7-1 melléklet: Útmutató a VKI 4.7 cikk szerinti elemzés elvégzéséhez. 2. változat

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része

7-1 melléklet: Útmutató a VKI 4.7 cikk szerinti elemzés elvégzéséhez 2. változat


TARTALOMJEGYZÉK 1

Mikor kell 4.7. szerinti VKI-elemzést készíteni? ..................................... 2

2

A VKI 4.7 elemzésre vonatkozó hatályos jogi szabályozás ............... 5

3

VKI 4.7 vizsgálat és a VGT kapcsolata ........................................................ 7

4 A 4.7 vizsgálat szempontjából az állapotromlás, vagy az állapotjavulás megakadályozásának értelmezése......................................... 8 5

A VKI 4.7 elemzés folyamata ........................................................................... 10

6

Külföldi tapasztalatok .......................................................................................... 18 6.1

Ausztria: vízerőművek ................................................................................. 18

6.2

Egyesült Királyság, Skócia: vízerőművek .................................................... 19

6.3

Egyesült Királyság, Anglia: több eset .......................................................... 20

6.4

Portugália: vízerőművek .............................................................................. 24

6.5

Egyéb európai tapasztalatok ....................................................................... 25

Melléklet .............................................................................................................................. 28 A vizek állapotának értékelése a VGT-ben és az állapotromlás értelmezése a 4.7 vizsgálatban ............................................................................................................................ 28

7-1 melléklet

Útmutató VKI 4.7 cikkely szerinti elemzéshez

-1-


Bevezetés Az elemzést a VKI 4. cikkely 7., 8. és 9. bekezdése értelmében el kell készíteni minden olyan terv, program, beruházás, tevékenység esetében, annak megvalósítása előtt, amely veszélyezteti a VKI célok teljesülését. Az útmutatóval szeretnénk segítséget nyújtani annak megítéléséhez, hogy milyen esetekben van szükség az elemzés elkészítésére és ahhoz, milyen módon készüljön ez az elemzés. Ennek során javaslatot teszünk az SKV és a KHV tartalmának bővítésére is, amit részben a vonatkozó jogszabályok (SKV-jogszabály: 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról, és KHV-jogszabály: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról) nemrégiben történt módosítása is megkövetel. Az útmutató végén EU tagállamok példáin keresztül mutatjuk be az elemzés gyakorlatát, alkalmazhatóságát.

1

Mikor kell 4.7. szerinti VKI-elemzést készíteni?

A VKI szerinti vizsgálatot, az ún. VKI-elemzést az SKV vagy a KHV keretében kell elvégezni. Ha a terv, tevékenység nem SKV, vagy KHV-köteles, akkor önállóan készül a VKI-elemzés. A 4. cikk 7-es cikkely két féle tevékenységre vonatkozik:

1. A felszíni víztest fizikai jellemzőiben (hidrológiai, morfológiai jellemzők változása), vagy egy felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkezett változást okozó új beavatkozásokra (továbbiakban hidromorfológiai beavatkozások).

2. Új fenntartható emberi fejlesztési tevékenységekre, illetve fenntartható fejlesztések közül azok, amelyek fejlesztések)

nem

hidromorfológiai

beavatkozások

(továbbiakban

fenntartható

Azon hidromorfológiai beavatkozások egy nem teljes listáját, amelyekre a 4.7 vizsgálat alkalmazandó, a következőkben mutatjuk be:  Vízerőmű (az EU-ban leggyakrabban eddig erre a fejlesztésre alkalmazták, ld. 6.1,6.2 és 6.4 fejezetek)  Felszíni vizek közötti vízátvezetés  Víziút biztosítása (Maidenhead eset, 6.3 fejezet)  Állandó árvízvédelmi mű (ld. a lengyelországi Wroclaw esetét, 6.5 fejezet)  Duzzasztómű vagy víztározó  Nyílt felszínű öntöző főcsatorna méretmegkötéssel, védett természeti területen, Natura 2000 területen anélkül  Folyószabályozás vagy folyócsatornázás és egyéb természetes mederfejlődési folyamatokat akadályozó beavatkozás  Vízfolyásrendezés (kivéve fenntartás)  Egyéb hosszirányú és keresztirányú átjárhatóság befolyásolása 7-1 melléklet


-2-


 Vízszint-szabályozás (elsősorban vízszinttartás, de ebben a halászati üzemelés is bent van)  Vízbevezetés (szennyvíz, használtvíz, hűtővíz, települési lefolyás)  Vízkivétel (öntözés, ipari vízkivétel, ivóvíz a lakosság számára)  Parti sáv szabályozása (kibetonozás, horgászstégek, kikötők)  A vízgyűjtőn folytatott termelésből származó megnövekedett erózió  Tőzeg-, kavicsbányászat, mélyművelésű bánya (bányavízemelés)  Halastó vagy tórendszer  Kikötő (a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével) (Hollandiában kikötőfejlesztéshez kapcsolódik az eddigi legnagyobb VKI 4.7 szerinti elemzés)  Állóvíz és holtág szabályozás  Egyéb felszíni víztestet közvetlenül érintő építmények méretmegkötéssel  Víziút biztosítása (medermélyítés)  Víztározók  Vízbesajtolás felszín alatti vízbe  Geotermikus erőmű  Nyílt felszínű csatorna  Folyószabályozás  Felszín alatti vízkivétel  Keresztirányú átjárhatóság befolyásolása (töltések építése, vizek szétterülésének akadályozása)  Táji adottságoknak nem megfelelő területhasználat (pl. felszín alatti vízből történő öntözés) Azon fenntartható fejlesztések egy nem teljes listáját, amelyekre a 4.7 vizsgálat alkalmazandó, a következőkben mutatjuk be:  új vagy nagyobb kapacitású szennyvíztisztító-telepek  ipari szennyvízbevezetések  turisztikai létesítmények  veszélyes anyag bevezetések A 4.7 vizsgálatot kell végezni: 1. Hidromorfológiai beavatkozások esetén amikor - az SKV/KHV-ban feltártak alapján, vagy ezek hiányában előreláthatóan a felszíni víztest fizikai jellemzőiben, vagy a felszín alatti víztest vízszintjében történő új változás miatt meghiúsulhat: 7-1 melléklet


-3-


 a felszín alatti víz jó állapotának elérése,  a felszíni víztest jó ökológiai állapota/potenciálja elérése,  egy felszíni/felszín alatti víztest állapotromlásának megelőzése A vonatkozó mentességi CIS útmutató1 a következő magyarázatot adja: „A 4.7 cikk jelentős hatással van az új fejlesztésekre és változtatásokra. A víztestek fizikai jellemzőinek megváltoztatása azok hidromorfológiai jellemzőinek megváltoztatását jelenti. A hatások származhatnak közvetlenül a változtatásból vagy módosításból, vagy származhatnak a változtatás vagy módosítás által előidézett vízminőségbeli változásokból. Például vízerőművekre, árvízvédelmi tervekre és jövőbeli hajózási projektekre vonatkozik ez a rendelkezés. A vízenergia és vízellátás céljából létrehozott tározók hidromorfológiai jellemzői is meghatározhatják az oxigén és hőmérsékleti viszonyokat, mely a tározott víz és a vízfolyás alsó szakaszainak ökológiai állapotromlásához vezethet. Ezek a jellemzők eltérhetnek a természetes víztestek jellemzőitől. Minden olyan beavatkozás, amely a felszín alatti vízszint megváltozásával jár (jelentős vízkivételek) a 4.7 vizsgálat alá tartozik. Ezeknek a változtatásoknak és módosításoknak a hatásai korlátozódhatnak csupán azokra a víztestekre, amelyeken a munkálatok végbemennek; vagy kiterjedhetnek a munkálatokkal érintett víztesteken túli víztestekre is. Például egy felszín alatti víztestből történő vízkivétel kedvezőtlen hatással lehet egy kapcsolódó felszíni víztestre.” 2. Fenntartható fejlesztések esetén, ha várható, hogy egy felszíni víztest kiváló állapotának jó állapotúra romlása bekövetkezhet. A 4.7 cikk nem ad felmentést, ha a pontszerű vagy diffúz forrásból történő szennyezőanyag bevezetéséből eredő állapotromlás következtében a víztest jónál rosszabb állapotba kerül. A mentességi CIS útmutató a következő magyarázatot adja: „Az Irányelv nem határozza meg ezeket a tevékenységeket. Általában ezeket a tevékenységeket nem lehet egy kritériumrendszeren vagy politikákon keresztül önmagukban meghatározni, hanem egy nyitott kimenetelű iteratív eljáráson belüli döntéshozatali folyamat releváns követelményeinek keretein belül kell értelmezni. A fenntartható fejlesztés alá eső tevékenységek pontos meghatározása az időtávtól, léptéktől, érintettektől és a rendelkezésre álló információtól függ. A folyamat vonatkozó előírásait maga a VKI, a Stratégiai Környezeti Vizsgálat, Környezeti Hatásvizsgálat és „Aarhusi” Irányelvek tartalmazzák az EK Szerződés elveire épülve, melyek „a szennyező fizet elve, az elővigyázatosság elve és a megelőzés, valamint az az elv, hogy a szennyezést annak forrásánál kell megszüntetni”. A fenntartható fejlődés irányadó elvei megtalálhatóak a megújult EU fenntartható fejlődés stratégiájában (EU SDS), melyet a tanács 2006 júniusában fogadott el2. Továbbá a döntéshozatali folyamatnak a „jó kormányzás” elveit kell követnie, beleértve a politikai koherenciát, a társadalom bevonását 1

Guidance document on exemptions to the environmental objectives (CIS Guideline 20): https://circabc.europa.eu/sd/a/2a3ec00a-d0e6-405f-bf6660e212555db1/Guidance_documentN%C2%B020_Mars09.pdf 2

Elérhető: http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/06/stlO/stl0117.en06.pdf

7-1 melléklet


-4-


és az átláthatóságot, a lehető legjobban kihasználva a rendelkezésre álló alternatívákat. A 4.7 cikk alkalmazásakor az ugyanarra a víztestre ható kisvállalkozói fejlesztéseknél megfontolható az általános megközelítés alkalmazása.” Mindebből a fenntartható fejlesztésekkel kapcsolatos 4.7-es elemzésekre két dolog következik:  A hazai Fenntartható Fejlődés Keretstratégiát3 és az ezzel összhangban lévő stratégiákat kell alapul venni.  Csak a kevés kiváló állapotú víztestet érintő fejlesztésekrere kell a vizsgálatot elkezdeni.

Amennyiben a fejlesztés nem okoz víztest szintű állapotromlást, a 4.7 cikket nem kell alkalmazni (pl. egy tevékenység másikkal való helyettesítése esetén). A 4.7 vizsgálat elvégzését minden olyan esetben el kell végezni, ahol esély van a romlásra, illetve a fenti negatív hatásokra. Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy nem következik be a negatív hatás, a vizsgálat befejezettnek tekinthető.

2

A VKI 4.7 szabályozás

elemzésre

vonatkozó

hatályos

jogi

Az SKV-nak és a KHV-nak tehát alkalmasnak kell lennie víztestek várható állapotváltozásainak megítélésére. Ennek megfelelően az SKV és a KHV tartalma is szükségszerűen bővül majd. SKV/KHV keretében eldönthető, hogy veszélybe kerülhet-e a VKI-cél, de ehhez  víztest-szintű értékelés kell – eddig ilyen nem volt,  szükséges hozzá a VKI szerinti vízminősítés módszerének ismerete (az állapot minősítési rendszer leírását a VGT2 6. fejezete és mellékletei, háttéranyagai mutatják be részletesen, röviden az útmutató melléklete foglalja össze),  a víztestek minősítésének részletes adatai (milyen paraméterekből áll össze pl. a gyenge ökológiai állapot) – ezeket össze kell vetni a beavatkozások következtében várható változásokkal.  Valószínűleg kell egy aktuális állapotfelvételi monitoring mérés is.

2014.04.02-től kötelező SKV-t készíteni minden olyan tervre/programra, amely jelentős káros hatással lehet:  Natura 2000 területre vagy  a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet alapján kijelölt víztestekre vagy VKI védett területekre (ivóvíz, fürdővíz, nitrát, tápanyag)

3

http://nfft.hu/nemzeti-fenntarthato-fejlodesi-keretstrategia/

7-1 melléklet


-5-


Az SKV tartalmi követelményei ezen túl lényegében nem változtak. SKV célja, hogy bemutassa a döntéshozónak a jelentős és káros környezeti hatásokat „A terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, illetőleg előterjesztésekor figyelembe kell venni a környezeti értékelést, valamint a környezeti vizsgálat során kapott véleményeket és észrevételeket” KHV rendelet (314/2005(XII.25.) Korm. rendelet  2014.04.02-től KHV-t kell készíteni minden olyan víztestbe történt beavatkozásra is, amely annak állapotromlását okozhatja.  VKI mentesség, ha csak hidromorfológiai állapot romlik – mert akkor nem lesz emiatt rosszabb jónál az ökológiai állapot.  Először azt kell bebizonyítani, hogy másik ökológiai állapotot befolyásoló elem nem romlik. Már a KHV előzetes vizsgálati fázisában szükséges:  a közérdek bemutatása (még nem az igazolása!) és  társadalmi-gazdasági előnyök bemutatása (költség-haszon elemzés elvégzése)  Ha várható a víztestre, védett területre jelentős hatás, azaz állapotromlás, vagyis várhatóan kell majd VKI mentesség miatt szükséges a hatáselemzés  Hatásmérséklő intézkedésekre javaslat bemutatása A KHV hatásvizsgálati szakaszban elvégzendő elemzések:  A hatások becslését víztestekre és VKI szerinti védett területekre (ivóvízbázisok, stb.) is el kell végezni.  A hatásvizsgálat szükségességének szempontjai közé bekerült az erőforrások szűkössége, megújuló képessége, és az érintett víztestek monitoring mérések alapján meghatározott állapota. A hatásvizsgálat tartalmi követelményei kiegészültek a terhelés –állapot – hatáselemzéssel, azaz a vizek VGT-ben meghatározott állapotában (minősítésében) beálló változások értékelésével, valamint a VKI-célok elérésének ütemezésével. Az állapotértékelés szabályai miatt a nem jó hidromorfológiai állapot csak a kiválót ronthatja le jóra (további osztályrontást nem okoz a hidromorfológiai minősítés) Alapvető, hogy az állapotromlás megítéléséhez ismerni kell a VKI hatáselemzés és állapotértékelés módszerét is!

7-1 melléklet


-6-


3

VKI 4.7 vizsgálat és a VGT kapcsolata

Erősen módosított víztestek besorolása Egy új hidromorfológiai módosítás megvalósulása után lehetséges, hogy a víztest a 4.3 cikk szerint jogosulttá válik az erősen módosított víztest besorolásra az elkövetkező tervezési ciklusban. Nincs előírás arra vonatkozóan, hogy a besorolásnak várnia kell a következő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv közzétételéig. Ugyanakkor a víztesteket nem lehet erősen módosított víztestnek (HMWB - heavily modified water body) kijelölni, mielőtt az új változtatás megvalósulna, a várható jelentős hidromorfológiai módosítások miatt. A 4.7 cikk alkalmazása után, és új HMWB kijelölése esetén a HMWB útmutatóban kidolgozott lépésenkénti megközelítést kell alkalmazni az „ideiglenes azonosítás – lépés” kihagyásával. VGT-ben a 4.7 mentesség alkalmazása Erre vonatkozóan a mentességi útmutató4 a következőképpen fogalmaz: A VKI VII. Melléklete határozza meg azokat az információkat, amelyeket a VGT-nek tartalmaznia kell. Az A.4. pont alapján a monitoring programok eredményeként értékelni kell a víztestek jelenlegi állapotát. Az A.5. pont szerint a VGT-nek tartalmaznia kell a felszíni és felszín alatti vizekre meghatározott környezeti célkitűzések listáját, beleértve a 4. Cikk szerint alkalmazott kivételek azonosítását és a kapcsolódó, előírt információkat. Az előforduló állapotromlás kockázatát az új változtatások vagy módosítások mérlegelésekor kell értékelni. A kockázat értékelésének azon víztestek állapotáról szóló legjobb elérhető információkon kell alapulnia, amelyek állapotára valószínűsíthetően hatással lesz a tervezett beruházás. Az információknak tartalmaznia kell a 8. Cikk szerinti monitoring programok legfrissebb információit, valamint a beruházással kapcsolatban lefolytatott bármilyen környezeti hatásvizsgálat információit. Továbbá a 4.7 cikk b) pontja szerint általános előírás, hogy „e változtatások okait a 13. cikkben megkívánt vízgyűjtő-gazdálkodási terv részletesen tartalmazza, és a célkitűzéseket hatévente felülvizsgálják”. Ez egy jelentési kötelezettség, és nem jelenti azt, hogy a tagállamoknak meg kell várniuk a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv közzétételét, mielőtt új fizikai változtatást vagy új fenntartható fejlesztési tevékenységet engedélyeznek. Sok esetben fognak projekteket, beruházásokat kidolgozni a VGT hatéves ciklusa alatt. A Környezeti Hatásvizsgálati Irányelv hatálya alá eső változtatások és módosítások esetében a tagállamoknak biztosítaniuk kell az érintett lakosság számára a lehetőséget, hogy kifejezzék véleményüket még a beruházás megkezdése előtt. Még ha a beruházás időzítése olyan is, hogy a VGT egyeztetése nem teszi lehetővé, hogy a döntésekkel kapcsolatban az érdekelt felek előzetesen kifejthessék véleményüket, a 14. Cikk előírja a tagállamok számára, hogy segítsék elő az összes érdekelt fél bevonását az Irányelv végrehajtásába. A tagállamok számára ajánlott, hogy biztosítsanak ilyen lehetőséget olyan beruházásokkal kapcsolatban is, amelyek a Környezetvédelmi Hatásvizsgálati Irányelv hatályán kívül esnek, de valószínűsíthetően állapotromlást vagy a jó ökológiai állapot vagy potenciál, vagy a felszín alatti vizek jó állapotának meghiúsulását okozzák.

4

Guidance document on exemptions to the environmental objectives (CIS Guideline 20): https://circabc.europa.eu/sd/a/2a3ec00a-d0e6-405f-bf6660e212555db1/Guidance_documentN%C2%B020_Mars09.pdf 7-1 melléklet


-7-


A konzultációkon keresztül rendelkezésre álló információ segíti a tagállamokat annak megítélésében, hogy teljesülnek-e a kivételek feltételei, és csökkenti annak valószínűségét, hogy az érdekelt felek tiltakoznának az elkövetkező döntés ellen. Ha egy változtatást vagy módosítást egy vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési ciklus közepén kezdenek el, a változtatás vagy módosítás indoklását a következő VGT-nek (felülvizsgálatnak) kell tartalmaznia.

4

A 4.7 vizsgálat szempontjából az állapotromlás, vagy az állapotjavulás megakadályozásának értelmezése

A VKI megjelenése óta az EU tagországok között és EU szinten is vita volt a 4.7 vizsgálat, mentesség értelmezéséről, alkalmazásáról. A főbb vitapontok az alábbiak:  Vajon a 4.7 előírás szerint kategórián belül lehet-e rontani a helyzeten, vagy a kategóriaugrás is megengedett természetesen az alapos 4.7 vizsgálat, indoklás után?  Mi a helyzet az átmeneti hatásokkal?  Hogyan kezeljük a kisprojekteket?  Vajon, ha a projekt rontja az állapotot az egyik tényező tekintetében, de az összesített minősítés nem romlik, akkor az hogyan ítélhető meg? Az első három kérdéssel a CIS mentességi 20. útmutató foglalkozott már 2009-ben az alábbiak szerint: „Állapot- vagy potenciálromlás: a víztestek ökológiai állapotát (vagy potenciálját) „osztály”okban fejezik ki (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz). Az ökológiai állapot és potenciál osztályokat a VKI V. Melléklete szerint konkrét kritériumok és határértékek alapján határozzák meg. A 4.7 cikkel összefüggésben az ökológiai állapot (vagy potenciál) romlásának megakadályozására irányuló célkitűzések az osztályok közötti, nem egy adott osztályon belüli változásokra vonatkoznak. Emiatt a tagállamoknak nem kell a 4.7 cikket használniuk az egy osztályon belüli negatív változásokra.” Átmeneti hatások: A víztestek állapotában néha előfordulhatnak ingadozások rövid időtartamú emberi tevékenységek következtében, mint építési és fenntartási munkák. Ha az érintett víztesteket rövid időszakra kedvezőtlen hatás éri, majd azok rövid időszak alatt 5 bármilyen helyreállító intézkedés nélkül helyreállnak, akkor ezek az ingadozások nem jelentenek állapotromlást, a 4.7 cikk alkalmazása nem szükséges. Például, az építési szakasz idején fennálló változtatások következtében fellépő ideiglenes hatásokat nem szükséges kezelni, ha azt követően a víztesten vagy annak részein nem várható állapot- vagy potenciálromlás. A lengyelországi Wroclaw város árvízvédelmi fejlesztése során például azonosításra kerültek ilyen átmeneti hatások6. Bizonyos feltételek mellett a 4.6 cikk mentességet ad az időszakos állapotromlás alól bizonyos kivételes vagy ésszerűen előre nem látható körülmények között. A 4.7 cikk szerinti 5

Nincs meghatározás a ’rövid időszak’-ra. Ugyanakkor a monitoring programban (5. Melléklet 1.3.4 és 2.2.3) említett gyakoriságok jelzésként szolgálhatnak. 6

Modernisation of Wroclaw Floodway System. Előadás. JASPERS szeminárium, 2015.06.12

7-1 melléklet


-8-


kivétel nem szükséges azokban az esetekben, melyekre alkalmazható 6. pont szerinti kivétel. Kisméretű projektek/beruházások: A 4.7 cikk alkalmazása szempontjából nem a beruházás mérete a releváns kritérium. A releváns megközelítés annak felmérése, hogy az adott beruházás, jelentőségétől függetlenül, okoz-e állapotromlást felszíni vagy felszín alatti víztesteknél, vagy megakadályozza-e a jó ökológiai állapot, jó ökológiai potenciál vagy a felszín alatti víz jó állapotának elérését. Tehát bármilyen méretű beruházás eshet a 4.7 cikk hatálya alá. Ugyanakkor a KHV Irányelv (85/337/EGK) hatálya alá nem eső kis beruházások esetében használható általános megközelítés a vizsgálati terhek csökkentése érdekében.” A negyedik kérdésre a friss választ a Weser folyóval kapcsolatos Európai Bíróság döntése adta meg. Egy német zöld szervezet, a BUND (Friends of the Earth Germany) bíróság elé vitte a Weser folyó egyes szakaszainak a hajózást segítő kotrására vonatkozó esetet7, azzal érvelve, hogy a kotrás engedélyezése a VKI több pontjával ellentétes. A Német Legfelsőbb Bíróság nem tudott egyértelműen dönteni a kérdésben, ezért az Európai Bíróság állásfoglalást kérte. Az Európai Bíróság az alábbi ítéletet hozta 2015. július 1.-én: „1) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i–iii. alpontját úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok – eltérésre kapott engedély kivételével – kötelesek megtagadni valamely egyedi projekt engedélyezését, ha az az ezen irányelvben előírt időpontban valamely felszíni víztest állapotának romlását okozhatja, vagy valamely felszíni víztest esetében veszélyezteti a jó állapot vagy a jó ökológiai potenciál és jó kémiai állapot elérését. 2) Valamely felszíni víztest „állapota romlásának” a 2000/60 irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában szereplő fogalmát úgy kell értelmezni, hogy állapotromlás áll fenn, amint az ezen irányelv V. melléklete értelmében vett minőségi elemek legalább egyikének az állapota egy osztállyal romlik, még ha e romlás nem is jelenti az egészében vett felszíni víztest alacsonyabb osztályba történő besorolását. Azonban, ha az e melléklet értelmében vett érintett minőségi elem már a legalacsonyabb osztályban található, ezen elem bármely romlása a felszíni víztest e 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében vett „állapota romlásának” minősül.”8 Az ítéletből közvetve a VKI 4.7 cikkelyére is vonatkozó lényeges megállapítás, hogy felszíni vizek esetében már akkor is minőségromlásról van szó, ha a VKI V. melléklet szerinti minőségi elemek közül akár csak egynek is (fitoplankton, fitobentosz, makrozoobentosz, makrofiton, hal) egy osztállyal romlik az állapota, akkor is, ha a víztest ezáltal egyébként nem kerül alacsonyabb osztályba sorolásra. Amennyiben olyan beavatkozásról van szó, amely közvetlenül fiziko-kémiai, hidromorfológiai hatású közvetve hat a biológiai elemekre, azt is kell vizsgálni. Ez a Bírósági határozat szigorítja a 4.7-es alkalmazását. 7 8

http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-461/13

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=165446&pageIndex=0&doclang=EN& mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=166695 7-1 melléklet


-9-


5

A VKI 4.7 elemzés folyamata

A 4.7 cikk alkalmazásának feltételeit a 3. ábra szerinti lépésenkénti megközelítésben mutatja be a mentességi útmutató. Ez a folyamatábra hasznos eszköz a 4.7 cikk alkalmazásának megítéléséhez. A továbbiakban a mentességi útmutató felhasználásával és néhány helyen kiegészítésével mutatjuk be a folyamatot. Az Irányelv (4.7 cikk c) pontos szövegéhez képest a 3. és 4. mező sorrendje két okból megváltozott. Először is a 2. és 3. mező szempontjai a projekt elfogadását eredményezhetik, amely lehetőség a 4. mezőtől kezdve nem áll fenn. Másodszor pedig a 3. mező az alternatívák keresésének folyamatára vonatkozik, amit a projekt kidolgozásának korai szakaszában kell végrehajtani, amikor jobb alternatívák állnak rendelkezésre. Mint minden VKI kivétel, a 4.7 cikk sem alkalmazható, ha a VKI 4.8. és 4.9. pont előírásai nem teljesülnek. Más szóval, a kivétel alkalmazása akkor megengedett, ha biztosítja legalább a Közösségi jogszabályok által elrendelt védettségnek megfelelő szintet, valamint nem zárja ki vagy veszélyezteti állandó jelleggel a VKI 1. cikkében foglalt szélesebb célkitűzések teljesítését az ugyanazon a vízgyűjtő kerületen belüli más víztestek esetén.

7-1 melléklet


- 10 -


3. ábra: Példa az interaktív megközelítésre

9

9

https://circabc.europa.eu/sd/a/2a3ec00a-d0e6-405f-bf6660e212555db1/Guidance_documentN%C2%B020_Mars09.pdf 7-1 melléklet


- 11 -


Az interaktív megközelítés a kezdeteknél teszi lehetővé a fenntartható a fejlesztési tevékenységek azonosításának felülvizsgálatát: 1. Az első lépés annak eldöntése, hogy veszélyezteti-e a projekt a VKI célok elérését, illetve a 4.7 mentességi kritériumok alá tartozik. Az értékelés a környezeti vizsgálatok (SKV, KHV) első outputjaira (pl. EVD) épül. Abban az esetben, ha a környezeti vizsgálatok alapján a beavatkozás/ok következtében várhatóan meghiúsul valamely víztestre vonatkozó VKI-cél, akkor szükség van a 4.7 szerinti vizsgálatra, a VKI-elemzésre. 2. Második lépés annak vizsgálata, hogy a tervezés során minden megvalósítható lépés megtörtént-e annak érdekében, hogy víztestek állapotát érintő negatív hatásokat csökkentsék. Minden megvalósítható lépést meg kell tenni a víztesteket érő kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében. (ld. pl. 6.3 fejezet, Maidenhead víziutak esete). Mivel a 4.7 cikk csak mérséklést ír elő, először fontos egyértelmű különbséget tenni az alábbiak között:  Enyhítő intézkedések, melyek célja, hogy minimalizálják vagy akár kiegyenlítsék a víztestet érő kedvezőtlen hatást.  Kompenzációs intézkedések, melyek célja a beruházás és a kapcsolódó enyhítő intézkedések „nettó negatív hatásainak” kompenzálása egy másik víztesten. A 4.7 cikk nem ír elő kompenzációs intézkedéseket. A hatásmérséklő intézkedések rendkívül sokfélék lehetnek, a fejlesztés jellegétől, helyétől, várt hatásaitól és a hatásenyhítő lépések költségeitől, megvalósíthatóságuktól függően. Számos példát találunk az ilyen intézkedésekre a külföldi tapasztalatok között (6. fejezet) A „lépések” fogalma potenciálisan intézkedések széles skáláját foglalja magában a fejlesztés és működtetés minden szakaszában, beleértve a fenntartási és üzemeltetési feltételek megteremtését, berendezések konstrukcióját, élőhelyek helyreállítását és létrehozását. A „minden megvalósítható lépés” megfogalmazás a más jogszabályokban használt „practicable” analógiája alapján azt sugallja, hogy a mérséklő intézkedéseknek műszakilag megvalósíthatónak kell lenniük; nem járnak aránytalan költségekkel; és összeegyeztethetőek az új változtatással vagy fenntartható emberi fejlesztési tevékenységgel. Be kell mutatni az érintett víztestek állapotromlásának megelőzése érdekében a tervekben tett intézkedéseket. Meg kell vizsgálni, vannak-e ezen felül további, javasolható kiegészítések, módosítások. Ezeket az SKV, KHV elvileg tartalmazza, ha nem, akkor célzottan a vizek, vagy a védett területek állapotára vonatkozó terhelések csökkentésének módozatait ki kell dolgozni.  Ha vannak ilyen megoldások, azokat a tervekbe integrálni kell → áttervezés  Ha nincsenek, vagy csak aránytalanul nagy költséggel → tovább kell vizsgálódni.

7-1 melléklet


- 12 -


3. Harmadik lépés annak vizsgálata, hogy van-e környezetileg, VKI szempontból kedvezőbb műszaki és nem aránytalan költségű megoldás. Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett beavatkozás célja más módon, más eszközökkel, más helyen is elérhető-e? Az alternatív eszközök vagy megoldások jelenthetnek alternatív helyszíneket, különböző fejlesztési léptéket vagy tervezetet, vagy alternatív folyamatokat. Az alternatívákat a fejlesztés korai szakaszában és a megfelelő földrajzi szinten (EU, nemzeti, vízgyűjtő-kerület) a módosítás által nyújtott előnyös célkitűzések alapos ismeretével összevetve kell értékelni. Az SKV-nak, KHV-nak tartalmaznia kell változatelemzést, ami kiindulásként szolgál ennek megválaszolására.  Ha nincs ilyen alternatíva, akkor további vizsgálat, a 4. lépés következik. Ha létezik ilyen alternatíva, akkor vizsgálni kell annak költségeit és azt, hogy az esetleg magasabb költségekkel arányos-e az elérhető környezeti előny. Aránytalan a szükséges környezetileg kedvezőbb beavatkozások költsége, ráfordítása, ha az nem áll arányban az állapotjavulás eredményeként jelentkező eredményekkel, hasznokkal (mind a költség, mind a haszon nemcsak pénzben kifejezhető részekből áll). Az aránytalan költségre vonatkozó elemzések, megfontolások a politikai döntéshozatalt segítő információkat szolgáltatnak. Az aránytalan költség vizsgálat módszere kidolgozandó, mert itt nem a szokásos pénzben kifejezett haszon/költség arány számításra van szükség, hanem valamilyen egyszerűbb módszer alkalmazása célszerű.  Ha költségarányos a környezeti előny → áttervezés  Ha aránytalanul magas a költség → tovább kell vizsgálódni. Ezt a kérdés a portugál vízerőmű stratégiában már egy lépéssel korábban vizsgálták. Eleve a változatok tágabb köréből indultak ki és csak a legkedvezőbb fejlesztésekkel haladtak a részletes tervezés felé (6.4 fejezet). A cél a megújuló vízenergia termelés, ezen belül a helyszín másodlagos, oda telepítik az erőműveket, ahol azok a legkevésbé gátolják a VKI célok elérését. 4. Negyedik lépés annak eldöntése, hogy a tervezett beavatkozások közérdeket szolgálnak és/vagy vannak-e olyan társadalmi-gazdasági előnyök, amelyek felülemelkednek a VKI célok elérésének előnyein. Ez a lépés a legbonyolultabb és csak a 4.7 mentességnél kell alkalmazni. Két részből áll:  Mi tekinthető közérdeknek  Új módosítások előnyei kontra környezeti előnyök Mi tekinthető közérdeknek? Ezt a fogalmat az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) és más EK joganyag is használja. Habár az Európai Bíróságon nincs ítélkezési gyakorlat az Élőhelyvédelmi Irányelv ezen koncepciónak alkalmazásával kapcsolatban, az Európai Bizottság „Módszertani útmutató a Tanács 92/43/EEC számú, vadon élő növény- és állatfajok, valamint élőhelyek védelméről szóló irányelve 6. cikk (3) és (4) bekezdéseinek rendelkezéseihez: A Natura 2000 területekre jelentős hatással lévő tervek és projektek hatásbecslése”10 segíthet a tisztázásban.

10

Az alábbi honlapon található néhány szempont a „Első rendű közérdek” meghatározásához: http://europa.eu.int/comm/environment/nature/nature_conservation/eu_nature_legislation/specific_arti cles/art6/index_en.htm 7-1 melléklet


- 13 -


Indokolt figyelembe venni, hogy az elsőrendű közérdek okai11 olyan helyzetekre utalnak, ahol a tervek vagy tervezett beruházások nélkülözhetetlennek bizonyulnak az alábbiak alapján:  A lakosok életének alapvető értékeinek (egészség, biztonság, környezet) védelmét célzó intézkedések vagy politikák;  Az állam és a társadalom szempontjából alapvető politikák;  Gazdasági vagy szociális jellegű intézkedések kötelezettségek vagy közszolgáltatások teljesítése.

végrehajtása,

különleges

Lényeges továbbá, hogy a nyilvánosság bevonása jelentősen hozzájárul az elsőrendű közérdek meghatározásához12. Közérdeknek minősül a VKI szerint, ha a tervben foglaltak az emberi egészség terén bekövetkező új változásokat vagy módosulásokat, valamint az emberek biztonságának megőrzésében vagy a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyöket jelentenek. Ilyen lehet adott esetben pl. az árvízi biztonság megteremtése a települések belterületein. A közérdek igazolása a társadalom érintett csoportjainak bevonásával történhet, a terv, de legkésőbb az SKV társadalmasítása folyamán. Előnyös ezt a mozzanatot minél előbb beiktatni, hisz fontos, hogy a tervezés minél korábbi fázisában kiderüljön, elfogadja-e a társadalom a terv közérdek státuszát. Ha ugyanis az SKV társadalmasítása során derül ki, hogy nem fogadja el, az az egész tervezési folyamatot semmissé teheti. Ha korábban tesztelik ezt a tervezők, akkor legfeljebb az történik, hogy a társadalom közérdekűnek tekinti a beavatkozást, miközben ennek igazolására végül nincsen szükség, mert nem lesznek olyan mértékűek a vizet érő beavatkozások. A közérdek bemutatásának külföldi gyakorlata igen sokrétű. Van, ahol elegendő egy kormányzati deklaráció (pl. Portugáliában a megújuló energia, beleértve a vízenergiát is, termelése annak számít), máshol minden esetet külön vizsgálni kell (pl. Svédország, Skócia). A lengyelországi Wroclawban negyed-millió ember árvíz elleni védelme nyilvánvaló közérdek, különösebb indoklásra nem szorul, különösen az 1997-es árvízi katasztrófát („az évezred árvize”) felidézve. Az új módosítások előnyei kontra környezeti előnyök A 4. lépésben meg kell válaszolni azt a kérdést is, hogy a VKI 4.1 cikkében meghatározott célkitűzések elérésével járó környezeti és társadalmi hasznokat felülmúlják-e az új változtatások és módosítások hasznai az emberi egészség, az emberi biztonság megtartása vagy a fenntartható fejlődés tekintetében, vagyis a környezeti előnyöket felülmúlják az új változások vagy módosulások miatt jelentkező előnyök (erre példaként szolgál szintén a 6.3 fejezet, Maidenhead víziutak esete).

11

Meg kell jegyezni, hogy a „első rendű közérdek” figyelembevétele a 4. Cikk 7. pontjának csak az első felére vonatkozik, a második részére nem. 12

Lásd CIS 8. számú Útmutató: A nyilvánosság bevonása a Víz Keretirányelv vonatkozásában: http://forum.europa.eu.int/Public/irc/env/wfd/library?l=/framework_directive/guidance_documents

7-1 melléklet


- 14 -


Az alábbiak tartoznak a környezeti hatások következményeihez:  Állapotromlás esetében az állapot leromlásának eredményeként elmaradt hasznok és lehetőségek (pl. biodiverzitás csökkenés);  Jó állapot vagy potenciál elérésének meghiúsulása esetében azok a hasznok, melyek akkor állnának rendelkezésre, ha a jó állapot vagy jó potenciál elérése nem hiúsulna meg (pl. ivóvízellátás már nem elérhető). Ezen negatív hasznokat össze kell vetni az új változtatással vagy módosítással járó, az emberi egészséggel, az emberi biztonság megtartásával vagy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos lehetséges hasznokkal és egyéb költségekkel (más természetes erőforrások megnövekedett igénybevétele, beleértve a globális hatásokat). Így a lehetséges hasznok és költségek más típusait is figyelembe kell venni és lehetőség szerint ki kell számolni. Az Irányelv előírásaihoz igazított beruházás költségeinek és hasznainak elemzésére van szükség annak megítéléséhez, hogy az állapotromlás megelőzésével vagy a víztest jó állapotának helyreállításával járó környezeti és a társadalmi hasznokat felülmúlják-e az új változtatások és módosítások hasznai az emberi egészség, az emberi biztonság megtartása vagy a fenntartható fejlődés tekintetében. Ez nem jelenti azt, hogy minden költséget és hasznot pénzesíteni vagy akár számszerűsíteni kell a döntéshozatal érdekében. A minőségi, mennyiségi és néhány esetben pénzben kifejezett (monetarizált) információ megfelelő kombinációja attól függ, mire van szükség a döntés meghozatalához és mi arányos és összegyűjthető. A társadalmi-gazdasági előnyök bemutatása nem a projekt befektetői szemléletű költséghaszon vizsgálatát jelenti, hanem a fejlesztés kihatásainak társadalmi költségeit és hasznait foglalja össze. Ezekbe beletartoznak a környezeti és erőforrás költségek (hasznok) is, melyekről az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv 5.3 melléklete részletes iránymutatással szolgál. Lényegében tehát egy olyan változatelemzésről van szó, ahol a tervezett új fejlesztés társadalmi hasznai és költségeinek egyenlege áll szemben azokkal a hasznokkal, amelyek a fejlesztés elmaradásakor lépnek fel.

A költség-haszon elemzés megfelelő indoklást adhat az aránytalan költségekre, de figyelembe kell venni a következőket:  Az aránytalanság nem kezdődhet automatikusan azon a ponton, ahol a számszerűsített hasznok meghaladják a költségeket.  Nemcsak a számszerűsíthető, pénzesíthető hasznokat kell figyelembe venni.  A költségeknek érzékelhetően és nagy biztonsággal kell meghaladnia a hasznokat az aránytalan költség megállapításához.  Az aránytalan költségek megállapításához a döntéshozónak figyelembe kell venni az intézkedés érintettjének fizetőképességét is. .Az aránytalan költség meghatározásának kulcseleme mind a beavatkozások, mind a víz állapot javulásából eredő járulékos (közvetett hatásának) feltérképezése és értékelése.

7-1 melléklet


- 15 -


A járulékos hatások értékelése a társadalom bevonási folyamatban különös fontossággal bír. A víz állapotok javulásából eredő közvetett hatásokat négy szempont szerint lehet csoportosítani: 1. Közvetett regionális hatások: 1.1. Árvízi kockázat változása 1.2 Belvíz veszélyeztetettség változása 1.3 Aszály érzékenység változása 1.4 Vízvisszatartó képesség változása 2. Természeti erőforrásokra és természeti környezetre gyakorolt hatások 2.1 Természetes, természet közeli élőhelyek területének kiterjedése 2.2 Mozaikosság változása 2.3 Folytonos növényborítás arányának változása 2.4 Felszabdaltság mértékének változása 2.5 Növény és állatfajok veszélyeztetésének változása 2.6 Zavarásnak való kitettség változása 2.7 Biomassza produkció és akkumuláció változása 2.8 Talaj állapotra/minőségre/agro-ökológiai potenciálra gyakorolt hatás 2.9 Tájkép változása 2.10 Kellemesség, felüdülés lehetőségének változása 3. Közvetett gazdasági hatások 3.1 Energia felhasználás változása 3.2 Hulladék- és anyaggazdálkodás változása 3.3 Közlekedésre gyakorolt hatás 3.4 Településüzemeltetésre gyakorolt hatás (pl. vízellátás) 3.5 Halgazdálkodásra és halászatra gyakorolt hatás 3.6 Idegenforgalomra (és horgászatra) gyakorolt hatás 3.7 Ipari termelésre gyakorolt hatás 3.8 Mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatás 4. Közvetett társadalmi hatások 4.1 Emberi egészség változása 4.2 Foglalkoztatás változása 4.3 Társadalmi kirekesztésre / bevonásra gyakorolt hatás 4.4 Népesség eltartóképességre gyakorolt hatás/térségfejlesztési hatás Célszerű a legfontosabb hatásokra koncentrálni és azokat, ha lehet legalább naturális mutatókkal leírni, amennyiben lehet pénzben számszerűsíteni. A közvetett hatások számszerűsítésének lehetőségeit foglalja össze a VGT1 6.4 háttéranyaga. A fenti elemzések a döntések megalapozását szolgálják. A mentességi útmutató fogalmaz: a műszakilag megvalósítható intézkedéseket rangsoroló priorizálási megközelítések lehetnek az első operatív lépések a költségek aránytalanságának értékelésében, de az ezeket a megközelítéseket követő határidő hosszabbítások indoklásának tiszteletben kell tartania a releváns VKI előírásokat. 7-1 melléklet


- 16 -


 Ha a közérdek igazolható → tovább kell vizsgálódni.  Ha a beavatkozás előnyösebb a beavatkozás elhagyásánál, tovább kell vizsgálódni  Ha nem → a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható 5. Ötödik lépés annak vizsgálata, megvalósulása veszélyben van-e?

hogy

más

víztestek

VKI-céljainak

Az SKV/KHV tartalmaz erre vonatkozó információt, így ez könnyen megítélhető. A kérdés az, hogy a terv megvalósulásával előálló új helyzet nem gátolja-e meg más víztestekre megfogalmazott VKI-célok elérését. Például, egy vízlépcső megépítése meghiúsíthatja a távoli alsóbb szakaszokon is a jó ökológia potenciál elérését, esetleg szükségessé teheti a víztest/ek besorolásának módosítását. Ha veszélyeztet más víztestet, akkor a kérdés az, hogy megakadályozható-e?  Ha igen → áttervezés  Ha nem → a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható  Ha nem veszélyezteti más víztesten a VKI-célok teljesülését → tovább kell vizsgálódni. Az angol Faversham patak esetében a negatív hatásokat vizsgálni kellett a Svale víztesten is (6.3 fejezet), ebben a konkrét esetben nem találtak ott állapotromlás kockázatot. 6. Hatodik lépés annak vizsgálata, hogy a tervben, projektben foglaltak megfelelnek-e a Közösségi környezeti jogszabályoknak? Ez kiemelt témája az SKV-nak, annak tartalma alapján könnyen megítélhető.  Ha nem → a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható  Ha igen → tovább kell vizsgálódni. 7. Hetedik lépés annak vizsgálata, hogy a terv garantálja-e a Közösségi szabályokban előírt védelmi szinteket? Itt azt kell megvizsgálni, hogy a terv megvalósítása nem akadályozza-e az egyéb környezeti Közösségi elvárások teljesítését, különös tekintettel a víztől függő természeti értékekre vonatkozó elvárásokra, így elsősorban vizsgálandó a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelv teljesülése.  Ha igen → Kitűzhető az érintett víztest(ek)re új, teljesíthető VKI-cél.  Ha nem → a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható

7-1 melléklet


- 17 -


6

Külföldi tapasztalatok

Összefoglaló megállapítások  Az előzetes értékeléssel, ha az a projekt elutasításához vezet, komoly tervezési költségek előzhetők meg  A részletes útmutatók, kidolgozott értékelési módszerek sokat segítenek a fejlesztések transzparens, hatékony, elfogulatlan értékelésében, a káros hatásokat csökkentő megoldások azonosításában, kidolgozásában  Különösen akkor érdemes útmutatókat készíteni, ha egy-egy területen nagy számú hasonló fejlesztés várható (pl. nagy vízenergia potenciállal rendelkező országokban vízerőművekre szabott útmutató, katalógus)  A hatóságok több országban is szakmai tanácsadással segítik a projekt tervezőket, ez egy ingyenes (vagy adott óra-keret erejéig ingyenes) szolgáltatás, ez az erőfeszítés azonban össztársadalmi szinten „megtérül”, hiszen a projekt-javaslatok így könnyebben, hatásosabban vagy kisebb kockázattal elégítik ki a VKI követelményeit ill. környezeti, ökológiai szempontból kedvezőbbek lesznek  A mentességek megítélése régiós vagy országos szinten egyaránt történhet  Az elsőrendű közérdekkel kapcsolatos döntés történhet általános elvek alapján (tipikus pl. a megújuló energia termelését elsőrendű közérdeknek tekinteni), míg a tagállamok egy része megköveteli, hogy ezt a döntést részletes, projekt-szintű elemzésekkel támasszák alá.  A társadalmi egyeztetés általában hangsúlyos

6.1 Ausztria: vízerőművek Ausztriában a vízerőmű projekteket már a részletes tervezési fázis előtt, előzetes tervek alapján értékelik, mivel számottevő esélye van az engedély megtagadásának és így elkerülhető a részletes tervezés magas költsége. Számos vízerőmű beruházási tervet valóban fel is adtak az előzetes tervekhez kapcsolódó értékelés alapján, annak ellenére is, hogy a 2010. évi Nemzeti Energia Stratégiában az éves vízenergia termelés nagyságát 3500 GWh célértékkel emelték a Megújuló Irányelv 2020-as osztrák céljainak teljesítése érdekében. Két esetben már a KHV részeként értékelték a vízerőmű projekteket és csak az egyik felelt meg a 4.7 cikkely követelményeinek.13 A negatív környezeti hatások megelőzésére, csökkentésére a kivitelezők alternatív megoldásokat alkalmazhatnak, melyeket az osztrák kormány egy katalógusban14 foglalt össze. Az országosan egységes értelmezés és alkalmazás, valamint az átláthatóság biztosítása érdekében teljeskörű kritérium rendszer (benne az ökológiai szempontok, 13

Water management, Water Framework Directive & Hydropower Common Implementation Strategy Workshop Brussels, 13-14 September 2011. Issue Paper (final version). November 2011. http://www.ecologic-events.eu/hydropower2/documents/IssuePaper_final.pdf 14 A katalógusban található, vízerőművek szempontjából releváns fő intézkedés típusok pl. a duzzasztó megfelelő pontjain hal élőhelyek kialakítása, javítása, ívásra alkalmas élőhely szerkezetek létrehozása, mellékágak és árterek visszakötése a folyómederhez, új mellékágak kialakítása. 7-1 melléklet


- 18 -


energiagazdálkodás, árvízi hatások, turizmus, FAV minőség és mennyiség érintettsége) került kidolgozásra a vízerőmű tervezetek értékelésére. A katalógus felsorolja továbbá a magas vagy nagyon magas ökológiai értékkel bíró víztesteket. A kritérium rendszer azért is lényeges, mert így országszerte azonos feltételek mentén, átlátható módon bírálják el a hatóságok az új beruházási kérelmeket. A kritériumrendszer része a projekt értékelése a közérdek szempontjából is. A szempontok között szerepel az energiatermelés kategóriáján belül az ellátásbiztonság, az ellátás minősége és az éghajlatvédelemhez való hozzájárulás és a technikai hatékonyság, az ökológiai célokon belül pedig a helyszín természetessége, a helyi ökológia ritkaságának foka, a vízgyűjtő többi részére biztosított ökológiai szolgáltatások és magának a projektnek az ökológiai kihatásai. Az egyéb kritériumok magukba foglalják az árvízvédelmet, hordalék kezelést, felszín alatti ill. felszíni vizekre gyakorolt hatásokat, rekreációs szempontokat. Minden egyes szempont további részletes ismérvek alapján pontozásra kerül, majd a szempontok súlyozással összegzésre, így végül egy objektív pontszámmal lesz a projekt közérdekűsége jellemezhető.15 Ausztria Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében megfogalmazták, hogy a közérdek mérlegelésekor a vízerőmű által megtermelt energiának arányosnak kell lennie a vízfolyás ökológiai értékével. Az osztrák vízerőmű stratégia lényeges eleme, hogy régiós (tartományi) szinten történik a stratégiai tervezés. Tartományi szinten a projektek így egy kézben futnak össze és rögtön láthatóvá válik, hogy egy projekt-javaslatnak lehet-e azt kiváltó, vonzóbb, kevésbé káros alternatívája. A régiós tervezés nagyobb hatékonysággal is jár, mint az egyedi, koordinálatlan projekt kidolgozása. A káros hatások mérséklését jogszabályi kötelezettség írja elő: mindenütt meg kell teremteni a hosszirányú átjárhatóságot és biztosítani kell az ökológiai szempontból elvárt vízhozamot részben állandó alap vízhozam, részben pedig a vízfolyások természetes dinamikájával megegyező változó vízhozam kialakításával. Az osztrák vízerőmű stratégia fontos részét képezi a már üzemelő erőművek teljesítményének javítása, hogy így csökkenjen az új erőművek iránti igény. Eközben az újratervezés részeként a már megépített erőművek káros ökológiai hatásainak csökkentése is kiemelt cél. A kormány tanácsadó szolgálatot állított fel, hogy az segítse az üzemeltetőket a kitűzött célok megvalósításában.

6.2 Egyesült Királyság, Skócia: vízerőművek Skóciában hangsúlyos a vízerőművek negatív hatásait enyhítő intézkedések korai tervezése16. Ezt ill. általában az engedélyezés folyamatát több útmutatóval is segíti a Skót Környezetvédelmi Ügynökség17. A vízjogi engedély kérelmezését számos követelmény kielégítésével kell alátámasztani:  A vízfolyás jellemzőinek bemutatása 15

Veronika Koller-Kreimel. Sustainable Hydropower Development in Austria. Előadás. JASPERS szeminárium, 2015.06.12 16 Water management, Water Framework Directive & Hydropower Common Implementation Strategy Workshop Brussels, 13-14 September 2011. Issue Paper (final version). November 2011. http://www.ecologic-events.eu/hydropower2/documents/IssuePaper_final.pdf 17 http://www.sepa.org.uk/regulations/water/hydropower/ 7-1 melléklet


- 19 -


 Élőhely és biológiai felmérés  A halak vándorlásának várható természetes és mesterséges akadályait nevesíteni kell, folyás irányban és felfelé egyaránt  A moha és zuzmó populáció felmérése  A vízfolyás hidromorfológiai jellemzőinek azonosítása, a hordalék lerakódás változására vonatkozó előrejelzések  Műemlékekre, védett épületekre gyakorolt hatások felmérése  Rekreációs használat változása  A negatív hatásokat enyhítő, kiküszöbölő intézkedések megnevezése Természetvédelmi területek esetében további követelményeket is előírnak. A vízerőművek létesítéséhez hasonlóan az egyéb, a 4.7 cikkely által érintett beavatkozások (pl. új vízkivételek, tározók, haltenyésztés, nagy léptékű diffúz szennyezéssel járó tevékenységek) tervezését is részletes útmutatókkal és könnyen hozzáférhető információkkal segíti a hatóság. A skót kormány nem definiálta, hogy milyen projektek esnek az elsőrendű közérdek fogalomkörébe, a Környezetvédelmi Ügynökség minden esetben önállóan mérlegeli a társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokat és az összkép alapján dönthet a mentességről. Jelentős környezeti hatással bíró vízerőművek alternatíváinak mérlegelésekor a Skót Környezetvédelmi Ügynökség (SEPA) három tényező-csoportot vizsgál: 1. Alternatív helyszínek: ha a negatív hatások nem a méretből vagy a projekt alaptulajdonságaiból, hanem az elhelyezkedésből (helyi érzékenység) fakadnak, megfontolandó más helyszíneken történő megvalósítás, különösen, ha a költségszintet ez nem emeli meg jelentősen. 2. Más, bejáratott megújuló technológiák alkalmazásának mérlegelése (Skócia esetében ilyen mindenekelőtt a szélerőmű) 3. Megvizsgálandó, hogy a már megépített vízerőművek kihasználtságának, hatékonyságának növelésével kiváltható-e az új beruházás (hasonlóan az osztrák gyakorlathoz).

6.3 Egyesült Királyság, Anglia: több eset A Faversham patak kotrása Az esetet képzései során felhasználja a JASPERS18, részletes információ a VKI előírásoknak történő megfelelés vizsgálatáról pedig a Favershem Creek Trust honlapján található19. A 18

http://www.jaspersnetwork.org/download/attachments/19464342/Faversham%20Creek%20Basin%20%20WFD%20compliance%20assessment%20case%20study.pdf?version=1&modificationDate=14341 21400000&api=v2 19 http://favershamcreektrust.com/2015/05/06/basin-dredging-licence-application-public-consultation/ 7-1 melléklet


- 20 -


Faversham patak20 egészen 30 évvel ezelőttig még hajózható volt (kisebb vízijárművekkel), természetes víz utánpótlása nincs, egy erősen módosított víztesten, a Svale-en keresztül gyakorlatilag összeköttetésben van a tengerrel, a vízellátást a tengeri ár-apály szolgáltatja. Miután zsilipek épültek a vízfolyásra, megszűnt az állandó vízmozgás, beindult a hordaléklerakódás és mára eliszapolódott, helyenként mocsarassá vált a patakmeder. A meder tisztítása és mélyítése, kotrása teszi lehetővé a hajózhatóságot, ami a helyi gazdaságfejlesztési célok között kiemeltként szerepel. A projekt egyik előfeltétele a VKI követelmény-rendszerrel való összhang bizonyítása. A VKI vizsgálat elsősorban a Svale víztestre gyakorolt hatások elemzéséből állt és úgy találta, hogy a kotrás nem okoz hátrányos következményeket a Svale-en ill. a feltárt kockázatok kezelésre kerülnek (a kotrási anyagot szárazföldön helyezik el, nem pedig másutt a víztesten; a kotrást úgy időzítik, hogy ne jelentsen gondot a halaknak). Bár ezt az esetet is a JASPERS 4.7 szemináriumán ismertették, mivel nincs állapotromlás, a mentességet már nem kellett vizsgálni. Maidenhead víziutak Maidenhead egy kisváros Londontól nyugatra, keresztülfolyik rajta a Temze vízgyűjtőjéhez tartozó York patak, besorolása szerint egy erősen módosított víztest. 2012-ben a patakot jó kémiai és gyenge ökológiai állapotúnak minősítették, a jó ökológiai potenciált 2015 végére a várakozások szerint nem éri el, azt 2027-re kell halasztani. A javasolt új fenntartható fejlesztés21 egy városi vízi körgyűrű, mely a York patak és a Moor árok összekötésével jön létre. Ehhez egy ponton duzzasztásra van szükség, ami megemeli a vízszintet és így hajózhatóvá teszi a vízfolyást, egyben le is lassítja a víz áramlását, ez az állapot azonban ellentétes a jó ökológiai potenciállal, mint céllal. A 4.7 cikkely szerint lehet a VKI jó ökológiai potenciálra vonatkozó célja alól felmentést kérni. A felmentés oka a fenntartható fejlesztés, igazolásához a 4.7 cikkely szerinti teszteket végezték el22. A hatásmérséklés több részből állt:  Az építkezés ideje alatt „legjobb gyakorlatot” megtestesítő eljárások alkalmazása a víztelenítés és kotrás során, így csökkentve minimálisra a halakat és vízimadarakat érő negatív hatásokat.  Kb. 2 km-es, rosttal tömött, beültetett bálákból álló partszakasz létrehozása a kívánt élőhely gyorsabb kialakulása céljából.  A hatóságokkal egyeztetett kivitelezésű hallépcsők létrehozása.  Ahol szükséges, a növényzet eltávolítása a mederből és a partról, a jégmadarak élőhelyének biztosítása, elősegítése.

20

Faversham creek, de inkább kisebb folyó a mi fogalmaink szerint http://www.maidenheadwaterways.org/default.html 22 https://www.waterways.org.uk/pdf/restoration/mwrt_doc_2 21

7-1 melléklet


- 21 -


 A vízijárművekre vonatkozó sebességkorlátozás a hullámzás eróziós hatásainak megelőzésére.  A partmenti és a vízi ökológia közötti harmónia elősegítése.

Bizonyítani kellett, hogy a fejlesztés elsőrendű közérdekkel indokolható. Az alábbi érveket fejtették ki az indoklás során:  A városközpont rehabilitációjában, fejlesztésében kulcsszerephez jutott a víziút kialakítása, melyet az önkormányzat (Royal Borough of Windsor and Maidenhead) támogat és a régiós fejlesztési tervek kiemelt részének tekint.  A fejlesztés sokrétű pénzügyi hasznairól részletes számítások készültek (gazdaság fellendítése, környékbeli ingatlanok értékének emelkedése, turizmus élénkülése, emelkedő költés a városközpont áruházaiban).  Úgy találták, hogy a projekt számszerűsített hasznai messze meghaladják a VKI céljainak el nem éréséből fakadó elmaradt hasznokat - az utóbbit egy nagyszabású fizetési hajlandóság felmérésből vezették le, a York vízfolyásra eső arányos hasznok számításával.  A gazdasági érvek mellett különböző közösségi célok megvalósulása is a fejlesztés mellett szólt, így pl. élhetőbb városközpont, vízisportok lehetősége, csökkenő bűnözés a városközpontban. Az épített környezet javulása szintén az elsőrendű közérdekre hivatkozást erősítette: az addig elhanyagolt Moor árok esztétikus, élhető, csónakkal járható víziúttá alakul. Végül vizsgálták azt is, hogy létezik-e jobb alternatíva. Nem feltétlenül teljesen más jövőképekben kell gondolkodni, a fejlesztés egyes elemeiből épített vagy azokat elhagyó forgatókönyvek vizsgálata is megfelelő lehet. A fejlesztés teljes hiányában is csekély a jó ökológiai potenciál 2027-ig történő elérésének valószínűsége. Ha csak a Moor árokra korlátozódott volna a fejlesztés, akkor a városközpont rehabilitáció nem történt volna meg. Ha csak a York patak került volna fejlesztésre, akkor a körgyűrű nem valósult volna meg, miközben a Moor árok száraz, ökológiai szempontból értéktelen szelvény maradt volna. A duzzasztás nélküli keskeny, sekély patakmeder nem lett volna alkalmas a rekreációs funkciók betöltésére, míg egy nagyobb léptékű, a Temzével összekötött vízrendszer kialakítása aránytalanul költségesebb lett volna, akárcsak az a szcenárió, amelyben kotrás helyett a partokat és a hidakat emelték volna meg. A fejlesztés és a kapcsolódó felmentés megfelelően dokumentálásra került a Temze Vízgyűjtő Gazdálkodás Tervben, a York patak pedig átsorolásra került árvízvédelemből hajózási célúra. A 4.7 cikkhez kapcsolódó gyakorlat A VKI megfelelési vizsgálat részeként részletes útmutatót készített a Környezetvédelmi Ügynökség a 4.7 cikkellyel kapcsolatos vizsgálathoz is. Kiemelendő, hogy az Ügynökségen belül kijelöltek egy „4.7 cikkely segítségnyújtó csoportot” (support group), ha a VKI vizsgálat 7-1 melléklet


- 22 -


során egy projekt abba a fázisba kerül, hogy a 4.7 cikk szerinti mentesség lehetőségét vizsgálják, felkészült szakemberek nyújthatnak segítséget. Az értékelés során vizsgálni kell, hogy a fejlesztés „új fenntartható fejlesztés-e”, ebben az esetben a DEFRA fenntarthatóságra vonatkozó alapelvei mentén kell a fejlesztést értékelni. Ezekbe nem csupán környezetvédelmi, hanem társadalmi, gazdasági, tudományos kritériumok is tartoznak. A negatív hatások mérséklésének az új fejlesztés / módosulás helyszínén kell megtörténnie, nem lehet másutt, mintegy kompenzációként (egyik helyszínen negatív, a másikon pozitív elmozdulás tehát nem megengedett). Az Ügynökség számos témaspecifikus útmutatót közzétett a hatásmérséklő intézkedések kialakításához, így pl. hidromorfológiai eszköztár, folyótorkolati intézkedések, tengerparti kotrás, hordalék-kezelés, ár- és belvízvédelem. Ezek közül az utóbbival részletesebben is foglalkozunk az alábbi szövegdobozban.

Egyesült Királyság: árvízvédelem és belvíz mentesítés negatív hatásait enyhítő intézkedések A Környezetvédelmi Ügynökség (Environment Agency) egy on-line útmutatóval és leírással segíti a káros hatások mérséklését, kiküszöbölését és így az új árvízvédelmi és belvíz mentesítési fejlesztések megvalósítását. Az ügynökség szakemberei abból indultak ki, hogy a létező hatásmérséklő megoldások nagyon sokfélék lehetnek, miközben a fejlesztések érintettjei nyilvánvalóan nem ismerhetik mindegyik megoldást és az egyes intézkedések előnyeit, hátrányait, adott problémára való alkalmazhatóságukat. Az útmutató segítséget nyújt az adott esetre leginkább megfelelő intézkedés kiválasztásához csakúgy, mint az intézkedés bevezetéséhez. Az intézkedéseket hét csoportba szedték (hordalék kezelés; növényzet kezelés; épített objektumok eltávolítása; hallépcsők; épített objektumok módosítása, javítása; árapálynak kitett területek kezelése és helyreállítása; vízi és partmenti élőhelyek kezelése és helyreállítása) és mindegyik csoporton belül felállítottak egy prioritási sorrendet az intézkedések hatásosságát és alkalmazásuk gyakoriságát figyelembe véve. Az intézkedési listát folyamatosan bővítik és frissítik, ahogy új információk és tapasztalatok válnak elérhetővé. Minden egyes intézkedésnél részletes leírás és a megvalósítás sorvezetője segíti a szakembereket.

Az aránytalan költségek megítélésénél az angol útmutató a CIS releváns útmutatóját követi, időnként önálló hangsúlyokkal látva el az egyes pontokat vagy kapcsolódó esettanulmányokra utalva. Ha az új fejlesztés vagy módosítás hatásmérséklő intézkedésekkel együtt engedélyezésre kerül, akkor ezek az intézkedések jogi értelemben kötelezően végrehajtandóvá válnak. Az útmutatóban külön felhívják arra a figyelmet, hogy a fejlesztés alternatíváinak a mérlegeléskor nem elegendő csak a legkézenfekvőbb alternatívákat figyelembe venni, törekedni kell minden, céljában hasonló, de hatásaiban eltérő alternatíva vizsgálatára. Így pl. eltérő technológia, más helyszín, más mérettartomány, alternatív folyamatok ill. működtetési sémák is vizsgálandók. 7-1 melléklet


- 23 -


Az elsőrendű közérdekkel kapcsolatban az angol útmutató kilátásba helyezi egy részletes iránymutatás elkészítését, annak elkészültéig pedig az Élőhelyvédelmi irányelvhez készített nemzeti iránymutatás elsőrendű közérdekkel kapcsolatos leírásaira hagyatkoznak. Megfogalmazzák továbbá, hogy nem sok olyan eset várható, amikor az elsőrendű közérdek valóban indokolható. Önmagában a közérdek nem ok a mentességre, az “elsőrendűség” nélkülözhetetlen, tehát meghaladja az EU vízvédelemmel kapcsolatos céljait, hosszú távú, a közösség alapvető céljait szolgálja. Ilyen lehet pl. az emberi egészséget vagy a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető helyzet elhárítása, nemzetbiztonsági célok, egyértelmű és nagymértékű környezeti javulás, stratégiai fontosságú gazdaságfejlesztési cél, elfogadhatatlan mértékű társadalmi vagy gazdasági károk elkerülése. Hangsúlyozzák továbbá a társadalmi részvétel fontosságát az elsőrendű közérdekről történő döntés esetén is. Elsőrendű közérdek mellett/helyett mentességre adhat okot az is, ha az új fejlesztés/módosítás az emberi egészség, az emberi biztonság megtartása vagy a fenntartható fejlődés tekintetében a jó állapot megtartásából fakadó hasznoknál nagyobb hasznot jelent. Az emberi egészség tekintetében szóbajöhet pl. ivóvíz ellátás, fürdésre használt víztestek vízminőségének javítása, rekreációs célú használatok elősegítése. Az emberi biztonság esetében az árvízvédelem, közúti/vasúti biztonsága növelése, geotechnikai süllyedés kivédése, általában baleseti kockázat csökkentése kerül említésre példaként. Végül, a mentesség miatt elmaradt hasznok és az új fejlesztés hasznainak összehasonlításához megjegyzik, hogy esetenként lehetséges a hasznok pénzben történő kifejezése és a pénzesített értékek összehasonlítása, de erre általában nem nyílik mód, ezért a kvalitatív, kvantitatív és esetleg monetarizált információk megfelelő ötvözésével lehet az összevetést elvégezni. A haszon-információk beszerzése sem mindig egyszerű, a fejlesztés súlyának megfelelő, azzal arányos erőfeszítéseket kell tenni az információk beszerzésére.

6.4 Portugália: vízerőművek Portugáliában a 4.7 cikkely c) pontja szerinti elsőrendű közérdek fogalma akkor elfogadható, ha a fejlesztés megújuló energiát termel, hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, valamint munkahelyeket teremt és elősegíti a gazdaság fejlődését.23 A Megújuló Irányelv céljainak teljesítése érdekében Portugália kiemelt jelentőségűnek tekinti a vízenergia fejlesztéseket. Az alternatívákat vizsgálva a kormány úgy döntött, hogy a vízenergiának helye van a portugál megújuló portfólióban, más megújuló energiaforrásokkal az csak részlegesen helyettesíthető, ezért célként tűzték ki a meglévő vízerőmű állomány rekonstrukcióját és új létesítmények építését. A döntési folyamat két fő lépésből állt: stratégiai környezeti hatásvizsgálat készült magára a koncepcióra (egész pontosan elkészítették az azzal egyenértékű „Nagy vízenergia potenciállal rendelkező duzzasztók nemzeti programját”), majd pedig KHV-t az egyes potenciális helyszínekre. A folyamat során alkalmazták a VKI 4.7 cikkelyének szempontrendszerét, bár nem feltétlenül a mentességek útmutató24 által megjelölt sorrendben. Az SKV részeként 25, vízerőmű 23

Water management, Water Framework Directive & Hydropower Common Implementation Strategy Workshop Brussels, 13-14 September 2011. Issue Paper (final version). November 2011. http://www.ecologic-events.eu/hydropower2/documents/IssuePaper_final.pdf 24 CIS Guidance document No. 20 7-1 melléklet


- 24 -


létesítésére alkalmas helyszínt vizsgáltak elsősorban környezetvédelmi szempontból, de a társadalmi-gazdasági és örökségvédelmi szempontokat is figyelembe vették. A környezeti kritériumok között szerepelt többek között a vízfolyás folytonosság, biodiverzitás, természetvédelmi besorolás, eutrofizáció, hordalék transzport, partmenti erózió, sérülékenység. A vízerőmű lehetséges közvetlen helye mellett a vízgyűjtő hosszabb szakaszára gyakorolt hatásokat is figyelembe vették. A folyamat végén a környezeti hatásokra vonatkozó „osztályzattal” látták el mind a 25 helyszínt, majd költség-haszon hányadosok alapján (ahol a költség ez az osztályzat, a haszon a beruházás várható pénzügyi haszna) kiválasztották a 10 legvonzóbb projektet és a további vizsgálatokat erre a szűkített körre végezték el. Még az SKV-ben definiálták a negatív környezeti hatásokat enyhítő ill. kompenzáló potenciális intézkedések listáját. Az SKV jelentést társadalmi vitára bocsátották, a konzultáció eredményeit is beépítve készült el a végső jelentés, a hatásmérséklő intézkedések kibővített listájával és újonnan beemelt monitoring követelményekkel. Ezután a 10 kiválasztott helyszínre részletes KHV készült, beleértve a környezeti hatásokat enyhítő intézkedések pontos kialakítását (különösen a halak vándorlását és az ökológiai vízhozamot elősegítve). A részletes KHVk során egy projekt elutasításra került, az egyik helyszínen az ökológiai feltárás során ugyanis egy addig nem ismert, olyan édesvízi gyöngykagyló (Margaritifera margaritifera) populációra bukkantak, mely az Élőhelyvédelmi irányelv25 védelme alá esik és a szóbajöhető kárenyhítő intézkedések egyikét sem találták elég hatásosnak a negatív hatások teljeskörű kiküszöbölésére. 2011-ig26 három vizsgálat fejeződött be, az egy elutasított helyszín mellett kettő került elfogadásra. Az elfogadott KHV után következhet az engedélyezés, az engedélyekbe pedig részletesen bekerülnek a környezeti károkat enyhítő ill. kompenzáló intézkedések, valamint a kapcsolódó monitoring tevékenység technikai követelményei.

6.5 Egyéb európai tapasztalatok Lengyelország: Wroclaw árvízvédelme Wroclaw város árvízvédelmének megerősítése olyan markáns hidromorfológiai beavatkozásokat kíván (pl. töltések erősítése, vízelvezető csatornák bővítése, a folyómeder egy szakaszának átalakítása szélesítéssel és kotrással, valamint maga az építkezés), melyek egyebek mellett elkerülhetetlen módon hátrányosan érintenek két Natura 2000 besorolású területet, ami összesen kb. 20 hektáron a jelenlegi élőhelyek megszüntetésével jár. A várakozások szerint az Odera folyó vízminősége átmenetileg, kb. 3-5 éves időtartamra romlani fog. A hosszirányú átjárhatóság a beruházást követően javulni fog (pl. hallépcsők építése miatt). A természeti értékek csökkenése ellenére a projekt mentességben részesült a VKI követelmények alól, részben a 4.7 cikkely alapján.27 A beruházási terv tartalmaz hatásmérséklő intézkedéseket, az elsőrendű közérdek pedig több, mint 250 ezer ember árvízvédelméhez kapcsolható. 25

Council Directive 92/43/EEC of 21 May 1992 on the conservation of natural habitats and of wild fauna and flora 26 2011-es a felhasznált irodalom. 27 Modernisation of Wroclaw Floodway System. Előadás. JASPERS szeminárium, 2015.06.12 7-1 melléklet


- 25 -


Hollandia: a 4.7 cikkely alkalmazásának kritériuma Új projektek (fejlesztések) ökológiai hatásainak minimalizálása28: Az ökológiai megfontolások viszonylag újonnan kerülnek beemelésre a vizeket érintő fejlesztések értékelésébe. A vízügyi szakembereket segítendő új ezirányú útmutató készül, maga az útmutató kidolgozása egy VKI intézkedés. Lényeges, hogy az új, ezirányú fejlesztések ne eredményezzenek visszalépést a már elért eredményekből, állapotjavulásból. Az útmutató kidolgozásakor milyen új fejlesztéseket tartottak szem előtt? Mindekelőtt olyan projekteket, melyek hidromorfológiai értelemben változtatják a víztestet, így pl. homokbányászat, mederkotrás, új szárazföldi felület létrehozása korábbi víz helyén, kikötőfejlesztés, tengerpart átalakítás. Más jellegű fejlesztésekre (pl. hűtővíz kivét, haltenyésztés, vízerőművek létesítése) önálló útmutatók készültek vagy készülnek a közeljövőben. Kulcskérdés a jelentős hatású fejlesztések azonosítása, küszöbérték a víztest ökológiai szempontból értékes részének érintett hányada. Ha ez 1% fölött van és a negatív hatásokat nem lehet megszüntetni vagy kompenzálni, akkor kerül sor a 4.7 cikk szerinti vizsgálatra. A 2015-2021 közötti periódusra két ilyen fejlesztést azonosítottak, 2009-2015 között ilyen volt a rotterdami kikötő fejlesztése (kb. 10 km2 vízfelület helyett mesterséges szárazföld létesítése). Románia A megújuló energia termelése elsőrendű közérdeknek minősül és így mentességben részesülhet. 29 Romániában a környezet számára jóval előnyösebb megoldások mérlegelésére egy szempontrendszert dolgoztak ki, ennek segítségével mérik fel a műszaki kivitelezhetőséget és a költségek arányosságát/aránytalanságát. Minden szóba jöhető alternatívát vizsgálni kell, kvalitatív és ha rendelkezésre állnak adatok, kvantitatív módon is. Norvégia Bár nem EU tagállam, 9 éves időeltolással Norvégia teljes egészében bevezeti a VKI-t. A norvég metódus szerint a 4.7(c) cikkely szerinti elsőrendű közérdekről az ezirányú társadalmi egyeztetések eredményére építve döntenek. A 4.7 cikkely alá eső projektek engedélyezési eljárása során a releváns hatásokat és a hasznokat egyaránt figyelembe veszik. Aránytalanság esetén a projekt tervet módosítani kell, a negatív hatásokat enyhítő intézkedéseket szükséges hozni, de a projekt teljes egészében el is utasítható, ha nem reális az aránytalanság megszüntetése.

28

Marcel van den Berg. An approach to ensure minimal ecological effects of new (physical) projects (The Netherlands). Előadás. JASPERS szeminárium, 2015.06.12 29 Water management, Water Framework Directive & Hydropower Common Implementation Strategy Workshop Brussels, 13-14 September 2011. Issue Paper (final version). November 2011. http://www.ecologic-events.eu/hydropower2/documents/IssuePaper_final.pdf 7-1 melléklet


- 26 -


Svédország Svédországban az elsőrendű közérdek koncepciója nem mindenható, általánosságban nem lehet ezzel indokolni a követelmények alóli mentességet. Európai szintű jó gyakorlatok A „VKI és a vízerőművek” témában rendezett Ecologic munkaértekezlet záródokumentuma 30 a következőképpen foglalja össze a 4.7 cikkely alkalmazásával kapcsolatos jó gyakorlatokat:  A mentességi teszt teljeskörű beépítése az engedélyezési folyamatba.  Világos, átlátható kritériumrendszer a mentességekről szóló döntésekhez.  A döntéshozatali kritériumok előzetes társadalmi egyeztetése.  A döntéshozatali rendszer legyen arányos és áramvonalasított (egyszerű), hogy a szükségtelen késedelmek elkerülhetők legyenek.  A jóváhagyó vagy elutasító döntések világos indoklása.  A javasolt beruházás alternatíváinak vizsgálatakor a megfelelő földrajzi terület lehatárolása. pl. megújuló energia esetén ez lehet egy nagyobb terület, különösen, ha a nemzeti megújuló célkitűzések teljesítése a cél, ivóvíz ellátáskor vagy árvízvédelemkor nyilvánvalóan egy leszűkített földrajzi egység logikus. A VGT tartalmaz javaslatot arra, hogy ezeket a vizsgálatokat, a KHV, az SKV és szükség esetén más engedélyezési eljárásokba (pl. vízjogi engedélyezési) is be kell építeni. A vizsgálatok hiányában a projekt csak a következő VGT felülvizsgálatkor 2015-ben szerepelhet, mint új fejlesztés

30

Water management, Water Framework Directive & Hydropower Common Implementation Strategy Workshop Brussels, 13-14 September 2011. Issue Paper (final version). November 2011. http://www.ecologic-events.eu/hydropower2/documents/IssuePaper_final.pdf 7-1 melléklet


- 27 -


Melléklet A vizek állapotának értékelése a VGT-ben állapotromlás értelmezése a 4.7 vizsgálatban

és

az

A mellékletben áttekintjük, hogy milyen információkra épülhet annak eldöntése, vajon meghiúsulhat-e valamely terv, program, beruházás, tevékenység, stb. (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban terv) következtében a VKI célkitűzés? E kérdés eldöntéséhez ismernünk kell a jó állapot, a jó ökológiai állapot és jó ökológiai potenciál, valamint az állapotromlás fogalmát, annak pontos tartalmát. Ezeket a fogalmakat a VKI meghatározta. A VGT2 6. fejezete, mellékletei, háttéranyagai és térképei bemutatják az állapotértékelés módszereit, az állapotértékelés eredményeit. Itt röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat és az ajánlott vizsgálatokat.

M1. A felszín alatti víz jó állapotának elérése “A felszín alatti víz jó állapota” egy felszín alatti víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak a mennyiségi és kémiai állapota is legalább “jó” minősítésű. A felszín alatti vizek állapotának minősítését a 30/2004 KvVM rendelet alapján kell végrehajtani. A jogszabály összhangban áll a VKI előírásaival, a „Felszín alatti vizek védelme Irányelvvel” és az EU szinten kiadott útmutatóval. A módszertani sémát, amely a VGT1-hez képest nem változott, az 1. ábra mutatja be.

1. ábra:

Felszín alatti vizek minősítésének módszere mennyiségi állapot

intrúzió teszt

FAVÖKO teszt felszíni víz és szárazföldi ökoszisztémák

vízminőségi trend (kémia és hőmérséklet) A jó áll. fenntartása veszélyeztetett (kockázatos)

7-1 melléklet

FAVÖKO* teszt (felszíni víz és szárazföldi)

vízmérleg teszt

szennyezési csóva teszt

jó

vízszintsüllyedés teszt

Felszín alatti víztest állapota szennyezett ivóvízbázis terület teszt teszt

gyenge

kémiai állapot


- 28 -


A felszín alatti vizek minősítése mennyiségi és kémiai (vízminőségi) szempontból történik. Az állapotértékelés feladata, hogy azonosítsa a gyenge állapotot kiváltó terhelést annak érdekében, hogy a megfelelő intézkedések meghatározásra kerüljenek. „Jó mennyiségi állapot” az V. melléklet 2.1.2 táblázatában meghatározott állapot (ld. 1. táblázat).

1. táblázat: A felszín alatti víztest jó mennyiségi állapota

Ha a terv, vagy beruházás felszín alatti vizek használatára irányul, vagy azt közvetett módon előidézi, akkor számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a felszín alatti vizek jó állapota célkitűzés az adott víztesten nem teljesül. Fokozott a veszélye ennek, ha az érintett víztest(ek) az adott hatótényezőre érzékenyek. Az SKV/KHV készítése során mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) mennyiségi állapotát. Erről az aktuális Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben tájékozódhatunk. A VGT2 mennyiségi állapot minősítésének összesített eredményeit foglalja össze a VGT2 6-13. táblázat, a 6-5. melléklet (víztestenkénti információk itt találhatok) , illetve a 6-6. - 6-13. térképmellékletek. Az egyes tesztek eredményeit az alábbi mellékletek mutatják be: A vizek jó állapotának fogalmába beletartozik a víztől függő szárazföldi ökoszisztémák megfelelő állapota is. Nem lehet jó állapotú a felszín alatti vízest, ha az általa érintett, általa táplált ökoszisztémák a víz állapota - nem kielégítő minősége vagy mennyisége - miatt károsodottak. A FAVÖKO teszt a vizes és a magas talajvízállástól függő jelentős ökoszisztémák állapotát vizsgálja. Jelentős FAVÖKO-nak a kiemelt természetmegőrzési területeket, a NATURA 2000 területekké nyilvánított élőhelyeket tekintették. A FAVÖKO-k részletes adatai és a teszt eredményei a 6-8. mellékletben találhatók.

7-1 melléklet


- 29 -


Az elvégzett tesztek alapján a 185 felszín alatti víztest közül 37 mennyiségi állapota gyenge és 20 darab minősíthető jó, de gyenge kockázatúnak. A mennyiségileg jó állapotú felszín alatti vizek esetében is igen óvatosan kell eljárni, tekintettel arra a regionális léptékű talajvízszint süllyedésre, amely az elmúlt évtizedekben hazánkban érzékelhető volt. Ennek mértéke, tendenciája területileg eltérő, de pl. a felszín alatti víztől függő élőhelyek állapotának degradációs tendenciái is országosan jellemzőek. A vizsgálat során érdemes tehát a víztesttel kapcsolatban álló élőhelyek állapotának feltárása is. A VGT erre vonatkozóan is ad tájékoztatást (ld. később). Javaslatunk szerint minden jelentős vízkivétellel járó terv esetén szükséges erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni. Ilyen terv lehet új ivóvízbázis kialakítása, bármilyen felszín alatti vízkészletre épülő gazdasági tevékenység (pl. öntözés, termálfürdő, vagy geotermikus erőmű létesítése), de ide tartozhatnak azok a tervek is, amelyek közvetett módon csökkentik a FAV-készletet, pl. folyómedrek mélyítése, csatornák létesítése, belvízelvezetés. A felszín alatti víz „jó kémiai állapota” egy olyan felszín alatti víztestnek a kémiai állapota, amely az V. melléklet 2.3.2 táblázatában (ld. alább a 2. táblázatban) foglalt minden feltételt kielégít. 2. táblázat: A felszín alatti víztest jó kémiai állapota

Ha a terv, vagy beruházás felszín alatti vizek minőségének közvetlen befolyásolásával jár, vagy azt közvetett módon előidézi, akkor számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a felszín alatti vizek jó állapota célkitűzés az adott víztesten nem teljesül. Tudni kell, hogy nemcsak szennyezés, hanem a felszín alatti vízből történő túlzott termelés is okozhat vízminőségi problémát a felszín alatti vizekben. (A termál karszt-víztestek zártabb rögeiben tárolt víz kémiai összetétele megváltozhat a víztermelések hatására a környezetben lévő, eltérő összetételű víz térnyerésével.) Miután ilyen termál karsztvizek hasznosítása (gyógy-és egyéb fürdő, ásványvíz-termelés) olyan, amelyeknél a stabil vízösszetétel előírás, ezért a 7-1 melléklet


- 30 -


víztermelés által kiváltott változások kedvezőtlenek lehetnek. Fokozott a veszélye ennek, ha az érintett víztest(ek) az adott hatótényezőre érzékenyek. Az SKV/KHV készítése során mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) kémiai állapotát. Erről az aktuális Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben tájékozódhatunk. A VGT2-ben a víztestenkénti minősítés eredményeit a 6-19. táblázat, a 6-20. ábra, valamint a 6-9. melléklet összefoglaló táblázata (itt található a víztestenkénti minősítés), és a 6-10. - 6-13. térképmellékletek mutatják be. Az elvégzett tesztek alapján a 185 felszín alatti víztest közül kémiai állapot szerint 39 állapota gyenge és 16 minősíthető jó, de gyenge kockázatúnak . Javaslatunk szerint minden, a felszín alatti vizek minőségét befolyásoló terv esetén szükséges erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni a minőségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztesteken. Ilyen terv lehet pl. a termálvizek visszasajtolása, szennyvízelhelyezés, hulladékelhelyezés, zagytározók kialakítása, diffúz szennyezést okozó tevékenységek.

Felszín alatti víztestek összesített minősítését a mennyiségi és a kémiai minősítés eredményei közül a rosszabbik határozza meg. Az elvégzett tesztek alapján a 185 felszín alatti víztest közül 98 jó állapotú, 64 állapota gyenge és 23 minősíthető jó, de gyenge kockázatúnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a felszínhez közeli sekély porózus víztesteink vannak a legrosszabb állapotban mind mennyiségi, mind minőségi szempontjából. A víztől függő szárazföldi ökoszisztémák állapotának jellemzésére a VGT-ben három kategória használatos: nem, vagy alig károsodott, károsodott és jelentősen károsodott. (A VGT1-ben csak jelentősen károsodott minősítés van, a VGT2-ben megjelenik mindhárom minősítés.) Ha bármelyik felszín alatti víztesttel kapcsolatban álló, víztől függő élőhely állapota károsodottá, vagy jelentősen károsodottá válik a tervezett beavatkozás víztestet érő hatása miatt, akkor a víztest nem lehet jó állapotú, tehát a VKI szerinti elvárás teljesítése veszélybe kerülhet. A víztől függő NATURA 2000-es területek állapotát a 6-20 melléklet mutatja be. A Magyarországon előforduló élőhelytípusok közül 20 tekinthető olyannak, amely felszín alatti víztől potenciálisan függő (FAVÖKO). A FAVÖKO egy hidrológiai fogalom, amely az alapján tesz különbséget az élőhelyek között, hogy azok ökológiai vízigényüket hányad részben fedezik a felszín alatti vízből. A túlnyomórészt felszín alatti vízből táplálkozó élőhelyeket nevezik FAVÖKO-nak. A víztől függő élőhelyek listájában szereplő bármely élőhelytípus beletartozhat ebbe a körbe, azonban a beletartozás nem automatikus. Az adott terület hidrogeológiai viszonyai szabják meg, hogy az ott található konkrét élőhely milyen arányban táplálkozik felszín alatti vízből. 3. táblázat Felszín alatti víztől potenciálisan függő Magyarországi élőhelytípusok N2000 kód

Víztől függő élőhelytípus

1530

Pannon szikes sztyeppék és mocsarak

3130

Oligo-mezotróf állóvizek (törpekákás iszapnövényzet)

3150

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel

3160

Természetes disztróf tavak (láptavak)

7-1 melléklet


- 31 -

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része N2000 kód

Víztől függő élőhelytípus

3260

Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások (hínaras patakok)

3270

Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel

6410

Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon

6430

Síkságok és a hegyvidéktől a magashegyig tartó szintek higrofil magaskórós szegélytársulásai

6440

Folyóvölgyek mocsárrétjei

6510

Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

6520

Hegyi kaszálórétek

7110

Dagadóláp

7140

Tőzegmohás lápok és ingólápok

7210

Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival

7220

Mésztufás források (Cratoneurion)

7230

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek

91E0

Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők

91F0

Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus, Ulmus, Fraxinus fajokkal

91IO

Euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek Quercus fajokkal

91N0

Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae)

Az élőhelyek felszín alatti vizekkel kapcsolatos problémája alapvetően mennyiségi probléma. A felszín alatti vizek gyenge mennyiségi állapota miatt számos FAVÖKO nem tudja ökológiai vízigényét kielégíteni. Ezek az élőhelyek folyamatosan szárazodnak, degradálódnak, ökoszisztéma szolgáltatásaik köre csökken, minősége romlik, sok élőhely kiszárad, megszűnik. Az SKV/KHV során meg kell állapítani, hogy a terv megvalósulásával érintett felszín alatti víz mennyiségi viszonyai módosulnak-e, és az nem veszélyezteti-e a vele kapcsolatban álló potenciális FAVÖKO élőhelyek ökológiai vízigényének kielégítését. Ezen Natura 2000 területekkel kapcsolatban álló felszín alatti víztestek bármelyikén a további vízkivétellel járó, vagy az élőhelyek felszín alatti vízzel történő ellátásának mértékét más módon csökkentő tevékenység veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. Javaslatunk szerint minden, a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák ökológiai vízigényének kielégítését befolyásoló (hátráltató) terv esetén szükséges erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni, különösen az ökológiai vízigény szempontjából veszélyeztetett védett területeket ellátó víztesteken. Ilyen terv lehet minden a felszín alatti vízkészletet csökkentő terv, pl. új ivóvízbázis kialakítása, bármilyen felszín alatti vízkészletre épülő gazdasági tevékenység (pl. öntözés, termálfürdő, vagy geotermikus erőmű létesítése). Ilyen lehet minden, az utánpótlódás mértékét csökkentő, vagy a lefolyást növelő terv, pl. folyómedrek mélyítése, csatornák létesítése, belvízlevezetés, nagykiterjedésű tarvágások, művelési ág vagy mód megváltozása.

7-1 melléklet


- 32 -


M2. Felszíni víztest jó ökológiai állapotának elérése (természetes víztestek) “Jó ökológiai állapot” egy felszíni természetes víztestnek az V. mellékletben foglalt osztályozás szerint (ld. lejjebb) ilyennek minősített állapota. Az ökológiai állapot minősítését 5 kategóriával írjuk le: kiváló, jó, mérsékelt, gyenge és rossz. A minősítés meghatározó elemei biológiai, fizikai-kémiai és hidromorfológiai.  Biológiai minősítés elemei: 5 élőlénycsoport (fitoplankton, fitobenton, makrofita, vízi makroszkópos gerinctelen, hal) alapján → 5 minőségi kategória (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz).  Fizikai-kémiai minősítés elemei: 4 anyagcsoport: oldott szerves anyagok (oxigén háztartás), tápanyagkínálat, pH, sótartalom alapján → 3 minőségi kategória (kiváló, jó, mérsékelt).  Hidromorfológiai minősítés elemei: hossz- és keresztirányú átjárhatóság, mederváltozatosság, mederanyag és növényesség, parti zónák állapota, talajvízkapcsolat (eltömődött mederben nincs leszivárgás, mélyülő mederben talajvízelvonás) alapján → 2 minőségi kategória (kiváló, jó). Az ezek alapján kiadódó minőségi kategóriák a következők: Kiváló: Nem, vagy csak igen kevés antropogén eredetű eltérés a felszíni víztest adott típusa fizikai-kémiai és hidrológiai-morfológiai minőségi elemeinek értékében azokhoz képest, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. A víztest biológiai elemeinek értékei is ezen viszonyoknak megfelelőek, vagy attól csak kis mértékben térnek el. Jó: A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek emberi tevékenységből származó kismértékű torzulást mutatnak, de csak kevéssé térnek el azoktól, melyek ezt a típust zavartalan körülmények között általában jellemzik. Mérsékelt: A felszíni víztest biológiai minőségének elemeire vonatkozó értékek csak mérsékelten térnek el azoktól, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között. Az értékek az emberi tevékenységből származó torzulás mérsékelt jeleit mutatják és jelentősen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között. Gyenge: A felszíni víztest típusa biológiai minőségi elemeinek nyilvánvalóan jelentős elváltozását mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai közösségek jelentősen eltérnek azoktól, amelyek általában együtt járnak azzal a típussal zavartalan viszonyok között. Rossz: A felszíni víztest típusára vonatkozó biológiai minőségi elemek egyértelműen súlyos elváltozását mutatják, és amelyekben a megfelelő biológiai életközösségek jelentős hányada hiányzik azok közül, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. Az ökológiai állapot tehát egy integrált minősítés, melynek rendszere olyan, hogy a jó ökológiai állapotot alapvetően a biológiai állapot határozza meg. A víztest nem 7-1 melléklet


- 33 -


megfelelősége ugyanis a fizikai-kémiai állapot alapján legfeljebb mérsékelt lehet, a hidromorfológia szerint pedig legfeljebb jó (ld. lejjebb a 2. ábrán). A fizikai-kémiai és a hidromorfológiai tényezők csak 1 kategóriát ronthatnak a víztest ökológiai besorolásán és az is maximum a kiváló-ból a jó-ra történő változás lehet (ld. 4. táblázat). A minőségi besorolásban adódó minden egyéb változás a biológiai elemek állapotától függően történik. 4. táblázat: Az integrált ökológiai minősítés elemei az ökológiai minősítés elemei: biológiai, fizikai-kémiai, hidromorfológiai

minősítése: kiváló, mérsékelt

Biológiai

Kiváló

fizikai-kémiai

Kiváló

Hidromorfológiai

Kiváló

fizikai-kémiai

Jó

Biológiai

ökológiai minősítés

kiváló

Kiváló

Biológiai

Hidromorfológiai

jó,

jó

Kiváló Kiváló

fizikai-kémiai Hidromorfológiai

Mérsékelt Kiváló

Biológiai

Kiváló

fizikai-kémiai

Jó

Hidromorfológiai

jó

Jó

Biológiai

Kiváló

fizikai-kémiai

mérsékelt

Hidromorfológiai

jó

jó

Jó

A jó ökológiai állapot besorolást tehát kizárólag a biológiai tényezők veszélyeztetik. A vízi ökoszisztémákban (fitoplankton, fitobentosz, makrogerinctelen, makrofita, hal) történő kedvezőtlen változások alapján kaphat a biológiai állapot a jónál rosszabb (mérsékelt, gyenge, vagy rossz) minősítést. Az ilyen besorolás vonatkoztatási alapja az adott víztest élőlény-együtteseinek ún. referenciaállapota. Minél közelebb van egy-egy víztest 5 vizsgált élőlénycsoportjának állapota a referenciaállapothoz, annál jobb a víztest biológiai besorolása. Az SKV/KHV során meg kell állapítani, hogy a terv megvalósulásával érintett felszíni víztest(ek) biológiai besorolása vajon módosul-e. Mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) alapállapotát. A felszíni víztestek állapotát a 6-1 melléklet, a felszíni vizek állapotértékelésének minősítési módszerét a 6-2 melléklet, fizikai és kémiai állapotértékelés módszerét a 6-3 melléklet és a hidromorfológiai állapotértékelést a 6-4 melléklet mutatja be.

7-1 melléklet


- 34 -


E víztesteken bármilyen a biológiai állapotra kedvezőtlenül ható terv veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. Javaslatunk szerint minden, a felszíni vizek biológiai állapotát (az ötből bármelyi élőlénycsoportra külön-külön)) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű elemzést kell végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. Ilyen lehet minden, a felszíni befogadók terhelésével járó tevékenység, pl. árvízi tározás, minden nagy területre kiterjedő diffúz szennyezéssel járó tevékenység, pl. kemikáliák használata, minden a víztestek áramlásviszonyait, árjárhatóságát jelentősen befolyásoló tevékenység (pl. duzzasztók), vagy a vízi biotópokat nagymértékben módosító tevékenységek pl. nagykiterjedésű kotrás, mederrendezés, partbiztosítás.

M3. Felszíni víztest jó ökológiai potenciálja (erősen módosított vagy mesterséges víztestek) “Jó ökológiai potenciál” egy erősen módosított vagy mesterséges víztestnek az V. melléklet előírásai szerint ilyennek minősített állapota. Az ökológiai potenciál minősítését 3 kategóriával írjuk le: maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciál. Az ökológiai potenciálnak két összetevője van a biológiai és a hidromorfológiai. A jó ökológiai potenciál a maximális ökológiai potenciálhoz viszonyítva fogalmazódik meg. Maximális ökológiai potenciál:  Biológiai elemek: A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékei - amennyire csak lehetséges - tükrözik a leginkább hasonló felszíni víztest típus jellemzőit, figyelembe véve az erősen megváltoztatott vagy mesterséges víztest adott fizikai viszonyait.  Hidrológiai-morfológiai elemek: A hidrológiai-morfológiai viszonyok csak a felszíni vízre gyakorolt azon hatásokkal vannak összhangban, amelyek a víztestnek a mesterséges vagy az erősen módosított jellegéből származnak, miután már minden mérséklő intézkedést megtettek az ökológiai folytonosság legjobb megközelítésére, különös tekintettel a fauna migrációjára, továbbá a megfelelő szaporodási és táplálkozási lehetőségekre. Jó ökológiai potenciál:  Biológiai elemek: A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben enyhe elváltozások vannak a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest.  Hidrológiai-morfológiai elemek: A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeivel megegyező viszonyok. Mérsékelt ökológiai potenciál:  Biológiai elemek: A vonatkozó biológiai minőségi elemek értékeiben mérsékelt elváltozások vannak a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekhez képest. 7-1 melléklet


- 35 -


Ezek az értékek jelentős mértékben torzultabbak, mint azok, amelyek a jó minőség esetében tapasztalhatók.  Hidrológiai-morfológiai elemek: A biológiai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeivel megegyező viszonyok. A jó ökológiai potenciál besorolást is alapvetően a biológiai elemek állapota szabja meg. A jó ökológiai potenciált nagyjából ugyanazok a hatótényezők veszélyeztetik, mint a jó ökológiai állapotot, csupán az elvárások mérsékeltebbek. Az erősen módosított vagy mesterséges víztestek esetén is mindig figyelembe kell venni az érintett víztes(ek) alapállapotát. Erről is az aktuális Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben tájékozódhatunk. E víztesteken is bármilyen a biológiai állapotra kedvezőtlenül ható terv veszélyeztetheti a VKI célok teljesülését. Javaslatunk szerint minden, a felszíni vizek biológiai állapotát (az ötből bármelyi élőlénycsoportra külön-külön) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű elemzést kell végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek.

M4. Egy felszíni vagy felszín alatti víztest állapota romlásának megelőzése A vizek állapotromlása alacsonyabb minőségi kategóriába történő besorolást jelent. A vízestek állapotában bekövetkező változást, állapotromlást a minősítés egyes összetevőiben történő változás idézheti elő. A víztestek állapotminősítése három tényezőtőtől függ: a) a víztest ökológiai minősítése b) a víztest kémiai minősítése c) a víztesttel kapcsolatban álló, víztől függő álló szárazföldi ökoszisztémák állapota a.) Ökológiai minősítés – a 3.1-ben és 3.2-ben leírtak szerinti minősítés, röviden újra: Az ökológiai állapot minősítését természetes víztesteken alkalmazzuk, és 5 kategóriával írjuk le: kiváló, jó, mérsékelt, gyenge és rossz. Az ökológiai állapotnak három összetevője van a biológiai, a fizikai-kémiai és a hidromorfológiai. Az ökológiai potenciál minősítését erősen módosított és mesterséges víztesteken alkalmazzuk, és 3 kategóriával írjuk le: maximális, jó és mérsékelt. Az ökológiai potenciálnak két összetevője van a biológiai és a hidromorfológiai. Meghatározója a biológiai elemek szerinti állapot, azaz az 5 élőlénycsoport referenciaállapothoz viszonyított állapota. Az ezekben történő állapotromlás oka lehet a víztest állapotromlásának. Javaslatunk szerint minden, a felszíni vizek biológiai állapotát (az ötből bármelyi élőlénycsoportra külön-külön) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű elemzést végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. 7-1 melléklet


- 36 -


b.) Kémiai minősítés: elsőbbségi anyagok + négy fém (oldott cink, réz, króm, arzén) “A felszíni víz jó kémiai állapota” a 4. cikk (1) bekezdésének (a) pontjában a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket kielégítő kémiai állapotot jelenti, vagyis egy olyan kémiai állapotot, amelyben a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a IX. mellékletben és a 16. cikk (7) bekezdésében meghatározott, valamint más európai közösségi joganyagba foglalt környezetminőségi határértékeket. A VKI IX. melléklet Kibocsátási határértékek, környezetminőségi szintek az alábbiak szerint határozhatók meg: Az Európai Parlament és a Tanács 2006/11/EK Irányelve (2006. február 15.) a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szól, és két csoportot határoz meg: az I. csoportba tartozó anyagok kibocsátását meg kell szüntetni, a II. csoport esetében csökkenteni kell a szennyezést. VKI X. melléklete 33 anyagot vagy anyagcsoportot jelöl ki31 elsőbbségi veszélyes anyagként, majd 2013.09.01-től 45 eleműre bővült a lista. A környezetminőségi előírásokról szóló 2008/105/EK (EQS direktíva) európai parlamenti és tanácsi irányelv a Víz Keretirányelvvel összhangban környezetminőségi előírásokat (EQS) és újabb eljárásokat állapít meg az elsőbbségi anyagok tekintetében. 2. ábra: A víztestek minősítését kialakító tényezők rendszere

2. ábra A víztestek minősítésének összetevői

Minősítési kategóriák: K- kiváló J – jó M – mérsékelt Gy – gyenge R - rossz

31

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK Irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (EQS direktíva)

7-1 melléklet


- 37 -


Az állapotromlás szempontjából – amelyet az ökológiai és a kémia állapot együttesen határoz meg– fontos a veszélyes anyagok jelenléte is. Ez is okozhat érdembeli kategóriaromlást, mert a rossz kémiai minősítés az ökológiai állapot szerinti minősítést 1 kategóriával lejjebb viszi (ld. 2. ábra). Ha pl. a biológiai állapot jó, (amit a fizikai-kémiai és a hidromorfológiai minősítés nem ronthat), de veszélyes anyagok jelenléte várható, akkor a vizek jó állapota veszélybe kerülhet. Azokat a víztesteket, amelyek – ökológiai minősítése nem kiváló (hanem jó, mérsékelt, gyenge vagy rossz) és egyidejűleg a kémiai minősítése nem jó, veszélyes anyagok tekintetében veszélyeztetettnek tekintünk. (Ha a víz ökológiai minősítése kiváló, a nem jó kémiai minősítés is csak a jó állapotig ronthatja azt le, tehát a jó állapot célkitűzés nincsen veszélyben.) De VKI 4.7 értékelésnél elemenként kell a vizsgálatot végezni, ha - hidromorfológián kívül - bármelyik romlik egy osztályt, akkor romlik az állapot – nem lehet ezt a mentességet alkalmazni (EU Bíróság jogegységi ajánlása alapján). c.) Víztől függő szárazföldi ökoszisztémák állapota A felszíni vízfolyások és tó víztestek által közvetlenül érintett víztől függő szárazföldi ökoszisztémák, illetve a részben vagy teljesen felszín alatti vizek által táplált ökoszisztémák (FAVÖKO) állapota is befolyásolja a vizek állapotát. A felszíni víztől függő szárazföldi élőhelytípusok köre megegyezik a már bemutatott FAVÖKO élőhelyekkel (ld. 3. táblázat). Az élőhelyeknek a felszíni vizekkel kapcsolatban is a vízhiány a legnagyobb problémája, de a felszíni vizek esetében a nem megfelelő vízminőség is okozhat komoly károkat az ökoszisztémákban. Általában véve a vizek nem megfelelő minősége által okozott kedvezőtlen hatásokat az társulások idővel képesek részben vagy egészben semlegesíteni. Maradandó állapotromlást leginkább a szikes tavakon, szerves anyagban nagyon szegény lápokon, vagy extrém módon tápanyagszegény talajokat kedvelő társulásokban lehet előidézni. A vizek állapotromlását előidézheti:  a biológiai elemek állapotának romlása  veszélyes anyagok jelenléte  víztől függő ökoszisztémák állapotának romlása Itt új elemként a víztől függő ökoszisztémák állapota kerül be, a másik két elem az előzőekben szerepelt. A víztől függő ökoszisztémák vízáltali befolyásoltságát, ill. ebből fakadó állapotát – mint arról már volt szó - nem, vagy alig károsodott, károsodott és jelentősen károsodott kategóriákban adja meg a VGT2. A jelentősen károsodott védett területeket veszélyeztetettnek tekintjük. Az ezek állapotromlását befolyásoló tervek veszélyeztetik a VKI célok teljesülését. Javaslatunk szerint minden a víztől függő élőhelyek állapotát érzékelhetően rontó tevékenységek következményeit víztest szinten kell vizsgálni azon víztestek esetében, amelyek jelentősen károsodott védett élőhellyel vannak közvetlen vagy közvetett kapcsolatban32. 32

A vizek védett természeti területekkel, védett élőhelyekkel való kapcsolatának jellegét (közvetlen, közvetett) a VGT2 tartalmazza. 7-1 melléklet


- 38 -


A fentieken kívül figyelembe kell venni az egyes víztesteket együttesen érő hatásokat is. Ez alapvetően az SKV feladata, amelyben nagyobb térségeket érintő, koncepcionális jellegű tervek, beavatkozások hatáselemzése történik, így mód van áttekinteni a regionális léptékű következményeket is. Ennek pontos módszertani kidolgozása még várat magára, de itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a víztestet érő különböző kedvezőtlen hatások összeadódhatnak, és a több kisebb, a víztest állapotromlását önmagában nem befolyásoló hatótényező együttesen képes lehet a víztest állapotának rosszabb minőségi kategóriába juttatására. Összefoglalva: Víztest szintű hatáselemzést kell végezni minden olyan tervre, amely hidromorfológia állapotba avatkozik be:  jelentős vízkivétellel jár a mennyiségi szempontból veszélyeztetett felszín alatti víztesteken  a felszín alatti vizek minőségét várhatóan rontja a minőségi szempontból veszélyeztetett víztesteken  a felszíni vizek biológiai állapotát kedvezőtlenül befolyásolja a minőségi szempontból veszélyeztetett felszíni víztesteken  a felszín alatti vizek mennyiségét csökkenti, utánpótlódását gátolja  a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák ökológiai vízigényének kielégítését hátráltatja, különösen a jelentősen károsodott védett területeket ellátó víztesteken  víztől függő élőhelyek állapotát érzékelhetően rontja, különösen a jelentősen károsodott védett területeket ellátó víztesteken Víztest szintű hatáselemzést kell végezni továbbá minden olyan egyéb fenntartható fejlesztésre, ami jelentheti a kiváló állapot romlását jó állapotúra, így kiemelten:  veszélyes anyagok víztestbe jutásával jár, vagy azt előidézheti, a veszélyes anyagok tekintetében veszélyeztetett víztesteken A hatások összességét kell megkísérelni számba venni, ha egy víztestre, vagy folyószakaszra, vagy tóra egyidejűleg a fentiek közül több jelentős hatótényező megjelenése is várható. Amennyiben a hatások víztest szinten jelentősnek várhatók, veszélyt jelenthetnek a VKI célok teljesülésére. Ez esetben szükség van a VKI szerinti elemzés elvégzésére.

7-1 melléklet


- 39 -

7-1 melléklet: Útmutató a VKI 4.7 cikk szerinti elemzés elvégzéséhez. 2. változat

Recommend Documents