8-2. Melléklet. megvalósulásának előzetes értékelése. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Tisza részvízgyűjtő

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyűjtő

8-2. Melléklet A Tisza részvízgyűjtő tervben nevesített projektek megvalósulásának előzetes értékelése

8-2. melléklet

A Tisza részvízgyűjtő tervben nevesített projektek megvalósulásának értékelése

1


Tartalomjegyzék 1

A 2009-2015-ÖS IDŐSZAKRA TERVEZETT PROJEKTEK MEGVALÓSULÁSA ...................................... 3

2

FOLYAMATBAN LÉVŐ PROJEKTEK ............................................................................................................ 18

3

KÖVETKEZTETÉSEK ........................................................................................................................................ 19

8-2. melléklet


2


A 2010-ben elkészült Vízgyűjtő gazdálkodási terv - Tisza részvízgyűjtő dokumentum 8.2. ’Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések’ fejezetében, valamint a 8.7. ’A kiemelt vizeket érintő intézkedések’ fejezetében felsorolásra kerültek a konkrét és tervezett projektek, valamint intézkedések. A részvízgyűjtő ezen fejezetei tartalmazták azokat a hidromorfológiát javító intézkedéseket és projekteket, amelyeket a 2009-2015-es tervezési időszakban (illetve egyes projekteknél 2015 után) kívántak megvalósítani. Jelen melléklet célja az intézkedések és projektek megvalósulásának értékelése. Az adatok forrása a Miniszterelnökség által szolgáltatott operatív programok projektjeire vonatkozó 2015. áprilisi projektlista. A hidromorfológiai projektek döntően a KEOP és a ROP-ok forrásaiból valósultak meg.

1 A 2009-2015-ös időszakra tervezett projektek megvalósulása A projektek közül azokat említjük, amelyek elsősorban, vagy legalábbis részben a vizek állapotának javítását is célozzák. Ahol ez az elem nem látszik

Szamos-Krasznaközi árvízszint-csökkentő tározó Döntően árvízvédelmi célú projekt. A Szamos-Kraszna közi árvízszint-csökkentő tározó a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében az Európai Unió támogatásával valósult meg. Szerepe azért fontos a térségben, mert az árvízszintek csökkentésével nagymértékben nő a környéken élők biztonsága. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program részeként már elkészültek a Cigándi és Tiszaroffi tározók, és a HanyiTiszasülyi, a Nagykunsági, valamint a Beregi tározó. A Szamos-Kraszna közi tározó az árhullámokat a mértékadó árvízszintek alatt tartja, illetve lehetőséget teremt a természeti adottságokhoz jobban alkalmazkodó gazdálkodásra. Hatása a Tiszán Tivadar-Kisköre között és a Szamostorkolat-Csenger közötti szakaszon jelentkezik. A Szamoson a vízbeeresztés szelvényében 60-80 cm-es, a Tiszán a Szamos torkolata alatt Vásárosnaménynál 30-40 cm-es, Tokajnál 15-20 cm-es, a torkolat felett Tivadarnál is még 1012 cm-es árvízszint csökkenés érhető el. Tározótérfogat: 126 millió m3 Tározófelület: 51 km2 A tározótér az Északi-főcsatorna vízgyűjtőjében található, annak nagy részét foglalja el. Az Északifőcsatorna befogadója a Szamos, az olcsvai zsilippel és szivattyúteleppel a torkolatban (kapacitása 3,2 m3/s). A tározótól délre fekvő kocsordi belvízöblözet független az Északifőcsatorna öblözetétől, azonban zsilipes vízkormányzással a két rendszer összeköthető. Árvízi tározás esetén az összekötést megszűntetik és a Kocsordi-főcsatorna vízhozamát a K-4 csatornán keresztül a kocsordi szivattyútelepen át (kapacitása 1,6 m3/s) a Krasznába emelik. Az Északi-főcsatornát Szamosszegnél keresztezi a tározó tervezett töltése. A töltésbe az olcsvai szivattyútelep kapacitásával azonos áteresztőképességű zsilip létesül. Az árvíz megszűnésekor a tározó víztelenítése a nagykapacitású zsilipen át történik. A települések vízelvezetését és a töltések mentén esetleg kialakuló szivárgó vizek átemelését szivattyúállások biztosítják, mobil szivattyúzással. Ha a tározó nem üzemel, akkor a nyitott műtárgyakon keresztül jutnak be a befogadóba a belvizek. A műtárgyak számát a meglévő csatornák átkötésével optimalizálják.

8-2. melléklet


3


A tározót a Szamos bal partján a 43. számú Szamos-Kraszna közi belvízrendszer, Északifőcsatorna, Kocsordi-főcsatorna és K-4 öblözetében, azon belül az Északi-főcsatorna részöblözetében a 07.11. Szamos-Kraszna közi belvízvédelmi szakaszban Nagydobos, Szamosszeg, Szamoskér, Tunyogmatolcs, Kocsord, Mátészalka és Ópályi települések között alakították ki.

A Tisza-Batár-Palád-Túrköz határtérség természeti erőforrásainak megoldása A Batár vízrendszere országhatárokkal osztott. Mivel a vízgyűjtő 22%-a Magyarországon, 46 %-a Ukrajnában, 32%-a Romániában van, a vízzel összefüggő természeti értékek megőrzése, a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási rendszer fejlesztése csak szoros magyar-ukrán-román együttműködéssel végezhető. A vízrendszer főbb vízfolyásai az Öreg- és az Új-Batár patak, valamint a Palád csatorna. A magyar oldali vízgyűjtő a Tisza és a Túr között helyezkedik el, fő vízfolyása a Palád-Csécsei főcsatorna és a Palád víz, továbbá az Alsó-Öreg-Túr csatorna. A nyári - nagyobbrészt a Tarna-Mare, Tarna-Mike és a Felső-Batár dombvidéki vízgyűjtőjéről érkező - kisvízi vízkészleteket ukrán területen megosztják az Öreg-és az Új Batár között. Ennek következtében az Öreg-Batár határmenti szakaszának vízhozama lecsökkent, ami veszélyezteti az igen értékes élővilágot. Az elmúlt évtizedekben a térség több alkalommal (1933, 1947-48, 1970, 1998, 2001), szenvedett jelentős árvízi elöntésektől. Az ukrán és magyar oldali vízrendszer elsősorban a vizek elvezetésére alkalmas, nem teszi lehetővé a vízkormányzást és vízvisszatartást. Csapadékszegény időkben a területek vízhiánytól szenvednek, károsodnak a még megmaradt vizes élőhelyek. A 3 országban 3 féle tervezési metodika szerint kiépített vízrendszer elsődleges rendeltetése jelenleg a káros vizek elvezetése. Ennek összehangolására Magyarország és Ukrajna határvízi Kormány-meghatalmazottai 2008-ban célul tűzték ki, hogy fejlesztési programot kell készíteni. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a feladatot felvállalva pályázott és nyert. A tervezési feladat végrehajtására a VIZITERV Environ Kft kapott megbízást, a munka magyar és ukrán szakértők szoros együttműködésével valósult meg. A tervezési munka céljai: A Batár vízrendszer fejlesztésével javítani kell az árvízi biztonságot, szükséges az üzemrend áttervezése úgy, hogy kis- és középvizek esetén mindkét ágba kerülhessen víz, nagyobb árvizek esetén pedig a fő vízlevezető ág az Új-Batár legyen. Az Öreg-Batár ökológiai vízkészletének biztosítása lehetővé teszi a középső, illetve alsó szakaszon még - vizes élőhelyként - meglévő holtágak vízpótlását, revitalizációját. A mederrendezés esetében ahol lehet, meg kell őrizni a vízfolyás természetes állapotát. Egyes mederszakaszok revitalizációja is fontos, mely a vízfolyás közvetlen medre és annak környezete újbóli életre keltését, jobb ökológiai állapotba való hozását jelenti. A Palád-víz és a Palád-Csécsei csatorna mentén található értékes természetvédelmi területek (Cserköz-erdő, Túr-erdő) vízellátása javítható a lefolyó vizek visszatartásával a csatornarendszerben, a holtmedrekben, és a mélyebb fekvésű területeken. A fejlesztés része lesz kiterjeszteni a magyar-ukrán közös megfigyelő, adatgyűjtő rendszert a Batár térségére is. A projekt tartalma: A tervezési munka első fázisában a magyar és ukrán szakértők „Koncepciótervet” dolgoztak ki, melyben feltárták a vízrendszer sajátosságait, a célokat és igényeket, és ezeket összhangba hozva javaslatot adtak a fejlesztésre. A terv összefoglalta a határvízi kormány meghatalmazotti ülések ajánlása szerint az eddig külön-külön elkészült részterveket, ötleteket és a határ mindkét oldalára szóló koncepciót dolgozott ki a Batár vízrendszer komplex vízgazdálkodási fejlesztésére. A Tisza, a Túr, a Batár és a Palád árvízvédelmi rendszer fejlesztési lehetőségeit (vízvisszatartás és vízpótlás) vizsgálta, feltárta a határ által metszett belvízrendszer rekonstrukciós és fejlesztési

8-2. melléklet


4


lehetőségeit, vizsgálta a természeti területek jobb vízellátásának megoldhatóságát, a Batár és a Palád patak ökológiai vízpótlásának megoldását. Ezt követte a már részletesebb fejlesztési program „Elvi műszaki megvalósíthatósági vizsgálat” kidolgozása, mely vízjogi engedélyes tervek, majd kivitelezési pályázatok készítéséhez alapul lesz használható. Ez a tervrész a Koncepciótervben megfogalmazott elképzelések műszaki megvalósíthatóságát elemezte elvi engedélyes terv elkészítésével, költségbecsléssel, melyben javaslatokat tett az érintett térség környezetvédelmét és rehabilitációját szolgáló jövőbeni fejlesztési feladatokra. Mindkét tervkészítési lépcsőben figyelembe vettük a partnerek és célcsoportok véleményét a tervek véglegesítéséhez. A projekt célkitűzései a VízKeret Irányelv előírásait veszik figyelembe.

Beregi komplex árapasztó és ártér revitalizációs fejlesztés projekt Döntően árvízvédelmi célú projekt. Érintett települések. Jánd, Gulács, Hetefejércse, Márokpapi, Tarpa, Tivadar, Tákos, Vásárosnamény-Gergelyiugornya, Csaroda, Tiszaadony, Tiszavid, Tiszaszalka, Mátyus, Lónya, Tiszakerecseny, Barabás, Gelénes, Beregdaróc, Vámosatya A projekt hozzájárul a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése azon céljához, hogy a kiépített rendszer a Tisza teljes hosszában mintegy 1 m-es vízszintcsökkentési hatással rendelkezzen a mértékadót meghaladó árvizek esetében. Fő tevékenységek és eredmények: egy árapasztó tározó és a hozzá kapcsolódó létesítmények építése a Beregben, amelynek segítségével megcsapolhatók a Tisza tivadari szűkület fölötti legkritikusabb szakaszán az árhullámok csúcsai. A tervezett 60 millió m3-es tározóval várhatóan 40-80 cm-es árvízszint csökkenés érhető el. A megvalósuló rendszerrel megoldható a Bereg vízpótlása és revitalizációja is.

Körösladányi duzzasztómű hosszirányú átjárhatóságának biztosítása A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0001 regisztrációs számú projekt célja egy, a Körösladányi duzzasztót megkerülő, működőképes hallépcső megvalósítása annak érdekében, hogy hosszú távon javuljon a Sebes-Körös ökológiai állapota és növekedjen a Sebes-Körös és Berettyó folyók halállományának élettere, különös tekintettel a védett és a fokozottan védett halfajokra. Cél volt továbbá a hatályos jogszabályok előírásainak betartása, az azoknak való megfelelés, mint például az Európai Unió Víz Keretirányelve, vagy a biológiai sokféleségről szóló egyezményt A Körösladányi duzzasztón ugyan korábban is volt halcsatorna, de nem tudja ellátni funkcióját, mert emelt szintű duzzasztásra tervezték, melyet műszaki okokból nem tudtak tartani, és a hallépcső felvízi szakasza szárazon maradt. A hallépcső kialakítása nem volt természet közeli, így a halak és egyéb vízi élőlények nagy valószínűséggel akkor sem használták volna azt, ha megfelelő vízhozam és vízmélység lett volna benne. A megépült létesítmények az alábbiak: 1. Földmedrű halcsatorna a szükséges szakaszos fenékesésekkel, bukókkal és pihenőtavakkal lett kialakítva. 2. Vízsebesség szabályozó vasbeton műtárgy a csatorna felvízi végén, 5 db szabályozó zsilipkapuval és egy elzáró szerkezettel lett ellátva. 3. Természetes, fejtett és terméskőből készült bukók, melyek kialakításának köszönhetően változtatható átfolyási vízszintet tesz lehetősége adott.

8-2. melléklet


5


4. Áteresz kialakítása a halcsatornát keresztező forgalom biztosítására. 5. Csalivíz vezeték kialakítása a halcsatorna duzzasztóműtől való alvízi becsatlakozás viszonylag nagy távolsága miatt, hogy nagyobb, gyorsabb vízáramlást keltve voltaképpen becsalja a halakat a duzzasztót megkerülő csatornába. 6. A halcsatorna folyómeder felöli rézsűjében egy stabilizált a megközelíthetőséget biztosító karbantartó-, fenntartó út kialakítása. A projekt megvalósulásával a Sebes-Körös középső és a Berettyó alsó szakaszának megbomlott ökológiai állapotában javulás következett be. Ezeken a folyószakaszokon a halállomány természetes úton pótlódik, az őshonos halak szaporodásának feltételei nagymértékben javultak. Az említett folyószakaszok is beépülnek a Körösök egységes ökológiai rendszerébe, a keresztirányú létesítmény nem fogja akadályozni az egyes halfajok vándorlását, az életterük jelentősen megnő.

Élőhely rekonstrukciós tevékenységek ellátása a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén Megépült a madármegfigyelő leskunyhó, az új tanösvény táblákat helyeztek ki a Kelemen-széken. A körülbelül két km hosszú útvonal az 52-es számú főúttól nem messze, a Nemzeti Park állattartó telepétől indul. Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén – Kelemen-szék, Bugac. A körülbelül két km hosszú útvonal az 52-es számú főúttól nem messze, a Nemzeti Park állattartó telepétől indul. A tanösvény egyelőre még nem látogatható. Mivel a védett területet bivalyok legeltetésével kezelik, így az állatok távoltartására még meg kell építeni egy biztonságos kerítést az útvonal mentén. A rengeteg csapadék miatt egyébként is nehezen járható most a Kelemenszék, a szikes talajon óriási a sár. A kirándulóknak főleg tavasszal lesz érdemes felkeresniük a területet, amikor a bíbicek nászrepülését, virágzó pozsgás zsázsát, orchideaféléket és rengeteg más érdekességet is megfigyelhetnek itt. Aki szakvezetővel szeretne ellátogatni a tóhoz, annak érdemes figyelnie a Nemzeti Park túranaptárát, ahol hamarosan megjelennek a 2015-re meghirdetett kirándulások időpontjai. Ősszel a sok csapadéknak köszönhetően szokatlanul zöldek és élénk színűek a kiskunsági szikes puszták. Nagy területeken áll a víz, és sok helyen csak gumicsizmában lehet közlekedni, akárcsak tavasszal. Aki az 52-es úton autóval szeli át a nemzeti parkot, az mindkét oldalon láthatja, hogy a vizes, tocsogós réteken tömegesen virágzik a halványlila sziki őszirózsa, másutt pedig a sziki ballagófű vöröslő „bokrai” állnak ki a vízből.

Kanyári Holt-Tisza vízellátásának biztosítása, part menti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása A Hevesi tájcentrum területén (Kisköre város külterületén) a várostól DNY-ra mintegy 2 ha területű hullámtéri holt meder a Tisza szabályozása során létesült a Tisza jobb part 126,030tkm126,100tkm között a 71 számú átmetszés során. A vízmélység tavasszal 2 m, ősszel 0,1m. A holtág hossza 300 m. A holtág feltöltése az árvízből, leürítése egy fokcsatornán keresztül a Tiszába történik. A holt meder erősen feliszapolódott és a holtág az őszi időszakra többnyire kiszárad. A vízterület funkciója árvízi tározás, vizes élőhely. A holtág megközelítése a TiszasülyKiskörei árvédelmi töltésen kialakított aszfaltúton a legcélszerűbb. A Kanyari holtág mentett oldali szakasza – melyen halastavat alakítottak ki – kiváló horgászvíz és rekreációs terület.

8-2. melléklet


6


Tájmeghatározó szerep: jellegzetes szép közép Tiszai hullámtér, gazdag madárvilággal. A holtág és a környező ártéri erdők a Közép Tiszai Tájvédelmi Körzethez tartoznak. A holtág tájképi értékei. A Tisza árvízvédelmi töltése két részre osztja a holtágat. A mentett oldali holtág jóval nagyobb állandó vizű terület. A környezetében lévő szántók között a nyílt vizű élőhely kiemelkedő tájképi értékkel bír. Az árvízvédelmi töltésről nagyon szép rálátás van erre a szakaszra. A mentetlen oldali holtág részlet az ártéri erdők ölelésében rejtőzködik. A vízpótlás során a szabályozottság csökkent a part menti növényzet helyreállt, és biztosítva van a meder természetes újraformálódása.

Alcsi-Holt-Tisza belvíz revitalizációja (Szolnok) Alcsi Holt-Tisza, holtág a Tisza szabályozása során alakult ki az 1850-es években végrehajtott 77. számú átmetszéssel, a bal parti ármentesített területen húzódik. Közigazgatásilag Szolnok város területéhez tartozik (65. ábra). Hossza 14,2 km, átlagos szélessége 80 m, területe 114 ha, átlagos mélysége 3,7 m, víztérfogata 4,2 millió m3. Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű. A holtág medrét eddig három alkalommal szabályozták jelentős mértékű mesterséges beavatkozással: kialakítottak egy 2000 m hosszú kajakkenu versenypályát, ezzel egyidejűleg a Tenyősziget előtti 1300 m-es szakaszon horgász versenypályát létesítettek, legutóbb a 4. sz. főközlekedési út új nyomvonala keresztezi. A telekosztások következtében a parti erdősávok - elsősorban a galériaerdők - szinte teljesen tönkrementek. Vize eutrofizálódott, időnként a tűrhető határértékeknél rosszabb, egyes szakaszainak feliszapoltsága jelentős mértékű. Az élő Tiszával fedett hullámtéri csatorna köti össze. Ennek a csatornának kettős szerepe van, egyrészt a belvízöblözet-ből vezeti a vizeket a Tiszába, másrészt magas, de apadó jellegű tiszai vízállásnál lehetővé teszi a holtág vizének pótlását. Elsődleges funkciója a belvíztározás, másodlagos funkciója az öntözővíz-tarozás és jóléti hasznosítás. A holtágba gravitációs úton a Nagykunsági X-2 öntöző főcsatornán, valamint a Kiskengyeli és Kengyeli belvízcsatornák útvonalán lehet frissítő vizet juttatni. Hasznosítják továbbá üdülésre, horgászatra és vízi sportolásra (kajak-kenu). Tájképi megjelenését erősen lerontja, hogy partját üdülőépületekkel túl sűrűn beépítették. Élővilága az erőteljes antropogén hatások miatt elszegényedett, nem áll természeti védelem alatt. Tartalék ivóvízbázisként is nyilvántartják, kiépítése hamarosan megvalósul. A holtágat terhelő szennyvíz-bevezetések megszűntek. A holtág egy részének rehabilitációjára elkészült a környezeti hatástanulmány és a kiviteli terv.

Körös-éri belvízcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciója Megújult a Kőrös-ér mente. A víz megtisztulásával gazdag növényvilág látható és megjelentek a halak is a mederben, amiket legkönnyebben a hidaknál figyelhetünk meg. De nem csak a vízben élő fajok száma növekedett meg, hanem a madárvilág is gazdagodott a projekt befejezésével. Rendezett lett a Kőrös-ér partja az utóbbi időszakban, így kiváló helyszíne lett a rövidebb madármegfigyelő túráknak. A környezet megtisztult, és a szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított víz eredménye, hogy újra visszatérhetett erre a területre egy gazdag élővilág. A megjavult túrázási körülmények között olyan fajokat figyelhetők meg a Kőrös-ér mentén, mint a fekete gólya, nagykócsag, szürke gém, piros lábú cankó és gyurgyalag. A jövő esztendőben rendszeres megfigyeléseket lehet majd végezni a szóban forgó területen és így nyomon követhetők a javuló revitalizációs folyamatok. A Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság munkája során, a medret és környékét megtisztította.

8-2. melléklet


7


Természet és élőhely védelmi kezelés a Bihari sík Natura 2000 területén, Bakonszeg térségében A TIVIZIG projektje különleges madárvédelmi területen valósult meg, amelynek során megújult a helyi víztározó és a hozzá tartozó, védett fajoknak otthont adó természetvédelmi terület. 2011 augusztusában kezdődtek a bakonszegi 155 hektáros természetvédelmi területen a munkálatok. Miután a tározó kiürítése megtörtént, elkezdődött az elhasználódott műtárgyak helyreállítása, felújítása. Ezt követően 2012 márciusában újra víz alá került a terület. 1 millió 900 ezer köbméter víz érkezett a Keleti Főcsatornából a tározóba, ezzel a terület egyes részein a vízmélység elérte a két méteres szintet. Nemcsak a vízmennyiség növelése, hanem a vízminőség javítása is megtörtént. Ezt részben a növényzet arányainak megváltoztatásával, növényzet ültetésével, mederkotrással sikerült elérni. Az olyan műtárgyak, mint az ökofolyosó és az élőlénylépcső pedig biztosítják az élőlények szabad mozgását, létrejött a folyamatos kapcsolat a Tisza, Keletifőcsatorna, Kálló-főcsatorna és a Berettyó folyó között. Most már biztosított a terület megfelelő vízellátása, a növényzet megfelelő aránya.

Kurca revitalizációja 2. ütem A Kurcai főcsatornára az érintett települések fejlesztései miatt, olyan hidraulikai terhelés jut, mely következtében már alkalmatlanná vált a csapadék és belvízterhelés elvezetésére. A vízgyűjtő terület gerincét képező Kurca főcsatornához kapcsolódó csatornák fontos szerepet játszanak a terület vízigényeinek kielégítésében és a kora tavaszi hónapokban jelentkező belvizek levezetésében. A rendszert terhelő termál csurgalékvíz miatt a csatorna iszapjában jelentős sómennyiség mutatható ki. Így a rendszer vízgazdálkodási szempontból nem tartható fenn. A 2. ütemben a Magyar Állam tulajdonában, ATIKÖVIZIG kezelésében lévő Kurca főcsatorna - Szentes és Szegvár közötti - 12+347-19+097 km közötti szakaszának fejlesztése, ezt a szakaszt határoló két vízkormányzó műtárgy és a főcsatorna alsó, legnagyobb vízkormányzó: 19+097, 10+197 és 1+857 km szelvényben meglévő műtárgyak elbontására, helyükbe 2-3 és 4 nyílásos betétpallós, illetve acélelzáró szerkezettel rendelkező VB műtárgy építése és kotrás szükséges. Szentes és a környéki tanyavilágot érinti. A pályázat a terület természeti és táji adottságainak megőrzésére és az értékek kibontakoztatására irányuló revitalizációs projektet mutat be. A pályázati anyag arra példa, mennyire kulcsfontosságú a vízfelületek minősége egy település életében, működésében, illetve mennyire komplex hatása lehet a víztestek állapotának a tágabb természeti és kulturális környezetre. A tájszerkezetre áttételesen lehet hatása a projektnek, a tájkarakterben helyi szinten számottevő változásokat hoz, a Kurca környezetében is megjelentek az ún. rurális revitalizáció zónái, a mozaikos gyep revitalizációja. A környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság feltételeinek teljes mértékben megfelel, hiszen megteremtette a természet és a társadalmi elvárások összhangját, ezáltal biztosítva a fenntarthatóságot, az ökológiai jó állapotot. A lehető legteljesebb mértékben gátolta meg a szennyezések tovább károsító hatásait, felszámolta a szennyező forrásokat. Új értékeket teremtett, az élőhely újra valódi élőhely funkciót és vonzerőt tölt be az élővilág számára, valamint a program a rehabilitációval, a parti részek rendezettségével új természeti és társadalmi kohéziós szerepet betöltő értékek megteremtéséhez is hozzájárult.

8-2. melléklet


8


A károsító hatások csökkentése érdekében megvalósult a szennyvízrendszer teljeskörű kiépítése, ezáltal megszűnt a kommunális szennyvíz szennyező hatása. Megszűntek az engedély nélküli hulladéklerakók, mint vegyi és esztétikai szennyezőforrások. A társadalmi hatásban jelentős szerepet játszik a parti sáv rehabilitációja, a jó ökológiai állapot létrehozása, a természetes folyamatok felerősítése és kedvelt tartózkodási hellyé tétele. A Kurca és a mezőgazdasági gazdálkodás is újra kapcsolatba került a régi öntözéses zöldségtermesztés visszahonosításával. Az élővilág számára is újra vonzóvá, kiemelt élőhellyé vált a terület, ezáltal növelve a biológiai változatosságot. A program keretében rendezvényeket, előadásokat szerveznek a Kurca-völgy értékeinek és az értékek fenntartása fontosságának megismertetésére, egyben felhívják a figyelmet arra is, hogy egy érték összefogás nélkül elpusztulhat, amelynek hatása még több kárt idézhet elő. Az értékekhez közel hozzák az iskolás korosztályt is, akik már gyermekkorban „sajátjuknak” tekinthetik a Kurca-völgyet, ezáltal ösztönözve vannak annak védelmére. Az Alföldi kéktúra útvonal részeként méltó helyét és funkcióját töltheti be a terület.

Algyői főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása (Mórahalom) A Dél-alföldi Régió Operatív Programja kiemelt helyen kezeli a természeti értékek megőrzését és a vízzel kapcsolatos területi fenyegetettség csökkentését. A projekt hatásterülete a Duna-Tisza közi Homokhátság délkeleti részén helyezkedik el. A fejlesztendő területen a természeti és kultúrkörnyezet a hosszan tartó vízhiányok miatt jelentősen degradálódott. A természeti értékek fenntartható fejlesztése szempontjából szükséges a hosszútávon igénybe vehető felszíni vízkészlet biztosítása. A többlet vízkészlet a mezőgazdaság oldaláról egyrészt a lakosok megélhetési feltételeinek javulását eredményezi, másrészt a térség biodiverzitásának megőrzését biztosítja a vizes élőhelyek életfeltételeinek javulása által. A tervezett beavatkozás a Tisza folyó hasznosítható vízkészletére alapozva kívánja megoldani a Homokháti kistérség felszíni vízpótlását. Tervezett fejlesztések: 1. Algyői főcsatorna meder és partrendezése 2. Dorozsmai 1. számú átemelő építése 3. Domaszéki 2. sz. átemelő építése Az éghajlatváltozással foglalkozó kutatások és a témában megtartott szakmai fórumok állítják, hogy a szélsőséges vízháztartási helyzetek gyakorisága növekszik, ezért a belvízveszélyes területeken a belvizek gyakoribbá válnak, ugyanakkor az aszályos területeken az aszályok gyakorisága mellett azok erősségének és tartósságának fokozódására kell számítani. A tervezési terület tekintetében a belvízi elvezetéssel kapcsolatos intézkedések szervesen kapcsolódnak össze az aszály-kezelési intézkedésekkel. A projekt által közvetlenül érintett térség a szegedi kistérség, ezen belül Szeged-Kiskundorozsma, Domaszék és Szatymaz települések. A projekt a 37. számú Algyői belvízrendszer belvízelvezető főművét érinti. Az Algyői belvízrendszer területe 937,4 km2, fő vízfolyása a kettős működésű Algyői-főcsatorna, melynek elsőrendű feladata a kapcsolódó nyolc öblözet vízgyűjtő területén keletkező és összegyülekező vizek befogadása és elvezetése, valamint öntözővíz és halastavakat kiszolgáló vízpótlás biztosítása. A főcsatorna befogadója a 7,8 m3/s teljesítményű Algyői szivattyútelepen keresztül a Tisza folyó. A főcsatorna vízpótlása biztosítja új élőhelyek kialakulását, és a jó ökológiai állapot megtartását.

8-2. melléklet


9


A Hódtői-Kis-Tiszai vízrendszer rekonstrukciója I. ütem (Hódmezővásárhely) Döntően belvízelvezetési célú projekt. A vízkárelhárítási tevékenység alkalmával a vízrendszer fő elemének, a Hódtó-Kis-tiszai csatornának vízszállító képessége kevésnek bizonyult az összegyülekezett vizek levezetésére. Az utóbbi években jelentős belterületi fejlesztések valósultak/valósulnak meg Hódmezővásárhelyen, melyek jelentősen megnövelik az egyidejűleg elvezetendő csapadékvíz mennyiségét. A projekt keretében tervezett fejlesztések: Hódtó-Kis-tiszai csatorna rekonstrukciója

Nagyfa-Hódtói-összekötő csatorna rekonstrukciója

Györpölési előtéri csatorna rekonstrukciója

Györpölési szivattyútelep rekonstrukciója

Monitoring állomás a Hódtó-Kis-tiszai csatorna Batidai vízmércéjénél.

A rekonstrukciós munkák elvégzésének célja a csatornák és szivattyútelep eredeti vízszállító képességének helyreállítása, a belvízi kockázatok csökkentése. Főbb indikátorok: felújított csatornák hossza 28,051 km, műtárgyak helyreállítása 25 db, szivattyútelep rekonstrukció (1,0 m3/s) 1 db, monitoring állomás építése 1 db.

Tápéi belvízöblözet korszerűsítése I. ütem, a Tápéi szivattyútelep rekonstrukciója (Szeged) Döntően belvízelvezetési célú projekt. A Tápéi belvízöblözetben az elmúlt években a csapadékvíz-elvezető rendszereket korszerűsítették. A főbefogadók nem elégséges befogadói teljesítőképessége, kapacitása a további munkákat a vízgyűjtőterületen akadályozza. A szivattyútelep további vízmennyiségeket már nem tud fogadni. A szivattyútelep jelenlegi kapacitása 2,1 m3/s. Fejlesztési utáni kapacitása: 3,2 m3/s. Tervezett fejlesztések, I. ütem: 1. Meglévő szivattyútelep elbontása a csővezetékkel és műtárgyaival együtt 2. Új szivattyútelep építése (4 db szivattyúállás, összesen 3,2 m3/s) 3. Töltéskeresztező csővezeték építése (2 db DN 1200) műtárgyaival 4. Szervízút építése (45 fm) A rekonstrukció célja a szivattyútelep vízszállító képességének növelése, a keletkező vizek folyamatos átemelésének biztosítása, ezáltal a csapadék és belvizek levonulási idejének és a belvízi kockázatok csökkentése. Indikátorok: szivattyútelep építés 1 db (3,2 m3/s) töltéskeresztező csővezeték építés 2 db (DN 1200), szervízút építése 45 fm.

Fazekaszugi belvízöblözet kapacitás fejlesztése Döntően belvízelvezetési célú projekt. A projekt célja a Fazekaszugi belvízöblözet állami tulajdonú földműveinek, műtárgyainak, a Fazekaszugi belvízcsatornának és torkolati szivattyútelepének a fejlesztése, az öblözet belvíz kiépítettségének növelése a főcsatorna és a műtárgyak vonatkozásában egyaránt olyan mértékben, hogy a további üzemeltetésre kidolgozott és alkalmazott üzemelési előírások

8-2. melléklet


10


betartásával az öblözetről a belvíz tűrési időn belüli elvezetése lehetővé váljon, valamint a főcsatorna állékonysága biztosított legyen. A projekt megvalósulása esetén csökken a belvizek levezetési ideje, nagymértékben lecsökken a belvíz veszélyeztetettség az érintett területeken.

A Maty-Fehértói belvízrendszer fejlesztése Döntően belvízelvezetési célú projekt. A projekt célja a Maty-Fehértói belvízrendszer fejlesztése a környező területek belvízi biztonságának biztosítása érdekében. A projekt hozzájárul a Dél-Alföldi Operatív Program regionális jelentőségű vízvédelmi intézkedéseihez, átfogó célja az EU Víz Keretirányelvével összhangban a belvízi biztonság növelése, a régió vízkárérzékeny területeinek csökkentése a célterület vízkormányzó rendszerének rekonstrukciója, kapacitásfejlesztése által. A projekt tevékenységei során az érintett belvízvédelmi öblözetek (melyek közt szerepel a Szeged Logisztikai Központ, Szeged-Kiskundorozsma Ipari Park, Szeged-Kiskundorozsma belterület, ROLA Kamionterminál és környéke) megfelelő vízelvezetésének biztosítása érdekében a csatornaszakaszok tisztító kotrása, fenékszint-mélyítése, valamint meglévő vízkormányzó műtárgyak kapacitásfejlesztése és új műtárgyak létesítése tervezett. Ezáltal megvalósul az ismert veszélyhelyzetek elkerülésére alkalmas vízkormányzó-rendszer.

Csongrád Serházzugi holtág rehabilitációja A Csongrádi Serházzugi holtág fogadja be Csongrád Város csapadékvizeit. A projekt során szükséges a holtág (Holt Tisza) medrének kotrását elvégezni. (A megkotort iszapot a meder partja mentén el lehet helyezni). A csapadékvíz bevezető műtárgyakat átalakítani. Jelenleg a bevezetések végénél csak egy durva rács (vagy az sem) van elhelyezve, mely rendszeresen eldugul, nehezen üzemeltethető. A műszaki tervek szerin 5 db homok és uszadékfogó fogó vasbeton műtárgy kerülne megépítésre. Továbbá egy db. szivattyútelep a száraz idejű vízpótlásra, tekintettel arra, hogy a vízfelület élővíz, aktív tevékenységek és élet színtere. A projekt jelenti a műszaki megalapozását a későbbi aranysziget fejlesztési programnak, de ennek előfeltétele a vízrendezés.

Komplex vízvisszatartási (Mórahalom)

akcióprogram

Nagyszéksós-tó

vízrendszerében

Nagyszéksóstó vízpótló rendszerének kiépítése: A Nagyszéksóstó területén kialakult tározó, mely mintegy 1,2 millió m3 fölös víz befogadására és tározására alkalmas. Mivel a tározó természetes morfológiai képződmények között jött létre, így ott a gyakori vízborítások eredményeként vizes élőhelyek alakultak ki. A vízi élőhelyek fenntartása főleg vízhiányos időszakokban jelentenek nagy feladatokat, hiszen ekkor a felszíni lefolyás mennyisége nem biztosítja a szükséges vízutánpótlást. Ebből a célból a területen összegyülekező, kellően tisztított használt vizek felhasználása válik szükségessé. Ez a mórahalmi szennyvíztisztító közelsége miatt megoldható, ahonnan egy nyomócső építésével a szükséges vízpótlás eljuttatható a tóba, további tisztítást biztosító wet-land közbeiktatásával. Tározó belső területének átalakítása: Az érkező vízpótlás tározón belüli elvezetésének biztosítására ki kell alakítani a víz továbbítására szolgál útvonalat. Csatlakozó vízelvezetési útvonal elemeinek átépítése: Jelenlegi állapotában a város mentesítését végző Széksóstói főcsatorna két irányba továbbítja a városból érkező vizeket. Déli irányba Szerbia felé a Vereskereszt-Madarásztó főcsatornán keresztül, míg délkeleti irányban a Széksóstói

8-2. melléklet


11


főcsatornán keresztül a Nagyszéksóstói tározóba, onnan a Széksóstó főcsatorna alsó szakaszának közbeékelődése után a Paphalmi főcsatornán keresztül a gyálai Holt-Tiszába. A vízelvezetés kapacitása a jelenlegi állapotokhoz kapcsolódóan Szerbia felé nem megfelelő, így a délkeleti elvezetési irány vízhálózati elemeinek fejlesztése szükséges. A fenti vízelvezetési útvonal meghatározó eleme a Nagyszéksós-tó területén kialakult tározó, mely mintegy 1,2 millió m3 fölös víz befogadására és tározására alkalmas.

Vizek mennyiségi (Mórahalom)

és

minőségi

védelmének

fejlesztése

a

Duna

völgyben

Nagyszéksóstó vízpótló rendszerének kiépítése: A Nagyszéksóstó területén kialakult tározó, mely mintegy 1,2 millió m3 fölös víz befogadására és tározására alkalmas. Mivel a tarozó természetes morfológiai képződények között jött létre, így ott a gyakori vízborítások eredményeként vizes élőhelyek alakultak ki. A vízi élőhelyek fenntartása főleg vízhiányos időszakokban jelentenek nagy feladatokat, hiszen ekkor a felszíni lefolyás mennyisége nem biztosítja a szükséges vízutánpótlást. Ebből a célból a területen összegyülekező, kellően tisztított használt vizek felhasználása válik szükségessé. Ez a mórahalmi szennyvíztisztító közelsége miatt megoldható, ahonnan egy nyomócső építésével a szükséges vízpótlás eljuttatható a tóba, további tisztítást biztosító wet-land közbeiktatásával. Tározó belső területének átalakítása: Az érkező vízpótlás tározón belüli elvezetésének biztosítására ki kell alakítani a víz továbbítására szolgál útvonalat. Csatlakozó vízelvezetési útvonal elemeinek átépítése: Jelenlegi állapotában a város mentesítését végző Széksóstói főcsatorna két irányba továbbítja a városból érkező vizeket. Déli irányba Szerbia felé a Vereskereszt-Madarásztó főcsatornán keresztül, míg délkeleti irányban a Széksóstói főcsatornán keresztül a Nagyszéksóstói tározóba, onnan a Széksóstó főcsatorna alsó szakaszának közbeékelődése után a Paphalmi főcsatornán keresztül a gyálai Holt-Tiszába. A vízelvezetés kapacitása a jelenlegi állapotokhoz kapcsolódóan Szerbia felé nem megfelelő, így a délkeleti elvezetési irány vízhálózati elemeinek fejlesztése szükséges. A fenti vízelvezetési útvonal meghatározó eleme a Nagyszéksós-tó területén kialakult tározó, mely mintegy 1,2 millió m3 fölös víz befogadására és tározására alkalmas. Az állóvíz parti lágyszárú növényzet és a parti fás szárú növényzet gondozása, hozzájárul a part természetes meredekségének helyreállításához.

Vízrendezési főművek intergrált fejlesztése a Hanyi-Tiszasűlyi árapasztó tározó (VTT) hatásterületén (Jászkísér) Döntően belvízelvezetési célú projekt. A projekt elsődleges célja a csatornarendszer alapfunkciójának ellátásán túl, a térségben tervezett fejlesztésekhez igazodva - Hanyi-Tiszasülyi árvíz tározó leürítése, települések csapadékvíz fejlesztéseiből származó víztöbblet - a csatornarendszer kapacitásának növelése a VKI előírásainak figyelembevételével. A tervezett mederfejlesztéssel, zsilip, vízvisszatartó műtárgyak építésével, átereszek átépítésével biztosítjuk a növekedett vízhozamok levezetését, ezzel a belterületek belvízbiztonságát, külterületen a termésbiztonságot teremtjük meg, miközben a szivattyúzás villamos energia költsége csökken.

Kakat belvízöblözet belvízvédelmi főműveinek mederfejlesztése és rekonstrukciója (Kisújszállás) A projekt célja a nem megfelelő csatorna meder szakaszok és az abban elhelyezkedő műtárgyak (átereszek, vízvisszatartó műtárgyak) vízelvezető képességének az előírt mértékadó kapacitásúra fejlesztése illetve rekonstrukciója. További kiemelt cél az öblözet vízkészleteinek időbeni

8-2. melléklet


12


kiegyenlítését célzó szabályozható vízvisszatartási feltételek javítása, egyidejűleg csökkentve az átszivattyúzandó víz mennyiségét. A projekt a Vízkeret irányelv tervezett intézkedéseivel összhangban került megtervezésre. A tervezett fejlesztési és rekonstrukciós munkák: mederkotrás és mederrekonstrukció természet közeli mederállapot kialakításával; az elégtelen műtárgyak vízszállító képességének növelése átépítéssel, vízvisszatartó műtárgyak rekonstrukciója, átépítése. A projekt eredményeként csökken a belvízkár, javul az élet-és vagyonbiztonság, nő a térség népesség megtartó ereje. A belvíztől mentesíthetővé váló belterületek aránya 100%-ra növekszik, a szivattyúzási villamos energia költség csökken.

Nagykunsági főcsatorna mellettes területeinek vízrendezése (Törökszentmiklós) A projekt területe a NK főcsatorna övcsatorna rendszerének jp. 34+220-74+280 km és a bp. 34+184-74+650 szelvények közötti szakasza. A projekt tartalma az övárok rendszer üzemrendjének átalakítása és kapcsolat létrehozása a Harangzugi I-es főcsatorna rendszerrel, azzal történő együttes működtetése. A projekt célja: Fejlesztési lehetőség biztosítása befogadói oldalról;

Az energia- és egyéb üzemelési költségek jelentős csökkentése;

Az eutrofizációs folyamatok lassítása;

Az öntözés lehetőségének rendszerében;

A jó ökopotenciál elérése a Nagykunsági főcsatornán, mint mesterséges víztesten 2027ig;

Fenntartási költségek csökkentése az útárkok megszüntetésével és az övárkok helyenkénti áthelyezésével;

A mezőgazdasági termelés biztonságának növelése a külterületeken;

A vízi és vízközeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek megőrzése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.

megteremtése

a

Harangzugi

meghosszabbítás

Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja II. ütem, Máriapócsi főfolyás komplex vízrendezése (Levelek) Döntően belvízelvezetési célú projekt. A Máriapócsi-főfolyás üzembiztonsága meghatározó jelentőségű a Nyírségi belvízrendszer belvízbiztonsága szempontjából. A Nyíri belvízrendszer rehabilitációjának II. ütemeként kerülne megvalósításra. Belvíz esetén a főfolyás mentén lévő települések károkat szenvedhetnek. Fő cél, hogy a rekonstrukció után lehetővé váljon a belvizek biztonságosabb levezetése. Tervezett munkák: Csatornakotrás: 21.250 m

3 db böge kotrás: 1.080 m

3 db zsilipek felújítása: Leveleki tározó duzzasztó, Máriapócsi-Kárestói összekötő zsilip, Székelyi tározó duzzasztó zsilip.

Fenéklépcsők: 1 db elbontandó, 5 db kisebb javításra szoruló, 3 db részbeni átépítésre szoruló, 9 db teljes átépítésre szoruló

8-2. melléklet


13


Leveleki tározó hullámverés elleni védelme, töltéskorona stabilizációja és kiegészítő elemek, mérőhíd létesítése

Vízminőség kárelhárítási hely kialakítása

Indikátorok: a belvízkároktól megmentett lakosok száma:19.089 fő, megvédett terület 269,47 ha, felújított csatornák hossza: 22,444 km.

Az öreg-Túr rehabilitációja 2010. I. ütem (Túristvándi) A Tisza-Szamosközben a belvízkár-elhárítási biztonságot megtartva, az öregedő víztestekre jellemző vízjárást alakítunk ki az Öreg-Túr medrében és erre lehetőséget adunk a csatlakozó holtmedrekben. A revitalizációval a településfejlesztési elképzelésekhez igazodó állapotok kialakítását tervezzük oly módon, hogy az ökológiai értékek ne szenvedjenek kárt, inkább tovább gazdagodjanak. A vízháztartási körülmények javítását a vízszintek emelésével érhetjük el. Ezt újabb mederduzzasztó kialakítása, valamint a már meglévő műtárgyak átalakítása, üzemrendjének megváltoztatása biztosíthatja. A vízfolyás medrét érintő létesítmények üzemeltetése, a hosszirányú átjárhatóság biztosítása, figyelembe vesz, az előírt hidromorfológiai szempontokat. A hidrológiai és vízminőségi célú monitoring rendszer adatai alapján kialakított új üzemrenddel az ökológiai értékek megőrzésének szempontjai érvényesülhetnek: harmonikusabbá tehető a belvízelvezetés, javulnak a vízhasznosítási feltételek és kedvezőbbek lesznek a lehetőségek az önkormányzati elvárásként jelentkező, a projekt megvalósulásának eredményeként generálódó újabb fejlesztésekre.

Alcsi-Holt-Tisza belvíz revitalizációja A projekt elsődleges célja a település környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, a belvíz- és térségi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizek minőségének biztosítása, bel és külterületének az összhangja, a vízgyűjtő-gazdálkodás szempontjainak figyelembe vételével. A változó klimatikus, hidrológiai viszonyok és a társadalmi igények a vízgazdálkodási szemlélet változásait igénylik. A készülő projekt ennek a szemléletnek kíván megfelelni a holtágon történő szükséges változtatásokkal. Az Alcsi holtág töltő és ürítő műtárgyainak, fedett csatornájának felújításával, polimerbeton béleléses technológiával, a szivattyútelep rekonstrukciójával és a rávezető csatorna felújításával, a vízpótló útvonalak rekonstrukciójával, mely magába foglalja az útvonal szükségszerű kotrását és 2 db. műtárgy átépítését, a meder partvonal egyes szakaszainak biztosításával, GABION kosárra helyezett RENO matracos megtámasztással, valamint egy partszakasz rendezésével gabionos megtámasztásos technológiával,, való kivitelezésben, mellyel olyan kedvező folyamat indul el az egész holtág vízmozgásában és vízmozgatásában, mely hosszú távra megteremti a holtág funkcióit és az azzal szemben támasztott követelményeket. A projekt megvalósulásával a holtágon létrejönnek a korszerű belvízgazdálkodás műszaki feltételei, melyek a többlet vizek (belvíz) kártételei mellett a vízhiányos időszakok (aszály) kártételeinek enyhítésére és a vízminőség javítására is alkalmasak. Rövidtávon csökkenő kártérítési igényekkel és növekvő termelési potenciállal, közép és hosszútávon a térség vonzerejének növekedésével, a foglalkoztatottság (főleg a szolgáltató iparban) bővülésével lehet számolni.

Hangony-patak rekonstrukciója a torkolattól Ózd város felső végéig (Ózd) A projekt keretében a Hangony-patak 0+000-12+282 számú szelvények közötti szakaszának rekonstrukciója valósul meg összhangban az EU Víz Keretirányelvvel - célja, hogy a patak vízszállító képessége javuljon és az érintett szakaszon lévő műtárgyak felújítása megvalósuljon. A

8-2. melléklet


14


projekt keretében elkészül a Hangony-patak, mederfelújítása, kőszórásos medervédelme, burkolatjavítás, új burkolt meder építése, a beeresztő műtárgyak és csappantyúk építése, cseréje, valamint a vízfolyáson található T01746 számú felszíni vízrajzi állomás rekonstrukciója és négy vízmércét is felszerelünk a közúti hidakra. A projekt eredményeként 29540 m3 iszap kitermelésre, 24 műtárgy felújításra és 4 új műtárgy megépítésre kerül. A meder rendszeres fenntartása, a felesleges laza üledék eltávolítása, a mederbeli lágyszárú növényzet és a part fás növényzet gondozása, biztosítja a meder természetes fejlődését és a vizek kártétel nélküli levezetését.

A Kánya-patak középső szakaszának rekonstrukciója (Mezőkövesd) Döntően belvízelvezetési célú projekt. A fejlesztés keretében a Kánya patak, mint térségi jelentőségű vízfolyás középső szakaszának rekonstrukciója kerül megvalósításra, amelynek célja csapadékvíz és belvíz belterületről való biztonságos elvezetése és a vízkárok csökkentése. A projekt összesen 11.342 m hosszú mederszakasz felújítását célozza meg, ezáltal árvízi időszakban a Kánya patak gyorsan levezeti majd a mértékadó vízhozamot, így ez nem veszélyezteti belterületen az épített környezetet, fogadni tudja a belvizet, amelynek révén gyorsan kiürülnek a belvízelvezető csatornák. A projekt első lépése egy komplex térségi vízrendezési fejlesztésnek, melynek során a Hór-patak átkötése fog megvalósulni a a Kánya-patak felújított medrébe, ezáltal a térségben jellemző vízkárok minimalizálása megtörténhet. A projekt megvalósítása során a környezet-és természetvédelmi szempontok figyelembe vételre kerülnek. A pályázó konzorcium tagjai: Mezőkövesd Város Önkormányzata és a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás.

A Gyöngyös-Nagyrédei tározó rehabilitációja, környezetfejlesztése (Gyöngyös) Jelen projekt a Gyöngyös Nagyrédei tározó EU-Víz Keretirányelvvel összhangban megvalósuló rehabilitációjára irányul.

A Vadász-patak Szikszó belterületi és Szikszó fölötti szakaszának rekonstrukciója (Szikszó) A projekt keretében a Vadász-patak 7+200-17+000 szelvények közötti szakaszának rekonstrukciója valósul meg- összhangban az EU Vízkeret Irányelvvel- célja, hogy a patak vízszállító képessége javuljon és az érintett szakaszon lévő műtárgyak felújítása megvalósuljon. A projekt keretében elkészül a Vadász-patak felújítása, azaz a lerakódott hordalék kitermelése, keresztmetszeti kialakítása a medernek, mederlejáró építése, támfal kialakítása, a csappantyús átereszek építése és cseréje, valamint mederburkolat javítása, építése. Továbbá a vízfolyáson jelenleg felszíni állomás nincs kiépítve, vízszint észlelése, mérése nem történik. Ezért a hidrológiai folyamatok megismerése céljából szükséges a 7+200-7+230 szelvények közötti szakaszon egy új állomás kiépítése, valamint a felújítási szakaszon 4 új állóvízmérce felszerelése. A projekt eredményeként 21475 m3 iszap kerül kitermelésre, 38 műtárgy kerül felújításra/kiépítésre.

Laskó-völgyi tározó rekonstrukciója (Egerszalók) Jelen projekt a Laskó-völgyi tározó EU Víz Keretirányelvvel összhangban megvalósuló rehabilitációjára irányul.

Hanyi-éri belvízcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciója (Hevesvezekér) A projekt elsődleges célja a hidraulikai méretezés által kijelölt csatorna szakaszok kapacitásának növelése az érintett települések csapadékvizeinek biztonságos befogadása érdekében. A

8-2. melléklet


15


kapacitásnövelést, ill. a mederrekonstrukciót a környezeti és az ökológiai igények szem előtt tartásával tervezzük megvalósítani. A tervezett fejlesztési és rekonstrukciós munkák: lefolyás gyorsítása a hullámtér tájidegen növényállományának ritkításával; mederkotrás és mederrekonstrukció egy természetközeli mederállapot kialakításával; az elégtelen műtárgyak vízszállító képességének növelése és egy új vízleadó műtárgy megépítése. A projekt eredményeként csökken a belvízkár, javul az élet-és vagyonbiztonság, nő a térség népesség megtartó ereje. Főbb indikátorok: belvíztől mentesíthetővé váló belterületek aránya 100%; természetközeli állapotba hozott mederhossz növekmény 9 km.

Maconkai víztározó környezetvédelmi-vízügyi fejlesztése (Bátonyterenye) A pályázat tárgyát képező Maconkai víztározó a Zagyva folyón létesült többcélú, állandó vízszinttartással üzemelő árvízcsúcs-csökkentő létesítmény. Bátonyterenye Város Önkormányzata a szakmai követelmények alapján felismerve, hogy az elkövetkező 3 évtizedre meg kell oldani az árvízi biztonság javítását és egyidejűleg az ivóvíztermeléshez szükséges nyersvíz mennyiség tározását, a tó vízminőségének stabilizációját; elhatározta a víztározó rekonstrukcióját. Ezen célok elérésének kiemelt eszköze a víztározó célspecifikus, természet és környezetvédelmi szemléletű kotrása, továbbá a kettős cél eléréséhez szükséges új partvédelmi, vízkormányzó és vízminőség javító műtárgyak és eszközök beépítése. A projekt eredményeként javul a víz ökológiai, minőségi és mennyiségi állapota; csökken a szerves terhelés; hozzájárul a kiegyenlített vízmennyiség biztosításhoz. Javul a vízszállító képesség; csökken a valószínűsíthető vízkárok száma legalább 25 %-kal.

Nyögő-patak rekonstrukciója, a Pitypalattyvölgy veszélyezettségének csökkentése (Varbó)

településeinek

árvízi

A projekt célja a Varbói-tározó és a Nyögő-patak 0+000-12+075 szelvények közötti szakaszának az EU Víz Keretirányelvvel összhangban megvalósuló rekonstrukciója. A projekt indokoltságát az adja, hogy a Nyögő-patak, mint a környező terület és települések csapadékvizeinek befogadója a nagy csapadékok, illetve a nagy hóolvadások idején gyakran kilép a medréből, elöntésekkel veszélyeztetve a környező mezőgazdasági területeket és a belterületi ingatlanokat. Ennek az az oka, hogy a patakmeder olyan mértékben feltöltődött, feliszapolódott, hogy nem képes a csapadékvizek teljes mértékű befogadására. A Nyögő-patak és a Varbói-tározó jelenleg tervezett célja egy jövőbeni jelentős kárt okozó helyi vízkár megelőzése. A tervezett munkák nagy része mederrendezési, medertisztítási, cserjeirtási jellegű, amelyek hozzájárulnak a mederelfajulások továbbfejlődésének megakadályozásán túl a megfelelő vízszállító képesség helyreállításához is.

Laskó-patak rekonstrukciója (Egerszalók) A projekt a Laskó-patak regionális vízfolyás 27+252-45+348 szelvények közötti szakaszának EU Víz Keretirányelvvel összhangban megvalósuló rekonstrukciójára irányul. A Laskó-patak, minta a környező terület és települések csapadékvizeinek befogadója nagy csapadékok és a tavaszi hóolvadás idején gyakran kilép medréből elöntéssel veszélyeztetve a környező kül- és belterületi ingatlanokat egyaránt. A Laskó-patak rekonstrukciója projekt keretében a patak kijelölt területein kiirtjuk a mederbe nőtt cserjét és bozótot, kialakítjuk a kívánatos mederszelvényt, amely a meglévő meder bővítésével, a felhalmozott hordalék, iszap kitermelésével történik, 2,0 m-es fenékszélességgel, 1:2 arányú rézsű, valamint kétoldali előtér kialakítással. Kőszórással rendbe hozzuk a meglévő hidak alatti mederburkolatokat. A befolyó árkok, átereszek környezetét burkolattal látjuk el. A szakadópartokat,

8-2. melléklet


16


rézsűmegcsúszásokat kőszórással megoldásokat részesítjük előnyben.

biztosítjuk.

A

lebonyolítás

során

a

természetközeli

Karcsa térségi vízrendszer rekonstrukciója (Karcsa) A projekt keretében a Karcsa-csatorna és holtág rekonstrukciója valósul meg - összhangban az EU Víz Keretirányelvvel -, célja, hogy a csatorna és a holtág vízszállító képessége javuljon és az érintett szakaszon lévő műtárgyak felújítása megvalósuljon. A projekt keretében elkészül a Karcsacsatorna felújítása 7,893 km hosszon, azaz a lerakódott iszap kiszedése, a mederszelvény rekonstrukciója, a meglévő depónia rendezése, a nem megfelelő állapotú hidak a meder vízszállításához kapcsolódó állagmegóvása, illetve átépítése valósul meg. A rekonstrukció során a csatorna medréből 12.800 m3 iszap eltávolítása, a mély mederszakaszoknál kétoldali előtér kialakítás a gépi fenntartáshoz és a depónia rendezése, kialakítása szükséges. A holtág szakaszon a vízjogi engedélyezési terv szerint száraz kotrással összesen 29.000 m3 (Karcsai zsilip és közút között 3.000 m3, a közút fölött a 8+700 szelvénybe tervezett jászolgátig 26.000 m3), hidromechanizációval 101.000 m3 iszap kerül kitermelésre.

Gyöngyös-Nagypatak Gyöngyös város belterületi szakaszának rekonstrukciója (Gyöngyös) A Gyöngyös Nagy-patak tervezett rekonstrukciójának célja, a rehabilitációra kijelölt mederszakasz (26+378-29+063 sz.) olyan műszaki állapotának a helyreállítása, hogy ott a mértékadónak tekintett lefolyások megfelelő biztonsággal levezethetők legyenek, ezáltal a lehető legkisebb mértékűre csökkenjen a patakmederrel határos belterületek veszélyeztetettsége. Cél, a lefolyó vizek szennyeződési lehetőségének a csökkentésével a 2000/60/EK Keretirányelv célkitűzéseinek a teljesítése. A projekt keretében eltávolítjuk és lerakóhelyre szállítjuk a mederben összegyűlt hordalékot. A sérült burkolatokat helyreállítjuk, burkolaterősítő bordák beépítésével megerősítjük. A hordalékkal való újbóli feltöltődés érdekében egy új hordalékfogó műtárgyat építünk be. A projekt eredményeként a támogatásból 2685 fm burkolatmeder-hossz kerül felújításra, 6710 m3 hordalék kerül kitermelésre, 15 műtárgy kerül beépítésre.

Körös-éri belvízcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciója (Nagykörös) A projekt célkitűzéseinek megfelelően négy elkülöníthető szakaszra bontható a csatorna. Az első a torkolati 2500 fm, amely egy természetes mélyvonulatban halad. A projekt eredményeként ez a szakasz visszanyerheti eredeti időszakos belvíztározó-funkcióját, kisebb árhullámok alatt az átjárhatóság fennmarad az élővilág számára a Tisza és a Kőrös-ér medre között. A második a Nagykőrös város belterületi határáig terjedő 31 km-es rész, melyen a rekonstrukció eredményeként megszűnnek a lefolyást akadályozó mederszűkületek és magas fenékszintek. Számottevően nő a mederben egyidőben tartózkodó vízmennyiség, szabályozhatóvá válik a mélyfekvésű helyeken a bel- és csapadékvizek időszakos helybentartása, nő a talajvíz visszapótlás. A harmadik szakasz a Nagykőrös város belterületére eső, Kőrös-ér 33 619-34 841 fm közötti 1222 fm hosszú belvízcsatorna rész. A szűk kapacitású, magas fenékvezetésű, nyílt meder helyén új, zárt csatornaszakasz épül 623 fm hosszon. A meglévő 659 fm hosszú zárt csatorna rekonstrukciós munkája keretében elkészül a betonszerkezeti sérülések kijavítása, a folyásfenék süllyesztése, a csatlakozó földmedrű csatornaszakaszok rekonstrukciója. A beavatkozás a belterületi csapadékcsatorna hálózat fejlesztésének alapfeltétele. A negyedik szakasz a Nagykőrös feletti, 34841-40312 fm közötti nyomvonal. A szakaszon meglévő 3 db tiltós áteresz zárószerkezetének átépítésével azok alkalmassá válnak az időszakos vízvisszatartásra is. A

8-2. melléklet


17


visszatartott víztömeg számos igényt elégíthet ki, csak a legfontosabbak: helyben hasznosítható; a fedett szakasz átöblítésére használható; az „alsóbb” szakaszon hígítóvízként szolgálhat.

Millér belvízcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciója (Besenyszög) Döntően belvízelvezetési célú projekt. A kettős működésű állandó vízfolyás, teljes hosszában öntözővizet szállít. A mederrehabilitáció és a felhalmozódott üledék eltávolítása, kielégíti az ökológiai mederrendezés igényeit. Az átadás, az újonnan épült Feketevárosi műtárgy sikeres próbaüzemével zárult.

Tunyogmatolcs belterületi vízrendezés III, ütem (Tunyogmatolcs) Döntően belvízelvezetési célú projekt. A belterületi, területi vízrendezési feladatok közül ki kell emelni a települést veszélyeztető vízfolyások, és belvízcsatornák rendezését, a csapadékvíz-elvezető hálózatok kiépítését, a talajvízszint káros megemelkedését gátló vagy csökkentő beavatkozásokat, a külterületekről származó víz- és hordalékelöntés megelőzését, az alápincézett és mozgásveszélyes területek védelmét szolgáló létesítmények megépítését. A belterületek vízkár-események elleni hatékony védelme csak a térség, vízgazdálkodási egység – vízgyűjtő, öblözet – komplex vizsgálata alapján meghatározott egyéb létesítmények, beavatkozások megvalósításával oldható meg. Így biztosítani kell a belterületekről elvezetendő víz lefolyókba jutását a külterületi mederszakaszok kiépítésével, rekonstrukciójával; a belterületi vízrendezési létesítmények tehermentesítését záportározók, árvízcsúcs-csökkentő tározók, megkerülő csatornák építésével; az ár- és belvíz elleni védelmet körtöltések építésével; a víz és hordalékelöntés elleni védelmet övárkok létesítésével és a települések feletti vízmosások megkötésével.

Tolcsvapatak mederhelyreállítás (Tolcsva) Döntően belvízelvezetési célú projekt. A Bodrogba folyó Tolcsva patak mederburkolat megőrzésére irányult munkák, a rekonstrukciós munkák, biztosítják a víz „jó állpotát”, csökkenti a vízkár veszélyét.

Természeti értékek megőrzése az Ipoly Erdő Zrt. vagyonkezelésében lévő Nógrád megyei (Garáb) A nagyterületű erdők Nógrád megyében tovább fognak növekedni, biztosítva a természetes ökoszisztémát és a vizfolyások természetes állapotú lefolyását és a vizek jó minőségét.

2 Folyamatban lévő projektek Alsó-Túri árapasztó tározó, majd a Felső-Túri árapasztó építése Természeti védelmet, környezet-rehabilitációt és árvízi fejlesztést fog megvalósítani. Előkészítés alatt van, 2020-ig fog megvalósulni a teljes szakaszon. Biztosítva a természeti értékek védelmét, és az árvízi fejlesztések során, az árhullámok csökkentését. (Nagyari-Szatmárcsekei tározás)

Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztése A projekt kivitelezése folytatódik, 2015 őszén fogják átadni.

8-2. melléklet


18


Érintett települések. Jánd, Gulács, Hetefejércse, Márokpapi, Tarpa, Tivadar, Tákos, Vásárosnamény-Gergelyiugornya, Csaroda, Tiszaadony, Tiszavid, Tiszaszalka, Mátyus, Lónya, Tiszakerecseny, Barabás, Gelénes, Beregdaróc, Vámosatya A projekt hozzájárul a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése azon céljához, hogy a kiépített rendszer a Tisza teljes hosszában mintegy 1 m-es vízszintcsökkentési hatással rendelkezzen a mértékadót meghaladó árvizek esetében .Fő tevékenységek és eredmények: egy árapasztó tározó és a hozzá kapcsolódó létesítmények építése a Beregben amelynek segítségével megcsapolhatók a Tisza tivadari szűkület fölötti legkritikusabb szakaszán az árhullámok csúcsai. A tervezett 60 millió m3-es tározóval várhatóan 40-80 cm-es árvízszint csökkenés érhető el. A megvalósuló rendszerrel megoldható a Bereg vízpótlása és revitalizációja is.

A Duna-Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezkedő két mintaterületen a klímaváltozásból eredő hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó mintaprojekt – Keleti mintaterület, Nyugati mintaterület A projektekre a KEOP pályázatok, részletes megvalósíthatósági tanulmányok elkészültek 2013ban, a megvalósítás pénz hiány miatt elmaradt. A Kecskemét-Tiszaalpár térségében megvalósítandó Keleti, a Közép Homokhátság térségében a Nyugati mintaprojekt került, a kidolgozásra. A mintaprojektek keretében megvalósítandó fejlesztések hozzájárulnak a vízhiányos területek vízháztartásának javításához, elsősorban a vízvisszatartás eszközeivel, illetve a visszatartott vizek hasznosítását segítő több térséget érintő vízpótló és elosztó rendszerek rekonstrukciójával és kiépítésével. A projektek a Víz Keretirányelv azon célkitűzéseit kívánja átültetni a gyakorlatba, amelyekkel a felszíni vizek esetében a jó ökológiai és a jó kémiai állapot, a felszín alatti vizek esetében pedig a jó mennyiségi és jó kémiai állapot elérhető lehet.

Vízkészlet gazdálkodási projekt előkészítése a Duna-Tisza közi hátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása érdekében Előkészítő munka folyik (koncepció készítés, előzetes megvalósíthatósági tanulmány készítés). A cél a Duna-Tisza köze valós, a vízhiánnyal összefüggő problémáinak feltárására alapozva olyan Koncepció és projektjavaslat kidolgozása, ami a természeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot középpontba emelve szolgálja a megélhetési feltételek javítását, a térségi felzárkóztatást, a jobb társadalmi kohézió megteremtését, a vízgazdálkodás által biztosított lehetőségek optimális kihasználása révén

3 Következtetések A rendelkezésünkre álló információkból le tudjuk vonni a következtetést, hogy számos projekt valósult meg vagy van folyamatban a hidromorfológiai állapot javítására való hivatkozással. Arra vonatkozóan, hogy ezek a fejlesztések milyen mértékű valós állapotjavulást okoztak, nem tudunk következtetést levonni. Megállapítható, hogy az értékelés során a felmerülő nehézséget a vizek hidromorfológiai állapotában bekövetkező változás objektív és számszerűsíthető rendszerének hiánya jelentette. A következő tervezési időszakra javasoljuk a hidromorfológiai projektek eredményeinek értékelésére alkalmas indikátor rendszer kidolgozását. (milyen hidromorfológiai terhelést szünteti meg, milyen mértékben, milyen hatékonysággal).

8-2. melléklet


19

8-2. Melléklet. megvalósulásának előzetes értékelése. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Tisza részvízgyűjtő

Recommend Documents