IKON INTERAKTÍV ÖNKORMÁNYZAT ON-LINE
Az iTársadalom Intelligens Társadalom Szakmai Tudományos Társaság E-kormányzat Szakbizottságának és a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Kar Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszék – E-government Kutatócsoportjának közös programja
2003/7. MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA K ORMÁNYZATI PROGRAMOK Az IHM által kidolgozott Magyar Információs Társadalom Stratégia (továbbiakban MITS) távlati célja az ország fejlôdésének elmozdítása az új, tudásalapú gazdaságra épülô információs társadalom irányába. A MITS össztársadalmi stratégia, melyet a Kormány készíttetett el, s ami a Kormány szemszögébôl társadalmi felelôsséggel szemléli a problémákat. A MITS-ben foglalt feladatok megoldása alapvetôen az üzleti szféra szereplôitôl, a piac normális mûködésétôl várható, a siker végsô elérésében viszont a civil szféra öntevékenysége és az állam szerepvállalása is szükséges.
KIHÍVÁS ÉS VÁLASZ Magyarország számára alapvetô kihívás az Európai Unióhoz történô csatlakozás, valamint a tudásalapú, információs társadalom megvalósítása, mely kihívásokat egyidejûleg kell kezelni. Az információs és kommunikációs technológia (IKT) széles körû alkalmazása, és segítségével a gazdaság és társadalom európai szintû modernizációja, dinamizmusának, versenyképességének javítása lehet az a kitörési pont, mely hozzájárul pozíciónk, s ezen keresztül az európai régió helyzetének javításához. A kihívásból logikusan származtatható cél egy olyan modern, európai, magyar köztársaság megteremtése, amely az életminôség és versenyképesség dimenziói mellett valósítható meg legbiztosabban. A modern jelzô a hosszú távon is fenntartható fejlôdés biztosítását jelenti. A fogalom egyfelôl a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás korszerûsítését jelenti. Másfelôl a modernizációt jelenti, melynek fontos eszköze az infrastruktúra fejlesztése és az informatika elterjesztése. Az európai jelzô esélyt és lehetôséget jelent a köztársaság minden egyes polgára számára az újra egyesült Európában, egy gazdagabb, biztonságosabb, nyugodtabb világban, ahol nem kell választani haza és haladás között, nemzet és köztársaság között. A magyar jelzô elsôsorban a nemzeti nyelv és kultúra megôrzését, fejlesztését és terjesztését jelenti. Emellett olyan nemzeti sorskérdések megoldását, mint a népesedéspolitika, valamint a határon túli magyarság támogatása. A köztársasági gondolat kifejezi a jogállam, a demokrácia intézményeinek további erôsítését, a kisebbségek jogainak biztosítását. 1
A kihívásra adandó válasz az eMagyarország gondolatával fogalmazható meg. Az információs társadalomba történô átmenet változásait elemezve ugyanis a stratégia és a gazdaság modernizálása a folyamatok korszerûsítésének és a szolgáltatások modernizálásának pillérein épülhet fel. A két pillér az információs és kommunikációs technológia segítségével kiegészítve vezet el a folyamatok informatizálásához és az elektronikus szolgáltatásokhoz. Folyamatok korszerûsítése + információs és kommunikációs technológia = folyamatok informatizálása. Szolgáltatások modernizálása + információs és kommunikáció technológia = elektronikus szolgáltatások. A fenti két egyenlet jól mutatja, hogy az eMagyarország egyenlô hangsúlyt fektet a közigazgatási rendszer belsô folyamatainak, állampolgárok számára láthatatlan, back-office rendszerének korszerûsítésére és az állampolgárokkal történô interakciókban megjelenô, felszínen levô front-office elemek javítására. eMagyarország = folyamatok informatizálása + elektronikus szolgáltatások. Az eMagyarország összhangban az Európai Unió „eEurope 2005: Információs társadalom mindenki számára” elnevezésû programjával az elektronikus szolgáltatások megvalósítása és mindenki számára elérhetôvé tételét állítja a stratégia középpontjába.
STRATÉGIAI ELÔZMÉNYEK Információs társadalmi törekvések és az ezekhez kapcsolódó stratégiaalkotási folyamatok már közel egy évtizede jellemzik hazánkat. A kezdeti ad hoc jellegû, egyéni kezdeményezéseken, pillanatnyi trendeken alapuló dokumentumokat folyamatosan váltották fel az egyre inkább tudatos tervezés eredményeképpen megvalósuló tanulmányok. A közelmúltban elkészült MITS csupán a jéghegy csúcsa, aminek megszületéséhez a felszín alatt levô dokumentumokból leszûrt szakmai, módszertani tapasztalatokra is szükség volt. A számos állomással rendelkezô stratégiaalkotási út hét mérföldkövét említi a MITS, a hozzá kapcsolódó mellékletben. 1. Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS), 1995 A NIS azt az igényes célt tûzte ki, hogy az információs társadalomra tett elôkészítô munkák segítségével, kihasználva a korai kezdést, idôvel az Európát vezetô országok közé emelkedhetünk. Kétségtelenül jellemezte e kezdeményezést az összehasonlító adatok szinte teljes hiánya. A Stratégia 22 célt jelölt meg, s vázolta az ezek eléréséhez szükséges akciókat. 2. Az informatikai társadalom kialakításának kormányzati teendôi A tanulmány kísérletet tett arra, hogy az informatikai stratégia feladatainak meghatározásánál ne az informatikai szakma igényeibôl, hanem a magyar társadalom elôtt álló – informatikától független – kihívásokból induljon ki és ezekhez találja meg azokat a feladatokat, amelyeknek megvalósításával az informatika segíteni tudja a kihívások megválaszolását. 3. Magyar Válasz Az 1998-ban létrejött kormány a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére, hivatalosan új talajról indulva, ám gyakorlatban az elôzetes stratégiai elképzeléseket rendszerezve, továbbfejlesztve, szakemberek egy széles körû csoportja 1999. decemberére elkészítette a Magyar Válasz c. stratégiai tanulmányt. 4. Tézisek az információs társadalomról A Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemzô Központja 1999-ben dolgozta ki a „Tézisek az információs társadalomról” c. tanulmányt, amely azzal a céllal készült, hogy az informatikai forradalom társadalmi hatásairól is szóljon. A Tézisek középpontjába, így a technikai megközelítések helyett az új info-kommunikációs eszközök elterjedésének, alkalmazásának várható – és kívánt – gazdasági, társadalmi hatásai kerültek. 5. Magyar Informatikai Charta Az Informatikai Érdekegyeztetô Fórum (Inforum) 2000 tavaszán publikálta a Magyar Informatikai Chartát. Ennek célja az volt, hogy felhívja a kormányzat és a társadalom figyelmét az informatika fontosságára, és arra, hogy az informatikai szakma jelentôs közremûködésével elkészült kormányzati, tudományos és egyéb szintû munkák mindeddig nem vezettek el az ezekre alapuló, a kormány által elfogadott, konkrét stratégiák és jogszabályok megszületéséig. 2
6. Technológiai Elôretekintési Program Az informatikai stratégia szempontjából is releváns megállapítások találhatók a Technológiai Elôretekintési Program (TEP) dokumentumaiban. Ezt a programot az OMFB indította el 1998-ban, melynek eredményei 2001-ben láttak napvilágot. A tanulmányban megfogalmazott ajánlások közül a legfontosabb az, hogy bár „a fejlett demokráciákban a jövô egyik legfontosabb fejlôdési iránya az állami, központosított szerepek visszaszorulása”, Magyarország mai helyzetében mégis „Az informatika, a távközlés és a média területén aktív állami szerepvállalás szükséges. A kormányzat fô feladata a korábban megindult fejlôdés, beruházás ösztönzése különbözô kormányzati eszközökkel. 7. Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) A NITS elônye, hogy mögötte – a korábbiakkal ellentétben – jelentôs erôforrás és önálló irányító szervezet állt. Hátránya azonban, hogy elkészítésének idején már tôle függetlenül készen álltak a költségvetési keretek, s azok szétosztásának mechanizmusai, a megvalósítás idôdimenzióját pedig a kormányzati ciklus szorította szûk keretek közé. Így nehéz megmondani, hogy vajon a kezdeti, taktikai jellegû finanszírozási akciókat felváltotta volna-e egy stratégia-alapú finanszírozás. Mindenesetre ennek a stratégiának a mentén készült el néhány fontos jogszabály, kapott támogatást néhány szakmai réteg eszközbeszerzéshez, ill. alkalmazási feladatok kidolgozásához. A MITS tehát a korábbi stratégiák tanulságaira épült, azokból levont néhány fontos következtetést, melyet szisztematikusan érvényesített is: – a célok prioritásának meghatározása elsôdleges fontosságú; elsôsorban a gazdaságélénkítô és a tudatformáló céloknak kell elsôbbséget adni, – a központi koordináció elengedhetetlen meghatározott feladatok esetében (pl. információs rendszerek), – társadalmi és politikai konszenzust kell elérni a stratégiával kapcsolatban, – a stratégia implementálásához megfelelô intézményrendszerre van szükség, – a versenyképesség és az esélyegyenlôség optimális egyensúlyának meghatározása, – támogató és befektetô jellegû ráfordítások arányának optimalizálása.
A MITS LOGIKÁJA, MÓDSZERTANI ALAPJAI Az átfogó célok (versenyképesség, életminôség, modern, európai, magyar köztársaság eMagyarország) mellett konkrétabb, kézzelfoghatóbb, egyelôre még nem feladatszintû, hanem származtatott célokat is megfogalmaz a MITS. Az eEurope 2005-bôl származó célok között szerepel a modern online közszolgáltatás, e-kormányzat és e-közigazgatás, e-tanulást támogató szolgáltatás, e-egészség szolgáltatás, dinamikus e-kereskedelmi környezet, széles körû és versenyképes áron való hálózati hozzáférés, biztonságos információs infrastruktúra. A versenyképesség és az életminôség átfogó célokból származtatott célok egyrészrôl az egyes emberek életminôségnek javítása a munka világa, tanulás, ismeretszerzés területén, a szabadidô eltöltésében, az emberi kapcsolatok építésében, a privát szféra védelmében és a közügyek gyakorlásában. Másrészrôl a társadalom minôségének javítása a társadalmi-, a gazdasági biztonság, az esélyegyenlôség, a kultúra és nyelv megôrzése, a hatékony, szolgáltató közigazgatás, a nyitott, átlátható közszféra és az erôs civil társadalom megteremtése területén. A stratégia szerkezete háromszintû, beavatkozási területekre, fôirányokra és programokra tagolódik. A hat beavatkozási terület a legátfogóbb szerkezeti egység, a 13 fôirány pedig ebbe illeszkedik bele, néhol egymást átfedô módon. A fôirányok a beavatkozási területek és programok közötti rés áthidalására jöttek létre, céljuk a különbözô prioritásokkal, mûködési és finanszírozási modellekkel rendelkezô programoknak a MITS célkitûzései érdekében való egységes szakmai irányítása és koordinálása. A programok rendeltetése a feladatok végrehajtási felelôsségének egyértelmû meghatározása, a feladatok közötti összefüggések kezelése. A MITS három szerkezeti szintjéhez negyedikként 18 programfüzet társul, ahol már konkrétan végrehajtható, gyakorlatba átültethetô tételes feladatsor jelenik meg, határidôkkel, mérhetô, monitorozható (benchmark) indikátorokkal, forrástérképpel, mûködési modellel. A késôbbiekben az egyes füzetekhez felelôsök rendelhetôk, akik a megvalósítási szakaszban a füzeteket használják majd vezérfonalként. 3
Beavatkozási területek és rendeltetésük: Beavatkozási terület
A beavatkozás rendeltetése
Tartalom
Jól mûködô „belsô” folyamatok, és széles körben megjelenô „külsô” szolgáltatások
Infrastruktúra
Megfelelô eszközök és hozzáférés mindenki számára
Tudás és ismeret
Az információs és kommunikációs technológia használatának általános képessége, belsôvé válása
Jogi és társadalmi környezet
Bizalom és igény az információs és kommunikációs technológia iránt
Kutatás és fejlesztés
Az információs társadalom technikai és társadalmi kutatása, az eredmények gyors hasznosítása
Esélyegyenlôség
Társadalmi és területi esélyegyenlôség biztosítása, társadalmi kohézió erôsítése
A beavatkozási területek és fôirányok kapcsolódási pontjai: Beavatkozási terület
Kapcsolódó fôirány
Tartalom
Gazdaság Közigazgatás1 Kultúra Oktatás Egészségügy Környezetvédelem
Infrastruktúra
Széles sáv Közösségi elérés Közadat
Tudás és ismeret
Tudás és ismeret
Jogi és társadalmi környezet
Jogi és társadalmi környezet
Kutatás és fejlesztés
Kutatás és fejlesztés
Esélyegyenlôség
Esélyegyenlôség
Megfigyelhetô, hogy míg a Tartalom beavatkozási terület hat fôirányt tömörít magába, az Infrastruktúra beavatkozási terület hármat, a többi beavatkozási terület pedig egybeesik a hasonló nevû fôiránnyal. A programok besorolása a végrehajtási felelôsségek és a feladatok jelentôsége alapján háromféle lehet: – kiemelt központi program (KKP) – ágazati kiemelt program (ÁKP) – ágazati program. A programok szerepe, hogy együttesen lefedjék a stratégiát, jól meghatározható, monitorozható, önálló céllal, alapvetôen piaci, üzleti mûködési modellel rendelkezzenek, a folyamatos mûködést támogassák az egyszeri megoldások helyett. A MITS a feladatok megvalósítását alapvetôen a piac normális mûködésétôl várja, tisztában van viszont azzal, hogy egyes területeken állami szerepvállalásra is szükség lesz. Az állami szerepvállalás változatos formákban ölthet testet: jogi szabályozás és önszabályozás, kooperáció és koordináció, példamutatás, finanszírozás, szubszidiaritás. A stratégia megvalósításában fontos követelmény, hogy az ipari önszabályozás és az állami szabályozás hatásköre egyértelmûen külön váljon. A tudás alapú gazdaság megvalósítása, a mûködéséhez nélkülözhetetlen, áttekinthetô és megbízható szabályozási környezetének kialakítása társadalmi feladat, melynek
1
Az e-önkormányzatokkal kapcsolatos fejezetek a Közigazgatás fôirányhoz tartoznak.
4
megoldása során nemzeti konszenzusra, a szabályozó erôk és a szabályozással érintettek együttmûködésére van szükség. A kooperációnak kiemelt jelentôséget tulajdonít a MITS, egyik megjelenési formájának a szektorok közötti együttmûködést (PPP) tekinti, másik megjelenési formája az ágazatok közötti együttmûködés, amely a feladatok összehangolásában, ésszerû megosztásában ezzel a források hatékony felhasználásában nyilvánulhat meg. A példamutatás, mint stratégiai eszköz úgy jelenik meg, hogy egyes programokat (elektronikus ügyintézés) az állam(igazgatás) saját berkein belül megvalósít (mintegy állami beruházásként), bemutatva, hogy az informatizálással olcsóbban, hatékonyabban végezhetôk el egyes feladatok. A stratégia eszközei közül kétségkívül a pénzügyi források tartanak számot legnagyobb érdeklôdésre. Az érdeklôdés elsôsorban az állami/közösségi források felé irányul. Tekintettel arra, hogy a MITS céljainak megvalósítását elsôsorban a piaci szereplôktôl várja, finanszírozásban is jelentôs magántôkére számít. A költségvetési források részben a magántôke bevonásához, irányításához szükségesek, részben olyan feladatok megoldásához, amelyek piaci alapon nem valósulnának meg. A stratégia társadalmi szintû megvalósításában kiemelt szerepe van a helyi (regionális) önkormányzatoknak. Ezt a szerepet két módon tölthetik be. Az egyik lehetôség, hogy a már megfogalmazott programok végrehajtását helyi (regionális) szintre helyezik a programért felelôs tárcák. A másik lehetôség, hogy a helyi (regionális) önkormányzat a MITS fôirányaiba illeszkedô újabb programokat – esetleg a MITS-et kiegészítô helyi stratégiát – fogalmaz meg. Erénye a stratégiának, hogy jelentôs szerepet szán a visszacsatolási fázisnak is, ami az indikátor (benchmark) mutatókkal kézzelfoghatóvá tehetô célok megfogalmazásából is kitûnik. A feladatok, projektek, programok sikerkritériumai ezzel válnak számszerûsíthetôvé, az elvégzett munka pedig értékelhetôvé. A megvalósítás során szükségesnek ítélt módosításokat, finomhangolásokat éves szinten végzik el, a gördülô tervezés módszerének alkalmazásával. A MITS idôhorizontja közép és hosszú távra készült el. A középtávú (2004-2006) feladatok jelen kormányciklus végéig tekintenek elôre, a hosszú távú elképzelések pedig a 2012-2015-ös idôtartamra vonatkoznak.
AZ E-ÖNKORMÁNYZAT ÉS A MITS KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI Az elektronikus önkormányzatok a MITS-ben logikailag négy helyen jelennek meg: – a MITS közigazgatási fôirány bemutatásánál táblázatos és szöveges, leíró formában egyaránt – az eEurope ajánlás nyilvános alapszolgáltatásokra címû mellékletben – az ágazati stratégiákat részletesen bemutató mellékletben a belügyi részben és önálló egységként – elszórtan a dokumentumban, elsôsorban a kapcsolódási területek más fôirányokkal relációban A MITS e-önkormányzati eszenciája a következôképpen összegezhetô: Az elektronikus önkormányzati törekvések egy többdimenziós térben formálódnak, alakulnak, melynek legfôbb erôkarjai: Magyarország Európai Uniós csatlakozási szándéka, az önkormányzatok autonóm (alkotmányos) jogállásának sajátosságai, a tervezett közigazgatási reform várható következményei, valamint a heterogén lokális adottságokból következô megoldásbeli sokszínûség. Ebben a térben van szükség korszerû európai közigazgatási egységek megteremtésére, helyi, regionális illetve kistérségi szinten egyaránt. Az optimális jövôbeli állapot megteremtése irányába mutató célok: – az elektronikus szolgáltatások területén az eEurope 2005 által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások adaptálása 2006 elejéig úgy, hogy ezek közül legalább 70% integrált tranzakciós szolgáltatással rendelkezzen – országos önkormányzati portál(rendszer) megvalósítása 2004 folyamán – önkormányzati információs infrastruktúra menedzsment korszerûsítése 2006 elejéig – helyi szintû (vezetôi, képviselôi és hivatalnoki) tudatosságnövelés folyamatosan A kijelölt célok megvalósítása érdekében fôbb programcsoportok, feladategyüttesek a következôk: személyes dokumentumok (útlevél, jogosítvány), építési engedélyek, különféle bizonyítványok (születési, házassági), lakcímváltozás igénylésének 100%-os lefedettségû megteremtése; komplex (integrált) elektroni-
5
kus közigazgatási rendszerek fejlesztésének és implementálásának (lehetôleg üzleti alapú) elôsegítése; költségkímélô (outsourcing, ASP) megoldások (lehetôleg üzleti alapú) támogatása; képzési programok (stratégiai tervezés, felhasználói, ügyfélszolgálati ismeretek).
IKB-IHM PÁLYÁZATOK Az önkormányzatok informatikai fejlesztései kormányzati támogatásának a legfontosabb eszköze a pályázati rendszer. Az IHM, illetve elôdje az IKB önkormányzati pályázatait számos területen segítették az önkormányzatokat, hozzájárulva informatikai felkészültségük javításához. • SZT-IS-3. pályázat (2001. szeptember): Tízezer köztisztviselô és tízezer, közoktatási intézményekben dolgozó pedagógus jutott otthoni számítógéphez és Internet hozzáféréshez, annak ellenében hogy három éven belül leteszik az ECDL vizsga start modulját, és részt vesznek egy szabadon választott képzésben. • SZT-IS-8 (2001. november): A pályázat során négyszáz önkormányzat számára biztosított az IKB korszerû önkormányzati honlapot egységes koncepció mentén, szabványos adatformátumok használatával. Az így létrejött honlapok képesek központi tartalmak automatikus megjelenítésére, és tartalmuk egy központi portálon integrálható. Az elkészült honlapok adminisztratív okok miatt csak a közelmúltban jelentek meg nyilvánosan. • SZT-IS-9 (2001 november): Az SZT-IS-8 sz. pályázat során elkészülô honlapra biztosított központilag elôállított és frissített külsô tartalmakat, számos különbözô témában (pl. agrometeorológia, ingatlanadatbázis, pályázatok stb.). • SZT-IS 17 (2002. január): Az önkormányzatok informatikai infrastruktúra fejlesztését támogatta, 850 önkormányzat jutott számítógéphez, szerverekhez, nyomtatóhoz, hálózati eszközökhöz, 20% önrész mellett. • Az IHM-ITP-1 (2002. október): Az önkormányzatok közül a legelmaradottabbakat támogatta 1270 millió Ft értékben. A pályázat három fô részterületbôl állt: Az „Alapinfrastruktúra” program keretei között az irodai alkalmazásra alkalmas számítógéppel még egyáltalán nem rendelkezô önkormányzatok, valamint körjegyzôségek juthattak adminisztratív feladatainak ellátását segítô legfeljebb két asztali számítógéphez szoftverrel, és nyomtatóhoz. A pályázóknak vállalniuk kellett, hogy legalább egy dolgozójukat a gép használatára kiképeztetik, vagy ilyen képzettségû szakembert alkalmaznak. Az „Elérhetôség” program során Internet-eléréssel nem rendelkezô települési önkormányzatok, valamint körjegyzôségek pályázhattak Internet-elérés (maximum 40 óra/hó egy éven keresztül) támogatásra, illetve a szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlen technikai eszköz biztosítására. A „Hozzáférés az önkormányzatnál” program közösségi hozzáférés megteremtését célozta. Valamennyi települési önkormányzat, valamint körjegyzôség pályázhatott a közösségi hozzáférési pont létesítéséhez szükséges 1-5 darab számítógépre, illetve Internet hozzáférés biztosítására.
6
AJÁNLOTT WEBHELYEK Információs és Hírközlési Minisztérium
www.ihm.hu
Az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság
www.itktb.hu
Információs Társadalom az Európai Unióban (az IHM oldala)
www.infotars.hu
Az eEurope 2005 akcióterv hazai oldala
www.eeurope2005.hu/palyaz.html
BME – Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK)
www.ittk.hu
Magyarország.hu
www.magyarorszag.hu
Az IHM pályázatai
www.ihm.hu/tarsadalom/palyazatok/ihm
Az IKB pályázatai
www.ihm.hu/tarsadalom/palyazatok/ikb
Az SZT-IS-8 során elkészült korszerû weboldalak
www.netfalva.hu/elkeszultoldalak
IDEGEN SZAVAK, KIFEJEZÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Többcsatornás ügyintézés
A kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés módját jelenti. Történhet személyesen, telefonon, az Interneten keresztül stb.
Adatbányászat (data mining)
Az adatbányászat során az adatok közti szûrésrôl beszélünk, amellyel meghatározhatjuk a különféle adatok közti hasonlóságot (rendszereket) és a köztük lévô összefüggéseket.
Közösségi hozzáférési pontok
Más néven: hálózati közigazgatási közönségszolgálat. A társadalmi szükségleteket kielégítô e-kormányzati szolgáltatások széles körû hozzáférését lehetôvé tevô hálózat, amely az egyébként számítógéppel, Internettel és felkészültséggel nem rendelkezôk számára is elektronikus közszolgáltatásokat tud biztosítani helyi szinten. Legjellemzôbb célcsoportjai a kistelepülések, hátrányos helyzetû térségek, kisközösségek lakói. Jellegébôl adódóan fôként a civil részvétel, kontroll jellemzi. (Ügysegédi szolgálat, teleházak stb.).
Szolgáltató állam
Állampolgár-központú, nyílt szerepfelfogású közszféra, amelyben az állam valóban szolgáltatásokat nyújt állampolgárainak. Egy reformfolyamat, amely nagyrészt összekapcsolódik az e-kormányzat eszközrendszerével, ezáltal megvalósítva szolgáltató jellegét.
Benchmark indikátor
Olyan számszerûsíthetô, hatékonyan mérhetô jelzôszám, érték, számszerûsíthetô állapot, melyhez egy-egy operacionalizált feladat, cél teljesítése egyértelmûen hozzákapcsolhat (pl.: elektronikus szolgáltatások területén az eEurope 2005. által megfogalmazott).
Outsourcing
Kiszervezés – erôforrás kihelyezése hosszú távú megállapodás keretében egy külsô szállítóval, szolgáltatóval olyan feladatok elvégzésére, amelyeket hagyományosan a szervezet végzett.
IKON (Interaktív önKormányzat On-line) Kiadja az iTársadalom Egyesület A kiadásért felel: Kerepesiné Béres Bea egyesületi elnök Felelôs szerkesztô: Budai Balázs Benjámin Információs cím:
[email protected] Közremûködôk: Kleinheincz Gábor, Soltész Attila, Szakolyi András (e-GOV Kft. munkatársai) Tábor István (Trinety Kft. – ITTK) © iTársadalom, 2003.
7
