36. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1970, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2008. március 4., kedd

46/2008. (III. 4.) Korm. r.

A Budapestbõl és Pest megyébõl álló térségben az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény szerinti egészségbiztosítási pénztárakhoz hozzárendelhetõ területekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1680

8/2008. (III. 4.) EüM r.

A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történõ befogadásáról, támogatással történõ rendelésérõl, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzésérõl szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet és a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeirõl szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . .

1680

23/2008. (III. 4.) FVM r.

A madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . .

1731

55/2008. (III. 4.) KE h.

Kitüntetés viselésének engedélyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1732

1012/2008. (III. 4.) Korm. h.

Magyarország külkapcsolati stratégiájáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1732

11/2008. (III. 4.) KüM h.

A Magyar Köztársaság és a Jordán Hasemita Királyság között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl szóló, Budapesten, 2007. június 14-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl szóló 2007. évi CIX. törvény 2–3. §-a hatálybalépésérõl . . . . . .

1744

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (1/2008. BJE szám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1745

Az Országos Választási Bizottság 99/2008. (II. 29.) OVB határozata

1750

A gazdasági és közlekedési miniszter pályázati felhívása a 2007. évi Nemzeti Minõségi Díj elnyerésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1750

A Fõvárosi és Pest Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóság hirdetménye. . . . . . . . . . . . . . . . .

1751

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal hirdetménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1755

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1757

36. szám

Ára: 1970,– Ft

1680

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám

II. rész JOGSZABÁLYOK

A Kormány tagjainak rendeletei

A Kormány rendeletei

Az egészségügyi miniszter 8/2008. (III. 4.) EüM rendelete

A Kormány 46/2008. (III. 4.) Korm. rendelete a Budapestbõl és Pest megyébõl álló térségben az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény szerinti egészségbiztosítási pénztárakhoz hozzárendelhetõ területekrõl Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény 172. § (1) bekezdés v) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a Kormány a következõket rendeli el: 1. § A Budapestbõl és Pest megyébõl álló térségben az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény alapján létrehozásra kerülõ egészségbiztosítási pénztárakhoz pénztáranként az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény 158. §-ában foglaltak alapján a következõ területek egyike rendelhetõ hozzá: a) észak-pesti és váci terület: Budapest IV., XIII., XIV. és XV. kerülete, valamint a települési önkormányzatok kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben (a továbbiakban: Kt. tv.) meghatározott Aszódi, Dunakeszi, Gödöllõi, Szobi, Váci és Veresegyházi kistérség, b) budai terület: Budapest I., II., III., XI., XII. és XXII. kerülete, valamint a Kt. tv. szerinti Budaörsi, Érdi, Pilisvörösvári és Szentendrei kistérség, c) kelet-pesti és monori terület: Budapest X., XVI., XVII., XVIII. és XIX. kerülete, valamint a Kt. tv. szerinti Ceglédi, Monori és Nagykátai kistérség, d) dél-pesti és dabasi terület: Budapest V., VI., VII., VIII., IX., XX., XXI. és XXIII. kerülete, valamint a Kt. tv. szerinti Dabasi, Gyáli és Ráckevei kistérség.

2. § E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történõ befogadásáról, támogatással történõ rendelésérõl, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzésérõl szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet és a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeirõl szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. § (3) bekezdésének b)–c) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –, valamint az Ebtv. 83. § (4) bekezdésének u) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történõ befogadásáról, támogatással történõ rendelésérõl, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzésérõl szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] „c) méretváltozás: a közfinanszírozás alapjául elfogadott általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegét nem tartalmazó nettó ár (a továbbiakban: ár) változatlansága mellett funkcionálisan egyenértékû, azonos termékcsaládba tartozó eszközök metrikus paramétereiben kifejezhetõ változása;” (2) Az R1. 1. § (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki, és e bekezdés eredeti d)–h) pontjainak megjelölése e)–i) pontokra változik: [E rendelet alkalmazásában:] „d) méret-, illetve színváltozat: a Gtv. 32. § (1) bekezdésének aa)–ab) alpontja szerinti kérelem esetében az azonos indikációra benyújtott eszköz mûszaki paramétereiben azonos, funkcionálisan egyenértékû, csak színben különbözõ változatai, illetve méretben, kapacitásban vagy ûrtartartalomban különbözõ változatai a már támogatott méretkategóriákban;”

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 2. §

(1) Az R1. 2. § (4) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez a (11) bekezdésben foglalt kivétellel csatolni kell” (2) Az R1. 2. § (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kérelemhez csatolni kell az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (a továbbiakban: ORKI), vagy a Magyar Elektrotechnikai Ellenõrzõ Intézet] „c) igazolását a Gtv. 32. §-a (1) bekezdésének bh) alpontja szerinti kérelem, valamint a Gtv. 32. §-a (1) bekezdésének aa)–ab) alpontja szerinti kérelemben foglalt méret-, illetve színváltozat benyújtása esetén a méretre, illetve színre vonatkozó adatokon kívüli paraméterekben való azonosságról.” (3) Az R1. 2. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) E § szerinti kérelem egy gyógyászati segédeszközre vonatkozik, kivéve a méret- és színváltozatot, valamint a 7. számú mellékletben foglalt eszközöket.” 3. § (1) Az R1. 4. § (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: [A gyógyászati segédeszközök befogadása során az alábbi szakmai szempontokat kell figyelembe venni:] „i) a Gtv. 32. § (1) bekezdésének ab) alpontja esetében a kérelmezõ kötelezettséget vállal a kölcsönzési tevékenységhez szükséges külön jogszabályban foglalt feltételek teljesítésére, valamint arra, hogy a kölcsönzési tevékenység megkezdéséig a külön jogszabály szerinti mûködési engedélyt az OEP-hez benyújtja.” (2) Az R1. 4. § (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: [A gyógyászati segédeszközök befogadásánál az alábbi gazdasági szempontokat kell figyelembe venni:] „f) a kölcsönzésbe történõ befogadás feltétele, hogy az adott eszköz kölcsönzési díjához – a maximális (6 hónapos) kölcsönzési idõre – számított társadalombiztosítási támogatás nem érheti el a referenciaeszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott árához számított társadalombiztosítási támogatás 70%-át, referenciaeszköz áránál alacsonyabb árú termék esetén a csoportra jellemzõ százalékos mértékkel számított támogatás 70%-át.” 4. § Az R1. 7. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A (2) bekezdésben foglalt kölcsönzési díj ellenében a szolgáltatónak biztosítania kell az eszköz szükség szerinti házhozszállítását, használatba adását, üzembe helye-

1681

zését, az eszköz használatának betanítását, az eszköz visszaszállítását, tisztítását és fertõtlenítését, az adminisztrációt, a kapcsolattartást, valamint az eszközök javítását, karbantartását és az eszköz pótlását.”

5. § (1) Az R1. 8. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az OEP kizárja a társadalombiztosítási támogatásból a gyógyászati segédeszközt, ha] „a) jogszabály a társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyászati segédeszköz csoportját megszüntette;” (2) Az R1. 8. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A társadalombiztosítási támogatásból e § alapján kizárt eszköz a kizárást követõ két évig nem fogadható be, kivéve a (2) bekezdés a) pontja szerinti kizárás esetét, valamint a (3) bekezdés e) pontja szerinti kizárás esetét, amennyiben a kizárást követõen a Gtv. 32. §-a (1) bekezdésének aa)–ab) pontja alapján új kérelem kerül benyújtásra és a kérelemben megjelölt termelõi, importbeszerzési ár alapján képzett ár szerint az eszköz nem kerülne a (3) bekezdés e) pontja szerint kizárásra.”

6. § Az R1. 10. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az igazgatási szolgáltatási díjat postai befizetéssel vagy átutalással kell az OEP Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01301005-00000000 számú elõirányzat-felhasználási keretszámlájára befizetni, melynek összege elsõfokú eljárás esetében] „c) a Gtv. 32. §-a (1) bekezdésének aa), ab) és bb) alpontja szerinti kérelem esetében 700 000 Ft; a Gtv. 32. §-a (1) bekezdésének aa)–ab) alpontja szerinti kérelem esetén a kérelemben foglalt méret-, illetve színváltozatonként az a) pont szerinti összeg.”

7. § (1) Az R1. 13. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a § a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki, és e § eredeti (8)–(10) bekezdéseinek számozása (9)–(11) bekezdésekre változik: „(7) A 9. számú melléklet szerinti kölcsönözhetõ gyógyászati segédeszközök támogatással történõ rendelésére az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat értelemszerûen alkalmazni kell. A vényen az elrendelt kölcsönzés idõtartamát is fel kell tüntetni. Ápolási gyógyászati segédeszközök esetében a kölcsönzési idõ egy vényen nem haladhatja

1682

MAGYAR KÖZLÖNY

meg az egy hónapot, a légzésterápia segédeszközei esetében nem haladhatja meg a hat hónapot. (8) Ápolási gyógyászati segédeszközök körében a kölcsönzés idõtartama egy beteg esetében tizenkét hónapon belül minimum két hét, maximum három hónap, mely egy alkalommal további három hónappal meghosszabbítható.” (2) Az R1. 13. §-a következõ (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) A kölcsönzött gyógyászati segédeszközt az OEP által meghatározott felépítésû egyedi azonosítóval kell ellátni, amely a szolgáltató által vezetett eszköznyilvántartás alapját képezi.”

8. § (1) A gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeirõl szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Gyógyászati segédeszközt forgalmazni, javítani és kölcsönözni – az (5)–(6) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a külön jogszabály szerinti mûködési engedéllyel rendelkezõ, az e rendelet 2. számú mellékletének I. 1. és I. 2. pontjában foglalt feltételeknek megfelelõ gyógyászati segédeszköz szaküzletben lehet.” (2) Az R2. 3. §-a a következõ (6)–(8) bekezdésekkel egészül ki: „(6) Külön jogszabályban foglalt ápolási gyógyászati segédeszközt kölcsönözni az e rendelet 2. számú mellékletének III. 1–III. 3. pontjában foglalt feltételeknek megfelelõ, külön jogszabály szerinti mûködési engedéllyel rendelkezõ ápolási eszközt kölcsönzõ központban (a továbbiakban: kölcsönzõ központ) lehet. (7) Gyógyszertárban és gyógyászati segédeszköz szaküzletben a (6) bekezdés szerinti kölcsönzési tevékenység nem végezhetõ. (8) A kölcsönzõ központban a külön jogszabályban foglalt valamennyi társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhetõ ápolási gyógyászati eszköztípus kölcsönzésének lehetõségét biztosítani kell.”

9. § Az R2. 6. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, és e § eredeti (4)–(5) bekezdéseinek számozása (5)–(6) bekezdésekre változik: „(4) A kölcsönzött – külön jogszabály szerinti – ápolási gyógyászati segédeszközök meghibásodása esetén – amennyiben az eszköz helyszíni javítása nem lehetséges – a kölcsönbe adó köteles a bejelentést követõ 48 órán belül, a hét utolsó munkanapján érkezett bejelentés esetén a következõ hét elsõ munkanapján csereeszközt biztosítani.”

2008/36. szám 10. §

Az R2. a következõ 6/A. §-sal egészül ki: „6/A. § Külön jogszabályban foglalt ápolási gyógyászati segédeszköz kölcsönbe adása esetében a 6. §-ban foglaltakon túl a kölcsönbe adó biztosítja a) telefonos ügyfélszolgálat mûködtetését, b) az eszköznek a kölcsönzési igény beérkezésétõl számított 48 órán belül, a hét utolsó munkanapján érkezett bejelentés esetén a következõ hét elsõ munkanapján történõ házhoz szállítását, c) a beteg otthonában az eszköz üzembe helyezését és használatának betanítását, d) az eszköz visszaszállítását, e) az ügyfélszolgálat keretében munkaidõben a szakmai tanácsadást.” 11. § Az R2. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § (1) A forgalmazónak a mûködési engedélyét a szaküzletben és a kölcsönzõ központban kell tartania. (2) A fogyasztó vagy meghatalmazottja a szaküzletben és a kölcsönzõ központban szóban vagy írásban panaszt tehet. A panaszt haladéktalanul meg kell vizsgálni. (3) A fogyasztó írásbeli panaszát – két példányban, az üzlet helye szerint illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) kistérségi (fõvárosi kerületi) intézete által hitelesített számozott oldalú – vásárlók könyvében teheti meg. A vásárlók könyvét a forgalmazó köteles a szaküzletben és kölcsönzõ központban jól látható és hozzáférhetõ helyen elhelyezni. (4) A szaküzletben és kölcsönzõ központban a fogyasztót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság központi szervén és a szaküzlet, a kölcsönzõ központ, illetve a gyártó mûhely helye szerint illetékes regionális felügyelõségeken (a továbbiakban: felügyelõség), valamint az ÁNTSZ a szaküzlet, a kölcsönzõ központ, illetve a gyártó mûhely helye szerint illetékes kistérségi (fõvárosi kerületi) intézetén kívül a területi gazdasági kamarák mellett mûködõ békéltetõ testülethez is fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e szervezetek címét és telefonszámát. A fenti információkat nagybetûs, kontrasztos írásmóddal is hozzáférhetõvé kell tenni. (5) A (4) bekezdés szerint közzétett információról a vakok és gyengénlátók részére szóbeli tájékoztatást kell adni. (6) A felügyelõség két évre visszamenõleg vizsgálhatja a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket. (7) A szaküzlet és a kölcsönzõ központ mûködésének ellenõrzésére a külön jogszabályban foglaltak az irányadóak.” 12. § Az R1. 4. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 13. §

Az R1. 8. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul. 14. § Az R1. 9. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. 15. § Az R1. 10. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.

1683

kek” csoport, a „21 45 06 ISO-kódú fül mögötti hallókészülékek” csoport, a „21 45 15 ISO-kódú Szemüvegszárba épített és egyéb csontvezetéses hallásjavító készülék” csoport, a „21 45 24 ISO-kódú Hallásjavító készülékek kiegészítõi (egyéni fülillesztékek hallásjavító készülékekhez és a hallójárat védelméhez)” csoport, a „21 45 27 ISO-kódú Hallásjavító készülékek energiaforrásai és ezek tartozékai” csoport, és a „21 45 30 ISO-kódú Hallásjavító készülékek tartozékai és a hallásjavítás egyéb eszközei” csoport vonatkozásában az e rendelet szerint megállapított társadalombiztosítási támogatás kezdõnapja az e rendelet hatálybalépését követõ 30. napnál korábbi idõpont nem lehet. (4) E rendelet 2008. május 31-én hatályát veszti. Dr. Horváth Ágnes s. k.,

16. § Az R2. 1. számú melléklete e rendelet 5. számú melléklete szerint módosul. 17. § Az R2. 2. számú melléklete e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul. 18. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult eljárásokban, illetve a hatálybalépését követõen beváltott gyógyászati segédeszköz vények esetében kell alkalmazni. (2) E rendelet 4. számú mellékletével megállapított, az R1. 10. számú mellékletében a „06 24 09 12 ISO-kódú Lábszárcsonkra csõvázas protézisek 0–1. aktivitási szintû amputáltak részére” csoport, a „06 24 09 15 Lábszárcsonkra csõvázas protézisek 2–3. aktivitási szintû amputáltak részére”, a „06 24 15 12 ISO-kódú Combcsonkra csõvázas protézisek 0–1. aktivitási szintû amputáltak részére” csoport, a „06 24 15 15 ISO-kódú Combcsonkra csõvázas protézisek 2–3. aktivitási szintû amputáltak részére” csoport, a „12 21 03 03 06 ISO-kódú Gyermek és felnõtt kerekes szék súlyosan fogyatékos részére” csoport, a „12 21 09 ISO-kódú Kétkezes, hátsókerék meghajtású kerekes székek (Aktív kerekesszékek)” csoport vonatkozásában az e rendelet szerint megállapított társadalombiztosítási támogatás kezdõnapja 2008. május 1-jénél korábbi idõpont nem lehet. (3) E rendelet 4. számú mellékletével megállapított, az R1. 10. számú mellékletében a „06 12 09 06 03 ISOkódú Gumiszövetes oldalsínnel” csoport, a „06 12 09 06 06 ISO-kódú Gumiszövetes, szabályozható mozgásterjedelmû oldalsínnel, várhatóan 6 hétig tartó rögzítésre” csoport, a „21 45 03 ISO-kódú hallójárati készülé-

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 8/2008. (III. 4.) EüM rendelethez 1. Az R1. 4. számú mellékletének az „A kérelem azonosító alapadatai:” címe az „1. A kérelmezõ adatai:” pontjának 1.3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1.3. A kérelmezõ – az ápolási gyógyászati segédeszközök kivételével – a gyógyászati segédeszköz kölcsönzésére való alkalmasságát [R3. 6. §] igazoló ÁNTSZ mûködési engedélye [R3. 3. § (1) bekezdés szerinti gyógyászati segédeszköz forgalmazói engedély GYS 6 szakmai kóddal].” 2. Az R1. 4. számú mellékletének az „A kérelem azonosító alapadatai:” címének az „1. A kérelmezõ adatai:” pontja a következõ 1.6. alponttal egészül ki: „1.6. Ápolási gyógyászati segédeszköz kölcsönzése esetén a kérelmezõ kötelezettséget vállal a kölcsönzési tevékenységhez szükséges, az R3. 6/A. §-ában foglalt feltételek teljesítésére, valamint arra, hogy a kölcsönzési tevékenység megkezdéséig az ÁNTSZ mûködési engedélyt az OEP-hez benyújtja.” 3. Az R1. 4. számú mellékletének az „A kérelem azonosító alapadatai:” címének a „2. Az eszköz azonosító adatai:” pontja a következõ 2.8. alponttal egészül ki: „2.8. Az eszköz nettó beszerzési ára forintban:”

2. számú melléklet a 8/2008. (III. 4.) EüM rendelethez Az R1. 8. számú mellékletében a „T 12 15 és 12 16 MOPEDEK ÉS MOTORKERÉKPÁROK” sor helyébe a „T 12 16 MOPEDEK ÉS MOTORKERÉKPÁROK” sor lép.

1684

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám

3. számú melléklet a 8/2008. (III. 4.) EüM rendelethez „9. számú melléklet a 14/2007. (III. 14.) EüM rendelethez

Társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök I. Légzésterápia segédeszközei

ISO-kód

04 03 04 03 18 04 03 18 06 03

Eszköz megnevezése

Indikáció

50%

70%

85%

100%

FIX

FIX

FIX

FIX

Felírási jogosultság

LÉGZÉSTERÁPIA SEGÉDESZKÖZEI Oxigén egységek, oxigén sűrítők Oxigén Indikáció: Felírási jogosultság: az koncentrátorok krónikus Országos Korányi TBC obstruktív és Pulmonológiai légúti betegség Intézet szakorvosa, megyei pulmonológus szakfőorvos, a tüdőgondozó intézet főorvosa az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet szakorvosának javaslatára, a pulmonológiai osztályok osztályvezető főorvosa és a pulmonológiai szakrendelések vezető orvosa az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet szakorvosának javaslatára.

X

II. Ápolási gyógyászati segédeszközök

ISO-kód

12 36


EMELŐ SEGÉDESZKÖZÖK

Indikáció

50%

70%

85%

100%

FIX

FIX

FIX

FIX


Felírási jogosultság: a beteget a szakellátásban ellátó rehabilitációs szakorvos, geriáter szakorvos, illetve bármelyikük javaslatára a háziorvos.

2008/36. szám

ISO-kód

MAGYAR KÖZLÖNY


Indikáció

1685 50%

70%

85%

100%

FIX

FIX

FIX

FIX


Megjegyzés: A MEP ellenőrző főorvosának ellenjegyzésével kölcsönözhető és hosszabbítható. 12 36 15 12 36 15 03

Rögzített emelők Betegemelő kádhoz Indikáció: önállóan helyváltoztatásra* átmenetileg képtelen betegek részére.

18 12

ÁGYAK

X

Indikáció:

Felírási jogosultság: a beteget a szakellátásban ellátó önállóan helyzetváltoz- rehabilitációs szakorvos, tatásra** traumatológus átmenetileg szakorvos, képtelen betegek részére gyermekgyógyász szakorvos, kialakult felfekvés vagy belgyógyász szakora Braden-skála vos, onkológus szerinti 12 pont szakorvos, geriáter alatti esetben. szakorvos, illetve bármelyikük javaslatára a háziorvos. Megjegyzés: A MEP ellenőrző főorvosának ellenjegyzésével kölcsönözhető és hosszabbítható.

18 12 04

18 12 07

Ágyak és lecsatolható ágydeszkák/matrac alátámasztó platók, nem igazíthatók Ágyak és lecsatolható ágydeszkák/matrac alátámasztó platók, kézi igazítással

Matraccal együtt írható fel.

Matraccal együtt írható fel.

X

Fixesítve a 18 12 04–hez

1686

MAGYAR KÖZLÖNY

ISO-kód

18 12 10

18 12 18 18 12 18 03 18 12 18 03


Indikáció

Matraccal Ágyak és együtt írható lecsatolható ágydeszkák/matrac fel. alátámasztó platók motoros igazítással Matracok és matracborítások Matracok Felfekvési fekélyek megelőzését szolgáló matracok és matracborítások

2008/36. szám 50%

70%

85%

100%

FIX

FIX

FIX

FIX


Fixesítve a 18 12 04–hez

* Önállóan helyváltoztatásra képtelen: önállóan felülni, állni és járni képtelen. ** Önállóan helyzetváltoztatásra képtelen: önállóan ágyban megfordulni, felülni képtelen.

X

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1687

4. számú melléklet a 8/2008. (III. 4.) EüM rendelethez

1. Az R1. 10. számú mellékletében a „ [ISO-kód

02


KÖTSZEREK

Indikáció


Indikáció: kiterjedt ulcus cruris, chronicus sipoly, II–IV. stádiumú decubitus, fekélyek, égési sebek, krónikus diabeteses sebek, tumoros sebek, fertőzött krónikus traumás sebek. Stomával élő részére, amennyiben stomaterápiás eszközzel kielégítően nem látható el. Az orvosi dokumentációban a felírás indokát is rögzíteni kell. Tracheostoma, rögzítésére és tracheostoma alaplapként. Kock reservoir esetén 02 03 03 ISO-kódú filmkötszerek, a 02 12 03 ISO kódú hydrokolloidok, a 02 24 03 ISO-kódú mull lapok, a 02 33 03 ISO-kódú nedvszívó sebpárnák, a 02 36 ISO-kódú ragtapaszok és a 02 39 ISO-kódú kötésrögzítők mennyiségi korlátozás nélkül a szükségletnek megfelelő mennyiségben írhatók fel. A legnagyobb kötszer méretét meghaladó sebnagyság esetén a legnagyobb kötszert meghaladó, de csak

Felírási jogosultság: sebész, érsebész, gyermeksebész, traumatológus, onkológus, bőrgyógyász, ortopéd, rehabilitációs, fül-orr-gégész szakorvos, vagy javaslatára háziorvos legfeljebb 3 hónapig.

50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

1688

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám

a seb területének megfelelő kötszer írható fel. „

szövegrész helyébe a „ 02

KÖTSZEREK

Indikáció: kiterjedt ulcus cruris, chronicus sipoly, II–IV. stádiumú decubitus, fekélyek, égési sebek, krónikus diabeteses sebek, tumoros sebek, fertőzött krónikus traumás sebek. Stomával élő részére, amennyiben stomaterápiás eszközzel kielégítően nem látható el. Az orvosi dokumentációban a felírás indokát is rögzíteni kell. Tracheostoma, rögzítésére és tracheostoma alaplapként. Kock reservoir esetén 02 03 03, 02 03 06 és 02 03 09 ISOkódú filmkötszerek, a 02 12 03 ISO kódú hydrokolloidok, a 02 24 03 ISO-kódú mull lapok, a 02 33 03 ISO-kódú nedvszívó sebpárnák, a 02 36 ISO-kódú ragtapaszok és a 02 39 ISO-kódú kötésrögzítők mennyiségi korlátozás nélkül a szükségletnek megfelelő mennyiségben írhatók fel. A legnagyobb kötszer méretét meghaladó sebnagyság esetén a legnagyobb kötszert

Felírási jogosultság: sebész, érsebész, gyermeksebész, traumatológus, onkológus, bőrgyógyász, ortopéd, rehabilitációs, fül-orr-gégész szakorvos, vagy javaslatára háziorvos legfeljebb 3 hónapig.

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1689

meghaladó, de csak a seb területének megfelelő kötszer írható fel. „

szöveg lép. 2. Az R1. 10. számú mellékletében a „ [ISO-kód

04 24 12 06


Tesztcsíkok

Indikáció

Indikáció: inzulinkezelésre szoruló diabetes mellitus Megjegyzés: *napi kétszeri inzulinozás esetén 2 doboz, napi háromszori inzulinozás esetén 6 doboz, intenzifikált, regisztráltan napi minimum négyszeri inzulinozás esetén 9 doboz rendelhető


50% FIX

70% FIX

Felírási jogosultság: diabetológiai szakrendelés szakorvosa, a szakorvos javaslatára háziorvos

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

X

„

szövegrész helyébe a „ 04 24 12 06

Tesztcsíkok

Indikáció: inzulinkezelésre szoruló diabetes mellitus Megjegyzés: *napi kétszeri inzulinozás esetén 2 doboz, napi háromszori inzulinozás esetén 6 doboz, regisztráltan napi minimum négyszeri inzulinozás esetén 9 doboz rendelhető

Felírási jogosultság: diabetológiai szakrendelés szakorvosa, a szakorvos javaslatára háziorvos

X

„



06 12 03 18 15

Egyedi méretvétel alapján készített merev betétek

06 12 03 18 18

Egyedi méretvétel alapján készített

Indikáció

Indikáció: pes planovalgus esetén 18 éves kor alatti betegnek Indikáció: pes planus congenitus,


50% FIX

Felírási jogosultság: ortopéd szakorvos

X

Felírási jogosultság: ortopéd

X

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

1690

MAGYAR KÖZLÖNY félmerev betétek

06 12 03 18 21

Egyedi méretvétel alapján készített variálható betétek

pes planus, pes calcaneovalgus esetén 18 éves kor alatti betegnek Indikáció: pes planus esetén 18 éves kor alatt betegnek

2008/36. szám

szakorvos


X

„

szövegrész helyébe a „ 06 12 03 18 15 06 12 03 18 18

06 12 03 18 21

Egyedi méretvétel alapján készített merev betétek Egyedi méretvétel alapján készített félmerev betétek Egyedi méretvétel alapján készített variálható betétek

Indikáció: pes planovalgus esetén Indikáció: pes planus congenitus, pes planus, pes calcaneovalgus esetén Indikáció: pes planus esetén

Felírási jogosultság: ortopéd szakorvos Felírási jogosultság: ortopéd szakorvos

X


X

X

„ szöveg lép. 4. Az R1. 10. számú mellékletében a „ [ISO-kód


Indikáció

06 12 09 06 03

Gumiszövetes oldalsínnel

Indikáció: térdízületi instabilitás

06 12 09 06 06

Gumiszövetes, szabályozható mozgásterjedelmű oldalsínnel, várhatóan 6 hétig tartó rögzítésre

Indikáció: térdízületi instabilitás (várhatóan 6 hétig tartó rögzítésre)


Felírási jogosultság: ortopéd szakorvos, traumatológus szakorvos, rehabilitációs szakorvos, gyermeksebész szakorvos Felírási jogosultság: ortopéd szakorvos, traumatológus szakorvos, rehabilitációs szakorvos, gyermeksebész szakorvos

50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

X

X

„ szövegrész helyébe a „ 06 12 09 06 03

Gumiszövetes oldalsínnel

Indikáció: térdízületi instabilitás

Felírási jogosultság: ortopéd szakorvos, traumatológus

X

2008/36. szám

06 12 09 06 06

MAGYAR KÖZLÖNY

Gumiszövetes, szabályozható mozgásterjedelmű oldalsínnel, várhatóan 6 hétig tartó rögzítésre

Indikáció: térdízületi instabilitás (várhatóan 6 hétig tartó rögzítésre)

1691

szakorvos, rehabilitációs szakorvos, gyermeksebész szakorvos Felírási jogosultság: ortopéd szakorvos, traumatológus szakorvos, rehabilitációs szakorvos, gyermeksebész szakorvos

X

„

szöveg lép. 5. Az R1. 10. számú melléklete a „ [ISO-kód

12 21 03 03


Gyermek és felnőtt kerekes szék

Indikáció

Indikáció: mozgássérült, vagy önálló mozgásra nem képes gyermekek és felnőttek részére, akik különféle megtámasztást, rögzítést igényelnek a szállításukhoz (a testtámasztó rendszer elemei a növekedés függvényében utánállíthatók, a gyermek részére hosszú idejű használatot biztosít). Megjegyzés: * 18 éves kor alatt a kihordási idő 36 hónap


Felírási jogosultság: rehabilitációs szakorvos, ortopéd szakorvos, neurológus szakorvos, idegsebész szakorvos, gyermeksebész szakorvos

50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

X

„

szövegrészt követően a „ 12 21 03 03 03

Gyermek és felnőtt Indikáció: kerekes szék mozgássérült, vagy önálló mozgásra nem képes gyermekek és felnőttek részére, akik különféle megtámasztást,

Felírási jogosultság: rehabilitációs szakorvos, ortopéd szakorvos, neurológus szakorvos, idegsebész

X

1692

MAGYAR KÖZLÖNY

12 21 03 03 06

Gyermek és felnőtt kerekes szék súlyosan mozgásfogyatékos részére

rögzítést igényelnek a szállításukhoz (a testtámasztó rendszer elemei a növekedés függvényében utánállíthatók, a gyermek részére hosszú idejű használatot biztosít). Megjegyzés: * 18 éves kor alatt a kihordási idő 36 hónap Indikáció: veleszületett vagy szerzett súlyos mozgásfogyatékosság, kommunikációs hiányosságok illetve koordinációs zavarok esetén, amennyiben a beteg önmagát ellátni, önállóan tartósan ülni nem képes, mozgásához állandó személyi segítséget igényel, mozgatását állandó felügyelet mellett csak speciális kerekesszékkel lehet biztosítani.

2008/36. szám

szakorvos, gyermeksebész szakorvos

X

Felírási jogosultság: megyei rehabilitációs szakfőorvos, országos hatáskörű rehabilitációs intézmény rehabilitációs szakfőorvosa, a MEP ellenőrző főorvosának ellenjegyzésével

Megjegyzés: egy időben ültető modul nem finanszírozható. „

szöveggel egészül ki. 6. Az R1. 10. számú mellékletében a „ [ISO-kód

12 21 06


Indikáció

Kétkezes, Indikáció: hátsókeréknagyfokú végleges meghajtású kerekes járásnehezítettség székek esetén, ha a beteg egyéb járást segítő eszközzel hosszabb távú helyváltoztatásra


Felírási jogosultság: neurológus szakorvos, idegsebész szakorvos, ortopéd szakorvos, rehabilitációs

50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY képtelen

1693

szakorvos, sebész szakorvos, gyermeksebész szakorvos, traumatológus szakorvos „

szövegrész helyébe a „ 12 21 06

Kétkezes, Indikáció: hátsókeréknagyfokú végleges meghajtású kerekes járásnehezítettség székek (standard) esetén, ha a beteg egyéb járást segítő eszközzel hosszabb távú helyváltoztatásra képtelen

Felírási jogosultság: neurológus szakorvos, idegsebész szakorvos, ortopéd szakorvos, rehabilitációs szakorvos, sebész szakorvos, gyermeksebész szakorvos, traumatológus szakorvos

„ szöveg lép. 7. Az R1. 10. számú melléklete a „ [ISO-kód


Indikáció

12 21 06

Kétkezes, Indikáció: hátsókeréknagyfokú végleges meghajtású kerekes járásnehezítettség székek esetén, ha a beteg egyéb járást segítő eszközzel hosszabb távú helyváltoztatásra képtelen

12 21 06 03 12 21 06 06 12 21 06 06 03

Fix Összecsukható Szétszedhető


50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

Felírási jogosultság: neurológus szakorvos, idegsebész szakorvos, ortopéd szakorvos, rehabilitációs szakorvos, sebész szakorvos, gyermeksebész szakorvos, traumatológus szakorvos X

Megjegyzés: * gyermekek részére (18 éves kor alatt rendelhető)

X

„

szövegrészt követően a

1694

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám

„ 12 21 09

Kétkezes, hátsókerékmeghajtású kerekes székek (Aktív kerekes székek)

Indikáció: nagyfokú végleges járásnehezítettség esetén, ha a beteg egyéb járást segítő eszközzel hosszabb távú helyváltoztatásra képtelen, ha a beteg mentális és fizikai állapota alapján alkalmas mechanikus kerekesszék használatára, az alábbi feltételek teljesülése esetén. Öregségi nyugdíj korhatár alatti életkorban, ha a jogosult – alap-, középfelsőfokú képzésben, átképzésben vesz részt, vagy – legalább rehabilitációs munkakörben foglalkoztatható, vagy – kiskorú gyermeket nevel, valamint képes standard kerekes székkel – önállóan legalább 150 méter megtételére, – manőverezésre (képes meghatározott távolságot adott időn belül megtenni, képes jobbra-balra kanyarodásra, előre-hátra menetre, tengely körüli fordulásra), – 3–5%-os emelkedő, lejtő, valamint 2 cm magas küszöb nem jelent akadályt számára.

Felírási jogosultság: megyei rehabilitációs szakfőorvos, országos hatáskörű rehabilitációs intézmény rehabilitációs szakfőorvosa, a MEP ellenőrző főorvosának ellenjegyzésével Megjegyzés: aktív kerekes szék 18 év felett csak standard kerekes szék felírását követő második rendeléstől, vagy kölcsönzésből/ rehabilitáló intézmény által biztosított igazolt fél éves standard kerekes szék használatot követően lehetséges.

X

2008/36. szám 12 21 09 03 12 21 09 06

MAGYAR KÖZLÖNY

1695

Fix Összecsukható

X X „


12 21 27


Indikáció

Elektromos motorral meghajtott kerekes székek, rásegített kormányzással

Indikáció: nagyfokú végleges járásnehezítettség esetén, ha a beteg egyéb járást segítő eszközzel hosszabb távú helyváltoztatásra képtelen, emellett olyan fokú felső végtagi károsodása van, amely miatt mechanikus kerekes szék hajtására képtelen Megjegyzés: a vényt a beteg lakóhelye szerint illetékes MEP-nek ellenjegyeznie kell, szobai és utcai villamos működtetésű kerekes szék egy kihordási időn belül együttesen nem rendelhető


50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

Felírási jogosultság: OORI rehabilitációs szakorvos, megyei rehabilitációs szakfőorvos, mozgásszervi rehabilitációs osztályvezető főorvos

„


Elektromos motorral meghajtott kerekes székek, rásegített kormányzással

Indikáció: nagyfokú végleges járásnehezítettség esetén, ha a beteg egyéb járást segítő eszközzel hosszabb távú helyváltoztatásra képtelen, emellett olyan fokú felső végtagi károsodása van, amely miatt mechanikus kerekes szék hajtására

Felírási jogosultság: OORI rehabilitációs szakorvos, orvostudományi egyetemek mozgásszervi rehabilitációs egészségügyi intézeteinek vezetői, megyei rehabilitációs szakfőorvos, mozgásszervi

1696

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám

rehabilitációs képtelen osztályvezető Megjegyzés: a főorvos vényt a beteg lakóhelye szerint illetékes MEP-nek ellenjegyeznie kell, szobai és utcai villamos működtetésű kerekes szék egy kihordási időn belül együttesen nem rendelhető „



18 09 27 03

Lábtartók kerekes székhez

Indikáció


50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

X „

szövegrészt követően a „ 18 09 27 06

Módosított lábtartók aktív kerekes székhez

Indikáció: aktív kerekes székhez, nagyfokú végleges járásnehezítettség esetén, ha a beteg egyéb járást segítő eszközzel hosszabb távú helyváltoztatásra képtelen, ha a beteg mentális és fizikai állapota alapján alkalmas mechanikus kerekes szék használatára, az alábbi feltételek teljesülése esetén. Öregségi nyugdíj korhatár alatti életkorban, ha a jogosult – alap-, középfelsőfokú képzésben, átképzésben vesz részt, vagy – legalább rehabilitációs munkakörben foglalkoztatható,

Felírási jogosultság: megyei rehabilitációs szakfőorvos, országos hatáskörű rehabilitációs intézmény rehabilitációs szakfőorvosa, a MEP ellenőrző főorvosának ellenjegyzésével Megjegyzés: Kizárólag állapotváltozás esetén írható fel.

X

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1697

vagy – kiskorú gyermeket nevel, valamint képes standard kerekes székkel – önállóan legalább 150 méter megtételére, – manőverezésre (képes meghatározott távolságot adott időn belül megtenni, képes jobbra-balra kanyarodásra, előre-hátra menetre, tengely körüli fordulásra), – 3–5%-os emelkedő, lejtő, valamint 2 cm magas küszöb nem jelent akadályt számára.

„ szöveggel egészül ki. 10. Az R1. 10. számú melléklete a „ [ISO-kód


18 09 34

Háttámaszok

18 09 34 03

Háttámaszok kerekes székhez

Indikáció

Indikáció: kerekes székhez


50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

Felírási jogosultság: a kerekes széket felíró szakorvos X „


Módosított háttámaszok aktív kerekes székhez

Indikáció: aktív kerekes székhez, nagyfokú végleges járásnehezítettség esetén, ha a beteg egyéb járást segítő eszközzel hosszabb távú helyváltoztatásra

Felírási jogosultság: megyei rehabilitációs szakfőorvos, országos hatáskörű rehabilitációs intézmény rehabilitációs szakfőorvosa, a MEP ellenőrző

X

1698

MAGYAR KÖZLÖNY képtelen, ha a beteg mentális és fizikai állapota alapján alkalmas mechanikus kerekes szék használatára, az alábbi feltételek teljesülése esetén. Öregségi nyugdíj korhatár alatti életkorban, ha a jogosult – alap-, középfelsőfokú képzésben, átképzésben vesz részt, vagy – legalább rehabilitációs munkakörben foglalkoztatható, vagy – kiskorú gyermeket nevel, valamint képes standard kerekes székkel – önállóan legalább 150 méter megtételére, – manőverezésre (képes meghatározott távolságot adott időn belül megtenni, képes jobbra-balra kanyarodásra, előrehátra menetre, tengely körüli fordulásra), – 3–5%-os emelkedő, lejtő, valamint 2 cm magas küszöb nem jelent akadályt számára.

2008/36. szám

főorvosának ellenjegyzésével Megjegyzés: Kizárólag állapotváltozás esetén írható fel.

„ szöveggel egészül ki. 11. Az R1. 10. számú melléklete a „ [ISO-kód

18 09 36


Székek kartámlái

Indikáció

Indikáció: kerekes székhez


Felírási jogosultság: a kerekes széket felíró szakorvos

50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

2008/36. szám 18 09 36 03

MAGYAR KÖZLÖNY Kartámaszok kerekes székhez

1699 X „


Módosított kartámaszok aktív kerekes székhez

Indikáció: aktív kerekes székhez, nagyfokú végleges járásnehezítettség esetén, ha a beteg egyéb járást segítő eszközzel hosszabb távú helyváltoztatásra képtelen, ha a beteg mentális és fizikai állapota alapján alkalmas mechanikus kerekes szék használatára, az alábbi feltételek teljesülése esetén. Öregségi nyugdíj korhatár alatti életkorban, ha a jogosult – alap-, középfelsőfokú képzésben, átképzésben vesz részt, vagy – legalább rehabilitációs munkakörben foglalkoztatható, vagy – kiskorú gyermeket nevel, valamint képes standard kerekes székkel – önállóan legalább 150 méter megtételére, – manőverezésre (képes meghatározott távolságot adott időn belül megtenni, képes jobbra-balra kanyarodásra, előre-hátra menetre, tengely körüli fordulásra),

Felírási jogosultság: megyei rehabilitációs szakfőorvos, országos hatáskörű rehabilitációs intézmény rehabilitációs szakfőorvosa, a MEP ellenőrző főorvosának ellenjegyzésével Megjegyzés: Kizárólag állapotváltozás esetén írható fel.

X

1700

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám

– 3–5%-os emelkedő, lejtő, valamint 2 cm magas küszöb nem jelent akadályt számára.

„ szöveggel egészül ki. 12. Az R1. 10. számú mellékletében a „ [ISO-kód

06 24 09 12


Indikáció


50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

Lábszárcsonkra csővázas protézisek I. verőér szűkület miatt amputáltak részére

100% FIX]

X

„


Lábszárcsonkra csővázas protézisek 0–1. aktivitási szintű amputáltak részére

X

„


06 24 09 15


Indikáció


Lábszárcsonkra csővázas protézisek II. nem verőér szűkület miatt amputáltak részére

50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

X

„


Lábszárcsonkra csővázas protézisek 2–3. aktivitási szintű amputáltak részére

Megjegyzés: Az aktivitási szintek meghatározása a Russek-skála figyelembevételével történik. 0 mobilitási szint: nem járóképes, 1 mobilitási szint: protézishasználat

Megjegyzés: protézis csak megfelelő technikai körülményeket biztosító rehabilitációs team tagjaként írható fel (ismeri a megfelelő protézisek típusát, technikai adottságait,

X

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY beltérben, 2 mobilitási szint: Korlátozott protézishasználat kültérben, 3 mobilitási szint: korlátlan protézishasználat beltérben és kültérben.

1701

kiegészítő részeit, használatának indikációit, technikáját, a használatához esetlegesen szükséges egyéb eszközt). A team képes – felkészíteni a beteget az eszköz kipróbálására, a protézis használatára, a használat begyakoroltatására, – a fogyatékos és az eszköz rendszeres kontrolljára. A 2. mobilitási szint protéziseit felírhatja rehabilitációs szakorvos. A 3. mobilitási szint rehabilitációs team tagjai: rehabilitációs szakorvos, ortopéd műszerész, gyógytornász. A „2” és „3” aktivitási szintnek megfelelő protézis csak ideiglenes protézis viselése után minimum fél évvel adható, ha a csonk kialakult, és a használója felkészült e protézis viselésére. „


06 24 15 12


Combcsonkra csővázas protézisek I. verőér szűkület miatt amputáltak részére

Indikáció


50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100 % FIX]

X

„

1702

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám


Combcsonkra csővázas protézisek 0–1. aktivitási szintű amputáltak részére

X

„


06 24 15 15


Indikáció


Combcsonkra csővázas protézisek II. nem verőér szűkület miatt amputáltak részére

50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

X

„


Combcsonkra csővázas protézisek 2–3. aktivitási szintű amputáltak részére

Megjegyzés: Az aktivitási szintek meghatározása a Russek-skála figyelembevételével történik. 0 mobilitási szint: nem járóképes, 1 mobilitási szint: protézishasználat beltérben, 2 mobilitási szint: korlátozott protézishasználat kültérben, 3 mobilitási szint: korlátlan protézishasználat beltérben és kültérben.

Megjegyzés: protézis csak megfelelő technikai körülményeket biztosító rehabilitációs team tagjaként írható fel (ismeri a megfelelő protézisek típusát, technikai adottságait, kiegészítő részeit, használatának indikációit, technikáját, a használatához esetlegesen szükséges egyéb eszközt). A team képes – felkészíteni a beteget az eszköz kipróbálására, a protézis használatára, a használat begyakoroltatására, – a fogyatékos és az eszköz rendszeres kontrolljára. A 2. mobilitási szint protéziseit felírhatja

X

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1703

rehabilitációs szakorvos. A 3. mobilitási szint rehabilitációs team tagjai: rehabilitációs szakorvos, ortopéd műszerész, gyógytornász. A „2” és „3” aktivitási szintnek megfelelő protézis csak ideiglenes protézis viselése után minimum fél évvel adható, ha a csonk kialakult, és a használója felkészült e protézis viselésére. „


12 16


MOPEDEK ÉS MOTORKERÉKPÁROK

Indikáció

Indikáció: olyan járásképtelen mozgássérültek részére (műlábbal, járógéppel járóképesnek nem), akiknek karjai elég erősek a kormányzáshoz és a kezelőszervek müködtetéséhez, valamint meredek emelkedőn a hajtókarral történő rásegítéshez


50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

Felírási jogosultság: OORI rehabilitációs szakorvos, megyei rehabilitációs szakfőorvos, mozgásszervi rehabilitációs osztályvezető főorvos

„

szövegrész helyébe a „ 12 16

MOPEDEK ÉS MOTORKERÉKPÁROK

Indikáció: olyan műlábbal, és járógéppel is járásképtelen mozgássérült részére, akinek karjai elég erősek a kormányzáshoz és a

Felírási jogosultság: Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (a továbbiakban: OORI) rehabilitációs

1704

MAGYAR KÖZLÖNY kezelőszervek működtetéséhez, valamint meredek emelkedőn a hajtókarral történő rásegítéshez

2008/36. szám

szakorvosa, megyei rehabilitációs szakfőorvos, orvostudományi egyetemek mozgásszervi rehabilitációs egészségügyi intézeteinek vezetői, mozgásszervi rehabilitációs osztályvezető főorvos „


12 16 06 03


Indikáció


50% FIX

70% FIX

Háromkerekű mopedek

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

X „

szövegrészt követően a „ 12 16 09 12 16 09 03

Négykerekű mopedek és motorkerékpárok Négykerekű mopedek

X X „


21 45


HALLÁSJAVÍTÓ ESZKÖZÖK

Indikáció


Felírási jogosultság: Indikáció: audiológus Amennyiben a szakorvos hallásvesztés 500, 1000 és 2000 Hz-n mért átlaga 20 dB, vagy annál kisebb, hallásjavító eszköz támogatással nem írható fel. Minden hallásjavító eszköz támogatással történő felírása esetén

50% FIX

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1705

audiometria, beszédhallás vizsgálat, stapedius reflex vizsgálat elvégzése, és annak dokumentálása kötelező. A felírásnál az oldaliságot fel kell tüntetni. A hallásmaradvány javítására szolgáló készülékek fenti frekvenciákon mért minimum 90 dB halláscsökkenés esetén rendelhetőek Megjegyzés: Digitális hallókészülékek közgyógyellátás jogcímen 18 éves kor alatt rendelhetőek, 18 éves kor felett a hallgatói jogviszony igazolásával dokumentáltan a nappali tagozatos felsőoktatási képzés befejezéséig, de legfeljebb 26 éves korig rendelhetők. Közgyógyellátott beteg esetén a közgyógyellátási jogcím jelölendő. „

szövegrész helyébe a „ 21 45

HALLÁSJAVÍTÓ ESZKÖZÖK

Felírási jogosultság: Indikáció: audiológus Amennyiben a szakorvos hallásvesztés 500, 1000 és 2000 Hz-n mért átlaga 20 dB, vagy annál kisebb, hallásjavító eszköz támogatással nem írható fel. Minden hallásjavító eszköz támogatással történő felírása esetén audiometria, beszédhallás vizsgálat, stapedius reflex vizsgálat elvégzése, és annak dokumentálása

1706

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám

kötelező. A felírásnál az oldaliságot fel kell tüntetni. A hallásmaradvány javítására szolgáló készülékek fenti frekvenciákon mért minimum 90 dB halláscsökkenés esetén rendelhetőek. Megjegyzés: közgyógyellátott beteg esetén a közgyógyellátási jogcím jelölendő. „

szöveg lép. 19. Az R1. 10 számú mellékletében a „ [ISO-kód


21 45 03

hallójárati készülékek

21450303

mélyhallójárati készülékek mélyhallójárati készülékek kis-közepes halláscsökkenésre mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, I. csoport

2145030303

214503030303

214503030306

214503030309

Indikáció

indikáció: halláscsökkenés javítására


50% FIX

Felírási jogosultság: audiológus szakorvos

X

X

70% FIX

85% FIX

95% FIX

100% FIX]

2008/36. szám 214503030312

214503030315

214503030318

214503030321

214503 21450303 2145030306

214503030603

214503030606

214503030609

MAGYAR KÖZLÖNY mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, IV. csoport mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, V. csoport hallójárati készülékek mélyhallójárati készülékek mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre

1707 X

X

X

X

X

X

X

1708

214503030612

214503030615

214503030618

214503030621

214503 21450303 2145030309

214503030903

214503030906

214503030909

MAGYAR KÖZLÖNY digitális jelfeldolgozással, I. csoport mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, IV. csoport mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, V. csoport hallójárati készülékek mélyhallójárati készülékek mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra digitális

2008/36. szám

X

X

X

X

X

X

X

2008/36. szám

214503030912

214503030915

214503030918

214503030921

214503 21450306

2145030603

214503060303

214503060306

214503060309

MAGYAR KÖZLÖNY jelfeldolgozással, I. csoport mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, II. csoport mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, III. csoport mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, IV. csoport mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, V. csoport hallójárati készülékek hallójárati és fülkagyló készülékek hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal hallójárati és fülkagyló

1709

X

X

X

X

X

X

X

1710 készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, I. csoport 214503060312 hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport 1214503060315 hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport 214503060318 hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, IV. csoport 214503060321 hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, V. csoport 214503 hallójárati készüléke 21450306 hallójárati és fülkagyló készülékek 2145030606 hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre 214503060603 hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám

X

X

X

X

X

2008/36. szám 214503060606

214503060609

214503060612

214503060615

214503060618

214503060621

214503 21450306

2145030609

MAGYAR KÖZLÖNY hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, I. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, IV. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, V. csoport hallójárati készülékek hallójárati és fülkagyló készülékek hallójárati és fülkagyló

1711 X

X

X

X

X

X

1712

214503060903

214503060906

214503060909

214503060912

214503060915

214503060918

214503060921

214506

MAGYAR KÖZLÖNY készülékek hallásmaradványra hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, I. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, II. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, III. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, IV. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, V. csoport fül mögötti hallókészülékek

2008/36. szám

X

X

X

X

X

X

X

2008/36. szám 21450603

2145060303

2145060306

2145060309

2145060312

2145060315

2145060318

2145060321

MAGYAR KÖZLÖNY fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, I. csoport fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport fül mögötti hallókészülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, IV. csoport fül mögötti hallókészülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, V. csoport

1713

X

X

X

X

X

X

X

1714 214506 21450606

2145060603

2145060606

2145060609

2145060612

2145060615

2145060618

2145060621

MAGYAR KÖZLÖNY fül mögötti hallókészülékek fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, I. csoport fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, IV. csoport fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozásal, V. csoport

2008/36. szám

X

X

X

X

X

X

X

2008/36. szám 214506 21450609

2145060903

2145060906

2145060909

2145060912

2145060915

2145060918

2145060921

214506 21450612

MAGYAR KÖZLÖNY fül mögötti hallókészülékek fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, I. csoport fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, II. csoport fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, III. csoport fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, IV. csoport fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, V. csoport fül mögötti hallókészülékek fejpánthallókészülékek (csontvezetéses)

1715

X

X

X

X

X

X

X

X

1716 214512

21 45 15

21 45 24

21 45 24 03

21 45 24 06

21 45 24 09

21 45 24 12 21 45 27

21 45 27 03 21 45 27 03 03

21 45 27 03 06 21 45 27 03 09

21 45 27 06 21 45 27 06 03 21 45 27 06 06 21 45 27 09 21 45 27 09 03

MAGYAR KÖZLÖNY testen viselt hallókészülékek (dobozos készülékek) Szemüvegszárba épített és egyéb csontvezetéses hallásjavító készülék Hallásjavító készülékek kiegészítői (egyéni fülillesztékek hallásjavító készülékekhez és a hallójárat védelméhez) Illeszték típusok testen viselt (dobozos) vagy fül mögött elhelyezett készülékhez Illeszték részelemei (javításnak minősülő csere esetén is) Hallásjavító elektronikát tartalmazó, illetve ahhoz közvetlenül csatlakozó illesztékek Hallójárat védelmét szolgáló illeszték Hallásjavító készülékek energiaforrásai és ezek tartozékai Akkumulátorok Implantátum dobozos processzorához 1,5 V-os Hallásjavító készülékhez Implantátum dobozos processzorához 9 V-os Energiaforrás töltésellenőrzők Akkumulátor ellenőrző Elem ellenőrző Akkumulátortöltő Akkumulátortöltő

2008/36. szám X

Indikáció: halláscsökkenés javítására


X

Indikáció: Felírási jogosultság hallásjavító audiológus készülékekhez szakorvos Megjegyzés: a kihordási időre felírható mennyiség egyoldali ellátásra vonatkozik X

X

X

X Indikáció: Felírási jogosultság: hallásjavító audiológus készülékekhez szakorvos Megjegyzés: 18 éves kor alatt rendelhető. X

X X

X X X

2008/36. szám 21 45 27 12 21 45 27 12 03 21 45 27 12 04

21 45 27 12 06 21 45 27 12 09 21 45 27 12 12 21 45 27 12 15 21 45 27 12 18 21 45 27 12 21

21 45 30

21 45 30 03 21 45 30 06 21 45 30 06 03 21 45 30 06 06 21 45 30 06 09 21 45 30 09

21 45 30 09 03 21 45 30 09 06 21 45 30 09 09 21 45 30 12 21 45 30 12 03 21 45 30 12 06 21 45 30 15 21 45 30 15 03 21 45 30 15 06 21 45 30 18 21 45 30 21 21 45 30 24 21 45 30 24 03 21 45 30 24 06

MAGYAR KÖZLÖNY Elemek 675–ös típusú elemek 675–ös típusú elemek implantátumhoz 312–es típusú elemek 13–as típusú elemek 10–es, ill. 230–as típusú elemek 5–ös típusú elemek R 6 típusú elemek 9 V-os elemek MED-EL implantátumhoz Hallásjavító készülékek tartozékai és a hallásjavítás egyéb eszközei

Gyári illesztékek Zsinórok Kétpólusú Hárompólusú „Y” zsinórok Szemüvegszárba épített készülékek tartozékai Előrész Vakszár Toldalék Csontvezetéses hallgatók 2 pólusú vezetékkel 3 pólusú vezetékkel Légvezetéses hallgatók 2 pólusú vezetékkel 3 pólusú vezetékkel Fejpántok Szemüveg adapterek Audiopapucs és zsinór Audió papucs Zsinór

1717 X X

X X X X X X

Indikáció: Felírási jogosultság: hallásjavító audiológus készülékekhez szakorvos Megjegyzés: a kihordási időre felírható mennyiség egyoldali ellátásra vonatkozik X X X X

X X X

X X

X X X X

X X

1718 21 45 30 27 21 45 30 30

MAGYAR KÖZLÖNY Stetoclipek Könyökök

2008/36. szám X X „


hallójárati készülékek

21450303

mélyhallójárati készülékek mélyhallójárati készülékek kis-közepes halláscsökkenésre mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, I. csoport mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális

2145030303

214503030303

214503030306

214503030309

214503030312

214503030315

214503030318

indikáció: halláscsökkenés javítására


X

X X

X

X

X

X

X

X

2008/36. szám

214503030321

214503 21450303 2145030306

214503030603

214503030606

214503030609

214503030612

214503030615

MAGYAR KÖZLÖNY jelfeldolgozással, IV. csoport mélyhallójárati készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, V. csoport hallójárati készülékek mélyhallójárati készülékek mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, I. csoport mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport

1719

X

X X X

X

X

X

X

X

1720 214503030618

214503030621

214503 21450303 2145030309

214503030903

214503030906

214503030909

214503030912

214503030915

214503030918

MAGYAR KÖZLÖNY mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, IV. csoport mélyhallójárati készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, V. csoport hallójárati készülékek mélyhallójárati készülékek mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, I. csoport mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, II. csoport mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, III. csoport mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra

2008/36. szám X

X

X

X

X

X

X

X

2008/36. szám

214503030921

214503 21450306

2145030603

214503060303

214503060306

214503060309

214503060312

MAGYAR KÖZLÖNY digitális jelfeldolgozással, IV. csoport mélyhallójárati készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, V. csoport hallójárati készülékek hallójárati és fülkagyló készülékek hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, I. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport

1721

X

X

X

X

X

1722 1214503060315 hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport 214503060318 hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, IV. csoport 214503060321 hallójárati és fülkagyló készülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, V. csoport 214503 hallójárati készüléke 21450306 hallójárati és fülkagyló készülékek 2145030606 hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre 214503060603 hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással 214503060606 hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal 214503060609 hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám X

X

X

X

X

X

2008/36. szám

214503060612

214503060615

214503060618

214503060621

214503 21450306

2145030609

214503060903

214503060906

MAGYAR KÖZLÖNY digitális jelfeldolgozással, I. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, IV. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, V. csoport hallójárati készülékek hallójárati és fülkagyló készülékek hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra analóg

1723

X

X

X

X

X

X

1724

214503060909

214503060912

214503060915

214503060918

214503060921

214506 21450603

2145060303

2145060306

MAGYAR KÖZLÖNY jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, I. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, II. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, III. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, IV. csoport hallójárati és fülkagyló készülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, V. csoport fül mögötti hallókészülékek fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre

2008/36. szám

X

X

X

X

X

X

X

2008/36. szám

2145060309

2145060312

2145060315

2145060318

2145060321

214506 21450606

2145060603

2145060606

MAGYAR KÖZLÖNY analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, I. csoport fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport fül mögötti hallókészülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport fül mögötti hallókészülékek kis-közepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, IV. csoport fül mögötti hallókészülékek kisközepes halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, V. csoport fül mögötti hallókészülékek fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos

1725

X

X

X

X

X

X

X

1726

2145060609

2145060612

2145060615

2145060618

2145060621

214506 21450609

2145060903

2145060906

MAGYAR KÖZLÖNY halláscsökkenésre analóg jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, I. csoport fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, II. csoport fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, III. csoport fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, IV. csoport fül mögötti hallókészülékek nagyfokútól súlyos halláscsökkenésre digitális jelfeldolgozással, V. csoport fül mögötti hallókészülékek fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra analóg jelfeldolgozással, kézi beállítással fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra analóg

2008/36. szám

X

X

X

X

X

X

X

2008/36. szám

2145060909

2145060912

2145060915

2145060918

2145060921

214506 21450612

214512

21 45 15

21 45 24

MAGYAR KÖZLÖNY jelfeldolgozással, digitális programozhatósággal fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, I. csoport fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, II. csoport fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, III. csoport fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, IV. csoport fül mögötti hallókészülékek hallásmaradványra digitális jelfeldolgozással, V. csoport fül mögötti hallókészülékek fejpánthallókészülékek (csontvezetéses) testen viselt hallókészülékek (dobozos készülékek) Szemüvegszárba épített és egyéb csontvezetéses hallásjavító készülék Hallásjavító készülékek kiegészítői (egyéni fülillesztékek hallásjavító készülékekhez és a hallójárat védelméhez)

1727

X

X

X

X

X

X

X

Indikáció: halláscsökkenés javítására


Indikáció: Felírási jogosultság hallásjavító audiológus készülékekhez szakorvos Megjegyzés: a kihordási időre felírható mennyiség egyoldali ellátásra vonatkozik

X

1728 21 45 24 03

21 45 24 06

21 45 24 09

21 45 24 12 21 45 27

21 45 27 03 21 45 27 03 03

21 45 27 03 06 21 45 27 03 09

21 45 27 06 21 45 27 06 03 21 45 27 06 06 21 45 27 09 21 45 27 09 03 21 45 27 12 21 45 27 12 03 21 45 27 12 04

21 45 27 12 06 21 45 27 12 09 21 45 27 12 12 21 45 27 12 15 21 45 27 12 18

MAGYAR KÖZLÖNY Illeszték típusok testen viselt (dobozos) vagy fül mögött elhelyezett készülékhez Illeszték részelemei (javításnak minősülő csere esetén is) Hallásjavító elektronikát tartalmazó, illetve ahhoz közvetlenül csatlakozó illesztékek Hallójárat védelmét szolgáló illeszték Hallásjavító készülékek energiaforrásai és ezek tartozékai Akkumulátorok Implantátum dobozos processzorához 1,5 V-os Hallásjavító készülékhez Implantátum dobozos processzorához 9 V-os Energiaforrás töltésellenőrzők Akkumulátor ellenőrző Elem ellenőrző Akkumulátortöltő Akkumulátortöltő Elemek 675–ös típusú elemek 675–ös típusú elemek implantátumhoz 312–es típusú elemek 13–as típusú elemek 10–es, ill. 230–as típusú elemek 5–ös típusú elemek R 6 típusú elemek

2008/36. szám X

X

X

X Indikáció: Felírási jogosultság: hallásjavító audiológus készülékekhez szakorvos Megjegyzés: 18 éves kor alatt rendelhető X

X X

X X X X X

X X X X X

2008/36. szám 21 45 27 12 21

21 45 30

21 45 30 03 21 45 30 06 21 45 30 06 03 21 45 30 06 06 21 45 30 06 09 21 45 30 09

21 45 30 09 03 21 45 30 09 06 21 45 30 09 09 21 45 30 12 21 45 30 12 03 21 45 30 12 06 21 45 30 15 21 45 30 15 03 21 45 30 15 06 21 45 30 18 21 45 30 21 21 45 30 24 21 45 30 24 03 21 45 30 24 06 21 45 30 27 21 45 30 30

MAGYAR KÖZLÖNY 9 V-os elemek MED-EL implantátumhoz Hallásjavító készülékek tartozékai és a hallásjavítás egyéb eszközei

Gyári illesztékek Zsinórok Kétpólusú Hárompólusú „Y” zsinórok Szemüvegszárba épített készülékek tartozékai Előrész Vakszár Toldalék Csontvezetéses hallgatók 2 pólusú vezetékkel 3 pólusú vezetékkel Légvezetéses hallgatók 2 pólusú vezetékkel 3 pólusú vezetékkel Fejpántok Szemüveg adapterek Audiopapucs és zsinór Audió papucs Zsinór Stetoclipek Könyökök

1729 X

Indikáció: Felírási jogosultság: hallásjavító audiológus készülékekhez szakorvos Megjegyzés: a kihordási időre felírható mennyiség egyoldali ellátásra vonatkozik X X X X

X X X

X X

X X X X

X X X X „

szöveg lép.

1730

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám


Az R2. 1. számú mellékletében „A rendelet hatálya alól kivett gyógyászati segédeszközök köre” a következő szövegrésszel egészül ki: „– vizeletfelszívó és defekálási segédeszközök.”


1. Az R2. 2. számú melléklete I. Gyógyászati segédeszközt forgalmazó szaküzlet címének 2. Személyi feltételek c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) egyedi méretvétel alapján készített szemüveg kiszolgálásához látszerész képesítés, kontaktlencse kiszolgálásához, illetve számítógépes szemvizsgálathoz optometrista képesítésű személy vagy szemész szakorvos foglalkoztatása.” 2. Az R2. 2. számú melléklete a következő III. címmel és az azt követő szöveggel egészül ki: „III. Kölcsönző központ 1. Tárgyi feltételek: a) a közútról mozgássérültek által is akadálymentesen biztosított megközelíthetőség; b) telefonos ügyfélszolgálat; c) naprakész számítógépes beteg- és eszköznyilvántartó adatbázis; d) ÁNTSZ által engedélyezett önálló, vagy szerződésben biztosított tisztító, fertőtlenítő központ; e) önállóan vagy szerződés szerint működtetett javító szolgálat; f) önálló vagy szerződésben garantált és az ÁNTSZ által engedélyezett szállítási tevékenység. 2. Személyi feltételek: gyógyászati segédeszköz forgalmazói szakképesítés. 3. Telephelyen az 1. pont b) alpontja kivételével valamennyi az 1. és 2. pontban foglalt tárgyi és személyi feltétel irányadó.”

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 23/2008. (III. 4.) FVM rendelete a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet módosításáról Az állategészségügyrõl szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdése 2., 15. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet 54. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett készenléti terv legalább a rendelet 12. számú mellékletében foglaltakat tartalmazza.”

2. § A madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet e rendelet melléklete szerinti 12. számú melléklettel egészül ki.

3. §

1731

Melléklet a 23/2008. (III. 4.) FVM rendelethez „12. számú melléklet a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelethez A készenléti terv tartalma A készenléti tervnek legalább a következõket kell tartalmaznia: 1. a védelmi intézkedéseket összehangoló országos járványügyi központ vezetõje, tagjai, összehívásának szempontjai; 2. a készenléti terv végrehajtásában közremûködõ helyi járványvédelmi központok felsorolása; 3. az adott járványvédelmi intézkedésekben részt vevõ hatósági személyek neve, elérhetõsége, munkaköre és az általuk végrehajtott feladatok; 4. a járványvédelmi intézkedések hatékony elvégzéséhez szükséges felszerelés és anyagok elhelyezése és biztosítása; 5. részletes utasítások a fertõzés vagy kontamináció gyanúja és megállapítása esetén teendõ intézkedésekrõl, beleértve a hullák ártalmatlanításának javasolt eszközeit is; 6. a gyakorlati és közigazgatási eljárások terén az ismeretek fejlesztése érdekében elõírt képzési programok; 7. a diagnosztikai laboratóriumoknak a kórbonctani vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszerelése; 8. a minták gyors szállítására vonatkozó belsõ szabályok; 9. a laboratórium ellenõrzéseinek kapacitása és a betegség kitörésének kezelésére rendelkezésre álló pénzügyi források;

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (3) Ez a rendelet a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekrõl és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

10. védõoltási terv, amely jelzi a beoltható baromfi- és más, fogságban tartott szárnyaspopulációkat, a szükséges oltóanyag becsült mennyiségét és annak hozzáférhetõségét; 11. az állattartó létesítmények nyilvántartott adatai; 12. a nagy állománysûrûségû területek felsorolása; 13. a hivatalosan nyilvántartott ritka baromfi- és más, fogságban tartott szárnyasfajták adatai; 14. a készenléti terv végrehajtására vonatkozó jogszabályok és utasítások felsorolása.”

1732

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész HATÁROZATOK

2008/36. szám

Melléklet az 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozathoz Magyarország külkapcsolati stratégiája

A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársasági Elnök 55/2008. (III. 4.) KE határozata kitüntetés viselésének engedélyezésérõl A külügyminiszter elõterjesztésére a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 2. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján engedélyezem az Olasz Köztársaság Kormánya által Merényi Miklós részére adományozott „Olasz Köztársaság Érdemrendjének Tisztikeresztje” kitüntetés viselését. Budapest, 2008. február 12. Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: Budapest, 2008. február 20. Dr. Göncz Kinga s. k., külügyminiszter

KEH ügyszám: VIII-4/00845/2008.

Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Magyarország értékrendje, a magyar külpolitika alapjai III. A nemzetközi környezet alakulása A globalizáció – esély és kihívás A biztonság összetevõi A gazdaság trendjei Az Európai Unió szerepe Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa IV. Magyarország helye, szerepe, mozgástere Magyarország és a globális kihívások Magyarország az Európai Unióban Magyarország és a NATO Magyarország és a szomszédos országok Magyar nemzet, magyar identitás V. A stratégia fõirányai Elsõ fõirány: versenyképes Magyarország az Európai Unióban Második fõirány: sikeres magyarság a régióban Harmadik fõirány: felelõs Magyarország a világban VI. Magyarország cselekvési területei

A Kormány határozatai A Kormány 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozata

Biztonság Gazdaság Környezet Nemzetközi fejlesztési együttmûködés Migráció Kultúra, tudomány, oktatás VII. A külkapcsolati tevékenység intézményei és eszközei

Magyarország külkapcsolati stratégiájáról A Kormány

I. BEVEZETÉS

1. Magyarország külkapcsolati stratégiáját, annak fõ irányait, Magyarország cselekvésének területeit, a külkapcsolati tevékenység intézményeit és eszközeit e határozat mellékletében foglaltak szerint határozza meg; 2. felhívja az irányítása alatt álló szerveket, hogy külkapcsolati tevékenységük során a mellékletben foglaltaknak megfelelõen járjanak el. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A rendszerváltozás óta eltelt idõszak jelentõs változásokat hozott mind Magyarország, mind környezete helyzetében. Ez szükségessé teszi az akkor megfogalmazott hármas – integrációs, szomszédkapcsolati és nemzetpolitikai – prioritásrendszer újragondolását, kiegészítését. Az Európai Unióhoz (EU) és az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetéhez (NATO) történõ csatlakozással Magyarország tartósan beilleszkedett az azonos értékrendet valló országok közösségébe. A döntés tudatos értékválasztást tükröz, és nagyobb felelõsségvállalást jelent az ország tágabb

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

környezetéért. Szavatolja az ország biztonságát, és javítja a nemzeti érdekek érvényesítésének lehetõségeit. A tagság révén Magyarország partnereivel, szövetségeseivel együtt válaszolhat meg számos, az országot közvetve vagy közvetlenül érintõ kihívást. Az Európai Unió a magyar politika és cselekvés legfontosabb külkapcsolati kerete. Eszközt és anyagi támogatást kínál a gazdasági és társadalmi modernizációhoz, a felzárkózáshoz, a magyar érdekek megjelenítéséhez a világban. Magyarország tagsága révén politika-alakító szerephez jut, miközben mozgásterét befolyásolja, hogy mennyire lesz képes a közös erõfeszítések támogatásával hozzájárulni a szervezet további erõsödéséhez, globális alkalmazkodásának sikeréhez. Az ország érdeke és felelõssége, hogy aktívan befolyásolja az unió mûködését és jövõjét meghatározó közös döntéseket, az integráció fejlõdésének irányát. Magyarország kapcsolatai alapvetõen rendezettek a szomszéd országokkal, amelyek többnyire maguk is a NATO, illetve az EU tagjai. A határon túli magyar közösségek többsége az európai integráció és értékrend határain belülre került, és az egyelõre kívül maradtak helyzete is kiszámíthatóbbá vált. A szomszédsági együttmûködés fejlesztése, a szomszéd országokban élõ magyarok támogatása folyamatos feladat, olyan tevékenység, amely egyben erõsíti Magyarország és a szomszéd országok, s ezzel a magyarság gazdasági-társadalmi versenyképességét. A szomszédság- és nemzetpolitikai célokat a magyar külpolitika csak egymással összehangolva valósíthatja meg sikeresen. A szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, a magyar közösségek identitásõrzése, jogérvényesítése, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlõdése, jóléte, a nemzet határokon átívelõ integrációja egymásra épülõ és egymást feltételezõ folyamatok. Magyarország a területén élõ nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának támogatásával, a kisebbségi önkormányzati rendszer fejlesztésével erõsítheti a térségbeli kisebbségvédelmi törekvéseket. Az uniós tagság könnyíti az együttmûködést, szabad kapcsolattartást a kisebbségi magyar közösségekkel, csakúgy, mint a nyugat-európai és tengerentúli magyar diaszpórával. Erõteljesen változott Magyarország, a magyarok helye a világban, és változott maga a világ is. A világot behálózó kapcsolatrendszer, a globalizáció számtalan lehetõséget kínál egy felkészült nemzetnek önmaga kiteljesítésére. Ugyanakkor számolnia kell a kockázatokkal: küzdeni a környezetromlás és az éghajlatváltozás, a világméretû járványok, a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, az illegális migráció, a nemzetközi bûnözés ellen, felszámolni, vagy legalább érdemben enyhíteni a szegénységet, mérsékelni a kiáltó egyenlõtlenségeket. A globális világban a hazai körülményeket is nagyrészt külsõ hatások, nemzetközi folyamatok alakítják. Kinek-kinek a jövõje függ attól, hogy helyes következtetésekre jut-e a világról és benne saját helyérõl, lehetõségeirõl. A külpolitika, a külkapcsolatokra vonatkozó döntések

1733

hozzájárulnak az ország, a nemzet biztonsága, gyarapodása feltételeinek biztosításához, szolgálják a nemzeti érzést a világpolgár nyitottságával ötvözõ, korszerû magyar azonosságtudat erõsítését. Segíteniük kell a válaszadást a globalizáció megkerülhetetlen kihívásaira, a társadalmi-gazdasági modernizációs kényszerekre. Hozzá kell járulniuk az ország versenyképességének erõsítéséhez, kiaknázva az integrációból és általában a nemzetközi kapcsolatrendszerbõl adódó lehetõségeket. Magyarország nagy jelentõséget tulajdonít az emberi jogoknak és kitüntetetten a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak, az ezeket szolgáló intézményi megoldások és jogi biztosítékok fejlesztésének és alkalmazásának. Mindez hozzájárul a feszültségek és konfliktusok enyhítéséhez, következményeik kezeléséhez, a demokrácia és a társadalmi stabilitás erõsítéséhez. A 2020-ig szóló külkapcsolati stratégia felöleli a kormányzati cselekvés összességét, érinti a nem-kormányzati szféra, így az önkormányzatok és a civil szervezetek tevékenységét, meghatározza Magyarország nemzetközi cselekvésének alapvetõ elveit, céljait és eszközeit. Épít a nemzeti és ágazati stratégiákra, integrálja az Európa-politikai stratégiát, keretet és irányt ad a Kormány, a tárcák külkapcsolatait érintõ stratégiáknak, koncepcióknak és tevékenységeknek. Célja a külkapcsolatok elõmozdítása – minél szélesebb politikai, szakmai és társadalmi egyetértés segítségével.

II. MAGYARORSZÁG ÉRTÉKRENDJE, A MAGYAR KÜLPOLITIKA ALAPJAI A Magyar Köztársaság külkapcsolati cselekvésének megalapozásában biztos iránytût jelentenek az uniós partnerekkel és a NATO-szövetségesekkel közösen vallott értékek, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlõség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete éppúgy, mint a vállalkozás szabadsága, vagy a kulturális, vallási és etnikai sokszínûség védelme. Magyarország célja, hogy elõmozdítsa a békét, a biztonságot, a stabilitást, az állampolgárok jólétét, a gazdasági fejlõdést és a demokrácia értékeinek érvényesülését. A modern Magyarország három pillére a parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság, valamint az európai integráció és az atlanti együttmûködés. Cselekvésének vezérfonala a verseny és szolidaritás, a szabadság és felelõsség együttese. Nemzeti fejlesztéspolitikájának alapja a fenntarthatóság, amely a gazdasági fejlõdés, a társadalmi jólét és a környezetminõség összhangját valósítja meg, és a decentralizáció, amely a döntéseket a legalkalmasabb szintre, egyúttal az állampolgárhoz a lehetõ legközelebb viszi. Magyarország a két- és többoldalú keretekben teljesített nemzetközi fejlesztési és segélyezési programjaival a szegénység enyhítését, a partnerországok demokratikus fejlõdését, civil társadalmának fejlesztését célozza.

1734

MAGYAR KÖZLÖNY

Magyarország célja, hogy 2020-ra Európa legdinamikusabban növekvõ államai közé tartozzon, fokozatosan közelítsen a fenntartható fejlõdési pályához, és a jelenleginél több munkalehetõséget, magasabb jövedelmeket, biztonságos, tiszta és jó minõségû környezetet, egészséges és hosszabb életet biztosítson polgárainak. Az Országgyûlés a 2020-ig tartó idõszakra átfogó célként határozta meg a versenyképesség fokozását, a társadalmi igazságosság és kohézió erõsítését; a biztonságos, fenntartható fejlõdés esélyének megteremtését. Ezt szolgálja az aktív, kiszámítható, a realitásokra építõ, uniós partnereivel, atlanti szövetségeseivel szorosan együttmûködõ magyar külpolitika. A partnerei által megbecsült Magyarország és magyarság ismérve, hogy gazdag hagyományait nagy tudással, színvonalas szakmai ismeretekkel, nyitott, az új befogadására képes, együttmûködõ kultúrával ötvözi. A magyar külpolitika így erõsítheti a nemzet összetartozását, így mélyítheti a térségbeli együttmûködést, a regionális és európai integrációt, így lehet részese a gyors és hatékony reagálásnak a globalizáció kihívásaira.

III. A NEMZETKÖZI KÖRNYEZET ALAKULÁSA A globalizáció – esély és kihívás A világ páratlan, az élet minden területét szinte egyidejûleg érintõ átalakulás korszakába lépett. Soha nem tapasztalt együttmûködés és kölcsönös függõség alakult ki az államok, régiók között. Ez alapvetõen pozitívan hat a világ fejlõdésére, elkerülhetetlenné teszi a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlõdés vívmányainak megosztását, csökkenti a politikai határok jelentõségét, segíti a szomszédos térségek természetes integrációját, kitágítja a kulturális teret. Új piacok nyílnak meg, új, korszerû technológiák válnak hozzáférhetõvé. Az erõteljes nemzetközi tõkeáramlás új fejlesztési lehetõségeket teremt. A kultúrák, gazdaságok és társadalmak erõs közvetlen hatást gyakorolnak egymásra. A globalizáció egyfelõl összeköt, értékeket és magatartási modelleket közvetít, másfelõl el is választ, hiszen civilizációs törésvonalakat tudatosít. Mindez az identitás elvesztésétõl, a történelmi gyökerek elvágásától való félelemmel jár. Az új kihívások – ideértve a természeti erõforrások gyorsuló fogyasztását és a globális környezeti kockázatok erõsödését – többnyire csak átfogó, multilaterális keretekben kezelhetõek. Felértékelõdik a közös szabályozás, az európai integráció jelentõsége, szükség van a NATO szerepvállalására, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának elmélyítésére és az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli hatékony együttmûködésre. A nemzetközi kapcsolatokra az államokkal vetekedõ hatást gyakorló nem-állami szereplõk megjelenése, illetve megerõsödése megkívánja a nemzetállamok kizárólagosságára épülõ eszközök továbbfejlesztését és a nemzetközi szervezetek reformját.

2008/36. szám

A biztonság összetevõi Az egyes országok biztonsága szorosan összefügg sok más, nem csupán közeli országéval. Az eddigieknél sokkal rugalmasabb alkalmazkodást megkövetelõ, kevésbé kiszámítható helyzetekre kell felkészülni. A biztonság átfogó kategória, a katonai mellett figyelembe kell venni politikai, emberi és kisebbségi jogi, gazdasági, információs és technológiai, környezeti, valamint egészségügyi vetületeit is. A szociális biztonság alapkérdése a hátrányos helyzetû csoportok felzárkóztatása, a társadalmi kirekesztés csökkentése, a szegénység enyhítése, a kirívó jövedelemkülönbségek mérséklése. A kihívások egy idõben, egymást erõsítve jelenhetnek meg. Az ország biztonsága nem választható el állampolgárainak biztonságérzetétõl sem. Bár nem azonos módon és mértékben, de a nemzetközi közösség egészét érintik a globális biztonsági kihívások. Ilyenek a gazdasági-társadalmi feszültségek, a szélsõséges ideológiák, az etnikai kirekesztés, a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése, a természeti és ember okozta katasztrófák, a közegészségügyi-járványügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatok, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a nemzetközi szervezett bûnözés, és különösen ezek kombinációja. Hatásukat tovább erõsíthetik az egyes államok mûködésének gyengeségébõl fakadó kockázatok. A hagyományos fenyegetések egyes régiókban jelentõs veszélyt jelentenek, máshol mérséklõdtek. Európa – így Magyarország – és Észak-Amerika hagyományos katonai veszélyeztetettsége rövid és középtávon alacsony. Reagálni kell azonban a világ más részein jelentkezõ fenyegetésekre, az adott régió államait és közvetve az egész euroatlanti térséget is érintõ, hagyományos konfliktusokra. Az emberi civilizáció jövõje a környezet terhelésének csökkentésétõl, a természeti erõforrások fenntartható használatától függ. A világnak a legszélesebb összefogással kell a felgyorsult éghajlatváltozást és veszélyes hatásait kezelni, a vízellátási nehézségekkel és az árvizek okozta katasztrófákkal megküzdeni, a környezetpusztulást és a biológiai sokféleség csökkenését megállítani. A növekedéshez a termelés, tehát a nyersanyagok és a technológia biztonsága mellett elengedhetetlen a kereskedelmi kapcsolatok, tehát a piac biztonsága. Komoly kihívás az energiaszükséglet kielégítése, mert a meg nem újuló energiaforrások elõfordulása egyenlõtlen, ráadásul a lelõhelyek és szállítási útvonalak jelentõs része instabil régiókban és államokban található, ami növeli az erõforrásokat igénylõ fejlett világ kiszolgáltatottságát. A globális biztonsági kihívások tömeges migrációs áramlatokat indíthatnak el. A nemzetközi migrációs folyamatok mindenképpen egyre meghatározóbb tényezõként jelentkeznek a világban. Fontos szerepet játszanak az európai tudásalapú gazdaság megerõsítésében, esetenként a munkaerõhiány mérséklésében, ugyanakkor feszültséget keltenek a munkaerõpiacokon, a szociális ellátó rendszerekben, felvetik a különbözõ migráns csoportok társadalmi integrációjának kérdését. A népességmozgást azonban

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

nem lehet megállítani, így a migrációs politika célja a jelenség megfelelõ kezelése kell, hogy legyen. A gazdaság trendjei A töretlen világgazdasági növekedés hajtóereje a mind hatékonyabbá váló gazdaságpolitika, a kereskedelmi liberalizáció és a mûszaki fejlõdés. A kereskedelem és a közvetlen külföldi beruházások gyors bõvülése különösen felértékeli Ázsia rendkívül dinamikusan fejlõdõ országait. A térség a világgazdaság egyik, erõsödõ pólusaként egyre nagyobb hatást gyakorol a természeti erõforrások felhasználására és a nemzetközi pénzügyi folyamatokra. A világkereskedelem továbbra is jóval gyorsabban nõ, mint a termelés: fokozódik a gazdaság nyitottsága és a kölcsönös függõség. Nagyméretû egyensúlyhiányok léphetnek fel, amelyeknek a kezelése nemzetközi együttmûködést igényel, ezen belül a nemzetközi pénzügyi rendszer továbbfejlesztését és megerõsítését. A közvetlen külföldi beruházások nagy része továbbra is a fejlett világban valósul meg. Fennmarad, sõt tovább nõhet az Egyesült Államok termelékenységi-versenyképességi és kutatási-technológiai elõnye más országokkal és régiókkal szemben. Ugyanakkor új, többnyire ázsiai országok jelennek meg technológia-exportõrként. Erõsödik a vállalatok és vállalati együttmûködések, valamint a pénzügyi szolgáltatások nemzetgazdasági kötõdésektõl független önmozgása. Átalakulóban van az állam szerepe: az egyszerû szociális-újraelosztó funkció mellett teret nyernek a fejlesztési feladatok. A világ mezõgazdasága dinamikusan fejlõdik, és a vizsgált idõszak végéig várhatóan biztosítani tudja az akkorra hét és fél milliárdos népesség ellátását. Az egyes régiókban ma sem elegendõ élelmiszer ugyanakkor egyre inkább stratégiai terméknek számít, és 2020-ig az agrártermékek keresletének további ugrásszerû növekedése várható. A világméretekben tapasztalható kereskedelmi, fizetési egyensúlyhiány hektikus folyamatokat indíthat el, növelve a csökkenõ megtakarítások miatt amúgy is emelkedõ kamatokat, ami rendkívül kedvezõtlenül érintené az adós országokat. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tárgyalásainak elhúzódása vagy zátonyra futása a globális liberalizáció helyett a regionális vagy kétoldalú megoldásokat siettetheti, illetve a protekcionista elemek erõsödésével járhat. Feszültség forrása az egyenlõtlen fejlõdés, egyes térségek, így Afrika elmaradása, a közepes képzettséget igénylõ munkahelyek kitelepülése a fejlett országokból, a munkanélküliség és a jövedelmi különbségek növekedése. A világméretekben újraszervezõdõ munkamegosztás veszteseinek elégedetlensége gyengítheti a demokratikus politikai berendezkedés bázisát. Az Európai Unió szerepe Az európai integráció további fejlõdése érdekében az uniónak kezelnie kell a globális gazdasági, biztonsági és környezetvédelmi kihívásokat, élnie kell a globalizáció lehetõségeivel, mérsékelnie a kedvezõtlen hatásokat, szem-

1735

be kell néznie a regionális konfliktusokból, a terrorizmusból, a tömegpusztító fegyverek terjedésébõl, a szervezett bûnözésbõl és az illegális migrációból fakadó veszélyekkel. Lépést kell tartania az amerikai gazdasággal, ki kell aknáznia az ázsiai térség dinamizmusát. Költségvetésének biztosítania kell a meglévõ közösségi politikák finanszírozását, és fel kell vérteznie az uniót az új feladatoknak és kihívásoknak megfelelõ pénzeszközökkel. Az unió ma a világ egyik legnagyobb kereskedelmi hatalma, tõke-exportõre és importõre, vezetõ segélyezõje és környezetvédelmi szószólója. A dollárnak komoly versenyt támasztó, erõs valutával rendelkezik. Egyik fõszereplõje a világkereskedelmi szabályrendszer alakításának. Gazdasági erejéhez és szerepéhez egyelõre azonban nem társul ezekkel arányos politikai erõ. Az unió akkor õrizheti meg világgazdasági befolyását, erõsítheti világpolitikai szerepét, ha megvalósítja foglalkoztatási és gazdasági növekedési céljait, fejleszti közösségi politikáit és intézményrendszerét. Az uniós intézményi alapkérdéseket egy idõre rendezõ Lisszaboni Szerzõdés aláírása után a következõ évek közös feladata annak meghatározása, hogy az integráció mélyítésének és bõvítésének milyen kombinációja mellett alakíthatók ki a leghatékonyabb megoldások a globális kihívásokból és az unió saját fejlõdésébõl következõ feladatokra. A politikai unió egyelõre nincs napirenden, ugyanakkor nem egyértelmû, hogy mennyiben jellemzi az elõttünk álló idõszakot az unió egységes fejlõdése, illetve a megerõsített együttmûködések mellett miként biztosítható kohéziója. Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa Magyarország négy szomszédja immár tagja az Európai Uniónak, s közülük három a NATO-nak is, ami új minõséget ad kapcsolataiknak. A tagsági követelmények teljesítésének függvényében további szomszédok csatlakozhatnak, ugyanakkor ez a perspektíva nem minden esetben egyértelmû: függ az adott ország belsõ fejlõdésétõl, de az unió és a NATO befogadóképességétõl is. Az európai integráció a stabilitásnak és az államok együttmûködési készségének erõsödését eredményezi. A bõvítés perspektívája ösztönzi a tagjelölt országokban a demokratizálódáshoz és modernizációhoz szükséges reformokat. A Magyarországgal szomszédos nem EU-tagországok demokratizálódása és európai felzárkózása, eltérõ ütemben, de folytatódik. A nacionalizmus, az etnikai kirekesztés eszméi azonban nem tûntek még el, és gazdasági-szociális feszültségekkel párosulva magukban hordják a destabilizálódás veszélyét.

IV. MAGYARORSZÁG HELYE, SZEREPE, MOZGÁSTERE Magyarország és a globális kihívások Magyarország korlátozott erõforrásokkal rendelkezõ, mind globálisan, mind regionálisan erõteljesen integráló-

1736

MAGYAR KÖZLÖNY

dott, közepes méretû európai ország. Erõsen függ a külkereskedelemtõl, a külföldi tõkeberuházásoktól és növekvõ mértékben a hazai vállalatok külföldi térnyerésétõl. Az európai integráció, a térségbeli együttmûködés, a saját és uniós erõfeszítések kombinálása révén használhatja ki a legjobban a globalizáció elõnyeit, illetve védekezhet a legeredményesebben kedvezõtlen hatásai ellen. A sikeres modernizáció, a fenntartható fejlõdés érdekében egyrészt alkalmazkodnia kell a globális, európai és regionális folyamatokhoz, másrészt befolyásolnia kell õket. A globális környezetváltozás egyre nagyobb mértékben befolyásolja Magyarország ökológiai állapotát és versenyképességét. Ugyanakkor a sikeres modernizáció fontos tényezõje a hatékony részvétel a környezetvédelem terén folytatott nemzetközi politikai, gazdasági, kutatási és technológiai együttmûködésben. Magyarországra több értelemben is hatnak az erõsödõ migrációs folyamatok. Egyszerre válik kibocsátó országgá, tranzit- és bevándorlási célállomássá. A hazai népességfogyás és alacsony foglalkoztatottság mellett a növekedést, az újraelosztást, a nyugellátás fenntarthatóságát a képzett munkaerõ ellenõrzött bevándorlása is segítheti, ugyanakkor ezt a folyamatot irányítani kell. A környezõ országokban élõ magyar közösségek tagjainak áttelepülése erõsítheti ugyan a hazai gazdasági növekedést, de gyengíti az érintett határon túli közösséget. Fel kell készülni elvándorlásra is, miközben Magyarország legfõbb gazdasági kincse, versenyképességének záloga a képzett munkaerõ, érdeke tehát, hogy itthon kamatoztassa polgárainak tudását, ha pedig idõszakosan külföldre költöznek, akkor hazatérve hasznosítsák tapasztalataikat. Magyarország hagyományos katonai veszélyeztetettsége középtávon alacsony, ugyanakkor jelentõsen megnõtt a természeti és civilizációs eredetû veszélyhelyzetek, katasztrófák, a nemzetközi szervezett bûnözés kockázata. Az ország nem közvetlen célpontja a terrorizmusnak, de számolnia kell lehetséges következményeivel: magyar állampolgárok, utazók és nemzetközi mûveletekben szolgáló katonák kerülhetnek veszélybe, magyar gazdasági érdekeltségek, kritikus infrastruktúrák sérülhetnek. Az ország területe menekültek vagy terroristák számára tranzitútvonallá, az elõbbiek célállomásává is válhat. Magyarország számára kiemelt jelentõségû a leszerelési és fegyverzetkorlátozási egyezmények megõrzése. Különösen fontos az európai hagyományos fegyveres erõk csökkentésérõl szóló szerzõdés, a nukleáris non-proliferációs rendszer további gyengülésének megakadályozása, valamint az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezetben (EBESZ) kidolgozott bizalom- és biztonságerõsítõ intézkedések érvényesülése. Magyarország az Európai Unióban Magyarország az unió teljes jogú tagjaként „politikaalakítóvá” válik, maga mögött hagyja a korábbi „politikaelfogadó” státusszal járó passzív, reagáló, taktikai kérdésekre koncentráló magatartást és gondolkodást, ha az eh-

2008/36. szám

hez szükséges költségvetési forrásokat és a megfelelõen képzett szakértõket biztosítani tudja. Befolyása, érdekérvényesítési képessége attól is függ, hogy miként járul hozzá a közös célok eléréséhez. Az ország következõ években történelmének kiemelkedõ nemzeti fejlesztési programját valósíthatja meg, korszerûsítve infrastruktúráját, erõsítve gazdasági és humán versenyképességét, növelve a foglalkoztatottak számát, javítva a környezet minõségét. Közvetlen pozitív hatás várható a közösségi források hatékony felhasználásától és a szomszédos országok taggá válásától. Magyarországnak fel kell zárkóznia a gazdaságilag fejlettebb tagállamokhoz, és ki kell használnia a földrajzi fekvésébõl adódó lehetõségeket. Az ország a rendszerváltás óta (bruttó hazai termék alapján mért) gazdasági lemaradásának több mint negyedét dolgozta le; a felzárkózást a jó termelékenységi mutatók ellenére az alacsony foglalkoztatottság lassította. A gyorsításhoz biztosítani kell a további jelentõs tõkebeáramlás feltételeit és enyhíteni azoknak a tényezõknek a hatását, amelyek a külsõ egyensúly hiányát okozzák, de nem kötõdnek a modernizációhoz. Magyarország nemzetközi teljesítõképessége szorosan összefügg az Unió versenyképességének alakulásával. Az ország érdekeit befelé az integrációt erõsítõ, kifelé a nyitottságát megõrzõ, demokratikusan, átláthatóan és hatékonyan mûködõ Unió szolgálja. A magyar gazdaság számára meghatározó európai piacon egyre intenzívebb a verseny a tõkéért, a termelésiszolgáltatási bázisokért. Magyarország helytállásának fontos eleme, hogy megõrizze nyitottságát, továbbra is vonzza a transznacionális vállalatokat, erõsítse hazai beszállítóikat, a kis- és középvállalatokat, és bekapcsolódjon az Unió egész piacán mûködõ nagyvállalatok termelési-szolgáltatási hálózatába. Ahogy az unió egyre inkább valóságos globális politikai tényezõvé válik, úgy tükrözõdhetnek Magyarország globális érdekei egyre hatékonyabban a közösségi politikákban, a közös kül- és biztonságpolitikában, az európai biztonság- és védelempolitikában. Az uniós külkapcsolatok Magyarország külkapcsolatai is. Az európai szomszédságpolitika szolgálja a magyar regionális politika stabilizációs céljait, hozzájárul az érintett országokban élõ magyar kisebbségek helyzetének javulásához, és lehetõséget kínál az Unió egészének is hozzáadott értéket jelentõ magyar tevékenységre. Az európai bel- és igazságügyi együttmûködés révén erõsödik a magyar állampolgárok védettsége. Magyarország és a NATO A NATO az euroatlanti kollektív védelem letéteményese, az európai biztonság létfontosságú eleme, az Egyesült Államok európai biztonsági szerepvállalásának legfõbb intézményes kerete, egyben Magyarország biztonságának – mindenekelõtt hagyományos, katonai értelemben – elsõdleges garanciája.

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Magyarország erõsíteni szándékozik az atlanti együttmûködést, az európai-amerikai cselekvési egységet, a NATO biztonságpolitikai-stratégiai konzultációs szerepét. Érdeke, hogy a szervezet felkészüljön tágabb földrajzi hatókörû válságkezelésre és folytatódjon a bõvítése a közös értékek és a tagságot kérelmezõk felkészültsége alapján. Magyarország határozott törekvése, hogy a NATO és az Európai Unió érdemi gyakorlati és politikai együttmûködése erõsödjön, és a két szervezet egységesen lépjen fel a nemzetközi biztonság bonyolult, kényes kérdéseiben. Magyarország és a szomszédos országok Magyarország kül- és biztonságpolitikai, nemzetpolitikai, gazdasági törekvéseinek kiemelt területe a szomszédokkal kialakított kapcsolatrendszer. Az ország biztonságára legközvetlenebbül a térségében végbemenõ politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok hatnak. Alapvetõ magyar érdek Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa stabilitása, demokratikus és piacgazdasági fejlõdése, egyre mélyülõ együttmûködése. Fontos a szervezett bûnözés, a korrupció, az instabilitás leküzdése, a fegyverek, robbanó- és egyéb veszélyes anyagok forgalmának megakadályozása a régió államaiban. Magyarország stratégiai érdeke, hogy a térség országai feleljenek meg a csatlakozás politikai és gazdasági feltételeinek, váljanak az unió és a NATO tagjává, és hogy ilyen irányú törekvéseiket politikailag támogassa, felkészülésüket gyakorlati eszközökkel segítse. Magyarország messzemenõen támogatja a szomszédos Horvátország uniós és NATO-csatlakozását, Szerbia integrációs perspektívájának fokozatos valóra váltását. Kulcskérdésnek tekinti a nyugat-balkáni stabilizációt, a térség országainak felkészülését az EU- és NATO-partnerségre. Törekszik a térség országainak uniós taggá válása után megmaradó kisebbségpolitikai, ökológiai, vízügyi és más problémák megoldására, illetve kezelésére. A közép-, délkelet- és kelet-európai térség gazdasági jelentõségét a folyamatosan bõvülõ áru- és szolgáltatáskereskedelem mellett az oda irányuló, növekvõ mértékû magyar befektetések is alátámasztják. A fenntartható fejlõdés biztosításában meghatározó infrastruktúra, tudomány, kutatás-fejlesztés és innováció, egészségügy, oktatás, környezetgazdálkodás rendszereinek összehangolása javítja az együttmûködés feltételeit, az egyes országok, valamint a térség versenyképességét. A tõke- és technológiaáramlás, a termelési kooperációk és a kereskedelem elõnyeinek közös vagy összehangolt kihasználása sikeresebbé teszi a régió valamennyi országát. Az európai uniós források bevonásával megvalósuló, közösen kialakított fejlesztési programokkal nemzetgazdaságaik mûködése még hatékonyabbá tehetõ. Magyarország és a szomszéd államok uniós tagsága egyszerre nyit tágabb teret a regionális együttmûködésnek és a versenynek. Politikai és gazdasági kapcsolatrendszere révén Magyarország jó lehetõségekkel rendelkezik a Duna mentén, a Kárpát-medencében és a Balkánon. Földrajzi fekvése a felértékelõdõ kelet-nyugati és észak-déli nem-

1737

zetközi útvonalak metszéspontjában lehetõséget kínál a közúti, vasúti és folyami infrastruktúra, a tranzitútvonalak fejlesztésére és az energiaellátás diverzifikációjára. Magyar nemzet, magyar identitás A magyar azonosságtudatot sajátos nemzeti, középeurópai és európai értékek, érdekek és tapasztalatok alakítják. A magyar nemzet hármas földrajzi-politikai tagoltságban él: Magyarországon, a szomszédos országokban honos kisebbségi magyar közösségekben, valamint a diaszpórában. Összetartozásának, az egymásért érzett felelõsségnek az alapját a közös nyelv, a kulturális és történeti identitás adja. Magyarország érdeke, hogy egyszerre legyen eredményes a szomszédos országokkal a közös biztonsági, gazdasági és egyéb érdekek mentén alakított államközi együttmûködésben és az ottani magyar közösségekhez fûzõdõ viszonyban. Ehhez elengedhetetlen, hogy az érintett országok többségi és kisebbségi közösségei is kölcsönösen elõnyös együttmûködést alakítsanak ki egymással. Az unión belüli és kívüli magyar közösségek helyzete jelentõsen különbözik egymástól. A Schengen-tagság tovább differenciál. Az unión belüli határok teljes megnyitása új minõséget ad a szomszédsági kapcsolatoknak, új fejlõdési lehetõségeket nyújt a határrégióknak, felértékeli a határ menti kistérségi együttmûködéseket, az érintett viszonylatokban elhárítja az akadályokat a magyar–magyar kapcsolatok elõl. E pozitív hatást erõsíti a magyar politika törekvése, hogy uniós források bevonásával fejlessze a határ menti közlekedési infrastruktúrát. A vízumkötelezett országok magyar nemzetiségû állampolgárai számára a kapcsolattartás zavartalanságának megõrzése viszont külön megoldásokat sürget. A bõvülõ unió keretet ad a magyar nemzet fejlõdésének, integrációjának csakúgy, mint a magyar nemzetpolitikának és szomszédságpolitikának. Magyar érdek, hogy a kulturális örökség és sokszínûség jegyében az unió védje és fejlessze a nyelvi, a kulturális és a kisebbségi jogokat, segítse az anyaországok és a kisebbségek akadálytalan kapcsolattartását. A szubszidiaritás elvének egyre szélesebb körû érvényesülése érdemi decentralizációt hozhat a térségben is, segítheti a kisebbségi magyar közösségek regionális szervezõdését, a többség-kisebbség viszony kedvezõ alakulását, új esélyt teremtve az autonómia törekvések megvalósításához. Magyarország, miközben az unió bõvítésének köszönhetõen új alapokra helyezi együttmûködését a szomszéd államokkal, továbbra is szem elõtt tartja és támogatja a kisebbségi magyar közösségek legitim törekvéseit, aktívan hozzájárul gazdasági és társadalmi fejlõdésükhöz.

V. A STRATÉGIA FÕIRÁNYAI A stratégia egymást feltételezõ és kiegészítõ három fõirányának cselekvési keretét és alapját az uniós tagság adja.

1738

MAGYAR KÖZLÖNY

Fõ partnereink az Európai Unió tagállamai és a szomszédos országok, az Amerikai Egyesült Államok és a NATO-szövetségesek. Magyarország különös gondot fordít kapcsolatainak, együttmûködésének ápolására a legfontosabb gazdasági, kulturális és civilkapcsolati partnerországokkal. Érdeke az unión belüli hatékony együttmûködés a visegrádi országokkal, az EU-tag szomszédokkal, támogatva a még nem EU-tag szomszédok európai integrációját, illetve közeledését. Az Amerikai Egyesült Államok kiemelt szövetséges, a globális politika meghatározó szereplõje, részvétele elengedhetetlen a világproblémák megoldását célzó erõfeszítések sikeréhez. Magyarország az Európai Unió és a NATO által folytatott párbeszéd keretében, és a kétoldalú gazdasági érdekek alapján fejleszti partneri viszonyát Oroszországgal. A kapcsolatok fejlesztése Kínával, Indiával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal, illetve a világ más gyorsan fejlõdõ régióival, országaival bõvíti az exportlehetõségeket, erõsíti a magyar versenyképességet. Elsõ fõirány: versenyképes Magyarország az Európai Unióban Egységes érték- és érdekközösség Az Európai Unió az európai civilizációs örökség talaján álló, polgárai jólétét és biztonságát szolgáló, szolidáris érték- és érdekközösség. Magyar felfogás szerint sikeréhez szükség van az európai értékek pozitív, az európaiság tudatát, az integráció kohézióját erõsítõ meghatározására, az unió 21. századi küldetésének és a politikai integráció távlatának rögzítésére. Magyarország cselekvõképes, egységét megõrzõ, hatékony, demokratikusan és átláthatóan mûködõ unióban érdekelt. Ezt szolgálhatja a tagállamok egyes csoportjainak megerõsített együttmûködése, amennyiben az integráció elmélyítését célozza, a közösség egészének hosszú távú érdekeit tartja szem elõtt, és nyitott valamennyi tagállam számára. Magyarország az unióban Magyarország a közösség mélyítését, az európai építkezést szolgáló együttmûködések aktív alakítója kíván lenni. Kezdeményezõ szerepet vállal az uniós polgárok életszínvonalának és életminõségének javítását szolgáló intézkedésekben, az uniós politikák fejlesztésében. A többi tagállammal együttmûködve keresi a választ az integrációt érõ belsõ és külsõ kihívásokra, kész tevékenyen hozzájárulni a belsõ és a külsõ fenyegetések elhárításához, az uniós polgárok széles értelemben vett biztonságának erõsítéséhez. A közeli évek kiemelt feladata: – a szabadság, biztonság és jog térsége, a schengeni övezet nyújtotta lehetõségek teljes kiaknázása; – a szerves beépülés a formálódó kül- és biztonságpolitikai szervezetbe, az európai külügyi szolgálatba;

2008/36. szám

– a következõ költségvetési felülvizsgálat során az uniós politikák meghatározó szerepének biztosítása, megfelelõ finanszírozás a saját források rendszerének átalakítása révén; – a felkészülés a 2011. évi uniós elnökség sikeres lebonyolítására; – az euróövezeti csatlakozás feltételeinek megteremtése és az euró magyarországi bevezetése; – a lisszaboni stratégia felülvizsgálata, az unió versenyképességének erõsítése. Versenyképes és szolidáris unió Magyarország célja az egységes, a globális kihívásokra közösen reagáló, a közösen kitûzött célok elérése érdekében együttmûködõ, összetartozását elmélyítõ, polgáraihoz közeli unió intézményeinek, közösségi döntéshozatalának erõsítése, valamint a belsõ piac és a négy szabadság kiteljesítése. A lisszaboni célok következetes érvényesítése, a valóban egységes piac méreteibõl adódó elõnyök kihasználása, az unió fenntartható fejlõdésének biztosítása és ezzel összhangban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás elõmozdítása a munkaerõpiac, a szociális ellátórendszerek, az oktatás és a képzés reformja révén egyben a legjobb esélyt is jelenti a biztonságot nagyobb rugalmassággal ötvözõ európai szociális modell fenntartására. E törekvéseket a jóléti társadalmakban elengedhetetlen szociális párbeszéd minél szélesebb körû kiterjesztésének kell kísérnie. A már meglévõ uniós politikák fenntartása, korszerûsítése, hatékonyságának erõsítése mellett szükség van újak kialakítására is. Fontos – a tagállamok gazdasági felemelkedését szolgáló, a közösség egészének versenyképességét elõsegítõ kohéziós politika megõrzése, finanszírozásának megerõsítése; – a megújuló mezõgazdasági politika közösségi hatáskörben tartása; – a közös kutatási-fejlesztési politika bõvítése; – a közös kül- és biztonságpolitika, az európai biztonság- és védelempolitika, a bel- és igazságügyi politika határozott továbbfejlesztése; – átfogó, a migráció valamennyi szakaszát, kiváltó okait magába foglaló, a belépést, tartózkodást, valamint a beilleszkedést és a hazatérést figyelembe vevõ közös migrációs és menekültügyi politika kidolgozása; – az infrastruktúra, a hálózati kapcsolatok fejlesztésére és finanszírozására is kiterjedõ energiapolitika kialakítása. Nyitott unió A globális szerepre hivatott uniónak külkapcsolataiban is érvényesítenie kell a fenntarthatóság – versenyképesség, biztonság, környezetvédelem, társadalmi értékek és kohézió – szempontjait. Magyarország célja, hogy folytatódjon az unió bõvítése az értékeit, céljait osztó, a csatlakozás politikai, gazdasági, intézményi feltételeit teljesítõ, a jogállamiságot, az emberi és kisebbségi jogokat tiszteletben tartó és érvényesítõ, de-

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

mokráciaként, piacgazdaságként mûködõ, a belsõ kohéziót erõsítõ európai országokkal, megvalósítva Európa egyesülését. Az uniónak hiteles európai perspektívát kell kínálnia az azonos értékeket valló európai országok számára. Második fõirány: sikeres magyarság a régióban Térségi együttmûködés és belsõ integráció Magyarország modernizációja, európai uniós és regionális érdekeinek érvényesítése érdekében kiaknázza – különösen a közép-európai – együttmûködési és koalíciókötési lehetõségeket. Támaszkodik a szomszédos, a dél-német és az észak-olasz térségek húzóerejére, a Visegrádi Együttmûködésre és a Regionális Partnerségre, az új uniós tagállamok modernizációs kérdésekben természetes érdekközösségére. A stratégiában megfogalmazott érdekei érvényesítéséhez koalíciós partnereket keres az unióban. Szorgalmazza a közös kulturális, történeti értékeken és gazdasági érdekeken alapuló közép-európai regionális tudat és együttmûködés erõsítését. Magyarország kezdeményezi a kapcsolatok építését, a kölcsönös elõnyök feltárását és kiaknázását a Duna menti, Kárpát-medencei és nyugat-balkáni térségben. A két- és többoldalú együttmûködések, a regionális kezdeményezések együttes lehetõségeinek maradéktalan kihasználására törekszik. Célja, hogy regionális tõkebefektetõ szerepét erõsítse, hozzájárulva ezzel a térség fejlõdéséhez. Együttmûködést kínál a határokon átnyúló biztonsági kockázatok kezelésében, különös tekintettel a kábítószer-kereskedelemre, az embercsempészetre, a lõfegyverek, az illegális termékek és technológiák csempészetére, valamint a terrorizmus esetleges térségbeli megjelenésére. Magyarország a gazdaság- és közlekedéspolitikára, a környezetbiztonságra – különösen az árvízvédelemre, a környezet- és természetvédelemre –, az energiára, a területfejlesztésre, a kisebbségpolitikára, a civil társadalomra egyaránt kiterjedõ modernizációs partnerségre törekszik a térség országaival. Az ágazati és régióközi kapcsolatok erõsítése, a határ menti régiók hátrányos helyzetének felszámolása érdekében is kezdeményezi – a terület- és infrastruktúrafejlesztési tervek összehangolását, – a határ menti, a határokon átnyúló közlekedési kapcsolatok fejlesztését, – a környezetvédelmi és az energetikai együttmûködést, – a védelempolitikai, képességfejlesztési elképzelések összehangolását. Magyarország az unió kohéziós és területfejlesztési támogatásait felhasználja az Európai Területi Együttmûködési Programok által érintett határ menti térségek fejlesztésére, kelet-európai és délkelet-európai transznacionális együttmûködési programok indítására. Ösztönzi a transz-európai hálózat energia-infrastruktúra projektjei-

1739

nek részben uniós finanszírozását. Szorgalmazza a határátlépés korlátainak lebontását, illetve enyhítését, az uniós vízumkönnyítést, illetve liberalizációt, s kishatárforgalmi megállapodásokkal nyújt többletlehetõségeket a kapcsolattartásra. Magyarország – a történelmi konfliktusok politikai lezárása, megnyugtató kezelése érdekében is – nagy súlyt helyez arra, hogy a szomszédos országokkal közösen ápolja a régió valamennyi nemzetének közös értékét képezõ, nagy jelentõségû történeti, kulturális örökséget. Folytatja a közös mûemlékvédelmi, levéltári, könyvtári programokat. Fejleszti a közös kulturális örökséget a turizmussal összekapcsoló, a határokon átnyúló programokat. Támogatja a közép-európai országok fiataljai számára kialakítandó, a közös történelmi múltat feldolgozó oktatási programokat. Elõsegíti a térség országainak önkormányzatai, civil szervezetei és szakmai mûhelyei közti kapcsolattartást. Térségi stabilizáció, európai integráció, NATO-csatlakozás Magyarország támogatja, és segíti a térség országainak euroatlanti közeledését-integrációját. Uniós és atlanti partnereivel együtt részt vesz a térség stabilizálásában, a válságkezelõ mûveletekben, a fegyverzetellenõrzési és non-proliferációs rendszerek meghonosításában, a demokratikus jogállami intézmények fejlesztésében. Aktív szerepet vállal a térség bel- és igazságügyi kockázatainak feltárásában és elhárításában, az európai integrációt célul kitûzõ országok intézményrendszerének közelítésében az uniós követelményekhez, segítve ezzel az unió törekvéseit is. Magyarország hatékony európai szomszédságpolitikát támogat, amely kiegyensúlyozott – az együttmûködésen és a kockázatok kezelésén alapuló – kapcsolatokat épít keleti és déli irányban, és nyitva tartja a kelet-európai országok, köztük Ukrajna és Moldova uniós csatlakozásának lehetõségét; felkészülésüket politikai és gyakorlati eszközökkel támogatja. Erõsíti jelenlétét az európai szomszédságpolitika keleti partnerországaiban. A kisebbségi közösségek: kulcsszereplõk a térség belsõ és európai integrációjában Az uniós keret esély a nemzeti kisebbségeknek arra, hogy kulcsfontosságú, pozitív szerepet játsszanak a kétoldalú kapcsolatokban, az államoknak pedig arra, hogy párhuzamos, a közös regionális fejlesztési elképzelésekkel összehangolt stratégiákat alakítsanak ki a kisebbségek érdekében. Ebbõl kiindulva Magyarország – nagy figyelmet fordít a térség kulturális sokszínûségének, többnyelvûségének megõrzésére; – bátorítja a többnemzetiségû területek aktív részvételét a határokon átívelõ nagyrégiók kialakításában; – az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban álló egyéni és közösségi autonómiák révén is szorgalmazza a

1740

MAGYAR KÖZLÖNY

nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek és tagjaik jogainak érvényesítését, fejlõdésük feltételeinek biztosítását; – támogatja a régiók Európájának eszméjét, szorgalmazza az unión belüli együttmûködési formák kiaknázását a regionális, köztük kisebbségi közösségek fejlesztése érdekében. Támogatás a kisebbségeknek Magyarország – a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unióban és kiemelten közvetlen térségében támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségek diszkriminációmentes fejlõdését, közösségépítését segítõ kezdeményezéseket; – arra törekszik, hogy az egyéni emberi jogok mellett teret nyerjen a közösségi jogok elfogadottsága, a kisebbségi létbõl fakadó hátrányok kiegyenlítése; – fejleszti a magyarországi kisebbségi önkormányzati modellt, közös kulturális, oktatási, gazdasági programokat indít a kisebbségek anyaországaival; – rendezett, intézményes együttmûködés kialakítására törekszik a magyar állam területén élõ kisebbségi közösségekkel, valamint a határokon kívül élõ, magyar anyanyelvû, magyar nemzeti, illetve származástudattal rendelkezõ kisebbségi és diaszpóra-közösségekkel – e közösségek fejlesztése és támogatása érdekében. Magyarország abból indul ki, hogy a kisebbségben és diaszpórában élõ magyarok önszervezõdése, közösségépítõ munkája elengedhetetlen a magyar közösség, a magyar kultúra ottani fennmaradásához. Ezért – támogatja a többségi és a magyarországi intézményekkel egyaránt szoros kapcsolatban álló, nyitott, kisebbségi oktatási, kulturális, egyházi és tömegtájékoztatási intézményrendszert; – az uniós elvekkel, gyakorlattal és pályázati rendszerekkel összhangban, az érintett államokkal és közösségekkel felelõs partnerségben, támogatásban részesíti a szomszédos országokban élõ magyar kisebbségeket; – az identitásmegõrzõ normatív támogatások mellett a versenyképességet és ezzel a szülõföldön boldogulást szolgáló, uniós forrásokat is felhasználó fejlesztésekre összpontosít; – arányosan nagyobb támogatást nyújt az uniós keret adta elõnyöket és lehetõségeket egyelõre nem élvezõ vajdasági és kárpátaljai magyar közösségeknek; – a korábban kivándoroltak leszármazottai, valamint a tartósan külföldön élõ magyar állampolgárok alkotta diaszpórákban nyelvi, kulturális eszközökkel ápolja a magyar identitástudatot, ösztönzi az anyaországi kötõdést erõsítõ közösségi formák létrejöttét, megteremtve a lehetõséget arra, hogy a diaszpórában élõ magyarok támogassák az ország céljait. Harmadik fõirány: felelõs Magyarország a világban A magyar külpolitika következetesen törekszik a demokratikus értékek érvényesülésének világméretû elõmozdítására, összhangban az egyetemes nemzetközi jog-

2008/36. szám

nak az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Helsinki Záróokmányában foglalt elveivel. Az ENSZ szerepe és felelõssége meghatározó a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, az emberi jogok és az alapvetõ szabadságjogok nemzetközi védelmében, a globális kihívások és fenyegetések kezelésében. Fontos feladata a béketámogató mûveletek, a humanitárius segélyezés, a nemzetközi cselekvés koordinációja és normáinak megalkotása. Figyelemre méltó az új megközelítés, amely egységesen kívánja kezelni a fejlesztési, segély- és környezetvédelmi programokat, figyelembe véve a béke, a biztonság, a fenntartható fejlõdés és az emberi jogok közötti kölcsönhatásokat is. Az egymást kiegészítõ és támogató két- és többoldalú diplomácia kulcs a sikeres nemzetközi gazdasági kapcsolatokhoz is. Magyarország ennek jegyében tevékenyen részt vesz a gazdasági és kereskedelmi együttmûködés feltételeinek alakításában döntõ szerepet játszó nemzetközi szervezetek, így a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Világbank (WB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkájában. Magyarország magáénak vallja az Európai Biztonsági Stratégia alapállítását, amely szerint a fejlõdés elõfeltétele a biztonság, és elõnyben részesíti a tartós megoldásokat szolgáló, békés, polgári eszközöket. Részben önállóan, de döntõen multilaterális keretekben – elsõsorban európai uniós partnereivel és NATO-szövetségeseivel együtt –, azért tevékenykedik, hogy – hozzájáruljon a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához a béketámogató mûveletekben való részvétel, a jó kormányzás, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok támogatása révén; – a nemzetközi jogi normákkal összhangban elõsegítse a regionális, államok közötti és országokon belüli konfliktusok megelõzését, illetve rendezését; – szorgalmazza a nemzetközi szereplõk – államok, nemzetközi szervezetek, nemzeti és nemzetközi nem-kormányzati szervezetek – konstruktív együttmûködését; – értékalapon erõsítse a – kisebbségi jogi garanciákat kiszélesítõ – nemzetközi jogot, a hatékony multilateralizmust, a nemzetközi szervezeteket; – aktív szerepet vállaljon a globális problémák kezelésére hivatott nemzetközi intézményekben, mindenekelõtt az ENSZ-ben, és támogassa reformjukat; – tevõlegesen támogassa a demokratikus értékek általános érvényesülését, az euroatlanti térségen túli térnyerését; – a magyar nemzetközi fejlesztési politika kiszélesítésével támogassa a demokratikus fejlõdést, enyhítse a szegénységet, egyben elõsegítse a magyar vállalati megjelenést; – hozzájáruljon a nemzetközi közösségnek a környezetromlás, az éghajlatváltozás lassítását, illetve megállítását szolgáló erõfeszítéseihez;

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– hozzájáruljon az euroatlanti térség tartós stabilitásához, konfliktusainak átfogó rendezéséhez, a biztonságát érintõ fenyegetések, elsõsorban a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a szervezett bûnözés, a tömeges migrációs hullámok visszaszorításához; – tartósan megõrizze a NATO-nak az euroatlanti biztonsági rendszerben betöltött központi szerepét, tevékenységét a 21. század megváltozott biztonságpolitikai körülményeihez igazítsa; – megõrizze az atlanti kapcsolatrendszer szilárdságát, beleértve az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét és aktív szerepvállalását, a NATO bõvítését, az Európai Unió és a NATO együttmûködésének erõsítését; – tevõlegesen támogassa az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikáját, az európai biztonság- és védelempolitikát, az unió polgári és katonai, diplomáciai, fejlesztési, kereskedelmi és környezetpolitikai eszközöket kombináló fellépését, elsõsorban az európai térségben.

VI. MAGYARORSZÁG CSELEKVÉSI TERÜLETEI Biztonság Magyarország a jövõben is részt vesz a nemzetközi biztonság erõsítésére irányuló béketámogató mûveletekben. Növeli védelmi költségvetését, fejleszti felajánlott erõinek katonai, rendvédelmi és polgári komponensét, az ország nemzetközi súlyát és szerepét erõsítõ képességeket. Aktív szerepet vállal a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban. Hozzájárul a közegészségügyi-járványügyi és élelmiszer-biztonság magas szintjének garantálásához, mind a bioterrorizmusból eredõ fenyegetésekkel, mind a véletlenszerû kockázatokkal szemben. A terrorizmus ellen folytatott küzdelem elsõdleges kerete az ENSZ, a NATO és az Európai Unió. A Magyar Köztársaság hozzájárul a veszélyek elhárítását, a megelõzést és az esetleg szükséges beavatkozást célzó közös intézkedésekhez. Szorgalmazza a jó kormányzás, az emberi jogok, a demokrácia, valamint az oktatás és a gazdasági prosperitás elõmozdítását, ami egyúttal erõsíti a stabilitást, és gyengíti a terrorizmus, a szélsõséges ideológiák által vezérelt csoportok hivatkozási alapját. Magyarország elõ kívánja segíteni, hogy a különbözõ kultúrák jobban megértsék egymást. Az érdeklõdõ országok, társadalmak rendelkezésére bocsátja a rendszerváltozáskor, a diktatórikus rendszerbõl a demokráciába való átmenet idején felhalmozott tapasztalatait. A biztonság társadalmi, gazdasági és környezeti tényezõit komplex módon kezelve, Magyarország nagy figyelmet szentel az energiabiztonságnak. Ez megköveteli a hazai erõfeszítéseket az energiahatékonyság növelésére, a fogyasztási struktúra módosítására, a megújuló energiaforrások elõállítására és felhasználására, éppen úgy, mint a diplomácia erõfeszítéseit az energiaimport biztosítására, a források és útvonalak diverzifikálására. Szorgalmazza az

1741

unió közös energiapolitikájának kialakítását, az ellátásbiztonság uniós szintû megteremtését. A fenntartható fejlõdést érintõ legkomolyabb környezeti kockázati tényezõvé lépett elõ az éghajlatváltozás. Magyarország erõfeszítései, az uniós stratégiával és cselekvéssel összhangban, arra irányulnak, hogy – egyebek mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása révén – a minimumra csökkenjen a várhatóan drasztikus hatással járó globális környezetváltozás valószínûsége, egyúttal mind a lakosság, mind a védekezésért felelõs szervezetek felkészüljenek a már elkerülhetetlennek látszó következmények kezelésére. Gazdaság Magyarország célja, hogy a gazdaság teljesítménye és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ennek alapja egy, tartós államháztartási és külsõ egyensúlyon nyugvó, növekedésés fejlesztésorientált gazdaságpolitika. A stratégia által felölelt idõszakban várható gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatok megnövelik az államháztartás jövõbeli kiadásait, amelyek fedezetét egyre kevesebb adó- és járulékfizetõnek kell elõteremtenie. Ezért olyan változtatásokat kell beindítani és megvalósítani, amelyekkel évtizedek múlva is finanszírozhatóak lesznek az állam alapfeladatai. Az országok és nagy régiók közötti versenyben a sikerhez ki kell alakítani a felmerülõ kihívások gyors és adekvát megválaszolásához nélkülözhetetlen rugalmas alkalmazkodás feltételrendszerét. A növekedés fõ hajtóerejét a következõ években is a beruházások és az exportnövekedés jelentik. Magyarország nyitott gazdaságában a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok meghatározó szerepet játszanak. A stabil, fenntartható növekedéshez elengedhetetlen a kiszámítható külgazdasági környezet. Magyarország az unió tagjaként, a közösségi politikákkal összhangban, multilaterális és kétoldalú kapcsolataiban egyaránt szorgalmazza a gazdasági együttmûködés fejlõdését gátló akadályok lebontását, a nemzetközi kereskedelem szabályrendszerének kölcsönösen elõnyös továbbfejlesztését. Figyelmet fordít a kormányzati és vállalati külkapcsolatok egymásra hatásából adódó lehetõségek kihasználására. A sikeres cégkapcsolatok segítik az államközi kapcsolatok fejlõdését is, mint ahogy a jó államközi viszony is egyengeti az üzleti kooperációk útját. Az ország célja, hogy külsõ versenyképességének prioritást élvezõ fejlesztése érdekében a foglalkoztatás bõvítésére, a munkaerõ képzettségi mutatóinak, a fizikai infrastruktúra minõségének javítására és a beruházások ösztönzésére uniós forrásokat is összpontosítson, azok hatékony felhasználását ösztönözze, és szigorúan ellenõrizze. Magyarország fejlõdésének tudás- és technológiaintenzív húzóágazatai magas hozzáadott értéket képviselnek. Ilyen a modern, innovatív ipar (elektrotechnika, környezettechnológia, autóipar, gyógyszeripar, biotechnológia, bioenergia, info-kommunikáció), az üzleti-kereskedelmi szolgáltatás (európai közlekedési hálózatok és a rájuk épülõ pénzügyi-logisztikai központok, regionális

1742

MAGYAR KÖZLÖNY

üzleti-szolgáltató központok), és az idegenforgalom (fõként az egészség-, kulturális és kongresszusi turizmus). Különleges figyelmet érdemel a magyar agrár-élelmiszeripari potenciál – európai és globális trendekhez alkalmazkodó – teljes körû kiaknázása, a marketing teljes eszköztárának alkalmazásával, a piackutató-feltáró munka erõsítésével. Komoly lehetõségeket rejt a környezetvédelmi iparág exportteljesítményének növelése, a befektetések elõsegítése e téren. A magyar külkereskedelemben tartósan meghatározó súlyt képvisel az Európai Unió országaival lebonyolított áru- és szolgáltatásforgalom. Az ország célja az egységes uniós belsõ piac kiteljesítése és az ebbõl adódó gazdasági együttmûködési lehetõségek lehetõ legteljesebb kihasználása. A külgazdasági kapcsolatrendszer fejlesztésében emellett kiemelt irányt jelentenek Oroszország és egyes kelet-európai országok, Délkelet-Európa, az Egyesült Államok, Kína és más ázsiai országok, valamint a Közel-Kelet értékesítési piacai. Az állam segítséget nyújt a hazai vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok nemzetközivé válásához, részt vállalva az exportlehetõségek felkutatásában, a partnerkeresésben és a marketingben. Magyarország támogatja a nemzetközi mûködõtõke-áramlás hatékony multilaterális szabályozására irányuló kezdeményezéseket. A külföldi mûködõ tõke alapvetõen korlátozásoktól mentes magyarországi beáramlását a hazai jogszabályokon túl nemzetközi kötelezettségvállalások is garantálják. Az ország ezekkel összhangban kedvezõ feltételeket biztosít a külföldi mûködõ tõke folyamatos beáramlásához és tartós jelenlétéhez, valamint segíti a külföldre – elsõsorban a közép- és kelet-európai, valamint a balkáni térségbe – irányuló magyar mûködõtõke-befektetéseket, amelyek erõsítik az ország gazdasági potenciálját. A fejlett európai gazdaságokhoz való mielõbbi felzárkózáshoz szükséges gyors növekedés csak a hazai tõkeállomány folyamatos bõvülésével és megújulásával biztosítható. Magyarországon a nemzetközi mûködõ tõke szerepe ebben jelenleg meghatározó és – figyelemmel a gazdasági szereplõk megtakarítási hajlandóságára – még hosszabb idõn át az is marad. Nagy kihívás az egyre élesedõ verseny a beruházási tõkéért, mivel a szûkülõ nemzetközi pénzpiaci likviditás átrendezi a hagyományos pénzpiaci kapcsolatokat is. Ezért az elkövetkezõ idõszak kiemelt feladata a gazdaság tõkevonzó képességének további javítása, a már megvalósult külföldi beruházások integrációjának elmélyítése. Környezet Az éghajlatváltozási problémák, az országhatárokon átterjedõ környezeti hatások eredményeként nõ a környezetvédelem politikaformáló, a külkapcsolatokat is jelentõsen befolyásoló szerepe. Fenntartható fejlõdése, tágan értelmezett versenyképességének erõsítése érdekében Magyarország arra törekszik, hogy tevékenyen részt vegyen – a globális környezeti kihívások kezelésében, különösen az éghajlatváltozás és a megújuló energiahasznosítás, a biológiai sokféleség megõrzése, az egészséges életfelté-

2008/36. szám

telek és az életminõség javítása terén kifejtett nemzetközi erõfeszítésekben, – a környezetbiztonság növelésében, a környezetromlást elõidézõ kockázatok, különösen az árvízveszély csökkentésére irányuló nemzetközi jogi és mûszaki-szabályozási együttmûködésben. Nemzetközi fejlesztési együttmûködés Magyarország támogatja a nemzetközi donorközösségnek az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai jegyében, a globális kihívások kezelése, mindenekelõtt a szegénység enyhítése, az elmaradott térségek támogatása, az éhezés, a járványok és fertõzések mérséklése, az iskoláztatás, a nõi egyenjogúság és a fenntartható fejlõdés biztosítása érdekében kifejtett erõfeszítéseit. Magyarország érdeke, hogy kivegye részét a nemzetközi fejlesztési együttmûködésbõl, amely a felzárkóztatás, a fejlettségbeli különbségek csökkentése révén mind a biztonságot, mind a gazdasági kapcsolatokat erõsíti. Uniós tagként vállalt kötelezettségének megfelelõen, 2010-ben nemzeti jövedelme 0,17%-át, 2015-ben 0,33%-át fordítja a fejlesztési együttmûködésre, amelyben komoly szerepet kapnak a magyar civil segélyszervezetek. Magyarország egyetért azzal, hogy a legsürgetõbb feladat az afrikai szegénység csökkentése és a nélkülözés mérséklése. Egyúttal arra törekszik, hogy a nemzetközi donorközösség földrajzilag kiegyensúlyozottan alakítsa fejlesztési politikáját. Szoros nemzetközi fejlesztési együttmûködési partneri viszonyt tart fenn Európa keleti és déli térségével, valamint néhány rászoruló távol-keleti országgal. Kiveszi részét a természeti katasztrófák miatt szenvedõ települések és térségek ellátási gondjainak enyhítésébõl és a helyreállítási munkálatokból. Migráció Magyarország az uniós elvekkel és célokkal összhangban hatékonyan fellép az illegális migráció ellen. Szabályozott mederben tartja, és a gazdasági növekedés javára kiaknázza a természetes jelenségnek tekinthetõ legális migrációt. Felkészül a munkavállalók és más, hosszabb ideig itt tartózkodó külföldiek integrálására, fokozatosan emelve a társadalom befogadó készségének és képességének szintjét. Törekszik azon feltételek megteremtésére, amelyek a menekültek sikeres társadalmi, munkaerõ-piaci integrációjához szükségesek, ugyanakkor megakadályozza, hogy a menekültügyi eljárást gazdasági migrációs célok érdekében vegyék igénybe. Megkülönböztetett figyelmet szentel a szomszédos országokban és a diaszpórában élõ, magyar nemzetiségû, illetve kulturális identitású bevándorlóknak, de – szem elõtt tartva a szülõföldön való boldogulás kívánalmát – nem célja tömeges áttelepülésük ösztönzése. Kultúra, tudomány, oktatás A diplomáciai eszközrendszer bõvülésével, a döntési folyamatok társadalmasításával, a médianyilvánosság rob-

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

banásszerû növekedésével a kultúra egyre erõteljesebben hat a külkapcsolatok alakulására is. Az új világ innovatív tényezõinek saját identitásuk, értékeik, kultúrájuk megtartása mellett képesnek kell lenniük az egyetemes értékek befogadására és kiegészítésére egyedi, nemzeti és regionális identitáson alapuló elemekkel. A gazdag és sokrétû kulturális hagyományokkal rendelkezõ Magyarország a kultúra, mint külkapcsolati tényezõ felértékelõdésének egyértelmû haszonélvezõje lehet. Az országról alkotott képet minden egyes polgára alakítja saját magatartásával, tevékenységével, és ezzel részleges felelõsséget visel alakulásáért. A kulturális külpolitika feladata – építve a 2011. évi uniós elnökségbõl adódó lehetõségekre is – korszerû és hiteles Magyarország- és magyarságkép megjelenítése, amely – tükrözi, és közép-európai keretbe ágyazza a nemzeti kultúra egészét, – megjeleníti az országban élõ nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, – épít a történelmi, szociológiai tényekre, – bemutatja a magyar tudományos élet eredményeit, – bemutatja a magyar sport sikereit és a nemzeti tudatban betöltött szerepét. A magyar nemzet történelmi tapasztalatából, helyzetébõl következõ fontos magyar hozzájárulás az egymást kiegészítõ, összenövõ kultúrák gyakorlatának nemzetközi terjesztése, kifejezésre juttatva, hogy a kultúrák közötti ellentétek feloldhatók, a törésvonalak eltüntethetõk, de legalábbis enyhíthetõk. A magyar tudomány feladata, hogy a hazai bázist erõsítve integrálódjon a kutatás és fejlesztés nemzetközi rendszerébe, mindenekelõtt az Európai Kutatási Térségbe, kihasználva az uniós tagság kínálta elõnyöket. Gondoskodnia kell arról, hogy a világban bárhol keletkezõ új tudományos eredmények a jövõ magyar nemzedéke számára hozzáférhetõek és elsajátíthatóak legyenek, mindent el kell követnie, hogy a jövõ felé fordítsa a társadalom figyelmét és erõsítse készségét a megújulásra. A tudomány tárgyi eszközrendszerének koncentrációjával olyan központo(ka)t kell létrehozni, amelyek színvonala lehetõvé teszi, hogy Magyarország kiemelkedõ szerepet játsszon a tudományos megismerés területén kialakult nemzetközi, mindenekelõtt uniós munkamegosztásban. A tudomány eredményeinek gazdasági hasznosításában, az innováció kiterjedt és világszerte gyorsuló folyamatában Magyarországnak az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia. Az ország célja, hogy a mûszaki és természettudományos szakemberek arányát érzékelhetõen növelve, a nemzetközi együttmûködést kihasználva – erõsítse a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységet, és versenyképes innovációs kapacitásokat hozzon létre, – elérje, majd meghaladja az uniós tagállamok innovációs dinamikájának átlagát, – érzékelhetõen növelje a piacra bevezetett új termékek arányát, a szabadalmak számát. Az oktatás azzal szolgálhatja a magyar gazdaság és társadalom, és különösen a fiatal nemzedék nemzetközi versenyképességét, hogy rugalmasan alkalmazkodik a mun-

1743

kaerõpiac igényeihez, felkészít az élethosszig tartó tanulásra, kiemelt figyelmet fordít az idegen nyelvek elsajátítására, az információs és kommunikáció-technológiai ismeretekre, erõsíti a különbözõ kultúrák iránti nyitottságot. A felsõoktatás a képzés és a képzettek nemzetközi versenyképességének megteremtése mellett az akadémiai szféra és a gazdaság kapcsolatának erõsítését is célozza. Feladata – az Európai Felsõoktatási és Kutatási Térség részeként – az oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás növelése, a nagyobb mértékû szerepvállalás a nemzetközi oktatási piacon. Külföldi diákok magyarországi képzése hozzájárul az ország jobb megismertetéséhez, a magyar érdekérvényesítést segítõ kapcsolati háló kialakításához.

VII. A KÜLKAPCSOLATI TEVÉKENYSÉG INTÉZMÉNYEI ÉS ESZKÖZEI Az integráció és a globalizáció körülményei között az ország külkapcsolatai messze túlterjednek a hagyományos diplomácia területén megújuló, hatékony és koordinált eszközrendszert igényelnek, miközben a külpolitika és a diplomácia továbbra is a külkapcsolati rendszer vezetõ ága marad. Magyarország külkapcsolatainak fejlesztésében, céljainak megvalósításában támaszkodik – gazdasági erejére, teljesítményére, – tudományos-technológiai, kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitására (az országban megtelepedett multinacionális vállalatokéra is), – erõsödõ nemzetközi fejlesztési politikájára, – az Európa-politikai és az ágazati – kitüntetetten külgazdasági – stratégiákban foglalt cél-, eszköz- és intézményrendszerre, – az uniós, két- és többoldalú diplomáciát szolgáló, az ország egységes képviseletét megvalósító, integrált magyar külképviseleti rendszer egészére, benne a szakdiplomaták tevékenységére, – a változó biztonságfelfogás jegyében egyre inkább a nemzetközi mûveletek szolgálatába állított honvédségre, rendvédelmi és civil szakemberekre, – a biztonsági kihívásokból fakadó veszélyek megelõzésére képes, a külföldi társszervekkel eredményesen együttmûködõ rendvédelmi szervekre és nemzetbiztonsági szolgálatokra, – a határokon átnyúló lakossági, azon belül is a magyar–magyar kapcsolatokra, – a nemzetpolitika intézményrendszerére, – a kormányzati szervek mellett az önkormányzatok partnerkapcsolat-rendszerére, az együttmûködést az állampolgárok szintjén megvalósító testvértelepülési kapcsolatokra, valamint az önkormányzati szövetségek uniós szervezetekben betöltött szerepére, – a felsõoktatási intézmények kapcsolatrendszerére, az Európai Felsõoktatási és Kutatási Térségben és az idegen nyelvû képzések révén kialakuló együttmûködésre,

1744

MAGYAR KÖZLÖNY

– a kulturális kapcsolatok intézményeire – benne a magyar kulturális intézetek külföldi hálózatára, az oktatási-kulturális szakdiplomatákra – és a magyar kulturális évadokra, – a nemzetközi kapcsolatokat kutató mûhelyek, a Külügyi Intézet háttértevékenységére, – a külkapcsolatok alakításában szerepet vállaló civil szervezetekre. A külkapcsolatok összkormányzati alakításában, az átfogó stratégia kidolgozásában és megvalósításában kulcsszereplõ a miniszterelnök, a külügyminiszter, továbbá feladat- és hatáskörük szerint közremûködnek a miniszterek és a központi igazgatási szervek vezetõi, az érintett kormánybiztosok és miniszteri megbízottak. A kormányzat mellett a köztársaság elnöke, az Országgyûlés és a parlamenti pártok játszanak kitüntetett szerepet. A külkapcsolati tevékenység aktív szereplõi a reálgazdaságot képviselõ munkaadói és munkavállalói szervezetek, az önkormányzatok és önkormányzati szövetségek, valamint a külpolitikai-külkapcsolati területen érdekelt civil szervezetek. Ez utóbbiak hasznos szerepet játszanak, például a magyar nemzetközi fejlesztési politikában, vagy a válságokat követõ újjáépítésben. A nemzetközi kapcsolatok egyre szélesedõ civil szektorát erõsítik az uniós mobilitási, oktatásfejlesztési és kutatási együttmûködések is. A diplomáciában megkülönböztetett helyet kell kapnia a külgazdasági, nemzetpolitikai, kulturális, oktatási, sport-, mûszaki-tudományos, környezetvédelmi, turisztikai, önkormányzati-regionális kapcsolatok fejlesztésének. A külkapcsolatok átfogják az egész társadalmat, széles körû nem-kormányzati kapcsolatokat igényelnek, egyúttal megkövetelik a külügyi-külkapcsolati-diplomáciai munka szolgáltató funkcióinak és nyilvánosságának erõsítését. A stratégia céljainak eléréséhez intenzív és jól átgondolt külkapcsolati együttmûködésre van szükség, amelyet a kormány és a civil, nem-kormányzati szervezetek, gazdasági és szociális partnerek, a kultúra, tudomány és oktatás, valamint a sport világának képviselõi rendszeres fórumokon, intézményesített párbeszéddel folyamatosan alakított konszenzus alapján tudnak eredményesen megvalósítani. A hatékony kormányzati végrehajtáshoz, a tárcák nemzetközi tevékenységének jobb összehangolásához, a felesleges párhuzamosságok kiiktatásához az aktív, folyamatos egyeztetésnek, a Külügyminisztérium koordináló szerepének az erõsítésére van szükség. Fontos az Európai Parlament magyar képviselõi, az Európa Tanács, a Régiók Bizottsága, az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) delegáltjai, a Magyar Régiók brüsszeli képviselete és a brüsszeli EU Állandó Képviselet összehangolt fellépése a nemzeti érdekek hatékony érvényesítése érdekében. A magyar külképviseleti rendszer korszerûsítése, feladatainak és hálózatának felülvizsgálata követi a külkapcsolati stratégia fõ irányait. Gyarapodnak az újszerû formák és megoldások, mint például az uniós partnerekkel közös képviseletek, a közös állampolgári érdekvédelem, a közös vízumirodák és a más országok képviseletén szol-

2008/36. szám

gáló diplomaták. Újszerû egyes magyar külképviseletek regionális koordinációs szerepe a nemzetközi fejlesztési politika tervezésében és végrehajtásában. A magyar állampolgárok és cégek egyre intenzívebb nemzetközi kapcsolataihoz igazodnia kell a konzuli tevékenységnek, a jogsegélynyújtásnak, tanácsadásnak és érdekvédelemnek. Különös figyelmet igényelnek a rendkívüli események, amikor természeti csapás, humanitárius katasztrófa, fegyveres konfliktus vagy terrortámadás érintettjei, szenvedõ alanyai lehetnek magyar állampolgárok is. Az ország gazdasági érdekei is megkövetelik a minél intenzívebb kapcsolattartást a külföldön élõ magyar állampolgárokkal. A kormányzati és nem-kormányzati, civil külkapcsolati szereplõk, kutatómûhelyek, valamint a parlamenti pártok bevonásával rendszeresen felül kell vizsgálni a külkapcsolati stratégiát, figyelembe véve a változó körülményeket és a tapasztalatokat. Ezen túl folyamatosan erõsíteni kell a magyar külpolitika és külkapcsolatok politikai és társadalmi támogatottságát, a fõ célokat övezõ egyetértést, ami kiszámíthatóbb, következetesebb, ezzel elfogadottabb politizálást tesz lehetõvé, így nem csak a hatékony érdekérvényesítésnek, de a széles értelemben vett versenyképességnek is tényezõje. A stratégiát – az érdekelt kormányzati és nem-kormányzati szereplõkkel konzultálva – a Külügyminisztérium, az érdekelt tárcák és a külképviseletek intézkedési tervek segítségével ültetik át a gyakorlatba. A vázolt törekvések és cselekvés végsõ célja, hogy a magyar külkapcsolatok formálásában részt vevõ kormányzati és nem-kormányzati szervezetek egymást kiegészítõ, jól összehangolt együttmûködése szolgálja az állampolgárok, a társadalom, a nemzet biztonságát, jólétét, gyarapodását.

A külügyminiszter határozatai A külügyminiszter 11/2008. (III. 4.) KüM határozata a Magyar Köztársaság és a Jordán Hasemita Királyság között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl szóló, Budapesten, 2007. június 14-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl szóló 2007. évi CIX. törvény 2–3. §-a hatálybalépésérõl A 2007. évi CIX. törvénnyel a Magyar Közlöny 2007. szeptember 26-ai számában kihirdetett, a Magyar Köztársaság és a Jordán Hasemita Királyság között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl szóló, Budapesten, 2007. június 14-én aláírt Megállapodás a 14. cikk 2. bekezdése értelmében a hatálybalépéséhez szükséges

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

belsõ eljárás lefolytatásáról szóló késõbbi diplomáciai értesítést követõ 60. (hatvanadik) napon lép hatályba. A Jordán Fél a Megállapodás 14. cikk 2. bekezdésének megfelelõ tartalmú értesítését a Magyar Fél 2007. november 11-én, a Magyar Fél hasonló tartalmú jegyzékét a Jordán Fél 2008. január 9-én vette kézhez. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2007. évi CIX. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a Magyar Köztársaság és a Jordán Hasemita Királyság között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl szóló, Budapesten, 2007. június 14-én aláírt Megállapodás, valamint a kihirdetésérõl szóló 2007. évi CIX. törvény 2–3. §-ai 2008. március 9-én, azaz kettõezer-nyolc március kilencedikén lépnek hatályba. Dr. Göncz Kinga s. k., külügyminiszter

IRÁNYMUTATÁSOK, IV. rész JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozatai A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 1/2008. BJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának büntetõ jogegységi tanácsa a Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze által indítványozott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2008. év február hó 18. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következõ jogegységi határozatot: A Büntetõ Törvénykönyv 77/B. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel a kábítószerrel visszaélés bûncselekményének elkövetõjével szemben a kábítószer értékesítésével összefüggõ vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre. Azt a bûncselekménnyel összefüggõ teljes vagyonra el kell rendelni, függetlenül a kábítószer

1745

megszerzésére fordított vagyon mértékétõl, illetve attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövetõ számára nyereséges vagy veszteséges volt-e; a vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthetõ a kábítószer megszerzésével összefüggõ kiadásokkal. INDOKOLÁS A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 440. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogegységi eljárást kezdeményezett, és az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében – a Be. 439. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva – jogegységi határozat meghozatalára tett indítványt. A legfõbb ügyész BF.2155/2007. számú indítványa szerint a bíróságok joggyakorlata eltérõ a kábítószerrel visszaélésnek minõsülõ bûncselekmények elkövetõivel szemben alkalmazott, a kábítószer értékesítésével szerzett bevételt elvonó vagyonelkobzás kapcsán. I. Ennek alátámasztására az indítványozó a következõ bírósági határozatokra utalt: 1. A Vas Megyei Bíróság a 2005. október 13. napján kelt B.548/2004/43. számú határozatában az I., II. és III. r. terhelt bûnösségét kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntettében állapította meg, melyet az I. r. terhelt jelentõs mennyiségre, a III. r. terhelt pedig bûnszövetségben és csekély mennyiségû kábítószerre követett el. Ezért a terhelteket szabadságvesztésre ítélte, az I. r. terheltet mellékbüntetésül eltiltotta a közügyek gyakorlásától is; a II. és III. r. terhelt tekintetében pedig a szabadságvesztés végrehajtását próbaidõre felfüggesztette. Ezen túl az I. r. terhelttel szemben 1 675 000 forint, a II. r. terhelttel szemben 110 000 forint, a III. r. terhelttel szemben 190 000 forint vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság által megállapított tényállás lényege a következõ: Az I. r. terhelt 2002 elejétõl 2003 végéig ismeretlen személyektõl rendszeresen vásárolt kábítószert, mégpedig alkalmanként harminc ecstasy-tablettát, darabonként 1000 forintért, amit aztán darabonként 1500 forintért értékesített tovább. Így ötven alkalommal ezerötszáz tablettát vásárolt meg és adott tovább, és ezzel 750 000 forint haszonra tett szert. Ugyanebben az idõszakban huszonöt alkalommal marihuánát is vásárolt, grammonként 1700 forintért, alkalmanként tíz-tíz grammot. Ezt grammonként 2000 forintért értékesítette. Ily módon ebbõl 625 000 forint haszonhoz jutott. Ezen túl 2003 szeptemberében az I. r. terhelt a II. r. terhelt megbízásából hetven ecstasy-tablettát vásárolt darabonként 6–700 forintért, amit összesen 110 000 forintért értékesített tovább megbízójának. Így az I. r. terhelt 110 000 forint, míg a II. r. terhelt legalább ugyanekkora haszonra tett szert.

1746

MAGYAR KÖZLÖNY

A III. r. terhelt az I. r. terheltnek 2003 júniusában és júliusában átadott százötven-százötven gramm marihuánát azzal, hogy azt értékesítse. Az I. r. terhelt a kábítószert elcserélte száz ecstasy-tablettára, és azt adta el. Összesen ily módon a két terhelt 190 000 forint haszonhoz jutott, ami az I. r. terhelthez került. Ezt összegezve az elsõ fokú bíróság tényként állapította meg, hogy az I. r. terhelt összesen 1 675 000 forint, a II. r. terhelt 110 000 forint „vagyoni haszonra” tett szert, míg a III. r. terhelt 190 000 forint „vagyoni haszonra” kívánt szert tenni. Indokolásában kifejtette, hogy az értékesítés ellenértékét teljes egészében „vagyoni haszonnak”, egyben a vagyonelkobzás alapjának tekintette, és az intézkedés mértékének megállapításánál ekként nem vette figyelembe a kábítószer beszerzésének költségeit. Az ügyben másodfokon eljárt Gyõri Ítélõtábla a 2006. augusztus 29. napján kelt Bf.14/2006/7. számú ítéletével az elsõ fokú határozatot megváltoztatta; az I. r. terhelt cselekményét jelentõs mennyiségû kábítószerre forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntettének, a II. r. terhelt cselekményét kábítószerrel visszaélés bûntettének, míg a III. r. terhelt cselekményét csekély mennyiségû kábítószerre forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségének minõsítette; az I. r. terhelttel szemben a vagyonelkobzás összegét 1 121 000 forintra mérsékelte, míg a II. és III. r. terhelttel szemben a vagyonelkobzást mellõzte. Egyebekben a terheltekkel szemben az elsõ fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsõ fokú ítéleti tényállást a következõkkel helyesbítette: – az I. r. terhelt által értékesített marihuána eladási ára grammonként 2500 forint volt, így a marihuána eladásából ténylegesen 200 000 forint haszonra tett szert; – a hetven ecstasy-tablettát az I. r. terhelt 49 000 forintért szerezte be és a II. r. terheltnek 70 000 forintért értékesítette tovább, így 21 000 forint haszonra tett szert, míg a III. r. terhelttõl átvett kábítószer kapcsán az értékesítésbõl 150 000 forint volt a haszna; – a II. r. terhelt a kábítószert nem értékesítette, hanem elfogyasztotta; – a III. r. terhelt az általa az I. r. terheltnek átadott kábítószer 190 000 forintos vételárát nem kapta meg az I. r. terhelttõl. A vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezésének indokolásában kifejtette, hogy az intézkedést csak a kábítószer értékesítésébõl származó tiszta nyereségre kell és lehet elrendelni; ezért annak mértékét az I. r. terhelttel szemben a kábítószer beszerzésére fordított összeg figyelembevételével csökkentette, és miután a II. r. terhelt nem értékesített kábítószert, illetve a III. r. terhelt nem jutott hozzá a kábítószer ellenértékéhez, velük szemben mellõzte annak alkalmazását. 2. A Békés Megyei Bíróság a 2006. november 29. napján kelt 3.B.319/2006/29. számú ítéletében az I. r. terhelt

2008/36. szám

bûnösségét jelentõs mennyiségû kábítószerrel visszaélés bûntettében, a II. r. és III. r. terhelt bûnösségét kábítószerrel visszaélés bûntettében állapította meg, és ezért az I. r. terheltet öt évi fegyházbüntetésre és hét évi közügyektõl eltiltásra; a II. r. terheltet két évi börtönbüntetésre és három évi közügyektõl eltiltásra; a III. r. terheltet egy évi börtönbüntetésre és három évi közügyektõl eltiltásra ítélte; a lefoglalt kábítószert elkobozta. Az elsõ fokú ítéleti tényállás lényege a következõ: Az I. r. terhelt 2005. július 31. napján egy bárban százkét szem MDMA-tartalmú, kábítószernek minõsülõ tablettát tartott magánál, amit az ott szórakozóknak eladásra kínált. Tõle a kábítószert lefoglalták. Ugyancsak 2005 nyarán megállapodott a II. r. terhelttel, hogy az a neki átadott legalább négyszázhetvenkettõ, legfeljebb ötszáz ecstasy-tablettát értékesíti darabonként 280 forintért. A II. r. terhelt az átvett kábítószerbõl száznyolcvan tablettát értékesített, két szemet egy ismerõsének adott, tizennyolcat pedig részben elfogyasztott, részben kidobott. A fennmaradó legalább kétszázhetvenkettõ, legfeljebb háromszáz kábítószernek minõsülõ tablettát a II. r. terhelt a III. r. terheltnek értékesítette azzal, hogy annak darabjáért még aznap este a III. r. terhelt 600 forintot fizet neki. A kábítószert azonban a III. r. terhelt még ugyanazon az estén visszaadta a II. r. terheltnek, amit bûnjelként az utóbbival szemben intézkedõ rendõrök le is foglaltak. Az ügyben másodfokon eljáró Szegedi Ítélõtábla a 2007. április 25. napján kelt Bf.II.66/2007/9. számú ítéletével az elsõ fokú bíróság határozatát megváltoztatta; az I. r. terhelt cselekményét forgalomba hozatallal elkövetett jelentõs mennyiségû kábítószerrel visszaélés bûntettének, a II. r. terhelt cselekményét forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntettének, a III. r. terhelt cselekményét megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségének minõsítette, továbbá az I. r. terhelttel szemben 132 160 forintra vagyonelkobzást rendelt el. A tényállást helyesbítve mellõzte az elsõ fokú bíróság ítéletébõl az I. r. terhelt által megszerzett, illetve az általa a II. r. terheltnek értékesített kábítószer mennyiségének megjelölésénél a felsõ határra (a legfeljebb ötszáz, illetve háromszáz darabra vonatkozó) utalást. A vagyonelkobzás alkalmazása kapcsán pedig kifejtette, hogy miután a II. r. terhelt az I. r. terhelt megbízása alapján a neki átadott kábítószer értékesítésébõl 132 160 forintra tett szert, ezt a törvényi rendelkezéseknek megfelelõen el kellett tõle vonni. Álláspontja szerint ugyanis a vagyonelkobzás mértékének meghatározásánál az elkövetõ által a bûncselekménnyel összefüggésben szerzett vagyonra – azaz a teljes bevételre – kell figyelemmel lenni, függetlenül attól, hogy az értékesítés számára ténylegesen mekkora hasznot eredményezett. 3. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 9.B.1129/2006/32. számú – a 2006. december 15. napján kelt – ítéletében az I. r. terheltet kábítószerfüggõ személy

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

által jelentõs mennyiségû kábítószerrel visszaélés bûntettében; a II. r. terheltet egyedi azonosító jel meghamisításának bûntettében, csalás vétségében és jelentõs mennyiségû kábítószerrel visszaélés bûntettében; a III. r. terheltet jelentõs mennyiségû kábítószerrel visszaélés bûntettében; a IV. r. terheltet két rendbeli kábítószerrel visszaélés bûntettében; az V. r. terheltet két rendbeli csekély mennyiségû kábítószerrel visszaélés vétségében és lõszerrel visszaélés bûntettében; a VI. r. terheltet kábítószerrel visszaélés bûntettében találta bûnösnek. Ezért az I. r. terheltet négy évi börtönbüntetésre, négy évi közügyektõl eltiltásra és ötvenezer forint pénzmellékbüntetésre; a II. r. terheltet hat évi fegyházbüntetésre, hat évi közügyektõl eltiltásra és százezer forint pénzmellékbüntetésre; a III. r. terheltet hat évi börtönbüntetésre és hat évi közügyektõl eltiltásra; a IV. r. terheltet két évi börtönbüntetésre és két évi közügyektõl eltiltásra; az V. r. terheltet két év hét hónapi börtönbüntetésre, három évi közügyektõl eltiltásra és ötvenezer forint pénzmellékbüntetésre; a VI. r. terheltet egy év hat hónapi börtönbüntetésre – melynek végrehajtását két évi próbaidõre felfüggesztette – ítélte. Egyben a II. r. terhelttel szemben tizenötezer, a III. r. terhelttel szemben húszezer forint vagyonelkobzást rendelt el, és elkobzást is alkalmazott. Az elsõ fokú ítéletben megállapított tényállás lényege a következõ volt: A kábítószert rendszeresen fogyasztó I. r. terhelt egy ismeretlen személy megbízásából – továbbértékesítési céllal – 2006 januárjában Hollandiában ezerötszáz ecstasytablettát és fél kg marihuánát vásárolt, majd hozott be az országba és adott át megbízójának. A megbízó ekkor 70 000 forintot fizetett a terheltnek, és megállapodtak abban, hogy ezen felül a késõbbiekben a tablettákért – azok értékesítését követõen – darabonként 300 forintot fog fizetni. Az I. r. terhelt 2006 februárjában kétezer-egyszázötven ecstasy-tablettát és húsz gramm kokaint vásárolt Hollandiában, majd hozott be Magyarországra. Ebbõl ezer ecstasy-tablettát – a behozott kokainnal együtt – átadott ismeretlen megbízójának, és megállapodtak, hogy az a kokainért grammonként 20 000, a tablettákért darabonként 300 forintot fog fizetni. Ennél az átvételnél a megbízó a korábbi szállítmányért kifizetett a terheltnek további 100 000 forintot. Késõbb az ismeretlen megbízó háromszáz ecstasy-tablettát visszaadott a terheltnek, és arra hivatkozott, hogy a többit a terjesztõtõl a rendõrség lefoglalta. 2006 márciusában az I. r. terhelt ismét Hollandiába utazott, ahol kétezer-ötszáz ecstasy-tablettát és huszonkét gramm kokaint vásárolt, majd hozott be az országba azzal a céllal, hogy itthon azt haszonnal értékesíti. Azt, hogy a kábítószert milyen vételáron szerezte be, nem lehetett megállapítani. 2006 áprilisában az I. r. terhelttõl hétszáznegyvenkét egész és két hiányos ecstasy-tablettát és közel húsz gramm kokaint foglaltak le Budapesten, amit értékesíteni kívánt.

1747

A III. r. terhelt ismerte az I. r. terheltet, és tudta, hogy az kábítószert terjeszt. A II. r. terhelt kábítószert kívánt értékesíteni, ezért megkérte az általa ugyancsak ismert III. r. terheltet, hogy segítsen neki kábítószert szerezni, aki ennek a kérésnek eleget is tett. A II. r. terhelt a III. r. terhelt közvetítésével ismerkedett meg ily módon az I. r. terhelttel, és így találkoztak hármasban, 2006 februárjában az I. r. terhelt budapesti lakása elõtt. Ekkor a III. r. terhelt jelenlétében – annak gépkocsijában – az I. r. terhelt százötven ecstasy-tablettát adott el a II. r. terheltnek, darabonként 300 forintért. Majd 2006. március 31. napján Budapesten, az I. r. terhelt lakásában ugyancsak a III. r. terhelt közvetítésével és jelenlétében a II. r. terhelt ezerötszáz ecstasy-tablettát vásárolt az I. r. terhelttõl, darabonként 300 forintért, és a vételárat ki is fizette. A II. r. terhelt a kábítószert tovább kívánta értékesíteni. Tõle azonban azt még aznap lefoglalták. A közvetítésért az I. r. terhelt 20 000 forintot fizetett a III. r. terheltnek. A III. r. terhelt is vásárolt kábítószert az I. r. terhelttõl, mégpedig 2006 februárjában ezer ecstasy-tablettát, darabonként 260 forintért. A vételárat kiegyenlítette. Az I. r. terhelt 2006 februárjában a VI. r. terheltnek is adott el kábítószert, háromszáz ecstasy-tablettát, darabonként 300 forintért. Néhány nap elteltével azonban a VI. r. terhelt a kábítószert visszaadta az I. r. terheltnek. Az I. r. terhelt ezen túl a IV. r. terheltnek 2006. április elején kétszázötvenhat ecstasy-tablettát adott el darabonként 300 forintért, aki ebbõl ötvenet saját használatra megtartott, a többit baráti körében ingyenesen szétosztotta. Nála házkutatást tartottak, ennek során marihuánát, kokaint és ecstasy-tablettát foglaltak le. A II. r. terhelt 2006 márciusában ismerõsének százötven ecstasy-tablettát – darabonként 400 forintért – és tíz gramm speedet – grammonként 2000 forintért – értékesített. A kábítószert a vevõtõl lefoglalták. Az V. r. terhelt a III. r. terhelttõl különbözõ alkalmakkor összesen nyolcvan ecstasy-tablettát vett át továbbértékesítésre azzal, hogy azokat darabonként 800 forintért fogja eladni. Ezen túl húsz ecstasy-tablettát vásárolt tõle, darabonként 1000 forintért, valamint három marihuánás cigarettát, ez utóbbit 2500 forintért. Az így megszerzett kábítószerbõl három személynek negyven ecstasy-tablettát értékesített, darabonként részben 1000, részben 500 forintért. Az V. r. terheltnek átadott ecstasy-tablettát a III. r. terhelt a II. r. terhelttõl vásárolta darabonként 500 forintért. Az ítélet indokolása szerint a vagyonelkobzást a bíróság az I. r. terhelttel szemben nem találta alkalmazhatónak, mivel az eljárás során az nem volt pontosan megállapítható, hogy az általa értékesített kábítószert mennyiért vásárolta; így a kábítószer-kereskedéssel elért haszna nem volt pontosan tisztázható. Ráadásul számára a „kábítószer-üzlet” részben veszteséges volt, miután az ismeretlen megbízó nem fizetette ki a neki behozott és átvett kábítószer árát.

1748

MAGYAR KÖZLÖNY

A II. és III. r. terhelttel szemben a bíróság ugyan indokoltnak találta az intézkedés alkalmazását, azonban velük szemben is csak olyan mértékben, amely azonos volt az általuk bizonyítottan elért tiszta haszonnal. Az ügyben másodfokon eljárt Szegedi Ítélõtábla a 2007. május 15. napján kelt Bf.I.47/2007/32. számú ítéletével az elsõ fokú határozatot megváltoztatta; az I. r. terhelt cselekményének megnevezését kábítószerfüggõ személy által kereskedéssel elkövetett jelentõs mennyiségû kábítószerrel visszaélés bûntettére helyesbítette, vele szemben a pénzmellékbüntetés kiszabását mellõzte, az V. r. terhelttel szemben kiszabott büntetést egy év nyolc hónapi börtönbüntetésre és két évi közügyektõl eltiltásra enyhítette; egyebekben azonban – a bûnügyi költségre vonatkozó rendelkezést helyesbítve – helybenhagyta azt. A vagyonelkobzás kapcsán mindenben osztotta a megyei bíróság álláspontját. Bár az ítélet indokolásából kitûnõen ismert volt elõtte a Szegedi Ítélõtábla másik tanácsának a 2. pont alatt megjelölt határozatban kifejtett álláspontja, attól eltérõen döntött. Arra hivatkozva, hogy a vagyonelkobzás célja nem más, mint az, hogy az elkövetõnek a bûncselekmény elkövetése elõtti vagyoni helyzetét visszaállítsa, az intézkedést csak az elkövetõ által elért haszonra tartotta alkalmazhatónak azzal, hogy annak mértéke nem haladhatja meg a beszerzési és értékesítési ár különbözetét.

II. Az ismertetett határozatokból kitûnõen a bíróságok eltérõ módon értelmezik a vagyonelkobzás szabályait, olyannyira, hogy a Szegedi Ítélõtábla két tanácsának jogértelmezése is ellentmond egymásnak. Ezért az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében – a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1996. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. § (1) bekezdésére és a Be. 439. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel – indokolt a jogegységi határozat meghozatala.

III. A vagyonelkobzás értelmezést igénylõ rendelkezései a következõk: A Btk. 77/B. § (1) bekezdése szerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a) a bûncselekmény elkövetésébõl eredõ vagyonra, amelyet az elkövetõ a bûncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, d) a vagyonra, amelyet a bûncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítõ feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak.

2008/36. szám IV.

A Btk. fenti, vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseit a 2001. évi CXXI. törvény iktatta be 2002. április 1. napjával kezdõdõ hatállyal. A 2000. évi CI. törvénnyel kihirdetett, a pénzmosásról, a bûncselekménybõl származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 2. Cikke szerint az Egyezményben részes államoknak biztosítaniuk kell „az eszközök és a jövedelem elkobzásának lehetõségét.” A 2001. évi CXXI. törvény indokolása szerint a Btk. jelenleg hatályos rendelkezései az Egyezményben megfogalmazott elvárásokkal állnak összhangban és a vagyonelkobzásnak a mellékbüntetések közül az intézkedések közé történõ áthelyezése is ezt a célt szolgálta. A vagyonelkobzás eszerint már nem jelent vagyoni jellegû büntetést, mivel az elkövetõ jogszerûen szerzett vagyonát nem érinti. Az intézkedés alapvetõen az elkövetõ eredeti – a bûncselekmény elkövetése elõtti – vagyoni állapotát állítja vissza. A korábbi szabályozáshoz képest jelentõs módosítás elsõdleges célja pedig az volt, hogy egyértelmûvé tegye: a bûncselekmények nem képezhetik sem gazdagodás, sem pedig újabb bûncselekmények elkövetésének anyagi alapját. Azonban sem az Egyezményben foglaltak, sem a Btk. rendelkezései nem adnak egyértelmû eligazítást arra nézve, hogy mit kell a bûncselekmény elkövetésébõl eredõ, illetve az elkövetés során vagy azzal összefüggésben szerzett, továbbá a bûncselekmény elkövetése céljából – az ehhez szükséges vagy ezt könnyítõ feltételek biztosítása végett – szolgáltatott vagy arra szánt vagyonon érteni. Ezért annak értelmezése a jogalkalmazó feladata. Az intézkedés alkalmazásakor a következõkre kell figyelemmel lenni: Az Egyezmény 1. Cikke tartalmaz értelmezõ rendelkezéseket. Eszerint az Egyezmény alkalmazása során „a) ,,jövedelem” a bûncselekményekbõl származó bármilyen vagyoni elõny, amely az e cikk b) pontjában megjelölt bármilyen dolog formájában megjelenhet; b) ,,dolog” bármilyen dolog lehet, legyen az megfogható vagy megfoghatatlan, ingó vagy ingatlan, illetve olyan jogi irat vagy okmány, amely az ilyen dolgokra vonatkozó jogosultságot, vagy ahhoz fûzõdõ érdeket igazol.” A vagyon fogalmát azonban az Egyezmény nem határozza meg, ahogy a Btk. sem. A 2001. évi CXXI. törvény indokolás szerint „ezt büntetõ jogszabály nem is teheti meg. Vagyon alatt a Btk. vonatkozásában is mindazt érteni kell, amit a polgári jog a vagyon alatt ért, ideértve az ingatlanokat is.” A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) ugyancsak nem ad meghatározást a vagyon fogalmára, annak ellenére, hogy számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a vagyonnal függ össze.

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Meghatározza azonban a tulajdonjog tárgyait. A 94. § (1) bekezdése szerint minden birtokba vehetõ dolog tulajdonjog tárgya lehet, és a (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelõen alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra is. A Btk. 77/C. § (4) bekezdése pedig értelmezõ rendelkezést fûz a vagyonelkobzás szabályaihoz. Eszerint a 77/B. § és a 77/C. § alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékû jogot, követelést, továbbá bármely pénzben kifejezhetõ értékkel bíró elõnyt is érteni kell. Köznapi értelemben vagyonon a természetes vagy jogi személy, gazdasági társaság tulajdonában lévõ anyagi javak és a velük kapcsolatos jogok összességét, hasznon pedig a dologhoz fûzõdõ valamennyi vagyoni elõnyt értjük, ami a dologgal összefüggésben elõáll. Anyagi haszna lehet vagyoni értékû jognak, szellemi terméknek, bármilyen jellegû munkának is, és ez a haszon – ahogy a vagyonnal összefüggésben keletkezett egyéb haszon is – az arra jogosult vagyonának részévé válik. A fenti értelmezésekkel egyezõen a Btk. sem azonosítja az intézkedés alá esõ vagyon fogalmát a jövedelemmel vagy haszonnal. Ez nem csupán abból következik, hogy eltérõ elnevezést használ. Amennyiben a vagyonelkobzás tárgyát képezõ vagyonon csak a jövedelmet (hasznot) kellene érteni, elegendõ lenne csupán annak elkobzásáról rendelkezni, és az intézkedés nem terjedne ki a bûncselekménybõl eredõ jövedelmen (hasznon) túl a bûncselekménnyel összefüggésben szerzett, illetve az elkövetés céljából szükséges feltételek biztosítására szolgáltatott vagy arra szánt vagyonra, valamint az adott vagyoni elõny tárgyára. Ez következik a Btk. 77/C. § (4) bekezdésébõl is, amely szerint vagyonon az intézkedés kapcsán a vagyon hasznát is érteni kell, azaz a vagyon fogalmába annak haszna is beletartozik. Mindezek egybevetésébõl megállapítható, hogy a vagyonelkobzás hatálya alá tartozó vagyon magába foglalja a bûncselekménybõl eredõ, illetve azzal összefüggõ (pénzben kifejezhetõ értékkel bíró) javakat, és azok hasznát is. Ebbõl következõen a büntetõjogi intézkedés hatálya nem korlátozható csupán a haszonra.

V. A jogegységi eljárást indítványozó legfõbb ügyész álláspontja szerint a vagyonelkobzást a kábítószer értékesítésébõl származó teljes bevételre – mint a terhelt bûncselekménybõl származó vagyonára – kell elrendelni. A vagyonelkobzás mértékének meghatározásánál nem lehet tekintettel lenni arra, hogy a bûncselekmény a terhelt számára összességében nyereséges vagy veszteséges volt-e. Ezen túl a törvény szerint a bûncselekmény elkövetéséhez szükséges, az e célból szolgáltatott vagy erre szánt vagyont is el kell kobozni. A kábítószer értékesítõje által a

1749

kábítószer beszerzésére fordított összegre az elkövetéshez szükség volt, így azt már ebbõl az okból is el kell kobozni; következésképp azzal nem lehet csökkenteni a vagyonelkobzás mértékét.

VI.

A fent kifejtettekbõl következõen a legfõbb ügyész indítványa az alábbiak szerint alapos: A Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint a vagyonelkobzást arra a bûncselekmény elkövetésébõl eredõ vagyonra kell elrendelni, amelyet az elkövetõ a bûncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. Az intézkedés hatályos rendelkezéseit megfogalmazó törvény indokolása valóban tartalmazza azt, hogy a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyoni helyzetének a bûncselekmény elkövetését megelõzõ állapotba történõ visszaállítása. A kábítószerrel visszaélés elkövetési magatartásai közül azoknál, amelyek a kábítószer értékesítése – így akár az ellenérték fejében történõ átadás, akár az ugyancsak ellenérték fejében történõ forgalomba hozatal, illetve kereskedés – révén valósulnak meg, a Btk. 77. § (1) bekezdés a) pontján alapuló intézkedés jogalapját maga az értékesítés teremti meg; ez az a magatartás, amelybõl az elvonandó vagyon ered. Ezért az elkövetést megelõzõ vagyoni helyzet megítélésénél az értékesítést közvetlenül megelõzõ vagyoni állapotra kell figyelemmel lenni. Ekkor az elkövetõ vagyonának már nem része az, amit korábban a kábítószer megszerzésére fordított. Így ennek a törvényi rendelkezésnek az alkalmazása során sem lehet a vagyonelkobzás alá esõ vagyon mértékét csökkenteni a kábítószer megszerzésével összefüggõ kiadásokkal. Emellett a Btk. 77/B. § (1) bekezdés d) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amit a bûncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges (vagy ezt könnyítõ) feltételek biztosítása végett szolgáltattak (vagy arra szántak). Miután a kábítószer értékesítéséhez elengedhetetlenül szükséges annak megszerzése, a megszerzéssel összefüggõ kiadás nem más, mint a bûncselekmény elkövetéséhez szükséges feltétel biztosítására szolgáltatott vagyon, így az mindenképp elkobzandó. Ezen túlmenõen a kábítószer megszerzése önmagában is bûncselekményt valósít meg, így a vagyonelkobzás alkalmazása az arra fordított vagyonra ez okból sem mellõzhetõ. Mindezekbõl következõen a vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre. Azt a bûncselekménnyel összefüggésben szerzett teljes vagyonra el kell rendelni, függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagyon mértékétõl, illetve attól, hogy a kábítószer

1750

MAGYAR KÖZLÖNY

értékesítése az elkövetõ számára nyereséges vagy veszteséges volt-e; a vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthetõ a kábítószer megszerzésével összefüggõ kiadásokkal. Bûncselekmény sem a gazdagodás, sem újabb bûncselekmény elkövetésének anyagi alapját nem képezheti. A kiadások, „ráfordítások” figyelembevétele pedig azok jogszerûségének elismerését jelentené. Így a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel a vagyonelkobzás alkalmazása az értékesítésre szánt kábítószer megszerzésére fordított, vagy erre szánt vagyonra ugyanúgy kiterjed, mint a bûncselekmény elkövetésébõl eredõ haszonra. A Legfelsõbb Bíróság büntetõ jogegységi tanácsa – helyt adva a legfõbb ügyész indítványának – az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Be. 442. § (3) bekezdése szerinti nyilvános ülésen eljárva hozta meg jogegységi döntését, a rendelkezõ rész szerint határozva. A határozatot a jogegységi tanács a Bszi. 32. § (4) bekezdése, illetve a Be. 445. § (2) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.

2008/36. szám

Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók 2008. február 4-én nyújtották be aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesítés céljából. Az íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvû kötelezõ egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetõk tulajdoni részt ne szerezhessenek” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.

Budapest, 2008. február 18. II. Dr. Kónya István s. k., a jogegységi tanács elnöke

Dr. Mészár Róza s. k.,

Dr. Édes Tamás s. k.,

elõadó bíró

bíró

Dr. Katona Sándor s. k.,

Dr. Márki Zoltán s. k.,

bíró

bíró

VI. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Az Országos Választási Bizottság 99/2008. (II. 29.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésnek b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az A. Zs. és A. Zs.-né magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

A gazdasági és közlekedési miniszter pályázati felhívása a 2007. évi Nemzeti Minõségi Díj elnyerésére A pályázat célja A pályázat célja – a miniszterelnök 3/1996. (VI. 19.) ME rendelete alapján – a minõségügyben kiemelkedõ eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerése. Pályázati feltételek Pályázatot nyújthatnak be azok a belföldi székhelyû gazdálkodó szervezetek, amelyek termelõ, szolgáltató, illetve közszolgáltatói tevékenységet végeznek és megfelelnek a részletes pályázati feltételekben rögzített követelményeknek. Nem pályázhatnak azon gazdálkodó szervezetek, illetve azon szervezetek jogutód szervezetei, amelyek az elmúlt öt évben Nemzeti Minõségi Díjat nyertek, valamint amelyek tanácsadási tevékenységet folytatnak.

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A pályázat benyújtása A pályázat elkészítéséhez és benyújtásához szükséges jelentkezési lap és a részletes, valamennyi szükséges információt tartalmazó pályázati útmutató beszerezhetõ a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesülettõl (1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 16.; telefon/fax: 1/332-0362, 1/331-7549, e-mail: [email protected]), illetve letölthetõ a www.kivalosag.hu honlapról. A pályázat önértékelésen alapul, amelynek elkészítése érdekében a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület – elõzetes jelentkezés alapján – egynapos költségtérítéses, konzultációval egybekötött felkészítést biztosít az érdeklõdõk számára. Ennek, valamint a díj átadásának tervezett idõpontját a pályázati útmutató tartalmazza. A pályázási szándékot 2008. március 14-én 15 óráig kell jelezni, a pályázati anyagot legkésõbb 2008. március 31-én 15 óráig kell benyújtani a pályázati útmutatóban meghatározottak szerint a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesülethez. A pályázat eljárási díját a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület 11600006-00000000-20396165 számú számlájára kell befizetni „Nemzeti Minõségi Díj” megjelöléssel, amely – 250 fõnél kevesebb dolgozói létszámú, illetve közszolgáltatói szervezet esetén 250 000 Ft + áfa – 250 és 500 fõ közötti dolgozói létszámú szervezet esetén 500 000 Ft + áfa – 500 és 1000 fõ közötti dolgozói létszámú szervezet esetén 600 000 Ft + áfa

– 1000 és 2000 fõ közötti dolgozói létszámú szervezet esetén

1751

800 000 Ft + áfa

– 2000 fõnél nagyobb dolgozói létszámú szervezet esetén 1 000 000 Ft + áfa. A pályázati eljárási díj befizetésének tényét a pályázat benyújtásával egyidejûleg kell a pályázónak igazolnia.

A pályázatok elbírálásának rendje A beérkezett pályázatokat a Nemzeti Minõségi Díj Bizottság bírálja el, szakértõk bevonásával. A Bizottság javaslatát a gazdasági és közlekedési miniszter terjeszti döntésre a miniszterelnök elé. Összesen négy díj ítélhetõ oda termelõ és szolgáltató területen kis- és közepes méretû, nagyméretû, valamint nagyméretû szervezet üzleti egysége és a közszolgáltatói kategóriákban. A Nemzeti Minõségi Díj pályázat keretében a pályázók európai elismerõ oklevelet vehetnek át, melynek feltételeit a pályázati útmutató tartalmazza. A pályázatok értékelése és a döntési folyamat során nyert üzleti információkat a közremûködõk bizalmasan kezelik. A nyertesek oklevelet és névre szóló képzõmûvészeti kisplasztikát kapnak teljesítményük elismeréseként, amelyeket a miniszterelnök ünnepélyes keretek között nyújt át. A nyertesek jogosultak ezt a tényt üzleti dokumentumaikon, reklámanyagaikon feltüntetni. A díjazottak névsora megjelenik a Magyar Közlönyben.

A Fõvárosi és Pest Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóság (1052 Budapest V., Városház utca 7.) hirdetménye A Fõvárosi és Pest Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóság a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló, többször módosított 1993. évi II. törvény 9. § (1) bekezdése szerint nyilvános sorsolást tart az Április 4. Szövetkezet (Tápióbicske) használatában lévõ, részarány-földkiadási eljárás tárgyát képezõ földrészletekre. A sorsoláson részvételre jogosultak köre: az Április 4. Szövetkezetet (Tápióbicske) érintõen, az 1993. évi II. törvény alapján meghatározott részarány-tulajdon értékkel rendelkezõ személyek. A sorsolás helye: 2764 Tápióbicske, Rákóczi u. 61., Fehér István Mûvelõdési Ház. A sorsolás ideje: 2008. április 8., 10.00 óra.

1752

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám

A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Nagykáta Helyrajzi szám

5115 5203

Mûvelési ág

Terület (ha)

szõlõ szõlõ

Összes AK érték

0,1899 0,1773

Sorsolásra kerülõ AK érték

4,96 4,63

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

4,96 4,63

Település: Pánd Helyrajzi szám

634 04/8 07/16 07/17 022/1 094 0100/99 0100/100 0105/13 0114/5 0159/31

Mûvelési ág

gyep (rét) gyep (legelõ) szántó szántó erdõ gyep (rét) szántó szántó szántó gyep (legelõ) gyep (legelõ)

Terület (ha)

Összes AK érték

1,0819 0,4414 0,2705 0,2479 0,1773 1,6738 0,1611 3,0990 0,2881 18,9684 0,1092


39,49 4,28 7,52 6,89 1,29 43,69 3,08 59,19 8,01 287,92 1,06


10,00 4,28 7,52 6,89 1,29 1,48 3,08 7,37 8,01 6,82 1,06

Település: Szentmártonkáta Helyrajzi szám

0298/12 0298/18 0298/21

Mûvelési ág

Terület (ha)

szántó szántó szántó

Összes AK érték

0,4586 0,1198 0,1978


4,77 1,25 2,06


4,77 1,25 2,06

Település: Tápióbicske Helyrajzi szám

886/1 1005 1006 1009 1010 1563/1 1896 09/1 048 051/29 068/26 081/18 083/1 083/2 091/2 0103 0134/18 0134/19 0134/20

Mûvelési ág

szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó gyep (rét) szántó szántó szántó gyep (legelõ) szántó erdõ szántó gyep (rét) gyep (rét) gyep (rét)

Terület (ha)

0,5398 0,1316 0,1449 0,0626 0,0626 0,2803 0,4014 1,2300 2,2922 1,5396 13,7051 1,5811 0,3203 3,4085 1,2014 0,0877 0,1357 0,1148 0,1488

Összes AK érték

1,51 0,32 0,35 0,15 0,15 0,67 0,96 29,83 83,67 42,80 381,00 30,20 1,12 65,10 6,25 1,68 4,15 3,43 4,55



1,51 0,32 0,35 0,15 0,15 0,67 0,96 2,32 11,52 4,87 5,15 2,57 1,12 8,10 6,25 1,68 4,15 Natura 2000 terület 3,43 Natura 2000 terület 4,55 Natura 2000 terület

2008/36. szám Helyrajzi szám

0134/23 0134/26 0135/2 0139/51 0139/52 0139/54 0139/55 0160/8 0160/24 0160/30 0160/38 0160/39 0160/43 0160/45 0160/46 0160/47 0166/24 0168/1 0168/32 0170 0176/9 0176/10 0178/1 0179/3 0179/6 0179/7 0179/22 0179/24 0179/33 0179/35 0179/38 0179/40 0179/42 0181/19 0181/26 0183/21 0185/20 0185/21 0185/23 0185/24 0185/25 0185/33 0185/40 0185/44 0185/47 0185/53 0185/56 0185/57 0185/63 0185/66 0185/67 0185/79

MAGYAR KÖZLÖNY Mûvelési ág

gyep (rét) gyep (rét) szántó szántó, gyep (rét) szántó, gyep (rét) gyep (rét) gyep (rét) szántó szántó gyep (rét) szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szõlõ szántó szõlõ szõlõ erdõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szántó szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ

Terület (ha)

0,2493 0,0625 0,0644 0,2908 0,2016 0,1622 0,1622 0,0687 0,0952 0,0280 0,1517 0,1265 0,1249 0,1237 0,1233 0,1229 0,0308 0,1101 0,1096 0,0640 0,1680 0,1244 0,0986 0,2105 0,1751 0,5630 0,6994 0,1870 0,3507 0,1703 0,5472 0,5154 0,7013 0,1092 0,3558 0,6742 0,2858 0,2159 0,2218 0,2682 0,0288 0,1146 0,0300 0,0304 0,1950 0,1809 0,0185 0,2823 0,1564 0,1670 0,1922 0,5650

Összes AK érték

7,55 1,90 1,23 7,12 4,71 4,64 4,57 1,31 1,82 0,88 2,90 2,42 2,39 2,36 2,36 2,35 0,48 0,57 2,19 1,00 3,36 2,49 0,72 5,49 4,57 14,69 18,25 4,88 9,15 4,44 14,28 13,45 6,10 2,85 9,29 17,60 10,92 8,25 8,47 10,25 1,10 4,38 1,15 1,15 7,45 6,91 0,71 10,78 5,97 6,38 7,34 21,58

1753 Sorsolásra kerülõ AK érték


0,73 Natura 2000 terület 1,90 Natura 2000 terület 1,23 7,12 4,71 4,64 4,57 1,31 1,82 0,88 2,90 2,42 2,39 2,36 2,36 2,35 0,48 0,57 2,19 1,00 3,36 2,49 0,72 5,49 2,01 14,69 18,25 4,88 9,15 4,44 14,28 13,45 6,10 2,85 1,28 1,86 5,66 8,25 8,47 10,25 1,10 4,38 1,15 1,15 7,45 6,91 0,71 10,78 5,97 6,38 7,34 21,58

1754

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha)

Összes AK érték

0185/91 0185/94 0185/99 0185/108 0187/17 0187/18 0187/19 0195 0212/2 0212/4 0212/5 0271/11 0271/12 0303 0313/1

szántó erdõ, szántó erdõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szántó szántó szántó szõlõ szõlõ szõlõ szántó gyep (rét)

0,0456 1,0895 0,1861 0,2979 0,2949 0,2291 0,3981 0,0771 0,0506 0,0531 0,5667 0,2314 0,2619 0,0576 0,1501

0,24 34,88 1,36 11,38 11,27 8,75 15,21 0,40 0,44 0,46 14,79 4,63 5,24 0,30 0,78

0374/5 0379/20 0390/1 0399/20 0399/29 0400/2 0400/3 0400/4 2946 2984 2999 3006 3057 3059 3093 3112 3122 3239 3248 3249

szántó gyep (rét), szántó erdõ szántó, szõlõ szántó szántó szántó szántó gyep (legelõ) gyep (legelõ) szántó szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ kert szántó kert szántó

0,4387 0,5673 0,3394 2,8197 0,4599 0,1918 0,4122 1,0826 0,1662 0,1716 0,2068 0,1032 0,0881 0,2140 0,1949 0,2029 0,1241 0,2136 0,1492 0,2187

3,82 8,16 0,95 68,22 7,17 2,99 6,43 16,89 0,12 0,12 0,50 2,06 2,30 5,59 5,09 5,30 1,08 1,11 4,92 1,14

2008/36. szám Sorsolásra kerülõ AK érték


0,24 33,29 1,36 11,38 11,27 8,75 15,21 0,40 0,44 0,46 14,79 4,63 5,24 0,30 0,78 Védett terület, Natura 2000 terület 3,82 8,16 0,95 20,22 5,30 2,99 6,43 16,89 0,12 0,12 0,50 2,06 2,30 5,59 5,09 5,30 1,08 1,11 0,59 1,14

Település: Tápióság Helyrajzi szám

Mûvelési ág

1544/18 011/1 035

szántó szántó gyep (rét)

062/10 073/3 082/14 082/36 084/32 094 096/2

szántó szántó szántó szántó, gyep (rét) szántó gyep (legelõ) erdõ, gyep (rét), nádas

Terület (ha)

Összes AK érték

0,1347 0,2482 1,7075

1,40 3,87 49,01

0,5227 0,0266 0,0208 5,7228 2,8687 0,4479 109,2882

14,53 0,74 0,43 70,24 90,32 3,14 2400,39



1,40 3,87 Natura 2000 terület 3,62 Védett terület, Natura 2000 terület 14,53 0,74 0,43 Natura 2000 terület 1,92 2,12 3,14 8,42

2008/36. szám Helyrajzi szám

0102/2 0122 0126 0127/4 0145/4 0192 0194 0201/7 0201/12 0201/16 0218/24 0218/34 0218/42

MAGYAR KÖZLÖNY Terület (ha)

Mûvelési ág

erdõ, szántó, szõlõ gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyümölcsös szántó, gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyep (legelõ) szántó szántó szántó szántó szántó szántó

26,3865 0,8012 0,0627 8,0229 30,1213 0,0168 0,3105 0,0791 0,0863 0,0666 0,1139 0,0994 0,0243

Összes AK érték

1755 Sorsolásra kerülõ AK érték

225,86 0,56 0,04 236,68 287,42 0,05 0,87 0,82 0,90 0,69 1,78 1,55 0,38


6,40 0,56 0,04 1,75 4,25 0,05 0,87 0,82 0,90 0,69 1,78 1,55 0,38

A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. A megjelenésben akadályozott érdekelt személy szabályszerû meghatalmazással ellátott meghatalmazottal képviseltetheti magát. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Fõvárosi és Pest Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kifogást nyújthat be. Miakich Gábor s. k., fõigazgató

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (4400 Nyíregyháza, Keleti u. 1.) hirdetménye A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal értesíti Nagydobos település érdekelt részarány-földtulajdonosait, hogy a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló többször módosított 1993. évi II. törvény 4/B. § (5) bekezdése alapján 2008. április 8-án (kedd) 10.00 órakor Nagydobos település Mûvelõdési Házában (Nagydobos, Fõ u. 137.) nyilvános sorsolást tart, a „Petõfi” Mezõgazdasági Szövetkezet földalapjában lévõ részarány-földtulajdonok helyének meghatározása céljából.

1756

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/36. szám

A sorsolásra kijelölt földrészletek az alábbiak: Település: Nagydobos Helyrajzi szám

03/5 010/12 015/4 015/26 039/31 048 055/1 055/2 066 095/16 095/17 095/18 095/19 095/20 095/21 095/22 095/23 095/28 095/29 095/30 095/31 1137 1138 1139 1622 1623

Mûvelési ág

gyümölcsös erdõ szántó szántó szántó legelõ rét szántó, rét rét szántó szántó, erdõ szántó, fásított terület szántó, fásított terület szántó, fásított terület szántó, fásított terület szántó, fásított terület szántó, erdõ szántó, erdõ szántó, fásított terület szántó, fásított terület szántó, erdõ szõlõ kert szõlõ szõlõ kert

Kiadható terület (ha, m2)

0,3118 0,7269 0,7050 0,1666 0,5645 0,0088 0,6086 10,6555 1,0672 0,0321 4,4524 1,6530 2,9066 2,0464 1,8290 1,8227 2,5877 1,9310 0,5763 0,0589 1,9111 0,1468 0,1309 0,1488 0,1352 0,0930

Aranykorona (összes)

Kiadható (AK)

7,58 1,53 9,80 2,32 10,78 396,01 11,08 189,93 13,02 0,36 40,95 11,93 27,19 33,04 18,54 17,24 23,79 16,61 5,16 7,19 18,88 3,57 1,05 3,62 2,11 0,74

Korlátozó intézkedések

7,58 1,53 9,80 2,32 10,78 0,07 Vezetékjog 11,08 173,88 13,02 0,36 40,95 11,93 27,19 21,66 18,54 17,24 23,79 16,61 5,16 0,52 18,88 3,57 1,05 3,62 2,11 0,74

A sorsolás nyilvános. A sorsoláson a szövetkezet gazdálkodási területén még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkezõ személyek vehetnek részt. Az érintett tulajdonosok a sorsolás megkezdését megelõzõen egyezséget köthetnek. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követõ 48 órán belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál kifogást nyújthat be. Csongrádi Zoltán s. k., fõigazgató

2008/36. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1757

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 286590B 298863C 378804F 877982G 159336G 756424C 205988G 662660D 869984F 548194D 009505F 833877G 378519D 261577F 465304C 183524H 031951C 070647D 182154B 846192C 779288B 251584C 492667C 641315B 110518F 326151H 195347H 660042A 376746C 160703F 641537H 418860G 933892E 634890E 660989G 588337B 079991C 684807A 390449D 178946D 627556F 186279G 949584G 706306C 797622F 372533G 705236F 050299D 376312F 858581E 216760E 554379H 439237H 395798A 888253C

705708D 994771G 569900F 301131E 141092G 063218G 056485B 587980D 945430D 925085G 818305F 178347G 603715A 168759H 013952A 508124F 699823H 997155A 040381B 918281G 743799C 074171B 956892D 185783G 475235A 519199H 235316F 834750C 281769B 514436B 928961C 622920E 325579E 874268E 960209F 619871F 034566B 565665H 323063A 062734C 152758C 170237F 313718D 099231C 199283A 588713D 853445A 310044D 379894D 842494G 172237H 643833D 998435D 326937E 648736E

292660B 026562D 828682C 989074D 575541G 413067G 598588A 837457C 244029E 816207F 995900D 934248G 726187G 823292C 578611E 809785G 349109H 097390E 012577G 647487E 134791G 055747C 192062B 143689G 901555D 012720A 140319G 710650D 247755H 239365B 263649H 155285G 993350C 109297E 808966H 293493A 408753D 559080E 764794G 769741F 415958E 781441C 274646G 392953H 688681D 629113G 631065G 625129B 491465D 029273A 872115C 753470C 880381E 632121F 274521D

1758

MAGYAR KÖZLÖNY 854936B 509634F 889919E 303493G 005352F 817593A 894882C 987700G 576023B 124458G 420274D 857106D 408410C 818603F 971339D 803320C 462082C 133653E 344938B 760778B

635456B 936139A 440839B 950062G 910319H 568415B 751186G 015408B 524470H 075857F 140701E 665902G 406939F 126132E 138643D 172640E 863821G 178127A 909680C

2008/36. szám 985246E 663775G 417054D 810111D 459701G 377455C 350120B 303728F 883814A 906241C 236671B 203232B 374509F 418210H 736510B 407288F 354752E 930152G 948785E

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 317-9999, 266-9290/240, 241, 245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 08.0662 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

36. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1970, Ft. Oldal

Recommend Documents