7-8 FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából

Fizika Tanterv

7-8

évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

1

AZ ALAPFOKÚ FIZIKAOKTATÁS CÉLJA – Keltse fel a tanulók érdeklődését a természeti, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Készítse elő és alapozza meg a többi természettudomány tanítását is. – Vezesse be a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerűségeinek ismeretkörébe. A mechanikai, hőtani, elektromosságtani és fénytani ismeretekkel alapozza meg korszerű fizikai szemléletmódjukat, segítse hozzá őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez. – Tanítsa meg a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Ismertesse meg őket az SI és SI-n belüli mértékegységek szabatos használatával. – Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával tegye képessé őket a csoportmunkában való tevékenykedésre, önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. – Fejlessze megfigyelő-, emlékező-, képzelő- és gondolkodási képességeiket. – Nevelje őket problémalátó és problémamegoldó emberekké. – Alapozza meg környezetbarát szemléletüket, járuljon hozzá környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A művelődési anyag feldolgozása során alakítsa ki a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK Ismeretszerzési, feldolgozási- és alkalmazási- képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző szakkönyveket, lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségnek megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Legyen jártas az anyagoknak tanult tulajdonságaik alapján való csoportosításában. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják.

FELTÉTELEK Szükséges feltételek: – egyetemet végzett fizika szakos tanár; – nyomtatott taneszközök: a kerettantervhez készült tankönyvek: Bonifertné – Halász – Kövesdi – Molnárné – Sós: Fizika 7. osztályosoknak. Mozaik Kiadó Fizika 8. osztályosoknak. Mozaik Kiadó – tanulókísérleti eszközök: mechanikai-, hőtani-, elektromosságtani- és optikai tanuló-kísérleti egységcsomag;

2

– tanári demonstrációs eszközök: a taneszköz jegyzékben szereplő eszközök, különös fontossággal: hőforrás (gázégő vagy borszeszégő) négyütemű motor keresztmetszeti modellje optikai pad tartozékokkal elektrovaria tartozékokkal hálózati tápegység szétszedhető iskolai transzformátor karosmérleg, mérőtömegekkel rugós erőmérő demonstrációs hőmérő egyenáramú- és váltóáramú demonstrációs mérőműszer mágnesrúd-készlet

Ajánlott segédanyagok: – nyomtatott taneszköz: a tankönyvhöz készült munkafüzetek, feladatlapok, tudásszintmérő feladatlapok; – feladatgyűjtemények: Bonifertné – Miskolcziné – Molnárné: Fizikai feladatok gyűjteménye 12-16 éveseknek. Mozaik Kiadó 2000. Bonifertné – Miskolcziné – Molnárné: Hogyan oldjunk meg fizikai feladatokat? Mozaik Kiadó 2000. Bonifertné – Halász – Kövesdi – Miskolcziné – Molnárné: Fizikai kísérletek és feladatok. Mozaik Kiadó 2000. – nevelői segédletek: módszertani kiadványok, szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok (pl. A fizika tanítása); – nyomtatott grafikai taneszközök: fali táblázatok a fizikai mennyiségek jeléről, mértékegységeiről, a különböző anyagállandókról; – vizuális és audiovizuális információhordozók és eszközök: diaképek, fóliák, írásvetítő, diavetítő, TV, videomagnó, számítógép, CD-k, vetítővászon, modellek. Előzmények: Matematika, környezetismeret, természetismeret, technika majd később a biológia, kémia tantárgy keretében megszerzett ismeretek, jártasságok és készségek.

3

7. OSZTÁLY 2 óra/hét I. Az anyag néhány tulajdonsága II. Testek mozgása III. Dinamika alapjai IV. Energia, munka V. A nyomás VI. Hőtan Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás Összefoglalás, rendszerezés Tartalék Összesen

5 óra 7 óra 12 óra 11 óra 9 óra 14 óra 9 óra 5 óra 2 óra 74 óra

I. AZ ANYAG ÉS NÉHÁNY TULAJDONSÁGA Ajánlás: Ebben a fejezetben minden ismeretszerzési folyamat három kiemelkedően fontos célt szolgál: – A kölcsönhatás fogalmának és jellemzőinek beépítését a gyerekek gondolkodásába. – Annak tudatosítását, hogy az anyagnak két fajtája van (mező, korpuszkula). – Annak felismerését, hogy a testek és folyamatok tulajdonságai jellemezhetőek mennyiségekkel is.

Cél: – Néhány egyszerű változási folyamat megfigyelése, vizsgálata. – Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak a környezet hatására kölcsönhatás közben jöhet létre. – Az eddig jártasság szinten végzett méréseket (hosszúság, hőmérséklet, idő) készség szintre emelni. – Tudatosítani, hogy az anyagnak két fajtája van, a részecskeszerkezet és a mező. – Az 5. tanévinél megalapozottabb, szemléletes képet kialakítani a részecskeszerkezetű anyagokról különféle halmazállapotában. Modellek használata a megismerésben. – Megmutatni a mérés jelentőségét és a tulajdonságok jellemzését mennyiségekkel. Követelmény: A tanulók: – ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; – tudják, hogy mi a jellemző a termikus-, a mechanikai-, a mágneses-, az elektromos-, a gravitációs kölcsönhatásokra; – legyenek tisztában azzal, hogy változás csak környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre; – tudják, hogy az anyagnak két fajtája van: a részecskeszerkezet és a mező; – értsék meg, hogy a testeknek, anyagoknak van közös tulajdonságuk (pl. kiterjedés, hőmérséklet), amelyekben különbözhetnek egymástól. Az ilyen tulajdonságokat mennyiségekkel is lehet jellemezni; – tudják a részecskemodell alapján a különböző halmazállapotokat jellemezni; – legyenek képesek irányítással egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket elvégezni, következtetéseket levonni, azokat megfogalmazni és feljegyzéseket végezni; – készség szinten tudjanak hosszúságot, hőmérsékletet és időt mérni. Tartalom: – Az anyag és a test fogalma. – Az anyag belső szerkezete. – A testek néhány mérhető tulajdonsága és jellemző mennyiségeik. – A testek állapotváltozásai. A környezet védelme. – A mechanikai-, termikus-, mágneses-, elektromos- és gravitációs kölcsönhatások.

II. A TESTEK MOZGÁSA Cél: – Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá tenni a transzlációs mozgás köznapi ismereteit, és kialakítani a sebesség mennyiségi fogalmát. Megmutatni a kapcsolatot és a különbséget a jelenség és annak mennyiségi jellemzése között. Erősíteni a grafikonok elemzését és alkalmazását. – Megalapozni és alkalmazni a „viszonylagos” fogalmát, és ezzel is fejleszteni az ítéletalkotás képességét, a döntés tudatosságát, a gondolkodás tervezését. – Bemutatni és kísérletekkel vizsgálni a haladó mozgásokat. – Fejleszteni a kapcsolatok felismerését (pl. s és t között), a következtetések önállóságát, az absztrakciós képességet.

4

– Felhívni a figyelmet megállapításaink érvényességi határaira (pl. szabadesés).

Követelmény: A tanulók: – ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; – értsék és tudják alkalmazni a hely és a mozgások vizsgálatánál a „viszonylagos” fogalmát; – kísérletre és megfigyelésre alapozva jellemezzék az egyenletes és a változó haladó mozgást kvalitatív módon; ismerjék és tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, valamint az átlagsebességnek a meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; – legyenek képesek felismeréseikről, méréseikről, tudásukról szóban és írásban, valamint grafikonok, táblázatok készítésével beszámolni; – tudjanak különbséget tenni a vizsgált jelenség szempontjából meghatározó, illetve elhanyagolható hatások között (pl. a szabadesésnél), értsék az elhanyagolt hatások és megállapítások érvényességi határai között lévő kapcsolatokat; – tudjanak megoldani egyszerűbb feladatokat a sebességgel kapcsolatban. Tartalom: – A mozgás viszonylagossága. Pálya, út, elmozdulás. – Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma. – A sebesség, az út és az idő kiszámítása. Az egyenletes mozgás grafikonjai. – Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. Az átlag- és pillanatnyi sebesség fogalma. A gyorsulás. – A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata és jellemzése. A nehézségi gyorsulás fogalma.

III. A DINAMIKA ALAPJAI Cél: – A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások ismeretének kísérleti vizsgálata. – Mechanikai kölcsönhatások mélyítése és mennyiségi jellemzése; az ok-okozati kapcsolatok felismertetése és viszonylagosságuk tudatosítása (pl. a hatás-ellenhatás elnevezésnél); az összehasonlító, megkülönböztető, felismerő, lényegkiemelő képessége; az ítéletalkotás erősítése. – A mozgás és a mozgásállapot különbözőségének tudatosítása. – Lehetőséget biztosítani az egyszerű köznapi jelenségek (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére. – Megmutatni, hogy az egyensúly a mozgásállapot egy kivételes esete, a statika a dinamika speciális része. – Fejleszteni a tanulók jártasságát a mérőkísérletek elvégzésében (pl. a sűrűség fogalmának és kiszámításának a tömeg és térfogatmérésre alapozott bevezetése révén); az önállóságot a következtetésekben, valamint az absztrakciós képességet (pl. a rugó által kifejtett erőhatás és az erőhatást jellemző erő értelmezésével). Követelmény: A tanulók: – tudjanak különbséget tenni a mozgás és a mozgásállapot között; – egyszerű esetekben ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat és a bennük megnyilvánuló két hatást, valamint azt a két partnert, amely ezeket a hatásokat kifejti; – tudják dinamikailag értelmezni a tömeg és az erő fogalmát, valamint bevezetni azok mértékegységeit statikai módon; – tudjanak e témakörben egyszerű feladatokat következtetéssel és sűrűségnél képlet alkalmazásával is megoldani; – értsék, hogy az erő miért iránymennyiség, és tudják ábrázolni; – tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő és a súly között; – ismerjék a különféle erőhatásokat, azok legegyszerűbb következményeit, és értsék meg azokban a közös jelleget, hogy mindegyik mozgásállapot-változást hoz létre; – ismerjék Galilei, Newton és Eötvös Loránd munkásságát. Tartalom: – A tehetetlenség fogalma. A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer. – A tömeg fogalma és mérése. – A sűrűség fogalma és kiszámítása. – Az erőhatás fizikai értelmezése. Az erő fogalma és ábrázolása vektorokkal. – Az erő mérése. Rugóerő. – Erőfajták: gravitációs erő, a súly, a súrlódás és közegellenállás. – Az erő-ellenerő, Newton III. törvénye.

5

– Az egy testet érő erőhatások együttes eredménye. Az egyensúly fogalma. – A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata és kiszámítása.

IV. ENERGIA, MUNKA Cél: – Alkalmazni képes tudássá formálni az energia és az energiaváltozás fogalmát, illetve szerepét az állapot- és állapotváltozás mennyiségi jellemzésében. – A munka, mint energiaváltozás fizikai fogalmának értelmezése, kialakítása és kiszámítása a legegyszerűbb esetben. – Egyszerű példákon keresztül megmutatni az energia megmaradását, kiemelni a „megmaradó” mennyiségek jelentőségét és kapcsolatát a kölcsönhatással (pl. az egyszerű gépeknél); – Felhívni a figyelmet az energiatakarékosság környezetvédő szerepére, ezen keresztül kiemelni a környezetvédelem fontosságát és lehetőségeit. – Erősíteni a felelősséget a tanulókban önmaguk, embertársaik és a természet iránt. – Tudatosítani a teljesítmény és hatásfok alapvető szerepét az energiatakarékosságban. – Az erőhatás forgás- és mozgásállapot-változtató képességének felismertetése és mennyiségi jellemzése. – Az egyensúly fogalmának bővítése az egyszerű gépeknél. Követelmény: A tanulók: – tudják a testek állapotát és állapotváltozását az energiával, ill. energiaváltozással jellemezni; – ismerjék az energia, munka, teljesítmény, hatásfok, forgatónyomaték, erőkar fogalmát, jelét, kiszámítási módját; – tudják kiszámolni a W = F × s, M = F × k összefüggés alapján bármelyik két mennyiség ismeretében a harmadikat; – szerezzenek jártasságot az emelési munka, a teljesítmény és a hatásfok kiszámításában; – tudják megfogalmazni az emelő típusú egyszerű gépek egyensúlyának feltételét, és legyenek képesek egyszerű feladatokban ezt alkalmazni; – tudják megfogalmazni, mennyiben könnyíti meg a munkánkat az egyszerű gépek használata; – legyenek tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelentőségével; – ismerjék fel a gyakorlatban használatos egyszerű gépeket; – ismerjék Joule és Watt munkásságát. Tartalom: – Az energia fogalma. – A munka fogalma és kiszámítása. – Az emelési munka. – A mechanikai energia fajtái. – Az energia megmaradásának tudatosítása kvalitatív szintű egyszerű példákon. – A teljesítmény fogalma és kiszámítása. – Energiatakarékosság és a környezetvédelem. – A hatásfok és kiszámolása. – Az emelő típusú egyszerű gépek. – A lejtő típusú egyszerű gépek. – Egyszerű gépek a gyakorlatban.

V. A NYOMÁS Cél: – Az eddig megismert erőfogalom bővítése (nyomóerő, felhajtóerő). – Az ok és okozati kapcsolatok vizsgálata a nyomás fogalmának kialakításában. – A folyadékokkal és a gázokkal kapcsolatos jelenségek vizsgálata és azok magyarázata anyagszerkezeti ismeretekkel. – Arkhimédész törvényének kísérletekre történő megalapozása és logikai úton történő magyarázata a felhajtóerő nagyságának különböző módon történő kiszámítására. – A rendszerben történő gondolkodás erősítése. – A testet érő erőhatásokról tanultak mélyítésével és annak tudatosításával, hogy a test helyzetét a folyadékban a testet érő erőhatások együttesen határozzák meg. Úszás, merülés, lebegés; a folyadék és a test sűrűségviszonyának elemzése. – Kapcsolatok a biológiában és a földrajzban tanultakkal, és a környezetvédelemmel.

6

– Ismerjék fel a fizikai törvények érvényességi hatását a közlekedőedények és a hajszálcsövek összehasonlítása alapján.

Követelmény: A tanulók: – ismerjék a nyomás fogalmát, függését a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, kiszámítási módját, mértékegységét és gyakorlati alkalmazásait; – tudják Pascal törvényét, és értsék ennek gyakorlati vonatkozásait; – tudják a felhajtóerő létrejöttének okait és a nagyságát befolyásoló tényezőket; – kísérletek alapján ismerjék fel és fogalmazzák meg Arkhimédész törvényét; az úszás, lebegés, merülés feltételeit, és legyenek képesek mindezeket egyszerű feladatok megoldásánál alkalmazni; – tudják, hogy a levegőnek is van súlya, és ebből származik a légnyomás; – ismerjék a légnyomás értékeit és hogy mitől függ a légnyomás nagysága, illetve milyen eszközzel mérjük; – tudják értelmezni a gázok nyomását zárt térben a gázok részecskeszerkezete alapján; – ismerjék a legfontosabb nyomáskülönbségeken alapuló eszköz működési elvét és gyakorlati alkalmazását; – ismerjék fel a közlekedőedényeket és a hajszálcsöveket, illetve tudják az eszközökre vonatkozó törvényszerűségeket és ezek környezetvédelmi vonatkozásait. Tartalom: – A nyomás fogalma és kiszámítása. – A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. – Pascal törvénye és gyakorlati vonatkozásai. – A gázok nyomása. A légnyomás. A gázok nyomása zárt térben. – A nyomáskülönbségeken alapuló eszközök. – A közlekedőedények. Hajszálcsövek. Környezetvédelem. – A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. – Arkhimédész törvénye. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei.

VI. HŐTAN Cél: – A hőjelenségek kísérleti vizsgálata, értelmezése. – Az energia és energiaváltozás fogalmának kiterjesztése a hőjelenségekre, alkalmazása az állapot és az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében. A belső energia fogalmának bevezetése. – A kísérletező, mérő, megfigyelő, összehasonlító képesség erősítése. – Kiemelni a megmaradó mennyiségek fontosságát a kölcsönhatások során. – Felhívni a figyelmet arra, hogy egy test állapota egyszerre több szempontból is megváltozhat, ill. többfajta kölcsönhatásban vehet részt egyszerre a test. A rendszerszemlélet erősítése. – Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító hatására (égés, savas eső). – A tudatos és aktív környezetvédelem iránti igény erősítése. Felhívni a figyelmet a környezetvédelmi lehetőségekre, pl. az energiatakarékosság kapcsán. – Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (szél keletkezése, halmazállapotváltozások). Kapcsolat a földrajzban, biológiában, kémiában tanultakkal. Követelmény: A tanulók: – tudják értelmezni és használni a belsőenergia fogalmát; – tudják, hogy az energiaváltozásnak két alapvető módja van, a termikus kölcsönhatás és a munkavégzés; – a munka és a hő kiszámításában legyenek jártasak, ismerjék az ehhez szükséges fizikai mennyiségeket (pl. olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő, égéshő, fajhő); – tudják alkalmazni az energia-megmaradás törvényét a hőtani feladatoknál; – ismerjék a természetben lejátszódó fontosabb hőtani folyamatokat. Ismerjék és tudatosan alkalmazzák az általuk is megvalósítható környezetvédelmi lehetőségeket; – ismerjék a hőerőgépek működésének alapelvét. Tartalom: – A hőtágulás jelensége szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotú testeknél. – A hőtágulás gyakorlati jelentősége. – A hőterjedés fajtái (hővezetés, hősugárzás, hőterjedés). – A belső energia fogalma és növelése súrlódási munkával és termikus kölcsönhatás közben. – A fajhő, a hőmennyiség és az égéshő fogalma és meghatározása. – Halmazállapot-változások: olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, párolgáshő, forráshő. – A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. Az energia-megmaradás.

7

– Hőerőgépek.

8. OSZTÁLY A változat (1,5 óra/hét)

I. Elektromos alapjelenségek. Áramerősség. Feszültség. II. Elektromos ellenállás. Ohm törvénye. Az elektromos áram hatásai. III. Elektromágneses indukció. Váltakozó áram. IV. Fénytan Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás Összefoglalás, rendszerezés Tartalék Összesen

A változat 10 12

8 8 12 3 2 55

I. ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK. ÁRAMERŐSSÉG, FESZÜLTSÉG Cél: – Szemléletes kép kialakítása a tanulókban az atomok „szerkezetéről”, az elektromos tulajdonságú részecskék létezéséről, kapcsolatteremtés a kémiában tanultakkal. – Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező anyag és ezért kölcsönhatásra képes; az elektromos vonzás és taszítás értelmezése. – Az absztrakciós képesség fejlesztése azzal, hogy megmutatjuk, hogyan lehet érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelhető jelenségekre – a látható körülmények alapján – magyarázatot adni és szabályszerűséget megállapítani. – A szükséges és elégséges feltételek tudatosításai; pl. tartós elektromos áram létesítésénél. – Bővíteni a kölcsönhatás fogalmát annak felismertetésével, hogy az elektromos tulajdonságú részecskék rendezett mozgását az elektromos mező hozza létre. – A logikus gondolkodás, az összehasonlítás és az ítéletalkotó képesség fejlesztése; pl. a részecskék rendezett és rendezetlen mozgásának értelmezésével, vagy az elektromos mező munkájának összehasonlítása különböző körülmények között. – Az anyagok tulajdonságainak és a folyamatok jellemzőinek mennyiségi meghatározása; pl. az elektromos állapot – elektromos töltés, az elektromos áram – áramerősség, az elektromos mező munkája – a feszültség. – Jártasság kialakítása elektromos kísérletek elvégzésében, mérésekben, fizikai témájú grafikonok elemzésében; függő és független változók, ok és okozati összefüggések pl. Q, I között. – A történeti vonatkozások megismerésével a kísérletezés, a kutatás fontosságának hangsúlyozása (Galvani, Volta, Ampére munkássága). Követelmény: A tanulók: – ismerjék az atom „szerkezetét”, teremtsenek kapcsolatot a kémiában tanultakkal, tudják értelmezni a testek elektromos állapotát: elektrontöbblet, elektronhiány; – tudják, hogy az elektromos állapotú testek körül – hatásai alapján felismerhető – elektromos mező van; – legyenek képesek elvégezni és megmagyarázni egyszerű elektrosztatikai kísérleteket; – értsék, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője; – ismerjék az elektromos töltés alapján az áramerősség fogalmát, kiszámítási módját és mértékegységét; – tudjanak különbséget tenni az elektromos vezető és szigetelő anyagok között; – tudjanak kapcsolási rajzzal megadni és összeállítani egyszerű áramköröket és áramerősséget mérni; – kísérletek alapján ismerjék fel, hogy az elektromos mező munkavégzésre képes; – tudják értelmezni a feszültséget, mint az elektromos mező két pontja közötti munkavégzés szempontjából jellemző mennyiséget; – rendelkezzenek megfelelő jártassággal a feszültségmérésben; – tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az áramerősség és a feszültség témakörében;

8

– ismerjék az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat és azokat tudatosan alkalmazzák; – ismerjék a villám keletkezésének okait, veszélyes voltát, a villámhárító lényegét és a balesetvédelmi szabályokat.

Tartalom: – A testek részecskéinek szerkezete: elektron, proton, neutron, ion. – Elektrosztatikai alapjelenségek. A testek elektromos állapota: vonzás, taszítás, elektrontöbblet, elektronhiány. Elektromos töltés. Vezetők, szigetelők. – Az elektromos áram. Az áramerősség. – Az elektromos áramkör és részei. Egyszerű áramkörök összeállítása. Az áramerősség mérése. – Az elektromos mező munkája. A feszültség és mérése.

II. ELEKTROMOS ELLENÁLLÁS. OHM TÖRVÉNYE. AZ ELEKTROMOS ÁRAM HATÁSAI Cél: – Megértetni a tanulókkal, hogy a fémes vezető helyhez kötött „részecskéi” akadályozzák a szabad elektronokat egyirányú mozgásukban. – Felismertetni, hogy egy szóval vagy kifejezéssel (elektromos ellenállás) több fogalmat is megnevezhetünk. – Erősíteni a logikus gondolkodást, a jártasságot a kapcsolatok felismerésében, a kísérletezésben, a mérésekben, Ohm törvényének (I~U) kísérleteken alapuló vizsgálata által. – Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának tudatosítása Ohm munkásságának bemutatásával. – A kombinatív képesség fejlesztése a fogyasztók kapcsolásának megvalósítása és elemzése által. – Az önálló gondolkodás erősítése. – Tudatosítani az ok-okozati kapcsolatok láncolatát és ezek érvényesülését az észlelt jelenségekben. – A kísérletező, megfigyelő, kapcsolatokat felismerő, rendszerben gondolkozó képesség fejlesztése az elektromos áram hatásainak felismerése, kísérleti vizsgálata és elemzése által. – Az elektromos áram hatásain alapuló közismert gyakorlati alkalmazások fizikai értelmezése. – A balesetvédelmi és –megelőzési szabályok értelmi alapon történő elfogadtatása. – A környezetvédelem és az energiatakarékosság jelentőségének megértetése. Követelmény: A tanulók: – a részecskeszerkezet alapján tudják értelmezni a fogyasztók elektromos ellenállását; – értsék és jól alkalmazzák az elektromos ellenállás kifejezést mindhárom változatban; – tudjanak különbséget tenni a jelenségek és azok matematikai leírása között; – ismerjék az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét, kiszámítási módját és mértékegységét; – legyenek jártasak az Ohm törvény alkalmazásában és a vele kapcsolatos egyszerű feladatok megoldásában, tudják értelmezni, hogy a fogyasztó milyen adataitól függ elektromos ellenállása; – tudjanak ábrázolni kapcsolási jelek alkalmazásával, létrehozni különféle áramköröket, sorosan és párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében nevezzék meg a feszültségek, áramerősségek és ellenállások kapcsolatait, ismerjék a helyettesítő ellenállás fogalmát; – legyenek jártasak az áramerősség és feszültség mérésében különféle egyszerű áramkörök esetén; – ismerjék fel és nevezzék meg az iskolai eszközöknél és közvetlen környezetükben az elektromos áram hatásait, azok következményét, hasznát és esetleges veszélyét; – ismerjék és tudják alkalmazni a baleset-megelőzési szabályokat; – tudjanak elektromos munkát és teljesítményt számolni, értsék, mit mutat a „villanyóra”, milyen mennyiség mértékegysége a kWh, tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az elektromos teljesítmény témakörében; – tudják, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal. Tartalom: – Az elektromos fogyasztók ellenállása. Ohm törvénye. – Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. – Elektromos vezetők ellenállását meghatározó tényezők. – Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok. – Az elektromos áram hőhatása és a hőhatásokon alapuló elektromos eszközök. – Az elektromos áram kémiai és élettani hatása. Baleset-megelőzés. – Az elektromos áram mágneses hatása. A mágneses hatáson alapuló eszközök. – Az elektromos folyamatok teljesítménye. Az elektromos berendezések fogyasztása.

9

III. ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ. VÁLTAKOZÓ ÁRAM Cél: – Az anyag fogalmának bővítése a mágneses és az elektromos mező kölcsönhatásának vizsgálatával. – Az energiamegmaradás értelmezésének bővítése az elektromágneses indukció kapcsán. – Annak szemléltetése, hogy a megismerés egy folyamat, ami közelítés a valóság felé. – Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának bemutatása Faraday, valamint Bláthy, Déri, Zipernovszky munkássága alapján. – A magyar fizikusok és mérnökök munkásságának ismertetése. – A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyénre és a társadalomra. – Az elektromos áramforrások összehasonlítása környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból. Követelmény: A tanulók: – ismerjék fel a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukciót, és nevezzék meg a folyamat résztvevőit; – tudják, hogy az indukált elektromos mező elektromos áramot hozhat létre, ha megvannak a szükséges feltételek; – sorolják fel az olyan technikai megoldások elvét, amelyekkel váltakozó áramot lehet létrehozni; – tudják kvalitatív módon jellemezni az indukált feszültséget és a váltakozó áramot; – nevezzék meg a váltakozó áram hatásait, előnyeit, és tudják a különbségeket az egyen- és a váltakozó áram között; – sorolják fel az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásait; – ismerjék a transzformátor felépítését, működését és szerepét a távvezeték-rendszerben; – tudják a transzformátor menetszámai és a feszültségek közötti kapcsolatot, és tudjanak egyszerű feladatokat megoldani ebből a témakörből; – ismerjék az elektromos áram szerepét a környezetvédelemben; – ismerjék és tudatosan alkalmazzák a baleset-megelőzési szabályokat; – ismerjék a magyar fizikusok és mérnökök (Jedlik, Kandó, Déri, Bláthy, Zipernovszky, Bródy) munkásságát. Tartalom: – Az elektromágneses indukció. – Az indukált feszültség és áram. – A váltakozó áram létrehozása, jellemzői és hatásai. – A transzformátor és gyakorlati alkalmazásai. – Az elektromos hálózat. Elektromos energiaellátás. – Az energiatakarékosság gyakorlati megvalósítása. Környezetvédelem.

IV. FÉNYTAN Cél: – Annak tudatosítása, hogy a fény anyag, mely kölcsönhatásra képes. – Alkalmazni kész tudás biztosítása a fény terjedési törvényeiről, különböző közegekkel való kölcsönhatásairól, terjedési irányának változásairól, optikai eszközök működéséről. – A látás fizikájának értelmezése és a testek színeinek magyarázata. Felhívni a figyelmet a szem védelmére. Követelmény: A tanulók: – ismerjék a fény anyagi természetét, terjedési tulajdonságait, fényáteresztő és át nem eresztő anyagokkal való kölcsönhatásait, az árnyék keletkezését. Tudjanak magyarázatot adni a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségeire; – egyszerű kísérletek alapján tudják értelmezni a fénytörés és fényvisszaverődés jelenségeit, törvényeit és ezek megvalósulását különféle optikai eszközökben; – ismerjék a síktükör, a domború és homorú tükör, a gyújtópont, a gyújtótávolság, a valódi és látszólagos kép, a domború és homorú lencse, a prizma fogalmát. Legyenek jártasak a képszerkesztésben, a nevezetes sugármenetek alkalmazásában; – ismerjék a legegyszerűbb optikai eszközök működését; – tudják, hogy a tárgyakat mikor és miért látjuk, hogyan lehet és kell védeni a szemet, a szemhibák korrekcióját, a dioptria fogalmát; – legyenek tájékozottak a fehér fény összetett voltáról, a színek fizikájáról elemi szinten.

10

Tartalom: – Fényforrások. A fény és tulajdonságai. A fény egyenes vonalú terjedése, a fény sebessége, árnyék jelenség. – A fényvisszaverődés kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényei. – Sík- és gömbtükrök képalkotása, gyakorlati alkalmazásai. – A fénytörés kísérleti vizsgálata. Fénytörés törvényei. Fénytörés prizmán. – Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. – A lencsék gyakorlati alkalmazása. – Optikai eszközök működése. A látás fizikája. – A fehér fény színekre bontása. Testek színe.

A gimnázium helyi tanterve FIZIKÁBÓL a nyolcosztályos képzéshez

9.-11. ÉVFOLYAM

KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT F I Z I K A ( 9. - 11. ÉVFOLYAM) A tantárgy óraterve: 9.évf. 10.évf. 11.évf. Oktatási hetek száma:

36 hét 36 hét 36 hét

Heti óraszám

2 óra

Évi óraszám

2 óra

3 óra

72 óra 72 óra 108 óra

Célok és feladatok Általános célok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismerésére. A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően

11

fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy megismerve a természeti törvényeket beleilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége. A középiskolában a ismeretszerzés döntően induktív módon történik A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejlődésével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekből kiindulva, következtetésekkel /a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel / jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. A diákok többségében 15-18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklődést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szerű gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. A diákok érdeklődése a természeti jelenségek megértésére nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az “elméleti” ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra. Konkrétabb célok A fizika kerettantervében meghatározott célok és feladatok maradéktalan teljesítése érdekében kiemelt fontosságúnak tekintjük, hogy a fizikaoktatás és az általa történő nevelés segítse elő a következőket: –Olyan korszerű fizikai világkép kialakítását a tanulókban, amely megalapozza a mindennapi élethez és termelő tevékenységhez szükséges jártasságok, képességek, készségek és ismeretek megszerzését; a szándékot és tudást a jövőmegtervezéséhez, az életfeltételeket biztosító környezet megvédéséhez; az ember harmonikus kölcsönhatását környezetével és mindezekkel az emberiség jövőjének biztosításában való tudatos részvétel lehetőségét. – A tanulási technikák olyan – az életkornak megfelelő szintű – ismeretét és alkalmazását, amelyek képessé teszik a tanulókat, hogy akár önállóan is ismerethez juthassanak a természeti, technikai és társadalmi környezet folyamatairól, kölcsönhatásairól, változásairól stb. – A tanuló ismerje a környezetében előforduló legfontosabb anyagokat, azok két nagy csoportját (részecske szerkezetűt, illetve mezőt), ezek szerkezetét, alapvető tulajdonságait; tudja az anyagokat összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni; legyen képes kapcsolatot teremteni a kémiában tanultakkal. – Minden tanuló tájékozott legyen a hagyományos ismeretekben és elemi szinten a modern fizika azon eredményeiről (atomenergia, elektromágneses sugarak, ősrobbanás, űrkutatás stb.), amelyek ma már közvetlenül vagy közvetve, de befolyásolják életünket. – A fizikatanítás különösen jó lehetőségeinek kihasználását a megismerési, gondolkodási, absztrakciós, önálló tanulási, szervezési, tervezési, döntési, cselekvési stb. képességek fejlesztéséhez, kialakításához. – A pozitív személyiségjegyek erősítését mind a manipulatív, kísérleti, mind az értelmi, logikai feladatok segítségével, amelyek érdeklődést, türelmet, összpontosítást, objektív ítéletalkotást, mások véleményének figyelembe vételét, helyes önértékelést, stb. kívánnak meg és így fejlesztik azokat. – Mivel a fizika alaptudomány – hiszen saját alapelvei, és fogalomrendszere van, amit más tudományok átvesznek –, a fizikaoktatás egyik legfontosabb feladata és célja az, hogy

12

(amennyire a kerettantervek „rendszere” ezt most lehetővé teszi) előkészítse, megalapozza a többi természettudomány és a technika tanulását.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében. Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket. Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok értelmezésében. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprogramokkal, animációs és szemléltető programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika tanulását. A tanuló szerezzen alapvető jártasságot számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok használatában. Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés. Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló szenzációhajhász, megalapozatlan “híradásokat” a tudományos értékű információktól. Tudja, hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthetők tudományos értékűnek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különböző laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek,

13

felelnek meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti tapasztalatokhoz. A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a számítógépes világháló. Az Interneten tudományos információk, adatok, fizikai ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók, mint a fizika tanulását segítő segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben A gimnáziumi tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különböző érvényességi és hatókörű törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekről. Tudjon egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Értse meg, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait matematikai formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. Tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a nagyobb jelentőségű fizikai felfedezéseket, eredményeket, ismerje a legjelentősebb fizikusok, feltalálók munkásságát, különös tekintettel a magyarokra. Tudja néhány konkrét példával alátámasztani a fizikának a gondolkodás más területeire, a technikai fejlődésre gyakorolt hatását.

14

Az előzőekben megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának szintjét, az egyes fejezetek előtt leírt konkrét követelményekkel lehet a kerettantervben leírtaknál konkrétabban és a helyi lehetőségekhez alakítva meghatározni. Feltételek:

– egyetemet végzett fizika szakos tanár, – fizikaszertár és olyan fizika előadó (szaktanterem), ahol tanulói kísérleteket is lehet végezni, – megfigyelendő tárgyak, modellek, kísérleti- és mérőeszközök, tanulókísérleti egységcsomagok, tanári demonstrációs eszközök (legalább az „Eszköz-jegyzék”-ben, és a PHARE Világbanki Program „A fizika képzési programja...” (57066/95) tantervben szereplő eszközök és ott a szertárak felszereléséről írottakban felsorolt dolgok felsoroltak mértékéig), – írásvetítő, diavetítő, TV, képmagnó, számítógépek, projektor, nagy felületű tábla, vetítőernyő stb, – tankönyvek, munkafüzetek, példatárak, szoftverek, Internet kapcsolat és más oktatási segédletek. A Mozaik Kiadó középiskolai tankönyvcsaládja: Halász Tibor: Fizika 9, Mozgások, energiaváltozások (2001.) Jurisits József – Szűcs József: Fizika 10, Hőtan, elektromosságtan (2002.) Szűcs József – Halász Tibor: Fizika 11, Rezgések és hullámok. Modern fizika (2002.) Moór Ágnes: Középiskolai fizikapéldatár, Fizika 11-12. tankönyv az emelt szintű érettségihez stb.(az éppen szükséges egyéb eszközöket külön évfolyamonként határozzuk meg.)

9. TANÉV MOZGÁSOK,

ENERGIAVÁLTOZÁSOK

A tanórák javasolt felosztása:

Tanul Összef új tananyag ói kísérletek, Fejezetek oglalás, feldolgozása gyakorlás, ellenőrzés, feladatok hiánypótlás megoldása III. A testek mozgása 22 2 6 III. A tömeg és az erő 20 3 3 III. Energia, munka 10 3 3 Tanévvégi – – összefoglalásra Az évi 72 óra 52 8 12 felosztása

I. A

TESTEK MOZGÁSA

Célok és feladatok:

– Tudatosan építeni a 7. tanévben tanultakra, feleleveníteni a mozgások vizsgálatához nélkülözhetetlen fogalmakat (mozgás, viszonylagosság, vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer, anyagi pont, pálya, út, sebesség stb.). – Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá tenni a haladó mozgásra vonatkozó ismereteket, kialakítani a sebesség- és gyorsulásvektor fogalmát. Megmutatni a kapcsolatot és a különbséget a testek és folyamatok, azok tulajdonsága, képessége, valamint az ezeket jellemző mennyiségek között. – Erősíteni, önálló felhasználásra alkalmassá tenni a viszonylagos fogalmát, tudatosítani a vonatkoztatási rendszer választásának szabadságát, megállapításaink érvényességi határát,

15

– – – –

és fejleszteni a gondolkodás folyamatának tervszerűségét, a döntés tudatosságát, az ítéletalkotás megbízhatóságát. Bemutatni és kísérletekkel, mérésekkel vizsgálni a haladó mozgást, illetve a körmozgást. Fejleszteni az ok-okozati, valamint a függvénykapcsolatok felismerésének képességét, tudatosítani a kettő közötti összetartozást és különbséget. Erősíteni az érdeklődést a fizika, általában a tudás iránti igényt, és ezzel erősíteni az akaraterőt, a fegyelmezettséget (pl. a tanulói kísérleteknél). Felhívni a figyelmet megállapításaink és általában a fizika törvényeinek érvényességi határaira (pl. a szabadesésnél).

Követelmények

A tanulók: – értsék és tudják alkalmazni a hely meghatározásánál, valamint a mozgások vizsgálatánál a „viszonylagos” fogalmát; a mozgások függetlenségének elvét; – kísérletre és megfigyelésre alapozva jellemezzék az egyenletes, az egyenletesen változó haladó mozgásokat kvalitatív, majd kvantitatív módon; ismerjék és tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag, a pillanatnyi sebességnek, a sebességvektornak a fogalmát, valamint meghatározási módját mind algebrailag, mind grafikus úton; tudjanak ezekkel kapcsolatos feladatot megoldani; – előző ismereteikre (7. tanév) és kísérletre alapozva tudják jellemezni a körmozgást, a haladó mozgásra megalkotott mennyiségekkel, valamint szögjellemzőkkel, ez utóbbit úgy, mint a forgómozgás speciális esetét; – szerezzenek jártasságot az egyszerűbb, majd az összetettebb kapcsolatok felismerését igénylő feladatok megoldásában; – értsék és tudják leírni a szabadesést, mint egyenletesen változó mozgást, ismerjék fel kapcsolatát a függőleges és vízszintes hajítással, a mozgások szuperpozícióját; – tudjanak mozgásokat jellemző grafikonokat készíteni, valamint ilyen grafikonokat elemezni; értsék a „számértékileg egyenlő” megfogalmazás fizikai tartalmát. Tartalom

Emlékeztető 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás: A sebesség fogalma. A sebességvektor. Az egyenes vonalú egyenletes mozgások összegeződése 2. A változó mozgás és a gyorsulás fogalma 2. 1. A változó mozgást végző test sebessége: átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, a pillanatnyi sebességvektor 2. 2. A gyorsulás fogalma: Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A gyorsulás. A pillanatnyi sebesség és az út kiszámítása. Az egyenlőtlenül változó mozgás fogalma 2. 3. A szabadon eső test mozgása. A függőleges és vízszintes hajítás 2. 4. Az egyenletes körmozgás kísérleti vizsgálata: A forgó mozgás fogalma. Az egyenletes körmozgásnak, mint „haladó” mozgásnak a leírása. Az egyenletes körmozgás gyorsulása 2. 5. A forgó mozgás szögjellemzői: Az egyenletes körmozgás leírása szögjellemzőkkel. A változó körmozgás. Kapcsolat a körmozgás kétféle leírás között Eszközök

Az alapkészleten kívül: fémcsatornás lejtő vízszintes kifutóval vagy csigán átvetett fonallal vontatható kiskocsi, esetleg légpárnás sín, metronóm, lemezjátszó, ejtőzsinórok. II. A

TÖMEG ÉS AZ ERŐ

Célok és feladatok:

– a 7. tanévben megismert dinamikai fogalmak, törvények felelevenítése és közel egységes, alkalmazhatósági szintre hozása. –Felismertetni a testek tehetetlenségének, a tehetetlenség törvényének és az inerciarendszer meghatározásának kapcsolatát, az inerciarendszer jelentőségét a megfigyeléseinkben, valamint megállapításainkban. – A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata. –a mechanikai kölcsönhatások ismeretének elmélyítése és mennyiségi jellemzése; az okokozati kapcsolatok felismerése és viszonylagosságuk tudatosítása (pl. a hatás-ellenhatás elnevezéseknél); az összehasonlító, megkülönböztető, felismerő, lényegkiemelő képesség erősítése, az ítéletalkotás felelőségének tudatosítása. – A mozgás és a mozgásállapot fogalmának megkülönböztetése. –Az eddig – elsősorban sztatikai jelleggel – bevezetett tömeg és erő fogalom dinamikai értelmezése és a két bevezetési mód összehangolása. 16

–Lehetőséget biztosítani az egyszerű köznapi jelenségek okainak (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére. –Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly két különböző fogalom, a nyugalom a mozgás, az egyensúly pedig a dinamika kivételes esete. –Fejleszteni a tanulók jártasságát a mérőkísérletek elvégzésében, önállóságukat a következtetésben, az absztrakciós képességüket (pl. a rugó, az általa kifejtett erőhatás és az erőhatást jellemző erő értelmezésével). – Kapcsolatot teremteni a földrajzzal a Földről, a Naprendszerről, a bolygókról tanultak területén. Fizikai ismeretekkel bővíteni, pontosabbá tenni a környező világunkról alkotott képet. Követelmények

A tanulók: – tudjanak különbséget tenni a mozgás és a mozgásállapot; a vonatkoztatási rendszer és a koordinátarendszer; az inerciarendszer és a gyorsuló rendszer között; –egyszerű esetekben ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat; a bennük megnyilvánuló, egyik illetve másik testet érő két hatást, valamint azt a két partnert, amely ezeket a hatásokat egymásra kifejti; –tudják dinamikailag értelmezni a tömeg, a lendület, és az erő fogalmát, azok mértékegységeit; –tudjanak különbséget tenni az „egy kölcsönhatásban fellépő két erő” és „az egymás hatását kiegyenlítő két erő” között; tudatosan keressék az egy testet érő összes erőt és ezek eredőjét; – tudjanak e témakörben feladatokat megoldani, ismerjék fel a kinematika és dinamika kapcsolatát, legyenek képesek e két területet áthidaló feladatokat is megoldani; –értsék, hogy az erő miért vektormennyiség, tudják az erővektorokat irányított szakaszként megadni és az egy síkban levő erővektorok eredőjét szerkesztéssel, speciális esetben számolással meghatározni; –tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő, a nehézségi erő és a súly között; –ismerjék a különféle erőhatásokat, az azokat leíró erőtörvényeket, a különféle erőhatások következményeit, értsék meg azokban a közös jelleget, hogy mindegyik elsődlegesen mozgásállapot-változást hoz létre; –tudják, hogy a kényszererőket nem célszerű erőtörvényekkel leírni, hiszen azok nagyságát nem lehet előre megadni, mert „aktuális” erők; – értsék, szóban és a matematika segítségével is tudják megfogalmazni a különféle mozgások dinamikai feltételét; –tudják, hogy az erőhatás a testeknek nemcsak a haladó mozgását, hanem megfelelő feltételek között a forgásállapotát is képes megváltoztatni; értsék és tudják a forgatónyomaték fogalmát, kiszámítás módját, ennek érvényességi határát, mértékegységét és ezek szükségességét az erőhatás forgásállapot-változtató képességének jellemzésében; a forgatónyomaték előjelével nemcsak a forgató hatás, hanem a rögzített tengelyen forgó test forgásállapot-változásának irányát is meg lehet adni; –értsék és a matematika „nyelvén” fel is tudják írni a rögzített tengelyre erősített merev test forgási egyensúlyának feltételét; –ismerjék a tömegközéppont és súlypont fogalmát, kapcsolatát, a köztük levő eltérést, a két pont absztrakciós jellegét és felhasználásuk lehetőségét; –tudják szemléletesen leírni, néhány adattal jellemezni a Naprendszert és Kepler törvényeivel a bolygók mozgását; tudjanak magyarázatot adni arra, hogy a bolygók tehetetlenségük ellenére miért maradnak a Nap körül; rendelkezzenek néhány alapvető ismerettel a mesterséges égitestekről; – ismerkedjenek meg néhány fizikatörténeti érdekességgel, a fizikusok személyiségének és munkásságának példamutató erejével. Tartalom

Emlékeztető 1. A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer 2. A tömeg fogalma 2. 1. Ütközés, szétlökés 2. 2. A tömeg dinamikai mérése 3. A sűrűség 4. Lendület, lendület-megmaradás 5. Erőhatás, erő 5. 1. Az erő fogalma 5. 2. Erő-ellenerő. A kölcsönhatás 17

5. 3. Több erőhatás együttes eredménye: A közös hatásvonalú erők eredője. Az egymást metsző hatásvonalú erők eredője, a paralelogramma tétel 6. Különféle mozgások dinamikai feltétele 7. A forgatónyomaték 8. Merev testek egyensúlya: A párhuzamos hatásvonalú erők eredője. Az erőpár fogalma. A merev testek egyensúlyának feltételei 9. Tömegközéppont és súlypont 10. Különféle erőhatások és következményeik 10. 1. Rugalmas alakváltozás. Rugalmas erő. Lineáris erőtörvény 10. 2. Súrlódás. Közegellenállás 10. 3. A gravitációs erő, a tehetetlenségi erő, és a súly 11. A bolygók mozgása. Kepler törvények. A mesterséges égitestek Eszközök

Az alapkészleten kívül: rugós erőmérők (legalább 4 db.), felakasztható ólomnehezékek, tengelyezett kétoldalú emelő lyuksorral, különböző erősségű csavarrugók, szoftverek, pl. a bolygók mozgásának tanulmányozására. III. ENERGIA,

MUNKA

Célok és feladatok:

– Az energiáról és a munkáról a 7. tanévben megtanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése és egységes, alkalmazhatósági szintre emelése. –Az energia és a munka fogalmának bővítése, annak tudatosítása, hogy a munka az energiaváltozás egyik fajtája. –Alkalmazni képes tudássá, formálni az energia és az energiaváltozás fogalmát; szerepét az állapot illetve az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében; bővített területen történő bemutatással erősíteni az energiamegmaradás törvényét és a zárt rendszeren belüli érvényességi határát, alkalmazhatóságát (pl. a mechanikai energia fogalmának kialakítása közben). – Jártasságot szerezni a különféle energiafajták értelmezésében és kiszámításában, a munkatétel alkalmazásában és alkalmazhatóság feltételeinek felismerésében. –A kísérletező, mérő, megfigyelő, összehasonlító képesség erősítése; igény támasztása a közös lényeg tudatos keresésére és megfogalmazására. –A rendszerben gondolkozás, a logikai és absztrakciós képesség fejlesztése a külső ismérvek alapján leírható jelenségek (pl. súrlódás) értelmezésének közvetlenül nem észlelhető okra történő visszavezetése által. –Kiemelni a „megmaradó” mennyiségek szerepét és jelentőségét a zárt rendszerben lezajló energiaváltozással járó folyamatok vizsgálatánál, valamint a megmaradó mennyiségek kapcsolatát a kölcsönhatással. –Felhívni a figyelmet arra, hogy a test állapota egyetlen külső hatásra is sok szempontból megváltozhat. Ezek az egyidejű változások függvényekkel kifejezhető kapcsolatban vannak ugyan egymással, de nem okai egymásnak. –Az elmélet és a köznapi gyakorlat összekapcsolásával bemutatni és erősíteni a fizikusok munkájának, a tudományos eredményeknek, valamint az egyéni tudásnak a jelentőségét, személyes és társadalmi hasznosságát. –Felhívni a figyelmet az „energiatakarékosság” jelentőségére a környezetvédelemben (pl. a hatásfok tárgyalásánál). Követelmények

A tanulók: –ismerjék az energiát mint olyan (előjeles) skalármennyiséget, amellyel a testek állapotát változtató képesség szempontjából lehet jellemezni; –tudják, hogy a testek energiaváltozásának két alapvető módja van: az egyik, amikor a test mozgásállapotában jön létre változás (munkavégzés); a másik, amikor a test részecskéinek rendezetlen mozgása változik meg (pl. termikus kölcsönhatás, hősugárzás stb); – értsék a munkavégzés és a munka fogalmakat; szerezzenek jártasságot a munka kiszámításában az állandó erő és az irányába mutató elmozdulás, valamint az állandó erő hatásvonalának és a pálya egyenesének metszése esetében is; tudják, hogy mikor negatív és mikor pozitív a munka; – értsék és tudják, hogy az energiának, az energiaváltozásoknak és így a munkának is ugyanaz a mértékegysége;

18

– legyenek képesek a mozgási energia értelmezésére, kiszámítására, a munkatétel alkalmazására összetettebb feladatokban is; –értsék, hogy: a rugó energiaváltozása és a feszítési munka között milyen kapcsolat van; miért célszerű és lehetséges a rugalmas energia mérőszámát úgy kiszámítani, mint az erő-út grafikon alatti megfelelő terület mérőszámát; tudjanak különbséget tenni a számérték egyenlet és a mennyiség egyenlet között; –tudják kiszámítani az emelési munkát, értsék milyen kapcsolata van annak a magassági (másként helyzeti) energiával; valójában mi az a két kölcsönhatás, amiben a test egyenletes emelés közben részt vesz; mennyi a testen egyenletes emelés közben végzett összes munka előjeles összege és mi az, aminek csökken, valamint mi az, aminek nő ilyenkor az energiája, tehát értsék, hogy valójában mihez köthető birtokviszonnyal a magassági energia, a „test magassági energiája”, célszerű szóhasználat alkalmazása közben is tudják az előzőeket; –értsék és tudják a mechanikai energia fogalmát, megmaradási tételét és annak érvényességi határait; a konzervatív erők munkájának függetlenségét a pálya alakjától, és függését az út két végpontjának helyétől; –legyenek tisztában a teljesítmény és a hatásfok fogalmával, azok szerepével az energiaváltozással járó folyamatok jellemzésében, az energiatakarékosság jelentőségével gazdasági és környezetvédelmi szempontból; – tudjanak energiaváltozással kapcsolatos feladatokat megoldani, olyanokat is, ami kapcsolódik a kinematikában és dinamikában tanultakhoz, ezzel mintegy rendszerbe foglalni a 9. tanévben tanultakat. Tartalom

Emlékeztető 1. Energiaváltozás munkavégzés közben 1. 1. A munka kiszámítása: Energianövekedés és csökkenés munkavégzés közben (pozitív és negatív munka) 1. 2. A mozgási energia fogalma, kiszámítása és a munkatétel 1. 3. Feszítési munka. Rugalmas energia 1. 4. Az emelési munka és a magassági (helyzeti) energia 1. 5. A mechanikai energia fogalma és megmaradási tétele 1. 6. Teljesítmény, hatásfok

10. TANÉV HŐTAN,

ELEKTROMOSSÁGTAN

A tanórák javasolt felosztása:

Fejezetek III. Hőtan III. Elektrosztatika III. Az elektromos áram. III. Vezetési jelenségek Az évi 72 tanóra felosztása

Tanul Össz Új ói kísérletek, efoglalás, tananyag gyakorlás, ellenőrzés, feldolgozás feladatok hiánypótlás a megoldása 26 3 3 12 3 3 16

3

3

54

9

9

I. HŐTAN Célok és feladatok

–A tanulók előző években (7. osztályban) tanult hőtani ismereteinek felidézése és újabb kvantitatív törvényszerűségek megismerésével azok elmélyítése. –A témakör fontos feladata a fizikai modellalkotás szerepének és működésének bemutatása, a makroszkopikus hőtani jelenségek és törvényszerűségek molekuláris értelmezése alapján.

19

–A hőtani jelenségek mélyebb, (kísérleti) elemzésével kvantitatív törvényszerűségek megfogalmazása (hőtágulási törvények, gáztörvények, I. főtétel), alkalmazása. –A kvantitatív törvényeken alapuló különböző hőmérsékleti skálák kísérleti bevezetése. –A molekuláris szemléletmód kísérleti hátterének bemutatása, az anyag atomos szerkezetének egyszerű bizonyítékai. Az atomok molekulák paramétereinek (tömeg, méret) meghatározása az Avogadro szám felhasználásával. – A kísérletileg megállapított gáztörvények értelmezése a részecskemodell alapján. A modellalkotás jelentőségének hangsúlyozása. Az ideális és nem ideális gázok molekuláris jellemzése. Az állapotegyenlet értelmezése és más formában való felírása a részecskemodell segítségével. –A gázok belső energiájának értelmezése és felírása a részecskemodell alapján. –A hőtan első főtételének, mint a mechanikai energiamegmaradás kiterjesztésének értelmezése, kvantitatív megfogalmazása. Az I. főtétel általánosítása a folyadékokra és szilárd testekre. A fajhő értelmezése a folyadékoknál és szilárd testeknél. –Az ideális gázok állapotváltozásainak áttekintése és a gázok különböző fajhőinek értelmezése a I. főtétel alapján. Az adiabatikus állapotváltozás kvalitatív értelmezése. – A termikus folyamatok lefolyásának iránya. Az irreverzibilitás molekuláris értelmezése. A II. főtétel megfogalmazása és értelmezése molekuláris alapon. –A halmazállapot-változások molekuláris értelmezése és energetikai vizsgálata az I. főtétel alapján. A víz eltérő tulajdonságának molekuláris értelmezése. –A telített gőzök tulajdonságának molekuláris értelmezése. Követelmények:

A tanulók: –ismerjék fel a természetben és a technikai környezetben előforduló hőtáguláson alapuló jelenségeket, a tanult törvényszerűség alapján tudjanak egyszerű számításokat elvégezni. Ismerjék fel az anyagi minőségtől függő tágulás szerepét a gyakorlatban; –ismerjék a hőtáguláson alapuló, különböző hőmérsékleti skálák eredetét, az átszámítás logikáját; –ismerjék és kísérletileg is tudják megvalósítani a gázok speciális (izoterm, izobár, izochor) állapotváltozásait, azok törvényszerűségeinek egyszerű feladatokban való alkalmazásait; –tudják alkalmazni a p-V diagramokat az állapotváltozások értelmezésére, és az I. főtétel alkalmazásánál; – tudják megbecsülni az atomok, molekulák tömegét, méretét az Avogadro szám felhasználásával; – tudják kvalitatív módon értelmezni a gázok állapotváltozását a részecske-modell alapján; –ismerjék az állapotegyenlet molekuláris (részecskék számával történő) felírását, és annak egyszerű alkalmazását; –ismerjék az ideális gázt, mint modellt; tudják értelmezni kvantitatívé az ideális gáz belső energiáját; –tudják általánosítani a belső energiát reális gázokra, folyadékokra és szilárdtestekre is; –tudják megfogalmazni az I. főtételt szavakban, és felírni annak matematikai összefüggését; –ismerjék az I. főtétel egyetemes jellegét, és tudják alkalmazni a halmazállapot-változásokra is; –értsék a II. főtétel lényegét és molekuláris értelmezését; –tudják magyarázni a halmazállapot-változások törvényszerűségeit energetikailag és molekuláris alapon; –ismerjék a telített gőz fogalmát, és molekuláris alapon tudják értelmezni a gőzök telítettségét. Tartalom:

–Hőtani alapjelenségek: Hőtágulás kísérleti vizsgálata, kvantitatív törvényszerűség megállapítása. Hőmérséklet-mérés lehetősége, hőmérsékleti skálák – Gázok állapotváltozásai: Állapothatározók. Speciális állapotváltozások (izoterm, izobár, izochor) törvényszerűségei. Általános állapotváltozás. Egyesített gáztörvény, állapotegyenlet. Állapotváltozások ábrázolása p-V diagramon – Az anyag atomos szerkezete: Avogadro törvényének értelmezése az atom-hipotézis alapján. Az atomok és molekulák tömegének és méretének meghatározása az Avogadro szám felhasználásával

20

–Molekuláris hőelmélet: Az ideális gáz részecskemodellje. A makroszkopikus mennyiségek és jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján. Az állapotegyenlet mikroszkopikus értelmezése. A gázok belső energiájának molekuláris értelmezése –A hőtan I. főtétele: A belső energia általánosítása reális gázokra, folyadékokra és szilárdtestekre. A belső energia megváltoztatásának kétféle módja: munkavégzéssel, hőközléssel. Az I. főtétel matematikai alakja. A fajhő általános definíciója. A gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata az I. főtétel alapján. A gázok többféle fajhője –A hőtan II. főtétele: A termikus folyamatok iránya. A hőmérsékletváltozások vizsgálata a spontán folyamatok során. A II. főtétel megfogalmazása makroszkopikus és molekuláris alapon. – Halmazállapot-változások: A halmazállapot-változások és törvényszerűségeik értelmezése molekuláris alapon. Energetikai vizsgálatok az I. főtétel alapján. Feltételek:

Az alapkészleten kívül: szilárd testek és folyadékok hőtágulását kvantitatív módon vizsgáló kísérleti berendezés. (Esetleg számítógépes kiértékelési program PC-re). Gázok állapotváltozásainak kvantitatív vizsgálatára szolgáló higanyos kísérleti berendezés. Molekuláris értelmezésre szolgáló elektromechanikus (rázógép) készülék, számítógépes szimulációs programok.

II. ELEKTROSZTATIKA,

AZ ELEKTROMOS MEZŐ

Célok és feladatok

–A testek különféle elektromos állapotának (negatív vagy pozitív többlettöltés, megosztás, polarizáció) értelmezése a tanulók általános iskolai, valamint kémiai előismereteinek felhasználásával. –Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező a részecskeszerkezetű anyaggal egyenrangú anyagfajta, amelynek alapvető szerepe van az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban. Ezért fontos az elektromos mező mennyiségi jellemzése. –A már ismert elektromos mennyiségekről (töltésmennyiség, feszültség) tanultak felelevenítése, pontosítása, bővítése, az energiafajták és megmaradási tételek (elektromos mező energiája, töltésmegmaradás) fogalmának, érvényességi határának kiterjesztése. Az elektromos mező konzervatív voltának tudatosítása. –Az analógiák megmutatása (gravitációs és elektromos mező törvényei; egyenesen arányos fizikai mennyiségek hányadosával új fizikai mennyiségek értelmezése) a tanulók gondolkodásának és emlékezőképességének fejlesztése érdekében. –A kísérleti megfigyelésre épülő induktív és a meglevő ismeretekre alapozó deduktív módszerek témához és a tanulókhoz igazodó megválasztásával bemutatni az elektromos mező néhány speciális típusát (pontszerű töltés környezetében, elektromos vezető belsejében és környezetében, síkkondenzátornál). –Egyszerű számításokkal gyakoroltatni, elmélyíteni az elektromos töltésre és mezőre vonatkozó ismereteket, köztük a szuperpozíció elvének alkalmazását is. –Minél több gyakorlati példával érzékeltetni az elektrosztatikában tanultak jelentőségét a természetben és a technikában (földelés, árnyékolás, villám, villámhárító, kondenzátorok, gyorsítók, balesetvédelem stb.) Követelmények

A tanulók: –tudják, hogy az elemi töltés „hordozója” az elektron és a proton; ezek az elemi részecskék határozzák meg a testek elektromos állapotát és az azt jellemző töltésmennyiséget; –ismerjék fel és tudják értelmezni az elektrosztatika alapjelenségeit, ezek fontosabb természeti és technikai előfordulásait; –ismerjék az elektromos mező fogalmát, tudják mennyiségileg jellemezni erőhatás és munkavégzés szempontjából, és erővonalakkal szemléltetni; –tudjanak egyszerű elektrosztatikai számításos feladatokat megoldani (a Coulomb törvényre, a térerősségre, feszültségre, a síkkondenzátor kapacitására és energiájára megismert összefüggések alkalmazásával).

21

Tartalom

– A testek elektromos állapota, az elektromos töltés és a töltéshordozók. Vezetők és szigetelők. Megosztás a vezetőkön és a szigetelők polarizációja – Coulomb törvénye. Az elemi töltés és a töltésmegmaradás törvénye –Az elektromos mező jellemzése erőhatás alapján, az elektromos térerősség. A szuperpozíció elve –Az elektromos mező szemléltetése és jellemzése erővonalakkal. A ponttöltés mezője, a homogén elektrosztatikus mező. Az elektromos fluxus –Az elektromos mező jellemzése munkavégzés alapján, az elektromos feszültség és potenciál –Vezető az elektromos mezőben, árnyékolás, csúcshatás –Az elektromos mező energiája

III. AZ

ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK Célok és feladatok

– Közelebb hozni a fizikát a tanulókhoz az elektromosság tanítása közben megvalósítható sok kísérlet bemutatásával, értelmezésével és tanulói kísérletek, mérések lehetőségének biztosításával. –A kémiában tanultak erősítése azáltal, hogy utólag megmutatjuk a megértéshez szükséges fizikai alapokat. –Bővíteni a tanulóknak az anyag két fajtájával (a részecskeszerkezetű és a mező) kapcsolatos tudását. – Annak tudatosítása, hogy az áramköri folyamatoknál is teljesül a töltés és az energiamegmaradás törvénye. –A modellszerű gondolkodás erősítése a különböző vezetési típusok és a vezetők ellenállásának értelmezése kapcsán. – Konkrét esetekben megmutatni, és ezzel tudatosítani, hogy a modellek használatának, valamint a fizikai törvényeknek érvényességi határa van. – A tanulók önálló elektromos kísérletezésben való jártasságának fejlesztése. –A jelenségek értelmezésével, azok érzékszerveinkkel közvetlenül fel nem ismerhető okokkal történő magyarázatával fejleszteni a tanulók absztrakciós képességét, fantáziáját; gondolkodtató kérdésekkel és számításos feladatokkal logikus gondolkodásra nevelni és a tanultakat elmélyíteni. –A tanult ismeretek széleskörű gyakorlati szerepének és használhatóságának bemutatásával tudatosítani a fizika és általában a tudomány jelentőségét a társadalom, a gazdaság, a környezetvédelem és az egyén életében. –Történelmi korokhoz és társadalmi, gazdasági igényekhez kapcsolva bemutatni az elektromosságtani ismeretek fejlődését. Követelmények

A tanulók: –értsék az elektromos töltés és az elektromos mező kapcsolatát, szerepét az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban, a töltés és az energia-megmaradás megnyilvánulását az áramkörökben; –tudják modellszerűen jellemezni a különféle vezetési típusokat; –ismerjék az áramkört jellemző alapvető fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség, ellenállás) értelmezését és mértékegységét; –tudják Ohm törvényét vezetőszakaszra és teljes áramkörre, ismerjék a vezető ellenállását befolyásoló tényezőket; –ismerjék a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását, azok törvényszerűségeit, tudjanak ezek alkalmazására egyszerű feladatokat megoldani; –tudjanak kapcsolási rajz alapján áramköröket összeállítani, ezekben készségszinten áramerősséget és feszültséget mérni; – tudják áramköri ismereteiket alkalmazni a mindennapi elektrotechnikai környezetük megértéséhez; –ismerjék az elektromossággal kapcsolatos veszélyeket, és tudatosan alkalmazzák a megfelelő biztonsági szabályokat.

22

Tartalom

–Elektromos áram, áramirány, áramerősség és mérése – Az áramkör részei, az áramforrás és a fogyasztó szerepe. A töltés- és az energiamegmaradás az áramkörben. Az ellenállás, mint a vezetőnek az elektromos tulajdonságú részecskék áramlását akadályozó tulajdonsága –Ohm törvénye vezetőszakaszra és teljes áramkörre. Az ellenállás mint a vezető egy tulajdonságát jellemző fizikai mennyiség értelmezése –Vezetők ellenállását befolyásoló tényezők, a fajlagos ellenállás –Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás – Kirchhoff törvények: a csomóponti törvény és a huroktörvény – A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása –Műszerek méréshatárának kiterjesztése – Az elektromosság atomos szerkezete. Elektromos vezetési jelenségek folyadékokban, az elektrolízis. Az elemi töltés (Millikan kísérlete) – Elektromos vezetés gázokban és vákuumban. Gyakorlati alkalmazások –Elektromos vezetési mechanizmusok fémekben és félvezetőkben. A termisztor és a fotóellenállás –A dióda és alkalmazásai. A tranzisztor és alkalmazásai Eszközök

Az alapfelszerelésen túl: elektroszkópok, Van de Graaf generátor, magnetométer, motor és generátor modellek, katódsugárcső. ELTASZET elektromos demonstrációs készlet vagy Elektorvaria. ELTASZET elektromos tanulókísérleti készletek.

23

11. TANÉV REZGÉSEK

ÉS HULLÁMOK.

MÁGNESES

MEZŐ

MODERN

FIZIKA

A tanórák javasolt felosztása:

Fejezetek I. A mágneses mező, az elektromágnese s indukció IIII. Mechanikai rezgések és hullámok IIII Elektromágnes es hullámok. Hullámoptika I. Az atomhéj fizikája II.Magfizika Csillagászat. Tanévvégi összefoglalás Az évi 108 óra felosztása

új tananyag feldolgozása

Tanulói Összefo kísérletek, glalás, gyakorlás, ellenőrzés, feladatok hiánypótlás megoldása

16

5

3

16

3

3

14

2

3

14

2

2

16

2

2

2

–

3

78

14

16

MÁGNESES MEZŐ, AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ

I. A

Célok és feladatok

–A kísérletező, megfigyelő, logikai és absztrakciós képességek fejlesztése a kísérletek elvégzésével, elemzésével és a következtetések megfogalmazásával. –A mező fogalmának elmélyítése a mágneses mező vizsgálata, valamint a mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának megismerése által. –Az elektromos és mágneses mező jellemzési módjainak összehasonlítása, az analógia lehetőségeinek kihasználása, az eltérések indoklása révén az összehasonlító, megkülönböztető, rendszerező képességek fejlesztése. –Gyakorolni a részecske szerkezetű anyag és a mező, illetve a mező - mező kölcsönhatások matematikai jellemzését.

24

–Az energia fogalom és az energiamegmaradás kiterjesztése (a mágneses mező energiája, Lenz törvénye). –Az energiatakarékosság jelentőségének megértése gazdasági és környezet-védelmi szempontból. –Az absztrakt fogalmak kapcsolatának erősítése a való világgal az elektromágnesesség sokrétű gyakorlati alkalmazásának bemutatásával és értelmezésével, a modellmódszer alkalmazásával, a kísérletek, szemléltető képek, tanulmányi kirándulások lehetőségeinek felhasználásával. –A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyén életére és a társa-dalom fejlődésére. –A kiemelkedő fizikusok, mérnökök (közöttük a magyarok: Bláthy, Déri, Zipernovszky) munkásságának ismertetése, pozitív példájuk kiemelése. Követelmények

A tanulók: –ismerjék és tudják alkalmazni a mágneses mező jellemzési módjait (a mágneses indukcióvektor és a mágneses indukcióvonalak segítségével); –tudják jellemezni az egyenes áramvezető és a tekercs mágneses mezőjét; –ismerjék a mágneses mező mozgó töltésre gyakorolt erőhatását (Lorenz-erő) és ennek gyakorlati jelentőségét (elektromotor, TV képcső, mozgó elektromos részecskék mágneses tárolása); –tudják a mozgási indukciót a Lorenz-erő következményeként értelmezni; –értsék az elektromos energiamozgási indukcióval történő ipari méretű „előállítását”; –ismerjék és értsék a váltakozó feszültség és áram legfontosabb jellemzőit valamint kapcsolatát; –értsék, hogy a nyugalmi indukció (és ennek speciális esete az önindukció) a mágneses és elektromos mező kölcsönhatása; vegyék ebben is észre az energiamegmaradási törvény megnyilvánulását (Lenz-törvény); –ismerjék a transzformátor működési elvét, legfontosabb törvényszerűségeit, gazdasági jelentőségét, magyar felfedezőit; –ismerjék az elektromágneses jelenségekkel kapcsolatos fizikai mennyiségeket, azok mértékegységeit, és tudjanak ezek felhasználásával, függvénytáblázat igénybevételével logikailag egyszerűbb feladatokat megoldani; Tartalom

–Az elektromos és mágneses alapjelenségek összehasonlítása, a mágneses mező –A mágneses mező forgató hatása, mágneses indukcióvektor – Mágneses indukcióvonalak és a fluxus –Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője – Földmágnesség –Mágneses mező hatása áramvezetőre. Az elektromotor elve. Párhuzamos áramvezetők kölcsönhatása –Mágneses mező hatása mozgó töltésre. A Lorentz-erő –Katódsugárcső, az elektron fajlagos töltésének fogalma és meghatározása – Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram. Lenz törvénye –A váltakozó feszültségű elektromos mező előállítása és jellemzői –Elektromos generátorok működésének elve, a hálózati feszültség és áram, érintésvédelem – Nyugalmi indukció, önindukció –A elektromágneses mező energiája –A transzformátor és jellemzői – Elektromos „energiatermelés” és a környezetvédelem Eszközök

Az alapfelszerelésen túl: elektroszkópok, Van de Graaf generátor, magnetométer, motor és generátor modellek, katódsugárcső. ELTASZET elektromos demonstrációs készlet vagy Elektorvaria. ELTASZET elektromos tanulókísérleti készletek.

25

II. MECHANIKAI

REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK

Célok és feladatok:

–A rezgések és hullámok kísérleti vizsgálata; kvalitatív, majd kvantitatív leírása, jellemzése; eközben felhívni a figyelmet a fogalmak fejlesztésének és bővítésének szükségességére. –Jártasságot és igényt kialakítani a fizikai jelenségek lényegét bemutató, egyszerű, érthető, de mégis pontos kvalitatív és kvantitatív leírására. – Erősíteni a felismerés, a csoportosítás, rendszerezés, rendszerbe foglalás képességét (pl. a hullámfajták ismertető jegyeinek vizsgálatánál). – Bemutatni és kapcsolatot teremteni egy jelenség különféle szemlélése között, megmutatni a fizika és a zene kapcsolatát. –Előkészíteni az elektromágneses rezgések és hullámok tárgyalását a mechanikai rezgések és hullámok kísérletekkel láthatóvá tett, szemléletes tárgyalásával, valamint az itt szerzett ismeretek általánosításával. –Felhívni a figyelmet a hangártalom következményeire és az ellene történő védekezés lehetőségeire. Követelmények

A tanulók: –ismerjék fel és tudják kvalitatív, majd kvantitatív módon jellemezni a rezgéseket, vegyék észre, hogy a rezgés időben periodikus mozgás, változás; –tudják értelmezni, felismerni a harmonikus rezgéseket és a rezgéseket jellemző mennyiségeket (T; f; A); tudják ezeket a mennyiségeket alkalmazni és kiszámítani a rezgésidőt; –a rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését, a zárt rendszer alkalmazásához szükséges elhanyagolásokat, a külső hatások következményeit a rezgő test mozgására (csillapodás, rezonancia); –tudják értelmezni az ingamozgást, ismerjék fel hasonlóságát és különbözőségét a rezgőmozgással; tudják mennyiségekkel is jellemezni a fonál-ingát (l; T; f); ismerjék és tudják alkalmazni a fonálinga lengésidő kép-letét; vegyék észre a lengésidő állandóságának feltételeit és kapcsolatát az idoméréssel; –ismerjék fel, tudják kvalitatív, majd kvantitatív módon jellemezni és csoportosítani a hullámmozgásokat, vegyék észre, hogy a hullámmozgás időben és térben is periodikus; –ismerjék a hullámok két alaptípusát (transzverzális, longitudinális), tudják ezeket megkülönböztetni, vegyék észre a bennük és leírásukban lévő azonosságokat illetve különbözőségeket; –tudják értelmezni és felismerni a harmonikus hullámokat és a hullámmozgások jellemző mennyiségeit (T; l; A; c); tudjanak ezek alkalmazásával egyszerű feladatokat megoldani; –ismerjék a hullámok visszaverődésének, törésének törvényeit, az interferencia jelenségét, az állóhullám fogalmát, a hullámhossznak és a kötél hosszának kapcsolatát; –tudják, hogy a hang közegben terjedő sűrűsödés és ritkulás (longitudinális hullám), ami bennünk hangérzetet kelt; a hangforrás mindig rezgő test. –legyenek tájékozottak a hangszerek fajtái között és ismerjék azok működésének fizikai elvét; –ismerjék a hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezését (hangmagasság, hangerősség, hangszín; alaphang, felhang, hangsor, hangköz); –tudják alkalmazni a hullámokról szerzett ismereteket a hangjelenségek magyarázatánál (pl. visszhang, hangelhajlás, hangszigetelés, mozgó hangforrások hangmagasságának megváltozása a mellettünk történő elhaladásuk közben stb.); –legyenek tisztában a zajártalom károsító hatásával és elkerülésének lehetőségeivel. Tartalom

Emlékeztető 1. Mechanikai rezgések 1. 1. A rezgés fogalma: A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata és grafikus ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek 1. 2. A rugalmas erő és az energiaviszonyok változása a harmonikus rezgés közben. A rezgésidő kiszámítása 1. 3. A rezgést befolyásoló külső hatások és következményük (csillapodás, rezonancia) kísérleti vizsgálata 1. 4. A fonálinga kísérleti vizsgálata és jellemzői. A lengésidő kiszámítása 2. Mechanikai hullámok

26

2. 1. A hullám fogalma, fajtái és jellemző mennyiségei 2. 2. A hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban (visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia) 2. 3. Állóhullámok kialakulása kötélen (a hullámhossz és a kötélhossz kapcsolata) 2. 4. A hanghullámok keletkezése, terjedése és jellemző tulajdonságai (hangmagasság, hangerősség, hangszín). Hangtani fogalmak (alaphang, felhang, hangsor, hangköz) fizikai értelmezése 2. 5. A Doppler jelenség értelmezése és alkalmazásának jelentősége

III. ELEKTROMÁGNESES

HULLÁMOK.

HULLÁMOPTIKA

Célok és feladatok:

–Rendszerezni a korábban tanult elektromágneses jelenségeket, kiemelni, hogy változó mágneses mező elektromos mezőt kelt és viszont: változó elektromos mező mágneses mezőt hoz létre. –Megismertetni a tanulókkal az elektromos rezgőkör felépítését és működését, rámutatni a mechanikai analógiára. Külön kiemelni a rezgés során történő energiaátalakulásokat. Szólni a lehetséges veszteségekről. Mechanikai analógia alapján származtatni a rezgésidőre vonatkozó Thomson-formulát. –Megmutatni a zárt és nyílt rezgőkör közötti átmeneti fázisokat. Megmutatni, hogy az antenna, mint nyílt rezgőkör az elektromágneses hullámok forrása. –A mechanikai analógiát felhasználva megismertetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzőit: hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség. Külön hangsúlyozni, hogy a terjedési sebesség megegyezik a fénysebességgel, amely egyben a fizikai hatások terjedésének határsebessége is. –Rámutatni, hogy az elektromágneses hullámok is rendelkeznek a mechanikai hullámok sajátosságaival és törvényszerűségeivel (visszaverődés, törés és a megfelelő törvényszerűségek). –Áttekinteni az elektromágneses hullámok teljes spektrumát, kiemelve azok természetben való előfordulását, gyakorlati alkalmazásait. Rámutatni, hogy a látható fény is ennek a széles spektrumnak egy viszonylag szűk tartománya. A spektrum vizsgálatánál érdemes rámutatni, hogy növekvő frekvenciájú hullámoknak az anyaggal való – maradandó változást létrehozó – kölcsönhatása egyre erősebbé válik. –Annak tudatosítása, hogy a fény kölcsönhatásra képes, az élethez nélkülözhetetlen anyag. –Felhívni a figyelmet az elektromágneses hullámok fiziológiai hatásainak jelentőségére, ugyanakkor veszélyeire és a védekezési módokra is, különösen a bor és a szem védelmének fontosságára. Kapcsolatteremtés a biológiában tanultakkal. –A látható fény tulajdonságainak vizsgálatakor megmutatni a terjedés és a visszaverődés sajátosságait és azt, hogy homogén anyagi közegben a fény terjedési sebessége kisebb, mint a vákuumbeli sebesség. Ez az új közegbe történő belépéskor terjedési irányváltozást (törést) eredményez. Utalni a mechanikai hullámoknál tárgyalt Snellius-Descartes törvényre és a visszaverődés törvényeire. – Feleleveníteni a korábban tanult optikai eszközök képalkotásának geometriai megszerkesztését. A képalkotásokat kvantitatív módon vizsgálni a leképezési törvény alapján. Rámutatni a törvény érvényesülésének közelítő jellegére, annak határaira (leképezési hibák). –Ráirányítani a figyelmet a fény és a fénytani eszközök jelentőségére a világ megismerésének folyamatában. Külön megvizsgálni a teljes visszaverődés esetét és feltételét, kiemelve annak nagy jelentőségű gyakorlati alkalmazását (pl. száloptika). –Kísérletileg (prizma és optikai rács) bemutatni a színfelbontás és egyesítés jelenségét, utalni annak fizikai hátterére, rámutatni a színfelbontás gyakorlati jelentőségére (spektroszkópia). Kísérletileg megmutatni a fényelhajlás jelenségét rácson és résen, mint a hullámtulajdonság bizonyítékát, és mint a hullámhosszmérés egyik lehetséges módszerét. – A fény polarizáció jelenségének bemutatásával igazolni, hogy a fényhullámok transzverzálisak. – Megmutatni a polarizált fény gyakorlati alkalmazásait.

27

Követelmény:

A tanulók –ismerjék a változó mágneses és elektromos mező kölcsönös indukáló képességét, mint az elektromágneses mezők közeg nélküli tovaterjedésének legszükségesebb feltételét; – tudják, miként lehet elektromágneses rezgéseket létrehozni; – lássák az analógiát a mechanikai rezgések és az elektromágneses rezgések között; –ismerjék a Thomson-képletet, és tudjanak egyszerű számításokat végezni alkalmazására; –értsék a zárt és nyílt rezgőkör közötti átmenetet, ismerjék fázisait és a rezgőkörök csatolásának jelenségét; – kvalitatív módon értsék az elektromágneses hullámok keletkezését és térben való tovaterjedését; – ismerjék az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudjanak frekvenciából hullámhosszat (és fordítva) számítani; – a hullámtulajdonságok alapján lássák a mechanikai hullámokkal való analógiát, ugyanakkor lássák a legfontosabb különbséget (nincs szükség hordozó közegre) is; – ismerjék az elektromágnes hullámok széles spektrumát és azok természetben való megjelenési formáit; – a hullámok megjelenésének sokféleségét tudják jellemezni a frekvenciával vagy a hullámhosszal; –kísérleti tapasztalatok alapján lássák be, hogy a látható fény a teljes elektromágneses spektrum egy szűk tartománya, melynek forrása a természetben legtöbbször az izzó anyag; –emlékezzenek a mechanikai hullámoknál tanult törvényszerűségekre, és vegyék észre, hogy a fényre is ugyanezek a törvények teljesülnek; –tudjanak egyszerű numerikus feladatokat megoldani a fényvisszaverődés, fénytörés kvantitatív törvényeinek alkalmazására; –tudják alkalmazni a leképzési törvényt a fénytani eszközök képalkotására egyszerű numerikus feladatokban; – ismerjék a tükrök lencsék néhány gyakorlati alkalmazását, a fényelhajlás kvantitatív törvénye alapján tudjanak mérés alapján hullámhossz számítást végezni; –ismerjék, hogy a különböző színű fények milyen fizikai mennyiséggel jellemezhetők, ismerjék a látható fény hullámhossz határait; a színfelbontás jelenségét és jelentőségét az anyagvizsgálatban Tartalom:

–Emlékeztető –Elektromos rezgőkör kísérleti bemutatása, az elektromágneses rezgés kvantitatív tárgyalása mechanikai analógia alapján. Thomson-formula. Csillapítatlan rezgések előállítása. –Rezgőkörök közötti csatolás. Az elektromágneses hullámok előállítása nyitott rezgőkörrel. Az elektromágneses hullámok terjedésének mechanizmusa. –Az elektromágneses hullámok kísérleti vizsgálata, legfontosabb tulajdonságaik. – Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses spektrum – Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UV tartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat alkalmazása egyszerű feladatokon keresztül. – A látható fény, mint a teljes elektromágneses spektrum adott hullámhossz-tartománya. –A fény tulajdonságainak vizsgálata a hullámmodell alapján: terjedés, visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia. Kvantitatív összefüggések tárgyalása a mechanikai hullámokkal való analógia alapján. (Visszaverődési törvény, a fény törése, teljes visszaverődés jelensége). –Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök (tükrök, lencsék) képalkotásáról és képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján. –A leképzési törvény levezetése egyszerű esetekre, és a törvény alkalmazása egyszerű feladatokon keresztül. –Egyszerű optikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban (egyszerű nagyító, tükrös és lencsés távcső, mikroszkóp).

28

– A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal. A felbontás lehetőségének fizikai alapja (diszperzió jelensége). Gyakorlati alkalmazások (spektroszkópia). Színkeverés lehetőségei, kiegészítő színek. –Résen és optikai rácson való fényelhajlás kvantitatív vizsgálata lézerfénnyel. – Hullámhossz-mérés. A fény polarizáció kísérleti vizsgálata. A polarizált fény gyakorlati alkalmazásai. Feltételek:

Demonsrációs elektromos rezgőkör oszcilloszkóppal, nagyfrekvenciás rezgéseket előállító készülék tartozékokkal, optikai pad tartozékokkal és hagyományos fényforrással, demonstrációs He-Ne lézer tartozékokkal, PC-re írt szimulációs programok. MODERN

FIZIKA

I. AZ

ATOMHÉJ FIZIKÁJA Célok és feladatok

–A fény hullámtermészetének áttekintésével megmutatni a hullámelmélet teljességét és széleskörű alkalmazhatóságát. –A fényelektromos jelenség tárgyalásával, a törvényszerűségek kvantitatív értelmezésével rámutatni a fény hullámmodelljének korlátaira. – Megismertetni a modern fizika keletkezésének egyik alappillérét: a fény foton elméletét. – Az Einstein foton elméletének bemutatásával szemléltetni, miként keletkezik egy új – nem feltétlenül szemléletesebb – modell a kísérleti eredmények értelmezésére. –Rámutatni a fény kettős természetének mibenlétére. Megmutatni, hogy a sokféle fényjelenség leírására kétféle modellt kell használni: részecske és hullámmodellt, mert a jelenségek egy része mindkét modellel sikeresen értelmezhető ugyan, de másrészük csak az egyik, illetve csak a másik modell segítségével írható le. Ki kell emelni, hogy a kétféle modell ellentmondásos jellege nem jelenti a fizikai valóság ellentmondásosságát, hanem a helytelen makroszkopikus értelmezésből fakad. –Megmutatni az elektron-diffrakciós jelenségen keresztül, hogy az elektron sem csupán részecske jellegű, hanem megfelelő körülmények között hullámsajátossággal rendelkezik. A kettős természetet a mikrovilág alapvető sajátosságaként általánosíthatjuk. – A Thomson-féle atommodell ismertetésével bemutatni a modellalkotás kezdeti szakaszát. A Rutherford-féle kísérlet tárgyalásával megmutatni, hogy miként lehet jobb modell alkotni. A Rutherford-modell hiányosságainak bemutatásával rámutatni az újabb modell szükségességére. A Bohr-modell tárgyalásával megmutatni, hogy nem a szemléletesség a döntő, hanem a kísérleti tények határozzák meg az újabb modell-módosítást. –Az atommodellek fejlődésén keresztül rá kell mutatni a modellalkotás mechanizmusára, a modellmódszerre, hogy miként válik egy modell alkalmatlanná újabb jelenségek értelmezésére, és hogyan juthatunk egyre jobb modellekhez a kísérleti eredményeink pontosabb elméleti leírásában. – A vonalas színképek értelmezésével rámutatni a foton elmélet felhasználására és újabb fizikai mennyiségek kvantumosságára. (A Bohr-elmélet a kvantumfizika fejlődésének egy újabb állomása). – Megmutatni a részben még szemléletes Bohr-modell korlátait, mely szükségessé teszi az atomok egy újabb kvantummechanikai modelljének megalkotását. –A kvantummechanikai modellel kapcsolatosan hangsúlyozni: a modell széleskörű (fizikában és más anyagtudományokban való) alkalmazhatóságát. Rámutatni annak objektív tartalmára: a pontszerűnek vehető atommag és az azt körülvevő hullámszerű elektron állandósult állóhullám állapotaival modellezi az atomot. A modell kevésbé szemléletes, de gyümölcsözően sokrétűen felhasználható. Követelmények:

A tanulók –ismerjék a fény természetére vonatkozó korábbi elképzeléseket; az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, azok kísérleti igazolását; –tudják a fényelektromos jelenség mibenlétét; lássák be, hogy a fotóeffektus kvantitatív törvényszerűségei a fény hullámmodellje szerint ellentmondásosnak látszanak; fogadják 29

el, hogy a törvényszerűségek értelmezése csak is a fény foton elmélete alapján lehetséges; ismerjék a fényelektromos jelenség sokirányú gyakorlati alkalmazását; –a fotóeffektuson kívül ismerjenek egyéb, más fényjelenséget is, amely a részecskemodellel értelmezhető; –tudják, hogy a széleskörű fényjelenségek értelmezéséhez nem elegendő egy modell, ismerjék a fény kettős természetének ellentmondásmentes mibenlétét; –tudják, hogy a de Broglie anyaghullám hipotézise lényegében a fény kettős természetének minden mikrorészecskére való általánosítása; –fogadják el, hogy a makroszkopikus szemléletünknek ellentmondó kettős természet objektív valóság, melyet az elektron-diffrakciós, és más diffrakciós kísérletek egyértelműen igazolnak; –lássák az atommodellek fejlődésének mechanizmusát és kronológiai sorrendjét; –vegyék észre, hogy az újabb és újabb modellek egyre kevésbé szemléletesebbek, ugyanakkor egyre pontosabban és széleskörűbben írják le a fizikai valóságot, fogadják el, hogy a kvantummechanikai atommodell a jelenlegi ismereteink szerint a lehető legjobb modell az atomi világ leírására, annak ellenére, hogy nem szemléletes, és megértéséhez és alkalmazásához magas fokú absztrakcióra van szükség. Tartalom:

– A fény természetére vonatkozó elképzelések történeti áttekintése – Az elektromágneses hullámelmélet kiteljesedése, a fény hullámelméletének összefoglaló áttekintése –A fényelektromos jelenség, és annak széleskörű gyakorlati alkalmazásainak megismerése –A fényelektromos jelenség hullámmodellel nem értelmezhető törvényszerűségeinek bemutatása. A fény részecskemodelljének (foton elmélet) megalkotása. További bizonyítékok a fény foton elméletére –a fény kettős természetének szemléleti problémája. A kettős természet de Broglie által való általánosítása. Az elektron hullámtermészetének kísérleti bizonyítéka, gyakorlati felhasználása (elektronmikroszkóp) –Az atommodellek kialakulása és történeti fejlődése (Thomson-modelltől a Bohr-modellig).A Bohr-modell feltevései és sikere a hidrogénatom vonalas színképének értelmezésében. A Bohr-modell hiányosságai – Kvantummechanikai atommodell legfontosabb sajátosságai, és erényei. A Bohr-modell és a kvantummechanikai modell összehasonlítása Feltételek:

Az alapfelszerelésen kívül: fotocella, érzékeny ampermérő, fényforrás fényszűrővel. Számítógépes szimulációs modell Rutherford-szórásra, atomi orbitálok szemléltetésére. Elektrondiffrakciós készülék.

II. MAGFIZIKA. CSILLAGÁSZAT Célok és feladatok:

–Az atommag belső struktúrájának megismerése; kapcsolat a kémiával. –Az alapvető fizikai kölcsönhatások körének bővítése a nukleáris (erős) kölcsönhatással. Az erős kölcsönhatás tulajdonságainak megismerése. – Tömeg-energia ekvivalencia gyakorlati megnyilvánulásának bemutatása a magok kötési energiájának kiszámításánál. Rámutatni arra, hogy a tömegegységre vonatkoztatott energia, a nukleáris energia esetében hat nagyságrenddel nagyobb, mint a hagyományos kémiai energiáknál. –Hangsúlyozni az új energiaforrás nagy tömeg fajlagosságát, amely új minőségi követelményeket támaszt a nukleáris energiafelhasználásban, mind technikai, környezetvédelmi, mind a humán (erkölcsi) oldal szempontjából. –A radioaktív sugárzások keletkezésének, bomlási törvényszerűségek megismertetése, a sugárzásfajták fizikai tulajdonságainak, élettani hatásainak bemutatása; kapcsolatteremtés a biológiával (pl. DNS sérülések, örökletes hatások stb.) –Rámutatni arra, hogy a természetes háttérsugárzás nem küszöbölhető ki, a vele való együttélés elkerülhetetlen és az egészségre nincs szignifikánsan károsító hatása.

30

–Megmutatni, hogy a sugárzás élettani hatása mennyiségileg jellemezhető: vannak jól mérhető dózisegységek, melyek ismeretében következtethetünk a kapott sugárdózis várható élettani hatására. –Ismertetni a nukleáris technika gyakorlati felhasználásának széles spektrumát. Kihangsúlyozni, hogy a radioaktív sugárzások szakszerű, körültekintő alkalmazásai az emberi tevékenység hasznos segítői; kapcsolatot teremteni a földrajzban tanultakkal (pl. kőzetek kormeghatározása; a Föld belső melege; hőforrások, barlangok, lakások radon szintje stb.) –Részleteiben megmutatni az atomerőművek villamos energia termelésének „energiaátalakító” fázisait; más alternatív energiaforrásokkal összevetve tárgyalni a nukleáris energiatermelés előnyeit és hátrányait. Ismertetni a kockázat fogalmát és mértékét. –A Nap fúziós energiatermelésének, a Földünk belsejében uralkodó magas hőmérséklet radioaktivitásból való eredetének bemutatásával hangsúlyozni, hogy az emberi civilizáció nélkülözhetetlen energiaforrásai nukleáris eredetűek. –A csillagok keletkezésének és fejlődésének tárgyalásával hangsúlyozni, hogy a kozmikus folyamatokat ugyanolyan fizikai törvényekkel tárgyalhatjuk és érhetjük meg, mint amilyeneket a földi környezetünk leírására is használunk. Ki kell emelni a világ anyagiságának egységét. –A kozmikus világmodellek tárgyalásával ismételten hangsúlyozni a modellalkotás kísérleti hátterét és továbbfejlődési lehetőségét. –Kiemelni, hogy a nagy léptékű kozmosz éppolyan furcsaságokat tud produkálni az emberi megértés számára (görbült tér, feketelyuk, véges határtalanság stb.), mint a kis léptékű mikrofizika. Követelmény

A tanulók –ismerjék az atommag belső szerkezetét és az ott működő alapvető fizikai kölcsönhatástípusokat; –tudják kiszámítani a tömeg-energia ekvivalencia alapján az energiát, a magok kötési energiáját, a magreakciók során bekövetkező energiaváltozásokat; – ismerjék az egyes radioaktív sugárzásfajták keletkezését, tulajdonságait; –ismerjék a radioaktív bomlással kapcsolatos legfontosabb fizikai mennyiségeket (aktivitás, felezési idő); –tudják értelmezni és egyszerű feladatokban alkalmazni az exponenciális bomlási törvényt; –legyenek tisztában a sugárzások élettani hatásaival, azok mérhetőségével; – ismerjék a legfontosabb dózisegységeket, a háttérsugárzás évi dózisát, és a determinisztikus dóziskorlátot; –Legyenek tájékozottak a magenergia felszabadulásának formáiban és előfordulási helyeikben; –tudják leírni az atomerőművekben lejátszódó legfontosabb fizikai folyamatokat, az energiafajta átalakulási fázisait; – tudjanak érvelni az atomenergia felhasználás mellett, de ismerjék annak hátrányait és nehézségeit is; – tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a legfontosabb objektumokat, legyenek tájékozottak a nagyságrendekben; –ismerjék a csillagfejlődés egyes szakaszait, a csillagokban lejátszódó nukleáris folyamatokat, az univerzum jelenlegi standard modelljét és annak problémáit, legyenek tisztában a világmodell változásának lehetőségével; –tudják objektíven értelmezni az internetről szerezhető legfrissebb információkat, képesek legyenek megkülönböztetni a “szenzációkat” a valódi legújabb tudományos eredményektől. Tartalom

–Az atommag belső szerkezete, izotópok. A nukleáris kölcsönhatás és legfontosabb tulajdonságai. Az atommagok kötési energiája. Tömegdefektus – Az atommagok spontán bomlása: természetes radioaktivitás. A sugárzások fajtái és legfontosabb tulajdonságai, exponenciális törvény –Környezetünk radioaktív sugárzása, dózisegységek és jellemző értékek. A sugárvédelem alapjai

31

–A magenergia felszabadításának lehetőségei: magfúzió, maghasadás, lánc-reakció, kritikus tömeg –Az atomreaktorok működése. Energiatermelés atomerőművekben. Az atomerőművek előnyei és hátrányai, kockázata – Magfúzió a csillagokban. A magfúzió mesterséges megvalósítása a hidrogénbombában, fúziós reaktor tervek. A fúziós „energiatermelés” előnyei –Csillagfejlődés szakaszai, lehetséges végkimenetelek. Az univerzum objektumai: csillagok (vörös óriások, fehér törpék, szupernóvák, neutroncsillagok, pulzárok), kvazárok, galaktikák, galaktika-rendszerek – Az univerzum tágulása (kísérleti bizonyítékok: vörös eltolódás, háttér-sugárzás), Hubbletörvény. Ősrobbanás elmélet. Elemi részek a robbanás kezdetén. Problémák: hiányzó fekete-anyag –A világűrkutatás módszerei és eszközei. A kutatás távlatai. A mikro- és makrokozmosz találkozása a kutatási irányokban Feltételek

Az alapfelszerelésen kívül: modell kísérleti és sugárzásmérő eszközök (pl. egyszerű Geiger-Müller számláló), számítógépes szimulációk. Üzemlátogatás a Paksi Atomerőműben, a Budapesti Műszaki egyetem tanreaktorában, vagy klinikák, kórházak sugárterápiás, sugárdiagnosztikai intézeteiben. Internetes állandó, friss információszerzési lehetőség. Ellenőrzés, értékelés: - dolgozat, röpdolgozat, felelet, az órai munka értékelése, házi feladatok, szorgalmi feladatok, - füzetvezetés, szükség szerint külön beszámoló, pótdolgozat, az évi munka folyamatos és rendszeres megfigyelése, számonkérése stb.

32

EMELT KÉPZÉS Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve A tantárgy óraterve: 10. évf.

11.évf.

12.évf.

Oktatási hetek száma:

36 hét

36 hét

30 hét

Heti óraszám

4 óra

5 óra

5 óra,

144 óra

180 óra

150 óra

Évi óraszám

Emelt szint

TÉMA-KÖR

KÖVETELMÉNYEK

10. év 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20

A mozgások leírásához használt fogalmak értelmezése. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás vizsgálata. A pillanatnyi sebesség, pillanatnyi gyorsulás grafikus értelmezése. A nehézségi gyorsulás mérése. Összetett mozgások: a hajítások leírása, a pálya egyenlete. Az egyenletes körmozgás leírása.

A dinamika törvényei 20

Newton törvényei, az erő, a tehetetlen tömeg értelmezése. Az inerciarendszer. Az impulzus (lendület) tétele. Kényszererők. A pontszerű test egyensúlyának vizsgálata. Súrlódás. A mozgások dinamikai vizsgálata.

Munka és energia 15

A munka és a teljesítmény. A hatásfok. Konzervatív és disszipatív erők megkülönböztetése. A potenciális és a kinetikus energia. Változó erő munkájának értelmezése, rugalmas energia. A munkatétel. A mechanikai energia megmaradásának tétele.

TÉMA-KÖR Pontszerű testek rendszere

KÖVETELMÉNYEK Külső és belső erő, zárt rendszer. Az impulzus (lendület) megmaradása.

33

15

Az ütközések.

Merev testek 10

A merev testre ható erők összegzése. Erőpár, forgató-nyomaték. Tömegközéppont. Az egyensúly általános feltétele. Az egyenletes és egyenletesen változó forgómozgás, a szöggyorsulás. A forgómozgás alapegyenlete. A tehetetlenségi nyomaték. A forgási energia. Az impulzusmomentum (perdület) és megmaradása.

Deformálható testek 5

A rugalmas megnyúlás és összenyomás. Folyadékok tulajdonságai, Pascal törvénye. Felületi feszültség. Hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, Arkhimédész törvénye, sűrűségmeghatározás. A közegellenállás. A folyadékok súrlódásmentes áramlása, Bernoulli-törvény. A gázok tulajdonságai. A légnyomás, a Torricelli-kísérlet értelmezése.

Gravitáció 5

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. Az általános tömegvonzási törvény. Cavendish kísérlete. Mesterséges égitestek mozgása. A súlytalanság értelmezése. A gravitációs tér, a térerősség. A súlyos és a tehetetlen tömeg egyenértékűsége, Eötvös Loránd mérései.

2. Hőtan, termodinamika Hőmérséklet 1

TÉMA-KÖR

Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

KÖVETELMÉNYEK

Hőtágulás 4

Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulása. Folyadékok hőtágulása. A hőtágulási együtthatók vizsgálata.

Ideális gáz 20

p-V-diagramok készítése és értelmezése. Az egyesített gáztörvény és speciális esetei. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. Az állapotegyenlet, egyetemes gázállandó.

A kinetikus gázmodell 5

A Boltzmann-állandó. Az állapotjelzők és az állapotegyenlet értelmezése a kinetikus gázelmélet alapján.

Termikus és mechanikai kölcsönhatások

Hőközlés, hőmennyiség, fajhő. A belső energia értelmezése.

34

10

A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége. Kalorimetria. Az elsőfajú perpetuum mobile lehetetlensége. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok. Gázok állandó nyomáson, ill. térfogaton mért fajhője.

A termodinamika II. főtétele 9

A természetben önként lejátszódó folyamatok iránya, irreverzibilis és reverzibilis folyamatok. Rend és rendezetlenség. Speciális körfolyamatok elemzése, hőtartály. Hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú, hatásfok. A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége.

Halmazállapotváltozások 5

Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. Gáz- és gőzállapot, telítetlen és telített gőz, cseppfolyósíthatóság, kritikus állapot.

11. év 4. Elektromágnesség Elektrosztatika 20

A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény. A szuperpozíció elve. Térerősség, erővonalak, ekvipotenciális felületek. Az elektromos töltést körülvevő mező tulajdonságai. Munkavégzés az elektrosztatikai mezőben, potenciál. Vezetők és szigetelők, megosztás, többlettöltés fémen, alkalmazások. Kapacitás, kondenzátorok. Síkkondenzátorok kapacitása. Az elektrosztatikai mező energiája.

Az egyenáram 30

Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. A mérőműszerek méréshatára és kiterjesztése. Ohm törvénye teljes áramkörre. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Az ellenállás hőmérsékletfüggése, szupravezetés. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása. Az egyenáram munkája és teljesítménye. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője 20

A Föld mágnessége, az iránytű használata. Az árammal átjárt vezetők által keltett mágneses mező tulajdonságai. A mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Anyagok mágneses mezőben, permeabilitás. A töltésre ható eredő erő elektromos és mágneses mező együttes jelenlétében. A mágneses mező energiája.

35

Mechanikai rezgések 20

Rezgések kinematikai leírása Rezgések dinamikája Rezgések energiája Rezgések fajtái Rezgések összetétele

Mechanikai hullámok 25

Hullámforrás, frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség. Longitudinális és transzverzális hullám. A visszaverődés és törés törvényei. Interferencia, elhajlás, polarizáció. Térbeli hullámok, hang. Hangforrás, hangmagasság, hangerősség, hangszín. Doppler-effektus. Állóhullámok kialakulása. A hangszerek alaptípusai. Ultrahang, infrahang, alkalmazások.

Az elektromágneses indukció 20

A mozgási és a nyugalmi indukció jelensége, Lenz törvénye. Az időben változó mágneses fluxus keltette elektromos mező tulajdonságai. A kölcsönös és az önindukció jelensége.

36

TÉMA-KÖR

KÖVETELMÉNYEK

A váltakozó áram 20

A harmonikusan váltakozó feszültség és áramerősség időfüggvényei. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az induktív és a kapacitív ellenállás. Fázisviszonyok vizsgálata. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor; szállítási veszteség; fontosabb háztartási fogyasztók működési alapelvei).

Elektromágneses hullámok 20

Zárt és nyitott rezgőkör, a rezgőkör sajátfrekvenciája, rezonancia, csatolás, antenna. A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám. Térerősség és mágneses indukció az elektromágneses hullámban, az energia terjedése. Az elektromágneses hullámok spektruma és biológiai hatásai. Elektromágneses hullámok felhasználásával működő technikai rendszerek, eszközök működési alapelveinek ismerete.

Ismétlés 5 12. év 3. Optika Geometriai optika 20

Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, árnyékjelenségek, a fény terjedési sebessége, egy-két mérési eljárás ismerete. A fény visszaverődése, szórt visszaverődés, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés. A prizma, a planparalel lemez. A törésmutató és a határszög meghatározása.

Fizikai optika 20

Színszóródás. Interferencia, a koherens fény. Fényelhajlás résen, az optikai rács, hullámhossz mérése. Polarizáció.

TÉMA-KÖR Optikai leképezés 20

KÖVETELMÉNYEK Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás. A síktükör, gömbtükrök és a leképezési törvény. Az optikai lencsék és a leképezési törvény, dioptria. A fókusztávolság függése a lencse adataitól. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.

5. Bevezetés a XX. század fizikájába

37

A kvantumfizika elemei 20

TÉMA-KÖR

Az elektrolízis, Faraday törvényei, áramvezetés gázban és vákuumban. A Millikan-kísérlet, az elektron fajlagos töltése. Termikus elektronemisszió, a kilépési munka, a vákuumdióda és az egyenirányítás. A vonalas színképek keletkezésének értelmezése. Katódsugárzás és röntgensugárzás keletkezése, tulajdonságai. A fotóeffektus és értelmezése. A foton és energiája. Az elektromágneses sugárzás kettős természete. Az anyag kettős természete. De Broglie-modell, anyaghullám. Valószínűségi értelmezés. A Heisenberg-reláció. Félvezetők és alkalmazásaik.

KÖVETELMÉNYEK

Az atomfizika és a magfizika elemei 20

A tanult atommodellek lényege és hiányosságaik. Az elektronburok szerkezetére utaló jelenségek, a Franck-Hertz- kísérlet értelmezése; Pauli-elv, a kvantumszámok jelentése. A radioaktív sugárzások (alfa, béta, gamma) tulajdonságai, felezési idő, bomlási törvény. Természetes és mesterséges radioaktivitás. Bomlási sorok. Rutherford szórási kísérletének értelmezése. Magerők, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia, erős kölcsönhatás, izotópok. A mag cseppmodellje. Atommag-átalakulások, elemi részek. Gyorsítók és detektorok, párkeltés, alfa- és béta-bomlás, rész és antirész. Az atomenergia felhasználása: maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Magfúzió, hidrogénbomba, a csillagok energiája.

A relativitáselmélet alapgondolata 10i

Az inerciarendszerek egyenértékűsége. A fénysebesség állandósága. Hosszúságkontrakció, idődilatáció.

A csillagászat elemeiből 10

A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Kvazárok, pulzárok, neutroncsillagok, fekete lyukak, galaktikák. Az Univerzum tágulása. A Hubble-törvény. Az ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerése, a kutatás irányai.

6. Fizika- és kultúrtörténeti vonatkozások Személyiségek 5

Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Joule, Ampère, Faraday, Maxwell, Hertz, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Einstein, Planck, Bohr, Heisenberg, Fermi, Szilárd Leó, Teller Ede, Gábor Dénes a tartalmi követelményekben szereplő ismeretekkel kapcsolatos legfontosabb eredményei.

Elméletek, felfedezések 5

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: “az égi és földi mechanika

38

egyesítése”. A mechanika hatása a gondolkodás egyéb területeire. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, a radioaktivitás, az atomenergia felhasználásának felfedezése, ill. feltalálása – összekapcsolás a megfelelő nevekkel. Az elektromágnesség egységes elméletének jelentősége. A klasszikus fizika és a kvantummechanika szemléletmódja közötti legjelentősebb eltérések. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

TÉMA-KÖR

KÖVETELMÉNYEK

7. Természet- és környezetvédelem 5

A zajártalom jelensége. A hőtani folyamatok hatása a környezetre. Tájékozottság a civilizációval, a fogyasztási célra termelt javakkal, valamint a gyártásukra felhasznált energia és nyersanyagok előállításával kapcsolatos környezetvédelmi és természetvédelmi problémákról: a különböző energiaelőállítási módok összehasonlítása, az atomenergia-felhasználás előnyeinek és hátrányainak ismerete. Sugárzásvédelmi alapismeretek. A légkörben bekövetkező tartós változások fizikai következményeinek ismerete. Az űrszennyezés okai.

Ismétlés 15

39