7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek

Ebben a fejezetben az Olvasó megismerkedhet az Új Magyarországi Fejlesztési Terv célrendszerével, az egyes célok eléréséhez szükséges fejlesztési területekkel, majd azokkal az operatív programokkal, amelyeken belül megtalálhatjuk a pályázatok alapjait jelentő intézkedéseket. Nem célunk azonban, hogy részletesen leírjuk ezeket a pályázatokat, és az operatív programokról is mindössze egy átfogó képet szeretnénk bemutatni. Tesszük ezt annak tudatában, hogy ezek a részletes pályázati információk igen könnyen elérhetők mindenki számára – így a megszokott módon a fejezet végén megtalálhatóak azok az Internetes címek, ahonnan az itt nem részletezett információk könnyűszerrel beszerezhetőek.

A fejezet elolvasása után a következő kérdésekre fog választ kapni: ƒ Mi az Új Magyarország Fejlesztési Terv? ƒ Konkrétan milyen célkitűzések jelennek meg az ÚMFT-ben? ƒ Mi az a prioritás? ƒ Hogyan valósul meg a gyakorlatban az ÚMFT? Mi az operatív program? ƒ Milyen projekteket támogatnak az operatív programok? ƒ Mit takar a „Gazdaságfejlesztés” prioritás? ƒ Mit takar a „Közlekedésfejlesztés” prioritás? ƒ Mit takar a „Társadalmi megújulás” prioritás? ƒ Mit takar a „Környezeti és energetikai fejlesztés” prioritás? ƒ Mit takar a „Területfejlesztés” prioritás? ƒ Mit takar az „Államreform” prioritás?

1

Mi az Új Magyarország Fejlesztési Terv? Az előző fejezetben megismerhettük, hogy az 1. célkitűzésen belül mely NUTS-II. régiók kerülhetnek a támogatottak körébe. Az így kapott források felhasználásának menetét egy ún. „Egységes Programozási Dokumentum” (Single Programming Document, SPD) kell hogy meghatározza, melyet a régió dolgoz ki a Bizottsággal történő folyamatos egyeztetés mellett. Abban az esetben azonban, ha egy uniós tagország teljes területe vagy területének nagy része a strukturális alapok (pontosabban az 1. célkitűzés) által támogatott, akkor nem regionális felhasználási tervek készülnek, hanem az adott ország ezekre a támogatás alá eső területekre vonatkozóan átfogó tervet készít. Ezt szokás Nemzeti Fejlesztési Tervnek nevezni (National Development Plan). Magyarországon az első Nemzeti Fejlesztési Terv a 2004-2006 közti időszakra vonatkozott, míg a 2007-2013 közti pénzügyi időszak fejlesztési tervének hivatalos neve: Új Magyarország Fejlesztési Terv. Fontos még egyszer leszögezni, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervet az 1. célkitűzés alá tartozó területeken kötelező elkészíteni (máshol is lehetséges, de nem követelmény). Magyarország teljes területe támogatásra volt jogosult a 2004-2006 közti programozási időszakban, 2007 után pedig a Közép-Magyarország régió kivételével minden régió a Konvergencia célkitűzés hatálya alá esik. (A KözépMagyarország régió sem marad támogatás nélkül: lásd „phasing out” támogatások, 6. fejezet.) Értelemszerűen tehát hazánk is egy átfogó, az ország teljes területére kiterjedő, stratégiai jellegű dokumentumot készített. Az országos fejlesztési terv célja, hogy egy átfogó keretet teremtsen azoknak a fejlesztéseknek a számára, amelyeket az Európai Unió „társfinanszíroz”. Nem minden tagállamban van ez így: néhol a tisztán állami fejlesztési elképzeléseket is tartalmazza az fejlesztési terv. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv intézményi megvalósítását a 192/2006. Kormányrendelet (Magyar Közlöny, 2006/115. szám) rögzíti. Konkrétan milyen célkitűzések jelennek meg az ÚMFT-ben?

2

Az ÚMFT 2013-ig (tehát a programozási időszak végéig) két átfogó célt határozott meg: a tartós növekedés elősegítését és a foglalkoztatás bővítését. A stratégiai terv számszerűsíti is ezen célokat: ƒ Foglalkoztatás – A közszférán kívül foglalkoztatottak száma az ÚMFT hatására 2,5 százalékkal növekedjenek 2013-ra. ƒ Tartós növekedés – A vállalkozások által megtermelt hozzáadott érték 13 százalékkal legyen magasabb 2013-ra, az ÚMFT beavatkozásainak hatására. Joggal mondhatjuk, hogy ez így nagyon általánosnak hangzik; az átfogó célok konkrétabbá tételét az ÚMFT-nek egy eléggé összetett célrendszere szolgálja, amit a következőkben fogunk áttekinteni. Mindenesetre nem nehéz észrevenni azt, amit maga az ÚMFT is kiemel: ti. hogy az előző fejezetben bemutatott „Lisszaboni célkitűzéseknek” feleltethetőek meg az átfogó célok. Az átfogó cél elérése az ÚMFT szerint a következő specifikus célok teljesítésével sikerülhet: 1. Foglalkoztatás A foglalkoztatás növekedését, mint átfogó célt három specifikus célra lehet bontani: ƒ A foglalkoztathatóság javítása, a munkaerő-piaci aktivitás növelése. ƒ A munka-kereslet bővítése: több és jobb munkahely létrehozásának ösztönzése, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. ƒ A munkaerő-piaci kereslet és kínálat jobb összhangja, a piaci környezet javítása révén. 2. Tartós növekedés A tartós növekedést, mint átfogó célt ugyancsak három specifikus céllal lehet megvalósítani: ƒ a versenyképesség javításával, ezen belül – ƒ a tudásgazdaság és az innováció erősítésével, ƒ a termelékenység növelésével; ƒ a gazdaság bázisának szélesítésével, ezen belül ƒ a területfejlesztéssel, ƒ a tőkebevonási képességek fejlesztésével,

3

ƒ piacbővítéssel, ƒ a magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódással, ƒ a korszerű technológiák széles körű elterjesztésével; ƒ az üzleti környezet fejlesztésével, ezen belül ƒ az elérhetőség megkönnyítésével, ƒ a

szabályozási

környezet

javításával,

valamint

az

állam

szolgáltatásainak és működésének hatékonyabbá tételével. Az ÚMFT meghatározza azt is, hogy ezen három specifikus célkitűzés teljesülését milyen indikátorokban (mutatószámokban) kimutatható pozitív tendenciák révén lehet lemérni: Foglalkoztathatóság, mint átfogó cél I./1. specifikus cél: Foglalkoztathatóság javítása és a munkaerő-piaci aktivitás növelése

I./2. specifikus cél: A munkaerő-kereslet növelése I./3. specifikus cél: A foglalkoztatási környezet fejlesztése

ƒ A használható tudáshoz való hozzáférés feltételeinek javulása az iskolarendszerben és az egész életen át tartó tanulás rendszerében ƒ Születéskor várható egészségben eltöltött életévek száma átlagának (HALE-index) a növekedése ƒ Az aktív korú (15–64 éves) népesség aktivitási rátájának növekedése ƒ A munkaerőpiacot elhagyók átlagos életkora ƒ A létrejövő és a megszűnő munkahelyek számának különbségében bekövetkező pozitív változás ƒ Az iskola befejezése és a munkába állás között eltelő idő rövidülése ƒ Nemek közötti foglalkoztatási különbségek csökkenése a kritikus korcsoportokban ƒ A 45 perc alatt közúton és tömegközlekedéssel elérhető munkahelyek átlagos számának növekedése

Tartós növekedés, mint átfogó cél II./1. specifikus cél: A versenyképesség erősítése

II./2. specifikus cél: A gazdaság bázisának kiszélesítése

ƒ Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték növekedése ƒ GERD/GDP és BERD/GDP (GERD – a kutatásfejlesztésre fordított összes kiadások aránya a GDP-ben; BERD – csak az üzleti szféra K+F kiadásának aránya a GDP-ben) ƒ A vállalati hozzáadott érték növekedése az elmaradott kistérségekben A kisés középvállalkozások hozzáadott értékének 4

növekedése ƒ Az egységnyi hozzáadott értékre eső II./3. specifikus cél: adminisztrációs terhek, illetve a szállítási költség Az üzleti környezet javítása csökkenése Természetesen ezek a célok még mindig nem elég konkrétak, ezek alapján elég nehéz lenne eldönteni, hogy melyik fejlesztést lehet támogatni, melyiket nem. A célok eléréséhez bizonyos fejlesztési prioritásokat kell követnünk. Mi az a prioritás? A prioritás szó a fejleszthető területek azon szűkebb csoportját takarja, amelyekre erőforrásainkat összpontosítjuk annak érdekében, hogy céljainkat elérhessük. Az ÚMFTben hat ilyen prioritást találunk: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform Mint látható, egy-egy specifikus cél és egy-egy prioritás között ugyanis nincsen közvetlen kapcsolat. Mindegyik prioritásnak teljesülnie kell ahhoz, hogy a céljainkat elérjük. Gondoljunk csak bele, hiába fejlesztjük mi az emberi erőforrásainkat, ha a termelőszektor versenyképessége csökken, hiszen akkor a fejlettebb munkaerőt nem fogjuk tudni hatékonyan kihasználni. Hiába próbáljuk meg versenyképesebbé tenni a termelőszektort, ha nincsen út, amin elérhetjük a településeket, ez nem fog menni – vagy ha mégis, akkor megint csak az egyébként is viszonylag jó helyzetben lévő városok, falvak válnak a folyamat haszonélvezőivé. A biztonság kedvéért ismételjük meg: a specifikus cél és a prioritás nem ugyanaz a fogalom. A specifikus célok megvalósítását a prioritásokra való koncentrálás biztosítja, és mindegyik prioritásnak (nevezhetjük ezeket a fejlesztések fő csapásvonalának is) teljesülnie kellene, hogy a specifikus céljaink teljesüljenek. Ha ez így van, akkor érhető el az átfogó célban megjelölt konvergencia is.

5

Hogy válik gyakorlattá az NFT? Mi az operatív program? ∗ Ahogy már erről szó esett korábban, míg a terv átfogó és stratégiai jellegű, addig létezik egy másik dokumentumtípus, ami megvalósíthatóvá, gyakorlativá, operatívvá teszi a tervet: innen fakad a neve is – operatív program. Az operatív program már szorosan kötődik

egy-egy

prioritáshoz,

amit

az

előbb

már

részletesen

megismertük.

Magyarországon az ÚMFT keretében összesen 14 operatív program (OP) került kidolgozásra: Ágazati jellegű operatív programok – olyan OP-k, melyek országos szintű problémákat próbálnak megoldani, országos kompetenciájú projekteket kezelnek. Az ÚMFT melléklete alapján ágazati kompetenciának tekinthetőek az alábbiak: ƒ az ország nemzetközi versenyképességének biztosítása; ƒ olyan kiemelt országos fejlesztések és beruházások, melyek nemzeti koordinációt igényelnek; ƒ minisztériumi felügyelet alatt működő intézmények fejlesztése, illetve olyan intézkedések, amelyek kedvezményezettjei országos hatáskörű szervek, ahol a beszámoltatást, ellenőrzést könnyebben megoldhatja egy szintén országos hatáskörű minisztérium; ƒ az ország egész területét érintő, a helyi adottságoktól kevésbé függő fejlesztések, amelyeket az intézményhálózat fejlesztése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében azonos normák szerint kell kiépíteni. A 2007-2013 között érvényben lévő ÚMFT-ben Ágazati Operatív Programok az alábbiak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Gazdaságfejlesztés OP Közlekedés OP Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP Környezet és energia OP Államreform Operatív Program Elektronikus közigazgatás Operatív Program

∗

Az Operatív Programok és azt részletező akciótervek kapcsolata, illetve a kiemelt projektek a 15. fejezetben kerülnek bemutatásra.

6

Emellett a magyarországi régiókra is jut egy-egy Regionális Operatív Program. Az ÚMFT 2. sz. melléklete alapján regionális kompetenciát képeznek az alábbi projekttípusok: • Területileg integrált fejlesztések, azaz integrált helyi, térségi fejlesztési programok, projektcsomagok finanszírozására. Ezen integrált fejlesztéseknek kell kiegészítenie az ágazati programok által finanszírozott nagytérségi infrastrukturális projekteket és az ágazati fejlesztési programokat. • A helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokhoz kapcsolódó fejlesztések, amelyek szintén térségi és települési integrált akciók keretében végezhetőek, és melyek esetén érvényesíthető a helyi számonkérhetőség. • Hely-specifikus fejlesztések, melyek tervezése és kiválasztása is a helyi adottságok pontos ismeretét kívánja. Ide tartoznak a helyi, térségi versenyelőnyökre építő gazdasági fejlesztések, a regionális gazdasági versenyképesség, az innováció térbeli terjedése és a gazdasági hálózatok fejlesztése, a természeti és kulturális táji adottságok által erősen meghatározott szektorok fejlesztései (turizmussal, környezet- és tájvédelemmel kapcsolatos területek). A fentiek alapján a Regionális Operatív Programok az alábbi fejlesztési tématerületeket ölelik fel – megint csak az ÚMFT 2. sz. melléklete alapján: • a regionális gazdasági versenyképesség javítása, az innováció térbeli terjedésének erősítése, az üzleti infrastruktúra és a gazdasági hálózatok fejlesztése; • a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidő-gazdaságának hasznosítása, a természeti és kulturális örökség térségi megőrzése; • a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése a vidéki és periférikus térségek elérhetőségének javítása érdekében; • az energiatakarékosság és –hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, • térségi és helyi környezeti fejlesztések, a környezetvédelem egyes projektjei;

7

•

települési

infrastruktúra-fejlesztés

(Urban-mintájú

integrált

településfejlesztési

programok); • a humán és kulturális infrastruktúra fejlesztése, a közszolgáltatások hatékony és racionális térségi ellátásának biztosításához kapcsolódó infrastruktúra bővítése; • regionális, integrált térségi programok és kiemelt térségi, tematikus integrált fejlesztések. Regionális Operatív Programok a magyarországi régióknak megfelelően az alábbiak: 8. Nyugat-dunántúli Operatív Program 9. Közép-dunántúli Operatív Program 10. Dél-dunántúli Operatív Program 11. Észak-magyarországi Operatív Program 12. Észak-alföldi Operatív Program 13. Dél-alföldi Operatív Program 14. Közép-magyarországi Operatív Program Milyen projekteket támogatnak az operatív programok? Az operatív programok ugyanúgy rendelkeznek célrendszerrel, mint az ÚMFT. A célok megvalósulását szolgálják az OP prioritásai, és a prioritásokhoz kapcsolódnak azok az intézkedések, amelyek megmutatják, mit is fognak támogatni az elkövetkező időszakban. A regionális politika hazai megvalósításának, a tervezés folyamatának a menete szerint 2006-ban került az Európai Bizottság részéről elfogadásra az ÚMFT, ami rögzíti azokat a prioritásokat, melyeket az OP-knak meg kell valósítania. Az egyes Operatív Programok végleges elfogadására várhatóan csak 2007. júniusában kerül sor, így azok tartalma – bár publikus, elérhető, és várhatóan komoly változás már nem fog történni – hivatalosan nincs elfogadva. Így a továbbiakban az ÚMFT alapján mutatjuk be az Ágazati Operatív Programok tartalmát, de 2007. júniusa után minden Olvasónak ajánljuk a figyelmébe a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) elérhető program-leírásokat. Mit takar a „Gazdaságfejlesztés” prioritás?

8

A „Gazdaságfejlesztés” prioritás három al-prioritást foglal magában, melyek megvalósításáért elsősorban a „Gazdaságfejlesztés Operatív Program” felel, az ERFA finanszírozásában. Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése: ƒ a gazdaság számára közvetlenül hasznosítható K+F tevékenységek támogatása, ƒ a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése, az anyag- és energiatakarékos termelési módszerek terjesztése ƒ a vállalkozások és a felsőoktatás innovációs tevékenységének és együttműködéseinek ösztönzése ƒ a kísérleti jellegű, technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása, ƒ a inkubációs tevékenység megerősítése, a kutatási kapacitások ágazati és területi koncentrációja (a nagy innovációs potenciállal rendelkező fejlesztési pólusok mentén). A vállalkozások (kiemelten kkv-k) jövedelemtermelő képességének erősítése: ƒ a vállalkozások tőkeellátottságának javítása, ƒ a vállalkozói kultúra terjesztése, ƒ szervezetfejlesztés, technológiai korszerűsítés, ƒ elmaradott térségek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása. Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése: ƒ az ipari parkok fejlesztése, ƒ a korszerű infokommunikációs technológiák (IKT) elterjesztése és a fizikai infrastruktúra javítása, ƒ a logisztika parkok hálózatának kiépítése, ƒ a széles sávú IT hálózatok infrastruktúrájának kiépítése. Mit takar a „Közlekedésfejlesztés” prioritás?

9

A „Közlekedésfejlesztés” prioritás négy alprioritást foglal magában; megvalósításáért a Közlekedés Operatív Program felel, a Kohéziós Alap finanszírozásában. Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása – ƒ a gyorsforgalmi úthálózat bővítése, ƒ a vasúti fővonalak korszerűsítése, ƒ a folyami infrastruktúra bővítése. A térségi elérhetőség javítása – ƒ a főúthálózat fejlesztése, teherbíróképesség növelése, ƒ regionális közlekedési szövetségek felállítása. A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése – ƒ az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és a helyi tömegközlekedéssel történő összekapcsolása, ƒ a kerékpárutak építése, ƒ forgalomcsillapítás a belvárosokban, ƒ egyéb kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése – ƒ különböző közlekedési módok összekapcsolása, ƒ logisztikai központok, ipari parkok bekapcsolása a fő közlekedési hálózatba. Mit takar a „Társadalmi megújulás” prioritás? A „Társadalmi megújulás” prioritás hat alprioritást foglal magában; megvalósításáért a Társadalmi Megújulás Operatív Program, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program felel, az ESZA és az ERFA finanszírozásában. A foglalkoztathatóság javítása –

10

ƒ a munkaerőpiacra való belépést segítő szolgáltatások, a munkavállaláshoz vagy szükséges ƒ tudás és készségek fejlesztése, ƒ a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések, ƒ a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások, járulékkedvezmények, ƒ a foglalkoztatási rehabilitáció és a munkahelyi egészségügy fejlesztése. Az alkalmazkodóképesség javítása – ƒ a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása, ƒ a szerkezetváltás munkaerő-piaci hatásainak csökkentése, rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon; ƒ a civil szervezetek, egyházak szolgáltatói szerepre történő felkészítése. A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek – ƒ a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése, ƒ a gazdálkodási és vállalkozási készségek fejlesztése és a kulturális tőke gyarapítása, ƒ komplex pedagógiai fejlesztési programok bevezetésének és alkalmazásának támogatása, hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának támogatása. A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humánerőforrások fejlesztése – ƒ a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, ƒ a regionális tudásközpontok kialakítása, ƒ a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése, ƒ a műszaki és természettudományos képzés bővítése. Az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás ösztönzése –

11

ƒ az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés intézményrendszerének fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés, ƒ a gyermekszegénység csökkentése, a hátrányos helyzetűek társadalmi és területi integrációja, ƒ az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések, a diszkrimináció elleni küzdelem, ƒ a fiatalok társadalmi részvételének erősítése, az egyházak ilyen irányú tevékenységének segítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme. A humán infrastruktúra fejlesztése – ƒ a fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés, a rehabilitáció feltételrendszerének korszerűsítése, ƒ a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok ƒ létrehozása a kistérségekben és a településeken, a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; ƒ a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása, informatikai fejlesztések az oktatásban és egészségügyben, a felsőoktatási

alapinfrastruktúra,

a

szolgáltató-

és

innovációs

központok

megerősítése, ƒ az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák területileg összehangolt fejlesztése, az egészségügyi intézmények fejlesztése, ƒ a kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések, az Európa kulturális fővárosa projekt támogatása.

Mit takar a „Környezeti és energetikai fejlesztés” prioritás? A „Környezeti és energetikai fejlesztés” prioritás két beavatkozás-csoportot foglal magában; megvalósításáért a Környezet és Energia Operatív Program felel, a Kohéziós Alap és az ERFA finanszírozásában. Környezetjavító fejlesztések – 12

ƒ egészséges

és

tiszta

települések

megteremtése

(hulladékgazdálkodás,

szennyvízkezelés, a vízbázis védelme és az ivóvíz minőségének javítása, a bel- és külterületi vízrendezés, környezeti kármentesítés), ƒ vizeink jó kezelése (az árvizek és belvizek elleni védekezés, a vizeink jó ökológiai állapotának elérését szolgáló vízgyűjtő-gazdálkodási és integrált vízhasználati intézkedések; természeti értékeink jó kezelése; a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése). Környezetbarát energetikai fejlesztések – ƒ az energiahatékonyságra és –takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára irányuló fejlesztések ösztönzése. Mit takar a „Területfejlesztés” prioritás? A „Területfejlesztés” prioritás megvalósításáért elsősorban a hat ún. „Konvergenciarégióra” vonatkozó regionális Operatív Program felel, az ERFA finanszírozásában, illetve a „Közép-Magyarország Operatív Program”, ugyancsak az ERFA finanszírozásában. Az egyes regionális OP-k prioritásai külön kerültek meghatározásra, de néhány átfogó beavatkozás-csoportot is felsorol az ÚMFT, melyek a „Területfejlesztés” prioritáson belül érvényesek. Fejlesztési pólusok – ƒ a regionális központok megerősítése, az innovációs gazdaságfejlesztési prioritást is szolgáló fejlesztési pólusok kiemelt fejlesztése. Megújuló vidék – ƒ a rurális térségek területileg integrált, fenntartható fejlesztése, ƒ az elmaradott térségek komplex felzárkóztatása, ƒ a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése, ƒ turizmusfejlesztés. Mit takar az „Államreform” prioritás?

13

Az

„Államreform”

prioritás

két

beavatkozás-csoportot

foglal

magában;

megvalósításukért az Államreform Operatív Program és az Elektronikus közigazgatás Operatív Program felel – mindkettőt az ERFA finanszírozza. A közigazgatás megújítása – ƒ a kormányzás megújítása, ƒ a civil befolyás erősítése, ƒ a közigazgatás szolgáltatóvá tétele, ƒ az integrált kistérségi és regionális döntési szintek megerősítése. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése – ƒ a közigazgatás és közszolgáltatások belső folyamatainak és szervezetének megújítása, ƒ a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések.

14

7.1. Jogszabályi hivatkozások A TANÁCS 2006. július 11-i 1083/2006/EK RENDELETE a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról A TANÁCS 2006. július 11-i 1084/2006/EK RENDELETE a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról A TANÁCS 2006. július 11-i 1080/2006/EK RENDELETE az ERFA-ra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról A TANÁCS 2006. július 11-i 1081/2006/EK RENDELETE az ESZA-ra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról 1/2004. (I.5.) Korm. rendelet – Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről

15

7.2. Módszertani útmutatók, segédletek

Vademecum – Plans and programming documents for the structural Funds 2000-2006 (Bár a 2000-2006. közti időszakra vonatkozik, módszertani megoldásai máig érvényesek)

16

7.3. Kapcsolódó intézmények, Internetes honlapok Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Telefon: 237-44-00 Fax: 329-36-37 Információs vonal: 06-40/2004-94 www.nfu.gov.hu

17