C-379/87. sz. ügy Anita Groener kontra Minister for Education and the City of Dublin Vocational Educational Committee (a dublini High Court előzetes döntéshozatal iránti kérelme) „Munkavállalók szabad mozgása — Fogadó ország egyik hivatalos nyelvének ismerete” Az ítélet összefoglalása Személyek szabad mozgása — Munkavállalók — Munkahelyre történő bejutás — Tanári állás a közoktatásban — Nyelvi ismeretek elvárása — Megengedhetőség — Korlátok (1612/68 tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés) Az állami szakközépiskolákban az állandó, teljes munkaidős tanári állás egy olyan jellegű állás, ami az 1612/68 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdése értelmében indokolttá teszi a nyelvi ismeretek elvárását, amennyiben a kérdéses nyelvi elvárás a nemzeti nyelv, amely ezzel egyidejűleg az első hivatalos nyelv is, fejlesztési politikájának részét képezi, és amennyiben ez az elvárás arányosan és megkülönböztetéstől mentesen kerül végrehajtásra. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE 1989. november 28.∗
A C–379/87. sz. ügyben, a Bírósághoz a dublini High Court által az EGK-Szerződés 177. cikke értelmében benyújtott, az e bíróság előtt ANITA GROENER és a MINISTER FOR EDUCATION AND THE CITY OF DUBLIN VOCATIONAL EDUCATIONAL COMMITTEE, között folyamatban lévő eljárásban az EGK-Szerződés 48. cikke (3) bekezdésének és a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68
∗
Az eljárás nyelve: angol.
1
tanácsi rendelet (HL L 257., 2. o.) értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában A BÍRÓSÁG, tagjai: O. Due elnök, Sir Gordon Slynn, C. N. Kakouris, F. A. Schockweiler és M. Zuleeg tanácselnökök, T. Koopmans, G. F. Mancini, R. Joliet, T. F. O’Higgins, J. C. Moitinho de Almeida és F. Grévisse bírák, főtanácsnok: M. Darmon, hivatalvezető: J. A. Pompe hivatalvezető-helyettes, figyelembe véve a benyújtott írásbeli észrevételeket: —
Groener asszony nevében J. A. Reidy solicitor és a szóbeli eljárás során F. Clarke, SC,
—
az ír kormány és a City of Dublin Vocational Educational Committee nevében L. J. Dockery, Chief State Solicitor meghatalmazotti minőségben és a szóbeli eljárás során R. Nesbitt és H. A. Whelehan,
—
a francia kormány nevében R. de Gouttes és a szóbeli eljárás során M. Giacomini meghatalmazotti minőségben,
—
az Európai Közösségek Bizottsága nevében K. Banks a jogi szolgálat tagja meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a tárgyalásra készített jelentésre, valamint az 1989. március 9-i tárgyalásra, a főtanácsnok indítványának az 1989. május 16-i tárgyaláson történő meghallgatását követően, meghozta a következő Ítéletet 1.
Az 1987. december 3-i végzéssel, amely 1987. december 21-én érkezett a Bírósághoz, a dublini High Court az EGK-Szerződés 177. cikke alapján előzetes döntéshozatal céljából három, az EGK-Szerződés 48. cikke (3) bekezdésének, és a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68 tanácsi rendelet (HL L 257., 2. o.) 3. cikkének értelmezésére vonatkozó kérdést terjesztett a Bíróság elé, az állami szakközépiskolákban a teljes munkaidős, állandó tanári állásra történő kinevezést az ír nyelv kielégítő ismeretének bizonyításától függővé tevő nemzeti szabályozásnak a fenti rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségének mérlegelése céljából.
2.
Ezek a kérdések a holland állampolgár Groener asszony, valamint az ír oktatási miniszter (továbbiakban: „miniszter”) és a City of Dublin Vocational Educational Committee (Dublin városának szakoktatási bizottsága, a továbbiakban: „CDVEC”) 2
között folyamatban lévő per keretében merültek fel. A jogvita abból ered, hogy miután az érdekelt nem járt sikerrel az ír nyelv ismeretének értékelésére szánt vizsgán, a miniszter elutasította Groener asszony kinevezését egy állandó, teljes munkaidős művészeti tanári állásra (Lecturer 1 Painting) a CDVEC-nél. 3.
Az ügy irataiból következik, hogy az 1930-as Vocational Education Act (szakoktatásra vonatkozó törvény) 23. szakaszának (1) és (2) bekezdése értelmében az egyes Vocational Education Committee-k (szakoktatási bizottságok) alkalmazottai számának, minősítésének, díjazásának meghatározásához és kinevezéséhez a miniszter jóváhagyása szükséges. Az e tekintetben általa gyakorolt hatáskör keretében a miniszter különösen két közigazgatási rendelkezést fogadott el.
4.
Az 1974. szeptember 1-je óta hatályban lévő V7 memorandumból elsősorban az következik, hogy az illetékes bizottság csak akkor nevezhet ki valakit bizonyos oktatási területekhez tartozó állandó, teljes munkaidős állásra, mint amilyen a művészeti oktatás is, ha ez a személy rendelkezik a Ceard-Teastas Gaeilge-vel (nyelvvizsga-bizonyítvány ír nyelvből), vagy a miniszter által elismert egyenértékű képesítéssel. E memorandumban a miniszter saját részére tartotta fenn az Írországtól eltérő országok állampolgárságával rendelkező jelölteknek az ír nyelv kötelező ismerete alól történő felmentésének lehetőségét is, amennyiben nincs más, teljes mértékben képesített pályázó az állásra.
5.
Másodsorban, 1979. június 26-án a miniszter elfogadta a 28/79. sz. körlevelet. E körlevél (1) és (2) bekezdéséből következik, hogy az I. kategóriájú segédtanári és tanári állásoknál a megfelelően képesített és Ceard-Teastas Gaeilge-vel rendelkező jelölteket előnyben kell részesíteni. Azoktól a kiválasztott pályázóktól, akik nem rendelkeznek ezzel a bizonyítvánnyal, meg lehet követelni, hogy jelenjenek meg egy szóbeli vizsgából álló különleges ír nyelvvizsgán (a továbbiakban: „vizsga”). Az érdekelt pályázók csak azután nevezhetők ki egy ideiglenes vagy állandó, teljes munkaidős állásra, hogy ez a vizsgájuk sikerült. E körlevél (5) bekezdése megerősíti, hogy teljes mértékben képesített jelölt hiányában hatályban maradnak a V7 memorandumnak a nyelvi elvárások alól történő mentesítés lehetőségét biztosító rendelkezései.
6.
1982 szeptemberében Groener asszonyt ideiglenes jogcímen, részidős művészeti tanárként felvették a dublini College of Marketing and Design-ba, amely a CDVEC felügyelete alá tartozik. 1984 júliusában beadta pályázatát egy teljes munkaidős, állandó művészeti tanári állásra ebben az iskolában. Mivel nem rendelkezett a CeardTeastas Gaeilge-vel, Groener asszony felmentést kért, amelyet elutasítottak. Az elutasítás azon a körülményen alapult, hogy voltak más, teljes mértékben képesített jelöltek az állásra. A miniszter ugyanakkor jelezte beleegyezését az érdekelt kinevezéséhez, amennyiben sikerül az említett vizsgája.
7.
A Gael Linn Institute által szervezett négyhetes kezdő tanfolyam elvégzését követően, a tanfolyam utolsó hetében Groener asszony megjelent a vizsgán, de nem járt sikerrel.
8.
Az ezt követően Groener asszony és munkaadója, a College által annak érdekében tett lépések, hogy lehetővé tegyék felvételét az 1985/1986-os akadémiai évre teljes munkaidős tanárként ideiglenes szerződéssel, vagy felmentést adjanak számára ír nyelvtudása bizonyításának kötelezettsége alól, nem vezettek sikerre.
3
9.
Groener asszony ekkor „judicial review” (bírósági felülvizsgálat) iránti eljárást indított a dublini High Court előtt a miniszter és a CDVEC ellen, azt állítva, hogy a V7 memorandum és a 28/79. sz. körlevél által előírt feltételek ellentétesek az EGKSzerződés 48. cikkével, és az említett 1612/68 rendelet rendelkezéseivel.
10.
Úgy ítélve meg, hogy a kereset a közösségi jog e rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozó kérdéseket vet fel, a dublini High Court előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé: „1)
Amennyiben valamely tagállamban a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések egy meghatározott állásban történő alkalmazást attól a feltételtől tesznek függővé, hogy a pályázó a tagállam két hivatalos nyelve közül az egyik megfelelő ismeretének birtokában legyen, egy olyan nyelvének, amelyet más tagállamok állampolgárai általában nem ismernek, de amelyet kizárólag az említett feltételnek való megfelelés miatt meg kell tanulniuk, az 1612/68/EGK tanácsi rendelet 3. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azt alkalmazni kell az ilyen rendelkezésekre, azon az alapon, hogy ez utóbbiak kizárólagos vagy fő hatása, hogy más tagállamok állampolgárai elől elzárják a felkínált állást?
2)
Amennyiben megvizsgáljuk a „betölthető állás jellege” kifejezés jelentését, amely az 1612/68/EGK tanácsi rendelet 3. cikkében szerepel, figyelembe kell-e venni az ír állam politikáját, amely megkívánja, hogy az állást betöltő személyek az ír nyelv megfelelő ismeretének birtokában legyenek, amikor egy ilyen ismeret nem szükséges az álláshoz kapcsolódó feladatok teljesítéséhez?
3)
1)
Az EGK-Szerződés 48. cikkének, harmadik bekezdésében szereplő „közrend” fogalmát úgy kell-e értelmezni, hogy azt alkalmazni kell az ír államnak az ír nyelv, mint első hivatalos nyelv helyzetének fenntartására és fejlesztésére irányuló politikájára?
2)
Igenlő válasz esetén indokolt korlátozásnak minősül-e a fent említett politikára tekintettel az a feltétel, amelynek értelmében azok a személyek, akik szakoktatási intézményekben tanári állásba történő kinevezésre pályáznak Írországban, és nem rendelkeznek az „An CeardTeastas Gaeilge” oklevéllel, azoknak meg kell jelenniük egy különleges ír nyelvvizsgán, hogy a Nemzeti Oktatási Minisztériumnak bizonyítsák ír nyelvismeretüket?”
11.
Az alapeljárás tényállása és jogi kerete, valamint a Bírósághoz benyújtott írásbeli észrevételek részletesebb bemutatását a tárgyalásra készített jelentés tartalmazza. Az ügy iratainak e részei a továbbiakban csak a Bíróság érveléséhez szükséges mértékben kerülnek megemlítésre.
12.
Először is emlékeztetni kell arra, hogy az 1612/68 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése úgy rendelkezik, hogy egy tagállam nemzeti rendelkezései, vagy közigazgatási gyakorlata nem alkalmazható „ha annak ellenére, hogy állampolgárságtól függetlenül alkalmazandó, kizárólagos vagy fő célja, illetve hatása a többi tagállam állampolgárainak távoltartása a betölthető munkahelytől”. E rendelkezés utolsó bekezdése ugyanakkor meghatározza, hogy „ez a rendelkezés nem
4
vonatkozik a betölthető állás jellege miatt megkívánt nyelvismerettel kapcsolatos feltételekre”. 13.
Az ügy irataiból következik, hogy az ír nyelvismeret bizonyításának a kérdéses nemzeti rendelkezések által előírt kötelezettsége a más tagállamok állampolgárai részére esetleg előírt mentességek kivételével megkülönböztetés nélkül alkalmazandó a nemzeti és a közösségi állampolgárokra.
14.
Mivel a 3. cikk (1) bekezdése második francia bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók az állás jellege által indokolt nyelvi elvárások esetében, először a nemzeti bíróság által feltett második kérdést kell megvizsgálni, amely lényegében arra irányul, hogy az állami szakközépiskolákban, teljes munkaidőben gyakorolt, állandó művészeti tanári állás olyan jellegű állás-e, amely indokolja az ír nyelv ismeretének elvárását.
15.
Az ügy irataiból következik, hogy a művészeti oktatás, mint az állami szakközépiskolában oktatott tantárgyak többsége alapvetően, csaknem kizárólag, angolul zajlik. Ebből következik, hogy amint arra az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés rámutat, az ír nyelv ismerete nem elengedhetetlen a kérdéses oktatás által megkövetelt különleges feladatok teljesítéséhez.
16.
Ugyanakkor önmagában ez a megállapítás nem elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a nemzeti bíróság számára a kérdéses nyelvi követelmény indokoltságának az említett 1612/68 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdése értelmében, a „betöltendő állás jellegére” tekintettel történő mérlegelését.
17.
A második kérdés hatókörének megértéséhez először Írország nyelvi szempontból különleges helyzetét kell kiemelni, amint ez az ügy irataiban is megjelenik. Valóban, a „Bunreacht na hEireann” (Írország alkotmánya) 8. cikke szerint: „1)
Az ír nyelv, mint nemzeti nyelv, az első hivatalos nyelv.
2)
Az angol nyelv második hivatalos nyelvként elismert.
3)
Ugyanakkor egy törvény előírhatja az említett nyelvek egyikének vagy másikának kizárólagos használatát, egy vagy több hivatalos célból, akár az egész államban, akár annak bármely részén.”
18.
Amint az magából az ügy irataiból kitűnik, ha az ír nyelvet nem beszéli az ír lakosság egésze, akkor az ír kormányok által sok éve folytatott politika célja nem csupán e nyelv, mint a nemzeti identitás és kultúra kifejezési eszközének fenntartása, hanem használatának előmozdítása is. Ezért kötelezőek az ír órák az alapfokú oktatásban részt vevő diákoknak, és fakultatívak a középfokú oktatásban résztvevőknek. Az állami szakközépiskolák tanárainak azon kötelezettsége, hogy rendelkezzenek bizonyos ír nyelvismerettel, az ír kormány által e politika keretében elfogadott intézkedések közé tartozik.
19.
Az EGK-Szerződés rendelkezései nem tiltják egy olyan politika elfogadását, amely egy tagállam nyelvének, amely egyszerre a nemzeti nyelv és az első hivatalos nyelv is, megvédésére és fejlesztésére irányul. Mindenesetre, e politika végrehajtása nem
5
sérthet olyan alapvető szabadságot, mint a munkavállalók szabad mozgása. Következésképpen az ilyen politika végrehajtása érdekében tett intézkedésekből következő elvárások semmilyen esetben nem lehetnek aránytalanok a követett célhoz viszonyítva, és az alkalmazásukra vonatkozó részletes szabályok sem tartalmazhatnak megkülönböztetést más tagállamok állampolgárainak hátrányára. 20.
Egy ilyen politika megvalósítása érdekében el kell ismerni az oktatás fontosságát. A tanárok alapvető szerepet játszanak, nem csak az általuk biztosított oktatás, hanem az iskola mindennapos életében való részvételük, és a diákjaikkal fenntartott kiváltságos kapcsolatok által is. Ebben az összefüggésben nem ésszerűtlen, hogy elvárják tőlük az első nemzeti nyelv bizonyos ismeretét.
21.
Ebből következik, hogy egy ilyen nyelv megfelelő ismeretének elvárását, amennyiben a megkövetelt ismereti szint nem aránytalan a követett célkitűzéshez viszonyítva, az 1612/68 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdése értelmében a betöltendő állás jellegére tekintettel megkövetelt ismereteknek megfelelő feltételnek kell tekinteni.
22.
Ezenkívül meg kell állapítani, hogy amennyiben a nemzeti rendelkezések biztosítják e nyelvi elvárás alóli mentesítés lehetőségét, ha egyetlen teljes mértékben képesített pályázó sincs a betöltendő állásra, akkor a közösségi jog megköveteli, hogy ezt a felmentési hatáskört, megkülönböztetéstől mentesen, a miniszter gyakorolja.
23.
Ezenfelül a megkülönböztetés tilalmának elvével ellenkezik, hogy előírják a kérdéses nyelvi ismereteknek a nemzeti területen történő elsajátítását. Egyébként magában foglalja azt is, hogy más tagállamok állampolgárainak lehetőségük legyen arra, hogy amennyiben újból pályáznak egy tanári vagy segédtanári állásra ismét megjelenjenek a szóbeli vizsgán, amely nem sikerült nekik.
24.
Következésképpen a második kérdésre adandó válasz az, hogy az állami szakközépiskolában az állandó, teljes munkaidős tanári állás egy olyan jellegű állás, ami az 1612/68 tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdése értelmében indokolttá teszi a nyelvi ismeretek elvárását, amennyiben a kérdéses nyelvi elvárás a nemzeti nyelv, amely ezzel egyidejűleg az első hivatalos nyelv is, fejlesztési politikájának részét képezi, és amennyiben ez az elvárás arányosan és megkülönböztetéstől mentesen kerül végrehajtásra.
25.
A második kérdésre adott válaszra tekintettel, nincs helye sem az első, sem a harmadik kérdésre válaszolni. A költségekről
26.
A Bíróság felé észrevétellel élő ír és francia kormány, valamint az Európai Közösségek Bizottsága részéről felmerült költségeket nem kell megtéríteni. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban résztvevő felek számára a nemzeti bíróság előtt függőben lévő ügy egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségek viseléséről.
A fenti indokok alapján,
6
A BÍRÓSÁG a dublini High Court 1987. december 3-i végzésével hozzá intézett kérdéseire válaszolva a következőképpen határozott: Az állami szakközépiskolában az állandó, teljes munkaidős tanári állás egy olyan jellegű állás, ami az 1612/68 tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdése értelmében indokolttá teszi a nyelvi ismeretek elvárását, amennyiben a kérdéses nyelvi elvárás a nemzeti nyelv, amely ezzel egyidejűleg az első hivatalos nyelv is, fejlesztési politikájának részét képezi, és amennyiben ez az elvárás arányosan és megkülönböztetéstől mentesen kerül végrehajtásra. Due Koopmans
Slynn Mancini
Kakouris Joliet
Schockweiler
O’Higgins
Zuleeg
Moitinho de Almeida
Grévisse
Kihirdetve Luxembourgban, az 1989. november 28-i nyilvános ülésen. hivatalvezető J.-G. Giraud
elnök O. Due
7
joganyag száma: 61987J0379 Angol
Magyar
Francia
Német
poste permanent poste á plein temps vocational education appointment
szakoktatás
kinevezés
enseignement professionnel circulaire barême nomination exigence linguistique
Berufsbildung
Szerepel a glosszárium- Megjegyzés ban állandó állás teljes munkaidős állás X körlevél kategória
Bestellung
X nyelvi elvárás bírósági felülvizsgálat
contrôle judiciaire
8
