A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2007. március 6., kedd
TARTALOMJEGYZÉK 32/2007. (III. 6.) Korm. r. 11/2007. (III. 6.) EüM r. 12/2007. (III. 6.) EüM r. 7/2007. (III. 6.) IRM r.
26. szám
8/2007. (III. 6.) IRM r.
9/2007. (III. 6.) IRM r. 10/2007. (III. 6.) IRM r. 21/2007. (III. 6.) ME h.
Ára: 1344,– Ft
Oldal Az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetésérõl. . . . . . . . . . . . . A különleges táplálkozási célú élelmiszerekrõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . A nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenõrzésének szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes miniszteri rendeleteknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megjelölésére vonatkozó módosításáról . . . . Az anyakönyvi szakvizsgáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . Szakállamtitkár kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (1/2007. PJE szám). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1274 1275 1280 1281
1300 1303 1309 1327 1327
1274
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
„Jogszerû intézkedéssel szembeni engedetlenség
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 32/2007. (III. 6.) Korm. rendelete az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ában, valamint – a Vám- és Pénzügyõrség vonatkozásában – a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 1994. évi XIX. törvény 42/A. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § Az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szabálysértés országhatár átlépésekor történõ elkövetése esetén magyar állampolgárral szemben a fõvámhivatal, Pest megyében a Buda térségi Fõvámhivatal, Budapesten a Vám- és Pénzügyõrség Fõvárosi Szabálysértési Hivatala, nem magyar állampolgárral szemben a Vám- és Pénzügyõrségnek az Európai Unió külsõ vámhatárán mûködõ vámhivatala jár el.” 2. § Az R. a következõ 31/A. §-sal egészül ki: „31/A. § (1) Aki a Közösség területére belépõ, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenõrzésérõl szóló 1889/2005/EK rendeletben meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, vagy a valóságnak meg nem felelõ tartalmú nyilatkozatot tesz, százötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a vámhatóság hatáskörébe tartozik. Magyar állampolgárral szemben a fõvámhivatal, Pest megyében a Buda térségi Fõvámhivatal, Budapesten a Vám- és Pénzügyõrség Fõvárosi Szabálysértési Hivatala, nem magyar állampolgárral szemben a Vám- és Pénzügyõrségnek az Európai Unió külsõ vámhatárán mûködõ vámhivatala jár el.”
40/A. § (1) Aki a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerû intézkedésének nem engedelmeskedik, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendõrség hatáskörébe tartozik.”
4. § Az R. a) 3. §-ának (3) bekezdésében az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ)” szövegrész helyébe az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) regionális vagy kistérségi intézet”, b) 11. §-ának (2) bekezdésében, 12. §-ának (3) bekezdésében, 74. §-ának (3) bekezdésében, 75. §-ának (2) bekezdésében, 77. §-ának (3) bekezdésében, 79. §-ának (3) bekezdésében, 81. §-ának (2) bekezdésében, 84. §-ának (2) bekezdésében, 86. §-ának (3) bekezdésében, 87. §-ának (2) bekezdésében, 88. §-ának (2) bekezdésében, 101. §-ának (3) bekezdésében, 102. §-ának (2) bekezdésében, 103. §-ának (2) bekezdésében, 104. §-ának (2) bekezdésében, 105. §-ának (3) bekezdésében, 113. §-ának (2) bekezdésében az „ÁNTSZ” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete”, c) 31. §-ának (2) bekezdésében, 61. §-ának (3) bekezdésében az „ÁNTSZ városi, megyei, fõvárosi kerületi” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete” szöveg lép.
5. § Az R. 17. §-ának (2) bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében, 31. §-ának (2) bekezdésében, 93. §-ának (2) bekezdésében, 94. §-ának (3) bekezdésében, 95. §-ának (2) bekezdésében, 98. §-ának (2) bekezdésében, 99. §-ának (2) bekezdésében, 100. §-ának (3) bekezdésében, 103. §-ának (2) bekezdésében, 130. §-ának (2) bekezdésében, 131. §-ának (2) bekezdésében, 132. §-ának (3) bekezdésében, 133. §-ának (2) bekezdésében, 135. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint (3) bekezdésében, 136. §-ának (2) bekezdésében, 137. §-ának (4) bekezdésében, 138. §-ának (2) bekezdésében, 139. §-ának (3) bekezdésében, 140. §-ának (2) bekezdésében a „bányafelügyelet” szövegrész helyébe a „bányakapitányság” szöveg lép.
6. § 3. § Az R. a 40. §-t követõen a következõ alcímmel és 40/A. §-sal egészül ki:
Az R. a) 93. §-ának (2) bekezdésében, 94. §-ának (3) bekezdésében, 95. §-ának (2) bekezdésében, 96. §-ának (2) be-
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kezdésében, 96/A. §-ának (2) bekezdésében, 97. §-ának (2) bekezdésében, 98/A. §-ának (2) bekezdésében, 99. §-ának (2) bekezdésében, a „munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõ, illetõleg a munkaügyi felügyelõ”, b) 98. §-ának (2) bekezdésében, 100. §-ának (3) bekezdésében, 103. §-ának (2) bekezdésében, 131. §-ának (2) bekezdésében, 132. §-ának (3) bekezdésében, 139. §-ának (2) bekezdésében a „munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõ” szövegrész helyébe az „Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség” szöveg lép.
7. § Az R. a) 67. §-ának (3) bekezdésében a „Hírközlési Fõfelügyelet területi szervei, a Hírközlési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe, b) 70. §-ának (2) bekezdésében a „Hírközlési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szöveg lép.
8. § Az R. a) 84. §-ának (3) bekezdésében, 85. §-ának (2) bekezdésében, 113. §-ának (3) bekezdésében az „az állat-egészségügyi és élelmiszerellenõrzõ állomás”, b) 106. §-ának (2) bekezdésében az „a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás” szövegrész helyébe „a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve” szöveg lép.
9. § Az R. 150. §-ának (4) bekezdésében az „a hatósági minõségellenõrzõ szerv” szövegrész helyébe „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szöveg lép.
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba. (2) E rendelet 2. §-a 2007. június 15-én lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 31. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „gondatlanul” szövegrész „szándékosan” szövegre módosul. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 94. §-ának (4) bekezdése, 98. §-ának (2) bekezdésébõl az „ , az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az ÁNTSZ” szövegrész hatályát veszti.
1275
(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. II. fejezetének II. címében az „ÉS A POLGÁRI VÉDELMI” szövegrész helyébe az „ , A POLGÁRI VÉDELMI ÉS A RENDÉSZETI” szöveg lép. Az Európai Unió jogának megfelelés 11. § Ez a kormányrendelet a Közösség területére belépõ, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenõrzésérõl szóló 1889/2005/EK rendelet 3. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 11/2007. (III. 6.) EüM rendelete az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetésérõl A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 77. §-a (2) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörömben eljárva – az alábbiakat rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz reklámozására és ismertetésére. (2) E rendelet reklámozásra vonatkozó rendelkezéseit – a Gyftv. 87. §-ának (6) bekezdése alapján – 2011. április 1. napjáig alkalmazni kell a Gyftv. hatálybalépésekor már forgalomban lévõ gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítményekre is. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) hagyományos növényi gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló
1276
MAGYAR KÖZLÖNY
52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdésének 12. pontja szerinti gyógyszer; b) sajtótermék: a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 2. §-ának t) pontja szerinti termék, illetve eszköz; c) szabadtéri reklámhordozó: a Grtv. 2. §-ának u) pontja szerinti eszköz.
2007/26. szám
használását kell elõsegítenie azáltal, hogy tárgyilagosan, túlzások nélkül mutatja be a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz tulajdonságait és azokból fakadó elõnyeit. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámja nem lehet félrevezetõ.
4. § 3. § (1) Emberi felhasználásra kerülõ gyógyszert és gyógyászati segédeszközt reklámozni, ismertetni – ideértve az egészségnevelési, illetve tudományos ismeretterjesztõ célból sajtótermékben, illetve szabadtéri vagy egyéb reklámhordozón közzétett tájékoztatást – a Gyftv.-ben, a Grtv.-ben és e rendeletben meghatározott módon és feltételek szerint lehet. (2) E rendelet alkalmazásában gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámozásának minõsül minden olyan információátadás és tevékenység, amely a gyógyszer-, illetve gyógyászatisegédeszköz-rendelés, -forgalmazás vagy -fogyasztás befolyásolását, elõsegítését célozza, illetve arra alkalmas, így különösen: a) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz lakosságnak szóló reklámja, b) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámozása az azok rendelésére vagy forgalmazására jogosult személyek számára, c) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetése (a továbbiakban: ismertetés) olyan személyek számára, akik gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére vagy forgalmazására jogosultak, d) ingyenes orvosi minta átadása, e) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy ezek kiadására irányuló ösztönzõ tevékenység, ajándék, elõny vagy jutalom felajánlása, kivéve, ha az a Gyftv. 3. §-ának h) pontja alapján csekély értékû, f) termékismertetõ rendezvény szponzorálása olyan személy számára, aki gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy forgalmazására jogosult, g) olyan tudományos kongresszus szponzorálása, amelyeket gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy forgalmazására jogosult személyek látogatnak, különösen utóbbiak utazási és tartózkodási költségeinek viselése. (3) Reklámnak minõsül az egészségnevelési, illetve tudományos ismeretterjesztõ célból a sajtótermékben, illetve szabadtéri vagy egyéb reklámhordozón közzétett tájékoztatás, ha az a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz nevét vagy a gyógyszert azonosító utalást (pl. nemzetközi szabadnév vagy a hatóanyag és a gyártó együttes megjelölése, illetve egyéb utalás) tartalmazza. (4) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámozásának a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ésszerû fel-
(1) A lakosság számára reklámozhatók azok a gyógyszerek, amelyek – összetételükre és alkalmazásukra tekintettel – orvosi diagnózis vagy rendelvény nélkül, illetve a kezelés megfigyelése nélkül, adott esetben gyógyszerész tanácsa alapján alkalmazhatók. (2) Tilos – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkezõ, valamint a gyógyszertárból kizárólag orvosi rendelvényre kiadható, illetve a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek és a társadalombiztosítási támogatásban részesülõ gyógyászati segédeszközök reklámozása. (3) A (2) bekezdésben meghatározott termékek a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, illetve forgalmazására jogosultak részére kizárólag a Gyftv. 12. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakmai céllal ismertethetõk.
5. § (1) Gyógyszer, hagyományos növényi gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz reklámja akkor tehetõ közzé, ha a rendeltetésszerû alkalmazáshoz szükséges tájékoztatás megismerése érdekében tartalmazza az alábbi figyelmeztetéseket: a) orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer esetén: „A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelõorvosát, gyógyszerészét!” b) a hagyományos növényi gyógyszer reklámjának az a) pontban foglalt figyelmeztetésen túl a következõt is tartalmaznia kell: „Hagyományos növényi gyógyszer. A javallatokra vonatkozóan alkalmazása kizárólag a régóta fennálló használaton alapul.” c) társadalombiztosítási támogatással nem rendelhetõ gyógyászati segédeszköz esetén: „A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelõorvosát!” (2) A reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen elhelyezve, a háttérbõl kiemelve magyar nyelven kell tartalmaznia a figyelmeztetés szövegét. A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes reklám területének legalább 10%-át. A lefedésnek legalább 20%-nak kell lennie, ha a figyelmeztetést a reklám két vagy annál több nyelven tartalmazza.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Amennyiben a reklámanyag több oldalas formában kerül kiadásra, akkor az (1) bekezdésben ismertetett figyelmeztetõ szövegnek a reklámanyag utolsó oldalán kell megjelennie a (2) bekezdésben meghatározott módon. (4) Televízióban közzétett gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-reklám esetében a reklám végén közzétett, az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetés szövegét tartalmazó képernyõszövegnek meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek. A képernyõszöveg idõtartamának az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben legalább öt másodpercnek, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig legalább tíz másodpercnek kell lennie, ezen idõtartam alatt a figyelmeztetésnek jól érthetõen, magyar nyelven kell elhangzania. (5) Rádióban közzétett gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-reklám esetében az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetés szövegének a reklám végén, jól érthetõen, magyar nyelven kell elhangzania, és a figyelmeztetés idõtartamának az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben legalább öt másodpercnek, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig legalább tíz másodpercnek kell lennie. (6) Gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz emlékeztetõ reklámjának [Gyftv. 17. § (3) bekezdés] közzététele esetén az (1)–(5) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni. (7) A gyógyszerreklámban – a monokomponensû homeopátiás készítmények kivételével – csak olyan információ közölhetõ, amely megfelel a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott (beteg)tájékoztatóban, illetve a gyógyszer alkalmazási elõírásában foglaltaknak. A monokomponensû homeopátiás készítmények reklámjában a címke szövegen szereplõ információn túl egyéb nem közölhetõ. (8) A gyógyászati segédeszköz reklámjában csak olyan információ közölhetõ, amely összhangban van a gyógyászati segédeszköz használati útmutatójában foglaltakkal.
6. § (1) A Gyftv. 12. § (1) bekezdése szerinti ismertetés megkezdése elõtt az ismertetést végzõ személy a 8. § (1) és (2) bekezdésben említett jogviszonyt tanúsító és az e tevékenységre jogosító ismertetõ igazolványt a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosultnak bemutatja. (2) Az ismertetést végzõ személynek a gyógyszerre, illetve gyógyászati segédeszközre vonatkozó információkat és dokumentumokat olyan részletességben kell bemutatnia, illetve átadnia, hogy azok alapján a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult véleményt alkothasson az ismertetett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazásáról. Az ismertetés során a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére
1277
vagy forgalmazására jogosultnak átadott minden információnak, illetve írásos dokumentációnak pontosnak, hozzáférhetõnek, igazolhatónak és naprakésznek kell lennie. Minden írott dokumentumnak tartalmaznia kell a dokumentum lezárásának vagy utolsó aktualizálásának idõpontját. (3) Ha az ismertetett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz külön jogszabály alapján társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ, az ismertetés során átadott információk között fel kell tüntetni a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz közfinanszírozás alapjául elfogadott árát, a támogatás összegét, valamint térítési díját. (4) Az ismertetés során az orvosi szakfolyóiratokból vagy más tudományos forrásból származó idézetet, táblázatot és más szemléltetõ anyagot az eredetihez hû formában kell bemutatni és azok pontos forrását és nyilvánosságra hozatalának idõpontját fel kell tüntetni. Ezek nem lehetnek ellentétesek a) az adott gyógyszer alkalmazási elõírásában foglaltakkal és nem eredményezhetik a készítmény alkalmazási elõírástól eltérõ megítélését, b) az adott gyógyászati segédeszköz használati útmutatójában foglaltakkal és nem eredményezhetik a gyógyászati segédeszköz használati útmutatótól eltérõ megítélését. (5) Az ismertetést végzõ személy az ismertetõi tevékenysége folytatása során a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy forgalmazására jogosult egészségügyi szolgáltató tevékenységét, a betegellátást nem akadályozhatja. Az ismertetést végzõ személy a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosultat kizárólag elõzetesen egyeztetett idõpontban keresheti fel. A gyógyszerrendelésre jogosult által meghatározott idõpont kizárólag olyan idõpont lehet, amikor a rendelésre jogosult az egészségügyi szolgáltató ellátási rendje szerint gyógyító-megelõzõ tevékenységet nem végez. A gyógyászati segédeszköz rendelésre jogosult által meghatározott idõpontban végzett ismertetés nem zavarhatja az egészségügyi szolgáltató ellátási rendje szerinti gyógyító-megelõzõ tevékenységet. (6) A gyógyszerismertetést végzõ személy a fekvõbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató orvosánál történõ ismertetésrõl a fekvõbeteg-gyógyintézet fõgyógyszerészét tájékoztatja, a tájékoztató anyagot új gyógyszer esetén a fõgyógyszerésznek is átadja. Új gyógyászati segédeszköz esetén az ismertetést végzõ személy a tájékoztató anyagot az intézet gazdasági igazgatójának is átadja. (7) Megengedett a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére vagy kiadására jogosult személyeknek szóló olyan reklám, amely kizárólag a gyógyszer nevét, vagy nemzetközi szabadnevét vagy védjegyét, gyógyászati segédeszköz esetén annak nevét vagy védjegyét tartal-
1278
MAGYAR KÖZLÖNY
mazza, amennyiben azt csupán emlékeztetõ reklámnak szánják. (8) A gyógyszerismertetést végzõ személy a 11. § (1) bekezdésében foglalt szervet köteles írásban tájékoztatni valamennyi olyan információról, amelyrõl õt a gyógyszer rendelésére és forgalmazására jogosult személyek a gyógyszer alkalmazásával, felhasználásával kapcsolatosan tájékoztatták, különösen, amelyek az adott gyógyszer mellékhatásaira vonatkoznak.
7. § (1) Az ismertetést végzõ személy a 6. §-ban meghatározott feladata ellátása során az általa ajánlott gyógyszerbõl, gyógyászati segédeszközbõl – a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rendelésére vagy forgalmazására jogosult aláírt és keltezéssel ellátott írásbeli igényére – a) fekvõbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató esetén az intézeti fõgyógyszerész útján, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltató esetében közvetlenül a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultnak személyes találkozásuk során térítésmentes mintát adhat, melyhez mellékeli a gyógyszerre vonatkozó alkalmazási elõírás, a gyógyászati segédeszközre vonatkozó használati útmutató egy példányát. (2) Gyógyszerbõl és egyszer használatos gyógyászati segédeszközbõl – gyógyszerenként, illetve gyógyászati segédeszközönként – a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultanként térítésmentes mintaként évente legfeljebb két csomagolási egység adható azzal, hogy gyógyászati segédeszköz esetén a két csomagolási egység egy havi kezelésre alkalmas mennyiséget nem haladhatja meg. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átadásról az ismertetést végzõ személy jegyzõkönyvet vesz fel. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: a) az átadott minta gyártójának és forgalmazójának nevét és székhelyét; b) a mintát felajánló cég, illetve az átvevõ intézmény nevét; c) gyógyszer esetén az átadott minta ca) forgalomba hozatali engedély szerinti elnevezését, cb) gyógyszerformáját, cc) hatáserõsségét, cd) kiszerelési egységét, ce) mennyiségét, cf) gyártási számát, cg) lejárati idejét, ch) eltartására vonatkozó elõírásokat, ci) forgalomba hozatali engedélye számát; d) gyógyászati segédeszköz esetén az átadott minta da) elnevezését, db) kiszerelési egységét, dc) mennyiségét,
2007/26. szám
dd) gyártási számát, de) felhasználhatósági idõtartamát, df) eltartására vonatkozó elõírásokat; e) a minta átadásának idõpontját; f) az átadó és az átvevõ nevét és aláírását. (4) Az ismertetést végzõ személy fekvõbeteg-gyógyintézetben történõ gyógyszer mintaátadás esetén a jegyzõkönyv egy példányát az intézeti fõgyógyszerésznek adja át, aki az átadott mintát az intézet gyógyszernyilvántartásában és készletében a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. §-a (9) bekezdése 12. pontjának b) alpontja és 50. §-ának (4) bekezdése szerinti piaci értéken tünteti fel. Gyógyászati segédeszköz esetén az ismertetést végzõ személy a jegyzõkönyv egy példányát az intézet gazdasági igazgatójának vagy fõgyógyszerészének adja át, aki az átadott mintát az intézet nyilvántartásában és készletében az Sztv. 3. §-a (9) bekezdése 12. pontjának b) alpontja és 50. §-ának (4) bekezdése szerinti piaci értéken tünteti fel. (5) Az átadott minta kiszerelése nem lehet nagyobb a gyógyszer, illetve az egyszer használatos gyógyászati segédeszköz legkisebb forgalmazott kiszerelési formájánál. A mintán – el nem távolítható módon – fel kell tüntetni: „Ingyenes orvosi minta, kereskedelmi forgalomba nem hozható!” Egyszer használatos gyógyászati segédeszköz esetén a mintán – el nem távolítható módon – fel kell tüntetni: „Ingyenes minta, kereskedelmi forgalomba nem hozható!” (6) Kábítószert vagy pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerbõl minta nem adható. (7) A Gyftv. 15. § (1) bekezdésében foglaltak alapján közvetlenül a betegek részére kizárólag az orvos által terápiás vagy rehabilitációs célból juttatott gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz minta adható.
8. § (1) Rendszeres gyógyszerismertetést az Országos Gyógyszerészeti Intézettel (a továbbiakban: OGYI) vagy a Gyftv. 12. §-ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ céggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló orvos, fogorvos, gyógyszerész, biológus, vegyész, egészségügyi fõiskolát végzett személy, továbbá olyan személy folytathat, aki e rendelet hatálybalépését megelõzõen a gyógyszerismertetõi tevékenység végzéséhez elõírt feltételek teljesítése alól korábban felmentést kapott. (2) Rendszeres gyógyászati segédeszköz ismertetést a Gyftv. 12. §-ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ céggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy folytathat.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Az ismertetõ igazolványt az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) állítja ki, amely tartalmazza: a) az ismertetés rendszeres végzésével megbízott személy nevét, b) a Felügyelet nyilvántartásba vételi számát, és c) a Gyftv. 12. §-ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ cég nevét, amellyel az ismertetést végzõ személy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. (4) Az ismertetést végzõ személy megbízója a Gyftv. 13. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó okmányok másolatát a jogviszony keletkezését követõ nyolc napon belül a Felügyeletnek megküldi, a jogviszony megszûnése esetén, az azt követõ nyolc napon belül a Felügyeletnek bejelenti és az ismertetõ igazolványt visszaszolgáltatja. (5) Az ismertetõt alkalmazó a Gyftv. 36. § (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségének teljesítését igazoló okmányt a befizetéstõl számított 8 napon belül a Felügyeletnek megküldi. 9. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik karitatív célra térítésmentesen gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz csak olyan egészségügyi vagy szociális intézmény, illetve karitatív szervezet számára adományozható, ahol a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felhasználásának szakmai feltételei, továbbá a felhasználás ellenõrzése biztosított. (2) Az (1) bekezdés szerinti adományozásról minden esetben jegyzõkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) az elfogadó intézmény és a felajánló megnevezését és székhelyét; b) az átadó és az átvevõ nevét és aláírását; c) gyógyszer esetén az átadott gyógyszer ca) forgalomba hozatali engedély szerinti elnevezését, cb) gyógyszerformáját, cc) hatáserõsségét, cd) kiszerelési egységét, ce) mennyiségét, cf) gyártási számát, cg) lejárati idejét, ch) eltartására vonatkozó elõírásokat, ci) forgalomba hozatali engedélye számát; d) gyógyászati segédeszköz esetén az átadott gyógyászati segédeszköz da) elnevezését, db) kiszerelési egységét, dc) mennyiségét, dd) gyártási számát, de) felhasználhatósági idõtartamát, df) eltartására vonatkozó elõírásokat; e) az átadás idõpontját.
1279
(3) Csak olyan gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz adományozható, melynek felhasználása a lejárati idõn belül biztosítható. (4) Az adomány minden egyes kiszerelési egységén – el nem távolítható módon – fel kell tüntetni: „Gyógyszeradomány, kereskedelmi forgalomba nem hozható!”, illetve „Gyógyászati segédeszköz adomány, kereskedelmi forgalomba nem hozható!”
10. § (1) A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök reklámozásának és ismertetésének a Gyftv.-ben, a Grtv.-ben, illetve az e rendeletben meghatározott szabályai megsértése esetére vonatkozó rendelkezéseket a Gyftv. 18–20. §-ai tartalmazzák. (2) A 7. § (3) bekezdésében, illetve a 9. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzõkönyv egy-egy példányát a Gyftv. 12. §-ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ cég és a gyógyszerek, illetve a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult a kiállítástól számított öt évig köteles – jegyzõkönyvtípusonként csoportosítva – megõrizni. A Gyftv. 12. §-ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ cég a jegyzõkönyvek egy-egy példányát – társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz esetén – negyedévente megküldi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. A jegyzõkönyveket a Gyftv. 12. §-ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezõ cégeknél a Felügyelet, az egészségügyi szolgáltatóknál az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézete ellenõrzi.
11. § (1) A forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve meghatalmazott képviselõje köteles gondoskodni az általa forgalmazott gyógyszerekkel kapcsolatos tudományos, információs tevékenység irányításának saját szervezetén belüli megszervezésérõl. (2) A forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyógyászati segédeszköz gyártója, illetve meghatalmazott képviselõje köteles: a) biztosítani, hogy a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz reklámozását a Gyftv., a Grtv. és e rendelet követelményeinek megfelelõen végezzék, b) a vállalkozásából származó összes reklám egy mintáját, illetve elektronikus tervezetét az eredeti méretek meghatározásával, annak címzetti célcsoportját, terjesztésének módját és a terjesztés megkezdésének idõpontját feltüntetõ dokumentációt öt évig megõrizni és a gyógy-
1280
MAGYAR KÖZLÖNY
szer, gyógyászati segédeszköz reklámozásának ellenõrzésében részt vevõ hatóságok számára kérésre megküldeni, c) meggyõzõdni arról, hogy az általa alkalmazott, ismertetést végzõ személyek megfelelõ képzésben részesültek, és megfelelnek a vonatkozó követelményeknek, d) biztosítani az általa alkalmazott ismertetést végzõ személyek megfelelõ képzését.
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Az OGYI e rendelet kihirdetését követõ 15 napon belül a gyógyszerismertetésre vonatkozó ügyek iratanyagát és a nyilvántartásokat a Felügyeletnek átadja. (3) E rendelet kihirdetését követõ harminc napon belül a gyógyszerismertetõ személyt alkalmazó cég bejelenti a Felügyeletnek azon gyógyszerismertetõ személyeket, akiket a Gyftv.-ben és e rendeletben foglalt rendelkezések szerint továbbra is foglalkoztat. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek, gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetésérõl szóló 64/2003. (X. 31.) ESZCSM rendelet, valamint az ezt módosító 9/2006. (III. 7.) EüM rendelet, b) a gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet 20. §-a hatályát veszti. (5) Ez a rendelet – a Gyftv.-vel együtt – az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – 2004/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 86–100. cikkeinek való megfelelést szolgálja. Dr. Molnár Lajos s. k., egészségügyi miniszter
2007/26. szám
körérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. § A különleges táplálkozási célú élelmiszerekrõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 89/398/EGK irányelve (1989. május 3.) a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl, valamint az azt módosító 96/84/EK és 1999/41/EK irányelvek; b) a Bizottság 2001/15/EK irányelve (2001. február 15.) a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekhez adható tápértéknövelõ anyagokról, valamint az azt módosító 2004/5/EK, 2004/6/EK, 2006/34/EK irányelvek.”
2. § Az R. 2. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet az alábbi közösségi irányelveknek való megfelelést szolgálja: a) a glicin és az L-izoleucin vonatkozásában a Bizottság 2001/15/EK irányelve (2001. február 15.) a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekhez adható tápértéknövelõ anyagokról, b) a Bizottság 2006/34/EK irányelve (2006. március 21.) a 2001/15/EK irányelv mellékletének bizonyos anyagok felvétele tekintetében történõ módosításáról.
Az egészségügyi miniszter 12/2007. (III. 6.) EüM rendelete
Dr. Molnár Lajos s. k.,
a különleges táplálkozási célú élelmiszerekrõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról
Melléklet a 12/2007. (III. 6.) EüM rendelethez
Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-ának (11) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatás-
1. Az R. 2. számú mellékletének 1. CSOPORT, VITAMINOK szakasza az alábbiak szerint módosul: a) A „Folsav” cím helyébe a „Folát” cím lép.
egészségügyi miniszter
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) Az a) ponttal megállapított „Folát” cím az alábbi sorral egészül ki: Felhasználható [Anyagok KTCÉ
„kalcium-L metil-folát
ST]
x”
c) A „B12 vitamin” cím „cianikobalamin” szövegrésze helyébe a „cianokobalamin” szövegrész lép.
1281
dás és jegyzõkönyv (a továbbiakban: Biztosítéki Egyezmény), valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítõ jegyzõkönyv kihirdetésérõl (a továbbiakban: Kiegészítõ Jegyzõkönyv) szóló 2006. évi LXXXII. törvényben a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében a következõket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2. Az R. 2. számú mellékletének 2. CSOPORT, ÁSVÁNYI ANYAGOK szakaszának Magnézium címe az alábbiakkal egészül ki:
A rendelet hatálya 1. §
Felhasználható [Anyagok KTCÉ
ST]
„magnézium L-aszpartát
x”
3. Az R. 2. számú mellékletének 2. CSOPORT, ÁSVÁNYI ANYAGOK szakaszának Vas címe az alábbiakkal egészül ki: Felhasználható [Anyagok KTCÉ
„vas-biszglicinát
ST]
x”
4. Az R. 2. számú mellékletének 3. CSOPORT, AMINOSAVAK szakaszának Glicin és L-izoleucin címe helyébe az alábbi szöveg lép: Felhasználható [Anyagok KTCÉ
„Glicin L-izoleucin
ST]
x x”
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 7/2007. (III. 6.) IRM rendelete a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenõrzésének szabályairól Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvényben érintett miniszterekkel egyetértésben, az 1970. évi 12. törvényerejû rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyûlésének XXII. ülésszakán, 1968. június 12-én elhatározott, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzõdésben, és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzõdés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapo-
(1) A rendelet hatálya kiterjed a) valamennyi természetes vagy jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, amely a Magyar Köztársaság területén, illetve joghatósága alatt vagy ellenõrzése mellett nukleáris anyagot birtokol, illetve azzal kapcsolatos bármely békés célú tevékenységet folytat (a továbbiakban: nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet); b) valamennyi természetes vagy jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, amely a Magyar Köztársaság területén, illetve joghatósága alatt vagy ellenõrzése mellett a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ bármilyen tevékenységet folytat (a továbbiakban: adatszolgáltatásra kötelezett szervezet); c) minden békés célú nukleáris tevékenységben alkalmazott nukleáris anyagra; d) minden, a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási és exportimport tevékenységre, rendszerre, valamint telephelyre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre. (2) E rendelet szerinti helyi nyilvántartási kötelezettség hatálya nem terjed ki a) az ország területén átszállított, továbbá a magyar tulajdonban lévõ szállítóeszközön külföldi kiindulási és érkezési pontok között szállított nukleáris anyagra; b) a közúti, vasúti, vízi és légi fuvarozást végzõ egyéni vállalkozókra és gazdálkodó szervezetekre a nukleáris anyagok szállítása vonatkozásában.
Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Adag: az ömlesztett formában, vagy különálló tételekben megjelenõ nukleáris anyagnak az a mérési kulcspontokon nyilvántartási egységként kezelt mennyisége, amelyre az elõírás vagy a mérés szerint egyetlen összetételi és mennyiségi adat vonatkozik.
1282
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Adag adatai: a nukleáris anyag minden egyes alkotóelemének a teljes tömege, valamint a plutónium és az urán esetében az izotóp-összetétel is. A nyilvántartás egységei a következõk: a) a plutóniumtartalom grammban; b) a teljes uránmennyiség grammban, valamint az urán-235 és az urán-233 együttes mennyisége az ezen izotópokban dúsított urán esetében grammban; c) a tórium, a természetes urán vagy a szegényített urán mennyisége kilogrammban. 3. Anyagmérleg-körzet: egy létesítményen belüli vagy azon kívüli terület, ahol: a) a nukleáris anyag mennyisége minden egyes anyagmérleg-körzeti ki- vagy beszállítás esetében meghatározható, b) a nukleáris anyag tényleges leltárát az elõírt eljárások szerint, szükség esetén meg lehet határozni, annak érdekében, hogy az anyagmérleget meg lehessen állapítani a biztosítéki intézkedések céljára. 4. Biztosítéki rendszer: a nukleáris anyagok központi nyilvántartására kialakított nyilvántartásba vételi, felügyeleti (jelentéstételi és adatszolgáltatási), valamint helyszíni ellenõrzési rendszer. 5. Effektív kilogramm: a biztosítéki rendszerben alkalmazott mértékegység. Az effektív kilogrammot a következõképpen kell meghatározni: a) plutónium esetében – annak tömege kilogrammban; b) 0,01 (1%) és annál magasabb dúsítású urán esetén – annak tömege kilogrammban, megszorozva a dúsítás négyzetével; c) 0,01 (1%)-nál alacsonyabb, de 0,005 (0,5%)-nál magasabb dúsítású urán esetén – annak tömege kilogrammban, megszorozva 0,0001-del; és d) 0,005 (0,5%) és annál alacsonyabb dúsítású szegényített (soványított) urán és tórium esetén – annak tömege kilogrammban, megszorozva 0,00005-del. 6. Forrásadatok: mérések vagy hitelesítések során feljegyzett vagy empirikus összefüggések származtatására használt adatok, amelyek a nukleáris anyagot meghatározzák és az adag adatait megadják. Forrásadatok például a vegyületsúlyok, az elemek mennyiségének meghatározására szolgáló átszámítási tényezõk, a fajsúly, az elemkoncentráció, az izotóparány, a térfogat- és nyomásmérési értékek közötti összefüggés, valamint a termelt plutónium és a fejlesztett energia közötti összefüggés. 7. Helyszín-specifikus környezeti mintavételezés: olyan környezeti minták gyûjtése (pl. levegõ, víz, növényzet, talaj, illetve dörzsminta), amelyeket meghatározott helyszínen, illetve annak közvetlen környezetébõl gyûjtöttek, hogy alátámasszák a levont következtetéseket, amelyek szerint az adott helyszínen nincs be nem jelentett nukleáris anyag, illetve nem végeznek be nem jelentett nukleáris tevékenységet. 8. Nagy területû környezeti mintavételezés: olyan környezeti minták gyûjtése (pl. levegõ, víz, növényzet, talaj, illetve dörzsminta), amelyeket meghatározott helyszínek-
2007/26. szám
rõl gyûjtöttek be, hogy alátámasszák a levont következtetéseket, amelyek szerint egy tágabb körzetben nincs be nem jelentett nukleáris anyag, illetve nem végeznek be nem jelentett nukleáris tevékenységet. 9. Létesítmény: a) atomreaktor, atomfûtõmû, kritikus rendszer, konvertáló üzem, üzemanyaggyártó üzem, újrafeldolgozó üzem (reprocesszáló), izotópszétválasztó üzem vagy elkülönített tároló létesítmény; b) bármely olyan telephely, ahol nukleáris anyagot rendszeresen egy effektív kilogrammnál nagyobb mennyiségben használnak fel. 10. Létesítményen kívüli helyszín: minden olyan létesítménynek nem minõsülõ üzem, helyszín ahol legfeljebb egy effektív kilogramm nukleáris anyagot használnak. 11. Leállított létesítmény vagy leállított létesítményen kívüli helyszín: olyan telepített rendszer vagy helyszín, ahol az eredeti funkció szerinti mûveleteket leállították, és ahonnan a nukleáris anyagot eltávolították, de amelyet még nem szereltek le. 12. Leszerelt létesítmény vagy leszerelt létesítményen kívüli helyszín: olyan rendszer vagy helyszín, amelybõl a használatukhoz lényeges építményeket, illetve berendezéseket eltávolították, illetve ezeket mûködésre alkalmatlanná tették, úgy hogy az nem szolgálhat nukleáris anyag tárolására, és nem használható többé annak kezelésére, feldolgozására vagy alkalmazására. 13. Mentesítés: a nukleáris anyag mentesítése a biztosítéki intézkedések alkalmazása alól, annak felhasználási módja vagy mennyisége alapján. 14. Mérési kulcspont: ahol nukleáris anyag az anyagáramlás vagy a leltárkészlet meghatározása céljából mérhetõ formában található, ideértve az anyagmérleg-körzetek be- és kilépési, valamint tárolási pontjait is. 15. Nukleáris anyagok: a) a természetben elõforduló izotópkeveréket tartalmazó urán, a 235 tömegszámú izotópban szegényített urán, a tórium; az elõbbiek bármilyen fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában (a továbbiakban: alapüzemanyagok); minden más anyag, amely a fent nevezett anyagok közül egyet vagy többet az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: a Tanács) az Európai Bizottság javaslata alapján minõsített többséggel meghatározott koncentrációban tartalmaz; b) a 233 tömegszámú urán, a 235 és 233 tömegszámú izotópban dúsított urán, a 239 tömegszámú plutónium, valamint az erõmûvi reaktor kiégett fûtõelemének plutóniumtartalma, az elõbbiekben említett anyagok közül egyet vagy többet tartalmazó bármilyen anyag (a továbbiakban: különleges hasadó anyagok), ahol: ba) a dúsítás jelenti az urán-233 és urán-235 izotóp összesített tömegének és az urán össztömegének arányát, bb) a dúsított urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás magasabb 0,72%-nál, bc) a szegényített urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás alacsonyabb 0,71%-nál,
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
bd) a természetes urán olyan uránt jelent, amelynek dúsítása megfelel a természetben található urán 0,71– 0,72%-os dúsításának, be) magas dúsítású urán az U-235 izotópban 20%-os vagy annál magasabb dúsítású urán; c) mindazon anyagok, amelyeket a Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján minõsített többséggel egyéb hasadóanyagként határoz meg; d) minden olyan érc, amely átlagos koncentrációban olyan anyagot tartalmaz, amelybõl megfelelõ kémiai és fizikai eljárással a fent meghatározott alapüzemanyagok nyerhetõk ki; a fent említett átlagos koncentrációt az Európai Bizottság javaslata alapján a Tanács határozza meg minõsített többséggel. 16. Nukleáris hulladék: olyan nukleáris anyag, amelynek mennyiségét jóváhagyott mérések vagy számítások alapján határozták meg, és amely gyakorlatilag vagy gazdaságilag visszanyerhetetlennek tekintett koncentrációkban vagy formában van. 17. Visszatartott hulladék: olyan, feldolgozásból vagy üzemi balesetbõl keletkezett nukleáris hulladék, amelyet az anyagmérleg-körzeten belül egy adott területen helyeztek el, ahonnan az visszahozható. 18. Kezelt hulladék: olyan nukleáris hulladék, amelyet olyan módon kezeltek (például üvegbe, cementbe, betonba vagy bitumenbe való ágyazással), hogy az nem alkalmas további nukleáris hasznosításra. 19. Környezetbe eltávolított hulladék: olyan nukleáris hulladék, amelyet egy tervezett eltávolítás eredményeként véglegesen távolítottak el a környezetbe. 20. Nukleáris és radioaktív anyagok hatósága: az e rendelet hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben eljáró, az Országos Atomenergia Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatában megnevezett szervezeti egység. 21. Nukleáris tevékenység: e rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag birtoklása, elõállítása, termelése, tárolása, felhasználása, átalakítása, belföldi forgalmazása, exportja, importja, átmeneti, valamint végleges elhelyezése. 22. Nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ kutatási és fejlesztési tevékenység: olyan tevékenységek, amelyek kifejezetten az alábbiakban felsorolt bármilyen eljárási vagy rendszerfejlesztési kérdésre vonatkoznak: a) nukleáris anyag konverziója, b) nukleáris anyag dúsítása, c) nukleáris üzemanyag gyártása, d) atomreaktorok fejlesztése, e) kritikus rendszerek fejlesztése, f) nukleáris üzemanyag újrafeldolgozása, g) közepes vagy nagy aktivitású, plutóniumot, nagydúsítású uránt vagy U-233-at tartalmazó hulladékok feldolgozása (kivéve a tárolást, vagy végsõ elhelyezést szolgáló átcsomagolást vagy elõkezelést, amely nem jár vegyi elemek szétválasztásával), nem terjednek ki azonban az elméleti vagy a tudományos alapkutatásra, illetve a radioizotópok ipari, orvosi, vízügyi és mezõgazdasági alkalmazásaival, valamint az egészség-
1283
re és környezetre gyakorolt hatásokkal és a továbbfejlesztett karbantartással foglalkozó kutatásra és fejlesztésre. 23. Stratégiai pont: a létesítményi adatok vizsgálata során kiválasztott hely, ahol normál üzemi feltételek mellett és az összes stratégiai pontból származó információkkal együtt a biztosítéki intézkedésekhez szükséges és elegendõ információk adottak és ellenõrzöttek; stratégiai pont lehet bármely hely, ahol az anyagmérleg-nyilvántartásra vonatkozó kulcsfontosságú méréseket végzik, és ahol a területi körülhatárolással kapcsolatos és megfigyelési intézkedéseket végrehajtják. 24. Telephely: az a terület, amelyet az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: a Közösség) és a Magyar Köztársaság meghatározott a) egy létesítmény, beleértve a leállított létesítményeket is vonatkozó létesítményi leírásában; b) az olyan létesítményen kívüli helyszínekrõl adott megfelelõ információkban, ahol rendszeresen használnak nukleáris anyagokat, beleértve a leállított létesítményen kívüli helyszíneket, ahol rendszeresen használtak nukleáris anyagokat (ide csak olyan helyszínek tartoznak, ahol forrókamrák vannak, vagy olyan mûveleteket hajtottak végre, amelyek nukleáris anyagok konverziójához, dúsításához, üzemanyaggyártáshoz vagy újrafeldolgozáshoz kapcsolódtak); c) a telephely fogalmába beletartozik minden olyan rendszer is, amely együtt van telepítve a létesítménnyel vagy helyszínnel, és amelynek rendeltetése alapvetõ szolgáltatások biztosítása vagy felhasználása, beleértve az alábbiakat: forrókamrák nukleáris anyagot nem tartalmazó besugárzott anyagok feldolgozására; berendezések nukleáris hulladék kezelésére, tárolására és végsõ elhelyezésére; valamint mindazok az épületek, amelyek kapcsolatosak a Kiegészítõ Jegyzõkönyv I. sz. melléklete szerinti tevékenységekkel. 25. Telephelyi képviselõ: az Európai Unió Bizottságának az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló, 2005. február 8-i 302/2005/Euratom bizottsági rendelet (a továbbiakban: Euratom rendelet) 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásra a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által felelõsnek kijelölt személy, vállalkozás vagy szervezet.
3. § A 2. §-ban foglaltak mellett, az e rendelet alkalmazása során az 1957. március 25-én, Rómában kelt, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló Szerzõdés (a továbbiakban: Euratom Szerzõdés) 197. cikke, a Biztosítéki Egyezmény 98. cikke, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 18. cikke, valamint az Euratom rendelet 2. cikke szerinti meghatározásokat kell alkalmazni.
1284
MAGYAR KÖZLÖNY II. Fejezet NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA Központi nyilvántartás
2007/26. szám
és összesített mennyisége elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint összesített hasadóanyag tartalma; c) a nukleáris anyagoknak a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetek közötti forgalma; d) a nemzetközi jelentésekben és adatszolgáltatásokban szereplõ adatközlések helyessége.
4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagokról, valamint a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységekrõl, telephelyekrõl központi nyilvántartást kell vezetni. (2) A központi nyilvántartás célja a Magyar Köztársaság által a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben vállalt, illetve a Magyar Köztársaság részére az Euratom Szerzõdésben és az Euratom rendeletben elõírt kötelezettségek teljesítése. (3) A központi nyilvántartás rendszerének kialakítása és a nyilvántartás vezetése, valamint a (2) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosítása a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága feladata. (4) A központi nyilvántartásba bejegyzés az 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti szervezetek adatközlõ jelentése alapján történik. (5) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága az e rendelet alapján birtokába jutott adatokat kizárólag a (2) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatainak ellátására, illetve az e rendelet szerinti célokra használhatja fel. (6) A központi nyilvántartástól valamennyi nukleáris anyaggal rendelkezõ és adatszolgáltatásra kötelezett szervezet a nyilvántartásban szereplõ saját adatairól információt kérhet. (7) A nukleáris anyagok központi nyilvántartási rendszere az Euratom rendelet alapján meghatározott anyagmérleg-körzetek hálózatán alapul. Azok a létesítmények, illetve létesítményen kívüli telephelyek, amelyek nem képeznek önálló anyagmérleg-körzetet, a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által kijelölt anyagmérleg-körzetnek jelentenek. (8) A nukleáris anyagokat adagonként kell nyilvántartani. Az adagok elnevezését a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága határozza meg. (9) A nukleáris anyagok központi nyilvántartását olyan módon kell vezetni, hogy abból bármikor megállapítható legyen a) az egyes nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetek rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minõsége és mennyisége elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint hasadóanyag tartalma; b) az összes nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minõsége
Helyi nyilvántartás 5. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a rendelkezése alá esõ nukleáris anyagokról helyi nyilvántartást vezet. A helyi nyilvántartásnak meg kell felelnie a Biztosítéki Egyezményben foglalt követelményeknek. (2) Az a szervezet, amelyik helyi nyilvántartás vezetésének kötelezettségével járó tevékenységbe kezd, vagy az a szervezet, amelyik a helyi nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól a Biztosítéki Egyezmény 36. vagy 37. cikke alapján fel volt mentve és a felmentésre alapot adó ok megszûnik, köteles leltárt felvenni, valamint a tevékenység megkezdését, illetve a felmentés alapjául szolgáló ok megszûnését követõ 15 napon belül helyi nyilvántartást kialakítani. (3) A helyi nyilvántartás megkezdése leltározási eljárás alapján történik (nyitójelentés) oly módon, hogy a nukleáris anyag adagokban kifejezett mennyiségét mért vagy levezetett értékek alapján tartalmazza (fizikai leltári készlet). A jelentések céljára az adagon belüli egyedi tételeket össze kell adni még a legközelebbi egységre történõ adatkerekítés elõtt. (4) A nyilvántartásokba adatot bejegyezni csak üzemeltetési feljegyzések és egyéb bizonylatok alapján szabad. (5) A helyi nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból bármikor megállapítható legyen a szervezet rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minõsége és mennyisége elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint hasadóanyag tartalma. (6) A helyi nyilvántartásba haladéktalanul, legkésõbb 3 napon belül be kell vezetni minden készletváltozást. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a változás dátumát és indokát, valamint az átvevõ, illetve az átadó megnevezését is. (7) A nukleáris anyagokról évente, a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által meghatározott idõpontban fizikai leltárt kell felvenni. A leltár felvétel dátumáról a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága 15 nappal a leltárfelvételt megelõzõen írásban értesíti a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetet. (8) A készletváltozásokról legkésõbb a változást követõ hónap 10. napjáig készletváltozási jelentést, a fizikai leltár eredményérõl a leltár felvételét követõ 20 munkanapon
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
belül leltár, illetve anyagmérleg-jelentést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. a) A jelentésekhez csatoltan meg kell küldeni az azok elkészítéséhez használt dokumentumok másolatát; b) a készletváltozási jelentéshez a Biztosítéki Egyezmény szerinti magyarázó megjegyzést kell fûzni; c) amennyiben az anyagmérleg-jelentés leltárkülönbözetet mutat ki, meg kell határozni annak okát, és az eltérésrõl jelentést kell tenni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának. (9) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága eseti, különleges jelentés megküldésére is kötelezheti a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetet.
1285
rinti eljárások és mérések lefolytatásához szükséges technikai és tudományos feltételekkel, kérelmére a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága segítséget nyújt azok kialakításában és bevezetésében. (6) A nukleáris nyilvántartást vezetõ szervezetnek gondoskodnia kell a nyilvántartás és az üzemeltetési feljegyzések biztonságáról, az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozásáról. (7) A nukleáris nyilvántartást és az üzemeltetési feljegyzéseket a nukleáris anyagnak a szervezet rendelkezése alól való kikerülését követõ 5 évig meg kell õrizni. (8) E rendelet vonatkozásában a Magyar Honvédség egyetlen helyi nyilvántartási egységet alkot.
6. § 7. § (1) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága – szükség esetén – a jelentéstételi kötelezettség alá esõ adatokon túl felvilágosítást, kiegészítést és magyarázatot kérhet a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezettõl. (2) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a rendelkezése alá esõ nukleáris anyagokkal kapcsolatos tevékenységérõl üzemeltetési feljegyzéseket vezet. Az üzemeltetési feljegyzéseknek különösen az alábbiakra kell kiterjedniük: a) a nukleáris anyagok tárolási helye és módja; b) a nukleáris anyagok alkalmazása, az alkalmazás helye és ideje; c) a nukleáris anyagok mennyiségére vonatkozó mérési eljárások és a mérések eredményei; d) a nukleáris anyag ellenõrizhetõségével és leltározásával kapcsolatos információk; e) a behatárolással és megfigyeléssel kapcsolatos eszközök – különösen a pecsétek, kamerák – azonosító adatai, továbbá állapotuk megváltozásával, illetve a megfigyelõ eszközök észleléseinek értelmezésével összefüggõ bármilyen tevékenység, illetve esemény; f) a 7. § (2) bekezdése alá tartozó nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetek kivételével, az aktuális naptári évre vonatkozó tervezett üzemeltetési program. (3) A nyilvántartás vezetéséhez felhasznált dokumentumokat, valamint a 30–36. §-ok szerinti helyszíni ellenõrzések jegyzõkönyveit az üzemeltetési feljegyzések részének kell tekinteni. (4) A nyilvántartásokba és az üzemeltetési feljegyzésbe bevezetendõ adatok meghatározására szolgáló eljárásokat és méréseket a hatályban lévõ magyar, valamint az elfogadott nemzetközi szabványok, a mérõeszközökre vonatkozó mérésügyi jogszabályok, ezek hiányában a tudomány és technika legkorszerûbb eredményeinek figyelembevételével kell meghatározni. (5) Amennyiben az üzemeltetési feljegyzés vezetésére kötelezett szervezet nem rendelkezik a (4) bekezdés sze-
(1) Amennyiben a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet az Euratom rendelet alapján önálló anyagmérlegkörzetet vagy anyagmérleg-körzeteket alkot, illetve az Euratom rendelet alapján önálló nukleáris anyag nyilvántartás vezetésére, illetve az Európai Bizottság részére nukleáris anyag jelentés küldésére kötelezett, a) az 5. § (1), (2), (3) és (6) bekezdései szerinti kötelezettségeknek az Euratom rendelet 7–9. cikke szerinti nyilvántartás, illetve üzemeltetési feljegyzések vezetésével kell, hogy eleget tegyen; b) az 5. § (7) bekezdés szerinti fizikai leltár felvételének gyakoriságát és idõpontját a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága az Euratom rendelet 13. cikke szerinti leltározási kötelezettség figyelembevételével állapítja meg; c) az 5. § (8) bekezdése szerinti jelentési kötelezettségnek az Euratom rendelet 10–14. cikke szerinti nukleárisanyag-jelentéseknek a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága számára történõ egyidejû megküldésével kell, hogy eleget tegyen; d) a 6. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti üzemeltetési programot az Euratom rendelet 5. cikke szerint kell elkészítenie. Az üzemeltetési programot és annak minden változását az Európai Bizottsággal egy idõben a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére is meg kell küldeni. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a) az 5. § (1), (2) és (3) bekezdései szerinti nyilvántartási kötelezettségének az e rendelet 1. mellékletében található 1., 2. és 3. sz. adatlapnak megfelelõ nyilvántartás vezetésével tehet eleget; b) az 5. § (8) bekezdése szerinti jelentési kötelezettségének az a) pont szerinti adatlapoknak a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére történõ megküldésével tehet eleget; c) a 6. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti üzemeltetési programot nem köteles elkészíteni.
1286
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Amennyiben a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága az 5. § (8) bekezdése szerinti jelentéseket a központi nyilvántartás adatai alapján hibásnak minõsíti, a hiba okát tisztázni kell. Amennyiben a jelentéstételre kötelezett szervezet észleli, hogy a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak, kiigazítási, illetõleg helyesbítési jelentést készít három munkanapon belül.
8. § A 7. § (1) bekezdése alá nem tartozó nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetek vonatkozásában a nemzetközi nukleáris anyag jelentési kötelezettségeket a központi nukleáris anyag nyilvántartás alapján a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága teljesíti.
9. § (1) Az 1 effektív kilogrammot meghaladó nukleáris anyagnak a Magyar Köztársaságból történõ kiszállításáról az 1. melléklet 4. sz. adatlapja szerinti elõzetes értesítést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának. (2) Amennyiben a nukleáris anyag több különálló szállítmányban való kiszállítása történik ugyanazon országba, és a szállítmányok mindegyike kevesebb 1 effektív kilogrammnál, de a teljes mennyiség várhatóan meg fogja haladni az 1 effektív kilogrammot három hónapos idõtartamon belül, a szállításról az 1. melléklet 4. sz. adatlapja szerinti elõzetes értesítést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának. (3) Ha az összes nukleáris anyagot egyszerre készítik elõ kiszállításra, az értesítést 3 héttel a nukleáris anyag ilyen elõkészítése elõtt; egyébként legalább 3 héttel az egyes szállítmányok szállításra való elõkészítése elõtt kell megküldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának.
2007/26. szám
belül, a szállításról (az 1. melléklet 5. sz. adatlapja szerinti) elõzetes értesítést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának legalább 2 héttel az elsõ ilyen szállítmány kicsomagolása elõtt. A további szállítmányokat vagy az elsõvel egy idõben kell jelezni, vagy mindegyiket külön legalább 2 héttel kicsomagolása elõtt. (3) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága legalább az elõzetes értesítésben megjelölt kicsomagolási idõt 24 órával megelõzõen írásban nyilatkozik a tervezett helyszíni ellenõrzésrõl.
11. § (1) Nukleáris anyagot a könyvelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések betartására közvetlenül elégséges adatszolgáltatás nélkül az országba nem szabad behozni. (2) Nukleáris anyag áruként vagy más címen történõ nemzetközi szállítására vonatkozó szerzõdésben utalni kell az (1) bekezdésben foglalt korlátozásra. (3) Az 1 effektív kilogrammot meghaladó szállítmányt fogadó nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetnek a szállítmányról szóló szerzõdésben ki kell kötni, hogy a szállító fél egy hónappal a szállítmánynak a rendelkezési helyre való beérkezése elõtt közölje a szállítmány fontosabb adatait és a beérkezés várható idõpontját. Ezen adatokat az anyagot feladó, illetve fogadó hazai nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet haladéktalanul közli a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságával.
12. § Amennyiben az utólagos mérések és ellenõrzések alapján a feladó által közölt specifikációk, illetõleg egyéb mûszaki dokumentációban szereplõ és jelentéstételi kötelezettség alá esõ adatok tekintetében eltérés mutatkozik, azt a helyesbítésre és a kiigazításra vonatkozó rendelkezések szerint haladéktalanul jelenteni kell a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának.
10. § (1) Az 1 effektív kilogrammot meghaladó nukleáris anyag Magyar Köztársaságba történõ beszállításáról az 1. melléklet 5. sz. adatlapja szerinti elõzetes értesítést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának a nukleáris anyag kicsomagolása elõtt legalább 2 héttel. (2) Amennyiben a nukleáris anyag több különálló szállítmányban való beszállítása történik ugyanazon országból, és a szállítmányok mindegyike kevesebb 1 effektív kilogrammnál, de összességük várhatóan meg fogja haladni az 1 effektív kilogrammot három hónapos idõtartamon
13. § (1) A rendelet elõírásainak betartásáért és a rendeletben a nukleáris anyaggal rendelkezõ, illetve adatszolgáltatásra kötelezett szervezet részére elõírt feladatok végrehajtásáért a szervezet vezetõje felelõs. (2) A szervezet vezetõje a rendeletben elõírt feladatok végrehajtására biztosítéki felelõst jelölhet ki. A biztosítéki felelõs személyét a belsõ szabályozó dokumentumokban rögzíteni kell.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY III. Fejezet
1287
nekrõl korábban közölt adatok változásáról 15 napon belül információt kell szolgáltatni.
ADATSZOLGÁLTATÁS 14. §
16. §
(1) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a tevékenységével kapcsolatos alapvetõ mûszaki jellemzõkrõl – a Biztosítéki Egyezmény 42–44. cikkében, valamint az Euratom rendelet 3–4. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelõ – elõzetes adatszolgáltatást kell, hogy nyújtson a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. Az adatszolgáltatásnak a következõkre kell kiterjednie: a) a szervezet neve, címe; b) a tevékenység jellege, célja, az alkalmazott technológia, biztonsági és egészségügyi elõírások; c) a nukleáris anyag fajtája, mennyiség, helye, mozgása, kezelése; d) a nukleáris anyag felügyeletére, nyilvántartására, ellenõrzésére vonatkozó információk; e) a létesítmény nukleáris célú épületeinek mûszaki adatai, az alkalmazott nukleáris célú berendezések mûszaki adatai és technológiai paraméterei.
(1) Amennyiben a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet az Euratom rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Bizottság részére adatszolgáltatásra kötelezett, akkor a 14. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy az Európai Bizottság részére az Euratom rendelet I. mellékletének megfelelõ adatszolgáltatást a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának egyidejûleg megküldi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokban beálló változásokat a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére haladéktalanul írásban be kell jelenteni.
15. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a tevékenységet szolgáló nukleáris létesítményrõl elõzetesen adatot szolgáltat a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére a) az építésrõl szóló döntés meghozatalakor vagy az építéshez szükséges felhatalmazás megadásakor, attól függõen, hogy melyik történik elõbb, illetve hatásvizsgálatköteles tevékenység esetén a környezetvédelmi engedély jogerõre emelkedésekor; b) a létesítési engedély benyújtásakor; c) az építési engedély benyújtásakor; d) az üzembe helyezési engedély benyújtásakor; e) az elsõ biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtásakor; f) az átalakítási biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtásakor. (2) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet adatot szolgáltat a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére a tevékenységet szolgáló létesítményen kívüli olyan új helyszínekre vonatkozóan, ahova nukleáris anyag kerül szállításra. Az adatokat lehetõség szerint mielõbb, de legalább 7 hónappal az elsõ nukleáris anyagnak a helyszínre érkezése elõtt meg kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. A létesítményen kívüli helyszí-
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a 14. § szerinti adatokat 30 nappal a nukleáris anyaggal kapcsolatos tevékenység megkezdése, illetve a nukleáris anyagnak a helyszínre történõ érkezése elõtt kell, hogy a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére bejelentse.
17. § (1) A Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának iii. alpontjával kapcsolatos kötelezettség teljesítésére a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a Közösséggel egyetértésben az Euratom rendelet 2. cikke (21) bekezdésének és 3. cikke (2) bekezdésének megfelelõen a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephelyeket jelöl ki. A telephelyek kijelölésérõl a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága határozatot hoz, melyet megküld az érintettek (tulajdonos, illetve üzemeltetõ) számára. (2) Az (1) bekezdés szerinti jelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges információszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelõs – az Euratom rendelet 2. cikkének (22) bekezdése, illetve 3. cikkének (2) bekezdése szerinti – telephelyi képviselõi feladatokat a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága látja el. A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a telephelyi képviselõ feladatainak ellátására a telephelyhez tartozó szervezetektõl adatszolgáltatást kérhet. Az érintett szervezet a nukleáris és radioaktív anyagok hatóság részére minden, a jelen rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagokkal, valamint tevékenységgel kapcsolatos adatot köteles megadni. A vonatkozó adatok begyûjtéséért és a telephely általános ismertetésének az Európai Bizottság felé történõ benyújtásáért a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a felelõs; a bejelentések helyességéért és teljességéért a felelõsség a létesítményt építõ vagy üzemeltetõ személyt vagy vállalkozást, a telephelyen lévõ, nukleáris anyagot nem tartalmazó épületek tekintetében pedig a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát terheli. (3) A telephelyi adatokat (földrajzi fekvés, térkép, helyszínrajz, a telephelyhez tartozó épületek, azok fõbb mû-
1288
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
szaki adatai és a bennük folyó tevékenység) a 2. melléklet 2. sz. adatlapján a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetnek minden év február 15-éig meg kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. A telephely térképét az adatlaphoz csatolni kell.
utódjaként tevékenykedik, a tevékenységét köteles az e rendelet 2. mellékletének 4. sz. adatlapján bejelenteni. A kitöltött adatlapokat minden év február 15-éig kell megküldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére.
18. §
21. §
(1) Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely olyan alapüzemanyaggal rendelkezik, amelynek összetétele és tisztasági foka alapján még nem alkalmas üzemanyaggyártásra vagy izotópdúsításra, alapüzemanyag készletérõl, a Magyar Köztársaság területérõl kiszállított, valamint a Magyar Köztársaság területére beszállított alapüzemanyag mennyiségérõl a rendelet 2. mellékletének 5. sz. adatlapján köteles az elõzõ naptári évrõl szóló éves jelentést küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére minden év február 15-éig.
Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely olyan közepes vagy nagy aktivitású radioaktív hulladékot tárol vagy annak további feldolgozását tervezi vagy végzi, amely plutóniumot, magas dúsítású uránt vagy U-233-at tartalmaz, amelyre a Biztosítéki Egyezmény 11. cikke szerint megszûnt a biztosítékok alkalmazása, az e rendelet 2. mellékletének 7. sz. adatlapja szerinti jelentést köteles küldeni a nukleáris és a radioaktív anyagok hatósága részére. A további feldolgozás megkezdését a tevékenységet megelõzõen 7 hónappal kell ugyanezen adatlap felhasználásával a nukleáris és a radioaktív anyagok hatósága részére bejelenteni.
(2) Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely a Kiegészítõ Jegyzõkönyv II. mellékletében felsorolt berendezést, illetõleg anyagot a Magyar Köztársaság területérõl kiszállít, a kiszállított berendezésekrõl, illetve anyagokról negyedéves bontásban az e rendelet 2. mellékletének 8. sz. adatlapján köteles jelentést küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére, a negyedév utolsó napját követõ 30 napon belül. (3) Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely a Kiegészítõ Jegyzõkönyv II. mellékletében felsorolt berendezést, illetõleg nem nukleáris anyagot a Magyar Köztársaság területére beszállít, a beszállított berendezésekrõl, illetve anyagokról a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága írásbeli felszólítására az e rendelet 2. mellékletének 8. sz. adatlapján köteles jelentést küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére, a felszólítás kézhezvételét követõ 30 napon belül.
19. § Az a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet, amely az Euratom rendelet 24–25. cikke (érctermelõk), illetve 30. cikke (nukleárishulladék-kezelõk és tárolók) alá esõ nukleáris anyaggal rendelkezik, illetve tevékenységet folytat, az Euratom rendelet 24–25. cikke, illetve 30–32. cikke alapján az Európai Bizottság részére küldött jelentéseinek másolatát egyidejûleg a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére is köteles megküldeni.
20. § Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely uránbányát és uránérc dúsító üzemet, illetve tórium dúsítót üzemeltet, vagy lezárt uránbánya esetén az üzemeltetõ jog-
22. § (1) Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ, nukleáris anyagot nem alkalmazó kutatási és fejlesztési tevékenységet, illetve a Kiegészítõ Jegyzõkönyv I. mellékletében részletezett tevékenységet folytat, tevékenységét e rendelet 2. mellékletének 1. sz., illetve 3. sz. adatlapján köteles a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága számára bejelenteni minden év február 15-éig. (2) A nukleáris üzemanyagciklus következõ tízéves fejlesztésére vonatkozó általános tervekrõl (beleértve a tervezett nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ kutatási és fejlesztési tevékenységeket is) a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség számára évente szolgáltat adatokat. Az adatszolgáltatáshoz a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága más kormányzati és állami szervektõl is kérhet a 2. melléklet 9. sz. adatlap szerinti adatokat.
23. § Amennyiben a Magyar Köztársaság által a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben vállalt, illetve az Euratom Szerzõdésben és az Euratom rendeletben elõírt kötelezettségek maradéktalan teljesítése szükségessé teszi, a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a nukleáris anyaggal rendelkezõ, illetve adatszolgáltatásra kötelezett szervezeteket a 14–22. § szerinti jelentéseken túlmenõen eseti adat-, illetve információszolgáltatásra és jelentéstételre is kötelezheti.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 24. §
(1) Az a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet, amely az Euratom rendelet 19. cikke alapján az Euratom rendelet 10–18. cikke bármelyike alól az Európai Bizottságtól átmeneti mentességet kapott, errõl, illetve az átmeneti mentesség megszûnésérõl a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát haladéktalanul írásban kell, hogy tájékoztassa. A tájékoztatáshoz mellékelni kell az átmeneti mentességet, illetve annak megszûnését igazoló dokumentumok másolatát. (2) Az a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet, amely a Biztosítéki Egyezmény 36., illetve 37. cikke alapján a rendelkezése alá tartozó nukleáris anyag nemzetközi ellenõrzése alól mentességet kapott, errõl, illetve a mentesség megszûnésérõl a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát haladéktalanul írásban kell, hogy tájékoztassa. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a mentességet, illetve a mentesség megszûnését igazoló dokumentumok másolatát. (3) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti mentességet, illetve a (2) bekezdés szerinti mentességet a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet helyi nukleáris anyag nyilvántartásában és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásában fel kell tüntetni. (4) A nemzetközi ellenõrzés alól mentesített nukleáris anyagról a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet az e rendelet 2. melléklet 6. sz. adatlapját állítja ki és küldi meg a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának minden év február 15-éig.
25. § A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet haladéktalanul írásban be kell, hogy jelentse a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának, amennyiben a) a nukleáris anyagok fizikai leltárában bármilyen hiány vagy többlet mutatkozik; b) nukleáris anyag rendkívüli vesztesége fordult vagy fordulhat elõ, vagy annak alapos gyanúja áll fenn; c) olyan rendkívüli esemény következik vagy következhet be, amelynek során a nukleáris anyag ellenõrizhetõségében változás történik.
26. § A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága jogosult az adatszolgáltatótól a tevékenységgel összefüggõ adatot kérni, függetlenül attól, hogy a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a tevékenység végzésérõl szóló információ birtokába a tevékenység végzõjének e rendelet szerinti bejelentése alapján vagy egyéb hitelt érdemlõ úton jutott. A megkeresett a nukleáris és radioaktív anyagok ha-
1289
tósága által kért adatot a megkeresésben foglalt határidõn belül köteles szolgáltatni.
IV. Fejezet NUKLEÁRIS ANYAGOK ELLENÕRZÉSE 27. § (1) A nemzetközi szerzõdésekben vállalt, a nukleáris anyagok ellenõrzésére vonatkozó kötelezettségek teljesítése a nukleáris anyagok átfogó ellenõrzés alatt tartásával biztosított. Az átfogó ellenõrzés a hatékony biztosítéki rendszer megvalósításával, a biztosítéki ellenõrzés teljes eszközrendszerének folyamatos alkalmazásával valósul meg. (2) A nukleáris anyagok hatékony biztosítéki ellenõrzési rendszerének kialakításához és folyamatos mûködtetéséhez a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által alkalmazott hatósági eszközrendszer az alábbi elemeket tartalmazza: a) biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások során elõzetesen gyõzõdik meg arról, hogy a nukleáris anyagot birtokló szervezet által megvalósítandó biztosítéki intézkedések alkalmasak a követelmények teljesítésére, a felügyeleti tevékenység hatékony megvalósítására, és támogatják a helyszíni ellenõrzések céljainak teljesülését; b) adatszolgáltatás elõírásával és a beérkezett jelentések feldolgozásával folyamatos felügyeletet biztosít a nukleáris anyagok és a nukleáris anyagokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében; c) helyszíni ellenõrzéseken hitelesíti az adatszolgáltatás során szerzett információkat, és ellenõrzi a körülhatárolási és megfigyelési rendszer felszerelését és mûködtetését, az elõírt biztosítéki intézkedések tényleges és hatékony végrehajtását.
Biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások 28. § (1) A nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának nyilvántartásba vételi eljárása szükséges a) a nukleáris anyag birtoklása és azzal való bármely tevékenység megkezdéséhez (elsõ biztosítéki nyilvántartásba vétel); b) a biztosítéki szempontból jelentõséggel bíró átalakítások megkezdéséhez (átalakítási biztosítéki nyilvántartásba vétel); c) a külön jogszabály szerint nem export-import engedélyköteles nukleáris anyagok Magyar Köztársaságba való beszállításához, valamint Magyar Köztársaságból való kiszállításához (szállítási biztosítéki nyilvántartásba vétel);
1290
MAGYAR KÖZLÖNY
d) a nukleáris tevékenység megszüntetése után a rendelet szerinti követelmények alóli felmentéshez (felmentési biztosítéki nyilvántartásba vétel). (2) Az elsõ biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezõnek be kell mutatnia a) a telephely fõ adatait (szervezet, helyszínrajz, elrendezés, körülzárás, elérési útvonalak, üzemi paraméterek stb.), a tulajdonos, az üzemeltetõ, a biztosítékok végrehajtásáért felelõs vezetõ nevét és elérhetõségeit, a telephelyen végzendõ tevékenységet; b) a nukleáris anyagok helyi nyilvántartási rendszerét, a nyilvántartások és a nyilvántartott adatok biztonságát szavatoló intézkedéseket és a biztonsági másolatok készítésének rendjét; c) az anyagmérleg-körzetek megnevezését és azokat a stratégiai pontokat, amelyek a nukleáris anyagok forgalmának és készletének mérési kulcspontjai; d) a nukleáris anyagok mennyiségének meghatározására használt mérési, számítási és értékelési módszereket; e) a nyilvántartási célú tényleges készletfelvételek gyakoriságát és eljárásait; f) a nukleáris anyagok adagjainak azonosíthatóságát lehetõvé tevõ mûszaki jellemzõket; g) nukleáris anyagok biztosítéki szervezetének felépítését, a kijelölt létesítményi és telephelyi biztosítéki felügyelõ(k) személyét és elérhetõségét, a létesítményi biztosítéki felügyelõk ügyeleti rendjét; h) a nukleáris anyagok mozgatásának ellenõrzését lehetõvé tevõ megfigyelõ és körülhatárolási intézkedéseket; i) a nukleáris anyagok fizikai védelmének biztosítását; j) a hatósági és nemzetközi ellenõrök beléptetési rendjét, a vonatkozó egészségügyi és biztonsági elõírásokat. (3) Az elsõ biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet legalább 3 hónappal, létesítmény esetén legalább 7 hónappal, az elsõ nukleáris anyag helyszínre való megérkezése elõtt kell benyújtani a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. (4) Biztosítéki szempontból jelentõséggel bíró átalakítások közé tartozik a) a nukleáris anyagok helyi nyilvántartási rendszerének átalakítása; b) az anyagmérleg-körzetek megnevezésének módosítása és azoknak a stratégiai pontoknak az átalakítása, amelyek a nukleáris anyagok forgalmának és készletének mérési kulcspontjai; c) a nukleáris anyagok mennyiségének meghatározására használt mérési, számítási és értékelési módszerek átalakítása, új mérési, számítási és értékelési módszerek kifejlesztése; d) a nyilvántartási célú tényleges készletfelvételek gyakoriságának és eljárásainak átalakítása; e) a nukleáris anyagok adagjainak azonosíthatóságát lehetõvé tevõ mûszaki jellemzõk átalakítása; f) a nukleáris anyagok biztosítéki szervezete felépítésének, a kijelölt létesítményi és telephelyi biztosítéki felügyelõ(k) személyének változtatása;
2007/26. szám
g) a nukleáris anyagok mozgatásának ellenõrzését lehetõvé tevõ megfigyelõ és körülhatárolási intézkedések átalakítása; h) nukleáris anyagoknak a jelen rendelet követelményei alóli mentesítése, valamint a mentesített anyagok mentesítésének megszüntetése; i) a nukleáris anyagok fizikai védelme biztosításának átalakítása; j) az ellenõrök beléptetési rendjének, a létesítményi biztosítéki felügyelõk ügyeleti rendjének megváltoztatása; k) a biztosítéki követelmények teljesítési módjának a biztosítéki nyilvántartásba vételt követõ megváltoztatása. (5) Az átalakítási biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezõnek be kell mutatnia, hogy az átalakítás utáni állapot teljesíti a biztosítéki követelményeket. (6) A szállítási biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezõnek be kell mutatnia a) a szállítandó nukleáris anyag összes tömegét, hasadó izotópok szerinti bontását, kémiai összetételét, fizikai alakját, izotóp-összetételét; b) a szállítandó tárgyak számát; c) a szállító konténerek típusát (kiszállítás esetén a pecsételést lehetõvé tevõ jellemzõket is); d) kiszállítás esetén a szállítás rendeltetési országát és helyét, beszállítás esetén az anyagmérleg-körzetet és a helyszínt, ahol az anyagot kicsomagolják; e) a szállítás eszközét; f) kiszállítás esetén a szállításra elõkészítés helyét; g) kiszállítás esetén a szállítandó anyag azonosítását, a mennyiségének és összetételének ellenõrzését lehetõvé tevõ utolsó napot, beszállítás esetén az anyag kicsomagolásának napját, amikor annak mennyiségét és összetételét ellenõrizni lehet; h) a szállítás megkezdésének és a rendeltetési helyre való megérkezés várható idõpontját; i) a szállításért való felelõsség átadásának helyét. (7) A szállítási biztosítéki nyilvántartásba vételkor a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága kiviteli vagy befogadói igazolást ad a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet részére. (8) A felmentési biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezõnek be kell mutatni a nukleáris anyagnak a szervezet felelõssége alól való kikerülés módját, a tevékenység végleges felszámolására tett lépéseket, valamint a nukleáris anyagokkal kapcsolatos dokumentációt 5 évre visszamenõleg. Nemzetközi szervezetekkel való együttmûködés 29. § A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinek megfelelõen, a biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások során, a szükséges mértékben egyeztetéseket folytat az érintett nemzetközi szerveze-
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tekkel, továbbá tájékoztatást ad részükre a nemzetközi helyszíni ellenõrzések lefolytatásához. Helyszíni ellenõrzés 30. § Az e rendeletben foglalt kötelezettségek, valamint a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben a Magyar Köztársaság által vállalt, illetve az Euratom Szerzõdésben és az Euratom rendeletben elõírt kötelezettségek teljesítését a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága jogosult a nukleáris anyaggal rendelkezõ, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnél, valamint a telephely bármely részén ellenõrizni. 31. § A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által végzett helyszíni ellenõrzések célja annak megállapítása, hogy a jelentéstételi kötelezettség teljesítése során a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságához benyújtott információk megfelelnek-e a valós helyzetnek (hitelesítés). 32. § A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága jogosult helyszíni ellenõrzést végezni bármely szervezetnél, amennyiben valószínûsíthetõ, hogy az a jelen rendelet hatálya alá tartozó anyaggal rendelkezik vagy tevékenységet folytat. A helyszíni ellenõrzésen részt vehetnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenõrei. Az ilyen ellenõrzés célja kizárólag az lehet, hogy a kérdéses anyag, illetve tevékenység létét igazolja vagy kizárja.
1291
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nemzetközi helyszíni ellenõrzések terjedelmét és szabályait az Euratom Szerzõdés 77–85. cikke, a Biztosítéki Egyezmény 48., valamint 70–84. cikke, továbbá a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 4–9. cikke tartalmazza. (4) Kölcsönös és haladéktalan tájékoztatás valósul meg a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága és a nemzetközi ellenõrzés alá esõ szervezet között: a) amennyiben a nemzetközi ellenõrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, illetve az Európai Bizottság a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságához való bejelentéssel kezdeményezi, a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága az ellenõrzés idõpontjáról, helyszínérõl és tárgyáról haladéktalanul tájékoztatja az érintett szervezetet; b) amennyiben a nemzetközi ellenõrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, illetve az Európai Bizottság közvetlenül az ellenõrzött szervezetnél jelenti be, az érintett szervezet az ellenõrzés idõpontjáról, helyszínérõl és tárgyáról haladéktalanul tájékoztatja nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát. (5) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága jogosult minden az (1) és (2) bekezdés szerinti nemzetközi helyszíni ellenõrzésen részt venni. Amennyiben a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a nemzetközi helyszíni ellenõrzésen való részvételi szándékát bejelenti, akkor a nemzetközi ellenõrzés a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának ellenõre megérkezéséig nem kezdhetõ meg. (6) A nemzetközi ellenõrzésrõl jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell az ellenõrzés helyét és idõpontját, az ellenõrzésen részt vevõk nevét, az ellenõrzési tevékenység leírását és eredményét, az észlelt hiányosságokat és az azok megszüntetésére tett intézkedéseket. Az ellenõrzési jegyzõkönyvet az ellenõrzött szervezet üzemeltetési feljegyzései részének kell tekinteni. Az ellenõrzési jegyzõkönyvek másolatát nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére haladéktalanul meg kell küldeni.
Nemzetközi helyszíni ellenõrzés 33. § (1) A Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének igazolására a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenõrei jogosultak a nukleáris anyaggal rendelkezõ, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnél, valamint a telephely bármely részén helyszíni ellenõrzést tartani. (2) Az Euratom Szerzõdésben és az Euratom rendeletben elõírt, valamint a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben a nukleáris anyagok vonatkozásában a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének igazolására az Európai Bizottság ellenõrei jogosultak a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetnél helyszíni ellenõrzést tartani.
34. § (1) A nemzetközi helyszíni ellenõrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az általa kijelölt és a Magyar Köztársaság által a Biztosítéki Egyezmény 9. és 85., valamint a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 11. cikkének megfelelõen elfogadott ellenõrök közremûködésével valósítja meg. (2) A nemzetközi helyszíni ellenõrzést az Európai Bizottság által az Euratom Szerzõdés 81. cikke szerint – a Magyar Köztársasággal történõ konzultációt követõen – kijelölt ellenõrök közremûködésével valósítja meg. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nemzetközi ellenõrök névsorát a Magyar Köztársaság részérõl a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága fogadja el. Az elfogadott ellenõrök névjegyzékét az ellenõrzött szervezet kérésére a nukleáris és radioaktív anyagok az ellenõrzött szervezet részére írásban megküldi.
1292
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A nemzetközi helyszíni ellenõrzést csak a (3) bekezdés szerint elfogadott nemzetközi ellenõrök jogosultak lefolytatni.
2007/26. szám V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. §
Az ellenõrök jogai, az ellenõrzött szervezet kötelességei 35. § A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága vagy az illetékes nemzetközi szervezet helyszíni ellenõrzést végzõ munkatársa (a továbbiakban: ellenõr) a) az ellenõrzés céljainak elérése érdekében szóbeli és írásbeli felvilágosítást kérhet, megfigyeléseket végezhet, iratmásolatokat, hang- és képfelvételeket készíthet, önálló méréseket végezhet; b) az a) pont szerinti tevékenységekhez saját eszközeit használhatja; c) az ellenõrzések hatékonyságának növelése érdekében mérõ, megfigyelõ és képrögzítõ berendezéseket telepíthet, valamint a nukleáris anyagokhoz és a telepített eszközökhöz való illetéktelen hozzáférés megakadályozására körülhatárolási módszereket és eszközöket alkalmazhat.
36. § (1) Az ellenõrzött szervezet köteles gondoskodni arról, hogy a) az ellenõr az ellenõrzés céljából az ellenõrzés helyszínéhez akadálytalanul és késedelem nélkül hozzáférhessen; b) az ellenõr a helyszíni ellenõrzés során betartandó általánosan kötelezõ, valamint a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet jellegére tekintettel külön megállapított baleset-elhárítási és egészségvédõ óvó rendszabályokat, valamint a sugárvédelmi szabályokat megismerje; c) a helyszíni ellenõrzés biztosítása érdekében az ellenõrzésen legyen jelen a biztosítéki felelõs vagy helyettese, és szükség esetén elérhetõ legyen intézkedésre jogosult képviselõje. (2) Az ellenõr a helyszíni ellenõrzés során a) az (1) bekezdés b) pont szerinti rendszabályokat köteles megismerni és betartani; b) az ellenõrzött szervezet dolgozójának utasítást nem adhat, a létesítményhez tartozó berendezéseket nem kezelhet. (3) Ha a helyszíni ellenõrzés során – az ellenõrzés céljainak elérése érdekében – az ellenõrök úgy ítélik meg, hogy a létesítmény üzemeltetõjének különleges üzemviteli mûveletet kell a létesítményben elvégeznie, akkor erre javaslatot tesznek, amelyet – a létesítmény biztonságát figyelembe véve – a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet vezetõje vagy intézkedésre jogosult képviselõje köteles elrendelni.
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 38. § figyelembevételével az ezt követõ eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a nukleáris anyagok nyilvántartási rendszerérõl, nemzetközi ellenõrzésérõl és a velük kapcsolatos egyes hatósági jogkörökrõl szóló 39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet, valamint az azt módosító 38/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet és 19/2000. (VI. 15.) GM rendelet. 38. § (1) A rendelet hatálybalépésekor nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet – felülvizsgálat alapján – a rendelet hatálybalépésétõl számított hat hónapon belül jelentést nyújt be a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának. A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet e jelentésben bemutatja, hogy a jelen rendeletben szereplõ, rá irányadó – a korábbi jogszabálytól eltérõ, illetve új – követelmények közül melyek nem teljesülnek részben vagy egészben. (2) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet jelentésében javaslatot terjeszt elõ a nem vagy csak részben teljesülõ követelmények teljesítésének idõpontjára, és az egyes intézkedések teljesítésére javasolt idõpontokig felmentési kérelmet nyújt be a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságához. (3) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága határozatban dönt a felmentésrõl és annak idõtartamáról, valamint az elsõ biztosítéki nyilvántartásba vétel megerõsítésérõl. A felmentés idõtartamának meghatározása során a követelménytõl való eltérés súlyosságát, a teljesüléshez szükséges intézkedések terjedelmét, költségét, megvalósítási idõtartamát veszi figyelembe. 39. § A rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az 1957. március 25-én Rómában kelt, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló Szerzõdés 78. és 81 cikke; b) az Európai Unió Bizottságának az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló 302/2005/ Euratom rendeletének 3. cikke (1)–(2) bekezdése, 4. cikke, 5. cikke, 6. cikke, 7. cikke, 16. cikke, 19–21. cikke, 24. cikke, 25. cikke, 30. és 32. cikke. Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1293
1. melléklet a 7/2007. (III. 6.) IRM rendelethez 1. sz. adatlap Készletváltozási jelentés
Izotóp jele
Hasadó izotópok tömege (csak urán esetén) (g)
Elem tömege (g)
Elem
Anyag leírása
Tárgyak száma az adagban
Adag száma vagy jele
Készletváltozás fajtája
Feladó vagy címzett
Sorszám
Készletváltozás jele
Ország: ...................................................................................................... Jelentéstételi idõszak: .............................................................. Létesítmény: .............................................................................................. .................... sz. oldal, összesen: ............................................. Anyagmérleg-körzet: ................................................................................. .................... sz. jelentés. Aláírás:............................................
2. sz. adatlap Leltár jelentés
Összesen
Megjegyzés
Izotóp jele
Hasadó izotópok tömege (csak urán esetén) (g)
Elem tömege (g)
Elem
Anyag leírása
Tárgyak száma az adagban
Adag száma vagy jele
MKP jele
Sorszám
Ország: .............................................................. Kelt: .............................................................................................................................. Létesítmény: ...................................................... .................... sz. oldal, összesen: ..................................................................................... Anyagmérleg-körzet: ......................................... .................... sz. jelentés. Aláírás: ...................................................................................
P U Th
1294
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám 3. sz. adatlap
Anyagmérleg-jelentés Jelentéstételi idõszak: Ország: ...................................................................... ............................................................................................................-tól Létesítmény: .............................................................. ............................................................................................................-ig Anyagmérleg-körzet: ................................................. .................... sz. oldal, összesen ..................................................... oldal .................... sz. jelentés Aláírás: .........................................................
sz. sort
sz. jelentést
Megjegyzés
Helyesbít
Izotóp jele
k g /g
Elem tömege
Elem
Folytatás
Sorszám
Bejegyzés neve
Hasadó izotópok tömege (csak urán esetén)
Könyvelési adatok
6
7 7 7 7 7
4. sz. adatlap Elõzetes értesítés nukleáris anyagnak a Magyar Köztársaságból történõ tervezett kiszállításáról Keltezés: Értesítjük, hogy biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag nemzetközi kiszállítását tervezzük a Magyar Köztársaságból, az alábbiak szerint: a) Mennyiség g/kg az elem összsúlyban: g hasadó izotóp(ok), ha alkalmazható. b) Kémiai összetétel: Fizikai alak: Dúsítás vagy izotópösszetétel (értelemszerûen): c) Tárgyak száma: d) Konténerek leírása (típusa), beleértve azokat a jellemzõket, amelyek lehetõvé tennék a lepecsételést: A szállítás azonosító adatai: e) A rendeltetési ország, és ha ismeretes, a rendeltetési hely: f) A szállítás eszköze: g) Az anyagmérleg-körzet és helyszín, ahol az anyagot elõkészítik a szállításra, és ahol azonosítani lehet, illetve mennyiségét és összetételét ellenõrizni lehet: h) Az utolsó nap, amikor az anyagot azonosítani és mennyiségét, valamint összetételét ellenõrizni lehet: i) Az elküldés közelítõ idõpontja: és a rendeltetési helyre való megérkezés várható idõpontja: j) Az a pont, ahol a fogadó ország a felelõsséget át fogja vállalni: k) Várható idõpont (közelítõleg), amikor a fogadó ország át fogja vállalni a felelõsséget:
.......................................................... aláírás Megjegyzés: Ha különálló szállítmányokat készítenek kiszállításra ugyanabba az országba (egyszerre vagy külön), a szállításokról egyetlen elõzetes értesítésben lehet jelentést adni.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1295 5. sz. adatlap
Elõzetes értesítés nukleáris anyagnak várható beszállításáról a Magyar Köztársaságba Keltezés: Értesítjük, hogy biztosítékok alá tartozó nukleáris anyagnak nemzetközi beszállítása várható a Magyar Köztársaságba, az alábbiak szerint: a) Mennyiség g/kg összsúlyban (elembõl), hasadó izotóp(ok)ból, ha alkalmazható. b) Kémiai összetétel: Fizikai alak: Dúsítás vagy izotópösszetétel (értelemszerûen): c) Tárgyak száma: d) Konténerek leírása (típusa): e) A szállító ország: f) A szállítás eszköze: g) A felelõsségnek a Magyar Köztársaság által történõ átvállalásának helye és ideje: h) A Magyar Köztársaságba való megérkezés várható idõpontja: i) Az anyagmérleg-körzet és helyszín, ahol az anyagot ki fogják csomagolni, és ahol mennyiségét és összetételét azonosítani lehet: j) Az idõpont(ok), amikor az anyagot ki fogják csomagolni, és amikor mennyiségét és összetételét azonosítani lehet. ................................................ aláírás Megjegyzés: Amennyiben ugyanabból az országból érkezõ különálló szállítmányokat (akár egyszerre érkeztek, akár nem) egyszerre akarnak kicsomagolni, a szállításokról egyetlen elõzetes értesítésben lehet jelentést adni.
2. melléklet a 7/2007. (III. 6.) IRM rendelethez Adatszolgáltatás 1. sz. adatlap A nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ, nukleáris anyagot nem alkalmazó K+F tevékenységek [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának i. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám
Hivatkozás
Üzemanyagciklus szakasza
Helyszín
Általános leírás
2. sz. adatlap Telephely épületei [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának iii. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám
Hivatkozás
Telephely létesítményei
Épület
Általános leírás, az épület rendeltetése és tartalma
1296
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám 3. sz. adatlap
A Kiegészítõ Jegyzõkönyv I. mellékletében szereplõ tevékenységek [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának iv. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám
A Kiegészítõ Jegyzõkönyv I. melléklete szerinti besorolás
Hivatkozás
A tevékenységek terjedelmének leírása
Helyszín
4. sz. adatlap Uránbányák és uránérc dúsító üzemek, valamint tórium dúsító üzemek [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának v. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám
Hivatkozás
Tevékenység
Üzemi állapot
Helyszín
Becsült éves termelési kapacitás (urán és tórium mennyisége tonnában)
5. sz. adatlap 1/2 oldal Alapüzemanyagok készlete, amelyek összetétele és tisztasági foka még nem alkalmas üzemanyag gyártásra vagy izotóp dúsításra [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának vi. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ a) Készlet a nyilatkozat periódus utolsó napján Sorszám
Hivatkozás
Helyszín
Kémiai összetétel
Mennyiség (U és Th) tonnában
Tervezett felhasználás Kód
Felhasználás
5. sz. adatlap 2/2 oldal b) Alapüzemanyagok exportja Sorszám
Hivatkozás
Végsõ címzett (ország)
Közbensõ címzettek (országok)
Kémiai összetétel
Mennyiség (U és Th) tonnában
Export dátuma
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1297
c) Alapüzemanyagok importja Sorszám
Hivatkozás
Helyszín
Kémiai összetétel
Mennyiség (U és Th) tonnában
Felhasználás (tervezett)
Exportáló ország
Import dátuma
6. sz. adatlap Az Egyezmény 36. cikkének b) és 37. cikke szerint mentesített anyagok [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának vii. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám
Hivatkozás
Helyszín
Az Egyezmény mentesítési pontja
Anyag
Tervezett felhasználás
Az elemek mennyisége
Kód
Felhasználás
7. sz. adatlap A közepes vagy nagy aktivitású, plutóniumot, magas dúsítású uránt vagy U-233-at tartalmazó hulladékok, amelyeket az Egyezmény 11. cikke értelmében kivontak a biztosítékok alól [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának viii. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Helyszín (változás)
Sorszám
Hivatkozás
Hulladék fajtája a kon- Kondicionálás dicionálást utáni állapot megelõzõen
Mennyiség Tételek száma
Pu
HEU
U-233
Elõzõ helyszín
Új helyszín
További feldolgozás Hulladék fajtája a KondicioSorszám Hivatkozás kondicio- nálás utáni nálást megállapot elõzõen
Mennyiség Tételek száma
Helyszín Pu
HEU
U-233
Feldolgozás helye
Feldolgozás dátuma
Feldolgozás célja
1298
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám 8. sz. adatlap
A Kiegészítõ Jegyzõkönyv II. melléklete szerinti berendezések és nem nukleáris anyagok exportja vagy importja [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának ix. pontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám
Hivatkozás
Kiegészítõ Jegyzõkönyv II. melléklete szerinti besorolás
A tétel megnevezése
Mennyiség (darab vagy súly)
Tervezett felhasználás helyszíne
Export vagy import dátuma
9. sz. adatlap A nukleáris üzemanyagciklusra vonatkozó tervek [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikkének a) pontjának x. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám
Hivatkozás
Üzemanyagciklus szakasza
Általános tervek a nukleáris üzemanyagciklus fejlesztésére
A nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ kutatási és fejlesztési tevékenységek általános tervei
Melléklet I. 7/2007. (III. 6.) IRM rendelet
Megfelelési táblázat / Correlation Table:
EURATOM Szerzõdés 32005R0302
I. Közösségi vagy uniós jogi aktus/Community or Union Act:1 Szerzõdés az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról The Treaty establishing the European Atomic Energy Community A BIZOTTSÁG 302/2005/EURATOM RENDELETE (2005. február 28.) az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról COMMISSION REGULATION 302/2005/EURATOM of 28 February 2005 on the application of Euratom safeguards
1
A közösségi/uniós jogi aktus teljes címe.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1299
Magyar átültetõ/végrehajtó jogszabály(ok)/Hungarian National Implementing Measure(s):2 Röv./Acronym Jogszabály/Implementing measure – IRM 7/2007. (III. 6.) IRM rendelet a nukleáris anyagok – nemzetközi szerzõdésekben rögzített elõírásokkal összhangban lévõ – nyilvántartásának és ellenõrzésének szabályairól 2 Az átültetést megvalósító magyar jogszabályok teljes címe felsorolásszerûen. [Ha az átültetõ jogszabály valamely más jogszabály módosításával valósítja meg az átültetést, úgy fel kell sorolni a módosuló magyar jogszabály(oka)t is.]
EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS
ÁTÜLTETÕ/VÉGREHAJTÓ RENDELKEZÉSEK IMPLEMENTING PROVISIONS
Szerzõdés az Európai Atomenergia- IRM közösség létrehozásáról 78. cikk 14. § 16. § 81. cikk 33. § (2)–(6) bekezdés 34. § (2)–(4) bekezdés A Bizottság 302/2005/Euratom rende- IRM lete (2005. február 28.) az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról 3. cikk (1) 14. § (1) bekezdés 16. § (1) bekezdés 3. cikk (2) 17. § (1)–(3) bekezdés 2. mellékelt 2. sz. adatlap 3. cikk (3) 17. § (2) bekezdés 4. cikk 14. § (2) bekezdés 15. § (1)–(2) bekezdés 5. cikk 6. § (2) bekezdés 7. § (1) bekezdés d) pont 6. cikk 6. § (2) bekezdés 28. § (1)–(6) bekezdés 7. cikk 5. § (1)–(9) bekezdés 8. cikk 6. § (1)–(8) bekezdés 9. cikk 5. § (3), (5)–(6) bekezdés 10. cikk 7. § (1)–(2) bekezdés 8. § 11. cikk 5. § (3) bekezdés 12. cikk 5. § (8) bekezdés 6. § 7. § 13. cikk 5. § (8) bekezdés 6. § 7. § 14. cikk 5. § (9) bekezdés 15. cikk 5. § (9) bekezdés 6. § (1) bekezdés 25. § 26. § 16. cikk 28. § (2) bekezdés
MEGJEGYZÉSEK NOTES
1300
MAGYAR KÖZLÖNY EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS
19. cikk 20. cikk
21. cikk
24. 25. 30. 31. 32.
cikk cikk cikk cikk cikk
ÁTÜLTETÕ/VÉGREHAJTÓ RENDELKEZÉSEK IMPLEMENTING PROVISIONS
2007/26. szám MEGJEGYZÉSEK NOTES
24. § (1) bekezdés 9. § 28. § (1) bekezdés c) pont, 28. § (6)–(7) bekezdés 10. § 11. § 28. § (1) bekezdés c) pont 28. § (6) bekezdés 19. § 18. § 19. § 21. § 19. §
intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján; a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (3) bekezdése, (2) bekezdés a) és l) pontja és a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló egyes miniszteri rendeleteknek a Bevándorlási 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. § (1) bekezdése és Állampolgársági Hivatal és a Közigazgatási tekintetében a legfõbb ügyésszel, a külföldiek beutazásáról és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 94. § megjelölésére vonatkozó módosításáról (2) bekezdés a) pontja tekintetében a külügyminiszterrel egyetértésben; az igazságügyi és rendészeti miniszter felA büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § adat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. ren(3) bekezdésében, (2) bekezdés a) és l) pontjában, a bíró- delet 1. § b), c), e), g), h), j), m), n) és p) pontjában meghatásági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § rozott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el: (2) bekezdés g) pontjában, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 94. § (2) bekezdés a), b), d), e) pontjában, (4) és (6) bekezdésében, a 1. § menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 60. § (2) bekezdésében, a bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági (1) A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM renerkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény de let 81. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium 63. § c) pontjában, a polgári perrendtartás egyes rendelBevándorlási és Állampolgársági Hivatalát” szövegrész kezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény hahe lyé be a „Be ván dorlási és Állampolgársági Hivatalt” szötálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1958. évi 5. törveg lép. vényerejû rendelet 21. §-ában, az államtitokról és a szolgá(2) A bûnügyi nyilvántartást kezelõ szervrõl, az adatközlati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 27. § (4) bekezdésében, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény lés és az adatszolgáltatás rendjérõl szóló 7/2000. (II. 16.) 41. § (2) bekezdés a) pontjában, a Rendõrségrõl szóló BM–IM együttes rendelet 1. § (1) bekezdésében a „Bel1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés l) pontjá- ügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó ban, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi és Választási Hivatala” szövegrész helyébe a „KözigazLXXXIV. törvény 42. § a) és c) pontjában, a polgárok gatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivaszemélyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló tala” szöveg, 27. §-ában az „A Belügyminisztérium állam1992. évi LXVI. törvény 47. § (2) bekezdés e) pontjában, polgársági ügyekben eljáró szerve” szövegrész helyébe az a bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyít- „Az állampolgársági ügyekben eljárva a Bevándorlási és ványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 63. § b) pontjá- Állampolgársági Hivatal” szöveg, 28. §-ában az „A Belban, a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § ügyminisztérium névváltozási ügyekben eljáró szerve” (3) bekezdés d) pontjában, valamint a büntetések és az szövegrész helyébe az „Az anyakönyvi és névváltozási
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 8/2007. (III. 6.) IRM rendelete
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ügyekben eljárva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium” szöveg lép. (3) A menekültügy szervezeti rendszerérõl, valamint a befogadó állomás feladatairól szóló 24/2001. (XI. 21.) BM rendelet 1. §-ában a „Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szöveg lép. (4) A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 25/2001. (XI. 21.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szöveg, 4. számú mellékletében a „BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál” szöveg lép. (5) Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2001. (XI. 29.) BM–IM együttes rendelet 2. § (4) bekezdésében a „Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szöveg lép. (6) A büntetõügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet a) 95. § (2) bekezdés e) pontjában a „Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szöveg, 149. § (1) bekezdés b) pontjában az „Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának” szövegrész helyébe az „a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak” szöveg, b) 93. § (1) bekezdésében az „igazságügy-miniszterhez” szövegrész helyébe az „igazságügyi és rendészeti miniszterhez (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 93. § (3) bekezdésében az „az igazságügy-miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, 105. § (2) bekezdésében az „az igazságügyi és rendészeti miniszterhez” szövegrész helyébe az „a miniszterhez” szöveg, 106/A. § (1) bekezdésében az „az igazságügyi és rendészeti miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg és az „az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, 106/A. § (2) bekezdésében az „Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, 129. § (1) bekezdésében az „az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium” szövegrész helyébe az „a gyermekek és az ifjúság védelméért felelõs miniszter” szöveg lép.
2. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet 1. §
1301
(1) bekezdés a) pontjában a „Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg lép. (2) A belföldi Állami Futárszolgálat tevékenységének szabályozásáról szóló 44/1998. (X. 14.) BM rendelet 3. § c) pontjában a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg lép. (3) A közúti közlekedési nyilvántartás mûködésérõl és az adatszolgáltatás rendjérõl szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet 1. §-ában a „BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg lép. (4) Az okmányirodák mûködésének személyi és technikai feltételeirõl szóló 58/1999. (XII. 30.) BM rendelet 2. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalt” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát” szöveg, 1. számú mellékletében a „BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg, 2. számú mellékletében a „BM KH Balázs B. utca irányban” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Balázs B. utca irányban” szöveg lép. (5) A hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 6/2000. (II. 11.) BM rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg, 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Belügyminisztérium” szövegrész helyébe az „az igazságügyi és rendészeti miniszter” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg, mellékletében az „a BM Központi Hivatalhoz benyújtott” szövegrész helyébe az „a” szöveg, az „az államigazgatási eljárás általános szabályai” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései” szöveg, a „Belügyminisztérium 1476 Budapest, Postafiók 278” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 1476 Budapest Postafiók 278.” szöveg, a „Belügyminisztérium Központi Hivatalnál (Budapest IX. kerület, Vaskapu utca 30/A)” szövegrész helyébe a „Budapest IX. kerület Vaskapu utca 30/a. szám alatti címen” szöveg, az „a Belügyminisztérium Központi Hivatal a kérõlapon” szövegrész helyébe az „a kérõlapon” szöveg, a „címre postázza” szövegrész helyébe a „címre postázzuk” szöveg lép.
1302
MAGYAR KÖZLÖNY 3. §
(1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 15. § (1) bekezdés e) pontjában a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „Hivatalnak” szöveg, 11. számú melléklet II. pont I. alpont a) pontjában a „BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg lép. (2) A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 25/2001. (XI. 21.) BM rendelet 41. § (1) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg lép. (3) A büntetõügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 72. § (3) bekezdésében a „Belügyminisztérium bûnügyi nyilvántartást kezelõ szervének (Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal)” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (a továbbiakban: KEKKH)” szöveg, 149. § (1) bekezdés a) pontjában a „külön jogszabályban meghatározott bûnügyi nyilvántartást vezetõ hivatalnak” szövegrész helyébe a „KEKKH-nak” szöveg lép. (4) Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve a bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személy tartózkodási helye felkutatásának, lakóhelye, illetõleg személyazonossága megállapításának és körözése elrendelésének részletes szabályairól szóló 1/2003. (III. 7.) IM rendelet 3. § (1) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szervet” szöveg, 5. § (4) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szervnek” szöveg lép. (5) A kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet feladatairól, mûködésérõl szóló 36/2003. (X. 3.) IM rendelet 6. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium bûnügyi nyilvántartást kezelõ szervét” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEKKH)” szöveg, 6. § (4) bekezdésében
2007/26. szám
az „az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Központi Okmányiroda Útlevél Osztályának” szövegrész helyébe az „a KEKKH-nak” szöveg, 15. § (2) bekezdés c) pontjában a „Belügyminisztérium bûnügyi nyilvántartást kezelõ szervét” szövegrész helyébe a „KEKKH-t” szöveg lép. (6) A közúti jármûvek elõzetes eredetiségvizsgálatában közremûködõk képzésének, továbbképzésének és a vizsgálóállomások mûködési feltételeinek részletes szabályairól, valamint az alkalmazható vizsgálati módszerekrõl szóló 20/2005. (IV. 12.) BM rendelet 2. § c) pontjában a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalához” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához” szöveg, 1. számú melléklet III. pont 3. alpontját követõ nyomtatványminta szövegében, valamint 2. számú melléklet III. pont 3. alpontját követõ nyomtatványminta szövegében a „BELÜGYMINISZTÉRIUM KÖZPONTI ADATFELDOLGOZÓ, NYILVÁNTARTÓ ÉS VÁLASZTÁSI HIVATAL” szövegrész helyébe a „KÖZIGAZGATÁSI ÉS ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖZPONTI HIVATALA” szöveg lép.
4. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet 5. § (1) bekezdése, b) a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet 177. § (1) bekezdés a) pontjában a „Belügyminisztérium” szövegrész, c) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet módosításáról szóló 64/2004. (X. 28.) BM rendelet, d) a közúti jármûvek elõzetes eredetiségvizsgálatában közremûködõk képzésének, továbbképzésének és a vizsgálóállomások mûködési feltételeinek részletes szabályairól, valamint az alkalmazható vizsgálati módszerekrõl szóló 20/2005. (IV. 12.) BM rendelet 1. számú melléklet III. pont 3. alpontját követõ nyomtatványmintában a „BM – V -” szövegrész, valamint 2. számú melléklet III. pont 3. alpontját követõ nyomtatványmintában a „BM – A -” szövegrész. Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1303
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 9/2007. (III. 6.) IRM rendelete
(3) A szóbeli vizsga idõpontját a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a szóbeli vizsga napját az írásbeli vizsgarész napjától számított hetedik napot követõ idõpontra lehet kijelölni.
az anyakönyvi szakvizsgáról
(4) A kijelölt napokról szóló tájékoztatást a jelöltnek a felkészítõ tanfolyam megkezdésekor írásban át kell adni.
Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 1982. évi 17. törvényerejû rendelet 42/A. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában foglalt feladatkörben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az anyakönyvvezetõi feladatok ellátásához jogszabályban elõírt anyakönyvi szakvizsgát (a továbbiakban: szakvizsga) a polgármester és a köztisztviselõ (a továbbiakban: jelölt) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tehet.
2. § A szakvizsgát a közigazgatási hivatal felnõttképzés keretében szervezi.
6. § (1) Az írásbeli és szóbeli vizsga témaköreit a 2. melléklet határozza meg. (2) Szóbeli vizsgát az a jelölt tehet, aki az írásbeli vizsgát sikeresen teljesítette. Az írásbeli vizsga eredményérõl a jelöltet és a munkáltatót is értesíteni kell. (3) A jelölt a vizsga napjától számított tizedik nap elteltével, de legfeljebb kilencven napon belül a sikertelen vizsgát megismételheti. Ha a megismételt vizsga is sikertelen, a jelölt további vizsgára nem bocsátható. Ez a rendelkezés nem akadálya újabb szakvizsgára történõ jelentkezésnek. (4) A vizsga eredményes, ha a jelölt az írásbeli és a szóbeli vizsgát is sikeresen teljesítette. (5) A vizsga szabályzatát a 3. melléklet tartalmazza. 7. §
3. § (1) A szakvizsga részei a felkészítõ tanfolyam, valamint az írásbeli és szóbeli vizsgarészbõl álló vizsga. (2) A szakvizsgán az a jelölt vehet részt, aki az 1. melléklet szerinti jelentkezési lapot legalább 15 nappal a felkészítõ tanfolyam megkezdése elõtt megküldte a szervezõnek. E rendelkezéstõl a szervezõ eltérhet.
4. § (1) A felkészítõ tanfolyam idõtartama 90 óra, ezen belül 40 óra a gyakorlati foglalkozások, 50 óra az elméleti felkészítés idõtartama. (2) Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a tanfolyami órák több mint 75%-án részt vett.
5. §
(1) A szóbeli vizsgát háromtagú bizottság elõtt kell letenni, amelynek elnökét az anyakönyvi ügyekért felelõs miniszter, tagjait a vizsgát szervezõ közigazgatási hivatal (a továbbiakban: szervezõ) vezetõje jelöli ki. (2) A vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet a) a jelölt házastársa vagy élettársa, leszármazottja vagy felmenõje, továbbá testvére, b) a jelölt felett munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ, valamint c) az, akitõl a jelölt elfogulatlan vizsgáztatása nem várható. (3) Az összeférhetetlenséget, illetve az elfogultságot a vizsgabizottság elnöke és tagja, továbbá a jelölt is bejelentheti. (4) Ha a közigazgatási hivatal vezetõje az összeférhetetlenséget vagy a bejelentett elfogultságot megállapítja, a jelölt vizsgáztatására másik vizsgabizottságot jelöl ki. (5) A vizsga eredményérõl a vizsgabizottság az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes értékelése alapján dönt.
(1) A vizsga írásbeli része gyakorlati feladatokat tartalmaz, szóbeli része elméleti kérdésekbõl áll.
8. §
(2) Írásbeli vizsga céljából legalább két napot kell kijelölni úgy, hogy a kijelölt vizsganapok a felkészítõ tanfolyam utolsó napjától számított tizennegyedik napot követõ munkanapra essenek.
Az eredményes vizsgát tett jelölt a 4. mellékletben meghatározott „Anyakönyvi szakvizsga bizonyítvány”-t kap. A bizonyítvány sorszáma a vizsganyilvántartó-könyv sorszámával egyezik meg.
1304
MAGYAR KÖZLÖNY 9. §
(1) A szervezõ: a) összegyûjti és nyilvántartja a jelöltek jelentkezési lapjait, b) értesítést küld a felkészítõ tanfolyam és a vizsga helyérõl, valamint idõpontjáról, c) gondoskodik a felkészítõ tanfolyam és a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekrõl, d) biztosítja a felkészítõ tanfolyam és a vizsga lebonyolításához, valamint a vizsgára való felkészüléshez szükséges kellékeket és segédleteket, e) összeállítja a vizsgabizottságot, f) vezeti az 5. mellékletben meghatározott adattartalmú vizsganyilvántartó-könyvet, g) a szóbeli vizsga eredményes letételéig õrzi az írásbeli vizsgadolgozatot, és biztosítja a jelölt részére az értékelést követõ betekintést, h) gondoskodik a 6. mellékletben foglalt minta szerinti vizsgajegyzõkönyve vezetésérõl, valamint a vizsgabizonyítványok kitöltésérõl. (2) A vizsganyilvántartó-könyv és a jegyzõkönyv nem selejtezhetõ közokirat, megõrzésükrõl a szervezõ az iratkezelési szabályok szerint gondoskodik. (3) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a vizsganyilvántartó-könyv alapján a vizsgaszervezõ díjmentesen bizonyítvány másodlatot állít ki.
10. § (1) A szakvizsga díját – a munkáltató és a jelölt eltérõ megállapodása hiányában – a munkáltató viseli. A megismételt vizsga díja a jelöltet terheli.
2007/26. szám
(2) A jelölt felkészítõ tanfolyamon és a vizsgán való megjelenésével összefüggésben felmerült, számlával igazolt indokolt utazási és szállásköltséget a munkáltató megtéríti. Nem kell megtéríteni azt a költséget, amely a megismételt vizsgával kapcsolatban merült fel. 11. § (1) A szakvizsga díja a felkészítõ tanfolyam díja és a vizsgadíj együttes összege. (2) A szakvizsga díja a felkészítõ tanfolyam, valamint a vizsga szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségek bruttó összegének a jelöltre jutó része, amely nem haladhatja meg a mindenkori köztisztviselõi illetményalap háromszorosát. A vizsgadíj jelöltenként a mindenkori köztisztviselõi illetményalap 15%-a. (3) Az ismétlõ vizsga díját a szakvizsga díján felül kell megfizetni, mértéke a vizsgadíjjal megegyezik. (4) A szakvizsga díját – legkésõbb a jelentkezéssel egyidejûleg – a szervezõ részére kell megfizetni. Az ismétlõ vizsga díját a jelölt legkésõbb a vizsga napját megelõzõ napig fizeti meg a szervezõnek. (5) A vizsgabizottság elnökét jelöltenként a vizsgadíj, valamint az ismétlõ vizsga díjának 40%-a, tagjait 25-25%-a, a jegyzõkönyvvezetõt 10%-a illeti meg. 12. § (1) Ez a rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba. (2) Ezt a rendeletet a hatálybalépését követõen indított szakvizsgára kell alkalmazni. Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1305
1. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez JELENTKEZÉSI LAP anyakönyvi szakvizsgára* 1. Közigazgatási szerv neve és címe: 2. A polgármester/köztisztviselõ neve: születési neve: születési helye és ideje: anyja születési neve: lakcíme: munkaköre: besorolása:
Kelt ..................., ...... év .............. hónap ...... nap
....................................... munkáltató
............................................. jelölt
* A jelentkezés a felkészítõ tanfolyamra és a vizsgára való jelentkezést is magában foglalja.
2. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez Az anyakönyvi szakvizsga témakörei 1. Az írásbeli vizsgához A vizsga írásbeli részében a jelölt a) – a születés (ezen belül családi jogállás rendezése), – a házasságkötés, – a haláleset anyakönyvezésével, b) a különbözõ típusú anyakönyvi okiratok kiállításával, és c) az anyakönyvezést követõ adatszolgáltatással kapcsolatos gyakorlati feladatokat old meg. 2. A szóbeli vizsgához 1. Az anyakönyvezés története, a hatályon kívül helyezett anyakönyvi jogszabályok 2. Az anyakönyvi nyilvántartás jellege, személyi és tárgyi hatálya 3. Az anyakönyvek vezetése (hitelesítés, megnyitás, lezárás, szervezeti változások feljegyzése, a bejegyzések módja, rövidítések, helyesbítés, kijavítás, kiegészítés, üres lapok, rovatok, megkezdett bejegyzések, a folyószám, az anyakönyv pótlása) 4. Betûrendes névmutató vezetésének szabályai
5. Az anyakönyvvezetõ megbízása, feladatai, helyettesítése, kizárása 6. Az anyakönyvezés helye, ideje, az anyakönyvezés elhalasztása, az anyakönyvvezetõ hivatali felszerelése 7. Az alap- és utólagos bejegyzés, bejegyzésminták 8. Helységnevek, családi állapot anyakönyvezésének szabályai 9. Okirat és személyes nyilatkozat az anyakönyvi eljárásokban, külföldi okiratok elfogadhatósága 10. A felettes szerv feladatai az anyakönyvi igazgatás területén 11. Hatásköri és illetékességi szabályok 12. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban 13. Jogképesség, cselekvõképesség, törvényes képviselet, gyámság, gondnokság 14. Születés anyakönyvezése (apaság vélelme, apa adatai nélkül anyakönyvezett születések nyilvántartása, képzelt apa megállapítása) 15. Teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozat 16. Apaság, anyaság bírói megállapítása 17. Ismeretlen szülõktõl származó gyermek anyakönyvezése 18. Örökbefogadás (örökbefogadás tényének feljegyzése és a vér szerinti örökbefogadás)
1306
MAGYAR KÖZLÖNY
19. Házasságkötést megelõzõ eljárás, elhárítható és el nem hárítható házassági akadályok, a házasság érvénytelensége 20. Külföldiek házasságkötése Magyarországon 21. Magyar állampolgár házasságkötése külföldön, a házassági tanúsítvány 22. Házasságkötés közeli halállal fenyegetõ állapot esetén 23. Haláleset anyakönyvezése, ismeretlen és talált holttest anyakönyvezésére vonatkozó szabályok 24. Holtnak nyilvánítás, halál tényének bírói megállapítása 25. A halottvizsgálati bizonyítvány 26. Utólagos és újbóli anyakönyvezés 27. Hazai anyakönyvezés 28. Névviselés, névváltoztatás (születési és házassági név, miniszteri névváltoztatás, házassági névviselési forma módosítása, nemzetiségi névviselés) 29. Anyakönyvi okiratok típusai, a kiállításra vonatkozó szabályok 30. Az anyakönyvi adatszolgáltatások (gyámhatóság, levéltár, más anyakönyvvezetõ, okmányiroda, idegenrendészeti és menekültügyi hatóság, külképviseletek) 31. Statisztikai adatszolgáltatás 32. Anyakönyvi iratok, alapiratok kezelése, anyakönyvi irattár, iratselejtezés, iratok kiadása az anyakönyvi irattárból 33. Külföldiek anyakönyvezésére vonatkozó speciális szabályok 34. A nemzetközi magánjogi szabályok alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban 35. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése, megszûnése 36. Az állampolgárság vizsgálata az anyakönyvi eljárásban, az állampolgárság bejegyzése az anyakönyvbe, az állampolgárság igazolására alkalmas okiratok 37. Az állampolgársági eljárásban részt vevõ szervek és feladataik 38. Az anyakönyvvezetõ feladatai az állampolgársági kérelmekkel kapcsolatosan 39. Névmódosítási kérelem honosítási eljárásban 40. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos anyakönyvvezetõi feladatok 41. Személyes adatok védelme, közérdekû adatok nyilvánossága, anyakönyvi iratok megtekintése 42. Az Anyakönyvi Szolgáltató Rendszer mûködése (jellemzõk, okirat-kiállítási funkciók, elõállítható okiratok stb.) 43. Illeték- és díjfizetési szabályok az anyakönyvi és házasságkötési eljárásokban 3. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez Az anyakönyvi szakvizsga vizsgaszabályzata 1. Egy-egy tanfolyami csoportba legfeljebb 25 fõt lehet beosztani.
2007/26. szám
2. A vizsgabizottság munkáját az elnök vezeti, aki gondoskodik a vizsga jogszerûségérõl és zavartalan lebonyolításáról. A vizsgabizottság elnöke kizárja a vizsgából azt, aki a vizsga rendjét megzavarja, vagy szabálytalanságot, illetve visszaélést követ el. A vizsgából történt kizárást jegyzõkönyvezni kell. 3. A vizsgabizottság mellett jegyzõkönyvvezetõ mûködik, aki vezeti a jegyzõkönyvet, és a vizsgával járó adminisztrációs feladatokat végzi. 4. Az írásbeli vizsgafeladatok kidolgozására 180 percet kell biztosítani, amelybe a feladatok ismertetésének ideje nem számít bele. Az írásbeli vizsgát a vizsgabizottság egy tagja felügyeli. 5. A szóbeli vizsgán a jelöltnek egy tételt kell húznia. Egy tétel három kérdésbõl áll. A jelölt részére a felkészüléshez legalább húsz percet kell biztosítani. A bizottság a kihúzott tételhez közvetlenül nem kapcsolódó, de a szakvizsga tételei között szereplõ további kérdések feltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségérõl. 6. A vizsgabizottság az írásbeli és szóbeli vizsgát egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékeli, és a bizonyítvány minõsítését a két érdemjegy átlagával határozza meg. A bizonyítvány minõsítése: kiválóan megfelelt, ha az átlag jól megfelelt, ha az átlag közepesen megfelelt, ha az átlag megfelelt, ha az átlag
4,51–5,00 3,51–4,50 2,51–3,50 2,00–2,50
7. A jelölt azt a vizsgarészt ismételheti meg, amelybõl elégtelen osztályzatot kapott. 8. A vizsgát meg kell ismételni, ha a jelölt a vizsgáját megszakította, vagy szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsgán való részvételbõl kizárta. 9. A vizsga lebonyolításával kapcsolatos kifogásokat a jegyzõkönyvben kell rögzíteni. A kifogásról a vizsgabizottság elnöke azonnal dönt. A döntést és a döntésnek a jelölt részérõl történõ tudomásul vételét a jegyzõkönyv tartalmazza. 10. A vizsga eredményének megállapítása elleni kifogást az eredmény közlésétõl számított három napon belül a vizsgabizottság elnökénél lehet benyújtani, aki arról három munkanapon belül dönt, és errõl a jelöltet írásban tájékoztatja.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1307
4. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez
Sorszám:
Magyar Köztársaság címere
BIZONYÍTVÁNY
Név: Születési név: Születési helye, ideje: Anyja születési neve: ............... Közigazgatási Hivatalban mûködõ vizsgabizottság elõtt az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 9/2007. (III. 6.) IRM rendelet alapján ............ minõsítéssel
ANYAKÖNYVI SZAKVIZSGÁT tett.
Kelt: ..................., ............... év .................. hónap ..... nap
P. H.
............................................ vizsgabizottság elnöke
............................................ vizsgabizottság tagja
.................................................. vizsgabizottság tagja
1308
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
5. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez VIZSGANYILVÁNTARTÓ-KÖNYV az anyakönyvi szakvizsgáról A vizsgázó Sorszám
Dátum
szül. helye, ideje, anyja születési neve
neve
munkáltatója
A szakvizsga eredménye
Megjegyzés
6. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez Iktatószám: JEGYZÕKÖNYV 1. Készült a .................... Közigazgatási Hivatalban 200... év ........... hó ..... napján a 9/2007. (III. 6.) IRM rendeletben szabályozott anyakönyvi szakvizsgáról. 2. A polgármester/köztisztviselõ neve: születési helye, ideje: anyja születési neve: lakcíme: munkáltatójának neve és címe: 3. A vizsgázó személyazonosságát ellenõriztem. 4. Bemutatott személyazonosító okmányának száma, típusa, érvényességi ideje, kiállító hatóság megnevezése: 5. Az írásbeli vizsga osztályzata: 6. A szóbeli vizsga osztályzata: 7. A vizsga átlageredménye: 8. A köztisztviselõ/polgármester az anyakönyvi szakvizsgáról – ............ sorszám alatt .............. minõsítéssel bizonyítványt kapott. 9. Megjegyzések: Kelt: ..................., ..... év .................. hónap ..... nap P. H. .................................. vizsgabizottság elnöke ............................................ vizsgabizottság tagja
.................................................. vizsgabizottság tagja
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 10/2007. (III. 6.) IRM rendelete az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 1982. évi 17. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: At.) 42/A. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-át megelõzõ alcíme helyébe a következõ alcím lép: „Az anyakönyvezés” (2) Az R. 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A hazai anyakönyvezést végzõ kijelölt hatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végzõ hatóság).”
2. § (1) Az R. a 2. §-t megelõzõ alcímmel egészül ki: „Az anyakönyv” (2) Az R. 2. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik: „(3) Külön-külön házassági anyakönyvet kell vezetni abban a községben, városban, megyei jogú városban, fõvárosi kerületben, ahol több házasságkötõ terem is mûködik, továbbá, ha az anyakönyvvezetõ a hivatali helyiségén kívül is rendszeresen közremûködik házasságkötésnél.”
3. § Az R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezetõ akadályoztatása miatt nem láthatóak el, a jegyzõ kérésére a helyettesítésrõl a felügyeletet ellátó közigazgatási hivatal az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok polgármesteri hivatalai-
1309
nak anyakönyvvezetõi közül történõ kijelöléssel gondoskodik. A helyettesítés eseti vagy legfeljebb hat hónap idõtartamra szól, amely egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Az anyakönyvi bejegyzést a helyettesítõ anyakönyvvezetõ e minõségének feltüntetésével írja alá.”
4. § (1) Az R. 10. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az anyakönyvvezetõ hivatali felszerelése] „f) az anyakönyv vezetésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal) által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz;” (2) Az R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Anyakönyvi bejegyzés teljesítésére és anyakönyvi kivonat kiállítására csak a Központi Hivatal által rendszeresített, központilag elõállított anyakönyv és anyakönyvi kivonat nyomtatvány használható.”
5. § Az R. 12. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A halál tényének bírósági megállapítása esetén az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezetõ illetékes, akinek a mûködési területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye. (4) Ha a bíróság holttá nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó anyakönyvvezetõ anyakönyvezi, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye.”
6. § (1) Az R. 14. § b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [Engedély nélkül iratbetekintési joga van] „b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladata ellátásához szükséges adatszolgáltatással összefüggésben a jegyzõnek és a Központi Hivatal köztisztviselõjének; c) az anyakönyvi és névváltoztatási ügyekben eljáró Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: központi anyakönyvi szerv), valamint az állampolgársági ügyekben eljáró Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: állampolgársági ügyekben eljáró szerv) köztisztviselõjének;”
1310
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az R. 14. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Engedély nélkül iratbetekintési joga van] „e) az adatvédelmi biztosnak, valamint az állampolgári jogok országgyûlési biztosának és általános helyettesének.”
7. § Az R. 18. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Ha az anyakönyvi eljárásban – ideértve a felettes szerv eljárását is – a kérelmezõ magyar állampolgársága nem igazolt, de a kérelemhez mellékelt iratok alapján az állampolgárság megállapításához szükséges – a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott – adatok rendelkezésre állnak, az állampolgárság igazolása céljából az iratokat mellékleteikkel együtt az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek kell felterjeszteni. (3) Az a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhellyel rendelkezõ, magát magyar nemzetiségûnek valló, magyar állampolgársággal nem rendelkezõ személy, akinek bevándorlási, illetve letelepedési engedélye van, vagy aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, kérheti, hogy a magyar anyakönyvi bejegyzéseiben az utónevének megfelelõ magyar utónév szerepeljen. (4) A magyar állampolgárságot abban az esetben kell a születési anyakönyvbe feljegyezni, ha a magyar állampolgárságú gyermeket nem magyar állampolgárságú szülõk fogadják örökbe, vagy ha a hontalan szülõk Magyarországon született gyermekérõl az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy magyar állampolgárnak kell tekinteni.”
8. § Az R. 25. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az anyakönyvvezetõ a külföldi bírósági határozatot és a házassági bejegyzésrõl kiállított anyakönyvi másolatot felterjeszti az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz, amely az iratokat elbírálás után továbbítja bejegyzés elrendelése céljából az illetékes közigazgatási hivatalhoz, illetve bejegyzés céljából a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõhöz.”
9. § Az R. 38. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
2007/26. szám
„(2) Az anyakönyvvezetõ az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nyilatkozatát kéri, ha a magyar állampolgár a házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását külföldi bíróság határozatával igazolja, kivéve, ha a külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülõi felelõsséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismerésérõl és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet az irányadó.” 10. § Az R. 41/A. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az At. 23. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a tanúsítvány kiadására a kérelem elõterjesztésének helye szerinti közigazgatási hivatal az illetékes.” 11. § Az R. 55. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha az anyakönyvvezetõ, a központi anyakönyvi szerv vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv eljárásában megállapítja, hogy az a személy, akit a bíróság jogerõs döntésével holtnak nyilvánított, vagy akinek a halála tényét jogerõsen megállapította, ténylegesen meghalt, a bírósági döntés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárás megindítása érdekében értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes ügyészt.” 12. § Az R. 60. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az anyakönyvvezetõ a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be] „a) az állampolgársági eljárásban történt névmódosítást az anyakönyvvezetõ értesítése alapján, az anyakönyvi ügyekért felelõs miniszter által engedélyezett születési családi vagy utónév megváltoztatását a központi anyakönyvi szerv értesítése alapján;” 13. § Az R. 61. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „61. § (1) Az anyakönyvvezetõ a magyar állampolgárság megszerzését a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába más anyakönyvvezetõ – ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv – értesítése alapján jegyzi be. (2) A magyar állampolgárság megszûnését az anyakönyvvezetõ a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján jegyzi be.”
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 14. §
Az R. 67. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a házastársak vagy azok egyike a magyar állampolgárságot megszerezte, e tényt az anyakönyvvezetõ – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerinti anyakönyvvezetõ, ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján – a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be. (2) A magyar állampolgárság megszûnésének tényét az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell a házassági anyakönyvbe bejegyezni.”
15. § Az R. 68. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A halotti anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be az anyakönyvvezetõ] „c) a magyar állampolgárság megszerzését az állampolgársági ügyekben eljáró szerv vagy más anyakönyvvezetõ értesítése alapján;”
16. § Az R. 81. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „A hazai anyakönyv 81. § (1) A hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ a születés, a házasságkötés és a haláleset adatait, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat elõre bekötött, harminc vagy háromszáz számozott lapot tartalmazó hitelesített és egyedi azonosítóval ellátott anyakönyvekben (a továbbiakban: hazai anyakönyv) vezeti. (2) A hazai anyakönyv fedõtáblájának elsõ oldala tartalmazza a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság elnevezését, az anyakönyv típusát, azt az idõpontot, amelytõl kezdve az anyakönyvbe az adatokat bejegyzik, az anyakönyv lezárása után az utolsó bejegyzés idõpontját. (3) A hazai anyakönyvet hitelesíteni kell. A hitelesítést a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság vezetõje végzi el. A hitelesítési záradékot az anyakönyv elsõ, számozatlan oldala tartalmazza. A hitelesítéskor az anyakönyv lapjainak számát számmal és betûvel is fel kell tüntetni. A hitelesítés idõpontját a hitelesítõ feltünteti, a záradékot aláírja, és bélyegzõlenyomatával látja el. (4) A hazai anyakönyvet a 4. §-ban foglaltak szerint kell lezárni. (5) A hazai anyakönyvbe a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ jegyezhet be, helyettes anyakönyvvezetõ nem járhat el.
1311
(6) A hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ hivatali felszerelésére – a nemzeti színû vállszalag kivételével – a 10. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak. A körbélyegzõ tartalmazza a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság elnevezését, az anyakönyvvezetõ megjelölést, továbbá a Magyar Köztársaság címerét. (7) A hazai anyakönyv pótlására a 90. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy felettes szervként a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság vezetõje jár el.”
17. § Az R. a következõ alcímmel és 81/A. és 81/B. §-sal egészül ki: „A hazai anyakönyvezés általános szabályai 81/A. § (1) Hazai anyakönyvezésnek van helye, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van. (2) Ha a hivatalból történõ hazai anyakönyvezés során valamely adat pontosan nem állapítható meg, és a hiányzó adat késõbb feltételezhetõen pótolható, az anyakönyvvezetõ a hiányzó adat rovatát üresen hagyja. A hiányzó adat megállapítását követõen azt – helyesbítés és kijavítás mellõzésével – bejegyzi, egyidejûleg az adatok kiegészítésének tényét az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába feljegyzi. (3) Ha az anya lakóhelye nem ismert, a hazai anyakönyvezési eljárásban származási helyként a születési helyet kell bejegyezni. (4) Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születési bejegyzésekre, valamint az azokról vezetett nyilvántartásra, az újból való anyakönyvezésre, az örökbefogadás anyakönyvezésére, továbbá a hatálytalanná vált, megszûnt örökbefogadás anyakönyvezésére, a névmutató vezetésére, az iratnyilvántartásra, az anyakönyvi irattárra, az iratkiadásra és az iratselejtezésre, valamint az adatszolgáltatásra az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (5) A vér szerinti, illetve a képzelt szülõk adatainak megváltozása esetén a 79–80. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. 81/B. § (1) A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet az anyakönyvvezetõ a kérelem benyújtásától számított öt napon belül, illetõleg az illetékes konzuli tisztviselõ az elsõ diplomáciai postával küldi meg a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõnek. (2) A kérelem tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a hazai anyakönyvbe be kell jegyezni. A kérelemhez mellékelni kell a külföldi anyakönyvi okiratot, valamint a hazai anyakönyvezéshez szükséges egyéb okiratokat, így különösen a családi jogállás rendezésére vonatkozó okiratot. Az idegen nyelvû okiratokat – ha nem-
1312
MAGYAR KÖZLÖNY
zetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik – hiteles magyar nyelvû fordítással ellátva kell benyújtani. Nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában a külföldi okiratokat diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell benyújtani, ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs. (3) A hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ megvizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei a hazai anyakönyvezés szabályainak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezõt, illetõleg a felterjesztõt hiánypótlásra felhívja. (4) Ha a felterjesztett kérelem mellékletei közül valamely magyar anyakönyvi okirat hiányzik, a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ szerzi be, ha a kérelmezõ az érintett anyakönyvi bejegyzés helyét és idejét pontosan közli. (5) A hazai anyakönyvezés és az utólagos hazai anyakönyvezés során a születés, a házasságkötés és a haláleset idõpontjának megfelelõ állapot szerint kell anyakönyvezni. (6) A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplõ valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettõt kíván viselni, a nyilatkozat alapján az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatában a két utónevet kell szerepeltetni.”
18. §
2007/26. szám
során az érintett nyilatkozata – alapján kell a családi nevet feltüntetni. (2) Házasság hazai anyakönyvezése során a felek házassági neveként a külföldi házassági anyakönyvi kivonatban szereplõ nevet kell az anyakönyvben házassági névként feltüntetni. (3) Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a magyar állampolgárságú fél a Csjt.-ben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat. Amennyiben a nyilatkozata nem beszerezhetõ, a házassági név rovatot a hazai anyakönyvben és az abból kiállított anyakönyvi kivonaton ki kell húzni. Az érintett késõbb tett nyilatkozata alapján a választott házassági nevet az „Utólagos bejegyzések” rovatba kell feljegyezni. (4) A külföldi fél házassági nevét a rendelkezésre álló külföldi okirat alapján kell a hazai anyakönyvbe bejegyezni, ennek hiányában a rovatot ki kell húzni.”
19. § Az R. 83. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az anyakönyvi másolaton és értesítésen fel kell tüntetni] „a) a község, város vagy megyei jogú város és a megye nevét, illetve a fõváros nevét a fõvárosi kerület számával, a hazai anyakönyvbõl kiállított anyakönyvi okiratok esetén a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság nevét;”
Az R. a következõ alcímmel és 81/C. és 81/D. §-sal egészül ki: „A hazai anyakönyvezésre vonatkozó különös szabályok 81/C. § (1) A hazai anyakönyvezési eljárásban az anyakönyvi bejegyzés és irat megtekintésére, valamint az állampolgárság anyakönyvezésére, az alapbejegyzésre, a helyesbítésre, az adatpótlásra és kiegészítésre, az anyakönyvezett adat kijavítására, az anyakönyvi folyószámra, a helységnév és a külföldi helységnév bejegyzésére, a lakóhely és a családi állapot anyakönyvezésére, az anyakönyvezett adatok összehasonlítására, az üres lapokra, rovatokra és megkezdett bejegyzésekre, valamint a családi állapot és a korábbi házasság megszûnésének igazolására az e rendeletben meghatározott szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha a külföldi születési anyakönyvi okirat a szülõk születési neve helyett a házassági nevet tartalmazza, a hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban a nagykorú gyermek a szülõk születési nevérõl személyes nyilatkozatot tehet. 81/D. § (1) Születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplõ családi nevet kell feltüntetni, feltéve, hogy az a Csjt. szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplõ családi név nem felel meg a Csjt. szabályainak, a szülõk nyilatkozata – nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése
20. § Az R. 84. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Anyakönyvi kivonat kizárólag az anyakönyvi ügyintézést támogató informatikai rendszer alkalmazásával, a Központi Hivatal által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával, elektronikus úton tölthetõ ki.”
21. § Az R. a következõ 89/B. §-sal egészül ki: „89/B. § (1) Az anyakönyvvezetõk, a közigazgatási hivatalok, a Központi Hivatal, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a központi anyakönyvi szerv az anyakönyvi okirat kiállítására irányuló belföldi jogsegély iránti megkereséseket az ASZA rendszeren keresztül juttatják el egymásnak. (2) A jogsegély iránti megkeresés alapján kiállított anyakönyvi okiratot postai úton kell a megkeresõ szerv részére megküldeni. A jogsegélykérelemre adott nemleges választ az ASZA rendszeren keresztül kell továbbítani. (3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplõ elektronikus okirat – amennyiben tartalmazza a küldõ szerv megjelölését,
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a kiadmányozásra jogosult nevét és a kiadmányozás idõpontját – közokiratnak minõsül, azt papír alapon nem kell megküldeni a megkeresett szervnek. Az okiratot a címzettnek – az iratok között történõ elhelyezés céljából – ki kell nyomtatnia. A kinyomtatott példányt el kell látni a fogadó szerv körbélyegzõjével, és az ügyintézõ aláírásával igazolni kell az irat hitelességét. (4) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek kötelesek naponta legalább egyszer az ASZA rendszer levelezõ alrendszerét megnyitni.”
22. § Az R. 92. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés esetén a gyermek családi nevét az anya születési családi neve szerint jegyzi be a névmutatóba az anyakönyvvezetõ, kivéve, ha a gyermek névviselésére a 48. § (1) bekezdése, továbbá a 49. § (2) bekezdése az irányadó.”
23. § (1) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. (2) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép. (3) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.
24. § (1) Az R. 7. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. Hozzáférési jogosultság az illetékes anyakönyvvezetõ, a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ, továbbá a közigazgatási hivatal, a Központi Hivatal, valamint a központi anyakönyvi szerv erre feljogosított köztisztviselõje (a továbbiakban együtt: jogosult vagy felhasználó) részére biztosítható.” (2) Az R. 7. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. A hozzáférési jogosultság biztosítását, módosítását, illetve visszavonását írásban, az erre kialakított „ASZA jogosultság bejelentõlap”-on kell kérni, és azt a Központi Hivatal vezetõje engedélyezi.” (3) Az R. 7. számú melléklete 3.3. pontjának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „3.3. A jegyzõ, valamint a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság vezetõje részére igényelhetõ jogosultságok:” (4) Az R. 7. számú melléklete 3.5. pontjának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép:
1313
„3.5. A Központi Hivatal, valamint a központi anyakönyvi szerv köztisztviselõje részére bejelenthetõ jogosultságok:” (5) Az R. 7. számú melléklete a következõ 5.5. ponttal egészül ki: „5.5. A hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ, továbbá a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság vezetõje a jogosultság és felhasználói kártya bejelentõ lapját, valamint a központi anyakönyvi szerv hozzáférésre jogosult köztisztviselõje a jogosultság bejelentõ lapját közvetlenül a Központi Hivatalnak küldi meg.” (6) Az R. 7. számú melléklete 7.5. pontjának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „7.5. A jegyzõ, a közigazgatási hivatal vezetõje, a központi anyakönyvi szerv vezetõje, valamint a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság vezetõje a helyi jogosultságokról nyilvántartást vezet, melynek tartalmaznia kell:”
25. § (1) Ez a rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ anyakönyvi eljárásokban is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. a) 63. § (1) bekezdés a) pontjában a „Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „központi anyakönyvi szerv”, b) 64. § (2) bekezdésében a „fõvárosi fõjegyzõ” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ”, c) 72. § (1) bekezdésében a „fõvárosi fõjegyzõ” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ”, d) 87. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium anyakönyvi, névváltoztatási és állampolgársági ügyekben eljáró szerve” szövegrész helyébe a „központi anyakönyvi szerv és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv”, e) 89. § (4) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal)” szövegrész helyébe a „Központi Hivatal”, f) 89/A. § (5) bekezdésében a „belügyminiszter” szövegrész helyébe a „Központi Hivatal” szöveg, az „a települési önkormányzatok” szövegrész helyébe „az anyakönyvvezetõk”, g) 102. § második mondatában a „szerint illetékes idegen állam” szövegrész helyébe a „szerinti idegen állam illetékes”, h) a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 21. § (1) bekezdés b) pontjában a „budapesti V. kerületi anyakönyvvezetõnek” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõnek”,
1314
MAGYAR KÖZLÖNY
i) az IM rendelet 12. § (3) bekezdésében a „szükségesek” szövegrész helyébe a „szükségesek, és az adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban is ellenõrizheti” szöveg lép. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. a) 2. § (2) bekezdésének elsõ mondatában a „fõváros,” szövegrész, b) 7. § (2) bekezdésében a „fõvárosban” szövegrész, c) 22. §-a, d) 31. § (3) bekezdése, e) 61/A. § (2) bekezdése, f) 72. § (3) bekezdése, g) 78. § (3) bekezdése, h) 89. § (5) bekezdésében a „vezetõje” szövegrész, i) az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról szóló 2/2006. (I. 13.) BM rendelet, a 37. § (1)–(4) bekezdése kivételével.
26. § (1) A fõvárosi fõjegyzõ által vezetett hazai anyakönyveket le kell zárni. (2) A fõvárosi fõjegyzõ az õrizetében lévõ anyakönyveket, anyakönyvi névmutatókat, anyakönyvi alapiratokat, egyéb anyakönyvi iratokat a hazai anyakönyvezést végzõ szerv részére a rendelet hatálybalépését követõ tizenötödik napig átadja.
Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
1. melléklet a 10/2007. (III. 6.) IRM rendelethez „3. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez
Budapesti Rendõr-fõkapitányság bíróság, -i bizonyítvány Budapest doktor egészségügyi engedély felmentés folyószám, -ú folyószám alatt Fõvárosi Fõpolgármesteri Hivatal fõváros, -i gyámhatóság gyámhivatal halotti határozat házassági helyettes hivatal, -i igazgatási Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
= BRFK = bír. = biz. = Bp. = dr. = eü. = eng. = felm. = fsz. = fsz.a. = Fõv.Fõpolg.Hiv. = fõv. = gyámhat. = gyámhiv. = hal. = hat. = ház. = h. = hiv. = ig.
jegyzõkönyv kerület, -i Kormány Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
= jkv. = ker. = Korm.
központi megyei minisztérium, -i osztály országos Országos Rendõr-fõkapitányság Pesti Központi Kerületi Bíróság polgármesteri hivatal ... Regionális Közigazgatási Hivatal
= közp. = m. = min. = oszt. = orsz. = ORFK = PKKB = polg.hiv.
rendõrkapitányság szám alatt számú szociális születési város, -i
= r.kap. = sz.a. = sz. = szoc. = szül. = vár.”
Az anyakönyvezésnél alkalmazható rövidítések alatt anyakönyv anyakönyvi anyakönyvvezetõ Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
= a. = akv. = akvi. = aktõ. = BÁH
2007/26. szám
= IRM
= KEKKH
= ... Reg.Közig. Hiv.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1315
2. melléklet a 10/2007. (III. 6.) IRM rendelethez „4. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez Az anyakönyvezésnél alkalmazható feljegyzések, záradékok és egyes bejegyzések szövegmintái 1. Az anyakönyv fedõtáblájának szövegmintái: .......................................... község (város, megyei jogú város, fõváros, fõvárosi .......... kerület) születési (házassági, halotti) anyakönyve .................-tól .................-ig (év, hó, nap) 2. Azonos településen vezetett anyakönyvek megkülönböztetése: Debrecen Megyei Jogú Város „B” jelû házassági anyakönyve ..................-tól ................-ig. 3. Az anyakönyv hitelesítése: a) Ezt az anyakönyvet ................., azaz ....................................... számozott lappal/oldallal hitelesítem. b) Ezt az újrakötött anyakönyvet ............, azaz ............................. számozott lappal/oldallal hitelesítem. c) Az anyakönyv pótlásának hitelesítése: A ........................-i .......................... évi születési (házassági, halotti) anyakönyv megsemmisült (elveszett). Ezt az új anyakönyvet ....................., azaz ............................. számozott lappal/oldallal, ............................., azaz .......................................... alapbejegyzéssel lezárom és hitelesítem. Ezt az anyakönyvet helytelen hitelesítés miatt ......, azaz .............. számozott lappal/oldallal újra hitelesítem. 4. Az anyakönyv lezárása: a) A/Az ............... évi születési (házassági, halotti) anyakönyvet ..............., azaz ........................ alapbejegyzéssel lezárom. b) A/Az ................... évi születési (házassági, halotti) anyakönyv elsõ részét ................, azaz ...................................... alapbejegyzéssel lezárom. c) A/Az ............... évi születési (házassági, halotti) anyakönyv második részét ............, azaz .................................., az egész évfolyamot .............., azaz ......................... alapbejegyzéssel lezárom. d) Az ....................... évi születési (házassági, halotti) anyakönyvet alapbejegyzés nélkül lezárom. e) A/Az ..... évi születési (házassági, halotti) anyakönyv elsõ részét – új típusú anyakönyv bevezetése miatt – ........, azaz ....................... alapbejegyzéssel lezárom.
1316
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
5. A szervezeti változások feljegyzése: Az anyakönyvek nem számozott elsõ oldalára feljegyzendõ szöveg: A/Az ............ évi .............................. anyakönyv ......... fsz. bejegyzése után szervezeti változás van feljegyezve. A változást megelõzõen teljesített utolsó anyakönyvi alapbejegyzés után feljegyzendõ szöveg: I. Településegyesítés esetén: A megszûnt település anyakönyvébe: .......................... települést .......... év .................. hó ...... napjával ............................... településhez csatolták. A ........................... évi .................. anyakönyvet ........., azaz .................................... alapbejegyzéssel lezárom. ..................... település .......... év ................. hó ..... napjával ......................... településsel »...............................« néven egyesült. A ....... évi ............ anyakönyvet ......, azaz ................................ alapbejegyzéssel lezárom. II. Új települési önkormányzat alakulása esetén: ...................... települési önkormányzathoz tartozott .................... elnevezésû településrészen .......... év ......................... hó ....... napján önálló önkormányzat alakult. III. Ha a település neve megváltozik: .......................................... település neve ...... évi ................. hó ....... napjával .......................-ra/re változott. 6. A bejegyzés ideje szerinti adatokkal való anyakönyvezés feltüntetése az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába: Az adatok a bejegyzés idõpontjának felelnek meg. 7. Szövegminták a helyesbítésre és kijavításra: a) Az alapbejegyzés helyesbítése: Az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába: Helyesbítés: A gyermek születési ideje: 2002. november 18. Helyesbítés: A férj lakóhelye: Hernád. stb. b) Az alapbejegyzés kijavítása: Az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába: Kijavítás: A férj és apjának születési családi neve: Kovách, a feleség házassági neve a házasságkötés után: Kovách Olga. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: A férj brit állampolgár. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: A feleség születési neve: Kiss-Kovács Ibolya, születési helye: Szabadszállás. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: Az elsõ tanú: Tóth István. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: Az elhalt német állampolgár volt. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: Az elhalt lakóhelye: Tata volt. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: Az elhalt családi állapota: özvegy volt, a házastárs és a házasságkötés adatait törlöm. 2002. december 30. XY aktõ.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1317
c) Az utólagos bejegyzés kijavítása: Kijavítás: A feleség születési helye: Budapest X. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: A feleség születési helye: Budapest IX. 2002. december 31. XY aktõ. d) Az anyakönyvbe bejegyzett feljegyzések és záradékok helyesbítése: A 2002. évi születési anyakönyv 205. fsz. bejegyzés után szervezeti változás van feljegyezve. Helyesbítés: A 2002. évi anyakönyv 204. fsz. bejegyzése után szervezeti változás van feljegyezve: Ezt a születési anyakönyvet 300, azaz háromszáz számozott lappal hitelesítem. Helyesbítés: Ezt az újrakötött születési anyakönyvet 300, azaz háromszáz számozott lappal hitelesítem. A 2001. évi házassági anyakönyvet 740, azaz hétszáznegyven Helyesbítés: A 2001. évi házassági anyakönyvet 470, azaz négyszázhetven alapbejegyzéssel lezárom. 8. A külföldi helységnév anyakönyvezése: Beograd (Jugoszlávia) Wien (Ausztria) London (Nagy-Britannia) Oradea (Nagyvárad, Románia) Cluj-Napoca (Kolozsvár, Románia) Los Angeles (California, Amerikai Egyesült Államok) Calgary (Alberta, Kanada) 9. A tévedésbõl üresen maradt lapok és rovatok, valamint a tévedésbõl megkezdett bejegyzések törlése: a) Ezt a tévedésbõl üresen maradt (nyomdai hibás) lapot áthúztam. b) Ezt a tévedésbõl megkezdett alapbejegyzést törlöm. c) (A házasságot a Budai) A zárójel közé tett, tévedésbõl megkezdett utólagos bejegyzést törlöm. 10. A külföldön kötött házasságkötés alapján bekövetkezett névváltoztatás bejegyzése a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába: A gyermek születési családi neve (a házasságkötés napjától): Straub-Kovács (BÁH ház.akv. 25/2007./B. fsz.a.) 2007. április 2. XY aktõ. 11. A tolmács közremûködésének feltüntetése: A feleség magyarul nem ért, tolmácsolás az általa értett lengyel nyelven történt. A férj és Schmidt Johann tanú magyarul nem ért, tolmácsolás az általuk értett német nyelven történt. 12. A közös gyermekek családi nevére vonatkozó megállapodás bejegyzése: I. A házassági anyakönyv a) ,,Megjegyzések” vagy az „Utólagos bejegyzések” rovatába (attól függõen, hogy a házasságkötésnél vagy késõbb történt a megállapodás): A gyermekek születési családi neve: Mátyus b) ,,Utólagos bejegyzések” rovatába: A gyermekek születési családi neve a szülõk újabb megállapodása szerint: Kovács. 2002. december 30. XY aktõ.
1318
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
c) ,,Utólagos bejegyzések” rovatába: A gyermekek születési családi neve a szülõk házassági névviselésének módosítása következtében: Mátyus-Kovács. 2004. szeptember 30. XY aktõ. (Az apa és/vagy az anya házassági névviselési formája megváltozott.) d) ,,Utólagos bejegyzések” rovatába: A gyermekek születési családi neve az apa és/vagy az anya névváltoztatása következtében: Varga-Kovács. 2004. szeptember 30. XY aktõ. II. A házassági anyakönyvi kivonat megjegyzések rovatába: a) A gyermekek születési családi neve: Mátyus. b) A gyermekek születési családi neve: Kovács. c) A gyermekek születési családi neve: Mátyus-Kovács. d) A gyermekek születési családi neve: Varga-Kovács. 13. Többes szülés bejegyzése: Többes szülés: Ikertestvére a 33. fsz.a. Többes szülés: Ikertestvérei a 32. és 33. fsz.a. 14. Holtnak nyilvánítás vagy a halál tényének bejegyzése a „Megjegyzések” rovatába: a) A Budakörnyéki Bíróság 3.Pk.121/2002. 2002. december 16-án jogerõre emelkedett végzésével holtnak nyilvánította. b) A PKKB 3.Pk.145/2002. sz., 2002. december 16-án jogerõre emelkedett végzésével a halál tényét állapította meg. [A halotti anyakönyvi kivonat Megjegyzés rovatában is szerepeltetni kell.] 15. A haláleset feljegyzése: a) a születési anyakönyvbe: – ha a halálesetet és a születést ugyanott anyakönyvezték: Halálesete a 25/2002. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. – ha a halálesetet és a születést különbözõ helyen anyakönyvezték: Halálesete a gyõri 25/2002. hal.fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. – ha a nem magyar állampolgár külföldön halt meg: Halálesete Wien (Ausztria) 2007. január 15. Észak-alföldi Reg. Közig. Hiv. 42-1122/2007. 2007. október 1. XY aktõ. b) a házassági anyakönyvbe: – ha a halálesetet és a házasságkötést ugyanott anyakönyvezték: A férj (feleség) .................................-án/én meghalt. Halálesete a 25/2002. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. – ha a halálesetet és a házasságkötést különbözõ helyen anyakönyvezték: A férj (feleség) .................................-án/én meghalt. Halálesete a gyõri 25/2002. hal.fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. – ha a nem magyar állampolgár halálesete külföldön történt: A férj Oradeaban (Nagyvárad, Románia) 2007. január 1-jén meghalt. Észak-alföldi Reg. Közig. Hiv. 23-1565/2007. 2007. április 14. XY aktõ.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1319
16. A névváltoztatás: I. A születési anyakönyvben: a) Születési családi név: A gyermek (az apa és a gyermek) születési családi neve: Kiss (IRM/1552/2007.) 2007. április 1. XY aktõ. b) Születési családi és utónév: A gyermek születési családi neve: Tóth, születési utóneve: Mihály (IRM/1551/2007.) 2007. március 20. XY aktõ. Az anya születési családi neve: Szabó, születési utóneve: Csilla (IRM/1662/2007.) 2007. február 20. XY aktõ. c) Születési utónév: A gyermek születési utóneve: Lajos (IRM/1559/2007.) 2007. február 1. XY aktõ. [A születési anyakönyvi kivonat születési név rovatába a megváltozott születési családi és utónevet kell bejegyezni.] II. A házassági anyakönyvben: a) Születési családi név: A férj születési családi neve: Nagy, házassági neve: Nagy Béla. (IRM/1536/2007.) 2007. február 1. XY aktõ. [A házasságban a feleség születési nevét viseli.] b) Születési családi és utónév: A férj születési családi és utóneve, házassági neve: Kelemen Károly, a feleség házassági neve: Kelemen Károlyné (IRM/4152/2007.) 2007. február 1. XY aktõ. c) Születési utónév: A férj születési utóneve: Iván, házassági neve: Balogh Iván. A feleség házassági neve: Balogh Ivánné Kucsera Vilma (IRM/3532/2007.) 2007. február 1. XY aktõ. d) Születési családi név (külföldi állampolgárságú férj esetén): A férj születési családi neve 2007. január 31-tõl Smidt. Dél-dunántúli Reg. Közigazgatási Hivatal 1-1660/3/2007. 2007. február 10. XY aktõ. [A házassági anyakönyvi kivonat születési (és házassági) név rovatába a megváltozott születési (és házassági) családi és utónevet kell bejegyezni.] 17. A házassági névviselési forma módosítása, eltiltás a házassági név viselésétõl: I. Az anyakönyvbe: a) A feleség házassági neve 2002. december 29-tõl Kocsisné Kiss Piroska. 2002. december 30. XY aktõ. A feleség házassági neve 2003. január 21-tõl Kiss Piroska. 2003. január 22. XY aktõ. b) A feleség házassági neve 2002. december 21-tõl Kovács Józsefné Kiss Katalin. 2002. december 22. XY aktõ. A házasságot a Debreceni Vár. Bír. 2003. április 15-én jogerõre emelkedett 5.P.41115/2003. sz. ítéletével felbontotta. 2003. május 1. XY aktõ. A volt feleség házassági neve 2003. szeptember 15-tõl Kiss Katalin. 2003. szeptember 30. XY aktõ. c) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2003. március 18-án jogerõre emelkedett 4.P.11223/2003. sz. ítéletével felbontotta, a bíróság a volt feleséget a névviseléstõl eltiltotta, házassági neve ezentúl Szabó Margit. 2003. április 15. XY aktõ. d) A férj házassági neve 2004. július 1-jétõl Kiss-Kovács József. 2004. július 1. XY aktõ. e) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2004. május 25-én jogerõre emelkedett 4.P.11223/2004. sz. ítéletével felbontotta. A volt férj házassági neve 2004. december 30-tól: Kovács József. 2004. december 30. XY aktõ.
1320
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
II. Az anyakönyvi kivonat megjegyzések rovatába: a) A feleség házassági neve 2002. december 29-tõl Kocsisné Kiss Piroska. 2003. január 21-tõl Kiss Piroska. b) A feleség házassági neve 2002. december 21-tõl Kovács Józsefné Kiss Katalin. A házasságot a Debreceni Vár. Bír. 2003. április 15-én jogerõre emelkedett 5.P.41115/2003. sz. ítéletével felbontotta. A volt feleség házassági neve 2003. szeptember 15-tõl Kiss Katalin. c) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2003. március 18-án jogerõre emelkedett 4.P.11223/2003. sz. ítéletével felbontotta, a volt feleség házassági neve ezentúl Szabó Margit. d) A férj házassági neve 2004. július 1-jétõl Kiss-Kovács József. e) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2004. május 25-én jogerõre emelkedett 4.P.11223/2004. sz. ítéletével felbontotta. A volt férj házassági neve 2004. december 30-tól: Kovács József. 18. A személyi azonosító változása: Kijavítás: A feleség személyi azonosítója: 2 361221 5446. 2007. január 30. (KEKKH 432-1552/2007.) XY aktõ. 19. A külföldi, az ismeretlen állampolgárság, hontalanság bejegyzése, a magyar állampolgárság megszerzésének és megszûnésének feljegyzése: a) A születési anyakönyvbe: – A „Megjegyzés” rovatba: Az apa lengyel, az anya brit állampolgár, a gyermek állampolgársága ismeretlen. Az anya szlovák állampolgár. Az apa az Amerikai Egyesült Államok állampolgára. Az apa, az anya és a gyermek állampolgársága ismeretlen. Az apa és az anya venezuelai állampolgárok, a gyermek állampolgársága ismeretlen. Az apa hontalan, az anya román állampolgár, a gyermek állampolgársága ismeretlen. Az apa és az anya hontalan, a gyermek állampolgársága ismeretlen. Az apa belga, az anya francia, a gyermek magyar állampolgár (örökbefogadás esetén). Az anya román állampolgár, a gyermek állampolgársága ismeretlen. (A gyermek születését apa adatai nélkül anyakönyvezték.) – Az „Utólagos bejegyzés” rovatba: Az apa, az anya és a gyermek a magyar állampolgárságot megszerezte (BÁH 106-Á-25/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. A gyermek magyar állampolgár. (BÁH 106-Á-122/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. (Hontalan szülõk gyermekérõl az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapította, hogy magyar állampolgár.) A gyermek román állampolgár. Közép-magyarországi Reg. Közig. Hiv. 03-4512/2007. sz. 2007. január 20. XY aktõ. (Az ismeretlen állampolgárságú gyermek ismertté vált állampolgárságának feljegyzése, külföldi okirat alapján.) A gyermek magyar állampolgársága ........... év ........................... hó ....... napján megszûnt. (BÁH 106-Á-111/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. A gyermek és az anya/apa magyar állampolgársága .......... év ...................... hó ...... napján megszûnt. (BÁH 106-Á-211/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. Az apa, az anya és a gyermek magyar állampolgársága ............ év ......................... hó ....... napján megszûnt. (BÁH 106-Á-411/2006.) 2006. december 30. XY aktõ.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1321
Az apa/anya magyar állampolgársága ............ év ......................... hó ........ napján megszûnt. (BÁH 106-Á-511/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. Az apa és az anya magyar állampolgársága ......... év ............................. hó ....... napján megszûnt. (BÁH 106-Á-711/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. Kijavítás: Az apa/anya külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BÁH 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. XY aktõ. [A külföldi állampolgárként anyakönyvezett szülõrõl késõbb kiderül, hogy a gyermek születésekor magyar állampolgársággal is rendelkezett.] A gyermek ismeretlen/külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. 2005. május 30. XY aktõ. [Külföldi állampolgárságú anyától született gyermekre utólag teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozatot tett magyar állampolgárságú férfi, illetve apaságát bíróság állapította meg.] b) A házassági anyakönyvbe: – A „Megjegyzés” rovatba: A férj svéd állampolgár. A feleség norvég állampolgár. A férj tajvani lakos. (Tajvani állampolgárság nem jegyezhetõ be.) – Az „Utólagos bejegyzés” rovatba: A férj a magyar állampolgárságot megszerezte. (BÁH 106-Á-1213/2005.) 2005. december 30. XY aktõ. A feleség/férj magyar állampolgársága ......... év ............................ hó ........ napján megszûnt. (BÁH 106-Á-321/2005.) 2005. december 30. XY aktõ. A férj és a feleség magyar állampolgársága ........ év ........................ hó ..... napján megszûnt. (BÁH 106-Á-621/2005.) 2005. december 30. XY aktõ. Kijavítás: A férj/feleség külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BÁH 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. XY aktõ. [A külföldi állampolgárként anyakönyvezett félrõl késõbb kiderül, hogy a házasságkötéskor magyar állampolgársággal is rendelkezett.] c) A halotti anyakönyvbe: – A „Megjegyzés” rovatba: Az elhalt állampolgársága ismeretlen. Az elhalt hontalan volt. Az elhalt szerb állampolgár volt. – Az „Utólagos bejegyzések” rovatba: Kijavítás: Az elhalt francia állampolgár volt. 2002. december 16. XY aktõ. Az elhalt a magyar állampolgárságot megszerezte. (BÁH 106-Á-5499/2005.) 2005. december 16. XY aktõ. Kijavítás: Az elhalt külföldi/ismeretlen állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BÁH 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. XY aktõ. [A külföldi/ismeretlen állampolgárként anyakönyvezett elhaltról késõbb kiderül, hogy a haláleset idõpontjában magyar állampolgársággal (is) rendelkezett, vagy igazolták az ismeretlen állampolgárságú elhalt külföldi állampolgárságát.]
1322
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
Kijavítás: Az elhalt ismeretlen állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm, az elhalt ciprusi állampolgár volt. Közép-magyarországi Reg. Közig. Hiv. 31-907/2007. 2007. május 30. XY aktõ. [Az ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett elhalt külföldi állampolgárságát késõbb igazolták. Az elrendelõ közigazgatási hivatal megnevezését, ügyszámát, a bejegyzés dátumát és a bejegyzést teljesítõ anyakönyvvezetõ nevét a kivonat Megjegyzések rovatában nem lehet feltüntetni.] 20. A házasság felbontásának anyakönyvezése: a) A házasságot a Budai Központi Kerületi Bíróság a 2002. november 1-jén jogerõre emelkedett 2.P.21.515/2002/3. sz. ítéletével felbontotta. 2002. december 30. XY aktõ. b) A házasságot a bratislavai (Pozsony, Szlovákia) Bíróság a 2002. november 1-jén jogerõre emelkedett BA-22-25/2002. sz. ítéletével felbontotta. A volt feleség neve 2002. december 30-tól Kissová Rita. Dél-dunántúli Reg. Közig. Hiv. 33-125/2002. sz. 2003. január 15. XY aktõ. [A volt feleség nem magyar állampolgár, névviselésérõl a külföldi bíróság rendelkezett.] c) A házasságot a bratislavai (Pozsony, Szlovákia) Bíróság a 2006. november 1-jén jogerõre emelkedett BA-22-25/2006. sz. ítéletével felbontotta. 2006. december 22. XY aktõ. [A házasságfelbontás feljegyzésére a Brüsszel II. egyezményt kell alkalmazni.] 21. Utólagos bejegyzések a halotti anyakönyvbe: a) Az elhalt születési családi és utóneve: Varga Attila, neme: férfi, családi állapota: elvált, születési helye: Debrecen II., személyi azonosítója: 1 701212 2323, a haláleset helye: Vác, a haláleset ideje: 2000. november 20., lakóhelye: Tura, apjának születési családi és utóneve: Varga Béla, anyjának születési családi és utóneve: Kiss Éva. Pest m. RFK 125/2002. 2002. december 30. XY aktõ. b) A holtnak nyilvánítást a Bicskei Városi Bíróság Pk.5478/2002. sz. 2002. november 25-én jogerõre emelkedett határozatával hatálytalanította, a bejegyzést törlöm. A haláleset anyakönyvezése Mór hal.akv. 24/2001. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. A halál tényét megállapító végzést a Paksi Városi Bíróság Pk.3698/2002. sz. 2002. november 25-én jogerõre emelkedett határozatával hatályon kívül helyezte, a bejegyzést törlöm. 2002. december 30. XY aktõ. 22. A halotti anyakönyv utólagos bejegyzése alapján a születési (házassági) anyakönyv utólagos bejegyzésének kijavítása: Kijavítás: A halál tényét megállapító végzést a Paksi Városi Bíróság Pk.3698/2002. sz. 2002. november 25-én jogerõre emelkedett határozatával hatályon kívül helyezte, a gyermek (férj, feleség) halálesetét tartalmazó utólagos bejegyzést törlöm. 2002. december 30. XY aktõ. 23. A születés újból való anyakönyvezése: a) „Az apa adatait és a gyermek születési családi nevét örökbefogadás miatt (Érdi gyámhiv. 125/2002. sz.) törlöm. A születést 15/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Varró. 2002. december 30. XY aktõ. Az anya adatait örökbefogadás miatt (Soproni Gyámhiv. 5478/2002. sz.) törlöm. A születést 6598/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kovács. 2002. december 30. XY aktõ. Az apa és az anya adatait, valamint a gyermek születési családi és utónevét örökbefogadás miatt (Budaörsi Gyámhiv. 235/2002. sz.) törlöm. A születést 777/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi és utóneve: Szabó Máté. 2002. december 30. XY aktõ.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1323
Az apa és az anya adatait, valamint a gyermek születési családi nevét örökbefogadás, valamint képzelt apa megállapítása miatt (Váci Gyámhiv. 999/2002. sz.) törlöm. A születést 333/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Fehér. 2002. december 30. XY aktõ. b) Az apa adatait és a gyermek születési családi nevét az apaság vélelmének megdöntése miatt (Szegedi Városi Bíróság P.1235/2002. sz.) törlöm. A születést 111/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Urbán. 2002. december 30. XY aktõ. c) A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét örökbefogadás miatt (Nyírbátori Gyámhiv. 852/2002. sz.) törlöm. A születést 111/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kecskés. 2002. december 30. XY aktõ. A képzelt szülõk adatait és a gyermek születési családi nevét örökbefogadás miatt (Hevesi Gyámhiv. 444/2002. sz.) törlöm. A születést 745/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Takács. 2002. december 30. XY aktõ. d) A képzelt apa adatait az apaság megállapítása miatt (Ceglédi Városi Bíróság P.321/2002. sz.) törlöm. A születést 555/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kelemen. 2002. december 30. XY aktõ. A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét az anya utólagos házasságkötése miatt (Paksi aktõ. 65/2002. fsz.) törlöm. A születést 951/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Papp. 2002. december 30. XY aktõ. A képzelt szülõk adatait és a gyermek születési családi nevét a vér szerinti szülõk megállapítása miatt (Szeghalmi Városi Bíróság P.852/2002. sz.) törlöm. A születést 33/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Tóth. 2002. december 30. XY aktõ. A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét teljes hatályú apai elismerés miatt (székesfehérvári aktõ. 23-65/2001. sz.) törlöm. A születést 385/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Varga. 2002. december 2. XY aktõ. A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét teljes hatályú apai elismerés miatt (telki aktõ. 23-65/2007. sz.) törlöm. A gyermek születési családi neve: Varga. Közép-magyarországi Reg. Közig. Hiv. 31-36/2007. A születést 25/2007. fsz.a. újból anyakönyveztem. 2007. január 22. XY aktõ. [Az alapbejegyzésben képzelt apa szerepel, és az elismerõ apa külföldi állampolgár.] Az apa, az anya adatait, a gyermek születési családi és utónevét az örökbefogadás megszûnése miatt (Ózdi Gyámhiv. 111/2002. sz.) törlöm. A születést 888/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi és utóneve: Molnár János. 2002. december 30. XY aktõ. f) Az apa adatait és a gyermek születési családi nevét az apa halálesetének 1997. április 15. napjával megállapított ideje miatt (Szekszárdi Városi Bíróság Pk.11223/2002. sz.) törlöm. A születést 741/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Vértes. 2002. december 30. XY aktõ. g) Az anya adatait és a gyermek születési családi és utónevét az anyaság vélelmének megdöntése és az anya személyének megállapítása miatt (Egri Városi Bíróság Pk.55852/2002. sz.) törlöm. A születést 52/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi és utóneve Kovács Éva. 2002. december 30. XY aktõ. h) A bejegyzés szabálytalan, kettõs anyakönyvezés miatt törlöm. A születés szabályszerûen anyakönyvezve 507/2002. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ.
1324
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
24. A házasság és haláleset újból való anyakönyvezése: A bejegyzést teljes hatályú apai elismerés (az apaság vélelmének bírósági megdöntése stb.) miatt törlöm. A házasságkötést 45/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A férj születési családi és utóneve: Kormos István, a férj apjának születési családi és utóneve: Kormos Béla. 2002. december 30. XY aktõ. A bejegyzést az elhalt születési bejegyzésének újbóli anyakönyvezése miatt törlöm. A halálesetet újból anyakönyveztem 98/2002. fsz.a. Az elhalt születési családi és utóneve: Vámos Mihály, az elhalt apjának születési családi és utóneve: Vámos Péter. 2002. december 30. XY aktõ. 25. Az anyakönyvi bejegyzést nem az illetékes vagy nem anyakönyvvezetõ teljesítette, továbbá ha az alapbejegyzést kijavítással nem lehet helyrehozni: Az alapbejegyzést illetékesség hiánya miatt törlöm. A születést a kecskeméti aktõ. 548/2002. fsz.a. anyakönyvezte. 2002. december 30. XY aktõ. Az alapbejegyzést szabálytalan anyakönyvezés miatt törlöm, a szabályszerû anyakönyvezés 789/2002. fsz.a. megtörtént. 2002. december 30. XY aktõ. Az alapbejegyzést téves adatok miatt törlöm, és azt újból anyakönyveztem 756/2002. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. A bejegyzést szabálytalan, kettõs anyakönyvezés miatt törlöm. A születés (haláleset) szabályszerûen anyakönyvezve: 586/2002. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. 26. Az örökbefogadás anyakönyvezése: I. Az örökbefogadás tényének anyakönyvezése: A születési anyakönyv „utólagos bejegyzések” rovatába: a) ,,A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Makói Gyámhiv. 546/2002. sz.). 2002. december 30. XY aktõ. b) A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Tamási Gyámhiv. 546/2002. sz.). A gyermek születési családi neve: Kiss. 2002. december 30. XY aktõ. c) A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Szigetvári Gyámhiv. 546/2002. sz.). A gyermek születési családi neve: Kiss. Az örökbefogadást tartalmazó téves utólagos bejegyzést törlöm és újból bejegyzem: A gyermeket Kiss Pálné Nagy Adél örökbe fogadta (Békési Gyámhiv. 546/2002. sz.). 2002. december 30. XY aktõ. II. Örökbefogadás anyakönyvezése vér szerinti szülõkként: A születési anyakönyv „utólagos bejegyzések” rovatába: A szülõk adatait és a gyermek születési családi (és utó-) nevét örökbefogadás miatt (Tatai Gyámhiv. 578/2002. sz.) törlöm. A születést 95/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi (és utó-) neve: Lakatos (Éva). 2002. december 30. XY aktõ. 27. A hatálytalanná vált, megszûnt örökbefogadás anyakönyvezése: a) A gyermeket Kovács Sándor örökbe fogadta (Gyöngyösi Gyámhiv. 21/2002. sz.). Az .....-n kelt utólagos bejegyzést az örökbefogadás hatálytalanná válása miatt (Egri Városi Bíróság P.854/2002. sz.) törlöm, a születést 77/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kovács. 2002. december 30. XY aktõ.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1325
b) A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Siófoki Gyámhiv. 546/2002. sz.) A gyermek születési családi neve: Kiss. Az ....................-n kelt utólagos bejegyzést az örökbefogadás részbeni hatálytalanná válása miatt (Kaposvári Városi Bíróság P.12345/2002. sz.) törlöm. A születést 8/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kiss. 2002. december 30. XY aktõ. Az újbóli anyakönyvezés megtörténte után az „Utólagos bejegyzések” rovatba feljegyzendõ: A gyermeket Kiss Pálné Nagy Adél (vagy Kiss Pál) örökbe fogadta (Ibrányi Gyámhiv. 23/2002. sz.). 2002. december 31. XY aktõ. c) A gyermeket Kovács Sándor örökbe fogadta (Fehérgyarmati Gyámhiv. 58/2002. sz.). Az .........................-n kelt utólagos bejegyzést az örökbefogadás megszûnése miatt [Nyíregyházi Városi Bíróság (Gyámhiv.) ............./2002. sz.] törlöm. 2002. december 30. XY aktõ. d) A szülõk adatait, valamint a gyermek születési családi (és utó-) nevét az örökbefogadás megszûnése miatt (Veszprémi Városi Bíróság P.12547/2002. sz.) törlöm. A születést 4/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi (és utó-) neve: Laczkó (Ferenc). 2002. december 30. XY aktõ. 28. A vér szerinti szülõk adatainak megváltozása: Az apa adatait (és a gyermek születési családi nevét) az apaság vélelmének megdöntése (Debreceni Városi Bíróság P.22335/2002. sz.), valamint teljes hatályú apai elismerés miatt (gyõri aktõ. 87-2/2002. sz.) törlöm. A születést 54/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Lukács. 2002. december 30. XY aktõ. Az apa adatait (és a gyermek születési családi nevét) az apaság vélelmének megdöntése (Tatabányai Városi Bíróság P.44889/2002. sz.), valamint az anya utólagos házasságkötése miatt (fóti aktõ. 2-15/2002. sz.) törlöm. A születést 17/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Pikler. 2002. december 30. XY aktõ. 29. Képzelt szülõ(k) adatainak törlése: A szülõk adatait és a gyermek születési családi nevét a vér szerinti szülõk megállapítása miatt (Salgótarjáni Városi Bíróság P.74569/2002. sz.) törlöm. A születést 98/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Ménesi. 2002. december 30. XY aktõ. 30. Megkülönböztetõ betûjel megerõsítése, illetve feljegyzése: a) A gyermek születési családi neve: B. Kovács (Gy. Varga, Kovács B. stb.). 2002. december 5. XY aktõ. b) Az apa és a gyermek születési családi neve: B. Kovács (Gy. Varga, Kovács B.). 2002. december 5. XY aktõ. 31. Kisebbségi nyelven történõ házasságkötés: A házasság megkötése bolgár (görög, lengyel, szlovén stb.) nyelven történt. [A házassági anyakönyvi kivonaton nem kell feltüntetni.] 32. Kisebbségi utónévre, valamint a családi név kisebbségi anyanyelvi szabályok szerinti módra történõ kijavítása: Kijavítás: A gyermek utóneve: Josef (Iosif, Josip, Jozef stb.). 2002. december 16. XY aktõ. Kijavítás: A gyermek családi neve: Tóthová (Papadimitrou, Popova, Sikorski stb.). 2002. december 16. XY aktõ. 33. A magyar állampolgárság megszerzésével egyidejûleg történt névmódosítás bejegyzése a születési és házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába: a) A gyermek és az apa születési családi neve: Kis (BÁH 106-Á-4222/2004.). 2004. november 12. XY aktõ. b) A férj/feleség születési családi neve: Szabó (BÁH 106-Á-2241/2004.). 2004. november 22. XY aktõ. [Az anyakönyvi kivonatba a megváltozott születési nevet kell bejegyezni.]
1326
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
34. Az anyakönyvi bejegyzés idõpontjának feltüntetése a házassági anyakönyv „Megjegyzések” rovatába, amennyiben a házasságkötés anyakönyvezésére a házasságkötést követõen kerül sor: A bejegyzés ideje: 2005. május 30. 35. A gyermek neme és ezzel összefüggésben utóneve megváltozásának feljegyzése a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába: Kijavítás: a gyermek neme fiú, utóneve Áron. 2005. május 30. XY aktõ. ” 3. melléklet a 10/2007. (III. 6.) IRM rendelethez „6. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez Az ASZA rendszeren keresztül igényelhetõ, központilag elõállított anyakönyvi nyomtatványok, valamint a biztonsági tintával töltött íróeszköz igénylése és kezelése
a) típus (anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok gyártási hibáinak legalább szúrópróba szerinti ellenõrzése), b) tartomány (elsõ és utolsó okmány azonosítójának ellenõrzése), c) darabszám (csomag leszámlálása) szerint. Az ellenõrzés alapján feltárt eltérésekrõl (hiány vagy többlet) jegyzõkönyvet kell készíteni három példányban. A jegyzõkönyv egy példánya a nyomdáé, egy a Központi Hivatalé, egy példányt pedig irattározni kell. Az eltérések rendezésére a nyomda intézkedik.
Nyomtatványtípusok Anyakönyvek: a) Születési anyakönyv b) Házassági anyakönyv c) Halotti anyakönyv Anyakönyvi kivonatok: a) Születési anyakönyvi kivonat b) Házassági anyakönyvi kivonat c) Halotti anyakönyvi kivonat d) Nemzetiségi születési anyakönyvi kivonat e) Nemzetiségi házassági anyakönyvi kivonat f) Nemzetiségi halotti anyakönyvi kivonat g) Nemzetközi születési anyakönyvi kivonat h) Nemzetközi házassági anyakönyvi kivonat i) Nemzetközi halotti anyakönyvi kivonat
Az anyakönyvi nyomtatványok igénylése Évi egyszeri rendes okmányigénylés Az anyakönyvi biankó okmányokat az anyakönyvvezetõ igényli az ASZA rendszeren keresztül az éves várható felhasználást figyelembe véve.
Bevételezés A megrendelt anyakönyvi biankó okmányok szállításáról az azokat kiállító nyomda gondoskodik. A nyomdától kiadási jegyzõkönyvvel érkezõ küldeményt, iktatókönyvben történõ érkeztetés után a küldeményhez mellékelt kísérõjegyzék, valamint az ASZA rendszer okmánynyilvántartása alapján ellenõrizni kell
Hibás, selejtes okmányok kezelése Biankó okmányok érvénytelenítése A nyomdai hibás/gyártási hibás biankó okmányokat áthúzással, pecsételéssel vagy – az anyakönyveket kivéve – átlyukasztással érvényteleníteni kell. Az érvénytelenített okmányokról jegyzõkönyvet kell kiállítani. A jegyzõkönyvet és a típusonként, illetve nyomdai hibás/gyártási hibás bontásban szétválogatott okmányokat a nyomda részére tételes kísérõjegyzékkel ellátva, az ASZA rendszeren történõ átvezetést követõen az Állami Futárszolgálat útján kell továbbítani. A nyomdai hibás/gyártási hibás biankó okmányokról kiállított jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: a) a polgármesteri hivatal (a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ hivatali szervezetének) megnevezését és címét, b) az anyakönyvvezetõ nevét, c) az okmányok típusát és azonosítóját, d) az érvénytelenítés pontos idõpontját. A polgármesteri hivatalnál, valamint a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ hivatali szervezeténél selejtezendõ okmányok kezelése A bejegyzést tartalmazó anyakönyvek nem selejtezhetõk. Amennyiben a hitelesítést és az elsõ bejegyzést követõen az anyakönyvvezetõ az anyakönyvben nyomdai/gyártási hibát észlel, a hibás oldalt/oldalakat áthúzással, pecsételéssel érvényteleníti, és a bejegyzéseket a hibátlan oldalon folytatja tovább. Ha az anyakönyvnek már nincs hibátlan oldala, az anyakönyvvezetõ azt lezárja. A polgármesteri hivatalban, valamint a hazai anyakönyvezést végzõ szervnél selejtezhetõ okmányok (hibás adattal kitöltött, továbbá a megszemélyesítés során megsérült
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
anyakönyvi kivonatok) selejtezését a jegyzõ, illetve a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ hivatali szervezetének vezetõje engedélyével lehet megkezdeni. A selejtezés végrehajtásához bizottságot kell felállítani. A megsemmisítés megtörténtérõl jegyzõkönyvet kell felvenni, amelyet az irattárban kell elhelyezni. Selejtezést évente legalább egyszer kell végezni.
Az anyakönyvi okmányok tárolása Az okmányokat biztonságos körülmények között, típusonként elkülönítve, tûzvédelmi szempontokból is megfelelõ helyen kell tárolni.
1327
IRÁNYMUTATÁSOK, IV. rész JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozatai A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata
A biztonsági tintával töltött íróeszközök igénylése A biztonsági tintával töltött íróeszközt az ASZA rendszeren keresztül lehet megrendelni. A rendelést az évi egyszeri rendes okmányigényléssel együtt kell továbbítani.”
1/2007. PJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Legfelsõbb Bíróság Gf.IX. tanácsa által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ
III. rész HATÁROZATOK A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 21/2007. (III. 6.) ME határozata szakállamtitkár kinevezésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 57. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter javaslatára Pimper Richárdot, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkárává 2007. március 5-i hatállyal kinevezem. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
jogegységi határozatot: 1. A mögöttes felelõsség olyan járulékos jellegû, másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség, amely alapulhat szerzõdésen (pl. szerzõdéses egyszerû kezesség) vagy törvény rendelkezésén (törvényi kezesség, valamint a mögöttes felelõsség egyéb törvényi esetei). 2. A mögöttesen felelõs ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felel, mint a fõkötelezett. Ebbõl következõen a követelés elévülése mind a fõkötelezettel, mind a mögöttesen felelõssel szemben ugyanabban az idõpontban – a követelés Ptk. 326. § (1) bekezdés szerinti esedékessé válásának idõpontjában – kezdõdik. 3. Az elévülést a fõkötelezettel szemben megszakító jogcselekmények nem szakítják meg az elévülést a mögöttesen felelõs személlyel szemben. 4. A mögöttesen felelõs személlyel szembeni követelés elévülése a fõkötelezettõl való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságáig nyugszik. Az elévülés nyugvása fogalmilag kizárja az elévülés megszakadását. A fõkötelezettel szemben el nem évült követelés az elévülés nyugvásának megszûntétõl (vagyis a fõkötelezettõl való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságától) számított egy éven belül érvényesíthetõ a mögöttesen felelõs személlyel szemben.
1328
MAGYAR KÖZLÖNY INDOKOLÁS I.
A Legfelsõbb Bíróság Gf.IX. tanácsa a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. §-ának (1) bekezdés b) pontja és 29. §-ának (2) bekezdése alapján – miután jogkérdésben el kíván térni a Legfelsõbb Bíróság másik ítélkezõ tanácsának határozatától – jogegységi eljárást kezdeményezett és a jogegységi határozat meghozataláig a Gfv.IX.30.279/2006. szám alatt folyamatban levõ felülvizsgálati eljárást felfüggesztette. A jogegységi eljárást indítványozó tanácsnál elbírálásra váró ügyben a felperes a fõkötelezett elleni felszámolási eljárásban meg nem térült hitelezõi igényét érvényesítette az 1992. évi LIV. törvény 53. §-a alapján egyszerû kezesként felelõs alperessel szemben. Keresetét a felszámolási eljárás jogerõs befejezõdésétõl, tehát a követelés fõkötelezettõl való behajthatatlansága megállapíthatóságától számított egy éven túl, de öt éven belül terjesztette elõ. Az elsõfokú bíróság az alperes elévülési kifogása ellenére helyt adott a keresetnek, mert álláspontja szerint a fõkötelezettel szembeni felszámolási eljárás a kezessel szemben is megszakította az elévülést, amely így a fõkötelezett megszüntetésének idõpontjában újra kezdõdött, ettõl számítva pedig a keresetindításig öt év még nem telt el. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta az elsõ fokú ítéletet és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság – hivatkozva a Legfelsõbb Bíróság több eseti döntésben, valamint tanácselnöki értekezleti állásfoglalásban is kifejtett álláspontjára – úgy foglalt állást, hogy a fõkötelezett ellen indult felszámolási eljárás az elévülést a mögöttes felelõssel szemben nem szakította meg, mert a Ptk. 327. §-ának (1) bekezdésében írt jogcselekmények mind személyhez kötöttek. Az egyszerû kezessel szemben a fõkötelezettõl való behajthatatlanság igazolásáig az elévülés nyugszik, azt követõen pedig a Ptk. 326. § (2) bekezdés értelmében a követelést vele szemben egy éven belül kellett volna érvényesíteni. Miután ez nem történt meg, a követelés a kezessel szemben elévült. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán megindult felülvizsgálati eljárásban a Legfelsõbb Bíróság eljáró tanácsa azért kezdeményezett jogegységi eljárást, mert el kíván térni a jogerõs ítéletben hivatkozott Legfelsõbb Bírósági gyakorlattól. Az eljáró tanács álláspontja szerint a Ptk. 324. § (2) bekezdés alapján a fõköveteléstõl függõ mellékkövetelések csak a fõköveteléssel együtt évülhetnek el. Mellékkövetelés alatt a mellékkötelezettségbõl származó követelést is érteni kell. A mellékkötelezettek, mint járulékos kötelezettek (idetartoznak az egyszerû kezes és más mögöttes felelõsök) helytállási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a fõkövetelés meg nem szûnik, illetve amíg a fõkövetelés a fõkötelezettel szemben bírósági úton érvényesíthetõ. A fõkövetelés elévülésének megszakadása kihat a mellékkövetelésre is. A fõkötele-
2007/26. szám
zettségtõl függõ mellékkövetelések fõköveteléstõl független elévülésének elismerése a mellékkövetelések járulékos jellegének a tagadását jelentené. A fõkötelezettõl való behajthatatlanság megállapíthatóságáig a sortartó kezes megtagadhatja ugyan a teljesítést, ez azonban nem jelenti vele szemben az elévülés nyugvását, mert az ilyen kezes az adóssal együtt is perelhetõ; maga a perlési lehetõség mond ellent tehát az elévülés nyugvásának.
II. A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfõbb ügyész képviselõje a következõket fejtette ki. Mögöttes felelõsi helyzetben a járulékosság folytán a fõkötelezettség érvényesíthetõsége határozza meg a mellékkötelezettel szembeni követelés érvényesíthetõségét is. A fõkövetelés elévülésének megszakadása akkor is kihat a mellékkötelezettségbõl eredõ követelésre, ha az elévülést megszakító jogcselekmények nem kerültek alkalmazásra a mellékkötelezettel szemben. A mellékkötelezettségbõl eredõ követelések mindaddig nem évülnek el, amíg a követelés elévülése nem következett be a fõkötelezettel szemben.
III. (ad.1.) a) A mögöttes felelõsség egy másik személy (a fõkötelezett) valamely vagyoni kötelezettségének a teljesítéséért való másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség. A mögöttes felelõsség mindig feltételez egy elsõdlegesen felelõs személyt is. Ilyen esetben két különbözõ jogállású kötelezettrõl: a fõkötelezettrõl és a járulékos kötelezettrõl van szó. A mögöttes felelõsség alapulhat szerzõdésen, vagyis a helytállási kötelezettség elvállalásán (pl. szerzõdéses sortartó kezesség) és alapulhat törvény rendelkezésén is. Idetartoznak a törvényi kezesség egyes esetei [pl. 1992. évi LIV. törvény 53. § (1) bekezdés; 1997. évi Gt. 106. § (1) bekezdés], de amikor a jogalkotó mögöttes felelõsséget kíván megállapítani, ezt nem csak a kezesség jogintézményének az alkalmazásával teheti, hanem „sui generis” módon is. Erre példa a társasági jogban a közkereseti és betéti társaság tagjainak, valamint az egyesülés tagjainak a mögöttes felelõssége, és mögöttes felelõsségként értékelte a bírói gyakorlat az 1988. évi Gt. 328. § (2) bekezdés szerinti konszernjogi felelõsséget is (pl. BH 2005/9/327.). A jelen jogegységi határozat a mögöttes felelõsség egyszerû kezességen kívüli többi törvényi esetei közül csak az említett felelõsségi alakzatokra irányadó, mert a konkrét perekben eddig csak ezekkel kapcsolatban merült fel a joggyakorlat egysége biztosításának szükségessége.
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) A mögöttes felelõsség mindig járulékos jellegû. Hogy ez a járulékosság mit jelent, miben nyilvánul meg, azt legkifejezõbben a kezesség Ptk.-ban foglalt szabályai (leginkább a Ptk. 273. § rendelkezései) szemléltetik, hiszen a kezesség legjellemzõbb tulajdonsága éppen a járulékosság. A járulékos kötelezettség mindig fõkötelezettséget tételez fel, és a járulékos kötelezettség mindig ehhez a fõkötelezettséghez igazodik. A járulékos kötelezett érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyeket a fõkötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A járulékos kötelezett helyzete nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállaláskor volt, kiterjed azonban az elvállalás után esedékessé vált mellékszolgáltatásokra. A járulékosságból következik az is, hogy a fõkötelezett oldalán bekövetkezett – akár objektív, akár szubjektív – jogi tények mindig kihatnak a járulékos kötelezettre, vagyis a mögöttes felelõs helyzete a fõkötelezett helyzetéhez igazodik. Ha tehát a fõkötelezett teljesít, a járulékos kötelezett szabadul a kötelezettség alól, vagy ha a követelés a fõkötelezettel szemben elévült, akkor az elévült a járulékos kötelezettel szemben is, miután a járulékos kötelezett hivatkozhat a fõkötelezettet megilletõ elévülési kifogásra. Ugyanígy, ha a fõkötelezettel szemben jogvesztés következik be, ez kihat a mögöttes felelõsre is. (Pl. Ha a hitelezõ a fõkötelezettel szembeni felszámolási eljárásban a felszámolás közzétételétõl számított egy éven belül nem jelenti be az igényét, e határidõ elmulasztása a fõkötelezettel szemben jogvesztéssel jár, ami pedig a járulékos kötelezettel szemben is jogvesztést eredményez.) A fõkövetelés megszûnése vagy elévülése esetén tehát már a járulékos kötelezettek sem vonhatók felelõsségre. A járulékosság azonban „egyirányú” abban az értelemben, hogy csak a járulékos kötelezett helyzete igazodik a fõkötelezett helyzetéhez, fordítva azonban ez nincs így. A járulékos kötelezett oldalán bekövetkezett jogi tények csak annyiban hatnak ki a fõkötelezettre, amennyiben azok a jogosult kielégítésére vezettek. Arra tehát hivatkozhat a fõkötelezett, hogy a járulékos kötelezett teljesítése folytán õ már nem tartozik a jogosultnak, arra azonban nem hivatkozhat, hogy a követelés a járulékos kötelezettel szemben elévült. A járulékos kötelezettel szemben ugyanis a követelés külön is elévülhet, vagyis úgy, hogy a fõkötelezettel szemben fennmarad (pl. úgy, hogy az elévülés csak a fõkötelezettel szemben szakad meg, a járulékos kötelezettel szemben viszont bekövetkezik). c) A kifejtettek a kezességre, mint a mögöttes felelõsség egyik esetére is igazak, mert önmagában a kezesség járulékos jellegébõl nem következik, hogy a kezes helytállási kötelezettsége mindaddig fennállna, amíg a követelés meg nem szûnik, vagy amíg a fõkötelezettel szemben bírósági úton érvényesíthetõ. A Ptk. 324. § (2) bekezdés rendelkezésére hivatkozással sem lehet azt állítani, hogy a kezes felelõsségének elévülése csak a fõkövetelés elévülésével együtt következhet be. A Ptk. 324. § (2) bekezdés értelmében: „A fõkövetelés elévülésével az attól függõ mellék-
1329
követelések is elévülnek”. Fõköveteléstõl függõ mellékkövetelésnek tekinthetõ a kamat, a foglaló, a bánatpénz, a kötbér. A kezesség jogintézménye azonban nem vonható ebbe a körbe. A Ptk. a kezességet szerzõdést biztosító mellékkötelezettségként szabályozza, a mellékkötelezettség és a fõköveteléstõl függõ mellékkövetelés, azonban nem azonos jogi fogalmak. A kezesség személyi biztosíték, a kezes a fõkötelezett mellett „mellékkötelezett”, aki azonban nem valamiféle fõköveteléstõl függõ mellékkövetelésért köteles helytállni, hanem ugyanazért a fõkövetelésért (és annak mellékköveteléseiért), amit a jogosult a fõkötelezettõl is követelhet. A kezesség esetében sem lehet tehát sem a járulékos jelleg, sem a Ptk. 324. § (2) bekezdés alapján olyan elvi következtetésre jutni, hogy mindaddig, amíg a fõkötelezett felelõssége fennáll, addig a járulékos kötelezett felelõssége sem évülhet el. Más kérdés, hogy éppen a mögöttes felelõsség esetén a követelésnek a mögöttes felelõssel szembeni külön elévülésére gyakorlatilag csak egészen kivételes esetben kerülhet sor. Ha ugyanis elfogadjuk azt a továbbiakban az elévüléssel kapcsolatban kifejtendõ álláspontot, hogy a fõkötelezettõl való behajthatatlanság megállapíthatóságáig a mögöttes felelõssel szemben az elévülés nyugszik, a nyugvás idején pedig az elévülés megszakítása fogalmilag kizárt, akkor ez csak úgy képzelhetõ el, hogy a mögöttes felelõssel szemben az elévülés nyugvása egyszer már véget ért (mert a követelés a fõkötelezettõl behajthatatlan volt), a jogosult azonban a mögöttes felelõssel szemben nem érvényesített igényt (így az elévült), miközben a fõkötelezettel szembeni végrehajtási eljárásban a Ptk. 327. § (3) bekezdése szerint újra és újra megszakította az elévülést. d) A fõkötelezett és a mögöttes felelõs együttes perlése fõszabályként – vagyis azt kizáró rendelkezés hiányában – megengedett, de a legtöbb esetben a törvény kifejezetten rendelkezik is az együttes perlés megengedésérõl. Így a Ptk. 274. § (1) bekezdés szerint az a körülmény, hogy az egyszerû (sortartó) kezes a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg a követelés a kötelezettõl behajtható, nem gátolja a kötelezett és a kezes együttes perlését. Ugyanígy mindhárom társasági törvény szerint a közkereseti társaság tagjai – mögöttes felelõsségük érintése nélkül – a társasággal együtt is perelhetõek. A közös vállalat tagjainak mögöttes kezesi felelõsségénél vagy az 1988. évi Gt. szerinti konszernjogi mögöttes felelõsségnél az együttes perlést kifejezetten megengedõ törvényi szabály nincs, a bírói gyakorlat azonban a Ptk. 274. § (1) bekezdés, illetve a közkereseti társaság tagjának mögöttes felelõssége analógiájára ezekben az esetekben is megengedettnek tekinti az együttes perlést, miután nincs ezt kifejezetten tiltó szabály (BH 2005/9/327). A fõkötelezett és a mögöttes felelõs együttes perlését pergazdaságossági szempontok indokolják. A mögöttes felelõssel szemben csak feltételes hatályú marasztalásra kerülhet sor, vagyis az ítélet csak olyan rendelkezést tartalmazhat, amely szerint a tagtól teljesítés csak akkor követelhetõ (vele szemben végrehajtás csak akkor vezethetõ), amikor már megállapítható, hogy a követelés a fõkötelezettõl behajthatatlan.
1330
MAGYAR KÖZLÖNY (ad.2.)
A mögöttes felelõs helytállási kötelezettsége nem önálló felelõsség, a mögöttes felelõs nem a saját, hanem a fõkötelezett kötelezettségéért köteles helytállni. A mögöttes felelõséggel a törvény nem a követelést „többszörözi meg”, hanem a követelésért helytállni tartozók körét. A mögöttes felelõs tehát ugyanazért a követelésért felel, mint a fõkötelezett, vele szemben a követelés jogcíme is ugyanaz, mint a fõkötelezettel szemben. Mivel ugyanazon követelésrõl van szó, a követelés esedékessé válásának az idõpontja, és így a Ptk. 326. § (1) bekezdés értelmében az elévülés kezdõ idõpontja is azonos mind a fõkötelezett, mind a mögöttes felelõs vonatkozásában. Az elévülés tehát a mögöttes felelõssel szemben is akkor kezdõdik, amikor a követelés teljesítési határideje a fõkötelezettel szemben lejár. Ez következik abból is, hogy a törvény a mögöttes felelõssel szembeni igényérvényesítéshez külön határidõt nem állapít meg. A mögöttes felelõs lényegében annak a személynek a jogi pozíciójába kerül, akinek a kötelezettségéért helytállási kötelezettséggel tartozik. A fõkötelezett és a mögöttesen felelõs helyzetében mégis van egy alapvetõ különbség: a fõkötelezettel szemben a követelés az esedékessé válástól kezdve a teljesítés követelésére is kiterjedõen azonnal érvényesíthetõ, míg a mögöttes felelõs teljesítésre csak akkor lesz kötelezett, ha a követelés a fõkötelezettõl igazoltan behajthatatlan (a mögöttes felelõs ekkor lép a fõkötelezett helyébe). A behajthatatlanság megállapíthatóságához nem a mögöttes felelõssel szembeni elévülés kezdõ idõpontja kapcsolódik, hanem annak más szempontból, az elévülés nyugvása szempontjából van jelentõsége.
(ad.3.) A tapasztalatok szerint a perekben a legtipikusabb tényhelyzet az – ami a jelen jogegységi eljárás alapjául szolgáló perben is –, hogy a fõkötelezett felszámolási eljárás alatt áll, az eldöntendõ jogkérdés pedig az, hogy a felszámolási eljárás, illetve a követelés felszámolási eljárásban való érvényesítése hogyan hat ki a mögöttes felelõs helyzetére: megszakítja-e ez vele szemben is az elévülést, amely így a felszámolás befejezõdésekor újrakezdõdik, avagy a felszámolási eljárás ideje alatt az elévülés a mögöttes felelõssel szemben nyugszik? A Legfelsõbb Bíróság jelen jogegységi eljárást kezdeményezõ eljáró tanácsának a mögöttes felelõsség járulékos jellegébõl kiinduló álláspontja szerint a fõadóssal szemben foganatosított elévülést megszakító cselekmények megszakítják az elévülést a mögöttes felelõssel szemben is. A Legfelsõbb Bíróság jogegységi tanácsa nem fogadja el ezt az álláspontot. A Ptk. 327. § (1) bekezdésben írt jogcselekmények ugyanis mind személyhez kötött, címzett jognyilatkozatok, azokkal kapcsolatban járulékos hatás nem érvényesülhet. A fõkötelezettel szembeni fel-
2007/26. szám
számolási eljárás tehát önmagában nem szakítja meg az elévülést a mögöttes felelõssel szemben, hanem ilyen hatása csak a kifejezetten a mögöttes felelõshöz intézett, Ptk. 327. § (1) bekezdés szerinti jogcselekményeknek lehetne. Az elévülés fõkötelezettel szembeni megszakításának a mögöttes felelõssel szemben csak az az áttételes joghatása van, hogy miután a követelés nem évült el a fõkötelezettel szemben, az elvileg a mögöttesen felelõssel szemben is érvényesíthetõ (leszámítva azt a nagyon kivételes esetet, amikor vele szemben az külön elévült). Ha ugyanis – az elévülés megszakításának a hiányában – a követelés a fõkötelezettel szemben elévült, akkor az elévülés – a járulékosságból következõen – a mögöttes felelõssel szemben is bekövetkezett.
(ad.4.) A Ptk. 326. § (2) bekezdése értelmében az elévülés nyugvását eredményezi minden olyan körülmény, amely miatt a jogosult a követelést menthetõ okból nem tudja érvényesíteni. Miután a mögöttes felelõs mindaddig megtagadhatja a teljesítést (vagyis a sortartás kifogásával élhet), amíg a követelés a fõkötelezettõl behajtható (vagyis helytállási kötelezettsége csak akkor nyílik meg, amikor bizonyossá válik, hogy a fõkötelezett vagyona a követelést nem fedezi), logikusan adódik a következtetés, hogy a mögöttes felelõssel szemben mindeddig az elévülés nyugszik és a mögöttes felelõssel szemben a jogosult a fõkötelezettõl való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságától számított egy éven belül érvényesítheti igényét a Ptk. 326. § (2) bekezdés értelmében. Ezzel az állásponttal szemben felvethetõ, hogy vajon nyugodhat-e az elévülés egy olyan idõszak alatt, amikor a jogosultnak módja van perelni a mögöttes felelõst is? Fennáll-e a perlési lehetõség ellenére a követelés érvényesítésének a Ptk. 326. § (2) bekezdés szerinti akadálya? A jogegységi tanács álláspontja szerint a követelés Ptk. 326. § (2) bekezdés szerinti „érvényesíthetõsége” nemcsak a perlési lehetõséget jelenti, hanem a bírói úton való kikényszeríthetõséget, vagyis a teljesítés követelhetõségét. Akkor beszélhetünk csak a jogosult és a mögöttes felelõs viszonylatában „igényrõl”, vagyis az érvényesíthetõség, a bírói úton való kikényszeríthetõség állapotában lévõ alanyi jogról, amikor a jogosult már teljesítést is követelhet a mögöttes felelõstõl. Amíg a jogosult nincs ebben a helyzetben, addig az elévülés nyugszik. (Így volt ez régi magánjogunkban is: a Mtjav. 1292. §-a értelmében az elévülés nyugszik, amíg az adós megtagadhatja a teljesítést.) Ezt az álláspontot erõsítõ érv az is, hogy a Ptk. 327. § (1) bekezdése is csak a követelés „teljesítésére” irányuló írásbeli felszólításhoz kapcsolja az elévülés megszakadásának a jogkövetkezményét. Márpedig amíg a fõkötelezettõl való behajthatatlanság akár felszámolási, akár végrehajtási eljárás során nem lesz megállapítható, addig a mögöttes felelõs a sortartás kifogásával elháríthatja a teljesítést, perlése esetén pedig vele szemben csak feltételesen
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
végrehajtható marasztaló ítéleti rendelkezés hozható. Ilyen esetben idõbelileg elválik egymástól az elévülési határidõ kezdõ idõpontja és a mögöttes felelõs „helytállási kötelezettségének a megnyílta” (amely utóbbi a behajthatatlanság megállapíthatóságának idõpontja). A két idõpont közötti idõszak az elévülés nyugvásának az ideje. Ha a követelés fõkötelezettõl való behajthatatlanságának a megállapíthatóságáig az elévülés a mögöttes felelõssel szemben nyugszik, akkor ez azt is jelenti, hogy addig sem szükség, sem lehetõség nincs az elévülés mögöttes felelõssel szembeni megszakítására, hiszen az elévülés nyugvása fogalmilag kizárja az elévülés megszakadását. Amíg ugyanis a jogosult az elévülés nyugvása idején nincs abban a helyzetben, hogy igényét a mögöttesen felelõssel szemben – a teljesítés követelésére is kiterjedõen – érvényesítse, addig fogalmilag nem tud élni az elévülés megszakadására vezetõ Ptk. 327. § (1) bekezdés szerinti jogcselekményekkel, igényérvényesítési lépésekkel oly módon, hogy azokhoz az elévülés megszakadásának a joghatálya fûzõdjön. Nem arról van tehát szó, hogy az elévülés nyugvásának ideje alatt a jogosult ne szólíthatná fel írásban a mögöttes felelõst a teljesítésre, vagy ne perelhetné õt feltételes marasztalás iránt, ezeknek a jogcselekményeknek azonban nem lesz az elévülés megszakadását eredményezõ hatásuk.
1331 IV.
A kifejtettek összhangban vannak a Legfelsõbb Bíróság által már több eseti ügyben (így pl. a BH.2005/9/327. és EBH.2005/1/1217. számon közzétett ügyben) kifejtett álláspontjával, az ettõl való eltérésre a jogegységi tanács a jelen jogegységi eljárás alapjául szolgáló perben sem talált jogi indokot. Ugyanakkor a bírósági jogalkalmazási gyakorlat egységének biztosítása érdekében a jogegységi tanács indokoltnak találta a Legfelsõbb Bíróság kialakult álláspontját jogegységi határozat szintjére emelni, ezért a Bszi. 27. §-a alapján a rendelkezõ rész szerint határozott és e határozatát a Bszi. 32. § (4) bekezdés alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi. Budapest, 2007. február 22. Dr. Murányi Katalin s. k., a tanács elnöke
Dr. Wellmann György s. k.,
Dr. Török Judit s. k.,
elõadó bíró
bíró
Dr. Kollár Márta s. k.,
Dr. Kazay László s. k.,
bíró
bíró
1332
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll.
Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2007. évi éves elõfizetési díja: 15 372 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2007. évi elõfizetési díj fél évre
7 686 Ft áfával
egy évre 15 372 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Kelt.: ..............................................................
............................................................................ cégszerû aláírás
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1333
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2007. évre: 22 932 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2007. évi elõfizetési díj egy évre: 22 932 Ft áfával. fél évre: 11 466 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás
1334
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2007. évi éves elõfizetés díja: 5544 Ft áfával; féléves elõfizetés: 2772 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
2007/26. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1335
1336
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/26. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2007. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Jogtanácsadó
(Az árak az áfát tartalmazzák.) 99 792 Ft/év Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 15 372 Ft/év Közlekedési Értesítõ 22 932 Ft/év Kulturális Közlöny 5 544 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 18 900 Ft/év Munkaügyi Közlöny 4 788 Ft/év Oktatási Közlöny 25 452 Ft/év Pénzügyi Közlöny 22 176 Ft/év Sportértesítõ 27 720 Ft/év Statisztikai Közlöny 3 528 Ft/év Szociális Közlöny 18 396 Ft/év Turisztikai Értesítõ 23 436 Ft/év Ügyészségi Közlöny 6 552 Ft/év Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele 18 648 Ft/év Pénzügyi Szemle 15 876 Ft/év L'udové noviny 6 804 Ft/év Neue Zeitung
15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év 3 780 Ft/év 4 788 Ft/év
Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) 25 munkahelyes hálózati változat Önálló változat 72 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat
260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft
Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat
260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft
Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 07.0765 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.
