695 Ft
20 14
szeptember
Merre? Hogyan? A vizuális felsőoktatás helyzete Best of Diploma 2014 Csapatépítés Mezőszemerén A falakon kívül: Sziget Fesztivál, Fesztiválsziget Konzumművészet: Jeff Koons Labirintusház
tar talom
Mi a pálya? pálya ?
Merre? Hogyan? Beszélgetés a vizuális felsőoktatás helyzetéről ALBERT ÁDÁM, BORDÁCS ANDREA, KÓSA JÁNOS, KUDÁSZ GÁBOR ARION, L I S Z K A T A M Á S , S Z I G E T I G . C S O N G O R4, T I M Á R K A T A L I N ————
All the Best! A Magyar Képzőművészeti Egyetem Best of Diploma 2014 kiállításáról D E B R E C E N I B O G L Á R K A ————9
Túl közel és túl távol Pályakezdők lehetőségei: ösztöndíjak, pályázatok, rezidens programok, lehetőségek a hazai és nemzetközi terepen 14 C S A T L Ó S J U D I T ————
Kontextus-háló: független képzőművészeti tanszék Beszélgetés Menesi Attilával 17 B O R D Á C S A N D R E A ————
Csapatépítés Mezőszemerén Alkotótábor „képzős” hallgatóknak B U K T A I M R E ————20 A falakon kívü kívüll
A kivonulás esztétikája Beszámoló a Sziget Fesztivál képzőművészeti programjairól F I C S O R B E N E D E K ————22
AMS 2014 – Fesztiválsziget a Városligeti tavon Interjú Erdélyi Szabolcs igazgatóval és Szeder Kata művészeti vezetővel 26 M U L A D I B R I G I T T A ————
Képzőművészet az utcán! A Szabad-Tér Galéria Pécsett F E K E T E V A L I ————28
Konzumművészet Jeff Koons: Retrospektiv J E F F R E Y T A Y L O R ————30
LATARKA – Progresszív határátlépők az Andrássy úton Interjú a négy kurátorral: Bánki Ákossal, Bársony Istvánnal, Esse Bánki Ákossal, Tomasz Piarssel 34 T E L E K - N A Y Á G N E S ———— Kiállításokk Kiállításo
Zuzu hazai pályán Méhes Lóránt kiállítása K O Z Á K C S A B A ————37 A borító a Labirintus ház modelljének felhasználásával készült. Valós mérete: 9x7x3m, tervezője és a kiállítás kurátora: S Á R K Á N Y G Y Ő Z Ő . A Labirintus ház 2014. IX. 7-től látható a szentendrei MűvészetMalom udvarán.
Gáspár, Futár, Heródes Korniss Péter képei P . S Z A B Ó E R N Ő ————40
Festő a tájban Nyerges Pál balatoni tájképei G O P C S A K A T A L I N ————44
A Labirintus bejáratában 46
P . S Z A B Ó E R N Ő ————
Gondolatok a könyvtárban Könyvtárgyak, művészkönyvek G E L L É R K A T A L I N ————50 Köny v
A magyar művészetről kicsit másképpen Mezei Ottó: Magyar, európai, modern. Válogatott írások 52 L Ó S K A L A J O S ————
Pusztán létezésének ténye Supka Magdolna: A drámai groteszk. Válogatott művészeti írások B A L Á Z S S Á N D O R ————53 Last Minut Minutee
Térgeometria Serényi H. Zsigmond és Le K’dar kiállítása P . S Z A B Ó E R N Ő ————56
Az idegen fészekre szálló kakukk esetei Véssey Gábor kiállítása 57 H E M R I K L Á S Z L Ó ————
ajánló
BUNUS
Magyar művészek Párizsban Imák Auschwitz után
Ioan Bunus kiállítása
Egy lappangó Munkácsy-mű
…a képzőművészet nyelvén
Budapest Galéria, Lajos utca, 2014. szeptember 5–október 5.
Abigail Galéria, 2014. augusztus 31–október 4.
Budapest, Rumbach utcai zsinagóga, 2014. szeptember 1–30.
Nadrágszíj, kötél, zsineg, konyhai szita, drót, para-
Az Abigail Galéria és Aukciós Ház Magyar művé-
A holokauszt 70. évfordulóján a kiállítás szervezői
fadugó, kidobásra ítélt tárgy – bármi, ami Bunus
szek Párizsban című, értékesítéssel egybekötött
szükségesnek érzik megfogalmazni, hogy a Soá
keze ügyébe kerül alkalmas arra, hogy szunnyadó,
kiállításán bemutat egy különleges Munkácsy-
tragédiája nem zsidó ügy, hanem keresztény és
de bármely pillanatban ébredésre kész vagy
festményt, az 1887-es Olvasó nőt. A mű hátoldalán
össztársadalmi trauma egyaránt. Ennek kifejezé-
éppen pillanatnyi ötleteiből alkotást hozzon létre.
látható a művész felesége, Cécile Munkácsy francia
seként rabbik, püspökök és egyházi gondolkodók
Alkotásai egyfajta szellemi káoszból születnek:
nyelvű, Párizsban írt ajánlása Latinovits Leónak.
írtak Ima Auschwitz után címmel imádságokat,
fésületlenül hemzseg benne a folyamatosan
A kép 1973-ig tökéletesen nyomon követhető,
amelyeket kortárs képzőművészek kaptak meg,
születő számtalan gondolat, az érlelődő, megva-
kiváló provenienciákkal rendelkezik, ezután
és amelyeket a művészet eszközeivel vizuális
lósításra váró ötlet, de ha azokban rendet vágna,
azonban, egészen mostanáig, lappangott.
tartalommá formálva tettek egyetemes üzenetté.
megszűnne a „bunusi” művészet.
I O A N B U N U S : Hármas faág oltás, 2004
„Az imádság meggyőződésünk szerint nem
M U N K Á C S Y M I H Á L Y : Olvasó nő, 1887
B E N C Z Ú R E M E S E : Ne zárkózz el!, 2014
Átgondoltan megkomponált vagy spontán gesz-
A kiállítás elsődleges célja az, hogy összképet
tusokkal készített rajzaihoz a csomagolópapír, a
adjon a 20. század magyar művészeinek francia-
karton éppúgy alkalmas felület számára, mint a
országi tevékenységéről. E festők és szobrászok
legfinomabb merített Amalfi-papír. A gyakran rára-
többsége a pezsgő nagyvárosban a legmo-
gasztott számlával, parkolójeggyel, képeslaptöre-
dernebb irányzatokhoz kapcsolódott, melynek
Részt vevő képzőművészek:
dékkel és egyéb elemekkel kiegészített rajzok egy
hatására karrierjükben radikális változás történt.
helyhez, egy alkalomhoz, egy emlékhez kötődő
Egyesek csupán tanulmányúton voltak itt, mely
hangulatok, érzések, benyomások lenyomatai,
után hazatértek, Párizs viszont az ő alkotásaikon is
mondhatnánk, egy intim napló lapjai. Motívumai,
tartós nyomot hagyott. Végigkövethetjük például
beleértve és nem félreértve a geometriai formákat
Basch Árpád, Perlrott-Csaba Vilmos, Basch Andor,
is, nem absztrakt alakzatok, hanem a természet
Diener Dénes Rudolf, Klie Zoltán, A. Tóth Sándor,
BENC ZÚR EMESE, HA ÁSZ IST VÁN, H A R A S Z T Y I S T VÁ N , K L I M Ó K Á R O LY, KO N O K TA M Á S , K R A J C S O V I C S É VA , LOVA S ILO NA , M AT ZO N ÁKO S, NÁDLER IST VÁN, SZÜTS MIKLÓS, TÖLG-MOLNÁR Z O LTÁ N , VO J N I C H E R Z S É B E T.
elmélyült megfigyeléséből és a szorosabb környe-
Martyn Ferenc, Józsa Sándor, Kolos-Vary Zsigmond,
zetből leképzett formák.
Henri Nouveau, Braun Vera, Rozsda Endre, Peterdi Gábor, Fejtő Rózsi, Nicolas Schöffer, Pán Márta, Molnár Vera, Csernus Tibor, Vajtó Ágota, Stein
állásfoglalás, nem embereknek való megfelelési kényszer, hanem az Isten felé fohászkodó bocsánatkérés és megbocsátás hangja tud lenni” – írják.
Szervező: Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány Együttműködő partner: Zsidó Nyári Fesztivál
Anna, Nem’s Judith, Liptay Mátyás, Kilár István, Neuhaus Ervin és még sok más jelentős művész párizsi alkotóéveit.
2
20 14
szeptember
Emlékkiállítás Németh József (1928–1994) halálának 20. évfordulóján
Miszla Art
Ötödik fal
Képzőművészeti Szimpozion
Žilvinas Kempinas kiállítása
To r n y a i J á n o s M ú z e u m , H ó d m e z ő v á s á r h e l y, 2014. szeptember 7–november 9.
Józsefvárosi Galéria, 2014. szeptember 7-ig, Miszla, 2014. szeptember 15-ig
Műcsarnok, M0, 2014. szeptember 26–november 2.
A Tolna megyei Miszlán, a felújított Nemeskéry
Videokazettákból származó mágnesszalagok
meghatározó egyénisége húsz éve nincs közöt-
Kastélyban negyedszer rendezték meg a Miszla Art
szolgálnak Kempinas szinte összes, a kiállítóteret
tünk. Halálának évfordulóján a Tornyai János
Nemzetközi Képzőművészeti Szimpoziont. A Miszla
betöltő, azt teljes egészében használatba vevő
Múzeum emlékkiállítással tiszteleg munkássága
Art alapítói, a kastély felújítói, Makay Tamás és
installációjának alapjául. Az eredetileg képsorok
előtt. A múzeum összes emeleti termeiben
Makayné Pál Berta szándékainak megfelelően a
tárolására alkalmas médium Kempinas háromdi-
kiállított több mint hatvan műalkotás az életmű
szimpozion két kurátora, Nagy Gábor és Nádas
menziós műveiben tárgyiasul, és térben rajzolt
minden egyes korszakát igyekszik lefedni közgyűj-
Alexandra képzőművész idén is olyan nyitott
vonallá alakul. Az eszközeiben minimalizmusra
teményekből és magángyűjteményekből váloga-
szemléletű, értékteremtő művészeket hívott meg a
törekvő művész teljes precizitással hozza létre
tott munkáival.
közös munkálkodásra, akiknek eddigi munkássága
efemer, de monumentális műveit, melyek olyan
is valószínűsíti, hogy érzékenyek a hely szelle-
súlytalanok, hogy szinte nem is léteznek, ahogy
Fotó: Dömötör Mihály
Németh József festőművész, az alföldi iskola egyik
N É M E T H J Ó Z S E F : Tiszta forrás, 1984
Németh József művészetének sajátossága, hogy az illuzionisztikus és ikonikus ábrázolás határmezsgyéjén mozog. Témáit a hajdan volt paraszti lét világából merítette, emelt horizontú kompozícióin az ember- és állatalakokat sajátos, szakrális hangulatú léthelyzetekben ábrázolta. Emberalakokat megjelenítő műveiben két típust lehet elkülöníteni: az egyik az, ahol a figurák valamilyen tevékenység – munkavégzés – közben örökíttettek meg, bár heves mozdulatokat, lendülettől mozdulni látszó végtagokat itt hiába keresnénk; a másik, ahol figurái létbe merevedetten csak vannak. Ülnek, állnak vagy fekszenek – hieratikus, már-már szertartási mozdulatlanság ez, mely többet sejtet az ábrázolt jelenet egyszervalóságánál.
TA S I J Ó Z S E F
plasztikája
Ž I L V I N A S K E M P I N A S : Forrás, 2011
mének üzenete iránt, ugyanakkor munkál bennük
az M0-ban emelt Ötödik fal sem. Az Ötödik falat,
egyfajta újító szándék, amely a hagyományos
amit 2011-ben Japánban, a Yokohama Triennálén
műfajok határterületeit is érinti. Nem tematikus, a
állított ki először a művész, most az M0 terére
tájképfestészet kortárs lehetőségeit kutató szim-
adaptálva építi fel újra. Ugyanitt Kempinas egyik
poziont szerveztek az egyébként igen festői tolnai
motorikusan kinetikus műve, a Forrás is látható
dombok között, inkább arról folyt két héten át a
lesz. A fekete mágnesszalagok rengetegét ventil-
művek nyelvén a párbeszéd, hogy hogyan formá-
látor hozza folyamatos mozgásba, és teszi azt élő
lódik napjainkban a tradíció és az egyéni újító
organizmushoz hasonlóvá.
szándék viszonya. A szimpozion idei munkájában Stefan Balázs, Mátrai Erik, Popovics Lőrinc, Sulyok Gabriella, Székely Beáta, Tasi József István (Tajó), Tenk László Verebes György, Volker Beyer vett részt, a résztvevők munkáiból rendezett kiállítás a Józsefvárosi Galériában szeptember 7-ig, a Miszla Art székhelyén szeptember 15-ig tekinthető meg.
Žilvinas Kempinas (1969) egyetemi tanulmányait New Yorkban végezte, jelenleg is ott él. Az utóbbi évtizedben a kortárs képzőművészet fontos kiállítótereiben és eseményein mutatta be munkáit. Többek között a New York-i MoMA PS1ban (2003), a párizsi Palais de Tokyóban (2006), a bécsi Kunsthallében (2009) és a bázeli Tinguely Múzeumban (2013) is szerepelt egyéni kiállítással. 2007-ben elnyerte a Calder díjat. Hazáját 2009-ben képviselte a Velencei Biennálén.
3
20 14
szeptember
összeállította: Rudolf A nica
Tiszta forrás
Mi a pálya?
Tisztelt Olvasó! Diplomás számunk jellegét az idén megváltoztattuk. Az előző években az MKE tanszékeinek minden művészdiplomázóját bemutattunk – ez most elmarad, többek között azért, mert különféle struktúrában már több más intézményben is zajlik művészképzés. Diplomás blokkunkban így a vizuális felsőoktatásban előkerülő problémákra koncentráltunk egy ezekről szóló beszélgetés rövidített, szerkesztett változatával s az olyan dinamikus képzésformákra, amelyek eltérnek a szokványostól (független képzőművészeti tanszék).
Az MKE így is kiemelt intézmény maradt, hiszen a Best of Diploma kiállításról külön cikket hozunk, s a képzés során kötelező művésztelepek közül is bemutatunk egyet, a „képzősök” mezőszemerei művésztelepét (szándékaink szerint idővel a többire is sort kerítünk), hiszen egyre fontosabbá válik a hivatalos intézményi falakon kívüli szakmai élményszerzés. A diploma megszerzése fordulópont, de még egy viszonylag védett állapot. Az igazi nehézségek később kezdődnek, ezért tartottuk fontosnak egy, a pályakezdők lehetőségeit összegző tanulmány publikálását is. B O RD Á C S A N D RE A
Merre? Hogyan? Beszélgetés a vizuális felsőoktatás helyzetéről ALBERT ÁDÁM, BORDÁCS ANDREA, KÓSA JÁNOS, KUDÁSZ GÁBOR ARION, LISZK A TAMÁS, SZIGETI G. CSONGOR, TIMÁR K ATALIN
CSIKÁSZ ANNAMÁRIA: Negatív tájkép III., Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs
2014. július 14-én a MKE Best of Diploma kiállítás kísérő-
az életbe. De folyamatosan felmerül: mit tehet egy festő ma
programjaként beszélgetés zajlott a vizuális felsőoktatás
Magyarországon, miután kilépett a felsőoktatásból? A tehetség-
kérdéseiről, melynek rövidített-szerkesztett változata
követésben amúgy elég rosszul állnak az intézmények, gyakran
jelenik itt meg. A beszélgetést Bordács Andrea szervezte
nem tudni, hogy a végzett hallgatóknak mi a sorsa, és sokan sajnos
és Kósa János moderálta.
elhagyják a pályát.
KÓSA JÁNOS
Számomra alapvető kérdés az oktatás során, hogy hogyan moti-
(az MKE, Festő Tanszékékének veze-
tője): A felsőoktatás komoly strukturális átalakítás előtt
válhatjuk a hallgatóinkat. Az utóbbi időben az alulmotiváltság jelei
áll, amiről valójában nincsenek információink vagy csak
mutatkoznak a hallgatók körében. Talán azért, mert ezelőtt tíz évvel
nagyon hézagosak, ezért erről csupán hipotetikusan
még azt lehetett mondani nekik, hogy épül egy belső piac, egy
tudnánk beszélgetni. Így pusztán tartalmi kérdéseket
komoly galériás rendszer, amire érdemes figyelni, mára viszont a
érintünk, persze ezek szoros kapcsolatban vannak a
válsággal ez teljesen összeomlott. Magyarország amúgy is gyakor-
strukturális problémákkal.
latilag fehér folt az európai művészet térképén. Nagyon nehéz
Ahogy látható itt a Best of Diploma kiállítás sűrűjében, a festőknél nagyon jól sikerült az idei diploma, tehát működünk és tehetséges végzősöket bocsátunk 4
bármit is mondani egy hallgatónak anélkül, hogy csak hitegetnénk. Ráadásul azóta, hogy egyetem lettünk és egyre több tantárgy került be a képbe, kevesebbet vannak a műteremben.
20 14
szeptember
BORDÁCS ANDREA
(a NyME Művészeti Intézetének
KUDÁSZ GÁBOR ARION
igazgatója): A művészeti felsőoktatási intézményekben
(a MOME Fotográfia
eleve nagyon különböző a képzés jellege. Az MKE mellett
Tanszékének adjunktusa):
Pécsett van még osztatlan művészképzés, a többieknél
Én nem tapasztalom, hogy
a 3+2-es (BA+MA) képzés folyik, így a motiváltságot is
a hallgatók demotiváltak
más határozza meg ezekben a különböző struktúrákban.
volnának. Szerintem a tanárok
Ezt jelentősen befolyásolják a hallgatók lehetőségei,
és a diákok motiváltsága
perspektívája, s hogy milyen eseményeket tudnak elérni.
azonos okokra vezethető
A vidéken tanulók gyakran úgy érzik, hogy minden a
vissza. A diplomakiállítás
fővárosban zajlik, így csökken a motiváltságuk, onnan
egy éles versenyhelyzet, ami
úgy tűnik, Pest a lehetőségek tárháza. A külföldi képzé-
hatalmasat dob rajtuk, nem
seket illetően – nem tudom, kinek milyen tapasztalata
beszélve a védésről, ahol
van akár hallgatóként, akár oktatóként –, az erasmusos
megjelennek galériások is.
hallgatóktól folyton azt hallom, mennyire más a művészeti képzés más országokban.
L I S Z K A TA M Á S
Másrészt nagyon érdekes látni, hogy míg sok helyen az eras-
(a BKF Médiaművészeti Intézetének
musosokat egy kis klikkben
vezetője): Épp 3 évvel ezelőtt voltam ebben a
elkülönítik és alig foglalkoznak
teremben a Best of Diploma kiállítás résztvevője. Hogy
velük, addig mi pont ennek az
csatlakozzam a pályaelhagyókról szóló részhez, az
ellenkezőjére törekszünk, mert
akkori osztályunkból azon kevesek közé tartozom, aki
azt tapasztaljuk, hogy renge-
pontosan abból él, amit tanult, azaz hogy tanítom, így
teget tanulunk mi, tanárok és
továbbgörgetem a problémát. A volt osztálytársak közül
magyar diákok a külföldiek
az egyik légiutas-kísérő, a másik egy skandináv hotelben
hozzáállásából, mentalitásából,
recepciós, a harmadik meg visszament a katolikus teoló-
lelkesedéséből, kommuniká-
giára, de a lényeg, hogy a zömük nem abból él, amire
ciójából. Jobban értékeljük, amink van. Talán épp ezért rendszeres,
művészdiplomát kaptak.
hogy páran több szemeszterre itt maradnak. Az évfolyamonként
A BKF talán abból a szempontból kilóg a sorból, hogy deklaráltan fizetős intézmény, azaz az alapképzésben
13-14 fős fotográfia szakon olykor majdnem egy egész évfolyamnyi külföldi hallgatónk van.
nincs támogatott képzés, így amikor a diák a tandíjat
ALBERT ÁDÁM
a saját vagy a szülei zsebéből fizeti, nagyon meggon-
Tanszékének adjunktusa): a művészeti oktatás és az orvosi képzés
dolja, hogy jó ötlet-e éveken keresztül ennyi pénzt arra
a két legdrágább oktatási forma, amelyek a leghosszabb képzést
áldozni, hogy olyan diplomát szerezzen, amellyel aztán
igénylik. Az orvosok országelhagyók, a művészek pályaelhagyók.
nem tud elhelyezkedni. Tanárként számunkra ez nagyon
Az oktatásfinanszírozás és a kultúrafinanszírozás kérdése összefügg
fontos kérdés, alapvető, hogy ne csapjuk be, hanem
azzal, hogy az adott országban hogyan gondolkodnak bizonyos létfor-
segítsük a végzett hallgatót a szakmában munkát találni.
mákról. A gazdasági válságok idején máshol is a kultúracsapot szokták
K . J . : Az erasmusos képzésnél nekünk is remek kapcso-
(az MKE Művészeti Anatómia, Rajz és Geometria
elsőként elzárni, vagy épp a kultúra ellenőrzésével tartanak sakkban.
lataink vannak, ugyanakkor azt gondolom, hogy ez úgy
Az erasmusos képzés felhívja a figyelmet a saját határainkra, látjuk
en bloc nem működőképes. Mindenhol az a jellemző,
azt, hogy ideális esetben hogy működhetne, bár hogy van-e ideális
hogy „gyere, akkor keresünk neked egy helyet a műhely
eset, azt nem tudom.
sarkában, különben teljesen szabad vagy”. És ugyanez van, ha a mi növendékeink mennek bárhova Európában.
SZIGETI G. CSONGOR
(az egri EKF Vizuális
Minden más felsőoktatási intézmény problémája a mi problémánk is, ilyen pl. a korfa. Jó volna, ha minden generáció képviselve lenne. Nálunk a középgeneráció szinte teljesen kimaradt az oktatói,
Művészeti Tanszékének adjunktusa): Mi ugyanazt a
vezetői pozíciókból. Amúgy én is voltam erasmusos, s velem sem
programot nyújtjuk nekik, mint amit a saját diákja-
foglalkoztak. Ezek azért fontos csatornák, mert a hallgatók ki tudják
inknak. A vidék-Budapest kérdéshez hozzászólva, az a
próbálni magukat. Ugyanakkor művészettel sohasem foglalkoztak
véleményem, hogy nem az számít, hol vagy, hanem
ilyen sokan, mint ma. Vannak ugyan alulmotiváltak, de azért aki
hogy mennyire érvényes a gondolkodásmódod. Nekünk
nagyon művész szeretne lenni, abból művész lesz.
egyre több külföldi társintézménnyel van kapcsolatunk, akik szellemi partnernek tekintenek minket, pl. legutoljára öt tanár és öt hallgató volt kint a yogyakartai képzőművészeti egyetemen közel egy hónapig. 5
Ugyanakkor inkább az probléma, hogy az egyes intézmények nem tudják megfogalmazni a saját arculatukat. Fontos volna az identifikáció, s hogy mit akarunk megmutatni. Az MKE pl. más, mint a
20 14
szeptember
K O P A C Z K U N D : Kerekecske Eszterházy Károly Főiskola, Eger
stuttgarti Művészeti Akadémia. Az oktatást mint rend-
Gregory Sholette, aki a „sötét anyag” kifejezést használja erre. Az még
szert kellene tudatosítani, azonos felületeket, márkákat
a jobbik eset, ha valami művészettel kapcsolatos tevékenységből,
létrehozni. Néztem posztdoktori pályázatokat, ahol a
mint például a tanítás vagy más művészek munkájában való segítés,
nemzetgazdasági hasznosság szempontjait is nézik, ami
tud az illető megélni, de a realitás a világon mindenütt az, hogy kizá-
a művészet, a kultúra és nyilván a humántudományok
rólag szorosan vett művészeti tevékenységből csak a művészek kb.
esetében nem működik.
1%-a tudja fenntartani magát. János felvetéséhez kapcsolódva, azon igazán ne csodálkozzunk, hogy válság van, s hogy a végzettek nem tudnak munkát találni, nem tudnak galériához szerződni. Olyanról, hogy magyar kortárs művészeti intézményrendszer, ma nem beszélhetünk. Hova menjenek ezek az emberek, hol állítanának ki? Nonprofit intézmények szinte nincsenek, a forprofit is épp hogy próbál a felszínen maradni. Mit tanítunk, hogy tanítunk? Pécsett szintén osztatlan képzés folyik. Emlékszem, hogy pont 2008-ban Münchenben voltam, s az ottani képzőművészeti akadémia hallgatói és oktatói akkor azért sztrájkoltak, hogy ne legyen osztott képzés. A bolognai rendszernek kétféle kritikája van, s ennek kapcsán két ellentétes alternatíva is felmerült: az egyik, hogy menjünk vissza a 19. századi mesterrendszerhez, a 19. századi akadémiai rendszerhez, másik meg azt mondja, hogy találjuk ki, hogyan is nézzen ki egy mai felsőoktatás a bolognai rendszeren túl.
B . A . : Én nem tartom rossznak a 3+2-es rendszert, mert 3 év után a hallgatók felelősebben tudnak specializálódni. Nálunk ráadásul vizuális- és környezetkultúra tanárképzés is van. Az ő szerepük azért is fontos, mert a vizuális nevelésre a hétköznapi élet ezer szegmensében is szükség lenne. A cél, hogy az általános iskola alsó tagozatától kezdve fektessenek arra hangsúlyt, hogy mivel, milyen tárgyakkal vesszük körbe magukat, ami nem csak azoknak fontos, akik autonóm művészként akarnak működni, hiszen egy asztalosnak is elengedhetetlen, hogy legyen vizuális kultúrája. Mi próbálunk szakmailag nagyon jó oktatókat az egyetemre hívni, meg persze azok a volt és jelenlegi hallgatóink, akiknek nemzetközi sikere van, szintén komoly motivációs tényezőnek számítanak.
S Z . G . C S . : Szerintem nagyon lényeges, hogy minden intézménynek meg kellene határoznia az arculatát, mi az, ami rá leginkább jellemző, mi az, amiben ő egyedi. Nálunk az elektronikus ábrázoláson belül van a webdesign szakM ÁTÉ BAL Á Z S: Parallaxis untitled MOME
TIM ÁR K ATALIN
irány, ami az egyik specialitásunk a természetművészet mellett, és
(a PTE Művészeti Kar
Képzőművészeti Intézet Művészettörténet és Elmélet Tanszékének oktatója): Mivel csak másfél éve tanítok a pécsi Művészeti Karon, és ráadásul művészettörténetet (ez a tárgy másképp strukturálódik egy ilyen intézményben, mint a gyakorlati tárgyak), más problémákat tapasztalok. Felmerült a kérdés, hogy kiből lesz művész? Mivel nagyon sokan járnak művészeti felsőoktatásba a
ahol 3 év alatt olyan gyakorlatias tudást kapnak a hallgatók, amivel biztosan el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon. Nem is igazán a papír lesz értékes, amit kapnak, hanem a felhalmozott ismeretanyag. Jó pár évvel ezelőttig hallgatóink az első és másodév után folyamatosan felvételiztek tovább, többnyire a MKE-re és a MOME-ra, míg az utóbbi időben már szinte senki nem ment át, megvárják a BA 3 évét, mert kapnak egy megbízható tudást, és jól is érzik magukat.
világon mindenütt, kérdés, hogy hányan lesznek, akik
K . G . A . : Azért annak van veszélye, ha valaki 3 év után úgy érzi,
ebből meg tudnak élni. Erről ír az egyik kedvenc szerzőm,
hogy ő kész van.
6
20 14
szeptember
A . Á . : De ebben benne van a művészet taníthatósá-
a főiskola kísérleti terep volt, ahol mindenfélét ki lehetett próbálni,
gának kérdése is. 3 év alatt sok dolgot el lehet sajátítani.
ma viszont kevés játékos kísérlettel találkozom.
Visszatérve a Budapest-nem Budapest kérdésre, magam is sokáig tanítottam Sopronban, ugyanakkor a külföldi tapasztalataimból meg azt látom, hogy a Lajtán túl nem tesznek distinkciót, onnan nézve teljesen mindegy, hol
K . G . A . : Miért probléma, ha egy fiatal művész elhagyja az országot? A MOME hallgatói közül sokan a BA vagy az MA után vagy alatt szerencsét próbálnak külföldön is. Abban bízom,
tanul valaki. Ez csak itt fontos.
T. K . : Valójában nem, s ez elég kemény tapasztalat volt Pécsett. Egyszer mondtam a hallgatóknak, hogy gyertek fel és nézzünk meg Pesten egy kiállítást. Kiderült, hogy nincs pénzük erre, sokan haza is maximum egyszer tudnak csak menni egy félévben. Többen kisvárosokból, kis településekről jönnek, tényleg szegények és nincs pénzük, s nyelveket sem tudnak annyira jól, tehát a prioritásuk is változik.
párhuzamot nézünk, akkor mi mennyire vagyunk frissek? Vajon
fotó: BKF
A . Á . : Ha nemzetközi
mi, oktatók rendszeresen járunke pl. Frankfurtba megnézni az aktuális kiállításokat, hiszen ez léptékben ugyanaz…
T. K . : Azért az katasztrófa, hogy olyan állapotok vannak, hogy országon belül sem tudnak utazni. Hallottam egy oktatáskutatótól, hogy Magyarországon mennyire számít, hogy ki hova születik. Finnországban például az, hogy hol születik s hol nő fel valaki, az csak 4%-ban meghatározó abban, hogy mi lesz belőle, ellenben nálunk ez kb. 80–90%-ban determinálja egy gyerek jövőjét.
B . A . : Pedig nagyon fontos volna, hogy a nagy, jelentős kiállításokra el tudjuk vinni a hallgatókat. Érdekes, hogy míg az általános és középiskolásoknak van olyan lehetőségük az ilyen utazások alkalmával, hogy ha a célintézmény
hogy minél többen sikeres fotográfusok lesznek. Ebben a szakmában a röghöz kötöttség inkább hátrány.
SZEBENYI ADRIENN:
igazolja, hogy fogadja őket, akkor ingyenes az utazásuk,
A . Á . : Az a tapasztalatom, hogy akik technikai területre
a művészeti felsőoktatásban résztvevőkre ez már sajnos
mennek, vagy akik valamilyen szintű technikai tudás birtokában
nem érvényes.
vannak, azok jobban tudnak érvényesülni napi szinten. Többféle
K . J . : Nálunk nagy szó, ha évente kapnak 10 000 forint anyagköltséget. Ugyanakkor, amikor a motivációs
dologban tudnak benne lenni. Tényleg nagyon kevesen vannak, akik semmi mással nem foglalkoznak, csak a művészettel.
problémáról beszélek, arra is gondolok, hogy számomra
7
S Z É K Á C S Á B E L : Evasion Budapesti Kommunikációs Főiskola
20 14
szeptember
Elidegenedés I. (kézmosdók), Nyugat-magyarországi Egyetem, Szombathely
iskolákban, ahonnan valószínűsíthető, hogy jönnének hozzánk. Aki igényli, annak személyes porfólió-konzultációt is tartunk. Nyilvánvaló, hogy ma már nem lehet karba tett kézzel várni, hogy jöjjenek a hallgatók, a jelentkezőknek meg kell ismerniük személyesen az adott intézmény oktatóit, filozófiáját.
B . A . : Ennek az egyik része az, hogy azt is meg kell tanulniuk, hogyan kell pályázni. Többször voltam diplomabizottságokban, s azt tapasztaltam, hogy a diplomamunkákban nem jelenik meg az a sokféle dolog, amit tanultak. Ezeknek legalább egy specifikus szempontból össze kéne állnia, fontos volna, hogy a téma hazai és nemzetközi kontextusba kerüljön. Ez azonban a legritkább esetben történik meg.
fotó: Nagy Gábor György
Az is nagyon fontos lett, hogy verbálisan is meg tudják fogalmazni,
KOVÁCS CSILLA: 36, egyedi grafika, 350x300 cm NyME, Szombathely
S Z . C S . G . : Még egy dolog, amire hangsúlyt fektetünk: a szelf-menedzsment oktatására, ugyanis a művek mellett az is fontos, hogy ezeket miként tudják kommunikálni az alkotók nemzetközi szinten. Emellett
hogy mit és miért csinálnak, mert alapvetően csak pályázatok révén juthatnak pénzhez, hogy alkotni tudjanak. Jó lenne megtanulniuk, hogy kell a terveikkel bejelentkezni bizonyos intézményekhez, s hogy ne legyenek túl nyomulósak, de ne maradjanak láthatatlanok sem.
K . J . : Nekem az is problémám, hogy újabban rengeteg elméleti óra van, ám csak fragmentumokban megnyilvánuló világokat kapnak az ötödik év végére, mivel arra nincs idő és lehetőség, hogy ez a tudás valamifajta világképpé érlelődjön, amit a művészi munkában hasznosítani lehetne.
az intézménynek magát is kell menedzselni. Mi most KORÁNYI BARNABÁS: Unatkozó I, JPTE
kb. 5-7-szeres túljelentkezéssel számolunk, s ez annak is
L . T. : Nálunk is szakról szakra másképp oldják meg a pályára való
köszönhető, hogy prezentációkat tartunk olyan közép-
felkészítést. Ugyanakkor van olyan felfogás is, s ezzel is egyet kell értenem, hogy legalább abban a 3-5 évben, amit az intézményben tölt a hallgató, tudjon csak a művészetre koncentrálni. A motiváció tekintetében kettősséget jelent, hogy tandíjat kell fizetniük, hiszen így nagy részüknek dolgoznia kell, van, akinek éjszakánként, s ezért az órákon gyakran fáradtak. Másrészt, mivel fizetnek érte, komolyan is veszik a tanulmányokat.
B . A . : Ez a 22-es csapdája, mert az önköltséges hallgatóknak, hogy ki tudják fizetni a tandíjat, el kell menniük keményen dolgozni, ennek következtében pedig egy csomó órára nem tudnak bejárni (főleg előadásokra), s akkor még az is kérdés, hogy ezt az oktató hogyan tolerálja.
K . J . : Itt is vannak, akik napi 8 órában dolgoznak, így akinek nem bent van a műterme, ahhoz nekem kell időpontot egyeztetve kimenni. Másik nagy probléma, hogy az egyetem elvárja, hogy hozzanak pénzt. Bizonyos szakokon, pl. a tervezőgrafikusok, a restaurátorok esetében még elképzelhető, hogy tudnak munkát, így pénzt szerezni, de a festőknél ez elég irreális. Ugyanakkor kellenek hallgatók, akik fizetnek, ezek jórészt Európán kívüliek. Szeptembertől jönnek kínaiak, de nem tudjuk, hova tegyük őket, mert annyi hely meg nincsen.
B . A . : A külföldi hallgatók érkezését csökkenteni fogja, hogy idén az európai felsőoktatási minőségbiztosítási szervezet (ENQA) 2 évre felfüggesztette a MAB tagságát, mivel a korábban szakmai alapon működő szervezet függetlenségét idén az Országgyűlés megszüntette, és kormányellenőrzés alá vonta. Ez azzal jár ugye, hogy a nálunk szerzett diploma csak nálunk lesz érvényes. Akkor miért jönnének ide külföldről tanulni, ha az itt szerzett papírral máshol nem is tudnak mit kezdeni? Így minden felsőoktatási intézmény rengeteg pénzt veszít. 8
20 14
szeptember
All the Best! A Magyar Képzőművészeti Egyetem Best of Diploma 2014 kiállításáról MKE, Barcsay-terem, 2014. VII. 8–26.
DEBRECENI BOGLÁRKA Idén, hagyományainktól eltérően, nem szakirányonként mutatjuk be az MKE végzőseinek munkáit, hanem egy válogatott anyagot veszünk górcső alá, éppen ezért a képgrafikusok, a tervezőgrafikusok, a festők, a szobrászok, a restaurátorok és a látványtervezők műveiről éppúgy szó esik majd, mint az intermédia szakirányon 2014-ben diplomát szerzett művészek alkotásairól. Mivel ilyen széles a spektrum, nehéz lenne tendenciákról írni, az azonban megállapítható, hogy a kiállításon résztvevők idén is kiváló ötletekkel, koncepciókkal álltak elő, s bár a legtöbb esetben kapcsolódnak az aktuális trendekhez, egyedi nézőpontból közelítenek témájukhoz. Mindamellett klasszikus irányzatok, tematikák feldolgozásait, újragondolásait is láthattuk. Utóbbiak megvalósításánál érződik, hogy létrehozóik komoly művészettörténeti előtanulmányokat folytatva nyúltak tárgyukhoz, de korántsem tekinthetjük őket epigonoknak, hiszen tehetségük révén valami mást, mindenképpen egyedit hoztak létre. Ehhez kapcsolódva elsőként Giczy Kristóf Kálmán fotó: Berényi Zsuzsa
Gargantua-sorozata Rabelais szatirikus hangvételű, többrészes regényéhez kapcsolódik, melyben maró gúnnyal ostorozza a hatalommal való visszaélést, az emberi korlátoltságot és az álszenteskedést. Grafikái nem illusztrációk, egy érzékeny szemű művész állásfoglalásának lenyomatai. Korunk fogyasztói társadalmának, kapzsiságának, politikai
8 rajzán így 80 olló látható. Mivel az organikus csipeszek ennyire
POROSZLAI ESZTER,
infantilizmusának és az emberi tudatlanságot kihasználó
hangsúlyosan vannak jelen, látványuk megnyugvást generál szem-
Festő Tanszék, vegyes technika, vászon, 150x150 cm
megalomániájának groteszk világát mutatja be.
lélőjükben, csökkentve a néző és tárgya közötti érzelmi távolságot.
Gallov Péter a természet és a rend kapcsolatát boncol-
Fábián Erika képei öt rétegből álló visszakaparásos litográfiák.
gatja leheletfinom, naturalisztikus, ugyanakkor letisztult
Az absztrakt és figuratív határán mozgó kompozíciók értelmezések
és jelszerű grafitrajzain. Skorpiók végtagjait, ollóit
sokaságát rejtik magukban. A school of fish elgondolkodtat a mikro-
mutatja, különböző elrendezésben. A skorpió-szimbo-
és makrovilág közötti kapcsolatról, megteremti a megfoghatat-
likában jelentős szerepet kap a nyolcas szám, a sorozat
lanság, a kívülállóság, az elvágyódás, a kiszolgáltatottság drámáját, illetve olyan mozgásformákat ábrázol, melyeket összehasonlíthatunk saját viselkedésmintáinkkal. Mórocz István érdeklődésének középpontjában mindennapi életünk helyszínei állnak, olyan tájak, melyeken az ember otthagyja kéznyomát. Változatos anyaghasználatának segítségével eléri, hogy fotó: Berényi Zsuzsa
épületeinek sziluettjeit belengje a hiábavalóság melankóliája. A Zóna-
9
képek az elmúlás, a múló idő, az üresség, a magány, a pusztulás és az elidegenedés szimbólumai, a leamortizálódott épületek, barátságtalan körzetek arra várnak, hogy ismét meghódítsák, elfoglalják őket.
20 14
szeptember
BIBOK PIROSKA, Szobrász Tanszék, installáció, vegyes technika, 300x300 cm
Hardi Ágnes Welcome című kilenc épületből álló, nyolc lelket számláló kitalált szoborvárosa már nem egy hasonlóságokat egységesítő, több pontra kivetíthető tér, hanem érzelmeink, gondolataink által, életdarabkáinkból életre kelt fiktív település, emlékfoszlányokból, ingerekből, filmekből, találkozásokból, álmokból és utazásokból teremtett világ, amely puritán és dísztelen, hogy akár minden percben másnak, másként lássuk, lakjuk be. Bibok Piroska kompozíciói geometrikus alapformákból és formára halmozott, finom homokból állnak. Letisztult, különleges, érzékeny kompozíciói a Szahara homokdűnéit juttatják eszünkbe, a sivatagot, melynek képét folyton átformálja a szél. Az épített környezet és a természet sérülékeny, nem csak az időjárás, az emberi beavatkozás is tönkreteheti, átalakíthatja rövid idő alatt. Kiss Rita a zene és a mozgás a tánc téri alapjával, a talajjal való kapcsolatát vizsgálja. Csajkovszkij Csipkerózsikájából a Kékmadár táncára Balogh Janka táncművész komponált klasszikusbalett-koreográfiát. Mozgásának lenyomatait Kiss egy nedves homokágyon őrizte meg, arra a kérdésre keresve a választ, hogy mennyit képes megőrizni egy időben értelmezhető, térben zajló mozdulatsorból. A zene Szász Veronika Sára diplomamunkájában is nagy szerepet kapott. Neves popénekesek-zenészek számainak inspirációit készítette el, de egy magyar népdal is megihlette. A zene líraisága szinte átúszik képeinek felületére, melyek nyugalmát kígyószerűen tekergőző, makaróni-motívumok zavarják meg, felkavarva az érzéseket. Mellette Farkas Ferenc Explore Paper című 5 részből, részenként 16 réteg lézervágott papírból álló rendhagyó plakátsorozata kapott helyet. A plakátokon a „PAPER” szó egy-egy betűje tűnt fel. Farkas célja a figyelemfelkeltés, rámutat arra, hogy milyen jól kiaknázhatók a papírban rejlő lehetőségek, mely nemcsak a felületén megjelenő festékanyagtól válhat különlegessé, hanem önmagában is esztétikai értékkel bíró alkotás lehet. Veszteg Virág Drewermann Saint-Exupéry A kis herceg felnőttmeséjével kapcsolatban létrejött megállapítását felhasználva, mely szerint az írásműben szereplő bolygók lélekszimbólumok, bolygókönyvet tervezett. A könyv lapjain égitestek síkban leképzett, dizájnos másai fogják közre a szövegeket, melyek értelmezéskor az olvasók lélekszimbólumaivá alakulhatnak át. Pletser Cecília a VINCZE MILL arculattervét készítette el. A szentendrei manufaktúra dolgozói 1985 óta állítanak elő különleges, kézzel készített egyedi papírokat. Számos intézmény, művész haszfotó: Berényi Zsuzsa
nálja termékeiket, de nevük külföldön is ismertté vált. Nagy kihívást
M Ó R O C Z I S T V Á N , Grafika Tanszék, képgrafika, dombornyomás (alulemez), papír, 70x100 cm F A R K A S F E R E N C , Grafika Tanszék, tervező grafika, műegyüttes, vászonra nyomtatva, 200x250 cm V E S Z T E G V I R Á G , Grafika Tanszék, tervező grafika, tervek, print G I C Z I K R I S T Ó F K Á L M Á N , Grafika Tanszék, képgrafika, papír, rézkarc, 4db 50x70 cm
10
jelentett tervezni a cégnek, ám Pletsernek sikerült a profilhoz illeszkedő, esztétikus arculatot létrehoznia. A festők munkái stílusok és témák sokféleségét mutatják. Ezer Ákos a festészetet játékosan fogja fel, a festői szerepekre és a festésmódokra helyezi a hangsúlyt. Állapotokat, pillanatokat, gondolatfolyamokat rögzít, lendületes, expresszionista ecsetkezelése, merész színhasználata és önkényes formakezelése ellenére képei egyfajta állandóságot, magától értetődőséget sugallnak.
20 14
szeptember
Vető Orsolya Lia élő és élettelen határán lévő organiz-
Poroszlai Eszter az op art hagyományokat követi. Gondosan lealapo-
musokat, vágott virágokat ábrázol. Mivel „modelljeinek”
zott vásznaira finom hártyaként áttetsző textíliákat feszít, melynek
enyészete gyors ütemben zajlik, aktívan részt vesz
rétegei szabálytalanul halmozzák egymásra az elliptikus formákat,
a pusztulási folyamatban. Motívumai kitöltik a teret,
kivágatokat. Nem igényel nagyfokú összpontosítást nézőitől,
absztrahálódnak. Ráközelítéses technikájával elidegenít,
kompozíciói kevésbé expresszívek, inkább konstruktív jellegűeknek
mégis erotikus közelségbe hozza tárgyát, ezáltal eléri,
tekinthetők. Színhasználata lírai, így egyfajta nyugodt mozgalmas-
hogy egy ártatlannak tűnő virágcsendélet titokzatos és
ságnak lehetünk szemtanúi.
K ISS RITA , Szobrász Tanszék, samott lapok, fotódokumentáció
izgató legyen. PLETSER CECÍLIA, Grafika Tanszék, tervező grafika, arculatterv
SZÉC SÉNYI-NAG Y LÓR ÁND,
fotó: Berényi Zsuzsa
Intermédia, installáció több részből, 200x400 cm
11
20 14
szeptember
Multimediális projekt formájában dokumentálta a távolságot, a környezetét, a változást. Szubjektív módon jelenítette meg a „kinti” és a „benti” világot, a privát és a közösségi helyeket. Virtuális terekbe csomagolta a valósakat, hogy a kiállítóhelyen újra kicsomagolja azokat, így az egymásba ágyazott terek különböző narrációkat adtak. A látványtervezők közül Badacsonyi Brigitta Egressy Zoltán Portugál című drámájának Asszony karakteréhez tervezett bábot. Az egyik leggyakrabban színre vitt kortárs magyar „szomoreszk” egy képzeletbeli magyar falu hétköznapjait, lakóinak kisiklott életét mutatja be, a nyelvi humor segítségével. Badacsonyi találóan jelenítette meg az alkoholtól felpuffadt arcú, álmait feladó, hivalkodóan öltöző, valaha csinos nő ügyetlen, gyermeteg és abszurd karakterét. Horváth Dzsenifer Spiró Csirkefejéhez készített jelmezterveket. A 80-as évek elején játszódó történet izgalmasan jeleníti meg egy körfolyosós bérház lakóinak sivár életét, a diszfunkcionális szocialista társadalom közegét, az elveszett ember frusztráltságát, a kiüresedett, felszínes emberi kapcsolatokat. Horváth színészei és öltözetei élénkek, hivalkodók. Modelljeit egy gangos bérházat ábrázoló, öregbített fényképfelvételre montírozta, majd fotóit könyvborítóként is felhasználta. Egy öltözetet is kiállított.
fotó: Berényi Zsuzsa
Gelsi Zoltán Kornis Mihály Halleluja című bizarr
SZÁSZ VERONIKA SÁRA, Grafika Tanszék, tervező grafika, több rétegű papírinstalláció, 100x70 cm
komédiájához tervezett díszletet. A szocialista éra művészeti produktumainak újrafelfedezése egyrészt a retrójelenségben érhető tetten, másrészt korunk társadalomkritikáját adja, párhuzamot vonva a múlttal és jelenlegi helyzetünkkel. A darab egy kitágított
Kristóf Gábor munkái az ofszet nyomdai termelés melléktermékei, explicit módon jelenítik meg hálózatokban való létezésüket. Miközben a festészet tere bizonyos értelemben beszűkül, értelmezési tartománya folyamatosan tágul, az alkotások elválaszthatatlanok keletkezésük társadalmi körülményeitől. A gumikendők absztraktjai hibátlan képi disztribúciók velejárói, több száz, ezer nyomat esetében játszottak közvetítő szerepet, egyediek, értékhordozók, melyeket egy absztrakt művész csak imitál. Szécsényi-Nagy Loránd kérdésfelvetése, „hogy a napjainkban működő összetett vizuális képalkotásra alkalmas rendszerek látásmódja miként értelmezhető az emberi befogadó számára.” Tér-idő összefonódását, a sokérzékelős technikai médiumok működését, összetettségét mutatja be, miközben reflektál a folyamatos információ-
Bori Om 3267 lépését a gyerekszülés utáni időszak ihlette. Érzelmi és élettere beszűkült, ugyanazon az HARDI ÁGNES, Szobrász Tanszék, 8db-ból álló installáció, vegyes technika, 3x3 m
útvonalon mozgott, a napi rutin ismétlődése pedig máshogy engedte számára látni a várost, mint korábban. 12
fotó: Berényi Zsuzsa
áramlásra is. Multimédia-installációja két részből áll.
20 14
szeptember
fotó: Berényi Zsuzsa
V E T Ő O R S O LYA L I A , Festő Tanszék, olaj, vászon, 180x150 cm
pillanat, melyben a nagypapa és felnőni képtelen unokája
A képzőművészeti restaurátorok közül Almásy Ivor és Horváth Mátyás
a szülők hazaérkezését várják egy lepukkant lakásban.
a szentendrei Preobrazsenszka szerb ortodox templom Aranyszájú
Gelsi a várakozás terét nem otthonként képzeli el. „Egy
Szent Jánost, illetve Teológus Szent Gergelyt ábrázoló ikonját, Kuna
olyan földalatti világ, melyből kiutat csak kordonokat
Ágnes egy, a 16. század második felében, ismeretlen alkotó által
döntve találhatunk.”
készített Piéta-festményt, Bakonyi Tímea egy 19. század eleji, Guido
Pallós Kornélia Mozart Don Giovannijához készített díszletés jelmezterveket. A Don Juan legendáját feldolgozó kétfelvonásos opera az egyik legismertebb zenemű a világon, számtalan feldolgozást megért, Pallós mégis képes újat hozni. Egy barokk mennyezetfestményt használ a belső tér és a ruhatervek kialakításához. A freskó medalionjának alakját a színpadkép tükrözi, a lemeztelenített tér csontfehéren, 45 fokos dőlési szögben elfordulva jelenik meg a színpadon, festett mintázata az énekesek ruházatáról köszön vissza. 13
Reni műve alapján készült olajfestményt, Márkus Botond a sárospataki Szent Erzsébet plébániatemplom 18. századi barokk, polikróm Krisztus-faszobrát restaurálta. Az iparművészeti restaurátorok közül Ferenczy Noémi egy, a 18. század harmadik negyedéből származó, lacca veneziana technikával készített, festett, lakkozott, egyszemélyes diófa fogat-ülőkét, Rostás Zita egy 19. századi porcelán, kékfestéssel díszített, öntéssel készített vázát, Mátyás Eszter pedig egy a 18. század végéről származó selyem, fém hímzőfonallal átszőtt, ezüst flitterekkel díszített, selyemmel és lennel bélelt frakk-kabátot hozott helyre. Mindegyikük nagy műgonddal látta el feladatát.
20 14
szeptember
Túl közel és túl távol Pályakezdők lehetőségei: ösztöndíjak, pályázatok, rezidens programok, lehetőségek a hazai és nemzetközi terepen CSATLÓS JUDIT Messze meghaladja a cikk terjedelmét annak feltérké-
ményeivel működtet kölcsönös rezidenciaprogramokat, emellett
pezése, hogy a pályakezdő művészeknek milyen lehető-
változó igényekhez igazodva fórumokat, előadásokat, workshopokat
ségei vannak a hazai és nemzetközi művészeti élethez
szervez. A Stúdió Galéria és a Labor2 évente ír ki kiállításpályázatot,
való csatlakozásra. Számba kellene venni a művek létre-
így sok kortárs művész és művészcsoport első egyéni bemutat-
hozásának egzisztenciális és szakmai feltételrendszerét,
kozása valósult már meg ezeken a helyeken. Az egyesület három
a közvetítő szerepet felvállaló intézményi szereplőket
műterme közül kettőt a tagok használnak, de két vendégművész
(a galériarendszertől kezdve a civil szervezetekig), a
közti időszakban a harmadik műterem kedvezményesen bérelhető.
művek nyilvánosság elé kerülésének pályáit. Bizonyos
Az FKSE és a hozzá kapcsolódó alapítvány jegyez két szakmailag
időszakonként mégsem árt áttekinteni azokat a formális
figyelemreméltó díjat is (Stúdió-díj, Herczeg Klára-díj). Emellett
kereteket, melyek rendelkezésre állnak.
1
rendszeres tájékoztatást ad a szervezet ösztöndíjakról, rezidencia
A fiatal művészek nem szűzen lépnek be a művészeti világba. Már a képzési időszak során megkezdődik a társadalmi kapcsolatok kiépítése (melynek az egyetemi társak, tanárok is részei), a cserekapcsolatok által a szakmai látókör kiszélesítése, más országok művészeti
programokról, pályázatokról, pénzügyi lebonyolítást vállal, esetenként közvetít a kurátorok felé. A tagság igazi értéke a gyakorlati előnyök mellett az a szellemi közeg, amely egy közösség lehetőségét kínálja. Hasonló célokkal – bár jóval korlátozottabb feltételek között – működik a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója.
infrastruktúrájának megis-
Az alkotómunka szellemi és anyagi feltételeinek megteremtését
merése. Itt említhetjük meg
legkomolyabban a hosszabb-rövidebb időtartamú ösztöndíjak
a tehetséges hallgatók
számára megpáBRÜCKNER JÁNOS: A jövő mártírjai, 2013-2014, kerámiaplakett
lyázható díjakat is, mint amilyen az ESSL Art Award, amely a 3500 Euro
biztosítják. A fiataloknak többnyire
támogatás mellett lehetőséget biztosít a bécsi Essl
nincs még biztos egzisztenciájuk,
Múzeumban való bemutatkozásra, melynek presztízse
megélhetésük, így a rendszeres
messze meghaladja a pénzjutalom jelentőségét.
jövedelem nemcsak az adott
Kifejezetten a pályakezdők szakmai fejlődését és helykeresését segítő szervezet a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE), amely a súlyos fenntartási problémák ellenére azon kevés intézmény közé tartozik, amely stabilan kiáll a művészeti szcéna érdekei mellett, és rendszeresen reagál szakmapolitikai kérdésekre. Ezek súlyát az egyesület munkája alapozza meg. Jelenleg a V4 (Visegrádi Négyek) országok mellett Észtország, az Egyesült Királyság és Franciaország hasonló profilú intéz-
14
évben járul hozzá az alkotómunka folytatásához; hosszú távon hozzásegít a pályán maradáshoz, megerősíti a művészszerepet, így közreműködik az identifikációs folyamatban.3 A Emberi Erőforrások Minisztériumának alkotói ösztöndíjai (a Derkovits Gyula képzőművészeti, a Pécsi József fotóművé-
20 14
szeptember
szeti, a Kállai Ernő művészettörténészi és műkritikusi
jelennek meg művészeikkel, az Inventio Art kifejezetten menedzs-
ösztöndíjak) és a műteremhasználatot is biztosító DLA-
menttel is foglalkozik. Ezek mellett számos, egyrészt teljesen önkölt-
ösztöndíj mellett érdemes megemlíteni a talán kevésbé
séges, másrészt különböző pénzügyi konstrukciókkal részlegesen
ismert Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat. Ez utóbbira 40
támogatott stúdió és kollektív műterem található a fővárosban, így
éves korig pályázhatnak a „hazai tudományos, gazdasági
az Art Quarter Budapest, az Atelier Pro Arts (A.P.A.), a Brody Studios,
és kulturális élet legtehetségesebb fiatal szakemberei”.
a Budapest Art Factory, a Lehel úti kollektív műterem vagy a Jurányi
A piaci szféra az ösztöndíj-jellegű szponzorációval idáig
Inkubátorház és a Müszi.
kevésbé élt, jelenleg az UniCredit Bank által indított Tehetségprogram – a kortárs művészetért hat hónapos dotációja érhető el, bár kizárólag csak festők számára. Az alkotói támogatások közül a korábbi években az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) szerepe megkerülhetetlen volt, ugyanakkor a jelenlegi helyzetet jól jellemzi, hogy az idei évi pályázati kiírásában szerepel a havi 200 000 forintos kiemelt támogatás, azonban az eredmények között csak egyszeri támogatásokat találunk. Az állam kultúrpolitikai szándékait jelzi az MMA (Magyar
Az egyéni pályák alakulásában egyre nagyobb jelentőséget kapnak a rezidenciaprogramok. Ezek keretében szakmai tudáscsere, kapcsolati tőkeépítés valósulhat meg, így az alkotói-kutatói munka mellett a karrierépítés jut szerephez. Nem egy fiatal stratégiájában fontos az egymást követő rezidenciákon való részvétel, mely időlegesen elhárítja a megélhetés, lakhatás gondjait. Az FKSE, a Visegrádi Alap, az ACAX (Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda), a Budapest Galéria, a Tranzit–Erste Stiftung programjai mellett számos esetben közvetlenül a fogadó intézményhez lehet pályázni.
Művészeti Akadémia) intézményi szerepbe hozása.
A karrierépítés fontos állomásait jelenthetik, lendületet adhatnak neki
Szemben az NKA csökkenő költségvetésével, az
a nagy presztízsű díjak, jóllehet ezek pénzbeli értéke és jelentősége
MMA egyre nagyobb büdzsével gazdálkodik, mely egy
változó. Az AICA (Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar
részét szintén kulturális termékek támogatására fordítja.
Tagozata) és a Tranzit díjai a szakma elismerését tükrözik, egyúttal
Mivel a nemzetközi érdekeltségű szervezetek inkább
bizonyos művészeti gyakorlatok, gondolkodásmódok ösztönzői.
átfogó projektterveket vagy együttműködésen alapú
A nemzetközi vérkeringésbe való bekerülés tekintetében a Leopold
programokat finanszíroznak, mint az Erste Stiftung vagy
Bloom Képzőművészeti Díj és a Henkel Art.Award a legkecsegtetőbb.
a Visegrádi Alap, így nem váltják ki az alkotói ösztöndí-
A Leopold Bloom 10 000 euró értékű díjára kiállítástervvel pályáz-
jakat. A jelen kultúrpolitikai szituáció így nehéz helyzet
hatnak a művészek egy európai művészeti intézménnyel (múzeum,
elé állíthatja a szcénába most belépő szereplőket, mind
galéria, biennále) közösen. A Henkel Art.Award győztese pedig a
a helykeresés, mind a morális kérdések tekintetében.
bécsi MUMOK-ban kap kiállítási lehetőséget a 7 000 eurós fődíj mellé.
A műterem számos esetben még mindig szükséges az alkotáshoz, jóllehet az elmúlt két évtizedben a használt médiumokkal párhuzamosan jelentősen átalakultak a munkaterek. Az Amadeus Pályakezdő programja 13 festőnek és szobrásznak 3 évre kínál műtermet, emellett
A kétévenként kiosztásra kerülő Esterházy Művészeti Díj kiállítási lehetőséggel nem jár, bár a hazai viszonyok közötti 5000 eurós fődíj jelentős. A legfrissebb hazai díj, a Chimera Art Award művek létrehozását támogatja, a nyertes a Chimera-Project Galériában megrendezett kiállításához kap 1000 dolláros kiállítási büdzsét.
az Inventio Arts hat hónapra és a PP Center Partizán
A támogatási rendszerben (beleértve a szakmai programokon és
műterem előre meghatározatlan időre biztosít alko-
díjakon való részvételt) a hangsúly a fiatalokra esik, melyet jól mutat
tóhelyet műtárgyért cserébe. Az előbbi két esetben
a gyakori 35 éves korhatár. Ez azt feltételezi, hogy a művészek ezen
a szervezők az itt készülő produkciók nyilvánosságra
az időszakon túl már alkotói munkájukból tudják finanszírozni
hozásában is érdekeltek, vásárokon, rendezvényeken
pályájukat. Ugyanakkor hazánkba „nem érkeztek nagy számban
15
20 14
szeptember
BRÜCKNER JÁNOS: A jövő mártírjai, 2013-2014, köztéri installáció
FILLÉR M ÁTÉ : Művészkedsz még?, 2013, videó külföldi galériák, nem alakult ki valódi fizetőképes
kép feszültségekkel terhelt: a megkérdezettek anyagi szempontból
(gyűjtői) kereslet, a magántámogatások rendszerét
sötét jövőt látnak maguk előtt, 74% százalékuk szerint a művészek
hol a válságok, hol a szabályozás hiánya építette le”4,
pályáját negatívan befolyásolják az anyagi feltételek,9 mégis opti-
így a középgenerációs művészek jó eséllyel nemcsak
misták a szakmai kilátások tekintetében.10 Mondhatni, a pályakezdők
szakmai5, hanem egzisztenciális válságba kerülhetnek.
számára a művészlét kezdete egyszerre túl közeli és túl távoli.
A rendszerváltás óta az FKSE tagjai körében három
A szerző az EMMI Kállai Ernő művészettörténészi és műkritikusi ösztöndíjasa.
felmérés készült, melyek a fiatal művészek által elfoglalt társadalmi és szakmai helyet és a jövőre vonatkozó elképzeléseket kívánták körvonalazni. 1994-ben a Gallup Intézet6 és 1999-ben a Personal Press Projekt7 készített reprezentatív kutatást, az idei évben a Nem túl távoli jelen című kiállítás8 keretében (nem reprezentatív mintavétellel) kérdőíveztek a kurátorok. Ezek segítségével az elmúlt húsz év változásai részben nyomon követhetőek. A munkakörülmények egyértelműen javultak, a szakmai lehetőségek köre bővült, egyre több rezidenciaprogram válik elérhetővé. A pozitív elmozdulás ellenére a lehetőségek és kilátások mégis korlátozottak: a művek létrehozásának költségei nőttek, megtérülésük bizonytalan, a stagnáló infrastruktúra mellett bizonyos értékek
Jegyzetek 1 Az alábbi felsorolás nem törekszik teljességre. 2 A Labort az MKE, a C3 és az FKSE közösen üzemelteti. 3 A pályaelhagyás szempontjából a két legkritikusabb időszak az iskolarendszerű képzés vége, amikor ki kell alakítani a saját egzisztenciát, valamint a harmincöt éves kor körüli időszak, amikor megszűnnek a pályázati lehetőségek. (Csatlós Judit: „Kiszállni a mókuskerékből, saját projekteket csinálni…”. Kutatási beszámoló. Budapest, 2010) 4 A kulturális szféra helyzete Magyarországon. http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/akulturalis-szfera-helyzete-magyarorszagon. Letöltés: 2013. 07. 09. 5 Erről lásd: Bordács Andrea: Hová tűnt egy nemzedék? Művészgeneráció-váltás az elmúlt 10 évben. Új Művészet, 2007/4 6 Stúdió Évkönyv 1994-95. Budapest, FKSE, 1996 7 http://www.c3.hu/~gbakos/ppp/description.html 8 Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet szakos hallgatóinak diplomakiállítása. Kurátorok: Ács Bálint, Darvas Angéla, Don Tamás Milán, Károly Eszter, témavezető: Mélyi József. 9 Pontosan 37% szerint határozott, 37% szerint közepes mértékben befolyásolóak az anyagi tényezők. 10 Talán a pozitív elvárások nem csak a fiatal kor következményei: az önkitöltős adatfelvétel miatt jó eséllyel azok küldték vissza, akik egyébként is aktív művészek és kötődnek az FKSE-hez.
romlottak is a 1994-es állapothoz képest. A 2014-es FILLÉR M ÁTÉ : Művészkedsz még?, 2013, videó
16
20 14
szeptember
Kontextus-háló: független képzőművészeti tanszék Beszélgetés Menesi Attilával
BORDÁCS ANDREA 2013-tól indítottál egy projektet, a független képzőművészeti tanszéket, melynek során néhány napra beköltözöl munkatársaiddal egy-egy egyetemi tanszékre, ahol elméleti és gyakorlati foglalkozást tartotok. Most, a független képzőművészeti tanszék sokadik programja után, mik a tapasztalataid? Mennyire sikerült eredeti terveidet megvalósítani, s valami változott-e a kezdetekhez képest? Eleve honnan jött a projekt ötlete?
művészeti szcénával, annak tágabb kulturális és politikai környezetével is megismerteti a hallgatókat. Minek alapján választod ki az épp aktuális munkatársaidat?
M . A . : Olyan művé-
az oktatásban nem újdonság, a jelenlegi kultúrpoli-
szeket, kurátorokat, művé-
tikai, intézményrendszeri és edukációs klíma viszont
szettörténészeket és más
tiltakozásra és cselekvésre késztet. A független
szakembereket hívunk,
képzőművészeti tanszék egy cselekvő projekt; több
akiknek a tevékenysége,
éve formálódik az ötlet, amelyhez az utóbbi idők saját
projektjei érvényesek a
és kollektív tapasztalatai is lendületet adtak. A tavalyi
színtéren, progresszíven alakítják azt, és nem áll tőlük távol
év késő őszén indultak az első, ingyenes kurzusok.
a kritikai gondolkodás sem. De olyanokat is hívunk, akik
Az előadásokon és workshopokon kívül egyéb prog-
– nem véletlenül – nincsenek reflektorfényben, vagy akár el
ramok adnak alkalmat meghívott képzőművészekkel
is hagyták a pályát; illetve pályakezdőket is, akik számára a
és más szakemberekkel való beszélgetésekre, interak-
saját generációjukkal való kommunikációra van lehetőség a
tivitásra és együttműködésre.
kurzusokon. Minél vegyesebb az alkalmi, 4-5 fős független
Milyen szempont alapján választjátok ki azt a felsőoktatási intézményt, ahova mentek? Úgy tudom, nemcsak művészeti képzést folytató helyszíneken jártatok.
M . A . : Elsősorban nem művészeti képzési területekre megyünk, amelynek oka a szakmai zártság és a figyelemhiány, ami sajnos jellemző a kortárs képző-
fotó: Mihályi Barbara
M E N E S I A T T I L A : A kortárs képzőművészet hiánya
képzőművészeti tanszék összetétele, a meghívottak aktivitásában és korosztályban is, annál jobb. A foglalkozásaitok lényegesen eltérnek a klasszikus óráktól, noha az egyetemen is vannak előadások, meg gyakorlati foglalkozás. Mennyire szempont, hogy eltérjen attól, amit általában gondolunk egy egyetemi előadásról? A téma maga adja ezt?
művészetre. Ahhoz, hogy közelebb kerüljenek hozzá a
M . A . : Szempont, a flying art courses-szal olyan edukációs
fiatalok, legjobb, ha aktuális projektekkel és gyakorló
modellt képviselünk, amely az egyetemi hierarchikus struktúrákra,
művészekkel találkoznak. Első körben szociológiai,
a státuszrendszerre, az oktatói mobilitás hiányára is reflektál, nem
irodalomtudományi, kommunikáció- és médiatudo-
beszélve a zárt diszciplínákról.
mányi, kultúratudományi, marketing és művészeti tanszékeken jelent meg a kurzus, de bármilyen képzési területre szívesen visszük a projektet. Jelenleg
Az, amikor Kotun Viktor és Hajdu Zsolt neoavantgárd művek rekonstrukciójának gyakorlataként égő újságot olvasott a Szegedi Tudományegyetem egyik termében, a hallgatók és az oktatók
az új őszi kurzusok helyszínein dolgozunk.
számára is új szituáció volt, de ugyanígy a NemIgen munkacsoMennyire helyspecifikus a program?
porttal (Barnaföldi Anna és Tulisz Hajnalka) közösen dolgozni a
M . A . : Igyekszünk az adott tudományterületeket
Bemutatni nem műveket című projekten a Szolnoki Főiskolán. Ezek
helyzetbe hozni az egyes tanszékeken, de a lokális
valóban nem a hagyományos egyetemi órákat idézik, mint ahogy
aktivitások, vagy azok hiánya is szóba kerül. A bevezető
az sem, amikor a hallgatókat és oktatókat a saját intézményük
előadás – egyfajta kontextus-hálóként – erről is szól,
szerepvállalása kapcsán kérik véleménynyilvánításra, ahogy azt
összeköti a diszciplínákat, miközben a kortárs képző-
Korodi János tette Pécsen Tabló című workshopján.
17
20 14
szeptember
MENESI AT TIL A
A közös munkák egyébként többször a workshopokat vezető művészek projektjeinek is részévé váltak, kölcsönös inspirációban zajlottak Berei Zoltán, Keserue Zsolt és Koronczi Endre esetében is. De magát az együttműködést is kontextualizálták, például Orbán György–Simon Zsuzsanna vagy Pál Rebeka workshopján. Szinte minden előadás és workshop eltért a megszokott egyetemi kurzusoktól témája vagy előadásmódja okán, és mert újdonságokkal ismertette meg a résztvevőket – vagy éppen provokált. Kik vettek részt az eddigi projektjeidben? Felsorolnád az intézményeket és azt, hogy melyik helyszínen mi volt a téma, kik voltak a társaid?
M . A . : Tíz helyszínen jártunk eddig – a Szegedi Tudományegyetemen; a Budapesti Műszaki Egyetemen; a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen; a Kaposvári Egyetemen; a Kodolányi János Főiskolán; a Debreceni Egyetemen; a Pécsi Tudományegyetemen; a Miskolci Egyetemen; a Nyugat-magyarországi Egyetemen, Szombathelyen; a Szolnoki Főiskolán – több mint 30 alkalmi munkatárssal. A már említetteken kívül Bátorfy Attila, Beöthy Balázs, Csatlós Judit, Farkas Viola, Fenyvesi Áron, Fodor Dániel János, Frazon Zsófia, Hemrik László, Kozma Eszter, Laki Júlia, Ligetfalvi Gergely, Mélyi József, Mihályi Barbara, Nagy Szilvia, Német Szilvi, Paksi Endre Lehel, Várnagy Tibor és Vécsei Júlia működtek együtt velünk. A kör tovább bővül, hamarosan indulnak az új kurzusok. Ami a témákat illeti: köztéri művészet, független helyszínek, társadalomkritikus művészet, kánon, intézményi átalakulások, melyek nagyon aktuális szakmai kérdések is egyben. De szóba kerültek a mágikus praxis, a
M . A . : Az, hogy minél szélesebb fókuszban mutassuk meg, hogy
rületei. További topikok voltak például a politikus videó,
a képzőművészet milyen sokféleképpen van jelen. A felkért előadók
a kutatás és alkotás közös terei, helyek és „nem helyek”,
és a workshopok vezetői a saját témáikat hozzák, lehetőleg az
performatív művészeti gyakorlatok vagy a kortárs művé-
egyes alkalmakra specializálva, ezért is élők és aktuálisak azok. Azt
szet és a múzeum kontextusa. Az index-link témái is
is megmutatjuk, hogy a kortárs képzőművészet témáinak nincs
megjelennek a kurzusokon, több esetben annak aktuális
határa, és persze azt is, hogy azokkal nem csak a meglévő intéz-
szerkesztője is részt vesz a projektben.
ményrendszerben és kánon szerint lehet találkozni.
fotó: f***k
Miért kellene félni egy kalaptól? P Á L R E B E K A workshopja flying art course 2k14.4 Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
A témák kiválasztásában mi a célotok?
nemzetközi pozíció vagy művészet és reklám határte-
fotó: Keserue Zsolt
Beauty és mustache. Sztereotípiák K E S E R U E Z S O L T workshopján, NyME, BDPK Művészeti Intézet, Szombathely flying art course 2k14.7
fotó: Fodor Pál
Tabló – K O R O D I J Á N O S workshopja, JPTE Kommunikációés Médiatudomány Tanszék és Művészeti Kar flying art course 2k14.5
18
20 14
szeptember
M . A . : Szinte minden helyszínen szóba került az önszerveződés, számos olyan projekt szerepelt az előadásokban is, amelyek
fotó: Orbán György
Mint az egyik meghívó fél, abban látom a projekt legnagyobb erényét, hogy az előadások s a másnapi alkotónap által sikerül valamifajta nézőpontváltásra bírni a hallgatókat, s ez főleg a művészeti intézményrendszer hagyományos és mai működésére vonatkozik. Ez a saját szerepüket a saját sorsuk irányításában talán tudatosabbá, felelőssebbé teszi, teheti, mivel tudatosítja bennük, hogy az önmegvalósításukhoz feltétlenül szükség van az ő kezdeményezőkészségükre is.
erre adnak példát. Több egyéni utat első kézből megismerhettek a résztvevők. Ma, amikor egyre gyakrabban nyitnak meg politikusok kiállításokat, az állami intézményekben biztonsági művészettel lehet találkozni, egyre fontosabb, hogy az új generáció a kulisszák mögé lásson. A jövőkép sajnos ennél is rosszabb, a kultúrpolitika irányítói azt is meg fogják mondani, hogy mi a művészet.
A nem művészeti intézmények, tanszékek hallgatói mennyire váltak nyitottá a kortárs művészetre az előadások, beszélgetések, workshopok által?
M . A . : Minden helyszínen ráirányítottuk a figyelmet
2055. augusztus. Három férfi jutott be az újonnan alakult 186 fős parlamentbe! ORBÁN GYÖRGY – SIMON Z S U Z S A N N A : Jelen / lét – köztes terek, Kaposvári Egyetem Művészeti Kar, flying art course 2k14.2
a képzőművészetre, még ha az nem is aratott osztatlan sikert mindenki számára. Az azonban, hogy a kortárs művészetet nem csak a fehér falakon kell keresni,
Okozott-e valamelyik alkalom meglepetést bármilyen irányban? S melyiken érezted, hogy nagyon rátok hangolódtak a diákok?
minden bizonnyal az összes résztvevőnek világossá vált. A nem művész szakos hallgatók részéről egyébként számos olyan kritika is megfogalmazódott a közvetí-
M . A . : Szegeden, Kolozsváron, Kaposváron,
téssel, a belterjességgel vagy a hierarchiával kapcso-
Debrecenben és Szombathelyen is így volt – az
latban, amelyek kívülről sokkal jobban látszanak.
előadások utáni beszélgetések, az esti együttlétek és a közös munkák is jól alakultak. Számomra mindig a
Hogy tudjátok az utazást, szállást és a részvételt finanszírozni?
kurzusról kurzusra változó, aktuális, független képzőművészeti tanszék kis közösségei okoznak – ha nem is meglepetést, de – megerősítést. Saját magunkat is próbára tesszük ugyanis, amikor a szakma hiányát és belterjességét egyszerre hozzuk helyzetbe a
M . A . : A projektet idén ősztől is az ERSTE Stiftung támogatja, az előző körhöz képest egy nyári workshoppal kiegészítve, ahová minden kurzusról 2-3 hallgatót hívunk majd meg közös munkára. Alakul a network, a folytatás elkezdődött.
kurzusokon.
fotó: Jeina Léda
fotó: Koronczi Endre
Köszönöm a beszélgetést!
19
20 14
szeptember
Neoavantgárd művek rekonstrukciójának gyakorlata. A (mű)tárgy szabad újrahasznosítása és terjesztése – a PLÁGIUM2000 workshopja, SZTE JGYPK Rajz-, Művészettörténet Tanszék flying art course 2k13.1 szabadság/függetlenség szobor/emlékmű,
KORONCZI ENDRE workshopja a kolozsvári BabeşBolyai Tudományegyetemen flying art course 2k14.1
Csapatépítés Mezőszemerén Alkotótábor „képzős” hallgatóknak
BUKTA IMRE
BORUZS ÁDÁM, KONCZ GÁBOR: Oázis, 2014, videó, 5 perc
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszéke
Meg kell valljam, első alkalommal tartottam attól, hogy kockázatos
a tíz féléves oktatás alatt a hallgatók számára
olyan színtérre vinni a hallgatókat, amit jómagam aknázok ki vizuá-
három művésztelepi részvételt ír elő. Ezek a táborok
lisan évek óta, sőt magát a falut is összekötik művészi mivoltommal.
nagyobb részben a Tihanyi Művésztelepen zajlanak,
Azonban hamar rá kellett jönnöm, a hallgatókat ez egyáltalán nem
ám a szűkös nyári és kora őszi időkeret miatt az
„hatja meg”, nem érdekli motívumok tekintetében a „lepukkant”
oktatók más megoldások után is néznek.
vidék, és az a megjelenítés sem, ahogyan azt én megközelítem.
Így jutnak el a hallgatók például a Tisza-gát ártéri oldalára épült csongrádi művésztelepre, ahol hangulatos környezetben felszerelt műhelyek várják az alkotó diákokat. Ám a lehetőségeket tovább kellett bővíteni. A Bukta Imre–Kiss Péter-osztály néhány éve Mezőszemerén tartja az alkotótábort, ennek szinte csak racionális okai vannak: az egyhetes intervallumot ki tudjuk tolni közel két hétre, nyári időszakban bonyolódhat a művésztelep, valamint az olcsó falusi kondíciók is mellette szólnak (az 560 forintos ebéd, a 120 forintos
RÉVÉSZ ANNA mezőszemerei munkája, 2014
Szerencsére. Egészen más szemszögből, a Zeit Geist és a fiatalkori szellemiség aspektusából, tapasztalatából vizsgálják, tanulmányozzák a jelenségeket, anyagokat. A megfigyelési, vizuális, kutatási eredményeik ezért természetesen kísérleti jellegűek, ami nem jelenti azt, hogy az alkotás ne lenne maradandó a számukra, hiszen ha adott esetben egy organikus anyagokból elkészült helyspecifikus installáció idő múltával enyészetté válik is, maga a cselekvés lerakódik a személyes emlékezet raktárába. Erre a rövid időre szinte kivétel nélkül minden hallgató „eldobta” az ecsetet, és számára új médiával foglalkozott a rendelkezésre álló másfél hét alatt.
kávé, a falusi „szponzorokról” nem is beszélve: például az
A „sláger” a digitális kamerával készített fotó, film és „stop-motion”,
idén kaptunk több zsák zöldséget, száz tojást, ami azért
azaz a kockázással előállított mozgókép volt. De ezek mellett
fontos, mert a legtöbb diáknak éttermi tálcaleszedési
szintén izgalmas kísérletezés a hallgatók számára a legősibb fotó-
munkával kell összekaparni a táborra valót).
eljárásnak számító camera obscurával felvételeket készíteni.
A művésztelep a falu közepén zajlik, egy aránylag tágas ingatlanon, ahol több épületben – nem luxus környezetben, ám megfelelő feltételek mellett – dolgozhatnak a hallgatók, a közösségi „csűr”-ben pedig az esti prezentációkat lehet megtartani. Talán nem köztudott, hogy az egyetem festő szakos osztályai rotációs rendszerben épülnek fel, azaz elsős hallgatóktól a diplomázókig tagjai az általában húszfős közösségnek, ezáltal a szakmai tapasztalati szint is különböző, ami itt a kísérleti terepen másképp csapódik ki, mint a „hivatalos” Epres-kerti műtermekben. Idén harmadik alkalommal került sor a mezőszemerei diák-művésztelepre augusztus első felében.
20
20 14
szeptember
A modern média használata és egy-egy jó ötlet magával hozza a további kollektív építkező gondolkodást, ennek eredményeként finomra csiszolt videomunkák is születtek. Ilyen például Boruzs Ádám és Koncz Gábor elsőéves hallgatók közösen készített Oázis című ötperces filmje, mely egy remek adott eszköz (polikarbonát „ablak”) bevonásával, a fény (és árnyék) által ábrázolt tünékenységről szól. Molnár Judit Lilla negyedéves hallgató nem először használ fel közlekedési táblákat olyan műveihez, amikkel a társadalomban zajló folyamatokat szimbolizál, érintve az aktuálpolitikai mozgásokat is. A képzőművészet eszközeit komplexen alkalmazó hallgató által készített munkák közül a Kétél című alkotását emelném ki.
Révész Anna elsőéves hallgató (nevével ellentétben inkább japán indentitású, mint magyar) munkáiban
D Ó C ZI AT TIL A mezőszemerei munkája, 2014
általában az ember (önmaga) és az állat misztikus kapcsolatát leheletfinom – ha úgy tetszik japános – festészettel érzékelteti. Lelki nyomatok ezek inkább, olyanok, mint a hipnózisban felszínre törő psziché. A vízfestés mellett ezúttal kis objekteket is készített. A reprodukciók nem színvonalbeli kiemelések, pusztán bemutatják azt a sokrétűséget, amit a hallgatók viszonylag kis földrajzi és vizuális területről „letöltenek” és megjelenítenek. MOLNÁR JUDIT LILLA: Összegzésképpen elmondható, hogy úgy a hallgatók,
Kétél, 2014
mint az oktatók számára fontos esemény a nyári hallDóczi Attila szintén jövőre diplomázó hallgató munkája kitekint a világba: egy nemzeti szimbólum
gatói művésztelep. Egyfajta csapatépítő tréning, ami közösségépítésen felül komoly alkotómunkával jár.
„átszabásával”, egy talált tárgy és ráégett „szennye-
Az esti tábortüzeknél pedig minden ki van alaposan
sének” együttes alkalmazásával hívja fel a figyelmet
tárgyalva: elsősorban a művészet, aztán a parázs
a Földön pusztító háborúk egyikére (sajnos e pilla-
vitákat kiváltó aktuális kultúrpolitikai kérdések, az
natban lehet válogatni).
emberi kapcsolatok, és a végére – ha így utólagosan megengedik – ittunk egy-egy korsó sört, mert a bográcsban odakozmált slambuc ezt megkívánta.
21
20 14
szeptember
A művésztelep résztvevői
A falakon kívül
A kivonulás esztétikája Beszámoló a Sziget Fesztivál képzőművészeti programjairól Hajógyári-sziget, 2014. VIII. 11–16.
FICSOR BENEDEK
irányult, hogy a valóság (külső) elemeit miként helyezhetjük a művészet kontextusába, hanem, hogy a kontextus lehetővé teszi-e, hogy művészetről beszéljünk egyáltalán. Mint a jelentős zenei fesztiválok minden esetben, a Sziget is a nagy tömegeket vonzó előadókra építi fel kampányát. A közönséget mainstream sztárokkal lehet becsalogatni, így a folyamatos növekedésre ítélt rendezvénynek – hiszen a látogatószám-csökkenés jelentős presztízs- és anyagi veszteséget feltételez – a legfrissebb trendeket
Medúza – B U R I Á N N O R B E R T pécsi szobrászművész hallgató alkotása
figyelembe véve kell összeállítania műsorát. Ez azonban csak a felszín, a Sziget szervezői hangsúlyozták, a fesztivál lényegét nem a nagy nevek jelentik, hiszen őket a világ bármely pontján megtekintheti a közönség, az összművészeti jelleg adja a rendezvény sava-borsát. – Meggyőződésem, hogy az idei megnövekedett érdeklődés nem csupán a jobb programnak, de az elmúlt évek látványos fejlesztéseinek is köszönhető – fogalmazott közleményében Gerendai Károly, a fesztivál főszervezője. A látványos fejlesztés mindenekelőtt a látvány fejlesztését foglalta magában, a Hajógyári-sziget a rendezvény egy hetére sajátos kiállítási térré változott, amelyben az egyszerű díszítőelemek ugyanúgy helyet kaptak, mint a köztéri
Lámpaernyők
szobrok, installációk, workshopok. – A Sziget filozófiájának hosszú évek óta része a művészeti programok kiemelt szerepeltetése – mondta el Szép Fruzsina, a fesztivál programigazgatója. – A koncepciót, hogy az összművészet nagyobb teret kapjon a rendezvényen, tavaly erősítettük meg. Ennek része többek között az a művészeti pályázat is, amelynek fotó: Béres Attila
eredményeként a kétszáz beérkezett pályamű közül harminc
Fénylő locsolókannák
Minden eddiginél hangsúlyosabb szerepet kaptak
képzőművész alkotásait mutattuk be a Szigeten. Ezen munkák egy része egyszerű díszítőelemként jelent meg. Nehezen lehetett különbséget tenni funkcionális szempontból a hatalmas medúzákat formáló, fákra függesztett, világító zsákok, a
a különféle művészeti ágak – köztük a képzőművészet
közönséges lampionok, a Hello Wood csoport jókora tojásai, rakla-
is – Európa egyik legnagyobb könnyűzenei eseményén,
pokból épített Colosseuma, vagy éppen Szőke Gábor Miklós óriás
az augusztus közepén a Hajógyári-szigeten rendezett
kutyafej-, unikornis- és rackajuhszobrai között. Interaktivitásuk miatt
Sziget Fesztiválon. Az eredeti megjelenési helyük,
eltért valamelyest az előbbiektől Szőke Gábor Miklós és Huszár
befogadóik, funkciójuk és formanyelvük alapján a
András egyensúlyszobra: a hatalmas hintaló, amelyet több tucat
jellemzően a magas művészet szférájába sorolt produk-
ember tudott csak megmozdítani. Ugyanezen elv mentén volt
ciók és produktumok feltűnése az idegen közegben
értelmezhető a Wahorn András és Wahorn Róbert által készített
számos izgalmas problémát vetett fel. Voltaképpen még
Szerelem Szerelem című szerelmi fészek, amely egy négyágú mérleg-
abban sem lehettünk biztosak, hogy műalkotásokkal
hintát ötvözött az erdei kunyhók naiv romantikájával. Funkcióját ez
van-e dolgunk. A kérdés ez esetben azonban nem arra
is a szigetlakók játékba lépésével nyerte el. Akárcsak a Nagyszínpad előtti téren minden este hétkor megrendezett „party speciál”
22
20 14
szeptember
nélküli szabadság és a keleti blokk gyakran disztópiába illő állapotai
lufit, dobált 5000 hatalmas strandlabdát, fújt buborékot,
közti feszültséget volt hivatott felidézni. A térelrendezésnek, a
vagy szórt szét 6 tonna festékport.
látványvilágnak és a „játékmesterek” szigorú szabályainak – útlevé-
A díszítőelemek és játékok a reflektálatlan befogadást erősítették: a fesztiválozó megcsodálta a fán függő medúzát, felszállt a hintalóra, áthaladt az óriási kutyafejen, és a kapcsolat ezzel megszakad, a művek nem provokálták kérdések feltételére, elmaradt a kommunikáció alkotás és befogadó között.
Rainbow (Szivárvány), az Art Zone központi installációja, G U I L H E R M E L E I C K , brazil design szakos hallgató munkája
lellenőrzés, fokozott rendőri jelenlét – köszönhetően a klasszikus falusi vurstlik hangulatában a szocialista mindennapok szürreális viszonyrendszerei jelentek meg. A Kelet-Európa Vurstlit a szabad külvilágtól leválasztó fal az egykori szocialista blokk országaiból érkező fiatal művészeknek teremetett lehetőséget rá, hogy emlékképet és korrajzot hagyjanak magukról és a szüleik, környezetük emlékeiről a Páneurópai Piknik szimbolikusan megidézett terében.
Míg a szobrok és installációk egy része többletjelentés
A helyszín így az elrettentéssel szórakoztató vidámpark banális
nélküli látványelemként, puszta ornamensként funkcio-
terében írta újra az egykori ideológiai és földrajzi megosztottságot.
nált, vagy kizárólag szórakoztató szerepet töltött be, az alkotások egy másik csoportja mint a regionális emlékezéskultúra médiuma jelent meg a fesztiválon.
A Rendszerváltás 25 összefoglaló néven futó programsorozathoz kapcsolódott Kunckel Zoltán, Juhász Péter és a Healium LED-installációja, a Budapest angyala is, amely Csilla von Boeselagernek, a
A rendszerváltás és a Berlini fal leomlásának 25. évfor-
Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítójának állított emléket, aki
dulója adta a Kelet-Európa Vurstli 25 ajtóból felépített
1989-ben kiemelkedő szerepet játszott a hazánkba érkező kelet-
„falának” apropóját. A helyszín – a Vurstli – a határok
német, erdélyi magyar és délszláv menekültek megsegítésében. A szigetes emlékezetkultúrához sorolhatjuk a múzeumi helyszíneket is. A fesztivál főbejáratához közel felépített Múzeumi Negyed 16 intézménynek adott otthont, köztük a debreceni MODEM-nek, a Robert Capa Központnak, az Iparművészeti Múzeumnak, vagy éppen a Karton Karikatúra és Képregény Múzeumnak. Önálló sátorral települt ki a Szigetre a Magyar Nemzeti Múzeum. A könnyed fesztivál-életérzést a konvencionális múzeumi arculattal, valamint a legfrissebb dizájntrendeket idéző monogrammal vegyítő megjelenés különleges keretet
fotó: Béres Attila
fotó: Béres Attila
játékok, amelynek során több tízezer ember eregetett
biztosított az alapvetően az intézményt bemutató, népszerűsítő installációknak.
23
20 14
szeptember
Űrkomp – H A J D U
BENCE, HEGEDÜS ANDREA, HERMÁN ALÍZ, SOKORAI A T T I L A munkája
fotó: Béres Attila
PET Vár és Sárkány – A bicskei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola Kreatív Diákcsoportjának munkája
– A szigetes megjelenés egy múzeumi brandépítés
látványtervezővel közösen alakítottuk ki a kiállítást, amelynek fő
része – mesélte Császtvay Tünde, az MNM főigazgató-
üzenete az újraértelmezés volt: a múltat a jelenből különféle olva-
helyettese. A Nemzeti Múzeumnak az ország legrégebbi
satokon keresztül érthetjük meg.
múzeumaként meg kell mutatnia, hogy a nemzeti
Amellett, hogy a Sziget egész területén találkozhattunk különféle
múlt értékeit izgalmas és szórakoztató formában is
funkciójú alkotásokkal, a szervezők ebben az évben is létrehozták
a közönség elé lehet tárni. Olyan korosztályokhoz is
az ArtZone-t, a fesztivál teréből kerítésekkel leválasztott, koncent-
szeretnénk eljuttatni ezt az üzenetet, akik másként nem
rált művészeti egységet, amelynek megvalósításában számos
találkoznak a múzeumban őrzött kincsekkel. A Sziget
hazai alkotócsoport, dizájner, művészeti szakember és iskola vett
Fesztivál remek lehetőséget biztosított, hogy a mai
részt, így a Magyar Mozgó Képtár, a VisArt, a Paloma, a Kisképző,
kor kihívásainak megfelelve, a fiatalok minden igényét
a Medence Csoport, az Ivanka, az Agora vagy a cARTc. Az érdek-
kielégítve beszéljünk a nemzeti történelmünkről és
lődők festhettek, betonszobrot készíthettek, ruhát varrhattak vagy
hagyományainkról.
egyszerűen csak kipihenhették a nap fáradalmait a füves területen, a sátorok árnyékában. – Az ArtZone a képzőművészet és a dizájn kitágított tere a fesztiválon belül – mondta Pálosi Boglárka, a művészeti helyszín projektfelelőse. – A kialakításnál elsőszámú szempont volt, hogy egy olyan inspiráló környezetet hozzunk létre, ahol a közönség szabadon alkothat, ahol a művészetet a saját állapotának megfelelő mélységben befogadhatja, vagy a kellemes környefotó: Béres Attila
zetben egyszerűen elvonulhat. Ahhoz, hogy az alkotáshoz,
Racka-juh – S Z Ő K E
GÁBOR
MIKLÓS
munkája
– Két alapmotívum jelent meg a kiállításon – folytatta a főigazgató-helyettes. – A látogatók egy földrajzi utazást tehettek hazánkban az MNM és filiáléi tárlatainak megtekintésével, másrészt egy történelmi tablót tártunk eléjük a legújabb technikák felhasználásával. Pintér Réka
24
pihenéshez szükséges lelkiállapot létrejöhessen, a legfontosabb lépés volt területileg leválasztani az ArtZone-t, és létre hozni egy szigetet a Szigeten belül. Azzal, hogy körbekerítettük és az érdeklődők egy kapun át tudtak belépni, szimbolikusan és gyakorlatilag is egy másik térré, eltérő közeggé avattuk a területet, amelynek pszichológiai következményei remekül megmutatkoztak: nálunk mindenki sokkal nyugodtabb volt, pozitív energiákkal feltöltődve indulhatott újra az éjszakának.
20 14
szeptember
– A koncepciónk az volt, hogy a hozzánk belépő sziget-
térben érinthetetlenné tett munkák eltávolítják az embertől
lakók inspirációt nyerjenek a workshopokon, illetve,
a művészetet. A részvétel az alkotási folyamatban a kivo-
hogy felidézzük bennük azt a gyermekvilágot, amely az
nulás manifesztumává válik.
ArtZone-on kívüli fesztivál kontrasztjaként funkcionál. Olyan hatások érték itt tehát a látogatókat, amelyek alapvetően tértek el a Sziget többi részétől, így színesítve a fesztivál palettáját.
A Sziget Fesztiválon ezzel szemben készen kapott díszletek közé érkezik a látogató, közreműködése a reflektálatlan játékban merül ki. Így elmosódnak a határok a könnyűzenei és az összművészeti produkciók között: a cél minden esetben a felhőtlen szórakozás.
– Tapasztalataink szerint, a szigetlakók kiemelt helyként
A kivonulás ennek köszönhetően a Burning Mant meghatározó
tekintettek az ArtZone-ra, nagyon sokan keresték fel
„létgyakorlat” helyett relaxációvá, szabadidős tevékenységgé válik.
minden nap – tette hozzá Tóth Pál Sándor galerista,
Azonban éppen ez az elsőre felszínesnek tűnő állapot az, amely
a cARTc kulturális egyesület elnöke. – Az ArtZone
a Sziget terében elhelyezett
nagy részén workshopok zajlottak, vagyis a látogatók
alkotásokat jelentésessé teszi.
csinálták a művészetet, nálunk beszélgettünk róla. A cARTc fiatal kurátorokra és művészeti menedzserekre fókuszál, elméleti oldalról közelítjük meg tehát a művészetet. Katalógusokat, művészeti magazinokat hoztunk magunkkal, illetve kortárs képzőművészettel foglalkozó hazai és külföldi kiadványokat.
Ahogy Szép Fruzsina programigazgató fogalmazott: – A Szigetet a művészeti projektek különböztetik meg és emelik ki a nagy európai fesztiválok töme-
Egy könnyűzenei rendezvénysorozat azonban nem
géből. A fesztivál szívét és
szokványos terep a magas művészet számára – véleke-
lelkét az összművészeti
dett Tóth Pál Sándor. – Egy fesztiválra nem lehet olyan
programok jelentik. A láto-
műveket hozni, amelyek akár egy művészeti vásár profil-
gatóink pedig minden
jába is beillenének. Minden művész galériához tartozik,
évben kellően nyitottak
a galéria pedig nagyon figyel rá, hogy a művésze hol
ahhoz, hogy magukhoz
jelenik meg. Sátorban nem könnyű kiállítást rendezni.
engedjék a kulturális érté-
Nem megoldhatatlan, ám a műtárgyak kiválasztásánál
keket, és az itt átélt élmé-
szem előtt kell tartani, hogy a Szigeten vagyunk.
nyek hatására új életformát
ségét szervezők és résztvevők egyaránt abban látják, hogy a Hajógyári-szigetre lépve az ember kiszakad
alakítsanak ki maguknak, kultúrafogyasztó emberekké válva.
a külvilág valóságából, és egy új, alternatív, paralel
Az ornamentikát és a
realitásban találja magát. Ezt erősítik a Sziget elneve-
játékot valamiféle poszt-
zései és szlogenjei: Fesztiválköztársaság, Szabadság
modern „esztétikai nevelés”
Szigete, Csodaország stb. A mindennapok valóságából
részeként értelmezhetjük.
kiszakadni vágyás, illetve az összművészeti jegyek
A Sziget díszítő tárgyai
hangsúlyozása óhatatlanul is felidézi a nevadai Black
műalkotás helyett sokkal
Rock sivatagban évente megrendezett Burning Man
inkább közösségi, széles
fesztivált, amely az amerikai ellenkultúra szimbolikus
körben hozzáférhetővé
rendezvényévé vált az utóbbi évtizedekben.
tett csatornák, amelyeken
Hogy teljesebb képet kapjunk a Sziget Fesztivál művészeti kezdeményezéseiről, érdemes nagyon röviden összevetni a két rendezvényt. A Burning Man egy hete a posztmodern törzsi kultúra ünnepe, amely során a résztvevők szimbolikus gesztusokon keresztül hoznak létre egy alternatív társadalmat. A törzs belső dinamikája az önmegvalósítás szabadságán alapul, a cselekedetek, az alkotás minden esetben valamiért, és nem valami ellen irányul. A műalkotások a művészet felszabadítását is hirdetik, hiszen a múzeumi
25
keresztül a közönség elérheti a magas művészetet. Médium vagy katalizátor szerepüknek köszönhetően ily módon a fesztiválra érkezők a mainstream zenei közegen túl a kortárs művészet világába is betekintést nyerhettek. A kezdeményezés sikerét a Szigetre idén kiérkezett rekordszámú látogató is igazolja.
20 14
szeptember
fotó: Béres Attila
Mint azt sok helyütt olvashattuk, a fesztivál különleges-
A Magyar Nemzeti Múzeum sátra kívül és belül az Art Zone-ban található installáció, B E R I T : Menjek vagy Maradjak
AMS 2014 –
Fesztiválsziget a Városligeti tavon Interjú Erdélyi Szabolcs igazgatóval és Szeder Kata művészeti vezetővel Vá r o s l i g e t i t ó, 2 0 1 4 . V I I I . 7 – 2 0 .
MULADI BRIGITTA Budapest a nyári utazások kedvelt célpontja már évek
S Z E D E R K A T A : Három éve az AMS igyekezett központosítani
óta: augusztusban elsősorban a zenei fesztiválok miatt,
a rendezvényt – akkor már az Erzsébet teret, az Akváriumot és a
amelyek némelyikébe csak ráérősen épül be a vizuális
Design Terminál helységeit választva helyszínül –, az volt az az év,
művészeti szekció, míg az önálló képzőművészeti feszti-
amikortól Debrecen, Balatonfüred, Tokaj (és tavaly Pécs) is bekap-
válok (mint pl. az idén érezhetően koncentráltabb Artplacc
csolódott a programsorozatba.
Tihany is) még a végleges irányaikat és helyüket keresik.
Az idén először a Városligeti Csónakázótavon rendeztétek meg a fesztivált. Hogyan választottátok ki a helyszínt?
S Z . K . : Az Erzsébet tér felújítása miatt kényszerhelyzetbe került a fesztivál, új helyszínt kellett keresni. Idén megnéztük, hogy a Városligeti Csónakázó tó, amely már az Art on Lake-nek bevált, mennyire alkalmas a mi elképzeléseinknek. Szigetekre építettünk a kiállítóhelyeket, amelyek egy-egy projektet foglalnak magunkban – a jövő kérdése, hogy ez a megoldás mennyire működőképes. Mindenesetre az a terv, hogy innentől kezdve hosszú távon is itt legyünk. fotó: Muladi Brigitta
Milyen szempontok és erővonalak mentén alakult ki a koncepció és mi volt a cél azzal, hogy épp a kiválasztott intézmények állítanak ki?
Közép-Európa, P É L I B A R N A installációja
Az AMS – Art Moments többéves múltra tekint vissza Erdélyi Szabolcs irányítása alatt, s a kezdeti nehézségek után úgy tűnik most megtalálta állandó helyszínét, a Városligeti Csónakázótavon. A Szépművészeti Múzeum által szervezett, több szoborkiállítás nemcsak a hely miatt volt inspirálója a rendezvénynek, hanem a célkitűzése miatt is, misze-
Abu Dhabi Art Hube, kiállítási enteriőr – jobbra S Z A B Ó Á B E L alkotása
rint a képzőművészet az urbánus szövetbe illeszkedő, de open air célpontként kerüljön közelebb a
fotó: Muladi Brigitta
évet megélt Art on Lake/Művészet a tavon szabadtéri
közönséghez, többet kínálva itt a Ligetben, mint a kedvelt vendéglátóipari kerthelységek – s kötetle-
S Z . K . : Ebben az évben választottunk egy tematikát – Melting
nebb hangulatot, mint a kortárs múzeumok. Az első
Pot, azaz Olvasztótégely elnevezéssel –, ami az eltérő kultúrák össze-
lépéseket a szervezők főként a budapesti belvárosi
olvadására utal. Az idei projektben a Zenith Artists Change program
galériákkal együttműködve képzelték el, azok saját
keretében az arab régió volt a kiemelt partner, s a Contemporary
kiállításaival fűzték fel egy pár napos eseményso-
Art Platform Kuvait az első, aki kiállítással és többnapos perfor-
rozatra. A működésük hét éve alatt a rendezvény
mansszal szerepel az eseménysorozatban. Új résztvevő az Egyesült
önálló programokkal megrendezett, koncentrált
Arab Emirátusból érkező Art Hube, amely maga is azzal a céllal jött
fesztivállá nőtte ki magát, s most a képzőművészeti
létre, hogy rezidenciahelyszínként a különféle kultúrájú és hagyo-
és design kiállításokon kívül irodalmi, zenei és kultur-
mányokkal rendelkező művészeket arra ösztönözze, hogy tanul-
históriai programokat is kínál. Az AMS történetéről
janak egymástól, tapasztalatot cseréljenek, mindezt pedig a sivatag
és a programokról Szeder Kata művészeti vezető és
által körülvett kis paradicsomi oázisban. Az itt készült művekből
Erdélyi Szabolcs igazgató beszélt.
láthattunk ezúttal válogatást, amelyben magyar művészek alkotásaival is találkozhatott a közönség. 26
20 14
szeptember
A közép-európai kiállítás ötletét pedig az adta, hogy az idén a szervező vezérfonal, az Olvasztótégely, utal
fotó: Muladi Brigitta
Magyarország geográfiai helyére, történelmi szerepére,
Az Art on Lake rendezvénnyel milyen kapcsolatban vagytok? Az elmúlt években itt szobrok jelentek meg a tóban – a két eseményt akár össze is lehetne téveszteni…
hiszen itt számtalan náció élt együtt és hatott egymásra,
E R D É L Y I S Z A B O L C S : Az Art on Lake a Műjégpálya felújítása alatt
másrészt pedig felmerül az identitás változása, annak
jött létre, a Szépművészeti Múzeum és a Műjégpálya szervezésében.
kérdése, hogy mi az identitásunk, mit fogadjunk be –
A Szépművészeti Múzeummal van együttműködésünk, a múzeumpeda-
gondolva itt a globalizáció kontra lokalizáció kérdésére is.
gógiai programokon belül, sőt az Art on Lake szobrainak bemutatásán is
És mivel ez nem csupán képzőművészeti kiállítás, hanem
gondolkodtunk, de a megvalósítás több logisztikai és financiális ponton
irodalmi, zenei, színházi eseményeket is kínált, meg
nem tudott túllendülni.
lehetett figyelni, hogy az egyes művészeti ágak egymásra hatásából, összeolvadásából milyen új minőségek jönnek létre. A képzőművészeti szekció kurátorának Fenyvesi Áront kértük fel, akinek a Trafó Galéria vezetőjeként ebben a témában folyamatosan zajlanak projektjei. Minden program a tavon került megrendezésre?
S Z . K . : Igen. Az volt a cél, hogy koncentráljunk mindent egy helyre, ha már felépítjük ezt a remek szigetrendszert a tóra, s itt láthasson mindent együtt, aki meglátogat minket.
Egy ilyen fesztivál hatalmas anyagi befektetést igényel. A finanszírozása miként alakult?
Az Art Moments sátrai és pavilonjai a Városligeti Csónakázótavon
E . S Z . : Számos támogatónk van, a versenyszférából jó néhány cég, s többek között arab bankok, szakmai támogatók. Az arab kapcsolatok miért fontosak számotokra?
E . S Z . : Jól működő kapcsolataim vannak az arab térségben, leginkább Kuvaitban, ahol hatalmas potenciál van a képzőművészet területén is, sok a kiaknázatlan lehetőség. Katarban és Dubaiban, Abu Dhabiban kiállítóhelyek, rezidenciaközpontok szerveződnek, ezekben az években debütáló nemzetközi vásárokat rendeznek. Az AMS fesztivál számunkra egy
Milyen programokat valósítottatok meg a képzőművészeten kívül?
hosszú távú munka része, amelyben távoli térségeknek különböző művészeti ágakkal való összekapcsolása a legfőbb cél, amiben jelenleg az arab
S Z . K . : Egy design vásárt, ami a wunder labbal
és magyar művészet, kultúra a két fő irányvonal. Itt van például a debreceni
együtt szerveződött, és a Budapest Barangolóval egy
MODEM által szervezett kiállítás, amely a Kifordított Alföldet mutatja be,
Ligetfelfedező játékot. A Mercedes és a MOME együttmű-
Hajdú Szabolcs legújabb filmjének forgatásáról, Szilágyi Lenke werkfotóival.
ködésében kiállítottunk egy 1:1-es autómodellt, a jövő
A Liget Budapest kiállítása a Városliget történetét dokumentálja a múltból
autóját, ami nagyon vonzotta a látogatókat. A borászat
a liget rehabilitációs programjáig. Az MKE végzős hallgatóinak munkáiból is
és a design találkozása egy borcímke-kiállításban valósult
készült egy válogatás a Cégér – Jó bornak tervezz cimkét! című formatervezési
meg, s a Liget Budapest installációja azt vezeti végig,
pályázat 10 legjobb borcímkének a terveiből és Asztalos Zsoltnak, a tavalyi
hogy a Millenium óta milyen változásokon esett át a Liget,
Velencei Biennále magyar kiállítójának Eszperantó című videósorozatát is
és a jövőben milyen célokat kívánnak itt megvalósítani.
láthattuk. Felolvasóesteket és slam poetry estet a Hadik Irodalmi Szalon szervezett, s kiállítottuk a Libri könyvborítóit is.
27
20 14
szeptember
Képzőművészet az utcán! A S z a b a d -Té r G a l é r i a P é c s e t t Pé c s , k ü l ö n b ö z ő s z a b a d t é r i h e l y s z í n e k , 2 0 1 4 . I I I – I X .
FEKETE VALI
A pécsi Vizuális Kultúráért Klaszter tagjaként a Pécs 2010
a fiatal pécsi képzőművészek szabadtéri bemutatója. Tizenegy képző-
Egyesület tavasz óta dolgozik a kortárs képzőművészet
művész a legkülönbözőbb, ideiglenes anyagok felhasználásával való-
újszerű köztéri megjelenítésén Pécsett. A Szabad-Tér
sította meg alkalmi elképzeléseit, amelyek közül egy szobor máig őrzi
Galériaként ismertté vált programjaik arra törekszenek,
a kiállítás emlékét. A Sétateret övező füves területen áll Kígyós Sándor
hogy a kortárs képzőművészetre fókuszálják a figyelmet,
Balett című alumínium szobra, amely olyan jó helyre került, hogy a
a művészekét pedig a város köztereire hívják fel.
kiállítás után köztéri szoborként élt tovább és él a mai napig A 2012-ben létrejött Pécsi Vizuális Kultúráért Klaszter célja, hogy a város képművészei értő közönségre találjanak, megismerje munkáikat a város, a városnak pedig olyan lakossága legyen, amely magáénak érzi a helyi alkotóművészeket és befogadójává válik az alkotásaiknak, s ennek érdekében igyekszik összehangolni az oktatási kánon és az alternatív művészeti oktatás csatornáit.1 Az egyesület négy évvel az európai kulturális évadot követően olyan projektek életre hívását szorgalmazza, amelyek által a fiatal képzőművészek különféle formában birtokba vehetik a város köztereit, amelyek újszerű eszközökkel, alacsony költségvetéssel a figyelmet a városközpontra irányítják. Vállalkozásuk szerencsésen találkozik az önkormányzat szándékával, hogy nonprofit, kulturális és művészeti projektekkel töltsék meg újra a gazdasági okokból kiürülő belvárost. Már nyári akcióik során a street art műfaji elemeit megszelídítve az utcát használták az alkotások felületeként. Szeptemberben a Pécsi Napok rendezvénysorozata alatt létrejövő, maradandó utcaművészeti alkotások A szép az utcán hever – Lucien Hervétől, a magyar származású fotóművésztől kölcsönzött – mondat jegyében születnek. A „szép”, a létrehozott alkotás, valóban az utcán hever majd, hiszen a megszülető kompozíciók korpuszát a kompozíciókba keretként vagy alapként beépített, városi csatornafedelek adják, amelyeket az alkotók mint geometriai alapot használnak a megfestendő művekhez. Ötletes, fiatalos, jókedvű alkotásokra készülhetnek a járókelők, amelyeknél elidőznek, hogy aztán vidámabban vagy épp döbbenten folytassák útjukat. A Szabad-Tér Galéria első vállalkozása 2014 márciusában valósult meg Friss szemmel – Legyen tiéd a város címmel. A klasztert alkotó művészek (Somody Péter, Fejős Miklós, Nagy-Tószegi Bálint) közös alkotásra
SZENTGRÓTI DÁVID: Mágikus radírok
SOMODY PÉTER: Utoljára magasház
Törekvésük korábbi, több mint 30 éves pécsi hagyományhoz nyúlik vissza, a Pécsi Fiatal Művészek Klubjának egykori célkitűzéseit elevenítik fel, amelyek a művészetet a mindennapi élethez kívánták közelíteni azzal, hogy kiviszik azt az utcára és ezáltal megmutatják magukat. Így jött
hívták a Művészeti Kar hallgatóit, a Művészeti Szakközépiskola és három általános iskola tanulóit, hogy újrafogalmazzák városi környezetünket úgy, hogy létrehozzák saját tér-képeiket, amelyek leképezik a város egy-egy „belső” útját. Az erre a célra készült, molinóra nyomtatott munkák a város 15 pontján kerültek bemutatásra.
létre például 1978-ban a Székesegyház előtti Dóm téren
28
20 14
szeptember
Első nyári akciójuk cello-art néven futott a médiában,
felett című alkotását, amely hátteret képez a dupla fólián Martyn
amely a Sétatér Fesztivál alatt valósult meg fiatal pécsi
sablonnal megfújt arcképeihez. A három, egymás mellett vízszintesen
képzőművészek, Aubert-Gamus Árpád, Hizsnyik Dénes,
elhelyezkedő arckép együttesen erősíti az emlékezés dimenzióját és
Nagy-Tószegi Bálint közreműködésével. Az alkotók
repetitív jellegét.
a street art eszközeit is felhasználva átlátszó fóliára, vegyes technikával olyan 3D-s installációkat hoztak létre, amelyek a tér és a belváros építészeti- és térelemeire reflektáltak a Dóm előtti Sétatéren.
Illés Attila és Zsinka Felícia Csempék című alkotása a Zsolnay családnak állít emléket. Az alkotók az egyszerű figuratív ábrázolásmódot (jellemező formájú szecessziós váza kontúrja) a szecesszióra jellemző dekorációs ornamentikával ötvözték. Színeiben jellemzően
Második nyári munkájuk a „múzeum utcaként” ismert
az ezüst, a lila, a zöld dominál. Az ezüstös-fémes hatás a Zsolnayak
Káptalan utcában valósult meg, ahol Horváth M. Zoltán,
eozin-technikájára reflektál.
Szentgróti Dávid festőművészek és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola festőszakos diákjai, valamint a Művészeti Kar hallgatói (Illés Attila, Törtei Lilla) Vasarely-, Leonardo- és Schaár Erzsébet-adaptációt festettek. Azt követően a Modern Magyar Képtár udvarán négy alkotás született, amelyek az őrzött területnek köszönhetően ma is láthatók. (Szemben a korábbiakkal, amelyek emberi beavatkozások miatt hamar tönkrementek). Kidolgozott, technikailag magabiztos, újszerű, egyedi anyagokkal létrehozott munkák ezek. Szentgróti Dávid Mágikus radírok című alkotását Vasarely térhatású munkái ihlették: ritmikusan ismétlődő, élénk színű, játékos, geometrikus formák jellemzik a művet. A fólia két külön rétege lehetőséget ad az alkotónak nem egyszerűen a térbeliség, de a lebegés, a légiesség, az időtlenség, a hiány érzékeltetésére is, miközben formai tisztaságuk megragadó. Aubert-Gamus Árpád Madarak című művével Martyn Ferenc emléke előtt tiszteleg. Műve felidézi Martyn Vizek
29
Kovács Kristóf és Fedor Inez Művészeti Karos hallgatók a pécsi Leonardo-kiállításra reagáltak, de korántsem hagyományos eszközökkel. Alkotásukon felszeletelt geometrikus formák utalnak Leonardo térgeometriai tanulmányaira. Az időjárás és külső hatások jelentősen befolyásolják a művek utóéletét. A sokszor kérészéletű alkotások ugyanis ki vannak téve nemcsak a szél és az eső, de az öncélú destruktivitás veszélyének is. A műfaj magában hordozza az alkotások alkalmi voltát. A szervezők azonban remélik, hogy mindezek ellenére a többszörösen ismétlődő akciókkal újra sikerül felkelteni a figyelmet a kortárs képzőművészet iránt. A következő ilyen köztéri projektjük szeptemberben várható. A Szabad-Tér Galéria akciósorozata a LÉPJ – LÉGY PÉCS JÖVŐJE! Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil szervezetek számára kiírt pályázatának támogatásával, valamint az Irány Pécs Kft., a Pécsi Fesztiválszervező Kft. és a Janus Pannonius Múzeum közreműködésével jött létre. Jegyzet 1 A klaszter tagjai helyi képzőművészek, egy művészeti-oktatási alapítvány, egy művészeti menedzsmenttel foglalkozó cég és egyesületként a Pécs 2010 Egyesület.
20 14
szeptember
AUBERT- G A MUS ÁRPÁD : Kodály
Konzumművészet Jeff Koons: Retrospektiv W h i t n e y M ú z e u m , N e w Yo r k , 2 0 1 4 . V I . 2 7 – X . 1 9 . 1
JEFFREY TAYLOR
Jeff Koons kellett hozzá, hogy egy múzeum fedele
megerősítvén a posztmodern egyenletet, mely szerint a hírhedtség
alá kerüljön két magyar származású egyéniség a
egyenlő a minőséggel. Ugyanakkor nem szabad lebecsülnünk
művészvilágból: Breuer Marcell és Cicciolina. A Koons-
Staller szerepét Koons hírnevében. A 80-as évek végén mindketten
retrospektív az utolsó kiállítás lesz, amelyet a Whitney
úttörő szerepet vállaltak: az egyik művészetet akart csinálni a
Múzeum (Whitney Museum of American Art) ebben
pornóból, a másik pornósztárból törekedett művésszé válni.
a Breuer által tervezett épületben rendez. A megépülésétől fogva élénk vitákat kiváltó, sokak által nem szeretett épületet a Metropolitan Museum of Art veszi át modern és kortárs gyűjteménye számára – bár a Met tervei a Breuer-épületet tekintve még nem láttak hivatalosan napvilágot. A Whitney Múzeum pedig délebbre, a kortárs galériák által felkapott Chelsea negyedhez közel, a Highline mellé költözik, Renzo Piano egyik legtöbb várakozást keltő új épületébe.
nyítja, hogy bármennyire is gyűlölt, egyúttal látványosan szeretett művész is – erről a Madison sugárúti épület körül kanyargó sorok tanúskodnak. Egy másik különlegessége a tárlatnak, hogy a szokástól eltérően az épület csaknem összes emeletét és terét elfoglalja. Szokatlan egy ideiglenes tárlaton az is, hogy a látogatók számára korlátlan fotózási lehetőséget biztosítanak. Ezt mindenki bátran ki is használja, és képek százai népszerűsítik tovább a kiállítást a látogatók Instagram és más fájlmegosztó oldalain.
Ugyanitt, a Whitney Múzeum Madison utcai épületében történt 25 évvel ezelőtt, hogy Jeff Koons a művészetJ E F F K O O N S : Bourgeoismellszobor – Jeff és Ilona, 1991, márvány, 113x71,1x53,3 cm
A jelenlegi kiállítás Koons első retrospektív kiállítása, és azt bizo-
szerető közönséget sokkolta a Made in Heaven óriásplakáttal, amelyen Staller Ilonával látható coitus közben –
A kiállítás Koons korai műveivel indul az első emeleten, amelyeket nem sokkal azután alkotott, hogy befejezte tanulmányait a Maryland Institute College of Artban és a School of the Art Institute of Chicagóban, olyan munkákkal, amelyek leplezetlenül a Duchamp és Warhol által megkezdett gondolat ívébe illeszkednek be. A legfőbb dolog, amit Koons hozzáadott ehhez a megkezdett gondolathoz, az a tárgyak (porszívók, kenyérpirítók, elektromos vízforralók) megvilágítása és további fetisizálása a plexiüveggel borított vitrinekben. Koons nagyobb mélységekig jutott el Egyensúly című sorozatával, amelyben a tökéletesség elérhetetlen állapotára reflektál, többek között egy víztartály mértani közepén lebegő kosárlabdával – bár valószínűleg a rengeteg látogató elhaladásának köszönhetően a kosárlabdák elmozdultak a középpontból, ezzel elveszítve tökéletességüket. Ismét az élet utánozza a művészetet. A kosárlabda metaforaként szolgál az akkori NBA-sztárokat kanonizáló Nike-poszterek fototranszfer-reprodukcióihoz. A sorozat része volt még egy bronzból öntött, felfújható mentőcsónakot formáló szobor, amely a leginkább a nevéhez kapcsolódó technika, a múlékony, felfújható tárgyak precízen öntött fémtárgyakká való alakításának egyik első példája. A Luxus és degradáció c. sorozatban leginkább alkoholreklámokon keresztül érzékelteti a fogyasztói mámort, amivel viszont nem tesz hozzá túl sokat a késői kapitalizmus már épp eléggé megrágott posztmodern kritikájának előmozdításához. 1989-ben a Statuary című sorozatot a pop art nagyasszonya, Iliana Sonnabend galériájában állította ki. Itt leplezte le a művészi stílusjegyét megtestesítő, a művészettörténetben ikonikussá vált szobrok (pl. XIV. Lajos büsztje), olcsó dísztárgyak és felfújható játékállatok másolatait.
30
20 14
szeptember
A rozsdamentes acél homogén ragyogásával Koons
York-i szülők, akik a „lufikutya-művész” alkotásait akarták eredetiben
simává egyengeti a vizuális terünket betöltő háromdi-
megmutatni a gyereknek, gyorsan betakarják a gyermek szemét,
menziós ikonográfiai elemek hitetetlen változatosságát.
és pánikszerűen átvezetik a következő terembe. A többi szekcióhoz
A Banalitás sorozat folytatja a pop-ikonográfia, valamint a „szent és sérthetetlen” felfedezését a szobrászatban, ahol új elemként megjelenik a nyílt szexualitás is. A sorozat talán legismertebb darabja a nyugtalanítóan
képest meglepően kevés szelfi készül ebben a teremben, lehet, hogy a millennium generációja valamennyire mégis szemérmes? Azok, akik bátran és lassan nézelődnek a Made in Heaven darabjai között, a legtávolabbi és legeldugottabb sarokban észrevehetik az őrt egy
édeskés, aranyozott, az énekest csimpánzával ábrázoló Michael Jackson és Bubbles. E művek között több olyan is található, amelyben gyerekkori giccset a nyílt szexualitással keveri – és lassacskán kibontakozik, hogy ez a bizonyos kettősség válik Koons névjegyévé. Jeff Koons igazából akkor vált ismertté a művészet világán túl is, amikor 1989-ben a Whitney Múzeummal szemben kiállította a Made in Heaven című, de végül soha le nem forgatott filmjéhez készült plakátját ugyanezzel a címmel, amelyben magára osztotta a férfi főszerepet, partnere pedig a világ akkor egyik legismertebb pornószínésznője, Cicciolina volt. Ezzel Koons valóban berobbant a köztudatba, bár a nevét nem mindig csodálattal emlegették. A következő évben, az 1990-es Velencei Biennálén is a Stallerrel készített munkákat állította ki, majd együttműködésük a hírhedt Made in Heaven kiállítással csúcsosodott ki Sonnabend galériájában, amely bevezette New Yorkba a sztárkiállítás fogalmát: a bejutásra váró közönség sorokban kígyózott a manhattani galéria épülete körül. A mostani, Whitney-beli kiállításon a Made in Heavennek szentelt termekben látható művek körülbelül annyira burkoltan ábrázolják a szexualitást, mint a pornográfia. Azok a művészetkedvelő New
31
20 14
szeptember
JEFF KOONS: Lila – Jég (Káma Szútra), 1991, üveg, 33x71,1x43,2 cm JEFF KOONS: Keresztelő Szent János, 1988, porcelán, 3/3 példány, 142,2 cmx73,7 cmx43,2 cm Sonnabend-gyűjtemény, Nina Sundell és Antonio Homem
J E F F K O O N S : Michael Jackson és Bubbles, 1988 porcelán, 1/3 példány, 106,7x179,1x82,6 cm magángyűjtemény
JEFF KOONS: Medve és rendőr, 1988, színezett fa, 215,9x109,2x94 cm Jeffrey Deitsch-gyűjtemény installáció a Banalitás teremben a művész példánya
zsákutcának tűnő kijárat mellett, amely valójában egy
A pár rövid életű házasságának botrányos végén és a közelgő
még inkább pornografikus tartalmú terembe vezet. Igen,
válóper előtt Staller magával vitte – lényegében elrabolta – Ludwigot
Jeff Koons nem áll meg félúton!
Olaszországba. Az ezt követő bírósági csaták leginkább New Yorkban
Ha a Made in Heaven büszkélkedhet bármilyen tartós vívmánnyal, az valószínűleg az, hogy azt a gyors folyamatot jelezte, amelyen a pornográfia haladt a tiszteletre méltóság útján – de ezt a projektet Staller már maga elkezdte az 1980-as években. Együttműködésük és – sokszor a nyilvánosság előtt sem titkos – szerelmi
JEFF KOONS: Made in Heaven, 1989, óriásplakát, litográfia papíron vászonra kasírozva, 317,5x690,9 cm Rudolf és Ute Scharpff-gyűjtemény
zajlottak, Staller jelenléte nélkül, és a meghallgatások során Koons képmutatóan elítélte és megtagadta Cicciolina tevékenységét a pornográfiaiparban, mintha ő saját maga nem vett volna a részt és nem húzott volna hasznot ebből a szerepből. Ludwig hiánya aztán prioritássá vált Koons művészetében, és az Ünnep (Celebration) sorozatba mintegy saját vigasztalására fogott bele.
együttléteik másik eredménye végül Koons későbbi
Koons azonban több olyan darabot tervezett, amelynek kiöntése
művészeti produktumainak gyakori alanya és inspi-
rendkívül bonyolult, igényes feladatnak bizonyult technikailag, és
rációja: nem más, mint közös gyermekük, Ludwig
így befejezésük hosszan elhúzódott. A közbeeső időben a művész
Maximilian Koons.
az igen találó nevű Easyfun (Könnyed mulatság) sorozattal kárpótolta a közönséget: darabjai könnyed, játékos kontúrú tükrök, amelyek az Elvarázsolt Kastély torz reflexióit idézik meg, és körülbelül annyira mély tartalmat rejtenek. A sorozat leginkább emlékezetes és maradandó darabja a Split Rocker (Felemás hintaló), amelynek fejét egy fél hintalófej és hasonló funkciójú, de dinoszauruszt formázó játék fejének a fele alkotja – a hintaló valaha Ludwigé volt és mementóként tartotta hálószobájában a művész, a hinta-dinoszauruszt pedig egy játékboltban látta. A két félből, töredékekből összeillesztett alkotás a feleségével való szakítást és a fiától való kényszerű elszakadást is jelentette számára, bár egyúttal Picassót is megidézi, már amennyiben bármely más állatfejtöredék is könnyen megidézheti a spanyol nagymester szel32
20 14
szeptember
lemét. A mű nagyméretű változatát, amely a Beyeler
keltsék felületükkel. Ezen a ponton a néző azt érezheti, hogy a
Foundation állandó kiállításán szerepel, a Whitney-beli
kiállítás végre elérkezett Jeff Koons művészetének csúcsához,
retrospektív idejére a Rockefeller Center előtt instal-
ahhoz a Koonshoz, amelyet mindenki ismer – és most végre
lálták, mintegy a múzeumi kiállítás kiterjesztéseként
sokkal több kiderült arról, hogyan jutott el idáig. Ha eddig bárki
(és Koons jelenlegi galériásának, Larry Gagosiannak
is csak kellő szemérmességgel készített fotókat saját magáról
köszönhetően). Ugyanezen a helyszínen állították fel
és látogatótársairól a tárlat során, ebben a szekcióban a múze-
2013. novemberében a lufikutya-sorozat akkor még
umlátogató ezt frenetikus kattintgatással pótolja be. Az utolsó
Peter Brandt tulajdonában lévő narancssárga darabját,
termek a popkultúra hasonlóan disszonáns elemeit idézik meg,
amely a Christie’s aukcióján kelt el később 58 millió
ezúttal történelmi utalásokkal. Nagyméretű festményei a pornó
dolláros rekordáron.
és a giccs „cut and paste” keverékeivel úgy tűnik, hogy túlpör-
A Whitney harmadik emeletén most a Sárga lufikutya foglal el jelentős részt a Celebration-sorozat többi óriás méretű alkotása között, amelyek közül néhány már a 90-es évek végén elkészült – volt viszont olyan darab, amelyet csak 2014-ben, a jelen kiállítás megnyitójára fejezett be a művész, köztük a színes gyurmadarabok gigászi méretű halmát idéző PlayDoh-t (Gyurma). Csakúgy, mint minden, felfújt luftballonnak tűnő szobor, vagy a műanyagra hasonlító, ruhaszárító kötélen csüggő macska, ez a sokszínű gyurmakupac – amely Ludwig eredeti, gyermeki
gették a műfaj kezdeti, sokkoló hatását. Legújabb, Antikvitás című sorozatában a Willendorfi Vénusz hatalmas lufiváltozata annak a problematikáját testesíti meg, hogy hogyan igazolhatók Koons esztétikai értékei: már egy eleve létező formának az átvételéről van szó (az eredeti szobrot mintegy 27 000 évvel ezelőtt faragták). A jelen változatot nem is Koons maga készítette (hanem asszisztensei és műhelye), és a műhöz leginkább azzal az ötlettel járult hozzá, hogy lufi-stílusban kiöntsék fémből – vagyis egy olyan egyszerű ötlettel, amelyet egy koktélszalvétára is leskiccelhetett. Ha történetesen megállt volna vele itt, némi sorbaállást megspórolhattunk volna. Fordította: Megyes Andrea
„művét” próbálja hatalmas nagyításban reprodukálni – szintén öntött alumíniumból készült. Koons a végletekig elmegy, hogy fémből öntött tárgyai a könnyedség, múlékonyság és a banális hatását 33
Jegyzetek 1 Jeff Koons jelen kiállítása New York után a párizsi Pompidou Központban (2014. november 26–2015. április 27.) majd a bilbaói Guggenheimben (2015. június 5–szeptember 27.) lesz látható.
20 14
szeptember
J E F F K O O N S : Lufikutya (Sárga), 1994–2000, tükörfényezett rozsdamentes acél áttetsző színes bevonattal, 307,3x363,2x114,3 cm Magángyűjtemény
LATARKA –
Progresszív határátlépők az Andrássy úton Interjú a négy kurátorral: B á n k i Á k o s s a l , B á r s o n y I s t v á n n a l , E s s e B á n k i Á k o s s a l , To m a s z P i a r s s e l TELEK-NAY ÁGNES és szellemi közösség egyben tartása, egymás figyelemmel kísérése volt a cél. Később egy picit mindhármunknak más irányba fordult az élete, felfüggesztettük a működést, de mindnyájan tudtuk, hogy egyszer majd folytatni szeretnénk. Milyen a kapcsolat a helyet adó anyaintézménnyel?
T O M A S Z P I A R S : Amikor 2013 őszén elkezdtem a Lengyel Intézetben dolgozni, sikerült folytatni a korábban itt elkezdett munkát. Nagyon sokat jelentett, hogy az Intézet vezetői is nyitottak voltak és befogadták a LATARKA kurátori csapatát, egyetértettek céljainkkal, engedték, hogy a galéria az Intézet részévé váljon. Támogattak, támogatnak minket, nekik köszönhető, hogy ebben a formában létezhetünk. Felismerték, hogy az új kezdeményezés egyfajta katalizátorként működhet. Nem csak a magyar-lengyel kulturális kapcsolatok élénkítéséről beszélek, hiszen széleskörű nemzetközi kapcsolati háló kiépítésén dolgozunk, nagyon fontos epizód volt ebben például a spanyol művészeket bemutató tárlafotó: Jerzy Bin
tunk (BudaLona), amellyel ténylegesen megindult egy élénk kultúrBÁNKI ÁKOS, BÁRSONY IST VÁN, ESSE BÁNKI ÁKOS, TOM A S Z PIAR S Ismerős nevek tűntek fel egy ismerős helyen: 2013 őszén az egykori mű-VÉSZ Pince sok mindenre elszánt csapata egy új taggal bővülve, maratoni kiállítássorozattal élesztette fel a Lengyel Intézet pincéjében a kulturális életet, immár LATARKA néven.
diplomáciai kapcsolat. Egészen új lehetett ez a közeg a Casati Art Corner Gallery után. Mit tudtál onnan magaddal hozni?
B Á R S O N Y I S T V Á N : Valóban más profilt képvisel a két hely, de egyben megegyezik: maximálisan nyitott a különböző korosztályok és médiumok összehozására, és ez a cél a Casatiban is megvolt. A Latarkában már nemcsak a generációk, hanem a nemzetek közötti kapcsolatteremtés is cél, sikerült is ezt megvalósítani, pl. a
Vállaltan a 2007-2008-ban megkezdett eszmeiségre építve kezdtétek meg a munkát. Miért kellett ilyen sokat várni a folytatásra, és miben változott a koncepció?
kollázs-tárlatban (Layers, 2014. I. 23–II. 05.), ahol együtt szerepelt Konok Tamás a 70-es években született művészekkel vagy a még fiatalabbakkal. Szeretnénk olyanokat is megszólítani és (újra) bekapcsolni, akik esetleg (már) kevésbé aktívak. Emellett mindan-
B Á N K I Á K O S : a mű-VÉSZ Pincét közvetlenül az
nyiunk számára fontos a műfaji sokszínűség. Nincsen médiumbeli
egyetemi évek után indítottuk el. Óriási dolog volt,
megkötés, igyekszünk minél szélesebb körből válogatni.
hogy valaki már egy évvel a diploma után egy ilyen frekventált helyen meg tudott jelenni. Ebben rejlett a szépsége, ugyanakkor elég spontán is volt az az időszak:
Az összekapcsolódásra maga a helyszín is kiváló lehetőséget nyújt, hiszen egy kulturális intézetbe szinte beleágyazva, illetve (fizikailag) a Platán Galéria alatt vagytok.
most már érettebben, következetesebben igyekszünk hozzáállni a szervezéshez és a tematikákhoz is. A műVÉSZ Pince és a LATARKA legfontosabb feladata már nem ugyanaz. Mikor 2007-ben elkezdtük, egy közösségi helyet szerettünk volna létrehozni a frissen diplomázottaknak, olyan haveroknak, akik nem kerültek be galériákhoz (de azoknak is, akik igen). Az ott kialakult társaság
B . Á . : Nagyon fontos ez a saját működésünk szempontjából. „Profibban” tudunk dolgozni, mint korábban, s ezt a körülményt mostanra sikerült pozitív értelemben kihasználni és mindkét fél javára fordítani. A mű-VÉSZ idején nem volt olyan kolléga az Intézet részéről, akivel igazán együtt tudtunk volna működni. Most ez a „kapcsolat” megszületett Tomasz személyében, aki mind a két helyszín alakításában produktívan vesz részt.
34
20 14
szeptember
T. P. : Lehetőség szerint keressük a közös pontokat a
projektjének megválasztott
két kiállítóhely között, számítunk rá, hogy a közönség
Ő-Univerzum, ahol az egész
mind a kettőt megnézi. Többször volt, hogy egy estére
galériatér kifestésével jött létre
időzítettünk két önálló projektet, de olyan is előfordult,
a tárlat.
hogy szándékosan eltoltuk néhány nappal, ekkor az építés, az előkészületek hívták fel a figyelmet a másik eseményre. Arra is volt példa, hogy egy projektet csináltunk két helyszínen (A Lilith öröksége női művészcsoport Pańska skórka és a férfi művészek együttműködésében megvalósuló A lányok tudják, a fiúk nem című kiállítások esetében). Volt olyan kiállítás is, mellyel a főváros határait próbálták túllépni.
Megengedhetőek az ilyen „eladhatatlan” típusú kiállítások – hiszen nonprofit alapon működtök? Ugyanakkor két „vásárt” is beillesztettetek az évadba, Karácsonyi és Tavaszi Terítés címén.
E . B . Á . : Tudjuk, mennyire szerettük volna egy kicsit
célja, koncepciója. Szerettem volna a Budapesten kívüli
megmozdítani a közönséget.
művészetet is beemelni az itteni közegbe. Ugyanazokon
Szinte jelképes, 20-30 000
a helyeken ugyanazok a nevek jönnek szembe évről
forintos műtárgyakat kértünk
évre, pedig nagyon fontos megmozdulások vannak a
be, mindenkinek saját megíté-
vidéki nagyvárosokban is, főleg, ahol művészeti egye-
lésre bízva, melyik munkáját
temi élet van: Pécsen, Kaposváron, Egerben, hogy csak
adná el ennyiért. De olyanra
néhány példát említsek. Sajnos nem kvalitásbeli prob-
is volt példa, hogy jeleztük a
lémák, hanem egyszerű kulturális-kommunikciós szaka-
művésznek, az adott munkát
dékok miatt nem jutnak el szélesebb, szakmai közön-
annyi pénzért nem szeretnénk
séghez. Az NDK (Neue Debreczenische Kunst) csoport
áruba bocsátani, mert sokkal
kiállítása vendégeskedett nálunk. Ennek a vonalnak a
többet kaphat érte máshol.
folytatása az egyik hosszú távú célunk.
B . Á . : Szándékunk volt az első félévben, hogy alapvetően csoportos tárlatokat mutassunk be, egyrészt
Kaptatok kézzel fogható visszajelzéseket az elmúlt egy évben?
fotó: Erdey Gábor
nehézkes a műtárgypiac, ezért
E . B . Á . : Mindannyiunknak volt egy előre kitűzött
HORVÁTH JUDIT:
T. P. : Volt olyan kiállí-
Könyvmaszk, 2013, könyvlapok, vágódeszka, 30x20x7cm
tásötlet, ami egy másik tárlat megnyitóján született. Eljött az egyik megnyitónkra egy lengyel lány, aki ösztöndíjjal töltött itt néhány hónapot. Megtetszett neki a hely és a csapatunk, kérdezősködött, majd amikor hazament, fotó: Erdey Gábor
jelentkezett egy kiállítástervvel és néhány névvel, ebből lett a Hungarian KISS – Polish PRINT című kiállításunk. minél több művésznek lehetőséget adva ezzel, másrészt
B . I . : Folyamatosan fogadjuk be a kívülről jövő impul-
sokoldalú, izgalmas képet feltárva egy-egy témáról.
zusokat, embereket, ötleteket úgy, hogy igyekszünk
Az általam rendezett kiállítások lényege a médiumok
meghatározni és tartani a színvonalat. Egy brand van
szabad kezelése, helyspecifikus installációk bemutatása
kialakulóban, amihez hűek szeretnénk maradni. Fontos,
volt (BŰN, TI, MI és ŐK), illetve az év egyik legérdekesebb
hogy ami ide bekerül, az minőségi legyen és illeszkedjen az eddigi programjaink közé. Szerencsére több csatornán
35
20 14
szeptember
D O B O S TA M Á S : Necromonicon, 2014, üvegnegatív, giclée művésznyomat, 82,5x82,5 cm
érkezik a visszaigazolás, többek között a hazai művészeti és napisajtó is cikkezett már rólunk (a BudaLona, illetve a Necromonicon stb. kiállításokról) Voltak rossz tapasztalatok is, vagy dübörögtök tovább megállíthatatlanul, ahogy eddig?
B . I . : Kicsit megpróbálunk visszavenni a tempóból, sokan panaszkodtak, hogy nem tudják követni a kéthetente nyíló kiállításokat. De nemcsak ezért szeretnénk picit megnyújtani az időtartamokat. A város egyik legfrekventáltabb helyén vagyunk, az Andrássy út és a Nagymező utca sarkánál jobb helyet talán nem is kívánhatna magának egy kiállítóhely. Nekünk is fontos, hogy minél több emberhez eljusson, amit csinálunk, ezért háromhetes tárlatok lesznek ősztől. Szó sincs arról, hogy kizárólag lengyel és magyar művészeket mutatunk be. A spanyol mellett japán tárlatunk is volt (Light-Holders), melyet a Japán Intézet vezetője nyitott meg. Szeretnénk a későbbiekben is nemzetközi-hazai párbeszédhelyzeteket teremteni.
T. P. : Olyan is volt már, hogy egy művész a latarkás szereplésének köszönhetően kapott meg egy ösztöndíjat vagy válogatták be egy újabb tárlatba. Persze ez a része kicsit nehezebben visszakövethető, mert nem klasszikus galériaként működünk, de jó érzés ilyen típusú visszajelzéseket is kapni.
B . Á . : Épp emiatt elkezdtük nagyon precízen és konzekvensen archiválni saját tevékenységünket. Már a mű-VÉSZ pince idején is volt erre irányuló törekvés, de akkoriban inkább nyomtatott megjelenéseink voltak, azokat archiváltuk meghívók, plakátok formájában, és persze rengeteg fotó is készült Halasi Dóri jóvoltából, általa kerültünk be az Artpool archívumába is, ahol immár kutatható művészettörténeti adalékként szerepelünk. A Latarkának ma már mindegyik kiállítása fent van a blogunkon, képes beszámolóval, sajtószövegekkel és videoriportokkal. Ebben – túlzás nélkül mondhatjuk – egyedülálló a stábunk, ugyanis a LATARKA az első kiállítóhely, aminek saját, állandó tévéje van, és ezen felül is cél minden kiállítás átfogó dokumentálása.
T. P. : Ősszel izgalmas kiállításokkal keressük a tér és a művészet kérdéseit. Horváth Dani és Lapos Laci az egész pince terét kitöltő installációjával nyitunk szeptember 3-án. Azt követően háromhetente váltják egymást a kiállítások. Koppányi Péter vendégkurátor Minden van című összművészeti programja hétköznapi, marginális jelenségeken keresztül vizsgálja a művészet és az élet határvidékét. Lesz kortárs román-magyar csoportos tárlat (kurátor: Bársony István–Kaposi Dorka), Esse Bánki Ákos és Bársony István kiállításaikon egyaránt a tér és a képzőművészet viszonyát vizsgálják más-más szempontból. A tél utolsó napjaiban pedig, immár hagyományt teremtve, újra megrendezzük a Terítés című kortárs képzőművészeti vásárunkat.
HUG YEC SEK BAL Á ZS–RIZMAYER PÉTER : BŰN – TI, MI és ŐK, 2014, installáció Ő-Univerzum. L A T A R K A
36
20 14
szeptember
P R O J E K T , 2013, murális mű
Kiállítások
Zuzu hazai pályán Méhes Lóránt kiállítása Művelődési Központ, Kiskunfélegyháza, 2014. IX. 26-ig
KOZÁK CSABA
Személyes. Méhes Lóránt Zuzut több mint harminc éve ismerem. 1985-ben ott lehettem a skóciai Glasgowban a Néray Katalin – Kovalovszky Márta rendezte kiállításon, ahol Vető Jánossal közösen állítottak ki a 18 kortárs magyar képzőművészt nagy sikerrel bemutató kiállításon. Publikálni róla viszont csak később tudtam: huszonhárom évvel ezelőtt írtam ennek a lapnak a hasábjain Zuzu művészetéről. Ám volt valaki, aki már a 60-as évek elején felfigyelt a kisfiú tehetségére. Ő pedig a Kiskunfélegyházán tanító, a mai napig legendának számító rajztanár, Terescsényi Bandi bácsi volt, aki nyolc fiatalt küldött sikeresen a Török Pál utcai „kisképzőbe”, közülük pedig négyet fel is vettek a Képzőművészeti Főiskolára. Mindez páratlan pedagógiai teljesítmény egy mezővárosi tanítótól. (Csak az arányítás kedvéért: a település ma huszonnyolcezer lakost számlál!) Azért tartom ezt fontosnak, mert a hazai pályán először kiállító 63 éves művész tárlatának megnyitóján maga Zuzu és a köszöntőt mondó egykori iskolatárs, barát, Dr. Fazekas Tamás belgyógyász-kardiológus ezt egyaránt megemlítette. A dolog külön aktualitása az, hogy a tárlaton szereplő Apáink (2012) fotó alapján készült fekete-fehér festményen Zuzu édesapja és a professzoré – mivel kollégák és barátok voltak – együtt látható. A Zuzu tiszteletére rendezett (megkésett, de egyben hiányt pótló) kiállítás – kortárs művészeti galéria híján – a Művelődési Központ dísztermében és az ahhoz csatolt kamarateremben kapott helyet, ahol Molnár István festőművész Méhes távirányítása és telefonon adott instrukciói alapján valósította meg a tárlatot; technikailag és optikailag korrekt módon. Kurátora Forián Szabó Noémi művészettörténész, Zuzu sában, szervezésében is segédkezett. A nagyobb térben fehér paravánokra, míg a kisebben a falra helyezett művek spot-lámpákkal és reflektorokkal
fotó: Kis László
leendő életműkötetének szerzője, aki az anyag válogatá-
vannak megvilágítva. A szimmetriatengely mentén épít-
években Vető Jánossal közösen, a pop art szellemiségében készített,
kező két tucatnyi munka – részben gyűjteményekből
rézgálic és festékpor alapú installációk újabb variánsa (a két művész
kölcsönözve – nagyon szűk válogatást ad az oeuvre-ből,
már nem is dolgozik a környezetet károsító anyagokkal), ahogy
tehát köze nincs a 2007-es Ernst múzeumi retrospektív
nincsenek itt az Űrkőkorszaki szoborportrék (ahol a kövekre applikáltak
kiállításának gazdagságához. Ugyanakkor felidézi a művész
madártollat, csontot, tranzisztort, elektronikai alkatrészeket, bizsut,
csaknem mindegyik periódusát, tematikus sorozatait.
gyöngyöt stb.) és nincs itt az összefoglaló műve sem, Az isteni szeretet
Sajnos a tér limitáltságából adódóan nincs jelen a 80-as
oltára (1984–1991), aminek 12, akvarell technikával készült szárnya
37
20 14
szeptember
MÉHE S LÓ R ÁNT: Finomhangolás I–IV., 2014, akril, vászon, 4x120x100 cm
fogja közre aranyló, üveges szekrényét, melybe különböző,
tológiának, ami pedig a környezetét bemutató urbánus folklórhoz
aprólékosan kivitelezett, a hindu-dzsainista templomok
csatolható. A Marietta Zuzu szemüvegében II. (2005) azt az időszakot
kegytárgyait idéző „kütyük” vannak elhelyezve.
idézi meg, amikor Méhes papírból, színes celofánból szemüve-
Viszont a főfalon itt van a szakrális művek közül az akrilvászon Mária szíve (1997), ahol egy tőrrel átdöfött vörös szív centrumából szimmetrikusan rózsák, lángcsóvák és fénysugarak nyílnak ki. Középre helyezte a Szentlélek (2002) olaj-vászon festményt, melyen egy hófehér galamb repül, amit kék-zöld-sárga-narancs színekkel világító szivárványgyűrű övez, míg az alapon az ég csillagai ragyognak.
Rózsa presszóban bemutatott akciójáról 1978-ban a francia sajtó Szemüvegekkel a szocializmus ellen címen számolt be.) A fekete-fehér (és azok számtalan átmenetét felvonultató) mű szintén egy hétköznapi jelenetet mutat be, a háttér sallangjait elhagyva az ágyon fekvő főszereplőre és annak szemüvegére fókuszál. Itt is dohányoznak. Mindig, mindenütt dohányoznak.
A harmadik munka az akril-vászon Maria Rosa Mistica
Az Ezt fesd meg (2013) a „kép a képben” effektussal él; a Mariettáról
(1996), amire piramis alakban három, piros-sárga-fehér
Amerikából mobiltelefonon küldött fotót fotózza, így a mobilt tartó
rózsát festett. Itt is megjelenik a kék ég, a szivárvány és a
kéz öt ujja is a kép szerves részévé válik, és a művész a fotózott fotót
középpontból sugárzó transzcendentális fény. Zuzu úgy
festi meg. A Csilla és a szeretetláng (2010–2012) a békét, a majálisok
nyúl a giccshez, hogy az általa átlényegül, mert képes a
nyugalmát sugallja. A Városliget zöld, falevelekkel hintett füvén Csilla
vásári motívumokat a hihetetlenül gondos kivitelezés által
lazán pózol: bőrdzsekije fedetlen vállát kivillantva lecsúszik, jobb lábát
a mágikus-misztikus művészet fogalomkörébe emelni.
felhúzza. Ártatlanság és szexualitás keveredik a műben. A kiváló fest-
A szakrális rész után a fogadófalra függesztett fotórealista festményeken szerelmeit és szeretteit örökítette meg. A Zuzu és Marietta 1974-ben (2004) visszacsatol a múltba, egy lakás enteriőrjében láthatjuk szerelmével. Ez a fotó alapú festmény része egy sorozatnak, ami szerves része a róla, általa kialakult, kialakított magánmi-
mény attól válik egy kicsit abszurddá, hogy a mű bal felső sarkában egy szárnyaló fecske suhan be a lég-, ill. képtérbe, míg a bal alsóban a gyepen egy vallásos kötet, a Szeretetláng hever. A már említett Apáink fekete-fehér festmény (csak a peremvidéken fut színesen körbe a digitális kamera képének információs csíkja) érdekessége az, hogy az ülő figura zakójára utólag egy vörös csillagos jelvényt, míg az álló figurára egy régi-új, koronás magyar címert festett.
fotó: Kis László
MÉHE S LÓ R ÁNT: Zuzu és Marietta 1974-ben, 2004, olaj, vászon, 140x170 cm
geket készített, és azokat művészeknek, barátainak adta. (Egyik, a
38
20 14
szeptember
vannak a művész rajzeszközei, többszínű, transzparens vonalzói, körök-pöttyök, ovális és szivárványos hullámvonal, valamilyen nem létező csuklós-fésűs szerkezet, amőbaszerűen nyújtózkodó alakzatok, egymásba kapcsolódó bumerángok, lila és kék négyzetek (Malevics feketéje helyett) stb. Az improvizatív kép könnyed, játékos, egyféle „örömfestészet”. Az akvarell és guache technikával készült további hat, kisméretű közös munka jellemzői, hogy azok felületének minden négyzetcentimétere teljesen belakott (horror vacui), színviláguk gazdag, motívumrendszerük változatos (falevél, esernyő, pocsolya, sétapálca, gemkapocs stb.). A szöveges betétek végigkísérik a pályát, ahogy az most is megjelenik (pl. Uk-Muk-Fuk), ugyanakkor a művész/ek szellemes, humoros címadó/k. A legvidámabb barakk I-II. (1989) viszont egy angol nyelvű félmondat fordítása, hiszen a Magyarországra utaló idézet („the jolliest cell-block in the Russian fotó: Kis László
concentration camp” azaz „a legvidámabb barakk
A szemközti falon két négytáblás mű van kiállítva.
az orosz koncentrációs táborban”) a National Geographic folyóiratban jelent meg a 70-es, 80-as évek fordulóján. A fekvő képeken, kiállításterveken, a szocializmusra utaló, már ismert motívumrendszer
A Nyolcvanas évek retro (1981–2009) négy táblája (Nyugi,
és szimbolika tűnik fel, és van két olyan figura is, melyek 3D-ben is
nyugi, a kerék forog; Helló Honolulu; Éjjel-nappal művész;
kivitelezésre kerültek. A bronzból készült, részben feketére festett,
Kerék szögesdróttal) valójában csak erre az alkalomra lett
ironizáló, gúnyolódó Kockaelvtárs (2007) és Kalapácselvtárs
egymás mellé passzintva, hiszen azok korábban szóló
(2009) a sarló-kalapácsos világ haszonélvezőit és túlélőit
darabokként voltak kiállítva. Itt szinte minden kellék,
képviselik. A szobrok az életmű szerves részei.
motívum felsoroltatik. Ábrázoló és absztrakt párban jár, reális és „poposra vett” figurák, szimmetriába rendezett geometria (négyzet, háromszög, kör), mindez bő koloritással és nemes arannyal megfestve, dinamika, mozgás, a fogaskerekek és a vízimalom lapátjainak forgása, a fekete-fehér, a nappal és az éj, a nap és a csillag ellentétpárja, a magánmitológia jegyében egy önportré, melyen a művész arca borotvahabbal borított, másutt viszont absztrahált, a pop art játékosságát megidézve a festő nyakából színes pántlikák, szalagok vulkánként törnek ki, és találhatunk politikai, történelmi utalásokat is, hiszen itt vannak a füstöt okádó gyárkémények, a lakótelepi sorházak, a vörös csillaggal ékesített, kacsalábakon lépegető, szürreális eszkavátor, a fordítottpiramis-fejű emberek, és mindezt díszítőelemként nem gyöngyfüzér, hanem szögesdrót fonja körbe. A másik „igazi” négytáblás mű szinte még meg sem száradt.
A kamaraterem közepére a fekete akrillal és arannyal festett A kör (1991) került, amit két oldalról élesen ellenpontoz a pirosban, sárgában spirálisan áramló Örvény (2008) és a Színes tv twist (2009), amin a parkettán álló, lángoló fejű-hajú rocker társaságában feltűnik egy-egy vörös csillaggal a kupoláján a Parlament, az Eiffel-torony és egy piramis, miközben egy égi fénycsóva hullócsillagként zuhan alá. A tárlatot egy grafikai portré és egy festmény zárja, melyeket még gimnazistaként, illetve főiskolás évei elején
Finomhangolás I–IV. (2014). A festmény sokkal lélegzőbb,
készített. Ezekből is egyér-
összefogottabb, kevésbe zsúfolt, mint a 80-as években
telműen kiderül, hogy Zuzu
festett hasonló tematikájú munkáik. A monokróm
már „futószáron” is sejttette,
fehér és fekete alapon és/vagy háttér előtt különböző,
merre fog kanyarodni,
korábbról már ismert motívumok jelennek meg. Itt
ívelni pályája.
39
20 14
szeptember
fotó: Kis László
A Zuzu–Vető-szerzőpáros friss munkája a
MÉHE S LÓ R ÁNT: Apáink, 2012, olaj, vászon, 170x130 cm MÉHE S LÓ R ÁNT: Kockaelvtárs, 2007, bronz, 48,5x29x16 cm
Gáspár, Futár, Heródes Korniss Péter képei Új Kriterion Galéria, Csíkszereda, 2014. VIII. 1–IX. 25.
P. S Z A B Ó E R N Ő
vezethetőek vissza, arra az időszakra, amikor a fotográfus első, a karácsonyi népszokásokkal kapcsolatos felvételeit elkészítette a Tolna megyei Kakasdon, a hosszú vándorlás után ott letelepedett bukovinai csángók között. A négy évtized ellenére az ezredforduló táján készült képek ugyanazt a művészi felfogást tükrözik, amelyet Korniss korai, a csobánolást és más népszokásokat és általában az eltűnőben lévő paraszti életformát, a hétköznapokat és az ünnepeket megörökítő képei. „Dokumentarista fotográfusként mindig is tárgyilagos akartam lenni, de magamban tudtam, hogy ez lehetetlen. Tudtam, hogy természetem, tudásom és élményeim meghatározzák, mit s hogyan látok, s miként fényképezek. A képek üzenete azonban eldőlt, mielőtt megnyomtam volna az exponáló gombot.” Ezzel a mondattal kezdődött Korniss Kötődés című könyve, amely a fotóművész 1967–2008 közötti képeiből született. Az is Korniss Péter volt azonban, aki egy másik alkalommal, Robert Capát parafrazeálva azt vallotta: „Ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel az emberhez.” Nos, nagyjából abban az időben, amelyben az említett, csobánolást ábrázoló fotó is készült, Korniss Péter revelatív erejű fotók sorát készítette Erdélyben, közöttük volt például az Iskoláslányok, a Hazafelé tartó öregember, a Siető asszony, a Ravatalos ház, a Hadirokkant, amelyek alighanem sok néző emlékezetében nyerték el méltó helyüket a kortárs magyar fotográfia csúcsteljesítményeként, s kerültek méltó helyükre a magyar fotográfia történetében is, hiszen az első olyan képek voltak, amelyek azt bizonyították, hogy „az a világ pedig létezik” – már mint az az erdélyi népi magyar kultúra, tradíció, amely, hiába próbáltak erről tudomást sem venni a „létező szocializmus” ideológusai és kultúrpolitikusai, az egyetemes magyar kultúra része, meghatározó jelentőségű összetevője. „Minden akkor kezdődött, amikor visszatévedtem a múltba. 1967 őszén koreográfus barátom, Novák Ferenc vitt el egy erdélyi magyarlakta faluba, Székre. Szombat este érkeztünk – éppen táncház idején. A kékre festett, zsúpfedeles ház egyik párás, félhomályos szobájában KORNISS PÉTER: Apa és gyermeke cifraszobában, 2011
Betlehemet vivő férfi – ez a 2005-ben készült felvétel
három idősebb zenész muzsikájára régi viseletbe öltözött fiatalok
látható Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész, a
táncoltak. Amit láttam, számomra felfedezés volt. Úgy gondoltam, le
világon talán legjobban ismert kortárs magyar fotog-
kell fordítanom a fényképezés nyelvére.” Így emlékezett vissza Korniss
ráfus Csíkszeredában, az Új Kriterion Galériában rende-
Péter arra az immár negyvenhét évvel ezelőtti látogatásra, amellyel
zett kiállítása plakátján. Mintegy a felezőpontján szüle-
elkezdődött erdélyi utazásainak sorozata. Az első rácsodálkozás, a
tett ez a mű annak az időszaknak, amelyet a kiállítás
„felfedezés” élménye annál is megrázóbb lehetett számára, mivel
átfog (1997–2013), ugyanakkor utal azokra az előzmé-
egyrészt a legszemélyesebb élményről, a hazatalálásról volt szó, a
nyekre is, amelyek viszont több mint négy évtizedre
majd két évtizede nem látott szülőföldre való visszatérésről: Szék,
40
20 14
szeptember
a viseletéről, muzsikájáról, táncairól híres mezőségi falu
és a gyász pillanatai fotografálása közben az emberi sorsok jobban
légvonalban alig húsz kilométerre van Kolozsvártól, ahol
érdekelték, mint a viselet szépségei, a tánclépések könnyedsége.
Korniss született és 1949-ig élt.
Mindez együtt adta számára azt a világot, amelyről úgy érezte,
Másrészt viszont számára is igazi revelációt jelentett mindaz, amit látott és megörökített, hiszen saját gyermekkorában nem élhette át az élményeket, városi környezetben nőtt fel. „Az eltűnt idő nyomában” járva a személyes sorsnál jóval több, egy sajátos közösség, a 60-as években még szinte érintetlenül megőrződött hagyományos paraszti világ értékei foglalkoztatták. Ugyanakkor sosem a leltárkészítő hűvös tárgyilagosságával fényképezett: a hétköznapok és ünnepek, az öröm
KORNISS PÉTER: Betlehemesek szántóföldön, 2011
hogy meg kell örökíteni, mert hamarosan eltűnik. Így születtek meg a Mezőségben, majd hamarosan Máramarosban, Kalotaszegen, Gyimesben vagy éppen Moldvában, magyarok és románok közösségeiben – majd később szlovák és szerb falvakban is – azok a képek, amelyek híressé vált köteteiben (Elindultam világ útján, 1975; Múlt idő, 1979; Leltár, 1998; Kötődés, 2008) és kiállításain szerepeltek szerte a világon. Miközben eme kötetek – és jó néhány más albuma is – elkészültek, Korniss mintegy a magyar fotográfia „jószolgálati követeként” is fontos szolgálatokat tett: éveken át a World Press Photo zsűritagjaként, majd a Tanácsadó Testület tagjaként dolgoKORNISS PÉTER: Betlehemesek kortárs múzeumban, 2011
41
20 14
szeptember
Képeinek egy része, például az Idős férfi, lányával és dédunokájával (1998), a Gazda az istállóban (1998) még a falusi életforma változatlanságát mutatják, de a Férfi, plakátokkal, a Kötődés című kötet borítóján is szereplő kép (1997) öregembere mögött már angol nyelvű hajsamponreklámok láthatóak a falon, a környezet radikális átalakulásának a jeleként. Ezek a változásokat érzékeltető képek jelentek meg az ezredfordulóra elkészült Leltár című könyvében, a Kötődésben, majd a budapesti Várfok Galériában 2012-ben bemutatott Folytatás című kiállításán. Ha korai felvételei arról győzték meg nézőjüket, hogy „az a világ márpedig létezik”, akkor a csíkszeredai kiállításon bemutatott alkotások arról beszélnek, hogy „az a világ márpedig változóban van”, s minden mozzanatra figyelnünk kell, hogy a változások ne forduljanak olyan irányba, ahonnan nincs visszatérés. Beállított képeket látunk, amelyekben megjelenik egy új, nagyon fontos mozzanat: azokat a fotográfiákat idézik, amelyeket a fényképészműtermekben csináltak egykoron a magukat megörökíttetni kívánó emberekről, családokról, csakhogy a kulisszát nem a műterem festett díszletei, hanem a megörökítettek mindennapi környezete adja. A tartás, a megörökíttetés vágyának a gesztusa azonban akár évtizedekkel vagy egy évszázaddal korábbi is lehetne. Így is indult e képek sora Széken, a fotóművész komaasszonya kérésére: „Csinálj már rólunk egy rendes képet!”, amihez azután a család szereplőit néhány perc alatt be is állította. Ahogyan ezen a művön, a szereplők a többi fotográfián is többnyire a lakás egyik kitüntetett helyén – kanapén az oroszlánKORNISS PÉTER: Angyal pásztorokkal, 2005
zott, a prágai fotóhónap, később, a legutóbbi években pedig a kolozsvári fotónapok megrendezését támogatta. Több nemzetközi pályázaton és kiállításon nyert díjat, elnyerte többek között az ENSZ nemzetközi fotópályázatának a nagydíját (1976), a WPP (1983) és az amerikai Pictures of the Year (1992) díját.
motívumos faliszőnyeg vagy éppen Leonardo Utolsó vacsorájának a másolata előtt – pózolnak, s az is megesik, hogy a kamaszlány fényképezkedés közben sem veszi le a lábáról a görkorcsolyát. De hát kamera elé állóknak mindig is a vágya volt, hogy értékeikkel, az új kerékpárral vagy éppen a vásáron vett kisborjúval örökítsék meg ünnepélyes ábrázatukat.
Ekkoriban, a 90-es évek elején – miután tíz év munkájával elkészítette A vendégmunkás című, egy ingázó munkás életéről szóló kötetét (1988) – újra visszatért Erdélybe, hogy most már elsősorban a fölgyorsult változás jeleit kutassa. Megkereste egykori modelljeit – a híres széki prímás, Szabó „Kávés” Istvánt például harminc évvel első képe után is fotózta –, de eljutott új közösségekbe is, például a Nyárád-mente falvaiba. Többször is visszatért Csíksomlyóra, a magyar katolicizmus egyik leghíresebb búcsújáró helyére, de ekkor találta meg a máramarosi falut, Sugatagot is, ahol a románság életén keresztül mutathatta be a múlt és a jövő, a különös értékekben gazdag, hagyományos paraszti világ és az uniformizálódás
Összességükben azt mondhatjuk a kiállítás képeinek első két csoportjáról, hogy miközben az erdélyi, moldvai falusi társadalom, az életkörülmények, a lakáskultúra átalakulását mutatják meg, az örök emberit, a lefényképezetteknek saját világukhoz, értékeikhez való viszonyát is érzékeltetik. A „folytatás” másik irányaként az utóbbi évtizedben Korniss Péter egyre intenzívebben foglalkozik a magyar folklórban talán leggazdagabb hagyományokkal rendelkező népi dramatikus játék, a betlehemezés máig élő szokásával, mintegy a már alapjaiban megváltozott világ és a tradíció kapcsolatát kutatva. A Kakasdon 1971-ben készített Betlehemezők vonulása című fekete-fehér felvétel elkészítése óta eltelt harminc (mára több mint negyven) év alatt megváltozott minden és mindenki: a falu, a közösség, a tradíciók őrzése és maga a fényképezés is. Korniss
jegyeit mutató modern társadalom találkozását. 42
20 14
szeptember
számára nyilvánvaló volt, hogy az „elfesztiválosodott” hagyományőrzés időszakában lehetetlen ugyanúgy fényképezni, ahogyan évtizedekkel korábban. A korábbiakkal szemben az új képek színesek és megrendezettek, a helyszínen felállított „hordozható műteremben” készültek, színházi díszletfestő készítette nagyméretű háttér előtt, mint például a plakátkép Betlehemet vivő férfi, vagy a különös pogány szertartásokat idéző Angyal pásztorokkal, a triptichonként kiállított Asszony két angyallal, Angyal asszonyokkal és Angyal három királyokkal. Utóbbiak koronáján a népköltészet szürrealisztikus képzettársításának megfelelően a „Gáspár, Futár és Heródes” feliratot olvashatunk, ugyanakkor különös művészettörténeti képzettársításokra is ösztönöznek a felvételek: szereplőik a sötét, egynemű háttér előtt olykor a 17. századi holland életképfestészet hőseiként jelennek meg, ami persze csak látszólagos ellentét, hiszen az ábrázoló és ábrázolt közötti szoros, meghitt kapcsolat egyaránt jellemző a fotókra és az említett időszak piktúrájára. A betlehemeseket ábrázoló legújabb, 2009-2013 között készült fotográfiákon viszont nem ez a semleges háttér látható, ezeken a képeken újra fontossá válik a betlehemezőket körülvevő tér, a szereplők és a környezet viszonya. A szlovákiai Jánok környékén készült felvétel két szűrbe öltözött pásztora (2011) az élénk színűre festett jászollal a tájban jelenik meg, mintegy annak szerves részeként, visszautalva az ünnep ősi eredetére, az emberi élet és a természeti törvények kapcsolatára, a képek többségén azonban a játékosok és az őket körülvevő tér ellentéte válik hangsúlyossá, hiszen lakótelepi környezetben, a kortárs művészeti múzeum udvarában vagy éppen egy pláza belső terében látha-
felvételen: a férfi által alakított Szűz Mária napos és holdas takaróba
tóak az emberi alakok. A Debrecenben évente megren-
burkolódzik, Szent József farmerben és kopott ballonban toporog
dezett nemzetközi betlehemes találkozók kínálták
mellette, s mi mást viselhetnének a papírkorona mellé a katonásan
a lehetőséget ezeknek a képeknek az elkészítésére,
tisztelgő három királyok, mint a román hadsereg egyenruháját?
ezek során ugyanis a színházterem semleges teréből
Alattuk pedig a behavazott szánkódomb mintha a Szilágyság picike
elviszik a résztvevőket a város különböző pontjaira.
darabja lenne, mögöttük a kamera által befoghatatlan óriási lakó-
Akármilyen szürrealisztikus hatást keltenek a fehér
telepi épületen a másik háztömb árnyéka fogja keretbe a látványt.
ruhába öltözött pásztorok a hóesésben, a tízemeletes
Így folytatódik a harmadik évezredben, egészen a legutóbbi évekig
panelház tövében vagy a graffitivel szennyezett fal előtt
az Elindultam világ útján, a Múlt idő, jelezve a folyamatosságot és a
álldogálva, valójában ebben a környezetben szűnnek
megújulást Korniss Péter munkásságában. De hogyan folytatódik
meg színpadi szereplők lenni, s válnak igazán a jelen,
a történet tovább? A kiállításrendezés praktikus szempontjai miatt
a sajátos módon megélt mindennapok és ünnepek
a csíkszeredai tárlatról éppen az a két kép maradt ki, amelyek erről
részeseivé – pontosabban sejtetik, hogy ha valóban
beszélnek. Egyrészt az a mű, amelyen a betlehemesek a MODEM
akarjuk és teszünk is érte, megőrizhetünk valamit a
udvarán pózolnak, másrészt az, amelyen a debreceni Nagytemplom
nagybetűvel írt ünnepek áhítatából, tisztaságából. Ilyen
előtt fotósok hada fényképezi a beöltözött hagyományőrzőket.
a mi betlehemünk – meditálhatunk el a világ, benne
Lehet, hogy a tradíció poros múzeumi tárggyá vagy egyszerű látvá-
a hagyományok, a falusi társadalom és egyáltalán,
nyossággá, a felületesen megélt ünnepek vagy éppen a show busi-
az emberi állapot maradandóságán és változásain,
ness gyorsan elfelejthető részévé válik? Akárhogyan is lesz, az bizo-
miközben az erdélyi Csedregről érkezett kis csoportot
nyos, hogy Korniss Péter mindig eléggé közel lesz az emberhez,
nézzük a Betlehemesek a lakótelepen című 2010-es
hogy a képe jó legyen.
43
20 14
szeptember
K O R N I S S P É T E R : Betlehemet vivő férfi, 2005
Festő a tájban Nyerges Pál balatoni tájképei GOPCSA KATALIN
T i h a n y i B e n c é s G a l é r i a , 2 0 1 4 . V. 1 6 – V I . 2 9 . ; S z ő n y i I s t v á n M ú z e u m , Z e b e g é n y, 2 0 1 4 . I X . 6 – X . 5 .
grafikai lapjait, otthonának enteriőr képeit, portréit, gazdag önarcképsorozatát, csendéleteit és hazai tájképeit, illetve az utazásai során készült műveket. A Balaton első képi ábrázolásai magukon viselik a műfajok technikai meghatározóit, de a tényleges képi megjelenítéseknek is megvan a sajátságos történetük, amelyek tükrözik a Balaton kultúrtörténeti megítélésének változásait is. A Balaton-ábrázolások galériája bemutatott ősmocsárt sugalló tájképeket, azokat benépesítő mesterségek képviselőit, a végtelen víztükör látványát kihangsúlyozó „róna-képeket”, a Pálóczi Horváth Ádám által büszkén tengerré kinevezett magyar tájat. Ez az írók, költők műveihez kapcsolódó, festők által teremtett Magyar Tenger-kép egyre árnyaltabb lett. Az egyik szemlélet az érintetlen természetet, a vágyott paradicsomi létet, a vidám, melankolikus, sivár, ujjongó, játékos, vadregényes, haragvó, emberi érzéseket megjelenítő világot mutatja, amikor a Természet és az Én nem volt elválasztva egymástól. Más a visszatérő motívumrendszere annak a szemléletnek, amely a társadalmi és történeti mozzanatokat is meg kívánja jeleníteni, és az ahisztorikus természetfogalommal ellentétben az emberformálta, -alakította tájra, annak változó formációira helyezi a hangsúlyt. Nyerges Pálnál érdekesen ötvöződik, más-más hangsúllyal jelenik meg mindkét szemléletmód. Gondosan megörökíti a felsőőrsi prépostsági templomot, a veszprémi és Balaton-felvidéki jeles műemlékeket, az fotó: Dr. Luft Ulrich
Utazások a Balaton körült író Eötvös Károlyhoz kötődő Mórocza házat,
N Y ERGE S PÁL : Almádi öböl lila fával, olaj, vászon, 101x71 cm
az apró öreg pincéket, a vöröskő alapú házakat, de a környék flórájával, a szömörcékkel és napraforgókkal, a bakhátas szőlőkkel még sokkal bensőségesebb a viszonya. Megkapó az az egyértelmű derű és bensőséges otthonosság, ami balatoni tájképeiből árad. Nincsenek
Az Öreghegyen, Balatonalmádiban a 60-as évek végén
háborgó hullámok és drámai égi-vízi összecsapású viharok, soha nem
gyakran találkoztunk a festő tagbaszakadt alakjával,
félelmetes és nem is hangsúlyosan főszereplő a tó. Minden bizonnyal
amint felszerelésével megfelelő helyet keresett magának
innen ered monográfusának epitheton ornansa: „A pannón festő”,
a munkához. A Töltés utca környéke, ahol nemrég még
amelyet feltehetően Végvári Lajos hajdani jellemzése sugallott: „…Ha
járt a pöfögő vonat, vagy a kanyargós meredek Mátyás
van pannóniai mentalitás, latinos, borozgató…, úgy bizonyos, hogy
király utca jó kilátást biztosított a tóra, szép ívet rajzolt
ennek a történelmi hagyománynak egyik továbbvivőjét és dicsőítőjét
a fűzfői öböl karéja onnan. Tájba illő látvány volt a plein
Nyerges Pálban kell látnunk.” Legyen zivatar, vagy viharos a Balaton,
airben gyorsan akvarellező ősz művész, aki erőteljes
akkor is inkább azt vesszük észre, mint az alkonyi, pazar koloritú
grafikai stúdiumokkal indult, és akit számos mester
képeken, hogy „Árok mellett / üszkös a fa dereka, / üszkös a fadereka
(Aba-Novák, Beck, Koffán, Szőnyi, Varga Nándor Lajos,
/ kikorhadt. / Felhő-cápa / úszik az egeken át / űzi a hegyeken át
Szentiványi), valamint a nagybányaiak szellemisége érlelt
/ a holdat.” Tájképein határozott karakterrel jelennek meg, mintegy
festővé. Nemrég (2012) megjelent igényesen szerkesz-
portrét adva róluk, a fák, amelyeken, mint a többi 60-as évek végétől
tett albuma (Feledy Balázs; Magyar Képek Kiadó) gazdag
származó művön, finoman érvényesül az akvarell és a kréta együttese,
válogatásban (180 kép) mutatja be munkásságát: korai
teljesen egyéni használata. A barackfák göcsörtjeiből megismerhetjük
44
20 14
szeptember
fotó: Szelényi Károly
N Y ERGE S PÁL : Öreghegy ősszel, 1986, vegyes technika, 320x410 cm
korukat, a gyöngyházfényű tó előterében felfénylik a
Káptalanfüreden élt az év nagy részében. Kertje évszakról évszakra
virágzó almafa és a mandulafák csokra, vagy a terebélyes
változva kínálta a megfestendő témákat, amelyeken a háttérben
körtefa. Ha nincsenek megnevezve, akkor is ráismerünk a
épp csak felbukkan a tó kétkaréjos öble. Ennek a kertnek nincsen
birsekre, fénylő fa áll a pince mögött a kép centrumában,
„főnézete”, nem „hortus conclusus”, nem „lezárt kert”, lényege: a tájra
és mi más lenne, mint faportré a két nevezetes hédervári
nyitottság. Egy felosztás szerint „van szépségkert, boldogságkert
fa, az Árpád-tölgy és a Kont – a szürke nyárfa képe.
és haszonkert”. A képeket szemlélve, észlelve rajtuk a természet és
Nyerges Pál a Műegyetem Építész karát cserélte fel a Pázmány Péter Tudományegyetem biológia-földrajz szakára. „Célom ezzel az volt – írta egy önéletrajzában –, hogy a lehető legalaposabban megismerjem a természet
az ember mágikus viszonyát, megállapíthatjuk, hogy Nyerges Pál kertje boldogságkert volt. „A kertből vers lett, s míg a vers él, e kert erősebb lesz a kertnél” – Csorba Győző versének szavait kicserélve: a kertből kép lett…, és míg a kép él, e kert erősebb lesz a kertnél.
világát.” Ez az alaposság és tudás, amelyet emlékezetesen adott tovább tanítványainak, csak egyik összetevője
N Y ERGE S PÁL : Sárgaköpenyes önarckép, 1978–1980, olaj, farostlemez, 60x50 cm
fákról szóló képeinek. A kapcsolat a fontos, ami a fák észrevevését és megismerését is motiválta. A fák egzisztenciájáról, a földdel való megszakíthatatlan együttéléséről, a belőlük áradó életről, a fák nagy pátoszáról Hamvas Béla írt felejthetetlen mondatokat. Mintha ezek váltak volna képpé Nyerges Pál fás tájképein. Almádi öböl lila fával a címe annak az álló formátumú képnek (az álló téglalap forma gyakran előfordul a „kertes” képeknél), amelynek van még egy jellegzetessége: ahogy egy bizonyos szín, a fakó lilásvörös-barnásvörös megjelenik az előtérben. A Balaton északi partján a felszínen van az a vasásványok színezte permi vöröskő, amit építkezésnél is használnak, és ami meghatározza talaj színét, meleg és szőlőjében ez adja meg az „alapszínt”. Nyerges Pál 1943-tól – 1987-ben bekövetkezett haláláig – ebben az inspiratív atmoszférájú, mediterrán klímájú közegben,
45
fotó: Szelényi Károly
színű sugárzást adva a földnek. A művész kertjében
20 14
szeptember
A labirintus bejáratában MűvészetMalom, Szentendre, 2014. IX. 7–X. 10.
P. S Z A B Ó E R N Ő
Labyrinthus: hic habitat Minotaurus – jó kétezer évvel
saját sorsunkat vagy a velünk együtt élők közös történeteit próbáljuk
ezelőtt karcolta egy pompei-i villa vakolatába a szavakat
értelmezni. A helyes utat keressük az érzelmek, emberi kapcso-
s magát az ákom-bákom vonalakkal jelzett labirintust
latok útvesztőjében, több, de inkább kevesebb sikerrel. Ahogyan a
valaki, talán nem sokkal a Vezúv emlékezetes kitörése
Labirintus című kiállítás katalógusában Udvardy Ildikó tanulmányában
előtt, hiszen különben aligha hagyták volna sokáig
megidézett Jung írja, „Semmi garancia nincs rá – egyetlen pillanatban
megcsúfolva az épületet. Így akár még az is lehet, hogy
sem – hogy nem követünk el baklövést, hogy nem kerülünk halálos
a karcolgató is a vulkánkitörés forró, majd villámgyorsan
veszélybe. Az ember úgy véli, akad biztos út. Ez azonban a holtak útja volna. Aki biztos úton jár, az tulajdonképpen halott.” Márpedig az ember az életre, megtisztulásra, boldogulásra, boldogságra vágyik, miközben a labirintus végén felvillanó fényt keresi. Az első labirintusok, például III. Amenhotep egyiptomi fáraó Nagy piramisa, a halottak számára épültek, az örök élet felé vezető utakként, de a labirintus ábrázolásai, amelyek egyszerre hasonlíthatóak az emberi agy vagy éppen az emésztőrendszer furcsán-szeszélyesen kanyargó formáihoz, már sokkal korábban megszülettek. Ha úgy tetszik, az emberiség története, ahogyan Vergilius írta, „végtelen labirintusok sorozata”. Nincs is olyan korszak az ókortól máig,
BMZ (BA J I M I K L Ó S Z O LTÁ N) : „MÚK” labirintus, égetett tégla, egyéni technika, 25x120x100 cm
megszilárduló lávarétegei alatt alussza örök álmát, ha maradt belőle valami – de az is lehet, hogy az ő alakját is csak a negatív forma őrzi, a tűz által megsemmisített testet formázó üreg, amelyet a régészek felfedezése után gipsszel öntöttek ki, s így újra formát kapott.
amelyben a labirintus motívuma ne kapcsolódna a világmagyarázathoz, a középkori katedrálisok padlómozaikjain vagy falain éppen úgy megtalálhatóak, mint a 17-18. századi kertművészetben, a malomjáték éppen úgy nem létezne a mitológiai előzmények nélkül, mint a sakk, de még a tenyérjósok tudománya sem. Ami a 20. századi irodalmat, zenét, képzőművészetet illeti, Bartók Béla kompozícióját,
Minden lehet, ha régmúlt korokról s még inkább, ha a
A kékszakállú herceg várát éppen úgy szoros szálak kötik a sorsszim-
mítoszok ködébe vesző történelem előtti időkről van
bólumként felfogható titokzatos terekhez, mint Franz Kafka hősét,
szó. Tudásunk, képzeletünk úgy rakja rá vagy veszi el
Josef K.-t, aki nem hogy a terekből nem talál ki, de lényegében még
a történetre a különböző rétegeket, ahogyan az idő
megközelíteni sem tudja azokat. A 70-es évek francia új regényének
formálja gondolkodásunkat, s miközben azt hisszük, hogy
egyik főműve Allain Robbe-Grillet Útvesztője (1971), amelynek
a legendás krétai király palotájának a labirintusáról, az
eredeti címe Dans le labirinth (1959), s napjaink egyik sikerkönyve
oda bezárt szörnyről, Minotauroszról, s a bikát Ariadné
James Dasher Útvesztője, amelyből a hasonló című sikerfilm készült.
segítségével legyőző Thézeuszról beszélünk, valójában
Paolo Santarcangeli néhány évtizeddel ezelőtt megírta A labirintusok
46
20 14
szeptember
könyvét, amelyben külön fejezetet kaphatott volna Jorge Luis Borges mágikus realizmusa is, amelyben szintén kulcsszerepe van a labirintus-motívumnak, legyen szó az „elágazó ösvények kertjéről” vagy Aszterion házáról. Ami pedig a kortárs képzőművészetet illeti, nem is kell messzire menni példáért annak igazolására, hogy milyen nagyszabású életmű formálódhat úgy, hogy középpontjában a labirintus jelenség áll. Elég Fabrizio Plessi tavaszi Liquid Labirintus című kiállítására gondolni a Ludwig Múzeumban, amellyel kapcsolatban a művész így fogalmazott: „A Liquid Labirintus egy olyan közeget jelent, amelyben minden folyamatosan áramlik, ami az én utóbbi harminc évemre is jellemző, az elmúlt évek installációira, amelyek közül néhányat bemutatok, és amelyekben szintén voltak labirintusok, amelyek itt egymást folytatva jelennek meg. Ellentmondásos dolognak tűnik a cím, hiszen két olyan dolog szerepel benne, amelyeket nem tudunk megragadni, de ma valóban labirintusban, mégpedig a képek labirintusában élünk. Hogy megtaláljuk-e a helyes utat, az attól függ, hogy hogyan választjuk meg a pozícióinkat. Ma minden mozog a világban, nincsenek sorompók, választóvonalak az egyes területek között, minden összecsúszik. Vita tárgya minden érték, a klasszikus művészet értékei is. De nekünk túl kell élnünk a képlabirintus korszakát.”
A „túlélés” fogalmát akár azzal a folyamattal kapcsolatban is említ-
BARIC Z K ATALIN:
hetnénk, amely a kortárs magyar művészetben játszódott le a rend-
New York 2004, Lambda print, analóg fotográfia, 80×100 cm
szerváltozás utáni két és fél évtizedben. E történések folyománya az is, hogy a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE), a kortárs magyar művészet legnagyobb, több mint hatezer művészt tömörítő szervezete az elmúlt években gyökeres változáson ment keresztül. Vezetői az átalakult helyzethez alkalmazkodva a korábbi nagy létszámú apparátusról lemondva egy néhány fős, de korszerű koordinációs irodát hoztak létre. Egyszerűsítették a szervezet működését, csökkentették a vezetőség és a választmány létszámát, vállalva ezzel a megnövekedett munkavégzés terheit is. A MAOE jelentős eredménynek könyvelheti el, hogy a Hungart Egyesület segítségével jelenleg is képes szociális támogatást nyújtani az arra rászoruló tagjainak, és az NKA pályázatok intézését lebonyolítóként
M A J O R O S Á R O N Z S O LT:
fel tudja vállalni. Ahogyan a Labirintus című kiállítás katalógusának
Pac-man II., acél, hegesztés, 135x35x35 cm
a bevezetőjében Aknay János Kossuth-díjas festőművész és Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész, Érdemes művész, a MAOE elnöke, illetve alelnöke, a kiállítás kurátorai írják, a szervezet „vezetősége és ügyintéző munkatársai felelős gondolkodását és elkötelezettségét a megváltozott körülmények között elért szakmai eredményeink is demonstrálják. Egyesületünk a jövőben is csak olyan célokat tűz maga elé, amelyeket maradéktalanul meg tud valósítani. Az elmúlt három év igazolta, hogy jó úton járunk. Komoly sikerként értékelhetjük az utóbbi években megvalósított nagyszabású szakmai programjainkat. 2011/2012-ben a Valóság és Illúzió kiállítást 270 fő részvételével hoztuk létre. 2013-ban a Négy Elem és a Vízalatti tárlat már 480 fő számára adott lehetőséget a bemutatkozásra. 2014-ben a Szentendrei MűvészetMalomban pedig 610 művész (képző-, ipar- és fotóművész) vesz részt a Labirintus című kiállításon.”
47
20 14
szeptember
Az egyre növekvő számok, a kiállítások iránti érdeklődés folyamatos növekedése jelzik, hogy a szervezők alapkoncepciója, amely szerint a kortárs magyar művésztársadalom számos tagjában él az igény a megmutatkozásnak e formája, a művészek, művészettörténészek, kurátorok közötti párbeszéd iránt. A kurátorok szándéka az volt, hogy az olyan sajátos terepen, amit egy-egy ilyen monumentális kiállítás jelent, ne az öncélú aktualizálások vagy egyedi kurátori allűrök domináljanak, hanem az a szándék érvényesüljön, amely Magyarország legnagyobb művészeti szervezetét hitelesen és minél több oldaláról kívánja bemutatni a közönségnek. Azaz érzékeltesse azt, hogy az ország kulturális életének egyik fontos szellemi erőforrása a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, amely megtalálta és folyamatosan építi partneri kapcsolatait a hasonló szervezetekkel, a Magyar Művészeti Akadémiával és minden magyarországi és határon kívüli művészeti SZURCSIK JÓZSEF: Nézelődők, vászon, akril, 100x80 cm
G U LYÁ S J U D I T: Szívlabirintus, textil, hand-tufting, 120x100 cm
társasággal. „Ez a hagyományokra épülő speciális szellemi műhely a kortárs magyar kultúra egyik sarokköveként, a jövő eredményeiben bízva, a nemzet érdekében mindenkor jó kapcsolatot ápol a kultúrpolitikával”
A kiállítás katalógusán, meghívóján, plakátján és logóján egy
– zárul a köszöntő, amelyben a kurátorok köszönetet
felülnézetből ábrázolt épület számítógépes szimulációja látható.
mondanak a tárlat megvalósításához jelentős támo-
Az úgynevezett Labirintus házat ábrázolja ez a kép, a szentendrei
gatással hozzájáruló Miniszterelnökségnek, az Emberi
MűvészetMalom udvarán felépített monumentális installációs
Erőforrások Minisztériumának, a Nemzeti Kulturális Alap
rendszert. Ez az önálló műalkotás egy 63 négyzetméter alapterü-
Igazgatóságának, a Magyar Művészeti Akadémiának, a
leten (9x7 méter) kialakított valóságos labirintus, melynek három
Ferenczy Múzeumnak, valamint a Hungart Egyesületnek.
méter magas falain a kiállításon látható eredeti művek digitális másolatai jelennek meg. A külső falakat óriásprint burkolja, mely színvilágában a kiállítási katalógus és a meghívó designját idézi. A „művészet labirintusát” ezek az egymás mellé helyezett alkotások sokaságából létrehozott falak alkotják. A kiállításon részt vevő 610 alkotó digitalizált munkáival tapétaszerűen bevont labirintus falak izgalmas élményt kínálnak a látogatók számára. A Sárkány Győző elképzelései alapján megszületett installáció-építmény – mintegy külön életet élve – a projekt bezárása után is helyén marad, óriás katalógusként összefoglalva és dokumentálva a már lebontott kiállítást. A digitális alkotások az eredeti műveket, illetve azok egy részletét mutatják be, az alkotók nevét is szerepeltetve minden munka mellett. Egyes művek többször is megjelennek, ismétlődnek ebben a végtelenített kompozíció-struktúrában, felerősítve ezzel a látvány karakterét, a labirintus élményt. Apropó, élmény… Ki mit kereshet és mit találhat a szentendrei labirintusban több mint hatszáz művész eredeti műveiből és a művekről készült nagyméretű nyomatok labirintusában? Vannak-e elsők és utolsók, jók, jobbak és legjobbak vagy éppen középszerű, unalmas művek az alkotások végtelenített láncában? Kell-e ilyeneket keresnünk, vagy egyszerűen át kell adni magunkat az élménynek, amelyet a számunkra esetleg érdektelennek tűnő munkák közül kiragyogó remekművek kínálnak? Meddig jut el a néző szemlélődés közben a labirintus belseje felé haladva, és meddig jutnak a művészek alkotásaikat létrehozva? Egyáltalán, merre haladunk, a labirintus belsejében van egyáltalán hátra és előre? Léteznek-e ilyen fogalmak a művészet történetének egészét
48
20 14
szeptember
nézve? Megannyi nyugtalanító vagy éppen bizakodásra
A modern magyar líra egyik legnagyobbja, Pilinszky János, Egyenes
ösztönző, megvilágosodást ígérő kérdés a labirintus
labirintus című versében arról a „visszarepülésről” ír, amiről csak
lakói és látogatói számára. S van-e felelet e kérdésekre?
hasonlatok beszélnek, ily módon Borgeshez hasonlóan a művészet lényegét fogalmazza meg, azaz, hogy a művészet olyan dolgokról beszél, amelyeket nem nevez meg – nem tud, de nem is szabad megneveznie – közvetlenül. Csönd és közelség című kötetében pedig a műteremtésről szólva Simone Weilt idézi, aki szerint „a szépség egy labirintus. A legtöbben menet közben elfáradnak, de akinek ereje van, az eljut a labirintus közepébe. Ott Isten várja őt, elemészti és kiokádja. Akkor kijön a labirintusból, megáll a labirintus bejáratában, és az arra menőket szépen betessékeli.” És az arra menő engedelmeskedik. Szakmai elismerésben részesült művészek: Appelshoffer Péter, BMZ (Baji Miklós Zoltán), Bohus Zoltán, Dozvald János, dr. Agócs József, Gáll Ádám, Gulyás Judit, Herbst Rudolf, Hérics Nándor, Horkay István, Jávor Piroska, Katona Szabó Erzsébet, Kéri Mihály, Lévai Zoltán, Lévay Jenő, Lukoviczky Endre, M. Novák András, Majoros Áron Zsolt, Mátrai István, Molnár Kálmán, Molnár Péter, Olajos György, Pataki Tibor, Sándor Edit, Sz. Varga Ágnes, Szabó Tamás, Szinte János, Varga-Amár László, Verebics Katalin, Wrobel Péter
49
20 14
szeptember
M. NOVÁK ANDRÁS: Fosszíliák a XXI. századból II., farost, vegyes technika, 85x105 cm ARDAI ILDIKÓ: Útvessző, zöldvessző, kosárfonás, 120x100x100 cm
Gondolatok a könyvtárban Köny vtárgyak, művészköny vek Hegyvidék Galéria, 2014. VIII. 26–IX. 5.
GELLÉR KATALIN
A Hegyvidék Galéria nemzetközi művészgárdát felsora-
A Morris nyomában kibontakozó könyvművészeti mozgalom újítá-
koztató könyvtárgy- vagy művészkönyv-kiállítása kapcsán
sának lényege, hogy a könyvet önálló műfajként, a könyv funkció-
elgondolkodhatunk a műfaj létrejöttének előzményeiről.
jából kiindulva kezelte: a tervezők a borító és a könyvoldalak egysé-
A könyvművészet, kezdettől, szorosan összefonódott
gére, a szövegoldal és az illusztráció harmonikus elrendezésére töre-
a festészettel és a grafikával, a képiséggel. Története CANDACE HICKS: Egyszerű cérnák XLVI. kötet, hímzés vászonra, 26x15x2 cm
során a kép és írás gyakran konkurált egymással. Számos korábbi kiemelkedő korszakát a kép és a szöveg „paragonéja”, elsőbbségért vívott harca jellemezte.1 A 19. század második felében, amikor a könyv már egyre inkább a mindennapok része lett, a könyvkészítés ars poéticája is megszületett. Az angol Arts and Crafts mozgalom vezető egyénisége, Willam Morris előtt a könyv egységes arculata, az írás és a kép középkori egységének példája lebegett, amikor 1891-ben létrehozta saját nyomdáját, a Kelmscott Presst. Kiadványaiban a kéziratos, miniatúrákkal díszített könyvek és az ősnyomtatványok példájából indult ki.
SZÉCH Y BE ÁTA : Lélekharang, 2014, objekt, 70x50x3 cm
Visszaálmodta azt a korszakot, amelyben a könyv szimbólum, kultikus tárgy, szentek attribútuma volt.
kedtek. Könyveiket funkcionális felépítés, jó minőségű alapanyagok, gondosan kiválasztott betűtípusok jellemezték. Morris és angliai követői kezdeményezéseit követték a szecessziós illusztrátorok és nyomdászok, nálunk elsők közt a gyomai Kner Kiadó. A könyv borítója, címlapja, betűtípusa és a hozzá készült illusztrációk nyomdász, illusztrátor és könyvkötő közös munkálkodásból születtek. A szecessziós könyvek jellemzője a gyakran a könyv mindkét oldalát beszövő kalligrafikus vonaljáték; a képi és fogalmi nyelv egymásba szövődése, a szöveget zeneként kísérő vonaljáték – mindez a mai értelemben vett művészkönyv előhangjának is tekinthető. A művészkönyvek közvetlen előzményei közé tartoznak az avantgárd mesterek munkái, könyveik, folyóirataik kiképzése. A könyvtárgyak születésére hatással lehetett a kép-versek módszere is, amelyek alkotói az írás folyamatába beleavatkozva felrúgták a linearitás s néha az időbeliség törvényeit, s a kortárs művekben eljutottak a szöveg teljes tartalmi nyitottságához is. A 20. század második felében a művészkönyv a könyv formájából, anyagából kiinduló, de önálló, a plasztikával rokon műtárggyá lett. A könyv formájára, testiségére utaló elemek általában megmaradtak, de a könyv elsődleges funkciója, verbális tartalma háttérbe szorult, megítélése is a vizualitás esztétikai kritériumai szerint történik. A könyv szétdarabolható, átfesthető, az alkotó
50
20 14
szeptember
fantáziájának engedelmeskedő tárgy lett. Az objek-
találkozhat a látogató,3 míg az 1993-as, az Országos Széchényi
R AVIKUMAR K ASHI:
tekben a néző gyakran csak a formához és a könyv
Könyvtárban rendezett művészkönyv-kiállítás szereplői közül Damó
Teával színezve, 2014, vegyes technika, 16x28x6 cm
anyagi hordozóihoz tapadt évszázados konvenciónak
István és Kovács Péter Balázs alkotásai szerepelnek.4
vagy egy-egy beiktatott szövegrészletnek köszönhetően fedezi fel a kiindulás alapját.
Az objektek a vizuális és verbális megjelenítés örök harcának megtestesítői, a legkülönbözőbb konfliktusok megfogalmazói, így
Az objektekben a könyv szubsztrátuma (a különböző
az új kommunikációs eszközök, a számítógép és a könyv közötti
papírfajták, a ragasztóanyag, a betűk vagy az összefüggő
küzdeleméi is. A könyv és hordozó anyagai közötti kapcsolat
szövegek) általában még felismerhető, de a kézzel írt,
megbomlásából, az alkotóelemek új vizuális viszonyrendszerekbe
nyomtatott vagy xerox lapok, a nyomdafestéknyomok
rendeződéséből a képlátásnak,
stb. újraértelmeződnek, s máshogy válnak részeivé a
-olvasásnak és szövegolvasásnak,
műnek, mint a hagyományos könyv esetében. Az írást
-látásnak a 20. század második
létrehozó kéz vagy gép is téma lehet, Széchy Beátának,
felében megkezdődött paradigma-
jelen kiállítás kurátorának korábbi, az 2013-as székesfe-
váltása bontakozik ki.
hérvári tárlaton bemutatott munkája például írógépre emlékeztet (Hihetetlen történet). A felhasznált anyagok és technikák megegyeznek a kortárs művészetben alkalmazottakkal, például kedveltek a fotómechanikai eljárások, de a hagyományra való utalás is gyakori. A Hegyvidék Galéria kiállításán például az egykori díszalbumokat idéző hímzés is előfordul Candace Hicks objektjén. Izumi Ueda Yuu merített papírra, s tradicionális japán kézműipari módszerrel (Itajime Shibori) készítette művészkönyvét (Megnézem a Dunát, 2014), kompozíciójába beillesztette Pauer Gyula emlékművének (Cipők a Duna parton) egy részletét is. A kiállításra Széchy Beáta neves magyar és nemzetközi alkotókat hívott meg, valamint szerepelnek az általa vezetett Hungarian Multicultural Center vendégeiként néhány hétig, hónapig Magyarországon tartózkodó nemzetközi alkotógárda művészkönyvei és néhány egyéb alkotása is.2 A könyvtárgyak műfaját nálunk meghonosító székesfehérvári tárlatok szereplői közül például Barabás Márton és Sejben Lajos objektjeivel
51
Jegyzetek 1 Újabban, általános, elméleti szinten a lessingi alaptételt továbbgondoló W. J. T. Mitchell elemezte a verbális és képi reprezentáció közötti küzdelmet. Lásd: W. J. T. Mitchell: A képek politikája. In: Válogatott írások. Szeged, JATEPress, 2008 2 A Hungarian Multicultural Center (1990) alapítója Széchy Beáta képzőművész, aki a különböző nemzetiségű és a különböző műfajban (képzőművészet, irodalom, film, videó stb.) dolgozó művészeket 1995-től az International Artist-in-Residency program keretében fogadja Budapesten. Művésztelepe lehetőséget biztosít az egyéni és közös munkára. A művészek itt-tartózkodásuk alatt a műtermi munka mellett megismerkedhetnek Magyarországgal, munkamegbeszélések során bemutatják tevékenységüket, céljaikat, s végül kiállításon vesznek részt. 3 Nálunk először Perneczky Géza egy művének és Kovalovszky Márta kurátori tevékenységének köszönhetően jelent meg a műfaj a székesfehérvári Szent István Király Múzeum nemzetközi tárlatán: „Meglepetés olvasóink részére” I. Nemzetközi Művészkönyv kiállítás, Székesfehérvár, 1987. október. Az említett kiállítást újabbak követték: az „… Újabb meglepetés …olvasóink részére!” című tárlatok, amelyek közül a legutóbbi 1913-ban volt. 4 Könyvtárgyak. Object-books. Országos Széchényi Könyvtár, 1993. május-június
20 14
szeptember
SEJBEN LAJOS: A tipográfushoz (Szántó Tiborhoz), objekt, vegyes technika, 15x15x15 cm Útravaló (A teljesség felé) objekt, vegyes technika, 15x15x15 cm
Köny v
A magyar művészetről kicsit másképpen M e z e i O t t ó : M a g y a r, e u r ó p a i , m o d e r n . Vá l o g a t o t t í r á s o k A r g u m e n t u m K i a d ó, M TA B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i K u t a t ó i n t é z e t , Művészettör téneti Intézet, Budapest, 2013, 447 oldal
LÓSKA LAJOS
Mezei Ottó (1925–2004) tanulmánykötetét lapozgatva
Csontváryval, Nagybánya második nemzedékével, Nemes Lampérth
szükséges néhány életrajzi adatát felelevenítenünk.
Józseffel, a szürrealizmussal, a Bauhaus-szal, a két világháború
Tudnunk kell például, hogy munkássága igazán az
közötti magyar grafikával.
1960-as évek közepén, a már erodálódni kezdő puha diktatúrában indult, és a rendszerváltást követően, az új évezred első éveiben fejeződött be. Következetes kritikus volt, szemléletét, értékítéletét a társadalmi
Cikkeit olvasva számomra úgy tűnik, hogy művészettörténeti munkásságával egyenértékű (ha nem izgalmasabb) kritikusi tevékenysége. Mégpedig sajátos látásmódja miatt, ugyanis számos ítész kollégájától eltérően nem lelkesedett egyoldalúan a nyugati áramlatokhoz (pop art, hard edge stb.) közvetlenül kapcsolódó alkotópályákért, pedig azoknak a 1960-as évek végén progresszív volt a szerepük, alternatívát jelentettek a hivatalos, fáradt posztimpresszionista festészettel, illetve a figurális, klasszicizáló szobrászattal szemben. Ez a szemlélet jellemzi többek között A Szürenon és kisugárzása című tanulmányát, melyben amellett érvel, hogy az egyetemes irányzatok felé orientálódó Iparterven kívül a helyi tradíciókat felmutató Szürenon csoport is komoly mértékben hozzájárult modern művészetünk kialakulásához. Informatív írása foglalkozik továbbá a Csáji Attila szervezte R-kiállítással, amit az tett jelentőssé, hogy a tárlaton együtt szerepeltek a két csoport művészeinek alkotásai. Mezei természetesen a Szürenon-tagokról külön-külön is megemlékezett. Alapos, elemző írást jelentettet meg Prutkay Péter munkásságáról a Vigadó Galériában 1997ben megrendezett kiállításához készült katalógusban. Bemutatta továbbá a társulás többi reprezentánsának, a csoportalapító Csáji Attilának, de Csutoros Sándornak, Papp Oszkárnak, Türk Péternek a tevékenységét is. Emellett számos opusa elemzi a múlt század hatodik évtizede művészetének eseményeit. Számomra közülük az egyik legérdekesebb A hatvanas évek festészete – madártávlatból című. A szerző rendszerváltás előtt megjelent publikációinak
változások különösebben nem befolyásolták. Szükséges viszont felhívnom a figyelmet arra a tudományos és kritikusi pályáját meghatározó tényre, hogy érdeklődési köre különbözött a többnyire német és angol nyelven olvasó kortársaiétól. Mezei
értékét növeli, hogy már abban az időben foglalkozott Lossonczy Tamás, Gyarmathy Tihamér és Martyn Ferenc festészetével, amikor az aczéli kultúrpolitika képviselői az Európai Iskola tagjainak alkotásait még igencsak bizalmatlanul méregették.
ugyanis franciás műveltségű, a francia szakirodalmat
Mezei Ottó eddig kötetben meg nem jelent – irodalomjegyzékkel
ismerő művészettörténész volt. Egyszerre volt továbbá
és névmutatóval kiegészített – írásait Andrási Gábor és Pataki
tényeket kutató történész és a kortárs irányzatokat
Gábor rendezte sajtó alá. Alapos munkájukat csak dicsérni lehet.
bemutató, értelmező és minősítő kritikus. Foglalkozott
52
20 14
szeptember
Pusztán létezésének ténye Supka Magdolna: A drámai groteszk. Vá l o g a t o t t m ű v é s z e t i í r á s o k S z e r k e s z t e t t e We h n e r T i b o r, B é n y i E s z t e r, N a p k ú t K i a d ó, 2 0 1 3
BALÁZS SÁNDOR A nagyformátumú alkotók – a tudomány területén
gizálta a képzőművészetet, mintegy kényszerzubbonyba feszítve,
éppen úgy, mint a művészet terén – elsősorban élet-
hanem felhasználta egy rokontudomány, a művészetpszichológia
művükkel, annak jelentős és kvalitásos voltával hívják fel
eredményeit. Írásművészete ennek tanúságtevője.
magukra a figyelmet; olykor azzal, ahogy birtokba szólított tudásukat, ismeretanyagukat áthagyományozzák. Ritkábban persze egyszerűen azzal a móddal, a jelenlétnek azon intenzitásával, ahogyan figyelik és követik
Ma nem divatos úgy, olyasfajta szellemi alapvetés szerint képzőművészeti alkotásokról írni, mint Supka Manna tette, ezért tűnhetnek olykor anakronisztikusnak írásai. Holott… „Költőien lakozik az
az alkotót és vajúdó-kibomló alkotását, hogy velük azonosulva megszólítsák, megszólaltassák az elkészült alkotást. Művészettörténészeink legjobbjainak példája ez utóbbit mutatja. Supka Magdolna egyikőjük volt. Életművének egy jelentős szelete, válogatott írásainak kötete most, születésének centenáriumi alkalmából kézbe vehető, forgatható: néhány nagyobb ívet fogó tanulmány s mellettük számosan folyóiratokban publikált kiállításmegnyitóinak szövege, amelyeket rendre, az eseményt követően, utóbb jegyzett le, miután rendhagyó gyakorlata volt, hogy ezeket előzetesen, írásban nem rögzítette, többnyire átgondoltan, ám szabadon improvizált. A kötet elülső és hátsó borítóját Sulyok Gabriella egyik égbe gyökerező fája (Életfa I.) lepi el, mintegy utalva Supka Magdolna sokszálú elköteleződésére, elnyűhetetlen vonzódására, kötődésére, ugyanakkor esszenciális jelzését adva a művészettörténészi tevékenység azon módjának, amely szellemi horgonyát a műalkotás tényszerűségéhez köti, ám annak eredendő okát és magyarázatát a poétikus hangoltságban leli fel. Amit az általa preferált, nyomon követett művészet alkotóitól elvárt – átélést, szuggesztiót, hiteles humánumot, a látásmód frissességét – annak elsőül maga adta példáját mint művészettörténész. Mert az identifikálódás, az adott tárgyban történő együtt-
ember” – írja Heidegger, és „…festőink költők voltak velejükig, ez
gondolkodás hasonló mértékét és hőjét várta el az
diktálta piktúrájuk szuggesztív erejét” – jegyzi fel Supka Magdolna.
alkotóktól, mint amit kimondatlanul maga is képviselt. Ugyan a másik parton állt, az oda megérkező hullámmozgást figyelte, de mindig messzebbre is tekintett: annak forráseredetére.
Művészttörténész volt, hát művekről szólt. De nem csupán róluk, hanem mintegy belőlük: magukból az alkotásokból, sőt, olykor az alkotók gyakran önmaguk előtt is feltáratlanul ható mozgatórugóiról. Úgy tudott jelen lenni, mint kevesen kortársai közül.
Egy tudományág olykor szűkösnek, szegényesnek,
Így az életmű legjelesebb éke nem a terjedelmi keret szélessége,
elégtelennek mutatkozó keretei között szuverén módon
tetemessége, sokkal inkább annak súlya: Supka Manna létezésének
közelített tárgyához, a műalkotáshoz. Nem átpszicholo-
ténye, hogy itt volt, jelet hagyott, s ez munkál máiglan.
53
20 14
szeptember
szélesvászon
Új energiák
Megkerült a nagy értékű gótikus szobor
A román kortárs képzőművészet világszerte meghatározó jelenséggé vált az elmúlt években.
A Dunaszerdahelyi járásban került elő egy rend-
A Viennafair rendezvényt 2011 óta támogató OMV
kívül értékes gótikus szobor, amelyet 1979-ben
olaj- és gázipari vállalat a 2014. október 2–5. között
loptak el Németországban. 1979. december 15-én
megrendezésre kerülő bécsi eseményen Románia
Haigerloch-Owingenben betörtek a helyi temp-
elmúlt 50 évének képzőművészetéből nyújt ízelítőt
lomba. A tettesek a kaput felfeszítve jutottak be, és
Párbeszéd: új energiák címmel.
három műtárgyat vittek el, köztük János evangelista 123 centiméter magas faszobrát. A szobor az 1500as években készült, akkor volt teljes felújítás után, értéke 40 ezer német márka volt. A műtárgynak eddig nem sikerült a nyomára bukkanni. Július elején a Műemlékvédelmi Hivatal értesítette az Interpolt, hogy az egyik szlovák hirdetési portálon gótikus szobrot kínálnak eladásra. A képek alapján a szobor eredetinek tűnt, de a Szlovákiában
Még marad a pécsi Széchenyi téren a Leonardo-ló
ellopott műkincsek jegyzékében nem szerepelt,
Az eredetileg tervezettnél egy hónappal tovább,
ezért az Interpol a társszervekhez fordult. A wies-
2014. október 31-ig várja látogatóit a pécsi
badeni Interpol-kirendeltség jelentkezett, hogy a
Leonardo-kiállítás, amely minden eddiginél
Szlovákiában eladásra kínált szobor nagy valószí-
több látogatót csalogatott a Janus Pannonius
nűséggel azonos az 1979-ben ellopottal. A szobrot
Múzeum falai közé az elmúlt 4 hónap során.
ugyan átfestették, de a szakértői vélemény szerint a
A meghosszabbítással az egyéni látogatók mellett
fénykép alapján ugyanarról a műtárgyról volt szó.
az iskolás csoportoknak szeretnének kedvezni.
Erdélyi művészet Németországban 2014. szeptember 27-én nyílik a passaui Modern Művészetek Múzeumában a két világháború közötti erdélyi művészetet bemutató kiállítás, amely hangsúlyozza a térség soknemzetiségű jellegét, s bemutatja az európai avantgárd ottani, jórészt ismeretlen, de annál izgalmasabb ágát. A tárlat anyagát nagy részben Dr. Böhm József Németországban élő műgyűjtő kollekciója adja.
DAV I D LY N C H
munka közben a Pennsylvania Academy of Fine Arts műtermében
David Lynch első retrospektív kiállítása az Egyesült Államokban 2014. szeptember 13-án nyílik David Lynch első retrospektív tárlata a philadelphiai Pennsylvania Academy of Fine Artsban, amely a híres rendező alma matere is egyben. Lynch művészi fejlődésére – saját vallomása szerint – az ott tapasztalt légkör bírt a legnagyobb befolyással. „David Lynch mindent megváltoztatott, amit az amerikai vizuális kultúráról addig gondoltunk” – fogalmazott Brett Littman kurátor.
M A T T I S - T E U T S C H J Á N O S : Három függőleges, 1929 54
20 14
szeptember
Zsolnay pirogránit Luxembourgban
A Société du Grand Paris, az urbanista szakértői bizottság és a projekt kulturális vonatkozásának szereplői szeptember 23-án mutatják
A Meluzina-szoborpályázaton Serge Ecker alko-
be a nagyszabású program – a Grand Paris
tása érdemelte ki, hogy Luxembourg városában,
– eddigi eredményeit a sajtónak. Az egész
az Alzette folyó partján pazar környezetben
várost érintő fejlesztést még Nicolas Sarkozy
állítsák fel. Az alkotás magyar vonatkozása, hogy
indította el 2007-ben.
Zsolnay-pirogránitból készül majd. A művész
Duna-menti dialógus
a budapesti Lëtzebuerger Zentrum segítségével vette fel a kapcsolatot a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrával.
Újvidéken, Szerbiában idén másodszor került sor a Danube Dialogue című nyári fesztiválra, amely a képzőművészet eszközeivel próbált válaszolni arra a kérdésre, hogy a művészet valóban képes-e határokon átívelő párbeszédet kezdeményezni. Az idei programban is részt vettek magyar alkotók, többek között Csákány István a 14x14 című, 14 országból 14 művészt bemutató kiállításban és Bukta Imre önálló tárlattal.
OPEN
Katz, Rainer és Miró egy időben
2014. szeptember 28-ig látható Velencében – San Servolo-szigeten és a Lidón – a 17. alkalommal megrendezett OPEN nemzet-
Érdemes szeptember második felére időzí-
közi szobor- és installációkiállítás, amelyet
teni bécsi kulturális látogatásunkat, ugyanis
a Velencei Filmfesztivállal azonos időben
az Albertinában három nagy kiállítás is lesz
tekinthet meg a közönség. Idén több mint
két hét átfedésben: Alex Katz grafikái és fest-
30 alkotó munkái láthatók Avi Shankartól
ményei szeptember 28-ig láthatók, Arnulf
(Bangladesh) Mark Aspinallon, Tim Ellisen (Nagy-Britannia) át a spanyol Manuel Martí Morenóg, illetve David Sánchez Leónig.
Megnyitja kapuit a Várkert Bazár
Rainer retrospektív tárlata 3-án nyitja meg kapuit, míg Joan Miró kiállítása szeptember 12-től látogatható.
A Várkert Bazár teljes egészében megnyitotta kapuit a látogatók előtt augusztus 29-én. A megújult Lánchíd utcán keresztül immár ismét látogathatóvá vált az Ybl Miklós tervezte épületegyüttes, valamint a déli paloták és az Öntőház udvar között elkészült a több mint ötezer négyzetméteres neoreneszánsz kert, illetve a Várhegy gyomrába, a kert alá épített multifunkcionális rendezvénytér. A Déli Palotákban az áprilisban megnyílt három kiállítás az A modern reneszánsz derült idomai – Válogatás Ybl műveiből és a Várkert Bazár építkezésének története, az Ostromok és hétköznapok – A Várkert Bazár területének története a régéM A N U E L M A R T Í M O R E N O : Keepers of Time
szeti kutatások tükrében és az Egy építkezés képei – A Várkert Bazár felújítása fotókon továbbra is megtekinthető lesz.
55
20 14
szeptember
A R N U L F R A I N E R : Alvás, 1973–74, olaj, fotó, fa
összeállította: Rudolf A nica
Még nagyobb Párizs!
Last Minute
Térgeometria S e r é n y i H . Z s i g m o n d é s L e K ’d a r k i á l l í t á s a K o r t á r s M a g y a r G a l é r i a , D u n a s z e r d a h e l y, 2 0 1 4 . V I I I . 1 5 – I X . 1 2 .
P. S Z A B Ó E R N Ő
A geometria ikonosztáza – ezt a címet adta egyik, a kiál-
Ezen mesterek örökségét viszi tovább a két kiállító is, akik immár
lításon szereplő sorozatának Serényi H. Zsigmond, arra
maguk is a mesterek sorába emelkedtek: az 1936-os születésű Le
utalva, hogy a görög eredetű geometria szó, amelynek
K’dar, aki még Kádár Józsefként kezdte a pályáját Magyarországon,
eredeti jelentése földmérés, földművelés, a „valódi
mielőtt 1969-ben Párizsba emigrált és a kollégájánál alig fél évvel
képre” utaló ikon kifejezéssel társulva egyszerre jelent
fiatalabb Serényi H. Zsigmond, aki „kalandvágyból” mindvégig
egy olyan gondolkodásmódot, amely stíluskorszakoktól
itthon maradt. Mindketten igen sokoldalúak, előbbi festői, grafikusi
függetlenül a művészet egész történetén végigvonul, s
tevékenysége mellett fotográfusként, művészetszervezőként, folyó-
egy jobban körülhatárolható képegyüttest is, amelynek
irat-kiadóként, szerkesztőként is működött, működik, utóbbi első-
megalkotói között a 20. századi egyetemes és magyar
sorban a reklámgrafika területén szerzett jelentős érdemeket. Le K’dar, aki a rendszerváltozás óta párhuzamosan dolgozik Párizsban és Hajdúszoboszlón, az ezredforduló óta foglalkozik újra intenzíven festészettel, a geometria, a térgeometria problematikájával. Az ezredforduló után született összegző művei a sík és a tér, a kör, a gömb, az ellipszis és az elliptoid formák gazdag kapcsolatrendszerét elemző alkotások, amelyekből egyébként néhány hónappal ezelőtt a Körmendi Galériában rendezett egyéni tárlatot. A Dunaszerdahelyen bemutatott összeállítás jól érzékelteti, hogy a síkformák, a kör, a négyzet, a téglalap, a statikus kompozíció felől a teljesség, az univerzum törvényeire figyelve hogyan mozdult el a plasztikus forma, a gömb, majd a mozgáshoz, a dinamikához kötődő ellipszis, illetve ellipszoid, a derékszögben találkozó geometrikus elemektől az átlósan futó erővonalak felé. Legutóbbi festményein különös mikrovilágok jelennek meg, sajátos léptékváltásoknak lehetünk tanúi, másrészt egyre több művén tűnik fel az óramotívum, az idő dimenziója. Serényi H. Zsigmond festményein a tiszta egynemű fehér, vagy a fehér felé közelítő síkok a végtelen teret szimbolizálják. Rajtuk vízszintes irányban futó, különböző szélességű, magasságú, plaszticitású csíkok sorakoznak, amelyek egyrészt különböző ritmusokat hoznak létre,
LE K’DAR: Térgeometria XII., olaj, vászon, 90x90 cm
művészet olyan jeleseit találjuk, mint például Piet
másrészt különböző minőségű geometrikus egységeket hasítanak
Mondriant, aki előtt egyik munkájával a kiállításon Le
ki a térből. A mozdulatlanság és a mozgás párbeszéde jelenik meg
K’dar tiszteleg, vagy Joseph Alberst, aki viszont Serényi
a műveken, a személyesség játszik főszerepet az első pillantásra
H. Zsigmond számára jelent fontos viszonyítási pontot,
talán személytelennek tűnő felületen. Az egymástól olykor csak
Moholy-Nagy Lászlót, Kassák Lajost, akik alighanem
leheletnyi eltéréseket mutató elemek a lehető legszemélyesebb
mindkettejükre erőteljes hatást gyakoroltak, s akik
mondandót hordozzák, ha úgy tetszik, akár csak a Le K’dar művek
nélkül a Budapesti Műhely, a Józsefvárosi Galéria műkö-
elemei, a rendben megfogalmazódó szabadság legszemélyesebb
dése éppen olyan lehetetlen lett volna, mint az olyan
élményének a kifejezései.
jelentős életművek megalkotása, amilyen Fajó János, Deim Pál, Nemcsics Antal és mások nevéhez kötődik.
56
20 14
szeptember
Az idegen fészekre szálló kakukk esetei Vé s s e y G á b o r k i á l l í t á s a
HEMRIK LÁSZLÓ
Próféta Galéria, 2014. IX. 5-ig
Véssey Gábor nyár végi kiállítása mintegy felvezeti az ez
még ennél is érdekesebb, a jobb híján autonómnak nevezett képek
év decemberében a Szolnoki Galériában nyíló nagysza-
többsége is olyannak mutatkozik, mintha egy történet csomópont-
bású tárlatát. Az ott kiállításra kerülő grandiózus kompo-
jának illusztrációja lenne. Ám a történetmesélés, a karakterformálás
zíciók és néhány plasztika mellett láthatóak lesznek az
változatossága mellett legalább annyira bőséges és variábilis
itt bemutatott kisméretű olajképek is.
– egyetlen művön belül is – Véssey finomra hangolt stiláris eszköz-
Nem véletlenül talált rá Véssey a Száll a kakukk fészkére című alkotásra (Ken Kesey regényéből Miloš Forman
készlete is: a színhasználattól kezdve a vonalminőségeken át a letisztult geometrikus absztrakt formákig.
rendezett filmet), de azt is mondhatnám, nem vélet-
De a Véssey-ciklusok közötti különbözőségek és természetes hason-
lenül talált rá a Száll a kakukk Vésseyre. Vésseyt mindig is
lóságok is művészetének kakukk-rebbenékenységét példázzák.
izgatták az emberi drámák, vizuális konfliktusok, a sűrű,
Az univerzum, a mély, fekete tér megjelenítése vagy elmaradása
túlfeszített felületek.
egyike ezeknek a modusoknak.
A Száll a kakukk fészkére egy társadalom perifériáján élő férfi, Patric McMurphy fejlődésregénye. Különcsége, különössége, bátor és szenvtelen természetessége juttatja el a hatalommal való nyílt konfliktusokig. De a kakukk-lét túlmutat McMurphy figuráján. A művészek a világ sajátos integrálására törekszenek, kisajátítják, birtokba veszik azt, majd újrateremtik, parafrazálják. Így
A Száll a kakukk parafrázisában az univerzum különös zárójelként
V É S S E Y G Á B O R : Száll a kakukk
minden mű egy-egy valóságdarab átirata: az idegen
fogja közre a zsúfolt manézsnak tetsző teret. Úgy nyitja meg a
fészkére – parafrázis (részlet), 2013, pasztell, 100x280 cm
fészekre szálló kakukk esete.
képteret, hogy le is zárja, s vele a belső tér eseményeire irányítja
Milos Forman arról ír a Fordulatok című önéletrajzi könyvében, hogy a film sokkal objektívebb műfaj az alapvetően absztrakt irodalomhoz képest. Ennek fényében azt mondhatjuk, a képzőművészeti (kép)alkotás valahol a kettő között van. Két fészek között félúton. Feltétlenül igaz ez Véssey parafrázisára, de
a tekintetet. Ugyanakkor a tér logikai rendjéből adódó vibrálást a távoli univerzum és az ittlévő mikrovilág megismerhetőségében, megismerhetetlenségben rejlő feszültség is fokozza. Hiába a világegyetem kezdetének és végének bizonyítására szolgáló csodás teóriák és könyvek, fontosabbnak látszanak a köztünk, illetve bennünk történő drámák.
egész életművére is. A hatalmas tabló úgy kíván konkrét
A 80-as években, a főiskola után keletkezett grafika-kollázsain,
és narratív lenni, hogy közben sajátos emelkedettség
A fekete éjszaka képein más funkciót nyer az űr, az éj. Nem befelé
és elvontság járja át. A „szélesvásznú” munka egyféle
tolja a látványt, hanem éppen kifelé robbantja azt a centrumból.
összegzése az életműnek: benne Véssey pszicho-figurativitása és a paradoxnak hangzó absztrakt realizmusa.
Ahogy McMurphy a főnővérrel szembeni kiállásra biztatja a kedves és ártatlan diliseket – s legyen ez az összegzés helye –, Véssey
Vésseynek több irodalmi adaptációja látható a kiállí-
Gábor hasonló ambícióval küldi a vászonra és készteti ott cselek-
tásban, melyek az elmúlt években folyamatosan készülő
vésre úgy az emberi lényt, ahogy a képzőművészeti formákat és
kisméretű olajképek között találhatók. Mindez jelzi,
tradíciót.
hogy fontos élményforrás számára az irodalom, de ami
57
20 14
szeptember
kiállítások
Budapest acb Galéria (VI. Király u. 76.) Igor és Ivan Buharov IX. 12–X. 22. ACB Attachment (VI. Eötvös u. 3.) Szombathy Bálint IX. 12–X. 22.
Art IX-XI.Galéria (XI. Bartók Béla út 1.) T.A.K.T. VIII. 29–IX. 18. 2B Galéria (IX. Ráday u. 47.) Feminine Laundry IX. 3–X. 3. Barabás Villa Galéria (XII. Városmajor u. 44.) Csipes Antal VI. 26–VII. 11. Budapest Galéria (III. Lajos u. 158.) Ioan Bunus IX. 4–X. 5. Fehér és Fekete IX. 5–X. 5. Budapesti Történeti Múzeum, Vármúzeum (I. Szent György tér 2.) Menekülés Sanghajba IX. 7-ig Capa Központ (VI. Nagymező u. 8.) Magnum Kontakt V. 26–IX. 21. Chimera Project Galéria (VII. Klauzál tér 5.) Szabad esés – csoportos kiállítás IX. 11–IX. 30. Csepel Galéria (XXI. Csete Balázs u. 15.) Minta-Metamorfózis IX. 9–X. 10. Fészek Galéria (VII. Kertész u. 36.) Botlátókövek Magyarországon VI. 24–IX. 26. Herman-terem Komlós Attila IX. 16–X. 10. Fise Galéria (V. Kálmán Imre u. 16.) Varga Dóra IX. 10–IX. 26. Forrás Galéria (VI. Teréz krt. 9.) Szajkó István VIII. 26-tól Magyar László IX. 16–X. 1. FUGA Építészeti Központ (V. Petőfi Sándor u. 5.) Csekonics-örökség IX. 4–IX. 28. Terek, álmok... IX. 5–IX. 21. Deim Balázs IX. 6–IX. 28. AMI20 – Nyugaton a helyzet IX. 15–IX. 28. Opus Concretum IX. 24–IX. 29. Gaál Imre Galéria (XX. Kossuth u. 39.) A Nagy Háború X. 1-től Visszfény IX. 17–X. 19. Galéria Neon (VI. Nagymező u. 47.) Bada Dada IX. 12–X. 3. Godot Galéria (XI. Bartók Béla út 11.) Gaál József IX. 3-tól Haas Galéria (V. Falk Miksa u. 13.) Modern klasszikusok – klasszikus modernek X. 2014. X. 6-ig Hegyvidék Galéria (XII. Városmajor u. 16.) Gondolatok a könyvtárban VIII. 26–IX. 5. Inda Galéria (VI. Király u. 34. II. 4.) Az egész mozgása IX. 12–X. 20.
Mission Art Galéria (V. Falk Miksa u. 30.) Átváltozások IX. 18–X. 15. Molnár Ani Galéria (VIII. Bródy Sándor u. 22. 1. em.) Kondor Attila, Mátyás Péter IX. 17–XI. 21.
Műcsarnok (XIV. Dózsa György u. 37.) I. Építészeti Nemzeti Szalon VI. 4–IX. 7. M0 Zilvinas Kempinas IX. 27–XI. 2. Pesterzsébeti Múzeum (XX. Baross u. 53.) Sportélet Erzsébeten III. 9–IX. 21. Platán Galéria (VI. Andrássy út 32.) The experience of presence X. 19-ig LATARKA (VI. Andrássy út 32.) Az aszkézis szigetei IX. 19-ig Minden van – csoportos kiállítás IX. 15-ig Dimenziók – csoportos kiállítás X. 31-ig Raiffeisen Galéria (V. Akadémia u. 6.) Szigethy Anna VIII. 25–XI. 2. Szépművészeti Múzeum (XIV. Dózsa György út 41.) Rembrandt és a holland „arany évszázad” festészete V. 24–IX. 28. Szépművészeti Múzeum – Vasarely Múzeum (III. Szentlélek tér 6.) A tér mint tér (OSAS nemzetközi kiállítás) V. 15–IX. 18. Aminek esete fennáll V. 24–IX. 28. TAT Galéria (VI. Semmelweis utca 17.) László-Kiss Dezső IX. 6–IX. 18. Várfok Galéria (I. Várfok u. 11.) Táj fuldokló férfivel... vagy majdnem IX. 13–X. 11. Várfok Project Room (I. Várfok u. 14.) Cigány Ákos IX. 13–X. 11. Viltin Galéria (VI. Vasvári Pál u. 1.) Kovács Attila IX. 13–X. 29. Vízivárosi Galéria (II. Kapás u. 55.) Fényt hozzon... III. csoportos kiállítás IX. 9–IX. 30. Debrecen Belvárosi Galéria (Kossuth u. 1.) „Színház az egész világ” IX. 28–X. 19. ETNO ART IX. 19-ig DMK Józsai Közösségi Ház (Szentgyörgyfalvi u. 9.) Keresztmetszet IX. 17–30. DMK Tímárház (Nagy Gál Ignác u. 6.) Bálint Kálmánné IX. 10-ig Csipke Csodák IX. 12–X. 15. DMK Újkerti Közösségi Ház (Jerikó u. 17-19.) A Nagy Háború IX. 10–XII. 22. Erdélyi pillanatok IX. 16–X. 10. DMK Csapókerti Közösségi Ház (Süveg u. 3.) 45 év-45 kép IX. 15–IX. 26. Hal-Köz Galéria (Halköz tér 3.) Három év – összefoglaló kiállítás IX. 11–X. 22.
Kecskemét Cifra Palota (Rákóczi út 1.) Hazatérnek... 1914-2014 XII. 31-ig Így már lőhetnek XI. 15-ig Miskolc (Rákóczi u. 2.) Rákóczi-ház XXVI. Miskolci Grafikai Triennále V. 31–IX. 7. Dancsák Attila IX. 18–X. 18. A Miskolci Művésztelep Kiállítása IX. 19–X. 18. Ifj. Kunt Ernő fotói IX. 24–X. 25. Petró-ház Miskolc és művészei VI. 19–IX. 6. Török Sándor IX. 10–X. 24. Színháztörténeti és Színészmúzeum (Déryné u. 3.) XXVI. Miskolci Grafikai Triennále V. 31–IX. 7. Vladmimir Bronisevsky IX. 4–X. 4. Feledy-Ház XXVI. Miskolci Grafikai Triennále V. 31–IX. 7. A háború képe a grafikában V. 31–X. 31. Paks Paksi Képtár (Tolnai út 2.) Nemes Márton XI. 21–2015. II. 15. Pécs Pécsi Galéria (Széchenyi tér) Simon Béla-emlékkiállítás X. 12-ig Szeged REÖK (Tisza L. krt. 56.) Fehér László IX. 11–XI. 23. Sajtófotó IX. 12–XI. 9. Szentendre Ferenczy Múzeum (Barcsay-terem) (Kossuth L. u. 5.) Balogh László VI. 6–IX. 7. Vajda Lajos Stúdió (Péter Pál u. 6.) Fétis Tabu Ereklye IX. 14-ig H. N. Mira IX. 21–X. 12. Székesfehérvár Csók István Képtár (Bartók B. tér 1.) Magyar-francia történelmi kapcsolatok VII. 15–2015. II. 29. Régészeti pillanatok IX. 19–2015. II. 28. Szent István Király Múzezm (Országzászló tér 3.) Szegedi Csaba V. 17–IX. 14. Varga Gábor Farkas IX. 26–2015. I. 25. Szent István Király Múzeum (Megyeház u. 17.) Keleti porcelánok V. 23–X. 31. Szolnok Damjanich János Múzeum (Kossuth tér 4.) A Nagy Háború és Emlékezete VI. 31–IX. 14. Szombathely Szombathelyi Képtár (II. Rákóczi Ferenc u. 12.) Kondor János IX. 21-ig Veszprém Csikász Galéria (Vár u. 17) Horváth Lajos IX. 20–X. 25. Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény (Vár u. 3-7.) Bob Bonies VII. 19–X. 18. Dubniczay-palota – Várgaléria (Vár u. 29.) László Károly gyűjteménye IX. 5–X. 15. A dolgok állása IX. 19–X. 26. Vác Tragor Ignác Múzeum – Görög Templom Kiállítótér (Március 15. tér 19.) 300 éve hitre, tudásra – Piaristák Vác városában VIII. 31–XI. 16.
Iparművészeti Múzeum (IX. Üllői út 33-37.) Pompa az asztalon VI. 21–XI. 12. Kassák Múzeum (III. Fő tér 1.) Kaszás Tamás VII. 4–IX. 21. Lepsényi Imre X. 2-től KOGART – Tihany (Kossuth L. u. 10.) Munkácsy Mihály és a magyar realizmus festészete VII. 11–IX. 21. LUMÚ (IX. Komor M. u. 1.) Cavellini 1914–2014 VI. 12–IX. 28. (csend) Egy Holokauszt-kiállítás VI. 10–IX. 28. Tolvaly Ernő IX. 18–XI. 30. Az égbolt másik fele IX. 14-ig Mai Manó Ház (VI. Nagymező u. 20.) Magnum Photos – Elsők V. 27–IX. 21. Magyar Nemzeti Galéria (I. Szent György tér 2.) Dada és szürrealizmus VI. 26–IX. 28. Átrendezett valóság VI. 9–X. 5. Életre kelt(film)kísérletek. VI. 9–X. 5-ig Magyar Nemzeti Múzeum (VIII. Múzeum krt. 14-16.) Aliza Auerbach VI. 21–X. 21. Megmentett műkincsek VI. 27–IX. 10.
Kölcsey Központ Bényi Árpád-terem (Bethlen utca) Győri László VIII. 26–IX. 23. MODEM (Baltazár D. tér 1.) Alföld – Nem pusztán táj V. 10–IX. 21. A fenséges geometria VI. 13–IX. 14. Birkás Ákos X. 12–2015. II. 8. Győr Esterházy-palota (Király u. 17.) Vojnich Erzsébet IX. 27–X. 26. Váczy Péter Gyűjtemény (Nefelejcs köz. 3.) Trónszékek, kollázsképek VII. 17–IX. 14. Csurák Erzsébet IX. 19–X. 31. Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér (Apor Vilmos püspök tere 2.) Kép-kép-képregény IX. 5–XI. 23.
AUSZTRIA Bécs Alex Katz Albertina, IX. 28-ig Arnulf Rainer Albertina, IX. 3-I. 6.
Hódmezővásárhely Tornyai János Múzeum (Kossuth tér 8.) Németh József-emlékkiállítás IX. 7–XI. 9. Kaposvár Rippl-Rónai Múzeum (Fő u. 10.) Az erényöv titkos történetei IV. 10–XI. 1. 58
20 14
szeptember
München Georg Baselitz Haus der Kunst, IX. 9-II. 1. Börleszk és művészet Haus der Kunst, I. 15-ig Stan Douglas Haus der Kunst, X. 12-ig
Graz Katharina Grosse Kunsthaus, X. 12-ig
Linz Magas zajszint OK Offenes Kulturhaus, X. 19-ig Salzburg Művészet-történetek Museum der Moderne, X. 26-ig A Generali Foundation gyűjteménye Museum der Moderne, X. 12-ig
Kortárs művészet és a tradíció Salzburg Museum, XI. 2-ig BELGIUM Brüsszel Constantin Meunier Musée Royaux des Beaux-Arts. IX. 20-I. 11. Michelangelo Pistoletto BOZAR, XII. 31-ig
Rotterdam A fókuszban: Peking Museum Boijmans van Beuningen, IX. 21-ig Művészet inspirál művészetet Museum Boijmans van Beuningen, IX. 1-I. 31. Rudolf Steiner: a mindennapok alkímiája Kunsthal, IX. 13-I. 11. 5000 kínai művész Witte de With, IX. 4-I. 4.
Nürnberg James Turrell és a quiltek Neues Museum, X. 19-ig OLASZORSZÁG Róma Bolygónk. Törékeny szépség Palazzo delle Espozisioni, IX. 30-XI. 2.
Krakkó Bűn a művészetben Museum of Contemporary Art, IX. 28-ig
Fiatal olasz művészet MAXXI, IX. 21-ig Kortárs olasz építészet MAXXI, X. 5-ig A Nagy Háború Castel Sant’Angelo, I. 11-ig A remény pápái Castel Sant’Angelo, XI. 16-ig
Varsó Hív a kozmosz! Művészet és tudomány a 60-as években
Torino Roy Lichtenstein GAM, IX. 27-I. 25.
LENGYELORSZÁG
Zachęta, IX. 28-ig
NAGY-BRITANNIA Edinburgh Amerikai impresszionisták Scottish National Gallery, X. 19-ig
CSEHORSZÁG
20 14
Karlsruhe J. J. Lebel ZKM, XI. 9-ig Köln A dokumentumfotó 1979 körül Museum Ludwig, X. 5-ig A német szociofotó Käthe-Kollwitz-Museum, X. 12-ig
Bregenz Richard Prince Kunsthaus, X. 5-ig
Innsbruck Daniel Richter Galerie im Taxispalais, IX. 13-XI. 22.
Max Beckmann: Csendéletek Kunsthalle, IX. 5-I. 18.
szeptember
Joan Miró Albertina, IX. 12-I. 11. Cipők a művészetben KunstHaus, X. 15-ig Tükör és tükröződés a kortárs művészetben Belvedere, X. 12-ig Fény és árnyék Leopold Museum, X. 20-ig Osztrák modernek Essl Museum, X. 19-ig A semmittevés új útjai Kunsthalle, X. 12-ig Joseph Kosuth Freud-installációja 21er Haus, IX. 19-I. 18. Utópikus pulzusok Secession, IX. 11-XI. 2.
Brünn Az emberi méltóság Dům Umení, IX. 24-XI. 16.
Liverpool Mondrian és a műterme Tate, X. 5-ig
Prága Michelangelo öröksége NG, Schwarzenberg-palota, X. 19-ig Éljen a zene! NG, Veletržny-palota, XI. 2-ig Kelet-ázsiai művészet: kortárs inspirációk
London Turner-díj Tate Britain, IX. 30-I. 25.
Velence Építészeti Biennále Giardini és más helyszínek, XI. 23-ig Hiroshi Sugimoto Fondazione Bevilacqua La Masa, X. 12-ig ROMÁNIA Bukarest A román művészetoktatás 1864-1948 Muzeul National de Arta, IX. 28-ig
SPANYOLORSZÁG Barcelona A győzelem jegyében CCC, IX. 17-XI. 9. K.I. Marshall Fundación Tapiés, X. 26-ig
NG, Kinsky-palota, IX. 5-XI. 13.
Vissza a realitásba Futura, IX. 21-ig DÁNIA
Madrid El Greco és a modern művészet Prado, X. 5-ig A Perez Simon-gyűjtemény Museo Thyssen-Bornemisza, X. 5-ig Le Corbusier Caixa Forum, X. 12-ig Richard Hamilton Rena Sofia, X. 31-ig A madridi művészet 30 éve
Humlebaek Emil Nolde Louisiana. X. 19-ig EGYESÜLT ÁLLAMOK Boston Ragnar Kjartansson ICA, XI. 2-ig
Museo de Arte Contemporanea, X. 12-ig
Malevics Tate Modern, X. 26-ig Építészeti motívumok az itáliai reneszánszban
New York A preraffaeliták öröksége Metropolitan, X. 20-ig Robert Capa: színes képek International Center of Photography, IX. 28-ig
Kortárs latin-amerikai művészet Guggenheim, X. 1-jéig Kandinszkij – az absztrakció előtt Guggenheim, X. 1-jéig Jeff Koons retrospektív Whitney, X. 19-ig Mel Bochner Jewish Museum, IX. 21-ig Dennis Oppenheim Bronx Museum, IX. 28-XI. 23. Nam June Paik Asia Society, IX. 5-I. 4. Washington A neoimpresszionizmus The Phillips Collection, IX. 27-I. 11. FRANCIAORSZÁG Nantes Fernand Léger: a valóság rekonstrukciója
National Gallery, IX. 21-ig Constable Victoria and Albert Museum, IX. 20-I. 11. Dennis Hopper Royal Academy. X. 19-ig A Ming-kori Kína British Museum, IX. 18-I. 5. Ostia antica Estorick Collection, IX. 24-XII. 21. Az absztrakt Amerika The Saatchi Gallery, IX. 28-ig Az I. világháború képregényekben Cartoon Museum, X. 19-ig Királyi gyerekkor Royal Collection, IX. 28-ig
SVÁJC Bázel Egy magángyűjtemény: a manierizmustól a szürrealizmusig Kunstmuseum, IX. 20-I. 4.
Paul Chan Schaulager, X. 19-ig Lausanne Amerikai festészet 1830-1900 Fondation de l’Hermitage, X. 26-ig
NÉMETORSZÁG Berlin A genti oltár sorsa: 1820-1920 Gemäldegalerie, IX. 4-III. 29. A vikingek Martin-Gropius-Bau, IX. 10-I. 4. A világ 1914 körül. Színes fotográfiák Martin-Gropius-Bau, XI. 2-ig
Art brut a világban Collection de l’art brut, XI. 2-ig
Musée des Beaux-Arts, IX. 22-ig
Martigny Renoir Fondation Gianadda, XI. 23-ig
Párizs Martial Raysse Centre Pompidou, IX. 22-ig Carpeaux Musée d’Orsay, IX. 28-ig
Winterthur E. Vuillard Kunstmuseum, XI. 23-ig Zürich Javier Tellez Kunsthaus, IX. 5-XI. 30. A Szlávok és tatárok-csoport Kunsthalle, XI. 9-ig SVÉDORSZÁG
Niki de Saint-Phalle Grand Palais, IX. 17-II. 2. Kati Horna Jeu de Paume, IX. 21-ig Perugino Musée Jacquemart-André, IX. 12-I. 19. Impresszió: a lemenő Nap Musée Marmottan, IX. 18-I. 18. Mapplethorpe-Rodin Musée Rodin, IX. 21-ig Dorothy Iannone Air de Paris, XI. 9-ig HOLLANDIA
Walker Evans Martin-Gropius-Bau, XI. 9-ig Mashac Gaba Deutsche Bank Kunsthalle, IX. 20-XI. 16. Harun Farocki: Komoly játékok Hamburger Bahnhof, I. 18-ig M. Deball Neue Nationalgalerie, IX. 20-III. 1. Luca Vitone NBK, IX. 20-XI. 9. Bonn Elefántcsontparti művészet Kunst,-und Ausstellungshalle, X. 5-ig
Amszterdam Rossz gondolatok. A Sanders-gyűjtemény
Erfurt Julius Röder-Robert Capa Kunsthalle, IX. 28-ig
Stedelijk Museum, XI. 9-ig Marlene Dumas Stedelijk Museum, IX. 6-I. 4. Munch és Van Gogh Van Gogh Museum, IX. 25-I.17.
Frankfurt F. E. Walther Städel, IX. 17-XI. 23. Hamburg Vizuális extrák. A legjobb internet, és sajtófotók
Haarlem Rineke Dijkstra Frans Hals Museum, IX. 28-ig
Deichtorhallen, X. 5-ig
Hága Mark Rothko Gemeentemuseum, IX. 20-III. 1. Damien Hirst: Memento mori Gemeentemuseum, XI. 3-ig
59
20 14
szeptember
Stockholm Svéd fotó 1940-2014 Moderna Museet, IX. 6-II. 15. Barokk és a kortársak Kulturhuset, X. 19-ig Grosse, LeWitt, de Maria Magasin 3 Konsthall, IX. 19-XII. 14. SZLOVÁKIA Besztercebánya Skutetzky Döme Stredoslovenská galerie, XI. 2-ig Losonc Nemzetközi kerámia-szimpozion Novohradské múzeum a galérie, IX. 28-ig
Pozsony Ernst Fuchs retrospektív Galerie mesta, IX. 21-ig Szlovák tájak - egykor és most SNG, X. 19-ig SZLOVÉNIA Ljubljana Átpolitizált barátságok Moderna galerija, IX. 28-ig
A lapító főszerkesztő Sinkovits Péter
Következő számunk tartalmából Építészet hónapja Festészet napja és „hónapja” Kiadja Vezető szerkesztők
ÚJ MŰVÉSZET AL APÍT VÁNY P A T A K I G Á B O R
[email protected] P. S Z A B Ó E R N Ő
[email protected]
TO LVA LY E R N Ő NÉMETH JÓZSEF K Á R PÁT I TA M Á S H Ó D M E Z Ő VÁ S Á R H E LY I Ő S Z I TÁ R L AT Magyarok Itáliában
Rovatszerkesztők
B O R D Á C S A N D R E A Kortárs magyar képzőművészet:
Soul or Artwork – hang és képzőművészet
újmédia, intermédia, művészet- és múzeumpedagógia
[email protected]
IOAN BUNUS
LÓSKA LAJOS
BOB BONIS
Kortárs magyar képzőművészet: festészet, szobrászat, grafika, műfaji seregszemlék
HANS HOLLEIN
[email protected]
M U L A D I B R I G I T TA Kortárs külföldi képzőművészet, magyarok külföldön, vásárok, műgyűjtés
[email protected]
Olvasószerkesztő
BALÁZS SÁNDOR
R U D O L F A N I C A Ajánló rovat, a művészeti élet aktuális eseményei
[email protected]
Fotó Szerkesztőségi titkár
B E R É N Y I Z S U Z S A
[email protected] KÖRMENDI KRISZTINA
[email protected],
[email protected]
Lapterv Nyomdai munka Felelős vezető Szerkesztőség
Egy példány ára: Előfizetés egy évre: Előfizetés fél évre:
képzőművész, az MKE Festő Tanszékének tanára.
C S ATLÓ S J UDIT
kultúrantropológus, a Kassák Múzeum kurátora.
DEBRECENI BOGLÁRKA
kultúrantropológus, az Irodalmi Rádió
szerkesztője.
FEKETE VALI
FICSOR BENEDEK
újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa.
Dávid Ferenc
G ELLÉR K ATALIN
művészettörténész, a MTA BTK
esztéta, kritikus.
Művészettörténeti Intézet munkatársa.
1065 Budapest, Nagymező utca 49. II./2.
G O P C S A K ATALIN
L A P K E R Z R T . , 1092 Budapest, Táblás utca 32.
művészettörténész, a Laczkó Dezső Múzeum
tudományos főmunkatársa.
+36 1 347 7300, +36 1 347 7303,
[email protected]
HEMRIK LÁSZLÓ
művészeti író, kritikus, a LUMÚ munkatársa.
B AR AN YA M EG Y EI M ÚZEUMOK I G A ZG ATÓS ÁG A
J E FFR E Y TAY L O R
Ph.D. Assistant of Professor of Arts,
Janus Pannonius Múzeum, 7621 Pécs, Káptalan utca 5.
Előfizethető
BUK TA IM R E
művészeti író.
KORONCZI ENDRE P H A R M A P R E S S Nyomdaipari Kft.
+36 1 341 55 98, +36 1 479 0232, +36 1 479 0233
Terjeszti
Számunk szerzői
Management, Purchase College, State University of New York.
+36 72 514 040, +36 72 514 042,
[email protected]
KOZÁK CSABA
és A L T E R N A T Í V T E R J E S Z T Ő K .
TELEK- NAY ÁGNES
bármely hírlapkézbesítő postahivatalban és a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központjában (Budapest, VII. Vörösmarty utca 16-18.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással az Új Művészet MKB Zrt.-nél vezetett 10300002-20337629-70073285 számú számláján.
6 9 5 Ft 7 8 0 0 Ft 4 2 0 0 Ft A megjelent szövegek másodközlése csak az Új Művészet és a szerzők jóváhagyásával lehetséges.
©
Új Művészet
©
Szerzők www.ujmuveszetfolyoirat.hu
HU ISSN 08662185 Támogatók
művészeti író, kritikus. művészettörténész.
Helyesbítés Augusztusi lapszámunkban a Kopócsy Anna cikkéhez mellékelt képek forrását sajnálatos módon pontatlanul közöltük. Helyesen a 21. oldalon alul található „Színlap Oscar Wilde: Bunbury című darabjához, 1919 február 28. Ile Longue-i tábori színház” c. kép forrása: Archives départementales du Finistère, a 22. oldalon látható „Bor Pál: Fekete kolostor” c. kép forrása: Bor István, míg a 40. oldalon lévő „Késmárky Árpád: Lap a fogsági mappából” forrása: gallica.bnf. fr/Bibliothéque nationale et universaire de Strasbourg.
Tisztelt Szerzők! Az Új Művészet 2013-tól csak saját névre vagy cégre kiállított számla ellenében tudja kifizetni a cikkeikért járó honoráriumot. Megértésüket köszönjük.
MAGYAR ALKOTÓMŰVÉSZEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÉPZŐ-, IPAR- ÉS FOTÓMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSA MEGNYITÓ ÉS DÍJÁTADÓ: 2014. SZEPTEMBER 7., 15 ÓRA – MŰVÉSZETMALOM, SZENTENDRE
A KIÁLLÍTÁST KÖSZÖNTI: DR. KÁLNOKI-GYÖNGYÖSSY MÁRTON – EGYETEMI DOCENS D R . D I E T Z F E R E N C – SZ E N T E N D R E VÁ R O S P O LGÁ R M E S T E R E PROFESSOR EMERITUS FEKETE GYÖRGY – A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA ELNÖKE A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA: DR. BAÁN LÁSZLÓ – A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM FŐIGAZGATÓJA A KIÁLLÍTÁSOK VÉDNÖKE: DR. LÁZÁR JÁNOS – A MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER KURÁTOROK: D. UDVARY ILDIKÓ, MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ, A PESTERZSÉBETI MÚZEUM IGAZGATÓJA SÁRKÁNY GYŐZŐ – ÉRDEMES MŰVÉSZ, GRAFIKUS MŰVÉSZ, A MAOE ALELNÖKE
A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ: 2014. SZEPTEMBER 7TŐL – OKTÓBER 10-IG A MŰVÉSZETMALOM BELSŐ UDVARÁN TALÁLHATÓ LABIRINTUS HÁZ MEGTEKINTHETŐ: 2014. DECEMBER 31-IG
INTERNATIONAL CONTEMPORARY ART FAIR
OCTOBER 9-12, 2014 | BUDAPEST, MILLENÁRIS
6,000 SQUARE METERS EXHIBITORS FROM
INCLUDES AN
OVER 25 THOUSAND VISITORS
EXPECTED IN 2014
MORE THAN 20 COUNTRIES 500 FEATURED ARTISTS, 100 EXHIBITORS LEADING POSITION
IN EASTERN EUROPE
BUDAPEST
OF CONTEMPORARY ART
EXTENSIVE PROGRAM TO PRESENT
LAUNCHED AS DEDICATED PHOTO SECTION
OUTDOOR SCULPTURE PARK
HOSPITALITY OFFERED IN BUDAPEST TOP INTERNATIONAL OF SATELLITE
‘INSIDE ART’
BERLIN AS GUEST CITY sCULTURE
COLLECTORS’
PROFESSIONAL
IN 2014
ART PHOTO
PROGRAM FOR SCULPTURES AND INSTALLATIONS
AND VIP PACKAGE: ART, DESIGN, GASTRONOMY AND
PROGRAM WITH TALKS AND PRESENTATIONS FEATURES
EXPERTS UNIQUE LOCATION IN CENTRALLY LOCATED OLD INDUSTRIAL COMPLEX
EVENTS: MUSIC, DESIGN, PERFORMANCES, EXHIBITIONS...
YOUNG ART FAIR FOR YOUNG EUROPE
+36.1.2390007 |
[email protected] www.artmarketbudapest.hu | www.facebook.com/ArtMarketBudapest
A WIDE RANGE
