8. sz. melléklet (Kiegészített nr. 2.) KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

251/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 8. sz. melléklet (Kiegészített nr. 2.) KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata feladatkörébe tartozó sportszervezési és az ehhez kapcsolódó ingatlan‐karbantartási, üzemeltetési feladatok ellátása tárgyában amely létrejött egyrészről Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (képviseli: Riz Levente polgármester, székhely: 1173 Budapest, Pesti út 165.) ‐ a továbbiakban: „Önkormányzat” ‐ másrészről a Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (képviseli: Szluka Imre Péter ügyvezető, Cg: 01‐09‐685488, adószám: 11963808‐2‐42, székhely: 1173 Budapest, Gyökér utca 20.) ‐ a továbbiakban Társaság, vagy Közszolgáltató ‐ (bármelyikük említése esetén: Fél, együttes említésük esetén: Felek) között I. ELŐZETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Felek egybehangzóan rögzítik, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) 15. pontja alapján az Önkormányzat helyben biztosítható közszolgáltatási feladata többek között a sport és ifjúsági ügyek biztosítása. A Felek rögzítik továbbá, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvényben szabályozott feladataként az Önkormányzat fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. 1. Szerződő Felek megállapítják és rögzítik, hogy az Önkormányzat a Közszolgáltatóban ‐ mint az egyszemélyes gazdasági társaság kizárólagos tulajdonosa ‐ többségi és meghatározó befolyással rendelkezik. 2. Szerződő Felek megállapítják és rögzítik, hogy a Közszolgáltató az Önkormányzat által közvetlenül alapított és 100%‐osan tulajdonolt közszolgáltatási feladatok ellátására rendelt gazdasági társasága. 3. Szerződő Felek rögzítik, hogy a jelen okiratba foglalt megállapodásuk (a továbbiakban: Szerződés vagy Közszolgáltatási Szerződés) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9. § (1) bekezdésének ka) pontjában foglalt rendelkezések alapján nem minősül közbeszerzési eljárás köteles ügyletkötésnek. 4. Szerződő Felek rögzítik, hogy jelen Szerződés megfelel az Európai Unió Bizottsága 2005/842/EK sz. határozatának (a továbbiakban: Bizottság határozata), amely az EK 1

251/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete szerződés 86. cikke (2) bekezdése alkalmazhatósága szempontjából szabályozza az ún. általános gazdasági érdekű (közszolgáltatások) szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami/önkormányzati támogatásait. 5. Szerződő Felek megállapítják, hogy a jelen Szerződés megkötésekor alkalmazták az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat. II. A KÖZSZOLGÁLTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA 1. Felek rögzítik, hogy az Önkormányzat 2012. január 15. napjával kezdődő hatállyal megbízta a Közszolgáltatót sportszervezési feladatok és ehhez kapcsolódóan a jelen Szerződés hatálya alá tartozó önkormányzati és/vagy önkormányzati intézményi ingatlanok mindenre kiterjedő, komplett üzemeltetési feladatainak ellátásával. 2. A Közszolgáltató a fentiekkel összhangban kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. pontban és a jelen Szerződésben meghatározott feladatait Rákosmente sportéletének előmozdítása és az egészséges életmódra nevelés jegyében, az önkormányzati közszolgáltatások lehető legmagasabb színvonalú ellátásával, jó gazda módjára, az Önkormányzat (és intézményei) vagyonának megőrzése és gyarapítása érdekében szakcégtől elvárható gondossággal végzi. 3. Felek rögzítik, hogy a Felek jelen Szerződésben szabályozott kötelmi jogviszonya alapvetően megbízási (gondossági kötelem) jellegű, azonban szükségszerűen ‐ egyes részeiben ‐ eredménykötelmi (vállalkozási) elemeket is hordoz, így háttérszabályként a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata és a Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság közötti megállapodáson (amely megállapodásnak a jelen Szerződés elválaszthatatlan 8. sz. mellékletét képezi, a továbbiakban: Megállapodás) túl a jelen Szerződés megkötésekor hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerződésekre vonatkozó általános, vállalkozási és megbízási szerződésekre vonatkozó egyedi rendelkezéseit alkalmazzák háttérszabályként. 4. A Felek rögzítik, hogy a fentiekben írtak figyelembevételével a Közszolgáltató jelen Szerződés szerinti főtevékenysége: Közszolgáltatási Sportszervezés és Üzemeltetés. II./A AZ ÖNKORMÁNYZATTÓL SPORTFELADAT‐ELLÁTÁS KÖRÉBEN ÁTVETT KERÜLETI SPORTSZERVEZÉSI FELADATOK ELLÁTÁSA 1. A Felek jelen Szerződés megkötésével megállapodnak – különösen ‐ az alábbi feladatok, tevékenységek Közszolgáltató általi ellátásáról: a. Az önkormányzati sportlétesítmények működési rendjének kialakítása, felügyelete; b. a sportpályák versenyre való felkészítése;

2

251/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete c. az iskolai és szabadidős sporttevékenységek előkészítése és lebonyolítása; d. a diáksport versenyeinek szervezése és lebonyolítása; e. a kerületi diákolimpia versenyek irányítása; f. a sportversenyek díjainak és érmeinek beszerzése; g. a szabadidő és diáksport éves versenynaptár tervezeteinek elkészítése; h. a sporttal kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, erről az iskolák értesítése, tájékoztatása; i. a kerületi iskolák tanórán kívüli testnevelésének és sportolásának szervezése; j. a diákok szünidei és hétvégi sportfoglalkozásainak elősegítése; k. a szabadidősporttal összefüggő feladatok ellátása; l. kapcsolattartás a sportegyesületekkel; m. a lakosság szabadidősport rendezvényeinek lebonyolítása; n. önkormányzati nagyrendezvények (majális, sporteseményeiben való közreműködés;

autómentes

nap

stb.)

o. úszásoktatás; p. gyógyúszás biztosítása. 2. A Közszolgáltató az átvett feladatokat az Önkormányzat érdekeinek és utasításainak megfelelően, a tőle mint szakértelemmel rendelkező közszolgáltató cégtől elvárható legnagyobb gondosság mellett köteles végezni. 3. A Közszolgáltató köteles feladatainak ellátása során az Önkormányzattal (és kifejezetten annak Hivatala Oktatási és Művelődési Csoportjával a továbbiakban: Csoport) együttműködni. 4. A Közszolgáltató köteles tevékenységéről Önkormányzatnak a Csoport útján.

rendszeresen

beszámolni

az

5. A Közszolgáltató köteles a rendszeres beszámoláson túl is az Önkormányzat kérésére tevékenységével kapcsolatban információkat szolgáltatni. 6. A Közszolgáltató teljes körű szakmai kapcsolattartásra köteles az Önkormányzattal. 7. Felek rögzítik, hogy a 2.‐6. pontokban foglalt Közszolgáltatói kötelezettségek megfelelően irányadóak a jelen II. pont és annak alpontjai tekintetében.

3

251/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete II./B KAPCSOLÓDÓ SPORTSZERVEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI FELADATOK ELLÁTÁSA Definíció(k) Uszoda

a Budapest XVII. kerület 121344/804 helyrajzi számú 28578 m² alapterületű ingatlan (az ingatlanon található uszoda és strand felépítményekkel, minden alkotórésszel és tartozékkal együtt, ide nem értve a 143 m², 130 m² és kettő db 44 m² nagyságú, az ingatlanon található felépítményeket)

Tanuszoda

az Önkormányzat tulajdonában álló Budapest 125381/1 számú ingatlanon, természetben a 1173 Budapest, Ferihegyi út 115. szám alatt található Ferihegyi úti Tanuszoda minden alkotórészével és tartozékával együtt

Műfüves Pálya

az Önkormányzat tulajdonában álló Budapest 125381/1 számú ingatlanon, természetben a 1173 Budapest, Ferihegyi út 115. szám alatt található, közvetlenül a Tanuszoda mellett elhelyezkedő műfüves sportpálya alkotórészével és tartozékával együtt

Sporttelep

az Önkormányzat tulajdonában álló 121183 hrsz‐ú, természetben 1173 Budapest, Bakancsos utca 3. szám alatti ingatlan minden felépítményével, alkotórészével és tartozékával együtt

Rákos‐patak menti a Rákos‐patak mentén található 128531/1 hrsz‐ú, 128579 hrsz‐ú, sport‐, szabadidő 128580/1 hrsz‐ú, 128580/2 hrsz‐ú valamint 128597–128605 hrsz‐ú és rekreációs ingatlanok övezet Sportlétesítmények Az Uszoda, Tanuszoda, Műfüves Pálya, Sporttelep, Rákos‐patak menti sport‐, szabadidő és rekreációs övezet együttes említése Uszodák

Tanuszoda és Uszoda együttes említése

Kompenzáció

A Felek értelmező rendelkezésként rögzítik, hogy jelen Szerződés és annak 1. sz. melléklete tekintetében kompenzáció alatt a közszolgáltatások ellátásának pénzügyi fedezetét biztosító (önkormányzati rendeletben meghatározott) önkormányzati támogatást értik.

Felhatalmazások, tulajdoni szelvényjogok 1. E Szerződés alapján a Közszolgáltató jogosult az üzemeltetésre átvett építmények, valamint az építményekhez tartozó ingatlanrészek, alkotórészek, tartozékok, szolgáltatási területek és szolgáltatási tevékenységek olyan mértékű használatára,

4

251/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete hasznosítására, ahogy arra az Önkormányzat maga is jogosult azzal, hogy (bármely ingatlanrész) használata, hasznosítása a főtevékenység ellátását nem veszélyeztetheti és jelen Szerződéssel nem ellentétes. 2. Jelen Szerződés aláírásával az Önkormányzat képviselője útján felhatalmazást ad a Közszolgáltató ügyvezetőjének az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdonosi részjogosítványok gyakorlására, az ingatlannal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a működés és az üzemeltetés vonatkozásában azzal, hogy a Közszolgáltató a Sportlétesítményeket nem terhelheti meg, és nem idegenítheti el. 3. A Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés hatályba lépésekor az Uszoda a Közszolgáltató Birtokában van a jelen Szerződés előzményét jelentő Közszolgáltatási Szerződés alapján. A fentiek valamint egyébként a jelen Szerződésben foglaltak teljesítése érdekében az Önkormányzat a jelen Szerződés alapján a Tanuszodát, Műfüves Pályát, Sporttelepet 2012. július 1. napjával, a Rákos‐patak menti sport‐, szabadidő és rekreációs övezetet 2013. augusztus 5. napjával a Közszolgáltató birtokába adja. 4. Felek rögzítik, hogy az Uszodán kívüli Sportlétesítmények esetében legkésőbb a jelen Szerződés szerinti birtokba adás napjával kezdődően Felek kötelesek a közüzemi szolgáltatóknál eljárni a közüzemi mérőórák Közszolgáltató nevére történő íratása érdekében. 5. A birtokbaadástól kezdődően a Közszolgáltató köteles viselni a Sportlétesítmények terheit (beleértve a közüzemi díjak viselését) és szedni annak hasznait. A Közszolgáltató a hasznokat a közszolgáltatás ellátására köteles fordítani. 6. A Közszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy felelősséggel gondoskodik a Sportlétesítmények állagának megőrzéséről, az ingatlan és az ingó vagyontárgyak, gépek, berendezések megőrzéséről. 7. A Közszolgáltató a közfeladatok ellátása körében teljes körű felhatalmazást kap a Sportlétesítmények felszerelésére és berendezésére annak érdekében, hogy a Sportlétesítményeket az alaptevékenység ellátására és a jelen Szerződésben nem tiltott tevékenységre használja. 8. A Közszolgáltató a Sportlétesítményekben a közerkölcsöt sértő vagy a lakosság nyugalmát lényegesen zavaró tevékenységet nem végezhet, ilyen tevékenységre engedélyt nem adhat, azzal szemben, aki ilyen tevékenységet folytat a Sportlétesítmények területén, köteles fellépni a rendelkezésére álló jogszerű eszközökkel. 9. A Közszolgáltató köteles a Sportlétesítményeket a Szerződés lejártát követően az Önkormányzat részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. Közszolgáltatási feladatellátás, egyéb tevékenységek 1. A Felek rögzítik, hogy a Közszolgáltató Sportlétesítményekkel kapcsolatos fenntartási és üzemeltetési feladatait a Megállapodás 1.3 – 1.5 és 2.9 pontjaival összhangban kell értelmezni.

5

251/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 2. Felek rögzítik, hogy a Közszolgáltató általános sportszervezési és létesítmény üzemeltetési feladatai elsősorban az alábbiak: 2.1.

Közszolgáltatási feladatellátás keretében:

a. az Sportlétesítményekhez kapcsolódó sportszervezési tevékenység; b. sportolási lehetőség biztosítása, egyéni szabadidős és szervezett sportolási és időszaki strandolási lehetőség biztosítása (uszoda, strand üzemeltetés); c. az a. – b. pontokhoz kapcsolódó alapvető üzemeltetési feladatok különösen i. munkavédelmi feladatok ellátása, ii. az Uszodákban úszómesterek jelenlétének biztosítása, iii. a hatósági előírások betartása és betartatása (különösen a takarítási‐ és tisztántartási előírásokra) iv. az Uszodákban 24 órás (műszaki ügyeleti) diszpécseri szolgálat biztosítása; v. a karbantartási szerződések felülvizsgálata és a szerződések teljesítésének ellenőrzése, a szerződések szerinti teljesítés megkövetelése; vi. az üzemeltetéshez szükséges szabályzatok, így különösen Fürdő Üzemeltetési Szabályzat, Fertőtlenítési Takarítási Szabályzat, MEBSZ, Tűzriadó Terv, Kockázat Értékelés és a kapcsolódó szakszerű üzemeltetést biztosító nyilvántartások naprakész vezetése; vii. folyamatos kapcsolattartás az üzemelést ellenőrző hatóságokkal (például: heti vízmintavételi lehetőség biztosítása); viii. gondoskodás a Sportlétesítmények megfelelő őrzéséről; ix. a Sportlétesítmények zöldfelületeinek karbantartása, x. a Sportlétesítményekhez tartozó járdák síkosság‐mentesítése és hóeltakarítása; xi. a keletkezett hulladék jogszabályi előírásoknak megfelelő elszállítása és ártalmatlanítása: xii. a Sportlétesítmények állagmegóvási munkálatainak végzése, gondoskodás a Sportlétesítmények karbantartásáról, műszaki állagának szinten tartásáról, szükség szerint javíttatásáról (a Felek a karbantartás fogalma alatt a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenységet értik, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, és amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.) 2.2.

Közszolgáltatási fejlesztések körében i. az Önkormányzat számára fejlesztési javaslatok megfogalmazása; ii. önkormányzati előzetes hozzájárulás esetén fejlesztések elvégzése, közreműködés a fejlesztést végző kivitelezők kiválasztásában és a kivitelezések előrehaladásának ellenőrzésében; iii. javaslattétel egyéb bevételi forrásokra.

6

251/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 2.3.

Egyéb tevékenységek Közszolgáltató jogosult bármely olyan üzleti tevékenység folytatására, amely nem ellentétes jelen Szerződés rendelkezéseivel, így különösen nem veszélyezteti a Közszolgáltatás ellátását. Közszolgáltató ebben a körben kizárólag olyan megállapodás, szerződés megkötésére jogosult, amely nem terjeszkedik túl jelen Szerződés időbeli hatályán. A Közszolgáltató az ebben a körben megkötött szerződéseiben köteles biztosítani a Közszolgáltatás ellátásának zavartalanságát.

A Közszolgáltatási feladatellátás módja 1. A Közszolgáltató köteles az önkormányzati ingó vagyon tárgyairól elkülönített nyilvántartást vezetni. 2. A Közszolgáltató köteles az átadásra kerülő önkormányzati vagyont illetően – az állag, a környezet védelme érdekében, és az önkormányzati vagyon használatából adódó minden egyéb esetben ‐ a vonatkozó jogszabályok, szabványok, hatósági, szakhatósági és műszaki leírások (különösen közegészségügyi, érintésvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi előírások) szerint eljárni. 3. A Közszolgáltató köteles biztosítani, hogy a jogszabályokban és az Önkormányzat vagy Polgármesteri Hivatala saját szabályozóiban szereplő időszakokban az Önkormányzat a saját vagyonát illetően leltározást végezhessen. 4. A Közszolgáltató köteles azonnal, igazolható módon megküldve, írásban bejelenteni a Önkormányzatnak, ha: a. az általa üzemeltetett önkormányzati vagyont érintő veszélyhelyzet következett be, illetve azokban az Önkormányzat beavatkozását igénylő természeti és környezeti károkozás történt; b. az általa kezelt önkormányzati vagyonban bekövetkezett 100 ezer forint értéket meghaladó károsodásról szerez tudomást; c. olyan meghibásodás történt, amely nem tartozik a szokásos karbantartással elhárítható meghibásodások körébe. Az ebbe a körbe tartozó meghibásodások esetén a Közszolgáltató köteles a hiba elhárítását megelőzően az elszámolási szabályoknak megfelelő részletes költségvetést megküldeni az Önkormányzatnak. A költségvetést az Önkormányzat jogosult jóváhagyni. A költségvetés jóváhagyása előtt a Közszolgáltató csak saját kockázatára kezdheti meg a hiba kijavítását. E rendelkezés nem vonatkozik azon esetre, ha a hiba kijavítása életveszély vagy egészségkárosodás vagy jelentős vagyoni sérelem okozását vagy keletkezését előzheti meg. 5. A Közszolgáltatónak a Sportlétesítmények műszaki rendszereit és szerkezeti elemeit a rendeltetésszerű használatnak megfelelően, szakcégtől elvárható gondossággal kell 7

251/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete kezelnie, üzemeltetnie. 6. A Közszolgáltató a Sportlétesítmények műszaki rendszereit csak az Önkormányzat kifejezett engedélyével változtathatja meg. A Közszolgáltató azonnal köteles az Önkormányzatot írásban értesíteni, ha a változtatás szüksége vagy igénye felmerül. Kisebb jelentőségű változtatások nem esnek jelen pont hatálya alá. 7. A Közszolgáltató az Uszodák esetében köteles három példányban „Üzemeltetési naplót" vezetni, melyben rögzíteni köteles az üzemvitelt érintő összes adatot, tényt. A Közszolgáltató köteles az „Üzemeltetési napló" egy példányát külön kérésre megküldeni az Önkormányzatnak. 8. A Közszolgáltató köteles az üzemeltetést gátló vagy lényegesen befolyásoló körülményekről, eseményekről azonnal írásban értesíteni az Önkormányzatot. 9. A Közszolgáltató kijelenti, hogy tudomással bír arról, hogy a Sportlétesítményekkel kapcsolatos garanciális jogokat az Önkormányzat gyakorolja. Kijelenti továbbá, hogy a Sportlétesítmények üzemeltetését ennek megfelelően végzi. 10. Az üzemeltetés megkezdéséhez a Közszolgáltatónak gondoskodnia kell az üzemeltetési tevékenységre és a nyújtott szolgáltatásra vonatkozó teljes körű felelősségbiztosításról. Rákos‐patak menti sport‐, szabadidő és rekreációs övezetre vonatkozó eltérő rendelkezések: 1. Felek rögzítik, hogy Rákos‐patak menti sport‐, szabadidő és rekreációs övezet az Önkormányzat kiemelt (sport) fejlesztési célú övezete, az Önkormányzat új sport‐ és rendezvénycsarnok elhelyezését tervezi a területen. 2. Felek rögzítik, hogy a Közszolgáltató elsődleges feladata, hogy a fejlesztési cél megvalósításának megkezdéséig, a Rákos‐patak menti sport‐, szabadidő és rekreációs jelen Szerződés szerinti kezelését, hasznosítását ellássa. 3. A fentiekre figyelemmel a Közszolgáltató a terület használata, hasznosítása, karbantartása vonatkozásában legfeljebb 6 hónap határozott időtartamú ‐ a terület használatát engedő, vagy annak Önkormányzat általi használhatóságát bármilyen formában korlátozó ‐ szerződést köthet. 4. A fentieknél hosszabb időtartamú szerződés kizárólag az Önkormányzat előzetes írásos hozzájárulása esetén lehetséges. 5. Felek rögzítik, hogy a Közszolgáltató kiemelt kötelezettsége a Rákos‐patak menti sport‐, szabadidő és rekreációs övezettel kapcsolatban, hogy a terület birtokhelyzete zavartalanságát fenntartsa, továbbá a majdani sport‐ és rendezvénycsarnok beruházás megvalósítása érdekében annak műszaki (közmű) feltárását elvégezze és a beruházás akadályát jelentő (esetleges) műszaki akadályokat az Önkormányzattal

8

251/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete együttműködve elhárítsa. 6. A Rákos‐patak menti sport‐, szabadidő és rekreációs övezettel kapcsolatos fenti rendelkezéseket a Szerződés általános rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni. III. A KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ELLENTÉTELEZÉSÉRE ÉS A TELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a közszolgáltatások kompenzációjának elveit és összegét évente a Közszolgáltató által a Képviselő‐testület novemberi rendes testületi ülésére benyújtott előzetes üzleti terv ismeretében, a jelen Szerződés 1. sz. mellékletének figyelembevételével az Önkormányzat Képviselő‐ testülete állapítja meg. 2. Szerződő Felek az üzleti terv kialakítása és a kompenzáció összegének elfogadása érdekében folyamatosan kötelesek egyeztetni. 3. Az Önkormányzat 1. pont szerinti, a közszolgáltatás kompenzációjára vonatkozó döntése alapján a Közszolgáltató az Önkormányzat Képviselő‐testületének soron következő januári testületi ülésére végleges üzleti tervet terjeszt elő. 4. Az Önkormányzat által fizetendő összeget a Képviselő‐testület a tárgyévi költségvetési rendeletben határozza meg. 5. Szerződő Felek a közszolgáltatási ellenérték meghatározásakor kölcsönös együttműködésre kötelezve kötelesek biztosítani, hogy a Közszolgáltató ne részesüljön a Bizottság határozatának 4. cikk e) pontjában, illetve a 6. cikkben szabályozott „túlkompenzációban". 6. Szerződő Felek a Bizottság határozatának 7. cikkében foglaltaknak való megfelelés érdekében kötelesek a jelen Szerződést, annak 1. számú mellékletét, az 1. sz. melléklet alapján kialakított és az Önkormányzat által elfogadott kompenzáció alapjául szolgáló (előzetes és végleges) üzleti tervet, a Közszolgáltató évenkénti írásbeli javaslatát és üzleti zárójelentését, valamint az esetleges „túlkompenzációs” memorandumot legalább 10 éven keresztül megőrizni. 7. A Közszolgáltató olyan számviteli rendszert köteles kialakítani és alkalmazni, amely alapján elkülöníthető a jelen Szerződés tárgyát képező közszolgáltatási tevékenység és az egyéb tevékenység számvitele, könyvvitele. IV. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, MÓDOSÍTÁSA 1. A Felek bármelyike jogosult a jelen Szerződést 6 hónapos felmondással év végére felmondani. 2. Felek rögzítik, hogy az 1. pontban foglalt felmondási lehetőségen túl a Szerződés megszűnése és megszüntetése tekintetében a Megállapodás rendelkezései az irányadóak. 9

251/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 3. A Megállapodás megszűnése, megszüntetése esetén – amennyiben a sportszervezési feladatok és az ehhez kapcsolódó üzemeltetési feladatok ellátása miatt szükséges – a Felek kötelesek haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni jelen Szerződés hatályának fenntartásáról. 4. A Jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekre alkalmazandó háttérszabályokról a jelen Szerződés II. 3. pontja rendelkezik. 5. Felek rögzítik, hogy a jelen dokumentumban foglalt (Kiegészített nr. 2.) Közszolgáltatási Szerződés a Felek között 2012. január 15. napjától hatályos Közszolgáltatási Szerződést hatályon kívül helyező, 2012. május 2. napjától hatályos Kiegészített Közszolgáltatási Szerződés hatályon kívül helyezésével egyidejűleg lép hatályba. Kelt: Budapesten, 2013. ______________________________ Önkormányzat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Riz Levente polgármester

______________________________ Társaság Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Szluka Imre Péter ügyvezető

10

251/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete

1. számú melléklet A Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata feladatkörébe tartozó sportszervezési és az ehhez kapcsolódó ingatlan‐karbantartási, üzemeltetési feladatok ellátása tárgyában kötött Közszolgáltatási Szerződés III. 1. pontja alapján a Szerződésben felsorolt közszolgáltatások ellátása pénzügyi veszteségeinek elkerülése érdekében a közszolgáltatás ellátásáért felelős tulajdonos az alább meghatározott számítási elv és mód szerint meghatározott mértékű támogatást biztosít a Közszolgáltató számára, amelyet évente az Önkormányzat költségvetési rendelete tartalmaz. 1. A kompenzáció célja a veszteség kiegyenlítése, melynek mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás teljesítésével együtt járó költségeknek a díjbevétel, az állami és önkormányzati, illetve egyéb támogatások figyelembevétele után sem fedezett összegét. 2. Pénzügyi ellentételezéssel járó közszolgáltatási kötelezettség alapján a szolgáltató köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az adott Közszolgáltatási Szerződéshez, illetve közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó eszközökről, forrásokról, a számviteli politikában rögzített elszámolási rendnek megfelelően. 3. A pénzügyi kompenzáció meghatározásakor a Közszolgáltatónál nem szabad számolni nyereséggel. 4. A pénzügyi kompenzáció tényleges értékének meghatározása az 5. – 8. pontokban foglaltak szerint történik: 5. A közszolgáltatások tárgyévet követő kompenzációjának elveit és összegét évente a Közszolgáltató által a Képviselő‐testület novemberi rendes testületi ülésére benyújtott előzetes üzleti terv ismeretében az Önkormányzat Képviselő‐testülete állapítja meg. Az Önkormányzatnak a közszolgáltatás kompenzációjára vonatkozó döntése alapján a Közszolgáltató az Önkormányzat Képviselő‐testületének soron következő januári testületi ülésére végleges üzleti tervet terjeszt elő. 6. Az elfogadott éves üzleti terv tartalmazza azokat az adatokat, információkat, amelyek alapján a tárgyévi pénzügyi kompenzáció összege tervezhető. 7. Az üzleti terv kompenzációs táblázatai az alábbi adatokat tartalmazzák: a. Bevételek A bevételeknél figyelembe kell venni a közszolgáltatási tevékenység folytán tervezett árbevételt tételenkénti bontásban. Figyelembe kell venni mindazon pénzügyi bevételi adatokat, amelyek a közszolgáltatási tevékenységgel közvetlen kapcsolatban állnak. A részben közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódó bevételeket az önköltségi számítás szabályzatában foglaltak szerint arányosított mértékben kell figyelembe venni. b. Ráfordítások A Közszolgáltató költségnemenkénti bontásban határozza meg a bázisadatokból meghatározható adatokat. Az anyag és személyi jellegű ráfordításokat a szolgáltató információi (belső adatai) alapján kell meghatározni. 11


Az értékcsökkenést a számviteli előírások alapján kell tervezni, és a ráfordításokat az aktivált teljesítmények értékével csökkenteni kell. A ráfordítások között figyelembe kell venni azokat a rendkívüli pénzügyi ráfordításokat, amelyek a közszolgáltatással közvetlen kapcsolatban állnak. c. Eredmény A pénzügyi kompenzáció kiszámításához tevékenységek szerinti bontás szükséges az alábbiak szerint: i. közszolgáltatási tevékenység ii. egyéb tevékenység Az eredmény (nyereség vagy veszteség) meghatározásához a bevétel és ráfordítás kategóriák tényértékét kell figyelembe venni. d. Pénzügyi kompenzáció A pénzügyi kompenzáció mértéke megegyezik a közszolgáltatási tevékenység ráfordításai és a közszolgáltatói tevékenység bevételei különbségével. A tervezett pénzügyi kompenzáció a tervfeladatok figyelembevételével kerül meghatározásra. 8. A tervezett pénzügyi kompenzáció összegét a közszolgáltatásért felelős Önkormányzat költségvetési rendeletében (módosító költségvetési rendeletében) kell meghatározni, e nélkül pénzügyi kompenzáció nem folyósítható. 9. A kompenzáció adott évre tervezett összegét negyedévente (arányosan) a negyedév első hónapjának 15. napjáig utalja át a közszolgáltatás ellátásáért felelős tulajdonos Önkormányzat a Közszolgáltató OTP Bank NYrt‐nél vezetett 11717009‐20194279 számú bankszámlájára. A közszolgáltatás kompenzációjának éves összegét a tulajdonos Önkormányzat viseli. 10. A Közszolgáltató minden tárgyfélévet követő hónap utolsó napjáig köteles a jelen Szerződés tárgyát képező közszolgáltatások ellátásáról, teljesítéséről, az üzleti terv teljesüléséről ún. féléves részjelentést készíteni. 11. A részjelentéseknek tartalmaznia kell a közszolgáltatás időarányos teljesítésére vonatkozó adatokat, a tervtől való eltérés okát, mértékét, az esetleges túlkompenzációra vagy veszteségre utaló körülményeket, prognózisokat. 12. Ha a féléves részjelentés szerint túlkompenzáció lép fel ‐ a teljes közszolgáltatásra vetítve ‐ úgy a túlkompenzálásból adódó többletet a Közszolgáltató köteles az Önkormányzat részére a féléves zárójelentés leadását követő 30 napon belül visszafizetni, vagy a következő kompenzációs részlet ennyivel csökkentendő. 13. A Közszolgáltatások vonatkozásában a Közszolgáltató az üzleti évről március 15‐ig ún. üzleti zárójelentést köteles az Önkormányzat részére készíteni. Az üzleti zárójelentésnek tartalmaznia kell különösen a tárgyévre vonatkozó írásbeli javaslathoz képest történt tényleges teljesítés adatait (tényleges költségeket, teljesített vagy folyamatban lévő beruházásokat, fejlesztéseket), az attól való eltérések bemutatását, különös tekintettel az esetleges hiányokra és/vagy túlkompenzációra. A zárójelentésnek tartalmaznia kell továbbá a tervszerű szolgáltatásokban bekövetkezett késedelmeket, annak mértékét, okait és a késedelem felróhatóságára vonatkozó közszolgáltatói nyilatkozatot. 12


14. A kompenzáció alapját képező üzleti terv tartama évközben csak közös megegyezéssel módosítható. A közös megegyezés útján történő módosításnak helye van különösen, ha a Közszolgáltató gazdálkodásában évközben olyan jelentős mértékű, tőle független változások következnek be (vis maior helyzet, sztrájk, alapvető a vállalkozástól független költségek nagymértékű változása, kényszerű alvállalkozó‐váltás), amelyek a közszolgáltatás változatlan feltételekkel történő ellátását nyilvánvalóan lényegesen megnehezítik vagy lehetetlenítik. Kelt: Budapesten, 2013. ______________________________ ______________________________ Önkormányzat Társaság Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Rákosmente Városfejlesztő, Önkormányzata Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Riz Levente Szluka Imre Péter polgármester ügyvezető

13

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001

Esélyegyenlőség‐elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

33333333

Helyi Esélyegyenlőségi Program Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

2013-2018

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06‐1‐882‐3454

email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01‐0790‐04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

1


Tartalom I. Bevezetés.................................................................................................................................................................................4 1. A település bemutatása.....................................................................................................................................................4 2. Értékeink, küldetésünk.....................................................................................................................................................7 3. Célok ...................................................................................................................................................................................7 II. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ................................................................................9 1. Jogszabályi háttér bemutatása .........................................................................................................................................9 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása................................................................9 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása............................................ 10 2. Stratégiai környezet bemutatása................................................................................................................................... 11 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal.................................................................................................................................................................. 11 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása........................................ 12 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása .......................................................................................................... 13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége........................................................................ 13 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet ................................................................................................................................. 13 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ................................................................................................... 14 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások .................................................................................................................................................................... 21 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ................................................................................................... 23 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete.......................................................................................................................... 27 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ........................................................................... 27 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ................................................................................................. 30 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal................................................................................................................... 33 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.................................... 34 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ............................................................................... 35 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) .............................................................................................................................................. 35 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége .................................... 37 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése............................................................................................................................. 37 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége.................................................................................................................................... 49 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.................................... 57 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................................................ 58 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége...................................................................................................... 58 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)............................................................................................................................................................. 60 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe .......................................................................................... 61 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak ..................................................................................................... 61 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)................... 62 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben.......................................................................................................................... 62 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések ........................................................................................................................................................... 63 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.................................... 64 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.......................................................................................................................... 64 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek) ........ 64 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete ............................................................................................................................ 65 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés........................................................................................................................................................................ 67 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen......................... 72 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.................................... 72

2


7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .......................................................................................................... 73 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái ........................................ 73 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei.............................................. 76 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés ................................................................................................................. 77 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.................................... 83 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ............................................................................................................................................................... 84 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága....................................................................................................... 90 III. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT).............................................................................91 1. A HEP IT részletei ........................................................................................................................................................ 91 1.1 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ................................................................................................. 91 1.2 A beavatkozások megvalósítói .............................................................................................................................. 93 1.3 Az intézkedési területek részletes kifejtése .......................................................................................................... 95 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................... 112 3. Megvalósítás.................................................................................................................................................................. 121 3.1 A megvalósítás előkészítése ................................................................................................................................. 121 3.2 A megvalósítás folyamata ..................................................................................................................................... 121 4. Elfogadás módja és dátuma........................................................................................................................................ 124

3


I. Bevezetés Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

1. A település bemutatása Rákosmente 54,83 km2-vel a főváros legnagyobb kiterjedésű kerülete, ahol több mint 86.000 ember él. A jó levegőjű kertvárosban a betelepülők száma folyamatosan nő, újabb és újabb lakóparkok épülnek. Rákosmente egyes részei ugyanolyan magasan terülnek el, mint a Gellért-hegy. Ennek megfelelően kiváló a levegője, amit ipartelepek sem szennyeznek. 534 000 m2-nyi gondozott parkfelületével a középmezőnyben foglal helyet a kerületek között, de ha egyéb zöld területeit, szántóit, rétjeit és „hegyeit” nézzük, akkor akár Pest „tüdejének” is nevezhetnénk. A kerület 9 településrészre tagozódik: Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskert, Rákoscsaba-Újtelep, Régiakadémiatelep, Madárdomb és Akadémiaújtelep. Elődtelepülései közül kettőnek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló történelme van. Mindkét ősi település a Rákos-patak, illetve az annak mentén húzódó hadi és kereskedelmi út mellé települt. Rákoscsaba a százdi apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Csabarákosa. 1265-ben említik először a budafelhévízi keresztesek birtokában lévő Rákoskeresztúrt (Pósarákosa). A XVII. század végén a vidék a török elleni harcok következményeként elnéptelenedett. A benépesedés és visszatelepülés lassú folyamat volt. A XVIII. század elején külföldi telepesekkel népesítették be a terület birtokosai a falvakat. Rákoscsabára csak kisebb létszámban jöttek német telepesek, Rákoskeresztúrra azonban nagyszámú szlovák telepes érkezett. A XVIII. század utolsó éveiben németek telepedtek le itt. Ebben az időben már jelentősebb középületek is épültek: 1740-ben Rákoscsabán a római katolikus templom, az 1760-as évek első felében Rákoskeresztúron a Podmaniczky-kastély. A XIX. század végén községeink fejlődésnek indultak, megnövekedett a lakosság lélekszáma. Megépült a két vasútvonal (Szolnok és Hatvan irányában), mely összeköttetést biztosított a múlt század végén nagyvárossá fejlődő Budapesttel. Rákosmente önálló községei 1950-től váltak XVII. kerületként Budapest főváros részévé. A nagy lakótelepépítési hullám Rákoskeresztúrt sem kerülte el. A településközpont átépítésére 1971-től az 1980-as évek végéig került sor. Három ütemben közel 1000 régi házat szanáltak, helyükre több mint 8000 lakást és számos szolgáltató és közintézményt építettek. A nyolcvanas években épült be a Pesti út és a Rákos-patak közötti Kaszálórét. A rákosmenti fejlesztések a kerület földrajzi helyzetéből adódóan nem csupán a helyi lakosságra gyakorolnak hatást, hanem a környező agglomerációban található települések lakosságára is. A stratégia kialakításakor tehát ezen településekkel, környező kerületekkel együttműködve kell cselekedni, felismerve az egymást erősítő hatásokat.

4


XVII. kerület Rákosmente lakónépessége az év végén 1. számú táblázat – Lakónépesség az év végén Változás az előző Év Fő évhez képest 2007 84229 2008 85684 102% 2009 86298 101% 2010 86759 101% 2011 86964 100% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

87000 86500 86000 85500 85000 Létszám (fő)

84500 84000 83500 83000 82500 2007

2009

2011

Rákosmente dinamikusan fejlődő kerület, a lakónépesség száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, dacára annak, hogy Magyarországra a népesség természetes fogyása jellemző, hisz a 2011. évi népszámlálási adatok szerint 2001 és 2011 között 49 ezer fővel csökkent a népesség. A külső városrészhez tartozó XVII. kerületben a bevándorlási többlet 3500-4700 fővel meghaladta a természetes fogyásból adódó létszámcsökkenést. A 15 évesnél idősebb népesség 30-31 %-a hajadon, illetve nőtlen. Az eltartottak aránya elérte, illetve meghaladta a 24 %-ot. A családok átlagos gyermekszáma 2011-ben a XXIII. és a XVII. kerületben volt a legnagyobb. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

%

nők 45808

férfiak összesen 41156 86964

nők 53%

férfiak 47%

5969 1326 22985 3320 8341

6512 1369 25285 2632 5358

48% 49% 48% 56% 61%

52% 51% 52% 44% 39%

12481 2695 48270 5952 13699

Rákosmente lakosainak átlagosan 53 %-a nő, 47 %-a férfi. A 0-59 éves korosztályban még a férfiak vannak többen, a 60 feletti korosztályban viszont olyan mértékben csökken a férfiak aránya, mely összességében a teljes

5


lakónépességen belül a nemek arányát a nők javára változtatja meg. Mindezekből következik, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 2008 12352 2009 12915 2010 13331 2011 13699 2012 na Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%)

12181 12277 12394 12495 12481 na

0,0% 100,6% 104,2% 106,7% 109,8% na

Az öregedési index adatai alapján képet kaphatunk arról, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 év feletti fő jut. Rákosmentén az index értéke 100,6-109,8 % között mozog. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

Elvándorlás

egyenleg

1134 1071 948 1031

124 -55 103 10

2008 1258 2009 1016 2010 1051 2011 1041 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A belföldi bevándorlási egyenleg a 2009. évet kivéve pozitív, amely Rákosmente vonzerejét mutatja. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

933 998 1020 1045 na

-93 -166 -249 -313 na

2008 840 2009 832 2010 771 2011 732 2012 na Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Rákosmente Integrált Városfejlesztési Stratégiájában az alábbi tematikus célokat határozta meg: • a kerület gazdasági versenyképességének növelése: o erősödjenek meg a helyi vállalkozások munkahelyeket teremtve az itt élők számára, o jelenjenek meg a külső tőkebefektetők, hogy nagyobb volumenű fejlesztésekkel gazdagítsák a kerületet és további munkahelyeket teremtsenek; • társadalmi kohézió és a helyi identitás megerősítése: o legyen szélesebb a helyi szabadidő eltöltési és szórakoztatási lehetőségek kínálata, o jöjjenek létre (újuljanak meg) közösségi terek, épületek a kerületben, erősödjenek a civil szervezetek, o javuljon a közszolgáltatások színvonala, elérhetősége; • közlekedési infrastruktúra javítása: o legyen gyorsabban elérhető a Főváros központja, 6


•

o javuljon a kerületrészek közötti közlekedés; a helyi természeti és épített örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése: o legyen tudatos kerületmarketing: „Rákosborzasztó” helyét vegye át a „Rákosmente modern kertváros” a köztudatban, o óvjuk, fejlesszük a kerület természeti és épített környezetét.

2. Értékeink, küldetésünk A esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték! Rákosmente hosszú távú jövőképe: Rákosmente, Budapest azon kerülete, amelyben a lakosságszám növekedő tendenciát mutat. A kerület az itt élők számára továbbra is biztosítja a nyugodt, tiszta lakókörnyezetet. A megnövekedett lakossági igényeket a kerület a közszolgáltatások minőségi fejlesztésével, valamint a gazdaság élénkítésével elégíti ki. A decentralizáció elveinek megfelelően Rákosmente lakosságának egyre nagyobb aránya vállal munkát a kerületben, erősítve ezzel a helyi gazdaságot. A főváros központjával és más kerületrészekkel kialakult közlekedési kapcsolatok biztosítják az itt lakók számára ezen területek kiszámítható és gyors megközelítését. A gazdaságfejlesztéshez szükséges adottságokat kihasználva a kerület ideális terepévé vált a további tőkebefektetéseknek: a gazdasági potenciál további erősödésére lehet számítani. A kerület jelentős táji és épített örökségét megőrzi. Budapest egyetlen mocsaras területe természetes élőhelyének élővilágát megőrzi, valamint az itt található Rákos-patak mentén kialakított rekreációs lehetőségekkel teszi élhetőbbé a kerület zöldterületeit. A természeti és épített örökségek megőrzésével fontos ökológiai és identitáserősítési célokat ért el. A civil szervezetekkel kialakított intenzív kapcsolat révén, valamint kulturális és művelődési lehetőségeinek kínálatával a lakosság identitástudatát megőrzi, a közösségi erőket aktivizálja.

3. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja, hogy érvényesítse a jogszabályok által meghatározott kötelezettségeket, hogy minden kerületi állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: ● az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosításának követelményét; ● a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét; ● a diszkriminációmentességet; ● a szegregációmentességet; ● a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Az esélyegyenlőségi programnak a kerületben élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata alapvető célja, hogy kerületünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés ne érjen senkit, sem faj, sem nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás szerint.

7


A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, átfogó (15-20 éves) cél: Rákosmente hosszú távú stratégiájának meghatározásakor két fő hangsúly jelenik meg, amelyek részben átfedik egymást: 1. A hiányzó infrastrukturális feltételek pótlása (csapadékvíz-elvezetés, csatornázás, utak aszfaltozása, közösségi és egyéni közlekedési lehetőségek fejlesztése, bölcsődei és óvodai férőhelybővítés) és alakítása a növekvő lakosságszámhoz. 2. Minőségi élet kialakítása (funkcióbővítéssel) oly módon, hogy megmaradjon a kerület zöld, kertvárosias hangulata. A versenyképesség megteremtése érdekében a gazdaságfejlesztésre, a gazdasági versenyképesség növelésére is hangsúlyt kell fektetni. Ahhoz, hogy a kerület valódi versenyképes és önfejlődő fővárosi alközponttá válhasson, elengedhetetlen, hogy – a meglévő hagyományokra alapozva – kiépítse a kerület imázsát, egyedivé, megkülönböztethetővé téve a kerületet. Ennek egyik legmeghatározóbb és legcélravezetőbb eszköze lehet a turizmus fejlesztése, a nemzetközi repülőtér közelségében rejlő, valamint a természeti értékek biztosította lehetőségek kiaknázása. A gazdaságfejlesztésben alapvető érték az elérhetőség fejlesztése, amely nem csupán a főváros felé, hanem az agglomeráció felé történő nyitást jelenti, az észak-déli közlekedési útvonalak fejlesztése mellett. Ma a gazdasági befektetők eléréséhez nem elegendő csupán versenyképes, és a XXI. századi igényeknek megfelelő ipari-gazdasági területekkel rendelkezni, hanem olyan szolgáltatási hátteret is nyújtani kell, ami a gazdasági szereplők választásakor kiemeli, kívánatos célponttá teszi a kerületet. Olyan közösségi kiszolgáló funkciókat, társadalmi életteret, hátteret kell kínálni, amely a gazdasági befektetők számára csábító, vonzó környezetet teremt a mindennapi működéshez. Ki kell alakítani továbbá a kerület (és egyben a kelet-budapesti térség) gazdaságpolitikáját, amely meghatározhatja a tradíciókat is figyelembe vevő stratégiai orientációt, a gazdasági fejlesztések fő csapásának irányát. A rákosmenti fejlesztések a kerület földrajzi helyzetéből adódóan nem csupán a helyi lakosságra gyakorolnak hatást, hanem a környező agglomerációban található települések lakosságára is. A stratégia kialakításakor tehát ezen településekkel, környező kerületekkel együttműködve kell cselekedni, felismerve az egymást erősítő hatásokat. A vasútállomások környékén parkolóhelyi fejlesztések történnek, és az egész városi tömegközlekedési rendszer összekapcsolódik a vasúti közlekedéssel. Kiemelkedő jelentősége van az ilyen fejlesztéseknek egy olyan kerületben, ahol a lakosság nagy része nem a kerületben dolgozik vagy tanul (jelentős része tehát ingázik), nem beszélve a kerületen nap, mint nap minimum kétszer áthaladó agglomerációs lakosságról. A megfelelő infrastrukturális háttér kialakításával hatékony és szoros gazdasági kooperációt lehet kialakítani a térség településeivel, kerületeivel, ahol az egyes felek egymás gazdasági potenciáljaira építenek. Az Önkormányzat az általa alkalmazható foglalkoztatáspolitikai eszközökkel járul hozzá a munkaerőpiacról kikerült, ellátatlan munkanélküliek minél szélesebb körű foglalkoztatásba történő bevonásával a munkához jutáshoz. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten növeli a közfoglalkoztatásban résztvevők számát, elsősorban a tartósan munka nélkül maradó kerületi lakosok bevonásával. Foglalkoztatás keretében ellátásra kerülnek adminisztratív, szakmai tudást igénylő, valamint végzettséget nem igénylő munkakörök. A közfoglalkoztatásban végzett munka jelentett több esetben is lehetőséget a munka világába való tartós visszakerülésre. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az

8


óvodák kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

II. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.), a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény), az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nktv.) előírásaira. 9


1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Jogszabályi kötelezettségének eleget téve Rákosmente Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátásokat részben saját intézményeiben, részben szerződéses jogviszony alapján biztosítja. A Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, mint önkormányzati intézmény feladatai közé tartozik az étkeztetés, melyet a gondozási központban is igénybe vehetnek a rászorultak, illetve akinek arra van szüksége, hogy házhoz szállítsák ebédjét, azt is kérheti. Ez az intézmény biztosítja a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, az idősek klubja szolgáltatást, melyen belül létezik demens klub is, segítséget nyújtva a család számára idős, demens személyek nappali elhelyezésére, valamint az otthonápolási szolgálat is ezen intézmény feladatkörébe tartozik. Saját intézményi keretek között működik a családsegítő központ, melynek keretében működik a közösségi pszichiátriai alapellátás; valamint a gyermekjóléti szolgálat, eleget téve a számukra előírt feladatnak. Az önkormányzat szerződéses együttműködés útján biztosítja a hajléktalan ellátást, az értelmi sérültek napközi otthonos és átmeneti otthoni ellátását, valamint a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátását. 2013. január 1. napjától a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek átmeneti otthoni ellátása állami feladattá vált, azonban önkormányzatunk az év végéig még fenntartja a jogviszonyt ezen terület tekintetében azért, hogy az állami feladat átvételéhez szükséges idő alatt se maradjanak ellátás nélkül az arra rászorulók. Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: • gyermekjóléti szolgáltatás (Gyermekjóléti Központ), • gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, bölcsődei speciális csoport, bölcsődei játszócsoport), • gyermekek átmeneti gondozása (Családok Átmeneti Otthona). Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2010-ben elfogadta a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 47/2010. (XII.20.) számú rendeletét. A törvényi előírásokon túl a rendelet célja, hogy kerületünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szabályozás célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az Önkormányzat illetékességi területén meghatározza a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, valamint az eljárások lefolytatásának szabályait, továbbá a szociális és gyermekjóléti ellátások finanszírozásának és intézményrendszerének helyi kereteit. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: • aktív korúak támogatása: egészségkárosodott személy részére rendszeres szociális segély folyósítása; • átmeneti segély: aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorul; • szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás: azon háztartások részére állapítható meg, ahol a lakás fűtését szénnel vagy fával biztosítják; • temetési segély: temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Természetben nyújtott szociális ellátások: • köztemetés; • méltányos közgyógyellátás; • adósságkezelési szolgáltatás.

10


Pénzbeli gyermekvédelmi ellátás: • gyermekvédelmi támogatás: ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátás: • étkezéstérítési díjkedvezmény. Rákosmente Önkormányzata megalkotta a többször módosított 43/1999. (VI.18.) számú rendeletét a szociális tanulmányi ösztöndíj bevezetéséről. A rendelet a szociálisan rászoruló családok jól tanuló, vagy országos, illetve budapesti tanulmányi versenyt nyert gyermekeinek támogatására és a felsőoktatási intézmények hallgatói, valamint a felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására szolgál. Helyi rendeletünk szabályozza a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj megállapítását. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjat kell megállapítani a Budapest Főváros XVII. kerületében lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű fiatalok részére. A pályázók köre, valamint a pályázat benyújtásának határideje megegyezik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat aktuális fordulójához kiadott „Általános Szerződési Feltételek”-ben foglaltakkal. A pályázat nyerteseit az Önkormányzat az „Általános Szerződési Feltételek”-ben foglalt időtartamban, havonta 4 000 Ft ösztöndíjban részesíti.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozása Rákosmente Önkormányzata alábbi dokumentumaival összhangban történt: • Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 296/2008. (VI.11.) Kt. határozatával jóváhagyott Rákosmente Integrált Városfejlesztési Stratégiája; • Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyott Gazdasági Programja; • Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (II.22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről; • Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Környezetvédelmi Programja 2009-2013 – Modern Kertváros; • Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 90/2012. (III.22.) Kt. határozatának mellékletét képező Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv; • Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 47/2010. (XII.20.) rendelete a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról; • Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 48/2010. (XII.20.) rendelete a személyes gondoskodás keretében szociális alapellátást illetve gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények térítési díjainak megállapításáról; • Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 112/2011. (III.24.) Kt. határozatával elfogadott Helyi Sportfejlesztési Koncepciója; • Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 20/2010. (IV.27.) rendelete a lakásépítés és lakásvásárlás helyi támogatásáról; • Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 11/2010. (III.22.) rendelete az önkormányzati fenntartású óvodákba történő jelentkezés módjáról; • Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 24/2011. (V.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól; • Budapest XVII. kerület Önkormányzata Rákosmente Közlekedésfejlesztési Akcióterve „Start 17” Beindítjuk Rákosmentét! 2008-2020;

11


• • • • • • • • • •

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 4/2008. (I.23.) számú rendelete; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a partnerségi egyeztetés szabályairól; Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Budapest XVII. kerület 2011.; XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Rákosmente Kerületközpont Fejlesztése – Teljes Akcióterületi Terv; Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelete - FSZKT; Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelete - BVKSZ; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról „17. KVSZ” szóló 3/2006. (III.2.) rendelete (KVSZ); kerületi szabályozási tervek; Budapest Főváros Közgyűlésének 1125/2005. (V. 25.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Budapest Településszerkezeti Terve (TSZT); Főváros Közgyűlésének 406/2003 (III.27.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Budapest Városfejlesztési Koncepciója.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 1. Rákos-patak – Együttműködési megállapodás tervezet célja, hogy az aláírók egységes célként tűzik ki maguk elé a településeiket érintő Rákos-patak környezetének ökoturisztikai fejlesztését. Végcél a terület integrált revitalizációjának, illetve a városszövet fejlődést generáló szerepének megvalósítása az alábbi preferenciasorrendet figyelembe véve: • kerékpárút fejlesztés és ahhoz szükséges infrastruktúrális beruházások, • vízgazdálkodási fejlesztés, • revitalizáció, renaturalizáció, • rekreációs, közösségi és egyéb kiszolgáló funkciók telepítése, • kulturális, szabadidő és oktatás célú fejlesztések a patak környezetében. Az Együttműködési Megállapodás a tervek szerint az alábbi felek közreműködésével valósul meg: • Budapest Főváros Önkormányzata; • Budapesti Közlekedési Központ; • Szada Község Önkormányzata; • Gödöllő Város Önkormányzata; • Isaszeg Város Önkormányzata; • Pécel Város Önkormányzata; • Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata; • Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata; • Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata. 2. Konzorciumi Együttműködési Megállapodás – Támogatásban részesített projekt megvalósítására TÁMOP-3.1.6-11/3/2011-0004 azonosító számú „Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató együttnevelésének támogatása érdekében” tárgyú pályázati felhívásra. Partnerek: Rákosmente Önkormányzata intézményei közül a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda. Intézményünk vállalása: • eszközbeszerzés; • műhelymunka, protokoll kidolgozás; • eszközkölcsönzés; 12


• • • • • • •

logopédiai terápiák IKT eszközökkel; Ayres terápia nyújtása; jó gyakorlatok fejlesztése és átadása; pedagógusok és szülők felkészítése eszközhasználatra; komplex életmód terápia; szülőknek beszélgető kör honlapon a fejlesztések nyilvánosságra hozása; együttműködések, hálózati munka.

Konzorciumi Együttműködési Megállapodást aláíró partnerek: • Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó; • Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye; • Kőbányai Egyesített Bölcsődék. 3. „Együtt a fenntartható életmódért” KMOP-3.3.4/A-10-2010-0049 projekt helyszíne a KözépMagyarországi Régió – Budapest – illetve annak 4 szomszédos kerülete (VII., XIV., XVI., XVII. kerületek, valamint Tatárszentgyörgy Község). Rövidtávú cél a környezetbarát, alacsony energiaigényű közlekedési módok közül a kerékpározás népszerűsítése az óvodás és általános iskolás korosztály körében, és a környezettudatos szabadidőtöltés támogatása. Cél a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, valamint a csapvíz fogyasztásának ösztönzése. Hosszútávú cél a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése. 4. Nemzetiségi Önkormányzatokkal kötött Támogatási szerződések: minden évben nemzetiségi pályázatok kerülnek kiírásra, melynek keretében a kisebbségek pályázhatnak hagyományuk, kultúrájuk megőrzéséhez szükséges pénzeszközre. A pénzeszközöket Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az éves költségvetéséből biztosítja a nemzetiségek részére. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adatbázisából, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait és a szakemberek tapasztalatait. A 2012. évi adatokból csak a helyi adatgyűjtés során indultunk ki. Rákosmente Önkormányzatával szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt eljárásra, szankció megállapítására nem került sor.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység, amely a hétköznapi élet jelensége lett. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A 2011. évi felmérések szerint hazánkban minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, ebből 1,2 millió felett van a mélyszegénységben élő emberek száma. Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, addig napjainkban a gyermekeké vált azzá, így a legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, a kedvezőtlen jövedelmi- és eladósodott helyzetű családok, a munkanélküliek, a pályakezdők, a nagycsaládosok és a hajléktalansággal veszélyeztetett személyek. 13


A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén, illetve a háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapul. Legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, kiszorulás mind a tanulás, mind pedig a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügyi szolgáltatások területén. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része a pénzbeli juttatások rendszereiből származik, de jellemző a fekete vagy szürkegazdaságban való munkavégzés; gyakori az idényszerű, egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi (pl. építkezés, költöztetés, takarítás) munkavégzés. A lakosság legnagyobb hányadának nincs lehetősége arra, hogy megtakarítson, így az esetlegesen felmerülő váratlan kiadások saját erőből történő finanszírozására nincs lehetőségük. A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ beszámolója szerint 2012-ben a segítséget kérő ügyfelek elsőrendű problémája nagyobb részben anyagi jellegű és a foglalkoztatással kapcsolatos volt, ami az előző évekhez képest jelentős növekedést mutatott. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen Nő férfi összesen fő fő fő 2008 31742 29313 61055 2009 31722 29267 60989 2010 31572 29361 60933 2011 31498 29286 60784 2012 30545 28087 58632 Forrás: TeIR, nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 632 1087 1132 1074 na

% 2,0% 3,4% 3,6% 3,4% na

fő 507 1027 1031 1006 na

% 1,7% 3,5% 3,5% 3,4% na

fő 1139 2114 2163 2080 2259

% 1,9% 3,5% 3,5% 3,4% na

A 2011. évi népszámlálási adatok szerint 1980-ban, 1990-ben és 2001-ben tovább csökkent azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben foglalkoztatott is élt. A tendencia azonban 2011-ben megfordulni látszik , mert míg a foglalkoztatottal rendelkező háztartások aránya az 1970-ben mért mintegy 84 %-ról 2001-re 62 %-ra csökkent, a mutató értéke 2011-re 65 %-ra nőtt. A fővárosnak az országos viszonylatban kiemelkedően kedvező munkaerő-piaci adottságai tükröződnek a háztartások gazdasági aktivitás szerinti összetételében is. Amellett, hogy Budapesten koncentrálódott a legalább egy foglalkoztatottal rendelkező háztartások több mint ötöde, e háztartásoknak az összes fővárosi háztartáson belüli 65 %-os aránya meghaladta az országos, ezen belül a városi és a községi állapotot is. Budapest Főváros Kormányhivatala XVI. Kerületi Munkaügyi Kirendeltség 2012. július 31-i részadatai alapján a rákosmenti regisztrált álláskeresők száma 2259 fő, melyből pályakezdő álláskereső 169 fő. A munkaügyi kirendeltségnél regisztrált álláskeresők iskolai végzettségéről elmondható, hogy mintegy negyedük legmagasabb iskolai végzettsége csupán általános iskolai végzettség, a nyilvántartott álláskeresők legnagyobb része szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. Aktív korúak ellátására való jogosultsággal a 2012. december 31-i adatok alapján 899 fő rendelkezett. A jogosultak közül 140 fő rendszeres szociális segélyben, 759 fő pedig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült. A 2012. év során 286 főnek biztosítottunk közfoglalkoztatási munkaviszonyt, 148 férfinak és 138 nőnek, akik korcsoporti bontás tekintetében 30-44 év közötti korosztályból kerültek ki. 2012. évben a „Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén” című projekt keretében parkgondozói tanfolyamot indítottunk, melyben 16 foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy vett részt sikeresen, parkgondozói szakképesítést szerezve ezzel. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a fővárosban a munkanélküliek aránya emelkedett, de itt a férfiak körében volt nagyobb mértékű változás. A nők esetében az aránynövekedés az öregségi nyugdíjkorhatár 55 évről 62 évre történő fokozatos emelésével magyarázható, míg a férfiak körében mért változás hátterében a korhatár 14


előtti nyugdíjazási lehetőségek, illetve a munkaviszony rokkantság címén való megszüntetésének beszűkülése állhat. A változások hatására az 55 és 59 éves férfiak körében az inaktív keresők aránya 33 %-ról 28 %-ra csökkent. A 60 és 64 év közöttiek körében is megnőtt a munka világában maradók aránya. A legalább 60 éves korosztály növekvő aktivitását nemcsak a nyugdíjkorhatár emelése befolyásolta, hanem a nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíj megállapítása nélkül vagy a nyugdíj mellett dolgozók kiszélesedő tábora is. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A közfoglalkoztatás szervezését a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Jegyzői Iroda Humán Csoportja látja el. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2011

2012

fő

1139

2114

2163

2080

na

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

26 2,3% 119 10,4% 168 14,7% 184 16,2% 142 12,5% 130 11,4% 120 10,5% 156 13,7% 90 7,9% 4 0,4%

14 0,7% 196 9,3% 292 13,8% 320 15,1% 263 12,4% 259 12,3% 221 10,5% 340 16,1% 203 9,6% 6 0,3%

38 1,8% 193 8,9% 251 11,6% 329 15,2% 282 13,0% 277 12,8% 219 10,1% 304 14,1% 254 11,7% 16 0,7%

31 1,5% 178 8,6% 229 11,0% 300 14,4% 295 14,2% 270 13,0% 227 10,9% 269 12,9% 270 13,0% 11 0,5%

na na na na na na na na na na na na na na na na na na na na

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év

fő

nő férfi összesen 2008 632 507 1139 2009 1087 1027 2114 2010 1132 1031 2163 2011 1074 1006 2080 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő nő 229 521 636 561

férfi összesen 140 369 431 952 544 1180 451 1012

15

% Nő 36,2% 47,9% 56,2% 52,2%

férfi 27,6% 42,0% 52,8% 44,8%

összesen 32,4% 45,0% 54,6% 48,7%


3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

fő fő fő 2008 6747 6635 13382 2009 6556 6506 13062 2010 6374 6418 12792 2011 6215 6260 12475 2012 5853 5944 11797 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő fő 31 22 53 48 na

% 0,5% 0,3% 0,8% 0,8% na

Férfi fő 29 24 62 58 na

% 0,4% 0,4% 1,0% 0,9% na

összesen fő 60 46 115 106 169

% 0,4% 0,4% 0,9% 0,8% na

A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatóak a nyugdíj előtt állók, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, a pályakezdők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A gyermekszegénység egyik kiemelt oka a szülők munkanélkülisége, mivel a szegény gyermekek 60%-a inaktív, illetve alacsony munkaintenzitású családokban él. A gyermekek egyre nagyobb aránya születik és nő fel olyan háztartásban, ahol egyik szülő sem dolgozik. Beavatkozások nélkül ez mind a szegénységi, mind a foglalkoztatási mutatók romlását idézi elő.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A 2011. évi népszámlálási adatok szerint a fővárosban élők iskolázottsága folyamatosan javul, az utóbbi népszámlálások az érettségizettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányának jelentős növekedését jelzik. A férfiak és a nők iskolai végzettségében korábban jellemző markáns különbségek a nők folyamatos felzárkózásának eredményeképpen mára eltűntek. A férfiak végzettségbeli előnye az érettségizettek között a 69 év feletti, diplomások esetében az 54 év feletti korosztályokban jellemző. Az ennél fiatalabbaknál a magasabb iskolai végzettség megszerzése már a nők között gyakoribb. A 25-34 éves nők több mint fele rendelkezik diplomával. A városmagot alkotó és az azt övező kerületek lakóinak iskolázottsága magasabb, mint a külső kerületekben élőké.

16


3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők lakosság száma általános iskolát 15-x évesek száma összesen végzettek száma év össz.

nő

férfi

össz.

fő fő fő fő 2001 0 n.a. n.a. 0 2011 74483 39839 34644 0 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

nő

férfi

össz.

nő

fő na na

fő na na

fő % 0 na 74483 100%

fő 0 39839

férfi % na 100%

fő 0 34644

% na 100%

Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek. A rendszeres szociális segélyben részesülők iskolai végzettségéről elmondható, hogy a jogosultak között nem találtunk olyan személyt, aki nem rendelkezik befejezett általános iskolai végzettséggel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők esetében már találhatóak az általános iskolai tanulmányaikat nem befejezők, számuk 12 fő (8 nő és 4 férfi).

c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

100

na

na

na

2011

297

na

na

na

2012

247

na

na

na

Forrás: Önkormányzat adatai

A 2009. évtől a szociális ellátások egyik fontos változása az aktívkorú munkaképes személyek ellátását érintette. Fő célja volt, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt a közfoglalkoztatásban annak érdekében, hogy rendszeres munkabérhez, jövedelemhez jussanak. A 2010. évben a közfoglalkoztatottak számát közel 100 főre emelték (a foglalkoztatási tervben szereplő 54 főről). Sajnos az alacsony képesítésű tartós munkanélküliek munkaerőpiacon történő elhelyezkedését éppen a képzettségük és alacsony mentális állapotuk teszik lehetetlenné. A foglalkoztatottak nagy része az 17


intézményekben lát el feladatokat, valamint a parkgondozásban nyújt segítséget. Természetesen a végső cél az elsődleges munkaerőpiacra történő integrálás segítése. Fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása a rendszerbe történő bekerülés feltételeiről, valamint az együttműködés fontosságának hangsúlyozása. 2011 januárjától a közfoglalkoztatás új rendszerében is helyet kapott az önkéntes munka. A bérpótló juttatásra való jogosultság felülvizsgálatánál az álláskeresőnek legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolnia a megelőző évről, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vett részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. Amennyiben a jogosult ezeknek a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata területén közérdekű önkéntest fogadó szervezetek: Felfedezések Nevelési és Alapítvány 1173 Budapest, Határhalom 4.

Felkelő Nap Közhasznú Egyesület 1171 Budapest, Tubarózsa u. 14. Harmónia Egyesület 1171 Budapest, Szigetcsép u. 91/B.

Mentálfejlesztési

Gyermekjóléti Központ – Rákoskeresztúr 1173 Budapest, Újlak u. 106.

PÁLMAÁG Közhasznú Alapítvány 1171 Budapest, Körösszeg u. 9.

Kevice Táborok Egyesülete 1173 Budapest, 534. u. 7.

Természetes Egészségügyi Közhasznú Alapítvány 1171 Budapest, Berky Lili u. 58.

Kreatív Tér Non-profit Kft. 1173 Budapest, Borsó u. 64. IV/12. Szamaritánusok Napsugár Egyesülete 1173 Budapest, Agyaghegyi dűlő 7.

Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete 1172 Budapest, Hősök tere 9.

Égtájak Kulturális és Közművelődési Egyesület 1174 Budapest, Klapka u. 4.

Varangy Akciócsoport Egyesület 1173 Budapest, IX. u. 40.

Rákosmenti Adományház Egyesület 1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.

„Kis Lord” Alapítvány a Gyermekekért 1173 Budapest, Ferihegyi út 84.

Együtt a Jobb Életért Közhasznú Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 160. X. 62. Tel.: 06 20 408 5909 / 06 20 408 4983

Csigaház Közhasznú Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 168. I. 11.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

állami szektorban foglalkoztatottak száma

kivetett iparűzési adó

befizetett iparűzési adó

működő foglalkoztatási programok száma helyben

foglalkoztatási programokban részt vevők száma

na na na na na

vendéglátóhelyek száma

2008 2009 2010 2011 2012

kiskereskedelmi üzletek száma

év

regisztrált vállalkozások száma a településen

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások

752 724 740 746

195 187 192 21

na na na na na

na na na na na

na na na na na

na na na na na

na na na na na

na

na

18


3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos járatpárok átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő megközelíthetőség kerékpáron munka- autóbusszal munkanapokon autóval vonattal napokon legközelebbi centrum

20-25 perc

na

45-50 perc

na

na

60 perc

na

megyeszékhely

30-35 perc

na

60-90 perc

na

na

100 perc

na

főváros

30-35 perc

na

60-90 perc

na

na

100 perc

na

Rákosmente Önkormányzatának vezetése fontosnak tartja a kerület infrastruktúrájának folyamatos korszerűsítését. Rákosmentén 330 millió forint értékű beruházás megvalósítása kezdődött 2012 októberében. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a KMOP-3.3.1/B-10-2010-0003 kódszámú „A Pesti út 16. akna és a Balassagyarmat utca közötti csapadék-csatorna szakasz megvalósítása Rákosmentén” című európai uniós pályázat keretében több mint 81 millió forintot nyert el, melyet közel 43,7 millió forint önrésszel egészít ki. Budapest Főváros Önkormányzata 205 millió forintból ugyanezen a szakaszon buszsávot épít szintén uniós támogatással. A projekt eredményeként a Pesti úton komplex csapadékvíz-elvezető rendszert alakítanak ki a Maroshévíz utcáig, ahol ezt követően európai uniós forrás segítségével útszélesítéssel járó buszsáv épül. A két beruházásnak köszönhetően Rákosmente infrastruktúrája korszerűbbé válik: az új csapadék-csatorna a Rákos-patakba továbbítja a Rákoskeresztúr-kertvárosban lehulló esővizet, az új buszsáv révén jelentősen csökken a naponta összesen több mint 52 ezer utast szállító 97E, 161-es, 201E és 202E jelzésű buszjáratok menetideje, a buszsáv segítségével a kerületiek gyorsabban eljuthatnak belvárosi úticéljukhoz. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés érdekében a Vigyázó Sándor Művelődési Ház és a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ támogatott szociális városrehabilitációs tréningeket, képzéseket szervez (álláskereső tréning, tanulástechnikai tréning, parkgondnoki képzés, számítógépes adatkezelői tanfolyam, irodai asszisztens képzés).

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs

Felsorolás

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

van

Családsegítő Központ

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

van

Családsegítő Központ

19


3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

2008

13

25

n.a.

n.a.

13

25

n.a.

n.a.

2009

22

40

n.a.

n.a.

22

40

n.a.

n.a.

2010

23

41

n.a.

n.a.

23

41

n.a.

n.a.

2011

21

39

n.a.

n.a.

21

39

n.a.

n.a.

2012

20

38

n.a.

n.a.

20

38

n.a.

n.a.

év

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/nincs

Felsorolás

felnőttképző programok a településen

van

Vigyázó Sándor Művelődési Ház akkreditált felnőttképzési intézmény

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

van

Családsegítő Központ munkaerő-piaci tanácsadás, Álláskereső klub, Palló Felnőttképzési Tájékoztató Szolgálat

na

na

na

na

helyi foglalkoztatási programok a településen helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban

2012-ben 249 fő kereste fel a Rákoskeresztúri Családsegítő Központot munkavállalási és álláskeresési problémákkal. Jellemzően azok keresték fel a tanácsadásukat, akiknek a foglalkoztatási esélyük hátrányt szenved az életkoruk, iskolai végzettségük vagy képzettségük miatt. Az aktív korú munkanélküli ügyfelek jelentős része továbbra is az 50 év felettiekből áll. Az aktív korú nem foglalkoztatott és rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2012-ben 156 fő volt. Az intézményt a megváltozott munkaképességű emberek közül is egyre többen keresik fel, mivel az egészségkárosodott személyekre vonatkozó új jogszabályi változásokról nem volt kellő információjuk, vagy az ügyintézéshez kértek segítséget. A Családsegítő Központ 2006 óta működteti az Álláskeresők Teaházát, ahol 2012-ben összesen 2112 fő vett részt. A foglalkozás célja, hogy az érintettek az álláskereséssel kapcsolatban kérdezzenek, módszereket, technikákat sajátítsanak el, önéletrajzot, motivációs levelet fogalmazzanak meg. A klubban internetes elérhetőséget is biztosítanak számukra, így még az álláspályázat továbbításában is segítséget kaptak. A „Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén” című uniós projekt keretén belül álláskereső tréning-csoportot szerveztek. A tréning-csoport célja az volt, hogy az érintett lakosság a munkaerőpiacra való újbóli bejutását segítse elő, gyakorlat orientált programot valósítson meg, ahol összesen 62 fő vett részt.

20


A szociális városrehabilitáció tréningeken fontos szempont volt a kiválasztásnál, hogy hátrányos helyzetű legyen a jelentkező. A képzések célja az akcíóterület társadalmi megújulásához való hozzájárulás, a helyi kötődés erősítése, közösségfejlesztés, szakmai továbbfejlődési lehetőségek, munka-piacra való visszatérés segítése. - Álláskereső tréning: résztvevői az akcióterületen és a környéken élő minimum 8. osztályos végzettséggel rendelkező, felnőtt korú lakosság. Cél: a lakosságnak a munkaerőpiacra való újbóli bejutásának elősegítése, gyakorlatorientált tréning-csoport formájú program indításával a minél hatékonyabb munkakeresésre való ösztönzés, a munkába állás elősegítése, serkentése érdekében (szervező: Rákoskeresztúri Családsegítő Központ). - Tanulástechnikai tréning célja a tanulás elméleti és módszertani alapjainak elsajátítása, személyre szabott tanulási forma kialakítása, a hatékony tanulásmódszertan megismertetése a résztvevőkkel (szervező: Vigyázó Sándor Művelődési Ház). - Parkgondnoki képzés célja a parkgondozói ismeretek nyújtása álláskeresőknek, vagy szakmai tudásukat fejleszteni akaró lakosoknak. A pályázati vállalás feltétele volt, hogy a csoport tagjai közül 10 főt az Önkormányzat parkgondozói munkára alkalmaz (szervező: Oktáv Zrt.). - Számítógép adatkezelői tanfolyam célja olyan számítógépes adatkezelői készségek és ismeretek elsajátítása, melyek megkönnyítik a munkaerőpiacon történő elhelyezkedést (szervező: Vigyázó Sándor Művelődési Ház). - Irodai asszisztens képzés célja olyan irodai asszisztensi készségek és ismeretek elsajátítása, melyek megkönnyítik a munkaerőpiacon történő elhelyezkedést. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti segélyben segélyben év lakónépesség száma részesülők fő részesülők % 2008 61055 168 0,3% 2009 60989 296 0,5% 2010 60933 355 0,6% 2011 60784 124 0,2% 2012 58632 104 na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A települési önkormányzat foglalkoztatást helyettesítő támogatás formájában aktív korúak ellátására irányuló jogosultságot állapít meg azoknak az állástalan személyeknek, akik vállalják a beilleszkedési programban való részvételt és az együttműködési megállapodás megkötését. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását jövedelem és vagyonvizsgálat előzi meg. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyt együttműködési kötelezettség terheli a munkaügyi központtal.

21


3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők álláskeresési száma járadékra jogosultak év Fő fő % 2008 2009 2010 2011

1139 2114 2163 2080

168 296 355 124

14,7% 14,0% 16,4% 6,0%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %-ában

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő

2008 137 0,2 na 2009 435 0,7 346 2010 995 1,6 587 2011 1103 1,8 732 2012 1844 3,1 1099 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

munkanélküliek %-ában

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

na 16,3 27,1 35,1 48,6

na na na na 24

11 4 3 0 1

22


A települési önkormányzat rendszeres szociális segély formájában aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, aki egészségkárosodott (munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 30%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton kétszer is alkalmatlannak minősítik, várandóság 16. hetétől), vagy 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudja biztosítani. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását jövedelem és vagyonvizsgálat előzi meg. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyt együttműködési kötelezettség terheli a Rákoskeresztúri Családsegítő Központtal. Az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében folyósított támogatáson felül a szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatát követően lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatást, valamint a Budapest Főváros Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testülete által meghatározott helyi rendelet alapján átmeneti segélyt nyújtjuk. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére nyújtott átmeneti segélyre felhasznált összeg 2012-ben 27 215 E Ft volt. Nehéz anyagi helyzetben lévő személyek, családok esetében helyi rendeletben szabályozza a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Továbbá támogatásként temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

818

4

535

‐

160

‐

2009

31452

‐

813

4

525

‐

160

‐

2010

31557

‐

809

4

516

‐

153

‐

2011

31651

‐

802

11

432

‐

151

‐

2012

na

‐

788

11

422

‐

148

‐

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

‐


szociális lakásállomány (db)

30971


2008


év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány

A külső kerületekben a lakások korösszetételére az 1970 után épített lakások túlsúlya jellemző, a XVII. kerületben a lakások 79 %-a ebben az időszakban épült. A lakáshasználati viszonyok tekintetében kerületünkben volt a legmagasabb (94 %) a lakott lakást tulajdonosként használók aránya. A 100 m2 vagy azt meghaladó alapterületű lakások aránya Rákosmentén jóval átlag feletti, 24-28%. A legnagyobb alapterületű lakott lakásokat a XVI. kerületben írták össze, ezek átlagosan 85 m2-esek voltak, kerületünkben ettől átlagosan 1 m2-rel voltak kisebbek a lakások. A négy- és többszobás lakások részaránya legmagasabb a kerületünkben volt (35%). A lakások komfortfokozat szerinti összetétele szerint Rákosmentén a lakott lakások 80 %-ot meghaladó része összkomfortos. A száz lakott lakásra jutó lakók száma a XVII. kerületben meghaladja a 250-et, száz lakott lakásra több mint 300 szoba jutott. 23


Az elmúlt évtizedekben a budapesti lakások tulajdonviszonyaiban jelentős változások történtek. 1990-ig a lakások 50 %-a önkormányzati tulajdonban volt, majd ezután kezdődött az önkormányzati lakások privatizációja. A fővárosban – valamennyi kerületcsoportban – a magánszemélyek tulajdonában lévő lakások túlsúlya a meghatározó; arányuk a külső kerületükben a legmagasabb, 96 %, a városmagot övező kerületekben pedig 94 %. A főváros kerületei között a tulajdonosok által használt lakások aránya Budapest XVII. kerületében 94 %-os. A 100 m2 vagy azt meghaladó alapterületű lakások aránya a XVII. kerületben jóval átlag feletti (26 %). A 2001. évi népszámláláshoz képest a főváros valamennyi kerületében jelentős javulás tapasztalható. A lakott lakások 80 %ot meghaladó része összkomfortos. Az elmúlt évtizedekben nőtt azoknak a lakásoknak az aránya, amelyekben egy generációhoz tartozó személyek, vagy csak fiatalok, vagy csak középkorúak, illetve kizárólag időskorúak laknak, és csökkent azoké, amelyekben mindhárom generációt képviselő személyek élnek együtt. A kerületben elkülönül a lakótelepi (panelházas) és a kertes lakókörnyezet. Kerületrészek alapján a lakhatás és a megélhetés a kerület lakótelepi részét érinti jobban. Tapasztalataink szerint egyre jellemzőbb a többgenerációs együttélés, ahol az idősebb nagyszülő nyugellátása és a gyermekek után járó támogatások a háztartás legfontosabb, sokszor egyetlen bevételi forrása. Szintén jellemző a szívességből történő befogadás, összeköltözés, az egy háztartásban élők számának folyamatos változása. Gyakori lakhatási forma az albérlet, hivatalos bejelentés nélkül. Erősödő tendencia a külterületeken, zártkerti besorolású területeken élők számának növekedése. Ezeken a területeken élők legfőbb problémái a terület építéshatósági besorolása, az ebből adódó engedély nélküli építkezések, a más városrészekhez képest alacsonyabb ingatlan árak. Lakásproblémájuk megoldásában ezek a családok az önkormányzattól kérnek segítséget, ám ez együtt jár az önkormányzati bérlakás iránti kérelmek számának megsokszorozódásával (míg 2006-ban csak 32 lakáskérelem érkezett a hivatalhoz, 2011-ben – közel 700 %-os emelkedéssel – már 212 kérelmet nyújtottak be). A kérelmek elbírálása a következő szempontok alapján történik: a kérelem benyújtásának időpontja, a család szociális-anyagi helyzete, a gyermekek száma a családban. Rákosmente Önkormányzata a lakásépítés és vásárlás helyi támogatásáról szóló 20/2010. (IV.27.) számú rendeletében fennálló feltételek esetén helyi támogatással (kamatmentes hitellel) nyújt segítséget azoknak, akik a XVII. kerületben lakást vásárolnak, építenek vagy lakásukat bővítik, felújítják, valamint a súlyosan mozgássérült személy lakását akadálymentesítés céljából átalakítják. A támogatás mértéke lakás építése, lakótelek, új vagy használt lakás vásárlása esetén legfeljebb 1 200 000 Ft; lakás emelet-ráépítés, tetőtér-beépítés útján vagy egyéb módon történő létesítéséhez legfeljebb 900 000 Ft; bővítés, felújítás esetén legfeljebb 700 000 Ft; a lakás korszerűsítése esetén legfeljebb 400 000 Ft; akadálymentesítési célú felújítás esetén legfeljebb 300 000 Ft. 2012-ben 7 000 E Ft összegben nyújtott támogatást az Önkormányzat. E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság év

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma

2008

277

93

2009

384

65

2010

414

72

2011

510

66

2012

558

66

24


Rákosmentén a hajléktalanok elhelyezési lehetőségeiről a civil szervezetek gondoskodnak. A téli időszakban az együttműködő intézmények – az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Csoportja, a Közterület-felügyelet, a Népegészségügyi Intézet, a Magyar Vöröskereszt, a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitánysága, a Delta XVII. kerületi Polgárőrség, illetve az Egészségügyi Szolgálat, Mezőőri Szolgálat – képviselői látogatják végig a rákosmenti hajléktalanokat. A résztvevők takarókat, hálózsákokat, konzerveket, gyógyszereket, vitaminokat, kötszereket, meleg ruhát és élelmiszert visznek a rászorulóknak, illetve tájékoztatást adnak a fedél nélkül élőknek az elhelyezési lehetőségekről, valamint a segítő szervezetek elérhetőségeiről. 2001. március 1-től a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete (X., XVI., XVII., XIX. kerület), mint fenntartó biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében a hajléktalanok nappali ellátását, valamint a Futó Lakhatási Program keretében 18 fő időszakos lakhatása volt biztosított. A nappali melegedő 92 főnek nyújt ellátást, éjszakára pedig 19 főnek nyújtanak időszakos éjszakai szállást november 1. napjától. A népkonyha naponta 250 meleg egytálételt osztott ki, emellett biztosítanak reggelit és uzsonnát is. Budapest XVII. kerület kertvárosi jellegű, de peremkerületként nehezen megközelíthető külterületekkel is rendelkezik. Erdők, ligetek, parkok nagy számban találhatók itt. Településünkön két fő utcai szociális munkás gondozza a hajléktalan személyeket, akik napi rendszerességgel járják végig az útvonalat. Az utcai gondozó szolgálat azon hajléktalan emberek számára nyújt segítséget, akik életvitelszerűen utcán, közterületen tartózkodnak és kimaradnak az egyéb szociális ellátásokból. Az utcai szociális munkás feladata a helyszíni gondozás, kríziskezelés és elszállásolásuk megszervezése. 2012. január és 2012. december 31. közötti időszakban az összes találkozások száma 93 fő esetében történt, ebből rendszeres gondozásban, ellátásban részesülők száma 66 fő volt. Az utcai életmódot sikeresen elhagyók száma 10 fő volt, melyből 4 főt éjjeli menedékhelyen, 3 főt átmeneti szállóra való elhelyezéssel és 3 főt albérleti támogatással sikerült elhelyezni. Az Üdvhadsereg Válaszút Háza Női Rehabilitációs Intézmények nappali melegedőjét is igénybe vehetik az arra rászorulók, ahol meleg ételhez is hozzájuthatnak. a) bérlakás-állomány Kerületünkben a bérlakások állománya összesen 788 db, ebből szociális lakás 246 db. A 2012. évi lakásigénylők száma 150. Megüresedő lakások száma 40, ebből kiutalt lakások száma 40, amelyből 28 a rászorultaknak és 12 az önkormányzat feladatainak ellátására történt. Évente kiadott lakások száma 15 és 20 között van. b) szociális lakhatás A szociális lakhatást Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 4/2008. (I. 23.) számú rendelete 7. §, 8 §, 9 §, 10 § és 11 § szabályozza. Egyedi méltányosságra okot adó körülmény esetén a Rákosmenti Erőforrás Bizottság állásfoglalása és a Polgármester döntése alapján van mód.

25


c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Kerületünkben a szociális és lakhatási követelményeknek meg nem felelőnek minősített lakás nem található. d) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

1295

112

2009

1370

76

2010

868

20

2011

1338

53

2012

1401

139

A családok jellemző problémái a közműdíjhátralékok felhalmozása, illetve lakáshitel tartozások ki nem egyenlítése. A lakhatást segítő támogatások egyik formája a lakásfenntartási támogatás, melynek szabályozásáról a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet rendelkezik. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújt támogatást. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 47/2010. (XII.20) számú, a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló rendelete szabályozza az adósságcsökkentési támogatást. A települési önkormányzat adósságcsökkentési támogatást és hozzá kapcsolódó lakásfenntartási támogatást nyújt a területén állandó lakóhellyel és életvitelszerűen lakó személyek, illetve családok részére a lakhatással összefüggő hátralékuk rendezéséhez. A 2012. évben a lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg 48 766 E Ft, adósságcsökkentési támogatás keretében 5 746 E Ft került kifizetésre. A hátralékkal rendelkező családok esetében a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ nyújt segítséget. A Családsegítő Központ egyik meghatározó feladata az anyagi nehézségekkel küzdő, hátralékot felhalmozó családokat segítő munka, a családokkal való együttműködés, családok segítése, számukra tanácsadás működtetése. 2012-ben több mint 500 fő számára adtak felvilágosítást (védendő fogyasztói státusz, előrefizetéses mérőórák 26


felszereléséről is) még annak ellenére is, hogy a támogatásra nem voltak jogosultak. A tanácsadáson megjelent 520 fő közül 171 fő munkaviszonnyal rendelkezett, 137 fő álláskereső, 207 fő inaktív (ebből 47 fő nyugdíjas) és 5 fő eltartott volt. Legtöbb családban 18 év alatti gyermek volt (összesen 351 főnél), így látszik, hogy a rezsihátralék felhalmozása főleg a gyermekes családokat érinti. f) eladósodottság Az adósságkezelési tanácsadáson megjelentek kb. egyharmada aktív kereső, de különböző hitelekkel rendelkeznek, amit többnyire igyekeznek törleszteni. A jelentős összegű valuta alapú fogyasztási és lakásvásárlási hitelek törlesztése szinte lehetetlenné teszik az aktuális közüzemi díjak pontos fizetését még akkor is, ha van aktív kereső a családban. A Családsegítő Központ Adósságkezelési Csoport működtetésével segíti az eladósodott személyeket. A foglalkozás alapvető célja, hogy a közüzemi díjhátralék és hitelproblémával érkező, a támogatási feltételeknek megfelelő ügyfeleket alkalmassá tegyék az együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítésére. Az adósságkezelési tanácsadás és csoportfoglalkozás során szem előtt tartják, hogy a segítségüket kérő hátralékosok nem kerüljenek teljesen kiszolgáltatott helyzetbe, és képesek legyenek elkerülni az adósságcsapdát. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A szegregáció fogalmát a hazai szakirodalom leggyakrabban a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi – Magyarországon jellemzően az oktatás területén jelentkező – elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használja. Szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen, mind az intézményeken belül, mind pedig a feladat-ellátási helyek között érvényesülnie kell. Budapest Főváros XVII. kerületében nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek, nincsenek elkülönített telepek, etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek, tehát a szociális válsághelyzetek fokozott, telepszerű és tömeges jelenléte nem igazolt. Az antiszegregációs szemlélet és tevékenység Rákosmente működésének alapvető jellemzői közé tartozik. Ennek érdekében valamennyi helyi szabály, intézkedés és rendelet megalkotásakor horizontális szempontként követelménynek tekintjük a szegregáció megakadályozását. A cigánycsaládok nehezen beazonosítható módon, elszórtan – részben asszimiláltan – élnek a kerületben. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 na. 2009 na. 2010 na. 2011 na. Forrás: TeIR, KSH Tstar

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 33 33 32 33

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 19 18 18 18

A kerületben élő lakosok az egészségügyi szolgáltatások többségét – a fekvőbeteg ellátás kivételével – helyben elérik. Az egészségügyi ellátás színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatok tekintetében. A Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ egyik tevékenységének célja a XVII. kerületi lakosok részére az egészségügyi alapellátás és az egészségnevelés zökkenőmentes biztosítása. A Központ által ellátott egészségügyi feladatok: 27


• • • • • • • • •

magzatvédelmi centrum működtetése, szűrővizsgálatok rendszeresítése a magzatfejlődési rendellenességek kimutatására; iskola-egészségügyi szolgálat; területi és iskolai védőnői szolgálat; gyermek és ifjúsági fogászati alapellátás; fogszabályozás; fogászati röntgen; központi irányítás; egészségnevelési feladatok; rendszeres klubfoglalkozások biztosítása pl. Baba-Mama Klub, terhes torna, egészségnevelő programok.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

2257

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

2465 2044 2178 3541

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

434


359 288 317 414

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben nyújtotta lehetőséget kihasználva önkormányzatunk a kerületben élő polgárok részére az ápolási díjat abban az esetben állapította meg, ha a hozzátartozó tartósan beteg családtagja ápolását vállalta. Az önkormányzat önként vállalt feladatait felülvizsgálva úgy döntött, hogy 2010. május 31-ig tudja biztosítani a tartósan beteg személyek ápolása, gondozása okán az ápolási díjat. A döntést követően az ellátásban részesülők tájékoztatása időben megtörtént, lehetőséget biztosítva arra, hogy az ellátásból kiesők gondoskodni tudjanak megélhetésükről. Az ápolási díjban részesülők, valamint az ápolt személy helyzetének rendezése érdekében megtörtént az érdekeltek tájékoztatása arra vonatkozóan, hogy milyen ellátásokat, szolgáltatásokat vehetnek igénybe, amennyiben azok feltételei fennállnak. Levelünkben javasoltuk, hogy kezdeményezzék regisztrációjukat a munkaügyi központnál, mint álláskeresők, 90 nap után pedig kérjék az önkormányzatunktól a bérpótló juttatást. Így az egyik önkormányzati ellátásból tulajdonképpen átléptek egy másikba. A különbség az, hogy míg az ápolási díjjal együtt szolgálati idő is járt, addig a bérpótló juttatás nem számít bele a nyugdíjba. A szociális iroda másik javaslata az volt, hogy az érintettek vizsgáltassák felül a háziorvossal a hozzátartozójuk állapotát, mert ha ápoltjuk a betegség mellett valamelyik fogyatékossági kategóriába is beletartozik, jogosultak lehetnek állami alanyi ápolási díjra, mely ellátás a szolgálati idő megszerzésére is jogosít.

28


További igénybe vehető kedvezmény a 2004. évi CXXIII. évi törvény, valamint az e törvény módosításáról szóló 2007. évi XIV. törvény alapján a „munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollevők foglalkoztatása érdekében, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítésére” különböző típusú START kártyák bevezetése. A munkaerő-piaci tapasztalatok alapján és a foglalkoztatási kereslet ösztönzése érdekében 2006-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezte a járulékkedvezmények körének bővítését. A tartósan álláskereső személyek, a gyes mellett dolgozni kívánó szülők, nagyszülők, valamint a gyes, a gyed, a gyet vagy az ápolási díj folyósításának megszűnését követő 1 éven belül munkát vállalók pedig a START BÓNUSZ kártyát válthatják ki a könnyebb munkavállalás érdekében. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Kerületünkben 30 betöltött felnőtt háziorvosi körzet van, ahol átlagosan 1170 – 2869 a bejelentkezett (kártyával) rendelkezők száma. Betöltött gyermek háziorvosi körzetünk száma 19, ahol átlagosan 567-1333 a bejelentett betegek száma. 8 felnőtt fogorvosi körzet található, átlagosan 86633 esetben, gyermekfogászat 6 körzetben van, átlagosan 15934 esetben vettek részt a rendelésen. A városközpontban lévő Medical Center szolgáltatásait térítésmentesen vehetik igénybe a kerület lakosai, ahol az alapellátáson kívül az ortopédia, gyógytorna, mammográfia, neurológia, allergológia, immunológia, ultrahang, gasztroenterológia, audiológia, gyermek tüdőgyógyászat, fizikoterápia, osteoporosis, pszichiátria, szövettan, kórszövettan, citológia eseteire vonatkozó szolgáltatásokat. A kerületben éjszaka és munkaszüneti napokon a központi felnőtt orvosi ügyelet 24 órás formában működik. A területi ellátásért felelős kórház a Bajcsy Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, valamint a Heim Pál Kórház és Madarász utcai telephelye. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Legnagyobb értékünk az egészségünk, de sokszor mindezt már csak akkor ismerjük fel, ha bekövetkezett a baj, pedig a megfelelő vizsgálatok rendszeres elvégzésével jelentősen csökkenthető a kockázat. Az országos statisztikai felmérés szerint a hazai felnőtt lakosság 48 %-a nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. 2013-as évben is folytatódik Magyarország legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, 52 szakmai szervezet összefogásával Európai Uniós irányelvek alapján. A Program 565 helyszínen 1808 vizsgálatot végzett és több mint 132828 látogatót fogadott. Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program keretében fontos feladat a tbc-s betegek felkutatása, gyógykezelése, gondozása. A Magyar Vöröskereszt kerületi szervezete évente több alkalommal szervezi meg az ingyenes szűrőprogramot, ami mindenki számára hozzáférhető. A kerületben megrendezésre kerülő nagyszabású eseményeken kivétel nélkül ott szerepelnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a mélyszegénységben élők, és hajléktalanok nagy része ritkán veszi igénybe az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokat. c) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Rákosmente Önkormányzata a Pensió Minőségi Közétkeztetés Kft.-vel kötött szerződést a közétkeztetés biztosítására. A közétkeztetést végző cég feladatainak ellátása során tartósítószer-mentes, természetes összetevőkből álló élelmiszereket, egészséges, káros alapanyagokat nem tartalmazó nyersanyagot és alapanyagot használ fel. d) sportprogramokhoz való hozzáférés Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 112/2011. (III.24.) Kt. határozatával elfogadta a helyi sportfejlesztési koncepciót. Ebben a dokumentumban stratégiát fogalmazott meg a helyi sportélet fejlesztése érdekében. A sportszervezés valamennyi szintjén leszögezte a sportprogramokhoz való hozzáférés 29


követelményeit és részleteit. Az intézményi fejlesztésekkel lehetőséget biztosít a megfelelő színvonalú kiszolgálásra. Az intézmények nyitottá tételével pedig minél szélesebb körnek kívánja elérhetővé tenni a sportszolgáltatásokat. e) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Jogszabályi kötelezettségének eleget téve Rákosmente Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátásokat részben saját intézményeiben, részben szerződéses jogviszony alapján biztosítja. A Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, mint önkormányzati intézmény feladatai közé tartozik az étkeztetés, melyet a gondozási központban is igénybe vehetnek a rászorultak, illetve akinek arra van szüksége, hogy házhoz szállítsák ebédjét, azt is kérheti. A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak legalább napi egyszeri meleg étkezésről (ebédről) gondoskodnak, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. 2011-ben 573 fő napi étkezéséről gondoskodtak, ebből 297 részére gépkocsival szállították házhoz az ebédet. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások közül az étkezést veszik a legtöbben igénybe. A kitálalt ételeket a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ alkalmazásában lévő dietetikus rendszeresen ellenőrzi. Az intézmény biztosítja a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, az idősek klubja szolgáltatást, melyen belül létezik demens klub is, segítséget nyújtva a család számára idős, demens személyek nappali elhelyezésére, valamint az otthonápolási szolgálat is ezen intézmény feladatkörébe tartozik. Saját intézményi keretek között működik a családsegítő központ, melynek keretében működik a közösségi pszichiátriai alapellátás; valamint a gyermekjóléti szolgálat, eleget téve a számukra előírt feladatnak. Az önkormányzat szerződéses együttműködés útján biztosítja a hajléktalan-ellátást, az értelmi sérültek napközi otthonos és átmeneti otthoni ellátását valamint a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátását. 2013. január 1. napjától a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek átmeneti otthoni ellátása állami feladattá vált, azonban önkormányzatunk az év végéig még fenntartja a jogviszonyt ezen terület tekintetében azért, hogy az állami feladat átvételéhez szükséges idő alatt se maradjanak ellátás nélkül az arra rászorulók. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat – részben szabályozási eszközökkel, részben az eljárások bevezetésével, részben pedig a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. A kerületi állampolgárok számára elérhetőek, megfelelő színvonalon működnek, és minden jogos igényt kielégítenek. Az önkormányzat erről, mint intézményalapító és fenntartó, részben szolgáltatási szerződések által gondoskodik. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik a helyi intézményekkel, civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, az egyházakkal, a nemzetiségi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel. A kerület közösségi életében nagy szerepet játszanak a lakóközösségek, munkahelyek, önkormányzati intézmények, az egyházak és a civil szervezetek. A szolidaritás és felelősség mind a magánemberekben, mind a kerületben működő szervezetekben jelen van. Segítő szándékú szerveződések a kerületben: • •

XVII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesülete: a kerületben élők és segítségre szorulók támogatása. ADRA Adventista szeretetszolgálat Alapítvány: egészségmegőrző és oktatási tevékenységet folytatnak, mindezek mellett katasztrófahelyzetekben is gyors segítséget nyújtanak. 30


• • •

• • •

• • • • •

Együtt a jobb életért Közhasznú Alapítvány – Adománybolt: a rászoruló gyermekek, nagycsaládosok támogatása érdekében szerveződtek, valamint segítséget nyújtanak annak érdekében, hogy az alapvető, mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítva legyenek számukra. HÁLÓZAT Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány: azon szociálisan rászorult személyek, családok, akik az energiaárak és a lakásfenntartási költségek növekedése miatt szociálisan nehéz helyzetbe kerültek és önerejükből nem képesek fedezni az elfogadható szintű lakhatás költségeit. Kaszap István Alapítvány: az Alapítvány 23 éve működik, 1998 óta közhasznú szervezetként. Célja a XVII. kerületben élő hátrányos helyzetű személyek, családok és intézmények támogatása, valamint mentálhigiénés szempontból fontos rendezvények megvalósítása. Sok éven keresztül a családtámogatás keretében a kerületünkben élő, rászoruló családokat támogatták havi, negyedéves és féléves meghatározott összegű juttatásokkal. Évente 50-60 családnak tudtak segíteni ilyen módon. Sajnos pályázatok és források hiányában ezt a tevékenységet 2012-ben nem tudták folytatni. Családtámogatásuk jelenleg, kérvényezés alapján – indokoltság esetén – krízis-segély formájában valósul meg. Két munkatársukat minden nap telefonon lehet elérni szükség esetén. 2012-ben Karácsony előtt 40 családnak adtak melegétel-utalványt, melynek nagy sikere volt a támogatottak körében. A gyermektámogatások keretében személyeknek nyújtott támogatásuk a nyári egyházközségi és cserkésztáborok részvételi díjához való hozzájárulás, amelyet 2012-ben 487 gyermeknek juttattak el saját forrásból a nyaraltatást szervező intézményeken keresztül. Ebbe a tevékenységi körbe tartozik a műsoros Mikulás program megszervezése, hozzávetőleg 280 gyermek és családja részére, ahol a tartalmas szórakozás után Mikulás-csomagot is kapnak a meghívottak. Intézményi szinten továbbra is szeretnék támogatni a kerületi integrált óvodát és a kerületi egyházi óvodákat, valamint az egyházi iskolák fejlesztését. 2012 nyarán osztrák kapcsolataikon keresztül egy ausztriai nyelvi tábort sikerült megvalósítani a kerületben élő 13 gyermek számára. Mentálhigiénés szempontból jelentős az évi egyszeri alkalommal szervezett lelki nap, melyen 150-200 fő vesz részt. Az egynapos zarándoklaton alkalmanként 40- 50 fő vesz részt. 2013 januárjában csatlakoztak a Rákosmente Önkormányzata által szervezett péntekenkénti ételosztáshoz, melynek során mintegy 150 adag étel elkészítésére és kiosztására került sor. Az alapítvány a támogatásokhoz szükséges forrásokat pályázatokból, a helyi önkormányzat valamint egyének, vállalatok támogatásaiból szerzi be. Fontos bevételt jelent a farsangi időszakban rendezett jótékonysági bál, amelynek már rangja van a kerületben. Ezen kívül évente többször szerveznek használt ruha- és cipővásárt, amelynek keretében, akiknek módjában áll támogatást is ad az alapítványnak. Remény Közalapítvány: a mindennapi megélhetésre és a rezsiszámlák befizetésére nyújtanak segítséget, olyan helyzetekben, amikor az intézményesített támogatási lehetőségek kimerültek, vagy éppen nem elérhetőek. RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány: a család megélhetési, anyagi, életvezetési és lakhatással összefüggő problémái, hajléktalanná válás, elégtelen, egészségtelen lakhatási körülmények, a családban történő bántalmazás esetén biztosítja a lakhatás lehetőségét. Rákosmenti Nagycsaládosok Madárfészek Egyesülete: egymás gondjainak megismerésére, a lehetséges megoldási módszerek megbeszélésére, a többgenerációs tapasztalatok kicserélésére van lehetőség, a gyermeknevelés, a hivatali útvesztőkben való eligazodás, a munka és jövedelemszerző lehetőségek felkutatásának módszereiben nyújtanak segítséget. Üdvhadsereg II. Hadosztály: a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő gyerekeken és felnőtteken szeretne segíteni, lakhatással, étkezéssel és adományokkal. Rákosligeti Katolikus Caritas: elsősegély jellegű akciók. Magyar Vöröskereszt kerületi szervezete: élelmiszercsomag és egyéb adományok összegyűjtése, valamint szétosztása az arra rászorultak között. Baptista Szeretetszolgálat, Református Egyház, Katolikus Karitasz: élelmiszer és egyéb adományok által segíti a nehéz anyagi helyzetben élő embereket. Rákosmenti Adományház Egyesület: a kerületben élő hátrányos helyzetű embereket (főként étellel, ruhával, valamint az alap életminőséghez elengedhetetlenül szükséges bútorokkal) támogatja. Az Adományházat felkereső hátrányos helyzetűek a nehéz anyagi körülmények között élők, a fogyatékkal élők, romák, idősek, egyedülálló nők, gyermeküket egyedül nevelők. Az Adományház céljai között szerepel továbbá olyan célterületekkel való kapcsolatfelvétel, együttműködés kialakítása, akik alkalmazhatnak önkénteseket a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításához szükséges idő 31


megszerzéséhez. A Rákosmenti Adományház Egyesület feladatai a ruházati, háztartási és berendezési cikkek felajánlásának és elosztásának koordinálása, ősztől tavaszig tartó ételosztások megszervezése, lebonyolítása, jelzőrendszer kialakítása és a „nem lom adomány” akció szervezése. Jövőbeni terveik között szerepel kulturális és szabadidős programok szervezése az adományházat felkereső hátrányos helyzetű emberek bevonásával. A 4 és 20 év közötti gyermekek és fiatalok részére ingyenes táncházat működtetnének. Törekvésük szerint a program lehetőséget adna a kerületi népi tánc és zenei együttesek bemutatkozásának, rendszeres fellépésének, bevonzva a közösségekbe a szórakozni vágyó, de minimális pénzből élő fiatalokat. A rendezvények során kialakulna a közösségi élet, elfogadás és tolerancia.

a) közösségi élet színterei, fórumai Szociális kerekasztal Rákosmente Önkormányzata – a helyi civil szervezetek, kerületi egyházak, alapítványok, és kisebbségi önkormányzatok részvételével – a jogszabályi kötelezettségnek eleget téve minden évben szociális kerekasztalt rendez a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. A tanácskozás középpontjában a kerületi szociális háló megerősítésének újragondolása, a szociális segítségnyújtás még hatékonyabbá tétele áll. Az önkormányzat kiemelkedően fontos céljának tartja, s ezért szorgalmazza a közintézmények, helyi egyházak és hasonló célú civil szervezetek bevonásával egy hatékony, lehetőség szerint minden rászorultat elérő szociális háló létrehozását. Rákoskerti Polgári Kör Rákoskerti lokálpatrióták alapították az élen Orosz Károly keramikusművésszel 1995-ben. Alapítói cél a helyi és általános polgári értékek védelme. Tagjai tették rendbe a Vida-dombot, majd avatták a Kossuth Lajos Általános Iskola belső udvarának falán a Kossuth emléktáblát és az Országzászlót. A Rákoskerti Polgári Kör a többi civil szervezettel közösen javaslatot tesz a Rákoskertért Díj odaítélésére is. Szerkesztik, terjesztik az évente több alkalommal megjelenő „Kerti Levél” című kiadványt és részt vesznek kiállítások, könyvbemutatók szervezésében valamint rendezésében. Rendszeres összejöveteleiket minden hónap második hetében, pénteken 18 órától tartják a Rákoskerti Művelődési Klubban. Szívesen fogadnak minden, a kultúra, a környezetvédelem és Rákoskert fejlődése iránt érdeklődő helybélit egy kellemes, baráti beszélgetésre. Különösen várják azokat, akik ötleteikkel, javaslataikkal hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy szeretett településünk még szebb legyen és még kellemesebb környezetben élhessünk, együtt, baráti közösségben. Rákoscsbai Polgári Kör Hagyományosan magas színvonalon szervezi és tartja meg a március 15-i, október 6-i és október 23-i ünnepségeket, melyeket kis állófogadás követ, ahol baráti beszélgetések teszik az ünnepet bensőségessé. Ezen kívül a Polgári Kör keretén belül farsangi bált, tavaszi-, nyári-, őszi kirándulást, Mikulás-ünnepséget szerveznek, színvonalas előadások segítségével hozzák egymáshoz közelebb az embereket. A kirándulások során baráti kapcsolatok alakulnak ki. Felújították Székelykeresztúrral a testvérvárosi kapcsolatot, ahová egy, a régi, elveszett országzászló helyett újat vittek. Erdélybe szinte hazajárnak az egyesület tagjai. Szerepe volt abban is, hogy a korábban zeneiskolaként működő községháza ismét a csabaiaké legyen. Rákoshegyi Polgári Kör A rendszerváltás hajnalán érdekképviseleti, valamint helyi kulturális és közéleti szervező céllal alakult meg a Rákoshegyi Polgári Kör. Az akkori önkormányzat az éppen megüresedő egyik iskola épületét (napközi, iskolai étkezde működött addig benne) adta használatba az egyesület részére, amolyan civil házként. Hamarosan kiderült, hogy az egyesület saját erőből sem fenntartani, sem működtetni nem tudja. A rákoshegyiek részéről felmerülő igényre Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata egy olyan határozattal válaszolt, mely lehetővé tette egy közösségi ház megnyitását. A Rákoshegyi Polgári Kör – mely a ház létrejöttének szorgalmazója volt – bejegyzett civil egyesületként itt folytatja a közösség érdekében végzett tevékenységét. Itt szerkesztik az egyesület tizennégy évfolyamot megért újságját, a „Rákoshegy”-et, mely ma már 5500 példányban kerül térítésmentesen minden postaládába Rákoshegyen. A közhasznú egyesület az alapszabályában foglaltak szerint működési területén összefogja, és közösségi lehetőségeivel támogatja a helyi közélet demokratikus fejlődését, kulturális és érdek-képviseleti tevékenységet lát el.

32


Rákosligeti Polgári Kör Az Egyesület célja, hogy összefogja, és közösségi lehetőségeivel támogassa Rákosligeten a helyi közélet demokratikus fejlődését, biztosítsa a helyi hagyományok ápolását, színesítse a helyi kulturális életet, elősegítse a környezet védelmét és szépítését, a civil társadalom önszerveződését, képviselje a helyi érdekeket. 2009. októberében a Rákosligeti Polgári Kör és a Művészek Alkotó Társasága (MAT XVII.) felhívására többnyire helyi önkéntesek kitakarították a kerületi Maros Mozit, megszüntették a beázást. Rákosmente Önkormányzata ezután kisebb felújítást végzett az épületben, majd a helyiek folytatva a mozimentő akciót újravakolták és kifestették a falakat, helyrehozták a burkolatokat, kijavították a mozis székeket, és 2010. március 27-én ünnepélyesen megnyitották. A Polgári Kör szervezésében megrendezésre került rendezvény: nemzeti ünnepeink, A Föld Napja.

b) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Rákosmente Önkormányzata szerződést kötött a Rákosmenti Adományház Egyesülettel, mely heti nyitvatartással fogadja, segíti a kerületi rászorulókat (ruha, tartós élelmiszer, bútor, háztartási cikkek, tüzelő adományok szétosztása révén). A Vöröskereszt kerületi irodájában várja a felajánlásokat. Évente több alkalommal osztják szét az adományokat az arra rászorulók között. 2011. és 2012. év végén (novembertől márciusig) az Önkormányzat a Rákosmenti Adományház, a Katolikus Karitasz és a Magyar Vöröskereszt szervezet közreműködése mellett (pénteki napokon) meleg ételt osztott a leginkább rászorulóknak. Esetenként 150-200 ember állt sorba. Mivel törvényi előírás a diákok számára, hogy 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük, ezért a téli időszakban összesen 148 kerületi középiskolás is segédkezett a meleg étel osztás előkészítésében, lebonyolításában. A karácsony előtti időszakban az önkormányzat a Tesco Globál Zrt. segítségével jótékonysági rendezvény keretében adományokat osztott szét a rászoruló gyermekek részére. Ezen felül a multinacionális vállalat dolgozói, illetve az önkormányzat dolgozói gyűjtést szerveztek a gyermekek megsegítésére. A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel 2010-ben megkötött együttműködési megállapodás alapján fogad el évente az élelmiszer adományokból összeállított felajánlást a „Magyar Élelmiszerbank támogatási program” keretében. 2012-ben előbb 116 családot (326 főt) tudtak így támogatni, majd a következő alkalommal 140 család részesült az adományból (365 fő), akik kisnyugdíjasok és a létminimum közelében élő gyermekes családok voltak. A kerületben működő alapítványok, egyházak és civil szervezetek felkérésére több alkalommal írtak ajánlást, szakmai véleményt, hogy az adomány valóban az arra rászoruló személyekhez jusson el. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete, valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Testülete 2012. július 1. napján ismételten megkötötte az együttműködési megállapodását. Az együttműködési megállapodás alapján a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ellátja a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, muzeális intézmények fenntartásával, közművelődéssel, tájékoztatással, a nemzetiségek szellemi, épített és tárgyi örökségével írott és elektronikus sajtóval, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban a nemzetiségi önkormányzat képviselteti magát. A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembe vétele mellett a nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében – egyes feladatellátásához – pénzügyi támogatást biztosít. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, az önkormányzati feladat ellátásához, működéséhez tárgyi és személyi feltételeket, valamint a szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja. Önkormányzatunk segíti a nemzetiségi (roma) önkormányzat kulturális, művészeti, hagyományőrző

33


tevékenységének működését, rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit. 2001. évben végzett országos népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi hovatartozás alapján 190 ezren vallották magukat cigánynak. Budapesten a 2011. évi népszámlálási adatok alapján a nemzetiséghez tartozás alapján 77 502 fő, a lakónépesség 4,5 %-a vallotta magát valamilyen nemzetiséghez tartozónak. A legnagyobb létszámú nemzetiségi közösségek a német, a roma és a román voltak. A fővárosban élő hazai nemzetiségek korösszetétele közül a cigány, az ukrán, a szerb és a román közösségek korösszetétele a legfiatalabb. Kerületünkben a 2011. évi népszámlálás alkalmával mindössze 375 személy vallotta magát a cigány etnikumhoz tartozónak, melyből anyanyelvét rendszeresen használja 68 fő. A Budapest Főváros XVII. kerületi Roma Nemzetiségi Önkormányzat állásfoglalása szerint számuk a kerületben 4200 fő körül van. A roma lakosságot halmozottan érintik, hogy kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, az általános iskola befejezés után továbbtanulásukhoz nincs ösztönző erő, így veszélyesen nő az eladósodásuk. A szegénységben élő romák esetében jellemző, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. Vannak előrelépések a romák felzárkóztatására. A roma önkormányzat pályázati pénzből és önkormányzati támogatásból több alkalommal rendezett közös kerületi felzárkóztató programot. A 2013-2014-es évre a nemzetiségi nyelv (lovari) oktatására 200 E Ft, iskolai előkészítő, felzárkóztató programokra 300 E Ft, kulturális program lebonyolítására 200 E Ft, összesen 700 E Ft összegű támogatást nyújt önkormányzatunk a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

roma népesség hátrányos helyzete

felzárkóztató programok az óvodában, iskolában és a közéletben, érzékenyítő programok az oktatásinevelési intézményekben

munkanélküliség, munkanélküliek munkaerő-piacon történő elhelyezkedése

a célcsoport aktívabb bevonása a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ által szervezett programokra: Álláskeresők Teaháza, munkavállalási tanácsadás, egyéni tanácsadás, Álláskereső Klub működtetése; szélesebb körű tájékoztatás; a Vigyázó Sándor Művelődési Ház szervezésében történő akkreditált felnőttképzési programokon való aktivitásuk növelése (számítógépes tanfolyamok, tanulástechnikai tréning, önmenedzselési tréning, OKJ-s képzések (irodai asszisztens, ügyviteli titkár, PR ügyintéző)

hajléktalanság

magyar Vöröskereszt: személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások keretében továbbra is biztosítja a hajléktalanok nappali ellátását, de hosszútávú cél, hogy megoldást találjanak a lakhatási problémájukra

információ hiánya

megfelelő, célirányzott tájékoztatás

lakossági adósságállomány újratermelődése

szükséglet alapú szolgáltatások szervezése szociális háló kiszélesítése, Szociális Kalauz létrehozása, szociális szervezetek együttműködésének bővítése

mélyszegénységből eredő problémák hiányosságai

34


4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Lakónépesség száma

87615

Állandó népesség száma

86759

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

2617


2648


7230


2059

Állandó népességszám változása 1990-2008 (-/+)

+14079

A Rákosmente kiváló fekvése, fejlődése miatt a főváros egyik olyan kerülete, ahol az elmúlt években nem csökkent, hanem növekedett a lakosságszám. A növekedés nagymértékben köszönhető a beköltözéseknek, amelyek jellemzőek a közeli agglomerációból éppúgy, mint Budapest kevésbé jó életminőséget biztosító kerületeiből.

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Összesen Munkanélküliek száma a településen

2255

Ebből tartósan munkanélküli

1813

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

183

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

185

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

1771

ebből:

azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

29

azon gyermekek száma, akiknek a szülei nemmel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

0

azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

35

n.a.


Amennyiben a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével nem lehet megszüntetni, de feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családjában biztosítható, úgy a Gyermekjóléti Központ javaslata alapján a jegyző védelembe vételt rendel el. A védelembe vételi eljárás során tárgyalást kell tartani, melyen meg kell hallgatni a szülőket, a gyermeket, a családgondozót valamint szükség esetén más közeli hozzátartozót és szakembereket, védőnőt, pedagógust, stb. A védelembe vétel indokoltságát kérelemre bármikor illetve hivatalból évente felül kell vizsgálni. 2012. évben a védelembe vétellel kapcsolatos intézkedések a következőképpen alakultak: • védelembe vétel elrendelése: 47 gyermek esetében, • védelembe vétel fenntartása: 47 gyermek esetében, • védelembe vétel megszüntetése: 36 gyermek esetében, • védelembe vételi eljárás megszüntetése: 38 gyermek esetében történt. A védelembe vétel okai az alábbiak: • környezeti ok 12 gyermek esetében, • szülőnek felróható magatartás 22 gyermek esetében, • gyermeknek felróható magatartás 10 gyermek esetében, • gyermekkorú, vagy fiatalkorú által elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény 2 esetben, • gyermekkorú bántalmazása miatt 1 esetben. A 2012. évben lefolytatott védelembe vételi eljárás során szerzett tapasztalataink is igazolták a korábbi évek folyamán már megerősített tényt: egyre több alkalommal találkozunk a pszichiátriai beteg gyermekkel, szülővel. Ezek az esetek komoly odafigyelést, alaposságot, magas szintű szakmai ismereteket, valamint a családdal foglakozó szakemberek (családgondozó, védőnő, szakorvos, pedagógus, családvédelmi ügyintéző stb.) szoros és folyamatos együttműködését igénylik. Tapasztalataink szerint amennyiben az érintett szülő/gyermek hatékony pszichiátriai (gyógyszeres és pszichoterápiás) kezelésben részesül, és a családdal kapcsolatban lévő szakemberek szinte team-ként dolgoznak a felmerülő életvezetési, gyermekgondozási, nevelési problémák megoldásán, biztosítható a gyermek(ek) családban történő nevelése, elérhető veszélyeztetettségük megszüntetése.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával a gyermek szociális helyzete alapján jogosult különböző kedvezmények igénybevételére. A 2012. évben a kedvezményben részesülő gyermekek a bölcsődében, az óvodában és az általános iskola 1-8. osztályában ingyenesen étkezhettek, valamint normatív tankönyvtámogatásban részesültek. A középiskolás, közétkeztetésben résztvevő gyermekeket 50 %-os normatív kedvezmény illette meg. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2012. augusztus 1-jén 1813 kiskorú és 114 nagykorú gyermek, november 1-jén 1863 kiskorú és 126 nagykorú gyermek részesült. A jogosultak részére a fenti két időpontban 5 800 Ft-os egyszeri juttatást folyósítottunk 2012. augusztus 1-jén készpénz formájában, 2012. november 1-jén pedig – a Gyvt. 2012. október 1. napján hatályba lépett módosítása alapján – természetbeni támogatásként, Erzsébet-utalvány formájában nyújtottuk. Az erre a célra felhasznált összeg a 2012. évben 22 788 000 Ft volt, melyet teljes egészében visszaigényelhettünk az állami költségvetésből. Az elmúlt évek adatai alapján megállapítható, hogy folyamatosan növekszik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, rászoruló gyermekek száma.

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretszabályait a Gyvt., részletes szabályait pedig Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 47/2010. (XII. 20.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) tartalmazza. E támogatást azok a családok kaphatják, amelyekben időszakos létfenntartási gondok vagy a létfenntartást súlyosan veszélyeztető rendkívüli élethelyzetek alakulnak ki. A rendkívüli élethelyzetet a kérelem benyújtásakor dokumentumokkal kell alátámasztani. A támogatás kifizetése készpénzben történt, összege éves szinten nem haladhatta meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130, illetve 190 %-át, attól függően, hogy a család egy-

36


kettő, illetve három vagy több gyermeket nevel. A rendkívüli élethelyzetek között halálesetek, kórházi kezelések, munkanélkülivé válás, beiskolázás, létfontosságú háztartási gépek cseréje vagy javítása szerepelt. A 2012. évben 962 kérelmező (szülő, törvényes képviselő) részére, 1705 gyermekre, 3206 alkalommal állapítottunk meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatást összesen 27 129 000 Ft összegben. Ez gyermekenként átlagosan 15 911 Ft összegű támogatást jelentett. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult bölcsődés, óvodás és 1-8. évfolyamos általános iskolás gyermekek 2012. évben is 100 %-os normatív térítési díjkedvezményben részesültek. 2012. év folyamán 71 gyermek részére, 78 alkalommal állapítottuk meg az önkormányzati rendelet által biztosított étkezéstérítési díjkedvezményt, összesen 1 361 265 Ft összegben. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

50 százalékos Ingyenes Ingyenes Ingyenes mértékű Óvodáztatási étkezésben étkezésben kedvezményes tankönyvrésztvevők támogatásban résztvevők ellátásban étkezésre részesülők száma száma jogosultak részesülők iskola 1-8. száma óvoda száma száma 1-13. évfolyam évfolyam

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

570

1129

1939

-

-

2009

618

1201

2013

-

-

2010

299

592

687

2119

7

300

2011

346

648

690

2088

7

300

2012

320

619

716

1923

4

300

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma a kerületben 2011-ben 46 fő, 2012-ben 42 fő volt. A 18 év alatti magyar állampolgársággal nem rendelkező középiskolások száma 2011-ben 7 fő, 2012-ben 10 fő volt. Egyikük sem volt hátrányos helyzetű. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Rákosmente esetében a külterület fogalma nehezen volna értelmezhető, hiszen a kerület teljes mértékben körülhatárolt lakott városrészekkel, illetve az agglomerációs településekkel. A Főváros XVII. kerületében nincs telepszerűen körbehatárolt olyan terület, amelyen az esélyegyenlőség szempontjából veszélyeztetett lakossági csoport élne tömbszerűen, szociológiailag jellemezhetően. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A kerületben az alapvető közoktatási- szociális-, és gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények teljes köre megtalálható. A szolgáltatásokat jellemzően a kerületi önkormányzat biztosítja, önállóan fenntartott intézményeiben.

37


Helyben, más településről kijáró Más településen, Közszolgáltatások Helyben szakember(ek). éspedig… Havonta hány alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK X Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1X 4. Általános iskolai oktatás 5X 8. X Alapfokú művészetoktatás KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Korai fejlesztés, tanácsadás X és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás Továbbtanulási, X pályaválasztási tanácsadás X Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK X Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK X Családok átmeneti otthona

38

A szolgáltatás ellátatlan


Egyéb

Megyei önkormányzat

X X

Többcélú Társulás

X X

Intézmény-fenntartó társulás

Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság

Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztéssel együtt Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás

Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága

A feladatellátás fenntartói háttere

X X X X X X

Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsőde

X

X X X

Családi napközi Iskolai napközi

X

Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

X

X

X

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnői ellátás jellemzői a XVII. kerületben: – 8 tanácsadóban 26 területi védőnő, – 6 iskolavédőnő, – 19 gyermekorvossal. • A 0-6 éves korosztály valamint a várandósok ellátását végzik • Ellátott családok száma: 5307 • Ellátott gyermekek száma: 5853 • Várandósok száma: 1200 körül évente • Szülések száma: 806

39


Iskolavédőnők száma

Iskolavédőnők által ellátottak

2010

6

5672

26

5172 család

2011

6

5570

26

5000 család

2012

6

5430

26

5307 család

Ellátottak száma átlagosan (XVII.kerület/ védőnő)

Területi védőnők Területi védőnők száma által ellátottak

198 család 218 gyermek

950 gyerek

Országos átlag budapesti átlag

2011

2012

Várandósok

11

20

18

16

0-1 évesek

19

35

35

31

1-3 évesek

64

65

70

65

3-6 évesek

81

107

118

112

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői Kerületünkben teljes területi lefedettséggel működik a gyermekorvosi alapellátás. Jelenleg 18 gyermekorvosi körzet van Rákosmentén, valamennyi praxis betöltött. A gyermekorvosi ügyeletet ellátási szerződés keretében a Heim Pál Gyermekkórház látja el. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Bölcsődék 2012. december 31-én a Rákosmentén élő 0-3 éves korú gyermekek száma: 2720 fő. A bölcsődés korú gyermek 16,62%-ának biztosítottunk bölcsődei férőhelyet: 2012 szeptemberében 384 gyermeket vettünk fel. A bölcsődében naponta bent lévő gyermekek száma 301 fő, gondozási százalék 66,41, amely 17,56 % csökkenést jelent a 2011. évi mutatószámhoz viszonyítva. A korábbi években fennálló bölcsődei várólisták megszűntek. A Gyvt. 2012. évi módosítása lehetővé tette a bölcsődei gondozási díj bevezetését az étkezési térítési díjon felül, ezért Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a 12/2012. (II. 27.) rendelete 2012. április 1. napjával bevezette a gondozási díjat. A rendelet szabályozza a bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díj mértékét, valamint a gondozási díj 30%-os mérséklésének lehetőségét a fizetési nehézséggel küzdő családok számára. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 250/2012. (VIII. 29.) számú határozatában döntött a Szivárvány Játszócsoport létrehozásáról a Gólyafészek Bölcsőde keretein belül, a „Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén” című nyertes pályázat eredményeképpen.

40


A bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermekek számára 20 hetes kortól 4 éves korig gyermekfelügyeletet biztosít, illetve szakszerű és hatékony támogatást nyújt a felmerülő problémák megoldásában, a gyermeknevelés egyes kérdéseiben. A szolgáltatás – térítési díj ellenében – egy időben tíz kisgyermek számára biztosított szakképzett kisgyermek nevelők által. A bölcsődékben a szakmai munka feltételei biztosítottak, a személyi feltételek jók, a szakdolgozók képesítése munkakörüknek megfelelő, a gondozónők mindegyike szakképzett, 2012-ben 22 fő vett részt továbbképzésen, ami a bölcsődei dolgozók 22-%-át jelenti. A bölcsődei munkában folyamatosan alkalmazzák a módszertani intézetek ajánlásait és a másodfokú szakosítón tanultakat. A szakemberek által kidolgozott dokumentáció egységes szerkezetbe foglalva kíséri végig a gyermek fejlődését a családlátogatástól az óvodába kísérésig. Elkészültek a szakmai munka egységesítéséhez, a megfelelő színvonalú gondozási-nevelési feladatok ellátásához feltétlenül szükséges szakmai protokollok, amelyeket 2007. szeptember 1-jétől alkalmaznak. A dokumentáció megújításának és a szakmai protokollok kidolgozásának és bevezetésének az a célja, hogy a gondozónői munka minősége javuljon. Ezáltal a gondozási-nevelési munka rugalmasabban fog igazodni a szülők elvárásaihoz és a gyermekek otthonról hozott szokásaihoz. Az Önkormányzat támogatásával 2008-ban létrehozott zenebölcsőde az elmúlt évek folyamán nemzetközi elismertségre tett szert: a 2011. évben a Kodály Intézet szervezésében Kecskemétről, Skóciából, Ausztráliából, Írországból több alkalommal is érkeztek zenepedagógus hallgatók megtekinteni a zenebölcsődei foglalkozásokat. Népszerűsége az elmúlt évben is töretlen volt. A felső-légúti megbetegedések megelőzését szolgáló só-szobával a Csibe, a Gólyafészek, valamint a Napraforgó Bölcsőde rendelkezik. A 1996. szeptember 15-e óta az Újlak u. 112. szám alatti bölcsődében működő speciális csoport 2009. szeptember 14-től a Gyökér utcában megnyitott Mirr-Murr Bölcsődébe költözött. A Mirr-Murr Bölcsőde szakmai programja lehetővé teszi 20 hetes és 6 éves kor közötti, fogyatékkal élő (értelmi, érzékszervi, mozgásszervi) gyermekek speciális csoportban és integrált csoportban történő ellátását. 2010-től bölcsődei szakemberek bevonásával ambuláns ellátást is biztosítanak az otthonukban nevelkedő sérült gyermekek számára. 2012-ben a bölcsődében 8 fogyatékkal élő gyermeket gondoztak, 6 gyermeket a speciális csoportban, 2 gyermeket egészséges gyermekcsoportba integráltan, 3 gyermek részére pedig ambuláns formában biztosították a szükséges fejlesztéseket. A sérült gyermekek ellátásáról, fejlesztéséről, négy gondozónő, gyógypedagógus, logopédus és pszichológus, valamint konduktor gondoskodik. A gyermekek részére az egyéni fejlesztési tervek alapján a csoportos és az egyéni foglalkozások biztosítottak, fogyatékosságuktól függően minden esélyt megadva arra, hogy lehetőleg teljes értékű emberként éljenek. 2011-2012-es tanév nyolc gyermek fejlesztő felkészítésével indult: két halmozottan sérült, egy mozgássérült, egy értelmi sérült, egy autista, egy Down kóros, két fejlődésben lemaradt gyermek integrálható volt. Az ambuláns fejlesztés is folytatódott egy részfoglalkozású gyógypedagógussal és konduktorral: egy autista, egy mozgássérült, egy halmozottan sérült gyermek esetében. 2012-ben negyedszer került megrendezésre a „Bölcsődekóstolgató” című rendezvény, melynek célja az volt, hogy a kisgyermekes szülők pontos és hiteles tájékoztatást kapjanak a bölcsődébe kerülés feltételeiről, a beiratkozásról, a bölcsődei életről. A rendezvény megszervezésével a szülőknek lehetősége nyílt a bölcsődékben dolgozó szakemberek megismerésére, valamint a bölcsődei gondozással-neveléssel kapcsolatos kérdéseikre szakemberektől kapták meg a választ. Házi gyermekfelügyelet A Házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosítja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható, és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudja megoldani.

41


A házi gyermekfelügyelet 2000. december 15-től 2011. június 30-ig működött kerületünkben, 2 fő szakképzett gondozónő közreműködésével. 2012-ben a gyermekfelügyelet, mint szolgáltatás továbbra is elérhető önköltséges formában a Mirr-Murr Bölcsőde működtetésében.

d) gyermekjóléti alapellátás Az elmúlt évben a Gyermekjóléti Központ összesen 662 gyermek esetében folytatott gondozási tevékenységet. Alapellátásban 404 gyermeket gondozott, a védelembe vett gyermekek száma összesen 88 (új védelembe vételre 30 gyermek esetében került sor), az utógondozottak száma 2012-ben 6 fő volt. A gyermekjóléti központ gondozási tevékenysége során az alábbi problématípusokkal találkozott 2012-ben: Kezelt Ellátott problémák gyermekek a száma fő probléma (halmozott) szerint

Megnevezés

Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti) Szülők vagy a család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek Összesen (01–10. sorok)

a

279 155 101 254 314 162 165 87 19 31 1 567

b

93 53 24 149 135 74 69 50 5 10 662

A gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás keretében nyújtott szolgáltatás célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség csökkentése, megszüntetése, valamint a családjából történő kiemelés megelőzése. A gyermekjóléti alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodás olyan több szintű, komplex tevékenység, amely a kerületben élő, rászoruló családoknak nyújt elérhető szolgáltatásokat. Az intézmény feladatai A gyermekjóléti szolgáltatás feladata olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás nyújtása, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, ill. a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. Gyermekjóléti Központ tehát a törvényi előírásoknak megfelelően, a gyermek családban történő nevelésének elősegítése érdekében a következő főbb tevékenységeket látja el: • a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, • a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, • a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, • szabadidős programok szervezése, • hivatalos ügyek intézésének segítése. 42


A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: • a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, • a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, • észlelő és jelző rendszer tagjaival való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: • gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a problémák rendezése (családgondozás), a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, • a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, • az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, • javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: • családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, az utógondozás biztosítása a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A szakmai szolgáltatói tevékenységek összefoglalása számokban:

Sor-szám

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Megnevezés

Információnyújtás Segítő beszélgetés Tanácsadás Hivatalos ügyekben való közreműködés Családlátogatás Közvetítés más szolgáltatásba Első védelembe vételi tárgyaláson való résztvétel átmeneti és tartós Felülvizsgálati tárgyaláson való nevelésbe vétel részvételek védelembe vétel Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való részvétel Pszichológiai tanácsadás Jogi tanácsadás Fejlesztőpedagógusi ellátás Konfliktuskezelés Szakmaközi megbeszélés Esetkonferencia Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés Adományozás Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gondozása Összesen (01–19. sorok)

43

Szakmai tevékenysége k száma (halmozott) a 3 948 1 374 1 075 3 986 774 272

Ellátott gyermekek száma b

1 293 738 470 1 252 538 198

23

23

32

24

92 16 699 161 230 60 242 28 3 2 1 13 018

84 15 124 145 38 20 23 2 4 1 4 992


A speciális szakmai szolgáltatások számokban:

Sorszám 01 02 03 04 05 06

Rendelkezik-e a szolgáltatással? (1=igen, 2=más szolgáltatótól) a 1 1 1 1 na na

Megnevezés Kapcsolattartási ügyelet Készenléti szolgálat Utcai és lakótelepi szociális munka Kórházi szociális munka Iskolai szociális munka Ifjúsági lelki segélytelefon

Szolgáltatásban részesülők halmozott száma b 76 25 7 8 na na

A gondozási tevékenysége során tapasztalt problématípusok: Kezelt Ellátott problémák gyermekek a száma fő probléma (halmozott) szerint

Megnevezés

Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti) Szülők vagy a család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek Összesen (01–10. sorok)

a

279 155 101 254 314 162 165 87 19 31 1 567

b

93 53 24 149 135 74 69 50 5 10 662

Szabadidős programok – prevenció A szabadidős programok szervezésének egyik fontos szempontja, hogy hátrányos helyzete vagy magatartás, ill. viselkedési zavara miatt az iskolai szabadidős programokról lemorzsolódó fiatalok is színvonalas és értékes programhoz juthassanak. A szabadidős programok célja: • az egészséges életmódra való nevelés, ennek tudatosítása, • agresszió levezetése, kezelése, • a szülők motivációjának növelése a közös szabadidős tevékenység megszervezésére, • a szülő-gyermek közötti kommunikáció fejlesztése, a kapcsolat erősítése a közös élményen keresztül, • új magatartási minta tanulása. A Gyermekjóléti Központ klubprogramjai: A klubban zajló munkát alapvetően két részre lehet osztani: az egyik része a fejlesztés, amelyet a délutáni órákban a fejlesztő pedagógus tart, a másik része pedig a hasznos szabadidő eltöltés ideje. Játékos programjai rendszerint kedden és csütörtökön zajlottak. Szorgalmi időszakban kézműves foglalkozásokon, szünetekben többnyire kirándulásokon vesznek részt a gyerekek. 44


2012-ben a klubba 42 gyerek jött el, összesen 720 alkalommal, ebből 10-12 gyerek, aki rendszeresen jön valamelyik foglalkozásra. • Kézműves foglalkozások • Kirándulások Szerveztek egy hetes napközis tábort a központban, kirándultak, játszottak (12 gyermek, összesen 40 alkalommal). • Nyári napközis tábor

e) gyermekvédelem A gyermekvédelmi rendszer működtetésének körébe tartozó hatósági intézkedések 1./ Védelembe vétel, iskoláztatási támogatás felfüggesztése 2012. év során a gyermekvédelmi jogszabályokban a 2010. évben bekövetkezett változások értelmében a védelembe vétel mellett az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről is intézkednie kellett a gyámhatóságnak, amennyiben a tanköteles gyermek igazolatlan hiányzása elérte az 50 órát. Az iskoláknak már 10 igazolatlan óra elérése esetén jelzési kötelezettsége volt a jegyzői gyámhatóság felé. Ekkor a Családvédelmi Csoport figyelmeztető végzést küldött a törvényes képviselő részére, melyben tájékoztattuk a szülőt az igazolatlan hiányzások jogkövetkezményeiről. A 2012. november 30-i statisztika szerint a közoktatási intézmények a 2012.01.01.-2012.11.30. közötti időszakban 128 esetben jeleztek 10 órát elérő, 56 esetben pedig 50 órát elérő igazolatlan hiányzást. A 2012. évi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a 10 órás igazolatlan hiányzás elérését követően kiküldött figyelmeztető végzésnek volt visszatartó ereje, a Gyermekjóléti Központ családdal való kapcsolatfelvétele mellett fontos szerepe volt a további igazolatlan mulasztások megelőzésében. Az iskolai jelzés megérkezését követően – az előző évek gyakorlatához hasonlóan – a gyámhatóság haladéktalanul megindította az eljárást, beszerezte a szükséges javaslatokat, tárgyalást tartott, majd ezt követően hozta meg döntését. A jegyzői gyámhatóságnak az 50 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén nem volt mérlegelési jogköre: el kellett rendelnie az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, valamint a 16 év alatti gyermek esetében a védelembe vételről döntött. A 2012. év folyamán több ízben is jogszabályi változások következtek be, a módosítások végkifejlete a következőképp alakult: az iskoláztatási támogatás felfüggesztését a támogatás szüneteltetése váltotta fel. A változás nem érintette az elrendelő hatóság felülvizsgálati kötelezettségét. 2./ Családba fogadás, gyámság A 2012. december 01-én nyilvántartott gyámság alatt állók száma összesen 101 fő volt, ebből 9 fő került be tárgyévben a nyilvántartásba. A családba fogadás célja az, hogy ha a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket saját háztartásában nevelni, ellátni nem tudja, akkor a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje. A családba fogadás szükségességét évente felül kell vizsgálni, és dönteni kell annak fenntartásáról vagy megszüntetéséről, illetve vizsgálni kell annak szükségességét, indokolt lenne-e bírósági per megindítása harmadik személynél történő elhelyezés végett. 3./ Ideiglenes hatályú elhelyezés Súlyos veszélyeztetettség, életveszély vagy felügyelet hiánya esetén azonnali intézkedésként a gyermeket a másik szülőnél, hozzátartozónál, nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezzük el ideiglenes hatállyal. Ennek letelte után kell dönteni a kiskorú további sorsáról. 2012-ben az Egészségügyi és Szociális Iroda Családvédelmi 45


Csoportja 17 kiskorú esetében hozott azonnali ideiglenes elhelyezésről döntést, melynek okai között szerepel a szülők életmódja, elhanyagoló magatartása, esetlegesen a szülők önhibájukból történő hajléktalanná válása. A gyermekek 3 esetben a különélő másik szülőnél, 6 esetben harmadik személynél (esetek jelentős részében nagyszülőnél), 8 esetben pedig gyermekotthonban kerültek elhelyezésre. A Családvédelmi Csoport és más szervek (rendőrség, ügyészség) által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések felülvizsgálata, valamint a Gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések során 2 gyermek különélő másik szülőnél, 1 gyermek nevelőszülőnél, 8 gyermek harmadik személynél, 1 gyermek örökbefogadó szülőnél, 4 gyermek gyermekotthonban történő elhelyezéséről intézkedett 2012-ben Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala. A Gyámhivatal 3 kiskorú esetében átmeneti nevelésbe vételről, 1 kiskorú esetében pedig tartós nevelésbe vételről határozott. 4./ Átmeneti nevelésbe vétel Amennyiben a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és azt az alapellátás keretében nyújtott szolgáltatásokkal nem lehet megszüntetni, továbbá a gyermek másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése nem lehetséges, a Gyámhivatal átmeneti nevelésbe vételt rendel el. A nevelésbe vett kiskorú nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba kerül mindaddig, míg a család képessé nem válik a gyermek további nevelésére, melynek megállapítása érdekében minden átmeneti nevelésbe vett gyermek ügyét felül kell vizsgálni. 2012-ben 8 gyermek került átmeneti nevelésbe, 1 esetben magatartási vagy beilleszkedési zavar, 2 esetben szülői elhanyagolás, 1 esetben szülői kérésre, 3 esetben gyermekjóléti alapellátásban gondozták, 1 esetben pedig örökbe fogadhatóvá nyilvánították a gyermeket. 2012. december 31-én 46 átmeneti nevelt kiskorút tartott nyilván a Gyámhivatal. 5./ Tartós nevelésbe vétel Olyan esetekben, mikor a gyermeknek nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője (árva, a szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megvonta, vagy a szülő hozzájárult gyermekének számára ismeretlen személy általi örökbefogadásához), a Gyámhivatal tartós nevelésbe vételt rendel el. 2012-ben két esetben került sor tartós nevelésbe vételre, a szülők halála illetve örökbefogadhatóság miatt. Év végén a Gyámhivatal 2 kerületi gyermek tartós nevelésbe vételét tartotta nyilván. 6./ Utógondozás elrendelése Az átmeneti illetve tartós nevelés megszűnését követően a Gyámhivatal a 18 év alatti volt gondozott részére 1 éves utógondozást ír elő, nagykorú esetén pedig kérelmére teheti ugyanezt. Célja, hogy az utógondozó segítse a gyermek, fiatal felnőtt családi környezetébe történő visszailleszkedését illetve az önálló élet megkezdését. 2012ben 13 fiatal felnőtt utógondozását rendelte el a Gyámhivatal. 7./ Utógondozói ellátás elrendelése Ugyancsak a volt átmeneti vagy tartós nevelt fiatal felnőtt esetében – amennyiben létfenntartását biztosítani nem tudja, nappali tagozaton tanulmányt folytat, vagy bentlakásos szociális intézménybe történő felvételét várja – kérésére a Gyámhivatal utógondozói ellátást rendelhet el. Az ellátás idejét a hatóság állapítja meg, de legkésőbb a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig tart. 2012-ben 10 esetben rendelt el a gyámhivatal utógondozói ellátást. 8./ Nevelési felügyelet 2006. július 1-jétől lépett hatályba a nevelési felügyelet jogintézménye. A Gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek – egészségi vagy pszichés állapota következtében – saját vagy más életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el. 46


Rákosmentén 2012-ben nem került sor nevelési felügyelet elrendelésére. 9./ Családi jogállás rendezése Az Egészségügyi és Szociális Iroda Családvédelmi Csoportja a 2012. év folyamán az apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorúakról 9 alkalommal kapott jelzést. A csoport a 2012. évben nem vett föl teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot. A Gyámhivatalnál 17 esetben került sor családi jogállás rendezésére, ebből 9 esetben apai elismerésre, 2 esetben az apaság bírósági megállapítására, 6 esetben képzelt apa bejegyzésére került sor. 10./ Kapcsolattartás 2012. évben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma a Gyámhivatalnál 17 volt. 11 esetben a Gyámhivatal szabályozta a kapcsolattartást, 6 esetben született egyezség, 16 esetben végrehajtást rendelt el a hatóság. A Gyámhivatal 2 esetben vette igénybe a Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletét a kapcsolattartás lebonyolításához, 3 esetben kezdeményezett mediációt. 11./ Örökbefogadás és felbontás A 2012-ben az engedélyezett örökbefogadások száma 1, az örökbefogadásra alkalmassá nyilvánított házaspárok száma 13, az örökbefogadásra alkalmassá nyilvánított egyedülállók száma 2 volt. 12./ Kiskorúak házasságkötésének engedélyezése 2012-ben ilyen kérelem nem érkezett a Gyámhivatalhoz. 13./ A hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos családvédelmi koordinációs feladatok A Kormány a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként a városi (kerületi) gyámhivatalt jelölte ki, mely feladatot a gyámhivatal nem hatósági tevékenységként végez. 2012-ben 3 esetben került sor a feladat ellátására. 14./ A gyámhivatal által kezdeményezett büntetőeljárások 2012. évben a gyámhivatal két alkalommal kezdeményezett büntetőeljárást: 1 esetben a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása érdekében, 1 esetben a kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény okán. A Családvédelmi Csoport minden olyan esetben, ahol jelzést kapott a kiskorú szabálysértéséről, bűncselekményéről, védelembe vételi eljárást indított. Az eljárások kisebb részben védelembe vétellel végződtek. Többségében az alapellátás keretein belül a Gyermekjóléti Központ családgondozói segítik az érintett családokat. Néhány esetben került sor a védelembe vételi eljárás megszüntetésére úgy, hogy még az alapellátást sem tartották szükségesnek a szakemberek, mivel nem túl súlyos szabálysértés illetve bűncselekmény egyszeri elkövetéséről volt szó, és a családok maximálisan együttműködőek voltak a hasonló esetek megelőzése érdekében. 2012. évben sem rendeződött a kerületben a helyettes szülők foglalkoztatásának és a gyermekek átmeneti otthonának kérdése. Jelenleg tárgyalások folynak a környező kerületek gyermekek átmeneti otthonaival, hogy hány férőhelyet, milyen feltételekkel tudnának biztosítani. A helyettes szülői hálózat kiépítése is folyamatban van.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A SUPPORT Alapítvány és Rákosmente Önkormányzata között 2002. szeptember 26-án jött létre a családok átmeneti otthoni ellátását biztosító szerződés. Az ellátási szerződés értelmében a SUPPORT Alapítvány 2003. május 1. napjától átmeneti otthoni ellátást biztosít egy időben három kiskorú gyermeket nevelő, otthontalan 47


család részére. A szerződés 12. pontja értelmében a SUPPORT Alapítvány 2004-től kezdődően minden év március 31-ig részletes szakmai beszámolót készít a feladat elvégzéséről. A RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány és az Önkormányzat között a családok átmeneti otthonának működtetésére létrejött ellátási szerződés szerint az alapítvány 2006 áprilisától nyújt ellátást három, kiskorú gyermeket nevelő, lakhatási lehetőséggel nem rendelkező kerületi család részére a Budapest XVII., Pesti út 237. szám alatti, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanban. Az ellátási szerződés 10. pontja értelmében a RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány 2007-től kezdődően minden év március 31-ig részletes szakmai beszámolót nyújt be a feladat elvégzéséről.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Óvodások sportja, óvodai testnevelés Rákosmente Önkormányzata létrehozta, működteti, és folyamatosan fejleszti az óvodás korosztály életkori sajátosságainak megfelelő testnevelési feltételrendszert, szervezi az óvodások testnevelési foglalkozásait. A korábban elindított tornaszoba kialakítási programot folytatja. A tornaszoba adta lehetőségeket az óvónők kihasználják, mindennapossá vált a játékos testnevelési foglalkozások szervezése, bár a tornaszobák többségének felszereltsége is pótlásra, bővítésre szorul. Az óvodák biztosítják a gyermekek részére a mindennapos testmozgást és a változatos, életkori sajátosságoknak megfelelő sportfoglalkozásokat is. Több óvodában saját szervezésű sportfoglalkozásokat, zenés tornát is szerveznek. Figyelemre méltó, hogy több helyen testtartásjavító, megelőző tornával segítik a kicsik egészséges fejlődését. Iskolások sportja, iskolai testnevelés Rákosmente Önkormányzata, mint ingatlankezelő, létesítmény-fenntartó hozzájárul, hogy az iskolákat működtető állami szerv fenntarthassa a teljesítő-képes tudást megalapozó, mérhető, ellenőrizhető, jól szervezett iskolai testnevelés és sport feltételeit, biztosíthassa a biztonságos, rendszeresen karbantartott testnevelési és sportlétesítményeket, eszközöket. Törekszik a mindennapos, kötelező testneveléshez szükséges feltételek bővítésére. A gyerekek számára a rendszeres iskolai testnevelési és sporttevékenység egész életre szóló szokásokat alakít ki. A testnevelés egyensúlyt teremt a szellemi és fizikai képzés között, a gyermek személyiségének harmonikus fejlődését és életmódját is formálja. Csapatszellemre, közösséghez tartozásra nevel, kialakíthatja a reális értékrendet, megtaníthat kezelni konfliktust, sikert, kudarcot és a fair play szabályait. Rákosmente valamennyi iskolájában van tornaszoba, kondicionálóterem, vagy többcélú sporthelyiség. 70 %ukban van játszóudvar, de felszereltségük felújításra, pótlásra szorul. Sportudvar valamennyi iskolában van. Méretük és minőségük eltérő, területük 580 m2 és 10.224 m² között szóródik. A pályák borítása túlnyomórészt salak illetve aszfalt, többségük felújítandó. 2009-ben Rákosmente Önkormányzata 6 iskolában létesített szabványos 40 m x 20 m méretű, negyedik generációs műfüves kispályás labdarúgó-/kézilabdapályát világítással. Ezek mindegyikét a testnevelésórákon és a délutáni különórákon is egyaránt használják az iskola diákjai. Diákolimpia Rákosmente Önkormányzata szervezi a diákolimpiát, az egész éven át tartó, felmenő rendszerű rendezvénysorozatot, amely a kerület tanulóinak nyújt rendszeres, szervezett, versenysportolási lehetőséget. A kerületi diákolimpia felmenő rendszerben lebonyolított eseményeit a budapesti, és az országos diákolimpia döntői követik. A diákolimpia azon gyermekek részére is biztosít rendszeres versenyzési lehetőséget, akik sportegyesületben nincsenek leigazolva.

48


A kerületi diákolimpiát Rákosmente Önkormányzata szervezi és finanszírozza (pl. bírói díjak, orvosi ügyelet, versenyzők díjazása). Budapesten is kiemelkedő, hogy minden évben 14-16 sportágban, két nemben és többnyire mind az öt korcsoportban megrendezzük a versenyeket. Diáksport egyesületek Rákosmente Önkormányzata támogatja a diáksport egyesületek működését, amelyek elsősorban tömegsport jellegű foglalkozásokra várják a mozogni vágyó gyermekeket. A foglalkozásokba azok is bekapcsolódhatnak, akik az átlagtól gyengébb fizikai, vagy sportbeli képességekkel rendelkeznek. A diáksport egyesületek iskoláik feltételeihez igazodva széles sportági választékot kínálnak a tanulóknak. A tömegsport jelleg mellett felkészítik a tanulókat a diákolimpia versenyeire, megteremtik a versenyzés lehetőségét, feltételeit. Kapcsolatot tartanak sportegyesületekkel, szakosztályokkal, a tehetséges gyerekeket ezekbe irányítják. Utánpótlás-nevelés és versenysport Rákosmente Önkormányzata kiemelten támogatja a hagyományokkal rendelkező, eredményesen működő sportegyesületeket, utánpótlás-nevelő műhelyeket. Kerületünkben gazdag sportági választékkal összesen tizenöt egyesület foglalkozik utánpótlás-neveléssel. Az utánpótláskorú versenyzők száma 1200-1300 fő között mozgott az elmúlt három évben. Kedvezőnek tartjuk, hogy az egyesületekben sportoló fiatalok 85-90 %-a helybéli. A kerületben évszázados múltja van a versenysportnak: 54 sportegyesület működik 23 sportágban. A kerületi versenysport egyik sajátossága, hogy az egyesületek nagyobb része állami és önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítményekben szervezi a tevékenységét. Rákosmente Önkormányzata más támogatások mellett kedvezményesen, vagy térítésmentesen biztosítja a tulajdonában lévő sportlétesítmények használatát az utánpótlás-nevelő sportegyesületek részére.

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetésben 100 %-os normatív kedvezményben részesülnek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermekek. 50 %-os kedvezményben részesülnek a három- vagy többgyermekes családban nevelkedő gyermekek, a tartós beteg vagy fogyatékkal élő gyermekek, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő középiskolai tanulók. A normatív kedvezményeken felül az Önkormányzat saját rendeletében további étkezéstérítési díjkedvezményeket biztosít, ezzel bővítve a kedvezményes étkezésben részesülő gyermekek körét. 2012. június 18. és augusztus 31. között, 54 munkanapon keresztül 300 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos helyzetű gyermek számára biztosított nyári szociális étkeztetést. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az elmúlt 4 évben az önkormányzati óvodai férőhelyek száma 651-gyel emelkedett, míg az önkormányzati óvodákba beíratott gyermekek létszáma 343 fővel nőtt. A kerület óvodai kapacitásának kihasználtsága – jelenleg 93 %-os. A hátrányos helyzetű gyermekek száma 247 fővel (269%!) növekedett 2008 óta. Problémát jelent, hogy az óvodás korú gyermekek szülei közül mindössze 5-en nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetüket illetően.

49


Óvodai intézmények száma

24

Ebből önkormányzati fenntartású

17

Óvodai feladatellátási helyek száma

25

Óvodai férőhelyek száma

3223

Óvodába beíratott gyermekek száma

3046

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

351

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

5

Az óvodába be nem íratott, 3. életévüket betöltött, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek száma

n.a. 47

Az óvodai gyermekcsoportok száma

113

Óvodapedagógusok száma: Ebből diplomás óvodapedagógusok száma: Gyógypedagógusok száma: Dajka: Kisegítő személyzet:

240 fő 233 fő 4 fő 169 fő 53 fő

Gondot jelent továbbá, hogy az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számáról nehéz pontos adathoz jutni. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata biztosítja ugyan a lehetőséget a HHH gyermekek óvodáztatása tekintetében, de ennek megvalósulása a jelenleg rendelkezésre álló adatok miatt feltehetően nem teljes körű. Törekedni kell ezért arra, hogy a rejtve maradt HHH-s gyermekek mielőbb bevonásba kerüljenek a kerület közoktatás rendszerébe. A védőnők, a gyermekjóléti szolgálat, vagy éppen a nevelési tanácsadó munkatársaival kialakított jó munkakapcsolat segítheti azoknak a családoknak az azonosítását, amelyben vélhetően a szülők nem rendelkeznek az általános iskola nyolc évfolyamánál magasabb iskolai végzettséggel. Rendkívül nagy tapintattal eljárva, felhasználva az óvónők és a szülők közötti szoros, mindennapos kapcsolatot, megfelelő bizalommal teli légkörben meggyőzhetők a szülők a szükséges nyilatkozat megtételéről. A sikert nagyban befolyásolja az óvónők elkötelezettsége, hite abban, hogy valóban szükséges ezeknek a gyermekeknek a felzárkóztatását külön program alapján végezni. Ennek elérése fenntartói és intézményvezetői feladat. Az önkormányzati fenntartású óvodák nyitvatartási ideje: 6-18 óra, a nyári bezárás időtartama ezekben az óvodákban 5 hét. A bezárások időtartam alatt a szülő másik, kerületi intézménybe viheti a gyermekét, így a gyerekek folyamatos ellátása biztosított. A sajátos nevelési igényű gyermekeket (47 fő, az óvodai neveltek számának 1,5 %-a) minden óvodában integráltan nevelik. SNI-s gyerekek fogadására felkészített állami és önkormányzati intézmények a kerületben: 1. Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium Különleges bánásmódot igénylő: • többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült), egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók, 50


• beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, • kiemelten tehetséges tanulók iskolai nevelése-oktatása. 2. Czimra Gyula Általános Iskola Különleges bánásmódot igénylő: • többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (hallássérült), egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók, • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, • kiemelten tehetséges tanulók iskolai nevelése-oktatása. 3. Diadal Úti Általános Iskola Különleges bánásmódot igénylő: • többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült), beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók, • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, • kiemelten tehetséges tanulók iskolai nevelése-oktatása. 4. Gregor József Általános Iskola Különleges bánásmódot igénylő: • többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók, • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, • kiemelten tehetséges tanulók iskolai nevelése-oktatása. 5. Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó • Azoknak a sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült), enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulóknak az iskolai ellátása 1-8. évfolyamon, akik a többi tanulóval nem foglalkoztathatók együtt. • Azoknak a sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült), enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulóknak az iskolai ellátása 9-10. évfolyamon, akik a többi tanulóval nem foglalkoztathatók együtt. 6. Kossuth Lajos Általános Iskola Különleges bánásmódot igénylő: • többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült), egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók, • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, • kiemelten tehetséges tanulók iskolai nevelése-oktatása.

51


7. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium Különleges bánásmódot igénylő: • többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók, • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, • kiemelten tehetséges tanulók iskolai nevelése-oktatása. 8. Szabadság Sugárúti Általános Iskola Különleges bánásmódot igénylő: • többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (hallássérült), beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók, • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, • kiemelten tehetséges tanulók iskolai nevelése-oktatása. 9. Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Különleges bánásmódot igénylő: • többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (hallássérült), egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók, • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, • kiemelten tehetséges tanulók iskolai nevelése-oktatása. 10. Zrínyi Miklós Általános Iskola Különleges bánásmódot igénylő: • többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (hallássérült), beszédfogyatékos egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, • kiemelten tehetséges tanulók iskolai nevelése-oktatása. 11. Aprófalva Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 12. Bóbita Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 13. Csicsergő Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 14. Csillagszem Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 15. Gesztenyés Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 52


•

sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása

16. Hétszínvirág Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 17. Hófehérke Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 18. Kuckó Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű o mozgásszervi fogyatékos o érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) o értelmi fogyatékos o beszédfogyatékos o autizmus spektrum zavarral küzdő o egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 19. Mákvirág Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű o mozgásszervi fogyatékos o érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) o értelmi fogyatékos o beszédfogyatékos o autizmus spektrum zavarral küzdő o egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 20. Mézeskalács Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 21. Micimackó Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű o mozgásszervi fogyatékos o érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) o értelmi fogyatékos o beszédfogyatékos o egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 22. Napsugár Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása

53


23. Összefogás Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű o mozgásszervi fogyatékos o érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) o értelmi fogyatékos o beszédfogyatékos o egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 24. Piroska Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű beszéd fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 25. Százszorszép Óvoda • táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása • sajátos nevelési igényű o mozgásszervi fogyatékos o érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) o értelmi fogyatékos o beszédfogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása A hátrányos helyzetű (HH) gyermekek viszonylag létszámarányosan oszlanak el az egyes intézmények között. A HH gyermekek csoportonkénti elosztását illetően sem találhatók szegregációra utaló jelek. A Kuckó óvoda esetében a legmagasabb a HH gyermekek aránya, amely összefügghet a településrészen lakók szociális helyzetével is. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása tekintetében, az önkormányzat 2008 évben, az összes óvoda alapító okiratának módosításával megteremtette az SNI gyermekek integrált nevelésének feltételrendszerét. Ennek ellenére a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok döntései alapján – jelenleg - csak 8 óvodában nevelnek SNI gyermekeket. A Kuckó óvodában (1171 Bp., Óvónő u. 3.) van a legtöbb SNI gyermek. Arányszámuk feltűnően magas (20,2 %). Ennek egyik oka az átlagosnál jobban képzett szakemberek magas száma. A kerület óvodái kihasználtsága gyakorlatilag teljes. Évek óta folyamatosan emelkedik az óvodás korú népesség száma. A népességi adatokból (0-2 éves korosztály) jól látható, hogy a tendencia folytatódik. Általános iskolai intézmények száma: Ebből önkormányzati fenntartású Általános iskolai feladatellátási helyek száma Az általános iskolai osztályok száma Általános iskolai tanulók száma Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

54

13 9 25 285 6054 27 148 48 785 24 801 743 2540


A kerület 6-14 éves korosztályú lakossága 7230 fő. Ebből 6054 gyermek jár az önkormányzati területén található általános iskolákba. (2008 óta közel 400 fővel emelkedett a kerület általános iskoláiban tanulók száma.) 1176 általános iskolás korú diák jellemzően a kerületen kívüli nyolc-, illetve hatosztályos gimnáziumokban tanul (V., X., XII., XIII., XVI., kerületek iskolái.). Sajnos a kerületben csak egy olyan négy évfolyamos középiskola működik, amely lehetővé tenné, hogy az érettségit lakóhelyhez közel tudják megszerezni. Emiatt a tanulók korai életkorban (10, illetve 12 évesen) kényszerülnek iskolaváltásra. Örvendetes, hogy a kerületbe beköltöző fiatal házaspárok gyermekei növekvő száma miatt az elkövetkezendő években tovább fog emelkedni az általános iskoláskorúak száma. (Ez a növekedési folyamat az óvodákban már most is jól érzékelhető.) A kerületből eljárók számát jóval meghaladja azoknak a tanulóknak a száma, akik más településről, jellemzően az agglomerációból jönnek a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekbe. Az óvodás és alsó tagozatos gyermekeket elsősorban a szüleik szállítják személygépkocsival óvodába, illetve iskolába, s kisebb hányaduk veszi igénybe a tömegközlekedés eszközeit. A felső tagozatos tanulók többsége már önállóan, tömegközlekedéssel jut el az iskolájába, s csak kisebb hányadukat szállítják személygépkocsival szüleik. A hátrányos helyzetű diákok aránya 13 % körüli. (Az elmúlt 4 évben mintegy 8%-kal emelkedett a HH tanulók számaránya!) HHH tanuló (az általános iskolások 0,4 %-a) alig található a kerület általános iskoláiban. A magántanulók száma elenyésző – 0,45 %. (Általában a szülők tartós távolléte miatt jön létre a magántanulói jogviszony.) A napközi otthont (iskolaotthont) igénybe vevők száma közel 150 fővel emelkedett 2008 óta. A napközisek 20%a hátrányos helyzetű. Mindössze 3 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló veszi igénybe a napközit a kerület általános iskoláiban. Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulókra vonatkozó adatot csak a Diadal Úti Általános Iskola -, a Gregor József Általános Iskola -, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, a Laborcz Ferenc Általános Iskola, a Zrínyi Miklós Általános Iskola valamint az Újlak Utcai Általános Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola szolgáltatott. HHH tanuló emelt szintű oktatásban csak a Gregor József Általános Iskolában részesül. A Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, EGYMI SNI tanulói valamennyien gyógypedagógiai tagozaton tanulnak. A többi iskolában az SNI-s diákokat integráltan nevelik. (Az SNI tanulók aránya csak a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, EGYMI-ben és a Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskolában haladja meg az országos átlagot.) A kerület általános iskolái többségének alapító okirata 2008-ban módosításra került. A módosítással teremtették meg a SNI tanulók integrált nevelésének lehetőségét. Jelenleg az általános iskolák átlagos kihasználtsága 71 %-os! A település demográfiai adataiból arra lehet következtetni, hogy az elkövetkezendő években tovább fog emelkedni az általános iskoláskorúak száma, s szükség lesz a meglévő intézményi kapacitásra. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

(pl.

iskolára/óvodára

jutó

Az önkormányzati fenntartású óvodákban jelenleg 4 fő gyógypedagógus dolgozik. A szakemberek közül 3 fő a Kuckó Óvodában tevékenykedik (ezt az SNI-s gyermekek relatíve nagy, 20 %-os aránya indokolja), 1 fő pedig a Mákvirág Óvodában. A gyógypedagógiai valamint a pszichológiai ellátás szakmai bázisa kerületünkben a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és 55


Nevelési Tanácsadó. Többségében az itt dolgozó szakemberek látják el a kerületi speciális szükségletű gyermekeket. c) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Lemorzsolódás aránya a kerület iskoláiban Évfolyamismétlők intézmény

Magántanulók

Az előző tanévben 250 óránál többet mulasztók összHH/HHH* összHH/HHH* összHH/HHH* létszámon tanulók létszámon tanulók létszámon tanulók belül körében belül körében belül körében 0 0 1 0 1 0 7 3 1 0 1 1 3 1 1 1 8 0 2 1 0 0 1 1

Balassi B. Gimn. Czimra Gy.Ált. Isk. Diadal Ú. Ált. Isk. Gregor J. Ált. Isk. Gyurkovics Tibor * Általános Iskola, EGYMI 11 1 1 0 Kossuth L. Ált. Isk. 4 1 1 0 Kőrösi Cs. S. Ált. I. és G. 3 0 1 0 Laborcz F. Ált. Isk. 4 1 0 0 Szabadság Sugárúti Ált. Isk. 4 0 4 0 Újlak U-i Német Nemz. és Angol Kétnyelvű Ált. Isk. 16 9 3 0 Zrínyi M. Általános Iskola 2 0 3 0 Rákoscsabai Jókai Mór Ref. Ált. Isk. 2 1 1 0 Pál Apostol R.K. Ált. Iskola és Gimnázium 1 0 0 0 *A HHH tanulókra vonatkozó ez irányú adatokat nem tartanak nyilván az intézmények!

0 1 3 6 0

0 0 0 1 0

1 0

1 0

5

3

0

0

A fenti táblázat alapján kijelenthető, hogy a lemorzsolódás arányai – az országos átlaghoz viszonyítva – a kerület iskoláiban nagyon kedvezőek. Az évfolyamismétlők között viszonylag magas a HH tanulók aránya. (Sajnos a HHH tanulókra vonatkozó ez irányú adatokat nem tartanak nyilván az intézmények.) A magántanulói státusz és a 250 órát meghaladó hiányzás nem jellemző a HH gyermekekre. A továbbtanulási mutatók esélyegyenlőségi szempontú elemzése alapján általánosan kijelenthető, hogy a hátrányos helyzetű tanulók valamennyi középfokú iskolatípusokba történő továbbhaladása biztosított. (A HH diákok főleg szakközépiskolában és szakiskolában tanulnak tovább, de a gimnáziumi arányszámuk sem elhanyagolható. A HHH tanulók között is találunk gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanuló gyermeket is!) A beiskolázási, továbbtanulási adatok fenntartói szinten történő vizsgálata azért fontos, mert a tanulói életút sikeressége szempontjából meghatározó az a tény, hogy az általános iskola képes-e a lehető legtöbb diákot felkészíteni a továbbtanulásra oly módon, hogy legkésőbb 23 éves korukig megszerezzék az érettségit vagy életük első szakmáját. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a beiskolázás puszta ténye még nem mutatja meg azt, hogy a tanulók bennmaradnak-e a rendszerben, illetve hány százalékuk morzsolódik le a tanköteles kor vége előtt. Az mindenesetre megnyugtató, hogy gyakorlatilag minden gyermek továbbtanul. A gimnáziumi és szakközépiskolai preferencia iskolánként és évenként változik. (Legtöbbször a család értékrendjét mutatják az adatok.) A kerület tanulói – kevés kivételtől (10-15%) eltekintve – érettségit adó képzésre iratkoznak be a nyolcadik osztály elvégzése után. Továbbra is fontos cél, hogy minden tanuló sikeresen, képességeihez mérten a lehető legjobb eredménnyel lépjen ki az iskolarendszerből. Különösen fontos a HH/HHH és SNI tanulók megtartása, hiszen ők kevésbé sikeresek a tanulásban, az iskola által mért és elismert területeken, ezért gyakran veszítik el kedvüket, s nem egy esetben a támogató családi háttér is hiányzik. Ezért nagyon lényeges az egyéni teljesítményük megismerése, valamint minél 56


teljesebb bevonásuk az iskolán kívüli programokba, legyen szó akár felzárkóztatásról, akár tehetséggondozásról. Beiskolázásuk során a képességeik szerinti lehető legmagasabb végzettséget biztosító középiskolába kell őket irányítani. Ennek a munkának az eredményességét azok a statisztikai adatok mutatják meg, amelyek nem a közoktatási rendszerben keletkeznek, nevezetesen a kerület lakosságának iskolai végzettségét és a munkanélküliek számának alakulását regisztráló statisztikai adatokban. A kerület iskoláinak teljesítménye a kompetencia-méréseket illetően nagyon jónak mondható. (Általában az országos átlag feletti, vagy a körüli eredmények.) Sajnálatos, hogy a HH/HHH tanulók vonatkozásában csak a Diadal Úti Általános Iskola és a Gregor József Általános Iskola rendelkezik adatokkal. A mérési, értékelési kompetenciák iskolánként és pedagógusonként eltérőek. Ha a fenntartó csak az országos átlaghoz viszonyított számok alapján az intézményei rangsorolására használja a kapott eredményeket, jelentős torzulásokat vihet a saját rendszerébe. (pl. a SNI tanulók miatt.) Az Országos Kompetenciamérés adatai nagyon sokrétűen hasznosíthatók a fenntartók, az intézményvezetők, a pedagógusok és a tanulók szintjén. Egy olyan eszköz, amelynek felhasználásával az iskolai munka eredményességének fejlesztése célirányossá válhat. Az egyes tanulók szintjén elvégzett értékelés nagymértékben hozzájárulhat a hátrányos helyzetű tanulók leszakadásnak megakadályozásához. Megjegyzés: Amikor az egyes iskolák adatait hasonlítjuk össze, a kimeneti teljesítményt mindig viszonyítani kell az adott iskola tanulói összetételéhez, amihez támpontot ad az évenkénti kompetenciamérések adatsora a tanulók családi háttér indexéről. Ugyanígy a beiskolázási mutatók mellé kell tenni, a szintén a kompetenciamérések elemzéséből megtudható pedagógus hozzáadott érték indexet, valamint a minőségirányítási programok keretében végzett elégedettség-mérések eredményeit. Ezek összességében rajzolják ki egy iskola munkájának minőségét, amelynek egyik eleme a HH/HHH és SNI tanulók oktatásának, nevelésének felvállalása, illetve megfelelő szintű ellátás.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 1999 óta biztosítja a kerületben lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező, általános illetve középfokú intézmény nappali tagozatán tanuló, szociálisan rászorult diákok számára a szociális-tanulmányi ösztöndíjat. Szociális szempontból azok a tanulók részesülhetnek az ösztöndíjban, akiknek családjában a jövedelmi viszonyok megfelelnek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre előírt törvényi feltételeknek. Tanulmányi szempontból a jogosultság feltétele 2012-ben az volt, hogy a tanuló tanulmányi teljesítménye érje el a 84 %-ot (4,20). Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a szociális-tanulmányi ösztöndíj bevezetéséről szóló, többször módosított 43/1999.(VI.18.) rendelete alapján minden tanév kezdetétől (09.01-től) a tanév végéig (06.30-ig), 10 hónapon át folyósítunk a jogosultak részére – tanulmányi eredménytől függően 4 300 Ft/hó illetve 7 100 Ft/hó összegű – szociális-tanulmányi ösztöndíjat. A 2012. decemberi adatok alapján 99 tanuló részesült 4 300 Ft/hó, 151 tanuló pedig 7 100 Ft/hó összegű szociális-tanulmányi ösztöndíjban. Ez a támogatási forma a 2012. évben 14 978 000 Ft kiadást jelentett az Önkormányzat költségvetésében. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek elbírálásakor magasabb a jogosultsági jövedelemhatár a sérült illetve tartós beteg gyermeket nevelő család, valamint a gyermekét / gyermekeit egyedül nevelő szülő esetében. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

alacsony a nyilvántartott halmozottan hátrányos kommunikáció, hogy a szülők felismerjék a szülői helyzetű gyermekek száma nyilatkozat megtételének fontosságát 57


a köznevelési intézmények integrációs programjai ellenére a gyermekek még mindig kevés ismerettel érzékenyítő programok szervezése az oktatási és rendelkeznek a fogyatékkal élő társaik, illetve felnőttek nevelési intézményekben életmódjával, problémáival kapcsolatosan a családon belüli erőszak eseteire gyakran nem derül gyermekvédelmi jelzőrendszer fejlesztése fény megelőzés és a probléma kezelése érdekében

a

bűnmegelőzési programok, előadások szervezése, figyelemfelhívás

a gyermekek elleni erőszak látenciája

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Rákosmente önkormányzata területén élő lakónépességet vizsgálva az alábbi összefüggések állapíthatók meg: • a település lakónépességének 53 %-a nő (45.808 fő); • 0-59 éves korosztályban a nők aránya alacsonyabb 47,72 % (30.280 fő); • a 60 év feletti korosztályban a nők vannak többségben 59,34 % (11.661 fő). A nemek szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak és bár a 0-59 éves korosztályban a férfiak vannak többségben, 60 év felett az arányok olyan mértékben megváltoznak, mely a teljes lakónépesség viszonylatában a nők többségét eredményezi (53 %). Rákosmentén 2011-ben a nyilvántartott 15-64 év közötti álláskeresők száma 60.784 fő volt, melynek 52 %-a nő (31.498 fő). 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nőket és a férfiakat a foglalkoztatás és munkavégzés területén megillető esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elve az Európai Unió közösségi jogszabályainak átvétele révén épült be a hazai munkaügyi szabályozásba. A nemek közötti egyenlőség az Európai Unióban alapjog. A nők munkahelyi és a kisgyermeket nevelők munkahelyi esélyegyenlőségének lehetséges okai a munkahelyi és a családi kötelezettségek összeegyeztetése. E nehézség kezeléséhez leggyakrabban nyújtott segítség az, hogy a kisgyermekesek szabadságolásakor figyelembe veszik gyermekeik iskolai szüneteinek időpontját. Valószínűsíthető, hogy a gyerekvállalás okán a munkaerőpiactól való távolmaradás és a reintegráció nehézségei okozzák a nők férfiakénál alacsonyabb foglalkoztatottsági szintjét. A nők munkaerő-piaci hátrányukat leginkább a gyermekszülés és nevelés miatt történő kiesés esetében ismerik el. 2012. július elsejével lépett hatályba az új Munka Törvénykönyve, amely a kismamák jogaival, foglalkoztatásával kapcsolatban is tartalmaz néhány változtatást. A rendelkezések egy része új kedvezményeket biztosít a munkába visszatérő édesanyák számára, azonban a szabályozás bizonyos pontjai visszalépésként is értelmezhetőek, ilyen például az abszolút felmondási tilalom megszűnése. Jelentős változás, hogy a gyedről, gyesről visszatérő kismamákra a jövőben nem vonatkozik a felmondási tilalom, azonban a szintén a közelmúltban nyilvánosságra hozott 10 pontos Munkavédelmi Akcióterv szerint nem elhanyagolható járulékfizetési kedvezményeket kapnak az őket foglalkoztató munkaadók: a gyedről, gyesről visszatérő kisgyermekes anyák után az első két évben egyáltalán nem kell járulékot fizetni, a harmadik évtől is csak a jelenlegi felét kell befizetnie a munkaadónak. Ez utóbbi intézkedés nyilvánvalóan segíti a kisgyermekes anyák visszatérését a munkaerőpiacra, hiszen a munkaadót jóval alacsonyabb járulékfizetési kötelezettség fogja terhelni, ha a gyedről/gyesről visszatérő kismamát foglalkoztatja. Ami nem változott: a gyed/gyes időtartama alatt, amennyiben a kismama nem megy vissza a munkahelyére, továbbra is teljes felmondási védelem illeti meg őt. 58


A szabályozás értelmében a gyermek hároméves kora előtt visszatérő anya igényelheti a részmunkaidős foglalkoztatást, melyet a munkaadó köteles biztosítani számára. Abban az esetben, ha a korábban betöltött pozícióban nem megoldható a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkaadó és a kismama megállapodhatnak másik munkakörben, amely ilyen feltételekkel is betölthető, ha ez sem lehetséges, a munkaadó akkor is köteles a részmunkaidővel arányos juttatást megfizetni. Statisztikai kimutatások alapján azokban az országokban ahol a nők már kisgyerek mellett is vissza tudnak menni dolgozni 4, 6 vagy 8 órában, egyéni választás és lehetőség szerint több gyereket vállalnak. A gyed, gyes, gyet kínálta lehetőségek átadása az apának ma még nem bevett gyakorlat. A tapasztalatok szerint országos viszonylatban is elmondható, hogy sajnos a gyermekvállalás, a munkahelyről való hosszabb idejű távolmaradás következtében romlik a nők munkaerőpiacra való visszalépésének az esélye. A Vigyázó Sándor Művelődési Ház 2011 júniusától akkreditált felnőttképzési intézmény, mely ingyenes szolgáltatásként biztosítja a kerületi polgárok számára a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó előzetes tudásszint felmérést, lakossági internet hozzáférést, ingyenes jogi tanácsadást biztosít.

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

év

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

2008

27740

29587

na

na

na

na

2009

27778

29552

na

na

1027

1087

2010

27928

29442

53

47

1031

1132

2011

27917

30172

143

154

986

1074

2012

na

na

119

128

1069

1190

na

na

na

na

na

2013 na Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint 2012. negyedik negyedévében a 15-64 éves nők közül 1 millió 790 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 34 ezerrel többen, mint 2011. október-decemberben. Foglalkoztatási rátájuk 1,3 százalékponttal, 52,4 százalékra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Magyarországon kedvező a diplomás, a 40-50 év közötti és a 12 évnél idősebb gyermeket, vagy gyermekeket nevelő nők foglalkoztatási aránya. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év

foglalkoztatást segítő programok száma

képzési programok száma

résztvevők száma

résztvevő nők száma

2009

na

na

19

8

2010

na

na

31

17

2011

na

na

18

11

na

na

58

29

2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés

59


c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetősége 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 8 általánosnál szakiskola/szakmunkás- gimnázium alacsonyabb 8 általános főiskola egyetem képző és érettségi végzettségű

év

munkanélküli nők száma

2008

632

6

117

170

313

43

26

2009

1087

5

213

308

455

69

37

2010

1132

9

216

300

489

69

49

2011

1074

11

216

284

464

63

36

2012

1190

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások bölcsődei férőhelyek száma önkormányzati

egyéb

működő családi napközik száma

4

280

na

-

75

na

2645

5

320

na

15

103

na

2010

2617

6

372

na

17

117

na

2011

2488

6

452

na

14

103

na

2012

Na

na

na

na

na

na

na

3 év alatti gyermekek száma a településen

működő bölcsödék száma

2008

2604

2009

év

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által elnyert „Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén” című pályázat közszféra funkció megerősítését szolgáló fejlesztéseinek részét képezi nyitott bölcsődei csoport szolgáltatás létrehozása a Gólyafészek Bölcsődében. E szolgáltatás lehetővé teszi bölcsődés korú gyermekek időszakos gyermekfelügyeletét, mely nagyban segítheti azon szülők ügyintézését, munkaerőpiaci integrálódását, akik egyébként bölcsődei ellátást nem élveznek. A kialakított Szivárvány játszócsoport 2012 decemberében kezdte meg munkáját, minőségpolitikájának alapelveit az 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról és a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről c. jogszabályok határozzák meg. A játszócsoport alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatási forma, a bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermekek és családjaik számára, 20 hetes kortól 4 éves korig. Nyitott és elérhető, egy gyermeknek napi maximum 4 órában, személyes megjelenéssel és telefonon történő előjegyzéssel is. Olyan családoknak nyújt segítséget, ahol az anya GYED-en, GYES-en van, munkát keres, hivatalos ügyeket intéz, elfáradt, kimerült és segítségre szorul, vagy a kisgyermek játszótársra, a szülő pedig beszélgetésre vágyik. A felügyeleti és játszócsoporti feladatokat szakképzett gondozónők látják el, az erre a célra kialakított csoportszobában étkezési lehetőséggel, délutáni pihenővel. A szolgáltatásokat térítés ellenében vehetik igénybe. 60


A játszócsoport 30 nm-es játszószobában és a hozzá tartozó mellékhelyiségek használatával egy időben 10 gyermek számára biztosít két fő felsőfokú kisgyermeknevelő képzettséggel rendelkező személy közreműködésével hétköznap reggel 8 órától-délután 17 óráig gyermekfelügyeletet. A mai családoknak szükségük van a szakszerű és hatékony támogatásra. Napközben a szülők számára nyújtott szolgáltatás a bölcsődei alapellátás prioritása mellett szervezendő. A szolgáltatást a gyermekek orvosi igazolás nélkül vehetik igénybe, a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke egészséges. Kiemelt cél a játéktevékenységhez kötődő egyéni képességeket és készségeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot erősítő tevékenység, a bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermekek számára. A gyermek a szülővel együtt előzetesen ismerkedhet az új környezettel és a gondozónővel. Térítési díj ellenében gyermekétkeztetési szolgáltatást is igénybe lehet venni, továbbá a gyermek ingyenesen használhatja az intézményben található sóbarlangot. Külön térítés ellenében szakemberek által egyéb szolgáltatási is igénybe vehető: zenebölcsi, baba masszázs, baba-mama torna, gyógytorna, szülő-csecsemő konzultáció és terápia, család és párterápia, művészi torna. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

31

3455

111

2009

32

3535

110

2010

32

3501

109

2011

32

3412

107

na

na

2012 na Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Rákosmentén a 15 éves és idősebb nők 28 %-ának nem volt gyermeke (a VI.-VII. kerületben ez az arány 48 %). 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nők elleni erőszaknak nevezünk minden olyan erőszakot, amely a személy nemi hovatartozása miatt történhet és történik meg valakivel. Az alábbiakban partnerkapcsolati erőszak legjellegzetesebb példáit soroljuk fel. Szóbeli (verbális) erőszak: a nő lekicsinylése, sértegetése, gúnyolódás, nevetségessé tevés (például a nő külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással, veréssel való fenyegetés, gyerekek elvételével, öngyilkossággal való fenyegetés. Lelki erőszak: alapvető érzelmi igények és szükségletek megtagadása, barátoktól, munkától, családtól, kedvenc foglalatosságoktól való elszigetelés vagy eltiltás, féltékenység, nő önbizalmának módszeres lerombolása, elzárkózás a problémák közös megbeszélésétől, nő állandó hibáztatása, értéktárgyainak összetörése, tárgyak összetörése/dobálása/csapkodása, fegyverrel való fenyegetőzés, félelmet keltő viselkedés (dühödt nézés, üvöltés), támadó faggatózás, életveszélyes/ijesztő autóvezetés, telefon és egyéb kommunikációs csatornák lezárása, telefonon való állandó ellenőrzés, nő zsebeinek/táskájának átkutatása. Testi (fizikai) erőszak: lökdösés, pofozás, fojtogatás, haj húzása/kitépése, ököllel/eszközzel való ütés, rugdosás, harapás, rázás, égetés, fegyverrel (késsel, lőfegyverrel, nehéz tárgyakkal) való fenyegetés vagy bántás, alapvető testi igények és szükségletek megtagadása (éheztetés, szomjaztatás, alvásmegvonás, ürítkezés kontrollálása), bezárás, kizárás, megkötözés és mozgásszabadság korlátozása. 61


Szexuális erőszak: nem kívánt szexuális tevékenységre való kényszerítés, nemi erőszak, szexszel való fájdalomokozás vagy megalázás, tárggyal való nemi erőszak, intim testrészeik bántalmazása, másokkal való közösülés/prostitúció kényszerítése, reproduktív jogok korlátozása: fogamzásgátlás akadályozása vagy kényszerítése, terhességre vagy abortuszra kényszerítés. Gazdasági erőszak: anyagi függésben tartás, munkáról való lebeszélés vagy eltiltás, nő fizetésének elvétele, mindennapi kiadások megkérdőjelezése és fillérre való elszámoltatása, közös néven levő céggel (Bt., Kft.) való sakkban tartás/zsarolás. A nők védelme érdekében 1994 januárjában alakult a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület azzal a céllal, hogy segélyvonalat indítson bántalmazott nők részére. 2010-ben jött létre a Nők Világa Közhasznú Alapítvány, melynek célja a lelki bántalmazás elleni, és a méltóságteljes életért való fellépés. Önkormányzatunk megkereste a XVII. kerületi rendőrkapitányságot A családon belüli erőszak jelenleg még nem önálló büntetőjogi tényállás, ezért a rendőrség nem rendelkezik erre vonatkozó adatokkal. Ezek az adatok más bűncselekmények (pl.: testi sértés, kiskorú veszélyeztetése stb.) statisztikájában szerepelnek. A XVII. kerületi Rendőrkapitányság tapasztalatai szerint, annak ellenére, hogy rendszeresen vonulnak ki a járőrök különböző családi konfliktusokhoz, kerületünkben kicsi azon esetek száma, ahol ténylegesen családon belüli erőszakról beszélhetünk. A rendőrség hatáskörébe tartozó megelőző távoltartás elrendelésére 2012. évben 1 alkalommal került sor. (A bíróságok által elrendelt 30 napos távoltartások számáról nem rendelkezünk adatokkal.) Egyéb esetekben, amikor a családon belüli erőszak alapos gyanúja felmerül, a rendőrség jelzéssel él a Gyermekjóléti Központ illetve a Gyámhivatal felé, ezen szervekkel jó az együttműködése a kapitányságnak. A Gyermekjóléti Központnál, a Családsegítő Szolgálatnál minden információ hozzáférhető a krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról, ellátási formákról. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Nem önkormányzati önkormányzati önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a anyaotthon a település év anyaotthon a településen 50 km-es körzetében településen

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében

2008

-

-

4

30

2009

-

-

4

30

2010

-

-

4

30

2011

-

-

4

30

2012

-

-

4

30

-

4

30

2013 Forrás: Helyi adatgyűjtés 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

Az összegyűjtött adatokból tapasztalható, hogy még mindig alacsony a nők részvétele a közéletben. Magyarországon a nők vannak többségben, a felsőfokú végzettséget szerzők többsége is nő. Nők és férfiak azonos arányban vesznek részt a választásokon, mégis kevés a női politikus, mivel a nők számára nehezen összeegyeztethető a karrier és a család.

62


5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben

év

Képviselőtestület tagja Férfi

2008 23 2009 23 2010 16 2011 16 2012 16 2013 16 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Önkormányzati dolgozók

Önkormányzati intézmények dolgozói

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

6 6 5 5 5 5

na na na na na

na na na na na

57

160

221 222 222 208 211 64

1348 1408 1415 1378 1444 680

A női vezetők Európa-szerte jóval kevesebben vannak, mint a férfiak, ráadásul a felsővezetőként dolgozó nők a velük megegyező beosztású férfiakkal ellentétben leginkább egyedülállóak. Így nem véletlen az sem, hogy a háztartást vezető és gyermeket vállaló nők nagyobb munkaerő-piaci hátrányban vannak a manapság egyre divatosabb szingli életmódot folytatókkal szemben. Az üvegplafon jelenség tulajdonképpen nem más, mint egy láthatatlan – és egyelőre a női társadalom nagyobb része számára áttörhetetlen – fal, amely „meggátolja”, hogy egy bizonyos szintű pozíció elérését követően a nők előreléphessenek a karrier ranglétrán. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Hazánkban a kutatók többsége szerint döntően a nők anyagi függetlenedése áll a gyermeket egyedül nevelő anyák növekvő aránya mögött. A nő anyagi függetlensége teszi ugyanis lehetővé, hogy válással kilépjen egy rossz házasságból, illetve, hogy ne azért lépjen be egy nem kívánt házasságba, mert gyermeket szeretne. 5.7 számú táblázat - A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Intézkedessek, Más állami szerv év pályázatok, programok Önkormányzati Civil Összes által támogatott száma a településen 2008

5

na

na

na

5

2009

13

na

na

na

13

2010

15

na

na

na

15

2011

15

na

na

na

15

2012

15

na

na

na

15

2013 17 Forrás: helyi adatgyűjtés

na

na

na

17

A 2011. évi népszámlálási adatok alapján településünkön a 15 évnél idősebb lakosság családi állapot szerinti bontásban: ● nőtlen, hajadon 22 645 fő, ● házas 33 982 fő, ● özvegy 6 939 fő, ● elvált 8 625 fő, ● közülük élettársi kapcsolatban él 6 899 fő. 63


Női szegénység az egyszülős háztartásokban: Sajnos manapság egyre több szülő (általában az anya) egyedül neveli gyermekét, ami elsősorban a válások számának növekedésével magyarázható. Mivel az egyedülálló szülőknek egyedül kell fizetniük a költségeket, a rezsitől a ruházatig, az étkezéstől a kikapcsolódásig, így az állam, az önkormányzatok, illetve a szolgáltatók többletjuttatásokat, illetve kedvezményeket biztosítanak számukra. Ezek a juttatások, kedvezmények a következők: - magasabb családi pótlék, - különélő szülő gyermektartási kötelezettsége, - árvaellátás, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, - szociálpolitikai támogatás, - szolgáltatók kedvezményei, - több táppénzes nap. Házasság Hete programsorozat keretében meghirdetett „Családban élni jó!” című rajzpályázatot a Keresztúr Baptista Gyülekezet és a Keresztúri Biblia Szól Közösség hirdette meg a kerületi gyermekek részére. A Házasság Hete mozgalom 1997-ben Nagy-Britanniából indult útjára. A helyi önkormányzat és keresztény egyházak támogatásával idén első alkalommal Rákosmentén is rendeztek Házasság Hete eseményeket. A programok célja, hogy felhívják a környezetünkben élők figyelmét a házasság fontosságára, kiemeljék a család értékét, segítséget nyújtsanak azoknak, akik párkapcsolati nehézségekkel küzdenek. A „Családban élni jó!” c. rajzpályázat műalkotásait szakmai zsűri bírálta el, a közönség pedig a szervező gyülekezetek honlapján keresztül szavazhatott a legszebb képekre. A korcsoportonkénti I-III. helyezettek és közönségdíjasok értékes jutalmat vehettek át a díjátadó ünnepségen. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek Gyermekek napközbeni időszakos ellátását biztosító A GYES-ről, GYÁT-ról a munkaerőpiacra történő intézmény működtetése, atipikus foglalkoztatási visszatérés nehézségei lehetőségek vizsgálata Szabadidős programok, baba-mama klubok GYES, GYÁT alatti izoláció szervezése, az igényeknek megfelelő bővítése Nővédelmi kapcsolatok fejlesztése, áldozatorientált A nők elleni erőszak látenciája bűnmegelőzési előadások szervezése

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008

na

na

na

2009

9153

13715

22868

2010

9232

13472

22704

2011

9287

13833

23120

na

na

na

2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

64


Egyre több olyan háztartás van, amelyben idős személyek élnek. Minél idősebb személyről van szó, annál nagyobb az esélye annak, hogy az illető egy egyszemélyes háztartást tart fenn. A statisztikai adatok alapján az utóbbi években erősödni látszik az a tendencia, hogy az idős emberek ameddig csak el tudják látni magukat, még a megözvegyülés után sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal, hanem megpróbálnak önállóan élni. A két népszámlálás között a legtöbb fővárosi kerület lakossága csökkent, kivéve a XIII., XVII. és XXIII. kerületet, ahol nőtt a lakónépesség száma (2,3, 10,6, illetve 7,9%-kal). 2001 óta kisebb mértékben csökkent a kerület lakónépessége, 2003 végén 78 812 fő lakott Rákosmentén, jelenleg 86000 fő felett van, tehát ismét egy növekedés tapasztalható. A kerületi idős lakosság az összlakosságot figyelembe véve több mint 20%. Az életkor előrehaladásával egyre jellemzőbbé válik életükben a takarékoskodás. Minél idősebbekről van szó, annál kevésbé tudnak változtatni anyagi helyzetükön, így szinte rákényszerülnek arra, hogy váratlan kiadásokra, betegség esetére tartalékoljanak. Nem a szegénységkockázat a legveszélyesebb számukra, hanem az aktivitás hiányából származó problémák – és itt nem pusztán a munkavégzési, foglalkozási aktivitásra kell gondolni. Jelentős hányadukat fenyegeti az izoláció, a kirekesztődés veszélye, amely a betegségkockázatok növekedésével jár. Rákosmente gondozási központjainak és klubjainak adatai alapján a jövedelmi helyzet a kerületben az idősek körében a következőképpen alakul: • legalacsonyabb jövedelem: 22 800 Ft/hó • legmagasabb jövedelem: 207 645 Ft/hó • átlagjövedelem: 94 000 Ft/hó Az intézmények statisztikai mutatói szerint az átlag életkor az idősek körében: 72 év. A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ szolgáltatásaiban kiemelt figyelmet fordít az időspolitikára, a magányos emberekre. Az „Élelmiszerbank” támogatási program keretében támogatja a kerületben egyedül élő időseket, kisnyugdíjasokat, számukra élelmiszer csomagok kerülnek átadásra. Adósságkezelési szolgáltatásukat kibővítették az időskorúak anyagi gondjainak enyhítése érdekében, kiemelt figyelemmel az elérhető támogatások (közszolgáltatók által nyújtott kedvezmények) minél szélesebb körű kihasználására (védendő fogyasztó, részletfizetési lehetőség, előre fizetős mérőóra). Életmód váltás esetén, a nyugdíjba vonulás utáni szerepváltás anyagi és lelki terheinek kezelésében is segítséget nyújtanak. A Családsegítő Központ 2009-ben bővítette szolgáltatását, így kialakították a demens idősek speciális ellátását. A demens idősek speciális ellátása a Képviselőtestület 280/2010. (VI.17.) Kt határozata alapján 2010. augusztus 24-től a Holdsugár Gondozási Központban történik. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete 6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (lehetőségek a településen) Munkaügyi Központ által Önkormányzati Civil Egyéb év támogatott db db db db

Összesen db

2008

21

na

4

9

34

2009

35

na

4

9

48

2010

43

na

5

9

57

2011

61

na

5

6

72

2012

92

na

5

6

103

65


a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Kerületi időseink körében, (akik ellátásban részesülnek gondozási központ, illetve gondozási központhoz tartozó idősek klubja keretében) a tapasztalat az, hogy a munkaerő-piacon már csak kis mértékben vállalnak aktív szerepet. Van, aki már kora és/vagy egészségi állapota miatt nem tud aktívan tevékenykedni a munkaerő-piacon. Van egy olyan csoport ellátottjaink körében, akik nagyon aktív tevékenységet és munkát folytatnak a mindennapokban, de ez leggyakrabban a saját javak megtermelése, gyermekeik részére segítenek a mindennapi terhek könnyítésében. Itt arra gondolunk, hogy amíg a szülők dolgoznak a nagymama, megfőz a családra, a nagypapa felássa a kertet, elmennek az unokákért az óvodába, iskolába, ha betegek vigyáznak rájuk, hogy a szülők ne essenek ki a munkából. Ezek a feladatok igen nagy segítséget jelentenek a családok számára. Civil szervezeteknél gyakran tapasztalható, hogy kerületi idősek önkéntes feladatokat vállalnak ellenszolgáltatás nélkül. A kerület nagy részére a kertes házas övezet a jellemző. Tavasztól-őszig az idősek számára a kert jelent elfoglaltságot. Akinek egészségi és fizikai állapota lehetővé teszi veteményes kertet művel. Ez szintén saját részre, és gyermekeik részére. Ezek a segítségnyújtások illetve mindennapi tevékenységek egy idős ember részéről a legértékesebb munkák közé sorolandók. Nappali ellátás keretében is sokszor megfigyelhető az egymásnak nyújtott kölcsönös segítség. 2014. év végére a Liget Gondozási Központ kitűzött célja egy olyan szívességszolgálat bővítése az idősek körében, ahol a kölcsönös segítségnyújtás a fő szempont, azaz ki mihez ért, ki miben tud a másiknak segíteni. A felajánlások egy központba futnak össze, koordinálásuk onnan történik. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Kiegyensúlyozottan megélni az idősödést az összes biológiai változásaival együtt csak úgy lehet, ha fenntartunk egy hasznos, minőségi életet a mindennapokban. Ehhez a kerületi intézmények, művelődési házak nyújtanak nagy segítséget. Az intézményekben lévő programokról több helyről is tájékozódhatnak a szépkorúak (helyi média, sajtó, reklámanyagok, szórólapok, hirdetések illetve az idősek egymás közötti tájékoztatása). A tevékeny időskor feltétele a szellemi frissesség, amelyhez a lehetőségek biztosítása folyamatos. Az élethosszig tartó tanulás fórumai: - Vigyázó Sándor Művelődési ház és Tagintézményei (számítástechnikai képzések), - Rákoskerti Dalos Klub (a közös és szólóéneklés, valamint a helyes hangképzés elsajátítása, népdalok, nóták, hazafias dalok, táncdalok tanulása), - Rákoscsabai Kézimunka Klub: a rákoscsabai hímző, gobelinező asszonyok találkozója, ahol mintákat és ötleteket cserélnek együtt, vidám hangulatban foglalkozhatnak kedvenc időtöltésükkel a látogatók.

66


-

Nyugdíjas Klubok: kerületünkben több nyugdíjas klub is működik, amelyben a szórakozás mellett számos kirándulás és kulturális program is segíti az idősek rekreációját.

Tevékenyen megélni az idős kort a hasznosságérzés fenntartása mellett az egyik legnehezebb és legfontosabb feladatok egyike. Ehhez nyújtanak a kerületi szociális és művelődési intézmények segítséget. A Liget Gondozási Központ célja a gondozottjaik körében alapfokú számítástechnikai ismeretek oktatása. Az alapfokú tanfolyam célja: az internetezés, elektronikus levelezés alapjaink az elsajátítása. Ez a kapcsolattartás szempontjából egy idős számára nagyon hasznos, illetve tájékozódás-tájékozottság elérése szempontjából is hasznos lehet. A kerület jelenleg is számos egészségnevelő, kulturális, prevenciós programot szervez. Ezek a programok idősek részére támogatott jellegűek. Intézményi keretek között a foglalkoztatottságra nagy hangsúlyt fektetünk. Fontos, hogy ismerjük az egyén képességeit, hogy mit végez szívesen és korának, egészségi állapotának, képességeinek megfelelő feladattal bízzuk meg. Cél: elmagányosodás, izoláció megelőzése, illetve nyílt rendezvényeinkkel minél több időssel megismertetni a kerületünk adta lehetőségeket. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén

év 2008 2009 2010 2011

Regisztrált munkanélküliek száma

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma

Tartós munkanélküliek száma

55 év feletti tartós munkanélküliek száma

fő

fő

%

fő

1139

94

8%

369

0%

2114

209

10%

952

0%

2163

270

12%

1180

0%

281

14%

1012

0%

2080 Forrás: helyi adatgyűjtés, TeIR

fő

%

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, és az információk áramlása az idősek számára megfelelő. A közösségi élethez való hozzáférés igen széleskörű, több intézmény kínál lehetőségeket az ezután érdeklődők számára. Az önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a települést érintő friss hírek, információk is elérhetőek. A honlapon működik e-ügyintézés is, amelynek keretében elérhetők és letölthetők az ügyintézéshez szükséges dokumentumok.

67


6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

64 év feletti lakosság száma

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

fő 12352 12915 13331 13699


fő 263 269 242 272

% 2% 2% 2% 2%

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008

11

2009

10

2010

8

2011

17

2012

na

2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar

na

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésre, és ezen jog érvényesüléséhez a közszolgáltatást nyújtó állami szervek kötelesek a feltételeket biztosítani. Cél a komplex, azaz fizikai és info-kommunikációs, akadálymentesítés, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Akadálymentes közintézmények kiépítése. Cél, hogy lépcsőzetes, illetve párhuzamos fejlesztésekkel a kerület közlekedési viszonyai folyamatosan javuljanak a következő években.

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ egyik tevékenységének célja: a XVII kerületi lakosok részére az egészségügyi alapellátás és az egészségnevelés zökkenőmentes biztosítása. A kerületben 2 gondozási központ, és 3 idősek klubja működik, amely megfelelően tudja ellátni az erre rászorulókat. A szükséglet szerinti legmegfelelőbb ellátás, elhelyezés és hatékony személyre szabott ellátás érdekében az intézmények együttműködnek különösen: 1. az intézmény fenntartójával, 1 más átmeneti ellátást biztosító intézménnyel, 2 Idősek otthonaival, 3 közösségi ellátással, 4 családsegítő szolgálattal, 5 otthonápolási szolgálattal, 6 egyéb szociális intézménnyel, 7 egészségügyi és fekvőbeteg ellátó intézménnyel.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Kerületünkben nagyon sokféle programot szerveznek az idősek számára, amelyekről a tájékoztatás jó. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés megfelelő. 68


mozielőadás látogatása

színházelőadás látogatása

múzeumi kiállítás megtekintése

könyvtár látogatása

közművelődési intézmény rendezvényén részvétel

vallásgyakorlás templomban

sportrendezvényen részvétel

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

2008

43

51

58

5497

190

19

48

2009

13

59

67

6139

207

18

96

2010

10

50

76

6552

185

20

103

2011

50

58

77

7048

169

18

154

2012

54

54

74

7794

200

21

199

2013

6

16

11

2615

62

na

8

év

Forrás: helyi adatgyűjtés A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és Tagintézményei színes programot kínálnak, rendszeresen vesznek részt a különféle programokon viszonylag nagy létszámmal. pl. A Magyar Kultúra Napja rendezvényen, Idősek Világnapja alkalmából szervezett műsoron, a Művelődési Ház születésnapi műsorán. Helyet biztosítanak, a kerületi TESZ által szervezett Nyugdíjas Ki Mit Tudnak, ahol fel is szoktak lépni a klubtagok, és mint nézők is szép számban élvezik a műsort. A Rákoskerti Művelődési Ház Ascher Oszkár Színházának előadásai is sok kellemes percet szereznek az időseknek. Az Erdős Reneé Ház gyakran szervezett kiállítást a kerületi művészek alkotásaiból. Több esetben előfordult, hogy az alkotóművész, az érdeklődőknek tárlatvezetést tartott pl. Nánásy Ilona és Babusa János műveiből. A Csekovszky Árpád életművét bemutató gyűjteményt is többször meglátogatták. A Gózon Gyula Színházzal nagyon gyümölcsöző a kapcsolata a kerületi kluboknak, mert a havi programok terjesztése fejében rendszeresen kapnak olcsó színházjegyet (pl. az Énekes madár című előadásra). A Rákoshegyi Bartók Zeneház több alkalommal szervezett nyugdíjasok részére előadást népszerű opera áriákból és operettekből. A széles kínálatból minden kultúra iránt érdeklődő talál az érdeklődésének megfelelő programot. Nyugdíjas klubok: A Vigyázó Sándor Művelődési Ház nyugdíjas klubja több mint 100 fős tagsággal működik, immár 20 éve. A heti rendszerességgel megtartott találkozó, zenés, beszélgetős délután a közösségi élet fontos színtere számukra, amely nem csak az elmagányosodástól védi a klubtagokat, de kulturális és szabadidős programok szervezésére is alkalmuk nyílik. A Rákoshegyi Közösségi Ház nyugdíjas klubja hetente tart klubfoglalkozásokat, amelyben beszélgetéseket, ismeretterjesztő előadásokat (elsősorban egészséges életmóddal kapcsolatosan) tartanak illetve szabadidős programokat szerveznek. A Rákoscsabai Közösségi Ház nyugdíjas klubja kéthetente találkozik, vidám zenés – táncos összejövetelekkel színesítve a hétköznapjaikat. 69


Egyéb lehetőségek, programok az idősek számára Rendőrségi tanácsadás időseknek: Egyéni tanácsadás arról, hogyan védhetik meg idősebb korban is magukat és javaikat a bűnözőktől. Tudatos odafigyeléssel másokat is megvédhetünk az áldozattá válástól. A tanácsadás nyitott és ingyenes. Kifejezetten az időseknek szóló mozgásos tanfolyam - Senior torna – mely az időskori szervezet egészséges működését segíti. Idősek Világnapja: Az idősek világnapján kerületünk időseit köszöntjük – hagyományaink szerint – vidám, szórakoztató műsorral. Népszerű operettekkel és/ vagy bohózatokkal várjuk vendégeinket. A program közel 400 főnek szól és a látogatók számára ingyenes. Nyugdíjas Ki Mit Tud: a Társadalmi Egyesülések Szövetsége: TESZ és a Vigyázó Sándor Művelődési Ház szervezésében. A nyugdíjas Ki Mit Tud alkalmával az időseink is megmutathatják tehetségüket, hobbijukat a nagyközönségnek és szakmai zsűrizést követően díjazásban részesülnek legjobbjaik. A program évről évre nagy sikert arat a látogatók körében. Kulturális programokra kedvezményes jegyek árusítása: színházi előadásokra és koncertekre rendszeresen ajánlunk fel kedvezményes jegyeket a Vigyázó Művelődési Ház Nyugdíjas Klub tagjainak és látogatóinak, illetve a XVII. Kerületi Idősek Otthonának. A kedvezményes jegyekkel könnyebb hozzáférést biztosítunk az időseknek a kulturális programokban való részvételhez. Nyugdíjasok által szervezett programokhoz ingyenes, esetenként kedvezményes terembérleti és egyéb szolgáltatások nyújtása (pl. Nyugdíjas Klub évfordulói, ünnepségei) További cél, ápolni a kapcsolatokat a szociális és kulturális intézményekkel. Együttműködni a többi idősek klubjával. Kihasználni a pályázati lehetőségeket. Ápolni a területi képviselőkkel kialakult jó kapcsolatot. A Rákoshegyi Bartók Zeneházzal kialakított jó kapcsolatot tovább fejleszteni, rendszeres zenei illetve irodalmi programok szervezése, látogatása. A kerületi általános iskolákkal jó kapcsolat kiépítése, hogy a generációk között jobb együttműködés alakuljon ki. Az idősek csatlakozhatnak a kerületben induló gyalogló klubhoz. Felvenni a kapcsolatot a Kerületi Vöröskereszttel és közösen rendszeres egészségügyi szűrőprogramokat szervezni. Alapfokú elsősegélynyújtó program beindítása a klubtagok részére.

c) idősek informatikai jártassága 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága év

Összes megkérdezett

Számítógépet használni tudók száma

Internetet használni tudók száma

fő

fő

%

fő

%

2008

64

64

100,0%

64

100,0%

2009

90

90

100,0%

90

100,0%

2010

211

114

54,0%

134

63,5%

2011

165

103

62,4%

103

62,4%

2012

195

120

61,5%

118

60,5%

2013

27

27

100,0%

27

100,0%

Forrás: Helyi adatgyűjtés 70


A Vigyázó Sándor Művelődési Ház akkreditált felnőttképzési intézmény. Képzési kínálata kifejezetten nyugdíjasoknak szóló informatikai képzéseket is tartalmaz. A képzéseket nagy érdeklődés övezi. A képzések árukban és ütemezésükben is kifejezetten az idős emberek tanulási szokásaihoz alkalmazkodnak, tematikáját pedig az idős korosztály számítástechnikai ismerete és kívánalmai határozzák meg. - Alapfokú számítógépes tanfolyam nyugdíjasoknak: a 24 órás képzés során a résztvevő el tud jutni a teljesen kezdő szintről az internet-használat (levelező programok használata, böngészés) és az alapszintű szövegszerkesztési ismeretekig. - „Halad a nagyi!„ - haladó számítógépes tanfolyam nyugdíjasoknak. Az alapfokú tanfolyam folytatása azoknak szól, akik ismereteiket bővíteni szeretnék és ezáltal biztonságos, alapfokú felhasználókká válhatnak, akik az elektronikus levelezésen túl egy egyszerűbb szöveget, sőt akár táblázatot is készíthetnek. Évente legalább 70 – 100 fő képzését tudják biztosítani, megfelelő informatikai és infrastrukturális háttérrel, felkészült – az idősek oktatásában jártas – oktatóval. A Vigyázó Sándor Művelődési Házban található „díjtalan internet használat” szolgáltatás segítségével olyanok is gyakorolhatják a megszerzett tudásukat, akiknek otthon nincs erre lehetősége. A Rákoskerti Idősek Klubjának „Nagyi mesél” programja, melynek keretében az idősek és a gyermekek közötti kapcsolatot kívánják szorosabbá tenni. Az idősek szívesen mesélnek, játszanak a gyerekekkel, nagyobb rendezvények alkalmával (pl. Anyák Napja, Karácsony) az óvodások énekelnek, szerepelnek, az idősek pedig verset, mesét mondanak viszonzásképpen. Számítógépes oktatást szeretnének az ellátottak részére szervezni a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ informatikus kollégájának segítségével. Az idősek önszerveződési tevékenységét is folyamatosan támogatják a programszervezéseik során. Irodalmi délutánokra felkészülnek adott témakörben (pl. Költészet Napja, Húsvéti népszokások, hagyományok.) Kiállítások látogatása alkalmával felkészülnek egy-egy festő életéről, várostörténetről. Közös színházi programokon vesznek részt, családias légkörben, melyre a gyermekeket és az unokákat is szívesen elviszik a klubtagok. Az idősek rendszeresen meglátogatják társaikat betegség esetén. Az intergenerációs kapcsolatot szeretnék erősíteni a kerületben élő fiatalok bevonásával, középiskolásokat szeretnének az önkéntes programjaikba bevonni. Terveik szerint előadásokat tartanának (pl. színjátszókör), énekelnének, táncolnának, verset mondanának, beszélgetnének az időseikkel. Szívesen veszik, ha a kirándulásaikról egy-egy élménybeszámolót tartanak, videofilmeket vetítenek.

71


6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év

Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma

2008

201

2009

170

2010

214

2011

303

2012

304

2013 Forrás: Helyi adatgyűjtés

52

Budapest, Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat illetékességi területén működnek az időseket ellátó intézmények. Az ember természetes igénye, hogy önbecsülését és önállóságát élete késői szakaszában is megőrizhesse. A gazdasági és társadalompolitikai intézkedések egyik kulcseleme az idősek tanulása, mint az aktivitás megőrzésének eszköze. Az idősek gyámolítása, a „passzívlétezés” helyett társadalmi reintegrációjuk, pontosabban aktív társadalmi részvételük megőrzése, a nyugdíjazás után felszabadult idő, a „kései szabadság” aktív megélése lett az időspolitika alapelve. Az idős emberek életkori sajátosságait figyelembe véve igyekeznek oldani a magányosság, feleslegesség érzését. A kulturális programok összeállítása során fontos szempont számukra az „élethosszig tartó tanulás” biztosítása a szépkorúak számára. Minden év október 1-jén színvonalas műsorral ünneplik meg az Idősek Világnapját. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek a Vigyázó Sándor Művelődési Ház továbbra is informatikai jártasság és infokommunikációs biztosítja a nyugdíjasok számára szervezett ismereteinek a hiánya számítógépes tanfolyamait, melynek szélesebb körben való terjesztése és a további ismeretek bővítése a cél idősek elszigetelődése, elmagányosodása, társadalmi izoláció megelőzése, nyílt rendezvényeken minél több kapcsolataik szűkülése, életminőségük romlása időssel megismertetni a kerület adta lehetőségeket mindennapi életben nehézkesebben boldogulnak szívességszolgálat létrehozása, ahol a kölcsönös 72


segítségnyújtás a fő szempont, azaz ki, mihez ért, ki miben tud a másiknak segíteni, a RESZK által nyílt nap szervezése, ahol az idősek tájékoztatást, rálátást kapnak intézményeikről (akik még nem ismerik a szociális ellátórendszerüket). bűnmegelőzési programok, előadások szervezése a rendőrséggel együttműködve, melynek célja a figyelemfelhívás és a megelőzés Vigyázó Sándor Művelődési Ház és Tagintézményei által az időseknek nyújtott kulturális és szabadidős tevékenységek biztosítása, aktív tevékenységekkel elősegíteni az idősek életminőségének javítását. Ápolni a kapcsolatokat a szociális és kulturális intézményekkel, együttműködni a többi idősek klubjával, kihasználni a pályázati lehetőségeket, ápolni a területi képviselőkkel kialakult jó kapcsolatot, a kerületi iskolákkal jó kapcsolat kiépítése, hogy a generációk között jobb együttműködés alakuljon ki, csatlakozni a kerületben induló „gyalogló klubhoz”, felvenni a kapcsolatot a kerületi Vöröskereszttel és közösen rendszeres egészségügyi szűrőprogramot szervezni, alapfokú elsősegélynyújtó program beindítása a klubtagok részére

idősek kiszolgáltatott helyzetének kihasználása

időskori önmegvalósítás hiánya

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A 2011. évi népszámláláskor a tartós betegségre, illetve fogyatékosságra vonatkozó kérdésekre nem volt kötelező válaszolni, így a megkérdezett fővárosi lakosságnak csupán a háromnegyede adott választ. Közülük 66 394 fő (a lakónépesség 3,8 %-a) mondta magát valamilyen fogyatékkal élőnek, akiknek több mint fele (54 %) nő. A fogyatékossággal élők között kisebb a gyermekek (4,8 %) és jóval nagyobb a 60 éves, és az idősebbek (57 %) aránya. A fogyatékossággal élők 29 százalékának az általános iskola 8. évfolyama, 29 százalékának az érettségi volt a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége (míg a nem fogyatékos budapesti lakosság körében ez az arány 15, illetve 33 %). Egyetemi, főiskolai végzettséget 19 százalékuk szerzett, szemben a nem fogyatékosok 27 százalékával. A fogyatékkal élők közel fele, mintegy 30 ezer ember mondta magát mozgássérültnek. A második legnagyobb fogyatékosság a hallássérültség, mely a fogyatékos emberek 21 százalékát sújtja. A gyengénlátás, és a vakság a fogyatékosokon belül 20 %. Nők esetében a férfiakénál nagyobb a mozgás-, látás-, és hallássérültek aránya. A fogyatékosság az érintetteket – válaszaik alapján – elsősorban a mindennapik életben, közlekedésben, illetve a tanulásban és a munkavállalásban akadályozza. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek év személyek ellátásaiban szociális ellátásaiban részesülők részesülők száma száma 2008 33 2009

446

29

2010

428

33

2011

n.a.

37

2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

45

73


A TeIR és a KSH Tstar információi alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 400-450 fő körüli, az egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 2008-ban 33 fő volt, mely 2012-re 45 főre emelkedett, ez az adat a négy év alatt 36,4 %-os növekedést mutat.

Mivel ezek az adatok szenzitívek, ez megnehezíti a pontos szám meghatározását. A mozgáskorlátozottak helyi szervezetétől és a kerület Polgármesteri Iroda Szociális és Egészségügyi Csoportjától kapott tájékoztatás szerint a fogyatékkal élők aránya eléri az országos adatoknak megfelelő 5–6 százalékos arányt. Az idősek növekvő, valamint a fogyatékkal élők, különösen a mozgáskorlátozottak számára, továbbá a kisgyermekes családok akadálymentes közlekedési igényeire tekintettel a kerület határozott intézkedéseket és fejlesztéseket tervez az akadálymentesítés területén, mind a közlekedési, mind a kommunikációs akadályok elhárítása érdekében. A XVII. kerület Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciójának SWOT analízise a gyengeségek között említette a környezeti és kommunikációs akadálymentesítés alacsony szintjét. A Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepcióban szerepel a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés megvalósításának szükségessége. A fogyatékosokat segítő szociális szolgáltatások egy része azonban már működik a kerületben. Így rendelkezésre áll a fogyatékosok nappali intézménye, valamint gondozóháza is. A kerületben fogyatékossággal élők legnagyobb problémának az elszigeteltséget tekintik. Szeretnék elérni, hogy a lakhatás, a közlekedési eszközök használata, az egészségügyi és szociális ellátások igénybevétele, az iskoláztatás, a munkalehetőségek, a társadalmi- kulturális élet, a sport és a szórakozás területén egyforma esélyekkel érvényesülhessenek. Tapasztalat szerint a legtöbb mozgásában korlátozott személy számára már az is probléma, hogy a lakásából kijusson.

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma (fő)

2008

19

2009

26

2010

25

2011 24 Forrás: TeIR, KSH Tstar

74


Rákosmente Önkormányzata elkötelezett a közintézmények akadálymentesítésének kérdésében, ezért 2007-től több európai uniós pályázatot nyújtott be ebben a témakörben. A kiválasztás szempontjánál fontos szerepet játszott, hogy olyan intézmények kerüljenek elsőként akadálymentesítésre, amelyeket a fogyatékosok naponta látogatnak. A kerületben a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma 2008 óta 26,3 %-kal nőtt. A kerületben a közelmúltban végezték az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a „Közszolgálatot ellátó intézmények akadálymentesítésének feltérképezését”, melynek célja, hogy a következő, „akadálymentességet elősegítő állami pályázatok” célterületeit azonosítsák. Ezek a pályázati lehetőségek még nem ismertek, de továbbra is a célok közt szerepel intézményeink akadálymentes elérésének és használatának kiépítése. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Rákosmente Önkormányzata keretein belül 2012. január elsejét követően közfoglalkoztatottak alkalmazására az alábbiak szerint került sor. 2012. február 15. és 2012. december 31. között Budapest Főváros Kormányhivatal Munkaügyi Központ Budapest, Vívó utcai kirendeltsége által 287 fő kiközvetítésére került sor. A kiközvetítettek közül 16 fő nem fogadta el a felkínált munkalehetőséget, ezért a segélyezésük emiatt megszüntetésre került. 24 fő az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat keretein belül bizonyult alkalmatlannak az adott munkakör ellátására, ezért az ő foglalkoztatásukra nem került sor. 247 főt tudott az Önkormányzat, vagy valamely intézménye foglalkoztatni, melyből 60 fő középfokú, illetve szakirányú végzettséggel rendelkezőt adminisztrátor, asztalos, festő-mázoló, villanyszerelő, kőműves, lakatos munkakörökben, valamint 187 főt végzettséget nem igénylő, intézményi takarító és kisegítő, udvari takarító, gondnok, portás, konyhai kisegítő, parkkarbantartó, kisegítő munkakörben. A közfoglalkoztatás keretein belül dolgozók nagy segítséget jelentettek mind az intézmények, mind a hivatal számára. A kiközvetített foglalkoztatást helyettesítő támogatásban lévő személyek nagy része örült a munkalehetőségnek. A rájuk bízott feladatokat becsülettel, tisztességgel látták el. 2012-ben 8 esetben az intézmények megüresedett álláshelyekre olyan személyeket alkalmaztak, akik korábban közfoglalkoztatotti státuszban voltak. 2013-ban a lehetőségek tovább bővültek, és további 9 fő számára jelentett lehetőséget a kötöttségekkel járó közfoglalkoztatás a munka világába való visszakerülésre oly módon, hogy ez a munka nagymértékben segítette a visszailleszkedést. A közfoglalkoztatottak külön juttatást nem kapnak. Amennyiben a rendelkezésre álló keret engedi, igényelünk munkaruhát, munkába járáshoz BKV bérletet, azonban ez a közfoglalkoztatottak létszámát tekintve elenyésző. Az év elején meghatározott keretet csak a bérre és a járulékokra tudjuk fordítani annak érdekében, hogy minél több főt tudjunk foglalkoztatni. 2012. évben a „Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén” című projekt keretében parkgondozói tanfolyam indult és zárult le sikeresen, melyben 16 foglalkoztatást helyettesítő támogatáson lévő, nehéz körülmények között élő, zömében már közfoglalkoztatásban is foglalkoztatott hallgató vett részt, akik kivétel nélkül sikeres vizsgát tettek, mely alapján parkgondozó szakképesítést szereztek. A képesítés 2013-ban előnyt jelentett számukra a közfoglalkoztatásban, növelve esélyeiket a foglalkoztatásra, illetve a későbbi elhelyezkedésre. A kiközvetített dolgozók között nem volt fogyatékkal élő személy. A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ által szervezett tanácsadásokat a megváltozott munkaképességű emberek közül is egyre többen keresték fel 2012-ben, mivel az egészségkárosodott személyekre vonatkozó új jogszabályi változásokról nem volt kellő információjuk és/vagy az ügyintézéshez kértek segítséget. b) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Az Egyesített Szolgáltató Központ, Budapest XVII. kerület Önkormányzatának 518/1995. (XII. 19.) Képviselőtestületi határozata alapján 15 éve, 1996. január 1-je óta működik. 2012-ben sor került az ESZK nagyszabású átalakítására, melynek célja a gazdaságosabb és hatékonyabb működés volt. Az átszervezés három nagy területet érintett: az egészségügyi alap- és szakellátást, a szociális ellátásokat és a gyermekek napközbeni ellátását. 248/2012. (VIII.29.) számú határozatának IV. pontjában a Képviselő-testület úgy döntött, hogy az Egészségügyi 75


Szolgálatot, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet az ESZK, gazdasági szervezettel nem rendelkező, de önállóan működő költségvetési szervbe történő beolvadásával 2012. október 31. napjával jogutóddal megszünteti. Létrejött ezáltal a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények integrált intézménye: a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ. A RESZK egyik tevékenységének célja a XVII. kerületi lakosok részére az egészségügyi alapellátás és az egészségnevelés zökkenőmentes biztosítása, feladata továbbá, hogy megszervezze és koordinálja a bölcsődei ellátást, a bölcsőde speciális csoportot, a bölcsődei játszócsoportot. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátások közül biztosítja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a nappali ellátást nyújtó intézményeket - az idősek klubját, az értelmi sérültek napközi otthonát. Szociális szakosított ellátás keretében az idősek gondozóházát, a fogyatékosok átmeneti ellátását biztosító intézményét. Az egészségügyi alapellátás keretében működteti az otthonápolási szolgálatot, a gyermek és felnőtt háziorvosi ellátást, biztosítja a gyermek és felnőtt orvosi ügyeletet, a gyermekfogászatot, a védőnői szolgálatot, az iskolaorvosi és iskolavédőnői ellátást. Egészségügyi szakellátás keretében felügyeli a gyermek és felnőtt fogászati röntgent és fogszabályozást. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei 7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények 1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás fogyatékos személyek száma Időskorúak járadéka

0

Aktív korúak ellátása

0

Rendszeres szociális segély

1

Lakásfenntartási támogatás

0

Ápolási díj

0

Temetési segély

0

Átmeneti segély

0 Természetbeni ellátás

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás

0

0

0

Energia felhasználási támogatás

nincs ilyen címszó

Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás

nincs

Rokkantsági járadék

nincs

Személygépkocsi átalakítási támogatás

nincs

Közlekedési kedvezmény

nincs

Személygépkocsi szerzési kedvezmény

-

Parkolási igazolvány Forrás: helyi adatgyűjtés

-

76


7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az akadálymentesítés Magyarországon a fogyatékosügyi törvénykezés egyik célterületeként jelent meg, fő kedvezményezetti csoportját a fogyatékos személyek alkotják. Akadálymentesítés révén lehetővé válik a közszolgáltatások, tágabban az épített környezet mindenki számára kényelmes és biztonságos elérése, használata, és érdemben is segítséget jelent a fogyatékos emberek önálló tájékozódásában, ügyintézésében. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával megvalósult különféle fejlesztések során közszolgáltatásaink és a közszolgáltatást nem nyújtó, ám közösségi célú létesítmények használata a fogyatékos személyek és minden érintett polgár számára könnyebben használhatóvá, elérhetőbbé vált. Rákosmente Önkormányzata mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy az Európai Uniós pályázati lehetőségeket kihasználva olyan többletforrásokhoz jusson, mely segíti azon törekvéseit, hogy a közfeladatokat ellátó intézmények akadálymentesek, az esélyegyenlőségi célcsoportok számára elérhetőek legyenek. Ezen célkitűzések megvalósítását szem előtt tartva az elmúlt évek során az alábbi projektek valósultak meg: 1. XVII. ker. Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézményének komplex akadálymentesítése (ma már Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Szakiskolai Előkészítő, EGYMI és Nevelési Tanácsadó) (2007); 2. Virágoskert Értelmi Sérültek Napközi és Átmeneti Otthon, Családsegítő Központ akadálymentesítése (2007); 3. az ESZK telephelyének és a Gyermekjóléti Központ telephelyének komplex akadálymentesítése, 173 Bp., Pesti út 29. – akadálymentes rámpa épült 2009); 4. Mákvirág Óvoda komplex akadálymentesítése (2009); 5. Napraforgó Bölcsőde komplex akadálymentesítése (2009); 6. Csibe Bölcsőde komplex akadálymentesítése (2009); 7. Csillagszem Óvoda komplex akadálymentesítése (2009); 8. Rákosmente Önkormányzata bölcsődei férőhelyeinek bővítése (Lázár deák utcai bölcsőde fejlesztése Kipp-Kopp Bölcsőde - akadálymentesítés) (2010); 9. Vigyázó Sándor Művelődési Ház projekt-arányos akadálymentesítése (Szociális célú városrehabilitáció keretén belül) (2011); 10. Csicsergő Óvoda és a Gólyafészek Bölcsőde projekt-arányos akadálymentesítése (Szociális célú városrehabilitáció keretén belül) (2011); 11. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, korszerűsítése (2011); 12. 1173 Bp., Pesti út 27-29. – garzonházak liftjének felújítása – Fővárosi Városrehabilitációs Keret önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújításának támogatási programja (2012). A közeljövőben történő akadálymentesítés: 1. Gólyafészek Bölcsőde kapacitásnövelő bővítése Rákosmentén (projekt-arányos akadálymentesítés) (2013); 2. a Hétszínvirág Óvoda tagóvodájának férőhelybővítése a Helikopter lakóparkban (2013); 3. a Főtér mögött, a „Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén” című pályázat keretében hat tíz emeletes panelház akadálymentes parkolóval, és a lifthez való bejutás biztosítása érdekében korlátlifttel illetve emelőlappal lesz felszerelve.

77


b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége 7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Lift alapfok oktatási intézmények középfok felsőfok

igen

Igen/nem Vakvezető Mozgáskorlátozottak Hangos Indukciós Tapintható Jelnyelvi Rámpa sáv részére mosdó tájékoztatás hurok információ segítség igen

igen

igen

nem

igen

nem nem nem nem nem nem nincs nincs nincs nincs nincs nincs otthonápolási fekvőbeteg szolgálat ellátás végzi egészségügyi intézmények járó beteg szakellátás alapellátás igen nem igen igen igen igen kulturális, művelődési nem nem igen igen nem nem intézmények önkormányzati, igen nem igen nem nem nem közigazgatási intézmény igazságszolgáltatási, n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó nem igen igen igen nem igen intézmények Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei

78

Egyéb parkoló mozgássérülteknek nem nincs

igen

nem

nem nincs

nem nincs

nem

nem

nem

nem

nem

nem

n.a.

n.a.

n.a.

igen

nem

parkoló mozgássérülteknek

nem parkoló mozgássérülteknek parkoló mozgássérülteknek

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete A pályázati forrásokból történő akadálymentesítést követően Rákosmente rendelkezik olyan alapfokú oktatási intézménnyel, mely képes fogyatékkal élő gyermekek fogadására (Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Szakiskolai Előkészítő, EGYMI és Nevelési Tanácsadó). A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményeiben civil szervezetek, szerveződések és klubok működnek, melyek egy-egy meghatározott célcsoportnak nyújtanak kulturális, szabadidős elfoglaltságot, vagy életmódbeli, ismeretterjesztő, tudásbővítő előadást, tanácsadást, valamint életminőség javító foglalkozásokat. A fogyatékkal élő személyeket célzó civil szervezetek közül kerületi művelődési illetve közösségi házban működik: Vigyázó Sándor Művelődési Házban: • XVII. kerületi Mozgássérültek Egyesülete; • Mozgássérültek Budapesti Egyesülete XVII. kerületi szervezete; Rákoshegyi Közösségi Házban: • Beszélő Kezek – siketek és nagyothallók klubja. A művelődéshez való jog alkotmányos gyakorlásához és az esélyegyenlőség előmozdításához illeszkedve az intézményrendszer díjtalan kulturális szolgáltatásokat nyújt. A díjtalanság minden rákosmenti lakos számára egyenlő hozzáférést biztosít. Ezen túl a Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményei az alábbi ingyenes szolgáltatásokat biztosítják a kerület lakosai számára: Vigyázó Sándor Művelődési Házban • előzetes tudásszint felmérés (a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan); • Palló felnőttképzési tájékoztató szolgálat; • lakossági internethozzáférés és számítógép-használat; • ingyenes jogi tanácsadás; • együtt a rendőrséggel-lakossági tájékoztatás, körzeti megbízotti fogadóórák. Rákoshegyi Közösségi Házban • kihelyezett Önkormányzati Ügyfélszolgálati Iroda; • kerületi Rendőrkapitányság ügyelete; • fogyasztóvédelmi fogadóóra; • lakossági fórumok. Rákoskerti Művelődési Házban • ingyenes jogi tanácsadás; • ingyenes adótanácsadás; • nyilvános internethasználat; • Rendőrségi Körzeti Megbízotti fogadóóra; • rendőrségi tanácsadás időseknek; • fogyasztóvédelmi tájékoztató fórum. Csabaház – Rákoscsabai Közösségi Házban • kihelyezett Önkormányzati Ügyfélszolgálati Iroda; • lakossági internethozzáférés és számítógép-használat; • ingyenes építészeti tanácsadás; • ingyenes jogi tanácsadás; • Rendőrségi Körzeti Megbízotti fogadóóra; • rendőrségi tanácsadás időseknek; • fogyasztóvédelmi tájékoztató fórum. Csekovszky Árpád Művelődési Házban • kihelyezett Önkormányzati Ügyfélszolgálati Iroda; • nyilvános internethasználat; • ingyenes jogi tanácsadás; • ingatlan adásvételi tanácsadás; • Rendőrségi Körzeti Megbízotti fogadóóra; • rendőrségi tanácsadás időseknek;

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete •

fogyasztóvédelmi tájékoztató fórum.

A kerületben ingyenesen megszervezett rendezvények: • május 1. Majális Rákosmentén; • május 11. Liget Piknik; • június 1.Rákoshegyi Sokadalom; • június 2. Rákoskert Napja; • szeptember 7. Aranykút Fesztivál; • szeptember 14. Csabai Szüret; • szeptember 21. Európai Autómentes Nap; • szeptember 27-29. Rákoshegyi Napok. Az Önkormányzat tulajdonában lévő, alább felsorolt sport célú ingatlanok mindegyike megközelíthető gépkocsival, akadálymentes a sportpályák illetve a medence partjához vezető útvonal. Az önkormányzati sportszolgáltatásokról szóló információk elolvashatóak Rákosmente Önkormányzatának honlapján (www.rakosmente.hu), valamint képzett sportszakember várja az érdeklődők, különösen a pontos információkra még inkább igényt tartó fogyatékkal élők megkereséseit és kérdéseit a Polgármesteri Hivatalban a sportszolgáltatásokkal kapcsolatban. • • • • • • • • • •

Budapest XVII. kerület, Pesti út 88., füves és műfüves labdarúgó pályák, Budapest XVII. kerület, Gyökér u. 18., 7 db salakos teniszpálya, Budapest XVII. kerület, Vanília u. 3., 4 db sport-lövészpálya, Budapest XVII. kerület, Hősök tere 3., 4 db salakos teniszpálya, Budapest XVII. kerület, Uszoda u. 2., 11 m x 25 m -es uszoda és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények, Budapest XVII. kerület, XVII. u. 20., kosárlabda-, kézilabda- és futópályát magába foglaló sporttelep, Budapest XVII. kerület, Péceli út 144., földes labdarúgó pálya, Budapest XVII. kerület, Temető u. 22., küzdősport-terem, Budapest XVII. kerület, Bakancsos u. 3., műfüves labdarúgó-pályát, salakos kézilabda-pályát, aszfalt kézilabda-pályát, aszfalt kosárlabda-pályát, 1 db salakos teniszpályát és asztalitenisz-asztalt magában foglaló sporttelep, Budapest XVII. kerület, Ferihegyi út 115., tanuszoda kisgyermekek számára kialakított medencével.

c) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Rákosmente Önkormányzata közterületeinek átépítése vagy felújítása során kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élő emberekre, mindennapi életük megkönnyítésére. Közúton gyalogos átkelőhelyek kialakításánál vakok és gyengén látók segítésére az átkelő mindkét oldalán taktilis jelek (vakvezető kövek) kerülnek kihelyezésre, megkönnyítve ezzel számukra az úton való átkelést. Ezen felül a gyalogos átkelőhelyek szegélysüllyesztéssel készülnek, így a mozgásukban korlátozottak is gyorsabban és biztonságosabban, különösebb terepakadály leküzdése nélkül juthatnak át az út másik oldalára. Ugyancsak szegélysüllyesztéssel kerülnek kialakításra a felújított, vagy újonnan épített utcáink járdacsatlakozásai is. A Pesti út, mint a legforgalmasabb utunk felújításakor, a felújított szakaszon az autóbusz megállóban az első ajtónál taktilis jelek kerültek kialakításra szintén a vakok és gyengén látók segítségére. Ahol a gyalogosforgalmi igény megköveteli, ott szintkülönbségek áthidalására rámpa és lépcső is kialakításra kerül. Vasútállomásainkon található P+R parkolókban minden esetben a vasútra faló felszálláshoz legközelebb mozgáskorlátozottak részére akadálymentes parkoló is kijelölésre került. Budapest belvárosától legtávolabb eső kerületünk a Jászberényi út – Pesti út tengelyen, valamint az ezzel párhuzamos, de a vasút miatt nem átközlekedhető Keresztúri út útvonalon, mint egy köldökzsinóron lógva kapcsolódik a Főváros magjához. Kerületünk, Fővároson belüli elhelyezkedéséből adódó hátrányai miatt kiemelt figyelmet fordít a közösségi közlekedés, valamint alternatív közlekedésként a kerékpáros közlekedés szervezésére, fejlesztésére. Jelenleg építés alatt áll a Pesti úti buszkorridor egy újabb szakasza, ami mind a kerületközpont megközelíthetőségében játszik nagy szerepet, mind pedig Budapest belvárosa érhető gyorsabban el általa autóbusszal. A fejlesztéseknek köszönhetően az utazási idők így jelentősen lerövidülnek, de a kerületünk említett városon belüli elhelyezkedéséből adódóan így is jelentősen hosszabbak, mint más belsőbb kerületek esetében. Kerületközpontunk kerületünkből indulva autóval átlagosan 5-10 percen belül, autóbusszal ha a várakozási időt is 80

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete bele számítjuk 10-15 percen belül, míg kerékpárral szintén 10-15 percen belül megközelíthető. Kőbánya-Kispest és az Örs vezér téri metróvégállomások kerületünkből autóval átlagosan 15 percen belül elérhetőek, míg autóbusszal ez az idő meghaladhatja átlagosan a 20-30 percet. Ezekről a végállomásokról tovább utazva a belváros irányába az utazási idő közösségi közlekedés járművein átlagosan további 10 perccel hosszabbodik meg, míg autóval forgalomtól függően ez az érték elérheti a 30 percet is.

d) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) 7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati Egyházi Civil 2010 2011 2012 2010 2011 2012 2010 2011 2012 falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás na na na na na na étkeztetés 525 527 489 házi segítségnyújtás

85

80

81

na

na

na

na

na

na

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

50

45

41 3443

na na

na na

na na

na na

na na

na na

családsegítés közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére támogató szolgáltatás nappali ellátás Forrás: helyi adatgyűjtés

3913 3788 30

3+

na

na

na

na

7

na

na

90

87+

110

na

na

na

38

na

na

39

30

na

na

na

na

na

na

na

36

35

31

na

na

na

44

na

na

A fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások egyik fajtája a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények bölcsődei speciális csoportja, melynek feladata 20 hetestől 6 éves korú fogyatékkal élő (értelmi-, érzékszervi-, mozgásszervi-) gyermekek nappali ellátásának biztosítása, korai fejlesztése bölcsődei keretek között. A speciális bölcsőde működtetése – a többi bölcsődével együtt – a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központhoz tartozik. A speciális csoport 1996. szeptember 15-e óta az Újlak u. 112. szám alatti bölcsődében működött egy gondozási egységben. 2009. szeptember 14-től a Gyökér utcában megnyitott Mirr Murr Bölcsődébe költözött. A bölcsőde szakmai programja lehetővé teszi a fogyatékkal élő gyermekek speciális csoportban és integrált csoportban történő ellátását. A 40 férőhelyes bölcsődében 2010-től a bölcsődei szakemberek bevonásával ambuláns ellátást biztosítanak az otthonukban nevelkedő sérült gyermekek számára is. 2012-ben a bölcsődében 8 fogyatékkal élő gyermeket gondoztak, 6 gyermeket a speciális csoportban, 2 gyermeket egészséges gyermekcsoportba integráltan, 3 gyermek részére ambuláns formában biztosították a szükséges fejlesztéseket. A sérült gyermekek ellátásáról, fejlesztéséről négy gondozónő, gyógypedagógus, logopédus és pszichológus, valamint konduktor gondoskodott. A gyermekek részére az egyéni fejlesztési tervek alapján a csoportos és az egyéni foglalkozásokat biztosítják, fogyatékosságuktól függően minden esélyt megadva arra, hogy lehetőleg teljes értékű emberként éljenek. Több éves szakmai tapasztalat alapján az autista gyermekek fejlesztése, gondozása nem összeegyeztethető más fogyatékkal élő gyermekek ellátásával. Az autizmusban szenvedő gyermekek fejlesztését, gondozását speciális, az ő számukra kialakított csoportban lenne eredményes megszervezni. A bölcsődékhez valamint az önkormányzathoz érkezett szülői kérések alapján indokolttá vált egy olyan integrált bölcsőde kialakítása, mely emelt számban képes ellátni olyan gyermekeket, akiknek mozgásában, illetve testi fejlődésében elmaradás mutatkozik. Rákosmente Önkormányzata célul tűzte ki, hogy a kerületben élő sérült gyermeket nevelő családoknak segítséget nyújtsunk, hogy ne kelljen Budapest más kerületeibe vinni a gyermekeket fejlesztésre. Ennek érdekében szükségessé vált, hogy a Mirr Murr Bölcsőde egészében integrált ellátást biztosító intézménnyé váljon. Jogszabályi kötelezettségének eleget téve Rákosmente Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátásokat részben saját intézményeiben, részben szerződéses jogviszony alapján biztosítja. 81

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete A Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, mint önkormányzati intézmény feladatai közé tartozik az étkeztetés, melyet a gondozási központban is igénybe vehetnek a rászorultak, illetve akinek arra van szüksége, hogy házhoz szállítsák ebédjét, azt is kérheti. Ez az intézmény biztosítja a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, az idősek klubja szolgáltatást, ezen belül létezik demens klub is, mely segítséget nyújt a család számára idős, demens személyek nappali elhelyezésére, valamint az otthonápolási szolgálat is ezen intézmény feladatkörébe tartozik. Fogyatékosok nappali intézménye: Virágoskert Értelmi Sérültek Napközi és Átmeneti Otthona A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes értelmi fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló közoktatás keretébe nem tartozó ellátási forma. Fogyatékosok Nappali és Átmeneti Otthona Virágoskert Értelmi Sérültek Napközi és Átmeneti Otthona Az értelmi fogyatékosok napközi otthona 1989 óta része a kerületi szociális intézményrendszernek. 2009. évtől a napközi otthon 30 férőhellyel működik. 2012-ben naponta átlagosan 21 fő vette igénybe a nappali ellátást. A napközi otthon ellátottai közül 5 fő enyhe értelmi sérült, 6 fő középsúlyos értelmi sérült, 8 fő középsúlyos értelmi sérült és halmozottan fogyatékos és 2 fő autista. A halmozottan sérült csoportot a képzési kötelezettek részére szervezték meg, jelenleg a csoportban 8 fő fejlesztő felkészítése biztosított. Az ellátottak gondozását, fejlesztését gyógypedagógus, konduktor, pszichológus, pszichiáter, logopédus, orvos, gyógy-masszőr, terápiás munkatárs és három gondozónő végzi. Egyéni és csoportos fejlesztő, szinten tartó foglalkozások kerülnek megszervezésre, melynek keretében testnevelés óra, jógafoglalkozás, zenei foglalkozás, környezet- és egészségnevelés, életvitel, kreativitás, önkifejezés fejlesztése, táncterápia szerepel. A 16 személyes saját autóbusszal az ellátottak részére kirándulásokat szerveznek. A napközi otthon lakóinak összetétele az elmúlt években megváltozott, egyre több az ellátottak között a halmozottan sérültek aránya, amely új szakmai kihívások elé állítja az intézmény munkatársait. Értelmi Fogyatékosok Átmeneti Otthona Az átmeneti otthont elsősorban a napközi ellátottjai veszik igénybe, ha a róluk gondoskodó szülők, hozzátartozók átmenetileg nem tudják felügyeletüket biztosítani. Napközbeni ellátásuk a napközi otthonban történik. A napközi otthon mellett, vele egy épületben 2000. novembertől működik 14 férőhellyel, az Értelmi Sérültek Átmeneti Otthona. 2012-ben 10 fő került felvételre, naponta átlagosan bent lévő ellátások száma 7 fő. Az átmeneti otthon lakói a napközi otthon ellátottjai közül kerültek ki. Fogyatékosságuk szerint: 2 fő enyhe értelmi sérült, 5 fő középsúlyos értelmi sérült és halmozottan fogyatékos, 1 fő autista. Ellátásukról 4 szakképzett felnőtt szakápolónő gondoskodik, munkájukat gyógypedagógiai asszisztens és gyógypedagógus segíti. A gondozottak részére biztosítják: • a fizikai ellátást, • az egészségügyi ellátást (ápolási feladatok), • a fejlesztő és szinten tartó foglalkozásokat, • az önálló életvitelre való képesség kialakítását, • a foglalkoztatást, • az orvosi felügyeletet, • a gyógytornát. A Képviselő-testület 307/2012. (XI. 22.) számú határozatának I.1. pontjában úgy döntött, hogy az ESZK Virágoskert Értelmi Sérültek Napközi és Átmeneti Otthona által ellátott fogyatékos személyek és fogyatékos gyermekek nappali és átmeneti ellátását 2013. január 1-jétől a Rákoscsabai Baptista Gyülekezettel kötött szociális feladatok átvállalásáról szóló szerződés útján biztosítja. Közösségi pszichiátriai ellátás A Képviselő-testület 52/2011. (II. 24.) számú határozatának 6.) pontjában úgy döntött, hogy az ESZK közösségi pszichiátriai ellátás feladatát 2011. július 1-jétől a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ látja el. A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1989 tavaszán kezdte meg munkáját. Az azóta eltelt több mint két évtized alatt a magyar társadalomban bekövetkezett változások során folyamatosan bővülő szolgáltatáskörrel igyekezett megfelelni a megnövekedett ügyfélszámnak. A közösségi pszichiátriai ellátás szolgáltatását a Pesti út 29. sz. alatti telephelyén működteti a CSSK. 82

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 2012-ben a közösségi ellátás működési költségeit döntő részben a pályázati úton elnyerhető központi költségvetési támogatás biztosította. A meglévő szakmai, szociális, egészségügyi, oktatási, önkormányzati, gyámügyi, munkaügyi kapcsolatok optimális állapotának fenntartása az Ellátás ügyfeleinek számát jelentősen növelte. Direkt megkeresési tevékenység nem volt indokolt. A védett és piaci munkahelyekkel való kapcsolattartás nem garantálta az ellátottak elhelyezkedésének javulását. Kevesebb volt az álláslehetőség és az ügyfelek már elavult képzettsége vagy képzetlensége, továbbá betegségük negatív megítélése miatt folyamatosan csökkentek a munkavállalási lehetőségeik. Kiemelten szoros és hatékony az együttműködés a Pszichiátriai Gondozóval, a Bajcsy Zsilinszky kórház pszichiátriai osztályával és a Moravcsik alapítvánnyal. Évközben megszűnt a Bajcsy Zsilinszky Kórház pszichiátriai osztálya, de a Merényi és a Jahn Ferenc Kórház Pszichiátriai osztályának munkatársaival is jó kapcsolatot sikerült kialakítania a szolgálatnak. Ellátottaknak nyújtott támogatások, programok: • 2012-ben kétszer kaphattak tartós-élelmiszer csomagot az Élelmiszerbank programjából az ellátottak, alkalmanként 27-27 fő; • a Remény Közalapítvány anyagi segítségéhez 1 ügyfelüket javasolták; • karácsonyi önkormányzati ajándékcsomag 78 fő ellátotthoz jutott el. Az ellátottak számára szervezett programok az év során Az intézményben szervezett Farsangi mulatság (18 fő); közös biciklizés a kerületi kerékpárutak feltérképezésére (5 fő); „Nagy várostakarítás” kerületünkben, utána közös étkezési és lovaglási élmények (8 fő). Látogatás a Budapest Art Brut Galéria kiállításán (14 fő); Parlamenti látogatás (13 fő). Évek óta megszokott bográcsozás a Naplás Tónál (18 fő); társadalmi munkában szemétszedés és parkrendezés (8 fő); Maros Mozi filmvetítés, szalonnasütés Rózsahegyi Péter képviselő úr támogatásával (15 fő); Idősek Napja műsoron részvétel (12 fő). Társadalmi munka, virágültetés Rákosligeten (12 fő); Színházlátogatás a Gózon Gyula színházban (8 fő); Karácsonyi ünnepség képviselői támogatás segítségével. (56+8 fő). A közösségi ellátások fő erőssége az egyéni esetkezelésen kívül a csoportfoglalkozásokra való motiválás, amely az ellátottak beilleszkedési, önismereti, kommunikációs és életviteli készségeit javíthatja. Csoportok 2012-ben: • Hétindító csoport – azon klienseik számára, akik megpróbálnak megnyílni mások előtt és nyitottak más problémáira is; • Társas-játék klub – fontos a humor jelenléte, játékosan gyakorolhatják a szabálykövetést, szembesülnek a siker, ill. a kudarc élményével; • Munkavállalási tréning – önállósodásra, felelősség vállalásra, feladatok elvégzésére sarkall, fókuszban a munkavállalás, munka megtartás készségei; • Kreatív csoport – szinte már önsegítő csoportként működik; ötletek, türelem, egymás elfogadása, kitartás- ezek a tulajdonságok elősegítik az alkotás szépségének átélését; • Stresszoldó torna – női klienseink kedvence. Alkalom adódik saját testük és érzésviláguk megismerésére, amit egyedül vagy máshol nem gyakorolnának. A közösségi ellátás szolgáltatásait leggyakrabban intézményi helyszínen vették igénybe az ellátottak, de otthonukban is fogadtak alkalmanként. A nehezen kimozduló, izolálódott vagy mozgásukban akadályoztatott ügyfelek saját lakókörnyezetükben vehették igénybe a szolgáltatásokat. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák a fejlesztések ellenére akadálymentesítés

sem

teljeskörű

fejlesztési lehetőségek akadályok folyamatos megszüntetése fizikai és az infokommunikációs akadálymentes hozzáférés biztosítása 83

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete vakok és gyengénlátók elszigetelődése

elszigetelődés enyhítése közösségi csoportok, programok megszervezésével

értelmi és testi fejlődésben elmaradó gyermekek integrált bölcsőde kialakítása részére a jelenlegi bölcsődei férőhelyek száma kevés a Gyurkovics Tibor Általános Iskola és EGYMI kapcsolatok építése a fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézményben tanuló fogyatékkal élő gyerekek az civil szervezetek és az iskola között iskolából kikerülve nem tudnak elhelyezkedni

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Kerületünkben kb. 500 bejelentett civil szervezet van, ezek közül az aktívan működők száma 100-ra tehető. Önkormányzatunk EU Programirodája kéthetente civil hírlevélben értesíti a kerületi civileket az aktuális pályázati lehetőségekről.

a) tanácskozási joggal rendelkező civil szervezeteink Keresztúri Társas Kör Tevékenységi kör: - rendezvényeket és találkozásokat szervez a Keresztúri lakóterületen élő lakosokat érintő tervek ismertetésére, véleményük megismerése céljából, - nyilvános fórumokon vállalja a lakóterületen élők érdekeinek védelmét, - a lakóterületen élő lakosok számára a lakókörnyezet szépítése, megóvása, a természeti értékek védelme érdekében önkéntes akciókat szervez és ezek anyagi feltételeinek megteremtése érdekében pályázatokat nyújt be, gyűjtést szervez, - rendezvények és tájékoztatók tartásával törekszik a lakóterület kulturális hagyományainak és múltjának megismertetésére, elősegíti ezen örökség vállalását és megóvását, - elősegíti, hogy a környezetben élő állatok életfeltételei megfelelően alakuljanak, az állattartók és más lakók kapcsolata harmonikus legyen, - programok és akciók szervezésével segíti a lakóterületen élők egészségének védelmét, a betegség megelőzését, az időskorúakat. Az egyesület közhasznú tevékenységi köre, melyet a kerületi önkormányzat kötelező feladatai ellátásának elősegítése érdekében az egyesület önállóan és az önkormányzati szervek egyetértésével végez: - egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító- egészségügyi rehabilitációs tevékenység, - kulturális tevékenység, - kulturális örökség megóvása, - természetvédelem, állatvédelem, - környezetvédelem, - közrend védelme. Panel Érdekképviseleti Egyesület Az Egyesület célja: - a panel lakók összességének érdek tömörítése és képviselete, - az Egyesület területét érintő képviseleti témákban a kormányzati szervek, önkormányzati képviselőtestületek és bizottságok munkájának segítése és kontrollálása, - a lakótelepek, lakónegyedek, épületek tulajdonosi igényeinek és korunk követelményeinek megfelelő korszerű átalakításának és rehabilitációjának szervezése, - az épületek, lakótelepek, lakónegyedek üzemeltetésének segítése, szervezése, közös képviselők, üzemeltetők oktatásának-továbbképzésének szervezése, - az egyesületi cél elérése érdekében önálló politikai szerepvállalás, - településfejlesztési programok kidolgozása, kidolgozásának segítése, megvalósításának szervezése, segítése a tulajdonosi érdekek alapján, a tulajdonosi érdekeket képviselve. Az Egyesület nem elsődlegesen gazdasági-vállalkozási célból került megalapításra. Az alapszabály 10. §-a alapján az alakuló közgyűlésen kialakított, elfogadott tevékenységi kör: Az Egyesület fő tevékenysége: - szakmai szervezetek érdekképviseleti tevékenysége Egyéb tevékenység 84

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete -

könyvkiadás, időszaki kiadvány kiadása, könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem, ingatlankezelés, mérnöki tevékenység, tanácsadás, műszaki vizsgálat, elemzés, hirdetés, nyomozási, biztonsági tevékenység, máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás, felnőtt- és egyéb oktatás, politikai tevékenység, máshová nem sorolt közösségi, társadalmi tevékenység.

Rákoscsabai Polgári Kör Tevékenységi kör: - a rákoscsabai környezeti kultúra, a környezetvédelem feladatkörének támogatása, - a rákoscsabai kulturális élet újjáélesztése, - a rákosmenti városrészek közötti kulturális kapcsolatok támogatása, - a civil társadalom önszerveződésének segítése, - a helyi érdekek képviselete, - a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági ismeretek terjesztésének felkarolása, - történelmi múltunk emlékeinek felkutatása és védetté nyilváníttatása, Rákoscsaba egykori központja rendezésének kezdeményezése, - a rákoscsabai sportélet támogatása. Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület Tevékenységi kör: Az Egyesület célja a Rákoscsaba-újtelepi polgárok életkörülményeinek javítása. Ennek érdekében az Egyesület tevékenységet végez a helyi közművek, utak megépítésében, azok felújításában. Óvja Rákoscsaba-újtelep természeti értékeit, fásítással, zöldövezet kialakításával gazdagítja azokat. Segítséget nyújt a polgárok helyi érdekeinek képviseletében, ennek keretében fórumokat szervez. Támogatja a környezet-helyreállítási programok szervezését, propagálását. Részt vesz az új beruházásoknak és más közérdekű információknak a helyi nyilvánossággal való megismertetésében. Az Egyesület fenti céljait az alábbi közhasznú tevékenységekkel valósítja meg: - ismeretterjesztés, - kulturális tevékenység, - természetvédelem, - környezetvédelem, - emberi és állampolgári jogok védelme, - szabadidős- és tömegsport, - a közforgalom számára megnyitott út fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység. Rákoshegyi Polgári Kör Tevékenységi kör: Az Egyesület célja, feladatai: működési területén összefogja és közösségi lehetőségeivel támogassa a helyi közélet demokratikus fejlődését. Ennek érdekében a következő feladatok elvégzésére vállalkozik: - a rákoshegyi hagyományok ápolása, újjáélesztése, - a rákoshegyi kulturális élet újjászervezése, az Erdős Renée Villában folyó kulturális tevékenység kiszélesítésének kezdeményezése, - a rákoshegyi környezetkultúra, a környezetvédelem feladatkörének támogatása, - a rákosmenti városrészek közötti kulturális kapcsolatok támogatása, - a civil társadalom önszerveződésének segítése, - a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági ismeretek terjesztésének felkarolása, - a rákoshegyi ifjúság egészséges életmódra, valamint a sport és a kultúra szeretetére nevelésének segítése, támogatása, - történelmi múltunk emlékeinek felkutatása, védetté nyilváníttatása, 85

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete -

a rákoshegyi polgárok személyi- és vagyonbiztonságának javítása, jogi segítségnyújtás, a rákoshegyi infrastruktúra fejlesztésében való közreműködés, a helyi érdekek képviselete, a rákoshegyi sportélet támogatása.

Rákoskerti Polgári Kör Tevékenységi kör: Az Egyesület céljai, feladatai: Összefogja és közösségi lehetőségeivel támogatja a helyi közélet demokratikus fejlődését. Ennek érdekében a következő feladatok ellátására vállalkozik: - a rákoskerti környezeti kultúra és a környezetvédelem feladatkörének támogatása, - a rákoskerti kulturális és művészeti élet támogatása, - a Rákosmenti városrészek közötti kulturális kapcsolatok támogatása, - a civil társadalom önszerveződésének segítése, - a helyi érdekek képviselete, - történelmi múltunk emlékeinek felkutatása és védetté nyilváníttatása, Rákoskert kertvárosi jellegének erősítése a hagyományok ápolásával, - a „Kerti Levél” című időszaki kiadvány megjelentetése. Az Egyesület Rákoskert közösségéért kimagasló munkát végzett személyek részére díjat alapíthat. Tevékenysége során szorosan együttműködik a Rákoskerti Művelődési Házzal és a település civil szerveződéseivel. Rákosligeti Polgári Kör Tevékenységi kör: Az Egyesület célja, feladatai: Összefogja, és közösségi lehetőségeivel támogassa Rákosligeten a helyi közélet demokratikus fejlődését. Ennek érdekében az Egyesület különösen a következő feladatok ellátására vállalkozik: - a helyi hagyományok ápolása, - a helyi kulturális élet színesítése, - a környezet védelme és szépítése, - a civil társadalom önszerveződésének segítése, - a helyi érdekek képviselete. Céljai érdekében az Egyesület kapcsolatot tart a helyi állami, önkormányzati, társadalmi, politikai, szociális, egyházi, egészségügyi, kulturális, gazdasági szervekkel, szervezetekkel, illetve az országos szakmai szervezetekkel, programokkal. Az Egyesület pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, s azoktól támogatást nem fogad el. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, azaz pártpolitikai tevékenységet nem folytat, továbbá országgyűlési képviselői, megyei illetve fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat. Társadalmi Egyesülések XVII. kerületi Szövetsége Tevékenységi kör: - összefogni a XVII. kerületben működő és csatlakozott önszerveződő közösségeket, csoportokat, - elősegíteni a meglévő tagcsoportok tevékenységeit, felkarolni az újabb szerveződéseket, - programajánlásokat tenni a tagcsoportok felé, segíteni azok megvalósíthatóságát, - különös figyelmet fordítani a kerületben működő nyugdíjas és kertbarát Klubok segítésére, - olyan programok szervezése, melyek elősegítik a kerületi hagyományok ápolását, az egészséges életmódra való nevelést, a bio-kertészkedés elterjesztését, a közbiztonság erősítését, - együttműködni mindazon önszerveződő közösséggel, melyek a kerület lakosainak érdekében tevékenykednek, - képviselni a tagcsoportokat a különböző felsőbb szerveknél, - megőrizni a csatlakozott szervezetek teljes körű önállóságát, elősegíteni a csatlakozott tagcsoportok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését, - megtartani a pártoktól való teljes körű függetlenséget, országgyűlési képviselőjelöltet a szövetség nem állít, és nem támogat, - támogatni a kerületi önkormányzati képviselőket azon feladataik végzése során, melyet a helyi lakosok érdekében fejtenek ki, javaslataival segíteni a kerületi célok megvalósulását, - a szociális gondoskodás terén segítséget nyújt. 86

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete XVII. kerületi Lokálpatrióták Egyesülete Célok és feladatok: Az Egyesület tevékenységével és támogatásával elősegíti a XVII. kerület gazdasági, szociális, kulturális életének, vállalkozásainak, valamint közrendjének és közbiztonságának fejlődését. Az Egyesület a kerület gazdasági életének és vállalkozásainak fejlesztésében közvetve vesz részt, konkrét gazdasági, vállalkozási tevékenységet nem folytat. - a kerület fejlesztésével, közép- és hosszú távú területfejlesztési koncepcióival kapcsolatban folyamatosan értékeli és véleményezi az önkormányzati előterjesztéseket, - részt vesz közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati döntések előkészítésében, véleményezésében, végrehajtási értékelésében, - a lakosságnak, a vállalkozóknak, a kerületben működő cégeknek fórumokat szervez, javaslatot tesz, - kapcsolatot tart a kerületben működő, vagy a kerület szerint illetékes kamarákkal, hivatalokkal, - megoldási javaslatokat dolgoz ki a kommunális hálózat és ellátottság fejlesztésére, - közvetíti a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatosan a civil társadalom véleményét, észrevételeit az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és a közrendvédelmi – közbiztonsági szervek részére, - a kerületben végzendő nagyobb önkormányzati beruházások kivitelezőit előzetesen véleményezi, - együttműködik a kerület más civil szervezeteivel, részt vesz ezen szervezetek munkájának összehangolásában, koordinálásában. Részletesen tájékoztatja tagjait a kerület gazdasági életének és közrendjének alakulásáról és az ehhez kapcsolódó fejlesztési koncepciókról, feladatokról. A célkitűzések megvalósításával kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat – az elnökség útján – tolmácsolja az illetékes hivatalok felé és figyelemmel kíséri a javaslatok realizálódását. Támogatja és segíti a céljaival azonos célok megvalósító szervezeteket, közösségeket és állampolgárait. Támogatja a gazdasági fejlesztés és közrend érdekében létrejövő projekteket. XVII. kerületért Egyesület: Tevékenységi kör: Az Egyesület célja Budapest XVII. kerületének általános lakossági érdekképviselete, ezen belül hangsúlyozottan a környezet védelme és fejlesztése, a helyi hagyományok és kultúra ápolása. Kerületünk kertvárosi, zöldövezeti jellegét, az életminőség ebből adódó – bár nehezen mérhető, de annál fontosabb – értékeit szeretnénk megőrizni, megerősíteni, fejleszteni. Valamennyi, kerületünkben élő ember számára az egészséges környezet, a harmonikus, egészséges zöldövezeti, kertvárosi életforma lehetőségének biztosítását, minőségének megőrzését, további javítását, a hosszú távon is fenntartható városrendezési, környezetvédelmi, kerületfejlesztési modell kialakítását és alkalmazását szeretnénk elősegíteni. Támogatjuk a kerület további infrastrukturális fejlesztését, a lakások közművekkel való ellátását, az úthálózat korszerűsítését, pormentesítését. Védjük a sűrűn beépített városrészekben még meglévő zöld területeket, sőt, ezek intenzívebbé tételére, környezeti szempontból értékesebb szintre emelésére törekszünk. A kialakult helyi, városrészi közösségek önszerveződését, a művelődés aktív, közösségi élményét, a helyi hagyományok és kultúra értékeinek ápolását, a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő, környezettudatos, felelős gondolkodásmód minél szélesebb körben, s különösen a fiatalok körében való elterjedését, megerősítését szeretnénk. A helyi demokrácia kiszélesítését, a kerület polgárai és vezetői közötti információáramlást és visszacsatolást, a helyi nyilvánosság erősítését támogatjuk. Az Egyesület céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg: - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - kulturális tevékenység, - kulturális örökség megóvása, - műemlékvédelem, - természetvédelem, állatvédelem, - környezetvédelem, - gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, - emberi és állampolgári jogok védelme, - sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, - fogyasztóvédelem, - a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, - közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás. 87

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának az Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 11/2013. (II. 22.) rendelete 7.§ (1) bekezdésében foglaltak értelmében a civil szervezetek támogatására elkülönített előirányzat terhére a 27/2013. (III. 11.) REB határozattal pályázatot írt ki. A kiírásra idén 56 pályázat érkezett be, melyek közül a Képviselő-testület döntése értelmében 47 civil szervezet kapott támogatást 47 000 Ft – 83 000 Ft értékben.

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Rákosmente Önkormányzatának vezetése kiemelkedően fontos céljának tartja a kerületben működő történelmi egyházakkal való jó kapcsolattartást. A történelmi egyházak értékteremtő, értékhordozó és közösségmegtartó tevékenységét nagyra becsüli, ezért teret, lehetőséget biztosít arra, hogy a kerület életében mindjobban betölthessék e szerepüket, szolgálatukat. Ennek érdekében 2007-től évente legalább egy alkalommal (2013-ban immáron hetedik alkalommal) ülésezik a Rákosmenti Egyházi Egyeztető Fórum, amely biztosítja a hatékony együttműködést és a megfelelő információáramlást. A kerületi szociális kerekasztal működtetésében is aktívan részt vesznek a kerületi egyházközségek, hogy a szociális háló még sűrűbb szövésű lehessen, s ezáltal ne maradjon ellátatlanul egyetlen rászoruló sem. A Baptista Szeretetszolgálat, a Református Egyház, a Katolikus Karitász, valamint az Üdvhadsereg egyaránt fontos partner a segítő munkában. Tucatnyi család a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ ajánlása által kapott támogatást, adományt ezektől a szervezetektől.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a partnerségi egyeztetés szabályairól meghatározza azokat a civil szervezeteket, akik a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények tekintetében partnerként közreműködnek: 1) Itthon Rákosmentén Egyesület, 2) Keresztúri Társas Kör, 3) Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület, 4) Panel Érdekképviseleti Egyesület, 5) Rákoscsabai Polgári Kör, 6) Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület, 7) Rákoscsabáért Közhasznú Egyesület, 8) Rákoshegyi Polgári Kör, 9) Rákoskerti Polgári Kör, 10) Rákosligeti Polgári Kör, 11) Rákosmenti Környezetvédő Egyesület, 12) Társadalmi Egyesülések XVII. kerületi Szövetsége, 13) XVII. kerületi Lokálpatrióták Egyesülete, 14) XVII. kerületért Egyesület, 15) Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület. Testvérvárosi kapcsolatok: Gyergyószentmiklós A testvérvárosi együttműködési szerződés aláírásának időpontja: 1993. november. Együttműködés területei: Kultúra: - énekkarok (Liszt Ferenc Vegyeskar, Balassi Bálint Gimnázium kórusa) - RÁZENE városi fúvószenekar, - Ascher Oszkár Színház vendégszereplése az Adáshiba című darabbal - Kerületi képzőművészeti közgyűjtemény bemutatása - A gyergyói Figura Színházat többször látta vendégül kerületünk Sport: - évente jönnek hozzánk a gyergyói teniszező fiatalok (korábban a focisták is). Szent Miklós nap: évente küldünk delegációt Gyergyószentmiklós legnagyobb városi rendezvényére.

88

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete Lovran A testvérvárosi kapcsolatról szóló megállapodást 2004. december 8-án került aláírásra. Az együttműködés fő területei: kultúra és a turizmus lettek. Turizmus: - 2009-ben tartottuk meg a Testvérvárosok Idegenforgalmi Találkozóját az összes testvérvárosunk részvételével a Vigyázóban Sándor Művelődési Házban. - Több buszos látogatásunk volt Lovranba a város jeles ünnepeire (oktatási, szociális intézmények vezetői és dolgozói, hivatali dolgozók). - Kultúra: A lovrani Laurus galériában bemutattuk a kerületi képzőművészeti közgyűjteményt, Csekovszky Árpád legszebb kerámiáit, Dombóvári Csaba fotóit, Károlyi Ernő festményeit. - A RÁZENE fellépett Lovranban, az ottani fúvósok pedig nálunk, a Vigyázó Sándor Művelődési Házban adtak koncertet. Felvették a kapcsolatot egymással a Gregor József Általános Iskola és a lovrani iskola nyelvtanárai. Krosno Járás A lengyelországi Krosno Járás és Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2008. június 16án kötötte meg az Együttműködési Megállapodást. Az együttműködés kiemelt területének számít a kulturális kapcsolatok kialakítása és fenntartása. Ennek megvalósítása érdekében mindkét önkormányzat sokat tett az elmúlt évek során. Együttműködésünk nyitánya is a képzőművészethez, pontosabban a szobrászathoz kötődik: 2008. márciusában lengyel barátainkkal együtt avattuk fel Budapesten II. János Pál pápa emlékművét, Babusa János alkotását. Rendszeressé vált, hogy lengyel képzőművészek állítanak ki kerületünkben október 23-ai nemzeti ünnepünk előestéjén. A lengyel közönségnek pedig nemrégiben mutatkoztak be a Rákosmentén élő művészek: 2011. novemberében nyílt meg a kerület képzőművészeti közgyűjteményéből válogatott kiállítás itt, a Duklai Történelmi Múzeumban. Jelenleg B. Pál Margit, Mecseki Hargita és Ilosfai Krisztián közös kiállítása tart Duklában, de korábban egyénileg mutatkozott be itt Babusa János szobrász. Természetesen a kultúra, a művészet más területein is építjük kapcsolatainkat: lengyel énekkarok szerepelnek nálunk a pünkösdi kórustalálkozón, és a mi énekkaraink vendégszereplésével zajlik a duklai kórustalálkozó (Balassi Gimnázium kórusa, Rotunda kórus, Liszt Ferenc vegyeskar, Harmónia nőikar). A Magyar-Lengyel Baráti Kör a XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat segítségével szívesen látja vendégül a lengyel népi kultúrát ápoló énekeseket, zenészeket, táncosokat.

d) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Rákosmente Önkormányzata 2012. július 18-án együttműködési megállapodást kötött a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületével, amely 2012. február 6-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása című, TÁMOP-1.4.1-11/2 kódszámú pályázatra. A projekt keretein belül pályázó 74.988.010 Ft összegű támogatást nyert el. A projekt hosszútávú célja a látássérült emberek helyi közösségeinek megerősítése, a vak és gyengénlátó emberek felkutatása, önsegítő közösségek, klubok létrehozása és részükre tartalmas szabadidős programok szervezése, igényeik, szükségleteik megismerése, képviselete. Ezen cél elérése érdekében 30, elsősorban középfokú végzettségű, a projekt célcsoportjaiba tartozó (tartós munkanélküli, fogyatékos, elsősorban vak és gyengénlátó, 50 év feletti, pályakezdő, GYES-ről vagy GYED-ről visszatérő, illetve megváltozott munkaképességű) személy részére közösségi mentorokat képeznek. A képzést követően a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete közösségi mentorként kívánja foglalkoztatni a látássérült emberek helyi közösségeinek megszervezése, segítése érdekében. Rákosmente Önkormányzata vállalta, hogy a működési területén élő célcsoport tagok, elsősorban látássérült személyek létszám és demográfiai adatairól a jogszabályok adta keretek között információkat gyűjt és szolgáltat; intézményein keresztül biztosítja az Egyesület és a célcsoport tagok közötti kapcsolatfelvétel lehetőségét. Segítséget nyújt továbbá abban, hogy az Önkormányzat honlapján keresztül a projekttel kapcsolatos információk, hírek megjelenjenek, biztosítva ezáltal a lakosság tájékoztatását a tevékenységekről és a projekt keretében létrejött szolgáltatásról. Önkormányzat és az Egyesület folyamatos kapcsolatot tart fenn a projekt céljának elérése érdekében. 2013. május 7-én Rákosmente önkormányzata és az Egyesület képviselői jelenlétében meggyújtották a „Közösség lámpását”, azt a lángot, mely jelképesen kerületünkben is útjára indította a projektet. Rákosmente és a Félúton Alapítvány között létrejött ellátási szerződés értelmében az alapítvány nappali ellátást nyújt a korábban pszichiátriai betegsége miatt gyógykezelés alatt álló, illetve pszichiátriai betegek intézményében 89

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete gondozott személy részére; a gyógykezelés, illetve a pszichiátriai betegek intézményében történő kezelés gondozás megelőzése miatt erre rászoruló és a napközbeni ellátást másképp megoldani nem tudó személy részére. Átmeneti otthon keretében ellátást nyújt olyan pszichiátriai betegek esetében, akiknek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjukban nem oldható meg, viszont tartó bentlakásos intézményi elhelyezésük vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelésük nem indokolt. Az ellátás ideje alatt az alapítvány vállalja, hogy folyamatosan biztosítja az ellátottak részére a szakmai programokban a megfelelő szakemberek részvételét, az önsegítő csoportok működését és az ellátottak foglalkoztatását. Az alapítvány vállalja továbbá, hogy a szenvedélybetegek átmeneti intézménye az alkohol, drog és egyéb függőségi problémával küzdő személy részére ideiglenes elhelyezést nyújt az önálló életvitel feltételeinek fenntartása a szociális segítségnyújtás lehetőségeinek felhasználásával. 2013. január 1. napjától a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek átmeneti otthoni ellátása állami feladattá vált, azonban önkormányzatunk az év végéig még fenntartja a jogviszonyt ezen terület tekintetében azért, hogy az állami feladat átvételéhez szükséges idő alatt se maradjanak ellátás nélkül az arra rászorulók. Az önkormányzat intézményein keresztül kapcsolatban áll a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. 2010-ben fogadott először élelmiszeradományokból összeállított felajánlást. Az eltelt időszak tapasztalata, hogy a kerületben sok családnak nyújtott igen fontos segítséget a tartós élelmiszerek kiosztása. „Remény” Közalapítvány Évek óta gyakorlat, hogy az alapítványhoz benyújtandó támogatási kérelmekhez a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ szakmai véleményt készít. Leggyakrabban a mindennapi megélhetésre és rezsiszámlák befizetésére kértek támogatást, olyan helyzetekben, amikor az intézményesített támogatási lehetőségek kimerültek, vagy éppen nem elérhetőek. Magyar Vöröskereszt A Képviselő-testület a 18/2001. (I. 18.) Kt. határozatával úgy döntött, hogy a Magyar Vöröskereszt 5. régiójával (jelenlegi nevén: Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet Kelet-Pesti Régiója) kötött ellátási szerződéssel kívánja biztosítani a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások keretében a hajléktalanok nappali ellátását. 2012-ben a Bihari úton lévő hajléktalan melegedőben több XVII. kerületi utcán élő hajléktalan is igénybe vette a szolgáltatásokat, többségükben az idejük nagy részét a melegedőben töltötték. Az éjjeli menedék 2012 novemberében 7 fő, 2012 decemberében 11 fő kerületi rászoruló részére jelentett a krízis időszakban menedéket.

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában Rákosmente Önkormányzata együttműködik a helyi vállalkozásokkal, akik lehetőségükhöz mérten támogatják a kerületi rendezvényeket. (pl. Tesco, OTP Bank Budapest XVII. kerületi fiókja, Rauch Hungária Kft., Pensió Minőségi Közétkeztetés Kft.)

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítése során HEP fórumra meghívtuk a helyi civil és egyházi szervezetek képviselőit. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A helyi esélyegyenlőségi program végrehajtásánál fontos szempont figyelembe venni a résztvevő szervezetek – állami, önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek – illetve a kerületben élők észrevételeit, javaslatait, tapasztalatait. Az észrevételek visszacsatolását szolgáló eszközök: • fórumok szervezése; • kerekasztal-beszélgetések szervezése; 90

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete • • • •

az önkormányzat által szervezett közmeghallgatás; önkormányzati vezetők és képviselők fogadóórái – városrészt vagy kisebb csoportot érintő kérdéseknél; kérdőíves kutatás; ingyenesen hívható ún. „zöldszám”.

A kerületnek (http://rakosmente.hu/) akadálymentesített honlapja, saját rádióadója (Rádió 17) és tévécsatornája (Rákosmente tv) van. A kerületi önkormányzat kétheti lapja a Hírhozó. Több más havilap is megjelenik, mint a Helyi Hírek, Helyi Théma, Rákosvidék, Tizenhetedik, stb. Így a település fontos eseményei, hírei naprakészen eljutnak az állampolgárok, a vállalkozások, az intézmények és a civil szervezetek felé.

III. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozást fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást, segítséget. 1. A HEP IT részletei 1.1 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

1. Roma Nemzetiségi Önkormányzat helyi életben való aktivitásának alacsony szintje

1. Együttműködés a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, felzárkóztató programok, érzékenyítő programok az oktatási-nevelési intézményekben

2. Munkanélküliség, munkanélküliek munkaerő-piacon történő elhelyezkedése

2. Szélesebb körű tájékoztatás, akkreditált felnőttképzési programon való aktivitás növelése

3. Hajléktalanság

3. Személyes gondoskodás, hosszútávú cél a lakhatásuk megoldása

4. Mélyszegénységből adódó problémák

4. Szociális háló kiszélesítése, Szociális Kalauz létrehozása, szociális szervezetek együttműködésének bővítése megfelelő célirányzott tájékoztatás

5. Mélyszegénységben élők anyagi nehézségei

5. Együttműködés a Rákosmenti Adományház Egyesülettel

1. A köznevelési intézmények integrációs 1. Érzékenyítő programok szervezése az programjai ellenére a gyermekek még mindig oktatási és nevelési intézményekben kevés ismerettel rendelkeznek a fogyatékkal élő társaik, illetve felnőtte életmódjával, problémáival kapcsolatosan 2. A nyilvántartott halmozottan hátrányos 2. Kommunikáció, hogy a szülők felismerjék helyzetű gyermekek száma feltételezhetően a HHH-ról szóló nyilatkozat fontosságát 91


nem a valóságot tükrözi 3. A családon belüli erőszak eseteire gyakran 3. Gyermekvédelmi jelzőrendszer fejlesztése a nem derül fény megelőzés és a probléma kezelése érdekében 4. A gyermek elleni erőszak látenciája

4. Bűnmegelőzési programok, előadások szervezése, figyelemfelhívás 1. Szabadidős programok, baba - mama klubok szervezése, az igényeknek megfelelő bővítése

1. Gyes és Gyet alatti izoláció

Nők

2. Nők elleni erőszak látenciája

2. nővédelmi kapcsolatok fejlesztése, áldozatorientált bűnmegelőzési előadások szervezése

3. Nehéz a GYES-ről, GYET-ről visszatérni a 3. Gyermekek napközbeni időszakos ellátását munkaerőpiacra biztosító intézmény működtetése, atipikus foglalkoztatási lehetőségek vizsgálata 1. Idősek informatikai jártasságának hiánya 1. Nyugdíjasok számára szervezett számítógépes tanfolyamok szélesebb körben való terjesztése és bővítése

Idősek

Fogyatékkal élők

2. Idősek elszigetelődése, elmagányosodása, társadalmi kapcsolataik szűkülése, életminőségük romlása

2. Nyílt napok szervezése, idősek tájékoztatása, programok szervezése, idősek közösségben tartása, az izoláció megelőzése nyílt rendezvényeken

3. Idősek társadalmi részvételének hiánya részvételük a kulturális életben

3. Idősbarát település

4. Időskori önmegvalósítás hiánya

4. Aktív tevékenységekkel elősegíteni az idősek életminőségének javítását

5. Idősek kiszolgáltatott helyzetének kihasználása

5. Bűnmegelőzési programok, előadások szervezése, figyelemfelhívás

6.. Az idősek nehezebben boldogulnak az ügyintézés útvesztőiben 1. Vakok és gyengénlátók elszigetelődése

6.Segítségnyújtás a közigazgatás területén 1. Elszigetelődés enyhítése közösségi csoportok, programok megszervezésével

2. Fogyatékkal élők a közösséget érintő kérdésekben nehezebben jutnak a szükséges információkhoz

2. Akadálymentes közigazgatás biztosítása

3. A Gyurkovics Tibor Általános Iskola és EGYMI intézményben tanuló fogyatékkal élő gyerekek az iskolából kikerülve nem tudnak elhelyezkedni

3. Kapcsolatok építése a fogyatékkal élőkkel foglalkozó civil szervezetek és az intézmény között a fogyatékkal élők aktív felnőttkorának biztosítása érdekében

4. Nem teljeskörű az akadálymentesítés

4. Akadályok folyamatos megszüntetése fizikai és infokommunikációs akadálymentes hozzáférés biztosítása

5. Értelmi és testi fejlődésben elmaradó gyermekek részére a jelenlegi bölcsődei férőhelyek száma kevés

5. Integrált bölcsőde kialakítása

92

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 1.2 A beavatkozások megvalósítói Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Munkanélküliek munkaerő-piacra történő elhelyezkedése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda – Polgármester; Vigyázó Sándor Művelődési Ház és Tagintézményei – intézményvezető; Rákoskeresztúri Családsegítő Központ – intézményvezető;

Szociális kalauz

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda – Polgármester;

Hajléktalanság felszámolása

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda – Polgármester; BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitánysága – kapitányságvezető; civilek;

Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatása

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda – Polgármester; Köznevelési intézmények – intézményvezetők; Roma Nemzetiségi Önkormányzat – elnök

Rákosmenti támogatása

Egyesület Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata –polgármester Rákosmenti Adományház Egyesület- elnök Gyermekvédelmi jelzőrendszer fejlesztése a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente családon belüli erőszak eseteinek megelőzése Önkormányzata – Polgármesteri Iroda – érdekében Polgármester; Gyermekjóléti Központ - intézményvezető; Köznevelési intézmények – intézményvezetők; RESZK – intézményvezető; Gyámhivatal – vezető; civilek;

Gyermekek

Adományház

HHH-s gyermekek nyilvántartása

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda, Oktatási és Művelődési Csoport – Polgármester; Köznevelési intézmények;

Érzékenyítő programok

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda – Polgármester; Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XVII. kerületi Tankerülete – tankerületvezető; Köznevelési intézmények – intézményvezetők; civilek

A gyermekek elleni erőszak látenciája

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XVII. kerületi Tankerülete – tankerületvezető; Köznevelési intézmények – intézményvezetők; civilek;

93


Az informatikai infokommunikációs kiterjesztése az időseknél

jártasság és Vigyázó Sándor Művelődési Ház – esélyegyenlőség intézményvezető; RESZK nyugdíjas klubok – intézményvezető;

Tevékeny időskor támogatása, kulturális és Vigyázó Sándor Művelődési Ház és szabadidős tevékenységekben való tagintézményei– intézményvezető; részvételük támogatása RESZK; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda – Polgármester; Nyílt nap – tevékeny időskor

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda – Polgármester; Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményei – intézményvezető; RESZK;

Idősbarát település, idősbarát közigazgatás

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda – Polgármester; RESZK – intézményvezető; Budapest Főváros Kormányhivatala intézményvezető;

Önmegvalósítás az időskorban

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda – Polgármester; RESZK – intézményvezető;

Időskori áldozattá válás megelőzése

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Iroda – polgármester; Vigyázó Sándor Művelődési Ház és Tagintézményei - intézményvezető; Családsegítő Központ - intézményvezető;

Idősek

Visszatérés a munkaerőpiacra

Nem vagy egyedül!

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Iroda – polgármester; Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ; Vigyázó Sándor Művelődési Ház és Tagintézményei - intézményvezető;

Az áldozattá válás megelőzése

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Iroda – polgármester; Vigyázó Sándor Művelődési Ház és Tagintézményei – intézményvezető; XVII. kerületi Rendőrkapitányság; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Iroda Polgármester civil szervezetek

Nők

Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés Fogyatékkal élők Közösség Lámpásai

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Iroda – 94


Polgármester; Rákoskeresztúri Családsegítő Központ; Vigyázó Sándor Művelődési Ház és Intézményei; Kerületi Óvodák; Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XVII. kerületi Tankerülete - tankerületvezető Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete – elnök; Mirr Murr integrált bölcsőde

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Iroda – Polgármester; RESZK - intézményvezető;

Gyurkovics – tevékeny felnőttkor

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Iroda – Polgármester; Gyurkovics Tibor Általános Iskola és EGYMI; Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XVII. kerületi Tankerülete - tankerületvezető Civil szervezetek

Akadálymentes közigazgatás

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Iroda – Polgármester; Vigyázó Sándor Művelődési Ház és Tagintézményei;

1.3 Az intézkedési területek részletes kifejtése A Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatása A Roma Nemzetiségi Önkormányzat helyi életben Feltárt probléma (kiinduló értékkel) való aktivitásának alacsony szintje Rövidtávú cél: a célcsoport felkutatása, együttműködés a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal Középtávú cél: felzárkóztató és érzékenyítő programok, önkormányzati támogatás a kulturális, művészeti, hagyományőrző tevékenység működéséhez, közös rendezvények Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és megszervezésével. hosszútávú időegységekre bontásban Népszerűsíteni és bemutatni a települést és annak értékeit, nemzetiségi nap szervezése, nyelv- és hagyomány bemutatása, tehetséges roma fiatalok támogatása, tehetséges roma sportolók támogatása, Roma Nemzetiségi Önkormányzat javaslatával adott munkalehetőség Hosszútávú cél: a közösségi életben való aktív részvétel a roma lakosság részéről 1. információgyűjtés, adatfeldolgozás Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve 2. együttműködés megerősítése Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, helyi Művelődési Házak, célcsoport Résztvevők és felelős Felelős: polgármester, Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, intézményvezetők

Intézkedés címe: HEP IT I/1.

95


Roma Nemzetiségi Önkormányzat, kerületi oktatási-nevelési intézmények folyamatos

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Szociális beállítottság változása, hátrányos helyzetű forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint romák élethelyzetének javulása fenntarthatósága A szükséges erőforrás megteremtése, önkéntes Kockázatok és csökkentésük eszközei munka hiánya Pályázati forrás, civil szervezetekkel való kapcsolat Szükséges erőforrások kiépítése, szervezés A munkanélküliek elhelyezkedése a munkaerőpiacon A munka világából kiszorult, hátrányos helyzetbe Feltárt probléma (kiinduló értékkel) került emberek elhelyezkedési problémái Rövidtávú cél: a célcsoport felkutatása, kapcsolatfelvétel Középtávú cél: a célcsoport bevonása a továbbképzési programokba, munkavállalási Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és tanácsadáson való részvételük növelése hosszútávú időegységekre bontásban Hosszútávú cél: munkaerő-piacra való visszatérés, közfoglalkoztatásban való részvételük, társadalmi megújuláshoz való hozzájárulás, helyi kötődés erősítése, közösségfejlesztés, szakmai továbbjutási lehetőségek 1. információgyűjtés, adatfeldolgozás Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve 2. együttműködés megerősítése 3. megállapodások megkötése Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Iroda, Jegyzői Iroda Résztvevők és felelős Humán Csoport, Vigyázó Sándor Művelődési Ház, Rákoskeresztúri Családsegítő Központ, célcsoport Felelős: polgármester, intézményvezetők Vigyázó Sándor Művelődési Ház, Rákoskeresztúri Partnerek Családsegítő Központ, kerületi vállalkozások Határidő(k) pontokba szedve Folyamatos Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Eredményességi mutató: munkaerő-piacon forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint elhelyezkedők száma, közfoglalkoztatottak száma fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei A szükséges erőforrás megteremtése Pályázati forrás, intézményekkel, munkáltatókkal Szükséges erőforrások való kapcsolat kiépítése


Intézkedés címe: HEP IT I/3. Feltárt probléma (kiinduló értékkel)

A hajléktalanság felszámolása A hajléktalanok lakhatási problémái Rövidtávú cél: a célcsoport felkutatása, kapcsolatfelvétel a segítő szervezetekkel Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és Középtávú cél: személyes gondoskodást nyújtó hosszútávú időegységekre bontásban szociális ellátások Hosszútávú cél: lakhatásuk megoldása 1. információgyűjtés, adatfeldolgozás 2. tájékoztatás a fedél nélkül élőknek az elhelyezési lehetőségekről, valamint a segítő szervezetek Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve elérhetőségeiről, a nappali melegedőkről, a népkonyhákról, és az időszakos éjszakai szálláshelyekről, téli időszakban történő ingyenes ételosztás 96


3. az utcai gondozó szolgálat folyamatos helyszíni gondozása, kríziskezelés, elszállásolásuk megszervezése Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt, a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitánysága, a Delta XVII. kerületi Polgárőrség, Egészségügyi Szolgálat, Mezőőri Szolgálat, Üdvhadsereg Válaszút Háza Női Rehabilitációs Intézménye, célcsoport Felelős: polgármester, intézményvezetők Magyar Vöröskereszt, a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitánysága, a Delta XVII. kerületi Polgárőrség, Egészségügyi Szolgálat, Mezőőri Szolgálat, Üdvhadsereg Válaszút Háza Női Rehabilitációs Intézménye, Máltai Szeretetszolgálat folyamatos

Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint A fedél nélküliek számának csökkentése fenntarthatósága A szükséges erőforrás megteremtése, önkéntes Kockázatok és csökkentésük eszközei munka hiánya Pályázati forrás, alapítványokkal történő kapcsolat Szükséges erőforrások kiépítése Intézkedés címe: HEP IT I/4.

Szociális kalauz A mélyszegénységből adódó problémák Feltárt probléma (kiinduló értékkel) kezelésének hiányosságai, ügyintézésben való eligazodás Rövidtávú cél: a Szociális Kalauz elkészítése Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és Középtávú cél: szociális háló kiszélesítése hosszútávú időegységekre bontásban Hosszútávú cél: szociális biztonság növelése A Szociális Kalauz nyomtatott formában történő kiadása, Rákosmente honlapján való megjelenítése. A Szociális Kalauz segítséget kíván nyújtani a sokféle támogatási rendszerben való eligazodáshoz. A Kalauz nemcsak az önkormányzat által nyújtott támogatásokat tartalmazza, hanem mindazokat, amelyek fontosak mindannyiunk életében. Ilyenek a családtámogatások, a nyugdíjak, a sérült embereket Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve megillető támogatások, az álláskeresők támogatásait, valamint a lakhatással összefüggő támogatásokat foglalja össze. A kiadvány lehetőséget nyújt arra is, hogy megismerjék a XVII. kerületi Önkormányzat által fenntartott intézményeket, rövid bemutatkozáson keresztül. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Résztvevők és felelős Önkormányzata Felelős: polgármester Rákosmente Önkormányzata által fenntartott intézmények, civil, egyházi és alapítványi fenntartású intézmények, szervezetek, kerületi Partnerek egyházi közösségek, Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott intézmények Határidő(k) pontokba szedve 2013. december 31. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Szociális háló teljes lefedettsége, ügyintézésben való forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint eligazodás 97

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

A kerület minden lakosához való eljuttatás Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata elkészítési és szervezési feladata

Rákosmenti Adományház Egyesület támogatása Feltárt probléma (kiinduló értékkel) A mélyszegénységben élők anyagi nehézségei Rövidtávú cél: a célcsoport felkutatása, használt ruhanemű, bútorok, háztartási eszközök biztosítása Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és Középtávú cél: meleg-étel biztosítása időszakosan hosszútávú időegységekre bontásban Hosszú távú cél: védőháló, bizalmi kapcsolat és a kommunikáció kialakítása, rendszeres támogatás 1. kerületi mélyszegénységben élők tájékoztatása a Rákosmenti Adományház Egyesületről, annak elérhetőségéről Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve 2. a felkeresések nyomon követése, a jó kommunikációs kapcsolat kialakítása önkéntesek és szakemberek által Rákosmenti Adományház Egyesület tagjai és Résztvevők és felelős önkéntesei Felelős: egyesület elnöke Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Magyar Vöröskereszt, Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, Partnerek Holdsugár Gondozási Központ és Idősek Klubja, kerületi nyugdíjas klubok, polgári körök, egyesületek 1. tájékoztatás 2013. évben folyamatosan Határidő(k) pontokba szedve 2. a támogatásra rászorultak fogadása a program indulásától folyamatosan minden pénteken Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Ellátotti létszám, illetve segítséget kérők forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint nyilvántartása fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei passzivitás, bizalmatlanság képviselői keret, pályázati támogatások és Szükséges erőforrások adományok


Intézkedés címe: HEP IT II/1.

Érzékenyítő programok A köznevelési intézményekben az integrációs tendenciák ellenére a gyermekek még mindig igen kevés ismerettel rendelkeznek a fogyatékkal élő társaik, illetve felnőttek életmódjával, problémáival Feltárt probléma (kiinduló értékkel) kapcsolatban. Ennek következtében a jó szándék ellenére gyakran nem tudnak, vagy nem mernek kapcsolatba lépni fogyatékkal élő emberekkel, adott esetben segítséget nyújtani nekik. Rövidtávú cél: a gyerekek és a pedagógusok az intézményben találkozzanak fogyatékkal élő emberekkel Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és Középtávú cél: a köznevelési intézmények hosszútávú időegységekre bontásban létesítsenek kapcsolatot és működjenek együtt a kerületi fogyatékkal élők civil szervezeteivel Hosszútávú cél: a fogyatékkal élők helyzetének megismertetése, esélyegyenlőségük elősegítése, 98


magasabb szintű integrációjuk elérése érdekében. A nem fogyatékkal élők empátiás készségeinek fejlesztése. A program célcsoportjába a fogyatékkal élők és a gyermekek egyaránt beletartoznak. Oktatási, nevelési intézmények pedagógusainak érzékenyítése Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Oktatási, nevelési intézményekbe járó gyerekek érzékenyítése 1. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Résztvevők és felelős Önkormányzata – Polgármesteri Iroda 2. Óvodák vezetői Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XVII. kerületi Tankerülete Partnerek Kerületi iskolák Civil szervezetek Oktatási, nevelési intézmények pedagógusainak érzékenyítése: 2013/2014 tanévtől folyamatosan Oktatási, nevelési intézményekbe járó gyerekek Határidő(k) pontokba szedve érzékenyítése 2013/2014 tanévtől folyamatosan (a programot tanévenként – az erőforrásokat koncentrálva – 2-4 köznevelési intézményben lenne célszerű megvalósítani Oktatási, nevelési intézményekben végzett érzékenyítő foglalkozások száma Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, A programba bevont intézmények száma forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint A köznevelési intézmények, és a fogyatékkal élők fenntarthatósága kerületi civil szervezetei között kialakult kapcsolat rendszeressége, tartalma Kockázatok és csökkentésük eszközei Pályázatok hiánya Pályázati forrás Szükséges erőforrások Segítő szakemberek, civil szervezetek munkatársai, önkéntesei Intézkedés címe: HEP IT II./2.

HHH-s gyermekek nyilvántartása A kerületben halmozottan hátrányos helyzetűként nyilvántartott gyermekek száma feltételezhetően Feltárt probléma (kiinduló értékkel): nem a valóságot tükrözi, melynek oka lehet, hogy kevés szülő nyilatkozik a 8 általános vagy az alatti iskolai végzettségéről. A HHH-s gyermekek valós számának feltárása a Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és reálisabb adatszolgáltatás, valamint a célcsoportra hosszútávú időegységekre bontásban: irányuló esélyegyenlőségi programok létrehozása érdekében. Kapcsolatfelvétel a köznevelési intézmények vezetőivel és gyermekvédelmi felelőseivel. A szülők tájékoztatása írásban valamint a szülői Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve: értekezleteken. A nyilatkozattételhez szükséges nyomtatványok elérhetővé tétele. Önkormányzat Polgármesteri Iroda, Résztvevők és felelős Oktatási és Művelődési Csoport Partnerek Köznevelési intézmények Határidő(k) pontokba szedve folyamatos Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint Nyilvántartott HHH-s gyermekek száma fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szülői nyilatkozatok hiánya, bővebb felvilágosítás a 99


nyilatkozat megtétele érdekében Humán erőforrások: Önkormányzat köztisztviselői, köznevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei, pedagógusok

Szükséges erőforrások

Gyermekvédelmi jelzőrendszer fejlesztése a családon belüli erőszak eseteinek megelőzése, kezelése érdekében A családon belüli erőszak eseteire gyakran nem derül fény. A gyermekekkel találkozó szakemberek (pedagógusok, védőnők stb.) pedig nem mindig Feltárt probléma (kiinduló értékkel): ismerik föl az erre utaló jeleket, és ezért nem jeleznek a gyermekvédelmi szervek, illetve a rendőrség felé. A gyermekekkel, családdal foglalkozó szakemberek tájékoztatása a krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról, hatósági intézkedésekről. A Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságának hosszú távú időegységekre bontásban: növelése a családon belüli erőszak látenciájának csökkentése, további esetek megelőzése érdekében. Tematikus jelzőrendszeri fórumok rendezése a Gyermekjóléti Központ, a köznevelési Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve: intézmények, védőnők, civil szervezetek, rendőrség, gyámhivatal és egyéb a családdal, gyermekkel foglalkozó szakemberek részvételével. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Résztvevők és felelős Gyermekjóléti Központ Felelős: polgármester, intézményvezetők Partnerek Civil szervezetek Határidő(k) pontokba szedve Folyamatos Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, A jelzőrendszer időben észreveszi a testi-lelki forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint bántalmazásra utaló jeleket fenntarthatósága A gyermek nem meri bevallani, ha bántalmazzák, Kockázatok és csökkentésük eszközei növelni a gyermekek bizalmát a szakemberekkel szemben Segítő szakemberek, köznevelési intézmények Szükséges erőforrások gyermekvédelmi felelősei, pedagógusok, civil szervezetek szakemberei, önkéntesei

Intézkedés címe: HEP IT II/3.

Intézkedés címe: HEP IT II./4.

A gyermekek elleni erőszak látenciája Kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények Feltárt probléma (kiinduló értékkel): előfordulása Rövidtávú cél: Figyelemfelhívás, áldozattá válás megelőzése Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és Középtávú cél: a bűnmegelőzési programok hosszútávú időegységekre bontásban: szervezése Hosszútávú cél: a gyermekek elleni erőszak megszüntetése Bűnmegelőzési előadások, beszélgetések a Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve: rendőrség közreműködésével Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, önkormányzati és állami Résztvevők és felelős fenntartású intézmények, Felelős: polgármester, intézményvezetők 100


BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság, KLIK XVII. kerületi Tankerülete, civil szervezetek folyamatos

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint A célcsoport kiszolgáltatottságának csökkenése fenntarthatósága Nem merik a gyermekek bevallani, ha bántalmazás Kockázatok és csökkentésük eszközei éri őket, ismerjék fel a bántalmazás jeleit-tényét, jelzőrendszer megerősítése. Az előadások helyszíneit, résztvevőit az Szükséges erőforrások intézmények szerveznék (pl.: oktatási intézmények.) Humán erőforrások: előadók, szakemberek

Intézkedés címe: HEP IT III/1.

Nem vagy egyedül! A GYES, GYET ideje alatt sok anya úgy érzi, hogy Feltárt probléma (kiinduló értékkel) egyedül maradt a feladataival, kevesebb a kapcsolata a külvilággal, elszigeteltebben él Rövidtávú cél: célcsoport tagjainak feltérképezése, igényeik megvizsgálása Középtávú cél: olyan programok, baba-mama Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és klubok szervezése, mely az igények szerint hosszútávú időegységekre bontásban lehetőséget biztosít a társas kapcsolatok kiszélesítésére Hosszútávú cél: a célcsoportba tartozó anyák izolációjának megszüntetése, segítségnyújtás 1. A meglévő baba-mama klubok működésének folyamatos biztosítása; 2. Szakmai és egyéb segítségnyújtás a célcsoport igényei szerint; 3. Programszervezés kisgyermekes anyák, családok Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve számára szervezett programok; 4. Nagycsaládosok részére díjtalan vagy kedvezményes áru kulturális programlátogatási lehetőség a Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményeiben Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda; Résztvevők és felelős RESZK; Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményei; Felelős: polgármester, intézményvezetők Partnerek Civil szervezetek Baba-mama klubok működtetése: folyamatos Szakmai és egyéb segítségnyújtás: folyamatos Kisgyermekes programok: folyamatos, a Vigyázó Határidő(k) pontokba szedve Sándor Művelődési Ház és tagintézményei éves munkatervében szereplő rendezvényekhez kapcsolódóan: folyamatosan Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Baba-mama klubok, kisgyermekes családoknak forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint szóló rendezvények száma fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei A szükséges erőforrás megteremtése, szervezés Emberi erőforrás: Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményeinek dolgozói; RESZK dolgozói Szükséges erőforrások Pályázati forrás, magánszemélyek és önkormányzati támogatások Segítő szakemberek, civil szervezetek munkatársai, 101


önkéntesei

Intézkedés címe: HEP IT III/2.

Az áldozattá válás megelőzése A nők elleni erőszak eseteire gyakran nem derül fény. A rendőrség nyilvántartásai alapján sem lehet Feltárt probléma (kiinduló értékkel): egyértelműen meghatározni a bántalmazott nők számát. Olyan tájékoztató előadások megtartása, amelyek Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és hosszú segítségével a nők megelőzhetik az áldozattá válást, távú időegységekre bontásban: felismerhetik az erőszakra utaló korai jeleket. A rendőrség közreműködésével megtartott Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve: előadások. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda; Résztvevők és felelős Családsegítő Központ; Vigyázós Sándor Művelődési Ház és Intézményei XVII. kerületi Rendőrkapitányság; Partnerek Civil szervezetek Határidő(k) pontokba szedve Folyamatos Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Erőszak megelőzését célzó előadásokon résztvevő forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint nők száma fenntarthatósága Merjék felvállalni a nők, hogy bántalmazottak, és merjék megtenni ellene a szükséges lépéseket, Kockázatok és csökkentésük eszközei merjenek segítséget kérni, ne érezzék kiszolgáltatott helyzetben magukat Segítő szakemberek, civil szervezetek szakemberei, Szükséges erőforrások önkéntesei Az idősek informatikai jártasságának fejlesztése Az idősek informatikai jártasságának hiánya, az Feltárt probléma (kiinduló értékkel) információhoz való hozzájutás akadályozottsága. A Vigyázó Sándor Művelődési Ház, akkreditált felnőttképzési intézmény. Képzési kínálatában szerepel, két kifejezetten időseknek (nyugdíjasoknak) szóló számítástechnikai képzés, melyeket évek óta kedvezményes áron kínál a célcsoportnak. Cél a képzési kínálat fenntartása. Továbbá: Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és Rövidtávú cél: A célcsoport (idősek) minél hosszútávú időegységekre bontásban nagyobb körben való elérése és számítástechnikai képzések megtartása. A képzéseken résztvevők elégedettségének elérése. Középtávú cél: A célcsoport körében szélesíteni az informatikai jártasságot. Hosszútávú cél: az idős korosztály informatikai jártasságának fejlesztése, az infokommunikációs esélyegyenlőtlenség javítása. Számítástechnikai képzések szervezése nyugdíjasok számára: 1. képzések hirdetése, idősekkel foglalkozó intézmények és szervezetek megkeresése – a Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve célcsoport minél hatékonyabb elérése érdekében 2. képzések előkészítése és megtartása minél nagyobb számban: Alapfokú számítógépes

Intézkedés címe: HEP IT IV/1.

102


tanfolyam nyugdíjasoknak, „Halad a nagyi!” (Haladó számítógépes tanfolyam nyugdíjasoknak) Vigyázó Sándor Művelődési Ház Résztvevők és felelős Felelős: intézményvezető Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, Partnerek kerületi Nyugdíjas Klubok. 1. Képzések hirdetése és lehetséges partnerek megkeresése: 2013 augusztusától kezdődően folyamatos Határidő(k) pontokba szedve 2. képzési tájékoztatás: folyamatos 3. képzések megszervezése és megtartása: 2013. szeptemberétől folyamatos Eredményességi mutatók rövid távon: 1. képzésre jelentkezők száma 2. képzéseken résztvevők száma 3. évente megtartott képzések száma Dokumentáció: Vigyázó Sándor Művelődési Ház képzési dokumentációja: jelentkezési lapok, felnőttképzési szerződések, jelenléti ívek. Eredményességi mutatók közép távon: Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, 1. képzéseket elvégzők száma forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint 2. a képzéseken résztvevők elégedettsége fenntarthatósága Dokumentáció: Vigyázó Sándor Művelődési Ház felnőttképzési dokumentáció: jelenléti ívek, elégedettségmérő ívek. Eredményességi mutatók hosszú távon: éves szinten képzésekkel elért kerületi idősek száma Dokumentáció: Vigyázó Sándor Művelődési Ház felnőttképzési dokumentáció: jelenléti ívek, felnőttképzési szerződések, OSAP jelentések. A képzések száma, a képzésekre jelentkezők számától függően alakul. Alacsony érdeklődés esetén kevesebb képzést tud indítani az intézmény. Kockázatok és csökkentésük eszközei Hirdetéssel és felnőttképzési tájékoztatással próbáljuk a célcsoportot minél nagyobb körben elérni. Emberi erőforrások: oktató, képzésszervező. Tárgyi feltételek: a képzéshez szükséges Szükséges erőforrások informatikai terem további fenntartása, karbantartása.

Intézkedés címe: HEP IT IV/2. Feltárt probléma (kiinduló értékkel)

NYÍLT NAP - Tevékeny időskor Aktív élet hiánya Rövidtávú cél: a célcsoport felkutatása, kapcsolatfelvétel a segítő szervezetekkel Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és Középtávú cél: személyes gondoskodást nyújtó hosszútávú időegységekre bontásban szociális ellátások Hosszú távú cél: elmagányosodás, izoláció megelőzése 1. tájékoztatás kerületi idősek részére a nyílt nap időpontjáról, helyszínéről. Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve 2. lehetőség biztosítása az intézmény megtekintésére egyéni és csoportos tájékoztatás. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Résztvevők és felelős Önkormányzata, Magyar Vöröskereszt, Kerületi Gondozási Központok: Liget Gondozási Központ, 103


Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Holdsugár Gondozási Központ, Rákoskerti Idősek Klubja; Kerületi Művelődési Házak Felelős: intézményvezetők Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, Magyar Vöröskereszt, Kerületi Gondozási Központok: Liget Gondozási Központ, Holdsugár Gondozási Központ, Rákoskerti Idősek Klubja; Kerületi Művelődési Házak, Magyar Vöröskereszt 1. tájékoztatás: 2014. május 31. 2. első nyílt nap megszervezése: 2013. szeptember 30. 3. második nyílt nap megszervezése: 2014. május 30. Ellátotti létszám illetve segítséget kérők nyilvántartása Önkéntes munka hiánya Képviselői keret

Tevékeny időskor támogatása, kulturális és szabadidős tevékenységekben való részvételük támogatása. Feltárt probléma (kiinduló értékkel) Az idősek elmagányosodása. A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményei fontos feladatuknak tartják, hogy támogassák az idősek szabadidős és kulturális szerveződéseit, programjait ingyenes, esetenként kedvezményes terembérleti és egyéb szakmai szolgáltatások nyújtásával. Célunk, az idősek elmagányosodásának megelőzése és kulturális illetve szabadidős tevékenységeik és kezdeményezéseik támogatása 1. Rövidtávú cél: Meglévő együttműködések megtartása: Vigyázó Sándor Művelődési Ház Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és nyugdíjas klubja, Rákoshegyi Közösségi Ház hosszútávú időegységekre bontásban nyugdíjas klubja, Rákoscsabai Közösségi Ház nyugdíjas klubja, Rákoskerti Dalos Klub, Rákoscsabai Kézimunka klub, városrészi kertbarát klubok, mozgássérültek klubjai. 2. Középtávú cél: szakmai és egyéb (pl. kedvezményes vagy ingyenes terembérleti lehetőségek, programszervezésben való részvétel, hirdetési felületek biztosítása) segítség nyújtása. 3. Hosszútávú cél: a tevékeny időskor hatékony támogatása, a célcsoport nagyobb arányú bevonása a kulturális és szabadidős programokba. 1. A meglévő együttműködések (klubok, körök, egyesületek, idősekkel foglalkozó társadalmi szervezetek) fenntartása. 2. Szakmai és egyéb segítségnyújtás a fenti szervezetek működtetéséhez. Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve 3. Kedvezményes és ingyenes terembérlet nyújtása. 4. Programszervezésben való részvétel: nyugdíjas és más, idősekkel is foglalkozó klubok (mozgássérültek pl.) kiállítása, karácsonyi, farsangi ünnepség. Intézkedés címe: HEP IT IV/3.

104


5. Szakmai segítség a pályázati és egyéb pénzügyi források igénybevételéhez, esetenként pénzügyi lebonyolítással. 6. Ingyenes hirdetési felületek biztosítása. 7. Kifejezetten időseknek szóló rendezvények szervezésében való részvétel (például: Idősek Világnapja, Nyugdíjasok „Ki mit tud?”-ja, idősek kulturális csoportjainak bemutatkozása). 8. Alkalmanként díjtalan vagy kedvezményes árú kulturális programlátogatási lehetőség a Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményeiben. Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményei, Vigyázó Sándor Művelődési Ház nyugdíjas klubja, Rákoshegyi Közösségi Ház nyugdíjas klubja, Rákoscsabai Közösségi Ház nyugdíjas klubja, Résztvevők és felelős Rákoskerti Dalos Klub, Rákoscsabai Kézimunka klub, városrészi kertbarát klubok, Mozgássérültek klubjai Felelős: intézményvezetők Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, Partnerek Rákosmente Önkormányzat. 1. Meglévő együttműködések (időseknek szóló klubok, körök, programok) megtartása: folyamatos. 2. Szakmai és egyéb segítségnyújtás: folyamatos. 3. Kifejezetten időseknek szóló rendezvények szervezésében való részvétel: A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményei éves Határidő(k) pontokba szedve munkatervében szereplő rendezvényekhez kapcsolódóan: Idősek Világnapja: 2013. szeptember Karácsonyi ünnepségek: 2013. december Szilveszteri ünnepségek: 2013. december Évente minimum 2x kedvezményes programlátogatási lehetőség. 1. Meglévő együttműködések megtartása Eredményességi mutató: A klubok és körök száma, együttműködési megállapodások száma Dokumentáció: A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményeinek éves munkaterve és éves beszámolója. 2. Időseknek szóló rendezvények és programok támogatása, szakmai és egyéb segítség nyújtása Eredményességi mutató: az időseknek szóló rendezvények, klubfoglalkozások, körök száma. Dokumentáció: A Vigyázó Sándor Művelődési Ház Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, tagintézményeinek éves munkaterve és éves forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint beszámolója. fenntarthatósága 3. A tevékeny időskor hatékony támogatása, a célcsoport minél nagyobb arányú bevonása a kulturális és szabadidős programokba. Eredményességi mutató: a programokon résztvevő idősek száma, az időseknek szóló rendezvények száma. Dokumentáció: A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményeinek éves munkaterve és éves beszámolója. Hirdetési felületeink: honlap, szórólapok, helyi médiumok írásai, beszámolói. Kockázatok és csökkentésük eszközei A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és 105


tagintézményeinek több évtizedes múltja és gyakorlata van ebben a tevékenységben és az időseket egyik fő célcsoportjának tekinti. Kockázat lehet, az idősek rendezvényeihez rendelhető anyagi források csökkenése. Emberi erőforrás: a nyugdíjas klubok vezetői, a Vigyázó Sándor Művelődési Ház és tagintézményeinek dolgozói. Anyagi erőforrások: tagdíjak, magánszemélyek és önkormányzati támogatások.

Szükséges erőforrások


Idősbarát település Az időskori önmegvalósítás hiánya, rászoruló Feltárt probléma (kiinduló értékkel) idősek támogatása, az idősek társadalmi részvétele Rövidtávú cél: a célcsoport felkutatása Középtávú cél: aktív tevékenységgel elősegíteni az idősek életminőségének javulását, támogatni az időskorúak helyi szervezeteinek működését, hozzájárulni az idősek szabadidős programjainak megszervezéséhez, a helyi közéletben és annak Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és alakításában való részvételük az idősek hosszútávú időegységekre bontásban életvitelének javítása érdekében, helyi idősbarát politika kialakítása Hosszú távú cél: olyan idősbarát település, ahol az idősek otthonosan érzik magukat, mert tájékozottak a település életéről, terveiről, az időseket szorosabban érintő kérdésekben kikérik a véleményüket 1. az idősek helyi szervezetei működésének Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve támogatása, 2. programok szervezésében való segítségnyújtás Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Résztvevők és felelős Önkormányzata Felelős: polgármester Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Budapest, Főváros Partnerek Kormányhivatala, Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, Holdsugár Gondozási Központ és Idősek Klubja, kerületi nyugdíjas klubok Határidő(k) pontokba szedve folyamatos Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Az idősek társadalmi részvétele, helyi közéletben forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint való részvételük fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei a korosztály passzivitása, bizalmatlansága Önkormányzati részvétel, képviselői keret, Szükséges erőforrások pályázati támogatások Intézkedés címe: HEP IT IV/5.

Önmegvalósítás az időskorban Időskori önmegvalósítás hiánya, rászoruló idősek Feltárt probléma (kiinduló értékkel) támogatása, társadalmi részvétel Rövidtávú cél: a célcsoport felkutatása Középtávú cél: tájékoztatás az időseket érintő Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és problémákról, bevonásuk a szociális és kulturális hosszútávú időegységekre bontásban életbe, aktívabb részvételük a közéletben Hosszútávú cél: az időseket érintő problémák megoldásába való bevonásuk, speciális 106


Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

segítségnyújtás, szakmai segítségnyújtás 1. információgyűjtés, adatfeldolgozás 2. nyílt napok szervezése, idősek tájékoztatása 3. segítségnyújtás a mindennapi életben 4. alapítványokkal, civil szervezetekkel történő megállapodás, amely alapján a kerületben élő idős, rászoruló emberek számára speciális segítséget tudnak nyújtani, akár adomány, akár egyéb segítség formájában Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, Gondozási Központ, Idősek Klubja, célcsoport Felelős: intézményvezetők Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, Holdsugár Gondozási Központ és Idősek Klubja, Nyugdíjas Klubok, kerületi Polgári Körök, Egyesületek 1. információgyűjtés, adatfeldolgozás: 2013. december 31. 2. együttműködési kapcsolat kialakítása: 2014. február 28. 3. megállapodások megkötése: 2014. március 30.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Az idősek részvétele a szociális és kulturális forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint életben, helyi közéletben való részvételük fenntarthatósága A szükséges erőforrás megteremtése, önkéntes Kockázatok és csökkentésük eszközei munka hiánya Pályázati forrás, intézményi és civil támogatásSzükséges erőforrások szervezés

Időskori kiszolgáltatottság, áldozattá válás megelőzése Az idősek gyakran kiszolgáltatott helyzetbe Feltárt probléma (kiinduló értékkel) kerülnek, csalás és erőszak áldozatai lehetnek a koruk és állapotuk miatt Rövidtávú cél: a célcsoport felkutatása Középtávú cél: olyan tájékoztató előadások megtartása, amelyek segítségével az idősek Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és megelőzhetik az áldozattá válást, felismerhetik a hosszútávú időegységekre bontásban csalásra és az erőszakra utaló jeleket. Hosszútávú cél: az idős emberek felkészülhetnek a negatív eseményekre, biztonságban érezhetik magukat 1. figyelemfelkeltő tájékoztató anyag eljuttatása az idős személyekhez Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve 2. a rendőrség közreműködésével megtartott előadások szervezése 3. bűnmegelőzési programok Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Rákosmenti Egészségügyi és Résztvevők és felelős Szociális Központ, Gondozási Központ, Idősek Klubja, célcsoport Felelős: intézményvezetők Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, Partnerek Holdsugár Gondozási Központ és Idősek Klubja, Nyugdíjas Klubok, rendőrség Határidő(k) pontokba szedve folyamatos


107

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Biztonságos időskor, minimálisra csökkenteni a forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint csalás és erőszak áldozatává vált idős emberek fenntarthatósága számát A szükséges erőforrás megteremtése, idős emberek Kockázatok és csökkentésük eszközei mozgósítása Pályázati forrás, intézményi és civil támogatásSzükséges erőforrások szervezés


Idősbarát közigazgatás Az idős emberek hiányos információja az Feltárt probléma (kiinduló értékkel) ügyintézések folyamán, valamint a számukra adható támogatási formákról Rövidtávú cél: az ügyintézés területén segítségre szoruló idős személyek felmérése, a közigazgatás területén dolgozók jártassága az ügyintézés folyamatairól, a megfelelő ügyintézőhöz való Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és irányítás hosszútávú időegységekre bontásban Középtávú cél: az ügyintézők tájékoztatása a közigazgatásban előforduló ügyekkel kapcsolatban Hosszú távú cél: az ügyfelek eligazodása a közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban, az ügyintézés akadálymentessé tétele 1. a segítséget kérők feltérképezése 2. problémájuk megfogalmazása Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve 3. a segítséget nyújtó személyhez való elirányítás 4. információnyújtás, segítségadás Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Ügyfélszolgálati Csoport, Résztvevők és felelős Budapest Főváros Kormányhivatala XVII. kerületi Hivatala Felelős: polgármester, hivatalvezető Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, Budapest, Főváros Partnerek Kormányhivatala, Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, Holdsugár Gondozási Központ és Idősek Klubja, kerületi nyugdíjas klubok Határidő(k) pontokba szedve folyamatos Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, segítséget kérők felvilágosítása, a szükséges forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint információhoz való juttatása fenntarthatósága az ügyintézés területén való jártasság, a Kockázatok és csökkentésük eszközei közigazgatás átláthatóságának növelése, átfogó szakmai tudás a különböző munkaterületekről Szociális Kalauz nyomtatott és elektronikus formában történő megjelenése, eljuttatása Szükséges erőforrások számukra, a közigazgatás területén dolgozó ügyintéző széleskörű jártassága

Intézkedés címe: HEP IT V/1. Feltárt probléma (kiinduló értékkel)

Közösség Lámpásai Vakok és gyengénlátók elszigetelődése Rövidtávú cél: célcsoport felkutatása, számuk meghatározása, kapcsolatfelvétel, lakosság Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és érzékenyítése hosszútávú időegységekre bontásban Középtávú cél: civil szervezet(ek ) bevonásával mentorokkal való kapcsolat kialakítása, közös programok szervezése, segítségnyújtás 108


Hosszútávú cél: célcsoport elszigetelődésének megszüntetése, segítségnyújtás az önálló ügyintézésben, kerületi mentorálás megszervezése 1. információgyűjtés, adatfeldolgozás; 2. együttműködés erősítése civil szervezetekkel és a célcsoporttal; Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve 3. közös programok szervezése, segítségnyújtás az igények figyelembe vételével; 4. helyi közösségek szereplőiből mentorok képzése. 1. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda 2. Rákoskeresztúri Családsegítő Központ Résztvevők és felelős 3. Vigyázó Sándor Művelődési Ház 4. Kerületi Óvodák 5. célcsoport Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete Partnerek Mentorok Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – kerületi iskolák 1. információgyűjtés, adatfeldolgozás: 2013. december 30. 2. együttműködési kapcsolat kialakítása civil szervezetekkel és a célcsoporttal – megállapodások Határidő(k) pontokba szedve megkötése: folyamatos 3. közös programok szervezése, segítségnyújtás az igények figyelembe vételével: folyamatos 4. helyi közösségek szereplőiből mentorok képzése: 2015. december 31. Új, a célcsoport részére alakuló közösségek, Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, szerveződések száma; forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint Programok száma; fenntarthatósága Programokon résztvevő Vakok és gyengénlátók bizalmatlansága – a Kockázatok és csökkentésük eszközei hivatalos formában történő segítségnyújtás lehetőséget ad a bizalom kiépítésére Akadálymentesen megközelíthető épület, terület, Szükséges erőforrások mely az összejövetelek helyszínéül szolgálhat Intézkedés címe: HEP IT V/2.

Akadálymentes közigazgatás A fogyatékkal élők a közösséget érintő kérdésekben Feltárt probléma (kiinduló értékkel) nehezebben jutnak a szükséges információkhoz, nehezebben tudják érvényesíteni az érdekeiket Rövidtávú cél: a Közmeghallgatásokat kerületi, akadálymentes intézményekben rendezi meg az Önkormányzat Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és Középtávú cél: igény szerint jelnyelvi tolmács hosszútávú időegységekre bontásban biztosítása a közigazgatásban Hosszútávú cél: a fogyatékkal élők számára a közösséget érintő kérdésekben akadálymentes hozzáférés biztosítása 1. akadálymentes helyszín biztosítása 2. a Közmeghallgatás meghirdetésekor a fogyatékkal élők figyelmének felhívása, hogy Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve amennyiben szükségük van jeltolmácsra, vagy egyéb segítségre, ezt jelezzék előre 3. az igényeknek megfelelően a szükséges segítők biztosítása 109


1. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda 2. Vigyázó Sándor Művelődési Ház 3. célcsoport Felelős: polgármester, intézményvezetők Civil szervezetek Közmeghallgatás megrendezése akadálymentes intézményben: 2013. december 15. Középtávú cél: Jelnyelvi tolmács biztosítása a Közmeghallgatásokra: igény szerint folyamatosan Hosszútávú cél: a fogyatékkal élők számára a közösséget érintő kérdésekben akadálymentes hozzáférés biztosítása: folyamatos

Résztvevők és felelős Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Közmeghallgatáson részt vett fogyatékkal élők forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint száma fenntarthatósága Információ nem jut el a célcsoportig Kockázatok és csökkentésük eszközei kommunikáció Akadálymentesen megközelíthető épület, terület, Szükséges erőforrások mely az összejövetelek helyszínéül szolgálhat; Önkormányzat honlapja, önkormányzati újság

Intézkedés címe: HEP IT V/3.

Gyurkovics – Tevékeny felnőttkor A Gyurkovics Tibor Általános Iskola és EGYMI Feltárt probléma (kiinduló értékkel) intézményében tanuló fogyatékkal élő gyerekek az iskolából kikerülve nem tudnak elhelyezkedni Rövidtávú cél: kapcsolat kiépítése az intézmény és a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó civil Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és szervezetek között. hosszútávú időegységekre bontásban Középtávú cél: az oktatási intézmény végzősei számára munkalehetőség felkutatása Hosszútávú cél: Tevékeny felnőttkor biztosítása Kapcsolatfelvétel civil szervezetekkel; Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Az oktatási intézménybe járó gyerekek oktatóinak és szüleinek tájékoztatása; az igények felmérése 1. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Résztvevők és felelős Önkormányzata – Polgármesteri Iroda Felelős: polgármester 1. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Partnerek 2. Gyurkovics Tibor Általános Iskola és EGYMI; 3. Civil szervezetek; Határidő(k) pontokba szedve Folyamatos Rövid táv: Azoknak a civil szervezeteknek a száma, akikkel az Önkormányzatnak és az oktatási Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, intézménynek sikerült kapcsolatot kiépítenie; forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint Középtávon: munkalehetőségek száma fenntarthatósága Hosszú táv: a fogyatékkal élők számára tevékeny felnőttkort biztosító intézkedések száma A civil szervezetek forráshiány miatt nem tudnak Kockázatok és csökkentésük eszközei alkalmazni fogyatékkal élő személyt – pályázati források felkutatása Szükséges erőforrások Pályázati forrás Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés Nem teljeskörű az akadálymentesítés

Intézkedés címe: HEP IT V/4. Feltárt probléma (kiinduló értékkel) 110


Rövidtávú cél: Azon intézmények, épületek meghatározása, Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és amelyek akadálymentesítése leginkább szükséges hosszútávú időegységekre bontásban Középtávú cél: Pénzügyi források, lehetőségek megkeresése Hosszútávú cél: minél teljesebb akadálymentesítés Legsürgetőbben akadálymentesítésre szoruló intézmények meghatározása; Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Pályázati és egyéb források felkutatása; pályázatírás; akadálymentesítés megvalósítása Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Résztvevők és felelős Önkormányzata – Polgármesteri Iroda Felelős: Polgármester Partnerek Civil szervezetek Határidő(k) pontokba szedve Folyamatos Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint Akadálymentesített épületek száma fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Forráshiány – pályázati lehetőségek felkutatása Humán: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Iroda Szükséges erőforrások EU Programiroda Pénzügy: pályázati forrásból Intézkedés címe: HEP IT V/5.

Mirr Murr – integrált bölcsőde Értelmi illetve testi fejlődésben elmaradó Feltárt probléma (kiinduló értékkel) gyermekek részére a jelenlegi bölcsődei férőhelyek száma kevés Rövidtávú cél: A kerületben élő sérült gyermekeket nevelő családok segítése, integrált bölcsőde Célok – Általános megfogalmazás rövid-, közép- és kialakítása hosszútávú időegységekre bontásban Hosszútávú cél: a fogyatékkal élő gyermekek részére folyamatos ellátás biztosítása A 2009-ben átadott, sérült gyermekeket ellátó Mirr Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Murr Bölcsőde integrált bölcsődévé alakítása. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Polgármesteri Iroda Résztvevők és felelős RESZK Felelős: Polgármester, intézményvezető Partnerek Mirr Murr Bölcsőde Mirr Murr Bölcsőde, mint integrált bölcsőde Határidő(k) pontokba szedve működtetése 2013. szeptember 1-től. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Mirr Murr Bölcsődében ellátott fogyatékkal élő forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint gyerekek száma fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Forráshiány és annak megszüntetése Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának költségvetése; Szükséges erőforrások RESZK – szakemberek biztosítása a feladat ellátása érdekében; Infrastrukturális háttér biztosítása

111


2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

B

C

Int A helyzetelemzés ézk következtetéseibe Az intézkedés edé n feltárt Az intézkedéssel s címe, esélyegyenlőségi elérni kívánt cél megnevezése sor probléma szá megnevezése ma I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1. Roma Roma Szociális Nemzetiségi Nemzetiségi beállítottság Önkormányzat Önkormányzat változása, a támogatása helyi életbe való hátrányos aktivitásának helyzetű romák csökkenése élethelyzetének javulása 2

3

D

E

F

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Felzárkóztat ó programok és érzékenyítés az oktatásinevelési intézmények ben A munkanélküliek A munka Munkaerő-piacra IVS Munkavállalá elhelyezkedése a világából való visszatérés, Szociális si tanácsadás, munkaerő-piacon kiszorult, közfoglalkozatás Szolgáltatástervezé akkreditált hátrányos ban való si Koncepció felnőttképzé helyzetbe került részvételük, si emberek szakmai programoko elhelyezkedési továbbjutási n való problémái lehetőség részvétel

A hajléktalanság felszámolása

IVS Szociális Szolgáltatástervezé si Koncepció

G

H

I J Az intézkedés Az megvalósításá Az intézkedés Az intézkedés intézkedés hoz szükséges eredményeine eredményessé megvalósít erőforrások k gét mérő ásának fenntarthatósá (humán, indikátor(ok) határideje ga pénzügyi, technikai)

polgármester, folyamatos Közösségi életben való Roma aktív Nemzetiségi részvétel Önkormányzat elnöke, Intézményveze tők

Együttműköd és a Roma Nemzetiségi Önkormányza ttal a Vigyázó Sándor Művelődi Házzal polgármester, folyamatos MunkaerőEgyüttműköd intézményvezet piacon és a Vigyázó ők történő Sándor elhelyezkedők Művelődi száma, Házzal, közfoglalkozt Rákoskereszt atásban úri résztvevők Családsegítő száma Központtal, pályázati forrás A hajléktalanok A hajléktalanság IVS Hajléktalano polgármester, folyamatos A Magyar felszámolása lakhatási k részére intézmények hajléktalanok Vöröskeresztt Szociális problémái vezetői személyes számának el és az Szolgáltatástervezé gondoskodás csökkenése alapítványokk si Koncepció 112

Folyamatos kapcsolattartá s

Folyamatos kapcsolattartá s és képzés

Folyamatos gondoskodást nyújtó szociális


4

Szociális Kalauz

5

Rákosmenti Adományház Egyesület támogatása

t nyújtó szociális ellátások, nappali ellátásuk, lakhatásuk megoldása A Szociális háló IVS Szociális polgármester mélyszegénységbő teljes Kalauz Szociális l adódó lefedettsége, Szolgáltatástervezé elkészítése, a problémák ügyintézésben szociális háló si Koncepció való eligazodás kiszélesítése kezelésének hiányosságai, az ügyintézésben való eligazodás Az idős Védőháló Szociális A segítséget Rákosmenti korosztály anyagi kiépítése, Szolgáltatástervezé kérő Adományház nehézségei si Koncepció rendszeres személyek Egyesület támogatás támogatása elnöke

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Érzékenyítő A köznevelési programok intézmények integrációs programjai ellenére kevés a gyerekek ismerete a fogyatékkal élőkről

A gyerekek legyenek ismerjék meg a fogyatékkal élők életét, problémáit


kerületünkben al való kapcsolat kiépítése

folyamatos A szociális háló teljes lefedettségéne k biztosítása

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányza ta elkészítési és szervezési feladata folyamatos A segítséget Pályázati kérők és az támogatások, adományok ellátottak létszáma

Érzékenyítő Polgármester, folyamatos Érzékenyítő programok intézményvezet programok szervezése az ők száma Rákosmentén oktatási és nevelési intézmények ben

113

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányza tának költségvetése; Óvodák vezetői; Klebelsberg Intézményfen ntartó Központ XVII. kerületi Tankerülete;

ellátások

A szükséges információ folyamatos frissítése, és eljuttatása a lakosság részére Az adományok folyamatos felajánlása, pályázati forrás 2013/14-es tanévtől kezdve folyamatos


2

HHH-s gyerekek számának feltérképezése

Alacsony a HHH-s gyerekek nyilvántartott száma tükrözze a HHH-s gyerekek valóságot száma


Kommuniká polgármester ció annak érdekében, hogy a szülők felismerjék a nyilatkozatté tel fontosságát

3

Gyermekvédelmi jelzőrendszer fejlesztése a családon belüli erőszak eseteinek megelőzése, kezelése érdekében

A családon belüli A családon belüli erőszak eseteire erőszakot minél gyakran nem előbb felismerjék derül fény


Gyermekvéd Polgármester, folyamatos elmi intézményvezet jelzőrendszer ők fejlesztése a megelőzés és a probléma kezelése érdekében

114

folyamatos HHH-s gyerekek száma

Kerületi iskolák; civil szervezetek Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányza tának költségvetése; Gyermekjóléti Központ; Óvodák vezetői; Klebelsberg Intézményfen ntartó Központ XVII. kerületi Tankerülete; Kerületi iskolák; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányza tának költségvetése; Óvodák vezetői; Klebelsberg Intézményfen ntartó Központ XVII. kerületi Tankerülete;

Folyamatos kommunikáci ó

folyamatos

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete Kerületi iskolák; Gyermekjóléti Központ 4 A gyermekek A kiskorúak ellen Figyelemfelhívás IVS Gyermekvéd Polgármester, folyamatos Bűnmegelőző Budapest folyamatos elleni erőszak elkövetett , áldozattá válás Szociális elmi intézményvezet előadások, Főváros látenciája bűncselekmények megelőzése programok XVII. kerület Szolgáltatástervezé jelzőrendszer ők száma re gyakran nem fejlesztése a Rákosmente si Koncepció derül fény megelőzés és Önkormányza a probléma tának költségvetése; kezelése érdekében, Óvodák bűnmegelőzé vezetői; si Klebelsberg elődadások Intézményfen szervezése a ntartó rendőrség Központ közreműköd XVII. kerületi ésével Tankerülete; Kerületi iskolák; Gyermekjóléti Központ III. A nők esélyegyenlősége 1 Nem vagy A GYES, GYÁS Szabadidős Baba-mama polgármester, folyamatos Kisgyermekes Pályázati IVS Folyamatos egyedül évei alatt az programok, klubok intézményvezet családoknak forrás, civil szervezés Szociális ők támogatások édesanyák baba-mama szóló Szolgáltatástervezé működése, elszigeteltebben klubok szervezett rendezvények si Koncepció élnek szervezése száma programok, díjtalan vagy kedvezmény es kulturális lehetőségek, amellyel a társas kapcsolatok kiépülhetnek 115

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 2

3

Az áldozattá válás A nők elleni megelőzése erőszak eseteire nem minden esetben derül fény, a rendőrség nyilvántartásai alapján sem lehet egyértelműen meghatározni a bántalmazott nők számát Visszatérés a Kisgyermekkel munkaerőpiacra nehezebb a munkába való visszatérés, a napi ügyek intézése

Tájékoztató előadások, amelyek segítségével a nők megelőzhetik az áldozattá válást, felismerhetik az erőszakra utaló jeleket Gyermekek IVS Napközbeni napközbeni ellátás Szociális megszervezése a Szolgáltatástervezé ellátását biztosító nők terheinek si Koncepció intézmények enyhítése érdekében működtetése ; Képzési programok szervezése az elhelyezkedé si esélyek növelése érdekében

A nők felismerhetik az erőszakra utaló jeleket


IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Az idősek Az információhoz Infokommuniká IVS informatikai való hozzájutás ciós Szociális akadályozottsága esélyegyenlőség Szolgáltatástervezé jártasságának fejlesztése si Koncepció Költségvetés

A nyugdíjasok számára szervezett számítógépe s 116

polgármester, folyamatos Az erőszak intézményvezet megelőzését ők célzó előadásokon résztvevő nők száma

Folyamatos Segítő szakemberek, szervezés civil szervezetek

polgármester folyamatos Képzésben résztvevő nők intézményvezet száma ők Szivárvány csoport foglalkozásaib an résztvevő gyerekek száma

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányza tának költségvetése; Humán erőforrás a RESZK intézményeibe n;Vigyázó Sándor Művelődési Ház és intézményei EU-s pályázati forrás

Folyamatos, a piaci igényekre azonnal reagáló képzések biztosítása

Vigyázó folyamatos A képzésen Sándor résztvevők száma Művelődési ház intézményvezet ő

Számítógépes tanfolyamok, továbbképzés ek, ingyenes internet elérési

Folyamatos képzés, és hozzáférési lehetőség


2

Nyílt Nap Aktív élet hiánya, Aktív időskor Tevékeny időskor az idősek megtartása, az elmagányosodása izoláció megelőzése

IVS Szociális Szolgáltatástervezé si Koncepció Költségvetés

3

Tevékeny időskor Az idős emberek Közösségi életbe elmagányosodása való intenzívebb támogatása, bevonásuk kulturális és szabadidős tevékenységben való részvételük


4

Idősbarát település

Az időskorú személyek társadalmi részvételének hiánya


5

Önmegvalósítás az időskorban

Időskori Az idősek IVS önmegvalósítás részvétele a Szociális hiánya, a szociális és Szolgáltatástervezé

Tájékozottság a település életéről, helyi közéletben való részvételük

tanfolyamok szélesebb körben való terjesztése, bővítése Nyílt napok szervezése, idősek tájékoztatása, az izoláció megelőzése nyílt rendezvénye ken Szociális és kulturális intézmények kel való kapcsolat ápolása és a hozzáférés biztosítása, pályázati lehetőségek kihasználása Az idősek helyi szervezeteine k támogatása, szabadidős programokh oz való hozzájárulás Alapítványok kal, civil szervezetekk 117

lehetőségek a közösségi házakban polgármester, folyamatos Helyi intézményvezet közösségi ők életben való részételük

Közösségi helyeken történt szervezések

polgármester, folyamatos Szociális és Pályázati forrás intézményvezet kulturális ők életben való részvételük

polgármester

folyamatos Az idősek társadalmi részvétele, ha helyi közéletben való részvételük

Helyi közösségi életben való folyamatos részvételük

Folyamatos kapcsolattartá s az intézményekk el és a célcsoporttal

Önkormányza Folyamatos ti részvétel, kapcsolattartá s képviselői keret, pályázati támogatások

polgármester, folyamatos Az idősek Pályázati Pályázatfigyel intézményvezet részvétele a forrás, és, kulturális ők szociális és intézményi és rendezvények

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete rászoruló idősek kulturális életben si Koncepció támogatása Költségvetés

6

Időskori kiszolgáltatottság, áldozattá válás megelőzése

7

Idősbarát közigazgatás

Az idős emberek gyakran kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, csalás és erőszak áldozatai lehetnek a koruk és állapotuk miatt

el történő megállapodá s, amely révén speciális segítséget kapnak az idős személyek Felismerni és IVS Figyelemfelk megvédeni eltő Szociális magukat a csalás Szolgáltatástervezé tájékoztató és erőszak ellen si Koncepció anyagok eljuttatása az Költségvetés érintettek számára, a rendőrség által megtartott előadások megszervezé se IVS Információn yújtás, Szociális Szolgáltatástervezé segítségadás si Koncepció

Az idős személyek hiányos információja az ügyintézés folyamatáról V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Közösség Vakok és Elszigetelődés IVS Lámpásai gyengénlátók csökkentése, a Szociális elszigetelődése célcsoport Szolgáltatástervezé mindennapi si Koncepció életének megkönnyítése

kulturális civil életben, a szervezetek támogatása helyi közéletben való aktív részvételük

polgármester, folyamatos Minimálisra intézményvezet csökkenteni a ők csalás és erőszak áldozatává vált idős emberek számát, biztonságos időskort biztosítani számukra polgármester

A Vakok és polgármester Gyengénlátó k KözépMagyarorszá gi Regionális Egyesülete közreműköd ésével az 118

Pályázati forrás, intézményi támogatásszervezés

Folyamatos kapcsolattartá s az idős személyekkel, intézményekk el, rendőrséggel

folyamatos Az ügyintézés Szakmai akadálymente tapasztalat, ssé tétele empatikus készség

Folyamatos képzés, az ügyintézés aktuális ismerete

2015. december

Helyi lakosok bekapcsolódá sa a mentori tevékenységbe – folyamatosság biztosítása érdekében.

Együttműköd ési megállapodás ok száma, alakuló szerveződések , csoportok száma.

VGYKE mentorai, Családsegítő központ munkatársai, Önkéntesek, pályázati forrás,


2

Akadálymentes közigazgatás

A fogyatékkal Akadálymentes élők a közösséget közigazgatás érintő kérdésekben nehezebben jutnak információhoz

3

Gyurkovics Tevékeny felnőttkor

A fogyatékkal élő gyermekek az iskolából kikerülve nem tudnak elhelyezkedni

4

A fogyatékkal élők számára tevékeny felnőttkor biztosítása

általuk kiképzett mentorok segítségével a helyi célcsoport felkutatása, önszerveződ ő közösségek létrehozásáv al tartalmas szabadidős programok szervezése, a célcsoport igényeinek megismerése IVS Közmeghallg polgármester atások és az Szociális Szolgáltatástervezé ügyintézés akadályment si Koncepció essé Költségvetés IVS Szociális Szolgáltatástervezé si Koncepció Költségvetés

Az oktatási polgármester intézménybe n végzők számára munkalehető ség felkutatása Fizikai és Nincs Fogyatékkal élők IVS Lépjünk.hu polgármester infokommunikáci informálódási és fogyatékkal Szociális portál – ós lehetőség a élő gyerekek Szolgáltatástervezé rákosmente. akadálymentesítés fogyatékkal élő szüleinek hu portál si Koncepció fórum gyermekek szülei segítése Költségvetés 119

Rákosmente akadálymente s intézményren dszere

Közmeghallga táson részt vett fogyatékosok száma

Rákosmente akadálymente s intézményren dszere, Humán erőforrás folyamatos A fogyatékkal Pályázati élők számára forrás tevékeny felnőttkort biztosító intézkedések száma folyamatos Akadálymente Pályázati sített épületek forrás, EU száma Programiroda

Évente felülvizsgálat

Folyamatos szervezés

Pályázati erőforrások kihasználása

252/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 5

számára Mirr Murr – Kevés az értelmi integrált bölcsőde illetve testi fejlődésben elmaradó gyermekek részére a jelenlegi bölcsődei férőhelyek száma

A kerületben élő sérült gyermekeket nevelő családoknak segítség, hogy nem kell a gyermekeket fejlesztésre más kerületekbe vinni.


Mirr Murr polgármester bölcsőde, mint integrált bölcsőde működése

120

2013. Integrált Pénzügyi, humán szeptembe bölcsődébe r 1. járó sérült gyerekek száma

Évente felülvizsgálat


3. Megvalósítás 3.1 A megvalósítás előkészítése Rákosmente Önkormányzata az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Az önkormányzat azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Rákosmente Önkormányzata elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Az önkormányzat a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánja biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok a településen maradéktalanul megvalósuljanak. 3.2 A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hoz létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása; - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása; - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása; - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre; - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása; - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása. Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakít az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

121


Romák/mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum tagjai:

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

munkacsoportok vezetői, önkormányzat képviselője, partnerek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 9. A helyi esélyegyenlőségi program végrehajtásánál fontos szempont figyelembe venni a résztvevő szervezetek – állami, önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek – illetve a kerületben élők észrevételeit, javaslatait, tapasztalatait. Az értékek visszacsatolását szolgáló eszközök: ● fórumok szervezése, ● kerekasztal- beszélgetések szervezése, ● az önkormányzat által szervezett közmeghallgatás, ● önkormányzati vezetők és képviselők fogadóórái – városrészt vagy kisebb csoportot érintő kérdéseknél.

122


A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében Rákosmente Önkormányzata nyilvános fórumot hív össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. Az önkormányzat a nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatja a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozza a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívja a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépíti kiadványaiba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszik megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel: - feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása; - folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével; - felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program; o figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat; o támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához; o kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása); - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése; - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen; - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek;

123


-

felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak; Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető – felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

4. Elfogadás módja és dátuma I. A Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételek a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítésre kerültek. II. Ezt követően Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Dátum

Aláírás

124


Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

125


HEP elkészítési jegyzék 1 NÉV 2

HEP részei I.

II.

III.

IV.

V.

RÉ T E

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Vigyázó Sándor Művelődési Ház

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Rákoskeresztúri Családsegítő Központ

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ Holdsugár Gondozási Központ és Idősek Klubja

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XVII. kerületi Tankerülete Budapest, XVII. kerületi Önkormányzat Gyermekjóléti Központ BRFK XVII. kerületi Rendőkapitányság

Aláírás 3

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum. 2 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 3 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban. 1


Gyurkovics Tibor Általános Iskola és EGYMI Rákosmenti Adományház és Egyesület

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Mirr Murr Bölcsőde

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Segítő Közösség Támogató Szolgálat

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Magyar Vöröskereszt

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 1/a. melléklete

Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az Aprófalva Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja az Aprófalva Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő - a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Aprófalva Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő - a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában az „Aprófalva Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Aprófalva Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” 1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 1/a. melléklete szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - az Aprófalva Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - az Aprófalva Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Aprófalva Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Aprófalva Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.”

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 1/a. melléklete 7. Az Alapító Okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak.

Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Módosító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal hagyta jóvá. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 1/b. melléklete

Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Aprófalva Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő - a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított egységes szerkezetbe foglalt - Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Aprófalva Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Egészségház u. 4.

3.

Az intézmény telephelye: -

4.

Az alapító szerv neve, címe: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165.

5.

Az alapítás időpontja: 2001. július 1.

6.

Az irányító szerv neve, címe: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 1173 Budapest, Pesti út 165.

7.

A fenntartó szerv neve, címe: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165.

8.

Az intézmény közfeladata: Óvodai nevelés, ellátás

9.

Az intézmény létrehozásáról rendelkező határozat: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozata

10. A költségvetési szerv működési köre: Budapest Főváros XVII. kerülete 11. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv 12. A költségvetési szerv besorolása a tevékenység jellege alapján: (hatályon kívül helyezve) 13. Az intézmény OM azonosítója: 034628 14. Foglalkoztatási jogviszonyok az intézménynél: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján

1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 1/b. melléklete 15. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 16. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Megbízó: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete A megbízás időtartama: határozott idejű A megbízás módja: nyilvános pályázat kiírása a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 17. Az intézmény képviseletére jogosult személy: Intézményvezető 18. Az intézmény típusa: Óvoda 19. Az intézmény állami feladatként ellátandó tevékenységei: Meghatározó alaptevékenység szakágazata: 851020 Óvodai nevelés Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.

Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása. 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 285 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 1/b. melléklete 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Aprófalva Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Aprófalva Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Bóbita Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Bóbita Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő- a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Bóbita Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő- a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Bóbita Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Bóbita Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik.

1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 2/a. melléklete Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Bóbita Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Bóbita Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Bóbita Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Bóbita Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.”

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 2/a. melléklete 7. Az Alapító Okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Módosító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal hagyta jóvá. Hatályos: 2013. szeptember 1.

A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Bóbita Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő - a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított egységes szerkezetbe foglalt - Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Bóbita Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1172 Budapest – Régi- Akadémiatelep, Heltai tér 1.

3.


4.

Az alapító szerv neve, címe: Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165.

5.


6.


7.


8.


9.



1/3



2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 2/b. melléklete 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Bóbita Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Bóbita Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Csicsergő Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Csicsergő Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Csicsergő Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Csicsergő Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Csicsergő Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik.

1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 3/a. melléklete Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Csicsergő Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Csicsergő Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Csicsergő Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Csicsergő Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.”

2/3



3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Csicsergő Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Csicsergő Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Kaszáló út 48.

3.


4.

Az alapító szerv neve, címe: Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165.

5.


6.


7.


8.


9.



1/3


15. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 16. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Megbízó: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete A megbízás időtartama: határozott idejű A megbízás módja: nyilvános pályázat kiírása a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 17. Az intézmény képviseletére jogosult személy: Intézményvezető 18. Az intézmény típusa: Óvoda 19. Az intézmény állami feladatként ellátandó tevékenységei: Meghatározó alaptevékenység szakágazata: 851020 Óvodai nevelés Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.


2/3


24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Csicsergő Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Csicsergő Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Csillagszem Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Csillagszem Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Csillagszem Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában „A költségvetési szerv neve: Csillagszem Óvoda Az intézmény neve német nyelven: Kindergarten Csillagszem” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Csillagszem Óvoda Az intézmény neve német nyelven: Kindergarten Csillagszem von Rákosmente” szövegrész lép.

1/3


3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 19. pontjából az alábbi szövegrész törlésre kerül: „Felmenő rendszerben – a 2010/2011. nevelési évben 1 kiscsoport (maximum 30 fővel); a 2011/2012. nevelési évben 1 középső és 1 kiscsoport (maximum 60 fővel); a 2012/2013. nevelési évtől kezdődően 1 nagy, 1 középső és 1 kiscsoport (maximum 90 fővel).” 5. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Csillagszem Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Csillagszem Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a

2/3


„Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Csillagszem Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Csillagszem Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 7. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.” 8. Az Alapító Okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Módosító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal hagyta jóvá. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Csillagszem Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Csillagszem Óvoda Az intézmény neve német nyelven: Kindergarten Csillagszem von Rákosmente

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Újlak u. 114.

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.



1/3


Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Formája: kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 240 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 4/b. melléklete 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Csillagszem Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Csillagszem Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Gesztenyés Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Gesztenyés Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Gesztenyés Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Gesztenyés Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Gesztenyés Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.”

1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 5/a. melléklete szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Gesztenyés Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Gesztenyés Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Gesztenyés Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Gesztenyés Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.”

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 5/a. melléklete 7. Az Alapító Okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Módosító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal hagyta jóvá. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Gesztenyés Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Gesztenyés Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1172 Budapest – Rákosliget, VI. u. 14.

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.



1/3


Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 85 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 5/b. melléklete 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Gesztenyés Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Gesztenyés Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3

258/2013.(VII. 11.) Kt. határozat 6/a. melléklet

Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Hétszínvirág Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Hétszínvirág Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Hétszínvirág Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII.11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Hétszínvirág Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Hétszínvirág Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 3. pontja az alábbi szövegrésszel egészül ki: „1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Akácvirág u. 36.” 4. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és

1/3


jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 20. pontjában az „Intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 295 fő 1174 Budapest – Rákoshegy, Kép u. 21. 1174 Budapest – Rákoshegy, Szilárd u. 29. 1174 Budapest – Rákoshegy, Újmajori u. 28-34.

székhelyén: telephelyén: telephelyén:

145 fő 60 fő 90 fő”

székhelyén: telephelyén: telephelyén: telephelyén:

145 fő 60 fő 0 fő 100 fő”

szövegrész hatályát veszti, s helyébe az „Intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 305 fő 1174 Budapest – Rákoshegy, Kép u. 21. 1174 Budapest – Rákoshegy, Szilárd u. 29. 1174 Budapest – Rákoshegy, Újmajori u. 28-34. 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Akácvirág u. 36. szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 7. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Hétszínvirág Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására,

2/3


-

a Hétszínvirág Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.”

szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Hétszínvirág Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Hétszínvirág Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 8. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.” 9. Az Alapító Okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak.


3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Hétszínvirág Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Hétszínvirág Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1174 Budapest – Rákoshegy, Kép u. 21.

3.

Az intézmény telephelyei: 1174 Budapest – Rákoshegy, Szilárd u. 29. 1174 Budapest – Rákoshegy, Újmajori u. 28-34. 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Akácvirág u. 36.

4.


5.


6.


7.


8.


9.


10. A költségvetési szerv működési köre: Budapest Főváros XVII. kerülete 11. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv 12. A költségvetési szerv besorolása a tevékenység jellege alapján: (hatályon kívül helyezve) 13. Az intézmény OM azonosítója: 034634

1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 6/b. melléklete 14. Foglalkoztatási jogviszonyok az intézménynél: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján 15. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 16. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Megbízó: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete A megbízás időtartama: határozott idejű A megbízás módja: nyilvános pályázat kiírása a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 17. Az intézmény képviseletére jogosult személy: Intézményvezető 18. Az intézmény típusa: Óvoda 19. Az intézmény állami feladatként ellátandó tevékenységei: Meghatározó alaptevékenység szakágazata: 851020 Óvodai nevelés Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.

Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 305 fő 1174 Budapest – Rákoshegy, Kép u. 21. székhelyén: 1174 Budapest – Rákoshegy, Szilárd u. 29. telephelyén: 1174 Budapest – Rákoshegy, Újmajori u. 28-34. telephelyén: 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Akácvirág u. 36. telephelyén:

145 fő 60 fő 0 fő 100 fő

21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 6/b. melléklete 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Hétszínvirág Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Hétszínvirág Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3

258/2013. (VII.) Kt. határozat 7/a. melléklete

Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Hófehérke Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Hófehérke Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Hófehérke Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Hófehérke Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Hófehérke Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” 1/3

258/2013. (VII.) Kt. határozat 7/a. melléklete

szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Hófehérke Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Hófehérke Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Hófehérke Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Hófehérke Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.”

2/3

258/2013. (VII.) Kt. határozat 7/a. melléklete 7. Az Alapító Okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak.


3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Hófehérke Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Hófehérke Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest – Akadémiaújtelep, 525. tér 1.

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.



1/3


Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 150 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 7/b. melléklete 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Hófehérke Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Hófehérke Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kuckó Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Kuckó Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Kuckó Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozatta, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Kuckó Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Kuckó Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” 1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 8/a. melléklete szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Kuckó Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Kuckó Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Kuckó Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Kuckó Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.”

2/3



3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Kuckó Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Kuckó Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1171 Budapest – Rákoscsaba, Óvónő u. 3.

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.



1/3


Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása „Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű - mozgásszervi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - értelmi fogyatékos - beszédfogyatékos - autizmus spektrum zavarral küzdő - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása” 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 130 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 8/b. melléklete 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Kuckó Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Kuckó Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Mákvirág Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Mákvirág Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Mákvirág Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Mákvirág Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Mákvirág Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik.

1/3


Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Mákvirág Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Mákvirág Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Mákvirág Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Mákvirág Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.)

2/3


Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.” 7. Az Alapító Okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak.


3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Mákvirág Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Mákvirág Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Újlak u. 108.

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.



1/3


Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása „Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű - mozgásszervi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - értelmi fogyatékos - beszédfogyatékos - autizmus spektrum zavarral küzdő - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása” 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 240 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 9/b. melléklete 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Mákvirág Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Mákvirág Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Mézeskalács Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Mézeskalács Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, az 559/2009. (XI. 19.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Mézeskalács Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, az 559/2009. (XI. 19.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Mézeskalács Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Mézeskalács Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik.

1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 10/a. melléklete Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Mézeskalács Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Mézeskalács Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Mézeskalács Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Mézeskalács Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, az 559/2009. (XI. 19.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.”

2/3


3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Mézeskalács Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, az 559/2009. (XI. 19.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Mézeskalács Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1171 Budapest – Rákoscsaba, Tanár u. 7.

3.

Az intézmény telephelye: 1171 Budapest – Rákoscsaba, Rákoscsaba u. 1.

4.


5.


6.


7.


8.


9.



1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 10/b. melléklete 15. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 16. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Megbízó: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete A megbízás időtartama: határozott idejű A megbízás: nyilvános pályázat kiírása a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 17. Az intézmény képviseletére jogosult személy: Intézményvezető 18. Az intézmény típusa: Óvoda 19. Az intézmény állami feladatként ellátandó tevékenységei: Meghatározó alaptevékenység szakágazata: 851020 Óvodai nevelés Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.

Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 255 fő székhelyén: 145 fő telephelyén: 110 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint 2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 10/b. melléklete 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Mézeskalács Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Mézeskalács Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, az 559/2009. (XI. 19.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Micimackó Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Micimackó Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő - a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Micimackó Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Micimackó Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Micimackó Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik.

1/3


Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Micimackó Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Micimackó Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Micimackó Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Micimackó Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.” 2/3


7. Az Alapító Okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak.


3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Micimackó Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Micimackó Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1172 Budapest – Rákoscsaba-Újtelep, Diadal út 86.

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.



1/3


Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása „Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű - mozgásszervi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - beszédfogyatékos - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása” 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 140 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 11/b. melléklete 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Micimackó Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Micimackó Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Napsugár Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Napsugár Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 147/2012. (V. 16.) Kt. határozattal, a 245/2012. (VIII. 29.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Napsugár Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 147/2012. (V. 16.) Kt. határozattal, a 245/2012. (VIII. 29.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Napsugár Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Napsugár Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. 1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 12/a. melléklete Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Napsugár Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Napsugár Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Napsugár Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Napsugár Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 147/2012. (V. 16.) Kt. határozattal, a 245/2012. (VIII. 29.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.”

2/3


3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Napsugár Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 147/2012. (V. 16.) Kt. határozattal, a 245/2012. (VIII. 29.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Napsugár Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Földműves u. 2/b

3.

Az intézmény telephelye: 1174 Budapest, Bulyovszky utca 10.

4.


5.


6.


7.


8.


9.


10. A költségvetési szerv működési köre: Budapest Főváros XVII. kerülete 11. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv 12. A költségvetési szerv besorolása a tevékenység jellege alapján: (hatályon kívül helyezve) 13. Az intézmény OM azonosítója: 034637 14. Foglalkoztatási jogviszonyok az intézménynél: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján 1/3


Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 270 fő székhelyén: 180 fő telephelyén: 90 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint 2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 12/b. melléklete 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Napsugár Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Napsugár Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 147/2012. (V. 16.) Kt. határozattal, a 245/2012. (VIII. 29.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az Összefogás Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja az Összefogás Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Összefogás Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában az „Összefogás Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Összefogás Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik.

1/3


Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - az Összefogás Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - az Összefogás Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Összefogás Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Összefogás Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) határozattal hagyta jóvá, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a

2/3


356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.” 7. Az Alapító Okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak.


3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Összefogás Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Összefogás Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Lázár deák u. 15-17.

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.


10. A költségvetési szerv működési köre: Budapest Főváros XVII. kerülete 11. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv 12. A költségvetési szerv besorolása a tevékenység jellege alapján: (hatályon kívül helyezve) 13. Az intézmény OM azonosítója: 034629 14. Foglalkoztatási jogviszonyok az intézménynél: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján 15. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy

1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 13/b. melléklete 16. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Megbízó: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete A megbízás időtartama: határozott idejű A megbízás módja: nyilvános pályázat kiírása a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 17. Az intézmény képviseletére jogosult személy: Intézményvezető 18. Az intézmény típusa: Óvoda 19. Az intézmény állami feladatként ellátandó tevékenységei: Meghatározó alaptevékenység szakágazata: 851020 Óvodai nevelés Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.

Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása „Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű - mozgásszervi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - beszédfogyatékos - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása” 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 150 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 13/b. melléklete 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - A Rákosmenti Összefogás Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - A Rákosmenti Összefogás Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) határozattal hagyta jóvá, a 126/2010. (IV. 22.) Kt. határozattal, a 275/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1.

A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Piroska Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Piroska Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 178/2011. (V. 26.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Piroska Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 178/2011. (V. 26.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Piroska Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Piroska Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik.

1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 14/a. melléklete Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Piroska Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Piroska Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Piroska Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Piroska Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) határozattal hagyta jóvá, a 178/2011. (V. 26.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.”

2/3


7. Az Alapító Okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak.


3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Piroska Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 178/2011. (V. 26.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Piroska Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1171 Budapest-Rákoscsaba, Pesti út 368.

3.

Az intézmény telephelye:-

4.


5.


6.


7.


8.


9.



1/3


Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 145 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 14/b. melléklete 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Piroska Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Piroska Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) határozattal hagyta jóvá, a 178/2011. (V. 26.) Kt. határozattal, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.

Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Robogó Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Robogó Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Robogó Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Robogó Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Robogó Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik.

1/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 15/a. melléklete Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Robogó Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Robogó Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Robogó Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Robogó Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.”

2/3



3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Robogó Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Robogó Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1172 Budapest – Rákoscsaba- Újtelep, Robogó u. 3.

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.



1/3


Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 115 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 15/b. melléklete 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Robogó Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Robogó Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3


Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Százszorszép Óvoda Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. szeptember 1-jei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat Preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Százszorszép Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal és a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Százszorszép Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2. Az Alapító Okirat 1. pontjában a „Százszorszép Óvoda” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Rákosmenti Százszorszép Óvoda” szövegrész lép. 3. Az Alapító Okirat 19. pontjában „Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel.” 1/3


szövegrész hatályát veszti, s helyébe „Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi pedagógiai program, továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A helyi pedagógiai program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel.” szövegrész lép. 4. Az Alapító Okirat 26. pontjában az „1. számú melléklet szerint” szövegrész hatályát veszti, s helyébe „A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint” szövegrész lép. 5. Az Alapító Okirat 27. pontjában a „Korlátozott, kiterjed: - a Százszorszép Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Százszorszép Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Százszorszép Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Százszorszép Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése.” szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.”

2/3


3/3


Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Százszorszép Óvoda mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1.

A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Százszorszép Óvoda

2.

A költségvetési szerv székhelye: 1171 Budapest – Rákoskert, Rezgő u. 15.

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.



1/3


Alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű - mozgásszervi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - beszédfogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 20. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 140 fő 21. Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

2/3

258/2013. (VII. 11.) Kt. határozat 16/b. melléklete 23. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: A mindenkori éves zárszámadási rendelet szerint 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Százszorszép Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, - a Rákosmenti Százszorszép Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 356/2012. (XII. 13.) Kt. határozattal, a 26/2013. (I. 24.) Kt. határozattal és a 258/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. szeptember 1. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július 11. …….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

3/3

260/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 1/a sz. melléklet Módosító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően – 2013. július 15-ei hatállyal – az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az Alapító Okirat preambulumában a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 430/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott és a 85/2010. (III. 18.) Kt. határozattal, a 282/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 176/2011. (V. 26.) Kt. határozattal, a 268/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 272/2012. (IX. 20.) Kt. határozattal, a 276/2012. (IX. 20.) Kt. határozattal, a 307/2012. (XI. 22.) Kt. határozattal, valamint a 77/2013. (III. 21.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja az Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 430/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott és a 85/2010. (III. 18.) Kt. határozattal, a 282/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 176/2011. (V. 26.) Kt. határozattal, a 268/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 272/2012. (IX. 20.) Kt. határozattal, a 276/2012. (IX. 20.) Kt. határozattal, a 307/2012. (XI. 22.) Kt. határozattal, a 77/2013. (III. 21.) Kt. határozattal, valamint a 260/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát.” szövegrész lép. 2.) Az Alapító Okirat 18. pontjában a „Meghatározó alaptevékenység szakágazata: 889900

Máshova nem sorolható egyéb szociális ellátás, bentlakás nélkül

Az intézmény állami feladatként ellátandó egyéb tevékenységei: 889101 856013 889922 889921 881011 881012 889923

Bölcsődei ellátás Fejlesztő felkészítés Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Idősek nappali ellátása Demens betegek nappali ellátása Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

1/4

260/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 841228 869020 869037 862000 862101 862102 862301 862303 869041 869042 869049 841221

Szociális szolgáltatások területi igazgatása és szabályozása Otthoni (egészségügyi) szakápolás Fizikoterápiás szolgáltatás Járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás Fogorvosi alapellátás Fogorvosi szakellátás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Egyéb betegségmegelőzés, népegészségügyi ellátás Egészségügy területi igazgatása és szabályozás

A tevékenység sajátosságai: - biztosítja a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését; - biztosítja a szociális alapszolgáltatások keretében a rászorulók részére az étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, idősek, fogyatékossággal élők, demens betegek nappali ellátását; - működteti a házi szakápolást. A kerület lakossága részére megszervezi és biztosítja a járóbetegek gyógyító és megelőző ellátását a háziorvosok, házi gyermekorvosok, a védőnői szolgálat, a fogorvosi ellátás, az anya-, gyermek- és csecsemővédelem, az iskolaegészségügyi és az egészségnevelési feladatok, ügyeleti szolgálat teljesítésével. Az intézmény nem állami feladatként ellátandó egyéb tevékenységei: 562917

Munkahelyi étkeztetés”

szövegrész hatályát veszti, s helyébe a „Meghatározó alaptevékenység szakágazata: 889900


Az intézmény állami feladatként ellátandó egyéb tevékenységei: 889101 889108 889922 889921 881011 881012 841228 869020 869037 862000 862101 862102

Bölcsődei ellátás Gyermekek egyéb napközbeni ellátása Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Idősek nappali ellátása Demens betegek nappali ellátása Szociális szolgáltatások területi igazgatása és szabályozása Otthoni (egészségügyi) szakápolás Fizikoterápiás szolgáltatás Járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás

2/4

260/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 862301 862303 869041 869042 869049 841221

Fogorvosi alapellátás Fogorvosi szakellátás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Egyéb betegségmegelőzés, népegészségügyi ellátás Egészségügy területi igazgatása és szabályozás

A tevékenység sajátosságai: - biztosítja a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését; - biztosítja a szociális alapszolgáltatások keretében a rászorulók részére az étkeztetést, házi segítségnyújtást, fogyatékossággal élők, demens betegek nappali ellátását; - működteti a házi szakápolást. A kerület lakossága részére megszervezi és biztosítja a járóbetegek gyógyító és megelőző ellátását a háziorvosok, házi gyermekorvosok, a védőnői szolgálat, a fogorvosi ellátás, az anya-, gyermek- és csecsemővédelem, az iskolaegészségügyi és az egészségnevelési feladatok, ügyeleti szolgálat teljesítésével. Az intézmény nem állami feladatként ellátandó egyéb tevékenységei: 562917


szövegrész lép. 3.) Az Alapító Okirat záradékának szövege hatályát veszíti, s helyébe az alábbi szöveg lép: „Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 430/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, és a 85/2010. (III. 18.) Kt. határozattal, a 282/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 176/2011. (V. 26.) Kt. határozattal, a 268/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 272/2012. (IX. 20.) Kt. határozattal, a 276/2012. (IX. 20). Kt. határozattal, a 307/2012. (XI. 22.) Kt. határozattal, a 77/2013. (III. 21.) Kt. határozattal, valamint a 260/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította.” 4.) Az Alapító Okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak. Budapest, 2013. július ………………………………………….……… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint alapító nevében Riz Levente polgármester

3/4

260/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete Záradék: Jelen Módosító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 260/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal hagyta jóvá. Hatályos: 2013. július 15. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július

………………………………………….……… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

4/4

260/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 1/ b sz. melléklet Alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete kiadja az Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, mint önállóan működő költségvetési szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő – a 430/2009. (VIII. 27.) Kt. határozat szerint jóváhagyott és a 85/2010. (III. 18.) Kt. határozattal, a 282/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 176/2011. (V. 26.) Kt. határozattal, a 268/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 272/2012. (IX. 20.) Kt. határozattal, a 276/2012. (IX. 20.) Kt. határozattal, a 307/2012. (XI. 22.) Kt. határozattal, a 77/2013. (III.21.) Kt. határozattal, valamint a 260/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt – Alapító Okiratát. 1. A költségvetési szerv neve: Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ 2. A költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Gyökér utca 20. 3. Az intézmény telephelyei: Csibe Bölcsőde 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Újlak u. 112. Gólyafészek Bölcsőde 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Kaszáló u. 50. Napraforgó Bölcsőde 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Sági u. 5. Nefelejcs Bölcsőde 1172 Budapest - Rákoscsaba - Újtelep, Dormánd u. 21. Mirr Murr Bölcsőde 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Gyökér u. 5. Kippkopp Bölcsőde 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Lázár deák u. 15-17. Holdsugár Gondozási Központ 1174 Budapest - Rákoshegy, Árpád fejedelem u. 57. Liget Gondozási Központ 1172 Budapest - Rákosliget, Liget sor 46. Rákoskerti Idősek Klubja 1171 Budapest - Rákoskert, Rákoskert sgt. 66. Tálaló konyha 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Akácvirág u. 49. Otthonápolási Szolgálat 1174 Budapest – Rákoshegy, Árpád fejedelem u. 57. Orvosi rendelő 1173 Budapest - Akadémiaújtelep, 525. tér 4. Orvosi rendelő 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Ferihegyi út 81. Orvosi rendelő 1172 Budapest - Rákosliget, IX. u. 2-4. Orvosi rendelő 1171 Budapest - Rákoskert, Csongrád u. 2. Orvosi rendelő 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Újlak u. 11-13. Orvosi rendelő 1174 Budapest - Rákoshegy, Baross u. 18. Orvosi rendelő 1171 Budapest - Rákoscsaba, Péceli út 190-192. Orvosi rendelő 1172 Budapest - Rákoscsaba-Újtelep, Naplás u. 58. Orvosi rendelő 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Egészségház u. 40. Orvosi rendelő 1171 Budapest - Rákoskert, Zrínyi u. 224/a. Orvosi rendelő 1172 Budapest - Rákosliget, Hősök tere 3. Orvosi rendelő 1174 Budapest - Rákoshegy, Kép u. 1/b. Orvosi rendelő 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Egészségház u. 3. 4. Az alapító szerv neve és címe: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165. 5. Az alapítás időpontja: 1996. január 1. 1/4


6. Az irányító szerv neve, címe: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 1173 Budapest, Pesti út 165. 7. A fenntartó szerv neve, címe: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165. 8. Az intézmény közfeladata: Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi közszolgáltatás valamint egészségügyi közszolgáltatás 9. Az intézmény létrehozásáról rendelkező határozat: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 430/2009. (VIII.27.) Kt. határozata 10. A költségvetési szerv működési köre: Budapest Főváros XVII. kerülete 11. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv 12. A költségvetési szerv besorolása a tevékenység jellege alapján: (hatályon kívül helyezve) 13. Az intézmény ágazati azonosítója: S0013643 14. Foglalkoztatási jogviszonyok az intézménynél: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján 15. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 16. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Megbízó: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete A megbízás időtartama: határozott idejű A megbízás módja: nyilvános pályázat kiírása a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 17. Az intézmény képviseletére jogosult személy: Intézményvezető 18. Meghatározó alaptevékenység szakágazata: 889900


Az intézmény állami feladatként ellátandó egyéb tevékenységei: 889101 889108

Bölcsődei ellátás Gyermekek egyéb napközbeni ellátása 2/4

260/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 889922 889921 881011 881012 841228 869020 869037 862000 862101 862102 862301 862303 869041 869042 869049 841221

Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Idősek nappali ellátása Demens betegek nappali ellátása Szociális szolgáltatások területi igazgatása és szabályozása Otthoni (egészségügyi) szakápolás Fizikoterápiás szolgáltatás Járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás Fogorvosi alapellátás Fogorvosi szakellátás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Egyéb betegségmegelőzés, népegészségügyi ellátás Egészségügy területi igazgatása és szabályozás

A tevékenység sajátosságai: - biztosítja a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését; - biztosítja a szociális alapszolgáltatások keretében a rászorulók részére az étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek, fogyatékossággal élők, demens betegek nappali ellátását; - működteti a házi szakápolást. A kerület lakossága részére megszervezi és biztosítja a járóbetegek gyógyító és megelőző ellátását a háziorvosok, házi gyermekorvosok, a védőnői szolgálat, a fogorvosi ellátás, az anya-, gyermek- és csecsemővédelem, az iskolaegészségügyi és az egészségnevelési feladatok, ügyeleti szolgálat teljesítésével. Az intézmény nem állami feladatként ellátandó egyéb tevékenységei: 562917 19.


Ellátandó vállalkozási tevékenység és a szabad kapacitás kihasználása érdekében végezett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: 889109 Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

20.

Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

21.

Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/2012. (II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint

3/4


22. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 23. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint 24. Feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: 1. számú melléklet szerint 25. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: - Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központja eszközeinek tartós és eseti bérbeadására, - Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központja rendeltetésszerű működése során elhasználódott illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítésére. Budapest, 2013. július …………………………………............ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata mint Alapító nevében Riz Levente polgármester Záradék: Jelen Alapító Okiratot Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 430/2009. (VIII. 27.) Kt. határozattal hagyta jóvá, és a 85/2010. (III. 18.) Kt. határozattal, a 282/2010. (VI. 17.) Kt. határozattal, a 176/2011. (V. 26.) Kt. határozattal, a 268/2011. (VIII. 25.) Kt. határozattal, a 272/2012. (IX. 20.) Kt. határozattal, a 276/2012. (IX. 20.) Kt. határozattal, a 307/2012. (XI. 22.) Kt. határozattal, a 77/2013. (III. 21.) Kt. határozattal, valamint a 260/2013. (VII. 11.) Kt. határozattal módosította. Hatályos: 2013. július 15. A kiadmány hiteléül: Budapest, 2013. július ............…….…………………………………… Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának jegyzője Dr. Rúzsa Ágnes

4/4


SZERZŐDÉS HÁZIORVOSI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁRA amely létrejött egyrészről Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (1173 Budapest, Pesti út 165., képviseli: Riz Levente polgármester), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről Név: MEDICINKE Egészségügyi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 1094 Budapest, Páva utca 13. 5. em. 6. Adószám: 24305763-1-43 Cégjegyzékszám: 01-09-171057 Működési engedély szám: 7334-2/2011 Képviseli: Dr. Vörös Krisztián mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Megbízó megbízza Megbízottat a gyógyító – megelőző alapellátás köréből a háziorvosi feladatok ellátásával, területi ellátási kötelezettséggel, melyet Megbízott a vállalkozás keretében tevékenykedő háziorvosa (a továbbiakban: háziorvosa) személyes részvételével biztosít. 2. A megbízás határozott időtartamra, 2013. október 1-jétől 2017. augusztus 31-ig szól. 3. Megbízott a megbízást elfogadja, kijelenti, hogy a megbízást ellátó háziorvos a háziorvosi feladatok ellátásához szükséges, a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben (a továbbiakban: EüM rendelet) előírt feltételekkel rendelkezik, ennek alapján a területi ellátási kötelezettséget vállalja. 4. A Megbízott háziorvosa vagy háziorvosai köteles/ek a háziorvosi feladatok ellátását a szakképesítési feltételeknek, az ügyeleti szolgálati rendszernek, a helyettesítési rendnek, a külön jogszabályokban valamint jelen szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesíteni. Köteles szakmai munkáját mindenkor az e feladatra vonatkozó hatályos jogszabályok maradéktalan betartásával, megfelelő színvonalon, elvárható gondosság mellett végezni. 5. Megbízott Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselőtestületének a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának közigazgatási területén lévő háziorvosi körzetek meghatározásáról szóló 33/2002. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 28. számú mellékletében meghatározott 28. számú felnőtt háziorvosi körzetben a felnőtt háziorvosi ellátást az alábbi személlyel, az alábbi helyen biztosítja: Orvos neve: Dr. Vörös Krisztián Telephely: 1174 Budapest, Baross utca 18. 6. Abban az esetben, ha Megbízott vállalkozásából az I/5. pontban nevesített háziorvos kiválik, a kiváló háziorvossal – amennyiben annak jogszabályi akadálya nincs – a Megbízó új szerződést köt a háziorvos által korábban ellátott praxis további ellátására. 1/7

262/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 7. Megbízott a szerződés hatálya alatt a praxist ellátó háziorvos személyében bekövetkező változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, mely a Megbízó hozzájárulása esetén a szerződés módosítását vonja maga után. 8. Megbízott jelen szerződés 1/5. pontban meghatározott ellátási területre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Közép-Magyarországi Területi Hivatalával közvetlen finanszírozási szerződést köt. Megbízott a finanszírozási szerződés 1 másolati példányát köteles Megbízó részére átadni. II. MEGBÍZÓ FELADATAI, JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI 1. Megbízó az 1. számú mellékletben foglalt, tulajdonát képező orvosi rendelőt a hozzátartozó helyiségekkel, berendezési tárgyaival együtt térítésmentesen Megbízott használatába adja jelen megállapodás hatályának időtartamára. 2. Megbízó a rendelő helyiségeihez tartozó kiegészítő helyiségeket a 2. számú mellékletben felsoroltak szerint a telephelyen működő más megbízottakkal együtt történő közös használatába adja. 3. Megbízó szavatol azért, hogy a II/1. és 2. pontban megjelölt helyiségek a szerződés hatályának időtartama alatt rendeltetésszerű használatra alkalmasak legyenek. 4. A Megbízott által használt eszközök, műszerek karbantartása, felújítása, állagmegóvása és az elhasználódás miatti pótlása a 3. számú mellékletben foglalt megosztás szerint terhelik Megbízót illetve Megbízottat. 5. Évente egyszer a Megbízó Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központja éves leltárellenőrzés alapján ellenőrzi a tulajdonában álló épületet, annak belső berendezéseit, elvégzi a Megbízott által használt és átadott eszközök leltár szerinti számbavételét. Az épületre a Megbízó biztosítást köt, és annak költségeit viseli. 6. Megbízó a helyiségek szükséges felújítási munkálatait költségvetési lehetőségei szerinti ütemezésben végezteti el, melyet Megbízottal előzetesen egyeztetett időpontban hajt végre. 7. Megbízó a jelen szerződésben foglaltak teljesítése során felmerülő gazdasági, műszaki, ellenőrzési és egyéb feladatait Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központja útján látja el. III. MEGBÍZOTT FELADATAI, JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI 1. A Megbízott gyógyító – megelőző tevékenysége keretében a háziorvos útján személyesen és folyamatosan köteles az ellátást biztosítani. Az orvosi rendelőben a felnőtt háziorvosok munkanaponként legkevesebb 4 órát, a házi gyermekorvosok legkevesebb 2 órát kötelesek tartózkodni rendelési időben betegellátás céljából. Indokolt esetben a beteget otthonában kötelesek ellátni. 2/7

262/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete 2. Megbízott az 1. pontban foglaltakon túlmenően elvégzi a jogszabályban előírt egyéb speciális feladatokat is, beleértve a háziorvosokra vonatkozó speciális adminisztratív feladatokat, köteles részt venni a háziorvosi ügyeleti rendszerben, a háziorvosokra vonatkozó jogszabályi előírások szerint. 3. Megbízott a kerületi ügyeleti beosztásról a Megbízótól értesítést kap, mely alapján köteles az ügyeletet elláttatni, s ezért a Megbízott vagy az ügyeletet ellátó háziorvos a Megbízótól díjazásban részesül. 4. Megbízott köteles a központi ügyeleti szolgálatban általa foglalkoztatott háziorvos vagy helyettese útján részt venni. A helyettesítés tényét Megbízott a Megbízó Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központjának legalább 24 órával a helyettesítés megkezdését megelőzően köteles bejelenteni. 5. Megbízott a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően biztosítja a háziorvosi szolgálat működésének személyi feltételeit. Megbízott a feladatok megfelelő ellátásához szükséges személyzet foglalkoztatásáról gondoskodik, munkaviszony illetve munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében. 6. A Megbízott a háziorvosa akadályoztatása esetén a helyettesítésről köteles gondoskodni oly módon, hogy a 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben foglaltaknak megfelelően, a feladat ellátásra alkalmas személlyel végeztesse. A hat hetet meghaladó folyamatos helyettesítésről köteles a Megbízót értesíteni. 7. Megbízott vállalja a külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételek közé tartozó gép, műszer, berendezés valamint a távoli hálózati hozzáférésre alkalmas személyi számítógép biztosítását, és gondoskodik azok működőképes rendelkezésre állásáról. 8. Megbízott a szerződés szerinti teljesítés érdekében kapcsolatot tart és együttműködik a Megbízó Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központjával, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének kerületi intézetével, szakorvosi szolgálatokkal. 9. Megbízott köteles a II/1. pont szerinti rendelőhelyiséget, az ahhoz tartozó egyéb helyiségeket, berendezési tárgyakat, felszerelési egységeket rendeltetésszerűen használni, azok állagát óvni. 10. Megbízott jelen szerződés megszűnése esetén köteles az általa használt rendelőhelyiséget, berendezési tárgyait, felszereléseit hiánytalanul, az átvételi leltár szerint, a szerződés megszűnését követő 15 napon belül tiszta, kiürített állapotban a Megbízó Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központjának rendelkezésére bocsátani. 11. Megbízott köteles a Megbízó Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központja felkérésére írásban a jogszabályokban előírt adatokat szolgáltatni, és tevékenységéről beszámolni. 12. Megbízott minden év május 31. napjáig köteles a Megbízó Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központja felé az előző évre vonatkozóan az alábbi adatokat közölni: - a praxis kártyaszáma, - morbiditási adatok, 3/7

262/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete - mortalitási adatok, - a kötelező szűrővizsgálatok elvégzését bizonyító adatok, - a továbbküldött betegekre vonatkozó adatok köréből 1. a házi szakápolásra utaltak száma 2. járóbeteg szakrendelésre irányítottak száma 3. fekvőbeteg gyógyintézetbe utaltak száma. 13. Megbízott köteles minden év május 31. napjáig a Megbízó Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központja részére beterjeszteni pénzügyi és vagyonmérlegét. 14. Megbízott jelen szerződés tárgyán kívül eső egyéb orvosi tevékenységet a Megbízó tulajdonában álló rendelőben kizárólag rendelési időn kívül, a Megbízó előzetes hozzájárulása alapján kötött külön megállapodás alapján, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének hozzájárulása birtokában végezhet. 15. Megbízott a megállapított határidőre köteles a szakmai és jogszabályi hiányosságokat kiküszöbölni Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének és Megbízó észrevételezése alapján. Megbízó a törvényben előírt – kötelező közszolgáltatás nyújtásáért fennálló – felelősségéből következően jogosult jelen megállapodásban foglaltak megvalósulását ellenőrizni. A háziorvosi szolgálat folyamatos szakmai ellenőrzését Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének kerületi intézete látja el. 16. Megbízott kötelezi magát, hogy a telephelyként megjelölt orvosi rendelő közüzemi díj kiadásaival (világítás, víz, csatorna, fűtés) kapcsolatban praxisonként felnőtt háziorvosi praxis esetén 47.383.-Ft/hó, házi gyermekorvosi praxis esetén 33.122.-Ft/hó hozzájárulást utal át (a Megbízó Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központja által kibocsátott számla alapján) a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központjának, az OTP V. kerületi Fiókjánál vezetett 11784009-16925902 számú számlájára - az esedékesség hónapját követő hó 10. napjáig. A hozzájárulás összege a KSH által a tárgyévet megelőző évre közölt fogyasztói árindex mértékének megfelelően emelkedik. A hozzájárulás új összegéről a Megbízott minden év május 15. napjáig írásbeli értesítést kap Megbízó Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központjától. A hozzájárulás új összegét a Megbízó minden év június 1. napjától – szerződésmódosítás nélkül – érvényesíti. 17. A 2. számú mellékletben felsorolt helyiségekben végzett karbantartási szakipari munkák, valamint a rendelő folyamatos üzemképesen tartásához szükséges feladatok költségei a Megbízottat az 4. számú melléklet alapján terhelik. 18. A Megbízott a mosatásnak, a takarításnak valamint a telefonhasználatnak a költségeit a 5. számú melléklet szerinti arányban viseli a Megbízó Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központja által kiállított és benyújtott számla alapján.

4/7

262/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete IV. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE 1. Szerződő felek bármelyike írásban kezdeményezheti a szerződés módosítását, a szerződés tárgyát érintő finanszírozási feltételek, támogatási formák, szakmai jogszabályok lényeges megváltozása valamint az egyéb, bármelyik fél által lényegesnek ítélt körülmény megváltozása esetén. 2. A háziorvosi tevékenység ellátását szolgáló jelen szerződés megszűnik: - közös megegyezéssel, - felmondással, - azonnali hatályú felmondással, - a Megbízott jogutód nélküli megszűnésével. 3. A szerződés módosítását mindkét fél írásban, az ok megjelölésével kezdeményezheti. 4. Megbízó jelen szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha - a Megbízott a jelen szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat, - a Megbízott háziorvosa önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti. 5. Megbízó a jelen szerződést azonnali hatályú felmondással felmondhatja, ha - a Megbízott vagy a háziorvosa a tevékenységével háziorvosi működésével összefüggő jogszabályt sért, - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Közép-Magyarországi Területi Hivatala bármilyen oknál fogva nem köt finanszírozási szerződést a Megbízottal, vagy a szerződését felmondja, - a Megbízott háziorvosát bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítélték, vagy foglalkozásától eltiltották, és Megbízott 90 napon belül nem állít a helyébe másik háziorvost, - Megbízott az 1. számú melléklet szerinti helyiségeket vagy azok tartozékait nem rendeltetésszerűen használja, és ezen tevékenységével írásbeli felszólítás ellenére sem hagy fel. 6. A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szerződés megszűnése esetén: -

egymással – 15 napon belül - jegyzőkönyv felvétele mellett elszámolnak, és a Megbízott a részére átadott rendelőt, a leltár szerint átadott felszerelést visszaszolgáltatja, a rendelőhelyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban minden további elhelyezési igény nélkül ezen időn belül elhagyja. V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szerződés módosítható, azonban a felek között a praxisengedéllyel, az önálló orvosi tevékenységgel kapcsolatos szakmai kérdésekben Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve területi intézetének állásfoglalását és etikai kérdésekkel kapcsolatosan a háziorvosok érdekképviseletét ellátó szerv előzetes véleményét figyelembe lehet venni. 5/7


2. Ha a Megbízó érdekkörében bekövetkező változások folytán nem képes a II/1. pontban meghatározott helyiséget Megbízott számára jelen szerződési feltételek szerint tovább biztosítani, úgy köteles olyan más, rendeltetésszerű használatra alkalmas helyiséget Megbízott rendelkezésére bocsátani, amely az ellátásban számottevő hátrányt nem okoz. 3. Megbízó hozzájárul ahhoz, hogy - ha a Megbízott háziorvosa orvosképzésben résztvevő oktató-háziorvos - vállalkozásaiban licence vizsga előtt álló rezidensek illetve családorvos szakorvosjelöltek tevékenykedjenek a Megbízott háziorvosának személyes jelenléte és szakmai felügyelete mellett. 4. A praxisjogát elidegeníteni kívánó háziorvos illetve örököse, ha a jogszabályoknak megfelelő átvevővel előszerződést köt, és ezen szándékát a Megbízónak bejelenti, úgy a Megbízó dönt, hogy az átvételi szándéknyilatkozatot tevő orvossal az átadó orvos által ellátott területre szerződést köt, vagy nem köt. Határozatáról a feleket értesíti. 5. Felek rögzítik, hogy a jelen szerződést érintő kártérítési és kártalanítási kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény vonatkozó rendelkezései alapján járnak el. VI. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 1. A Megbízó tulajdonát képező ingó és ingatlan vagyonának ellenőrzését, az ezzel kapcsolatos elszámolásokat Megbízó Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központjának vezetője jogosult és köteles végezni. 2. Szerződő felek kölcsönösen törekednek arra, hogy a vitás kérdéseket elsősorban peren kívül rendezzék. 3. Megbízott részéről a vállalkozás képviselője jogosult és köteles a megbízási szerződéssel kapcsolatos előzetes tárgyalást, egyeztetést, elszámolást elvégezni. 4. A háziorvosi tevékenységgel kapcsolatos hatályos törvény illetve rendeletek alapján a praxisjoggal rendelkező jogosultak a praxis működésével, jogutódlásával kapcsolatos egyeztetéseket a Megbízóval személyesen vagy megbízottjuk útján kötelesek elvégezni. 5. Jelen megállapodásban nem rendezett kérdésekben a felek az alábbi jogszabályokat tekintik magukra nézve kötelezőnek: - az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény; - az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII.23.) Korm. rendelet; - a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II.25.) EüM rendelet; - az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet; - az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet; 6/7


- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. 6. Ez a szerződés 2013. október 1. napján lép hatályba. Budapest, .......................................

____________________________ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Riz Levente polgármester

_ _______________________________ Megbízott eü. vállalkozás képviselője

_______________________________ Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ megbízott vezetője File Lajosné

7/7


1. számú melléklet Baross utca 18. Orvosi rendelő és a hozzátartozó helyiségek

felnőtt orvosi rendelő

Dr. Antalics Gábor

vállalkozó

25,15 m2


Dr. Sziklai Erzsébet

vállalkozó

19,16 m2


Dr. Vörös Krisztián

vállalkozó

18,95 m2


Dr. Szalay Zsolt

vállalkozó

19,19 m2


2. számú melléklet Baross utca 18. Kiegészítő helyiségek

- előtér - váró - EKG, nővérszoba - vizesblokk - mellékhelyiségek

2,43 m2 28,48 m2 16,65 m2 1,94 m2 4,36 m2


3. számú melléklet A háziorvosi feladat ellátása során a térítésmentesen használatba adott eszközök, műszerek elhasználódás miatti pótlása, karbantartása, felújítása és állagmegóvása Megbízót és Megbízottat az alábbiak szerint terheli:

I. Megbízót terheli: -

hűtőszekrény (csak gyermekorvosoknál), székek, padok, fogasok (csak a váróhelyiségben).

II. Megbízottat terheli: -

telefonkészülék, hűtőszekrény (csak felnőtt háziorvosoknál), székek, padok, fogasok (csak a rendelőben), íróasztalok (nővér, orvos) kartonozó, iratszekrény.


4. számú melléklet A háziorvosi feladat ellátása során felmerülő, Megbízót és Megbízottat terhelő kisebb szakipari munkálatokról, valamint a rendelő üzemképesen tartásához szükséges feladatokról

A Megbízott köteles a kárelhárítás céljából a szükséges intézkedéseket megtenni és a Megbízót mielőbb értesíteni (csőtörés, dugulás, elektromos vezeték zavarai). Megbízottat a szerződés III/17. pontja alapján a rendelők üzemképesen tartásához szükséges alábbi feladatok költségei terhelik: - a rendelő épületéhez tartozó épületgépészeti és elektromos berendezési tárgyak javítása, évente 15.000.- Ft értékhatárig, - a rendelő környezetének tisztántartása, kivéve a szerves hulladék elszállítása, - a rendelő világításának működtetése, - a rendelő érintésvédelmi és biztonsági problémáinak jelzése.


5. számú melléklet A háziorvosi feladat ellátása során felmerülő és a Megbízottat terhelő egyéb költségek

A Megbízottat a szerződés III/18. pontja alapján a következő egyéb költségek terhelik: -

mosatás 100% takarítás saját költségen telefonhasználat 100% internethasználat 100%

269/2013. (VII. 11.) Kt. határozat melléklete Javaslat a választókerületi céltartalék felhasználására

Kérelmező szervezet

6. számú választókerület Kérelem célja

Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány

Múzeumok éjszakája, Jubileumi ünnepség támogatása

Összesen:

Kérelmező szervezet Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány


Összesen:

Rákoskerti Idősek Klubja


10. számú választókerület Kérelem célja rendezvények támogatása (Anyák napja, Juniális, Bográcsolás, Kulturális rendezvénysorozat, Gyümölcs party, Süti party) Múzeumok éjszakája, Jubileumi ünnepség támogatása

100 000 Ft

Javasolt bruttó összeg 50 000 Ft

50 000 Ft 100 000 Ft





Összesen:


Javasolt bruttó összeg

100 000 Ft

Összesen:

Kérelmező szervezet Rákosmenti Testedző Kör Összesen:

50 000 Ft 50 000 Ft




Javasolt bruttó összeg 100 000 Ft 100 000 Ft

12. számú választókerület Kérelem célja működési költségek támogatása


Javasolt bruttó összeg 300 000 Ft 300 000 Ft


XVII. kerületért Egyesület

Maros moziban szerveződő események támogatása

250 000 Ft

Rákosligeti Atlétikai Club

sakk szakosztály működésének támogatása

50 000 Ft

Összesen:

300 000 Ft


Javaslat az általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználására Riz Levente polgármester keretének terhére Kérelmező szervezet Kérelem célja Javasolt bruttó összeg Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium

gólyatábor támogatása

Összesen:

50 000 Ft 50 000 Ft

Fohsz Tivadar alpolgármester keretének terhére Kérelmező szervezet Kérelem célja Javasolt bruttó összeg Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség

hittanos tábor költsége

50 000 Ft

Renée Művészeti Társaság

XVIII. Renée kiállítás és szimpózium támogatása

50 000 Ft

Rákosmenti Cukorbetegekért Közhasznú Egyesület

működési költségek és szakmai programok támogatása (gyógytornász szerződtetése, tábor szervezése stb.)

50 000 Ft

Rákosmenti Tenisz Klub

sporteszközök, sportszerek, játékengedélyek, versenybírói és működési költségek támogatása

50 000 Ft

Összesen:

200 000 Ft


Javaslat felajánlások visszavonására Választókerületi céltartalék

Kérelmező szervezet Madárdomb Idősek Háza Nonprofit Kft.

1. számú választókerület Visszavont bruttó Kérelem célja Érintett határozat összeg nyílászárócsere, tisztasági festés 350 000 Ft 227/2013. (VI.20.) Kt. határozat támogatása

8. sz. melléklet (Kiegészített nr. 2.) KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

Recommend Documents