Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁGA 5000 Szolnok, Templom u. 5. Tel.: (56) 512-319, (56)-512-320. Fax: (56) 512-337. Ügyintéző tel.: (56) 512-322. E-mail:
[email protected] Levelezési cím 5001 Szolnok, Pf.: 164. Számlaszám: 10032000-01417179-00000000
Kérjük, hogy válaszában hivatkozzon az ügyiratszámra és ügyintézőre.
Iktatószám: SZBK/3531-17/2011. Ügyintéző: Vámos Erika A határozat 2012. január 23-tól jogerős. KRUPATECHNIKA Kft. 5231 Fegyvernek Ady E. u. 13/a Tárgy Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú kutatási területen homok ásványi nyersanyagra vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv elutasítása HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) a KRUPATECHNIKA Kft. (5231 Fegyvernek, Ady E. u. 13/a.) Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú kutatási terület homok ásványi nyersanyagra vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv iránti kérelmét a Közép – Tisza - vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7984-4/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakra való tekintettel elutasítja. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén az igazgatási szolgáltatási díj az első fokú eljárásra megállapított díj 50 %-a (25.000 Ft), amelyet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 10032000-01417179-00000000 pénzforgalmi jelzőszámlájára kell befizetni és a befizetés igazolását a fellebbezéshez csatolni kell. A befizetési bizonylaton a befizetés jogcímét és az egyes eljárásokhoz rendelt kódszámot (A013) is fel kell tüntetni. A jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezésre nyitva álló határidő lejártát követő napon jogerőre emelkedik. Indokolás A KRUPATECHNIKA Kft. a Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú kutatási területen homok ásványi nyersanyagra vonatkozó kutatási műszaki üzemi tervet nyújtott be 2011. november 23-án. A KRUPATECHNIKA Kft. a Bányakapitányság által kiadott SZBK/2794-4/2011. számú, 2011. október 03-án jogerőre emelkedett kutatási jogadománnyal rendelkezik. A Bányakapitányság az SZBK/3531-3/2011. számú végzésében nyilatkozattételre szólította fel a KRUPATECHNIKA Kft.-t, hogy nyújtsa be a tervezett kutatási tevékenységgel összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és a bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékot. A Bányakapitányságnak a
KRUPATECHNIKA Kft. 2011. november 30-án érkezett hiánypótlásában 201 944 Ft összegű biztosítékot ajánlott fel. A Bányakapitányság a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4./A § (2) bekezdése, valamint a 3. sz. melléklet 11. pontja alapján az eljárásba bevont szakhatóságok nyilatkozatai: - A Közép – Tisza - vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 7984-4/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában hulladékgazdálkodási, levegőtisztaságvédelmi, zajvédelmi, természet- és tájvédelmi és vízügyi szempontból a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához nem járult hozzá. Indokolása: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága (5000 Szolnok, Templom u 5.), az SZBK/3531-5/2011. számú megkeresésével, a KRUPATECHNIKA Kft. (5231 Fegyvernek, Ady E. u. 13/a.) mint bányavállalkozó által beterjesztett, Fegyvernek, 0365/7 helyrajzi számú kutatási terület homok ásványi nyersanyagra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, szakhatósági állásfoglalás kialakítását kérte, a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. A megkereséséhez csatolt dokumentáció megfelel a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: - A Krupatechnika Kft. 21 db kutatófúrást tervez lemélyíteni a szabálytal an alakú kutatási területen (várhatóan 100*100 m-es négyzetháló). A lemélyítések 50 mm átmérőjű, spirál fúróval, teljes anyagnyereséggel történik, a talajvíz felszínéig, de maximum 6 m-ig. A mintaanyagot műanyag zacskóba csomagolva laboratóriumba szállítják. A tervezett tevékenyég legrosszabb esetben is 6 hónapon belül befejeződik. -
-
A benyújtott kutatási Műszaki Üzemi Tervben bemutatott kutatási módszer (kis mélységű kutató fúrások… stb.) és annak kivitelezése normál esetben nem jár hulladékképződéssel. Az esetlegesen keletkező hulladékok kezelése a technológiai fegyelem betartásával, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosított. A kutatás hulladékgazdálkodási érdeket nem sértő módon megvalósítható. A Fegyvernek, külterület 0365/7 helyrajzi számú ingatlan a hatályos jogszabályok alapján nem országos jelentőségű védett természeti terület, valamint a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében a Natura 2000 hálózat részét nem képezi, azonban a kutatásra tervezett ingatlan a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet bővítéseként védelemre tervezett területe. Továbbá a Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként ökológiai folyosó szerepet tölt be, így a magterületek közötti kapcsolatot biztosítja, lehetővé téve a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. A földterület nagyobb része jó természetességű, stabilizálódott, magas fekvésű gyep, emellett stabilizálódott és változatos lágyszárú vegetáció jellemzi az egykori magas part mentén ligetes szerkezetű keményfa állományokkal. A Fegyvernek 0365/7 helyrajzi számú földterületen a következő védett fajok előfordulása ismert: őzlábgalóca (Amanita vittadinii), pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius), éti csiga (Helix pomatia), szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), sisakos sáska (Acrida hungarica), imádkozó sáska (Mantis religiosa), mezei futrinka (Carabus granulatus), holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris), díszes nünüke (Meloe decorus), pannon hólyaghúzó (Mylabris pannonica), szalmacincér (Theophilea cylindricollis) és hengeres szalmacincér (Calamobius filum).
2
Természetvédelmi szempontból jelentősek még a kutatással tervezett területen előforduló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló, azonban igen ritka sztyepfajok: busafejű bársonyfutó (Harpalus cephalotes), változékony fémfutó (H. hospes), keleti rezes fémfutó (H. cupreus), nagy pajzsosfutonc (Licinus cassideus), óriás nünüke (Meloe cicatricosus) és pompás nünüke (M. variegatus). A Fegyvernek, külterület 0365/7 helyrajzi számú ingatlanon tervezett homokkutatás a Kutatási Műszaki Üzemi Terv szerint 21 fúrás pont lemélyítésével valósulna meg, 50 mm átmérővel, talajvízszintig, de legfeljebb 6 m-es mélységig. A Fegyvernek, külterület 0365/7 helyrajzi számú, gyep/legelő művelési ágú ingatlan használata a művelési ágnak megfelelően történik, a kezelésének intenzitása alacsony. A fúrások lemélyítése gépi és kézi munkavégzés esetében is csak a területen előforduló védett fajok, illetve élőhelyüknek a károsításával valósítható meg. Továbbá eredményes kutatás esetében a tervezett bányanyitás a fenti élőhely teljes megszűnésével, valamint a védett fajok eltűnésével járna. A fentiek alapján Fegyvernek, külterület 0365/7 helyrajzi számú ingatlanon tervezett homokkutatás Kutatási Műszaki Üzemi Terv jóváhagyásához természet- és tájvédelmi szempontból nem járulok hozzá. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 42. § (1) bekezdése értelmében „Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.”. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése értelmében „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”. Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő: 30 nap, így az ügyintézési határidőt nem léptem túl. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A § (2) bekezdése, valamint a 3. sz. melléklet 11. pontja hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, természet-és tájvédelmi, zajvédelmi és vízgazdálkodási szempontból, a Felügyelőséget tárgyi eljárásban szakhatóságként jelöli ki – A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 9. pontja alapján a Felügyelőség illetékességgel rendelkezik. – A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. fejezet 8.2. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg.” - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Törökszentmiklósi Körzeti Földhivatala a 10250/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a műszaki üzemi terv jóváhagyásához az alábbi előírással hozzájárult:
3
-
„Amennyiben a kutatási munka során mezőgazdasági művelés alatt termőföld felhasználásra kerül sor a tevékenység megkezdése előtt más célú hasznosítási engedélyt a Törökszentmiklósi Körzeti Földhivataltól meg kell kérni.”
Indokolása: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága (Szolnok, Templom u. 5.) a Krupatechnika Kft., mint bányavállalkozó (5231 Fegyvernek, Ady E. út 13/a) által beterjesztett Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú kutatási terület homok ásványi nyersanyagra vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása ügyében szakhatósági állásfoglalást kért hivatalunktól. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottuk, hogy az előírásaink betartása mellett a tevékenység földvédelmi érdekeket nem sért, ezért a Törökszentmiklós Körzeti Földhivatal szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész szerint megadta. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § bekezdése, valamint a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2- 3. számú melléklete alapján adtam ki. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, és erre a jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, valamint a Ket., illetékességemet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról, és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.” - Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 490/5198/001/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához kulturális örökségvédelmi szempontból az alábbi kikötésekkel hozzájárult: 1. A tervezett fúrások a régészeti örökségvédelem érdekeit nem sértik. Ha a kutató fúrások kivitelezése során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes szolnoki Damjanich János Múzeumot (5000 Szolnok, Kossuth tér 4. 56/421-602) haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. A kivitelezési munkák során előkerülő régészeti leletek feltárását biztosítani kell. 2. Amennyiben bányatelek alapításra kerül sor, a bányatelek fektetési eljárásban az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 3. § d) pontja értelmében szakhatósági hozzájárulásunk megadásának feltétele az örökségvédelmi hatástanulmány benyújtása. Indokolása: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága kezdeményezésére Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú kutatási terület homok ásványi nyersanyagra vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása ügyében 2011. november 30-án eljárás indult Hivatalomnál, melynek ügyintézési határideje 2011. december 30-án jár le. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (a Továbbiakban: Kötv.) 10. § (1) és (2) bekezdése alapján a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. 4
A Kötv 19. § (1), (2) és (3) bekezdése alapján a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal – beleértve az ásványi vagyon kitermelését is - a régészeti lelőhelyeket – az e törvényben meghatározottak kivételével – el kell kerülni. A Kötv 22. § (1) bekezdése értelmében, ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. Tekintettel a kutatási munkálatok jellegére régészeti szakmunkát nem tartok indokoltnak. Ugyanakkor felhívom a figyelmet, hogy kulturális örökség védelméről szóló 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 3. § d) pontja értelmében, bányatelek megállapítása esetén, hivatalom az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulásának megadását örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 6. § (1) bekezdésének a) ill. b) pontja, és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 13. pontja, illetékességét a Kormányrendelet 1. sz. melléklet 1. pontja határozza meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” - Fegyvernek Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője a 2011. december 6-án kelt, 3353/2011. számú szakhatósági állásfoglalását visszavonta, és a 3353-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a műszaki üzemi terv jóváhagyásához szakhatósági hozzájárulását megadta. Indokolása: „A KRUPATECHNIKA Kft. (5231. Fegyvernek, Ady E. u. 13/a) mint bányavállalkozó, Fegyverneken a 0365/7 hrsz.-ú külterületen homok ásványi anyagra vonatkozó kutatási üzemi tervet nyújtott be a Szolnoki Bányakapitánysághoz, annak jóváhagyását kérve. A Szolnoki Bányakapitányság 2011. november 24-én Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat jegyzőjének megküldte a kutatási műszaki üzemi tervet szakhatósági állásfoglalás egyidejű megkérésével. A 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint a dokumentumot átvizsgálva megállapítást nyert, hogy a kutatási terület valamint az ott folytatni kívánt tevékenység nem érint helyi védelem alatt álló természetvédelmi területet, a település környezetvédelméről szóló 13/2005 (IV.29.) sz. önkormányzati rendeletben rögzített helyi természetvédelmi követelményeknek megfelel, azzal nem ellentétes. Tájékoztatni kívánjuk Önöket, hogy a település rendezési tervéről és a helyi építési szabályzatról szóló 34/2007 (XII.27.) számú önkormányzati rendelet 2.§. (8) bekezdése szerint: „Fegyvernek Nagyközség teljes közigazgatási területén új külszíni művelésű bánya nem nyitható, meglévő bánya területe nem bővíthető.” - A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal a HSZO/1645-1/2011. számú végzésében az elsőfokú szakhatósági eljárását hatáskör hiányában megszüntette. Indokolása: „A Szolnoki Bányakapitányság SZBK/3531-5/2011. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú kutatási terület homok ásványi nyersanyagra vonatkozó kutatási műszaki üzemi terve tárgyában. A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tárgyi kutatási terület honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. §-ának (3) bekezdése
5
értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza.” - Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal az OTH-GYÓGYF 386-2/2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását megadta. Indokolása: „A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44-54/A. §-ban előírt módon, határidőn belül adtam ki. A szakhatósági állásfoglalás kiadására hatóságom hatáskörét és illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. Rendelet állapítja meg.” A Hortobágyi Nemzeti Park az Ü7963-2/2011. számú levelében ügyfélként az alábbiakat nyilatkozta: „A Krupatechnika Kft. által a Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú földterületen homok ásványi nyersanyagra vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása tárgyában (iktatószám: SZBK/353l-5/2011, ügyintéző; Vámos Erika) az alábbi ügyféli nyilatkozatot teszem. A Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú földterület nem része sem országos jelentőségű védett természeti területnek, sem európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területnek. Azonban a Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú földterület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet bővítéseként védelemre tervezett természeti terület. A Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú földterület a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, ökológiai folyosó. A Nemzeti Ökológiai Hálózatban az ökológiai folyosók a magterületek közötti kapcsolatot biztosítják, és egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. A Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú földterület gyep-legelő művelési ágú, a területhasználat a művelési ágnak megfelelően történik, de kezelésének intenzitása alacsony. A Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú földterület nagyobb része jó természetességű, stabilizálódott, magas fekvésű gyep. Az érintett földterületet emellett stabilizálódott és változatos lágyszárú vegetáció jellemzi, az egykori magaspart mentén ligetes szerkezetű keményfa állományokkal. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet értelmében a Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú földterületen az alábbi védett fajok fordulnak elő; őzlábgalóca (Arnanita vittadinii), pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius), éti csiga (Helix pornatia), szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), sisakos sáska (Acrida hungarica), imádkozó sáska (Mantis religiosa), mezei futrinka (Carabus granulatus), holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris), díszes nünüke (Meloe decorus), pannon hólyaghúzó Mylabris pannonica), szalmacincér (Calamobius filum) és hengeres szalmacincér (Theophilea cylindricollis). Természetvédelmi szempontból jelentősek még a Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú földterületen előforduló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló, viszont igen ritka sztyepfajok: busafejű bársonyfutó (Harpalus cephalotes), változékony fémfutó (Harpalus hopes), keleti rezes fémfutó (Harpalus cupreus), nagy pajzsosfutonc (Licinus cassideus), óriás nünüke (Meloe cicatricosus) és pompás nünüke (Meloe varieganis).A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. Kormány rendelet 37. § aa) pontja értelmében a nemzeti park igazgatóság állami 6
alaptevékenysége körében ellátja a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat. A 347/2006. Kormányrendelet 3. számú melléklete értelmében Fegyvernek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési körét érinti. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 42. § (1) bekezdése értelmében tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása, valamint a 43. § (1) bekezdése értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Krupatechnika Kft. által a Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú földterületen létesítendő homokbánya védett fajok egyedeit és élőhelyeit veszélyeztetné, károsítaná. Ezért, természetvédelmi érdekből, tekintettel az érintett terület magas ökológiai értékére és az ahhoz kötődő, a térségben vagy országosan is veszélyeztetett természeti értékek jelentős számára, a Fegyvernek 0365/7 hrsz.-ú földterületen homokbánya létesítését nem támogatom.” .
A Bányakapitányság megállapította, hogy a tervdokumentáció és mellékletei kielégítették a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.) 6/C. (2) bekezdésben foglaltakat. A Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalások beszerzése céljából a dokumentációt megküldte az érdekelt szakhatóságoknak és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4./A § (2) bekezdése, valamint a 3. sz. melléklet 11. pontja alapján az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásainak figyelembevételével, a Felügyelőség nyilatkozata alapján utasította el a kutatási műszaki üzemi tervet. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 5. § (1) bekezdés a) pontja, és a 22. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete biztosítja. Az igazgatási szolgáltatási díjat a KRUPATECHNIKA Kft. befizette, melyet a Bt. 43. § (9) bekezdése, valamint a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályoz. A Bányakapitányság a fellebbezési díj mértékét a Rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően állapította meg. A jelen határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezésre nyitva álló időt a Ket. 99. § (1) bekezdése, előterjesztésének módját a Ket. 102. § (1) bekezdése határozza meg. Szolnok, 2012. január 05. Dr. Molnár József bányakapitány
7
