154. szám I. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, november 29., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2005. november 29.,

TARTALOMJEGYZÉK 253/2005. (XI. 29.) Korm. r.

kedd 56/2005. (XI. 29.) EüM–KvVM–BM e. r.

154. szám I. kötet

57/2005. (XI. 29.) EüM r. 111/2005. (XI. 29.) FVM r.

112/2005. (XI. 29.) FVM r.

Ára: 345,– Ft 113/2005. (XI. 29.) FVM r.

42/2005. (XI. 29.) HM r. 15/2005. (XI. 29.) IHM–NKÖM e. r. 38/2005. (XI. 29.) PM r.

39/2005. (XI. 29.) PM r.

177/2005. (XI. 29.) KE h. 1112/2005. (XI. 29.) Korm. h. 1113/2005. (XI. 29.) Korm. h. 1114/2005. (XI. 29.) Korm. h.

Oldal A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggésben az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereirõl és a vizsgálatok eredményeinek értékelésérõl szóló 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet módosításáról* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a termelõi csoportok létrehozásához és mûködtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló kedvezõtlen adottságú területek kompenzációs támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 151/2004. (X. 13.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 9/2005. (III. 30.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . Az audiovizuális kötelespéldányok szolgáltatásának részletes szabályairól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az országkockázat tõkekövetelményérõl szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tõkekövetelményérõl szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A könyvviteli szolgáltatást végzõk, valamint a továbbképzésükben közremûködõ szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásának igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 21/2002. (V. 30.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésérõl . . . . . . . A ,,Földért életjáradékot” program IV. szakaszának meghirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A MÁV ZRt. személyszállítási közszolgáltatói tevékenységének és pályavasúti eszközeinek fejlesztését szolgáló hitelekhez kapcsolódó állami kezességvállalásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új, modell értékû közmunkaprogram indításáról szóló 1093/2005. (IX. 17.) Korm. határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (4/2005. KJE szám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8916

8916 8917

8918

8918

8925 8926 8929

8930

8931 8932 8932 8932 8933 8933

* A rendelet mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny 2005. évi 154. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).

8916

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 253/2005. (XI. 29.) Korm. rendelete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggésben az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról A belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § (1) Az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (3) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: [(3) A mûködési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni:] „f) mozgóbolt esetében a mozgóbolt mûködési területének jegyzékét.” (2) Az R. 3. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A mûködési engedély kiadási kérelemhez a kereskedõnek csatolnia kell a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító és az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratokat, továbbá ha a tevékenység gyakorlását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, az engedélyeket. A jegyzõ szerzi be a 4. § szerinti elõzetes szakhatósági hozzájárulásokat. (5) Mozgóbolt esetében a kereskedõ kérelme alapján – a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenõen – a jegyzõnek be kell szereznie a mozgóbolt mûködési területével érintett települések jegyzõinek hozzájárulását is. Ha a mozgóbolt mûködési területével érintett település jegyzõje a mozgóbolt mûködéséhez nem járul hozzá, az alapeljárás jegyzõje e település tekintetében a hozzájárulást elutasító állásfoglalás figyelembevételével hozza meg az 5. § (1) bekezdésében megjelölt mûködési engedélyt kiadó határozatot.”

2005/154. szám 2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a belügyminiszter 56/2005. (XI. 29.) EüM–KvVM–BM együttes rendelete a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereirõl és a vizsgálatok eredményeinek értékelésérõl szóló 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet módosításáról* A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. §-a (4) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: 1. § A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereirõl és a vizsgálatok eredményeinek értékelésérõl szóló 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: e.R.) melléklete a következõk szerint módosul: a) az „A” rész, Módszerek a fizikai tulajdonságok meghatározásához az 1. számú melléklet szerinti A.21. fejezettel egészül ki; b) a „B” rész, Módszerek a toxikológiai tulajdonságok meghatározásához B.1. Akut toxicitás trisz (orális) – Akut toxicitási osztály módszer fejezet helyébe a 2. számú melléklet szövege lép; c) a „B” rész, Módszerek a toxikológiai tulajdonságok meghatározásához B.1. Akut toxicitás bis (orális) – Fix dózis módszer fejezet helyébe a 3. számú melléklet szövege lép; * A rendelet mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny 2005. évi 154. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).

2005/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) a „B” rész, Módszerek a toxikológiai tulajdonságok meghatározásához B.4. Akut toxicitás (bõrirritáció) fejezet helyébe a 4. számú melléklet szövege lép; e) a „B” rész, Módszerek a toxikológiai tulajdonságok meghatározásához B.5. Akut toxicitás (szemirritáció) fejezet helyébe az 5. számú melléklet szövege lép; f) a „B” rész, Módszerek a toxikológiai tulajdonságok meghatározásához B.31. Teratogenitási vizsgálat rágcsálókon és nem-rágcsálókon fejezet helyébe a 6. számú melléklet szövege lép; g) a „B” rész, Módszerek a toxikológiai tulajdonságok meghatározásához B.35. Kétgenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat fejezet helyébe a 7. számú melléklet szövege lép; h) a „B” rész, Módszerek a toxikológiai tulajdonságok meghatározásához a 8. számú melléklet szerinti B.42. és B.43. fejezettel egészül ki; i) a „C” rész, Az ökotoxicitás meghatározására szolgáló módszerek a 9. számú melléklet szerinti C.21–24. fejezetekkel egészül ki.

2. § Az e.R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ez a rendelet a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérõl szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv – 84/449/EGK, 88/302/EGK, 92/69/EGK, 93/21/EGK, 96/54/EK, 98/73/EK, 2000/32/EK, 2000/33/EK, 2001/59/EK, 2004/73/EK irányelvekkel módosított – V. mellékletének való megfelelést szolgálja.”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérõl szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a mûszaki fejlõdéshez történõ huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Rácz Jenõ s. k.,

Dr. Persányi Miklós s. k.,

egészségügyi miniszter

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter

8917

Az egészségügyi miniszter 57/2005. (XI. 29.) EüM rendelete a foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletében „Az oszlopok fejléceinek magyarázata” alcím alatt a K megjegyzés helyébe a következõ szöveg lép: „K megjegyzés: A karcinogénként vagy mutagénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EINECS-szám: 203-450-8) tartalmaz. Ha az anyag nincs karcinogénként vagy mutagénként osztályozva, úgy legalább a (2-)9-16 S-mondatokat kell alkalmazni. E megjegyzés a veszélyes anyagok közösségi jegyzékében szereplõ bizonyos összetett kõolajszármazékokra vonatkozik.”

2. § Az R. 22. §-ának (5) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „f) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérõl szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a mûszaki fejlõdéshez történõ huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK tanácsi irányelv, 1.A. melléklet.”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérõl szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a mûszaki fejlõdéshez

8918

MAGYAR KÖZLÖNY

történõ huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK tanácsi irányelv 1.A. mellékletének való megfelelést szolgálja. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 111/2005. (XI. 29.) FVM rendelete a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a termelõi csoportok létrehozásához és mûködtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: MVH tv.) 45. § (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a termelõi csoportok létrehozásához és mûködtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (3) bekezdésének be) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „be) az ötödik évben 1,5 százaléka;”

2. § Az R. 8. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „8. § (1) A támogatási kérelmeket az MVH a beérkezés sorrendjében bírálja el. (2) Ha az adott évben a 7. § (1) bekezdése alapján igényelt támogatási összeg meghaladja az adott évben rendelkezésre álló pénzügyi keret kilencvenöt százalékát, akkor az e rendelet melléklete szerinti arányszámokat kell alkalmazni az egyes ágazatoknak nyújtandó legmagasabb támogatási keretekre vonatkozóan.

2005/154. szám

(3) A 7. § (2) bekezdése szerinti idõszakban benyújtott támogatási kérelmekre az e rendelet melléklete szerinti arányszámokat nem kell alkalmazni. (4) Az egyes ágazati keretek kimerülése esetén a más ágazatokban fennmaradó keretmaradványok igénybevételére a támogatási kérelmek elbírálását követõen az MVH közleményt ad ki, amelyre az új kérelmek mellett a 7. § (1) bekezdése alapján benyújtott, de az adott évben forráshiány miatt elutasított támogatási kérelmeket is be lehet nyújtani. (5) A rendelkezésre álló pénzügyi források kimerülése következtében nem teljesíthetõ támogatási kérelmeket az MVH elutasítja.”

3. § E rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 112/2005. (XI. 29.) FVM rendelete a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai elõírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiak-

2005/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ban: R.) 3. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „c) támogatható állatfaj: a környezetvédelmi célú beruházási támogatás, valamint az állatjóléti és -higiéniai célú beruházási támogatás esetén a 8. § (1) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott állatfajok, kivéve a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: Állatvédelmi rendelet) 1. § (2) bekezdésében meghatározott állatok; állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás esetén a sertés és a tojótyúk állatfajok, valamint a szarvasmarha állatfajon belül a borjú korcsoport;” (2) Az R. 3. §-a az alábbi j) és k) pontokkal egészül ki: „j) alapvetõ állatjóléti szabályok: az Állatvédelmi rendeletben meghatározott, a padozatra, mikroklímára, etetés-itatásra, valamint férõhely-szükségletre vonatkozó elõírások összessége; k) kiegészítõ állatjóléti szabályok: az Állatvédelmi rendeletben foglalt elõírások összessége, kivéve a j) pontban megfogalmazott alapvetõ állatjóléti szabályokat.”

2. § (1) Az R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás állatjóléti és -higiéniai célból a hatályos jogszabályokban meghatározott, az egyes állatfajok tartásának alapvetõ állatjóléti szabályaira vonatkozó elõírások betartásából származó többletköltség részbeni ellentételezésére, illetve kiesõ jövedelem pótlására vehetõ igénybe.” (2) Az R. 5. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ugyanazon évben egy tartási helyre vonatkozóan nem adható egyidejûleg állatjóléti jövedelempótló támogatás és alapvetõ állatjóléti szabályok betartására irányuló állatjóléti beruházási támogatás. Az állatjóléti jövedelempótló támogatás, valamint a környezetvédelmi beruházási támogatás, illetve kiegészítõ állatjóléti szabályok betartására irányuló állatjóléti beruházási támogatás együttes odaítélése lehetséges. A környezetvédelmi célú és az állatjóléti célú beruházási támogatás együttesen adható.”

3. § Az R. 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „c) állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás esetén a támogatási idõszak legfeljebb öt egymást követõ év; amennyiben a támogatásra jogosult a jövedelempótló támogatást az alapvetõ állatjóléti szabályok betartására irányuló beruházás megvalósulását követõen kívánja igénybe venni, erre a beruházás befejezését követõen a támogatási idõszak végéig van mód.”

8919 4. §

(1) Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházási támogatás összege a támogatási kérelemben megjelölt, a beruházás által érintett állatlétszám, de legfeljebb a támogatható állatlétszám figyelembevételével megállapított állategység, valamint az egyes beruházástípusokra kalkulált átlagos költségek alapján kerül kiszámításra. A tartási helyen tartott teljes állatállományt érintõ beruházások esetében a teljes állatállomány után jár a támogatás. A támogatható beruházások körét, a környezetvédelmi beruházástípusokat, az alapvetõ, illetve kiegészítõ állatjóléti szabályokhoz kapcsolódó beruházástípusokat és a támogatások mértékét állategységenként a 2. számú, illetve az 5. számú melléklet tartalmazza. Az 5. számú mellékletben meghatározott KT14 kódszámú beruházástípus igénybevételére kizárólag akkor van lehetõség, ha egyidejûleg a KT11, KT12, KT13, illetve a KT15 kódszámú beruházástípus valamelyikét is igénybe veszi a támogatásra jogosult.” (2) Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelempótló támogatás mértéke a támogatható állatfajokra meghatározott összegek alapján a támogatási kérelemben megjelölt állatlétszám alapján megállapított állategység figyelembevételével kerül kiszámításra. Ez az összeg a támogatási idõszak végéig évente, egyenlõ mértékben csökken. A támogatások mértékét állategységenként a 2. számú, illetve az 5. számú melléklet, a degresszió mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza.” (3) Az R. 7. §-a a következõ új, (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A támogatási kérelemben a beruházással érintett állatlétszámot, de legfeljebb a támogatható állatlétszámot lehet feltüntetni. Támogatható állatlétszámnak azon állatok száma tekinthetõ, amely a tartási helyen egy idõben – a szakmailag indokolt állománycsökkenés, állományváltás vagy értékesítés idõszakát kivéve – támogatási idõszak minden évében legalább hat hónapig megtalálható. Borjú, illetve az utónevelt malac és hízósertés esetén a támogatható állatlétszámnak a tartási helyen egy idõben legalább két hónapig tartott állatlétszám tekinthetõ. A szakmailag indokolt állománycsökkenés, állományváltás vagy értékesítés idõszaka – borjú, illetve az utónevelt malac és hízósertés kivételével – nem haladhatja meg esetenként a hatvan napot.”

5. § (1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A támogatás igénybevételének feltétele az, hogy a meglévõ és mûködõ tartási helyen tartott állatok száma ne haladja meg az alábbi értékeket:

8920

MAGYAR KÖZLÖNY

a) szarvasmarha: 160 állategység, b) sertés: 200 állategység, c) tojótyúk: 134 állategység, d) broiler: 140 állategység, e) juh: 100 állategység, f) ló: 160 állategység.” (2) Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Több támogatható állatfaj tartása esetén, az érintett tartási helyen – állatfajonként az (1) bekezdésben foglalt állategységszám figyelembevételével – legfeljebb 200 állategységnek megfelelõ állatlétszám mellett igényelhetõ a támogatás.”

6. § (1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A környezetvédelmi célú beruházási támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki (amely) a támogatási idõszak bármely idõpontjában a Nitrát rendelet alapján nitrátérzékeny területen üzemeltet tartási helyet, és errõl rendelkezik a tartási hely szerinti területileg illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok igazolásával. Az igazolásnak tartalmaznia kell azt, hogy a) az állattartó eleget tett a Nitrát rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettségének, valamint b) a hígtrágyás technológia alkalmazása esetén a tartási helyen képzõdõ hígtrágya egészére vonatkozóan rendelkezik érvényes hígtrágya elhelyezési engedéllyel.” (2) Az R. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az állatjóléti és -higiéniai célú beruházási támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki (amely) rendelkezik a tartási hely szerinti területileg illetékes Állomás által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza a megvalósítani kívánt beruházásra vonatkozó – Állatvédelmi rendeletben foglalt – elõírások betartásával kapcsolatos hiányosságokat.” (3) Az R. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki (amely) rendelkezik az Állomás igazolásával arról, hogy a tartási hely maradéktalanul megfelel az Állatvédelmi rendeletben foglalt alapvetõ állatjóléti szabályokra vonatkozó elõírásoknak. Amennyiben a kérelmezõ a jövedelempótló támogatást az alapvetõ állatjóléti szabályok betartására irányuló beruházás megvalósítását követõen kívánja igénybe venni, úgy erre csak abban az esetben jogosult, ha a tartási hely maradéktalanul megfelel a vonatkozó elõírásoknak, és ezt az Állomás igazolja, valamint a kérelmezõ a jövedelempótló támogatásra vonatkozóan támogatási kérelmet

2005/154. szám

nyújt be az erre meghatározott benyújtási idõszakon belül.” (4) Az R. 9. §-ának (5) bekezdése kiegészül az alábbi mondattal: „Kifizetési kérelemben annak benyújtásakor a támogatási döntésrõl szóló határozatban jóváhagyott beruházások indoklással, egyszeri alkalommal átütemezhetõk a következõ évre, azonban az átütemezés nem vonatkozhat az adott évre vállalt összes beruházásra.”

7. § (1) Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás igénybevétele esetén az Állatvédelmi rendeletben foglalt alapvetõ állatjóléti szabályokat a támogatási idõszak alatt folyamatosan be kell tartani.” (2) Az R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A támogatási kérelemben meghatározott állatlétszámot a tartási helyen a támogatási idõszak minden évében – a 7. § (5) bekezdésében foglalt elõírásoknak megfelelõen fenn kell tartani. Amennyiben a támogatási kérelemben meghatározott állatlétszám a támogatási idõszak alatt csökken, azt be kell jelenteni az illetékes megyei MVH kirendeltségen. A támogatásra jogosult bejelentési kötelezettségnek – a vis maior esetét kivéve – legkésõbb az adott évi kifizetési kérelem benyújtásáig eleget kell tennie.”

8. § Az R. 11. § helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) A környezetvédelmi célú és az állatjóléti és -higiéniai célú beruházási támogatási kérelmet, valamint az állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatási kérelmet tartási helyenként külön-külön, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon postai úton, a tartási hely szerint illetékes megyei MVH kirendeltségén: a) 2004. november 1. és 2005. április 30. között, valamint b) 2006. január 1. és 2006. április 30. között folyamatosan lehet benyújtani. (2) Egy tartási helyre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtási periódus alatt egy támogatási kérelem nyújtható be.”

9. § (1) Az R. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

2005/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„a) a támogatási kérelemben megjelölt tartási hely mûködését és az ott állattartási tevékenységet engedélyezõ hatósági okiratok hitelesített másolatát, ennek hiányában a 4. számú melléklet szerint az Állomás által kiállított igazolást arról, hogy nyilvántartásukban a tartási hely önálló állategészségügyi egységként szerepel;” (2) Az R. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Környezetvédelmi célú beruházás megvalósítása esetén a támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) jogerõs építési engedélyt, amely tartalmazza a Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelõség (a továbbiakban: Felügyelõség) által kiadott környezetvédelmi állásfoglalást; b) a 9. § (1) bekezdése szerinti – az MVH által rendszeresített formanyomtatványon szereplõ – adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésérõl szóló igazolást.”

10. § Az R. 14. §-a a következõ új, (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Egy tartási helyre vonatkozóan a kifizetési kérelem benyújtási periódus alatt egy kifizetési kérelem nyújtható be.”

11. § Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A környezetvédelmi célú beruházáshoz, valamint az állatjóléti és -higiéniai célú beruházáshoz igényelt támogatás esetén a kifizetési kérelmet az adott évre ütemezett beruházás megvalósulását követõen a 14. § (1) bekezdésében szereplõ idõtartamon belül és módon lehet benyújtani. A kifizetési kérelemhez a támogatási kérelemben meghatározott ütemezés szerint mellékelni kell: a) engedélyköteles beruházás esetén az illetékes hatóság által kiállított használatbavételi engedélyt, nyilatkozatot; b) nem engedélyköteles beruházás esetén a mûszaki megfelelést igazoló következõ dokumentumok másolatát: ba) állatjóléti és -higiéniai célú beruházás esetén az Állomás által kiállított igazolás a beruházás szakmai megfelelõségérõl, amennyiben az Állomás nem jogosult kiadni igazolást, úgy szakértõ igazolását a beruházás szakmai megfelelõségérõl, bb) környezetvédelmi célú beruházás esetén – kivéve a trágyatároláshoz kapcsolódó trágyakezelés gépészeti berendezései beruházásoknál – a 2006. január 1-je elõtt benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában az építésügyi hatóság által kiállított fennmaradási engedélyt.”

8921 12. §

Az R. 17. §-a a következõ új, (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Amennyiben a támogatásra jogosult kötelezõ állatlétszám tartására vállalt kötelezettségét – ide nem értve a szakmailag indokolt állományváltás idõszakát – nem teljesíti, a) környezetvédelmi célú beruházáshoz, valamint az állatjóléti és -higiéniai célú beruházáshoz nyújtott támogatás esetében: aa) amennyiben ötven százaléknál kisebb a csökkenés a bejelentett és az ellenõrzés során talált tényleges állatlétszám között, de a tervezett beruházás megvalósult, a támogatást a valós állatlétszámnak megfelelõ arányban csökkenteni kell, ab) amennyiben ötven százaléknál nagyobb a létszámcsökkenés a bejelentett és az ellenõrzés során ténylegesen talált állatlétszám között, de a tervezett beruházás megvalósult, az adott és a további évekre vonatkozó, támogatási határozatban foglalt jogosultsága visszavonásra kerül; b) az állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás igénylése esetében: ba) amennyiben tíz százaléknál kisebb a csökkenés a bejelentett és az ellenõrzés során talált tényleges állatlétszám között, a támogatást a valós állatlétszámnak megfelelõ arányban csökkenteni kell, bb) amennyiben tíz százaléknál nagyobb a csökkenés a bejelentett és az ellenõrzés során fellelt állatlétszám között, az adott és a további évekre vonatkozó, támogatási határozatban foglalt jogosultsága visszavonásra kerül.”

13. § (1) Az R. kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt 5. számú melléklettel. (2) Az R. 2. számú mellékletét a 2006. január 1-jét megelõzõen benyújtott támogatási és a hozzá kapcsolódó kifizetési kérelmekre kell alkalmazni.

14. § (1) Ez a rendelet – mellékletének, valamint a 17. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével – 2005. december 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet melléklete, valamint a 17. § (7) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az abban foglalt rendelkezéseket csak a 2006. január 1-jét követõen benyújtott támogatási és a hozzá kapcsolódó kifizetési kérelmekre kell alkalmazni. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

8922

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/154. szám

Melléklet a 112/2005. (XI. 29.) FVM rendelethez [5. számú melléklet 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelethez] Támogatási jogcímek és az igénybe vehetõ támogatás mértéke 1. táblázat: Környezetvédelmi célú beruházási támogatások

Elõírás

Trágyaeltávolítás, trágyakezelés, -tárolás telepen belül és kívül

Tartási mód

Igénybe vehetõ támogatás (€/ÁE)

Beruházás típus

Kód

Állatfaj

Szilárd felépítménnyel rendelkezõ – akár talajfelszín alatti, akár talajfelszín feletti – trágyatárolók: – a betonfalú hígtrágya tároló medencék, – a betonfalú hígtrágya tároló tartályok, – a betonfalú almostrágya tároló létesítmények

KT11

bármely állatfaj

154,7

Szivárgás ellen biztosított tároló medencék: – az elõírásoknak megfelelõ fóliával bélelt hígtárgya tároló földmedencék

KT12

bármely állatfaj

115,8

Szivárgásmentes, fém és mûanyag szerkezetû tartályok: – a földfelszín feletti fémtartályok, – a földfelszín feletti mûanyag tartályok

KT13

bármely állatfaj

104,5

A trágyatároláshoz kapcsolódó trágyakezelés gépészeti berendezései: – trágyaszivattyúk, – fázisbontók, – trágyafelhordó (magasbahordó prizmázó), – trágyakihúzók

KT14

bármely állatfaj

25,7

Épületen belüli, technológiaváltás miatti – építészeti átalakítások (kizárólag abban az esetben vehetõ igénybe, ha a korábbinál környezetkímélõbb technológiára kíván átállni, és ezt a Felügyelõség igazolja)

KT15

bármely állatfaj

istállón belüli

48,2

Állatjóléti elõírás típusa

2005/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8923

2. táblázat: Állatjóléti és -higiéniai célú beruházási támogatások Elõírás

Padozatra vonatkozó elõírások

Mikroklímára vonatkozó elõírások

Állatok biztonságos elhelyezésére vonatkozó elõírások

Beruházás típus

Kód

Kopásálló, tömör betonpadozat kialakítása az istállóban az állat tartózkodási helyén Elõírásoknak megfelelõ méretû, gyártott padozatok az istállóban tartott állatok számára: – beton rácspadozat sertések számára, – mûanyag rácspadozat sertések számára, – beton rácspadozat szarvasmarhák számára Az üzemszerûen tartott állatok részére – tartott állatok mindegyikének egyidejûleg – elõírásoknak megfelelõ világítást biztosító világítóberendezések (világításrendszer): – bármely olyan állatfaj, melyet zárt istállóban tartunk, és mesterséges világítással gondoskodunk a megfelelõ fényerõrõl Az elõírásoknak megfelelõ légállapot biztosítását szolgáló légés hõtechnikai berendezések: – ventilátorok, – klímakomputer, – hûtõpaneles vagy beporlasztásos párásító hûtõrendszer,

ÁP11

– infralámpás helyi hõforrás, – radiátoros vagy fekete sugárzós fûtés Technológiai elem cseréje, beépítése miatti építészeti-technikai munkák: – ventilátorcsere, – légbeejtõ csere, – világítórendszer teljes cseréje esetén, – szellõzõ, légbeejtõ kürtõk cseréje, – hõ- és zajszigetelés kivitelezése Sérülés minimalizáló és tartási helyet biztonságossá tévõ elemek, térelhatároló állattartó-berendezések istállón kívüli kialakítása: – karám kialakítás, – kerítés kialakítás, – állatok kihajtására szolgáló elkerített területrész kialakítása Tûz kialakulásának megakadályozására, illetve a tûz késleltetésére szolgáló technológiai anyagok és eszközök alkalmazása istállón belül: – védõfestés, – tûzálló szigetelõanyagok

ÁP12

Állatfaj

Tartási mód

bármely támo- istállón belüli gatott, istállóban tartott állatfaj istállón belüli sertés, szarvasmarha

Igénybe vehetõ támogatás (€/ÁE)

19,6

Állatjóléti elõírás típusa

alapvetõ állatjóléti szabály

53,9

sertés sertés ÁK11

szarvasmarha bármely állatfaj

istállón belüli

12,8

istállón belüli

17,6

ÁK14

bármely állatfaj istállón belüli

31,4

ÁB11

bármely állatfaj istállón kívüli

31,4

kiegészítõ állatjóléti szabály

ÁB12

bármely állatfaj istállón belüli

47,1

kiegészítõ állatjóléti szabály

ÁK12

alapvetõ állatjóléti szabály

bármely állatfaj bármely állatfaj baromfi, sertés, tejelõ szarvasmarha malac, brojler sertés

8924

MAGYAR KÖZLÖNY Elõírás

Beruházás típus

Jogerõs építési engedélynek megfelelõ tûzivíztároló kialakítása, illetve tûzoltást lehetõvé tevõ tûzcsap telepítése: – tûzivíztároló építése, – tûzcsap Szabadtéri ivóvíz-biztosítás: – szabadtartásos rendszerben tartott állatok részére kút fúrása Szélsõséges idõjárási körülmények ellen menedéket nyújtó létesítmények: – szabadtartásos rendszerben tartott állatok épületei, akol, hodályok FérõhelyIstállón belüli férõhely szükszükségletre ségletre vonatkozó építészeti átvonatkozó alakítások: elõírások – belsõ karám – pihenõboksz kialakítások – beteg vagy sérült állat elkülönítésére szolgáló istállórész kialakítása Az elõírásoknak megfelelõ borjúbokszok beszerzése és beüzemelése Az elõírásoknak megfelelõ sertésfiaztató kutricák beszerzése és beüzemelése Kocák elhelyezésére szolgáló területrész (kocaszállás, kocakutrica) kialakítása és beüzemelése Kanok tartására kialakított férõhely (kankutricák) kialakítása és beüzemelése Alternatív rendszerû ketreces tojóházi berendezések beszerzése és beüzemelése Feljavított rendszerû ketreces tojóházi berendezések beszerzése és beüzemelése TartásA biztonságos takarmányelláés takarmányozás- tást szolgáló takarmánydarálók technológiai beszerzése és beüzemelése elõírások A biztonságos takarmányellátást szolgáló takarmánykeverõk beszerzése és beüzemelése A napi takarmánytároló silók beszerzése és beüzemelése Itatórendszer fagyásmentesítõ berendezés beszerzése és beüzemelése Korszerû gépesített etetési és itatási technológiák komplex rendszerének beszerzése és beüzemelése

Kód

Állatfaj

2005/154. szám Tartási mód

Igénybe vehetõ támogatás (€/ÁE)

Állatjóléti elõírás típusa

ÁB13

bármely állatfaj istállón kívüli

42,1

kiegészítõ állatjóléti szabály

ÁB15

húsmarha, juh, sertés, ló

szabadtartás

31,4

ÁB16

húsmarha, juh, sertés, ló

szabadtartás

23,5

kiegészítõ állatjóléti szabály kiegészítõ állatjóléti szabály

istállón belüli

31,4

borjú 0–6 hóna- istállón belüli pos korig

588,2

ÁF11

alapvetõ állatjóléti szabály

bármely állatfaj tejelõ szarvasarha bármely állatfaj ÁF21 ÁF31

tenyészkoca malacok nélkül tenyészkoca malacok nélkül

istállón belüli

980,4

istállón belüli

196,1

ÁF33

kan

istállón belüli

490,2

ÁF41

tojótyúk

istállón belüli

980,4

ÁF42

tojótyúk

istállón belüli

843,1

ÁT11

bármely állatfaj

39,2

ÁT12

bármely állatfaj

39,2

ÁT13

bármely állatfaj

31,7

ÁT14

bármely állatfaj

istállón kívüli

11,8

ÁT16

bármely állatfaj

istállón belüli

39,2

ÁF32

kiegészítõ állatjóléti szabály kiegészítõ állatjóléti szabály kiegészítõ állatjóléti szabály kiegészítõ állatjóléti szabály alapvetõ állatjóléti szabály

2005/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8925 Igénybe vehetõ támogatás (€/ÁE)

Elõírás

Beruházás típus

Kód

Állatfaj

Tartási mód

Telepi technológiához kapcsolódó mûszaki fejlesztések

Teljes villamoshálózatot korszerûsítõ, illetve kialakító, továbbá a tûzveszélyt minimalizáló beruházások: – villamoshálózati elemek (vezetékek, kapcsolószekrény, világítótestek stb.) beépítése, illetve cseréje), – érintésvédelmi felújítás, – villámhárító rendszer beszerelése Tartalék áramszolgáltató-rendszer beszerzése, kiépítése és beüzemelése Az elõírt légállapot követelmények biztosításának felügyeletére szolgáló riasztórendszerek beszerzése és beüzemelése

ÁM11

bármely állatfaj

istállón belül és kívül

ÁM12

bármely állatfaj

23,5

ÁM13

bármely állatfaj

3,9

27,5

Állatjóléti elõírás típusa

kiegészítõ állatjóléti szabály

3. táblázat: Állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatások Elõírások

Támogatható állatfajok

Igénybe vehetõ támogatás (€/ÁE)

sertés tojótyúk borjú

72,02 474 64,7

Alapvetõ állatjóléti szabályok

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 113/2005. (XI. 29.) FVM rendelete a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló kedvezõtlen adottságú területek kompenzációs támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 151/2004. (X. 13.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orien-

tációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló kedvezõtlen adottságú területek kompenzációs támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 151/2004. (X. 13.) FVM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A kifizetési kérelmet egy példányban a tárgyévre külön jogszabályban megállapított egységes területalapú támogatási kérelem benyújtásával egy idõben, minden évben április 1. és május 15. között, az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon, külön eljárásban elbírálva, gazdálkodó szervezet esetében a székhelye, természetes személy esetén a lakhelye szerint illetékes megyei MVH kirendeltséghez kell benyújtani.”

2. § Ez a rendelet 2005. december 1-jén lép hatályba. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

8926

MAGYAR KÖZLÖNY

A honvédelmi miniszter 42/2005. (XI. 29.) HM rendelete a Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 9/2005. (III. 30.) HM rendelet módosításáról A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 97. § (1) bekezdésének n) pontjában, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdésének k) pontjában, valamint a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 50. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 9/2005. (III. 30.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint módosítom: 1. § Az R. melléklete 6. pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ünnepi öltözetet visel a tiszti és tiszthelyettesi állomány tagja, valamint a hallgató a laktanyán belül és kívül ünnepi állománygyûlések, katonai rendezvények, külföldi katonai küldöttségek fogadása, baráti és nyugdíjas találkozók, valamint kulturális események alkalmával.”

2. § Az R. mellékletének 23. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „23. E rendelet hatálya alá tartozó katona szolgálatteljesítési idõn túl polgári ruhát viselhet.”

3. § Az R. mellékletének 24. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „24. Szolgálaton kívül, szabadságon, külföldön tartózkodó katona polgári ruhát visel.”

4. § (1) Az R. melléklete 40. pontjának c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A katonának tilos:) „c) az egyenruhához ékszert – kivéve a karikagyûrût, a pecsétgyûrût, katonanõk esetében az egyenruha szellemiségéhez illõ fülbevalót, ha az a munkavégzést nem akadá-

2005/154. szám

lyozza, illetõleg, ha az a testi épséget nem veszélyezteti – látható módon viselni,” (2) Az R. melléklete 40. pontjának m) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A katonának tilos:) „m) a 2003 M sivatagi hadi- (gyakorló-) öltözetet – a felkészítési idõszak, a búcsúztató, illetve visszafogadó ünnepség, valamint a szolgálati érdekû utazások kivételével – honi területen viselni,” (3) Az R. melléklete 40. pontjának p) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A katonának tilos:) „p) a gyakorlózubbonyt és a gyakorlópólót a gyakorlónadrágon, illetve a köznapi (társasági) inget a köznapi (társasági) pantallón (szoknyán) kívül hordani,” (4) Az R. mellékletének 40. pontja a következõ t) alponttal egészül ki: (A katonának tilos:) „t) az egyenruhához esernyõt hordani.”

5. § (1) Az R. mellékletének 45. A) pontja a „Nyáron” alcím elõtt a következõ szövegrésszel egészül ki: „2/A. változat Nyári gyakorlósapka Gyakorlózubbony Gyakorlópóló Gyakorlónadrág Nyári gyakorlózokni Általános bakancs Hevederöv” (2) Az R. melléklete 45. A) pontjának „Nyáron” alcímében az „5. változat” megnevezésû oszlop a „Hevederöv” kifejezéssel egészül ki. (3) Az R. melléklete 45. C) pontjának c) alpontja a harmadik gondolatjeles bekezdést követõen a következõ gondolatjeles bekezdéssel egészül ki: „– 2000 M nyári hosszú ujjú gyakorlózubbony ujja felhajtva, felsõ gombja kigombolva, alatta póló,” (4) Az R. melléklete 45. C) pontjának m) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „m) a Honvédség tényleges állománya csapadékos idõjárás esetén a hadi- (gyakorló-) öltözet összes változatához, rendfokozatának megfelelõ, tépõzáras hímzett rendfokozati jelzéssel ellátott esõvédõ öltönyt visel, az esõvédõ zubbony önállóan, felsõ ruhadarabként (esõvédõ nadrág nélkül) is viselhetõ,” (5) Az R. melléklete 45. C) pontjának n) alpontja a következõ gondolatjeles bekezdéssel egészül ki:

2005/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„– a munkavédelmi elõírások betartása mellett a 93 M repülõszerelõ hadi- (gyakorló-) öltözet megkímélése céljából munkaruhát (overallt) viselhet.” (6) Az R. melléklete 45. C) pontja v) alpontjának harmadik gondolatjeles bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, ezen alpont kiegészül a következõ új gondolatjeles bekezdéssel, és az eredeti negyedik gondolatjeles bekezdés ötödik bekezdésre változik: „– kármin színû haderõnemi sálat hord az MH Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, továbbá az MH Egészségügyi Parancsnokság, valamint az alárendeltségükbe tartozó katonai szervezetek állománya, – búzavirág kék színû haderõnemi sálat hord az MH Híradó Parancsnokság teljes személyi állománya,” (7) Az R. mellékletének 45. C) pontja az x) alpontot követõen a következõ y) alponttal egészül ki: „y) a 2/A. változat nyáron is viselhetõ.” (8) Az R. melléklete 45. D) pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A 2003 M repülõhajózó hadi- (gyakorló-) védõöltözetet a Honvédség hivatásos repülõhajózó (repülõgépvezetõ és helikoptervezetõ) állománya viseli szakfeladatai végrehajtásakor, katonai rendezvényeken, alaki szemlén, készenlét fokozásakor, hadmûveleti tervezõ és elõkészítõ foglalkozásokon, valamint készültségi szolgálatban.” (9) Az R. melléklete 45. D) pont c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „c) a repülõhajózó állomány, amennyiben a terepen végrehajtott foglalkozás nem esik egybe szakfeladata teljesítésével, a 2003 M repülõhajózó hadi- (gyakorló-) védõöltözet megkímélése céljából – a 45. A) pontban meghatározott hordmód változatok betartásával – 90 vagy 2000 M hadi- (gyakorló-) öltözetet visel,” (10) Az R. melléklete 45. E) pont c) alpontja a harmadik gondolatjeles bekezdést követõen a következõ gondolatjeles bekezdéssel egészül ki: „– 2003 M sivatagi nyári gyakorlózubbony ujja felhajtva, felsõ gombja kigombolva, alatta póló,” (11) Az R. melléklete 45. E) pont j) alpontjában, valamint a 45. F) pont e) alpontjában szereplõ „Camel-bag” megnevezés helyébe „Camel Bak” megnevezés lép. (12) Az R. melléklete 45. F) pont a) alpontja a második gondolatjeles bekezdést követõen a következõ gondolatjeles bekezdéssel egészül ki: „– 2000 M nyári hosszú ujjú gyakorlózubbony ujja felhajtva, felsõ gombja kigombolva, alatta póló,” (13) Az R. melléklete 45. F) pont g) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „g) a katona csapadékos idõjárás esetén a trópusi hadi(gyakorló-) öltözet összes változatához, rendfokozatának megfelelõ, tépõzáras hímzett rendfokozati jelzéssel ellátott esõvédõ öltönyt visel, az esõvédõ zubbony önállóan, felsõ ruhadarabként (esõvédõ nadrág nélkül) is viselhetõ,”

8927 6. §

(1) Az R. mellékletének 46. B) pontja a t) alpontot követõen a következõ u) alponttal egészül ki: „u) az általános köznapi öltözetet viselõ állomány a köznapi öltözet nyári változataihoz a köznapi sapka helyett köznapi Bocskai sapkát is viselhet.” (2) Az R. mellékletének 46. D) pontja a v) alpontot követõen a következõ w) alponttal egészül ki: „w) az általános köznapi öltözetet viselõ katonanõ a köznapi öltözet nyári változataihoz a köznapi sapka helyett nõi kalapot is viselhet.”

7. § Az R. melléklete 47. pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ünnepi öltözetet visel a tiszti és tiszthelyettesi állomány tagja, valamint a hallgató a laktanyán belül és kívül ünnepi állománygyûlések, katonai rendezvények, külföldi katonai küldöttségek fogadása, baráti és nyugdíjas találkozók, valamint kulturális események alkalmával.”

8. § (1) Az R. melléklete 50. B) pont 1–2. változatban szereplõ „díszzsinór” megnevezés helyébe „ezüst színû díszzsinór” megnevezés lép. (2) Az R. mellékletének 50. B) pontja a c) alpontot követõen a következõ d) alponttal egészül ki: „d) a díszelgõ tiszthelyettesi állomány a barna díszövet ezüst színû csattal viseli,”

9. § Az R. melléklete 51. A) pontjának e) alpontjában, valamint az 51. B) pontjának f) alpontjában szereplõ „légierõ zenekar” megnevezés helyébe „MH Légierõ Parancsnokság alárendelt katonai szervezeteinél meglévõ zenekarok” megnevezés lép.

10. § Az R. melléklete 53., 54. és 55. pontjában szereplõ „fehér pisztolytáska” megnevezés helyébe „pisztolytáska” megnevezés lép.

11. § Az R. mellékletének 106–109. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

8928

MAGYAR KÖZLÖNY

„106. Aranydíszítésû (arany színû) köznapi, illetve társasági paroli rendfokozati jelzést visel a tábornok a köznapi és társasági zubbonyon. 107. a) Aranydíszítésû (fegyvernemi színû) köznapi, illetve társasági paroli rendfokozati jelzést visel az általános köznapi, társasági öltözetet viselõ fõtiszt, tiszt a köznapi és társasági zubbonyon; az MH 32. Budapest Õr- és Díszezred díszzászlóaljnál a díszzubbonyon; a katonazenekarnál a zenész társasági zubbonyon, illetve a katonanõ a köznapi nõi zubbonyon és társasági kosztümkabáton. b) Aranydíszítésû (világoskék fegyvernemi színû) köznapi, illetve társasági paroli rendfokozati jelzést visel a légierõ állományába tartozó fõtiszt, tiszt a sötétkék köznapi és társasági zubbonyon, valamint a katonazenekarnál a sötétkék zenész társasági zubbonyon, illetve a katonanõ a sötétkék köznapi nõi zubbonyon és sötétkék társasági kosztümkabáton. 108. a) Ezüst- és aranydíszítésû (fegyvernemi színû) köznapi, illetve társasági paroli rendfokozati jelzést visel az általános köznapi, társasági öltözetet viselõ zászlós a köznapi és társasági zubbonyon; az MH 32. Budapest Õrés Díszezred díszzászlóaljnál a díszzubbonyon; a katonazenekarnál a zenész társasági zubbonyon, illetve a katonanõ a köznapi nõi zubbonyon és társasági kosztümkabáton. b) Ezüst- és aranydíszítésû (világoskék fegyvernemi színû) köznapi, illetve társasági paroli rendfokozati jelzést visel a légierõ állományába tartozó zászlós a sötétkék köznapi és társasági zubbonyon, valamint a katonazenekarnál a sötétkék zenész társasági zubbonyon, illetve a katonanõ a sötétkék köznapi nõi zubbonyon és sötétkék társasági kosztümkabáton. 109. a) Ezüstdíszítésû (fegyvernemi színû) köznapi, illetve társasági paroli rendfokozati jelzést visel az általános köznapi, társasági öltözetet viselõ tiszthelyettes a köznapi és társasági zubbonyon; az MH 32. Budapest Õr- és Díszezred díszzászlóaljnál a díszzubbonyon; a katonazenekarnál a zenész társasági zubbonyon, illetve a katonanõ a köznapi nõi zubbonyon és társasági kosztümkabáton. b) Ezüstdíszítésû (világoskék fegyvernemi színû) köznapi, illetve társasági paroli rendfokozati jelzést visel a légierõ állományába tartozó tiszthelyettes a sötétkék köznapi és társasági zubbonyon, valamint a katonazenekarnál a sötétkék zenész társasági zubbonyon.”

2005/154. szám 13. §

Az R. melléklete 137. pontjának a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép, e pont kiegészül a következõ új b)–d) alponttal, és az eredeti b)–c) alpont megjelölése e)–f) alpontra változik: „a) a repülõhajózó hivatásos szakállomány a Repülõgép- és helikoptervezetõ jelvényt, meghatározott képzettségi szint fölött az Aranykoszorús Repülõgép- és helikoptervezetõ jelvényt a köznapi és társasági zubbony bal felsõ zsebtakaró tûzésén, illetve a 2003 M repülõhajózó overall mellrészén elhelyezve, hímzett kivitelben viseli, b) a repülõfedélzeti beosztást ellátó hivatásos szakállomány a Repülõfedélzeti beosztást ellátó szakszemélyzet jelvényt, meghatározott képzettségi szint fölött az Aranykoszorús Repülõfedélzeti beosztást ellátó szakszemélyzet jelvényt a köznapi és társasági zubbony bal felsõ zsebtakaró tûzésén, illetve a 2003 M repülõhajózó overall mellrészén elhelyezve, hímzett kivitelben viseli, c) a repülõ-mûszaki beosztású hivatásos és szerzõdéses tiszt, tiszthelyettes szakállomány a Repülõ-mûszaki jelvényt, meghatározott képzettségi szint fölött a Mester fokozatú Repülõ-mûszaki jelvényt a köznapi és társasági zubbony bal felsõ zsebtakaró tûzésén viseli, d) a vadászirányító-megfigyelõ és légiforgalmi irányító hivatásos és szerzõdéses tiszt, tiszthelyettes szakállomány a Vadászirányító-megfigyelõ és légiforgalmi irányító jelvényt, meghatározott képzettségi szint fölött a Mester fokozatú Vadászirányító-megfigyelõ és légiforgalmi irányító jelvényt a köznapi és társasági zubbony bal felsõ zsebtakaró tûzésén viseli,”

14. § Az R. mellékletének 145. C) pontja az i) alpontot követõen a következõ j) és k) alpontokkal egészül ki: „j) a 2000 M rövid ujjú nyári gyakorlózubbony 2010. december 31-ig viselhetõ, k) a 65 M és 85 M bakancs 2014. december 31-ig viselhetõ.”

12. § Az R. mellékletének 111. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „111. Fehérselyem díszítésû (fegyvernemi színû) paroli rendfokozati jelzést visel az MH 32. Budapest Õr- és Díszezred díszzászlóaljnál a tisztesi rendfokozatú és a rendfokozat nélküli szerzõdéses katona a díszzubbonyon.”

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Juhász Ferenc s. k., honvédelmi miniszter

2005/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az informatikai és hírközlési miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterének 15/2005. (XI. 29.) IHM–NKÖM együttes rendelete az audiovizuális kötelespéldányok szolgáltatásának részletes szabályairól Az informatikai és hírközlési miniszter és a nemzeti kulturális örökség minisztere a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény (a továbbiakban: NAVA tv.) 18. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: Az audiovizuális kötelespéldány rögzítése, tárolása és külön hordozón történõ rendelkezésre bocsátása

8929

tó – lehetõség szerint – elektronikus úton bocsátja a NAVA rendelkezésére. (2) A mûsorszolgáltató a mûsorszám elõállításához, bemutatásához szükséges dokumentumokat (NAVA tv. 1. melléklet), illetve az önkéntes adatszolgáltatás alá tartozó azonosító adatokat (NAVA tv. 2. melléklet II.) is a NAVA rendelkezésére bocsáthatja, illetve e dokumentumok rendszeres szolgáltatásáról a NAVA és a mûsorszolgáltató megállapodhat. (3) Ha a kötelezõen vagy megállapodás alapján szolgáltatott azonosító adatok hiányosak, vagy a kötelezõ adatszolgáltatást a mûsorszolgáltató elmulasztja vagy azzal késedelembe esik, a NAVA a kért adatok megjelölésével írásban hiánypótlásra szólítja fel a mûsorszolgáltatót, amely az adatokat a felszólítás kézhezvételétõl számított 3 munkanapon belül köteles rendelkezésre bocsátani.

1. § A Nemzeti Audiovizuális Archívum (a továbbiakban: NAVA) az audiovizuális kötelespéldányt a NAVA tv.-ben foglaltak szerint rögzíti és a rögzített mûsorszámról készült másolatot az archiválásig elektronikus formában, sugárzási minõségben tárolja.

2. § (1) Ha az 1. §-ban foglalt rögzítés meghiúsul, illetve technikai vagy egyéb okból lehetetlen, a NAVA írásban felszólítja az érintett mûsorszolgáltatót az audiovizuális kötelespéldány külön hordozón történõ rendelkezésre bocsátására. A felszólítás a felhívásban megjelölt idõszakban a mûsorszolgáltató által nyilvánossághoz közvetített valamennyi audiovizuális kötelespéldány szolgáltatására vonatkozhat. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget legkésõbb a felszólítást követõ 60 napon belül, a mûsorszámot legalább sugárzási minõségben rögzítõ hordozó átadásával vagy – ha annak technikai feltételei rendelkezésre állnak – elektronikus úton kell teljesíteni. (3) A külön hordozón rögzített mûsorszámról a NAVA az 1. §-ban foglaltak szerint másolatot készít, és a hordozót – ha a mûsorszolgáltatóval kötött szolgáltatási szerzõdés eltérõen nem rendelkezik – a mûsorszolgáltató kérésére és költségére visszaszolgáltatja. A kapcsolódó dokumentumok szolgáltatása

Audiovizuális kötelespéldánynak nem minõsülõ mûsorszám rögzítése és törlése 4. § Amennyiben audiovizuális kötelespéldánynak nem minõsülõ mûsorszámot technikai vagy egyéb okok miatt rögzít a NAVA – ha a mûsorszolgáltatóval kötött szolgáltatási szerzõdés eltérõen nem rendelkezik – azt a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen a rögzítéstõl számított 3 hónapon belül törli.

Hatálybalépés 5. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) A NAVA tv. 10. §-ának (3) bekezdése szerinti változatlan formában történõ ismételt nyilvánossághoz közvetítésnek az e rendelet hatálybalépését követõ elsõ nyilvánossághoz közvetítése esetén a mûsorszolgáltatónak úgy kell eljárnia, mintha az azonosító adatok mindegyikében adatváltozás következett volna be. Ebben az esetben a mûsorszám valamennyi kötelezõen rendelkezésre bocsátandó azonosító adatát – a 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen – át kell adni a NAVA részére.

3. § (1) Az audiovizuális kötelespéldányok kötelezõ adatszolgáltatás alá tartozó azonosító adatait a mûsorszolgálta-

Dr. Csepeli György s. k.,

Dr. Bozóki András s. k.,

informatikai és hírközlési minisztériumi politikai államtitkár

a nemzeti kulturális örökség minisztere

8930

MAGYAR KÖZLÖNY

A pénzügyminiszter 38/2005. (XI. 29.) PM rendelete az országkockázat tõkekövetelményérõl szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tõkekövetelményérõl szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet módosításáról A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. §-a (2) bekezdésének o) pontjában, valamint a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. §-a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el: 1. § Az országkockázat tõkekövetelményérõl szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet melléklete, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tõkekövetelményérõl szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az országkockázat tõkekövetelményérõl szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tõkekövetelményérõl szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 16/2005. (V. 2.) PM rendelet. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

Melléklet a 38/2005. (XI. 29.) PM rendelethez Országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek besorolási listája 1. kategóriába tartozó országok: Amerikai Egyesült Államok Andorra Aruba Ausztrália Ausztria Bahama-szigetek Bahrein Barbados Belgium

2005/154. szám

Bermuda Botswana Chile Ciprus Csatorna-szigetek (Alderney, Jersey, Guernsey, Sark) Csehország Dánia Dél-afrikai Köztársaság Dél-Korea Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Hongkong Horvátország Írország Izland Izrael Japán Kajmán-szigetek Kanada Katar Kazahsztán Kína Kuvait Lengyelország Lettország Liechtenstein Litvánia Luxemburg Macau Malajzia Málta Man-sziget Mauritius Mexikó Monaco Németország Norvégia Olaszország Omán Oroszország Portugália San Marino Spanyolország Svájc Svédország Szaúd-Arábia Szingapúr Szlovákia Szlovénia Tajvan Thaiföld

2005/154. szám Trinidad és Tobago Tunézia Új-Zéland 2. kategóriába tartozó országok: Azerbajdzsán Bulgária Cook-szigetek Costa Rica Egyiptom El Salvador Fidzsi-szigetek Guatemala India Irán Jordánia Lesotho Macedónia Marokkó Panama Peru Románia Szerbia és Montenegró Vietnam 3. kategóriába tartozó országok: Benin Bosznia Hercegovina Brazília Burkina Faso Dominikai Köztársaság Fülöp-szigetek Ghána Indonézia Jamaica Kolumbia Libanon Madagaszkár Mali Mongólia Mozambik Pakisztán Pápua Új-Guinea Suriname Törökország Türkmenisztán Ukrajna Venezuela Zöld-foki Köztársaság 4. kategóriába tartozó országok: A fel nem sorolt országok.

MAGYAR KÖZLÖNY

8931

A pénzügyminiszter 39/2005. (XI. 29.) PM rendelete a könyvviteli szolgáltatást végzõk, valamint a továbbképzésükben közremûködõ szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásának igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 21/2002. (V. 30.) PM rendelet módosításáról Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 5. §-ának (6) és 10. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A könyvviteli szolgáltatást végzõk, valamint a továbbképzésükben közremûködõ szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásának igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 21/2002. (V. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a (3) bekezdés szerinti fellebbezés díját az e célból rendszeresített készpénz-átutalási megbízáson (befizetési csekken) vagy banki átutalással kell teljesíteni.” 2. § A PM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A fellebbezés díjának visszatérítésére az Itv. 32. §-át, a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-át kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott nevesített illetékhivatal helyett a Pénzügyminisztériumot, az illeték helyett díjat kell érteni.” Záró rendelkezések 3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a PM rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében a „nevének” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba vétel” szövegrész lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a PM rendelet 2. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, 2. §-ának (3) bekezdésében és 3. §-ának (2) bekezdésében az „ , amely díj az általános forgalmi adót magában foglalja” szövegrész hatályát veszti. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

8932

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 177/2005. (XI. 29.) KE határozata dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésérõl A honvédelmi miniszter elõterjesztésére, az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontja, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 49. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontja és 56. § k) pontja alapján – figyelembe véve, hogy szolgálati viszonyának meghosszabbítása lejár – Kalmár Ferenc dandártábornok hivatásos szolgálati viszonyát 2005. november 30-i hatállyal megszüntetem, és õt 2005. december 1-jei hatállyal szolgálati nyugállományba helyezem. Budapest, 2005. október 6. Sólyom László s. k., a Köztársaság elnöke

2005/154. szám

amelynek keretében a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet magántulajdonban álló védett és védelemre tervezett természeti területet is megvásárolhat. Az életjáradéki szerzõdések megkötésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a termõföldek eladásából befolyt vételárból a fedezet rendelkezésre áll. A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet havonta vizsgálja meg a fedezet rendelkezésre állását. Felelõs:

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Határidõ: 2005. december 1.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 1113/2005. (XI. 29.) Korm. határozata a MÁV ZRt. személyszállítási közszolgáltatói tevékenységének és pályavasúti eszközeinek fejlesztését szolgáló hitelekhez kapcsolódó állami kezességvállalásról

Ellenjegyzem: Budapest, 2005. október 10. Juhász Ferenc s. k., honvédelmi miniszter

KEH ügyszám: V-5/4631/2005.

A Kormány határozatai A Kormány 1112/2005. (XI. 29.) Korm. határozata a „Földért életjáradékot” program IV. szakaszának meghirdetésérõl A Kormány felhívja a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy 2005. december 1. napjával hirdesse meg a „Földért életjáradékot” program IV. szakaszát,

1. A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (1) és 42. § (1) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 33. § (1) és 42. § (2) bekezdése alapján a) egyszerû kezességet vállal a MÁV ZRt. vasúti személyszállítási közszolgáltatói tevékenységéhez szükséges gördülõállomány felújítási program folytatásához az EUROFIMA-tól felvenni tervezett 88 millió euró hosszú lejáratú hitel, valamint annak kamatai, jutalékai és járulékai visszafizetésére; b) készfizetõ kezességet vállal a MÁV ZRt. vasúti személyszállítási közszolgáltatói tevékenységének és pályavasúti eszközeinek fejlesztését szolgáló 20,566 Mrd Ft hosszú lejáratú hitel, valamint annak kamatai, jutalékai és járulékai visszafizetésére; c) az a) és b) pontban meghatározott hitelek esetében a kezességvállalási díjat a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 0,1%-ában állapítja meg; d) egyetért azzal, hogy – az a) és b) pontban meghatározott pénzeszközök felhasználásánál a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény elõírásait alkalmazni kell,

2005/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– a hitel felvevõje a b) pontban meghatározott hitel felvétele esetében köteles a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény elõírásait alkalmazni, – a b) pontban meghatározott hitel esetében a készfizetõ kezességet a hitelintézetek ezáltal biztosítható hitelnyújtási szándéka és az elérhetõ kedvezõbb kamatozás indokolja, – minden további feltételre az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet vonatkozik; e) felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy nevében a készfizetõ kezesi szerzõdést kösse meg. Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: azonnal 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k.,

8933

IRÁNYMUTATÁSOK, IV. rész JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozatai A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 4/2005. KJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

miniszterelnök

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a 2005. november 8. napján megtartott nem nyilvános ülésen az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság legfõbb ügyészének indítványa alapján meghozta a következõ

A Kormány 1114/2005. (XI. 29.) Korm. határozata új, modell értékû közmunkaprogram indításáról szóló 1093/2005. (IX. 17.) Korm. határozat módosításáról 1. Új, modell értékû közmunkaprogram indításáról szóló 1093/2005. (IX. 17.) Korm. határozat 1. a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (1. A Kormány) ,,a) összhangban a 100 lépés programban foglaltakkal, a szezonális foglalkoztatási gondok enyhítésére közmunkaprogramot indít, amely hét hónapos idõtartamban hat órás munkaidõben valósítható meg, 2005. november 15. és 2006. június 30. között, összességében 24 000 fõ munkába állításával;” 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

jogegységi határozatot: 1. Bírósági nyilvántartásba vehetõ az a társadalmi szervezet is, amelynek alapszabálya nem tartalmaz a határozatképtelenség miatt megismételt közgyûlés összehívásának módjára, határozatképességére, a távolmaradás jogkövetkezményeire, a tagság errõl való tájékoztatására vonatkozó szabályokat. Amennyiben az alapszabály ezen kérdéseket rendezi, törvényességének vizsgálatát az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 6. §-ának (1) bekezdésére, 9. és 11. §-aira figyelemmel kell elvégezni. 2. Az 1989. évi II. törvény 6. §-ának (1) bekezdésébe ütközik az az alapszabályi rendelkezés, amely szerint a) a testületként létrehozott ügyintézõ és képviseleti szerv ülésein szavazategyenlõség esetén az elnök más által nem támogatott (egyedüli) szavazata dönt; b) a társadalmi szervezet ügyintézõ és képviseleti szervének megismételt ülése a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ha az alapszabály ezeket a rendelkezéseket tartalmazza, az 1989. évi II. törvény 4. §-ának (1) bekezdése alapján a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele megtagadható.

8934

MAGYAR KÖZLÖNY INDOKOLÁS I.

A legfõbb ügyész a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 29. § (1) bekezdésének a) pontjában írt okból az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a 31. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján a PLÜ.31.275/2004. számon, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 6. §-ának (1) bekezdésére alapítottan jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat hozatalát indítványozta arról, hogy bírósági nyilvántartásba vehetõ-e a társadalmi szervezet, ha alapszabálya nem tartalmaz a határozatképtelenség miatt megismételt közgyûlés összehívásának módjára, határozatképességére, a távolmaradás jogkövetkezményeire, a tagságnak e körülményekrõl való tájékoztatására vonatkozó szabályokat; megfelel-e az Etv. 6. § (1) bekezdésében foglaltaknak az az alapszabályi rendelkezés, amely szerint az ügyintézõ és képviseleti szerv ülésein szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt; a társadalmi szervezet ügyintézõ és képviseleti szervének megismételt ülése határozatképes-e a megjelentek számára tekintet nélkül. Az ügyészi indítvány szerint általánosan elfogadottnak tekinthetõ az az álláspont, amely szerint az alapszabálynak arról mindenképpen rendelkeznie kell, hogy a megismételt közgyûlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, de csak akkor, ha errõl a tagokat tájékoztatták. Abban viszont már nem egységes a bíróságok gyakorlata, hogy – ha az ismételt közgyûlést nem az eredetivel azonos napon, hanem késõbbi idõpontban hívják össze, a távolmaradás jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatást közölni kell-e már az eredeti közgyûlés meghívójában, vagy elegendõ az újabb meghívóban, – ha késõbbi idõpontra hívják össze, az idõpont kitûzhetõ-e már az eredeti meghívóban, – késõbbi idõpontban történõ összehívás esetén kell-e újabb meghívót küldeni? Az indítvány 2. pontjában kifejtettek szerint gyakran elõfordul, hogy a társadalmi szervezet alapszabályának rendelkezése szerint az ügyintézõ és képviseleti szerv (más testületi szerv) ülésén szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. Ha a testület három tagú és a határozatképességhez az alapszabály két tag jelenlétét követeli meg, a szavazategyenlõségre vonatkozó szabály lehetõséget ad arra, hogy a testület hatáskörébe tartozó kérdést – testületi döntési formát felhasználva – egy személy – az elnök – döntse el. Eltérõ gyakorlat alakult ki abban a kérdésben, hogy az elõzõekben vázolt alapszabályi rendelkezés megfelel-e az Etv. 6. § (1) bekezdésében foglalt, a demokratikus elven való mûködés követelményének. Az ügyészi indítvány 3. pontjában megállapította, hogy nem egységes a bíróságok gyakorlata abban a kérdésben,

2005/154. szám

hogy a társadalmi szervezet ügyintézõ és képviseleti szervének a határozatképtelenség miatt megismételt ülése a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek tekinthetõ-e. A Legfelsõbb Bíróság több eseti döntésében úgy foglalt állást, hogy az elnökség megismételt ülése nem lehet a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A Legfelsõbb Bíróság határozataiban kifejtettekkel szemben (Kny.VI.37.642/2002/3., Kny.III.37.389/2002/3. és Kny.III.37.251/2002/3.) a Fõvárosi Ítélõtábla több esetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem ütközik az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésébe az alapszabályának az a rendelkezése, amely szerint a megismételt elnökségi ülés a jelenlévõk számára tekintet nélkül határozatképes (1.Kny.52.276/2003/2., 1.Kny.52.087/2003/2.).

II. A jogegységi tanács ülésén a legfõbb ügyész képviselõje az indítványban foglaltakat fenntartotta azzal, hogy a demokratikus önkormányzati elven alapuló mûködés biztosítása érdekében a bírósági nyilvántartásba vétel feltételeként megkövetelhetõ, hogy az alapszabály rendelkezzék a megismételt közgyûlés határozatképességérõl és arról, hogy a megismételt közgyûlés idõpontjáról valamennyi tagot megfelelõen tájékoztatni kell. Ezeknek a követelményeknek az alapszabályban történõ rögzítése nem korlátozza az egyesülési jog szabad gyakorlását, és nem zárja ki az Etv. elveinek megfelelõ, eltérõ részletszabályok alkotását. Ezért – a társadalmi szervezet törvényes mûködésének biztosítása érdekében – célszerûnek tartotta az ismételt közgyûlés összehívásával kapcsolatos, az indítványban felsorolt kérdéseknek az alapszabályban történõ rendezését.

III. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdése deklarálja, hogy a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitûzéseknek megfelelõen biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló mûködését, elõsegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A (2) bekezdés írja elõ, hogy a társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevérõl, céljáról és székhelyérõl, valamint szervezetérõl. Az Etv. 9. §-ának a) pontja értelmében a társadalmi szervezet tagja részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein. A társadalmi szervezet szervezeti rendjét szabályozó Etv. 11. § (2) bekezdése a társadalmi szervezet legfelsõbb szervének összehívására vonatkozóan mindössze arról rendelkezik, hogy a társadalmi szervezet legfelsõbb szervét szükség szerint, de legalább ötévenként kell összehív-

2005/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ni. A legfelsõbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetõleg ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettõl eltérõen meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja. Az Etv. idézett rendelkezéseihez fûzött részletes indokolás hangsúlyozza, hogy a társadalmi szervezet alapszabályának kell rögzítenie a tagok közös célját, a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló mûködésének kereteit, illetõleg elõ kell segítenie a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Az alapszabály kialakításáról a törvényes keretek betartása mellett szabadon rendelkezhetnek az alapítók, ugyanis az Etv. a szervezet mûködésével kapcsolatban alig tartalmaz rendelkezéseket, az alapszabály tartalmával kapcsolatban pedig csak néhány, a jogi személlyé váláshoz és a mûködéshez egyébként elengedhetetlen követelményt ír elõ. Ilyen követelmény, hogy az alapszabályban rendelkezni kell a szervezet nevérõl, céljáról és székhelyérõl, valamint szervezetérõl. Az Etv. – a szabályozás egész szellemével összhangban – a társadalmi szervezet tagjainak csak az egyesülési jogból és a szervezeti tagságból fakadó legalapvetõbb jogait és kötelességeit rögzíti. Így a tagnak joga, hogy részt vegyen a társadalmi szervezet tevékenységében, választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe, kötelezettsége pedig, hogy eleget tegyen az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

IV. Az Etv. 1. §-a deklarálja, hogy az egyesülési jog mindenkit megilletõ alapvetõ szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az egyesülési jog szabad gyakorlása az Etv. Általános rendelkezéseiben lefektetett elvek és szabályok alkalmazásában azt jelenti, hogy amennyiben az egyesülési jog gyakorlása nem ütközik a 2. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott tilalmakba, a 4. § (1) bekezdésének megfelelõen a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben elõírt feltételeknek eleget tettek (Etv. 3. §). A Legfelsõbb Bíróság a legfõbb ügyészi indítványban megfogalmazott kérdésekben az Etv. idézett rendelkezéseiben, továbbá a 6. §-ának (1) bekezdésében és indokolásában rögzített elvek szem elõtt tartásával alakította ki gyakorlatát, s döntött az elsõsorban ügyészi fellebbezések folytán elé került nyilvántartási ügyekben arról, hogy az adott társadalmi szervezet alapszabályának egyes rendelkezései mennyiben felelnek meg a demokratikus, önkormányzati mûködés elvének, elõsegítik-e a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Áttekintve a Legfelsõbb Bíróság e körben folytatott gyakorlatát, a jogegységi tanács arra az álláspontra jutott, hogy a legfõbb ügyészi indítvány 1. pontjában részletezett kérdéseket érintõen több, az Etv. elveinek megfelelõ szabályozás lehetséges. Az egyedüli, Etv.-nek megfelelõ sza-

8935

bályokat elõre – minden esetre érvényes módon – meghatározni nem is lehet, mivel a túlrészletezett szabályozás a további törvényes megoldások keretét indokolatlanul szûkítené, a jogalkotási funkció gyakorlását eredményezné, és végsõ soron az egyesülési jog szabad gyakorlását korlátozná. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt garanciális rendelkezéseknek akkor felel meg a társadalmi szervezet alapszabálya, ha a közgyûlés összehívásának módjára és határozatképességére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az alapszabály csak így biztosítja a társadalmi szervezet demokratikus mûködését. A jogegységi tanács álláspontja szerint ugyanakkor nincs akadálya a nyilvántartásba vételnek, ha a társadalmi szervezet alapszabálya nem tartalmazza a határozatképtelenség miatt megismételt közgyûlés összehívásának módjára, határozatképességére, a távolmaradás jogkövetkezményeire, a tagság errõl való tájékoztatására vonatkozó szabályokat. Ebben az esetben ugyanis a megismételt közgyûlésre is az általános – a közgyûlésre vonatkozó – alapszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A jogegységi tanács rámutat arra, hogy nagy taglétszámú, tagoltabb szervezeti felépítésû vagy nagyobb területen mûködõ társadalmi szervezet alapszabálya akkor segíti elõ megfelelõen a tagok jogainak érvényesülését, úgy biztosítja a szervezet zavartalan és demokratikus mûködését, ha a fenti kérdéseket szabályozza. Ezért az országos kiterjedésû vagy más, szélesebb körben mûködõ társadalmi szervezet alapszabályában ezeknek a kérdéseknek a rendezése ajánlatos, de a nyilvántartásba vétel feltételéül szabni az erre vonatkozó törvényi szabályok hiányában nem lehet. A társadalmi szervezet Etv. 6. § (1) bekezdésének megfelelõ demokratikus mûködése nem csak akkor biztosítható, ha az alapszabály rendelkezik a megismételt közgyûlés esetén követendõ eljárásról. Nincs tehát akadálya annak, hogy külön szabályozás nélkül, az általános alapszabályi elõírásoknak megfelelõen a közgyûlés határozatképtelensége miatt (vagy egyéb más okból is) nem „megismételt”, hanem új közgyûlést hívjon össze a társadalmi szervezet. Megjegyzendõ, hogy kis taglétszámú, csak helyi szinten mûködõ társadalmi szervezeteknél általában nem is szükséges a megismételt közgyûlésre vonatkozó külön szabályozás, mert itt nem ütközhet sem technikai, sem anyagi korlátokba új közgyûlés összehívása. Ha a társadalmi szervezet a közgyûlés összehívására vonatkozó általános alapszabályi rendelkezésektõl megismételt közgyûlés esetén el kíván térni, akkor kell az erre vonatkozó szabályokat az alapszabályban megállapítani oly módon, hogy azok összhangban legyenek az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt garanciális rendelkezésekkel. Így a megismételt közgyûlés meghívójában szükséges a tagok tájékoztatása a távolmaradásuk következményeirõl – arról, hogy a közgyûlés megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz –, illetõleg a nem ugyanazon a napon megismételt ülésre újabb meghívót kell valamennyi tag-

8936

MAGYAR KÖZLÖNY

nak küldeni. Egyébként az eredeti közgyûlésrõl távolmaradt tagok nem értesülnének a megismételt közgyûlés megtartásának szükségességérõl.

V. A Legfelsõbb Bíróság több határozatában (Kny.III.37.705/2002/3., Kny.VI.37.626/2001/3.) kifejtette, hogy az az alapszabályi rendelkezés sérti a demokratikus mûködés alapelvét, amely lehetõvé teszi, hogy ha az elnökség három tagú, két tag jelenlétében is határozatképes ülésén szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata döntsön. Ebben az esetben két fõ jelenlétében, eltérõ vélemények esetén az elnök akadálytalanul érvényesítheti akaratát, gyakorlatilag egyszemélyi döntést hozhat. Ez a szabályozás nem felel meg a demokratikus mûködés törvényi követelményének, mert a kétharmados határozatképességre vonatkozó szabály mellett az elnök „túlhatalmát” eredményezheti. A jogegységi tanács álláspontja szerint téves a Fõvárosi Ítélõtábla döntéseiben (1.Kny.52.271/2003/4., 1.Kny.52.034/2003/2.) kifejtett álláspontja, amely szerint az Etv. egyetlen rendelkezésébõl sem következik az, hogy a több fõbõl álló testületként létrehozott ügyintézõ szerv határozata nem alapulhat – az arra vonatkozó feltételek teljesülésekor – egy személy döntésén. Ha az alapszabály úgy rendelkezik, hogy az ügyintézés feladatait testület lássa el, e szervnek is meg kell felelnie az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében rögzített demokratikus mûködés elvének. Testületi szerv esetében fogalmilag kizárt az, hogy egyetlen személy hozzon döntést. Ebbõl következõen helyesen minõsítette törvénysértõnek a Legfelsõbb Bíróság eseti döntéseiben

2005/154. szám

(Kny.VI.37.642/2003/3., Kny.III.37.133/2001/3.) az alapszabály arról szóló rendelkezését, hogy a határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A jelenlévõk számától független határozatképesség kivételes az egyesülési jogban; rendeltetése az, hogy a szervezet mûködésképtelenné válását elkerülhetõvé tegye a tagság többségének érdektelensége esetén. A demokratikus önkormányzás elvével ellentétes az, ha a kisebbség dönthet az egész szervezet ügyeiben. Az ügyintézõ és a képviseleti szervet, az elnökséget a tagok választják, e kis létszámú testületekkel szemben indokolt azt az elvárást támasztani, hogy mindenkor határozatképes legyen, tartós akadályoztatás esetén akár új elnökségi tagok megválasztásával is. Ebbõl következõen nem fogadható el a Fõvárosi Ítélõtábla több határozatában (1.Kny.52.276/2003/2., 1.Kny.52.087/2003/2.) is rögzített azon álláspontja, amely szerint a megismételt elnökségi ülés a jelenlévõk számára tekintet nélkül határozatképes. A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a Bsz. 27. §-ában, 29. § (1) bekezdésének a) pontjában és 32. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkezõ rész szerint határozott. Budapest, 2005. november 8. Bauer Jánosné dr. s. k., jogegységi tanács elnök

Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,

Dr. Kozma György s. k.,

elõadó bíró

bíró

Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin s. k.,

Dr. Buzinkay Zoltán s. k.,

bíró

bíró

2005/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

8937

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2006. évi éves elõfizetési díja: 13 356 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. telefon/fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, telefon: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2006. évi elõfizetési díj fél évre

6678 Ft áfával

egy évre 13 356 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................

............................................................................ cégszerû aláírás

8938

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/154. szám

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 05.3269 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.