7 A VÉGINTÉZKEDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK SZABÁLYAI

C/7 A VÉGINTÉZKEDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK SZABÁLYAI

A végintézkedés általános fogalom, gyűjtő elnevezése mindazoknak a jogilag megengedett formáknak, amelyekben az örökhagyó vagyonáról (vagy annak egy részéről) halála esetére rendelkezhet. Ha a végintézkedés jogutódot is kijelöl, a jogutódlásnak valamennyi végintézkedési formánál az is feltétele, hogy a végintézkedésben kedvezményezett az örökhagyót túlélje. •

Végrendelet: az örökhagyó egyoldalú, nem címzett akaratnyilatkozata

623. § (1) Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet. •

Öröklési szerződés: olyan kétoldalú jogügylet, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi, feltéve, hogy ez utóbbi túléli őt

655. § (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. •

Halál esetére szóló ajándékozás: az ajándékozás azzal a feltétellel történik, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli.

A magyar polgári jog az élők közötti jogügyletek érvénytelenségének két alakzatát ismeri: a hivatalból észlelendő érvénytelenséget (semmiség) és a meghatározott által személyek által indítható megfelelő eljárással elérhető érvénytelenséget (megtámadhatóság). A végrendelet csak megtámadás nyomán válhat érvénytelenné. PK 85. szám b) Valamely alaki kellék hiánya vagy esetleges akarathiba a végrendeletet jogi létezésétől nem fosztja meg, hanem csupán érvénytelenné teszi. Az érvénytelenség hivatalból nem, hanem csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik. A végrendelet érvénytelenségi okainak csoportosítása: végrendelkezési képesség hiánya okából végrendeleti akarat fogyatékossága miatt végrendeleti akarat nyilvánításnak hibája miatt végrendelet tartalma miatt

1. VÉGRENDELET A végrendelet érvénytelensége 653. § A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül.

1


Egyértelmű a megtámadási igénye a törvényes örökösnek, hiszen a végrendelet érvénytelenségének megállapítása esetén ő örököl. Ha különböző végrendeletekben nevezett több örökös „versenyző” öröklési igényéről van szó, akkor elvben mindig a legutolsó végrendelet hatályosul. Ennek érvénytelenségét a korábbi végrendeletben kedvezményezett örökös csak akkor kifogásolhatja, ha ez a korábbi végrendelet érvényes (tehát senki sem támadta meg), mivel ő csak ez esetben örökölne.

654. § A végrendelet érvénytelenségének, illetőleg hatálytalanságának megállapítására irányuló igényét a jogosult bármikor érvényesítheti. A végrendelet rendszerint törvényes öröklési igény, azaz tulajdoni igény érvényesítése céljából támadják meg. A tulajdoni igények nem évülnek el. Ebből ered e szabályozás korlátozatlansága. BH1992. 319. A végrendeletet csak az érvényesített megtámadási ok alapján és az érvénytelenségre hivatkozók, valamint a végrendeleti örökösök viszonyában (inter partes) lehet érvénytelennek tekinteni [Ptk. 653. §, PK 85. sz., 6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 58. § (1) bek., 59. § (5) bek.].

•

• •

A végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányuló igényét az érdekelt már a hagyatéki eljárásban is érvényesítheti. A vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal az alakilag hibátlan végrendeletben kijelölt örökösöknek – függetlenül attól hogy kinek a birtokában van – kell átadni. Ha a végrendeleti örökös van a vagyontárgy birtokában, akkor a törvényes örökös a végrendelet tartalmi érvénytelenségének perben történő megtámadására kényszerül. Ha a vitás vagyontárgy a törvényes örökös birtokában van, és annak kiadását a végrendeleti örökös perli tőle az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés alapján, e perben a törvényes örökös kifogás formájában támadhatja meg a tartalmilag hibás végrendeletet.

A bizonyítás terhe a végrendeletet megtámadó fél vállán nyugszik. A megtámadás relatív hatályú: a sikeres megtámadás csak annak viszonylatában teszi érvénytelenné a végrendeletet, aki a megtámadás eszközével élt. Ha több törvényes örökös közül csak az egyik hivatkozik a végrendelet érvénytelenségére, a megtámadás sikere esetén a végrendelet az őt érintő részében érvénytelen lesz, s a megtámadással nem élő törvényes örökösök viszonylatában érvényes marad. Vagyis a végrendelet meg nem támadott részével fedett hagyatékot a végrendeleti örökösök öröklik.

Érvénytelenség a végrendelkezési képesség hiánya okából •

Cselekvőképtelen személy végrendelete, éspedig attól függetlenül, hogy a cselekvőképtelenség mely okból áll fenn. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a végrendelkezés idején a gondnokságot még nem szüntették meg ugyan, de a gondnokság alá helyezés oka már megszűnt. A cselekvőképesség hiánya miatt érvénytelen végrendelet érvénytelensége a cselekvőképesség elnyerése (visszanyerése) után – a végrendelet jóváhagyásával – minden esetben orvosolható. A jóváha-

2


gyáshoz nem szükséges végrendeleti forma (ezt a formát a jóváhagyandó okirat kell hogy tartalmazza), akár ráutaló magatartással is történhet. Az alábbi esetekben a végrendelkezési képesség csak meghatározott végrendeleti fajtákra hiányzik, így ezek az esetek alakszerűségi problémaként is felfoghatók: • korlátozottan cselekvőképes személy írásbeli magánvégrendelete és szóbeli égrendelete [624.§ (2)] • a vak, az írástudatlan, továbbá az olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy írásbeli magánvégrendelete • némák vagy süketnémák „szóbeli” végrendelete

Érvénytelenség a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt A végrendelet értelmezése során kizárólag az akarati elv érvényesül. 649. § (1) Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni; b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította; c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre; feltéve mindegyik esetben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg. (2) Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja. Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha • az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában (éspedig nyilatkozata bármely elemében vagy akár annak jogi jellegében), vagy nyilatkozatát megtévesztés következtében tette; vagy ha • ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni (hanem azt pl. kényszer hatására vagy színlelve stb.) tette, vagy ha • az örökhagyót a végrendeleti rendelkezés megtételére valaminek a téves feltevése (pl. az a téves feltevés, hogy már nem köt házasságot vagy nem születik újabb gyermeke) vagy valamely utóbb meghiúsult várakozása indította, vagy ha • az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre. A felsorolt körülmények csak akkor vezetnek a végrendeleti rendelkezés érvénytelenségére, ha az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg. A végrendeleti akarat hiánya vagy hibája okából beálló érvénytelenség orvosolható: az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb bármikor a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja [649.§ (2)].

3


Érvénytelenség a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt  C/6 lásd alakszerűségi követelmények (amely egy csoportja az érvényességi követelményeknek) •

Érvénytelen a végrendelet, ha a végrendelkező a nyilatkozatot nem a törvényben megszabott alakban teszi meg.

Az alakszerűségi hibákon túl ugyancsak a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt érvénytelen: •

a nem személyesen, hanem (törvényes) képviselő útján tett végrendelet

623.§ (2) Végrendelkezni csak személyesen lehet. •

két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése (644.§)

644. § Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen. Kivétel: Ptké. 73. § A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést.

Érvénytelenség a végrendelet tartalma miatt •

•

646. § Annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, érvénytelen. Utóörökös nevezése miatt [(645.§ (1)]  C/6 (Ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést)

•

647. § (1) Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége azonban a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.

•

(2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni.

Ha az örökhagyó pl. a per alatt lévő vagyontárgyról rendelkezik, a végrendeleti részesítés a per eldöntésétől, vagyis feltételtől függ: az ilyen feltétel mellett történő részesítés nem érvénytelen.

4


A végrendelet hatálytalansága (nem tartozik szorosan a tételhez) A végrendelet hatálytalansága azt jelenti, hogy az örökhagyói jognyilatkozat a megtétele után bekövetkező, a törvényben meghatározott valamely okból nem válthatja ki a végrendelkező által eredetileg célzott joghatást. Az írásbeli végrendeleteknél a hatálytalanságra vezető ok mindig magának a végrendelkezőnek a cselekménye. 653. § A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül. Jogi természetét tekintve a végrendelet hatálytalansága teljesen megegyezik a végrendelet érvénytelenségével: - az érdekelt (653.§) személy hivatkozása: megtámadása nyomán következhet be - a hatálytalanság megállapítására vonatkozó igény nem évül el (654.§) 654. § A végrendelet érvénytelenségének, illetőleg hatálytalanságának megállapítására irányuló igényét a jogosult bármikor érvényesítheti. A hatálytalanság esetei: 650. § (1) A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha a törvény másként nem rendelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályok irányadók. Az örökhagyó visszavonó nyilatkozatával bármely formában tett végrendeletét megfoszthatja hatályától. A visszavonás kifejezett nyilatkozattal történhet. A visszavonó nyilatkozatra a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell betartani. Ez azt jelenti, hogy a végrendelet visszavonása  csak – valamely – végrendeleti formában,  az adott végrendeleti forma törvényi feltételinek megléte  csak végrendelkezési képesség – éspedig az adott végrendeleti formához megkívánt képesség birtokában  a választott végrendeleti forma alakszerűségi és egyéb érvényességi követelményeinek betartásával mehet végbe érvényesen. A visszavonásnak nem kell ugyanolyan formában történnie, amilyenben a végrendelet született. Ha az örökhagyó két vagy több rendeletet tett, és azok közül az utóbb keltet vonja vissza, a korábbi megelőző végrendelet hatálya újból feléled, hacsak az örökhagyó kifejezetten másként nem rendelkezik. Visszavonással a végrendelet részben is hatálytalanná tehető: ilyen esetben a többi rész hatályos marad.

5


(2) Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az örökhagyó ellenkező akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak. A Ptk. és a jogi köznyelv ezt az esetet hallgatólagos visszavonásként fogja fel. Az újabb végrendeletnek nem kell ugyanabban a formában történnie, mint a korábbinak, sőt az öröklési szerződés is hatálytalanítja a korábban tett végrendeletet. Az új végrendelet csak akkor fosztja meg hatályától a korábbit, ha alaki és egyéb szempontból érvényes.

651. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó, illetőleg az ő beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó az akaratán kívüli megsemmisülésben megnyugszik. A jogi terminológia ezt az esetet is szokta hallgatólagos visszavonásnak nevezni. A végrendelet hatálytalanságának ez az esete – fogalmilag – csak írásbeli magánvégrendeletek vonatkozásában fordulhat elő. Maga a megsemmisítés rendszerint az okirat széttépése, elégetése, áthúzása útján történik. Jogi hatály a végrendelet eredeti példányához fűződik, így a hatálytalanításhoz is az eredeti példányt kell megsemmisíteni. A végrendeletről készült másolat nem minősül végrendeletnek.

633. § Sem a közvégrendelet, sem pedig az írásbeli magánvégrendelet hatályát nem szünteti meg az, ha a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül, vagy egyébként nem található meg; ha azonban az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell feltenni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette. Utóbbi esetben tehát a vélelem amellett szól, hogy a végrendeletet az örökhagyó semmisítette meg. Ha valaki a végrendelet alapján kíván örökölni, bizonyítani köteles, hogy a végrendelet az örökhagyó akaratán kívül álló okból semmisült meg vagy tűnt el. PK 87. szám Ha a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisült vagy egyébként nem található meg, de a hagyatéki eljárás során valamennyi érdekelt elfogadta a végrendelet létét, tartalmát, valamint azt, hogy a végrendelet a törvényben meghatározott alakszerűségek megtartásával jött létre: a közjegyző az egybehangzó nyilatkozatok alapján teljes hatállyal adhatja át a hagyatékot a végrendeleti örökösöknek. 651.§ (2) A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel. 1991. évi törvény a közjegyzőkről 134.§ (2) A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a végrendeletet elzárva őrzi. Ktv. 135. § (1) A közjegyző a letevőnek vagy az erre a célra adott meghatalmazással (132. §) ellátott meghatalmazottjának - kívánságára - a nála letett végrendeletet visszaadja.

6

C/7 A VÉGINTÉZKEDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK SZABÁLYAI (2) A közjegyző a végrendelet visszaadásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvre folytatólag vezet rá.

(3) A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.

A végrendelet érvénytelenségének, illetve hatálytalanságának következményei A végrendeleti örökös (hagyományos) a végrendelet érvénytelenségének, illetve hatálytalanságának jogerős bírói megállapításával elveszti jogát az örökséghez (hagyományhoz): álörökös lesz, aki jogalap nélkül tartja birtokában a hagyatéki vagyontárgyat, illetve nem jogosultja az örökölt követelésnek. A végrendelet érvénytelenítése, hatálytalanítása nyomán a végrendelet sikeres megtámadója lesz az örökös (hagyományos). Ez a személy lehet: • •

az esetleges korábbi végrendelet kedvezményezettje, aki a későbbi végrendelet érvénytelenségének vagy hatálytalanságának kimondását érte el ennek hiányában a törvényes öröklés rendje fog érvényesülni

A valódi (végrendeleti vagy törvényes) örökös követelheti az álörököstől a nála lévő hagyatéki vagyontárgy kiadását. Az álörökös mint jogalap nélküli birtokos rendszerint addig jóhiszeműnek tekinthető, ameddig hagyatékátadó végzés alapján tartja magánál a hagyatéki tárgyat. Ilyen esetben ezért – a hagyatéki tárgy visszaköveteléséig –nem felelős a hasznokért és a károkért, követelheti továbbá a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is. Az érvénytelenség, hatálytalanság következményei gyakran csak részlegesen állnak be: 652. § Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez – feltéve, hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik – a többi rendelkezés érvényességét, illetőleg hatályát nem érinti. Az érvénytelenségi, illetve hatálytalansági ok csak akkor hat ki az egész végrendeletre, ha maga az örökhagyó rendelkezik így. A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet alaki fogyatékosságait a bírói gyakorlat – adott esetben – részleges érvénytelenségként értékeli. Az egyes lapok önálló érvényes magánvégrendeletnek számítanak, ha ezeken a lapokon kifejezett örökhagyói akarat nem függ össze a többi lapon tett végrendelkezői nyilatkozatokkal, és ezért az alaki érvényességi követelmények szempontjából is önállóan ítélhetők meg.

7


A favor testamenti elve és a végrendelet érvénytelensége, hatálytalansága A végrendeletet – szemben az élők közötti ügyletek értelmezésénél követett elvvel – mindig az akarati elv szerint kell értelmezni. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a végrendeletben használt kifejezéseket úgy kell felfogni, ahogyan azokat maga a végrendelkező érthette, s általában is a végakarati nyilatkozat tételekekor fennálló örökhagyói szándék felderítésére kell törekedni. Ha a végrendelet szövegének egyik értelmezése szerint a végrendelet érvényes lenne, egy másik értelmezés szerint viszont érvénytelen volna, akkor a végrendelet értelmét úgy kell megállapítani, hogy az lehetőleg érvényben maradjon. A favor testamenti elve minta végrendelet értelmezési szabálya azonban csak létező és alakilag hibátlan végrendeletekre vonatkozik.

2. ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS Érvényességi szempontból alapvetően az írásbeli végrendelettel esik egy tekintet alá. A Ptk. két eltérést fogalmaz meg. Az öröklési szerződés érvényességéhez az alaki feltételeken túl is szükséges, hogy az örökhagyó: ✗ végintézkedési képességgel rendelkezzék ✗ a végintézkedési nyilatkozatot tartalmazó öröklési szerződést személyesen kösse meg 656. § Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy • korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá, hogy • a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.

✔ ✔ ✔ ✔

✔

Öröklési szerződést csak írásban lehet kötni – akár köz-, akár magánvégrendeleti formában Korlátozottan cselekvőképes, továbbá vak, írástudatlan olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy csak közvégrendeleti formában köthet öröklési szerződést [624.§ (2)-(3)] Tanúkkal kapcsolatban érvényesülnek az írásbeli végrendeletnél felállított követelmények (629-631.§) Az összeférhetetlenség megítélése más, mint a végrendeletnél (632.§): a szerződéses örökös részvétele természetes, de a bírói gyakorlat elfogadja a szerződéses örökös hozzátartozójának közreműködését is a szerződéskötésnél. Ha a szerződés több különálló lapból áll, minden lapot alá kell írni [629.§ (2)]

Az öröklési szerződés érvénytelenségének jellegére vonatkozóan nem ad a törvény a végrendeletekre vonatkozó szabályoktól eltérő rendezést. Megtámadásra tehát szükség van, amelyre az örökhagyó is jogosult. Érvénytelenségre (ill. hatálytalanságra) az hivatkozhat, aki az érvénytelenség (ill. hatálytalanság) megállapítása esetében ő maga örököl vagy tehertől mentesül (653.§).

8


Érvénytelenség jogkövetkezményei: az élők közötti szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei (eredeti állapot helyreállítása stb.) állnak be. Öröklési jogi szempontból ugyanakkor új helyzet teremtődik: újból hatályossá válhat az örökhagyó korábban kelt végrendelete vagy a törvényes öröklés rendje érvényesül.

3. HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ AJÁNDÉKOZÁS  C/6

9

7 A VÉGINTÉZKEDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK SZABÁLYAI

Recommend Documents