10. október Ára: 499 Ft

agrarium 2013_10 final.qxd

10/17/2013

23. évf. 2013/10. október

11:58 AM

Page 1

agrárium

Ára: 499 Ft


10/17/2013

11:58 AM

Page 2


10/17/2013

11:58 AM

Page 3

Tartalom 3

Tisztelt Olvasó! „Nincs cash pressing” – ezzel a lakonikus tömörségû összegzéssel jellemezte az idei ôszi gabonapiacot lapunknak az egyik legnagyobb hazai felvásárlócég vezérigazgató-helyettese. A helyzet ugyanis nagyon egyszerû: az aszály miatti gyengébb eredmények ellenére, a külföldi versenytársak erôteljes piaci jelenléte miatt a hazai piac árai egyelôre nem megfelelôek a gazdák nagyobb része számára, viszont a korábbi években tapasztalt készpénzhiány nem nyomja már ôket. Tulajdonképpen az idei év igazolja elôször igazán, hogy a gazdák szempontjából a szántóföldi tömegáru-termelésben igenis létrejött az agrárbéke. Az elmúlt években már fixen tervezhetô támogatások, a tartósan magas piaci árak lehetôvé tették a hosszabb távra tervezô termelôk számára azt, hogy az olyan viszonyokra, mint a jelenlegi, ha nem is bôséges, de biztonságos tartalékot képezhessenek. Ráadásul a kormányzat – éppen a rendkívüli idôjárásra hivatkozva – elintézte Brüsszelben, hogy az idei évre járó területalapú támogatások 50 százalékát már az idén, éppen lapzártánk idején kezdhesse meg kifizetni az illetékes kormányhivatal. Most a gazdák többsége tehát egész egyszerûen betárol. Akad, aki raktárt bérel, más a közraktározás mûvi változatát veszi igénybe, a lényeg az, hogy az áru jelentôs része egyelôre nem kerül a piacra. Különös módon a nagy felvásárlócégek sem idegesek a jelenlegi állapotok miatt. A leszerzôdött exportmennyiségeket jó elôre lekötötték régi partnereikkel, az új lehetôségekre pedig jelenleg még ôk is várnak. Hogy így alakulhatott, abban nagy szerepe van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által mûködtetett jogi háttérrendszernek is – olyan fedezeti felvásárlási botrány, mint ami két évvel ezelôtt mérgezte a piaci partnerek életét, ma már csak rendkívüli körülmények között fordulhatna elô. Nemrégiben egy sertéstartó jegyezte meg kesernyésen az Agrárium szerkesztôjének, hogy bárcsak minden szektorban olyan kiegyensúlyozottak lehetnének a viszonyok, mint a gabonaágazatban. Nagy kár, hogy az agrárbéke ma még csak kalászok és kukoricacsövek világában érvényesül.

Kamara 4 Itt a nitrát-adatszolgáltatás ideje! 5 A COPA alelnökeként a magyar agráriumért

37 Nagy kincs a széna

Kukoricatermesztés 14 Nemzetközi gabonapiaci körkép

Állattartási melléklet 22 Csökkenô a takarmányköltségek 24 Precíziós állattartás 28 A magyar pulykaágazat helyzete 32 A hígtrágya tárolása, kezelése

24

Vízmegôrzô gazdálkodás 40 A nedvességmegôrzô gazdálkodás és klímaváltozás 43 A vízhiány mérséklésének agrotechnikai lehetôségei 45 Szármaradványok szerepe a talajnedvesség megóvásában 48 A vízmegôrzô talajmûvelés gépei

Agrárgazdaság 8 Napirenden az áfacsökkentés

Szálastakarmány

Kaleidoszkóp

tartalom

28

45

2013. október

agrárium


10/17/2013

11:58 AM

Page 4

4 Kamara

Itt a nitrát-adatszolgáltatás ideje! Segít a kamarai tanácsadó! Idén is az elmúlt években már megszokott idôpontban, szeptember 1. és december 31. között kell adatot szolgáltatniuk a nitrátrendeletben meghatározott cselekvési program végrehajtásáról, illetve a szerves trágya felhasználásával kapcsolatos tevékenységükrôl az érintett gazdálkodóknak. A kötelezettség a nitrátérzékeny területen gazdálkodó valamennyi növénytermesztôre, illetve az 5 számosállatnál (baromfi esetében 3 számosállatnál) több állatot tartóra vonatkozik. A nitrátérzékeny területen kívül a növénytermesztôknek nem, csak az elôzôekben említett kategóriába esô állattartóknak kell a nitrát-adatszolgáltatásnak eleget tenniük.

T

ermészetesen nem kell adatot szolgáltatnia azoknak gazdálkodóknak, akiknek területe 2013. szeptember 1jétôl vált nitrátérzékennyé. Ezeken a területeken a Helyes Mezôgazdasági Gyakorlat elôírásait (például a talajvizsgálatra alapozott mûtrágyahasználatot) csak 2014. szeptember 1-jétôl kell betartaniuk, majd csak ezt követôen kell az ott elvégzett cselekményekrôl adatot szolgáltatniuk. Az új nitrátos MePAR-blokkok listáját a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza „Új kijelölés”-ként. A MePAR-ban ez jelenleg még nem ellenôrizhetô. Idén az adatszolgáltatást még papíralapon és elektronikus formában is meg lehet tenni. A papíralapú adatlap elérhetô több weboldalon, így például a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu JFGK4 menüpontjában, a www.nebih.gov.hu Nyomtatványok menüben, valamint átvehetôk a Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságánál, illetve a Gazdálkodói Információs Szolgálat tanácsadóitól is. A webes felület a www.nebih.gov.hu e-nyomtatványok menüben érhetô el. Az elektronikus adatszolgáltatás itt két módon teljesíthetô: • a honlap felsô menüsorában a Nyomtatványok/E-nyomtatványok menüpont alatt találhatóak az elektronikusan beküldhetô nyomtatványok, valamint a kitöltéséhez szükséges keretprogram (ÁNYK); vagy • a honlap felsô menüsorában a Nyomtatványok/Xml feltöltô menüpont alatt a táblatörzskönyv szoftverek által generált (honlapon korábban közzétett) xml fájl tölthetô fel bejelentkezést követôen. A nitrát-adatszolgáltatás elmulasztása 10–100 ezer Ft közötti bírságot vonhat maga után. A határidô lejártát követôen a kötelezettség elektronikus úton teljesíthetô, tehát a felület elérhetô marad. Fontos szem elôtt tartani, hogy módosult az 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletet: változtak a trágyatároló-kapacitás kiszámításához szükséges alapadatok, módosultak a trágya beltartalmára vonatkozó értékek, valamint az egyes növények fajlagos tápanyagigényével kapcsolatos adatok. Különösen az istállótrágyás telepeknél kell átszámolni, hogy elégséges-e a meglévô tározó a 6 havi trágyamennyiség be-

agrárium

2013. október

fogadására. Az istállótrágya térfogattömege 550 kg/m3 értékre változott. Kedvezô változás azonban, hogy a trágyatárolók megvalósításának határidôi kitolódtak: • a 2013. szeptember 1. elôtt nitrátérzékenynek minôsített területen üzemelô, vagy nitrátérzékenynek számító állattartó telepek 6 havi kapacitással rendelkezô trágyatárolóit 2014. december 31-ig; • a 2013. szeptember 1-jétôl kijelölt nitrátérzékeny területeken lévô állattartó telepek 6 havi kapacitású hígtrágyatárolóit 2014. december 31-ig, míg az istállótrágyatárolókat 2015. december 22-ig; • a nem nitrátérzékeny területeken fekvô állattartó telepek hígtrágyatárolóit 2014. december 31-ig, az istállótrágyatárolókat pedig 2015. december 22-ig kell megvalósítani. Ügyelni kell arra, hogy a téli trágyázási tilalmi idôszak a mostani adatszolgáltatás alapját képezô 2012/2013-as gazdálkodási évben még november 15. és február 15. között volt. Az idei, 2013/2014-es gazdálkodási évben október 31. és február 15. között van a tilalmi idôszak, amely alatt a nitrátérzékeny tábla szélén sem helyezhetô el és nem maradhat fenn trágyakazal. A 41/1997.(V.28.) FM rendelet módosítása révén azok a telepek is nagyállattartó telepekké váltak, amelyek legalább ötven prémes állat tartására alkalmasak. Ezek tehát már nitrátérzékeny területnek minôsülnek, így az adatszolgáltatáson túl a Helyes Mezôgazdasági Gyakorlat szabályai, ezzel együtt a trágyatárolásra vonatkozó követelmények is vonatkoznak a jövôben rájuk. Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. Sztahura Erzsébet, szakértô Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gazdálkodói Információs Szolgálat „Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.”


10/17/2013

11:58 AM

Page 5

Kamara 5

A COPA alelnökeként a magyar agráriumért Az Agrárium korábbi lapszámaiban bemutattuk már a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért és mezôgazdaságért felelôs alelnökeit. Mostani számunkban, Kis Miklós Zsolt általános alelnökkel sikerült idôpontot egyeztetni és interjút készíteni. Ami már csak azért sem volt könnyû, mert nemrég kinevezték a COPA alelnökévé, amihez ez úton is gratulálunk. – Bár az életpályáját röviden már bemutattuk olvasóinknak, kérem, mesélje el, hogyan lett az új kamara általános alelnöke! – Annak ellenére, hogy nem agrár-, hanem közgazdasági végzettségem van, a családi gazdaságunk révén gyerekkorom óta közel állok a mezôgazdasághoz. Már kölyökkorom óta együtt gazdálkodunk édesapámmal. A fôiskola után voltak ugyan szárnypróbálgatásaim különbözô multinacionális cégeknél, de elég gyorsan rájöttem, hogy az nem az én világom, inkább a családi gazdálkodást szeretném folytatni, mint ahogy Nyugat-Európában is természetes, hogy a gazdaság apáról fiúra száll, és így lehet szép lassan bôvíteni. Én is hazamentem tehát a családi gazdaságba, igaz, mostanában nem tudok elég idôt otthon tölteni. Részben azért, mert 2010 óta a parlamentben dolgoztam mint agrárszakértô, másrészt mert az átmeneti idôszakban az agrárkamara kabinetfônöke voltam, most pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. Azért igyekszem a legfontosabb döntésekben napi szinten részt venni, és persze ott vannak erre munkára a hétvégék. A legújabb fejlemény pedig, hogy nemrég megválasztottak az európai érdekképviseleteket tömörítô legnagyobb szervezet, a COPA alelnökévé. Ez egy kétéves mandátum, amely idô alatt igyekszem majd képviselni a magyar gazdálkodókat. Az expozémban azt is elmondtam, hogy elsôsorban a családi gazdálkodók és a fiatal gazdák ügyét kívánom képviselni az Unióban is. Viszont én nem az a fajta fiatal gazda vagyok, aki mondjuk egy KAP-tár-

gyaláson csak és kizárólag azt mondja, hogy több pénzt a fiataloknak. Úgy vélem, nem igazán ettôl lesz valaki versenyképes, hanem attól, ha kiszámítható környezetben gazdálkodik, hosszú távra tud tervezni, a szükséges adminisztrációs feltételeket az országában megteremtik számára, és nagyon sok tanácsadási lehetôség, hálózat áll a rendelkezésére. – Mint általános alelnöknek, mi az elsôdleges feladatköre a kamarán belül? – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezeti felépítésébôl látni lehet, hogy külön alelnökök képviselik a mezôgazdaságot, az élelmiszeripart és a vidékfejlesztést, akik az ágazati szakmai ügyekkel foglalkoznak. Ehhez képest az én feladatom elsôsorban az elnök helyettesítése, illetve olyan horizontális ügyekkel foglalkozni, amelyeket nem lehet úgy felosztani, hogy ez csak mezôgazdaság, az csak élelmiszeripar. Gondolok itt például a Közös Agrárpolitika ügyeire, az adminisztráció csökkentésére vagy akár a finanszírozás kérdésére. Kifejezetten én vállaltam a KAP ügyeit és a COPA-COGECA ülésein az ország képviseletét – innen jött aztán, hogy a COPA alelnökévé meg is választottak. – Milyen súlyponti feladatokat lehet ezek közül kiemelni? – Van ilyen több is. Az egyik például az adminisztráció csökkentése, vagyis a bürokratikus terhek csökkentésének a továbbvitele, amire volt is már kezdeményezés az elmúlt években. Ez a törekvés az Európai Unióban is érzé-

kelhetô, lásd például a kisgazdaságok átalányösszegû kifizetését a következô 7 éves ciklusban. A túlzott mértékû adminisztráció ugyanis egyforma mértékben nyomasztja a gazdákat, legyen az kisvállalkozás vagy nagygazdaság. A másik ilyen fontos téma a pályázatok ügye. Nagyon fontosnak tartom, hogy a következô ciklusban sokkal könnyebben és jobban hozzá lehessen majd férni az EU-s forrásokhoz, mint az elôzô hét évben. A kamara egyik nagyon nagy feladata lesz – és azt hiszem, ebben az MVH, a VM és a kormány is maximálisan partner – kidolgozni egy olyan rendszert, amelyben a gazdálkodó, legyen kicsi, közepes vagy nagy, a pályázatokkal kapcsolatban elôször a kamarát keresi meg. A jelenlegi tapasztalat szerint ugyanis sok esetben éppen a pályázó nincs azzal tisztában, hogy mik a feltételek. A pályázatírók megírták és beadták ugyan a gazdálkodó pályázatát, de a menedzselésére már nem vállalkoztak, a gazdálkodót meg elmulasztották részletesen beavatni, hogy mit is ígértek, vállaltak a pályázatában. Az MVH mint kifizetô ügynökség pedig szó szerint ezt kéri számon. Ezt a pályázati menedzselést a kamara is el tudná végezni. Sôt magában a pályázatírásban is szerepet tudna vállalni. A cél, hogy a kamara szinte egy egyablakos rendszerként mûködjön, vagyis ha a gazdálkodó bemegy a tanácsadójához, akkor a területalapú kérelemtôl kezdve a gazdálkodási naplón át az új pályázatok megírásáig mindent el tudjon intézni. Mint a mikro-, kis- és középvállalkozásokért felelôs alelnök nemrég szembesültem vele, hogy amikor a Nö2013. október

agrárium


10/17/2013

11:58 AM

Page 6

6 Kamara vekedési Hitelprogramot kidolgozták, abba az ôstermelôk nem fértek bele, hiszen az ôstermelô egy természetes személy, nem pedig – legalábbis az ide vonatkozó törvény értelmében – egy vállalkozási forma. Éppen ezért azt a javaslatot tettük az MNB-nek, hogy a kkv-törvény hatálya alá esô vállalkozásokon kívül az ôstermelôket is vegyék be a rendszerbe, hiszen a Növekedési Hitelprogram nekik is egy nagyon fontos hitelfelvételi lehetôség lenne. Sajnos, idôközben kiderült, a második szakaszban is a szigorúan vett 2004. évi XXXIV. törvény fogalmai az irányadóak. Ugyancsak szívügyem, amivel a gazdálkodókat még erôteljesen segíteni lehet, a jogszabályi háttér, valamint a szerzôdéses fegyelem betartása. Gondolok itt elsôsorban a vis maioros ügyekre. Nekünk mint érdekképviseletnek minden ellenérdekelt fél a tagunk, tehát kutya kötelességünk a rendszert abba az irányba terelni, hogy olyan szerzôdéses rendszer alakuljon ki, amely mindegyik fél számára elfogadható, és nem ad okot a visszaélésre. Csak olyan szerzôdéseket szeretnénk mi is betartatni, amelyek mindkét fél számára korrektek és elfogadhatóak. Olyan szerzôdéseket betartatni, amelyek eleve egyoldalúak, nem fair. De az sem az, ha egyes termelôk bizonyos hatósági igazolásokkal visszaélve próbálkoznak a kiskapuk nyújtotta lehetôségekkel. Az elmúlt hónapokban komoly tárgyalásokat folytattunk a nagy felvásárló és integrátor cégekkel, és körvonalazódik egy olyan jogszabályi környezet, szabályozás, ami minden fél számára meg fog ennek felelni. – Nyilván sokakat érint és érdekel a jelenleg létezô szaktanácsadási rendszerek átalakítása. Ez hol tart ma? – Jelenleg három párhuzamosan mûködô szaktanácsadási rendszer is mûködik. A kamarai tanácsadói rendszer, a falugazdász hálózat és a szaktanácsadói rendszer is nagyon sok olyan párhuzamos tevékenységet végez, amelyeket köztestületi felügyelet alatt jóval hatékonyabban lehetne irányítani. Éppen ezért az is a célunk, hogy a kamarai tanácsadói hálózat mellett a falugazdász és a névjegyzékbe vett szaktanácsadói hálózat is a kamara irányítása alatt mû-

agrárium

2013. október

ködjön. Nyilván van a kormányzattal egy megállapodás e tekintetben, és ennek a részleteinek a kidolgozása éppen jelenleg zajlik. Ennek az összevonásnak több verziója is lehetséges. Nekem meggyôzôdésem, hogy a falugazdász hálózatot minden olyan közfeladattal együtt kell áthozni, amelyet ôk most végeznek. Ezeknek a hatósági feladatoknak a nagyon nagy részét ugyanis a kamara is el tudja látni. Itt a kamaránál a törvénybôl adódóan is komoly regisztráció zajlik, mindenki tagja az agrárkamarának, ergo mindenki szerepel a mi tagnyilvántartásunkban, és a rendszer napi szinten frissül. Ugyancsak a törvénybôl adódóan nagyon komoly gazdaságszerkezeti nyilvántartást is végez majd a kamara. Ilyen rendszer még nincs sehol, egyetlen minisztérium területén sem. Számomra tehát teljesen evidens, hogy ilyen fokú nyilvántartás mellett például az ôstermelôi igazolványok kiadását – mint hatósági feladatot – a kamara végezze. – Mik a kamara lehetôségei a nemzetközi, elsôsorban persze az európai színtéren? – Egy akkora szervezetben, mint a COPA-COGECA, amelynek több mint hatvan tagszervezete van, lehetünk ugyan mi is tagország, de azt azért lássuk be, hogy nekünk bármilyen fontos is a saját mezôgazdaságunk, uniós szinten nem elég nagy ahhoz, hogy komoly befolyásoló tényezô legyen. Mindjárt más a megítélése például a Visegrádi Négyeknek. Az európai rendszerben azt az együttmûködést kell tovább erôsítenünk, hogy az újonnan csatlakozott országok is kivívják a helyüket az Európai Unióban – bár a magam részérôl megkérdôjelezem, hogy jelenleg, kilenc év után (és fôleg a román, bolgár és horvát csatlakozás után) ki is számít újonnan csatlakozott országnak. Mindenesetre az biztos, hogy az Európai Unió nagy kihívások elôtt áll, amelyeknek csak úgy fog tudni megfelelni, ha a tagországok egységesen, a vállukat egymásnak vetne lépnek fel. Nekünk pedig az az érdekünk, hogy minden olyan szempontot figyelembe vegyenek, ami számunkra fontos. Jó példa volt erre a neonikotinoidok ügye, amikor éppen Magyarország lépett fel azzal, hogy nálunk mi-

lyen jól megfér a méhészet és a kukoricatermesztés. Mint tagország az ilyen ügyeket a brüsszeli döntéshozóknak a COPA-n keresztül is be lehet mutatni. Ehhez rengeteg hazai munka kell, és rengeteg olyan nemzetközi lobbitevékenység, amellyel a COPA „ingerküszöbét” is el tudjuk érni. Nyilván nincs direkt befolyásoló ereje annak, hogy történetesen Magyarország adja az egyik alelnöki pozíciót, de óriási lehetôség arra, hogy azokat a területeket, amelyeket Magyarországon problémásnak ítélünk meg, erre a szintre fel tudjuk emelni. Az is fontos feladat, hogy azokat az információkat, amelyeket ott elsô kézbôl meg lehet szerezni, hazahozzam, és egy elnökségi ülésen elmondhassam az apparátus számára, és mivel mindenki a tagunk, ezt tovább is tudjuk adni. – Mekkora feladat a kamara számára az élelmiszeripar jelenléte? – Már a törvényalkotás során az élelmiszer-ipari, élelmiszer-feldolgozó, nagykereskedelemmel vagy integrátori tevékenységgel is foglalkozó cégek tanúsították a legnagyobb ellenállást az agrárkamarai tagsággal szemben, hiszen ha megnézzük, ezek a cégek lettek a legnagyobb tagdíjbefizetôk. Azt hiszem, a jelenlegi kamara legnagyobb kihívása, hogy mit tudunk ezeknek a cégeknek cserébe nyújtani szolgáltatásként. Úgy érzem azonban, hogy ezt a megítélést néhány lépésünkkel már igyekeztünk megfordítani. Ilyen volt például az e-útdíj mentesség biztosításának kérése a tagjaink számára, amelyet ugyan a kormányzat csak részlegesen fogadott el, azonban jól mutatta a kamara hozzáállását. A külkapcsolatokban, külgazdasági tevékenységeinken keresztül szintén az élelmiszeripar azon szereplôinek tudunk segíteni, akik erre önállóan nem elég erôsek. Amikor pedig azt mondjuk, hogy egy asztalhoz ültetjük a termelôket és a feldolgozókat, kereskedôket, akkor valóban azt érezni, hogy ezt az utóbbiak is jó néven veszik, mert úgy látják, hogy végre valóban elkezdôdött valami. – Köszönjük és eredményes munkát kívánunk! SZB


10/17/2013

11:58 AM

Page 7


10/17/2013

11:58 AM

Page 8

8 Agrárgazdaság

Napirenden az áfacsökkentés Szinte minden szakmai szervezet, sôt most már a politikai erôk is egyetértenek abban, hogy az élelmiszerek általános forgalmi adóját csökkenteni kellene. Ebben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is partner, mivel az elsô számú cél az ágazatban mind nagyobb szeletet jelentô feketeforgalom visszaszorítása.

A

z élelmiszeráfa csökkentésének igénye nem új keletû az ágazati szakmán belül. 2011 áprilisában négy nagy hazai élelmiszer-ágazati szervezet (a Baromfi Termék Tanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Tej Terméktanács és a Magyar Pékszövetség) drámai hangú közleményben követelte a belföldön megforduló termékek jelentôs részének azonnali és drasztikus mértékû forgalmiadó-mérséklését. A felhíváshoz gyorsan csatlakoztak a zöldségpiac szereplôi is – lényegében azok a területek, ahol a versenyképes, legális vállalkozásokat különbözô arányban ugyan, de a lényeget tekintve egyformán nyomorgatja a kiirthatatlannak látszó, hasznát milliárdokban mérô feketekereskedelem. Létezésének fô oka pedig a magas forgalmi adó, amit azért kell levinni mélyre, hogy már ne érje meg az elkerülés adójogi-büntetôügyi kockázatát is elbíróan hatalmas várható haszon. Azt mondták ezek a szakemberek, hogy az áfát öt százalékra kell a huszonötrôl, illetve a kenyérfélék és a tejáruk esetében tizennyolcról csökkenteni. Azóta szinte nincs hét, hónap, hogy ez a sajátos és valóban minden magyar fogyasztót érintô kérdés elô ne kerülne valamilyen formában. És a jelek szerint a kormányzat napjainkban „vevô lehet” a szakmai érvekre, bár a költségvetés adta kereteket nehéz lenne azonnal átlépni.

Vita tárgya A kormány vizsgálja, milyen körben lehetne áfakulcscsökkentést bevezetni – közölte szeptemberben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelôs helyettes államtitkára az OMÉK egy szakmai fórumán. A nemzeti hírügynökség tudósítása szerint Pankucsi Zoltán úgy vélte, a legenyhébb áfacsökkentés is nagyságrendileg azonnal 15–20 milliárd forint bevételkieséssel jár a költségvetés számára, egy átfogó, érezhetô csökkentés pedig minimálisan 80–100 milliárd forintos bevételkiesést jelent. Az áfacsökkentést a helyettes államtitkár szerint komplex, ellenôrzésekkel megtámogatott módon célszerû bevezetni, ugyanis 5 százalékos áfa esetében is tartani kell a jogosulatlan visszaigényléstôl, mert 5 százalék áfa megtakarítása is versenyelônyt jelenthet a feketegazdaságban tevékenykedôk számára. Nagyjából ezzel egy idôben egy más fórumon Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt jelezte: a miniszterelnökség támogatja a szaktárcát abban, hogy a sertés- és baromfihús, valamint húskészítmények általános forgalmi adója 5 százalékra csökkenjen.

agrárium

2013. október

Az NGM helyettes államtitkára viszont jelezte: korábban, amikor csökkentek az áfakulcsok, a költségvetési bevétel azonnal mérséklôdött, ugyanakkor az árak ezt nem mindig követték. A feketegazdaság pedig nem szorult vissza olyan arányban, ahogyan ezt várták. Az áfakulcs-csökkentésnek van és lehet létjogosultsága – szögezte le –, a kormány fog dönteni arról, hogy milyen termékkörben lehet azt megoldani. Figyelmeztetett: az intézkedést csak akkor lehet megtenni, ha az ellenôrzést is szigorítják ezen a területen. A tisztességes adózók védelmében az áfacsökkentés óriási lépés lenne, de nagyon fontos az, hogy ténylegesen bûvüljön az adófizetôk köre, így a büdzsé bevételkiesése a lehetô legalacsonyabb legyen. Feldman Zsolt, a VM agrárgazdaságért felelôs helyettes államtitkára emlékeztetett: a vidékfejlesztési tárca az áfacsökkentés mellett érvel, mert ez szolgálja az ágazat szereplôinek érdekeit és a fogyasztókét is. Jelezte ugyanakkor, hogy az áfacsökkentést lehet szociális szempontok és a feketegazdaság kifehérítésének alapján is vizsgálni. Ez utóbbi a bonyolultabb feladat, errôl szakmai berkekben is sok vita folyik. Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelôs országos alelnöke arról beszélt, hogy egy friss uniós jelentés szerint Magyarországon a be nem fizetett áfa mértéke eléri a 30 százalékot. Úgy vélte, az élelmiszereknél ez az arány nagyobb. A NAK alelnöke szerint az áfacsalásnak az élelmiszer-gazdaságon belül jelentôs a romboló hatása, aminek fôként üzemszerkezeti következményei vannak. Ez Éder Tamás szerint azt jelenti, hogy egyre inkább zsugorodik az átlátható, legális területen mûködô élelmiszer-ipari vállalkozások száma, és ezek jelentôs mértékû versenyhátrányt szenvednek a piacon. Úgy vélte ugyanis, hogy ma azok szerezhetnek versenyelônyt, akik nem vagy kevesebb általános forgalmi adót fizetnek az ágazatban. A szakmai elôadók közül viszont többen szkeptikus véleményüket hangoztatták a fórumon. Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének szakmai alelnöke úgy vélekedett, hogy az élelmiszerek esetleges áfacsökkentése várhatóan nem jelenik majd meg a fogyasztói árakban. Jelezte ugyanakkor, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységén is sok javítanivaló lenne. Gutyán Tibor pénzügyôr alezredes, a NAV Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyôri Fôigazgatóságának munkatársa többek között arról beszélt, hogy a nemrégiben lezajlott, célzott ellenôrzéseik során számos áfacsalásra derítettek fényt, fôként a körhinta jellegû


10/17/2013

11:58 AM

Page 9

Agrárgazdaság 9 csalások esetében. Ez azt jelenti, hogy az árut országok között utaztatják és jogosulatlanul igénylik vissza az áfát. A NAV munkatársa jelezte, ebben a körben jelentôs tételt tett ki az élelmiszer és a mezôgazdasági cikk, fôként a gabona.

A kereskedôk is támogatják Az esetleges élelmiszeráfa-csökkentés viszont nyilvánvalóan kihat majd a jelenleg rekord-alacsony szintû infláció alakulására is – már ha a kereskedelmen érdemben „átmegy” a kulcsok változtatása. A KSH adatai szerint augusztusban 1,3%-os volt az éves infláció. Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleménye szerint ugyanakkor a fogyasztók összességében még mindig nem vásárolnak többet, mint korábban. Az élelmiszerek, élvezeti cikkek tovább drágultak (2,7%-kal, illetve 9,1%-kal), a húsfélékért az idei 8. hónapban közel 5%-kal, a burgonyáért majdnem 70%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. A friss zöldségek, gyümölcsök ára is emelkedett. A tojás és a cukor ugyan olcsóbb lett, ezeknél a termékeknél ugyanakkor koránban jelentôs drágulás is volt. Ugyanakkor az OKSZ szerint az élelmiszer-vásárlások és az árak egybevetése igazolja, hogy ráférne a piacra az alapvetô élelmiszerek áfájának csökkentése, amelynek a legkedvezôbb hatása a feketézés visszaszorulása lenne. Az elvárható fogyasztóiár-mérséklés hasznára viszont a szervezet szerint szemet vetettek az élelmiszer-feldolgozók, ami kemény árvitákat vetít elôre a beszállítók és az áruházak között. A kereskedôk úgy vélik, hogy az áfa mérséklése csak akkor hoz valamit a konyhára, ha az alacsonyabb kulcs bevezetésekor csökkennek a fogyasztói árak is.

300 milliárd forint közé becsülik a szakemberek (akad számítás, amely szerint akár a legális befizetéssel egyenlô mértékû is lehet, de ez nyilvánvalóan túlzás). Ám ez azért mégis irdatlanul sok pénz, kiteszi az éves közvetlen uniós agrártámogatás összegét. Ekkora tétben megéri játszani, akár a puszta forgalom-eltitkolás eszközével (ez a legnehezebben felderíthetô csalási forma), akár a lapunkban korábban leírt fiktív külföldi áruutaztatással, majd a soha el nem adott áru utáni forgalmiadó-visszaigényléssel. Az alapvetô élelmiszerek forgalmiadó-csökkentésnek egyébként – különbözô számítási metódusok szerint – nagyjából 60–80 milliárd lenne a költségvetési kiadása. Mármint akkor, ha a rendelkezés nyomán semmilyen mértékben nem indulna meg az ágazat „fehéredése”. Ha azonban csak a mai feketeforgalom harmadát sikerülne valahogy becsatornázni a legális szabályok közé, akkor még az ötszázalékos áfa esetén is vissza lehetne nyerni a kiesés felét. Igaz persze az is, hogy az emlegetett termékek mennyiségben valóban jelentôs tételt jelentenek, de áruk jellemzôen a legalsóbb kategóriákba tartozik. Bár a kereskedôk már jelezték, hogy az elmúlt években elszenvedett veszteségeik, fôként a plusz adók, növekvô energia- és logisztikai költségeik miatt ilyen drasztikus áfacsökkentést egy az egyben át nem adnának ugyan a fogyasztóknak, de hogy a kiélezett versenyben egymást érnék az akciók, az biztos. Ez pedig kedvezôen hatna az inflációra is. K.T.

Fehéredhet az ágazat Az áfacsökkentés hangsúlyos céljával, vagyis a feketekereskedelem visszaszorításának szándékával viszont minden érdekelt egyetért. Különösen súlyos a helyzet a húságazatban. Ma Magyarországon tíz megszületett malacból legfeljebb hét kerül bele bármilyen legális értékesítési csatornába, a többi megy a feketepiacra (nem ritkán olyan üzletekbe is, ahol a fogyasztó végül megfizeti érte a 27 százalékos forgalmi adót), és nem hogy az adóhatóság, de az élelmiszer-biztonsági szervezet sem lát belôle semmit. És ez a csak hús. Szinte centire hasonló a helyzet a baromfiszektorban, a tejpiacon is, a kispékségek szinte átláthatatlanul naggyá nôtt hálózatáról nem is szólva. Egyes becslések szerint a zöldségpiacnak akár fele is teljesen ellenôrizetlen lehet – még megbízható adatok sincsenek például, mennyi krumpli is terem mifelénk, nem hogy korrekt értékesítési szerzôdésekrôl, meg annak nyomán tisztességes adófizetésrôl beszélhetnénk. A nagyjából 3000 milliárdra becsült hazai élelmiszer-forgalom erôs harmada illegális. A magyar élelmiszerforgalomból tavaly nagyjából 570–600 milliárd forint általános forgalmi adó folyt be az államkasszába. Azért a bizonytalan szám, mert jelen pillanatban is folyik számos olyan eljárás, amely a szakmai szervezetek és Nemzeti Adó- és Vámhivatal közösen kezdeményezett akciói nyomán indultak, és kevés szól tízmilliónál kisebb behajtandó összegrôl. Az eltitkolt adó mértékét a teljes hazai forgalomra vetítve 150 és 2013. október

agrárium


10/17/2013

11:58 AM

Page 10


10/17/2013

11:58 AM

Page 11


10/17/2013

11:58 AM

Page 12


10/17/2013

11:58 AM

Page 13


10/17/2013

11:58 AM

Page 14

14 K u k o r i c a t e r m e s z t é s

Nemzetközi gabonapiaci körkép Lapzártánk idején még tartott a kukorica betakarítása, és a szokásosnál lényegesen nagyobb az eredmények szórása, mint korábban. A hónapokig tartó száraz, forró idôjárás megtizedelte a táblák jelentôs részét. A gabonamérleg azonban összességében nem alakul kedvezôtlenül, bár az árak esése és az erôteljes külföldi konkurencia még alaposan megzavarhatja a magyar piacot.

A

nyári – ôsz eleji aszály után, a kukorica betakarítása elôtt a legnagyobb kérdés az volt, vajon mit produkálnak idén a kalászos gabonák. A vidékfejlesztési tárca hivatalos tájékoztatása szerint az országban mintegy 1,1 millió hektáron aratták le az ôszi búzát. A termés mennyisége elérte az 5,1 millió tonnát. A gazdálkodók átlagosan egy hektárról mintegy 4,7 tonna termést takarítottak be. Ez mintegy 25 százalékkal több a tavalyi 3,7 tonnás átlagnál. A búza minôsége jó, vagyis az étkezési minôség aránya meghaladja az 50 százalékot. Az ôszi árpát mintegy 193 ezer hektáron vágták le a gazdák idén. A termésátlag hektáronként elérte a 4,46 tonnát. Ez az elôzô évinél mintegy 20 százalékkal nagyobb átlagos hozam, akkor az átlagtermés 3,8 tonna volt hektáronként. Az ôszi káposztarepcét 190,5 ezer hektáron takarították be. Az átlagtermés hektáronként 2,68 tonnát tett ki, 12 százalékkal többet a tavalyinál.

Reménykednek Az ôszi betakarítású kapás növények esetében azonban a tartós aszály nyár végén szinte óráról órára rontotta a helyzetet. Az összesítések szerint a kukoricát több mint 1,2 millió hektáron fogják betakarítani a gazdálkodók. A várakozások szerint azonban a tavalyi 4 tonna hektáronkénti átlagtermést így is meghaladja majd az idei átlagos hektáronkénti terméshozam, a szakemberek 4,7 tonnára becsülik hektáronként. Ez azt jelenti, hogy a kukoricatermés országosan 5,5–6,0 millió tonna körül alakulhat 2013-ban. Vancsura József, a Gabonatermesztôk Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az MTI kérdésére a kukorica terméskiesését 2 millió tonnára becsülte. Azonban még így is mintegy 40 százalékkal lehet több idén a kukoricatermés a tavalyinál a szervezet becslése szerint. Az átlaghozam hektáronként 5–6 tonna között lehet. Így a GOSZ becslése szerint biztosan legalább 6 millió tonna kukorica kerülhet a magtárakba. A termelôk abban reménykednek, hogy akár egy optimistább termésbecslés is valóra válhat, és az idei kukoricatermés elérheti a 6,7 millió tonnát is. A nagyobb mennyiség azért volna kedvezôbb a GOSZ elnöke szerint, mert az idén mintegy 50 százalékkal alacsonyabb az ár a tavalyinál. A múlt évben egy tonna kukoricáért átlagosan mintegy 60 ezer forintot lehetett kapni tonnánként, ám az idén ez 40 ezer forint. Az árakat a világpiaci árak határozzák meg Magyarországon is – tette hozzá. „A termés fedezi a mintegy 4 millió tonnára rúgó belföldi takarmányszükségletet. A többletet pedig ipari fel-

agrárium

2013. október

dolgozásra, illetve kivitelre lehet eladni” – mondta Vancsura József.

Elônyben a nagy szállítók A külföldi értékesítés sem egyszerû viszont, mivel számos globális versenytársunknál kedvezôbben alakult az idôjárás, mint felénk. Az ágazati kutatóintézet, az AKI információi alapján az Amerikai Egyesült Államok mezôgazdasági minisztériuma (USDA) júniusi elôrejelzése szerint a búza globális kínálata az elôzô évinél 20,7 millió tonnával (+2,4 százalék) lehet nagyobb a 2013/2014. gazdasági évben. A termelés az elôrejelzések alapján 695,8 millió tonna körül várható (+40,3 millió tonna), a nyitókészlet azonban 19,6 millió tonnával kevesebb lehet az elôzô gazdasági évinél. A termelés – az USA kivételével – valamennyi exportôrnél nagyobb lehet, a várakozásokkal ellentétben a készletek nem fognak feltöltôdni a két évvel korábbi szintre, így az árak az elkövetkezendô gazdasági évben is feszesebbek maradhatnak. A fekete-tengeri régió országai közül Oroszországban az egy hónappal korábbi elôrejelzéshez képest az USDA 2 millió tonnával lefelé korrigálta a búzatermést. A prognózis a 24,7 millió hektár termôterületen a 2,19 tonna/hektár hozamok mellett 54 millió tonna termést jelez a 2013/2014. gazdasági évre. Ukrajna búzatermését a múlt havihoz képest 2,5 millió tonnával kevesebbre becsülik, habár az idei 19,5 millió tonna kibocsátás így is 24 százalékkal meghaladhatja a 2012. évi eredményt. A betakarítható terület a múlt évihez képest 15 százalékkal nô, így közel 6,5 millió hektárról arathatnak búzát. A legfrissebb elôrejelzések az EU búzatermését (durummal) 137,4 millió tonnára becsülik, 5,4 millió tonnával többre, mint a múlt évi termés. A 25,9 millió hektárra jelzett termôterület alig 300 ezer hektárral haladja meg az elmúlt ötéves átlagot. A kelet-európai országokban – és különösképp az Egyesült Királyságban (–1,7 millió tonna) – kezdetben a túlzott tavaszi csapadék és az átlagnál hidegebb tavasz késleltette a növények fejlôdését. Délebbre viszont a szokatlanul magas hômérséklet és szárazság sújtott, elsôsorban Olaszországban (–300 ezer tonna) és Bulgáriában. Több termésre számítanak viszont az elôzô évihez képest Németországban (+1,3 millió tonna), Spanyolországban (+2 millió tonna) és Dániában (870 ezer tonna), illetve Romániában (+1,4 millió tonna). Kedvezô hírek érkeznek Kanada búzatermését illetôen is: a vetési munkálatokat 10,5 millió hektáron végezték el, a ta-


10/17/2013

11:58 AM

Page 15

K u k o r i c a t e r m e s z t é s 15 valyinál valamelyest gyengébb hozamok mellett is 29 millió tonna búzatermést (+1,8 millió tonna) várnak az elemzôk. Igen biztatóak a terméskilátások Argentínában, a déli félteke búzatermesztô országában, ahol közel 13 millió tonna (+18 százalék) termést várnak.

Bôvebb kukoricatermés A másik piaci kulcsnövény is bôvebben érkezik a piacra idén, mint tavaly. Az USDA a 2013/2014. gazdasági évi kukoricatermést az USA, Kína, az EU-27 és Ukrajna biztató terméskilátásainak köszönhetôen 107 millió tonnával többre becsüli a múlt évihez képest, így 967,6 millió tonnára lehet számítani. Ha hihetünk az USDA elôrejelzésének, az USA-ban rekordértékû, 355 millió tonna kukorica (+82 millió tonna) várható, Kínában 212 millió tonna (+6,4 millió tonna), az EU-27-ben 63,9 millió tonna (+7,2 millió tonna), míg Ukrajnában 26 millió tonna (+5 millió tonna) terményt takaríthatnak be az idei évben. Egyelôre úgy tûnik Brazíliában 5 millió tonnával kevesebb termésre lehet számítani a 2013/2014. gazdasági évben, 72 millió tonnára becsülik a dél-amerikai ország kibocsátását. Az elsô és a másodvetésû kukorica termôterülete 15,5 millió hektár körül alakulhat, 300 ezer hektárral múlja alul az eddigi rekordot. A kukorica hozamát azonban 4,65 tonna/hektárra becsülik, 5 százalékkal alacsonyabbra a rekordnak számító tavalyi értéknél. Rekordtermésben bíznak azonban Oroszországban: a 2013/2014. gazdasági évi kukoricatermés elérheti a 9,5 millió tonnát, köszönhetôen az intenzíven fejlôdô baromfiágazat takarmányigényének, illetve a glutén- és az izoglükózelôállítás növekedésének, ami az évek során folyamatos területnövekedést eredményezett. Jelenleg a termôterület 2,2 millió hektárra tehetô, az átlagos hozamot pedig a becslések 4,4 tonna/hektárra jelzik. Ukrajnában is rekord születhet, ahol a 4,7 millió hektár területrôl az 5,5 tonna/hektár hozam mellett 26 millió tonna is lehet a betakarítható kukorica mennyisége. Ezen igen korai elôrejelzések szerint a volt szovjet utódállam kukoricaexportja meghaladhatja akár a 16,5 millió tonnát is a 2013/2014. gazdasági évben. Az EU-ban a kukorica termôterülete a múlt évinél 3 százalékkal kisebb lehet, vagyis 9,12 millió hektárról várható a termény betakarítása. A tavalyinál magasabb hozamokat feltételezve a termést az USDA legfrissebb jelentése 63,9 millió tonnára jelzi. Franciaországban 16 millió tonna, Olaszországban 8 millió, Romániában 8,8 millió tonna termésre van kilátás, míg a korábbi elôrejelzést felfelé módosítva, Magyarországon 8 millió tonna kukoricát becsülnek. Az Európai Unió 2013 júniusáig 10 millió tonna kukorica behozatalára és 1,5 millió tonna kukorica kivitelére adott ki engedélyt, szemben az elmúlt szezon ugyanezen idôszakában jóváhagyott 5,3 millió tonna importtal és 2,8 millió tonna exporttal.

elmarad az elmúlt évekétôl – eltért a negatív trendtôl és két nap alatt 10 dollárral 260 USD/tonnára emelkedett. Ezt követôen azonban újra visszaállt a csökkenô tendencia: a betakarítás nyomására és az USA-ban a korábbi elôrejelzéseket felülmúló hozamkilátások miatt a hónap végére 240 USD/tonna szint alá süllyedt a termény júliusi szállításra vonatkozó ára. A kukorica legközelebbi lejáratra szóló jegyzése – a búzáéhoz hasonlóan – július 19-én kitört a korábbi 260 USD/tonna szintrôl és 270 USD/tonnára erôsödött. A termény árának emelkedését az USA kukoricaövezetében szárazra forduló idôjárás híre váltotta ki, ami a befektetôk körében azért keltett pánikhangulatot, mert egy évvel ezelôtt ugyanekkor kezdôdött a hónapokig elhúzódó aszály. Két nap múlva a kukorica front havi jegyzése visszatért 260 USD/tonnára és június végéig e szint körül hullámzott. Párizsban (MATIF) az európai betakarítás nyomására 190 euró/tonna közelébe ereszkedett a búza legközelebbi lejáratra szóló jegyzése június végére. Ezzel szemben a kukorica front havi ára június 17–27. között 5 százalékkal 227 euró/tonnára erôsödött, majd a hónap utolsó tôzsdei napján 224 euró/tonnára gyengült. A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a malmi búza augusztusi és szeptemberi lejáratára valamivel 50 ezer forint/tonna alatt, a takarmánybúzára 47 és 48 ezer forintért lehet ügyletet kötni. Az ótermésû takarmánykukorica határidôs ára 55 ezer forint/tonna körülire süllyedt június végére, míg az újtermésûre vonatkozó 2013. évi lekötések (novemberi és decemberi termin) 45 ezer forint/tonna körül mozogtak a hónap utolsó hetében. Az AKI PÁIR adatai alapján Magyarországon az étkezési búza termelôi ára 58 ezer forint/tonna volt 2013. június 17–23. között. Ez közel 10 százalékkal kevesebb, mint egy héttel korábban és 5 százalékkal alacsonyabb, mint az elôzô év azonos idôszakában. Az alacsony árak miatt a termelôk elôreláthatóan elhúzzák az új termés értékesítését, és a felvásárlás is nagy valószínûséggel késôbbre tolódik. A takarmánykukoricát augusztus utolsó hete óta 42 ezer forint/tonna körüli áron kínálják a fizikai piacokon, és most, aratáskor nagyjából félmillió tonna termény van még raktáron. tárnoki

Kilengô árak A chicagói árutôzsdén (CME/CBOT) a búza front havi jegyzése június közepén – miután az USDA július 17-i jelentése alapján az aratás üteme az USA-ban jelentôsen 2013. október

agrárium


10/17/2013

11:58 AM

Page 16


10/17/2013

11:58 AM

Page 17


10/17/2013

11:59 AM

Page 18

18 K u k o r i c a

60 év a sikerek jegyében Beszámoló a martonvásári hibridkukorica-fajtabemutatóról Mint minden évben, az idén is több száz látogató elôtt rendezték meg szeptember 5-én Martonvásáron a kukorica-fajtabemutatót. Azonban az idei rendezvény különleges alkalomnak számított: 60 évvel ezelôtt ugyanis itt nemesítették az MV-5 nevû hibridkukoricát, ami a kontinens elsô kukoricahibridjeként egész Európát meghódította. Az elmúlt évtizedekben a fejlôdés nem állt meg, sôt, folytatódott: különösen az utóbbi évek nemesítései figyelemre méltóak, amelyek a nemzetközi versenytársaikkal való összehasonlításban is kiemelkedôen teljesítenek. Dr. Marton L. Csaba elôadásából megtudhattuk, hogy a Dr. Pap Endre nevéhez fûzôdô 60 évvel ezelôtti áttörés milyen további sikeDr. Marton L. Csaba reket és fellendülést hozott a hazai mezôgazdaság számára. A nemesítés mellett ugyanis Martonvásáron dolgozták ki elsôként a hibridkukorica vetômagtermesztés szántóföldi technológiáját és vetômagüzemi feldolgozását, így alig néhány év alatt a martonvásári hibridek szinte az ország teljes kukorica-vetésterületét meghódították. Termésnövelô hatásukat országosan millió tonnákban lehetett kifejezni. A siker évtizedei után a kihívás idôszaka következett: az erôsödô nemzetközi konkurencia mellett az új évezred egyre szélsôségesebb idôjárása új megoldásokat sürgetett a martonvásári hibridek fejlesztésében. Magyarországon az aszály és az árvíz elôfordulása egyre gyakoribb. Az extrém idôjárás folyamatos agrotechnikai fejlesztésre készteti a kutatókat, hogy a növényállomány a lehetô legkisebb kárt szenvedje, ezért rendkívül fontos a jó alkalmazkodóképességgel bíró hibridek nemesítése. Ezek a kedvezôtlenebb évjáratokban is átlag feletti terméshozamot biztosítanak. A termôképesség folyamatos javítása mellett a nemesítésnél további szempont, hogy az olyan tulajdonságokon is évrôl évre javítsanak, mint az erôsebb szár és a gyorsabb vízleadó képesség. Dr. Marton Csaba beszámolt a legújabb martonvásári nemesítésekrôl is, amelyek többségükben a FAO 300

agrárium

2013. október

éréscsoportot gazdagítják, hiszen a hazai talaj- és idôjárási viszonyok leginkább ennek a tenyészidô-csoportnak kedveznek. Ezen kívül a legkorábbi éréscsoportban debütált az idén a FAO 230-as MV Marusya, ami olyan helyeken is lehetôvé teszi a termesztést, ahol a FAO 200-asok már késôinek bizonyultak, valamint olyan területeken, ahol belvíz vagy árvíz miatt nem tudták optimális idôben elvetni a kukoricát. A FAO 300-as tenyészidôcsoportban kapott az idén állami elismerést a Nutrisil nevû leveles, vagyis „leafy” silókukorica-hibrid, ami jellemzôen 3 levéllel többet hoz a csô felett a hagyományos hibridekhez képest. Dr. Árendás Tamás, az Agrártudományi Központ tudományos fômunkatársa elôadásában részletesen bemutatta, milyen eszközök Dr. Oross Dénes vannak a fajtaválasztáson túl, amelyekkel a csapadékhiányt vagy éppen a túlzott csapadékbôséget ellensúlyozni lehet. Kitért az optimális hektáronkénti növényszám, a víz- és tápanyaggazdálkodás, valamint a gyomirtási technológia jelentôségére a magasabb terméseredmények érdekében. Dr. Bedô Zoltán, az Agrártudományi Központ fôigazgatója elôadásából megismerhettük a martonvásári kalászos gabonák számos új fajtáját és azok elônyös tulajdonságait, majd Dr. Oross Dénes, a martonvásári hibridkukoricákat forgalmazó Bázismag Kft. vezetôje tartott elôadást a hazai idôjárási- és talajviszonyokra szabott, magas terméseredményeket produkáló Marton Genetics szemes- és silókukoricákról. A leginkább népszerû hibridek kínálatából kiemelte az MV 255-öt, az MV 343-at, az MV 350-et és az MV Koppányt. A prémium kategória hibridjei közül bemutatta a Kamariát, a Mikoltot és az Estillát, a silókukoricák közül pedig megismertette a Marost, a Massilt, valamint a silókukorica-termelôk kedvencét, a Silokinget. Az elmélet után következett a gyakorlat: a résztvevôk ellátogattak a fajtasorokhoz, ahol az évek óta szépen teljesítô Marton Genetics szemes- és silókukoricák mellett a kutatóintézet legújabb, államilag elismert hibridjeivel ismerkedtek meg. A bemutató végeztével a vendégek a Brunszvik-kastély festôi környezetében ebédelhettek együtt a martonvásári szakértôkkel, akikkel késôbb is folytatódott a beszélgetés. Így elsô kézbôl tudhatták meg, hogy különbözô adottságú termôföldjeiken mely hibridek a legalkalmasabbak a termesztésre. A Bázismag Kft. szakértô munkatársai természetesen a rendezvényen kívül is bármikor a rendelkezésre állnak, és készségesen válaszolnak a hibridkukoricák kiválasztásával és sikeres termesztésével kapcsolatos bármilyen kérdésre.


10/17/2013

11:59 AM

Page 19

F i n a n s z í r o z á s 19

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány szerepe az agrárfinanszírozásban Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kiemelt szereplôjévé vált az agrárium és a vidék finanszírozásának. Kezességével szinte az ország egész területét lefedi, más támogató szervezetekkel ellentétben nem fôváros központú a mûködése, 2390 településen segítette elô a vállalkozások hitelhez jutását. A 0,4% és 0,5%-os mértékûre csökkentett kezességi díj révén az érintettek egyre nagyobb arányban juthatnak hozzá elônyös feltételû hitelekhez. Ennek is köszönhetô, hogy a Növekedési Hitelprogram elsô ütemének KKV-finanszírozásra fordított hitelkeretébôl az alapítvány közel 27 milliárd forintnyi hitelt biztosított kezességével. Az alapítvány elsôdleges célja az agrárium finanszírozásának segítése, de üzletszabályzata szerint minden mikro-, kis- és közepes méretû vállalkozás hitelét tudja garantálni, amennyiben azok kapcsolódnak a vidéki térséghez. Az agrárágazathoz tartozó vállalkozásokat kedvezôbb díjakkal tudja támogatni a szervezet. Más ágazatokhoz képest a mezôgazdaság speciális finanszírozást igényel – többek között a szezonalitások, az idôjárási kockázatok és a támogatások miatt –, vállalkozási formái is eltérôek, amely sajátosságokhoz az AVHGA minden lehetséges eszközével igazodik. Az idei év közepén az alapítvány szegmensektôl függôen 29–72%-os mértékben mérsékelte díjait. A kezesség díja az agrárium számára a hitel összegére vetítve évente 0,4%, más vidéki vállalkozásoknak pedig 0,5%. Ez a díj a maximális 80%-os kockázatátvállalás esetére vonatkozik, ettôl eltérô kezességvállalási mérték arányosan alacsonyabb díjakat eredményez. Az intézményi kezesség díja a hitelek költségének kis részét teszi ki amellett, hogy a kockázat akár 80%-át is az alapítvány viseli. Egy átlagos KKV-hitelügyletnél a teljes hiteldíj kb. 5%-át jelenti a garanciadíj, a Növekedési Hitelprogram keretében, 2,5%-os hitelköltség mellett finanszírozott ügyletek esetében pedig 16–20%-ot. A szervezet az egyeztetés alatt lévô, új díjtámogatási szabályoknak, illetve nonprofit alapítványi jellegének köszönhetôen tudja biztosítani ezen rendkívül kedvezményes díjakat azon vállalkozásoknak, amelyek az uniós támogatási szabályok alapján jogosultak támogatás igénybevételére. A támogatásra nem jogosult cégek piaci alapon számított díjon élhetnek a kezességgel. Felismerve a mezôgazdaságban rejlô lehetôségeket, a hazai hitelintézeti szektor egyre szélesebb termékpalettával igyekszik kiszolgálni az ágazat vállalkozásait. Az AVHGA a hitelintézeti finanszírozás minden szegletéhez tud kapcsolódni, kölcsön, faktoring, bankgarancia és lízing ügyletekhez, sôt az agrárágazat számára kialakított, speciális igényeket kielégítô termékeknél bevett gyakorlat lett, hogy az alapítvány kezessége beépítésre kerül a termékekbe. Tipikus ilyen ügylettípusok a könnyített fedezetû fo-

lyószámlahitelek – mint például Agrár Széchenyi Kártya, a takarékszövetkezetek vagy kereskedelmi bankok egyes folyószámlahitel termékei –, amelyeket az AVHGA kezességének bevonása nyomán rendkívül kedvezô fedezeti feltételekkel helyeznek ki, többségében ingatlanfedezet nélkül. Speciális termékmegállapodásokkal az integrátori finanszírozásban is aktívan részt vesz a szervezet, továbbá támogatás elôfinanszírozó hitelekhez, vagy akár közraktári hitelekhez is tud egyedi feltételekkel kapcsolódni. Az agráriumra jellemzô mikrovállalkozói kör, például az ôstermelôi, családi gazdálkodói formában mûködô cégek a KKV-törvény alapján nem minôsülnek vállalkozásnak, de az alapítvány ügyfélkörében igen nagy, kb. 80%-os arányt tesznek ki, ami annak is az eredménye, hogy a bankok az átlagnál kockázatosabbnak tekintik ezen vállalkozásokat, így nagyobb szükségük van garantôr szervezetre. A Növekedési Hitelprogram elsô szakaszában, 2013. június és szeptember között nagy érdeklôdés mutatkozott az alapítvány kezessége iránt, az MNB által rendelkezésre bocsátott 750 milliárd Ft-ból közel 27 milliárd forintnyi hitelt garantált az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány az agrár- és vidéki vállalkozások részére. A hitelprogram nagy eredménye, hogy sikerült megtörni a beruházási hitelek évek óta tartó alacsony szinten való stagnálását. A hitelprogramon belül az AVHGA-kezességért folyamodó ügyfelek 60%-a beruházási hitelt vett igénybe. A beérkezett ügyletek között a hitelkiváltások és az új hitelek aránya 45–55%, de ha az ügyletek számát vizsgáljuk, akkor az új ügyletek aránya 78%-os volt. A mezôgazdaságon kívül nagy arányban részesedtek a garantált Növekedési Hitelprogram állományából a kereskedelem és a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágak. Az agráriumban a növénytermesztés területén és a feldolgozóiparban felülreprezentáltak voltak a termelôeszköz gépberuházások, traktor, kombájn, komplett gépsorok stb. vásárlása – elsôsorban az agráriumban jobban érdekelt alföldi régiókból, de az ország teljes területérôl érkeztek ilyen célú megkeresések. Az állattartó telepek bôvítéséhez, fejlesztéséhez (elsôsorban a szarvasmarha- és sertéságazatban) az elmúlt években a piaci kamatok mellett a pályázatos támogatások ellenére viszonylag kevesen jutottak hitelhez, de a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetôen mind a kisebb, mind a nagyobb üzemek esetében számottevô javulást lehetett megfigyelni. Az alapítvány által garantált NHP-s állomány tipikusan hosszú futamidejû hitelként került kihelyezése, kétharmada 5 éven túli futamidejû hitel, igen magas ezen belül is a 7 éven túli hitelek aránya. Az alapítvány a pénzügyi intézményekkel együttmûködve a Növekedési Hitelprogram második üteméhez kapcsolódva, és azon kívül is aktívan részt kíván venni a mezôgazdaság és a vidék finanszírozásában, továbbra is kiemelten kedvezményes díjjal támogatva az agrárágazatot. 2013. október

agrárium


10/17/2013

11:59 AM

Page 20

20 N ö v é n y t e r m e s z t é s

OPTImális választás!

Az OPTIGÉP Kft. gépeivel idôt és pénzt spórol Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit figyelembe vevô fejlesztési munkájának eredményeként korszerû termékskálával áll megrendelôi szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját fejlesztésû termékeire terjed ki. Napraforgó-betakarító adapterek A NAS adapterek immár 20 éve ismertek a hazai és külpiacon az USA-tól Novoszibirszkig. Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhetô velük a napraforgó betakarítása. A hatsoros gépek területteljesítménye 20 ha/nap. A széles választéknak köszönhetôen mindenki megtalálja a számára legmegfelelôbb típust: • Fix változat: 2–16 soros, 50; 55; 60; 70; 76,2 cm sortávú kivitelben; • Csukható változat: 6 és 8 soros, 76,2 cm sortávú kivitelben; • Szárzúzós változat: 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú kivitelben. Az adapterek fém vagy mûanyag sorválasztókkal kaphatóak, univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. Az adapterek rázóasztalos megoldásúak, ami lehetôvé teszi az adapter alacsony építését, ezáltal a ledôlt vagy esetenként beteg napraforgó is nagyon kis (< 0,5%) veszteséggel betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsökkenés a hektáronkénti 100–150 kg-ot is

agrárium

2013. október

elérheti. Ennek következtében már egy év alatt megtérülhet az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). A szárzúzós változatú NAS Z biztosítja, hogy a talajmûvelés már közvetlenül a betakarítás után végezhetô. A csukható változatú NAS CS gyors átállást tesz lehetôvé a területek között. A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredményeként a NAS változataként PSM néven talajkövetô szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarító adapter kapható 6, 8 és 12 soros, 76,2 cm sortávolságú fix vázú kivitelben. Ezek az adapterek a NAS változatok minden elônyével rendelkeznek, emellett hatékony szárzúzást végeznek. Az alacsony építésû szárzúzó – a zúzási magasság hidraulikával állítható – alacsony, dôlt állományban is használható. A PSM adapterek használatával a talajtaposási kár csökken, és megtakarítható a külön erô- és munkagépigény, valamint a külön menetben történô szárzúzás munkaideje és költsége. Kukoricabetakarító adapterek Az OptiCorn típusú, szárzúzóval szerelt adapterek 2, 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú fix vázú, valamint 6 és 8 soros csukható vázú kivitelben kaphatóak. Az adapterek univerzálisan bármely ismert típusú kombájnra adaptálhatóak. Speciális törôhenge-

rek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécek központi vezérléssel állíthatók. A törôegységek soronként biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fém és mûanyag burkolatos változatban rendelhetôek. Szemestermény-felszedô és -rakodógép Az OPTI-RAK 150/M optimális választás nagy teljesítményû terményrakodáshoz. A gép traktorral üzemeltetett, amellyel telepen belül mozgatható is, így könnyen, gyorsan lehet átállni az egyik rakodási helyrôl a másikra. A gép garat nélküli változata sík területen tárolt szemestermény felszedésére, szállítójármûre való rakodásra, szellôztetô átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal szerelt változata alkalmas a szemestermény szállítójármûrôl közvetlenül vagonba, silóba vagy tárolóba való rakodására. Teljesítményigény: 37 kW. Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. Az OPTIGÉP Kft. a gépkínálat bôvítése mellett a minôség folyamatos fejlesztésére is nagy figyelmet fordít. Ennek érdekében az utóbbi években számos telephelyfejlesztést is végzett (1000 m2 szerelômûhely, korszerû porfestô, fedett raktár, megmunkálógépek) és további beruházásokat is tervez. A gépek korszerû színvonalon tartását, a tervezési, gyártási folyamatot ISO 9001 minôségügyi rendszer felügyeli.


10/17/2013

11:59 AM

Page 37

S z á l a s t a k a r m á n y 37

Nagy kincs a széna Az idei év már a második, amikor a nyári-ôszi aszály kiégeti a magyar legelôket. A gazdák elképesztô nehézségek árán próbálják pótolni a kiesô szálastakarmányt, de olyan hely is akad, ahol már faforgáccsal almoznak az aszály miatt kevés szalma helyett.

A

z állattenyésztôk szûk esztendôre készülnek – fogalmazott az egyik internetes portálnak Demeter János, a Magyar Állattenyésztôk Szövetségének ügyvezetô igazgatója. Nemcsak a búza, de a szalma is kevés. Normális idôjárású esztendôben ilyenkorra már a harmadik lucernavágáson is túl vannak. Az idén csak az elsô sikerült, s már biztosnak látszik, hogy az egész évi lucernaszéna mintegy 30–40 százaléka hiányzik, ennek értéke meghaladja az ötmilliárd forintot. Hasonló a helyzet a legelôkön, gyepeken. Amint Demeter János beszámolt róla, még a május végi, június eleji szénakaszáláskor sikerült tömegtakarmányt gyûjteni, most viszont már sínylôdnek a legelôn tartott állatok. Olyannyira nagy a tömegtakarmány hiánya, hogy a kérôdzôket is abrakkal etetik, ami egyrészt drága, másrészt az állatok nehezebben emésztik meg. Megtudtuk azt is, hogy a legnagyobb baj a szálastakarmány hiánya. A széna-, szalmabálák nagy tömegük miatt csak körülményesen szállíthatók, ezért csak nagyon korlátozott a kereskedelmük. Az ínség jeleire utal az is, hogy az Alföldön, a Homokhátságon kényszerûségbôl a silónak szánt száradó kukoricalombot etetik az állatokkal.

Lopják a bálákat Érthetô hát, hogy óriási kincs lett a szalma, a széna. Versengnek érte nemcsak az állattartók, de a biomasszakazánt és -erômûvet üzemeltetô és a biogázt gyártó önkormányzatok, cégek egyaránt. Hogy komoly érték, azt bizonyítja a számos bejelentés: százszámra lopják a bálákat. Egy tonna széna ma 5,5–6 ezer forint, egy tonna szalma valamivel olcsóbb. A legnagyobb gondban a kérôdzôket tartók lesznek, mivel a szálastakarmányok az aszály, az erôsödô osztrák kereslet, illetve a szaporodó biomassza-tüzelésû erômûvek miatt folyamatosan drágulnak. A tavaszi szárazság miatt országosan eltérô mértékben ugyan, de mindenütt kisebb a fûhozam: van, ahol csak a szokásos mennyiség fele-harmada termett meg. „A nagybálás széna ára a nyugati megyékben az elmúlt hónapokban 10–20 százalékkal növekedett” – mondja az ügyvezetô. Az árak a Hortobágy környékén is hasonlóan emelkedtek. Olyan hirdetésekkel is találkozni a megyei lapokban, hogy szürke marhát – akár egész gulyát is – takarmányra cserélnének a gazdák. A széna és a szemes takarmányok drágulása a hústermelés költségeit is emeli. A juhtenyésztôknél az idén utolsó alkalommal járó top up támogatások, illetve a kérôdzô

szerkezetátalakítási támogatás javítja az állattartók helyzetét, a jövô év viszont már erôsen kérdéses. Az élômarha-árak alakulása, illetve a támogatások még valamennyire kompenzálják a takarmányok drágulását, ám a tejtermelésben komoly feszültségek lehetnek. Jelenleg ugyanis tejtöbblet van a magyar piacon, gyengült az exportkereslet, az erôsödô forint pedig még ennek a jövedelmezôségét is rontja.

Kell a rost Márpedig az állattartás nem lehet meg széna nélkül. A nyersrostnak az étrendben nemcsak az a szerepe, hogy fermentálható szerves anyagot biztosít a bendô mikrobiális életének fenntartásához, hanem strukturális szerkezete biztosítja a többi táplálóanyag jobb hasznosulását, a bendô normális mûködését, az állat általános egészségi állapotának és az étvágy fenntartásának nélkülözhetetlen feltétele – magyarázta az agráriumnak dr. Benkô András egyetemi docens, állattenyésztési szaktanácsadó. A tömegtakarmányok beszerzési lehetôségei igen korlátozottak, a szállítási távolságok és azok költségei szinte lehetetlenné teszik a hiányok pótlását. Ha a laktáció bármely szakaszában nincs kielégítve az állat nyersrostigénye (szárazanyagra számítva min. 16–17%), alacsony lesz az adag nyersrost-koncentrációja, ADF- és NDF-tartalma, az összes táplálóanyag lebomlásának és hasznosulásának a hatékonysága romlik, alacsonyabb lesz a tejtermelés, romlik a tej beltartalma, az anyagforgalmi betegségek állományszintû kialakulása tetemes veszteséget okozhat. A nyersrost fermentációja során keletkezô energia lesz a szûkös keresztmetszet a bendô mikrobiális egyensúlyának fenntartásához, s amennyiben ez felborul, csökkenni fog a cellobiotikus baktériumok száma a bendôben. Ezt követôen az ecetsav:propionsav arány szûkülése csökkenti a bendô pH-ját, amely kedvezôtlen lesz a protozoák (a szervezetükben tárolt kristályos glikogén a tejelô tehén energiaellátását javítja) számára is. A nyersrost hiányában gyorsan kialakulhat a szubklinikai acidózis, amely a táplálóanyag-felvételt kémiai szabályozás útján leállítja, növeli a lábvég-megbetegedések arányát, s fôleg a laktáció elején súlyos energiahiányos állapotot idéz elô. Alacsony nyersrosttartalom mellett a bendôtartalom struktúrája nem lesz megfelelô az etetések közötti intenzív kérôdzés kiváltásához, csökken a nyálképzôdés, amely a táplálóanyagok hasznosulását és az állat táplálóanyag-ellátását rontja. K. T. 2013. október

agrárium


10/17/2013

11:59 AM

Page 38


10/17/2013

11:59 AM

Page 39


10/17/2013

11:59 AM

Page 40

40 V í z m e g ô r z ô g a z d á l k o d á s

Nedvességmegôrzô gazdálkodás és klímaváltozás A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) napjainkban megjelenô Ötödik Értékelô Jelentése az eddigieknél is határozottabban kiemeli az emberi tevékenység szerepét a jelenleg zajló éghajlat-változási folyamatban. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy a változások fô kényszere az elkövetkezendô évtizedekben az emberi tevékenység lesz. A jelenlegi változások már jelentôsek ahhoz, hogy a különbözô ágazatoknak ezekhez alkalmazkodniuk kelljen. Ezen ágazatok közül is kiemelten kezelendô a mezôgazdaság.

A

z agrárium több szempont szerint is kiemelkedô szerepet kell, hogy játsszon az elkövetkezendô idôszakban. Ezek a következôk: • Egyre változó területen (az éghajlatváltozás miatt egyes területek ki, mások bekerülnek a termesztett mezôgazdaság körébe, illetve jelentôs a felszínhasználat módosulása is) kell az egyre növekvô népesség egyre növekvô élelmezési igényét kielégítenie. • Mint nagy üvegházgáz-kibocsátó, az összkibocsátását csökkentenie kell. Ez nem feltétlenül a közvetlen kibocsátás csökkentését jelenti, hanem az üvegházgázok elnyelésének növelésével is elvégezhetô. Erre jó példa a szén-dioxid-tározás növelése erdôsítés által. Egyes vélemények szerint a talaj széntározó képességének agrotechnológia általi növelésével a mezôgazdaság üvegházhatás semlegessé tehetô. • Közvetve és közvetlenül alkalmazkodnia kell az állandóan változó éghajlati viszonyokhoz, ami elsôsorban a hômérséklet növekedésével, a csapadékmennyiség változásával és a szélsôséges események elôfordulásának és intenzitásának növekedésével jár együtt. Ezúttal a harmadik feladat egy részletébe tekintünk bele.

Éghajlatváltozás Régiónkban az éghajlatváltozás sokkal árnyaltabb képet mutat, mint azt általában az éghajlat változása kapcsán tárgyalják. A hômérséklet változása lényegében mindenhol a melegedés irányába mutat akár éves, akár évszakos szinten. A legnagyobb melegedés a nyári idôszakban figyelhetô meg, növelve az evapotranspirációt, gyakoribbá téve a hôstresszes helyzeteket. A legkevésbé melegedô évszakunk a tél, a hômérséklet ekkor a Kárpát-medencében általában növekszik, egyes területein azonban csökken. Az általában tapasztalt növekedés azonban statisztikailag még nem megbízható. A csapadékhelyzet ennél sokkal összetettebb. Ha hosszútávon vizsgájuk a változásokat (1901-tôl), akkor az országos átlagos csapadékmennyiség éves szinten és az átmeneti évszakokban csökken, nyáron és télen pedig növekszik. Ha rövidebb idôszakra végzünk vizsgálatokat, akkor mind éves, mind évszakos szinten növekedést tapasztalunk. A

agrárium

2013. október

csapadék nagy idôbeli változékonysága miatt ezen változások nagy része statisztikailag nem szignifikáns, azaz a trendvonal viselkedését írja le, de az állítás bizonyossága nem nagy. A csapadék nagy térbeli változékonysága miatt pedig ettôl országrészenként a változás jelentôsen eltérhet (1. ábra). Így például az 1961–2010-es idôszakban az ország nyugati területein (nyugat felé haladva növekedôen) a csapadék éves mennyisége csökkent (akár 20%-kal is), míg a Dunától keletre enyhe növekedés figyelhetô meg. Ennél sokkal egyértelmûbben jelenthetjük ki, hogy a csapadékhoz kötôdô szélsôséges jelenségek egyre gyakrabban fordulnak elô. A légkör melegedése a csapadékintenzitás növekedéséhez vezet még azokon a területeken is, ahol a csapadék mennyisége esetleg csökken. Ez a lefolyás növekedéséhez, a felszíni vízmérleg fokozott romlásához vezet, aminek a negatív hatásait megfelelô agrotechnikai tevékenységek elvégzésével lehet csökkenteni, illetve kompenzálni. A vízháztartást érintô komplex hatások eredôjeként a lefolyás csökkenni fog az éghajlati modellszámítások eredményei szerint. Magyarország vízellátásában a szomszédos területek fontos szerepet játszanak, ezért célszerû a Kárpát-medence mint egységes földrajzi egység vizsgálata. Éghajlati szempontból ezt kísérli meg a CARPATCLIM projekt, amelynek a honlapjáról sok meteorológiai és éghajlati adat és információ tölthetô le (www.carpatclim-eu.org).

1. ábra. Az éves csapadékösszeg változása 1961–2010 között (mm)


10/17/2013

11:59 AM

Page 41

V í z m e g ô r z ô g a z d á l k o d á s 41 Igények Az ökoszisztémák és az emberek számára mintegy 200 000 km3 édesvíz áll rendelkezésre, ami a teljes édesvízkészlet kevesebb, mint 1%-a. Az egyenlôtlen népességnövekedés és az éghajlatváltozás miatt 2030-ra a világ népességének 47%-a él majd a vízhiány által erôsen sújtott területen. A mezôgazdaság a legnagyobb vízfelhasználó az egész világon, bár a részesedésének aránya kontinensenként változik. Globális átlagban az édesvíz-felhasználás 70%-át adja a mezôgazdaság, 22-ôt az ipar és 8-at a háztartások. Becslések szerint 2025-re a fejlôdô országok vízfelhasználása 50, a fejletteké 18%-kal növekszik. A jelenlegi, mintegy 3100 km3 mezôgazdasági vízfelhasználás 4500 km3-re növekszik, ha eltekintünk a vízfelhasználás hatékonyságának növekedésétôl. Egyedül az indiai igény ennek több mint 25%át teszi ki. Az ipar és a mezôgazdaság vízfelhasználási hatékonysága 1990 és 2004 között évi 1% javulást mutatott. Ha ez a tendencia megmarad, akkor 2025-ig mintegy 20%-os javulást érünk el, ami messze elmarad a becsült 40%-os túlfogyasztástól, amit egyensúlyba kellene hozni.

Módszerek A talaj nedvességének megôrzéséhez használt módszerek a felszíni vízmérleg javításán alapszanak. Egyrészt a lefolyást, másrészt az evapotranspirációt csökkentik. A lefolyáscsökkentô technikák között megkülönböztetünk csapadékvizet, illetve többletvizet visszafogó módszereket. Az árvízi lefolyáscsökkentô lehetôségek közül nálunk is jól ismertek a tározók, de ilyenek lehetnek lineáris létesítmények is, például a csatornák. A csapadékvíz lefolyását csökkentô módszerek a felszíni és felszín alatti tározás (medencék, ciszternák). Árkokkal vagy éppen kis kiemelkedéssel is felfogható a lefolyó víz egy része. Mindkettô célja az, hogy a felfogott vízmennyiség az adott helyen beszivárogva a gyökerekhez jusson. Mivel az elfolyás a csapadékhullás és a beszivárgás sebességének különbségébôl adódik, ezért a víz helyben tartása az alacsonyabb beszivárgási sebesség esetén is lehetôvé teszi a csapadékvíz fokozottabb talajba kerülését. Ezt a talajfelszín megfelelô kezelésével is elérhetjük. Ha a felszínt kevésbé bolygatjuk, akkor ezzel a talajnedvesség megôrzését is szolgáljuk. A gyakorlatban azonban általában kevert helyzetek fordulnak elô, a hosszútávon konzerváló földmûvelés esetében is szükséges esetenként a talaj mozgatása (tömörödés elkerülésére például). A zöldnövény-borítottság is kihat a talaj nedvességtartalmára. Annak eldöntésére, hogy hol melyik módszer az optimális, a szakértelmen kívül jó helyismeret is szükséges. A párolgást csökkentô módszerek közül a felszíntakarás a leggyakoribb. A módszerek komplex hatása miatt a módszerek hatnak a lefolyásra is és a párolgásra is. Például a takarás a köztes növények fejlôdését is visszaszorítja, amelyek ismételten visszahatnak a talajnedvességre. Szántás során a hajszálcsövek megszakadnak a szántás mélységében, így a felette levô talaj jobban, az alatta levô pedig kevésbé szárad ki. Modellszámítások szerint 25% lefolyáscsökkentés 5–10, míg a párolgás 25%-os csökkentése mintegy 1–20%-kal tudja a nettó elsôdleges termelést (ami a légzés veszteségét is már figyelembe vette) növelni régiónkban. Világszerte

2. ábra. Magyarország éves vízmérlege (Somlyódy, 2011) vannak ennél jobban, illetve kevésbé javítható területek. Összességében azonban a különbözô talajnedvesség-megôrzési módszerek által elérhetô víztakarékosság még mindig messze nem elegendô ahhoz, hogy a föld növekvô lakossága által támasztott vízigényeket ki tudja elégíteni. A hatásokat gyakran egyesével vizsgáljuk és összegezzük. Így azonban nem fordul megfelelô figyelem a kölcsönhatásokra, amelyek jelentôs változásokat tudnak ezekben az eredményekben véghezvinni.

Földrajzi helyzet, felvízi és alvízi országok Magyarország vízmérlege szerint évente mintegy 112 km3 víz érkezik be a folyóinkon külföldrôl, és 117 km3 hagyja el az országot. A hazai 6 km3 lefolyást lényegében a globális éghajlati szempontból viszonylag kevés hazai csapadék és evapotranspiráció különbsége szolgáltatja (2. ábra). Tehát Magyarország, egy nem túl jó csapadékellátottságú ország, még ezt a csapadékot sem használja fel megfelelôen. Amíg a felszíni idefolyás a folyók és az esetleges csatornarendszereken keresztül a természetes és mesterséges vízfolyások környezetében teszi lehetôvé a jobb vízellátást, addig a hazai vízmérleg azt mutatja, hogy az ország teljes területére érkezô vízmennyiséggel (azaz a csapadékkal) sem bánunk megfelelôen, pedig erre az éghajlati változások miatt egyre inkább szükség van. Vízgazdálkodásunk tervezése esetében elkerülhetetlen a régió helyzetének vizsgálata. A felvízi országok gyakran kihasználva földrajzi elônyüket a pozitív vízmérlegüket egyoldalúan használják fel. A rendelkezésre álló lehetôségekkel élve maximálisan törekedni kell arra, hogy a vízgyûjtôk mennyiségi és minôségi értékelésének következményeit a felvízi és alvízi országok a kár és elôny figyelembevételével viseljék. A különbözô módszerek alkalmazását a természeti körülmények és a közgazdasági környezet határozza meg. Azaz egy adott helyen költség/haszon (illetve költség/a helyi mezôgazdaság számára felhasználható megnövelt vízmennyiség) elemzéssel célszerû kiválasztani az alkalmazandó technikákat a lehetségesek közül. Dr. Szalai Sándor Szent István Egyetem, Gödöllô 2013. október

agrárium


10/17/2013

11:59 AM

Page 42


10/17/2013

11:59 AM

Page 43

V í z m e g ô r z ô g a z d á l k o d á s 43

A vízhiány mérséklésének agrotechnikai lehetôségei Hazánkban a termelôk elsôsorban a termesztéstechnológia helyes megválasztásával alkalmazkodhatnak a természeti adottságainkhoz és a termesztett növények igényeihez: a vetésszerkezet, vetésváltás, a fajtaválasztás, a talajmûvelés, a vetésidô, az állománysûrûség, a növényápolás és a növényvédelem szakszerû megválasztásával, esetleg a mûvelési ág változtatásával.

A

gyakorlatból tudjuk, hogy a csapadék mennyisége és idôbeni eloszlása hazánkban nagyon ritkán esik egybe a növények igényeivel, ezért a növények fejlôdését gyakran gátolja a vízhiány vagy a vízfölösleg. Az 1. táblázatban közölt csapadékadatokból is látható, hogy annak mennyisége a tenyészidô folyamán – az Alföld nagy részén – évjáratonként igen széles (142–550 mm) határértékek között változik, amely 0–400 mm-rel kevesebb, mint a hosszabb tenyészidejû növények vízigénye. Ugyanakkor a téli félév (október–március) csapadékmennyisége 100–450 mm, amibôl ebben az idôszakban csupán 50 mm párolog el, és 50–400 mm víznek kellene betározódni. A helyzetet tovább nehezíti, ha egymást 2–3 száraz vagy csapadékos év követi, amikor a hiányok vagy a többletek halmozódnak. Ezeknek a különbségeknek a kiegyenlítésében a talaj és a növényzet vízgazdálkodási tulajdonságainak nagy szerepe van, és ezeket bizonyos mértékben befolyásolhatjuk is, de a problémákat tartósan megoldani csak vízrendezéssel (öntözés, lecsapolás) lehet, ami az in-

tenzív kultúrák versenyképes termesztésének alapfeltétele. Az extenzív szántóföldi növényeknél azonban a vízgazdálkodás jelentôs fejlesztésére a közeljövôben nem számíthatunk, noha az idôjárás alakulásában a jövôben csak rosszabbodás várható. A termésátlagok évenkénti ingadozására a jövôben is számítani kell. Kísérleteinkben az öntözetlen kukorica termésátlagai 20 év alatt 1,7 és 9,7 t/ha között ingadoztak! Mit tehetünk? A termesztéstechnológia helyes megválasztásával kell alkalmazkodni a természeti (talaj, idôjárás) adottságainkhoz és a termesztett növények igényeihez: a vetésszerkezet, vetésváltás, a fajtaválasztás, a talajmûvelés, a vetésidô, az állománysûrûség (tôszám), a növényápolás és a növényvédelem szakszerû megválasztásával, esetleg a mûvelési ág változtatásával. A vetésszerkezet kialakításánál és a vetésváltásnál a növények vízigényét és gyökerezési mélységét is vegyük figyelembe. A növényi sorrend a rövidebb és hosszabb tenyészidejû, sekélyen és mélyen gyökerezô növények

1. táblázat. A csapadék halmozott összegei (mm) a tenyészidôben, különbözô évjárat típusokban (Szarvas, 1928–1988) Idôszak

Min.

Száraz

Átlag

Nedves

Max.

Vízigény: Vízigény: kukorica ôszi búza

Április

10

24

39

46

93

40

70

Április–május

39

62

99

127

194

112

190

Április–június

67

109

170

214

403

222

310

Április–július

106

153

221

268

456

362

Ápr.–aug.

121

212

272

331

501

482

Ápr.–szept.

142

250

311

362

550

530

váltogatásával járulhat hozzá a talajnedvesség ésszerûbb kihasználásához. A sekélyen gyökerezô és a rövid tenyészidejû növények nem tudják mélyen kiszárítani a talajt, így utánuk nagyobb valószínûséggel telítôdik a talaj, és nagyobb lesz az utóvetemény számára felvehetô nedvességkészlet. A mélyen gyökerezô, hosszabb tenyészidejû utónövények pedig felhasználhatják a talaj alsóbb rétegeiben hagyott nedvességet is, miáltal egyrészt magasabb termésátlagot érhetnek el, másrészt nagyobb tározóteret hagynak a téli csapadék befogadására, ezáltal csökkentik a talaj túltelítôdésének, a belvíz képzôdésének az esélyét. A kalászosok közül az ôsziek lényegesen mélyebbre hatoló gyökérzettel rendelkeznek, mint a tavasziak, ezért kevésbé aszályérzékenyek és termôképesebbek. A fajtaválasztásnál számolni kell azzal, hogy a hosszabb tenyészidejûeknek nagyobb a vízigényük, emiatt nagyobb termôképességük csak csapadékosabb helyeken és évjáratokban realizálódik. Viszont a hasonló éréscsoportba tartozó fajták között is jelentôs (1–2 t/ha) különbségek vannak a termôképesség és az egyéb tulajdonságok tekintetében, amit érdemes kihasználni. A fajták termôképesség szerinti sorrendje azonban évjáratonként és térségenként is változó az országos fajtakísérletekben. A fajtaválasztásnál ezeket is figyelembe kell venni. A hibrid búzafajták azonban az utóbbi években következetesen az élen járnak. A talajmûvelésnek egyik alapvetô feladata az, hogy segítse elô a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak javítá2013. október

agrárium


10/17/2013

11:59 AM

Page 44

44 V í z m e g ô r z ô g a z d á l k o d á s sát, a természetes csapadék befogadását, megôrzését és hasznosulását a termôhelyi adottságokhoz igazodó talajmûvelési eljárások helyes megválasztásával. A tarlómûvelés a talaj vízháztartását elsôsorban a csapadék befogadásának elôsegítése és a nedvesség megôrzése (a párolgás csökkentése) által befolyásolja kedvezôen. Ezen túl azonban a késôbbi mûveletek elôsegítése, a tarló és egyéb növényi maradványok talajba keverése, elbomlásuk elôsegítése, ezáltal a talajok biológiai tevékenységének javítása, a morzsás szerkezet-kialakulásának elôsegítése által is kedvezô hatású. A tarlómûvelés a gyomnövények, a kártevôk és a kórokozók irtását is segíti, különösen szántás esetén. Az évelô gyomok – különösen az acat – vegyszeres gyomirtására akkor van szükség, ha az utóveteménybôl ezek a gyomok nem vagy nehezen irthatóak (pl. normál napraforgóból az acat). A gyomnövények irtása a párolgás csökkentése szempontjából is fontos lehet. Másodnövényt csak csapadékos nyár esetén érdemes vetni, de a sikerhez jelentôs nitrogénpótlás is szükséges a pentozán hatás megelôzése és a növények N-igényének kielégítése érdekében. A szántás forgatja, lazítja és keveri a talaj 20–40 cm-es rétegét. Ezáltal talajba forgatja a szármaradványokat és leghosszabb ideig befolyásolja a talaj vízháztartását. A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai közül elsôsorban a víznyelô és vízáteresztô képességet növeli meg abban a rétegben, amely az egész évi mûveletek során erôsen taposódik, tömörödik. A szántás mérsékli a hó mozgását és a felszíni elfolyást, végül is elôsegíti a lehulló csapadék beszivárgását. A szántás felszíne azonban ne legyen túl durva és vakbarázdákkal szabdalt, mert abból tavasszal csak több mûvelettel lehet vetôágyat készíteni, ami viszont egyrészt nedvességveszteséggel, másrészt egyenetlen tömörségû vetôágy kialakításával jár. A szántás jó minôségben való elvégzéséhez a jó eszközön kívül fontos a szántás idejének, mélységének és menetsebességének helyes megválasztása. Ha az ôszi szántás valamilyen oknál fogva rosszul sikerült (hantos, barázdált), ak-

agrárium

2013. október

kor a túl durva szántást már ôsszel célszerû elmunkálni, hogy tavasszal ne kelljen a tervezett vetés mélységénél mélyebb talaj-elôkészítést végezni. A vetôágykészítés az egyik legigényesebb mûvelet, ami döntôen meghatározza a kelés arányát és egyenletességét. Ha ezek rosszul sikerülnek, káros hatásaik késôbb nem korrigálhatóak. A jó vetôágy legyen aprómorzsás, ülepedett, és a vetés mélységében kellôen 1. ábra. Kukorica szemtermése a tápanyag- és a vízellátás függvényében (Szarvas, 2000) nedves. Az apró magvúaknál ilyen magágy mulcsos talajban nagyon nehezen alakítható ki. A tápanyag- és a vízellátás csak Ha sok a szármaradvány (napraforgó, együtt, egymással kölcsönhatásban érkukorica után), akkor még az ôszi ka- vényesülnek (2. ábra). lászosok alá is célszerû szántani és a A földhasználat módja, jellege lévetôágyat azon kialakítani. A vetôágy- nyegesen befolyásolja az adott terület készítés mélysége legyen azonos a ve- vízháztartását, a szélsôséges eloszlású tésmélységével, különösen a tavaszi csapadék hasznosulását. Szélsôséges vetésû növényeknél. vízgazdálkodású talajokon célszerû leA vetésidô helyes megválasztása is het a mûvelési ág megváltoztatása. lényegesen mérsékelheti a szárazság Az évelô fás szárú növények (erdô, terméscsökkentô hatását. Ennek az a gyümölcsös, szôlô stb.) gyökérzete magyarázata, hogy az optimálisnál ké- 5–10 m mélyre is lehatol az akadálysôbbi vetés esetén egyrészt a kelés is mentes talajokba, ahonnan 300–500 bizonytalanabb, másrészt a tenyészidô mm vizet is képesek felhasználni. Eza melegebb idôszak felé tolódik el, ami zel pedig lehetôséget teremtenek a fokozza a vízigényt és a vízhiány miat- szélsôségesen sok csapadék befogati stresszhatást és csökkenti a növeke- dására és hasznosítására. Ez különödést, különösen a rövid nappalos növé- sen a mély rétegû, kis vízkapacitású nyeknél (pl. borsó). A kukorica termés- homoktalajoknál fontos vízháztartást átlaga kísérleteinkben április 18. után szabályozó és hasznosítási megoldás vetve naponta 100 kg/ha-ral csökken- lehet. tette a termésátlagot. Az ôszi búza opA sekély termôrétegû talajokon a timális vetésideje október 20 körül növények nem képesek a vízháztartási van, de évjáratonként ez is változó. szélsôségeket kiegyenlíteni. Az ilyen Az állomány sûrítése (tôszám növe- területeken nem érdemes kultúrnövélése) is fokozza a vízfogyasztást, külö- nyeket termeszteni, legfeljebb gyepet. nösen a tenyészidôszak elsô részében, Szántóföldi növénytermesztés az oremiatt a rosszabb vízgazdálkodású ta- szág különbözô részein sokféle talajlajokon, a szárazabb tájakon és évjára- adottságú és idôjárási feltétel mellett tokban a növények alacsonyabb tô- történik. Ezek figyelembevételével kell számmal több termést produkálnak. a termesztés technológiáját úgy kialaA növényápolásnak minden nö- kítani, hogy a csapadék minél jobban vényfajnál fontos termésalakító szere- hasznosuljon, minél kisebb legyen a pe van. A kapásnövényeknél a gyomta- vízhiány és a vízfölösleg, illetve az állanításnak van kiemelkedô jelentôsége, taluk okozott veszteség. különösen a tenyészidô elején, amikor a növények nagyon érzékenyek a vízSzalókiné Dr. Zima Ildikó és a tápanyaghiányra, valamint az ár(SZIE GAEK, Szarvas); nyékolásra. Dr. Szalóki Sándor


10/17/2013

11:59 AM

Page 45

V í z m e g ô r z ô g a z d á l k o d á s 45

Szármaradványok szerepe a talajnedvesség megóvásában Köztudott, hogy a növények a szükséges tápelemeket, ásványi sókat vízoldott formában veszik fel. Az elmúlt évek tapasztalata – mely szerint a nyári idôszakban helyenként akár 9–10 hét is eltelhet számottevô, a mezôgazdasági növényeink által hasznosítható csapadék nélkül – kiemelt jelentôségû kulcsfeladattá teszi a talaj vízháztartásának szabályozását. Ebben a szerves trágya csökkenô mennyisége miatt nagy szerep jut a tarlón maradt szár- és gyökérmaradványoknak is.

T

ermészetesen ez a feladat nemcsak a nagyüzemi növénytermesztôket érinti, ugyanúgy foglalkoznia kell ezzel a gyümölcs- és zöldségtermesztôknek, sôt a legelô- vagy kaszálóterületekkel rendelkezô állattenyésztôknek. Mi kell ehhez? Jól karban tartott talaj, a domborzati és talajviszonyoknak megfelelô mûvelési mód, vetésforgó stb. A talajok kedvezô biológiai, fizikai és kémiai állapotát a 21. században már könnyen befolyásolhatjuk a termelékenység érdekében. A legkülönbözôbb igényeknek is megfelelô mûtrágyák tápoldatok, mikrobiológiai oltóanyagok állnak a rendelkezésünkre, mechanikai eszközeinkkel lazíthatjuk, forgathatjuk a talajainkat, meszezéssel még a savasodás is kordában tartható, szerves trágyázással és a növényi részek visszaforgatásával pedig a levegôés vízháztartás optimalizálható. A szerves trágyák egyre nehezebben hozzáférhetôek az állattartó telepek egy-egy területre való koncentrálódása miatt. Ugyanakkor az egyre szaporodó biogázerômûvek a szerves trágyák legnagyobb részét felhasználják a gazdák elôl. A zöldtrágya és a tarlón maradt szár- és gyökér maradványok, azonban mindenki számára elérhetôk. Aratás után a betakarított termésen kívül minden tápanyagot vissza tudunk juttatni a talajba, amit a növény év közben onnan felvett. A jövô évi termésünk mennyiségét és minôségét az is befolyásolja, hogyan gondoskodunk ezeknek a növényi maradványoknak a visszaforgatásáról és lebontásáról.

Ilyenkor ôsszel ez egyrészt hihetetlenül könnyen kivitelezhetô, másrészt a jövô évi költségeinket is csökkenteni tudjuk. A tarlókezelés során a területen maradt (zúzott) növényi szár- és gyökérmaradványok bomlása zajlik. Ez a bomlási folyamat biztosítja majd jövôre a tápanyag egy jelentôs részét az ôszi, illetve a tavaszi vetésünk alá. Ez a folyamat befolyásolja a talaj levegô- és vízháztartását, a talaj kötöttségét vagy morzsalékosságát, gyakorlatilag minden a talajban végbemenô folyamatot segíti vagy hátráltatja. Ezért irányítani kell! Ezt a bontást különbözô mikroorganizmusok végzik. Sajnálatos tény, hogy ma Magyarországon a talajainkat mikrobiológiai értelemben halott, sivatagi környezetnek tekinthetjük. Örvendetes viszont, hogy ezen egyszerûen változtathatunk. A talajélet fokozódását könnyen elérhetjük: talajoltás. A növényi részek visszaforgatása elôsegíti, hogy a talaj mélyebb rétegeiben is beinduljon a bontási folyamat.

Magát a bontást, illetve annak különbözô folyamatait, különbözô mikroorganizmusok végzik, egyrészt baktérium- és gombatörzsek, másrész ezeknek a törzseknek nem csak az aerob, de az anaerob szervezeteik is. Az anaerob szervezetek az oxigén jelenléte nélkül is élô, szaporodó mikrobák; jelentôségük megnô a talaj mélyebb rétegeiben, ahová az oxigén már nem jut le, vagy télen a fagyott hóréteg alatt fellépô Pasteur-effektus során. Az aprítás és a visszaforgatás után a növényi szövetek mikrobiológiai átalakulása lényegében a pektinanyagok lebontásával veszi kezdetét, és csak ez után nyílik lehetôség a sejtek további anyagának átalakítására. A pektin a növényi szövetek ragasztóanyaga. Különbözô növényekben a pektinanyagok mennyisége 10–30% között változik. A ragasztóanyag után a faanyag lebontása, azaz a lignin bontása kezdôdik meg. A lignin bontásánál a legfontosabb, hogy eredményesen csak és kizá2013. október

agrárium


10/17/2013

11:59 AM

Page 46

46 V í z m e g ô r z ô g a z d á l k o d á s rólag gombatörzsek bontják, és azok közül is csak az aerob szervezetek, tehát azok, amelyeknek szükségük van oxigénre. Ebbôl kifolyólag nagyon fontos, hogy a tarló kezelésekor mikroorganimusok között legyen minél több ligninbontó gombatörzs, hogy minél hamarabb végbe menjen az átalakulás, ugyanis télen a hótakaró miatt fellépô oxigénhiányos állapotban nem bomlik le, viszont amíg ez az anyag, illetve a pektin jelen van a növényi maradványokban, addig a cellulózbontás gyakorlatilag nem irányított. A cellulóz és a hemicellulóz bontására rendkívül sok baktérium- és gombatörzs képes. Ha nem gondoskodunk a megfelelô mikroorganizmusok jelenlétérôl a talajainkban, akkor a bomlás és a talaj szerkezetének átalakulás nem optimálisan valósul meg. A bontási folyamatban részt vevô mikroorganizmusok vízigénye megegyezik a magasabb rendû növényi szervezetek vízigényével. Ennek a magas vízszükségletnek, az agresszív élettevékenységüknek és magas stressztûrô képességüknek köszönhetôen a talaj-

agrárium

2013. október

ban lévô csapadékot magukhoz vonzzák és raktározzák. A vízmolekulákat az egyre nagyobb kolloid felületû növény maradványokon raktározzák. Tehát a bontási folyamat egyben egy vízgyûjtôraktározó folyamat is, amely a tél során irányítva zajlik le. A mikroorganimusok anyagcsere folyamati exoterm reakciók sorából állnak, tehát a fagyott talajban a mikroklíma sokáig pozitív hômérsékletû. A gombatörzsek micéliumából kiinduló hifafonalak (gombafonalak) behálózzák a talaj felsô rétegét és persze a növény gyökérzetét is. Ez a hifaháló lehetôvé teszi, hogy még több nedvességet raktározzanak a talajban, ez ugyanis kolloid felületet képezve viszszatartja a nedvességet. Érdekes, hogy ezt a jelenséget akár homoktalajon is megfigyelhetjük. Ugyanakkor ez a hifaháló, valamint a fokozottan lebontott növényi részek megakadályozzák a talaj túlzott párologtatását. Ezért lenne üdvös, ha nemcsak az ôsszel lekerülô növények tarlóját kezelnénk, hanem a nyári gabonafélék után is gondoskodnánk a megfelelô lebontási folyamat-

ról. Ehhez minél komplexebb spektrumú baktérium- és gombatörzseket tartalmazó mikrobiológiai készítmény és egy kis odafigyelés kell a bevált gyakorlat mellé. A lebontási folyamatok, a talajélet fokozódása, a talaj szerkezetének átalakulása, levegô- és vízháztartásának optimalizálása, hozzájárulnak termelési költségeink csökkentéséhez, a termés mennyiségének és minôségének növeléséhez. Az üzemi kísérletek és a közel 15 éve gyûjtött, országos tapasztalat bizonyítja az elméleti specifikációkat. A fent említett technológia lehetôvé teszi a belvizek gyorsabb átvészelését, az aszályos idôszakok toleranciáját, a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javulását, az erôgépek, mûvelési költségek csökkentését és nem utolsó sorban a kemikáliák, a vegyszerek, a mûtrágyák felhasználásának csökkentését. Mi kell ehhez? Jól karban tartott talaj! Magyar Nikolett mezôgazdasági szaktanácsadó Micro-Logi-Tech Kft.


10/17/2013

11:59 AM

Page 47


10/17/2013

11:59 AM

Page 48

48 V í z m e g ô r z ô g a z d á l k o d á s

A vízmegôrzô talajmûvelés gépei A növénytermesztés ökológiai viszonyai, különös tekintettel az idôjárásra, de üzem- és termelési szerkezet tekintetében is sokat változtak. Az egyre gyakoribb szeszélyes idôjárás mellett az adott idôszakban aktuális talajmûvelési feladatokat is új szempontok figyelembevételével kell a gazdálkodóknak elvégezni, egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a talaj vízháztartásának optimalizálására.

A

talaj vízháztartása optimalizálásának talán – a gazdálkodó kezében levô lehetôségek közül – legfontosabb lehetôsége az ok- és ésszerû talajmûvelés agrotechnikájának betartása, és az ahhoz optimálisan kiválasztott eszköz használata. A talaj vízháztartásának optimalizálása szempontjából a nyári betakarítású növények után – az idôben és megfelelô minôségben elvégzett – tarlóhántás és lezárás az egyik legfontosabb munkamûvelet. Éppen azért fontos, mert ezeknek a növényeknek a betakarítását hazai viszonyok között száraz, csapadékmentes idôszak követi, ezért fontos, hogy az ôszi alapmûvelésig a talaj víztartalmát megôrizzük. A tarlóhántás elvégzésére számos sekélyen dolgozó munkaeszköz (tárcsa, ásóborona, kultivátor, talajmaró) áll rendelkezésre.

A tarló kezelése A szántóföldi kultivátorok függesztett, félig függesztett vagy vontatott kivitelben készülnek a munkaszélességtôl függôen (1. ábra). A különbözô konstrukciójú szántóföldi kultivátorok gerendelyéhez kengyelcsavarokkal vagy más rögzítési móddal kapcsolódnak a kultivátor munkaeszközök (rugós vagy merev rugózott) kapaszárai. A kapaszárak általában rugózott biztosítással készülnek. A rugóbiztosítás általában annyi kitérést enged a munkaeszköznek, hogy az esetleges köveket elkerüljék (2. ábra). A szántóföldi kultivátorok különbözô munkaeszközökkel (lúdtalpkapa, szárnyas lazító, vésô alakú szerszám) szerelhetôk fel. A vízmegôrzés szempontjából azonban nagyon fontos, hogy valamennyi szántóföldi kultivátor rendelkezzen lezáró hengersorral. A lezáró hengersorok használata nem növeli számottevôen a szántóföldi kultivátorok üzemeltetéséhez szüksé-

1. ábra. Korszerû lezáró hengersorral és simitóval felszerelt szántóföldi kultivátor

agrárium

2013. október

ges vonóerôigényt, energiafelhasználást, ugyanakkor számottevôen, 10–30%-kal is csökkenthetik a vízleadást. A tarlóhántás eszközválasztékát az újabb fejlesztésû rövidtárcsák az elmúlt idôszakban jelentôs mértékben bôvítették. A különbözô munkaszélességben gyártott egy- és kétsoros rövidtárcsák függesztett változatai 3–4 m munkaszélességgel, az ettôl nagyobb munkaszélességû változatok – szállítási helyzetben – felcsukható, félig függesztett változatban készülnek. A nagyobb munkaszélességû változatok központi vázkeretéhez kapcsolódó – munkahelyzetben leengedhetô – szárnyak vagy tagok révén is jó talajkövetéssel dolgoznak. A rövidtárcsák tárcsasorainak tárcsalevelei egymáshoz viszonyítva eltoltan helyezkednek el, de egyes típusoknál a tárcsasorok egymáshoz viszonyítva elmozdíthatók, eltolhatók (3. ábra). A rövidtárcsák munkáját is a berendezésekhez kapcsolódó hengersorokkal kell lezárni. Az alkalmazott hengersorok tagjai állhatnak csöves, pálcás, spirális, acélkörmös (Cambrigde- vagy Crosskill-, gyûrûs DD-, vagy Güttler-hengerek) vagy gumibütykös hengerekbôl. Az elôzôekben ismertetett eszközök az alapmûvelési talajmunkák után, a szántott, tárcsázott talaj elmunkálására is minden további nélkül használhatók.

Mulcsozás A mezôgazdasági üzemek és vállalkozások mai leegyszerûsödött és gyakran csak néhány szántóföldi növény termelésére korlátozódott tevékenységükben – sok más kedvezô paraméter, például mûvelettakarékosság mellett – éppen a talaj víztartalmának megôrzése szempontjából is elônyösen alkalmazhatják a mulcsozásos talajmûvelési technológiát.

2. ábra. Rugóbiztosítású kultivátorszerszám

3. ábra. Eltolható tárcsalapokkal szerelt rövidtárcsa munka közben

4


10/17/2013

11:59 AM

Page 49

V í z m e g ô r z ô g a z d á l k o d á s 49 A mulcstechnológiában a tarlóápolás és talaj-elôkészítés legfontosabb munkamûveleteit és ennek megfelelôen a munkaeszközeit is alternatívan, a technológiai igényeknek megfelelôen lehet alkalmazni, illetve használni. A szárak és szármaradványok felaprítását követôen a mulcsozásos technológia további gépi eszközei az elôzôekben ismertetett szántóföldi kultivátorok, a nehézkultivátorok, az emelt keretmagasságú mulcskultivátorok, valamint a különbözô munkaszerszámokkal és lezáróhengerekkel szerelt középmély lazítós tárcsák. A forgatás nélküli talajkímélô, víz-, mûvelet- és energia-, egyben költségtakarékos mulcsozásos technológiák iránti igények kielégítésére szinte valamennyi mezôgépgyártó, illetve a szántóföldi növénytermesztés talajmûvelô- és vetôgépeit gyártó cég a technológia teljes gépsorát kifejlesztette, illetve gyártja. A szántóföldi kombinált nehézkultivátorok emelt vázkerettel készülnek, hogy a nagy tömegû szármaradványok se okozzanak eltömôdéseket. A szántóföldi kultivátorok univerzálisan használhatók akár sekély, akár mélymûvelésre is (4. ábra). A különbözô konstrukciójú szántóföldi nehézkultivátorok mûvelôszerszámai, kapaszárai az újabb korszerû változatoknál általában tekercsrugó biztosítású megfogással kapcsolódnak a gép vázkeretéhez. A különbözô munkamélységben (ez lehet akár ~40 cm is) dolgozó munkaeszközök hatékony lazító, keverô, porhanyító munkát végeznek. A lazító-keverô munkát végzô munkaeszközök mögé pedig minden esetben hengeres vagy tömörítôkerekes lezáróegységet építenek. A kedvezô szármaradványokat bekeverô lazító, porhanyító munkát követô talajlezárás pedig a talaj vízháztartását, a talaj vízmegôrzô képességét javítja. A szántóföldi nehézkultivátorok különbözô munkamélységben történô üzemeltetésük során a gépek az adott munkamélységhez tartozó késfelszereltségnek (szélesebb vagy keskenyebb) megfelelô munkát végeznek. A megfelelô munkaeszköz használata kedvezôbb munkaminôségi és energetikai mutatókat eredményez. A lazítós tárcsák a gép vázkeretéhez kengyelcsavarokkal csatlakozó, „V” alakban elhelyezett középmély lazító munkaeszközökbôl, azt követôen szintén „V” alakban vagy eltérô szögû tárcsaelrendezéssel következô tárcsasorból, majd ezt követôen a megmunkált terület lezárására különbözô konstrukciójú hengerekbôl vagy tömörítô gumisorokból állnak. Az így kialakított gépkombináció javítja a talaj fizikai-

4. ábra. Szántóföldi nehéz kultivátor munka közben

és biológiai állapotát, nem tömöríti a mûvelt réteget, nem képzôdik „eketalp”, az üzemeltetés alacsonyabb hajtóanyag-felhasználás mellett végezhetô. Az elôzô munkamûvelethez hasonlóan a talaj vízháztartását javítja, növeli a vízmegôrzô képességét (5. ábra).

Magágykészítés és vetés egy menetben A kalászos gabonák esetében a mulcsozásos technológiába jól illeszthetôk, a különbözô konstrukciójú talajmûvelô eszközökkel kombinált, a magágykészítést és vetést egymenetben elvégzô gabona sorvetôgépek vagy direktvetô kiegészítôkkel szerelt változatok. Ezek többnyire mechanikus magadagolású és pneumatikus magszállítású gépek. A gépek talajmûvelô eszközeit tárcsasort vagy kultivátorsort követô talajtömörítô gumihengerek követik. A mulcsba vetésre alkalmas kombinált gabona sorvetôgépek – szinte kivétel nélkül – tárcsás csoroszlyaszerkezettel rendelkeznek. A tárcsás csoroszlyaszerkezet nyitótárcsából, vetôtárcsából, magnyomóból és magtakaró kerekekbôl áll Egyes típusok mikrogranulátumszerû starter mûtrágya kijuttatására alkalmas mikrogranulátum-tartállyal is rendelkeznek. Az ilyen mûtrágya a vetômag mellé közvetlenül kijuttatható, és azonnal segíti a növénykezdemény gyökérképzôdését (6. ábra). Magyarországon a mulcsozásos technológia nagy területe a kukoricatermesztési ágazat. A kukorica mulcsba vetésére szinte valamennyi kukorica szemenkéntvetô gép akár nyomólevegôvel, akár szívólégárammal mûködik, megfelelô direktvetô kiegészítôkkel használható. A szántóföldi növénytermesztésben használható talajmûvelési technológiákban az ismertetett gépekkel, eszközökkel megvalósítható termelési eljárással kedvezô hatás érhetô el a talajszerkezet vonatkozásában – ez a fizikai jellemzôk javulása mellett – nem okozza talajzáró réteg kialakulást. A mûvelt terület lezárásával és a szármaradványok bekeverésével javul a talaj vízmegtartó képessége, az egyes munkamûveletek összevonásával az energiafelhasználás 30%-kal is csökkenhet, jelentôs költségcsökkenés mellett. De a csökkentett mûveletszám miatt a vetésforgóban az ôsszel lekerülô növények után rendelkezésre álló agrotechnikailag optimális idôszak is hatékonyabban kihasználható. Az ôszi csapadékos idôjárás is általában ennek az idôszaknak a hatékony kihasználására kényszeríti a gazdálkodókat. Dr. Kelemen Zsolt, MGI – Gödöllô

5. ábra. A lazítós tárcsák használata jelentôsen javíthatja a vízháztartást

6. ábra. A gabona sorvetôgépek egyes változatai jól használhatók a víz- és mûvelettakarékos technológiákban 2013. október

agrárium


10/17/2013

12:00 PM

Page 50


10/17/2013

12:00 PM

Page 51


10/17/2013

12:00 PM

Page 52

52 A g r á r e n e r g e t i k a

Egyedülálló hazai projekt a megújuló energia hasznosításában A SOLARGATE Energetikai Beruházó Kft. (1222 Budapest, Széchenyi u. 12.) közel 360 millió forintos beruházás keretében a Csongrád megyei Kistelek településen üzembe állította 499 kW beépített villamos teljesítményû napelemes kiserômûvét. A megtermelt áram közel 160–180 átlagos háztartás elektromosáram-igényét képes fedezni. Az erômû közvetlenül az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. által üzemeltetett közcélú elektromos hálózatba csatlakozva képes elektromos áram betáplálására. A közüzemi hálózatba betáplált elektromos áram mennyiségének és értékének elszámolása a KÁT-rendszer kereteiben történik. A próbaüzem sikeres lezárásának köszönhetôen 2013. október 1-jétôl indul a kereskedelmi üzem, immáron KÁT-mérlegköri tagként. A napelemes rendszer elônye, hogy a legnagyobb hozamot az év középsô idôszakában, különösen a nyári hónapokban tudja elérni. Ekkor a megnövekedett elektromosáram-felhasználás, amely növekmény jelentôs része például a klímaberendezések mûködtetésével generálódik, többlet terhet jelentenek az elektromos áramot elôállító, hagyományos, széntüzelésû erômûveknek. A megújuló erôforrásokból – különösen a napenergiából – termelt elektromos áram ezen idôszakban történô elôállítása ezt a többletterhet képes csökkenteni, ami a jelen projekt keretében megvalósuló fejlesztésre is fokozottan érvényes. A fejlesztés keretében megvásárolt közel 11 000 m2 alapterületû ingatlanon került telepítésre 2124 darab, egyenként 235 W teljesítményû napelem. Az energiahozam maximálása érdekében az egyes modulok déli irányba fordítva, az alumínium tartószerkezeten 30 fokos szögben megdöntve lettek elhelyezve. A napelemek által a napsugárzásból elôállított egyenáramot 15 darab, egyenként 33 300 VA váltóárami teljesítmény leadására képes inverter alakítja át váltóárammá.

Az éves szinten így megtermelt közel 632 ezer kWh kisfeszültségû elektromos áramot az ingatlan északi részében elhelyezkedô, betonházas transzformátorállomás alakítja át középfeszültségre, majd innen földkábelen keresztül kerül továbbításra az ingatlan mellett futó közcélú elektromos hálózatba.

A rendszer által megtermelt áram mennyisége folyamatosan nyomon követhetô, és bárki számára hozzáférhetô lesz az interneten keresztül a Solargate honlapján a www.solargate.hu címen. A termelési adatokat, valamint a helyszínen mért sugárzási és hômérsékleti értékeket a cég a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai, illetve az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékeivel együttmûködve elemzi, és a jövôben ezeket felhasználva igyekszik mind pontosabb elôrejelzési módszereket kidolgozni. Ezzel egyrészt sikerülhet pontosabb menetrendet adni a MAVIR számára, másrészt pontosabb képet is kaphatunk hazánk tényleges napenergia-felhasználási potenciáljáról.

Adatok a beruházásról A projekt elôkészítése 2010 nyarán vette kezdetét. Ekkor került a cég kapcsolatba a késôbbi megvalósítási helyszínként szolgáló Kistelek városának polgármesterével. A telek kiválasztását követôen kezdôdött a pályázat elôkészítése, és ezzel párhuzamosan az építési engedélyezési eljárás is megindult. 2010 októberében a KEOP-2009-4.4.0 konstrukcióban került beadásra a pályázat, akkor még közel 500 milliós büdzsével. Pozitív támogatói döntést követôen 2011 decemberében aláírásra került a Támogatói szerzôdés, és kezdetét vehette a kivitelezéshez elengedhetetlen tervek elkészítése, ezt követôen pedig a vállalkozók kiválasztása.

agrárium

2013. október


10/17/2013

12:00 PM

Page 53

A g r á r e n e r g e t i k a 53 A kivitelezés két fázisban valósult meg: I. ütem: 2012. 12. 13. – 2013. 02. 20.: tartószerkezet és napelemek telepítése; II. ütem: 2013. 07. 15. – 2013. 08. 23.: elektromos szerelési munkák. Az építési munkák során beépítésre került többek között 10 km elektromos kábel és összesen 92,5 t anyag (tramszformátor, napelemek, inverterek, tartószerkezet stb.). Az építkezés során csupán 1 t hulladék keletkezett, amelynek 75%-a újrahasznosítható. Az üzem ünnepélyes átadására 2013. szeptember 17-én került sor, ezt megelôzôen szeptember 10-én a területileg illetékes EDF-DÉMÁSZ Hálózat Elosztó Kft. is átvette az erômûvet.

Nagy Sándor Kistelek polgármestere, Farkas Sándor a Megyei Önkormányzat elnöke, országgyûlési képviselô és Gaál Tibor, a SOLARGATE Kft. ügyvezetô igazgatója.

A SOLARGATE Energetikai Beruházó Kft. az alkalmazott technológia, illetve a gyártók kiválasztásának terén alapvetô prioritásnak tartotta a magas minôséget: német gyártmányú napelemeket (Sovello), invertereket (KACO), tartószerkezetet (Krinner) és francia gyártmányú transzformátor állomást (Schneider Electric) használt. A projekt a Környezet és Energia Operatív Program keretében kapott 60%-os vissza nem térítendô támogatást. Gaál Tibor a SOLARGATE Energetikai Beruházó Kft. ügyvezetô igazgatója számára ez a munka fontos, de egyben nagyon érdekes is volt. – Mik a tapasztalatai a pályázat menetérôl? – Hazánkban ma ez a legnagyobb építhetô naperômû, és jelenleg ez a legnagyobb referenciamunkánk. A pályázat és az engedélyeztetési eljárás egy kicsit döcögôsen ment, mert új kihívás volt az összes résztvevônek, de a DÉMÁSZ nagyon rugalmasan és készségesen segítette munkánkat. – Mennyire befolyásolja az évszakok váltakozása az erômû teljesítményét? – Mint már arról beszéltünk, a naperômû nyáron adja le a legnagyobb teljesítményt, ebben az idôszakban érhetô el kedvezô körülmények között az 500 kW csúcsteljesítmény. A próbaüzemet követôen a rendszer teljesítménye egy október eleji méréskor is elérte a 350

kW-t, ami figyelembe véve a kedvezôtlenebb idôjárási körülményeket (alacsonyabb napjárás, több felhô) szintén figyelemre méltónak mondható. A várakozások szerint napsütéses téli idôben is több száz kilowattóra energia megtermelése lesz lehetséges napi szinten. – Példaértékûnek tekinthetô-e az erômû az érdeklôdôk számára? – Ez az erômû Kistelek városának nagyon értékes látványt ad. A városból kivezetô 5-ös út mellett építettük fel, így mindenki láthatja, hogy ez egy életképes, figyelemfelkeltô beruházás, ez pedig inspirálhatja a cégeket hasonló megoldások keresésére. – Milyen forrásokból állt össze a beruházás? – A beruházás pályázati pénzbôl és saját erôbôl készült, várható megtérülése 9 év. A kamatszint is olyan, hogy teljesen reálissá teszi a 9 éves megtérülési idôt. Naperômûvet a legkisebbtôl a ma építhetô legnagyobbikig készítünk, ezért tudjuk ajánlani a mezôgazdaságban is hasznosításra. Ebben a technológiában az a jó, hogy rugalmas, akár a telepítés körülményeit tekintve, akár a méretezését nézzük. Ahol áramigény merül fel, ott mindenképpen, de bárhol elkészíthetô egy ilyen rendszer olyan méretben, amit a fogyasztási hely vagy a beruházó igényel. A mezôgazdaságra vonatkoztatva az állattartó telepek, mezôgazdasági és élelmiszer-ipari feldolgozó üzemek egy ilyen beruházással kb. nettó 30 Ft/kWh megtakarítást érhetnek el. Hálózatba táplálva vagy szigetüzemû erômûként mindenképpen jelentôs önállóságot és biztonságot ad a cégeknek. – Kérem, beszéljen egy kicsit a SOLARGATE Kft.-rôl. – A SOLARGATE Kft. kifejezetten erre a projektre alakult. Fontosnak tartjuk, hogy a fotovoltaikus rendszerek fejlesztésében élen járjunk. Az érdeklôdôknek fontos tudni, hogy az ötlettôl a tervezésen keresztül, az engedélyeztetési eljárástól a kivitelezésig és az átadásig folyamatos az együttmûködésünk a megrendelôvel. Szakembergárdánk olyan partnerekkel dolgozott együtt, akik a saját szakterületükön kivétel nélkül kiváló munkát végeznek. Az engedélyeztetési oldallal is sikeres volt az együttmûködés, és azt látni kell, hogy ma már vannak olyan cégek, ha nem is sokan, akik képesek ilyen fejlesztéseket létrehozni. Ezért fontos számunkra ez a beruházás. Befejezésként megismétlem, hogy az érdeklôdôknek szívesen állunk rendelkezésre és bemutatjuk, hogy évi 600 ezer kW/h áramot már érdemes megtermelni. (x)

SOLARGATE Energetikai Beruházó Kft. Iroda: 1052 Budapest, Fehérhajó utca 8–10. IV. 1. Telefon: +36-30/251-3098 • Web: www.solargate.hu 2013. október

agrárium


10/17/2013

12:00 PM

Page 54

54 K a l e i d o s z k ó p

Bonafarm-Bábolna Takarmány:

Egy hajóban a partnereinkkel Szeptember végén ismét partnertalálkozóra hívtuk, vártuk a velünk együttmûködô szakembereket. A kölcsönös elônyök alapján kereken 700 partnerünkkel dolgozunk együtt. Kapcsolatépítô munkánkban, értékesítési tevékenységünk szervezésekor a hosszú távú együttmûködésre, a közös gondolkodásra törekszünk. A hasznosítható tapasztalatokkal, módszerekkel, adatokkal közremûködô, az üzemre szabott, elônyösebb takarmányozási módszerek bevezetésére, receptúrák kialakítására szívesen vállalkozó partnereinkre különös figyelmet fordítunk. Nem csupán a kölcsönösen elfogadható árak kialakításában, hanem a gazdaságos takarmányozás, a hatékony állattartás szervezésében is együttmûködünk. Így közösen – a sajátunk mellett – partnereink termelési kapacitásait, gyakorlati tapasztalatait is jobban hasznosíthatjuk. Együtt sokkal többre megyünk! Kádár Péter, a Bonafarm Mezôgazdaság takarmányágazati igazgatója nagy érdeklôdéssel kísért elôadásában ezúttal a világ állattenyésztésében fellelhetô változásokra és a Bonafarm Mezôgazdaság – jelesül a Bábolna Takarmány – új, hatékony szervezetére irányította rá a figyelmet. Néhány fontosabb megállapítás (Horn Péter akadémikus nyomán): 1. A világon belátható idôn belül súlyos élelmiszerhiány prognosztizálható, ugyanakkor a növekvô életszínvonal nyomán nô a fogyasztott állati eredetû termékek aránya, változik a humán táplálkozási szerkezet. 2. E termékek elôállításához az eddiginél több, minôségileg jobb takarmányra lesz szükség, viszont az 1950-ben kezdôdött „Zöldforradalom” idején a növénytermesztés hozamai kimerülôben vannak. 3. A most folyó „Második Zöldforradalom” idején várható trendek szerint a sertés-, valamint a baromfihús-termelés és -fogyasztás növekedése várható. A marhahús és a tejtermelés növekedési üteme viszont kisebb. 4. A „Második Zöldforradalom” az elsônél komplexebb lesz, a növényi biomassza és az állatitermék-elôállítás minden fázisát érinti. Új innovációs hullám, a szellemi erôforrások bôvítése, a pótlólagos tôkebefektetés, a nagy teljesítményû állatfajták, korszerû takarmányozási- és állattartási rendszerek térhódítása, valamint az extenzív területek tervszerû hasznosítása jellemzi ezt a folyamatot. Az elôadó ebbôl azt a következtetést vonta le, hogy a korszerû és a hagyományos ötvözése lehet igazában célravezetô; több mint hiba a nagy- és a kisüzemet szembe állítani; a kettô együtt hozhatja meg az átütô sikert. A hallgatóság megismerhette a Bonafarm Mezôgazdaság – benne a Bábolna Takarmány – év elejétôl mûködô új, hatékony szervezetét. Ennek egyik alapköve az integráció, a partneri kapcsolatok bôvítése. Kádár Péter beszélt a Bonafarm Csoport induló új, korszerû beruházásáról is. Ennek keretében évente 1 millió sertés vágására és korszer? feldolgozására alkalmas nagyüzemi vágóhíd, csontozó-daraboló üzem épül. Az üzemeléshez integrált termelôi, beszállítói és logisztikai rendszer csatlakozik. A Bonafarm Mezôgazdaság jelentôsen bôvülô és korszerûsödô sertésvertikuma a lehetôségek sorát kínálja az integrációban résztvevô partnerek számára. Találkozzunk jövôre is! Mi igyekszünk ott lenni. Fehér – Wellesz

agrárium

2013. október

agrárium 2013. október 23. évfolyam 10. szám Szerkesztôbizottság Prof. Dr. Jávor András, rektorhelyettes Debreceni Egyetem Dr. Kapronczai István, fôigazgató Agrárgazdasági Kutatóintézet Dr. Konrád Szilárd, kommunikációs referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Mikula Lajos, elnök Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Pesti Csaba, Ph.D, mezôgazdasági igazgató Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Tóth László, egyetemi tanár Szent István Egyetem z Felelôs szerkesztô Szujó Béla z Elôfizetés: [email protected] z Felelôs kiadó Farkas Tamás, vezérigazgató z Lapalapító Farkas József, elnök Szaktudás Kiadó Ház z Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor z Nyomás Hivatalos Biztonsági, Okmány-, Értékpapír és Menetjegynyomda Kft. HU-ISSN 1215-8380


10/17/2013

12:00 PM

Page 55


10/17/2013

12:00 PM

Page 56

10. október Ára: 499 Ft

Recommend Documents