításában is, mint a szárasság- vagy a sóstressz. Mindkettő ozmotikus stresszt eredményez a növényekben, melynek hatására a növények metabolizmusában változás történik. Ez a növény egyfajta válasza a stresszhatásra, pl. a keményítő vagy a fruktóz termelését egyszerű cukrokkal váltja fel és az ezekhez szükséges anyagokat termeli, mint a prolin vagy glicin-betaine aminosavak. A növények stresszre kialakított válaszreakcióiknak módosításával jelentős összetételbeli változások érhetők el a GM növényekben.

Az EFSA kockázatfelmérési eljárása számos átdolgozást igényel a GM növények veszélyességét illetően. Leginkább azért, mert az új GM növényekben megjelenő jelentős változásokat nehéz összehasonlítani a hagyományos növényekkel. Pl. az EFSA útmutatása szerint a szántóföldi termesztés során a GM növényt a hagyományos fajta mellett kell termeszteni. Ez azonban nem feltétlenül alkalmazható olyan esetben, amikor a GM fajta valamilyen stresszel szembeni ellenálló képességgel rendelkezik, mert a hagyományos növény nem feltétlenül él meg olyan környezetben, ahol a GM fajta elvárhatóan megél.

Végül a GM növények felhasználásának egy másik lehetősége az ún. biofarming, mely során gyógyszerek, vakcinák, antitestek vagy más, magas értékű élelmiszerek előállítására használnak transzgénikus növényeket (Ma és mtsai. 2013).

Új megközelítések szükségesek olyan új GM növények értékeléséhez is, melyek olyan összetevőket tartalmaznak, melyek természetesen nem tálalhatók meg az adott fajtában. Erre kiváló példa a halolajat tartalmazó GM repce. A biztonságos élelmiszer-használat történetének fogalma használható itt, hiszen a halolaj egyébként is biztonságos, ezért a repcében termelődő halolaj is biztonságos lesz.

Az EU kockázatfelmérésének alkalmazása az új GM növények esetére Az EFSA realizálta a GM élelmiszerek és takarmányok kockázatértékelésében a fejlesztés szüksé-

Hasznos lehet a GM növényből származó élelmiszerterméket összehasonlítani olyan termékkel, ami inkább hasonlít hozzá, mint a hagyományos termék. A többszörösen telítetlen olajokat tartalmazó GM növények esetében ez a halolaj lehet. Bár a GM növények nem termelnek igazi halolajt, hanem csak olyan olajokat, melynek zsírsavösszetétele tartalmazza a növény eredeti zsírsavait és néhány további hosszú szénláncú telítetlen zsírsavat. Ezért a GM termék ilyenfajta összehasonlítása csak tájékoztató jellegű lehet.

11


További megfontolás tárgya lehet, hogy a GM növény hogyan változtatja meg a fogyasztási szokásokat. Ezt viszonylag nehéz megjósolni, mert ezt befolyásolhatják a fogyasztók folyamatosan változó preferenciái, illetve az élelmiszergyártók azon szokásai, hogy funkcionális adalékokkal látnak el számos terméket. A szabályozás különösen fontos az élelmiszergyártóknak a diétás táplálkozás ajánlott felső határának a megállapításához. Szintén fontos, hogy a fogyasztók megfelelő információt kapjanak a GM és a nem GM termékek közötti különbségről, hogy a fogyasztási szokásokon túli megfelelő információjuk legyen a termék kiválasztásához. Ezeket az értékeléseket a termék forgalomba hozatalát követően lehetne elvégezni. Ennek a kivitelezéséről azonban jelenleg kevés információ van. Ezért olyan útmutató kifejlesztésére is szükség lenne, mely megmondja, hogy a felmérésnek hol kell történnie, ki finanszírozza, mit kell figyelembe venni, valamint a pontos módszert, ami megfelelően hasznos adatokat ad.

Hivatkozások

Az új GM jellemzőkkel rendelkező termékek kockázatfelmérésére, illetve engedélyeztetésére más szempontból is hatékony rendszerre van szükség. Ez nem csak ezeknek a termékeknek Európában történő fejlesztése szempontjából fontos, hiszen Európa az élelmiszeráruk legnagyobb hasznot hajtó piaca is a világon, hanem mert az európai szabályozási rendszer hatással van a európai biotechnológia fejlődésére is.

Ruiz-Lopez N, Haslam PR, Napier A and Sayanova O. (2014) Successful high-level accumulation of fish oil omega 3 long chain polyunsaturated fatty acids in transgenic oilseed crop. Plant J. 77, 198-208.

ESFA (2011) Guidance for risk assessment of food and feed from genetically modified plants, EFSA J. 9, 2150. Johnson B, Markham T, Samoylov V and Dallmier K. (2006) Corn event 3272 and methods for detection thereof. US Patent Application Documents Us20060230473. Ma JK-C, Christou P, Chikwamba R, Haydon H, Paul M, Ferrer MP, Ramalingam S, Rech E, Rybicki E, Wigdorowitz A, Yang DC and Thangaraj H. (2013) Realising the value of plant molecular pharming to benefit the poor in developing countries and emerging economies. Plant Biotechnology J. 11, 1029-1033. Rommens CN, Yan H, Swords K, Richael C and Ye J. (2008) Low acrylamide French fires and potato chips. Plant Biotechnology J. 6, 843-853.

Visser RGF, Somhorst I, Kuipers GJ, Ruys NJ. Feenstra WJ and Jacobsen E. (1991) Inhibition of the expression of the gene for granule-bound starch synthase in potato by antisense constructs. Mol. Gen. Genet. 225, 289-296.

Az EU új élelmiszerekről szóló rendelete (258/97) jelenleg átdolgozás alatt van.

12


New Scientist 2014. június 4. http://www.newscientist.com/article/mg22229721.900-open-your-mind-to-thegenemodified-american-chestnut.html

Fogadja nyitottan a genetikailag módosított amerikai gesztenyét

A géntechnológiának köszönhetően az amerikai gesztenye a visszatérés határán áll. Az Egyesült Államokban zajló nyilvános vitában a félelem helyett a tudományos bizonyítékoknak kell dönteniük.

mint 1000 módosított gesztenyefát ültettek ki izolált parcellákba, és a kutatók most készülnek engedélyt kérni arra, hogy ezeket kiültethessék a szabadba. Ehhez engedélyt kell kapniuk az USA Környezetvédelmi Hivatalától (EPA) és a mezőgazdasági minisztériumtól. És mivel a gesztenye ehető, az USA Élelmiszer- és Gyógyszerhatóságát (FDA) is meg kell győzniük arról, hogy a termés fogyasztása biztonságos.

Az amerikai gesztenye genetikai módosítás útján történő megmentéséért indított projekt kiváló fokmérője lesz annak, hogyan vélekednek az Egyesült Államokban a géntechnológiáról. Más szóval, az amerikaigesztenye-projekt közvélemény-kutatásként fog működni.

Ha minden a terv szerint történik, az amerikai gesztenye körülbelül 20 éven belül visszaszerzi régi dicsőségét. A projekt azonban olyan időszakban érik be, amikor az Egyesült Államokban erősödőben van a nagyközönség körében a genetikai módosítás elutasítása. Vermont az első olyan állam, amely kötelezően előírja a GM élelmiszerek címkézését; 29 másik államban fontolgatják hasonló törvény elfogadását. Ennek oka részben az átláthatóság általános igénye, de a radikális GM-ellenes aktivisták keze is benne van – ők hasonló taktikát kezdenek most alkalmazni, mint amellyel 20 éve Európában sikerült a GM-technológia kilátásait megsemmisíteniük, nevezetesen: kételyt ébresztenek a nagyközönség elméjében.

Négymilliárd csodálatos fa és egyetlen gyilkos ázsiai gomba. Ez az összecsapás körülbelül egy évszázaddal ezelőtt történt. Az 1950-es évekre a gomba megnyerte az ütközetet és majdnem teljesen kipusztította az amerikai gesztenyét, ezt a jelképként tisztelt és mindenki által szeretett fafajt. A betegség a bennszülött keményfa-állomány egynegyedétől fosztotta meg az Egyesült Államokat, ahol ezt a rothadásnak ellenálló anyagot használták gerendakunyhók építésére, póznának, oszlopnak, padlónak és vasúti talpfának. Eltűntek a korábban nyílt tűzön sütött, finom gesztenyék is. Most azonban az amerikai gesztenye a visszatérés határán van, egy húszéves géntechnológiai projektnek köszönhetően. A kutatók egyetlen, a búzából származó gén beültetésével a gombának ellenálló fákat hoztak létre, amelyek továbbadják ellenálló képességüket utódaiknak és – a kutatók reményei szerint – a következő nemzedékeknek is. Nemsokára még nagyobb ellenálló képességű, módosított törzsek elkészülte is várható. Ez az első olyan projekt, amely géntechnológiával történő módosítással próbál megmenteni egy kihalással fenyegetett fajt. 2006 óta több

13


Lehet, hogy kiderül: a módosított gesztenyefák elfogadhatatlan kockázatot jelentenek, bár nehéz elképzelni, hogyan lenne ez lehetséges. Az is lehet, hogy az „érintetlen vadonba” bármilyen csúcstechnológiával, GM vagy egyéb módszerrel történő beavatkozást kevésbé kívánatosnak ítélik majd az érintettek, mint azt, hogy inkább hagyják a természetet a saját útján haladni, még ha ez a kipusztulást jelenti is. Ebben az esetben elfogadhatóbb kompromisszum le-het egy párhuzamos projekt elindítása, amelyben hagyományos módszerekkel hozzák létre a rezisztenciát. A fennálló feszültségek ismeretében a fenti projekt kritikus próbája lesz annak, hogy van-e helye a géntechnológiának a természetvédelemben. Itt és most nem fogadnánk rá. Ám ez a kérdés megérdemli, hogy rendesen megvitassák – nem szabad, hogy egy faj sorsáról félelem és előítéletek alapján szülessék döntés.

Ilyen háttér mellett érdemes lesz gondosan megfigyelni a módosított amerikai gesztenyére adott reakciót. A hajthatatlan GM-ellenes aktivisták valószínűleg nem fogják majd vissza magukat, annak alapján, milyen hévvel támadnak az olyan projektekre, amelyeknek globális egészségjavító hatása lehetne, vagy amelyek hozzájárulhatnának a világ népességének élelmezéséhez. Vajon az Egyesült Államok nagyközönsége általánosságban átveszi-e majd ezt az ellenségeskedést? Remélhetőleg ehelyett inkább értékelni fogják a biotechnológia természetvédelmi alkalmazásában rejlő lehetőségeket – bár magukat a módszereket nem könnyű megszokni –, és lehetővé válik a kiegyensúlyozott, tudományos eredményeken alapuló vita.

***

14

Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db két havonta Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület

9-10. május-június

Recommend Documents