9. szeptember Ára: 499 Ft

23. évf. 2013/9. szeptember

agrárium

Ára: 499 Ft

Tartalom 3

Tisztelt Olvasó! Idén ismét viták kereszttüzébe került a hazai agrárgazdaság szerepe a nemzeti össztermék elôállításában. Abban igazából minden szakember, kormánytisztviselô, pártpolitikus egyetért, hogy 2013-ban növekedni fog az élelmiszerágazat teljesítménye, de hogy ez mekkora is lesz, arról erôsen megoszlanak a vélemények. Van, aki 10–12 százalékos bôvülést jósol, mások szerint lehet az 20 is. Egyáltalán nem mindegy, melyik prognózis jön be, mert a tavalyi katasztrofális bázis után egy valóban jobb teljesítmény akár 1,5–2 százalékkal is feljebb húzhatja a magyar GDP-t, ami összgazdasági szinten igenis komoly tényezô. Az mindenesetre tény, hogy az eredeti kormányzatpolitikai elképzelések szerinti mezôgazdasági teljesítménynövekedés biztosan nem az év eleji tervek szerint alakul majd az idén. A 4,67 millió tonnás 2013-as búzatermés mennyisége önmagában ugyan bô harminc százalékos javulást jelent a tavalyi szerény eredményhez képest, ahogy a korai zöldségek és gyümölcsök felhozatala is mintegy 20 százalékos teljesítménynövekedést mutatott még június végén. A klasszikus agrártermelési ciklust azonban lényegében derékba törte a nyár közepén beköszöntô, aszállyal terhelt hôség, egyes táblákon százszázalékos kiesést okozva. A csaknem 1,156 millió hektáron elvetett kukorica országos hozama biztosan jelentôsen elmarad az év elején várt 8 millió tonnától, ahogy a napraforgó és a nyár második felére, illetve ôszre beérô gyümölcsök, zöldségek hozama is lényegesen szerényebb lesz az elôzetesen remélt mértékektôl. Mindez hatással lesz mind az állattartás, mind az alapterményekhez kapcsolódó összes ágazat árviszonyaira is. Közben pedig lényegében áll a gabonapiac. A termelôknek most éppen nem sietôs: a kormányzat elérte ugyanis, hogy az idén a regisztrált gazdaságok október 15. után megkaphassák az idei évre járó, de elvileg csak jövôre fizethetô területalapú támogatások 50 százalékát, így többségüknek lesz elegendô tartaléka ahhoz, hogy a terményt ne kelljen sürgôsen piacra dobniuk. Eközben viszont a nagy felvásárlók szállítási kötelezettségeihez szükséges, elôre szerzôdött áru azért mégis megfordult a piacon. És közben csendben számolgat mindenki. Szinte hihetetlen: üzletipiaci értelemben igenis agrárbéke van. Még ha kissé furcsa is.

Kamara 4 Ismét itt az adatszolgáltatások ideje 5 Még igen sok a gyomlálnivaló

Szôlészet-borászat 48 Nincsenek átlagos évjáratok

Európai Unió 50 Új KAP, új prioritások

OMÉK melléklet 19 Az agrármarketing kihívásai 24 Fókuszban a magyar áru 26 Ôszi búza fajtakísérleti eredmények összefoglalása 2013 31 Szántáselmunkálás, magágykészítés 36 A sertéstartás alappillérei 38 A hazai genetikai potenciál megôrzése és kihasználása 42 A bioüzemanyagok támogatására szólítanak fel a V4-ek gazdái

Kertészet 46 Kelendô a kertészeti támogatás

Növénytermesztés 7 Ritka forint – sûrû búza

Baromfi 52 Baromfiágazatunk I. féléve

Agrárképzés 54 Agrár-felsôoktatási tapasztalatok

Agrárenergetika 56 Fagymentesítés hôenergiával

Kaleidoszkóp

tartalom

31

42

36

2013. szeptember

agrárium

4 Kamara

Ismét itt az adatszolgáltatások ideje Segít a kamarai tanácsadó! A következô idôszakban több fontos határidôt is szem elôtt kell tartaniuk az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatásban (AKG) részt vevô gazdálkodóknak. Az érintetteknek komoly – de a termelést megkönnyítô és pontosító – adminisztrációs feladatot jelent a célprogramok elôírásai szerinti gazdálkodás egyes lépéseinek rögzítése a Gazdálkodási Naplóba (GN). Ennek 2012/13-as gazdálkodási évre vonatkozó adatait elektronikus úton (web-GN), a NÉBIH honlapján (www.nebih.gov.hu) keresztül kell benyújtani 2013. szeptember 1. és november 30. között. Változatlanul az Általános Nyomtatványkitöltô Programot (ÁNYK) kell használni, s mindenképpen le kell tölteni a NÉBIH honlapjáról az új web-GN verziót (GN 2012/2013 2.5/2.0 verzió).

A

z adatszolgáltatás a fentieken túl teljesíthetô külön, elektronikusan vezetett gazdálkodási naplók „xml” formátumban történô közvetlen beküldésével is. A web-GN benyújtásához ügyfélkapus regisztráció vagy meghatalmazott közremûködése szükséges. Az elektronikus ügyintézésben kevésbé jártas gazdálkodók ebben az esetben is kérhetik a kamarai tanácsadók segítségét. A beküldés akkor sikeres, ha két üzenetet kap az ügyfélkapus tárhelyére (vagy e-mail fiókjába). Az elsôt a magyarorszag.hu ügyfélkapuja küldi. Ez azt tartalmazza, hogy a feladott nyomtatványt továbbították a NÉBIH felé. Ezután a NÉBIH rendszere fog egy visszaigazolást küldeni. Idén a „web-GN” adattartalmában lényegi változás nem várható. A gazdálkodó általános alapadatait a gazdálkodási napló fôlapján (GN00), a gazdaságra vonatkozó adatokat pedig a GN01 összesítô adatlapon kell rögzíteni. A kötelezettségvállalással érintett, egybefüggô területek alapadatait az elektronikus napló GN02 (szántó), GN03 (gyep), GN04 (ültetvény), GN05 (nádas) lapjai tartalmazzák, attól függôen, hogy melyik célprogramba tartoznak. Az elmúlt gazdálkodási évtôl kezdôdôen a „Nyilvántartás növényvédô szeres kezelésekrôl” adatlap (GN10) kitöltése is kötelezô eleme a web-GN-nek. Gazdálkodási napló esetében a határidôn túli adatszolgáltatásra nincs lehetôség. A határidôn túli adatszolgáltatás szankciókkal jár. A kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott büntetés mértéke az elmúlt évekhez képest alacsonyabb, ez az adott évi kifizetés 15%-a. Azoknál a célprogramoknál pedig, ahol a tápanyag-gazdálkodási terv is elôírás (szántó, ültetvény), a késedelem további 15%-os levonást vonhat maga után. Az AKG-programban résztvevôknek 2013. szeptember 30-ig vagy az ezután betakarított fônövény esetében a betakarítást követôen haladéktalanul el kell készíteniük a következô gazdálkodási évre (2013/2014-re) vonatkozó tápanyag-gazdálkodási, illetve földhasználati tervet is. Ehhez nagy segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ingyenes szolgáltatása, a vetésszerkezet-kalkulátor, amely az akg.agrarkamara.hu weboldalon érhetô el. A ter-

agrárium

2013. szeptember

vezô alkalmazásával az utolsó évben biztosítani lehet a fônövények célprogramban elvárt vetésszerkezetét, így megelôzhetô, hogy az utolsó gazdálkodási évre jutó támogatás 3–60%-kal csökkenjen. A szántó és ültetvényes célprogramokban részt vevô gazdálkodóknak az utolsó évben ügyelniük kell arra is, hogy 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között záró, ún. bôvített talajvizsgálatot kell végezniük vagy végeztetniük a támogatásba bevitt területükön, azaz a program elején lemért, kötelezettségvállalással érintett, egybefüggô területeken. (A bôvített talajvizsgálat a következô paraméterekre terjed ki: talaj pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu). A mintákat 5 hektáronként, az elsô évivel megegyezô helyen kell begyûjteni. A talajvizsgálatot csak a meghatározott vizsgálati paraméterekre akkreditációval rendelkezô talajlaboratóriumok végezhetik el. Ezek listáját a kamara honlapján, az agrárkörnyezetgazdálkodás menüben is megtalálható 143/2013. (VI. 26.) IH-közlemény tartalmazza. A talajminták leadásáról a laboratórium átvételi igazolást állít ki, amelyet az MVH a vállalt célprogram elôírásainak ellenôrzésekor a talajlaboratórium vizsgálati eredményének kiadásáig teljesítésként elfogad. Fontos a talajmintavétel végrehajtása, hiszen ennek hiányában a kötelezettségvállalással érintett egybefüggô területre jutó éves támogatás 15–30%-kal csökkenhet. Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. Sztahura Erzsébet, szakértô Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gazdálkodói Információs Szolgálat „Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.”

Kamara 5

Még igen sok a gyomlálnivaló Lapunk szeptemberi számában folytatjuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezetôségének bemutatását. Jelen cikkünkben Zászlós Tibor, mezôgazdaságért felelôs országos alelnököt kértük, hogy foglalja össze a magyar mezôgazdaság legsürgetôbb feladatait és ebben az új Agrárgazdasági Kamara szerepét.

Z

ászlós Tibor 1956ban született Budapesten. Mosonmagyaróváron szerzett agrármérnök diplomát, majd Gödöllôn külgazdasági szakmérnöki oklevelet. Elsô igazi szakmai megméretést igénylô munkahelye az Annamajori Célgazdaság, ahol fôállattenyésztô, majd fôagronómus, végül a cég ügyvezetô igazgatója. 1993tól a Mezôfalvai Zrt. igazgatóságának tagja, majd elnöke, 1999-tôl a részvénytársaság vezérigazgatója. 2001 és 2003 között a Hereford, Angus és Galloway-tenyésztôk Egyesületének elnöke. 2005-tôl a Húsmarhatartók és Marhahús-termelôk Országos Szövetségének elnökségi tagja. 2006 óta a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, jelenleg az MKK Dékáni Tanácsadó Testületének tagja. Évek óta tevôleges végrehajtója az ún. fenntartóható mezôgazdasági gyakorlatnak. – Mint egy hazai agrárnagyvállalat vezetôje és mint a NAK mezôgazdaságért felelôs országos alelnöke, miket tart a magyar agrárium legégetôbb problémáinak? – A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz év egyik legnagyobb problémájának tartom a szövetkezések, sôt a szövetkezésekhez vezetô szerves fejlôdés kialakulásának a hiányát. Ez a kérdés ugyanis nem kerülhetô meg. Amíg ebben nem sikerül lépni, addig a gazdák, a gazdálkodók nagyon egyedül maradnak. Ezt jól bizonyítja az idei év is, amikor az elôzô évek növénytermesztési felvásárlási árai hirtelen zuhanni kezdtek, ami nem egészen indokolt, hiszen az aszály miatt még közepes termés sincs. A Vidékfejlesztési Minisztérium, bizonyos kormányzati intézkedések és az NAK együttesen is

kevés ahhoz, hogy pótolni tudják azt a gazdaszövetkezést, amely biztosítaná a védelmet. Nyugaton bizonyos óriáscégek szövetkezeti alapon szervezôdtek, így nôttek naggyá, és jelenleg is szövetkezeti szervezet vagy csoportosulások formájában mûködnek. Nekünk pedig a nyugati piacokon ezekkel a multinacionális szövetkezetekkel kell versenyre kelnünk oly módon, hogy a mi gazdáink a szövetkezés gondolatát még nem tették magukévá. A mezôgazdasági szövetkezésnek a világban háromféle módja létezik. Az egyik fôként a déli féltekén gyakori. Ott azt mondják a gazdáknak, hogy szövetkezzetek, és ha szert tesztek 100 egységnyi haszonra, akkor az állam még hozzátesz 100 egységet. Jól mûködô nagy mezôgazdasági szövetkezetek, szövetkezések jöttek így létre például Új-Zélandon. Különösen Kelet-Európában jól ismerjük a szövetkezésnek egy ettôl egészen eltérô, erôltetett módját. Sokan vannak, akik még emlékeznek erre, ezért ez óriási ellenérzéseket kelt idehaza. Marad tehát a harmadik út: a szerves fejlôdés. Nyilván az amerikai farmerek is elsôsorban és kizárólag a saját munkájuk hasznát nézték és nem szerettek volna azon másokkal osztozkodni, csakhogy az élet, a „nagy szövetkezô” az idôjárási, közgazdasági és piaci anomáliák sorával rájuk kényszerítette. Az évek során belátták: ha összefognak, többen erôsebbek lesznek. Európa néhány országában ugyanakkor az a gyakorlat, hogy ilyen klimatikus és piaci viszonyok esetén az államok a gazdálkodók hóna alá nyúlnak, és mérséklik a veszteségeiket. Ha pedig a gazdálkodók azt látják, hogy meg tudnak élni anélkül, hogy szövetkeznének, akkor sokkal nehézkesebben fog

kialakulni ez a szerves fejlôdés. A megoldás véleményem szerint az elsô és a harmadik variáció ötvözése lenne, amire volt is és ma is van törekvés a szövetkezeti támogatás biztosításával. Ugyanakkor rendszeresen tárgyalok gazdálkodókkal és szövetkezeti vezetôkkel is, és azt tapasztalom, hogy – ezzel nem akarok senkit megbántani – jó néhányuk legfôbb célja az állami támogatások megszerzése és valamilyen módon való elköltése, nem pedig a szövetkezet szisztematikus építése. Ezt azok a szövetkezeti tagok is megerôsítik, akik benne vannak: „van egy szövetkezetünk, mégsem tudunk elôrelépni, a szövetkezetünk nem tud kellô védôhálót biztosítani, nem kellôen innovatív, a fejlôdése lelassult” stb. Ebben kell valahogyan az Agrárgazdasági Kamarának is irányt mutatni, hogy az erre szánt pénzek valóban a szervezet építésére legyenek elköltve. – A másik nagy kérdéskör az alkalmazkodás a változó és mindinkább szélsôségesbe forduló idôjárási, klimatikus viszonyokhoz. Ez a növények vonatkozásában nemcsak a genetikai lehetôségek fejlesztését jelenti, hanem azt is, hogy a gazdák alkalmazzák a vízmegôrzéses talajmûvelési technológiákat. Nem vagyok a forgatásos talajmûvelés ellen, mert bizonyos esetekben az is szükséges, de amikor látom, hogy áprilisban az ôsszel megszántott terület még nincs lezárva, azt gondolom, hogy az a gazdálkodó máris 30–40 mm/m2 csapadékot engedett el a szelek szárnyán, ami igen jól jönne, amikor majd aszályosra fordul az idôjárás. Ennek a kérdésnek a másik megoldása az öntözés. Számtalanszor elhangzik manapság, hogy több víz folyik el az országból, mint amennyi beérkezik, meg hogy ott vannak a tározóink. Arról azonban kevés szó esik, hogy a több millió hektárnyi szántóte2013. szeptember

agrárium

6 Kamara rületünk mennyivel többet hozhatna a vízkapacitás javításával. Hogy milyen nagy mennyiségû vizet tudnánk a víztakarékos technológiákkal megôrizni, illetve a bejövô vizek leszivárgásának biztosításával felfogni. Úgy vélem, több mint 200 mm/m2 csapadékot tudnánk a talajban megôrizni, felhasználni, ott tartani, ami nagyon sokat jelentene az aszályos idôszakokban. Az Agrárgazdasági Kamara is elsôdlegesnek tartja ezeknek az új információknak, a gyakorlatban már bizonyított technológiáknak a terjesztését, minél szélesebb körben való megismertetését. – Ezzel nyilván nem értünk végére az agrárium gondjainak… – Olyan sokat beszélünk manapság a különféle ökológiai lábnyomokról, de elfeledkezünk arról, hogy az Európai Unió – és benne Magyarország – egy igen kiterjedt bürokratikus rendszerben mûködik, és én egyre többször emlegetem az officiális vagy „bürokratikus lábnyomot”. Vagyis azt, hogy a gazdát anynyi jogszabály veszi körül, ami már szinte lehetetlenné teszi a szabálykövetô módon való gazdálkodást. A jogszabályalkotók – nagyon helyesen – törekszenek arra, hogy a jogszabályok megfeleljenek az uniós szabályoknak, a különféle bizottságok ajánlásainak, a magyarországi szabályoknak, harmonizáljanak az elôzôekkel, a magasabb szintûekkel, míg végül számtalanszor kiderül, hogy egyetlen egy dologgal nem harmonizálnak, az élettel! Életszerûtlen jogszabályok tömegét alkották meg az elmúlt több mint húsz év alatt. Az a jogszabály, amelyik feleslegesen korlátozza a termelést, holott megvan hozzá a föld, a tudás, a gépi kapacitás, a piac, az megszüntetendô, de minimum felülvizsgálandó. Csak egy példa: Magyarországon egy munkavállaló legfeljebb 12 órát dolgozhat egy munkahelyen egyhuzamban, azonban azonnal újabb 12 órás munkavégzésbe kezdhet másodállásban, egy másik vállalkozásnál. Vagyis ez a dolgozó szempontjából azt jelenti, hogy akár 24 órán át foglalkoztatható. Vajon akkor kit véd a jogszabály?!? Vagy más: a dolgozóval 7 napra elôre közölni kell, hogy melyik napon milyen munkát fog majd végezni. Nem hiszem, hogy sokan lennének, akik manapság a mezôgazdaságban 7 napra elôre meg tudják mondani, milyen lesz az

agrárium

2013. szeptember

idôjárás. A legelôn fedél nélkül tartott húsmarhának kötelezôen megépítendô zárt trágyatárolóról már ne is beszéljünk, amit a miniszter úr nagyon helyesen egy tollvonással megváltoztatott, mert megértette, hogy a húsmarhától a legelôn nem szedhetô össze a trágya. A bürokratikus lábnyom tehát legalább akkora károkat okoz, mint a piaci és közgazdasági anomáliák, mert a szabálybetartó emberek számára a munkavégzést, a termelést korlátozza. Nem hinném, hogy bármely társadalomnak is célja lenne egy nem szabálykövetô társadalmi réteg kialakítása. Ezért az Agrárgazdasági Kamara nemcsak hogy együtt tud, hanem együtt is akar mûködni azzal a kormányzati törekvéssel, amely a Darányi Ignác Terv elsô lapjain már ott van: életszerû jogszabályok megalkotása, illetve a életszerûtlen jogszabályok megváltoztatása, megszüntetése. Mindenesetre ebben a kertben még igen sok a gyomlálnivaló. – Milyen lehetôségei vannak az új Agrárgazdasági Kamarának? – Ami a kamarát illeti, óriási lehetôség a közel 300 ezer fôs tagság, illetve hogy egy termékpálya minden szereplôje le tud ülni egy asztalhoz. Mindaz, amit az Agrárgazdasági Kamara törvényi úton megkapva, a tagság által felhatalmazva végezhet, az az elmúlt évtizedek történelmét tekintve egyedülálló. Ezt a lehetôséget kell minél teljesebb mértékben kihasználnia azokon a területeken, ahol eddig érezhetô volt az erôs, szakmai kamarai szervezet hiánya. Számtalanszor beszéltünk arról korábban, hogy egy erôs, nyugati mintájú agrárgazdasági kamarát kell létrehozni. Ennek a létrehozását eddig különbözô gazdaságpolitikai és egyéb okok akadályozták, de a cél megvolt. A jelenlegi kormányzat volt fogékony arra, hogy ennek megvalósulását tevôlegesen támogassa. Az Agrárgazdasági Kamara számos olyan célt kíván megvalósítani, amelyek a gazdálkodás, a termelés feltételeit javítják, és a gazdák számára olyan munkafeltételeket biztosítanak, hogy a gazda lét vonzó legyen a következô nemzedékek számára is. Hiszen a generációváltás az agráriumban is elodázhatatlan, a gazdák többségét fel kell készíteni arra, hogyan tudja a gazdaságát, az ismereteit zökkenômentesen úgy átadni, hogy az legkevés-

bé legyen hátrányos a gazdaság produktumára és jövedelemtermelô képességére. Mindezek megoldásával, megvalósításával, a meglévô tartalékok kihasználásával tud a magyar agrárium egy virágzó és produktív mezôgazdasággá válni, amelyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemcsak partner kíván lenni, hanem partnere is lesz minden becsületesen dolgozó tagjának. – Régi törekvés az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának helyreállítása... – Az agrárium minden ágazata egyformán fontos, de mivel most az állattenyésztés van mélyponton, ennek a fejlesztése megkerülhetetlen. Azonban lássuk be, hogy míg a nagytáblás, nagyüzemi növénytermesztés már-már külsô irányítással is könnyen elképzelhetô, hiszen minden traktoron ott a GPS, a munkamenet számítógépen keresztül távolról is ellenôrizhetô, akár irányítható, addig az állattenyésztés nem ilyen, az megköveteli a gazda jelenlétét. Ezért az állattenyésztés a vidék népesség-megtartásának, a vidéki munkaerô megôrzésének legfontosabb színtere. A közgazdasági tényrôl nem is beszélve, hogy a nyersanyagok kivitele és a késztermékek behozatala mennyire káros az országnak, és milyen elônyös lenne fordítva. Azt látom azonban, hogy amíg a feldolgozóiparban nem tudunk úgy rendet teremteni, hogy a feketegazdaságot háttérbe szorítsuk, addig nem elôzhetô meg, hogy a szabálykövetô feldolgozók súlyos veszteségeket szenvedjenek, szélsôséges esetben tönkre menjenek. Mindaddig, amíg ez nem sikerül, ezen a téren csak lassú változásra számíthatunk. Az Agrárgazdasági Kamarának nagyon fontos feladata, hogy teljes erejével részt vegyen a gazdaság kifehérítésében és biztosítsa az egészséges, magas beltartalmi értékkel bíró magyar termékeknek, és azok elôállítóinak pozitív listára vételét, amely alapján a széles vásárlóközönség is megismerheti ezeket az élelmiszereket. Az említett módszerekkel és egyéb, akár jogi szabályozással lehet megvalósítani, hogy az élelmiszer-alapanyag elôállításában résztvevôk sokszor fáradtságot nem kímélô munkája, társadalmi és anyagi megbecsülése növekedjék. SzB

Növénytermesztés 7

Ritka forint – sûrû búza Az országban mintegy 1,1 millió hektáron aratták le az ôszi búzát. A termés mennyisége elérte az 5,1 millió tonnát. A gazdálkodók egy hektárról átlagosan csaknem 4,7 tonna termést takarítottak be. Ez várhatóan 25 százalékkal több a tavalyi 3,7 tonnás átlagnál, s ha az elmúlt 5 év termésátlagát nézzük, ahhoz képest ebben az évben 14 százalékkal termett több. A búza minôsége jó, vagyis az étkezési minôség aránya meghaladja az 50 százalékot. Szintén örömteli, hogy a kalászos gabonánál sem fuzáriumot, sem más gombabetegséget nem tapasztalhattunk.

A

z ôszi árpából 196 ezer hektárról 4,46 tonnás átlagtermést regisztrálhatunk, ami húsz százalékkal múlja felül a megelôzô évit. Ha itt is az elmúlt 5 év átlagát nézzünk, ami 4 tonna, azt a 2013-as termés 11 százalékkal haladja meg. Ôszi káposztarepcét 190,5 ezer hektárról sikerült betakarítani, a hektáronkénti átlaghozam 2,68 tonna lett. Ez 12 százalékkal múlja felül a 2012-es 2,4 tonnás országos átlagot, ugyanitt az ötéves átlag hektáronként 2,3 tonna volt. A búza legmagasabb termésátlaga Tolna megyében volt, közel 6 tonna, Baranya megyében 5,35 tonna, míg a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 4 tonna hektáronként. Tavaly a betakarított 1,051 millió hektárról 3,74 tonnás hektáronkénti termésátlaggal 4 millió tonna volt az összes ôszi búza termésmennyisége. A megyei adatok alapján ebben az évben az ôszi árpa aratása Nógrád megyében hozta a legkisebb termésátlagot, hektáronként 3,7 tonnát. A legmagasabb termésátlagot Tolna megyében jegyezték 5,3 tonnával hektáronként, kiemelkedô hozamot ért el Fejér megye is, 5 tonna/hektár átlaggal.

Csökkenô bevételek A búzaárak 25 százalékkal, 60 ezer forintról 45 ezerre mérséklôdtek tonnánként, az áresés azonban július végére megállt, helyenként elkezdett emelkedni. Ez 25 százalékos felvásárlási árveszteséget jelent. A hazai termelôk helyzetét vizsgálva kiderült, hogy ez idei nagyobb termésátlag kisebb bevétellel jár a gazdák számára. Az egy hektárra jutó termést, az értékesítési árat és a támogatást figyelembe véve 2012-ben az étkezési búzát 64 800 forintért, 3,7 tonnás átlaggal számolva összesen 240 ezer forintért lehetett eladni. Az idén az értékesítési ár eddig tonnánként 44 ezer forint, az átlagtermés 4,7 tonna, tehát 207 500 forint hektáronként. Tavaly hektáronként 59 ezer forint földalapú támogatást kaptak a gazdák, az idén várhatóan 66 ezer forintos fognak kapni, ezért a 2012-es hektáronkénti bevétel 299 ezer forint volt a búzánál, míg az idei 273 500 forint lett. A repce az idei év egyik kiugróan jó hasznot hozó növénye. Egyelôre úgy tûnik, hogy a felvásárlási árak is magas

szinten stabilizálódnak. A tavalyi aszályos idôjárás miatt a repce vetése elhúzódott, ezért a vetésterület jelentôsen elmaradt az elôzô évitôl.

Globális piac, globális árak Vancsura József, a Gabonatermesztôk Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy Magyarországon összességében 2 és fél millió tonna búzát használunk föl, tehát az 5 millió megtermett búzának a fele általában exportra kerül. Ezért, amikor egy termelô elvet tíz, ötven, ötszáz vagy akár ötezer hektár búzát, akkor tudnia kell, hogy a világpiac éppen érvényes igényeinek kell megfelelni, és azt az árat fogja kapni érte, amit a világpiac diktál. – Magyarország soha nem határozhatja meg a búza árát – szögezi le Vancsura József. – A búza idei 25–30 százalékos áresése nagyon sok termelô számára azt jelenti, hogy az eladott termény még a ráfordított költségeket sem fedezi. A másik probléma, hogy vevô sincs. A piac búzából ugyanis telített, ráadásul a környezô országokban is igen jó termést takarítottak be. Más kérdés, hogy a magyarországinál gyengébb minôségût. A lényeg azonban, hogy 2013 augusztusában nem keresik a magyar búzát. Meg kell várjuk a nyugateurópai országok betakarításának végét, s csak ezután lehet abban bízni, hogy valamilyen irányba beindul a piac. A takarmánybúza ára ezekben a napokban 38–40 forint, a minôségi búzáé 42–43, vagyis alacsonyabb, mint az önköltsége. Ezért a következô idôszakban a termelôk közül számosan váltani fognak, és takarmánybúzára térnek át. Mint ismeretes, Magyarországon az idén 4,6 tonna/hektár volt az átlagtermés. Aki az átlagot érte el vagy az alatt teljesített, mert belvíz, aszály, viharkár érte, az ráfizetéssel termelte a búzát. Nekünk termelôknek nem fontos, hogy 60–70 forint legyen egy kilogramm jó minôségû búza. Nekünk 50 forint körül kell legyen kilogrammja ahhoz, hogy a bôvített újratermelést és a beruházásainkat el tudjuk végezni, és a hiteleinket ki tudjuk fizetni. Ezért bízunk abban, hogy az elkövetkezô idôszakban konszolidálódik a piac, és a most kilogrammonként 42–43 forintot „érô” minôségi búza ára 50 forintra emelkedik. Merthogy nekünk hosszú távon búzát kell termelni, s az nem lehet, hogy minden évben ráfizessünk. 2013. szeptember

agrárium

8 Növénytermesztés Ami az ôszi árpát illeti, jelen pillanatban 40 forint körüli tart. Mivel árpából valamivel több termett és olcsóbban lehet elôállítani, kevésbé volt ráfizetéses, mint a búza. A repce esetében a termelôk hamarabb kötöttek szerzôdést, illetve olajos termelôi csoportokba tömörülve az értékesítés számukra biztosított. Az idei vetés optimális idôben megkezdôdött, s köszönhetôen az utóbbi napok csapadékos idôjárásnak, várhatóan a kelés is az átlagosnál jobb lesz.

A termelôk nehézségei A tavalyi aszályt sikeres gabonatermesztôként átvészelô Varga József, szécsényi családi vállalkozó az idei eredményeirôl nem sok jót tud elmondani. – Volt 35 hektár ôszi árpám, 15 hektár tavaszi árpám. A 35 hektár ôszi árpa nagyon rosszul sikerült, az átlaghozam 2,5 tonna lett. A 15 hektár tavaszi árpa még gyengébben szerepelt. Egy részét – 5 hektárt – le sem kellett aratnom, 10 hektárnak pedig 2 tonna lett az átlaga. A hektáronként 2 tonnás repcével sincs mit dicsekedni, különösen, hogy az ára jóval alacsonyabb a tavalyinál. Ami az eddigi értékesítést illeti, az árpát már eladtam 40 ezer forintért tonnáját. A repcére szerzôdésem volt, 102 forintért vették át. Amúgy ennek az ára jelenleg 80 forint körül mozog. Búzám 106 hektáron 4 tonnás átlaggal termett az idén. A 400 tonna egyelôre a magtáramban várja a vevôt, de nincs semmilyen kereslet malmi búzára, s bár három helyre kiajánlottam az árut, eddig még nem kaptam választ. Tavaly egyébként 3 tonna volt búzából az átlagtermésem, idén pedig 4, tehát 30 százalékkal több, tavaly viszont 57-ért ment el, míg idén a „legjobb” ajánlat 42 forint volt. Ennyiért nyilván nem adtam el, annál inkább sem, mert bôven áll rendelkezésemre tároló. Én is abban bízom, hogy ha az export beindul, és a nyugati tôzsdéken lesznek árak, akkor valamit emelkedni fognak a hazaiak is Tény, hogy egyelôre nincs piac. Tegnap beszéltem jégkárosult gazdálkodókkal. Azt mondták, hogy takarmány minôségût vennének. Malmi nem kell nekik. De árat nem mondtak. Szóval aratás után mindig van, aki odaadja áron alul, mert nincs tárolója. Tôlük most felvásárolták annyiért amennyiért. Amíg ez a készlet tart, nem vesznek. Szerintem szeptember végén, október elején indul meg a hazai piac. Akkor a malmok egy hónapra, negyedévre megint bevásárolnak.

Kedvezô tapasztalatok Raskó György agrárközgazdásszal, a lajoskomáromi Gyôzelem Kft. ügyvezetôjével ott folytatjuk, ahol a nógrádi gazdával abbahagytuk, a malmoknál. – A malmok válogatnak, mint az a bizonyos felvidéki ember a vadkörtében. Pontosabban csak annyit vesznek meg, amennyi éppen kell nekik, mert így nem kell finanszírozniuk a felvásárlást, miután nulla az esélye, hogy a búzának az ára jelentôsen emelkedjen. Véleményem szerint tavasszal fog emelkedni a búza ára, de csak 5–10 százalékkal. A termelôk nehezen fogadják el, hogy a tavalyi 65–70 helyett az idén 40–45-ért veszik meg tôlük a búzát. Ez olyan nagymértékû áresés, amirôl azt gondolja a termelô, hogy így nem maradhat, elôbb utóbb

agrárium

2013. szeptember

visszamegy az ár a tavalyi árszintre. De nem fog visszamenni. Tudomásul kell venni, hogy körülbelül 30 százalékkal több búza termett, mint tavaly, de nemcsak nálunk, hanem egész Európában. Óriási a túltermelés Oroszországban és Ukrajnában is. Ráadásul az EU-nak is el kell adni az Európán kívüli régiókba minimum 20 millió tonnát. Ehhez jön még az oroszok és ukránok szintén 20 millió tonnája. Ez a hatalmas mennyiség ömlik a mediterrán térségre, s ez az oka annak, hogy a kommersz búza meg az árpa árszintje nem tud emelkedni.

Fajtaváltásra volna szükség Én azt látom, hogy nekünk magyaroknak a sima malmibúza-termelést el kell felejteni, mert nincs ára. Ha elô tudunk állítani olyan minôségû búzát, amit a külföldi tésztagyártás igényel, aminek a P/L együtthatója 1 körül van, annak szinte korlátlan a piaca az egész világban. A malmi búza, amire ráálltunk Magyarországon, egyre alkalmas: jó kenyeret lehet belôle sütni. De ilyen kenyeret igazából csak a Kárpát-medencében esznek, más országokban nem. A malmibúza-szükséglet Magyarországon 6–700 ezer tonna. Egy tizede annak, amit az idén megtermeltünk. Tésztabúzára, kekszbúzára lenne szükség. De annak mások a paraméterei, ahhoz más fajtákkal kellene dolgoznunk. Kellene, de erre hazánkban nincsenek fajták. Ami Gyermelynek kell, azt nem veszik az olaszok, az nekik nem elég jó minôség. A hazai gabonakutató intézeteink nagyon el vannak maradva a fajtanemesítéssel. Nem is értem, miért nem teszünk ebbe több pénzt. Én már évek óta minôségi, célbúzát termelek. Olyat, amit az olasz partnerem elvár tôlem, olyat, aminek az elôállítását megtanultam az elmúlt tíz évben. Ezt a búzát az idén is eladtam az utolsó kilóig, elképesztôen jó áron. A fajtát mellesleg Franciaországból szereztem be. Nekünk a magyaroknak is kellene tudni ilyet nemesíteni. S ha lennének ilyen fajtáink, ehhez technológiánk, akkor a magyar termelôk zömének nem lennének búzaértékesítési gondjai. A környékbeli gazdák számára szinte felfoghatatlan, hogy tôlem naponta és kamionszámra viszik az olasz célbúzát. A múltkor odajött hozzám az egyik szomszéd gazda, hogy nem tudnám-e az övét is eladni. „De igen – válaszoltam –, ha majd ugyanabból a vetômagból és az általam javasolt technológiával termel!”. S csak ezt tudom mondani a többieknek is. V.B.

Növénytermesztés 9

AGRÁR-APRÓ HIRDESSEN NÉVJEGYKÁRTA MÉRETBEN! ÁRA: 40 000 FT + ÁFA

2013. szeptember

agrárium

12 N ö v é n y t e r m e s z t é s

LEGATO PLUS – ôszi gabonagyomirtás kompromisszumok nélkül A gabonák ôszi gyomirtása már évtizedekkel ezelôtt napirenden volt, és az elsô lépéseket a gyártók és a termelôk meg is tették. Akkoriban az ôszi gyomirtás melletti legfôbb érv a tavasszal nehezen irtható nagy széltippan és a tavaszi munkacsúcs csökkentésének igénye volt. Természetesen akkoriban csak néhány 10 ezer ha-on alkalmazták, inkább szakmai érdekesség, egy-egy szûkebb régió sajátossága volt. A technológia terjedését gátolta a szûk szerválaszték, a viszonylag magasabb költségszint, a hosszabb finanszírozási igény és a csekélyebb mértékû ôszi gyomosodás. Azóta nagyot változtak a körülmények. A nagy széltippan a legutóbbi országos gyomfelvételezés tanúsága szerint a búza ranglistán már a 3. helyen szerepel és ezzel az ôszi búza legfontosabb egyszikû gyomnövényévé vált. Felszaporodtak mellette olyan tipikusan ôszi gyomok, mint a veronikafélék, viola, árvacsalán és a tyúkhúr, amelyeket a régebbi szakirodalmak a csekélyebb károsítású gyomok közé sorolnak. Jelenleg az egyoldalú vegyszerhasználat és a szûk vetésforgó következtében olyan mértékben elszaporodtak, hogy ôsszel már gyakran bundaként borítják a talajt, rengeteg vizet és tápanyagot vonva el a kultúrnövénytôl. Tavasszal, amikor kiirtásukat megkíséreljük, már javában virágzik tôlük a tábla, a kezelés már alacsony hatékonyságú és nagyon költségigényes. A köztermesztésben lévô búzafajták is nagyot változtak. A jelenlegi vezetô fajtákat alacsonyabb csíraszámmal vetjük – nem is beszélve a hibridbúzáról! – és terméspotenciáljuk kihasználásához elengedhetetlen a korábbi vetésidô, ami fokozott ôszi gyomosodással jár. Mindent egybevetve itt az ideje a technológiai szemléletváltásnak az ôszi gabonagyomirtásban is, ami az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet érdemel. Bátran állíthatjuk, hogy a Makhteshim Agan Hungary Zrt. által tavaly ôsszel bevezetett LEGATO PLUS ideális megoldás az ôszi gyomirtásra. A LEGATO PLUS két hatóanyaga, az izoproturon és a diflufenikan kiválóan kiegészíti egymás hatásspektagrárium

2013. szeptember

rumát, megbízható védelmet adva a gabonafélék gyakorlatilag valamennyi meghatározó magról kelô gyomnövénye ellen, mint például nagy széltippan, galaj, veronikafélék, viola, árvacsalán, tyúkhúr, ebszékfû stb. Búzában és árpában egyaránt felhasználható, a vetés után, kelés elôtti idôszakban és a már kikelt állományban is. A hômérsékletre nem érzékeny, akár 5 °C-on kijuttatva is teljes hatást biztosít. A gyomok részben levelükön, nagyobb részt pedig a talajon keresztül veszik fel a hatóanyagokat, ezért fontos, hogy a kijuttatás idôszakában ne legyenek túlfejlettek. A LEGATO PLUS tartamhatása megbízható, egész ôsszel és a tavaszi idôszakban a gabona záródásáig gyommentesen tartja a területet. Használata során utóvetemény korlátozással nem kell számolni, 3 hónap után bármilyen kultúrnövény biztonságosan termeszthetô. Még tavaszi felhasználás esetén is biztonságosan vethetô utána ôszi káposztarepce, forgatás nélküli talajmûveléssel is. A termelôk számára az is fontos, hogy a LEGATO PLUS kiemelkedôen kedvezô hektár költségen kerül forgalomba, még a tavaszi gyomirtásokkal összehasonlítva is. Az elmúlt évben sokan éppen a LEGATO PLUS kedvezô áron történt bevezetésével döntöttek az ôszi gyomirtás, a gyomkonkurencia korai kizárása mellett. Idei eredményeik egyértelmûen bizonyították, hogy az ôsszel gyomirtott területeken a zavartalanul fejlôdô állományok mindig terméstöbblettel hálálták meg az idôben elvégzett gyomirtást. Akik még nem próbálták az ôszi gyomirtást, ôket arra biztatom, hogy próbálják ki a LEGATO PLUS-t, amivel a siker tervezhetô. Akik már megpróbálták – nos ôket nem kell biztatnom, nekik csak azt mondom, hogy idôben rendeljék meg a szükséges mennyiséget… A LEGATO PLUS-szal kapcsolatos további információkért keresse területi képviselôinket vagy látogasson el a www.mahun.hu oldalra. Balczár Zoltán Makhteshim Agan Hungary Zrt.

N ö v é n y t e r m e s z t é s 13

2013. szeptember

agrárium

16 A j á n l a t

A versenyképesség megôrzéséhez stabil finanszírozási háttér kell Az elmúlt évben is több külsô kockázati tényezô, mint például a szélsôséges idôjárás befolyásolta a mezôgazdaságban mûködô vállalkozások jövedelmezôségét. A folyamatosan változó piaci környezetben a gazdáknak gyorsan és rugalmasan kell reagálni annak érdekében, hogy termelékenységüket megfelelô szinten tudják tartani. A külsô kockázati tényezôk minimalizálásához pedig fejlesztésekre és beruházásokra van szükség. Ezek különbözô finanszírozási formákkal valósíthatóak meg, de a gyorsaság és a rugalmasság ezen a területen legalább ugyanennyire fontos. Hazánkban a mezôgazdaság átlagosan a bruttó nemzeti termék (GDP) 3–4 százalékát állítja elô, amely az uniós részarány duplája. A fejlôdési lehetôség azonban továbbra is megvan, melyben elengedhetetlen a megfelelô finanszírozási lehetôségek igénybevétele. Az agrárágazat finanszírozása a válság ellenére kiegyensúlyozott, a kockázati megítélés egyes piaci szegmensekben 2008 óta javult. Pénzügyi lízing, kölcsön – rugalmas és gyors A pénzügyi lízing, valamint kölcsön, mint finanszírozási forma az agrárvállalkozások számára testre szabottabb és egyszerûbb finanszírozások kialakítására ad lehetôséget. A CIB Lízingnél a mezôgazdasági ügyfélkör finanszírozása hosszú évek óta meghatározó jelentôséggel bír, és stabil szereplôként támogatja mind az új, mind a használt gépek finanszírozását. „Partnereink igényeihez folyamatosan alkalmazkodva, a gépberuházási kedvet erôsítve számos finanszírozási megoldással, valamint színes termékpalettával – lízing, kamattámogatott lízingkonstrukció, valamint támogatott gép esetén kölcsön konstrukcióval – igazodunk az elvárásaikhoz. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a finanszírozói kört tekintve az élvonalban vagyunk.” – mondta el lapunknak Lakatos Gabriella a CIB Lízing mezôgazdasági gépfinanszírozás üzletág vezetôje. Emellett a CIB Csoport portfolióján belül folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hitellehetôséggel is támogatják az agrárvállalkozásokat. Már a beruházás tervezésekor fontos átgondolni, hogy milyen finan-

agrárium

2013. szeptember

A legkedveltebb finanszírozási formák a mezôgazdaságban p

zárt végû pénzügyi lízing konstrukció p kamattámogatott lízing konstrukció forint alapon (a futamidô során a kamat fele visszaigényelhetô) p támogatási idôszakban kölcsön

szírozási formával érdemes megvalósítani a fejlesztést, és ehhez megfelelô pénzügyi partnert keresni. Szezonalitás a finanszírozásban is A gépek iránti keresletet és az idôszakos beruházási arányt elsôsorban az aratási, vetési szezon, valamint az ehhez kapcsolódó, szintén szezonálisan jelentkezô árbevétel határozza meg, mely hatás idén is érvényesült. A CIB az agrárágazat ciklikusságának megfelelôen igazodik az ügyféligényekhez és lehetôvé teszi a törlesztôrészletek szezonális visszafizetését. Szintén a mezôgazdasági szektor jellegzetessége, hogy az egyes évek teljesítménye rendkívül eltérô lehet, ezért fontos szempont, hogy a finanszírozási konstrukció is rugalmasan igazodjon ehhez. Fizetési nehézségek esetén A mezôgazdaság jövedelmezôségét jelentôs mértékben befolyásolják az idôjárási viszonyok, az utóbbi években bekövetkezett „vis major” helyzetek számos termelôt nagyon nehéz helyzetbe hoztak. A CIB Lízing az ügyfélkör helyzetét figyelembe véve, fizetési nehézségekkel küzdô partnerei részére lehetôséget nyújt a fizetési kötelezettség átütemezésére,

amelyet az esedékes törlesztôrészlet, többnyire az áfa összegével megegyezô, kiemelt törlesztôrészlet, valamint kölcsön esetén a támogatási összeg késôbbi idôpontra történô átütemezésével vagy futamidô-hoszszabbítással valósítanak meg. „Fontos számunkra, hogy terhet vegyünk le az ügyfelek válláról, teljes körû információval szolgáljunk a finanszírozási lehetôségekrôl, azok módjáról.” – emelte ki Lakatos Gabriella. „Természetesen nem lényegtelen elem a kedvezô finanszírozási mód, valamint az sem elhanyagolható, hogy amennyiben fizetési nehézségek merülnek fel, vagy egyéb probléma adódik a futamidô alatt, gyors és professzionális segítséget kapjanak” – tette hozzá a CIB szakembere. További információval és személyre szabott ajánlattal szakértô munkatársaink állnak rendelkezésre: 1024 Budapest, Petrezselyem u. 2–8. CIB24 telefonos ügyfélszolgálat: 06 40 242 242

A hirdetés nem minôsül a CIB Lízing Zrt. részérôl ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése.

agrárium

OMÉK melléklet

O M É K 2 0 1 3 19

Az agrármarketing kihívásai A 76. OMÉK 2013. szeptember 18–22. között várja látogatóit a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. Az esemény lebonyolítását és szervezési feladatait a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum vezérigazgatóság (AMC), illetve alvállalkozói végzik. A kiállítás a hazai élelmiszer-gazdaság legnagyobb marketingeseménye is egyben.

A

z Országos Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) – Magyarország legnagyobb agrárgazdasági rendezvénye – több mint százéves múltra tekint vissza. Hazánk legjelentôsebb agrárseregszemléjének célja a 2011-ben megrendezett jubileumi 75. OMÉK sikerének megismétlése, az eltelt 2 év eredményeinek bemutatása; a fejlett, hatékony, környezettudatos gazdálkodás útjainak megismertetése; a fogyasztók tájékoztatása arról, hogy a magyar termékek szigorúan ellenôrzött folyamatok során jutnak el asztalukra, ezáltal garantált a magasabb minôség és a nagyfokú élelmiszer-biztonság. „Reményeink szerint a rendezvényen a vidéki életforma varázsával is elkápráztathatjuk majd a fôvárosiakat – közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. – E törekvésünket szolgálják különbözô bemutatók, az interaktív attrakciók, a hagyományos ételeket és italokat, népi portékákat kínáló hangulatos árussorok, valamint a színpadi programok és vetélkedôk. Óriási PR- és reklámkampány gondoskodik az OMÉK százezres nagyságrendû látogatottságáról. A rendezvény agrárdiplomáciai szempontból is nagy jelentôségû: a magyar agrárium adottságainak köszönhetôen különleges színfolt az Európai Unióban. Számos vezetô agrárpolitikus, miniszter és államtitkár jelenlétére számítunk hazánkból éppúgy, mint a környezô országokból. Véleményünk szerint az OMÉK aktuális üzenetet közvetít mind az agrárszakemberek, az ágazatban tevékenykedôk, mind a városi látogatók felé. Bemutatja az agrárágazat súlypontjait, kiemeli és aláhúzza a vidék és a gazdálkodók országformáló erejét, és megmutatja a mezôgazdaság jövôben követendô irányait” – mondta Fazekas Sándor.

Trendek A protokolláris, illetve a szélesebb közönségnek szóló rendezvények mellett alighanem sok szó esik majd arról is, vajon milyen eszközökkel lehet a hazai alapanyag- és feldolgozottáru-termelés piaci pozícióit javítani. Erre szinte azonnal adódik a válasz: marketinggel. A magyar agrármarketing helyzete pillanatnyilag meglehetôsen sajátos. Adott egy világszerte elismert brand, márkanév: magyar élelmiszer. Ennek azonban a világszerte kôkemény versenyben kell helytállnia, és bizony ebbôl a szempontból nem mindig vagyunk éppen a helyzet magaslatán. A régi szakmai közhely szerint minden marketingre költött pénz fele felesleges kiadás, csak azt nem tudja senki, melyik fele. A kihívás óriási. Drasztikusan változnak a fogyasztói szokások. A Budapesti Gazdasági Fôiskola és Magyar Dietetiku-

sok Országos Szövetsége közös elemzése szerint a fagyasztott termékeken belül a kényelmi típusú készítmények részaránya az Egyesült Államokban meghaladja a 60%-ot, míg NyugatEurópa országaiban ez 30–40% (a britek vásárolják a legtöbb fagyasztott élelmiszert), a hazai gyártók termelésének pedig jelenleg alig 30%-át adják a tésztafélék, húsos feltétek, félkész- és készételek, illetve mártások, pizzák, gombócok, torták. A fagyasztott húskészítmények között a baromfitermékek vannak többségben. A készételek dinamikusan növekvô szegmense a mélyfagyasztott pizzáké, amelyek lehetnek olasz, azaz vékony tésztás pizzák, vastag tésztás, más néven amerikai típusú pizzák és a kisebb méretû snack termékek. A jellemzôen magyaros ízvilágot keresô fogyasztók körében egyre népszerûbbek az egzotikus jellegû félkész mirelitek is (népszerûek Ázsia, Afrika és Dél-Amerika ízei). Trend az egyadagos, 350–450 grammos kiszerelésû, valamint az egy-két személyes háztartások igényeit kielégítô csomagolás, nem utolsó sorban pedig az egyéni ízlések kiszolgálása. A gyorsfagyasztott termékek hazai fogyasztása messze elmarad a 35–40 kilogramm/fô európai átlagtól: a magyar átlag 12–14 kilogramm, de néhány nagyvárosban és Budapesten eléri a 20–25 kilogrammot. Mindehhez képest kell a magyar hagyományos ízvilágú termékeknek állniuk a versenyt – nem könnyû.

Szervezetten Az új kihívásokra a kormányzat jelentôs átszervezésekkel válaszolt. A közösségi agrármarketing és bormarketing feladatokat – az Agrármarketing Centrum jogutódaként – a Magyar Turizmus Zrt. látja el július 1-jétôl. A Magyar Turizmus Zrt. szakágazati támogatások nyújtására is jogosult. Igazából arról is újraindult a vita, hogy a hazai termékek piaci pozíciójának szervezett javítása mennyire tekinthetô állami feladatnak. Ezzel kapcsolatban dr. Totth Gedeon professzor, a téma egyik legnagyobb hazai tekintélye megjegyzi: „A közösségi marketing szükségessége megközelíthetô az állami szerepvállalás szükségességének az oldaláról is. Itt abból indulhatunk ki, hogy az állami szerepvállalással támogatott közösségi agrármarketing jellemzi a fejlett agráriummal rendelkezô országokat, elég, ha csak a német CMA vagy a francia SOPEXA példájára gondolunk, és ezzel az állami támogatással végül is növelik az ágazat versenyképességét. Másrészrôl bizonyos egyéb – nevezhetjük marketing- – tendenciák szükségessé teszik az állami szerepvállalást. Az ország-, illetve ország-eredet imázs jelentôségének a felértékelôdése a pozitív kép kialakulása és fenntartása érdekében az államra legalább is koordináló, támogató szere2013. szeptember

agrárium

20 O M É K 2 0 1 3 pet ró. Az agrárium szinte mindenütt, így hazánkban is nagyon erôs, és hozzátenném, hatékony országimázs-formáló tényezô, tehát errôl az állami segítségrôl az ágazat, függetlenül az amúgy is támogatásra szoruló struktúrájától, nem mondhat le. Mindez azért nagyon fontos, mert az agrárkivitel a magyar export jelentôs hányadát tette ki hosszú idôn keresztül, a magyar élelmiszerek, kertészeti, állati vagy növényi termékek jó minôségükkel és versenyképes áraikkal méltán élveztek kedveltséget azok között, akik tudatában voltak származási helyüknek. Az extenzív piacbôvülési lehetôségek kimerülése az agrártermékek piacán és egyáltalán a piaci verseny erôsödése és nemzetközivé válása komoly kihívást hozott a magyar agrárium számára, amely hagyományos, komparatív elônyeinek jelentôs részét elvesztette. A versenyképesség növelése tehát létszükséglet az ágazat életben maradása, túlélése számára, amelynek exportpiacai beszûkültek vagy az ottani versenyben lemaradtak. Ebben a helyzetben minden olyan eszköz alkalmazása létfontosságú, amellyel a versenyképesség tartható vagy fokozható. Az agrárium helyzetét súlyosbítja, hogy számos késôbb részletezendô tényezô, ágazati sajátosság miatt a folyamatosan változó piaci viszonyokhoz való vállalati szintû alkalmazkodás nehéz. Vonatkozik ez a marketingeszközök tudatosabb és hatékonyabb alkalmazására is. A vállalatok közötti marketing együttmûködések, integrációk jelenthetnek perspektívát a versenyképesség megôrzésére” – állapítja meg dr. Totth.

agrárium

2013. szeptember

Pénzkérdés Hogy minderre mennyi pénzt is lehet szánni, azt a gazdaság teljesítôképessége határozza meg. Mivel az új felügyeleti rendszerben, a Magyar Turizmus Zrt.-n belül csatlakozó programokkal, projektekkel együtt jelennek meg a költségek, egyes ágazati tételek mutathatják meg a valódi arányokat. Ilyen példa a bormarketing, amely az átszervezések után is lényegében változatlan formában folytathat. Összesen 3 millió euró – mintegy 860 millió forint – áll rendelkezésre 2013 és 2016 között a magyar borok promóciójára Japán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Kanada piacán. A rendelet szerint támogatást az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkezô, illetve a borszôlô fajtájának jelzésével ellátott borászati termékek ezen öt országban történô megismertetését és promócióját célzó programhoz lehet igényelni. A program tipikusan megfelel a közösségi marketing alapelveinek: támogatásra ugyanis a szôlô- és borágazatban mûködô szakmaközi szervezet, a programjavaslat benyújtásának idôpontjáig termékleírást már benyújtott hegyközségi szervezet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa vagy legalább öt hegyközségi tag által létrehozott társadalmi szervezet, egyesület vagy gazdasági társaság pályázhat. A támogatás a 2013/2014-es borpiaci évben, a 2014/2015-ös borpiaci évben, és a 2015-2016-osban is egyaránt egymillió euró. A szakemberek szerint az ilyen programokkal csak egy baj van: sokkal több kellene belôlük. Az idei OMÉK jó ugródeszka lehet az elôrelépéshez. K. N.

O M É K 2 0 1 3 21

Bemutatkozik az AgroSprint Kft. Cégünk, az AgroSprint Kft. 20 éves múltra viszAz elért nemzetközi szakmai sikerek mellett szatekintô, zöldség-gyümölcs feldolgozásával és 2009-ben úgy döntöttünk, hogy a magyar gyorsgyorsfagyasztásával foglalkozó, exportorientált fagyasztott termékek piacára bevezetjük elsô sacsaládi vállalat. ját márkás termékünket, Sprint márkanév alatt, Az elsô években fô tevékenységünk friss zöldamely a hazai fogyasztók részérôl kiváló fogadtaségek és gyümölcsök nyugat-európai exportja tásban részesült, és annak fogyása mind a mai volt és mindösszesen egy-két termék gyártására napig felfelé ível. koncentrálódott a termelés. A kezdeti sikereknek A siker töretlenségét biztosítva és idôben reaköszönhetôen a ’90-es évek végén felépítettük Fülöp Gábor gálva a piaci igények változására, cégünk az idei ügyvezetô gyorsfagyasztó üzemünket Karcagon, amelyet évben bevezette a mai Magyarországon jelenleg igazgató, még további négy ütemben tovább bôvítettünk, egyedülálló, prémium minôségû, bababarát tulajdonos létrehozva ezzel megyénk-, illetve a régió legnaSprint NATURA gyorsfagyasztott termékcsaládot. gyobb fagyasztóüzemét. Új termékünkkel azon piaci szegmens igényeit elégítA siker az ezredfordulóval és az azt követô években jük ki, amelyet a jelenleg forgalomban lévô gyorsfagyasztovábbra is töretlen volt, hiszen 2005-ben sikeresen útjá- tott termékek már nem képesek, hiszen napjainkban az ra indítottuk leányvállalatunkat Romániában, a Maros egészségtudatos életmódot folytató vásárlói réteg számegyei Beresztelkén. Beruházásunk eredménye a térség mára már nem elég az, hogy egyszerûen zöldséget folegmodernebb hûtôháza, amely rendelkezik logisztikai gyaszt, életmódszerûen arra törekszik, hogy minél kevekapacitással, valamint gyorsfagyasztott kiskereskedelmi sebb vegyi, illetve mesterséges anyagot juttasson a szerforgalmú termékek csomagolására alkalmas gyártási vezetébe. technológiával. A Sprint NATURA termékcsalád tagjai 450 grammos Megfelelve az elvárásoknak és a nemzetközi piaci igé- kiszerelésben már sikeresen megjelentek és kikerültek a nyeknek, 2008-ban cégünk megvásárolta nyírnagyobb hiper-, illetve szupermarketek (Metro, lugosi fagyasztóüzemét, így bôvítve a zöldTesco, Spar, Interspar) hûtôpultjaiba. ség-gyümölcs termékpalettát, feldolgozási A szortiment jelenleg öt termékbôl áll: és raktározási kapacitását, a kukorica, zöldborsó, sárgahüvelyû vágott bab, brokborsó és bab feldolgozásával. Ennek kökoli, mexikói mix, kerti mix, de célunk a toszönhetôen ma már több mint 30-féle tervábbi zöldség-, gyümölcs- és keverék varimék feldolgozása folyik üzemeinkben. ációkkal való bôvülés.

Termékeinket sikerrel helyezzük el a magyar és az európai uniós piacokon. Alig egy évtized alatt több mint 30 országgal alakítottunk ki kereskedelmi kapcsolatokat, melyek száma folyamatosan bôvül és kiterjed a kontinensen kívülre is. Termékeink jelentôs hányada konvencionális termékként kerül felhasználásra, de jelentôs a bébiétel-alapanyag és biotermék-elôállítás is. Értékesítésünk 80%-a export, 20% belföldi irányú, melynek köszönhetôen az évek során Európa legjelentôsebb élelmiszer-ipari óriás vállalatainak is a beszállítójává tudtunk válni, ami magával vonta az uniós szabványok (HACCP, BRC, IFS, BIO) és normák teljes körû átvételét és alkalmazását, valamint a legmagasabb minôségi igényeknek történô megfelelést.

A kezdeti sikereink mellett célunk az, hogy termékeink megjelenjenek a hazai kisebb élelmiszerláncokban is (CBA, Coop, Reál). Éppen azért, hogy minden érdeklôdô pontosan tájékozódhasson a Sprint NATURA termékeinkkel kapcsolatban, frissítettük és a szükséges információkkal feltöltöttük honlapunkat (http://www.sprint.agrosprint.hu/), így mindenki pontos képet kaphat arról, hogy termékünk miben más, miben egyedi, miben nyújt többet, mint a jelenleg forgalomban lévô konvencionális termékek. AGROSPRINT MEZÔGAZDASÁGI ÉS IPARI TERMÉKFORGALMAZÓ KFT. 5300 Karcag, Arany János u. 22. Tel.: 36 59 314 241, fax: 36 59 400 389 E-mail: [email protected] 2013. szeptember

agrárium

22 O M É K 2 0 1 3

A kukorica és a napraforgó betakarítása után a Magyar Termék Nagydíjas BactoFil CELL… és a növénymaradványoknak csak az értéke marad Ha egy egészséges termôtalajba beszántják a kukorica vagy a napraforgó betakarítása után a táblán lévô növénymaradványokat, akkor az természetes módon 1–2 év alatt gyakorlatilag teljesen elbomlik. Jelenleg az a helyzet, hogy az elmúlt évtizedekben történt intenzív kemizálás következtében a talajokban élô hasznos baktériumok száma közel a tizedére csökkent. Ezzel a folyamattal párhuzamosan egyre nagyobb termôképességû kukorica- és napraforgófajták és -hibridek kerültek termesztésbe, amelyek a nagyobb termés mellett többnyire jóval nagyobb zöldtömeget is fejlesztenek. A csökkent baktériumszám a megnövekedett zöldtömeg lebomlását csak jóval lassabban tudja elvégezni, ezért sok esetben a növénymaradványok évek múlva is jelen vannak a talajban és számos problémát okoznak. A fenti problémára kiváló megoldást nyújthat a Magyar Termék Nagydíjas mikrobiológiai készítmény, a BactoFil CELL, amely mindössze egy liter/ha adagban kijuttatva a jelenleg ismert legerôsebb cellulózbontó és egyedülálló ligno-cellulóz-bontó képességével, a téli hónapok alatt lebontja a kukorica és a napraforgó szár-, levél- és gyökérmaradványait. Ezáltal a növénymaradványok már nem gondot és problémát jelentenek, hanem a bennük található minden érték a következô növénykultúra fejlôdését szolgálja. Milyen problémákat okozhat a kukorica- és a napraforgószár? • Megnehezíti a talajmûvelést és a magágykészítést. • Rontja a talaj vízháztartását. • Káros pentozán hatást okoz. • Akadályozza az ôszi és a tavaszi vetést. • Segíti a kártevôk és a kórokozó gombák áttelelését, különösen, ha nitrogénnel kezeljük. • Károsan hat az utóveteményre. • Nem bomlik el az elsô évben, sokszor a 2. és a 3. évben is változatlan állapotban kerül elô. A kukorica szárában lévô hosszú szénláncú cellulózés fôleg a ligno-cellulóz molekulák miatt a rendkívül kemény és nehezen bomló anyag lényegesen növeli a talajmunkákhoz szükséges energiát. Errôl könnyen meggyôzôdhetünk, ha például egy metszôollóval próbáljuk meg elvágni a szárat. Az ôsszel, a kukorica vagy a napraforgó betakarítása után, a növénymaradványok bedolgozásakor kijuttatott BactoFil CELL hatására a következô év tavaszára még a vastag szárrészek is könnyen szétmorzsolható állagú-

agrárium

2013. szeptember

ra bomlanak el. Ez már nem akadályozza a talajmûvelést és a magágykészítést, a következô kultúra pedig már biztosan felveheti a benne lévô tápanyagokat és élvezheti a lényegesen jobb talajszerkezet elônyeit. Átfogó biológiai hatás A BactoFil CELL készítményben található baktériumok hatására a hosszú szénláncú cellulózmolekulák szerkezete megbomlik, és szôlôcukor képzôdik, amely a nitrogénfixáló baktériumok mûködéséhez szükséges, mint szénforrás. Emellett a kukorica és napraforgó növénymaradványaiban található makro- és mikroelemeket is humifikálja a termék. Az elbontott növénymaradványok már nem okozzák az elôzôekben bemutatott problémákat, hanem javítják a talaj szerkezetét és vízháztartását.

A legnagyobb nitrogénkötô hatás akkor érhetô el, ha a tarlóra permetezett hektáronként 1 liter BactoFil CELL-t kiegészítjük 1 liter/ha – a következô növényfajnak megfelelô – BactoFil A 10 vagy BactoFil B 10 készítménynyel, hiszen így nagyszámú nitrogénkötô baktériummal tudjuk beoltani a talajt. A BactoFil CELL hatására javul a talaj mûvelhetôsége, a szerkezete, a vízháztartása és nô a humusztartalma. A kártevôk és a kórokozók átteleléséhez szükséges élettér jelentôsen csökken. Mind a kukorica, mind a napraforgó esetében különösen nagy jelentôsége van a hasznos talajbaktériumok fertôtlenítô hatásának, ami lényegesen csökkenti a legsúlyosabb betegségek fertôzésveszélyét a következô kultúrára. A szerves tápanyagok feltárása, deponálása és a humifikálás miatt az ôszi mûtrágyázás elhagyható vagy a kijuttatott mennyiség lényegesen csökkenthetô.

24 O M É K 2 0 1 3

Fókuszban a magyar áru A most nyíló OMÉK-on ismét központi téma lesz a magyar áruk szerepe, piaci pozíciója mind a feldolgozásban, mind a kereskedelemben. És annak a szinte filozófiai kérdésnek a végiggondolása, mi is igazából a magyar áru.

A

vidékfejlesztési tárca például másfél éve felmérést készíttetett arról, mely cégek használnak fel olyan termékek gyártásához import nyersanyagot, amelyen ott a felirat: „magyar termék”. A 136 cégnevet tartalmazó lista lényegében felölelte a teljes hazai ágazati versenyszférát, benne a Csányi-féle Pickkel, a Surjány-hússal, a Sága Fooddal és a többiekhez hasonlóan szintén népszerû (elérhetô árú) termékekkel kereskedô Kométával. Ma Magyarországon, az egykori KGST éléskamrájában, ahol valaha 12 millió disznó hízott nagyüzemi telepeken és háztáji integrációban, egyszerûen nincs elég alapanyag ahhoz, hogy a húsipar lekötött piaci szállítási szerzôdéseit – belföldön és külföldön – teljesíteni tudja. A hazai húsipar egy évben levág (feldolgoz) 4,5 millió disznót, ennek évente változó mértékben 5–20 százalék az importtartalma. Akad cég, ahol ez csak 1–5 százalék, máshol a teljes feldolgozás felét is meghaladja a behozott nyersanyag aránya. A kormányzat által példaként kipécézett Pick saját termelôi rendszerén belül 350 ezer sertést „szervez be” a vágási struktúrájába, ehhez még felvásárol belföldrôl külsô partnerektôl további nagyjából 150 ezer darabot, ám még ez is kevés, ha a szállítási szerzôdéseit teljesíteni akarja: igenis importálnia kell disznóhúst.

Nehezen értelmezhetô „Húsipari termékek esetében amúgy is nehéz értelmezni a földrajzi eredetvédelmet” – nyilatkozta az Agráriumnak Vida András, a FAO-nak szakértôként dolgozó élelmezéskutató. Mindaz ugyanis, amit hazánk klimatikus viszonyaival, egyéb természeti adottságaival, mint egyfajta pluszként jelenítünk meg az ágazati országmarketingben, a hús esetében nagyon nehezen értelmezhetô. Az intenzív abrakfogyasztók ugyanis jelentôs mennyiségben használnak fel olyan takarmányt, amelynek fô fehérjehordozója a szója, ami a tengerentúlról érkezik Európába. E szállítmányok nagy része viszont azért tud ekkora utazás után is versenyképes lenni, mert genetikailag módosított állományokból származik – ez utóbbiak hazai termesztését viszont 2012. január 1. óta a magyar alaptörvény külön tiltja. A hazai disznók nagyon jelentôs részében azonban benne van ez a termék, nagy valószínûséggel a már említett Pick integráció állataiban is: felmerülhet tehát a kérdés, hol is húzódik az a határ, amely az ipari tömegárut és a „hungarikumokat” elválasztja egymástól. De hogy ne csak a húsosokon lovagoljunk, hozzunk másik példát is. A fôvároshoz közeli, savanyúságáról méltán híres kisvárosban több mint háromszáz, jelentôs forgalmat lebonyo-

agrárium

2013. szeptember

lító savanyító üzem mûködik. A cégek szinte egységesen lépnek fel azért, hogy mindaz a savanyúság, amely az adott térségbôl formálisan származik, minôsüljön a lehetô leggyorsabban hungarikummá, s kerülhessen föl a már emlegetett uniós földrajzi eredetvédelmi listára. Az ebbôl a körbôl kikerülô áru zöme valóban kiváló minôségû, egyetlen apró baj van vele: az alapanyagnak az adott településhez, rosszabb esetben még a magyarsághoz is vajmi kevés köze van. A környék nagyobb parkolóiban megszokott látvány egy-egy lengyel vagy osztrák kamion, amelyet szorgos targoncák döngenek körül, hordják be az import káposztát az udvar hátsó részén mûködô feldolgozóüzembe. Ott kilencven százalékban tökéletesen feketén alkalmazott ukrán és román állampolgárok szeletelik fel, tömik uborkába, pakolják hordóba. Az áru nagy része külföldre megy, ám a csomagoláson „kifelé” már ritkán tüntetik fel a kisvárost, mint származási helyet, a címkén a következôk olvashatóak: Made in EU, egy laikus számára kibogozhatatlan gyártói nyilvántartási szám és egy magyarországi postafiók cím.

Nehezen értékelhetô Ha száz embert megkérdezünk, mit tart a napi élelmiszerfogyasztás „legmagyarabb” elemének, legalább kilencven azt mondja majd: a kenyeret. E jeles ennivaló hazai történelmi és kulturális beágyazottságáról tanulmányok és mûalkotások egyaránt híven tanúskodnak, a magyar lélekben az „élettel” is azonosul. A számok tükrében a hagyományos hazai fehér kenyér azonban pillanatnyilag legfeljebb 35–40 százalékban tekinthetô teljesen magyar árunak. A Pékek Ipartestületének saját költségelemzése szerint egy kiló áruban (a kereskedelmi átadási árat, vagyis a fogyasztói árnál 20–25 százalékkal kisebb értéket alapul véve) 30 százalék a liszt, 5–7 százalék a hazai élô munkaerô költsége, a fennmaradó részt pedig az importból származó energia (fôként és elsôsorban a sütéshez szükséges, többségben gázra épülô fûtés), szállítás, az eszközök többsége és a szintén döntôen külföldi adalékok ára teszi ki. Elôször 1995-ben kísérletezett egy szakmai közösség, a Magyar Áruk Klubja olyan, a magyar termékek és szolgáltatások körét egységesen leíró követelményrendszer kidolgozásával, amelynek alapvetô meghatározásai késôbb rendre visszatértek a politikai közbeszédben is. Legfontosabb alaptétele szerint „magyar terméknek tekinthetjük azt a terméket, amelyet teljes egészében Magyarországon termeltek, termesztettek, tenyésztettek vagy állítottak elô”. Kiegészítô feltétel, hogy a feldolgozott hazai alapanyagból készült, a bolti polcokra kerülô végtermék elôállításához felhasznált import

O M É K 2 0 1 3 25 anyagok aránya nem haladhatja meg a 49 százalékot. Ez utóbbi követelmény azonban gyengíti az alapvetés karakteres szigorúságát, viszont „magyarrá” engedményezi az imént kritikai vizsgálat tárgyává tett kenyeret. Ezért elengedhetetlenné vált tisztázni, mi is a pontos – jogi és gazdasági – helyzet ezen a területen. A vidékfejlesztési tárca éppen ezért idén áprilisban részletes rendeletet adott ki minderrôl.

Szükség volt rá Szükség és igény is volt a magyar termék rendeletre és az ehhez kapcsolódó jelölési rendszerre Magyarországon, amellyel megszüntethetô a helyenként még most is tapasztalható kaotikus állapot az élelmiszerek jelölésénél – hangsúlyozza a szakminisztérium errôl szóló közleménye. A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelôs államtitkára, Kardeván Endre hangsúlyozta, a cél az, hogy a vásárló egyértelmûen tudja, mit vásárol, és melyik a magyar termék. A tárca elkötelezett abban, hogy a gazdák minél több magyar terméket állítsanak elô, és ebbôl egyre több kerüljön a fogyasztók asztalára. A magyar termék rendelet megalkotása sok idôbe és munkába telt, számos társadalmi és uniós egyeztetést kellett folytatni, amíg a rendelet elnyerte mostani formáját – fogalmazott Kardeván Endre. Egy felmérésre hivatkozva kijelentette: a magyar emberek 60 százaléka – árérzékenysége ellenére – megnézi, hogy a vásárolni kívánt áru magyar termék-e, mert csak akkor vesz mást, ha nem kap hazait. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy egyre több magyar áru lesz a boltok polcain, és azokon használják is a jelölésükre szolgáló logót.

Kategóriák Az elsô változatban szereplô, az alapanyagok származására vonatkozó elôírásokban eltérô „magyar termék” és „100% magyar termék” kategória közötti különbségtétel a vélemények többsége szerint a fogyasztók számára bizonytalan megítélést okozna, és továbbra sem teremtene egyértelmû helyzetet az élelmiszerek piacán. Többen aggályosnak találták azon rendelkezést, amely szerint magyar terméknek nevezhetô a külföldi alapanyagból Magyarország területén elôállított termék is. Ezért több szervezet azt javasolta, hogy a kétszintû megkülönböztetés helyett egyszerûen a „magyar termék” megjelölés maradjon a normaszövegben, melyre viszont szigorú szabályok vonatkozzanak. A vitás kérdések

EREDETI NÉMET MINÔSÉG! A jól ismert HW-80-as és HW-180-as pótkocsik megújult külsôvel, erôsített kivitelben ismét kaphatók különbözô felépítményekkel, melyek külön is megvásárolhatók. Teljes eredeti alkatrészellátás.

Érdeklôdni lehet: Gyuris Gyula magyarországi képviselônél CONOW-HW Pótkocsi Kft. Szeged Tel./Fax: 62 311-897 Mobil: 06 30 93 54 762

és a szakmai fórumokon lezajlott egyeztetések alapján jelenlegi formájában a rendelet az alábbi három kategóriát határozza meg: 1. Magyar termék 2. Hazai termék 3. Hazai feldolgozású termék A magyar termék vagy bármilyen, hasonló tartalmú állítás csak ebben az esetben használható az élelmiszereken: • növényi eredetû alaptermékeknél a termesztés, betakarítás, begyûjtés, tisztítás, kezelés, csomagolás Magyarországon történik; • állati eredetû alaptermékeknél a születés, keltetés, nevelés, elejtés, kifogás, a haszonállat termelésbe állítása és a csomagolás Magyarországon történik; • feldolgozatlan termékeknél a termék a fenti alaptermékekbôl készül, és • valamennyi alkalmazott eljárásra Magyarországon kerül sor; • feldolgozott termékeknél a fenti feldolgozatlan élelmiszerbôl készül, és minden mûvelet Magyarországon megy végbe, és csak ennek megfelelô feldolgozott öszszetevôk vannak jelen a termékben (kivétel: adalékanyagok, fûszerek, aromák, konyhasó). A származási helyre vonatkozóan további önkéntes megjelölések is alkalmazhatók: • a hazai termék kifejezés feldolgozott élelmiszerre, ha a felhasznált összetevôk több mint 50%-a magyar termék, és a feldolgozás minden lépése Magyarországon történt; • a hazai feldolgozású termék kifejezés minden feldolgozott élelmiszerre, ha az import összetevôkbôl is készül, de minden feldolgozási lépése Magyarországon történik. A VM szerint a rendelettervezet eredeti tartalmához képest a késôbbi változásokat az is indokolta, hogy vannak – akár a hungarikumok körébe tartozó – élelmiszereink, amelyek olyan alapanyagok felhasználásával készülnek, melyek itthon nem termeszthetôk. Ugyanakkor a termék fejlesztése, történelmi tradíciói kifejezetten Magyarországhoz kötôdnek. Ezen termékek (például konyakmeggy, Szerencsi csokoládé, Omnia kávékeverék) elôállítói részérôl vetôdött fel a kérdés, hogy ôk vajon miért nem hivatkozhatnak a magyar eredetre. Számukra vezették be a harmadik (hazai feldolgozású termék) kategóriát. K. N. Keltetôtulajdonosok figyelem! Megelégelte a folyamatos fûtési, hûtési problémákat... Nem érzi elég gazdagnak magát ahhoz, hogy kétszer szereltesse meg rendszereit... • Leinformálható referenciák • Szerelési garancia • Ingyenes helyszíni szaktanácsadás Hívjon bátran: +36 20 388 9102

2013. szeptember

agrárium

26 O M É K 2 0 1 3

Ôszi búza fajtakísérleti eredmények összefoglalása 2013 A Gabonatermesztôk Országos Szövetsége és a Vetômag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a posztregisztrációs kísérletek folyamatossá tételére kötelezte el magát annak érdekében, hogy a termelôk számára hasznosítható, objektív adatokat nyújtó kísérleteket állítson be. A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) látja el. A kísérleteket kivitelezte és értékelte a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztálya.

A

FIT önálló tevékenységét a gabonatermelôk, vetômagelôállítók, -kereskedôk és -feldolgozók egyetértésével, valamint a magyar mezôgazdaság fejlôdését fontosnak tartó civil szakmai szervezetek széles körû erkölcsi és anyagi támogatásával végzi. 2012 ôszén nyolc helyszínen (Iregszemcse, Debrecen, Eszterágpuszta, Szombathely, Tordas, IKR – Bábolna, NYME – Mosonmagyaróvár, Szarvas) 28 búzafajtát (1. táblázat) vetettünk el kisparcellás összehasonlító kísérletekben az NÉBIH szakembereinek segítségével. Minden fajta vetômagja 550 csíra/m2-es normával került elvetésre. Annak érdekében, hogy a kísérletet közelebb hozzuk a termelôkhöz, a fajtasort bemutató céllal elvetettük Gödöllô – Szárítópusztán is. A beltartalmi vizsgálatok közül a nyersfehérje, sikér és nedvességtartalmat gyorsvizsgálattal mérte a Servitec Kft., valamint ez alapján a három legjobb minôséget adó termôhely esetében az SGS Hungária Kft. nyíregyházi laboratóriumában alveográfos vizsgálatokat végeztek. A táblázatokban – ahol az ismétlések lehetôséget adtak rá – az egyes fajták közötti statisztikailag igazolható különbséget az SzD5% értékek alapján állapíthatjuk meg. Egy adott oszlopban tehát két fajta, vagy egy fajta és a fajták átlaga közötti különbség akkor valós, ha az a megadott SzD5% értéknél nagyobb szám. A minôségi paraméterek esetében – az adott tulajdonság fajtára jellemzô stabilitásának legegyszerûbb bemutatására – a termôhelyek átlagához viszonyított ingadozás relatív, százalékos mértékét is feltüntetjük. A táblázatokban a könnyebb áttekinthetôség érdekében kiemelt színnel jelöltük azokat az értékeket, amelyek átlagos vagy annál jobb mutatót jelentenek. Ennek alapján, a stabilitást tekintve szinte minden vizsgált tulajdonság esetében kirajzolódnak a „stabil és jó” a „környezeti hatásokra érzékenyebb” és a „stabil, de az átlagosnál gyengébb” kategóriák fajtacsoportjai. (A fajtakísérleti eredmények további táblázatai megtalálhatók lapunk agrarium7.hu portálján – a szerk.) A GOSZ-VSZT Ôszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérletek 2013 alapján

agrárium

2013. szeptember

1. táblázat. Minôsített ôszibúza-fajták összehasonlító vizsgálata kisparcellás kíséretekben Sorszám

Fajtanév

Fajtaelismerés éve

Fajtatulajdonos / Képviselô neve

1. Amicus

2011

Saatbau Linz Hungária Kft.

2. GK Futár

2011

Gabonakutató Kft.

3. KG Kunkapitány

2011

DE AMTC KIK

4. Mv Karéj

2011

MTA ATK Mg. Int.

5. Mv Lepény

2011

MTA ATK Mg. Int.

6. Fidelius

2010


7. Genius

2010

Saaten-Union Hungária Kft.

8. GK Berény

2010

Gabonakutató Kft.

9. GK Körös

2010

Gabonakutató Kft.

10. GK Rozi

2010

Gabonakutató Kft.

11. Kalahari

2010

Limagrain C.E. SE Mo-i fióktelepe

12. Mv Kikelet

2010

MTA ATK Mg. Int.

13. Mv Tallér

2010

MTA ATK Mg. Int.

14. Babona

2009

Agromag Kft.

15. Hyland

2009


16. Midas

2009

Karintia Kft.

17. Mv Kolompos

2009

MTA ATK Mg. Int.

18. Mv Menüett

2009

MTA ATK Mg. Int.

19. Baletka

2007

Agromag Kft.

20. Mv Lucilla

2007

MTA ATK Mg. Int.

21. Mulan

2006


22. Mv Kolo

2006

MTA ATK Mg. Int.

23. GK Békés

2005

Gabonakutató Kft.

24. GK Csillag

2005

Gabonakutató Kft.

25. Bitop

2004


26. KG Kunhalom

2002

DE AMTC KIK

27. Mv Suba

2002

MTA ATK Mg. Int.

28. Saturnus

2002


O M É K 2 0 1 3 27 2. táblázat. Minôsített ôszibúza-fajták agronómiai jellemzôi kisparcellás kíséretekben Szemtermés Fajták

Szalmamagasság

Ezerszemtömeg

Hl-tömeg

Állóképesség

Kalászolásig Érésig eltelt napok Télállóság eltelt napok száma száma

t/ha

rel.%

cm

g

kg

psz.

psz.

nap

nap

1. Hyland

9,03

117,7

93

42,1

79,1

8,36

8,71

212

264

2. Babona

8,44

110,0

97

42,5

82,3

8,75

8,93

210

262

3. Fidelius

8,34

108,7

95

46,2

80,4

8,43

9,00

210

262

4. Kalahari

8,29

108,0

101

41,5

80,7

8,86

8,14

212

264

5. Midas

8,13

106,0

105

43,5

83,4

7,25

8,86

211

262

6. Amicus

8,04

104,8

90

44,3

83,8

8,57

8,79

209

262

7. Mulan

7,98

104,0

95

44,1

80,5

8,75

8,64

213

264

8. Mv Lucilla

7,91

103,1

95

45,7

82,5

7,64

9,00

210

262

9. Mv Kikelet

7,91

103,1

92

49,0

82,9

8,43

8,86

208

260

10. Baletka

7,90

103,0

85

40,6

81,4

8,71

9,00

207

262

11. Genius

7,90

103,0

90

40,2

81,3

7,32

9,00

213

263

12. Mv Kolompos

7,80

101,7

89

50,0

78,5

7,89

8,71

209

263

13. Mv Tallér

7,69

100,2

92

43,1

80,7

7,50

8,64

205

261

14. GK Csillag

7,67

100,0

87

40,8

83,3

8,50

8,71

205

259

15. Mv Karéj

7,61

99,2

87

49,3

83,8

8,29

8,79

207

262

16. KG Kunkapitány

7,55

98,4

86

49,0

82,4

8,50

9,00

204

260

17. GK Körös

7,54

98,3

90

44,9

84,5

8,86

8,86

204

260

18. Mv Lepény

7,50

97,7

85

44,1

82,6

8,54

9,00

206

262

19. GK Berény

7,37

96,1

87

36,9

82,4

8,89

8,43

207

261

20. KG Kunhalom

7,36

95,9

112

48,0

83,9

7,71

8,93

212

264

21. GK Békés

7,31

95,3

97

43,1

81,9

8,11

8,64

207

261

22. GK Futár

7,30

95,1

83

44,0

83,4

8,21

8,57

205

260

23. GK Rozi

7,27

94,8

91

41,7

81,1

8,39

8,71

206

262

24. Bitop

7,19

93,7

105

45,8

84,7

7,79

9,00

210

262

25. Mv Suba

7,17

93,4

90

47,0

82,0

8,75

9,00

209

261

26. Mv Menüett

7,01

91,4

99

44,4

82,9

8,71

8,93

208

262

27. Mv Kolo

6,98

91,0

91

44,4

82,0

8,50

8,79

209

261

28. Saturnus

6,66

86,8

108

46,2

84,7

7,68

8,86

212

263

Átlag

7,67

100,0

93

44,4

82,3

8,28

8,80

208

262

SzD 5%

0,46

6,0

4

2,7

1,0

0,96

0,43

1

2

C.V.

6,0

3,9

5,8

1,3

11,0

4,6

0,5

0,6

8

8

7

8

7

7

8

6

Helyek száma

2013. szeptember

agrárium

28 O M É K 2 0 1 3

Iregszemcse

Szombathely

Mosonmagyaróvár

Tordas

Debrecen

Eszterágpuszta

Szarvas

Bábolna

3. táblázat. Minôsített ôszibúza-fajták szemtermése (t/ha) kisparcellás kíséretekben

Átlag

1. Hyland

11,01

6,42

9,03

8,22

8,98

8,83

10,62

9,11

9,03

117,7

2. Babona

9,63

5,51

8,65

7,56

8,40

9,14

10,16

8,47

8,44

110,0

3. Fidelius

9,88

5,88

7,88

7,38

8,97

8,44

9,74

8,51

8,34

108,7

4. Kalahari

9,57

6,09

8,20

7,52

8,21

9,09

9,96

7,65

8,29

108,0

5. Midas

9,67

6,24

8,66

7,13

8,02

7,52

9,41

8,40

8,13

106,0

6. Amicus

9,26

5,17

9,03

7,44

7,79

8,20

9,48

7,92

8,04

104,8

7. Mulan

9,30

6,63

6,75

7,26

7,55

8,93

9,26

8,15

7,98

104,0

8. Mv Lucilla

8,94

5,30

8,05

7,69

8,22

8,08

9,29

7,72

7,91

103,1

9. Mv Kikelet

9,12

5,99

8,04

7,32

8,17

8,16

8,98

7,47

7,91

103,1

10. Baletka

9,22

6,07

7,45

7,57

8,14

8,66

8,20

7,87

7,90

103,0

11. Genius

9,34

5,99

8,27

7,08

7,58

8,01

8,77

8,14

7,90

103,0

12. Mv Kolompos

9,37

5,64

6,64

6,98

8,31

8,67

9,56

7,21

7,80

101,7

13. Mv Tallér

8,80

6,07

8,09

6,89

8,09

7,93

7,94

7,69

7,69

100,2

14. GK Csillag

8,82

5,27

7,00

7,58

7,73

8,26

9,15

7,52

7,67

100,0

15. Mv Karéj

8,44

5,54

6,98

7,39

7,72

8,34

8,86

7,61

7,61

99,2

16. KG Kunkapitány

8,86

5,50

6,23

7,67

7,46

8,86

8,07

7,74

7,55

98,4

17. GK Körös

8,81

5,48

6,61

7,20

8,04

7,25

9,45

7,49

7,54

98,3

18. Mv Lepény

8,22

5,12

8,01

7,48

7,25

7,86

8,77

7,32

7,50

97,7

19. GK Berény

8,80

5,64

5,78

6,62

7,79

8,52

8,25

7,58

7,37

96,1

20. KG Kunhalom

8,35

5,52

8,01

6,91

7,05

7,04

8,47

7,54

7,36

95,9

21. GK Békés

8,46

5,76

7,46

6,72

7,49

7,34

7,92

7,29

7,31

95,3

22. GK Futár

8,62

5,55

6,10

7,53

6,96

7,85

8,60

7,20

7,30

95,1

23. GK Rozi

8,34

5,23

6,65

6,63

7,93

7,75

8,02

7,63

7,27

94,8

24. Bitop

7,98

5,86

7,79

6,62

6,67

7,17

8,45

7,02

7,19

93,7

25. Mv Suba

8,46

4,89

6,68

7,26

7,38

7,16

8,48

7,07

7,17

93,4

26. Mv Menüett

7,81

5,08

7,24

6,94

7,12

6,88

7,65

7,38

7,01

91,4

27. Mv Kolo

8,07

5,26

6,98

6,50

6,68

7,29

7,89

7,15

6,98

91,0

28. Saturnus

7,42

5,22

6,91

6,77

6,20

6,43

7,23

7,12

6,66

86,8

Átlag

8,88

5,64

7,47

7,21

7,71

7,99

8,81

7,68

7,67

100,0

SzD 5%

0,41

0,59

0,54

0,63

0,52

0,55

0,64

0,36

0,46

6,0

C.V.

3,3

7,4

5,1

6,2

4,8

4,9

5,2

3,3

6,0

Fajták

Az átlagos vagy annál nagyobb érék kiemelt színnel jelölve. Δ % – az ingadozás mértéke a termôhelyek átlagához viszonyítva (a maximum és a minimum különbsége az átlag %-ában kifejezve

agrárium

2013. szeptember

Rel. %

O M É K 2 0 1 3 29

Prémiumbúza vagy búzaprémium Az idei évben a felvásárlók egyelôre kevésbé fizetik meg a prémium minôséget az ôszi búzák esetében, mint más évjáratokban. Pozitív kivételek továbbra is vannak, hiszen jó néhány, fôleg olasz, német és osztrák malmok részére termelô gazda tudta 190–200 €/t-áron értékesíteni prémium minôségû búzáját. Ezek elsôsorban tudatosan prémium minôséget termelni akaró gazdák és megbízható, többéves együttmûködésen alapuló ügyletek voltak. Idén a magasabb termésû, de „csak” jó malmi , netán takarmány minôségû búzával is lehetett hasonló vagy magasabb hektáronkénti árbevételhez jutni, úgymond „kevesebb macerával”. Azonban lesznek még olyan évjáratok, amikor az árkülönbség újra nagyobb lehet. Nekünk magyaroknak persze már csak a tradícióink miatt is fontos a csúcsminôség célba vétele, hiszen ha mindenki csak a termôképesség irányában gondolkodik, akkor késô lesz észbe kapni, hogy minden adottságunk megvan a világ legjobb minôségû búzáját termelni és mégsem tesszük. A cél nem egyik vagy másik fajtatípus számûzése, hanem a helyes arányok megtalálása.

A SAATBAU LINZ HUNGÁRI KFT. és a LAJTAMAG KFT. közös kínálatában továbbra is az ANTONIUS, VULCANUS, STEFANUS fajták szerepelnek, kiegészítve a malmi minôségû AMICUS-szal. Az idei évben fajtáink jól teljesítettek: túlnyomóan 15% körüli fehérje és 33–40% körüli sikér értékeket kaptunk. Terméseredményeink nagy átlagban 5–7 tonna/ha között mozogtak. Ma már többéves termesztési tapasztalat alapján bátran mondhatjuk, hogy mindhárom prémium fajtánk megbízhatóan és kiegyenlítetten hozza a rájuk jellemzô, magas minôséget, párosulva az adott évjárat jellemzô termésátlagával. A prémium búza termesztésével továbbra is érdemes és kell foglalkozni, és ne feledjük, hogy fajtáink elsôsorban csapadékos évjáratokban tudják csillogtatni erényeiket: a prémium minôséget és fôleg a fuzárium-ellenállóságot. A durumtermelôknek a LUNADUR és LUPIDUR, kiváló termôképességû és télállóságú fajták vetômagjával állunk rendelkezésre. A magas szintû termeléshez érdemes a Saatbau Linz fajtáit választani és megbízható eredetû, fémzárolt vetômagot vetni.

2013 évi demo kísérleti eredmények ANTONIUS Termés t/ha

Sikér %

STEFANUS Fehérje %

VULCANUS

Termés t/ha

Sikér %

Fehérje %

Termés t/ha

Sikér %

Fehérje %

Prügy

5,4

37

15

4,9

39,1

15,6

5,3

36,8

14,6

Szekszárd

5,6

40

16,8

5,3

35,5

15,3

5,6

34

14,3

Dalmand

7,7

X

X

8,5

X

X

7,9

X

X

Tanakajd

5,7

36,6

16,8

6,6

33,5

15,8

7,4

36,8

17,1

30 O M É K 2 0 1 3

Cimbria magkezelési technológia A Cimbria Heid Hungaria KFT mezôgazdasági és élelmiszer-ipari gépforgalmazó a dán központú Cimbria vállalatcsoport közvetlen magyarországi képviselete. A CIMBRIA VÁLLALATCSOPORT a vetômag-feldolgozás területén a legismertebb cég Európában. A szemes termény feldolgozásának szinte az összes fázisához kínálunk gépeket, a szárítástól a kalibráláson át a csávázásig. Gépeink

minôsége, élettartama, felhasználóbarát kezelése a több évtizedes magyarországi jelenlétnek köszönhetôen a gazdák széles körében ismert. A Cimbria márkanév idehaza is egyet jelent a kíméletes magkezeléssel.

TEVÉKENYSÉGÜNK: teljes körû magfeldolgozó technológiák telepítése a mezôgazdaságban és az élelmiszeriparban, tervezéstôl a kulcsrakész átadásig. Egyedi gépértékesítés, gépészeti szerelés, szerviz, szaktanácsadás.

A CIMBRIA CSOPORT GÉPEI: • Serleges felvonók, rédlerek, szállítószalagok • Szín szerinti osztályozók • Terményszárítók • Különleges magtisztító gépek • Síkrostás tisztítógépek elô- és utótisztításhoz • Adag rendszerû és folyamatos üzemû csávázógépek • Vetômagtisztító és kalibrálórosták • Teleszkópos betöltôcsövek • Hengeres osztályozódobok • Ventillátorok, ciklonok, filterek. • Fajsúlyszeparátorok • Professzionális termény- és levegôcsövezési elemek • Triôrök • Kalapácsos darálók

Ta l á l ko z z u n k e g y j ó í z û b e s z é l g e t é s r e a z O M É K A p av i l o n 2 1 1 / b s t a n d j á n !

Cimbria magfeldolgozó technológia a Mogyi KFT. napraforgó-feldolgozó üzemében

Az optikai osztályozó gépeket a mezôgazdaság, az élelmiszer- és a feldolgozóipar számos területén alkalmazhatjuk

Szakértelem, szerviz, folytonosság! Cimbria Heid Hungaria KFT, 9029 Gyôr, Pásztor tér 14. tel./fax: (+36) 96/527-357, mobil: (+36) 30/9475-440 e-mail: [email protected], honlap: www.cimbria.hu

agrárium

2013. szeptember

O M É K 2 0 1 3 31

Szántáselmunkálás, magágykészítés A növénytermesztés talajmûvelési munkáiban a leggyakoribb alapmûvelés a szántás. Eszközei a vontatott- és függesztett váltvaforgató ekék. Az eketestek mögé szerelt lazítóbetétek pedig hatékony lazítást végeznek, és csökkentik az „eketalp” kialakulásának esélyét. A felület idôben történô lezárása pedig elengedhetetlen a talaj nedvességmegôrzéséhez és a késôbbi magágykészítéshez.

A

talaj megfelelô szerkezetének és vízháztartásának, nedvességmegôrzô képességének fenntartására a szántással egy menetben mûködtetett felületlezáró eszközöknek, különbözô kialakítású könnyû spirál- vagy gyûrûshengereknek jelentôs szerepe van, mint például a Kverneland CD függesztett váltvaforgató ekéhez kapcsolt Pankomat integrált szántáselmunkáló (1. ábra). A külön menetben végzett szántáselmunkálásra a különbözô hengerek nagy munkaszélességû változatai állnak rendelkezésre rugósborona elôtéttel. Az újabb konstrukciójú hengerek elé simítóelôtétek szerelhetôk fel, mint például a Güttler-hengerek különbözô munkaszélességû változataihoz kialakított Fall Spring simítóbetét (2. ábra). A simítóbetétek alkalmazásának elônye az egyenletes vetôágymélységben jelentkezik. Könnyebb ta-

1. ábra. Kverneland függesztett ágyeke spirális hengerrel

lajokon szántáselmunkálásra a rugósszárú kultivátorok rugósboronával szerelt változatai is jól használhatók. Ezen berendezéseknél is simítóelôtagok segítik az egyenletes magágy kialakulását (3. ábra). Az egy menetben történô magágykészítés gépei – konstrukciójukat tekintve – hasonló felépítést mutatnak. A magágykészítô gépek függesztett, félig függesztett vagy vontatott kivitelben készülnek. Korszerû magágykészítô gép szerkezeti kialakítását a 4. ábra szemlélteti. A magágykészítô gépek lazítóelemei a fogasborona-tagok, a merev és rugós szárú kultivátorkapák. A gépek rácsszerkezetû vázára csatlakoznak a merev boronatagok oldható kötésekkel. A lazítás hatékony elvégzésére a rugós szárú kapák különbözô frekvenciájú és geometriai mûvelôelemekkel

kerülnek kialakításra. A rugós szárú lazító mûvelôelemek gyakran külön vázkerettel önálló egységként szerelhetôk. A lazító mûvelôelemek az eltérô tulajdonságú talajokhoz igazodóan különbözô kialakításúak lehetnek, a lazító munkaeszközök tüske vagy lándzsa alakúak, míg a kultivátorszerszámok szárnyas- vagy lúdtalp kialakításúak (5. ábra). A gyomos talajok esetén a kultivátor munkaszerszámok közül a merev szárú, lúdtalpkapás változatot célszerû használni, míg szármaradványos területen a rugós kapás mûvelôeszközöket kell felszerelni. Ennek következtében az átömlési keresztmetszet nagyobb lesz, és csökken az eldugulás veszélye. Egyes magágykészítô gépek kultivátor, illetve kombinátor rugós szárú munkaeszközének rugókarakterisztikája a munkaeszközök munkamélység-változásához igazodik, ami a munkaminôségi mutatók javítása mellett jelentôs vonóerô-csökkenést is eredményezhet. A lazító munkaeszközök geometriája – minden esetben – a munkaeszközök osztástávolságának megfelelôen kerül kialakításra. A szántáselmunkáló, illetve magágykészítô gép simítóberendezései és egyengetôi a talajfelszín mikrodomborzatának kialakítását végzik. A simító, illetve egyengetô munkaeszközök egyenes vagy fogazott élû simítólapok, illetve tüskékkel ellátott simítólapok. A magágykészítô gépek vázkeretének mellsô részére szerelt, rugós szárú simítóeszközök szintén a mikrodomborzat kialakításának hatékony eszközei. Egyes magágykészítô gépeknél a talajegyengetésre és a

2. ábra. A rugós boronával vagy simítóbetéttel szerelt Güttler-hengerek kiváló rögtörô munkát végeznek. 2013. szeptember

agrárium

32 O M É K 2 0 1 3

3. ábra. A rugós elôtagok használata segíti az egyenletes vetôágy kialakulását szántáselmunkálásra merev szárú kapasorokat alkalmaznak, ezeknek a munkaeszközöknek a mélységállítása csapfurat rendszerrel munkaeszközönként külön-külön történik. A szántás és

4. ábra. A magágykészítô gépek konstrukciója és fôbb szerkezeti részei

a magágykészítés talajlezáró munkamûveletét különbözô hengerboronák, illetve hengerborona tagok végzik. Az alkalmazott hengerborona tagok konstrukciója, illetve profilja a különbözô

talajállapotoknak megfelelôen eltérô kivitelû lehet, a rögtörési, aprítási, illetve az egyengetési, tömörítési funkciók figyelembevételével. A Crosskillhengerek elsôsorban a rögtörés szem-

1. táblázat. Magágykészítô gépek fôbb mûszaki jellemzôi Gyártó és típus(ok)

Gyártó Teljesítmény Munkaszélesség A gépek tömege ország (kW) (cm) (kg)

Megjegyzés

AGRIKON

Unimat, Kombi

H

40-170

220-880

550-3310

függ/félig függ. kivitelek, talajkövetô simítólappal is

BECKER

Optimator SK

D

80-150

300-600

2000-4000

cserélhetô kapamodulok, Crosskill v. Cambridge heng.

DALBO

Multiflex, Kultimax

DK

90-135

400-600

4255-5395

vontatott kivitelek, cserélhetô mûvelôelemek

FARMET

K

CZ

70-160

300-800

1100-4250

függ./félig függ. kivitelek, pálcás v. Crosskill hengerek

FRAKOMB

(FraMest)

H

70-180

250-800

750-4500

cserélhetô mûvelôelemek, különbözô lezáró heng.

JOHN DEERE

420 A

D

170-190

570-710

4825-5250

vontatott Mulch Finischer gépek, léce hengerborona

GMV

(Géderlak) K; KP; TKV

H

25-170

220-840

410-3300

függ./vontatott kivitelek, kompaktor is

DK

35-260

250-1500

465-6850

3 alaptípus, 58 változata

H

80-130

430-600

3200-4400

lúdtalp/rugós kapás f.függ./vont. kivitelek

KVERNELAND KLF; KTC; TLC, stb.

D

70-185

300-910

650-6240

8 alaptípus, 24 változata, mellsô függesztésû is

LEMKEN

Gigant, Kompaktor; Quarz

D

59-265

250-1400

565-17800

4 alaptípus, 44 változatban, precíziós mélys. áll.

OMIKRON

OKFF; OMK; OMKS

H

33-146

220-770

300-4650

4 alaptípus, 72 változata, klf. mûv. elemek

RAU

Cultimat, Sterntiller

F

70-190

410-910

850-6240

cserélhetô mûvelô tagok és lezáró hengerek

SASFORM

Kombi-Mix

H

45-120

280-560

680-2260

függesztett kompaktorok

VÄDERSTAD

NZ-A; RST

S

88-340

400-1030

1050-14700

VERTIKUM

AK; AKS; KRM, stb.

H

35-200

260-860

800-6750

5 alaptípus, 69 változata, forgóelemes is

RABE

Sturmvogel; Quattro

D

90-180

300-900

1430-7880

függesztett/félig függ. kivitelek, 13 változatban

KONGSKILDE Germinátor, Vibro M KÜHNE

KMG; KTG; Kompaktor

Forrás: Mezôgazdasági gépek katalógusának adatbázisa 2013., és gyártmányismertetôk

agrárium

2013. szeptember

4 alaptípus, 31 változatban, klf. mûv. szersz.

O M É K 2 0 1 3 33

5. ábra. A külön vázkeretre szerelt kultivátorszerszámok pontjából végeznek hatékonyabb munkát, míg a Cambrigde-hengerek jobban tömörítenek, illetve aprítanak. Számos magágykészítô gépkonstrukció különbözô acélszerkezeti kialakítású, például huzalos, léces vagy pálcás, illetve fûrészfogas hengerborona tagokkal rendelkeznek. A szántáselmunkáló, illetve a magágykészítô gépeken alkalmazott spirál vagy egyedi profilú hen-

tezési rendszere – egyes típusoknál – a traktor helyzetét és a függesztôberendezésén keresztül a gép lezáró elemeinek helyzetét hangolja össze. Más esetben pedig a precíziós munkamélység-tartást a traktor helyzetétôl függetlenül, a tömörítô elemek szintezésével valósítja meg. A traktornyomlazító merev vagy rugós szárú kapák, illetve kapasorok szintén fontos munkaszerszámai a magágykészítô gépeknek. A magágykészítô gépek fontosabb mûszaki adatait az 1. táblázatban foglaltuk össze. A magágykészítésnek a mûvelettakarékos talajmûvelési technológiában is jelentôs szerepe van, erre a célra különbözô konstrukciójú nehéz, szántóföldi kultivátorok tárcsával kombinált változata, vagy a nagy keretmagasságú mulcskultivátorok kiválóan használhatók (5. ábra).

6. ábra. Lenken Compakt-Solitair KK vetôgépkombináció Zirkon forgóboronával gerborona tagok folyamatos talajérintkezéssel és hatékony felszínképzéssel dolgoznak. A különbözô hengerborona kombinátorok, például pálcás hengerborona és Crosskill-henger alacsony vonóerôt igényelnek, hatékonyan porhanyítanak és – normál talajállapotok mellett – kevésbé hajlamosak az eltömôdésre. A különbözô konstrukciójú hengerek, hengerboronák terhelése a megfelelô rögtörô, porhanyító és tömörítô hatás elérésére mechanikusan nyomórugóval munkaeszközként vagy a teljes munkaszélességben hidraulikusan történik. Az egyenletes magágy vagy vetôágy mélységbiztosítására a magágykészítô gépek konstrukciójának nagy többsége precíziós szintezési rendszerrel készül. A magágykészítô gépek precíziós szin-

Az utóbbi idôben széles körben terjednek a szántáselmunkáló magágykészítô gépekkel kombinált kialakítású gabona sorvetô gépek. Az így kialakított vetôgépek szántáselmunkáló, illetve magágykészítô konstrukciói mellsô tömörítô hengerekbôl, lazító kultivátorból és tárcsás munkaeszközökbôl, valamint hátsó gumitömlôs tömörítôhengerekbôl állnak (6. ábra). A talajtípustól függôen – a tárcsás talajmûvelô eszközök helyett – alkalmazhatnak nehéz, kötött talajon szántás elmunkálására, illetve magágykészítésre aktív hajtású forgóboronákat is. Egyes vetôgéptípusok pedig összeépíthetôk vontatott magágykészítô gépekkel, melyek konstrukciói az elôzôekben ismertetetteknek felelnek meg. Dr. Kelemen Zsolt MGI – Gödöllô 2013. szeptember

agrárium

34 O M É K 2 0 1 3

A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. alábbi tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja leendô Partnerei figyelmébe A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének rövid bemutatása a megalakulástól napjainkig A Galldorf Zrt. jogelôdje, a Galldorf Kft. 1997. évben alakult 3 millió Ft törzstôkével. A megalakulást követô években cégünk fô tevékenysége a broilercsirke-nevelés és a – fôleg saját célra történô – keveréktakarmány-gyártás volt. Az 1998–2003-as években a Galldorf Kft. intenzív technológiai fejlesztésbe kezdett.Több ütemben 188 millió Ftra emeltük a cég törzstôkéjét, támogatásból, hitelbôl és saját erôbôl 8000 m2 alapterületû, 13 korszerû baromfiistállóból álló baromfitelepet és egy 10 tonna/óra kapacitású keverôüzemet létesítettünk. A keverôüzemünkben a keveréktakarmány mellett több gyártósoron premix, zsírpor és full-fat szója elôállítása folyik jelenleg is. A Galldorf Kft. 2006. év végén a csirkenevelést végleg befejezte, a meglevô erôforrásainkat az ömlesztett takarmányok, full-fat szója és a különbözô takarmánykiegészítôk gyártására és forgalmazására fordítottuk. Cégünk fontosnak tartja a dolgozói továbbképzését, a balesetmentes üzemelést és a különbözô minôségbiztosítási rendszerek bevezetését. 2009-ben a már korábban bevezetett HACCP és ISO 9001:2000 tanúsítás mellé megszereztük az ISO 22000:2005 tanúsítást is, amely élelmiszer-ipari szintre emeli a takarmánygyártás során az élelmiszer-biztonság és a minôségirányítás követelményeit. A minôségbiztosítás további erôsítése érdekében 2012-ben cégünk megszerezte a „GMP+ B3” minôsítést is, amely a jó gyártási és kereskedelmi gyakorlat bevezetését és folyamatos ellenôrzését hivatott bizonyítani. 2013 tavaszán bevezettük és auditáltuk a fenntartható bioüzemanyagtermelésre vonatkozó ISCC-EU szabványt is. Minôségbiztosítási rendszereink erôsítése és a full-fat szója gyártási folyamatának kiegészítése érdekében üzembe helyeztünk egy saját GMO-labort, amely különbözô gyorstesztek használatával hivatott elkülöníteni a bejövô alapanyagok és a kimenô késztermékek közül a GMO-t tartalmazó tételeket. A GMO-ellenôrzés mellett a megvásárolt rendszer alkalmas különbözô toxinok mennyiségének (Aflatoxin, DON toxin, Zearalenon stb.) gyors és pontos megállapítására. A 2012-es gazdasági évben az árbevételünk meghaladta a 16 milliárd Ft-ot, a Galldorf Kft. legyártott és értékesített cca. 90 000 tonna ömlesztett és zsákos takarmányt, full-fat szóját, premixet és zsírport. Cégünk ke-

agrárium

2013. szeptember

reskedelmi részlege a fentiek mellett közel 100 000 tonna gabonát, olajos magot, fehérjehordozót és egyéb takarmányozási alapanyagot értékesített belföldre és exportra. Saját tulajdonú, Hernádon felépített raktárkapacitásunk meghaladja a 30 000 tonnát, ahol szükség szerint akár 1000 tonna árut is tudunk fogadni naponta. 2013. január elsejétôl cégünk átalakult Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zártkörûen Mûködô Részvénytársasággá. A Galldorf Zrt. vezetôinek szakképzettsége (a felsôvezetôk felsôfokú, egyetemi végzettséggel, 2 fô esetében kiegészítô diplomával és szakmérnöki oklevéllel, valamint igazságügyi szakértôi végzettséggel rendelkeznek), lelkesedése, hozzáállása és a termelésben, kereskedelemben megszerzett tapasztalata a biztosíték arra, hogy a cég fejlôdése az elkövetkezô években is dinamikus és töretlen legyen. Takarmánygyártás és -forgalmazás Magyarország egyik legmodernebb, az SGS Hungária Kft. által évente auditált, tanúsított HACCP, ISO 22000:2005 és „GMP+ B3” minôségbiztosítási rendszerben mûködô takarmány-, premix- és full-fat szója üzeme, felkészült szakemberek irányítása mellett saját gyártású termékeivel áll Megrendelôi rendelkezésére.

A takarmányforgalmazáshoz kapcsolódó szolgáltatásaink • Receptúrakészítés, technológiai, fertôtlenítési, állategészségügyi tanácsadás; • mintavételek, laborvizsgálatok, ezen belül toxinvizsgálatok elvégzése, elvégeztetése; • minôségbiztosítási rendszerek kiépítésében történô közremûködés, tanácsadás.

O M É K 2 0 1 3 35 Gabonafélék és különbözô takarmányalapanyagok nagykereskedelme Különbözô gabonaféleségek, olajos magvak, fehérjehordozók, malomipari, söripari, szeszipari melléktermékek, takarmány szójaolaj, napraforgó olaj stb. forgalmazásával segítjük Partnereinket. Takarmánykiegészítôk nagykereskedelme Különbözô, a takarmánygyártás során felhasználásra kerülô alapanyagokat forgalmazunk Partnereink felé. Például MCP, aminosavak, savanyító anyagok, enzimek, vitaminok, só, szódabikarbóna stb. Sörárpa és szójabab vetômag forgalmazása, integráció A Galldorf Zrt. söripari partnerei biztonságos ellátása érdekében a piacon elterjedt és a termelôk által megked-

velt ôszi és tavaszi vetésû sörárpa fajtákat forgalmazza, különös tekintettel a tavaszi Bojos és az Ebson fajtákra. A szójababtermelés területén együttmûködô partnerünk fajtáit kínáljuk Partnereink részére, melyek között korai és középérésû fajták (Royalpro, Hipro, Energy, Terrapro, Prestopro) egyaránt megtalálhatóak, melyekre magas beltartalmi paramétereik (nyersfehérje, nyersolaj) miatt szívesen kötünk felvásárlási szerzôdést már a vetés pillanatában. Popovics Tamás, igazgató Kérjük, keressen bennünket az alábbi elérhetôségeinken: Postacím: Iroda: Telefon: Telefax: E-mail: Web:

2376 Hernád, Köztársaság út 92. 2376 Hernád, Köztársaság út 92. 29/374-250 29/374-639 [email protected] www.galldorf.hu

A Galldorf Zrt. alapító tagja a megalakult Magyar Szója Nonprofit Kft.-nek

A hazai alapanyagú egészségvédô élelmiszerek részarányának növelésére 9 taggal, 6,5 millió forint alaptôkével megalakult a Magyar Szója Nonprofit Kft. Az új szervezet a génmódosítástól mentes itthon termesztett szója vetésterületének növelését, feldolgozását tûzte ki feladatul. Jelenleg csupán 40 ezer hektáron termesztik ezt a fôként takarmánynak való fontos fehérjeforrást, holott a vetésterület a kedvezô ökológiai adottságok miatt akár ennek többszöröse is lehetne. A gazdálkodók egyelôre inkább a búzát, kukoricát részesítik elônyben, pedig a GMOmentes szója jövedelmezôbb lehet a búzánál, hektáronként akár 50 ezer forintnál is többet hozhat, és a világpiaci ára évek óta emelkedik. A növekvô fehérjeínség kielégítésére korlátlan a felvevô piac. A törvény szerint élelmiszer-biztonsági megfontolásból Magyarországon nem termeszthetô génkezelt növény, ám az itthon elôállított kevés „tiszta” szója döntô hányada is exportra kerül. Az állam pedig – ki-

szolgáltatva a világpiaci helyzetnek – a takarmány keverô üzemek részére kénytelen engedélyezni nagy mennyiségben a génkezelt argentin, brazil szója importját. A társaság a megfelelô termelési technológiák kiválasztásával, növényvédelmi útmutatóval, a termesztésre javasolt szója fajták kiválasztásával, szaktanácsadással segíti az e fehérje növényre átálló gazdálkodókat. Az elképzelés szerint a Magyar Szója Nonprofit Kft. – termesztôk, kereskedôk, feldolgozók, növény védôszer gyártók, élelmiszer gyártók, vetômag elôállítók – idôvel szakmaközi szervezetté alakul, ami felgyorsíthatja a hazai GMO-mentes szójatermesztés növelését. Seiwerth Gábor, ügyvezetô [email protected]

2013. szeptember

agrárium

36 O M É K 2 0 1 3

A sertéstartás alappillérei A Vidékfejlesztési Minisztérium az ország négy régiójában rendezett konferenciát a múlt évben elfogadott sertésstratégia megvalósításának elôsegítésére. A sertésstratégiával kapcsolatos tennivalókat a szeptemberi OMÉK-on összegzik. Most azt a négy alapvetô tényezôt vesszük sorra, ami a sertéstartás eredményességét befolyásolja. Ilyen a megfelelô technológia, a jó genetika, a magas szintû takarmányozás és a kiváló szakértôi vezetés. Mindezek szükségesek, hogy az állományok tenyészértéke minél inkább kifejezésre jusson a jövôben.

A

z 1990-es évek elején a hazai sertésállomány nagy részét a háztáji sertéstartás adta. Akkor a sertésállomány 6 millió körüli volt, azóta jócskán megváltozott a statisztika. Visszatekintve, 1990–2001 között az egyéni gazdaságok piaci részesedése 47–56 százalék között mozgott. A KSH felmérése szerint tavaly év végén a sertésállomány 73 százalékát a gazdasági szervezetek, 27 százalékát az egyéni gazdaságok tették ki. A sertésstratégia tavaly augusztus végén jelent meg. Azt nem lehet mondani, hogy azóta nem született eredmény. Példaképp említve sikernek könyvelhetô el az elôzô évi 20 százalékos növekedés az állatjóléti támogatásokban, de a sertéstenyésztôk szerint helyzetük és az ágazat stabilitása gyorsabb tempót kívánna.

Szükségszerû technológiai fejlesztések Magyarországon a nagy létszámú sertéstelepek ötven százalékát a hatvanas évek vége felé, a hetvenes évek elején építették az akkori típustechnológiáknak megfelelôen. Az elmúlt években számos gazdaságban végrehajtottak telepkorszerûsítéseket, de a felújításra váró telepek száma még mindig legalább 70 százalék. A hetvenes években állami gazdaságok többsége rendelkezett földterülettel, ahol megoldott volt a takarmánynövények termesztése vagy a hígtrágya elhelyezése. Ma a hazai sertéstenyésztôk többsége már termôföld nélkül gazdálkodik, így a földalapú támogatásból kimarad és a takarmányt kénytelen megvásárolni. A sertéstelepek az elmúlt évek alatt arra kényszerültek, hogy a többlethozamokkal nem járó környezetvédelmi fejlesztéseket is megvalósítsák, különben mûködésüket veszélyeztették. A hatékonyságnövelô beruházásokat sokan nem tudták megkezdeni vagy befejezni, ezért versenyhátrányba kerültek. Érzékelhetô, hogy gabonatermésünk a jelenleginél jóval több sertést is kiszolgálna. Megvan a lehetôség, hogy jól megtervezett marketingmunkával jelentôsen több sertéshúst exportáljon az ország akár a hatalmas japán piacra, akár más országokba. Mások a körülmények egy dán, holland telepen és mások a banki lehetôségek egy ottani gazda számára. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a hazai sertéságazatnak a tömegárú megteremtésében vagy inkább a minôségi termékek elôállításában kellene szerepet vállalnia. Az évek során a sertéstenyésztésben is egyre inkább felértékelôdött a hatékonyság, a gazdaságosság, a környezet-

agrárium

2013. szeptember

védelem és az állatvédelem kérdése. Ezeknek a követelményeknek igyekeznek megfelelni a sertéstelepek, de a tenyésztés és a hizlalás jelenlegi jövedelmezôsége és a forráshiány miatt a fejlesztés a legtöbb helyen elmarad. A források elôteremtésének eredményessége, a beruházások elindítása, a megfelelô technológia kiválasztása hosszú évekre határozza meg a telepek sorsát. „Gazdasági és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve szakértôi vélemények szerint az almos technológiát sem szabad figyelmen kívül hagyni a beruházás tervezésekor” – hangzott el az egyik sertés fórumon. A telepi adottságokat jól kiismerve, a lehetôségek szerint kell alapos döntést hozni, ha hosszú távon akar talpon maradni az adott sertéstelep. Az OTP Bank agrárágazati üzletágának elemzése szerint a hatmilliós sertésállomány eléréséhez mintegy 450 milliárd forint értékû beruházás lenne szükséges az elkövetkezô években. A szakminisztérium új lehetôségeket vár a 2014-tôl kezdôdô EU-s költségvetési ciklustól. A tenyésztôk nem tudnak mást tenni, mint bizakodni, hogy helyzetük gyorsabban fog javulni, és hogy nem hiába fejlesztenek.

Genetika és takarmányozás Genetikai színvonalban nem akkorák a különbségek a versenytársakhoz képest, mint a telepek technológiai színvonalában. Láthatunk szép eredményeket idehaza is, hiszen ahol korszerû körülmények között tudnak termelni, azok a telepek tudják is produkálni évente a 25–27 malacot kocánként. Azonban a sertéstartók többsége 20–22 leválasztott malaccal vagy még kevesebbel számolhat kocánként évente, nagyrészt a gyengébb technológiai színvonal miatt. Magyarországon is már jó ideje elérhetô a hibridsertéseket elôállító világcégek genetikája, tehát szabad a választás, hogy a jól adaptálódott hazai fajtákra alapozzon a telep, vagy vakon bízzon a külföldi hibridsertéseket kínáló vállalkozásokban. A sertéstartók jól tudják, mi minden múlhat az állományok genetikai potenciálján. Akár az elkészülési idôben, akár a testtömeg-gyarapodásban vagy a fajlagos takarmányfelhasználásban jelentôs különbségek lehetnek a genetikai színvonal miatt. Ennek tudatában a legtöbb telep mégis a saját állományából állít termelésbe tenyészkocákat ahelyett, hogy törzstenyészetbôl vásárolna jobb eredményekre képes tenyészkocasüldôket.

O M É K 2 0 1 3 37 Amikor a genetikai fejlesztésre kerül sor, érdemes szem elôtt tartani azt a szempontot, hogy a tenyésztésben sem szabad elvesztenünk önállóságunkat, hiszen akkor teljesen kiszolgáltatottá válhatunk. A genetikai fejlesztést úgy kell megoldani, hogy a döntések nagy része saját fejben dôljön el, és a hazai körülmények figyelembevételével javítsunk a fajták és hibridek mutatóin. Magyarország adottságai a magas fehérjetartalmú szója kivételével megfelelnek a sertéstakarmányozáshoz szükséges abraktakarmányféleségek termeléséhez. Ezeket az adottságainkat érdemes megbecsülni, mert ennek köszönhetôen lehetünk képesek minôségben mást elôállítani a versenytársaktól, akik fôleg hallisztet használnak fehérjeforrásként. A hizlalás eredményessége sok mindentôl is függ, de leginkább befolyásoló tényezônek a takarmányfelvétel tekinthetô. Mivel a takarmányozási költségek teszik ki a sertéshúselôállítás legnagyobb költségtényezôjét, különös figyelmet kell fordítani a takarmányozás hatékonyságára. Legalább 20–30%-kal növelni kellene a fajlagos termelési mutatókat. A sertéstelepeknek ma már minimum teljesítenie kellene legalább a 790–800 gramm/nap súlygyarapodási vagy a 2,8–2,85 kg/kg fajlagos takarmányhasznosítási szintet. A takarmányozás megszokott naturális mutatói mellett érdemes kiszámolni a telepi takarmányfelhasználás hatékonyságát. Igazán hatékonyan csak megfelelô genetikai alapokkal lehet termelni, ezért jól át kell gondolni, hogy vajon tényleg az lehet-e az olcsóbb megoldás, ha saját elôállítású kocasüldôt állítunk be a termelésbe.

Szakértô kezek Sokszor hallható, hogy az egész európai mezôgazdaságot sújtja az elöregedés. Az Európai Unióban a mezôgazdasági termelôk egyharmada 65 év feletti. Ezzel szemben a 35 év alattiak aránya csupán alig 6 százalék. A magyar mezôgazdaság jövôje szempontjából és a sertéstenyésztés szemszögébôl is az egyik kulcskérdés a generációváltás, a megfelelô szakemberek képzése. Ha nem lesz megfelelô utánpótlás, akkor további leépülés várható az állattenyésztésben, és a termelés hatékonysága is romlik. Az agráregyetemekrôl közelmúltban kikerülô fiatalok véleménye szerint is lenne a gyakorlati képzésen mit fejleszteni. A menedzsment szerepe kiemelten fontos a telep eredményeit illetôen, hiszen a hatékonyság a technológiai színvonalon túl a munkaszervezéstôl kezdve a telep állat-egészségügyi helyzetétôl is függ, amit csak nagy tapasztalattal lehet ellátni. Azok a termelôk, akik már több évtizede foglalkoznak sertéstenyésztéssel, megtapasztalták a sertéspiac ciklikusságát. Magyarországon mindig is rövidebb ciklusok jellemezték a sertésfelvásárlási árak alakulását. Az EU fejlettebb sertéstenyésztéssel rendelkezô országaiban hosszabb ciklusok voltak jellemzôk, míg nálunk 3–4 éves periódusok voltak megfigyelhetôk. Ahhoz, hogy a tenyésztési kedv visszaálljon, kiszámíthatóbb sertéstartásra, a felborult sertésciklus helyreállítására van szükség, amit csak hosszabb idôn belül lehet megoldani a jelek szerint. G.P.

2013. szeptember

agrárium

38 O M É K 2 0 1 3

A hazai genetikai potenciál megôrzése és kihasználása Az állattenyésztés jövôje szempontjából kulcsfontosságú kérdés a biológiai alapok megôrzése, a genetikai változatosság védelme a magyar tenyészállatok genetikai potenciáljának növelése. Hol tart ma agráriumunk ezen a téren? – tettük fel a kérdést Dr. Wagenhoffer Zsombornak, a Magyar Állattenyésztôk Szövetsége igazgatójának. „Tudjuk, hogy nagyon komoly tradíciói vannak a magyar állattenyésztésnek. A környezô országok között kimagasló az, amit állattenyésztô elôdeink letettek az asztalra. Ezek az alapok még stabilak, amire lehet építkezni” – nyitja a beszélgetést Dr. Wagenhoffer Zsombor. Az elmúlt húsz-harminc évben az állattenyésztés folyamatosan átalakult, egyre inkább a versenyképesség került elôtérbe, ezért számos kisebb létszámban tartott fajta háttérbe szorult, és jó néhány feledésbe merült, van, amelyik teljesen elveszett. Mára a világfajták, hibridfajták adják az olcsóbb tömegáru alapjait. Felmérések szerint a föld népessége 2050-ig várhatóan 9 milliárdra nô. Az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete (FAO) szerint akkor 60 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, mint 2012-ben. Azonban a minôségi élelmiszerek iránti igény is egyre nagyobb, és nemcsak Európában, hanem a világ más részein is. Ennek kielégítésére a magyar minôségi állatitermék-elôállítás a jelenleginél nagyobb volumenben is képes volna hozzájárulni.

Az alapok megvannak A világfajtáknak és hibridfajtáknak tehát egyre nagyobb szerepük van világszerte és lesz a jövôben is a tömegáru elôállításában. Szakértôk szerint Magyarország akár 17 millió embert is el tudna látni élelmiszerrel, mivel természeti adottságaink megvannak hozzá. Él az a szaktudás a növénytermesztôkben és az állattenyésztôkben egyaránt, ami ezt az élelmiszertömeget meg tudná teremteni. Megoszlanak a vélemények, de a szakma képviselôi közül is egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy az országnak inkább a minôségi élelmiszerek elôállításában kellene szerepet vállalnia. Ehhez pedig a magyar tenyészállatok jó alapot szolgálnak. „Magyarország úgy tud igazán versenyezni az élelmiszerpiacon, hogy minôségben egy megkülönböztetett minôséget állít elô. Nagyon fontos terület például, hogy merre tovább magyar sertéstenyésztés. Ne versenyezzünk közvetlenül a tömegárukkal, hanem inkább egy különleges helyet foglaljunk el a piacon. Biztos, hogy ez a nehezebb út, ezen könnyebb is elbukni, de az ország számára mégis ez lehet a járhatóbb útvonal. A hazai természeti adottságok és a magyar állattenyésztés genetikai potenciálja erre jobb lehetôséget ad” – véli Wagenhoffer Zsombor.

agrárium

2013. szeptember

Egyre sürgetôbb feladat a mezôgazdaságban az állattenyésztés és növénytermesztés felborult egyensúlyának helyreállítása. Hatékonyabb termelési feltételekkel, a hazai biológiai alapokra építkezve a genetikai potenciál tovább növelhetô és a magyar állatitermék-elôállítás mérlege javítható. Erre az adottságaink megvannak, kiaknázásuk az elkövetkezô évek fontos feladata lesz.

Meglévô és új genetika A tenyésztés döntések sorozatával jár, amiben természetesen megférhet külföldi és hazai genetika egyaránt. Szükség is van újabb genetikai forrásokra, mivel az évek múlásával a biológiai alapok lecsökkentek. Versenyképesnek pedig csak állandó megújulással lehet lenni, ezért is szükséges a külföldi genetika, de nem alárendelt szerepben. Az nem történhet meg a tenyésztésben, hogy a genetikai változatosság csorbuljon és egyoldalú tenyésztést folytassunk a külföldi genetika javára. Meg kell találni a megfelelô arányokat a hazai és a külföldi genetika alkalmazásában. A különbözô állattenyésztési ágazatokban alkalmazott magyar genetika hol jobban, hol rosszabbul teljesít. A holstein-fríz fajta, mint világfajta esetében a magyar tenyésztés is eredményes. A tejtermelôk nagy része külföldi genetikára alapoz, holott a magyar tenyésztésû bikák szaporítóanyaga sem marad alul a külföldi minôségtôl. „A hazai holstein-fríz tenyésztésû bikák nemzetközi öszszehasonlításban az Interbull rendszerben egészen jó helyen szerepelnek. Ebben az ágazatban egy jól mûködô tenyésztésszervezési rendszerünk van, ami a környezô országoknak is példaszerû” – említi meg Wagenhoffer Zsombor.

Technológia vagy genetika? A sertéságazatban az elavult tartástechnológia miatt vagy takarmányozási hiányosságokból eredôen, de leginkább forráshiányra visszavezethetô okokból jelenleg csak kevesen képesek javítani a genetikai színvonalon. Természetesen itt is vannak eredmények, hiszen a mangalica sikere vitathatatlan, de ez csupán réspiac a nagyüzemi sertéstenyésztés mellett. A sertéstenyésztôk helyzete még korántsem stabilizálódott. A tenyésztôk többsége saját helyzetének stabilitásán gondolkodik, nem genetikai fejlesztéseken.

O M É K 2 0 1 3 39 „A sertéságazatban a huszonegyedik óra utolsó percében vagyunk. Eltelt egy év a sertésstratégia megjelenése óta. Egyesek szerint dübörög, mások szerint semmi sem történt. Az igazság valahol a kettô között van, mert vannak eredmények, de azt reméltük, ezek gyorsabban szaporodnak” – fogalmaz Wagenhoffer Zsombor A sertéstenyésztésben a versenyképesség megôrzésének érdekében egyre több termelô a nagy világcégek által felkínált genetikára alapoz, amely a tömegáru elôállítására kiválóan alkalmas. Mivel manapság a fogyasztói igények változóak akár tömegáruról, akár minôségi sertéshúsról beszélünk, mindkettôre van igény. Nem válhat „bérhizlalóvá” az egész ország, éppen ezért minôségisertéshús-beszállítóvá is válhatunk. Kezdetnek ismét önellátóvá kell válni sertéshúsból és ezt célszerûbb megtenni magyar sertésbôl.

Közös érdek a megôrzés „Veszélyes, ha nem építkezünk a saját alapokra és nem fejlesztjük a hazai tenyésztést, mert könnyen elveszíthetjük önállóságunkat. Példát találunk erre a baromfiágazatban is. Számos magyar fajtát ma már szinte csak génmegôrzés jelleggel tartanak. Felmerülhet a kérdés, mi van, ha valami oknál fogva nem lehet behozni szülôpárokat a jövôben, vagy felüti a fejét valami a nagyvilágban. Meg kell ôrizni a magyar fajtákat is, mert nem lehet tudni, hogy a jövôben mikor lehet rájuk szükségünk igazán” – figyelmeztet Wagenhoffer Zsombor

A nemzeti kincset képviselô, ôshonos magyar állatfajták megôrzése mindannyiunk közös érdeke. Magyarország a világon az elsôk között ismerte fel a génmegôrzés fontosságát, 1961-ben az akkori Állami Gazdaságok Központja kijelölt 200 magyar szürke tehenet fajtatiszta tenyésztésre. Napjainkra Magyarországon a tehénlétszám eléri a 7000-et, tehát a génmegôrzés megoldott. A szürke marhára alapozott termékvertikumot lehet még bôvíteni és még piacosabbá tenni a mangalicához hasonlóan.

Közös érdek a megôrzés Ha visszagondolunk, a múlt század utolsó évtizedének elején csupán 200–300 mangalicakoca volt az országban, mára a kocalétszám eléri a 10 ezret. A nyár folyamán a sertésstratégia megvalósítását segítô konferenciasorozat debreceni Farmer-Expón tartott sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium 110 millió forinttal támogatja a Mangalicatenyésztôk Országos Egyesületét. Magyarországon évente mintegy 60 ezer hízót nevelnek és vágnak le, ez a teljes magyar sertéstenyésztés 2 százaléka. „Meg kell találni a módját az ôshonos fajták esetében, hogy a génmegôrzést minél inkább összhangba tudjuk hozni a piaci elvárásokkal. A mangalicatenyésztésben ez már sikerült és reméljük, hogy ez a szürke marha és egyéb ôshonos állataink esetében is így lehet” – bizakodik Wagenhoffer Zsombor. G.P.

A világ No.1 ekéi készletrôl! 2013. szeptember

agrárium

40 O M É K 2 0 1 3

Szigorúan ellenôrzött adatok A mezôgazdasági flottakövetô rendszerbôl érkezô adatok körének kibôvítése és megbízhatóságának növelése Míg a szállítmányozásban már régóta használnak GPS-alapú flottakövetô rendszereket, addig a mezôgazdaságban az elsô felhasználók 4–5 éve jelentek meg. Ennek oka, hogy a hagyományos – elsôsorban a jármûvek helyzetének megmutatására épülô – flottakövetô rendszerek nem feleltek meg a mezôgazdaság támasztotta speciális követelményeknek. Az agrárfelhasználás igényeinek leginkább megfelelô rendszert kínál az ITineris Informatikai Kft. A minden összetevôjében Magyarországon fejlesztett és gyártott WayQuest rendszer sikerességét bizonyítja a több mint 200 partner és a 4500 felszerelt erôgép. A tradicionális flottamenedzsment feladatok, mint a jármûvek aktuális helyzetének, állapotának követése, a megtett útvonalak visszatekintése és riportozása, az üzemanyag-felhasználás monitorozása és az esetleges visszaélések felderítése mellett egy ilyen rendszer egyik legfontosabb célja, hogy a tulajdonos pontos információkat kapjon az egyes földterületeken elvégzett munkafolyamatokról, az azokhoz kapcsolódó minôségi és mennyiségi mutatókról. A WayQuest rendszer több oldalról nyújt támogatást az ilyen munka- és területalapú kimutatások elkészítéséhez, és ami még fontosabb, az adatok különbözô vállalatirányítási, költségelemzô rendszerek felé történô exportjához. Egyrészt a program lehetôséget biztosít a saját táblatérképek bevitelére, illetve azoknak az egymást követô termelési idôszakok szerinti parcellakiosztására, és a termelt kultúrához igazodó alakítására. Ezáltal minden mérési adat lekérdezhetô a megmûvelt terület vagy növény szerinti bontásban is. Másrészt a traktorokba felszerelt egyszerûbb és intelligensebb perifériák segítségével a jármû vezetôje azonosíthatja magát, a vontatott munkagépet és a végzett munkafolyamatot is – így a rendszerben automatikusan kapcsolódik össze a végzett munka, az azt végzô gép és ember, a földte-

agrárium

2013. szeptember

rület és a kultúra. A beépített fedélzeti eszköz kialakításától függôen az erôgép kezelôje a munkafolyamatot kiválaszthatja egy egyszerû tekerôgomb segítségével, de mód van arra is, hogy akár többszázas listából, menürendszeren keresztül azonosítsa a munkagépet és az elvégzett munkát. Az elôzôekbôl következik, hogy ha a jármûvezetô akár szándékosan, akár figyelmetlenségbôl nem azonosítja magát, vagy nem megfelelôen választja ki a végzett munkafolyamatot, akkor a bekerülô hibás és hiányos adatok eltorzítják a készülô elemzéseket és a külsô adatexportokat. A WayQuest rendszer új komponense, a WQ Ellenôrzô program hivatott felderíteni és korrigálni ezeket a hibákat. Az új programkomponens lehetôséget biztosít, hogy például az agronómus rendszeres idôközönként, gyorsan áttekintse a jármûvek munkáját, és amennyiben eltérést vagy hiányosságot lát, akkor azokat javítani tudja. A program fejlesztésénél a legfontosabb szempont az egyszerûség és az adatellenôrzés hatékonyságának növelése volt. Ezt támogatja, hogy a felhasználó a betöltött méréseket megjelenítô térképi felületen és diagramokon pár kattintással módosítani tud szinte bármilyen mérési adatot, idôpontot. A programban a munkafolyamatok alapadatai ki-

egészíthetôek számos az adott munkafolyamat idejéhez, sebességéhez, erô- és munkagépigényéhez és a növényekhez kötôdô tulajdonságokkal. Például megadható, hogy adott talajmunka kizárólag kicsi vagy nagyteljesítményû géppel, az évnek csak bizonyos szakaszában, és csak a megjelölt földterületeken végezhetô, vagy éppen mekkora az elôírt technológiai sebesség. Így az ellenôrzô saját maga is számos hibát jelezni tud a felhasználó felé. Könnyen beállítható egy szabályrendszer, mely alapján a program magától is jelzi, hogy akkor, ott, azon a táblán, azzal az erôgéppel az a munkafolyamat nem megfelelô, mindenképpen korrekciót vagy megerôsítést vár. Az ellenôrzô lehetôséget biztosít több erôgép egyidejû munkájának vizsgálatára, így a felhasználó egy térképen és idôdiagramban látja például a permetezô és a kiszolgáló jármû, vagy a kombájnok és a terményszállító jármûvek együttes munkáját. Az WQ Ellenôrzô további feladata, hogy segítségével felvihetôek olyan a munkafolyamathoz rendelt adatok, amelyek automatikusan nem kerülhetnek be a jármûkövetés irányából, de mindenképpen rögzíteni kell azokat a gazdálkodási kimutatásokhoz vagy akár a bérszámfejtéshez. Ezek az adatok lehetnek technológiai paraméterek – mint a kijutatott vegyszer jellemzôi –, mennyiségi adatok – mint a betakarított takarmány tömege, összegyûjtött bálák száma, vagy éppen a bérezéshez szükséges egyedi vagy eltérô bérpótlék mértéke. Míg az elvégzett munkafolyamatok ellenôrzése és érvényesítése minden felhasználó számára ugyanazt a munkát jelenti, addig e kibôvített tulajdonsághalmaz kialakítása már cégenként más és más, de mindenképpen a felhasználó igényei szerint történik. A WQ Ellenôrzô jelenlegi és jövôbeni célja, hogy a WayQuest gépmenedzsment rendszerre támaszkodva olyan eszköz kerüljön az agrárgazdálkodók kezébe, melynek segítségével egy helyen és idôben, integráltan, átlátható grafikus felületen keresztül tudják ellenôrizni és bevinni az összes, táblán végzett munkához kapcsolódó adatokat. A végeredmény pedig, hogy már valós információk alapján készülnek el a termelési dokumentációk, és a különbözô adatexportokon keresztül helyes értékek érkezhetnek meg a különbözô termelésirányítási, agrárinformációs és bérszámfejtési rendszerekbe. Mehlhoffer István – ITineris Kft.

42 O M É K 2 0 1 3

A bioüzemanyagok támogatására szólítanak fel a V4-ek gazdái Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia (V4) agrárkamaráinak mai közös szekszárdi ülésén a mezôgazdasági termelôk képviselôi a fenntartható, terményalapú bioüzemanyagok támogatására szólították fel az európai döntéshozókat.

A

négy visegrádi ország önmagában is képes az EU számára évi további 8 milliárd liter bioüzemanyag elôállítására – ez a teljes kontinens közlekedési célú felhasználásának 1%-át jelenti. Ezen felül Európa szójaalapú takarmány importjának 1/5-ét válthatja ki az az 5 millió tonna GMO- és antibiotikum-mentes állati takarmányadalék, amely a bioüzemanyag-gyártás melléktermékeként jön létre. Mindezt földhasználatbeli változás nélkül, pusztán növekvô hozamokkal és a mûvelés alól kivont földek rekultiválásával lehet elérni. Például a visegrádi országokban tapasztalt kukoricahozamok az osztrák termelôk által elért hozam csupán 60%-át teszik ki. Ezen hozamkülönbség egyetlen oka a kelet-európai mezôgazdaságok alacsony szintje.

Felesleges aggályok A 2009-es Megújuló Energia Irányelv 10%-os bioüzemanyag-bekeverési arányt írt elô a közlekedési szektorban, amelybôl az úgynevezett elsô generációs bioüzemanyagok már elérték a körülbelül 5%-os értéket. Azonban az európai döntéshozók jelenleg az elsô generációs bioüzemanyagokra vonatkozó korlát bevezetésén vitáznak, holott a második és harmadik generációs bioüzemanyagok gazdaságilag is megvalósítható technológiaként még nem is léteznek. Az Irányelv által megszabott határértéknél jóval alacsonyabb korlát bevezetésének oka pedig olyan aggályokon alapszik, amelyek a közvetett földhasználati változással (ILUC) és az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatosak. Ezek az aggályok két dolog köré csoportosulnak: 1. veszélyeztetve látják a kiszolgáltatott emberek élelmiszerellátás-biztonságát az élelmiszer-termelésre alkalmas földek lehetséges csökkenése miatt; 2. azokat a lehetséges éghajlati hatásokat veszik figyelembe, amelyek az erdôségek csökkenésébôl származhatnak. A bizonytalan döntéshozói környezet miatt az ágazatban megtorpantak a beruházások. „Megértjük és osztjuk a döntéshozók aggodalmát, hogy az európai bioüzemanyagok máshol káros hatásokat okozhatnak, amit ki kell zárnunk – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. – Azonban európai gazdaként komoly lehetôséget látunk a bioüzemanyagokhoz szükséges alapanyagok megtermelésében is. A további piacok megjelenésére a termelôk hatékonyságuk és a termés növelésével

agrárium

2013. szeptember

fognak reagálni. Ez kiemelten fontos azokban a kelet-európai országokban, ahol a gazdaságok bevétele jelentôsen alacsonyabb, mint az európai átlag” – tette hozzá Gyôrffy Balázs.

Nincs veszélyben az élelmiszer-biztonság „Már a bioüzemanyagok megjelenése elôtt is ezen négy ország óriási területein generációk óta olyan növényeket termesztettek, amelyek a bioüzemanyagok gyártásához szükségesek. Ezeket régen is és most is elsôdlegesen állati takarmányként használják fel. A múltban évi több millió tonna ment intervenciós felvásárlásra. Nem beszélhetünk ILUC-ról ott, ahol a felhasznált alapanyag hozamnövekedésbôl, elhagyott földek rekultiválásából vagy többes növénytermesztésbôl származik. Véleményünk szerint a bioüzemanyagokkal kapcsolatos vita károsan egyoldalúvá vált és a mezôgazdaságot nagy részben kizárták ebbôl a vitából.” „Az ILUC-mentes bioüzemanyagok éghajlati, környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, energiabiztonsági és európai gazdasági szempontból is a lehetô legjobb választásnak bizonyulnak. Felszólítjuk a döntéshozókat, hogy egyrészrôl biztosítsanak stabil környezetet az ágazat ellenôrzött fejlôdésének érdekében, másrészrôl pedig gondolják át az ágazatban a mezôgazdaság kiemelkedô szerepét, illetve ezzel együtt az országaink számára rejlô fontos gazdasági és vidékfejlesztési lehetôségeket” – összegezték a V4-ek agrárkamarái. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

G é p e s í t é s 45

OPTImális választás!

Az OPTIGÉP Kft. gépeivel idôt és pénzt spórol Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit figyelembe vevô fejlesztési munkájának eredményeként korszerû termékskálával áll megrendelôi szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját fejlesztésû termékeire terjed ki. Napraforgó-betakarító adapterek A NAS adapterek immár 20 éve ismertek a hazai és külpiacon az USA-tól Novoszibirszkig. Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhetô velük a napraforgó betakarítása. A hatsoros gépek területteljesítménye 20 ha/nap. A széles választéknak köszönhetôen mindenki megtalálja a számára legmegfelelôbb típust: • Fix változat: 2–16 soros, 50; 55; 60; 70; 76,2 cm sortávú kivitelben; • Csukható változat: 6 és 8 soros, 76,2 cm sortávú kivitelben; • Szárzúzós változat: 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú kivitelben. Az adapterek fém vagy mûanyag sorválasztókkal kaphatóak, univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. Az adapterek rázóasztalos megoldásúak, ami lehetôvé teszi az adapter alacsony építését, ezáltal a ledôlt vagy esetenként beteg napraforgó is nagyon kis (< 0,5%) veszteséggel betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsökkenés a hektáronkénti 100–150 kg-ot is

elérheti. Ennek következtében már egy év alatt megtérülhet az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). A szárzúzós változatú NAS Z biztosítja, hogy a talajmûvelés már közvetlenül a betakarítás után végezhetô. A csukható változatú NAS CS gyors átállást tesz lehetôvé a területek között. A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredményeként a NAS változataként PSM néven talajkövetô szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarító adapter kapható 6, 8 és 12 soros, 76,2 cm sortávolságú fix vázú kivitelben. Ezek az adapterek a NAS változatok minden elônyével rendelkeznek, emellett hatékony szárzúzást végeznek. Az alacsony építésû szárzúzó – a zúzási magasság hidraulikával állítható – alacsony, dôlt állományban is használható. A PSM adapterek használatával a talajtaposási kár csökken, és megtakarítható a külön erô- és munkagépigény, valamint a külön menetben történô szárzúzás munkaideje és költsége. Kukoricabetakarító adapterek Az OptiCorn típusú, szárzúzóval szerelt adapterek 2, 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú fix vázú, valamint 6 és 8 soros csukható vázú kivitelben kaphatóak. Az adapterek univerzálisan bármely ismert típusú kombájnra adaptálhatóak. Speciális törôhenge-

rek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécek központi vezérléssel állíthatók. A törôegységek soronként biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fém és mûanyag burkolatos változatban rendelhetôek. Szemestermény-felszedô és -rakodógép Az OPTI-RAK 150/M optimális választás nagy teljesítményû terményrakodáshoz. A gép traktorral üzemeltetett, amellyel telepen belül mozgatható is, így könnyen, gyorsan lehet átállni az egyik rakodási helyrôl a másikra. A gép garat nélküli változata sík területen tárolt szemestermény felszedésére, szállítójármûre való rakodásra, szellôztetô átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal szerelt változata alkalmas a szemestermény szállítójármûrôl közvetlenül vagonba, silóba vagy tárolóba való rakodására. Teljesítményigény: 37 kW. Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. Az OPTIGÉP Kft. a gépkínálat bôvítése mellett a minôség folyamatos fejlesztésére is nagy figyelmet fordít. Ennek érdekében az utóbbi években számos telephelyfejlesztést is végzett (1000 m2 szerelômûhely, korszerû porfestô, fedett raktár, megmunkálógépek) és további beruházásokat is tervez. A gépek korszerû színvonalon tartását, a tervezési, gyártási folyamatot ISO 9001 minôségügyi rendszer felügyeli.

2013. szeptember

agrárium

46 K e r t é s z e t

Kelendô a kertészeti támogatás A kertészet fejlesztésének szükségességében gyakorlatilag minden szakember egyetért, reális mértékérôl azonban vannak még viták. A kormányzat és az ágazati szakmai szövetség abban egyetért, hogy a kívánatos cél 2020-ig a jelenlegi zöldség-gyümölcs termelés megduplázása lenne, ehhez azonban jelentôs mûszaki innovációra is szükség van. Ebben segít a vidékfejlesztési tárca 35 százalékos beruházási arányban meghatározott támogatási pályázati lehetôsége.

A

minisztérium közleménye szerint rendkívül élénk az érdeklôdés a kertészeti gépbeszerzésre igénybe vehetô támogatások iránt. Az eddigi kérelmek alapján a támogatási igény augusztus végére meghaladta a 20 milliárd forintot, a rendelkezésre álló 24 milliárd forintos keretösszeg 85%-át. Elvileg továbbra is nyitva áll a kérelem benyújtásának lehetôsége mind a kis értékû, mind a nagy értékû gépbeszerzésekre vonatkozóan a 62/2013. (VII. 24.) VM rendelet alapján a keretösszeg kimerüléséig, de legkésôbb 2013. október 18-án 18.00 óráig.

Korszerûsítés A hivatalos megfogalmazás szerint a pályázat célja a kertészetben a termelô tevékenység folytatásához és a megtermelt áru tárolásához szükséges épületállomány korszerûsítése, korszerû technológiák alkalmazása a gazdálkodás összteljesítményének javítása érdekében. A kertészet korszerûsítéséhez nyújtott támogatás az alábbi célterületekre vehetô igénybe: 1. célterület: kertészeti termelô tevékenységet szolgáló létesítmények építése, korszerûsítése és a hozzá kapcsolódó, telepen belüli infrastrukturális beruházások megvalósítása; 2. célterület: a kertészeti ágazatot szolgáló új tároló, manipuláló létesítmények építése és a hozzá kapcsolódó, telepen belüli infrastrukturális beruházások megvalósítása; 3. célterület: az elôzô kettô pontban meghatározott kertészeti létesítmények energiaellátásának biztosítása.

Viták között Az agrártárca stratégiájában elsô helyen a vízgazdálkodás, illetve az öntözés szerepel. Az öntözhetô terület nagysága jelenleg 100 ezer hektár, ezt minimum 300 ezerre kellene növelni – állítják a minisztériumi szakemberek. Ehhez persze beruházások is kellenek. A tárca közleménye szerint a 2009–2010-es EU-s pályázatok során 9,4 milliárd forint támogatással 30 ezer hektár öntözéskorszerûsítésére nyílt lehetôség, de hozzátette, hogy a gazdaságok, illetve a gazdák támogatási igénye 28 milliárd forint volt. Ehhez képest az idei 24 milliárdos plusz fejlesztési forrás komoly elôrelépést jelent. A hagyományos technológiai berendezések beszerzése mellett külön kategóriát jelent a termálvíz-hasznosítás gazdák által régóta szorgalmazott újraszabályozása, az ebben rejlô fejlesztési lehetôségek technológiai hátterének megújítása.

agrárium

2013. szeptember

E körül azonban továbbra sem csitul a vita. A termálvíz felhasználása egyfajta hôcserének felel meg: a hôenergiát hordozó folyadék a csôrendszerben fûti a növényeket nevelô üvegházakat és sátrakat, majd lehûlve lényegében átlagos artézi vízként kezelik így vagy úgy. Vagyis vagy viszszasajtolják a mélybe, vagy hûtô-ülepítô tavakban helyezik el. Ez utóbbi megoldást támadja leginkább a zöldpolitika: állításuk szerint a termálvíz olyan agresszív anyag, amely a környezetbe jutva károsítja az élôvilágot. Ennek kissé ellentmond, hogy számos ilyen hûtô-tározótó, illetve kijuttatási hely körülményeit kifejezetten kedvelik a vízi világ élôlényei: a Gellért-fürdô budapesti kifolyója a Dunánál például a horgászok egyik fô célpontja, de a Szentes környéki tavak a madárvilág számára is megszokott költôhellyé váltak. Egy idén elfogadott törvénymódosítás lényegében a hatóságra bízza annak eldöntését, hogy a gazdasági célra kiemelt termálvizet vissza kell-e sajtolni a talaj mélyrétegeibe vagy sem. Ez a döntés józan kompromisszumnak tekinthetô: az eredeti kormányjavaslat (amelyrôl igazából az is nehezen kideríthetô, honnan is ered valójában) lényegében teljesen szabaddá tette volna a kiemelést és csak a maradványvizek kezelési költsége maradt volna a kitermelô kötelezettsége.

Nem olcsó Csakhogy ez drága mulatság. Egy kisebb, 2–3 ezer négyzetméteres fóliatelep termálvizes rendszerének felújítása is tízmilliós költség, egy esetleges új beruházás, esetleges kútfúrással együtt pedig vastagon meghaladhatja a százmillió forintot is. Éppen ezért a fôként a Dél-Alföldön elérhetô lehetôséggel viszonylag kevesen élnek egyelôre. Pedig az e célra használt területek, a fóliák és üvegházak mérete öszszességében nem kicsi, évente 5–5,7 ezer hektár. A növényházak mintegy 16 százalékában van fûtés, ebbôl a termálvízzel fûtött hajtatótelepek részaránya nagyjából harmadrészt tesz ki (kb. 300 hektárt) – ez a szám az elmúlt években – részben a gázárak rohamos drágulása következtésben – folyamatosan emelkedik. Ám az Agrárgazdasági Kutatóintézet összegzése szerint jelenleg a kitermelt víz mennyiségének csak alig fele hasznosul „energiahordozóként”, mert a kapcsolódó berendezések mûszaki színvonala sok esetben elavult, korszerûtlen. Jól jön hát a támogatás. K. T.

K e r t é s z e t 47

A zöldségek, gyümölcsök csendes gyilkosa Hogyan szabadulhat meg az etiléntôl? A zöldségek, gyümölcsök eljuttatása a termelôtôl a vevôig bonyolult feladat. Eközben mindent meg kell tenni, hogy az árunak mindig a legmegfelelôbb körülményeket biztosítsuk. Csak a kitûnô állapotú áruért hajlandó a vevô fizetni, de az sem mindegy, hogy a vásárlást követôen meddig áll el az áru. A tárolási, szállítási körülmények tervezésekor soha ne feledjük el, mekkora erôvel bír az anyatermészet csendes gyilkosa, az etilén gáz. Minden növénytermesztô szakember nagyon jól tudja, mennyire fontos növényi hormon az etilén, milyen szerepet tölt be a növény életében a csírázástól az érésig. Azzal is tisztában vannak ugyanakkor, hogy mennyi kárt tud okozni az etilén a szüret és az értékesítés között eltelt idôben. A termés épségének megôrzése érdekében a tároló helyiség, hûtôkamra levegôjének etilénkoncentrációját minimalizálni kell. A hosszú távú tárolásra igen hatékony módszerek vannak (pl. SmartFresh gáz, ULO technológia). Ezek a technológiák azonban nem mindenki számára használhatóak az alábbi okokból: • nemcsak a létesítésük, de a fenntartásuk is igen költséges (az alkalmazott gázok nem olcsóak); • a feltöltés után a tárolótér nem nyitható, munka benne nem végezhetô csak a gáz kiürítése után; • nem védenek a fertôzött termékkel bevitt baktériumok, gombák okozta károktól; • bizonyos piacokon a SmartFresh gázzal kezelt termékek nem vagy csak megkülönböztetve, alacsonyabb áron forgalmazhatóak. Mit tegyen az, aki • gazdaságosabb, tiszta technológiát keres; • amely rövid idejû tárolás estén is gyorsan megtérül; • gyakran kell ki- és betárolást végeznie; • védelmet akar a baktériumoktól és gombáktól is? Szerencsére van megoldás: Az amerikai Miatech cég által gyártott Bio-Turbo szûrôberendezést pontosan erre fejlesztették ki. Hatékonyan és gyorsan kiszûri a hûtôkamra levegôjébôl az etilént, valamint a levegôben szálló baktériumokat és gombákat is.

Nézzük meg, hogyan mûködik. A berendezés folyamatosan keringeti a tárolótér levegôjét, és közben négy lépcsôbôl álló szûrést alkalmaz.

I. LÉPCSÔ: LEVEGÔSZÛRÔ (Air Filter) Ebben a fázisban a berendezés a levegôben lévô, látható szennyezôdéseket szûri ki, hogy megóvja a belsô, érzékenyebb szûrôket az eltömôdéstôl. II. LÉPCSÔ: SEJTRONCSOLÓ SZÛRÔ (Cell Destruct Filter) Ez a szûrô a levegôben lévô kórokozókat pusztítja el. A szûrô felszínét egy speciális antimikrobiális vegyszerrel kezelték, amely szétroncsolja a kórokozók sejthártyáját. A folyamat megállítja a kórokozó sejtek fejlôdését, és 99,5%-os hatékonysággal elpusztítja a kórokozókat. III. LÉPCSÔ: AZ ÓZONKAMRA (Ozone Chamber) Ez a kamra az ózon pozitív hatásait kihasználva megsemmisíti az etilén gázt és a kórokozók maradékát, amelyek túljutottak a II. szûrôn. Az ózonszûrô 99,9%-os hatékonysággal mûködik. A Bio-Turbót a Miatech úgy tervezte meg, hogy a berendezés biztonságosan tárolja az ózont, mechanikai sérülést kivéve az ózon semmilyen körülmények között nem távozhat a környezetbe. IV. LÉPCSÔ: BIO CLEAN MODUL Ebben az utolsó lépcsôben a berendezés egy katalizátort alkalmaz az ózon tiszta oxigénné alakítására. Az ózon (O3) egy három oxigénatomból álló, instabil molekula. A katalizátor az ózont kémiai reakció során stabil oxigénmolekulává (O2) alakítja, így tiszta oxigén lép ki a környezetbe. Ózon tehát nem hagyhatja el a berendezést.

Ez a négylépcsôs szûrôberendezés egyedülálló a maga kategóriájában. A Bio-Turbo magas szûrési hatékonysága révén a legjobb választás az etilén és a levegôben lévô kórokozók kiszûrésére. Még a több ezer m3-es hûtôkamra levegôjének etilén koncentrációját is képes pár óra alatt 0,5 ppm alá csökkenteni és szinten tartani. Négyféle méretben kapható: 100, 300, 1000 és 6000 m3-es hûtôkamrákhoz. Nemcsak a létesítése, de a fenntartása is gazdaságosabb a gázokat alkalmazó technológiáknál. Az éves karbantartás során a szûrôk és kopó alkatrészek ára a kapacitás függvényében mindössze 200–500 €. A drágább fenntartású technológiákat alkalmazó termelôknek, kereskedôknek is érdemes tehát megfontolni az átállást, mert akár milliókat takaríthatnak meg évente. Bár a fenti leírás talán túlságosan mûszakinak tûnik, a BioTurbo célja egyszerû: a zöldségeket és gyümölcsöket károsító anyagok kiszûrése a levegôbôl, hogy az Ön árui tovább frissek és egészségesek maradjanak, és Ön magasabb haszonnal értékesíthesse azokat. További információ az etilén kiszûrésérôl: CostBusters Hungary Kft. (06-1) 414-1145, vagy [email protected] 2013. szeptember

agrárium

48 S z ô l é s z e t - b o r á s z a t

Nincsenek átlagos évjáratok A szüreti idôszak mindig izgalmas a szôlôtermelô életében, hiszen ilyenkor derül ki, mennyire sikerült az egész évi fáradságos munkának az eredményét realizálni. Mire számíthatunk az idén – kérdeztük Horváth Csabától, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fôtitkárától, aki interjút adott az Agráriumnak az ágazat helyzetérôl, az új hegyközségi törvény végrehajtásáról és a szôlészet-borászat elôtt álló feladatokról. – Az idén ismét elmondhatjuk, hogy „rendkívüli”, pontosabban most sem átlagos évünk van, hiszen az elôzô évitôl teljesen eltérô menetrendhez kell igazodnunk. Az idén ugyan nyugodtan indult a vegetációs idôszak, de a virágzáskori csapadékos periódus miatt az illatos fajták, fôként a muskotályok, de a Bianca sem termékenyült olyan jól, mint az elvárható. Ez a probléma valamennyi borvidéket érinti. Azok, akik a könnyû, üde, szôlôzamatú borokat kedvelik, az idén kicsit csalódni fognak, mert kicsit nehezebb, kicsit lágyabb évjáratra számíthatnak. Az Ottonel Muskotályból, a Muscat Lunelbôl, de a Cserszegibôl és az Irsaiból is kevesebb lesz. A többi viszont jó fürtszámú, így egy igazán a jó termés lehetôsége ott van a szôlôtôkéken. Ráadásul az elôzetes félelmek ellenére nagyobb növény-egészségügyi problémák sem voltak. Ami a nyarat illeti, nagyon nem hiányzott az augusztusi igen magas, többször a 35 fokot is meghaladó hômérséklet. A szôlô ilyenkor a saját szervezetének a hûtésére ellélegzi, nem pedig a tápanyag-felhalmozásra a fordítja az energiát. A másik gond, hogy az extrém hômérsékleten a szôlôszemekben lévô savak korán elégnek, így a késôbbiekben lágy karakter jelenik meg a borokban. Ez az oka annak, hogy bár a szôlô érése szempontjából még lehetett volna várni, de gyakorlatilag augusztus 10-án megkezdôdött szüret. Félô, hogy összeérnek a különbözô fajták, amelyeket egyszerre kell szüretelni, s ez megnehezíti a munkák szervezését. Az irányított erjesztésnek nagyon komoly momentuma a hûtés. A beérkezô, 30 fok fölé melegedett szôlô nagyobb hûtôkapacitást igényel, az erjedés is robbanásszerûen megy végbe, ami az íz- és aromaanyagok feltárása szempontjából kedvezôtlen. A cukorfok az idén elfogadható, a szôlô egészégi állapota ismét kiváló. Bízunk abban, hogy nagyon szép, hosszú ôsz lesz, s hogy jön egy csapadékos periódus, amely Tokajban segítheti az aszúsodást. A mostani tudásunk szerint egyébként 2,5–3 millió hektoliter között várható a termés, amit az aszály még csökkenthet. Más kérdés, hogy egy csapadékos periódus egyes rothadásra hajlamos fajtákban kárt tehet, a Botritisz-veszély tehát még nem múlt el. Összes gondjával együtt ilyenformán a tavalyinál egészen biztosan nagyobbak lesznek a hozamok, s talán csak a borok stílusán veszi majd észre a változást a fogyasztó, nem

agrárium

2013. szeptember

pedig a minôségén. Örvendetes, hogy végre megterem legalább a hazai ellátásnak megfelelô mennyiségû bor. Ez fontos lenne, mert üresek a pincék, bizonyos kategóriákban szinte egyáltalán nincs készlet. – Hogyan alakulnak a felvásárlási árak? – Ezekrôl véglegeset nem lehet mondani, mert egyelôre elég vegyes a kép. Szokás szerint az illatos fajtákért valamivel többet kell adni. Arról nem is beszélve, hogy a pálinkafôzôk elôszeretettel vásárolják föl ezeket a szôlôket, és a cefrébôl már eleve párlatot készítenek. Így valamelyest emelik az árakat, aminek a többi felvásárló aligha örül, de a termelô számára bizonyos kompenzációt jelent. Tekintettel arra, hogy minden csepp hazai borra szükség van, azt gondolom, hogy a felvásárlók és a szôlôtermelôk megtalálják idén a kompromiszszumot. Figyelni kell arra, hogy aki szôlôt vagy cefrét akar idén exportálni, annak a pincekönyv rendeletbôl fakadóan szôlôkísérô okmányt kell mellékelni, és ez az okmány elég nehezen beszerezhetô. Szerencsére inkább csak technikai malôrrôl van szó. A szôlôkísérô okmányokat a megyei kormányhivataloknak kell kiadni, illetve ellenjegyezni. – Mi a helyzet az útdíjjal? – A 3,5 tonnánál nagyobb jármûvel szôlôt vagy zúzott cefrét szállító jármûvek nem mentesülnek az útdíjfizetési kötelezettség alól. Ez többletköltséget jelenthet a felvásárlóknak és a termelôknek is. A VM által a betakarításban érintett kör számára biztosított 30 napos kedvezmény a szôlôre, a cefrére, illetve a borra nem érvényes. Ezúton is szeretnénk az adminisztratív problémát az illetékesek figyelmébe ajánlani. S ha már az adminisztratív dolgoknál tartunk, itt kell elmondani, hogy a hegyközségi törvény módosulása idén nagyon sok feladatot adott a szôlôtermelôknek. Felállt egy új hegybírói gárda. Ma 106 hegybíró dolgozik a hegyközségeknél. Összesen 105 hegyközség maradt, a többinek be kellett olvadni. Új helyzet állt elô azzal, hogy a hegybíró mostantól kezdve inkább csak a közigazgatási feladatok ellátásáért felelôs személy, és nem a hegyközség alkalmazottja vagy választott tisztségviselôje, hanem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsáé.

S z ô l é s z e t - b o r á s z a t 49 – Hol tartanak most? – A hegybírók, teljes körûen ki vannak nevezve. A hegyközségi szervezet nagyon ügyelt arra, hogy mindenben megfeleljen a törvényi elôírásoknak. Nem fanyalogtunk, nem vitattuk a törvény koncepcióját, hanem azon igyekeztünk, hogy a szüret idejére a tagjaink lehetôleg ne érezzék hátrányát az elrontott hegyközségi törvénynek. Összesen két hetünk volt arra, hogy a hegybírókat felkészítsük a telepítés-kivágás engedélyezésének az átvételére. Kifejlesztettünk egy számítógépes programot, ami támogatja a hegybírókat. Be kell ismernünk, hogy a termelôk egy jelentôs része nem tudja, hogy telepítési engedélyért most már nem az MVH-hoz kell fordulni, hanem helyben a hegybírókhoz. Ha azokat a felvetéseket, amiket mi a törvényalkotás idôszakában megtettünk, elfogadta volna a jogalkotó, akkor negyedennyi adminisztratív teherrel, negyedennyi idegeskedéssel sokkal jobban meg lehetett volna valósítani a törvényalkotó céljait. Most a májusi újabb módosítás után ott tartunk, hogy azonnali életmentô mûtétre nincs is szükség, de számos szépészeti beavatkozásra igen. Az a lényeg, hogy októberre az új Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fel fog állni, és ezzel lezárul egy folyamat. Ami nem jelenti azt, hogy a közeljövôben a törvényt ne kellene valamelyest átszabni, az élethez igazítani, s ha ez megtörténik a következô húsz évre meglesz a fejlôdés iránya. – Az elmúlt hetekben a média újabb borhamisításokról számolt be. – Azt a fajta „hamisítást”, ami az utóbbi két évben jellemzô volt, hogy külföldrôl behozott bor hazai termékként feltüntetve került forgalomba, lényegében kézben tudjuk tartani. Hogy ez így van, abban nagyban közre játszott, hogy a külföldrôl behozott borok esetében a szállítási okmányokat a NÉBIH borászati igazgatóságánál be kell mutatni, s csak azután kerülhet sor a forgalomba hozatali engedélyeztetésre. Ennek az importôrök nem örülnek, hiszen lelassítja a folyamatot, viszont az átláthatóságot szerintünk jelentôsen javította. Ráadásul az olasz tömegborok árszínvonala is emelkedett. Ezzel együtt ez a tevékenység nem szûnt meg, de az Unión belül nem is igen akadályozható. Ez a fajta kínálat az olcsó árfekvésû szegmensben jelenik meg, tehát a petpalackos és 400 forint alatti borok körében. De most már legalább betartják azt a szabályt, hogy a címkén rajta kell lenni, hogy az EU-ból származó borok házasításával készült termék. Más kérdés, hogy errôl olyan bolha nagyságú betûk adnak tájékoztatást, amelyek nehezen olvashatók. Látványosabb megkülönböztetésre volna szükség. Erre például nagyon jó lenne egy olyan minôségtanúsító kupak, ami az osztrák és szlovák borospalackokon is rajta van. Ha a kupakra rá kerül a nemzeti szín, a fogyasztó döntése, hogy a hazait választja esetleg emeltebb áron vagy a külföldi tartalmú borhoz nyúl.

– Mire gondol? – Tulajdonképpen egy félreértésrôl van szó. Sokan ezt a minôségtanúsító megjelölést a zárjeggyel azonosítják. A zárjegy egy adójegy, azt jelenti, hogy az adott termék után megfizették a jövedéki adót, függetlenül attól, hogy annak milyen a minôsége. Mi minôségtanúsító jegyben gondolkodunk, ami nem adótartalmat igazol, hanem azt, hogy honnan ered az a termék, és milyen a minôsége. A fontos az, hogy a rendszer ne legyen túl bonyolult, pláne drága, mert akkor a kistermelô számára csak kárt okoz. Itt jegyzem meg, hogy az egyéb élelmiszer-ipari ágazatokhoz mérten a jelenlegi borágazatban tisztábbak a viszonyok. Itt nem termékhamisításról van szó, ami zajlik, az a megjelöléssel kapcsolatos probléma. Vannak persze próbálkozások, maga a veszély nem szûnt meg, de úgy néz ki, hogy most valamilyen egészséges egyensúly jött létre. Most már nekünk is van egy központi információs rendszerünk. Ez már lehetôvé teszi, hogy a borellenôrzô hatóság vagy az MVH rendszereihez kapcsolódva egymásnak adatokat szolgáltassunk. Nagyon jó lenne, ha jövôre a hegybíróknál mód nyílna a számítógépes infrastruktúra fejlesztésére, hogy komoly internetes kapcsolatot lehessen létesíteni. Az ellenôrzés során elég lenne a palackon található kódot beírni, hogy abban a palackban minek kellene lenni, ez rendkívül felgyorsítaná a kontrollt. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy zajlik egyfajta stratégiakészítési folyamat. A Magyar Bor Akadémia mint ernyôszervezet gyûjti össze a szakmai szervezetek tapasztalatait, és szeretnénk ôsszel egy olyan stratégiai programot letenni a tárca, illetve a kormány asztalára, ami már sokkal komolyabb, mint a sokszor emlegetett 12 pont. Éppen ezért furcsának találjuk, hogy ezzel párhuzamosan meghirdetettek egy borkiválósági programot, amely programnak a részleteiben nem vagyunk tájékozottak, hiszen a minisztérium ennek a programnak a kialakításában nem egyeztet. Nem lenne jó, ha a két pozitív szándék elmenne egymás mellett, vagy ne adj isten kioltaná egymás hatását. Összegezve tehát megerôsítem, hogy nincsenek átlagos évek. Minden év új kihívásokkal jelentkezik. A szakmai feladatok kapcsán az idei évnek a legfontosabb eleme megôrizni a savat a borok frissessége érdekében. A feldolgozást a lehetôség szerint úgy irányítani, hogy az a mostani borízlésnek megfelelô üde és gyümölcsízû jó savérzetû borok is készüljenek. Ne a túlérett, töppedt szôlôbôl származó borok legyenek egyeduralkodók. Talán most már az a nyomás nemzetközi piacon, ami korábban jellemzô volt, kevésbé érezhetô. A könnyû üde friss, szôlôbôl készült, szôlôzamatú borokból mutatkozik kereslet. Hazai szinten pedig a fizetôképesség a meghatározó. Ebben a vonatkozásban sajnos átütô fejlôdés nem ment végbe az elmúlt idôszakban. A csúcskategóriás boroknál inkább vannak értékesítési nehézségek, a kizárólag erre berendezkedett borászatok nehezen viselik a helyzetet. Tömegborból, jó italú, egyszerû, friss, a hétköznapok borából viszont hiány van. Ezek között kell az egyensúlyt megteremteni.

– Miért nincs elôrehaladás ebben az ügyben? – Rendre a szakma belsô ellenállásába ütközünk.

Valkó Béla 2013. szeptember

agrárium

50 E u r ó p a i U n i ó

Új KAP, új prioritások Elôreláthatólag a mostanihoz hasonló nagyságrendû – azaz jelenlegi árfolyamon 1400 milliárd forint – uniós agrár- és vidékfejlesztési forrás áll majd Magyarország rendelkezésére a 2014–2020 közötti uniós költségvetési idôszakban. A kormány döntése alapján Magyarországon négy hangsúlyos terület lesz. Ezek az állattenyésztés, a vízgazdálkodás és az öntözés, a nagy kézi munkaigényû ágazatok, valamint az élelmiszeripar fejlesztése.

J

únius 26-án megszületett a politikai megállapodás az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament képviselôi között a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról. Az EU legrégebbi, több mint 50 éves közös politikáját megújító folyamat még 2011 elsô félévében indult, amikor hazánk látta el a Tanács soros elnökségi tisztét. Az akkor tett javaslatok érvényesültek a mostani kompromisszummal is. Sikerült a magyar mezôgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a magyar gazdák érdekeit képviselni. Annak ellenére, hogy az uniós költségvetés 2014–2020 között várhatóan 3,5 százalékkal csökken, és ezen belül a KAP forrásai elôreláthatólag nagyjából 11,5 százalékkal csökkennek majd, ezekbôl Magyarországnak 1,9 milliárd euróval, mintegy 500 milliárd forinttal több jut.

Marad a SAPS 2020-ig megmarad viszont a 2004 után csatlakozott tagállamok többsége, így hazánk által is használt egységes területalapú támogatás (SAPS), a kisgazdák pedig egy új, jelentôsen leegyszerûsített rendszerhez csatlakozhatnak, amelyben egy fix összeget kapnak jóval kisebb követelmények teljesítéséért cserébe. A generációváltás segítésére a fiatal gazdák a kezdés utáni elsô öt évben 25 százalék extra támogatást kapnak, bizonyos terményekért (pl. fehérjenövények) pedig szintén extra „kapcsolt” támogatást lehet adni. Kizárják viszont a közvetlen kifizetésekbôl a nem gazdálkodókat (pl. reptereket, sportpályákat). Több korlátozás is megszûnik, hogy a KAP piacbarátabbá váljon: a tejnél 2015-ben, a cukornál pedig 2017 szep-

agrárium

2013. szeptember

temberének végén járnak le a kvóták, a szôlôültetési jogokat pedig 2016-tól új rendszerben kezelik. A szabadabb piac felé tett lépések mellett ugyanakkor többek között egy új kockázatkezelési eszköz is védi majd a gazdákat, piaci zavarok esetén pedig a termelôi csoportok és szakmaközi szervezetek ideiglenesen kollektív védôintézkedéseket vezethetnek be. Az összefogás ilyen formáit más módon is erôsíti a KAP reformja, így például együtt tárgyalhatnak bizonyos termékek és feltételek esetén, és támogatást kaphatnak a vidékfejlesztési forrásokból.

Elôtérben a vidékfejlesztés Jóval rugalmasabbá válik a második, vidékfejlesztési pillér: marad az alapvetô koncepció, hogy a tagállamok egy intézkedési „menü” alapján állítsák össze saját igényeikre szabott vidékfejlesztési programjukat (már akár külön tematikus alprogramokkal is), de eltörlik a tengelyekre osztott rendszert, amelyet hat, szélesebb „prioritás”, azokon belül pedig célterületek váltanak fel. A programokat jobban hozzá kell igazítani az EU közös politikáihoz, célkitûzéseihez és más pénzügyi alapjaihoz. Kulcsszerepet kap az innováció és a tudásátadás a mezôgazdasági termelékenységi és fenntarthatósági Európai Innovációs Partnerséggel, valamint az agrár-szaktanácsadás erôsítésével. A kisgazdák akár 15 ezer, a fiatalok pedig 70 ezer eurót is kaphatnak gazdaság létrehozásához, új kockázatkezelési eszközöket vezetnek be, segítik a termelôk együttmûködését és külön intézkedés vonatkozik majd a biogazdálkodókra. Szélesebbé válnak a lehetôségek az alapvetô vidéki szolgáltatások megteremtésére és falumegújí-

tásra (pl. a szélessávú internet vagy a megújuló energiatermelés terén), és jócskán megnô a LEADER program szerepe a közösségi alapú helyi fejlesztések bevezetésével, amelybe több EUs pénzügyi alapot is be lehet vonni.

Hazai támogatások és feltételeik A Közös Agrárpolitika reformjáról létrejött politikai megállapodás kapcsán a Vidékfejlesztési Minisztériumtól mindenekelôtt arra kértünk választ, hogy a gazdálkodóknak milyen teendôi vannak, hogy a jövôre induló új KAP támogatásaihoz hozzájuthassanak. Mint a kapott tájékoztatásból kiderült: a közvetlen támogatások terén a 2014-es egy átmeneti év lesz, ahol az eddig alkalmazottakkal teljesen megegyezô feltételekkel lehet az egységes területalapú támogatást (SAPS), valamint a nemzeti kiegészítô támogatást (a volt top up, jelenleg átmeneti nemzeti támogatás) igénybe venni. A SAPS támogatást továbbra is a jogszerû földhasználó részére, a használt terület méretének megfelelôen fizetjük ki. Változatlanul az a mezôgazdasági termelô részesülhet támogatásban, aki • a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál regisztrációs számmal rendelkezik, • a tárgyévben május 15-ig egységes támogatási kérelmet nyújt be, • teljesíti a Helyes Mezôgazdasági és Környezeti Állapotra vonatkozó elôírásokat, • teljesíti a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó elôírásokat, • a támogatható területe eléri az 1 ha-t, szôlô- vagy gyümölcsültetvény esetén a 0,3 ha-t.

E u r ó p a i U n i ó 51 Lehetôség lesz a termeléshez kötött és a szerkezetátalakítási támogatások folytatására is az átmeneti évben, melynek összege kb. 127 millió EUR lesz (tej, rizs, kérôdzô, dohány, zöldség-gyümölcs szerkezetátalakítás). A hazai szempontból kiemelkedôen fontos, elkülönített támogatások továbbvitelének lehetôsége is megmarad 2014-ben, tehát automatikusan továbbvihetôek az elkülönített támogatások is (cukor, zöldség-gyümölcs). A közvetlen támogatások 2015-tôl várható szabályozásával kapcsolatban elmondható, hogy Magyarország akár 2020-ig is a jelenlegi, egyszerûsített területalapú kifizetési rendszert (SAPS) alkalmazhatja, de dönthet úgy, hogy elôbb áttér az alaptámogatási rendszerre. Ennek keretében a tagállam választhat, hogy 1.) 2015-tel áttér az új alaptámogatási rendszerre; 2.) átmenetileg továbbviszi a SAPS-ot, de legkésôbb 2018-tól tér át az új rendszerre, 3.) 2020-ig, azaz a teljes következô költségvetés ideje alatt a SAPS-ot alkalmazza. Mindhárom esetre más szabályozás és más áttérési feltételek érvényesülnek, az egyes változatokról és azok hatásáról az elemzések még folynak.

giai célterület” fenntartása; valamint c) a termesztett növények diverzifikálása, de az eredetileg javasoltnál enyhébb formában. A zöldítés alól mentesülnek például a biogazdák, ám a követelmények nem teljesítôi akár a zöldítési rész 125 százalékának megfelelô büntetést is kaphatnak. Ez az intézkedés kötelezôen alkalmazandó lesz 2015-tôl. A zöldítésre a tagállamnak éves pénzügyi borítéka 30%-át kell fordítania. A növénytermesztés diverzifikálása: A terménydiverzifikáció keretében a 10 és 30 hektár szántó között minimum 2 különbözô növényt, 30 hektár felett pedig minimum 3 különbözô növényt kell termeszteni. Az állandó gyepterületek fenntartása: Cél a gyepek jelenlegi területének megôrzése. Ezt nem csak gazdálkodói, regionális, hanem nemzeti szinten is lehet teljesíteni. Ökológiai célterületet (EFA): Azokra a gazdálkodókra vonatkozik, akiknek a szántóterülete meghaladja a 15 hektárt. Az ültetvény és a gyepterület mentesül ez alól. Az elsô évben 5%, majd 7%-ra emelkedhet az EFA mértéke.

További újdonságok

Fiatal gazdák támogatása

Mi az, amit Magyarországnak sikerült elérni a reform elôkészítése során, s melyek azok a várakozásaink, amiket az EU nem fogadott el? Mik az újdonságok? A KAP-reform elôkészítése során a kormány és a hazai szakigazgatás igyekeztek kihasználni a rendelkezésre álló mozgásteret és teljes erôbedobással lobbiztak a hazai érdekek képviseletéért. A reform több új elemet is tartalmaz. Ezek közül az alábbiak kiemelendôek: Zöldítés: Egy rugalmas rendszerben a közvetlen kifizetések közelíteni fognak egymáshoz a tagállamok között és a tagállamokon belül is, az ilyen támogatások 30 százalékát pedig külön természetvédelmi intézkedésekhez, „zöldítéshez” kötik – amellett, hogy továbbra is teljesíteni kell az alapvetô környezeti és állatjóléti, higiéniai követelményeket („keresztmegfelelés”), amelyeket egyszerûsítettek és kissé szélesítettek. A zöldítésnél maradt a Bizottság által javasolt három követelmény, azaz a) az állandó füves terület; b) a természetvédelmi célokat szolgáló, „ökoló-

Fiatal gazdák: Minden tagállam számára kötelezô intézkedés. A 40 év alatti, tevékenységüket most vagy legfeljebb a bevezetés elôtti öt évben kezdô fiatal mezôgazdasági termelôk részesülhetnek ebbôl a támogatáskiegészítésbôl. Az intézkedés keretében a támogatható terület felsô határa 90 hektár. A tagállam éves pénzügyi keretének 2%-át fordíthatja a fiatal gazdák plusztámogatására. Kisgazdaságok támogatási rendszere önkéntes a tagállamok számára. A leegyszerûsített kifizetési rendszerben a kisgazdaságok mentesülnek a zöldítés kötelezettsége alól és a kölcsönös megfeleltetésben is kedvezményeket kapnak. Az intézkedésben résztvevôk számára adható éves átalányösszeg felsô határa 1250 euró. Önkéntesen termeléshez kötött támogatásokat a nemzeti támogatási boríték 13+2%-áig lehet nyújtani, ami a jelenlegi 3,5%-os keretnél jóval nagyobb mozgásteret biztosít. A termeléshez kötött támogatásban részesíthe-

tô ágazatok köre széles, de csak a növényi eredetû fehérjék esetében adható a termeléstôl függô +2%-os támogatás.

Magyar lobbisikerek A magyar kormány erôfeszítéseinek eredményeként sikerült elérni az önkéntesen termeléshez kötött támogatási keretek szintjének megemelését, bár ebben az esetben a dohány, a sertés és a baromfi támogatása nem kerülhetett be a kedvezményezett ágazatok sorába. Szintén jelentôs eredmény, hogy a fiatal gazdák esetében nagymértékben, többszörösére nôtt a plusztámogatásban részesíthetô területi határ. Szintén az erôteljes magyar lobbi következtében változtak a zöldítés során figyelembe vehetô területi és növénykorlátok, valamint könnyebbé váltak az ökológiai célterületekre vonatkozó elôírások. Eredményként kell értékelni, hogy a támogatási rendszerben megjelenô átállás során a tagállamok számára kedvezôbb, több változatot lehetôvé tevô modellvariációk alkalmazására nyílik lehetôség. Ennek során speciális átállási szabályok szerint az érzékeny ágazatok többlettámogatása is biztosítható. A piaci rendtartás esetében a szôlôbor ágazatnál megjelenô telepítési jogok, valamint az izoglükózkvóta esetében elért jó pozíciókat kell megemlíteni. A fentieken túl szükséges azt is kiemelni, hogy az élelmiszer-ipari beruházások támogatása a vidékfejlesztési program következô ciklusában is meghatározó lesz, mivel a fenntartható erdôgazdálkodás és az élelmiszeripar (élelmiszer-feldolgozás, mezôgazdasági termékek értéknövelése) bekerülhet a prioritások, illetve a fókuszterületek közé. Mikor fogadja el az Európai Parlament a KAP reformot? A négy jogszabályból álló csomagra ugyan formálisan még a teljes Tanácsnak és az Európai Parlament plenáris ülésének is rá kell bólintania, ám az egyezség megnyitja az utat az EU költségvetésének nagyjából kétötödét kitevô új, 2014–2020-as KAP elôtt. Várhatóan az Európai Parlament ôszszel, az elôzetes vélekedés alapján októberben fogja megtárgyalni a KAPreformról szóló javaslattervezeteteket. VB 2013. szeptember

agrárium

52 B a r o m f i

Baromfiágazatunk I. féléve Értékelésünkben ezúttal is a terméktanács tagsági körébe tartozó terület adataira támaszkodunk. Örvendetes változás e tekintetben, hogy ez a kör egyre jobban megközelíti az országos adatokat, mivel a termelôk és más piaci szereplôk érdemesnek tartják tevékenységüket ebben a szervezett körben végezni. Az idei féléves idôszak a negyedév tendenciáihoz képest nem mutat lényeges változást, de vannak kedvezô jelek az általános helyzet javulása terén, ilyen a II. félévben várható takarmányár-csökkenés vagy az EU-pénzek kifizetésének ígért elôre hozása.

A

z alábbi számszerû értékelés (1. táblázat) már érdemleges következtetések levonására alkalmas a várható éves teljesítményeket illetôen, annál is inkább, mivel az alapanyag-termelés és -beszállítás mennyisége rendszeresen végzett becsléssel már 8 havi elôrelátást tesz lehetôvé. Az összes vágóbaromfi-termelésben enyhe visszaesés mutatkozik a múlt év I. félévéhez képest, ami éves szinten a 8 havi elôrejelzésbôl extrapolálva a 2012. évi 517 ezer tonnával szemben kereken 500 ezer tonnát ígér, ami 2%-os csökkenést jelent. A visszaesést kifejezetten a pulyka okozza, amelynek az I–VIII. havi adatából éves szinten mindössze 90 ezer tonnára lehet számítani, ez súlyos, közel 20%-os csökkenést jelent. A libánál kisebb, míg a kacsánál jelentôsebb növekedés várható – nem a féléves tények, hanem az I–VIII.

havi – a VII+VIII. havi programokkal kiegészítet – elôrejelzésekbôl számítva. A csökkenést a nemzetközi pulykapiac igényben és árban mutatkozó problémái okozzák, sajnos az utóbbi években a magyar vágópulyka elôállítás ugyanilyen okokból 4–5 év alatt évi 125–130 ezer tonnáról esett vissza erre az alacsony szintre. A brojlercsirke láthatóan stabilan tartja magát még a magas takarmányárak ellenére is, mert a termelést a már többnyire igen korszerû telepeken a pénzforgalmi kényszer miatt nem tudják abbahagyni. Mindenesetre a belföldi naposhúscsirke-kihelyezés is erre utal, hiszen az idei féléves tény 68 millió darab volt, ami pontosan a múlt évi szintet jelenti. Nagyobb gond látszik a szülôpár-kihelyezésben, amely a 2012. I. félévi közel 1 millió napos (tenyész-)jércé-

1. táblázat. Baromfitermelés- és értékesítés 2013. I félév (m.e.: tonna)

Vágóbaromfi-termelés*

2012. I–VI. hó tény 253 472

2013. I–VI. hó tény 244 414

2013. I–VIII. hó elôrejelzés*** 331 156

ebbôl csirke

Gazdasági folyamat/ fajok/termékek

149 784

150 965

202 697

pulyka

55 649

46 300

59 512

liba

14 191

13 769

22 741

kacsa

33 853

33 380

46 236

115 495

116 142

n. a.

Belföldi értékesítés** ebbôl egész

15 776

15 178

n. a.

darabolt

48 195

46 866

n. a.

egyéb (belsôség, aprólék stb.)

51 524

54 098

44 646

51 359

n. a.

40 120

46 649

n. a.

Export** ebbôl EU Forrás: BTT adatbázis (2013) *élô súly

agrárium

2013. szeptember

** vágott súly

***becslés (elôzetes programokból)

vel szemben az idei félévben csupán 742 ezer darab, a tavalyinak 77%-a. Ez elég gyenge kilátásokat körvonalaz a közeljövôre nézve, az oka valószínûleg a múlt évi óriási keltetôtojás-kereslet után általában bekövetkezô gyengülô piaci helyzet, ami most érhette el a mélypontját. A vágóállat-elôállítás számára még mindig a drága takarmány jelenti a legnagyobb kihívást. A negyedévi értékelésben (lásd korábbi, 2013/6. szám) bemutatott táblázatban még jól láthatóak a közelmúlt – fôleg tavalyi – de erre az évre is áthúzódó, igen magas takarmányárai. Ez a helyzet most megy át egy a takarmányfelhasználók számára végre könnyebbséget jelentô változáson, mivel az alapanyagok áraiban (gabonák, kukorica, szója és egyéb olajosmag-darák stb.) a jó termésnek köszönhetôen – még akkor is, ha Magyarországon gyengébb kukoricatermés várható – csökkenés várható. Anélkül, hogy az alapanyagok árainak, tôzsdei jegyzéseinek témájába részletesen belemennénk, a 2. táblázatban már olyan adatokat láthatunk, miszerint a múlt év vége óta a takarmányárak emelkedése megállt, sôt bizonyos csökkenés jelei mutatkoznak. (A kacsatáp 8%-os áremelkedése valószínûleg téves közlésbôl ered). A baromfitermékek belföldi értékesítése (lásd még az 1. táblázatot) félévkor gyakorlatilag a múlt évi szinten alakult, ami azt jelenti, hogy a baromfihús-fogyasztásra jellemzô szervezett piaci adatok szerint a fogyasztás nem esett vissza, sôt kis mértékben nôtt. Annyi következtetés

B a r o m f i 53 2. táblázat. Meghatározó baromfitápok (nettó) fogyasztói (felhasználói) árának alakulása 2013. I. negyedévében (ár: Ft/100 kg) Baromfitáp

2013 XII. hó

%

III. hó

%

VI. hó

%

Broiler nevelô

11 303

100

11 181

98,9

10 839

95,9

Tojó I.

10 100

100

10 390

102,8

10 022

99,2

Pulyka hizlaló bef.

9 880

100

9 745

98,6

9 592

97,0

Pecsenyekacsa nev.

9 280

100

10 027

108.0

10 027

108,0

Forrás: BTT adatbázis, 2013

mindenesetre levonható a részletekbôl, hogy míg az egész baromfi fogyasztása változatlan, addig a darabolt – fôleg az értékesebb – termékek rovására nôtt az olcsóbb (aprólék, belsôség stb.) termékek fogyasztása. A baromfihúsexport 15%-kal nôtt, ennek még mindig mintegy 91%-a az EU-ba irányul, ami ugyan örvendetes, de a keleti és más piacokon a várt áttörés még mindig várat magára. E kategóriában a hízott májak exportja összesen 736 tonna volt az I. félévben, kereken 90%-ra áll a tavalyi-

hoz képest. Ezen belül a libamáj alig 80, míg a kacsamáj 129%-a a múlt évi kivitelnek. Persze e termékek esetében félévkor még nem lehet messzemenô következtetéseket levonni, mivel ezek igazi szezonja az ôszi hónapokban van. A magyar étkezési tojás ágazat féléves eredménye sajnos még a korábbiaknál is lehangolóbb. A szervezett szektor üzemeinek termelése 444 millió darab volt, ami a feltételezett hazai tojásfogyasztásnak még a 40%-át sem éri el. Az ágazat még ma is a tartásrendszer átállításának rendkívül súlyos

következményeivel terhelt. A hazai naposjérce-kihelyezés a szövetség keretében ez év félévéig nem egészen 1,7 millió darab volt, ami a múlt évinek csak 70%-a. A baromfiágazat ez év elején elkészített fejlesztési stratégiájában meghatározott középtávú célok megvalósítása az ismert és még mindig fennálló gondok miatt még a kezdeti stádium szintjét sem tudja elérni. Ugyanakkor éppen a legsúlyosabb problémák – mint például a drága takarmány, a beruházási források hiánya, a belföldi kereslet stagnálása, a világpiac bizonytalanságai stb. – létezése mellett jó eredménynek tekinthetô a termelés és értékesítés stagnálása és nem vagy általában nem súlyos visszaesése. Az egyes problémakörök megoldásán mind kormányszinten, mind az ágazat valamennyi részében komoly erôfeszítéseket tesznek, amelyek azonban jelenleg csak az elôkészítés stádiumában tudják tartani a növekedés iránti reményeket és szándékokat. Kállay Béla

Európai gabona és olajos mag terméskilátások Az ôszi vetések területe az Unióban mind gabona, mind olajosmag tekintetében növekedett, az idôjárási viszonyok is kedvezôek voltak, ennél fogva a várakozások komoly javulást ígérnek a múlt évhez viszonyítva – az EU Bizottság júliusi jelentése szerint. A 2012. évi rossz termést követôen ez idén összesen 272 millió tonna gabonatermést jelent, ami a múlt évi szoros gabonamérleggel szemben, amikor a haszonállattartás mutatója is súlyosan alacsony volt, megkönnyebbülést hoz a gazdaság számára. Ami a szemes termények termelését illeti, az átlagosan 5%os terméscsökkenés a 2011. évivel szemben elsôsorban kukoricánál következett be, amely 12,7 millió tonnával lett kevesebb (–18,6%), ebbôl összesen 55,6 millió tonna termett. A nagyarányú terméskiesés fôként a Bulgáriában, Romániában és Magyarországon a nagyfokú szárazság miatt bekövetkezett rossz termésnek volt köszönhetô. A 2012 ôszén vetett kalászosok közül búzából 2,2%-os, ôszi árpából 7%-os, rizsbôl 4,4%-os, triticaléból pedig 4,6%-os termésnövekedést jeleznek az EU-27 összesített szintjén. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban és Írországban az ôszi kalászosoknál a várható a termés romlása, ami a kontinensével szinte ellentétes tendenciájú idôjárási körülményeknek tudható be. A jövô évi termésbecslések érdekessége viszont most az, hogy az újonnan belépett Horvátország mintegy 3,5 milliós termésmennyisége idén

hozzáadódik az összesítéshez, vagyis így már EU-28-ról beszélhetünk, ahol 291 millió tonna összes szemes termést várnak a 2013–14-es gazdasági évre, és ez a múlt évit 6,9%-kal haladja meg. Ami az olajosmag és a fehérjetakarmány növényeket illeti, ezekbôl 2012-ben 27,1, illetve 2,3 millió tonna termett, ami az elôzô évi 29,1, illetve 2,9 millió tonnás eredmény alatt volt. Különösen a repcét érték súlyos károk a kisebb vetésterület és a pusztító ôszi-téli idôjárás miatt. A napraforgót még a kukoricánál is nagyobb károsodások érték, fôleg Bulgáriában, Romániában és Magyarországon, a kiesés aránya 21,3%-os volt. A repce vetésterülete a 2013-as aratásra 8,4%-kal nôtt az egész EU-27-ben annak ellenére, hogy az Egyesült Királyságban és Franciaországban 8, illetve 6%-kal csökkent. Az ôszi vetések területének általános növelése következtében a napraforgónál – mint tavaszinál – értelemszerû csökkenés következett be. Mindazonáltal az olajos magvaknál a 2013–14-es évre mintegy 7%-kal nagyobb termés várható, ami összesen 29,2 millió tonna lesz. A növekedést fele arányban a repce vetésterület növelésének, másrészt a napraforgó fajlagosan nagyobb hozamának tulajdonítják. A WATTAgNet 2013. augusztusi Poultry és Feed News közlései nyomán

2013. szeptember

agrárium

54 A g r á r k é p z é s

Agrár-felsôoktatási tapasztalatok A magyar felsôoktatásnak az ország jellegének, adottságainak megfelelôen mindig jelentôs része volt az agrárképzés. A foglalkoztatás, az eltartóképesség megváltozásával az agrár-felsôoktatás arányaiban visszaszorult, holott idô közben az agrárium szerepe színesedett. Milyen tendenciák érvényesülnek ma az agrár-felsôoktatásban?

A

z oktatási paletta bôvülésével egyidejûleg, amely az európai uniós elvekhez igazodva alakult, a mezôgazdaság visszaesésével jelentôsen csökkent az érdeklôdés az agrárium iránt, amely szakmailag is kérdôjeleket rakott a fejlesztés megoldásai vonatkozásában. A lakosság körében viszonylagosan népszerûtlenebbé váló mezôgazdaság okán megcsappant az érdeklôdés az igazi mezôgazdasági szakok iránt. A felvett hallgatók száma csökkent, ráadásul az oktatás belsô szerkezete, szakstruktúrája is jelentôsen megváltozott. A hagyományos képzésekre jelentkezôktôl pontszámban jobb minôségû hallgatók felvételiztek a gazdasági képzések mellett a természetvédelmi, környezetgazdálkodási, vadgazda szakokra is. Mivel a felvételi keretszám az agrárium területén egyidejûleg csökkent, az egyetemek, illetve a fôiskolák nem igen tudtak hallgatókat felvenni állattenyésztônek, növénytermesztônek, kertésznek, mezôgazdasági mérnöknek, de mezôgazdasági és élelmiszeri gépésznek sem. A kialakult egyensúlytalanság hosszú távon munkaerô-piaci gondok jelentkezését vetette elôre. Ezzel egyidejûleg a képzôhelyek száma nem igen változott, ami a kevesebb jelentkezô, a több választható képzés eredményeként elaprózta a szakokat és gazdaságtalanabbá tette a képzéseket a legtöbb intézményben. Nem tett jót a bolognai képzésre történô átállás sem az agrár-felsôoktatásnak. A potenciális hallgatók, intézmények egyaránt idegenül mozogtak e rendszerben. Az ismeretlen képzések, a gyors struktúraváltás sok bizonytalanságot teremtettek mind a hallgatókban, mind pedig a képzô intézményekben. A bôvülô felsôoktatás

agrárium

2013. szeptember

egyre bôvülô kapacitása és kínálata is egyre nagyobb konkurenciát és erôteljesebb elszívást jelentett az agrárfelsôoktatásból. A korábban sok területen elhelyezkedést biztosító agrárképzések – konvertálható diploma – perspektívája is veszendôbe látszott menni. Pedig a pályaelhagyás nem a munkahelyek hiányának, hanem a diploma által biztosított széles elhelyezkedési lehetôségeknek volt köszönhetô. Az utóbbi években egyre többen panaszkodtak az agrárvállalkozók közül, hogy nem kapnak a munkaerôpiacon mérnököket a valódi agrártermelôi szakmák mérnöki területeire. Nem volt és nincs elég ma sem kertészmérnökökbôl, növénytermesztôkbôl, állattenyésztôkbôl, de még élelmiszer-ipari technológusokból sem.

2013 a változás éve Az idei felvételi ciklusra azonban több tényezô együttes hatására – a mezôgazdaság gazdasági felértékelôdése, a javuló társadalmi megítélés, a felvételi rendszer megváltozása, a jobb hallgatói lehetôségek – megfordultak a korábbi tendenciák, és pozitív változások indultak el az agrárképzô intézmények helyzetében. A szakma szeretné, ha ez a tendencia a kormányzati szándék hatására továbbra is fennmaradna. Már az év eleji jelentkezési adatok is optimizmusra adtak okot. Az országosan csökkenô felsôoktatási jelentkezések mellett emelkedett az agrárfelsôoktatásba jelentkezôk száma (4%). Az idei felvételi létszám még ettôl is nagyobb javulást mutatott 16%-os mértékkel. Köszönhetôen az idei felvételi rendszernek, még ettôl is nagyobb mértékben és arányban nôtt az állami ösztöndíjas képzésekre

felvettek száma, amely 1025 fô (40%). Kedvezôen alakult az agrárképzésbe felvettek aránya is, az öszszes hallgatókra vonatkozóan a korábbi 4,2%-ról 5,4%-ra javult ezen érték. Az állami ösztöndíjasok esetében még jobb az arány, 4,9% helyett 6,7%, ami megfelelônek tekinthetô a vidékfejlesztés és agrárgazdaság jövôbeli feladatainak ellátásához. Ez különösen kedvezô, ha azt vesszük, hogy az agrárhallgatók között különösen sok a rossz gazdasági helyzetû családból érkezô, akiknek nagy segítség a finanszírozott képzésben való részvétel.

A képzési összetétel alakulása Bár az ideális képzési (szak) összetétel csak több év alatt érhetô el, de az idei felvételi eredmények már jelentôs pozitív irányú változásokról árulkodnak. A számokból jól látható, hogy még mindig a gazdasági agrármérnök-képzés a legnépszerûbb (682, 19,7%), azonban az élelmiszer-mérnöki képzést is sok hallgató vállalta 499 fô (14,4%). Kedvezôen alakult a kertészképzés aránya is 11,2%. Valamelyest csökkent a környezetgazdálkodási (348 fô), természetvédelmi (220 fô) és vadgazda mérnöki (130 fô) szakot vállalók száma, de arányuk most közelít igazából a reális szinthez. Örvendetes volt és már-már a késôbbi feladatokhoz, igényekhez igazodik a mezôgazdasági (397 fô) és az állattenyésztô mérnöki alapszakos képzésekben résztvevô hallgatók száma is (179 fô). A két leggyengébb láncszemnek a növénytermesztô (67 fô), illetve a mezôgazdasági és az élelmiszer-ipari gépészmérnöki szakok tekinthetôk (82 fô). A mezôgazdáság és élelmiszeripar magas technikai és mûszaki színvonala igényelné a

A g r á r k é p z é s 55 késôbbiekben a jobb szakemberellátást. A mûszaki fejlettség növekedése rendkívül intenzívnek prognosztizálható, ezért úgy gondolom, még van teendônk az oktatási szerkezet átalakításában. Sajnos sokkal kedvezôtlenebb a helyzet a mesterképzésben. A kívánatos 1/3-os arány helyett, ma a hallgatók kevesebb, mint 9%-a folytatja a tanulmányait mesterképzésben, ami elôrevetíti a hazai fejlesztô munkaerôpiac és a tudományos utánpótlás szakemberhiányát. Különösen aggasztó a helyzet a növénytermesztés területén. Az újonnan indított felsôoktatási szakképzés eredményei még nem értékelhetôk teljességgel, de potenciálisan nem várható, hogy akár részlegesen is meghatározó szerepük lesz a munkaerôpiacon. Ez alól néhány szakma – ménesgazda, szôlész-borász – stb. lehet kivétel.

Agrár-felsôoktatási intézményeink A képzés értékelésénél az is fontos, hogy elemezzük az agrárképzésben résztvevô intézmények (egyetemek, fôiskolák) szerepvállalását. Ma 11 intézmény vesz részt az agrárképzésben. Tekinthetô ez akár többnek is a racionálisnál, de az erôs regionális intézményi és hallgatói igények miatt számuk nehezen változtatható, kvázi csökkenthetô. A potenciális hallgatók közül sokan nem tudják vállalni a lakóhelyüktôl távol levô képzéseket, az intézmények pedig fenn kívánják tartani – hamis vagy valódi gazdasági okokból – képzési portfóliójukat. A mezôgazdasági képzések 3 vezetô intézménye a Szent István Egyetem, 946 elsôs hallgatóval (21,5%); a Corvinus Egyetem 910 elsôs hallgatóval (20,6%) és a Debreceni Egyetem 670 elsôs hallgatóval (15,2%). Közepes képzônek tekinthetô a Nyugat-magyarországi Egyetem (8,9%), a Pannon Egyetem (8,9%) és a Szegedi Tudományegyetem 8,9%-os hallgatói arányával. Száz fô alatti a képzés az agrár-felsôoktatásban a Nyíregyházi Fôiskolán, a Kecskeméti Fôiskolán és a Szolnoki Fôiskolán. Mûködésük csak régiós hatásukkal és a regionális szerepükkel értékelhetô.

Ma 11 intézmény 23 karon végez agrárképzést. A huszonhárom karon, 72 szakon folyik mezôgazdasági képzés. A legnagyobb kar az agrárképzésben a Szent István Egyetem Mezôgazdaság- és Környezettudományi Kara (SZIE MKK), amely 7 szakra 549 elsôst vett fel képzésére. Az átlagos létszám egy szakra 78 fô, ami hatékonyságát tekintve ideális létszámnak tekinthetô. A második a Debreceni Egyetem Mezôgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (DE MÉK), ahol 360-an kezdik meg tanulmányaikat, ami átlagosan 45 fôt jelent, még mindig rendkívül kedvezô. Arányos, kedvezô méret jellemzi a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karát (BC KERTK) és Tájépítészeti Karát (BC TÁJK), a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karát, valamint a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karát (SZTE MK) is. Méret szempontjából átlagosan megfelelnek Kaposvár, Nyíregyháza, Keszthely, Kecskemét képzései. Magasabb átlaglétszám lenne kívánatos Kaposvár, Gyöngyös, Mosonmagyaróvár, Szolnok esetében. Sajnos a mesterképzések létszáma sehol sem igazán hatékony, fôleg, ha még munkarendenként is szétbontjuk a képzési létszámokat, bár a minôségi oktatás kisebb hallgatói létszámmal jobban, de ugyanakkor gazdaságtalanabbul végezhetô. Tetézi a problémát, hogy ezen elméleti mesterképzéseken sokan levelezô képzésben kívánják folytatni tanulmányaikat. Összességében az osztott képzések vonatkozásában a bolognai folyamat nem tekinthetô sikertörténetnek. Mindenképpen el kellene gondolkozni a hatékonyság, a sikeresség és a tehetséggondozás miatt egy-egy intézmény bizonyos szakjai esetében az osztatlan (5 éves) képzés kialakításán. Ehhez át kell alakítani az intézmények egy-egy képzésre való felvételi követelményrendszerét. Az osztatlan képzés felvételi kritériumai, az emelt szintû érettségi, magasabb bejutási pontszám, nyelvvizsga, mint felvételi kritérium lehetnek. A felsôoktatási szakképzések számai egyelôre szakmailag nem értékel-

hetôk, de biztos, hogy a jelenlegi létszámokkal inkább csak a karok gondjait növelik, néhány százalékban esetlegesen hosszabb távon az alapképzés – szakmailag elkötelezett – potenciális utánpótlását növelhetik.

Lehetôségek és távlati célok Az összefoglaló elemzés alapján az alábbi megállapítások tehetôk: • Az idei felvételi lehetôségek és eredmények jó esélyt adnak az agrárképzés újjászervezésére. • A tartós eredmények eléréséhez további három-négy hasonló lehetôségeket biztosító évre van szükség. • Az agrárképzésben résztvevô intézményeknek, karoknak stratégiát kell készíteniük a fent vázolt gondok kezelésére (profiltisztítás, megújulás, marketing stb.). • A bolognai képzésben sok gonddal küzd a felsôoktatás – romlott a tehetséggondozás lehetôsége és kevesen választják a mesterképzési szintet. • További belsô szakstruktúra-átalakítást kell indukálni, mert bár a jelenlegi belsô arányok megfelelnek a hallgatók elvárásainak, de még mindig nem igazodnak teljesen a munkaerô-piaci elvárásokhoz. Ma úgy látom, és reményeim szerint így is marad, hogy óriási esélyt kapott a felsôoktatás ahhoz, hogy megfeleljen a szakmai kihívásoknak és a néhány év múlva nagy valószínûséggel fennálló munkaerô-piaci igényeknek. A nagyobb számban felvett hallgatók azonban nagyobb felelôsséget is rónak az intézményekre. A több hallgatóból, több és felkészültebb szakembert kell, hogy neveljennek, tanítsanak meg a szakmára az ágazat és az ország sikeresebb mûködéséhez. Feladatuk nem lehet más, mint hogy széles körû, konvertálható és piacképesebb tudással vértezzék fel a hallgatókat, akik felvételi választásukkal több ezren szavaztak bizalmat az agrárképzô intézményeknek sorsuk meghatározó formálásában. Dr. Jávor András általános rektorhelyettes, Debreceni Egyetem 2013. szeptember

agrárium

56 A g r á r e n e r g e t i k a

Fagymentesítés hôenergiával Jármûvek és személyek közlekedését szolgáló utakon közlekedôknek (hidak, középületek bejárói, közutak csomópontjai, felüljárók és hidak, járdák, nagy forgalmú üzemi utak stb.) az idôjárás csapadékkal is járó hirtelen lehûlése balesetveszélyes helyzetet eredményezhet. Cikkünkben egy valóságos, de meg nem nevezett hazai híd (felüljáró) fûtéssel történô, ún. olvasztásos csúszásmentesítésérôl szólunk, számításokkal alátámasztott modellezés alapján.

A

fejlett országokban (Japán, USA, Németország stb.) már 25–30 éve történtek kísérletek ilyen, a szokásos hóeltakarításnál és sózásnál nagyobb biztonságot adó, kevésbé környezetkárosító megoldások kifejlesztésére. E felületek fûtésére több lehetôség is van: • villamos energiával (ma már a kereskedelmi forgalomban is kaphatók); • gázkazánokban elégetett földgáz (egyéb fosszilis energiahordozó) által nyert hôvel; • geotermikus energiával (termálvíznyeréssel vagy hôszivattyúval); • ipari hulladékhôvel (pl. gépek munkahôje, kondenzációs hô); • biomassza erjesztésébôl nyert energia (biogáz, komposztálás hôje).

Nemzetközi tapasztalatok Fûtés tárolt napenergiával: A rendszerben (Svájc, „SERSO”, 1994) az út felületérôl gyûjtik össze a napenergiából származó hôenergiát, majd azt a föld alatti szondamezôben tárolják, és a tárolt hôt télen hasznosítják. Az útfelszín hômérsékletét jég kialakulása vagy havazás elôtt mindig 0 °C fölé kalibrálják, így a jégmentesítés folyamatos, és a forgalom megzavarása elkerülhetô. A SERSO mûködésébôl származó tapasztalat, hogy a maximális felületi hômérséklet nyáron csökkent, míg a minimális hômérséklet télen növekedett, ezzel az út aszfaltos futófelületének élettartamát meghosszabbította. A fûtött felület 1300 m2. Az éves mûködési idô ~1000 óra fûtés télen és ~1000 óra hûtés nyáron. A SERSO kí-

agrárium

2013. szeptember

sérleti rendszer telepítési költsége magas: 2500 euró/m2. Kétszer akkora, mint más, de hasonló energiát szolgáltató egységeké. A mûködési költsége 4,0 €/m2/év.

1. ábra. Az elvi kialakítás, SERZO Napkollektoros rendszer: Az 1982ben létesített elsô napkollektorokkal mûködô rendszer (Denver, Colorado), nagyméretû szigetelt puffertartályból, hôcserélôbôl és hôleadó csövekbôl állt. A mérések szerint 1,3 kWh/m2 energia szükséges 2,5 cm hó elolvasztásához a teljes szezonban. Fûtés villamos energiával: 1961ben New Jersey államban elektromos fûtôkábeleket szereltek be az egyik autópályahíd felhajtójába. A kábeleket két vonalban fektették le a 256 m hoszszú feljáróban. A szükséges teljesítmény átlag 400 W/m2 volt, ami elegendô volt óránként 25 mm hó elolvasztására. Az éves üzemeltetési költség ~5 dollár/m2. Fûtés földgázzal: A Buffalo (Virginia) folyó fölött lévô híd 35,7 méter hosszú és 13,4 méter széles. A szerkezete acélgerendákból és betonból áll. A híd hôigénye 630 W/m2, és a fûtô-

egység acélcsövekbôl áll. A híd közelében lévô propántüzelésû kazán 50%os propilén glikol-víz keveréket melegít. A hôt 22 mm külsô és 13 mm belsô átmérôvel rendelkezô csöveken adják le, melyek 178 mm-re vannak egymástól. A termálenergiával fûtött hidak: Amarillóban (Texas) egy kétszer kétsávos hidat (17,7 m széles és 44,5 m hosszú, a fûtött felület 799 m2) geotermikus energiával jégmentesítettek. A hôigény 129 W/m2. A geotermikus energiát hôszivattyúkkal, zártszondás furatokból nyerik (50 db). A szondafuratok 102 mm átmérôjûek és 53,6 méter mélyek. A hôszállító közeg 50%-os 11,3 m3 propilén-glikol és víz keveréke. A hídtestbe helyezett hôérzékelôk automatikusan elindítják a fûtést, ha a híd hômérséklete 1,7 °C.

A hazai modellszámítás Az irodalmi tapasztalatok alapján megvizsgáltuk, hogy Magyarországon ilyen rendszer hogyan valósítható meg, elsôsorban a kedvezô geotermális adottságoknak megfelelôen zártszondás hôszivattyús rendszer alkalmazásával. Hazánkban a hôáramsûrûség (az egységnyi felületen, egységnyi idô alatt átáramló hômennyiség: 90–100 mW/m2, ami a hôszivattyús technológiánál kifejezetten elônyös. Az eljárással tovább növelhetô például a híd élettartama, ha a nyári szezonban fordított üzemmódban hûtjük a burkolatot, ami a hôtágulásból származó károkat és az aszfalton a vályúk kialakulása mérsékli. A modellhez egy képzeletbeli, de méreteiben több helyen is elôforduló híd, illetve felüljáró paramétereit vettük alapul.

A g r á r e n e r g e t i k a 57 A választott modell jellemzôi: A rendszer üzemeltetési költsége az összes tömegáram 19,95 m3/h, a fô 2 A fûtött felülete 400 m , egy sáv elosztók átmérôje 100 mm, a leosztók 1600 üzemóra esetén 1,05 millió Ft. szélessége 3 m, így az útszélesség 6 m, átmérôje 70 mm. A szekunder oldal Évi kamat és tôkeköltség (30 évre) a híd hossza 66,7 m. A külsô méretezé- hidraulikai emelési magassága 15 m. ~3,5 millió Ft si hômérséklet –15 °C. A talaj sziA rendszer a híd költségének lárd kôzet és vízzel telített üledék, 25%-a, a felszerelt hídénak 20%-a. a hôkivétel 60 W/m. A rendszer Ha a hidat 10 évenként újítják alapeleme a kompresszoros hôszifel, ami az összes beruházás 10%vattyú, mely 100 m mély, zárt a, akkor a ráfordítás: 44,0 millió szondákhoz kapcsolódik. A 100 m Ft. Egy évre vetítve:4,4 millió Ft. 2. ábra. A két oldalt jellemzô hômérsékletek mély szondafurat átlaghômérsékHa híd megóvása révén a felújí(HSZ = hôszívattyú) letét 14 °C-ra vettük fel. tás csak 15 évenként lesz szükséA hazai szerkezetek paraméteges, ekkor 1,5 millió Ft/év megtareit alapul véve kialakítottam az új karítást érnek el. híd szerkezetét: 250 mm vastagsáA sózási és csuszásmentesítési gú vasbeton pályalemez; 50 mm költség (erôsen kalkulált): 0,3 milszigetelés; 120 mm beton, amelylió Ft/év. be 20 mm átmérôjû, 2 mm falvasAz adatokból látható, hogy a tagságú, padlófûtésre alkalmas fûmegtérülés 35–40 év, így nem tetôcsövek kerülnek; 40 mm vastagkinthetô profittermelô beruházásságú aszfalt koptatóréteg; Geocell nak, de nem is ez az alapvetô cél, szigetelés. hanem a haváriák elkerülése, a A szekunder – fûtött – oldal: közlekedés biztonságának fokozáA burkolat felületi hômérséklete sa, emberi életek megóvása. 4 °C, ami elegendô ahhoz, hogy Következtetés, javaslat teljes mértékben fagymentes leAz egyszeri beruházás nagy lekötött gyen. A kedvezôbb hatásfokú üzem tôkét igényel, s a megtérülése hoszmiatt a szekunder oldal elôremenô szú, sôt önmagában nem is valószíhômérsékletét 45 °C, a visszatérôt 3. ábra. Primer oldal kapcsolása nû. De ha számításba vesszük azt is, pedig 35 °C-ra álltjuk be a tömegés elrendezése hogy a híd élettartama jelentôsen áram szabályozásával. A primer oldalon a glikol visszatérô hôfokát a) kiosztás felülnézet; b) csatlakozás keresztmetszeti; megnô, s mérséklôdik a balesetek E: elôremenô; V: visszatérô; valószínûsége, például javul a kór10–12 °C-ra, az elôremenôt 2–4 °CSZF: szondafuratok; HSZ: hôszivattyú csatlakozása házak sürgôsségi elérése, megéri a ra kell beszabályozni (2. ábra). befektetés. Nemcsak a téli sózás A földszondák egymástól ~7mPrimer oldal: A szondák csövezése: okozta korróziós kár mérsékelhetô, hare helyezkednek el. A szekunder oldalon 20 mm átmérôjû 2 mm falvastagsá- Ø32/26 mm kemény polietilén csô, nem a nyári, erôs napsütésben meglászimpla U elrendezésben (3. ábra). gyult aszfalt miatti útfelület-vályúsodás gú mûanyag csô. Indítási protokoll: Cél, hogy a felü- is. Szélsôséges melegben hûtési üzemHôtani számítások elvégzése utána a szükséges hôszivattyú és fôbb jel- leten soha ne legyen jég, és a ráhulló módban a hôszivattyút is el kell indítani. hó is azonnal elolvadjon, ezért az útfe- Ez többletköltségeket okoz, de jelentôlemzôi: COP = 4,0-ra kalkulálva az elpáro- lületet 2 °C fölött kell tartani. Amikor sen növelni lehet a híd élettartamát. Többcélú felhasználással a gazdalogtató oldali teljesítmény: 157,9 kW, a külsô érzékelô 6 °C alatt gyors lehûamelyhez 28 db 100 m mély zárt hô- lést (0,5 °C/10 perc) érzékel, és az út- ságosság javítható: A kiépített rendhômérséklet 3 °C alá esik, elindulnak a szer lehetôvé teszi, hogy további haszszondakút szükséges. A választott hôszivattyú: Viessmann szekunder és a primer oldali szivaty- nos feladatokat lásson el, mivel nemVitocal 300-G Pro BW2180 (fûtôtel- tyúk, majd bekapcsol a hôszivattyú is. csak a téli szezonban, hanem a nyári jesítmény: 248kW; hûtôteljesítmény: A fûtés mindaddig üzemel, míg az út idényben is képes a rendszer hôener200,8 kW; elektromosteljesítmény-fel- felületi hômérséklete tartósan (>1,1 h) hiát (hideg vagy meleg) elôállítani. Alkalmas a közelben fekvô ipari vagy kövétel: 50,2 kW; munkaközeg: R410A). 2 °C fölött nem lesz. Gazdaságosság: A geotermikus hô- zösségi épületek hûtésére, HMV biztoA szekunder oldal hidraulikai méretezése alapján a 4. ábra szerinti elren- szivattyús rendszer összes költsége sítására is. Ezen hômennyiségek értékesítésédezésben, az egységekben (csôkígyók- (gépegységek, szerkezeti elemek, terban) lévô 16 mm belsô átmérôjû csô- vezés, kivitelezési munkák, próba- vel a kihasználás idôtartama nô és javul a megtérülési idô. bôl 82 m szükséges, és az egységek üzem, garancia) 92,0 millió Ft. Új hídépítés költsége (hasonló hazai száma 40 db. A szükséges térfogatáram csôkígyónként: 0,1385 liter/s, az áram- hidak építési költsége alapján): 360,0 Dr. Tóth László, Dr. Schrempf Norbert SZIE GÉK energetika tanszék lási sebesség 0,689 m/s, az Re = 5286, millió Ft. 2013. szeptember

agrárium

58 K a l e i d o s z k ó p

XXII. Farmer-Expo Szakkiállítás, Debrecen A Farmer-Expón már évtizedek óta a legnagyobb kiállítási területet a mezôgazdaságigép-gyártók, illetve -forgalmazók foglalják el. Válság ide, válság oda, ennek a szakmának a képviselôi most is úgy érzik, hogy a legjobb lehetôség a bemutatkozásra egy szakvásár. Nem volt ez másként a XXII. Farmer-Expo Nemzetközi Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításon sem. A gépkiállítók standjainál most is nagy volt az érdeklôdés.

– Aztán meg tudja-e mutatni nekünk a gyakorlatban is, hogy mit tud ez a gép? – hangzott el több mint tízperces diskurzus után a kérdés. – Igen, megnézhetik, mit tud ez a gép a szántóföldön, bár a nagy szárazság miatt, most nem ideális a talaj a munkavégzéshez, de ilyen körülmények között is dolgozni kell – mondja a készséges gépkereskedô. Kettôkor találkozunk a szánföldi bemutató helyén, busszal kiviszik Önöket a helyszínre a vásár szervezôi. A helyszínre kiérve megtapasztaljuk, milyen is a sivatagi meleg, de ennek ellenére csak az idôsebbek, az anyukák és egy-két kisgyerek húzódik az árnyékba és onnan figyeli, amikor elindul a váltvaforgató eke. Nehezen kap bele a száraz földbe az ekevas, hiába van 130 lóerô az elôtte lévô traktorban. – Fogja a föld, pedig nem lenne szabad hátranéznie ilyen teljesítménynél a traktorosnak – mondja az egyik tapasztalt, törökszentmiklósi gazda. Felkészült a bemutatóra, mert egy colostok is elôkerül a zsebébôl és több helyen is megméri a barázda mélységét és megmutatja a mérôeszközt munka közben a fotósoknak is. – Negyven centi – mormolja az orra alatt csak úgy magának, de azért a környezetében is lehet hallani. – Harminckét éve szántok már, még tanonckoromban kezdtem. Törökszentmiklós környékén is meg kell küzdenünk a talajjal, különösen ilyen aszályos hetek után. Látja a farkereket, nincs jól beállítva, így bizony nehéz azonos mélységet szántani. – És valóban nem stabil a farkerék, amit azonnal észrevett a szakértô szem! A törökszentmiklósi gazda szavaitól bátorságot kaptak a közelben lévô gazdák is. Ki a költségekrôl beszél, ki azon gondolkodik hangosan, hogy mit kellene másként csinálni, mi lenne a legjobb eszköz ilyen száraz talajon a legjobb magágy elôkészítéshez. Egy másik bemutatón egy nehézkultivátor „kapaszkodott” bele a talajba. – Ez egy 310 lóerôs traktor normál körülmények között elég lenne hozzá egy 260 lóerôs is, de most ezen a talajon kell a több „csikó”. A szántóföldi bemutatóknak a vártnál is nagyobb volt a sikere az idei FarmerExpón. Négy nap alatt több mint nyolcszáz érdeklôdô figyelte a bemutató területen az erô és munkagépek talajmûvelését, többségük nem csupán érdeklôdô volt, hanem hozzáértô szakember. Így egyértelmûen bebizonyosodott, hogy hasonló gyakorlati bemutatók tartására van igény a magyar gazdák részérôl, így jövôre következhet a folytatás a XXIII. Farmer-Expón, 2014. augusztus 17-20. között is.

agrárium

2013. szeptember

agrárium 2013. szeptember 23. évfolyam 9. szám Szerkesztôbizottság Prof. Dr. Jávor András, rektorhelyettes Debreceni Egyetem Dr. Kapronczai István, fôigazgató Agrárgazdasági Kutatóintézet Dr. Konrád Szilárd, kommunikációs referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Mikula Lajos, elnök Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Pesti Csaba, Ph.D, mezôgazdasági igazgató Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Tóth László, egyetemi tanár Szent István Egyetem z Felelôs szerkesztô Szujó Béla z Elôfizetés: [email protected] z Felelôs kiadó Farkas Tamás, vezérigazgató z Lapalapító Farkas József, elnök Szaktudás Kiadó Ház z Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor z Nyomás Hivatalos Biztonsági, Okmány-, Értékpapír és Menetjegynyomda Kft. HU-ISSN 1215-8380

Idôjárásálló hibridkukoricák? A kukoricahibridek nemesítésénél csupán egyetlen szempont a termôképesség. S bár végeredményben valóban a betakarított kukorica mennyisége számít, ehhez igen sok kihíváson keresztül vezet az út. A kihívások pedig nem másból erednek, mint a Kárpát-medence egyre szélsôségesebb idôjárásából. Az abiotikus, vagyis a hideggel, a szárazsággal és egyéb extrém idôjárási viszonyokkal szembeni ellenálló képesség évrôl évre fontosabb tényezôvé válik a hazai kukoricatermesztésben. Sajnos úgy tûnik, hogy a változó éghajlatból adódó idôjárási anomáliák az ezredforduló óta egyre intenzívebben éreztetik hatásukat a Kárpát-medencében. 2003-ban ezt írták a szakmai lapok: az utóbbi évtizedben gyakoribb a szárazság, magasabb a nyári hónapok átlaghômérséklete, összességében kedvezôtlenebb az idôjárás a kukorica számára, mint a XX. században bármikor. 2005-ben pedig ezzel szemben a 30 éves átlaghoz viszonyítva 42%-kal több csapadék hullott a kukorica tenyészidejében. A csapadékosabb évjárat és fôleg a 30 éves átlagtól hûvösebb augusztus hozzájárult ahhoz, hogy a kukorica tenyészideje nagyjából két héttel kitolódott, és így a betakarítást magasabb szemnedvességtartalom mellett kellett megkezdeni. A kedvezôtlen klimatikus tényezôk és agrotechnikai hiányosságok következtében a kukorica hazai termésingadozása 2003 és 2005 között szinte elérte a 100%-ot! Ahogy mindannyian tapasztaljuk, az új évezred nincs híján meglepô idôjárási fordulatoknak. Akár azonos éven belül is gondokat okoz az átlagosnál csapadékosabb, hidegebb tavasz, extrém magas belvíz, árvíz, majd az extrém magas hômérséklet, légköri aszály, a magas UV-sugárzás, valamint a vihar, jégverés. Mindezek fényében a hibridkukoricák alkal mazkodóképessége a legfontosabb túlélési és sikertényezôvé vált a termôképesség szem pont jából. A kutatók véleménye megoszlik a globális felmelegedés kérdésében, de bizonyos adatok felett nem lehet szemet húnyni. A grafikon jól szemlélteti, hogy az elmúlt 30 évben milyen drasztikus mértékben emelkedett a globális átlaghômérséklet. Az Északi-sark jégtakarója 1973 és 2003 között a felére(!) csökkent, és ez a tendencia sajnos folytatódik. Magyarországon a hidrometerológiai szélsôségek gyakorisága, vagyis az aszály-árvíz elôfordulása 1981–2000 között közel 74% volt, és ebbôl túlnyomó részben, vagyis 52,6% az aszály volt a gyakori. Ezek az extrém adatok folyamatos gondolkodásra és agrotechnikai fejlesztésre késztetik a kutatókat, hogy a növényállomány a lehetô legkisebb kárt szenvedje az idôjárási viszontagságok miatt.

Az MTA martonvásári kutatóintézetének kutatói kereken 60 éve állítanak elô jó termôképességû, kifejezetten abiotikus stressztûrô hibridkukorica-fajtákat. A martonvásári hibridkukoricák alkalmazkodóképességét a sok generáción át történô természetes és mesterséges szelekción átesett, Kárpát-medencében kiala-

re, szárszilárdságra és betakarításkori szemnedvességre. Az új Marton Genetics kukoricahibridek terméseredményeit és betakarításkori szemnedvességét jól szemlélteti a következô táblázat, ami a tavalyi aszályos év hazai termésátlagait tartalmazza.

A 2012-es aszályos év legjobb termésátlagai Megye Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar

Hely Ászár Ászár Ászár Ászár Hajdúnánás Ászár Szakony Ászár Hajdúnánás Ászár Szerencs Hajdúszoboszló Ászár Ászár Hajdúnánás Hajdúnánás Ászár Hajdúnánás Kaba Kaba Kaba

Hibrid Mv 241 Mv 270 Mv 251 Mv 255 Mv 255 Bodrog Mv 277 Somacorn Somacorn Hunor Hunor Mv 350 Estilla Mv 343 Mv 343 Kamaria Mv Tarján Mikolt Mv Koppány Miranda Mv 500

kult génkör biztosítja, mely egyúttal kiváló általános kombinálódóképességet hordoz magában. Az ebbôl a genetikai körbôl elôállított, beltenyésztett vonalak és a legújabb, modern inbredek keresztezésébôl születtek meg 2004 óta folyamatosan a martonvásári hibridkukoricák legújabb verziói. A nagyfokú alkalmazkodóképeség kifejlesztése mellett az új nemesítésû Marton Genetics hibridek megalkotásakor a kutatók fokozott figyelmet fordítottak minden agronómiailag fontos tulajdonságra, kiemelten a termôképesség-

Termésátlag (t/ha) 11.05 12.33 11.50 13.13 11.50 11.40 12.40 13.04 12.50 13.21 12.10 12.60 13.27 12.36 11.80 13.60 11.57 13.00 12.42 12.78 13.43

Víz % 15.00 14.50 14.10 16.30 15.80 14.10 17.00 15.70 16.60 16.00 14.20 14.00 17.00 16.10 16.00 17.80 15.50 18.20 17.00 18.00 17.70

A megfelelô hibrid kiválasztásakor érdemes tehát a helyi adottságokat, a talaj- és különösen az idôjárási viszonyokat figyelembe venni, és ezeknek megfelelô alkalmazkodóképességgel rendelkezô fajtát választani, ha mind mennyiségben, mind minôségben jó terméseredményeket szeretnénk. A választáshoz mindenkor segítséget nyújtanak a Marton Genetics hibrideket forgalmazó Bázismag Kft. szakértôi, akik a termelés teljes folyamata során hasznos tanácsokkal támogatják a gazdákat. Szabó Ágnes

9. szeptember Ára: 499 Ft

Recommend Documents