A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2007. március 13.,
TARTALOMJEGYZÉK 39/2007. (III. 13.) Korm. r.
kedd 40/2007. (III. 13.) Korm. r.
41/2007. (III. 13.) Korm. r.
29. szám
42/2007. (III. 13.) Korm. r.
30/2007. (III. 13.) GKM r. 31/2007. (III. 13.) GKM r. 8/2007. (III. 13.) HM r.
Ára: 4557,– Ft
12/2007. (III. 13.) IRM r. 13/2007. (III. 13.) IRM r.
14/2007. (III. 13.) IRM r.
15/2007. (III. 13.) IRM r.
16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM e. r.
17/2007. (III. 13.) IRM r.
Oldal A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérõl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes finanszírozási, szerzõdéskötési és eljárási kérdésekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érõ, gyümölcsfával betelepített területek 2007. évi összeírásának végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékének megállapításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A belföldi menetrend szerinti személyszállítás ingyenes utazásai után járó fogyasztói árkiegészítés megállapításáról. . . . . . . . . . . A Honvédelmi Minisztérium fejezet felügyeletét ellátó szerv egyes belsõ ellenõrzési jogosítványainak átruházásáról szóló 23/2004. (IX. 3.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az igazságügyi és rendészeti miniszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek térítésmentes átadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes igazgatási hatósági eljárások díjairól, valamint az adatszolgáltatásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról rendelkezõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról . . . . . . . . A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értesítésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rendõrség és a határõrség áldozatsegítõ feladatairól . . . . . . . . . .
A tartalomjegyzék az 1618. oldalon folytatódik.
1619
1621
1633
1642 1642 1643
1648 1648
1652
1655
1656
1662 1666
1618
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
TARTALOMJEGYZÉK 6/2007. (III. 13.) ÖTM r. 4/2007. (III. 13.) PM r.
1010/2007. (III. 13.) Korm. h.
1011/2007. (III. 13.) Korm. h. 1012/2007. (III. 13.) Korm. h. 1013/2007. (III. 13.) Korm. h.
1014/2007. (III. 13.) Korm. h.
Oldal A tûzvédelmi szakértõi tevékenység szabályairól . . . . . . . . . . . . . . A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A sportlétesítmények fejlesztési és mûködtetési rendszerének átalakításáról szóló 1055/2004. (VI. 8.) Korm. határozat 1. b) és c) pontjai végrehajtását szolgáló kormányhatározatok módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közszolgálati ellenõrzések 2007. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl . . . . . . . . . . . . . . . A cégeljárással, a cégek adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggõ egyes feladatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 2006. szeptember–októberi fõvárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményekrõl készült vizsgálati jelentés alapján végrehajtandó feladatokról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A televíziózás és a rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Országos Választási Bizottság közleménye a 2007. március 4-én megtartott országos kisebbségi önkormányzati választás eredményérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság elnökének közleménye alkotmánybírói megbízatás megszûnésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Külügyminisztérium közleménye a tiszteletbeli konzuli képviselõk névjegyzékérõl és konzuli jogosítványairól. . . . . . . . . . . . . . A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1666
1669
1671 1672 1672
1673 1674
1728 1806 1806 1813 1814
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 39/2007. (III. 13.) Korm. rendelete a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérõl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 22. § a) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában és 110. § (7) bekezdés o) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (5) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 45. § (7) bekezdés c) pontjában és 45. § (11) bekezdésében, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezésérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 51. § a) pontjában, az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. § (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõ rendeletet alkotja: 1. § A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérõl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a feletti alcím, valamint 4. §-a helyébe a következõ alcím, valamint rendelkezés lép: „Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 4. § (1) A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI) a miniszter irányítása alatt mûködõ, önállóan gazdálkodó, az elõirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv. Székhelye Budapest. (2) A VKKI-t fõigazgató vezeti, aki a (3) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat a VKKI munkavállalói felett.
1619
(3) A miniszter irányítási jogkörében a VKKI fõigazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti a VKKI gazdasági vezetõjét. (4) A VKKI mûködése az ország egész területére kiterjed.”
2. § Az R. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § A települési önkormányzat jegyzõje – a fõvárosban a fõjegyzõ – jár el a Hgt. 30. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, a bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetben.”
3. § Az R. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § (1) A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben vízügyi igazgatási szervként a) a VKKI-t, valamint b) az igazgatóságot jelöli ki. (2) Vízügyi igazgatási szervként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az igazgatóság jár el.”
4. § Az R. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „23. § A VTT tv. 4. §-ában foglalt vízügyi igazgatási szervként a VKKI jár el.”
5. § Az R. 2. számú melléklete II. rész 4. pontjának A) alpont d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [4. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A) Mûködési területe:] „d) Somogy megyébõl Balatonszabadi, Kánya, Siófok, Siójut, Tengõd közigazgatási területe.”
6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. április 1. napján lép hatályba.
1620
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A rendelet 2. és 5. §-ai a kihirdetést követõ 3. napon lépnek hatályba. (3) A 2007. április 1. napjával feladatváltozás céljából átszervezésre kerülõ részben önállóan gazdálkodó, az elõirányzatok felett részjogkörrel rendelkezõ Vízügyi Központ és Közgyûjtemények jogutódja – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a VKKI. (4) Az illetményszámfejtési és iratkezelési feladatok tekintetében a Vízügyi Központ és Közgyûjtemények jogutódja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Módosuló jogszabályok 7. § (1) A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI) és a KÖVIZIG-ek állandó (éjjel-nappal) ügyeletet tartanak.” (2) A Rendelet 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A védekezési készültségi fokozatok elrendelésérõl, módosításáról és megszüntetésérõl] „a) a KÖVIZIG-ek a VKKI ügyeletét, a védelmi bizottság elnökét és az ügyelettel rendelkezõ egyéb (így például rendvédelmi) szerveket,” [haladéktalanul tájékoztatják] (3) A Rendelet 18. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [Védekezési tevékenységükrõl a készültség ideje alatt naponta kötelesek:] „a) KÖVIZIG-ek – a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok védekezési tevékenységérõl is – 9 óráig a VKKI mûszaki ügyeletének jelentést tenni, b) a polgármesterek az illetékes KÖVIZIG, a budapesti fõpolgármesteri hivatal mûszaki ügyelete a VKKI mûszaki ügyeletére tájékoztatást adni,”
8. § (1) A vízminõségi kárelhárítással összefüggõ feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kárelhárítás országos irányítását a területi szervek (KÖVIZIG, KTVF) tekintetében a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI) fõigazgatója (a továbbiakban: fõigazgató) útján látja el.”
2007/29. szám
(2) A Kormányrendelet 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A gyakorlat megtartása – a fõigazgató jóváhagyásával – mellõzhetõ abban az évben, melyben a KÖVIZIG III. fokú kárelhárítási készültségben volt.” (3) A Kormányrendelet 9. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A fõigazgató, a KÖVIZIG és a KTVF a rendkívüli szennyezéssel kapcsolatos bejelentésrõl kötelesek egymást azonnal tájékoztatni. (3) A VKKI, a KÖVIZIG-eknél és a KTVF-eknél állandó ügyeletet kell tartani.” (4) A Kormányrendelet 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kárelhárítás központi mûveleti irányítását ellátó védelmi törzs felállításáról a kárelhárítás mértékétõl vagy tartósságától függõen a fõigazgató dönt.” (5) A Kormányrendelet 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a kárelhárítás ellátásához a saját erõforrás nem elegendõ, a károkozó a KÖVIZIG-nél, a KÖVIZIG és KTVF vezetõje a fõigazgatónál kezdeményezi más vízügyi, illetõleg környezetvédelmi szervek erõforrásainak (így például anyagainak és eszközeinek) igénybevételét.” (6) A Kormányrendelet 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. § Kárelhárítási készültség esetén a fõigazgató, a KÖVIZIG és a KTVF vezetõje saját szervezeténél folyamatos kárelhárítási szakmai ügyelet tartását rendelheti el.” (7) A Kormányrendelet 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az e rendelet szerinti feladatok ellátását végzõ költségvetési szervek felmerülõ kiadásaikat maguk fedezik, de a kárelhárítás befejezése után a költségeknek károkozóra, illetõleg – ismeretlen károkozó esetén – az elszennyezõdött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosára való áthárításáról intézkednek.”
9. § A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggõ alapadatokról szóló 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet 4. §-a (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A VIZIR mûködtetése a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság feladata.”
10. § A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezésérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1621
2. §-a (2) bekezdésének „a Vízügyi Központ és Közgyûjtemények fõigazgatója” szövegrész helyébe a „Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság fõigazgatója” szövegrész lép.
A Kormány 40/2007. (III. 13.) Korm. rendelete
11. §
az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
A vízgyûjtõ-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A vízgyûjtõ-gazdálkodási terv elkészítésérõl a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. Az illetékes hatóságok közremûködésével a tervhez:] „c) az országos szintû tervet a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság” [állítja össze.]
12. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Címzett támogatások igénybejelentésének tartalmi, formai követelményei] „14. Szennyvízelvezetési és -tisztítási célú beruházások esetében a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyeztetett igazolása az agglomerációs eljárás eredményes lefolytatásáról, ha a település(ek) nem szerepel(nek) a 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelettel módosított, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében.”
13. § Az egységes digitális rádiótávközlõ rendszer létrehozásával és mûködtetésével kapcsolatos feladatokkal megbízott kormánybiztos feladat- és hatáskörérõl szóló 98/2005. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kormánybiztos] „a) koordinálja készenléti felhasználói körbe tartozó [a 279/2001. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szervezetek, valamint az Országos Mentõszolgálat és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság], illetve az e szervezetek felügyeletét ellátó közigazgatási szervezeteknek az EDR-rel kapcsolatos tevékenységét, e jogkörében adatokat és tájékoztatást kérhet;” Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott módosított felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § (1) Az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E rendelet szabályozza az állami kezességek és garanciák, az egyedi viszontgaranciák, valamint a kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák elõkészítésének, a nyilvántartásaikhoz kapcsolódó adatszolgáltatásnak és – kormányrendelet eltérõ rendelkezésének hiányában – beváltásának részletes szabályait.” (2) Az R. 1. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) E rendelet alkalmazásában] „b) garantõr: az államháztartásért felelõs miniszter által képviselt Magyar Állam;” (3) Az R. 1. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) E rendelet alkalmazásában] „e) készfizetõ kezesség: olyan kezesség, amelynek beváltása a Ptk. 274. §-ának (2) bekezdése és az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése szerint történik;” (4) Az R. 1. §-a (2) bekezdésének g)–i) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(2) E rendelet alkalmazásában] „g) jogosult: 1. az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek, amelynek – az egyéb jogszabályok figyelembevételével létrejött – a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelése biztosítékaként a kezes, illetve a garantõr kezességet vagy garanciát vállal, 2. kiállítási garancia vállalása esetén, aki a 15–19. §-ok alkalmazásában a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult, 3. kiállítási viszontgarancia vállalása esetén az Áht. 33/B. § (7) bekezdés szerinti biztosító társaság, 4. egyedi viszontgarancia vállalása esetén az Áht. 33. § (14) bekezdése szerinti garantõr szervezet; h) kötelezett: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, akinek – az egyéb jogszabályok figyelembevételével létrejött –
1622
MAGYAR KÖZLÖNY
1. a jogosulttal fennálló jogviszonyából származó kötelezettsége teljesítésének biztosítékául a kezes vagy a garantõr – helytállási kötelezettségként – kezességet vagy garanciát vállal, 2. jogviszonyából származó kötelezettsége teljesítésének biztosítékául az Áht. 33. § (14) bekezdése szerinti garantõr szervezet – helytállási kötelezettségként – kezességet vállal; i) kötelezettség: a jogosult és a kötelezett között fennálló jogviszonyból származó, az állami kezességgel, állami garanciával vagy viszontgaranciával biztosított követelésen alapuló teljesítési kötelezettség;” (5) Az R. 1. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) E rendelet alkalmazásában] „k) kezességbeváltás: az állami kezességgel vagy garanciával biztosított teljesítési kötelezettség érvényesítésének érdekében a jogosult által a kezessel, illetve a garantõrrel szemben alkalmazott jogcselekmény, illetve jognyilatkozat;” (6) Az R. 1. §-a a következõ (3)–(4) bekezdésekkel egészül ki: „(3) Az e rendeletben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Áht. 33/D. §-a az irányadó. (4) Az állami kezességre vonatkozó szabályokat – az e rendeletben meghatározott kivételekkel – az állami garanciák esetében is megfelelõen alkalmazni kell.”
2. § (1) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Egyedi állami kezesség- és egyedi viszontgarancia-vállalás érdekében a kötelezett tevékenysége, illetve a kezességvállalással biztosítandó jogviszony tartalma szerint illetékes szerv vezetõje vagy személy – az államháztartásért felelõs miniszterrel együttesen – elõterjesztést nyújt be a Kormányhoz.” (2) Az R. 2. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Az elõterjesztésnek tartalmaznia kell a következõket:] „a) az e rendelet 1. számú melléklete szerinti „Adatlap a Kormánynak az egyedi állami kezesség-, egyedi állami garancia- és egyedi viszontgarancia-vállalásaihoz” címû, kitöltött adatlapot; b) készfizetõ kezességvállalásra, illetve garanciavállalásra irányuló javaslat esetén ennek részletes indokolását;” (3) Az R. 2. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Az elõterjesztésnek tartalmaznia kell a következõket:] „e) a jogosult – illetve hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátása esetén a forgalomba hozatalt szervezõ,
2007/29. szám
illetve jegyzési garanciát vállaló befektetési szolgáltatók, vagy az értékpapírok átvételére kötelezettséget vállaló személyek – kiválasztására irányuló eljárás lebonyolításának módját, megjelölve az Államadósság Kezelõ Központ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) közremûködésének a 7. § szerint lehetséges formái közül alkalmazandót és annak indokát;” (4) Az R. 2. §-ának (2) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: [(2) Az elõterjesztésnek tartalmaznia kell a következõket:] „i) a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájának az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti álláspontjának feltüntetését.” (5) Az R. 2. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az egyedi viszontgarancia vállalásáról szóló elõterjesztésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdés a), c), d), g), h) és i) pontjaiban foglaltakat.”
3. § (1) Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kormány az egyedi állami kezesség- és egyedi viszontgarancia-vállalásról szóló határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé. Amennyiben a határozat nem ad nevesítetten felhatalmazást készfizetõ kezesség vállalására, a kezes és a jogosult között csak egyszerû kezességvállalásról szóló megállapodás jöhet létre. A határozat a kezesség és viszontgarancia vállalásához kapcsolódóan – a jogosult, illetve a kötelezett vonatkozásában – feltételeket is megállapíthat.” (2) Az R. 3. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Kormány a nyilvános pályázat kiírásának, illetve az ajánlatok bekérésének kötelezettsége alól kivételesen, indokolt esetben felmentést adhat (így különösen, ha a jogosult nemzetközi fejlesztési intézmény).” (3) Az R. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Egyedi állami kezesség- és egyedi viszontgarancia-vállalás esetén nem lehet az állami kezesség-, illetve viszontgarancia-vállalás mellett folyósított kölcsön összegét vagy annak egy részét a hitel fedezetét jelentõ óvadéknak minõsíteni.”
4. § Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„4. § (1) Az egyedi állami kezességvállalási szerzõdést a jogosult kezdeményezését követõen, a kormányhatározatnak megfelelõ tartalommal a PM készíti elõ. A kezesi szerzõdést a PM az e rendelet 2. számú mellékletében szereplõ minta alapján készíti elõ. A garanciaszerzõdést a PM ugyanezen minta alapján készíti elõ a garanciára vonatkozó eltérések figyelembevételével.”
5. § Az R. a következõ 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Az egyedi viszontgarancia vállalásáról szóló írásbeli megállapodást a jogosult kezdeményezését követõen a PM készíti elõ. (2) Az egyedi viszontgarancia-megállapodásnak tartalmaznia kell a) a jogosult adatait, b) a viszontgarancia alapjául szolgáló jogviszony fõbb tartalmi elemeit, c) a viszontgaranciával érintett kötelezettségvállalás összegét, d) a viszontgarancia érvényesítésének feltételeit. (3) Az egyedi viszontgarancia-megállapodást a 3. § szerinti kormányhatározat közzétételétõl számított egy éven belül lehet megkötni.”
6. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) A nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendõ egyedi állami kezesi szerzõdés vagy állami garancia-szerzõdés esetében a 4. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. E szerzõdéseket a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kölcsönösen elfogadott tartalommal és formában kell megkötni.”
7. § (1) Az R. 6. §-a (2) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ szöveg lép: „Az (1) bekezdés szerinti elõterjesztés alapján hozandó jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában” (2) Az R. 6. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés szerinti elõterjesztés alapján hozandó jogszabályban meg kell határozni az állami kezességbeváltás kezdeményezésének végsõ határidejét.”
8. § (1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése elsõ mondatának a helyébe a következõ rendelkezés lép:
1623
„Mind a kezességek, mind a viszontgaranciák esetében – ha törvény másként nem rendelkezik – a jogosult külön felhívás nélkül köteles a naptári negyedévet követõ hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatni a Magyar Államkincstárt a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelés adatairól és a kezességbeváltás valószínûségére vonatkozó számításairól.” (2) Az R. 8. §-ának (2)–(3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák adatairól a PM külön felhívás nélkül a naptári negyedévet követõ hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatja a Magyar Államkincstárt. (3) A Magyar Államkincstár az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásból nyert összesített adatokról az adatszolgáltatást követõ 45 napon belül értesíti a PM-et.”
9. § Az R. a következõ 8/A. §-sal egészül ki: „8/A. § (1) Egyszerû kezesség esetén a jogosult a kötelezettel szemben minden olyan, a jogérvényesítésre irányuló jognyilatkozatot és jogcselekményt köteles megtenni a beváltást megelõzõen, amely az adott helyzetben általában elvárható. (2) Az (1) bekezdést figyelembe véve a jogosult köteles: a) a kötelezettel fennálló szerzõdésben, vagy értékpapírban meghatározott módon a kötelezettség teljesítése érdekében a kötelezettel szemben fellépni, b) ennek sikertelensége esetén követelését fizetési meghagyással vagy végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzõi okirattal érvényesíteni a kötelezettel szemben. (3) Egyszerû kezesség esetén a kezesség érvényesítésének feltétele, hogy a jogosult igazolja a kötelezettel szembeni igényérvényesítéssel kapcsolatban tett, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jogcselekményeit. A kezesség beváltását ezen igazolás benyújtásának elmulasztása esetén a kezes vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: állami adóhatóság) megtagadja. (4) A (3) bekezdés szempontjából igazolásnak a jogerõs fizetési meghagyás, illetve ellentmondás esetén a jogerõs ítélet, továbbá a végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzõi okirat minõsül. (5) A jogosultnak az (1)–(3) bekezdésekben foglalt kötelezettsége felróható megszegésébõl eredõ kárt a kezessel szemben nem lehet érvényesíteni.”
10. § Az R. a következõ 8/B. §-sal egészül ki: „8/B. § (1) Az egyedi kezességvállaláshoz kapcsolódó beváltás várható idõpontjáról és összegérõl, továbbá a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatairól (adóazonosító szám, név, cím) a jogosult – az e rendelet
1624
MAGYAR KÖZLÖNY
3. számú melléklete szerinti igénylõlap felhasználásával – a beváltás idõpontját legalább 15 naptári nappal megelõzõen a kezest tájékoztatni köteles. Amennyiben a jogosult nemzetközi fejlesztési intézmény vagy külföldi székhelyû hitelintézet, e tájékoztatási kötelezettség a kezes felé a kötelezettet terheli. (2) A 2007. január 1-jét követõen vállalt egyedi kezességbõl és egyedi állami garanciából származó beváltás esetén a jogosult a kezesi vagy garanciaszerzõdésben meghatározott feltételek szerint érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredõ jogait az állami adóhatóságnál. (3) A kezes a 2007. január 1-jét követõen vállalt egyedi kezességbõl és egyedi állami garanciából származó beváltás esetén az (1) bekezdés szerint jelzett várható beváltásról haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot a kezesi szerzõdés egyidejû megküldése mellett. (4) Az egyedi kezességek és egyedi állami garanciák beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. (5) A 2007. január 1-jét megelõzõen vállalt egyedi kezesség esetén a kezes az egyedi kezesség beváltásáról a kifizetést követõ 15 naptári napon belül – a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatainak és a jogosult részére kifizetett összegnek a közlésével – értesíti az állami adóhatóságot. (6) A 2007. január 1-jét követõen vállalt egyedi viszontgaranciából származó beváltás esetén a 2007. január 1-jét követõen vállalt egyedi kezesség beváltására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (7) Az állami adóhatóság a kezesség, az állami garancia és viszontgarancia beváltása miatt keletkezett, állammal szembeni tartozás behajtásáról – a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatainak és a behajtott összegnek a közlésével – értesíti a PM-et. (8) Amennyiben a hitel egyedi állami kezességvállalással és jogszabályi vagy egyedi viszontgaranciával is érintett, az állami kezességbeváltásnál a hitelgarancia-intézmény által a jogosultnak kifizetett összeg csökkenti a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló tartozását.”
11. § Az R. a következõ 8/C. §-sal egészül ki: „8/C. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható idõpontjáról, illetve a beváltás mértékérõl – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsõhelyi felelõsséggel elõterjesztõ illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelõs miniszter) a kezest a várható beváltást megelõzõen legalább 15 naptári nappal, elõre nem látható esetben a beváltást indokló körülmények bekövetkezésével egyidejûleg, vagy a beváltásról való tudomásszerzésrõl haladéktalanul értesíteni köteles.
2007/29. szám
(2) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult a jogszabályban meghatározott feltételek szerint – az e rendelet 11. számú mellékletben szereplõ vonatkozó igénylõlap felhasználásával – érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredõ jogait az állami adóhatóságnál. (3) Amennyiben a hitel jogszabályi állami kezességvállalással és jogszabályi vagy egyedi viszontgaranciával is érintett, az állami kezességbeváltásnál a hitelgaranciaintézmény által a jogosultnak kifizetett összeg csökkenti a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló tartozását.”
12. § Az R. a következõ 8/D. §-sal egészül ki: „8/D. § (1) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a viszontgarancia-vállalásból származó beváltás esetén a jogosult – az e rendelet 3. számú melléklet szerinti igénylõlap felhasználásával – érvényesítheti az állami kötelezettségvállalásból eredõ jogait az állami adóhatóságnál. (2) A viszontgarancia érvényesítésének feltétele, hogy a jogosult az általa megkötött kezesség- vagy garanciavállalási szerzõdésbõl eredõ fizetési kötelezettségének jogszerûen eleget tett. (3) A jogosult a viszontgarancia-érvényesítés következtében a központi költségvetés által kifizetett összeg – az Áht. 33. §-a (14) bekezdése szerinti – behajtását, ezen összeg hozzá történõ megérkezését követõ 30 munkanapon belül köteles megkezdeni. (4) A (3) bekezdés szerinti behajtás során befolyt összegbõl elõször a jogosultnál ténylegesen felmerült, e követelés behajtásával közvetlenül összefüggõ, igazolt behajtási költségeket kell elszámolni. (5) A behajtás során befolyt összegbõl a központi költségvetést megilletõ összeget a jogosult 15 munkanapon belül utalja át a 10032000-01907003 APEH állami kezességbeváltás folyósítási számlára. (6) A jogosult a központi költségvetés által kifizetett összeg behajtásáról elszámolást készít, amelyben feltünteti a behajtás során befolyt összeget, a ténylegesen felmerült és elszámolt behajtási költségeket és az átutalandó összeget. Az elszámolást az átutalás idõpontjában meg kell küldeni az állami adóhatóságnak. (7) Az állami viszontgarancia érvényesítésétõl számított három év elteltével – de legkésõbb a behajtás befejezését követõ 15 napon belül – minden ügyben teljes körû elszámolást kell készíteni az állami adóhatóság részére. Az elszámolás során a jogosult részletes kimutatást készít az adóstól behajtott követelésekrõl, a központi költségvetésbe átutalt összegekrõl, az elszámolt behajtási költségekrõl, valamint a behajtási tevékenység módjáról és a megtérülés mértékérõl. (8) Az állami viszontgaranciák beváltásánál, valamint az állami viszontgarancia-érvényesítésbõl keletkezett, az állami viszontgarancia jogosultja által behajtott, de a köz-
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ponti költségvetésbe be nem fizetett követelés behajtásánál az állami adóhatóság az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el.”
13. § Az R. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § Az agrárkezességek – melyek részletszabályait kormányrendelet vagy a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete tartalmazza – beváltása esetén a jogszabályi kezességekre irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jogosult a beváltást e rendelet 5. és 6. számú melléklete szerinti igénylõlap felhasználásával kezdeményezheti.”
1625
„e) a jogosult arról szóló – az e rendelet 10. számú mellékletében szereplõ minta alapján kibocsátott – nyilatkozatát, hogy elfogadja a kiállítási viszontgarancia vállalására vonatkozó feltételeket.” (3) Az R. 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az államháztartásért felelõs miniszter a kötelezettségvállalásáról – a kultúráért felelõs miniszter egyidejû értesítése mellett – kiállítási garanciavállalásra irányuló kérelem esetén e rendelet 8. számú mellékletében szereplõ minta, kiállítási viszontgarancia vállalására irányuló kérelem esetén e rendelet 9. számú mellékletében szereplõ minta alapján kötelezvényt bocsát ki a jogosult részére. A kiállítási garancia és a kiállítási viszontgarancia a kötelezvény kibocsátásával jön létre, a kötelezvényben megjelölt idõtartamra.”
14. § Az R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) A 8/C. § (2) bekezdése és a 9. § szerinti kezességek beváltását a jogosult a 10032000-01907003 APEH Állami kezességbeváltás folyósítási számla, a 10. § szerinti kezességek beváltását a jogosult a 1003200001907010 APEH Agrárgazdasági kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti.”
17. § Az R. 21. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kormányhatározat elõkészítése során az e rendelet 2. §-ában, a vonatkozó kormányhatározat közzététele kapcsán az e rendelet 3. §-a (1) bekezdésében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.”
15. § 18. § Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. § (1) Az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, illetve kiállítóhely (a továbbiakban: kiállító) az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak (a továbbiakban: OKM) a kiállítási garancia, illetve a kiállítási viszontgarancia igénybevételének tervezett kezdõ idõpontját megelõzõ év július 31. napjáig jelenti be igényét (elõzetes bejelentés).”
16. § (1) Az R. 16. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A kiállítási garancia vállalására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a következõket:] „f) a jogosult arról szóló – az e rendelet 10. számú mellékletében szereplõ minta alapján kibocsátott – nyilatkozatát, hogy elfogadja a kiállítási garancia vállalására vonatkozó feltételeket,” (2) Az R. 16. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) A kiállítási viszontgarancia vállalására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a következõket:]
(1) Az R. 1–3. számú melléklete helyébe e rendelet 1–3. számú melléklete lép. (2) Az R. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. (3) Az R. kiegészül az e rendelet 5. számú mellékletében foglalt 10. számú melléklettel.
19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, egyidejûleg az R. 1. §-a (2) bekezdésének c), f), l) és m) pontja, 8. § (4) és (5) bekezdése,12. §-a, 13. §-a és 14. §-a hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 2–11. §-aiban, valamint a mellékleteiben a „kezesség” szövegrész helyébe „állami kezesség” lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 3. §-a (3) bekezdésében, 6. §-a (1) bekezdésében, 7. §-a (3) bekezdésében, 8. §-a (1) bekezdésében, 15. §-a (4) bekezdésében, 16. §-a (5) bekezdésében, valamint mellékleteiben a „pénzügyminisz-
1626
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
ter” szövegrész helyébe az „államháztartásért felelõs miniszter” szövegrész lép.
ség minisztere” szövegrész helyébe a „kultúráért felelõs miniszter” szövegrész lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontjában és 7. §-ában, valamint a mellékletekben az „ÁKK Rt.” szövegrész helyébe az „ÁKK Zrt.” szövegrész lép.
(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 8. és 9. számú mellékleteiben a „Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész helyébe az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész lép.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 5. §-a (2) bekezdésében, 17. §-a (2) bekezdésében és 19. §-a (2) bekezdésében a „Pénzügyminisztérium” szövegrész helyébe a „PM” szövegrész lép.
(10) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 5. és 6. számú mellékleteinek 5. pontjában szereplõ „A bank nyilatkozata, hogy volt-e megtérülés a biztosítékokból, ha igen, mennyi” szövegrész helyébe „A biztosítékokból történt megtérülés tényét és összegét igazoló dokumentum, megtérülés hiányában a bank nemleges nyilatkozata” szövegrész lép.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 9–14. §-aiban, valamint a mellékleteiben az „Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal” és az „APEH” szövegrész helyébe „állami adóhatóság” szövegrész lép. (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 15. §-a (3) bekezdésében, 16. §-a (1) és (4) bekezdésében, 17. §-a (1) bekezdésében, 18. § (2), (3), (4) és (5) bekezdésében, 19. §-a (1) és (2) bekezdésében, valamint 9. számú mellékletében a „NKÖM” szövegrész helyébe az „OKM” szövegrész lép. (8) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 16. §-a (5) és (6) bekezdésében a „nemzeti kulturális örök-
(11) Az R.-nek – az e rendelet §-ával megállapított – 4/A. §-a (3) bekezdését csak az e rendelet hatálybalépése után vállalt egyedi viszontgaranciák esetében kell alkalmazni. (12) Az R.-nek – az e rendelet 9. §-ával megállapított – 8/A. §-a (1) bekezdését csak az e rendelet hatálybalépése után vállalt kezességek esetében kell alkalmazni. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1627
1. számú melléklet a 40/2007. (III. 13.) Korm. rendelethez „1. számú melléklet a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelethez ADATLAP a Kormánynak az egyedi állami kezesség-, egyedi állami garancia- és egyedi viszontgarancia-vállalásaihoz 1. A kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jogszabály megjelölése: ......................................................................... ........................................................................................................................................................................................ 2. Kezesség/garancia/viszontgarancia-vállalás indoka1: .............................................................................................. ........................................................................................................................................................................................ 3. Kezesség/garancia/viszontgarancia-vállalás mértéke vagy összege (millió Ft egy tizedessel és/vagy devizanem egy tizedessel)1: ................................................................................................................................................................. 4. Kezesség/garancia/viszontgarancia-vállalás feltételei1: ........................................................................................... ........................................................................................................................................................................................ 5. Közbeszerzésekrõl szóló törvény alkalmazása2: ...................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................ 6. Az ÁKK Zrt. közremûködésének formája2: ............................................................................................................. ........................................................................................................................................................................................ 7. Hitelfelvevõ vagy fizetésre kötelezett megnevezése: .............................................................................................. 8. Hitelnyújtó megnevezése3: ....................................................................................................................................... 9. Állami kezesség típusa: ............................................................................................................................................ 10. A típus megválasztásának indoka: ......................................................................................................................... 11. A kezesség/garancia/viszontgarancia-vállalással biztosított fizetési kötelezettség esedékessége évenként (millió forint és/vagy devizanem egy tizedessel)1: ....................................................................................................................... 12. A kezesség/garancia/viszontgarancia érvényesítésének valószínûsége évenként (millió Ft)1: .............................. 13. A kezesség/garancia/viszontgarancia-vállalási szerzõdés aláírásának várható idõpontja1: ................................... 14. Az alkalmazott közösségi állami támogatási szabály (szükség esetén): ................................................................ ........................................................................................................................................................................................ Dátum: ............................................................
................................................................ aláírás 1 2 3
Csak a megfelelõ kötelezettségvállalási típust kell szerepeltetni. Az egyedi viszontgarancia-vállalás esetén nem kell kitölteni. Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén nem kell kitölteni.”
1628
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
2. számú melléklet a 40/2007. (III. 13.) Korm. rendelethez „2. számú melléklet a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelethez ... számú Állami Kezességvállalási Szerzõdés amely létrejött egyrészrõl ............ Hitelnyújtó mint jogosult (a továbbiakban: Jogosult), másrészrõl az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (9) bekezdése, a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a ............ Korm. határozat alapján a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 28. §-ának (1) bekezdése értelmében a pénzügyminiszter által képviselt Magyar Állam mint kezes (a továbbiakban: Kezes) között, az alábbi feltételekkel: 1. A szerzõdõ felek kijelentik, hogy tudomásuk van a Jogosult és a ...................... (cím: ........................................., adószám: ........................................ cégjegyzékszám: ...........................) (a továbbiakban: Kötelezett) között .............-én kelt, ................. számú hitelszerzõdésrõl (a továbbiakban: Hitelszerzõdés). A jelen Kezességvállalási Szerzõdés mellékletében elhelyezett, az alábbi feltételekkel kötött Hitelszerzõdés a jelen szerzõdés elválaszthatatlan részét képezi. Tõketartozás: ................................................................................................................................................................. Kamatbázis: ................................................................................................................................................................... Kamatfelár: ................................................................................................................................................................... Kezelési költség: ........................................................................................................................................................... Késedelmi kamat: .......................................................................................................................................................... Rendelkezésre tartási jutalék: ....................................................................................................................................... Végsõ lejárat: ................................................................................................................................................................ Törlesztési idõpont(ok): ................................................................................................................................................ A Kezes kijelenti, hogy a fenti hitelszerzõdést és az abból származó jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul megismerte. 2. A Kezes jelen szerzõdés aláírásával, a Kötelezettnek a Hitelszerzõdés alapján a Jogosulttal szemben fennálló 1. pont szerinti tartozása megfizetéséért ezennel, a ........ Korm. határozat felhatalmazása és a Ptk. 274. §-a alapján egyszerû/készfizetõ kezességet vállal. 3. A Kezes 2. pont szerinti teljesítési kötelezettsége az 1. pontban szereplõ tõke-, kamat- és jutalékmeghatározási mód alapján számított követelés összegéig terjed. 4. A Jogosult tudomásul veszi, hogy a folyósított kölcsön összegét vagy annak egy részét nem lehet a hitel fedezetét jelentõ óvadéknak minõsíteni. 5. A Jogosult külön felhívás nélkül teljesíti a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti, illetve egyéb kötelezõ jogszabálynak megfelelõ adatszolgáltatási kötelezettségét. 6. A Jogosult haladéktalanul írásban értesíti a Kezest a Hitelszerzõdés bármilyen tervezett módosításáról (ideértve a kamatmeghatározás módjának, a kamatfelár mértékének változását is), valamint a Hitelszerzõdés felmondásáról. 6.1. A Kezes az értesítés kézhezvételétõl számított 15 munkanapon belül írásban értesíti a Jogosultat és a Kötelezettet arról, hogy hozzájárul-e a 6. pontban meghatározott szerzõdésmódosításhoz. 6.2. A 6. pont szerinti hozzájárulás-kérés elmulasztása esetén a Hitelszerzõdés módosításáról való tudomásszerzést követõ 15 munkanapon belül a Kezes a kezességvállalási szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja. 6.3. A 6.1. pont szerinti hozzájárulás megtagadása esetén a kezességvállalás az eredeti feltételek mellett marad fenn. 7. A Jogosult a Kezest a kezesség beváltása várható idõpontjának megjelölésével írásban, a beváltást [Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés k) pontja] megelõzõen legalább 15 naptári nappal értesíti akként, hogy részére megküldi a Kötelezett 1. pontban meghatározott tartozását tételesen tartalmazó kimutatást.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1629
7.1. A 7. pont szerinti kimutatás mellé csatolni kell a Korm. rendelet 3. számú mellékletében szereplõ igénylõlap szerinti adatokat és dokumentumokat, továbbá a Jogosult behajtásra irányuló – esetleg korábban megtett – lépéseire vonatkozó adatokat. 7.2. A Jogosult a 7. és a 7.1. pontokban megjelölt jogcselekményeket követõen – a Kezes értesítése mellett – az Adóés Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál kezdeményezheti a kezesség beváltását a 10032000-01907003 számú, APEH Állami kezességbeváltás elnevezésû folyósítási számla terhére. 8. A Kötelezett szerzõdésszerû teljesítése következtében a Hitelszerzõdés megszûnésérõl a Jogosult köteles a Kezest haladéktalanul, de legkésõbb 3 munkanapon belül írásban értesíteni. 9. Jelen kezességvállalási szerzõdés hatálybalépésének feltétele a ..... számú Korm. határozatban elõírt kezességvállalási díj megfizetése. Jelen kezességvállalási szerzõdés hatálybalépésérõl a Kezes köteles a Jogosultat haladéktalanul, de legkésõbb 3 munkanapon belül írásban értesíteni. 10. Jelen kezességvállalási szerzõdés hatálya: a Hitelszerzõdés lejárata vagy felmondása + 30 nap. 11. A jelen kezességvállalási szerzõdésre egyebekben a magyar jog és különösen a Ptk. rendelkezései az irányadók. 12. Jelen szerzõdés magyar nyelven, ...... eredeti példányban készült, melyek közül a Kezes 3 eredeti példányt, a Jogosult ...... eredeti példányt kap. Budapest, [dátum] .........................................................................
................................................................ Jogosult cégszerû aláírása
......................................... Kezes”
3. számú melléklet a 40/2007. (III. 13.) Korm. rendelethez „3. számú melléklet a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelethez Igénylõlap az egyedi állami kezesség, garancia és viszontgarancia beváltásához (Jogosult küldi a Kezes/Garantõr részére) ...................................................... Jogosult megnevezése 1. A kötelezett adatai Neve: ............................................................................................................................................................................. Székhelye/címe: ............................................................................................................................................................ Adóazonosító száma: .................................................................................................................................................... 2. A jogosult adatai Neve: ............................................................................................................................................................................. Székhelye/címe: ............................................................................................................................................................ Adószáma: ..................................................................................................................................................................... Bankszámlaszáma: ........................................................................................................................................................
1630
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
3. Az állami kezesség/garancia/viszontgarancia-beváltás1 adatai Kormányhatározat száma: ............................................................................................................................................. Hitelszerzõdés (követelést megalapozó szerzõdés), valamint egyedi viszontgarancia esetében kezesi szerzõdés, valamint a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír – kelte/forgalomba hozatalának idõpontja: .................................................................................................................. – száma/sorszáma: ....................................................................................................................................................... – lejárata: ...................................................................................................................................................................... – a követelés összege: .................................................................................................................................................. – az állami kezességgel/garanciával/viszontgaranciával1 érintett követelés összege: ................................................. – a követelést megalapozó szerzõdés felmondásakor/a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír lejáratakor vissza nem fizetett, állami kezességgel/garanciával/viszontgaranciával1 érintett tõkekövetelés és az erre felszámított kamat és egyéb költségek összege, és ennek számítási módja az egyes elemeket külön feltüntetve: ........................................................ ............................................................................................................................................................................................ – az igénylõlap benyújtásakor fennálló vissza nem fizetett, állami kezességgel/garanciával/viszontgaranciával1 érintett tõkekövetelés és az erre felszámított kamat és egyéb költségek összege, és ennek számítási módja az egyes elemeket külön feltüntetve: .............................................................................................................................................................. A kezesség/garancia/viszontgarancia-beváltás1 indoka: ............................................................................................... A kezesség/garancia/viszontgarancia-beváltást1 megelõzõen megtett jogcselekmények: ............................................ 4. Mellékletként csatolandók A követelést megalapozó szerzõdések és azok mellékleteit képezõ dokumentumok A követelést megalapozó szerzõdésmódosítások és azok mellékletét képezõ dokumentumok/a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír feletti jogosultság fennállásának igazolására szolgáló dokumentumok A biztosítéki szerzõdések és mellékleteik A biztosítékok módosításának indokai A biztosítékokból történt megtérülés tényét és összegét igazoló dokumentum, megtérülés hiányában a jogosult nemleges nyilatkozata Óvadéki szerzõdés esetén az óvadéki szerzõdés, annak hiányában a jogosult nemleges nyilatkozata A követelést megalapozó szerzõdés felmondását igazoló irat és/vagy a szerzõdésben meghatározott utolsó törlesztõ részlet, illetõleg egyösszegû fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló fizetési határidõ eredménytelen leteltét igazoló irat A kötelezett tartozását részletesen bemutató kimutatás A kötelezett nemteljesítésére, a követelés teljesítésére szabott határidõ lejártára vonatkozó adatok Dátum: ........................................................
.......................................................... aláírás”
1
Csak a megfelelõ kötelezettségvállalási típust kell szerepeltetni!
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1631
4. számú melléklet a 40/2007. (III. 13.) Korm. rendelethez „7. számú melléklet a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelethez ADATLAP a központi költségvetés terhére történõ kiállítási garancia- vagy kiállítási viszontgarancia-vállaláshoz 1. A kérelem tárgya:
kiállítási garanciavállalás kiállítási viszontgarancia-vállalás
2. A kiállítás címe: 3. A kiállítás helye, ideje: 4. A kiállító neve, címe: 5. A kiállítási tárgyak megnevezése és azok biztosítási összege1: 6. A garancia jogosultjának neve, címe: 7. A jogosult bankszámlaszáma és a bank neve, ahova a garantõr a kártérítést utalja: 8. A kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult neve és címe: 9. A garancia- vagy viszontgarancia-vállalás igényelt összege (devizában és forintban kerekítés nélkül): 10. A garancia- vagy viszontgarancia-vállalás idõtartama: 11. Változások az elõzetes bejelentésben foglaltakhoz képest: Dátum: ................................. ............................................... aláírás” 1
Nagyobb számú kiállítási tárgy esetén mellékletként csatolható!
5. számú melléklet a 40/2007. (III. 13.) Korm. rendelethez „10. számú melléklet a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelethez Nyilatkozat Aláírásommal ezúton kijelentem, hogy megértettem és elfogadom a Magyar Köztársaságnak a kötelezvényben, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33/B. és 33/C. §-aiban, valamint az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet 15–19. §-aiban foglalt feltételek szerinti kiállítási garanciáját/viszontgaranciáját1, mely a [kiállítás helye] [kiállítás ideje] között megrendezésre kerülõ [kiállítás címe] elnevezésû kiállításra, a [kiállító] és a [a kölcsönadó intézmény] között létrejött haszonkölcsön szerzõdésben/a [kiállító] és a [biztosító] között létrejött biztosítási szerzõdésben1 foglalt kiállítási tárgyakra és az ott meghatározott biztosítási értékre, a [garancia idõtartama] közötti idõszakra vonatkozik. A [kiállító] és a [a kölcsönadó intézmény] között létrejött haszonkölcsön szerzõdés/[kiállító] és a [biztosító] között létrejött biztosítási szerzõdésben1 és jelen nyilatkozat tartalma közötti eltérés esetén a nyilatkozat rendelkezései irányadók.”
1
Csak a kötelezettségvállalásnak megfelelõ szövegrészt kell alkalmazni!
1632
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
6. számú melléklet a 40/2007. (III. 13.) Korm. rendelethez „11. számú melléklet a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelethez Igénylõlap az állami jogszabályi kezességek beváltásához (APEH részére küldendõ) ........................................................... Jogosult megnevezése 1. A kötelezett adatai Neve: ............................................................................................................................................................................. Lakhelye/székhelye: ...................................................................................................................................................... Adóazonosító száma: .................................................................................................................................................... Bankszámlaszáma: ........................................................................................................................................................ 2. Az állami kezességvállalás mellett nyújtott hitel/kölcsön adatai a megkötött szerzõdés(ek) alapján/az állami kezességvállalás mellett forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír adatai A hitel/kölcsön/forgalomba hozatal célja: .................................................................................................................... A hitel/kölcsön/értékpapír típusa (a jogszabály megnevezésével): .............................................................................. Szerzõdés kelte/forgalomba hozatal idõpontja: ............................................................................................................ Szerzõdés összege/az értékpapír névértéke: ................................................................................................................. Szerzõdés/értékpapír lejárata: ....................................................................................................................................... A szerzõdéskötéskor/a forgalomba hozatalkor figyelembe vett állami kezességvállalás mértéke és összege: ............ A beváltáskor fennálló tõke összege: ............................................................................................................................ 3. Az állami kezességbeváltás adatai Az állami kezességbeváltás jogosultja (neve, székhelye/lakhelye, adóazonosító száma): ........................................... Az állami kezesség mértéke (%): .................................................................................................................................. A kezesség alapján átutalandó összeg: ......................................................................................................................... A számlaszám, ahova az állami kezesség beváltása alapján az átutalandó összeget kéri a jogosult: ........................... A kezesség beváltásának indoka: .................................................................................................................................. A kezességbeváltást megelõzõen megtett jogcselekmények: ....................................................................................... Nyilatkozat az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítésérõl: ..................................................................................... 4. Mellékletként csatolandók Hitel/kölcsönszerzõdés és annak mellékletét képezõ dokumentumok/a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír feletti jogosultság fennállásának igazolására szolgáló dokumentumok Hitel/kölcsönszerzõdés-módosítások és annak mellékletét képezõ dokumentumok A jogosult nyilatkozata, hogy a hitelt/kölcsönt céljának megfelelõen használták-e fel1 A jogosult nyilatkozata, hogy volt-e megtérülés a biztosítékokból, ha igen, mennyi A hitel/kölcsönszerzõdés felmondását igazoló irat és/vagy a hitel/kölcsönszerzõdésben meghatározott utolsó törlesztõ részlet, kamatfizetési, illetõleg egyösszegû fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló fizetési határidõ eredménytelen leteltét igazoló irat, valamint az azok kézbesítését igazoló irat A szerzõdés egyoldalú felmondására/hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír esetén a kezesség érvényesítésére okot adó magatartás vagy körülmény megszüntetésére történõ elõzetes felszólítás Jognyilatkozatok A kötelezett tartozását részletesen bemutató kimutatás A kötelezett nemteljesítésére, a követelés teljesítésére szabott határidõ lejártára vonatkozó adatok Dátum: ................................................ ....................................... aláírás” 1
Értékpapír esetén nem kell kitölteni.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 41/2007. (III. 13.) Korm. rendelete az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes finanszírozási, szerzõdéskötési és eljárási kérdésekrõl Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. §-a (14) bekezdésének a) és b) pontjában, az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § (1) Amennyiben a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a szolgáltatónál 2007. március 31-ig finanszírozott fekvõbeteg-szakellátásra, fekvõbeteg-szakellátási formára vagy szakmára vonatkozóan nem jön létre új finanszírozási szerzõdés, a szolgáltató a) amennyiben a szolgáltatónál finanszírozott fekvõbeteg-szakellátási feladat megszûnik, az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6/C. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott meghatározott összeg helyett a szerzõdés megszûnését megelõzõ 12 havi teljesítménydíj összegébõl számított egy havi átlagának megfelelõ összegû díjra jogosult, amelynek 80 százaléka a szerzõdés megszûnését követõ hónapban, 10-10 százaléka pedig a szerzõdés megszûnését követõ második és harmadik hónapban kerül utalványozásra; b) amennyiben a szolgáltatónál a finanszírozott fekvõbeteg-szakellátási feladat megszûnik, a Kr. 6/C. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a szerzõdés megszûnését követõ elsõ, második és harmadik hónapra a szerzõdés megszûnését megelõzõen nyújtott és elszámolható teljesítmények után járó díjra jogosult; c) amennyiben a szolgáltatónál az aktív fekvõbetegszakellátási kapacitás átminõsítésre került krónikus fekvõbeteg-szakellátási kapacitásra, a szerzõdés megszûnését megelõzõen nyújtott és elszámolható teljesítmények után járó díjra jogosult a szerzõdés megszûnését követõen. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató a szerzõdés megszûnését megelõzõen felvett biztosítottnak a szerzõdés megszûnéséig be nem fejezett ellátása után
1633
a) aktív fekvõbeteg-szakellátás esetén az adott ellátási eseményre irányadó normatív ápolási idõ figyelembevételével, b) krónikus fekvõbeteg-szakellátás esetén a szerzõdés megszûnését követõ hónap utolsó napjáig jogosult az elszámolható teljesítmény után járó díjazásra. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató a szerzõdés megszûnését megelõzõen felvett biztosítottnak a szerzõdés megszûnéséig be nem fejezett ellátása után aktív fekvõbeteg-szakellátás esetén az adott ellátási eseményre irányadó normatív ápolási idõ figyelembevételével jogosult az elszámolható teljesítmény után járó díjazásra. (4) Amennyiben az Eftv. alapján az egészségügyi szolgáltató – ide nem értve az (1) bekezdés alá tartozó szolgáltatót – finanszírozási szerzõdése úgy szûnik meg, hogy a finanszírozott fekvõbeteg-szakellátási feladat az Eftv. alapján egy vagy több másik egészségügyi szolgáltató ellátási kötelezettsége körébe került, a feladatot 2007. március 31-ig ellátó egészségügyi szolgáltató az adott szakmára vonatkozó szerzõdés megszûnésének hónapját megelõzõ második hónapban nyújtott és elszámolható teljesítmények után járó díjra jogosult, amely 80 százaléka a szerzõdés megszûnését követõ hónapban, 10-10 százaléka pedig a szerzõdés megszûnését követõ második és harmadik hónapban kerül utalványozásra. (5) Amennyiben a finanszírozott fekvõbeteg-szakellátási feladat az Eftv. alapján egy vagy több másik egészségügyi szolgáltató ellátási kötelezettsége körébe került, az új szerzõdés hatálybalépését megelõzõ két hónapban nyújtott és elszámolható teljesítmények után járó díjat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) a feladatellátásban érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartóinak erre vonatkozó megállapodása szerint utalványozza. Ha 2007. április 30-ig nem jön létre a megállapodás, a feladatot 2007. április 1-jét követõen ellátó szolgáltatók külön jogszabályban foglaltak szerint jogosultak finanszírozási elõlegre. (6) A (4) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató a szerzõdés megszûnését megelõzõen felvett biztosítottnak a szerzõdés megszûnéséig be nem fejezett ellátása után a (2) bekezdésben foglaltak szerint jogosult finanszírozásra. (7) Amennyiben a finanszírozott fekvõbeteg-szakellátási feladat az Eftv. alapján másik egészségügyi szolgáltató ellátási kötelezettsége körébe került, aki a feladat ellátásához szükséges feltételeket 2007. április 1-jétõl még nem tudja biztosítani, az egészségügyi miniszter engedélye alapján ellátási érdekbõl a feladatot 2007. március 31-ig ellátó egészségügyi szolgáltató a teljesítménydíjazás általános szabályai alapján jogosult finanszírozásra a 2007. április 1. és 2007. december 31. közötti feladatellátás után. A (4) és (5) bekezdésben foglaltakat értelemszerûen alkalmazni kell a feladat tényleges átadását követõen.
1634
MAGYAR KÖZLÖNY
(8) Amennyiben az egészségügyi szolgáltatónál aktív fekvõbeteg-szakellátási feladat finanszírozása 2007. március 31-ével megszûnt, a kizárólag krónikus fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az egészségügyi miniszter engedélye alapján jogosult az általa 2007. április 30-ig nyújtott sürgõsségi ellátás külön jogszabály szerinti finanszírozására, amennyiben azt az azonnali ellátás indokolta és a biztosított átirányítása másik egészségügyi szolgáltatóhoz helyrehozhatatlan egészségkárosodással járt volna. A szolgáltató fenntartója a finanszírozás iránti igényét részletes költségkimutatással és szakmai indokolással együtt az adott ellátás befejezését követõ 15 napon belül nyújthatja be az OEP-hez. (9) Amennyiben a folyamatos ellátás biztosítása vagy egyéb ellátási érdekbõl szükséges, az egészségügyi miniszter az (1)–(8) bekezdésben foglaltaktól eltérõ finanszírozást engedélyezhet. Az ellátási érdek fennállásának megállapítását, illetve a határidõ meghosszabbítását a megyei tisztifõorvos kezdeményezheti az e célra létrehozott bizottságnál (a továbbiakban: Bizottság). A megyei tisztifõorvos az ellátási érdek fennállásának megállapítása tárgyában megkeresi az illetékes szakmai kollégiumot véleménynyilvánítás céljából. A Bizottság tagja az egészségügyi miniszter, az országos tisztifõorvos és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója által delegált egy-egy fõ. A Bizottság mûködésének feltételeit az országos tisztifõorvos biztosítja. A Bizottság az ellátási érdek fennállásáról a kezdeményezéstõl számított három munkanapon belül dönt.
2. § (1) Az Eftv. által meghatározott kapacitásokra történõ szerzõdéskötés során – a Kr. 37. §-a (2) bekezdésének e rendelet 9. §-ával megállapított g) pontjában foglaltak alapján – úgy kell meghatározni az egyes szakmacsoportokon belül az egyes szakmákhoz tartozó kapacitások mennyiségét, hogy a 2007. március 31-én érvényes mûködési engedélyhez képest az egészségügyi szolgáltatónál a) nem kerülhet új szakma a finanszírozásba bevonásra, és b) nem szûnhet meg finanszírozott szakma és annak finanszírozása, kivéve, ha az Eftv. végrehajtásának következtében az egészségügyi szolgáltatónál az adott szakma tekintetében ellátási kötelezettség keletkezik vagy szûnik meg, vagy az egészségügyi ellátórendszer struktúraátalakításának támogatására, az intézményi átalakítások megkezdésére az Egészségügyi Minisztérium által kiírt pályázat eredménye miatt az a) és b) pont alkalmazása nem lehetséges. (2) A kapacitások szakmacsoporton belüli szakmák közötti felosztása nem eredményezheti a 2007. március 31-ig el nem számolható szolgáltatás elszámolhatóságát.
2007/29. szám 3. §
(1) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 27. §-ának (19) bekezdésében foglaltak alapján az elõre nem tervezhetõ ellátásokhoz kötõdõ kapacitásokra tekintettel kiegészítõ díjban részesül az az aktív fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, amelyik a) legalább 400 ágy feletti kapacitással rendelkezik, vagy b) legalább 5 szakmával rendelkezik (mátrix intézmények esetében is), vagy c) kiemelt országos feladatot lát el, vagy d) részt vesz a kiemelt népegészségügyi programokban (onkológia, haemodinamika, felnõtt- és gyermekgyógyászati sürgõsségi ellátás – ideértve a traumatológiát is). (2) A járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók közül az kap teljesítményvolumen keret (a továbbiakban: TVK) többletet, amelyik a) olyan településen mûködik, ahol aktív fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató nem mûködik, és b) a hét minden munkanapján biztosítja a lakosság számára az alapvetõ klinikai szakmákban és diagnosztikai szolgáltatásokban a folyamatos ellátást. (3) Azon egészségügyi szolgáltatók körét, amelyek az (1) bekezdés alapján kiegészítõ díjban részesülnek, illetve a (2) bekezdés alapján TVK-többletet kapnak, e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az 1. számú mellékletben szolgáltatónként egy hónapra megállapított összeg három hónapon keresztül jár, amely kifizetésére 2007 márciusában kerül sor. (4) Az (1) bekezdés szerinti fixdíj mértékének megállapításánál a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó intézmények esetében a halasztást nem tûrõ ellátási események kerültek figyelembevételre az ezekhez kapcsolódó HBCs-k gyakorisága alapján. A járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények esetében az összeg az elõzõ évi teljesítményük arányában került megállapításra.
4. § (1) Amennyiben az 1. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltató vagy szervezeti egység egészségügyi szolgáltatást a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. §-ának k) pontja szerinti intézményi várólista alapján végez, a várólistára felvett beteget a beteg választása alapján annak az egészségügyi szolgáltatónak kell átadni, amelyik a) az átadó szolgáltató által ellátott feladatot 2007. április 1-jétõl végzi, vagy b) az adott ellátás tekintetében a biztosított ellátására területileg kötelezett.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Ha az (1) bekezdés alapján átvételre kötelezett egészségügyi szolgáltató az adott ellátást intézményi várólista alapján végzi, akkor az átvett biztosítottat az átvevõ egészségügyi szolgáltató intézményi várólistáján az átadó egészségügyi szolgáltató intézményi várólistájára történõ felvétel idõpontja szerint kell elhelyezni. (3) Amennyiben az átvevõ egészségügyi szolgáltató intézményi várólistáján a (2) bekezdés alapján nem állapítható meg a sorrend, akkor a várólista-sorrend kialakításáról szóló külön jogszabályban foglalt rendelkezések alapján kell a biztosítottat besorolni az átvevõ egészségügyi szolgáltató újonnan kialakított intézményi várólistáján. (4) Az intézményi várólistára felvett betegeket az átadó egészségügyi szolgáltató köteles értesíteni arról, hogy a beteg melyik intézmény várólistájára került felvételre. (5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti eljárással szemben az Egészségbiztosítási Felügyeletnél lehet panasszal élni.
5. § (1) Az Ebtv. 19. §-ának (3) bekezdése és 23. §-ának b) pontja alkalmazásában nem minõsül orvosválasztásnak, ha az 1. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatónál vagy szervezeti egységnél a szülésre elõjegyzésbe vett biztosított a szülés vagy azzal kapcsolatos ellátás igénybevétele céljából a szülést követõ harmadik hónap végéig egy másik egészségügyi szolgáltató orvosát keresi fel. Ebben az esetben nem kell alkalmazni az Ebtv. 23. §-ának d) és e) pontját sem. (2) A 2007. április 1-jét követõen a szülészeti ellátásért finanszírozásban nem részesülõ egészségügyi szolgáltatónál szülésre elõjegyzésbe vett biztosított számára a szülés igénybevétele céljából a biztosított ellátására 2007. április 1-jét követõen területileg kötelezett egészségügyi szolgáltató köteles biztosítani annak lehetõségét, hogy a biztosított által választott orvos végezze a szülészeti ellátást. Amennyiben a biztosított orvos nem alkalmazottja a biztosított ellátására kötelezett szolgáltatónak, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvénynek a szabadfoglalkozású jogviszony keretében történõ foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. § A Kr. 27. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Az aktív fekvõbeteg-szakellátás tekintetében a szülés, mint esemény kivételével a teljesítményvolument – a 27/A. §-ban foglaltak figyelembevételével – szolgáltatónként havi bontásban kell meghatározni.”
1635 7. §
A Kr. a következõ 27/A. §-sal egészül ki: „27/A. § (1) Az aktív fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató 2007. március 31-én érvényes teljesítményvolumene értékét módosítani kell az Eftv. szerint részére 2007. április 1-jétõl megállapított kapacitás változása alapján, ide nem értve a szolgáltatásvolumen szerint finanszírozott önállóan kúraszerû ellátásokra és egynapos beavatkozásokra jutó teljesítményvolument. (2) A teljesítményvolumen (1) bekezdés szerinti módosítása a kapacitásváltozással érintett szakma szerinti, a szolgáltató 2007. március 31-ig érvényes teljesítményvolumene egy ágyra jutó értéke alapján történik. Amennyiben a szolgáltató 2007. március 31-ig nem rendelkezett az adott szakmában kapacitással, a teljesítményvolumen módosításánál az egy ágyra jutó szakma szerinti országos átlagot kell figyelembe venni. (3) Az aktív fekvõbeteg-szakellátásban a 2007. március 31-én érvényes teljesítményvolumen regionális és szakmánkénti mennyisége és a 2007. április 1-jétõl a kapacitásváltozással módosított mennyiség közötti különbözetnek a tervezhetõ ellátások teljesítményvolumenére jutó része a) 5 százalékát az egynapos beavatkozások bõvítésére, b) 30 százalékának megfelelõ kiadási elõirányzatot a krónikus fekvõbeteg-szakellátás többletkapacitásának finanszírozására, c) 40 százalékát a járóbeteg-szakellátás teljesítményvolumenének növelésére kell felhasználni. (4) A (3) bekezdés szerinti teljesítményvolumennek az a)–c) pontjában meghatározott értékekkel csökkentett részét az adott régióban mûködõ szolgáltatók között az ellátási kötelezettség körébe tartozó lakosságszám arányában kell felosztani. A szolgáltató ellátási kötelezettségét szakmánként kell figyelembe venni. (5) Az aktív fekvõbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató az (1)–(2) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti teljesítményvolumen 2007. április 1-jétõl 2007. szeptember 30-ig számított idõarányos mennyiségére – az ellátási igények változásának figyelembevételével általa meghatározott havi bontásban – jogosult. Amennyiben a szolgáltató nem határozza meg az idõarányos teljesítményvolumen havi bontását, az országos szezonális index kerül figyelembevételre. (6) Az OEP havonta legfeljebb az (5) bekezdés szerinti teljesítménymennyiség tárgyhónapig számolt idõarányos része és a tárgyhónapot megelõzõ hónapig elszámolt teljesítménymennyiség közötti különbözetet számolja el. (7) Az (5) bekezdés szerinti elszámolásnál a szolgáltató összes teljesítményvolumenén belül a) az onkológiai, b) kardiológiai, c) a traumatológiai, d) a csecsemõ- és gyermekgyógyászati ellátásra érvényes teljesítményvolument elkülönítetten kell kezelni. Amennyiben az elkülönített teljesítmény-
1636
MAGYAR KÖZLÖNY
volumen nem elégséges a felmerülõ szükségletek kielégítésére, akkor a felmerülõ többletigényt az a)–d) pontban meghatározott tevékenységek körében az összes teljesítményvolumenen belül nem nevesített volumen terhére kell biztosítani. (8) A 28. § (2) bekezdés szerinti TVK Ellenõrzõ Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) háromhavi teljesítmény elszámolása alapján megvizsgálja a (7) bekezdésben meghatározott szakmák teljesítményvolumen kereteinek felhasználását. Amennyiben az elszámolt teljesítmény mennyiség nem éri el az adott szakma idõarányos keretét, a Bizottság javaslatot tesz a szolgáltatók között átcsoportosításra. Az OEP a Bizottság javaslata alapján abban az esetben is módosítja az érintett szolgáltatók teljesítményvolumenét, ha azok összes teljesítménye meghaladja a szolgáltatói szintû teljesítményvolumen idõarányos keretét. (9) Az egynapos beavatkozások elszámolására az (1) bekezdés szerinti egynapos beavatkozásokra jutó szerzõdött szolgáltatásvolumen és a (3) bekezdés szerint elkülönített keret terhére az OEP pályázati felhívása alapján az aktív fekvõbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók és a külön jogszabály szerinti szakmai feltételekkel rendelkezõ járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók pályázatot nyújthatnak be a finanszírozóhoz.” 8. § A Kr. 30. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem számolható el a finanszírozó felé járóbeteg-szakellátási teljesítményként] „a) a fekvõbetegosztályon kezelés alatt álló, valamint a fekvõbeteg-gyógyintézetbõl történt elbocsátást követõen a fekvõbeteg-ellátást nyújtó intézményben a HBCs felsõ határnapjáig, de legalább 10 napig a beteg részére nyújtott, a fekvõbeteg-szakellátás HBCs besorolása szerinti fõdiagnózisnak megfelelõ fõcsoportba tartozó betegségek miatti járóbeteg-szakellátás, kivéve az Országos Orvosszakértõi Intézet által végzett, jogszabályban meghatározott orvos szakértõi vizsgálatokat, a sürgõsségi betegellátási egységben nyújtott és 6 órán belül befejezett ellátást, a külön jogszabályban meghatározott csecsemõkori szûréseket, továbbá a fekvõbeteg-ellátást indokoló betegséggel össze nem függõ onkológiai és citológiai szûréseket, amennyiben azok elvégzése a külön jogszabályban foglaltak szerint nem történt meg;”
2007/29. szám
mák közötti megoszlását a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról szóló rendeletben foglaltak figyelembevételével.” (2) A Kr. 37. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A 24. számú mellékletben meghatározott egészségügyi szolgáltató az Eftv. alapján kapott krónikus kapacitásának legfeljebb 20 százalékán végzett aktív belgyógyászati szakellátás után kiegészítõ díjazásban részesülhet. A kiegészítõ díjazás alapja a 2006. évben elért, egy aktív ágyra vetített teljesítmény díj bevételének 20 százaléka, az aktív ellátásra is engedélyezett ágyszám figyelembevételével.”
10. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 361/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az (1)–(6) bekezdés alapján meghatározott ellátási területet az érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartói (tulajdonosai) megállapodásukban módosíthatják a (3)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A megállapodást az azt aláíró fenntartók (tulajdonosok) az aláírástól számított 5 napon belül kötelesek megküldeni az ÁNTSZ regionális szervének és a miniszternek.”
11. § A Vhr. 6. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) A miniszter a Tv. 4. §-ának (6) bekezdése alapján meghozott döntésérõl 3 munkanapon belül értesíti az ÁNTSZ regionális intézetét. Amennyiben szükséges, a regionális intézet az egészségügyi szolgáltató mûködési engedélyét az értesítés kézhezvételétõl számított 10 napon belül – a rendelkezésére álló adatok és az egészségügyi szolgáltató adatszolgáltatása alapján az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. §-a szerint – hivatalból kiadja, illetve módosítja.”
12. § 9. § (1) A Kr. 37. §-ának (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [A szerzõdésben – az Eb. tv.-ben és a Vhr.-ben foglaltakon túl – meg kell határozni] „g) az Eftv. alapján az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére álló kapacitások szakmacsoporton belüli szak-
A Vhr. a következõ 10/A. §-sal egészül ki: „10/A. § A Tv. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja és 8. §-a (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a 2006. december 31-én lekötött kapacitás alatt azt a kapacitást kell érteni, amelyre a 2006. december 31-én érvényes finanszírozási szerzõdés kiterjedt.”
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 13. §
Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr.) 7. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Az ÁNTSZ a mûködési engedélyt kérelemre, valamint e rendeletben vagy külön jogszabályban meghatározott esetben hivatalból adja ki. E rendelet szabályait értelemszerûen kell alkalmazni a hivatalból indult eljárásra is.” 14. § Az Mkr. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az egészségügyi szolgáltató minden olyan tervezett változást, amely érinti a mûködési engedély kiadásának feltételeit, illetve a mûködési engedélyben szereplõ adatokat, szakmákat vagy szolgáltatásokat, köteles elõzetesen írásban bejelenteni az egészségügyi hatóságnak. Az elõre nem tervezhetõ eseményeket azok észlelését követõ öt munkanapon belül kell bejelenteni. Amennyiben a változás érinti a mûködési engedély 11. § (2) bekezdésében elõírt kötelezõ tartalmát, a bejelentéssel egyidejûleg kérni kell a mûködési engedély módosítását, kivéve, ha a mûködési engedély módosítására külön jogszabályban foglaltak alapján hivatalból kerül sor.” 15. § A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének m) pontja alkalmazásában nem minõsül kísérõ személynek az ellátásban részesülõ biztosított szülõje, törvényes képviselõje és közeli hozzátartozója, amennyiben a biztosított az ellátás igénybevételének megkezdésekor a 14. életévét nem töltötte be. A szülõ, törvényes képviselõ és közeli hozzátartozó részére biztosított szállás és étkezés finanszírozása külön jogszabályban foglaltak szerint történik. A szülõ, törvényes képviselõ és közeli hozzátartozó tekintetében az Ebtv. 23. §-ának g) pontját alkalmazni kell.” 16. § Az R. 5/E. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészük ki: „(9) Az Ebtv. 18/A. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában nem minõsül fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásnak a) az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének m) pontja alapján a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minõsülõ biztosított kísérõje részére, valamint
1637
b) az 5/B. § (2) bekezdése alapján a 14. életévét be nem töltött biztosított szülõje, törvényes képviselõje vagy közeli hozzátartozója részére szállás és étkezés egészségügyi szolgáltató általi biztosítása, ha erre a fogyatékos személynek minõsülõ biztosított, illetve a 14. életévét be nem töltött biztosított fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásával egyidejûleg kerül sor.”
17. § Az R. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „19. § A járóbeteg-szakellátás és a fekvõbeteg-szakellátás – ideértve a rehabilitációs és a szülészeti ellátást is – finanszírozására a MEP a finanszírozási szerzõdést azzal az egészségügyi szolgáltatóval köti meg, amely arra külön jogszabály vagy az egészségügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön jogszabály alapján kiadott engedélye alapján jogosult.”
18. § A térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 2. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: „(5) Az Ebtv. 23. §-ának e) pontja alkalmazásában akkor minõsül a beutalási rendtõl eltérõnek az ellátás igénybevétele, ha arra nem a beutalón megnevezett egészségügyi szolgáltatónál kerül sor.”
19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba azzal, hogy a 10. § alapján létrejött megállapodást a 2007. április 1-jétõl érvényes ellátási területek vonatkozásában lehet alkalmazni. (2) Az 1. §, az 5–7. §, 9. §-ának (2) bekezdése, az (5) bekezdés, a (6) bekezdés a) pontja, valamint a (7) bekezdés a) és b) pontja 2007. április 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépése napján egynapos beavatkozásra érvényes finanszírozási szerzõdéssel rendelkezõ szolgáltató szerzõdése a Kr. 6. §-sal megállapított 27/A. §-ának (8) bekezdése szerinti pályázat elbírálásáig meghosszabbodik, ezt követõen pedig a szolgáltató a pályázata kedvezõ elbírálása esetén jogosult finanszírozásra. (4) A 2007. március 31-ig befogadott, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény és a (3) bekezdés által nem szabályozott kapacitásokra vonatkozó szerzõdéskötési jogosultság 2007. december
1638
MAGYAR KÖZLÖNY
31-ig meghosszabbodik és a megkötött finanszírozási szerzõdések 2008. december 31-ig érvényesek. (5) A Kr. az e rendelet 2. számú mellékletében szereplõ 24. számú melléklettel egészül ki. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Kr. 27. §-ának aa) (1) bekezdésében az „és az aktív fekvõbeteg-szakellátásra” szövegrész, ab) (2) bekezdése felvezetõ mondatában az „az aktív fekvõbeteg-szakellátás esetében súlyszámban” szövegrész, ac) (2) bekezdése a) pontjában az „ , aktív fekvõbeteg-ellátás esetén az ágykihasználtság” szövegrész, b) a Kr. 52. §-ának (11) bekezdése, c) az R. 22. §-ának (9) bekezdésében az „és (6)” szövegrész és a „ , az Ebtv. 32. §-ának (6) bekezdése szerinti orvos évente, a tárgyévet követõ elsõ hónap 10. napjáig” szövegrész, d) a Tr. 2. számú mellékletének 13. pontja.
2007/29. szám
b) 27. §-ának (10) bekezdésében az „az (8) bekezdés szabályai alól” szövegrész helyébe az „a (8) bekezdés és a 27/A. § (5) bekezdésének szabályai alól” szövegrész, c) 27. §-a (19) bekezdésének felvezetõ mondatában az „az egészségügyi miniszter rendeletében – a pénzügyminiszter egyetértésével – meghatározott szempontok szerint és mértékben” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban foglaltak szerint” szövegrész, d) 27. §-a (19) bekezdésének b) pontjában az „aktív fekvõbeteg nyújtó” szövegrész helyébe az „aktív fekvõbeteg-szakellátást nyújtó” szövegrész, e) 38. §-ának (1) bekezdésében az „a progresszív betegellátási díj és a 27. § (14)–(18) bekezdése szerinti fix díj levonása után” szövegrész helyébe az „a 27. § (15)–(17) bekezdése szerinti fix díj levonása után” szövegrész lép. (8) Az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben pályázatot írhat ki az intézményi átalakítások és a kapacitáscsökkentések támogatására.
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Kr. a) 27. §-ának (8) bekezdésében az „OEP havonta” szövegrész helyébe az „OEP – az aktív fekvõbeteg-szakellátás kivételével – havonta” szövegrész,
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
1. számú melléklet a 41/2007. (III. 13.) Korm. rendelethez 2007. évi kiegészítõ díjazás 2007. január–március
Megye
Intkod
01 01 01 01 02 02 02 02 02 02 03 03 03 03 04 04 04 04 04 04
1049 1052 1075 2912 1084 1122 1129 1135 4812 E456 1208 1243 1248 1249 1335 1349 1368 1393 1403 1407
Szolgáltató megnevezése
Pécs, Baranya megyei Kórház Mohács, V. Kh. Ri. Szigetvár, V. Kh. Ri. Pécsi Tudományegyetem Baja, V. Kh. Ri. Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza Kalocsa, V. Kh. Ri. Kiskunfélegyháza, V. Kh. Ri. Kecskemét, Repülõkórház Kiskunhalas, Semmelweis Kh. Kht. Gyula, Békés m. Képv.-test. Tüdõkh. Orosháza, V. Egy. Gy.-M. Int. Gyula, Pándy Kálmán M. Kh. Ri. Békéscsaba, Réthy Pál V. Kh. Ri. Kazincbarcika, V. Kh. Miskolc, BAZ. M. Kh. Egyetemi Okt. Ózd, Almási Balogh Pál Kh. Miskolc, Semmelweis Kh. Ri. E. Okt. Szikszó, II. Rákóczi F. Kórház Sátoraljaújhely, Erzsébet V. Kh.
Havi kiegészítõ 2007. január díjazás (E Ft) összege (E Ft)
13 472 4 568 3 223 29 044 9 281 27 185 11 604 3 831 2 226 14 807 2 726 8 118 22 846 10 125 4 923 27 314 6 212 9 152 3 828 6 655
13 472 4 568 3 223 29 044 9 281 27 185 11 604 3 831 2 226 14 807 2 726 8 118 22 846 10 125 4 923 27 314 6 212 9 152 3 828 6 655
Összesen 2007. február 2007. március utalandó (E Ft) (E Ft) 2007. március hónapra (E Ft)
13 472 4 568 3 223 29 044 9 281 27 185 11 604 3 831 2 226 14 807 2 726 8 118 22 846 10 125 4 923 27 314 6 212 9 152 3 828 6 655
13 472 4 568 3 223 29 044 9 281 27 185 11 604 3 831 2 226 14 807 2 726 8 118 22 846 10 125 4 923 27 314 6 212 9 152 3 828 6 655
40 417 13 704 9 668 87 132 27 843 81 556 34 813 11 494 6 678 44 420 8 178 24 353 68 538 30 374 14 768 81 943 18 637 27 455 11 485 19 966
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Megye
Intkod
Szolgáltató megnevezése
04 05 05 05 05 05 05 06 06 07 07 07 07 08 08 08 09 09 09 10 10 11 11 12 12 12 12 12 13 13 13 13 13 14 14 14 14 15 15 15 15 16 16 17 18 18 18 18 18 19 19 19 20
1430 1454 1460 1479 1484 1487 2917 H681 1568 1601 1640 1644 1663 1683 1694 2894 K007 H538 1806 1865 1876 1903 1928 1974 2010 2049 2073 2095 2137 2146 2152 2162 E115 2209 2224 2230 2242 2324 2377 2378 2379 2425 4712 2493 2535 2572 2586 2601 2893 2703 2734 2747 2872
Miskolc, Diósgyõri Kh. Hódmezõvásárhely, Erzsébet KH.R Makó, Dr. Diósszilágyi S. V. Kh. Szeged MJV. Önk. Kórháza Deszk, Mellkasi Betegs. Szakkh. Szentes, Cs. M. Önk. dr. Bugyi I. Kh. SZTE SZAOTE Centrum, Szeged Dunaújváros, Szent Pantaleon Kh. Kht. Székesfehérvár, Szt. György M. Kh. Csorna, Margit Kh. Gyõr, Petz A. Megyei Oktató Kh. Mosonmagyaróvár, Karolina Kh. Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC Berettyóújfalu, Területi Kh. Debrecen, Kenézy Gy. M. Kh. DE OEC, Debrecen Hatvan, Albert Schweitzer Kh. Gyöngyös, Bugát P. Kh. Eü. Kht. Eger, Markhot F. M. Kh. Esztergom,Vaszary Kolos Kórház Tatabánya, Szt. Borbála Kórház Balassagyarmat, Dr. Kenessey V. Kh. Salgótarján, Szent Lázár M. Kh. Cegléd, Toldy F. Kh. Ri. Kerepestarcsa, Flór F. Kh. Szent Rókus Kórház, Bp. Törökbálinti Tüdõgyógyintézet Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh. Marcali, V. Kh. Nagyatád, V. Kh. Siófok, V. Kh. Mosdós, MRE Tüdõ- és Szívkh. Fehérgyarmat, Szatmár-Beregi Kh. Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh. Kisvárda, Felsõ-Szabolcsi Kh. Mátészalka, Területi Kórház Szolnok, Hetényi G. MKh. Jászberény, Erzsébet Kh. Ri. Karcag, Kátai Gábor Kh. Ri. Mezõtúr, V. Kh. Ri. Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. Dombóvári Szent Lukács Eü. Kht. Szombathely, Markusovszky M. Kh. Ajka, Magyar Imre Kórház Veszprém, Csolnoki F. M. Kh. Ri. Pápa, Gr. Esterházy Kh.-Szakamb. Farkasgyepû, M. Tüdõgyógyint. Balatonfüred, Állami Kórház Keszthely, V. Kh. Ri. Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház Nagykanizsa, V. Kh. Ri. Bethesda Gyermekkórház, Bp.
1639
Havi kiegészítõ 2007. január díjazás (E Ft) összege (E Ft)
5 397 5 810 4 427 11 346 3 798 9 696 22 700 13 343 25 944 3 879 27 491 5 358 8 070 10 699 22 732 41 331 6 198 7 462 21 547 6 221 15 854 7 953 10 788 8 885 16 337 10 659 6 926 11 274 17 978 3 924 5 233 6 416 4 123 6 950 33 428 7 384 8 130 22 393 5 012 7 121 3 719 17 086 5 091 19 874 5 954 15 744 4 763 3 683 249 4 143 14 813 6 768 1 624
5 397 5 810 4 427 11 346 3 798 9 696 22 700 13 343 25 944 3 879 27 491 5 358 8 070 10 699 22 732 41 331 6 198 7 462 21 547 6 221 15 854 7 953 10 788 8 885 16 337 10 659 6 926 11 274 17 978 3 924 5 233 6 416 4 123 6 950 33 428 7 384 8 130 22 393 5 012 7 121 3 719 17 086 5 091 19 874 5 954 15 744 4 763 3 683 249 4 143 14 813 6 768 1 624
Összesen 2007. február 2007. március utalandó (E Ft) (E Ft) 2007. március hónapra (E Ft)
5 397 5 810 4 427 11 346 3 798 9 696 22 700 13 343 25 944 3 879 27 491 5 358 8 070 10 699 22 732 41 331 6 198 7 462 21 547 6 221 15 854 7 953 10 788 8 885 16 337 10 659 6 926 11 274 17 978 3 924 5 233 6 416 4 123 6 950 33 428 7 384 8 130 22 393 5 012 7 121 3 719 17 086 5 091 19 874 5 954 15 744 4 763 3 683 249 4 143 14 813 6 768 1 624
5 397 5 810 4 427 11 346 3 798 9 696 22 700 13 343 25 944 3 879 27 491 5 358 8 070 10 699 22 732 41 331 6 198 7 462 21 547 6 221 15 854 7 953 10 788 8 885 16 337 10 659 6 926 11 274 17 978 3 924 5 233 6 416 4 123 6 950 33 428 7 384 8 130 22 393 5 012 7 121 3 719 17 086 5 091 19 874 5 954 15 744 4 763 3 683 249 4 143 14 813 6 768 1 624
16 191 17 429 13 280 34 039 11 395 29 088 68 100 40 029 77 831 11 638 82 474 16 074 24 210 32 096 68 195 123 994 18 594 22 385 64 641 18 664 47 561 23 860 32 363 26 656 49 012 31 977 20 777 33 821 53 934 11 771 15 700 19 248 12 368 20 850 100 283 22 153 24 391 67 180 15 035 21 364 11 158 51 257 15 273 59 623 17 861 47 233 14 290 11 050 747 12 429 44 439 20 304 4 873
1640
MAGYAR KÖZLÖNY
Megye
Intkod
20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20
2873 2877 2878 2879 2880 2883 2885 2886 2887 2889 2890 2891 2896 2897 2901 2902 2903 2906 2907 2909 2915 4810 5004 8001 8003 C069 H420
Szolgáltató megnevezése
Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. Heim Pál Gyermekkórház-Rend. I. Szent István Kh.-Ri., Bp. Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. Szent János Kórház Ri., Bp. Szent László Kórház, Bp. Szent Margit Kórház, Bp. Péterfy Sándor u. Kórház, Bp. Nyírõ Gyula Kórház, Bp. Szent Imre Kórház, Fõvárosi Önk. Károlyi Sándor Kórház, Bp. Uzsoki u. Kórház, Bp. Gottsegen György Orsz. Kard. Int. OKTPI Országos Gyógyintézeti Központ OPNI OITI ONKI ORFI OBSI Semmelweis Egyetem MH KHK BM.KKI. MÁV Kórház és Közp. Rendelõint. Budai MÁV Kórház Budai Irgalmas Rend Kórház Kht. Schöpf-M. Kh. és Anyavéd. Kp. Kht. Összesen
Havi kiegészítõ 2007. január díjazás (E Ft) összege (E Ft)
10 483 4 992 21 392 16 940 15 169 22 898 12 483 16 328 9 218 16 994 10 783 16 126 3 051 18 586 14 382 7 133 3 177 14 092 188 8 083 56 797 9 125 7 984 10 912 6 719 3 582 2 809 1 145 298
10 483 4 992 21 392 16 940 15 169 22 898 12 483 16 328 9 218 16 994 10 783 16 126 3 051 18 586 14 382 7 133 3 177 14 092 188 8 083 56 797 9 125 7 984 10 912 6 719 3 582 2 809 1 145 298
2007/29. szám Összesen 2007. február 2007. március utalandó (E Ft) (E Ft) 2007. március hónapra (E Ft)
10 483 4 992 21 392 16 940 15 169 22 898 12 483 16 328 9 218 16 994 10 783 16 126 3 051 18 586 14 382 7 133 3 177 14 092 188 8 083 56 797 9 125 7 984 10 912 6 719 3 582 2 809 1 145 298
10 483 4 992 21 392 16 940 15 169 22 898 12 483 16 328 9 218 16 994 10 783 16 126 3 051 18 586 14 382 7 133 3 177 14 092 188 8 083 56 797 9 125 7 984 10 912 6 719 3 582 2 809 1 145 298
31 450 14 975 64 176 50 819 45 506 68 694 37 449 48 985 27 655 50 982 32 350 48 377 9 154 55 759 43 147 21 400 9 531 42 275 564 24 249 170 391 27 374 23 952 32 737 20 157 10 747 8 428 3 435 894
Kiegészítõ díjazásként megállapított TVK-többlet a járóbeteg-szakellátásban Megye
Intkod
02 02 02 03 03 03 03 04 04 04 04 05 05 06 08 08
1113 1136 B038 0668 1191 1207 H573 1345 1355 1391 1400 1444 B169 H059 1710 1737
Szolgáltató megnevezése
Dunavecse Kiskõrös, V. Szakorv. Ri. Bácsalmási Eü. Szolg. Kft. VIS MEDICA Kft. Békés, V. Egy. Eü. Int. Gyomaendrõd, Eü. és Szoc. Int. G. Szarvas, V. Egy. Gyógyító-M. Int. (1253) Tiszaújváros, V. Ri. Mezõkövesd, Ri. Sárospatak, V. Ri. Szerencs, ESZEI Csongrád, Dr. Szarka Ö. Egy. Eü. Int. Kisteleki Eü. Kht. Bicskei Eü. Közp. Szolg. Kht. Hajdúszoboszló, V. Egy. Eü. Int. Püspökladány, V. Egy. Eü. Int.
Havi többlet TVK (pont)
420 380 518 610 705 272 608 265 1 488 169 618 162 1 136 007 1 677 118 1 286 515 1 136 794 1 404 794 632 110 965 882 1 550 533 691 471 799 294
2007/29. szám Megye
Intkod
09 09 10 10 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 13 13 15 15 16 19
1842 3245 1883 E226 1966 1980 1984 1996 1999 2023 2027 2041 2052 2057 2090 2103 3041 3370 C613 H199 3205 A216 2344 2372 2436 2723
MAGYAR KÖZLÖNY Szolgáltató megnevezése
Heves, V. Eü. Szolg. Füzesabony, Eü. Központ Oroszlány, V. Szakorv. Ri. Dorogi Szt. Borbála Kht. Aszód, Szakorv. Ri. Dr. Halász G. Szakorv. Ri. Dabas Dunakeszi Város Szakorv. Ri. Gyömrõ, Szakorvosi Rendelõintézet Gödöllõ, Tormay Károly Eü. Központ Monor, Egészségügyi Intézmény Nagykáta, Szakorv. Ri. Pilisvörösvár, Szakorv. Ri. Szentendre, Egészségügyi Int. Szigetszentmiklós, Szakorv. Ri. Vecsési Egészségügyi Szolgálat Érd, Szakorvosi Rendelõintézet Ráckeve, Szakorvosi Rendelõintézet Szob, Szakorvosi Rendelõ Europ-Med Kft., Budaörs Men for Care Barcs, Járóbetegellátó Intézmény Fonyód Eü. Kht. Kunszentmárton, Városi Eü. Kp. Törökszentmiklós, Egy. Gy.-M. Int. Paks, Rendelõintézet Lenti, V. Ri. Többlet TVK összesen Költségvetési hatás (E Ft)
2. számú melléklet a 41/2007. (III. 13.) Korm. rendelethez „24. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez Budapest, Budai Gyermekkórház és Ri. Kht. Budapest, Szent Rókus Kórház Harkány, Zsigmondy Gyógyf. Kht. Kapuvár, Lumniczer S. Kh. Ri. Miskolc, Szent Ferenc Kórház Nagykõrös, V. Ö. Rehab. Szakkh. Ri. Palotahosp Kft., Várpalota Sárvár, V. Kh. Ri. Sopron, Állami Szanatórium Sümeg, Városi KH-RI Szikszó, II. Rákóczi Ferenc Kórház Zirc, V. Erzsébet Kh.”
1641 Havi többlet TVK (pont)
811 699 302 897 1 475 765 369 922 602 426 2 426 375 979 743 593 353 1 876 360 1 489 765 964 022 1 078 787 1 289 485 2 782 507 1 209 355 2 511 301 919 882 242 838 1 605 365 877 368 671 493 868 176 338 426 700 603 978 368 498 235 44 103 893 59 981,3
1642
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 42/2007. (III. 13.) Korm. rendelete a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érõ, gyümölcsfával betelepített területek 2007. évi összeírásának végrehajtásáról A Kormány a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érõ, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § Az összeírás végrehajtásának módja reprezentatív felvétel. Az összeírás alapjául szolgáló mintába tartozó alma, körte, õszibarack, kajszibarack állományú gyümölcsös ültetvény, illetve gyümölcsös ültetvény méretet el nem érõ gyümölcsfával betelepített területek adatszolgáltatásra kötelezett használói közül a KSH választja ki és értesíti az összeírásban részt vevõ használókat.
2. § Az összeírást 2007. április 1-jétõl november 30-ig kell elvégezni, vonatkozási idõszaka a 2007. év.
3. § A KSH az általa kidolgozott, a statisztikai termelési folyamathoz kapcsolódó módszertani szabályok alapján jár el, annak érdekében, hogy minimalizálják az összeírási hibákat és – szükség esetén – becsüljék annak mértékét.
4. § Az egyes gyümölcsfajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendõ statisztikai felmérésekrõl szóló, 2001. december 19-i 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1), (3) és (4) bekezdéseiben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget – közigazgatási régiónkénti bontásban – a KSH teljesíti.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.
2007/29. szám 6. §
Ez a rendelet az alábbi uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az egyes gyümölcsfajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendõ statisztikai felmérésekrõl szóló, 2001. december 19-i 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikke kivételével; b) az egyes gyümölcsfafaj-ültetvényekre vonatkozó felmérések felmérési paramétereinek meghatározásáról, valamint adatainak gépi olvasásra alkalmas formába történõ átírására vonatkozó kódok és egységes szabályok megállapításáról szóló 2001. december 27-i 2002/38/EK bizottsági határozat 1. cikkével megállapított I. melléklete; c) az egyes gyümölcsfafajok ültetvényeire vonatkozó statisztikai felméréseket érintõ 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2002/38/EK bizottsági határozat módosításáról szóló 2006. február 3-i 2006/128/EK bizottsági határozat. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány tagjainak rendeletei A gazdasági és közlekedési miniszter 30/2007. (III. 13.) GKM rendelete a szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékének megállapításáról A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában foglalt feladatkörömben, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt felelõsségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. § (1) A VET 123. §-ának (3) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult részére megállapított szénipari szerkezetátalakítási támogatás 2006. évi mértéke 9899 M Ft, azaz kilencmilliárd-nyolcszázkilencvenkilencmillió forint.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A 2006. évben folyósított szénipari szerkezetátalakítási támogatási elõleg 8974 M Ft, azaz nyolcmilliárdkilencszázhetvennégymillió forint. (3) A szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult részére kifizetendõ szénipari szerkezetátalakítási támogatás-különbözet 925 M Ft, azaz kilencszázhuszonötmillió forint.
2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
A gazdasági és közlekedési miniszter 31/2007. (III. 13.) GKM rendelete a belföldi menetrend szerinti személyszállítás ingyenes utazásai után járó fogyasztói árkiegészítés megállapításáról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a (6) bekezdésének h) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló 2003. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fát.) 9. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Fát. 7. §-ának (3) és (4) bekezdésére – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:
1643
(3) A jogosult az igénybejelentés mellékleteként megküldi: a) a személyszállítási tevékenység végzésére jogosító engedély (komp- és révközlekedés esetén üzemeltetési engedély), b) a közszolgáltatási, illetve a települési önkormányzat(ok) és a szolgáltató között megkötött üzemeltetési szerzõdés(ek), c) az érintett települési önkormányzat(ok) jegyzõjének (fõjegyzõjének) a közszolgáltatási vagy üzemeltetési szerzõdésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vonatkozó igazolásának, valamint a helyi közlekedés esetén a vonatkozó tárgyévi díjszabást megállapító önkormányzati rendelet(ek) tartalmára vonatkozó tájékoztatásának eredeti példányát, illetve hiteles vagy a társaság jogtanácsosa által ellenjegyzett másolatát. (4) A helyközi menetrend szerinti autóbusz-közlekedésre a hatályos közszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ, valamint a vasúti személyszállítást végzõ jogosultnak az e tevékenységgel összefüggõ fogyasztói árkiegészítés igényléséhez nem kell mellékelnie a (3) bekezdésben meghatározott okiratokat.
3. § (1) Az a jogosult, amely tárgyévben kezdi meg a fogyasztói árkiegészítés alapjául szolgáló tevékenységét, vagy a szolgáltatása alapján a tárgyév során kíván elsõ alkalommal fogyasztói árkiegészítést igénybe venni, a fogyasztói árkiegészítés igénylése alapját képezõ szolgáltatások megkezdésének hónapja 20. napjáig nyújthatja be a Fát. szerinti igénybejelentését a minisztériumnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti igénybejelentést a 2. § (2)–(4) bekezdés szerinti tartalommal kell benyújtani.
1. §
4. §
A Fát. alapján a fogyasztói árkiegészítésre jogosult (a továbbiakban: jogosult) az e rendeletben meghatározott eljárás szerint veheti igénybe a belföldi személyszállításban teljesített ingyenes utazások után õt megilletõ fogyasztói árkiegészítést.
(1) A jogosult a fogyasztói árkiegészítés igénybevételére jogosító tevékenységének megszüntetését, átadását, szüneteltetését vagy vonalhálózat, illetve a járatszám 10%-nál nagyobb mértékben történõ csökkentését vagy növelését a megelõzõ hónap 20. napjáig, amennyiben a változás ezt követõen jut a szolgáltató tudomására, akkor az említett változások, illetve változtatások hatálybalépésének napjáig köteles bejelenteni a minisztériumnak.
2. § (1) A jogosult az árkiegészítésre vonatkozó igényét minden évben a tárgyév január hó 20. napjáig köteles a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) bejelenteni. (2) Az igénybejelentést az 1–3. mellékletben meghatározott adatlapon, a 7. §-ban meghatározott értelmezõ rendelkezésekre figyelemmel kell megtenni.
(2) Amennyiben az igénybejelentésében szereplõ adatokban változás következik be, a jogosult köteles arról a minisztériumot 15 napon belül tájékoztatni. A minisztérium a jogosult által korrigált adatoknak megfelelõen módosítja a havonta igénybe vehetõ fogyasztói árkiegészítés összegét, és errõl értesíti a jogosultat, valamint az Adóés Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalt (a továbbiakban: APEH). A változás-bejelentést megelõzõen igénybe vett és a
1644
MAGYAR KÖZLÖNY
fogyasztói árkiegészítés helyes összege közötti különbség visszamenõleges pénzügyi rendezésérõl a szolgáltató önellenõrzés útján intézkedik.
5. § (1) A fogyasztói árkiegészítést a minisztérium a Fát. alapján jogosultanként, hónapokra lebontva határozza meg az 1–3. melléklet szerinti adatokat figyelembe véve. Amennyiben a jogosultnak a fogyasztói árkiegészítés megállapításához nincs a tárgyévet megelõzõ évre vonatkozó adata, részére a minisztérium a fogyasztói árkiegészítés mértékét – a mellékletben meghatározott adatszolgáltatás alapján – a fogyasztói árkiegészítésre jogosult szolgáltatóhoz leginkább hasonló adottságú szolgáltatók adatainak idõarányos, valamint a helyi közlekedés esetében lakosságszám-arányos, a komp- és révközlekedés esetében bevételarányos, a helyközi közlekedés esetében teljesítményarányos részét alapul véve határozza meg. (2) Amennyiben a jogosult a fogyasztói árkiegészítés igénylésére jogosító szolgáltatást más szolgáltatótól veszi át, a fogyasztói árkiegészítés megállapításának alapja – ha ilyen adat létezik – a szolgáltatást korábban ellátó által az ingyenes utazások után igénybe vett fogyasztói árkiegészítés. (3) Amennyiben a jogosult a meglévõ, fogyasztói árkiegészítés igénybevételére jogosító tevékenysége mellett további, eddig általa vagy más jogosult által nem végzett ilyen szolgáltatást kezd meg, a fogyasztói árkiegészítés megállapítására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
6. § (1) A minisztérium értesíti a jogosultat, valamint a Pénzügyminisztériumot a havonta igénybe vehetõ fogyasztói árkiegészítés összegérõl. (2) A jogosult a minisztérium által az 5. § szerint meghatározott, az ingyenes utazásokért járó fogyasztói árkiegészítést havonta igényli az APEH területileg illetékes szervétõl.
7. § E rendelet alkalmazásában a) vonalhálózat (nettó): a menetrendben szereplõ járatok által érintett útszakaszok hossza, amelyben minden útszakasz csak egyszer szerepel (akkor is, ha azt több vonal érinti); b) forduló (vagy járatpár): a két végállomás (kikötõ) közötti két ellenkezõ irányú (oda-vissza) járat (kör- vagy hurokjáratok esetén a forduló azonos a járattal);
2007/29. szám
c) átlagos munkanapi fordulók száma: kedd-szerdacsütörtöki munka- és egyben iskolai elõadási napok mindegyikén menetrend szerint indított fordulók száma; d) hasznos (kocsi-) km: a jármûvek menetrend szerinti járatok végzése során megtett út hossza (kilométerben); e) férõhelykilométer: az egyes jármûvek férõhelyének (befogadóképességének) és hasznos km-ének szorzata, több jármû közlekedtetése esetén az elõzõek szerint jármûvenként számított teljesítmények összege; f) hatósági férõhely: a megengedhetõ terhelés alapján számított, a jármûvek forgalmi engedélyébe szállítható személyek számaként bejegyzett férõhely (az utazószemélyzet leszámításával); g) statisztikai utasszám ga) helyi forgalomban: az eladott menetjegyek és bérletek a KSH által közzétett éves statisztikai adatgyûjtés keretében közölt számítással (szorzószámokkal) meghatározott utasszám, ennek hiányában az eladott menetjegyek száma + (képzett munkanapszám × munkanapi utazásszám × eladott bérletek száma), ahol képzett munkanapszám = az adott idõszak (hónap, év) munkanapjainak (hétfõ-péntek) száma megnövelve a munkaszünetes napok (szombat, vasárnap, ünnep) számának felével, és a munkanapi utazásszám = általában: 2,2 utazás/nap, ahol azonban külön összvonalas és egyvonalas havibérlet van rendszeresítve, az összvonalas bérletek szorzója 3,6 utazás/nap, az egyvonalasoké 2,6 utazás/nap. Ez esetekben a bérletes utasszám a bérletfajtánként számítottak összege, gb) helyközi forgalomban: az eladott menetjegyek és bérletek alapján a KSH által közzétett éves statisztikai adatgyûjtés keretében az adott területre (megyére) közölt számítással (szorzószámokkal) meghatározott utasszám; h) statisztikai utaskilométer ha) helyi forgalomban: az eladott menetjegyek és bérletek alapján a KSH által közzétett éves statisztikai adatgyûjtés keretében közölt számítással (szorzószámokkal) meghatározott utaskm, ennek hiányában a statisztikai utasszám és az átlagos utazási távolság szorzata, ahol az átlagos utazási távolságot utasszámlálással lehetséges meghatározni, vagy ennek hiányában a 6 kilométernél rövidebb vonalak esetén vonalhossz 75%-ában, 6,1–10 kilométer között 65%-ában, 10 kilométernél hosszabb vonalak esetén 50%-ában kell megállapítani. Ennek során vonalhosszként a vonalak kör- vagy hurokszakaszait fele távolsággal kell figyelembe venni. Több vonal esetén az elõzõek alapján kiszámítottak átlaga mérvadó, hb) helyközi forgalomban: a bevételbõl az adott területre (megyére) a KSH által közzétett éves statisztikai adatgyûjtés keretében közölt (árváltozásokkal korrigált) osztószámmal (ún. „tarifafillér”-rel) számított utaskm;
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
i) menetdíjbevétel: az ingyenes utazások utáni árkiegészítés alapjául (is) szolgáló, általános forgalmi adót is tartalmazó teljes menetdíjbevétel (az utasok által fizetett bevétel); j) teljes árkiegészítés: a valamennyi kedvezményes utazás után járó árkiegészítések összege, beleértve az ingyenes utazások után járó fogyasztói árkiegészítést is; k) ingyenes utazások után igényelt árkiegészítés: a megfelelõ bevallási kódszámon, az ingyenes utazások után bevallott fogyasztói árkiegészítés; l) ingyenes utazások után felvett árkiegészítés: az ingyenes utazások után január 1. és december 31. között ténylegesen igénybe vett (kiutalt, átvezetett) fogyasztói árkiegészítés.
1645 8. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetést követõ 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követõen megállapított fogyasztói árkiegészítési jogosultságokkal összefüggõ eljárásokra kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a belföldi menetrend szerinti személyszállítás ingyenes utazásai után járó fogyasztói árkiegészítés kiutalásáról szóló 46/2006. (VII. 11.) GKM rendelet. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
1. melléklet a 31/2007. (III. 13.) GKM rendelethez Adatlap a belföldi menetrend szerinti helyközi személyszállítás ingyenes utazásai után járó ............... évi fogyasztói árkiegészítés igénybevételéhez
1. 2. 3. 4. 5.
A szolgáltató megnevezése: székhelye: elérhetõsége: adószáma: bankszámlaszáma:
6. 7. 8.
Ügyintézõ-vezetõ neve: székhelye: elérhetõsége:
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
irányítószáma: telefonszáma:
helység:
irányítószáma: telefonszáma:
helység:
faxszáma:
út/utca/tér stb.: házszám: e-mail cím:
faxszáma:
út/utca/tér stb.: házszám: e-mail cím:
Helyközi közlekedés tárgyévet megelõzõ évi statisztikai utasszáma [E fõ/év] statisztikai utaskm-e [E utkm/év] Autóbusz [E km/év] – hasznos km-e – hatósági férõhelykm-e [E fhkm/év] Vasúti [E km/év] – vonatkm-e – ülõhelykm-e [E ühkm/év] menetdíjbevétele [E Ft/év] teljes árkiegészítése [E Ft/év] Ingyenes utazások után [E Ft/év] – igényelt árkiegészítés – felvett árkiegészítés [E Ft/év]
Esetleges megjegyzések (részleges, idõszakos közlekedés): Kelt: .................................................. .................................................. aláírás
1646
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
2. melléklet a 31/2007. (III. 13.) GKM rendelethez Adatlap a belföldi menetrend szerinti helyi személyszállítás ingyenes utazásai után járó ......... évi fogyasztói árkiegészítés igénybevételéhez A szolgáltató 1.
megnevezése:
2.
címe:
3.
Ügyintézõ-vezetõ
4.
székhelye:
irányítószáma:
adószáma:
bankszámlaszáma:
telefonszáma:
faxszáma:
e-mail címe:
neve:
telefonszáma:
faxszáma:
e-mail címe:
helység:
út/utca/tér stb.:
házszám:
Települések 5.
[név]
6.
– lakosszáma:
Összesen [fõ]
Helyi közlekedés tárgyévet megelõzõ évi 7.
statisztikai utasszáma
[E fõ/év]
8.
statisztikai utaskm-e
[E utkm/év]
9.
nettó vonalhálózata – autóbusz
[km]
10.
– kötöttpályás
[km]
11.
hasznos (kocsi-) km-e
[E km/év]
12.
hatósági férõhelykm-e
[E fhkm/év]
13.
menetdíjbevétele
[E Ft/év]
14.
teljes árkiegészítése
[E Ft/év]
15.
Ingyenes utazások után – igényelt árkiegészítés
[E Ft/év]
16.
– felvett árkiegészítés
[E Ft/év]
Esetleges megjegyzések (részleges, idõszakos közlekedés):
Kelt: ..................................................
.................................................. aláírás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1647
3. melléklet a 31/2007. (III. 13.) GKM rendelethez Adatlap a belföldi menetrend szerinti komp- és révközlekedésben az ingyenes utazások után járó .......... évi fogyasztói árkiegészítés igénybevételéhez A szolgáltató 1.
megnevezése:
2.
székhelye:
irányítószáma: telefonszáma:
3.
elérhetõsége:
4.
adószáma:
5.
bankszámlaszáma:
helység:
út/utca/tér stb.: faxszáma:
házszám:
e-mail cím:
Ügyintézõ-vezetõ 6.
neve:
7.
székhelye:
irányítószáma:
8.
elérhetõsége:
telefonszáma:
faxszáma:
9.
Az átkelõhely által érintett települések
[név]
*
10.
– lakosszáma:
[fõ]
helység:
út/utca/tér stb.:
házszám:
e-mail cím:
* Elsõként az ügyintézésben illetékes település írandó. A komp/révközlekedés tárgyévet megelõzõ évi 11.
statisztikai utasszáma
[E fõ/év]
12.
fordulóinak száma – éves
[forduló/év]
13.
– átlagos munkanapi
[ford./nap]
14.
közlekedési idõszaka(i) az év során
[naptól napig]
15.
feladatot ellátó hajók – száma
[db]
16.
– összes férõhelye
[fõ]
17.
menetdíjbevétele
[E Ft/év]
18.
teljes árkiegészítése
[E Ft/év]
19.
ingyenes utazások után – igényelt árkiegészítés
[E Ft/év]
20.
– felvett árkiegészítés
[E Ft/év]
Esetleges megjegyzések: Kelt: ..................................................
.................................................. aláírás
1648
MAGYAR KÖZLÖNY
A honvédelmi miniszter 8/2007. (III. 13.) HM rendelete a Honvédelmi Minisztérium fejezet felügyeletét ellátó szerv egyes belsõ ellenõrzési jogosítványainak átruházásáról szóló 23/2004. (IX. 3.) HM rendelet módosításáról A HM fejezet belsõ ellenõrzési rendszere kialakításának, mûködtetésének érdekében – figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. §-ában, valamint a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) 4. § (4) bekezdésében elõírtakra, továbbá az államháztartás hatékony mûködését elõsegítõ szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrõl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban foglaltakra – a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 97. § (1) bekezdés p) pontjában, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Honvédelmi Minisztérium fejezet felügyeletét ellátó szerv egyes belsõ ellenõrzési jogosítványainak átruházásáról szóló 23/2004. (IX. 3.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint módosítom: 1. § Az R. 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), az átruházott hatáskörrel rendelkezõ honvédelmi szerv, valamint annak irányítása alá tartozó katonai szervezetekre (a továbbiakban: szolgálati alárendeltségbe tartozó honvédelmi szervek).”
2. § Az R. 2. §-ának (2)–(3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Egyes fejezetszintû belsõ ellenõrzések végzésére átruházott hatáskörben a HM KEHH koordinációja mellett az MH Összhaderõnemi Parancsnokság jogosult. (3) Az átruházott hatáskörrel rendelkezõ honvédelmi szerv jogosult a szolgálati alárendeltségébe tartozó honvédelmi szerveknél – kivéve az MH, illetve az összhaderõnemi szintû logisztikai ellátást végzõ, valamint az átruházott hatáskörrel rendelkezõ honvédelmi szerv logisztikai ellátását, költségvetésének kezelését végzõ honvédelmi szervet – a Ber. 9. §-ában szereplõ ellenõrzések közül a Ber. 2. § a), b) és c) pontjai szerinti fejezetszintû szabályszerûségi, pénzügyi és rendszerellenõrzések végzésére.”
2007/29. szám 3. §
(1) Az R. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A Ber. 28. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban a fejezeti szintû belsõ ellenõrzési jelentések lezárására azoknak az ellenõrzött honvédelmi szervek részére a honvédelmi miniszter általi megküldéssel kerül sor.” (2) Az R. 4. §-a (8) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A (7) bekezdésben meghatározottak szerint egyeztetett és elfogadott intézkedési tervet a Ber. 30. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a HM KEHH fõigazgató, illetve az átruházott hatáskörû honvédelmi szerv belsõ ellenõrzési vezetõje a HM KEHH fõigazgató útján terjeszti elõ a honvédelmi miniszter részére jóváhagyásra.”
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 12/2007. (III. 13.) IRM rendelete a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
Alapvetõ rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) megkülönböztetõ fényjelzést és hangjelzést adó készülék (a továbbiakban: megkülönböztetõ jelzést adó készülék): a gépjármûre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés,
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) figyelmeztetõ jelzést adó készülék: a jármûre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil) villogó sárga fényjelzést adó berendezés, c) közérdekû feladat: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegetõ veszély elhárítása, nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme.
2. § (1) A gépjármûre megkülönböztetõ jelzést adó készüléket, valamint a jármûre figyelmeztetõ jelzést adó készüléket – a 3. §-ban és a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni (a továbbiakban: felszerelni). (2) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 4. § (1) bekezdésben felsorolt szervezetek igényelhetnek, az általuk üzembentartott azon gépjármûvekre, amelyekkel az 1. § c) pontjában foglalt közérdekû feladatokat ellátják.
A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése 3. § (1) Nem kell hatósági engedély a megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez a) az Országos Mentõszolgálat, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek sürgõsségi betegellátást végzõ gépjármûveire, b) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes tûzoltóság, a Rendõrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatának, valamint a Határõrség határrendészeti és bevetési szerveinek közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló) gépjármûveire, c) a rendõrség külön jogszabályban meghatározott védett személyek szállítására rendszeresített gépjármûveire, d) a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjármûvére, e) a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon gépjármûveire, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem kell hatósági engedély a megkülönböztetõ fényjelzést adó készülék felszereléséhez, a védett személyeket szállító és azt kísérõ, zárt csoportban közlekedõ (közrefogott) gépjármûvekre. Az e feladatra is rendszeresen használt gépjármûvekben a megkülönböztetõ fényjelzést adó készülék engedély nélkül tárolható.
1649 4. §
(1) Megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakon kívül sürgõsségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürgõsségi betegellátást végzõ szervek, illetve a bányamentõ szolgálatok, b) a közmûvek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végzõ szervek, c) a 3. § (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó, a Határõrség, továbbá a Vám- és Pénzügyõrség, d) a 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja alá nem tartozó, a Rendõrség, e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, f) a büntetés-végrehajtás, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a fõfoglalkozású létesítményi tûzoltóság, a tûzoltó egyesület, h) a Magyar Honvédség, i) a Legfõbb Ügyészség, j) a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát külön jogszabály alapján végzõ Közlekedésbiztonsági Szervezet által üzemben tartott gépjármûvekre adható. (2) A megkülönböztetõ jelzést adó készülékek felszerelésére jogosító engedély a jármû mûszaki érvényességéig adható.
5. § (1) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély iránti kérelmet elsõ fokon a 4. § (1) bekezdés a) a)–c) pontjaiban felsorolt szervek gépjármûveire a megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányság, b) d)–j) pontjaiban meghatározott szervek gépjármûveire az Országos Rendõr-fõkapitányság (a továbbiakban: ORFK) bírálja el. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban elsõ fokon a) a megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányság jár el, akkor másodfokon az ORFK, b) az ORFK jár el, akkor másodfokon az igazságügyi és rendészeti miniszter jár el. (3) A 4. § (1) bekezdés a) és g) pontjaiban meghatározott szervezetek részére a megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezéséhez – szakterületüknek megfelelõen – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság elõzetes hozzájárulása szükséges, melynek során vizsgálniuk kell, hogy az üzemeltetés célja megfelel-e a közérdekû feladatnak.
1650
MAGYAR KÖZLÖNY
A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésének egyéb feltételei 6. § (1) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – csak olyan gépjármûre szerelhetõ fel, amelynek üzemeltetõjét, üzemeltetési célját a gépjármûvön felirattal, jelzéssel jól látható és olvasható módon megjelölik. (2) Az üzemeltetés céljára, a feliratra, a jelzésre vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni, és az engedélyezéstõl számított tizenöt napon belül a megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésével egyidejûleg a feliratot, jelzést a gépjármûvön el kell helyezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni a rendõrség védett személyeket szállító, kísérõ, biztosító gépjármûveinél, a 3. § (1) bekezdés d)–e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szervek gépjármûveinél, a 4. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott szervek bûnüldözési célból üzemeltetett gépjármûveinél, valamint a 4. § (1) bekezdés e)–f) és i) pontjaiban meghatározott szervek üzemeltetésében lévõ hivatali gépjármûveinél.
2007/29. szám
(5) A megkülönböztetõ jelzést adó készüléket használó gépjármû vezetõje a jelzés használatának kezdetét, az útvonalat a mûködtetést megelõzõen – ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszûnését követõen –, használatának végét haladéktalanul köteles a menetlevélben vagy annak megfelelõ más okmányban rögzíteni. A szerv vezetõje gondoskodik arról, hogy az okmányok ellenõrzése legalább negyedévente megtörténjen. (6) A 3. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetek gépjármûvezetõje a megkülönböztetõ jelzést adó készüléknek a (3) bekezdés alapján történõ használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani.
8. § (1) A gépjármûvet a megkülönböztetõ jelzést adó készülék mûködtetésének idõtartama alatt – a 3. § (1) bekezdés d)–e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott gépjármûvek kivételével – csak az vezetheti, aki a külön jogszabályban elõírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. (2) A mozgatható üzemmódú (mobil), megkülönböztetõ fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges idõtartamra lehet a gépjármûre felszerelni.
A megkülönböztetõ jelzést adó készülék használata 7. § (1) A gépjármûre felszerelt megkülönböztetõ jelzést adó készüléket az e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet mûködtetni. (2) A védett személyt szállító gépjármû megkülönböztetõ jelzést adó készüléket akkor használhat, ha az a) a védett személy biztonsága érdekében annak mûködtetése szükséges, és azt a biztonságáért felelõs személy elrendeli, vagy b) a felvezetõ rendõrségi gépjármûvet követve közlekedik. (3) A megkülönböztetõ jelzést a KKB elnöke és az általa kijelölt szervezetek gépjármûvein a katasztrófaveszély elhárítása, illetve a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladataik ellátása során – a jogszabályi feltételek betartása mellett – lehet mûködtetni. (4) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét, a sürgõs betegszállítást végzõ szervek az Országos Mentõszolgálat regionális mentõszervezeteinek központjába, egyéb szervek a saját ügyeletükre, annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rendõrkapitányság ügyeletére kötelesek haladéktalanul bejelenteni.
A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata 9. § (1) Nem kell hatósági engedély a figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez a) az út, úttartozék vagy közmû építésére, ellenõrzésére, fenntartására (javítására), illetõleg tisztítására szolgáló jármûre, b) a kommunális szemétszállítást végzõ jármûre, c) a jogszabályban elõírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretû jármûre, és jármûszerelvényre, d) a külön jogszabályban meghatározott mezõgazdasági erõgépekre, e) a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító jármûre, ha annak használatát az engedélyben elõírták, f) a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet a rakománya miatt meghaladó jármûre, amennyiben annak használatát az útvonalengedély elõírja. (2) Az (1) bekezdés e)–f) pontja esetében csak mozgatható üzemmódú (mobil) figyelmeztetõ jelzést adó készüléket szabad használni, amelyet az adott szállítási feladat végrehajtásához szükséges idõtartamra lehet a jármûre felszerelni.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 10. §
(1) Figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély a) a radioaktív anyagot szállító vagy a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó jármûvet rendszeresen kísérõ, b) az elromlott jármû vontatását vagy a közúton elromlott jármû hibaelhárítását rendszeresen végzõ jármûre adható, ha a jármû üzemeltetési célja azt indokolja. (2) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak az (1) bekezdésben meghatározott célból üzemeltetett jármû üzembentartója igényelhet. (3) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelését elsõ fokon a területileg illetékes városi (kerületi) rendõrkapitányság, másodfokon a megyei (budapesti) rendõrfõkapitányság engedélyezi.
1651
(2) A bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a megkülönböztetõ, illetve figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó jogosultságot, a hatósági engedélyhez kötött felszerelés esetén be kell mutatni az engedélyt, továbbá a megkülönböztetõ jelzésre vonatkozóan – a meghosszabbítás kivételével – a jármû mûszaki adatlapját. (3) Az engedély érvényességi ideje kérelemre, alkalmanként a 4. § (2) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határidõvel meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek – azok ismételt vizsgálata alapján – biztosítottak, és a kérelmezõ az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idõ lejártának napja elõtt kezdeményezi. (4) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja és a 9. § (1) bekezdésének d)–f) pontja szerinti eseteket kivéve a jogosultságnak a jármûnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történõ bejegyzéséig a megkülönböztetõ és a figyelmeztetõ jelzést adó készülék nem használható.
11. § (1) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély három évre adható, ha a jármû mûszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság idõtartamát azzal megegyezõen kell megállapítani. (2) A hatóság a 10. § alapján kiadott engedély érvényessége alatt ellenõrizheti az engedélyezés feltételeinek fennállását. (3) A jármûre felszerelt figyelmeztetõ jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet mûködtetni.
A megkülönböztetõ jelzést adó és a figyelmeztetõ jelzést adó készülékek engedélyezésének közös szabályai 12. § (1) A jármû üzembentartója köteles a) a 3. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában és a 9. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott esetekben a készülékek felszerelését és leszerelését, b) a 4. § (1) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az engedélyezés tényét, az érvényesség lejártának idõpontját, az engedély visszavonása esetén a visszavonás tényét, az engedélyezõ, illetve visszavonó hatóság megnevezését és a határozat számát a bejegyezésre okot adó körülménytõl számított tizenöt napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál a jármûnyilvántartásba bejegyeztetni. A kötelezettség kiterjed az a) pontnál a jogosultságnak, b) pontnál az engedélyezés tényének, lejárta idõpontjának, illetve visszavonásának a forgalmi engedélybe történõ bejegyeztetésére is.
Az engedély visszavonása 13. § (1) A hatóság a megkülönböztetõ jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a) a jármû, továbbá a jelzés használata nem felel meg a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott feltételeknek, b) az üzembentartó, a külön jogszabályban meghatározott, a megkülönböztetõ jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztetõ jelzést adó készülék elhelyezésére, felszerelésére vonatkozó üzemeltetési, mûszaki elõírásokat megszegi, c) a jármû üzembentartási célja megváltozott, d) a jármûvet a forgalomból kivonták, e) a jármû üzembentartójának személyében változás következett be, f) az üzembentartó a 12. § (1) bekezdésének b) pontjában, az engedély adataira vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, g) a visszavonást az üzembentartó kéri. (2) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha a tulajdonos a hatóság felhívására az adategyeztetésnek nem tesz eleget és az engedélyezés feltételeinek fennállása egyéb módon nem állapítható meg. (3) A jármû üzemben tartója köteles az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott változásokat, annak bekövetkezésétõl számított tizenöt napon belül az engedélyezõ hatóságnak bejelenteni.
1652
MAGYAR KÖZLÖNY
A megkülönböztetõ vagy figyelmeztetõ jelzést adó készülékek leszerelésére kötelezés 14. §
2007/29. szám
kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának n) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendelem el: 1. §
(1) Ha a megkülönböztetõ jelzést adó készülék vagy a figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelése nincs engedélyhez kötve, a 13. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott esetekben az illetékes rendõrkapitányság kötelezi az üzembentartót a készülék leszerelésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jármûvek tekintetében az a rendõrkapitányság illetékes, ahol a jármû forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó lakcíme (székhelye, telephelye) van.
A Rendõrség, a Határõrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, a Rendõrtiszti Fõiskola és a rendészeti oktatási intézmények (a továbbiakban együtt: vagyonkezelõ szerv) tárgyi eszközeit és készleteit a rendészetért, határrendészetért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) nyilváníthatja feleslegessé.
Vegyes és záró rendelkezések
2. §
15. §
A tárgyi eszközök, illetve készletek feleslegessé nyilvánítására a vagyonkezelõ szerv az 1. mellékletben meghatározott adatlapon tesz javaslatot.
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet, az Országos Rendõr-fõkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága létrejöttével összefüggésben egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 35/2002. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-ának a) pontja, valamint a közúti közlekedési igazgatással összefüggõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2005. (V. 31.) BM rendelet 12. §-a és 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. (3) Aki a rendelet hatálybalépésekor megkülönböztetõ jelzést, illetve figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére jogosult, és annak ténye a jármûnyilvántartásban, valamint a forgalmi engedélyben nem szerepel, jogosultságát bejegyeztetése nélkül harminc napig gyakorolhatja. Dr. Petrétei József s. k.,
3. § (1) A tárgyi eszközöket, készleteket a miniszter feleslegessé nyilváníthatja, ha: a) azok rendeltetésszerûen használhatóak, azonban a feladatellátás módja nem teszi szükségessé azok használatát, illetõleg a rendészeti feladatok magas színvonalú ellátása más tárgyi eszközökkel, készletekkel hatékonyabban megoldható és azok megvételére nincs piaci igény, b) korszerûtlensége, elhasználódása vagy nagymértékû károsodása következtében rendeltetésszerûen nem használható, vagy felújítása nem gazdaságos. (2) A miniszter döntését az 1. mellékletben meghatározott adatlapon rögzíti, majd ezt követõen arról tájékoztatja a vagyonkezelõ szervet.
4. §
igazságügyi és rendészeti miniszter
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 13/2007. (III. 13.) IRM rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek térítésmentes átadásáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109/K. §-ának (15) bekezdésében
A vagyonkezelõ szerv a miniszter által feleslegesnek minõsített nyilvánított tárgyi eszközök és készletek listáját honlapján 30 napra közzéteszi, amely határidõn belül a központi költségvetési szervek bejelenthetik hasznosítási igényüket.
5. § (1) A központi költségvetési szervek által hasznosításra nem kerülõ feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek listáját a vagyonkezelõ szerv 30 napra a honlapján közzéteszi. A listán szereplõ eszközökre és készletekre az Áht. 109/K. §-a (12) bekezdésének c) és d) pontjában
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1653
meghatározott szervek és intézmények (a továbbiakban: igénylõk) jelenthetik be hasznosítási igényt.
tárgyak a gazdasági tevékenységük keretében nem használhatóak.
(2) Az igénylõk hasznosítási igényüket a honlapon történõ közzétételtõl számított 30 napos határidõvel jelenthetik be a vagyonkezelõ szervnél.
7. §
(3) A közzétételnek tartalmaznia kell az igény elbírálásának határidejét, szempontjait, valamint az átadás formáját (tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adás).
6. § (1) A tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adásról szóló megállapodást az igények elbírálását követõen a vagyonkezelõ szerv a nyertes igénylõvel haladéktalanul megköti. (2) A megállapodás tartalmazza a térítésmentesen átadott vagyontárgyak pontos megnevezését, mennyiségét, bruttó és nettó nyilvántartási értékét, az átadás jogcímét, az átvevõ szervezet megnevezését, a felhasználás célját, valamint azt, hogy a térítésmentesen kapott vagyon-
(1) A felesleges eszközök térítésmentes átadását követõ 30 napon belül a vagyonkezelõ szerv a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében az átadott vagyonelemekrõl részletesen tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelõs szerv, valamint a 2. melléklet szerinti adatlapon a rendészetért felelõs minisztériumot. (2) A megküldött tájékoztatáshoz csatolni kell az 1. melléklet szerint kitöltött adatlap másolatát is.
8. § E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
1. melléklet a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelethez Iktatószám:
Kérelem tárgyi eszköz, illetve készlet feleslegessé nyilvánítására A felesleges eszközzé nyilvánítást kezdeményezõ szerv megnevezése A tárgyi eszköz, illetve készlet – megnevezése – mennyisége – bruttó nyilvántartási érték – nettó nyilvántartási érték Indokolás a feleslegessé nyilvánításhoz Kérem a fent megnevezett eszközöknek, illetve készleteknek a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelet alapján feleslegessé nyilvánítását:
................................................................ a kérelmezõ vagyonkezelõ szerv
Kelt: .........., év ............ hó ....... nap
1654
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
A fent megnevezett eszközöket, illetve készleteket a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelet alapján feleslegessé nyilvánítom:
A fent megnevezett eszközök, illetve készletek feleslegessé nyilvánítását elutasítom:
............................................................... igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, ..... év ........... hó ... nap
2. melléklet a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelethez Iktatószám:
Adatlap felesleges eszközök térítésmentes átadásáról Az átadást kezdeményezõ szerv megnevezése A kedvezményezett szervezet neve Az átadott tárgyi eszközök, illetve készletek – megnevezése – mennyisége – bruttó nyilvántartási érték – nettó nyilvántartási érték Az átadás célja Az eszköz, illetve készlet átadásának tényleges idõpontja Kelt: ........................, .............. év .............. hó .......... nap
..................................................... gazdasági vezetõ
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 14/2007. (III. 13.) IRM rendelete a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet módosításáról A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 1. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelve mellékletében meghatározott irányelvekkel az összeegyeztethetõséget a következõ jogszabályok teremtik meg:] „d) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 10. § (5), (7) és (8) bekezdése, 13. §-a, 14. §-a a (2) bekezdés kivételével, 15. § (1) bekezdése, 16. §-a az (5) és (7) bekezdés kivételével, 17. §-a, 18. § (1)–(3) és (5) bekezdése, valamint 19. § (1) bekezdés b) pontja a Tanács a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós mûsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK irányelvének – a 97/36/EK irányelvvel módosított – 10–21. cikke vonatkozásában;” (2) Az IM rendelet 1. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelve mellékletében meghatározott irányelvekkel az összeegyeztethetõséget a következõ jogszabályok teremtik meg:] „f) a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 14. § (1)–(3), (7) és (8) bekezdése, 15. és 17. §-a, valamint az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetésérõl szóló 11/2007. (III. 6.) EüM rendelet 3. §-a, 4. § (1) és
1655
(2) bekezdése, 5. § (1) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése, 6. § (2)–(4), (7) és (8) bekezdése, 7. § (1), (2) és (5)–(7) bekezdése, továbbá 11. §-a – a gyógyszerek reklámozását és ismertetését illetõen – az Európai Parlament és a Tanács az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl szóló 2001/83/EK irányelvének – a 2004/27/EK irányelvvel módosított – 86–100. cikke vonatkozásában;” (3) Az IM rendelet 1. § i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelve mellékletében meghatározott irányelvekkel az összeegyeztethetõséget a következõ jogszabályok teremtik meg:] „i) a távollévõk között kötött szerzõdésekrõl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökrõl szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 18. § (9) bekezdése az Európai Parlament és a Tanács a távollevõk között kötött szerzõdések esetén a fogyasztók védelmérõl szóló – a 2002/65/EK irányelvvel módosított – 97/7/EK irányelve vonatkozásában;” (4) Az IM rendelet 1. § l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelve mellékletében meghatározott irányelvekkel az összeegyeztethetõséget a következõ jogszabályok teremtik meg:] „l) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzõdésekrõl szóló 2005. évi XXV. törvény, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 96. § (2) bekezdése, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökrõl szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 18. § (9) bekezdése az Európai Parlament és a Tanács a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történõ forgalmazásáról szóló 2002/65/EK irányelve vonatkozásában.”
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet módosításáról szóló 12/2005. (VI. 23.) IM rendelet. Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
1656
MAGYAR KÖZLÖNY
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 15/2007. (III. 13.) IRM rendelete az egyes igazgatási hatósági eljárások díjairól, valamint az adatszolgáltatásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról rendelkezõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. § b) és d) pontjában, valamint a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § j) és m) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva – a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel és az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól
2007/29. szám
(a továbbiakban: R.2.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A díjat – ideértve a fellebbezés díját is – az adatszolgáltató által megjelölt elõirányzat-felhasználási keretszámlára kell befizetni. A díjfizetési kötelezettség az eljárás megindításával egyidejûleg bankkártyával is teljesíthetõ, ha az adatszolgáltató hatóságnál az ehhez szükséges mûszaki feltételek rendelkezésre állnak.”
4. § Az R.2. melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.
Az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról 5. § Az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 15/2001. (VII. 5.) BM rendelet melléklete helyébe e rendelet 5. melléklete lép.
1. § (1) A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: R.1.) 2. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik: „(2) A nem elektronikus úton kezdeményezett közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárás megindításával egyidejûleg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére vonatkozó kötelezettség bankkártyával is teljesíthetõ, ha az ehhez szükséges mûszaki feltételek az okmányirodán rendelkezésre állnak.” (2) Az R.1. 4. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A rendeletben meghatározott díjak tekintetében] „d) a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában foglaltakat,” [kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon e jogszabály tekintetében díjat kell érteni.] 2. § Az R.1. 1–3. mellékletei helyébe e rendelet 1–3. mellékletei lépnek. A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról 3. § A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet
Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról 6. § (1) Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 28/2000. (X. 27.) BM rendelet (a továbbiakban: R.3.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § E rendelet hatálya kiterjed azokra a természetes személyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetekre, amelyek az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ vállalkozók központi nyilvántartásából adatszolgáltatást igényelnek (a továbbiakban: adatigénylõ).” (2) Az R.3. 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Nem kell díjat fizetni az adatigénylõ saját adatairól bármilyen formában történõ tájékoztatásáért.”
7. § Az R.3. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) A díj összegét – az adatszolgáltatással érintett személyek számától függõen – a melléklet alapján a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) állapítja meg.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az adatszolgáltatási ügyben hozott elsõ fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés díja 5000 Ft.”
8. § Az R.3. 4. §-a a következõ c) ponttal egészül ki: [A díjat akkor is meg kell fizetni, ha] „c) az adatszolgáltatás során közölt adatok megegyeznek az adatigénylõ által ismert adatokkal.”
9. § Az R.3. 6. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (1) és (2) bekezdés megjelölése (2) és (3) bekezdésre változik: „(1) E rendelet alkalmazásában elõzetes tájékoztatásnak minõsül a csoportképzõ ismérvek alapján megállapított tételszámövezetnek az adatigénylõvel történõ közlése.”
10. § Az R.3. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § Az e rendeletben meghatározott díjak tekintetében a) a díjfizetési kötelezettségre az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (3) bekezdésében, b) a külföldre történõ adatszolgáltatás díjának beszedésére – ideértve a külföldi adatigénylõ által közvetlenül a magyar nyilvántartó szervhez benyújtott kérelmeket is – a kézbesítési meghatalmazott útján történõ kézbesítés kivételével az Itv. 73. § (8) bekezdésében, az Itv. 73. § (9) bekezdés a) pontjában és (10) bekezdésében, c) a jogorvoslati eljárásra az Itv. 32. § (1) bekezdésében,
1657
d) a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában, e) a behajtásra az Itv. 88. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.” 11. § Az R.3. melléklete helyébe e rendelet 6. melléklete lép. 12. § (1) Ez a rendelet 2007. május 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti a) az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 28/2000. (X. 27.) BM rendelet módosításáról szóló 54/2003. (XII. 27.) BM rendelet, b) az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 15/2001. (VII. 5.) BM rendelet módosításáról szóló 55/2003. (XII. 27.) BM rendelet, c) a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet módosításáról szóló 46/2003. (XII. 2.) BM rendelet, d) a közúti közlekedési igazgatással összefüggõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2005. (V. 31.) BM rendelet 13. §-a. (2) Ezt a rendeletet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni. (3) A rendszeres adatszolgáltatási engedély alapján e rendelet hatálybalépését követõen teljesített adatszolgáltatás esetén a díj megállapítására e rendelet szabályait kell alkalmazni. Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
1658
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
1. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „1. melléklet a 29/2004. (VI. 16.) BM rendelethez A közúti közlekedés igazgatási tevékenységének hatósági díjai Díj Ft/db
1. A közúti jármûvek vezetésére jogosító okmányokkal kapcsolatos eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak: a) tanfolyammentes elméleti vagy gyakorlati vizsga engedélyezése, vizsgánként
3 500
b) a külföldi vezetõi engedély honosítása
4 800
c) ideiglenes vezetõi engedély kiadása
1 800
d) nemzetközi vezetõi engedély kiadása
1 800
e) mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának pótlása
2 400
2. A közúti jármûvek forgalomba helyezésével és okmányokkal történõ ellátásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak: a) külföldrõl származó és belföldön forgalomba helyezendõ használt jármûvek származásának ellenõrzése
8 400
b) a forgalomból történõ kivonás elrendelése esetén a jármû ismételt forgalomba helyezése
8 400
c) lassú jármû és a pótkocsi igazolólapjának kiadása, pótlása
4 800
d) érvényesítõ címke kiadása, pótlása
450
e) jármûkísérõ lap kiadása
1 250
f) a forgalomból kérelemre történõ ideiglenes, átmeneti és végleges kivonás, az ideiglenes forgalomból történõ kivonás kérelemre történõ megszüntetése
1 800
g) záradék elrendelése, törlése, ha nem kell forgalmi engedélyt és törzskönyvet kiállítani
1 800
h) egyéb okmánykiadással nem járó változások iránti kérelem, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedély meghosszabbítása iránti kérelem
1 800
i) indítási napló pótlása, hitelesítése
2 800
j) ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadása
2 800
k) a jármû elõzetes eredetiség megállapítását igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása
2 400
3. Az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak: a) az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 15 000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját b) az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 5000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve az abba történõ bejegyzés díját c) az a) és b) pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül a külön jogszabály alapján bejelentett jármûvet érintõ változás indítási naplóba történõ bejegyzését, illetve törlését”
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1659
2. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „2. melléklet a 29/2004. (VI. 16.) BM rendelethez Az egyes rendszámtáblákhoz és a hatósági jelzéssel összefüggõ igazgatási tevékenységhez kapcsolódó hatósági díjak Díj Ft
1. Általános rendszámtáblákért és a lassú jármûhöz kiadott különleges rendszámtábláért fizetendõ díj 1.1. 1 pár rendszámtábla 1.2. 1 db rendszámtábla 2. Ideiglenes rendszámtábláért és a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végzõ jármûvekre, valamint az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont jármûvekhez kiadott szabványtól eltérõ színû rendszámtáblákért fizetendõ díj (V; Z; CD; E) 2.1. 1 pár rendszámtábla 2.2. 1 db rendszámtábla 3. Különleges rendszámtáblákért, kivéve az 1. és 2. pontban felsorolt különleges rendszámtáblákért fizetendõ díj: 3.1. 1 pár rendszámtábla 3.2. 1 db rendszámtábla
6 500 4 200
10 000 6 500
10 500 6 500
4. Egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának, jogosítottjának személyében történõ változásának engedélyezése
86 500
5. Egyedileg elõállított rendszámtábla kiadásának, jogosítottjának személyében történõ változás engedélyezése
336 000
6. Kísérlethez vagy a kipróbáláshoz szükséges próbarendszám engedélyezése és a hozzá tartozó ideiglenes forgalomban tartási engedély, indítási napló kiadása
29 000
7. Rendszámtábla utángyártásának és/vagy típusváltásának engedélyezése
9 500
8. Külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyénileg kiválasztott és egyedi elõállított rendszám európai uniós rendszámként való legyártása iránti kérelem engedélyezése, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzõ üzembentartónak (tulajdonosnak) kiadott, különleges jellegû egyénileg kiválasztott, illetve egyedileg elõállított rendszámtábla az MSZ 140 magyar szabványnak megfelelõ színben történõ utángyártása iránti kérelem engedélyezése
18 000
9. Külön jogszabályban meghatározottak szerint a sorozatban elõállított rendszám európai uniós rendszámként való legyártása iránti kérelem
43 000
10. Külön jogszabályban meghatározott regisztrációs matrica utángyártásának, valamint az egyénileg kiválasztott és az egyedileg elõállított európai uniós rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica egyedi gyártásának, továbbá a H, az R és RR betûjelû európai uniós, különleges rendszámtáblához a regisztrációs matrica egyedi gyártásának engedélyezése
1 200
Az egyénileg kiválasztott és az egyedileg elõállított rendszámok, valamint a kísérlethez vagy kipróbáláshoz igényelt próbarendszámok, továbbá a rendszámtábla utángyártás és típusváltás engedélyezésének hatósági díja tartalmazza a hatósági jelzés kiadásával kapcsolatos eljárási díjat is. A közlekedési hatóság igazolásával engedélyezett rendszámtábla felszerelésekor a hatósági jelzés kiadásával kapcsolatos eljárási díj tartalmazza a regisztrációs matrica egyedi kiadásával kapcsolatos eljárási díjat is.”
1660
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
3. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „3. melléklet a 29/2004. (VI. 16.) BM rendelethez Az elõzetes eredetiségellenõrzés hatósági díjai Díj Ft/db
1. A személygépkocsik elõzetes eredetiségellenõrzésének elvégzéséért fizetendõ díjak: a) kis kategória (1400 ccm hengerûrtartalomig)
17 000
b) középkategória (1401–2000 ccm hengerûrtartalomig)
18 500
c) felsõ kategória (2001 ccm hengerûrtartalom felett)
20 000
2. Motorkerékpárok elõzetes eredetiségellenõrzéséért fizetendõ díjak: a) 500 ccm hengerûrtartalomig
15 500
b) 500 ccm hengerûrtartalom felett
17 000
3. Kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig) elõzetes eredetiségellenõrzéséért fizetendõ díjak:
20 000
4. Tehergépkocsik 4.1. Megengedett legnagyobb össztömeg 3,5–7,5 t-ig
21 000
4.2. Megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól
22 000
5. Autóbusz a) szállítható személyek száma 20 fõig
21 000
b) szállítható személyek száma 20 fõ felett
22 000
6. Mezõgazdasági vontató, lassú jármû
20 000
7. Pótkocsi 7.1. Könnyû pótkocsi (lakókocsi)
16 000
7.2. Nehéz pótkocsi
17 500
7.3. Különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott)
19 000”
4. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „Melléklet az 54/1999. (XII. 25.) BM rendelethez Az adatszolgáltatási eljárásért fizetendõ díjak mértéke és megállapításának módja Az adatszolgáltatási eljárásért fizetendõ díjak megállapítása szempontjából egy tétel egy szolgáltatott adatnak felel meg. I. Egyedi azonosító alapján a) egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díja: b) kapcsolatfelvétel céljából történõ megkeresés, értesítés díja személyenként:
420 Ft/tétel, de legalább 1250 Ft, 530 Ft, de legalább 1350 Ft.
II. Csoportképzõ ismérvek alapján egy eljárásban történõ adatszolgáltatás esetén [5. § (3) bekezdés] az elõzetes tájékoztatás díja: 5200 Ft. a) A tudományos, közvélemény- és piackutatás, valamint közvetlen üzletszerzés céljára történõ adatszolgáltatás díja: Szolgáltatott tétel
Ft/tétel
1–10 000 10 001–50 000 50 001-tõl
42 30 26
A fizetendõ díj legkisebb mértéke: 10 000 Ft.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1661
b) A csoportképzõ ismérvek alapján meghatározott személy vagy személyi kör kapcsolatfelvétel céljából történõ megkeresésének díja: Szolgáltatott tétel
Ft/tétel
1–10 000 10 001–50 000 50 001-tõl
145 135 125
A fizetendõ díj legkisebb mértéke: 15 000 Ft. III. Az okmánytárból szolgáltatott másolat kiadásának díja oldalanként 100 Ft, de legalább 200 Ft. A másolat hitelesítésének díja oldalanként 22 Ft.”
5. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „Melléklet a 15/2001. (VII. 5.) BM rendelethez 1. Egyedi adatszolgáltatás – egy eljárásban kért, egy fõre vagy egy úti okmányra vonatkozó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás – díja: 1.1. Annak tényérõl, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal
1550 Ft/adattétel
1.2. Az úti okmány birtokosának családi és utónevérõl (leánykori családi és utónevérõl is)
1550 Ft/adattétel
1.3. Az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, illetõleg megkerülésének tényérõl
1550 Ft/adattétel
2. Az egy eljárásban kért legalább 20 fõre vagy úti okmányra vonatkozó adatot tartalmazó adatszolgáltatás díja az 1.1., 1.2., 1.3. pontok esetében
560 Ft/adattétel
3. Az érintett személy arcképmásáról vagy saját kezû aláírásáról szolgáltatott adat
2100 Ft/adattétel
4. Az úti okmányok nyilvántartásából korábbi úti okmány(ok) adatainak hivatalos igazolás formájában történõ kiadása.
2100 Ft/adattétel”
6. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „Melléklet az 28/2000. (X. 27.) BM rendelethez Az adatszolgáltatási díj megállapítása 1. Egyedi adatszolgáltatás – egy eljárásban kért, egy fõ adatait tartalmazó adatszolgáltatás – díja: 1200 Ft. 2. Csoportképzõ ismérvek alapján egy eljárásban történõ adatszolgáltatás esetén a fizetendõ díj összegét az a) és b) pontban meghatározottak szerint kell megállapítani. a) az elõzetes tájékoztatás díja: 3500 Ft b) a konkrét szolgáltatás díja (a tételszám és a díjtétel szorzata, de legalább 8400 Ft) Tételszámövezet
Forint/tétel
1–10 000 10 001–50 000 50 001-tõl
42 Ft 30 Ft 26 Ft ”
1662
MAGYAR KÖZLÖNY
Az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM együttes rendelete a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értesítésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § p) pontjában, továbbá a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. § f) pont fa) alpontjában meghatározott feladatkörben eljárva – az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – a következõket rendeljük el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya az adatszolgáltatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezõ természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre (a továbbiakban: adatigénylõ) terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában hatósági adatszolgáltatási eljárás, ha az adatigénylõ a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból (a továbbiakban: nyilvántartás) adatszolgáltatást igényel, b) a nyilvántartás illetékes szervét azért keresi meg, hogy az általa megjelölt személytõl, személyi körtõl kérje írásos hozzájárulását név- és lakcímadataiknak az adatigénylõ rendelkezésére bocsátásához (a továbbiakban: kapcsolatfelvétel), c) a nyilvántartás illetékes szervét azért keresi meg, hogy az általa megjelölt személyt, személyi kört arról értesítse, hogy az igénylõt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni (a továbbiakban: értesítés).
2007/29. szám
(2) A fizetendõ díj összegét – az igényelt adatszolgáltatás keresési ismérveitõl, az adatszolgáltatással, továbbá a kapcsolatfelvétellel és az értesítéssel érintett személyek számától, valamint az adatszolgáltatás adathordozójától függõen – a melléklet alapján az adatszolgáltatásra illetékes szerv állapítja meg. (3) A kartonos helyi nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatási eljárás esetén is a melléklet alapján kiszámított díjat kell alkalmazni. (4) Nem kell díjat fizetni, ha a nyilvántartás szerve az adatigénylõt saját vagy korábbi adatairól bármilyen formában tájékoztatja. (5) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, a közjegyzõ, továbbá az önálló bírósági végrehajtó.
3. § Az e rendeletben meghatározott díjak tekintetében a) a díjfizetési kötelezettségre az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (3) bekezdésében, b) a külföldre történõ adatszolgáltatás díjának beszedésére – ideértve a külföldi adatigénylõ által közvetlenül az adatszolgáltatásra illetékes szervhez benyújtott kérelmeket is – a kézbesítési meghatalmazott útján történõ kézbesítés kivételével az Itv. 73. § (8) bekezdésében, az Itv. 73. § (9) bekezdés a) pontjában és (10) bekezdésében, c) a jogorvoslati eljárásra az Itv. 32. § (1) bekezdésében, d) a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában, e) a behajtásra az Itv. 88. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.
A díjfizetési szabályok 4. §
2. §
(1) A díjfizetési kötelezettség – adatszolgáltatási eljárás esetében ideértve a fellebbezés díját is – az adatszolgáltatásra illetékes szerv pénztárába készpénzben történõ befizetéssel vagy az általa megjelölt költségvetési elszámolási számla, elõirányzat-felhasználási keretszámla (a továbbiakban együtt: bankszámla) javára történõ átutalási megbízással, illetõleg készpénz-átutalási megbízással való megfizetéssel teljesíthetõ. A díjat a szolgáltatás teljesítésétõl számított 15 napon belül, illetõleg a fellebbezés benyújtásakor kell megfizetni.
(1) A nyilvántartás szerve által lefolytatott hatósági adatszolgáltatási eljárásért az adatigénylõnek – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a melléklet szerinti díjat kell megfizetnie.
(2) A nem elektronikus úton kezdeményezett eljárás megindításával egyidejûleg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére vonatkozó kötelezettség bankkártyával is teljesíthetõ, amennyiben az ehhez szükséges mûszaki feltételek rendelkezésre állnak.
Díjfizetési kötelezettség
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A díjat akkor is meg kell fizetni, ha a) a keresett személy a nyilvántartásban nem szerepel, vagy az adatigénylõ által megadott ismérvek alapján egyedileg nem azonosítható, b) kapcsolatfelvétel céljából történõ megkeresés esetén a keresett személy a hatóság felhívására nem nyilatkozik, az adatszolgáltatáshoz nem járul hozzá vagy a kiküldött értesítést nem veszi át, illetve az értesítés az adatszolgáltatásra illetékes szervhez a postai úton megkísérelt kézbesítést követõen „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, c) az elkészült szolgáltatást az adatigénylõ felhívás ellenére sem vette át, vagy d) az adatszolgáltatásban közölt személyi vagy lakcímadatok megegyeznek az adatigénylõ által ismert adatokkal. (4) A kérelem postai úton történõ elõterjesztése esetén az adatszolgáltatásra illetékes szerv a szolgáltatás teljesítésekor köteles írásban felhívni az adatigénylõt arra, hogy ha a díjat az (1) bekezdésben meghatározott határidõn belül nem fizeti meg, a díjon felül az Itv. 82. §-ában meghatározott mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. (5) A díjat az adatszolgáltatás teljesítésére illetékes szerv bevételként, a költségvetési gazdálkodási rend szerint mûködõ szervek részére elõírt könyvvezetési és beszámolási kötelezettségekrõl szóló kormányrendeletben foglaltak szerint számolja el. A kormányrendelet elõírásait kell alkalmazni a díjak elszámolása, kezelése, nyilvántartása, illetve visszatérítése esetén is.
1663
(6) Az elektronikus ügyintézés keretében teljesített adatszolgáltatásért fizetendõ díj a díjtétel és a tételszám szorzata.
Záró rendelkezések 5. § (1) Ez a rendelet 2007. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A rendszeres adatszolgáltatási engedély alapján e rendelet hatálybalépését követõen teljesített adatszolgáltatások esetén a díj megállapítására e rendelet szabályait kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetõleg értesítésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 25/2000. (IX. 1.) BM rendelet, valamint a módosítására kiadott 17/2002. (V. 17.) BM rendelet és az 56/2003. (XII. 27.) BM rendelet. Dr. Petrétei József s. k.,
Dr. Szilvásy György s. k.,
igazságügyi és rendészeti miniszter
a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
Melléklet a 16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM együttes rendelethez Díjalkalmazási szabályok 1. Egyedi adatszolgáltatás – egy eljárásban kért, a) maximum 100 fõ adatait érintõ adatszolgáltatás szóban, írásban (normál papíron) vagy on-line módon történõ teljesítése esetében, b) maximum 100 személyazonosító igazolvány adatait érintõ – érvényességrõl, elvesztésrõl, ellopásról, megkerülésrõl, megsemmisülésrõl és találásról való – adatszolgáltatás szóban, írásban (normál papíron) vagy on-line módon történõ teljesítése esetében, c) maximum 100, az igénylõ által megjelölt személy vagy személyi kör a nyilvántartó által – kapcsolatfelvétel és/vagy értesítés céljából – történõ megkeresése esetén a fizetendõ díj a díjtétel és az adatszolgáltatásban érintett személyek vagy személyazonosító igazolványok számának (a továbbiakban: tételszám) szorzata, de legalább 2800 Ft. A díjtétel mértéke: 560 Ft/tétel. 2.* Az Nytv. 17. § (6) bekezdésében meghatározott, a személyazonosító igazolvány adattartalma alapján a személyazonosítás céljára bemutatott okmányba felvett adatok összehasonlítása, ellenõrzése vagy megadott adatok alapján a személy(ek) azonosítása céljából történõ egyedi adatszolgáltatás (egy eljárásban kért maximum 100 fõig) esetén a fizetendõ díj – az 1. pontban meghatározott díjtól eltérõen – a díjtétel és az adatszolgáltatásban érintett személyek számának a szorzata, de legalább 3600 Ft. A díjtétel mértéke: 720 Ft/tétel. 3. Csoportos adatszolgáltatás – egy eljárásban kért, 100 fõnél több személy vagy 100-nál több személyazonosító igazolvány adatait érintõ adatszolgáltatás – esetén, amennyiben az egyedi keresési ismérveket az adatigénylõ mágneses
1664
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
adathordozón vagy (a személyazonosító igazolványok esetében) tételes jegyzéken adja át az adatszolgáltatásra illetékes szervnek, a fizetendõ díj összegét a tételszám és az a)–b) pont szerinti díjtétel szorzatának eredményeként kell megállapítani. a) Díjtételek a természetes személyazonosító vagy lakcímadatok alapján történõ adatszolgáltatás esetén (Ft/tétel): Mágneses adathordozón Tételszámövezet
1 példányos elõnyomás nélküli leporellón (legalább 16 fõ/lap)
Öntapadós címkén (etiketten)
teljesített adatszolgáltatás (Ft/tétel)
101– 10 000 10 001– 100 000 100 001– 200 000 200 001– 500 000 500 001–1 000 000 1 000 001-tõl
12,00 11,00 9,50 8,50 7,00 6,00
13,00 12,00 11,00 9,50 8,50 7,00
14,50 13,00 12,00 11,00 9,50 8,50
A fizetendõ díj legkisebb mértéke: mágneses adathordozón leporellón vagy etiketten
26 000 Ft 39 000 Ft
b) 100-nál több személyazonosító igazolvány száma alapján történõ adatszolgáltatás esetében a díj mértéke: 1–100 tételig: 560 Ft/tétel, 101 tételtõl: 420 Ft/tétel. c) Díjtételek az adatigénylõ által megjelölt személy vagy személyi kör az adatszolgáltatásra illetékes szerv által – kapcsolatfelvétel céljából – történõ megkeresése esetén: Tételszámövezet
101–10 000 10 001–50 000 50 001-tõl
Forint/megkeresés
210 150 120
A fizetendõ díj legkisebb mértéke: 25 800 Ft. 4.* Az Nytv. 17. § (6) bekezdésében meghatározott, a személyazonosító igazolvány adattartalma alapján a személyazonosítás céljára bemutatott okmányba felvett adatok összehasonlítása, ellenõrzése vagy a megadott adatok alapján a személy(ek) azonosítása céljából történõ csoportos adatszolgáltatás (egy eljárásban kért 100-nál több személy) esetén a fizetendõ díj – a 3. pontban meghatározott díjtól eltérõen – a díjtétel és az adatszolgáltatásban érintett személyek számának szorzata. A díjtétel mértéke: a) papír alapú vagy mágneses adathordozón történõ adatszolgáltatás esetén: 560 Ft/tétel, b) számítógépes kapcsolat útján (on-line) történõ adatszolgáltatás esetén: 101–500 000 tételig 500 001 tételtõl
210 Ft/tétel 100 Ft/tétel
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1665
5. Név- és lakcímadatok egyeztetése, illetõleg csoportképzõ ismérvek alapján történõ szolgáltatása esetén a fizetendõ díjat az a)–b) pontokban meghatározottak alapján kell megállapítani. A fizetendõ díj a díjtétel és a tételszám szorzata, de legalább annak az a)–b) pontban meghatározott legkisebb összege. a) Díjtételek a név- és lakcímadatoknak az 1995. évi CXIX. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti egyeztetése esetén, ha az egyedi keresési ismérveket az adatigénylõ mágneses adathordozón, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervétõl kapott formában adja át, és az adatszolgáltatást ugyanilyen formában igényli: Mágneses adathordozón Tételszámövezet
1– 10 000 10 001– 100 000 100 001– 200 000 200 001– 500 000 500 001–1 000 000 1 000 001-tõl
Öntapadós címkén (etiketten) teljesített adatszolgáltatás (Ft/tétel)
13,00 9,50 8,00 6,00 5,00 3,50
15,50 14,00 9,50 7,00 6,00 5,00
A fizetendõ díj legkisebb mértéke: mágneses adathordozón öntapadós címkén (etiketten)
26 000 Ft 39 000 Ft
b) Díjtételek a csoportképzõ ismérvek (nem, életkor, családi állapot, lakcím, településnév) meghatározásával igényelt név- és lakcímadatok (címlista) szolgáltatása esetén: Mágneses adathordozón Tételszámövezet
1– 10 000 10 001– 100 000 100 001– 200 000 200 001– 500 000 500 001–1 000 000 1 000 001-tõl
Öntapadós címkén (etiketten) teljesített adatszolgáltatás (Ft/tétel)
26,00 20,00 16,00 11,00 8,50 6,00
31,00 26,00 20,00 16,00 11,00 8,50
A fizetendõ díj legkisebb összege: mágneses adathordozón öntapadós címkén (etiketten)
26 000 Ft 39 000 Ft
1666
MAGYAR KÖZLÖNY
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 17/2007. (III. 13.) IRM rendelete a rendõrség és a határõrség áldozatsegítõ feladatairól
2007/29. szám
zetei és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervek áldozatvédelmi feladataira tárgyában kiadott 4/1999. (BK 6.) BM utasítás a hatályát veszti. Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
A bûncselekmények áldozatainak segítésérõl és az állami kárenyhítésrõl szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 46. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A rendõrség és a határõrség minden sértettnek – akkor, amikor az adott ügyben a rendõrséggel, illetve a határõrséggel elõször kerülnek kapcsolatba – átadja a területi igazságügyi hivatal áldozatsegítõ szolgálata által a rendõrségre és a határõrségre eljutatott tájékoztatót, egyúttal szóban felhívja figyelmüket az áldozatsegítés lehetõségére és arra, hogy az Ást. szerinti áldozatsegítõ támogatások igénybevételéhez szükséges igazolást a rendõrség vagy a határõrség kérelmükre kiállítja. A tájékoztató átadásáról és a szóbeli figyelemfelhívásról feljegyzést kell készíteni, amit az ügyirathoz csatolni kell.
2. § Ha adott ügyben igazolást állítottak ki, az igazolás másolati példányát az igazolás kiállításának napján az ügyirathoz kell csatolni.
3. § (1) A rendõrség és a határõrség áldozatsegítõ feladataik ellátása során együttmûködik a központi és a területi áldozatsegítõ szolgálatokkal, az áldozatsegítést végzõ civil szervezetekkel, valamint a Magyarországon mûködõ diplomáciai és konzuli képviseletekkel. Az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásához az Országos Rendõr-fõkapitányság és a Határõrség Országos Parancsnoksága módszertani segítséget nyújt. (2) Az országos rendõrfõkapitány, a határõrség országos parancsnoka és a megyei (fõvárosi) rendõrfõkapitány az áldozati jogok érvényesülésérõl évente jelentést készít. A jelentéseket minden év március 1. napjáig kell a központi, illetve a területi áldozatsegítõ szolgálatnak megküldeni.
4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a minisztérium szerve-
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 6/2007. (III. 13.) ÖTM rendelete a tûzvédelmi szakértõi tevékenység szabályairól A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 2. pontjában foglalt felhatalmazás, továbbá az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörben, az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésére tekintettel, a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. § (1) A tûzvédelmi szakterületeken szakértõként csak az a természetes személy tevékenykedhet, aki a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által vezetett szakértõi névjegyzékben szerepel, és érvényes tûzvédelmi szakértõi igazolvánnyal rendelkezik. (2) A tûzvédelmi szakértõi szakterületeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. § (1) Tûzvédelmi szakértõk névjegyzékébe csak az vehetõ fel, aki: a) büntetlen elõéletû és nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt, b) egyetemi vagy fõiskolai végzettséggel és a külön jogszabály szerint meghatározott felsõfokú tûzvédelmi szakképzettséggel rendelkezik, c) az adott tûzvédelmi szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, d) az OKF fõigazgatója (a továbbiakban: fõigazgató) által összeállított bizottság elõtt a kérelmezett szakterületen eredményes vizsgát (a továbbiakban: vizsga) tett.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Szakmai gyakorlati idõn a szakképzettség megszerzése után, a kérelemben megjelölt tûzvédelmi szakterületen eltöltött gyakorlati idõt kell érteni. (3) Tûzvédelmi szakértõi névjegyzékbe vétel több tûzvédelmi szakterületre is kérhetõ. (4) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt vizsgabizottság 3 fõbõl áll, tagjai a kérelmezett szakterületnek megfelelõen, az OKF állományából, a fõigazgató által kijelölt személyek. (5) Az OKF a vizsga idõpontjáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül értesíti a kérelmezõt.
1667
OKF-nek, a Magyar Államkincstárnál vezetett 1002300200283494-00000000 számú elõirányzat-felhasználási keretszámlájára. A díj tartalmazza a szakértõi vizsga, az igazolvány kiállítása és a névjegyzékbõl történõ törlés díját. (2) A kérelem ügyében elsõ fokon a fõigazgató jár el.
5. §
(6) Az egyes szakértõi szakterületek vizsga törzsanyagát az OKF a honlapján közzéteszi.
(1) Azt a kérelmezõt, aki az e rendeletben elõírt feltételeknek megfelel, a tûzvédelmi szakértõi névjegyzékbe fel kell venni. Ennek igazolására a 2. mellékletben meghatározott tartalommal, tûzvédelmi szakértõi igazolvánnyal kell ellátni.
3. §
(2) A határozat ellen az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez lehet fellebbezni.
(1) A tûzvédelmi szakértõ a névjegyzékbe kérelem alapján vehetõ fel, amelynek tartalmaznia kell a kérelmezõ: a) természetes személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idõ, anyja neve), b) lakóhelyét (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail), c) elérhetõségi címét (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail), d) iskolai végzettségét, az oktatási intézmény pontos megjelölését, e) diplomájának (oklevelének, bizonyítványának) számát és keltét, f) tûzvédelmi szakképesítésének (oklevelének, bizonyítványának) számát és keltét, g) foglalkozását, munkakörét, h) a 2. § (1) és (2) bekezdésében elõírt követelmények igazolását.
(3) A másodfokú eljárás díja 3000 Ft, amelyet a 4. § (1) bekezdésében megjelölt számlára kell befizetni. A másodfokú eljárás díját a kérelmezõ részére az OKF visszatéríti, ha a fellebbezés eredményes volt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a tûzvédelmi szakértõ kérelmének tartalmaznia kell az engedélyezni kért tûzvédelmi szakterület megnevezését is. (3) A kérelemhez csatolni kell: a) a képesítést igazoló okirat hiteles másolatát (honosított okirat esetében a magyar nyelvû fordítás hiteles másolatát), b) három hónapnál nem régebbi keltû hatósági erkölcsi bizonyítványt, a honvédségi vagy rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak esetében a szolgálati jogviszony fennállásának igazolását, c) az igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) befizetését igazoló bizonylatot, d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezõ nem áll foglalkozástól való eltiltás büntetés hatálya alatt.
6. § (1) A tûzvédelmi szakértõi igazolvány a kiadásától számított öt évig érvényes, amelyet annak lejárta elõtt öt évre meg lehet hosszabbítani. (2) A meghosszabbítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) három hónapnál nem régebbi keltû erkölcsi bizonyítványt, a honvédségi vagy rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak esetén a szolgálati jogviszony fennállásának igazolását, b) a meghosszabbítási díj befizetését igazoló bizonylatot, c) a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezõ nem áll foglalkozástól való eltiltás büntetés hatálya alatt. (3) A tûzvédelmi szakértõi igazolvány meghosszabbításának díja 5000 Ft, melyet a 4. § (1) bekezdésében meghatározott számlára kell befizetni.
7. § (1) A tûzvédelmi szakértõkrõl az OKF a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben meghatározott névjegyzéket vezet.
4. §
(2) A tûzvédelmi szakértõk névjegyzékének nyilvános adatait az OKF a honlapján közzéteszi.
(1) A kérelem benyújtásával egyidejûleg a kérelmezõ szakterületenként 10 000 Ft díjat köteles fizetni az
(3) A tûzvédelmi szakértõ 8 napon belül köteles bejelenteni a névjegyzékben nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást.
1668
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
8. §
11. §
(1) A tûzvédelmi szakértõt törölni kell a névjegyzékbõl, ha: a) a szakértõi igazolványának érvényessége lejárt és annak meghosszabbítása nem történt meg, b) a szakértõi tevékenységét megszüntette és a névjegyzékbõl való törlését kérte, c) a névjegyzékben szereplõ adatainak változását felhívásra, ismételten nem jelentette be, d) a szakértõ elhalálozott, e) a névjegyzékbe való bejegyzés feltételei a felvételkor sem álltak fenn vagy utóbb megszûntek, f) a szakmai tevékenységére vonatkozó nyilvántartást nem vagy nem megfelelõen végzi, g) szakmai tevékenységének ellenõrzése során megállapításra kerül, hogy tevékenységét szakszerûtlenül végzi.
(1) A tûzvédelmi szakértõi tevékenységért szakértõi díjat kell fizetni.
(2) A tûzvédelmi szakértõ névjegyzékbõl való törlésérõl a fõigazgató határozatot hoz.
(2) A tûzvédelmi szakértõ díjazására az igazságügyi szakértõk díjazására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
12. § A tûzvédelmi szakértõ külön jogszabály szerint kérheti az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe történõ felvételét.
13. § A tûzvédelmi szakértõk tûzvédelmi szakmai továbbképzésérõl az OKF gondoskodik.
(3) A névjegyzékbõl való törlésrõl szóló határozat ellen az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen jogorvoslatnak van helye.
14. §
(4) A fõigazgató a szakértõi névjegyzékbõl való törlésrõl köteles értesíteni az igazságügyi szakértõi névjegyzéket vezetõ hatóságot.
(1) A tûzvédelmi szakértõi névjegyzékbe vétel és az igazolvány meghosszabbítása iránti kérelem alapján indult eljárás során befizetett díjakat az alaptevékenység bevételei között elkülönítetten kell kezelni.
(5) Ha a tûzvédelmi szakértõt az (1) bekezdés alapján a szakértõi névjegyzékbõl törölték, az errõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított 8 napon belül köteles a szakértõi igazolványát a fõigazgató részére visszaszolgáltatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételek a szakértõi vizsgáztatással, a szakértõi névjegyzék közzétételével és a szakértõk továbbképzésével kapcsolatos költségek finanszírozására használhatók fel.
15. § 9. § (1) A tûzvédelmi szakértõ nem járhat el olyan ügyben, amely munkaköri feladataival összefügg. (2) A tûzvédelmi szakértõ köteles a tevékenységérõl évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni, és az általa készített – aláírt – szakértõi vélemények egy másolati példányát 5 évig megõrizni.
10. § (1) A tûzvédelmi szakértõi tevékenység felett az OKF gyakorolja a szakmai felügyeleti jogot, melynek keretében ellenõrizheti a szakértõ tevékenységét. (2) A tûzvédelmi szakértõ köteles az ellenõrzés során a szükséges felvilágosítást megadni, és az általa készített szakvéleményeket, számításokat, nyilvántartásokat, egyéb iratokat az ellenõrzést végzõ rendelkezésére bocsátani.
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszíti a tûzvédelmi szakértõi és igazságügyi szakértõi tevékenység szabályairól szóló 36/1997. (VI. 4.) BM rendelet (a továbbiakban: R.). (2) Az R. alapján kiadott tûzvédelmi szakértõi engedélyek érvényességi idejük lejártáig korlátozás nélkül érvényesek, lejáratukat követõen a 2. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén igazolvány kerül kiadásra. (3) A tûzvédelmi jog és igazgatásra; a tûzvédelmi oktatásra, képzésre, a tûzvédelmi egyéni védõfelszerelésekre, a tûzoltó kéziszerszámokra, a tûzoltó gépjármûvek, technikai berendezések szakterületeire korábban kiadott szakértõi engedélyek, érvényességi idejük lejártáig korlátozás nélkül érvényesek, lejáratukat követõen nem hosszabbíthatók meg. Dr. Lamperth Mónika s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1. melléklet a 6/2007. (III. 13.) ÖTM rendelethez Tûzvédelmi szakértõi szakterületek
Igazságügyi szakértõi szakterületek a 9/2006. (II. 27.) IM rendelet szerint
Kapcsolódó tûzvédelmi szakértõi szakterületek
1. Építmények tûzvédelme a) Építész tûzvédelmi szakértõ b) Elektromos tûzvédelmi szakértõ c) Gépész tûzvédelmi szakértõ 2. Tûzoltó technikai eszközök
a) Tûzoltó készülék szakértõ b) Beépített tûzjelzõ berendezés szakértõ c) Beépített tûzoltó berendezés szakértõ
3. Ipari tûzvédelem
a) Olajipari tûzvédelmi szakértõ b) Gázipari tûzvédelmi szakértõ c) Vegyész tûzvédelmi szakértõ
4. Tûzvizsgálat
a) Tûzvizsgálati szakértõ
2. melléklet a 6/2007. (III. 13.) ÖTM rendelethez A tûzvédelmi szakértõi igazolvány tartalmazza: a) a szakértõ nevét, b) az anyja nevét, c) a születési helyét, idejét, d) a szakterületét, e) a szakértõi igazolvány számát, f) a szakértõi igazolványt kiadó szerv megnevezését, g) a kiadás dátumát, érvényesség idejét, h) a kiadmányozó aláírását, i) a bélyegzõ lenyomatát.
1669
A pénzügyminiszter 4/2007. (III. 13.) PM rendelete a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 85. §-ában, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló 2002. évi LXII. törvény 104. §-ának (3) bekezdésében, valamint a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Hitelgarancia Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: Részvénytársaság), illetve az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítésébõl a Részvénytársaságot, illetve az Alapítványt terhelõ fizetési kötelezettségre a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 40. §-ának (1) bekezdésében, illetve 41. §-ának (1) bekezdésében szereplõ mértékig a központi költségvetés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33/A. és 33/D. §-aiban, valamint a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén vállal viszontgaranciát.” (2) Az R. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe következõ rendelkezés lép: „(2) A központi költségvetés által vállalt viszontgarancia feltételei: a) A Részvénytársaság a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben meghatározott kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejövõ szervezetek (a továbbiakban: vállalkozás) hitelintézetekkel szembeni hitelszerzõdésbõl, bankgarancia-szerzõdésbõl, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerzõdésbõl (a továbbiakban: lízingszerzõdés), továbbá faktoring szerzõdésbõl eredõ kötelezettségeiért vállal készfizetõ kezességet. b) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozás) hitelintézetekkel szembeni hitelszerzõdésbõl, bankgarancia-szer-
1670
MAGYAR KÖZLÖNY
zõdésbõl, valamint lízingszerzõdésbõl, továbbá faktoring szerzõdésbõl eredõ kötelezettségeiért vállal készfizetõ kezességet. c) A Részvénytársaság és az Alapítvány (a továbbiakban: Kezes) által vállalt, a Bizottság EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendelete (HL L sorozat 379/5, 2006. 12. 28.) alapján csekély összegû támogatásnak minõsülõ készfizetõ kezesség összege egy vállalkozás esetén sem haladja meg jogosultanként a 1,5 millió eurot, szállítási ágazat esetén a 750 ezer eurot. Jelen pont alkalmazásában a kezességvállalásról szóló döntésnél az euroban meghatározott összegek forintra való átszámításakor az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: állami támogatási kormányrendelet) 31. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. d) A Részvénytársaság által vállalt készfizetõ kezesség összege agrárcélú hiteleknél (ideértve az agrárintegrátori célú hiteleket is) és bankgaranciáknál egy – az a) pontban meghatározott – vállalkozás esetén sem haladhatja meg a 800 millió forintot. e) Az Alapítvány által vállalt készfizetõ kezesség összege agrárcélú hiteleknél és bankgaranciáknál egy – a b) pontban meghatározott – vállalkozás esetén sem haladhatja meg a 400 millió forintot, a kizárólag agrárintegrátori célú hiteleknél a 800 millió forintot. f) Az Alapítvány által az egyéb hitelszerzõdésekhez és bankgarancia-szerzõdésekhez, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó lízingszerzõdésekhez, továbbá faktoring szerzõdésekhez vállalt kötelezettségek nem haladhatják meg jogosultanként a 200 millió forintot. g) A Kezes által vállalt készfizetõ kezesség nem haladhatja meg a hitelszerzõdés esetén az adóst, bankgarancia-szerzõdés alapján a megbízót, továbbá lízingszerzõdés esetén, valamint faktoring szerzõdés esetén a vállalkozást terhelõ fizetési kötelezettség 80%-át. h) A Részvénytársaság legfeljebb 25 éves lejáratú hitelszerzõdésbõl, bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ kötelezettségért, továbbá legfeljebb 25 éves futamidejû lízingszerzõdésbõl, valamint faktoring szerzõdésbõl eredõ kötelezettségért vállal készfizetõ kezességet. Az Alapítvány legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerzõdésbõl, bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ kötelezettségért, továbbá legfeljebb 15 éves futamidejû lízingszerzõdésbõl, valamint faktoring szerzõdésbõl eredõ kötelezettségért vállal készfizetõ kezességet. i) A kezességvállalás és a kezességvállalással biztosított hitel-, bankgarancia-, lízing- vagy faktoring szerzõdés a jogszabályoknak megfelel. A 2. § (4) bekezdés szerinti támogatás támogatástartalma a jogszabályoknak megfelel és kedvezményezettje a Részvénytársaság kezessége esetén az a) pont szerinti vállalkozás, az Alapítvány kezessége esetén a b) pont szerinti vállalkozás.”
2007/29. szám 2. §
(1) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A készfizetõ kezességvállalási szerzõdések esetén az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben alkalmazni kell: a) az állami támogatási kormányrendeletben foglaltakat, b) a mezõgazdasági, halászati, erdészeti és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történõ bejelentési rendjérõl szóló 46/2005. (III. 11.) Korm. rendeletben foglaltakat, c) a Bizottság 1998/2006/EK rendeletét (2006. december 15.) az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L sorozat 379/5, 2006. 12. 28.), d) a Bizottság 1857/2006/EK rendeletét (2006. december 15.) az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termékek elõállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról (HL L sorozat 358/3, 2006. 12. 16.), e) a Bizottság 1860/2004/EK rendeletét (2004. október 6.) az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezõgazdasági és halászati ágazatban (HL L sorozat 325/4, 2004. 10. 28.), f) a Bizottság 1628/2006/EK rendeletét az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról (HL L sorozat 302/29, 2006. 11. 1.).” (2) Az R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Nem köthetõ készfizetõ kezességvállalási szerzõdés olyan vállalkozás kötelezettségére, a) amelynek korábbi állami kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az állammal, illetve a kezesekkel szemben fennálló tartozása van, valamint b) amely csõd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt áll.” (3) Az R. 2. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Kezes a kezességvállalásról szóló döntést megelõzõen saját belsõ nyilvántartása, valamint az ügyfél nyilatkozata alapján köteles ellenõrizni a (2) bekezdésben foglaltak teljesülését.”
3. § Az R. 4. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A kincstár a (4) bekezdés szerinti elszámolást követõ 15 munkanapon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalt, amennyiben a Kezesnek az Áht. 33. §-ának (14) bekezdése alapján állammal szembeni, adók módjára behajtandó tartozása keletkezik. Az értesí-
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tésnek tartalmaznia kell a Kezes azonosító adatait, a központi költségvetést megilletõ, a Kezes által behajtott, de a kincstárnak be nem fizetett összeget és a megfizetés esedékességét.” 4. § Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kezes a vállalt készfizetõ kezességvállalási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségeirõl negyedévenként, a negyedévet követõ hó 20-áig a 2. számú mellékletben meghatározott módon beszámolót készít a kincstár részére. A Kezes a 2. számú melléklet 2. számú táblázata szerinti kimutatást, a negyedévet követõ hó 20-áig megküldi az államháztartásért felelõs miniszter részére is.”
1671
kezdésének c) pontjában hivatkozott EK rendelet 2. cikk 4. pontjának d) alpontjában foglaltak szerint benyújtott módszertant a mûködtetni kívánt konstrukciók támogatástartalmának számítására elfogadja, akkor az R. 1. § (2) bekezdésének c) pontjában foglaltaktól a Kezes – a jóváhagyott módszertannak megfelelõen – eltérhet. A Bizottság felé történõ bejelentés csak olyan konstrukcióra vonatkozhat, amelyben a Kezes által vállalt készfizetõ kezesség egy vállalkozás esetén sem haladja meg a 800 millió forintot. A Bizottság által jóváhagyott konstrukció mûködtetését a Kezes csak a bizottsági jóváhagyással összhangban álló, az állami támogatási kormányrendelet alapján a pénzügyminiszter által az R. hatálya alá tartozó tevékenységére jóváhagyott Üzletszabályzata közzétételét követõen kezdheti meg. (6) Az R. 1. § (2) bekezdésének d) és e) pontja 2007. május 1-jén hatályát veszti.
5. § Dr. Veres János s. k., (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R. 3. § (1) bekezdésében a „Támogatásokat és Járadékokat Kezelõ Szervezetnek (a továbbiakban: Kezelõ Szervezet)” szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár)” szövegrész, b) az R. 3. § (3) bekezdésének elsõ mondatában a „Kezelõ Szervezetet” szövegrész helyébe a „kincstárat” szövegrész, c) az R. 3. § (3) bekezdésének második mondatában, 3. § (4) bekezdésében, 4. § (4) bekezdésének elsõ mondatában, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, a „Kezelõ Szervezet” szövegrész helyébe a „kincstár” szövegrész, d) az R. 4. § (3) bekezdésben, 4. § (4) bekezdésének második mondatában a „Kezelõ Szervezetnek” szövegrészek helyébe a „kincstárnak” szövegrész, e) az R. 1. számú mellékletében szereplõ ELSZÁMOLÁSI ÍV táblázat címében a „Támogatásokat és Járadékokat Kezelõ Szervezet” szövegrész helyébe a „kincstár” szövegrész, f) az R. 1. számú mellékletében és 4. számú mellékletében a „Támogatásokat és Járadékokat Kezelõ Szervezettel” szövegrész helyébe a „kincstárral” szövegrész lép. (3) E rendelet hatálybalépése elõtt hatályos, az R. 1. §-ának (2) bekezdése szerint mûködtetett nem agrárcélú konstrukciókat a Kezes legkésõbb 2007. június 30-ig alkalmazhatja. (4) E rendelet hatálybalépése elõtt hatályos, az R. 1. §-ának (2) bekezdése szerint mûködtetett agrárcélú támogatásokat a Kezes legkésõbb 2007. április 30-ig alkalmazhatja. (5) Amennyiben az Európai Bizottság e rendelet hatálybalépését követõen a Kezesek által az R. 2. § (1) be-
pénzügyminiszter
III. rész HATÁROZATOK A Kormány határozatai A Kormány 1010/2007. (III. 13.) Korm. határozata a sportlétesítmények fejlesztési és mûködtetési rendszerének átalakításáról szóló 1055/2004. (VI. 8.) Korm. határozat 1. b) és c) pontjai végrehajtását szolgáló kormányhatározatok módosításáról 1. A Gyöngyösi Sport- és Rendezvénycsarnok PPP konstrukció keretében történõ megvalósításáról, illetve a „Sporttal a közösségekért” program keretében megvalósuló további hasonló projektekhez kapcsolódó eljárásrendrõl szóló 2039/2005. (III. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: H1.) 4. a) pontjában, valamint a DélDunántúli 1. Tanuszoda Projekt és a Kozármislenyi Tornaterem Projekt PPP konstrukció keretében történõ megvalósításáról, illetve a „Tanuszodát minden kistérségben” és „Korszerû tornatermet mindenhol” program keretében megvalósuló további projektekhez kapcsolódó eljárásrendrõl szóló 2146/2005. (VII. 15.) Korm. határozat (a továbbiakban: H2.) 2., 4. a), 6. és 8. a) pontjában a „2022. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2023. december 31-ig” szöveg lép.
1672
MAGYAR KÖZLÖNY
2. A H1. 6. pontjában és a H2. 10. pontjában a „2007–2023.” szövegrész helyébe a „2007–2024.” szöveg lép. 3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
ellenõrzések tárgyköreire és a vizsgálandó közigazgatási szervek körére. Felelõs: Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: 2007. november 30. 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. E határozat közzétételével egyidejûleg a közszolgálati ellenõrzések 2006. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl szóló 1001/2006. (I. 13.) Korm. határozat hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k.,
A Kormány 1011/2007. (III. 13.) Korm. határozata
miniszterelnök
a közszolgálati ellenõrzések 2007. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl A Kormány a köztisztviselõk jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 64/A. §-ának (1) bekezdése alapján a következõ határozatot hozza: 1. A Kormány felhívja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert, hogy a 2007. évben a közszolgálati ellenõrzéseket az alábbi tárgykörökben hajtsa végre: a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésének munkáltatói gyakorlata, b) a köztisztviselõi tartalékállományba helyezés gyakorlata. 2. Az ellenõrzések a 2006. január 1-jétõl 2006. december 31-ig tartó idõszak munkáltatói intézkedéseire terjedjenek ki. 3. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter a) az 1. a) és b) alpontokban meghatározott tárgykörök ellenõrzését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál önállóan, b) az 1. a) alpontban meghatározott tárgykör ellenõrzését a megyei közgyûlések hivatalai, a fõvárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzatok képviselõ-testülete hivatalánál a közigazgatási hivatalvezetõk bevonásával hajtsa végre. Felelõs:
Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közigazgatási hivatalok vezetõi Határidõ: 2007. szeptember 30. 4. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter az ellenõrzések tapasztalatairól adjon tájékoztatást a Kormánynak, és tegyen javaslatot a 2008. évi közszolgálati
2007/29. szám
A Kormány 1012/2007. (III. 13.) Korm. határozata a cégeljárással, a cégek adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggõ egyes feladatokról A Kormány 1. a cégalapítás költsége további csökkentésének megvalósítása érdekében egyetért azzal, hogy az elektronikus úton történõ, egyszerûsített cégeljárással megvalósított társaságalapítás közzétételi költségtérítés-mentes legyen. Egyetért továbbá azzal, hogy ha a cég a saját magára vonatkozó cégjegyzék adatokat elektronikus úton azért kéri, hogy azt hatósági, közbeszerzési támogatás odaítélési eljárásban használja fel, úgy az minden díj és költségtérítés alól mentes legyen, feltéve, hogy a cég képviselõjének elektronikus címpéldányának tanúsítványa a cégjegyzékbe bejegyzésre került; Felelõs:
igazságügyi és rendészeti miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: 2008. június 30.
2. felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, tekintse át, hogy az elektronikus cégeljárás megvalósítása érdekében milyen szabályozási és fejlesztési teendõk elvégzése szükséges a cégbíróságok tekintetében; 3. indokoltnak tartja meghatározni azt a személyi kört, ahol biztosítani szükséges, hogy a pályázatot, versenyeztetési eljárást kiíró állami szerv köteles legyen elfogadni a jogszabályi feltételeknek megfelelõ elektronikus okiratokat, mint a papíralapú változattal egyenértékû dokumentumot; továbbá, hogy ahol jogszabály elõírja az aláírási címpéldány becsatolását valamely pályázat során, ott a
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
cégjegyzékbe bejegyzett elektronikus tanúsítvány is elfogadásra kerülhessen; Felelõs:
igazságügyi és rendészeti miniszter gazdasági és közlekedési miniszter pénzügyminiszter Határidõ: 2007. június 30. 4. felhívja az igazságügyi és rendészeti minisztert, gondoskodjon a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény angol, német, francia és orosz nyelvû hiteles fordításának beszerzésérõl. A fordításokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a céginformációs szolgálat honlapjain, valamint a kormányzati portálon megismerhetõvé kell tenni; Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. június 30. 5. szükségesnek tartja annak vizsgálatát, hogy milyen jogszabályi elõfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a hivatalos és az üzleti életben az elektronikus kommunikáció a papír alapú kommunikációval azonos elbírálás alá essen, és a papír alapú iratok kézbesítéséhez fûzõdõ jogkövetkezmények az elektronikus kommunikációban is megteremthetõek legyenek – különös figyelemmel a cégeljárásban kötelezõen bevezetésre kerülõ elektronikus eljárásra. Felelõs:
Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. június 30. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
1673
hozott létre, amely elkészítette a Kormány számára ajánlásokat megfogalmazó vizsgálati jelentését. Mindezek alapján a Kormány a következõ határozatot hozza: 1. Meg kell vizsgálni az európai uniós tagállamok alkotmányai elfogadásának és módosításának eljárási szabályait abból a szempontból, hogy azok miként biztosítják az alaptörvény stabilitását. Ennek alapján javaslatot kell tenni a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosítására vonatkozó szabályok megváltoztatására. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. szeptember 15. 2. Át kell tekinteni az Európai Unió tagállamaiban hatályos rendõrségi törvényeknek az alapvetõ jogok korlátozásával összefüggõ rendelkezéseit. Ennek alapján – a 2/2007. (I. 24.) AB határozatból fakadó jogalkotási feladat teljesítésének elõkészítésével együtt – ki kell dolgozni a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény olyan módosítását, amely az elmúlt tizenhárom év tapasztalataira is figyelemmel a hatékony bûnüldözést és a közrend fenntartását az alapvetõ jogok lehetõ legenyhébb korlátozásával segíti elõ. Az elõkészítés során hasznosítani kell a vizsgálati jelentésben megfogalmazott javaslatokat is, így különösen a) felül kell vizsgálni a csapaterõ alkalmazására vonatkozó szabályokat, b) felül kell vizsgálni a kényszerítõ eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat, c) meg kell vizsgálni, hogy kellõ mélységben és megfelelõ tartalommal szabályozza-e a hatályos rendõrségi törvény és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának tevékenységét, d) át kell tekinteni a jogorvoslathoz való jog tényleges érvényesülését esetlegesen gátló körülményeket. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. július 31.
A Kormány 1013/2007. (III. 13.) Korm. határozata a 2006. szeptember–októberi fõvárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményekrõl készült vizsgálati jelentés alapján végrehajtandó feladatokról A Kormány az 1105/2006. (XI. 6.) Korm. határozatával a 2006. szeptember–októberi fõvárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos események elemzésére szakértõi bizottságot
3. Át kell tekinteni – a miniszterelnök által felkért alkotmányjogi szakértõk véleményére, valamint a vizsgálati jelentésben tett ajánlásokra is tekintettel – a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) eljárási szabályait. El kell készíteni a Gytv. módosítására vonatkozó kormány-elõterjesztés tervezetét. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. március 28. 4. Ki kell dolgozni a Kormány átfogó rendészeti stratégiáját. A stratégiának kiemelten kell foglalkoznia hazánk nemzetközi jogból és az európai uniós tagságból eredõ kö-
1674
MAGYAR KÖZLÖNY
telezettségeivel, különös tekintettel a Hágai Programból adódó feladatokra. Felelõs:
igazságügyi és rendészeti miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter pénzügyminiszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: 2007. augusztus 31. 5. A közfeladatok felülvizsgálata során kiemelt figyelmet kell fordítani a rendvédelmi szervek feladataira, ennek eredményeként – a rendõrség anyagi forrásainak szûkítése nélkül – azok költséghatékonyabb ellátására kell javaslatot tenni. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. december 31. 6. A rendvédelmi képzésben a tananyag integrált részévé kell tenni a nemzetközi jogrendbe és az euroatlanti integrációba illeszkedés normáit. Az ENSZ Közgyûlésének a rendõrségi munkával kapcsolatban megfogalmazott etikai követelményeivel ki kell egészíteni a Rendõrség Szolgálati Szabályzatát. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. augusztus 31. 7. Át kell tekinteni, hogy a közrend fenntartásában közremûködõ, illetve a nagyobb tömeget megmozgató rendezvényekkel összefüggésben feladatkörrel rendelkezõ szervek megfelelõen mûködnek-e együtt. A vizsgálat eredményétõl függõen javaslatot kell tenni az egyes szervek közötti együttmûködés hatékonyságát növelõ intézkedésekre. Felelõs:
igazságügyi és rendészeti miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, önkormányzati és területfejlesztési miniszter egészségügyi miniszter Határidõ: 2007. július 31. 8. A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának bevonásával elõ kell készíteni a Kormány 2007–2008-as átfogó ifjúsági politikai akciótervét. Felelõs: szociális és munkaügyi miniszter Határidõ: 2007. április 15. 9. Át kell tekinteni, hogy az iskolák történelemoktatásának és az állampolgári közéleti ismeretek tanításának módszertani modernizációja igényel-e kormányzati intézkedést; az errõl szóló jelentést a Kormány elé kell terjeszteni. Felelõs: oktatási és kulturális miniszter Határidõ: 2007. szeptember 30.
2007/29. szám
10. Elõ kell készíteni a Kormány 2007. évre szóló kommunikációs tervét, amely kiemelt figyelmet fordít a közvetlen lakossági tájékoztatásra. Felelõs: Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: 2007. április 15. 11. Az államreformmal összefüggõ jogszabály-tervezetek elõkészítése során kiemelt hangsúlyt kell fektetni a társadalmi párbeszédre. Felelõs: érintett miniszterek Határidõ: folyamatos 12. A Kormány felhívja az országos rendõr-fõkapitányt, hogy a vizsgálati jelentésben foglaltak alapján készítsen intézkedési tervet, amely kiterjed különösen a) a csapaterõ és a tömegoszlatás során alkalmazott kényszerítõ eszközök alkalmazásának hatékony, de az alapvetõ jogok lehetõ legenyhébb korlátozásával járó alkalmazásának biztosítására, b) az intézkedõ rendõrök azonosíthatóságának biztosítására, c) a csapaterõ alkalmazásában közremûködõ egységek kiképzésére és felkészítésére, d) a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga hatékony gyakorlati érvényesülésének elõsegítésére. Az intézkedési tervet jóváhagyás céljából az igazságügyi és rendészeti miniszterhez kell felterjeszteni. Felelõs:
igazságügyi és rendészeti miniszter országos rendõrfõkapitány Határidõ: 2007. március 31. 13. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba; egyidejûleg a 2006. szeptember–októberi fõvárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményeket elemzõ szakértõi munkacsoport létrehozásáról szóló 1105/2006. (XI. 6.) Korm. határozat a hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 1014/2007. (III. 13.) Korm. határozata a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól A Kormány a televíziós mûsorterjesztés lehetõségének szélesítése, illetve minõségének javítása, a legfejlettebb mûsorterjesztési technológiákra való átállás – a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának – felgyorsítása érdekében a következõ határozatot hozta:
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1. A Kormány a lefolytatott szakmai viták és közigazgatási szervekkel történt egyeztetések eredményeit megfontolva, elfogadta a mellékletben szereplõ televíziózás és a rádiózás digitális átállás stratégiáját. A jelenlegi földfelszíni analóg televíziós mûsorszórás tekintetében a stratégiában megfogalmazott legfõbb cél, hogy a fogyasztók a legfejlettebb mûsorterjesztési technológiákra való átállásnak köszönhetõen a ma elérhetõnél több szolgáltatáshoz jobb minõségben juthassanak hozzá. A Kormány egyetért azzal, hogy a földfelszíni televízió és rádió mûsorszórásra rendelkezésre álló frekvenciahálózatok üzemeltetésére és használatára vonatkozó olyan jogosultsági modell jöjjön létre, amely a közszolgálati tartalmak nézõkhöz való eljuttatásán keresztül biztosítja az alkotmányos tájékoztatási kötelezettség mellett a hálózat üzemeltetõjének döntési szabadságát és felelõsségét a jogszabályi keretek között. 2. Ki kell dolgozni a televíziózás és rádiózás digitális átállás stratégiájának végrehajtását lehetõvé tevõ törvényjavaslatot, jogszabályokat és jogszabályok módosítását a következõk szerint: a) elõ kell készíteni a televízió és rádió mûsorszórásra rendelkezésre álló frekvenciahálózatok üzemeltetésére és használatára vonatkozó pályázat jogszabályi kereteit, a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek a mûsorterjesztésre vonatkozó szabályainak hatályon kívül helyezése mellett a mûsorterjesztés szabályozását és a mûsorterjesztés digitális átállását tartalmazó törvényt; Felelõs:
Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gazdasági és közlekedési miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. április 11. b) az a) pont szerinti törvény felhatalmazása alapján ki kell dolgozni a törvény végrehajtására vonatkozó, vala-
1675
mint a Digitális Átállás Stratégia végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályokat. Felelõs:
Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gazdasági és közlekedési miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: a törvény elfogadását követõen folyamatosan
3. Ki kell dolgozni a televíziózás és rádiózás digitális átállás stratégiájának végrehajtását lehetõvé tevõ pénzügyi feltételrendszert. Felelõs:
Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter pénzügyminiszter Határidõ: 2007. szeptember 1. 4. A pénzügy-, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter véleményének kikérésével jelentést kell készíteni a Kormány részére a televíziózás és rádiózás digitális átállás stratégiájának végrehajtásáról, pénzügyi, költségvetési, társadalmi, médiapolitikai, versenypolitikai, elektronikus hírközlési vonzatairól. Felelõs: Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: 2008. március 1., majd évente 5. Annak érdekében, hogy a fogyasztók mûsorválasztéka a jelenlegi földfelszíni analóg televíziós mûsorszórás adta lehetõségekhez képest jelentõsen növekedjen, és a mûsorterjesztés minõsége az elérhetõ technológiai fejlettséghez igazodva javuljon, a földfelszíni analóg televízió mûsorszórást 2011. december 31-ig teljes körben át kell állítani digitális mûsorszórásra. 6. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejûleg a földfelszíni digitális televízió mûsorszórásra való átállás elsõdleges kormányzati feladatairól szóló 1021/2005. (III. 10.) Korm. határozat hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
1676
MAGYAR KÖZLÖNY
Melléklet az 1014/2007. (III. 13.) korm. határozathoz
A Digitális Átállás Stratégiája (A)DÁS - a konzultációs észrevételek alapján véglegesített cél-, eszköz és feltételrendszer a 2007-2012-es időszakra -
2007. február
2007/29. szám
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Tartalom I.
Bevezetés .............................................................................................................................
II.
Cél- és indikátorrendszer ...............................................................................................
III.
Eszközök .........................................................................................................................
Stratégiai orientáció................................................................................................................. A földfelszíni digitális multiplexek pályáztatásának feltételrendszere....................................... A fogyasztók tájékoztatása....................................................................................................... A közszolgálati műsorszolgáltatók szerepe a digitális átállásban.............................................. A digitális archívumok létrehozásával összefüggő intézkedések ................................................ Frekvenciagazdálkodás ............................................................................................................ Versenyszabályozás.................................................................................................................. Médiaszabályozás .................................................................................................................... Szerzői jogi szabályozás ........................................................................................................... Vevőkészülékek forgalmazásának feltételrendszere ................................................................... Szabványosítás ......................................................................................................................... Törvény a digitális átállásról ................................................................................................... A Műsorszolgáltatási Alap hálózatfejlesztési támogatásai ........................................................ Digitális set top box támogatás ................................................................................................ Innovatív alkalmazás- és technológia fejlesztés támogatása...................................................... IV.
A cél- és eszközrendszer összefüggése ............................................................................
V.
Intézményrendszer és monitoring .................................................................................. A digitális átállás szervezetrendszere ....................................................................................... Monitoring ...............................................................................................................................
VI.
Pénzügyi tervezés............................................................................................................
Digitális műsorszórás közvetlen megtakarításai ....................................................................... Digitális átállással összefüggő közvetlen kiadások ...................................................................
1677
1678
MAGYAR KÖZLÖNY
I.
2007/29. szám
Bevezetés
1. Jelen dokumentum a műsorterjesztés digitális átállásának kormányzati szintű stratégiai orientációját hivatott megalapozni. Ennek szükségességét elsődlegesen az indokolja, hogy a televíziózás és rádiózás digitalizálása bonyolult gazdasági és társadalmi hatású folyamat, amely a lakossági, szolgáltatói és kormányzati szektort egyaránt érinti, mivel • • • • • •
lényegében minden magyar háztartás a célcsoportja, kibővíti az audiovizuális szolgáltatásválasztékot, elősegítheti az információs társadalmi szolgáltatások terjedését, jelentős szolgáltatói (adók, hálózat) és fogyasztói (dekóder, digitális vevőkészülék) beruházásokat tesz szükségessé átrendezheti az analóg piaci erőviszonyokat és jövedelemfolyamatokat a hírközlési és a médiaszektorban, gyorsítja az intézményi és szabályozási konvergencia-folyamatokat.
2. Szintén a stratégiai megalapozás szükségességére utal, hogy a digitális televíziózás bevezetése messze túlmutat a televíziós piac keretein; nem véletlen, hogy a digitális átállás előkészítése minden országban hosszas, politikai és szakmai vitáktól sem mentes folyamat. Ennek oka, hogy a digitális televíziózás - az általa kínált többletszolgáltatások révén és az analóg piaci viszonyokra gyakorolt hatása miatt - nem választható el a tágabb értelemben vett információs társadalom stratégiától, verseny- és a médiapolitikától. 1. ábra
A digitális átállás érték alapú közelítésben
Digitális átállás Választék
Minőség Frekvenciapolitika
Interaktivitás
Verseny politika
Média politika
Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag
Információs társadalom politika
Mobilitás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1679
3. A fejlett audiovizuális szolgáltatások terjedésének gyorsítása, a hálózati kapacitások jobb kihasználása és a verseny intenzitásának növelése érdekében, a digitális átállás nem csak nemzeti, de olyan európai uniós szintű feladatokat is kijelöl, mint: • •
a hatékony és összehangolt tagállami spektrumgazdálkodás, az audiovizuális média és az elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozásának modernizációja, a szerzői jogok a digitális környezetben történő kezelésének hatékony és átfogó rendezése stb.
• • 4.
A digitális átállás vonatkozásában a legerőteljesebb uniós kezdeményezés, hogy a közösségi szintű spektrumgazdálkodási szempontok érvényesítése miatt a földfelszíni analóg televíziózás leállítását a Bizottság közösségi szinten koordinálja: az analóg műsorszóró szolgáltatások leállításának valamennyi tagországára érvényes legkésőbbi dátumaként 2011. december 31-ét jelölték meg. Mivel a szomszédos országok többsége ezt a céldátumot követi, Magyarország számára egy ettől későbbi céldátum elfogadása frekvencia koordinációs szempontból diplomáciai nehézségéket okozhat, hiszen a szomszédos országok a magyar lekapcsolás nélkül nem tudják teljesíteni célkitűzéseiket. A jelenleg valószínűsíthető televíziós piaci forgatókönyvek alapján ennek a követelménynek Magyarország csak hatékony állami fellépés esetén tud megfelelni: •
Figyelembe véve a viszonylag korán (1998, 1999-ben) kereskedelmi szolgáltatást indító országok trendjeit, középtávon (2006-2009) a földfelszíni háztartások 20-25, 2012-ig legfeljebb 50 százaléka állhat át digitális vételre. Ezt a feltételezést erősíti, hogy Magyarország esetében kevesebb csatorna lesz elérhető a DVB-T platformon a simulcast periódusban, mint az átállásban élenjáró országokban. Ez alapvetően csökkenti a digitális földfelszíni kínálat vonzerejét és megkérdőjelezi egy hibrid (FTA és fizetős kínálatot egyaránt tartalmazó) ajánlat életképességét is. Nem tartjuk valószínűnek, hogy határozottabb állami fellépés hiányában a földfelszíni háztartások több mint fele digitális vételre állna át. Így az analóg földfelszíni műsorszórás feltételezett 2012-es lekapcsolásának időpontjában – a kizárólag földi vétellel rendelkező háztartások számának erőteljes csökkenése ellenére – még mindig több százezer háztartás rendelkezne kizárólag analóg vevőkészülékkel.
•
•
2. ábra A platformszerkezet és a digitális vétellel rendelkező háztartások számának várható alakulása Magyarországon, 2005-2012 (ezer háztartás) 100% 90%
203
193
174
236
290
406
154 154 463
209
80%
232 164 492
309 174 521
307
70%
386 183 550
463 193 579
502 689
60%
2132
869
2018
946 1877
50%
1740 1506
40%
1280 1062
30% 20%
156 1290
1217
10%
1010
800
946
241
266
324
680
622
530
410
2010
2011
2012
410
0% 2005 Analóg földi
2006 Digitális földi
2007 Analóg KTV
2008 Digitális KTV
Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag
2009
Fizetős műhold
Ingyenes műhold
IPTV
1680
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
5. A digitális átállással kapcsolatos eddigi hazai kezdeményezések és lépések közül is a digitális földfelszíni sugárzás számára történő frekvenciák biztosítása és tervezése emelhető ki első helyen. A digitális sugárzás elindításához szükséges frekvenciakészlet az RRC-06 értekezlet eredményeként csak a teljes digitális átállást követően (2012 után) áll rendelkezésre. Ennek eléréséig, a szomszédos országokkal lekoordinált frekvenciák a 2012-ig tartó átmeneti időszakban jelenleg három országos T-DAB lefedést1 kínálnak a digitális rádiózás számára, valamint három földfelszíni digitális televíziós hálózat elindulását teszik lehetővé (lásd 3. ábra)2: • • •
Első hálózat (1. MUX) 90% Második hálózat (2. MUX) 75% Harmadik hálózat (3. MUX) 52%
6. Mindhárom televíziós hálózat ellátottsága további sikeres nemzetközi egyeztetéssel, a hazai és külföldi katonai felhasználás módosulásával fokozatosan még kisebb-nagyobb mértékben bővülhet, illetve mindhárom hálózat esetén a fenti ellátottságok eléréséhez néhány kisebb teljesítményű átjátszó adó (közszolgálati és kereskedelmi), illetve helyi adó csatorna cseréje szükséges. További televíziós multiplexek indulása azonban csak az m1 (4. MUX), az RTL Klub és a tv2 analóg sugárzásának leállítása után lehetséges (5., 6., 7., 8, MUX). 3. ábra
A már jelenleg is rendelkezésre álló digitális hálózatok
~ 75 %
~ 90 %
~ 52 %
Forrás: NHH-FGI konzultációs válasz
1 Egy VHF, és kettő L-sávi országos lefedettség. Utóbbiak multimédiás célú alkalmazhatóságát a CEPT jelenleg vizsgálja. 2 A fent megadott lakossági ellátottságok a következő digitális rendszerjellemzők feltételezésével érhetők el (megjegyzendő, hogy a korábbi 70, 50 illetve 30%-os értékek ugyanezekkel a paraméterekkel kerültek meghatározásra): Vételi mód: fix, Moduláció: 64 QAM, Hibajavító kódarány: 2/3, Védelmi intervallumarány: GI=1/4, Vivők száma: 8k.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1681
7. A frekvenciakoordinációs feladatok ellátása mellett a digitális átállás előkészítésének területén az alábbi fontos kormányzati kezdeményezéseket fontos kiemelni: •
• •
A földfelszíni digitális televízió-műsorszórásra való átállás elsődleges kormányzati feladatairól szóló 1021/2005. (III. 10.) Kormányhatározat, amely hivatalosan elsőként deklarálta a Magyar Kormány digitális átállással kapcsolatos fő elképzeléseit, valamint elfogadta az EU által javasolt 2012-es analóg földfelszíni sugárzás kikapcsolási céldátumot és kijelölte a rövid távú 2005-2006-os kormányzati feladatokat. Az ORTT a digitális televíziózás hazai bevezetésével kapcsolatosan, testületi határozataiban kifejtett álláspontjai a digitális átállás különböző részkérdései tekintetében. Az 1021/2005 számú Kormányhatározat nyomán, a szabályozási feltételek rendezése érdekében kidolgozásra került „a digitális műsorterjesztésről” (Dtv.) szóló törvényjavaslat, amelynek végszavazására azonban nem került sor, mivel – a részletes vita során benyújtott számos, a törvény céljaival és szellemével ellentétes módosító javaslat miatt – visszavonásra került.
4. ábra
A stratégiai javaslatokat megfogalmazó dokumentum struktúrája PILLÉR 1.
HELYZETÉRTÉKELÉS
Tartalom
PILLÉR 2.
PILLÉR 3.
Átvitel
Fogyasztók
televízió
televízió
televízió
rádió
rádió
rádió
Horizontális szempontok: •
esélyegyenlőség • innováció
SWOT,
A STRATÉGIA PROGRAMOZÁSA
JÖVŐKÉP
pillérek és horizontális szempontok szerint
Stratégiai célállapot •
•
érték alapú célállapot (kvalitaív) célérték alapú célállapot (kvantitatív)
Stratégiai alternatívák, a stratégia célrendszerének kidolgozása
Fiskális eszközök
Szabályozás
Közpolitikai eszközök
A stratégia feltételrendszere •
•
intézményi feltételek finanszírozási feltételek
A stratégia konzisztenciájának és koherenciájának vizsgálata
Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag 8. A Dtv-törvénytervezet vitája – a törvényjavaslat visszavonása ellenére is – nagymértékben segítette a koncepcionális kérdésekkel kapcsolatos különböző államigazgatási, piaci és társadalmi álláspontok artikulálódását és egyúttal egyértelműen felhívta a figyelmet a digitális átállás érdekében alkalmazott szabályozási, illetve egyéb kormányzati eszközök stratégiai megalapozásának szükségességére. Emiatt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – európai uniós közbeszerzési eljárást követően – a Telkes Tanácsadó Zrt. és a Colosseum Budapest Kft. alkotta tanácsadói konzorcium közreműködésével 2006 első félévében, a műsorterjesztési
1682
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
értéklánc fő pillérei mentén, a Kormányzati Stratégia-alkotási Követelményrendszerével összhangban (KSaK)3 kidolgozta a televíziózás és rádiózás digitális átállására vonatkozó javaslatot. 9. 2006 II. félévében a stratégiai javaslatokat az IHM-jogutód Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adta át a 160/2006.(VII. 28.) Kormányrendelet értelmében a médiaszabályozásért felelős Miniszterelnöki Hivatalnak, amely a több mint 300 oldalas dokumentumot a stratégia véglegesítése céljából (www.meh.hu/szolgaltatasok/dtv) nyilvános konzultációra bocsátotta. A későbbiekben ezt az anyagot (A)DÁS konzultációs vitaanyag néven hivatkozzuk. 10. A konzultációs vitaanyagot széles szakmai és társadalmi érdeklődés kísérte. A konzultáció keretében a
[email protected] címre, illetve nyomtatásban a MeH címére 2006. november 29-ig összesen 61 észrevétel érkezett, mintegy 476 oldal terjedelemben. Azon hozzászólások, melyek nyilvánosságához a készítő hozzájárult, teljes terjedelmükben olvashatók a MEH honlapján (http://www.meh.hu/szolgaltatasok/dtv/das20061005.html). 11. A konzultációs észrevételek összetételével kapcsolatban figyelemreméltó a minisztériumok és más hatóságok részéről beérkezett vélemények magas száma, valamint az, hogy az átállással érintett piacok meghatározó szereplői is szinte kivétel nélkül képviseltették magukat a folyamatban. 5. ábra
(A)DÁS konzultációjára beérkezett válaszok összesítése
egyetemi műhely, 6 db minisztérium, hatóság, 14db
egyéb szervezet (közös jogkezelő, eszközgyártó, tanácsadó..stb), 7 db
magánszemélyek 9 db hírközléspiaci szereplő, 11 db
médiapiaci szereplő (televízió, rádió, civil szervezet), 14db
Forrás: MeH 12. A konzultáció keretében beérkezett vélemények és észrevételek feldolgozása (http://misc.meh.hu/letoltheto/DAS_konzultacio_osszefoglalo.pdf) alapján jelen dokumentumban kerül bemutatásra a digitális átállás stratégiájára vonatkozó javaslat aktualizált és véglegesített 3
A kormányzati stratégia-alkotás, illetve összehangolás egységes követelmény-rendszerének szakmai megalapozása (Miniszterelnöki Hivatal, 2004)
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
cél-, eszköz- és feltételrendszere, amely a szabályozási intézkedések és a vonatkozó Kormányhatározat kidolgozásának alapjául szolgál. 13. Fontos kiemelni, hogy a digitális átállás stratégiája egyaránt vonatkozik televízióra és a rádióra, amely azonban természeténél fogva eltérő stratégiai megközelítést tesz szükségessé. Míg a televízió esetén analóg földfelszíni műsorszórás leállást kell megvalósítani, és erre kell kormányzati intézkedéseket meghozni, addig a rádió esetén a műsorterjesztés digitális átálláshoz csak a lehetőségét kell biztosítani. 14. A jelen dokumentum a földfelszíni digitális rádiós- vagy televízió műsorszóró hálózatokra a közkeletű elnevezéssel „multiplex”-ként is hivatkozik, mivel a kifejezés, bár nem teljesen pontos, de széles körben elterjedt. Ugyanezen okból a digitális rádiós- vagy televízió műsorszóró hálózatok üzemeltetésére és használatára vonatkozó jogosultság pályázati feltételei, illetve eljárása „multiplex pályázat”-ként, illetve „multiplex pályáztatás” elnevezéssel is megjelenik.
1683
1684
MAGYAR KÖZLÖNY
II.
2007/29. szám
Cél- és indikátorrendszer
15. A célrendszer struktúrájával, illetve a megjelölt specifikus célkitűzésekkel a konzultáció résztvevői alapvetően egyetértettek. Vita e körben az egyes célokra fektetett hangsúlyokra nézve volt érzékelhető a véleményekből: a hírközlési hatóság válaszában nagy hangsúlyt helyez a rugalmas frekvenciagazdálkodásra, mint szabályozói célkitűzésre, a médiahatóság és más állami intézmények pedig az alkotmányossági és médiapolitikai szempontok fontosságára hívták fel a figyelmet. Ebben a tekintetben a stratégia nem osztja azt az állítást, amely szerint a médiapolitika és a versenyszabályozás egymással ab ovo ellentétes célokat határoznának meg, amely konfliktusban teoretikus szempontok alapján a célok egyik csoportját előre, más csoportját pedig hátra kellene sorolni. A valóságban a médiapolitikai és a versenypolitikai célok sok esetben egymás érvényesülését is támogatják, így például a piaci monopóliumok elleni küzdelem áttételesen a médiapluralizmus szempontrendszerében is kedvező hatásokat eredményezhet. Hasonlóképpen, az is megállapítható, hogy egy egészséges gazdasági alapokon nyugvó médiarendszer sokkal hatékonyabban képes pl. a nemzeti kultúrával vagy gyermekek egészséges fejlődésével összefüggő médiapolitikai elvárásoknak megfelelni, mint egy gazdasági szempontból hátrányos fejlődési pályára kényszerített médiaszektor. 16. A szabályozás fontos feladata tehát, hogy a sokrétű célrendszerben továbbra is az egyes különböző elemek közti szinergiák kiaknázásának lehetőségét keresse. Ez mindenekelőtt gyakorlati megoldásokkal és nem a szabályozói célkitűzések teoretikus - és bizonyos értelemben mesterséges – szembeállításával érhető el. Így konzultációs vitaanyagban kijelölt stratégiai orientáció módosítását sem szerkezetében, sem tartalmában nem ítéljük szükségesnek: A stratégia „filozófiája” és eszközei
1. prioritás
2. prioritás
3. prioritás
A stratégia általános célkitűzése, hogy világos, az EU irányelvekkel összhangban lévő szabályozási feltételrendszerrel és gyakorlattal, határozott közpolitikai fellépéssel és célirányos, a technológia semlegesség elveivel összhangban álló támogatáspolitikával segítse elő a digitális átállás során -A médiapluralizmus erősödését - a televíziós és rádiós archívumok digitalizálását - a magas hozzáadott érték tartalmú, interaktív szolgáltatások terjedését - a korlátos erőforrások célszerű felhasználását - a fenntartható és hatékony piaci verseny műsorterjesztésben
kibontakozását
a
digitális
- a fogyasztói tájékozottság és tudatosság javulását - a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hozzáférését a digitális televíziós alapszolgáltatáshoz
17. A KSaK elvárásainak megfelelően kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a stratégiai célrendszer átláthatóságára és tagoltsága. Az átfogó stratégiai cél a beavatkozási területek szerint „bomlik“ stratégiai prioritásokra, specifikus célokra és a célokhoz rendelt egyértelmű indikátorokra.
2007/29. szám
6. ábra
MAGYAR KÖZLÖNY
1685
A stratégiai célrendszer felépítése
Átfogó stratégiai cél Beavatkozási területek M űsorszolgáltatás
M űsorterjesztés
Végfelhasználók
Prioritások
Prioritások
Prioritások
Specifikus célok
Specifikus célok
Specifikus célok
Indikátorok
Indikátorok
Indikátorok
Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag 18. A stratégiai irányok, célok tervezésekor szintén követelményként fogalmazódott meg, hogy a kívánt célállapot elérését a lehető legkisebb számú, elengedhetetlenül szükségesnek ítélt stratégiai cél és indikátor mentén lehessen leírni. Ez egyértelműbbé teszi a stratégia sikerességének megítélését, világosan parametrizálja a jövőképben felvázolt állapot eléréséhez szükséges eredményeket és egyszerűsíti a monitoring rendszer működését is. 19. A műsorszolgáltatás területén a stratégiai prioritás kijelölését elsődlegesen az a tapasztalat orientálja, hogy a digitális tartalom- és szolgáltatáskínálat valamennyi vizsgált ország esetében a digitális televíziózás bevezetésének sikerét meghatározó tényező. Egyértelműen igaz ez az eddig leginkább sikeres műholdas platformra, de a DTT elterjedése is azokban az országokban gyorsul, ahol a platform olyan csatornacsomagot kínál, ami jelentős mértékben növelte az ingyenesen elérhető csatornák számát. Ez volt a helyzet Nagy-Britanniában a Freeview bevezetésével, valamint Svédországban az újra beindított platform esetében. A sokcsatornás rendszer Németországban (Berlinben) is fontos vonzerőt gyakorolt, ahol az eredetileg tervezett 20 csatorna helyett ma már 27 létezik. 20. A vonzó csatornakínálat összeállításában mindenhol kulcsszerepe volt a köztelevízió és a legnézettebb kereskedelmi csatornák szerepvállalásának. A legtöbb vizsgált országban a közszolgálati műsorszolgáltató (PSB) néhány csatornája és a vezető kereskedelmi műsorszolgáltató (CBS) uralja a piacot. Ezért fontos, hogy a DTT-platformon ezen szereplők tartalmai már az induláskor is megjelenjenek. 21. Az audiovizuális archívum minden ország tekintetében a kulturális közjavak körébe tartozik. Emiatt a digitális átállás feladatainak átgondolása során fontosnak tartjuk megjeleníteni azt a szempontot, amely az állam felelősségét jelzi az analóg módon rögzített tartalmak digitalizálásában. Ez az érintett tartalmak állagmegóvásának és potenciális felhasználásának is alapfeltétele.
1686
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
22. Az interaktivitás lehetősége és megvalósítására irányuló törekvések eddig nem igazán emelték jelentősebben a DTV penetrációját. Távlatosan azonban az információs társadalmi szolgáltatások terjedése szempontjából növekszik a jelentőségük. 7. ábra
Az NHH szabályozási stratégiájának célrendszere
Fogyasztói érdekek ár, érték, választék Penetráció/használat
Magyarországona fogyasztói érdekekmegvalósulásánakegyetlen reálisbiztosítékaaverseny
Össziparági érdek
Hatékonyverseny
Innováció
Beruházások
Pénzügyi stabilitás
Aversenycsakfejlődőés stabil iparággal "fenntartható"és hatékony
Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag 23. A műsorterjesztés tekintetében a hangsúly egyértelműen a hatékony és fenntartható piaci versenyre kerül. Ebben a tekintetben a Digitális Átállás Stratégiája egyértelműen osztja az NHH szabályozási stratégiájának azt a feltevését, hogy a hatékony verseny eredményeként valószínűsíthetően nő a fogyasztói elégedettség (ár, választék, érték), a beruházások és az innováció, továbbá e folyamatok végső fokmérője, a „penetráció és használat”. 24. A hatékony és fenntartható piaci verseny mellett a másik prioritás a műsorterjesztés területén a hatékony korlátos erőforrásgazdálkodás, amely különösen fontos az analóg földfelszíni műsorszórás digitális átállítása tekintetében. 25. A konzultáció során felmerült az analóg rádióadások beszüntetésére vonatkozó céldátum, úgynevezett „FM switch off” meghatározásának lehetősége is. Ennek későbbi megvalósíthatósági elemzését a stratégiai részcélok között megjelenítettük. 26. Tekintettel arra, hogy a Digitális Átállás Stratégiája a fogyasztói elégedettség tartós és hosszú távú növekedését elsődlegesen a hatékony és fenntartható piaci versenytől várja, a fogyasztói pillér esetében „csak” a fogyasztók tájékozottsága és a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférési esélyeinek javítása jelenik meg.
2007/29. szám
1. táblázat
Műsorszolgáltatás
Beavatkozási területek
MAGYAR KÖZLÖNY
A Digitális Átállás Stratégiájának cél- és indikátorrendszere Prioritások
Médiapluralizmus erősödése
Digitális tartalomés szolgáltatásfejlesztés
Műsorterjesztés
Fenntartható és hatékony verseny a műsorterjesztési hálózatok között
Végfelhasználók
1687
Hatékony korlátos erőforrás gazdálkodás
Fogyasztói tudatosság növelése, tájékoztatás a digitális televíziós lehetőségekről
Specifikus célok A földfelszíni analóg műsorszórás lekapcsolása senki számára ne jelentse a jelenleg ingyenesen nézhető népszerű műsorok (m1, RTL Klub, tv2) elvesztését A sokcsatornás (10+) televíziós szolgáltatás elérhetősége és igénybevétele dinamikusan növekedjen a digitalizáció hatására A közszolgálati rádió kapjon sugárzási lehetőséget a DVB-T multiplexen és önálló T-DAB multiplex lehetőséget Meglévő televíziós és rádiós tartalmak digitalizálásának elősegítése Magas hozzáadott érték tartalmú interaktív DTV szolgáltatások fejlesztése A digitális műsorterjesztési szolgáltatást igénybe vevő háztartások részaránya érje el az EU15-be tartozó benchmark országok szintjét: Portugália, Írország, Norvégia, Finnország, Németország, Dánia, Svédország Kiegyensúlyozott átmenetet és kedvező távlatos üzleti lehetőségeket biztosító frekvenciák és pályáztatási rendszer a digitális televíziós és rádiós műsorszórás számára Hatékony tömörítési eljárások elterjedésének elősegítése
Indikátorok A jelenlegi analóg kínálathoz hozzáférő háztartások részaránya. DTV lefedettség és penetráció A közszolgálati rádióadók digitális lefedettsége Digitalizált tartalom/összes digitalizálandó tartalom Interaktív szolgáltatások száma, interaktív set-top boxok száma
DTV lefedettség és penetráció
digitális televíziózásra (fix, helyfüggetlen, mobil) és rádiózásra elérhető frekvenciák száma és lefedettsége MPEG4-képes végfelhasználói eszközök száma
Az analóg földfelszíni televíziós szolgáltatás fokozatos lekapcsolása legkésőbb 2012-ig a jelenleg analóg műsorszórásra használt frekvenciák felszabadítása céljából. T-DAB szolgáltatás bevezetése A digitális televíziós és rádiós szolgáltatások előnyeinek bemutatása
A kizárólag analóg földfelszíni vétellel rendelkező háztartások száma és aránya
A háztartások felkészítése az analóg földfelszíni szolgáltatás lekapcsolására és a vételi mód váltás lehetőségeinek, előnyeinek és költségeinek hatékony kommunikációja
A közszolgálati tartalmakhoz való hozzáférést Azon háztartások száma Hátrányos helyzetű és aránya, amelyek csoportok hozzáférési biztosító végfelhasználói eszköz támogatott digitális mindazoknak, akik ezt nem tudják esélyeinek elősegítése megvásárolni.
hozzáférési eszközzel rendelkeznek.
1688
MAGYAR KÖZLÖNY
III.
2007/29. szám
Eszközök
27. A digitális átállást gyorsító, orientáló eszközök bemutatása a stratégia központi fejezete. Ennek megfelelően ez a terület a konzultációs észrevételekben is kiemelt figyelmet kapott. 28. A stratégiai célok megvalósítását szolgáló eszközöket az alábbi csoportosításban és sorrendben tekintjük át: • • •
közpolitikai eszközök szabályozási eszközök támogatási eszközök Stratégiai orientáció A földfelszíni digitális multiplexek pályáztatásának rendszere
Közpolitikai eszközök
A fogyasztók tájékoztatása A közszolgálati csatornák szerepe a digitális átállásban A digitális archívumok létrehozatalával összefüggő intézkedések
Stratégiai orientáció 29. A Digitális Átállás Stratégiájának véglegesítése, kormányzati szintű elfogadása önmagában is fontos közpolitikai eszköz. Ez egyaránt igaz a kormányzati intézmények, a piaci szereplők és a lakosság relációjában. Az állam a digitális átállással kapcsolatos célok, alapelvek, határidők kijelölésével, az eszközrendszer kibontásával meghatározza azt a mozgásteret és feltételrendszert, amely az egyes szereplők digitális átállással kapcsolatos várakozásait és feladatait orientálja. Ez különösen érvényes • • • • •
az állami beavatkozás indokoltságával, lehetőségeivel és korlátaival kapcsolatosan az analóg földfelszíni műsorszórás kikapcsolási ütemtervének vonatkozásában a digitális földfelszíni platform szolgáltatói jogosultságainak pályáztatásakor a platform- és technológiai semlegesség tekintetében az államigazgatási és piaci koordinációs tevékenység orientációjára nézve.
30. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a stratégia formális orientáló erejét jelentősen növelné, ha az abban foglalt célokat és feladatokat – a nyilvános szakmai konzultációt és államigazgatási egyeztetést követően – a Digitális Átállás Stratégiájának kormányhatározattal történő elfogadása erősítené meg. 31. A Digitális Átállás Stratégiájával kapcsolatos elvárások tekintetében fontos továbbá hangsúlyozni, hogy ennek elkészülte nem pótolja, csak kiegészíti a MEH gondozásában készülő Nemzeti Audiovizuális Média Stratégiát (NAMS)4 . A két stratégia természetes módon egymásra épül, egymást egészíti. Mindezek miatt a kormány minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a NAMS alaptézisei a jelen stratégiához hasonlóan széles körben megismerhetővé váljanak és 2007 folyamán a NAMS is véglegesítésre, és elfogadásra kerülhessen.
4
A NAMS kidolgozása – európai uniós közbeszerzési eljárás keretében – várhatóan 2007 márciusában kezdődik és 2007 júniusában zárul. Ezt követi a stratégia nyilvános konzultációja.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
32. A Digitális Átállás Stratégiája és a NAMS közötti konkrét különbségeket jól mutatják azok az audiovizuális szektort érintő fő kérdések, amelyek a digitális átállástól függetlenül is stratégiai figyelmet kívánnak. Ilyenek például • • • • • • • •
A televíziózás és az audiovizuális média társadalmi hatása. Az audiovizuális média szerepe a nemzeti kultúra fenntartásában, továbbfejlesztésében Az audiovizuális média gazdasági szerepe A közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozási és értékválságának megoldása A hazai reklámpiac torzulásainak felszámolása A szerzői jogok szerepe5 A műsorszórás díjrendszere stb.
A földfelszíni digitális multiplexek pályáztatásának feltételrendszere 33. A multiplex pályáztatás feltételrendszere az alábbi stratégiai döntési pontok mentén fejthető ki6: • • • • • • • • •
Döntés az “erős, illetve a gyenge multiplex szolgáltatói modell” között A DVB-T és DAB platformon kialakuló kínálatot befolyásoló pályázati feltételek Az üzleti modell hozzájárulása a földfelszíni televíziós analóg műsorszórás ütemterv szerinti lekapcsolásához A platformüzemeltető piaci hátterének kérdése A frekvenciahasználat és műsorszolgáltatási jogosultság elválasztása a pályáztatás során A pályázat alapján elnyerhető frekvenciák és a platformon belüli verseny kérdése A platformüzemeltetés és a műsorszórás, valamint műsorszolgáltatás szétválasztása A pályáztatás során meghatározandó jogok és kötelezettségek összessége A rádiós multiplexek pályáztatása
Döntés az “erős, illetve a gyenge multiplex szolgáltatói modell” között 34. Az erős és gyenge multiplex modell között az alapvető különbséget az adja, hogy • •
az „erős” multiplex esetében a szabályozói beavatkozás súlypontja a multiplex szolgáltató kiválasztásán és e tevékenységre történő feljogosításán van, a multiplexben helyet kapó egyes műsorok, illetve szolgáltatások esetében már a piaci döntéseknek nyílik tere; a „gyenge multiplex” modelljében ezzel szemben a szabályozói beavatkozás közvetlenül az egyes továbbított műsorok kiválasztásánál jelenik meg, minek következtében a multiplex szolgáltatójának személye és tevékenysége már nem hangsúlyos szabályozási kérdés.
35. A konzultáció alapján elmondható, hogy a piaci és államigazgatási szereplők egyaránt megosztottak a „multiplex modell” kérdésében. 36. A piaci szereplők álláspontjai alapvetően a szerint oszlanak meg, hogy a digitális földfelszíni platform elindulását • • 5
vonzó üzleti lehetőségnek (erős modell), üzleti fenyegetésnek (gyenge modell),
A szerzői jogi szabályozással kapcsolatban a Digitális Átállás Stratégiája csak a digitalizációval kapcsolatos aspektusokra fókuszál, de a terület jelentősége ezen a közelítésen túlmutat. 6 A konzultáció folyamán nem merült fel új elméleti szempont a pályázati feltételrendszer véglegesítéséhez.
1689
1690
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2007/29. szám
egyelőre nehezen valószínűsíthető üzleti hatásúnak (nem formáltak határozott véleményt) ítélik.
37. Az államigazgatási szereplők esetében leginkább annak a kérdésnek a megválaszolása jelenti a filozófiai különbséget, hogy a digitális technológiai feltételek mellett a frekvenciagazdálkodás elsődlegesen médiapolitikai vagy versenypolitikai eszköz. Más megfogalmazásban a kérdés az, hogy az analóg földfelszíni platform sajátos médiapolitikai státusza és ezzel együtt korlátozott versenyképessége – legalább a simulcast periódus tekintetében - átörökíthető, átörökítendő-e a digitális korba (gyenge modell), vagy nem (erős modell)? 38. A fentiek értelmében, a konzultációt követően még inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az „erős” és a „gyenge” multiplex kérdésében a szabályozónak egy kényes egyensúlyi helyzetet kell megteremtenie: • •
meg kell határozni az állami beavatkozásnak azt a mértékét, amely elengedhetetlenül szükséges a véleményszabadság és a média sokszínűségének fenntartásához, ugyanakkor biztosítania kell, hogy a platformüzemeltető olyan üzleti szabadsággal rendelkezzék, amely befektetői szempontból is vonzóvá teszi a multiplex üzemeltetői szerepkört.
39. Ha az állam a szükségesnél kevesebb szabályozói eszközzel él (szélsőséges „erős” modell), az a közszolgálatiság visszaszorulásához és az erőfölényes helyzetekből származó problémák gyakorivá válásához, ezen keresztül pedig a médiapiac sokszínűségének csökkenéséhez vezethet. 40. Ha viszont az állam a szükségesnél nagyobb adminisztratív és szabályozói terheket telepít a platformüzemeltetőre (klasszikus „gyenge” modell) akkor ezzel a szolgáltatás életképességét, minőségét veszélyezteti, illetve a szükséges magánberuházások elmaradását kockáztatja. 41. E csapdahelyzetek elkerülése érdekében a szabályozó számára az elfogadható megoldást egy olyan „köztes” DVB-T multiplex-üzemeltetői jogállás kialakítása jelenti, amely – a különböző szabályozási eszközök megfelelő készletének alkalmazásával – megfelelően szolgálja a fentebb vázolt egyensúlyi helyzet kialakítását. Így az „erős” illetve „gyenge” multiplex kérdésében a stratégiai javaslat a következő: az első multiplexen helyet kap médiapolitikailag determinált számú összes közszolgálati csatorna (gyenge modell), a MUX1-en maradó csatornahelyeket, a MUX2-t és a MUX3-t viszont a nyertes pályázó – az egyéb pályázati feltételek figyelembevételével szabadon töltheti fel (erős modell).
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1691
8. ábra Konzultációs álláspontok és stratégiai javaslat az „erős, illetve gyenge DVB-T multiplex” tárgyában7
Gyenge
Köztes
Erős
DÁS 1
DA-n felül (m1, RTL, TV2) a nyertes pályázó tölti fel MUX1,2,3-t.
NHH Műsorszóró
DÁS 2
konzultáció
Médiapolitikailag determinált számú közszolgálati csatorna megjelenik a MUX 1-en, MUX1 maradékát MUX2, MUX3-t a nyertes pályázó tölti fel
PM Mobil szolgáltatók
„Médiapolitikai okokból az átállási időszakban az államnak aktívan kell közreműködnie abban, hogy mely tartalmak, szolgáltatások jutnak el a fogyasztókhoz.”
A MUX 1 közszolgálati multiplex, MUX2, MUX3-t a nyertes pályázó tölti fel
ORTT
MTV
KTV
Hírközlési szolgáltató
Műsor szolgáltatók
szolgáltatók
DE HOGYAN HATÁROZHATÓ MEG A MÉDIAPOLITIKAILAG A KÖZSZOLGÁLATI CSATORNÁK SZÁMA? Minden közszolgálati intézmény által eddig indított és később indítandó csatorna
Minden közszolgálati intézmény (MTV, Duna) által eddig indított csatorna (m1,m2, Duna tv, Duna Autonómia)
4
4+n
Az Rtv-ben nevesített közszolgálati csatornák (m1, m2 Duna)
3
2 DB közszolgálati csatorna
2
1 DB közszolgálati csatorna reklám finanszírozás nélkül (raonalizálási modell?)
1
Forrás: MeH
42. A kötelezendően továbbítandó közszolgálati csatornák számát a Nemzeti Audiovizuális Médiastratégia alapján legkésőbb a multiplex pályázat kiírásáig kell meghatározni.
A DVB-T platformon kialakuló kínálatot befolyásoló pályázati feltételek 43. Mint a fentiekből is látható volt, az induló DVB-T kínálatot befolyásoló pályázati feltételek esetében a konzultációs eredmények alapján a leglényegesebb változás, hogy az ún. „digitális alapcsomag” (a jelenleg földfelszíni platformon elérhető csatornák köre: m1, RTL klub, tv2), mint az átállás javasolt szabályozástechnikai segédkategóriája lekerült a napirendről. Ennek indokaként az alábbi konzultációs vélemények merültek fel: • • •
7
Egyes érintettek a „digitális alapcsomag” ilyen módon történő meghatározásában a közszolgálati műsorszolgáltatás marginalizálódásának veszélyét látták. A közszolgálati műsorszolgáltatók szintén kifogásolták, hogy a „digitális alapcsomag” kategóriája nem a közszolgálatiságon, mint kizárólagos tényezőn alapul. Kisebb piaci részesedéssel rendelkező kereskedelmi műsorszolgáltatók annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a már jelenleg is hangsúlyos piaci jelenléttel rendelkező, domináns földfelszíni televíziós műsorszolgáltatókat nem indokolt további szabályozási eszközökkel „helyzetbe hozni”.
Az ábrán a DÁS 1 megjelölés a konzultációra bocsátott, a DÁS 2 a jelenlegi stratégiai javaslatot jelöli.
1692
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2007/29. szám
A „digitális alapcsomag” koncepcióját maguk az érintett országos műsorszolgáltatók is kifogásolták, az alapcsomag ideájának gyakorlati megvalósítását célzó jogintézményeket („must offer”, „must carry” kötelezettségek) tartva nem megfelelőnek.
44. Mint azt az erős és gyenge multiplex modell közötti választásnál láttuk a stratégiai javaslat értelmében a „digitális alapcsomag” a közszolgálatiság kategóriájából kiinduló tartalmi determináció lép, melynek pontos tartalma a NAMS véglegesítését követően válik meghatározhatóvá. 45. Mindez azt is jelenti, hogy a „digitális alapcsomag” hiányában más módon kell biztosítani, hogy a fogyasztók a digitális átállás időszakában az újonnan kialakuló digitális platformokon is megtalálják a számukra megszokott és korábban ingyenesen elérhető csatornákat. 46. A stratégia a tartalmi determinációk tekintetében továbbra sem tartja kulcskérdésnek a fizetős és ingyenes csatornák arányának meghatározását a multiplex pályáztatás során. Az induláskor rendelkezésre álló frekvenciák relatív szűkössége miatt a leendő platformüzemeltető szabad döntésével kell meghatározni az ingyenes és fizetős tartalmak arányát. Természetesen a közszolgálati csatornák ingyenes elérhetősége továbbra is követelmény, a 48. pont első alpontjában írt követelmény pedig megfontolandó. 47. A tömörítési eljárások tekintetében a konzultáció során a piaci szereplők szinte egyöntetűen a korszerűbb és nagyobb választékot jelentő MPEG4 szabvány mellett foglaltak állást. Ezért a stratégia is digitális földfelszíni platform MPEG4-ben történő indítását tartja indokoltnak, ha nem merül fel a pályázat kiírásának időpontjában jelenleg nem látható megalapozott ellenérv. 48. További, az induló DVB-T platform kínálatát befolyásoló tényezőként, illetve a pályázati kiírásban érvényesítendő követelményként jelentkezhet: • • • •
egy harmadik országos, általános tematikájú, free to air modellben sugárzott kereskedelmi csatorna indulásának elősegítése a pályázati feltételek kidolgozásakor a digitális hálózatok NHH által tervezett és koordinált „töredékfrekvenciáinak” felhasználása, hogy a helyi és regionális adások is megjelenhessenek a digitális földfelszíni platformon, a digitális közszolgálati rádióadók számára megjelenés biztosítása a legnagyobb lefedettségű digitális hálózaton (MUX1) interaktív kiegészítő szolgáltatások megjelenésének elősegítése a pályázati feltételek kidolgozásakor.
Az üzleti modell hozzájárulása a földfelszíni analóg műsorszórás ütemterv szerinti lekapcsolásához 49. A multiplex pályáztatás során biztosított nagyobb üzleti mozgástér hozzá kell, hogy járuljon a digitális átállás minél gyorsabb lebonyolításához. Emiatt a pályázatok elbírálásánál szempontként jelentkezik • • •
a digitális földfelszíni lefedettség alakulására tett vállalás, a tervezett penetrációs szintek, közreműködés az analóg földfelszíni televíziós sugárzás előrehozott (2012-t megelőző) lekapcsolásában,
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
• •
1693
részvétel a fogyasztói kommunikációban, valamint a kedvezményes és támogatott set top box konstrukciók kialakításában és működtetésében, valamint esetlegesen figyelembe vehetők más digitális televíziós platformok fejlesztése tekintetében tett vállalások is.
50. Bár a földfelszíni digitális átállás pontos menetrendje csak a multiplex pályáztatás folyamatában véglegesedhet, nagyjából már jelenleg is kijelölhető az az ütemterv, amely a 2012-es analóg földfelszíni televíziós sugárzás lekapcsolásának megvalósításához szükséges: 9. ábra
A földfelszíni digitális átállás lehetséges menetrendje
2006
2007
Stratégia véglegesítése és konzultációja
pályázat
Pályáztatás előkészítése
Szabályozás
2008
2009
2010
2011
2012
Switch off
start
Hálózat -építés
Digitális szolgáltatás a simulcast periódusban
Szomszéd országokkal egyeztetve MUX1, MUX2 lakossági ellátotságának növelése Esetlegesen m1 analóg sugárzásának szigetszerű lekapcsolása
Intézményfejlesztés
Lakosság tájékoztatása és felkészítése a digitális átállásra
Államigazgatási és piaci koordináció
Platfromsemleges set top box támogatás rászorultsági alapon
Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag
A platformüzemeltető piaci hátterének kérdése 51. A platformüzemeltető piaci hátterének mérlegelése összetett feladat a pályáztatási folyamatban. Ennek során mindenképp figyelemmel kell lenni a hazai médiarendszer alapvető jellegzetességeire: • • • •
a hazai piac mérete; a szolgáltatás gazdaságos üzemmérete, a műsorszolgáltatási piac szerkezete; a műsorterjesztési piac szerkezete.
52. Komoly megfontolást igényel a multiplex pályáztatási feltételek kidolgozásánál, hogy milyen hatásokkal járhat, ha a nyertes pályázó kiválasztása horizontális, illetve vertikális integrációs folyamatokat erősít. 53. A konzultáció során konszenzus mutatkozott abban a tekintetben, hogy ezek a kockázatok, annál inkább fennállnak, minél inkább „erősek” a megszerezhető multiplex szolgáltatói jogosítványok.
1694
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
Egy ilyen esetben a műsorterjesztési, illetve műsorszolgáltatási piacon erős pozíciókkal rendelkező szereplők korlátozása, kizárása, vagy részvételük feltételekhez kötése, illetve a versenyt élénkítő pályázatok előnyben részesítése komoly megfontolást igényel a pályázati feltételek véglegesítése során, hogy a médiapluralizmus és a verseny korlátozásának kockázatait mérsékelni lehessen.
A frekvenciahasználat és műsorszolgáltatási jogosultság elválasztása a pályáztatás során 54. Az Európai Unió Új Elektronikus Hírközlési Keretszabályozásának (NRF) értelmében a tartalom és az átvitel szabályozását el kell választani egymástól. Ennek megfelelően el kell választani a műsorszolgáltatási lehetőségek pályáztatását és a frekvenciahasználat pályáztatását, mivel előbbi a médiajog területére eső szolgáltatás, az utóbbi pedig elektronikus hírközlési szolgáltatás. 55. További fontos szempont, hogy míg egy frekvencia az analóg műsorszórás esetén egyetlen műsorszolgáltatási lehetőséget tett lehetővé, addig digitális műsorszórás esetén a tömörítési technológiától függően 4-8-at – vagy a technológiai fejlődéssel akár ennél többet is. Így egy frekvencia használata még közvetetten sem rendelhető hozzá csupán egy műsorszolgáltatási jogosultsághoz. Ebből következően a DVB-T platformra vonatkozó pályázat során két különböző funkcióról kell dönteni. Egyrészről a műsorterjesztési frekvenciákat használó platformüzemeltetésről, másrészről pedig a földfelszíni digitális platformon kötelezően helyet kapó műsorszolgáltatásról. Előbbi esetben egy elektronikus hírközlés területére eső jogosultságról, utóbbi esetben a médiapiachoz kapcsolódó jogosultságról beszélhetünk. Az előbbi a frekvenciagazdálkodásért felelős elektronikus hírközlési szabályozó hatóság, az utóbbi a tartalomszabályozó hatóság kompetenciájába tartozhat. Mivel a stratégiában javasolt „köztes” multiplex modellben e funkciók keverednek, célszerű hogy a pályáztatás is mindkét hatóság bevonásával kerüljön lebonyolításra..
A pályázat alapján elnyerhető frekvenciák és a DVB-T platformon belüli verseny kérdése 56. Az analóg frekvenciák lekapcsolásáig a digitális földfelszíni hálózatok száma korlátozott. Mivel a kereskedelmi televíziók analóg frekvenciái hosszú távon, 2012 júliusáig lefoglalják a rendelkezésre álló frekvenciakészlet nagy részét, még a közszolgálati analóg műsorszórás leállításával is csak 3 országos (1. MUX, 2. MUX, 4. MUX) és egy regionális multiplex (3. MUX) alakítható ki. Az RRC-06 értekezleten kiharcolt 7 UHF és 1 VHF digitális hálózat kialakítására csak akkor nyílik lehetőség, ha a közszolgálati televízió mellett a kereskedelmi televíziók analóg műsorszórása is leáll. Így a pályáztatás frekvenciagazdálkodási szempontból két időszakra osztható: • •
Az analóg sugárzás leállításáig megnyíló lehetséges (három később esetleg négy) multiplex, illetve A digitális átállást követően elérhetővé váló további (legfeljebb négy) multiplex.
57. A pályázat alapján elnyerhető hálózatok számának megállapítása és a platformon belüli verseny korlátozása alapvetően a platform vonzerejét hivatott növelni, ugyanakkor az analóg lekapcsolás utáni időszakra vonatkozó állami mozgástér indokolatlan szűkítése (digitális frekvenciák új innovatív alkalmazások számára, bevételi szempontok érvényesítése) is elkerülendő. Ez alapján a stratégia az alábbi frekvenciák együttes és egy nyertes pályázó számára történő odaítélését támogatja: • • •
három simulcast digitális hálózat (MUX1, MUX2, MUX3) az m1 korábbi lekapcsolásával elérhetővé váló digitális hálózat (MUX4) még egy digitális hálózat használata az analóg lekapcsolást követő időszakban (MUX 5)
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
58. A frekvenciahasználati jogosultság időtartamát, meghosszabbítási lehetőségét a multiplex pályázat feltételeinek kialakítása során kell meghatározni. 59. A fentieken túl fennmaradó 2012 utáni multiplex szolgáltatási lehetőségek felhasználásáról való döntést a technológiai és piaci fejlemények tükrében indokolt elhalasztani arra az időpontra, amikor a digitális átállás eredményei már felmérhetők, vagyis a platform indulását követő második-harmadik évre.
A platformüzemeltetés és a műsorszórás, valamint műsorszolgáltatás szétválasztása 60. A javasolt multiplex modellben a nyertes szolgáltató a médiahatóság által meghatározott csatornákon kívül - a kábel- és műholdas szolgáltatók mintájára - a maga által választott csatornákkal töltheti fel a rendelkezésre álló átviteli kapacitást. Így elvileg maga szerződik mind a műsorszolgáltatókkal, mind pedig a műsorszóróval. 61. A digitális technológia és az analóg technológia eltérései miatt ebben az esetben a frekvenciahasználati jogosultságot, amely az átviteli kapacitás feletti rendelkezési jogot biztosítja, a multiplex szolgáltatónak kell megkapnia. Ebben az esetben földfelszíni digitális műsorszolgáltatáshoz kapcsolódó többletjogosultságokból, a központi szerepből és az állami kézben lévő korlátos erőforrások hasznosításából adódóan az átláthatóság biztosítása érdekében szükségesnek mutatkozik valamilyen kötelezettség előírása. 62. Ez a kötelezettség csak a vertikálisan integrált multiplex szolgáltató gazdálkodásának ellenőrizhetővé tételét szolgálná, nem jelentene tulajdonosi korlátozást.
ADVB-T pályáztatás során meghatározandó jogok és kötelezettségek összessége 63. A platformüzemeltetés tartalmát a jogosultságok és kötelezettségek összessége adja. A platformüzemeltető legfontosabb jogosultsága, hogy az adott frekvenciák használathoz kapcsolódó átviteli kapacitás felett rendelkezik, legfontosabb kötelezettsége pedig a kötelezően továbbított tartalmak eljuttatása az előfizetőkhöz, amely implikálja a hálózat kiépítését vagy kiépíttetését és üzemeltetését. A jogok és kötelezettségek természetesen csak a pályázati folyamatban véglegesedhetnek, de a fontosabb elemek már stratégiai szinten is áttekinthetők. 64. Jogok: • • • • • •
A digitális átállásig, vagyis 2012-ig rendelkezésre álló frekvenciák használata (1. MUX, 2. MUX, 3. MUX) Az m1 analóg műsorszórásának esetleges korábbi (2012 előtti) leállítása esetén felszabaduló frekvencia használata (4. MUX). A kötelezően terjesztett csatornákon túl fennmaradó helyek feltöltése saját döntése szerint A 2. MUX szabad felhasználása csak DVB-T, csak DVB-H vagy vegyes DVB-T/DVB-H műsorszórás céljaira A 2012 után felszabaduló frekvenciák felhasználásával még egy országos digitális hálózat használata A műsorszórással le nem kötött adatátviteli kapacitások felhasználása
65. Kötelezettségek: •
A kötelező körbe tartozó csatornák ingyenes elérhetővé, illetve hozzáférhetővé tétele a lakosság számára
1695
1696
MAGYAR KÖZLÖNY
• • • • • •
2007/29. szám
A közszolgálati rádiók adásának műsorszórása a televízió jelek mellett szabad hozzáféréssel A műsorszóró hálózat kiépítése, vagy kiépíttetése a pályázati folyamatban véglegesített és szerződésben rögzített ütemezéssel és feltételekkel MPEG4-es tömörítés alkalmazása A műsorszóró hálózat által használt frekvenciák cseréje, amennyiben az más szolgáltatások van újabb hálózatok kialakítása érdekében szükséges. Részvétel a digitális műsorszórással és a digitális átállással kapcsolatos marketingben és fogyasztói tájékoztatásban A lekapcsolás és a digitális átállás irányításában való részvétel, technikai és kommunikációs lebonyolítás
A rádiós multiplexek pályáztatása 66. Az RRC-06 értekezlet olyan körzeti megállapodást és frekvenciatervet fogadott el a digitális rádiós műsorszolgáltatás tekintetében, amely az eddigi frekvenciákkal együtt összesen 5 országos lefedettségű T-DAB multiplex indulását teszi lehetővé: 3 országos T-DAB hálózat a III. sávban (VHF) és két országos T-DAB hálózat az 1,5 GHz-es (L) sávban. 67. A jelenlegi T-DAB frekvenciakészlet alapján elsődlegesen a közszolgálatai rádiók (ide értve a nem nyereségérdekelt és helyi rádiókat is) indulását tartjuk célszerűnek biztosítani. Erre a CEPT most zajló felülvizsgálati eljárásban érintett L-sávi hálózat – a felülvizsgálat függvényében – vagy a jelenleg korlátozott lefedettséggel rendelkező VHF sávi hálózat is alkalmas lehet. A fennmaradó frekvenciák országos kereskedelmi, illetve egyéb (non profit, regionális stb.) rádiós szolgáltatások céljára ítélhetők oda. 68. A T-DAB frekvenciák esetében az egyes kereskedelmi műsorhelyek pályáztatása helyett a teljes multiplexek egyben történő pályáztatását javasoljuk, mivel • • •
ez lehetővé teheti a gazdaságosabb működtetést, a pályáztatás egyszerűbbé válik, és biztosítja a pályázat nyertesei számára az optimális frekvencia-kihasználást.
69. A fentiek értelmében a kereskedelmi T-DAB multiplexek pályáztatásakor konzorciumi pályázatok kiírását javasolt. Az érdeklődő konzorciumoknak nem az egyes rádiós helyekre, hanem a „multiplex arculatára”, formátum-összetételére, szolgáltatáskínálatára kellene benyújtaniuk ajánlataikat. Az L-sávi T-DAB multiplexek felülvizsgálattól függő multimédiás alkalmazási lehetősége a multiplex arculatát egészítheti ki. 70. Amennyiben a nemzetközi koordináció lehetővé teszi, a T-DAB frekvenciák pályáztatását, illetve a közszolgálati multiplex jogosultságának odaítélését célszerű a digitális földfelszíni televíziós multiplexek pályáztatásával egyidőben lebonyolítani, hogy az esetleges szinergiák a pályázói oldalon kihasználhatóvá váljanak, és hogy a digitális rádiózás iránti piaci érdeklődés egyértelműen kifejeződhessen. 71. A T-DAB frekvenciák pályáztatásának kérdését, mindenképp érdemes a kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok újrapályáztatásával együttesen kezelni, hogy az analóg kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatási szerződések meghosszabbításához hasonlatos konfliktusok a rádiózás esetében ne lépjenek fel.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A fogyasztók tájékoztatása 72. A fogyasztói tájékozottság javítása a technológiaváltás körülményei között olyan feladat, amely aktív állami fellépést tesz szükségessé. Ennek célja elsősorban a hatékony kommunikáció: a digitális átállás akkor történhet meg zökkenőmentesen, ha a televíziónézők és rádióhallgatók pontosan ismerik a digitális átállás előnyeit és a kínálkozó lehetőségeket. 73. A nemzetközi (elsősorban a brit) tapasztalatok alapján látható, hogy a digitális átállás ott lehet sikeres, ahol a fogyasztók a megfelelő ismeretek birtokában hozhatják meg döntéseiket. 74. A digitális átállás során történő fogyasztói tájékoztatás elsősorban a következő kérdésekre kell kiterjedjen: • • • • •
a különböző platformokon elérhető digitális szolgáltatások jelenléte és tartalma; a digitális átállásnak a fogyasztók számára mutatkozó előnyei; a vétel technikai és műszaki kérdései; a pontos átállási dátumok a kommunikációban érintett szereplők együttműködése
75. Az ilyen tárgykörökre kiterjedő kommunikáció során nem lebecsülendő előnyt jelent, hogy maguk a folyamattal közvetlenül érintett szolgáltatók rendelkeznek a legmegfelelőbb eszközökkel az átállással érintett népesség leghatékonyabb és leginkább célzott eléréséhez. 76. Az egyes kérdések tekintetében a következő megjegyzéseket szükséges megtenni:
A digitális szolgáltatások jelenléte és tartalma 77. A fogyasztónak pontos ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy • • • •
melyek a számára elérhető digitális műsorterjesztő szolgáltatások; ezek pontosan milyen műsorokat és más tartalomszolgáltatásokat kínálnak; e digitális szolgáltatások vételének milyen műszaki feltétele van, illetve milyen ár mellett férhet hozzá e szolgáltatásokhoz.
78. A digitális szolgáltatások ilyen tartalmú promóciója olyan feladat, amelynek leghatékonyabb ellátására maguk a szolgáltatók képesek, az állami intézményrendszernek ezen az oldalon elsősorban kiegészítő, ösztönző, koordinatív, partneri szerepe lehet.
A digitális átállás előnyei a fogyasztók számára 79. A hazai fogyasztók általában ritkán vásárolnak televízió- illetve rádiókészülékeket, a vevőberendezések átlagéletkora ezért magas (a háztartásokban nem ritka a tíz évnél is idősebb televízió). A digitális átállás előnyei ezért a folyamat kezdeti szakaszában a fogyasztói oldalon jelentős részben nem érzékelhetők. A CD-minőségű hang, vagy a különösen tiszta kép élvezete ugyanis olyan magas technológiai színvonalat képviselő vevőkészülékek meglétét feltételezi, amilyenekkel a magyar népességnek csupán egy kis része rendelkezik. A csatornakínálat bővülése azonban már a meglévő hazai készülékállományt figyelembe véve is széles körben előnyként jelentkezik.
1697
1698
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
80. Az elérhető szolgáltatások minőségét alapvetően meghatározza az is, hogy az országban milyen set-top box-állomány alakul ki. Erre figyelemmel a digitális átállás általános előnyeit bemutató, a digitális átállás irányításáért felelős intézmény által kezdeményezett és koordinált tájékoztatás akkor lehet sikeres, ha a fogyasztók tényleges lehetőségeihez igazodik.
A vétel technikai és műszaki kérdései 81. Mivel az egyes szolgáltatások vételével kapcsolatos kérdések (pl: vételkörzet, külön berendezésigény, stb.) a leghatékonyabban az egyes szolgáltatásokról nyújtott tájékoztatás keretei között kezelhetők, e körben elsősorban a fogyasztóknak felkínált egyes vevőberendezések műszaki jellemzőinek és lehetőségeinek világos ismertetése határozható meg célként. 82. E tekintetben az Európai Bizottság pozitív példaként tartja számon a nagyfelbontású adás vételére alkalmas vagy alkalmassá tehető vevőkészülékek megjelölésére az EICA iparági szövetség által elfogadott és általánosan bevezetett „HD-ready” címkét, mint alkalmassági megjelölést. Az ilyen címkékkel, illetve megkülönböztető jelzésekkel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ezek használatát kötelező hatósági intézkedéssel csak akkor lehet bevezetni, ha a tagállam erről értesíti az Európai Bizottságot8. 83. Erre is figyelemmel a vevőkészülékekkel összefüggő tájékoztatás és ennek során a különböző címkék és megjelölések használata elsősorban a piaci szereplők – a készülékgyártók és forgalmazók - feladatává tehető.
A pontos átállási dátumok 84. Az analóg szolgáltatások lekapcsolásával a televíziós vétel már csak digitális végberendezések révén lesz lehetséges. Erre figyelemmel különösen fontos, hogy a fogyasztók időben tudomást szerezzenek az analóg leállás időpontjáról. Ennek határozott kommunikációja egyértelműen állami feladat.
A fogyasztói kommunikációban érintett szereplők együttműködése 85. A fogyasztói tájékoztatásban a következő kitüntetett szereplők azonosíthatók: • • • • • •
a műsorszolgáltatók; a közszolgálati műsorszolgáltatók; a platformüzemeltető a műsorszóró a vevőkészülék-gyártók és -forgalmazók; az állam.
86. Az egyes kommunikációs feladatok áttekintéséből látható, hogy e szereplők részvétele a fogyasztói tájékoztatás egyes elemeiben eltérő súllyal szükséges. Az azonban nyilvánvaló, hogy a digitális átállással összefüggő kommunikáció fő letéteményesei a piaci szereplők. A digitális átállást irányító állami intézmény feladata elsősorban a digitális átállással összefüggő szabályozói döntések megfelelő kommunikációjában és az iparági szereplők tájékoztató tevékenységének ösztönzésében, koordinációjában jelölhető meg.
8
98/34/EK Irányelv
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
87. A fogyasztói tájékoztatás hatékonyságához összességében jelentősen hozzájárul, ha az érintett szereplők erre közös szervezetet hoznak létre, amely fellépésüket összehangolja.
A közszolgálati műsorszolgáltatók szerepe a digitális átállásban 88. Az állam alkotmányos kötelezettsége a véleménynyilvánítás szabadságát és a demokratikus közvélemény kialakulását fenntartó intézmények védelme. Ezt az intézményvédelmi kötelezettséget az állam többek között a közszolgálati tartalmak támogatásával és a közszolgálati műsorszolgáltatók működtetésével teljesíti. Ezért kiemelt szerepet játszanak a digitális átállásban is. 89. A közszolgálati műsorszolgáltatók az alkotmányos kötelezettségek teljesítésén túl hatékony szerepvállalásukkal hozzájárulhatnak a digitális átállás sikeréhez is. 90. Az európai közösségi jog a közszolgálati műsorszolgáltatás lehetőségeit mindenekelőtt az ilyen műsorszolgáltatók állami finanszírozásának korlátaival határozza meg. A hazai közszolgálati műsorszolgáltatók – az MTV Zrt, a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Rádió Zrt. – tevékenységét és finanszírozását az Rttv. szabályozza. Ez a jogszabály lényegesen korábbi, mint a vonatkozó európai közösségi jogforrások, illetve dokumentumok. Jelentős részben ebből következik, hogy a hazai közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozási rendszerének modernizációja szükséges. Minderre tekintettel ahhoz, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók a digitális átállás folyamatában Magyarországon is kezdeményező szerepet legyenek képesek játszani, olyan feltételeket kell teremteni, amelyek részben túlmutatnak a szűk értelemben vett digitalizációs kihívásokon: •
• • • •
• •
Ki kell dolgozni – legalább a digitális átállás tekintetében – a közszolgálati műsorszolgáltatók feladatainak pontos katalógusát. E feladatokhoz egyértelmű finanszírozást kell rendelni, és azt megfelelő ellenőrzés mellett a közszolgálati műsorszolgáltatók rendelkezésére bocsátani. Ez történhet külön törvényben, vagy az állam és a közszolgálati műsorszolgáltató között létrehozandó szerződésben. Biztosítani kell, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók megfogalmazzák saját digitális átállási stratégiájukat. Ennek alapján biztosítani kell az állam és a független entitásként működő közszolgálati műsorszolgáltatók viszonyában az állami átállási stratégia és az intézményi átállási stratégiák egymással összhangban történő végrehajtását. Meg kell vizsgálni, hogy a digitális átállás a közszolgálati műsorszolgáltatók esetében pontosan mekkora többletforrásokat igényel. A közszolgálati televízió esetében a digitális átállással kapcsolatos többletforrások biztosításának fedezetéül a készülék üzembentartási díj emelése szolgálhatna. Ez egyértelművé tenné a végfelhasználók számára, hogy a magasabb minőségű szolgáltatás többlet ráfordításokat igényel. Tekintettel arra, hogy ezt a fizetési kötelezettséget a költségvetés a lakosságtól jelenleg átvállalja, az ilyen címen folyósított költségvetési források megemelése lehet a megoldás, illetve megfontolandó az üzembentartási díj visszaállítása is. A pénzeszközök felhasználására pályázati úton, a közszolgálati műsorszolgáltatókkal megkötött külön szerződések alapján, egyes digitális projektekhez kötve megfelelő ellenőrzés mellett kerülhetne sor. A támogatások folyósítása kapcsán fontos szempont, hogy a televíziós és rádiós közszolgálati műsorszolgáltatók úttörő szerepet töltsenek be a magas hozzáadott érték tartalmú digitális szolgáltatások kifejlesztésében és népszerűsítésében.
1699
1700
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
•
Kívánatosnak tartjuk, hogy a digitális átállást segítő támogatások mértékével megegyezően a köztelevízió és rádió éves költségvetéséből – mintegy saját erőként – járuljon hozzá a digitális fejlesztési projektek finanszírozásához, jelezve, hogy távlatosan a közszolgálati műsorszolgáltatás fő átviteli közegévé a digitális műsorterjesztési platformok válnak.
•
Egy ilyen rendszer maradéktalanul kielégítené a közösségi jogban a közszolgálati műsorszolgáltatók állami finanszírozására is vonatkozó versenyszabályokat, ennélfogva a digitális átállást függetlenítené attól a kockázattól, amelyet a közszolgálati műsorszolgáltatók jelenlegi finanszírozási rendje okoz.
A digitális archívumok létrehozásával összefüggő intézkedések 91. A digitális átállás a fogyasztók számára jelentős részt a megnövekedett csatornakínálatban jelenik meg. Az átviteli kapacitások növekedése szükségszerűen az audiovizuális tartalom iránti igény emelkedéséhez vezet. Az újonnan készülő audiovizuális alkotások jellemzően már digitális formátumban kerülnek előállításra. A digitális technológiaváltás előtti időszakban készült művek azonban sok esetben analóg hordozókon érhetők csak el, ennek megfelelően hasznosításuk technikai előfeltétele a digitalizálásuk. A stratégiai javaslatok lényege a digitális archiválás tekintetében az alábbi: •
•
•
A közszolgálati műsorszolgáltatók archívumai esetében megfelelő támogatásokkal lehetővé kell tenni az archívumok digitalizálását (digitális átírását), és meg kell vizsgálni annak feltételeit, a jogdíjak olyan rendszere alakuljon ki, amely lehetővé teszi a közszolgálati műsorszolgáltatók archívumainak gazdaságos felhasználását. A magánarchívumok esetében fel kell mérni az országban a nem állami szereplők birtokában lévő audiovizuális vagyont (mind kulturális, mind pedig gazdasági szempontból) és a megfelelő támogatásokkal kedvező feltételeket kell teremteni ennek digitalizálásához és felhasználásához. Szükséges annak vizsgálata, hogy ezen intézkedések megvalósításában a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) milyen szerepet kaphat.
Frekvenciagazdálkodás Versenyszabályozás Médiaszabályozás Szabályozási eszközök
Szerzői jogi szabályok Vevőkészülékek forgalmazásának feltételrendszere Szabványosítás Törvény a digitális átállásról
Frekvenciagazdálkodás 92. A frekvenciagazdálkodási feladatokat és kihívásokat először technológiai közelítésben vizsgáljuk: DVB-T, DVB-H, T-DMB, DVB-S. Ezt követően pedig két általános frekvenciagazdálkodási kérdésre térünk ki: • •
Frekvenciacserék lehetősége, illetve feltételrendszere Rugalmas frekvencia-felhasználási rendszer
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
DVB-T 93. A DVB-T tekintetében a 2012-ig terjedő időszakban a frekvenciagazdálkodás kulcskérdés, hogy milyen esélyek vannak a simulcast periódus indulásakor rendelkezésre álló három multiplex lakossági ellátottságának bővítésére: • • • • • • •
A frekvenciakoordináció felgyorsulása az RRC-06 lezárása után Kisteljesítményű adók alkalmazása és az átjátszó adók frekvenciacseréje A műsorszóró sávban üzemelő magyar katonai eszközök kivonása A műsorszóró sávban üzemelő szlovák és román katonai eszközök kivonása (a nem NATO-tag ukrán eszközöket 2015-ben vonják ki) A szomszédos országok analóg hálózatainak lekapcsolása A két országos kereskedelmi adó analóg sugárzásának előrehozott (2012-t megelőző) lekapcsolása, illetve az m1 analóg földfelszíni sugárzásának előrehozott lekapcsolása
94. Az RRC06-ot követő időszakban a nyugat-európai országok között olyan együttműködés bontakozik ki, amely alapján kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a teljes analóg sugárzás leállításáig kis teljesítményű analóg adók nem akadályozhatják az induló DVB-T platformot. A megkötött egyezmény alapján az államok kölcsönösen lemondanak az ST61-es megállapodásban részükre az analóg adók védelmére vonatkozó jogukról, és a DVB-T elsődlegessége mellett technikai-műszaki megoldásokkal, frekvenciacserékkel hárítják el az interferenciát. Magyarország hasonló megállapodást elsősorban Nyugat-Magyarország tekintetében köthet, oly módon, hogy kötelezettséget vállal érintett szomszédaival egyeztetve a jelenleg működő gerinc, átjátszó vagy helyi adók frekvenciacseréjére. Ennek érdekében szabályozási eszközként javasolt, hogy a frekvenciacserére lehetőség nyíljon a gerinc, átjátszó vagy helyi adók esetében is. Ehhez aktív diplomáciai támogatás megszerzése szükséges, továbbá az NHH kormányzati felhatalmazása arra, hogy az ST61-es megállapodásban a kisteljesítményű analóg adókra vonatkozó jogokról kölcsönös lemondás esetén nemzetközi szerződést készítsen elő a szomszédos államokkal. 95. További elvi lefedettség-bővítési lehetőséget jelent, hogy a műsorszóró frekvenciasávban számos katonai eszköz üzemel, amelyek közül soknak a kivonása a NATO kompatibilitás hiánya miatt, illetve a legújabb fegyverzetfejlesztéseknek megfelelően lehetséges. Az egyébként is szükségszerű kivonás a katonai költségvetés ütemezése és tervezése függvényében felgyorsítható. A kivonás felgyorsításához és pontos dátumok meghatározásához kormányzati döntés szükséges. Szabályozási eszközként javasoljuk, hogy szülessen kormánydöntés egyes, a műsorszóró sávban üzemelő magyar katonai eszközök kivonásának felgyorsításáról, illetve erre vonatkozóan pontos menetrend meghatározásáról. 96. A szomszédos országok analóg adóhálózatainak kikapcsolása a fentieknél jóval bizonytalanabb lakossági ellátottság-bővítési lehetőség a simulcast periódusban, mivel jelenleg egyedül Ausztria rendelkezik a digitális átállással kapcsolatos kiforrott elképzelésekkel. Emellett a két további európai uniós tagállam, Szlovákia, Szlovénia és Románia valószínűsíthetően szintén erőfeszítéseket tesz az uniós céldátum (2011. december 31.) betartása érdekében. Ennél sokkal bizonytalanabb a helyzet Horvátország, Szerbia, és Ukrajna esetében, ahol az átállás tekintetében határozott uniós késztetés nem áll fenn. 97. Az országos kereskedelmi adók (RTL Klub és tv2) analóg sugárzásának lekapcsolására az ORTT 2005. nyári döntése miatt elvileg csak 2012 júliusában nyílik lehetőség, mivel a testület
1701
1702
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
pályáztatás és a digitalizációban való részvétel feltételül szabása nélkül meghosszabbította a műsorszolgáltatási jogosultságukat, amely közvetve a vételkörzetet biztosító frekvenciák használatát is lehetővé teszi. Az analóg műsorszolgáltatási jogosultságok digitálisra cserélésére az Rttv. nem ad lehetőséget, erre jelenleg csak a kereskedelmi televíziók önkéntes lemondása esetén nyílna lehetőség. 98. Az analóg műsorszolgáltatási szerződések meghosszabbítása egyrészről az jelenti, hogy az RRC06 értekezleten kiharcolt frekvencia készlet e két országos hálózat frekvencia-készleteinek felhasználásáig nem pályáztatható. Így 2012 júliusáig a maximálisan elérhető országos frekvenciák csak három, a simulcast periódusban is rendelkezésre álló multiplex és az m1 analóg sugárzásának lekapcsolásával elérhetővé váló 4. MUX felhasználását teszik lehetővé. Utóbbi elindításához viszont lényegében a digitális átállást végre kell hajtani. 99. Természetesen az m1 analóg hálózatának lekapcsolása a folytatódó analóg kereskedelmi műsorszolgáltatás mellett is kínál előnyöket: • •
egy újabb, majdnem teljes országos lefedettségű frekvenciakészlet állhat rendelkezésre (4. MUX), a meglévő 1. és 2. multiplex lefedettsége is növelhetővé válik.
100. Az m1 adóhálózatának digitalizálása alapvetően az Országgyűlés, a kormány, illetve a jogalkalmazó döntésétől függ, mivel az m1 közszolgálati funkciói digitális műsorszórással is elláthatók. Ezen stratégiai döntés a legjelentősebb potenciális tényező, amely a meglévő 1. és 2. multiplexek lefedettségét növeli a simulcast időszakban, továbbá lehetővé teszi egy új országos lefedettségű multiplex (4. MUX) elindítását. Mindezek miatt a közszolgálatai adóhálózat digitalizálásának előkészítése és ütemezése a digitális átállás fontos kérdése. 101. A közszolgálati műsorszórás digtalizálása esetében elengedhetetlen, hogy az állampolgároknak megfelelő idő álljon rendelkezésre a digitális vételhez szükséges eszközök beszerzésére, illetve a szociálisan rászoruló állampolgárok eszközzel való ellátására, hiszen a közszolgálati műsor vételére vonatkozó joguk az Alkotmányból levezethető. A digitális földfelszíni műsorterjesztési platform 2008-as indulását feltételezve az m1 analóg adóhálózat lekapcsolása leghamarabb 2009ben indulhatna. 102. Az m1 lekapcsolás leglényegesebb kérdése a kezdő időponttól a teljes lekapcsolásig tartó folyamat hossza, mivel a digitális műsorszórás kezdetétől a teljes lekapcsolásig tartó időszakban párhuzamos vagy egyidejű analóg/digitális sugárzást szakmai kifejezéssel élve simulcast üzemet kell folytatni. Ez a digitális átállás állam számára legköltségesebb része, mivel a két műsorszórási módot a közszolgálati televíziókon keresztül az államnak kell finanszíroznia. Ezért amint azt a konzultációs válaszok is megerősítették a legrövidebb simulcast időszakra kell törekedni (6-18 hónap). A simulcast időszak hosszát megfelelő idővel előre szükséges meghatározni mind a költségvetési kiadások tervezése, mind a földfelszíni műsorszóró hálózat üzemeltetésére kiírt pályázat üzleti modelljének kialakítása, mind pedig a közszolgálati televíziók felkészülése érdekében. Ezért a simulcast időszak hosszát legkésőbb a földfelszíni műsorszóró hálózat használatára és üzemeltetésére szóló pályázat kiírásáig meg kell határozni. 103. A meglévő digitális multiplexek lefedettségének bővítése és az m1 esetleges korábbi lekapcsolásának előkészítése, koordinálása mellett további lényeges a DVB-T platformhoz köthető frekvenciagazdálkodási feladat az analóg lekapcsolási sorrend meghatározása. Az egy időpontban történő országos lekapcsolás helyett jelenleg a fokozatos átállás tűnik célszerűnek, mivel: •
a különböző régiók műsorterjesztési tulajdonságai eltérőek
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
• • • • •
1703
a régiókban élők jövedelme eltérő, a fejlett nyugat-dunántúli régió „tesztrégióként” használható, így a következő régiókban a hibák javíthatók, a digitális készülékek és set-top boxok logisztikája (behozatal, szállítás, ellátás) az éven belül optimalizálható, a digitális műsorszóró platform üzemeltetője olyan szakemberekből álló csapatot állíthat fel, amely fokozatosan hajtja végre az átállást, segíti a vevőkészülékek átállítását, a fejlett régiókban megkezdett kommunikáció a fejletlenebb régiók felé továbbgyűrűzik, így hatékonyabb lesz.
Emellett szükséges annak meghatározása is, hogy az adott területen elő lakosság milyen arányának kell digitális vételre alkalmas készülékkel rendelkeznie. 104. A kizárólag földfelszíni vétellel rendelkező háztartások részaránya régiónként jelentős eltéréseket mutat. Emiatt a digitális lekapcsolást azokban a régiókban érdemes elkezdeni, ahol relatíve legkevesebb háztartást érint, de az erre vonatkozó konkrét javaslatot csak a frekvenciagazdálkodási és médiapolitikai szempontok együttes figyelembevételével, a digitális műsorszórás kezdeti tapasztalatait is figyelembe véve dolgozható ki. 2. táblázat Kizárólag földfelszíni vétellel rendelkező háztartások Magyarországon EU-régiók szerint (2005-2007) Régió
KözépMagyarország (Budapest) (Pest megye) KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Jelenleg földfelszín 2 év múlva Egy aránya a régión belül földfelszíni vétel főre (2005 I. félév) a régión belül jutó (2007) GDP %
ezer háztartás
28,84 24,56
338 942 172 308
41,18
166 569
23,66
96 132
12,29 30,57
38 226 104 379
40,06 190 280 41,97 252 665 49,03 270 485 33,42 1 290 916 Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag
%
ezer háztartá s
ezer Ft
3 210 23,71 278 651 21,02 147 472 4 150 1 800 32,44 131 217 1 933 19,5 79 230 2 111 11,64 36 204 25,05 85 531 1 442 1 343 36,93 175 413 33,35 200 772 1 323 39,87 219 952 1 395 27,85 1075763 2 021
GDP az Régióban országos lévő átlag háztartások százalékászáma ban % ezer háztartás
158 205 89 95,6 104,4 71,3 66,4 65,6 69 -
1 175 248 701 581 404 491 406 307 311 032 341 443 474 988 602 014 551 672 3 862 704
DVB-H 105. A szolgáltatóknak azt a törekvését, hogy a digitális televíziós alkalmazásokat a mobiltelefonok világában is lehető tegyék a hazai konzultációs tapasztalatok is alátámasztották.
1704
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
106. A jelenleg versengő két technológia, az Európában és Amerikában használatos DVB-H, illetve a Koreában elterjedt DMBX azonban eltérő műszaki adottságokkal rendelkezik. A két rendszer főbb jellemzőit a következő táblázat foglalja össze:
3. táblázat A leginkább perspektivikus mobil televíziós technológiák összehasonlítása Rendszer Régió Audió/Videó kódolás Frekvenciaigény csatornánként Átviteli sebesség Adóhálózati lehetséges kompatibilitás Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag
DVB-H Európa /Amerika (H.264) MPEG-2 és MPEG4 8 MHz 4-13 Mbps DVB-T
DMBX (T-DMB) Dél Korea (H.264) MPEG4 1,5 / 6 MHz 9.2 Mbps T-DAB
107. Az európai gyártók és szabályozók többsége a DVB-H mellett foglalt állást, így Magyarországon is e szabvány alkalmazásának feltételeit kell elsősorban megteremteni. Emellett azonban, mivel a DMBX-re alkalmas készülékek már a kereskedelmi forgalomban is megjelentek, amennyiben a T-DAB átviteli kapacitások azt lehetővé teszik, ez a rendszer is bevezethető. 108. A DVB-H céljára a készülékgyártói támogatás miatt elsősorban az UHF sáv javasolt, ezen belül a 470-700 MHz sávrész (21-49. televízió csatornák), Magyarországon azonban a 21. televízió csatorna nem teszi lehetővé országos lefedettség tervezését. A 700 MHz feletti sávrész (50-69. csatornák) alkalmazása csak abban az esetben célszerű, ha a visszirányú csatorna céljára nem GSM 900 felhasználását irányozzák elő. A vevőantennával kapcsolatos megfontolásokat is figyelembe véve a legtöbb országban a 39-49. csatornák felhasználását tervezik DVB-H céljára. Ebből az következik, hogy a DVB-H szolgáltatás bevezetése a DVB-T-re rendelkezésre álló frekvenciakészletből vesz el. 109. Műszakilag a DVB-H szolgáltatás azonban nemcsak önálló multiplexben, hanem a DVB-Tvel közös multiplexben is megvalósítható. Ebben az esetben a DVB-T multiplexen belüli DVB-H szolgáltatás lehetővé tételét már a pályáztatás előtt el kell dönteni, és az átviteli kapacitás meghatározott részét DVB-H céljára kell elkülöníteni. „DVB-T–DVB-H közös hálózat” létrehozásakor figyelembe kell venni, hogy a vételi feltételek különbözősége miatt ebben az esetben kettős polarizációjú műsorszóró antennákra, külön hálózati elemekre, kiegészítő kisteljesítményű adóra lesz szükség a DVB-H szolgáltatás biztosítása érdekében. Ezért A 7 országos ellátottságot biztosító UHF hálózatból 2 országos ellátottságot biztosító hálózatot 50 (55) alatti TV csatornákból kell kialakítani, melyekben az igények alapján csak DVB-H, csak DVB-T, vagy közös szolgáltatás egyaránt kialakítható. A jelenleg rendelkezésre álló 3 országos ellátottságot biztosító hálózatból egyet kell ilyen feltételekkel kialakítani. 110. Vegyes hálózat esetében, azokon a területeken, ahol DVB-T adás beltéri hordozható vétele biztosítható, a DVB-H ellátottság is biztosított. Ez a terület ugyan kisebb, mint a DVB-T vételi területe, de egyrészről a jellegi hálózati tervek alapján egybeesnének a nagyvárosok vonzáskörzetével így kereskedelmi szempontból így is vonzó lehet, másrészről a piaci igénynek megfelelően ún. SFN (Single Frequency Network) segítségével bővíthető. Emellett a magyarországi DVB-T hálózat a közép-európai régiónak megfelelően horizontális polarizációval került letervezésre. Ez azt jelenti, hogy horizontális (vízszintes) antennával fogható az adás. A
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
DVB-H készülékek általában mobil rádiótelefonok, amelyek a vertikális antennát alkalmazzák. Ezért a DVB-H elindítása esetén a jelenlegi átmeneti hálózatokhoz tartozó frekvenciák részbeni újrakoordinálása lenne szükséges Magyarországon. 111. Jelenleg a DVB-H szolgáltatás elindítására Magyarországon csak a 2. MUX felhasználásával reális a teljes digitális átállásig. A DVB-H, mint haladó technológia mielőbbi bevezetése érdekében, multiplex pályáztatásig, vagy legkésőbb a digitális műsorszórás éles üzemű elindításáig meg kell teremteni a 2. MUX DVB-T és/vagy DVB-H használatának lehetőségét a frekvenciakoordináció által. Ezt követően azonban a GE06 Terv alapján lényegében valamennyi országos lefedettségű UHF multiplex tervezhető vegyes vagy DVB-H használatra.
T-DAB, DMBX 112. A nemzetközi terveknek megfelelően Magyarországon a következő T-DAB frekvencialehetőségek állnak rendelkezésre, amelyekre elvileg DMBX szolgáltatások is telepíthetők: • •
3 országos T-DAB hálózat a III. (VHF) sávban, a 10., 11. és 12. TV csatornában, 2 országos T-DAB hálózat az 1,5 GHz-es (L) sávban (egy 6 és egy 21 körzetből álló országos fedés )
113. Ezen T-DAB frekvenciasávok névleges sávszélessége 1,5 MHz, de nem egymás mellett helyezkednek el. Ez a frekvenciakészlet felhasználható T-DMB céljára is, azonban a nagyobb sávszélesség igényű szolgáltatás bevezetéséhez a sáv átrendezésére lenne szükség.
Más frekvenciasávok felhasználása mobil televíziózásra 114. A 450 MHz-es sávban a nemzetközi szabályozással összhangban jelenleg polgári és nem polgári (különcélú) rádiótelefon típusú rendszerek működnek rendkívül tagolt sávmegosztottság mellett. Ez a sáv hullámterjedési adottságainak köszönhetően értékes és használata intenzív. Ennek ellenére Magyarországon mégsem kihasznált. 115. A keskeny sávú PMR/PAMR alkalmazások nemzetközi koordinációja elméletileg lehetővé teszi a sáv részleges kiürítését. Ehhez azonban néhány nem optimálisan tervezett, nem polgári célú alkalmazás migráltatása szükséges - elsősorban a most felálló EDR rendszerre. 116. A sávban megjelentek felhasználói igények modern technológiák alkalmazására magán célú hálózatokban és mobil szolgáltatások kiterjesztésére is. Ide sorolhatjuk többek között egy egyegységes PAMR rendszer kialakítását, és CDMA, Flash-OFMD rendszerek alkalmazását is. 117. A 400 MHz-es és 900 MHz-es sávban használt alkalmazások esetében megoldást jelenhet még a sávok olyan pályáztatása, amelyben a felhasználás célját a hatóság nem határozza meg, hanem bizonyos korlátokon belül a pályázókra bízza. 118. A DVB-H ebben a sávban való alkalmazásának további feltétele, hogy a készülékgyártók is támogassák. Jelenleg a készülékgyártók azonban csak a 470-700MHz-es sávban alkalmazható DVB-H készülékeket gyártanak.
1705
1706
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
119. A DVB-H szabvány azonban alkalmas emellett az úgynevezett L sávban is műsorszórásra. A Nokia és a Crown Castle jelenleg az USA-ban, Pittsburgh-ben folytat próbaüzemet, amely szolgáltatás teljes USA-béli kiterjesztése 2006-ban várható. A szolgáltatás az USA-ban a 1,672 GHz-es sávot használja (1,7 GHz). Európában a mobil tévé céljaira az L sávban az 1,452-1,479,5 MHz-es rész kerülhet elkülönítésre. A gyártói interjúk alapján hosszú távon támogatott az ún. L sáv DVB-H célú felhasználása is. Ezért javasoljuk az L sáv rádiós műsorszolgáltatási alapú, de multimédiás célú felhasználásának nemzetközi támogatását és tervezését. 120. Emellett a 450-470 MHz sáv használatának felmérését követően – amennyiben lehetséges - sor kerülhet a 450-470 MHz sáv pályáztatására nyílt felhasználási céllal, amelyben új műsorterjesztésre is alkalmas rendszerek is kialakításra kerülhetnek a pályázók döntése alapján.
DVB-S 121. Magyarországon kétféle műholdas technológiájú műsorszórás létezik. Az egyik a nemzetközi szabványoknak megfelelő, valódi műholdas műsorszórás, amely az erre a célra lekoordinált frekvenciákat használja. Ezért ezen szolgáltatásokkal frekvenciagazdálkodási kérdés nem merül fel. Emellett azonban az egyetlen, földfelszíni sugárzású mikrohullámú sávot alkalmazó kereskedelmi szolgáltatás (Antenna Digital) is digitális műholdas technológiát (MMDS) és digitális műholdas frekvenciát használ. Az Antenna Digital a nemzetközileg a műholdas műsorszórásnak fenntartott 12,3-12,5 GHz-es sávban a földfelszínen működik. Az egész világon jogszerűen a sávban működő műholdas műsorszóró rendszerek és az európai kuriózumként fennmaradt budapesti földfelszíni rendszer között teljes az inkompatibilitás. A magyar hírközlési diplomácia komoly nemzetközi sikerének számít, hogy a budapesti rendszer egyelőre – minden zavaró hatásával együtt is – fennmaradhatott. 122. Távlatokban azonban Magyarországnak is kívánatos illeszkednie az Európai Unió közös távközlési politikájához. Így az Antenna Digital rendszere, az NHH frekvenciatervezési szakemberei szerint nem bővíthető. 123. Európában, s így Magyarországon is, a földfelszínen alkalmazott műholdas műsorszórásra a 40,5-43,5 GHz frekvenciasáv van kijelölve. Ez a rendszer egy állandóhelyű szolgálat keretébe tartozó olyan pont-multipont rendszer, amely a kábeles műsorterjesztés funkcióját látja el vezetéknélküli módon. Ennek ellenére a frekvenciasáv, a technológiai hátrányok miatt kihasználatlan, mivel szükséges, hogy a vevőantenna „rálásson” az adóra és a hullámterjedési adottságok is relatíve kedvezőtlenek (egy adóval csak viszonylag kis terület besugárzása lehetséges). 124.
E technológia és a frekvenciasáv kiaknázhatóságát tovább szükséges vizsgálni.
Frekvenciacserék lehetősége, illetve feltételrendszere 125. Mint korábban kifejtettük, az államnak a kereskedelmi műsorszolgáltatók által igénybevett műsorszóró hálózat (főadó, átjátszó-adó), és helyi adók által használt frekvenciáik esetében jogosultnak kell lennie: • • •
analóg átvitelt jelentő frekvenciák analógra, analóg átvitelt jelentő frekvenciák digitálisra és műsorszóró frekvenciák digitálisra cserélésére.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
126. Ennek jogszabályi feltételrendszere azonban jelenleg nem egységes és nem ellentmondásmentes. Az Rttv. 102. § (2) bekezdése szerint a műsorszolgáltatási szerződés része „a Nemzeti Hírközlési Hatóság által kidolgozott és a Művelődési Közlönyben előzetesen nyilvánosságra hozott - a vételkörzet, a frekvenciasáv és más műszaki jellemzők által meghatározott - műsorszolgáltatási lehetőség. Ez a megfogalmazás számos értelmezésre ad lehetőséget, ugyanakkor a jogi bizonytalanság a hátráltatja a digitális átállást. 127. Az Rttv. 103 § szerint a műsorszóró frekvenciák kijelölése az NHH hatáskörébe tartozik, továbbá a tényleges műsorszórási frekvencia nevesítését az Rttv. nem követeli meg sem a frekvencia-lehetőségek pályáztatása során, sem az ORTT-vel megkötendő műsorszolgáltatási szerződésekben. 128. A frekvenciacserék ellentmondásmentes lebonyolítása érdekében azonban szükséges, hogy tartalmat előállító szolgáltatók ne kapjanak jogot egyedi frekvenciák, hanem csak olyan átviteli kapacitások használatára, amelyek egy frekvencia blokkhoz, illetve abból álló hálózathoz, és nem az adott frekvenciák összességéhez kapcsolódnak. Ennek megvalósítása a digitális műsorszórás és a pályáztatás feltételeinek meghatározásakor szükséges. 129. Az Rttv. 110. §-ában foglalt frekvenciacsere esetében a frekvencia-hasznosításához kapcsolódó frekvenciakijelölés és a konkrét műsorszóró adó rádióengedélye közötti „zűrzavar” csak fokozódik. Eszerint ugyanis, amennyiben „a műsorsugárzási tevékenység a jogosultság érvényességi idejének lejárta előtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt az Ftv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján (amelyet az Eht. hatályon kívül helyezett) a jogosultnak fel nem róható okból - a Testület tájékoztatása mellett - visszavonták, a Testület a jogosultnak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel más műsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel”, nem pedig egy másik frekvenciát. 130. A frekvenciának az átvitel szabályozás területéhez kapcsolódó kijelölése és engedélyezése kizárólagosan a frekvenciagazdálkodásra vonatkozik, és alapvetően az Eht.-ban és végrehajtási jogszabályaiban rögzítettek szerint történik. Ebből kiindulva a műsorszórási frekvencia cseréjére két megoldás kínálkozik: • •
A 6/2004 (IV.13) IHM rendelet 17. § szerint a hatóság a rádióengedélyt frekvenciagazdálkodási okból vagy az engedélyes kérelmére módosíthatja. Az Eht. 84.§ (8) bek. szerint a frekvenciahasználati jogot (rádióengedélyt) vissza is lehet vonni, ha egy jogszabállyal meghirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás következtében szükséges lépéseket kell megtenni. Ilyen kötelezettségvállalás lehet az RRC-06-os értekezleten elfogadott zárójegyzőkönyv. A jogosultat kártérítés illeti meg a központi költségvetés terhére, amely nem terjed ki az elmaradt haszonra. A célirányzat felhasználásáról szóló 11/2001. (IV.24. ) MeHVM rendelet 3/A § (1). b). pontja gondoskodik ilyen esetekről, bár az esetleges kár minimális lehet. (pl. berendezés áthangolása)
131. Ezen szabályozási eszközöket azonban egységesíteni kell az Rttv. és az Eht. frekvenciagazdálkodási részeinek módosítása mellett, a következő elvek szerint: •
Az RRC-06 értekezleten elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően szükséges a jelenleg kereskedelmi műsorszolgáltatók által igénybevett műsorszóró hálózatban használt analóg frekvenciák, illetve helyi műsorszolgáltatók (ez utóbbi csak néhány műsorszolgáltatót érinthet) által igénybevett analóg frekvenciák cseréje analógra, természetesen úgy, hogy a felkínált új analóg frekvencia legalább a régi vagy annál jobb vételi lehetőségeket, vételkörzetet kínáljon.
1707
1708
MAGYAR KÖZLÖNY
• •
•
•
2007/29. szám
A közszolgálati és akár a kereskedelmi műsorok ellátottságát segítő átjátszó adók frekvenciacseréje kizárólag az NHH hatáskörébe tartozzon, mivel semmilyen módon nem érinti a műsorszolgáltatási lehetőséget. Törvényi szinten rögzítendő, hogy a szomszédos országokkal várható koordinációs tárgyalások elősegítése érdekében lehetőséget kell biztosítani az NHH-nak, hogy koordinációs egyezményeket dolgozzon ki a szomszédos országokkal, amelyek értelmében a kisteljesítményű analóg átjátszó adók nem gátolhatják a DVB-T bevezetését. A műsorszolgáltatók ne konkrét csatornát, hanem adott területet besugárzó frekvencián a műsoruk továbbításához szükséges átviteli kapacitást9 kapjanak. Így a frekvenciák, frekvencia blokkok - ha szükséges - módosíthatók a besugárzási és vételi feltételek változatlanul maradása mellett (nem változik az ellátott terület és a minőség). A digitális műsorterjesztési lehetőségek („multiplexek”) pályáztatása során a nyertes pályázó ne konkrét frekvenciák használatára vonatkozó jogosultságot, hanem adott műszaki paraméterekkel rendelkező hálózat kiépítéséhez szükséges frekvencia megszerzéséhez nyerjen jogosultságot.
Rugalmas frekvencia-felhasználási rendszer 132. Az Európai Bizottság több közleményében10 kiemelte, hogy a digitalizációban komoly lehetőségek rejlenek a műsorszórási célú rádiófrekvencia-tartományban egy részének újrafelhasználására. Néhány ezek közül: •
• •
továbbfejlesztett szolgáltatások, vagyis a programkínálat bővülése, a műsort érintő fejlesztések, a képminőség javulása, beleértve a széles képernyős és a nagy felbontású televíziózást is, a hangminőség javulása, az információs és az interaktív szolgáltatások, a személyi televíziózás és a mobil televízió, mobiltelefon és a földfelszíni műsorszórás jellemzőit ötvöző konvergens szolgáltatások, mint amilyen az adatsugárzás (datacasting), új elektronikus hírközlési szolgáltatások, mint a vezeték nélküli helyi hálózatok (WLAN) és a vezeték nélküli városi hálózatok (WMAN).
133. Az új digitális technológiák és a digitális átállás tehát a műsorszórási cél megőrzése mellett újabb szolgáltatások számára is lehetőséget adnak. 134. A DVB-T frekvenciasávjai a 174-230 MHz és a 470-862 MHz. Ezek felhasználását a Nemzetközi Rádiószabályzat „műsorszóró szolgálathoz” köti az adott technológia megjelölése nélkül, azonban az egyirányú átvitelt az adóállomástól a vevőállomásokhoz a leírásban szerepelteti. A fent említett szélessávú hozzáférési technológiákat (WLAN, WMAN, UWB), mint állandóhelyű és mozgószolgálati alkalmazásokat írja le a Nemzetközi Rádiószabályzat; eszerint azonban WMAN (és speciális alesete, a WiMAX) a DVB-T sávokban nem telepíthető. WLAN, mint mozgószolgálat elvileg a 790-862 MHz-es sávban (is) használható, azonban a technológiai gyártók belátható időn belül nem terveznek a műsorszóró sávokba WLAN-eszközöket. A sávban elvileg leginkább UWB eszközök alkalmazhatók, azonban átviteli távolságáguk jelenleg igen csekély. Emellett azonban az UWB alkalmazások növekedése elképzelhető a DVB-T sávokban. 135. Az IP-alapú átviteli rendszerek terjedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a műsorszórás technológia nyitottságának biztosítására. Elvi akadálya jelenleg sincs annak, hogy a műsorszórási jelek mellett az internet-protokolú jelek is ki legyenek sugározva. Az IP alapú átvitelhez azonban szükséges interaktív csatornák fenntartása is, amely történhet rádiófrekvencián keresztül is, 9
Ez általános értelemben nem dedikált kapacitást jelent. COM (2005) 204, COM (2005) 400, COM (2005) 411, COM (2005) 461
10
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
azonban jelenleg jellemzően vezetékes technológián keresztül zajlik. A nagyobb átviteli kapacitás igény miatt az internetes átvitel - pl. a televíziós műsorok esetében a „web-casting” - a DVB-T technikájú műsorterjesztésnek jelenleg nem versenyképes alternatívája. 136. A fentiek alapján javasolt, hogy a műsorszórásra is lehetőséget adó, de a szélessávú adatátvitelt is lehetővé tevő újabb alkalmazások számára a DVB-T sáv felső tartományaiban kerüljenek fenntartásra frekvenciablokkok, amennyiben a digitális átállás 2012 után felszabaduló frekvenciái ezt lehetővé teszik. A technológiai fejlesztésekre való nyitottság megőrzése érdekében a frekvenciagazdálkodás nemzetközi és hazai szintjén is már jelenleg is szükséges törekedni a frekvencia-felhasználás átviteli technológiától való függetlenítésére.
Versenyszabályozás
137. A tapasztalatok azt mutatják, hogy közép- és hosszútávon a hatékony és fenntartható verseny kínálja az előfizetőnek, a fogyasztónak a legtöbb előnyt, illetve a legnagyobb fogyasztói jólétet. 138. A stratégia közelítése szerint a hatékony és fenntartható verseny pusztán állami, illetve szabályozói beavatkozással nem érhető el. Ehhez az is szükséges, hogy az adott kiskereskedelmi szolgáltatást tekintve párhuzamos infrastruktúrán egymással versenyző szolgáltatók kínálják szolgáltatásaikat az előfizetőnek. A fentiek alapján tehát a digitális műsorterjesztés terén akkor érhető el a fogyasztó számára a legtöbb előny, ha a szabályozó megteremti a lehetőségét annak, hogy • minél több fogyasztó • legalább két olyan különböző műsorterjesztési platform közül választhasson, amely egymáshoz hasonló szolgáltatást kínál. 139.
A fenti cél megvalósulása összetett eszközrendszer együttes alkalmazásával segíthető elő • • • • • •
a must carry kötelezettség, amely jogszabály által teremti meg bizonyos médiapolitikailag fontos, általában közszolgálati csatornák felkerülését az adott platformokra, a must offer kötelezettség, amely piacelemzés, vagy versenyhatósági vizsgálat alapján megakadályozza, hogy a legnézettebb csatornák műsoruk terjesztési jogának megtagadásával ellehetetlenítsék valamely platform megjelenését vagy fennmaradását, és az ex ante piacszabályozás, amely az adott műsorterjesztési piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóval vagy szolgáltatókkal szemben alkalmazható ex post piacszabályozás, amely a versenyellenes, piactorzító magatartás utólagos szankcionálását jelenti egyéb adminisztratív eszközök (pl. set-top box vagy egyéb támogatási feltételek) API-val, EPG-vel és feltételes hozzáférési rendszerekkel kapcsolatos versenyszabályozás
140. A „must carry” kötelezettség értelmében egyes platformok üzemeltetőit az állam kötelezheti, hogy a közszolgálati csatornákat továbbítsák az előfizetőknek. Ezen alapkötelezettség kiegészíthető azzal, hogy a szabályozó előírja, hogy valamilyen meghatározott műsorcsomagban pl. más közszolgálati vagy ismeretterjesztő csatornákkal együtt, illetve, hogy a csomagokon belül a legkedvezőbb árú csomagban kínáljanak valamely csatornát az előfizetőknek11. 11
A „must carry” kötelezettség helye a jogrendszerben rendszertani szempontból komoly kérdéseket vet fel. Az egyes műsorok kötelező továbbítására vonatkozó szabályozás a hazai jogban a médiatörvény keretei között nyert elhelyezést, a vonatkozó rendelkezések azonban a törvény ellentmondásos részeként tarthatók számon. Ennek egyik oka, hogy a „must carry” kérdését a közösségi jog nem a médiaszabályozás, hanem a hírközlési szabályozás körében, az Európai Parlament és a Tanács
1709
1710
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
141. A „must carry” kötelezettség ezen túlmutatóan is eszköz lehet a digitális átállás elősegítése érdekében, hiszen a DTT hálózatokon terjesztett csatornáknak a „must carry”-körbe történő bevonásával elérhető, hogy e szereplők már induláskor elérjék a hazai közönség meghatározó részét, ami lehetővé teszi számukra, hogy bizonyos mértékben függetlenedjenek a bevezetés korai szakaszára jellemző alacsony lefedettség kedvezőtlen hatásaitól. Ilyen típusú szabályozói beavatkozásra a német Berlin-Brandenburg tartományban lezajlott digitális átállás során volt példa. A digitális hálózatokon is követelmény azonban, hogy az adott platform a televíziózás meghatározó módja legyen a lakosság számára. Az induló IPTV-hálózat, illetve kis részesedéssel rendelkező DVB-C esetében ez még semmiképpen sem mondható el. Egy bizonyos penetrációs szint - pl. 5 vagy 10% - elérését követően azonban már joggal írható elő ilyen kötelezettség. A kötelezettség előírásának hatásait azonban a későbbiekben részletesen szükséges vizsgálni. 142. E feltételek mellett a „must carry” szabályozás jelentős, a digitális átállást segítő szerepet játszhat az analóg kábeles szolgáltatások esetében is. 143. A szabályozó számára a NAMS alapján megfontolandó, hogy a DTT kínálat részeként újonnan piacra lépni kívánó műsorszolgáltatások esetében az analóg kábelhálózatokra is kiterjedő „must carry” kötelezettséget írjon elő a műsorterjesztők számára. A „must carry” kötelezettség a digitális átállás érdekében történő megállapítása a hazai viszonyok között akkor lehet hatékony, ha a valamennyi platformon való megjelenés egyben megfelelő reklámbevételt is biztosít az újonnan induló csatornáknak. Meg kell jegyezni, hogy a hazai televíziós reklámpiacra az MTM-SBS Zrt. és az M-RTL Zrt. dominanciája jellemző, a kábelen terjesztett tematikus csatornák a nézettségük kb. tizedének megfelelő részesedése mellett. Ebben az összefüggésben a „must carry” kötelezettségnek a DTT-n elinduló csatornák javára történő megállapításától a szabályozó csak akkor várhat alappal eredményt, ha e lépést megelőzi a televíziós reklámpiac viszonyainak rendeződése.
144. A műsorszolgáltatókat terhelő „must offer” kötelezettség értelmében a műsorszolgáltató nem utasíthatja el a műsorterjesztő megkeresését, ha az a műsora továbbítására ésszerű feltételek mellett kész. Ez a megoldás az egyik legegyszerűbb és legkisebb terhet jelentő szabályozási eszköz lehet, amelyet a szabályozó a digitális platformok megerősítése érdekében alkalmazhat. Ennek ellenére a konzultációs vélemények alapján a stratégia a „must offer” eszköz alkalmazását csak az ex post versenyszabályozás keretében javasolja. 145. Az ex ante versenyszabályozás terén - a jelenleg felülvizsgálat alatt álló - Ajánlás12 értelmében a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak kötelezettsége piacelemzési eljárás keretében megvizsgálni, hogy vajon a „tartalom eljuttatása a fogyasztóhoz” nagykereskedelmi piacon (amelyet 18. piacnak rövidítenek) fennállnak-e az ex ante versenyszabályozás feltételei, illetve van-e az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkező (JPE) szolgáltató. A vizsgálódás kiterjed valamennyi műsorterjesztési platformra, vagyis a földfelszíni műsorszórásra és a kábeltelevíziós szolgáltatásokra is. Az ex ante szabályozás szempontjából a digitális műsorszórás ugyancsak nagykereskedelmi műsorterjesztési szolgáltatásnak minősül, így a piacelemzés és a jelentős piaci erejű szolgáltatóra vonatkozó esetleges kötelezettségek megállapítása e szolgáltatásokat is érinti.
12
2002/22/EK irányelvében (az Egyetemes szolgáltatási irányelv) szabályozza. Az Európai Bizottság 2003. február 11-i Ajánlása az elektronikus hírközlési szektorban vélhetően ex ante szabályozás alá eső érintet árú és szolgáltatási piacokról összhangban az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelvének az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (2003/311/EC, OJ L114/45, 8.5.2003) (Ajánlás)
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
146. A Hozzáférési Irányelv13 10. preambulum-bekezdése is rögzíti, hogy az ex post versenyszabályok önállóan nem elégségesek a kulturális sokszínűség és médiapluralizmus megőrzésére a digitális televíziózás területén. A médiajogi és az ex post versenyjogi rendelkezések elégtelensége miatt tehát az új szabályozási keretrendszer (NRF) a digitális televíziózás technológiai szűk keresztmetszeteinek tekintetében külön szabályozási rendelkezéseket fogalmazott meg. 147. Az eddigi európai szabályozás csak a feltételes hozzáférésre vonatkozott, amely kiterjesztésre került olyan szűk keresztmetszetekre, mint az API vagy az EPG. Fontos területe az NRF-nek továbbá a digitális műsorterjesztés vonatkozásában még az interoperabilitás megteremtése. Ez jelentős szerepet játszik a digitális műsorterjesztés piaci versenyének horizontális fejlődésében, ahol szoftver, middleware, és hardware eszközök különféle gyártóinak kell együttműködniük. Az erre vonatkozó szabályozási elemeket a digitális műsorterjesztés szabályairól szóló T/1901 törvényjavaslat eredeti formájában megfelelő módon tartalmazta. Így a további jogszabályalkotás során javasoljuk az eredeti törvényjavaslatban található szabályozás koncepcionális átvételét.
Médiaszabályozás 148. A médiaszabályozási eszközökkel kapcsolatosan fontos koncepcionális kiindulópontot jelentenek az alábbiak: •
•
Tágabb értelemben a médiaszabályozás azoknak a szabályozói intézkedéseknek az összessége, amelyek meghatározó módon hatnak a műsor- és egyéb tartalomszolgáltatásokra. A médiaszabályozás ebben az összefüggésben a médiapolitikai célkitűzések érvényesítése – bármely szabályozási eszköz révén. Szűkebb – a stratégiában használt - értelmében a médiaszabályozás az a joganyag, amelyet az adott jogrendszer a rádiózásra, televíziózásra, illetve más tartalomszolgáltatásokra kifejezetten meghatároz. A médiajog forrásai ebben az összefüggésben adott jogrendtől függően a „médiatörvény” vagy „médiatörvények”, a médiajogi eszközök az e jogszabályokban rögzített megoldások.
149. A médiaszabályozás – szemben a hírközlési- és versenyszabályozással, amelynek központi kategóriája az alapvetően értéksemleges piaci verseny – az alkotmányos, társadalmi és kulturális értékek sokféleségére épülő szabályrendszert állít fel. A médiaszabályozással hagyományosan védett olyan értékek, mint a média sokszínűsége, a nemzeti kultúra, az emberi méltóság és a kiskorúak egészséges testi, szellemi és erkölcsi fejlődése a digitális átállás folyamatával sem vesztenek a jelentőségükből. Ennélfogva az állam hangsúlyos feladata, hogy ezeket az értékeket a digitális átállás körülményei közt is hatékony védelemben részesítse. 150. A digitális átállás a médiaszabályozást érintő vonatkozása a helyi és körzeti műsorszolgáltatás, illetve a nem nyereségérdekelt és közműsorszolgáltatás értékeinek megőrzése is. A helyi médiumok jelentős szerepet töltenek be a működésük színterét jelentő helyi közösségek életében. Az ilyen műsorok jelentősége a helyi közéletben és a helyi jelentőségű információk terjesztésében a digitális átállással sem csökken. Erre tekintettel az átállás folyamatában szükséges döntések meghozatala során a helyi és körzeti műsorszolgáltatás, valamint a nem nyereségérdekelt és közműsorszolgáltatás szempontjaira is tekintettel kell lenni.
13
Az elektronikus hírközlési hálózatokhoz és kapcsolódó berendezésekhez való hozzáférésről, és azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv (Hozzáférési irányelv), OJ L 108, 2002. 04. 24.
1711
1712
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
151. Fontos azonban azt is látni, hogy a helyi, közösségi, illetve nonprofit médiától nem várható el, hogy vezető szerepet játsszon (és ennek megfelelő terheket is viseljen) a digitalizáció folyamatában. Az ilyen médiumok esetében a szabályozó feladata, hogy biztosítsa a helyüket a digitalizáció során jelentős mértékben átalakuló médiapiaci viszonyok között. E tekintetben azonban azt is meg kell jegyezni, hogy sajátos természeténél fogva éppen a közösségek önszerveződésére épülő helyi és nonprofit média az, amelynek esetében a „felülről jövő” direkt állami szabályozási eszközök a legkevésbé hatékonyak. A hazai médiarendszernek ezek a szegmensei média e mellett olyan általános kérdéseket is felvetnek, amelyek megválaszolása a NAMS megalkotása során jelent feladatot. 152. A digitális átállással párhuzamosan a hazai médiaszabályozás felülvizsgálatának az európai médiaszabályozás legfőbb orientációját, a „határok nélküli televíziózásról” szóló (TWF) irányelv változását kell követnie. Ez a feladat túlmutat a digitális átállással összefüggő közvetlen feladatokon, ugyanakkor az EU-konform médiaszabályozási háttér egyértelműen kedvező általános feltételeket jelent a digitalizációval kapcsolatos stratégiai és üzleti döntések meghozatalához a média és a hírközlési piacon. Az irányelv kizárólag a televíziós műsortartalomra nézve állapít meg szabályokat, az átvitellel kapcsolatos kérdések rendezését a hírközlési szabályozásra hagyja. • • • • • • •
A „származási ország”14, illetve a vétel és a továbbközvetítés szabadsága alapelveinek rögzítése A műsorszolgáltatók feletti joghatóság kérdése A kizárólagos közvetítési jogok korlátozása annak érdekében, hogy a közösség tagállamiban a közönség szabadon hozzáférjen a társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített eseményekhez. A műsorszolgáltatók számára az európai művek előnyben részesítését kötelezően előíró szabályozás. A televíziós reklám szabályozása. Az on-demand szolgáltatások alapvető normái. A gyermekek és a közrend védelmére vonatkozó szabályozás, a gyűlöletkeltés tilalma, illetve a hazai jogban a sajtó-helyreigazítási eljárásnak megfelelő „válaszadás joga”15.
153. A hazai médiaszabályozás alapjául szolgáló rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv, közkeletű nevén „Médiatörvény”) egyik alapvető jellemzője, hogy a törvény a közösségi jog értelmében vett médiaszabályozáson túl rendelkezik: • • • • • • 154.
a közszolgálati műsorszolgáltatók irányításáról és működéséről; a televíziózáshoz kapcsolódó „kiegészítő műsorszolgáltatásról” és „értéknövelő szolgáltatásról”; a Műsorszolgáltatási Alapról; az ORTT jogállásáról és feladatairól; a műsorszolgáltatókra vonatkozó speciális tulajdoni korlátozásokról; a műsorszétosztásról és a műsorelosztásról.
A digitális átállás során az Rttv.-ben adódó szabályozási eszközök az alábbiak: •
14 15
A műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatása: Azt, hogy egy adott, a földfelszíni műsorterjesztő hálózaton rendelkezésre álló műsorszolgáltatási lehetőségen mely szolgáltató lesz jogosult műsort szolgáltatni, az ORTT pályázati eljárásban meghozott döntése határozza meg. A pályázati eljárásban lehetőség van az adott jogosultságon kívánatosnak tartott műsorszerkezeti követelmények (közszolgálati műsorok aránya, speciális tematika, stb.) viszonylag részletes meghatározására. Fontos azonban az is, hogy
„country of origin” „right of reply”
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
•
•
az ORTT ilyen jogosítványai önmagukban nem elégségesek a digitális átállás a központi közigazgatásétól eltérő koncepció mentén történő végrehajtására, e tekintetben tehát elengedhetetlen az érintett intézmények harmonikus együttműködése. Tulajdoni szabályok: Az Rttv. a tulajdonosi korlátozások komplex rendszerét tartalmazza. Ezek nem mindenben felelnek meg a digitális műsorszolgáltatás jellegzetességeinek. A digitális átállás során lényeges szempont, hogy a reklámokból finanszírozott műsorszolgáltatás (a fogyasztók számára szabadon hozzáférhető műsorok) piacán a jelenleginél jóval sokszínűbb, jóval élénkebb versennyel jellemezhető környezet alakuljon ki. Az Rttv. tulajdonra vonatkozó szabályainak felülvizsgálata e tekintetben meghatározó jelentőségű szabályozási eszköz. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a testület olyan helyzetben van, amelyben a pályáztatás során az Rttv. kifejezett módosítása nélkül is képes a tartalom sokszínűségének érdekében a tulajdonosi szerkezettel összefüggő megfontolásokat érvényesíteni. Fontos azonban, hogy ez átlátható módon történjék. A „must carry” illetve „must offer” kötelezettségek: Az Rttv.-ben szereplő eszközök között a „must carry” illetve „must offer” kötelezettségeket a versenyszabályozás körében már tárgyaltuk. Ezekkel összefüggésben e helyen annyit érdemes megjegyezni, hogy szoros összefüggésük a médiaszabályozással – a szektorspecifikus versenyjog körébe történő közösségi jogi besorolásuk mellett is – nyilvánvaló. A médiaszabályozás és a versenyszabályozás célrendszerében mutatkozó hasonlóság (pl.: széles szolgáltatásválaszték – médiapluralizmus; a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítése a médiajogban – a piacra lépés akadályainak felszámolása a versenyjogban) a gyakorlat számára azzal a hatással jár, hogy – megfelelő körülmények között – például a versenyszabályozási szempontok alapján alkalmazott „must carry” szabályok a médiaszabályozásban is kedvező hatást fejthetnek ki. Ennek következtében a „must carry” és a „must offer” kötelezettségek rendszertani besorolása másodlagos elméleti kérdésként kezelhető, a szabályozás súlypontját a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire kell helyezni.
155. Az Rttv.-vel kapcsolatosan a szabályozási eszközök értékelése során fontos a következő megjegyzéseket is megtenni: • • • •
Tisztázni szükséges, hogy az Rttv.-ben szabályozott tárgykörök közül melyek szabályozása, illetve megváltoztatása igényli a jelen lévő országgyűlési képviselők legalább kétharmadának szavazatát. A közszolgálati műsorszolgáltatók finanszírozási rendszerének teljes átalakítása szükséges, amely az Rttv. teljes felülvizsgálatát igényelné. A közösségi jog 2002-ben elfogadott hírközlési irányelveivel összhangban szükségesnek mutatkozik az Rttv. műsorelosztásra, műsorterjesztésre vonatkozó szabályainak modernizációja, az elektronikus hírközlés szabályozás koherenciájának növelése. Mindezek miatt sürgetően vetődik fel a hazai médiaszabályozás „digitalizációjának” igénye: a fentiekben szereplő médiaszabályozási eszközöket – a Nemzeti Audiovizuális Stratégiával és jelen stratégiával (DÁS) összhangban - felül kell vizsgálni.
Szerzői jogi szabályozás 156. Közös elem konzultációban résztvevők szerzői jogokkal összefüggő megállapításaiban az audiovizuális piacon a szerzői jog jelentőségének hangsúlyozása. Ebben az összefüggésben csaknem valamennyi vélemény a kérdés további elemzésére, átfogó áttekintésére tesz javaslatot. A jogosultakat képviselő közös jogkezelők a tarifatáblázatok elfogadásával összefüggő eljárás részletesebb bemutatását igényelték, más szereplők – felhasználók, civil szervezetek – a jogdíjak szerepének részletesebb vizsgálatát kérték. Egyes műsorszolgáltatók a további elemzésben saját
1713
1714
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
kettős jellegük – egyszerre felhasználók és szomszédos jogi jogosultak – figyelembe vételét is indokoltnak tartják. 157. A szerzői jogi szabályozással kapcsolatban alapvető stratégiai feltevés, hogy ez a funkció akkor működik megfelelően, ha az alkotók és a felhasználók számára olyan környezetet teremt, amely a szerzőket, előadóművészeket és más szomszédos jogi jogosultakat alkotásra ösztönzi, és lehetővé teszi, hogy műveik minél szélesebb közönséghez jussanak el. 158. A szerzői jogi szabályozás tekintetében azt is érdemes kiemelni, hogy a digitális sugárzás révén lehetővé váló csatornaszám- és szolgáltatás-bővülés a műfelhasználások arányát is szükségszerűen növeli. 159. A konzultációs válaszok megerősítették, hogy a közös jogkezelés körébe tartozó felhasználásokra megállapított díjmértékek a piaci szereplők tevékenységére szabályozó hatást gyakorolnak. Ez szükségessé teszi, hogy a közös jogkezelők tevékenységével összefüggő minisztériumi kontroll gyakorlása során a döntéshozatalban a digitális átállás szempontjai is megjelenjenek. E körben a következő célokat érdemes követni: •
•
Az audiovizuális szektorban a jogdíjak olyan általános szintjének kialakulása kívánatos, amely a hazai művek felhasználásához a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítja úgy az alkotók, mint a felhasználók és a közönség számára. A hazai alkotások így nagymértékben hozzájárulhatnak a digitalizációval előálló "tartaloméhség" színvonalas műsorokkal történő kielégítéséhez, ugyanakkor az ésszerűen megállapított jogdíjak az alkotók és más jogosultak számára is méltányos jogdíjbevételt biztosíthatnak; Elő kell mozdítani, hogy a jogdíjtáblázatok ne alkalmazzanak olyan feltételeket, amelyek a digitális szolgáltatások bevezetésére fékező hatást gyakorolnak. Érdemes fontolóra venni olyan megállapodás megkötését a közös jogkezelőkkel, amely a digitálisan terjesztett csatornák számára kedvezményes jogdíjmértékek alkalmazását garantálja.
160. Mindennek figyelembe vételével indokolt a szerzői jogdíjak a hazai audiovizuális piacra gyakorolt hatásának további részletes, gazdasági és stratégiai szemléletű vizsgálata, amelynek eredményei a NAMS megalkotása során is hasznosítandók.
Vevőkészülékek forgalmazásának feltételrendszere 161. A digitális átállás folyamatában mindenképp felülvizsgálatra, kiegészítésre szorul a televíziós és rádiós vevőkészülékek forgalomba hozatalának feltételrendszere. A konzultációs vélemények alapvetően egységesek voltak abban a tekintetben, hogy - amerikai mintára - fokozatosan kiszorításra kerüljenek a digitális tunerrel nem rendelkező televízió készülékek. 162. Annak elkerülése érdekében, hogy Magyarország az analóg televízió készülékek „lerakóhelyévé” váljon és hogy a két országos kereskedelmi televízió a digitális platformon való megjelenés esetleges hiányában is elérhető maradjon javasolható, hogy a magyarországi televízió készülék és set-top box forgalomba-hozatal, illetve bérbeadás esetén előírásra kerüljön, hogy a készülék alkalmas legyen • • 163.
legalább a DVB-T szabvány választott tömörítési eljárás (MPEG4) szerinti dekódolására és az analóg televízió jelek vételére.
Emellett iparági és európai bizottsági konzultációt követően a 2008-tól fokozatosan
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
• • • • •
2008. június 1-ét követően minden 82cm vagy nagyobb, illetve a 66cm fölötti készülékek fele, 2008. december 1-jét16 követően minden 66cm vagy nagyobb 2009. december 1-ét követően minden 38cm (vagy nagyobb tv készülék, 2010. június 30-át követően pedig minden tv készülék csak akkor hozható forgalomba, amennyiben tartalmaz legalább DVB-T (vagy C és S) MPEG4-es tunert és alkalmas az analóg adások vételére is, 2012 augusztus elsejétől minden tv készülék csak akkor hozható forgalomba, amennyiben tartalmaz legalább DVB-T (vagy C és S) MPEG4-es tunert
164.
További megfontolandó konzultációs javaslat, hogy a televízió készülékek forgalmazóinak minden készülék esetén közölni (műszaki leírás, kihelyezett készülékismertető, ráragasztott címke stb.) kell, hogy a készülék digitális földfelszíni műsor vételére alkalmas/nem alkalmas. Ez a lehető legegyszerűbb és a fogyasztók nagy tömegeinek a szempontjából a lehető legérthetőbb tájékoztatás.
Szabványosítás 165. A szabványra vonatkozó szabályozás mai rendszere az Nszt. európai jogharmonizációs célú módosítását elvégző, a 2001. évi CXII. törvény (Nszt.) hatályba lépésével alakult ki. E módosítással a jogalkotó kategorikusan megszüntette a kötelező szabvány kibocsátásának lehetőségét. Ennek ellenére a digitális átállással összefüggő szabályozói döntések mellett ezek a európai és nemzeti szabványok alapvető igazodási pontokat jelentenek. Három európai szabványügyi szervezet, a CEN, a CENELEC és az ETSI dolgozza ki az európai (az alapelvek értelmében önkéntes alkalmazású) szabványokat. A DÁS szempontjából a legfontosabb e szervezetek közül az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (European Telecommunications Standards Institute, ETSI). Az ETSI szorosan együttműködik a Nemzetközi Távközlési Egyesülettel, az ITU-val és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal, az IEC-vel is. A digitális műsorszórással (DVB, DRM, DAB) kapcsolatos ETSI-szabványokat az EU-tagországok nemzeti szabványügyi szervezetei nemzeti szabványokként honosítják. Az Nszt. értelmében köztestületként működő Magyar Szabványügyi Testület (az MSZT) a nemzeti szabványosítási közfeladatokat kizárólagos jogkörrel látja el. Az MSZT feladata a nemzeti szabványok kidolgozása, jóváhagyása és közzététele, beleértve az európai (így az ETSI-) szabványok bevezetését is. 166. Az NHH mindemellett a szabványosításban (is) jelentős szerepet játszhat. A hatóságnak ugyanis lehetősége van az összekapcsolással és a hozzáféréssel összefüggő egyedi kötelezettségek széles körének megállapítására a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókkal szemben. Emellett a digitális televízióműsorok vételének biztosítása érdekében a Keretirányelv 17. cikk (4) bekezdése alapján az Európai Bizottság, az Eht. és a referenciaajánlatokról, hálózati szerződésekről, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében pedig az NHH a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra is kiróhat az interoperabilitást erősítő kötelezettségeket. 167. Emellett a GKM-nek és az ORTT-nek lehetősége van arra, hogy az audiovizuális szektor szereplőinek nyújtott támogatásokat olyan feltételekhez kösse, amelyek elősegítik valamely nyílt API-specifikáció elterjedését.
16
A forgalombahozatali szabályok fordulópontját indokolt a karácsonyi vásárok kezdetéhez kötni, mivel – a Labdarúgó VB, az Olimpiák és a Labdarugó EB időszakain kívül ekkor vásárolják a legtöbb televízió készüléket.
1715
1716
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
Törvény a digitális átállásról 168. A fentiekben röviden áttekintett szabályozási eszközökön túlmutató, lényegi horizontális kérdés, hogy milyen módon valósuljon meg a digitális átálláshoz szükséges szabályozási feltételrendszer. 169. A közelmúlt erre vonatkozó kezdeményezése volt a digitális műsorterjesztés szabályairól szóló T/1901 törvényjavaslat (Dtv. javaslat), amely a parlamenti bizottsági vita keretében megszavazott módosító javaslatokkal jelen formájában már nem szolgálja egyértelműen a sikeres digitális átállást. Ugyanakkor a digitális átállás jogszabályi környezetének megteremtése továbbra is sürgető feladat. Mivel ez részben az Rttv-t, részben pedig az Eht. érinti, több megoldás is felvázolható, azonban véleményünk szerint a Dtv. javaslat koncepciója - miszerint egy törvényben kell rendezni az Rttv.-ben foglalt elektronikus hírközlési szabályozási tárgykörök, illetve az Eht. módosításait, illetve a bevezetendő új szabályokat - a legcélravezetőbb és a legrövidebb határidővel megvalósítható.
A Műsorszolgáltatási Alap hálózatfejlesztési támogatásai Támogatási eszközök
Digitális set top box támogatások Innovatív alkalmazás- és technológia fejlesztés
170. A nemzetközi tapasztalatok, a vonatkozó közösségi álláspontok és a helyzetértékelése alapján az alábbi támogatási formák vizsgálatát tartjuk indokoltnak: • • •
stratégia
a Műsorszolgáltatási Alap forrásainak felhasználása a hálózatok digitalizálásának elősegítése érdekében digitális set-top box támogatások innovatív alkalmazás- és technológiafejlesztés a digitális műsorterjesztés területén.
171. Ezek mellett értékelendők még a kreatív tartalom, a digitális hálózatokon továbbított műsorok, művek előállítását, illetve a közönséghez történő eljuttatását ösztönző támogatások lehetőségei is.
A Műsorszolgáltatási Alap hálózatfejlesztési támogatásai 172. A Műsorszolgáltatási Alap az ORTT által kezelt alap, amely az Rttv. szerint „olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsorszolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok támogatása”. Az Alap forrásainak felhasználásáról a törvény részletesen rendelkezik. Az Alap fedezi ennek megfelelően: • • • •
a közszolgálati műsorszolgáltatók fenntartását; az ORTT és a közszolgálati műsorszolgáltatók irányítását és felügyeletét ellátó szervek működésének költségeit; az ORTT által műsorkészítésre kiírt pályázatok költségeit; a törvényben meghatározott egyéb pályázati célokat.
173. Ez utóbbi körben az Rttv. kifejezetten rendelkezik arról, hogy „a harmadik földi terjesztésű országos televíziós műsorszolgáltatási jogosultságért (ti. az RTL Klubért) fizetendő díj a Műsorszolgáltatási Alapot illeti meg, úgy, hogy az ebből származó bevételt a műsorszórás,
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
valamint a műsorszolgáltatások elosztására szolgáló kábelhálózatok fejlesztésére kell fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel”.
Digitális set top box támogatás 174. Az analóg földfelszíni műsorszórás lekapcsolása általában és az m1 közszolgálati adó relatív frekvenciaszűkösség miatti esetleges gyorsított, lekapcsolása pedig különösen, megfontolandóvá teszi a set-top box beszerzés támogatását a digitális átállás időszakában. 175.
Ezzel az eszközzel kapcsolatos alapvető elvárások az alábbiak: • • • •
a támogatásnak verseny- és platform-semlegesen kell történnie, a támogatás csak rászorultsági alapon nyújtható, a támogatásból beszerzett set-top box segítse elő az interaktivitást és az interoperabilitást alkalmas legyen az MPEG4 szerinti adások dekódolására.
176. A platform és versenysemlegesség azt jelenti, hogy a támogatás nem vonatkozhat egy adott digitális platform kiegészítő vevőberendezéseinek támogatására. Az viszont feltétel kell, hogy legyen, hogy a támogatandók kizárólag analóg földfelszíni vétellel rendelkeznek és áttérjenek valamely általuk szabadon választott digitális platformra (DVB-T, DVB-S, DVB-C, IPTV, stb.). A konzultációs álláspontokat elfogadva a stratégia más tartalmi követelményt a set top box támogatáshoz kapcsolódóan (ingyenesen, vagy alacsony áron elérhető csatornakínálat) nem fogalmaz meg. Ennek kezelésére a must carry szabályozás újragondolását alkalmasabbnak ítéli. 177. A set top box támogatásokat megalapozó rászorultsági szempontrendszer kidolgozása a digitális átállás kezdeti tapasztalatainak feldolgozása alapján történhet. Fontos elvárás a támogatási rendszer egyszerűsége és átláthatósága, továbbá a „támogatás-kereskedelem” esélyének minimalizálása. A támogatási rendszer kidolgozásánál az alábbi döntések meghozatala látszik szükségesnek: El kell dönteni a jogosultság alapját: • Tb. típusú juttatás: járulék, hozzájárulás fizetés alapján adódó jogosultság (pl. Tb.) • Segély típusú juttatás: adott jövedelemszinttől függő jogosultság (pl. szociális segély) • Csoportosan célzott juttatás: valamilyen társadalmi, demográfiai ismérv alapján. (pl. családi pótlék) Meg kell határozni a jogosultság alanyát: • Figyelembe kell venni, hogy ma már a szegényebb háztartásokban is lehet több televízió, illetve egy televíziós háztartásban is lehet több jogosult. El kell dönteni a támogatás formáját: • Természetbeni (készülék) • Pénzbeli (készpénz vagy utalvány). Ki kell jelölni, hogy ki állapítja meg, illetve ki nyújtja a támogatást: • A támogatás megállapítása, amennyiben valamilyen segélyhez kötve járna, a helyi önkormányzat, illetve jegyző hatáskörébe kerülhetne. Ez utóbbi a normativitást erősíti. • Lehetséges lenne, hogy az adott szolgáltatónál kapjon támogatást a rászoruló: erre példa a szociálisan rászorultak telefontámogatása.
1717
1718
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
178. A támogatott set top boxok műszaki paraméterei kapcsán elfogadásra került az az egységes konzultációs vélemény, hogy csak olyan vevőkészülékek szubvencionálása célszerű, amelyek bármilyen nyílt API szabványt alkalmaznak és akár interaktív szolgáltatások igénybevételére is alkalmasak. 179. A set-top box támogatások szükségességéről és formájáról a végleges döntést a multiplex pályáztatás lezárását követően célszerű meghozni, mivel a pályáztatás során várhatóan értékélési szempont lesz, hogy az egyes pályázók milyen mértékben vállalják át a set-top boxok lakossági terítését. Ha az állami szerepvállalás elkerülhetetlennek bizonyul, a rászorultsági szempontrendszer kidolgozására az átállás kezdeti tapasztalatainak feldolgozása alapján, legkésőbb az m1 lekapcsolásának megkezdése előtt fél évvel (várhatóan 2009-ben) kell sort keríteni. Fontos elvárás a támogatási rendszer egyszerűsége és átláthatósága, továbbá a „támogatás-kereskedelem” esélyének minimalizálása.
Innovatív alkalmazás- és technológia fejlesztés támogatása 180. A digitális televíziózás és rádiózás területén lehetővé váló innovatív alkalmazás- és technológiafejlesztés jó eséllyel vonzhat európai uniós támogatásokat. A központi uniós támogatások tekintetében az FP7 Kutatás Fejlesztési Keretprogram, a hazai szereplők számára elérhető támogatások közül a 2007-2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT II.) K+F komponensei lehetnek irányadóak. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználását leginkább az biztosíthatja, ha a digitális átállás koordinációja során külön figyelem fordítódik arra, hogy a 2007-2013-as K+F kiírások feltételrendszere lehetővé tegye az innovatív digitális televíziós és rádiós fejlesztések támogatását.
IV.
A cél- és eszközrendszer összefüggése
181. A stratégiai célok és eszközök összefüggéseinek megjelenítésénél az elsődleges és közvetett hatásokra egyaránt figyelmet fordítunk. A célok megfeleltetése az alkalmazott eszközöknek főleg a programok monitoringja szempontjából fontos, és a különböző szintű indikátorok kijelölésénél kap jelentőséget, és lehetővé teszi az egyes tevékenységek hozzájárulásának becslését a stratégiai célok megvalósulásához. 182. A cél és eszközrendszer összefüggését bemutató táblázatban szereplő rövidítések az alábbi eszközöket jelölik: E 1. A Digitális Átállás Stratégiájának elfogadása E 2. A földfelszíni digitális multiplexek pályáztatásának rendszere E 3. A fogyasztók tájékoztatása E 4. A közszolgálati műsorszolgáltatók szerepe a digitális átállásban E.5 A digitális archiválás elősegítése E 6. Frekvenciagazdálkodás E 7. Versenyszabályozás E 8. Médiaszabályozás E 9. Szerzői jogi szabályok E 10. Vevőkészülékek forgalmazásának feltételrendszere E 11. Szabványosítás E 12. Törvény a digitális átállásról E 13. A Műsorszolgáltatási Alap hálózatfejlesztési támogatásai E 14. Digitális set-top box támogatások
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
E 15.
Innovatív alkalmazás- és technológiafejlesztés a digitális műsorterjesztés területén
183. A javasolt eszközök feltételezett hatásmechanizmusainak a számbavétele azt mutatja, hogy az intézkedések az alábbi specifikus célokhoz járulnak hozzá a legtöbb módon: • • •
a digitális televíziós penetráció növekedése az analóg földfelszíni szolgáltatás lekapcsolása az interaktív DTV szolgáltatások terjedésének elősegítése
184. Ez egyben a stratégiai fellépés súlypontjait is mutatja, és orientációval szolgál az egyes eszközök alkalmazását meghatározó akciótervek kidolgozásához.
1719
1720
MAGYAR KÖZLÖNY
Az analóg műsorszórás lekapcsolása senki számára ne jelentse a jelenleg ingyenesen nézhető népszerű műsorok (m1, RTL, tv2) elvesztését A sokcsatornás (10+) televíziós szolgáltatás elérhetősége és igénybevétele dinamikusan növekedjen a digitalizáció hatására A közszolgálati rádió kapjon sugárzási lehetőséget a DVB-T multiplexen és önálló DAB multiplex lehetőséget Meglévő audiovizuális tartalmak digitalizálásának elősegítése Interaktív DTV szolgáltatások fejlesztése A digitális műsorterjesztési szolgáltatást igénybe vevő háztartások részaránya érje el az EU15-be tartozó benchmark országok szintjét: Portugália, Írország, Norvégia, Finnország, Németország, Dánia, Svédország Kiegyensúlyozott átmenetet és kedvező távlatos üzleti lehetőségeket biztosító frekvenciák Hatékony tömörítési eljárások elterjedésének elősegítése Az analóg földfelszíni szolgáltatás fokozatos lekapcsolása 2012-ig a jelenleg analóg műsorszórásra használt frekvenciák felszabadítása céljából A háztartások felkészítése az analóg földfelszíni szolgáltatás lekapcsolására és a vételi mód váltás lehetőségeinek, előnyeinek és költségeinek hatékony kommunikációja A közszolgálati tartalmakhoz való hozzáférést biztosító támogatott végfelhasználói eszköz mindazoknak, akik erre rászorulnak
E7 E8 E9 E10 E11 E12 E13 E14 E15
Specifikus célok
E1 E2 E3 E4 E5 Médiapluralizmus Digitális tartalom- és szolgáltatás fejlesztés Fenntartható és hatékony verseny Hatékony korlátos erőforrás gazdálkodás Fogyasztói tájékoztatás Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése
Műsorszolgáltatás Műsorterjesztés Végfelhasználók
táblázat A stratégia cél- és eszközrendszerének összefüggése
PrioritáSok
E6
4. táblázat Beavatkozási területek
2007/29. szám
XXX
X
XXXX
XX X
XX
XX
X
X
XX
X
X
X X X
X
XX
X
XXXXXXXXXXXXXXX
X
X X
XXX
XX
XX
X
X
X
XXX
X
X
XX
X
X
X
2007/29. szám
V.
MAGYAR KÖZLÖNY
Intézményrendszer és monitoring
A digitális átállás szervezetrendszere A digitális átállás irányításával és koordinációjával összefüggő feladatok 185. A hazai digitális átállás sikeréhez elengedhetetlen, hogy e folyamat megfelelő irányítás és koordináció mellett menjen végbe. A koordinációs feladatok lényegében három viszonyrendszerben jelentkeznek: •
• •
Szükséges, hogy a digitális átállás során az állami intézmények mind a tevékenységükben, mind pedig kommunikációjuk során egységes szempontokat kövessenek, a piaci szereplők és a fogyasztók felé ugyanazokat az üzeneteket küldjék, „egy hangon szólaljanak meg”. Ilyen belső egyeztetés hiányában a piactól sem követelhető meg a digitális átállással összefüggő összehangolt magatartás. A koordináció jelentős része ennek megfelelően az államigazgatási intézmények álláspontjainak harmonizálása. Az államnak a digitális átállás érdekében a piaci szereplőkkel is messzemenően együtt kell működnie. Az átállással összefüggő koordinációnak tehát a piaci szereplőkre is ki kell terjednie. A koordinációs feladatok harmadik hangsúlyos eleme a lakosság tájékoztatása, amelyről bővebben a közpolitikai eszközök között már szóltunk
A digitális átállást irányító szervezettel összefüggő követelmények A digitális átállást irányító és koordináló intézménnyel szemben alapvetően a következő elvárások fogalmazhatók meg: • Egyértelmű dedikáció • Világos mandátum • Koordinációs kapacitás • Tervezési, programozási gyakorlat • A stratégiai terület alapos ismerete 186. Az intézményrendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a digitális átállást kiemelt kormányzati, gazdasági és társadalmi prioritássá tegye. 187. A digitális átállást irányító intézménynek egyértelmű, a legfelsőbb döntéshozói köröktől (Országgyűlés, Kormány) származó, megkérdőjelezhetetlen mandátummal kell rendelkeznie a stratégia végrehajtására és folyamatos értékelésére, amely adott esetben a stratégia kiigazítására is kiterjed. 188.
A létrehozandó intézménynek képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan összehangolja • •
a fejlesztéspolitika megvalósításában érintett állami szereplők, illetve a stratégiaalkotók, gazdasági szereplők, régiók, a vállalati és a civil szféra tevékenységét.
189. Az intézményrendszernek képesnek kell lennie a kitűzött célok megalapozott tervezésére, programozására, megvalósítására és az eredmények ellenőrzésére, visszacsatolására. Emellett rendelkeznie kell azokkal az adottságokkal is, amelyek lehetővé teszik, hogy hatékonyan
1721
1722
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
érvényesítse a digitális átállás szempontjait az ugyanazon (hazai vagy nemzetközi) forrásokért versengő egyéb szereplőkkel, területekkel szemben. 190. A digitális átállás koordinációjáért felelős szervezetnek a területtel és az érintett gazdasági, társadalmi szereplők problémáival, igényeivel kapcsolatos naprakész és releváns információk széles körével kell rendelkeznie. 191. A fenti tulajdonságokkal és kompetenciákkal rendelkező intézmény alapvetően három szerepkörben jelenik meg: • •
•
Az állami szervezetrendszeren belül megjeleníti a digitális átállással összefüggő szempontokat, koordinálja a Digitális Átállás Stratégiájának végrehajtásában feladatokat ellátó szervek tevékenységét. Kapcsolatot tart a piaci szereplőkkel. Megjeleníti számukra a digitális átállás érdekében történő állami beavatkozás irányait, és folyamatosan vizsgálja a digitális műsorterjesztő hálózatok és az ezeken nyújtott szolgáltatások hazai helyzetét, feltárja és értékeli a szolgáltatók szempontjait. Gondoskodik a fogyasztók tájékoztatásáról, a digitális műsorterjesztés igénybevételét ösztönző kommunikációról.
192. A digitális átállásért felelős intézmény mindhárom fenti szerepkörét érintő feladata továbbá, hogy gondoskodjék az átállási stratégia folyamatos „karbantartásáról”, aktualizálásáról, monitoringjáról és meghatározott időszakonként nyilvánosan értékelje a stratégia végrehajtását.
Javaslat a szervezetrendszerre 193. A digitális átállást irányító intézmény szervezetének, jogállásának és egyéb jellemzőinek meghatározásához az alábbi kérdések megválaszolása szükséges: • • • • • • •
ki lássa el a létrejövő intézmény felügyeletét? milyen formában történjen a döntéshozatal és a menedzsment? milyen szervezeti megoldás legyen a munkaszervezetre, hivatalra? hol legyen az államigazgatási és piaci koordináció helye az intézményrendszeren belül? milyen szervezeti feltételrendszert kíván az átalakulás finanszírozása? milyen szervezeti feltételrendszert kíván a lakossági tájékoztatás és kommunikáció? milyen legyen az intézményi beágyazottsága a földfelszíni digitális hálózatok (multiplexek) pályáztatásának?
194. A fenti kérdések mérlegelésén alapuló intézményi javaslat a jelenlegi szervezeti adottságokból kiindulva az alábbi: •
• • •
Az intézményrendszer felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatalhoz célszerű rendelni. A közvetlen kormányzati, vagy országgyűlési alárendeltség komolyabb mandátumot jelentene, de egyúttal rugalmatlanabbá tenné a működést, a szakminisztériumi szintre történő utalás viszont erőteljesen beszűkítené az érdemi koordináció lehetőségeit. Az operatív döntéshozatal és menedzsment a MeH szervezetén belül továbbra is a Médiapolitikai Főtanácsadó funkciójához kapcsolódna, a megfelelő szervezeti és pénzügyi kapacitások hozzárendelése mellett. Az államigazgatási koordináció szerepét a jövőben is a 2007 elején újjáalakult DTV KB, valamint az ehhez kapcsolódó – jelenleg előkészületi szakaszban lévő – Szolgáltatói Fórum töltheti be. A finanszírozás átláthatóságának biztosítása érdekében a stratégia megfontolandónak tartja – osztrák mintára – egy elkülönített pénzalap létrehozását (Digitális Alap).
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
• •
A lakossági tájékoztatás és kommunikáció, valamint a későbbiekben a set top box támogatások államigazgatási koordinációja vagy – angol mintára - elkülönült célszervezetben (Digital Hungary Task Force), vagy a Meh szervezetén belül történhetne. A multiplex pályáztatás tekintetében a szervezetfejlesztési javaslat az érintett közigazgatási szervekből álló értékelési bizottság felállítását tartja indokoltnak, amelynek döntését a Nemzeti Hírközlési Hatóság foglalja a megfelelő közigazgatási határozatokba, illetve köti meg döntés alapján a szükséges szerződéseket..
10. ábra
A digitális átállás javasolt szervezetrendszerének fő ismérvei
Felügyelet:
MeH
Megfelelő feltételek a MeH szervezetén belül
Kinevezés, irányítás
Hivatali szervezet
1723
Beszámolás
Operatív döntéshozatal és menedzsment Kinevezés, vezetés
Konzultáció, tájékoztatás
Államigazgatási koordináció DTV KB
Médiapolitikai Főtanácsadó a MeH szervezetén belül
Konzultáció, tájékoztatás
Piaci, civil koordináció Szolgáltatói fórum Kinevezés, irányítás
Finanszírozás Műsorszolgáltatási Alapból elkülönített pénzalap ("Digitális Alap") és a MeH költségvetéséből
Beszámolás
Kinevezés, Döntés a finanszírozásról, relatív önállóság
Lakossági kommunikáció
MUX pályáztatás
Célszervezet alapítványi formában (Digital Hungary), vagy a MeH szervezetén belül
Az érintett közigazgatási szervekből álló értékelési bizottság
Monitoring 195. A Digitális Átállás Stratégiájának értékelése a végrehajtás során csak akkor lehetséges teljes körben, ha megfelelő adatsorokon nyomon követhetők a műsorterjesztési rendszer változásai. Ezekkel az adatokkal összefüggésben követelmény, hogy évek elteltével is összehasonlíthatóak legyenek, mivel a folyamatok megfelelő értékelésének lehetőségét csak ez biztosítja. 196. Erre figyelemmel a stratégia végrehajtásának időszakára – a vonatkozó nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével és a célrendszernél bemutatott indikátorok alapján - ki kell dolgozni azt a szempontrendszert, amelynek mentén a stratégia monitoringja és hatásának értékelése a jövőben történhet. A digitális átállás folyamatának hazai nyomonkövetése céljából • •
egyrészt a fő indikátorok havi rendszerességgel, történő számbavétele, másrészt a piaci folyamatok legalább évente történő átfogó, egységes rendszerbe illeszkedő rendszeres jelentés keretében történő felmérése és értékelése szükséges , (Digital Report Hungary) , amely a piaci folyamatok és az állami szerepvállalás hatásainak értékelésére egyaránt alkalmas kell legyen.
1724
MAGYAR KÖZLÖNY
VI.
2007/29. szám
Pénzügyi tervezés
197. A digitális átállás bizonyos területeken megtakarításokat hozhat, ugyanakkor a Digitális Átállás Stratégiájában javasolt eszközöknek jelentős kiadási vonzatai is vannak. Tekintettel arra, hogy a megtakarítások és kiadások alakulása tekintetében nem érkezett konkrét módosítási javaslat a konzultáció során, a stratégiai vitaanyagban szereplő pénzügyi számítások jelentősen nem módosultak, továbbra is megfelelő kiindulópontot jelentenek a közigazgatási egyeztetéshez és a részletesebb modellszámításokhoz.
Digitális műsorszórás közvetlen megtakarításai
198. A földfelszíni digitális átállás során keletkező közvetlen megtakarítások becslésénél az alábbi feltételezésekkel éltünk: • • •
•
Az m1 analóg műsorszórásának éves költsége a vizsgált időszak második felében 5 milliárd forint körül fog alakulni. Az m1 analóg műsorszórásának lekapcsolására a lehető leghamarabb, már 2009-ben sor kerülhet. Az 1. multiplex lakossági ellátottsága 2009-re lehetővé teszi az m2 analóg műholdas műsorszórásának leállítását. (Ez a megtakarítás abban az esetben érhető el, ha a multiplex szolgáltató akár saját döntése alapján, piaci alapon, akár – hatósági döntés alapján – az 1. multiplexen helyet biztosít az m2 csatornának.) Egy közszolgálati adó digitális sugárzásának költsége ötöde az analóg sugárzási költségeknek.
5. táblázat A földfelszíni digitális átállás során keletkező közvetlen megtakarítások, 2008-2012 (millió forint)17
m1 analóg műsorszórás lekapcsolása m2 analóg műholdas műsorszórás lekapcsolása m1 és m2 digitális műsorszórás költsége Összesen
2007
2008
2009
2010
2011
2012 összesen
0
0
0
5000
5000
5000
15000
0
0
1341
1341
1341
1341
5364
0 0
-2200 -2200
-2200 -859
-2200 4141
-2200 4141
2200 4141
-11000 9364
Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag
17
Egyéb egyszeri vagy éves bevételként jelentkezhet még a frekvenciahasználati jog értékesítése, amelynek még nagyságrendjére sem érdemes becslést adni a pontos pályázati feltételek hiányában. Véleményünk szerint azonban minél közelebb kerül a DVB-T platform pályáztatása a 2012-es céldátumhoz, annál kevesebb bevétel várható, mivel a platformüzemeltető költségei és kockázatai nőnek a sikeres átállással kapcsolatban. Nem kizárható az sem, hogy a frekvenciahasználati jogosultságokat végül nem pénzügyi, hanem tartalmi szempontok alapján, ún. „beauty contest” keretében kell értékesíteni.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
199. A fenti számítások azt mutatják, hogy a sugárzási költségek tekintetében a 2012-ig terjedő időszakban mintegy 9-10 milliárd forint megtakarítás realizálható, ha az m2 és m1 sugárzása relatíve korán (2009/2010-ben) a digitális földfelszíni hálózatra kerül át.
Digitális átállással összefüggő közvetlen kiadások
200.
A digitális átállás 2007-2012-es időszakára az alábbi fő kiadási tételeket számszerűsítettük: • • • • • •
a fogyasztók tájékoztatását, a fogyasztói tudatosság növelését célzó intézkedések a közszolgálati digitális átállás finanszírozása a Műsorszolgáltatási Alapból folyósított hálózatfejlesztési támogatások set-top box támogatások, platform és technológia semleges módon, rászorultsági alapon innovatív digitális alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztés a digitális átállást irányító intézmény és az államigazgatási koordinációfinanszírozási igénye
201. A fogyasztók tájékoztatása döntően PPP alapú kampányok keretében célszerű. Szolgáltatói becslésekre és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva egy folyamatos médiajelenlétet biztosító, célzott tájékoztató kampány éves költsége 1,5-2 milliárd forint lehet. Egy sikeres PPP alapú program esetén ennek mintegy negyedét jelentheti az állami szerepvállalás. A tájékoztatási funkció a digitális átállás teljes időtartamában indokolt, de természetesen a digitális földfelszíni platform indulását megelőző időszakban alacsonyabb. 202. A közszolgálati műsorszolgáltatók digitális átállási költségeinek fedezését potenciális költségtételként jelenítjük meg. Jelenleg a 2008-tól feltüntetett források összegszerűségénél fontosabb stratégiai üzenet, hogy a konkrét finanszírozási igény csak a NAMS eredményei alapján áttekintett közszolgálati feladatmeghatározás és finanszírozási rendszer alapján lehetséges. 203. A Műsorszolgáltatási Alap támogatásait eddig csak a kábeltelevíziós társaságok használhatták hálózataik digitalizálásához, a jövőben azonban ez a forrás a digitalizáció platformsemleges támogatására lenne fordítható. A Műsorszolgáltatási Alap költségvetését 2006-ra az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLII. törvény 3. sz. melléklete állapítja meg. E szerint az Alap költségvetésének főösszege 31.310.000.000,- Ft. Ebből a műsorterjesztő hálózatok kiépítésének támogatására az idei évben összesen 853.000.000,- Ft áll rendelkezésre. Ez az összeg teljes egészében a digitális átállás céljaira fordítható, és figyelemmel arra, hogy az M-RTL 2012-ig meghosszabbított műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (a bevételi oldalon az e jogosultságon befolyó műsorszolgáltatási díj adja ennek a keretösszegnek az alapját), eddig az időpontig évente ugyanilyen nagyságrendű forrás meglétével lehet számolni. 204. Az alábbi táblázat egy lehetséges set-top box támogatási forgatókönyvet rajzol fel. Az előzetes eredmények szerint a rászorultsági alapon és platform-semlegesen nyújtott set-top box támogatások nagyságrendileg összesen 3,5-4 milliárd forintot tennének ki a 2008-2012 közötti időszakban.
1725
1726
MAGYAR KÖZLÖNY
6. táblázat
2007/29. szám
Egy lehetséges set-top box támogatási forgatókönyv 2007
set-top box árak várható alakulása (e Ft) analóg földi vétel (ezer háztartás) digitális földi vétel (ezer háztartás) földi vétel összesen (ezer háztartás)
analóg földi vétel (ezer háztartás) digitális földi vétel (ezer háztartás) földi vétel összesen (ezer háztartás) digitális földi vételre vált (ezer háztartás) más platformra vált (ezer háztartás) set-top box támogatást vesz igénybe (ezer háztartás) támogatás igény (millió forint)
17100
2008
2009
15390 13851 organikus pálya
2010 12465,9
18
2011
2012
11219,31 10097,4
1010
800
680
622
530 410
25
156
241
266
324 410
956 kívánatos pálya
921
888
854 820
1035
1008
756
386
178
81
0
27
200
535
710
773
820
1035
956
921
888
854
820
27
173
335
175
63
47
182
79
35
33
34
34
0
0
88
48
20
16
0
0
2017
1022
399
300
Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag
205. Az innovatív digitális alkalmazás- és szolgáltatás-fejlesztésesetében a GVOP 3-as prioritás tapasztalatai alapján azzal számolunk, hogy az ilyen célra folyósított támogatások összértéke éves szinten nem haladja meg az 500 millió forintot és az ehhez tartozó nemzeti hozzájárulás mértéke hasonlóan az NFT I. időszakához - 28 százalékos szint körül alakul. Ez éves szinten 140 millió 18
A számításoknál az alábbi feltételezésekkel éltünk: 1. Kiindulópontként a célérték alapú jövőképnél meghatározott organikus fejlődési pályát használtuk. Az analóg és földfelszíni vétellel rendelkező háztartásokra vonatkozó becslés innen származik a táblázat első három sorában. 2. Ezt követően meghatároztunk egy kívánatos fejlődési pályát, amely az m1 2009. évi lekapcsolásával 2012-re lehetővé teszi az analóg sugárzás teljes leállítását. 3. Ez alapján évente megbecsültük azoknak a háztartásoknak a várható számát, amelyek • analóg földfelszíni vételről digitálisra váltanak, • illetve az – organikus fejlődési pálya alapján feltüntettük azoknak a számát, akik valamilyen okból elhagyják a földfelszíni platformot. Lényegében ez a két csoport jelenti a támogatással potenciálisan érintettek legszélesebb körét. 4. A konkrét támogatási igény kiszámításához további feltételezések voltak: • set-top box támogatásra először 2009-ben nyílik lehetőség • a set-top boxok ára folyamatosan évi 10 százalékkal csökken • az analóg földfelszíni platformot elhagyó, illetve a digitális földfelszíni vételre váltó háztartások 25 százaléka fog rászorultsági alapon set-top box támogatást igényelni. • a földfelszíni platformot elhagyók fele fog más digitális platformra váltani, a többiek analóg KTV szolgáltatásra fizetnek elő • a set-top box támogatásra jogosultak mintegy fele vesz igénybe telepítési segítséget a digitális vételre való átálláshoz, ennek költségét háztartásonként 20 ezer forintra becsültük.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1727
forint körüli olyan költségvetési kiadást jelent, amely hozzájárul a Digitális Átállás Stratégia céljainak megvalósulásához. 206. A digitális átállás koordinációja és a monitoring rendszer éves működési költségeit, a konkretizált szervezetfejlesztési elképzelések és a konzultációs észrevételek alapján éves szinten 150-200 millió forintra csökkentettük. 207. A fentiek alapján a stratégia indikatív pénzügyi táblája azt mutatja, hogy a digitális átállással kapcsolatos állami szerepvállalás mintegy évi 3-5 milliárd forintos többletforrást igényel a 2012-ig terjedő időszakban. Ebből a legnagyobb egyedi tételt a közszolgálati digitális átállás célzott támogatása jelenti.
7. táblázat
Indikatív pénzügyi tábla
fogyasztók tájékoztatását, a fogyasztói tudatosság növelését célzó intézkedések a közszolgálati digitális átállás finanszírozása set-top box támogatások, innovatív digitális alkalmazás és szolgáltatásfejlesztés, nemzeti önrésze
19
2007
2008
2009
2010
2011
2012
200
375
500
500
500
375
0 0
2000 0
2000 2017
2000 1022
2000 399
2000 300
140
140
140
140
140
140 A digitális átállás koordinációja és monitoring rendszer 150 Összesen 490 Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag
200
200
200
200
200
2715
4857
3862
3239
3015
19 A táblázat nem tartalmazza a Műsorszolgáltatási Alapból folyósított hálózatfejlesztési támogatások évi 800 millió forint körüli összegét, mivel ez a kiadás a digitális átállástól függetlenül is fennáll, így nem tekintettük a stratégiai célok megvalósításához szükséges „többletforrásnak”.
1728
MAGYAR KÖZLÖNY
VI. rész
2007/29. szám
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Az Országos Választási Bizottság közleménye a 2007. március 4-én megtartott országos kisebbségi önkormányzati választás eredményérõl
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV A BOLGÁR KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke 2. Dr. Halmai Gábor s. k., 3. Dr. Fazekas Marianna s. k., 4. Dr. Ivancsics Imre s. k., 5. Dr. Baleczky Tímea s. k., 6. Dr. Sándorfi György s. k., 7. Dr. Szoboszlai György s. k., 8. ............................................................
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
Aláírás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1729
B BOLGÁR
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
189
179
0
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
D
E
F
G
H
179
179
0
10
169
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
013
169
A LISTA NEVE
8
..................................................... .....................................................
..................................................... .....................................................
9
..................................................... .....................................................
3
..................................................... .....................................................
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
1
MBE
2
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
169
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1730
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
BOLGÁR
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
169
Kiosztott mandátumok száma:
25
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
MBE ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
0 1 3
25
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1731
D 4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Dr. Muszev Dimitrov Dancso
MBE
013
1
2. Andonov Alekszi Petrov
MBE
013
2
3.Bajcsev Borisz Iván
MBE
013
3
4. Bajcsev Encsev Péter
MBE
013
4
5. Belosinov Dragetta
MBE
013
5
6. Bonev Jordán
MBE
013
6
7. Canov Hrisztov Marin
MBE
013
7
8. Dr. Irinkov Dimiter Mihály
MBE
013
8
9.Hadzsikosztova Gabriella
MBE
013
9
10. Ivanov Emil
MBE
013
10
11. Jorgov Cvjatkó
MBE
013
11
12. Kalicov Vladimir
MBE
013
12
13. Karailiev Iván
MBE
013
13
14.Kirkov Konsztantinov Vladimir
MBE
013
14
15. Kusev Nikola
MBE
013
15
16. Major Ádámné
MBE
013
16
17. Miskolczi Dimitranka Dimitrova
MBE
013
17
18. Tanev Dimiter
MBE
013
18
19. Tütünkov-Hrisztov Jordán
MBE
013
19
20.Tyütyünkov Galin
MBE
013
20
21.Valcsev-Ivanov János
MBE
013
21
22.Varga Szimeon
MBE
013
22
23.Varga Zsanett
MBE
013
23
24.Varró Norbert
MBE
013
24
25.Vladova Ivanova Ivanka
MBE
013
25
26.
1732
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1733
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
1734
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV A CIGÁNY KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k.,
Aláírás
9. ............................................................
az Országos Választási Bizottság elnöke
10. ............................................................
2. Dr. Halmai Gábor s. k.,
11. ............................................................
3. Dr. Fazekas Marianna s. k.,
12. ............................................................
4. Dr. Ivancsics Imre s. k.,
13. ............................................................
5. Dr. Baleczky Tímea s. k.,
14. ............................................................
6. Dr. Sándorfi György s. k.,
15. ............................................................
7. Dr. Szoboszlai György s. k.,
16. ............................................................
8. ............................................................
17. ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1735
B CIGÁNY
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
5476
5411
8
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
5405
5409
-2
120
5289
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
A LISTA NEVE
1
MCF FÓRUM
028
2507
8
..................................................... .....................................................
2
„LUNGO DROM”
010
2782
9
..................................................... .....................................................
3
..................................................... .....................................................
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
5289
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1736
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
CIGÁNY
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
5289
Kiosztott mandátumok száma:
53
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
MCF FÓRUM
028
25
„LUNGO DROM”
010
28
................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1737
4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Kolompár Orbán
MCF FÓRUM
028
1
2. Teleki László
MCF FÓRUM
028
2
3. Dancs Mihály
MCF FÓRUM
028
3
4. Dógi János
MCF FÓRUM
028
4
5. Daróczi Sándor Józsefné
MCF FÓRUM
028
5
6. Kiss Jánosné
MCF FÓRUM
028
6
7. Sárközi Károly
MCF FÓRUM
028
7
8. Balog József
MCF FÓRUM
028
8
9. Balogh János
MCF FÓRUM
028
9
10. Seres Géza
MCF FÓRUM
028
10
11. Horváth János
MCF FÓRUM
028
11
12. Farkas László
MCF FÓRUM
028
12
13. Hódi Sándor
MCF FÓRUM
028
13
14. Kertész Lóránt
MCF FÓRUM
028
14
15. Várnai József
MCF FÓRUM
028
15
16. Orsós Vendel
MCF FÓRUM
028
16
17. Varga Zoltán
MCF FÓRUM
028
17
18. Horváth Attila
MCF FÓRUM
028
18
19. Kakas József
MCF FÓRUM
028
19
20. Balogh Mihály
MCF FÓRUM
028
20
21. Bihari József
MCF FÓRUM
028
21
22. Fenyvesi Tibor
MCF FÓRUM
028
22
23. Sütő János Zoltán
MCF FÓRUM
028
23
24. Rácz Dezső
MCF FÓRUM
028
24
25. Csikós Árpád
MCF FÓRUM
028
25
26. Farkas Flórián
„LUNGO DROM”
010
1
1738
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
27. Oláh József
„LUNGO DROM”
010
2
28. Lakatos István
„LUNGO DROM”
010
3
29. Vajda László
„LUNGO DROM”
010
4
30. Berényi László
„LUNGO DROM”
010
5
31. Lukács Mihály
„LUNGO DROM”
010
6
32. Farkas Antal
„LUNGO DROM”
010
7
33. Kozák János
„LUNGO DROM”
010
8
34. Rostás László
„LUNGO DROM”
010
9
35. Hegedüs István
„LUNGO DROM”
010
10
36. Farkas Félix
„LUNGO DROM”
010
11
37. Aba-Horváth István
„LUNGO DROM”
010
12
38. Várnai Márton
„LUNGO DROM”
010
13
39. Galyas István
„LUNGO DROM”
010
14
40. Balogh Pál
„LUNGO DROM”
010
15
41. Balogh Gusztáv
„LUNGO DROM”
010
16
42. Kovács István
„LUNGO DROM”
010
17
43. Labodáné Lakatos Szilvia
„LUNGO DROM”
010
18
44. Nagy József György
„LUNGO DROM”
010
19
45. Kozák János ifj.
„LUNGO DROM”
010
20
46. Rácz Tamás
„LUNGO DROM”
010
21
47. Csonka Sándor
„LUNGO DROM”
010
22
48. Babai János
„LUNGO DROM”
010
23
49. Dr. Kosztics István
„LUNGO DROM”
010
24
50. Raffai László
„LUNGO DROM”
010
25
51. Babai László
„LUNGO DROM”
010
26
52. Drágos József
„LUNGO DROM”
010
27
53. Balogh Imre
„LUNGO DROM”
010
28
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1739
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
MAGYAR KÖZLÖNY
1740
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV A GÖRÖG KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke 2. Dr. Halmai Gábor s. k., 3. Dr. Fazekas Marianna s. k., 4. Dr. Ivancsics Imre s. k., 5. Dr. Baleczky Tímea s. k., 6. Dr. Sándorfi György s. k., 7. Dr. Szoboszlai György s. k., 8. ............................................................
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
Aláírás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1741
B GÖRÖG
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
169
161
0
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
161
161
0
4
157
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
A LISTA NEVE
1
SYLLOGOS
029
111
8
..................................................... .....................................................
2
ELLINIZMOSZ EGY
032
46
9
..................................................... .....................................................
3
..................................................... .....................................................
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
157
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1742
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
GÖRÖG
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
157
Kiosztott mandátumok száma:
25
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
SYLLOGOS
0 2 9
18
ELLINIZMOSZ EGY
0 3 2
7
................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1743
D 4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Szkevisz Theodorosz
SYLLOGOS
029
1
2. Kanaki Lefter
SYLLOGOS
029
2
3. Koranisz Laokratisz
SYLLOGOS
029
3
4. Szidiropulosz László
SYLLOGOS
029
4
5. Arghyropoulos Gábor Mihály
SYLLOGOS
029
5
6. Dzovairi Polyxeni
SYLLOGOS
029
6
7. Agárdi Bendegúz Szpírosz
SYLLOGOS
029
7
8. Mavromatisz Aposztolisz
SYLLOGOS
029
8
9. Kaparelisz Szpirosz
SYLLOGOS
029
9
10. Bekiarisz Dimitrisz
SYLLOGOS
029
10
11. Molnárné Gogu Perisztera
SYLLOGOS
029
11
12. Prodromidisz Nikosz
SYLLOGOS
029
12
13. Georgiu Kosztandina
SYLLOGOS
029
13
14. Hernádi Györgyné Zguralisz Vasziliki
SYLLOGOS
029
14
15. Kocolarisz Theodoroszné
SYLLOGOS
029
15
16. Sianos Tamás
SYLLOGOS
029
16
17. Németh Barbara Erzsébet
SYLLOGOS
029
17
18. Szopkóné Papakosztandisz Eleni
SYLLOGOS
029
18
19. Taxidisz Keraszina
ELLINIZMOSZ EGY
032
1
20. Szamarinotisz János
ELLINIZMOSZ EGY
032
2
21. Bozonasz Irini
ELLINIZMOSZ EGY
032
3
22. Kanaki Elena
ELLINIZMOSZ EGY
032
4
23. Dzindzisz Jorgosz
ELLINIZMOSZ EGY
032
5
24. Glavina Mária
ELLINIZMOSZ EGY
032
6
25. Akritidu Szófia
ELLINIZMOSZ EGY
032
7
26.
1744
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1745
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
MAGYAR KÖZLÖNY
1746
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV A HORVÁT KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke 2. Dr. Halmai Gábor s. k., 3. Dr. Fazekas Marianna s. k., 4. Dr. Ivancsics Imre s. k., 5. Dr. Baleczky Tímea s. k., 6. Dr. Sándorfi György s. k., 7. Dr. Szoboszlai György s. k., 8. ............................................................
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
Aláírás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1747
B HORVÁT
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
574
545
0
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
545
543
-2
59
484
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
012
484
A LISTA NEVE
8
..................................................... .....................................................
..................................................... .....................................................
9
..................................................... .....................................................
3
..................................................... .....................................................
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
1
MO-i HORVÁTOK SZ
2
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
484
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1748
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
HORVÁT
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
484
Kiosztott mandátumok száma:
39
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
MO-i HORVÁTOK SZ ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
0 1 2
39
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1749
D 4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Osztrogonácz József
MO-i HORVÁTOK SZ
012
1
2. Agatics Hajnalka
MO-i HORVÁTOK SZ
012
2
3. Dr. Al-Emadné Balatinácz Marianna
MO-i HORVÁTOK SZ
012
3
4. Balatinácz István
MO-i HORVÁTOK SZ
012
4
5. Barics Arnold
MO-i HORVÁTOK SZ
012
5
6. Drajkó Péterné
MO-i HORVÁTOK SZ
012
6
7. Dudás Gyula
MO-i HORVÁTOK SZ
012
7
8. Dudás József
MO-i HORVÁTOK SZ
012
8
9. Faragó Zoltán
MO-i HORVÁTOK SZ
012
9
10. Gohér Miklósné
MO-i HORVÁTOK SZ
012
10
11. Győrvári Gábor Zoltán
MO-i HORVÁTOK SZ
012
11
12. Gyuricz József
MO-i HORVÁTOK SZ
012
12
13. Hepp Mihály
MO-i HORVÁTOK SZ
012
13
14. Horváth Csaba
MO-i HORVÁTOK SZ
012
14
15. Jaksics György
MO-i HORVÁTOK SZ
012
15
16. Karagity István
MO-i HORVÁTOK SZ
012
16
17. Koloszár István
MO-i HORVÁTOK SZ
012
17
18. Kovácsné Kővágó Anna
MO-i HORVÁTOK SZ
012
18
19. Krékity István
MO-i HORVÁTOK SZ
012
19
20. Krizmanich István
MO-i HORVÁTOK SZ
012
20
21. Markovics Józsefné
MO-i HORVÁTOK SZ
012
21
22. Miátovics Mihály
MO-i HORVÁTOK SZ
012
22
23. Németh Gáborné
MO-i HORVÁTOK SZ
012
23
24. Nickl Pál
MO-i HORVÁTOK SZ
012
24
25. Dr. Payrits Ferenc
MO-i HORVÁTOK SZ
012
25
26. Petkovits Sándor
MO-i HORVÁTOK SZ
012
26
1750
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
27. Petrics Mária
MO-i HORVÁTOK SZ
012
27
28. Schmatovich Mátyás
MO-i HORVÁTOK SZ
012
28
29. Skrapits László
MO-i HORVÁTOK SZ
012
29
30. Standovár Mihály
MO-i HORVÁTOK SZ
012
30
31. Szigecsán Józsefné
MO-i HORVÁTOK SZ
012
31
32. Szilágyi Béla
MO-i HORVÁTOK SZ
012
32
33. Szolga József
MO-i HORVÁTOK SZ
012
33
34. Takács József
MO-i HORVÁTOK SZ
012
34
35. Taragyia Györgyné
MO-i HORVÁTOK SZ
012
35
36. Turul István
MO-i HORVÁTOK SZ
012
36
MO-i HORVÁTOK SZ
012
37
38. Vargovics József Árpádné
MO-i HORVÁTOK SZ
012
38
39. Völgyi Géza
MO-i HORVÁTOK SZ
012
39
37. Varga Zsuzsanna
40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
Árpádné
Greges
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1751
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
MAGYAR KÖZLÖNY
1752
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV A LENGYEL KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke 2. Dr. Halmai Gábor s. k., 3. Dr. Fazekas Marianna s. k., 4. Dr. Ivancsics Imre s. k., 5. Dr. Baleczky Tímea s. k., 6. Dr. Sándorfi György s. k., 7. Dr. Szoboszlai György s. k., 8. ............................................................
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
Aláírás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1753
B LENGYEL
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
235
223
1
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
222
221
-2
17
204
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
A LISTA NEVE
1
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
108
8
..................................................... .....................................................
2
BEM J. EGYESÜLETSZT.ADALBERT
015
96
9
..................................................... .....................................................
3
..................................................... .....................................................
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
204
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1754
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
LENGYEL
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
204
Kiosztott mandátumok száma:
25
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
13
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
12
................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1755
D 4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Dr. Biernacki Karol
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
1
2. Kochanowski Jerzy
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
2
3. Kollár Urszula Bozenna
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
3
4. Fábián Sándor
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
4
5. Dr. Csúcs Lászlóné
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
5
6. Buskó András
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
6
7. Florianska Jadwiga
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
7
8. Bárkányi Péter
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
8
9. Zemplényi Mária
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
9
10. Zarowny Ferenc
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
10
11. Cserti Istvánné
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
11
12. Janiczak Dávid
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
12
13. Tornai Piroska
PILSUDSKI B-A-Z M.L.K.ÖSZ
023
13
14. Molnárné-Sagun Zdzislawa Maria
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
1
15. Szczerba Krzysztof
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
2
16. Dávid Mária
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
3
17. Luttor Tamás Antal
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
4
18. Bayer László Sándor
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
5
19. Máté Endre
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
6
20. Bros Stanislaw Wojciechné
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
7
21. Nagy Gergely Mihály
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
8
22. Bátori Zsolt
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
9
23. Fullár Gyula András
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
10
24. Filó Jánosné
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
11
25. Berkecz Karolina
BEM J. EGYESÜLET-SZT. ADALBERT
015
12
26.
1756
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1757
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
MAGYAR KÖZLÖNY
1758
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV A NÉMET KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke 2. Dr. Halmai Gábor s. k., 3. Dr. Fazekas Marianna s. k., 4. Dr. Ivancsics Imre s. k., 5. Dr. Baleczky Tímea s. k., 6. Dr. Sándorfi György s. k., 7. Dr. Szoboszlai György s. k., 8. ............................................................
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
Aláírás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1759
B NÉMET
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
1882
1849
1
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
1848
1846
-3
69
1777
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
018
1777
A LISTA NEVE
8
..................................................... .....................................................
..................................................... .....................................................
9
..................................................... .....................................................
3
..................................................... .....................................................
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
1
BNÖSZ
2
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
1777
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1760
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
NÉMET
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
1777
Kiosztott mandátumok száma:
53
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
BNÖSZ ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
018
53
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1761
4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. ÁbeL János
BNÖSZ
018
1
2. Dr. Albert Vendel
BNÖSZ
018
2
3. Babits Emil Ferenc
BNÖSZ
018
3
4. Benedek Ferenc
BNÖSZ
018
4
5. Berek Zoltánné
BNÖSZ
018
5
6. Dr. Brenner Koloman
BNÖSZ
018
6
7. Bürgermayer Stefan
BNÖSZ
018
7
8. Endrész Árpádné
BNÖSZ
018
8
9. Englenderné Hock Ibolya
BNÖSZ
018
9
10. Erdei Ferenc
BNÖSZ
018
10
11. Fejesné Schwarcz Mária Erzsébet
BNÖSZ
018
11
12. Fóber Ferenc
BNÖSZ
018
12
13. Dr. Formann István
BNÖSZ
018
13
14. Frank György
BNÖSZ
018
14
15. Frigyesi András
BNÖSZ
018
15
16. Fuchs János
BNÖSZ
018
16
17. Gáspár Tibor
BNÖSZ
018
17
18. Grim Márkné Hirt Valéria
BNÖSZ
018
18
19. Hambuch Géza
BNÖSZ
018
19
20. Hárs Gyuláné
BNÖSZ
018
20
21. Heil Helmut Frigyes
BNÖSZ
018
21
22. Heinek Ottó
BNÖSZ
018
22
23. Heltainé Panyik Erzsébet Mária
BNÖSZ
018
23
24. Hofferné Hanich Erika
BNÖSZ
018
24
25. Dr. Józan-Jilling Mihály
BNÖSZ
018
25
26. Kántor Péter Tamás
BNÖSZ
018
26
1762
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
27. Dr. Knáb Erzsébet
BNÖSZ
018
27
28. Kófiás Endréné
BNÖSZ
018
28
29. Kolbach Ferenc
BNÖSZ
018
29
30. Konczili Vendel
BNÖSZ
018
30
31. Kóthyné Herczeg Mária
BNÖSZ
018
31
32. Köhlerné Koch Ilona
BNÖSZ
018
32
33. Krisch Aladárné
BNÖSZ
018
33
34. Mammel Krisztina
BNÖSZ
018
34
35. Manz József
BNÖSZ
018
35
36. Marlokné Cservenyi Magdolna
BNÖSZ
018
36
37. Ritter Imre
BNÖSZ
018
37
38. Sax László
BNÖSZ
018
38
39. Dr. Schäffer István
BNÖSZ
018
39
40. Schindler László
BNÖSZ
018
40
41. Schuth János
BNÖSZ
018
41
42. Schwartz József
BNÖSZ
018
42
43. Studer Imre
BNÖSZ
018
43
44. Szeitz Mária
BNÖSZ
018
44
45. Szigriszt János
BNÖSZ
018
45
46. Szugfil József
BNÖSZ
018
46
47. Tigelmann Péter
BNÖSZ
018
47
48. Treitz Zoltánné
BNÖSZ
018
48
49. Troszt Erzsébet
BNÖSZ
018
49
50. Unger Ilona
BNÖSZ
018
50
51. Vidi Nándorné
BNÖSZ
018
51
52. Virth József Mihály
BNÖSZ
018
52
53. Dr. Wenczl Miklós
BNÖSZ
018
53
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1763
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
MAGYAR KÖZLÖNY
1764
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV AZ ÖRMÉNY KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében
Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k.,
Aláírás
9. ............................................................
az Országos Választási Bizottság elnöke
10. ............................................................
2. Dr. Halmai Gábor s. k.,
11. ............................................................
3. Dr. Fazekas Marianna s. k.,
12. ............................................................
4. Dr. Ivancsics Imre s. k.,
13. ............................................................
5. Dr. Baleczky Tímea s. k.,
14. ............................................................
6. Dr. Sándorfi György s. k.,
15. ............................................................
7. Dr. Szoboszlai György s. k.,
16. ............................................................
8. ............................................................
17. ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1765
B ÖRMÉNY
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
155
152
0
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
152
152
0
1
151
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
A LISTA NEVE
1
EÖGYKE
025
56
8
..................................................... .....................................................
2
ARMÉNIA
038
43
9
..................................................... .....................................................
3
MÖSE
017
52
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
151
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1766
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
ÖRMÉNY
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
151
Kiosztott mandátumok száma:
25
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
EÖGYKE
025
9
ARMÉNIA
038
7
MÖSE
017
9
................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1767
D 4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Szongoth Gábor
EÖGYKE
025
1
2. Zakariás Antal Dirán
EÖGYKE
025
2
3. Füleki Balázs
EÖGYKE
025
3
4. Ajvazov Jurij
EÖGYKE
025
4
5. Dr. Szuper Géza
EÖGYKE
025
5
6. Várady Mária
EÖGYKE
025
6
7. Wertán Zsoltné
EÖGYKE
025
7
8. Zárugné Tancsin Katalin
EÖGYKE
025
8
9. Dávid Csaba
EÖGYKE
025
9
10. Nazarjan Hamlet
ARMÉNIA
038
1
11. Dr. Peltekian Aram Abrahamné
ARMÉNIA
038
2
12. Mátyus Szvetlana
ARMÉNIA
038
3
13. Halászné Oganeszian Anyincska
ARMÉNIA
038
4
14. Gogescu László
ARMÉNIA
038
5
15. Dr. Serkisian Szeván
ARMÉNIA
038
6
16. Dr. Vurom Gábor
ARMÉNIA
038
7
17. Szárkiszján Ádám Papikovics
MÖSE
017
1
18. Akopjan Nikogosz
MÖSE
017
2
19. Dr. Dzsodján Gagig
MÖSE
017
3
20. Balabanian Hartiokun Nihran
MÖSE
017
4
21. Bezjian Antranik Lutfi
MÖSE
017
5
22. Kazarjan Knar Aszaturovna
MÖSE
017
6
23. Zárainé Gressai Éva Julianna
MÖSE
017
7
24. Keller Ludmilla
MÖSE
017
8
25. Dr. Badaoui Bechara
MÖSE
017
9
26.
1768
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1769
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
1770
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV A ROMÁN KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k.,
Aláírás
9. ............................................................
az Országos Választási Bizottság elnöke
10. ............................................................
2. Dr. Halmai Gábor s. k.,
11. ............................................................
3. Dr. Fazekas Marianna s. k.,
12. ............................................................
4. Dr. Ivancsics Imre s. k.,
13. ............................................................
5. Dr. Baleczky Tímea s. k.,
14. ............................................................
6. Dr. Sándorfi György s. k.,
15. ............................................................
7. Dr. Szoboszlai György s. k.,
16. ............................................................
8. ............................................................
17. ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1771
B ROMÁN
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
228
225
0
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
225
225
0
5
220
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
A LISTA NEVE
1
ROMÁN ORTODOXOK
024
44
8
..................................................... .....................................................
2
BRE
037
38
9
..................................................... .....................................................
3
MROÉE
016
138
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
10 ..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
220
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1772
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
ROMÁN
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
220
Kiosztott mandátumok száma:
25
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
ROMÁN ORTODOXOK
024
5
BRE
037
4
MROÉE
016
16
................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1773
D 4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Simon Éva
ROMÁN ORTODOXOK
024
1
2. Martyin Tivadar
ROMÁN ORTODOXOK
024
2
3. Elekes Gabriella
ROMÁN ORTODOXOK
024
3
4. Bekál Aurél
ROMÁN ORTODOXOK
024
4
5. Dr. Csotye János
ROMÁN ORTODOXOK
024
5
6. Rokszin László
BRE
037
1
7. Roxin Anna
BRE
037
2
8. Papp Zoltánné
BRE
037
3
9. Csotye György
BRE
037
4
10. Kreszta Traján
MROÉE
016
1
11. Gulyás György
MROÉE
016
2
12. Juhász Tibor
MROÉE
016
3
13. Dr. Szelezsán János
MROÉE
016
4
14. Szilágyi Lászlóné
MROÉE
016
5
15. Negreu Mariana
MROÉE
016
6
16. Jancsin György
MROÉE
016
7
17. Finna Sándor
MROÉE
016
8
18. Kovács Kálmánné
MROÉE
016
9
19. Táth János
MROÉE
016
10
20. Radics János
MROÉE
016
11
21. Czirle Sándor
MROÉE
016
12
22. Árgyelán György
MROÉE
016
13
23. Józsa Ferenc
MROÉE
016
14
24. Blága János
MROÉE
016
15
25. Márk György
MROÉE
016
16
26.
1774
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1775
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
MAGYAR KÖZLÖNY
1776
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV A RUSZIN KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke 2. Dr. Halmai Gábor s. k., 3. Dr. Fazekas Marianna s. k., 4. Dr. Ivancsics Imre s. k., 5. Dr. Baleczky Tímea s. k., 6. Dr. Sándorfi György s. k., 7. Dr. Szoboszlai György s. k., 8. ............................................................
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
Aláírás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1777
B RUSZIN
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
259
256
1
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
255
255
-1
4
251
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
A LISTA NEVE
1
MARUSZE
021
116
8
..................................................... .....................................................
2
HORUE-RUKE
013
135
9
..................................................... .....................................................
3
..................................................... .....................................................
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
251
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1778
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
RUSZIN
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
251
Kiosztott mandátumok száma:
31
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
MARUSZE
021
14
HORUE-RUKE
013
17
................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1779
D 4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Soltész Géza
MARUSZE
021
1
2. Dr. Ujaczki Tibor
MARUSZE
021
2
3. Dr. Egyed Lajos
MARUSZE
021
3
4. Hattinger Gábor
MARUSZE
021
4
5. Csicsvári Miklós
MARUSZE
021
5
6. Popovics László
MARUSZE
021
6
7. Erdős József
MARUSZE
021
7
8. Medve László
MARUSZE
021
8
9. Vajda Andrea
MARUSZE
021
9
10. Himinec Vladimir
MARUSZE
021
10
11. Princz István
MARUSZE
021
11
12. Trombitás Béla
MARUSZE
021
12
13. Váraljai Károly
MARUSZE
021
13
14. Esztergominé Irina
MARUSZE
021
14
15. Giricz Vera
HORUE-RUKE
013
1
16. Szilcer-Likovics Olga
HORUE-RUKE
013
2
17. Moriljak Valéria
HORUE-RUKE
013
3
18. Dr. Lyavinecz Marianna
HORUE-RUKE
013
4
19. Manajló András
HORUE-RUKE
013
5
20. Homoki István
HORUE-RUKE
013
6
21. Lyavinyec Sztyepán
HORUE-RUKE
013
7
22. Bara Sándor
HORUE-RUKE
013
8
23. Szónoczky János Mihály
HORUE-RUKE
013
9
24. Kozsnyánszky János
HORUE-RUKE
013
10
25. Dr. Szabó János
HORUE-RUKE
013
11
26. Minyóczki Bertalan
HORUE-RUKE
013
12
1780
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
27. Ligetiné Sztrinszky Jolán
HORUE-RUKE
013
13
28. Hancsák András
HORUE-RUKE
013
14
29. Ilykó Andrea
HORUE-RUKE
013
15
30. Donáth Lehel
HORUE-RUKE
013
16
31. Csehily László
HORUE-RUKE
013
17
32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1781
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
MAGYAR KÖZLÖNY
1782
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV A SZERB KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke 2. Dr. Halmai Gábor s. k., 3. Dr. Fazekas Marianna s. k., 4. Dr. Ivancsics Imre s. k., 5. Dr. Baleczky Tímea s. k., 6. Dr. Sándorfi György s. k., 7. Dr. Szoboszlai György s. k., 8. ............................................................
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
Aláírás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1783
B SZERB
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
199
187
0
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
187
187
0
1
186
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
A LISTA NEVE
1
SZEGEDI SZERBEK
028
95
8
..................................................... .....................................................
2
SZERB KLUB
010
22
9
..................................................... .....................................................
3
SRPSKI FORUM
031
69
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
186
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1784
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
SZERB
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
186
Kiosztott mandátumok száma:
25
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
SZEGEDI SZERBEK
028
13
SZERB KLUB
010
3
SRPSKI FORUM
031
9
................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1785
D 4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Proczko Tomiszláv
SZEGEDI SZERBEK
028
1
2. Dr. Pavlov Milica
SZEGEDI SZERBEK
028
2
3. Alexov Lyubomir
SZEGEDI SZERBEK
028
3
4. Dr. Lásztity Jovánka
SZEGEDI SZERBEK
028
4
5. Szutor Lászlóné
SZEGEDI SZERBEK
028
5
6. Brczán Krisztifor
SZEGEDI SZERBEK
028
6
7. Rusz Márk Milán
SZEGEDI SZERBEK
028
7
8. Vészits Péterné
SZEGEDI SZERBEK
028
8
9. Roczkov Frigyes
SZEGEDI SZERBEK
028
9
10. Gyurity Milán
SZEGEDI SZERBEK
028
10
11. Dr. Ember Tibor
SZEGEDI SZERBEK
028
11
12. Radován Katalin
SZEGEDI SZERBEK
028
12
13. Tuczakov Dusán
SZEGEDI SZERBEK
028
13
14. Vukovits Dusán
SZERB KLUB
010
1
15. Pandurovich-Novákovich Anica
SZERB KLUB
010
2
16. Bogdán Péter
SZERB KLUB
010
3
17. Lásztity Péter
SRPSKI FORUM
031
1
18. Rusz Igor Dusán
SRPSKI FORUM
031
2
19. Markovné Szusics Xénia
SRPSKI FORUM
031
3
20. Hajdzsán Náda
SRPSKI FORUM
031
4
21. Sákics Dragomir
SRPSKI FORUM
031
5
22. Rusz Boriszláv
SRPSKI FORUM
031
6
23. Dr. Lásztity Radomir
SRPSKI FORUM
031
7
24. Szemler Tamás
SRPSKI FORUM
031
8
25. Gyukin Szvetozár
SRPSKI FORUM
031
9
26.
1786
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1787
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
MAGYAR KÖZLÖNY
1788
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV A SZLOVÁK KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke 2. Dr. Halmai Gábor s. k., 3. Dr. Fazekas Marianna s. k., 4. Dr. Ivancsics Imre s. k., 5. Dr. Baleczky Tímea s. k., 6. Dr. Sándorfi György s. k., 7. Dr. Szoboszlai György s. k., 8. ............................................................
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
Aláírás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1789
B SZLOVÁK
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
578
573
0
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
573
573
0
7
566
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
A LISTA NEVE
1
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESIPILIS
029
251
8
..................................................... .....................................................
2
DASZSZ-DOLINA-OZVENAZEMPLÉN
011
315
9
..................................................... .....................................................
3
..................................................... .....................................................
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
566
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1790
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
SZLOVÁK
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
566
Kiosztott mandátumok száma:
39
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
17
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
22
................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1791
D 4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Fuhl Imre
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
1
2. Pleva Mihályné
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
2
3. Nagy Mária
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
3
4. Havelka József
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
4
5. Komjáthi Gáborné
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
5
6. Papucsekné Glück Márta
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
6
7. Szabó Istvánné
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
7
8. Dr. Egyed Ferdinánd
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
8
9. Agárdi András
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
9
10. Árendás Zoltánné
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
10
11. Nagy Tamás
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
11
12. Petőfi Valéria
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
12
13. Szabadi Mónika
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
13
14. Kaszaláné Szabad Judit
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
14
15. Huberné Kisgyőri Katalin
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
15
16. Vőlgyesiné Pribisán Katalin
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
16
17. Gimesiné Szokol Emese
MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS
029
17
18. Fuzik János Sándor
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
1
19. Riba Etelka Ilona
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
2
20. Aszódi Csaba András
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
3
21. Hollósy Tiborné
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
4
22. Novák Imre
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
5
23. Lászik Mihály
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
6
24. Dr. Alt Gyula
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
7
25. Klyucsik Pálné
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
8
26. Klauszné Fuzik Ildikó
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
9
1792
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
27. Mótyán György Tibor
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
10
28. Angyal László
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
11
29. Zelman Ferenc Pál
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
12
30. Dr. Szabó Zsuzsanna
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
13
31. Lehoczki Anna
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
14
32. Petró László
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
15
33. Priskin Jánosné
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
16
34. Bacskai Miklósné
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
17
35. Gmoser Györgyné
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
18
36. Szabóné Tóth Katalin Zsuzsánna
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
19
37. Laukó Zsuzsanna Éva
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
20
38. Sutyinszki Mária
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
21
39. Szabó Zoltán
DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN
011
22
40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1793
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
MAGYAR KÖZLÖNY
1794
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV A SZLOVÉN KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke 2. Dr. Halmai Gábor s. k., 3. Dr. Fazekas Marianna s. k., 4. Dr. Ivancsics Imre s. k., 5. Dr. Baleczky Tímea s. k., 6. Dr. Sándorfi György s. k., 7. Dr. Szoboszlai György s. k., 8. ............................................................
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
Aláírás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1795
B SZLOVÉN
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
55
55
0
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
55
55
0
0
55
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
012
55
A LISTA NEVE
8
..................................................... .....................................................
..................................................... .....................................................
9
..................................................... .....................................................
3
..................................................... .....................................................
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
1
Mo-i SZLOVÉNEK
2
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
55
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1796
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
SZLOVÉN
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
55
Kiosztott mandátumok száma:
15
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
Mo-i SZLOVÉNEK ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
012
15
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1797
D 4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Ropos Márton
Mo-i SZLOVÉNEK
012
1
2. Lázár Éva
Mo-i SZLOVÉNEK
012
2
3. Bajzek László
Mo-i SZLOVÉNEK
012
3
4. Nemes László
Mo-i SZLOVÉNEK
012
4
5. Nagy Józsefné
Mo-i SZLOVÉNEK
012
5
6. Holecz Lajosné
Mo-i SZLOVÉNEK
012
6
7. Holecz Károly
Mo-i SZLOVÉNEK
012
7
8. Trajbár István
Mo-i SZLOVÉNEK
012
8
9. Mukicsné Kozár Mária
Mo-i SZLOVÉNEK
012
9
10. Brasits László
Mo-i SZLOVÉNEK
012
10
11. Krányecz Ferenc
Mo-i SZLOVÉNEK
012
11
12. Kissné Köles Erika
Mo-i SZLOVÉNEK
012
12
13. Szukics András
Mo-i SZLOVÉNEK
012
13
14. Fodor Sándorné
Mo-i SZLOVÉNEK
012
14
15. Karba József
Mo-i SZLOVÉNEK
012
15
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
1798
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1799
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
MAGYAR KÖZLÖNY
1800
2007/29. szám
ÖSSZESÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A
JEGYZŐKÖNYV AZ UKRÁN KISEBBSÉG ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSÁNAK EREDMÉNYÉRŐL Az Országos Választási Bizottság állítja ki két példányban!
2007. év március hónap 7. napján BUDAPEST IX. kerület Balázs Béla utca 35. szám alatt, az Országos Választási Bizottság hivatali helyiségében Készült
Jelen vannak: Név
Aláírás
Név
1. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke 2. Dr. Halmai Gábor s. k., 3. Dr. Fazekas Marianna s. k., 4. Dr. Ivancsics Imre s. k., 5. Dr. Baleczky Tímea s. k., 6. Dr. Sándorfi György s. k., 7. Dr. Szoboszlai György s. k., 8. ............................................................
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................
az Országos Választási Bizottság tagjai P. H.
Aláírás
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1801
B UKRÁN
Kisebbség:
A VÁLASZTÁS ÖSSZESÍTETT ADATAI Az elektori jegyzékben szereplő elektorok száma
Szavazóként megjelent elektorok száma
Visszautasított elektorok száma
A
B
C
94
93
0
Az urnában lévő, továbbított borítékok száma
Szavazólapok száma
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +; hiány: -)
D
E
F
G
H
93
93
0
24
69
Érvénytelen Érvényes szavazatok száma szavazatok száma
AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA LISTÁNKÉNT A LISTA NEVE
Azonosító szám
Érvényes szavazat
015
69
A LISTA NEVE
8
..................................................... .....................................................
..................................................... .....................................................
9
..................................................... .....................................................
3
..................................................... .....................................................
10 .....................................................
4
..................................................... .....................................................
11 .....................................................
5
..................................................... .....................................................
12 .....................................................
6
..................................................... .....................................................
13 .....................................................
7
..................................................... .....................................................
14 .....................................................
1
MUKE
2
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-14)
Azonosító szám
..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................
69
Figyelem! a) A F rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a E és az B rovatba írt számok különbségével. Többlet szavazólap esetén a különbség pozitív előjelű, ha az urnából hiányzik szavazólap, negatív előjelű. (F = E – B ) b) A E rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a G és H rovatba beírt számok összegével. (E = G + H) c) A listánkénti érvényes szavazatok összegének meg kell egyeznie a H rovatba beírt számmal!
Érvényes szavazat
1802
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
C ORSZÁGOS
UKRÁN
Kisebbség:
A választás eredménye 1. A listák szavazatai, megszerzett mandátumai: A listákra leadott érvényes szavazatok száma összesen:
69
Kiosztott mandátumok száma:
19
2. A mandátumot szerzett listák és a megszerzett mandátumok: A LISTA NEVE
AZONOSÍTÓ
MEGSZERZETT MANDÁTUM
MUKE ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. ................................................................................................. .................................................................................................
015
19
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1803
D 4. A listán megválasztott képviselők: Név
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
1. Hartyányi Jaroszlava
MUKE
015
1
2. Kravcsenko György
MUKE
015
2
3. Sajtos Natália
MUKE
015
3
4. Ladányi Sándorné
MUKE
015
4
5. Mihajlik Iván
MUKE
015
5
6. Stefuca Viktória
MUKE
015
6
7. Szabó Jaroszlava
MUKE
015
7
8. Mátyás Husztyinyia
MUKE
015
8
9. Kern Viktória
MUKE
015
9
10. Bodnár Pál
MUKE
015
10
11. Mészáros Anna
MUKE
015
11
12. Kormányos Alekszandra
MUKE
015
12
13. Faragó Galina
MUKE
015
13
14. Hartyányi Nikoletta
MUKE
015
14
15. Lajgut Szvitlana
MUKE
015
15
16. Ráduly Jelena Anatoljevna
MUKE
015
16
17. Forrai Györgyné
MUKE
015
17
18. Kirejko Dmitrij Taraszovics
MUKE
015
18
19. Sajtos Péter
MUKE
015
19
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
1804
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
E Név 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
Jelölő szervezet
A lista azonosító száma
A jelölt sorszáma a listán
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1805
F A J E G Y Z Ő K Ö N Y V E G Y – E G Y M Á S O L A T I P É L D Á N Y Á T Á T V E T T É K: Név
Jelölő szervezet
Aláírás
Az Országos Választási Bizottság
1806
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
Az Alkotmánybíróság elnökének közleménye alkotmánybírói megbízatás megszûnésérõl Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 15. § (2) bekezdése alapján megállapítom, hogy dr. Erdei Árpád alkotmánybírói megbízatása – az Abtv. 15. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt okból – 2007. március 10-én megszûnt. Budapest, 2007. március 12. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
A Külügyminisztérium közleménye a tiszteletbeli konzuli képviselõk névjegyzékérõl és konzuli jogosítványairól AMERIKA
Tiszteletbeli konzul neve
Böjtös László Dennis Bechara Félegyházy-Megyesy Jenõ Garai Gábor Dr. Gergátz István Dr. Kaarina Koskenalusta Pozsgay György Pring Komjáthy Emese Phillip Arnold Aronoff Szablya Ilona Julius Joe Adorjan Voisin Éva Balázs Béla Szabó Artúr Alex Moosz Molnár András Vass Zoltán Frohlinger Tamás Ádám Rózsa Farkasvölgyi Ágnes Ferenczy Loránd János Füzesi Junior Erõss-Sales Zsófia
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Cleveland Washington Mayaguez (Puerto Rico) Washington Denver Los Angeles Boston New York New Orleans Washington Chicago New York Miami Washington Honolulu Los Angeles Houston Los Angeles Seattle Los Angeles Saint Louis New York San Francisco Los Angeles KANADA Calgary Ottawa Calgary Ottawa Montreál Ottawa Vancouver Ottawa Vancouver Ottawa Winnipeg Toronto ARGENTIN KÖZTÁRSASÁG Rosario Buenos Aires BRAZIL SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG Belo Horizonte Brazíliaváros Curitiba Sao Paulo Fortaleza Brazíliaváros Fortaleza Brazíliaváros
1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
felhatalmazva nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva nem felhatalmazott felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Király János Hajdú Anton Ürményi Géza Veronica Ruttkay Pereira Bartos Miklós Andrés Esteban Dr. Washington León Bon Dr. Luis José Godoy González Eduardo Emerich Kovács Amengual Gabriel Héctor Berczely Apor Arq. José Guillermo Rojas Chaves
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
Rio de Janeiro Sao Paulo Rio de Janeiro Sao Paulo Salvador Brazíliaváros Porto Alegre Sao Paulo BOLÍVIAI KÖZTÁRSASÁG La Paz Buenos Aires
Arica Punta Arenas
CHILE Santiago de Chile Santiago de Chile
1807 1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
felhatalmazva felhatalmazva
Valparaíso
Santiago de Chile
nem felhatalmazott
Santiago de Chile
Santiago de Chile
nem felhatalmazott
San José
COSTA RICA Mexikóváros
ECUADORI KÖZTÁRSASÁG Francisco Salvador Moral Quito Buenos Aires GUATEMALA Hedy de Csáky Guatemalaváros Mexikóváros HOLLAND ANTILLÁK (CURACAO) Paul van de Laarschot Willemstad Hága HONDURAS José Pedro Handal Bendeck Tegucigalpa Mexikóváros KOLUMBIA Dr. Szegedy-Maszák Ildikó Bogota Brazíliaváros Ricardo Lequerica Cartagena de Indias Brazíliaváros MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK Alejandro Vázques Macías Guadalajara Mexikóváros Modesto Alanis von der Monterrey Mexikóváros Meden Alberto Vadas Kuhn Cuernavaca Mexikóváros PANAMAI KÖZTÁRSASÁG Szmirnov István Panamaváros Havanna PARAGUAYI KÖZTÁRSASÁG Tömböly Dénes Asunción Buenos Aires PERUI KÖZTÁRSASÁG Hajóssy István Lima Buenos Aires URUGUAYI KELETI KÖZTÁRSASÁG Juan José Martony Schmidt Montevideo Buenos Aires VENEZUELAI BOLIVÁRI KÖZTÁRSASÁG Fenjves János Caracas Brazíliaváros
felhatalmazva
nem felhatalmazott felhatalmazva nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva nem felhatalmazott felhatalmazva
1808
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Nyisztorné KristóffyJeszenszky Judit Buzás Judit
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
2007/29. szám 1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
Caracas
Brazíliaváros
felhatalmazva
Porlamar
Brazíliaváros
felhatalmazva
AFRIKA
Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
BENINI KÖZTÁRSASÁG Achille Djogni Dr. Cotonou Abuja DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG André Pelser Fokváros Pretória Tóth Dénes Aurél Durban Pretória DZSIBUTI Said Omar Moussa Djibouti Nairobi EGYIPTOMI ARAB KÖZTÁRSASÁG Ahmed Saad Ragab Dr. Alexandria Kairo Emile Sedrak Wahba Suez Kairo ETIÓPIA Zera Dawit Teklahaimanot Addis Abeba Nairobi GAMBIA Ozsvári Zsuzsanna Banjul Abuja GHÁNAI KÖZTÁRSASÁG Ekow Fynn-Thompson Dr. Accra Abuja GUINEA Oumar Bella Barry Conakry Abuja KAMERUN Marie Catherine Ngo Djob Douala Abuja KENYAI KÖZTÁRSASÁG Mike Kirkland Mombasa Nairobi MAROKKÓI KIRÁLYSÁG Abelhamid Guessous Tanger Rabat Mohamed Tazi Casablanca Rabat MAURITIUS KÖZTÁRSASÁG Marie Jacques Guy Hugnin Port Louis Nairobi NAMÍBIAI KÖZTÁRSASÁG Trepper György Windhoek Pretória NIGÉRIAI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG Déri Endre Kaduna Abuja SEYCHELLES KÖZTÁRSASÁG Anna Butler-Payette Victoria Nairobi SZENEGÁL Yves Marliére Dakar Párizs
1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva nem felhatalmazott
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Gordon Wavamunno
Kampala
Gaudenzio Massimino Rossi Dr.
Lusaka
Khaled Benjemaa
Jerba
Felügyelõ képviselet
UGANDAI KÖZTÁRSASÁG Nairobi ZAMBIAI KÖZTÁRSASÁG Pretória TUNÉZIA Tunisz
1809 1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
nem felhatalmazott felhatalmazva
nem felhatalmazott
AUSZTRÁLIA
Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Borlai Tibor Molnár György Világos István Tóth Katalin Marianne
Brisbane Perth Melbourne Adelaide
Szabó Miklós Szentirmay Klára
Auckland Wellington
Felügyelõ képviselet
Sydney Sydney Sydney Sydney ÚJ-ZÉLAND Canberra Canberra
1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
EURÓPA
Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Stefan Frans Vuzdugan Dr. Antwerpen Jacques Dangez Liege Costakis Loizou
Nicosia
Heine Sveistrup Jensen
Aarhus
Bán István Mall Hellam
Tartu Tallinn
Bengt Göran Lindholm Kyösti Niilo Juhani Kakkonen Kristiina Jaatinen Urpo Kivikari
Mariehamn Joensuu Tampere Turku
Aymar de Caumia-Baillenx Bordeaux
Felügyelõ képviselet
BELGIUM Brüsszel Brüsszel CIPRUS Nicosia DÁNIA Koppenhága ÉSZTORSZÁG Tallinn Tallinn FINNORSZÁG Helsinki Helsinki Helsinki Helsinki FRANCIAORSZÁG Párizs
1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva nem felhatalmazott felhatalmazva nem felhatalmazott
1810
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
Tamás Margit Bernard Pacory Jean-Pierre Prudhon László Mester de Parajd Serge Leonce Comtat
Marseille Lille Nancy Rouen Rennes
Agapitos Kaillis Alexandros Besi Dimitrios Takas Frederica Kassiotis Konstantinos E. Konstantinides
Rodosz Pireus Thessaloniki Korfu Heraklion
Zaza Charkviani
Tbiliszi
C.H. Boer Dr. Fred Dubbeling Jankovich József Béla Johannes Andreas Maria Reijnen D.S.L. Festetics de Tolna
Amsterdam Winsum Arnhem ‘s-Hertogenbosch Haarlem
Felügyelõ képviselet
Párizs Párizs Párizs Párizs Párizs GÖRÖGORSZÁG Athén Athén Athén Athén Athén GRÚZIA Kijev HOLLANDIA Hága Hága Hága Hága
Hága HORVÁTORSZÁG Ivo Stanicic Split Zágráb Marijan Kljucaricek Rijeka Zágráb IZLAND Svavar Jónatansson Reykjavik Oslo ÍRORSZÁG George Eaton Dublin Dublin LENGYELORSZÁG Tadeusz Kaczor Lódz Varsó Witold Abramowicz Dr. Poznan Varsó LETTORSZÁG Ariana Zupika Riga Tallinn LIECHTENSTEINI FEJEDELEMSÉG Markus H. Wanger Dr. jur. Vaduz Bern LITVÁN KÖZTÁRSASÁG Jocionisné Mészáros Ilona Kaunas Vilnius LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG Jean J.M. Ries Dalheim Luxemburg MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG Michael Soler Sliema Róma MONACO Elek István Monte-Carlo Párizs MONTENEGRÓ Magyar Csaba Herceg Novi Podgorica
2007/29. szám 1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva
2007/29. szám
Tiszteletbeli konzul neve
MAGYAR KÖZLÖNY
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
1811 1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA Andrew Zsigmond Liverpool London nem felhatalmazott de Lemhényi Dr. Sir Geoffrey Inkin Cardiff London nem felhatalmazott Thomas Henry Drysdale Edinburgh London nem felhatalmazott NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG Axel F. SchultzeBremerhaven Berlin felhatalmazva Petzold Dr. Günter Marten Schwerin Berlin nem felhatalmazott Günter Späth Dr. Nürnberg Berlin felhatalmazva Helmut Greve Dr. Hamburg Berlin nem felhatalmazott Jürgen Bohn Dr. Erfurt Berlin nem felhatalmazott Frank Müller-Eberstein Drezda Berlin nem felhatalmazott Hubert Schulte-Kemper Essen Berlin nem felhatalmazott Volkmar Wilhelm Kübler Frankfurt am Main Berlin nem felhatalmazott Rolf Kurz Stuttgart Berlin nem felhatalmazott NORVÉG KIRÁLYSÁG Száva Gábor Sarpsborg Oslo felhatalmazva Jostein Soland Stavanger Oslo nem felhatalmazott OLASZ KÖZTÁRSASÁG Albert Bruno Frank Genova Milánó felhatalmazva Andrea Amatucci Prof. Nápoly Róma nem felhatalmazott Anna Rossi Illy Triest Milánó felhatalmazva Carmine Arena Prof. Dr. Bari Róma nem felhatalmazott Dott. Renato Martorelli Torino Milánó felhatalmazva Enrico R. Zoppas Dr. Velence Milánó felhatalmazva Giuseppe Piria Gr. Uff. Perugia Róma nem felhatalmazva Miliczky Erzsébet Dr. Bologna Milánó felhatalmazva Pintér Lajos Prof. Dr. Verona Milánó felhatalmazva Santamarináné Sótyi Palermo Róma nem felhatalmazott Adelaide Ungár Ferenc Prof. Firenze Róma nem felhatalmazott OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG Günter Kuhn Salzburg Bécs felhatalmazva Franz Lantos Innsbruck Bécs felhatalmazva Katharina Pedák-Vattay Linz Bécs felhatalmazva Michael Leier Horitschon Bécs felhatalmazva Nemes Vincenz Bregenz Bécs felhatalmazva Rudi Roth Graz Bécs felhatalmazva Rudolf Gruber Dr. Maria Enzersdorf Bécs felhatalmazva Wolfgang R. Röhrs Klagenfurt Bécs felhatalmazva ÖRMÉNYORSZÁG Artashes Blurtsyan Jereván Moszkva felhatalmazva
1812
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Américo Ferreira de Amorim
Akkreditáció
Porto
Felügyelõ képviselet
PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG Lisszabon
2007/29. szám 1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
nem felhatalmazott
Andrés Goerlich Lledó Francisco Manuel Kovács Reus Pablo Zoltán Frank Tóth Vilmos Hermann Nóra Henrietta
ROMÁNIA Konstanca Bukarest Jászvásár Bukarest SPANYOLORSZÁG Valencia Barcelona Palma de Mallorca Barcelona
felhatalmazva nem felhatalmazott
Málaga Gijón Tenerife
felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva
Gilly G. János Jürg Marquard Konrad Peter Annasohn Dr. Nagy István Anda Grarian Dietrich Béla
Zug Zug Basel Genf Zürich
Erdal Keresteci Erdogan Erken Ismet Güral Bekir Bülent Özsoy
Izmir Tekirdag Kütahya Antalya
Larisza Maleh
Lemberg
Pálosi Ferenc Adrian Christescu
Madrid Madrid Madrid SVÁJC Bern Bern Bern Bern Bern TÖRÖKORSZÁG Isztambul Isztambul Isztambul Ankara UKRAJNA Ungvár
nem felhatalmazott felhatalmazva
felhatalmazva nem felhatalmazott felhatalmazva felhatalmazva felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott
ÁZSIA
Tiszteletbeli konzul neve
Azam J. Chowdhurry Alfonso S. Yuchengco III. Binod Khemka M.A. Alagappan Cristofoli Gabriella Eduard Eddy Sugiri James R. Radjimin
Akkreditáció
Felügyelõ képviselet
BANGLADES Dakka Delhi FÜLÖP-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG Manila Jakarta INDIAI KÖZTÁRSASÁG Mumbai Delhi Chennai Delhi INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG Denpasar Jakarta Bandung Jakarta Surabaya Jakarta
1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott nem felhatalmazott felhatalmazva nem felhatalmazott nem felhatalmazott
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Tiszteletbeli konzul neve
Akkreditáció
1813
Felügyelõ képviselet
1/2002. (I. 23.) KüM–IM együttes rendelet 4. §-ban foglalt konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazás
IZRAEL ÁLLAM Dov Ramati Eilat Tel Aviv felhatalmazva Josef Weiss Jeruzsálem Tel Aviv nem felhatalmazott Tony Nadashi Dr. Haifa Tel Aviv nem felhatalmazott Sharon Judit Tel Aviv Tel Aviv nem felhatalmazott JAPÁN Osamu Suzuki Hamamatsu Tokió felhatalmazva Iue Satoshi Osaka Tokió felhatalmazva KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG Henry Balyan Dr. Bishkek Almati nem felhatalmazott KOREAI KÖZTÁRSASÁG Sohn Bongrak Incheon-City Szöul nem felhatalmazott Lee-Dong uk Ulszan Szöul nem felhatalmazott LIBANON Adel Kassar Szidon Bejrút nem felhatalmazott MALAJZIA Fáskerty Gábor Penang Kuala Lumpur nem felhatalmazott MONGÓLIA Csulún Ganhujag Ulánbátor Peking felhatalmazva NEPÁLI KIRÁLYSÁG C.S. Gyawali Kathmandu Delhi nem felhatalmazott OMÁN Saud Hamad Al Taie Muscat Rijád nem felhatalmazott PAKISZTÁNI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG Mahtab H. Mohiuddin Lahore Iszlamabad nem felhatalmazott Zia Zakaria Karachi Iszlamabad nem felhatalmazott SRI LANKA-I DEMOKRATIKUS SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Godaliyanage Rohan Colombo Delhi nem felhatalmazott Nanayakkara SZÍRIAI ARAB KÖZTÁRSASÁG Ahmad Al-Chihabi Aleppo Damaszkusz nem felhatalmazott Malek Zein Lattakia Damaszkusz nem felhatalmazott
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 777025D 943880F 966149E 469306E
297230B 272254F 444232E 353318G
982564A 972857D 262796B 043864A
917200F 660121A 283255C 248312C
928353B 228083C 504112G 146979C
1814
MAGYAR KÖZLÖNY 105416G 684375G 643040B 850114A 850100A 574836A 974290B 844953D 770095E 444848F 036360A 702573D 835772G 940191E 686126F 615086B 878454D 181141D 856401G 935972B 895870E 816524F 128302E 415986D 413715D 526623F 637390D 181179B 224500E 765964E 218162B 705756C 961080C 113003B 396129C 348199G 526440A 532522E 109325F 432622G 738775G 270391E 383513A 778094C 530326D
559093C 995192D 403107A 600539C 472761F 358269C 686310C 081467E 317268G 401774G 985723F 020475F 492932G 097188E 183068F 948479D 121954E 388756B 917027A 172403C 204945F 790438B 084225E 193346A 614084A 363552B 307983D 097160C 743149B 416305C 076579E 279590E 177064C 253093E 404026F 333772E 508310A 160720B 241634E 755723C 536716B 564556E 320466A 627754E 512412D
211645B 051365F 027330E 743994C 311100E 784050C 544482C 389070E 364944D 856291B 665505E 118498F 289756A 358868A 450670E 143003G 897390E 363107C 728208D 113872C 977999F 399075G 640282D 365211F 638742C 876812F 705761D 930741A 548607B 647536B 443265D 132446E 437494D 432052E 681268F 252989B 743233G 746737E 814510E 963166B 373649F 044120D 734520F 754534C 996641B
2007/29. szám 174710C 942494F 488667C 553020B 870809C 007915F 754119F 068460D 892121B 305768F 254671A 024787B 417656D 442129F 572330E 797873B 064474B 072930B 929268B 315113B 678347F 781220D 068844F 815938A 970435C 810315D 562681C 484566G 031557F 858272A 006046A 566984C 081956C 049453C 685850E 936871C 645366G 530448D 511129G 793342B 068977A 815625F 984958A 153721B 311443D
613677C 971547D 485016F 102534E 413000A 365272A 121188C 610507B 120953B 692965E 410280E 089121C 526703G 664337A 219262D 836890F 348940B 797267D 897309F 584968A 978193A 784425C 161916D 898856C 354618E 989192D 466647C 240801C 797557A 581200E 203695B 763682G 152296A 079937F 786038D 221903A 222855C 840137F 125417F 671748B 483426F 060441D
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2007. évi 24. számában megjelent, a zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezetek támogatásáról szóló 13/2007. (III. 1.) FVM rendelet 4. §-ának (4) bekezdése helyesen: ,,(4) A 3. §-ban szabályozott támogatás folyósításának feltétele a mezõgazdasági termékeket érintõ biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról szóló 2220/85/EGK bizottsági rendelet alapján jelzálogjog, mint biztosíték nyújtása. A biztosíték mértéke a VR1 8. cikk (2) bekezdése szerint kiegészített támogatási összeg 50%-a. A biztosíték feloldásáról az MVH a végleges elismerésrõl szóló jogerõs határozat kézhezvételét követõ nyolc napon belül rendelkezik.” (Kézirathiba)
2007/29. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1815
1816
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/29. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2007. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Jogtanácsadó
(Az árak az áfát tartalmazzák.) 99 792 Ft/év Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 15 372 Ft/év Közlekedési Értesítõ 22 932 Ft/év Kulturális Közlöny 5 544 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 18 900 Ft/év Munkaügyi Közlöny 4 788 Ft/év Oktatási Közlöny 25 452 Ft/év Pénzügyi Közlöny 22 176 Ft/év Sportértesítõ 27 720 Ft/év Statisztikai Közlöny 3 528 Ft/év Szociális Közlöny 18 396 Ft/év Turisztikai Értesítõ 23 436 Ft/év Ügyészségi Közlöny 6 552 Ft/év Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele 18 648 Ft/év Pénzügyi Szemle 15 876 Ft/év L'udové noviny 6 804 Ft/év Neue Zeitung
15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év 3 780 Ft/év 4 788 Ft/év
Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) 25 munkahelyes hálózati változat Önálló változat 72 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat
260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft
Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) 25 munkahelyes hálózati változat Önálló változat 72 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat
260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft
Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 07.0801 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.
