80

Gyula Város Integrált Városfejlesztési stratégiája - egyeztetési anyag -

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

GYULA VÁROS I NTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI S TRATÉGIÁJA

2008. MÁJUS

Gyula Város Önkormányzata

1/80


TARTALOM 1. BEVEZETÉS ................................................................ ............................................................................... ...............................................4 ............... 4 1.1. Az integrált városfejlesztési stratégia .............................................................................................4

2. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA MEG HATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS HELYZE TELEMZÉS ..........5 .......... 5 2.1. Gyula szerepe a településhálózatban .............................................................................................5 2. 1. 1. Település funkciók és szintjei....................................................................................................7 2. 1. 1. 1. Regionális szintő feladatok ....................................................................................................8 2. 1. 1. 2. Megyei szintő feladatok ........................................................................................................9 2. 1. 1. 3. Kistérségi szintő feladatok.....................................................................................................9 2. 1. 2. A vonzáskörzet bemutatása....................................................................................................10 2. 1. 3. Dinamikai típusai ......................................................................................................................12 2.1.3.1. Népességszám változás ...........................................................................................................13 2.1.3.2. Munkanélküliségi ráta ..............................................................................................................13 2.1.3.3. Gazdasági szervezetek számának változása..........................................................................14 2.1.4. Gyula megítélése funkcióját és városhierarchiában betöltött szerepét illetıen ..................15 2.1.5. A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján .................................................................15 2.1.6. OTK fejlesztési célok alapján kijelölt szerep...........................................................................15 2. 2. Város szintő helyzetelemzés ........................................................................................................18 2.2.1 Humán erıforrások......................................................................................................................18 2.2.2 Gazdasági bázis.............................................................................................................................21 2.2.3 A természeti környezet adottságai .............................................................................................24 2.2.4 Társadalmi szolgáltatások...........................................................................................................25 2.2.5. Közlekedési és mőszaki infrastruktúra.....................................................................................28

3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ MEG KÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE ............... 32 4. S TRATÉGIAI FEJEZET ............................................................... ............................................................... 33 4.1. Gyula város hosszú távú jövıképe ..............................................................................................33 4.2. A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása............................................................................34 4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája ....................................................................................63 4.3.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval és a településrendezési tervvel 63 4.3.2. A célrendszer koherenciája ........................................................................................................68


2/80


5. 20072007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ................................................................ ................................................................................. ................................................. 73 5.1. Szociális városrehabilitáció akcióterülete ....................................................................................73 5.2. Funkcióbıvítı városrehabilitáció akcióterülete .........................................................................73 5. 3. Turizmusfejlesztés akcióterülete .................................................................................................74 5.4. Gazdaságfejlesztés akcióterülete ..................................................................................................75

6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA MEGVALÓSÍT HATÓSÁGA ..................................... ..................................... 76 6.1. Ingatlangazdálkodási terv ..............................................................................................................76 6.2. Nem fejlesztési jellegő tevékenységek .........................................................................................76 6.3. Partnerség ........................................................................................................................................77 6. 4. Szervezeti elvárások .....................................................................................................................78 6.5. Településközi koordináció ............................................................................................................80 6.6. A stratégia megvalósulásának monitoringja................................................................................80


3/80


1. BEVEZETÉS 1.1. Az integrált városfejlesztési városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (röviden: IVS) a településtervezési dokumentumok sorában hiánypótló céllal készült. Az eddigiekből ugyanis hiányzott egy középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált tervezési dokumentum. Az IVS azt az integrált, területi alapú tervezést jeleníti meg, amely ötvözi az egyes szakpolitikai megközelítéseket, összefogja az üzleti és a civil szektor, valamint a közszféra céljait és elvárásait, ezzel egyidejűleg megőrzi az önkormányzat meghatározó és döntéshozó szerepét a városfejlesztésben. Az integrált városfejlesztési stratégia új elemként a stratégiai célrendszerben megjeleníti az egyes városrészekre vonakozó célkitűzéseket és azok középtávú érvényesítésére törekszik. Az IVS-ben feltárulnak megvalósítás tervezett pénzügyi és szervezeti keretei is.

Hangsúlyozzuk, hogy az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy olyan tervezési dokumentum, amely kapcsolatot teremt a település/városfejlesztési koncepció célkitűzési, a településszerkezeti és szabályozási terv előírásai és a támogatási források bevonását priorizáló akcióterületi tervek között. Ezzel együtt az IVS-t a képviselő-testület jóváhagyásával legitimálja.

Az IVS elkészítése feltétele az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó városrehabilitációs támogatások elnyerésének, tartalmi és módszertani követelményrendszerét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága közösen határozta meg.


4/80


2. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS

2.1. Gyula szerepe a településhálózatban

Gyula szerepének meghatározásához és megértéséhez a település múltjának rövid ismertetése szükséges, mivel a város történelme – különösen a környező településekhez képest – igen gazdag, illetve rengeteg olyan pozitívnak tekinthető elemet tartalmaz, ami alapot adhat a hivatkozásra és egyúttal komoly szerepet játszhat az identitás alakulásában. A középkortól – Békést követően – 1950-ig Gyula volt a térség gazdasági és hatalmi központja (uradalom, a vármegye majd a megye központja), s így jelentős térszervező, központi, vezető szerepkörrel bírt. A település évszázadokon át a régió iskolavárosa is volt. A kiegyezés utáni tőkés fejlődés következtében megjelentek az első gyárak, pénzintézetek, gyarapodott a polgárság, terjedt a polgári életmód. A kor igényei új iskolák, kulturális intézmények, egyletek alapítását hozták. Ekkor épült a megyei kórház és új épületekben kaptak elhelyezést a megyei és városi intézmények. Az első világháborút követően létrejött új határ következtében a város gazdasági hátterének számító harminc településből mindössze négy maradt ezen az oldalon, amivel egyértelműen megszűnt a gazdasági élettere. A város térszervező erejének elvesztése ugyanakkor nem járt együtt a közigazgatási szerepkörök csökkenésével, az itt működő intézményi ellátások visszaesésével. A gazdasági stagnálást részben ellensúlyozta a megmaradó, illetve a közigazgatás általános fejlődése eredményeként előrelépést jelentő közigazgatási központi szerepkör. A technika fejlődése követte a nemzetgazdaság változásait, azzal összhangban továbbra is biztosította a helyi gazdaság prosperitását. A helyiek számára ezt az időszakot nem a stagnálás vagy a visszaesés, hanem a kiegyenlített előrelépés jellemezte, ami az értelmiség kiemelkedően magas arányából következően a közélet, a kultúra területén egyfajta pezsgést is jelentett. Mindezek ellenére az első világháború utáni gazdasági, társadalmi átalakulás hatásaként 1950-ben Gyula elvesztette megyeszékhely rangját, ami azonban nem járt együtt meglévő megyei intézményének elvesztésével. A korábbi központi szerepkörből adódó intézményi és


5/80


infrastrukturális előnyökre támaszkodott az 1984-ig fennálló járási közigazgatási terület központi funkció. Ugyanakkor a gazdasági és társadalmi térszervező erejét vesztett város közigazgatási szerepének korlátozódásával új szerep keresésére kényszerült. Az idegenforgalmat megcélozva – tudatos előremeneküléssel – az első termálkút megfúrásától (1958), a Várfürdő fokozatos fejlesztésével jutott el a nemzetközi elismerésig. Ez egyúttal egy modern, gazdasági elemmel tovább erősítette a helyiek történelmi, polgári, értelmiségi, kulturális alapú identitását. A rendszerváltást követően a helyi gazdaságban egy rendkívül gyors és mélyreható leépülés ment végbe. Az idegenforgalom bevételei is visszaestek elsősorban a szervezett szakszervezeti beutaltak visszaesése miatt, de a hagyományosan küldő országokban (jugoszláv, német vendégkör) bekövetkező változások is érdemi visszaesést okoztak. A korábbi, elveszett központi szerepkörök, illetve azok korlátozott továbbélése tompította a könnyűipar és az élelmiszergazdaság válsága okozta károkat a helyi gazdaságban, s nem jelentkezett olyan hirtelen és olyan arányban a munkanélküliség, mint máshol. A turizmushoz kötődő, széles körben jellemző kiegészítő gazdasági tevékenység pedig nagyobb arányban tette lehetővé a vállalkozó válást, illetve csökkentette a jövedelem-kiesést. Azonban az évtized közepén – az országos folyamatokkal párhuzamosan – a visszaesés elérte a közszolgáltatások teljes körét is. A központi költségvetési megszorítások rendkívül súlyosan érintették a város életében igen nagy jelentőséggel bíró közszolgáltatásokat (egészségügy, oktatás, szociális ellátás, közigazgatás, igazságszolgáltatás), illetve az e szférákban foglalkoztatottak jövedelem viszonyait. 1996-ban a statisztikai kistérségekre való bontáskor Gyula esetében a korábbi járási terület volt szakmailag indokolt, mint egy kistérség, így is történt a kijelölés. Azonban 1997-ben, más települések egyéni érdeke által vezérelten, a városvezetés erőteljes tiltakozása ellenére ezt a statisztikai térséget kettébontották: létrejött a Sarkadi kistérség és Gyulát néhány déli településsel együtt a békéscsabai kistérséghez sorolták. Ezzel Gyula térszervező, központi szerepe került kétségbe vonásra, s így a fejlesztési támogatások megítélésében a város hátrányára „elszakadt” attól a természetes vonzáskörzetétől, amelyet valójában városi funkciókkal lát el. Ugyanakkor ez a döntés szorosabbra fűzte a kapcsolatot a „rivális”megyeszékhellyel, és intézményesült (KözépBékési Területfejlesztési Önkormányzat Társulás) az a gazdaságilag és társadalmilag komplementer hatású közép-békési városegyüttes, melynek magterületét Békéscsaba, Békés és Gyula Város Önkormányzata

6/80


Gyula képzi, és amely a spontán társadalmi-gazdasági folyamatok révén, természetes módon egy központi „nagyváros” térszervező szerepkört tölt be a megyében.

2. 1. 1. Település funkciók és szintjei

Történelmének köszönhetően Gyula gazdag, több szinten is megjelenő szerepkört tudhat magáénak. A város helyzetét ma is nagyban meghatározzák a korábbi, elveszett központi szerepkörök, illetve azok korlátozott továbbélése, az „itt ragadt” intézmény rendszer. Hasonló nagyságú településekhez képest, komoly közigazgatási (megyei bíróság, ügyészség, cégbíróság) és középfokú intézményi (megyei kórház, megyei levéltár, megyei gyermekotthon, középiskolák, cégbíróság) szerepkörrel rendelkezik. Ugyanakkor a város – földrajzi helyzete, történelme, fejlődési útja miatt – bizonyos országos (nemzetközi) jelentőséget, szerepkört is magáénak tudhat: -

Az 1959-ben létesült Várfürdő hamar országos jelentőségre tett szert, a fürdő vizét 1971-ben gyógyvízzé, a környékét 1985-ben gyógyhellyé nyilvánította az egészségügyi miniszter. Az erre alapozott gyógyturizmus nemzetközi érdeklődésre tart számot. Ennek kiaknázását célozza „nemzetközi gyógyhellyé” fejlesztés, amit – a fogalom definiálása híján – egyenlőre még nem sikerült megfelelő tartalommal megtölteni.

-

Az 1964 óta nyaranként működő Gyulai Várszínház a hazai színházi és kulturális élet meghatározó része, bemutatóival az országos szaksajtó és az egyéb folyóiratok, magazinok is kiemelten foglalkoznak. Önálló turisztikai jelentősége valamelyest visszaesett az utóbbi években egyrészt a kínálat országos bővülése, másrészt a műfajtól való elfordulás miatt. Azonban azzal, hogy a vár felújításával rendeződtek a fizikai és technikai feltételek, illetve a nyári műsor összeállításával - összművészeti fesztivál, irodalmi fesztivál, „Minden Magyarok” táncfesztiválja és egyéb kísérő programok – minél szélesebb közönségréteget kívánnak megcélozni a látogatottság, az érdeklődés továbbra is fennáll. Érdekes kezdeményezés a Shakespeare-fesztivált megrendezése, amelynek célja, egy olyan rangos nemzetközi fesztivállá válni Magyarországon, ahova minden évben a legjelentősebbnek ítélt Shakespeareelőadásokat hívják meg itthonról és külföldről. A kulturális érdekességen túl ebben komoly marketing lehetőségek is rejlenek. Gyula Város Önkormányzata

7/80


Sajátos nemzeti és kulturális jelentőséget ad a városnak, hogy itt született Erkel Ferenc.

-

Egy tudatos Erkel-kultusz kiépítése – amelyhez országos szándék is kellene – messze túlmutat a jelenlegi, róla elnevezett programok (Erkel Művészeti Nap, Erkel-emlékverseny Nemzetközi Sakkverseny, Erkel Diák Ünnepek) megrendezésén. De hasonló e helyzet a város többi neves szülötte (Bay Zoltán, Bródy Imre, Kohán György, Koszta Rozália, Pomucz György), illetve az idekötődő személyek (Dürer, Munkácsy Mihály, Simonyi Imre) és történelmi események (aradi vértanúk) esetében is. Gyula a magyarországi román nemzetiség központja, itt található a Magyarországi

-

Román Kisebbségi Önkormányzat székhelye és az ország egyetlen román nyelven oktató középiskolája. A város tölti be a magyarországi románság kulturális központi szerepét, mely szerepben kiaknázatlan lehetőségek rejlenek. Itt található a Magyarországi Román Ortodox Püspökség székhelye. A város fontos közúti határátkelőhely Arad-Bukarest irányában, illetve a Balkán felé. A

-

magyar-román határszakaszon az egyetlen olyan átkelő, amelyhez városi infrastruktúra kapcsolódik. Évi mintegy 200 ezer teherautó, 1,2 millió utas és 0,5 millió személyautó kel át ezen a határszakaszon.

2. 1. 1. 1. Regionális szintű feladatok

Annak ellenére, hogy egyértelműen regionális központi intézménynek besorolható intézmény nem található Gyulán, regionális szintű feladatellátás nyomai megtalálhatók itt. A szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Fakultása elsődlegesen alföld-szintű beiskolázással bír (viszont K+F, innovációs tevékenysége, hatása még városközponti jelentőségűnek sem mondható). Ugyancsak megyét meghaladó, „regionális” szereppel bír a Pándy Kálmán megyei kórház bizonyos népegészségügyi, szűrési feladatok ellátásával, kutatásai, publikációi a szegedi egyetemhez kapcsolódnak. Mivel a szakterületre jellemző feladatszervezés tipikusan nem megye (hanem vízbázis) alapon szervezett, „regionális” intézménynek mondottak a környezetvédelem, illetve a vízügy hatóságai, azonban

tényleges

területi

kihatásuk

a

megye

területénél


8/80

kisebb:

a

Körös-vidéki


Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe Békés megye mintegy 70 %-át fedi le, a Nagyszénás-Csanádapáca-Kevermes vonaltól északra. A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Sebes-Körös bal parti, a Berettyó és HortobágyBerettyó közötti, valamint a Fehér-, Fekete-, Kettős- és Hármas-Körös menti területeken, 4 108 km2 működési területen látja el az állami vízgazdálkodási feladatokat.

2. 1. 1. 2. Megyei szintű feladatok

Történelmi fejlődéséből és szerepéből adódóan Gyulán több megyeközponti intézmény is megtalálható: megyei kórház, tüdőkórház, bíróság, ügyészség, levéltár, büntetés-végrehajtási intézet. De itt érdemes megemlíteni a város kistérségi szerepkörén túllépő, a megye jelentősebb részét ellátó, megyei üzemeltetésben levő oktatási, pedagógiai, gyógypedagógia, csecsemőellátó intézményeket. Ezen intézmények esetében (elsődlegesen az oktatás és az egészségügy területén) figyelmet érdemlő tendencia, hogy a jellemzően nem gyulai székhelyű fenntartó a teljes megyei szintű ellátást bizonyos párhuzamosságokkal látta el, illetve spontán folyamatok révén más fenntartók „konkurens” intézményeket hoztak létre. Így a napjainkra jellemző regionális összevonások, racionalizálások, „karcsúsítások” hatására, a demográfiai folyamatokhoz való jobb igazodás szándéka miatt ezeknek az intézményeknek a feladatellátása, területe, földrajzi elhelyezkedése változhat. Másként fogalmazva Gyula megyeközponti feladatokat betöltő intézményeinek szerepe, száma csökkenhet.

2. 1. 1. 3. Kistérségi Kistérségi szintű feladatok

Ezen a szinten jól érzékelhető funkciógazdagság jellemzi Gyulát, mivel a már bemutatott megyei intézmények révén teljes értékű középvárosi intézményhálózattal bír, amelynek hatása, „városi szolgáltatás nyújtása” jelentősen túllépi a kistérségi besorolás szerinti határokat. Szinte minden megyei, regionális szinten szerveződő hatósági, igazgatási intézménynek van gyulai kirendeltsége, irodája, osztálya: ÁNTSZ, munkaügy, megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal, regionális Gyula Város Önkormányzata

9/80


nyugdíjbiztosítási igazgatóság, megyei egészségbiztosítási pénztár. Itt található gyulai esperesi kerület és a gyulai evangélikus egyházközség központjai. Ez utóbbi a megye határain túlnyúló szerepkörrel (ide tartoznak: az eleki leányegyház, a komádi fiókegyház, valamint a következő települések:

Berekböszörmény,

Biharugra,

Csökmő,

Darvas,

Geszt,

Kétegyháza,

Körösnagyharsány, Körösszakál, Kötegyán, Magyarhomorog, Méhkerék, Mezőgyán, Mezősas, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Told, Újiráz, Újszalonta, Vekerd és Zsadány). A városban megtalálható az összes kisvárosi intézmény: 6 középiskola kollégiummal, van okmányiroda, tűzoltóság, városi bíróság, városi ügyészség, rendőrkapitányság és KMB irodák, rendelőintézetek. földhivatal, közjegyző. Szembetűnő, hogy a pénzintézetek és az idegenforgalmi irodák száma (a település turisztikai jelentősége ellenére) inkább a kisvárosi, mint a középvárosi szintnek megfelelő számban vannak jelen. Hasonló mondható el a közüzemi szolgáltatók kirendeltségei, helyi irodái kapcsán is.

2. 1. 2. A vonzáskörzet vonzáskörzet bemutatása

Gyula vonzáskörzete több szinten értelmezhető, ahogy az a történelmi felvezetésben az már említésre került.

Közép-békési város centrum: egy „nagyváros” szerepköre, melyben Gyula a következő szerepek betöltésére méltán törekedhet (a másik két város saját szerepkörének kialakítása mellett):

egészségügyi / szociális központ (megyei intézmények)

egészség turizmus (gyógyturizmus - országos, nemzetközi vonzáskörrel, wellness, fittness – regionális vonzáskörrel, a versenytársakkal egymást kiegészítve – hosszú távon nem szabad országos vonzásra törni, a regionális (DAR) szerepkör is csak nehezen lesz tartható - kiegészítő szolgáltatás lesz (pl. konferencia turizmus)

intézményi (adminisztratív) szerep (igazságügy, víz- és környezetvédelmi felügyelet, intézményi

levéltár)

–

a

nyugodt,

zöldterületekkel

tarkított

környezetnek

köszönhetően

kulturális szerep (múzeumok, képtárak, nívós rendezvények és programok az egész év során) Gyula Város Önkormányzata

10/80


egészséges, kulturált vendéglátói szolgáltatás

marketing elem – ismertsége, egységes arculata (nemzetközi szinten is kiejthető rövid neve) az egész térség marketingjét elősegítheti

Gyulai statisztikai kistérség (Elek, Kétegyháza, Lőkösháza, Szabadkígyós, Újkígyós): városi feladataiból, gazdasági, társadalmi kínálatából eredően Gyula vonzásközponti szerepet tölt be, de az ebben rejlő előnyök gyakorlatilag kihasználatlanok, ami abból is adódik, hogy nem fedi le a tényleges vonzáskört, a valós térkapcsolatokat.

A Gyulai kistérségen szerveződő többcélú társulás által közösen ellátott önkormányzati feladatok a következők:

- Közoktatás- Pedagógiai Szakszolgálat-

a./ Gyógypedagógiai tanácsadás b./ Nevelési tanácsadás c./ Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás d./ Logopédia e./ Gyógytestnevelés

- Tanügyigazgatás - Szociális alapellátás:

- Házi segítségnyújtás

- Szociális étkeztetés

- Idősek nappali ellátása

- Értelmi fogyatékosok nappali ellátása

- Fogyatékkal élők nappali ellátása

- Pszichiátriai betegek nappali ellátása

- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

- Közösségi ellátás

- Támogató szolgálat

- Bölcsődei ellátás

- Korai gondozás-fejlesztés

- Családsegítés

- Gyermekjóléti szolgálat

- Tanyagondnoki szolgálat

- Helyettes szülői hálózat

- Végleges és átmeneti elhelyezés

- Demens személyek intézményi ellátása

- Utcai szociális munka

- Hajléktalanok átmeneti elhelyezése


11/80


- Egészségügyi alapellátás: - Központi orvosi ügyelet - Kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása - Belső ellenőrzési feladatok ellátása - Közbeszerzési feladatok ellátása - Állati hulladéktelepek működtetése - Területfejlesztés

A regionalizálódás folyamata, intézményi kiépítése és a kistérségi működés problémái abból fakadnak, hogy a gyulai kistérség nem a természetes vonzáskörzetre, a természetes társadalmigazdasági egységre, a lakosság alap- és középfokú ellátását kifejező, egymásra utalt települések együttesére épül. Emiatt a jelenlegi Gyulai kistérség jellege, működése „mesterséges”, hiányzik a kistérségi tudat és kohézió. A kistérségi területi lehatárolás is több változáson ment át, legutóbb Szabadkígyós és Újkígyós önkormányzata jelentette be a kiválását. Egyes hatósági ügyek ellátása is körzetesített, illetve Gyula város okmányirodája is körzetközponti feladatokat lát el. A gyulai építéshatóság nemcsak a város, hanem Kétegyháza település vonatkozásában is illetékes, míg a gyulai okmányirodához tartozik Kétegyháza, Újkígyós és Szabadkígyós település is, miközben az ügyek többségében országos hatáskör van, amely azt jelenti, hogy az ország bármely okmányirodájában intézhetünk ügyeket. 2008-tól az építéshatóság illetékessége kiterjed a teljes gyulai kistérségre.

2. 1. 3. Dinamikai típusai

A demográfiai folyamatok, a lakosság minőségi jegyei döntő hatást gyakorolnak egy térség gazdasági helyzetére, eltartó-képességére és ezen tényezők együttes hatásának változásával munkaerőpiacára is. Békés megyét sajnálatos módon túlnyomórészt a népesség folyamatos csökkenése jellemezte, az elmúlt 10 év alatt mintegy 4,3%-al csökkent a megye lakónépessége. A megyéhez hasonló folyamatok játszódtak le Gyula esetében is. Országos besorolásában „korábbi pozícióját őrző” településnek minősül. Gyula Város Önkormányzata

12/80


2.1.3.1. Népességszám változás 1990.01.01

34 331

1991.01.01

34 154

1992.01.01

34 280

1993.01.01

34 537

1994.01.01

34 783

1995.01.01

33 844

1996.01.01

33 461

1997.01.01

33 372

1998.01.01

33 317

1999.01.01

33 252

2000.01.01

32 906

2001.02.01

33 293

2002.01.01

32 967

2003.01.01

32 640

2004.01.01

32 446

2005.01.01

32 355

2006.01.01

32 345

2007.01.01

32 239

A korfát tekintve az 50-54 éves korosztályból vannak (kirívóan) a legtöbben (8%), és jelentős létszámúak a 25-29 illetve a 30-34 év közöttiek (7,1-7,1%). Míg 2004-ig egyre csökkenő mértékű az élve születések száma, addig 2005-ben többen születtek, mint az előző évben (az 1970-es évek demográfiai csúcsán születettek gyermekei). Ez a születésszám azonban még mindig kevesebb, mint a halálozások száma, így a városra továbbra is a természetes fogyás a jellemző. Ezt a fogyást kisebb nagyobb mértékben kompenzálja a pozitív belföldi vándorlási különbözet (2005-ben emiatt alig csökkent a város lakónépessége). Megjegyezzük, hogy évekre visszamenően Békés megyére a természetes fogyás mellett a belföldi elvándorlás a jellemző.

2.1.3.2. Munkanélküliségi ráta Békés megyében 2000-ig - a népesség csökkenése mellett - tartós tendenciaként jelentkezett a gazdaságilag aktív népesség számának csökkenése is. Ez utóbbi a népességszám csökkenését Gyula Város Önkormányzata

13/80


meghaladó mértékben mérséklődött, mely az inaktivitási ráta intenzívebb emelkedését vonta maga után. 2006-ban kisebb ingadozással, de növekedett az álláskeresők száma. Decemberben Gyulán 894 álláskeresőt tartottak nyilván, ami 6,7%-os munkanélküliségi rátának felel meg. A tavalyi létszámleépítések hatása azonban 2007 január és február hónapok adataiban mutatkozik meg igazán (ezeket az adatokat szezonális hatások is rontják). Idén januárban 981, februárban 1055, márciusban 1029, áprilisban pedig 960 a nyilvántartott álláskeresők száma, ez 7,4, 8, 7,8 és 7,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A csökkenés szezonális hatásoknak tudható be. Egy évvel ezelőtt 2006. áprilisában 897 volt a nyilvántartott álláskeresők száma, azaz 6,7 %. A foglalkoztatottság további romlására 2007-ben még számítani kell. Az ún. területi (vagy relatív) mutatókat vizsgálva (regisztrált álláskeresők száma/munkavállalási korú lakosság száma) Gyula esetében ez a szám 2007. áprilisában 4,48%, Békés megyében 9,24 %, országosan pedig 6,51 %. Gyulán tehát az országos átlagnál is kedvezőbb a helyzet.

2.1.3.3. Gazdasági szervezetek számának változása 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007. ápr

Gazdasági szervezetek számának változása

2680

2612

2606

2688

3624

3 794

3 652

2 672

társas

832

845

871

893

1003

1 036

1 054

1 062

egyéni

1848

1767

1735

1795

2621

2 758

2 598

1 610

2007. áprilisában a regisztrált vállalkozások száma 2.672, ebből 1.062 társas és 1.610 egyéni vállalkozás. Miközben 2002-től 2005-ig folyamatosan nőtt a gyulai vállalkozások száma, addig 2006-ban illetve 2007 év elején az egyéni vállalkozások olyan mértékben szűntek meg, hogy a jelenlegi számuk a 2002-es szintre esett vissza. (2006-ban a regisztrált vállalkozások száma: 3.652 volt) Ennek oka egyrészt a színlelt szerződések megszűntetésében (számos egyéni vállalkozás csupán az önfoglalkoztatást szolgálta) és a gazdaság kifehérítésében keresendő (mindez pedig már a bérstatisztikákon is érezteti hatását), másrészt pedig abban, hogy az APEH az adóbevallást évek óta nem teljesítő, tehát nem működő vállalkozások adószámát megszüntette, így azok kikerültek a


14/80


regisztrált vállalkozások köréből. Ezért a regisztrált vállalkozások számára vonatkozó 2007-es adat jól megközelíti a működő vállalkozások számát. (A KSH 2004. előtt a működő vállalkozásokat (amelyek adóbevallást teljesítenek) vette számba, 2005-től pedig a regisztrált vállalkozásokat (amelyek adószámmal rendelkeznek)) Árnyaltabb képet kapunk, amennyiben külön vizsgáljuk a társas és egyéni vállalkozások számának alakulását.

2.1.4. Gyula megítélése funkcióját és városhierarchiában betöltött szerepét illetően

Egy település városhierarchiában betöltött szerepe (központosultsága) a városi alapfunkciók mennyiségétől és minőségi kombinációjától függ. Fenti funkció-áttekintés alapján Gyula „teljes értékű funkcióval rendelkező középváros” kategóriába sorolható. Más besorolás szerint 4. rendű központ (bizonyos 3. rendű jellemzőkkel), azaz

„kistájközpont” (középtájközponti –

megyeszékhely - jellemzőkkel)

2.1.5. A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján

2007. februárjában 21.452 a munkavállalási korú lakosság száma, ebből kb. 13.200 fő az aktív népesség (foglalkoztatottak és állást keresők együttesen). A gyulai lakosú foglalkoztatottakból 1.364 fő más településekre jár dolgozni, körülbelül 2.700 fő környékbeli Gyulán kap munkalehetőséget.

2.1.6. OTK fejlesztési fejlesztési célok alapján kijelölt szerep

Cél 1: A területi versenyképesség területén (vállalkozásainak versenyképessége, lakóhely vonzás, befektetési (tőke) vonzás, turisztikai célterület, térségi funkciók megszerzésére, megtartására való alkalmasság szintjén mérve) az OTK az ún. pólusvárosokra helyezi a hangsúlyt. Valamennyi régióban cél a pólusoktól távol eső térségek dinamizálására képes nagyvárosok szerepének megerősítése, az intenzívebben kooperáló kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése érdekében A Dél-Alföldön Szeged Békéscsabával, Hódmezővásárhellyel és Kecskeméttel együttműködve tölti Gyula Város Önkormányzata

15/80


be a pólus funkciókat. Az említett városokon túl a pólusok szükség szerint a régiók más városaival és a határokon túli nagyvárosokkal is szoros együttműködést alakítsanak ki a régiók versenyképességének javítása érdekében. Ennek megfelelően az OTK régió szintű fejezetében megnevesítésre kerül Békéscsaba helyett a „közép-békési városcentrum”.

Cél 2: A termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása a területfejlesztési politika országosan kiemelt célja. A termálvíz kincs integrált térségi hasznosítását szolgáló kiemelt fejlesztési célok a következők: -

a hazai termálkincs - geotermikus vagyon -, mint megújuló erőforrás integrált, térségileg összehangolt és innovatív fejlesztése (energetikai hasznosítás, gyógyászati ipar, turizmus, mezőgazdaság, stb.);

-

az ország jelenlegi és potenciális termál- és gyógyüdülő helyeinek minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása mentén történő, integrált, térségileg és országosan összehangolt turisztikai fejlesztése;

-

a hazai termálvagyon komplex hasznosítását szolgáló ipari, szolgáltatási és kutatási vertikumok, valamint hálózatok létrejöttének ösztönzése.

A termál- és gyógyturisztikai helyszínek (kiemelten a nemzetközi, országos és regionális jelentőségűek) integrált, térségileg összehangolt és innovatív turisztikai fejlesztése minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása alapján (összetéveszthetetlen kínálati profil megteremtése, célcsoport-orientáció, önálló egyedi arculat, márkaképzés, szabadidős kínálat fejlesztése). Ennek során szükséges teendők: gyógydesztinációk integrált turizmusfejlesztési programjainak és kiemelt projektjeinek a támogatása; tematikus gyógyfürdők fejlesztése; gyógy- és termálfürdők felújítása, valamint szolgáltatásainak komplex fejlesztése; feltárt, de még nem hasznosított termálvízkincs egészség- és gyógyturisztikai hasznosításának elősegítése; térségi turisztikai hálózatok létrejöttének támogatása; térségileg összehangolt marketing, értékesítési és információs tevékenységek fejlesztése; térségileg összehangolt humánerőforrás fejlesztési programok támogatása.

Cél 3: Határmenti térségek fejlesztése Részcélok: Gyula Város Önkormányzata

16/80


– Az elérhetőség javítása határon átnyúló fő- és mellékút-hálózati fejlesztésekkel, ill. tömegközlekedés kialakításával, fejlesztésével; – a határon átnyúló kapcsolatok zavartalan működéséhez határátkelőhelyek létesítése az átkelőhiányos szakaszokon; – összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása;

– határon átnyúló természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek kiépítése (pl. natúrparkok), valamint a katasztrófavédelmi tevékenységek összehangolása;

– a közszolgáltatások szervezésének (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, egészségügy, stb.) határon átnyúló megoldásainak ösztönzése; – a határ mentén élők egészségügyi ellátásának összehangolása, az egészségturizmus közös programokban történő fejlesztése; – a vonzáskörzeti kapcsolatok újjáélesztése / kialakítása; – speciális kereskedelmi előnyök hasznosítása; – az átmenő határforgalommal kapcsolatos logisztikai szolgáltatások kiépítése; – közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés; – a munkaerőpiaci és a képzési rendszerek összehangolása; – közös területi tervezés, közös regionális programok, az interregionális és transzregionális együttműködések hazai támogatásának biztosítása; – tapasztalatok átadása és az együttes programozásban érintett országokkal közös intézményi struktúra továbbfejlesztése; a határon túli magyarok szervezeteivel, intézményeivel való együttműködés erősítése, a közös nyelv, illetve kultúra kínálta előnyök hasznosítása; – a határ menti együttműködéseknek ki kell terjednie a Víz Keretirányelv által előírt vízgyűjtőgazdálkodási tervek elkészítésére, a víztestek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges intézkedési programok meghatározására, a szennyezések kialakulásának megelőzésére közös monitoring programok, továbbá riasztási rendszer működtetésére.


17/80


2. 2. Város szintű helyzetelemzés helyzetelemzés 2.2.1 Humán erőforrások Demográfiai szerkezet Gyulán a lakónépesség száma évről évre csökken, fokozódik az elöregedés: 2002 év vége

2003 év vége

2004 év vége

2005 év vége

32 640

32 446

32 355

32 345

A csökkenés legfontosabb oka, hogy a városban és elérhető környezetében nincs elegendő és megfelelő munkahely, bizonytalan a szakmai és anyagi előrehaladás, a megélhetés. Aki továbbtanul nem tér vissza, mivel a térségben bizonyos képzettségekkel, ismeretekkel szemben igen alacsony az igény, az adott területre jellemző fizetés szint alatt (ez utóbbi általánosságban is igaz). A térség képzőintézményei – saját érdekeiktől vezérelve, a helyi igényeket csak részben szem előtt tartva – a térségben csak korlátozottan elhelyezkedni tudó szakembereket képeznek, ami szintén jelentős, a jövőben növekvő elvándorlást generál.

Foglalkoztatási viszonyok 2007. februárjában 21 452 a munkavállalási korú lakosság száma, ebből kb. 13 200 fő az aktív népesség (foglalkoztatottak és állást keresők együttesen). A gyulai lakosú foglalkoztatottakból 1 364 fő más településekre jár dolgozni, körülbelül 2 700 fő környékbeli Gyulán kap munkalehetőséget. 2006-ban kisebb ingadozással, de növekedett az álláskeresők száma. Decemberben Gyulán 894 álláskeresőt tartottak nyilván, ami 6,7 %-os munkanélküliségi rátának felel meg. A tavalyi létszámleépítések hatása azonban 2007 január és február hónapok adataiban mutatkozik meg


18/80


igazán (ezeket az adatokat szezonális hatások is rontják). Idén januárban 981, februárban pedig 1055 a nyilvántartott álláskeresők száma, ez 7,4 illetve 8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A számok háttere: Az elmúlt évek során a gazdaság átalakulása, szerkezetváltása, a termelési-, piaci környezethez igazodása, „karcsúsodása” miatt több száz munkahely szűnt meg. Ez a tendencia folytatódik, és mind inkább áttevődik a társadalmi szolgáltatások, a közszféra területére. Mindez az országos folyamatok hatására, a területe gyenge érdekérvényesítő képessége miatt az indokoltnál jobban terheli a térséget. Gyula városban a foglalkoztatottsági mutatók kedvezőek, jobbak, mint a megyei átlag. Köszönhető mindez annak, hogy a település – megőrizve térségi szerepkörét – a meglévő közigazgatási, államigazgatási funkciója (megyei intézmények, dekoncentrált szervek) révén jelentős foglalkoztató. Sajnálatos azonban, hogy a rendszerváltás óta egyetlenegy jelentős zöldmezős termelő-beruházás nem jött létre, sőt a meglévő termelő üzemek fokozatos leépülésének és megszűnésének vagyunk tanúi. A multinacionális nagytőke csupán a kereskedelem terén van jelen (áruházak, bevásárló központok). 1998-ban az önkormányzat elnyerte az északi iparterület nagy részére az ipari park címet, aminek eddig csupán annyi hozadéka volt, hogy telekhatáron kívüli infrastruktúra fejlesztés valósult meg pályázati pénzből (Henyei út vége és Csíkoséri sor), illetve a cím birtoklása egyfajta marketingeszköz (nemzeti kiadványokban, internetes oldalakon, szóróanyagokban jelenünk meg). Az önkormányzat az ipari parkba történő betelepülést – új vállalkozások esetén – helyi adókedvezménnyel illetve kedvezményes telekárral ösztönzi. Bár nőtt a Gyulai Ipari Park területén működő vállalkozások száma, azonban a bővülés helyi, belvárosi telephellyel rendelkező gazdasági egységek kitelepülése eredményeképpen valósult meg. 2006-ban a Gyulai Ipari Park területén működő vállalkozások összesen 425 főt foglalkoztattak (1999-ben ez a szám 457). Az ipari parki működés feltételezi, hogy számos szolgáltatáshoz (tanácsadás, banki, postai, irodai, orvosi, étkezési, közlekedési, logisztikai, karbantartási, innovációs, inkubációs, stb.) a betelepült vállalkozások az ipari parkot működtető cégtől vagy annak révén jutnak hozzá. A Gyulai Ipari Parkot működtető külön szervezet nem jött létre,


19/80


következésképpen ezen szolgáltatások sincsenek biztosítva, hanem azokat saját hatáskörben, a vállalkozások önállóan oldják meg, ahogyan a cím elnyerése előtti időszakban eddig is tették. Bebizonyosodott, hogy az ipari park nem a gazdaságfejlesztés motorja. A munkahelyteremtést, új termelő és szolgáltató üzemek létrejöttét alapvetően az elérhetőség határozza meg. Magyarországon ott jöttek létre nagy termelőüzemek, amerre az autópályák kanyarognak. Mindaddig, amíg megmarad Békés megye forgalmi árnyékhelyzete, e téren jelentős változásra, javulásra Gyulán nem számíthatunk. A Magyar Kereskedelemfejlesztési és Befektetési Kht. tájékoztatása szerint a térségben már nem számíthatunk zöldmezős termelő beruházásokra, a befektetők a legtöbb esetben meglévő, kibérelhető kész üzemcsarnokokat keresnek. Az önkormányzatnak nincsenek hathatós eszközei a munkahelyteremtésre. Egyedül az idegenforgalom terén tud (fejlesztéseivel) közvetlenül is hatni. Az önkormányzati (és támogatásból megvalósuló) beruházások közvetetten hozzájárulnak a helyi gazdaság élénkítéshez.

Humánkapacitások Humánkapacitások Mivel Gyula számos megyei intézménynek (kórház, levéltár, bíróság, ügyészség) is otthont ad, így az értelmiségiek jelenléte, közéleti szerepe is meghatározó. A hasonló városokhoz képest Gyulán magas a felsőfokú (egyetemi) végzettségűek száma és aránya, ezen belül különösen az orvosok, jogászok, pedagógusok, egyes műszaki (vízügyi-építő, építész) mérnökök száma. Sajnálatosan kevés viszont humán erőforrásaink között a közgazdász, a külkereskedelmi, az idegenforgalmi, a kutatásban és fejlesztésben érdekelt, innovatív, menedzseri adottságokkal és ismeretekkel bíró szakemberek száma. A város egyes szakmákban (hagyományos építőipari kőműves, ács, kertész, kötő, hurkoló, szabó, bútorasztalos, kárpitos, húsipari és tejipari szakmunkás, hajtatásos növénytermesztő) évszázados hagyományokkal rendelkezik. De ezt a lehetőséget a gazdaságfejlesztésben nem tudta realizálni.


20/80


2.2.2 Gazdasági Gazdasági bázis A vállalkozások létszámkategória szerinti megoszlását 2007. áprilisában az alábbi táblázat mutatja: Foglalkoztatottak száma

Összes vállalkozás

Társas

Egyéni

0 és ismeretlen

336

334

2

1-9 fő

2234

640

1549

10-19 fő

54

44

10

20-49 fő

30

26

4

50-249 fő

16

16

-

250 és több

2

2

-

Összesen

2672

1062

1610

Mindössze 2 vállalkozás tartozik a nagyvállalat (250 főnél többet foglalkoztató) kategóriába, összesen 48 olyan vállalkozás működik a városban, amelyek 20 főnél többet foglalkoztatnak. Összességében a legtöbb főt a mikrovállalkozások foglalkoztatják, majd sorrendben a közepes és a kisvállalkozások következnek, mint munkaadók. A nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlást vizsgálva a legtöbb vállalkozás az ingatlanügyekre, gazdasági szolgáltatásokra szakosodott (603 db), 591 vállalkozás tevékenykedik a kereskedelem területén és 450 az iparban, építőiparban dolgozik. Ez egyaránt vonatkozik a társas és az egyéni vállalkozásokra. Az egyéni vállalkozások nagyobb arányban tevékenykednek a közösségi, személyi szolgáltatás, a pénzügyi közvetítés ágazatokban, mint a társas vállalkozások. Gyula „szolgáltató város”, azaz a fejlett helyi gazdaságban a legtöbb vállalkozás (79%) valamilyen szolgáltatási ágban űzi tevékenységét.


21/80


A város jelenlegi gazdasága egyszerre mutatja az átalakulás és fejlődés, valamint a lemaradás képét. Csekély a város tőkevonzó képessége, a lakosság száma fogy, a népesség elöregedőben. Gyula népességmegtartó ereje átlagos. Növekszik a munkanélküliség, a társas vállalkozások száma viszont stabil. A vállalkozások illetve a foglalkoztatottak kiugró többsége a szolgáltatási szférában tevékenykedik, ami pozitívum (a világgazdaság fejlett országaiban a szolgáltatások vannak túlsúlyban). A város megtartotta térségi szerepkörét. A forgalmi árnyékhelyzet (nehéz elérhetőség) miatt továbbra sem jött létre a városban nagyobb zöldmezős beruházás. Megjelentek ugyan a nemzetközi áruházláncok helyi üzletei és még további bevásárlóközpontok is létesülnek, de ezek munkahelyteremtése egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy a munkanélküliség növekedését megakadályozzák. Mindezek eredményeként mind a statisztikai kistérség, mind a természetes vonzáskörzet településeihez viszonyítva Gyula „makrogazdasági” mutatói kimagaslóan jók.

Mindezért fontos lenne a meglévő munkahelyek megőrzésének és bővítésének. Azonban ennek megvalósításában az önkormányzatnak – a korábbiakhoz képest – megváltozott és korlátozott lehetőségei vannak. Háttérbe szorul a nagy foglalkoztatással és helyiadó fizetéssel „kecsegtető” külső vállalkozások letelepítésének szerepe, mivel csökken az erre alkalmas eszközök száma, erősödik – a város számára hátrányos – verseny, s eleve csökken az ilyen igény. (Azt is látni kell, hogy esetenként egy-egy betelepülő tevékenység a létrejövő munkahelyekkel arányban álló már meglévő helyi vállalkozást, munkahelyet hoz hátrányba, szüntet meg esetlegesen, miközben, ha nem épül be a helyi gazdaságba előbb-utóbb maga is továbbáll, vagy megy tönkre). Ezért a munkahelyek megőrzésének és bővítésének fő területe a helyi kis- és közép vállalkozások köre, ágazati területe, pedig a harmadik és negyedik szektor (el kell fogadni és fogadtatni, hogy a „hagyományos” földművelés, állattartás és tömegfoglalkoztatást jelentő ipar munkahelyeinek száma csökkenő tendenciát mutat). A helyi vállalkozók és vállalkozások helyzetbehozása, piachoz segítése, fejlődésük, bővülésük elősegítése az a terület, ahol az Önkormányzat a legtöbbet teheti érdekében.


22/80


Változtak az eszközök is: a kedvezményes telephelyhez-jutás és az indulási kedvezmények mellett, helyett a tárgyi és humán infrastrukturális helyzet, kiépültség egyre fontosabb szerepet játszik (s az ún. elmaradott térségek pontosan ebben gyengék). Mára az is nyilvánvalóvá vált, hogy a foglalkoztatás, a munkahelyek megőrzése és bővítése nem önkormányzati szintű feladat, ezt egyegy ingázási területen belül egységesen, a többi önkormányzattal összehangoltan kell megtenni. Ebben a munkában egy-egy önkormányzat az ingázás feltételeinek javításával, a távmunka lehetőségeinek kiépítésével, a munkaerő releváns képzettségének elősegítésével esetenként többet tehet, és eredményesebb lehet, mint egy külső vállalkozás betelepítésével (a többiekhez képest kedvező ajánlattal). A foglalkoztatás bővítésének egy új, sajátos területe az EU által is támogatott szociális gazdaság, ami véletlenül sem azonos az önkormányzati ellátórendszerrel.

Idegenforgalom Gyula a dél-alföldi régió egyik legfontosabb idegenforgalmi központja. A turizmus fontos szerepet tölt be a város életében, az önkormányzat ennek megfelelően kiemelten támogatja ezt az ágazatot (önként vállalt feladat). A legtöbb, pályázati források felhasználásával megvalósult nagyberuházás közvetlenül kapcsolódik a turizmushoz (gyulai vár felújítása, ott életmódtörténeti kiállítás kialakítása, a fürdőfejlesztések, a belváros rehabilitációja, a Csigakert felújítása, ökoturisztikai útvonal kialakítása). Minden olyan beruházás, amely a komfortosabbá, élhetőbbé teszi a települést, és amelyik a városkép javítását eredményezi, közvetetten kihat a turizmusra is (útfelújítások, kerékpárútépítés, zöldfelületfejlesztés, hídrekonstrukció). Az önkormányzat egyes intézményeivel, gazdasági társaságával közvetlenül vesz részt a turizmus formálásában (Corvin János Múzeum, Turisztikai Hivatal, Gyulai Várszínház, Művelődési Központ, Gyulai Várfürdő Kft.). A vendégéjszakák számát vizsgálva megállapítható, hogy a fejlesztések és a marketingmunka ellenére nem mutatkozik erőteljes növekedés a látogatottsági mutatókban, viszont elmondható, hogy a Gyula iránti érdeklődés stabil, sőt kismértékben emelkedik, de még mindig elmarad a 2000-es vagy az 1999-es év forgalmától


23/80


A Gyulai Várfürdőben az előző évhez képest 2006-ban 1,5 %-kal nőtt a vendégforgalom, a fürdőbelépések száma 628.260 fő volt; a gyógykezelésekkel, wellness-szolgáltatásokkal együtt az éves vendégforgalom 893.967 fő. A fürdő árbevétele több mint 10 %-kal növekedett. Bevételének zöme a nyári strand-szolgáltatásból tevődik össze (időjárásfüggés!). A kft-ben az önkormányzat tulajdonrésze 93 %, a társaság pénzügyi helyzete stabil, 2006-ban 29,5 millió Ft eredménnyel zárt. Az elmúlt öt évben végrehajtott jelentős fejlesztései egyszerre szolgálták a fejlődést és a piaci pozíció megőrzését (jelentősen megnövekedett a versenytársak száma: új gyógyfürdők és a strandok jelentek meg a hazai piacon). Újkeletű problémaként jelentkezik, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kivonul a gyógyszolgáltatások finanszírozásából. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg az ilyen típusú gyógyászati célú fejlesztések létjogosultságát. A város adottságai és lehetőségei függvényében a turizmus, s azon belül is az egészségturizmus az a terület, ami a város gazdaságát előremozdíthatja, a foglalkoztatást bővítheti. Az Önkormányzat átgondolt beruházásokkal, kínálatszervezéssel és bővítéssel érheti el, hogy az ágazat szolgáltatói maguk is fejlesszenek, javítsák szolgáltatásaik színvonalát, minőségét. Ezáltal a turizmus húzóágazattá válik, mely kihat a többi ágazatra, a város és térsége teljes gazdaságára. Egy átgondolt és következetesen végigvitt egészségturisztikai program piacot ad a helyi mezőgazdaságnak, a ráépülő egészségipar új termelési-, szolgáltatásformák, vállalkozások megjelenésének ad lehetőséget, kihat az intézményrendszer állapotára és minőségére.

2.2.3 A természeti környezet adottságai Gyula 87-88 m tengerszint feletti magasságban, síkságon fekszik. A területet lösziszap és ártéri infúziós lösz borítja, amihez téglaagyag-készletek kapcsolódnak. A város környékén többnyire réti öntéstalaj, réti talaj illetve réti csernozjom található. Külterületének meghatározó tájalkotó elemei a folyóvizek, a füves puszták, az erdőségek, a szántóterületek és a tanyák. A külterületnek a felét szántóterületek borítják, míg az erdők területi részaránya 20 % alatti.


24/80


Gyula éghajlatában a szárazföldi hatások vannak túlsúlyban, a napfénytartam évi összege megközelíti a 2.100 órát. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 °C. Az évi csapadékösszeg 570-590 mm. A nagyobb problémát a csapadék egyenetlen eloszlása jelenti. Annak ellenére, hogy a város a Fehér-Körös – melynek vízminősége I. osztályú – mellett fekszik, vízfelhasználása mintegy kétharmad részben a felszín alatti vízkészleten alapul. A térség geotermikus adottsága, hogy az ezer méternél mélyebb kutakból oldott ásványi anyagokban gazdag, nagy hőmérsékletű termálvíz nyerhető. A magyar flóratartomány itteni természetes növénytársulásait illetően a területet a puha- és keményfás ártéri és ligeterdők, valamint a szikes pusztákra jellemző növények uralják. Gyula közigazgatási területének rovar és madárvilága igen gazdag. A halászat és vadászat (nyúl, fácán, őz) szempontjából is kedvező helyzetben van a város.

2.2.4 Társadalmi szolgáltatások Szociális ellátás, egészségügy A városban 13 felnőtt háziorvosi szolgálat működik. Két háziorvos közalkalmazotti jogviszonyban, 11 háziorvos pedig vállalkozói jogviszonyban praktizál. Gyulán két iskolai fogászati, valamint két ifjúsági fogászati szolgálat működik négy telephelyen. A felnőtt fogászati szolgálatok száma hét, mind a hét fogorvos vállalkozói jogviszonyban praktizál. Gyulán jelenleg három főállású iskolaorvos és hat főállású iskolavédőnő tevékenykedik. A tíz körzeti védőnői státuszt főállású közalkalmazottak töltik be. A szakmai minimum feltételeknek egyébként, minden intézményünk megfelel, ez egyébként a működési engedélynek is feltétele. Gyula Város szociális és egészségügyi térképe szerint a lakosság közel 60 %-a elégedett az egészségügyi szolgáltatásokkal, talán a fogorvosi ügyelet hiányát tartják kiemelten szükségesnek az itt lakók. A fogorvosi ügyelet biztosítása viszont csak megyei kötelező feladat. A Gyulakonyha Kht, kizárólagos önkormányzati tulajdonú társaság közétkeztetésre, munkahelyi étkeztetésre, szociális ellátásra szakosodott. Közétkezetési szolgáltatásait 2004. óta csökkenő számban veszik igénybe mind a gyermekélelmezés, mind pedig a felnőtt étkezés vonatkozásában. Gyula Város Önkormányzata

25/80


Az önkormányzattól kapott támogatása 2003-tól fokozatosan csökkent, majd 2006-ban a 2003-as szintű támogatásban részesült, 2007-ben pedig a 2004-es szintet éri el. 26 %-os vállalkozási tevékenysége ellenére is 2006-ban negatív eredménnyel (négy millió Ft veszteséggel) zárta az évet.

Oktatás, kultúra, sport Az iskolai oktatás az elmúlt fél évszázad alatt a fejlett országokban a társadalom egyik legnagyobb szolgáltató ágazatává fejlődött. 1995. elején az oktatás hazánkban is több munkaerőt foglalkoztatott, mint az egész mezőgazdaság, bármely nagy iparág vagy a szállítás, raktározás, posta és távközlés együttvéve. Az oktatás és szakképzés fejlesztése és fenntartása minden országban túlnyomórészt állami feladat, amely a közösségi erőforrások számottevő részét veszi igénybe. Magyarországon a költségvetés valamennyi fejezete közül az oktatás ráfordítása az egyik legnagyobb, s az egyetlen, melynek részesedése a társadalmi termelésből az elmúlt két évtizedben jelentős mértékben nőtt. Ám a jövő feladatai is jelentősek: az európai fejlődés folyamataihoz is illeszkedve, a középiskolai oktatás közel általánossá tételére és a felsőoktatás számottevő kiterjesztésére kell törekednünk. E nagyra törő célok önmagukban is megkövetelik, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsunk az oktatás rendelkezésére álló erőforrások hatékonyabb felhasználására. Gyulán, az óvodásoktól a főiskolásokig több mint 7000 gyerek, diák ellátása és képzése folyik 21 intézményben. A határmenti elhelyezkedés, az itt élő nemzetiségek és a regionális, megyei szerepkörű intézmények jelenléte színesíti oktatási feladatainkat.


26/80


Demográfiai és oktatási adatok: 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Változás*

229

238

233

249

232

204

227

231

-13 %

Óvodások száma

1.149 1.122 1.094 1.020 927

928

935

919

976

-15 %

Általános iskolások száma

2.936 2.987 2.909 2.805 2.792 2.699 2.547 2.457 2.368 -19 %

Középiskolások száma

3.014 2.997 3.117 2.966 2.925 3.079 3.225 3.440 3.592 +19 %

Adott évben 264 született gyermek

*A változás az 1998-as és a 2006-os adatokra vonatkozik.

A változás iránya egyértelmű, bár a létszámok erőteljes csökkenése napjainkra lelassult. Lassan közeleg a demográfiai mélypont, illetve annak hatása átvonul az iskolarendszeren. Az országos tendenciáknak megfelelően – még a csökkenő gyermeklétszám ellenére is - növekedett a középiskolába járók száma. Itt felgyűlt tehát egy olyan szellemi bázis (tanárok, szakoktatók), melyre a jövőbeni terveinket építeni lehet. Az oktatás területén a legfontosabb annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a város az alapfeladatain túl (óvoda, általános tankötelezettség) hogyan és mennyiben tud és akar a városkörnyék, a régió közép- és felsőfokú képzési feladataiból részt vállalni. A települési önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló törvény a helyi közszolgáltatások (kötelezően ellátandó feladatok) körébe sorolja a közoktatásról való gondoskodást. Nem ír elő közvetlen intézmény-fenntartási kötelezettséget, hiszen iskolát nem csak az önkormányzatok tarthatnak fenn. Az önkormányzat az alapfokú oktatáshoz kapcsolódó feladatokat 2007. július 1-jétől egy integrált intézmény keretében látja el. Ez lehet az alapja egy olyan, hatékonyabb működtetésnek, mely a kor követelményeinek megfelelően biztosítja a színvonalas oktatás még finanszírozható feltételeit.


27/80


A város kulturális intézményhálózata jól kiépült. A 145 ezer kötetes Mogyoróssy János Könyvtár a mai kor követelményeinek is jól megfelel. Az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ 1994től alapfokú művészeti iskolát is működtet. Kiemelkedő művészeti együttesei: a Körös Táncegyüttes és az Erkel Ferenc Vegyeskar. A kultúra területén azt kell eldönteni, hogy ez, az idegenforgalom szempontjából is meghatározó terület, hogyan tudja kisebb önkormányzati áldozatvállalás mellett hatékonyabban ellátni feladatait. A város polgári hagyományaihoz illő kulturális infrastruktúrával rendelkezik, de annak fenntartása egyre jelentősebb terheket jelent.

Gyula város sportélete sokszínű. A 26 sportegyesületben közel 500-an sportolnak rendszeresen. A bajnoki küzdelmek magasabb osztályaiban viszonylag csekély a város jelenléte, ennek alapvető oka, hogy nincs igazán olyan tőkeerős vállalkozás, mely szívügyének tekinti a sport támogatását. Sportlétesítmények terén jól áll a város, ez egy olyan terület, amelyet a jövőben jobban ki lehet aknázni céljaink (pl.: egészségturizmus, rekreációs programok stb.) elérése érdekében. A Gyula Sport Kht. az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítményeket (tornacsarnok, sporttelepek, csónakázótó) tartja fenn és működteti. 2006-ban 442 rendezvénynek adott otthont, melyeken 19200 sportoló és 55.200 néző vett részt.

2.2.5. Közlekedési és műszaki infrastruktúra Gyula regionális közúti kapcsolatának legfontosabb eleme a Kecskemét-Gyula 44-es számú elsőrendű főút. A kistérségi közúti kapcsolatokat biztosítja az újkígyósi, kétegyházi, eleki, illetve a dobozi valamint a sarkadi út. Gyulát messze elkerülik az autópályák, a település forgalmi árnyékhelyzete vélhetően még hosszú távon megmarad. A város az ország vasúti vérkeringésébe a vésztői regionális vasúton keresztül kapcsolódik.


28/80


Gyula közigazgatási területe 25.600 hektár (a megyében egyedül csak Gyomaendrőd területe nagyobb), melyből 1.700 hektár a központi belterület. (A következő számadatok 1998-ra vonatkoznak.) A 146 km-es úthálózatának 82 %-a szilárd burkolatú útból áll (arányában felülmúlja a megyeszékhelyi hasonló mutatót). Gyula a közel 100 hektárnyi belterületi parkjaival abszolút értékben valamennyi Békés megyei várost megelőzi. A város lakásállománya 13.427. A vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások számaránya 84 %, Gyula e vonatkozásban is megyei listavezető. A nemrégiben megvalósult új szennyvíztisztító telep európai színvonalon biztosítja a városi szennyvizek elhelyezését és tisztítását. A szennyvízcsatornára rákötött lakások számaránya 52,1 %, ez a szám is Békés megyében a legnagyobb. (2000-ben Gyulán már közel 70 %-os az ellátottság.) Nem csak ezer lakosra vetítve, hanem abszolút értelemben is a megyéből Gyulán épül a legtöbb lakás. Megoldódott a telefonellátottság is, a városban minden igény kielégített. Teljes körűnek mondható a város ivóvíz-ellátottsága és elektromos energiaellátása. A város elhelyezkedésénél fogva ár-, illetve belvízveszélyes területen fekszik. Elkészült a belvíz-védekezési terv és a város teljes területére vonatkozó csapadékvíz-elvezetési megvalósíthatósági tanulmány és létesítési engedély.

A

közterületek

rendjét,

tisztaságát,

az

önkormányzat

városüzemeltetési

feladatait

a

Városgazdálkodási Igazgatóság felügyeli, illetve látja el. Az igazgatóság több mint 50 ha területű önkormányzati tulajdonú erdőterületen felül közel 80 ha közterületen gondozza a zöldfelületet, a fűnyíráson, parlagfű-mentesítésen túl ápolja a városi virágágyásokat, valamint az utcai sorfákat is. Az igazgatóság kezelésébe tartozik a közel 300 km belterületi, valamint a közel 200 km külterületi belvízelvezető csatorna, a 12 db belvíztározó tó, valamint 9 db kiépített átemelő szivattyú. Az önkormányzat tulajdonában lévő, összesen 257 db lakás és 66 db üzlethelyiség kezelése, szükséges felújítása is az igazgatóság feladata. A lakások szociális, garzon, átmeneti, valamint szolgálati jelleggel kerülnek bérbeadásra.


29/80


A Képviselő-testület egyszemélyes tulajdonú gazdasági társasága, a Gyulai Közüzemi Kft. útján szolgáltatja városunkban az ivóvizet, elvezeti és megtisztítja a keletkező szennyvizet és szállítja a keletkező települési szilárd és folyékony hulladékot. A Kft. 2006. évi gazdálkodását jelentősen befolyásolta, hogy a Gyulai Húskombinát víz- és szennyvíz fogyasztása tovább csökkent, valamint az, hogy a megyei kórház átállt saját vízbázisának használatra. Ez az ivóvízfogyasztásban 7,7 %-os, a szennyvíz elevezetésben 5,8 %-os, csökkenést eredményezett, miközben a társaság nettó árbevétele 98 %-ra esett vissza. A város ivóvízhálózata 42,5 km nyersvízvezetékből, 197,7 km elosztóvezetékből és 146,1 km bekötővezetékből áll. A hálózat több mint fele – 201,1 km – azbesztcement vezeték, melynek kora zömében (kb 145 km) 30-40 év. Ezek a vezetékek elöregedtek, falvastagságuk, szilárdságuk csökkent. Súlyos probléma, hogy a városban folyó burkolatépítések és –felújítások során a közművezetékek cseréje általában nem történik meg, emiatt esetenként új burkolatot kell felbontani – ami erkölcsi- és morális veszteség -, valamint helyreállítani, ami jelentős többletköltség. A hálózat szivacsos mosatásának biztosításához több helyen csomópontokat kell átalakítani, új szivacsbehelyező aknákat kell építeni. Jelentős gondot okoz még a hálózat túlméretes volta, ami vízminőségi problémákat okozhat.

A szennyvízelvezető hálózat 137,7 km gravitációs gerincvezetékből, 70,8 km bekötővezetékből és 26,6 km nyomóvezetékből áll. Bár a szennyvízcsatornázás közel 100 %-os, a vezetékhálózatból 47 km azbesztcement, melynek kora bőven húsz év feletti, kb 16 km vezeték kora meghaladja a 35 évet. A régi építésű vezetékeknél gyakran nem biztosított a vízzáróság, a vezetékekbe a csőkötéseknél benőnek a fák gyökerei, melyek dugulást okoznak. Kontrás szakaszok találhatók a Budrió ltp-nél, a Kárpát utcán, az észak-törökzugi gerincnél. Súlyos probléma még, hogy csapadékos időben a csapadékvíz bejut a rendszerbe, és többletüzemeltetési költséget okoz. A szennyvízátemelők, valamint a gerincvezetéken lévő aknák betonja sok helyen korrodálódott,


30/80


felújítása időszerű. A város kommunális ellátottsága kiváló, felülmúlja még a megyeszékhelyi mutatókat is.


31/80


3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE ELEMZÉSE A munkarész kidolgozás alatt


32/80


4. S TRATÉGIAI FEJEZET

4.1. Gyula város hosszú távú jövőképe

A város jövőképe a város és környezete hosszú távon elérendő vízióját határozza meg. A 2003-ban elfogadott Város Stratégia oly helyesen fogalmazta meg Gyula jövőképét, hogy az még ma is aktuális. Az IVS tervezési folyamatában nem merült fel annak a szükségessége, hogy a város – bár korábban felépített, mégis - reális és hatályos Stratégiájának jövékép-fogalmát megváltoztassuk, lecseréljük. Gyula

város

jövőképét

(kis)térségi

szerepével

együtt

határozták

meg

a

korábbi

tervdokumentumok, amelyek alapjaiban erősen összecsengenek. Gyula jövője az egészség, egészség az egészségesség mentén képzelhető el, ennek főbb összetevői: ♦ egészséges gondolkodásmód: jó szellemiség, polgári mód, nyugodt, kiegyensúlyozott életvitel ♦ egészséges városszerkezet: rendezett városkép (emberléptékű épületek és nagy zöldfelületek, ápolt parkok) ♦ egészséges élet: sportolás (szabadidő-, tömeg-, diák-, él- és versenysport) és sportturizmus ♦ egészséges környezet: környezetvédelem, környezetgazdálkodás, környezetbiztonság (biztonságos technológiák, gyártókapacitás), környezettudatos gazdélkodás ♦ egészséges étkezés: garantált minőségű, ellenőrzött, illetve bioélelmiszerek előállítása ♦ egészségmegőrzés: egészségturizmus (wellness, fittness) – regionális vonzáskörrel ♦ egészség helyreállítás: gyógyturizmus (gyógyászat, rehabilitáció) - országos, nemzetközi vonzáskörrel

A jövőkép az „egészség és egészségesség” fogalommal sikeresen találta meg azt a tényezőt, amely Gyula város lakosságának életminőségének, illetve a város térségi szerepkörének alakításában is


33/80


központi szerepet játszik. A jövőkép iránymutatást tartalmaz a humán-erőforrás, humán szolgáltatások fejlesztése, a települési funkciók és a gazdaságfejlesztés vonatkozásában egyaránt. A településhálózatban Gyula a határmenti kapcsolatok adta lehetőségekkel élve a következő 20 évben megerősíti középvárosi szerepkörét, az országhatáron átnyúlva új lendületet kap az egykori természetes térkapcsolatok újra- és újjászerveződése. Ebben a folyamatban a multiplikáló hatása miatt katalizáló szerepet fog betölteni az egészség-, a gyógy- és a kulturális turizmus. A tradícionális gyulai polgári szellemiség lesz a másik hajtóereje a társadalmi – gazdasági megújulásnak, amely a városi funkciók megerősödése mellett a környező vidéki térségre is kisugározza pozitív hatásait. A társadalmi – gazdasági revitalizáció eredményeképpen kismértékben ugyan, de javulnak a város demográfiai mutatói.

4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása A helyzetelemzésre alapozva és a jövőkép elérését szem előtt tartva építettük fel célrendszerünket. Gyula város 15-20 évre szóló átfogó célja: Gyula rekreációs és turisztikai jellegének megőr megőrzése és továbbfejlesztése, egy ezt erősítő egységes arculat - városkép, gazdaságszer gazdaságszerkezet, életminőség és - színvonal – kialakítása és fenntartása, a kulturális és természeti értékek jobb kiakná kiaknázása, a „gyulaiság” erősítése.

Az átfogó cél úgy társadalmi, mint gazdasági és környezeti elemekből építkezik. Hangsúlyozza a jövőképben is megfogalmazott turisztikai vonzerők fejlesztését, amely kölcsönhatásban áll a település építészeti, gazdasági és társadalmi megjelenésével. Nem nélkülözi az átfogó cél a „gyulaiság” fogalmát, mint a város talán legegyedibb, mégis nehezen megfogható és szubjektív karaktervonásának erősítését. Az átfogó célban megfogalmazottak együttesen javuló demográfiai helyzetet prognosztizálnak, ezért a számszerűsített célok megvalósulását az alábbi demográfiai mutatókon kívánjuk mérni. A kiinduló értékek alapja a Központi Statisztikai Hivatal utolsó teljes adatsorát adó 2006. év, míg a célértékeket 20 éves időtávra, 2026-ra vetítjük.


34/80


Mutató megnevezése Lakónépesség Élveszületések száma Halálozások száma Állandó odavándorlások száma Állandó elvándorlások száma

KSH KSH KSH KSH

Kiinduló érték Érték, Év menny. egység 2006. 32 239 fő 2006. 275 fő 2006. 563 fő 2006. 730 eset

KSH

2006.

Adat forrása forrása

2026. 2026. 2026. 2026.

Célérték Érték, menny. egység 32 145 fő 250 fő 465 fő 713 eset

629 eset 2026.

423 eset

Év

Az átfogó cél időtávján arra számítunk, hogy nő a vándorlási egyenleg, amely az időszak második harmadának végére ellensúlyozni tudja csökkenő mértékű természetes fogyás hatásait, és az időszak végére a lakónépesség minimális növekedése mellett újra meghaladja a 32 ezer főt.

A hosszú távú célt három további szintre, egyúttal rövidebb időtávokra szólóan bontjuk alá, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a hosszabb időtávú célokhoz. A célrendszer következő szintjét az átfogó cél elérését szolgáló, 7-8 éves időtávra előretekintő tematikus célok alkotják. Ezek ismét illeszkednek a hatályban lévő városi stratégia középtávú céljaihoz.

Versenyképes vállalkozói vállalkozói környe környezet és vállalkozói együttműködési formák elősegítéése, a turizmus szerepének er erő kialakulásának elősegít ősítése.

A város népességmegtartó erejének növelése, életminő infrastruktú ra--fejlesztés. az életmin őség javítása, infrastrukt úra

A térségben életképes együttműködési formák formák kialakítása a települések között, a városmarketing erősítése, az önkormányzati intézményi rendszer racionalizálása.

A három tematikus célt ágazati - gazdasági, társadalmi és a közszféra - bontásban tűztük ki.


35/80


A gazdasági cél középpontjába a versenyképes és vonzó vállalkozói környezet kialakítását, és a turizmus további megerősítését állítottuk. Célunk a pro-aktív befektetésösztönzés, modern üzleti szolgáltatások nyújtása és az infrastruktúra-fejlesztése. Társadalmi tekintetben a lakosság életminőségének területileg is kiegyenlített javítása, az alacsony státuszú lakosságcsoportok esélyegyenlőségének biztosítása és a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést tűzzük ki célul. A harmadik tematikus cél kijelölésekor részben átlépjük a város közigazgatási határait, a jövőképben is megjelenő középvárosi szerepbővülést a térségi (ide értve a határon átnyúló) kapcsolatok mennyiségi és minőségi gyarapításával kívánjuk elérni. A közszféra nyitottabb és (költség)hatékonyabb működése szintén elvárásként fogalmazódik meg. Mivel a tematikus célok középtávra, 7-8 évre szólnak, azok számszerűsítésénél a célértékek teljesülését 2014-re tűzzük ki a következők szerint: Mutató megnevezése Regisztrált vállalkozások száma Vendégéjszakák száma (kereskedelmi és magánszálláshelyeken) Vendéglátóhelyek száma Munkanélküliségi ráta

KSH

Kiinduló érték Érték, Év Év menny. egység 2006. 3 652 db 2010.

KSH

2006.

218 246 2014. vendégéjszaka

314 000 vendégéjszaka

KSH KSH

2006. 2006.

271 db 2014. 4,2 % 2014.

375 db 3,4 %

Adat forrása

Célérték Érték, menny. egység egység 4 045 db

A célok megvalósulása esetén a regisztrált vállalkozások számának átlagosan évi 1-1,5 % közötti növekedését progrnosztizáljuk. A tervezett nagyvolumenű turisztikai vonzerő- és kapacitásbővítések miatt a vendégéjszakák jelentős, közel 100 ezer egységnyi növekedésére, a megnövekedő vendégforgalom pedig a vendéglátóhelyek számának átlag 4,8 %-os növekedésére számítunk. A munkanélküliségi ráta várakozásunk szerint a munkahelyteremtő beruházások eredményeként évi 0,1 %-kal csökken.

A városfejlesztési kézikönyv módszertani útmutatásaihoz képest a gyulai IVS célrendszere egy „többlet szinttel” építkezik. A tematikus célokat ugyanis úgynevezett fejlesztési prioritások Gyula Város Önkormányzata

36/80


teszik még megalapozottabbá. A fejlesztési prioritások értelmezhetők ágazati szinten meghatározott rövidtávú (2-4 éves) célokként is. A fejlesztési prioritások a 2003-ban elfogadott „Gyula Város Stratégiájának” célrendszerében is szerepelnek, beépítésük az Integrált Fejlesztési Stratégiába mindenképpen indokolt, s ezzel két fontos tervezési követelménynek is eleget teszünk: egyrészt megteremtjük a város meglévő tervezési dokumentumainak összhangját, egy meglévő rendszerbe helyezzük az IVS-t, másrészt pedig növeljük az IVS megalapozásának stabilitását.

A 2003-as Városstratégia 7 fejlesztési prioritást tartalmazott:

Gazdaságfejlesztés

Idegenforgalom és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

Városrendezés - az épített és táji környezet védelme, zöldfelület-fejlesztés

A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Az emberi erőforrás tudás- és készségszintjének fejlesztése, szociális rendszer erősítése, az egészségesség és a sportélet jobbítása

Település imázs és marketing, önkormányzati ügyfélrendszer kidolgozása

A kistérségi, regionális és külkapcsolatok erősítése, az együttműködések javítása

Ezeket a prioritásokat tartalmukban változatlanul megtartottuk, architektúrájában viszont egyszerűsítettük azokat. A „Település imázs és marketing, önkormányzati ügyfélrendszer kidolgozása” prioritás imázs és marketing elemeit az idegenforgalomhoz, az önkormányzati ügyfélrendszer fejlesztését pedig szolgáltató közigazgatás fejlesztéseként az emberi erőforrásokhoz helyeztük át. Hasonlóképpen a kistérségi, regionális és külkapcsolatokat átcsoportosítottuk a gazdaságfejlesztési prioritásba, hiszen ezeknek a kapcsolatoknak elsősorban gazdasági előnyeit kívánjuk az előtérbe helyezni.


37/80


A fenti szerkezeti módosításokkal és a kor követelményeinek megfelelő aktualizálásokkal a gyulai IVS stratégiai célrendszerének fejlesztési prioritásai a következők: ⇒

Gazdaságfejlesztés, üzleti szolgáltatások bővítése, térségi és külkapcsolatok erősítése

⇒

Turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások, kulturális vonzerők fejlesztése, település imázs és marketing erősítése

⇒

Városrendezés - az épített és táji környezet védelme, zöldfelület-fejlesztés

⇒

A közlekedési infrastruktúra integrált fejlesztése

⇒

Az emberi erőforrás fejlesztése, szociális rendszer erősítése, az egészségesség és a sportélet jobbítása, szolgáltató közigazgatás erősítése

Az integrált városfejlesztési stratégia akkor lesz sikeres, ha a korábban felállított, létjogosultságukat és alkalmazhatóságukat már bizonyított tervezési dokumentumokhoz a területi szemléletet racionális összefüggéseken keresztül tudja illeszteni. A városrészi célok ezért gyakorlatilag a fejlesztési prioritások területi kibontásaként értelmezendőek.

Északi vegyes lakóövezet (Ajtósfalva, Szentpálfalva, Máriafalva) Az esélyegyenlőség és a városrész külső és belső közlekedési kapcsolatainak javítása, a lakóövezeti funkciók fejlesztése

A városrészi cél leírása:

Az Északi városrészt alkotó három településrész fejlesztési célja három részcélból áll. Az esélyegyenlőség javításával választ adunk a helyzetelemzésben is részletezett szociális hátrányokra. A városrészben hiányzó közösségi tereket a városrészközpontok kialakításával együtt kell kialakítani. Külön részcélként fogalmaztuk meg három településrész elérhetőségének javítását úgy a város külső közlekedési kapcsolatai, mint a központi várostest irányából és a városrészen belüli településrészek belső összekötése tekintetében. Az indikatív tevékenységek között tételesen felsoroltuk azokat a hálózati elemeket, amelyek a cél elérését szolgálják. A Szentpálfalva és Gyula Város Önkormányzata

38/80


Máriafalva közötti beépítetlen terület, illetve a nagyökörjárási övezet a város rendezési terve szerint is a lakóövezeti bővítés egyik potenciális területe. Ezek az alközponti fejlesztések egyúttal a felzárkózást szolgálják és a szegregációs folyamatok ellen hatnak.

Funkcióbővítés iránya:

Az Északi városrész funkcióit elsősorban a közösségi funkciókkal kell bővíteni. Ennek a középtávú folyamatnak az első lépéseként Szentpálfalva és Máriafalva fejletlen alközponti területeinek közösségi szolgáltatásait szükséges bővíteni (szociális intézmények, játszóterek, sportlétesítmények, találkozóhelyek fejlesztésével). Ezeket a funkciókat a hiányos közlekedési funkció erősítésével összehangoltan integrált projektek keretében célszerű elősegíteni. A lakófunkció fejlesztése városi léptékben is jelentős lehet. A területen található Henyei úti ipari parkban jelentős többlet területhasználattal járó (funkció)bővítéssel nem számolunk, ebben legfeljebb csak az Északi elkerülő út majdani megépítése hozhat változást.

Célcsoportok:

A városrész funkcióbővítési irányaiból következik, hogy a beavatkozások célcsoportját elsősorban a helyben lakó népesség jelenti. Ezen belül az alacsony státuszú lakosságcsoportok egy integrált szociális felzárkóztató program elsőszámú célcsoportját alkotják. A programok meghatározásánál kiemelt figyelem illeti a gyermek- és fiatalkorúak és az idősek korcsoortjait.

Szociális probléma, szegregáció:

A városrészben a szegregáció közvetlen veszélye nem áll fenn, de a szociális mutatók alapján szükséges a közvetett szegregációs veszélyeztetséget oldó intézkedésekre. Így a városrészben egy integrált közösségfejlesztési, lakhatási, oktatási, fejlesztő – foglalkoztató programot kívánunk megvalósítani.


39/80


Városrész elérhetősége:

Az Északi városrész elérhetősége a városban példátlanul gyenge, ez érvényes mind az országos és nemzetközi közlekedési hálózatokra, mind pedig a belső hálózatokra. A probléma megoldását a vasútvonalon átkelés biztonsági, minőségi és mennyiségi fejlesztése jelenti. Gondot okoz, hogy a Dobozi úti kerékpárútnak nincsen kapcsolata a városi kerékpárúthálózattal. A falusias településrészen fontos lenne a járdák minőségi és mennyiségi fejlesztése is.

Közösségi terek, közterek:

A városrész egyik legégetőbb problémáját a közösségi terek hiánya okozza. Ajtósfalván és Szentpálfalván újonnan, illetve meglévő intézmény bővítésével alakítunk ki találkozóhelyeket („mini agórákat”), míg Máriafalván a településrészközpontként funkcionáló Almássy Kálmánné tér további fejlesztése jelenthet megoldást.

Számszerűsített célok

A városrészi célok megvalósulása esetén a jellemző mutatószámok alábbi változásaival számolunk:

Kiinduló érték Érték, Év Év menny. egység Lakónépesség KSH népszámlálás 2001. 2 613 fő 2010. A lakónépességen belül a 0- KSH népszámlálás 2001. 14,5 % 2010. 14 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 62,4 % 2010. 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 23,1 % 2010. 60-x évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a KSH népszámlálás 2001. 5,0 % 2010. 25 éves és idősebb népesség arányában Foglalkoztatott nélküli KSH népszámlálás 2001. 44,4 % 2010. háztartások aránya Mutató megnevezése

Adat forrása


40/80

Célérték Érték, menny. egység 2 515 fő 12,0 % 63,0 % 25,0 % 6,2 %

42,0 %


Az Északi városrész számszerűsített céljainál az alacsony státuszú lakosságcsoporthoz tartozók számának csökkenésével számoltunk. A korcsoportok közötti megoszlás tekintetében a munkaképes korúak és az időskorúak aránya a fiatalok arányának a rovására nőni fog.


41/80


ÚjvárosÚjváros- Nagyrománváros lakólakó- üdülő vegyes övezet (Újváros, Nagyrománváros, Várkert, Kisökörjárás) Kisökörjárás) A térségi és városi turisztikai vonzerő javítása és a fogadókapacitások bővítése, a külső és belső elérhetőség javítása


Gyula város nemzetközi és hazai viszonylatban is ismert és kedvelt turisztikai attrakcióinak túlnyomó része ebben a városrészben koncentrálódik (Vár, Várfüdő), a városrész céljának gerincét így természetes módon a turisztikai vonzerő fenntartása, további fejlesztése és az idevonzott vendégkör fogadására alkalmas szálláshely-kapacitások bővítése határozza meg. Az ÚjvárosNagyrománvárosi övezet a turisztikai fejlesztések fő helyszíne, azokat a a meglévő kapacitások és a szinergiák kihasználása érdekében ide kívánjuk koncentrálni. A városrészi cél másik részcélját a külső és belső elérhetőség feltételeinek javítása alkotja. A célok megvalósulását szolgáló indikatív tevékenységeket az IVS koherenciáját és konzisztenciáját vizsgáló fejezetben mutatjuk be.


A funkciók bővítését egyértelműen a gazdasági funkciók elsőbbsége élvezi, azon belül is a turizmus erősödését elősegítő funkciók. A városrész déli területein kiemeljük az Almásy-kastély hasznosításával összekötött Gyulai Szigeterőd projektet, a Gyulai Várfürdő Egészségfejlesztési Projektet és a kisökörjárási Világfürdő projektet. A városrész közlekedési funkcióinak bővítése egyúttal a város egészének közlekedési viszonyait is pozitívan befolyásolja. Az igényes, gondozott közterekkel rendelkező városrészben a városi funkciók közül az egész településen gondot jelentő csapadékvíz-elvezetést emeljük ki. Nagyrománváros alközponti funkcióit és belső elérhetőségét a Pomucz tér környezetében célszerű javítani. Egy falusias lakóövezet kialakításával a lakófunkciókat az Uhrin János utcában érdemes bővíteni.


42/80


Célcsoportok:

A tervezett beavatkozások egyik célcsoportját a terület iránt érdeklődő hazai és külföldi befektetői csoportok mellett a turisztikai szolgáltatásokat nyújtó helyi kis- és középvállalkozások és az idelátogató turisták képezik. A városrészben élő népesség a városi funkciók bővítésének célcsoportja.


A városrészben nincs jelen szociális probléma, a szegregáció veszélye nem áll fenn. A város egyik legjobb szociális mutatóival ez a településrész büszkélkedhet.

Városrész elérhetősége: A városrészt a városközpont irányából több úton is jól el lehet érni közúton. Azonban a belváros átmenő

forgalom

alóli

tehermentesítése

és a kisökörjárási turisztikai fejlesztési tér

megközelíthetősége miatt jelentős előrelépést hozna a déli elkerükőúttal kapcsolatot teremtő Bulcsu utca – Botond utca – Tölgyfa utca útszakasz megépítése. Ez a közlekedési folyosó a város belső körgyűrűjének része, amit a szintén ebben a városrészben megépítendő körgáti út (és egy hiányzó nyugati szakasz) zár majd egésszé. A városrészen belüli elérhetőség a Pomucz térhez vezető lakóutak fejlesztésével érhető el. A Várkertben indokolt a parkolók számának növelése. Megjegyezzük, hogy a viszonylagos fejlettség ellenére kiépített kerékpárutat az egész városrészben, még a forgalmas tranzitútvonalak mentén sem találunk.


A városrészben elegendő mennyiségű és minőségű közösségi tér áll rendelkezésre, több közösségi szolgáltatással csak a belváros bír. A közterek ápoltak, gondozottak. A zöldfelületeket, közparkokat


43/80


a gyulaiak és a turisták szívesen használják. A Várfürdő feletti szakaszon az Élővíz-csatorna medrének és partjának a rendezése azonban kívánatos volna.

Számszerűsített célok A városrészi célok megvalósulása esetén a jellemző mutatószámok alábbi változásaival számolunk:

Kiinduló érték Érték, Év Év menny. egység Lakónépesség KSH népszámlálás 2001. 4 465 fő 2010. A lakónépességen belül a 0- KSH népszámlálás 2001. 15,3 % 2010. 14 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 60,3 % 2010. 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 24,5 % 2010. 60-x évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a KSH népszámlálás 2001. 16,0 % 2010. 25 éves és idősebb népesség arányában Foglalkoztatott nélküli KSH népszámlálás 2001. 41,5 % 2010. háztartások aránya Mutató megnevezése

Adat forrása


44/80


37,8 %


Déli vegyes lakóövezet (Paradicsom, Újvári, Kastélykert, Krinolinkert, Galbácskert, Magyarváros, Kisváros, SióSió- rét) A lakóövezeti, közösségi és rekreációs funkciókkal összehangolt üzleti infrastruktúra-fejlesztés, gazdasági súlypont erősítése


A város legösszetettebb városrészének célját két részcélra bontottuk. A cél meghatározásánál a legfontosabb szempont volt, hogy a részcélokat össze lehessen egyeztetni egymással, azok teljesülése ne okozzon feszültséget sem városi, sem pedig városrészi szinten. A városrész Gyula egyik legélhetőbb lakóövezete, a déli elkerülőút megépülése azonban jelentős, eddig kihasználatlan, gazdaságfejlesztésre alkalmas területeket tárt fel. Egyik részcélunk tehát, hogy az iparterületfejlesztés súlyponti területévé váljon a városrész.

Másrészt pedig célunk, hogy

kielégítésük a meglévő kertvárosi és lakótelepi övezetek fejlesztési igényeit, kihasználjuk bővítési lehetőségeit és a városi sporttelep, valamint a közeli véderdők nyújtotta rekreációs potenciált.


A Déli vegyes lakóövezetben elsősorban a gazdasági funkciókat bővítjük, ennek tervezett helyszíne a városrész nyugati része (Sió-rét) és a déli elkerülőút menti területek. A középtávú iparterületfejlesztési program első lépéseként a Kígyósi út és az Ipari út mentén célszerű a szükséges infarstruktúra kialakítása befektetői egyeztetéseket követően. A belső tömbök feltárásához célszerű összekötni a Csabai utat és a Kígyósi utat. A gazdasági funkciókhoz soroljuk a kereskedelmi funkciókat is, a városrészben összpontosuló bevásárlóközpontok egyenletesebb térbeli eloszlása előnyös volna, jelenleg a paradicsomi településrész közelében hiányzó szolgáltatásként tartjuk számon.


45/80


A lakófunkciók bővítését a Temesvári út és az elkerülő út közötti, a rendezési tervben beépítésre kijelölt területen indokolt továbbra is végrehajtani, ami iránt határozott érdeklődés van a magántőke oldaláról. A városrészben található két lakótelep épületeienek energiahatékonysági javítása a lakófunkció mellett a környezetvédelmit is erősíti. A közösségi funkciók sorát a városi sporttelep minőségi fejlesztése és a fociakadémia létrehozása gyarapítja. Hiányzó gazdasági – közösségi funkciót töltene be egy városi vásárcsarnok, amely a „húsos” múzeummal együtt a régi vágóhíd épületeiben kapna helyet. Az Újvári és Paradicsom városrészekben megfogalmazódott az igény az alközpont (Gyöngyvirág tér) erősítése iránt, és célszerű lehet a közszolgáltatások (pl. egészségügyi centrum, általános iskola) bővítése.

Célcsoportok:

A kitűzött városrészi célokkal elsősorban a gazdasági szereplőket (hazai és külföldi befektetőket, helyi vállalkozásokat) kívánjuk elérni. Mivel a városban itt a második legmagasabb a 14 éven aluliak aránya, a közösségi funkciók esetén ezt mindenképpen figyelembe kell venni. A rekreációs fejlesztések fókuszában Gyula teljes népessége szerepel.


A városrész szociális mutatói a legtöbb esetben a városi átlag körül alakulnak, komoly szociális probléma nincs. A városrészben szegregátum vagy szegregációval veszélyeztetett területek nincsenek.


A Déli városrész elérhetősége fekvése miatt messze a legjobb az egész városban. A városrész tengelyében, illetve a határán fut a városi kerékpárúthálózat jelentős része. Jelentősebb fejlesztési szükséglet csak a Kisökörjárás és a Várkert elérését is szolgáló, a belső körgyűrű elemeként funkcionáló Bulcsu utca esetén jelentkezik. Gyula Város Önkormányzata

46/80


A gyalogos forgalom szempontjából problémás területnek számít a Pándy Kálmán Megyei Kórház környékének néhány csomópontja, ugyanitt jelentkeznek egyébként könnyen orvosolható parkolási gondok is.


A lakóövezetekben Gyula városra jellemző módon a lakosok rendben tartják, gondozzák az ingatlanjaikhoz tartozó közterületeket, ahol azonban a városi átlaghoz képest hangsúlyosabban jelentkezik a csapadékvíz-elvezető rendszer problematikája. A városrész közvetlenül határos a nagy látogatóforgalmat lebonyolító Várkert területével, így a városi funkciók között meg kell említeni a Kastélykert közterületeinek rendezését. Ugyanez érvényes a városrész gerincét képező Temesvári útra is.

Számszerűsített célok A városrészi célok megvalósulása esetén a jellemző mutatószámok alábbi változásaival számolunk:

Kiinduló érték Érték, Év Év menny. egység Lakónépesség KSH népszámlálás 2001. 8 558 fő 2010. A lakónépességen belül a 0- KSH népszámlálás 2001. 16,3 % 2010. 14 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 63,7 % 2010. 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 20,0 % 2010. 60-x évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a KSH népszámlálás 25 éves és idősebb népesség 2001. 13,9 % 2010. arányában Foglalkoztatott nélküli KSH népszámlálás 2001. 35,1 % 2010. háztartások aránya Mutató megnevezése

Adat forrása


47/80

Célérték Érték, menny. menny. egység 8 303 fő 16,6 % 63,2 % 20,2 % 15,1 % 33,1 %


Nyugati vegyes lakóövezet (Németváros, Kisrománváros, Újgyula, Törökzug) A lakótelepeken élők esélyegyenlőségének javítása, a külső közlekedési kapcsolatok és a lakófunkciók erősítése


A nyugati városrészben a polgárházakkal beépített kisvárosias területek közé ékelődve épült három lakótelep, köztük a legnagyobb a Törökzugi lakótelep. A stratégiai célrendszerben a Nyugati városrész lakóövezeti funkciói állnak előtérben. Célunk a hangulatos kisvárosi településrészeknek (Németváros) az építészeti és kisebbségi kulturális értékek megőrzésén alapuló fenntartható fejlesztése.

A

településrész

lakóinak

túlnyomó

része

könnyen

hozzá

tud

férni

a

közszolgáltatásokhoz (alap- és középfokú oktatás, egészségügy, szociális ellátás), a belváros közelsége miatt a kulturális funkciók is könnyen elérhetők. A nagy lakótelepek is jól el vannak látva közszolgáltatásokkal, azonban az alacsony státuszú lakosságcsoportok esélyegyenlősége érdekében (fejlesztő-foglalkoztató, rehabilitációs, szociális foglalkoztató és képzési programok formájában) felzárkóztató lépéseket kell tenni. Az északkelet-délnyugat irányú átmenő forgalom ezen a városrészen vagy a határain halad keresztül, ezért célunk, hogy ezt a forgalmat eltoljuk a városrésztől északnyugatra a külterületek felé. A városrészt csatlakoztatni kívánjuk a meglévő kerékpáróthálózathoz.


A lakófunkciók fejlesztése kétirányú. A beépítésre szánt területek között a törökzugi szőlők kertvárosi lakóterületként szerepelnek. Ez a terület Gyula egyik legértékesebb, lakóterületként számba vehető tartalékterülete. A lakófunkciók másik fejlesztési irányaként a lakótelepi épületállomány felújítása célozható meg. Az iparosított technológiával épült ingatlanok energiahatékonyságának emelése a környezeti hatásain túl hozzájárul az életminőség javításához is. Gyula Város Önkormányzata

48/80


A lakótelepi épületfelújításokhoz kapcsolódóan érdemes rendezni egyes városi funkciókat is (zöldfelületek,

gyalogos

járdák,

utcabútorok,

találkozóhelyek,

tömbbelsők

úthálózata,

tömegközlekedés). A városi funkciók között a védett építészeti értékek megőrzését emeljük ki, a Németváros főutcájaként funkcionáló, Scherer F. utca és az Apor tér egy integrált rehabilitáció után közelsége miatt akár ki is egészítheti a belváros turisztikai vonzerőit. A rehabilitációs beavatkozásokat célszerű humán jellegű tevékenységekkel, pl. a kisebbségi közösségi ház kialakításával integrálni. A városrész másik hangsúlyos funkcióbővítési szükséglete a közlekedési funkcióhoz kapcsolódik. A belső körgyűrű hiányzó elemeként a Külső-Törökzugi út a Nyugati városrészen kívül a belvárost is jelentősen tehermentesítené, javítaná az Északi városrész külső elérhetőségét.

Célcsoportok:

A tervezett intézkedések eredményeit elsősorban a városrész lakói, kiemelten a lakótelepeken élők élvezhetik. Az alacsony státuszú, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a szociális rehabilitációs beavatkozások kedvezményezettjei.


A városrészen belül a Törökzugi lakótelep külön értékelés tárgyát képezi. Kialakult szegregátumról nem beszélhetünk, de mindenesetre figyelemre méltó, hogy a lakótelep megfelelt a „Városfejlesztési kézikönyv” szociális városrehabilitációs kritériumrendszerének hat kategóriája közül háromnak is. Emiatt középtávon célszerű egy integrált szociális városrehabilitációs intézkedéscsomagot megvalósítani a lakótelepen, amelyet intézkedési szinten indokolt összekapcsolni az Észak-Törökzugi lakóteleppel. A szociális beavatkozások középpontjában nem a közszolgáltatásoknak kell állniuk, hiszen azokkal jól le van fedve a terület, hanem az alacsony státuszú lakosságcsoportok esélyegyenlőségének javítására kell koncentrálni fejlesztő-foglalkoztató, rehabilitációs, szociális foglalkoztató és képzési programokkal.


49/80



A városrész külső elérhetősége a város keleti területeihez képest összességében jónak minősíthetőek, de a városrészen belül is igen nagy különbségek vannak. Míg a Csabai út menti déli területek könnyen megközelíthetőek, addig az északi – északnyugati területek csak veszélyes, szűk utcákon, csomópontokon keresztül vagy kerülőúton érhetők el közúton. A helyzetre a Külsőtörökzugi út és a hozzá csatlakozó gyűjtőutak jelentenek megoldást. A kerékpáros közlekedésre ugyanezek a megállapítások igazak. Célszerű a meglévő (délen a bevásárlóközpontok felé) és a tervezett (belváros irányába vezető) kerékpárút-hálózati elemekhez csatlakozó kerékpárutakat építeni.


A Nyugati városrésznél több közösségi funkciót csak a belváros tud felmutatni, közösségi terek bőségesen állnak az itt lakók rendelkezésére. A városrész közterei elsősorban a kertvárosi jellegű részeken gondozottak, rendezettek. A lakótelepeken jellegükből adódóan mutatkozik szükséglet a közterek, zöldfelületek, sétányok fejlesztésére.



Kiinduló érték Érték, Év Év menny. egység Lakónépesség KSH népszámlálás 2001. 7 810 fő 2010. A lakónépességen belül a 0- KSH népszámlálás 2001. 15,1 % 2010. 14 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 67,3 % 2010. 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 17,6 % 2010. 60-x évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a KSH népszámlálás 2001. 16,0 % 2010. 25 éves és idősebb népesség Mutató megnevezése

Adat forrása


50/80



arányában Foglalkoztatott háztartások aránya

nélküli KSH népszámlálás

2001.

34,2 % 2010.


51/80

31,9 %


Belváros A kistérségi központhoz méltó városközponti funkciók erősítése, a műemléki környzethez illeszkedő turisztikai vonzerő és fogadófeltételek javítása, kulturális és rekreációs szolgáltatások fejlesztése


A Belvárosban történt korábbi rehabilitációs intézkedések megalapozták a jövőbeni fejlesztések irányait. Célunk, hogy az igényes építészeti megoldásokat felvonultató Kossuth téri és Városház utcai fejlesztések lendületét kihasználva folytassuk a megkezdett lépéseket és térben is kiterjesszük a korábbi akcióterületekkel szomszédos belvárosi övezetre a rehabilitációs beavatkozásokat. Nem titkolt szándékunk, hogy ezzel egyúttal erősítsük korábbi projektjeink hatását, azokat térben kapcsolódó módon új funkciókkal is bővítsük. A részcélok meghatározásakor előtérbe helyeztük a kistérségi központi szerep megerősítését, a város életében központi fekvésből eredeő szükségletek kielésítését. Szeretnénk folytatni a város életében komoly szerepet betöltő turizmus oly módon történő fejlesztését, hogy az illeszkedjen a szomszédos várkerti és kisökörjárási nagyberuházásokhoz, azonban semmiképpen ne duplikálja vagy többszörözze azokat. Ezekkel a célokkal összhangban szándékunk a helyi lakosság rekreációs igényeinek megfelelő válaszokat adni.


A Belváros esetében is az a törekvés vezette a tervezést, hogy a leendő funkciók egymáshoz illeszthetőek legyenek, azok lehetőleg még erősítsék is egymást. Ebben a városrészben a gazdasági, a közösségi és városi funkciókat javasolt ily módon összekapcsolni. Az IVS-ben a turizmushoz kötődő elemeket továbbra is a gazdasági funkciókhoz soroljuk, ezért jelenítjük meg itt a szálláshelyeket és vendéglátóhelyeket. A Belváros épített örökségének adottságaihoz szervesen illeszthetők a gyógyturizmus mellett Gyulán dinamikusan fejlődő kulturális turisztikai fejlesztések. Gyula Város Önkormányzata

52/80


Jellegük miatt azonban ezeknek a létestíményeknek kettős funkciója van: egyidejűleg közösségi és gazdasági is. Ide soroljuk az Erkel-ház, a Dürer-ház projekteket. Emellett „tiszta” közösségi funkciót erősítenek az Erkel Ferenc Művelődési Központ és a Kohán Képtár (Pavilon) tervezett fejlesztései. A városrész déli peremén a közösségi funkciók közül a felsőoktatás térnyerésére számítunk a TSF Egészégügyi Főiskolai Karának tervezett bővítése folytán. A közszféra funkciót erősíti a Városháza és az ÁNTSZ épületének korszerűsítése. A városi funkciók bővítésével gyakorlatilag kitöltjük a gazdasági és közösségi szerepeket ellátó épületek, épületegyüttesek közötti (köz)teret. Prioritást élvez a csoportban a Béke sugárút és a Göndöcs-kert, a Kossuth utca, a Jókai utca és az Apor tér rehabilitációja. Ezek közül a Göndöcskertnek kifejezetten a helyi közösségi (szabadidős, rekreációs) igények kiszolgálásában látjuk a jelentőségét.

Célcsoportok:

A városközponti szerepnek megfelelően a funkcióbővítések kiemelt célcsoportját Gyula város és a kistérség lakói alkotják. A Göndöcs-kert közösségi hasznosításának előnyeit a kisgyermekes családok, a fiatalok és az idősek élvezhetik leginkább. A hazai és külföldi vendégeket megcélzó turisztikai szolgáltatás-fejlesztések eredményeiből a helyi vállalkozások részesedhetnek leginkább.


A belvárosi területeken nincsen azonosítható szociális probléma, szegregátum kialakulása sem veszélyezteti lakóit.


A városrész elérhetősége Gyula város szerkezetéből adódóan igen speciális vonásokat öltött. A városon átkelni délnyugati – északi és nyugat-keleti irányokban hagyományosan csak a belvároson keresztül lehetett. A déli elkerülő út megépülésével jelentős tranzitforgalomtól mentesült a Gyula Város Önkormányzata

53/80


városrész, azonban az országos átlag felett növekvő helyi gépkocsi-állomány és a korábbi városrehabilitációs fejlesztések forgalomszabályozása mégis zsúfolt, átközlekedési és parkolási gondokkal küzdő belvárosi utakat szült. Ezen a helyzeten a helyiek gépkocsihasználati szokásainak kedvező irányú változása mellett az ún. belső körgyűrű nyugati és keleti szakaszainak a megépítése segíthet. Emellett összvárosi forgalomtechnikai / közlekedésfejlesztési terv mentén célszerű újragondolni a belváros forgalomszabályozását is. A kerékpárút-hálózatot a meglévő hálózati elemekhez csatlakoztatva indokolt mielőbb bővíteni.


A korábbi városrehabilitációk során új és közkedvelt közösségi terek jöttek létre (Kossuth tér, Harruckern tér, Városház utca). A

belvárosi közösségi terek különösen a szabadiős,

természetközeli lehetőségek irányában bővítendőek. A fent felsorolt közterületi rehabilitációk során megkülönböztetett figyelemmel indokolt kísérni találkozóhelyek, zöldfelületek kialakítását, utcabútorok kihelyezését és a fiatalok szükségleteit.



Kiinduló érték Érték, Év Év menny. egység Lakónépesség KSH népszámlálás 2001. 4 289 fő 2010. A lakónépességen belül a 0- KSH népszámlálás 2001. 9,4 % 2010. 14 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 62,2 % 2010. 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 28,4 % 2010. 60-x évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a KSH népszámlálás 25 éves és idősebb népesség 2001. 19,8 % 2010. arányában Foglalkoztatott nélküli KSH népszámlálás 2001. 43,5 % 2010. háztartások aránya Mutató Mut ató megnevezése

Adat forrása


54/80

Célérték Érték, menny. egység 4 161 fő 9,2 % 62,3 % 28,5 % 21,1 % 42,8 %


Gyulavári – Dénesmajor – Városerdő (Körös(Körös- köz) A lakóövezetek városi funkcióinak erősítése, a természetközeli rekreációs lehetőségek kihasználása, vidékfejlesztés


A településrész három egységének felzárkóztatásához megfogalmazott cél két részcélra bontható. A két részcélt a terület kettős jellege indokolja, hiszen falusias jellegű lakóterületek, valamint védett természeti értékekkel bíró és mezőgazdasági művelés alatt álló területek egyaránt beletartoznak. A lakóövezetek közösségi terekben hiányt szenvednek, ezért egyik részcélunk éppen ezek létesítésére törekszik. Lakossági igény van a településrészi alközpontok fejlesztésére is. A településrész külterületi egységei ideális helyszínei vidékfejlesztési beavatkozásoknak, ezek sikeres végrehajtása fontos kiegészítő jövedelemhez juttathatja az itt élő népességet, fokozhatja a terület népességmegtartó

erejét.

A

fenntartható

mezőgazdasági

műveléssel

összeegyeztethető

természetközeli rekreációs, ökoturisztikai fejlesztések szintén ebbe az irányba hatnak.


A településrészekbe tervezett indikatív tevékenységek között rendkívül hangsúlyosak a városi funkciót ellátó tevékenységek. A három településrész mindegyikére érvényes, hogy gyakorlatilag nincsen több funkciót betölteni képes közösségi tere, ezért mindhárom településrészen célszerű ezek tervezése. A legkézenfekvőbb az alközpontok – méretükhöz igazodó – fejlesztése. A közösségi funkciók között ki kell emelnünk a gyulavári alközponthoz kapcsolódó intézményfejlesztéseket (bölcsőde, óvoda, iskola, idősek otthona). A közlekedési funkciók között közlekedés-biztonsági és hivatásforgalmi szempontból is kiemelkedik a Gyulavári főutcájaként szolgáló Széchenyi utcai kerékpárút. A Vízügyi Igazgatóság által a Fehér-Körös balparti töltésére tervezett árvízvédelmi út kerékpáros közlekedésre szabadon


55/80


használható lesz. A határmenti kapcsolatok erősítését és a városrész megközelíthetőségét szolgálja a tervezett Feketegyarmat – Dénesmajori út. A gazdasági funkciók között említjük a természetközeli rekreációs turizmus (golf, horgászat, vadászat, természetjárás) fejlesztését, a biogazdálkodást és a vidékfejlesztés egyéb eszközeit.

Célcsoportok:

A funkcióbővítés mindenek előtt a helyi közösségék érdekeit szolgálja, így a célok fókuszában is a helyi lakosok állnak. A hátrányos helyzettel veszélyeztett lakosságcsoportok (fiatalok, idősek, munkanélküliek) felzárkóztatását célozzák a közösségi funkciókat bővítő elképzelések.


A városrészen szociális problémái külön értékelést érdemelnek. Kialakult szegregátumról nem beszélhetünk, de ebben a városrészben is figyelemre méltó, hogy megfelelt a „Városfejlesztési kézikönyv” szociális városrehabilitációs kritériumrendszerének hat kategóriája közül háromnak is. Emiatt

középtávon

célszerű

egy

integrált

szociális

rehabilitációs

intézkedéscsomagot

megvalósítani, amelyben intézkedési szinten indokolt összekapcsolni a Gyulavári, Dénesmajor és Városerdő célterületeket. A szociális beavatkozások középpontjában a közszolgáltatások kapacitásainak és a közösségi terek bővítésének kell állniuk. Az alacsony státuszú lakosságcsoportok esélyegyenlőségének javítására pedig fejlesztő-foglalkoztató, rehabilitációs, szociális foglalkoztató és képzési programokat indokolt indítani.


A városrész elérhetősége fekvéséből adódóan igen speciális vonásokat mutat. A Fehér- és a FeketeKörös által közrefogott területet csak a folyókon átívelő három hídon keresztül lehet megközelíteni északi és déli irányból. Gyulavári és Dénesmajor teljes közúti forgalmát gyakorlatilag egyetlen Körös-híd vezeti el. Közlekedésbiztonsági szempontok miatt indokolt ennek Gyula Város Önkormányzata

56/80


a hídnak a felújítása, egyúttal a kerékpáros forgalom biztonság átközlekedését is meg kell oldani. A romániai Feketegyarmat és Dénesmajor közötti összekötő út megépítésével újabb, átkelés nélküli külső közúti kapcsolat nyítható a deltában. A városközpont irányából a Temesvári út mentén kerékpárút vezet Gyulavári irányába, a folyón átkelve azonban teljesen hiányzik a Széchenyi utcán a kerékpárút. A Kisökörjárásba tervezett Világfürdő fejlesztéseihez csatlakozva a Fehér-Körös északi partján fekvő páskomi területen megvalósuló szabadidős sportfejlesztések helyszíne egy kerékpárosgyalogos híddal újabb hasznos összeköttetés biztosítható.


A településrész egyik egységén sem található multifunkcionális közösségi tér. Kisebb közösségi eseményeknek sokszor az általános iskola szűk és elavult ebédlője ad helyt. Szakkörök, klubok, tanfolyamok tartását vagy a városrészen kívül, vagy az általános iskola tantermeiben tudják megoldani. Az alközponti területeken közterületi találkozóhelyek, zöldfelüleletek, utcabútorok fejlesztése fontos eleme lehet a közösségi funkciók bővítésének.



Kiinduló érték Érték, Év Év menny. egység Lakónépesség KSH népszámlálás 2001. 3 663 fő 2010. A lakónépességen belül a 0- KSH népszámlálás 2001. 19,1 % 2010. 14 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 61,9 % 2010. 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 19,0 % 2010. 60-x évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a KSH népszámlálás 25 éves és idősebb népesség 2001. 5,9 % 2010. arányában Mutató megnevezése

Adat forrása


57/80

Célérték Célérték Érték, menny. egység 3 554 fő 19,4 % 61,2 % 19,4 % 6,5 %


Foglalkoztatott háztartások aránya

nélküli KSH népszámlálás

2001.

39,2 % 2010.


58/80

36,7 %


Külterület - Szanazug Fenntartható mezőgazdaság kialakításának elősegítése a vidékfejlesztés és a környezetvédelem rendszerszerű fejlesztésével összhangban


Gyula város gazdag külterületi tanyavilággal büszkélkedhet, a tanyák jelenléte meghatározó táji elem. A közép-békési agrártérségben is jellemző növénytermesztési szokások csak lassan változnak, még mindig dominálnak az alföldi szántóföldi kultúrák. Célunk, hogy a mezőgazdasági területek művelése diverzifikáltabb legyen, a hagyományos kultúrák mellett teret nyerjenek új gazdálkodási formák. Az egészséges város jövőképi meghatározásához az új gazdálkodási formák közül leginkább a biogazdálkodás és az erdőgazdálkodás illeszkedik. Utóbbi a gazdasági szerepen túl jelentős esztétikai, természet- és környezetvédelmi hatással (élővilág differenciáltsága, defláció csökkentése, levegőminőség javulása) bír. A viszonylag megkímélt, nagyobb környezeti ártalmaktól mentes külterületen a mezőgazdasági tevékenységek kiegészítése, összehangolása ökoturisztikai hasznosításokkal a rurális területek fontos népességmegtartó eleme lehet.


A külterületek gazdasági funkciójának bővülését a kereskedelmi központok (bevásárlóközpontok), a vendéglátóhelyek, az ipari telephelyek gyarapodása és az agrártevékenységek sokszínűbbé tétele segíti elő. Nagy jelentősége lesz annak, hogy a gazdasági funkciók tudnak-e egyúttal környezetvédelmi célokat is szolgálni, környezeti fenntarthatóságuk milyen lesz. A külterületen a meglévőkön túl további bevásárlóközpontok, ipari telephelyek létesülésével számolunk természetesen a fő közlekedési folyosók mentén. Közlekedési és egyben környezetvédelmi funkciói miatt is nagy a jelentősége a tervezett, a várost északról elkerülő útnak, a külterület belső, elzárt területeinak nagy részét tárja fel. A tervezett Gyula Város Önkormányzata

59/80


elkerülő út a Csabai úttól indul, a Fehér-Köröst egy új hídon keresztezi, majd becsatlakozik a Sarkad felé vezető országos közútba. A Vízügyi Igazgatóság a Fehér-Körös balparti töltésén árvízvédelmi út építését tervezi az országút és Szanazug között, amely kerékpáros közlekedésre szabadon igénybevehető lesz. A környezetvédelmi funkciót leginkább a környezetbarát mezőgazdasági termelés és az erdősítési program szolgálja. A közösségi funkciók sorában a tanyákon, majorokban élő népesség számára célszerű fejleszteni a tanyagondnoki hálózatot és esélyegyenlőségük javítása érdekében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük érdekében is indokolt lépéseket tenni.

Célcsoportok:

A fukcióbővítés mindenek előtt a külterületi lakónépesség életminőségének javulását, helybenmaradását szolgálja. Az agrárvállalkozások és a turisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, magánszemélyek alkotják a gazdasági funkcióbővítés célcsoportját, míg az elkerülő út megépítése a város egész népességének és az azt igénybevevő közlekedők érdekét szolgálja.


A külterületen szegregátum nem alakult ki, a szegregátum kialakulásának veszélye sem áll fenn. A tanyákon élők, elsősorban az időskorúak számára a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést továbbra is biztosítani kell.


A településrész a nagy kiterjedése miatt külső elérhetőségi gondokkal nem küzd, a városba vezető valamennyi közút áthalad rajta. A közutak közötti zárványokat azonban csak jórészt dűlőutakon lehet megközelíteni. Ezeket a dűlőutakat kevés ráfordítással kerékpáros közlekedésre (túrázásra), lovaglásra, kocsizásra alkalmassá lehet tenni. Gyula Város Önkormányzata

60/80


Belterület kiterjesztése:

Gyula város belterületét jelentősen nem indokolt növelni. A szerves városfejlődés érdekében a hatályos rendezési terv szerinti lakóövezeti beépítésre kijelölt területek



Kiinduló érték Mutató megnevezése Adat forrása Érték, Év Év menny. egység Lakónépesség KSH népszámlálás 2001. 1 634 fő 2010. A lakónépességen belül a 0- KSH népszámlálás 2001. 16,0 % 2010. 14 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 58,1 % 2010. 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a KSH népszámlálás 2001. 25,9 % 2010. 60-x évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a KSH népszámlálás 25 éves és idősebb népesség 2001. 3,0 % 2010. arányában Foglalkoztatott nélküli KSH népszámlálás 2001. 48,1 % 2010. háztartások aránya


61/80

Célérték Érték, menny. egység 1 599 fő 14,5 % 56,3 % 29,2 % 3,5 % 46,0 %


Gyula Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának Stratégiájának célrendszere 2008. Átfogó cél Gyula rekreációs és idegenforgalmi jellegének megőrzése és továbbfejlesztése, egy ezzel összhangban lévő gazdasági szerkezet és egységes települési arculat - városkép, életminőség és -színvonal – kialakítása és fenntartása, a kulturális és természeti értékek jobb kiaknázása megőrzése, a „gyulai identitás” erősítése.

Tematikus célok Versenyképes vállalkozói környezet és vállalkozói együttműködési formák kialakulásának elősegítése, a turizmus szerepének erősítése

A térségben életképes együttműködési formák kialakítása, az idegenforgalmi promóciós munka erősítése, az önkormányzati intézményi rendszer racionalizálása

A város népességmegtartó erejének növelése, az életminőség javítása, infrastruktúrafejlesztés

Fejlesztési prioritások 1. Gazdaság-fejlesztés, üzleti szolgáltatások bővítése, térségi és külkapcsolatok erősítése

2. Turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások, kullturális vonzerők fejlesztése, település imázs és marketing erősítése

3. Városrendezés - az épített és táji környezet védelme, zöldfelületfejlesztés

4. A közlekedési infrastruktúra integrált fejlesztése

5. Az emberi erőforrás fejlesztése, szociális rendszer erősítése, az egészségesség és a sportélet jobbítása, szolgáltató közigatzgatás erősítése

Városrészi célok Déli vegyes lakóövezet célja A lakóövezeti, közösségi és rekreációs funkciókkal összehangolt üzleti infrastruktúrafejlesztés, gazdasági súlypont erősítése

Külterület - Szanazug Fenntartható mezőgazdaság kialakításának elősegítése a vidékfejlesztés és a környezetvédelem rendszerszerű fejlesztésével összhangban

ÚjvárosÚjváros-Nagyrománváros lakólakó-üdülő vegyes övezet célja A térségi és városi turisztikai vonzerő javítása és a fogadókapacitások bővítése, a külső és belső elérhetőség javítása

Gyulavári – Dénesmajor – Városerdő célja A lakóövezetek városi funkcióinak erősítése, a természetközeli rekreációs lehetőségek kihasználása, vidékfejlesztés

Gyula Város

Északi vegyes lakóövezet cálja Az esélyegyenlőség és a városrész külső és belső közlekedési kapcsolatainak javítása, a lakóövezeti funkciók fejlesztése

Belváros célja A kistérségi központhoz méltó városközponti funkciók erősítése, a műemléki környzethez illeszkedő turisztikai vonzerő és fogadófeltételek javítása, kulturális és Önkormányzata rekreációs szolgáltatások fejlesztése

62/80

Nyugati vegyes lakóövezet célja A lakótelepeken élők esélyegyenlőségének javítása, a külső közlekedési kapcsolatok és a lakófunkciók erősítése


4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 4.3.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval és a településrendezési tervvel

Gyula Városfejlesztési Koncepciója 2000-ben készült, a képviselő-testület a 365/2000. (XI. 21.) KT. határozatával fogadta el. A koncepció valamennyi lényegi elemét tartalmazza és bővebb formában tárgyalja a 2003-ban elfogadott, az IVS-sel korreláló tervdokumentum, Gyula Város Stratégiája. A város hatályos Településszerkezeti és Szabályozási Tervét 2004 elején fogadta el a képviselő-testület a 19/2004. (I. 26.) KT határozatával. A településszerkezeti terv megalapozó fejezete a 2000. évi városfejlesztési koncepcióra hivatkozik, ezért a Városfejlesztési Kézikönyv módszertani útmutatásai szerint ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a két dokumentumban kitűzött célok hogyan illeszkednek egymáshoz. A Városfejlesztési Koncepció a következő célhierarchiáját építette fel: A város alapcélja: Gyula versenyképességének, a lakosság életkörülményének javítása, a gyógy-idegenforgalmi és rekreációs jelleg továbbfejlesztése, esztétikus, vonzó környezet biztosítása a kulturális és természeti értékek megőrzésével és stabil gazdasági háttérrel. Stratégiai célok: A város népességmegtartó erejének növelése. Az életkörülmények javítása a gazdaságfejlesztés, a tőkebeáramlás feltételeinek javítása és az infrastruktúrafejlesztés révén. A város építészeti, természeti és kulturális értékeinek megőrzése és megújítása. A város imázsának megformálása, fejlesztése. A város térségi kisugárzó hatásának, ellátóképességének növelése a fejletlenebb szomszéd települések felé (a térségi szerepkör erősítése). Prioritások: 1. A gazdaság versenyképességének erősítése, az ipartelepítés elősegítése, a turizmus és a szolgáltatások fejlesztése, EU-konform mezőgazdaság megteremtése. 2. Az épített és táji környezet védelme, a gyógyidegenforgalmi légkör megteremtése. 3. A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. 4. Az emberi erőforrás tudás- és készségszintjének fejlesztése. 5. A város megítélésének, arculatának javítása, a helyi azonosságtudat fejlesztése. 6. A kistérségi, regionális és külkapcsolatok erősítése, az együttműködések javítása.


63/80


Az IVS illeszkedését a városfejlesztési koncepció céljaihoz az alábbi táblázatban úgy szemléltetjük, hogy az IVS-ben bemutatott városrészi céljaihoz hozzárendeljük a koncepció prioritásait. Vizsgálatunk ezzel a módszerrel a város egész közigazgatási területére vonatkozik, hiszen a városrészek lehatárolása Gyula teljes közigazgatási területet átfedések nélkül lefedi. Az illeszkedést akkor tekintjük sikeresnek, ha valamennyi városrészi cél hozzárendelhető a koncepció legalább egy prioritásához, illetve minden prioritáshoz legalább egy városrészi cél illeszkedik.

Városrészek

IVS városrészi célok

Északi vegyes lakóövezet (Ajtósfalva, Szentpálfalva, Máriafalva)

Az esélyegyenlőség és a városrész külső és belső közlekedési kapcsolatainak javítása, a lakóövezeti funkciók fejlesztése Újváros-Nagyrománváros A térségi és városi turisztikai lakó-üdülő vegyes övezet vonzerő javítása és a (Újváros, Nagyrománváros, fogadókapacitások bővítése, Várkert, Kisökörjárás) a külső és belső elérhetőség javítása

Déli vegyes lakóövezet (Paradicsom, Újvári, Kastélykert, Krinolinkert, Galbácskert, Magyarváros, Kisváros, Siórét) Nyugati vegyes lakóövezet (Németváros, Kisrománváros, Újgyula, Törökzug)

A lakóövezeti, közösségi és rekreációs funkciókkal összehangolt üzleti infrastruktúra-fejlesztés, gazdasági súlypont erősítése A lakótelepeken élők esélyegyenlőségének javítása, a külső közlekedési kapcsolatok és a lakófunkciók erősítése

Illeszkedés a Városfejlesztési Koncepció prioritásaihoz 3. A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. 4. Az emberi erőforrás tudás- és készségszintjének fejlesztése 1. A gazdaság versenyképességének erősítése, az ipartelepítés elősegítése, a turizmus és a szolgáltatások fejlesztése, EU-konform mezőgazdaság megteremtése. 2. Az épített és táji környezet védelme, a gyógyidegenforgalmi légkör megteremtése. 3. A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése 5. A város megítélésének, arculatának javítása, a helyi azonosságtudat fejlesztése 1. A gazdaság versenyképességének erősítése, az ipartelepítés elősegítése, a turizmus és a szolgáltatások fejlesztése, EU-konform mezőgazdaság megteremtése 3. A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3. A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. 4. Az emberi erőforrás tudás- és készségszintjének fejlesztése 5. A város megítélésének, arculatának javítása, a helyi azonosságtudat fejlesztése. 6. A kistérségi, regionális és külkapcsolatok erősítése, az együttműködések javítása


64/80


Belváros

2. Az épített és táji környezet védelme, a A kistérségi központhoz méltó gyógyidegenforgalmi légkör megteremtése. városközponti funkciók erősítése, 4. Az emberi erőforrás tudás- és a műemléki környzethez készségszintjének fejlesztése 5. A város illeszkedő turisztikai vonzerő és megítélésének, arculatának javítása, a helyi fogadófeltételek javítása, azonosságtudat fejlesztése. kulturális és rekreációs 6. A kistérségi, regionális és külkapcsolatok szolgáltatások fejlesztése erősítése, az együttműködések javítása.

Gyulavári – Dénesmajor – Városerdő (Körös-köz)

A lakóövezetek városi funkcióinak erősítése, a természetközeli rekreációs lehetőségek kihasználása, vidékfejlesztés

Külterület - Szanazug

Fenntartható mezőgazdaság kialakításának elősegítése a vidékfejlesztés és a környezetvédelem rendszerszerű fejlesztésével összhangban

1. A gazdaság versenyképességének erősítése, az ipartelepítés elősegítése, a turizmus és a szolgáltatások fejlesztése, EU-konform mezőgazdaság megteremtése. 3. A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.6. A kistérségi, regionális és külkapcsolatok erősítése, az együttműködések javítása 1. A gazdaság versenyképességének erősítése, az ipartelepítés elősegítése, a turizmus és a szolgáltatások fejlesztése, EU-konform mezőgazdaság megteremtése 2. Az épített és táji környezet védelme, a gyógyidegenforgalmi légkör megteremtése 5. A város megítélésének, arculatának javítása, a helyi azonosságtudat fejlesztése 6. A kistérségi, regionális és külkapcsolatok erősítése, az együttműködések javítása.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia illeszkedik a Városfejlesztési Koncepció céljeihoz, hiszen a két dokumentumban megfogalmazott célok kölcsönösen megfeleltethetőek egymásnak.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiának a település tervezési - fejlesztési dokumentumok közül a településszerkezeti (rendezési) tervhez is illeszkednie kell. A konzisztencia vizsgálata során elemeztük, hogy az IVS városrészi céljai és indikatív tevékenységei összhangban állnak-e hatályos településszerkezeti terv bel- és külterületi területfelhasználási tervével. A rendezési terv szerint a város közigazgatási területe fejlesztés és építés szempontjából beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A beépítésre szánt területek az alábbiak: ⇒

a mindenkori belterület építési övezetei, amely a jelenlegi belterületből és a tervezett belterületből áll


65/80


a külterületeken a beépítésre szánt különleges területek és a mezőgazdasági

⇒

területek birtokközpont céljára kijelölt területe. A beépítésre nem szánt területek ⇒

a mindenkori belterületen a beépítésre nem szánt övezetek területe,

⇒

a külterületek beéptésre szánt területen kívüli része.

A IVS városrészi lehatárolása megfelel a bel- és külterületi határoknak, azt csupán a Gyulavári – Dénesmajor – Városerdő városrész esetében lépi át, mert földrajzi adottságai miatt két folyó közötti területet indokolt volt egy egységként kezelni. A részletes területfelhasználást a rendezési terv kategóriái szerint tekintjük át. Ezek a következők: Lakóterületek (nagyvárosi, kisvárosi, kertvárosi és falusias övezetekkel) Vegyes területek (településközponti, központi övezetekkel) Gazdasági területek (kereskedelmi, szolgáltató és ipari övezetekkel) Üdülőterületek (üdülőházas, hétvégiházas övezetekkel) Különleges területek

A lakóövezetek és lakás elhelyezésére is szolgáló építési övezetek területe biztosítja a tervezési távlatra a lakásállomány bővüléséhez szükséges területigényt. A gazdaság igényeinek megfelelően várhatóan csökkenni fog a munkahelysűrűség – ez a települési környzete miatt elvárás -, ezért nőni fog a gazdasági területek és a munkahelyeket magukba foglaló vegyes területek és a különleges területek céljára kijelölt területek mérete. Az új területek igénybevétele azonban csak a központi belterülethez kapcsolódóan és a feltétlenül szükséges mértékben történhet: elsősorban a gyenge minőségű mezőgazdasági területeken. A területfelhasználás ezen fő paraméterei szintén találkoznak az IVS céljaival, hiszen akár a Külső-Törökzugi lakóterület bővítést, akár a Kisökörjárásba tervezett turisztikai nagyberuházásokat, akár a Déli városrész gazdasági infrastruktúra fejlesztéseit vizsgáljuk, teljesítik a fenti elvárásokat.

Lakóterületek Az új beépítésre szánt területek megfelelnek az IVS városrészi funkcióbővítési céloknak: - Törökzugi szőlők kertvárosi lakóterület, Gyula Város Önkormányzata

66/80


- Újgyula Szent József temető menti terület kertvárosi lakóterület, - Magyarvárostól délre eső terület kertvárosi lakóterület, - Ajtósfalva falusias lakóterület, - Aranyág falusias lakóterület, - Szentpálfalva a Csikósér sortól és a Kertész utcától északra eső északra eső területek falusias lakóterület, - Újvári Szőlőskert utcától északra eső terület falusias lakóterület, - Paradicsom még be nem épített része nagyvárosi, kisvárosi és kertvárosi lakóterület, - Gyulavári kertalja utcától északra es_ területek falusias lakóterület.

Gazdasági területek Az IVS stratégiai fejezete a gazdasági funkciók bővítését (szolgáltató, kereskedelmi és ipari) a Déli vegyes lakóövezetben és az Északi városrészben a Henyei úti ipari park környékén javasolja. A rendezési tervben ugyanezek a területek szerepelnek Gksz (kereskedelmi, szolgáltató) és Gip (ipari) övezeti besorolással.

Vegyes területek A településközponti övezetekben (pl. Béke sugárút, Várkert) a rendezési terv és az IVS is egyaránt a lakófunkciók dominanciájának megmaradását irányozza elő, amelyek kiegészülnek szolgáltató és kereskedelmi funkciókkal. Központi vegyes területekként a rendezési terv is ugyanazokat a városrészközpontokat, alközpontokat jelöli ki, mint az IVS, így például a Törökzugi lakótelep, a Líceum tér – Pomucz tér környéke, Gyulavári központ, az Almássy Kálmánné tér, a Paradicsomkert, a Nyugati városkapu és Kisökörjárás.

Üdülőterületek A

rendezési

tervben

üdülőterületekként

az

Újváros-Nagyrománvárosi

városrész

(üdülőszövetkezet) és a Gyulavári-Dénesmajor-Városerdő városrész érintett, ezen városrészek céljaiban is szerepel a rekreáció és a turizmus, szállásférőhelyek bővítése. Gyula Város Önkormányzata

67/80


Különleges területek A különleges területek esetében újragondolásra javasolt, hogy a Nyugati városkapu közelébe, a 44-es főút északi oldalán (Jánoszug, Bodoki) van-e realitása nagyméretű oktatási központ számára mezőgazdasági területet tartalékolni. Az IVS célrendszere ilyen tevékenységet a belváros déli peremén, a Szent István utca környékén irányoz elő. A különleges területekként megjelölt egyéb területhasználati irányok illeszkednek az IVS célrendszeréhez.

Tekintettel arra, hogy a rendezési terv szerinti tervezett funkciók egy különleges területi hasznosítás kivételével találkoznak a városrészek célmeghatározásaiban foglaltakkal, az IVS és a rendezési terv összhangban áll egymással.

A fenti összefüggés vizsgálatok megállapításaiból levonható következtetés, hogy Gyula város tervezési dokumentumai egységesek, következetesek és ellentmondásoktól mentesek.

4.3.2. A célrendszer koherenciája

A célrendszer koherenciáját, azaz összefüggőségét a szomszédos városrészekre meghatározott célok viszonylatában mutatjuk be. Az alábbi táblázatban városrészenként csoportosítva jelennek meg az egyes funkciókat erősítő indikatív tevékenységek. Az ábrázolásban jól kitűnik, hogy egyetlen városrészben sem fordul elő funkcióvesztés. Azon indikatív tevékenységek esetében, amelyek több városrészt is érintenek, minden érintett városrészt feltüntettünk, így elhárul annak a veszélye, hogy a városrészi lehatárolás miatt zárványok alakuljanak ki a településszerkezetben. Külön figyelmet érdemel, hogy a célrendszerben és az indikatv tevékenységek között a település méretéhez képest aránylag nagy számban szerepelnek városrészeket egymással összekötő (Északi városrész), azok belső területeit feltáró (Törökzug, Nagyrománváros) és a külső elérhetőséget javító (Külső-Törökzug, Paradicsom-Újvári) közlekedési beavatkozások. Gyula Város Önkormányzata

68/80


Északi vegyes lakóövezet (Ajtósfalva, Szentpálfalva, Máriafalva) Cél: Az esélyegyenlőség és a városrész külső és belső közlekedési kapcsolatainak javítása, a lakóövezeti funkciók fejlesztése Indikatív tevékenység Funkció Henyei úti Ipari Park bővítése Gazdasági Bel- és külterületi csapadékvíz elvezetés Környezetvédelmi Békéscsaba – Gyula – Kötegyán vasútvonal villamosítása Közlekedési Máriafalva városrészközponti fejlesztése (Almássy Kálmánné tér) Közösségi Nagyökörjárás lakóterület fejlesztése Lakó Ajtósfalva közterületeinek rendezése Városi Északi városrész hiányzó közlekedési kapcsolatainak kiépítése (Henyei út – Városi Dobozi út, Csikóséri sor, Vadvirág u. – Dobozi út, Kosztolányi u. – Juhász Gy. u. (vasúti átjáróval)) Sarkadi úti kerékpárút (Városerdő) Városi

Az Északi lakóövezet az egyik legváltozatosabb indikatív tevékenység listával dicsekedhet, összesen öt funkció bővítése irányozzuk elő. Legdominánsaban a városi funkció jelenik meg itt.

ÚjvárosÚjváros- Nagyrománváros lakó lakókó- üdülő vegyes övezet (Újváros, Nagyrománváros, Várkert, Kisökörjárás) Cél: A térségi és városi turisztikai vonzerő javítása és a fogadókapacitások bővítése, a külső és belső elérhetőség javítása Indikatív tevékenység Funkció Gyula nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése – Világfürdő (Kisökörjárás) Gazdasági Gyulai Szigeterőd projekt Gazdasági Gyulai Várfürdő egészségturisztikai fejlesztése Gazdasági Almásy-kastély hasznosítása Gazdasági Bel- és külterületi csapadékvíz elvezetés Környezetvédelmi Körgáti út megépítése Közlekedési Bulcsú u. – Botond u. – Tölgyfa u. összekötő út megépítése Közlekedési Körgáti tavak hasznosítása (evezőspálya, horgásztavak) Közösségi Uhrin János utca – falusias lakóövezet fejlesztése Lakó Élővíz-csatorna rehabilitációja, hajózhatóvá tétele (törökzugi szakasz, felső Városi körgát feletti szakasz, duzzasztó tömlőcseréje, alsó és felső körgáti zsilip, Budai Nagy Antal utcai híd átépítése) Nagyrománváros városrészközponti fejlesztése (Pomucz tér – Eminescu u. Városi Ernyő u. – Sáros u. – Líceum tér) Pomucz u. – Vár u. – Tiborc u. fejlesztése Városi Gyula Város Önkormányzata

69/80


Az Újváros-Nagyrománvárosi övezetben összesen hat funkció bővülésére számítunk, ez a városrész majd’ minden funkcióhoz konkrét fejlesztésekkel tud hozzájárulni. Ezek közül kiemelkednek a turisztikai nagyprojektek (Világfürdő, Várfürdő, Szigeterőd, Almásy-kastély).

Déli vegyes lakóövezet Sió-- rét) (Paradicsom, Újvári, Kastélykert, Krinolinkert, Galbácskert, Magyarváros, Kisváros, Sió Cél: A lakóövezeti, közösségi és rekreációs funkciókkal összehangolt üzleti infrastruktúra-fejlesztés, gazdasági súlypont erősítése Indikatív tevékenység Funkció Délnyugati iparterület fejlesztés (út- és közműfejlesztések) Gazdasági Városi Vásárcsarnok és Húsipari Múzeum kialakítása (régi vágóhíd) Gazdasági Pél-Gyulai Élővíz-csatorna rehabilitációja Környezetvédelmi Felhagyott hulladéklerakó rekultivációja (Sándorhegy) Környezetvédelmi Honvéd utcai lakótelep energiaracionalizálása Környezetvédelmi Kórház környékének közlekedési viszonyainak rendezése (Dob utca – Szent Közlekedési László utca csomópont rendezése, parkolás) Városi sporttelep fejlesztése Közösségi Fociakadémia létesítése Közösségi Kálvária domb rendezése Közösségi Paradicsom városrészközponti fejlesztése Városi Temesvári út menti infrastruktúra-fejlesztések (szervízút, kerékpárút, Városi közművek, gyalogos átkelőhelyek) Kastélykert közterületi rendezése Városi

Az öt funkciót erősítő indikatív tevékenységek legtöbbje a város egészére jelentős hatást gyakorol. A tevékenységek arányosan oszlanak meg az egyes funkciók között.

Nyugati vegyes lakóövezet (Németváros, Kisrománváros, Újgyula, Törökzug) Cél: A lakótelepeken élők esélyegyenlőségének javítása, a külső közlekedési kapcsolatok és a lakófunkciók erősítése Indikatív tevékenység tevékenység Bel- és külterületi csapadékvíz elvezetés Törökzugi szőlők lakóterület fejlesztése Németvárosi főutca rehabilitációja (Jókai u. – Scherer F. u.) Ferencesek tere rehabilitációja Újgyula - József Dezső utca befejező szakaszának kialakítása Törökzugi lakótelep rehabilitációja (úthálózat, közművek, energiaracionaliGyula Város Önkormányzata

70/80

Funkció Környezetvédelmi Lakó Városi Városi Városi Városi


zálás) Külső-Törökzugi út megépítése Városi Élővíz-csatorna rehabilitációja, hajózhatóvá tétele (törökzugi szakasz, felső Városi körgát feletti szakasz, duzzasztó tömlőcseréje, alsó és felső körgáti zsilip, Budai Nagy Antal utcai híd átépítése)

A legdominánsabban a városi funkciók fejlesztése jelenik meg a Nyugati városrész indikatív tevékenységei között, amelyek többsége integrált fejlesztéseket tartalmaz. A városrészközponti rehabilitáiós beavatkozások külön figyelmet érdemelnek.

Belváros Cél: A kistérségi központhoz méltó városközponti funkciók erősítése, a műemléki környzethez illeszkedő turisztikai vonzerő és fogadófeltételek javítása, kulturális és rekreációs szolgáltatások fejlesztése Indikatív tevékenység Funkció Belvárosi szálláshely-fejlesztés (ötcsillagos szálloda építése a Várfürdő közelében) Gazdasági Százéves Cukrászda épületének felújítása Gazdasági Dürer Ház kialakítása (Máriás ház átalakításával) Közösségi Erkel-ház felújítása Közösségi Erkel Ferenc Művelődési Központ teljes rekonstrukciója Közösségi Kohán Képtár (Pavilon) rendezvényteremmé alakítása Közösségi Német Kisebbség Háza Közösségi Városháza felújítása Közszféra ÁNTSZ épületének felújítása Közszféra Kossuth utca közterületi rehabilitációja Városi Pihenőpark kialakítása a Mogyoróssy János Városi Könyvtár udvarán Városi Apor tér rehabilitációja Városi Göndöcs-kert közösségi hasznosítása Városi Béke sugárút rehabilitációja Városi Németvárosi főutca rehabilitációja (Jókai u. – Scherer F. u.) Városi

A városrész legtöbb indikatív tevékenysége a közösségi és városi funkciót erősíti, ezzel megfelel a városközponti szerepnek.

Gyulavári – Dénesmajor Dénesmajor – Városerdő (Körös(Körös- köz)


71/80


Cél: A lakóövezetek városi funkcióinak erősítése, a természetközeli rekreációs lehetőségek kihasználása, vidékfejlesztés Indikatív tevékenység Funkció Gyulavári városrészközpont rehabilitáció (bölcsőde, iskola, közterületek) Városi Közösségi Városerdő fejlesztése (úthálózat, közösségi szolgáltatások, szabadstrand) Városi Közösségi Szociális intézmény bővítése Közösségi Gyulavári Sportcentrum Közösségi Dénesmajor – Feketegyarmat közötti út megépítése Közlekedési Dénesmajori közösségi tér kialakítása Városi Széchenyi úti kerékpárút építése Városi Körös-köz ökoturisztikai fejlesztése Gazdasági

Az indikatív tevékenységek között két összetett, városrészközponti rehabilitációt tartalmazó tevékenység is található, a közösségi funkciók mindhárom településrészen megjelennek.

Külterület - Szanazug Cél: Fenntartható mezőgazdaság kialakításának elősegítése a vidékfejlesztés és a környezetvédelem rendszerszerű fejlesztésével összhangban Indikatív tevékenység Funkció Majorok rehabilitációja Gazdasági Biogazdálkodási rendszer kiépítése helyi termelők részvételével Gazdasági Határmenti ipari park létesítése Gazdasági Külterületi erdősítési program Környezetvédelmi Pél-Gyulai Élővíz-csatorna rehabilitációja Környezetvédelmi Északi elkerülőút Környezetvédelmi Közlekedési A Fehér-Körös bal partján árvízvédelmi út építése Közlekedési Körös-hidak korszerűsítése Közlekedési Külterületi turisztikai kerékpárút-hálózat Közlekedési

A külterületi indikatív tevékenységek a gazdasági, környezetvédelmi és közlekedési funkciók fejlődését segítik elő. A közlekedési funkció az egész városra és a térségre is markáns hatással bíró tevékenységeket tartalmaz.


72/80


5. 20072007 - 2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE Ez a fejezet bemutatja azokat az akcióterületeket, amelyek 2007 és 2013 között az IVS stratégiai céljait leginkább szolgáló, területileg jól körülírható fejlesztési gócpontjai lesznek. A városrészek és az akcióterületek viszonya háromféle lehet, Gyulán mindhárom viszonyra van példa: a városrész lehet azonos a fejlesztendő akcióterülettel, az akcióterület lehet egy adott városrésznek a részhalmaza, illetve egy akcióterület több városrészt is részben vagy egészében magába foglalhat. Az akcióterület nagyságát a fejlesztés indokoltsága és a jogosultsági kritériumoknak megfelelés határozza meg. Az akcióterületi beavatkozásokat a megvalósíthatósági tanulmány szerepét betöltő akcióterületi tervek fogják tartalmazni. Gyula város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában négy akcióterületet jelöl ki, melyek fejlesztését nem kizárólag a Dél-Alföldi Operatív Program támogatásából valósítja meg.

5.1. Szociális városrehabilitáció akcióterülete Északi vegyes lakóövezet (Ajtósfalva, Szentpálfalva, Máriafalva) Az akcióterület megegyezik az Északi lakóövezet városrésszel, tervezett beavatkozásai annak egész területére kiterjednek. Határait a Békéscsaba –Gyula-Kötegyán vasútvonal, a Csókos út, a Hunyadi tó, Máriafalva, Szentpálfalva és Ajtósfalva belterületi határa alkotja.

Az akcióterület indikatív tevékenységei: Indikatív tevékenység Bel- és külterületi csapadékvíz elvezetés Máriafalva városrészközponti fejlesztése (Almássy Kálmánné tér) Ajtósfalva közterületeinek rendezése Északi városrész hiányzó közlekedési kapcsolatainak kiépítése (Henyei út – Dobozi út, Csikóséri sor, Vadvirág u. – Dobozi út, Kosztolányi u. – Juhász Gy. u. (vasúti átjáróval)) Sarkadi úti közterületi rehabilitációjakerékpárút (Városerdő) 5.2. Funkcióbővítő városrehabilitáció akcióterülete

Béke sugárút és környéke Gyula Város Önkormányzata

73/80

Funkció Környezetvédelmi Közösségi Városi Városi

Városi


Az akcióterület a Belváros központi részterülete, amely csatlakozik a megelőző városrehabilitációs projektek korábbi akcióterületéhez. Az akcióterületet határoló utcák: Eötvös utca – Árpád utca – Petőfi tér – Erkel tér – Jókai utca – Corvin utca – Hétvezér utca – Városház utca – Élővíz-csatorna – Béke sugárút – Kossuth tér – Bodoky köz – Blanár L. utca – Patócsy utca – Göndöcs utca – Dürer Albert utca. Az akcióterület indikatív tevékenységei: Indikatív tevékenység Erkel Ferenc Művelődési Központ teljes rekonstrukciója Kohán Képtár (Pavilon) rendezvényteremmé alakítása ÁNTSZ épületének felújítása Göndöcs-kert közösségi hasznosítása Béke sugárút rehabilitációja

Funkció Közösségi Közösségi Közszféra Városi Városi

5. 3. Turizmusfejlesztés akcióterülete Várkert környéke - Kisökörjárás

Az akcióterület több városrészt érintve fedi le az Újváros-Nagyrománváros lakó-üdülő vegyes övezet egy jelentős részterületét, a Déli vegyes lakövezet és a Belváros kisebb részterületeit. Határai a következők szerint írhatók le: Kossuth utca – Pomucz utca – Eminescu utca – Pomucz tábornok tér – Sáros utca – Görbe utca – Újülés utca – Kisökörjárás beépítésre szánt területének északi határa – Fehér-Körös folyó – Duzzasztó utca – Szőlőskert utca – Mátyás király utca – Szent László utca – Alpár utca – Városház utca

Az akcióterület indikatív tevékenységei: Indikatív tevékenység Gyula nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése – Világfürdő (Kisökörjárás) Gyulai Szigeterőd projekt Gyulai Várfürdő egészségturisztikai fejlesztése Almásy-kastély hasznosítása Körgáti út megépítése Körgáti tavak hasznosítása (evezőspálya, horgásztavak) Élővíz-csatorna rehabilitációja, hajózhatóvá tétele (törökzugi szakasz, felső körgát feletti szakasz, duzzasztó tömlőcseréje, alsó és felső körgáti zsilip, Budai Nagy Antal utcai híd átépítése) Nagyrománváros városrészközponti fejlesztése (Pomucz tér – Eminescu u. Ernyő u. – Sáros u. – Líceum tér) Pomucz u. – Vár u. – Tiborc u. fejlesztése Gyula Város Önkormányzata

74/80

Funkció Gazdasági Gazdasági Gazdasági Gazdasági Közlekedési Közösségi Városi

Városi Városi


Kastélykert közterületi rendezése

Városi

5.4. Gazdaságfejlesztés akcióterülete akcióterülete Délnyugati iparterület Két várorész, a Déli vegyes lakóövezet és a Külterület – Szanazug városrész egyes részterületeit érinti ez az akcióterület. Határait a Csabai út, a Zrínyi Miklós tér, az elkerülő út, a Kálvária-domb, a Sándorhegy és az elkerülő út déli oldali ingatlanjainak déli határa alkotják. Az akcióterület indikatív tevékenységei: Indikatív tevékenység Délnyugati iparterület fejlesztés (út- és közműfejlesztések) Határmenti ipari park létesítése Városi Vásárcsarnok és Húsipari Múzeum kialakítása (régi vágóhíd) Felhagyott hulladéklerakó rekultivációja (Sándorhegy) Kálvária domb rendezése


75/80

Funkció Gazdasági Gazdasági Gazdasági Környezetvédelmi Közösségi


6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 6.1. Ingatlangazdálkodási terv A munkarész kidolgozás alatt

6.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenységek A közvetlenül fizikai beruházással nemjáró tevékenységek több ponton is előnyösek. Amellett, hogy segítik a beruházási jellegű tevékenységek társadalmi elfogadását, alkalmazásukkal meg lehet előzni téves információk, ”rémhírek „ elterjedését. A megelőzésén kívül hozzájárulnak a létrehozott javak és értékek megőrzéséhez, fenntartásuk eredményességéhez. A szóba jöhető eszközök közül a tervalku, tervalku azaz szabályozási engedmények adása átvállalt fejlesztésekért cserébe Gyulán az átlagosnál is nehezebben alkalmazható és kockázatos, mivel arányában és abszolút mértékben is nagyon magas a műemléki jellegű terület. Gyula Város rendelkezik hosszú távú marketing stratégiával, mely a turizmusra helyezi a hangsúlyt. Önálló önkormányzati intézmény fenntartásán keresztül látja el városmarketing tevékenységét. A tudatos idegenforgalmi elkötelezettség a városban tapintható. A városi arculat, imázs kialakult, elfogadott, jól pozícionált. A város turisztikai vendégköre jól definiálható, tudatos marketinggel a célcsoportok bővítése a tervezett beruházásokkal növelhető, ami megfelelő városmarketinggel alátámasztva fenntartható fejlődést biztosít a városnak. A városfejlesztési stratégia céljaihoz társított kommunikációban a tudatos idegenforgalmi, fenntartható fejlesztési elkötelezettséget kell tovább erősíteni a helyiekben partnerség kialakításával, átláthatóság biztosítása mellett. A helyi lakosságot, gazdasági társaságokat, civil szervezeteket célirányosan, partnerként, közösen gondolkodva kell bevonni a megvalósításba, a helyi sajátosságok figyelembe vételével. Az eddig kialakult, néhol hiányos kommunikáció pontos, következetes végrehajtással sikeresen valósítható meg. Külön hangsúlyos elemként jelenik meg a turisztikai városmarketing, illetve a befektetők megcélzása a fejlesztésekbe történő bevonásuk érdekében. Az általános városmarketing célcsoportjai között nem elhanyagolhatóak a betelepülni vágyók elérése, ösztönzése. A fejlesztendő célterületek kapcsán a partnerségi egyeztetéseken, a megfelelő társadalmi elfogadottság elérése érdekében jól definiált kommunikáció szükséges az érintettek felé. A helyiek felé történő szoros, intenzív kapcsolattartáson túl, ugyanilyen hangsúllyal szükséges a „külvilág” felé is megjeleníteni a városi célokat, jövőképet. Egy nagyobb beruházás befolyásolja a turisztikai főszezonban megjelenő vendégek komfortérzetét, főleg ha a beruházás turisztikailag frekventált helyen történik. A turisztikai főszezonon kívül, a városban tartózkodást a település jól koordinálja rendezvényeivel, biztosítva a városmarketing alapelvárásait, és a tartózkodási időszak megnyújtását. Gyula Város Önkormányzata

76/80


Célszerű külön-külön meghatározni a fejlesztések előkészítése, lebonyolítása, és fenntartása során alkalmazandó kommunikációt, a zökkenőmentes lebonyolítás és sikeres fenntartás céljából, biztosítva a beruházás társadalmi elfogadottságát. Előbbi a helyi lakosság szempontjából, utóbbi a városba látogatók szempontjából kardinális. Gyula Város Önkormányzata ösztönzőrendszert dolgoz ki a funkcióvesztett, leromlott állapotú, megüresedett ingatlanok hasznosítására, rehabilitációjára.

6.3. Partnerség Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során több körben és különböző szinteken megtörtént a munkaanyagok szakpolitikai és társadalmi egyeztetése. Gyula Város Képviselő-testülete 2008. március 13-i ülésén társadalmi vitára alkalmasnak találta Gyula Város fejlesztési stratégiájának összefoglalóját, amit fórumokon, közleményekben, hirdetésekben, sajtóhirekben ismertettünk az érintetekkel. A városrehabilitációs terv készítése során lezajlott partnerségi egyeztetések során lakossági fórumokat, vállalkozói fórumokatt tartottunk. Lakossági fórumokat városrészenként az alábbi időpontokban tartottunk: 2008. március 25. Északi lakóövezet 2008. március 26. Gyulavári-Dénesmajor-Városerdő 2008. március 28. Újvári-Paradicsom lakóövezet 2008. április 1. Déli városrész 2008. április 2. Nyugati városrész 2008. április 3. Belvárosi övezet 2008. május 5. Belvárosi övezet 2008. május 13. Északi lakóövezet (két helyszínen) A fórumokon bemutatásra kerül az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésének szükségessége, az adott területi lehatárolások, valamint az érintett akcióterületre készített elképzelések. Április 3-án a polgármesteri hivatal nagytermében polgármester asszony, a tanácsadó, a városmenedzser, a műszaki osztály vezetője és a megbízott külső tanácsadó cég munkatársainak részvételével a helyszíni bejárást követően a város-rehabilitációs program tartalmának megbeszélése zajlott. 2008. januárjától a megyei, helyi médiákban ismertettük a stratégia tervezésének fontosságát, részeit, illetve a véleményezési lehetőségekete, annak fontosságát. Az egyeztetési anyagokat a www.gyula.hu honlapon is elérhetővé tettük.


77/80


6. 4. Szervezeti elvárások A Városfejlesztési Kézikönyv ajánlása szerint a város-rehabilitációs beavatkozások végrehajtásához indokolt a városfejlesztő társaság létrehozása. Gyula Város Önkormányzata mind négy akcióterület tervezett projektjei kapcsán célszerűnek tartja a hosszú távon fenntartható és költséghatékony menedzsment szervezet megalakítását és működtetését városfejlesztési társaság formájában. A polgármesteri hivatalon belüli projektfejlesztés és –menedzsmenttel szemben a városfejlesztési társaság létrehozásának indokai: ⇒ ⇒

⇒

⇒

Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít. A gazdasági társasági formában működő városfejlesztési társaságnak a szervezeti jogi formájából következően nyereséges gazdálkodásra kell törekednie, ezért vezetése a társaság eredményes tevékenységében érdekelt. A hatékony gazdálkodásra való törekvő vállalatirányítási szemlélet érvényesül a városfejlesztési akciók végrehajtásának irányítása során is, ezzel az akcióterületen megvalósításra kerülő fejlesztés gazdaságos végrehajtását, a közszféra finanszírozási eszközeinek hatékony felhasználását segíti elő, a projektmenedzsmentre fordítható, az egyes projekteknél esetenként jelentős forrást le tudja hívni. Középtávon egy olyan forrás- és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén az önkormányzat városfejlesztési és város-rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik. A magántőke bevonására is alkalmas szervezet jön létre.

Elvárások a városfejlesztő társasággal szemben: ⇒ Működése átlátható legyen a képviselő-testület minden tagja számára – felügyelő bizottságában képviselők vegyenek részt. ⇒ A város-rehabilitációs akció megvalósítása során az akció eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következő lépéseinek finanszírozásába. ⇒ Speciális szakembereket alkalmaz, akik képesek lebonyolítani/koordinálni a városrehabilitációs tevékenységeket (általában 2-3 fő – műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági ismeretek). ⇒ Együttműködik a vagyonkezelő szervezettel (a nevesített akcióterületi ingatlanok értékesítését, bérbeadását megelőzően konzultál az önkormányzat vagyongazdálkodásért felelős vezetőjével). Az önkormányzat hozza létre a városfejlesztő társaságot azzal a céllal, hogy az akcióterületi fejlesztéseket megvalósítsa. Az alapításkor szabályozandók az alábbi területek: ⇒ Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása ⇒ Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása ⇒ A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása ⇒ Az akcióterületi fejlesztések szabályozása ⇒ A városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei Gyula Város Önkormányzata

78/80


⇒ ⇒

⇒

Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei A városfejlesztő társaság törzstőkéje, a város-rehabilitációs fejlesztési megszerzéséhez biztosítandó saját forrás Együttműködés a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal

források

A városfejlesztő társaság feladata: Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, így különösen ⇒ az akcióterületi fejlesztések integrációjának biztosítása, ⇒ a gazdasági partnerek, a civil szervezetek, valamint a közszféra koordinációja, lakosság bevonása, ⇒ a fenntartás koordinációja, ⇒ további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása, ⇒ a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), ⇒ a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), ⇒ a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), ⇒ az önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), ⇒ a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), ⇒ az akcióterületi fejlesztések mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), ⇒ adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az önkormányzattal, a hivatal osztályaival, a lakossággal, a vállalkozókkal, a bankokkal). Gyula Város Önkormányzata a későbbiekben dönt arról, hogy új gazdasági társaságot hoz-e létre, vagy egy már meglévő önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság feladatkörét kibővítve elégíti ki a menedzsment szervezettel kapcsolatos elvárásokat. A Városfejlesztési társaságot csak a város-rehabilitációs projektek pozitív támogatói döntése esetén hozzuk létre.


79/80


6.5. Településközi koordináció A településközi koordináció két viszonylatban zajlik. A gyulai kistérséget alkotó települések vezetőivel egyeztetjük a stratégia készítésének és megvalósításának mérföldköveit. Az IVS-t a kistérségi társulás elé terjesztjük tájékoztatás céljából. A másik dimenzió a szintén városrehabilitációs beavatkozásokat tervező, a Közép-Békési Centrum másik két településével, Békéscsaba Megyei Jogú Várossal és Békés Várossal történő egyeztetés. A koordináció úgy szakpolitikai, mint területfelhazsnálási szempontok szerint rendszeresen megvalósul.

6.6. A stratégia megvalósulásának monitoringja

Az IVS megvalósulását a képviselő-testület fogadja el, megvalósulását a szakosztályokon (illetve a városfejlesztési társaságon) keresztül folyamatosan figyelemmel kíséri. Rendszerbe épített módon a stratégia felülvizsgálatára kétévente sor kerül, amikor el lehet végezni azokat a korrekciókat, amelyek a legutóbbi időszak óta természetszerűleg aktuálissá váltak.


80/80

80

Recommend Documents