8-2 Melléklet. A Duna részvízgyűjtő tervben nevesített projektek. megvalósulásának előzetes értékelése

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Duna részvízgyűjtő

8-2 Melléklet A Duna részvízgyűjtő tervben nevesített projektek megvalósulásának előzetes értékelése

8-2. melléklet

A Duna részvízgyűjtő tervben nevesített projektek megvalósulásának értékelése

1


Tartalomjegyzék 1

A HIDROMORFOLÓGIAI INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSA A RÉSZVÍZGYŰJTŐ TERVBEN ........ 3

2

A 2010-2014-ES IDŐSZAKRA TERVEZETT PROJEKTEK MEGVALÓSULÁSA ....................................... 5 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5

3

A RÉSZVÍZGYŰJTŐ TERVBEN NEVESÍTETT INTÉZKEDÉSEK ÉS PROJEKTEK..................................... 5 A RÉSZVÍZGYŰJTŐ TERVBEN NEM NEVESÍTETT, VÉGREHAJTOTT PROJEKTEK ................................ 7 A RÉSZVÍZGYŰJTŐ-TERVBEN NEVESÍTETT, FOLYAMATBAN LÉVŐ PROJEKTEK ................................ 9 A RÉSZVÍZGYŰJTŐ TERVBEN NEM NEVESÍTETT, FOLYAMATBAN LÉVŐ PROJEKTEK ..................... 13 MEG NEM VALÓSULT INTÉZKEDÉSEK ÉS PROJEKTEK.......................................................................... 14

KÖVETKEZTETÉSEK ........................................................................................................................................ 15

8-2. melléklet


2


A 2010-ben elkészült Vízgyűjtő gazdálkodási terv - Duna részvízgyűjtő dokumentum 8.2. ’Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések’ fejezetében, valamint a 8.7. ’A kiemelt vizeket érintő intézkedések’ fejezetében felsorolásra kerültek a konkrét és tervezett projektek, valamint intézkedések. A részvízgyűjtő ezen fejezetei tartalmazták azokat a hidromorfológiát javító intézkedéseket és projekteket, amelyeket a 2010-2014-es tervezési időszakban (illetve egyes projekteknél 2015 után) kívántak megvalósítani. Jelen melléklet célja az intézkedések és projektek megvalósulásának értékelése. Az adatok forrása a Miniszterelnökség által szolgáltatott operatív programok projektjeire vonatkozó 2015. áprilisi projektlista. A hidromorfológiai projektek döntően a KEOP és a ROP-ok forrásaiból valósultak meg.

1 A hidromorfológiai részvízgyűjtő tervben

intézkedések

alkalmazása

a

HM1-3, 5-7, 9-10sz: Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotának javítása Célja: A szabályozottság csökkentése, a megfelelő állapot fenntartása: a mederforma és állapot átalakítása és a part menti növényzónák helyre-állítása, a változatosság javítása (kanyargósság, változatos part-viszonyok, csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel), a fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése, az üledék és a meder természetes jellegét alapvetően megváltoztató növényzet egyszeri eltávolítása, ahol ezt a hullámtér szélessége lehetővé teszi, a meder természetes fejlődésének biztosítása az árvízvédelmi biztonság veszélyeztetése nélkül) Állóvizek esetén a part természetes meredekségének helyreállítása, a növényzet természetes fejlődéséhez a morfológia feltételek biztosítása, feliszapolódott állóvizekből az üledék eltávolítása. (Ez szolgálhat vízminőségi és térfogat növelési célokat.) A medrek rendszeres fenntartása keretében a felesleges biomassza és laza üledék eltávolítása, a mederbeli lágyszárú növényzet és a parti fás szárú növényzet gondozása.

HM4 és 8sz: Szennyezett üledék egyszeri eltávolítása Célja: A víztér terhelésének csökkentése, a vízminőség javítása a feliszapolódott vízfolyásokon, állóvizekben A 2009-2015-es tervezési időszakra vonatkozó adatok azt mutatták, hogy a vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása igényként (HA2) a víztestek 94%-ánál jelentkezik. A tavak esetében viszont a víztestek több mint felét érinti a part menti sáv területhasználatainak ökológiai és vízminőség-védelmi szempontú átalakítása (HA3). A részvízgyűjtő területét nagyrészt behálózó mesterséges medrek emberi igényeknek megfelelően, a belvizek elvezetésére készültek. A csatornák nagy része az időszakot megelőző években öntözési, természetvédelmi, vízpótló funkciót is kapott. A csatornák mentén elsődleges feladat a szántóföldek partéltől való visszaszorítása, illetve a pufferzóna kialakítása, mely nemcsak megszűri a mezőgazdasági területekről érkező vizeket, hanem árnyékoló hatásával megakadályozza a medrek elnövényesedését is (HA2). A változó sebességű terek kialakításához ahol lehetséges, a mellékágakat, holtágakat malomárkokat, bányatavakat, belvizes területeket be kell kapcsolni a vízrendszerbe. 8-2. melléklet


3


Az ökológiai mederrendezés igénye sok síkvidéki és dombvidéki kisvízfolyás, illetve csatorna esetében fölmerült (HM1 és 2). Ennek keretében – a mesterséges csatornák mentén is – szükséges a növényzet gondozása. A mederrehabilitáció a dombvidéki és a sikvidéki vízfolyásokon egyaránt jelentős arányú, itt az érintettség együttesen majd 90%-os. Az állóvizek partjának rehabilitációjának és a felhalmozott üledék eltávolításának igénye (HM7 és 8) a víztestek több mint 20%-ánál merül föl. (Részvízgyűjtő VGT-Duna)

HA1-3sz: Ártér rehabilitáció, partmenti vízvédelmi zóna kialakítása Célja: A vízszennyezés csökkentése, az árterek felélesztése a) Olyan nagyvízi meder kialakítása, amelyben az árvízi vízhozamok levezetése a vízszintek jelentős emelkedése nélkül történhet meg, a meder és környezetének ökológiai javításán túl hozzájárul a hordalék és a diffúz eredetű tápanyagszennyezés csökkentéséhez b) A vízfolyások mentén, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő puffersáv biztosítása, területhasználat átalakításával és fenntartásával A 2009-2015-es tervezési időszakra vonatkozó adatok azt mutatták, hogy az ökológiai mederrendezés igénye sok síkvidéki és dombvidéki kisvízfolyás, illetve csatorna esetében fölmerült (HM1 és 2). Ennek keretében – a mesterséges csatornák mentén is – szükséges a növényzet gondozása. A mederrehabilitáció a dombvidéki és a sikvidéki vízfolyásokon egyaránt jelentős arányú, itt az érintettség együttesen majd 90%-os. Az állóvizek partjának rehabilitációjának és a felhalmozott üledék eltávolításának igénye (HM7 és 8) a víztestek több mint 20%-ánál merül föl. (Részvízgyűjtő VGT-Duna)

DU1-4sz: A vízfolyások medrét érintő létesítmények üzemeltetése a hosszirányú átjárhatóság biztosításával, valamint az alvízi szempontok figyelembevételével Célja: A hosszirányú átjárhatóság biztosítása és az alvízi szempontok érvényesítése érdekében a műtárgyak és üzemeltetésük felülvizsgálata, módosítása, szükség esetén megszüntetése, ahol ezáltal sem érhető el a megfelelő állapot, a szükséges vagy pótló műtárgyak megépítése. Jelentős arányúak a duzzasztók, zsilipek üzemeltetésével kapcsolatos intézkedések a 210-201es időszakra vonatkozóan, ezek egy része a hosszirányú átjárhatóság és az alvízi szakasz megfelelő vízjárásának kialakítását és a vízminőség védelmét célzó intézkedések (duzzasztók és zsilipek esetén DU1, DU2, DU3 intézkedések). A részvízgyűjtőn különösen a völgyzárógátas tározók üzemeltetésének módosítására vonatkozó (DU4) intézkedések jellemzőek. (Részvízgyűjtő VGT-Duna)

KKsz: Vízi utak ökológiai szempontú kialakítása és működtetése Célja: A vizi utak ökológiai szempontok szerinti használata, (környezetkímélő megoldások, szennyezések nyílt vízre jutásának akadályozása stb), a „minimális zavartság” elvének érvényesítése

8-2. melléklet


4


Az intézkedések ezen csoportja a kikötők ökológiai szempontok szerinti kialakítását (KK1intézkedés), és a hajózás feltételinek Víz Keretirányelvnek megfelelő kialakítását (KK2) szolgálja, ezek a Duna víztestein fordulnak csak elő. (Részvízgyűjtő VGT-Duna)

2 A 2010-2014-es időszakra tervezett projektek megvalósulása 2.1 A részvízgyűjtő tervben nevesített intézkedések és projektek A projektek közül azokat említjük, amelyek elsősorban, vagy legalábbis részben a vizek állapotának javítását is célozzák.

A Répce lefolyási viszonyainak javítása, a folyó ökológiai rehabilitációja (HM2). Megvalósult projektek: 

Répce, Rábca menti területek, vizes élőhelyek helyreállítása, vízellátása - II/I. ütem (I ütem: 21+375 - 38+952)(1. forduló)



Répce, Rábca menti területek, vizes élőhelyek helyreállítása, vízellátása- II/I. ütem ( I ütem: 21+375-38+952)(2. forduló)’ A projekt előkészítése befejezett.



Répce, Rábca menti területek, vizes élőhelyek helyreállítása, vízellátása - II/II. ütem (II ütem: 0+000 - 21+375)(1. forduló)’ A projekt előkészítése befejezett.



Répcelak város belterületi vízrendezése

Lukácsházi tározó A projekt keretében megépült Lukácsháza és Kőszeg között a Gyöngyös-patak völgyében a Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározó. Az anyagnyerőhely rekultivációjával létrejött 2db tó, melynek vízfelülete összesen 25,85 ha. A tározó az érkező árvíz egy részét visszatartja, csak olyan mennyiségű víz kieresztésére kerül sor, mely az alatta lévő vízfolyás medrében kiöntés nélkül levezethető. Ezáltal megszűnnek a Gyöngyös patak és Sorok-Perint mentén lévő településeken az árvízkárok. Elmaradnak a több milliárdos költségű helyreállítási munkák. A jelenlegi árterületek ezentúl biztonsággal használhatók, beépíthetők lesznek, megszűnik az árvízi kockázat.

Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja A projekt keretében megvalósult a Nagy-Pándzsa vízgyűjtőjén az erózióveszélyes területeken az erózióvédelmi műszaki létesítmények, hordalékvisszatartás, sankolóterek kialakítása, valamint a vízfolyás meder rehabilitációja, és szelektív növényirtás a Nagy-Pándzsa teljes hosszán, és tartalmazza egy NATURA 2000 terület vízpótlásának megoldását.

Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása KEOP keretében-a Marcal revitalizációja a cél, különös tekintettel a kisvízi meder lefolyási viszonyainak javítása az élővilág igényeire.

8-2. melléklet


5


Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja Az Által-ér alsó szakaszára, valamint az Oroszlány-Kecskédi-vízfolyás alsó szakaszára, a Fényespatakra és a Csever-árokra vonatkozó meder rehabilitációs pályázatot nyertek (ROP), amelynek támogatási szerződését 2009. május elején írták alá. A tatai élőhely rekonstrukció az Öreg-tó korábbi kotrása kapcsán megszüntetett, feltöltött tófarok természetes vízi növényzetének szűrőhatását hivatott visszaállítani, jelentősen hozzájárulva ezzel a vízminőség javulásához is. A rekonstrukció olyan állapotot eredményez, amely egyúttal segíti a Ramsari Egyezményben vállalt természetvédelmi kötelezettségek teljesítését is.

Unyi patak 14+500 - 16+050 szelvények közötti mederszakasz iszapolási munkái Az Únyi-patak és a Kenyérmezei-patak medrét érintő (kotrás) intézkedések igen fontosak a vízfolyások jó állapotának eléréséhez. Belterületi szakaszokon (Mór, Székesfehérvár, Seregélyes, Veszprém) az árvízi biztonság messzemenő figyelembevétele mellett a vízfolyások tervezett rendezését az esztétikai és ökoturisztikai igényeknek megfelelően kell kialakítani. Székesfehérvár, C-0-0 jelű csapadékvíz főgyűjtő megépítése a Donát utca - Topolyai utca közötti szakaszon, Székesfehérvár Sóstó Természetvédelmi Terület tómeder helyreállítása, Belterületi vízrendezés Seregélyesen

Gyáli patak rekonstrukciója A KMOP-3.3.1/C-2008-0004 számú projekt a Gyáli patak a Főváros területén kívül húzódó, a projekt gazda kezelésében lévő 24,6 km hosszú csatorna szakasz komplex rendezését irányozza elő. A beavatkozás célja nagy vizek kármentes levezetésén túl a kisvízi időszakban a meder kedvező ökológiai állapotának biztosítása.

Garancsi tó rehabilitációja A KMOP-3.2.1/A-2008-0004 számú projektben kotrást is végeztek, aminek következtében a védett fajok életfeltételei is javulnak (HM10).

Duzzasztók átjárhatóságának javítása a határvidéki Rábán Az OPENWEHR Osztrák-Magyar közös projekt keretében Rábai duzzasztók átjárhatóságának biztosítását (Az Alsószölnöki, Szentgotthárdi, Magyarlaki, Körmendi, és Ikervári duzzasztók) oldják meg (DU3).

Komplex természeti értékvédelmi program a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban A KEOP-7.3.1.1-2008-0005 számú, 4 elemből álló természetvédelmi projekt egyik eleme az Oslihany - vizes élőhely rekonstrukció, melyhez zsilipek és gátak építése szükséges 577 ha terület elárasztásához (VT3).

8-2. melléklet


6


Sorok-Perint és Arany-patak revitalizációja Csörnöc-Herpenyő ill. a Láhn patak vízpótlása, számtalan egyéb, ökológiai jellegű beavatkozással

2.2 A részvízgyűjtő tervben nem nevesített, végrehajtott projektek A Taksony-szigeti mellékág rehabilitációja A Taksony-szigeti mellékág, az RSD 40+000-42+700 fkm szelvényei között, a meder bal oldalán helyezkedik el. Nyugatról a Taksony- sziget, keleti irányból a település belterületi részei határolják, területe 14 ha. A vízterület hossza 2700 m, átlagos szélessége 50 m körül van. A víztestet kisebbnagyobb öblök, szigetek, valamint összefüggő úszólápok, nádasok tagolják. A mellékágat a 40+950+950 szelvényben egy közúti híd keresztezi, jelentős szelvényszűkületet okozva. Az ág híd alatti szakaszán a meder közepén nádas sáv húzódik. Az ág felső, tehát a híd fölötti részén lápos víz alakult ki értékes élővilággal, de jelentősen feliszapolódott képet és vízi növényzettel való benőttséget mutat. A mellékág további biztonságos fennmaradásához a meder iszaptalanítása fontos, elengedhetetlen feladat. A rehabilitációt a 2008 évi felmérések sürgős, 5 éven belül feladatnak határozzák meg. Taksony Nagyközség Önkormányzata környezeti adottságainak megőrzése és kihasználása, a település élhetőbbé és vonzóbbá tétele érdekében határozta el a Taksony-szigeti mellékág rehabilitációját. A projekt várható eredményei: a védett élőlények állományának növekedése, biodiverzitás növekedése, a tájképi érték növekedése, az antropogén hatásokkal szembeni veszélyeztetettség csökkenés, az ex-situ védelem alatt álló fajok számának növekedése

Veresegyházi Malom-tó rehabilitációja A projekt célja a Malom-tó rehabilitációja, vízminőségének javítása, az úszólápi vegetáció összetételének kedvezőtlen változásának, valamint degradációjának megakadályozása. A célok eléréséhez a következő tevékenységek szükségesek: -iszapkotrás, -halrács kialakítás, lehalászás, -hínártelepítés, -stégbontás, -élőhelyvédelmi célú területelzárás. A beruházás hatására hosszútávon lecsökken a víz szervesanyag tartalma, így tartósan javul a vízminőség, amely kedvező hatással van az élővilágra.

Természeti értékek megőrzése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén 1. alprojekt: Élőhelyrekonstrukció - Drégelypalánk, Ipoly völgy vizes élőhelyeken 2. alprojekt: Élettelen természeti értékek megőrzése a Bajóti Büdös-lyuk és a Tatabányai bányász barlangban 3. alprojekt: Közlekedési infrastruktúra természetkárosító hatásainak csökkentése a 7. sz. főút mentén A projekt rövid távú célja a természetvédelmi terület infrastruktúrájának megteremtése a területrekonstrukcióhoz szükséges műtárgyak (pl. zsiliprendszer) kiépítése, a tatabányai Bányászbarlang, és a Bajóti Büdös-lyuk barlang természetes állapotának biztosítása lezárás által, és a természetkárosító hatás csökkentéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása (pl. terelők létesítése).

8-2. melléklet


7


Élőhelyhelyreállítás a Kis-Konda-patak völgye természetvédelmi területen a regionális jelentőségű ökológiai folyosó zavarmentes működése érdekében A projekt célja az 1979/1 (6,0788 ha) hrsz-ú, helyi szintű természetvédelmi oltalom alatt álló projektterület természetközeli állapotának biztosítása a Kis-Konda-patak menti vizes élőhelyek vízellátottságának javításával (P-1 programelem), a tájidegen, nemesített fafajok cseréjével őshonos egyedekre - (P-2), az inváziós növényfajok irtásával (P-3), a tájba nem illő épített elemek felszámolásával, tájba illesztésével (P-4), valamint az illegálisan lerakott hulladék elszállításával (P-5).

Szekszárd-Bátai főcsatorna komplex vízrendezése A program célja a környezetbiztonság növelése érdekében a Szekszárd-Báta öblözetben a víztest jó állapotának elérése, a kül- és belterületeken előforduló károk (vízhiány, víztöbblet) csökkentése.

Séd-Sárvízi Malomcsatorna hosszú távú fejlesztési programja A kizárólagos állami tulajdonban lévő, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében álló kettős működésű Séd-Sárvizi Malomcsatorna kiépítési vízhozamának töredékét volt képes szállítani. Az emiatt fellépő vízhiány, illetve nagycsapadékos időszakokban a belvizek megfelelő elvezetésének képtelensége miatt a meder rendezése, továbbá műtárgyak rekonstrukciója volt szükséges. A projekt keretében mederrendezés 70,73 km hosszban tervezett és 37 műtárgy felújítására, ill. átépítésére került sor. A fejlesztés eredményeképp a Séd-Sárvízi Malomcsatorna vízszállító képessége a névleges szállítóképességet megbízhatóan biztosítani tudja. Ennek következtében a csatorna által érintett települések Cece-ősi belvízöblözeten belülre eső 6953 ha-nyi területe, illetve ugyanezen területeken élő 14725 főnyi belterületi lakosa az ár- és csapadékvíz károktól nagyobb biztonsággal lesz megvédve, valamint a mezőgazdasági és ökológiai vízigények biztosíthatóak. Ez a projekt elsődlegesen nem VKI célú, hanem belvíz elvezetési célú.

Benta patak mederrehabilitációja A Benta-patak hossza 20,2 km, a Dunai torkolattól a Biai halastavakig húzódik. A kizárólagos állami tulajdonú és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő szakasz az 1+987 - 20+192 km szelvények közé esik. Százhalombatta, Érd, Tárnok, Sóskút, és Biatorbágy közigazgatási területét érinti, fő befogadója a belterületi és külterületi csapadékvizeknek. A meder vízszállító képessége csak helyenként éri el a mértékadót, a hidraulikai hossz-szelvény egyes szakaszon csak NQ20%-nak megfelelő értéket mutat, a kívánt NQ2%, illetve NQ10%-kal szemben. Az utóbbi években számos igen jelentős helyi vízkár érte Sóskút, de különösen Érd és Tárnok településeket. Ez a projekt elsődlegesen nem VKI célú, hanem belvíz elvezetési célú. A belterületi vízelvezető rendszerek és az elmúlt két évtized fejlesztései halaszthatatlanná tették a kizárólagos állami tulajdonban lévő Benta-patak rendezését.

8-2. melléklet


8


2.3 A részvízgyűjtő-tervben nevesített, folyamatban lévő projektek A 2015. áprilisi adatok alapján dolgozva a pénzügyileg még le nem zárt projektek kerülnek ebbe a fejezetbe. Ezek közül lehet olyan, ami műszakilag befejeződött és már működik is, csak a teljes zárás még nem történt meg.

A Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja A projekt keretében megvalósítandó rehabilitáció megvalósításával elérhető az érintett víztestek jó ökológiai potenciáljának biztosítása. A projekt megvalósítása a térségben élők és gazdálkodók érdekeit, a Mosoni-Duna menti táj megőrzésével, pedig közvetetten a társadalmi érdekeit szolgálja. A projekt megvalósítása ugyanis hozzájárul az egész tájegység természeti, tájképi értékeinek megőrzéséhez.

Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása A projekt keretében megoldandó az 1.12. Holt-Marcal - Győri öblözet egy részének, a Marcal jobb parti részöblözet árvízi biztonságának megteremtése Vízminőségjavító kotrás és a hosszirányú átjárhatóság biztosítása is szerepel az intézkedések között a Holt-Marcal víztesten.

Felsőcsatár, Pornóapáti Pinka rehabilitáció A projekt keretében a Pinka völgyében, mint célterületen, két helyszínen levő vizes élőhelyek helyreállítására folyik. A projekt által érintett víztestek a Pinka kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területein találhatóak. A Pinka felsőcsatári szakaszán megoldandó feladat az ökológiai vízmennyiség biztosítása, valamint a duzzasztó műtárgy miatt a vízi élőlények számára átjárható ökológiai folyosó kialakítása. A Pinka szakasz szabályozása Pornóapáti területén elsősorban árvízvédelmi és mezőgazdasági területek érdekében történt. A szabályozás rossz hatással volt a vízfolyás ökológiai állapotára. A lefolyási viszonyok megváltoztak, lemélyítették a medret, felgyorsították a folyót. Az egyensúly visszaállításához olyan beavatkozásra van szükség, amely az eredeti szabályozási cél fenntartásával jó ökológiai állapotot hoz létre. Cél a Víz Keretiránylev szerint kidolgozott Vízgyűjtőgazdálkodási terv által előírt ökológiai állapot létrehozása, az átjárhatóság biztosítása, rehabilitáció a természetes folyamatok felerősítése segítségével. Külön kiemelt cél és feladat is egyben a Natura 2000 területek már meglévő kedvező természeti állapotának megőrzése, fenntartása, valamint esetünkben a kedvező cél elérése, majd végcélként az elért eredmény hosszú távú fenntartása. A célterület tervezett vízi létesítményei: 

Felsőcsatár ökológiai folyosó kialakítása



Pornóapáti meder rehabilitáció, hallépcsővel

A megvalósítás következtében az alábbi célok valósulnak meg: Vízhozam ingadozás kezelése; vízi élettér megtartása/biztosítása; középvízhozam, ökológiai minimum vízmennyiség biztosítása; szélsőséges vízjárás kiküszöbölése; hosszirányú átjárhatóság biztosítása; meder dinamikus egyensúlyának kialakítása.

8-2. melléklet


9


A vízfolyás élőhelyeinek változatosabbá tételével lehetőség van a biodiverzitás javítására. Az ökológiai mederrendezés során olyan új élőhelyek is létrejönnek a meglévők mellett, amelyek a csak technikailag elvégzett mederrendezés mellett nem létezhetnének. Mindkét célterületen megfelelő tájba illesztéssel, a fő vízfolyáshoz képest hasonló áramlási viszonyokkal épül meg a halátjáró. A hallépcső a kialakítása következtében, a működése során maga formálja a kialakított, rehabilitált patakmedret, ezáltal különböző mélységű, vízinövényekkel benőtt, természetközeli meder fog kialakulni.

Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása Az RSD és mellékágai kotrása, az iszap elhelyerzése és a tassi vízleeresztő műtárgy létesítésére előkészítési munka folyt, melynek célja deklaráltan a vízminőség javítása és ezzel összefüggésben a térség gazdasági fejlődésének vízhasználati szempontból történő megalapozása. A Ráckevei (Soroksári)-Duna vízminőségének javításáról szóló 2022/2000. (II. 4.) Korm. határozatban rögzített intézkedési terv - egyéb szabályozási feladatok mellett - az alábbi fejlesztéseket irányozza elő: Az RSD vízáramlásának javítása; A Ráckevei (Soroksári)-Duna jó állapotának elérése érdekében a mederben felhalmozódott, kiülepedett iszap eltávolítása, a kitermelt iszap természetvédelmi, környezet-védelmi, egészségügyi, területfejlesztési és termőföldvédelmi követelmények szerinti elhelyezése. Az RSD monitoring rendszerének kialakítása, amely a jó vízállapot elérése és megtartása érdekében a felszíni és felszín alatti vízminőség megfigyelésére hosszú távon alkalmas.

Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból’ Közvetlen célok: Az RSD vízminőségének javítása, a jó állapot (jó ökológiai potenciál) elérésével, valamint e természetes fürdőhelyekre előírt EU normák teljesítésével; Az RSD vízgazdálkodásnak javítása a vízforgalmi, üzemeltetési problémák megoldása. Közvetett cél az RSD térségének vízminőség javításával, vízgazdálkodási fejlesztésével a terület eltartó képességének javítása, gazdasági, turisztikai fejlődésének elősegítése. E projekt a vízminőséget közvetlenül veszélyeztető part menti üdülőterületről származó kommunális szennyezőanyagok elvezetésére létesítendő csatornák építését oldja meg.

Szigetköz mentett továbbfejlesztése

oldali

és

hullámtéri

vízpótló

rendszer

ökológiai

célú

A Környezet és Energia Operatív Program keretén belül (KEOP-2.2.1.) lehetőség nyílt komplex vízvédelmi beruházások megvalósítására. Ebből kifolyólag az ÉDUKÖVIZIG pályázatot készített a szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztésére. Megoldandó probléma: A korábban végzett vízpótlási beavatkozások csak a Felső-, illetve Középső-szigetközi területeket érintették, az Alsó-Szigetközben ezen beruházások kedvező hatása már nem érvényesült. Az Alsó-szigetközi vízterek vízpótlásának megoldása gyakorlatilag a Duna elterelése óta megoldatlan kérdés maradt. Mind a mentett oldalon, mind pedig a hullámtéren szükséges a kedvezőtlen

8-2. melléklet


10


folyamatok megállítása, a vízrendszerek biztonságos vízpótlása, amely alapul szolgálhat az élőhely-rekonstrukciók kialakítására és az öntözési, halászati-horgászati, erdészeti, idegenforgalmi- rekreációs igények kielégítésére.

A Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja - komplex előkészítése A Velencei-tónak két jelentősen elkülönülő része van: az alapvetően természetvédelmi célú nádaslápi rész és az elsősorban idegenforgalmi célt szolgáló nyílt vizes terület. A nyílt víz a saját referenciájához képest jó állapotú, míg a nádas-lápi terület nem. A két rész tehát jelentősen eltérő állapotú és eltérő intézkedéseket is igényel. A Velencei-tó partvonalának nagyobb része beton és kőművekkel kialakított, ezért is lett a nyiltvizes víztest erősen módosított. Az állapot javítható lenne azzal, hogy ahol ez lehetséges vissza kellene állítani a partfal előtti nádasokat. A rendelkezésre álló eszköztár egyrészt tartalmazza a vízfolyások parti zónájának kialakításához alkalmazható intézkedéseket (HA3), másrészt az állóvizek partközeli mederformájának és növényzetének alakításához szükséges intézkedéseket (HM7 és HM10), valamint szükség esetén a szennyezett üledék eltávolítását/kezelését (HM8). A Velencei-tóra részletes intézkedési javaslat készült. A nádas-lápi részre vonatkozó intézkedési javaslat tartalmazza: (I) a természetvédelmi kezelési terv végrehajtását, (II) a természetvédelmi nádgazdálkodás megvalósítását, (III) a Császár-víz torkolati szakaszának rendezését (ld. fentebb az ártér helyreállítását célzó intézkedést), (IV) az úszólápok védelmét vízszintszabályozási eszközökkel, (V) a nyílt víztér felé való nyitottság csökkentését. A nyílt vizes területre a következő intézkedések szerepelnek a programban: (I) kotrás, (II) partfalak és kikötők rekonstrukciója, (III) a tápanyagterhelés további csökkentése (az időszakos vízfolyások torkolati szakaszának rendezésével, települések csapadékvíz-elvezetése, ill. az erózió csökkentése az északi vízgyűjtőn), (IV) vízszintszabályozás.

A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója A projekt átfogó célja a Fertő-tó előrehaladott és természetvédelmi szempontból nem kívánatos eutrofizációjának lassítása, a tó magyar oldalát uraló déli "nádöv" vízellátásának javítása, ezáltal pedig a nádasok minőségének, egészségességének, a biodiverzitásnak tartósan magasan tartása feltételei megteremtése. A projekt specifikus célja a Fertő-tó részét képező déli "nádöv" belső vízellátását biztosító fő- és határcsatornák és ez ezeket összekötő mellékcsatornák áteresztő képességének növelése. A cél ennek érdekében a korábban ökológiailag átgondolatlanul (alkalmazott technika korlátai miatt) a csatornák mindkét partján felhalmozott zagyból létesített "gátak" elbontása, megbontása, továbbá a vízáramlást kellő módon biztosítandó csatornák kikotrása, a zagy-, és növényi részek megfelelő elhelyezése, illetve a tápanyagterhelést csökkentő, a jobb vízcserét támogató beavatkozások elvégzése. A célok érdekében tervezett tevékenységek: a fő-, és határcsatornák, keresztárkok mélyítése, az ezek mentén korábban töltés-szerűen felhalmozott zagy részbeni elszállítása, helyenként megbontása, egy új, külső körcsatorna kialakítása, 15 m3/sec kapacitással, továbbá részben ezeken keresztül, a stabilan jó vízminőség érdekében a leengedéskor a nádöv és a Fertőrákosi öböl vizének preferálását szolgáló beavatkozások.

8-2. melléklet


11


A projekt eredményeként a hazai oldali nádöv vízellátása mind kvantitatív, mind kvalitatív szempontból javul, akárcsak a nádasállomány egészségi állapota. A növénytársulások, és állatfajok, populációk életfeltételei javulnak. Összességében a következő 15-20 évre természetvédelmi szempontból (is) a jelenleginél jobb körülmények lesznek biztosíthatók.

Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén A projekt két különálló helyszínhez, a Kiskunsági Nemzeti Park két különböző területegységéhez kapcsolódik, mivel azonban mindkét helyszín kiemelt természetvédelmi jelentőségű terület része, valamint a tervezett munkálatok is hasonló jellegűek, egy pályázat keretén belül tervezzük a projekt megvalósítását. A KNP Bócsa-Bugac buckavilága elnevezésű területegységén a homokhátak közötti lokális mélyedésekben szikes tavak, turjánok húzódnak, melyeket az eredeti belvízvédekezési rendeltetését már nem betöltő Kelő-éri-csatorna kapcsol össze. Tekintettel arra, hogy a csatorna közvetlen környezetét a nemzeti park igazgatóság kezelésében lévő vizes élőhelyek, legelők, rétek adják, belvízvédekezési célra az már nem használt. A vízelvezető mű részben az ősi Kelő-érbe mélyül, ahol a vizek jóval lassabban húzódtak le délkelet felé, mint jelenleg, a csatorna általi vízelvezetések időszakában. A Kelő-éri csatorna földdepójának környező terepszintig történő szakaszos visszatöltésével a vízelvezető funkció megszüntetése, a víz magasabb szinten történő levonulásra kényszerítése történne. Itt tehát a víz megtartása az elsődleges cél. A Szekercés-szék északi részén húzódó úttöltés a tómeder időszakos felszíni vizeit szigeteli el egymástól. A töltés határoló árkokba történő visszatemetésével a vízviszonyok is természetszerűbbé válnak, és a terület tájképi értéke is növekszik. A KNP Felső-Kiskunsági szikes tavak területegységének déli felén található szikestó-medencéket hidrológiai szempontból az ún. Kelemen-széki tápcsatorna választja szét. Létesítésének indoka a nemzeti park megalapítása előtt a szikes tavak (Kelemen-szék, Fehér-szék) halgazdálkodási - más forrás szerint belvíztározási - célú átalakítása volt, azonban a teljes rendszer a természetvédelmi érdekek és a nemzeti park megalapítása miatt nem épült ki. A halgazdálkodásra irányuló korabeli terveket a halastó-rendszer kiviteli tervének műszaki rajzai bizonyítják. A halgazdálkodási vagy belvízvédekezési célra üzembe soha nem helyezett, lezárt csatorna magas (0,4-1,65 m) töltései a nyílt, tökéletes síkságból markánsan kiemelkednek, ezért - a természetes felszíni vízmozgások akadályozása mellett - negatív tájképi hatást is jelentenek. Az elsődleges cél ezen a területegységen a szabad felszíni vízmozgások lehetővé tétele a csatorna két oldalán található tómeder-részek között. A tápcsatorna megszüntetését, a vízeloszlás mesterséges befolyásoltságának csökkentése érdekében a párhuzamos kisszelvényű árok és töltésének felszámolása, valamint egy korábbi ingatlanhatárt jelző árok betemetése egészíti ki. A Kelemen-széki tápcsatorna feliszapolódottsága miatt a terepszinthez igazodó visszatemetésből a számítások szerint bizonyos földmennyiség kimarad, melynek elhelyezésére a csatorna közelében található bolygatott felszínek, anyagnyerőgödrök nyújtanak alkalmas helyet. A Borda-tanya közeli, ma időszakosan vízzel elöntött bolygatott felszín egykor művelt szárazulat volt a Kelemen-szék partján. Ennek feltöltése partvonal-rekonstrukciós (felszínrekonstrukciós) célú is. Hasonlóan felszínrekonstrukciós (és egyúttal élőhely-rekonstrukciós) célú a természetes eredetű Lencsés-ér mélyületének helyreállítása a tápcsatorna létesítésekor művileg átalakított szakaszon, és két, bemutatáshoz kapcsolódó mesterséges sziget elbontása is. A tápcsatorna töltésének felszámolása az azon futó tanösvény és hozzá kapcsolt madármegfigyelő-építmény funkciójának megszűnésével, az építménybontás szükségességével is jár. Helyettük és az új élőhelyeken várhatóan megjelenő, zavarásra érzékeny élőlények elkerülése miatt, valamint a természetvédelmi bemutatás,

8-2. melléklet


12


szemléletformálás szándékával új nyomvonalú tanösvény kerül kialakítása és új leskunyhó kerül megépítésre. Az elsődleges cél érdekében történő csatorna-felszámolás a felszíni vizek megváltozó térbeli eloszlását, nagyobb hullámzás eshetőségét is okozza, ezért a lakott Borda-tanya védelme érdekében természetszerű megjelenésű védelmi töltés építése is szükséges.

2.4 A részvízgyűjtő tervben nem nevesített, folyamatban lévő projektek A Kisapaji-rét vizes élőhely rekonstrukciója A projekt átfogó célja a Pest megyei Apaj község területén fekvő, a Felső-Kiskunsági szikes puszták részét képező Kisapaji-rétek természetes geográfiai, hidrológiai, és ezekből következő ökológiai viszonyai helyreállítása. Hatására az egykor a "tökéletes sík" jelzővel illethető felszínalakzat rekonstruálása, és a mesterséges csatornák felszámolása együttesen elősegíthetik a területre lehulló csapadékvíz megtartását, annak szabad áramlását, illetve az ismét sík, akadálymentesen belátható terepen a fokozottan védett túzok állományának erősödését. A beavatkozás során vízpótlást nem terveztek, ui. a belvízelvezető csatorna jelenlegi vízszintjei és üzemrendje azt csak mértékadó belvízi vízállásoknál (Q10%) teszi lehetővé gravitációsan. Az alacsonyabb vízállású időszakokban a cél a csapadék területen való tározása, visszatartása, a megrongálódott tiltós átereszek átépítéssel való felújításával a szabályozási lehetőség megtartása. A konkrét cél a területen a vízháztartást akadályozó vonalas létesítmények megszüntetése 17,36 km2-en, 28,715 km hosszban. Cél továbbá a felhagyott, pontszerű létesítmények maradványainak felszámolása, elszállítása, illetve egy homokbánya esetén annak feltöltése, másutt elbontásra kerülő, ma már indokolatlan, helyi töltések anyagából. További konkrét cél a vízvisszatartó, tiltós átereszek újjáépítése (3 db) és egy új létesítése vízkivezetési céllal. A projekt tárgya lesz még a helyi őrök és botanikai felügyelő terepi eszközökkel való felszerelése, továbbá a saját és a nem KNPI vagyonkezelésben álló, de a hasonlóan értékes területek tartós, természetvédelmi szemléletből pozitív kezelésének elősegítése érdekében komplex környezettudatosságot erősítő akciók megszervezése.

Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése Devecser és Kolontár térségében Devecser és Kolontár Önkormányzatok megbízása alapján elkészült egy engedélyezési terv, mely terv a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás előírásai alapján készült, tartalmában a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet előírásaihoz igazodik. A terv, mely a jelen pályázat alapját képezi, egy összefüggő, egymásra épülő vízgyűjtő problémáit és a megoldást részletezi, amit az önkormányzatok egy építési ütemben kívánnak megvalósítani. A tervezési munka három részvízgyűjtőt foglal magába: I. munkarész: Devecser belterület, részvízgyűjtő II. munkarész: Kolontár belterület, teljes vízgyűjtő III. munkarész: Összekötő vízlevezető árok A tervezési feladat célja a kijelölt rész-vízgyűjtőkön szükséges vízrendezési beavatkozások tervezése a csapadékvizek kártétel nélküli befogadóig történő elvezetése érdekében. Egységes műszaki színvonalú vízelvezető rendszer kialakítása, lehetőleg a meglévő létesítmények minél nagyobb mértékű kihasználása mellett.

8-2. melléklet


13


A megbízó önkormányzatok célja, hogy a korábbi vízelöntési tapasztalatok, valamint a vörös iszap katasztrófa kárelhárítása során megvalósított létesítmények felhasználhatósága alapján műszakilag egységes vízelvezetési tervmegoldás készüljön, ami alapján sor kerülhet majd a kivitelezésre egészen a befogadóig. Megjegyzendő, hogy elsősorban nem a levonuló víz hozama okoz gondot, hanem annak a területen történő tározódása, időbeni tartóssága, illetve az időszakonként magas talajvízszint. A tervezett beavatkozás célja és hatásai: Kolontár: 

- Torna-patak kolontári híd feletti szakasz töltés helyreállítás,



- belterületi vízrendezés, vízelvezetés,



- talajvízszint-szabályzást elősegítő ún. bajuszárkok kiépítése.

Devecser: 

- Devecser közigazgatási területén húzódó Malom-árok revitalizációja,



- belterületi vízrendezés, vízelvezetés,



- a devecseri kastélyparkban vízkár elhárítási tározó kialakítása.

2.5 Meg nem valósult intézkedések és projektek 

A Szőgye-Véneki mellékágrendszer rehabilitációja.



Az Ikván Röjtökmuzsaj és Fertőszentmiklós térségében, ahol a völgy mélyebb és gyepes, áradásnál engedni kell a víz szétterülését, ez megoldható 2015-ig (HA1).



Az Ikván Röjtökmuzsaj és Fertőszentmiklós térségében, ahol a völgy mélyebb és gyepes, áradásnál engedni kell a víz szétterülését, ez megoldható 2015-ig (HA1).



A Nagybaracskai Holt-Duna védelme érdekében el kell kezdeni a parti védősáv kialakítását. Az intézkedés ütemezése a jogi és a finanszírozási környezet alakulásának függvénye.



A Cuhai-Bakony-ér és a Concó esetében tervezett a mederrehabilitáció, esetenként kaszálással, iszapolással és cserjeirtással (szelektív növényirtás).



Tervezett holtág rehabilitáció 14+900 – 14+600 fkm között a Marcal balparton Kisbabotnál.



Monostori mellékágrendszer helyreállítása (1776-1771,5 fkm);



Szőnyi mellékágrendszer ökológiai kapcsolatának megteremtése a főággal (1764,51762 fkm);



Mocsi mellékágrendszer rekonstrukciója (1751-1744 fkm).



A jelenleg még előkészítési fázisban lévő ’Fertő tó ökológiai állapotának megőrzése’ c. KEOP-2.2.1. projekt célja, hogy a tavat tápláló vízfolyások hordalék- és tápanyagterhelését csökkentse sankolóterek, szűrőmezők kialakításával.



Fertő tó ökológiai állapotának megőrzése

8-2. melléklet


14




Duna-Ipoly Nemzeti Parkban élőhelyvédelem, helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (KEOP-2009.-3.1.2)

3 Következtetések A rendelkezésünkre álló információkból le tudjuk vonni a következtetést, hogy számos projekt valósult meg vagy van folyamatban a hidromorfológiai állapot javítására való hivatkozással. Arra vonatkozóan, hogy ezek a fejlesztések milyen mértékű valós állapotjavulást okoztak, nem tudunk következtetést levonni. Megállapítható, hogy az értékelés során a felmerülő nehézséget a vizek hidromorfológiai állapotában bekövetkező változás objektív és számszerűsíthető rendszerének hiánya jelentette. A következő tervezési időszakra javasoljuk a hidromorfológiai projektek eredményeinek értékelésére alkalmas indikátor rendszer kidolgozását. (milyen hidromorfológiai terhelést szünteti meg, milyen mértékben, milyen hatékonysággal).

8-2. melléklet


15

8-2 Melléklet. A Duna részvízgyűjtő tervben nevesített projektek. megvalósulásának előzetes értékelése

Recommend Documents