35. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 23., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1955, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2005. március 23., szerda

TARTALOMJEGYZÉK 2005: XI. tv. 48/2005. (III. 23.) Korm. r.

49/2005. (III. 23.) Korm. r. 50/2005. (III. 23.) Korm. r.

35. szám 6/2005. (III. 23.) EüM r. 23/2005. (III. 23.) FVM r. 24/2005. (III. 23.) FVM r. 7/2005. (III. 23.) HM r.

8/2005. (III. 23.) KvVM r.

Ára: 1955,– Ft

6/2005. (III. 23.) TNM–FMM–FVM– GKM–KvVM–PM–TNM e. r. 16/2005. (III. 23.) OGY h. 17/2005. (III. 23.) OGY h. 1028/2005. (III. 23.) Korm. h.

Oldal A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosításáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál mûködõ szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közgyógyellátási igazolványról szóló 28/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . A prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésrõl . . . . . . . . . . . . . A vágóállatok levágásának és feldolgozásának Biztonsági Szabályzatáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az önkéntes haderõ kialakításával összefüggésben egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról, valamint hatályon kívül helyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Edelényi Magyar Nõszirmos Természetvédelmi Terület létesítésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól . . . . . . . . . . . Dr. Mátrai Márta országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében. . . . . Az M5-ös autópálya 3. fázisának megépítéséhez szükséges koncessziós szerzõdés módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes kormányhatározatok hatályon kívül helyezésérõl . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (1/2005. BJE szám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közleménye a Kormány 2005. I. félévi munkatervébõl származó jogalkotási feladatok jegyzékérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Külügyminisztérium közleménye a „Pro auxilio civium Hungarorum” emlékplakett adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . Magyary Zoltán Felsõoktatási Közalapítvány Alapító Okirata . . . . A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának Hirdetménye. . . . . . . . . . A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1668

1671 1678

1679 1680 1681 1718

1728 1731

1733 1741 1741 1741 1746

1746 1754 1754 1761 1763 1763

1668

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2005. évi XI. törvény a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosításáról* A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosításáról az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: 1. § A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. §-a a következõ (8)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(8) A (2) bekezdésben meghatározott tanfolyami képzésben az iskolavezetõ és a szakoktató, illetõleg a tanfolyami képzést követõ vizsgáztatásban a vizsgabiztos abban az esetben vehet részt, ha erre vonatkozó képesítéssel rendelkezik és a közlekedési hatóság erre vonatkozó, nyilvános névjegyzékbe felvette. (9) A (2) bekezdésben meghatározott névjegyzékek adattartalma: a) név és születéskori név, b) születés helye, idõpontja (év, hó, nap), c) anyja neve, d) lakóhelye, e) erkölcsi bizonyítvány száma, f) továbbképzésen történt részvétel idõpontja, g) képesítõ okmány száma, a kiadás dátuma, h) a névjegyzéket vezetõ közlekedési hatóság megnevezése, i) a névjegyzékbe vétel száma, idõpontja, j) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma, érvényessége, k) a névjegyzékbõl törlés oka és idõpontja. (10) Az iskolavezetõt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a közlekedési hatóság a névjegyzékbõl törli, ha: a) kötelezõ továbbképzésen nem vett részt; b) nem rendelkezik érvényes vezetõi engedéllyel; c) a névjegyzékbe történõ felvételre, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem fel meg; d) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi; e) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott.” 2. § A Kkt. a következõ címmel és 18/A–18/J. §-okkal egészül ki:

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. március 21-i ülésnapján fogadta el.

2005/35. szám

„Az utazó munkavállalók munkaideje 18/A. § (1) A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közremûködõ azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK rendelet, továbbá a nemzetközi közúti fuvarozást végzõ jármûvek személyzetének munkájáról szóló, a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek. (2) A 18/C. §-ban foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a munkavállaló munkavégzése nem esik az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá, azonban a munkaidõkeret idõtartama alatt a munkavállaló az említett jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkát is végez. (3) A (2) bekezdésben meghatározott munkavállalónak az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkavégzése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 18/B. § A 18/B–18/J. §-ok alkalmazásában: a) munkaidõ: az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel különösen aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idõ, amely magában foglalja a vezetési idõt, a be- és kirakodásra fordított idõt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött idõt, a jármû takarításával és karbantartásával töltött idõt, valamint a jármû, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó elõírások teljesítésére fordított idõt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendõrségi, vám-, határõrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülõ bármely hatósági eljárás idõtartamát, ab) a be- és kirakodásra történõ várakozás ideje, amennyiben ennek idõtartama elõzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerzõdés jelen rendelkezéstõl eltérhet, és a be- és kirakodásra történõ várakozás idejét rendelkezésre állási idõnek minõsítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez; b) rendelkezésre állási idõ: ba) minden olyan idõ, amely nem minõsül munkaidõnek és pihenõidõnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármû vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási idõnek minõsül különösen: a jármû kompon vagy vasúton történõ szállításához kapcsolódó kíséreti idõ, a határátlépéssel és idõtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggõ várakozással töltött idõ, bb) több gépjármûvezetõs járatok esetében a jármû vezetési ideje alatt a jármûvet vezetõ személy mellett, vagy a fekvõhelyen eltöltött idõ;

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

c) munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végzõ vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármû, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik; d) közúti szállításban közremûködõ személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjármûvezetõ; e) önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjármûvezetõ: ea) közúti árufuvarozói vagy autóbuszos személyszállító engedély alapján önálló vállalkozási tevékenység keretében személyek és áruk továbbítására jogosult, eb) az ea) pontban meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan, munkaszerzõdéssel vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal nem rendelkezik, ec) tevékenységét szabadon szervezheti; f) a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi idõszámítás szerint, hétfõ 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedõ idõszak. 18/C. § (1) A 18/A. §-ban említett munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidõkeretet kell megállapítania. (2) A 18/A. § (1) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkáltató legfeljebb négy hónapos, kollektív szerzõdés legfeljebb hat hónapos munkaidõkeretet állapíthat meg. (3) A 18/A. § (2) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkaidõkeret hosszát az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani, azzal, hogy hat hónaposnál hosszabb munkaidõkeret nem állapítható meg. (4) A munkaidõkeret átlagában a heti munkaidõ a 48 órát nem haladhatja meg. (5) A heti munkaidõ – kollektív szerzõdés, illetve a 18/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – a 60 órát nem haladhatja meg. (6) Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely négy – kollektív szerzõdés rendelkezése esetén legfeljebb hat – hónapos idõszakban az egybeszámított munkaidõ heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a munkaidõkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje – kollektív szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában – a 60 órát ne haladja meg. (7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló korábbi munkaviszonya megszûnt vagy megszûnik, de négy hónapnál nem régebben korábbi munkaviszonyában munkát végzett. (8) A (4)–(7) bekezdések alkalmazása során az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli munkavégzés idõtartamát is figyelembe kell venni. (9) A (6) és (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek munkáltatói teljesítése céljából a munkavállaló köteles

1669

havonta, illetve a munkáltató által elõírt gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött idõrõl. 18/D. § (1) A munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be. (2) Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenõen a munkavégzés szervezése során a munkáltatónak – a rendelkezésre álló lehetõségeken belül – törekednie kell arra, hogy a munkavállaló pihenõidejének minél nagyobb részét az általa megválasztott helyen tudja eltölteni. (3) A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend, és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. 18/E. § (1) A munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti munkavégzésre annak megkezdése elõtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni. (2) Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstõl eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidõnek minõsülõ idõ elsõ 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minõsül. (3) A rendelkezésre állási idõnek minõsülõ idõszakot és elõrelátható idõtartamát – az indulás elõtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idõ kezdetét megelõzõen – a munkavállalóval ismertetni kell. 18/F. § (1) Amennyiben a 18/A. §-ban megjelölt jogszabály és közösségi jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani. (2) A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces idõszakokra a munkavállaló feloszthatja. (3) A rendelkezésre állási idõ és az ezt közvetlenül követõ munkaidõ együttes idõtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve, ha a munkavégzés határátlépéshez vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ebben az esetben a (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni. (4) Ha a munkavégzési idõ és az azt követõ rendelkezésre állási idõ együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követõ elsõ lehetséges idõpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenõidõt kell tartani. 18/G. § (1) Amennyiben a munkavégzés – a munkavégzés helye szerinti helyi idõszámítás szerint – részben a 00.00 és 04.00 óra közötti idõszakra esik (a továbbiakban: éjszakai idõszak), a napi munkaidõ – ha kollektív szerzõ-

1670

MAGYAR KÖZLÖNY

dés, illetve munkaszerzõdés eltérõen nem rendelkezik – a tíz órát nem haladja meg. (2) Éjszakai idõszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg. 18/H. § A munkáltató az Mt. 140/A. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást három évig megõrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló részére – kérésre – átadni. 18/I. § A munkavállalót a rendelkezésre állási idõre az Mt. 148. §-a (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg. 18/J. § A 18/A. §-ban meghatározott munkavállalókra az Mt. 117/B. §-ának (3) bekezdése, 126. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pontja, 127. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata, továbbá 147. §-ának (6) bekezdése nem alkalmazható, kivéve a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalók olyan munkavégzését, amelyre a jelen törvény szerinti eltérõ rendelkezéseket nem kell alkalmazni.” 3. § A Kkt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban megjelölt közútkezelõk, vagy az általuk megállapodás alapján megbízott, külön jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek, az autópályák használatáért az autópályák és az autóutak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására fordítandó úthasználati díjat szedhetnek, valamint kezelhetik – a követelés elévülésének idõpontjáig – az úthasználati díjjal, illetve pótdíjjal összefüggõ külön jogszabályban megjelölt személy- és jármûazonosító adatokat. A díjfizetéssel érintett autópályákat – ideértve erre irányuló szerzõdés esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelõ által mûködtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét – a Kormány által jóváhagyott elvek alapján – a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.” 4. § A Kkt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzési feladatok végzésére az a) pont tekintetében a rendõrhatóság; a b)–h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság, illetõleg külön jogszabály alapján a rendõrhatóság, illetve a határõrség (a továbbiakban együtt: ellenõrzõ hatóság) jogosult. A közúti közlekedési szolgáltatás végzésének ellenõrzésére a külön jogszabályban meghatározott szervek jogosultak. A külföldi jármûvek ellenõrzését a rendõrhatóság, a határõrség, illetve a közlekedési hatóság (a tengelyterhelés és az össztömeg helyszíni ellenõrzését a közlekedési hatóság a rendõrhatóság közremûködésével) végzi.”

2005/35. szám

5. § A Kkt. a következõ címmel és 44/A. §-sal egészül ki: „A gépjármûvezetõkre vonatkozó szociális elõírások ellenõrzése 44/A. § (1) A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: a tachográfokra vonatkozó közösségi rendelet) meghatározott illetékes hatóság a Magyar Köztársaság tekintetében a közlekedési hatóság. (2) A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-ai 3820/85/EGK tanácsi rendeletben, valamint a tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben a gépjármû vezetõjére, a gépjármû üzembentartójára, valamint a menetíró készülék (tachográf) beépítését, javítását és illesztését végzõ mûhelyre vonatkozó követelmények ellenõrzése, valamint az ellenõrzéshez szükséges tachográf kártyák (a gépjármûvezetõi kártya, az ellenõri kártya, a mûhelykártya és az üzembentartói kártya) kiadása és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás kezelése a közlekedési hatóság feladata. (3) A tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartás (a továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) a tachográf kártyán rögzített – tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben meghatározott – adatokat tartalmazza. (4) A tachográf kártya nyilvántartásból az Európai Közösség más tagállamának illetékes hatóságai, valamint a külön jogszabály alapján ellenõrzési feladatkörrel rendelkezõ magyar hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogszabályok szerinti ellenõrzési feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatot. (5) A közlekedési hatóság a tachográf kártya érvényességi idejének lejártát követõ öt naptári évig kezeli a tachográf kártya nyilvántartásban szereplõ adatokat. (6) A (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogi normák rendelkezései végrehajtásának ellenõrzése során a nemzetközi közúti fuvarozást végzõ egyes jármûvek személyzetének vezetési és pihenõidejének ellenõrzésérõl szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (7) A tachográfokra vonatkozó közösségi rendelet hazai végrehajtásának részletes szabályait a miniszter, a tachográf kártyák kiadásával, és azok ellenõrzésével kapcsolatos díjakat a miniszter – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.” 6. § A Kkt. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A 33. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott közútkezelõk, vagy az általuk megállapodás alapján megbízott külön jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek az úthasználati díj megfizetésének ellenõrzése és a pótdíj behajtása, valamint az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából olyan

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1671

elektronikus ellenõrzési rendszer mûködtetésére is jogosultak, amely az érvényes matricával nem rendelkezõ gépjármû rendszámát, áthaladásának helyét és idõpontját az adatellenõrzést követõen rögzíti.”

(3) Az e törvény 2. §-ával megállapított 18/A–18/J. §-okban foglalt rendelkezéseket a hatálybalépés napját követõen megkezdett közúti szállítási feladatokra kell alkalmazni.

7. § A Kkt. 47. §-a a következõ u), v) és w) ponttal egészül ki: [47. § A törvény alkalmazásában:] „u) Iskolavezetõ: a közlekedési hatóság engedélyével végzett tanfolyami képzést irányító személy. v) Szakoktató: a közúti jármûvezetõk képzését végzõ személy. w) Vizsgabiztos: a közúti jármûvezetõk vizsgáztatását végzõ személy.”

11. § Ez a törvény a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végzõ személyek munkaidejének szervezésérõl szóló, 2002. március 11-ei 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

8. § (1) A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdés b) pontjának 19. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) Felhatalmazást kap b) a miniszter, hogy] „19. a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtási szabályait,” [rendeletben állapítsa meg.] (2) A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [(3) Felhatalmazást kap] „g) a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a díjfizetéssel érintett autópályákat – ideértve erre irányuló koncessziós szerzõdés alapján mûködtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit, valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét – a Kormány által jóváhagyott elvek alapján – ” [rendeletben állapítsa meg.] 9. § A Kkt. a következõ címmel és 49. §-sal egészül ki: „Az Európai Unió jogának való megfelelés 49. § Ez a törvény a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végzõ személyek munkaidejének szervezésérõl szóló, 2002. március 11-ei 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2005. március 23. napján lép hatályba. (2) Az e törvény 2. §-ával megállapított 18/A–18/J. §-okban foglalt rendelkezéseket a 18/B. § e) pontjában meghatározott önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjármûvezetõkre 2009. március 23-tól kell alkalmazni.

Mádl Ferenc s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

A Kormány rendeletei A Kormány 48/2005. (III. 23.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál mûködõ szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján – a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában (a továbbiakban: KOMT) történt egyeztetést követõen – a Kormány a következõket rendeli el:

1. § (1) A Kjt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása érdekében a munkáltatónál jogviszonyban álló közalkalmazottak létszámát az igazolás hónapjának utolsó munkanapján érvényes adatok alapján kell megállapítani. (2) A Kjt. 9. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazása érdekében az önkormányzat által fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát az (1) bekezdés alapján megállapított adatoknak az adott önkormányzat fenntartásában mûködõ munkáltatókra vonatkozó összesítésével kell megállapítani. (3) A Kjt. 9. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazása érdekében az önkormányzat által fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban, alágazatban vagy szakágazatban (a továbbiakban együtt: ágazat) foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát az adott önkormányzat fenntartásában mûködõ, alaptevékenysége szerint az adott ágazatba tartozó munkáltatóknál a (2) bekezdés alapján megállapított adatok alapulvételével kell megállapítani.

1672

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A Kjt. 9. § (3) bekezdés alkalmazása érdekében az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát az igazolás hónapjának utolsó munkanapján közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámával azonosan kell megállapítani. (5) A Kjt. 9. § (4) bekezdés alkalmazása érdekében a közalkalmazottak országos létszámát az igazolás hónapjának utolsó munkanapján közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámával azonosan kell megállapítani. (6) Az (1)–(5) bekezdésben szereplõ adatokat a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai adatai alapulvételével kell megállapítani. Ettõl eltérõen, ha a munkáltató nem kapcsolódik a központi illetmény-számfejtési rendszerhez (a továbbiakban: KIR), a 3. § (7) bekezdésében foglaltak szerint nyilatkozik a vele közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámáról. Az irányítása alá tartozó munkáltatók vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium szakágazati bontásban teszi meg e nyilatkozatot.

2. § (1) A Kjt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja, (2) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása érdekében a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tagok létszámát a) a külön törvény* alapján a munkavállalónak a szakszervezeti tagdíj munkabérbõl való levonására a munkáltatónak adott megbízása alapján összesített létszám, valamint b) a szakszervezeti tagdíjat közvetlenül a (munkahelyi, ágazati vagy országos) szakszervezeti pénztárba befizetõ tagok összesített létszámát tartalmazó szakszervezeti igazolás alapján kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Kjtm.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott idõponttól visszaszámított egy év valamely, sorsolással megállapított hónapjára vonatkozóan (igazolás hónapja) kell megadni. A sorsolást a KOMT plenáris ülésén kell megtartani, a KOMT alapszabályában meghatározott eljárási rend alapján. Ettõl eltérõen, elsõ alkalommal a 2005. január 31-i adatokat kell figyelembe venni. (3) A Kjt. 9. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazása érdekében a szakszervezet munkahelyi szervének az azonos foglalkoztatási csoporthoz (szakmához) tartozó közalkalmazott tagjai létszámát az (1) bekezdésben foglalt adat alapulvételével, a tagok által betöltött munkakör Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében szereplõ száma alapján kell megállapítani. * A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességérõl szóló 1991. évi XXIX. törvény 2. §.

2005/35. szám

(4) A Kjt. 9. § (3) bekezdése alkalmazása érdekében a szakszervezet adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazott tagjai létszámát az alaptevékenysége szerint az adott ágazatban mûködõ munkáltatókra vonatkozóan, az (1) bekezdés alapján megállapított adatok összesítésével kell megállapítani.

3. § (1) A munkáltatónál mûködõ szakszervezet, ennek hiányában a területi, ágazati szakszervezet, illetve szakszervezeti konföderáció (a továbbiakban együtt: szakszervezeti központ) a területi, ágazati, országos összesítés megállapítása érdekében a taglétszámról a) a munkáltatónál mûködõ szakszervezet az 1. számú melléklet szerinti jelentést négy, b) a szakszervezeti központ a 2. számú melléklet szerinti jelentést három eredeti példányban készíti el. (2) Az 1. számú melléklet szerinti jelentésnek tartalmaznia kell: a) a munkáltató megnevezését, címét, törzsszámát (a KSH statisztikai számjel elsõ nyolc számjegye) vagy a költségvetési intézmények Pénzügyi Információs Rendszerében (a továbbiakban: PIR) meghatározott törzsszámát; b) a munkáltatói szintû szakszervezet megnevezését, címét, törzsszámát (amennyiben van, akkor a KSH statisztikai számjel elsõ nyolc számjegye), továbbá annak megjelölését, hogy a szakszervezet mely ágazati szakszervezet, valamint országos szakszervezeti szövetség tagja; c) bérlevonáson keresztül szakszervezeti tagdíjat fizetõ tagok számát; d) szakszervezeti pénztáron keresztül szakszervezeti tagdíjat fizetõ tagok számát; e) a kiállítás dátumát. (3) A 2. számú melléklet szerinti jelentésnek tartalmaznia kell: a) a szakszervezeti központ pénztárán keresztül tagdíjat fizetõ szakszervezeti tagok számát; továbbá b) a munkáltató megnevezését, címét, törzsszámát, vagy a PIR-ben meghatározott törzsszámát, ahol a szakszervezeti tag közalkalmazotti jogviszonyban áll; c) a szakszervezeti központ megnevezését, címét, törzsszámát (amennyiben van), továbbá annak megjelölését, hogy mely ágazati szakszervezet, valamint országos szakszervezeti szövetség tagja; d) a kiállítás dátumát. (4) A munkáltatónál mûködõ szakszervezet, illetve a szakszervezeti központ a Kjtm. 8. § (1) bekezdésében szereplõ év április 15-ig a jelentés elsõ példányát – igazolt küldeményként – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) küldi meg.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) A helyi önkormányzat által fenntartott munkáltatónál mûködõ szakszervezet, illetve a szakszervezeti központ a (4) bekezdésben szereplõ idõpontig a jelentés második példányát az intézmény fenntartójának is megküldi. (6) A jelentés harmadik példányát a munkáltatónál mûködõ szakszervezet megküldi a saját felettes szakszervezeti központjának. (7) A KIR-hez nem kapcsolódó munkáltató – szakszervezeti képviselet hiányában is – köteles a rendelet 1. számú mellékletében szereplõ jelentés kitöltésével a (4) bekezdésben szereplõ idõpontig nyilatkozni a vele közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámáról. Ezen idõpontig az adatlap egy-egy példányát a minisztériumnak és az intézmény fenntartójának is meg kell küldeni. (8) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, a Honvédelmi Minisztérium a területére tartozó munkáltatók vonatkozásában szakágazati bontásban nyilatkozik a szakszervezeti tagok létszámáról.

4. § (1) A taglétszám megállapításával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat a minisztérium végzi, az eredményt országos, ágazati, önkormányzati szinten a (2) bekezdés szerint létrehozott reprezentativitást megállapító bizottság (a továbbiakban: RMB) állapítja meg. Munkáltatói szinten a munkáltató és a munkáltatónál mûködõ szakszervezetek képviselõi közösen határozzák meg a reprezentativitás megállapításának eljárási rendjét. (2) Az RMB tagjai: a) országos és ágazati szinten a minisztérium és a KOMT önkormányzati oldalának egy-egy képviselõje, valamint a KOMT-ban részt vevõ szakszervezetek és országos szakszervezeti konföderációk egy-egy képviselõje; b) a helyi önkormányzatnál a jegyzõ, fõjegyzõ, valamint a helyi önkormányzati szintû érdekegyeztetésben részt vevõ szakszervezetek vagy az országos szakszervezeti konföderációk egy-egy kijelölt képviselõje. (3) A (2) bekezdés alapján a) az országos RMB-ben részt venni kívánó szakszervezetnek, országos szakszervezeti konföderációnak a minisztérium, b) a helyi önkormányzati szintû RMB-ben részt venni kívánó szakszervezetnek az illetékes jegyzõ, fõjegyzõ számára írásban kell bejelentenie részvételi szándékát, legkésõbb a Kjtm. 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidõt megelõzõ 60 nappal. Ettõl eltérõen, elsõ alkalommal, a 2005. évre meghatározott határidõ elõtt 20 nappal kell a nyilatkozatot megtenni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szakszervezet, illetve országos szakszervezeti konföderáció tevékenységét mely ágazatban fejti ki. (4) A (3) bekezdés a) pontja alapján tett nyilatkozathoz csatolni kell a szakszervezet, illetve országos szakszervezeti konföderáció bírósági nyilvántartásba vételérõl szóló határozat egy hónapnál nem régebben hitelesített másola-

1673

tát, valamint az RMB-be delegált képviselõjének (helyettesének) nevét. (5) Az RMB-ben való részvétellel több szakszervezet együttesen is megbízhat egy képviselõt. A képviselõ akadályoztatása esetén a szakszervezet, illetve az országos szakszervezeti szövetség által kijelölt helyettes járhat el. (6) Az RMB mandátuma a 6. § (1) bekezdésében meghatározott idõpontig tart. 5. § (1) A beérkezett jelentéseket a minisztérium elektronikus adatbázisában tartja nyilván. A minisztérium a jelentés nyilvántartásba vételekor: a) a megküldött jelentést nyilvántartási számmal látja el; b) a jelentést dokumentumtárba helyezi; c) a számítógépen vezetett nyilvántartásba bejegyzi a 3. § (2)–(3) bekezdésében felsorolt adatokat. (2) A minisztérium által rögzített munkáltatói szintû szakszervezetek taglétszámai alapján az országos, ágazati (alágazati, szakágazati), területi, helyi önkormányzati szinten az RMB a 2. §-ban foglalt módon megállapítja az ágazati szakszervezet, országos szakszervezeti szövetség közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak létszámát. 6. § (1) Az RMB a reprezentativitás megállapítására a Kjtm. 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidõt követõ legkésõbb 60 napon belül közzéteszi a) a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõjében és a minisztérium hivatalos lapjában az országos és ágazati reprezentatív szakszervezetek; b) az illetékes jegyzõ, illetve fõjegyzõ közremûködésével a helyben szokásos módon az önkormányzat területén reprezentatív szakszervezetek névsorát. (2) Az ágazatok, továbbá az ezekhez tartozó alágazatok és szakágazatok fogalma tekintetében a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében foglaltak irányadóak. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a közalkalmazotti tanácsi választással kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 175/1998. (X. 30.) Korm. rendelet; rendelkezéseit azonban a Kjtm. 8. § (2) bekezdésének elsõ mondata szerinti közalkalmazotti tanács választások eredménye alapján megállapítandó reprezentativitás meghatározására alkalmazni kell. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1674

1. számú melléklet a 48/2005. (III. 23.) Korm. rendelethez

1. sz. J E L E N T É S

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál mĦködĘ szakszervezetek reprezentativitásának megállapításához 2005. január 31-i idĘpontban megállapított taglétszám 4./..…. sz. példány 1. Munkáltatói (intézményi) információk Törzsszáma:

PIR száma:

Közalkalmazotti jogviszonyban állók száma:

Neve:

MAGYAR KÖZLÖNY

Címe: Telefon:

Telefax:

E-mail:

2. Munkáltatói (intézményi) szintĦ szakszervezet információi Törzsszáma: Neve: Címe: Telefon:

Telefax:

E-mail: 3. FelsĘbb szakszervezet neve

Ágazati szakszervezet: Országos szakszervezeti konföderáció:

4. Taglétszám adatai Szakszervezeti tagdíjat munkabérbĘl való levonás alapján fizetĘ tagok száma: Szakszervezeti tagdíjat közvetlenül a szakszervezeti pénztárba befizetĘ tagok száma:

....………………................................... a szakszervezet intézményi vezetĘje

........................................ a munkáltató vezetĘje

2005/35. szám

………..……………… település, ….…… év …………………… hó ……… nap

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1675

Útmutató az 1. sz. JELENTÉS kitöltéséhez A jelentést az alábbi címre kérjük küldeni: Levelezési cím: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium A borítékra kérjük ráírni: Taglétszám igazolás 1243 Budapest, Pf. 580 A jelentést négy eredeti példányban kell elkészíteni. Az elsõ példányt 2005. április 15-ig a minisztériumnak, a második példányt pedig a szakszervezet ágazati (szakmai), ha közvetlenül országos szakszervezeti konföderációhoz tartozik, akkor az országos szakszervezeti konföderáció központjába kell megküldeni. A helyi önkormányzat által fenntartott munkáltatónál (intézménynél) a jelentés harmadik példányát a munkáltató fenntartójának is meg kell küldeni. A negyedik példány a jelentést adónál marad. A jelentést annyiszor négy példányban kell elkészíteni, ahány szakszervezet a munkáltatónál mûködik úgy, hogy minden szakszervezet külön lapon szerepeljen. 1. A munkáltató (intézmény) neve és címe mellett a törzsszámot és/vagy a PIR számot is fel kell tüntetni, továbbá azt a telefonszámot célszerû beírni, ahol minden szükséges információ rendelkezésre áll. Törzsszám: a munkáltató KSH statisztikai jelzõszámának elsõ nyolc számjegye, amely megegyezik a munkáltató adószámának elsõ nyolc számjegyével. PIR szám: a költségvetési intézmények törzsszáma a Pénzügyi Információs Rendszerben (önállóan gazdálkodó szervezeteknél az utolsó három számjegye: 000) 2. A munkáltatónál mûködõ szakszervezet neve és címe mellett a törzsszámot (a KSH statisztikai jelzõszám elsõ nyolc számjegye) akkor kell kitölteni, ha a munkáltatónál mûködõ szakszervezet önálló jogon a bíróságon be van jegyezve. 3. Azon ágazati (szakmai) szakszervezet vagy országos szakszervezeti konföderáció nevét kell beírni, amelyhez a munkáltatónál mûködõ szakszervezet szervezetileg tartozik. 4. Külön-külön kérjük megadni a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességérõl szóló 1991. évi XXIX. törvény 2. §-a alapján a közalkalmazottaknak a szakszervezeti tagdíj munkabérbõl való levonására a munkáltatónak adott megbízások összesített számát, valamint a szakszervezeti tagdíjat közvetlenül a szakszervezeti pénztárba befizetõ tagok összesített számát. A központi illetmény számfejtési rendszerhez (KIR) nem kapcsolódó munkáltató szakszervezeti képviselet (tagság) hiányában is köteles a jelentést a munkáltatói (intézményi) információk megadásával kitölteni és egy-egy példányát a minisztériumnak, valamint az intézmény fenntartójának megküldeni. A jelentés aláírói: a munkáltatónál mûködõ szakszervezet vezetõje, a bérlevonás alapján tagdíjat fizetõk, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámának igazolása tekintetében a munkáltató vezetõje.

1676

2. számú melléklet a 48/2005. (III. 23.) Korm. rendelethez

2. sz. J E L E N T É S a szakszervezeti tagdíjat területi (ágazati, országos) szakszervezeti központba közvetlenül befizetĘ szakszervezeti tagok létszámáról 2005. január 31-i idĘpontban megállapított taglétszám 3. / …. sz. példány 1. Munkáltatói (intézményi) információk 1. Törzsszáma:

PIR száma:

Taglétszám:

PIR száma:

Taglétszám:

PIR száma:

Taglétszám:

PIR száma:

Taglétszám:

PIR száma:

Taglétszám:

Neve: Címe: 2. Törzsszáma:

Címe: 3. Törzsszáma: Neve: Címe: 4. Törzsszáma: Neve: Címe: 5. Törzsszáma:

MAGYAR KÖZLÖNY

Neve:

Neve: Címe: 2. A jelentést beküldĘ szakszervezet Törzsszáma:

Neve:

Címe: Telefon:

Telefax:

E-mail:

………..……………… település, ….…… év …………………… hó ……… nap ........................................ aláírás

2005/35. szám

Ágazati/országos szakszervezeti konföderáció:

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1677

Útmutató a 2. sz. JELENTÉS kitöltéséhez A jelentést az alábbi címre kérjük küldeni: Levelezési cím: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium A borítékra kérjük ráírni: Taglétszám igazolás 1243 Budapest, Pf. 580 A 2. sz. jelentést azon szakszervezeti szervezetnek (területi, ágazati szervezet, országos szakszervezeti konföderáció) kell kitölteni, amelyhez a tagdíjat közvetlenül fizetik be a felsorolt munkáltatókkal közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tagok. A jelentést három eredeti példányban kell elkészíteni. Az elsõ példányt 2005. április 15-ig a minisztériumnak, a második példányt pedig a szakszervezet ágazati (szakmai), ha közvetlenül országos szakszervezeti konföderációhoz tartozik, akkor az országos szakszervezeti konföderáció központjába kell megküldeni. A harmadik példány a jelentést adónál marad. 1. A munkáltató (intézmény) neve és címe mellett a törzsszámot és/vagy a PIR számot is fel kell tüntetni. Törzsszám: a munkáltató KSH statisztikai jelzõszámának elsõ nyolc számjegye, amely megegyezik a munkáltató adószámának elsõ nyolc számjegyével. PIR szám: a költségvetési intézmények törzsszáma a Pénzügyi Információs Rendszerben (önállóan gazdálkodó szervezeteknél az utolsó 3 számjegye: 0) Taglétszám: az adott munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló, de a tagdíjat közvetlenül a területi (ágazati, országos szakszervezeti konföderáció) szakszervezeti pénztárba befizetõ szakszervezeti tagok összesített száma. A jelentésben minden olyan munkáltató adatait közölni kell, amellyel közalkalmazotti jogviszonyban áll olyan szakszervezeti tag, aki a tagdíjat közvetlenül a területi (ágazati, országos szakszervezeti konföderáció) szakszervezeti pénztárba fizeti be. Amennyiben egy adatlap nem elegendõ az összes munkáltató adatai közlésére, akkor több adatlapot töltenek ki. Ebben az esetben a jelentést beküldõ szakszervezet adatait csak az elsõ adatlapon kell kitölteni. 2. A jelentést beküldõ szakszervezet neve és címe mellett a törzsszámot akkor kell kitölteni, ha a jelentést beküldõ szakszervezet a bíróságon önálló jogon van bejegyezve, továbbá azt a telefonszámot célszerû beírni, ahol minden szükséges információ rendelkezésre áll. Azon ágazati (szakmai) szakszervezet vagy országos szakszervezeti konföderáció nevét kell beírni, amelyhez a jelentést beküldõ szakszervezet szervezetileg tartozik. A jelentés aláírója a jelentést beküldõ szakszervezet vezetõje.

1678

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 49/2005. (III. 23.) Korm. rendelete a közgyógyellátási igazolványról szóló 28/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § A közgyógyellátási igazolványról szóló 28/1993. (II. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kir.) a következõ 3. §-sal egészül ki: „3. § (1) A jegyzõ az Szt. 50/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt nyilvántartás vezetése céljából – az igazolvány kiállításával egyidejûleg – tájékoztatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (a továbbiakban: OEP) a jogosultnak az Szt. 50/A. §-ának (2) bekezdése szerinti adatairól. (2) A nyilvántartásban foglalt bármely adat megváltozása esetén a jegyzõ az errõl való tudomásszerzést követõ 3 napon belül értesíti az OEP-et.”

2. § A Kir. 4. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az Szt. 49. §-ának (2) bekezdésében szabályozott ellátásokra jogosító igazolványt a jegyzõ egy éves érvényességi idõtartamra állítja ki.”

3. § A Kir. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § A jegyzõ az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése szerinti ellenõrzés megtörténtét és annak eredményét az igazolványon rögzíti. Az Szt. 50. §-ának (1) bekezdése alapján 2005. április 1-je után, továbbá az Szt. 50. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján kiállított igazolvány érvényességének meghosszabbítását a jegyzõ az igazolványon feltünteti.”

4. § A Kir. 10. §-a a következõ (8)–(11) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az OEP folyamatos elektronikus adatkapcsolat kiépítésével biztosítja a gyógyszertár számára a jogosultság

2005/35. szám

ellenõrzése céljából a hatósági nyilvántartásba történõ betekintést. (9) Amennyiben a gyógyszer kiadója az Szt. 50/A. §-ának (3) bekezdése szerint a közgyógyellátásra való jogosultságot vizsgálni nem tudja, felhívja a gyógyszert kiváltó személyt az igazolvány bemutatására. Ebben az esetben a gyógyszer kiadójának ellenõrzési kötelezettsége a vényen, illetõleg az igazolványon szereplõ név és TAJ szám egyeztetésére, továbbá az igazolvány érvényességi idejének vizsgálatára terjed ki. (10) A gyógyszer kiadója a (9) bekezdésben meghatározott esetben a közgyógyellátás keretében történõ gyógyszerkiadásról 3 munkanapon belül – az OEP által meghatározott módon – értesíti az OEP-et. (11) Ha a közgyógyellátásra való jogosultság sem az Szt. 50/A. §-ának (3) bekezdése szerint, sem a (9) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolható, a gyógyszer közgyógyellátás keretében nem, csak általános társadalombiztosítási támogatással adható ki.”

5. § A Kir. 13/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13/A. § (1) A jegyzõ és az OEP a közgyógyellátásban részesülõk adatait tartalmazó nyilvántartást évente, a december 31-ei állapotnak megfelelõen egyezteti. (2) Az OEP a nyilvántartása szerinti adatokat a tárgyévet követõ év január 31-éig a jegyzõ részére megküldi. (3) A jegyzõ az OEP adatait saját nyilvántartása adataival egyezteti és az egyeztetett adatokat az OEP-nek március 5-éig visszaküldi. (4) Ha az adatok között eltérés van, a jegyzõ és az OEP március 31-éig gondoskodik a nyilvántartásnak a valós adatok szerinti helyesbítésérõl. (5) A jegyzõ az e rendeletben meghatározott, az OEP vonatkozásában fennálló tájékoztatási, illetõleg adategyeztetési feladatait az Igazgatóságon keresztül látja el.”

6. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2005. április 1-jén lép hatályba. (2) A Kir. 10. §-ának e rendelet 4. §-ával megállapított új (10) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba. (3) A (7) bekezdés a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (4) Azoknak a személyeknek az Szt. 50/A. §-ának (2) bekezdése szerinti adatairól, akiknek közgyógyellátásra való jogosultságát e rendelet hatálybalépését megelõzõen állapították meg és e rendelet hatálybalépésekor még közgyógyellátásban részesülnek, a települési önkormányzat jegyzõje 2005. április 15-éig tájékoztatja az OEP-et.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1679

(5) Ha a jegyzõ által a (4) bekezdés szerint megküldött adatok, valamint az Igazgatóság részére a Kir. 1. §-a alapján továbbított igazolványban foglalt adatok között eltérés van, a jegyzõ és az OEP haladéktalanul gondoskodik a nyilvántartásnak a tényleges adatok szerinti helyesbítésérõl.

tek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 51. §-ának a)–e), j) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

(6) A közgyógyellátásról szóló 125/1991. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján kiadott igazolványok 2005. április 30-áig jogosítanak közgyógyellátás keretében történõ ellátás igénybevételére.

1. §

(7) A jegyzõ a (6) bekezdés szerinti igazolvánnyal rendelkezõ közgyógyellátásra jogosult személyt 2005. április 5-éig írásban értesíti az igazolvány érvényessége megszûnésének idõpontjáról, továbbá arról, hogy az új igazolvány iránti igényét a jogosult a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjénél terjesztheti elõ. (8) A (7) bekezdés szerinti igénybejelentés alapján a jogosult részére 8 napon belül új igazolvány kerül kiállításra. Az igazolvány kiállítása elõtt a jegyzõ ellenõrzi az igazolvány kiállításának alapjául szolgáló ok, tény fennállását. (9) A Kir. 1. számú mellékletébõl a „Csak méltányossági alapon kiállított igazolvány hosszabbítható.” szövegrész hatályát veszti azzal, hogy a már forgalomban lévõ nyomtatványok a továbbiakban felhasználhatóak. (10) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Kir. a) 5. §-ának (1) bekezdése, b) 12. §-ának (1) bekezdése, c) 15. §-ának (2)–(3) bekezdése. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 50/2005. (III. 23.) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balese-

(1) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Védekezési Munkabizottságot a következõ katasztrófatípusok esetén, illetve feladatok végrehajtására kell megalakítani:) „b) a nukleárisbaleset-elhárításra, a földrengés következményeinek felszámolására, a tömeges méretû migráció kezelésére, valamint a Kat. 3. §-ának w) pontja szerinti veszélyes ipari üzem mûködése során keletkezett katasztrófa következményei felszámolásának irányítására a Belügyminisztérium bázisán, továbbá”. (2) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Védekezési Munkabizottságot a következõ katasztrófatípusok esetén, illetve feladatok végrehajtására kell megalakítani:) „e) a b) pont hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos – ipari létesítményekben, szénhidrogén kitermelésben, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkezõ – veszélyhelyzeti szintet elérõ esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium bázisán.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1680

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 6/2005. (III. 23.) EüM rendelete a prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet módosításáról A szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 62. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) A prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) Az Szbt. 4. § e) pontja szerinti prostituált által kezdeményezett orvosi vizsgálat elvégzésére és errõl orvosi igazolás kiállítására bõr-nemibeteg gondozó egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: Intézet) jogosult azzal, hogy a laboratóriumi szûrõvizsgálatokat (a továbbiakban: szûrõvizsgálat), ha szûrõvizsgálatokról külön jogszabály így rendelkezik, az ott meghatározott intézmények végzik el.” (2) Az R. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A különbözõ vizsgálati módszerekrõl és ezek térítési díjáról a prostituáltat tájékoztatni kell, és az általa választott módszerrel kell a vizsgálatot elvégezni.”

2005/35. szám 2. §

(1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [2. § (1) Az orvosi vizsgálat a] „a) (2) bekezdés a)–b) pontjában felsorolt fertõzések megállapítására vagy kizárására irányuló klinikai vizsgálatot, illetve” [foglalja magában.] (2) Az R. 2. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat négy testnyílásból levett minta vizsgálata útján történik.”

3. § Az R. 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. § A 2. § (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott orvosi vizsgálatok eredményét tartalmazó orvosi igazolás a kiállításától számított 3 hónapig használható fel.” 4. § Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen kiállított orvosi igazolásokra kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 3. §-ának (2) bekezdése. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter

Melléklet a 6/2005. (III. 23.) EüM rendelethez [Melléklet a 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelethez] Bõr- és Nemibeteg-gondozó egészségügyi szolgáltató ……………/……… szám ORVOSI IGAZOLÁS Családi név:......................................................................................................................................................................... Utónév:................................................................................................................................................................................

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1681

Születési hely, idõ: .............................................................................................................................................................. Lakó- és tartózkodási hely: ................................................................................................................................................. Személyazonosságot igazoló okmány és száma: ................................................................................................................ A prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet 2. §-a (2) bekezdésében felsorolt fertõzések nem mutathatók ki. A vizsgálat idõpontját követõen a fertõzés lehetõsége nem zárható ki. Ez az igazolás a kiállítástól számított 3 hónapig használható fel. .................................................................... (kiállítás helye, ideje) .................................................................... az intézet orvosa

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 23/2005. (III. 23.) FVM rendelete a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésrõl Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

2. Állomány: valamely gazdaságban tartott állat vagy állatcsoport, amely egy járványügyi egységet képez. Ha egynél több állományt tartanak valamely gazdaságban, azok önálló járványügyi egységet képeznek, és az állategészségügyi státuszuk azonos. 3. Lappangási idõ: a fertõzés és a ragadós száj- és körömfájás klinikai tüneteinek megjelenése közötti leghosszabb idõtartam, szarvasmarhafélék és sertések esetében 14 nap, juh- és kecskefélék, valamint egyéb fogékony állatok esetében 21 nap.

I. Fejezet

II. Fejezet

BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK

A BETEGSÉG GYANÚJA

A rendelet tárgya

Betegség megállapítása

1. §

3. §

Ez a rendelet az állatállományok ragadós száj- és körömfájás mentességének ellenõrzésével, a ragadós szájés körömfájás járvány megelõzésével és leküzdésével kapcsolatos szabályokat határozza meg, amelyeket a Magyarország területén tartott, illetve tenyésztett, ragadós száj- és körömfájásra fogékony állatfajok egyedeire kell alkalmazni.

Ragadós száj- és körömfájást kell megállapítani, ha a fertõzött fogékony állatban vagy annak hullájában a ragadós száj- és körömfájás betegséget az 1. mellékletben foglaltak szerint meghatározták, a klinikai tünetek vagy a kórbonctani elváltozások, illetve a 2. mellékletben foglaltak szerint elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján azt megállapították.

Értelmezõ rendelkezések Ragadós száj- és körömfájás 2. § 4. § E rendelet alkalmazásában: 1. Gazdaság: bármely mezõgazdasági vagy egyéb létesítmény, beleértve a cirkuszt is, ahol fogékony állatokat tenyésztenek vagy tartanak állandó vagy ideiglenes jelleggel.

(1) Ragadós száj- és körömfájásra fogékony állatfajnak kell tekinteni a mindenkori házi- és vadon élõ kérõdzõ állatot, a sertést, a vaddisznót, a teveféléket, valamint a

1682

MAGYAR KÖZLÖNY

rágcsálók és az ormányosok rendjébe tartozó állatot, amelynek e betegség iránti fogékonyságát tudományosan bizonyították. (2) Fertõzöttségre gyanúsnak kell tekinteni azt a ragadós száj- és körömfájásra fogékony állatot, amelynél a klinikai tünetek vagy kórbonctani elváltozások, illetve a laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján felmerül a ragadós száj- és körömfájás alapos gyanúja. (3) Ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése állapítható meg, ha a betegségre fogékony állatokat tartó gazdaságban a betegséget az 1. mellékletben foglaltak szerint megállapították. (4) Vírussal való szennyezettségre (a továbbiakban: kontamináció) gyanúsnak kell tekinteni az olyan fogékony állatot, amely a járványügyi adatok alapján a ragadós szájés körömfájás vírusával közvetlenül vagy közvetetten érintkezhetett.

Bejelentési kötelezettség 5. § (1) A ragadós száj- és körömfájás bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegségrõl vagy annak gyanújáról a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni kell. A betegséggel fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús állatokat távol kell tartani olyan helyektõl, ahol a vírussal való fertõzõdéssel vagy kontaminációval veszélyeztetnének fogékony állatokat. (2) A bejelentést szóban, írásban, személyesen és meghatalmazott útján is meg lehet tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az állattartó nevét és lakcímét; b) az állattartás helyét; c) az elhullott, levágott, beteg, betegségre vagy fertõzöttségre gyanús állatok faját, tartási helyét, számát, korát, hasznosítását, d) az észlelés idõpontját, a bejelentés idõpontjáig észlelt tünetek leírását, e) mindazokat a körülményeket, amelyek a betegség vagy a fertõzöttség gyanúját megerõsíthetik vagy kizárhatják. (3) A hatósági állatorvos a bejelentést követõen a helyszínre haladéktalanul kiszáll, és megerõsíti vagy kizárja a ragadós száj- és körömfájás gyanúját; a gyanú megerõsítése esetén azonnal értesíti a kerületi fõállatorvost és az illetékes Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomást (a továbbiakban: állomás). A kerületi fõállatorvos haladéktalanul kiszáll a helyszínre, és rövid úton értesíti az állomást, az állomás pedig a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium) a betegség gyanújáról.

2005/35. szám

(4) Ha ragadós száj- és körömfájás járvány kitörését vagy a betegség vadon élõ állatokban elõforduló elsõdleges esetét állapították meg, a minisztérium a 3. mellékletben foglaltaknak megfelelõ írásos jelentést küld az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: bizottság) és a többi tagállamnak, továbbá tájékoztatja a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalt (a továbbiakban: OIE). (5) A ragadós száj- és körömfájás gyanújáról az állomás tájékoztatja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes városi intézetét.

Intézkedések a betegség gyanúja esetén 6. § (1) A hatósági állatorvos a ragadós száj- és körömfájás gyanújának megerõsítését követõen a) haladéktalanul megkezdi a vizsgálatot a betegség megállapítására vagy kizárására, ennek érdekében az 1. mellékletben leírt laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges mintát vesz; b) elrendeli a bejelentésben szereplõ gazdaság megfigyelési zárlatát; c) elrendeli a gazdaságban lévõ valamennyi állat kategóriánkénti (korcsoport, hasznosítási irány) nyilvántartásba vételét, illetve a fertõzöttségre gyanús állatok számbavételét. (2) A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy a született vagy elhullott állatok számát is figyelembe véve a nyilvántartás a valós napi helyzetet tükrözze. A nyilvántartást a hatóság bármikor ellenõrizheti. (3) Nyilvántartásba kell venni a gazdaságban lévõ tej, tejtermékek, hús, húskészítmények, állati testek, nyersbõr és irha, gyapjú, sperma, embrió, petesejt, hígtrágya, trágya, valamint takarmány és alom készleteit. A nyilvántartást folyamatosan vezetni kell.

7. § (1) Olyan gazdaságban, ahol a ragadós száj- és körömfájás gyanúját megerõsítették, a hatósági állatorvos haladéktalanul megfigyelési zárlatot rendel el. A megfigyelési zárlat alatt álló gazdaságba befelé, illetve az onnan kifelé történõ mindenféle mozgás tilos. A hatósági állatorvos intézkedése alapján a) fogékony állat nem vihetõ be az érintett gazdaságba, és nem vihetõ ki onnan, kivéve, ha a kerületi fõállatorvos azt engedélyezi; b) a fogékony állatok húsa, hasított teste, az ebbõl származó húskészítmény, az ilyen állatok teje vagy az ebbõl készült tejtermék, sperma, petesejt vagy embrió, valamint a gazdaságban lévõ takarmány, eszköz, tárgy vagy egyéb

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1683

anyag, gyapjú, nyersbõr és irha, sörte, állati hulladék, hígtrágya, trágya, vagy a ragadós száj- és körömfájás átvitelére alkalmas anyag vagy tárgy kivitele a gazdaságból tilos; c) tilos a nem fogékony állatok mozgása; d) tilos a személy- és jármûforgalom; e) az állatok istállójának, illetve tartási helyének, valamint a gazdaság a be- és kijáratánál fertõtlenítést kell végezni.

c) a gyanús esetek bejelentése késik, vagy d) a ragadós száj- és körömfájás vírusának lehetséges eredetére és behurcolására vonatkozó információ nem kielégítõ.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt tilalmakon kívül a hatósági állatorvos a kerületi fõállatorvossal és az állomással történõ egyeztetést követõen további korlátozó intézkedéseket hozhat.

(3) Az ideiglenes községi zárlat keretében minden állat mozgására vonatkozó korlátozó intézkedéseket az állomás kiterjesztheti illetékességi területének egészére, a minisztérium pedig az ország teljes területére. A nem fogékony állatok mozgásának tilalma azonban nem haladhatja meg a 72 órát, kivéve, ha azt különleges körülmények indokolják.

(3) Ha a tejnek a gazdaságban való tárolása nehézséget okoz, a kerületi fõállatorvos elrendelheti a tej megsemmisítését, vagy engedélyezheti, hogy a tejet állategészségügyi felügyelet mellett a gazdaságból ártalmatlanítás, vagy a vírus elpusztítására irányuló kezelés céljából a lehetõ legközelebbi helyre elszállítsák. A szállítást olyan szállítóeszközzel kell végezni, amelynek felszerelése kizárja a járvány terjedésének kockázatát. (4) A kerületi fõállatorvos az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban felsorolt tilalmak alól felmentést adhat, ha a ragadós száj- és körömfájás vírusának terjedése kizárható.

Az intézkedések kiterjesztése 8. § (1) A kerületi fõállatorvos a betegség gyanúja, illetve a megfigyelési zárlat esetén alkalmazott intézkedéseket kiterjesztheti más gazdaságra és egyéb létesítményre is, ha fekvésük, kialakításuk vagy más körülmény, valamint a bejelentés szerinti gazdaságban lévõ állatokkal való érintkezés miatt kontamináció gyanúja merül fel.

(2) Az ideiglenes községi zárlat területén lévõ, fogékony állatokat tartó gazdaságokban és egyéb létesítményekben a betegség gyanúja, illetve a megfigyelési zárlat esetén alkalmazható intézkedéseket kell alkalmazni.

Intézkedések a betegség terjedésének megelõzésére 10. § (1) Járványügyi információk vagy egyéb bizonyítékok alapján az állomás a minisztérium engedélyével megelõzõ jellegû járványügyi intézkedéseket rendelhet el, beleértve a kontaminációra gyanús fogékony állatok megelõzõ jellegû leölését, valamint szükség esetén olyan állatok leölését is, amelyeket járványügyileg kapcsolódó termelõegységekben vagy szomszédos gazdaságokban tartanak. Ilyen esetben a fogékony állatok klinikai vizsgálatát el kell végezni, és azokból legalább a 4. melléklet 2.1.1. pontjában foglaltak szerint mintát kell venni. (2) Az (1) bekezdésekben foglalt intézkedéseket megelõzõen a minisztérium értesíti a bizottságot. 11. §

(2) A kerületi fõállatorvos a megfigyelési zárlatot kiterjeszti a vágóhídra, határállomásra vagy szállítóeszközre, ahol fogékony állatok jelenléte miatt fertõzõdés vagy kontamináció gyanúja merül fel.

A 6–9. § szerinti korlátozó intézkedések csak akkor függeszthetõk fel, ha a ragadós száj- és körömfájás gyanúját a hatóság kizárta.

(3) Ha a korlátozó intézkedések más megye területére is kiterjednek, azokról az illetékes állomást rövid úton értesíteni kell.

III. Fejezet A BETEGSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA

Ideiglenes községi zárlat

A megállapítást követõ intézkedések

9. §

12. §

(1) A kerületi fõállatorvos az állomással történõ egyeztetést követõen ideiglenes községi zárlatot rendelhet el, ha ezt a járványügyi helyzet megkívánja, különösen ha a) a fogékony fajok állománysûrûsége nagy, b) a fogékony állatokkal érintkezõ állatok és személyek forgalma intenzív,

(1) A ragadós száj- és körömfájás megállapítása esetén a kerületi fõállatorvos elrendeli a gazdaságban lévõ valamennyi fogékony állat helyszínen történõ leölését. (2) Kivételes esetben a fogékony állatokat hatósági állatorvos felügyelete mellett a legközelebbi, erre a célra alkalmas helyen is leölhetik. Ilyen esetben a szállítást és a

1684

MAGYAR KÖZLÖNY

leölést úgy kell végrehajtani, hogy az kizárja a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének kockázatát. A kivételes körülményekrõl és az intézkedésekrõl a minisztérium értesíti a bizottságot. (3) Az állatokból a leölés elõtt vagy közben a hatósági állatorvos a járványügyi nyomozáshoz szükséges mintát vesz. A mintavételtõl el lehet tekinteni másodlagos járványkitörés esetén, ha az elsõdleges járványkitörés alkalmával a járványügyi nyomozáshoz szükséges mintákat már levették. (4) Az elhullott és a leölt állatok tetemeit késedelem nélkül, hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítani kell. A tetemeket a helyszínen vagy az ahhoz legközelebb esõ, arra alkalmas és a készenléti tervben meghatározott helyen elásással kell ártalmatlanítani. Ha a járvány olyan méreteket ölt, hogy a tetemek ártalmatlanítása elásással nem végezhetõ el, az állomás engedélyével a tetemeket a hulladékfeldolgozó üzembe lehet elszállítani. (5) A kerületi fõállatorvos a gazdaságban lévõ valamennyi járványterjesztésre alkalmas termék és anyag elkülönítését elrendeli, amelyek kontaminációját a járványügyi nyomozás nem zárja ki, vagy azokat a hatósági állatorvos utasításai szerint nem kezelték, illetve ártalmatlanították.

2005/35. szám

állatorvos végzi a készenléti terv alapján. A nyomozásnak ki kell terjednie a) annak a bejelentésére, illetve a gyanút megelõzõ idõszaknak a megállapítására, amely alatt a ragadós száj- és körömfájás már jelen lehetett a gazdaságban; b) a gazdaságban kimutatott vírus lehetséges eredetének megállapítására; c) azon további gazdaságoknak a felderítésére, ahol az állatok megbetegedése vagy fertõzõdése azonos eredetû; d) annak felderítésére, hogy a szarvasmarhaféléken és sertéseken kívüli egyéb fogékony fajok egyedei milyen mértékben betegedhettek vagy fertõzõdhettek meg; e) azon állatok, személyek, jármûvek és anyagok forgalmának a felderítésére, amelyek a ragadós száj- és körömfájás vírusát az adott gazdaságba behurcolták, illetve onnan továbbhurcolhatták. (2) A minisztérium rendszeresen tájékoztatja a bizottságot és a többi tagállamot a ragadós száj- és körömfájásra vonatkozó járványügyi vizsgálatok eredményeirõl és a járvány terjedésérõl.

15. § 13. § (1) A kerületi fõállatorvos a fogékony állatok leölését és a járványterjesztésre alkalmas termékek és anyagok ártalmatlanítását követõen elrendeli az állatok tartására használt épületek és azok környezete, a szállító jármûvek, továbbá az összes egyéb olyan épület és berendezés takarítását, fertõtlenítését, amelyek kontaminálódhattak. A takarítást és fertõtlenítést a hatósági állatorvos felügyelete mellett kell elvégezni. (2) Ha feltételezhetõ, hogy a ragadós száj-és körömfájás vírusával a lakóépületek vagy a gazdasághoz tartozó egyéb helyiségek (pl. irodák) is kontaminálódtak, ezeket is takarítani és fertõtleníteni kell. (3) A kerületi fõállatorvos engedélyezi a gazdaság újratelepítését, ha annak az 5. mellékletben foglalt feltételei teljesültek. (4) A kerületi fõállatorvos az intézkedéseirõl az állomás által meghatározott gyakorisággal jelentést tesz. Az állomás az intézkedésekrõl jelentést tesz a minisztériumnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a 3. mellékletben foglalt adatokat is.

Járványügyi nyomozás 14. § (1) A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos járványügyi nyomozást az állomás által kijelölt hatósági

Ahol a ragadós száj- és körömfájást megállapították, a betegség gazdaságba történõ behurcolásának feltételezett idõpontja, valamint a hatósági intézkedések bevezetése közötti idõszakban elõállított, fogékony állatfajok egyedeibõl származó vagy azokkal érintkezett termékeket és szaporítóanyagokat fel kell kutatni, és ártalmatlanítani kell. A termékeket, a szaporítóanyagok kivételével hatósági állatorvos felügyelete mellett úgy kell kezelni, hogy az kizárja a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének kockázatát.

Takarítás, tisztítás, fertõtlenítés 16. § (1) A ragadós száj- és körömfájás vírus megsemmisítése érdekében elrendelt takarítást, tisztítást és fertõtlenítést a hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni, és dokumentálni kell. Csak olyan törzskönyvezett fertõtlenítõ anyagok használhatók fel, amelyeknek állategészségügyi biocid termékként (fertõtlenítõszerként) történõ forgalomba hozatalát engedélyezték. (2) A takarítási, tisztítási és fertõtlenítési mûveleteket, valamint a rágcsálóirtást a 6. melléklet szerint úgy kell végezni, hogy az ne károsítsa a környezetet és az emberi egészséget.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A nem fogékony állatokkal kapcsolatos intézkedések 17. § (1) Az állomással történt elõzetes egyeztetést követõen a kerületi fõállatorvos elrendelheti, hogy abban a gazdaságban, ahol a ragadós száj- és körömfájást megállapították, a fogékony állatfaj egyedei mellett a nem fogékony állatokat is öljék le és ártalmatlanítsák azért, hogy kizárják a vírus terjedésének kockázatát. Nem kell elrendelni a nem fogékony állatok leölését, ha azok elkülöníthetõk, tartási helyük hatékonyan tisztítható és fertõtleníthetõ, egyedi jelöléssel rendelkeznek és mozgásuk ellenõrizhetõ. (2) Az állomás a kerületi fõállatorvos útján elrendelheti a járványügyi kapcsolatban álló termelõegységek vagy szomszédos gazdaságok állatainak leölését, ha járványügyi információk vagy egyéb bizonyítékok megerõsítik a kontamináció gyanúját. A minisztérium tájékoztatja a bizottságot az állomás intézkedéseirõl, lehetõleg még azok végrehajtását megelõzõen. Ilyen esetben a klinikai vizsgálatokat és mintavételt a 4. melléklet 2.1.1. pontja szerint kell végrehajtani. (3) Az állomás a ragadós száj- és körömfájás járvány elsõ kitörésének megerõsítését követõen azonnal megteszi a védõkörzet területére kiterjedõ sürgõsségi vakcinázás elvégzéséhez szükséges elõkészületet, és errõl értesíti a minisztériumot. (4) Az állomás elrendelheti az ideiglenes községi zárlat során elõírt intézkedések alkalmazását, ideértve a megelõzõ jellegû járványügyi intézkedéseket is.

1685

tagállamok állategészségügyi státuszát, és minden szükséges intézkedést megtettek annak érdekében, hogy kizárják a vírus terjedését. (3) A minisztérium a felmentésrõl jelentést ad a bizottságnak. Génmegõrzés céljából tartott gazdasági haszonállatok esetében a bejelentésnek azt a jegyzéket is tartalmaznia kell, amelyben a minisztérium a létesítményt mint génbankot határozta meg. (4) A minisztériumnak a jelentésre adott bizottsági határozat szerinti intézkedéseket kell megtennie.

Vágóhidak, határállomások és szállítóeszközök 19. § (1) Ha a ragadós száj- és körömfájás elõfordulását vágóhídon, állategészségügyi határállomáson vagy szállítóeszközön állapítják meg, a kerületi fõállatorvos elrendeli a) valamennyi fogékony állat haladéktalan leölését; b) a leölt állatok tetemének és egyéb állati hulladékainak hatósági állatorvos felügyelete mellett történõ ártalmatlanítását, c) a beteg, betegségre és fertõzöttségre gyanús állatok hulladékainak ártalmatlanítását; d) az istállótrágya és a hígtrágya fertõtlenítését és kezelés céljából történõ elszállítását; e) az épületek és berendezések, a jármûvek és egyéb szállítóeszközök hatósági állatorvosi felügyelet mellett történõ tisztítását és fertõtlenítését; f) a járványügyi nyomozást.

IV. Fejezet

(2) Állatok beszállítása a tisztítást és fertõtlenítést követõ 24 óráig tilos.

INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNLEGES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT FELLÉPÕ JÁRVÁNYKITÖRÉS ESETÉN

(3) Ha a járványhelyzet megköveteli, az (1) bekezdésben említett létesítmények vagy szállítóeszközök szomszédságában található gazdaságokban a 12. és 23. § szerinti intézkedéseket kell alkalmazni.

Zárt területek 18. §

V. Fejezet (1) Ha laboratóriumban, állatkertben, vadasparkban, egyéb bekerített területen, Közösségen belüli kereskedelem céljára engedélyezett intézményben vagy központban, továbbá olyan helyen lehet járvány kitörésével számolni, ahol állatokat tudományos vagy fajfenntartási céllal, illetve gazdasági haszonállatokat génmegõrzés érdekében tartanak, meg kell tenni az állatok védelme érdekében szükséges járványügyi biztonsági intézkedéseket. A létesítményekbe való belépés korlátozható, illetve feltételekhez köthetõ. (2) Ha a járványkitörést az (1) bekezdésben említett valamely létesítményben megállapították, a minisztérium felmentést adhat az állatok leölésének kötelezettsége alól, ha ez nem veszélyeztet alapvetõ közösségi érdekeket, más

INTÉZKEDÉSEK TÖBB JÁRVÁNYÜGYI EGYSÉGBÕL ÁLLÓ GAZDASÁGOKBAN ÉS KONTAKTGAZDASÁGOKBAN Több járványügyi egységbõl álló gazdaságok 20. § (1) Több, egymástól elkülönülõ járványügyi egységbõl álló gazdaság esetén az állomás kivételesen, kockázatelemzés alapján felmentést adhat az állatok leölésének kötelezettsége alól a gazdaság meghatározott járványügyi egységének egészséges állományaira vonatkozóan. A fel-

1686

MAGYAR KÖZLÖNY

mentést – az állomás felterjesztésére – a minisztérium hagyja jóvá. (2) Felmentés esetén a hatósági állatorvosnak igazolnia kell, hogy a betegség megállapítását megelõzõen a lappangási idõ kétszeresének megfelelõ idõtartamig az alábbi feltételek fennálltak: a) az érintett járványügyi egységek szerkezete, mérete és az azokról vezetett nyilvántartások lehetõvé teszik a fogékony állatok állományainak elkülönített légtérben történõ tartását; b) a különbözõ járványügyi egységek mûködése, így az istállózás, legeltetés szervezése, a takarmányozás, a trágya eltávolítása teljesen elkülönített módon történik, és ezeket csak az adott járványügyi egységhez tartozó személyek végzik; c) a járványügyi egységekben használt gépeket, a betegségre nem fogékony, munkavégzésre használt állatokat, a berendezéseket, felszereléseket, mûszereket és fertõtlenítõ eszközöket teljesen elkülönítve tartják. (3) Az állomás több elkülönült járványügyi egységbõl álló gazdaság egészséges járványügyi egységeinél a tej elkülönítése alól felmentést adhat, ha a) a gazdaság megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, b) a fejést minden egységben teljesen elkülönítve végzik, és c) a tejet a kívánt felhasználástól függõen alávetik a 7. melléklet A. vagy B. részében elõírt kezelések valamelyikének. (4) Ha az állomás felmentést ad, meghatározza a gazdaságban végrehajtandó járványügyi intézkedéseket, és ezt bejelenti a minisztériumnak. A minisztérium jelentést ad a bizottságnak a felmentésrõl és a járványügyi intézkedésekrõl.

Kontaktgazdaságok 21. § (1) A gazdaság kontaktgazdaságnak minõsül, ha a kerületi fõállatorvos úgy ítéli meg, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusát személyek, állatok, állati eredetû termékek, jármûvek mozgásával, vagy bármely egyéb módon más gazdaságból oda behurcolhatták, illetve onnan továbbhurcolhatták. (2) A kontaktgazdaságokra a betegség gyanújára és a megfigyelési zárlatra vonatkozó korlátozó intézkedések vonatkoznak, és ezeket mindaddig fenn kell tartani, amíg a ragadós száj- és körömfájás gyanúja nem zárható ki. (3) A kerületi fõállatorvos a lappangási idõ tartamával megegyezõ tartamú idõszakra megtiltja az állatok elszállítását a gazdaságból. A kerületi fõállatorvos zárt vágás céljából engedélyezheti a fogékony állatok hatósági felügye-

2005/35. szám

let mellett a lehetõ legközelebbi kijelölt vágóhídra történõ közvetlen szállítását. Az engedély elõfeltétele, hogy a 4. melléklet 1. pontja szerinti klinikai vizsgálat kedvezõ eredménnyel záruljon. (4) A kerületi fõállatorvos kontaktgazdaságnak minõsítheti a gazdaság egy meghatározott járványügyi egységét is, ha a járványügyi elkülönültségre vonatkozó, 20. § szerinti feltételek teljesülnek. (5) Ha nem zárható ki a járványügyi kapcsolat a járvány kitörése és a különleges létesítmények, illetve szállítóeszközök között, az állomás betegség gyanúja és megfigyelési zárlat esetén alkalmazandó korlátozó és megelõzõ intézkedéseket rendel el. Az állomás szükség esetén elrendelheti a 10. § szerinti megelõzõ jellegû járványügyi intézkedéseket is.

Az intézkedések összehangolása 22. § A bizottság ellenõrizheti a több járványügyi egységbõl álló gazdaságokban, illetve a kontaktgazdaságokban foganatosított intézkedéseket.

VI. Fejezet Községi zárlat és védõkörzet létesítése 23. § (1) Ragadós száj- és körömfájás megállapítása esetén az ideiglenes községi zárlati intézkedéseket a (2)–(4) bekezdésekben foglalt rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni. (2) Járvány kitörése esetén a kerületi fõállatorvos legalább 3 km sugarú községi zárlat, az állomás pedig legalább 10 km sugarú védõkörzet létesítését rendeli el a járványkitörés helye körül. A járvány légi vagy más úton történõ terjedésének érdekében a községi zárlat és védõkörzet határainak kijelölésénél tekintettel kell lenni a közigazgatási határokra, természetes akadályokra, az infrastrukturális körülményekre is. (3) A kerületi fõállatorvos gondoskodik arról, hogy a községi zárlatot és a védõkörzetet az odavezetõ utak mentén elhelyezett tájékoztató táblák jelezzék. (4) A kerületi fõállatorvos elrendeli a legkorábbi fertõzés idõpontját megelõzõ 21 napos idõszak alatt a községi zárlatból és a védõkörzetbõl kiszállított állatok felkutatását. A kerületi fõállatorvos a felkutatott állatokról készített vizsgálati jelentést a minisztériumhoz felterjeszti. A vizsgálat eredményérõl a minisztérium tájékoztatja a bizottságot, valamint a tagállamok társhatóságait.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) A ragadós száj- és körömfájás vírus behurcolásának feltételezett idõpontja, valamint a korlátozó intézkedések hatálybalépése közötti idõszakban elõállított, községi zárlatból származó fogékony állatokból elõállított nyers húst, húskészítményeket, nyers tejet és nyers tejtermékeket – szükség esetén a többi tagállam társhatóságainak közremûködésével – fel kell kutatni. Ezeket kezelésnek kell alávetni, vagy zárolni kell mindaddig, amíg a vírussal való kontamináció lehetõsége ki nem zárható.

24. § A minisztérium a járvány lehetõ leggyorsabb felszámolásához szükséges intézkedések összehangolása érdekében országos és helyi járványvédelmi központok létrehozását rendeli el, melyek szakértõ csoportokkal segítik a járványügyi nyomozást.

VII. Fejezet A KÖZSÉGI ZÁRLAT SZABÁLYAI A községi zárlatban alkalmazandó intézkedések 25. § (1) A községi zárlatban a) a kerületi fõállatorvos nyilvántartásba veszi valamennyi gazdaságot, amelyben fogékony állatot tartanak, és e gazdaságokról naprakész nyilvántartást vezet; b) rendszeres állatorvosi ellenõrzést kell végezni a vírus terjedését kizáró módon; c) az ellenõrzésnek ki kell terjednie a vonatkozó dokumentumok, feljegyzések, az alkalmazott intézkedések felülvizsgálatára, a fogékony állatok klinikai vizsgálatára és szükség szerint az azokból történõ mintavételezésre; d) a kerületi fõállatorvos elrendeli a fogékony állatok zárlatban tartását. (2) A fogékony állatok hatósági állatorvos felügyelete mellett, kizárólag zárt vágás céljából közvetlenül, ugyanazon községi zárlaton belül található vágóhídra vagy – ha az adott községi zárlatban nincs vágóhíd – az állomás által kijelölt egyéb vágóhídra szállíthatók. A szállítás során igénybe vett szállítóeszközt minden szállítást követõen hatósági állatorvos felügyelete mellett takarítani és fertõtleníteni kell. A kerületi fõállatorvos a járványügyi körülmények mérlegelése után engedélyezheti a szállítást, ha a 4. melléklet 1. pontja szerint a hatósági állatorvos által elvégzett, valamennyi egyedre kiterjedõ klinikai vizsgálat kedvezõ eredménnyel zárult.

1687

Az állatok és a belõlük származó termékek szállítása a községi zárlatban 26. § A községi zárlatban tilos a) fogékony állatok gazdaságok közötti forgalma; b) állatvásár, állatpiac, állatkiállítás tartása, valamint az állatok egyéb csoportosulása, beleértve a fogékony állatok összegyûjtését és szétosztását is; c) a mozgó mesterséges termékenyítõ szolgáltatók mûködése; d) a fogékony állatok mesterséges termékenyítése és a belõlük történõ petesejt- és embriógyûjtés.

További intézkedések és eseti felmentések 27. § (1) Az állomással történõ egyeztetést követõen a kerületi fõállatorvos a 26. §-ban foglalt tilalmakat kiterjesztheti a) a nem fogékony állatok községi zárlaton belüli, és a gazdaságok közötti mozgására és szállítására; b) valamennyi állatfaj egyedeinek a községi zárlaton keresztül történõ szállítására; c) eseményekre, ahol olyan emberek vesznek részt, akik érintkezhettek fogékony állatokkal; d) a nem fogékony állatok mesterséges termékenyítésére és a belõlük történõ petesejt- és embriógyûjtésre; e) állatszállító eszközök forgalmára; f) a fogékony állatok magánfogyasztás céljából történõ levágására; g) anyagok, eszközök és egyéb tárgyak beszállítására a fogékony állatokat tartó gazdaságokba. (2) Az állomás engedélyezheti a) valamennyi állatfaj községi zárlaton való átszállítását a kiemelt fõutakon és vasúti vonalakon; b) olyan fogékony állatok beszállítását a községi zárlat területére, amelyek esetében a hatósági állatorvos igazolta, hogy a községi zárlaton kívüli gazdaságokból, engedélyezett útvonalon érkeztek, közvetlenül a kijelölt vágóhídra szállítják õket azonnali vágás céljából, hatósági állatorvos felügyelete mellett kitisztították és fertõtlenítették, majd a szállítást követõen a vágóhídon fertõtlenítettek, és ezt a szállítóeszköz menetlevelébe feljegyezték; c) az állatok mesterséges megtermékenyítését, ha a spermát a gazdaság személyzete a gazdaságban tartott állatoktól vette le, vagy a gazdaságban tárolt, illetve közvetlenül a termékenyítõ központból származó spermával végzi, és az utóbbi esetben azt a gazdaságba annak kerítésvonalában történõ átadással juttatták el; d) a lófélék mozgását és szállítását, a 8. mellékletben felsorolt feltételek szerint; e) anyagok, eszközök és egyéb tárgyak beszállítását a fogékony állatokat tartó gazdaságokba.

1688

MAGYAR KÖZLÖNY Nyers hússal kapcsolatos intézkedések 28. §

(1) Tilos a községi zárlat területén tartott fogékony állatokból származó, illetve a községi zárlat létesítményeiben elõállított, fogékony állatokból származó nyers hús, darált hús és elõkészített hús forgalomba hozatala. (2) Az elõírásszerûen megjelölt nyers hús, darált hús és elõkészített hús zárt konténerben az állomás engedélyével, a kijelölt létesítménybe elszállítható, hogy ott a 9. melléklet szerinti kezeléssel húskészítményekké dolgozzák fel. (3) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik olyan nyers húsra, darált húsra és elõkészített húsra, amelyet a legkorábbi fertõzés becsült idõpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elõ, elkülönítve tároltak és szállítottak. Az ilyen húst egyértelmû jelöléssel meg kell különböztetni azoktól, amelyekre a tilalom vonatkozik. (4) Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti tilalom a községi zárlatban található létesítményben elõállított nyers húsra, darált húsra és elõkészített húsra, ha a) a létesítmény állategészségügyi ellenõrzés mellett mûködik; b) csak a (3) bekezdés szerinti vagy olyan nyers húst, darált húst, elõkészített húst dolgoznak fel a létesítményben, amelyet a községi zárlaton kívül nevelt és levágott, vagy a létesítménybe szállított és ott levágott állatokból nyertek ki; c) valamennyi ilyen húst megjelöltek az elõírt állategészségügyi jelöléssel; d) a teljes termelési folyamat során valamennyi ilyen húst egyértelmûen azonosították, és a községi zárlaton kívülre nem szállítható hústól elkülönítve szállították és tárolták. (5) A hatósági állatorvos igazolja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre szánt nyers hús, darált hús és elõkészített hús megfelel a (4) bekezdés feltételeinek. A minisztérium felügyeli a feltételek teljesítésének a helyi állategészségügyi hatóság által végzett ellenõrzését, és – Közösségen belüli kereskedelem esetében – eljuttatja a többi tagállamnak és a bizottságnak azon létesítmények jegyzékét, amelyeknek az igazolt termékek kiszállítását engedélyezte. (6) Az (1) bekezdés szerinti elõírt tilalom alól a bizottság által jóváhagyott feltételek teljesülése esetén felmentés adható a 30 napot meghaladó ideig fennálló községi zárlatból származó fogékony állatból elõállított húsra, megfelelõ állategészségügyi jelölés esetén. Húskészítményekkel kapcsolatos intézkedések 29. § Tilos a községi zárlatban tartott fogékony állatokból származó húskészítmények forgalomba hozatala. Ez a tilalom nem vonatkozik olyan húskészítményekre, amelyeket

2005/35. szám

a 9. melléklet A. része szerinti kezelésnek alávetettek, vagy a 28. § (4) bekezdésében említett húsokból állítottak elõ. Tejjel és tejtermékekkel kapcsolatos intézkedések 30. § (1) Tilos a községi zárlatban tartott fogékony állatoktól származó, illetve a községi zárlatban lévõ létesítményekben elõállított fogékony állatokból származó tej és az ebbõl elõállított tejtermékek forgalomba hozatala. (2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik olyan fogékony, községi zárlatban tartott állatokból származó tejre és tejtermékekre, amelyeket a községi zárlatban lévõ gazdaságban történt legkorábbi fertõzés becsült idõpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elõ, és amelyeket elõállításuk óta a fenti idõpontot követõen elõállított tejtõl és tejtermékektõl elkülönítve tároltak és szállítottak. (3) Nem vonatkozik a tilalom olyan fogékony, községi zárlatban tartott állatokból származó tejre és az ilyen tejbõl elõállított tejtermékekre, amelyeket a tej vagy tejtermék felhasználásától függõen alávetettek az elõírt kezelések egyikének. A kezelést a (5) bekezdés szerinti feltételek mellett, a (4) bekezdésben felsorolt létesítményekben, vagy – ha nincs ilyen létesítmény a községi zárlatban – a községi zárlaton kívül található létesítményekben a 31. § (1) bekezdés szerinti feltételek mellett kell elvégezni. (4) A tilalom nem vonatkozik olyan tejre és tejtermékekre, amelyeket a községi zárlatban lévõ létesítményekben az (5) bekezdés szerinti feltételek mellett állítottak elõ. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti létesítményeknek meg kell felelniük a következõ, felsorolt feltételeknek: a) a létesítmény állandó hatósági állatorvosi ellenõrzés mellett mûködik; b) az üzemben felhasznált összes tej megfelel a (2) és (3) bekezdésnek, vagy a nyers tej a községi zárlaton kívül tartott állatokból származik; c) a teljes termelési folyamat során a tejet egyértelmûen azonosítják, elkülönítve szállítják, illetve tárolják az olyan nyers tejtõl és nyers tejtermékektõl, amelyeket nem a községi zárlaton kívülre történõ szállításra szántak; d) a nyers tejet a községi zárlaton kívül található gazdaságokból az üzemekbe olyan jármûvekkel szállítják, amelyeket a szállítást megelõzõen kitisztítottak és fertõtlenítettek, és amelyek a szállítást követõen nem érintettek a községi zárlatban lévõ vagy fogékony állatokat tartó gazdaságokat. (6) A hatósági állatorvos igazolja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre szánt tej megfelel a (5) bekezdésben foglalt feltételeknek. A minisztérium felügyeli a feltételek teljesítésének helyi állategészségügyi hatóság által végzett ellenõrzését és – Közösségen belüli kereskedelem eseté-

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ben – eljuttatja a többi tagállamnak és a bizottságnak azon létesítmények jegyzékét, amelyeknek az igazolt termékek kiszállítását engedélyezte.

31. § (1) Nyers tej községi zárlat területén lévõ gazdaságokból községi zárlaton kívüli létesítményekbe való szállítását és az ilyen tej feldolgozását az állomás engedélyezi az alábbi feltételekkel: a) az engedélyben meg kell határozni a szállítási útvonalat és a szállítás részletes feltételeit; b) a szállítás csak elõzetesen kitakarított, fertõtlenített és megfelelõen karbantartott jármûvel végezhetõ, amelyet úgy alakítottak ki, hogy szállítás közben nem szivárog belõle a tej, és rendelkezik a tej betöltése és lefejtése során az aeroszol-szóródást megakadályozó eszközzel; c) a szállítást úgy kell végezni, hogy mielõtt a jármû elhagyja a gazdaságot, az összekötõcsöveket, a gumikat, a sárhányókat, a gépkocsi alsó részeit és azokat a helyeket, ahová a tej kifolyt, meg kell tisztítani és fertõtleníteni kell; d) az utolsó fertõtlenítés után, valamint a községi zárlat elhagyása elõtt a szállító jármû nem érinthet a községi zárlatban lévõ olyan gazdaságot, amelyben fogékony állatokat tartanak; e) a szállítást olyan eszközzel kell végezni, amelynek jelölésébõl egyértelmûen kitûnik, hogy egy meghatározott földrajzi vagy közigazgatási területhez tartozik; a szállítóeszköz más területre csak hatósági felügyelet mellett végzett tisztítás és fertõtlenítés után vihetõ. (2) A községi zárlat területén lévõ gazdaságokban tartott fogékony állatok nyerstej-mintáit kizárólag ragadós száj- és körömfájás diagnosztizálására engedélyezett állategészségügyi diagnosztikai laboratórium számára lehet begyûjteni, szállítani, és a mintát csak ilyen laboratóriumban lehet feldolgozni.

Fogékony állatokból származó spermával, petesejtekkel és embriókkal kapcsolatos intézkedések 32. § (1) A községi zárlatban tartott fogékony állatokból származó sperma, petesejt és embrió forgalomba hozatala tilos.

1689

külön kell gyûjteni, és azt csak azután lehet forgalomba hozni, hogy a) valamennyi intézkedést a 40. § szerint visszavonták, b) a spermagyûjtõ központban tartott valamennyi állaton klinikai vizsgálatot végeztek és annak eredménye negatív volt, valamint a 4. melléklet 2.2. pontjának megfelelõen vett minták szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott, és c) a donor állaton a vírus ellen termelõdött ellenanyagok kimutatására irányuló, legkorábban 28 nappal a sperma begyûjtését követõen elvégzett szerológiai vizsgálat eredménye negatív volt.

Fogékony állatok trágyájának szállítása és kiszórása 33. § (1) A községi zárlaton lévõ, fogékony állatokat tartó gazdaságokból, illetve a 18. § szerinti létesítményekbõl vagy szállítóeszközbõl származó trágya szállítása és kiszórása tilos. (2) A kerületi fõállatorvos engedélyezheti a trágya községi zárlat területén lévõ gazdaságból történõ kiszállítását kijelölt üzembe, kezelés vagy köztes tárolás céljára. (3) A kerületi fõállatorvos engedélyezheti a trágya községi zárlat területén lévõ, de korlátozás alatt nem álló gazdaságokból történõ kiszállítását, hogy azt ilyen célra kijelölt földekre szórják ki, ha a) a trágya a községi zárlat területén lévõ gazdaság legkorábbi fertõzõdésének becsült idõpontjánál legalább 21 nappal korábban képzõdött, és a trágya talajhoz közel szórható módon helyezhetõ ki, megfelelõ távolságra az olyan gazdaságoktól, ahol fogékony állatokat tartanak, illetve a kiszórt trágyát azonnal beforgatják a talajba, vagy b) szarvasmarhafélék és sertések trágyája esetében hatósági állatorvosi vizsgálat kizárta a fertõzöttségre gyanús állatok jelenlétét, és a legalább 21 nappal a vizsgálat elõtt keletkezett trágyát beforgatják a talajba a származási gazdasághoz közel fekvõ, erre kijelölt földeken, kellõ távolságra azoktól a községi zárlat területén lévõ gazdaságoktól, ahol fogékony állatokat tartanak. (4) A trágya fogékony állatokat tartó gazdaságokból való kiszállítása csak valamennyi feltétel megléte esetén engedélyezhetõ, különös tekintettel a szivárgásmentes szállítójármûvek berakodást követõ, valamint a gazdaság elhagyása elõtti tisztítására és fertõtlenítésére.

(2) A tilalom nem vonatkozik az olyan fagyasztott spermára, petesejtre és embrióra, amelyeket a körzetben lévõ gazdaságban történt, legkorábbi fertõzõdés becsült idõpontjánál legalább 21 nappal korábban gyûjtöttek be és tároltak.

Fogékony állatok nyers bõrével és irhájával kapcsolatos intézkedések

(3) A fertõzõdés idõpontját követõen, a közösségi jogszabályoknak megfelelõen gyûjtött mélyhûtött spermát

(1) Tilos a községi zárlatból származó, fogékony állatok nyers bõrének és szõrméjének forgalomba hozatala.

34. §

1690

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A tilalom nem vonatkozik olyan nyersbõrre és szõrmére, a) amelyet a fertõzött gazdaságban a fertõzés becsült idõpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elõ és elkülönítve tároltak, vagy b) amely megfelel a 9. melléklet A. része szerinti követelményeknek.

Gyapjúval, kérõdzõkbõl származó szõrrel és sertéssörtével kapcsolatos intézkedések 35. § (1) Tilos a községi zárlatból származó gyapjú, kérõdzõkbõl származó szõr és sertéssörte forgalomba hozatala.

2005/35. szám

(2) A tilalom nem vonatkozik az olyan takarmányra, szálastakarmányra, szénára és szalmára, amelyet a) fertõzött gazdaságban a fertõzés becsült idõpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elõ, és amelyet elkülönítve tároltak és szállítottak, vagy b) községi zárlatban kívánnak felhasználni a kerületi fõállatorvos engedélyével vagy c) olyan létesítményben állítottak elõ, ahol nem tartanak fogékony állatokat, és a nyersanyagot fogékony állatokat nem tartó, vagy a községi zárlaton kívüli létesítménybõl szerzik be. (3) A tilalom nem vonatkozik az olyan fogékony állatokat tartó gazdaságokban termelt takarmányra, szálastakarmányra, szénára és szalmára, amely megfelel a 9. melléklet B. része szerinti elõírásoknak.

(2) A tilalom nem vonatkozik olyan kezeletlen gyapjúra, szõrre, sörtére, a) amelyet a fertõzött gazdaságban történt fertõzés becsült idõpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elõ és elkülönítve tároltak, vagy b) amely megfelel a 9. melléklet A. része szerinti követelményeknek.

A 27–37. §-ok szerinti tilalmak alól a kerületi fõállatorvos csak akkor adhat felmentést, ha az elõírást hiánytalanul teljesítették, mielõtt a termékek elhagynák a községi zárlatot, és nem áll fenn a vírus terjedésének veszélye.

Egyéb állati termékekkel kapcsolatos intézkedések

39. §

36. §

Közösségen belüli kereskedelem esetén nem kell alkalmazni a 28–37. §-ok szerinti tilalmakat, ha a hatósági állatorvos a tilalom alóli felmentés feltételeinek teljesülését igazolja.

(1) Tilos a fogékony állatokból származó, a 29–34. §-okban nem említett állati termékek forgalomba hozatala. (2) A tilalom nem vonatkozik az olyan termékekre, a) amelyeket a fertõzött gazdaságban a fertõzés becsült idõpontját legalább 21 nappal megelõzõen állítottak elõ, s elkülönítve tároltak és szállítottak; b) amelyeket a 9. melléklet A. része szerinti megfelelõ kezelésnek vetettek alá; c) amelyek – meghatározott termékek esetén – megfelelnek a 9. melléklet A. része követelményeinek; d) amelyek a vírus elpusztítását biztosító kezelésnek alávetett állati eredetû termékeket tartalmazó összetett termékeknek minõsülnek, vagy olyan állatokból nyerték ki, amelyekre nem vonatkoznak a korlátozások; e) amelyek olyan csomagolt termékek, amelyeket kórjelzõ anyagként vagy laboratóriumi reagensként kívánnak felhasználni.

38. §

Intézkedések visszavonása 40. § (1) A községi zárlatban alkalmazott intézkedések csak akkor oldhatók fel, ha a) legalább 15 nap eltelt a fertõzött gazdaságban lévõ valamennyi, fogékony állat 10. § (1) bekezdés szerinti leölését és biztonságos ártalmatlanítását, valamint a gazdaságban a 16. § szerint végzett elõzetes tisztítás és fertõtlenítés befejezését követõen; b) a hatósági állatorvos vizsgálatot végzett a községi zárlat területén lévõ valamennyi olyan gazdaságban, amelyben fogékony állatokat tartanak, és a vizsgálat negatív eredményt hozott.

37. §

(2) A községi zárlatra vonatkozó intézkedések visszavonását követõen a védõkörzetben a 41–45. §-ok szerint alkalmazott intézkedéseket legalább 15 napig és legfeljebb a 47. § szerinti visszavonásig fenn kell tartani.

(1) Tilos a községi zárlatból származó takarmány, szálastakarmány, széna és szalma forgalomba hozatala.

(3) A fertõzöttség kizárására irányuló vizsgálatot a 4. melléklet 1. pontjában meghatározott követelmények szerint kell elvégezni. A vizsgálatok során a 4. melléklet

Takarmánnyal, szálastakarmánnyal, szénával és szalmával kapcsolatos intézkedések

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2.3. pontjában leírt intézkedéseket a 2.1.1. és 2.1.3. pontok szerint kell végrehajtani.

VIII. Fejezet A VÉDÕKÖRZET SZABÁLYAI A védõkörzetben alkalmazandó intézkedések 41. § (1) A védõkörzetben a 25. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket kell alkalmazni. (2) A 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kiviteli tilalomtól eltérõen, ha nem áll rendelkezésre vágási kapacitás a védõkörzetben vagy az nem elégséges, az állomás engedélyezheti a fogékony állatok kiszállítását, közvetlenül védõkörzeten kívül esõ legközelebbi kijelölt vágóhídra hatósági felügyelet mellett, ha a) a gazdaság járványügyi helyzete nem veti fel a vírussal való fertõzés vagy kontamináció gyanúját, b) a hatósági állatorvos a gazdaságban található valamennyi fogékony állatot megvizsgálta és a vizsgálat kedvezõ eredménnyel zárult, c) a 4. melléklet 2.2. pontjában meghatározott, reprezentatív számú állatot alapos klinikai vizsgálatnak vetették alá, és kizárták beteg állatok jelenlétét vagy ennek gyanúját, d) az ilyen állatokból elõállított húst a 39. § szerinti kezelésnek vetik alá.

A fogékony állatok forgalma 42. § (1) A védõkörzetben található gazdaságokból fogékony állatokat kivinni tilos. (2) A tilalom nem vonatkozik a) az állatok védõkörzetben található legelõre történõ kihajtására, ha azok más gazdaságok fogékony állataival való érintkezése kizárható, és az utolsó megbetegedés megállapítása óta legalább 15 nap eltelt; b) az állatok zárt vágás céljából történõ, hatósági felügyelet mellett és közvetlenül ugyanabban a védõkörzetben található vágóhídra szállítására; c) az állatok 41. § (2) bekezdés szerinti védõkörzeten kívüli vágóhídra történõ szállítására; d) az állatok 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti szállítására. (3) A kerületi fõállatorvos csak akkor engedélyezheti az állatok mozgását, ha a) a hatósági állatorvos a gazdaságban található valamennyi fogékony állatot negatív eredménnyel megvizs-

1691

gálta, valamint a 4. melléklet 2.2. pontja szerint vett minták laboratóriumi vizsgálata is kedvezõ eredménnyel zárult, és b) a gazdaság járványügyi helyzete nem veti fel a vírussal való fertõzés vagy kontamináció gyanúját, valamint a hatósági állatorvos az összes fogékony állatot negatív eredménnyel megvizsgálta. (4) Haladéktalanul fel kell kutatni azokat a fogékony állatokat, amelyeket a védõkörzetben lévõ gazdaságban fellépett legkorábbi fertõzés becsült idõpontját megelõzõ legalább 21 napos idõtartam során szállítottak ki a védõkörzetbõl, és az állatok felkutatásának eredményérõl a minisztérium tájékoztatja a tagállamok társhatóságait.

Fogékony állatok nyers húsával és az abból elõállított húskészítményekkel kapcsolatos intézkedések 43. § (1) Tilos a védõkörzetben tartott fogékony állatokból származó, valamint a védõkörzet területén lévõ létesítményekben elõállított fogékony állatból származó nyers hús, darált hús és elõkészített hús, valamint az ilyen húsokból elõállított húskészítmények forgalomba hozatala. (2) A tilalom nem vonatkozik olyan nyers húsra, darált húsra és elõkészített húsra, amelyet az adott községi zárlatban lévõ gazdaságban fellépett legkorábbi fertõzés becsült idõpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elõ, és amelyet az elõállítása óta a fenti idõpont után elõállított húsoktól elkülönítve tároltak és szállítottak. Az ilyen húsokat egyértelmû jelöléssel meg kell különböztetni azoktól, amelyek nem alkalmasak védõkörzeten kívülre történõ szállításra. (3) A tilalmat nem kell alkalmazni az olyan állatokból elõállított nyers húsra, darált húsra és elõkészített húsra, ha a 41. § (2) bekezdése szerinti feltételekkel szállítottak vágóhídra, és a húsra az (4) bekezdés szerinti intézkedéseket alkalmazzák. (4) Az (1) bekezdésben elõírt tilalom nem vonatkozik a védõkörzetben található létesítménybõl származó nyers húsra, darált húsra és elõkészített húsra, ha a) a létesítmény hatósági állatorvosi ellenõrzés mellett mûködik; b) csak a (3) bekezdés szerinti és a 8. melléklet B. részében elõírt kiegészítõ feltételek alá esõ nyers húst, darált húst és elõkészített húst vagy olyan nyers húst, darált húst és elõkészített húst dolgoznak fel a létesítményben, amelyek védõkörzeten kívül nevelt és levágott, vagy a 27. § (2) bekezdés b) pontja szerint beszállított állatokból származnak; c) valamennyi ilyen nyers húst, darált- és elõkészített húst az elõírt állategészségügyi jelöléssel láttak el; d) a teljes termelési folyamat során valamennyi ilyen nyers húst, darált húst és elõkészített húst egyértelmûen

1692

MAGYAR KÖZLÖNY

azonosítanak, valamint elkülönítve szállítanak és tárolnak olyan nyers hústól, darált hústól vagy elõkészített hústól, amely nem szállítható a védõkörzeten kívülre. (5) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik a védõkörzetben tartott fogékony állatokból származó, állategészségügyi jelöléssel ellátott olyan húsból elõállított húskészítményekre, amelyeket hatósági felügyelet mellett a 9. melléklet A. része szerinti kezelésre szállítottak ilyen célra kijelölt üzembe. (6) Az (1) bekezdésben elõírt tilalom nem vonatkozik olyan húskészítményekre, amelyeket a védõkörzetben található üzemekben állítottak elõ, és megfelelnek az (5) bekezdésben meghatározottaknak, vagy amelyeket olyan húsból állítottak elõ, amely a (4) bekezdés feltételeinek megfelel. (7) A hatósági állatorvos igazolja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre szánt nyers hús, darált hús és elõkészített hús megfelel a (6) bekezdés feltételeinek. A minisztérium felügyeli a feltételek teljesítésének helyi állategészségügyi hatóság által végzett ellenõrzését és – Közösségen belüli kereskedelem esetén – eljuttatja a többi tagállamnak és a bizottságnak azon létesítmények jegyzékét, amelyeknek az igazolt termékek kiszállítását engedélyezte. (8) A bizottság által jóváhagyott feltételek teljesülése esetén az (1) bekezdés szerinti tilalom enyhíthetõ, elsõsorban a 30 napot meghaladóan fennálló védõkörzetbõl származó, fogékony állatból elõállított hús jelölésére vonatkozóan.

Fogékony állatokból származó tejre és az abból elõállított tejtermékekre vonatkozó intézkedések 44. § (1) Tilos a védõkörzetben tartott fogékony állatokból származó tej és az abból elõállított tejtermékek forgalomba hozatala. (2) Tilos a fogékony állatokból származó, a védõkörzetben elõállított tej és tejtermékek forgalomba hozatala. (3) Az (1) bekezdésben elõírt tilalom nem vonatkozik az olyan, a védõkörzetben tartott fogékony állatokból származó tejre és tejtermékekre, amelyeket az ahhoz tartozó községi zárlatban lévõ, legkorábban fertõzõdött gazdaság fertõzõdésének becsült idõpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elõ, és amelyeket elõállításuk óta a fenti idõpontot követõen elõállított tejtõl és tejtermékektõl elkülönítve tároltak és szállítottak. (4) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik a védõkörzetben tartott fogékony állatokból származó tejre és az ilyen tejbõl elõállított tejtermékekre, amelyeket a 7. melléklet A. vagy B. részében meghatározott kezelések egyikének alávetettek. A kezelést a (6) bekezdés szerinti

2005/35. szám

feltételekkel, az (5) bekezdés szerinti üzemben, vagy – ha ilyen üzem nincs a védõkörzetben – az állomás által kijelölt, a községi zárlaton és a védõkörzeten kívül található üzemben kell elvégezni. (5) A (2) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik az olyan tejre és tejtermékekre, amelyeket a védõkörzetben lévõ üzemekben állítottak elõ a (6) bekezdés szerinti feltételekkel. (6) A tej- és tejtermék-elõállító üzemek a) hatósági állatorvosi ellenõrzés mellett mûködhetnek; b) által felhasznált összes tejnek meg kell felelnie a (4) bekezdés szerinti feltételnek, vagy a községi zárlaton és a védõkörzeten kívül tartott állatokból kell származnia; c) gondoskodnak a teljes termelési folyamat során a tej egyértelmû azonosításáról, elkülönített szállításáról és tárolásáról olyan tej és tejtermékektõl, amelyeket nem kívánnak védõkörzeten kívülre szállítani; d) a nyers tejet a községi zárlaton és a védõkörzeten kívül található gazdaságokból olyan jármûvekkel kötelesek szállítani a feldolgozó üzembe, amelyeket a szállítást megelõzõen kitisztítottak, fertõtlenítettek, és amelyek a szállítást követõen nem érintettek a községi zárlatban vagy a védõkörzetben lévõ, fogékony állatokat tartó gazdaságokat. (7) A hatósági állatorvos igazolja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre szánt tej megfelel a (6) bekezdés szerinti feltételeknek. A minisztérium felügyeli a feltételek teljesülésének helyi állategészségügyi hatóság által végzett ellenõrzését és – Közösségen belüli kereskedelem esetén – eljuttatja a többi tagállamnak és a bizottságnak azon létesítmények jegyzékét, amelyeknek az így igazolt termékek kiszállítását engedélyezte. (8) A nyers tej védõkörzetben található gazdaságokból községi zárlaton és a védõkörzeten kívüli üzemekbe történõ szállítására és a tej feldolgozására a következõ feltételek vonatkoznak: a) a védõkörzetben tartott fogékony állatokból nyert nyers tejnek a községi zárlaton és a védõkörzeten kívül található üzemekben történõ feldolgozását az állomás engedélyezi; b) az engedélyben meg kell határozni a kijelölt létesítménybe vezetõ szállítási útvonalat, és részletes utasításokat kell adni a szállítás feltételeivel kapcsolatban; c) a szállítást olyan jármûvel kell végezni, amelyet a szállítás elõtt kitakarítottak és fertõtlenítettek, valamint úgy alakítottak ki és tartanak karban, hogy szállítás közben nem szivárog belõlük a tej, és úgy vannak felszerelve, hogy a tej betöltése és lefejtése során az aeroszol-szóródás elkerülhetõ; d) mielõtt a jármû elhagyja a gazdaságot, ahol a tejet fogékony állatokból gyûjtötték be, az összekötõcsöveket, a gumikat, a sárhányókat, a gépkocsi alsó részeit és minden olyan helyet, ahová a tej kifolyt, meg kell tisztítani és fertõtleníteni kell; e) az utolsó fertõtlenítés után, valamint a községi zárlat elhagyása elõtt a jármû nem érinthet a községi zárlatban

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

lévõ olyan gazdaságot, amelyben fogékony állatokat tartanak; f) a szállítást olyan eszközzel kell végezni, amelynek jelölésébõl egyértelmûen kiderül, hogy az szigorúan egy meghatározott földrajzi vagy közigazgatási területhez tartozik, és más területre csak hatósági felügyelet mellett végzett tisztítás és fertõtlenítés után vihetõ. (9) A védõkörzet területén lévõ, gazdaságokban tartott fogékony állatok nyers tejébõl a vírus diagnosztizálására jogosult állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumon kívüli egyéb laboratórium részére a mintavételhez, a minta szállításához, valamint a laboratóriumban tervezett feldolgozásához az állomás engedélye szükséges.

Fogékony állatok trágyájának szállítása és kiszórása 45. § (1) A védõkörzet területén lévõ, fogékony állatokat tartó gazdaságokból és egyéb létesítményekbõl történõ trágyaszállítás és kiszórás tilos. (2) A kerületi fõállatorvos engedélyezheti a trágya kiszállítását védõkörzetben kijelölt területre, használat elõtt és után alaposan letisztított és fertõtlenített szállítóeszközzel úgy, hogy a kiszórás a fogékony állatokat tartó gazdaságoktól kellõ távolságra legyen, továbbá a) a gazdaságban lévõ valamennyi fogékony állattal kapcsolatban hatósági állatorvos által elvégzett vizsgálatnak ki kell zárnia a vírussal való fertõzöttség gyanúját, és a trágyát a talajhoz olyan közel kell kiszórni, hogy az aeroszol-képzõdés elkerülhetõ legyen, és azonnal be kell forgatni a talajba, vagy b) a gazdaságban lévõ valamennyi fogékony állat hatósági állatorvosi vizsgálatnak negatív eredményt kell adnia, és a trágyát be kell forgatni a talajba, vagy c) a trágyát a 33. § (2) bekezdésének megfelelõen kell kezelni. (3) A 32. és a 34–36. §-ok szerinti elõírások vonatkoznak a 43–45. § fel nem sorolt, egyéb állati eredetû termékekre is.

További intézkedések 46. § A minisztérium – figyelembe véve az érintett terület sajátos járványügyi, állattenyésztési, gazdasági és társadalmi viszonyait – az e rendelet által meghatározott intézkedéseken kívül a ragadós száj- és körömfájás leküzdéséhez szükséges további kiegészítõ intézkedéseket foganatosíthat a védõkörzetben, amelyekrõl tájékoztatja a bizottságot és a tagállamok társhatóságait.

1693 Intézkedések visszavonása 47. §

(1) A védõkörzetben alkalmazott intézkedések hatályban maradnak, amíg a) legalább 30 nap el nem telik a fertõzött gazdaságban lévõ valamennyi fogékony állat leölése és ártalmatlanítása, valamint a gazdaságban végzett elõzetes tisztítás és fertõtlenítés befejezését követõen; b) a községi zárlat intézkedéseit vissza nem vonják; c) az elõírt vizsgálatokat el nem végezték és azok negatív eredményt nem adtak. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálatokat a 3. melléklet 1. pontja alapján kell végrehajtani a védõkörzetben a fertõzöttség kizárásának igazolása érdekében úgy, hogy az eljárás magába foglalja a 3. melléklet 2.1. pontjának szerinti és a 4. melléklet 2.4. pontjában leírt intézkedéseket is.

IX. Fejezet RÉGIÓKBA SOROLÁS, AZ ÁLLATFORGALOM ELLENÕRZÉSE ÉS AZONOSÍTÁS Régiókba sorolás 48. § (1) Ha az intézkedések ellenére a ragadós száj- és körömfájás továbbterjed, illetve ha sürgõsségi vakcinázást kell alkalmazni, az ország területét a minisztérium egy vagy több korlátozás alatt álló, illetve szabad régiókból álló övezetre osztja. (2) A minisztérium tájékoztatja a bizottságot a korlátozás alatt álló régiók által alkotott övezetben végrehajtott intézkedésekrõl. (3) A nemzeti járványvédelmi központ a korlátozás alatt álló régiókból álló övezet határainak kijelölését megelõzõen alapos járványügyi értékelést végez, különös tekintettel a vírus behurcolásának lehetséges idõpontjára és helyére, a járvány lehetséges terjedésére és a ragadós száj- és körömfájás felszámolásához szükséges idõ várható tartamára. (4) A korlátozás alatt álló régiókból álló övezet határait a közigazgatási és földrajzi határok alapján kell kijelölni. A járványügyi vizsgálat eredményeinek ismeretében a korlátozás alatt álló övezet területét legfeljebb egy régió méretére lehet csökkenteni, szükség esetén a szomszédos régiókra. Ha a vírus továbbterjed, a korlátozás alatt álló övezetet további régiók bevonásával kell bõvíteni.

1694

MAGYAR KÖZLÖNY Korlátozás alatt álló övezetben alkalmazandó intézkedések

2005/35. szám

Az állatmozgatás ellenõrzése járványkitörés esetén 51. §

49. § (1) Régiókba sorolás esetén a minisztérium elrendeli a) a fogékony állatok, az ezekbõl származó állati termékek és árucikkek szállításának és mozgásának, valamint a szállítóeszközök mozgásának ellenõrzését a korlátozás alatt álló övezeten belül; b) korlátozás alatt álló övezeten kívülre történõ szállításra nem alkalmas nyers hús, nyers tej, és készleten lévõ termékek felkutatását és megjelölését; c) a korlátozás alatt álló övezetbõl történõ kiszállításra szánt és arra alkalmas fogékony állatok egyedeinek bizonyítványokkal történõ ellátását, valamint a belõlük származó emberi fogyasztásra alkalmas termékek állategészségügyi jelölését. (2) Fel kell kutatni azon fogékony állatokat, amelyeket a vírus behurcolásának feltételezett idõpontja és a régiókba sorolás végrehajtása közötti idõszakban szállítottak ki a korlátozás alatt álló területrõl más tagállamba. A fertõzés vagy kontamináció kizárásáig az ilyen állatokat hatósági állatorvosi ellenõrzés mellett kell elkülöníteni. (3) Együtt kell mûködni más tagállamokkal olyan fogékony állatokból származó nyers hús, nyers tej és nyers tejtermékek felkutatásában, amelyeket a vírus behurcolásának feltételezett idõpontja és a régiókba sorolás végrehajtása közötti idõszakban a korlátozás alatt álló területen állítottak elõ. Az ilyen nyers húst a 9. melléklet A. része szerint, a nyers tejet és nyers tejtermékeket pedig a felhasználástól függõen a 7. melléklet A. vagy B. része szerint kell kezelni, vagy vissza kell tartani, amíg annak kontaminációját kizárták.

(1) Járvány kitörése esetén a korlátozás alatt álló területen élõ fogékony állatok mozgásának ellenõrizhetõsége miatt az állattartók és a fogékony állatok értékesítésével foglalkozó személyek kötelesek a hatósági állatorvost tájékoztatni a gazdaságba behozott és onnan kivitt állatok, illetve a szállított vagy értékesített állatok adatairól. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a minisztérium a korlátozásoktól mentes régiókból álló övezet egészére vagy annak egy részére is kiterjesztheti.

X. Fejezet VAKCINÁZÁS Vakcinák felhasználása, gyártása, értékesítése és ellenõrzése 52. § (1) A ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinák és hiperimmun savók forgalomba hozatalát a minisztérium engedélyezi. (2) A vakcinák fogékony állatok aktív immunizálásán kívüli egyéb célokra, így különösen laboratóriumi vizsgálatokra, tudományos kutatásra vagy a vakcinák ellenõrzésére való felhasználását a minisztérium engedélyezheti, ha a felhasználásához szükséges biológiai biztonsági feltételek teljesülnek.

A sürgõsségi vakcinázás elrendelése 53. §

A fogékony állatok azonosítása járványkitörés esetén 50. § (1) Járvány kitörése esetén a fogékony állatok csak akkor hagyhatják el tartási helyüket, ha azonosításuk lehetõvé teszi, hogy az állategészségügyi hatóság származási gazdaságukat rövid idõ alatt azonosítsa, és mozgásukat hatékonyan kövesse. Más létesítményekben és különleges esetekben a minisztérium engedélyezhet egyéb módszert is az állatok mozgásának, származási gazdaságának vagy eredetének a felkutatására. (2) A betegség elleni védekezés során, elsõsorban a védõ és szuppresszív vakcinázás mellett alkalmazott kiegészítõ, tartós állatjelöléssel kapcsolatban hozott intézkedéseket a bizottság módosíthatja.

(1) Sürgõsségi vakcinázás rendelhetõ el, ha a) a betegséget a kerületi fõállatorvos megállapította, és fennáll annak veszélye, hogy a járvány továbbterjed; b) a kitörés a szomszédos tagállamokat azok földrajzi helyzete miatt, vagy a meteorológiai viszonyok következtében veszélyezteti; c) a kitörés más tagállamokat azért veszélyeztet, mert jelentõs járványügyi kapcsolat van a területükön lévõ gazdaságok és a Magyarország területén lévõ, fogékony állatokat tartó gazdaságok között, ahol járványkitörést észleltek; vagy d) Magyarországot olyan szomszédos harmadik ország veszélyezteti, ahol járvány-kitöréseket észleltek. (2) Sürgõsségi vakcinázás elrendelésekor figyelembe kell venni a 18. § rendelkezéseit és a 10. mellékletben foglaltakat.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A sürgõsségi vakcinázás engedélyezését a minisztérium kérheti a bizottságtól, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek bármelyike fennáll. (4) Ha a bizottságot a minisztérium elõzetesen írásban értesítette az 54. § szerinti feltételek teljesülésérõl, a minisztérium önállóan is határozhat a sürgõsségi vakcinázás bevezetésérõl. (5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek esetén a sürgõsségi vakcinázást a bizottság is kezdeményezheti.

A sürgõsségi vakcinázás feltételei 54. § (1) A sürgõsségi vakcinázást elrendelésére irányuló kezdeményezésben meg kell jelölni a) a sürgõsségi vakcinázás által érintett terület kiterjedését a régióba sorolás szabályai szerint; b) a vakcinázandó állatok faját és életkorát; c) a vakcinázás idõtartamát; d) a fogékony vakcinázott és nem vakcinázott állatok, valamint a belõlük származó termékek forgalmazására vonatkozó tilalmak meghatározását; e) a vakcinázott állatok speciális kiegészítõ és tartós azonosításának módját, valamint azok nyilvántartását; f) a sürgõsségi állapottal kapcsolatos egyéb kérdéseket. (2) A sürgõsségi vakcinázás (1) bekezdés szerinti feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a vakcinázás az 55. § szerinti rendelkezésekkel összhangban történjék függetlenül attól, hogy a vakcinázott állatokat késõbb levágják-e vagy sem. (3) A minisztériumnak gondoskodnia kell a lakosság tájékoztatásáról a vakcinázott állatokból származó, emberi fogyasztásra szánt hús, tej és tejtermékek biztonságosságát illetõen.

Védõvakcinázás 55. § (1) A védõvakcinázás, a kerületi fõállatorvos által kijelölt területen lévõ gazdaságokban végzett olyan sürgõsségi vakcinázás, amelynek a célja, hogy megvédje a fogékony állatokat a vírus légi úton vagy ragályfogó tárgyak útján való terjedése miatt bekövetkezõ fertõzõdéstõl.

1695

názási övezetben alkalmazott valamennyi intézkedést a régióba sorolásra tekintettel kell megtenni. (4) Ha a vakcinázási övezet magában foglalja a községi zárlat vagy a védõkörzet egészét vagy annak bizonyos részeit, az e rendeletben meghatározott intézkedéseket fenn kell tartani mindaddig, amíg azok a 40. § vagy a 47. § szerint vissza nem vonhatók. Miután a községi zárlatban vagy a védõkörzetben alkalmazott intézkedéseket visszavonták, a vakcinázási övezetben a 57–65. § szerinti intézkedéseket továbbra is alkalmazni kell. (5) A vakcinázási övezetet a fertõzésmentes státusz visszanyeréséig annak határaitól számítva legalább 10 km széles megfigyelési övezettel kell körülvenni. A megfigyelési övezetben a) tilos a vakcinázás; b) az illetékes állomás a betegséggel kapcsolatban fokozott megfigyelést folytat; c) a fogékony állatok forgalmát az állategészségügyi hatóság a készenléti tervben foglaltak szerint ellenõrzi.

Szuppresszív vakcinázás 56. § (1) Szuppresszív vakcinázást kell végezni olyan területen lévõ gazdaságban, ahol kizárólag a fertõzött állatok kiirtásával összefüggésben elvégzett sürgõsségi vakcinázással lehetséges a külvilágba kerülõ ragadós száj- és körömfájás-vírus mennyiségének csökkentése. A szuppresszív vakcinázást követõen az állatok tetemeit meg kell semmisíteni. (2) Ha a minisztérium a szuppresszív vakcinázás bevezetésérõl határozott, errõl tájékoztatja a bizottságot, továbbá részletesen beszámol a bevezetni kívánt rendkívüli állategészségügyi intézkedésekrõl, amelyek tartalmazzák a védõ- és megfigyelési körzet létesítésével összefüggõ szabályokat is. (3) Szuppresszív vakcinázás csak a községi zárlatban, és csak fertõzött, nyilvántartásba vett azon gazdaságokban végezhetõ, amelyekre a 12. § szerinti intézkedések vonatkoznak. (4) A szuppresszív vakcinázásba bevont gazdaságok fogékony fajba tartozó állatállományának leölése logisztikai okokból elhalasztható, amíg a biztonságos ártalmatlanításhoz szükséges feltételeket megteremtik.

(2) A védõvakcinázás során a vakcinázási övezet kijelölését a regionalizáció e rendelet szerinti meghatározásának megfelelõen, és – ha szükséges – a szomszédos tagállamokkal együttmûködve kell végrehajtani.

A sürgõsségi vakcinázás 1. fázisa

(3) A vakcinázást gyorsan, a higiéniai és biológiai biztonsági szabályokat betartva kell végrehajtani. A vakci-

(1) A vakcinázási övezetben a § (2)–(5) bekezdések és az 58. § szerinti intézkedéseket kell alkalmazni a sürgõs-

57. §

1696

MAGYAR KÖZLÖNY

ségi vakcinázás megkezdésétõl az annak befejezését követõ legalább 30 napig tartó idõszak során. (2) A fogékony élõ állatok forgalma a vakcinázási övezeten belül található gazdaságok között és a vakcinázási övezetbõl kifelé tilos. Az ilyen élõ állatoknak és az ezen állatok származási és rendeltetési állományának klinikai vizsgálatát követõen a kerületi fõállatorvos engedélyezheti, hogy az állatokat azonnali vágás céljából közvetlenül az állomás által kijelölt, a vakcinázási övezeten belül vagy kivételes esetben annak közelében található vágóhídra szállítsák. (3) Az (1) bekezdés szerint meghatározott idõszak során levágott vakcinázott állatokból származó nyers húst meg kell jelölni, a jelöletlen hústól elkülönítve kell szállítani és tárolni, majd zárt konténerekben az állomás által kijelölt üzembe kell szállítani a 9. melléklet A. része szerinti kezelés céljából. (4) A vakcinázott állatoktól származó tej és tejtermékek forgalomba hozhatók a vakcinázási övezeten belül és kívül is, feltéve hogy azokon a 7. melléklet A., illetve B. része szerinti említett kezelések legalább egyikét elvégezték. A kezelést attól függõen kell megválasztani, hogy a tejet, illetve a tejtermékeket emberi fogyasztásra szánják-e vagy sem. A kezelést az (5) bekezdés szerinti feltételek mellett, a vakcinázási övezetben, vagy, – ha ilyen üzem az övezetben nincs – a vakcinázási övezeten kívül található üzemben kell elvégezni, ahová a nyers tej az 59. § (1) bekezdés szerinti feltételekkel szállítható. (5) A (4) bekezdés szerinti üzemek a) állandó hatósági állatorvosi ellenõrzés mellett kell hogy mûködjenek; b) által felhasznált összes tejnek meg kell felelnie a (4) bekezdés szerinti feltételeknek, vagy a felhasznált nyerstejnek a vakcinázási övezeten kívül tartott állatokból kell származnia; c) a termelési folyamat során a tejet mindvégig azonosítani kell, elkülönítve tárolni és szállítani az olyan nyers tejtõl és nyers tejtermékektõl, amelyeket nem a vakcinázási övezeten kívülre történõ szállításra szántak; d) a nyers tejet a vakcinázási övezeten kívüli gazdaságból üzembe csak olyan jármûvel lehet szállítani, amelyet a szállítást megelõzõen kitisztítottak, fertõtlenítettek, és amely a szállítást követõen nem érintett a korlátozás alatt álló övezetben lévõ olyan gazdasággal, amelyben fogékony állatokat tartanak.

2005/35. szám

és – Közösségen belüli kereskedelem esetében – eljuttatja a többi tagállamnak és a bizottságnak azon létesítmények jegyzékét, amelyeknek az igazolt termékek kiszállítását engedélyezte.

59. § (1) A nyers tej vakcinázási övezetben lévõ gazdaságból vakcinázási övezeten kívüli üzembe történõ szállítása a) az állomás engedélyével, kijelölt útvonalon és az engedély szerinti utasítások betartásával történhet; b) olyan jármûvel végezhetõ, amelyet a szállítás elõtt kitakarítottak, fertõtlenítettek, és úgy alakítottak ki és tartanak folyamatosan karban, hogy szállítás közben a tej nem szivárog, továbbá úgy van felszerelve, hogy a tej betöltése és lefejtése során elkerülhetõ a vírusnak a keletkezõ aeroszollal történõ szóródása; az utolsó fertõtlenítés után és a vakcinázási övezet elhagyása elõtt a jármû nem érinthet vakcinázási övezetben lévõ olyan gazdaságot, amelyben fogékony állatokat tartanak. (2) A szállítóeszköz jelölésébõl egyértelmûen ki kell tûnnie, hogy az szigorúan egy meghatározott földrajzi vagy közigazgatási területhez tartozik, és más területre csak hatósági felügyelet mellett végzett tisztítás és fertõtlenítés után vihetõ. (3) A védõkörzetben lévõ gazdaságokban tartott fogékony állatok nyers tejébõl a betegség diagnosztizálására jogosult állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumon kívüli egyéb laboratórium számára történõ mintavétel, valamint a tej ilyen laboratóriumban történõ feldolgozása tilos.

(1) A hatósági állatorvos igazolja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre szánt tej megfelel az 57. § (5) bekezdés szerinti feltételeknek.

(4) A vakcinázási övezetben a fogékony donorállatokból végzett spermagyûjtést az állomás felfüggeszti. Az állomás a vakcinázási övezetben lévõ spermagyûjtõ központokban engedélyezheti a sperma gyûjtését fagyasztott sperma elõállítása céljából, ha az 57. § (1) bekezdés szerinti idõszak alatt gyûjtött spermát legalább 30 napig elkülönítve tárolják, és a sperma kiszállítását megelõzõen a) a donorállatokat nem vakcinázták és a 32. § (3) bekezdés b) és c) pontjában írtakat alkalmazták, vagy b) a donorállatokat azt követõen vakcinázták, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelõdött ellenanyagokat kimutató vizsgálatot elvégezték, az negatív eredményt adott, továbbá egy a vírus vagy a vírusgenom, vagy a nem strukturális proteinek ellen termelõdött ellenanyagok kimutatásán alapuló jóváhagyott vizsgálat, amelyet a spermára meghatározott karanténozási idõszak végén a spermagyûjtõ központban tartózkodó valamennyi fogékony állatból levett mintán elvégeztek, negatív eredményt adott, és a sperma megfelel a szaporítóanyagok felhasználásáról és kereskedelmérõl szóló jogszabályokban foglaltaknak.

(2) A minisztérium felügyeli a feltételek teljesítésének a helyi állategészségügyi hatóság által végzett ellenõrzését,

(5) A petesejtek és embriók gyûjtése donorállatokból tilos.

58. §

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) A spermán, petesejten, embrión kívül más állati eredetû termékek forgalomba hozatalára a 34., 35., 36. és a 45. §-ok szerinti feltételek vonatkoznak.

A sürgõsségi vakcinázás 2. fázisa

1697

nisztérium felügyeli a feltételek teljesítésének helyi állategészségügyi hatóság által végzett ellenõrzését és – Közösségen belüli kereskedelem esetében – eljuttatja a többi tagállamnak és a bizottságnak azon létesítmények jegyzékét, amelyeknek az igazolt termékek kiszállítását engedélyezte.

60. § (1) A vakcinázási övezetben a sürgõsségi vakcinázás 2. fázisa során, legkorábban a sürgõsségi vakcinázás befejezése után 30 nappal kezdõdõ, és a 62., 63. §-ok szerinti intézkedések végrehajtásával végzõdõ idõszak során az alábbi intézkedéseket kell alkalmazni. (2) A fogékony élõ állatok forgalma a vakcinázási övezeten belüli gazdaságok között tilos. Fogékony élõ állat a vakcinázási övezetet nem hagyhatja el. (3) Azon gazdaságokból, amelyek fertõzéstõl való mentességét a 62. § (3) és (4) bekezdései szerint hatóságilag kizárták, a kerületi fõállatorvos engedélyezheti, hogy a fogékony állatokat azonnali vágás céljából közvetlenül a vakcinázási övezeten belül vagy kívül található vágóhídra szállítsák úgy, hogy a) a szállítás során és a vágóhídon az állatok nem érintkezhetnek más, fogékony állatokkal; b) az állatokat hatósági igazolás kell hogy kísérje, amely igazolja, hogy az állatok berakodását megelõzõen a származási gazdaságban vagy a rakodás helyén valamennyi, fogékony állaton elvégezték a 62. § (2) bekezdése szerint elõírt vizsgálatot; c) a szállítóeszközt a berakodást megelõzõen és az állatok szállítását követõen is takarítani, fertõtleníteni kell, ennek idõpontját a szállítóeszköz menetlevelébe fel kell jegyezni; d) az állatokat a vágóhídon a vágást megelõzõ 24 óra során hatósági állatorvos megvizsgálta, és az állatok a betegség tüneteit nem mutatták. (4) Vakcinázott nagy- és kiskérõdzõkbõl az (1) bekezdés szerinti idõszak során elõállított nyers hús – a belsõségek kivételével – forgalomba hozható a vakcinázási övezeten belül és kívül is, ha az üzem a) hatósági állatorvosi ellenõrzés mellett mûködik; b) csak a 11. melléklet A. része szerinti kezelésnek alávetett nyers húst – a belsõségek kivételével – és a vakcinázási övezeten kívül nevelt és levágott állatokból származó nyers húst dolgozza fel; c) minden ilyen nyers, darált és elõkészített húst megjelöl a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint; d) a teljes termelési folyamat során valamennyi nyers húst egyértelmûen azonosítva, és az eltérõ egészségügyi státuszú nyers hústól elkülönítve, e rendelettel összhangban szállítja és tárolja. (5) A hatósági állatorvos igazolja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre szánt nyers, darált és elõkészített hús megfelel a (4) bekezdés szerinti feltételeknek. A mi-

61. § (1) A 60. § (1) bekezdés szerinti idõszak során levágott vakcinázott sertésekbõl származó nyers húst az elõírt állategészségügyi jelöléssel kell ellátni, a jelöletlen húsoktól elkülönítve kell tárolni és szállítani, majd zárt konténerben az állomás által kijelölt üzembe kell szállítani a 9. melléklet A. része szerint végzendõ kezelés céljából. (2) A vakcinázott állatokból származó tej és tejtermékek forgalomba hozhatók a vakcinázási övezeten belül és azon kívül is, feltéve hogy elvégezték rajtuk a 7. melléklet A., illetve B. részében említett kezelések legalább egyikét. A megfelelõ kezelést attól függõen kell megválasztani, hogy a tejet, illetve a tejtermékeket emberi fogyasztásra szánják-e vagy sem. A kezelést egy, a vakcinázási övezetben lévõ vagy azon kívüli üzemben, az 57–59. §-okban foglalt rendelkezések szerint kell elvégezni. (3) Sperma, petesejtek és embriók fogékony állatokból történõ begyûjtését illetõen az 59. § (3) és (4) bekezdésében elõírt intézkedéseket továbbra is alkalmazni kell. (4) A 60. § (4) bekezdésében, valamint e § (1)–(3) bekezdéseiben említetteken kívüli állati eredetû termékek forgalomba hozatalára a 34–36. § és 45. §-okban foglalt feltételek vonatkoznak.

Klinikai és szerológiai vizsgálat a vakcinázási övezetben (2-A. fázis) 62. § (1) A vakcinázási övezetben a legkorábban a sürgõsségi vakcinázás befejezése után 30 nappal kezdõdõ, s a klinikai és szerológiai vizsgálat befejezésével végzõdõ idõszak során a (2) és (3) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni. (2) A hatósági állatorvosnak fel kell derítenie a fogékony állatok azon állományait, amelyek érintkeztek a ragadós száj- és körömfájás vírusával, de a betegség nyilvánvaló klinikai tüneteit nem mutatják. Ennek során a vakcinázási övezetben lévõ valamennyi állomány valamennyi érintett állatát klinikai vizsgálatnak kell alávetni, és el kell végezni a (3) bekezdés szerinti laboratóriumi vizsgálatokat.

1698

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A laboratóriumi vizsgálatokat a 2. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelõ és a bizottság által jóváhagyott diagnosztikai módszerek alkalmazásával kell elvégezni. (4) A vizsgálatoknak a ragadós száj- és körömfájás vírusának nem strukturális proteinjeivel szemben termelõdõ ellenanyagok kimutatásán, vagy valamely más, elfogadott módszeren kell alapulniuk, a mintavételezés során pedig vagy a 4. melléklet 2.2. pontjában foglaltak szerint kell eljárni, vagy mintát kell venni a vakcinázási övezetben lévõ összes állomány minden vakcinázott, fogékony egyedébõl és azok nem vakcinázott utódaiból. Ha az állomás ezen felül fogékony jelzõállatok használatát is elrendeli, akkor figyelembe kell venni a fertõzött gazdaságok újratelepítésének az 5. mellékletben foglalt feltételeit.

Az állományok minõsítése a vakcinázási övezetben (2-B. fázis) 63. § (1) A fogékony állatokat tartó gazdaságok minõsítését a 62. § (2) bekezdése szerinti vizsgálat, valamint az 1. mellékletben foglalt követelmények szerint kell elvégezni. (2) Azokban a gazdaságokban, amelyekben akár egyetlen állat is fertõzöttségre gyanús és a gazdaságban a vírus jelenlétét az 1. melléklet szerint megállapították, a hatósági állatorvos haladéktalanul gondoskodik a 12–13. § és 23. §-okban foglalt intézkedések foganatosításáról. (3) Azon gazdaságokban, amelyekben akár egy kontaminációra gyanús állat is van, de a gazdaság valamennyi fogékony állatára kiterjedõ késõbbi vizsgálat kizárta a ragadós száj- és körömfájás vírusának jelenlétét, a hatósági állatorvos elrendeli a gazdaságban lévõ fogékony állatok leölését és tetemeik ártalmatlanítását, vagy utasítást ad a (4) bekezdésben foglaltak végrehajtására. (4) A hatósági állatorvos dönthet úgy, hogy a kontaminációra gyanús állatot tartalmazó állomány egyedeit a 62. § (3) bekezdésben foglalt vizsgálatok eredménye alapján minõsítik. A vizsgálatok legalább egyikére pozitív állatokat késedelem nélkül le kell ölni, és tetemeiket ártalmatlanítani kell. A gazdaságban maradt negatív állatokat a kerületi fõállatorvos engedélyével és utasításai szerint az állomás által kijelölt vágóhídon kell levágni.

64. § (1) A 63. § (3) bekezdése szerinti gazdaságok kötelezõ tisztítását és fertõtlenítését hatósági állatorvosi felügyelet mellett, a 16. § szerint kell végezni. (2) Az állatok újratelepítését az 5. melléklet szabályozza.

2005/35. szám

(3) A sürgõsségi vakcinázás 2-A. fázisa során a) a 63. § (4) bekezdés szerint levágott állatokból elõállított nyers húsra kérõdzõk esetén a 60. § (4) bekezdése szerinti, sertések esetén a 61. § (1) bekezdés szerinti elõírást kell alkalmazni; b) a 63. § (4) bekezdés szerinti állatokból származó tejet és tejtermékeket a felhasználási szándéktól függõen az 57–59. §-okban foglaltaknak megfelelõen a 7. melléklet A. és B. részében meghatározott kezelések közül legalább az egyiknek alá kell vetni. (4) Azokban a gazdaságokban, ahol a korábbi vagy jelenlegi ragadós száj- és körömfájás-fertõzést a 62. § (3) bekezdése szerint elõírt vizsgálatokkal hatóságilag kizárták, a 65. § szerint elõírt intézkedések alkalmazhatók.

Intézkedések a sürgõsségi vakcinázás 3. fázisában 65. § (1) A 63–64. § szerint meghatározott intézkedések befejezését követõ, a mentes státusz visszanyeréséig tartó idõszakban (a sürgõsségi vakcinázás 3. fázisa) a vakcinázási övezetben e § (2)–(5) bekezdése, valamint a 66. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket kell alkalmazni. (2) Fogékony állatok a vakcinázási övezetben lévõ gazdaságok között csak kerületi fõállatorvosi engedéllyel mozoghatnak. (3) Fogékony állatok nem hagyhatják el a vakcinázási övezetet. A kerületi fõállatorvos engedélyezheti a fogékony állatok kiszállítását a vakcinázási övezetbõl, ha az állatokat azonnali vágásra, közvetlenül vágóhídra szállítják és megfelelnek a 60. § (3) bekezdés szerinti elõírásoknak. (4) A kerületi fõállatorvos a (2) bekezdés szerinti engedélyt akkor adhatja ki, ha a) a berakodást megelõzõ 24 órán belül a gazdaságban lévõ valamennyi fogékony állaton klinikai vizsgálatot végeztek, és azokon nem mutatkoztak a ragadós száj- és körömfájás klinikai tünetei, b) a származási gazdaságban a berakodást megelõzõ 30 napban állatmozgás nem történt, oda fogékony állatokat nem szállítottak be, c) a származási gazdaság nem községi zárlatban vagy védõkörzetben található, d) a szállítandó állatok egyedi, ragadós száj- és körömfájásra irányuló szerológiai vizsgálata az elkülönítési idõszak végén negatív eredménnyel zárult, vagy a 4. melléklet 2.2. pontjának megfelelõ szerológiai vizsgálatokat elvégezték, e) az állatok sem közvetlenül, sem közvetve nem érintkezhetnek fertõzési forrással a származási gazdaságból a rendeltetési helyükre való szállításuk során.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) A vakcinázott anyaállatok nem vakcinázott utódai nem hagyhatják el a tartási helyüket, kivéve ha szállításuk célállomása a) a vakcinázási övezetben lévõ, a származási gazdasággal megegyezõ állategészségügyi státuszú gazdaság; b) vágóhíd, ahol azonnal levágják õket; c) az állomás által kijelölt gazdaság, ahonnan az utód közvetlenül vágóhídra szállítandó; d) bármely gazdaság, ha a gazdaságból történõ kiszállítás elõtt vett vérmintákból a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelõdött ellenanyagok kimutatásán alapuló szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott.

66. § (1) A nem vakcinázott fogékony állatok nyers húsa a következõ feltételekkel hozható forgalomba a vakcinázási övezeten belül és azon kívül: a) a 63. § (3)–(4) és a 64. § (1)–(2) bekezdései szerinti intézkedéseket az egész vakcinázási övezetben végrehajtották, vagy az állatokat a 65. § (3) bekezdése, vagy a 65. § (4) bekezdésének d) pontja szerinti feltételek mellett szállítják olyan vágóhídra, amely hatósági állatorvosi ellenõrzés mellett mûködik és csak az e pontban említett vagy a vakcinázási övezeten kívül nevelt vagy levágott állatokból elõállított nyers húst vagy az e § (3) bekezdésében meghatározott nyers húst dolgozza fel; b) az összes ilyen nyers, darált és elõkészített húson feltüntették a megfelelõ állategészségügyi jelölést; c) a teljes termelési folyamat során valamennyi nyers húst egyértelmûen azonosítva, és az eltérõ egészségügyi státuszú nyers hústól elkülönítve szállítják és tárolják. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõtartam alatt levágott fogékony, vakcinázott állatokból vagy a vakcinázott állatok nem vakcinázott szeropozitív utódaiból származó nyers húst el kell látni az elõírt állategészségügyi jelöléssel, és azt az e jelöléssel el nem látott hústól elkülönítve kell tárolni és szállítani, majd zárt konténerben az illetékes állomás által kijelölt valamely üzembe kell szállítani a 9. melléklet A. része szerinti kezelés céljából. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen, a vakcinázott nagy- és kiskérõdzõkbõl vagy azok nem vakcinázott szeropozitív utódaiból elõállított nyers hús és megtisztított belsõség forgalomba hozható a vakcinázási övezeten belül és kívül, ha az üzem: a) hatósági állatorvosi ellenõrzés mellett mûködik; b) csak a 11. melléklet A. része szerint kezelt nyers húst – a belsõségeket kivéve – vagy az (1) bekezdésben meghatározott nyers húst vagy vakcinázási övezeten kívül nevelt vagy levágott állatokból származó nyers húst dolgoz fel; c) az összes ilyen nyers, darált és elõkészített húson feltünteti a megfelelõ állategészségügyi jelölést;

1699

d) a teljes termelési folyamat során valamennyi nyers húst egyértelmûen azonosítja, és az eltérõ egészségügyi státuszú nyers hústól elkülönítve szállítja és tárolja. (4) A (2) bekezdésétõl eltérõen, vakcinázott sertésekbõl vagy azok nem vakcinázott szeropozitív utódaiból a vizsgálat kezdetétõl a 63–64. § szerinti intézkedéseknek a teljes vakcinázási övezetben történõ végrehajtásáig és az övezetben feljegyzett utolsó ragadós száj- és körömfájás kitörést követõ legalább 3 hónap elteltéig elõállított nyers hús csak a belföldi piacon hozható forgalomba mind a vakcinázási övezeten belül, mind azon kívül, ha az üzem: a) hatósági állatorvosi ellenõrzés mellett mûködik; b) csak a 64. § (4) bekezdése szerint megállapított feltételeknek megfelelõ gazdaságokból származó állatokból elõállított nyers húst vagy a vakcinázási övezeten kívül nevelt és levágott állatokból származó nyers húst dolgoz fel; c) az összes ilyen nyers húst ellátja a megfelelõ állategészségügyi jelöléssel; d) a teljes termelési folyamat során valamennyi nyers húst egyértelmûen azonosítja, az eltérõ egészségügyi státuszú nyers hústól elkülönítve szállítja és tárolja. (5) A vakcinázott sertésekbõl származó, a (4) bekezdés szerinti idõpontot követõen és a fertõzéstõl mentes státusznak a 69. § szerinti történõ visszanyeréséig elõállított nyers hús vakcinázási övezetbõl történõ kiszállítására vonatkozó szabályokat a bizottság határozhatja meg. (6) A hatósági állatorvos igazolja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre szánt nyers, darált és elõkészített hús megfelel az (1) és (3) bekezdések szerinti feltételeknek. A minisztérium felügyeli a feltételek teljesítésének helyi állategészségügyi hatóság által végzett ellenõrzését, és – Közösségen belüli kereskedelem esetében – eljuttatja a többi tagállamnak és a bizottságnak azon létesítmények jegyzékét, amelyeknek az igazolt termékek kiszállítását engedélyezte. (7) A (3) bekezdéstõl eltérõen olyan, kérõdzõkbõl származó nyers húsra, darált húsra és elõkészített húsra, melyeket e rendelet szerint nem kell a 11. melléklet A. részében leírt módon kezelni, és amelyeket az ország meghatározott régiójában értékesíteni kívánnak, különleges állategészségügyi jelölés alkalmazható, amelynek különböznie kell a (3) bekezdés c) és a (4) bekezdés c) pontja szerinti jelöléstõl. A jelölés alkalmazásához a minisztérium a bizottság engedélyét kéri.

67. § (1) A vakcinázott állatokból származó tej és tejtermékek forgalomba hozhatók a vakcinázási övezeten belül és kívül is, feltéve hogy a 7. melléklet A. vagy B. részében meghatározott kezelések legalább egyikét elvégezték. A megfelelõ kezelést attól függõen kell megválasztani, hogy a tejet, illetve a tejtermékeket emberi fogyasztásra szán-

1700

MAGYAR KÖZLÖNY

ják-e, vagy sem. A kezelést a vakcinázási övezetben kell elvégezni. (2) A megfigyelési övezetben található gazdaságokban tartott fogékony állatok nyers tejébõl történõ mintavételezés és -szállítás a ragadós száj- és körömfájás diagnosztizálására jogosult állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumon kívüli egyéb laboratóriumba, valamint a tej ilyen laboratóriumban történõ feldolgozása az állomás engedélyével történhet. E tevékenység végzése során a ragadós száj- és körömfájás vírusának terjedését megakadályozó intézkedések alkalmazása kötelezõ. (3) A 66. § (1)–(6), a 66. § (8) és a 61. § (1)–(2) bekezdéseiben említetteken kívüli állati eredetû termékek forgalomba hozatalára a 34–36. § és 46. §-ok szerinti feltételek vonatkoznak.

XI. Fejezet A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁSTÓL MENTES STÁTUSZ VISSZANYERÉSE A mentes státusz visszanyerése sürgõsségi vakcinázás nélkül 68. § (1) Ha az országban vagy a 48. § szerinti régióban a betegséget vakcinázás igénybevétele nélkül felszámolták a ragadós száj- és körömfájástól mentes státusz akkor áll vissza, ha a 40. és 47. §-okban által elõírt valamennyi intézkedést a hatósági állatorvos felügyelete mellett végrehajtották, és a) az OIE Állategészségügyi Kódexének a ragadós száj- és körömfájás fejezetében található, a tárgyra vonatkozó ajánlásait sikerült teljesíteni, vagy b) legalább három hónap eltelt az utolsó feljegyzett ragadós száj- és körömfájás-kitörést követõen, s a 4. melléklet szerint végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok kizárták a ragadós száj- és körömfájás vírusának jelenlétét.

2005/35. szám

a) az OIE Állategészségügyi Kódexének vonatkozó fejezetében található ajánlásokat sikerült teljesíteni, vagy b) legalább három hónap eltelt az utolsó vakcinázott állat levágását követõen, és a bizottság által jóváhagyott számú szerológiai vizsgálatot elvégezték, vagy c) legalább hat hónap eltelt az utolsó járványkitörést vagy a sürgõsségi vakcinázás befejezését követõen – attól függõen, hogy melyik esemény történt késõbb –, és a bizottsági határozatban foglaltaknak megfelelõen a ragadós száj- és körömfájás vírusának nem strukturális fehérjéivel szemben termelõdõ ellenanyagok kimutatásán alapuló szerológiai próbák igazolták a vakcinázott állatok fertõzöttségtõl való mentességét. (2) A ragadós száj- és körömfájás mentes státusz visszanyerésérõl a bizottság határozhat.

Az intézkedések módosítása a mentes státusz visszanyerése érdekében 70. § (1) A minisztérium – a 68. §-ban foglaltaktól függetlenül – kérheti a bizottságtól, hogy engedélyezze az alkalmazott korlátozások visszavonását, ha a 40. és 47. §-ok szerinti követelmények teljesülnek, s a klinikai és szerológiai vizsgálatok a ragadós száj- és körömfájás fertõzöttséget kizárták. (2) A 69. §-tól eltérõen az alkalmazott korlátozásokat a bizottság engedélyével vissza lehet vonni, ha a 62. § szerinti klinikai és szerológiai vizsgálatokat elvégezték, és végrehajtották a 63–64. §-ok szerinti intézkedéseket, s azok a vírussal való fertõzöttséget kizárták.

69. §

(3) A bizottság döntésétõl függõen, amíg az ország vagy a régió az OIE Állategészségügyi Kódexében foglalt feltételek szerint vissza nem nyeri a ragadós száj- és körömfájástól mentes státuszát, onnan fogékony állatot más tagállamba szállítani tilos, kivéve, ha az állatokat a) nem vakcinázták és közvetlenül vágóhídra szállítják azonnali vágás céljából; vagy b) közvetlenül a berakodást megelõzõen legalább 30 napig elkülönítették és a berakodást megelõzõ 10 nap során vett mintákon végzett ragadós száj- és körömfájás vírusának strukturális proteinjei ellen termelõdött ellenanyagok kimutatásán alapuló szerológiai vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

(1) Ha az országban vagy a 48. § szerinti régióban a betegséget vakcinázás igénybevételével számolták fel, a ragadós száj- és körömfájástól mentes státuszát akkor áll vissza, ha a 40., 47. és az 57–64. §-okban elõírt valamennyi intézkedést a hatósági állatorvos felügyelete mellett végrehajtották és

(4) A minisztérium kérésére a bizottság engedélyezheti a ragadós száj- és körömfájás mentes státusznak az OIE Állategészségügyi Kódexében foglalt feltételek szerinti visszanyeréséig a vakcinázási övezetet körülvevõ megfigyelési övezet sugarának csökkentését, ha a 63–64. §-ok szerinti intézkedések végrehajtása kielégítõ eredménnyel megtörtént.

(2) A ragadós száj- és körömfájás mentes státusz visszanyerésérõl a bizottság határozhat.

A mentes státusz visszanyerése vakcinázás segítségével

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Közösségen belüli kereskedelemre szánt állatok és állati termékek állategészségügyi bizonyítványa

1701 Referencia laboratóriumok 75. §

71. § Fogékony állatok és az azokból származó termékek közösségen belüli kereskedelme esetén azokat kiegészítõ állategészségügyi bizonyítványokkal kell ellátni, amíg az ország, vagy a korlátozás alatt álló terület vissza nem nyeri a ragadós száj- és körömfájástól mentes státuszát. A vakcinázott állatok forgalma a mentes státusz visszanyerését követõen 72. § (1) Ragadós száj- és körömfájás ellen vakcinázott fogékony állat az ország területét nem hagyhatja el. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól különleges esetekben a minisztérium kérésére a bizottság felmentést adhat állatkertben tartott, vadvédelmi program alatt álló, illetve gazdasági haszonállatok génmegõrzésére szolgáló telepeken tartott, vakcinázott fogékony állatok szállítására vonatkozóan. XII. Fejezet LABORATÓRIUMOK A ragadós száj- és körömfájás élõ vírusával foglalkozó laboratóriumok 73. § (1) A ragadós száj- és körömfájás élõ vírusával, genomjával, antigénjeivel vagy az ezekbõl az antigénekbõl elõállított vakcinákkal foglalkozó kutató, diagnosztizáló vagy gyártó laboratóriumok mûködését a minisztérium engedélyezi és ellenõrzi. (2) A ragadós száj- és körömfájás élõ vírusával folytatott kutatási és diagnosztikai tevékenységet kizárólag a 12. melléklet A. részében meghatározott, a minisztérium által engedélyezett laboratóriumok végezhetik. (3) A (2) bekezdésben felsorolt laboratóriumok a 13. mellékletben meghatározott minimális biológiai biztonsági szabványok szerint mûködhetnek. A minisztérium és a bizottság helyszíni szemlét tarthat ennek ellenõrzésére.

(1) A ragadós száj- és körömfájás, vagy hólyagok képzõdésével járó egyéb betegség vírusának vizsgálatára irányuló laboratóriumi vizsgálatot csak engedéllyel rendelkezõ laboratórium végezhet. (2) A minisztérium nemzeti referencia laboratóriumot jelöl ki, amely felelõs az országban alkalmazott diagnosztikai szabványok és módszerek koordinálásáért, ellátja legalább a 14. mellékletben szereplõ feladatokat, kapcsolatot tart a közösségi referencia laboratóriummal, és gondoskodik a megfelelõ minták közösségi referencia laboratóriumba küldésérõl. (3) A nemzeti referencia laboratórium elláthatja ezt a feladatát más tagállam részére is. Szükség esetén Magyarország is igénybe veheti más tagállam nemzeti referencia laboratóriumának szolgáltatásait is. Ezt az együttmûködést kétoldalú megállapodásban rögzíteni kell, errõl értesíteni kell a bizottságot. (4) A nemzeti referencia laboratórium elsõdleges feladata a ragadós száj- és körömfájás, valamint a hólyagok képzõdésével járó egyéb betegségek megállapítása vagy kizárása. Ha megerõsítették a ragadós száj- és körömfájás kitörését és azonosították a vírus szerotípusát, a nemzeti referencia laboratórium elvégzi a vírus antigénjeinek referencia-vakcinatörzsekkel való összehasonlítását, szükség esetén a közösségi referencia laboratórium segítségét kéri. (5) A hólyagok képzõdésével járó betegség tüneteit mutató állatokból vett, de a ragadós száj- és körömfájásra és adott esetben a sertések hólyagos betegségére nézve is negatív mintákat a nemzeti referencia laboratórium a közösségi referencia laboratóriumba küldi további vizsgálatra. (6) A nemzeti referencia laboratóriumot vizsgálatok elvégzéséhez kellõen fel kell szerelni, és el kell látni megfelelõ számú képzett munkaerõvel.

76. § A közösségi referencia laboratórium tevékenységét közösségi jogszabály szabályozza.

XIII. Fejezet

Engedélyezett laboratóriumok

A BETEGSÉG DIAGNOSZTIZÁLÁSA

74. §

77. §

A ragadós száj- és körömfájás nemzeti referencia laboratóriuma a 12. melléklet A. részében felsorolt létesítmények és laboratóriumok jegyzékében szerepel.

(1) A nemzeti referencia laboratórium a kórjelzéshez a 2. mellékletében felsorolt vizsgálati eljárásokat és szabványokat használhatja.

1702

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A vizsgálatokhoz szükséges reagensek és diagnosztikumok beszerzésérõl, tárolásáról és szállításáról a nemzeti referencia laboratóriumnak úgy kell gondoskodnia, hogy azok járványügyi válsághelyzet esetén kellõ mennyiségben álljanak rendelkezésre a kijelölt laboratóriumok számára. (3) A ragadós száj- és körömfájás diagnosztizálásának, valamint a sertések hólyagos betegségén kívüli egyéb, hólyagok képzõdésével járó betegségek differenciáldiagnózisának elvégzésére a bizottság útmutatót adhat ki.

XIV. Fejezet

2005/35. szám

annak érdekében, hogy a tagállamok készenléti tervei egymással összeegyeztethetõk legyenek. (2) A minisztérium köteles tájékoztatni a bizottságot a készenléti terv valamennyi lényeges módosításáról. (3) A készenléti tervet a minisztérium köteles öt évenként felülvizsgálni és szükség esetén módosítani, különös tekintettel az idõközben tartott szimulációs gyakorlatok tapasztalataira. A minisztérium a módosított készenléti tervet a bizottságnak jóváhagyásra megküldi.

Szimulációs gyakorlatok 80. §

KÉSZENLÉTI TERV ÉS SZIMULÁCIÓS GYAKORLATOK Készenléti terv 78. § (1) A minisztérium a ragadós száj- és körömfájás megállapítása esetén végrehajtandó országos készenléti tervet ad ki, amelyet elõzetesen jóváhagyásra megküld a bizottságnak. A készenléti terv tartalmazza a betegséggel kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a járvánnyal kapcsolatos készültség fenntartása, valamint a környezet védelme érdekében tervezett intézkedéseket, valamint rögzíti a szomszédos tagállamokkal, illetve harmadik országokkal való együttmûködés kereteit. (2) Az állomások megyei készenléti tervet készítenek, amelynek tartalmaznia kell a betegség gyors és hatékony felszámolásához szükséges valamennyi felszerelés, berendezés és anyag listáját, ezek fellelhetõségét, a szükséges személyi állomány adatait is. (3) A készenléti terv rögzíti a legsúlyosabb járványhelyzet esetén végrehajtandó intézkedéseket, továbbá meghatározza a) a sürgõsségi vakcinázás esetére szükségesnek tartott vakcinaszükségletet; b) a nagy sûrûségû állatállománnyal rendelkezõ régiókat. (4) A készenléti tervben a járványkitörés esetére olyan intézkedéseket kell meghatározni, amelyek nem járnak környezetkárosítással. (5) A készenléti tervek elkészítésére vonatkozó követelményeket e rendelet 15. melléklete tartalmazza.

79. § (1) A bizottság a készenléti tervet megvizsgálja és elbírálja aszerint, hogy az biztosítja-e a 78. § (1) bekezdése szerinti célkitûzés elérését. A bizottság javaslatokat tehet

(1) A bizottság által jóváhagyott készenléti tervben foglaltak szerint e rendelet 15. mellékletének megfelelõ szimulációs gyakorlatokat kell tartani. (2) A szimulációs gyakorlatok a szomszédos tagállamokkal vagy harmadik országok illetékes hatóságaival együttmûködve is tarthatók. (3) A szimulációs gyakorlatok lényeges eredményeirõl a minisztérium tájékoztatja a bizottságot.

XV. Fejezet JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONTOK ÉS SZAKÉRTÕI CSOPORTOK Nemzeti járványvédelmi központ 81. § (1) A minisztérium járvány kitörése esetén nemzeti járványvédelmi központot hoz létre és gondoskodik feladatai hatékony elvégzéséhez szükséges feltételekrõl. (2) A nemzeti járványvédelmi központ irányítja és felügyeli a helyi járványvédelmi központok mûködését. (3) A nemzeti járványvédelmi központ felelõs a) a szükséges járványvédelmi intézkedések meghatározásáért; b) az intézkedések azonnali és hatékony végrehajtásáért a helyi járványvédelmi központokon keresztül; c) a helyi járványvédelmi központok személyzettel és egyéb forrásokkal való ellátásáért; d) a bizottság, a többi tagállam illetékes hatósága és az egyéb nemzeti hatóságok tájékoztatásáért, az illetékes környezetvédelmi hatóságokat és szervezeteket, valamint az állategészségügyi, mezõgazdasági és kereskedelmi szervezeteket és szerveket is ideértve; e) sürgõsségi vakcinázási kampányok megszervezéséért és a vakcinázási övezet határainak kijelöléséért; f) a diagnosztikai laboratóriumokkal való kapcsolattartásért;

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

g) a illetékes környezetvédelmi hatósággal való kapcsolattartásért, az állategészségügyi és környezetvédelmi intézkedések koordinációja érdekében; h) a médiával való kapcsolattartásért; i) a rendfenntartó szervekkel való kapcsolattartásért az intézkedések megfelelõ végrehajtása érdekében.

Nemzeti járványvédelmi központ technikai követelményei 82. § A nemzeti járványvédelmi központnak a járvány hatékony felszámolásához rendelkeznie kell a) állomány- és egyedazonosító, illetve nyilvántartó, valamint az állattartóhelyek elhelyezkedését meghatározó rendszerrel, lehetõség szerint elektronikus formában; b) valamennyi szükséges távközlési eszközzel, beleértve a telefonokat, faxot és a médiával való kommunikáció eszközeit; c) olyan kommunikációs rendszerrel, amely lehetõvé teszi az információcserét a helyi járványvédelmi központokkal, laboratóriumokkal és egyéb érdekelt szervezetekkel, lehetõség szerint elektronikus formában; d) térképekkel és egyéb információforrásokkal, amelyek felhasználhatók a védelmi intézkedések irányításában; e) naponta vezetett járványvédelmi naplóval, amelyben idõrendi sorrendben rögzítenek valamennyi, a betegséggel kapcsolatos eseményt; f) a nemzeti és nemzetközi szervezetek valamint laboratóriumok jegyzékével, amelyek a ragadós száj- és körömfájás területén mûködnek, illetve amelyekkel járványkitörés esetén kapcsolatba kell lépni; g) azon munkatársak és egyéb személyek jegyzékével, akiket azonnal fel lehet szólítani, hogy lépjenek szolgálatba a helyi járványvédelmi központoknál vagy a szakértõi csoportoknál járványkitörés esetén; h) az illetékes környezetvédelmi hatóságok és szervek jegyzékével, amelyekkel ragadós száj- és körömfájáskitörés esetén kapcsolatba kell lépni; i) az ártalmatlanító helyeket feltüntetõ térképekkel; j) az állati tetemek és hulladékok kezelésére és ártalmatlanítására engedéllyel rendelkezõ vállalkozások jegyzékével, azok kapacitásával, címükkel, elérhetõségeikkel; k) a környezetbe, különösen a felszíni- és talajvizekbe kerülõ fertõtlenítõszerek, valamint az állati tetemek bomlástermékeinek a megfigyelésére és ellenõrzésére hozandó intézkedések jegyzékével.

Helyi járványvédelmi központok 83. § (1) A minisztérium járvány kitörése esetén helyi járványvédelmi központokat állít fel, és gondoskodik feladatai hatékony elvégzéséhez szükséges feltételekrõl.

1703

(2) A helyi járványvédelmi központ biztosítja a járványügyi nyomozással, a környezetvédelemmel, a fertõzött állományokból származó hullák ártalmatlanításával, a kijelölt körzetek hatósági megfigyelésével, a nyomon követéssel, az állatvédelemmel és a zárt vágással, a tisztítással és fertõtlenítéssel, valamint az egyéb higiéniai intézkedésekkel, a sürgõsségi vakcinázással és minden egyéb stratégiai döntéssel kapcsolatos intézkedések azonnali végrehajtását. (3) A készenléti terveknek rendelkezniük kell a helyi járványvédelmi központok számára kijelölt munkahelyrõl, annak személyzetérõl, helyiségeirõl, felszerelésérõl és berendezésérõl, igazgatási rendszerérõl, hírközlési vonalairól, valamint információs csatornáiról. (4) A járvány felszámolása során a helyi járványvédelmi központok együttmûködnek a nemzeti járványvédelmi központtal. (5) A helyi járványvédelmi központoknak rendelkezniük kell kitörés esetén az e rendeletben elõírt intézkedések azonnali végrehajtásához szükséges személyzettel.

A helyi járványvédelmi központok technikai követelményei 84. § A helyi járványvédelmi központoknak rendelkezniük kell a) a nemzeti járványvédelmi központtal való kommunikációra fenntartott közvetlen telefonvonallal, ezen kívül a termelõk, illetve a lakosság tájékoztatásához szükséges telefonvonalakkal; b) a kommunikációhoz és valamennyi szükséges adat hatékony kezeléséhez szükséges eszközökkel ellátott, kihelyezett személyzettel; c) lehetõség szerint elektronikus nyilvántartási rendszerrel, amely kapcsolódik a nemzeti járványvédelmi központhoz és valamennyi szükséges adatbázishoz, laboratóriumhoz és egyéb szervezethez; d) naponta vezetett naplóval, amely idõrendi sorrendben rögzíti valamennyi, a betegséggel kapcsolatos eseményt; e) valamennyi megyére vonatkozóan azon személyek – beleértve a magánállatorvosokat is – és helyi szervezetek naprakész jegyzékével, akiket, illetve amelyeket a járványkitörés esetén értesíteni kell; f) azon gazdaságok naprakész jegyzékével, amelyekre a 18. és 20. §-ok rendelkezései alkalmazhatók a járvány kitörése esetén; g) az e rendelet elõírásainak megfelelõen leölt, s a közösségi és nemzeti környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban ártalmatlanítandó állatok elégetésének vagy elföldelésének lehetséges helyszíneit felsoroló naprakész jegyzékekkel;

1704

MAGYAR KÖZLÖNY

h) valamennyi megyére vonatkozóan az illetékes környezetvédelmi hatóságok, valamint egyéb környezetvédelmi szervek naprakész jegyzékével, amelyekkel a járványkitörése esetén a kapcsolatot fel kell venni, és amelyeket a járványvédelmi munkába be kell vonni; i) olyan térképekkel, amelyek feltüntetik azokat a tetemek elföldelésére alkalmas ártalmatlanító helyeket, amelyek nem jelentenek veszélyt a környezetre, különösen a felszíni vizekre és a talajvízre; j) az állati tetemek és hulladékok kezelésére és ártalmatlanítására engedélyezett kezelõ és ártalmatlanító vállalkozások jegyzékével; k) a környezetbe, különösen a felszíni és talajvizekbe kerülõ fertõtlenítõszerek, valamint az állati tetemek bomlástermékeinek a megfigyelésére és ellenõrzésére hozandó intézkedések jegyzékével.

Szakértõi csoport 85. § (1) Járványhelyzet esetén a minisztérium szakértõi csoportot hoz létre. A szakértõi csoport a) személyi állományát azonos számban alkotják járványügyi szakemberek, állatorvos-kutatók, valamint virológusok; b) szakmai hátteret biztosít az állategészségügyi hatóságnak. (2) Betegség gyanúja esetén a szakértõi csoport a) értékelõ munkát végez a klinikai tünetek és a járványügyi helyzet tekintetében; b) tanácsadással segíti a járványügyi központokat a betegség diagnózisához szükséges mintavétel és vizsgálatok tekintetében; c) javasolhatja az állategészségügyi hatóság további intézkedését. (3) Betegség megállapítása esetén a szakértõi csoport feladata: a) a klinikai tünetek értékelése legalább egy jellegzetes esetben, és – ha szükséges – a helyszínen, valamint a járványügyi nyomozás eredményeinek elemzése, azon adatok összegyûjtése érdekében, amelyekkel meghatározható a fertõzés eredete, a kórokozó behurcolásának idõpontja, valamint a betegség lehetséges terjedése; b) jelentést tenni az állategészségügyi szolgálat vezetõjének és a nemzeti járványvédelmi központnak; c) tanácsadást végezni az alkalmazandó szûrõvizsgálatokkal, mintavételi és vizsgálati eljárásokkal, védelmi és egyéb intézkedésekkel és a megvalósítandó stratégiával kapcsolatban, beleértve a gazdaságokban és a 19. § szerinti létesítményekben alkalmazandó biológiai biztonsági intézkedésekkel és a sürgõsségi vakcinázással kapcsolatos tanácsadást is;

2005/35. szám

d) a járványügyi vizsgálatok nyomon követése és irányítása; e) a járványügyi adatok földrajzi, meteorológiai és egyéb szükséges információkkal való kiegészítése; f) a járványügyi adatok értékelése és rendszeres idõközönként kockázatelemzés végzése; g) segítséget nyújtani ahhoz, hogy az állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítását úgy végezzék, hogy az a lehetõ legkevesebb káros környezeti hatással járjon.

XVI. Fejezet NEMZETI ANTIGÉN- ÉS VAKCINABANK 86. § (1) A minisztérium a készenléti tervben foglaltaknak megfelelõen nemzeti antigén- és vakcinabankot létesíthet, illetve tarthat fenn a sürgõsségi vakcinázás biztosítására. Az antigén- és vakcinabankban kizárólag a hatályos jogszabályok szerint engedélyezett készítmények tarthatók. (2) A minisztérium ragadós száj- és körömfájás vakcinák csomagolására és tárolására létesítményeket tarthat fent a sürgõsségi vakcinázás esetére. (3) A minisztérium biztosítja, hogy a nemzeti antigénés vakcinabankban tárolt antigén és az ebbõl összeállított vakcina megfelel a közösségi antigén- és vakcinabankok számára a biztonság, a sterilitás és a nem strukturális fehérjetartalom tekintetében megállapított követelményeknek. (4) A nemzeti antigén- és vakcinakészletekrõl a minisztérium rendszeres tájékoztatást ad a bizottságnak. A nemzeti antigén- és vakcinabankban tárolt antigén vagy engedélyezett vakcina mennyiségére és altípusára vonatkozó adatokat titkos információként kell kezelni, azok nyilvánosságra hozatala tilos.

XVII. Fejezet KIEGÉSZÍTÕ JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 87. § (1) Külön jogszabály rendelkezik a konyhai hulladékok állatokkal való feletetésének tilalmáról, függetlenül az állatok hasznosítási irányától, illetve azok tartási helyétõl. A bizottság más állatfajokban elõforduló ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre vonatkozó részletes szabályokat is meghatározhat. (2) Az állategészségügyi hatóság, amint tudomást szerez ragadós száj- és körömfájás-fertõzöttségre gyanús vadon élõ állatokról, haladéktalanul meghozza a megfelelõ

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

intézkedéseket, hogy megerõsítse vagy kizárja a betegség elõfordulását valamennyi elejtett vagy elhullott, fogékony vadon élõ állat vizsgálata révén, beleértve a laboratóriumi vizsgálatot is. Értesíti a fogékony állatok tulajdonosait és a vadászokat a fertõzés gyanújáról. (3) Ha az állomás megállapította a ragadós száj- és körömfájás elsõdleges esetét vadon élõ állatokban, haladéktalanul meghozza a 16. melléklet A. részében elõírt intézkedéseket, hogy mérsékelje a betegség terjedését, tervet készít a betegség felszámolására a 16. melléklet B. részével összhangban és értesíti a fogékony állatok tulajdonosait és a vadászokat a betegség megállapításáról.

Eseti járványügyi intézkedések 88. § (1) A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos hatósági intézkedésekhez szükséges formanyomtatványokat a készenléti terv tartalmazza. (2) Ha a minisztérium azt állapítja meg, hogy valamely intézkedés nem igazodik a járványügyi helyzethez, vagy a hozott intézkedések ellenére a járvány továbbterjed, kérheti a bizottságot, hogy engedélyezze alternatív, de azonos járványügyi hatású intézkedések végrehajtását korlátozott, a járványhelyzetnek megfelelõ idõtartamra.

XVIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 89. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény végrehajtására kiadott a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésrõl szóló 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet hatályát veszti.

90. § Ez a rendelet a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekrõl, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezésérõl és a 92/46/EGK irányelv módosításáról szóló 2003. szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés szolgálja. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1705

1. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez A járványkitörés meghatározása Járványkitörésnek kell minõsíteni azt az esetet, amikor egy gazdaságban az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül: 1. Ragadós száj- és körömfájás vírusát izolálták egy állatból, az állatból származó valamely termékbõl vagy annak környezetébõl. 2. Ragadós száj- és körömfájásra utaló klinikai tünetek figyelhetõk meg egy fogékony állaton és a ragadós száj- és körömfájás vírusának legalább egy szerotípusára specifikus vírusantigént vagy vírus-ribonukleinsavat (RNS) mutattak ki és azonosítottak a tüneteket mutató állatból, vagy a vele azonos járványügyi egységbe tartozó állatból vett mintában. 3. Ragadós száj- és körömfájásnak megfelelõ klinikai tüneteket figyeltek meg egy fogékony állatban és a tüneteket mutató állat vagy a vele együtt tartott állatok valamelyike a ragadós száj- és körömfájás vírusának strukturális vagy nem strukturális proteinjeivel szemben termelõdött ellenanyagok tekintetében szeropozitív, feltéve, hogy a szeropozitivitás esetleges okaként a korábbi vakcinázás, a reziduális maternális ellenanyagok jelenléte vagy a nem specifikus reakciók kizárhatók. 4. A ragadós száj- és körömfájás vírusa egy vagy több szerotípusára specifikus vírusantigént vagy vírus RNS-t mutattak ki és azonosítottak fogékony állatokból vett mintákban, és az állatok a ragadós száj- és körömfájás vírusának strukturális vagy nem strukturális proteinjeivel szemben termelõdött ellenanyagokat illetõen szeropozitívak, feltéve, hogy strukturális proteinekkel szemben termelõdött ellenanyagok esetében a szeropozitivitás esetleges okaként a korábbi vakcinázás, reziduális maternális ellenanyagok jelenléte vagy a nem specifikus reakciók kizárhatók. 5. Járványügyi kapcsolatot állapítottak meg egy megerõsített ragadós száj- és körömfájásjárvány-kitöréssel és az alábbi feltételek közül legalább egy adott: a) egy vagy több állat a ragadós száj- és körömfájás vírusának strukturális vagy nem strukturális proteinjeivel szemben termelõdött ellenanyagokat illetõen szeropozitív, feltéve, hogy a szeropozitivitás esetleges okaként a korábbi vakcinázás, reziduális maternális ellenanyagok jelenléte vagy a nem specifikus reakciók kizárhatók; b) a ragadós száj- és körömfájás vírusa egy vagy több szerotípusára specifikus vírusantigént vagy vírus RNS-t mutattak ki és azonosítottak egy vagy több, fogékony állatból vett mintából; c) a ragadós száj- és körömfájással való aktív fertõzést igazoló szerológiai vizsgálati eredmény áll rendelkezésre (szerokonverzió mutatható ki) egy vagy több fogékony, a

1706

MAGYAR KÖZLÖNY

ragadós száj- és körömfájás vírusának strukturális vagy nem strukturális proteinjeivel szemben termelõdött ellenanyagokra vonatkozóan szeronegatívról szeropozitívra változó állatban, feltéve, hogy a szeropozitivitás esetleges okaként a korábbi vakcinázás, reziduális maternális ellenanyagok jelenléte, vagy a nem specifikus reakciók kizárhatók. Amennyiben a korábbi negatív szerológiai státusz nem valószínûsíthetõ, a szerokonverzió kimutatását mintapárokkal kell végezni, amelyeket két vagy több alkalommal kell venni ugyanabból az állatból, strukturális proteinek esetében legalább 5 napos, nem strukturális proteinek esetében pedig legalább 21 napos idõközzel; d) ragadós száj- és körömfájásra jellemzõ klinikai tüneteket figyeltek meg egy fogékony állaton.

2. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez A ragadós száj- és körömfájás és a hólyagok képzõdésével járó egyéb vírusos betegségek elkülönítõ kórjelzéséhez alkalmazandó diagnosztikai vizsgálati módszerek és standardok A vizsgálat megjelölés egy laboratóriumi diagnosztikai eljárást jelöl, a standard alatt pedig egy olyan reagens értendõ, amelyet több laboratórium bevonásával végzett összehasonlító vizsgálati eljárást követõen nemzetközi referenciaként elfogadtak. A. rész Diagnosztikai vizsgálatok 1. Ajánlott eljárások A hólyagok képzõdésével járó betegségek diagnózisát az OIE diagnosztikai kézikönyvében (a továbbiakban: OIE kézikönyv) szereplõ, a nemzetközi kereskedelem számára elõírt vizsgálatok szerint kell végezni. A nemzeti referencia laboratórium az OIE kézikönyvben meghatározott standardokat és vizsgálati eljárásokat használhatja. 2. Alternatív eljárások Az OIE kézikönyvben alternatív vizsgálatként meghatározott vagy az OIE kézikönyvben nem szereplõ vizsgálatok használata akkor engedélyezett, ha bizonyítható, hogy azok legalább az OIE kézikönyvben vagy a közösségi jogszabályok mellékleteiben meghatározott érzékenységi és specificitási paraméterekkel rendelkeznek. A belföldi, Közösségen belüli vagy nemzetközi kereskedelem céljára vizsgálati eredményeket szolgáltató nemzeti laboratóriumoknak olyan nyilvántartással kell rendelkezniük, mely igazolja, hogy az alkalmazott vizsgálati eljárás megfelel a vonatkozó OIE vagy közösségi követelményeknek.

2005/35. szám

3. Standardok és minõségellenõrzés A nemzeti laboratóriumok részt vesznek a közösségi referencia laboratórium által minõségbiztosítási célból szervezett körvizsgálatokban és egyéb gyakorlatokban. Az ilyen gyakorlatok keretében a közösségi referencia laboratórium ellenõrizheti az olyan nemzeti laboratóriumok eredményeit, amelyek részt vettek a hólyagok képzõdésével járó vírusos állatbetegségek diagnózisának minõségbiztosításért felelõs valamelyik nemzetközi szervezet, mint például az OIE, a FAO vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által szervezett valamely körvizsgálatban, illetve minõségbiztosítási gyakorlaton. A hólyagok képzõdésével járó vírusos állatbetegségek diagnózisára engedéllyel rendelkezõ laboratóriumok kötelesek belsõ minõségbiztosítási programokat mûködtetni. E programok közösségi irányelveinek meghatározásáig az OIE érvényben lévõ laboratóriumi minõségellenõrzési útmutatójában szereplõ leírásokat kell alkalmazni. A laboratóriumok minõségbiztosításának egyik eleme annak tanúsítása, hogy a rutinszerûen alkalmazott vizsgálatok az OIE által meghatározott érzékenységi és specificitási követelményeknek megfelelnek. 4. Megfelelõségi eljárás A közösségi referencia laboratórium által szervezett standardizálási és külsõ minõségbiztosítási gyakorlatok eredményeit a nemzeti referencia laboratórium éves értekezletén értékelni kell. A vizsgálatok eredményeirõl a minisztérium tájékoztatja a bizottságot. Amennyiben a vizsgálatok eredményei a közösségi referencia laboratórium elvárásainak nem felelnek meg, a bizottság a laboratórium ilyen irányú tevékenységét nem ismeri el. 5. Mintavétel és -szállítás A helyszínen reprezentatív mennyiségû vizsgálati anyagot kell venni és azt késedelem nélkül a 12. mellékletben felsorolt laboratóriumba vagy laboratóriumok egyikébe kell küldeni. Ha ilyen minták nem állnak rendelkezésre, vagy azok szállításra nem alkalmasak, fajazonos szövetre vagy alacsony számú átoltással készült sejtkultúrára ráoltott anyag is elfogadható. A szövet- vagy sejtkultúrára oltott anyaggal kapcsolatos információkat a minta kísérõiratán fel kell tüntetni. Amennyiben a laboratóriumba történõ szállítás elõreláthatóan 24 óránál kevesebb idõt vesz igénybe, a minták 4 °C-on szállíthatók. A nyelõcsõbõl, illetve garatból (szondával) vett minták szállításához szilárd szén-dioxid vagy folyékony nitrogén ajánlott, különösen akkor, ha a szállítás elõreláthatólag hosszabb idõt vesz igénybe. A ragadós száj- és körömfájásra gyanús esetekbõl származó mintákat fokozott elõvigyázatossággal kell csomagolni mind belföldi, mind külföldre történõ szállítás során. Meg kell akadályozni a szállítóedények összetörését, szivárgását és a kontaminálódás kockázatát, de annak biztosítása is fontos, hogy a minták megfelelõ állapotban érkezzenek meg. A jégtömlõ (akku) használata alkalmasabb a

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

nedves jégnél, mivel a csomagból történõ vízszivárgás megelõzhetõ. A minták feladását megelõzõen a fogadó laboratóriumot értesíteni kell a minták érkezésérõl. B. rész Standardok Az OIE kézikönyvben részletesen leírt vizsgálati módszerek szolgálnak referenciaként a hólyagok képzõdésével járó betegségek kórjelzésével kapcsolatban végzett vírusizoláció, antigén- és ellenanyag-kimutatás tekintetében. 1. Ragadós száj- és körömfájás 1.1. Antigén-kimutatás A ragadós száj- és körömfájás vírusantigénjének kimutatására vonatkozó szabványokat a bizottság a közösségi referencia laboratóriummal közösen határozhatja meg. Mind a hét RSZKF szerotípus standardizált, inaktivált antigénje rendelkezésre áll az OIE/FAO ragadós száj- és körömfájás világ-referencia laboratóriumában (WRL). A hazai laboratóriumok antigén-kimutatási rendszere a fenti eljárásoknak, illetve szabványoknak meg kell hogy feleljen. 1.2. Vírusizoláció A ragadós száj- és körömfájás vírusának kimutatására vonatkozó szabványokat a bizottság a közösségi referencia laboratóriummal közösen határozhatja meg. A ragadós száj- és körömfájás vírusizolátumai beszerezhetõk a WRL-tõl. A hazai laboratóriumok által a ragadós száj- és körömfájás vírusának izolálására használt szövetkultúra-rendszereknek érzékenyeknek kell lenniük azon szerotípusok és törzsek teljes skálájára, amelyekre a laboratórium diagnosztikai kapacitást tart fenn. 1.3. Nukleinsav-kimutatási módszerek A ragadós száj- és körömfájás vírusa RNS-ének kimutatására vonatkozó szabványokat a bizottság a közösségi referencia laboratóriummal közösen határozhatja meg. 1.4. Ellenanyag-kimutatás (strukturális fehérjékkel szemben) A ragadós száj- és körömfájás vírusával szemben termelõdõ ellenanyagok kimutatására vonatkozó szabványokat a bizottság a közösségi referencia laboratóriummal közösen határozhatja meg. A FAO 1998-ban az O1-Manisa, A22-Iraq és C-Noville vírus altípusok elleni standard szérumokat határozott meg. 1.5. Ellenanyag-kimutatás (nem strukturális fehérjékkel szemben) A ragadós száj- és körömfájás vírusával szemben termelõdõ ellenanyagok kimutatására vonatkozó szabványokat a bizottság a közösségi referencia laboratóriummal közösen határozhatja meg.

1707

2. Sertések hólyagos betegsége (SVD) Az SVD diagnózisát a 2000/428/EK bizottsági határozatban foglaltak szerint kell felállítani. 3. Hólyagok képzõdésével járó egyéb betegségek A minisztérium jogosult fenntartani laboratóriumi kapacitást a ragadós száj- és körömfájáson és SVD-n kívül más, hólyagok képzõdésével járó betegségek diagnózisára is. Azok a laboratóriumok, amelyek e vírusok tekintetében laboratóriumi kapacitást kívánnak fenntartani és arra jogosultak, referencia-reagenseket a WRL-tõl (Pilbright) vagy a vonatkozó OIE referencia laboratóriumtól szerezhetnek be.

3. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez A betegség bejelentése és azon további járványügyi információk, amelyeket ragadós száj- és körömfájás kitörés esetén továbbítani kell a bizottság és a Közösség többi tagállama felé 1. Minden elsõdleges járványkitörés, illetve 21. § szerinti létesítményben vagy szállítóeszközön észlelt eset megállapítását követõ 24 órán belül a minisztérium az állatbetegségek közösségi bejelentési rendszerén keresztül a következõket jelenti: a) a bejelentés dátuma; b) a bejelentés idõpontja; c) az ország megnevezése; d) a betegség neve és a vírus típusa, az adott esetnek megfelelõen; e) a járványkitörés sorozatszáma; f) a járványkitörés típusa; g) az ehhez a járványkitöréshez rendelt kitörési azonosítószám; h) a régió és az érintett gazdaság földrajzi elhelyezkedése; i) a korlátozások által érintett egyéb régió; j) a betegség megállapításának idõpontja és a megállapítás módszere; k) a betegség gyanúja felmerülésének dátuma; l) az elsõ fertõzés feltételezett dátuma; m) a betegség eredete, amennyire lehetséges; n) a járványvédelmi intézkedések, amelyeket meghoztak. 2. Elsõdleges járványkitörések esetében, illetve a 21. § szerinti létesítményekben vagy szállítóeszközökön észlelt eseteknél az 1. pontban említett adatokon kívül a következõ információkat is meg kell adni: a) a kitörésben érintett, vagy a 21. § szerinti létesítményben vagy szállítóeszközön lévõ, fogékony állatok létszámát állatfajonként;

1708

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a fogékony elhullott állatok számát a gazdaságban, a vágóhídon vagy szállítóeszközön, állatfajonként vagy hasznosítási típusonként (tenyésztésre, hizlalásra, vágásra szánt stb.); c) a megbetegedések számát továbbá a fogékony állatok számát, amelyekben megállapították a ragadós száj- és körömfájást, hasznosítási típusonként (tenyésztésre, hizlalásra, vágásra szánt stb.); d) a járványelfojtás során az érintett állományban, a vágóhídon vagy szállítóeszközön leölt, fogékony állatok számát; e) az elszállított és ártalmatlanított állati tetemek számát; f) a kitörés távolságát a legközelebbi gazdaságtól, ahol fogékony állatokat tartanak, ha a ragadós száj- és körömfájást vágóhídon vagy szállítóeszközön állapították meg, a fertõzött állatok vagy tetemek származási gazdaságának vagy gazdaságainak telephelyét. 3. A másodlagos járványkitörésekre vonatkozó, az (1) és a (2) pontban említett információkat a minisztérium rendszeresen, a hét elsõ munkanapján jelenti a bizottságnak. 4. A minisztérium gondoskodik arról, hogy a ragadós száj- és körömfájás gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön észlelt kitörésével kapcsolatban az 1., 2. és 3. pont szerint szolgáltatott információkat a lehetõ legkorábban a bizottságnak és a többi tagállamnak küldött írásos jelentés kövesse, amely legalább a következõket tartalmazza: a) azt az idõpontot, amikor a fogékony állatokat a gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön leölték és tetemeiket ártalmatlanították; b) a fogékony állatok leölésekor vett minták vizsgálatának eredményeit; c) ha alkalmazzák a 20. § szerinti eltérést, a fogékony leölt és ártalmatlanított állatok számát és adott esetben azon fogékony állatok számát, amelyeket egy késõbbi idõpontban kell levágni, valamint a levágásukra megállapított határidõt; d) a betegség lehetséges eredetére vonatkozó információk vagy a betegség eredetét; e) a ragadós száj- és körömfájásnak vágóhídon vagy szállítóeszközön való elsõdleges kitörése során a kitörést elõidézõ vírus genotípusát; f) kontaktgazdaságokban vagy fertõzöttségre gyanús, fogékony állatot tartó gazdaságokban, leölt állatok esetében fa) a leölés idõpontját és a leölt fogékony állatok számát gazdaságonként, hasznosítási irányonként, fb) a járvány kitörésének az egyes kontaktgazdaságok járványügyi kapcsolatát, vagy az észlelt gyanút, fc) a fogékony állatokból a gazdaságban és leölésükkor vett mintákon elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeit.

2005/35. szám

5. Ha az állatbetegségek közösségi bejelentési rendszere átmenetileg nem mûködik, helyettesítõ kommunikációs eszközt kell alkalmazni.

4. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez A vizsgálatok és a mintavételezés rendje 1. Klinikai vizsgálat 1.1. A gazdaságokban tartott valamennyi, a betegségre fogékony állaton el kell végezni a ragadós száj- és körömfájás tüneteire irányuló klinikai vizsgálatot. 1.2. Fokozott figyelmet kell fordítani azokra az állatokra, amelyek érintkezhettek a vírussal, veszélyeztetett gazdaságból származnak, vagy veszélyeztetett gazdasággal kapcsolatban lévõ személlyel vagy eszközzel érintkeztek vagy érintkezhettek. 1.3. A klinikai vizsgálatnak figyelemmel kell lennie a ragadós száj- és körömfájás kórokozójának terjedésére, beleértve a 2. § (3) bekezdése szerinti lappangási idõt, valamint a fogékony állatok tartásának módját is. 1.4. A gazdaság nyilvántartásait részletesen meg kell vizsgálni, különös tekintettel a megbetegedésekre, elhullásokra, vetélésekre, klinikai megfigyelésekre, a termelékenységi és takarmányfelvételi változásokra, az állatok forgalmára, valamint a kontaminálódhatott személyek látogatására. Ezen adatokat a járványügyi vizsgálat, illetve a kórelõzmény felállításának érdekében rögzíteni kell. 2. A mintavétel rendje 2.1. Általános rendelkezések 2.1.1. A mintavételt 2.1.1.1. a készenléti terv, valamint a 85. § szerinti szakértõi csoporton belül felállított járványügyi csoport ajánlásai alapján, és 2.1.1.2. a fertõzési forrás felderítésének elõsegítése, valamint a korábbi fertõzõdés kizárása céljából kell végezni, az 1. mellékletben szereplõ meghatározást is figyelembe véve. 2.1.2. Amennyiben a mintavételt egy járványkitörést követõ monitoring program keretében végzik, a munka, amennyiben e melléklet eltérõ rendelkezést nem tartalmaz, legkorábban 21 nappal azt követõen kezdhetõ el, hogy a fertõzött gazdaság(ok)ból eltávolították a fogékony állatokat és az elõzetes tisztítást és fertõtlenítést elvégezték. 2.1.3. A fogékony állatokból való mintavételt e melléklet rendelkezéseinek megfelelõen kell végezni minden olyan esetben, amikor a járványkitörés juhokat és kecskéket, vagy egyéb fogékony, egyértelmû klinikai tüneteket nem mutató állatokat is érint és fõleg, ha az ilyen állatokat szarvasmarhaféléktõl és sertésektõl elkülönítve tartották.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2.2. Mintavétel a gazdaságokban Azokban a gazdaságokban, ahol gyanítható a ragadós száj- és körömfájás elõfordulása, de a klinikai tünetek hiányoznak, a juhokat és kecskéket, valamint a járványügyi csoport ajánlására a fogékony egyéb fajokat is, olyan mintavételi protokoll alapján kell megvizsgálni, amely képes a fertõzöttség 5%-os elõfordulása mellett annak legalább 95%-os megbízhatósággal történõ kimutatására. 2.3. Mintavétel a községi zárlatban A községi zárlat feloldása érdekében a községi zárlat határán belül található valamennyi olyan gazdaság állományát meg kell vizsgálni, amelyekben a juhok és kecskék nem álltak közvetlen kapcsolatban szarvasmarhafélékkel a mintavételt megelõzõ legalább 21 nap során. A vizsgálatokat olyan mintavételezési protokoll alapján kell végezni, amely képes a fertõzöttség 5%-os elõfordulása mellett annak legalább 95%-os megbízhatósággal történõ kimutatására. A szakértõi csoport – amennyiben a járványügyi viszonyok lehetõvé teszik, illetve a 40. § (1) bekezdésének b) pontjában elõírt intézkedések alkalmazása során – úgy is határozhat, hogy a mintákat csak legkorábban 14 nappal azt követõen veszik, hogy a fertõzött gazdaság(ok)ból eltávolították a fogékony állatokat és elvégezték az elõzetes tisztítást és fertõtlenítést. Ennek feltétele a mintavétel 2.3. pont szerinti elvégzése olyan statisztikai paraméterek felhasználásával, amelyek lehetõvé teszik a fertõzöttség 2%-os elõfordulása mellett annak legalább 95%-os megbízhatósággal történõ kimutatását. 2.4. Mintavétel a védõkörzetben A védõkörzet feloldása érdekében meg kell vizsgálni a védõkörzetben található azon gazdaságok állományait, ahol a ragadós száj- és körömfájás elõfordulása nem zárható ki, de hiányoznak a klinikai tünetek, nevezetesen ahol juhokat és kecskéket tartanak. E vizsgálat céljára a többlépcsõs mintavételezés modellje a legalkalmasabb, feltéve, hogy mintákat vesznek 2.4.1. a körzet valamennyi közigazgatási egységén belül azon gazdaságok állományából, ahol olyan juhokat, illetve kecskéket tartanak, amelyek a mintavételt megelõzõen legalább 30 napig nem kerültek közvetlen érintkezésbe szarvasmarhafélékkel, és 2.4.2. a fent említett gazdaságok közül annyiból, amennyi ahhoz szükséges, hogy legalább 95%-os megbízhatósággal kimutatható legyen legalább 1 fertõzött gazdaság, amennyiben a fertõzöttség becsült elõfordulása 2%, a körzeten belül egyenletes eloszlásban, és 2.4.3. gazdaságonként annyi juhból és kecskébõl, amennyi ahhoz szükséges, hogy legalább 95%-os megbízhatósággal kimutatható legyen a fertõzöttség 5%-os elõfordulása az állományban. Amennyiben kevesebb, mint 15 juh és kecske van a gazdaságban, valamennyi juhból és kecskébõl mintát kell venni. 2.5. Mintavétel ellenõrzés céljából 2.5.1. A 23. § rendelkezései szerint létesített körzeteken kívüli területek monitorozására az OIE által elõírt mo-

1709

nitoring rendszert, vagy a 2.4 pontban elõírt mintavételezési protokollt kell alkalmazni, különösen annak igazolására, hogy a nem vakcinázott szarvasmarhafélékkel és sertésekkel közvetlen kapcsolatban nem álló juh- és kecskeállományban a fertõzés nincs jelen, azzal a különbséggel, hogy az állományban a becsült elõfordulást 1%-ban kell meghatározni. 3. A 2.2., 2.3. és 2.4.3. pontok szerinti követelményeknek megfelelõ mintaszámot növelni lehet az alkalmazott diagnosztikai módszer érzékenységének megfelelõen.

5. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez Gazdaságok újratelepítése 1. Általános elvek 1.1. Az újratelepítés legkorábban a gazdaság végfertõtlenítésének elvégzése után 21 nappal kezdõdhet. 1.2. Az újratelepítendõ állatok csak a következõ feltételek mellett vihetõk be: 1.2.1. az állatok olyan területrõl származnak, amely nem áll ragadós száj- és körömfájás miatti korlátozás alatt; 1.2.2. az 1.3. pontban meghatározott megfigyelési idõszak elteltét követõen szarvasmarhafélék vagy sertések esetében klinikai vizsgálattal, egyéb fogékony fajok esetében laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kerületi fõállatorvosnak meg kell gyõzõdnie arról, hogy a betelepítendõ állatokban a ragadós száj- és körömfájás vírusa nincs jelen; 1.2.3. az újratelepítésre szánt állatok 1.2.2. pont szerint elfogadható immunválaszának biztosítása érdekében az állatok: 1.2.3.1. olyan gazdaságból származhatnak és érkezhetnek, amelynek legalább 10 km-es sugarú körzetében legalább 30 napja nem volt ragadós száj- és körömfájásjárvány-kitörés, vagy 1.2.3.2. az állatokból a gazdaságba való bevitel elõtt vett vérmintákat a 2. melléklet szerinti, a ragadós száj- és körömfájás vírusával szemben termelõdött ellenanyagok kimutatásán alapuló szerológiai vizsgálattal megvizsgálták, és az negatív eredménnyel zárult. 1.3. Függetlenül a fogadó állattartó telep típusától, az újratelepítést az alábbi követelmények szerint kell végezni: 1.3.1. az érintett gazdaság valamennyi járványügyi egységét és épületét be kell telepíteni állatokkal; 1.3.2. az olyan gazdaságok esetében, amelyek több egységbõl vagy épületbõl állnak, nem szükséges az újratelepítést az összes egységben vagy épületben egy idõben elvégezni; viszont az újratelepített, ragadós száj- és körömfájásra fogékony állatok közül egyetlen egy sem hagyhatja el a gaz-

1710

MAGYAR KÖZLÖNY

daságot, amíg valamennyi egységben és épületben be nem fejezték az állatok betelepítésére vonatkozó eljárásokat; 1.3.3. az állatokon háromnaponként klinikai vizsgálatot kell végezni a betelepítést követõ elsõ 14 napban; 1.3.4. az újratelepítést követõ 15. és 28. nap közötti idõszak során az állatokon hetente egyszer klinikai vizsgálatot kell végezni; 1.3.5. legkorábban az utolsó állat betelepítését követõ 28. napon valamennyi állaton klinikai vizsgálatot kell végezni és a 3. melléklet 2.2. pontja szerint mintát kell venni belõlük a betegség vírusával szemben termelõdött ellenanyagok kimutatásán alapuló laboratóriumi vizsgálat céljából. 1.4. Az újratelepítési folyamat akkor tekinthetõ befejezettnek, ha az 1.3.5. pontban elõírt vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. 2. Az intézkedések kiterjesztése és azok enyhítésének lehetõségei 2.1. Az illetékes állomás 2.1.1. elrendelheti õrállatok használatát elsõsorban olyan szabadtartású gazdaságokban, amelyeket nehéz takarítani és fertõtleníteni. A jelzõállatok alkalmazására vonatkozó részletes rendelkezéseket a minisztérium kezdeményezésére a bizottság hagyhatja jóvá; 2.1.2. elrendelheti, hogy további biztonsági intézkedéseket és ellenõrzéseket vezessenek be az újratelepítésre vonatkozóan; 2.2. enyhíthet az e melléklet 1.3.2–1.3.4. pontjában elõírt intézkedéseken, amennyiben az újratelepítést legalább 3 hónappal az adott gazdaság 10 km-es sugarú körzetében való utolsó járványkitörés elfojtását követõen végzik. 3. Újratelepítés sürgõsségi vakcinázás esetén 3.1. A vakcinázási övezetben a gazdaságok újratelepítését vagy e melléklet 1. és 2. pontjának megfelelõen, vagy a 65. § (2) bekezdés, vagy ugyanazon § (4) bekezdésének a), c) és d) pontjai szerint kell végezni. 3.2. Az állomás engedélyezheti a vakcinázási övezeten kívül található gazdaságok vakcinázott állatokkal való újratelepítését a 69. §-ban elõírt intézkedések végrehajtását követõen és a következõ feltételek mellett: 3.2.1. amennyiben az újratelepített állatok között a vakcinázott egyedek aránya meghaladja a 75%-ot, legkorábban 28 nappal az utolsó fogékony állat beszállítását követõen a vakcinázott állatokból szúrópróbaszerûen vérmintákat kell venni a vírus nem strukturális fehérjéivel szemben termelõdött ellenanyagok kimutatásán alapuló szerológiai vizsgálat céljából. A vizsgálandó minták számát a 4. melléklet 2.2. pontja szerinti statisztikai paraméterek alkalmazásával kell meghatározni. A nem vakcinázott állatokra az e melléklet 1. pontja szerinti rendelkezések érvényesek;

2005/35. szám

3.2.2. amennyiben a vakcinázott állatok aránya 75% alatti, a nem vakcinázott egyedek õrállatoknak tekintendõk és az 1. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez A takarítás és fertõtlenítés alapelvei és szabályai 1. Általános elvek és eljárások 1.1. A 16. § szerinti takarítási és fertõtlenítési mûveleteket hatósági állatorvos felügyelete mellett és utasításai szerint, a rendelkezésre álló legjobb technológiával kell elvégezni. 1.2. Az alkalmazandó fertõtlenítõszereket és azok koncentrációit a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés készenléti terve tartalmazza. 1.3. A fertõtlenítõszerek hatékonyságának megõrzése érdekében azokat hosszú ideig nem szabad tárolni. 1.4. A fertõtlenítõszerek és a fertõtlenítési eljárások kiválasztásakor figyelembe kell venni a kezelendõ helyszín, jármûvek és tárgyak jellegét. 1.5. Biztosítani kell, hogy tisztító- és fertõtlenítõszerek alkalmazása során fennálló körülmények azok hatékonyságát hátrányosan ne befolyásolják. A gyártó által megadott technikai paramétereket (nyomás, minimális hõmérséklet, behatási idõ) be kell tartani. A fertõtlenítõszer hatékonyságát nem szabad más, például zsíroldó anyagokkal való esetleges kölcsönhatással veszélyeztetni. 1.6. A felhasznált fertõtlenítõszer típusától függetlenül alkalmazandó általános szabályok: 1.6.1. az almot, az almostrágyát és a trágyát a fertõtlenítõszerrel alaposan át kell áztatni; 1.6.2. valamennyi olyan felületet, amely szennyezõdhetett, különösen a talajt, a padlót, a feljárókat és a falakat alapos keféléssel és súrolással végzett lemosással kell tisztítani az olyan berendezések vagy felszerelési tárgyak lehetõ legteljesebb mértékû eltávolítását vagy szétszerelését követõen, amelyek máskülönben csökkentenék a takarítási és fertõtlenítési eljárás hatékonyságát; 1.6.3. ezt követõen a fertõtlenítõszert újra alkalmazni kell a gyártó leírásában meghatározott minimális behatási ideig; 1.6.4. a tisztítási mûveletekhez használt vizet a hatósági állatorvos elõírásai szerint, oly módon kell elvezetni, hogy megelõzhetõ legyen a vírus terjesztésének kockázata. 1.7. Amennyiben magas nyomású folyadékkal végzik a mosást és azt követõen a fertõtlenítést, el kell kerülni a már megtisztított vagy fertõtlenített részek újrafertõzõdését.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1.8. Azon berendezéseket, felszereléseket és egyéb tárgyakat, melyek szennyezõdhettek, le kell mosni, fertõtleníteni kell, vagy meg kell semmisíteni. 1.9. Az e rendeletben elõírt takarítást és fertõtlenítést dokumentálni kell a gazdaság nyilvántartásában, illetve a gépjármûvek menetlevelében, illetve amennyiben hivatalos igazolás szükséges, azt a felügyelõ hatósági állatorvos adja ki. 2. A fertõzött gazdaságok takarításának és fertõtlenítésének különleges feltételei 2.1. Elõzetes takarítás és fertõtlenítés 2.1.1. Az állatok leölése közben minden intézkedést meg kell tenni, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusa szétszóródásának lehetõsége elkerülhetõ, vagy annak esélye a lehetõ legkisebb legyen. Idetartozik többek között további fertõtlenítõberendezések alkalmazása, védõruhák használata, a zuhanyozás, a használt berendezések, eszközök, felszerelések fertõtlenítése és a szellõzõrendszer kikapcsolása. 2.1.2. A leölt állatok tetemeit fertõtlenítõszerrel le kell permetezni, majd ártalmatlanítás céljából zárt és szivárgásmentes konténerekben el kell távolítani azokat a gazdaságból. 2.1.3. Amint a fogékony állatok tetemeit eltávolították, a gazdaság azon részeit, ahol ezeket az állatokat elhelyezték, illetve a többi épület, udvar stb. azon részeit, amelyik fertõzõdött a leölés, levágás, mintavétel vagy post mortem vizsgálat során, az erre a célra jóváhagyott fertõtlenítõszerrel le kell permetezni. 2.1.4. Azon állati szövetdarabokat és vért, amelyek a levágás vagy a post mortem vizsgálat során az épületeken, udvarokon, eszközökön stb. durva szennyezõdéseket hagytak, gondosan össze kell gyûjteni és a tetemekkel együtt ártalmatlanítani kell. 2.1.5. A felhasznált fertõtlenítõszert legalább 24 órán át a felületen kell hagyni. 2.2. Végsõ tisztítás és fertõtlenítés 2.2.1. A felületekrõl a zsiradékot és a szennyezõdést zsíroldószer alkalmazásával el kell távolítani, és a felületeket hideg vízzel le kell mosni. 2.2.2. A hideg vizes lemosás után további fertõtlenítõszeres permetezést kell alkalmazni. 2.2.3. Hét nap után a helyszínt újból zsíroldószerrel kell kezelni, hideg vízzel leöblíteni, fertõtlenítõszerrel permetezni, majd ismét leöblíteni hideg vízzel. 3. A kontaminálódott alom, trágya és hígtrágya fertõtlenítése 3.1. A szilárd fázisú trágyát és a használt almot hõkezelés céljára úgy kell felhalmozni, hogy a trágya köbmétereként 100 kg granulált égetett mész hozzáadásával, egyenletesen legalább 70 °C-os hõmérsékletet érjen el, majd fertõtlenítõszerrel le kell permetezni és legalább 42 napon át állni kell hagyni. Ezen idõ alatt a trágyát le kell fedni vagy

1711

meg kell forgatni, hogy biztosítani lehessen valamennyi réteg hõkezelését. 3.2. A hígtrágyát az utolsó fertõzött anyag hozzáadása után legalább 42 napig tárolni kell. Ez az idõtartam meghosszabbítható, ha a hígtrágya erõsen szennyezett, vagy kedvezõtlen idõjárási körülmények uralkodnak. Ezen idõtartam le is rövidíthetõ, ha fertõtlenítõszert adnak a hígtrágyához annak érdekében, hogy annak kémhatása annyira megváltozzék, hogy annak teljes mennyiségében elpusztuljon a ragadós száj- és körömfájás vírusa. 4. Különleges esetek 4.1. Amennyiben mûszaki vagy biztonsági okokból kifolyólag a tisztítási és fertõtlenítési mûveletek nem végezhetõk el az e rendeletben elõírtak szerint, az épületeket vagy helyszíneket – amennyire csak lehet – meg kell tisztítani és le kell fertõtleníteni, hogy megelõzhetõ legyen a ragadós száj- és körömfájás vírusának terjedése. Az ilyen telepekre fogékony állatok legalább 1 évig nem telepíthetõk. 4.2. A 2.1. és 2.2. ponttól eltérve, szabadtartású gazdaságok esetében az állomás a gazdaság típusát és az éghajlati körülményeket figyelembe véve különleges takarítási és fertõtlenítési eljárásokat állapíthat meg. 4.3. A 3. ponttól eltérve, a trágya fertõtlenítésére vonatkozóan az állomás különleges eljárásokat is megállapíthat, ha tudományos bizonyítékok alátámasztják, hogy az adott eljárás biztosítja a ragadós száj- és körömfájás vírusának hatékony elpusztítását.

7. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez A tej kezelése a ragadós száj- és körömfájás vírusának hatékony elpusztítása céljából A. rész Emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek esetén E rendelet szerint az alább felsorolt kezelések szavatolják a ragadós száj- és körömfájás vírusának emberi fogyasztásra szánt tejben és tejtermékekben történõ elpusztítását. A tej és tejtermékek kezelésüket követõen nem érintkezhetnek a ragadós száj- és körömfájás vírusának bármely potenciális forrásával. 1. Az emberi fogyasztásra szánt tejet legalább a következõ kezelések egyikével kell kezelni: a) sterilizálás legalább F0 3 érték mellett; b) UHT1 kezelés; 1 UHT = ultrapasztõrözés; 132 °C-on legalább egy másodpercig végzett hõkezelés.

1712

MAGYAR KÖZLÖNY

c) két alkalommal végzett HTST2 kezelés, amennyiben a tej kémhatása pH 7,0 vagy annál magasabb; d) HTST kezelés, amennyiben a tej kémhatása pH 7,0 vagy az alatti; e) HTST és: ea) a tej kémhatásának pH 6,0 alá történõ csökkentése legalább 60 percig, vagy eb) további melegítés legalább 72 °C-ra és vízelvonás. 2. A tejtermékeket a fenti kezelések egyikének kell alávetni, vagy az 1. pont szerint kezelt tejbõl kell elõállítani azokat. 3. Minden egyéb kezelés jóváhagyását a minisztérium kérheti a bizottságtól, különös tekintettel az olyan nyers tejtermékekre, amelyek esetében a kémhatás pH 6,0 alá történõ csökkentését és hosszabb érlelési idõt alkalmaznak. B. rész Nem emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek, valamint állati fogyasztásra szánt tej és tejtermékek esetén E rendelet szerint az alább felsorolt kezelések szavatolják a ragadós száj- és körömfájás vírusának nem emberi vagy állati fogyasztásra szánt tejben és tejtermékekben történõ elpusztítását. A tej és tejtermékek kezelésüket követõen nem érintkezhetnek a ragadós száj- és körömfájás vírusának semmilyen potenciális forrásával. 1. A nem emberi fogyasztásra szánt és az állati fogyasztásra szánt tejet legalább a következõ kezelések egyikével kell kezelni: a) sterilizálás legalább F0 3 érték mellett; b) UHT kombinálva a da) vagy a db) alpont szerinti kezeléssel; c) két alkalommal végzett HTST kezelés; d) HTST és: da) a kémhatás pH 6,0 alá történõ csökkentése legalább 60 percig, vagy db) további melegítés legalább 72 °C-ra és vízelvonás. 2. A tejtermékeket a fenti kezelések egyikének kell alávetni, vagy az 1. pont szerint kezelt tejbõl kell elõállítani azokat. 3. A fogékony állatok takarmányozására szánt olyan tejsavó, melyet az 1. pont szerint kezelt tejbõl állítanak elõ, legkorábban 16 órával a tej alvadását követõen gyûjthetõ be és kémhatása kiszállítás elõtt mérve nem érheti el a pH 6.0 értéket.

2

HTST = magas hõmérsékleten végzett, gyors pasztõrözés; 72 °C-on legalább 15 másodperces hõntartással végzett hõkezelés vagy ezzel egyenértékû pasztõrö zési eljárás, melynek hatására a kezelt tejen végzett foszfatáz-próba negatív.

2005/35. szám

8. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez A lófélék forgalmának szabályai 1. Minimumintézkedések Amennyiben az ország területén ragadós száj- és körömfájásjárvány-kitörést állapítottak meg, lóféléket az ország területérõl kiszállítani tilos. E tilalom alól kivétel kizárólag abban az esetben tehetõ, ha a szállítandó lóféléket a lóútlevélen felül egy, a lófélék tagállamok közötti szállítására vonatkozó, a közösségi jogszabályoknak megfelelõ, a minisztérium által kiadott bizonyítvány is kíséri. 2. További ajánlott intézkedések 2.1. Intézkedések a forgalom tilalma alatt Abban az esetben, ha az állomás a forgalom teljes szüneteltetését alkalmazza a 9. § (3) bekezdése szerint, a 6. és 12. § szerinti korlátozások alatt álló gazdaságokból csak olyan lófélék szállítása engedélyezhetõ, amelyek különleges állatorvosi kezelést igényelnek olyan létesítményekben, ahol fogékony állatokat nem tartanak és amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: 2.1.1. a szükséghelyzetet egy olyan állatorvos által kiállított dokumentum igazolja, aki minden nap 0–24 óráig készenlétben van és elérhetõ; 2.1.2. a rendeltetési hely (pl. klinika) a szállításhoz írásban hozzájárul; 2.1.3. a szállítást az illetékes hatósági állatorvos engedélyezi, aki minden nap 0–24 óráig elérhetõ; 2.1.4. a lóféléket a szállítás során lóútlevél kell, hogy kísérje a külön jogszabályban foglaltak szerint; 2.1.5. a készenlétben lévõ állatorvost az indulás elõtt tájékoztatni kell az útvonalról; 2.1.6. a lóféléket le kell kefélni és testfelületüket hatékony fertõtlenítõszerrel kell kezelni; 2.1.7. a lóféléket egy erre a célra szánt és erre szolgáló lószállító jármûvel kell szállítani, amelyet a használat elõtt és után ki kell tisztítani és fertõtleníteni. 2.2. A lófélék forgalmának ellenõrzése a községi zárlatban és a védõkörzetben 2.2.1. A lófélék községi zárlaton és a védõkörzeten kívüli forgalmára nem vonatkoznak különleges feltételek. 2.2.2. A lófélék községi zárlaton és védõkörzeten belüli forgalmára a következõ feltételek vonatkoznak: 2.2.2.1. a községi zárlatban található, fogékony állatokat nem tartó gazdaságokban tartott lófélék használatát megfelelõ tisztítási és fertõtlenítési intézkedések megtartása mellett a kerületi fõállatorvos engedélyezheti. A védõkörzetben lévõ telepeken tartott lovak használatára a fenti korlátozás nem vonatkozik;

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2.2.2.2. a lófélék korlátozás nélkül szállíthatók erre a célra alkalmas lószállító jármûvel olyan gazdaságokba, amelyekben fogékony állatokat nem tartanak; 2.2.2.3. a kerületi fõállatorvos esetileg engedélyezheti lófélék szállítását a célra alkalmas és nyilvántartott lószállító jármûvel fogékony állatokat nem tartó gazdaságból ugyanabban a községi zárlatban található másik olyan gazdaságba, ahol fogékony állatokat tartanak. Ebben az esetben a szállítóeszközt az állatok berakodása elõtt és a rendeltetési gazdaság elhagyását megelõzõen meg kell tisztítani és fertõtleníteni kell; 2.2.2.4. a lófélék forgalmát az állomás engedélyezheti közutakon, olyan gazdasághoz tartozó legelõkön, amelyekben nem tartanak fogékony állatokat, valamint lovaspályákon. 2.2.3. Nem korlátozható a lovak szaporítóanyagainak gyûjtése a községi zárlatban és a védõkörzetekben található olyan gazdaságokban, amelyekben nem tartanak fogékony állatokat, valamint a szaporítóanyagok olyan gazdaságokba történõ szállítása, amelyekben fogékony állatokat nem tartanak. 2.2.4. A lófélék tulajdonosai, az állatorvos, az inszeminátor és a patkolókovács a védõkörzetben található olyan gazdaságokat, amelyekben fogékony állatokat tartanak, de amelyek nem tartoznak a 6. és 12. § szerinti korlátozások alá, a következõ feltételek mellett látogathatják: 2.2.4.1. a lóféléket elkülönítve kell tartani a fogékony állatoktól és a fent említett személyek a fogékony állatokkal nem érintkezhetnek; 2.2.4.2. valamennyi látogatót nyilvántartásba kell venni; 2.2.4.3. a szállítóeszközöket és a látogatók lábbelijét érkezéskor és a telep elhagyását megelõzõen tisztítani és fertõtleníteni kell.

1713

9. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez Termékek kezelése a ragadós száj- és körömfájás vírusának hatékony megsemmisítése céljából A. rész Állati eredetû termékek A húskészítmények, nyersbõr, irha, vérkészítmények, bél, trófeák és egyéb állati eredetû termékek kezelésének lehetséges módjait a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés készenléti terve tartalmazza.

B. rész Nem állati eredetû termékek 1. Az almot és szálastakarmányokat nem szükséges kezelni, amennyiben azokat csomagokban vagy bálákban fedél alatt, olyan helyen tárolták, amely a legközelebbi ragadós száj- és körömfájásjárvány-kitöréstõl legalább 2 km-re található és addig nem bocsátják forgalomba azokat, amíg legalább három hónap el nem telik a 13. § szerinti tisztítási és fertõtlenítési intézkedések végrehajtását követõen, de a községi zárlatban fennálló korlátozások megszûntét megelõzõen semmi esetre sem. 2. Amenyiben az alomanyagokra vagy szálastakarmányokra a fenti feltételek nem teljesülnek, azokat az alábbi kezelések valamelyikével kell kezelni: a) minimum 80 °C-os hõmérsékletû gõzzel történõ kezelés zárt kamrában legalább 10 percig, vagy b) legalább 8 órán át tartó és legalább 19 °C-os hõmérsékletû formalingázzal végzett kezelés, a készenléti tervben meghatározottak szerint.

10. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez Vakcinázás, illetve sürgõsségi vakcinázás alkalmazásáról szóló döntés során figyelembe veendõ kritériumok 1. Védõoltás alkalmazásáról való döntés során figyelembe veendõ kritériumok* Döntés: a vakcinázás Kritériumok

1. Fogékony állatok állománysûrûsége 2. A klinikai tüneteket mutató faj elsõsorban 3. Fertõzésre / kontaminációra gyanús állatok vagy ezekbõl származó vagy ezekkel érintkezett termékek községi zárlatból történõ kiszállítását a járványügyi vizsgálat

mellett

ellen

magas sertés

alacsony kérõdzõ

igazolta

nem igazolta

1714

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/35. szám Döntés: a vakcinázás

Kritériumok

4. A vírus légi úton történõ terjedésének kockázata a fertõzött gazdaságból 5. Megfelelõ vakcina 6. Kitörések eredete (visszavezethetõség) 7. A kitörések gyakorisága / a járványgörbe alakulása 8. Kitörések területi megoszlása 9. A közvélemény reakciója az állományok kiirtására 10. A vakcinázást követõ régiókba sorolás elfogadható az ország számára?

mellett

ellen

magas rendelkezésre áll ismeretlen gyorsan emelkedõ széles körben elterjedt heves

alacsony / kizárható nem áll rendelkezésre ismert nem vagy lassan emelkedõ egy területre korlátozódik közömbös

igen

nem

* Az Állategészségügyi Tudományos Bizottság 1999-es jelentése szerint.

2. További kritériumok a sürgõsségi vakcinázás bevezetésének eldöntéséhez Kritériumok

Döntés: a vakcinázás mellett

ellen

1. A régiókba sorolás harmadik országok által történõ fogadtatása ismert 2. A lehetséges járványvédelmi stratégiák elõzetes gazdasági elem- a sürgõsségi vakcizése alapján valószínûsíthetõ, hogy názás nélküli stratégia lényegesen nagyobb gazdasági veszteségeket okozna a mezõgazdasági és egyéb gazdasági ágazatokban 3. Valószínû, hogy a 24/48 órás szabály nem hajtható végre hatékonyan két egymást követõ nap alatt*? igen 4. A fertõzött állományok kiirtásának jelentõs szociális és lélektani hatása van a közvéleményre? igen 5. Nagyüzemi állattartó telepek érintettek nem nagy sûrûségû állatállománnyal rendelkezõ területen? igen

nem ismert a sürgõsségi vakcinázást alkalmazó stratégia lényegesen nagyobb gazdasági veszteségeket okozna a mezõgazdasági és egyéb gazdasági ágazatokban nem nem nem

* A 24/48 órás szabály szerint a) a 12. § szerinti gazdaságok fertõzött állományai nem irthatók ki a betegség megállapítását követõ 24 órán belül, és b) a fertõzésre- vagy kontaminációra gyanús állatok megelõzõ jellegû leölése nem hajtható végre biztonságosan 48 órán belül.

3. A nagy sûrûségû állatállománnyal rendelkezõ területek meghatározása 3.1. E rendelet alkalmazása-, és különösen az 55. § (2) bekezdése szerinti intézkedések során a nagy sûrûségû állatállománnyal rendelkezõ területek 3.2. pont szerinti, vagy a közösségi jogszabályok szerinti meghatározása közül a szigorúbbat kell használni. 3.2. Fogékony állatok Fogékony állatokra vonatkozóan a „nagy sûrûségû állatállománnyal rendelkezõ terület” meghatározást kell alkalmazni arra a 10 km sugarú kör által határolt területre, melynek középpontját egy fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús fogékony állatokat tartó gazdaság képezi, amennyiben a megadott területen a fogékony állatok sûrû-

sége 1000 egyed/km2-nél magasabb. A fenti meghatározás akkor alkalmazható, ha a szóban forgó gazdaság olyan megyében található, ahol a fogékony állatok sûrûsége megyei átlagban 450 db/km2-nél magasabb, vagy ha távolsága egy ilyen megyétõl kevesebb, mint 20 km.

11. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez A nyers hús kezelése A. rész A nyers húsra alkalmazandó, a ragadós száj- és körömfájás vírusának hatékony megsemmisítésére alkalmas

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

jóváhagyott módszerek naprakész listáját a betegség elleni védekezés készenléti terve tartalmazza.

14. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez

B. rész

A nemzeti referencia laboratórium feladatai és kötelezettségei

A védõkörzetbõl származó fogékony állatok nyers húsával kapcsolatos további intézkedések naprakész listáját a készenléti terv tartalmazza.

12. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez A ragadós száj- és körömfájás élõ vírusának vizsgálatára jogosult nemzeti referencia laboratórium Ragadós száj- és körömfájás vírus vizsgálatára jogosult nemzeti referencia laboratórium: Országos Állategészségügyi Intézet 1148 Budapest, Tábornok u. 2. Telefon: (1) 460–6300

13. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez Biológiai biztonsági elõírások a ragadós száj- és körömfájás élõ vírusával foglalkozó laboratóriumok és létesítmények számára 1. A ragadós száj- és körömfájás élõ vírusának kezelését végzõ laboratórium meg kell, hogy feleljen az Európai Bizottság által kiadott „A ragadós száj- és körömfájás élõ vírusát in vivo és in vitro vizsgáló laboratóriumokra vonatkozó minimumkövetelmények” címû szabályzatban foglaltaknak, annak utolsó módosítása szerint. 2. A ragadós száj- és körömfájás élõ vírusával foglalkozó laboratóriumban minden öt évben legalább két ellenõrzést kell tartani, az egyiket elõzetes bejelentés nélkül. 3. Az ellenõrzõ csoportban részt vesz legalább – egy, az Európai Bizottság által delegált szakértõ, – egy ragadós száj- és körömfájás szakértõ, – egy független szakértõ, aki magas mikrobiológiai kockázattal dolgozó laboratóriumok biológiai biztonsági kérdéseivel foglalkozik. 4. Az ellenõrzõ csoport a 98/139/EK határozatnak megfelelõen jelentést nyújt be a bizottságnak és a tagállamoknak.

1715

1. Ragadós száj- és körömfájás vírusával foglalkozó laboratórium csak a lehetõ legmagasabb szintû biztonsági feltételek mellett mûködhet. 2. A nemzeti referencia laboratóriumot folyamatosan mûködtetni kell annak érdekében, hogy a hólyagok képzõdésével járó vírusos betegségek esetleges diagnosztizálásának feltételei adottak legyenek. E laboratórium felszerelése és az ott dolgozók képesítése el kell, hogy érje azt a szintet, amely egy esetleges gyors kezdeti diagnózis felállításához elegendõ. 3. A nemzeti referencia laboratóriumnak készleten kell tartania a ragadós száj- és körömfájás vírus valamennyi szerotípusa inaktivált referenciatörzseit, a vírusok elleni antiszérumokat, továbbá a gyors diagnózishoz szükséges egyéb reagenseket. A negatív diagnózis megerõsítésére szolgáló megfelelõ sejtkultúrákat a referencia laboratórium szintén folyamatosan készenlétben kell, hogy tartsa. 4. A nemzeti referencia laboratóriumnak alkalmasnak kell lennie nagyszámú szerológiai vizsgálat rövid idõ alatt történõ elvégzésére mind az arra szolgáló felszerelés, mind pedig a mozgósítható szakképzett személyzet vonatkozásában. 5. Elsõdleges ragadós száj- és körömfájásjárvány-kitörés gyanúja esetén a készenléti tervben meghatározottak szerint a megfelelõ számú mintát le kell venni, és azokat a megfelelõ biológiai biztonsági óvintézkedések megtartásával haladéktalanul az ott megadott laboratóriumba kell szállítani. A ragadós száj- és körömfájás gyanújának felmerülése esetén szükséges mintavételhez felhasználható eszközök jegyzékét, azok fellelhetõségét valamint a minták laboratóriumba történõ szállításának lehetséges módjait a készenléti tervben rögzíteni kell. 6. Antigén-tipizálást és genom karakterizálást kell végezni valamennyi közösségi szinten elsõdlegesnek tekinthetõ járványkitörést okozó vírus esetében. Ezt a nemzeti referencia laboratórium is elvégezheti, amennyiben az ehhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak. Amennyiben nem, akkor a nemzeti referencia laboratórium haladéktalanul megküldi az elsõdleges járványkitörésbõl származó vírusmintát a közösségi referencia laboratórium részére, hogy az a diagnózist megerõsíthesse és a vírus további vizsgálatát elvégezhesse, ideértve az utcai törzsnek

1716

MAGYAR KÖZLÖNY

a közösségi antigén- és vakcinabankokban lévõ vakcinatörzsekkel való antigén-rokonságának vizsgálatát is. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, amennyiben a nemzeti referencia laboratórium harmadik országból származó vírusizolátumot kap és feltételezhetõ, hogy a fenti vizsgálatok elvégzése a Közösség érdekeit szolgálja. 7. A nemzeti referencia laboratórium az elvégzett vizsgálatok eredményérõl jelentést küld a minisztériumnak, a minisztérium pedig jelentést tesz a közösségi referencia laboratóriumnak. 8. A nemzeti referencia laboratórium a közösségi referencia laboratórium segítségével gondoskodik arról, hogy a hatósági állatorvosok kellõ biztonsággal felismerjék a ragadós száj- és körömfájás klinikai tüneteit. 9. A nemzeti referencia laboratórium kapcsolatot tart a közösségi referencia laboratóriummal és más országok nemzeti referencia laboratóriumaival a ragadós száj- és körömfájás jobb diagnosztikai módszereinek kifejlesztése és a hatékony információcsere érdekében. 10. A nemzeti referencia laboratórium részt vesz a közösségi referencia laboratórium által szervezett külsõ minõségbiztosítási és egyéb gyakorlatokon. 11. A nemzeti referencia laboratórium a 2. melléklet szerinti vizsgálati módszereket és standardokat alkalmazhatja. A nemzeti referencia laboratórium a bizottság részére – annak kérésére – igazolni köteles, hogy a használt vizsgálatok megfelelnek a fenti követelményeknek, illetve meghaladják azokat. 12. A nemzeti referencia laboratórium megfelelõ szakismerettel kell rendelkezzen az összes, hólyagok képzõdésével járó vírusos állatbetegség és az encephalomyocarditis kórokozójának azonosítására annak érdekében, hogy a betegség diagnózisának felállítása a lehetõ legrövidebb idõ alatt megtörténhessen és a járvány felszámolását mihamarabb meg lehessen kezdeni. 13. A nemzeti referencia laboratórium együttmûködik más olyan laboratóriumokkal, amelyek szerológiai vizsgálatokat végezhetnek a ragadós száj- és körömfájás élõ vírusának kezelése nélkül. Ezen laboratóriumok nem végezhetnek víruskimutatást hólyagok képzõdésével járó betegségre gyanús állatból vett mintákból, így nem kell megfelelniük a 13. melléklet 1. pontjában említett biológiai biztonsági szabványoknak, de olyan, a referencia laboratórium által jóváhagyott vizsgálati módszereket kell alkalmazniuk, amelyek biztosítják a ragadós száj- és körömfájás vírus terjedésének megelõzését. A vizsgálatok során a kétes vizsgálati eredményeket adó mintákat át kell adni a nemzeti referencia laboratóriumnak, hogy az a megerõsítõ vizsgálatokat elvégezhesse.

2005/35. szám

15. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez Készenléti tervekre vonatkozó elõírások A készenléti terveknek legalább az alábbi követelményeknek kell megfelelniük: 1. Meg kell határozni a végrehajtáshoz szükséges, rendelet által nem szabályozott jogköröket, valamint a gyors és sikeres felszámolási kampány részleteit. 2. Rögzíteni kell a költségvetési lehetõségeket úgy, hogy az lefedje a ragadós száj- és körömfájásjárvány elleni küzdelem valamennyi elemét. 3. Utasítási láncot kell felállítani, amely járvány esetén garantálja a gyors és hatékony döntéshozatali folyamatot. 4. A minisztériumnak készen kell állnia arra, hogy járványkitörés esetén azonnal fel tudjon állítani egy mûködõképes nemzeti járványvédelmi központot, amely összehangolja a központi döntéshozatali egység által hozott valamennyi döntés végrehajtását. Ki kell jelölni azon személyt, aki koordinációs munkájával biztosítja, hogy a központ haladéktalanul feláll. 5. Részletes terveknek kell rendelkezésre állniuk, amelyek révén járványhelyzetben az illetékes állomás képes a helyi járványvédelmi központ azonnali felállítására. 6. Meg kell határozni az együttmûködés formáit a nemzeti járványvédelmi központ, a helyi járványvédelmi központok és az illetékes környezetvédelmi, közegészségügyi és egyéb érintett hatóságok és szervek között az állategészségügyi és egyéb kérdéseket érintõ intézkedések megfelelõ összehangolása érdekében. 7. Egy folyamatosan mûködõ szakértõi csoportot kell létrehozni – szükség esetén más tagállamokkal együttmûködve – a szakmai háttér fenntartása érdekében és abból a célból, hogy segítse az állategészségügyi szolgálat munkáját a magas színvonalú járványkészültség elérésében. 8. Gondoskodni kell megfelelõ forrásokról a gyors és hatékony kampány biztosítása érdekében, beleértve a személyi állományt, a felszerelést és a laboratóriumi kapacitást is. 9. Naprakész intézkedési kézikönyvet kell készenlétben tartani. Ennek részletesen, átfogóan és gyakorlatiasan le kell írnia a ragadós száj- és körömfájásjárvány-kitörés esetén alkalmazandó valamennyi intézkedést. 10. Részletes sürgõsségi vakcinázási tervet kell készíteni.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

11. A személyi állománynak rendszeresen részt kell vennie: 11.1. a klinikai tünetekkel, a járványügyi vizsgálattal és a járványos betegségek elleni védekezéssel kapcsolatos képzésen; 11.2. szimulációs gyakorlatokon a következõk szerint: 11.2.1. ötévente két alkalommal, az elsõt a készenléti terv jóváhagyását követõ 3 éven belül, vagy 11.2.2. a járvány felszámolását követõ ötéves idõszak alatt, vagy 11.2.3. a 11.2.1. pontban említett két gyakorlat egyike helyett tartható olyan szimulációs gyakorlat is, amelyet egyéb kiemelten fontos járványos állatbetegség okozta járványkitörés készenléti tervében írtak elõ. 11.3. a társhatóságokkal közösen tartott és az állattartókat és gyakorló állatorvosokat is bevonó kommunikációs tréningen az aktuális járványokkal kapcsolatban. 12. A készenléti tervek elkészítésénél számba kell venni azokat a forrásokat, amelyek szükségesek egy rövid idõn belül nagy számú állat megbetegedésével járó, antigén-szerkezetileg különbözõ szerotípusok vagy törzsek okozta járványkitörés elleni védekezéshez, amelyre többek között szándékos fertõzés esetén lehet számítani. 13. A készenléti tervek készítésekor az állati tetemek és egyéb hulladékok nagy tömegû ártalmatlanítását oly módon kell megtervezni, hogy az sem állat- vagy közegészségügyi, sem pedig környezetvédelmi veszélyt ne okozzon, minimális zaj- és szagterheléssel járjon, valamint a lehetõ legkisebb mértékben károsítsa a természeti vagy épített környezetet. 14. A készenléti terveknek tartalmazniuk kell az állati tetemek és hulladékok járványkitörés esetén történõ kezelésére és ártalmatlanítására alkalmas helyeket, illetve az ezzel foglalkozó engedélyezett vállalatok listáját. 15. A készenléti terveknek rögzíteniük kell az állattartók, a mezõgazdasággal foglalkozók, illetve a teljes hazai lakosság tájékoztatására vonatkozó iránymutatást, a médiával való kapcsolattartás formáit, illetve a nyilatkozattételi jogosultságokat.

16. melléklet a 23/2005. (III. 23.) FVM rendelethez A. rész Intézkedések a ragadós száj- és körömfájás vadon élõ állatokban való megállapítása esetén 1. Amint a fogékony vadon élõ állatokban megállapították a ragadós száj- és körömfájás elsõdleges esetét, a be-

1717

tegség terjedésének megakadályozása érdekében a minisztérium haladéktalanul: a) bejelenti az elsõdleges esetet a 3. melléklet szerint; b) állatorvosokból, vadászokból, vadbiológusokból és járványügyi szakértõkbõl álló szakértõi csoportot hoz létre. A szakértõi csoport a következõkben segíti az illetékes hatóságot: ba) tanulmányozza a járványhelyzetet és meghatározza a fertõzött terület nagyságát a B. rész 4. b) pontjában megállapított rendelkezéseknek megfelelõen; bb)megállapítja a fertõzött területen a c) és d) pontban említetteken túl alkalmazandó intézkedéseket; ezek az intézkedések magukban foglalhatják a vadászat felfüggesztését és a vadon élõ állatok etetésének tilalmát; bc) kidolgozza a betegség felszámolásának tervét, amelyet a B. részben foglaltak szerint kell benyújtani a bizottságnak; bd) ellenõrzéseket végez, hogy igazolja a ragadós szájés körömfájás fertõzött területen történõ megszüntetésére hozott intézkedések hatékonyságát; c) elrendeli a kijelölt fertõzött területen a fogékony állatokat tartó gazdaságok megfigyelési zárlat alá helyezését, valamint: ca) valamennyi gazdaságban a fogékony állatok fajok és korcsoportok szerinti hatósági összeírását. A listát a tulajdonosnak naprakészen kell tartania. Az összeírás során kapott információkat kérésre be kell mutatni, azok szemle alkalmával ellenõrizhetõk. Szabadtartású gazdaságokban az elsõ összeírást becslés alapján is el lehet végezni; cb) a gazdaságban lévõ, valamennyi fogékony állatnak zárt vagy más olyan helyen való tartását, ahol a vadon élõ állatokkal való érintkezésük megakadályozható. A vadon élõ állatok nem férhetnek hozzá olyan anyagokhoz (takarmány, alom, eszközök stb), amelyekkel a gazdaságban lévõ fogékony állatok késõbb érintkezhetnek; cc) hogy a gazdaságba nem léphet be vagy azt nem hagyhatja el fogékony állat, kivéve, ha ezt a járványügyi helyzetre tekintettel az állomás engedélyezi; cd) a fogékony állatok istállójának, valamint magának a gazdaságnak a be- és kijáratánál megfelelõ fertõtlenítést kell alkalmazni; ce) a megfelelõ biológiai biztonsági óvintézkedéseket minden olyan személlyel kapcsolatban, aki érintkezhetett vadon élõ állatokkal, hogy csökkenjen a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjesztésének kockázata; ezen óvintézkedések magukban foglalhatják a vadon élõ állatokkal érintkezésbe került személyek ideiglenes belépési tilalmát fogékony fajokat tartó gazdaságokba; cf) a gazdaságban minden, a ragadós száj- és körömfájás tüneteit mutató elhullott vagy beteg fogékony állat vizsgálatát a ragadós száj- és körömfájás jelenlétére vonatkozóan; cg) a kilõtt vagy elhullva talált vadon élõ állatok bármilyen testrésze, illetve minden olyan anyag vagy felszerelés a fogékony állatokat tartó gazdaságokba való bevitelének

1718

MAGYAR KÖZLÖNY

a tilalmát, amely fertõzõdhetett a ragadós száj- és körömfájás vírusával; ch) fogékony állatok és azok szaporítóanyagainak a fertõzött területrõl való kiszállításának tilalmát; d) intézkedik, hogy az összes, a kijelölt területen kilõtt vagy elhullva talált vadon élõ állatot hatósági állatorvos a ragadós száj- és körömfájásra nézve megvizsgálja, hogy hatóságilag kizárja vagy megállapítsa a betegséget a járványkitörés 1. mellékletben található meghatározása szerint. Valamennyi, ragadós száj- és körömfájásra nézve pozitív vadon élõ állat tetemét hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítani kell, ezen felül e) intézkedik, hogy az izolált ragadós száj- és körömfájás vírus genotípusa és jelenlegi vakcinatörzsekhez viszonyított antigén-sajátságai meghatározása céljából szükséges laboratóriumi vizsgálatot elvégezzék. 2. Ha a ragadós száj- és körömfájás olyan területen lépett fel vadon élõ állatokban, amely egy másik tagállam területéhez közel esik, az érintett tagállam(ok) hatóságaival a szükséges járványvédelmi intézkedések megállapításában és végrehajtásában együtt kell mûködni.

B. rész A vadon élõ állatok ragadós száj- és körömfájás járványának felszámolási terve 1. A minisztérium – az A. részben meghatározott intézkedések sérelme nélkül – a ragadós száj- és körömfájás vadon élõ állatokban való elsõdleges elõfordulásának megállapítását követõ 90 napon belül tervezetet nyújt be a bizottságnak a betegségnek a fertõzöttnek nyilvánított területen történõ felszámolására vonatkozóan, valamint tájékoztatja a bizottságot a területen található gazdaságokban már bevezetett intézkedésekrõl. 2. Amennyiben az 1. pont szerinti tervet a bizottság jóváhagyta, az abban foglalt intézkedések attól az idõponttól felváltják az A. rész szerinti bevezetõ intézkedéseket.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 24/2005. (III. 23.) FVM rendelete a vágóállatok levágásának és feldolgozásának Biztonsági Szabályzatáról A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 11. §-ában kapott felhatalmazás, valamint 15. §-ának a) pontjában foglaltak alapján a következõket rendelem el:

2005/35. szám 1. §

A vágóállatok (szarvasmarha, ló, bivaly, sertés, juh, kecske, nyúl és növendék állataik) szervezett munkavégzés keretében történõ vágása és feldolgozása, valamint e húsipari tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások végzése során a rendeletben foglalt biztonsági szabályok szerint kell eljárni.

2. § A rendelet alkalmazásában: 1. Alkarvédõ: a csukló és alkar kés által okozott szúrását és vágását megakadályozó, rozsdamentes acél gyûrûszövetbõl vagy merev mûanyagból készült védõeszköz. 2. Bárd: csontok vágására szolgáló húsipari kéziszerszám. 3. Béklyó: az állat lábára erõsített, szabad mozgását akadályozó lánc. 4. Biztonsági kikapcsoló (vészkikapcsoló berendezés): szerkezeti elemek olyan elrendezése, amelynek rendeltetése a vészkikapcsolás – mint funkció – megvalósítása. 5. Duplikátor: olyan kettõsfalú fõzõüst, amelyben a fûtõ gõz a külsõ köpeny és a belsõ csésze közötti térben (gõztér) áramlik. 6. Elektromos ösztöke: a vágóállatokat adott irányba való haladásra késztetõ villamos eszköz. 7. Elektronarkotikus kábítás: a vágóállatok központi idegrendszerén, a nagyagyon keresztülvezetett villamos árammal kábult (elektronarkotikus) állapot elérése, az állat szenvedéstõl való megkímélése, továbbá az elvéreztetés megkönnyítése céljából. 8. Kábítás: a vágóállatnál alkalmazott minden olyan eljárás, amely azonnali és a halál beálltáig tartó eszméletlenséget okoz. 9. Kábító eszköz: a vágóállatok vágását megelõzõ eszméletvesztést okozó eszköz, berendezés. 10. Kötõfék: a vágóállatok, elsõsorban a ló megkötésére szolgáló, kenderbõl, hevederbõl vagy szíjból készített szerszám. 11. Kutter: forgótartályos vágóberendezés friss vagy fagyasztott hús aprítására és keverésére. 12. Lánckesztyû: a kéz kés által okozott szúrását és vágását megakadályozó, rozsdamentes acél, gyûrûs láncszövet alapú védõkesztyû. 13. Lánckötény: a test kés által okozott szúrását és vágását megakadályozó, rozsdamentes acél gyûrûszövet vagy alumínium pikkelylemezes védõkötény. 14. Magaspályás szállítóberendezés (egy vagy két pályás): a teher függesztett szállítására alkalmas kézi erõvel vagy villamos meghajtással mûködõ eszköz. 15. Pihentetõ istálló: a vágóállatok vágás elõtti pihentetésére szolgáló helyiség. 16. Rituális vágás: egyes vallási elõírások által megkövetelt különleges vágási módszer.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17. Terelõdeszka: a vágóállatok között tartózkodó személyeket a felöklelés ellen védõ faeszköz. 18. Veszélyes vágóállat: olyan veszélyes viselkedésû állat, amely a kezelõjére, valamint a vágóállatokra fizikai veszélyt jelent.

I. Fejezet ÁLTALÁNOS MUNKABIZTONSÁGI SZABÁLYOK A munkavégzés személyi feltételei 3. § (1) Vágóállat levágását, húsának feldolgozását, húsipari berendezés kezelését csak olyan személy végezheti, aki a külön jogszabályban meghatározott szakmai végzettséggel rendelkezik, valamint megfelel a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl, továbbá a biológiai tényezõk hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérõl szóló külön jogszabályokban elõírt feltételeknek, és elsajátította a biztonságos munkavégzés követelményeit. (2) Az állatvágás, húsipari termék elõállítása, húsipari berendezés kezelése során munkavállalóként nem foglalkoztatható: a) aki tápcsatorna (enterális) fertõzõ betegségben vagy bõrgennyesedésben szenved; b) a gyermeket váró anya terhességének megállapításától kezdõdõen; c) a szoptatós anya; d) a 18 éven aluli; valamint e) alkohol, gyógyszer, kábítószer, illetve egyéb koncentráló képességet csökkentõ anyag hatása alatt álló személy.

A munkavégzés tárgyi feltételei 4. § Húsipari létesítmény, munkahely, technológia üzembe helyezése, alkalmazása és korszerûsítése során a hatályos jogszabályok, a szabványok vagy ezzel egyenértékû más mûszaki megoldások vonatkozó elõírásai szerint kell eljárni.

5. § A húsipari gép csak úgy üzemeltethetõ, ha minden olyan részének, amely égési sérülést vagy balesetet okozhat, a külön jogszabályban foglaltak szerint védelme biztosított.

1719 6. §

(1) Gépen, berendezésen javítás, karbantartás és tisztítás csak a gép, berendezés kikapcsolt (hálózatról leválasztott) és bekapcsolás ellen biztosított helyzetében szabad végezni, a külön jogszabályban foglaltak szerint. (2) Gépet, berendezést üzemeltetése alatt tilos ellenõrzés nélkül hagyni, kivéve, ha elzárt, hozzá nem férhetõ helyen van vagy mûködés közben bekövetkezett meghibásodása senkit sem veszélyeztet. A munkáltató határozza meg a gépek, berendezések ellenõrzésének rendjét.

7. § (1) A gépet, berendezést csak olyan személy kezelheti, aki elsajátította és alkalmazza a használati utasításban foglalt kezelési és karbantartási szabályokat. (2) A technológiai vonalat csak a gépek használati utasítása szerint szabad összeállítani. (3) A gépekbe az anyagok adagolását garaton, etetõvályún keresztül úgy kell elvégezni, hogy az ne veszélyeztesse a kezelõt és környezetét. (4) A gépek kezelése csak a vonatkozó szabvány szerinti vagy ezzel egyenértékû mûszaki megoldású kezelõállásról, dobogóról, lépcsõrõl vagy fellépõrõl történhet.

II. Fejezet VÁGHÓHÍDI ÁTVÉTEL 8. § (1) A kötetlen tartású vágóállatok pihentetõ istállójának kialakításakor a munkáltatónak meg kell határoznia az állatonként elõírt alapterület mértékét és az egy állásban tartható állatok számát, továbbá az állatok be- és kihajtásának módját. (2) A felhajtási területen gyalogosan közlekedni csak az elszabadult állatok ellen védelmet nyújtó, biztonságos korláttal elhatárolt területen szabad.

9. § (1) A vágóállatokat a szállítójármûrõl megfelelõ szilárdságú eszközön, lehajtó rámpán kell lehajtani. (2) A vágóállatok lehajtása elõtt a gépjármûvet elmozdulás ellen rögzíteni kell. (3) A munkavállalónak a vágóállatok lehajtását a szállítójármûhöz kialakított fellépõrõl kell végeznie.

1720

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A vágóhídi átvételt, minõsítést és állatorvosi vizsgálatot csak erre a célra kijelölt – az állatok fogadására alkalmas, korlátokkal körülkerített – biztonságos helyen szabad elvégezni. (5) Ha a munkavállaló a szállítókocsiban a vágóállatok közé megy, a felöklelés, illetve fellökés ellen terelõdeszkát köteles használni. (6) Azonos szállítóeszközön érkezett állatokat a mérlegelésük elvégzéséig egy csoportban kell tartani.

A nagytestû vágóállatok (szarvasmarha, ló, bivaly és növendék állataik) vágóhídi átvétele 10. § (1) A szállítóeszközrõl történt levezetés után, az állatokat a minõsítéshez és az állatorvosi vizsgálat elõkészítéséhez le kell kötni, biztosítva az állatok között a személyek veszélytelen közlekedését. (2) A mérlegelés után az állatokat a biztonságos vezetés szempontjai szerint és a nemek elkülönítésével kell csoportosítani.

2005/35. szám

(2) A kansertéseket csoportonként kell átvenni és mérlegelni, kivéve a nagytestû, illetve a veszélyes kanokat, amelyeket egyenként kell kezelni. (3) A sertések csoportosan, elektromos ösztöke alkalmazásával hajthatók.

14. § (1) A szállítójármûrõl a nyúlketrecek lerakását csak a gépjármû motorjának leállítása és a szállítójármû rögzítése után szabad megkezdeni. (2) A ketrecsorok kezelését biztonságos kezelõállásról kell végezni. (3) Egyoldalas terhelés esetén a gépjármûvel mozgást végezni csak indokolt esetben, fokozott óvatossággal szabad. (4) A nyúlketrecek ajtaját csak akkor szabad kinyitni, ha az emelõberendezés vagy a targonca mûködését leállították. (5) A nyúlketrec ürítése után a ketrecajtókat be kell zárni és csak ezt követõen szabad az emelõberendezést megindítani.

11. § (1) Az átvételnél a nagytestû vágóállatokra csak megfelelõ szilárdságú kötõféket szabad tenni. (2) A vágóállatok vezetése közben tilos a kötõféket vagy vezetõkötelet a kézre rácsavarni.

Élõ állat vágásra szállítása 15. §

(3) A lovakat legfeljebb négyesével összekötve szabad a pihentetõ istállóba vezetni.

(1) A nagytestû vágóállatot kábításra csak kötõfékkel vagy megfelelõ szilárdságú terelõfolyosón szabad bevezetni.

12. §

(2) A vágócsarnok elõterében a vágásra elõkészített nagytestû vágóállatot lekötve kell tartani. A lekötött vágóállatot csak oldalról szabad megközelíteni.

(1) A pihentetõ istállóban, a kötõféken odavezetett vágóállatokat egyenként ki kell kötni. (2) A pihentetõ istállóban a vágóállatok között olyan távolságot kell tartani, hogy kezelõjük az etetést, itatást és az egyéb szükséges munkálatokat biztonságosan végezhesse. (3) A pihentetõ istállóban tilos a vízcsap mellé vágóállatot kötni.

(3) A kötõféket a padozatba rögzített fémkarikához, vagy erre a célra kialakított korláthoz kell rögzíteni. (4) A sertésszállás és a kábítóhelyiség közötti úton a terelést úgy kell végezni, hogy a sertések ne tudjanak visszafordulni és más falkához tartozó sertésekkel összekeveredni. (5) A sertések terelését végzõ munkavállalónak megfelelõ közlekedési utat kell biztosítani.

A kistestû vágóállatok (sertés, juh, kecske és nyúl) vágóhídi átvétele

A veszélyes vágóállatok kezelése

13. §

16. §

(1) A munkáltatónak meg kell határozni a sertés-, juhés kecskefalka csoportosításának és hajtásának munkabiztonsági elõírásait és a szükséges hajtók létszámát.

(1) A veszélyes vágóállat vezetését és mozgatását csak az üzem felelõs vezetõje által kijelölt, megfelelõ tapasztalatokkal rendelkezõ munkavállaló végezheti.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1721

(2) Veszélyes szarvasmarhát az orrkarikába és a fejre erõsített kötélen két oldalról kell vezetni. Ha az állatot nem látták el orrkarikával vagy orrcsipesszel, akkor a lábára erõsített kötélen kell vezetni.

Mechanikus kábítás

(3) A veszélyes állat vezetéséhez használt kötelet feszesen kell tartani. A vezetést végzõknek fokozott figyelmet kell fordítani a felöklelés és letiprás veszélyének elkerülésére.

(1) A beütõszeges kábító eszközt úgy kell üzemeltetni, hogy a beütõszeg ne irányuljon a tevékenységet végzõ személy felé.

(4) A veszélyes lovat – lehetõség szerint két nyugodt ló közé fogva – kötõféken, két oldalról kell vezetni.

17. § (1) A veszélyes vágóállatok gépkocsiról történõ lehajtásához oldalkorláttal ellátott, épített vagy mozgatható, kerekes rakodót kell használni. (2) A veszélyes vágóállatot a mérlegelését követõen – az átvételre elõírt munkabiztonsági szabályok betartásával – azonnal az állatok számára kijelölt, elkülönített helyre kell vezetni. (3) A veszélyes vágóállatot átadó személy köteles annak veszélyére az átvevõt figyelmeztetni, amit az átvevõnek minden esetben figyelembe kell venni.

III. Fejezet A VÁGÓÁLLATOK KÁBÍTÁSA 18. § (1) A munkáltatónak meg kell határozni az alkalmazott kábítási módnak megfelelõ munkabiztonsági elõírásokat. (2) A kábítást megelõzõen az állat méretének megfelelõen be kell állítani a kábító berendezés rögzítõ szerkezetét. (3) A vágóállatot csak akkor szabad a rögzítõ szerkezetbe hajtani, ha a kábítást végzõ személy már felkészült a kábítás végrehajtására. (4) A kábító berendezés közelében csak a mûvelet elvégzésére kijelölt munkavállalók tartózkodhatnak.

19. § (1) A munkáltatónak kell meghatározni és biztosítani a kényszervágás és a szarvasmarha rituális vágásának munkabiztonsági feltételeit. (2) A lovat egyedi kötõféken és szemtakaróval kell a kábítóhelyre vezetni, és ott azonnal el kell végezni az állat kábítását.

20. §

(2) Töltött kábító eszközt használat közben tilos a kézbõl letenni. (3) A kábító eszköz csak üres tárral szállítható. (4) Az üzemen kívüli mechanikus kábító eszközt illetéktelen személyektõl elzártan kell tartani.

21. § (1) Golyós kábítást csak a (3) bekezdésben elõírt feltételeknek megfelelõ személy végezhet. (2) A kábításhoz bevizsgált, ellenõrzött eszközt, lõszert és a kábítási módnak megfelelõ állatrögzítõ szerkezetet kell alkalmazni. (3) Golyós kábító eszközt az a személy üzemeltethet, aki a) a kábító eszköz használatára képesítõ tanfolyamot elvégezte, b) büntetlen elõéletû, c) a feladat ellátására egészségügyi szempontból (pszichikailag is) alkalmas, továbbá nem tartozik a 3. § (2) bekezdés szerinti tiltó rendelkezések alá. (4) Rögzített závárzatú kábító eszköz használatakor a kezelõ személynek minden egyes lövés után ellenõrizni kell a kábító eszköz závárzatának alaphelyzetbe visszaugrott állapotát.

Elektronarkotikus kábítás 22. § (1) Az elektronarkotikus kábító berendezést üzemeltetése elõtt villamos szakembernek ellenõrizni kell, hogy a mûködtetõ elem csak a használata során szolgáltat kábítófeszültséget és a berendezés akaratlan mûködtetése kizárt. (2) Vágóállatok automatikus elektronarkotikus kábítása csak olyan kábító berendezéssel történhet, amelynek szerkezete kizárja a kezelõszemélyzet véletlen érintkezését a feszültség alatt álló részekkel. (3) A használaton kívüli kézi elektronarkotikus kábító berendezést feszültségmentes állapotban, függesztve vagy tartóeszközön elhelyezve kell tárolni. Gondoskodni kell arról, hogy a berendezést illetéktelen személy ne tudja bekapcsolni.

1722

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) Az elektronarkotikus kábító berendezést meghibásodás esetén azonnal le kell választani a villamos hálózatról. Tilos hibás kábító berendezést üzemeltetni.

2005/35. szám

(2) Fektetett véreztetés esetén a bal elsõ lábat a vágóállat farirányában ki kell kötni. (3) A vágóállatról a kötélzetet csak a teljes kivérzés és a reflexmozgás megszûnése után szabad lebontani.

Széndioxidos kábítás 23. § (1) A széndioxidos kábítótérbe csak a berendezés használati utasításában meghatározott, a munkavégzés biztonságát nem veszélyeztetõ számú vágóállatot szabad beengedni. (2) A széndioxidos kábító berendezést le kell állítani, ha a berendezésben a széndioxid gáz koncentráció mértéke hetven százaléknál kisebb. (3) A berendezések széndioxid gáz szivárgását naponta, üzemeltetés elõtt ellenõrizni kell. (4) A munkaterületen és a berendezés környezetében folyamatosan ellenõrizni kell a széndioxid gáz koncentrációját. (5) A széndioxidos kábító berendezés területére belépni csak a) a széndioxid gáz betáplálás elzárása, b) a szellõztetõ ventilátor beindítása, c) a gép indításának megakadályozása, d) a széndioxid gáz eltávozásának méréssel történõ ellenõrzése után és a mûveletet biztosító, felelõs személy jelenlétében szabad.

26. § (1) A technológiai utasítás szerint magasban történõ mûveleteket csak az egymástól megfelelõ távolságra és magasságban, biztonságosan elhelyezett vágóvonali emelvényeken szabad elvégezni. (2) Az állati test felfüggesztésekor (emelésnél, beakasztásnál, átakasztásnál) a horgot csak a megfelelõen elõfejtett Achilles-ínba szabad beakasztani. (3) A magaspályára felfüggesztett vágóállat szállításának útvonalában tartózkodni tilos. (4) A láncos felfüggesztést béklyózott kötéssel kell végezni.

27. § A bõrfejtés munkaterületét el kell keríteni.

28. § A bontásnál tilos a hasüregbõl a bendõt lábbal taposva kivenni.

24. § (1) Ha az üzem leállási ideje öt percnél tovább tart, a sertéseket el kell távolítani a kábító berendezésbõl. (2) A széndioxidos kábító berendezés meghibásodása esetén, ha a sertéseket nem lehet eltávolítani a berendezésbõl, a széndioxid gázt a berendezésbõl azonnal el kell vezetni.

IV. Fejezet A VÁGÓÁLLATOK LEVÁGÁSA Szarvasmarha, ló, bivaly és növendék állataik levágása 25. § (1) A szúrást végzõ munkavállaló a nagytestû vágóállatot úgy közelítse meg, hogy a láb és a szarv reflexmozgása a munkavállalót ne veszélyeztethesse. Szúrást csak a megfelelõen elkábított vágóállaton szabad elvégezni.

A sertés és növendék állatai vágása 29. § (1) A sertések kábítását olyan ütemben kell elvégezni, hogy a szúró asztalon egyidejûleg csak egy állat legyen. (2) Függesztett szúrás mûveletének elvégzéséhez csak a megfelelõen elkábított állatot szabad megbéklyózni és a magaspályára emelni.

30. § (1) A forrázás biztonsági elõírásait, az állattestek üzemzavar miatti mentését a helyi sajátosságok figyelembevételével a munkáltatónak kell meghatározni. (2) A forrázókád vizébe kézzel benyúlni tilos. (3) A kopasztó gép kaparóelemeinek épségét és biztonságos felerõsítését minden mûszak kezdése elõtt ellenõrizni kell.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A kopasztó gép kezelõinek – a gép kialakításától függõen – védõsisak, védõszemüveg, forró víz ellen védõ kötény és kesztyû, valamint védõlábbeli viselése kötelezõ. (5) A forrázókád dugulásának elhárításakor a berendezést le kell állítani.

31. §

1723

Juh, kecske és növendék állatai vágása 35. § (1) Juh és kecske kábítását rögzítõ szerkezetben kell végezni. (2) Mechanikus kábítás alkalmazásakor közvetlenül a szarvtõ mögé kell leadni a kábító lövést.

(1) Gázlánggal történõ perzseléskor a gáz használatára a külön jogszabályban foglaltak az irányadók. (2) A perzselõ térbe csak a gázadagolás lezárása és a zárt állapot biztosítása után szabad belépni.

36. §

(3) A kézi gázperzselõ berendezést használat után, minden esetben a kialakított tartóba vissza kell helyezni.

(1) A vágóállat függesztését két fõnek kell végezni.

(4) A kézi gázperzselõ berendezés használata közben a perzselést végzõ személy egyéb munkamûveletet nem végezhet.

(2) A szúrás csak akkor végezhetõ el, ha a pályán legalább egy méteres körzetben nincs vergõdõ vágóállat. (3) Az állatot úgy kell megfogni és elengedni, hogy az vergõdésével sérülést ne okozzon.

32. § 37. §

(1) A bõrfejtõ gépen a befogott bõrt biztonságosan rögzíteni kell, és biztosított helyzetét a kezelõnek a mûvelet alatt állandóan figyelemmel kell kísérnie. A bõrfejtõ gép mûködése közben a bõrt igazítani tilos.

(1) A bõr fejtésekor a késsel végzett mûvelet minden esetben a bõrt rögzítõ kéztõl távolodó irányban történjen.

(2) A lefejtett bõrt csak a berendezés teljes leállása után szabad eltávolítani.

(2) A munkáltatónak kell meghatározni a pályára való biztonságos függesztés és átakasztás mûveletét.

(3) A bõrványoló gép késeinek épségét és a tartóhengerben való biztonságos rögzítését minden mûszak megkezdése elõtt ellenõrizni kell.

(3) A bõr fejtésénél a hártyákat késsel kell metszeni, tilos a bõrfejtésnél öklözést alkalmazni.

33. §

38. §

(1) A kézi elõtolású daraboló berendezések (állványos szalagfûrészek és körfûrészek) csak olyan anyagnyomó készülékkel és védõburkolattal üzemeltethetõk, amelyek megakadályozzák a veszélyes tér akaratlan megközelítését és távol tartják a darabolást végzõ személy kezét a vágóéltõl.

(1) A láb levágásánál a lábat tartó kéznek a késtõl legalább ötven milliméter távolságra kell lenni.

(2) A fûrészgépen dolgozónak tilos lánckesztyût használni. (3) Az automatikus daraboló vonalak biztonsági rendszerét kézi beavatkozás nem szakíthatja meg, azok csak teljesen automatikus üzemmódban mûködtethetõk.

(2) A lábat fogó kézen kötelezõ a lánckesztyû használata.

39. § (1) A bõr lehúzásánál a fejtõdob csak akkor indítható be, ha a kezelõ meggyõzõdött arról, hogy az nem veszélyezteti a bõrfejtésben segédkezõ munkavállalót.

34. §

(2) A bõrfejtõ gép veszélyes körzetében csak a munkáltató által beosztott személyek tartózkodhatnak.

A bõrkézõ gép kezelõjének tilos lánckesztyût használni. Bõrkézéshez csak erre a célra kifejlesztett védõkesztyû használható.

(3) A bõrfejtõ gép kezelõjének a mûvelet elvégzése alatt úgy kell elhelyezkedni, hogy veszély esetén a gépet bármelyik pillanatban le tudja állítani.

1724

MAGYAR KÖZLÖNY 40. §

A hasfal felnyitásakor a béltraktus eltávolításánál, valamint a belsõség horogra történõ felakasztásánál olyan fogást kell alkalmazni, amely csökkenti a mûveletet végzõ személy kézsérülésének veszélyét.

2005/35. szám 46. §

A nyúlfej levágásánál lánckesztyû használata kötelezõ.

V. Fejezet HÚSFELDOLGOZÁS

41. §

Késsel végzett mûveletek, hasítás

(1) A fej bárddal történõ kettévágása elõtt a munkavállaló köteles meggyõzõdni arról, hogy a bárd hatósugarában nem tartózkodik senki.

47. §

(2) A kettévágott fejbõl a nyelv eltávolítását végzõ munkavállalónak lánckesztyût kell használni.

(1) A késsel végzett munkához olyan nagyságú teret kell biztosítani, hogy az egyes mûveleteket végzõ személyek saját magukat és munkatársaikat ne veszélyeztethessék.

A nyúl vágása

(2) Munkavégzéshez csak olyan kést és bárdot szabad használni, amelyeknek kézrácsúszás-gátlóval ellátott, biztonságos fogású markolata van.

42. §

(3) Tilos a kést a megmunkálandó anyag közé tenni vagy abba beleszúrva tartani.

A munkáltatónak meg kell határozni a kábító asztalon elhelyezhetõ nyulak darabszámát.

(4) Tilos a kést dobással átadni vagy más jellegû munkához (például anyagtovábbításhoz stb.) felhasználni.

43. §

(5) A késsel munkát végzõ személynek olyan testhelyzetet kell elfoglalnia, hogy a kés vezetési iránya tõle jobbra vagy balra eltávolodó legyen.

(1) A szúrást a nyúl elsõ lábait fogó kéztõl távolodó irányba kell végrehajtani.

48. §

(2) Ha egyszerre több munkavállaló végez szúrást, a munkáltatónak meg kell határozni a személyek közötti biztonságos távolságot.

(1) A fagyasztott húson – annak felengedéséig – tilos késsel bármilyen mûveletet végezni.

44. § (1) A nyúlláb levágásakor a lábat fogó kézen kötelezõ a lánckesztyû használata. (2) A lábtõízület pneumatikus ollóval történõ vágása esetén a lábat fogó ujjaknak minden esetben a lábtõízület alatt kell lenni. (3) Az ollót beszorulása vagy bármilyen meghibásodása esetén azonnal le kell választani a levegõhálózatról.

45. § (1) A bõrfejtést, a nyúltestet tartó kéztõl távolodó irányba kell végezni. (2) Bõrfejtésnél a kés használata csak a pálya leállítása után megengedett.

(2) A használaton kívüli kést a munkáltató által meghatározott tartóban kell tárolni. (3) A kés tárolására csak olyan tokot szabad használni, amely megfelel a kés méretének és abból nem eshet ki.

49. § (1) A kést csak az élelmiszeriparban alkalmazott késköszörû gépen szabad élezni. Tilos a kést hosszában és a korong forgásirányával szemben köszörülni. (2) Olyan fenõacélt szabad használni, amelynek kiképzése megakadályozza a kés rácsúszását a fenõacél markolatára. (3) Olyan technológiai mûveletnél, amelynél a munkavállalót kézsérülés érheti, kötelezõ a kézvédõ lánckesztyû és alkarvédõ használata, ha pedig comb-, has- és lágyéktájon érheti vágás vagy szúrás, kötelezõen lánckötényt kell viselni. (4) A kéz- és alkarvédõ eszközt csak egymással zártan kapcsolódva szabad használni.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 50. §

(1) Gépi hasítás (fûrészelés) esetén a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit a munkáltatónak kell meghatározni. (2) A hasítás veszélyes körzetében csak a munkáltató által beosztott személyek tartózkodhatnak. (3) Ha a hasítást végzõ környezetében a közlekedés megengedett, gondoskodni kell a közlekedõ személyek védelmérõl.

Darálás, aprítás

1725

(2) Az aprító berendezés késeinek tisztításakor, mozgatásakor vágásálló védõkesztyû használata kötelezõ. (3) A finomaprító berendezés aprítófejének cseréjét és élezését csak karbantartó szakember végezheti.

Fûszer elõkészítés 54. § A fûszer elõkészítõ helyiségben gondoskodni kell a folyamatos szellõztetésrõl.

51. § (1) A darálógép kézi beadagolását csak a géphez tartozó tömõeszközzel szabad végezni. (2) A gép közelében, jól látható helyen a „TÖMÕFA HASZNÁLATA KÖTELEZÕ!” feliratú figyelmeztetõ táblát kell kifüggeszteni. (3) Ha a darálótárcsa furatainak átmérõje nyolc milliméter vagy ennél nagyobb, a gépet csak felszerelt védõcsõvel szabad üzemeltetni. (4) Olyan húsdarálóknál, amelyeknél a lyuktárcsa átmérõje meghaladja a száz millimétert, a darálócsiga és a vágószerkezet kiszereléséhez segédeszközt (kitoló- vagy kihúzó berendezést) kell használni. (5) A betöltõ garattal és etetõcsigával rendelkezõ húsdarálót csak a garatába beépített, benyúlást akadályozó védõberendezéssel (fedél, rács, keret stb.) szabad üzemeltetni.

Keverés, töltés 55. § (1) A keverõgép forgó keverõelemei közé kézzel vagy bármilyen eszközzel benyúlni tilos. (2) A keverõgépet csak a fedelének akaratlan lecsapódását megakadályozó biztonsági berendezéssel szabad üzemeltetni. (3) A billenõkádas gépek kádját az ürítést megelõzõen rögzíteni kell. (4) A buktatható keverõteknõt csak az akaratlan lebillenést megakadályozó biztonsági szerkezettel szabad üzemeltetni.

56. § 52. § (1) Üzem közben a kutter késburkolata alá tilos kézzel vagy bármilyen eszközzel benyúlni. (2) A nyersanyagok és adalékok (fûszerek) adagolása során a kuttertányérba beesett bármilyen tárgyat csak a gép leállítása után szabad eltávolítani. (3) A kutter nyitott fedéllel történõ tisztítása közben a késgarnitúrát le kell fedni. A fedelet nyitott állapotban rögzíteni kell. (4) A vágókések cseréjét, élezését és beállítását csak karbantartó szakember végezheti.

(1) A hidraulikus töltõ gép fedelét nyitni vagy zárni csak akkor szabad, ha a fedél szabad útja biztosított, és a mûvelet senkit sem veszélyeztet. (2) A töltést a hidraulikus töltõgéppel csak a gép fedelének biztonságos lezárása után szabad megkezdeni. (3) A kezelõnek a lapátkerekes töltõgépek tölcsérének nyitásánál és zárásánál ellenõrizni kell, hogy a tölcsér mozgatásával nem okoz-e balesetveszélyt.

Bélbe töltött termékek lezárása

53. §

57. §

(1) A kockázó berendezést, a gép késszekrényének tisztítása vagy anyagváltás céljából történõ ürítéskor le kell választani a villamos hálózatról.

A bélbe töltött termékek kézi és a gépi mûködtetésû záróberendezéseinek kiszorító-olló és záróelem hajlító-fej egységeibe kézzel benyúlni tilos.

1726

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/35. szám

Hõkezelés (füstölés, fõzés)

Csomagolás

58. §

62. §

(1) A füstképzõ berendezést csak a kijelölt munkavállaló üzemeltetheti.

Tilos az üzemelõ zsugorfóliás csomagológépbe benyúlni.

(2) A füstölõhelyiség ajtajának belülrõl is nyitható állapotát rendszeresen ellenõrizni kell. (3) A hõkezelõ kocsit (a hõkezelõ szekrénybõl történõ kihúzás kivételével) minden esetben tolva, a kézvédõvel ellátott fogantyúk segítségével kell mozgatni.

Készáru tárolása 63. §

(4) A magaspályás kiszolgálású hõkezelõ berendezés bekötõ pályaszakaszának elemeit folyamatosan ellenõrizni kell.

A készáru tárolásánál használt eszközök és berendezések idõszakos felülvizsgálatát a munkáltatónak kell meghatározni.

59. §

Egyéb feldolgozás

(1) A fõzõberendezés kezelõi részére a forrázás veszély miatt védõkötény és védõlábbeli viselése kötelezõ. (2) A nagy tömegû fõzõkonténereket – a forrázás veszélye miatt – fokozott figyelemmel kell beemelni a forró vízzel telt fõzõkádba. (3) A fõzõkonténereket egyenletesen kell megrakni az egyensúly megtartása érdekében. (4) A lecsapódás veszélye miatt a fõzõkád fedelének kiegyensúlyozottságát, rögzítettségét folyamatosan ellenõrizni kell. (5) A fõzõkonténer-emelõ berendezést forrázás veszélytõl mentes területrõl kell irányítani.

64. § (1) Az olvasztott forró zsírba tilos nyersanyagot utántölteni. (2) A zsírolvasztásnál kézi keverést és kiszedést csak hõszigetelõ anyagból készített nyéllel, fogóval ellátott kéziszerszámmal szabad végezni. (3) A kéziszerszám nyele olyan hosszú legyen, hogy munka közben a munkavállaló ne kerülhessen közel a forró anyaghoz, illetve a kifröccsenõ anyagtól védve legyen.

65. § 60. § (1) Az autoklávok fedelét csak akkor szabad megnyitni, ha a berendezésben megszûnt a túlnyomás. (2) Ha az autokláv fedelének nyitása akadályba ütközik, a leeresztõ csapot kinyitva a nyomást tovább kell csökkenteni. Az ezt követõ nyitás elvégzéséhez egyéni védõfelszerelés (védõkötény, gumicsizma, védõálarc, fejvédõ, védõkabát és védõkesztyû) használata kötelezõ.

(1) A hidraulikus tepertõprés kiemelt dugattyúját megfelelõ teherbírású, biztonságos állványzattal kell alátámasztani. (2) A préskosarak töltésénél és ürítésénél a meleg lemezek behelyezését vagy elvételét a hõhatás ellen védõkesztyûben kell végezni.

Hûtõtárolás

Érlelés, pácolás

66. §

61. §

(1) A hûtõhelyiségben a hûtõaggregáthoz tartozó és a kiegészítõ berendezéseken bármilyen munkát végezni csak a ventilátorok leállítása után szabad.

(1) A szalámiérlelõ termekben lévõ lécezett szinteken munkavégzés, csak biztonságos korláttal, lábléccel ellátott kezelõjárdán történhet. (2) A pácoló berendezés tûsora alá üzem közben benyúlni tilos. (3) A pácoldatok készítésekor a kezelõnek gumicsizmát, gumikesztyût és védõkötényt kell viselni.

(2) A hûtõhelyiségek ajtajának (vészkijáratának) belülrõl, segédeszköz igénybevétele nélküli nyithatóságát naponta ellenõrizni kell. (3) A hûtõhelyiségekben munkavégzés csak áramszünet esetére is biztosított tájékozódási és vészjelzési lehetõség mellett történhet.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A hûtõhelyiségekben a padozaton esetlegesen kialakuló jégréteget folyamatosan el kell távolítani.

Az üzemi takarítás és tisztítás munkabiztonsági feltételei 67. § (1) A takarító berendezéssel történõ tisztítás során védõszemüveg és védõálarc használata kötelezõ. (2) Tilos a takarító berendezés permetezõfejét személyek felé fordítani. (3) A nagynyomású takarító berendezések használata során nem érheti vízsugár a villamos szerelvényeket. (4) A munkáltatónak meg kell határozni a tisztítószerek alkalmazására és tárolására vonatkozó munkabiztonsági követelményeket. (5) A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló rendelkezzen a takarítás és tisztítás egészséget nem veszélyeztetõ, biztonságos követelményeinek elméleti és gyakorlati ismereteivel.

1727 70. §

(1) A magaspályás szállító berendezés indítása elõtt a pálya akadálymentességérõl az indítást végzõ személynek meg kell gyõzõdnie. (2) A pálya csak úgy indítható el, ha azt figyelmeztetõ hangjelzés (zajos üzem esetén fényjelzés is) megelõzi. (3) A magaspályás szállító berendezés vonóeleméhez üzem közben hozzányúlni tilos. (4) A magaspálya nyomvonalában és a kezelõhelyeken elhelyezett biztonsági kikapcsolók elérhetõségét nem szabad megakadályozni. (5) A magaspályához – az ellenõrzés és karbantartás esetét kivéve – szigorúan tilos bármilyen tárgyat (létrát, deszkát stb.) támasztani vagy a pályára helyezni. 71. § A munkáltatónak a vonatkozó szabványok vagy ezzel egyenértékû mûszaki megoldások figyelembevételével meg kell határozni a húsipari magaspályás szállítórendszer elemeinek (sínpálya, függesztõ elem, pályakocsi, hajtó- és feszítõmû, váltók, sínvégzárak és egyéb pályaelemek) ellenõrzési módját és a vizsgálatok gyakoriságát.

VI. Fejezet Kocsiemelõ-billentõ berendezések használata ÜZEMEN BELÜLI ANYAGMOZGATÁS 72. § Húsipari magaspályás szállítás 68. § (1) A magaspályán a pályakocsira függesztett terhet csak tolni szabad, azt húzással mozgatni tilos. Egyszerre csak egy kocsit szabad tolni. (2) Csak azokon a pályaszakaszokon szabad technológiai mûveletet végezni, ahol a pályakocsi leesését pályabiztonsági elemmel megakadályozták. (3) A pályaváltón tilos terhet tárolni. (4) A pályaváltókat mûködtetni csak a használati utasításban elõírt eszközzel szabad. Az átváltott sínszakaszok biztonságos elhelyezkedését a váltó mûködtetését követõen ellenõrizni kell.

(1) A kocsiemelõ-billentõ berendezés csak a gép használati utasításában meghatározott szállítókocsival üzemeltethetõ. (2) A szállítókocsit felemelése elõtt az emelõberendezéshez biztonságosan rögzíteni kell. A gép kezelõjének a rögzített állapotot ellenõrizni kell. 73. § (1) A kocsiemelõ-billentõ berendezés elhatárolt mûködési területére üzem közben bemenni, a felemelt emelõvilla vagy szállítókocsi alá benyúlni, behajolni vagy ott tartózkodni szigorúan tilos. (2) A kocsiemelõ-billentõ berendezésen a személyszállítás tilos. (3) A kocsiemelõ-billentõ berendezések idõszakos biztonsági felülvizsgálatát a munkáltatónak kell meghatározni.

69. § (1) A magaspálya-kocsikat ütköztetni tilos.

Kerekes füstölõkocsi használata

(2) Magaspálya alatti munkavégzéskor fejvédõsisak használata kötelezõ.

74. §

(3) Meghibásodott magaspályás szállítóberendezést üzemeltetni tilos.

(1) A kerekes füstölõkocsit minden esetben alulról kezdve és felfelé haladva kell megrakni, hogy a még nem

1728

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/35. szám

teljesen megrakott kocsi súlypontja minél alacsonyabban legyen.

2. §

(2) A kerekes füstölõkocsi kezelõjének kéz- és lábvédõ egyéni védõfelszerelést kell biztosítani.

A dohányzásról, a dohányzóhelyek kijelölésérõl és a dohánytermékek forgalmazásáról szóló 14/1999. (X. 27.) HM rendelet 3. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Nem jelölhetõ ki dohányzóhely:] „e) a szerzõdéses állomány elhelyezési körleteiben, szolgálati helyiségeiben és étkezdéiben;”

Kézi anyagmozgatás 75. § A munkáltatónak a vonatkozó jogszabályok és a helyi körülmények figyelembevételével kell meghatározni a kézi anyagmozgatás munkabiztonsági követelményeit.

Záró rendelkezés 76. § Ez a rendelet 2005. szeptember 1. napján lép hatályba. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

3. § A védelmi célokat szolgáló földmérési és térképészeti szakigazgatási feladatokról, valamint a honvédelmi célú térképellátásról szóló 35/2000. (XII. 20.) HM rendelet 1. § (5) bekezdés b) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: [(5) A HM Térképészeti Kht. végrehajtja, illetve végrehajtatja a honvédelmi térképellátáshoz szükséges feladatokat. Ezzel összefüggésben:] „b) létrehozza és fenntartja az MH mûködéséhez szükséges geodéziai alapokat, az MH és a Határõrség részére pontjegyzékeket (koordinátajegyzékeket) ad ki;”

4. §

A honvédelmi miniszter 7/2005. (III. 23.) HM rendelete az önkéntes haderõ kialakításával összefüggésben egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról, valamint hatályon kívül helyezésérõl A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkéntes haderõ kialakításával összefüggésben a következõket rendelem el:

A katonák illetményérõl és illetményjellegû juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) állományába tartozó a) hivatásos és szerzõdéses katonákra (a továbbiakban együtt: hivatásos katonák), b) szolgálatot teljesítõ önkéntes tartalékos katonákra (a továbbiakban: önkéntes tartalékos), c) katonai felsõoktatási intézmény honvédségi ösztöndíjas, valamint szakképzésben részt vevõ hallgatóira, d) katonai középfokú oktatási intézmény hallgatóira.”

Módosuló rendelkezések 5. § 1. § A hivatásos, szerzõdéses és hadköteles katonák térítésmentes és kedvezményes természetbeni ellátásáról szóló 2/1998. (II. 4.) HM rendelet 6. számú melléklet 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. A légierõ csapatainál rádiórelé URH rendszerben mûködõ átjátszó állomáson szolgálatot teljesítõ és ott szolgálati lakással nem rendelkezõ hivatásos katonák az átjátszó állomásra történt beosztás napjától annak megszûnéséig.”

(1) A hivatásos, szerzõdéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli szociális juttatásairól szóló 14/2002. (III. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) E rendelet elõírása a honvédségi közalkalmazottak – ideértve a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalót is – a katonai szolgálatot teljesítõ önkéntes tartalékos katonák (a továbbiakban: tartalékos katona); a katonai felsõoktatási intézmény honvédségi ösztöndíjas,

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

valamint a szakképzésben részt vevõ hallgatói, illetve a katonai középfokú oktatási intézmény hallgatói (a továbbiakban együtt: hallgató); és a nyugállományú katonák, illetõleg a hivatásos katonák és közalkalmazottak közeli hozzátartozói (a továbbiakban: állományon kívüliek) tekintetében csak a külön nevesített esetekben alkalmazhatók.” (2) Az R. 12. és 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § A súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb szociális körülményeire figyelemmel a hivatásos katona, a tartalékos katona, a közalkalmazott és a hallgató parancsnoki segélyben részesíthetõ. 13. § (1) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre álló segélykeret terhére esetenként, legfeljebb a) a hivatásos katona és a közalkalmazott részére az illetményalap 100%-ának, b) a tartalékos katona és a hallgató részére pedig az illetményalap 50%-ának megfelelõ összegû segély folyósítását engedélyezheti. (2) A negyedévenként felhasználható segélykeretet a tárgynegyedév elsõ napján meglévõ tényleges (statisztikai állományi) létszám, és a) a hivatásos katonák, illetõleg a közalkalmazottak esetében az illetményalap 0,8%-ának, b) a tartalékos katonák és a hallgatók esetében az illetményalap 0,4%-ának szorzata képezi. Az elõzõ negyedévi keretmaradvány a tárgyéven belül utólag is felhasználható. (3) A hivatásos, szerzõdéses és tartalékos katonák együttesen kezelt állománya, a közalkalmazottak, illetõleg a hallgatók állománycsoportjai után külön-külön felszámított segélykeretek között átcsoportosítani nem lehet.” (3) Az R. 14. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szociális gondoskodás keretében a Hjt. 235. §-ában említett személyek, illetõleg a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 206. §-a alapján baleseti ellátásban részesülõk, továbbá más, a személyi állományba nem tartozók segélyezése a költségvetésben külön meghatározott elõirányzat, illetõleg jóváhagyott segélykeret terhére a honvédelmi miniszter, vagy felhatalmazása alapján a védelemgazdasági helyettes államtitkár hatáskörébe tartozik.” (4) Az R. 16. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékek (áruk) beszerzésére, a hivatásos katonának, illetõleg közalkalmazottnak kérésére, a tanév elsõ napját megelõzõ 60 napon, illetõleg a tanév elsõ napját követõ 60 napon belül vásárlási elõleg folyósítható. Az elõleggel – legkésõbb a tanév kezdetétõl számított 60 napon belül – a honvédelmi szerv nevére kiállított, a tárgyév július 1-je utáni keltezésû számlával kell elszámolni.” (5) Az R. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

1729

„28. § (1) A hivatásos, szerzõdéses és tartalékos katona, illetõleg a teljes munkaidõben foglalkoztatott közalkalmazott újszülött gyermeke anyagi támogatásra jogosult. A támogatás bruttó összege gyermekenként az illetményalap 200%-a. (2) A hallgatói jogviszonyban állót, ha gyermeke születik, anyagi támogatásban kell részesíteni. A támogatás összege gyermekenként az illetményalap 20%-a. (3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában újszülött gyermeknek kell tekinteni a hivatásos és szerzõdéses katona, a közalkalmazott, a hallgatói jogviszonyban állók által szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyuk ideje alatt (jogerõsen) örökbe fogadott, 6 hónapnál nem idõsebb gyermekét is.”

6. § A katonai toborzás rendjérõl szóló 23/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2. § (1) bekezdés c) és d) pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A katonai toborzás rendeltetése a honvédség személyi állománya utánpótlásának folyamatos biztosítása, melynek feladatkörei:] „c) a szerzõdéses állomány utánpótlása a sorkatonai szolgálatot teljesítettek körébõl, d) az önkéntes tartalékos állomány biztosítása a sorkatonai szolgálatot teljesítettek körébõl,”

7. § A Magyar Honvédség belföldi futárszolgálati tevékenységérõl szóló 6/2003. (II. 7.) HM rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az átvett küldeményekben bekövetkezett anyagi károkért a BKFSZ a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak kártérítési felelõsségének egyes szabályairól szóló 17/2002. (IV. 5.) HM rendeletben elõírtak figyelembevételével felel.”

8. § A honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek bejelentésérõl, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 18/2003. (V. 7.) HM rendelet 2. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) Tényleges katonai állomány: a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 80. §-ában meghatározott személyi kör.”

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba.

1730

MAGYAR KÖZLÖNY Hatályukat vesztõ rendelkezések 10. §

(1) Hatályát veszti a hivatásos, szerzõdéses és hadköteles katonák térítésmentes és kedvezményes természetbeni ellátásáról szóló 2/1998. (II. 4.) HM rendelet a) 4. § (1) bekezdésében a „hadköteles katonának” szövegrész, b) 4. § (2) bekezdésében az „a sorkatonai szolgálatot teljesítõ személyekre vonatkozó szabályok szerint” szövegrész, c) 20. § (1) bekezdés bevezetõ rendelkezésében az „és hadköteles” szövegrész, d) 21. §-ban az „és hadköteles” szövegrész, e) 23. §-ban a „hadköteles katonák,” szövegrész, f) 24. § (1) bekezdés c), d) pontjaiban az „és hadköteles” szövegrész, valamint a c) pont második mondata, g) 24. § (2) bekezdés d) pontjában az „és hadköteles” szövegrész, h) 27. § (3)–(4) bekezdésében az „és hadköteles” szövegrész, i) 29/A. § (1) bekezdés „és hadköteles” szövegrésze, j) 1. számú melléklet 1. pontjában a „hadköteles katonák és a” szövegrész, k) 1. számú melléklet 13. pontjában az „és hadköteles” szövegrész, l) 2. számú melléklet 6. pontjában az „és hadköteles” szövegrész, m) 6. számú melléklet 1., és 3–5. pontjában az „és hadköteles” szövegrész, n) 7. számú melléklet 1., 3., 4., 5., 6., 9., 11., 12., 13. és 15. pontjaiban az „és hadköteles”, továbbá a 7. számú melléklet 14. pontjában az „és tartalékos hallgatók” szövegrész, o) 8. számú melléklete 1. pontjában az „és hadköteles” szövegrész, továbbá p) 1. § b) pontja, 6. § (1) bekezdés a) pontja, 18. §-a, 24. § (1) bekezdés b) és e) pontja, 29. § (1) bekezdés a) és b) pontja, az 1. számú melléklet 25. és 30. pontja, a 3. számú melléklet 14. pontja, a 6. számú melléklet 6. pontja, a 7. számú melléklet 2. és 7. pontja. (2) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet 2. § a) pont negyedik francia bekezdése a hatályát veszti. (3) A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 25/2000. (IX. 22.) HM rendelet 10. § (1) bekezdés g) pontja és a 18. § (4) bekezdése a hatályát veszti. (4) A Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium szervezetei és a Magyar Honvédség szervezetei jogi képviseletének rendjérõl szóló 20/2001. (VIII. 9.) HM rendelet 10. §-a és az azt megelõzõ alcím a hatályát veszti.

2005/35. szám

(5) A hivatásos, szerzõdéses és hadköteles katonák térítésmentes és kedvezményes természetbeni ellátásáról szóló 2/1998. (II. 4.) HM rendelet módosításáról szóló 29/2001. (XI. 23.) HM rendelet 3. §-a hatályát veszti. (6) Hatályát veszti a katonák illetményérõl és illetményjellegû juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet a) preambulumában „a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 146. §-a (2) bekezdésének c) pontjában,” szövegrész, továbbá a „ , valamint a sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: T.) 45. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész, b) a 2. § a) pontjában az „és a hadköteles” valamint „a sorkatonák,” szövegrész, c) 100. § (2) bekezdésében „a sor- és tartalékos katonák,” szövegrész, d) 100. § (4) bekezdésében a „sor- és tartalékos katonák, valamint a” szövegrész, e) 102. § b) pontjában „a sorkatonai szolgálatukat befejezõk és”, valamint „a leszerelés, illetve” szövegrész, f) a 80–84. §-a és az azt megelõzõ cím, továbbá 85–92. §-a és az azt megelõzõ cím, valamint a címek elõtti „IV. és V. fejezet” kifejezés. (7) Hatályát veszti a hivatásos, szerzõdéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli szociális juttatásairól szóló 14/2002. (III. 29.) HM rendelet a) preambulumában „a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 146. §-a (2) bekezdésének d) pontjában,” szövegrész, b) 22. § (3) bekezdés b) pontban az „a sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesítõkre és” szövegrész, c) 29. § (2) bekezdésében a „sorkatonák gyermekei kivételével a” szövegrész, d) 36. § (1) bekezdésében az „és hadköteles” szövegrész, e) 4. § (3) bekezdésének utolsó mondata és 29. § (1) bekezdés a) pontja. (8) Hatályát veszti a honvédelmi miniszter által alapítható és adományozható elismerésekrõl szóló 27/2002. (IV. 17.) HM rendelet a) preambulumában a „ , valamint a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 86. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész, b) 1. §-ában az „és hadköteles” szövegrész, c) 2. § (1) bekezdésében az „és tartalékos hadköteles” szövegrész. (9) Hatályát veszti a személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet a) preambulumában „a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvényben,” szövegrész,

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1731

b) 1. § (1) bekezdésében a „ , továbbá sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesítõre,” szövegrész.

Átmeneti rendelkezések

(10) Hatályát veszti a kedvezményes üdültetés rendjérõl szóló 35/2002. (V. 10.) HM rendelet a) preambulumában „a sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIV. törvény 45. §-ának (2) bekezdésére,” szövegrész, b) 3. § a) pontjának 9. alpontja.

11. §

(11) A honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek bejelentésérõl, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 18/2003. (V. 7.) HM rendelet 1. § c) pontja, a 2. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 15. § (5) bekezdésében az „a megjelenési kötelezettségét teljesítõ állomány,” szövegrész a hatályát veszti. (12) A hivatásos, szerzõdéses és hadköteles katonák térítésmentes és kedvezményes természetbeni ellátásáról szóló 2/1998. (II. 4.) HM rendelet módosításáról szóló 28/2003. (VIII. 8.) HM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése a hatályát veszti. (13) Hatályát veszti a Honvédelmi Minisztérium fejezetéhez tartozó szervezetek állománya élelmezési pénznormáinak megállapításáról szóló 18/2004. (VII. 7.) HM rendelet a) preambulumában „a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 146. §-a (2) bekezdésének d) pontjában,”, valamint b) 3. § (1) bekezdésében az „és hadköteles” szövegrész. (14) Hatályát veszti: a) a gépjármûvek és munkagépek honvédelmi célú ideiglenes igénybevételéért fizetendõ kártalanításról szóló 2/1977. (V. 14.) HM rendelet, valamint az azt módosító 1/1987. (II. 24.) és a 24/1992. (XI. 6.) HM rendeletek, b) a tartalékos parancsnoki képzésben részt vevõ hadkötelesek vizsgáztatásáról, elõléptetési és kinevezési rendjérõl szóló 14/1994. (XII. 2.) HM rendelet, c) a Magyar Honvédségnek a hadköteles katonával szemben fennálló kártérítési felelõssége egyes szabályairól szóló 7/1997. (III. 19.) HM rendelet, d) a hadköteles katonák kártérítési felelõsségének egyes szabályairól szóló 9/1997. (III. 19.) HM rendelet, valamint az azt módosító 4/2001. (II. 9.) HM rendelet, e) a doktori képzésben részt vevõk sorkatonai szolgálathalasztásáról és tartalékos katonai szolgálat alóli ideiglenes mentesítésérõl szóló 26/1997. (XII. 5.) HM rendelet, f) a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével összefüggõ egyes költségek megtérítésérõl és díjazások folyósításáról szóló 10/2003. (II. 26.) HM rendelet, g) a 2004. évi sorállomány váltás végrehajtásának rendjérõl szóló 16/2004. (VI. 29.) HM rendelet és az azt módosító 21/2004. (VIII. 21.) HM rendelet.

(1) A sor- és tartalékos katonai szolgálat alatti károkozással összefüggõ káresetek folyamatban lévõ elbírálásánál – az általános elévülési idõn belül – a hadköteles katonák kártérítési felelõsségének egyes szabályairól szóló 9/1997. (III. 19.) HM rendelet szabályait – figyelemmel a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény IX. fejezetének rendelkezéseire – kell alkalmazni. (2) A folyamatban lévõ, valamint a hadkötelezettség alapján teljesített sor- és tartalékos katonai szolgálati ideje alatt – a szolgálat teljesítésével összefüggésben – elszenvedett baleset, illetõleg betegség miatt késõbb keletkezett kártérítési igény elbírálásánál a Magyar Honvédségnek a hadköteles katonával szemben fennálló kártérítési felelõssége egyes szabályairól szóló 7/1997. (III. 19.) HM rendelet szabályait – figyelemmel a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény IX. fejezetének rendelkezéseire – kell alkalmazni. Juhász Ferenc s. k., honvédelmi miniszter

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2005. (III. 23.) KvVM rendelete az Edelényi Magyar Nõszirmos Természetvédelmi Terület létesítésérõl A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § Védetté nyilvánítom Edelényi Magyar Nõszirmos Természetvédelmi Terület elnevezéssel az Edelény 0108/16 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 3,1 hektár kiterjedésû területet.

2. § A védetté nyilvánítás célja a területen található védett növény- és állatfajok megóvása, különös tekintettel a fokozottan védett magyar nõszirom állományára.

1732

MAGYAR KÖZLÖNY 3. §

2005/35. szám

(1) Az Edelényi Magyar Nõszirmos Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését – a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelõen – az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

célkitûzéseknek kell alárendelni, illetve azokkal összhangban kell végezni. – A terület táji értékei védelmének biztosítása a tájkép-átalakítással járó tevékenységek teljes tiltásával. – Minimális természetvédelmi infrastruktúra kiépítése és fenntartása.

(2) Az Edelényi Magyar Nõszirmos Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet melléklete tartalmazza.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Persányi Miklós s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Melléklet a 8/2005. (III. 23.) KvVM rendelethez Az Edelényi Magyar Nõszirmos Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve 1. Gyakorlati természetvédelmi célkitûzések – A magyar nõszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) egyik jelentõs magyarországi állományának megõrzése, a populációnak – és más védett természeti értékeknek – otthont adó élõhelyek, valamint a terület élettelen természeti, valamint táji értékeinek megóvása. – A természetes regenerációs folyamatok feltételeinek biztosítása, természetes szerkezetû és összetételû (idegenhonos fajok jelenlététõl mentes) növénytakaróval fedett terület megõrzése, illetve kialakítása. 2. Természetvédelmi stratégiák – A jelenlegi területhasználat változtatásának tilalma, a terület kizárólag természetvédelmi kezelési beavatkozásokkal érintett területként való távlati fenntartása. – A terület legfõbb természeti értéke (magyar nõszirom), valamint további védett növény- és állatfajok védelme élõhelyvédelmi beavatkozások útján. A sziklapárkány környékének védõerdõ jellegû részein a beavatkozás mellõzése. A magyar nõsziromnak otthont adó sziklapárkányon és törmeléklejtõn a cserjésedés kontrollja. Idegenhonos fajok – akác, erdeifenyõ – eltávolítása a területrõl. Gazdálkodás és más tevékenységek korlátozása (a gazdálkodási célú erdészeti beavatkozások, valamint minden egyéb más területhasználati mód tilalma). – A területet érintõ mindennemû tevékenységet (területhasználat, látogatás, bemutatás stb.) a természetvédelmi

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó elõírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítõjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet (R.) 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve az R. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1. és 3.2. fejezet tartalmazza. A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési elõírásokat a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg. 3.1. Mûvelési ághoz köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Erdõk kezelése – A területen távlatilag a potenciális erdõtársulásoknak megfelelõ, kedvezõ természetességi állapotú állománytípusokat (cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesek) kell fenntartani. – Az erdõket védõerdõként kell fenntartani, az állományok távlati kezelési irányelveit tekintve a területen hagyományos erdõgazdálkodási tevékenység (beleértve a száradéktermelést is) tilos. – A sziklapárkány környezetének védõerdõ jellegû részein mindennemû beavatkozás tilos. – Az idegenhonos fafajok (akác, erdeifenyõ) szórványosan elõforduló egyedeit el kell távolítani a területrõl, ezt követõen 3–4 éven keresztül gondoskodni kell az akácsarjak rendszeres vegyszeres kezelésérõl. – A fahasználati jellegû kezelési feladatokat (fakivágás, a faanyag mozgatása és felkészítése) csak vegetációs idõszakon kívül, téli idõszakban (december 1.–február 28.), fagyott és havas talajviszonyok mellett lehet elvégezni. 3.1.2. Kivett területek kezelése – Az egykori bányaudvar területén, illetve a szomszédos törmeléklejtõn a spontán erdõsülési folyamatok feltételeit (a kõzetfelszín és a növényzet bolygatásának mellõzésével) biztosítani kell. A másodlagos szukcessziós folyamatok során esetlegesen megjelenõ idegenhonos növényeket el kell távolítani. – A magyar nõsziromnak otthont adó sziklapárkányon és közvetlen környékén erõteljesebb, a fokozottan védett faj állományát veszélyeztetõ mértékû cserjésedés esetén

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kismértékû szelektív, a védett cserjefajokat megtartó cserjeritkítást kell végezni. 3.2. Mûvelési ághoz nem köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Fajok védelme – A magyar nõszirom virágzásának idõszakában (április 15.–május 30.) a Természetvédelmi Õrszolgálat fokozott jelenléttel (legalább 2–3 naponkénti ellenõrzéssel) gondoskodik az állomány megóvásáról. – A védett növényfajok megóvása (taposási és rágási kár megelõzése) érdekében a terület nagyvad-mentesítése – különös tekintettel a vaddisznóra és az õzre – folyamatosan, kilövéssel kell hogy történjen. 3.2.2. Látogatás – A terület korlátozottan – csak kutatási célból – látogatható. A terület oktatási és bemutatási célú hasznosítása tilos. – A terület idegenforgalmi, üdülési és rekreációs célokat nem szolgálhat, ilyen jellegû fejlesztés (pl. turistaút vagy kilátópont kiépítése) tilos. 3.2.3. Kutatás, vizsgálatok – Munkatervet kell készíteni a terület élõvilágának folyamatos nyomon követésére (monitoring), és az ebbõl adódó feladatokat el kell látni. A folyamatos nyomon követésnek ki kell terjednie az élõhelyi változások, az adventív növényfajok jelenlétének, valamint a magyar nõszirom populáció mennyiségi és virágzási viszonyainak vizsgálatára. – A kezelési, folyamatos nyomon követési és ellenõrzési feladatok ellátása során – folyamatos kutatással, adatgyûjtéssel – rendszerezni kell valamennyi archív és új adatot (természetföldrajzi, tájtörténeti, biotikai adatok, antropogén hatások, fényképek, térképek stb.). 3.2.4. Terület- és földhasználat – A már meglevõ létesítmény fenntartásával összefüggõ építési tevékenységen kívüli – új építmény (épület, kerítés, lépcsõ, támfal stb.) és nyomvonalas létesítmény (út, légvezeték, földkábel, közmûvek stb.) létesítésére irányuló – építési tevékenység tilos. – A területen korábban megszüntetett külszíni bányamûvelés (kõfejtés) újraindítása tilos. – A területen vadászati és vadgazdálkodási létesítmény (magasles, szóró, sózó stb.) elhelyezése és vadetetés tilos. Vadászat csak cserkeléssel és hajtással végezhetõ. – A területen mesterséges vadkibocsátás, zárttéri vadtartás tilos. 3.2.5. Természetvédelmi infrastruktúra – Oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúra fejlesztése tilos. – A terület határán hatósági tájékoztató táblákat kell kihelyezni és gondoskodni kell fenntartásukról.

1733

Az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a pénzügyminiszter, valamint a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter 6/2005. (III. 23.) TNM–FMM–FVM–GKM–KvVM– PM–TNM együttes rendelete az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-a (9)–(10) bekezdésében, valamint a 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el: 1. § E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú melléklete XIX. EU INTEGRÁCIÓ 3. címszám Fejezeti kezelésû elõirányzatokon belül a következõ alcímekre terjed ki: 1. Regionális Operatív Program (ROP), 2. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), 3. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), 4. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), 5. Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP), 6. KTK technikai segítségnyújtás, 7. Operatív programok céltartalékai, 8. Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek, 9. Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek elõkészítése, 10. Kohéziós Alap céltartalék.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) érvényesítés: az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiak-

1734

MAGYAR KÖZLÖNY

ban: Ámr.) 135. § (1)–(2) és (4) bekezdéseiben szabályozott tevékenység, b) kötelezettségvállalás: az Ámr. 134. § (1), (3), és (5)–(8), illetve (13)–(15) bekezdéseiben szabályozott tevékenység, c) kötelezettségvállalás dokumentuma: az Ámr. 2. § 67. pontjában meghatározott dokumentumok, d) kötelezettségvállalás ellenjegyzése: az Ámr. 134. § (9)–(12) bekezdésében szabályozott tevékenység, e) komponens: egy intézkedésnek a programkiegészítõ dokumentumban meghatározott eleme, f) szakmai teljesítés igazolása: az Ámr. 135. § (1) bekezdésében elõírt és a (3) bekezdésében szabályozott tevékenység, g) utalványozás: az Ámr. 136. §-ában szabályozott tevékenység, h) utalvány ellenjegyzése: az Ámr. 137. §-ában szabályozott tevékenység. (2) A 2. § (1) bekezdésében nem szereplõ fogalmak az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról szóló 124/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben, a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásának fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendeletben, az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) és az Ámr.-ben foglalt meghatározások szerint értelmezendõk.

3. § E rendelet alkalmazásában a személyi összeférhetetlenség tekintetében az Ámr. 135. § (5) bekezdésének, valamint 138. §-ának elõírásait kell figyelembe venni.

A strukturális alapokból származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzatokkal kapcsolatos elõírások és az ehhez kapcsolódó hatáskörök 4. § (1) E rendelet 1. §-ában megjelölt XIX/3/1–XIX/3/5 és XIX/3/7 alcímeiben meghatározott elõirányzatok felhasználása az operatív programoknak az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozóan a jelen paragrafus (2)–(5) bekezdésében meghatározott jogszabályok állami támogatások nyújtásának feltételeire (a támogatási kategóriára, a támogatás formájára, a támogatás mértékére, a támogatás

2005/35. szám

kedvezményezettjeire, az elszámolható költségekre, a támogatáshalmozódásra, illetve az adott támogatási kategóriára vonatkozó egyedi feltételekre) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelõen történhet. (2) A vonatkozó jogszabályok a Regionális Operatív Program keretében a) a „Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése” vonatkozásában a környezetvédelmi és vízügyi célelõirányzat felhasználásának és ellenõrzésének szabályairól szóló 3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet 9–11. §, b) a „Turisztikai potenciál erõsítése a régiókban” állami támogatásai vonatkozásában a Turisztikai Célelõirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet 3. §, 4. § (1), 5. § (1), 6–7. §, c) ,,A humánerõforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erõsítése” vonatkozásában a területfejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 3. §, 4. § (1), (3), 6. § (1), (3)–(4), 8. § (1), 9. §, 10. § (1), (3); 11. § (1), 12. § (1)–(4), (11) bekezdések, tekintettel a rendelet mellékleteire is. (3) A vonatkozó jogszabályok és jogszabályhelyek a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében a) a Beruházásösztönzési elõirányzat állami támogatásai vonatkozásában a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet 3. §, 4. §, 5. §, 5/A. §, 18. §, b) a Kis- és középvállalkozások fejlesztése elõirányzat állami támogatásai vonatkozásában a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet 3. §, 5. §, 5/A. §, 19. §, c) az Információs társadalom elõirányzat állami támogatásai vonatkozásában az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelõirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet 3/A. §, 4. §, 4/A. § (1)–(7), (9), (10), 5. §, 10. § (1), 11. §, d) a „Kutatás-fejlesztés, Innováció” vonatkozásában a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Kutatásfejlesztés, innováció fejezeti kezelésû elõirányzata felhasználásával kapcsolatos szabályokról szóló 4/2004. (IV. 23.) TNM rendelet. (4) A vonatkozó jogszabályok és jogszabályhelyek a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében a) az Energiagazdálkodási elõirányzat állami támogatásai vonatkozásában a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet 3. §, 4. §, 5. §, 5/A. §, 20. §, b) a környezetvédelmi és vízügyi célelõirányzat állami támogatásai vonatkozásában a környezetvédelmi és vízügyi célelõirányzat felhasználásának és ellenõrzésének szabályairól szóló 3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet 9. §, 10. § és 11. § (1) bekezdés a) pont.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) A vonatkozó jogszabályok és jogszabályhelyek a Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program keretében a) az Aktív munkaerõ-piaci politikák támogatása EU társfinanszírozás és hazai forrásrész elõirányzat támogatásai vonatkozásában a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról, valamint a Munkaerõ-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 9. § (1)–(2), (7); 11. § (1)–(3), (5)–(6), (10)–(11); 11/A. § (1)–(3), (5), (7), (8); 18/B. § (1)–(3), 26/B. § (1) a)–d), g)–h), valamint az e)-bõl „a foglalkoztatás bõvítését szolgáló támogatás, a helyközi utazás támogatása, valamint a csoportos személyszállítás támogatása együttesen a program teljes idõtartama alatt nyújtható” szövegrész és a (2), (3), a 26/G. § (1), b) a „Társadalmi beilleszkedés” elõirányzat állami támogatásai vonatkozásában a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról, valamint a Munkaerõ-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 9. § (1)–(2), (7); 11. § (1)–(3), (5)–(6), (10)–(11); 11/A. § (1)–(3), (5), (7)–(8); 18/B. § (1)–(3), 26/B. § (1) a)–d), g)–h), valamint az e)-bõl „a foglalkoztatás bõvítését szolgáló támogatás, a helyközi utazás támogatása, valamint a csoportos személyszállítás támogatása együttesen a program teljes idõtartama alatt nyújtható” szövegrész, a (2)–(3), 26/G. § (1), és a munkaügyi központok foglalkoztatási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességû munkanélküliek foglalkoztatását elõsegítõ egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 19.) MüM rendelet 4–5. §, c) az Alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek fejlesztése EU társfinanszírozás és hazai forrásrész elõirányzat állami támogatásai vonatkozásában a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnõttképzési célú keretének felhasználásáról szóló 8/2003. (VII. 4.) FMM rendelet 3. § (1), 4. § (1), 5–6. §, 8. §, 9. § (1), 10. §, 11. § (1), (3), 12. §, 13. § (1), 14. § (1)–(2), 16. §, 19. § (2), 22. § (1)–(2). (6) A vonatkozó jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésbõl nyújtott kiegészítõ támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott támogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet, valamint az Agrár Fejlesztési Hitelprogram kidolgozásáról és meghirdetésérõl szóló 2318/2004. (XII. 11.) Korm. határozat.

5. § Amennyiben a Közösségi Támogatási Keret, az operatív programok, valamint a programkiegészítõ dokumentumok rendelkezéseivel összhangban csekély összegû (de minimis) támogatás nyújtható, az EK Szerzõdés 87. és

1735

88. cikkeiben foglaltaknak a de minimis támogatásra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001. (EK) bizottsági rendeletben, az 1. § 2. pontjában meghatározott operatív program esetében pedig az EK szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezõgazdasági és halászati ágazatban címû 2004. október 6-ai 1860/2004/EK rendeletben foglaltak az irányadók.

6. § E rendelet 1. §-ban megjelölt XIX/3/1–XIX/3/6 alcímekben meghatározott elõirányzatok felhasználása során a jelen rendelet mellékletében meghatározott intézkedések, illetve komponensek esetében, a mellékletben meghatározott kedvezményezettek számára, fejlesztési támogatás pályáztatás nélkül nyújtható. A támogatás megítélését ez esetben is meg kell elõznie a projekt dokumentáció kidolgozásának és értékelésének.

7. § (1) E rendelet 1. §-ban leírt XIX/3/1–XIX/3/5 alcímek, valamint XIX/3/7/2–XIX/3/7/5 jogcímcsoportok tekintetében a 2. §-ban meghatározott hatásköröket és feladatokat a következõ személyek látják el: a) kötelezettségvállaló: az R. 13. § (1) bekezdésében meghatározott operatív program irányító hatóság (a továbbiakban: OP IH) vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy, b) kötelezettségvállalás ellenjegyzõje: az OP IH pénzügyi vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy, c) szakmai teljesítést igazoló: az OP IH eljárásrendje szerint kijelölt személy, d) érvényesítõ: az OP IH eljárásrendje szerint kijelölt, az Ámr. 135. § (2) bekezdésében elõírt képzettséggel rendelkezõ személy, e) utalványt ellenjegyzõ: az OP IH pénzügyi vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy, f) utalványozó: az OP IH vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy. (2) Az (1) bekezdésben foglalt alcímeken túl a költségvetési törvény 14. számú mellékletében meghatározott 2006. évi kötelezettségvállalási keret-elõirányzatok tekintetében – azok mértékéig – a KTK IH vezetõjének egyetértésével történhet kötelezettségvállalás. (3) E rendelet 1. §-ban leírt XIX/3/6 alcím tekintetében a jelen rendelet 2. §-ban meghatározott feladatokat a következõ személyek látják el: a) kötelezettségvállaló: az R. 6. §-ban meghatározott KTK Irányító Hatóság (a továbbiakban: KTK IH) vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy,

1736

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/35. szám

b) kötelezettségvállalás ellenjegyzõje: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (a továbbiakban: NFH) elnöke által írásban kijelölt személy, c) szakmai teljesítést igazoló: a KTK IH eljárásrendje szerint kijelölt személy, d) érvényesítõ: az NFH elnöke által az Ámr. 135. § (2) bekezdésében elõírt képzettséggel rendelkezõ kijelölt személy, e) utalványt ellenjegyzõ: az NFH elnöke által írásban kijelölt személy, f) utalványozó: a KTK IH vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy.

mentumokat kell a jelen § (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint elkészíteni.

(4) E rendelet 1. §-ában leírt XIX/3/7/1 jogcímcsoportja tekintetében a 2. §-ban meghatározott feladatokat a következõ személyek látják el: a) kötelezettségvállaló: a KTK, illetve a ROP IH vezetõje, vagy bármelyikük által írásban kijelölt személy, b) kötelezettségvállalás ellenjegyzõje: az NFH elnöke által írásban kijelölt személy, illetve a ROP IH pénzügyi vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy, c) szakmai teljesítést igazoló: a KTK IH, illetve a ROP IH eljárásrendje szerint kijelölt személy, d) érvényesítõ: az NFH elnöke által, illetve a ROP IH eljárásrendje szerint az Ámr. 135. § (2) bekezdésében elõírt képzettséggel rendelkezõ kijelölt személy, e) utalványt ellenjegyzõ: az NFH elnöke által írásban kijelölt személy, illetve a ROP IH pénzügyi vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy, f) utalványozó: a KTK, illetve a ROP IH vezetõje, vagy bármelyikük által írásban kijelölt személy.

(3) A Finanszírozási Alapokmány Kohéziós Alapból Származó Támogatással Megvalósuló Projektekre: a) kitöltõ: a közremûködõ szervezet, illetve a kedvezményezett vezetõje által kijelölt személy, b) ,,Kötelezettségvállaló aláírása” helyén aláíró: a Feladatismertetõ 5. pontjában megjelölt elõirányzat fölött rendelkezõ személy, c) ellenjegyzõ: a jelen rendelet 10. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt, a kötelezettségvállalást ellenjegyzõ személy, d) visszaigazoló: a Kincstár.

8. §

(1) E rendelet 1. §-ában megjelölt XIX/3/8–XIX/3/9 alcímekkel kapcsolatban a 2. §-ból következõ hatásköröket és feladatokat a következõ személyek – jogcímcsoport szerint meghatározott szektoroknak megfelelõen – látják el: a) kötelezettségvállaló: a közremûködõ szervezet vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy (Feladatismertetõ 5. pont), b) kötelezettségvállalást ellenjegyzõ: a KA IH vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy, c) szakmai teljesítést igazoló: a finanszírozási alapokmány 5. pontjában a kitöltéskor megjelölt személy, d) érvényesítõ: a közremûködõ szervezet vezetõje által kijelölt, az Ámr. 135. § (2) bekezdésében elõírt képzettséggel rendelkezõ személy, e) utalványozást ellenjegyzõ: a közremûködõ szervezet pénzügyi vezetõje, vagy az általa írásban kijelölt személy, f) utalványozó: a közremûködõ szervezet vezetõje, illetve azon személyek, akik a finanszírozási alapokmány kitöltésekor annak 5. sorában meg lettek jelölve.

Az elõzetes kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat és eljárásokat az Ámr. 2. §-ának 68. pontjában található fogalmi meghatározás alapján a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM–GKM–FMM– FVM–PM együttes rendelet határozza meg.

A Kohéziós Alapból származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzataira vonatkozó elõírások és hatáskörök 9. § (1) E rendelet alkalmazásában a Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek esetében évente, illetve új projekt indításakor, vagy már folyamatban levõ projekt módosításakor a Kohéziós Alap közremûködõ szervezetnek az Ámr. 72. § (1) bekezdés b) pontjában elõírt és az Ámr. 5. számú mellékletében részletezett „Feladatismertetõ” és „Finanszírozási Alapokmány Kohéziós Alapból Származó Támogatással Megvalósuló Projektekre” doku-

(2) A Feladatismertetõ: a) kitöltõ: a közremûködõ szervezet vezetõje által kijelölt személy, b) jóváhagyó: az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter, vagy az általa írásban felhatalmazott személy, c) visszaigazoló: a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), d) A Feladatismertetõ 5. pontjában kijelölésre kerül az „Elõirányzat fölött rendelkezõ személy”, aki egyben az adott projekt tekintetében a Kötelezettségvállaló is.

(4) A jelen §-ban ismertetett, kitöltött dokumentumok egy, a Kincstár által aláírt példányát a Kincstár köteles a Kohéziós Alap Irányító Hatóságának (a továbbiakban: KA IH) megküldeni.

10. §

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt XIX/3/9 „Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek elõkészítése” jogcímcsoport nem tartozik a feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésû elõirányzatok körébe, ezért e jogcím-

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

csoport tekintetében a feladatfinanszírozásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

11. § E rendelet 1. §-ban leírt XIX/3/10 alcím tekintetében amennyiben a Kohéziós Alap közremûködõ szervezetnél céltartalék felhasználási igény keletkezik, úgy a közremûködõ szervezet vezetõje kezdeményezésére a KA IH vezetõjének egyetértése mellett a felügyeleti szerv vezetõje engedélyezi a szükséges elõirányzat-módosítást.

Záró rendelkezések 12. §

1737

(2) A hatálybalépéssel egyidejûleg az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint az ISPA/Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzatok felhasználásának egyes szabályairól szóló 1/2004. (II. 16.) TNM–FMM–FVM–GKM–KvVM–PM együttes rendelet a hatályát veszti. Dr. Baráth Etele s. k.,

Csizmár Gábor s. k.,

az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

Dr. Németh Imre s. k.,

Dr. Kóka János s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Persányi Miklós s. k.,

Dr. Katona Tamás s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

pénzügyminisztériumi politikai államtitkár

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Kolber István s. k., regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Melléklet a 6/2005. (III. 23.) TNM–FMM–FVM–GKM–KvVM–PM–TNM együttes rendelethez Azon intézkedések, komponensek, illetve kedvezményezettek, amelyek esetében, illetve amelyek számára fejlesztési támogatás pályáztatás nélkül nyújtható: Elõirányzat (Prioritás)

Regionális Operatív Program Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése A humánerõforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erõsítése

Intézkedés/komponens

– 3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 1. Komponens: A helyi közigazgatás kapacitásépítése képzési programok révén 3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 2. Komponens: A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplõk kapacitásépítése 3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 3. Komponens: Regionális és kistérségi szintû együttmûködések ösztönzése 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 3. Komponens: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságához szükséges szakmai kapacitások kiépítése és megerõsítése

Kedvezményezett

– Magyar Közigazgatási Intézet, fõvárosi és megyei közigazgatási hivatalok

VÁTI Kht.

Regionális Fejlesztési Ügynökségek, Balaton Integrációs Kht.

Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

1738

MAGYAR KÖZLÖNY Elõirányzat (Prioritás)

A turisztikai potenciál erõsítése a régiókban Technikai segítségnyújtás

2005/35. szám

Intézkedés/komponens

Kedvezményezett

3.4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása 1. Komponens: A regionális munkaerõ-piaci kereslet és kínálat közötti összhang erõsítése 3.4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása 2. Komponens: Szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, kereskedelmi és iparkamarák

– 4.2. ROP Technikai segítségnyújtás

– Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, VÁTI Kht., regionális fejlesztési ügynökségek, ROP IH

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezõgazdaságban – Élelmiszer-gazdaság modernizálása – Vidéki térségek fejlesztése – Technikai segítségnyújtás Technikai segítségnyújtás

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Beruházásösztönzési elõirányzat 1.3. Pro-aktív beruházásösztönzési tanácsadás Kis- és középvállalkozások fejlesztése 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek elõirányzat fejlesztése / 2.2.1. Alapszintû tanácsadás komponens Kutatás-fejlesztés, innováció – Információs társadalom elõirányzat – Technikai segítségnyújtás Technikai segítségnyújtás (1–2. intézkedés)

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Energiagazdálkodási elõirányzat – Közlekedési elõirányzat 2.1. A fõúthálózat mûszaki színvonalának emelése; 2.2. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése

VÁTI Kht.

– – – Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (ITDH) Helyi vállalkozói központok

– – Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, IT Információs Társadalom Kht., Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda, Magyar Fejlesztési Bank Rt., Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., Regionális Támogatásközvetítõ Kht. – 2.1. Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság; 2.2. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, MÁV

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Elõirányzat (Prioritás)

1739

Intézkedés/komponens

Kedvezményezett

Környezetvédelmi és vízügyi elõirányzat

1.5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem; 1.6. A levegõszennyezés és a zajterhelés mérése

Technikai segítségnyújtás

Technikai segítségnyújtás

1.5. Nemzeti Park Igazgatóságok, Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõigazgatóság; 1.6. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségek, Országos Légszennyezettségi Adatközpont Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Energia Központ Kht., Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program Egész életen át tartó tanulás és alkal- 3.1. Az egész életen át tartó tanulásmazkodóképesség támogatása – hoz szükséges készségek, képességek EU forrásrész és kompetenciák fejlesztése / 3.1.1. Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira 3.2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése / 3.2.1. Új szakképzési szerkezet kialakítása 3.5. A felnõttképzés rendszerének fejlesztése / 3.5.1. Korszerû felnõttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Egész életen át tartó tanulás és alkal- 3.1. Az egész életen át tartó tanulásmazkodóképesség támogatása – Hazai hoz szükséges készségek, képességek társfinanszírozás és kompetenciák fejlesztése / 3.1.1. Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira 3.2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése / 3.2.1. Új szakképzési szerkezet kialakítása 3.5. A felnõttképzés rendszerének fejlesztése / 3.5.1. Korszerû felnõttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Aktív munkaerõ-piaci politikák támo- 1.1. A munkanélküliségmegelõzése gatása – EU forrásrész és kezelése / 1.1.1 Munkanélküli és inaktív személyek tartós munkanélkülivé válásának megelõzése, munkaerõ-piaci integrációjuk elõsegítése 1.2. ÁFSZ modernizációja / 1.2.1 ÁFSZ modernizációja Aktív munkaerõ-piaci politikák támo- 1.1. A munkanélküliség megelõzése gatása – Hazai társfinanszírozás és kezelése / 1.1.1. Munkanélküli és inaktív személyek tartós munkanélkülivé válásának megelõzése, munkaerõ-piaci integrációjuk elõsegítése

„SuliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság, Országos Közoktatási Intézet, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Nemzeti Szakképzési Intézet, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., Apertus Közalapítvány Nemzeti Felnõttképzési Intézet, Foglalkoztatási Hivatal, Regionális Képzõ Központok „SuliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság, Országos Közoktatási Intézet, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Nemzeti Szakképzési Intézet, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., Apertus Közalapítvány Nemzeti Felnõttképzési Intézet, Foglalkoztatási Hivatal, Regionális Képzõ Központok Fõvárosi és megyei munkaügyi központok

1.2. Foglalkoztatási Hivatal Fõvárosi és megyei munkaügyi központok

1740

MAGYAR KÖZLÖNY Elõirányzat (Prioritás)

Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerõpiacra történõ belépés segítségével – EU forrásrész

Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerõpiacra történõ belépés segítségével – Hazai társfinanszírozás

Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése – EU forrásrész Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése – Hazai társfinanszírozás Technikai segítségnyújtás – EU forrásrész

Technikai segítségnyújtás – Hazai társfinanszírozás

KTK technikai segítségnyújtás KTK technikai segítségnyújtás

Intézkedés/komponens

1.2. ÁFSZ modernizációja / 1.2.1 ÁFSZ modernizációja 2.1. Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatási rendszerben / 2.1.1. A hátrányos helyzetû, elsõsorban a roma és sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók oktatásában érintett szakemberek képzése, az integrációs oktatással kapcsolatos oktatási programok kifejlesztése 2.1. Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatási rendszerben / 2.1.1. A hátrányos helyzetû, elsõsorban a roma és sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók oktatásában érintett szakemberek képzése, az integrációs oktatással kapcsolatos oktatási programok kifejlesztése 4.3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban / 4.3.1. Regionális egészségcentrum modellintézmény létrehozása 4.3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban / 4.3.1. Regionális egészségcentrum modellintézmény létrehozása Technikai segítségnyújtás

Technikai segítségnyújtás

KTK szakmai segítségnyújtás

2005/35. szám Kedvezményezett

1.2. Foglalkoztatási Hivatal „SuliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság

„SuliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság

Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum

Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Európai Szociális Alap Kht., Foglalkoztatási Hivatal, OM Alapkezelõ Igazgatósága, EÜM Strukturális Alapok Programiroda, Magyar Államkincstár Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Európai Szociális Alap Kht., Foglalkoztatási Hivatal, OM Alapkezelõ Igazgatósága, EÜM Strukturális Alapok Programiroda, Magyar Államkincstár Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, Pénzügyminisztérium

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1741

A Magyar Köztársaság Országgyûlése dr. Mátrai Márta országgyûlési képviselõ mentelmi jogát a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.V.25.133/2004/4. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel.

b) a koncesszornak fizetendõ rendelkezésre állási alapdíj egészüljön ki a 3. fázis megépítéséhez és üzemeltetéséhez, valamint az M43-as autópálya M5-ös autópálya Szeged északi csomópont és az 5. számú fõút közötti szakaszának, valamint a Balástyán létesítendõ autópálya-mérnökség pótlólagos építési költségeinek fedezéséhez szükséges mértékben. A 3. fázis átadását követõen a rendelkezésre állási alapdíj maximum az alábbi tényezõk összege lehet: ba) Változó (a magyarországi infláció éves mértékének függvényében változó, teljes összege indexált), forintalapon számított rész, összege 6,9 milliárd Ft/év, bb) Fix (nem indexált, az eurózóna-beli és a magyar inflációtól egyaránt független), euróalapon számított rész, összege: 85 millió euró/év, bc) Változó (az eurózóna-beli infláció éves mértékének függvényében változó, teljes összege indexált), euróalapon számított rész, összege: 0,15 millió euró/év.

Dr. Szili Katalin s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 16/2005. (III. 23.) OGY határozata dr. Mátrai Márta országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében*

az Országgyûlés elnöke

Dr. Füle István s. k., az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés elnöke

Dr. Hende Csaba s. k.,

Dr. Füle István s. k.,

Dr. Hende Csaba s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

Az Országgyûlés 17/2005. (III. 23.) OGY határozata az M5-ös autópálya 3. fázisának megépítéséhez szükséges koncessziós szerzõdés módosításáról** Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése alapján felhatalmazást ad az M5-ös autópálya mûködtetésére vonatkozó, 1994. május 2-án létrejött, egyrészrõl a Magyar Állam képviseletében a gazdasági és közlekedési miniszter (1055 Budapest, Honvéd u. 13–15.), másrészrõl az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Részvénytársaság (1023 Budapest, Lajos u. 26.; cégjegyzékszáma: 01-10-042618) mint koncesszor között fennálló koncessziós szerzõdés módosítására a következõ feltételek szerint: a) az M5-ös autópálya 3. fázisát (Szeged észak 159,2 km – országhatár 174,5 km) a koncesszor 2006. végéig építse meg és a többi fázissal együtt üzemeltesse;

* A határozatot az Országgyûlés a 2005. március 21-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2005. március 21-i ülésnapján fogadta el.

A Kormány határozatai A Kormány 1028/2005. (III. 23.) Korm. határozata egyes kormányhatározatok hatályon kívül helyezésérõl 1. A Kormány az e határozat mellékletében felsorolt kormányhatározatokat, illetve határozati pontokat hatályon kívül helyezi. 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Melléklet a 1028/2005. (III. 23.) Korm. határozathoz 1177/2002. (X. 1.) Korm. határozat az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítésérõl

1742

MAGYAR KÖZLÖNY

1091/2003. (IX. 9.) Korm. határozat az Európai Unió Kábítószer és Kábítószer-függõség Európai Megfigyelõ Központja magyar nemzeti adatszolgáltató és kapcsolattartó szervének létrehozatalával kapcsolatos feladatokról 1113/2003. (XI. 11.) Korm. határozat a közigazgatási szolgáltatások korszerûsítési programjáról I.1., III.1.a), III.2., III.4., IV.1., V.2., V.3. pont 1066/2004. (VII. 6.) Korm. határozat az IDA Programban történõ részvételbõl és a TESTA hálózathoz való csatlakozásból eredõ feladatok végrehajtásához szükséges további lépésekrõl 2., 3. pont

IRÁNYMUTATÁSOK, IV. rész JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK

2005/35. szám

Ha a büntetõügyben eljáró hatóság belföldi körözést elfogatóparanccsal nem kezdeményezett, hanem elfogatóparanccsal nemzetközi körözést rendelt el, vagy európai elfogatóparancsot bocsátott ki, újabb tény ismeretében szükségessé váló belföldi körözést elrendelõ elfogatóparancs az elévülést szintén félbeszakítja. A nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbj.) alapján folytatott kiadatási eljárásban az Nbj. 32. §-a alapján kiadott elfogatóparancsnak a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró részérõl történõ kiadása az elévülést félbeszakítja. b) Az igazságügy-miniszter elõterjesztett kiadatási kérelme alapján a külföldi hatóságok által foganatosított eljárási cselekmények az elévülés szempontjából egy tekintet alá esnek a magyar hatóságok által foganatosított eljárási cselekményekkel. c) Az igazságügy-miniszter külföldi államnál elõterjesztett kiadatási kérelme az elévülést – az elõterjesztés idõpontjában – félbeszakítja. INDOKOLÁS

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozatai A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 1/2005. BJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának jogegységi tanácsa Budapesten, a 2005. év február hó 21. napján és 2005. év március hó 7. napján tartott ülésen a Legfelsõbb Bíróság elnökének indítványa alapján meghozta, és nyilvánosan kihirdette a következõ jogegységi határozatot: a) A belföldi körözést elrendelõ elfogatóparancs kibocsátása után kiadott nemzetközi körözést elrendelõ elfogatóparancs [Sztk. tv. 9. § b) pont] az elévülést félbeszakítja. Félbeszakítja az elévülést a belföldi körözést elrendelõ elfogatóparancsot követõen az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény (EU bü. tv.) alapján kiadott európai elfogatóparancs is. Amennyiben az elõbbi, [Sztk. tv. 9. § b) pontja] szerint kiadott nemzetközi körözést elrendelõ elfogatóparancs az Európai Unió olyan tagállamában vezetett eredményre, amelyben átadásnak lehet helye, úgy az ezt követõen utóbb kiállított és megküldött európai elfogatóparancs az elévülést nem szakítja félbe (EU bü. tv. 26. §).

A Legfelsõbb Bíróság elnöke a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 31. §-a (1) bekezdésének a), a Be. 440. §-a (1) bekezdésének a), továbbá a Bszi. 29. §-a (1) bekezdésének a) és a Be. 439. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapozottan – és az igazságügy-miniszter által kezdeményezetten – a kiadatási eljárásban a büntethetõség, illetve a büntetés végrehajthatóságának elévülésével kapcsolatban felmerült alábbi három elvi kérdésben indítványozta jogegységi eljárás lefolytatását. a) A belföldi elfogatóparancs kibocsátását követõen az Nbj. 32. §-a alapján kibocsátott „nemzetközi” elfogatóparancs félbeszakítja-e az elévülést. b) Az elévülés szempontjából miként kell megítélni a külföldi hatóságok eljárási cselekményeit. c) A kiadatási kérelem külföldi államnál történõ elõterjesztésének idõpontja félbeszakítja-e az elévülést. Elõterjesztésében az a) és c) pontban jelzett kérdésekben az egységes bírói gyakorlat, a b) pontban feltett elvi kérdés kapcsán pedig az egységes jogértelmezés biztosítása, s ekként a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében tartotta szükségesnek jogegységi eljárás lefolytatását. Ez utóbbi érdekében indokoltnak látta, s továbbmenõen indítványozta az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény (késõbbiekben rövidítve: EU bü. tv.) alapján kibocsátott európai elfogatóparancs elévülésre gyakorolt hatásának megválaszolását is, minthogy az is hasonló elvi problémákat vethet fel. Az indítványozó az a) és c) pontban írt kérdések kapcsán – az igazságügy-miniszter által részére megküldött – különbözõ bírósági határozatokkal szemléltette az eltérõ bírói gyakorlat, illetve a felvetett elvi kérdések ellentétes megítélésének lehetõségét.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Egyes bíróságok jogi álláspontja szerint a belföldi elfogatóparancsot követõen az Nbj. 32. §-a szerint kibocsátott „nemzetközi” vagy „kiadatási” elfogatóparancs az elévülést nem szakította félbe. (Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Szv. 865/1999/19; Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Szv. 917/1997/19. számú, és Püspökladányi Városi Bíróság 2004. február 5. napján meghozott Bk. 4/2003/3. számú határozata, amellyel a II. rendû terhelt ellen indított büntetõeljárást a büntethetõség elévülése miatt megszüntette.) A fentebb legutóbb megjelölt határozat szerint elévülést félbeszakító hatást csak az igazságügy-miniszter részérõl elõterjesztett kiadatási kérelem eredményezhetett volna. Más bíróságok jogi álláspontja szerint a „belföldi” elfogatóparancsot követõen az Nbj. 32. §-a alapján kibocsátott „nemzetközi” elfogatóparancs a büntetés végrehajthatóságának, illetve a büntethetõségnek az elévülését félbeszakította. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Szv. 690/1997; Zala Megyei Bíróság Szv. 638/2002; Fõvárosi Bíróság 12.B. 235/1995; Dunakeszi Városi Bíróság 6.B. 218/1995. számú ügyben hozott határozatai.) Az Ózdi Városi Bíróság a 7.Bk. 7/2004/3. számú ügyben a Németországban tartózkodó terhelttel szemben az igazságügy-miniszter által 2001. február 7-én elõterjesztett kiadatási kérelemnek tulajdonított elévülést félbeszakító hatást; míg az általa az Nbj. 32. §-a szerint kibocsátott „nemzetközi” elfogatóparancsnak nem. A legfõbb ügyész BF. 187/2005. számú nyilatkozatában jelezte, hogy az indítvány javaslati részének b) és c) pontjában foglaltakkal egyetért. Az a) pontban írt javaslattal szemben viszont célszerû lenne kimondani, hogy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása után kiadott európai elfogatóparancs nem tekinthetõ minden esetben adminisztratív jellegû intézkedésnek. Vitathatónak találta a javaslat azon megállapítását is, miszerint nemzetközi elfogatóparancs után a belföldi elfogatóparancs kibocsátása indokolatlan, s ha mégis megtörténik, az elévülést nem szakítja félbe. Tekintve, hogy az elévülés bekövetkezésével megszûnik az állam büntetõigényének érvényesíthetõsége, s ezért az elévülés félbeszakadásának kérdése jelentõs, mert a példaként felhozott határozatok az eltérõ bírói gyakorlatot igazolták; végül pedig az EU tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködés során az átadási eljárás is felvethet az elévüléssel kapcsolatban hasonló elvi kérdéseket, és ez eltérõ jogalkalmazáshoz vezethet, a jogegységi tanács – a Be. 439. §-a (1) bekezdése a) pontjára alapozottan jogegységi határozat hozatalát látta szükségesnek. Ennek során elõrebocsátja a következõket: A Be. vonatkozó rendelkezéseibõl megítélhetõen [73. § (1) és (3) bekezdése, 281. § (6) bekezdése, a Be. XXIV. Fejezete] nem különbözteti meg az elfogatóparancs egymástól eltérõ formáit, hanem az „elfogatóparancs” általános fogalmat használja.

1743

Ezt alkalmazza az Nbj. 32. §-a is, amikor „elfogatóparancsot bocsát ki” rendelkezést tartalmazza. Ezzel szemben – a mellékelt bírósági határozatokkal példázottan – a gyakorlatban az Nbj. 32. §-ához kapcsoltan a „nemzetközi” vagy „kiadatási” elfogatóparancs, illetve a „belföldi” elfogatóparancs megnevezés is használatos. Ezért a jogegységi tanács mindenekelõtt a különbözõ elfogatóparancsok fogalmi tisztázását látta szükségesnek. A személy- és tárgykörözésrõl szóló 2001. évi XVIII. törvény (Sztk. tv.) megalkotásának egyik célja – az indokolásából kitûnõen – az volt, hogy az elfogatóparancs fogalmát megtöltse tartalommal. Ennek érdekében definiálta a „körözés”, „körözés elrendelés”, „nemzetközi körözés” fogalmát is [1. § (2) bekezdés a)–c) pontok]. Az Sztk. törvény definícióinak lényege szerint az elfogatóparancs olyan körözést elrendelõ határozat, ami a keresett személy felkutatását, elfogását célozza. Irányulhat más állam területére is, amely esetben a nemzetközi körözés fogalma alá tartozik (Sztk. tv. 8–11. §-a). Az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény (az EU bü. tv.) a személy- és tárgykörözésrõl rendelkezõ törvényt is módosította. Beiktatta az európai elfogatóparancs fogalmának meghatározását; ugyanekkor a nemzetközi körözés fogalmát meghatározó definíciót akként változtatta meg, hogy abból az európai elfogatóparancs alapján végzett körözést kiemelte [módosított Sztk. tv. 1. § (2) bekezdésének c) és f) pontja]. E módosítás következtében – és a jelen eljárás tárgyát tekintve leegyszerûsítve – nemzetközi körözés a magyar hatóság által kezdeményezett és más állam területén folytatott minden olyan körözés, ami nem európai elfogatóparanccsal történik. Így a legtágabb értelemben véve e gyûjtõfogalom alá vonható az Nbj. 32. §-a alapján kiadott elfogatóparancs is. Az Sztk. tv. végrehajtási rendeletei szerint: „Más állam területén történõ nemzetközi körözést a bíró, illetve az ügyész által kiállított elfogatóparancs NEBEK-hez (Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központhoz) történõ megküldésével kell kezdeményezni,” [20/2001. (X. 11.) BM rendelet 21. § (2) bekezdés b) pontja] illetve: „Ha a Be. rendelkezése szerint az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben elfogatóparancs kibocsátásának van helye, a körözést elfogatóparancsban kell elrendelni”, valamint: „A kiadatási eljárásban elfogatóparancsot a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 32. §-a alapján a bíróság bocsát ki” rendelkezéseket tartalmaznak. [1/2003. (III. 7.) IM rendelet 7. § (1) bekezdése és 7. § (6) bekezdése]

1744

MAGYAR KÖZLÖNY

A fentiekkel szemben az EU bü. törvény a nemzetközi körözés (vö. 10. §) és a nemzetközi elfogatóparancs (vö. 26. §) fogalmakat egyaránt használja. A vázolt, valamint idézett jogszabályi rendelkezésekben adott tartalmi meghatározás, illetve szóhasználat alapján a jogegységi tanács határozatának további részében a különbözõ elfogatóparancsokat egymástól az alábbiak szerint különbözteti meg: belföldi körözést elrendelõ elfogatóparancs, nemzetközi körözést elrendelõ elfogatóparancs, európai elfogatóparancs és az Nbj. 32. §-a alapján kiadott elfogatóparancs. Az így tett megkülönböztetések alapulvételével; a nemzetközi vonatkozású ügyek intézését szabályozó két speciális külön törvény – az Nbj. és az EU bü. tv. – rendelkezéseinek értelmezésével; valamint az elévülés félbeszakítására okot adó eljárási cselekmények megítélésében már kialakult és egységes bírói gyakorlatra figyelemmel, a jogegységi tanács az indítványban felvetett elvi kérdéseket megválaszolhatónak tartotta. A bírói gyakorlat elévülést félbeszakító hatást [Btk. 35. § (1) bekezdése és Btk. 68. § (4) bekezdése] csak azoknak a terhelt ellen foganatosított hatósági intézkedéseknek tulajdonít, amelyek nem belsõ ügyviteli jellegûek, hanem érdemben szolgálják az ügy elõbbre vitelét. (vö. BJD 206; BJD 4696; BJD 5693.) Ugyancsak hosszú ideje egységes a gyakorlat abban is, hogy az ismételt, de hatókörét tekintve tartalmilag megegyezõ intézkedések már nem szakítják félbe az elévülést. (vö. BJD 2493.) ad. a) Az elfogatóparancs kibocsátásának oka, hogy a terhelt ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik; célja a terhelt elfogása büntetõeljárás lefolytatása, vagy büntetés végrehajtása érdekében a hatóság elé állítása. A már hivatkozott körözéssel kapcsolatos jogszabályok alapján nemcsak fogalmi szempontból, de hatókörük szempontjából is különbség tehetõ az egyes elfogatóparancsok között, éspedig aszerint, hogy a terhelt vélt feltalálása, (tartózkodási helye) belföldön vagy külföldön valószínûsíthetõ. Elõbbi esetben belföldi körözést elrendelõ elfogatóparancs kibocsátásának van helye. Amennyiben a terhelt, elítélt holléte az EU valamely tagállamában valószínûsíthetõ, úgy a magyar hatóság európai elfogatóparancsot, ha pedig más állam területén, akkor az Nbj. 32. §-a alapján ad ki elfogatóparancsot a felkutatása és elfogása végett. Az Nbj. 32. §-a alapján kibocsátott elfogatóparancs a klasszikus értelemben vett kiadatási eljáráshoz kapcsolódik; konkrétan azokhoz az esetekhez, amikor a magyar állam keres meg külföldi államot kiadatás iránt (Nbj. 2. Cím, 31–36. §-ok). A szóban lévõ elfogatóparancs alaki és tartalmi kellékeit elsõsorban a vonatkozó nemzetközi szerzõdések tartalmazzák.

2005/35. szám

Az európai elfogatóparancs – mint új jogintézmény – tartalmában magában foglalja a keresett személy felkutatását, õrizetbe vételét, fogvatartását és az elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság részére történõ átadását is. Ez utóbbival a hagyományos értelemben vett kiadatási eljárást helyettesíti és rövidíti le a tagállamok között, megteremtve egyben a tagállami igazságügyi hatóságok közötti közvetlen együttmûködést. Kiadása az EU bü. tv. 2. számú melléklete szerinti formanyomtatvánnyal történik. A Btk.-nak a büntethetõség és a büntetés végrehajthatósága elévülésére vonatkozó rendelkezése nem különböztet aszerint, hogy a magyar hatóság intézkedése – így adott esetben – az elfogatóparancs kibocsátása milyen hatókörû. Mindebbõl következõen az elévülés szempontjából a belföldi körözést elrendelõ elfogatóparancs kibocsátása után nemzetközi körözést elrendelõ elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, illetve az Nbj. 32. §-a alapján kiadott elfogatóparancs kibocsátása nem tekinthetõ a belföldi elfogatóparancsot megismétlõ „adminisztratív” intézkedésnek. A nemzetközi körözés elrendelésekor még nem tudható, hogy a körözött személy az Európai Unió valamely tagállamában, vagy a világ mely államában tartózkodik, illetve kerül elfogásra. Amennyiben a terheltet nemzetközi körözést elrendelõ elfogatóparancs alapján fogták el, a továbbiakban az Nbj. hatálya alá tartozó esetekben kiadatási eljárásnak, az EU bü. törvény hatálya alá tartozó esetekben pedig átadási eljárásnak lehet helye. Az EU bü. törvény 26. §-ának rendelkezéséhez képest, ha a bíróság már kibocsátott a terhelt ellen nemzetközi elfogatóparancsot, akkor az európai elfogatóparancs annak a helyébe lép, megtartva az eredeti kibocsátási idõpontot és a bírósági ügyszámot. Ez esetben utólag – három napon belül – kell megküldeni az európai elfogatóparancsot, mert az lesz az alapja az átadási eljárásnak (EU bü. tv. 27. §). Az EU bü. tv. hatálya alá tartozó ügyekben tehát – a törvény fenti rendelkezésébõl következõen – az utólag megküldött európai elfogatóparancs az elévülést már nem szakítja félbe: ez, mintha már eredetileg is európai elfogatóparanccsal végezték volna a körözést, a nemzetközi elfogatóparancs helyébe lép. Ez a szabály viszont, miután csak az EU tagállamaiban és csak az EU bü. törvény hatálya alá tartozó ügyekre érvényes, nem vihetõ át a szintén nemzetközi körözés alapján elfogott azon személyekre, akikkel szemben az Nbj. törvény szerint van kiadatásnak helye. Tekintve, hogy a Be. alapján kiadott elfogatóparancs a körözési jogszabályok szerint irányulhat közvetlenül külföldre is, nem zárható ki az sem, hogy olyan újabb körülmény áll elõ, amely miatt a terhelttel szemben belföldi elfogatóparancs kibocsátása szükséges. Ekként pedig egy új tény ismeretében kiadott ilyen belföldi elfogatóparancs sem tekinthetõ adminisztratív intéz-

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kedésnek, ezért ennek is elévülést félbeszakító hatást lehet tulajdonítani. A fentebb kifejtettek alapján az indítvány a) pontjához tartozó kérdéskör kapcsán az eddigiek összegzéseként – feltéve természetesen, hogy az elévülés még nem következett be – az alábbiak rögzíthetõk: A belföldi körözést elrendelõ elfogatóparancs kibocsátása után újabb tények ismeretében kiadott nemzetközi körözést elrendelõ elfogatóparancs [Sztk. tv. 9. § b) pont] az elévülést félbeszakítja. Félbeszakítja az elévülést a belföldi körözést elrendelõ elfogatóparancsot követõen az EU bü. törvény (25. §) alapján kiadott európai elfogatóparancs is. Amennyiben az elõbbi, [Sztk tv. 9. § b) pont] szerint kiadott nemzetközi körözést elrendelõ elfogatóparancs az EU olyan tagállamában vezetett eredményre, amelyben átadásnak lehet helye, úgy az ezt követõen utóbb kiállított és megküldött európai elfogatóparancs az elévülést nem szakítja félbe (EU bü. tv. 26. §). Ha a büntetõügyben eljáró hatóság belföldi körözést elfogatóparanccsal nem kezdeményezett, hanem elfogatóparanccsal nemzetközi körözést rendelt el vagy európai elfogatóparancsot bocsátott ki, újabb tény ismeretében szükségessé váló belföldi körözést elrendelõ elfogatóparancs az elévülést szintén félbeszakítja. Amennyiben a feltételei fennállanak a terhelt, elítélt kiadatásának, az Nbj. 32. §-a szerinti elfogatóparancs „kibocsátása” – minthogy az iratokat a bíróságnak, illetve a jogerõs ítéletet a büntetés-végrehajtási bírónak az igazságügyminiszterhez kell megküldenie – az iratok felterjesztésével történik. Mindezzel a bíróság a terhelt ellen olyan intézkedést tesz, amellyel az ügy érdemi elõbbre vitelét célozza. Ezért a jogegységi tanács az ellentétes tartalmú bírósági határozatok közül azokkal ért egyet, amelyek szerint az Nbj. 32. §-a alapján kiadott elfogatóparancsnak – fentiek szerint történõ – kibocsátása az elévülést félbeszakítja. ad. b) A klasszikus értelemben vett – Nbj. szerinti – kiadatási eljárásban az igazságügy-miniszter kiadatási kérelmének elõterjesztését követõen az intézkedés végrehajtása – miként az európai elfogatóparancs alapján történõ átadás végrehajtása is – az érintett külföldi állam hatóságaira hárul. Ilyen esetekben az adott terhelttel szembeni büntetõjogi, illetve büntetés-végrehajtási igény érvényesítése a magyar igazságügyi hatóságok részérõl a terhelt, elítélt vonatkozásában meglévõ személyi joghatóságra tekintettel történik. Miután a magyar hatóság más állam területén joghatósággal nem rendelkezik – nemzetközi szerzõdések alapján nyújtott –, „területi” jogsegélyrõl van szó ebben az esetben. Az e körben külföldön történõ eljárás tehát a büntetõigény érvényesítése szempontjából kizárólag a magyar igazságügyi hatóságok érdekeit szolgálja. Ebbõl következik, hogy az elévülésre nyitva álló határidõ számítása, félbeszakadása szempontjából a külföldön

1745

folyó eljárási cselekményeknek is jelentõsége van. Ezért a külföldi hatóságok által foganatosított eljárási cselekmények az elévülés szempontjából egy tekintet alá esnek a magyar hatóságok által foganatosított eljárási cselekményekkel. Tehát a Btk. 35. §-a (1) bekezdése, illetve a 68. §-a (4) bekezdése szerint – és az e körben fennálló magyar bírói gyakorlat alapján kell megítélni a külföldi hatóság által a terhelt ellen foganatosított eljárási cselekményeknek az elévülés félbeszakítására való alkalmasságát. ad. c) A különbözõ nemzetközi szerzõdéseken, viszonosságokon alapuló kiadatási eljárásban az államok közötti kapcsolattartás diplomáciai úton vagy központi hatóságok útján történik, és a kiadatási kérelemrõl szóló végsõ döntést sem közvetlenül az igazságügyi hatóságok hozzák meg. A fentieknek megfelelõen az Nbj. is akként rendelkezik, hogy akár a magyar államtól kérnek, akár a magyar állam kér külföldi államtól kiadatást, annak kérdésében az igazságügy-miniszter dönt [Nbj. 26. § (1) bekezdése és 33. §-a]. E döntése során az ügy érdemére kiható módon hatósági jogkört gyakorol, hiszen amennyiben a magyar hatóságok által kezdeményezett kiadatási kérelmet nem terjeszti elõ, úgy az Nbj. 32. §-a alapján kibocsátott elfogatóparanccsal félbeszakadt elévülés folyik tovább, és ez a büntethetõség vagy a szabadságvesztés végrehajthatóságának megszûnéséhez vezethet. Ugyanekkor a kiadatási kérelem elõterjesztése a külföldi államnál a terhelt ellen irányuló, az eljárás elõbbre vitelét, illetve a büntetés foganatosítását célzó hatósági intézkedésnek tekinthetõ. Ekként az megfeleltethetõ a Btk. 35. § (1) bekezdése és 68. § (4) bekezdése szerinti, elévülést félbeszakító intézkedésnek. A fentebb kifejtettek miatt a jogegységi tanács egyetért azon bíróságok jogi álláspontjával, amelyek határozatukban az igazságügy-miniszter által elõterjesztett kiadatási kérelemnek – annak idõpontjához kötötten – elévülést félbeszakító hatást tulajdonítottak, mert az Nbj. szabályaiból következõen e jogkörében eljárva a miniszter „büntetõügyben eljáró hatóságnak” tekintendõ. Budapest, 2005. március 7. Dr. Kónya István s. k., a tanács elnöke

Dr. Horváth Ibolya s. k.,

Dr. Domokos Jenõ s. k.,

elõadó bíró

bíró

Dr. Édes Tamás s. k.,

Dr. Demeter Ferencné s. k.,

bíró

bíró

1746

MAGYAR KÖZLÖNY

VI. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közleménye a Kormány 2005. I. félévi munkatervébõl származó jogalkotási feladatok jegyzékérõl Elõterjesztés a többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív mûködési támogatásáról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

BM MeH (TKH)

Elõterjesztés a decentralizált támogatási programok elõirányzatai felhasználásának részletes szabályairól Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosításáról Felelõs:

GKM IM

Elõterjesztés a terület- és régiófejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzésérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

BM MeH (TKH)

Elõterjesztés a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

IM

Elõterjesztés a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységrõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:

BM IM

Elõterjesztés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

BM IM

2005/35. szám

Elõterjesztés a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, és az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról Felelõs:

EüM

Elõterjesztés az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról Felelõs:

FVM IM

Elõterjesztés a növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

FVM IM

Elõterjesztés a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról Felelõs:

GKM IM

Elõterjesztés a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról Felelõs:

GKM IM

Elõterjesztés a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

GKM IM

Elõterjesztés a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról Felelõs:

GKM IM

Elõterjesztés a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény, valamint más törvények módosításáról Felelõs:

IM

Elõterjesztés a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról Felelõs:

IM

Elõterjesztés a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Felelõs:

IM

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Elõterjesztés a felsõoktatásról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

OM IM PM

Elõterjesztés a Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenõrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

GKM ICSSZEM

Elõterjesztés az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

KvVM

Elõterjesztés a Nemzeti Kiosztási Tervrõl és a Nemzeti Kiosztási Listáról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

KvVM

Elõterjesztés a muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvezményekrõl szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

NKÖM

Elõterjesztés az országos jelentõségû területfejlesztési programokra szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 75/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszerrõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

HM

Elõterjesztés a helyi védelmi igazgatási szervek szakmai, felügyeleti rendjérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

Elõterjesztés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként mûködõ kutató- és kutatást kiegészítõ intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történõ végrehajtásáról szóló 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

OM FMM EüM NKTH

Elõterjesztés a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerrõl szóló 160/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

OM NKTH EüM

Elõterjesztés a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrõl és a kötelezõ adatközlés rendjérõl szóló 112/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a regionális fejlesztési tanácsokkal a régió társadalmi, gazdasági fejlesztése érdekében kötendõ megállapodások részletes szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés az EU strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján az INTERREG Közösségi Kezdeményezéssel kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

HM

Elõterjesztés a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

1747

IHM

Elõterjesztés a minisztériumok és az OHSZ-ek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait szabályozó kormányrendeletrõl Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

1748

MAGYAR KÖZLÖNY

Elõterjesztés a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs: regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

2005/35. szám

Elõterjesztés az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

PM

Elõterjesztés a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdõellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs: EüM

Elõterjesztés a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzõdésekrõl szóló törvényjavaslatról

Elõterjesztés a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs: EüM

Elõterjesztés a Szülõföld Alapról szóló törvény végrehajtási rendeleteirõl

Elõterjesztés az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs: GKM Elõterjesztés a földgáz-készletezésrõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:

GKM IM

Elõterjesztés a NATO-nak küldendõ védelmi tervezési kérdõív (DPQ) módosításáról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

HM

Felelõs:

Felelõs:

Felelõs:

Elõterjesztés az állami vezetõk, a köztisztviselõk, valamint a költségvetési forrásból finanszírozott kiküldetésben résztvevõk ideiglenes külföldi kiküldetésérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

KüM

Elõterjesztés a területpolitika aktuális feladatairól, valamint egyes kormányrendeletek és határozatok módosításáról Felelõs: MeH (TKH) Elõterjesztés a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról Felelõs:

NKÖM IM BM MeH

PM IM

Elõterjesztés a gázáremelés közintézményi ellentételezésérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

PM

Elõterjesztés a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalról szóló 195/2003. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

KüM

PM

Elõterjesztés a külföldi gépjármûvek úthasználati díjáról szóló törvényjavaslatról

Elõterjesztés az állami juttatások jogosultsági feltételeirõl szóló 131/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

PM IM

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés az önálló orvosi tevékenységrõl szóló 2000. évi II. törvény módosításáról Felelõs:

EüM IM PM

Elõterjesztés a mezõgazdasági termelõk korai nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

FVM IM

Elõterjesztés a vasúti közlekedésrõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:

GKM IM

Elõterjesztés a Büntetõ Törvénykönyvrõl 1978. évi IV. törvény módosításáról Felelõs:

IM

szóló

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Elõterjesztés a bíróságok munkája idõszerûségének elõsegítésérõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:

IM

Elõterjesztés a géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

Elõterjesztés a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról Felelõs:

IM

Elõterjesztés a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról Felelõs:

PM IM

Elõterjesztés a légiközlekedési kötelezõ felelõsségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

GKM

Elõterjesztés a bennfentes kereskedelemmel és a piacbefolyásolással kapcsolatos szabályozás végrehajtási rendeleteirõl Felelõs:

PM

Elõterjesztés az utazási és az utazásközvetítõ szerzõdésrõl szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a területfejlesztés intézményeinek a fejlesztési elképzelések összegyûjtésével, számbavételével, megvalósításának kidolgozásával és ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjével kapcsolatos feladatairól és eljárásrendjérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter MeH (TKH)

Elõterjesztés a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat készítésének eljárási szabályairól és tartalmi követelményeirõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

BM IM

Elõterjesztés a szabályozott gyógyszerpiaci rendtartásról szóló törvény végrehajtási rendeleteirõl Felelõs:

EüM

1749

FVM GKM KvVM EüM

Elõterjesztés a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítésérõl és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

GKM

Elõterjesztés az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelezõ jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

ICSSZEM

Elõterjesztés a fordítói és tolmácsolási tevékenységrõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:

IM

Elõterjesztés a betétdíj alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

KvVM

Elõterjesztés a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról Felelõs:

NKÖM IM

Elõterjesztés a külföldi befektetõi környezet feltételeinek javítását szolgáló jogszabály módosításáról Felelõs:

PM

Elõterjesztés a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok pályázati rendszerben történõ felhasználása összehangolásának rendjérõl szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés az utazási és az utazásközvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a közigazgatási alkalmazásokhoz felhasznált elektronikus aláírásokkal és tanúsítványokkal, illetve az azokat hitelesítõ szolgáltatókkal kapcsolatos követelményekrõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

IHM MeH BM

1750

MAGYAR KÖZLÖNY

Elõterjesztés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és a kapcsolódó ágazati törvények összhangját megteremtõ törvénymódosításokról Felelõs:

BM MeH IM

Elõterjesztés a Határõrség alkotmányos jogállásának megváltoztatása okán a határõrizetrõl és a Határõrségrõl szóló 1997. évi XXXII. törvény módosítását követõen a jogállásváltozást érintõ további jogszabályok módosításáról Felelõs:

BM

Elõterjesztés a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról Felelõs:

GKM HM IM MeH

Elõterjesztés a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról Felelõs:

GKM IM

Elõterjesztés a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról Felelõs:

Felelõs:

GKM IM

Elõterjesztés az esélyegyenlõséggel összefüggõ egyes törvények módosításáról Felelõs:

ICSSZEM IM

Elõterjesztés az önkéntes tevékenységrõl és önkéntes jogviszonyról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

ICSSZEM IM MeH (TKH)

Elõterjesztés a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról Felelõs:

Felelõs:

PM IM

Elõterjesztés a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról Felelõs:

BM IM

Elõterjesztés a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

BM

Elõterjesztés a védelem terén alapvetõ biztonsági érdeket érintõ, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetõleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról HM

Elõterjesztés a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról Felelõs:

IM

Elõterjesztés az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelvvizsgabizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

OM

Elõterjesztés a gyámhatóságokról, valamint a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

ICSSZEM

Elõterjesztés a postai pénzforgalmi tevékenységrõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

IHM

IM

Elõterjesztés az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

PM IM

Elõterjesztés az állami vagyon egységes kezelésérõl szóló törvényjavaslatról

Felelõs: Elõterjesztés a kereskedelemrõl szóló törvényjavaslatról

2005/35. szám

IHM IM

Elõterjesztés a biztosítékadásról, valamint a fedezetre vonatkozó részletes feltételekrõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

KvVM MeH (TKH)

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Elõterjesztés az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról Felelõs:

BM IM

Elõterjesztés az ÁNTSZ tevékenységében a honosítással kapcsolatos eljárások felülvizsgálatáról Felelõs:

GKM MeH (TKH)

Elõterjesztés az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

GKM

Elõterjesztés a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról Felelõs:

HM IM

Elõterjesztés a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról Felelõs:

HM OM

Elõterjesztés a vizeken és a közcélú vízilétesítmények vízterületén víziállások létesítésérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

Felelõs:

PM

Elõterjesztés a háziorvosi mûködtetési jog megszerzésérõl és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és mûködtetési jog megszerzésének hitelfeltételeirõl szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet, valamint az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

EüM

Elõterjesztés a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény, a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl, valamint a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a polgári védelemrõl szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról Felelõs:

NKÖM BM FVM KvVM

BM IM EüM

Elõterjesztés az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeirõl szóló 37/2000. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

EüM

Elõterjesztés a környezetvédelmi engedélyezési eljárások korszerûsítésérõl, a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes környezethasználati engedélyezés részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

KvVM

Elõterjesztés a foglalkoztatás és az alkalmazás területén a nõk és a férfiak közötti egyenlõ esélyek és egyenlõ elbánás érvényesítésérõl szóló irányelvrõl (átdolgozott verzió) Felelõs:

KvVM IM

Elõterjesztés a cirkuszi menazséria létesítése és mûködtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

Elõterjesztés az autóversenyt szervezõk kötelezõ gépjármû felelõsség-biztosításáról

EüM

Elõterjesztés a repülõtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági és akadálymentes védõövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

1751

IM az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a statisztikai szakképesítések szakmai követelményeirõl szóló 77/1996. (V. 30.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

Központi Statisztikai Hivatal elnöke

Elõterjesztés a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által

1752

MAGYAR KÖZLÖNY

kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

ICSSZEM

Elõterjesztés az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal összefüggõ jogsértések miatti eljárásokról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

IHM

táról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

Felelõs:

IM

Elõterjesztés a szabálysértésekrõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:

BM IM

Elõterjesztés az ISPA projektek pénzügyi megállapodásainak kihirdetésérõl szóló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter KvVM GKM

Elõterjesztés a megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkaadók ellenõrzésének szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

FMM

Elõterjesztés a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

FVM IM

Elõterjesztés a haditechnikai termékek gyártásának és a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások teljesítésének engedélyezésérõl Felelõs:

GKM

Elõterjesztés a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosításáról Felelõs:

IM

Elõterjesztés a hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek használa-

KvVM MeH (TKH)

Elõterjesztés a Területi Adatszolgáltatási és Tájékoztatási Rendszerrõl és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Elõterjesztés az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében elõírt, a havi életjáradék kiszámításához szükséges alapösszeg nagyságának 2005. évi meghatározásáról Felelõs:

2005/35. szám

MeH (TKH) MeH (EKK) regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter FVM FMM IHM IM

Elõterjesztés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

NKÖM

Elõterjesztés az örökségvédelmi bírságról 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

szóló

NKÖM

Elõterjesztés az egyszerûsített vállalkozói adó módosításáról Felelõs:

PM

Elõterjesztés a magánszemélyek adósságkezelésére szolgáló fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

IM ICSSZEM

Elõterjesztés a bûncselekmények áldozatainak segítésérõl és az állami kárenyhítésrõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:

IM

Elõterjesztés a mezõgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegû elemi károk enyhítésének elveirõl, mûködési rendszerrõl és az e célra felhasználható források szabályozásáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

FVM IM MeH (TKH)

Elõterjesztés a kábítószer prekurzorokra vonatkozó, 2005. augusztusában hatályba lépõ új közösségi rendele-

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tek alapján, a módosított 272/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet helyébe lépõ új jogszabály megalkotásáról Felelõs:

GKM

Elõterjesztés a harmadik vasúti csomag egyes elemeirõl [A nemzetközi vasúti utasjogokról és kötelezettségekrõl szóló rendelettervezetrõl (általános megközelítés)] Felelõs:

GKM az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter

Elõterjesztés a határon átnyúló fogyasztói panaszok tekintetében a fogyasztó igényérvényesítésének elõmozdításáról, valamint az ilyen jogviták peren kívüli elintézését elõsegítõ alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatában való részvételrõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

ICSSZEM IM

Elõterjesztés a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról Felelõs:

Felelõs:

KvVM

Elõterjesztés az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendõ bírság szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:

KvVM

Elõterjesztés a vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelmérõl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

KvVM

Felelõs:

Felelõs:

Felelõs:

Elõterjesztés a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról Felelõs:

FMM IM PM

FVM IM

Elõterjesztés a központi költségvetés HM fejezetéhez tartozó költségvetési szervek bevételi teljesítésének, kezelésének és befizetésének rendjérõl szóló 12/2000. (II. 8.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:

HM

Elõterjesztés az elektronikus személyazonosító igazolványról Felelõs:

MeH (EKK) IHM BM

Elõterjesztés a minõsített adat védelmérõl szóló törvényjavaslatról

KvVM az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter

ICSSZEM

FMM IM

Elõterjesztés az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról

Felelõs:

Elõterjesztés az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról

FMM IM

Elõterjesztés a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslatról

Elõterjesztés a kitermelõ iparágak hulladékai kezelésérõl szóló irányelvtervezetrõl Felelõs:

FMM IM

Elõterjesztés a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

Felelõs: Elõterjesztés az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos nemzetközi együttmûködéssel megvalósuló projekt tevékenységekkel kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendeletrõl

1753

MeH (NBI) BM HM IM IHM KüM EüM

Elõterjesztés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:

PM IM

Elõterjesztés a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény újra-kodifikálásáról Felelõs:

PM IM

1754

MAGYAR KÖZLÖNY

Elõterjesztés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény módosításáról Felelõs:

PM IM

Elõterjesztés az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához szükséges továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló kormányrendelet megalkotásáról Felelõs:

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

2005/35. szám

könyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. §-a és 74/E. §-ának (6) bekezdése, a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, valamint a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenõrzésének bõvítésével összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 38. §-ának (4) bekezdése alapján, a Fõvárosi Bíróságon 1990. december 11-én 860. sorszám alatt nyilvántartásba vett „Alapítvány a Magyar Felsõoktatásért és Kutatásért”, valamint a Fõvárosi Bíróságon 1991. február 18-án 1258. sorszám alatt nyilvántartásba vett „A Vezetõképzésért Alapítvány” vagyonának – alapítójának hozzájárulásával – közalapítvány létrehozása céljára tett felajánlást elfogadva közfeladat folyamatos biztosítása céljából Magyary Zoltán Felsõoktatási Közalapítvány

A Külügyminisztérium közleménye a „Pro auxilio civium Hungarorum” emlékplakett adományozásáról A Magyar Köztársaság külügyminisztere a 9/2003. (V.20.) KüM rendelet alapján PRO AUXILIO CIVIUM HUNGARORUM emlékplakettet adományozott a Magyar Köztársaság Colombo-i (Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság) tiszteletbeli konzuljának,

elnevezéssel – határozatlan idõre – kiemelkedõen közhasznú szervezetet hoz létre, amely az „Alapítvány a Magyar Felsõoktatásért és Kutatásért”, valamint „A Vezetõképzésért Alapítvány” jogutódja. I. Alapító A Magyar Köztársaság Kormánya (Budapest, V., Kossuth tér 1–3.), valamint az Oktatási Minisztérium (Budapest, V., Szalay u. 10–14.). Az alapítói jogokat a továbbiakban a Kormány gyakorolja. Az oktatási miniszter a Kormány nevében gyakorolja – az Alapító Okirat módosításának kivételével – az alapítót megilletõ jogokat és kötelezettségeket, ideértve az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés értékelését is. A Kuratórium és a Felügyelõ Bizottság tagjait, az oktatási miniszter felkérése és elõterjesztése alapján a Kormány jelöli ki.

Godaliyanage Rohan Nanayakkara úrnak II. A Közalapítvány neve a szökõár sújtotta Srí Lankán tartózkodó magyar turistákat segítõ, illetve a humanitárius segítséget nyújtó magyar segélyszervezetek tagjainak munkáját támogató tevékenysége elismeréseként. Külügyminisztérium

Magyary Zoltán Felsõoktatási Közalapítvány Angol elnevezés: Magyary Zoltán Higher Educational Public Foundation III. A Közalapítvány székhelye 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. IV. A Közalapítvány jellege

Magyary Zoltán Felsõoktatási Közalapítvány Alapító Okirata* A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint az Oktatási Minisztérium a jelen alapító okirattal a Polgári Törvény-

* A Fõvárosi Bíróság a Közalapítványt a 12.Pk.61.262/2004/2. számú végzésével 9434. sorszám alatt nyilvántartásba vette.

1. A Közalapítvány állami közfeladatot ellátó nyílt Közalapítvány, amelynek közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet. 2. A Közalapítvány nyílt, ahhoz pénzbeli vagy más vagyonrendeléssel, felajánlásokkal bármely belföldi, illetõleg külföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet csatlakozhat, aki, illetve amely a Közalapítvány céljait, mûködési szabályait elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a Közalapítvány

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Kuratóriuma dönt. Ennek során a Kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetrõl, intézményrõl vagy személyrõl rendelkezésre álló adatokat és – célhoz kötött felajánlások esetén – a megjelölt célt mérlegeli. Visszautasíthatja a felajánlást, ha annak célja részben vagy egészben eltér a Közalapítvány céljaitól. Az elfogadott céltámogatást elkülönítetten kell kezelni, és a meghatározott célra kell fordítani. 3. A Kuratórium köteles visszautasítani a felajánlást, ha – a csatlakozni kívánó jogi vagy magánszemély tevékenysége a közalapítványi célokkal összeegyeztethetetlen; – a felajánlás célja ellentétes a Közalapítvány céljaival, érdekeivel. 4. A Közalapítvány szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tõlük támogatást nem fogad el. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat; országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és sem közvetlen, sem közvetett formában nem támogat. V. A Közalapítvány célja, tevékenysége 1. A Közalapítvány célja: a) a felsõoktatás fejlesztése, támogatása, az oktatás színvonalának emelése; b) a felsõoktatási hallgatók tanulmányainak elõsegítése; c) a nyelvi képzés általános színvonalának emelése; d) a felsõoktatás külföldi kapcsolatainak fejlesztése, támogatása; e) új felsõoktatási szakok beindításával és mûködtetésével kapcsolatos elméleti kutatások; f) az egyetemes magyar értelmiségi képzés támogatása, ideértve a határokon kívüli magyar szellemi és kulturális érdekek védelmét; g) a képzés színvonalának emelése, az ehhez kapcsolódó kutatások támogatása; h) a tehetséggondozás, a fiatal oktatók-kutatók tevékenységének támogatása; i) az egyetemek és fõiskolák mûködési feltételeinek javítása, az oktatás technikai színvonalának emelése; j) a magyar vezetõképzési rendszer képessé tétele a gazdaság és közigazgatás átalakításához, modern mûködéséhez szükséges nagyszámú vezetõ kiképzésére, illetve átképzésére. Ezzel egyidejûleg a vezetõképzési intézményrendszer fejlesztése, az intézmények közötti koordináció elõsegítése; k) a külföldi vezetõképzési tapasztalatok hasznosítása, a korszerû vezetõképzési programok, tananyagok hazai adaptálása, az ehhez szükséges segítségnyújtás; l) a szervezett és kölcsönös információs kapcsolatok kiépítése a hazai vezetõképzõ intézmények, valamint ezen intézmények és külföldi szervezetek között;

1755

m) a magyar vezetõképzési rendszer képesebb a gazdaság és közigazgatás átalakításához az euroatlanti integráció erõsítése érdekében; n) folyamatos anyagi támogatás nyújtása a Nemzetközi Vezetõképzési Információs Központ fenntartásához és azon tevékenységéhez, amely a Közalapítvány céljaival összhangban van. 2. A Közalapítvány a fenti célok megvalósítása érdekében: a) pályázatokat ír ki, b) ösztöndíjakat alapít, c) kiadványok szerkesztését, megjelentetését támogatja, d) minden olyan tevékenységet támogat, amelyek a fenti célok megvalósítását szolgálják és segítik elõ. 3. A Közalapítvány a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Kszt.) 4. és 5. §-ában foglaltak szerint kiemelkedõen közhasznú szervezetként jön létre, arra tekintettel, hogy az oktatási miniszter a felsõoktatással kapcsolatos állami feladatai körében, a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 7. §-ának (3) bekezdése, 9. §-ának (1) bekezdése, 9/E. §-ának (2) bekezdése, valamint 49. §-a alapján tudományos, kutatási, felsõoktatási feladattámogatást lát el. A Közalapítvány a Kszt. 26. § c) pontjának 3., 4., 5. és 19. alpontjai szerinti alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: – tudományos tevékenység, kutatás; – nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; – kulturális tevékenység; – euroatlanti integráció elõsegítése. VI. A Közalapítvány vagyona, a közalapítványi vagyon felhasználása 1. A Közalapítvány induló vagyona az „Alapítvány a Magyar Felsõoktatásért és Kutatásért”, valamint „A Vezetõképzésért Alapítvány” teljes vagyona 2003. december 31-i mérlegállapot szerint: az Alapítvány a Magyar Felsõoktatásért és Kutatásért által rendelkezésre bocsátott 204,264 millió Ft, és a Vezetõképzésért Alapítvány rendelkezésére bocsátott 33,657 millió Ft. A Közalapítvány törzsvagyona az induló vagyon 10%-a, amelyet a Közalapítvány mûködéséhez nem használhat fel. 2. A Közalapítvány céljára felhasználható: a) a költségvetésbõl nyújtott támogatás; b) a Közalapítvány – törzsvagyon feletti – induló vagyona, illetve annak hozadéka; c) a csatlakozók adományainak felhasználható része; d) a vállalkozási tevékenység hozadéka vagy egyéb saját bevétel.

1756

MAGYAR KÖZLÖNY

3. A Közalapítvány vagyonának felhasználásáról az Alapító Okiratban, valamint annak keretei között a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ), továbbá az SZMSZ mellékletét képezõ Vagyonkezelési Szabályzatban foglaltaknak megfelelõen a Kuratórium dönt. 4. A Kuratórium minden gazdasági év kezdete elõtt költségvetési tervet fogad el, amelyet a Kuratórium elnöke terjeszt elõ. A költségvetési tervben a Közalapítvány a várható bevételeit és kiadásait jeleníti meg. A költségvetési tervben a bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük. A költségvetési terv hiányt nem tartalmazhat. 5. A Kuratórium minden évben köteles az Alapítónak írásban beszámolót készíteni a Közalapítvány elõzõ évi mûködésérõl, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérõl és gazdálkodásának legfontosabb adatairól. A beszámoló elkészítésének és az Alapító részére történõ megküldésének határideje minden év június 30-a, beleértve a közhasznúsági jelentést is. 6. Ha a Közalapítvány költségvetési terve, gazdálkodása a rendeltetésszerû mûködést veszélyeztetné, az Alapító részletes gazdálkodási terv bemutatását kérheti, abba megbízottja útján betekinthet. A Közalapítvány irataiba a Kuratórium és a Felügyelõ Bizottság minden tagja korlátozás nélkül betekinthet. 7. A Közalapítvány az üzleti év forduló napjával – mint mérleg-fordulónappal – köteles beszámolót készíteni, amelyet a Kuratórium fogad el, figyelembe véve a XIV. 4. pontban foglaltakat. A gazdálkodás értékelésekor külön kell választani a vállalkozási és közalapítványi célú tevékenység közvetlen költségeit és bevételeit, valamint a Közalapítvány mûködési költségeit. A beszámolót és a Felügyelõ Bizottság jelentését nyilvánosságra kell hozni. A beszámolót a Közalapítvány köteles nyilvánosságra hozni a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján. A Közalapítvány a beszámolóját a honlapján, a Magyar Felsõoktatás vagy a SANSZ címû folyóiratban hozza nyilvánosságra. További határidõk tekintetében a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az SZMSZ rendelkezik. 8. A Közalapítvány a VI. 1. pontban meghatározott vagyont és a mindenkori költségvetési támogatást hitel fedezeteként nem használhatja, hitelt nem vehet fel. 9. A Közalapítvány mûködési költsége nem haladhatja meg az éves tervezett költségvetés kiadásainak a tíz százalékos mértékét. Ez az összeg tartalmazza a Kuratórium és a Felügyelõ Bizottság tagjainak tiszteletdíját és költségtérítését is. Nevezettek tiszteletdíjára évente legfeljebb a mûködési költség huszonöt százaléka használható fel.

2005/35. szám

10. A Közalapítvány céljainak megvalósulása érdekében egyéb juttatásokat nyilvános, mindenki számára hozzáférhetõ, illetve pályázati rendszer keretei között nyújthat a Kszt. 15. §-ában meghatározott feltételek szerint. A pályázat azonban nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekbõl – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak elõre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). A pályázatnak minden esetben nyíltnak, a pályázati eljárásnak szabályozottnak kell lennie, és biztosítani kell a pályázatban kiírt feltételek tisztaságát. A pályázat feltételeit a Közalapítvány a honlapján, a Magyar Felsõoktatás vagy a SANSZ címû folyóiratban hozza nyilvánosságra. 11. A Közalapítvány az általa támogatásban részesítettel a támogatás célját, a felhasználás rendjét, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenõrzés módját és a szerzõdésszegés következményeit tartalmazó szerzõdést köt. Az elszámolásokkal szemben támasztott követelményeket az SZMSZ mellékletét képezõ Vagyonkezelési Szabályzat tartalmazza, amely nem lehet ellentétes az Alapító Okirattal. 12. A Közalapítvány köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet a Közalapítvány közfeladatára tekintettel más eljárási rendet állapít meg. Nem tartoznak e kötelezettség körébe a nyugellátás jellegû ellátások és a természetes személyek részére nem ösztöndíj jelleggel nyújtott olyan természetbeli ellátások, amelyek értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét. VII. A Közalapítvány vállalkozási tevékenysége 1. A Közalapítvány csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat vállalkozási tevékenységet. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységre fordítja. A Kuratórium dönt arról, hogy a közalapítványi vagyonból milyen összeget köt le, fektet be, továbbá arról, hogy a vagyon hány százalékát lehet vállalkozási tevékenységre felhasználni, ez utóbbi azonban nem haladhatja meg a Közalapítvány mindenkori vagyonának 20%-át. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak pozitív vagy null-szaldó eredmény elérése esetén folytathat. Vállalkozási tevékenysége során a VI. 1. pontokban meghatározott vagyont és a mindenkori költségvetési támogatást nem használhatja fel. 2. A Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, és amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. A Közalapítvány befektetési tevékenységet a Kuratórium által elfogadott Befektetési Szabályzat alapján folytathat, amely nem lehet ellentétes az Alapító Okirattal. 4. A Közalapítvány pénzügyi befektetési tevékenységet kizárólag államilag garantált értékpapírok vásárlása körében végezhet. VIII. A Közalapítvány döntéshozó és kezelõ szerve 1. A Közalapítvány legfõbb ügydöntõ, ügykezelõ és képviselõ szerve a kilenctagú Kuratórium. A Kuratórium tagjai: A Kuratórium elnöke: Dr. Réthelyi Miklós A Kuratórium társelnöke: Antal-Mokos Zoltán A Kuratórium alelnöke: Dr. Erdei Anna A Kuratórium további tagjai: A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelölése alapján: Dr. Marton István Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter jelölése alapján: Dr. Bácsy Ernõ Az oktatási miniszter jelölése alapján: Erõs Ferenc Pap László Dr. Takács Jánosné Dr. Veres Pál 2. A kuratóriumi tagok megbízatása 2007. május 31-ig szól. Ezen idõpont elõtt a miniszterek által jelölt kurátorok tagsága megszûnik, ha az adott minisztériummal fennálló jogviszonyuk megszûnik. 3. A kuratóriumi tisztség (az elnöki, a társelnöki és az alelnöki tisztség) megszûnik: a) a kuratóriumi tagság megszûnésével, b) a kuratóriumi tisztségrõl történõ lemondással, c) a Kuratórium kijelölésének a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése alapján történõ visszavonásával, d) a határozott idõtartam lejártával. 4. A kuratóriumi tagság megszûnik: a) a kuratóriumi tagságról történõ lemondással, b) a Kuratórium kijelölésének a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése alapján történõ visszavonásával, c) a Közalapítvány megszûnésével, d) a kuratóriumi tag halálával, e) a határozott idõtartam lejártával.

1757

5. A Kuratórium elnöke: a) irányítja a Közalapítvány tevékenységét és munkáját; b) a Kuratórium társelnökével egyetemben önállóan képviseli a Közalapítványt harmadik személyekkel szemben; c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közalapítvány alkalmazottai felett. E jogokat az általa meghatározott munkavállalók tekintetében a Közalapítvány titkárára átruházhatja. 6. A Kuratórium alelnöke szakmailag irányítja a Közalapítvány pályázatával, az ösztöndíjakkal kapcsolatos feladatokat a Kuratórium döntése alapján. 7. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesült, vagy b) bármilyen elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben vagy támogatásról szóló döntésben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás igénybevétele. 8. A Kuratórium tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek. A tiszteletdíj összege a Kuratórium elnöke tekintetében ülésenként a mindenkori minimálbér 100%-a, a Kuratórium további tagjai tekintetében ülésenként a mindenkori minimálbér 75%-a. Köztisztviselõ kurátor tiszteletdíjban nem részesül. IX. A Kuratórium mûködése 1. A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a Közalapítvány szabályzatainak elfogadása és módosítása; b) döntés az éves beszámolók jóváhagyásáról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról, illetve nyilvánosságra hozatalának módjáról; c) a Közalapítvány munkatervének, éves gazdálkodási tervének jóváhagyása és az elnök beszámolójának elfogadása; d) döntés pályázatok kiírásáról, elbírálásáról, a szerzõdéskötéssel, a teljesítmény-elfogadással kapcsolatos feltételek meghatározása; e) a Közalapítvány vagyona feletti rendelkezés a Szervezeti és Mûködési Szabályzatnak megfelelõen; f) döntés a könyvvizsgáló személyérõl és díjazásáról; g) döntés a Közalapítvány alkalmazottaival való munkaviszony létesítésérõl, módosításáról, megszüntetésérõl. 2. A Kuratórium üléseinek rendje, az ülések és a közalapítványi iratok nyilvánossága: a) A Kuratórium üléseit szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tartja, biztosítva a Közalapítvány rendeltetésszerû mûködését. A Kuratórium összehívása írásban történik. A Kuratórium összehívását bármely tag

1758

MAGYAR KÖZLÖNY

kezdeményezheti az elnöknél, de azt az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a Kuratórium elnöke így dönt, továbbá ha a tagok 2/3-a azt írásban a napirend megjelölésével kéri. Az ülés napirendjét – az elnök javaslata alapján – a Kuratórium fogadja el, az ülést megelõzõ ülések napirendi döntései alapján és annak figyelembevételével. Az ülések összehívása során a meghívókat a napirendi pontokkal, valamint az ülések anyagaival az ülést megelõzõ 8 nappal a kuratóriumi tagoknak és a Felügyelõ Bizottságnak el kell juttatni. b) A Kuratórium akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van, és a jelenlévõ tagok többsége nem áll az alapítóval függõségi jogviszonyban. Döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt, távollétében azt elvetettnek kell tekinteni. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához 5 fõ jelenléte szükséges. Az éves beszámoló elfogadása a jelenlévõk egyhangú döntésével történhet. Határozatképtelenség esetén a Kuratórium döntést nem hozhat. A Kuratórium ülését nyolc napon belül változatlan napirenddel, az ülés elmaradását követõ 30 napon belüli idõpontra ismét ki kell tûzni, ismét össze kell hívni. A Kuratórium ülései nyilvánosak. Zárt ülést a Kuratórium akkor rendelhet el, ha az ülés témája titok-, adatvédelmi vagy személyiségi jogokat érint. Az egyes napirendi pontok figyelembevételével, tanácskozási joggal szakértõk hívhatók meg az elnök vagy az alelnök javaslata alapján. A Kuratórium üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vagy bármely, az elnök által felkért kuratóriumi tag vezeti. c) Kivételes esetben, ha a Kuratórium által eldöntendõ kérdés egyszerû igennel vagy nemmel is megválaszolható, és a kérdés eldöntése nem halasztható, az elnök írásban keresi meg a Kuratórium tagjait. A kérdést minden esetben, írásban, igazolható módon kell megküldeni a válaszadás határidejének feltüntetésével. Az adott kérdésben akkor érvényes a tag szavazata, ha a válasz az elõzetesen megadott határidõig a megküldésnek megfelelõ feltételekkel megtörténik. A kérdések elküldésének és a válaszok beérkezésének tényét a határozatok könyvében rögzíteni kell. Amennyiben a tag válasza a megadott határidõig nem érkezik vissza, úgy azt akként kell figyelembe venni, mintha a Kuratórium tagja nem vett volna részt az ülésen. A tagok figyelmét erre elõzetesen írásban fel kell hívni. Amennyiben a kuratóriumi tagok közül viszontválaszában legalább három tag – a Kuratórium döntését megelõzõen – további egyeztetést (vitát) javasol, úgy az érvényesen írásban nem dönthetõ el, és ebben a kérdésben a kuratóriumi ülésen kell dönteni. d) A Kuratórium üléseirõl emlékeztetõt kell készíteni, amelyet a titkár készít el és azt az elnök, illetve amennyiben nem az elnök vezette az ülést, úgy a levezetõ elnök,

2005/35. szám

valamint az alelnök lát el kézjegyével. Az emlékeztetõben felvett döntéseket a titkár a határozatok könyvében vezeti, illetõleg nyilvántartja. A kuratóriumi ülések emlékeztetõit meg kell küldeni a Kuratórium tagjainak, illetve a meghívottaknak is azon napirendi pontok kivonatait, amelyeken a meghívott részt vett. e) A döntésekrõl a határozatok könyvét oly módon kell vezetni, hogy abból a Kuratórium döntéseinek tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya, továbbá személye megállapítható legyen. f) A Közalapítvány a döntéseit az érintettekkel írásban, igazolható módon, a nyilvánossággal a Magyar Felsõoktatás vagy a SANSZ címû folyóiraton keresztül közli. A Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett bármely iratba – elõre meghatározott és egyeztetett idõpontban – külsõ személy betekinthet. A betekintés során a Kuratórium egy tagjának vagy tisztségviselõjének jelenléte kötelezõ. Amennyiben olyan irat vonatkozásában merül fel a kérés a betekintésre, amely az abban megnevezett személy személyiségi jogait sértené, úgy azt a Kuratórium tisztségviselõje, képviselõje jogosult megtagadni. g) Az Alapító Okirat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Közalapítvány honlapján, a Magyar Felsõoktatás vagy a SANSZ címû folyóirat útján hozza nyilvánosságra. X. A Közalapítvány képviselete 1. A Közalapítvány képviseletét a Kuratórium elnöke és társelnöke önállóan látja el. Az elnök és társelnök távollétében vagy akadályoztatása esetén a Közalapítvány képviseletét az alelnök látja el. 2. A Közalapítvány bankszámlái felett a Kuratórium elnöke, társelnöke és az alelnöke jogosult rendelkezni. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két rendelkezésre jogosult személy együttes aláírása szükséges. 3. A Kuratórium a Közalapítvány alkalmazottainak korlátozott mértékben képviseleti jogot biztosíthat megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetõleg terjedelmét. XI. A Közalapítvány Szakértõi Bizottsága 1. A Közalapítvány az Alapító Okirata V. j)–n) pontjaiban meghatározott vezetõképzési célok elérése érdekében Szakértõi Bizottságot mûködtet. Az Szakértõi Bizottság minden vezetõképzéssel összefüggõ kérdésben elõkészíti a Kuratórium döntését, javasol és véleményez. Javaslatot dolgoz ki a vezetõképzéssel kapcsolatosan szakmai, szervezeti kérdésekben. A Kuratórium a vezetõképzéssel kapcsolatos döntései elõtt köteles kikérni a Szakértõi Bizottság véleményét. 2. A Szakértõi Bizottság tagjai a vezetõképzéssel összefüggõ kérdésekben tanácskozási joggal részt vehetnek a Kuratórium ülésein.

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

XII. Felügyelõ Bizottság 1. A Közalapítvány gazdálkodásának, mûködésének ellenõrzésére az alapító 4 tagú Felügyelõ Bizottságot (a továbbiakban: FB) hoz létre. Megbízatásuk 2007. május 31-ig szól. Az FB tagjai: Dr. Réffy József Mejia Mollinedo Zoltán Móré Tamás Baranyai László 2. A felügyelõ bizottsági tisztség megszûnik: – a felügyelõ bizottsági tagság megszûnésével, – a felügyelõ bizottsági tisztségrõl történõ lemondással, – a felügyelõ bizottsági tisztségbõl történõ visszahívással, – a határozott idõtartam lejártával. A felügyelõ bizottsági tagság megszûnik: – a felügyelõ bizottsági tagságról történõ lemondással, – a felügyelõ bizottsági tagságból történõ visszahívással, – a határozott idõtartam lejártával. 3. Az FB tagjai maguk közül elnököt választanak az FB ügyrendjében részletesen meghatározott rend szerint. Az FB a Kuratórium mûködésére vonatkozó szabályok, és az Alapító Okirat rendelkezéseinek figyelembevételével az ügyrendjét maga határozza meg. 4. Nem lehet a FB elnöke vagy tagja az a személy, aki a Közalapítvány Kuratóriumának elnöke vagy tagja, a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; a Közalapítvány cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat –, illetve a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója. 5. Az FB ellenõrzi a Közalapítvány mûködését és gazdálkodását, így különösen: a) a kuratóriumi ülésekrõl készült jegyzõkönyvek figyelembevételével vizsgálja a kuratóriumi döntések összhangját a jogszabályokkal, az Alapító Okirattal, az SZMSZ-szel, az ügyrenddel és egyéb szabályzatokkal; b) az éves könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység összhangját, az éves számadásokat és a mérleget; c) jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerûségét veszélyeztetve látja, vagy ha erre az Alapító vagy a Kuratórium felkéri; d) jogosult a Közalapítvány ügyeirõl felvilágosítást kérni, üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés, utalványozás rendjét megvizsgálni.

1759

6. Az FB tevékenységének eredményérõl az Alapítónak évente jelentést tesz, amelyrõl a Kuratóriumot is tájékoztatja. 7. Az FB tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek. A tiszteletdíj összege az FB elnöke tekintetében ülésenként a mindenkori minimálbér 100%-a, az FB további tagjai tekintetében ülésenként a mindenkori minimálbér 75%. 8. Az FB tevékenysége során a Közalapítvány vezetõ tisztségviselõitõl jelentést, a Közalapítvány munkavállalóitól pedig tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá a Közalapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat vizsgálhatja. 9. Az FB elnöke, tagja a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz. 10. Az FB köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, ülésének összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) a Közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a Közalapítvány érdekeit súlyosan sértõ cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé, b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel. A Közalapítvány Kuratóriumának elnöke az FB indítványára, a javaslattól számított harminc napon belül, köteles a Kuratórium ülését összehívni. E határidõ eredménytelen eltelte után a Kuratórium összehívására az FB is jogosulttá válik. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõ szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Az FB mûködésére egyéb kérdésekben a Kszt. 11. §-ának rendelkezései alkalmazandók. XIII. A Közalapítvány titkársága A Kuratórium munkájának elõkészítését és szervezését a titkárság látja el. A titkárság feladatai különösen: a) a Kuratórium mûködési feltételeinek megteremtése és folyamatos biztosítása, b) a Kuratórium döntéseinek elõkészítése, c) a Kuratórium határozatainak – operatív, adminisztratív – végrehajtása, d) olyan szervezeti egység mûködtetése, amelynek létrehozását a Kuratórium részérõl a szakmai feladatok indokolják, e) a közalapítványi vagyon kezelésével összefüggõ pénzügyi és számviteli feladatok koordinálása, az éves pénzügyi terv, a Kuratórium éves beszámolójának elkészítése és az ügyviteli feladatok ellátása,

1760

MAGYAR KÖZLÖNY

f) a Nemzetközi Vezetõképzési Információs Központot (a továbbiakban: NVIK) mûködtetése. A NVIK végzi a vezetõképzéssel foglalkozó hazai és külföldi intézmények nyilvántartását, vezetõképzéssel kapcsolatos információs kiadványok szerkesztését, információs rendezvények szervezését, valamint folyamatos internetes információs szolgáltatást nyújt. A titkárságot a titkár vezeti, aki felett a munkáltatói jogokat a Kuratórium elnöke gyakorolja a IX. g) ponttal összhangban. A titkár feladata a titkársági alkalmazottak munkájának irányítása, ellenõrzése. XIV. Könyvvizsgáló 1. A Közalapítvány számviteli rendjének, könyvelési, gazdálkodási feladatainak ellenõrzését a Kuratórium által – pályáztatás útján – megbízott független könyvvizsgáló látja el. 2. A könyvvizsgáló köteles félévenként a Közalapítvány könyveit megvizsgálni és ennek, továbbá az éves mûködés vizsgálatának eredményérõl a Kuratóriumnak a vizsgálatot követõen jelentést készíteni. 3. Feladatai ellátása során a könyvvizsgáló különösen a) jogosult felülvizsgálni a Közalapítvány pénztárát, szerzõdéseit, bankszámláját; b) jogosult felvilágosítást kérni a Közalapítvány alkalmazottaitól. 4. A könyvvizsgáló záradékolása és az FB véleménye nélkül a Kuratórium a Közalapítvány éves gazdasági beszámolójának elfogadásáról érvényesen nem hozhat határozatot. 5. A könyvvizsgáló díját a Kuratórium állapítja meg. 6. Nem lehet könyvvizsgáló az a személy, aki a Közalapítvány Kuratóriumának elnöke vagy tagja, a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik; a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat –, illetve a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója. XV. Záró rendelkezések 1. A közhasznú szervezet megszûntét követõen 2 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

2005/35. szám

A vezetõ tisztségviselõ, illetõleg annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Ezen összeférhetetlenségi szabály vonatkozik a kuratórium (VIII.2.) és az FB tagjaira (XI.2.) is. 2. A Közalapítvány támogatási pénzeszköz juttatásáról dönteni jogosult tisztségviselõi a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelõen kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek, melynek elmulasztása esetén megbízatásuk az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/A. §-ának (4) bekezdése alapján visszavonásra kerül. 3. A Közalapítvány a Polgári Törvénykönyvben meghatározott esetekben és módon szûnik meg, ebben az esetben a Közalapítványnak az Alapító által rendelkezésre bocsátott vagyona az Alapítót illeti meg, azt a Közalapítvány céljaihoz hasonló célra kell fordítani, és errõl a nyilvánosságot is megfelelõen tájékoztatni kell. 4. A Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételi eljárásában az oktatási miniszter jogosult eljárni. 5. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid, tartalmi beszámolót, f) a központi költségvetési szervtõl, az állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét, g) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetõleg összegét. 6. A Közalapítvány alapító okiratát a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 7. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a közalapítványról szóló rendelkezései, valamint a Kszt. rendelkezései, továbbá az egyéb közalapítványi tárgyú jogszabályok és a kapcsolódó polgári jogi rendelkezései az irányadóak. Budapest, 2004. november 10. Gyurcsány Ferenc s. k.,

Dr. Magyar Bálint s. k.,

miniszterelnök

oktatási miniszter

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1761

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (6721 Szeged, Deák F. u. 17.) hirdetménye Az FVM Csongrád Megyei Földmûvelésügyi Hivatala – a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. § (5) bek., 9. § alapján – nyilvános sorsolást tart a pusztamérgesi Rizling Szövetkezet használatában lévõ földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Pusztamérges, Móra tér 2., Polgármesteri Hivatal A sorsolás ideje: 2005. április 26., 9 óra. A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Pusztamérges Külterület Helyrajzi szám

04/31 051/1 051/73 051/79 0137/20 0137/21 0148/1 0217/113 0217/137 220/7 0223/50 0223/57 0223/58 0290/4 0349/2 0350/40 0350/41 0350/42 0350/46 0350/48 0355/1 0360/1 0363/26 0366/27 0366/29 0366/31 0366/39 0368/14 0372/87 0372/88

Mûvelési ág

erdõ szántó szántó szántó erdõ szántó gyümölcsös gyümölcsös szántó, erdõ szántó szántó szántó szántó erdõ szõlõ szõlõ szántó szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ gyep (legelõ) szántó, szõlõ szántó, szõlõ szántó, szõlõ gyep (legelõ) szõlõ gyep (legelõ), erdõ gyümölcsös, gyep (legelõ)

Terület (ha, m2)

0,1802 10,4949 0,2881 1,4145 0,0800 0,0343 0,2622 1,2307 1,8336 0,3133 0,0801 0,5182 1,1590 3,7010 2,0850 6,3321 0,8981 0,7363 1,1283 0,7916 9,4384 29,5450 0,4129 7,5762 7,6082 7,6411 0,0421 0,4618 0,5002 0,9092

AK érték

Megjegyzés

0,38 29,75 1,01 4,95 0,17 0,06 5,69 26,71 6,16 3,70 0,28 1,81 4,06 0,37 60,38 207,40 Bányaszolgalmi jog MOL Rt. 3,14 Bányaszolgalmi jog MOL Rt. 25,62 39,26 27,55 321,91 975,35 Bányaszolgalmi jog MOL Rt. 3,30 251,37 248,92 249,17 0,37 12,84 3,45 17,66

1762

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

0372/93 0377/96 0377/98 0377/99 0377/102 0377/104 0377/118 0377/126 0379/45 0381/10 0382/52 0384/26 0384/30 0384/37 0384/55 0384/65 0385/16 0385/20

Mûvelési ág

gyümölcsös szõlõ szántó szántó szántó szõlõ gyümölcsös gyümölcsös szõlõ szántó szántó gyep (legelõ) szántó szántó, gyep (legelõ) szántó szántó szántó szántó

Terület (ha, m2)

0,9134 0,2877 0,2877 0,2309 0,0234 0,6327 1,2044 0,4977 0,3517 0,1241 2,4507 0,1234 0,1687 1,7643 0,0897 4,0361 0,2450 0,0270

2005/35. szám

AK érték

Megjegyzés

19,82 10,01 2,19 1,75 0,18 22,02 26,14 10,80 9,78 0,94 18,63 1,37 2,63 22,25 0,68 46,46 Kiadható: 2046/4646 tul. h. 0,86 0,09

Település: Balotaszállás Külterület Helyrajzi szám

032/29 032/53 032/57 032/82

Mûvelési ág

szántó szántó szántó szántó

Terület (ha, m2)

0,6333 0,5886 0,0552 1,2017

AK érték

Megjegyzés

1,69 5,21 0,57 4,67

A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A részarány-tulajdonosok a sorsolás megkezdését megelõzõen egyezséget köthetnek. A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkezõ személyek vehetnek részt. A sorsoláson bármilyen okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követõ 48 órán belül kifogást nyújthat be az FVM Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalnak címezve, de a Csongrád Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz. Tasnádi Gábor s. k., hivatalvezetõ

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1763

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 907151B 545357D 216165E 711535D 803245E 067341F 281855B 341811E 962908C 164234C 299047A 301064E 242657B 366260D 365186A 312222B 122622A 739388D 946327B 167135A 012700D 116538E 051856C 029482E 696066D 065923D 943463B 341593A 024247A 166061B 932478D 043049B 265973B 848138C 543239A

883454C 902979A 950986B 163238B 536278A 815535D 458181C 375773A 745239A 561271B 448774C 546029B 637601C 992503E 202309B 355855D 680595C 954444C 326301A 606700E 580244E 029024D 292073C 704025C 023957E 013425B 868786A 526168C 465524A 940198A 546167D 159350A 558983E 522389B 406931D

276333A 865243E 984108B 929405A 377050B 394191A 964925A 045608A 886519C 356350D 643090B 161661D 359315B 385752E 785381B 778481E 047717A 260269C 485668D 272550E 521292D 254289E 433508C 446497B 191072C 613281E 486080D 253971C 616102C 367250A 222237E 816822D 101992A 012615D 827715B

489029A 203664C 270627B 623122A 810805C 362616B 880911D 841714B 906884B 375804E 915445C 931111C 392472B 067229A 208127B 490849B 155401E 429386D 241879B 208343B 040776A 864327D 336966A 947360A 524726C 835394A 635383C 357013E 110430A 026187B 482694B 654801A 543695E 985597B 812388A

269699D 546698D 761689B 920354B 608523C 079426C 261077D 118644E 144383C 951741B 454898D 921317D 597220C 189809D 321167D 170794B 563798B 220424C 953864B 462504C 580240A 452141A 573442D 184683A 061083D 520216E 785813C 462504C 872055D 117247B

Közlekedési Nyilvántartó Osztály

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2005. évi 19. számában megjelent, a kincstári rendszer mûködésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjérõl szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet módosításáról szóló 12/2005. (II. 16.) PM rendelet 1. számú mellékletében szereplõ „Intézmény- és számla törzsadatok bejelentése*” nyomtatvány fejrészét követõ üres sor kimaradt. A nyomtatvány elsõ oldala helyesen a következõ:

1764

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/35. szám

„1. számú melléklet a 12/2005. (II. 16.) PM rendelethez [1. számú melléklet a 36/1999. (XII. 27.) PM rendelethez] Magyar Államkincstár Központi Lebonyolítási FĘosztály

(Felügyeleti szerv)

Intézmény- és számla törzsadatok bejelentése* A bejelentés oka: számlanyitás, -megszüntetés, adatmódosítás (a kívánt szöveg aláhúzandó!)

Azonosító száma (törzsszám)

Szakágazat

Szektor

Fejezet

Terület

Érvénybelépés kelte**

A szervezet megnevezése: Adószáma: Egységes statisztikai számjele A szervezet székhelye és címe: A szervezet államháztartási egyedi azonosítója ( ÁHT-I ): Nem önálló intézmény esetén az irányító szerv ÁHT-I-je: Számlaszáma: Számla megnevezése: SzámlavezetĘ igazgatóság neve: Kártyafedezeti számla:

Intézményi kártyafedezeti számla: VIP kártyafedezeti számla:

Változás A változást érintĘ adat megnevezése

Régi adat

esetén Újonnan bejelentett adat

Számlamegszüntetés esetén Jogutód számlaszáma: Jogutód megnevezése: * Számlanyitás és -megszüntetés esetén minden egyes számláról; az intézmény adatainak változásakor csak az elĘir. felh. keretszláról kell törzsadatbejelentĘ lapot kiállítani! ** VisszamenĘleges dátummal nem lehetséges!´

(Nyomdahiba)

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1765

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja a 2004. évre: 16 836 Ft áfával. (Éves elõfizetési díja 2005. évre: 20 424 Ft áfával.) Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2004. évi elõfizetési díj egy évre: 16 836 Ft áfával.

2005. évi elõfizetési díj egy évre: 20 424 Ft áfával.

fél évre: 8 418 Ft áfával.

fél évre: 10 212 Ft áfával.

Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás

1766

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/35. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2004. évi éves elõfizetés díja: 4140 Ft áfával. (2005. évi éves elõfizetés díja: 4968 Ft áfával.) Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1767

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelenik meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. A kötetek megrendelhetõk a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt (ára: 9975 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre. A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

1768

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/35. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ

A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2005. évre: 94 700 Ft, fél évre: 50 000 Ft, negyedévre: 26 100 Ft. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot ................. példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................ Címe (város/község, irányítószám): ......................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................ Elõfizetési díj

egy évre fél évre negyedévre

94 700 Ft 50 000 Ft 26 100 Ft

Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………

cégszerû aláírás

2005/35. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY – az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja – az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron kívánja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére bocsátani a jogszabályok szövegét, valamint a munkához szükséges aktuális OEP-közleményeket, -felhívásokat, -tájékoztatókat. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapellátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg-ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók, illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõhelyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. Az Egészségbiztosítási Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2004. évi éves elõfizetési díj: 15 180 Ft áfával. (2005. évi éves elõfizetési díj: 19 044 Ft áfával.)

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

1769

1770

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/35. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2005. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2005. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közbeszerzési Értesítõ

89 148 Ft/év 13 248 Ft/év 20 424 Ft/év 4 968 Ft/év 17 112 Ft/év 4 416 Ft/év 22 908 Ft/év 19 044 Ft/év 23 736 Ft/év 3 036 Ft/év 16 560 Ft/év 21 528 Ft/év 5 796 Ft/év 4 416 Ft/év 14 352 Ft/év 19 872 Ft/év 13 524 Ft/év 94 700 Ft/év

Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Élet és Tudomány L'udové noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság

22 080 Ft/év 17 112 Ft/év 17 940 Ft/év 13 800 Ft/év 19 872 Ft/év 27 600 Ft/év 11 868 Ft/év 14 076 Ft/év 10 488 Ft/év 5 796 Ft/év 8 556 Ft/év 4 416 Ft/év 9 936 Ft/év 2 484 Ft/év 4 140 Ft/év 5 520 Ft/év 6 624 Ft/év

Kibõvített Cégközlöny CD 2005 januárjától – elõfizetõi jelzések alapján – az elektronikus Cégközlöny olyan területekkel bõvül, amelyeket az üzleti környezetben mûködõ felhasználóink jelentõs hányada a naprakész információszolgáltatás alapvetõ részének tekint és igényel. A továbbra is heti rendszerességgel megjelenõ lemez a Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs adatbázisán kívül ezután a Közbeszerzési Értesítõ és a Versenyfelügyeleti Értesítõ címû hivatalos lapok információit is tartalmazni fogja. A kibõvített CD 2005. évi éves elõfizetési díja: 25%-os áfával 111 900 Ft, fél évre 55 950 Ft. A 32 éves

hagyományait viszi tovább 2005 januárjától a Jogtanácsadó.

Az új név és formátum olvasóink igényei alapján kibõvített tartalmat, új rovatokat és nagyobb oldalterjedelmet is takar. Szerzõink ezután is olyan elismert szakemberek lesznek, akik elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt jártasak, a témaválasztásban pedig továbbra is szem elõtt tartjuk olvasóink kívánságait. Az új Jogtanácsadó 2005. évi éves elõfizetési díja: 5796 Ft áfával, fél évre 2898 Ft áfával.

A HIVATALOS CD JOGTÁR hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2005. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 120 000 Ft 150 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

186 000 Ft 249 600 Ft 436 800 Ft

Egyszeri belépési díj: 7200 Ft. Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2005-ös évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 05.0680 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.