•Hí.
3
'80 SUGÁRVÉDELMI ^TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
TIHANY, 1980. MÍRCHIS 19-21. (.•.
1
I
Í:
Előadáskivonatok
H t m L M M Fizikai Társalat SiiÉrvNelri SzakcapKüi
tahpest,m
SÖGÁRTÍSOUM. TOVÁBBKÉPZŐ TA1FOLX&M »8O T l h u i y , 1980 aárelma 1 9 - 2 1
XL&ADÁSKITOVATOK
X«tr«* Uráad P l s l t a l Tárralat 19*0
•4'
l.
TARTALOMJEGYZÉK DOZIMETRIA PelszerfalTi János Liolunineszoenoia; egy újabb szSretekri?alens szilárdtest doiiaéter rendszer ..*.»....«....< Lendray János, Sztanyik B. László Lioluaineszcens aódszer aUcalaazása dózisaérásre ..c..........
8
Balázs Lásalóné, Siaonios László, Heraann Artúr SugárérsákelS szilioiw detektorok fejlesztése es gyártása .....*.>...^..«•*•..............*...
9
Kerekes Andor, PálfalTl József, Uohrin Oytfrgy, Bojtor Iván Az országosan alkalaaiuott filüdoziaetrial rendszer •peoiális, kerert sugárzási terekben ••••••••••• 10 Lssndrey János, Predaerszky Tibor, Szabó László A B ekriralens energia sugárTídelai, sugárbiológiai ronatkozásai
11
Szabó Páter Pál, Akator Jn. A. Integral - neazetkSzi Ordosiaetriai TLD-s •érések ......•»*••..•••«.••••••••••.•••••<
12
Boros László, Fehér László, Fálszerfalvi János, Szabó Páter Pál A környezeti dózisaérfik Tt» nesizetkOzi Vssze•árásánek tapasztalatai 6m eredaányel .......... 13 Szabó Páter Pál, Horváth Errin KeasetkSsi Ssszenasonlitó teszt prograsi tapasztalatai •••••••••••••••••••••••••••••••••« 1" Boros László Az exoelektroo dOBiztetria gyakorlati kárdásel ..15 Bores László TJltranang hatása az exoelektron dósisvárSre •••• 16
á
f
- 2• STCÍRVÍDKUM A QTÓaYÁSZATBÉM
Bosőky L*»»l<í, Nodroosky Lásslő Ki* koaoontráaió'já vadoMSonnycsoa aogaatároaása «. 19 Soóa Láasló, L m Katalin, Mo&nár Toraoliialnoasoona dosiitotrift alkalaasáaa • klinikai . • • • • • • • • • * « • • • • • • • • • • • • • • » SO F«h*r
Z«ltáa aavapootok a twrámláa
Ifcrkaa I. Qyörtff, Km««aai Xatráa Radioaktív dia^aosstikaaok
RBAKTOROK SDOÍRVÉOBLMB V i r á « b Mutter,
Molnár
A BMK taar«aJct*r 25
•iadoa G6sa, Tóth Mihály Hibás fatSkVtoff roaktornál ...»
kl«
SUGÍRVÉDXLMI KOSZ: Ssciraai Károly, Pátkai Trióim f o l ü l o t i •sonnyosottaágaérS attssor •••••••• 29 SsOrfoyi irpád Fojloastások as OKE-ban as aktivitánrfrá* Smbő B«la, VáffTöl«yi Jon8, Ssabé Zoltán, Saabé Pátor Pál A TUM>%B káa>Qlé»i logdjabb fojlonstéal orcdaányoi a KFKI-b&n
- 3 PUBLIKÁCIÓS TEVÉKEKTSÉG A SUGÁRVÉDELEMBEN Bujdosó Ern6 A szakirodáiul inforaáoió és a sugárvédelmi kutatás .•*«.>«..«.*...««••««•«.«..««•...•.«•..«.« 35 KÍtonrEZETELLEKÖRZÉS, HULLADÉKKEZELÉS Szabó Zsuzsa, Deae Sándor, Taniosek László Az atoaerSniibSl a légkörbe kiboosátott radioaktív szennyező anyagok légköri terjedésének és az általuk okozott sugárterhelés aeghatarozásának prograarondszere ..*.............................. 39 Andrási Andor, Németb Ir*rán, Zoabori Péter* Kollár Judit, Germán Eadra A paksi in situ környezeti nullszintfelméres •ődszerel és els8 eredaőnyel .•.•••.........• Kikl Istrán, Sztanyik B. László Sugárzási szintek mérése a Paksi AtoaerSaQ környezetében, épQletokben és szabadban ...
ki
Géresi Kálaán, Golder Fersno A légneau radioaktív hulladák ellenőrzési tapasztalatai ..*••.............•....•.•.• Molnár János, Padosné Farkas Éva', Csepregi Tibor, Róka Oiió " I ssennyoxettség ell«a5rzése a KFKI környezetében ........ Masohek Ibolya, V. Prodi, Mészáros i. A környezeti aeroszol szeaosesiéret szerinti radioaktivitásának vizsgálata •••••.....•...•..••• hk •rí
Ámbró Irén ,
Fall«outl>ól asármcó néhány nuklid lókor por áo l ó jának "rj.sagálata nttTenyvádSazerea keseláaek batáaár* lucerna ntfrényben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . r . Fobár Léaslót Kaa«a Jánoa, Hoaoa Páter A aolyaárl Idelfflenea isotópteaetS kitelepltáae .........*.•.•.•..• • • • • • • • • • • • • • • • • c k6
Fmhir LáaslcS, Eaasa Jánoa, K*a>*a P
; í
- 5 -
•a ft 5 rí-
DOZIMETRIA
- 7i
•S \& S-fti
UOlUMINBSZCEirCIA; EGT UJABB SZÖVEEEKmALENS DOZmÉEER REBDSZER
SZILÁRDTEST"
János AUcalnazott Pizüad. Xanszélc
;
, ^= ( •; :, í>r ;;, ) >
1973-ban jelen-bak meg az első közlemények a szilárdtest doziméterek egy újabb fajtájáról, a liolumineszcene /üL/ dózismérőkről. £ rendszerek a besugárzott szllárdtest vízben vagy egyéb oldószerben történő feloldásakor észlelhető'fényemisszión alapulnak* Az előadás a liolmnlneszcens doziméterekkel kapcsolatos eddigi kutatások főbb eredményeit Ismerteti a megjelent közlemények és laboratóriumi jelentések alapján. Megadja a doziméterek fontosabb jellemzőit és bemutatja azokat a területeket, ahol a llolumineszoens doziméterek alkalmazása jelentős lehet*
- 8 -
:V
EfOlUMINESZCEHS MÓDSZER ALKAKMAZASA DŐZISMÉRÉ5RE Leodvay János, Sztanyik B. László Országos "Frederic Joliot-Curie" Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Kutató Intézet, Budapest
A sugárvédelemben használatos szilárdtest dózismérők, mind a biológiai objektumot körülvevő sugárzási tér, mind a biológiai objektumban és modelljében - fantomban - mérhet6 dózisok értékelésére, sokoldalú információt adnak. A kis geometriában előforduló nagy effektív rendszám gradiens, akár a rendszám akár a térfogat miatt, sajátos igényeket támaszt az eddig használatos dózismérőkkel Szemben. A lyolumineszcens dózisméréshez használható anyagok előnyeit és a mérőrendszert mutatjuk be.
- 9 •
i SUGÁRÉRZÉKELŐ SZILÍCIUM DETEKTOROK FEJLESZTÉSE ÉS GYÁRTÁSA Balázs Lászlóné, Simoncsics László, Hermann Artúr Videoton-Fejlesztési Intézet
Az Intézet Félvezető Osztályán 15 éve folyik a litiun driftelt szilicium detektorok fejlesztése és gyártása. Eddig főleg terepi kivitelű dozimetriai nüsserek detektorait gyártottuk, de detektoraiul: alkalmsak spektrometriai célú felhasználásra is. Az utóbbi időben fejlesztettük ki a felületi záróréteges detektorokat, amelyek alkalmasak lágy béta és alfa részecskék detektálására ic. A szliciuin detektorok az egyéb hagyonányos sugárércékelőkkel szemben a következő előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek: kis geometriai méret, alacsony üzeni feszültség és áramfelvétel, nagy mechanikai igénybevételeknek is ellenálló kivitel. A hátrányos tulajdonságok: besugárzásra adott kis elektroMos vá3iszjel, a hőmérséklet növelésével csöklrenő felbontóképesség, az érzékenység energiafüggő. A szilicium detektorok felhasználási körét a 'fenti tulajdonságok szabják meg* Az előállítás költségei a hagyományos sugárérzékelőkkel azonosak. Az előadás fejlesztett és gyártott típusok fontosabb adatait, valamint konkrét alkalmazási példákat ismertet.
- 10 -
AZ ORSZÁGOSAN ALKALMAZOTT FILMOOZIMETRIAI RENDSZER SPECIÁLIS, KEVERT SUGÁRZÁSI TEREKBEN Kerekes Andor, Pál falvi József", Uchrin György**, Bojtor Iván Országos "Frederic Jolfct-Curie" Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Intézet * MTA Központi Fizikai Kutató Intézet ** MTA Izotóp Intézete
Az országosan alkalmazott AERE/RPS filmdoziméter fotondózis mérési megbízhatóságát tanulmányoztuk neutron, gamma, béta, foton kevert sugárzások és kemény foton sugárzás esetén. A filmdoziméter neutron érzékenységét különböző spektrumú és neutron-gamma dózis arányú besugárzásokkal vizsgáltuk. Az eredmények alapján meghatározott módszerrel megbízhatóan mérhető a gamma dózis komponens - a kísérleti feltételektől nem túlzottan eltérő viszonyok mellett.. Béta-foton besugárzásoknál - a foton dózis mérésekor a béta dózisok detektálása és a film béta érzékenysége miatt szükséges korrekció megállapítása alapvetően fontos. A vizsgálatokat különböző energiájú és dózisu besugárzásokkal végeztük el. Eltérő besugárzási feltételek mellett 2 MeV feletti fotonenergiákon meghatároztuk a filmdoziméter Co-ra vonatkozó érzékenységét is.
- 11 -
i,
A2 EKVIVALENS EETERGIA StJGAKVÉDEBíI, SUG&IBIOIÓGIAI VONATKOZÁSAI
i ' p '
EeDővay János, Predmerszky Tibor, Szabd László* Országos "Frederic Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézet, Budapest
'I
Gamaasogárforrással működő berendezések sugárvédelmi méréseinél, a szórt sugárzás következtében eltérő energiájú.fotonok találhatók. Különösen jelentus különbségek vannak a röntgendiagnosztika energia tartományában. Az ekvivalens energia ismerete lehetővé teszi adott geometriában bizonyos helyzetek - balesetek - szimulációját mind a mérés, mind a számolás számára. Ha a dózison kivül a sugárzás biológiai hatásáért felelős más paramétereket is figyelembe kivánjuk vonni, akkor több paraméterében azonos hatást keltő enargiátekvivalens energiát - kivánatos választani. A felezőréteg vastagságának ismerete nélkül az adott geometriára jellemző körülmények, véletlen szimulációs számításokkal jól követkehetők. Ezekről a számitásofcról, mérésekről és a biológiai kísérletek lehetőségéről számolunk be*
- 12 INTEGRAL - NEMZETKÖZI ÜRDOZIMETRIAI TLDS MESÉSEK
I
Szabó P.P., Akatov Ju. At MTA, Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest + Orvosbiológiai Problémák Intézete, Moszkva
A földi légkör árnyékoló védelme mögül, a világűrbe kilépett űrhajósokat nagyobb sugárterhelés éri mint a Földön, így az űrutazások - különösen naptevékenységi maximumok idején - sugárkockázattal is járnak. Mindenképpen indokolt tehát ellenőrizni az űrhajósok, sugárterhelését. Az elmúlt évben alkalmunk volt bekapcsolódni az Integrál nevű ürdozimetriai kísérletbe, amelyben különböző időtartamra termolumineszcens dózismérőket juttattak fel a világűrbe és azokat a Földre visszaérkezés után értékeltük ki. Az integrál kísérletben rajtunk és a Szovjetunión kivül résztvett még az NDK, Bulgária és Románia. Esen országok dözismérSibSl 24 db un. Integrál készlet lett Összeállítva, amelyből 12 db járta meg a világűrt. Egy ilyen készletbe mi háromfajta termolumineszcens dózismérőt helyeztünk el, magyar CaSO4:Dy és CaSO.:Tm, valamint TLD-700 Harshaw porokat. A TLD-et Moszkvában, az Orvosbiológiai Problémák Intézetében egy TLD-04 B készüléken értékeltük ki. Az előadásban ismertetjük a dózismérőinkkel mért dózisértékeket, és az Integrál kísérlet lebonyolításának módját. í":
V"
\
* ' , . • •
•if/;
;^g i$\
A KÖBHYEZETI DŐZISMÉRŐK IV. ITEtlZETKÖZI ÖSSZEMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMEHYEI Boros László, Fehér László, Félszerfalvi János* Szabó 4 Péter Pál * SOTE Radiológiai Klinika, MTA Orvos-Radiológiai Tanszéki Kutatócsoportj^KLTE Alkalmazott Pizika Tanszék^tlüEA Központi Fizikai Kutató Intézete Az 1979* évben Houstonban megrendezett összemérésen BeO, CaSO.tDy/teflon/, CaSO.:Dy, CaSO.:Tm és IdF dózismérőkkel vettek részt a szerzők. Az előadás az összemérés tapasztalatairól és a szerzők eredményeiről ad rövid tájékoztatást.
I
|;
MMZETXÖZI ÖSSZEHASÜIHII'Ó TESZI PROGRAM TAPASZTALATAI
I' V: '
Szabó P.P., Horváth E, MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest
e-
: ; ] : '?• -*; , |: | :.
, : i / y '•• I ; | t j | \
A TUB technikának az utóbbi években tapasztalt rohamos - s még korántsem befejezett - elterjedése során világszerte sokféle kiértékelő készülék és TL anyag került használatba, és sokféle dózismérési, kiértékelési eljárást dolgoztak ki. A különféle TUD rendszerek összehasonlítása egy-. részt azért fontos, mert hasznos információkhoz juttatja a fejlesztőket saját TLD rendszerük gyengéiről és előnyeiről s ráirányítja a figyelaet a továbbfejlesztés lehetőségeire, másrészt a gyakorlati felhasználók számára a rendszer *obb megismerését segiti elő. A korábbi években végzett összehasonlitó teszt programok eredményei ugyanis arra mutattak rá, hogy teljesen azonos kiértékelő készülékből és TL anyagból álló TUD rendszerek is jelentősen különbözhetnek egymástól. A múlt évben résztvettünüi a Karlsruhe Nuclear Research Center által, a különféle környezeti TUD rendszerek összehasonlítása céljából kidolgozott szabványosított teszt programban. A teszt program végrehajtása számunkra is hasznos eredményeket hozott. A hosszú és következetes program végrehajtása során pár olyan probléma jelentkezett, amelyek az egész TLD rendszer árához képest jelentéktelen ráforditással kiküszöbölhetők voltak. A méréseket a XFKI Sugárvédelmi Főosztályán hajtottuk végre, a rendelkezésünkre álló TLD-04B tipusú készülékkel /Peltier hűtésit fotoelektronsokszoroző/, és Harshaw gyártmányú CaSC^Dy porral, nitrogéngáz áramoltatása mellett. A program szerint vizsgáltuk TLD rendszerünk- pontosságáig a reprodukálhatóságot, a felejtést, a mérhető legkisebb dózist, a rendszer linearitását, a TLD készülék hossssúidejü stabilitását. Az előadásban részletesen ismertetjük a teszt programot, annak végrehajtását és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat.
P
- 15 -
•I ^'
AZ EI0EEEEDRON DOZIMETRIA G7AK0RLATI Soros láaslő SOTE Központi Sugárvédelmi Csoport, Budapest
1 Az exoelektron dozimetria az utóbbi években számos területen alkalmazást nyert / környezeti dozimetria, személyi dozimetria, határfelületi dozimetria, radon és tricium gáz mérése, fellileti szennyezettség mérése/* A módszer elterjedése elsősorban azokon a speciális területeken várható, ahol az effektus felületi jellegét ill* a nagy érzékenységet lehet kihasználni / pl* alfa-sugárzás, lágy béta- és gamma-sugárzás, termikus neutronok, határsugár*sugárzás, karakterisztikus röntgensugárzás, erősen lnhotmogén és kis intenzitású sugárzási terek mérése/* A módszer hazai elterjedését a SOTE Radiológiai Klinikáján kifejlesztett exoelektron dózismérő kiolvasó miiszer gyártásának a megoldása várhatóan kimozdítaná a holtpontról. Szerző ismerteti az exoelektron emissziós dózismérés elvét, általános méréstechnikai kérdéseit és azokat a speciális méréstechnikai gyakorlati fogásokat, amelyek biztosítják a mérések jő reprodukálhatóságát.
i:.
- 16 -
TTMRAHANe EAIÍSA ÍZ EZQBI5XZR0H DÓZISMÉRŐIRE Boros Lásxló* SO1E Központi Sugárvédelmi Osoport, Budapest
-Ii
Í I
"i
A szilárdtest dósiamérők alkalmasáé illetre kiolvasás előtti tisztítását gyakran ultrahangos fürdőben régeik* Ier»olu«ineszcens dőeiaaérőknél az ultrahang atinulálá hatását áss-. lelték. Ezért negrizsgáltuk az exoelektron dőzisnérők riaelkedését ultrahang térben. A BeO:ü exoelektron dózismérőt ionizáló sugárzással gerjesztve és kiölras?a 3 TSEE-naxiaum figyelhető aeg, aaelyek 31o°C, 39o°C és 55o°C hőoérsékleten fekssenek. ÁM 5 5 O ° C - O S csúcs csak nagy dőzisu besugárzás után jelentkesiko Az előzetesenv8oo °C-on hőntartott BeOtLi exoelektrcn dőzismérő ultrahangos besugárzását követően a hátteret •eghaladó TSEE-jelet nem tudtunk kiautatniv Az előzetesen ionizáló sugárzással besugarasott BeO:Li dózismérőt ultrahanggal exponálva éa kiolvasva a 31o °0-on és a 39o °C-on fekvő csúcsok intenzitásának a csökkenését és az 55o °C-on lévő •azimun nKvekedécét figyeltük «eg as ultrahangos expozició nélküli esethez képest, változatlan összimpulzusszáa mellett, ultrahang stiaulált eaiaasiő közben nen lépett fel* A jelenséget az elektroncsapdák közti ultrahang indukált elektronátmenetnek tekintjük. A jelenség dózisfOggése lehetővé teszi as ultrahang dózisának a aérését. További gyakorlati következmények: a/ ultrahangos tisstitást követően mind a három osuoaot ki kell olvasni, - b/ az adszorpciós jelenségeknek az 1. ISF^-maximumra gyakorolt hatása kikSssöbölhető. »öto."-'!-"-1-
i'-.J 1 *-i "í
•I
fi-
- 17 -
>„:•'••
1 í
SDGÍR?ÉDXLEK A
•ti
I
- A-I
A-I
£V
- 19 -
''ív'
KIS KONCENTRÁCIÓJÚ RADONSZENNYEZÉS MEGHATÁROZÁSA Bozóky Lászlóx és Medveczky Lászlóxx Országos Onkológiai Intézet, Budapest **MTA Atommag Kutató Intézete, Debrecen
ig, .," í1'-' ?•:• :'
í >
A szilárdtest nyomdetektorok alkalmasak nehéz, töltött részecskék igen kis aktivitásának mérésére, mert azok nagy hatásfokkal egyedi primer nyomokat hoznak létre a detektorok anyagában. Ezért reálisnak látszott, hogy alfárészecskék regisztrálására alkalmas cellulóznitrát detektort alkalmazzunk kis koncentrációjú radonszennyezés meghatározására, A szilárdtest nyomdetektor kalibrálása egy egyszerű eszközben végrehajtott besugárzással és ionizációskamrával végzett méréssel együtt történt.
- *0 -
TERMOLÖMINESZCENS DOZIMETRIA ALKAIMAZÁSA A KLHÍIKAI Soós LászloY Luh Katalin, Molnár Bduea, ; Fővároei
Vizsgálataink célja volt a rádium tüzdelések és belső mulázskezelések során a kezelést végző orvos és az asszisztencia által elszenvedett dózisterhelések negállapitása. Veréseinkhez melegen préselt, nem szeparált litiumfluorid dózismérőket használtunk fel, melyeket laboratóriumi előkészítés után fényzáró azonosításra, szállításra és a kivánt helyeken való rögzítésre alkalmas tartókba tettük. A dózismérőket tartalmazó különböző kialakítású tartókat célszerűen megválasztott helyekre azon személyekre helyeztük, akik a kezelést végzők közül e legnagyobb sugárterhelésnek voltak kitéve. A Fővárosi KÖJÁL laboratóriumában végeztük el a hitelesítéseket és kiértékeléseket. A mérési eredményekből a TLD módszerének előnyös használatára utaló következtetések közül kiemeljük, hogy olyan he3.y«íken_ és dó^ista.rtományban is felhasználható személyi dózisterhelés mérésére, ahol a ma rendszeresített film személyi dózismérő nem használható* Megítélésünk szerint a TLD módszerének kiterjedtebb alkalmazásával számolhatunk a gyakorlati sugárvédelemben.
í
- 21 -
,'•],'••>
SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTOK A TERÁPIÁS DÓZISTERVEZÉSNÉL Fehér László, Vigváry Zoltán* SOTE Központi Sugárvédelmi Csoport SOTE Radiológiai Klinika
Ha a terápiás dózis kiszolgáltatásánál az optimalizációs feltételeket kielégítjük, egyben a sugárvédelem követelményeinek is maximálisan eleget teszünk. A variációs lehetőségek széles skálája és az optimumfeltételek matemetikai bonyolultsága miatt ma még elfő gadható ráforditás árán a számitógépek igénybevételével sem lehet az optimális kezelési feltételeket megkeresni, csupán egy megközelítés megvalósítására van mód. Jelen leg a dózistervezésben a számitógépek alkalmazása álta Iában a dózis kiszámítására korlátozódik. Szerzők az intracavitalis utántöltéscs eljárásnál a paraméterek egy részének felszabadításával lehetőséget biztosítanak a számitógépes optimum-keresés száméira. Eredményeiket a gyakorlati- alkalmazás néhány esetének bemutatásával szemléltetik.
Iv.
RADI0AKPI7 DIACSfOSZTIKUHOK INTERNALIS SUGÁRTERHELÉSE Farkas I. György és Krasznai István* 11
Országos "Erédéric Joliot-Curie
5 h
Sugárbiológiai és
Sugáregészségügyi Kutató Intézet +
*
SOTE I. sz. Belgyógyászati Klinika Á radioaktív diagnosztikusok intemális sugárterhelésének aeghatározásakör fontos szerepet játszik; a kássitncny aktivitása, farnako-dinaciikai paramétereinek.és fizikai ill* kémiai szennyezettségének ismerete, valanir.t a választott modell pontossága. A fenti szempontok figyelembevételével, a szerzők ismertetik a Magyarországon általánosan használatos radioaktiv gyógyszerek abszorbeált szervdózisainak értékeit. k dózisért ekeket a Snyder féle fizikai-iaatenatikai aodell és az ehhea kapcsolódó MIRD formulák secitségével
Katárosták neg, A köaölt adatok alkalmasak az egyes "izotópos" vizsgálatok dózisterheléseinek összehasonlítására és egyúttal kiinduló értékekként szerepelnek a nuklearmedicinai vizsgálatok populációt érintő dóziaértékeinek meghatározásakor*
REAKTOROK SUGJÍRVÉDELME
&:
I --' --
'
-
j
J '
A BME TANREAKTOR REKONSTRUKCIÓJÁNAK SUGÁRVÉDEIMI KÉRDÉSEI
Virágh E2 anér - Molnár Perenc BME Tanreaktora A BME Tanreaktora 10 kW max. teljesítményű kísérleti reaktora 1971. óta megszakítás nélkül üzemel. A rutin tizem során szerzett tapasztalatok, ill. az oktatási és kutatási munkához szükséges reaktorigény figyelembevételével a reaktor rekonstrukcióját határoztuk el. A rekonstrukció elsősorban a reaktor irányítórendszerének és technológiai rendszerének korszerüsitését tűzte ki elsődleges feladatául, de csekély zónamódositással mód nyilik a reaktor teljesítményének 100 kW-ra való emelésére. A rekonstrukció az alábbi ütemterv szerint kezdődött 1978ban: •. 1. A rekonstrukcióhoz szükséges anyagi háttér biztosítása. 2. A rekonstrukció során tervezett változtatások meghatározása, ennek alapján áokunentáció Összeállítása. 3. Az engedélyezési dokumentáció hatósági engedélyeztetése. 4. A rekonstrukció végrehajtása. Az előadás időpontjában a hatósági engedélyezés "második menete" folyik, amely a 100 kW-os teljesitményemeléssel kapcsolatos. Az uj irányítórendszer beépítése, és a technológiai rendszer szükséges módosítása megtörtént.
.
Az előadás - a rendelkezésre álló időtől függő mélységben foglalkozik azokkal a sugárvédelmi kérdésekkel, amelyek a 100 kW-ra történő teljesitményemeléssel kapcsolatosak. összefoglaljuk azokat a műszaki és adminisztratív intézkedéseket, amelyektől azt reméljük, hogy a 100 kW-os teljesitnény ellenére a Tanreaktor sugárvédelmi biztonsága tovább növekszik.
- 26 -
HIBÁS JÜIŐKÖTEG VIZSGÁLAT A TVE-SZM KISÉRLBII REAESOBIAL Visdoa Géza éa lóíb Mihály DKT. Reaktor O M I A ftttőkötegak felépitíec, a ftttőolea Mbák Aokália aértaéo/ valósiinü forrásai. Háaadrány el«Mk kilépáa* a fűtőelemből. A priner hűtőkör, Talaiünt a légtér aaenyayeződéa*. A fűtőelem hiba éazleléaénelc aődotiatai. A priaer htttőköaeg ganma-ektiTitásának néréaa. Hasadvány gáaok /Ix, le/ éa aeroszolok /Hb, Cs/ Tizagálata. A fűtőelem hiba éasleléaének radioaktir gás-«aroasol •érőrendazere a WR-SzM reaktornál. A hlbáa fütőkStag lokalizálása gáx-aktiritás A VTE-SzM reaktornál éazlelt ftltőkOteg hiba aoráa rág* zett mérési rizagálati eredmények.
- t7 -
i
I'
TRICIUM FELÜLETI SZENNYEZETTSÉGMÉRŐ MŰSZER Sslrmál Károly, Fátkal György UTÁ Isotóp Intését*
Az előadás keretében ismertetésre kerül az intézetben kifejlesztett tricium felületi szennyezettségmérő műszer. A detektor, mechanikai kialakítása, valamint számiálásI tulajdonságainak elemzése, a nagyfeszültség, a számláló gáz és a gázáramlás! sebesség függvényében. Ismertetésre kerül továbbá a jelalak diszkriminációval megvalósított háttércsökkentési eljárás, a műszerrel végzett mérések eredményei, a mért paraméterek értékelése a Berthold, a Kimmel cégek által gyártott hasonló célú műszerek azonos paramétereinek összehasonlítása révén.
-30 -
FEJLESZTÉSEK AZ* OMH-BAN AZ AKTIV2TÁSMÉRÉS TERÜLETÉN Szörényi Árpád Országos Mérésügyi Hivatal
K
Az OMH a sugárfizikai' mérések tsrOlstén változatlanul egyik főfeladatának tekinti a radioaktív hiteles anyagainták /etalonok/ választékának bővítését, illetve aetrológiai jellemzőinek továbbfejlesztését. Ennek érdekében rendszeresen új mérési módszereket és korszerű mérőberendezéseket dolgozunk ki, . Az előadásban ismertetésre kerül: a/ Az OMH új folyadékezcintilléciósJsQincidencia mérőberendezésének felépítése, főbb műszaki adatai és alkalmazási területe, b/ A közelmúltban elkészült - nagyfelületű alfa- és béta-sugárforrások aktivitásának Béresére ezolgáló - 4tf*proporclonálls számláló felépítése és főbb műszaki adatai, c/ Az aktivitásmérés területén a közelmúltban szervezett fontosabb összehasonlító mérések eredményei. / 1 2 5 I ; 134C«.» 9 9 M o : 2 4 1 A m oldatok radioaktív koncentrációjának meghatározása/
i •:'•
- 31 -
A TLD-04B KÉSZÜLÉK LEGÚJABB FEJLESZTÉSI HUSIKÉN YKI A K3KI-BAH Szabó Béla, Tágvölgyi Jenő, Szabó Zoltán, Szabó Péter Pál MTA Központi Fiaikai Kutató Intézete, Budapest A korábban gyártott TLD-04B termólumineBzcens dózismérő készüléket az utóbbi években továbbfejlesztettük^ valamint sok tapasztalatot szereztünk alkalmazásával. A továbbfejlesztés során a fotoelektronsokszoroző cső hőmérsékletének stabilizálására termovillamos hűtéssel, valamint olyan interface áramkörökkel láttuk el a készüléket, amely Teletype alkaTmázasát teszi lehetővé. A termovillamos hűtés 15 ,+, 1 °C-ra stabilizálja a fotoelektronsokszoroző cső hőmérsékletét és igy a készülék stabilitása mintegy 5-ször jobb lett a korábbinál. A Teletype csatlakoztatás számítógépi adatfeldolgozást tesz lehetővé, bővítve ezzel a készülék alkalmazhatóságának a körét. A TLD-04B készüléket technológiailag átalakítottuk, hogy sorozatgyártásra alkalmas legyen. A készülékekbe - amiknek az új típusszáma NHZ-2Ö3 és HHZ-2O4 - logaritmikus analóg rajzolókimenet, automatikus sötétáram-kompenzáló áfámkor, a T s t o l ) helyzetét meghatározó kapcsoló került beép^ésre. Ezeket a készülékeket a EPEI folyamatosan, kis sorozatban gyártja*
í >
- 33 -
I $£N
FDBLIXÁCIŐS TEVÉKBKTSÉO A SUGÍRVÉDRI4WBEM S'--,
v
I '
:<:'•
A SZAKIRODALMI INFORMÁCIÓ ÉS A SUGÁRVÉDELMI KUTATÁS Bujdosó ErnS Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Informatikai és Tudoroányelemzési Kutatási Főosztály
A sugárvédelmi kutatás és gyakorlat információs csatornáinak felderítésére megvizsgáltuk a "Health Physics" 1977-es évfolyamában (Vol. 32, 33) az idézett közlemények megoszlását a különböző publikáciőtipusok között. A hivatkozások 46,3 %-ban folyóiratokra, 19,0 t-ban jelentésekre, 16,3 %-ban könyvekre, 9,1 %-ban konferencia anyagokra, 4,2 %-ban előírásokra, ajánlásokra, 3,1 %-ban egyéb forrásokra vonatkoztak. A folyóirat hivatkozások Bradford eloszlása alapján az idézetek 50 %-át mindössze 7 folyóirat kapta, mi/, a többi 50 % 184 folyóirat között oszlott meg. Vizsgáltuk továbbá a folyóiratok közötti kapcsolatot, amelyet a kereszthivatkozások hoznak" létre. Az Institute for Scientific Information által kiadott "Journal Citation Reports 1978" segítségével összeállított idézési mátrix azt mutatja, hogy a sugárvédelmi tárgyú munkák folyóirat forrása nagy százalékban más diszciplínák vezetS folyóiratai.
Hí,
A gépi szakirodalmi információ a Magyar Tudományos Akadémián a természet-, élet-, orvos-biológiai és műszaki tudományok terén az Institute for Scientific Information /Philadelphia, USA/ Science Citation Index /SCI/ mágnesszalagjai feldolgozásával indult meg. Megállapítottuk, hogy a folyóirathivatkozások 80 %-át viselő 50 folyóirat kivétel nélkül képviselve van az SCI adatbázisban. Az előadás foglalkozik továbbá az adatbázis szerkezetével, a keresési lehetőségekkel és a szolgáltatásokkal, amely a fenti adatok tükrében hathatósan támogathatják a sugárvédelmi kutatást és gyakorlatot.
'-.is
- 37 -
KORimCZBTELLKirÖRZÉS, HüIAADÉKOZBLÉS
;
AZ ATOMERŐMŰBŐL A LÉGKÖRBE KIBOCSÁTOTT RADIOAKTÍV SZENNYEZŐ ANYAGOK LÉGKÖRI TERJEDÉSÉNEK ÉS AZ ÁLTALUK OKOZOTT SUGÁRTERHELÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK PROGRAMRENDSZERE
_
•
í
| I | : ;
Szabó Zsuzsa*, Deme Sándor"*"*", Vanicsek László* + Országos "Frederic Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest ++ MTA Központi Fizikai Kutató Intézete' Az előadásban ismertetésre kerülnek az erőmiiből-norrnál működési viszonyok esetén- kibocsátott radioaktiv anyagok légköri terjedésének, higulásának és a lakosságot érő sugárterhelésnek a meghatározására szolgáló matematikai-fizikai módszerek, figyelembe réve a műszaki, meteorológiai stb. paramétereket is. A gyakorlati megvalósitás céljából adaptált programrendszer ismertetésével bemutatjuk a klilönböző paraméterek változásának hatását az eredményekre. Végül a rendelkezésünkre álló adatok alapján várható izokoncentráciő és izodózis értékeket mutatunk be a Eaksi Atomerőmű környezetére vonatkozóan.
- *0 -
fi A PAKSI IN SITU KÖRNYEZETI HULLSZINTPEUíÉRÉS MÓDSZEREI ÉS ELSŐ EREDMÉNYEI Andrási Andor, Németh. István, Zombori Péter, "Kollár Judit, KGermác Endre LTA Központi Fizikai Kutető Intézete "Paksi Atomerőmű Vállalat
| | | \
1979 tavaszán elkészült a paksi atomerőmű külső környezeteliénőrzési rendszerének mozgó* laboratőritnoa. 1979 júniusában és októberében két.helyszíni méréssorozatot végeztünk a laborkocsival az erőmű környezetének 24 pontján. A kapott szcintilláciős-spektrometriai és GM-csöves méréseket korábban kidolgozott módszerek segítségével kiértékeltük, meghatároztuk a radioizotdpok átlagos talajbeli koncentrációját és a környezeti háttérsugárzás dózisteljesítményét. A kapott értékeket összehasonlítottuk más szerzők párhuzamos méréseinek eredményeivel>
•fi
SUGÁRZÁSI SZINTEK MÉRÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETÉBEN, ÉPÜLETEKBEN ÉS SZABADBAN Niki I., Sztanyik B. L. Országos 'Frederic Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest
? ;> í /
1979-ben az épülS atomerőmű 60 km-es körzetében - a null szint felmérés részeként - mértük a secunder kozmikus és terresztrialis eredetű sugárzási szinteket épületekben és szabadban. A mérések zömét nagynyomású ionizációs kamrával hajtottuk végre. Szabadban végzett méréseinknél egyidejűleg talajmintát is vettünk, spektrometriás feldolgozás céljából. Épületekben a dózisakkumuláciőt folyamatosan mértük TL doziméterekkel. Az üzem környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszer állomásain a PAV mozgólaboratóriuma párhuzamosan végzett helyszíni spektrometriai méréseket. Előadásunkban ismertetjük a közel 200 ponton nyert mérési eredményeket és az ebből eredő következtetéseinket.
í
í
"V, t
t •f!
A LÉGNEMŰ RADIOAKTÍV HULLADÉK ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAI Géresi Kálmán, Golder Ferenc MTA Izotóp Intézete
Az MTA Izotóp Intézete izotópéiőálUtó laboratóriumából kibocsátott levegő radioaktív koncentrációját folyamatosan, ill. szakaszosan üzemelő mérőrendszer ellenőrzi. A mérési adatok alapján ismertetjük a kibocsátott mennyiségeket is. \ :' Több éves tapasztalat szerint a levegővel eltávozó ra5 (•;• dioaktiv szennyezés döntő része * I, ami a feldolgozott célanyag nagy mennyiségére és illékony tulajdonságára vezet131 ;. he tő vissza. A kibocsátott I mennyisége általában a terme:'• léssel arányos volt, kivéve 1979-ben, amikor is - a termelés mennyisége is lényegesen nőtt - a kibocsátás azonban ugrás;, szerűen, az-indikoltnál nagyobb mértékben megemelkedett an! nak ellenére, hogy a szűrők kapacitását kibővítették. 131 A környezetben a . I szennyezés kimutatható volt, mértéke azonban minden esetben messze alatta maradt a megengedhető maximális értéknek. Ennek elfenére szükségesnek tartottuk a kibocsátás fajlagos és abszolút mértékének lényeges csökkentését. A megnövekedett kibocsátás okának felderítésére megvizsgáltuk mind a szűrőrendszert, mind a feldolgozási-tech. nológiát. Megállapítottuk, hogy a szennyezés fő forrása a technológiai művelet két mozzanata, a semlegesítés és a desztil'lálás. A technológia megváltoztatása azt eredményezte, hogy a fajlagos kibocsátás az. előző évek átlagánál is lényegesen kisebb lett. Az emiitett eset is rámutat arra, hogy egy radioaktív izotóp termelésénél, illetve felhasználásánál a jól beváltnak tartott technológiákat is célszerű felülvizsgálni, ha a megszokottnál nagyobb aktivitással kivannak dolgozni.
I SZBHNIBZETTSÉG S1I8NÖBZÉSE A KFKX KÖHNTÍZBTÉBEN Molnár Jánost Padosné Parkas tva + Gsepregi Tibort* toka Ottó** + Központi Fizikai Kutató Intézet ++ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató I. ', Íz MTA Izotóp Intézetében a " ^ I gyártó egység szellőztetése - szűrön keresztül - a kísérleti reaktor szellőzőkéményéhez csatlakozik* Több éves tapasztalat szerint az évi átlagos ^ I kibocsátás 15 GBq volt* 1979 tavaszi és őszi periódusában a heti kibocsátás a korábbi maximális o,5 GBq-ről 26 GBqre növekedett* A KFKI környezetellenörzS rendszerével ezen megnővekedett kibocsátás környezetszennyező hatását nyomon lehetett követni* Az előadásban 'inertetjük a - kibocsátási értékeket, - az aeroszol radioaktív koncentráció változását, 151 - a faU-out és a tapadóhálós minták I koncentráció változását, - a talaj és fü radioaktív 1 J 1 I szennyeződését. Megállapítottuk, hogy a szennyezettség mértéke környezetvédelmi szempontból elhanyagolhatóan kicsif és nem érte el az 1977 őszi kinai atomfegyver kísérleti robbantásból származó * I szennyeződés szintjét*
- kk -
Á KÖRNYEZETI AEROSZOL SZEMCSEMÉRET SZEHUfTI RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA Maschek Ibolya*, V.Prodi**, Mészáros x Országos "Frederic Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest zx Laboratorio Fisica Sanitaria, GNEN, Bologna Központi Légkorfizikai Intézet, Budapest
A természetes radioaktivitás túlnyomó hányada aeroszolhoz kötött formában van jelen a légkörben és innaláció utján belső sugárterhelést is okoz a lakosság száméra. Mivel az aeroszol légzőszerv! depoziciója egyéb faktorok mellett függ a részecskék nagyságától, a levegő aktivitás koncentrációját is elsősorban szemcseméret szerinti megoszlásban kell vizsgálnunk. A légzés szempontjából jelentős szemcsék mérete 0,01 és 10 Aim MAS között van. Az e mérettartományba eső részecskék egyrészt diffúziós, másrészt inerciális hatások révén mintavételezhetők. Jelen előadás "Diffúziós teleppel", "Kaszkád impaktorral" és "Inercia spektrométerrel" végezhető szeparál ási módszereket ismertet, melyek az innalációs aeroszol spektrum radioaktivitásának vizsgálatára alkalmasak.
FALL-OUTBŐL SZÁRMAZÓ NÉHÁNY NUKLID IHKORPORÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA HŐVÉNYVÉDŐSZERES KEZELÉSEK HATÁSÁRA LUCERNA NÖVÉNYBEN 1
.Aobró Irén Nehézvegyipar! Kutató Intézet,Veszprém
51:
\
Két éven át kiaparcellás szabadföldi kísérleteket folytattunk több féle növényvédSazer-családdal különböző dózisokban lucerna növényen annak érdékében,hogy & növónyvédőezerek hatását a különféle nyomelemek éB a fall-outból származó radjjoakiiv elemek - 9 O S r , 1 3 7 C s növényen belüli inkorporaciójára nézve tanulmányozzuk. Évenként 2-2 alkalommal vettünk kaszáláskor mintákat a növények hasonló fejlSdési fázisaiban.Kíméletes hamvasz táanak vetettük .alá és az igy kapott hamumintákból meghatároztuk az összaktivitást, a kálium-aktivitást és a maradékaktivitástiNeutronaktivációs elemzéssel ép spektrömetriás módszerekkel a következő elemek koncentrációját is megmértük:lIg,lIn,Fe,Zn,B,Go,La,Cr,Mo,Cu. A négyismétléses kisérletsorozatokban egyes esetekben korrelációs kapcsolatot találtunk az emiitett alkotók és a növényvédSszeres kezelés között a kezeletlen kontrollaövényekhez viszonyítva.
1
f1 A SOLYMÁRI IDEIGLENES IZOTÓPTEMETŐ KITELEPÍTÉSE Fehér László, Kasza János, Nemes Péter Fővárosi KÖOÁL RHFT
£ •
A Fővárosi KÖCiÁL 1960-tól 1976-ig helyezett ©1 radioaktiv hulladékokat a solymári, kísérleti jelleggel épült izotóptemetőben. A hulladékok elhelyezésére betongyűrűkből kiképzett kutak szolgáltak. Ez időszak alatt 900 m , túlnyomórészt szilárd, kisebb menynyiségben biológiai, szennyvíz, szerves oldószer, valamint zárt sugárforrás hulladékok kerültek elhelyezésre. Az uj radioaktiv hulladékfeldolgozó és tároló megépítése szükségessé tette annak a kérdésnek a megvizsgálását, hogy mi történjen az itt tárolt radioaktiv hulladékokkal. Budapest távlati fejlesztése, az elhelyezés körülményei, gazdasági és biztonsági kérdések indokolttá tették a solymári izotóptemető felszámolását. Ezideig áttelepítettük a hordós csomagolású, zárt sugárvorrás illetve szennyvíz és szerves oldószer hulladékokat. A hulladékok legnagyobb része zsákos csomagolású, ezek áttelepitésére ezévben kerül sor. Az áttelepítéssel kapcsolatos eddigi tapasztalatok ismertété-
t
Az áttelepítés sugárvédelmi, környezetvédelmi kérdései.
j j ,-'• !• [ : j • •
;.
F.
: .'
á
A RADIOAKTÍV HULLADÉKFELDOLGOZÓ ÉS TÁROLÓ ÜZEMELTETÉSÉNEK 3 ÉVE Fehér László, Kasza Oános, Nemea Péter Fővárosi K03ÁL RHFT
íI Az 1976-ban megépült uj Radioaktív Hulladékfaldolgozó éa Tároló néhány hónapos próbaüzemeltetést követően 1977, márciusától fogadja a radioaktív hulladékokat. Az JJJ létesitmény alkalmas valamennyi féle radioaktív hulladék, szilárd, szennyvíz, szerves oldószer, biológiai illetve kis-, közepes- és nagyaktivitáau zárt sugárforrás hulladék befogadására. ••' " „ • • A. hulladékok átadására vonatkozó követelményeket körlevél foi-nájában közöltük a hulladékátadókkal. Az elmúlt három év során nagy aktivitású zárt sugárforrások kivételével - melyek elhelyezésére igény nem volt - valamennyi hulladékféleség begyűjtésére és feldolgozására sor került. Adatok a begyűjtött hulladékok mennyiségére és aktivitására. A hulladékok átvételével kapcsolatos tapasztalatok. Hulladékfeldolgozási eljárások ismertetése. A végleges elhelyezés biztonságával kapcsolatos kérdések. Hulladékkezelési tevékenységgel összefüggő sugárvédelmi problémák.
I !•
S"
1
MTESZ - egyesületi használatra ! Kiadja: Eötvös Loránd Fizikai Társulat 8o/599 MTESZ Házinyomda, Bp. Készült: 12o példányban Felelős vezető: Deli Sándor
