800 év a magyar történelemben 4 0 é v e a vá r o s ok k ö z öt t
. Balatonfured
Őszi füredi képek ZÁKONYI FERENC
Máshol is szép az ősz arany színeivel, rőt lombjainak ragyogásával, de itt, a füredi gyógy-tér öreg fái alatt külön íze, külön varázsa van. Az egész fürdőhely évszázados házaival, a vén hársfák közé megbúvó piros tetős villáival régmúlt időket idéz, s mikor jő az ősz, mintha saját külön ünnepére ébredne ez a sárga falak közé rejtezett kis világ. Tavasszal, amikor a mandulafák fehér virágpompába felhőzik a Tamás-hegyet, s nyáron, mikor a tarka, vidám nyaraló nép elönti hangos zsivajával a parti sétányt, Füred kissé idegenkedve áll e nagy életzajban… Aztán mikor szürke párák vonják be a tó végtelennek tűnő jégtükrét, s a hó puha takarót borít a csendes utcákra, akkor is szép, akkor is gyönyörű. De alszik Füred. Igazi szépsége ilyenkor ragyog fel, az évente ismétlődő őszi ragyogásban. A biedermeier halk szavú, csendes világa itt kísért a téren, s az a padon ülő öreg néni talán valami leánykori szerelmét keresi a hervadó fák, vagy a gondolatai között. És ültek itt a Gyógytér padjain máskor is, régen is öreg nénik, akik talán egy hajdani Anna-bálon szerzett sebét érezték felfakadni szívüknek, vagy egy már jóvátehetetlen félreértésre emlékeztek, amikor még egyszer elzarándokoltak a gyógyvizet fakasztó forráskút oszlopaihoz. Füred ma már nemcsak az öregeké, nemcsak a hervadásé. Évente ezren és ezren keresik fel, hogy örömöt, vidám pihenést találjanak „kútfeje körül”, s az öreg falak, a vén fák mosolyogva nézik e tarka sokaságot és saját fiatalságukról álmodozva várják az őszt. Mert őszszel mondják ki a szavakat, melyek szívükön fekszenek, ilyenkor, mikor kicsit bágyadtan, kicsit ferdén tűz már a nap, s a világ mindig szebb lesz a halkuló ragyogásban. (…) 1954
Meghívó Balatonfüred Város Önkormányzata nevében tisztelettel meghívom Önt és kedves Családját, valamint barátait, ismerőseit és a város minden vendégét a település első írásos feljegyzésének 800., valamint Balatonfüred várossá avatásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozatra, amelyet 2011. április 5. és április 11. között tartunk. dr. Bóka István polgármester
. Balatonfured
Köszöntő Egy település életét, miként az egyes emberét is, az évek, évfordulók szabályozzák, rögzítik egyfajta keretbe. Balatonfüreden sincs ez másként: számos olyan történeti dátumot tudunk említeni, amelyek valamilyen szempontból tartópillérei a város históriai építményének. Ebben az évben két ilyen jelentős évszámról esik szó. Ráadásul az első, az időben is távlatosabb még csak pontosan sem határozható meg. Így írják a történészek: valamikor 1211. május 29. után keletkezett az az egyszerű birtokfelmérési irat, amelyben hitelesen leírva először szerepel Füred neve. Mindez tehát 800 évvel ezelőtti időpont, de hát biztosan tudjuk, a településen korábban is éltek emberek s tán a véletlen egy még korábbi datálást is elősodorhat majd rólunk. Ám ez az irat, amelyben már szerepelnek a füredi szőlőművelők is, nekünk most időben az első fogódzónk annak felismeréséről, hogy településünk ilyen hosszú évszázadok óta része a magyar nemzet sorsának. Ami ebben a hazában történt, az itt élt őseinkkel is történt. Tragédia és siker, elbukás és felemelkedés, a hétköznapok cselekvő megélése, az emberi élet fordulóinak sorjázó rendje, így haladt az idő Balatonfüreden is századokról századokra. Szerencsés mai családok felmenőik nevét ezekben a régi okiratokban megtalálják, igazolva, hogy aki itt letelepedett, – hacsak a sors másként nem kényszerítette – megtalálta a maga máig tartó kicsiny hazáját a Balatonnak ezen a partján, dombjain. S aztán következett a természet kincsének, a gyógyvíznek a felfedezése, amely háromszáz évvel ezelőtt más irányba fordította a helyi történelem kerekét, de legalábbis felgyorsította annak forgását. A másik évszám-pillér sokkal rövidebb, kisebb, de nem jelentéktelenebb. Mindössze 40 esztendő, és érdekes módon az is májushoz kötődik, a várossá nyilvánítás éve ez: 1971. Ez önmagában még nem adott a városnak lendületet. Csak fokozatosan tudta Balatonfüred megalapozni gyógyvárosi rangját, úgy, mint másik karakterét, a szőlő- és borkultúrát. Lassú és fokozatos építkezés volt ez, a történelemnek nem éppen szívmelengető korsza-
kában, ahol a sok lelket romboló esztendő közepette a füredieket éppen a históriai múltjuk emlékezete tartotta meg városukban. Majd a nagy váltás bő két évtizeddel ezelőtt és ez a folyamat felgyorsult, a történelem soha nem érzékelt tempóra váltott és ez a város beteljesítette mindazt, amiről a lakói ábrándoztak, amilyennek önmaguk jövőjét képzeltek. A város fejlődésének és jövőjének alapját polgárainak egysége jelentette és jelenti ma is. Balatonfüred helyét a mai magyar valóságban, értékeinek megfelelő szintű kezelése, a helyi tudat megtartása, a városi lét vállalt büszkesége és értéktudatos egyéni öntudata határozza meg. És az öröm, hogy a város szép és megmutatható. Hogy tetszik az ide érkező idegennek, a testvértelepülések polgárainak. És persze, hogy a városra fordított pénznek, anyagi és szellemi energiának, igenis meg van a maga látszata és haszna. Nem csak azért, mert a „Balaton-part Ékköve II.” programként ismert sikeres uniós pályázattal lezártuk a kulturális alapú városfejlesztés csaknem két évtizedes munkáját, hanem azért is, mert Balatonfüred polgárai közül nagyon sokan ebben a közös munkában ismertek magukra: múltunkra, jelenünkre és jövőnkre. Füredet sokan dicsérik, példának tartják ma a hazában. Elfogadjuk és helyén kezeljük ezt a hírnevet. Erőt ad újabb nagy történelmi távlatok megnyitásához, de mindvégig tudjuk: ami ma Füreden történik, annak az alapja a 800 évvel ezelőtt megindult folyamat, amikor egy kis okmányra feljegyezték néhány balatonfüredi jobbágy nevét, megörökítvén őket az időnek és példának mutatva a jelenkoriaknak. Hogy lehet és érdemes itt élnünk. S ezt a jelenünk is igazolja, amikor Magyarország az Európai Unió soros elnöksége idején éppen Balatonfüredet jelölte ki a nemzeti és európai értékek összefüggései bemutatásának egyik szimbolikus és valóságos helyszínévé is. dr. Bóka István Balatonfüred város polgármestere
II. András király 1211-ben összeíratja a tihanyi apátság birtokait, amely szerint Füreden 9 háznépe, Arácson 23, Kékek pedig 16 háznépe volt az apátnak. Füredről ez olvasható: „Füred faluban ezek a torlók: Kauseud fia Urbana, fiaival Benedekkel és Chenkeu-vel, Jacou fia István, fiával Demeterrel és testvérével Juke-vel, akik évente 1 hordó borral, 1 ökörrel, 100 kenyérrel szolgálnak. Ugyanezen faluban a jobbágyok: Unoka a fiaival, Peturral, Istvánnal és Joanussal, Borutcu és Erdőd, ezek földművesek. Ugyanezen Petur fiai Lőrinc és Hont, testvérükkel
Farkassal együtt szintén torlók, akik Borotcu felesége lelki üdvösségéért évente 1 hordó borral, 1 ökörrel, 100 kenyérrel, 6 friesachi denárral és 12 gyertyával szolgálnak. Van egy Surc nevű várőr is, a fiaival, Alexiussal és Miklóssal, akik friesachi dénárokban 2 penzával tartoznak. A szőlőművesek Surc a fiaival Alexiussal, Miklóssal és Micuval és Gál a tetsvéreivel, Cusittal és Gergellyel.” (Magyarázatokkal közli Rainer Pál az 1999-ben Veszprémben megjelent Balatonfüred és Balatonarács története című monográfia 140. oldalán)
800 év a tó partján Akit érdekel Balatonfüred 800 éves története – benne persze Balatonarácsé is –, annak könnyű dolga van. Az eltelt két évtizedben hatalmas összegzések és alapos résztanulmányok születtek a városról. A sokoldalú tevékenységet végző Balatonfüred Városért Közalapítvány eddig több mint félszáz, egészen pontosan 60 kötetben tárta fel a város múltját. Zákonyi Ferenc jelentős várostörténeti kalauzával indul a sor és egy hasonló terjedelmű Füred-Arács nagyívű összefoglalóval folytatódik és sorba jönnek a kisebb nagyobb kötetek, mára már a hely történetének minden részletét bemutatandó. És hamarosan a kezünkben lesz egy várostörténeti kronológia, egy nagy füredi életrajzi lexikon, valamint egy látványos város-képeskönyv is. Balatonfüred 800 éve nyitott könyv mindenki előtt. Ebből a nyolcszáz évből hatszáz év olyforma, mint minden errefelé megbúvó kis falué. Földművelés, halászat, szőlőművelés határozta meg az itt élők életrendjét. Kiszolgálták földesuraikat, a közeli végvárakat, a tihanyi apátság birtokaként élték mindennapjaikat. A nagy váltás, amit Füred első fénykorának tekintenek, az a fürdőhellyé válás a 19. század elején, a gyógyfürdő és megannyi más jelenség, amely a várost messze röpítette társai sorából. Lehet persze gondolkozni, hogy mindez miért történt. Mennyi volt a táji adottság és mennyi a fürediek legendásan nagy közösségi összetartó ereje, de a lényeg a fontos: Balatonfüred az lett, aminek ma ismerjük. Illetve kellett hozzá a másik nagy esemény a 40 évvel ezelőtti, a várossá nyilvánítás. Mindez, amit eddig leírtunk, nem jelenti azt, hogy a város történelmi múltja teljességében ismert előttünk. Korántsem teljes még a kép, a jelenkori kutatások is szinte naponta hoznak elő újabb ismereteket, esetleg pontosítandó tényeket. S rávilágítanak arra is, hogy mennyi ismeret rejtőzik
még a régi okiratokban, forrásokban, újraértelmezendő dokumentumokban. Így például a gyógyászatot meghatározó intézményrendszer egészének a feltárása is előttünk van még. Minden új városépítési jelenkori feladat új történelmi kérdéseket is megnyit, mint pl. a Kiserdő rekonstrukciója s ennek a történelmi parknak a históriája. Rengeteg történelmi érdekesség kerül majd elő, ha megkezdődik a falu (igy nevezik a helybeliek az óvárost) építészeti, városképi rekonstrukciója és egy nagyon értékes épített városi örökség tárul majd fel az itt élők előtt. Nagyon jó dolog a történelem füredi annaleseit lapozgatni! Nemcsak a történészek, levéltárosok s az egyes szakterületek kutatói jutnak érdekes élményekhez, de a mai füredieknek is újdonság lesz, ami a 800 éves évforduló alkalmával előkerül. Amit az emlékév során bemutatnak majd kiadványok, kiállítások, rendezvények. Nyilvánvaló, hogy a középkor korai századaiból, éppen azoknak viharos és pusztító mivolta miatt kevesebbet lehet felmutatni, mint ami az igazán fényes Füredi 19. század óta ismeretes. Csak törhetjük a fejünket, hogy az 1821-ben ide látogató József főherceg miként láthatott a jövőbe, Füredet a magyar királyság díszének megnevezvén. Miként látta azt az összetett értékrendet, amely itt kialakul majd a művészetek, az irodalom, a színházművészet, a zene, az építészettörténet, az iparfejlődés, a sport, az egészségügy területén. E fogalmakhoz minden füredi hozzá tudja rendelni a neveket, eseményeket, évszámokat, intézményeket. S lassan már a hazai közvélekedés is tud ilyen mélységben gondolkodni Füred történelmi értékei felől. Mert megérzi a vendég, Balatonfürednek nemcsak a jelene, de a 800 éves történelmi múltja is szép. PRAZNOVSZKY MIHÁLY Irodalomtörténész
Április 5. kedd
16 órakor
VÁROSSÁ LETTÜNK A várossá avatás 5. évfordulója alkalmából, 1976-ban előadott irodalmi műsor felidézése a Kisfaludy Galériában Köszöntőt mond Molnár Judit képviselő, a Humán Erőforrás Bizottság elnöke Az irodalmi műsor szövegkönyvét bemutatja Sárköziné Sárovits Hajnalka, a városi könyvtár igazgatója Az eredeti műsort összeállították: dr. Barcs Ernőné, Polonyiné Herczeg Edit, dr. Csáky Lászlóné és Bakonyi István Most előadják: a Lóczy Lajos Gimnázium, a Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola, a Radnóti Miklós Általános Iskola, a Bem József Általános Iskola, az Eötvös Lóránd Általános Iskola és a Ferencsik János Zeneiskola diákjai valamint Pataki András balett művész, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, aki annak idején az eredeti előadásban is szerepelt.
SZABÓ LŐRINC Tücsökzene Holdfogyatkozás Nyáréji tó. Jegenyék, álmodók. Sugársokszögön körben ráng a pók. Öreg ezüstben öreg topolyák. Ünnepély ma a megbűvölt világ s nagy némajáték: éjfél s egy között Árnykúpunk hegye lassan átsöpört az égi Gömbön, s úgy üzent felém, hogy van a Földön túl is esemény. De, lám, a csillag újra gyúl s tovább hinti az űrbe halk álomporát. Bár meg se moccan, rohan minden út. Kúszik rólunk is a fekete kúp. Búcsuzót gügyög a fülemüle. Álommá zsongul a tücsökzene. Majd a legpuhább lepke is elül, a Hold a szomszéd kertbe menekűl s ott játszik tovább, ezüstcsöndü fény, a pók sokszögű tündérlemezén.
Április 6. szerda
„Egy célszerű gőzös mind ezekben csuda fordulatot tenne, midőn az egész vállalat – ismételve állítom – alkalmasint csak azon pénzből is kikerülne, mely egy nyaratszaka prédáltatik szerencsejátékban Füreden el; s minden esetre váltig kikerülne, Füreden nem ritkán megforduló csak néhány főúr zsebéből is, ha a magyarnak gazdagabb osztálya általján nem volna oly fecsérlő természetű, de a helyett, hogy most nem egyike haszontalan piperére költi pénzét, inkább valami derekabbra fordítná tehetségét; ha elvégre jobban megismerkednénk azzal, mit az angol ‘public spirit’-nek nevez, és e szerint inkább mindnyáján vagy legalább jó számmal azon volnánk, hogy az egyetemes hon felemelése terjesszen ránk fényt…”
Április 6. szerda
15 órakor
17.30 órakor
A két történelmi évforduló tiszteletére, a város diákjainak meghirdetett rajzpályázat eredményhirdetése, valamint a kiállítás megnyitója a Polgármesteri Hivatal emeleti folyosóján
TEMPEVÖLGY
Megnyitja: Pálffy Károlyné, képviselő, bizottsági elnök Közreműködnek: a Ferencsik János Zeneiskola tanulói
Az irodalmi, kulturális, művészeti folyóirat ez évi első számának premierje
Majd
PETRŐCZI ÉVA: A PATAK ÉNEKE című új verskötetének bemutatása a Vaszary Villában
PETRŐCZI ÉVA Egy dalnokverseny margójára „Magasba lök, ki árt nekem, s ez oly jó.” VILLON: Ballada a bloisi költőversenyre
Kelkáposztanagy virágcsokor (dalnoki díj!) húzkodja lefelé kezem; és oly jó, oly jó, szertelen öröm lebegtet e tóparton, ahonnan utamra rúgott a sors: félórára enyém a hattyúraj, jöttömre szét-nem-rebbenő fénylő, fehér szárny-tajték szürkéből kékbe áttűnő vízen. Balatonfüred, 1995. szeptember
GR. SZÉCHENYI ISTVÁN: Balatoni gőzhajózás, 1846
Házigazdák: Cserép László és Praznovszky Mihály Cserép Andor, Eötvös Lóránd Általános Iskola, 6. B osztályos tanuló rajza
Közreműködnek: Rábaközi Rita (ének) és Bánó Veronika (zongora)
Április 7. csütörtök
Április 7. csütörtök 16.30 órakor
„A »Gyönyörde«, a fasor, melynek lombjai alatt Vörösmarty beszélyének hősei, a »füredi szívhalászok« sétáltak a választott hölgy után, a Kisfaludy Színház romjai, Jókai és Blaháné léptének nyoma az erdőben: ez a legtisztább magyar biedermeier. De a táj is szelíd, mintha a betegek, akik e fák alatt, e forrásnál, e világoskék égbolt alatt keresnek gyógyulást beteg szívüknek, megszelídítették volna a természetet. A táj hozzászelídült a betegekhez; kissé sápadt és nemesen ernyedt, mint mindenki, aki megismerte már a halál első könnyű udvarias érintését. Nyájas táj, hívogató. Ezt mondja: »Ne siess. Pihenj. Hallod a fák zúgását? Valamit üzennek.« Az ember megáll, hallgatja a zúgást, s egyszerre megérti, hogy kár volt sietni.” MÁRAI SÁNDOR: Balatonfüred
15 órakor
FÜRED-KÖSZÖNTŐ Területi vers- és prózamondó verseny középiskolások részvételével a városi könyvtárban A versenykiírásból: Az idei év versenyének témája: Magyar táj magyar ecsettel. Olyan verses és prózai alkotások előadását várják a rendezők, magyarul és idegen nyelven, amelyek szerzői magyarok és tájleírást tartalmaznak. Testvérvárosaink és az idegen nyelvek, amelyeken a művek elhangozhatnak: Kouvola: finn, Germering: német, Opatija: horvát, Arpino: olasz, Kovászna: magyar.
Új várostörténeti könyvek a Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadásában: Könyvbemutató a Kisfaludy Galériában
NÉMETHNÉ RÁCZ LÍDIA: A RÉGI BALATONFÜRED (múltidéző képeskönyv)
TÓTH-BENCZE TAMÁS: BALATONFÜRED AZ ÉVSZÁMOK TÜKRÉBEN (800 év története évszámokban) Köszöntőt mond: Gubicza Ferenc, az alapítvány elnöke A könyveket bemutatják: Sárköziné Sárovits Hajnalka könyvtárigazgató és dr. Lichtneckert András főlevéltáros
„Ó, ezek a múlt századbéli vidéki esték! Érzelmes hangulataik manapság valóban csak a regénykönyvekben élnek; hőseik és hősnőik oly messzire eltávolodtak, hogy alig lehet őket utolérni; örökidőkre elballagtak himbálódzó kézilámpásaikkal az őszi éjszakában; a templom fala mellett még hangzik egy-két búcsúzkodó szó, aztán többé nem halljuk sem a postamesterné, se a gyógyszerészné, de a körorvosné hangját sem, akik Blahánénak a legjobb barátnéi voltak.” KRÚDY GYULA: Blaháné meséi, 1927
Április 8. péntek
„Füreden nincs már az a szoba, fürdőkád, kémény, szelelőlyuk, úgy magas tetejű kalap s más efféle kiadható lokalitás, ami a vendéggel tömve ne volna: de semmi olyan nagy kvantumban nem kapható, mint poéta. Itt vannak rajtam kívül (betűrendbe szedem őket), mert különben (ismerem már a fajtáját), – amilyen csúnya féreg – mingyárt megapprehendál: Dobsa, Jókai, Tóth Kálmán, Vajda János és Vas Gereben.” Kakas Márton, azaz JÓKAI MÓR füredi fürdőlevele 1860 nyaráról
Április 8. péntek
15 órakor
17 órakor
Térzenét ad a Ferencsik János Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara az Anna Grand Hotel előtti téren (eső esetén az árkádok alatt) Karnagy: Rojtos Norbert
Balatonfüred Város Képviselő-testületének ünnepi ülése a Kisfaludy Galériában Köszöntőt mond: dr. Bóka István polgármester, országgyűlési képviselő
Füred, a magyar királyság dísze (JÓZSEF NÁDOR, 1821) Füreden vagyunk, és azt mondjuk, hogy haza jöttünk, mert ott mindenki olyan otthon érzi magát. (JÓKAI MÓR, 1857)
15.30 órakor
HUNFILA 2011
A Díszpolgári cím és a Pro- Urbe-díjak átadása majd ezt követően
ÜNNEPI MŰSOR A 800 éves Balatonfüred Nemzetközi Bélyegkiállítás ünnepélyes megnyitója az Anna Grand Hotelben Bélyegújdonságok forgalomba bocsátása és az „Év legszebb bélyege” díjának átadása Közreműködnek: Radics Tibor tárogatóművész és művésztársai Kihelyezett postahivatal és alkalmi bélyegzés a helyszínen. A kiállítás megtekinthető április 8-án 12–18 óráig, április 9-én 9–18 óráig és április 10-én 9–13 óráig.
Füredi díszpolgárok – Keresztury Dezső költő, Balázs Árpád zeneszerző és Sava Babič író, műfordító – műveiből zenés, irodalmi összeállítás Közreműködnek: Balázs Árpád, Wolford Alexandra, a Balatonfüred Néptánc Együttes, és Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara Karnagy: Csincsi Ferenc
Légy üdvözölve szép magyar hazánknak tündérvidéke: bájoló Füred! (PAP GÁBOR, 1861) Politika, szerelem, pajkosság és dínomdánom: ez volt a régi Balatonfüred fürdőszórakozása (EÖTVÖS KÁROLY, 1901) Sok-sok régi magyar ember elmúlt, árnyékká válott alakja vonul a savanyúvizes kút felé. (KRÚDY GYULA, 1915) Füred számomra ma is a kikötő. Rév, menedékhely, az élet hullámoktól védett öble (BERTHA BULCSU, 1973)
Április 9. szombat 9 órától Nemzetközi kispályás felnőtt (öregfiúk) labdarúgó torna a Balaton Szabadidő és Konferencia Központban Résztvevő csapatok: Germering, Nagymegyer, Kecskemét, Tihany és Balatonfüred 10 órától Gyermekfilmek vetítése a moziban Sammy nagy kalandja – a titkos átjáró (3D), Gulliver utazásai (3D) A belépés díjtalan 13–16 óra között Gyermekprogramok a Sportcsarnok előterében a Nagycsaládosok Egyesülete szervezésében (Tarka-barka játékok, vigasságok, úgyis mint arcfestés, bütykölde, lufihajtogatás s még mennyi minden!) 13.30 Megemlékezés Kőrösi Csoma Sándor szobránál a Tagore sétányon Emlékbeszédet mond: Thiesz János, Kovászna város alpolgármestere Közreműködik: Thiesz Katalin, a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont tanítónője, valamint a balatonfüredi katolikus plébániatemplom kórusa és a Schola Kamarakórus Vezényel: Kis-Szölgyémy Gabriella 14 órakor Nemzetközi sajtótájékoztató az évfordulók, valamint az EU-s elnökség füredi eseményeiről a Vaszary villában
Előadó: Győry Enikő, a Külügyminisztérium Európai Uniós ügyekért felelős államtitkára 15 órakor Fürediek Debrecenről – Debreceniek Füredről Várostörténeti vetélkedő a Kisfaludy Galériában Versengők: a Lóczy Lajos Gimnázium és a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola közös csapata (Balatonfüred), és a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola csapata (Debrecen) 16 órakor Ökumenikus Istentisztelet Gróf Széchenyi István emlékére a katolikus plébániatemplomban Imát és áldást mondanak: Gyűrű Géza pápai prelátus, Miklós Ferenc református lelkész, Riczinger József evangélikus lelkész Közreműködnek: a város egyházi kórusai, valamint Bánó Veronika, Rábaközi Rita, Rompos Patrícia, Rojtos Norbert 19 órakor Hangverseny az EU-s elnökség tiszteletére a Balaton Szabadidő és Konferencia Központban Közreműködik: a Budafoki Dohnányi Zenekar Karmester: Hollerung Gábor Belépődíjas rendezvény
21.30 ÓRAKOR TŰZIJÁTÉK A MÓLÓNÁL
Április 10. vasárnap 16.30 órakor Térzenét ad a Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara az Arácsi Népháznál Vezényel: Csincsi Ferenc karnagy 17 órakor Az Arácsi Népház és a Postamúzeum ünnepélyes átadása, majd az arácsi művészek tárlatának megnyitója A régi házra emlékezik Simon Károly, volt polgármester • Avató beszédet mond dr. Bóka István polgármester • Áldást mond Gyűrű Géza pápai prelátus és Császár Attila református lelkész • A Népházat bemutatja Hári Lenke alpolgármester A Geologiai Gyüjtemény, a vadászatiés a postatörténeti kiállítás megtekintése Közreműködnek: Fabacsovics Lili arácsi diáklány, a veszprémi Lovassy László Gimnázium növendéke, Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara, vezényel: Csincsi Ferenc karnagy Utána utcabál a Ferenc Kapelle muzsikájára „Az európai örökség megőrzése- Népház és Posta rekonstrukció Balatonarácson című HU0040 kódszámú projekt” A projekt támogatói:
Április 10., 11.30 órakor Díjátadás és a Hunfila 2011. Nemzetközi bélyegkiállítás ünnepélyes zárása az Anna Grand Hotelben
„Arács, völgyben épült helység. Lakosai magyarok, reformátusok, és kevés katolikusok. Gabonatermő földje és rétje szűkösen van, nagyobb része a határnak szőlőkkel lévén beültetve. Az arácsi szőlőhegyen, mivel éppen a füredi víz felett és ahhoz csak közel esik, sok uraságok bírnak szőlőket, melyeken igen csínos és alkalmatos épületjeik vagynak, melyekben füredi mulatásuk alatt lakoznak. Arács Fürednek mintegy vendégfogadója (…)” OLÁH JÁNOS leírása 1834-ből
A
NAPOK HORDALÉKA,
1966.
DÉRY TIBOR Pecséth néni szőlőjének szélén ülök, magosan a Balaton fölött, a talaj egy füves gyűrődésén. A tó egész keleti medencéjét belátni, a kenesei fehér sziklák is idesejlenek az őszi párában, jobb kéz felől a macskahátú Tihanyi-félsziget dorombol, de még azon túl is idecsillan a víz Boglár, Fonyód felől. Melegen süt a nap, melegebben, mint augusztusban. Miről mi jut eszedbe? Tudjuk, hogy a serdülő kamasznak még egy mészáros fehér kötényéről is a másik nem, a nő, a szerelem. S az írónak az őszről? A gyümölcs vagy a hervadás? Ezen mérhető le – úgy nagyjából – az optimizmusa, a világhoz való bizalma. De talán az életkora is. A kamasz lírikusnak nyilván más jut eszébe, mint egy öreg prózaírónak, bár az én nemzedékem fiatalabb korában is inkább a tragikumot fürkészte, mint a rózsaszín hajnali fényeket. S nemcsak a városi, dekadens költők voltak rosszkedvűek és hamar csüggedők, de falun a lányok és legények is gyakrabban ugrottak a kútba szerelmi bánatukban, mint manapság. S főképp ősszel ugrottak. Kevesebb volna ma a szerelmi bánat? Vagy kevesebb volna a szerelem? Mindegy, most boldogítón süt a nap a tündöklő tájra, s én boldog vagyok (majdnem). Majdnem, mert alattam az arácsi úton sok az őrjöngő, kereplő motorkerékpár, a közeli tangazdaságban egy traktor gyakorlatozik, a fejem fölött szuperszonikus repülőgépek, s Fűzfő felől az enyhe, nagyon enyhe szél orromba sodorja a gyár egész kénköves bűzét. Legyünk tárgyilagosak: csak tízhúsz percenként egy pofáravalót. Azért tetszik most nagyobbnak a lárma, mint nyáron, mert mégiscsak ritkulnak már a fák lombfalai? A beteljesülést, a szüretet érezni minden porci-
Április 11. hétfő
OKTÓBER
kánkban. Hátam mögött harkály kopog egy diófán, ez is le van már verve. A mandulafák megszedve. A szőlőkben körös-körül is mindenütt megvolt már a szüret, T.-ékében még csak az előszüret, de a prés felől onnét is száll már a must szaga, a földnek, a víznek, a levegőnek is mustszaga van. S mintha az egész Tamáshegyet a must selyemhangú pezsgése födné be, s a méhek, darazsak, muslincák vékonyabb kísérete, az egész napsütötte táj zizeg. De az emberek ezúttal kivételesen halkabbak a természetnél, nem énekelnek, mint ahogy a népszínmű előírja, bár nem is káromkodnak. Kevés lesz az idén a bor, de jó. A szomszédban egy szép fehér ló ekekapát húz a sorok között. Lent, a szőlő végében L. úr, a gazda baktat, egy nagy puttony a hátán, szalmakalap a fején: a termékenység allegóriája. A termékenység allegóriája délelőttönként a Hajógyárban dolgozik. A must forrás közben, mielőtt murcivá érik, megzavarodik, megfehéredik, ilyenkor majomtejnek nevezi az itteni nép. S a nap változatlan erővel és épségben süt, a rezgő égen még egy bárányfelhő sem látszik. Az arácsi kis fehér templomban delet harangoznak, olyan angyali ártatlansággal, mintha még nem találták volna fel a termonukleáris bombát. Harangoznak, dél van, haza kell menni, vidékiek lettünk. Feleségem a baluszter végében guggol, ahol a nyáron néhány kis tő mályvarózsát ültetett el. – Hogy hajt!... hogy hajt! – mondja csodálkozva. – Mint a bolond. Érés és enyészet közben, a téli halál előtt is már hajthatatlan konoksággal a természet a tavaszra készülődik.
A KÖLTÉSZET NAPJA 18 órakor A Nyugat Kiállítás a Kisfaludy Galériában A Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatát megnyitja: E. Csorba Csilla főigazgató Verset mond: Szarvas József színművész Hegedűn játszik: Hutás Erzsébet
SZTANÓ LÁSZLÓ Képzelt etruszk költő sorai Eljön majd az idő, amikor nem értik már, amit írtál. Megőrzik talán betűidet a kegyes évek, nem süllyedsz el a romló matériával, csak épp nem értik nem tudják érteni, nem akarják érteni immár az igét sem, mely valaha világot mentett. Hogyan értenék hát tétova, rímbe kapaszkodó dadogásod. Pedig nem kevesebbre nézel… Jó, ha előre látod sorsod: centuriók dárdáin csillan a holnap, vízvezetékeken, utakon, via Flaminia, via Praestina, hetykén lépdel jövője felé a világ, nem kérdez költőt, nem augurt, sem Apollót – de ne csüggedj! Ne lohadjon a szándék, fogd erősen a tollat, szegezd ama jövőnek. Ők lesznek, kik olvasnak, felednek, vagy akik számára nem is léteztél soha, ők, nekik írsz! (Az 1977. évi Quasimodó költőverseny különdíjas alkotása)
Évfordulós kiadványok
Támogatóink
ELSŐ NAPI POSTABÉLYEGZÉSEK Április 8-9-10-én a nyitva tartási időben az Anna Grand Hotelben és április 10-én 17 és 19 óra között az Arácsi Postahivatalban
A BALATONFÜREDI NAPLÓ ünnepi számának megjelentetése
A FÜREDI HISTÓRIA 27. (arácsi) számának kiadása
A TEMPEVÖLGY 2011. évi első számának bemutatása
NÉMETHNÉ RÁCZ LÍDIA: A RÉGI BALATONFÜRED – MÚLTIDÉZŐ KÉPESKÖNYV című könyv kiadása
TÓTH BENCE TAMÁS:
BALATONFÜRED AZ ÉVSZÁMOK TÜKRÉBEN a várostörténeti kronológia premierje
VÁROSTÖRTÉNETI JUBILEUMI EMLÉKÉREM KÖZREBOCSÁTÁSA HÍRES FÜREDI REFORMKORI VÁROSKÉPEK HASONMÁSAI FÜRED-BÉLYEG ÉS DÍSZBORÍTÉK KIADÁS FÜRED-KÖSZÖNTŐ A várossá avatás 5. évfordulója alkalmából, 1976-ban előadott irodalmi műsor szövegkönyvének kiadása
Arácsért Közhasznú Alapítvány Bakonyi Természettudományos Múzeum, Zirc Bakonyerdő, Erdészeti és Faipari Zrt, Balatonfüred Balatonfüred Városért Közalapítvány Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Duna Televízió Zrt. Füred Stúdió Kft. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Magyar Posta Zrt. Magyar Villamos Művek Zrt. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Paksi Atomerőmű Zrt. Pannonhalmi Bencés Apátság Petőfi Irodalmi Múzeum Postamúzeum
Köszönet a város intézményeinek, iskoláinak, civil szervezeteinek az együttműködésért! JUBILEUMI PROGRAMFÜZET – BALATONFÜRED, 2011. Kiadja Balatonfüred Város Polgármesteri Hivatal. Felelős kiadó: Cserép László osztályvezető. Szerkesztő: Praznovszky Mihály. Készült: Tradeorg Nyomda Kft., Balatonfűzfő • Felelős vezető: Tóth Zoltán igazgató Terv: Nagy Balázs • Fotó: Kiss Csaba
A 800 éves Balatonfüred köszönti testvérvárosait!
BALATONFÜRED,
THE
WELCOMES ITS
800-YEAR-OLD
EUROPEAN
SETTLEMENT
TWIN TOWNS!
Die 800 jährige Balatonfüred begrüsst die Bürger der Partnerstadt Germering!
800-vuotias Balatonfüred toivottaa ystävyyskaupunki Kouvolan juhlavieraat tervetulleeksi!
800-godišnji grad Balatonfüred pozdravlja građane svog partnerskog grada, Opatije!
A 800 éves Balatonfüred köszönti testvérvárosa, Kovászna polgárait!
La ottocentenaria Balatonfüred porge il benvenuto ai cittadini della sua citta’ gemella, Arpino!
KERESZTURY DEZSŐ Füred A Bakony zúzmarás lehelletétől tömzsi hegyek karéja védi meg; szőlős lejtőire arany-zöld fény dől, barack virul ott s mandula-liget. Ezüst párában sirályok: vitorlák suhannak karcsún habos víz felett; bronz fürdőzök mögött mint azúr korlát leng délibábosan a félsziget. A kút körül a park lombsátorából hűs árny hull, zsongó, lassú suttogás szól: százados multból derűs üzenet. S szél sóhajtása, hullámok verése, napok mosolya, éjek csendessége bepólyálja a hajszolt szíveket.
