7-1. melléklet: Útmutató a VKI 4.7 cikkely szerinti elemzés elvégzéséhez SKV és KHV készítők és bírálók számára

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része

7-1. melléklet: Útmutató a VKI 4.7 cikkely szerinti elemzés elvégzéséhez SKV és KHV készítők és bírálók számára


Az elemzést a VKI 4. cikkely 7., 8. és 9. bekezdése értelmében el kell készíteni minden olyan terv, program, beruházás, tevékenység esetében, annak megvalósítása előtt, amely veszélyezteti a VKI célok teljesülését. Az útmutatóval szeretnénk segítséget nyújtani annak megítéléséhez, hogy milyen esetekben van szükség az elemzés elkészítésére és ahhoz, milyen módon készüljön ez az elemzés. Ennek során javaslatot teszünk az SKV és a KHV tartalmának bővítésére is, amit részben a vonatkozó jogszabályok (SKV-jogszabály: 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról, és KHV-jogszabály: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról) nemrégiben történt módosítása is megkövetel.

1. Mikor kell 4.7. szerinti VKI-elemzést készíteni? A VKI-szerinti vizsgálatot, az ún. VKI-elemzést az SKV vagy a KHV keretében kell elvégezni1. A 4. cikk 7-es értelmében minden olyan esetben szükséges VKI-elemzés készítése, amikor az SKV/KHV-ban feltártak alapján, vagy ezek hiányában előreláthatóan - a megvalósítás miatt meghiúsul: A. a felszín alatti víz jó állapotának elérése, B. a felszíni víztest jó ökológiai állapotának / jó ökológiai potenciáljának elérése, C. egy felszíni vagy felszín alatti víztest állapota romlásának megelőzése. Az SKV-nak és a KHV-nak tehát alkalmasnak kell lennie ezek megítélésére. Ennek megfelelően az SKV és a KHV tartalma is szükségszerűen bővül majd (ld. később). Először tekintsük át, milyen információkra épülhet annak eldöntése, vajon meghiúsulhat-e valamely terv, program, beruházás, tevékenység, stb. (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban terv) következtében a VKI célkitűzés? E kérdés eldöntéséhez ismernünk kell a jó állapot, a jó ökológiai állapot és jó ökológiai potenciál, valamint az állapotromlás fogalmát, annak pontos tartalmát. Ezeket a fogalmakat a VKI meghatározta.

A. A FELSZÍN ALATTI VÍZ JÓ ÁLLAPOTÁNAK ELÉRÉSE “A felszín alatti víz jó állapota” egy felszín alatti víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak a mennyiségi és kémiai állapota is legalább “jó” minősítésű. „Jó mennyiségi állapot” az V. melléklet 2.1.2 táblázatában meghatározott állapot (ld. 1. táblázat).

1

Ha a terv, tevékenység nem SKV, vagy KHV-köteles, akkor önállóan készül a VKI-elemzés.

7-1. melléklet

Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

-2-


1. táblázat: A felszín alatti víztest jó mennyiségi állapota

Ha a terv, vagy beruházás felszín alatti vizek használatára irányul, vagy azt közvetett módon előidézi, akkor számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a felszín alatti vizek jó állapota célkitűzés az adott víztesten nem teljesül. Fokozott a veszélye ennek, ha az érintett víztest(ek) az adott hatótényezőre érzékenyek. Az SKV/KHV készítése során mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) mennyiségi állapotát. Erről az aktuális Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben tájékozódhatunk. PL. a jelenleg még érvényben lévő első Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben (VGT1) lehatárolt 185 felszín alatti víztest közül 25-nek a mennyiségi állapota nem jó (gyenge), további 26 pedig a nem jó határán van. (Ez a minősítés a VGT2-ben változhat.) Ezek a felszín alatti víztestek (FAV) mennyiségi szempontból veszélyeztetettnek tekinthetők. Ezen víztestek bármelyikén a további vízkivétellel járó tevékenység veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. 2.

táblázat Mennyiségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztestek (VGT1 szerint) Mennyiségi szempontból gyenge minősítésű FAV-ok

FAV kód k.1.4 k.1.2 kt.1.2 kt.1.3 k.1.3 kt.1.4 sp.1.15.1 sp.1.14.1 p.2.16.1 sp.2.16.1 pt.1.2 k.4.1 sp.2.4.1

FAV elnevezés Dunántúli-középhegység - Esztergomi-források vízgyűjtője Dunántúli-középhegység - Tatai- és Fényes-források vízgyűjtője Észak-dunántúli termálkarszt Budapest környéki termálkarszt Dunántúli-középhegység - Budai-források vízgyűjtője Visegrád-Veresegyháza termálkarszt Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő déli rész Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész Kígyós-vízgyűjtő Kígyós-vízgyűjtő Nyugat-Alföld Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Nyírség - Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő

7-1. melléklet


-3-

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része sp.2.9.1 p.2.9.1 kt.2.5 kt.2.3 sp.2.6.2 p.2.6.2 p.2.6.1 sp.2.6.1 sp.2.10.1 pt.2.2 pt.2.1 sp.2.11.1

Északi-középhegység peremvidék Északi-középhegység peremvidék Recsk-Bükkszék termálkarszt Sárospataki termálkarszt Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész Nyírség déli rész, Hajdúság Nyírség déli rész, Hajdúság Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész Észak-Alföld Dél-Alföld Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész

Mennyiségi szempontból a gyenge minősítés határán levő FAV-ok FAV kód h.1.10 sh.1.10 sp.1.15.2 p.1.15.2 p.1.14.2 sp.1.14.2 p.1.15.1 p.1.14.1 k.1.1 p.2.4.1 sp.2.4.2 p.2.4.2 sp.2.8.1 p.2.8.1 p.2.8.2 sp.2.8.2 sp.2.10.2 p.2.10.2 p.2.10.1 sp.2.11.2 p.2.11.2 p.2.11.1 p.2.13.1 sp.2.13.1 p.2.13.2 sp.2.13.2

FAV elnevezés Soproni-hegység, Fertő-vidék Soproni-hegység, Fertő-vidék Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő déli rész Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész Dunántúli-középhegység -Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgyűjtője Nyírség - Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő Rétköz Rétköz Sajó-Hernád-völgy Sajó-Hernád-völgy Sajó-Takta-völgy, Hortobágy Sajó-Takta-völgy, Hortobágy Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész Alsó-Tisza-völgy Alsó-Tisza-völgy Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész Maros-hordalékkúp Maros-hordalékkúp Körös-Maros köze Körös-Maros köze

A mennyiségileg jó állapotú felszín alatti vizek esetében is igen óvatosan kell eljárni, tekintettel arra a regionális léptékű talajvízszint süllyedésre, amely az elmúlt évtizedekben hazánkban érzékelhető volt. Ennek mértéke, tendenciája területileg eltérő, de pl. a felszín alatti víztől függő élőhelyek állapotának degradációs tendenciái is országosan jellemzőek. A vizsgálat során érdemes tehát a víztesttel kapcsolatban álló élőhelyek állapotának feltárása is. A VGT erre vonatkozóan is ad tájékoztatást (ld. később). Javaslatunk szerint minden jelentős vízkivétellel járó terv esetén szükséges erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni a mennyiségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztesteken. Ilyen terv lehet új ivóvízbázis kialakítása, bármilyen felszín alatti vízkészletre épülő gazdasági tevékenység (pl. öntözés, termálfürdő, vagy geotermikus erőmű létesítése), de ide 7-1. melléklet


-4-


tartozhatnak azok a tervek is, amelyek közvetett módon csökkentik a FAV-készletet, pl. folyómedrek mélyítése, csatornák létesítése, belvízelevezetés. A felszín alatti víz „jó kémiai állapota” egy olyan felszín alatti víztestnek a kémiai állapota, amely az V. melléklet 2.3.2 táblázatában (ld. alább a 3. táblázatban) foglalt minden feltételt kielégít. 3. táblázat: A felszín alatti víztest jó kémiai állapota

Ha a terv, vagy beruházás felszín alatti vizek minőségének közvetlen befolyásolásával jár, vagy azt közvetett módon előidézi, akkor számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a felszín alatti vizek jó állapota célkitűzés az adott víztesten nem teljesül. Tudni kell, hogy nemcsak szennyezés, hanem a felszín alatti vízből történő túlzott termelés is okozhat vízminőségi problémát a felszín alatti vizekben. (A termális karszt-víztestek zártabb rögeiben tárolt víz kémiai összetétele megváltozhat a víztermelések hatására a környezetben lévő, eltérő összetételű víz térnyerésével.) Miután ilyen termális karsztvizek hasznosítása (gyógy-és egyéb fürdő, ásványvíz-termelés) olyan, amelyeknél a stabil vízösszetétel előírás, ezért a víztermelés által kiváltott változások kedvezőtlenek lehetnek. Fokozott a veszélye ennek, ha az érintett víztest(ek) az adott hatótényezőre érzékenyek. Az SKV/KHV készítése során mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) kémiai állapotát. Erről az aktuális Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben tájékozódhatunk. A VGT1-ben lehatárolt 185 felszín alatti víztest közül 48-nak a kémiai állapota nem jó. (Ez a minősítés a VGT2-ben változhat.) Ezek a felszín alatti vizek minőségi szempontból veszélyeztetettnek tekinthetők. Ezen víztestek bármelyikén a további terheléssel járó tevékenység veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. 4. táblázat Minőségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztestek (VGT1 szerint) FAV kódja

FAV elnevezése

sh.1.4 sh.1.3 sp.1.4.1

Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat - Visegrád Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Mosoni-Duna - Által-ér-torkolat Dunántúli-középhegység északi peremvidéke

7-1. melléklet


-5-

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része sp.1.4.2 sp.1.2.1 sh.1.10 sp.1.1.1 sh.1.7 h.1.7 sp.1.13.1 sp.1.9.1 sh.1.5 sp.1.12.2 sp.1.15.1 sp.2.16.1 sh.4.2 k.4.2 sh.4.1 k.4.1 sh.1.1 sh.1.2 k.1.1 sp.1.5.1 sp.1.8.1 sp.1.7.1 sh.1.9 sp.4.3.1 sp.3.3.1 p.3.3.1 sp.1.6.1 k.1.8 sh.1.12 h.1.12 sp.3.2.1 sp.1.11.2 k.3.1 sp.4.2.2 sp.1.3.1 sp.4.1.1 sp.4.2.1 sp.2.9.1 sp.2.8.1 sh.2.6 sp.2.6.2 sp.2.6.1 sp.2.11.2 sp.2.11.1 sp.2.13.2

Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője Soproni-hegység, Fertő-vidék Szigetköz Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest Duna jobb parti vízgyűjtő - Budapest-Paks Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Budapest alatt Ipoly-völgy Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő déli rész Kígyós-vízgyűjtő Balaton-felvidék Balaton-felvidéki karszt Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Séd-Nádor-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység -Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgyűjtője Marcal-völgy Sárvíz, Sió-vízgyűjtő Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő Velencei-hegység Balaton déli vízgyűjtő Feketevíz-vízgyűjtő Feketevíz - vízgyűjtő Kapos-vízgyűjtő Mecsek - karszt Mecsek Mecsek Rinya-mente - vízgyűjtő Szekszárd-Bátai- és Kölkedi-öblözet Villányi-hegység - karszt Kis-Balaton Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő Zala-vízgyűjtő Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Északi-középhegység peremvidék Sajó-Hernád-völgy Zempléni-hegység - Hernád-vízgyűjtő Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész Nyírség déli rész, Hajdúság Alsó-Tisza-völgy Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész Körös-Maros köze

Javaslatunk szerint minden, a felszín alatti vizek minőségét befolyásoló terv esetén szükséges erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni a minőségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztesteken. Ilyen terv lehet pl. a termálvizek visszasajtolása, szennyvízelhelyezés, hulladékelhelyezés, zagytározók kialakítása, diffúz szennyezést okozó tevékenységek. A vizek jó állapotának fogalmába beletartozik a víztől függő szárazföldi ökoszisztémák megfelelő állapota is. Nem lehet jó állapotú a felszín alatti vízest, ha az általa érintett, általa 7-1. melléklet


-6-


táplált ökoszisztémák a víz állapota - nem kielégítő minősége vagy mennyisége - miatt károsodottak. A víztől függő szárazföldi ökoszisztémák állapotának jellemzésére a VGT-ben három kategória használatos: nem, vagy alig károsodott, károsodott és jelentősen károsodott. (A VGT1-ben csak jelentősen károsodott minősítés van, a VGT2-ben megjelenik mindhárom minősítés.) Ha bármelyik felszín alatti víztesttel kapcsolatban álló, víztől függő élőhely állapota károsodottá, vagy jelentősen károsodottá válik a tervezett beavatkozás víztestet érő hatása miatt, akkor a víztest nem lehet jó állapotú, tehát a VKI szerinti elvárás teljesítése veszélybe kerülhet. A Magyarországon előforduló élőhelytípusok közül 20 tekinthető olyannak, amely felszín alatti víztől potenciálisan függő (favöko). A favöko egy hidrológiai fogalom, amely az alapján tesz különbséget az élőhelyek között, hogy azok ökológiai vízigényüket hányad részben fedezik a felszín alatti vízből. A túlnyomórészt felszín alatti vízből táplálkozó élőhelyeket nevezik favökónak. A víztől függő élőhelyek listájában szereplő bármely élőhelytípus beletartozhat ebbe a körbe, azonban a beletartozás nem automatikus. Az adott terület hidrogeológiai viszonyai szabják meg, hogy az ott található konkrét élőhely milyen arányban táplálkozik felszín alatti vízből. 5. táblázat Felszín alatti víztől potenciálisan függő Magyarországi élőhelytípusok N2000 kód

Víztől függő élőhelytípus

1530

Pannon szikes sztyeppék és mocsarak

3130

Oligo-mezotróf állóvizek (törpekákás iszapnövényzet)

3150

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel

3160

Természetes disztróf tavak (láptavak)

3260

Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások (hínaras patakok)

3270

Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel

6410

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon

6430

Síkságok és a hegyvidéktől a magashegyig tartó szintek higrofil magaskórós szegélytársulásai

6440

Folyóvölgyek mocsárrétjei

6510

Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

6520

Hegyi kaszálórétek

7110

Dagadóláp

7140

Tőzegmohás lápok és ingólápok

7210

Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival

7220

Mésztufás források (Cratoneurion)

7230

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek

91E0

Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők

91F0

Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus, Ulmus, Fraxinus fajokkal

91IO

Euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek Quercus fajokkal

91N0

Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae)

Az élőhelyek felszín alatti vizekkel kapcsolatos problémája alapvetően mennyiségi probléma. A felszín alatti vizek gyenge mennyiségi állapota miatt számos favöko nem tudja ökológiai vízigényét kielégíteni. Ezek az élőhelyek folyamatosan szárazodnak, 7-1. melléklet


-7-


degradálódnak, ökoszisztéma szolgáltatásaik köre csökken, minősége romlik, sok élőhely kiszárad, megszűnik. Az SKV/KHV során meg kell állapítani, hogy a terv megvalósulásával érintett felszín alatti víz mennyiségi viszonyai módosulnak-e, és az nem veszélyezteti-e a vele kapcsolatban álló potenciális favöko élőhelyek ökológiai vízigényének kielégítését. A VGT2 előzetes értékelése szerint 141 Natura 2000 területen az ott előforduló favöko élőhelyének állapota jelentősen károsodott, ezek a felszín alatti víz mennyiségének csökkenése miatt ökológiai vízigény szempontjából veszélyeztetett védett területek (ld. 6. táblázat). Ezen Natura 2000 területekkel kapcsolatban álló felszín alatti víztestek bármelyikén a további vízkivétellel járó, vagy az élőhelyek felszín alatti vízzel történő ellátásának mértékét más módon csökkentő tevékenység veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. 6. táblázat Ökológiai vízigény szempontjából veszélyeztetett védett területek (VGT2 előzetes minősítése alapján) Natura 2000 terület kódja

Natura 2000 terület elnevezése

HUAN20004

Hernád-völgy és Sajóládi-erdő

HUBF20009

Devecseri Széki-erdő

HUBF20012

Sásdi-rét

HUBF20015

Marcal-medence

HUBF20028

Tapolcai-medence

HUBF20035

Keszthelyi-hegység

HUBF20037

Alsó-Zala-völgy

HUBF20043

Mura mente

HUBF20044

Kerka mente

HUBF20048

Kebele

HUBF30002

Balaton

HUBF30003

Kis-Balaton

HUBN10001

Bodrogzug - Kopasz-hegy - Taktaköz

HUBN10003

Dévaványai-sík

HUBN20077

Erdőbényei - olaszliszkai magyar nőszirmos sztyepprétek

HUBN20078

Pácini Mosonna-erdő

HUBN20079

Révleányvári erdők

HUBN20081

Long-erdő

HUBN20082

Felsőregmeci Ronyva

HUBN20084

Központi-Zempléni-hegység

HUBN20085

Északi-Zempléni-hegység

HUBN20087

Baskói rétek

HUBN20088

Regéci Várhegy

HUBN20090

Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét

HUBN20092

Telkibányai Király-hegy

HUDD10003

Gemenc

7-1. melléklet


-8-


Natura 2000 terület kódja


HUDD20010

Ócsárd-hegyszentmártomi völgyek

HUDD20028

Koppány menti rétek

HUDD20029

Kisszékelyi-dombság

HUDD20030

Mecsek

HUDD20035

Pogány-völgyi rétek

HUDD20052

Ormánsági vizes élőhelyek és gyepek

HUDD20059

Balatonkeresztúri rétek

HUDD20066

Pécsi-sík

HUDD20070

Tengelici rétek

HUDD20073

Szedresi Ős-Sárvíz

HUFH20002

Fertő tó

HUFH20003

Fertőmelléki dombsor

HUFH20006

Dudlesz-erdő

HUFH20008

Pannonhalmi-dombság

HUFH20009

Gönyüi-homokvidék

HUFH20010

Répce mente

HUFH20011

Rába

HUFH20012

Soproni-hegység

HUFH20013

Határ-menti erdők

HUFH30004

Szigetköz

HUFH30005

Hanság

HUHN10001

Szatmár-Bereg

HUHN10003

Bihar

HUHN10004

Közép-Tisza

HUHN20001

Felső-Tisza

HUHN20009

Derecske - konyári gyepek

HUHN20013

Közép-Bihar

HUHN20015

Közép-Tisza

HUHN20019

Bánki-erdő

HUHN20021

Halápi Álló-hegy

HUHN20022

Rauchbauer-erdő

HUHN20023

Hármashegyi-tölgyesek

HUHN20024

Martinkai-legelő

HUHN20032

Gúti-erdő

HUHN20033

Debrecen-hajdúböszörményi tölgyesek

HUHN20035

Ömbölyi-erdő és Fényi-erdő

HUHN20045

Kaszonyi-hegy - Dédai-erdő

HUHN20047

Vámosatya-Csaroda

HUHN20055

Rozsály - Csengersima

7-1. melléklet


-9-




HUHN20058

Teremi-erdő

HUHN20063

Baktai-erdő

HUHN20070

Darvasi Csiff-puszta

HUHN20076

Borsóhalmi-legelő

HUHN20092

Hajdúszováti gyepek

HUHN20093

Kaba-földesi gyepek

HUHN20098

Dél-ásványi gyepek

HUHN20100

Gatály

HUHN20105

Csökmői gyepek

HUHN20106

Újfehértói gyepek

HUHN20107

Nagy-Vadas

HUHN20113

Kisvárdai gyepek

HUHN20114

Tiszalöki szikesek

HUHN20120

Vajai-tároló

HUHN20133

Balkányi Libegős

HUHN21163

Biri Nagy-rét

HUHN21164

Liget-legelő

HUKM10001

Kígyósi-puszta

HUKM10002

Kis-Sárrét

HUKM10003

Dévaványai-sík

HUKM10004

Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták

HUKM10005

Cserebökényi-puszták

HUKM20001

Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták

HUKM20002

Hódmezővásárhelyi Kék-tó

HUKM20004

Száraz-ér

HUKM20005

Deszki gyepek

HUKM20006

Mágocs-ér

HUKM20010

Gyula-szabadkígyósi gyepek

HUKM20011

Körösközi erdők

HUKM20013

Bélmegyeri Fás-puszta

HUKM20014

Dévaványa környéki gyepek

HUKM20018

Holt-Sebes-Körös

HUKM20019

Dél-Bihari szikesek

HUKM20020

Gyepes csatorna

HUKM20022

Köles-ér

HUKM20023

Korhány és Holt-Korhány

HUKM20026

Tóniszállás-szarvasi gyepek

HUKM20027

Cserebökény

HUKM20028

Tőkei gyepek

7-1. melléklet


- 10 -




HUKM20029

Szentesi gyepek

HUKM20030

Lapistó-Fertő

HUKM20031

Kurca

HUKN10002

Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék

HUKN10007

Alsó-Tisza-völgy

HUKN10008

Balástya - Szatymaz környéki homokvidék

HUKN20002

Peszéri-erdő

HUKN20003

Felső-kiskunsági turjánvidék

HUKN20004

Dél-Bácska

HUKN20006

Nagynyíri-erdő

HUKN20007

Solti ürgés gyep

HUKN20008

Déli-Homokhátság

HUKN20011

Fülöpházi homokbuckák

HUKN20015

Ágasegyháza - orgoványi rétek

HUKN20017

Közép-csongrádi szikesek

HUKN20018

Jánoshalma-kunfehértói erdők

HUKN20019

Baksi-puszta

HUKN20021

Ökördi - erdőtelek - keceli lápok

HUKN20022

Kiskőrösi turjános

HUKN20023

Tázlá - kiskunhalasi homokbuckák

HUKN20024

Bócsa-bugaci homokpuszta

HUKN20025

Fülöpházi Hosszú-rét

HUKN20027

Péteri-tó

HUKN20028

Tiszaalpár-bokrosi ártéri öblözet

HUKN20029

Csongrádi Kónya-szék

HUKN20030

Pirtói Nagy-tó

HUKN20031

Alsó-Tisza hullámtér

HUKN20034

Nyárlőrinci erdő

HUKN20035

Harkakötöny - kiskunmajsai homokbuckák

HUKN20036

Imre-hegy, Pirtó-kiskunhalasi homokbuckák

HUKN30001

Csongrád-bokrosi Sóstó

HUKN30002

Gátéri Fehér-tó

HUKN30003

Izsáki Kolon-tó

HUON20006

Pinka

HUON20008

Rába és Csörnöc-völgy

HUON20009

Csöngei legelő

HUON20018

Őrség

7-1. melléklet


- 11 -


Javaslatunk szerint minden, a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák ökológiai vízigényének kielégítését befolyásoló (hátráltató) terv esetén szükséges erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni, különösen az ökológiai vízigény szempontjából veszélyeztetett védett területeket ellátó víztesteken. Ilyen terv lehet minden a felszín alatti vízkészletet csökkentő terv, pl. új ivóvízbázis kialakítása, bármilyen felszín alatti vízkészletre épülő gazdasági tevékenység (pl. öntözés, termálfürdő, vagy geotermikus erőmű létesítése). Ilyen lehet minden, az utánpótlódás mértékét csökkentő, vagy a lefolyást növelő terv, pl. folyómedrek mélyítése, csatornák létesítése, belvízelevezetés, nagykiterjedésű tarvágások, művelési ág vagy mód megváltozása.

B/1. FELSZÍNI VÍZTEST JÓ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ELÉRÉSE (TERMÉSZETES VÍZTESTEK) “Jó ökológiai állapot” egy felszíni természetes víztestnek az V. mellékletben foglalt osztályozás szerint (ld. lejjebb) ilyennek minősített állapota. Az ökológiai állapot minősítését 5 kategóriával írjuk le: kiváló, jó, mérsékelt, gyenge és rossz. A minősítés meghatározó elemei biológiai, fizikai-kémiai és hidromorfológiai. Biológiai minősítés elemei: 5 élőlénycsoport (fitoplankton, fitobenton, makrofita, vízi makroszkópos gerinctelen, hal) alapján → 5 minőségi kategória (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz). Fizikai-kémiai minősítés elemei: 4 anyagcsoport: oldott szerves anyagok (oxigén háztartás), tápanyagkínálat, pH, sótartalom alapján → 3 minőségi kategória (kiváló, jó, mérsékelt). Hirdomorfológiai minősítés elemei: hossz- és keresztirányú átjárhatóság, mederváltozatosság, mederanyag és növényesség, parti zónák állapota, talajvízkapcsolat (eltömődött mederben nincs leszivárgás, mélyülő mederben talajvízelvonás) alapján → 2 minőségi kategória (kiváló, jó). Az ezek alapján kiadódó minőségi kategóriák a következők: Kiváló: Nem, vagy csak igen kevés antropogén eredetű eltérés a felszíni víztest adott típusa fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemeinek értékében azokhoz képest, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. A víztest biológiai elemeinek értékei is ezen viszonyoknak megfelelőek, vagy attól csak kis mértékben térnek el. Jó: A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek emberi tevékenységből származó kismértékű torzulást mutatnak, de csak kevéssé térnek el azoktól, melyek ezt a típust zavartalan körülmények között általában jellemzik. Mérsékelt: A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek csak mérsékelten térnek el azoktól, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között. Az értékek az emberi tevékenységből származó torzulás mérsékelt jeleit mutatják és jelentősen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között.

7-1. melléklet


- 12 -


Gyenge: A felszíni víztest típusa biológiai minőségi elemeinek nyilvánvalóan jelentős elváltozását mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai közösségek jelentősen eltérnek azoktól, amelyek általában együtt járnak azzal a típussal zavartalan viszonyok között. Rossz: A felszíni víztest típusára vonatkozó biológiai minőségi elemek egyértelműen súlyos elváltozását mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai életközösségek jelentős hányada hiányzik azok közül, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. Az ökológiai állapot tehát egy integrált minősítés, melynek rendszere olyan, hogy a jó ökológiai állapotot alapvetően a biológiai állapot határozza meg. A víztest nem megfelelősége ugyanis a fizikai-kémiai állapot alapján legfeljebb mérsékelt lehet, a hidromorfológia szerint pedig legfeljebb jó (ld. lejjebb az 1. ábrán). A fizikai-kémiai és a hidromorfológiai tényezők csak 1 kategóriát ronthatnak a víztest ökológiai besorolásán és az is maximum a kiváló-ból a jó-ra történő változás lehet (ld. 1. táblázat). A minőségi besorolásban adódó minden egyéb változás a biológiai elemek állapotától függően történik. 7. táblázat: Az integrált ökológiai minősítés elemei az ökológiai minősítés elemei: biológiai, fizikaikémiai, hidromorfológiai

minősítése: kiváló, jó, mérsékelt

biológiai

kiváló

fizikai-kémiai

kiváló

hirdomorfológiai

kiváló

biológiai

kiváló

fizikai-kémiai

jó

hirdomorfológiai

kiváló

biológiai

kiváló

fizikai-kémiai

mérsékelt

hirdomorfológiai

kiváló

biológiai

kiváló

fizikai-kémiai

jó

hirdomorfológiai

jó

biológiai

kiváló

fizikai-kémiai

mérsékelt

hirdomorfológiai

jó

ökológiai minősítés

kiváló

jó

jó

jó

jó

A jó ökológiai állapot besorolást tehát kizárólag a biológiai tényezők veszélyeztetik. A vízi ökoszisztémákban (fitoplankton, fitobentosz, makrogerinctelen, makrofita, hal) történő kedvezőtlen változások alapján kaphat a biológiai állapot a jónál rosszabb (mérsékelt, gyenge, vagy rossz) minősítést. Az ilyen besorolás vonatkoztatási alapja az adott víztest 7-1. melléklet


- 13 -


élőlény-együtteseinek ún. referenciaállapota. Minél közelebb van egy-egy víztest 5 vizsgált élőlénycsoportjának állapota a referenciaállapothoz, annál jobb a víztest biológiai besorolása. Az SKV/KHV során meg kell állapítani, hogy a terv megvalósulásával érintett felszíni víztest(ek) biológiai besorolása vajon módosul-e. Mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) alapállapotát. Erről is az aktuális Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben tájékozódhatunk. A VGT1 szerint a természetes vízfolyás víztestek közül 247-nek, a tó víztestek közül 34-nek nem jó (mérsékelt, gyenge, vagy rossz) az ökológiai állapota. Ezek a természetes víztestek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. E víztesteken bármilyen a biológiai állapotra kedvezőtlenül ható terv veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. Javaslatunk szerint minden, a felszíni vizek biológiai állapotát (5 élőlénycsoport) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű elemzést kell végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. Ilyen lehet minden, a felszíni befogadók terhelésével járó tevékenység, pl. árvízi tározás, minden nagy területre kiterjedő diffúz szennyezéssel járó tevékenység, pl. kemikáliák használata, minden a víztestek áramlásviszonyait, árjárhatóságát jelentősen befolyásoló tevékenység (pl. duzzasztók), vagy a vízi biotópokat nagymértékben módosító tevékenységek pl. nagykiterjedésű kotrás, mederrendezés, partbiztosítás.

B/2. FELSZÍNI VÍZTEST JÓ ÖKOLÓGIAI POTENCIÁLJA (ERŐSEN MÓDOSÍTOTT VAGY MESTERSÉGES VÍZTESTEK) “Jó ökológiai potenciál” egy erősen módosított vagy mesterséges víztestnek az V. melléklet előírásai szerint ilyennek minősített állapota. Az ökológiai potenciál minősítését 3 kategóriával írjuk le: maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciál. Az ökológiai potenciálnak két összetevője van a biológiai és a hidromorfológiai. A jó ökológiai potenciál a maximális ökológiai potenciálhoz viszonyítva fogalmazódik meg. Maximális ökológiai potenciál: Biológiai elemek: A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékei - amennyire csak lehetséges - tükrözik a leginkább hasonló felszíni víztest típus jellemzőit, figyelembe véve az erősen megváltoztatott vagy mesterséges víztest adott fizikai viszonyait. Hidrológiai-morfológiai elemek: A hidrológiai-morfológiai viszonyok csak a felszíni vízre gyakorolt azon hatásokkal vannak összhangban, amelyek a víztestnek a mesterséges vagy az erősen módosított jellegéből származnak, miután már minden mérséklő intézkedést megtettek az ökológiai folytonosság legjobb megközelítésére, különös tekintettel a fauna migrációjára, továbbá a megfelelő szaporodási és táplálkozási lehetőségekre. Jó ökológiai potenciál: Biológiai elemek: A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben enyhe elváltozások vannak a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest.

7-1. melléklet


- 14 -


Hidrológiai-morfológiai elemek: A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeivel megegyező viszonyok. Mérsékelt ökológiai potenciál: Biológiai elemek: A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben mérsékelt elváltozások vannak a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest. Ezek az értékek jelentős mértékben torzultabbak, mint azok, amelyek a jó minőség esetében tapasztalhatók. Hidrológiai-morfológiai elemek: A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeivel megegyező viszonyok. A jó ökológiai potenciál besorolást is alapvetően a biológiai elemek állapota szabja meg. A jó ökológiai potenciált nagyjából ugyanazok a hatótényezők veszélyeztetik, mint a jó ökológiai állapotot, csupán az elvárások mérsékeltebbek. Az erősen módosított vagy mesterséges víztestek esetén is mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) alapállapotát. Erről is az aktuális Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben tájékozódhatunk. A VGT1 szerint a nem természetes vízfolyás víztestek közül 271-nek, a tó víztestek közül 7-nek nem jó (mérsékelt, gyenge, vagy rossz) az ökológiai állapota. Ezek az erősen módosított vagy mesterséges víztestek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. E víztesteken bármilyen a biológiai állapotra kedvezőtlenül ható terv veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. Javaslatunk szerint minden, a felszíni vizek biológiai állapotát (5 élőlénycsoport) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű elemzést kell végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek.

C. EGY FELSZÍNI VAGY FELSZÍN ALATTI VÍZTEST ÁLLAPOTA ROMLÁSÁNAK MEGELŐZÉSE A vizek állapotromlása alacsonyabb minőségi kategóriába történő besorolást jelent. A vízestek állapotában bekövetkező változást, állapotromlást a minősítés egyes összetevőiben történő változás idézheti elő. A víztestek állapotminősítése három tényezőtőtől függ: a) a víztest ökológiai minősítése b) a víztest kémiai minősítése c) a víztesttel kapcsolatban álló, víztől függő álló szárazföldi ökoszisztémák állapota

a) Ökológiai minősítés Az A/1. és A/2.-ben leírtak szerinti minősítés, röviden újra: Az ökológiai állapot minősítését természetes víztesteken alkalmazzuk, és 5 kategóriával írjuk le: kiváló, jó, mérsékelt, gyenge és rossz. Az ökológiai állapotnak három összetevője van a biológiai, a fizikai-kémiai és a hidromorfológiai.

7-1. melléklet


- 15 -


Az ökológiai potenciál minősítését erősen módosított és mesterséges víztesteken alkalmazzuk, és 3 kategóriával írjuk le: maximális, jó és mérsékelt. Az ökológiai potenciálnak két összetevője van a biológiai és a hidromorfológiai. Meghatározója a biológiai elemek szerinti állapot, azaz az 5 élőlénycsoport referenciaállapothoz viszonyított állapota. Az ezekben történő állapotromlás oka lehet a víztest állapotromlásának. Javaslatunk szerint minden, a felszíni vagy felszín alatti vizek biológiai állapotát (5 élőlénycsoport) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. b) Kémiai minősítés: elsőbbségi anyagok + négy fém (oldott cink, réz, króm, arzén) “A felszíni víz jó kémiai állapota” a 4. cikk (1) bekezdésének (a) pontjában a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket kielégítő kémiai állapotot jelenti, vagyis egy olyan kémiai állapotot, amelyben a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a IX. mellékletben és a 16. cikk (7) bekezdésében meghatározott, valamint más európai közösségi joganyagba foglalt környezetminőségi határértékeket. A VKI IX. melléklet Kibocsátási határértékek, környezetminőségi szintek az alábbiak szerint határozhatók meg: A 76/464/EGK irányelvben megállapított “határértékeket” és “minőségi célkitűzéseket” ennek az irányelvnek a céljaira kibocsátási határértékeknek és környezetminőségi célkitűzéseknek kell tekinteni. Ezeket a következő irányelvek határozzák meg: Higany kibocsátási irányelv (82/176/EGK) Kadmium kibocsátási irányelv (83/513/EGK) Higany irányelv (84/156/EGK) Hexaklórciklohexán irányelv (84/491/EGK) A veszélyes anyagok kibocsátásának irányelve (86/280/EGK).

7-1. melléklet


- 16 -


1. ábra: A víztestek minősítését kialakító tényezők rendszere

1. ábra A víztestek minősítésének összetevői

Minősítési kategóriák: K- kiváló J – jó M – mérsékelt Gy – gyenge R - rossz

Az állapotromlás szempontjából – amelyet az ökológiai és a kémia állapot együttesen határoz meg– fontos a veszélyes anyagok jelenléte is. Ez is okozhat érdembeli kategóriaromlást, mert a rossz kémiai minősítés az ökológiai állapot szerinti minősítést 1 kategóriával lejjebb viszi (ld. 1. ábra). Ha pl. a biológiai állapot jó, (amit a fizikai-kémiai és a hidromorfológiai minősítés nem ronthat), de veszélyes anyagok jelenléte várható, akkor a vizek jó állapota veszélybe kerülhet. Azokat a víztesteket, amelyek – ökológiai minősítése nem kiváló (hanem jó, mérsékelt, gyenge vagy rossz) és egyidejűleg a kémiai minősítése nem jó, veszélyes anyagok tekintetében veszélyeztetettnek tekintünk. (Ha a víz ökológiai minősítése kiváló, a nem jó kémiai minősítés is csak a jó állapotig ronthatja azt le, tehát a jó állapot célkitűzés nincsen veszélyben.) Javaslatunk szerint minden veszélyes anyagok vízbe jutásával járó terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni azokon a víztesteken, amelyek a veszélyes anyagok tekintetében veszélyeztetettek. c) Víztől függő szárazföldi ökoszisztémák állapota A felszíni vízfolyások és tó víztestek által közvetlenül érintett víztől függő szárazföldi ökoszisztémák, illetve a részben vagy teljesen felszín alatti vizek által táplált ökoszisztémák (favöko) állapota is befolyásolja a vizek állapotát. 7-1. melléklet


- 17 -


A felszíni víztől függő szárazföldi élőhelytípusok köre megegyezik a már bemutatott favokö élőhelyekkel (ld. 5. táblázat). Az élőhelyeknek a felszíni vizekkel kapcsolatban is a vízhiány a legnagyobb problémája, de a felszíni vizek esetében a nem megfelelő vízminőség is okozhat komoly károkat az ökoszisztémákban. Általában véve a vizek nem megfelelő minősége által okozott kedvezőtlen hatásokat az társulások idővel képesek részben vagy egészben semlegesíteni. Maradandó állapotromlást leginkább a szikes tavakon, szerves anyagban nagyon szegény lápokon, vagy extrém módon tápanyagszegény talajokat kedvelő társulásokban lehet előidézni. A vizek állapotromlását előidézheti: a biológiai elemek állapotának romlása veszélyes anyagok jelenléte víztől függő ökoszisztémák állapotának romlása Itt új elemként a víztől függő ökoszisztémák állapota kerül be, a másik két elem az előzőekben szerepelt. A víztől függő ökoszisztémák vízáltali befolyásoltságát, ill. ebből fakadó állapotát – mint arról már volt szó - nem, vagy alig károsodott, károsodott és jelentősen károsodott kategóriákban adja meg a VGT2. A jelentősen károsodott védett területeket veszélyeztetettnek tekintjük. Az ezek állapotromlását befolyásoló tervek veszélyeztetik a VKI célok teljesülését. Javaslatunk szerint minden a víztől függő élőhelyek állapotát érzékelhetően rontó tevékenységek következményeit víztest szinten kell vizsgálni azon víztestek esetében, amelyek jelentősen károsodott védett élőhellyel vannak közvetlen vagy közvetett kapcsolatban2. A fentieken kívül figyelembe kell venni az egyes víztesteket együttesen érő hatásokat is. Ez alapvetően az SKV feladata, amelyben nagyobb térségeket érintő, koncepcionális jellegű tervek, beavatkozások hatáselemzése történik, így mód van áttekinteni a regionális léptékű következményeket is. Ennek pontos módszertani kidolgozása még várat magára, de itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a víztestet érő különböző kedvezőtlen hatások összeadódhatnak, és a több kisebb, a víztest állapotromlását önmagában nem befolyásoló hatótényező együttesen képes lehet a víztest állapotának rosszabb minőségi kategóriába juttatására. Összefoglalva: Víztest szintű hatáselemzést kell végezni minden olyan tervre, amely: jelentős vízkivétellel jár a mennyiségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztesteken a felszín alatti vizek minőségét várhatóan rontja a minőségi szempontból veszélyeztetett víztesteken

2

A vizek védett természeti területekkel, védett élőheléyekkel való kapcsolatának jellegét (közvetlen, közvetett) a VGT2 tartalmazza.

7-1. melléklet


- 18 -


a felszíni vizek biológiai állapotát kedvezőtlenül befolyásolja a minőségi szempontból veszélyeztetett felszíni víztesteken a felszín alatti vizek mennyiségét csökkenti, utánpótlódását gátolja a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák ökológiai vízigényének kielégítését hátráltatja, különösen a jelentősen károsodott védett területeket ellátó víztesteken víztől függő élőhelyek állapotát érzékelhetően rontja, különösen a jelentősen károsodott védett területeket ellátó víztesteken veszélyes anyagok víztestbe jutásával jár, vagy azt előidézheti, a veszélyes anyagok tekintetében veszélyeztetett víztesteken A hatások összességét kell megkísérelni számba venni, ha egy víztestre, vagy folyószakaszra, vagy tóra egyidejűleg a fentiek közül több jelentős hatótényező megjelenése is várható. Ilyenek terv (program, beavatkozás, beruházás, tevékenység) lehet a teljesség igénye nélkül: új ivóvízbázis kialakítása, egyéb felszín alatti vízkészletre épülő gazdasági tevékenység (pl. öntözés, termálfürdő, vagy geotermikus erőmű létesítése), hidromorfológiai beavatkozások (kotrás, csatornák létesítése, belvízelevezetés, hajóút kialakítása) a termálvizek visszasajtolása, szennyvízelhelyezés, hulladékelhelyezés, zagytározók kialakítása, diffúz szennyezést okozó tevékenységek művelési ág vagy mód megváltozása, nagykiterjedésű tarvágások, felszíni befogadók terhelésével járó tevékenység nagy területre kiterjedő diffúz szennyezéssel járó tevékenység a víztestek áramlásviszonyait, árjárhatóságát jelentősen befolyásoló tevékenység a vízi biotópokat nagymértékben módosító tevékenységek Amennyiben a hatások víztest szinten jelentősnek várhatók, veszélyt jelenthetnek a VKI célok teljesülésére. Ez esetben szükség van a VKI-szerinti elemzés elvégzésére.

2. A VKI-elemzés folyamata Az értékelés a környezeti vizsgálatok (SKV, KHV) outputjaira épül. Abban az esetben, ha a környezeti vizsgálatok alapján a beavatkozás/ok következtében várhatóan meghiúsul

7-1. melléklet


- 19 -


valamely víztestre vonatkozó VKI-cél, akkor szükség van a 4.7 szerinti vizsgálatra, a VKIelemzésre. Az elemzésben bizonyítani kell, hogy: a) a tervezés során minden lehetséges intézkedés megtörtént a kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében, b) nincsen környezetileg jobb alternatíva műszaki korlátok vagy az aránytalan költségek miatt, c) a tervezett beavatkozások közérdeket szolgálnak, d) az adott VKI-célok terv miatti meghiúsulása nem veszélyezteti az érintett vízgyűjtőkerület más víztestjén az adott célkitűzések teljesülését, e) a terv harmonizál más Közösségi környezeti szabályokkal, f) a terv garantálja legalább azokat a védelmi szinteket, amelyeket a meglévő Közösségi szabályok előírnak. Ha mindezek bizonyítottak, akkor és csakis akkor van lehetőség arra, hogy az adott terv megvalósuljon és emiatt, az el nem érhető cél miatt módosítható legyen az érintett víztestre vonatkozó VKI célkitűzés. Ha a) - f) bármelyike nem igazolható, akkor a víztest(ek)re vonatkozó célkitűzés nem módosítható, tehát a terv megvalósításától el kell állni. Hogyan történhet a bizonyítás?

a) Minden lehetséges intézkedés megtörtént-e? Be kell mutatni az érintett víztestek állapotromlásának megelőzése érdekében a tervekben tett intézkedéseket. Meg kell vizsgálni vannak-e ezen felül további, javasolható kiegészítések, módosítások. Ezeket az SKV elvileg tartalmazza, ha nem akkor célzottan a vizek, vagy a védett területek állapotára vonatkozó terhelések csökkentésének módozatait ki kell dolgozni. Ha vannak ilyen megoldások, azokat a tervekbe integrálni kell → áttervezés Ha nincsenek, vagy csak aránytalanul nagy költséggel → tovább kell vizsgálódni.

b) Van-e környezetileg kedvezőbb alternatíva? Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett beavatkozás célja más módon, más eszközökkel is elérhető-e? Az SKV-nak tartalmaznia kell változatelemzést, ami kiindulásként szolgál ennek megválaszolására. Ha nincs ilyen alternatíva → a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható 7-1. melléklet


- 20 -


Ha létezik ilyen alternatíva, akkor vizsgálni kell annak költségeit és azt, hogy az esetleg magasabb költségekkel arányos-e az elérhető környezeti előny. Ennek módja kidolgozandó, mert itt nem a szokásos CBA-ra, hanem valamilyen gyorsított eljárásra lenne szükség. Ha költségarányos a környezeti előny → áttervezés Ha aránytalanul magas a költség → tovább kell vizsgálódni.

c) Közérdek fűződik-e a terv megvalósításához? Közérdeknek minősül a VKI szerint, ha a tervben foglaltak az emberi egészség terén bekövetkező új változásokat vagy módosulásokat, valamint az emberek biztonságának megőrzésében vagy a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyöket jelentenek. Ilyen lehet adott esetben pl. az árvízi biztonság megteremtése a települések belterületein. A közérdek igazolása a társadalom érintett csoportjainak bevonásával történhet, a terv, de legkésőbb az SKV társadalmasítása folyamán. Előnyös ezt a mozzanatot minél előbb beiktatni, hisz fontos, hogy a tervezés minél korábbi fázisában kiderüljön elfogadja-e a társadalom a terv közérdek státuszát. Ha ugyanis az SKV társadalmasítása során derül ki, hogy nem fogadja el, az az egész tervezési folyamatot semmissé teheti. Ha korábban tesztelik ezt a tervezők, akkor legfeljebb az történik, hogy a társadalom közérdekűnek tekinti a beavatkozást, miközben ennek igazolására végül nincsen szükség, mert nem lesznek olyan mértékűek a vizet érő beavatkozások. Ha a közérdek igazolható → tovább kell vizsgálódni. Ha nem → a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható

d) Más víztestek VKI-céljainak megvalósulása veszélyben van-e? Az SKV/KHV tartalmaz erre vonatkozó információt, így ez könnyen megítélhető. A kérdés az, hogy a terv megvalósulásával előálló új helyzet nem gátolja-e meg más víztestekre megfogalmazott VKI-célok elérését. Például, egy vízlépcső megépítése meghiúsíthatja a távoli alsóbb szakaszokon is a jó ökológia potenciál elérését, esetleg szükségessé teheti a víztest/ek besorolásának módosítását. Ha veszélyeztet más víztestet, akkor a kérdés az, hogy megakadályozható-e? Ha igen → áttervezés Ha nem → a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható Ha nem veszélyezteti más víztesten a VKI-célok teljesülését → tovább kell vizsgálódni.

e) A tervben foglaltak jogszabályoknak? 7-1. melléklet

megfelelnek-e

a

Közösségi


környezeti - 21 -


Ez kiemelt témája az SKV-nak, annak tartalma alapján könnyen megítélhető. Ha nem → a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható Ha igen → tovább kell vizsgálódni.

f) A terv garantálja-e a Közösségi szabályokban előírt védelmi szinteket? Itt azt kell megvizsgálni, hogy a terv megvalósítása nem akadályozza-e az egyéb környezeti Közösségi elvárások teljesítését, különös tekintettel a víztől függő természeti értékekre vonatkozókat, így elsősorban vizsgálandó a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelv teljesülése. Ha igen → a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható Ha nem → kitűzhető az érintett víztest(ek)re új, teljesíthető VKI-cél.

7-1. melléklet


- 22 -

7-1. melléklet: Útmutató a VKI 4.7 cikkely szerinti elemzés elvégzéséhez SKV és KHV készítők és bírálók számára

Recommend Documents