A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2005. május 31., kedd
TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. 2005: XXXVIII. tv. 100/2005. (V. 31.) Korm. r.
72. szám
101/2005. (V. 31.) Korm. r. 27/2005. (V. 31.) BM r. 49/2005. (V. 31.) FVM r.
3/2005. (V. 31.) MeHVM r.
Ára: 506,– Ft
74/2005. (V. 31.) KE h. 1055/2005. (V. 31.) Korm. h. 1056/2005. (V. 31.) Korm. h.
1057/2005. (V. 31.) Korm. h.
Oldal Május 9-e Európa Napjává nyilvánításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggõ egyes ágazati törvények módosításáról . . . . . . . . . A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételérõl, mûködtetésérõl, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . Egyes kormányrendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közúti közlekedési igazgatással összefüggõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló kedvezõtlen adottságú területek kompenzációs támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 151/2004. (X. 13.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértõként foglalkoztatott, továbbá a nemzetközi szervezetekben pályázat útján elnyert jogviszonyban alkalmazott hivatásos állományú tagjainak jogviszonyáról, a velük kapcsolatos személyzeti eljárás rendjérõl . . . . . . . . . . . . . Egyetemi tanári felmentésekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság új Igazgatóságának és elnökének kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumainak az állami támogatások odaítélése során történõ figyelembevételébõl adódó feladatokról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3520 3520
3523 3526 3534
3537
3537 3540 3541
3541 3541 3549 3550
3520
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2005. évi XXXVII. törvény május 9-e Európa Napjává nyilvánításáról*
2005/72. szám
2. § (1) A Tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A földhasználó és a termelõ köteles] „b) a zárlati károsítók okozta fertõzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az illetékes Szolgálatnak bejelenteni,” (2) A Tv. 5. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfû virágzását megakadályozni, és ezt követõen ezt az állapotot a vegetációs idõszak végéig folyamatosan fenntartani.”
Az Országgyûlés megemlékezve a háborúk és diktatúrák borzalmairól és áldozatairól, a fasizmus feletti európai gyõzelem napján, a kettéosztott Európa újraegyesítésének jelentõségét méltatva, a demokratikus közgondolkodást és a kontinens népeinek egymás iránti szolidaritását megerõsítve, az alábbi törvényt alkotja: 1. § Az Országgyûlés május 9-ét Európa Napjává nyilvánítja. 2. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
2005. évi XXXVIII. törvény a növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggõ egyes ágazati törvények módosításáról** A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása 1. § A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az illetékes megyei (fõvárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) az általa ellenõrzött növény vagy növényi termék növényvédõszermaradék, illetve termésnövelõ anyagból származó toxikus vegyi anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit külön jogszabály rendelkezései szerint közzéteszi.” * A törvényt az Országgyûlés a 2005. május 23-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyûlés a 2005. május 23-i ülésnapján fogadta el.
3. § (1) A Tv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a Tv. 7. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki, ennek megfelelõen a jelenlegi (4)–(5) bekezdés számozása (6)–(7) bekezdésre változik: „(3) A közérdekû védekezést elrendelõ hatóság a közérdekû védekezés elvégzésével általa minden év február 28. napjáig a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelõen kiválasztott gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: vállalkozó) bízhat meg. (4) A költségvetési törvényben meghatározott elõirányzatból kell biztosítani a közérdekû védekezés végrehajtásának költségeit. A közérdekû védekezést elrendelõ hatóság a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a földhasználót, illetve a termelõt, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A földhasználó, illetve a termelõ nem fizetése esetén a közérdekû védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra a minisztérium, illetve a települési önkormányzat költségvetése javára. A költségek behajtásáról az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal gondoskodik. Amennyiben a kötelezett a közérdekû védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel. (5) A közérdekû védekezés költségei magukban foglalják a vállalkozó szerzõdés alapján megfizetett díját, valamint az eljárás során felmerült valamennyi költséget, így a közérdekû védekezést elrendelõ hatóság költségeit, továbbá a körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) eljárásával kapcsolatban felmerült költségeket is.” (2) A Tv. 7. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A parlagfû elleni közérdekû védekezésre az e §-ban foglaltakat a 7/A. §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.” 4. § A Tv. a Közérdekû védekezés alcím alatt a következõ 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § (1) Az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén rendelheti el külterületen a Szolgálat, belterületen a jegyzõ a parlagfû elleni közérdekû védekezést.
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A parlagfû elleni hatékony védekezés végrehajtása érdekében a parlagfûvel veszélyeztetett külterületeket a Földmérési és Távérzékelési Intézet megfigyelõ rendszerben azonosítja és az adatokat megküldi az illetékes földhivatalnak, továbbá tájékoztató jelleggel elektronikus formában közzé teszi. Veszélyeztetettnek azon területek minõsülnek, amelyeken távérzékelés útján a korábbi vagy a tárgyévi fertõzöttség kimutatható. (3) Helyszíni ellenõrzést – az 5. § (3) bekezdésében foglaltak betartásának ellenõrzése érdekében – a földhivatal hivatalból a veszélyeztetett területeken, bejelentés alapján más területeken végez. A helyszíni ellenõrzésrõl a földhasználó elõzetes értesítése mellõzhetõ. Az ellenõrzéshez – lehetõség szerint – hatósági tanút kell alkalmazni. (4) A helyszíni ellenõrzés során – amennyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének – a fertõzött területet fõbb töréspontjainak meghatározásával be kell azonosítani. A földhivatal az azonosító adatokat, a terület helyrajzi számát, a földhasználó kilétét és a rendelkezésére álló bizonyítási eszközöket további intézkedésre megküldi a közérdekû védekezés elrendelésére jogosult hatóságnak. Amennyiben a földhivatal más allergén gyomnövény jelenlétét észleli, arról szintén tájékoztatja a közérdekû védekezés elrendelésére jogosult hatóságot. (5) Amennyiben a (3) bekezdésben foglaltakon kívül a közérdekû védekezés elrendelésére jogosult hatóság észleli az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegését, megkeresi a földhivatalt a közérdekû védekezés elrendeléséhez szükséges adatok beszerzése érdekében. (6) Ha a parlagfû elleni közérdekû védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfû elleni közérdekû védekezést abban az esetben lehet elrendelni, ha az adott területen a kultúrnövény tõszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tõszám 50%-át és a parlagfûvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfû elleni közérdekû védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt. (7) A parlagfû elleni közérdekû védekezést elrendelõ határozatban a (4) bekezdés szerinti töréspontokkal, valamint a helyrajzi számmal meg kell határozni azt a területet, amelyre a hatósági védekezés kiterjed. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A határozatot közszemlére tétel útján kell közölni, amelynek során a határozatot az ingatlan fekvése szerinti település polgármesteri hivatalánál is közzé kell tenni. A határozatot meg kell küldeni a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek. (8) A helyszíni ellenõrzés, valamint a közérdekû védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A helyszíni ellenõrzést, illetve a közérdekû védekezést a hatóság a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti.
3521
(9) A parlagfû elleni közérdekû védekezés végrehajtása költségeinek megelõlegezését a költségvetési törvényben meghatározott elõirányzatból kell biztosítani.” 5. § A Tv. 37. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „Forgalomba hozatal és felhasználás 37. § (1) A termésnövelõ anyagok, termesztõközegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelõ anyagok) – az „EK-mûtrágya”-ként megjelölt mûtrágyák kivételével – csak akkor hozhatók forgalomba, ha a) vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvezõ hatást fejtenek ki a termõföldre vagy a termesztett növényre, és azok az elõírásszerû és szakszerû alkalmazás során nem okoznak kedvezõtlen mellékhatást a növényre, a termõföldre, az ember és az állat egészségére, és nem jelentenek megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre, b) az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt, külön jogszabályban meghatározott szerv és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján az engedélyezõ hatóság által kiadott engedéllyel rendelkeznek. (2) Állati hulladékokból készített komposzt mezõgazdasági területen csak akkor használható fel, ha a felhasználás helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei/fõvárosi intézete és a megyei/fõvárosi állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás szakhatósági állásfoglalása alapján az illetékes Szolgálat engedélyével rendelkezik.” 6. § A Tv. 48. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) A növényvédelmi igazgatás szervezetének keretében mûködõ Zöldség-Gyümölcs Minõség-ellenõrzési Szolgálat a külön jogszabályban foglaltak szerint ellátja a zöldség-, gyümölcs- és dísznövény-ellenõrzést.” 7. § (1) A Tv. tizenegyedik fejezetének címe helyébe a következõ cím lép: „DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG, KÖLTSÉGEK VISELÉSE ÉS NÖVÉNYVÉDELMI BÍRSÁG” (2) A Tv. a következõ 59/A. §-sal és azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „Költségek viselése 59/A. § (1) Amennyiben hivatalból végzett a) növényegészségügyi ellenõrzés, illetve vizsgálat alapján a növényvédelmi hatóság növényben, növényi vagy egyéb termékben zárlati károsító vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító jelenlétét mutatja ki,
3522
MAGYAR KÖZLÖNY
b) ellenõrzés, illetve vizsgálat növényben, növényi termékben vagy azok felületén nem megengedett vagy határértéket meghaladó növényvédõszer-maradékot mutat ki, az ellenõrzés, illetve a vizsgálat költségét az köteles viselni, akinél az ellenõrzést lefolytatták. (2) Az ellenõrzéssel, illetve a vizsgálattal felmerülõ költség mértékének megállapításánál alkalmazni kell a kérelemre végzett ellenõrzések és vizsgálatok díjait tartalmazó külön jogszabály rendelkezéseit.” 8. § (1) A Tv. 60. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki] „c) az 5. § (1) bekezdésében elõírt, károsítók elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja; d) engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytõl eltérõ módon elõállít, forgalmaz, hirdet, haszonszerzés céljából nagy nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;” (2) A Tv. 60. §-ának (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: [(1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki] „i) a mûtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes mûtrágyatípusokra vonatkozó elõírásait megsérti.” (3) A Tv. 60. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A bírságot a Szolgálat jogosult kiszabni] „b) az (1) bekezdés a), d)–i) pontjai, valamint a (2) bekezdés a), d)–g) pontjai esetében.” 9. § A Tv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Szolgálat térítés nélkül elkobozhatja azokat a növényeket, növényi termékeket, növényvédõ szereket, termésnövelõ anyagokat, termesztõközegeket, növénykondicionáló szereket, segédanyagokat, amelyek nem felelnek meg a gyártásra, forgalomba hozatalra, illetve felhasználásra vonatkozó rendelkezéseknek. A Szolgálatnak az elkobzással, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeit a gyártó, a forgalmazó, az engedélyre kötelezett vagy a jogosulatlan felhasználó köteles megtéríteni.” 10. § A Tv. 63. §-a, valamint az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az Európai Unió jogának való megfelelés 63. § E törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja, illetve végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
2005/72. szám
a) a Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédõ szerek forgalomba hozataláról, b) a Bizottság 92/90/EGK irányelve (1992. november 3.) a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelõi és importõrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról, c) a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történõ behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekrõl, valamint az azt módosító, a Tanács 2002/89/EK irányelve (2002. november 28.), d) az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a mûtrágyákról.” 11. § (1) A Tv. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a közérdekû védekezés költségei megállapításának és a járványelhárítási célkeretbõl való igénylésének részletes szabályait, b) a növényvédõ szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályait, c) a növényvédelmi bírság tételes mértékét rendeletben állapítsa meg.” (2) A Tv. 65. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza] „b) a növényvédelemre, a járványelhárításra, a termelõk növényvédelmi tevékenységére és a közérdekû védekezésre, a növényvédõ szerek forgalmazásának és felhasználásának személyi, tárgyi és reklámozási feltételeire, nyilvántartására, a növényvédõ szerek földi vagy légi kijuttatására, valamint a növényvédelmi képesítésre, a növényvédelmi vizsgálatokra, a növényvédelmi intézkedésekre és a növényvédelmi ellenõrzésekre vonatkozó részletes szabályokat,” (3) A Tv. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a) a növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére, a növényvédõ szer hatóanyagokra, a növényvédõ szerek osztályozására, tárolására, csomagolására, jelölésére, szállítására, visszaadására, visszavételére, a növényvédõ szerek kísérleti célú felhasználására és annak feltételeire, valamint a növényvédõ szer engedélyfenntartási díjára és az engedélyezési eljárás díjának megosztására, b) a termésnövelõ anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá c) az állati hulladékokból készített komposztok mezõgazdasági területen történõ felhasználásának feltételeit.”
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12. § A Tv. 3. § 35. pontjában és a 42/A. §-t megelõzõ alcímben az „EC jelzéssel ellátott mûtrágya” kifejezés helyébe „EK-mûtrágya”-ként megjelölt mûtrágya” kifejezés, a 42/A. §-ban pedig az „EC jelzéssel forgalmazni kívánt mûtrágyákat” szövegrész helyébe „ „EK-mûtrágya”-ként megjelölt mûtrágyákat” szövegrész lép.
A Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása 13. § A Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. §-ának (3) bekezdése a következõ p) és q) pontokkal egészül ki: [(3) A Kamara az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak megvalósítása érdekében a következõ feladatokat látja el:] „p) a növényvédelmi szakterületen véleményezi a mezõgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szakértõi mûködéshez benyújtott kérelmeket és kiállítja a szakértõi engedélyeket; q) nyilvántartást vezet a növényvédelmi szakértõi tevékenységet folytatókról, és névjegyzéküket évente közzéteszi.”
Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény módosítása 14. § Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 11. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [(1) A hatósági élelmiszer-ellenõrzés szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait] „d) a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, valamint a növényvédelmi igazgatás szervezetének keretében mûködõ Zöldség-Gyümölcs Minõség-ellenõrzési Szolgálat” [látják el.]
Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása 15. § Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 45. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A 6. § elõírásainak be nem tartása esetén a tenyésztési hatóság a szervezõt legfeljebb a kiállításon, az árverésen részt vevõ állatok létszámának és az egyes állatok forgalmi értékének szorzatával megegyezõ mértékû bírsággal sújtja.” 16. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.
3523
(2) E törvény 7–9. §-a a kihirdetését követõ 45. napon, 13. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba. (3) Az e törvény 3. §-ának (1) bekezdése által megállapított, a Tv. 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt közbeszerzési eljárás február 28-i határnapjára vonatkozó rendelkezést a 2005. évben nem kell alkalmazni. (4) A földhivatal eljárásával kapcsolatban e törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a Tv. 7. §-ának (5) bekezdése alapján felmerült költségek az e törvény kihirdetését követõ 45. napot követõen indult eljárásokban számíthatóak fel. 17. § Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK (2003. október 13.), a mûtrágyákról szóló rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
A Kormány rendeletei A Kormány 100/2005. (V. 31.) Korm. rendelete a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételérõl, mûködtetésérõl, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 90. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételérõl, mûködtetésérõl, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a az alábbi új (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) E rendelet alkalmazásában élethivatásszerûen végzett mezõgazdasági és mezõgazdasági kiegészítõ tevékenységnek minõsül a Tv. 3. §-ának k) és l) pontjaiban meghatározott tevékenység, ha az abból származó nettó árbevétel/bevétel, illetve jövedelem a tevékenységet végzõ összes nettó árbevételében/bevételében, illetve jövedelmében legalább az – az 5. számú melléklet szerint kiszámított – 50 százalékos arányt eléri.”
3524
MAGYAR KÖZLÖNY 2. §
Az R. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A családi gazdaságot ugyancsak törli az FM hivatal a nyilvántartásból, ha a családi gazdálkodó) „b) nem tett eleget azon feltételnek, miszerint élethivatásszerûen mezõgazdasági és mezõgazdasági kiegészítõ tevékenységet végez.”
3. § Az R. 7. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Nem hozhat létre új családi gazdaságot) „b) a családi gazdálkodó a családi gazdaság törlését követõ 5 éven belül, ha a törlésre az 5. § (2) bekezdése alapján került sor.”
2005/72. szám
ködõ tagja, akinek az R. 3. §-a szerinti családi gazdálkodói szerzõdése megszûnik, vagy az R. 5. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjai szerinti a nyilvántartásba vétel feltételei nem állnak fenn, de a családi gazdálkodó vagy a családi gazdaság közremûködõ tagja (a továbbiakban együtt: gazdálkodó) õstermelõi vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, és tovább kíván gazdálkodni. (3) A gazdálkodónak a családi gazdaság törlése iránti kérelemmel egyidejûleg írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a pénzintézettõl felvett hitelek vonatkozásában nyújtott kedvezmények igénybevétele ellenében vállalt kötelezettségeket, az R. szerinti többlet-támogatás, valamint az egyéb jogszabály szerinti támogatással megszerzett vagyontárgyat vagy kialakított gazdaságot az eredetileg vállalt mûködtetési kötelezettség lejártáig mûködteti. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az FM hivatal törli a gazdaságot a nyilvántartásból.
6. § 4. § (1) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az R. e rendelet 2. számú melléklete szerinti új 5. számú melléklettel egészül ki.
5. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba azzal, hogy a rendelkezéseit a már nyilvántartásba vett családi gazdálkodóra is alkalmazni kell, azonban az általa az R. 2. számú melléklete szerint megtett nyilatkozatot az e rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatnak kell tekinteni.
(1) Az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet hatálya:) „a) a központi költségvetés XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet 10.11. jogcímcsoport, a 10.5. alcím, valamint a 10.12. alcím kiadási elõirányzataira,” (2) A Korm. r. e rendelet 3. számú mellékletével egészül ki. A miniszterelnök helyett:
(2) Az R. 13–14. §-a alapján a 2003. január 1. elõtt igénybevett kiemelt támogatások tekintetében mentesül a jogosulatlan támogatás-igénylés jogkövetkezményei alól az a családi gazdálkodó vagy családi gazdaság közremû-
Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
1. számú melléklet a 100/2005. (V. 31.) Korm. rendelethez „2. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez Nyilatkozat Alulírott családi gazdálkodó nyilatkozom, hogy élethivatásszerûen mezõgazdasági, illetve mezõgazdasági kiegészítõ tevékenységet kívánok folytatni. Kelt: .................................................. .............................................. aláírás”
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. számú melléklet a 100/2005. (V. 31.) Korm. rendelethez „5. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez Családi gazdálkodók esetében az élethivatásszerûen végzett mezõgazdasági és mezõgazdasági kiegészítõ tevékenységbõl származó nettó árbevétel/bevétel összegének kiszámítása 1. A rendelet alkalmazásában a mezõgazdasági tevékenység árbevétele/bevétele egyenlõ a mezõgazdasági, az erdõgazdálkodási, a halászati, a vadászati tevékenység, növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás és a haszonállat-takarmány elõállító tevékenységbõl származó (TEÁOR 01–02, 05, 15.71) nettó árbevétellel/bevétellel. 2. Az arányszám kiszámításánál a) a kettõs könyvvitelt vezetõ gazdálkodók esetében a mezõgazdasági tevékenység árbevételének kell tekinteni e tevékenységek feldolgozott termékeinek nettó árbevételét is, csökkentve az elõállítás érdekében a tárgyévben felhasznált – az év közben induló (legalább egy negyedévi adattal nem rendelkezõ), bejegyzett vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett –, vásárolt alapanyagok, valamint a közvetített szolgáltatások beszerzési értékével. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerinti összes nettó árbevételt csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, és növelni kell a nem önálló tevékenységbõl származó bérjövedelemmel. Nem kell a levonást elvégezni a jogutód gazdálkodó szervezetnél az átalakulás évében a jogelõdtõl átvett mezõgazdasági termékek értéke esetében; b) az egyszeres könyvvitelt, valamint az Szja tv. hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezetõ vállalkozók esetében a mezõgazdasági tevékenység bevételének [a termékértékesítésbõl és szolgáltatás nyújtásából származó bevétel, valamint a végleges juttatásként kapott támogatás a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerint] tekintendõ e tevékenységek feldolgozott termékeinek bevétele is, csökkentve az elõállítás érdekében a tárgyévben – illetve a 2. pont a) alpontjában meghatározott induló vállalkozások esetében az üzleti tervükben tervezett – vásárolt alapanyagok és a közvetített szolgáltatások beszerzési értékével, valamint a tevékenységek végzése érdekében igénybe vett támogatások összegével. Az összes bevétel csökkentendõ az eladott áruk be-
3525
szerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a tevékenységek végzése érdekében igénybe vett támogatások összegével, és növelni kell a nem önálló tevékenységbõl származó bérjövedelemmel; c) az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi LXIII. törvény (eva) szerinti adózást választó adóalanyok esetében a tárgyévben vásárolt anyagok és a közvetített szolgáltatások beszerzési értékét nem kell figyelembe venni, illetve azokkal nem kell korrigálni a mezõgazdasági eredetû bevételt, de az összes bevételt növelni kell a nem önálló tevékenységbõl származó bérjövedelemmel. 3. A vásárolt alapanyagok beszerzési értéke azonos a tárgyévi alapanyagkészlet beszerzésére fordított – illetve a 2. pont b) alpontjában meghatározott induló vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett – kiadással, csökkentve a leltár szerinti záró alapanyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó alapanyagkészlet értékével. 4. Az eladott áruk beszerzési értéke egyenlõ a tárgyévi árukészlet beszerzésére fordított – illetve a 2. pont b) alpontjában meghatározott induló vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett – kiadás összegével, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével. Az így kiszámított árbevétel/bevétel összegének el kell érni a családi gazdálkodó nem önálló tevékenységbõl származó bérjövedelmével növelt összes éves árbevételének/bevételének legalább 50 százalékát.”
3. számú melléklet a 100/2005. (V. 31.) Korm. rendelethez „4. számú melléklet a 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelethez A SAPARD program támogatási jogcímei 1. Mezõgazdasági vállalkozások fejlesztése 2. Mezõgazdasági és halászati termékek feldolgozásának, marketingjének fejlesztése 3. Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megõrzése 4. A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenység fejlesztése 5. Vidéki infrastruktúra fejlesztése 6. Technikai segítségnyújtás.”
3526
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 101/2005. (V. 31.) Korm. rendelete egyes kormányrendeletek módosításáról 1. § (1) Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 70. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és az alábbi d) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi d) pontja e) pontra változik: „c) a PHARE és az Átmeneti támogatással megvalósuló programokra, d) a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló programokra a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével,” (2) Az Ámr. 72. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „b) az e rendelet 70. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában szereplõ elõirányzatokra Feladatismertetõt (a továbbiakban: Ismertetõ) és Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot, a d) pontjában szereplõ elõirányzatokra csak Finanszírozási Alapokmányt (a továbbiakban együtt: Engedélyokirat), az e) pontjában megnevezett projektek esetén pedig az igénybe veendõ pénzforrás jellegének megfelelõen Alapokmányt vagy Engedélyokiratot kell benyújtani, az e rendelet 5. számú melléklete szerinti tartalommal.” (3) Az Ámr. 73. §-a (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A felügyeleti szerv a Kincstár által megküldött értesítõ alapján – feladat/részfeladat azonosítóval jelölt – a pénzügyminiszter által szabályozott elõirányzat-módosításra rendszeresített adatlapon a finanszírozási okmányok módosítása nélkül rendelkezhet az elõirányzatok visszavezetésérõl, ha az szerzõdéssel alátámasztott. Az így visszavezetett elõirányzat-maradványokhoz kapcsolódó, az Európai Unió által nyújtott – és a tárgyévet megelõzõen a devizaszámlára beérkezett – források felhasználására a finanszírozási alapokmányok módosítása nélkül, az érintett elõirányzat-maradványok tárgyévi megnyitásával kerülhet sor. Minden egyéb a feladat/részfeladat célját érintõ vagy számszaki változás esetén a finanszírozás okmányait ismételten be kell nyújtani. Az eljárás alkalmazható a fejezet felügyeletét ellátó szerv rendelkezési jogában fenntartott fejezeti kezelésû elõirányzatok maradványa terhére lekötött elõirányzatokra is.” (4) Az Ámr. 75. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)–(5) bekezdések számozása (3)–(6)-ra változik: „(2) A 70. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feladatok pénzügyi lebonyolítási szabályait külön kormányrendelet tartalmazza.”
2005/72. szám
(5) Az Ámr. 88. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdésben meghatározott, a támogatási rendszerbõl való kizárás a strukturális alapokból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetén valamennyi, a strukturális alapokból, illetve a Kohéziós Alapból finanszírozott támogatási rendszerre kiterjed. A Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetén a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének döntésével a kizárás arra az esetre is vonatkozik, ha a kedvezményezettnek felróható ok miatt az Európai Bizottság a Kohéziós Alapból megítélt támogatást vagy annak egy részét visszavonja.” (6) Az Ámr. 5. számú mellékletében a „Finanszírozási Alapokmány ISPA forrásból/Kohéziós Alapból származó támogatással megvalósuló projektekre” címû adatlap, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutató helyébe e rendelet melléklete lép.
2. § (1) Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint aa) és ba) alpontjában meghatározott esetekben [a (4) bekezdésben foglalt kivétellel] – ha az ott meghatározott építési munka építésügyi (vagy egyéb) hatósági engedélyköteles – az ajánlatkérõ csak jogerõs és végrehajtható építési (létesítési) engedély birtokában indíthatja meg az eljárást. (4) Az Európai Unió Kohéziós Alapjából származó forrásból támogatott – az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti – sajátos építményfajta kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérõ az eljárást az építési (létesítési) engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg vagy azt követõen megindíthatja. Ebben az esetben a jogerõs építési (létesítési) engedélynek legkésõbb a szerzõdéskötés idõpontjáig rendelkezésre kell állnia.” (2) Az R. 1. számú mellékletének II. Részletezett követelmények 1/b) alpontjának elsõ francia bekezdése az alábbiak szerint módosul: „– jogerõs, végrehajtható és érvényes építési (létesítési) engedély a 3. § (1) bekezdés c) pontja, és aa) és ba) alpontja esetében,”
3. § Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 28. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
[A közremûködõ szervezet feladatai különösen:] „g) közremûködés a projektek megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárások lebonyolításában a 14/2004. (VIII. 13.) TNM–FMM–FVM–GKM–PM együttes rendeletben meghatározottak szerint;”
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követõen indult ügyekben kell alkalmazni.
3527
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Ámr. 5. számú mellékletébõl a „Feladatismertetõ a feladatfinanszírozási körbe sorolt, központi beruházáson, lakásépítésen és lakástámogatáson kívüli elõirányzatokra, ISPA/Kohéziós Alap elõirányzatból megvalósuló projektekre” cím a „Feladatismertetõ a feladatfinanszírozási körbe sorolt, központi beruházáson, lakásépítésen és lakástámogatáson kívüli elõirányzatokra” címre változik.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
3528
Melléklet a 101/2005. (V. 31.) Korm. rendelethez Finanszírozási Alapokmány ISPA forrásból/Kohéziós Alapból származó támogatással megvalósuló projektekre Magyar Államkincstár Þ .....sz. módosítás esetén a projekt kincstári azonosító száma: Þ záró Finanszírozási Alapokmány
2. A projekt megvalósítójának neve: ................................................................................................................................................................................................... A projekt megvalósítójának adószáma: - A projekt megvalósítójának címe: .......... ....................................................................................................................................................................................
MAGYAR KÖZLÖNY
1. A projekt általános adatai: ...................................................................................................................................................................................................... 1.1. A fejezet száma és neve: Költségvetési cím: Alcím: Jogcímcsoport: Jogcím: A törvényi sor ÁHT azonosítója: 1.2. A projekt megnevezése: ............................................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................................................................................ 1.3. A projekt céljának, jellemzõ kapacitásának meghatározása: ....................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................................................................................ év hónap 1.4. A projekt megkezdésének idõpontja:
3. A projekt megvalósításának helye és megyekódja: .................................................................................... 4. A lebonyolító neve, adószáma: .......................................................................... – – A lebonyolító címe: .......... ........................................................................................................................................................................................................... 5. Elõirányzat fölött rendelkezõ személyek: ....................................................................................................................................................................................... (részfeladat engedélyezésére jogosult személyek): ......................................................................................................................................................................... 6. Az érintett törvényi sor az összehangolás (OTMR) körébe tartozik
I/N: _
8. A teljes projekt összege euróban, valamint forintban: ................... EUR ................... Forint
2005/72. szám
7. Teljesítésigazolásra jogosult személy(ek): ...................................................................................................................................................................................... Utalványozásra jogosult személy(ek): ............................................................................................................................................................................................
Forrás megoszlás
EU tám.
Korábbi kifizetések
Tárgyévi ütem
200....
200....
200....
200....
Késõbbi évek összesen
Mindösszesen
100
100
100
100
100
100
100
100
EUR %
2005/72. szám
9. A projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet forrásnemenkénti bontásban
Ft
Hazai költségv. forrás
Ft
kv. tám. kv. maradv.
EUR %
MAGYAR KÖZLÖNY
Hitel
EUR %
Ft Önkorm. támog.
EUR % Ft
Egyéb forrás
EUR % Ft
Összesen
EUR % Ft
EU által el nem ismert költség (Ft)
Kv. tám.
Mindösszesen
Ft
Egyéb forrás
3529
3530
10. A költségvetés tárgyévi ütemének kiemelt elõirányzatonkénti bontása Elõirányzat csoport Kiadási jogcím
Mûködési költségvetés
e. i. kiem. Kiemelt elõirányzat neve csop. e. i.
(ezer Ft-ban)
1 1 1 1 1
Felhalmozási költségvetés
2
Bevételi jogcím
0
1
költségvetési támogatás
3
5
egyéb mûködési célú pénzeszközátvétel
3
8
egyéb felhalmozási célú pénzeszközátvétel
3
9
elõirányzat-maradvány
MAGYAR KÖZLÖNY
2
11. Elõleg igénybe vehetõ: I/N 12. A projekt kivitelezésének kezdési idõpontja: Pénzügyi elszámolás ideje:
A projekt befejezésének határideje:
13. A kifizetés dokumentumai: ........................................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................................................................................ 2005/72. szám
Melléklet:
2005/72. szám
Igen
Nem
létesítmény- és gépjegyzék részletes költségkalkuláció a feladatfinanszírozástól kért egyéb ellenõrizni valók, külön melléklet szerint
A jelen dokumentum adatai a Pénzügyi Megállapodásban rögzítetteknek megfelelnek. Budapest, .......... év .............................. hó .......... nap
P. H.
.................................................. Ellenjegyzõ aláírása
.................................................. Jóváhagyó aláírása
A Kincstár részérõl visszaigazolás:
MAGYAR KÖZLÖNY
.................................................. Kötelezettségvállaló aláírása
Budapest, .......... év .............................. hó .......... nap Projekt azonosító szám: .................................
P. H.
Magyar Államkincstár
3531
.................................................. ügyintézõ
3532
MAGYAR KÖZLÖNY Kitöltési útmutató a „Finanszírozási Alapokmány ISPA forrásból/Kohéziós Alapból származó támogatással megvalósuló projektekre” elnevezésû okmányhoz
2005/72. szám
11. Komárom-Esztergom megye 12. Nógrád megye 13. Pest megye 14. Somogy megye 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 16. Jász-Nagykun-Szolnok megye 17. Tolna megye 18. Vas megye 19. Veszprém megye 20. Zala megye
A Finanszírozási Alapokmányt a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 70. § (1) bekezdés d) pontjában megnevezett Kohéziós Alap (2004. április 30-ig: ISPA támogatással megvalósuló programok) fejezeti kezelésû elõirányzatokra kell kitölteni. Az okmányon történõ változtatások, módosítások esetén jelezni szükséges – folyamatos sorszámmal – a módosítások sorrendjét. A projekt lezárását követõen Záró okmányt kell benyújtani, melyet a „záró Finanszírozási Alapokmány” szöveg aláhúzásával kell jelölni.
4. pont: Ha a megvalósító a feladat szakmai, illetve pénzügyi kivitelezése, összehangolt megvalósítása érdekében az építési-mûszaki munkák lebonyolításában megbízás alapján közremûködõ szervezet tevékenységét veszi igénybe, annak adatait e pontban kell feltüntetnie.
1.1. pont: A költségvetési törvénynek megfelelõ hivatkozást kell rögzíteni. A törvényi sor ÁHT azonosítója rovatba a PM által a törvényi sorra vonatkozóan megadott ÁHT-T azonosító számot kell beírni.
5. pont: A Fejezet itt rendelkezik – figyelembe véve a Rendelet 74. § (2) bekezdésében foglaltakat – azokról a személyekrõl, akik a kötelezettségvállalásra jogosultak, vagyis az Alapokmány aláírására jogosultságot kapnak.
1.2. pont, 1.3. pont: Az adott szakmai feladat rövid ismertetése, jellegzetes mutatóinak megnevezése, az induló és az elérni kívánt célállapot tömör meghatározása ismertetendõ ebben a két pontban. 1.4. pont: A projekt megkezdésének dátuma beruházási jellegû feladat esetén az építési naplóba történõ elsõ bejegyzés vagy az elsõ gép-mûszer megrendelés idõpontjával határozható meg. Egyéb szakmai feladat esetén a megvalósítás érdekében megkötött elsõ szerzõdés idõpontja az irányadó. 2. pont: A projekt megvalósítója a szakmai feladat kivitelezése érdekében az illetékes döntéshozó (Fejezet stb.) által meghatározott intézmény vagy egyéb gazdálkodó szervezet. Több megvalósító tevékenységének összehangolása esetén e pontban tüntetendõk fel a pénzügyi elszámolások koordinálásáért felelõs gesztor adatai. 3. pont: Az alkalmazott megyekódok a következõk: 1. Budapest 2. Baranya megye 3. Bács-Kiskun megye 4. Békés megye 5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. Csongrád megye 7. Fejér megye 8. Gyõr-Moson-Sopron megye 9. Hajdú-Bihar megye 10. Heves megye
6. pont: A Rendelet VIII. fejezete hatálya alá tartozó, 7. számú melléklet szerinti törvényi sorok esetében „I” betû rögzítése kötelezõ. A finanszírozási alapokmányok terhére kifizetés addig nem teljesíthetõ, amíg a döntéshozók, elõirányzat-kezelõk a Rendelet 90. § (3) bekezdése alapján a Rendelet 8/b. számú mellékletében meghatározott adatokat a Kincstár Támogatási Monitoring Önálló Osztályára el nem juttatták. 7. pont: Teljesítésigazolóként a szervezet megnevezését és a szervezet nevében eljáró, aláírásra meghatalmazott személyek nevét kell rögzíteni. Teljesítésigazolásra jogosult személyeken értendõk azok a szakmailag felelõs személyek, akik a részfeladat elvégzésének leigazolására jogosultak, s az igazolás tartalmáért felelõsséggel tartoznak. Utalványozásra jogosultként a megvalósító szervezet nevében eljáró, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról nyilatkozni jogosult személyek nevét kell beírni. 8–9. pont: A projekt euróban számított teljes költségvonzatát a pénzügyminisztérium költségvetési (tervezési) köriratában, valamint a jóváhagyott szakmai dokumentumokban foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Az áfa összegét a konkrét szakmai program uniós tárgyalásainak eredményével összhangban kell szerepeltetni a projekt pénzügyi fedezetei között. 10. pontban a megvalósítás tárgyévi ütemének kiemelt kiadásai elõirányzatonkénti és bevételi jogcímenkénti bontását kell részletezni.
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
11. pont: Elõleg vehetõ igénybe, ha ezt az adott szakmai programra is vonatkozó hazai jogszabály vagy hatályos nemzetközi szerzõdés lehetõvé teszi. 12. pont: A projekt befejezésének határideje az építési napló lezárásának idõpontjával, építési-kivitelezési munkával együtt nem járó feladatok esetében a feladat megvalósítása érdekében kötött szerzõdésekben szereplõ határidõk közül a legkésõbbi idõpontjával azonos. A pénzügyi elszámolás idõpontja – az esetleges peres eljárás kivételével – az utolsó fizetési kötelezettség teljesítésének dátuma. 13. pont: A kifizetés dokumentumának a megvalósult szakmai, illetve mûszaki-naturális teljesítményt dokumentáló bizonylatokat (kivitelezõi számlát, részszámlát vagy a számviteli törvényben ezzel egyenértékûnek elismert dokumentumot) kell tekinteni. A Finanszírozási Alapokmány mellékleteként benyújtható, a kincstári finanszírozás során az ellenõrzés hatékonyságát támogató három lehetséges csatlakozó dokumentum közül ténylegesen csatolt bizonylat megküldését a megfelelõ _-be tett x-jelzés feltüntetésével kell jelezni.
3533
A Finanszírozási Alapokmány Jóváhagyója a fejezet felügyeletét ellátó személy vagy annak meghatalmazottja. A Kötelezettségvállaló személy az, akit a fejezeti gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályokat összefoglaló miniszteri utasításban vagy szabályzatban megjelölnek. Az Ellenjegyzõ a fejezet utalványozási rendjében rögzített személy lehet. Ellenjegyzés nélküli okmányt a Kincstár nem fogad be. A Jóváhagyó csak a tárgyévi elsõ jóváhagyáskor írja alá a Finanszírozási Alapokmányt, illetve a záró Alapokmányt írja alá. A tárgyévi Alapokmány módosításokat csak az Ellenjegyzõnek és a Kötelezettségvállalónak kell aláírnia. Az Alapokmány újbóli benyújtására csak a Rendelet 73. § (7) bekezdésében foglalt változások esetén van szükség, egyéb esetekben elégséges a módosításokat a Kincstár Feladatfinanszírozási Fõosztályának küldött hivatalos levélben jelezni. A Finanszírozási Alapokmányt 3 példányban kell benyújtani a Magyar Államkincstár illetékes fõosztályára. A Kincstár által nyilvántartásba vett és visszaigazolt Finanszírozási Alapokmány egy másolati példányát a benyújtó köteles a megvalósító részére megküldeni.
3534
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 27/2005. (V. 31.) BM rendelete a közúti közlekedési igazgatással összefüggõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének d) pontjában, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. §-ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a gazdasági és közlekedési miniszterrel, továbbá a 13. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 38/B. §-sal egészül ki: „38/B. § (1) A külön jogszabályban1 meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú jármûvek közül a mezõgazdasági erõgépek az R. 52. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerinti ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt a közúti forgalomban. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában mezõgazdasági erõgép: a) a magajáró mezõgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplõ gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szõlõkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítõk), b) a magajáró mûtrágya- és szervestrágya szóró gépek, c) a magajáró permetezõgépek, d) a speciális magajáró eszközhordozó alvázak, e) a mezõgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetõleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. (3) A mezõgazdasági vontatmánnyal a közúti forgalomban hatósági engedély és jelzés, illetve ideiglenes forgalomban tartási engedély nélkül lehet részt venni.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában mezõgazdasági vontatmány az olyan pótkocsinak nem minõsülõ vontatott munkagép, amely – a mûködéséhez szükséges eszközök szállítását kivéve – teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezõgazdasági vontatóval, lassú jármûvel vagy mezõgazdasági erõgéppel vontatnak.” 2. § (1) Az R. 52. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: [A közlekedési igazgatási hatóság] „f) a 38/B. §-ban felsorolt jármûvek tulajdonosa (üzemben tartója) részére M betûjelû ideiglenes rendszámtáblát ad ki és használatát engedélyezi.” (2) Az R. 52. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblát az ügyfél kérelme alapján az illetékes közlekedési igazgatási hatóság a Hivataltól rendeli meg.” 3. § Az R. a következõ 59/A. §-sal egészül ki: „59/A. § (1) Az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla kiadásának, használatának – közlekedési igazgatási hatóság által történõ – engedélyezési feltételei: a) a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban2 meghatározott regisztrációs igazolás (regisztrációs szám), b) a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdés igazolása, c) az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett jármûvek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan, d) az ügyfél nyilatkozata az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezõgazdasági erõgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról. (2) Az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a mezõgazdasági erõgépen a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerûen kitölteni. (3) Az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármû vezetõje a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerûségét, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás fennállását. 2
1
A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 25. § a) pontja; A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 6. § (2) bekezdése, illetve a 17. § (1)–(2) bekezdése.
2005/72. szám
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet.
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla elvesztését, eltûnését, megrongálódását a tulajdonos (üzemben tartó) köteles haladéktalanul a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenteni.”
4. § Az R. 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A P, az E és az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármûvel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni.”
3535
(2) Az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett jármûre lehet felszerelni. (3) Az üzemben tartó az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül köteles bejelenteni a közlekedési igazgatási hatóságnál az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblával üzemeltetett jármûveket érintõ változásokat. (4) A közlekedési igazgatási hatóság a bejelentés alapján az indítási naplót kiegészíti a használni kívánt jármû 80. § (6) bekezdésében felsorolt adataival, illetve a kérelemnek megfelelõen érvényteleníti a már bejegyzett adatokat.” 8. §
5. § Az R. 62. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „62. § A P, az M, a Z, és a CD betûjelû ideiglenes rendszámtábla csak olyan jármûre szerelhetõ fel, amely a közúti közlekedésre alkalmas mûszaki állapotban van. E feltételek betartásáért a jármû üzemben tartója felelõs.”
Az R. 84. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A rendõr a helyszínen elveszi az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblát, az indítási naplót, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, ha a jármû vezetõje az ideiglenes rendszámtáblát az 59/A. § (1) bekezdésétõl eltérõen használta, nem elõírásszerûen vezette az indítási naplót, illetve az ideiglenes rendszámtábla nem az arra jogosult jármûre van felszerelve.”
6. § 9. § (1) Az R. 80. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni az E, a P és az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblához, valamint a forgalomba helyezett, illetve forgalomból kivont, de érvényes mûszaki vizsgával nem rendelkezõ jármû esetén.” (2) Az R. 80. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (6)–(8) bekezdés számozása (7)–(9) bekezdésre változik: „(6) Az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblához a B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni. Az engedély a kiállításától számított három évig érvényes. A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély 15. számú mellékletében meghatározott 3–9. pontjait nem kell kitölteni. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejûleg bejegyzi az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt jármûvek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát).” 7. § Az R. a következõ 81. §-sal egészül ki: „81. § (1) Az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblához kiadott B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi ideje – új rendszámtábla kiadása nélkül – három évente cserével hosszabbítható a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejûleg.
Az R. a következõ 91/A. §-sal egészül ki: „91/A. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a 84. § (9) bekezdése alapján elvett M betûjelû ideiglenes rendszámtáblát, indítási naplót és az ahhoz tartozó ideiglenes forgalomban tartási engedélyt hat hónapra visszavonja. (2) Az ideiglenes rendszámtáblát, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és az indítási naplót a visszavonás idõtartamára a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni. A visszavonás idõtartamának lejártáig az újabb ideiglenes rendszámtábla kiadása iránti kérelmet el kell utasítani.” 10. § Az R. 10. számú melléklete a következõ 5. ponttal egészül ki: „5. Az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla egy betû és hat szám karaktert tartalmaz, a 4. pontban leírtak szerint a következõ eltérésekkel: – a betû és számkarakterek színe zöld, – az alapszín fehér. Az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla A–B és B–B típusban kerül elõállításra.” 11. § Az R. 16. számú mellékletének V. rész A) pontja a következõ 7. alponttal egészül ki:
3536
MAGYAR KÖZLÖNY
„7. Az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla használata és ideiglenes fogalomban tartási engedély iránti kérelem benyújtásához csatolni kell: – az ügyfél nyilatkozatát a felvenni kívánt rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett jármûvek darabszámára, gyártmányára, típusára és egyedi azonosíthatóságára vonatkozó adatokkal, – az ügyfél nyilatkozatát az M betûjelû ideiglenes rendszámtáblával közúton közlekedõ jármûvek biztonságos közlekedésre való alkalmasságáról. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: – Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban3 meghatározott regisztrációs igazolást (regisztrációs szám), – a külön jogszabályban4 meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetésérõl szóló bizonylatot, – az ügyfél személyazonosító okmányát, – a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás megkötésének igazolását.”
12. § A megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: R.I) 9. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [Nem kell hatósági engedély a figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez] „d) a külön jogszabályban5 meghatározott mezõgazdasági erõgépekre.”
13. § (1) A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: R.II) 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § Az e rendelet 1. számú melléklete 2. pontjának a) és e) alpontjában, a 3. pontjában, továbbá a 2. és 3. számú mellékletében megállapított díjakat a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: BM Központi Hivatal) Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01451935 számú kincstári elõirányzat-felhasználási keretszámlájára; az 1. számú melléklete 1. pontjában és 2. pontjának b)–d) és f)–k) alpontjaiban megállapított díjakat – kivéve, ha a BM Központi Hivatal, illetve a 2. pont j) alpontja ese3 Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet. 4 A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet. 5 A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 38/B. § (2) bekezdés.
2005/72. szám
tében a Vám- és Pénzügyõrség jár el – az illetékes, külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat bankszámlájára; az 1. számú melléklete 2. pontjának j) alpontjában meghatározott díjat a Vám- és Pénzügyõrség eljárása esetén a Vámés Pénzügyõrség Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01454062 számú kincstári elõirányzat-felhasználási keretszámlájára kell az eljárás megkezdése elõtt igazoltan befizetni.” (2) Az R.II 1. számú melléklete a következõ 3. ponttal egészül ki: „3. Az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak: a) az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 15 000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját; b) az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 5000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve az abba történõ bejegyzés díját; c) az a) és b) pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül a külön jogszabály6 alapján bejelentett jármûvet érintõ változás indítási naplóba történõ bejegyzését, illetve törlését.” 14. § Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes P betûjelû ideiglenes rendszámtáblához kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedély hat hónapos érvényességi ideje egy alkalommal, legfeljebb hat hónapos érvényességi idõvel – díjmentesen – meghosszabbítható. 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R. 38. §-át megelõzõ „A jármûvek forgalomba helyezése” cím helyébe „A jármûvek forgalomba helyezése és ideiglenes forgalomban tartása” cím, az R. 80. § (5) bekezdésében szereplõ „hat hónapra” szövegrész helyébe a „tizenkét hónapra” szövegrész, az R. 88. § (1) bekezdésében a „84. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „84. § (1) és (9) bekezdéseiben” szövegrész, az R. 89. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplõ „84. § (1) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe a „84. § (1) bekezdés d) és h) pontja” szövegrész lép; 6 A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 81. § (3) bekezdés.
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3537
b) az R.I 10. §-ának (4) bekezdésében szereplõ a „9. § (3) bekezdésében megjelölt” szövegrész helyébe a „9. § (3) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt” szövegrész lép.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 3/2005. (V. 31.) MeHVM rendelete
Dr. Lamperth Mónika s. k.,
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértõként foglalkoztatott, továbbá a nemzetközi szervezetekben pályázat útján elnyert jogviszonyban alkalmazott hivatásos állományú tagjainak jogviszonyáról, a velük kapcsolatos személyzeti eljárás rendjérõl
belügyminiszter
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 49/2005. (V. 31.) FVM rendelete a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló kedvezõtlen adottságú területek kompenzációs támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 151/2004. (X. 13.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló kedvezõtlen adottságú területek kompenzációs támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 151/2004. (X. 13.) FVM rendelet 8. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A támogatási kérelmet az MVH által rendszeresített formanyomtatványon egy példányban, postai úton, a kérelmezõ székhelye vagy lakóhely szerinti MVH területileg illetékes megyei kirendeltségéhez: a) 2004. évben október 15. és november 26. között, b) 2005. évben május 1. és június 30. között, c) 2006. évtõl kezdõdõen május 1. és május 31. között lehet benyújtani.” 2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, többször módosított 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra (a továbbiakban: szolgálatok), valamint b) a szolgálatok uniós intézményekben nemzeti szakértõként foglalkoztatott (a továbbiakban: nemzeti szakértõ), illetve nemzetközi szervezetekben pályázat útján elnyert, a szolgálat érdekével egybeesõ jogviszonyban alkalmazott (a továbbiakban: nemzetközi szervezet alkalmazottja) hivatásos állományú tagjaira.
Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jogelõdjeit alapító nemzetközi szerzõdésekben nevesített intézmény, annak szervei, továbbá az e szerzõdések alapján létrehozott szervek; 2. nemzeti szakértõ: a szolgálatnak az uniós intézmény által határozott idõre, nem képzési vagy gyakornoki célból foglalkoztatott hivatásos állományú tagja, akinek a szolgálati jogviszonya a szolgálatnál ez idõ alatt is folyamatosan fennáll; 3. nemzetközi szervezet alkalmazottja: a szolgálatnak a nemzetközi szervezet által – pályázat útján elnyert jogviszonyban – határozott idõre foglalkoztatott hivatásos állományú tagja, akinek – mivel a pályázat elnyerése a szolgálat érdekével egybeesik – a szolgálati jogviszonya a szolgálatnál ez idõ alatt is folyamatosan fennáll; 4. felhívás: az uniós intézmény nemzeti szakértõi jelölésre felhívó dokumentuma;
3538
MAGYAR KÖZLÖNY
5. pályázat: a nemzetközi szervezet által a nemzetközi szervezettel való jogviszony létesítése érdekében közzétett pályázat; 6. napidíj: a nemzeti szakértõ részére az uniós intézmény által, valamint a nemzetközi szervezet alkalmazottja számára a nemzetközi szervezet által, annak szabályzata alapján fizetett napidíj; 7. napidíjpótlék: a nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja részére a napidíjpótlékra jogosító személyek után, a szolgálat által fizetett juttatás; 8. napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértõvel, valamint a nemzetközi szervezet alkalmazottjával a foglalkoztatás helye szerinti országban, közös háztartásban, életvitelszerûen együtt élõ a) házastársa, élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint b) gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, illetõleg a házastárs gyermeke, örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermek); 9. Állandó Képviselet: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió mellett mûködõ állandó képviselete. A nemzeti szakértõként és nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történõ foglalkoztatás 3. § (1) Az érintett szolgálatokat a szolgálatokat irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) keresi meg a nemzeti szakértõvé történõ jelölés érdekében. (2) A nemzeti szakértõi jelölést a felhívásban megnevezett munkakörrel kapcsolatban érintett szolgálat fõigazgatója kezdeményezheti a jelölni kívánt személy írásbeli jelentkezése alapján, vagy írásbeli hozzájárulásával. Az uniós intézmények által kiírt nemzeti szakértõi pályázatokról a szolgálatok hivatásos állományú tagjait a szolgálatnál szokásos módon tájékoztatni kell. (3) Nemzeti szakértõnek kizárólag olyan személy jelölhetõ, aki a felhívásban foglalt követelményeknek megfelel. (4) A jelölést – az érintett szolgálat fõigazgatójának javaslata alapján – a miniszter teszi meg – a külügyminiszter útján, az Állandó Képviseleten keresztül – az uniós intézmény felé. 4. § (1) A nemzeti szakértõként történõ foglalkoztatásról az uniós intézmény és a szolgálat közötti megállapodás rendelkezik. E megállapodást a szolgálat felhatalmazása alapján, az annak keretei között eljáró Állandó Képviselet is megkötheti. (2) A megállapodásban meg kell határozni: a) a nemzeti szakértõ által ellátandó feladatot és a munkavégzés helyét;
2005/72. szám
b) a nemzeti szakértõként történõ foglalkoztatás kezdõ idõpontját és idõtartamát, illetve c) a nemzeti szakértõként történõ foglalkoztatás meghosszabbításának lehetõségét. (3) A szolgálat – az uniós intézmény kérelmére – írásban nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi a nemzeti szakértõ által ellátandó feladatot, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti szakértõként történõ foglalkoztatás teljes idõtartama alatt fizeti a nemzeti szakértõ hivatásos szolgálati jogviszonyából eredõ társadalombiztosítási járulékokat. (4) A szolgálat az uniós intézmény kérelmére – a nemzeti szakértõ hozzájárulásával és a vonatkozó jogszabályokban foglalt titokvédelmi elõírások betartásával – írásban tájékoztatja az uniós intézményt a nemzeti szakértõ hivatásos szolgálati jogviszonyának az uniós intézmény által kért lényeges elemeirõl a nemzeti szakértõként történõ foglalkoztatás kezdetét megelõzõ 12 hónapra visszamenõleg. (5) A szolgálat a nemzeti szakértõt a nemzeti szakértõként ellátandó feladatokkal összefüggésben nem utasíthatja.
5. § (1) Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a szolgálat fõigazgatója – a miniszter egyetértésével – kezdeményezheti a nemzeti szakértõként történõ foglalkoztatás azonnali hatállyal történõ megszüntetését. (2) A nemzeti szakértõ szolgálati viszonya a nemzeti szakértõként történõ foglalkoztatás ideje alatt – a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésében foglalt kivétellel – felmentéssel nem szüntethetõ meg. 6. § (1) A szolgálat azon hivatásos állományú tagja, aki az uniós intézmény által kiírt nemzeti szakértõi, vagy nemzetközi szervezet által – a nemzetközi szervezettel való jogviszony létesítése érdekében – kiírt pályázatot elnyer és attól nem kíván visszalépni, köteles a pályázati eredményrõl való tudomásszerzését követõen haladéktalanul az állományilletékes parancsnoknak a pályázat elnyerését írásban bejelenteni. (2) A szolgálat fõigazgatója a Hszt. 49. §-a (4) bekezdésében foglaltaktól eltérõ esetekben is dönthet úgy, hogy a nemzetközi szervezet által kiírt pályázat elnyerése a szolgálat érdekével egybeesik. 7. § A nemzeti szakértõként és a nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történõ foglalkoztatás ideje alatt a nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottjának szol-
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
gálati jogviszonya folyamatosan fennáll azzal, hogy arra a Hszt.-nek a vezénylésre vonatkozó szabályai az irányadóak.
Járandóságok 8. § A nemzeti szakértõként történõ foglalkoztatás idõtartama alatt a nemzeti szakértõt, valamint a nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történõ foglalkoztatás idõtartama alatt a nemzetközi szervezet alkalmazottját – a Hszt. szerinti illetményén, valamint az uniós intézményeknek a nemzeti szakértõkre és a nemzetközi szervezeteknek alkalmazottaikra vonatkozó szabályzatában foglaltakon felül – az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.
9. § (1) A nemzeti szakértõnek és a nemzetközi szervezet alkalmazottjának a napidíjpótlékra jogosító személyek után napidíjpótlék jár. A napidíjpótlék a nemzeti szakértõként és a nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történõ foglalkoztatás idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár. (2) A napidíjpótlék összege a) napidíjpótlékra jogosító házastárs esetén a napidíj 20%-a, b) napidíjpótlékra jogosító gyermek esetén a napidíjnak ba) 12. életév betöltéséig 8%-a, bb) 12. életév betöltését követõen 10%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerû oktatás keretében középfokú (érettségit adó), vagy szakképzésben (szakképesítést adó) képzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig, c) napidíjpótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a napidíjnak ca) 12. életév betöltéséig 10%-a, cb) 12. életév betöltését követõen 15%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerû oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig. (3) Napidíjpótlék nem jár, ha a napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja írásban köteles bejelenteni a szolgálatnak legkésõbb a tárgyhónap 20. napjáig. (4) A napidíjpótlék idõarányosan jár a nemzeti szakértõvel és a nemzetközi szervezet alkalmazottjával a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élõ házastárs és gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.
3539
(5) A nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja napidíjpótlékra nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott személy után a foglalkoztatás helye szerinti országtól való 30 napot meghaladó távolléte idején. Többszöri távollét esetén a részidõket naptári évenként össze kell adni. A nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja – a foglalkoztatás helye szerinti ország elhagyása elõtt, valamint az oda történõ visszautazást követõ 3 napon belül – köteles írásban jelenteni a szerv felé a napidíjpótlékra jogosító személyeknek a foglalkoztatás helye szerinti országtól való távollétének kezdõ és befejezõ napját. E bekezdés nem vonatkozik a házastárs szülés miatti távollétére. (6) A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésõbb a tárgyhónapot követõ hónap 5. napján kell forintban, a nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja számlatulajdonos bankszámlájára történõ átutalással kifizetni. A nemzeti szakértõként és nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történõ foglalkoztatás megszûnése esetén a napidíjpótlék kifizethetõ a hazautazást megelõzõ öt munkanappal korábban.
10. § (1) A szolgálat a nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja kérelmére, a foglalkoztatás helye szerinti országba történõ megérkezés után legfeljebb az elsõ 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben elõre kifizetheti. (2) Amennyiben a foglalkoztatás idõtartama a 75 napot nem éri el, a nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja köteles az (1) bekezdésben említett összeg idõarányos részét a hazaérkezésétõl számított 8 napon belül visszafizetni.
11. § Évente egy alkalommal a nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja kérelmére a szolgálat viseli a Magyarországon élõ házastársnak és gyermeknek a nemzeti szakértõként, illetve nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történõ foglalkoztatás helye szerinti országba történõ kiutazásának és hazautazásának költségeit, a nemzeti szakértõ, illetve nemzetközi szervezet alkalmazottja kiutazása és végleges hazautazása naptári évének kivételével.
12. § A nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja kérelmére a szolgálat viseli a nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja, valamint a napidíj-
3540
MAGYAR KÖZLÖNY
pótlékra jogosító személyek ingóságainak szállítási költségeit a foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor, feltéve, hogy azt az uniós intézmény és a nemzetközi szervezet nem téríti meg a nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja részére. A költségek szolgálat általi viselésének nemzeti szakértõkre vonatkozó további feltételei: a) foglalkoztatásának idõtartama kevesebb mint 2 év, vagy b) hazaköltözése a nemzeti szakértõként történõ foglalkoztatás megszûnését megelõzõ 3 hónapnál korábban történik meg.
III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 74/2005. (V. 31.) KE határozata egyetemi tanári felmentésekrõl
13. § A nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja, valamint a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó házastársa és gyermeke a nemzeti szakértõként és nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történõ foglalkoztatás idõtartamára a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és végrehajtási rendelete külföldön történõ gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a külföldi tartózkodás alatt egészségügyi ellátás igénybevételére.
Költségviselés 14. § (1) A szolgálat a tudomására jutástól számított 3 napon belül tájékoztatja a minisztert a nemzeti szakértõ és a nemzetközi szervezet alkalmazottja foglalkoztatását érintõ változásokról. (2) A szolgálat – amennyiben a szolgálati érdek megkívánja – kezdeményezheti a nemzeti szakértõként történõ foglalkoztatás átmeneti szüneteltetését. Az átmeneti szüneteléssel közvetlenül összefüggõ többletköltségeket a szolgálat fedezi.
2005/72. szám
Az oktatási miniszter elõterjesztésére – a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben foglalt jogkörömben – a Budapesti Corvinus Egyetemen dr. Lõrincz Lajos egyetemi tanárt 2005. augusztus 25. napjával és
az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dr. Balázs Béla egyetemi tanárt 2005. május 4. napjával és dr. Gyurján István egyetemi tanárt 2005. szeptember 26. napjával – 70. életéve betöltésére tekintettel – felmentem. Budapest, 2005. május 30.
Záró rendelkezések Mádl Ferenc s. k.,
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a szolgálatoknak az uniós intézménynél már nemzeti szakértõi foglalkoztatási viszonyban, vagy nemzetközi szervezettel pályázat útján elnyert jogviszonyban álló hivatásos állományú tagjára is alkalmazni kell.
a Köztársaság elnöke
Ellenjegyzem:
Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter
Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
KEH ügyszám: V-2/2014/2005.
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány határozatai A Kormány 1055/2005. (V. 31.) Korm. határozata az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság új Igazgatóságának és elnökének kinevezésérõl 1. A Kormány az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 12. §-ának (3) bekezdése, valamint az Alapító Okirat 3.1. és 3.3. B) pontja alapján a pénzügyminiszter javaslatára 2005. május 30. napjától 2005. december 31-ig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság Igazgatóságának tagjává a következõ személyeket nevezi ki: – Vásárhelyi István, – dr. Sinkovics Péter, – dr. Csányi Gábor, – Baranyi Imre, – Csikós Bálint, – dr. Salgó István, – Velez Zoltán, – dr. Gölöncsér József, – dr. Vági Márton és – Jendrolovics Pál. 2. A Kormány az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 12. §-ának (3) bekezdése, valamint az Alapító Okirat 3.1. és 3.3. B) pontja alapján a pénzügyminiszter javaslatára – az Országgyûlés bizottsága általi meghallgatást követõen – 2005. május 30. napjától az Igazgatósági tagokkal megegyezõ idõtartamra az Igazgatóság elnökévé dr. Mészáros Tamást nevezi ki.
3541
szabályozás 2006. január 1-jén történõ hatályba léptetése érdekében: 1. felhívja a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról, az állami támogatások igénylése során figyelembe veendõ, rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontjainak meghatározására kapjon felhatalmazást a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter; Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslattal egyidejûleg 2. elrendeli a rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontjait meghatározó jogszabálytervezet elõkészítését; Felelõs:
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidõ: 2005. szeptember 15. 3. felhívja az állami támogatással összefüggõ jogszabályok elõkészítéséért felelõs minisztereket, hogy gondoskodjanak a feladat- és hatáskörükbe tartozó, az állami támogatás igénylésére, annak elbírálására vonatkozó jogszabályoknak az Áht.-val való összhangjuk megteremtésérõl és a szükségessé váló jogalkotásról. Felelõs: érintett miniszterek Határidõ: 2005. november 30.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
A Kormány 1056/2005. (V. 31.) Korm. határozata a rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumainak az állami támogatások odaítélése során történõ figyelembevételébõl adódó feladatokról A Kormány egyetért azzal, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumait az állami támogatások odaítélése során figyelembe kell venni, az ezt meghatározó jogi
A Kormány 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége növelésének, a fenntartható gazdasági fejlõdés biztosításának elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szakképzés, amely az egyén képességeinek kibontakoztatásával, a fiatalok sikeres életpályára való felkészítésével, a felnõttek számára pedig a szakmai karrierjük fenntartá-
3542
MAGYAR KÖZLÖNY
sához, illetve a hiányzó szakmai készségek megszerzéséhez szükséges tudás biztosításával szolgálja az állampolgárok jólétének növekedését. Hazánk fejlõdésének egyik legjelentõsebb erõforrása a szakmailag jól felkészült munkavállaló. A Kormány a XXI. századi felgyorsult fejlõdés lehetõségeinek valóra váltása – a humán erõforrás fejlesztése, a lakosság szakmai képzettségének növelése – érdekében alkotta meg a szakképzés-fejlesztési stratégiát. I. Minõségi szakképzést mindenkinek! 1. A felhasználók igényeinek megfelelõen alakítani a szakképzést! Olyan szakképzési rendszer mûködtetése a cél, amely – a munkaerõpiaci igények változásának folyamatos figyelemmel kísérésével és elemzésével – állandóan alkalmazkodni tud a munkaerõpiac változásaihoz, a szakmai képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztésével képes biztosítani az igényelt szakmai kompetenciákat és kivívja a megrendelõk elégedettségét. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Biztosítani kell azt, hogy valamennyi szakképzést folytató intézmény alkalmazhassa – az Európai Unió szakképzési minõségbiztosítási keretrendszerének figyelembevételével kialakított – minõségbiztosítási rendszert. A nemzetközi programok megvalósítása során ösztönözni kell az európai uniós országokban bevált modellek és módszerek magyarországi körülményeknek megfelelõ átvételét. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2008. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: A Szakiskolai fejlesztési programban részt vevõ kilencven iskolában egységes minõségbiztosítási rendszert kell kialakítani. Határidõ: 2006. június 30. b) Ki kell alakítani a szakképzés munkaerõpiaci igényeken alapuló tervezési rendszerét, elhatárolva a hosszabb távú munkaerõpiaci igényeket kielégítõ iskolai szakképzéstervezést és a rövid távú, valamint a gyorsan változó munkaerõpiaci igényekhez igazodó szükségletmeghatározást. A regionális tervezés erõsítésével, a munkaerõpiaci információs rendszer által biztosított információk felhasználásával folyamatosan vizsgálni kell az iskolai rendszerû és az iskolarendszeren kívüli képzésben oktatott szakképesítések körét. A gazdálkodó szervezetek
2005/72. szám
bevonásával meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munkaerõpiaci igényeknek megfelelõ beiskolázásra. Felelõs:
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Iskolánként és szakképesítésenként minden évben nyilvánosságra kell hozni a szakképesítést szerzettek körében a négy hónapon belül munkanélkülivé válók és az újabb szakképzésre, átképzésre beiratkozók arányát. – Erõsíteni kell a szakképzõ iskolákban az iskolafenntartók ellenõrzõ tevékenységét. Határidõ: 2005. november 15., utána folyamatos c) Nívódíjat kell alapítani azon szakképzõ intézmények számára, amelyekben a szakképesítést szerzõk nagy arányban helyezkednek el a munkaerõpiacon. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Javaslatot kell kidolgozni a nívódíj elnyerésének feltételrendszerére. Határidõ: 2005. június 30. d) A szakképesítések nemzetközi átláthatóságának biztosítása érdekében be kell vezetni az Europass rendszert. Javítani kell a munkaerõ mobilitási képességét, ennek részeként további kétoldalú tárgyalásokat kell kezdeményezni az EU tagállamaival a bizonyítványok kölcsönös elismerése, továbbá a már hatályban lévõ megállapodások új szakképesítésekkel történõ kiegészítése érdekében. Felelõs: oktatási miniszter Határidõ: 2005. december 31. e) A gyakorlati képzés és a munkaerõpiac szorosabb kapcsolatának biztosítása érdekében lehetõvé kell tenni a tanuló-elõszerzõdés megkötését. Felelõs: oktatási miniszter Határidõ: 2005. december 31. 2. Javítani a hozzáférést a szakképzéshez! A szakképzésben részt vevõ fiatal és felnõtt élethelyzetéhez, elõzetes ismereteihez, tapasztalataihoz igazodó
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
módszerekkel, a képzés vonzóvá tételével, a szakmai képzés presztízsének növelésével, a képzéshez való hozzáférés feltételeinek fejlesztésével biztosítani kell, hogy javuljon a magyar lakosság szakmai képzettsége. El kell érni, hogy a fiatalok döntõ többsége – a munkaerõpiacra való könnyebb belépés érdekében – a szakképzõ iskolákban a munkába állást biztosító szakmai végzettséget szerezzen. Biztosítani kell, hogy a felnõttek számára a felnõttképzési intézményrendszer olyan programokat kínáljon, amelyek – a munkaerõpiaci viszonyok figyelembevétele mellett – a felnõttek igényeihez igazodó rugalmas be- és kilépéssel megteremtik kompetenciáik folyamatos fejlesztését. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Intézkedéseket kell kidolgozni a szakképzésbõl való lemorzsolódás megelõzésére, illetve a lemorzsolódott fiatalok képzésbe való visszasegítésére. Olyan programokat kell kidolgozni, amelyek lehetõvé teszik a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkezõ felnõttek számára is a piacképes szakképesítés megszerzését. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2007. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: – Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezõ fiatalok számára is lehetõvé kell tenni piacképes szakképesítés megszerzését. Ennek érdekében a Szakiskolai fejlesztési programban részt vevõ iskolákban a 2005/2006. tanévben be kell indítani az egyéves szakképzést elõkészítõ évfolyamokat, és ezek alkalmazását a 2006/2007. tanévtõl minden szakiskola számára kötelezõvé kell tenni. Határidõ: 2005. szeptember 1. – Át kell alakítani a szakiskolák 9–10. osztályának közismereti oktatását. A közismeret oktatásának a szakiskolai tanulók alapismereteinek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését kell szolgálnia. Határozottan növelni kell a pályaorientáció és szakmai alapozás idõkeretét, mely a szakmai idegen nyelv, informatika, valamint hangsúlyozottan a szakmai alapismeretek és alapkészségek fejlesztésére fordítandó. Határidõ: 2006. szeptember 1. b) Ki kell terjeszteni a Szakiskolai fejlesztési programot. Javítani kell ezen iskolák infrastrukturális feltételeit is. Felelõs: oktatási miniszter Határidõ: 2005. december 31.
3543
2005–2006-ra tervezett részintézkedés: – A Munkaerõpiaci Alap képzési alaprészébõl biztosítani kell a Szakiskolai fejlesztési program kiterjesztésének pénzügyi feltételeit. Határidõ: 2005. október 30. c) Az egész életen át tartó tanulás megvalósulása érdekében az egyén életének minden szakaszában biztosítani kell a szakképzés különbözõ szintjeihez és formáihoz való teljes körû hozzáférést, fejleszteni és a szükségletekhez kell igazítani a szakmai továbbtanulás lehetõségét biztosító rendszert a különbözõ célcsoportok számára. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2007. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Be kell indítani a Kormány Útravaló programja keretében az „Út a szakmához” ösztöndíjprogramot. Határidõ: 2005. június 15. – Át kell alakítani a regionális képzõ központok finanszírozási rendszerét és ezzel egyidejûleg meghatározni helyüket az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül. Olyan új képzési és szolgáltatási feladatokat kell ellátniuk, amelyek elsõdlegesen a hátrányos helyzetû rétegek elhelyezkedéscentrikus képzését, valamint a munkaerõpiac képzési igényeinek gyors kielégítését biztosítják. Határidõ: 2005. december 31. d) Ki kell alakítani az új szakképzési szerkezetet. A modulrendszer bevezetésével biztosítani kell a széles szakmacsoportos alapozást és az erre épülõ szakképesítések rendszerének kialakítását. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2008. december 31., illetve azt követõen folyamatos 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Jogszabályban ki kell adni a mintegy 400 szakképesítést tartalmazó, új szerkezetû Országos Képzési Jegyzéket. – Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhetõ szakképesítések tartalmát – összhangban a szakképesítési rendszer fejlesztésével – korszerûsíteni kell. Határidõ: 2006. május 31.
3544
MAGYAR KÖZLÖNY
e) Moduláris képzési programokat kell kidolgozni. Felelõs:
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2008. december 31., illetve azt követõen folyamatos
2005/72. szám
munkaerõpiaci igényekre épülõ képzések prioritásainak figyelembevételével. – Fel kell mérni a települések felnõttképzési lehetõségekkel való ellátottságát, ösztönzõ rendszert kell kialakítani az ellátatlan területekre. Határidõ: 2005. december 31. 3. Korszerû tananyagokat a szakképzésben!
2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Támogatni kell – európai uniós források bevonásával – az iskolarendszeren kívüli szakképzés tananyagainak moduláris szerkezetû, kompetenciaalapú fejlesztését. A fejlesztés eredményeit el kell terjeszteni a felnõttképzés teljes intézményrendszerében. Határidõ: 2006. december 31. f) Fejleszteni kell a felnõttek iskolai rendszerû szakképzését. A szakképzés minden szintjén meg kell teremteni az elõzetesen (formális, informális és nem formális úton) megszerzett tudás beszámításának lehetõségét. A modulrendszer kiterjesztésével egyidejûleg javaslatot kell kidolgozni a szakmai képzés során megszerzett tudás felsõfokú tanulmányokba történõ beszámítására is, különös tekintettel a technikus és a közösségi jog hatálya alá tartozó szabályozott szakképesítésekre. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2010. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Ki kell dolgozni a felnõttek iskolai rendszerû oktatása és szakképzése fejlesztésének koncepcióját. – Kapcsolódni kell az Európai Unió informális és nem formális úton megszerzett tudás beszámítását segítõ programjaihoz. Határidõ: 2005. december 31. g) A felnõttképzési rendszer fejlesztésével javítani kell a képzéshez való hozzáférés feltételeit. Támogatni kell a munkahelyteremtõ beruházásokhoz és a vállalati technológiaváltáshoz kapcsolódó, valamint a vállalkozói készségek fejlesztését biztosító képzéseket. Felelõs:
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidõ: 2008. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: – Módosítani kell a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze – iskolarendszeren kívüli, felnõttképzési célú kerete – terhére nyújtható támogatási, döntési irányokat a gazdálkodó szervezetek által meghatározott
A XXI. század információs és kommunikációs technológiai fejlõdésének megfelelõ tananyagokat kell készíteni a szakképzés számára. A szakképzést végzõ intézményekben biztosítani kell a digitális tananyagok alkalmazásához szükséges technikai és tanári, oktatói, tréneri módszertani fejlesztést. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedés megtételére hívja fel az érintett minisztereket: A szakképzésben is meg kell kezdeni a digitalizált tananyagok fejlesztését, és meg kell teremteni alkalmazásuk technikai és személyi feltételeit. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2008. december 31., illetve azt követõen folyamatos 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A szakmacsoportok legalább felében digitalizált tananyagokat kell készíteni a szakmai elõkészítõ érettségi tantárgyakhoz és biztosítani kell a teljes körû hozzáférhetõséget. – Ösztönzõ rendszert kell kialakítani az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagok fejlesztésére, illetve elterjesztésére. Határidõ: 2005. december 31. 4. Megújítani a képzõk képzését! Biztosítani kell a kor színvonalának megfelelõen képzett szakembereket. A szakmai tanárok, valamint az iskolákban és a vállalkozásokban a fiatalok mesterségbeli tudását kialakító szakoktatók, továbbá a felnõttképzési intézményekben dolgozó trénerek szerepe kulcsfontosságú a szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósításában. A tanárok, szakoktatók, trénerek (képzõk) önfejlesztõ képességének, a tanárok alapképzésének és továbbképzésének megújításával kell a személyi feltételeket javítani. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedés megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A felsõoktatási reform keretében korszerûsíteni kell a szakmai tanár- és szakoktatóképzést. A tanárok és a szakoktatók, trénerek továbbképzése során erõsíteni kell a korszerû tananyagok, taneszközök alkalmazásához szükséges módszerek, a tanulók, a képzésben részt vevõk igényeihez igazodó oktatási, képzési módszerek elterjesztését. Ki kell dolgozni az iskolarendszeren kívüli felnõttképzésben mûködõ tanárok, szakoktatók és más szakemberek
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
továbbképzési rendszerét, meg kell teremteni a bevezetés jogszabályi feltételét. Európai uniós források bevonásával differenciált továbbképzési programokat kell kidolgozni és kísérleti képzéseken keresztül bevezetni. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Ki kell dolgozni a szakmai tanár- és szakoktatóképzés feltételrendszerét. – A felnõttképzésben oktatók, tanárok képzéséhez központi programot kell kidolgozni, amelyben helyet kell adni az OKJ-s képzések hátrányos helyzetûek számára kidolgozott programjaiban, a felzárkóztató és kiegészítõ programokban, valamint a távoktatás területén megvalósult programokban szereplõ új módszereknek, eljárásoknak. Meg kell ismertetni a hazai felnõttképzés elméleti módszertanát, a nemzetközi felnõttképzési kutatások eredményeit és dokumentumait. Határidõ: 2005. december 31. – Lehetõséget kell biztosítani a szakképzõ iskolák tanárainak és szakoktatóinak a felnõttképzéssel kapcsolatos feladataikra való felkészüléshez. Határidõ: 2006. december 31. b) A szakiskolai tanárok számára továbbképzéseket kell szervezni annak érdekében, hogy elsajátítsák a tevékenységközpontú, a tanulók csoportmunkáján alapuló módszereket és ezeket széles körben alkalmazzák. Felelõs: oktatási miniszter Határidõ: 2006. április 30.
II. Hatékonyabb szakképzés-irányítási és finanszírozási rendszert! 1. Javítani a felhasználók érdekérvényesítési lehetõségét! A szakképzés fejlesztésére rendelkezésre álló források hatékony felhasználása, a jövõorientált tervezés kialakítása érdekében biztosítani kell a szociális partnerek, valamint a szakképzésben érdekeltek részvételét az országos, regionális és helyi döntési folyamatban. Olyan szakképzés-irányítási rendszert kell kialakítani, amely a rendszer összehangolt, gazdaságos fejlesztését biztosítja. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket:
3545
a) Fejleszteni kell a szakmai érdekegyeztetés rendszerét. Az államigazgatás minden szintjén (országos, regionális és helyi) biztosítani kell a gazdasági kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, gazdálkodó szervezetek, valamint egyéb, a szakképzésben érdekelt partnerek részvételét a döntések elõkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenõrzésében. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A munkaerõpiaci igények közvetítése érdekében jogszabályban kell szabályozni a térségi integrált szakképzõ központok és a legalább 800 tanulóval mûködõ szakképzõ intézmények szakmai tanácsadó testületének mûködését. – A regionális képzõ központok mellett szakmai tanácsadó testületeket kell kialakítani. – Felnõttképzési Programtanácsot kell létrehozni, amely a felnõttképzés társadalmi megismertetésének és támogatásának fórumaként mûködik. Határidõ: a költségvetési törvény tervezése szerint, illetve 2005. december 31. b) Javaslatot kell kidolgozni a szakképzõ iskolák fenntartói rendszerének korszerûsítésére. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter belügyminiszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2006. december 31. c) Ki kell alakítani a szakképzõ iskolák felnõttképzésbe való bekapcsolódásának és akkreditálásának ösztönzõ rendszerét. Felelõs:
oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Biztosítani kell az akkreditáció költségeit a Munkaerõpiaci Alap képzési alaprészébõl. Határidõ: 2005. július 15. d) A szakképesítések jegyzékbe kerülésének egyszerûsítésével – a rendszer stabilitásának és átláthatóságának sérelme nélkül – biztosítani kell, hogy a szakképesítési
3546
MAGYAR KÖZLÖNY
struktúra gyorsabban alkalmazkodjon a foglalkoztatási igényekhez. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2006. december 31., illetve folyamatos 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: Módosítani kell az Országos Képzési Jegyzékbe kerülés eljárásrendjét.
2005/72. szám
2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A felnõttképzést folytató intézmények kapacitása kihasználtságát és átláthatóságát, továbbá a „Munkavállalói Képzési Kártya” kialakításának feltételrendszerét, bevezetésének, alkalmazásának lehetõségét elõ kell készíteni. Határidõ: 2005. december 30. – Javaslatot kell kidolgozni a felnõttképzés támogatási rendszerének átalakítására. Határidõ: 2006. június 30.
Határidõ: 2005. december 31. 2. Hatékonyabbá tenni a források felhasználását, javítani a kapacitások kihasználását! A szakképzõ iskolák méretének optimalizálásával úgy kell átalakítani az intézményrendszert, hogy az képes legyen a kapacitások folyamatos fejlesztésére, a kereslethez való gyors igazodásra, költséghatékony mûködésre. A szakképzõ iskolák finanszírozására olyan javaslatot kell kidolgozni, amely ösztönzi az intézményeket képzési struktúrájuknak a munkaerõpiaci változásokhoz való igazítására. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A térségi integrált szakképzõ központok (TISZK) rendszerének létrehozásával és infrastrukturális feltételeik folyamatos fejlesztésével költséghatékonyabb szakképzõ intézményrendszert kell kialakítani. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter Határidõ: 2008. december 31. az elsõ 16 TISZK létrehozására 2013. december 31. a TISZK rendszerének kialakítására 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: A költséghatékonyság mérésére szolgáló indikátorrendszert kell kialakítani. Határidõ: 2006. december 31. b) A munkaerõpiac és a felnõttképzésben részt vevõk igényeinek összehangolása, valamint a felnõttképzést folytató intézmények kapacitásainak jobb kihasználása, átláthatósága és a versenyhelyzet fenntartása érdekében a finanszírozási és érdekeltségi viszonyok figyelembevételével át kell alakítani a felnõttképzési támogatási rendszert. Felelõs:
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: 2006. december 31.
c) Meg kell szüntetni a Munkaerõpiaci Alap képzési alaprészébõl szakképzõ iskoláknak nyújtott fejlesztési támogatás átvételében megnyilvánuló szélsõségeket. Felelõs: oktatási miniszter Határidõ: 2007. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Meg kell határozni a támogatásként évente átvehetõ maximális, egy tanulóra jutó összeget. Határidõ: 2005. december 31. d) A Munkaerõpiaci Alap hosszabb távú feladatainak ellátása érdekében lehetõvé kell tenni, hogy az Alap pénzeszköz-maradványa a folyó finanszírozási mûveletek céljaira a pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével felhasználható legyen. A felhasználás jogszabályi feltételrendszerének megteremtése érdekében elõterjesztést kell készíteni a Kormánynak. Felelõs:
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: 2005. augusztus 31. e) Folyamatosan korszerûsíteni kell az oktatási és képzési környezetet (épület, felszerelés) a régiós igényeket figyelembe véve. Felelõs: oktatási miniszter Határidõ: folyamatos 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A három évre tervezett 17,7 milliárd forint felhasználásával meg kell kezdeni 16 térségi integrált szakképzõ központ kialakítását. – A Munkaerõpiaci Alap képzési alaprészének decentralizált keretét koncentráltan kell felhasználni, a szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósítását biztosító regionális pályázatokat kell kiírni. Határidõ: 2006. április 30.
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
f) Javaslatot kell kidolgozni a szakképzési rendszer differenciált finanszírozásának korszerûsítésére. Növelni kell a szakképzõ iskolák kapacitásának kihasználtságát a szabad kapacitások felnõttképzésbe való bekapcsolásával. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Ösztönzõ rendszert kell kidolgozni a munkaerõpiacon hiányzó szakképesítések képzésének támogatására. – Javaslatot kell kidolgozni a felnõttképzés normatív támogatási rendszerének – a piacorientált szakképzések támogatását elõtérbe helyezõ – átalakítására. Határidõ: a költségvetési törvény tervezése szerint, illetve 2005. december 31. g) A szakképesítést szerzett tanulók elhelyezkedési aránya szerint differenciálni kell az iskolai rendszerû szakképzés normatív támogatását. Felelõs:
oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: elsõ alkalommal a 2008. évi költségvetési törvény tervezésekor 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek a normatív finanszírozás differenciálásakor ösztönzik az iskolafenntartókat a munkaerõpiaci igényekhez való alkalmazkodásra, a szakképzés hatékonyságának növelésére. Határidõ: 2005. december 31. h) A szakképzõ intézményekben a pályaorientáció, a szakmai alapozás és a szakmacsoportos alapozás gyakorlati részének oktatásához biztosítani kell a 8–12 fõs csoportbontáshoz szükséges finanszírozást. Felelõs:
oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: 2005. szeptember 1. i) A szakképzési hozzájárulási rendszer folyamatos korszerûsítésével biztosítani kell a gazdálkodó szervezetek fokozottabb részvételét a gyakorlati képzésben. Felelõs:
oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: elsõ alkalommal a 2008. évi költségvetési törvény tervezésekor
3547
2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Felül kell vizsgálni a gyakorlati képzést tanulószerzõdéssel végzõk költségátalányát, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható visszatérítés összegét. Határidõ: 2005. december 31. – Meg kell vizsgálni a tanuló-elõszerzõdés bevezetésének szükségességét és lehetõségét. Határidõ: 2005. december 31. 3. Fejleszteni a szakképzés intézményrendszerét! A térségi integrált szakképzõ központok, a szakmai vizsgáztatás új rendszerének és intézményrendszerének kialakításával lehetõvé kell tenni a bármilyen formában megszerzett tudás hivatalos elismertetését, továbbá biztosítani kell, hogy a szakmai vizsgát követõen kiadott bizonyítványban tanúsított kompetenciák a valós tudást tükrözzék. A Nemzeti Szakképzési Intézet tevékenysége meghatározó a szakképzés tartalmi, módszertani fejlesztésében, a szakképzéssel kapcsolatos kutatások koordinálásában. Az ezekhez szükséges elhelyezési feltételeket biztosítani kell. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Képzõktõl független szakmai vizsgarendszer mûködését biztosító regionális intézmény-hálózatot kell kialakítani. Felelõs:
oktatási miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2013. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – A vizsgáztatás függetlenségének fokozása érdekében a vizsgát szervezõk vizsgaelnöki javaslattételét meg kell szüntetni. Erõsíteni kell az elnök szerepét a vizsgáztatási és ellenõrzési folyamatban. Határidõ: 2005. november 30. – Ki kell dolgozni a szakmai vizsgarendszer koncepcionális átalakításának tervezetét. Határidõ: 2006. március 31. b) Biztosítani kell a Nemzeti Szakképzési Intézet megfelelõ elhelyezését. Javítani kell a munkavégzés technikai feltételeit, az intézményt korszerûbb infrastruktúrával kell ellátni. Felelõs: oktatási miniszter Határidõ: 2007. december 31.
3548
MAGYAR KÖZLÖNY
2005–2006-ra tervezett részintézkedések: – Biztosítani kell az intézetben a vizsgarendszer mûködtetéséhez szükséges területbõvítést bérleménnyel és annak felújítását. Határidõ: 2006. március 31.
2005/72. szám
b) Korszerûsíteni kell a szakképzési statisztikai rendszert annak érdekében, hogy a szakképzésben zajló tendenciák értékeléséhez, a szükséges döntések meghozatalához és az uniós adatszolgáltatáshoz megfelelõ indikátorok álljanak rendelkezésre. Felelõs:
– Javaslatot kell kidolgozni a Nemzeti Szakképzési Intézet elhelyezésére. Határidõ: 2006. október 31. c) Az iskolai rendszerû szakképzés intézményhálózatának racionalizálása érdekében meg kell kezdeni a Munkaerõpiaci Alap képzési alaprésze decentralizált keretébõl további térségi integrált szakképzõ központok létrehozását és javítani kell infrastrukturális feltételeiket.
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter KSH elnöke Határidõ: 2006. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Javaslatot kell készíteni a szakképzési statisztikai rendszer továbbfejlesztésére. Határidõ: 2006. március 31.
Felelõs:
oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: 2005. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: További térségi integrált szakképzõ központokat kell létrehozni. Határidõ: a költségvetési törvény tervezése szerint
III. Fejlettebb információs rendszert! Megalapozottabbá tenni a döntéseket! A munkaerõpiaci információk hozzájárulnak a fiatalok pályaválasztással, és a felnõttek pályakorrekcióval kapcsolatos megalapozottabb döntéseihez, valamint a képzési szerkezet és az igények összhangjához. Ki kell alakítani a szakképzés egészének (részt vevõk, képzést végzõk, költségek stb.) mérésére is kiterjedõ megbízható statisztikai rendszert, amely hozzájárul az országos, regionális, helyi döntések megalapozásához. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A munkaerõpiaci információs rendszer fejlesztésével folyamatosan vizsgálni kell a régiók munkaerõpiaci igényeinek változását. A szakképzésbõl kilépõ fiatalok és a felnõttképzésben részt vevõk elhelyezkedésének folyamatos elemzésével adatokat kell szolgáltatni az országos, regionális és helyi szakképzési struktúra módosításához és hozzá kell járulni az érintettek pályaorientációs, pályaválasztási döntéseinek megalapozásához. Felelõs:
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2005. december 31., illetve folyamatos
c) Felnõttképzési azonosító és nyilvántartó rendszert kell bevezetni a felnõttképzésben részt vevõk nyomon követhetõsége és ellenõrizhetõsége érdekében. Felelõs:
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter a KSH elnöke Határidõ: 2005. december 31. d) Komplex információs rendszert kell mûködtetni, amely biztosítja a szakképzési adatokat a hazai szakképzés-fejlesztés megalapozásához, továbbá a hazai és nemzetközi forrásokkal támogatott programok nyomon követéséhez. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidõ: 2010. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Össze kell hangolni a meglévõ szakképzési adatbázisokat. Határidõ: 2005. december 31. e) Pályakövetési rendszert kell bevezetni. Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelõs miniszterek Határidõ: 2008. december 31. 2005–2006-ra tervezett részintézkedés: Az elhelyezkedés jellemzõit elsõ alkalommal 2006-ban kell vizsgálni. Határidõ: 2006. december 31.
2005/72. szám
MAGYAR KÖZLÖNY IV.
3549
táspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján. Felelõs:
A stratégia nyilvánosságra hozatala
A Kormány felhívja az oktatási, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy gondoskodjanak a szakképzés-fejlesztési stratégia nyilvánosságra hozataláról az Oktatási Minisztérium, továbbá a Foglalkozta-
VI. rész
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidõ: azonnal Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 593166B 733541D 628850C 758010C 703043E 290732A 855372C 841703B 232387E 931700D 188076D 221296F 443122E 457514A 197383D 374707C 294835D 816694C 232387E 084021B 366417C 444770D 206713B 758010C 058173B 357134C 196512F 448662C 945201C 582820E 360810C 737114E
798594A 715571C 742358B 374790C 672447C 050008D 030208B 059809E 555593C 381542D 787357B 570511D 066495C 366193C 748960C 830028E 997596B 919113E 919113E 450152E 552495B 121479A 620006C 631358D 855008B 914039D 016550E 441521D 056956C 803372C 397857C 016563E
607806E 974467B 348755F 074946C 700445C 798709C 586496A 978271D 128501E 529362E 324851B 499365B 105731C 952490A 079798A 759138B 565562C 518867E 512023A 002286C 034115C 761921A 139631D 824518B 895672D 296220E 595901C 880108C 668351B 008856E 407219B 352266D
621140A 817141A 695778B 191823A 108095E 185204E 003781C 600322A 131540C 103679C 919842D 293057D 720218C 876454B 330450D 189692C 320428A 742574A 462832E 621711C 395329C 639326B 218214B 001700D 568452B 159581E 042401B 305977B 536222B 331649A 930300A 073007C
603195E 364252B 449518D 729512D 738333E 352801C 261553F 678698B 551293E 729642C 290330E 264299B 300965D 774695C 796447C 226974B 088927C 460623A 213448C 541805B 550745B 839406C 693639A 890814D 982356B 818399C 995725E 536632D 483074D 298174C 082946F 858333B
3550
MAGYAR KÖZLÖNY 382559D 204679C 491698E 326241B 890676D 745488E 441087A 479433C 121746D 589237B 217593E 210991D 507697D 486283B 940973A 936152B
826530E 028479F 437664C 660953D 882935D 282084A 094033F 892608C 483557A 209062B 647936A 178388F 023213B 729807E 053900C 664051E
294281D 288353E 897956B 174214A 644594A 741866E 487825E 323615A 577559C 686047D 978359C 567216A 078944A 685987D 308373A 193875A
2005/72. szám 762910A 772059C 958996A 777169C 377228B 654076A 800537E 619710B 257266D 759241D 056226C 190729D 087907B 303883C 190529C 144129E
414825C 723626B 357470B 697997D 685973D 839253B 301550B 057108D 686069D 573162E 991681D 686054D 098127E 578605B
Közlekedési Nyilvántartó Osztály
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2005. évi 57. számában megjelent 580827B törzskönyv száma helyesen: 590827B. (Kézirathiba)
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 05.1450 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.
