8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. § [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére és a biztosítási eseménynek a kockázatviselés kezdı idıpontja utáni bekövetkezése esetén a szerzıdésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére, a szerzıdı fél, illetve a biztosított pedig díj fizetésére kötelezi magát. 5:361. § [A biztosítások fajai] A biztosító szolgáltatása – a biztosítási esemény bekövetkezésétıl függıen – vagy a biztosított kárának a szerzıdésben meghatározott módon és mértékben történı megtérítésében vagy a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében (kárbiztosítás), vagy pedig a szerzıdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll. 5:362. § [A biztosítási érdek] (1) Biztosítási szerzıdést csak az köthet, aki valamely vagyoni, vagy személyhez főzıdı jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében – életkor elérésére, születésre, vagy házasságkötésre szóló életbiztosítás esetében a biztosítási esemény bekövetkezésében – érdekelt, vagy aki a szerzıdést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére megkötött kárbiztosítási és csoportos összegbiztosítási szerzıdés semmis. (2) Ha a csoportos összegbiztosítási szerzıdés úgy rendelkezik, a biztosítási fedezetet a biztosított és a szerzıdı fél között fennálló jogviszony megszőnése (érdekmúlás) nem érinti. (3) Összegbiztosítás esetén egyébként a szerzıdés létrejöttéhez és módosításához – ha a szerzıdést nem ı köti meg – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú, és a szerzıdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülıje köti meg, a szerzıdés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerzıdésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, vagy örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegbıl a szerzıdı fél költekezéseit – beleértve a kifizetett biztosítási díjakat – köteles megtéríteni.
5:363. § [A biztosított személyek és vagyontárgyak csoportos biztosítás esetén] Abban az esetben, ha a szerzıdésben a biztosított személyeket pusztán valamely csoporthoz történı tartozásuk alapján, illetıleg a biztosított vagyontárgyakat valamely csoportképzı ismérv szerint határozták meg, azokat a személyeket, illetıleg vagyontárgyakat kell biztosítottaknak tekinteni, akik, illetve amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésének idıpontjában a csoporthoz tartoztak, illetıleg a csoportképzı ismérvvel rendelkeztek. 5:364. § [Az együttbiztosítás] (1) Abban az esetben, ha – elıre rögzített arányok szerint – a biztosítási kockázatokat több biztosító közösen viseli és a biztosítási szolgáltatást közösen teljesíti (együttbiztosítás), a biztosítási szerzıdésben az együttbiztosításban résztvevı valamennyi biztosítót és kockázatvállalása mértékét is fel kell tüntetni. Együttbiztosítás esetén a biztosítók szolgáltatási kötelezettsége csak a saját kockázatvállalásuk mértékéig terjed. (2) A biztosítókat a szerzıdı féllel, illetve a biztosítottal szemben a szerzıdésben megnevezett vezetı biztosító képviseli. Ha a szerzıdésben nem nevezték meg a vezetı biztosítót, a szerzıdı fél, illetve a biztosított – választása szerint – bármelyik biztosítóhoz joghatályosan teljesíthet, vagy intézhet nyilatkozatot. 5:365. § [Az általános szerzıdési feltételek módosulása] (1) Érvényes az általános szerzıdési feltételek olyan rendelkezése, amely szerint a felek megállapodhatnak abban, hogy a szerzıdés fennállása alatt az általános biztosítási feltételek a következı biztosítási idıszak elsı napjától kezdıdı hatállyal módosulhatnak. A kikötés érvényességének feltétele a (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megvalósulása. (2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti módosulásról – a (3) bekezdésben meghatározott következményekre történı figyelmeztetéssel egyidejőleg - a következı biztosítási idıszak kezdete elıtt legalább hatvan nappal köteles a szerzıdı felet írásban értesíteni. A figyelmezetés elmaradása esetén a szerzıdés az eredeti tartalommal marad hatályban. (3) Ha a szerzıdı fél a módosítást nem fogadja el, az arról szóló értesítést követıen – a biztosítási idıszak végére (utolsó napjára) legalább harminc nappal azt megelızıen – a szerzıdést írásban felmondhatja. Ha a szerzıdı fél nem él a felmondási jogával, a szerzıdés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban. 5:366. § [A biztosítási szerzıdés létrejötte] (1) A biztosítási szerzıdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
(2) Az írásbeliséget pótolja, ha a biztosító a szerzıdésrıl kötvényt (fedezetigazolást) állít ki, vagy a fedezet fennállását más egyértelmő módon – így különösen biztosítási bélyeg, igazolójegy útján – igazolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést a fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerzıdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzıdı fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerzıdés az ajánlat tartalmának megfelelıen jön létre. (3) Az ajánlattevı ajánlatához tizenöt napig – abban az esetben, ha az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálatra van szükség, hatvan napig – van kötve. 5:367. § [A biztosító ráutaló magatartása fogyasztói szerzıdésben és az ajánlat visszautasítása] (1) Ha a szerzıdı fél fogyasztó, aki a jogviszony tartalmára vonatkozó, a törvényben elıírt tájékoztatás birtokában az ajánlatot a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelıen tette, a szerzıdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon, ha az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálatra van szükség, hatvan napon belül (kockázatelbírálási idı) nem nyilatkozik. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szerzıdés – az ajánlat szerinti tartalommal – a kockázatelbírálási idı elteltét követı nappal jön létre. (3) Ha a kockázatelbírálási idı alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetıségét az ajánlati lapon figyelemfelhívásra alkalmas módon megjelölte, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához, vagy elutasításához a kockázat egyedi elbírálására van szükség. 5:368. § [A biztosító kockázatviselésének kezdete, várakozási idı] (1) A biztosító kockázatviselése a felek által a szerzıdésben meghatározott idıpontban, ennek hiányában a szerzıdés létrejöttének idıpontjában kezdıdik. (2) A szerzıdı fél kezdeményezésére a biztosító írásban vállalhatja, hogy a biztosítási kockázatot már olyan idıponttól kezdıdıen viseli, amikor a felek között a biztosítási szerzıdés – a szerzıdés valamely lényeges elemében történı megállapodás hiánya miatt – még nem jött létre (elızetes fedezetvállalás). (3) Az elızetes fedezetvállalásban meg kell határozni a biztosító által vállalt biztosítási kockázatokat, és a felek megállapodhatnak az elızetes fedezetvállalás idıszakára járó biztosítási díj összegérıl. Az elızetes fedezetvállalás a biztosítási szerzıdés megkötéséig, vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.
(4) Ha a biztosítási szerzıdés létrejön, az abban meghatározott biztosítási díjba az elızetes fedezetvállalás idıszakára fizetett összeg beszámít. A biztosítási szerzıdés megkötésének meghiúsulása esetén a szerzıdı fél az elızetes fedezetvállalás idıszakára a biztosító által – a kockázatvállalás elızetesen meghatározott módszerei alapján – megállapított méltányos díjat tartozik megfizetni. (5) A biztosítási szerzıdésben kiköthetı, hogy a biztosító a szerzıdésben vagy az általános szerzıdési feltételeiben meghatározott okból bekövetkezı biztosítási esemény kockázatát csak a biztosítási szerzıdés létrejöttétıl számított késıbbi idıponttól vállalja (várakozási idı). A várakozási idı tartama legfeljebb hat hónap. 5:369. § [A biztosítási kockázat jelentıs növekedése] (1) Ha a biztosító csak a szerzıdéskötés után szerez tudomást a szerzıdést érintı lényeges körülményekrıl, vagy ha a szerzıdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentıs megnövekedését eredményezik, a tudomásszerzéstıl számított tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzıdés módosítására, vagy a szerzıdést harminc napra írásban felmondhatja. (2) Ha a szerzıdı fél, illetve a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzıdés a módosító javaslat közlésétıl számított harmincadik napon megszőnik. Erre a következményre a szerzıdı fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor fel kell hívni. (3) Ha a biztosítási szerzıdés egyidejőleg több egyedileg meghatározott vagyontárgyra, illetıleg több vagyoncsoportra, vagy több személyre vonatkozik és a biztosítási kockázat jelentıs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy, illetıleg vagyoncsoport, vagy személy esetében nem gyakorolhatja. (4) A biztosító az (1)-(2) bekezdések szerint javasolhatja a szerzıdés megfelelı módosítását, vagy azt felmondhatja azon biztosítási kockázatok vonatkozásában, amelyekre nézve viszontbiztosítási fedezete a szerzıdéskötést követıen az érdekkörén kívül esı okból lényegesen csökkent, vagy megszőnt és emiatt e kockázatok további vállalására nem képes. 5:370. § [A díjfizetési kötelezettség] (1) Ha a biztosítási szerzıdést nem a biztosított, hanem az ı javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerzıdı felet terheli. (2) A biztosítás elsı díja a felek által a szerzıdésben meghatározott idıpontban, ennek hiányában a szerzıdés létrejöttekor, folytatólagos díja pedig annak a biztosítási idıszaknak az elsı napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
(3) Az egyszeri díjat a szerzıdés létrejöttekor kell megfizetni. (4) A biztosítási idıszak egy év. 5:371. § [Díjfizetési kötelezettség a szerzıdés megszőnése esetén] (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és ezzel a biztosítási szerzıdés is megszőnik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve ha a szerzıdésben meghatározott biztosítási idıszak egy évnél rövidebb. (2) A szerzıdés megszőnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Abban az esetben, ha az idıarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti. 5:372. § [A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei] (1) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történı figyelmeztetés mellett – a szerzıdı felet a teljesítésre a felszólítás elküldésétıl számított harminc napos póthatáridıvel írásban felhívja. A póthatáridı eredménytelen elteltével a szerzıdés az esedékesség napjára visszamenı hatállyal megszőnik, kivéve ha a biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti. A fentiek elmaradása esetén a biztosítási szerzıdés díjfizetés hiányában a biztosítási idıszak végén megszőnik. (2) Abban az esetben, ha a biztosítási szerzıdés az (1) bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szőnt meg, a szerzıdı fél, illetve a biztosított a megszőnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszőnt szerzıdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a biztosítási díjat a megszőnés napjára visszamenıleg is megfizetik. A biztosító azonban a megszőnés napja és a fedezet helyreállításának kezdı napja közötti idıszakban nem áll kockázatban. 5:373. § [A jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok a biztosított javára kötött szerzıdés esetén] (1) Ha a biztosítási szerzıdést nem a biztosított, hanem az ı javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ı köteles a megfelelı jognyilatkozatok megtételére. (2) A szerzıdı fél a hozzá intézett jognyilatkozatokról és a szerzıdésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kérésére tájékoztatni tartozik.
5:374. § [A fél közlési kötelezettsége] A szerzıdı fél, illetve a biztosított a szerzıdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy megfelelı gondosság mellett ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelı válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. 5:375. § [A fél változás-bejelentési kötelezettsége] A biztosított és a szerzıdı fél a szerzıdésben meghatározott lényeges körülmények változását a szerzıdésben, illetve az általános szerzıdési feltételekben megállapított határidın belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Lényeges körülménynek minısül a szerzıdı fél (biztosított) lakcímének megváltozása is. 5:376. § [A közlési és a változás-bejelentési kötelezettség szabályai] A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzıdı felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, vagy bejelentésre köteles lett volna. 5:377. § [A közlési és a változás-bejelentési kötelezettség megszegésének következményei] (1) A közlésre, vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzıdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. (2) Ha a biztosítási szerzıdés egyidejőleg több egyedileg meghatározott vagyontárgyra, illetıleg vagyoncsoportra, vagy több személyre vonatkozik és a közlésre, vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre, vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy, illetıleg vagyoncsoport vagy személy esetében nem hivatkozhat. 5:378. § [A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége] (1) A biztosítási esemény bekövetkezését a szerzıdésben megállapított határidıben a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetıvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenırzését.
(2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az (1) bekezdésben elıírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. 5:379. § [A szerzıdés lehetetlenülése] (1) Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete elıtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszőnt, a szerzıdés, vagy annak megfelelı része megszőnik. (2) Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszőnt, a szerzıdés, vagy annak megfelelı része megszőnik. 5:380. § [A szerzıdés automatikus meghosszabbítása] Érvényes a határozott idıre létrejött biztosítási szerzıdés azon rendelkezése, hogy a szerzıdés a következı biztosítási idıszakra automatikusan meghosszabbodik, ha a lejárat elıtt, a szerzıdésben meghatározott idın belül egyik fél sem közli a másikkal, hogy a szerzıdés további folytatását nem kívánja. 5:381. § [A biztosítási szerzıdés eltérést nem engedı rendelkezései] (1) Ha a szerzıdı fél fogyasztó, a szerzıdés csak a szerzıdı fél, illetve a biztosított javára térhet el a biztosító ráutaló magatartásával történı szerzıdéskötésre, a díjfizetés elmaradásának következményeire, a biztosított és a károsult egyezségére, a jelen címnek a szerzıdés megszőnése esetén fennálló díjfizetési kötelezettségre, a fedezetfeltöltésre, a kármegelızési és kárenyhítési kötelezettségre, továbbá a törvényi engedményre, illetıleg az élet-, baleset- és betegségbiztosításra vonatkozó rendelkezésektıl. (2) A kötelezı és a nem piacképes biztosítást jogszabály eltérıen szabályozhatja. 5:382. § [A biztosítási szerzıdések cím rendelkezéseinek kiterjesztése] E cím rendelkezéseit alkalmazni kell az egyesületi tagsági viszonyon alapuló biztosítási jogviszonyra is.
II. Fejezet A kárbiztosítások A kárbiztosítások közös szabályai 5:383. § [Belépés a szerzıdésbe] Ha a szerzıdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzıdı fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási idıszakban esedékes díjakért a szerzıdı féllel egyetemlegesen felelıs. 5:384. § [A túlbiztosítás tilalma] (1) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított érdek (vagyontárgy, követelés) valóságos értékét. A biztosított érdek valóságos értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelıen le kell szállítani. (2) Az (1) bekezdés ellenére is lehet biztosítási szerzıdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. (3) Ha a felek a vagyontárgy értékére vonatkozóan kifejezetten megállapodtak, ez az érték irányadó a valóságos érték szempontjából, hacsak a biztosító nem bizonyítja, hogy a vagyontárgy valóságos értéke a megállapodásban szereplı értéknél kisebb. (4) A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó biztosítási idıszakra vonatkozó biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felsı határa. 5:385. § [A többszörös biztosítás tilalma] (1) Az a biztosítás, amelyet egy már biztosított érdekre nézve és azonos biztosítási kockázatokra vonatkozóan kötöttek, a biztosítási érdek valóságos értékét meghaladó részében semmis és a biztosítási díjat ebben a részében vissza kell téríteni. (2) A további biztosítás érvényes azon kockázatok esetében, amelyekre az elsı biztosítás fedezetet nem nyújt. 5:386. § [A biztosító kötelezettsége alulbiztosítás esetén] Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek valóságos értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a valóságos értékéhez aránylik.
5:387. § [A fedezetfeltöltés szabálya] (1) Az adott biztosítási idıszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanabban az idıszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerzıdı fél a díjat megfelelıen kiegészíti. (2) E jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésıbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejőleg írásban a szerzıdı fél, illetve a biztosított figyelmét felhívta és a fedezetfeltöltés díját közölte. (3) Ha a szerzıdı fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzıdés a kifizetett kártérítési összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban. 5:388. § [A biztosító teljesítése] (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szerzıdésben a teljesítés elıkészítéséhez szükséges idıre tekintettel megállapított határidın belül köteles szolgáltatását teljesíteni. (2) Abban az esetben, ha a biztosító a kockázatot fakultatív viszontbiztosítás keretében túlnyomórészt viszontbiztosításba adja, az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül érvényes az a megállapodás, hogy a teljesítésre a viszontbiztosító (a vezetı viszontbiztosító) állásfoglalását követıen és pénzügyi teljesítésétıl függıen kerülhet csak sor. (3) Érvényes az a megállapodás, amelynek alapján a biztosított biztosítási szolgáltatás iránt a biztosító viszontbiztosítójával szemben közvetlenül igényt érvényesíthet. 5:389. § [Kármegelızési és kárenyhítési kötelezettség, a kötelezettség megszegésének következménye] (1) A biztosított a kár megelızése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani, abban az esetben is, ha a biztosítási szerzıdés a biztosított kármegelızési teendıit szabályozza, ide értve a kár megelızését vagy korlátozását célzó eszközöket, berendezéseket, eljárásokat, illetve szakképzettségi követelményeket is. (2) A biztosított a biztosító elıírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható módon köteles a kárt enyhíteni. (3) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. (4) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
(5) A biztosító annyiban mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosított, illetve valamely vele egy tekintet alá esı személy a kármegelızési kötelezettségének nem tett eleget és a biztosítási esemény ezzel oksági összefüggésben következett be, vagy kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása a bekövetkezett kárt növelte. E jogkövetkezmény azonban csak a biztosított, illetve a vele egy tekintet alá esı személyek szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén alkalmazható. A biztosítottal egy tekintet alá esı személy a szerzıdı fél, ezek vezetı beosztású vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott munkavállalója, illetve megbízottja, továbbá a biztosított gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja. 5:390. § [Mentesülés károkozás esetén] A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben a kárt a biztosított, illetve valamely vele egy tekintet alá esı személy jogellenesen maga okozta. E jogkövetkezmény azonban csak a biztosított, illetve a vele egy tekintet alá esı személyek szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén alkalmazható. 5:391. § [Állapotmegırzési kötelezettség] A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a szerzıdésben megállapított határidın belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvő változtatás következtében a biztosító számára szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be. 5:392. § [Az érdekmúlás] (1) A biztosítási érdek megszőnéséhez főzıdı jogkövetkezmények nem alkalmazandók, ha az érdekmúlás kizárólag vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. (2) Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási védelem is átszáll és a tulajdonjog átszállása idıpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelıs. (3) A szerzıdést bármelyik fél a tulajdonváltozást, illetve az arról való tudomásszerzést követı harminc napon belül írásban, harminc nap felmondási idı mellett felmondhatja.
5:393. § [Rendes felmondás kárbiztosítás esetén] (1) A határozatlan idıre kötött szerzıdést a felek írásban a biztosítási idıszak végére harminc nap felmondási idı mellett felmondhatják. (2) A felek a szerzıdésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. (3) Ha a szerzıdés három évnél hosszabb idıre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idıtartam eltelte elıtt is felmondható, a negyedik évtıl kezdve a szerzıdést bármelyik fél felmondhatja. (4) A szerzıdı fél felmondása esetében a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerzıdés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény). 5:394. § [A részleges díjfizetés jogkövetkezménye] (1) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg és a biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelı alkalmazásával eredménytelenül hívta fel a szerzıdı felet a befizetés megfelelı kiegészítésére, a szerzıdés – változatlan biztosítási összeggel – a befizetett díjjal arányos idıtartamra marad fenn. (2) Ha a szerzıdés a díj nem fizetése miatt megszőnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény idıarányos részének megfizetését. 5:395. § [Törvényi engedmény kárbiztosítás esetén] (1) Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ıt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg harmadik személlyel szemben. (2) A biztosítót a törvényi engedmény alapján megilletı jogának érvényesítéséhez a biztosított, illetve a szerzıdı fél köteles – nyilatkozatok tételével, okiratok átadásával – támogatni. (3) A biztosító a törvényi engedmény alapján megilletı jogát csak akkor érvényesítheti a biztosítottal közös háztartásban élı, vagy olyan személlyel szemben, akinek magatartásáért a biztosított a törvény alapján felelıs, ha ezt a személyt a kár okozásáért szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli. (4) Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért felelıs személy ellen keresetet indít, a biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ı igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek elılegezésétıl teheti függıvé.
(5) Ha a megtérült összeg nem fedezi a biztosító és a biztosított együttes követelését, a biztosított elsıbbséget élvez. 5:396. § [A biztosított vagyontárgy megkerülése] Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetni. A felelısségbiztosítás 5:397. § [A felelısségbiztosítás fogalma] (1) Felelısségbiztosítási szerzıdés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzıdésben megállapított módon és mértékben mentesítse ıt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelıs. (2) A felelısségbiztosítási védelem kiterjed a felelısség kérdésének vizsgálatára és az alapos kártérítési követelések kielégítésére. A biztosítás kiterjed a védelem költségeire, ha olyan cselekmény miatt indul büntetı eljárás, amelynek a biztosított harmadik személlyel szemben fennálló felelıssége lehet a következménye, amennyiben e költségek a biztosító útmutatásai nyomán merültek fel. A biztosított követelésére a biztosítónak a költségeket meg kell elılegeznie. (3) A biztosítónak az útmutatása nyomán perre vitt jogvita és a (2) bekezdés szerinti védelem költségét, továbbá a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják. 5:398. § [A biztosító helytállási kötelezettségének kizárása] Érvényes a biztosítási szerzıdés azon rendelkezése, hogy a biztosító a biztosított szándékos károkozásáért történı helytállási kötelezettségét kizárja. 5:399. § [A túlbiztosítás és az alulbiztosítás felelısségbiztosítás esetén] Ha a felelısségbiztosítási díj kiszámítása a biztosított valamely pénzügyi adata alapján történik, a valóságostól eltérı adat szolgáltatása alapot adhat a túlbiztosítási tilalom vagy az alulbiztosítás jogkövetkezményeinek alkalmazására. 5:400. § [A biztosítási esemény bejelentése] A biztosított öt munkanapon belül a bejelentési kötelezettség megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezmények mellett köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a felelısségbiztosítási szerzıdésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményrıl szerez tudomást, amely
ilyen kárigénynek okszerően alapot adhat. A szerzıdés megszőnése után a biztosítási esemény bejelentésére legalább harminc nap bejelentési idıt kell meghatározni. 5:401. § [A biztosító szolgáltatása] (1) A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ı kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ı egyenlítette ki. (2) Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelısségét vagy összegszerő helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik, ha pedig azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. (3) Érvényes a biztosítási szerzıdésnek az a kikötése, hogy a biztosított a felelısségbiztosítási szerzıdésre alapított követelését a biztosító hozzájárulásával jogosult másra engedményezni. 5:402. § [A károsult igényének érvényesítése] (1) A károsult igényét – a kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítás kivételével – közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. (2) Ez a szabály nem akadályozza ugyanakkor, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelısségbiztosítási fedezete a károkozás idıpontjában a károsult kárára nézve fennállt. 5:403. § [A biztosított és a károsult egyezsége] (1) A biztosított a biztosító elızetes hozzájárulása nélkül egészben vagy részben sem ismerhet el, fizethet meg vagy teljesíthet bármilyen egyéb módon kártérítési követelést. (2) A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérıl gondoskodott, vagy ezekrıl lemondott. (3) Nem hivatkozhat azonban a biztosító arra, hogy a harmadik személy követelésének a biztosított által történt elismerése hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott és a körülmények között a biztosított nyilvánvalóan nem tagadhatta meg az elismerést.
5:404. § [Törvényi engedmény felelısségbiztosítás esetén] A biztosítót a kár megtérítését követıen törvényi engedmény illeti meg. A kifizetett kárt a biztosítottól is visszakövetelheti. E jogait a biztosító csak akkor érvényesítheti a biztosítottal, illetve a vele közös háztartásban élı, vagy olyan személlyel szemben, akinek magatartásáért a biztosított törvény alapján felelıs, ha ezt a személyt a kár okozásáért szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli. III. Fejezet Az összegbiztosítások Az életbiztosítás 5:405. § [Életbiztosítások] Életbiztosítási szerzıdés alapján a biztosító természetes személy halála, meghatározott életkor, illetve idıpont elérése, vagy esemény bekövetkezése esetére a szerzıdésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, illetve járadék élethosszig tartó, vagy idıszakos folyósítására vállal kötelezettséget. Az életbiztosítás lehet különösen: a) kockázati életbiztosítás, mely esetben megszőnésével maradékjogok nem keletkeznek,
a
biztosító
kockázatviselésének
b) maradékjoggal rendelkezı életbiztosítás, ide értve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is, ahol a befektetési kockázatot a szerzıdı fél viseli. 5:406. § [Az életbiztosítási szerzıdés kedvezményezettje] (1) Életbiztosítási szerzıdésben kedvezményezett lehet a) a szerzıdésben megnevezett személy; b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa; c) a biztosított vagy az örököse, ha kedvezményezettet nem jelöltek, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, vagy a jelölés nem volt érvényes a biztosítási esemény idıpontjában. (2) A szerzıdı fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, a biztosítási esemény bekövetkezéséig azonban bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezett kijelölését visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a késıbbi kedvezményezett jelölés akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki. Ha nem a biztosított a szerzıdı fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) A szerzıdı fél a biztosítotthoz, vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja (visszavonhatatlan kedvezményezett-jelölés). Ebben az esetben a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A visszavonhatatlan kedvezményezett-jelölésrıl a biztosítót is tájékoztatni kell. (4) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elıtt meghal. 5:407. § [Az életbiztosítási szerzıdés megkötése és módosítása] (1) Az életbiztosítási szerzıdés megkötéséhez és módosításához – ha a szerzıdést nem ı köti meg – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. (2) A biztosított a szerzıdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Csoportos életbiztosítási szerzıdés ettıl eltérıen is rendelkezhet. A visszavonás következtében a szerzıdés a biztosítási idıszak végével megszőnik, kivéve ha a biztosított a szerzıdı fél írásbeli hozzájárulásával a szerzıdésbe belép. 5:408. § [A biztosított belépése életbiztosítás esetén] (1) A biztosított a szerzıdı fél írásbeli hozzájárulásával a szerzıdésbe bármikor beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. Csoportos biztosítási szerzıdés a biztosított belépési jogát korlátozhatja, illetıleg annak gyakorlását feltételhez kötheti. (2) A biztosított, mielıtt a szerzıdés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszőnik, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerzıdı fél helyébe léphet. (3) Ilyen esetekben a folyó biztosítási idıszakban esedékes díjakért a biztosított a szerzıdı féllel egyetemlegesen felelıs. A szerzıdésbe belépı biztosított a szerzıdı félnek a szerzıdésre fordított költségeit – ide értve a biztosítási díjat is – megtéríteni tartozik. 5:409. § [Többszörös biztosítás életbiztosítás esetén] A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több életbiztosítást is érvényesen köthetnek. 5:410. § [A díjfizetés elmulasztásának következménye életbiztosítás esetén] (1) A teljes biztosítási idıszakra járó díjat a biztosító az elsı évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követıen csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerzıdı fél, illetve a biztosított a díjfizetést már megkezdte, vagy a díjfizetésre halasztásban állapodtak meg.
(2) A díjfizetés elmulasztása esetén a maradékjogot tartalmazó életbiztosítási szerzıdés megfelelıen csökkentett biztosítási összeggel marad fenn (díjmentesítés). A szerzıdı fél, illetve a biztosított azonban e jogkövetkezmény helyett választhatja a szerzıdés rendes felmondását. (3) Nem lehet díjmentesíteni a szerzıdést, ha visszavásárlási összeg a szerzıdı díjmentesítési kérelmének idıpontjában még nem keletkezett, ebben az esetben a szerzıdés kifizetés nélkül szőnik meg. 5:411. § [A közlési kötelezettség megszegésének következménye életbiztosítás esetén] (1) Ha a biztosító csak késıbb szerez tudomást a szerzıdéskötéskor már fennállott lényeges körülményekrıl, az ebbıl eredı jogokat a szerzıdés fennállásának csupán az elsı öt évében gyakorolhatja. (2) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerzıdés megkötésétıl a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt. 5:412. § [Rendes felmondás életbiztosítás esetén] (1) A szerzıdı fél – ha az elsı évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerzıdést írásban, harminc nap felmondási idı mellett, a biztosítási idıszak utolsó napjára felmondhatja. (2) Az életbiztosítási szerzıdést a biztosító a biztosítási kockázat jelentıs növekedésének esetét kivéve nem mondhatja fel. 5:413. § [Maradékjogot tartalmazó életbiztosítási szerzıdés] (1) Ha a maradékjogot tartalmazó életbiztosítási szerzıdés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szőnik meg, a biztosító köteles a szerzıdésben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni. (2) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet. (3) A szerzıdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szőnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bőncselekmény folytán vagy azzal összefüggésben, vagy a szerzıdéskötéstıl számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.
5:414. § [Mentesség a hagyaték alól] A biztosított halála esetén fizetendı szolgáltatás nem tekintendı a biztosított hagyatéka részének. 5:415. § [Csoportos életbiztosítás] (1) Csoportos életbiztosítás esetén a biztosítottak meghatározása valamely szervezethez való tartozásuk, vagy a közöttük és a szerzıdı fél között fennálló jogviszony alapján történik, a biztosító ugyanakkor a kockázatot a csoport és nem az egyes biztosítottak szempontjából vizsgálja és vállalja el. (2) A csoportos életbiztosításban biztosított lehet a csoport tagjának hozzátartozója is. (3) Csoportos életbiztosítás esetén a biztosító tájékoztatási kötelezettségét csak a szerzıdı fél részére kell hogy teljesítse. A balesetbiztosítás 5:416. § [Az életbiztosítás alkalmazandó szabályai a balesetbiztosításra] (1) A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következı kérdésekben kell alkalmazni: a) a csoportos életbiztosításra; b) a biztosított részérıl szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerzıdı fél; c) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára; d) a kedvezményezett kijelölésére és jogaira; e) a biztosító mentesülésére, ha a biztosítási eseményt, különösen a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult okozta. (2) A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több balesetbiztosítást is érvényesen köthetnek. (3) A felek a felmondási jog korlátozásában érvényesen nem állapodhatnak meg. (4) A balesetbiztosításra egyébként a kárbiztosítás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosító a balesetért felelıs személlyel szemben a törvényi engedmény alapján igényt nem támaszthat.
IV. Fejezet A betegségbiztosítás 5:417. § [Az életbiztosítás alkalmazandó szabályai a betegségbiztosításra] (1) A betegségbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következı kérdésekben kell alkalmazni: a) a csoportos biztosításra; b) a biztosított részérıl szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerzıdı fél; c) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára; d) a biztosító kötelezettségei beállására a közlési kötelezettség megsértése esetén. (2) Abban az esetben, ha a betegségbiztosítást a kárbiztosítás szabályai szerint kötötték, a II. Fejezet rendelkezéseit a következı eltérésekkel kell alkalmazni: a) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthetı a biztosító mentesülését eredményezı oknak, ha a biztosított az ıt törvény alapján megilletı rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá; b) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a helyszín megváltoztatásának tilalma nem alkalmazható; c) a törvényi engedmény alapján igényérvényesítésnek a szerzıdı féllel szemben is helye van, ha a biztosítási esemény bekövetkezéséért a szerzıdı fél, mint a biztosított munkáltatója felelıs. 5:418. § [Túlbiztosítás betegségbiztosítás esetén] Abban az esetben, ha a betegségbiztosítást az összegbiztosítás szabályai szerint kötötték, az 5:417. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni,hogy a túlbiztosítási tilalom annyiban érvényesül, hogy a felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több betegségbiztosítást is érvényesen köthetnek az összegbiztosítás szabályai szerint. 5:419. § [Várakozási idı] (1) A felek az 5:368. § (5) bekezdésében meghatározott várakozási idınél hosszabb, legfeljebb három éves várakozási idıben csak ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetében, vagy akkor állapodhatnak meg, ha a biztosítottnak a várakozási idı kikötésére okot adó egészségi állapota a szerzıdéskötéskor mindkét fél által ismert volt. (2) A várakozási idıbe beszámít az az idıtartam, amelynek során a biztosított a betegségbiztosítás megkötését megelızıen legkésıbb hatvan napon belül megszőnt korábbi betegségbiztosítási szerzıdés alapján folyamatosan betegségbiztosítási
szolgáltatásra jogosult volt. Ezt a rendelkezést arra az esetre is alkalmazni kell, ha a biztosított a harmadik személy által megkötött betegségbiztosításba belép, ide értve azt is, ha a harmadik személy által megkötött csoportos betegségbiztosítás a biztosított belépésével egyéni betegségbiztosítássá válik. 5:420. § [Felmondás betegségbiztosítás esetén] (1) A betegségbiztosításban nem alkalmazhatók a biztosítási kockázat jelentıs növekedésére vonatkozó szabályok. A felek azonban a szerzıdésben megállapodhatnak abban, hogy a biztosított egészségi állapotának a biztosítási szolgáltatás tartós igénybevételét eredményezı megromlása esetén a biztosító arányos pótdíj érvényesítésére, vagy a szolgáltatás idıbeli korlátozására jogosult. (2) A betegségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg. (3) Abban az esetben, ha nem a biztosított körülményeiben, hanem a veszélyközösséget érintıen a megállapodás szerinti díj számítási alapjaihoz viszonyítva következtek be elıre nem látható, nem átmeneti változások, a biztosító jogosult a megállapodás szerinti díj újbóli megállapítására. (4) A díjnak a módosított kalkulációs alapoknak megfelelı újbóli meghatározása szükséges és indokolt, ha a biztosítási szolgáltatás tartós teljesíthetıségét biztosítja, feltéve, hogy független szakértı a kalkulációs alapokat és a (3) bekezdés szerinti feltételeket felülvizsgálja és igazolja.
