8. augusztus Ára: 499 Ft

agrarium 2013_08.qxd

8/7/2013

23. évf. 2013/8. augusztus

11:21 PM

Page 1

agrárium

Ára: 499 Ft


8/7/2013

11:21 PM

Page 2


8/7/2013

11:21 PM

Page 3

Tartalom 3

Tisztelt Olvasó! Lapunkban beszámolunk arról a fura helyzetrôl, ami napjainkra a gabonapiacon kialakult. Szerzôdés szinte alig érvényesül, a kereskedôk napi ajánlatokkal keresik a termelôket, miközben maga az ár hektikusan, szinte naponta ugrál ide-oda attól függôen, hogy éppen milyen hírek érkeznek a búzabetakarítás eredményeirôl vagy a hôségverte kukoricatáblák állapotáról. Ez az egész állandó huzakodás azért folyhat évrôl évre termelô és kereskedô között, mert immár másfél évtizede nem létezik olyan átgondolt és végrehajtható agrárpolitikai koncepció, amely az esetünkben „gazdaság-földrajzilag” hatékonynak aligha tekinthetô, kényszerû export kiváltását megalapozhatná. Huszonegy-két éve alig volt néhány százezer tonna gabona a kivitelünk, mert megette a mainál négyszer nagyobb (s nem mellesleg olcsó szovjet olajat is „termelô”) hízó- és baromfiállomány, ma pedig millió tonnákat viszünk évrôl évre oda, ahol nem mi diktáljuk az árakat. Lehetnek jó éveink, de általában úgy kell számolnunk, hogy a világpiaci árból lejön még a gyakran körülményes szállítás költsége is. Közben viszont dübörög befelé az olcsó külföldi disznó- és csirkehús, ami ráadásul akár a mi relatíve olcsó gabonánkon is hízhatott. Hogy ne így legyen, „formába kéne hozni” végre a magyar állattenyésztést, ám ez e pillanatban kizárólag az olcsó, hatékony hústermelésre képes nagyüzemek sok milliárdba kerülô korszerûsítésével, netán akár külföldi tôkébôl is épülô új óriáshizlaldák üzembe állításával képzelhetô el – olyanokéval, amelyek filléres árui megkeserítik a magyar feldolgozók életét. Ám a hivatalos szakállamtitkári nyilatkozat szerint bizonyos – kétségkívül létezô – környezetvédelmi problémák miatt „a jövôben ilyen telep nem kaphat engedélyt”. Helyette marad az évrôl évre ismétlôdô lutrijáték a gabonaexport éppen aktuális viszonyaival. Valakinek biztosan tetszik ez, de a játéknak elôbb-utóbb véget vet a versenytársaink egyre olcsóbb tengeren túli áruja. Vagy: a most szervezôdô kamarai ágazati egyeztetés netán újrarajzolja a viszonyokat. Tisztábbá teszi például és nemcsak a termelôk hátrányára. Igazán jól ezzel járnának a gabonások és az állattartók is.

Kamara 4 Alulról kell építkezni 5 Augusztus 15-tôl igényelhetô a kertészeti géptámogatás

Agrárgazdaság 6 Agrár Széchenyi Kártya dupla kamattámogatással

51 Öntözés a földhasználat alapján

Kaleidoszkóp

Vetômag melléklet 2 Az ôszi vetômagok kiválasztása 5 Aratás utáni számvetés 7 Szerzôdések helyett kivárás 8 A búza kórokozói és kártevôi 12 Az ôszi búza gyomirtása 17 Ôsi búzából készült hazai biosör

Növénytermesztés 11 Zöldség-gyümölcs ágazatunk elsô félévi teljesítménye 15 Megduplázná termelését a zöldség-gyümölcs szektor

Feldolgozóipar 21 Árubôség, kellô feldolgozói kapacitás – kérdôjelekkel

Talajerôpótlás melléklet 30 Fô szántóföldi növényeink tápanyag-utánpótlása 36 A tápanyagpótlás gépei 42 Talajvédelem, avagy környezetbarát növénytáplálás 44 A baktériumtrágyák jelentôsége

11

Öntözés

Állattenyésztési melléklet 3 Állattenyésztési támogatások és hitellehetôségek 2013-ban 5 Az élôállatok és állati termékek piaca: szarvasmarha, sertés 7 A sertések költséghatékony takarmányozása 8 Helyzetkép a magyar juhágazatról 12 A hazai baromfifeldolgozó ipar

tartalom

30

Állattenyésztési melléklet

2013. augusztus

8

agrárium


8/7/2013

11:21 PM

Page 4

4 Kamara

Alulról kell építkezni A 2013 márciusában megválasztott új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara vidékfejlesztésért felelôs alelnöke Ifj. Hubai Imre, akit az új kamarai alelnökök közül elsôként kértünk bemutatkozásra és a kamara vidékfejlesztési céljainak felvázolására. – Kérem, röviden mutassa be eddigi szakmai életútját! – A vidék szülötteként egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó vagyok Karcagon. Szüleimmel közösen, céges formában 1993 óta gazdálkodunk Karcag és Berekfürdô határában. A kezdeti 500 m2-es fóliából tevékenységünk mára egy 4300 hektáros biodinamikus gazdasággá nôtte ki magát. Növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, kertészettel, élelmiszer-feldolgozással, kisés nagykereskedelemmel, turisztikai, idegenforgalmi szolgáltatással, hagyományôrzô rendezvények szervezésével foglalkozunk. 2011 óta elnökségi tagja vagyok a Magyar Nemzeti Vidéki hálózatnak, itt a versenyképességért felelôs szakosztály társelnökeként dolgozom. – Mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelôs alelnöke hogyan látja a magyar vidék jelenlegi helyzetét? – Óriási tartalékok rejlenek a vidékben, amit mozgósítani, mobilizálni kell annak érdekében, hogy a vidék ki tudja rángatni saját magát abból a helyzetbôl, amiben van. Ehhez nyilván nélkülözhetetlenek bizonyos állami és uniós források. A lelkes kezdeményezések ugyanis elhalnak, ha nincs meg hozzájuk a kellô finanszírozás. Hagyni kell alulról szervezôdni ezeket a vidékfejlesztési stratégiákat, kezdeményezéseket, hiszen az emberek tudják, hogy mire van szükségük, és fel kell terjeszteni egészen a döntéshozókig. Vannak súlyos nemzetgazdasági programokat igénylô vidékfejlesztési stratégiák is, amelyekhez milliárdokat kell megmozgatni akár egyetlen térség felhozásához is. Ez is hozzá tartozik a vidékfejlesztéshez, de én inkább azzal szeretnék foglalkozni, ami az emberek szívében-lelkében megfogalmazódik. Ezeket a kéréseket meg kell hallgatni, rendszerezni kell, egy irányba kell állí-

agrárium

2013. augusztus

tani, és ami megvalósítható, azt meg is kell valósítani. Ha ez a kapcsolat a város és a vidék között oda-vissza jól mûködik, hamar el lehet jutni egy olyan nyugvópontra, amivel ki tud egyezni a politika, a nemzetgazdaság és a vidéken élô 8 milliós lakosság is. – Milyen lehetôségek nyílnak az új Kamara szolgáltatásai, tevékenységei között a vidékfejlesztés számára? – Minden szolgáltatás, amely a kamarai tagság érdekeit szem elôtt tartva születik meg és megoldást ad a problémákra, az kapcsolódik a vidékfejlesztéshez is. Legegyszerûbben megfogni persze nyilván a pénz oldaláról lehet. Azt gondolom, hogy a vidékfejlesztésért felelôs alelnöknek elsôsorban azért kell dolgoznia, hogy a kamarai tagok olyan szabályok mentén dolgozhassanak, amelyek segítséget és a lehetô legszélesebb körû állami és társadalmi elismerést adják a termékeik megtermeléséhez, feldolgozásához és célba juttatásához. Például, hogy a helyi termékek bekerülhessenek és bent is maradhassanak a közétkeztetésben, a helyi élelmiszer-forgalomban. Ha valaki eldönti, hogy a termelésbôl elôrébb lép eggyel, és a feldolgozás, a kereskedelem láncolatát elviszi egészen a vendég vagy a fogyasztó asztaláig, kosaráig, akkor összekapcsolódhat a többi szolgáltatóval, termelôvel, aki hasonlóan gondolkodik, mint ô. Közösen szervezhetnek piacot, közösen szervezhetnek rendezvényeket, olyan vevô- és termelôtalálkozókat, ahol a vevô igényei is visszacsatolásra kerülnek a termelô felé. Így könnyen piacképessé válik egy olyan egyszerû termék is, amelyrôl addig nem is gondolták volna, hogy formálni lehet vele a település arculatát, vagy egy vidékfejlesztési stratégiát lehet építeni rá. Azt kell valahogy elérni, hogy a vidéki élet minôsége ne az aktuális poli-

tikai akaratoktól függjön, hanem világos, kiszámítható, évtizedekre elôre eldöntött és végrehajtható legyen. Ennek a koncepciónak, ennek a stratégiának a megalkotása az én felelôsségem is, és ehhez olyan bizalmat, olyan felhatalmazást kaptam a kamara tagságától, amelynek szeretnék is megfelelni. – Hogyan látja a LEADER jövôjét? – Azt gondolom, hogy a LEADER mindig annyit ér, amennyit a tagsága kihoz belôle. Ahol a tagság jó munkaszervezeti vezetôket választott, azok az akciócsoportok nyilván eredményesebbek és látványosabban mûködnek, mint ott, ahol ezek a személyek esetleg nem voltak alkalmasak a feladatra. Nyilván nem mindenki tagja a LEADER akciócsoportoknak, aki az adott területen él, viszont egy ilyen akciócsoport mindenkiért kell, hogy dolgozzon. A vezetôknek felelôsségük van abban, hogy ne mulasszák el az igényeket felmérni, az igényekhez igazítani a kiírásokat és kihelyezni azokat a forrásokat, amelyeket az Unió kimondottan erre a célra biztosít. Az ô felelôsségük, hogy ez a pénz ne vesszen el, hanem az ô környezetüket, az ô településüket fejlessze, annak a gazdaságát, annak a kulturális életét erôsítse. A LEADER az egész EU-ban nagyon jól mûködik, mindenki nagyon ragaszkodik is hozzá. Az más kérdés, hogy racionalizálni kell, és az élethez kell igazítani. Jó döntés volt ebbe az irányba elindulni, mert mint a forrásokból látjuk, jóval erôteljesebb lett a helyi közösség alkotó véleménye a gazdaságfejlesztésben. A magyar kormány elkötelezett abban, hogy a helyi közösség dönthessen a saját jövôjérôl, és még nagyobb pénzek fölött diszponálhasson a helyi közösség, ezt látjuk. Az agrárgazdasági kamara tagságának pedig tennivalója van ezen a területen. SZB


8/7/2013

11:21 PM

Page 5

Kamara 5

Augusztus 15-tôl igényelhetô a kertészeti géptámogatás Segít a kamarai tanácsadó! A 62/2013. (VII. 24.) VM-rendelet alapján augusztus 15-tôl igényelhetô vissza nem térítendô támogatás környezetbarát kertészeti gépek és technológiai berendezések beszerzésére. A kertészetek szakmai színvonalának javítását célzó, az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott támogatásra csak meghatározott mezôgazdasági tevékenységeket végzô termelôk jogosultak.

A

jogcím keretében kizárólag az Irányító Hatóság 168/2013 (VII. 25.) közleményében szereplô kertészeti gépekre és technológiai berendezésekre kérhetô támogatás. A kertészeti traktorok esetében kitétel, hogy teljesítményékük legfeljebb 75 kW lehet. A támogatás feltétele, hogy az igénylô kertészeti üzemméretének az idén meg kell haladnia a 4 EUME értéket, az induló vállalkozásoknak pedig nyilatkozniuk kell, hogy ezt legkésôbb a mûvelet megvalósítását követô elsô naptári évben elérik. A 4 EUME értéket az üzemeltetési kötelezettség idôtartamának egésze alatt fenn kell tartani. A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, ûrlapkitöltô szolgáltatás segítségével, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. A támogatási kérelmeket 2013. augusztus 15-én 8 órától forráskimerülésig, de legkésôbb 2013. október 18-án 18 óráig lehet beadni. A támogatási kérelemhez csatolni szükséges dokumentumokat elektronikus úton, szkennelés útján elôállított, jól olvasható formában kell mellékelni a kérelemhez.

Meghosszabbított határidô a tagdíjbevallásra 2013. augusztus 31-ig meghosszabbítja az adategyeztetés és tagdíjbevallás határidejét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A tagdíj befizetésére továbbra is augusztus végéig van lehetôségük a gazdálkodóknak. Az adategyeztetést és a tagdíjbevallást elektronikusan, a www.bevallasnak.hu oldalon lehet megtenni. Amennyiben valakit a kamarai törvény nem kötelez a tagságra, úgy ennek az oldalnak az üzenetküldôjén keresztül kérheti regisztrációjának törlését. Ebben az esetben nem kell bevallást tennie. Fontos tudni, hogy a tagdíj önbevalló lapot aláírva mindenképpen el kell juttatni a kamara adott megyei igazgatóságára. A tagdíj befizetésének két módja lehetséges: vagy átutalással a 11749008-20190244 számlaszámra, vagy sárga csekken, melyet a NAK megyei igazgatóságán vehetnek át.

A támogatás forrása az Európai Központi Bank 2013. január 1-jei hivatalos középárfolyamán átszámítva 24 milliárd forint. A támogatás mértéke a támogatási kérelem alapján jóváhagyott összes elszámolható kiadás 35%-a. Az igényelhetô támogatás összege kisértékû gépbeszerzés esetén legfeljebb 14 285 714 Ft, nagyértékû gépbeszerzésnél ennek tízszerese, maximum 142 857 143 Ft lehet. Induló vállalkozás nagyértékû gépbeszerzésre támogatási kérelmet nem nyújthat be. Az ügyfél a támogatási határozat jogerôre emelkedésétôl számított 6 hónapon belül köteles az elsô kifizetési kérelmet benyújtani, és a támogatási határozatban jóváhagyott támogatási összeg legalább 10%-ával elszámolni. A mûveletet 2014. december 31-ig meg kell valósítani. A támogatásban részesülô termelônek a támogatott gépet rendeltetésszerûen, a vonatkozó engedélyek és elôírások betartásával, kertészeti tevékenysége keretében mûvelt területen vagy a gép tárolási helyén kell üzemeltetni. A támogatási kérelem benyújtását megelôzô naptári év foglalkoztatott átlaglétszámát az üzemeltetési kötelezettség idôtartama alatt legalább szinten kell tartani. A támogatási kérelmeket az MVH bírálja el. A támogatási kérelmekre vonatkozó döntést a kisértékû és a nagyértékû beszerzésekre vonatkozóan külön benyújtási sorrend alapján hozza meg a hivatal. Egy ügyfél ugyanazon jóváhagyó támogatási határozathoz kapcsolódóan az elsô kifizetési kérelem benyújtását követôen három havonta küldhet be kifizetési kérelmeket, az utolsót legkésôbb 2015. január 31-ig kell beadni. Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gazdálkodói Információs Szolgálat „Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.”

2013. június–július

agrárium


8/7/2013

11:21 PM

Page 6

6 Agrárgazdaság

Agrár Széchenyi Kártya dupla kamattámogatással Vonzóbb finanszírozási lehetôséget és új, termelô munkahelyek létrejöttét eredményezheti az, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium – saját költségvetése terhére – duplájára növelte az Agrár Széchenyi Kártya kamattámogatásának mértékét. A folyószámlahitel így jelenleg 4 százalékos kamat mellett érhetô el a gazdálkodóknak és a feldolgozóknak. – Kedvezô változást jelent az Agrár Széchenyi Kártya feltételrendszerében, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium pozitívan reagált a KAVOSZ azon kérésére, amely a kamattámogatás növelésére irányult – jelentette ki Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a napokban egy budapesti sajtótájékoztatón. A finanszírozási forma kamattámogatása július 18-tól 2 helyett 4 százalék, amely mind az új, mind a meglévô igénylésekre érvényes. A hiteligénylés elôre megszabott feltételekhez kötött; az igénylônek – egyebek mellett – 15 millió forint hitelösszegig egy, azon felül pedig két lezárt, teljes éves gazdálkodói múlttal és a Mezôgazdasági és Vi-

dékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiadott regisztrációs számmal kell rendelkeznie, nem lehet lejárt köztartozása vagy késedelmes hiteltartozása. Mint Krisán László kifejtette, az agrárszektor kiemelt fontossággal bír a magyar gazdaság egészének szempontjából, ezért fontos, hogy a két éve a lehetô legszélesebb kör számára elérhetôvé tett finanszírozási forma az ôstermelôktôl a vállalkozásokig minden agrártermék-elôállítással és -feldolgozással foglalkozó igénylô számára elérhetô. A vezérigazgató fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a támogatási formát az uniós intézményekkel is sikerült elfogadtatni.

A képen balról jobbra: Dr. Dávid Ferenc, Dr. Feldman Zsolt, Krisán László, Dr. Parragh László, Gyôrffy Balázs

agrárium

2013. augusztus

Eddig 5 milliárdnyi hitel Az Agrár Széchenyi Kártya sikerérôl szólva Krisán László kijelentette: mára a kártyát több mint kétezer gazdálkodó igényelte, a partnerek több mint 80 százaléka egyéni vállalkozó. A kihelyezett összeg mára meghaladta az 5 milliárd forintot, az átlagos kihelyezés 6 millió forint, amely alacsonyabb a hagyományos Széchenyi Kártya hasonló összegéhez képest. Eltérés van a futamidôben is: az Agrár Széchenyi Kártya egy, kettô vagy három évre igényelhetô. A hiteleket hozzávetôleg 40 százalékban a takarékszövetkezeti hálózat tagjai, nagyjából ugyanilyen arányban pedig az OTP helyezte ki. A Széchenyi Kártya Program többi eleméhez hasonlóan az Agrár Széchenyi Kártya kérelmezôi a hiteligényükkel a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez (VOSZ), a Területi Kereskedelmi és Iparkamarákhoz, illetve a KAVOSZ Zrt. irodáihoz fordulhatnak országszerte, közel 300 helyen. Az Agrár Széchenyi Kártyát jelenleg az OTP Bank, a Takarékbank és az általa képviselt takarékszövetkezetek, a Volksbank és a DRB Bank forgalmazzák – A magyar mezôgazdaság finanszírozási igénye éves szinten 950–1050 milliárd forint körül mozog, ennek 40 százalékát a bankszektor biztosítja – hangsúlyozta az eseményen Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelôs helyettes államtitkára. A politikus szerint az agrárium minden ellenkezô híreszteléssel szemben az egyik legstabilabb, hitelezési szempontból az egyik legkevésbé kockázatosnak számító ágazat.


8/7/2013

11:21 PM

Page 7

Agrárgazdaság 7 Ezért is fontos, hogy a meglévô finanszírozási hátteret növelni tudjuk. Ebben fontos szerepe van annak, hogy az Agrár Széchenyi Kártya széles vállalkozói kör számára elérhetô, és komoly ösztönzést jelent a most megnövelt kamattámogatás is – állapította meg Feldman Zsolt, aki hozzátette: a támogatás mértéke idén 120 millió forint, jövôre ez akár a duplájára is nôhet, amire megvan a tárcánál a fedezet.

Új munkahelyek – A válság kirobbanása óta a magyar gazdaság egyik nagy problémája az elérhetô források beszûkülése, a korábbi 8 ezer milliárd forint körüli összeg harmadával, negyedével csökkent – fogalmazott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint elmondta, ennek visszapótlása fontos feladat, amelynek terén a KAVOSZ jó munkát végzett. – Versenyképes gazdaság nincs prosperáló agrárium nélkül, és ez fordítva is igaz – fogalmazott az eseményen Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének

(VOSZ) fôtitkára, hozzátéve, hogy bár az agrárium GDP-arányos részesedése mára alacsonyabb a korábbi évtizedekhez képest, az agrárexport teljesítménye jelentôsen hozzájárul a gazdaság egészének állapotához. Külön kiemelte a fôtitkár azt, hogy a most jobb feltételekkel elérhetô Agrár Széchenyi Kártya olyan munkahelyeket teremthet a mezôgazdaságban, amelyek a szakképzetlen fizikai dolgozók számára is lehetôséget jelenthetnek. – Jó üzenet a vállalkozók számára a kondíciók javítása, és fontos, hogy a programot karakterükben nagyon eltérô szervezetek együtt tudják sikerre vinni – állapította meg Dávid Ferenc.

Egyszerû és gyors – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara üdvözli a minisztérium döntését, amellyel megnövelte a kamattámogatás mértékét – jelentette ki felszólalásában Gyôrffy Balázs, a köztestület elnöke. Hozzátette: az új, jobban strukturált Agrárgazdasági Kamara szívesen részt vesz az ilyen kezdeményezé-

sekben. Az elnök utalt rá, hogy Magyarországon az agrártermelés és az élelmiszeripar tôkeellátottsága „hagyományosan” rossz. Az agráriumot 90 százalékban a bankok, 10 százalékban a takarékszövetkezetek finanszírozzák, az egyes pénzintézetek portfólióját tekintve viszont a takarékszövetkezetek hitelállományának 20 százaléka az agráriumba áramlik. A bankoknál ez az arány jóval alacsonyabb. – A bankok egyértelmûen a magas kockázatú besorolást alkalmazzák rájuk, ezért aztán jóval magasabb kockázati felár található a pénzügyi termékekben. Ezért is bír nagy fontossággal, hogy ezeket a termékeket, ha van rá mód és lehetôség, kamattámogatással tudjuk kedvezôbb piaci helyzetbe hozni. Gyôrffy Balázs fontosnak tartotta leszögezni: a hitelbírálat egyszerû és gyors, a finanszírozási program pedig azonos feltételekkel érhetô el a növénytermesztôk és az állattenyésztôk számára. -vé-

Szeptembertôl újra Axiál – Fendt Ösztöndíj Az Axiál Kft. és a Fendt a következô iskolai évre újra kiírja közös ösztöndíját, melyet a tavalyi évben indítottak útjára együttmûködésük 10. évfordulója alkalmából. Az ösztöndíjprogram végzésük évében lévô vagy végzés elôtti gépész, agrár- vagy kereskedelmi orientációjú mérnökhallgatóknak kínál szakmai fejlôdési lehetôséget. Az idei évben is két diáknak van lehetôsége elnyerni az ösztöndíjat, akik a program elsô három hónapjában az Axiál Kft.-nél töltik gyakornoki idejüket, majd pedig a német gyártónál hat hónapot. Az ösztöndíj legfôbb célja, hogy olyan szakértô és már gyakorlattal rendelkezô szervizmérnököket vagy termékspecialistákat képezzenek, akik korszerû és széles körû ismeretekkel rendelkeznek, és ismerik mind a világ egyik legnagyobb mezôgazdasági gépgyártójának, mind pedig Magyarország egyik piacvezetô gépforgalmazójának és szolgáltatójának gondolkodását, piaci stratégiáját. Az Axiál Kft.-nél töltött 3 hónap alatt a pályázó betekintést kap az alkatrész-, illetve gépkereskedelem, a szerviz, a raktározástechnika, a logisztika és a marketing munkájába. Aktívan részt vesz a gépbemutatókon és mind több üzletág napi munkájában. Közremûködik kiállításokon, annak megszervezésében és lebonyolításában. Megismeri az Axiál Kft. szervezeti felépítését, tevékenységét, termékpalettáját és piaci in-

formációkat kap a konkurenciáról és a különféle értékesítési hálózatok mûködésérôl. A Fendt gyárban töltött legalább 6 hónap alatt a nyertes pályázó érdeklôdési körének és személyiségének megfelelô hangsúllyal betekintést kap a gyártási folyamatba, annak megszervezésébe, a megrendelések feldolgozásába, megismeri a gyár termékkínálatát, értékesítési filozófiáját, illetve a futó marketingakcióit, és megismerkedik különféle eladási technikákkal. Részt vesz különféle gyûléseken és bemutatókon, képzéseken és az egyes részlegeknél eltöltött idô alatt konkrét feladatokat old meg segítséggel, illetve önállóan. Kérésre, illetve témaválasztástól függôen lehetôség van esetlegesen arra is, hogy a pályázó a diplomamunkáját a gyárban, német nyelven megírja. Retorikai és prezentációs képességfejlesztés, személyes meggyôzôképesség és vezetési ismeretek megszerzésére is mód nyílik a gyakorlat során. Az Axiál Kft. és a Fendt a gyakornoki program 9 hónapjára ösztöndíjat biztosít a hallgatóknak, és annak végeztével az Axiál Kft. 2 évre konkrét állást kínál a programban részt vett pályakezdôk számára. A pályázattal kapcsolatos további információkért forduljon bizalommal Kresz Gáborhoz, az Axiál Kft. Fendt-temékspecialistájához. Tel.: +36-30/2278547, e-mail: [email protected] A pályázat benyújtásának határideje: szeptember 30.

2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:21 PM

Page 8


8/7/2013

11:21 PM

Page 9


8/7/2013

11:21 PM

Page 10


8/7/2013

11:21 PM

Page 11

N ö v é n y t e r m e s z t é s 11

Zöldség-gyümölcs ágazatunk elsô félévi teljesítménye Megkezdôdött a magyar dinnye promóciója egy fôvárosi bevásárlóközpontban található CBA-üzletben, ahol a vásárlók 125 forintos kilónkénti áron vehették meg a gyümölcsöt. Az itt megtartott sajtótájékoztatón Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke emlékeztetett arra, hogy tíz éve a magyar görögdinnye termôterülete még elérte 10 ezer hektárt, Magyarország pedig a világ harmadik legnagyobb dinnyeexportôre volt, 2010-re azonban a termôterület 5 ezer hektár alá csökkent.

A

Vidékfejlesztési Minisztérium ekkor hirdette meg a nemzeti dinnyeprogramot, aminek eredményeként a negatív folyamatok megfordultak, és a terület nagysága 15–20 százalékkal újra nôtt. A terv az, hogy 6–8 ezer hektár legyen a magyar görögdinnye termôterülete, és Magyarország lássa el görögdinnyével Európát abban az idôszakban, amikor a déli országokból származó gyümölcs elfogy a piacról. Mártonffy Bélát az esemény kapcsán FruitVeB idei zöldség-gyümölcs ágazati prognózisáról kérdeztük.

Gyümölcstermesztés – Hogyan indult az év a gyümölcságazat szempontjából? – Az idén a mostoha tavaszi idôjárás megviselte a gyümölcsültetvényeket. A március 15. körüli –15–20 ºC közötti fagyos napok, majd virágzáskor a méhek helyenkénti hiánya, a magas hômérséklet és az alacsony relatív páratartalom okozott gondot. Ennek figyelembevételével gyümölcsfajtánként jelentôs eltérések figyelhetôk meg. Míg az almafajták közül legkevésbé az Idared és a Pinova fajtákat érintette az idôjárás, addig a Mutsu, a Jonagold, a Red Delicious nagyobb mértékben károsodott. A Gála és a Jonathan a közepesen érintett fajták közé tartozik. Az idei évben érdekességként jelentkezett a hosszú kocsányok kialakulása, Jonagold fajtán nem ritka a 70 milliméteres kocsányméret. A szükséges magszám általában megvan a gyümölcskezdeményekben, így valószínûsíthetô a normális gyümölcsméret. Ezt azonban a nyári idôjárás és a csapadék még jelentôsen befolyásolhatja. Csakúgy, mint a végsô terméshozamot a varasodás terjedése is, mert az idei idôjárás kedvez a betegségnek. Ezenkívül több ültetvényben sajnos a tûzelhalás következtében is jelentôs mértékû kiesések lehetnek. – Mennyire biztosított a feldolgozóipar ellátása? – A legnagyobb feldolgozócégek is csak 50–60 százalék körüli alapanyag-ellátást látnak biztosítottnak a szabolcsi termôtájon, ezért várhatóan külföldrôl és az ország távolabbi részeibôl is behozatalra szorulnak majd. A legtöbb termékbôl elfogytak a készletek, ôszre teljesen üresek lesznek a raktárak.

Az ország többi termôtáján általában jobbak a kötések, összességében a tavalyi termés duplája várható, de nem szabad elfelejteni, hogy a fagykárok miatt tavaly milyen jelentôs kiesések voltak. A varasodás itt is jelen van, és mivel ezeken a tájakon korábban indult a szezon, már jelentkeztek a kártételei. Megállapítható, hogy az öntözetlen ültetvényekben a tavalyi aszályos idôjárás is a virágszám csökkenését okozta. Az is látható, hogy ahol nem volt erôs vegetatív növekedés, ott szinte kivétel nélkül ritkítani kellett, ami fajta- és alanyhasználati, továbbá technológiai kérdés. Stratégiai kérdés a jövôben a varasodás mellett a jégvédelem is, aminek támogatását meg kell erôsíteni a kertészeti fejlesztési programokban is. – Milyen termések prognosztizálhatók az egyes gyümölcsfajok esetében? – Meggy esetén eléggé összetett a helyzetkép, de öszszességében a tavalyi évhez hasonló termés várható. A késôi meggyfajták rosszul kötöttek az egész országban, amihez a méhproblémák is nagyban hozzájárultak. Általában az akácvirágzás idejére vannak csúcson a méhállományok, de mivel egy generáció kiesett, és emellett igen gyors ütemû volt a virágzás, idejük sem volt elvégezni a munkát szorgos barátainknak. Az elôzôek miatt a gyümölcsméret sok termôtájon gyengébbnek ígérkezik, ami szintén mennyiségi kiesést okozhat.

2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:21 PM

Page 12

12 N ö v é n y t e r m e s z t é s A cseresznye is rosszul kötôdött sok területen, de a helyzet jobbnak ígérkezik a tavalyi szezonhoz képest, hiszen akkor nagyon komoly kiesések voltak a tavaszi fagykárok következtében. A kajszi vonatkozásában a tavalyi évhez képest összességében jobb termés várható. A szilvánál az elôzetes várakozások a tavalyihoz hasonló termést mutattak, de mivel több jelentôs fajta is megfagyott, KeletMagyarországon nagyon alacsonyak a terméskilátások, és emellett mindenütt sok az ikerszilva, így összességében a tavalyi évhez képest 15–20 százalékkal kevesebb termés várható. Sajnos a bogyós gyümölcsök közül a szamócán és a bodzán kívül más fajból szinte már nem is létezik valódi árutermelésünk, így az áruházlánci értékesítés is minimális a magyar termelésbôl. Idén alacsony szamócaárak alakultak ki az importáru behozatala miatt. A termelés ugyan emelkedett, de még mindig messze van a potenciális lehetôségeinktôl. Dióban elôzetesen jobbak a kilátások, az idén a fô kérdés a gyümölcsméret és a régebb óta jellemzô növényvédelmi problémák kezelhetôsége lesz.

Zöldségtermesztés – Milyen volt az évkezdet a zöldségágazatban? – Az elmúlt 20–30 év legfényszegényebb telét éltük át az idén. A késôn jött napfény késleltette a növények fejlôdését a fóliasátrakban is, nem úgy kötöttek a növények, ahogy azt a gazdák várták. Ennek ellenére májusra a hajtatott növényeknél már pozitív volt a kép, belföldön megjelentek a tanúsított magyar termékek, és a kis helyi piacokon is kaphatóak az ízletes hazai zöldségek. A hosszú téli hónapok után, amelyeket egyértelmûen a zöldségek importja jellemzett, április közepén megindult a hazai szezon. Innentôl kezdve megfelelô mennyiségben van paprika, saláta, paradicsom, de május elejétôl a kínai kel is kapható és folyamatos az ellátás. A szabadföldi termesztést illetôen 3–4 hetes csúszással indult a vetés (hagymafélék, zöldborsó, korai káposzta, zeller stb.), de az egy hónapos késésbôl a természet az elmúlt idôszakban sokat behozott. Mivel áprilistól volt fény, csapadék és magas hômérséklet is, összesen legfeljebb másfél-két hetes késésben vagyunk az átlagostól, ami már nem olyan jelentôs. A viszonylag hosszú vetési perióduson belül vethetô zöldségfélék, mint a sárgarépa és a káposzta esetén szerencsénk van, de van egy-két olyan növény, mint például a zöldborsó, amellyel nem jártunk jól az idén. Ezeknek a zöldségeknek kötött a vetési ideje, és mivel márciusban nem lehetett vetni, csak áprilisban, a tervezett termôfelületnek csak 75–80 százalékát tudták elvetni a gazdák. Egy másik probléma, hogy a szakaszok érése ilyenkor összecsúszik, ami a feldolgozóiparnak okozott gondot, de a frisspiacon is kevesebb ideig lehetett zöldborsót kapni, mivel egyszerre jelent meg a kínálat. – Miként alakult a zöldségfélék piaci helyzete? – A spárga esetében is késôn indult a szezon, nyomottak voltak az árak, amelyek késôbb sem változtak semmit. Az exportpiacainkon a spárgafogyasztási szezon általában pünkösd körül véget ér, ezért az idén elég szûk intervallumban

agrárium

2013. augusztus

tudtunk értékesíteni, így az idei év nem volt túlságosan sikeres a termesztôk számára. Ennek a rendkívül egészséges zöldségfélének sajnos még mindig igen alacsony a hazai fogyasztása, ezért jobban oda kellene figyelni a belsô, hazai piacra, és megismertetni a terméket, hogy itthon is jobban megkedveljék a fogyasztók. A csemegekukorica termelésével szerencsére különösebb gond nem mutatkozik, mert hosszú idôn keresztül, április végétôl július végéig vetjük, aminek egy része még elôttünk van. Hasonló a helyzet a babféléknél is, így ezeknél a nagy magvú növényeknél biztató a kép, számukra egyelôre jó az idôjárás is. A gyökérzöldségeket és hagymaféléket is elvetették, szintén egy hónapos késéssel, de azok is sokat behoztak. A petrezselyem, sárgarépa, hagyma, jól keltek, idôben kapták a csapadékot és ahol szükséges, öntözik. Hajtatott répagyökér már van a piacon, a korai retek szezonja pedig már le is futott. Örvendetes módon nôtt a dinnye vetésterülete, ami az elmúlt két évben a Vidékfejlesztési Minisztérium által támogatott sikeres marketing- és promóciós programoknak is köszönhetô. A termelôk bizakodnak, folytatódik a jó minôségû magyar dinnye elôállítása és promóciója is. A korai ültetés és vetés késett, ami a betakarítás két, két és fél hetes kitolódását jelenti. A gazdák gondos növényápolása következtében egészségesek a növények, sok rajtuk a terméskötés, ami a tavalyinál bôségesebb termést ígér. A szezon várhatóan szeptember közepéig ki fog tolódni, s ha az idôjárás kedvezôen meleg lesz, az jó piaci lehetôségeket teremthet. vébé


8/7/2013

11:21 PM

Page 13


8/7/2013

11:21 PM

Page 14

14 P r

Sultan Top – Nem költség, befektetés! A repce termesztése hazánkban a korábbi extenzív technológiáról áttért az intenzív, számos technológiai elem felhasználását és pontos betartását igénylô technológiára, amelynek köszönhetôen a hektáronkénti termésmennyiség 2 tonna fölé emelkedett. A vetésterület csak átmenetileg csökkent 200 ezer ha alá 2012-ben, ennek oka az ezt megelôzô év rendkívül aszályos idôjárása volt. A világ olajosmagés növényolaj-igénye az elôrejelzések szerint további emelkedést mutat, ami a kereslet élénkülését jelentheti a következô idényre. Az intenzív repcetermesztés a fajtaválasztással kezdôdik, majd a magágy-elôkészítéssel folytatódik. A hazai vetômagválasztékban ma már jelentôs arányban képviseltetik magukat a hibridrepcék, amelyek nagyobb termés elérésére képesek, ugyanakkor komolyabb odafigyelést igényelnek. Míg a genetikai háttér akár 25%-ban befolyásolhatja a termést, a gyomirtás elmaradása vagy sikertelensége 25–30%-os terméskiesést is okozhat. A dupla gabona, illetve cukorrépa sortávolságára vetett modern hibridek erôteljes növekedésükkel jobb gyomelnyomó képességgel rendelkezhetnek, mint a korábbi fajták. Ezt a tulajdonságukat leginkább jó tápanyag-ellátottságú, megfelelô nedvességtartalmú talajon tudják érvényesíteni. Az ilyen talajok kedveznek a repcével együtt csírázó T1-es (pl. pásztortáska, tyúkhúr), valamint a késôbb megjelenô T2-es gyomfajoknak is (galaj, pipitérfajok, pipacs, széltippan). A jelentôs bevétellel kecsegtetô termésátlagok eléréséhez már ekkor megfelelôen kell gondoskodnunk a növényrôl, hogy a rendelkezésre álló tápanyagok és a víz felhasználása a repcénk számára biztosított legyen. Az ôszi káposztarepce termesztésének eredményességét döntô hányadban az agrotechnika- és növényápolás határozza meg. Ennek nélkülözhetetlen eleme az ôszi gyomirtás. A Makhteshim Agan SULTAN GYOMIRTÁSI rendszere tökéletesen alkalmazkodik az eltérô gyomviszonyokhoz, a változatos idôjárási körülményekhez és a különbözô

agrárium

2013. augusztus

termelôi igényekhez. Cégünk ajánlatában markánsan elválik a preemergens és a posztemergens technológia. A klasszikus metazaklór hatóanyag-tartalmú SULTAN 50 SC hosszú és megbízható tartamhatással rendelkezik, így képes a repcét a vetéstôl gyommentesen tartani.

szítményben (1. ábra). Az intenzív növekedési stádiumban lévô gyomok a két hatóanyagnak köszönhetôen mind a gyökér, mind a hajtás növekedésében gátoltak. Ez az együttes hatásmechanizmus teszi a SULTAN TOP készítményt kiválóan alkalmassá a repce ôszi posztemergens gyomirtására. Érzékeny egyszikû gyomnövények: kakaslábfûfajok, muharfajok, ujjasmuharfajok, egynyári perje, parlagi ecsetpázsit, nagy széltippan. Érzékeny kétszikû gyomnövények: galajfélék, ebszikfû, kamilla, tyúkhúr, árvacsalán, veronika-fajok, disznóparéj, libatop, pásztortáska, mezei szarkaláb.

1. ábra. Repce gyomirtók hatóanyagtartalma az engedélyezett posztemergens dózisokban Új készítményünk a SULTAN TOP a repce gyomirtásának két legerôsebb hatóanyagát az eddig megismertektôl eltérô arányban tartalmazza. A talajon keresztül aktív metazaklór biztosítja a készítmény hosszú tartamhatását, míg a quinmerak hatóanyagnak köszönhetôen a SULTAN TOP minden eddiginél hatékonyabb állománykezelést biztosít a repcében. Ennek magyarázata, hogy a levélen keresztüli aktivitással is rendelkezô quinmerak nagyobb koncentrációban van jelen a ké-

Állománykezelés esetén a készítményt a repce 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig, a gyomok szikleveles korától 1–2 leveles koráig 2,0 l/ha dózisban javasoljuk kijuttatni. Komplett Sultan Gyomirtási Rendszerünk megismeréséhez keresse kereskedelmi képviselôinket vagy látogasson el a www.mahun.hu oldalra. Dr. Lukács Domonkos fejlesztési menedzser Makhteshim Agan Hungary Zrt.


8/7/2013

11:21 PM

Page 15

N ö v é n y t e r m e s z t é s 15

Megduplázná termelését a zöldség-gyümölcs szektor A zöldség- és gyümölcságazat 2014 és 2020 között egymillió tonnával kívánja növelni jelenleg 2,5 millió tonnás termelését, és ezzel százezer új munkahelyet teremt – jelentette be a magyar nemzeti hírügynökség tudósítójának Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitWeb) elnöke. A legfontosabb feladat szerinte az, hogy megteremtsék a versenyképes árutermelés feltételeit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ehhez minden segítséget meg kíván adni.

A

törekvés indokolt. E két ágazat termékei a kombájnolható gabonákhoz képest általában többszörös nyereséget hoznak a gazdálkodónak. Kellene a többletjövedelem és kellene a falvak népének a munkahely – ez a kormányzat egyik legfontosabb törekvése.

termék) közül érdemben csak a meggy, a fagyasztott csemegekukorica, az almalé, a borsó- és csemegekukorica-konzerv kivitele növekedett, miközben visszaesett a friss gomba és az ecetes uborka exportja.

Hiányos árualap Bonyolult piac Nem kis fába vágja a fejszéjét ugyanakkor az, aki a magyar zöldség-gyümölcs ágazat érdemi fejlesztésében gondolkodik. Az elmúlt években, illetve napjainkban is jelentôs változások jellemzik a nemzetközi zöldség-gyümölcs piacot. A felmérések szerint a korábbi 60:40 százalékos feldolgozottfriss piaci arány egyre inkább a friss termékek keresletének irányába tolódik el, amely tendencia Magyarországon is nyomon követhetô (FruitVeB, adata, 2012). A hazai fogyasztás viszont kedvezôtlen, a kínálat nem egyenletes. Fontos lenne a választék bôvítése (több ún. finom zöldség, pl. paradicsom, paprika, spárga stb.), valamint az év folyamán egyenletesebb (friss) kínálat biztosítása. A fogyasztás zöme nyár végére esik, amikor e termékek olcsóbbak, a drágább kora tavaszi idôszakban a legalacsonyabb az egy fôre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A hazai fogyasztás bôvítését szolgálja a FruitVeb „Egyen zöldséget-gyümölcsöt naponta 3×3 félét” programja, amely 1997 óta az AMC támogatásával mûködik és 2013 eleje óta már a nagy nézettségû televíziós csatornák felületein is megjelenik. A magyar kertészeti termelés külkereskedelmi egyenlege évtizedek óta pozitív, ugyanakkor a belsô fogyasztás egyre nagyobb hányadát biztosítjuk importból, beleértve az itthon is megtermelhetô zöldség- és gyümölcsféléket. A magyar zöldség- és gyümölcsexport 80%-a EU-tagországokba irányul, ezért fontos számunkra, hogy az Unió önellátottsági szintje gyümölcsbôl csupán 90 százalék körül alakul, zöldségbôl pedig 100 százalék körüli. Az EU-27 tagországok mintegy fele nem önellátó zöldségbôl, ami kedvezô a 160 százalékos önellátottsággal rendelkezô hazai termelés számára. Kivitelünk 2000 óta mind a tíz legfontosabb célpiacunkon növekedett, különösen a csatlakozást követôen. Az utóbbi években a jelentôsebb magyar exportcikkek (elsô tíz

A piacok megszerzéséért kíméletlen harc folyik, talpon maradásra csak annak van esélye, aki megfelelô idôben, kiváló minôségû, speciális termékeket kínál versenyképes áron, sikeres marketingstratégia mellett. Almát exportálni a nyugateurópai és tengerentúli országokba is nehéz a folyamatos és olcsó kínálat miatt (pl. lengyel és kínai alma jelenléte), ezért új piacokat kell keresni. A hazai zöldség- és gyümölcságazat legfontosabb importterméke a banán. Az import tízes listáján az exporttal ellentétben nyolc friss termék található, valamint egy konzervipari (narancslé sûrítmény) és egy fagyasztott (burgonya). A csatlakozás után mindegyik beszállító ország drasztikusan növelte zöldség-gyümölcs exportját hazánkba. Az importon belül feltûnô a gyümölcsfélék túlsúlya, míg a zöldségtermékek közül a paradicsom, paprika és burgonya behozatala emelkedett leginkább. Általában az importárak azonos minôség estén alacsonyabbak, mint a hazai árak (azonos idôszakot vizsgálva), elôfordul azonban, hogy az itthon is termelhetô gyümölcsfélék közül többet (pl. alma, ôszibarack/nektarin, görögdinnye, körte), a hazainál magasabb áron importálunk. Ennek okai: a hiányos hazai árualap, a hazaitól eltérô fajtaválaszték, esetenként a jobb minôség és tetszetôsebb csomagolás. A magyarországi zöldség- és gyümölcstermelôknek komoly problémát okoznak a gyorsan változó piaci igények, ami megnehezíti a termelôi döntéseket, a tervezést. Ezért elengedhetetlen a piaci viszonyokhoz történô rugalmas alkalmazkodás. Az árfluktuáció, a konkurens importáruk gyakran bizonytalanságot és nyomott belföldi árakat eredményeznek. Az EU-n belül elsôsorban Lengyelország, Ausztria, Olaszország, Görögország, Spanyolország és Németország árui találhatók meg a hazai üzletek pultjain, de a világ más élenjáró gyümölcs- és zöldségtermelô országaiból ér2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:21 PM

Page 16

16 N ö v é n y t e r m e s z t é s kezô áruk tartós jelenlétével is számolni kell. A kiszámíthatatlan idôjárási jelenségek (aszály, kánikula vagy éppen a csapadékbôség) hatására elcsúszhat a szezonkezdet, így a rövid szezonidôszak miatt „ôsszeérik” a termés, ami gyakran piaci zavarokhoz vezet (pl. a zöldborsó, görögdinnye, meggy, kajszi, ôszibarack esetében). A palántázott területek palántával való ellátása 40–50 százalékban „saját” elôállítású, hagyományos módon történik, még mindig nincs elég kereslet a korszerû palántanevelô telepeken elôállított, megbízható, jó minôségû palánták iránt. További probléma, hogy nem áll rendelkezésre megfelelô nagyságrendben egységes minôségû áru, mert nagyon sok fajtát termesztenek elaprózott területeken . Ez a trend 2013-ra változott ugyan, de még mindig kevesebb a termelés, mintsem azt potenciálunk lehetôvé tenné. Ahol nem mûködik tész, ott az értékesítés rendkívül szervezetlen, alig van nagyobb felvásárló. Ilyen körülmények között a kisebb mennyiségeket a helyi piacokon terítik, míg a nagyobb volument (pl. dinnye) szezonban kamionos ömlesztett vagy konténeres formában adják el. A nagyobb árukoncentrációt, a folyamatos kínálatot, az értékesítési biztonságot kizárólag a szervezett termelôi együttmûködés biztosíthatja, az elaprózott birtokszerkezetre ez hatványozottan érvényes. A válogatásban, csomagolásban jelentkezô kézimunkaerô-hiány rendkívül heterogén minôségû termékek értékesítését eredményezi, így akaratunkon kívül hozzájárulunk a „gyenge minôségû, olcsó áru” térnyeréséhez. Versenyképes áron a jó minôségû, szépen csomagolt termékek értékesíthetôk.

Féllábú feldolgozás A hazai élelmiszer- és italgyártáson belül a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás aránya 9 százalék a bruttó termelési érték tekintetében. A konzerv- és hûtôipar dolgozza fel a zöldségtermés több mint negyedét, a gyümölcsök kétharmadát. A gyümölcsök esetében e magas arányszám elsôsorban azzal magyarázható, hogy a termés háromnegyedét adó alma 70–80 százalékát ipari almaként dolgozzák fel. A zöldségfélék közül a zöldborsó 96 százaléka, a csemegekukorica 100 százaléka megy ipari feldolgozásra . A konzervipar forgalma mintegy 100–120 milliárd forint évente, a bevétel 80 százaléka exportból származik A termékkínálat egyre koncentráltabb lett, fôleg a zöldségek esetében, a csemegekukorica és a zöldborsó mögött alig akad egyéb jelentôs mennyiségû termék (pl. zöldbab, savanyúságok). A három legnagyobb piaci szereplô (Globus, Univer és Bonduelle) a konzervpiac közel kétharmadát tartja a kezében. Rajtuk kívül néhány cég mondhat még magának jelentôs, 1–2 milliárd forint körüli éves árbevételt. Energiaigényes tevékenységrôl lévén szó a konzervgyártókat igen hátrányosan érinti az energiaárak tartós és jelentôs emelkedése. Ennél is nagyobb gondjuk azonban az alapanyagoldal nehézségei, ára, ingadozó minôsége és mennyisége, a magas hitelkamatláb, valamint a forint árfolyamának erôteljes ingadozása, ami kiszámíthatatlanná teszi az exportbevételt. A tartósítóipar az elmúlt évtizedig integrátori feladatokat látott el, a vállalatok koordinálták az alapanyag-termelést, szaktanácsadást végeztek, elôfinanszíroztak, betakarítógé-

agrárium

2013. augusztus

peket vettek. Ma ezek a feladatok kicsúsztak a kezükbôl, ami az alapanyag-beszerzési nehézségeken meg is látszik – „féllábúvá vált” az ágazat. Ma például a korábbinál jóval kevesebb fûszerpaprikát termelünk Magyarországon, ezért szükség van a külföldi fûszernövény behozatalára. A Magyarországon forgalmazott paprikaôrlemények döntô része a hazainál olcsóbb, importált összetevôt tartalmaz. Ha a szó közgazdasági értelmében is valóban hungaricum lenne a szegedi fûszerpaprika, akkor nem lehetne importból származó paprikaôrleménnyel keverni. A szabályozás változásával várhatóan 2009-tôl kezdve a paprika termôhelyét és az ôrlés helyét is jelölni kell a csomagoláson. A feldolgozóüzemeket érinti a szezonális munkaerô hiánya is, ami részben arra vezethetô vissza, hogy a legtöbb feldolgozó csak a törvényileg meghatározott minimálbért képes fizetni az alkalmi munkásoknak. A folyamatosan változó fogyasztói igények kielégítése nagy kihívást jelent a fagyasztóüzemek számára, hiszen nagy értékû, hosszú távú befektetésnek minôsülô fagyasztó- és csomagológépekkel kell lefedniük a folyamatosan változó vásárlói preferenciákat. A fagyasztóüzemek és a frissáru-csomagoló üzemek esetében gyakran nem elegendô a hûtô- és a fagyasztókamrák kapacitása, ezért tárolási problémák adódnak, amelyek csökkentik a kibocsátás volumenét, továbbá behatárolják a folyamatos raktárkészletet. Van tehát hova fejlôdnie az ágazatnak – a FruiWeb kezdeményezése mindenesetre ebbe az irányba mutat. T. T.


8/7/2013

11:21 PM

Page 17

G é p e s í t é s 17

OPTImális választás!

Az OPTIGÉP Kft. gépeivel idôt és pénzt spórol Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit figyelembe vevô fejlesztési munkájának eredményeként korszerû termékskálával áll megrendelôi szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját fejlesztésû termékeire terjed ki. Napraforgó-betakarító adapterek A NAS adapterek immár 20 éve ismertek a hazai és külpiacon az USA-tól Novoszibirszkig. Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhetô velük a napraforgó betakarítása. A hatsoros gépek területteljesítménye 20 ha/nap. A széles választéknak köszönhetôen mindenki megtalálja a számára legmegfelelôbb típust: • Fix változat: 2–16 soros, 50; 55; 60; 70; 76,2 cm sortávú kivitelben; • Csukható változat: 6 és 8 soros, 76,2 cm sortávú kivitelben; • Szárzúzós változat: 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú kivitelben. Az adapterek fém vagy mûanyag sorválasztókkal kaphatóak, univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. Az adapterek rázóasztalos megoldásúak, ami lehetôvé teszi az adapter alacsony építését, ezáltal a ledôlt vagy esetenként beteg napraforgó is nagyon kis (< 0,5%) veszteséggel betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsökkenés a hektáronkénti 100–150 kg-ot is

elérheti. Ennek következtében már egy év alatt megtérülhet az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). A szárzúzós változatú NAS Z biztosítja, hogy a talajmûvelés már közvetlenül a betakarítás után végezhetô. A csukható változatú NAS CS gyors átállást tesz lehetôvé a területek között. A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredményeként a NAS változataként PSM néven talajkövetô szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarító adapter kapható 6, 8 és 12 soros, 76,2 cm sortávolságú fix vázú kivitelben. Ezek az adapterek a NAS változatok minden elônyével rendelkeznek, emellett hatékony szárzúzást végeznek. Az alacsony építésû szárzúzó – a zúzási magasság hidraulikával állítható – alacsony, dôlt állományban is használható. A PSM adapterek használatával a talajtaposási kár csökken, és megtakarítható a külön erô- és munkagépigény, valamint a külön menetben történô szárzúzás munkaideje és költsége. Kukoricabetakarító adapterek Az OptiCorn típusú, szárzúzóval szerelt adapterek 2, 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú fix vázú, valamint 6 és 8 soros csukható vázú kivitelben kaphatóak. Az adapterek univerzálisan bármely ismert típusú kombájnra adaptálhatóak. Speciális törôhenge-

rek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécek központi vezérléssel állíthatók. A törôegységek soronként biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fém és mûanyag burkolatos változatban rendelhetôek. Szemestermény-felszedô és -rakodógép Az OPTI-RAK 150/M optimális választás nagy teljesítményû terményrakodáshoz. A gép traktorral üzemeltetett, amellyel telepen belül mozgatható is, így könnyen, gyorsan lehet átállni az egyik rakodási helyrôl a másikra. A gép garat nélküli változata sík területen tárolt szemestermény felszedésére, szállítójármûre való rakodásra, szellôztetô átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal szerelt változata alkalmas a szemestermény szállítójármûrôl közvetlenül vagonba, silóba vagy tárolóba való rakodására. Teljesítményigény: 37 kW. Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. Az OPTIGÉP Kft. a gépkínálat bôvítése mellett a minôség folyamatos fejlesztésére is nagy figyelmet fordít. Ennek érdekében az utóbbi években számos telephelyfejlesztést is végzett (1000 m2 szerelômûhely, korszerû porfestô, fedett raktár, megmunkálógépek) és további beruházásokat is tervez. A gépek korszerû színvonalon tartását, a tervezési, gyártási folyamatot ISO 9001 minôségügyi rendszer felügyeli.

2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:21 PM

Page 18

18 G é p e s í t é s

Mitôl is egyedi, mitôl is intelligens ez a gép? Sok egyszerû, praktikus és jól átgondolt mûszaki megoldás mellett a gép intelligenciája elsôsorban az automatikus törôlécállításnak köszönhetô, amellyel az összes kukoricabetakarító gép közül csak az Olimac Drago rendelkezik. A lényeg: a rendszer minden egyes sorban önállóan mûködik, a többi sortól függetlenül. Az éppen betakarításra következô kukoricanövény szárának vastagságához történik a törôlécek közötti távolság beállítása. Forradalmian új ez a megoldás, amely lehetôvé teszi az összes kukoricacsô begyûjtését a táblán elhelyezkedô kukoricanövényekrôl. A szár lehúzását végzô törôhengerek is extra hosszúságúak, amely szintén hozzájárul a veszteségmentes betakarítási folyamathoz. Energiatakarékos, vízszintes mûködésû szárzúzó kések szántásra tökéletesen alkalmas tarlót készítenek elô. Ebben a rendszerben a kukoricacsövek letörése a kukoricanövényrôl rendkívül kíméletesen történik. Az Olimacnál abszolút nem keletkezik veszteség, gyorsan végbemehet a tökéletes kukoricabetakarítás. Petróczy László: 06-30/9563034 Pannonagri Kft. 2890 Tata, Toldi M. u. 15/A. Tel.: 34/487-111; fax: 34/487-222 e-mail: [email protected]; www.pannonagri.hu agrárium

2013. augusztus


8/7/2013

11:21 PM

Page 19

G é p e s í t é s 19

A hazai mezôgépipar Gazdasági mutatók: A hazai mezôgépipart több mint 160 cég képviseli, amelyek keretében mintegy 7000 szakember dolgozik. A mezôgépgyártó cégek 56%-ban külföldi, 44%-ban magyar tulajdonban állnak. A hazai mezôgépgyártás ipari termelése 2012. évben 162 milliárd Ft volt, amibôl belföldi értékesítés 29,4 milliárd Ft. A 2011. évhez képest 10%-os volt a mezôgépipar termelésének a növekedése. A mezôgépipar gyártmánycsoportjai: • Talajmûvelô gépek: ekék, tárcsák, magágykészítô gépek, kultivátorok • Vetôgépek: gabonavetô gép és szemenkénti vetôgép, mulcsvetôgép • Szerves- és mûtrágyaszóró gépek • Növényvédô gépek: szántóföldi, kertészeti permetezôk • Betakarító adapterek kombájnokhoz: gabona-, kukorica-, napraforgó-adapter • Szálastakarmány-betakarító gépek • Szárzúzók, mulcsozó gépek • Anyagmozgató gépek: pótkocsik és adapterek traktorokhoz • Gabonatechnikai gépek: szárítók, tisztítók, tárolósilók • Erdészeti gépek: pásztakészítôk, erdészeti tárcsák, sorfüggetlen aprítógép, rönkszállító, daru A fentiek alapján elmondható, hogy a hazai mezôgépipar a mezôgazdaság számára jó minôségben munkagépeket gyárt, amelyeknek jelentós része külföldre kerül. A gyártott mezôgéptípusok száma mintegy 1200–1300 körülire tehetô. A mezôgépipar beszállító gyárai: • CLAAS HUNGARIA Kft. a Claas cégcsoport számára kombájnadaptereket fejleszt és gyárt; • LINAMAR HUNGARY Zrt. OROS DIVÍZIÓ kukorica- és napraforgó-adaptereket gyárt. A másik két divízió jármûalkatrészek gyártója, beszállítója; • A RÁBA Zrt. hajtott és kormányzott hidakat gyárt az 500 LE-ôs traktorokhoz a Claas és John Deere cégek számára; • REKARD Hajtástechnikai Kft. európai és hazai cégeknek gyárt hajtómûveket, kardántengelyeket és gépelemeket; • FRANK HUNGÁRIA Kft. talajmûvelô szerszámokat gyárt, amit hazai és mintegy 100 európai cégnek szállít. Cél: A mezôgazdasági termelés szereplôi a hazai mezôgépipartól jelenleg a munkagépigényüknek 25%át szerzik be. Az exportszállítás megtartása mellett szeretnénk elérni, hogy a belföldi értékesítés 50%ra nôjön. Ezt lehetôvé teszi a jó minôségû, kedvezô áron elôállított hazai gyártású mezôgazdasági munkagépek típusválasztéka. A fenti információkkal a teljesség igénye nélkül a hazai mezôgépipar teljesítôképességét kívántuk megismertetni az olvasóval. A MEGOSZ honlapja: www.mezogepgyartok.hu

Fekete Gyula MEGOSZ fôtitkár

2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:21 PM

Page 20

20 G é p e s í t é s

Megnyitott a 16. és 17. AXIÁL-telephely Július 1-jén nyitotta meg kapuit a 16. és a 17. AXIÁL-telephely. A Kaposvár mellett található kaposfôi telephely egyelôre a dombóvári fióküzleteként, míg a Miskolc mellett található füzesabonyi önálló telephelyként üzemel.

Az AXIÁL Kft. stratégiájának egyik kiemelkedôen fontos eleme az alkatrész- és szervizszolgáltatások fejlesztése, a gazdálkodókhoz való közelség, illetve igényeik legmagasabb szinten történô kiszolgálása. Ebbôl kifolyólag hajt végre a vállalat folyamatos fejlesztéseket meglévô telephelyein, valamint hoz létre újakat. Ennek legfrissebb példái a Kaposfô és Füzesabony településeken kialakított AXIÁL-telephelyek.

A Kaposvártól 10 km-re fekvô kaposfôi telephely az elkerülô út nyugati, Nagykanizsa felôli részén helyezkedik el. Kezdetben a Dombóváron mûködô AXIÁL-telephely fióküzleteként, ahol négy alkatrész-értékesítô kolléga kezdi meg tevékenységét a hónapban. Elsôként az alkatrészüzlet és raktár került kialakításra a 18 499 m2 alapterületû ingatlanon, amelybôl az összes épület hasznos alapterülete 704 m2-t tesz ki.

A Miskolc mellett található Füzesabony ad otthont az AXIÁL Kft. 17. telephelyének, amely a városból kivezetô 31-es út mellett fekszik. A 6900 m2-es területen 92 m2 üzlet-, 38 m2 iroda- és 600 m2 raktárhelyiséget alakítottak ki, amelyben hat dolgozó, köztük három alkatrész-értékesítô, egy alkatrész-kiszállító, 2 mobil szervizszerelô kezdte meg munkáját a napokban. Elérhetôségek: Cím: 7523 Kaposfô, hrsz. 642. GPS: 46.354233,17.690805 Tel.: 82/577-530 Fax: 82/577-532 Mobil: 30/277-0216 Ügyfélkapcsolati vezetô: Mangó János 30/435-7853 agrárium

2013. augusztus

Cím: 3390 Füzesabony, hrsz. 586/15. GPS: 47.753063,20.399557 Tel.: 36/542-660 Fax: 36/542-662 Mobil: 30/277-0217 Ügyfélkapcsolati vezetô: Molnár Péter 30/902-0328


8/7/2013

11:21 PM

Page 21

F e l d o l g o z ó i p a r 21

Árubôség, kellô feldolgozói kapacitás – kérdôjelekkel Minden évben különös figyelem övezi a hazai gabona sorsát. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) tanulmánya alapján arra keressük a választ, vajon a hazai feldolgozóipar mennyire versenyképes ezen a speciális piacon.

A

gabonafeldolgozó szakágak egyike sincs kedvezô helyzetben, ami magában hordozza annak veszélyét, hogy alapanyag-termelôkké válunk. A hazai termelôk kiszolgáltatottsága nôhet, a piac beszûkülhet, a hozzáadott-érték külföldön realizálódhat (munkahelyeket exportálunk). A feldolgozóipar versenyesélyeit leginkább a kihasználatlan kapacitások, a gyenge mûszaki színvonal, a feketegazdaság, a kereskedelmi láncok részérôl az árakra gyakorolt nyomás és a szerzôdéses fegyelem hiánya rontja. Mivel a nyereségtermelô képesség csekély, elsôsorban a külföldi tulajdonú cégeknél lehet beruházásokkal számolni.

Magas költségek A legfontosabb takarmány-alapanyagokból évi 5–6 millió tonnát használunk fel takarmányozásra. Becslések szerint a takarmánygabona felét a takarmánykeverék-gyártók dolgozzák fel, ami azt jelenti, hogy a gabona aránya a keverékben meghaladja a 60 százalékot (az EU-25 átlaga csak 55 százalék). A takarmánygyártás helyzetének vizsgálatakor két fô területet kell elkülöníteni: az elôkeverékek (premixek, supplementek, koncentrátumok) elôállításával foglalkozó üzemeket és a saját termelésû gabonából alacsony higiéniai és mûszaki színvonal mellett takarmánykeverékeket gyártó gazdaságokat. A takarmánygyártás privatizációja megtörtént, és ennek nyomán erôs koncentráció zajlott le. Ennek ellenére az ágazatban összességében még mindig a kapacitások elégtelen kihasználtsága és az üzemek nagy részénél az elavult technológia jellemzô. A kereskedelemben a magas alapanyagköltség mellett a logisztikai költségek határozzák meg leginkább a lehetôségeket, hiszen a tömegtermékek fajlagos szállítási költsége értékükhöz képest igen magas. A hazai abrakfogyasztó állatállomány stagnálása, csökkenése miatt a gabonafélék takarmány célú felhasználása nem fog bôvülô felvevôpiacot jelenteni a növénytermesztésnek.

Fejlesztésre váró malomipar A gabonafélék ipari felhasználása az elmúlt években átlagosan évi 2–2,2 millió tonna között alakult, ebbôl a legnagyobb tételt a malomipar képviselte 1,2–1,3 millió tonnával. Az ágazat szereplôi szerint az alapanyagok iránti kereslet jelentôs növekedésével itt sem lehet számolni a jövôben, a piac tisztulására viszont van lehetôség. A folyamat nagyon lassú, a külföldi tôke jelenléte már érezhetô, mind az innovációban, mind pedig a hatékonyságban. Speciális ágazati

probléma az alapanyag homogenitásának hiánya, az árképzési nehézségek (a csomagolt lisztnek erôs árképzô hatása van annak ellenére, hogy a termelésbôl csupán 10 százalékot képvisel), a csomagolt lisztek tárolása során jelentkezô súlyveszteség, amit egyelôre csak többlettöltéssel lehet „kezelni”, és nem utolsó sorban a késztermékek változó minôsége. Súlyos probléma, hogy a kisebb malmok több esetben egészségre ártalmas, fuzáriumfertôzött alapanyagot vásárolnak a laboratóriumi eszközök hiánya miatt, illetve hogy a fuzáriumfertôzött termény nyomonkövetése megoldatlan. A malomiparban a komoly szakértelem, a hatékony technológia és a szervezett logisztika alkalmazása jelenthet kiutat, a termékpaletta a magasabb hozzáadott értéket képviselô céllisztek és készlisztek irányába mozdulhatna el. A lisztexport korábbi évek szintjére emelése a környezô országok malomipari fejlesztései nyomán aligha lehetséges, sôt, a hazai termékek megbízhatatlan minôsége miatt egyre nagyobb mennyiségben érkezik importliszt szomszédainktól. (A legfrissebb statisztika szerint 2012-ben ez az arány meghaladta a 12 százalékot.) A probléma megoldását semmi esetre sem az adalékanyagokkal történô homogenizálás jelenti, inkább a mûszaki színvonal javítása.

Sütôipar: több lábon A sütôiparban hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt a klasszikus pékségek forgalmának visszaesése, a látványpékségek térnyerése, a helyben sütött pékáruk keresletének erôteljesebb növekedése a jellemzô. 2012-ben 560 helybeli finomáru elôállítására képes vállalkozás indult hazánkban, ezek harmada több telephelyet is létesített. Ezzel szemben Magyarországon a mûködô pékségek száma még mintegy 1200 volt 2004-ben, 2008-ban már csak 800 körüli – ez a tendencia látszik napjainkban megfordulni. A piac várhatóan tovább konszolidálódik, de a termékek speciális jellege miatt a sütôiparban a sok kis szereplô hosszú távon megmarad. Az erôs árérzékenység mellett is folyamatosan bôvül az igényesebb vásárlók köre, miközben a magyar fogyasztó erôs árérzékenységét kihasználva a multinacionális cégek és a hipermarketek a pékárut fontos stratégiai-szociális terméknek tekintik, és saját modern pékségeikben elôállított termékeik némelyikét nem ritkán az elôállítási költség alatti áron értékesítik, ezáltal ellehetetlenítve más (nagyobb, legálisan mûködô) pékségeket. Míg az EU fejlettebb gazdaságaiban a sütôipari vállalkozások 75–80 százaléka mûködtet önálló kereskedelmi csatornát, addig a magyar cégeknél ez 2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:21 PM

Page 22

22 F e l d o l g o z ó i p a r az arány mindössze 15 százalék körüli. Források hiányában a hálózat létrehozására csak kevesen gondolhatnak. A termékpálya problémájaként említhetô, hogy a diszkontláncok a magasabb hozzáadott értéket képviselô sütôipari termékeket szívesebben szerzik be hazai vállalataiktól, aminek hosszú távon az a veszélye, hogy a magyar gyártmányú friss termékek kiszorulnak a polcokról. A sütôipar szereplôinek a beszerzésnél a több lábon állás, a vállalaton belüli alapanyag-ellátás, a folyamatos innováció, a márkahûség kialakítása, a költséghatékony termelés teheti lehetôvé, hogy a napi friss pékáruk „csatájától” mentesüljenek. A termékpályán a nyereség túlnyomórészt a kereskedelemben képzôdik, a haszon elérheti a 30–50 százalékot is (Ausztriában 20 százalék), amit célszerû lenne az áruláncon belül egységesíteni 10–15% közötti szinten. A malom- és a sütôiparnál a tésztagyártás helyzete kedvezôbbnek mondható, mivel a nagy- és középüzemek jelentôs része európai színvonalú, fejlett technológiával rendelkezik, illetve jól mûködô regionális közép- és kisvállalkozások vannak. A hazai tésztapiacon túlnyomórészt a magyar gyártók termékei vannak jelen, az importtermék aránya mindössze 5–7 százalék. A szakemberek úgy látják, leginkább a minôségi termékekkel lehet versenyben maradni, habár az olcsó és kereskedelmi márkás tészták gyártásával a kapacitások jól kihasználhatók. A termékpályán a gördülékenyebb együttmûködést elôsegítené, ha a nagyobb és kisebb gyártók azt állítanák elô, amiben hatékonyak (pl. a nagyoknál a házi jellegû termékek gyártása hatékonyság-csökkenéssel jár.)

Esély van A hazai termékeknek – a jelenleg csekély export ellenére – akár „hungarikumként” is jó lehetôségeik vannak a külföldi piacokon, ugyanis a tojásos tészta a német ajkú területeken, de Olaszország egyes részein is kedvelt termék, sôt, prémium kategóriát képvisel. Kitörést jelenthet például a szakboltokon, speciális üzleteken keresztüli értékesítés. A gabonalapú termékek értékesítési lehetôségei csökkenô fogyasztás mellett is megôrizhetôk az innováció, a marketing erôsítése, illetve a réspiacok megtalálása esetén. Az exportot egyrészt akadályozza, hogy nehéz más országokban elfogadtatni a terméket (ehhez kampányok és reklámok kellenek), kevés a tárgyalóképes üzletember, másrészt a sikerhez egyedi termékportfólióra, illetve stabil piac felépítésére van szükség. Igaz, a kereskedelmi láncok megjelenése miatt kezdetben nehézségek adódtak a beszerzôkkel és értékesítôkkel, viszont a jó személyes kapcsolatokból számos elônyt is kovácsolhatnak a cégek: például a hazai beszerzôk ajánlhatják külföldön a mi termékeinket, piacot teremthetnek. Egyelôre azonban csak csekély eredményekrôl számolhatunk be. A nagyobb cégek különösen fontosnak tartják a kapcsolati tôkét, ugyanis igen sok üzlet ennek köszönhetôen jön létre.

Kétségek a bioetanol körül Az európai és észak-amerikai (bio)etanolár döntôen a brazil exportár és a vám függvénye. Rotterdamban még a vámmal terhelt brazil etanol ára is literenként gyakran 0,04–0,05 euróval alacsonyabb, mint az európai etanol ára, a spot piaci ár rendszerint 0,1–0,15 euróval kevesebb. A keresleti ol-

agrárium

2013. augusztus

dal erôsen behatárolt: például Svédországba vámmentesen is bevihetô (bio)etanol a harmadik országokból. A leállított európai kapacitások miatt van egy kis rés a piacon, azonban a mûködô gyártók az olcsó gabonával bôven kitöltik azt. Az érdekeltek ma úgy látják, hogy rövid és középtávon nem hoz megfelelô pénzügyi megtérülést az etanol-elôállítás. A magas nyersanyagárak miatt Európában mindenütt veszteséget termeltek az elmúlt öt év (2008–2012) átlagában. A már létezô üzemek kibocsátására van piac, de az új üzemek gondban lesznek. A termelôk és az integrátorok nem készültek fel az etanolgyártók piacra lépésére, ugyanez vonatkozik az üzemanyag célú etanol felhasználására is. Regionális DDGS-piac nincs, elsôsorban a kukoricát és kalászos gabonát beszállító termelôk visszavásárlásai és a takarmánykeverôk jelentik a megoldást. Szervezett piacra akkor lehet számítani, ha szerzôdéses kapcsolatok alakulnak ki, illetve ha a takarmánykeverék-gyártók receptúrája elfogadja a DDGS-t.

Kockázatos vállalkozás Mûködô két etanolgyárunk kapacitása lehetôvé tenné nagyobb mennyiségû (bio)etanol elôállítását, de a csekély belföldi kereslet mellett az exportpiacon is többnyire veszteséggel tudták csak értékesíteni az üzemanyagot 2008-ban. Jelenleg 30–50 százalékos kihasználtság mellett üzemelnek. A nedves ôrléses technológiával dolgozó üzem mûködtetése költségesebb, viszont bizonyos keretek között szabadon dönthet arról, hogy a keményítôbôl etanolt vagy más terméket (pl. izoglükózt) gyárt. A magyar etanol spot piaci vásárlói elsôsorban a MOL, az ÖMV, PKN Orlen és a Shell olajipari társaságok, de szállítunk Németországba, Svédországba, Ukrajnába és Szerbiába is. A szállítás Rotterdamig literenként 0,04–0,05 euró fuvarköltség mellett vasúton történik. Egy (bio)etanolgyár felépítése és teljes beüzemeltetése azonban három-négy évig is eltarthat, és a melléktermék értékesítése nem megoldott. Emellett az alapanyagárak drasztikus ingadozása, a hosszú távú szerzôdések, a közös kockázatviselés és a stabil beszállítói kör hiánya, továbbá a logisztikai feltételek mind nehezítik és rövid, illetve középtávon megkérdôjelezik a tervezett projektek megvalósulását. KT

EREDETI NÉMET MINÔSÉG! A jól ismert HW-80-as és HW-180-as pótkocsik megújult külsôvel, erôsített kivitelben ismét kaphatók különbözô felépítményekkel, melyek külön is megvásárolhatók. Teljes eredeti alkatrészellátás.

Érdeklôdni lehet: Gyuris Gyula magyarországi képviselônél CONOW-HW Pótkocsi Kft. Szeged Tel./Fax: 62 311-897 Mobil: 06 30 93 54 762


8/7/2013

11:21 PM

Page 23


8/7/2013

11:21 PM

Page 24

24 T e c h n o l ó g i a

A XXI. század növénykezelési technológiái Élelmiszer-termelés – „Csak tiszta forrásból” Nem véletlenül választottuk Bartók Béla Cantata Profanájának befejezô gondolatát cikkünk alcíméül. Úgy gondoljuk, ahogy Bartók a zene forrását az ôsi, érintetlen népzenében találta meg, úgy nekünk, mezôgazdasággal, élelmiszer-termeléssel foglalkozó szakembereknek is elsôrendû kötelességünk az emberek tartós egészségének megôrzése végett a lehetô legtisztább élelmiszereket, s élelmiszer-alapanyagokat megtermelni, elôállítani. Manapság már rengeteg ember szenved a különféle – sokszor nem is engedélyezett – adalékanyagok, toxinok, szermaradványok kiváltotta betegségektôl, legyen az allergia, autoimmun betegség vagy valami sokkal súlyosabb. Szerintünk van megoldás arra, hogy a lehetô legtisztább, vegyszermentes módon termeljük meg azon alapvetô élelmiszereket, amelyek gyermekeink asztalára kerülhetnek. Táplálkozzunk Tiszta Forrásból – de ehhez teremtsük is meg a tiszta forrásokat. A Készenlét ZRt. elkötelezte magát a 2014-tôl várható új európai kihívásoknak megfelelve egy erôs, környezettudatos gazdálkodás, az ehhez szükséges gépek, berendezések és segédanyagok forgalmazása, valamint a technológiák kidolgozása és a szolgáltatási kör bôvítése mellett. Következzenek azok a speciális termékek, amelyek segítségével elérhetjük, hogy ültetvényeink talaja természetes módon, maximális hatékonysággal támogathassa növényeink fejlôdését, elérve így azt, hogy a növény csak saját magára figyelhessen, ezáltal maximális hozamot biztosíthasson a termesztônek. Ezt követôen pedig bemutatunk néhány olyan eszközt, mely szintén nagy jelentôséggel bírhat a jövô takarékos ökológiai gazdálkodásában.

GreenSoil mûtrágya Huminsavas granulátum – több mint mûtrágya! A GreenSoilHumin termékcsalád tagjai szerves anyaggal bôvített mûtrágyák, melyek foszfort, klórmentes káliumot, kalciumot, ként, értékes mikroelemeket és huminsavat tartalmaznak. Ezen termékek a szerves trágyák elônyös tulajdonságaival is rendelkeznek. Megoldást nyújtanak a szántóföldi növények, zöldségek és gyümölcsök eltérô tápanyagigényeire. A GreenSoilHumin termékeket általános tápanyagutánpótlás céljából ajánljuk, még a humuszban szegény, alacsonyabb tápértékû talajokhoz is kiválóak. Kiemelendô a termék 24%-os huminsav részaránya is, ami a növények fejlôdését segíti. A GreenSoilHumin termékben található huminsav hatékonyan feltárja a talajban meglévô, de a növény számára felvehetetlen foszfort és káliumot, így a kultúrnövény nemcsak a granulátumban megtalálható mikro- és makroelemeket hasznosítja, hanem a huminsav által feltárt PK-t is. A természetes komplex granulátumok összetevôinek százalékos aránya: Kén

Huminsav

GreenSoilHumin K + Cu

Termék

Foszfor 7

Kálium Kalcium 20

–

8

24

GreenSoilHumin PK + Cu

8

14

8

4

24

GreenSoilHumin P + Ca

18

–

24

2

24

A GreenSoilHumin termékeket hagyományos mûtrágyaszórógéppel és vetôgéppel könnyedén ki lehet juttatni, majd a talajba bedolgozni 300 kg/ha mennyiségben. A GreenSoil mûtrágya elônyei: • gazdaságos, magasabb hozam érhetô el; • a gyökérzónából a hatóanyag nem mosódik ki, hosszan tartó hatás; • nem felvehetô P, K, Ca, Mg és mikroelemek is felvehetôk lesznek a huminsavak révén; • serkenti a magok csírázását, elôsegíti a gyökérképzôdést; • a növény szárazságtûrô és ellenálló képességét fokozza; • a magas kéntartalom a termés olajmennyiségét növeli; • a talaj pH-értékét a semleges érték felé javítja, gátolja a savasodást; • porhanyós talajszerkezet, humusztartalom növekedése.

AZOTER® baktériumtrágya A gazdaságos NPK körforgás! Az AZOTER® talaj-baktériumtrágya tavaszi kijuttatásával új erôre kap a talajélet. A kultúrnövény növekedésével azonos ütemben, folyamatosan biztosítja a növény számára a szükséges mennyiségû tápanyagot, mivel az AZOTER®-ben lévô baktériumok megkötik és felvehetô állapotba hozzák a levegô nitrogénjét, elôsegítik a talajban lévô foszfor és kálium felvételét. Gondoskodnak a talajba került elhalt szerves anyagok lebontásáról, amelybôl a növény számára további értékes nitrogént, foszfort és káliumot tesznek elérhetôvé. Ez a mikrobiológiai körforgás biztosítja az optimális tarlókezelést és a növények számára szükséges NPK-arányt. E hatékony körforgás eredményeként javul a talaj biológiai, kémiai és fizikai állapota, ezáltal a talaj lazábbá, szellôsebbé válik, ami megkönynyíti a talajmûveleteket, és jelentôs üzemanyagmegtakarítást eredményez. A növény gyökérzete 25%-kal növekszik, ezáltal jobban bírja a szélsôségesebb, csapadékos vagy aszályos idôszakokat. A kultúrnövény ellenállóbb, többek között a Fusarium és a Sclerotinia betegségekkel szemben, a környezetbarát technológia révén nincs nitrogénterhelés. Az AZOTER® baktériumtrágya a körforgás alapján hektáronként 180 kg nitrogént, 80 kg foszfort és 30 kg káliumot juttat a növény gyökérzetéhez. Az AZOTER® talaj-baktériumtrágya annyi nitrogént biztosít a tavaszi vetésû növényeknek, hogy további nitrogénpótlás nem szükséges.


8/7/2013

11:21 PM

Page 25

T e c h n o l ó g i a 25 Az AZOTER®baktériumtrágya elônyei: • mobilizálja a mikro- és makroelemeket; • a baktériumok által termelt auxinok és gibberellin serkentik a növény növekedését és fejlôdését; • termelt vitaminok a betegségekkel szemben ellenállóvá teszik a növényt; • gyorsítja a tarló és a növényi maradványok lebomlását; • segíti a természetes humuszképzôdést; • ellenállóvá teszi a növényt a Fusarium és a Sclerotinia betegség ellen; • pillangós növényeknél plusz nitrogént juttat a növények gümôihez; • gazdaságos, költséghatékony, magasabb hozamot eredményez.

SteriClean növénykondicionáló termékcsalád A SteriClean termékcsalád hatékony növénykondicionáló, mely biocid hatása révén jelentôsen gyéríti a növény felületén található fertôzô képleteket. A termékcsalád a szôlô- és gyümölcsültetvény betegségmentes fejlôdéséért felel, használata jelentôsen szûkíti a peronoszpóra, a szürkerothadás és a lisztharmat, míg gyümölcsösben a vörös- és barnafoltosság, továbbá a moníliás gyümölcsrothadás gombáinak életterét, létfeltételeiket rontja. Várakozási idô nélkül lehet használni, akár 100%-os töménységben is, perzselô hatás nélkül. A SteriClean termékcsalád alkalmas a leszüretelt gyümölcs eltarthatósági kezelésére, a feldolgozó eszközök, berendezések fertôtlenítésére és a pincehigiénia fenntartására. A SteriCleanPlant növények kondicionálására kiváló, továbbá növeli a növény magasságát, a virágok számát, az összes termésszámot és terméstömeget, a bogyók méretét, fürttömegét, valamint nagyobb lombfelületet eredményez. Megfigyelésünk szerint 10%-os oldattal lepermetezett sebzett, repedezett gyümölcsön vagy bogyón – például jégverés után – a betegségek megjelenését korlátozta, preventív használat mellett pedig megakadályozta. A már fertôzött gyümölcsön vagy szôlôn akár nyár végén is alkalmazhatjuk, hiszen a szer nem szívódik fel, szermaradvány nem marad hátra, az élelmezési várakozási ideje 0 nap. A SteriClean élelmiszerek és gyümölcsök fertôtlenítésére használható, a SteriCleanSoil pedig a talajkártevôk életterét csökkenti.

Ködképzés – avagy mire képesek az apró cseppecskék? A növényvédelmi célú permetezés új korszaka Az egyre dráguló víz korszakában el kell gondolkozniuk a gazdáknak, folytatják-e a termelési ágtól függôen 200–1000 liter/ha mennyiségû víz kipermetezését, vagy hajlandóak hatékonysági és költségkímélési (így egyszerre!) megfontolásokból egyéb módszer után nézni. A továbbiakban bemutatjuk a ködképzô gépek három leggyakrabban használt változatát, melyek használatával a permetezésre szánt víz 90–96%-a, a kijuttatandó szer 30–70%-a, valamint jelentôs mennyiségû üzemanyag, s így természetesen munkaidô takarítható meg. Hatékonyságában a módszer semmiben nem marad el a hagyományos permetezésétôl, sôt, a köd tulajdonságai miatt sokkal nagyobb és egyenletesebb fedést lehet elérni – száron, levélen, termésen egyaránt. A ködképzôk tökéle-

tesen alkalmasak az általunk ajánlott növénykondicionáló anyagok kijuttatására és bármilyen tökéletes oldat ködként alkalmazott permetezésére. A gyümölcsösökben, szôlôkben alkalmazható legnagyobb teljesítményû motoros ködképzôgép az LV-10-es: Kiszorításos hidegköd-képzôk – LV-10 Utánfutóra vagy erôgépre szerelhetô szerkezet, 20 LE-s, négyütemû, 3 hengeres, Kubota dieselmotorral, elektromos indítással. Üzemanyag-fogyasztása 6,05 l/h, a membránszivattyú a képzôdô cseppméret függvényében 0–2,2 l/perc és 0–8,3 l/perc közötti teljesítményt képes leadni, 2–2,5 bar maximális áramlási nyomás mellett. A 20–130 mikron közötti cseppméretû köd oldalanként 5–5 állítható irányú fúvókán jut ki a szórandó területre. Normál üzemben egy óra alatt beködösíthetô kb. 2,5 Ha. Kültéri gázturbinás (sugárhajtómûves) gépek Kül- és beltéren – különösen, s célszerûen nagy terekben – használható gázturbinás hidegköd-képzô, mellyel mezôgazdasági, ipari csarnokokat, fóliasátrakat, hûtôházakat néhány perc alatt is akár sûrû köddel telíthetünk, avagy kültéren szôlôben, kertészetekben nagy területeket boríthatunk be a kijuttatásra szánt szerrel. pulsFOG K-30/20 BIO kiskeretes ködképzô gép A gép igen gyors, 10 perc alatt beködösít egy 4000 légm3-es üvegházat, ólat, raktárt. Ködvetési távolság zárt térben 50–80 méter. Kéttartályos, vízhûtéses porlasztása révén alkalmas alacsony hômérsékletû, vegyszerkímélô ködösítésre. Vízszintes platóra, illetve keskeny, magasabb kézikocsira is könnyen felrakható. Alkalmazási területei: nagy növényházak növényvédelme, kisebb szôlô vagy gyümölcsültetvények, terménytárolók fertôtlenítése, terményvédelem. Beltéri elektromos gépek pulsFOGTurbo ULV A Turbo ULV elektromos hidegködképzô gép a legnagyobb turbinával szerelt, különösen kompakt, könnyû ULV aeroszol generátor. 10–100 mikronos cseppméretet állít elô a cserélhetô fúvókáktól függôen, s így óránként max. 30 liter folyadék köddé porlasztására képes. Alkalmazható zárt terekben (25–30 méteres hatótávolsággal) növényvédelemre, rovarirtásra, fertôtlenítésre (növényház, raktár, istálló, humán létesítmények stb.) és épületek körüli ULV szúnyogirtásra. Szánthó Attila 8500 PÁPA, MOZSÁR U. 14. TEL: 89/510-180 FAX: 89/510-199 MOBIL: 30/560-79-18 [email protected] WWW.KESZENLET.HU


8/7/2013

11:21 PM

Page 26

26 T a k a r m á n y

A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. alábbi tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja leendô Partnerei figyelmébe A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének rövid bemutatása a megalakulástól napjainkig A Galldorf Zrt. jogelôdje, a Galldorf Kft. 1997. évben alakult 3 millió Ft törzstôkével. A megalakulást követô években cégünk fô tevékenysége a broilercsirke-nevelés és a – fôleg saját célra történô – keveréktakarmány-gyártás volt. Az 1998–2003-as években a Galldorf Kft. intenzív technológiai fejlesztésbe kezdett.Több ütemben 188 millió Ftra emeltük a cég törzstôkéjét, támogatásból, hitelbôl és saját erôbôl 8000 m2 alapterületû, 13 korszerû baromfiistállóból álló baromfitelepet és egy 10 tonna/óra kapacitású keverôüzemet létesítettünk. A keverôüzemünkben a keveréktakarmány mellett több gyártósoron premix, zsírpor és full-fat szója elôállítása folyik jelenleg is. A Galldorf Kft. 2006. év végén a csirkenevelést végleg befejezte, a meglevô erôforrásainkat az ömlesztett takarmányok, full-fat szója és a különbözô takarmánykiegészítôk gyártására és forgalmazására fordítottuk. Cégünk fontosnak tartja a dolgozói továbbképzését, a balesetmentes üzemelést és a különbözô minôségbiztosítási rendszerek bevezetését. 2009-ben a már korábban bevezetett HACCP és ISO 9001:2000 tanúsítás mellé megszereztük az ISO 22000:2005 tanúsítást is, amely élelmiszer-ipari szintre emeli a takarmánygyártás során az élelmiszer-biztonság és a minôségirányítás követelményeit. A minôségbiztosítás további erôsítése érdekében 2012-ben cégünk megszerezte a „GMP+ B3” minôsítést is, amely a jó gyártási és kereskedelmi gyakorlat bevezetését és folyamatos ellenôrzését hivatott bizonyítani. 2013 tavaszán bevezettük és auditáltuk a fenntartható bioüzemanyagtermelésre vonatkozó ISCC-EU szabványt is. Minôségbiztosítási rendszereink erôsítése és a full-fat szója gyártási folyamatának kiegészítése érdekében üzembe helyeztünk egy saját GMO-labort, amely különbözô gyorstesztek használatával hivatott elkülöníteni a bejövô alapanyagok és a kimenô késztermékek közül a GMO-t tartalmazó tételeket. A GMO-ellenôrzés mellett a megvásárolt rendszer alkalmas különbözô toxinok mennyiségének (Aflatoxin, DON toxin, Zearalenon stb.) gyors és pontos megállapítására. A 2012-es gazdasági évben az árbevételünk meghaladta a 16 milliárd Ft-ot, a Galldorf Kft. legyártott és értékesített cca. 90 000 tonna ömlesztett és zsákos takarmányt, full-fat szóját, premixet és zsírport. Cégünk ke-

reskedelmi részlege a fentiek mellett közel 100 000 tonna gabonát, olajos magot, fehérjehordozót és egyéb takarmányozási alapanyagot értékesített belföldre és exportra. Saját tulajdonú, Hernádon felépített raktárkapacitásunk meghaladja a 30 000 tonnát, ahol szükség szerint akár 1000 tonna árut is tudunk fogadni naponta. 2013. január elsejétôl cégünk átalakult Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zártkörûen Mûködô Részvénytársasággá. A Galldorf Zrt. vezetôinek szakképzettsége (a felsôvezetôk felsôfokú, egyetemi végzettséggel, 2 fô esetében kiegészítô diplomával és szakmérnöki oklevéllel, valamint igazságügyi szakértôi végzettséggel rendelkeznek), lelkesedése, hozzáállása és a termelésben, kereskedelemben megszerzett tapasztalata a biztosíték arra, hogy a cég fejlôdése az elkövetkezô években is dinamikus és töretlen legyen. Takarmánygyártás és -forgalmazás Magyarország egyik legmodernebb, az SGS Hungária Kft. által évente auditált, tanúsított HACCP, ISO 22000:2005 és „GMP+ B3” minôségbiztosítási rendszerben mûködô takarmány-, premix- és full-fat szója üzeme, felkészült szakemberek irányítása mellett saját gyártású termékeivel áll Megrendelôi rendelkezésére.

A takarmányforgalmazáshoz kapcsolódó szolgáltatásaink • Receptúrakészítés, technológiai, fertôtlenítési, állategészségügyi tanácsadás; • mintavételek, laborvizsgálatok, ezen belül toxinvizsgálatok elvégzése, elvégeztetése; • minôségbiztosítási rendszerek kiépítésében történô közremûködés, tanácsadás.


8/7/2013

11:21 PM

Page 27

T a k a r m á n y 27 Gabonafélék és különbözô takarmányalapanyagok nagykereskedelme Különbözô gabonaféleségek, olajos magvak, fehérjehordozók, malomipari, söripari, szeszipari melléktermékek, takarmány szójaolaj, napraforgó olaj stb. forgalmazásával segítjük Partnereinket. Takarmánykiegészítôk nagykereskedelme Különbözô, a takarmánygyártás során felhasználásra kerülô alapanyagokat forgalmazunk Partnereink felé. Például MCP, aminosavak, savanyító anyagok, enzimek, vitaminok, só, szódabikarbóna stb. Sörárpa és szójabab vetômag forgalmazása, integráció A Galldorf Zrt. söripari partnerei biztonságos ellátása érdekében a piacon elterjedt és a termelôk által megked-

velt ôszi és tavaszi vetésû sörárpa fajtákat forgalmazza, különös tekintettel a tavaszi Bojos és az Ebson fajtákra. A szójababtermelés területén együttmûködô partnerünk fajtáit kínáljuk Partnereink részére, melyek között korai és középérésû fajták (Royalpro, Hipro, Energy, Terrapro, Prestopro) egyaránt megtalálhatóak, melyekre magas beltartalmi paramétereik (nyersfehérje, nyersolaj) miatt szívesen kötünk felvásárlási szerzôdést már a vetés pillanatában. Popovics Tamás, igazgató Kérjük, keressen bennünket az alábbi elérhetôségeinken: Postacím: Iroda: Telefon: Telefax: E-mail: Web:

2376 Hernád, Köztársaság út 92. 2376 Hernád, Köztársaság út 92. 29/374-250 29/374-639 [email protected] www.galldorf.hu

A Galldorf Zrt. alapító tagja a megalakult Magyar Szója Nonprofit Kft.-nek

A hazai alapanyagú, egészségvédô élelmiszerek részarányának növelésére 9 taggal, 6,5 millió forint alaptôkével megalakult a Magyar Szója Nonprofit Kft. Az új szervezet a génmódosítástól mentes, itthon termesztett szója vetésterületének növelését, feldolgozását tûzte ki feladatául. Jelenleg csupán 40 ezer hektáron termesztik ezt a fôként takarmánynak való fontos fehérjeforrást, holott a vetésterület a kedvezô ökológiai adottságok miatt akár ennek többszöröse is lehetne. A gazdálkodók egyelôre inkább a búzát, kukoricát részesítik elônyben, pedig a GMOmentes szója jövedelmezôbb lehet a búzánál, hektáronként akár 50 ezer forintnál is többet hozhat, és a világpiaci ára évek óta emelkedik. A növekvô fehérjeínség kielégítésére korlátlan a felvevôpiac. A törvény szerint élelmiszer-biztonsági megfontolásból Magyarországon nem termeszthetô génkezelt növény, ám az itthon elôállított kevés „tiszta” szója döntô hányada is exportra kerül. Az állam pedig – ki-

szolgáltatva a világpiaci helyzetnek – a takarmánykeverô üzemek részére kénytelen nagy mennyiségben engedélyezni a génkezelt argentin, brazil szójaimportját. A társaság a megfelelô termelési technológiák kiválasztásával, növényvédelmi útmutatóval, a termesztésre javasolt szójafajták kiválasztásával, szaktanácsadással segíti az e fehérjenövényre átálló gazdálkodókat. Az elképzelés szerint a Magyar Szója Nonprofit Kft. – termesztôk, kereskedôk, feldolgozók, növényvédôszergyártók, élelmiszergyártók, vetômag-elôállítók – idôvel szakmaközi szervezetté alakul, ami felgyorsíthatja a hazai GMO-mentes szójatermesztés növelését. Seiwerth Gábor, ügyvezetô [email protected]


8/7/2013

28 P r

agrárium

2013. augusztus

11:21 PM

Page 28


8/7/2013

11:21 PM

Page 29

P r 29

A napraforgó állományszárítása

A kijuttatás végezhetô nagy hasmagasságú földi géppel vagy légi úton

ROUNDUP MEGA-val kezelt napraforgó, 1,6–2,4 l/ha. A kezelés után 13 nappal. Háttérben a kezeletlen

A ROUNDUP MEGA hatékonyan alkalmazható parlagfûvel fertôzött napraforgóban is. 2013 Dunántúl, 3,0 l/ha, 16 nappal a kezelés után

A napraforgó vegyszeres állományszárítása már évtizedek óta a termesztés technológia szerves része. Minden évben, az idôjárás függvényében, legalább a vetésterület felén alkalmazott eljárás. A mesterséges állományszárításnak számos elônye van: • Az eltérô érési fázisban lévô növényekbôl homogén állomány alakul ki a betakarításra, ezáltal gyorsabban, kisebb veszteséggel történhet az aratás. • Gyomos állományokban megfelelô ütemû aratást tesz lehetôvé. • Jelentôs szárítási költségmegtakarítás érhetô el alkalmazásával. • A korábbi betakarítás miatt csökken a madár és a tányérbetegségek okozta termésveszteség. • Idôben elkészíthetô a talaj a napraforgó után leginkább következô gabonafélék számára. A napraforgó állományszárítására ideális készítmény a ROUNDUP MEGA alkalmazása, a következô okok miatt: • Évelô gyomokkal fertôzött területen akár tarlókezelés szintû hatást nyújt. • Az esô utáni kaszat-visszanedvesedés minimális. • Különleges összetétele itt is segít abban, hogy változékony körülmények között is jól hasson. • Kíméletesebben szárít, mint a kontakt készítmények és emiatt aratáskor nem keveredik a terménybe apró, száraz növényi törmelék, amely biztonságtechnikai kockázatot jelenthet a szárítóban.

Ajánlott alkalmazásmód A nem célzott kultúrnövények védelmében mind a szántóföldi, mind a légi úton történô kijuttatáskor elsodródást gátló segédanyagok használata szükséges. Czepó Mihály 2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:21 PM

Page 30

agrárium

Talajerôpótlás melléklet

Fô szántóföldi növényeink tápanyag-utánpótlása Napjainkban a növénytáplálás már nem jelent egyet azzal, hogy annyi tápanyagot juttatunk ki, amennyit a növény felvesz a talajból. A dráguló inputanyagárak arra késztetik a termelôket, hogy a termésbiztonság érdekében a vetômag, növényvédô szer, talajmûvelési mód és eszköz helyes megválasztása mellett gondot fordítsanak a növény igényeihez igazodó szakszerû trágyázásra is.

M

a az integrált tápanyag-gazdálkodás a talajtermékenység és növényi tápanyag-ellátottság elérését és fenntartását jelenti, a tervezett termésszint eléréséhez az összes lehetséges tápelemforrás optimalizálásával. A gazdálkodó célja az, hogy eredményesen és környezetkímélô módon termeljen. A hatékony tápanyag-gazdálkodás alapja a trágyázási szaktanácsadás. A következôkben betekintést kívánunk adni a tápanyag-visszapótlás tervezéséhez szükséges információkról, a fôbb növényi tápelemek szerepérôl, végül összefoglaljuk az ôszi búza, kukorica, napraforgó és ôszi káposztarepce tápanyag-utánpótlásának sajátosságait. A növények ásványi táplálkozásúak, ezért a mûtrágya a szántóföldi kultúránkban meghatározó tápelemforrássá vált. A mûtrágyák mellett azonban számos szerves trágya formát is ismerünk, melyek javítják a talaj tápanyag-, víz-, levegô-, hôgazdálkodását, kedvezô hatást gyakorolnak a talaj szerkezetére, széntartalmuk révén jelentôs energiaforrásai a talajokban lejátszódó mikrobiális folyamatoknak. Elônyeik mellett azonban a rendelkezésre álló kis mennyiség, szállítási távolság és kijuttatási költség, trágyakezelési hiányosságok, valamint az alacsony tápelem-koncentráció korlátozza felhasználhatóságukat. A makrotápelemek közül a C, H és O után a növények a nitrogént (N) veszik fel a legnagyobb mennyiségben. A vegetatív fejlôdés „motorja” a fehérjék építôköve, alapvetô a szerepe a vegetatív és generatív szervek létrehozásában. A termesztett növényeink többsége a nitrogénhiányra reagál a legintenzívebben. A látható tünetek a növények satnya növekedése, fakó, világoszöld szín, a levelek sárgulnak. A növények a nitrogént fôleg nitrátionként veszik fel, az ammónium iont csak kis részben hasznosítják, azonban a talajban zajló nitrifikáció következtében az ammónium ion is nitráttá alakul.

agrárium

2013. augusztus

A foszfor esszenciális növényi makrotápelemként a „generatív fejlôdés motorja”, jelentôs a szerepe az energiaszállításban és -tárolásban, a növények bioszintetikus folyamatainak energiafedezetét biztosítja. Építôköve a nukleinsavaknak, fokozza a növényi gyökerek növekedését. Nélkülözhetetlen a termésképzéshez, a magvakban a foszfor fitin formájában tárolódik, ami a csírázás energiaigényét fedezi. A foszforhiányos növény a növekedésben visszamarad, az alsó levelekrôl induló vöröses antociános elszínezôdés figyelhetô meg. A növények elsôsorban foszfátion formájában veszik fel. Alacsony koncentráció, csekély oldhatóság jellemzi, lekötôdésre hajlamos, a talajban alig mozduló elem. A kálium pótlására ez elmúlt években kevesebb figyelmet fordítottak, pedig kulcsfontosságú eleme az anyagcserének, fokozza a növények aktív vízfelvételét, csökkenti a párologtatást és növeli a stressztoleranciát. Hatására nô a sejtek cukortartalma, ami fagyáspontcsökkenést és jobb télállóságot eredményez. Vastagabb sejtfalak képzôdnek, így javul a 1. táblázat. Fajlagos tápanyagigény 1 tonna termés és a hozzá tartozó melléktermék elôállításához Kultúra N

Fajlagos tápanyagigény kg/t (fô + melléktermék) P2O5 K2O CaO MgO

SO3

Ôszi búza

27

11

18

6

2

Kukorica (szemes)

28

11

30

8

3

Napraforgó

41

30

70

24

12

10

Repce

55

35

43

50

20

20

Forrás: Füleky Gy. 1999.


8/7/2013

11:21 PM

Page 31

T a l a j e r ô p ó t l á s 31 szárszilárdság és a növények betegségekkel szembeni ellenálló képessége. A káliumhiány gyakran szemmel nem látható, „rejtett éhség” jelentkezik, amit egyoldalú N-trágyázás is kiválthat. Reutilizálható elem, egyik hiánytünete lehet az alsó levelek sárgulása, elhalása. A kén szerepe az elmúlt években az olajos növényeink és az ôszi búza tekintetében egyaránt felértékelôdött. Hiányát a környezet kénterhelésének csökkenése, valamint a kísérôsómentes mûtrágyák használata okozta. Jelentôs mennyiségben felvett esszenciális tápelem, kéntartalmú fehérjék, enzimek építôköve, meghatározó a szerepe a zsírsavszintézisben. Gabonaféléknél javítja a sütôipari értéket. Hiányában a növény fakózöld színû lesz, az idôsebb levelek sárgulnak, hasonló a tünet a N-hiányéhoz. Biztonsággal elkülöníteni levélanalízissel lehet.

Ôszi búza A búza tápanyagigényes, a trágyázást megháláló növény. Indikátorként jól jelzi a tápanyaghiányt. Érzékenysége miatt rendkívül fontos a harmonikus tápanyag-visszapótlás. A hiányos makroelem ellátás akár 50–60%-kal, a nem megfelelô mezo- és mikroelem-ellátás 5–15%-kal is csökkentheti a búza termését, rontja minôségét. Az egyes genotípusok tápanyagigény és -hasznosítás szempontjából jelentôsen különböznek egymástól. Ez indokolja azt, hogy a különbözô búzafajták esetében a fajta és hibrid optimális igényét biztosító specifikus agrotechnikát és trágyázást alkalmazzunk. A búza trágyázása akkor hatékony, ha az egyes tápelemek megfelelô mennyiségben és olyan formában vannak jelen a talajban, ahogy a növény az egyes életszakaszai során igényli (1. ábra). A nitrogén ôszi felvétele minimális, intenzív felvétel a tavaszi bokrosodástól a szárba szökkenés végéig jelentkezik, majd az érés idôszakában újból lecsökken. Ez alól kivételt a korai vetések (szeptember második fele) és a hibridek képeznek, ahol az ôszi N-igény elérheti a 40–50 kg/ha-t is. A foszforfelvétel a legegyenletesebb a három makroelemet tekintve. Látható, hogy a búza nagyjából a foszforigény 1/3-át ôsszel, 1/3-át tavasszal, 1/3-át pedig koranyáron, a termésképzés idôszakában veszi fel. Speciális a káliumfelvétel dinamikája. Ôsszel a teljes K-igény ¼-ét, koratavaszra már mintegy ¾-ét veszi fel a búza. Az ôszi mûtrágyázás során a búzában a hangsúly a foszfor és a kálium visszapótlásán van. Az ôszi búza foszforigényes, meghálálja a friss foszfort. Az adagok meghatározásakor körültekintôen járjunk el, mivel a talaj kedvezôtlen kémhatása esetén (pH 5,5 alatt, illetve 7,0 felett) a foszfátok oldékonysága korlátozott. Ezért 7 pH felett szükséges a visszapótlása. A megfelelô P-ellátás érdekében ügyelni kell a mûtrágyaféleség megválasztására. Célszerû a komplex mûtrágyák közül azokat választani, ahol a P vízoldható formában van jelen. A kálium a talajban nagyrészt szilikátokhoz kötve található, ezért az agyagtartalom növekedésével a káliumtartalom is nô. Azonos ellátottsági szinten a lazább talajokban mindig több a felvehetô kálium, mint a kötöttebb talajokon, ezért kötöttebb agyag talajokon jobban kell ügyelnünk a kálium pótlására. Az ôszi búza nem káliumigényes növény, a

1. ábra. Az ôszi búza tápanyag-felvételi dinamikája

Forrás: Pepo-Sárvári Gabonanövények termesztése (2011).

periodikus trágyázás során gyakran el is hagyják kijuttatását, azonban a friss káliumhatás hozzájárulhat a növény jobb télállóságának kialakításához. A makroelemek közül a nitrogén a legmobilisabb, kilúgozódásra hajlamos elem. Az ôszi mûtrágyázás során csak anynyit juttassunk ki, amennyit a búza várhatóan fel is tud használni. A teljes nitrogén adagot érdemes megosztani, 20–35%át ôsszel, a fennmaradó hányadot pedig tavasszal, szintén megosztva kijuttatni. Az ôszi nitrogénadag meghatározásánál vegyük figyelembe az elôvetemény okozta pentozán hatást. Kismányoki (2013) szerint a mai intenzív fajták tavaszi N-felvétele robbanásszerû, melyet a vegetáció indulásakor a mi klímánkon a legjobb talaj sem képes kielégíteni. A tavaszi mennyiség 55–65 %-át az elsô fejtrágyázás során juttassuk ki. A szilárd készítmények közül a MAS (mészammon-salétrom, pl. Pétisó) használata javasolt. Kénhiány esetén érdemes tavasszal NS készítményeket is használni a jobb sikérfehérjeképzôdés érdekében. A második fejtrágyázás ideje szárba indulás kezdetén van, ekkor a tavaszi N-adag 30–40%-át juttatjuk ki. A harmadik idôpont a virágzás, ahol már nem a termés mennyiségének növelése, hanem a minôség javítása a cél. Az idôjárásunk szárazabbá válása miatt már a második fejtrágyázáskor is érdemes folyékony N-készítményeket (UAN, Nitrosol) választani. Ezek amid nitrogént is tartalmazó készítmények, nagy hígításban, speciális fúvóka használata mellett (nagy cseppek képzése), a szaktanácsadás során javasolt dózisban és hígításban (maximum 70–80 l/ha minimum 300 l vízben), az esti órákban kerüljenek kijuttatásra. Az ôszi búzát a vegetáció során többször érdemes kondicionálni levéltrágyák használatával. Az így kijuttatott makro- és mikroelemek jó hatékonysággal szívódnak fel, használatukkal a környezeti stresszfaktorokkal szemben ellenállóbb állományt kapunk. A búza különösen a termésképzés idôszakában rézigényes, a levéltrágyák mikroelem-tartalmuk révén megelôzhetik a hiánytünetek kialakulását. Alkalmazásuk nitrátérzékeny területeken perspektivikus, mivel minimális hatóanyaggal jelentôs terméstöbblet és minôségjavulás érhetô el. A nitrogénmentes készítmények már ôszszel, bokrosodáskor is használhatók, tavasszal a növényvédelmi kezelésekkel egy menetben, szárba indulás kezdetén, illetve kalászvédelem idején N és mikroelem-tartalmú levéltrágyákat alkalmazzuk. 2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:21 PM

Page 32

32 T a l a j e r ô p ó t l á s Ôszi káposztarepce Az ôszi káposztarepce nyár végi, kora ôszi vetésû olajnövényünk, amely csak jól megtervezett, szakszerû tápanyagvisszapótlással termeszthetô sikeresen. Az egyenletes magágy mellett az egyenletes tápanyagellátás is fontos. A repce esetében egy elem se kerülhetô meg. Periodikus trágyázást ne alkalmazzunk, mivel a repce a makro, (N P K), mezo-, (Ca Mg S) és mikro-tápelemekre (B) egyaránt igényes. A repce NPK-igénye az 1. táblázatban látható. A repce kezdeti fejlôdése során a nitrogén- és káliumfelvétel intenzív. Ez a tendencia kiegészül a kénnel egészen virágzás közepéig. A káliumigény a szárba indulás során drasztikusan megnô. A foszfor esetében egyenletesebb a felvétel, de két csúcs itt is megfigyelhetô, egyik a virágzás kezdetén, a másik a termésérés derekán jelentkezik. Ha a talajvizsgálat alapján a növényfüggô ellátottság gyenge vagy közepes, akkor erre a három tápelemre kiemelt figyelmet fordítsunk. A trágyázás során nem véletlen, hogy jelentôs nitrogénadagokat használunk, mivel a repce nagy vegetatív felületet fejleszt, ami a hatékony termésképzés alapja. A repcében már az ôsz folyamán gondosodnunk kell P és K, valamint a N egy részének utánpótlásáról. A nitrogén a korai növekedéshez, késôbb a nagy vegetatív tömeg és termésképzéshez szükséges. A foszfor alapeleme az energiaháztartásnak, segíti az intenzív gyökérképzôdést, késôbb meghatározó a termésképzésben. A kálium nagymértékben javítja a stressz- és fagytûrô képességét. A sejtfalak alkotóeleme, ezért javítja majd a szár szilárdságát. A repce alá nyár végén adjuk ki a foszfor és kálium teljes mennyiségét, valamint a növény számított nitrogénigényének 30–40%-át, amely ne haladja meg a 30–40 kg/ha-t! A nitrogén nagyobb mennyiségben kiadva (regulátorzás nélkül) az állomány „túlnövését”, a tôlevélrózsa állapot elhagyását okozhatja, nô a téli kiritkulás veszélye. A repce kénigényes növény! A kén fontos szerepet játszik a zsírsavak szintézisében, ezáltal növeli a termés olajtartalmát. A repce a vegetáció során a talajból mintegy 40–70 kg/ha ként vonhat ki, ezért már az ôsz folyamán kezdjük meg pótlását. Alapmûtrágyaként elsôsorban káliumtúlsúlyos, de elegendô foszfort is tartalmazó komplexeket válaszunk, lehetôleg olyan összetételeket, amelyek a NPK mellett tartalmaznak Ca, Mg, és néhány % ként és egy kis bórt is. Fontos, hogy a készítményt precízen, egyenletes szórásképpel tudjuk kijuttatni, csökkentve az állomány szétnövésének mértékét. A virágzásig intenzíven növekvô N-igény indokolja a tavaszi fejtrágya adag megosztását. A repce elsô fejtrágyázására február közepe után kerülhet sor. Érdemes a növekvô kénigény kielégítésére NS készítményeket használni, amellyel a kénszükséglet és a tavaszra számított N hatóanyag-mennyiség 50–60%-a kijuttatható. Ha a talaj kénellátottsága megfelelô, akkor a prillezett szilárd nitrogénformákat részesítsük elônyben. Gyors oldódásukkal biztosítani tudják a repce tôlevélrózsájának regenerációjához szükséges nitrogént. A második fejtrágyázást az állomány zöldbimbós állapotára idôzítsük. Vigyázzunk, a repce március végén csapadékos, meleg idôjárás hatására gyorsan nô!

agrárium

2013. augusztus

A repce várható termésmennyisége a becô fotoszintetikus aktivitásától függ. Nagy jelentôséggel bír különösen száraz évjáratokban a levéltrágyázás. Ne feledjük, hogy a repce érzékeny a bór hiányára. Ez a mikroelem a virágok termékenyülését, a kötôdést segíti elô. Immobilis, ezért a növények fiatal hajtásrészei gyakran bórhiányosak. A bórtartalmú készítményeket legkésôbb virágzásig kell kijuttatni.

Napraforgó A napraforgót sokáig mérsékelt tápanyagigényû növénynek tartották. Mélyre hatoló karógyökerének, jó tápanyag- és vízhasznosító képességének köszönhetôen a legtöbb talajon sikeresen termeszthetô. A modern hibridek tápanyagigénye 20–25%-kal haladja meg a fajták szükségleteit. A napraforgó esetében nagy termésre és magas olajtartalomra csak a növény igényeinek megfelelô, okszerû tápanyag-visszapótlás mellett számíthatunk. A növény az 1. táblázatban látható, fajlagos tápelem mennyiségeket vonja ki a talajból. A napraforgó fejlôdésének kezdeti szakaszát intenzív nitrogén- és káliumfelvétel jellemzi. A bimbózás, majd a megnyúlás idején a káliumfelvétel jelentôsen nô. A foszforfelvétel egyenletesen emelkedik a vegetációs periódus alatt, a kénfelvétel hozzá hasonló tendenciát mutat, azonban július folyamán a virágzáskor intenzívebbé válik. A növény káliumigénye jelentôs, gyengébb területeken még trágyázás mellett is meghaladhatja a talaj szolgáltatóképességét. Hiánya esetén a szöveti állomány fellazul, a növény fogékonyabbá válik a betegségekre. A foszfort és a káliumot alaptrágyaként az ôszi alapmûvelés során kell a kijuttatnunk, hogy tavaszra mobilis formákban, megfelelô mennyiségben álljanak rendelkezésre. Ôsszel csak akkor juttassunk ki nitrogént, ha az elôvetemény tarlómaradványa miatt pentozán hatással kell számolnunk. Az NPK mûtrágyák közül káliumtúlsúlyos összetételeket használjunk! Tavasszal a nitrogén visszapótlása mellett ne feledkezzünk meg a napraforgó kénigényérôl sem. Jelentôs a szerepe az olajképzôdésben, és minôségjavító tényezô is egyben. Vetés elôtt figyelembe véve a növény mészigényét MAStípusú mûtrágyákat használjunk. A nitrogén hatóanyag maximuma 80 kg/ha körül van. Ennél több kijuttatása jelentôsen növelheti a betegségekre való fogékonyságot. Túladago-

1. kép. Kukorica kiegészítô trágyázása tápkultivátorral, granulált MAS-takarás elôtt (Fotó: Karika András)


8/7/2013

11:21 PM

Page 33

T a l a j e r ô p ó t l á s 33 lása és az egyoldalú nitrogéntrágyázás a kezdeti fejlôdési szakaszban túlzott hajtásnövekedést okoz, késôbb a fehérjetartalom növekedésével csökken a kaszatok olajtartalma. A nitrogén kijuttatható magágykészítéskor vagy a vetéssel egy menetben megosztva. A kiegészítô trágyázás csak laza homoktalajokon lehet indokolt. Akárcsak a repcénél, a napraforgó termesztése során is gondoskodnunk kell a bór pótlásáról. Ennek leghatékonyabb módja a levéltrágyázás. A gombaölô szeres kezelésekkel egy menetben (csillagbimbós stádiumban) juttassuk ki a terméskötéshez szükséges bórt és más esszenciális mikroelemeket.

Kukorica A kukorica hazánkban a legnagyobb területen termesztett növény. A korszerû hibridek sikeres termeléséhez szakszerû tápanyag-gazdálkodásra, nagy mennyiségû hatóanyag kijuttatására van szükség. Egy tonna szemtermés és a hozzá tartozó melléktermés elôállításához az 1. táblázatban látható tápelemmennyiségeket veszi fel a növény. A kukorica nitrogén- és káliumigényes. A mikroelemek közül a cink hiányára érzékeny. Ha a hiány fellép, a növény fejlôdésében visszamarad, romlik a N-beépülés, a leveken fehér sávozottság figyelhetô meg. A cink ma terméskorlátozó tényezôvé válhat, érdemes a pótlására gondot fordítani. A közismert P–Zn antagonizmusból fakadóan foszfortöbblet esetén, különösen meszes talajokon, relatív cinkhiánnyal kell számolni, ami jelentôs termésveszteséget eredményezhet. A kukorica tápanyagfelvétele kezdetben lassú, majd 5–7 leveles kortól a szár megnyúlását követôen válik intenzívvé. A címerhányás idôszakában a káliumfelvétel lassul majd leáll, azonban a N és P felvétele a szemtelítôdés idôszakában is jelentôs, intenzitásuk a virágzás idején a legnagyobb. A kukorica foszforfelvételében a 4–6 leveles állapot kritikus, ekkorra a szem foszforkészlete elfogy, de a gyökérzet még fejletlen. Ezért még jó foszforellátottság mellett is hideg vagy száraz talajokon gyakori a foszforhiányt jelzô liluló levélzet. A kukorica az istállótrágyázást meghálálja. Korábban a kisebb mûtrágya-felhasználás idején egyértelmûen az istállótrágyázást igénylô kultúrák közé tartozott. Érdemes rá figyelnünk, hogy a trágyaigényt a talaj, az idôjárás és a termesztési tényezôkön kívül a választott kukoricahibrid is jelentôsen módosíthatja. Általánosan elmondható, hogy a P és a K mûtrágya teljes mennyiségét nyár végén, ôsszel alaptrágyaként juttassuk ki, és 25–30 cm mélyen dolgozzuk be. Amennyiben területünkön nagy mennyiségû gyökér- és szármaradvány kerül bedolgozásra, ne feledkezzünk meg a nitrogén pótlásáról. Ha csak tavasszal tudunk alaptrágyázni, használjunk N-tartalmú komplexeket. Fontos szempont, hogy ezek a mûtrágyák a foszfort és a káliumot könnyen felvehetô formában tartalmazzák. A tavaszi nitrogénkijuttatásnál a talajba dolgozva granulált MAS-t érdemes kiszórni, mivel a tömör gömb alak következtében lassabb oldódása hosszabb hatástartamot jelent. A kukorica növény meghálálja a vetéssel egy menetben kijuttatott nitrogén és foszfor hatóanyagot. A Starter NP a kora tavaszi átmeneti foszforhiány kiküszöbölésére alkalmas, különösen magas foszforigényû elôvetemény, elsôsorban repce és cukorrépa után ajánlott a használata. A starter mûtrágyá-

2. kép. A kukorica levéltrágyázása (Fotó: Karika András) zással nem spórolható meg az ôszi foszfor és kálium kiszórása, vagy a nitrogén alaptrágyázással történô kijuttatása! Különben a növény késôbbi intenzív a fejlôdéséhez nem jut elegendô tápanyaghoz. Középkötött és lazább talajokon feltétlenül osszuk meg a N-adagot! A kiegészítô trágyázás során 8–10 leveles állapotban tápkultivátorázásban szintén a granulált MAS használata ajánlható, mivel a kukorica folyamatos nitrogénfelvételéhez fontos az elnyújtott nitrogénleadás. Ha az idôjárás száraz, folyékony UAN-oldatokat is használhatunk, melyeket a tápkultivátorral a jobb hasznosulás érdekében feltételenül a talajba kell dolgoznunk. Cinkhiányos területeken, de az aszály vagy más stresszfaktor hatásainak mérséklésére használjunk levéltrágyákat. A kukorica esetében, bár ma még nem technológia, kedvezôek a tapasztalatok a 2–3 alkalommal kijuttatott levéltrágyákkal. Elsô szórási lehetôség a kukorica 2–4 leveles állapota. Ilyenkor a növény levelén a kezdeti fejlôdés során felszívódó hatóanyagokkal azt „üzenjük”, hogy lesz elegendô tápanyag a további intenzív fejlôdéshez. Ezt követôen a kései poszt gyomirtáskor a tankba kevert cink- és nitrogéntartalmú készítményekkel, vagy legkésôbb a 10–12 leveles állapotban külön menetben juttassuk ki a levéltrágyát. A harmadik lehetôség a kukoricabogár imágó elleni védelem ideje, ilyenkor már csak a mikroelemekre fókuszáljunk. Dr. Hoffmann Richárd, Kaposvári Egyetem Karika András, szaktanácsadó

2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:22 PM

Page 34


8/7/2013

11:22 PM

Page 35


8/7/2013

11:22 PM

Page 36

36 T a l a j e r ô p ó t l á s

A tápanyagpótlás gépei A mezôgazdasági termeléssel – ezen belül a növénytermesztéssel – kapcsolatos igények, a volumen, az elérhetô terméshozamok, a minôség folyamatosan emelkednek. A különbözô termelési szinten alkalmazott, a növények eltérô tápanyagigényét minél hatékonyabban kielégítô tápanyag-visszapótlási technológiák megvalósítása céljából a mûtrágyaszóró, szervestrágya-szóró és hígtrágyakijuttató gépeket gyártó cégek folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat. Mûtrágyaszóró gépek A következetes gyártmányfejlesztés eredményeként a mai korszerû röpítôtárcsás mûtrágyaszóró-gépek beállítása, üzem közbeni vezérlése akár hagyományosan, mechanikus kézi vezérléssel, akár az állító-, szabályzó- és szóró mechanizmus számítógépes vezérlésével, vagy GPS-vezérléssel is történhet. A mûtrágyatartályok alatt elhelyezett eltérô konstrukciós kialakítású és lapátozású szórótárcsákra történô mûtrágyarávezetés alapvetôen befolyásolja a kialakult szórásképet. A szórótárcsákra, illetve a lapátokhoz történô rávezetés konstrukciós megoldásai igyekeznek a mûtrágyaszemcséket a rávezetés során is mozgásba hozni, ennek következtében a szemcsék kevésbé sérülnek, a forgásponthoz minél közelebbi pontra vezetik rá az anyagot a megfelelô röppálya, illetve a szórás, vagyis a megfelelô munkaszélesség biztosítására. A korszerû röpítôtárcsás mûtrágyaszóró konstrukciónál van lehetôség a normál munkaszélességû, a tábla, illetve mezsgyeszéli, az erdôszéli és folyóparti szórási üzemmódok beállítására. Ezen üzemmódok használatával nemcsak mûtrágyát takaríthatunk meg, hanem egyben csökkenthetjük a környezeti károsanyag-terhelést. A röpítôtárcsás mûtrágyaszórók üzemeltetése során a munkaminôségi paraméterek betartása mûvelôutas rendszerrel vagy a GPS-támogatású navigációs rendszerrel könnyebben megvalósítható. Az újabb fejlesztésû korszerû gépekkel normál üzemmódban – a szélsô adagolóegységek lezárásával – a határvonal menti szórás akár 100%-os biztonsággal is elvégezhetô. A röpítôtárcsás gépek elektromos vezérlése – szinte valamennyi típus

agrárium

2013. augusztus

esetében – valamilyen GPS-szel támogatott fogáskiosztó berendezéssel is felszerelhetô (Greenstar, Agrimap, Farmstar, Agrocom stb.). A legtöbb röpítôtárcsás gép rendelkezik beépített elktrotenzometrikus mérôrendszerrel, melyek az esetleges lejtôhatás kompenzálását is el tudják végezni. A beépített mérlegrendszer és a fedélzeti komputer segítségével lehetôség van az adagmennyiség menet közbeni sebességfüggô, illetve sebességarányos szabályozására, a sebességarányos fordulatszámú elektromotorok alkalmazásával. A legtöbb típus kapható GPS-szel támogatott Stop & go vezérlôrendszerrel. Ezzel a rendszerrel a táblaszélek többszöri beszórását akadályozzák és csökkentik a mûtrágya-felhasználást. A legtöbb géptípus vezérlôberendezése kompatibilis a GPS-vezérléssel, illetve ennek alapján a táblatérkép szerinti differenciált tápanyag-kijuttatás is megvalósítható. Új konstrukciós megoldás az, ahol a nagy tartálytérfogatú, átrakó szállítókocsi hátsó részéhez kapcsolódik – a szabványos csatlakozókerettel rendelkezô – függesztett röpítôtárcsás mûtrá-

1. ábra. Átrakókocsi és a hozzá kapcsolt röpítôtárcsás mûtrágyaszóró

gyaszóró. Az átrakókocsi és az üzemeltetô traktor GPS-en keresztül kommunikál a mûtrágyaszóróval, és automatikusan biztosítja annak utántöltését (1. ábra). A mûtrágyaszórási technológia hatékony, nagyteljesítményû és pontos eszköze a magajáró permetezôgépek alvázára cserefelépítményként használható hevederes lehordó szerkezetû felépítmény. A mûtrágyaszóró felépítmény mechanikája természetesen elektronikusan vezérelhetô, a magajáró alváz alapgép pedig GPS-kommunikációra, az automata kormányzás és tábla-tápanyagtérkép szerinti differenciált mûtrágya-kijuttatásra alkalmas. A cserefelépítményes mûtrágyaszóró gép használata jelentôsen javíthatja a nagy értékû, és egyébként a növényvédelmi elôrejelzés alapján idényjelleggel használatos, magajáró permetezô mûtrágyaszóró alvázak kihasználását. A nagy teljesítményû vontatott- vagy szállítókocsis mûtrágyaszórók kihasználását pedig nagymértékben javítja a csigás töltô-átrakó kocsik használata.

A szerves trágya kijuttatása A növénytermesztésben – a hatékony és okszerû mûtrágyázás mellett – az állattartásban megtermelt szerves trágyák, az almos istállótrágyák, a folyékony hígtrágyák felhasználásának szerepe a talaj szerkezetére, a humusztartalmára, a talaj vízháztartására gyakorolt kedvezô hatása miatt az utóbbi idôben ismét elôtérbe került. Az almos istállótrágyák kijuttatásának eszközei a szervestrágya-szóró pótkocsik, magajáró alvázakra szerelt felépítmények, tehergépkocsira szerelt felépítmények és trágyaszóró adapterek. (2. ábra)


8/7/2013

11:22 PM

Page 37

T a l a j e r ô p ó t l á s 37

2. ábra. Tändem futómûves, alacsony nyomású gumiabronccsal szerelt trágyaszóró pótkocsi Az újabb fejlesztésû szervestrágyaszóró gépek robusztus és erôs alvázszerkezetére a leggyakrabban fémbôl épült kocsiszekrényt építenek, mely magában foglalja a láncos kaparóléces lehordó szerkezetet, vagy a letolólapot és mozgató mechanizmusát. A technológiai igénytôl függ, hogy milyen szórószerkezettel felszerelt trágyaszóró pótkocsit alkalmazunk. A szórószerkezet konstrukciójától függ az aprítás mértéke, a szórásegyenletessége, a szórásszélesség és az ebbôl adódó munkaszélesség nagysága. Az aprítás minôségét tekintve legjobb mértékben a függôleges tengelyû tépôfogas; közepesen a függôleges tengelyû csigás és a vízszintes tengelyû aprítófogas; legkevésbé pedig a vízszintes tengelyû csigás aprító-szóró szerkezetû konstrukciók aprítanak. Szórás, illetve munkaszélesség tekintetében a legkisebb munkaszélességgel (2,4–2,8–3,2 m) a vízszintes tengelyû csigás és tépôfogas szórószerkezetû gépek rendelkeznek. A keskeny szórásszélesség ott jelent elônyt, ahol a szórásszélesség korlátozott (pl. szôlô és egyéb ültetvények) és emellett nagy mennyiségû, 100–120 t/ha adagú almos istállótrágyát kell kijuttatni. A vízszintes csigás és tépôfogas, de gyakran a függôleges tengelyû csigaleveles szórószerkezetek szórásszélességét a hengerek alá épített röpítô-szórótárcsák alkalmazásával növelik, a munkaszélesség általában, 10–12 m lehet. A legnagyobb szórás-, illetve munkaszélességgel a függôleges tengelyû tépôfogas szóróhengerekkel szerelt szerkezetek rendelkeznek. Ezeknél a gépeknél a tényleges munkaszélesség elérheti a 17–20 m-t is.

A kiszórás egyenletességét tekintve – a munkaszélességen belül – az egyes konstrukciók között nem találunk számottevô különbséget. A szervestrágya-szóró pótkocsik üzemeltetésére 7–8 t teherbírásig az 50–80 kW motorteljesítményû könynyû, univerzális, míg a 10–14 t teherbírású gépekhez a 100–130 kW motorteljesítményû középnehéz, univerzális traktorok használhatók. A hajtási teljesítményigény a gép teherbírásának megfelelôen a kiszórandó anyag konzisztenciájától, az adagmennyiségtôl, vagyis a beállított elôtolási fokozattól függ. Ha nagyon nagy mennyiségû almos istállótrágyát kell kiszórni rövid idô alatt, abban az esetben nagy szállításiés szórási teljesítménnyel üzemeltethetô tehergépkocsi alvázra épített trágyaszóró felépítmények használhatók. A terepjáró és 6×6-os kerékképletû alvázakra épített felépítmények és szóróberendezések a lehordó- és szórószerkezet tekintetében az elôzôekben ismertetett konstrukciókkal megegyeznek.

Hígtrágya kijuttatása Magyarországon az állattartásban a hagyományos, almozott tartástechnológia mellett, a hígtrágyás tartástechnológia – annak ellenére, hogy bizonyos régiókban jogszabályokkal korlátozott – országosan elterjedt. A hígtrágyás technológia során keletkezett, homogenizált hígtrágya kijuttatásának legelterjedtebb eszközei a – különbözô feltöltési megoldásokkal kialakított – tartálykocsik, illetve felépítménytípusok. A tartálykocsik egyik legfontosabb szerkezeti eleme az alvázra épített tartály. A tartály többféle anyagból készülhet, mind a nyitott, mind a zárt nyomástartó, illetve nem nyomástartó tartályok anyaga lehet mûanyag vagy jó minôségû acéllemez. A vákuumszivattyúval töltött és ürített változatok nyomástartó edények, így szigorú elôírások vonatkoznak az üzemeltetésükre és az állapotuk ellenôrzésére. A különbözô kijuttató berendezéssel, szórófejjel, szórókerettel vagy talajba juttatóval a területteljesítmény a munkaszélességtôl és az elérhetô munkasebességtôl függ, mindezek mellett agrotechnikai szempontból nagyon fontos a kijuttatás egyenletességének és a megengedett adagmennyiségnek,

vagyis a kijuttatott tápanyag mennyiségnek a betartása. A lengôcsöves kijuttató berendezésekkel – a nagyobb munkaszélesség következtében – a területteljesítmények arányosan növekedhetnek, míg a hígtrágya talajba juttató berendezés esetén a területteljesítmény csökkenhet, viszont a területegységre kijuttatható hígtrágya mennyisége nôhet.

3. ábra. Középmély-lazítós hígtrágya-kijuttató adapter Az elmúlt idôszakban a hígtrágya kijuttatására vonatkozó elôírások Európa szerte szigorodtak, mind a területegységre kijuttatandó mennyiség, mind a kijuttatás idôszakára korlátozásokat tartalmaznak. Éppen a környezeti terhelés csökkentése céljából terjedtek el a hígtrágya injektáló berendezések. A hígtrágya injektálók a zárttartályos szállítóeszközök, pótkocsik, magajáró gépek vázkeretéhez kapcsolódó tárcsás lazítóval, kultivátorszerszámmal, vagy középmély lazítóval szerelt kijuttató berendezések (3. ábra). A 8-10-18 m3es tartályos pótkocsik talajba juttatóval történô üzemeltetéséhez a 90-120-180 kW motorteljesítményû nehéz univerzális traktorok alkalmasak. Nagyobb mennyiségû hígtrágya, illetve nagyon magas szárazanyag-tartalmú szennyvíziszapok szállítására, illetve talajba juttatására szolgálnak a magajáró alvázra szerelt zárttartályos felépítmények és az alvázhoz kapcsolódó kultivátor munkaszerszámmal vagy középmély-lazítókkal szerelt berendezések. A magajáró gépekre szerelt középmélylazítók 400-500 cm munkamélységben dolgoznak, ez azt jelenti, hogy a nagymennyiségû hígtrágyák kijuttatásakor sem tud az anyag a felszínre törni. Dr. Kelemen Zsolt MGI – Gödöllô 2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:22 PM

Page 38


8/7/2013

11:22 PM

Page 39


8/7/2013

11:22 PM

Page 40


Ismét indul a repceszezon Bár még most, a cikk írásakor nem látjuk pontosan, hogy mekkora terméseredmények születnek az idei repcebetakarításkor, de várhatóan nagyobb számokra számíthatunk, mint egy évvel korábban. Az idei év az idôjárási körülményeket tekintve igencsak nehézkesen indult, hiszen a vetést az ország nagy részén csak késôbb kezdhették meg a gazdák, aztán a szokatlanul hideg tavaszi napok sem kedveztek a növények számára. Azok azonban, akik megfelelôen gondoskodtak a vegetációjukról, biztosan nem panaszkodhatnak, és nagy valószínûséggel az országos átlagnál magasabb termésre számíthatnak. Hogy mit jelent a megfelelô gondoskodás? Egyrészt a helyi talajtípusnak megfelelô, a talaj-vízkészlettel optimálisan gazdálkodó talajmûvelést, másrészt pedig az okszerû, jól megtervezett és a helyi adottságokat figyelembe vevô tápanyaggazdálkodást. (Természetesen nem kisebbítve a hibridek, fajták, növényvédelem stb. jelentôségét, csak ezeken a területeken felkészültebbnek érzem a kollégákat.) A Yara a fent említett feltételekhez a tápanyag-ellátás témájában tud hatékony segítséget, professzionális terméket és szaktanácsot nyújtani. Természetesen elsô helyen az alaptrágyázás termékeit, technológiáját kell megemlíteni, majd a lombtrágyázás kérdését. Ezen technológiai lépésekhez több kiváló minôségû termék áll rendelkezésre. (A fejtrágyázásra is igaz ez, csak a tavaszi beavatkozás még túl messze van.) A repce fenológiáját figyelembe véve 3 nagy idôszakot különíthetünk el. Az ôsz folyamán a fô cél – a sikeres kelés mellett – megerôsíteni a föld alatti részt, minél erôsebb, vastagabb, télállóbb gyökérzetet kifejleszteni. Itt a nitrogén szerepe háttérbe szorul, a foszfor és kálium jelentôsége pedig megnô. Átlagosan 20–30 kg/ha nitrogén hatóanyag elegendô. A fagyok elmúltával a tavaszi induló idôszakban a nitrogén és a kén szerepe értékelôdik fel, majd a vegetatív részek kifejlôdése után újra elôtérbe kerül a foszfor és a kálium. Mindezek figyelembevételével 3 különbözô összetételû alaptrágyát javaslunk, a talaj tápanyagszolgáltató képességének, az elôveteménynek, a megcélzott termésszintnek a figyelembevételével.

agrárium

2013. augusztus

YaraMilaTM 7-12-25, amelynek adagja 300–350 kg/ha. A benne lévô NPK arány a repce átlagos makroelem-igényét tartalmazza, kén, kalcium, magnézium és bór kiegészítéssel. YaraMilaTM 7-20-28, optimális dózisa 250–300 kg/ha, a magasabb PKtartalom mellett – amelyeknek az aránya is szorosabb – kén, magnézium, bór, vas, mangán, cink is található benne. YaraMilaTM 8-24-24, 250–300 kg/ha, kén, bor, vas, mangán, cink van még a makroelemek mellett. Intenzív termesztési szintre, valamint a káliumból jól, foszforból gyengébben ellátott területekre javasoljuk. Mindegyik Yara-mûtrágya melegen granulált, komplex mûtrágya, ami azt jelenti, hogy minden szemcse ebben az arányban tartalmazza a makroés mikroelemeket. Ennek jelentôségét elég csak a repcemag méretével alátámasztani, mennyire fontos a kezdeti fejlôdéshez a tápanyag. Kevesebb mint 100 kg repce áráért választunk egy jóval gyengébb minôségû vagy kevert (esetleg ismeretlen származású) terméket, miközben a kezdeti fejlôdés, a jobb elellenállóság ennek a sokszorosát hozhatja nekünk. Lombtrágyázás: Az ôszi kezelések esetében ma már nem szabad elfeledkezni a lombtrágyázásról. Minden eddigi vizsgálat azt mutatja, hogy a YaraVitaTM Brassitrel ôszi és tavaszi 3 l/ha dózisa egy késôbbi bóros kiegészítéssel adja a legnagyobb termésnövekedést. A YaraVitaTM Brassitrel igen magas kalcium (103 g/l), magnézium- (133 g/l), bór- (70 g/l) és mangán (50 g/l) tartalma kiegészítve egy kis molibdénnel és nitrogénnel optimális a repce számára. Még egy gondolat a végére: Mûtrágya vásárlásakor mindig számoljunk, nézzük meg, mit veszünk a pénzünkért hatóanyagban, minôségben. Ha ezt megtettük, akkor arra is figyeljünk, hogy honnan vesszük ezt, mindig megjelennek a piacon csábítóan kedvezô árak, amelyekrôl csak késôn derül ki az igazság. Gyuris Kálmán Yara Hungária Kft. +36 30 383 9341


8/7/2013

11:22 PM

Page 41


8/7/2013

11:22 PM

Page 42


A korszerû szerves trágyák jelentôsége a növénytermesztésben

Talajvédelem, avagy környezetbarát növénytáplálás Talajaink termôrétegének és környezetünk védelmének fontossága miatt egyre inkább szükségünk van olyan megoldásokra a tápanyag-utánpótlás terén, amelyek megfelelnek a fenntartható növénytermesztés fontos – talajszerkezeti és talajélettani – követelményeinek is. A mai magyar növénytermesztésben igen nagy hangsúlyt kapnak a kiváló minôségû és összetételû mûtrágyák, de ezzel párhuzamosan elterelôdött a figyelem a talaj minôségének (talajélet, pH) és szerkezetének lassú, de folyamatos romlásáról, hiszen a szervesanyag-visszapótlás korántsem történik olyan mértékben, mint ahogy az optimális lenne.

A

hazai állattenyésztési ágazatban jelenlévô csökkenô tendencia sem segíti a hazai korszerû szervestrágya-elôállítás egyre fontosabb szerepét. Néhány országban a hôkezelt, pellet formátumú szervestrágya-gyártásban már jóval nagyobb múltra tekintenek viszsza. Többek között Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban (itt a szerves trágyákat elsôsorban biogáz elôállítására használják, a pelletgyártás a trágya másodlagos felhasználása csupán). Ezen országokban a szarvasmarha- és baromfitrágyából, vagy ezek kombinációjából, fermentált pelletet állítanak elô, évi 300–500 ezer tonna mennyiségben, és ezeket a honi növénytermesztésükben már rutinnal és sikeresen használják. Ezen anyagok túlnyomórészt bio minôsítéssel is rendelkezô szerves trágyák, amelyek felhasználása az oszt-

rák szomszédainknál, már jóval nagyobb múltra tekint vissza. Hazai viszonylatban a nyers (nem fermentált) istállótrágya nem kívánatos hatásaival (gyommagvak, szalma, toxikus anya-

A mikroflóra egyedszáma és tömege 1 m2 30 cm mélységû talajrétegben mérsékelt égövi klímazónában (BRAUNS 1968) Egyedszám (db)

Tömeg (g)

Mikroflóra Átlag

Optimum

Baktériumok

1012

1015

50

500

Aktinomiceták

1010

1013

50

500

Gombák

109

1012

100

1000

Algák

106

1010

1

15

agrárium

2013. augusztus

Átlag

Optimum

gok) a legtöbb növénytermesztô már biztosan találkozott, nem beszélve a magas kijuttatási költségrôl, talajtömörítésrôl sem. Ezért üdvözlendô, hogy a magyar vonatkozású fermentált, pelletált baromfi és szarvasmarhatrágya hazánkban is egyre több forgalmazónál és integrátornál megtalálható. Ezek – mással nem pótolható – pozitív hatásait a szabadföldi zöldségtermesztôk, szôlô- és gyümölcstermesztôk már régóta ismerik, de az anyag bizonyított már több ezer hektár szántóföldön is ôszi káposztarepce, ôszi gabona, kukorica, burgonya, szója kultúrákban is. Essen néhány szó tehát a korszerû szerves trágyák talajszerkezetre és talajéletre kifejtett pozitív hatásairól. A humusz talajtermékenységben betöltött szerepe alapvetô! A talaj szerves anyagainak alakulása, a talajélet és a talajképzôdési folyamatok kölcsönösen hatnak egymásra. A talaj humusztartalma jelentôsen befolyásolja a talaj tápanyag,- víz- és hôgazdálkodását, makro- és mikroelem-utánpótlást nyújt. Tovább megôrzi, tárolja a tápanyagokat, és felvehetôségüket pozitívan befolyásolja. A talaj mikrobiológiai életét megnöveli és a biológiai folyamatokat katalizátorként befolyásolja, így hatással van a talajok kation cserélô képességére, pufferkapacitására, továbbá a felhasznált mûtrágyák


8/7/2013

11:22 PM

Page 43

T a l a j e r ô p ó t l á s 43 hatékonyságára is. Megakadályozza a gyors pH-változásokat, megköti a nehézfémeket, befolyásolja a talajok térfogattömegét, sûrûségét, porózitását, szerkezetét, így hatással van a mûvelhetôségre. A kötött talajokat lazítja, a homoktalajok kolloidtartalmát növeli, láthatjuk tehát, hogy a szerves trágyák növénytáplálásban betöltött szerepe többszörös. A szerves trágyák másik lényeges tulajdonsága, hogy komplex trágyák, így makro- és mikroelemeket szolgáltatnak a növények számára, és ezek tartós hatásúak, hiszen a mineralizáció mértékétôl függôen a tápanyagokat egyenletesen teszik a növények számára felvehetôvé. A másik jelentôs terület a talajélet. A szerves trágyáknak jelentôs szerepük van az anyagok biológiai körforgásának elôsegítésében, így a mikrobiológiai folyamatok serkentésében, mivel a trágya szerves anyaga 50–60% szerves kötésû szenet is tartalmaz, amely a hasznos talajbaktériumok energiaforrásául szolgál. A mellékelt táblázatban láthatjuk, hogy egységnyi

talajban az optimumtól mind db-számban, mind súlyban a lemaradás tekintélyes. A hiányt szerves trágyákkal vagy baktériumkészítményekkel is érdemes visszapótolni, hiszen a talaj pufferkészletében lévô tápanyagok feltárásában és talajoldatba helyezésében jelentôs szerepet játszanak. Meg kell említeni, hogy a cégünk által gyártott és

forgalmazott szerves trágyák, nagy mennyiségû aerob és anaerob baktériumállományokat tartalmaznak. A leghatékonyabb megoldást azonban a szerves trágya és a baktériumkészítmények együttes kijuttatásával érhetjük el. A mûtrágyák szerepét a modern növénytermesztésben nem lehet megkérdôjelezni, viszont a következetes szervesanyag-viszszapótlás nélkül csökkenhet talajaink humuszminôsége, ezáltal termékenysége. A korszerû szervestrágyázás tehát a tápanyag-utánpótláson felül hozzájárul talajszerkezetünk minôségének megóvásához, javításához, a talajélet feljavításához, ezáltal a fenntartható növénytermesztéshez is. Cégünk töretlen erôfeszítéseit azért teszi, hogy a korszerû szerves trágyákat a növénytermesztés minden területén visszavezesse az ôket megilletô jelentôségû és fontosságú helyre. Sáfián Attila Agro Naturtáp Kft.

2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:22 PM

Page 44


A baktériumtrágyák jelentôsége A növényi maradványok (gyökér és szár) nagy mennyiségû szerves anyagot tartalmaznak. A trágyázási tartamkísérletek adatai azt mutatják, hogy abban az esetben, ha a mûtrágyázás mellett vissza lett forgatva a szalma, magasabb a talaj humusztartalma, mint a csak mûtrágyázott kezelések esetében.

A

különbözô szántóföldi növények betakarítása után a tarlón visszamaradó szármaradványok közül a búza és árpa szalmáját egyre gyakrabban hôerômûvek számára értékesítik, míg a kukorica, napraforgó és repce utáni szármaradványok általában a tarlón maradnak. Ha viszont a gabonaszalma azért kerül le a szántóföldrôl, mert alomanyagként hasznosítják az állattenyésztésben, akkor késôbb istállótrágya formájában értékesebb szerves anyag kerül vissza a szántóföldre. Azokban a gazdaságokban azonban, ahol nincs állattenyésztés, a bedolgozott szalma jelenti a legjelentôsebb szervesanyag-forrást. A lebomló szármaradványok a szervesanyag-tartalom növelésén keresztül javítják a talaj szerkezetét, víz- és tápelem-szolgáltató képességét. A lebomlás megindításához kiemelt fontosságú az idôben és jó minôségben végzett tarlóhántás. Ennek során a megfelelôen aprított és a talajfelszínen egyenletesen terített maradványokat keverjük a talajjal. Magát a lebontást a talajban lévô mikroorganizmusok végzik. Jelentôsen gyorsítható a lebomlás folyamata olyan baktériumtrágyák kijuttatásával, amelyek szárbontó baktériumtörzseket tartalmaznak. A tarlóhántás során kijuttatott baktériumtrágya növénykultúránként különbözô mennyiségû nitrogént, foszfort, valamint káliumot szabadít fel a gyökérés szármaradványokból. A szármaradványok tehát értékes energiaforrást jelentenek a növények számára amennyiben lebomlanak, és egyrészt a talaj humusztartalmát gyarapítják, másrészt pedig tápelemek szabadulnak fel belôlük. Ha viszont nem kezdenek el kellô gyorsasággal lebomlani, nehezítik a következô növényi kultúra számára szükséges talajmûvelési és vetési mûveleteket.

A baktériumtrágyák munkája A szerves anyag lebontását a talajban hosszú évek alatt kialakult mikroflóra alkotói végzik. A lebontás sebességét, intenzitását az ezt végzô mikroorganizmusok felszaporodási üteme, mennyisége határozza meg. A baktériumkészítmények ezért jelentôs mértékben képesek a szármaradványok lebomlásának gyorsítására. Ezek egyrészt olyan baktériumokat tartalmaznak, amelyek a levegô nitrogénjét veszik fel és kötik meg. A nitrogén energiát szolgáltat a lebontást végzô mikroorganizmusoknak, így jelentôs mértékben hozzájárul a pentozán hatás elkerüléséhez. A másik csoport olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek a szárban lévô hosszú cellulózmolekulákat bontják le. Ezekkel a készítményekkel tehát a talajban jelen lévô mikroorganizmusokat szaporítjuk számban és fajösszetételben. Úgy kerülnek

agrárium

2013. augusztus

összeállításra, hogy sokkal hatékonyabban és gyorsabban mûködjenek, mint a természetes mikroflóra részei, a használatuk tehát aktívan segít a nagy szártömeg lebontásában. A lebontást végzô mikroorganizmusok számára optimális feltételek megléte esetén feltáródnak a szármaradványokban lévô tápelemek és felvehetôvé válnak a következô növényi kultúra számára. A foszfor és a kálium mobilizálása még a téli periódus alatt is folyamatos, mert a szárbontást végzô és a foszforfeltáró baktériumok mûködését a talaj hômérséklete nem befolyásolja. A baktériumtrágyát a tarlóra permetezve majd betárcsázva, a talajt lezárva az elôzô növény betakarítása után a lehetô legrövidebb idôn belül alkalmazzuk. Így jobban segíti a növényi maradványok lebontását, a baktériumok gyorsabb szaporodását, és tápanyagban gazdag magágyat készíthetünk az ôszi vetés számára. B.ZS.


8/7/2013

11:22 PM

Page 45

T a l a j e r ô p ó t l á s 45

2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:22 PM

Page 46


Talajaktiválás a búza és a repce aratása után és a nyár végi, kora ôszi vetés elôtt Az utóbbi évek tapasztalatai egyértelmûen mutatják, hogy a kalászosok és a repce aratását követô BactoFil-os talajaktiválás milyen kedvezô hatással van a következô kultúra fejlôdésére. Fokozottan igaz ez az állítás abban az esetben, ha a repce kalászos után kerül elvetésre vagy a repce betakarítása után megy ôszi kalászos a területre. A BactoFil B 10 készítmény hatására hamar felvehetô tápanyag keletkezik a növénymaradványokból, javul a talaj szerkezete, nô a humusztartalma, miközben a kórokozó mikroorganizmusok viszszaszorulnak. A hasznos talajbaktériumok által bioszintetizált növényi hormonok elôsegítik a következô kultúra gyors és egyenletes kezdeti fejlôdését, legyen szó repcérôl, vagy bármely más növényrôl. Aratás után a gabonaszalmával alapvetôen három dolog tehetô: 1. Az aratáskor felaprítani és a talajmûvelô eszközzel a talajba forgatni. 2. Bálázni és állattenyésztésben felhasználni, majd a szerves trágyát egy következô termesztési ciklus kezdetén visszajuttatni a földre. 3. A szalmát eladni egy papírgyárnak vagy egy erômûnek. A fent említett három lehetôség közül a harmadik súlyos szakmai hiba, hiszen az a termelô számára egyértelmûen gazdaságtalan, mivel a szalmáért kapott összeg csak töredékét fedezi annak az értéknek, amely a szalmában lévô tápanyagok pótlásához szükséges. Másrészt a szalma égetése rendkívül környezetszennyezô és nem szolgálja a fenntartható mezôgazdaság céljait. Az elsô két esetben a tarlóhántás során szükséges a BactoFil B 10 talajbaktérium készítmény kijuttatása, lehetôleg a talajmûveléssel egy menetben BactoFil JET készülékkel. Ezzel – a talajszerkezet és a tápanyagtartalom optimalizálása, valamint a fertôtlenítô (gombaszaporo-

agrárium

2013. augusztus

dás-gátló) hatás által – olyan elônyhöz juttatjuk a következô kultúrát, ami jelentôsen növeli a termésbiztonságot és mind a mennyiségre, mind a minôségre pozitív hatással van.

A) Ha aratás után magára hagyjuk a tarlót, akkor a takaratlan földfelszín nagyon felmelegszik, rendkívül sok vizet veszít, gyomosodásnak indul, és ezek következtében a mikrobiális életében és a szerkezetében kedvezôtlen változások történnek. B) A megfelelôen kezelt tarló kevesebb vizet párologtat, kevésbé gyomosodik és a hasznos baktériumoknak köszönhetôen a gyökér- és szármaradványok néhány hét alatt elbomlanak és a bennük lévô tápanyagok felvehetô formába kerülnek.

Amikor a kalászos gabonák vagy a repce betakarítása után beforgatásra kerül a hektáronkénti mintegy 5–10 tonna szalma, illetve szár, akkor a talajban hirtelen új állapot keletkezik. Az elszáradt növényi részekben ugyanis a bennük lévô értékes tápelemek mellett a talaj szempontjából fontos szén-nitrogén arány 80–120:1-hez. A talaj számára az lenne az optimális, ha ez az érték 10–15:1 lenne. Fontos megjegyezni, hogy a pillangósok és a hüvelyesek esetében 15–30:1 az arány, és ez az oka annak, hogy ezen növények különösen jó elôveteménynek számítanak. A pentozán hatás akkor alakul ki, ha nagy mennyiségben kerül a talajba 30:1-nél nagyobb C:N arányú növénymaradvány. Régóta tudták a

gazdák, hogy nem érdemes még éretlen istállótrágyát kijuttatni, hiszen az is kiváltja a pentozán hatást, ami azt jelenti, hogy a nagy széntartalmú molekulákat bontó mikroorganizmusok a fehérjék és az enzimek elôállításához N-t igényelnek, amelyet a talaj még mobilizálható N készletébôl fedeznek. Ez azt jelenti, hogy az éretlen trágya, illetve a talajba forgatott növénymaradvány átmenetileg jelentôs mértékben csökkenti a talaj nitrogénkészletét. Amikor ezt az összefüggést felismerték, akkor azt gondolták, hogy egyszerû a megoldás: N-mûtrágyát kell kijuttatni a tarlóhántás elôtt. Az erre ajánlott mennyiség minden bedolgozott tonnára 8–10 kg N mûtrágya hatóanyag. Az a gond, hogy ez a valóságban nem oldja meg a problémát, hiszen a mûtrágyasók ilyenkor többnyire csak rontanak a helyzeten a pH csökkentése és a mikroorganizmusok életfeltételeinek rontása miatt. A tarlókezelés után fellépô pentozán hatás elkerülésére érdemesebb a komplex hatású talajbaktérium készítményt választani. A BactoFil B 10 készítményben együtt vannak a cellulózbontásért felelôs és a légköri N megkötését végzô baktériumok, ezért a szárés a gyökérmaradványokban lévô cellulóz, hemicellulóz, keményítô és pektin gyors és hatékony bontása mellett a meglévô N-készlet nemhogy csökkenne, de mérhetôen nô. A talajszerkezet kedvezô változása és az egészséges bomlási folyamatok következtében ekkor nem képzôdik metán, kénhidrogén vagy ammónia, hanem a széntartalmú anyagok szén-dioxidra és vízre bomlanak, miközben az értékes makro- és mikroelemek felvehetô formában a gyarapodó humuszba épülnek. Régóta ismert a talajbaktériumok fertôtlenítô hatása, ami azért fontos, mert a BactoFil B 10 készítmény egyik elônye, a benne lévô Pseudo-


8/7/2013

11:22 PM

Page 47

T a l a j e r ô p ó t l á s 47 monas fluorescens baktériumnak köszönhetô fertôtlenítô (gombaszaporodás-gátló) hatás. Az ôsszel a búza után vetett repce vagy a repce után vetett búza magjai így kevésbé vannak kitéve a növénypatogén, toxinokat termelô gombák kártételének. A harmadik – és szintén nagyon jelentôs – tényezô, hogy a BactoFil® B 10 készítményben lévô baktériumok olyan növényi hormonokat (auxinok, mint például az indol-3-ecetsav, gibberellinek) bioszintetizálnak, amelyek gyorsítják és segítik a magok csírázását és gyökérképzôdését. Az ôszi vetések gyors, egyenletes kelése és a fejlett gyökérzetnek köszönhetô jó szárazságtûrése, valamint a télre való megfelelô felkészülés mind a talajbaktériumok által termelt növényi hormonok (Indol-ecetsav, auxin stb.) miatt van. A BactoFil® tevôlegesen bont, N-t fixál és gombákat gátol. Ezzel ellentétben a N-mûtrágya nem bont, viszont savanyít és a toxint termelô gombáknak (Fuzárium, Aspergillus, Szklerotínia stb.) kedvez.

Ahol nem végeztek BactoFil-os talajaktiválást a tarlókezelés során, ott a repce vetése elôtt kijuttatott BactoFil® B 10 készítmény pótolja ennek a hiányát. Az ôszi vetésû kalászosok esetében is komoly elôny jelent a nyári BactoFil-os tarlókezelés, ahol ez elmaradt, ott – egyszikû növények lévén – a vetés elôtt kijuttatott BactoFil A 10 aktiválja a talajt.

Dominkó Zsolt (Try Béta Kft. Orosháza, ügyvezetô) elégedetten mutatja a BactoFil hatását.

A BactoFil nyári technológiai lényege dióhéjban A kalászos gabonák és a repce aratása után minél elôbb kerüljön sor a tarlókezelésre BactoFil® B 10 készítmény kijuttatásával. Ez a mûvelet a humuszépítés és a termôképesség-fenntartás alapja. Ha ez megtörtént, akkor a nyár végénkora ôsszel vetett repce bizonyosan jó alappal indul.

A talajaktiválás, vagyis a BactoFilkijuttatás optimális eszköze a BactoFil JET berendezés, amellyel a készítmény a tarlómûveléssel egy menetben kijuttatható. A szórásszélesség a szórórúd magasságának az állításával, valamint a fúvókák számának változtatásával 1,5 és 12 méter között változtatható.

2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:22 PM

Page 48


Mikro-Vital baktériumtrágya a felhasználók szemszögébôl Az EU 2014–2020 közötti agrárszabályozása a „zöldítés” jegyében készül. Magyarországon is mind nagyobb a gazdák fogadókészsége a természetes vagy zöld gazdálkodási módszerek iránt. Ilyenek az „ingyenes” munkát végzô mikroszervezetek alkotta baktériumtrágyák is. Közülük a legsokoldalúbb talán a MikroVital® baktériumtrágya, ami a levegôt 78%-ban alkotó nitrogént megköti, a talaj foszfor- és káliumkészletét a növények számára felvehetôvé alakítja, és intenzíven bontja a szár-, valamint a gyökérmaradványokat. A Mikro-Vital® használatával a talaj „hasznos baktériumainak” arányát növeljük, s ha ezt éveken át tesszük, akkor jobb lesz földjeink termékenysége és minôsége, a meginduló humuszképzôdés hatására javul a talajszerkezet. Az eredmény: földjeink könnyebben, kevesebb gázolaj felhasználásával mûvelhetôk. A fent említetteket jól bizonyítja, hogy a Mikro-Vitalt használó termelôk köre évrôl évre bôvül, megelégedett vásárlóink pedig a termék rendszeres használóivá válnak. Néhány termelôi tapasztalat Baranyai Tibor, Szabadegyháza: „2004 óta vagyok családi gazdálkodó, 50 ha-on. A Mikro-Vitalt 2012 ôszén próbáltam ki elôször. Tapasztalataim megnyerôek voltak, mivel egy összehasonlító kísérletet végeztem a Mikro-Vitallal és egy másik baktériumtrágyával. Aratáskor mennyiségi és minôségi különbség nem volt mérhetô, viszont a Mikro-Vital költséghatékonyabb. Idei évben kukoricában használtam, az állomány az aszály ellenére is jó képet mutat.” Csepregi Attila, Lajoskomárom: „1996. óta gazdálkodom, jelenleg 600 ha-on. 1997 óta használok különbözô baktériumtrágyákat, a Mikro-Vitalt 2006ban vezettük be a gazdaságba. Azóta a teljes területen alkalmazzuk, természetesen csökkentett mennyiségû kemikáliával. Az elmúlt 10 évben összesen kétszer volt 10 t/ha alatti a kukorica termésátlaga nálunk a rendkívüli aszály miatt. Tapasztalataim szerint a Mikro-Vital javítóan hatott a talajszerkezetre, javította a szárazságtûrést, hosszabb ideig zölden tartja a növényt és nincsenek többéves szármaradványok a területen.”

agrárium

2013. augusztus

Bátori Sándor növénytermesztési fôágazatvezetô (Tarcsai Agrár Zrt. Köröstarcsa) tapasztalatai a szárlebontásról Mikro-Vital baktériumtrágyával: „Nálunk, a biotermesztésben a vetés elôtti tápanyagpótlás kis adagú szervestrágyázáson (mintegy 10 t/ha), illetve a Mikro-Vitál baktériumtrágyán alapul, amit hektáronként 2 l/ha dózisban alkalmazunk, teljes összhangban a Biokontroll Hungária szabályaival, melyeket regisztrált biotermesztermesztésben engedélyeznek. A különbözô évjáratokban egyaránt megfigyelhetô, hogy a biobúza termésátlaga nem vagy alig marad el a hagyományos technológiával termesztettéhez képest, viszont a magasabb értékesítési ár kedvezôbb árbevételt eredményez. Tradícionális termesztésben igen magas szárat növelô kukoricafajták utáni búza területen alkalmazzuk a Mikro-Vitál baktériumtrágyát a szárlebontás gyorsítására 1 l/ha dózisban. A kukoricatarló egy nehéztárcsa, egy mélykultivátor mûvelés után nehéztárcsa+baktériumtrágya permetezés egymenetben kezelésben részesül, majd a búza 40–40 kg/ha N és P hatóanyagot kap alapban vetés elôtt. Megfigyeléseink szerint a hatalmas kukoricaszár-tömeg tavaszra teljesen eltûnik a baktériumok cellulózbontó hatásának következtében, és a búzaállomány fenológiai fejlettsége szinte a borsó elôveteményûével megegyezô. Betakarításkor számokban kifejezhetô a különbség: míg általában egy kukorica elôveteményû búza termésátlaga kb. 1 t/haral elmarad a borsó elôveteményûéhez képest, jelen esetben ez a különbség leszûkül mintegy 0,3 t/ha-ra.”

Hagyományos termesztésû kezelt kukorica. 2012.07.03. Köröstarcsa

Mikro-Vitállal kezelt kukoricatarlóba vetett búza. 2011.06.21. Köröstarcsa

Elérhetôségeink: www.mikro-vital.hu, [email protected]


8/7/2013

11:22 PM

Page 49

P r 49

ENVIROINVEST Környezetvédelmi és Biotechnológiai Zrt. Az Enviroinvest Zrt. biotechnológiai üzletága számos sikeres kutatás-fejlesztési projektet zárt le a környezeti kármentesítés, a növényvédelem, humán kórokozók elleni védelem, továbbá a mûszerfejlesztések területén. A genetika, molekuláris biológia és modern biotechnológia legújabb tudományos felfedezéseinek és fejlesztéseinek alkalmazása lehetôvé teszi olyan piaci igények kiszolgálását, amelyek eddig megoldhatatlanok voltak. 1. BAKTERIOFÁG-TERÁPIA Bakteriofágok felhasználásával megvédhetjük haszonnövényeinket a bakteriális fertôzésekkel szemben. Az ERWIPHAGE termék a virágzás idején kipermetezve elpusztítja az almafélék tömeges tûzelhalását okozó Erwinia amylovora baktériumokat. Magyarországon ideiglenes engedéllyel rendelkezô készítmény. A piac igényeinek megfelelôen, optimalizálás után, a technológia alkalmazható bármilyen más bakteriális fertôzés leküzdésére. 2. ÁLLATNEMESÍTÉS – ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY • Tejelômarha-állomány teljes genetikai analízise Tejelô marhák genetikai hátterének feltérképezésével kiválasztható továbbtenyésztésre a legjobb minôségû és legtöbb tejet adó állomány. • Húsmarha genetikai analízis Genetikai analízis alapján kiválasztható a legjobb adottságokkal rendelkezô bika, illetve borjak. • Haltenyészetek fertôzéseinek kezelése Egyedi megoldásokat fejlesztünk afrikaiharcsa-tenyészetek bakteriális fertôzéstôl való mentesítésére bakteriofág-terápiával. • Baromfitelepek biotechnológiai védelme A baromfitelepeken a Salmonella és a Campylobacter mikroorganizmusok gyors és nagyon érzékeny kimutatásával és specifikus bakteriofág-terápia alkalmazásával tudunk hatékony és hosszú távú megoldást nyújtani. 3. ÉLELMISZERIPARI MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS • Élelmiszerek genetikai vizsgálata • Genetikai analízissel ki tudjuk szûrni a jelenlevô mikroorganizmusokat és kármegelôzô intézkedéseket tehetünk. A húsok összetételének 100%-os beazonosításával elkerülhetôk a napjainkban kirobbant botrányok (lóhús stb.). • Toxinkimutatás tejbôl, joghurt- és sajtkészítményekbôl • Egyszerre hat toxint (Aflatoxin B1, Ochratoxin, Fumonisin, Zearalenon, T2 toxin és DON) tudunk kimutatni egyetlen mintából!

• A fent leírt toxinok joghurt, kemény- és lágysajt mintákból való kimutatására a magyar piacon egyedülálló módon képesek vagyunk. • Élelmiszer-feldolgozó üzemek nanotechnológiával történô folyamatos csíramentesítése • A különbözô felületek (fal, munkapult, sajtmérleg stb.) bevonása egy speciális nanotechnológiával csírátlan felületet biztosít. A bevonat tartós, agresszív tisztítószerekkel sem lehet eltávolítani. A gyártási folyamat során a keresztkontamináció lecsökkenthetô. 4. BIOTECHNOLÓGIAI KÁRMENTESÍTÉS • Biotechnológiai szennyvízkezelés • Fermentációs kapacitásunkat felhasználva hatékony technológiát tudunk kidolgozni a szennyvízkezelés után fennmaradó flotátum feldolgozására és biotechnológiai semlegesítésére. • Talajok olajszennyezôdésének megszüntetése • Olajszennyezôdéssel járó iparágak telephelyein teljes genetikai analízist végzünk, majd a leghatékonyabb olajlebontó mikroorganizmusok felszaporításával, illetve a helyszínre való visszajuttatásával a rekultiváció idejét töredékére csökkentjük. 5. TERMÔFÖLD-BIOTECHNOLÓGIA • Termôképesség javítása • A termôföld teljes genetikai analízise után meghatározzuk az adott növényre specifikusan elônyös tulajdonságokat hordozó mikroorganizmusokat, majd ezeket felszaporítva visszajuttatjuk a talajba annak termôképességét megsokszorozva. • Speciális termôtalajok kialakítása • A talajban élô speciális mikroorganizmus-összetételt igénylô növények (pl. szója) termôföldjét benépesítjük vagy a szükséges mikróbák számát megfelelô szintre emeljük a terméshozamok maximalizálásához. 6. TELJES GENETIKAI KÓROKOZÓ ANALÍZIS • Metagenom szekvenálás • Mintákat gyûjtünk mind a termékekbôl mind a környezô felületekrôl (pultok, falfelület, raktár stb.) és újgenerácós szekvenálási technológia alkalmazásával nemcsak bizonyos általunk várt és keresett fajokat azonosítunk, hanem a jelenlévô összes mikroorganizmust kimutatjuk és beazonosítjuk! Ezzel pontos genetikai térképet rajzolva a kórokozókról lehetôséget biztosítunk speciális fágterápiák alkalmazásához. ENVIROINVEST Környezetvédelmi és Biotechnológiai Zrt. 7632 Pécs, Kertváros u. 2. T: +36-72-526-894, +36 72 551-044 2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:22 PM

Page 50


8/7/2013

11:22 PM

Page 51

Ö n t ö z é s 51

Öntözés a földhasználat alapján Az Agráriumban és annak mellékleteiben gyakran foglalkozunk az öntözéssel, mint a hazai mezôgazdaság egyre égetôbb, megoldandó feladatával. A témában meglehetôsen egyéni véleménnyel van jelen Dr. Szinay Miklós ökohidrológus, aki már többször írt lapunkban a csapadékgazdálkodásról és a jövô öntözési lehetôségeirôl. Jelen cikkünkben az öntözés és a földhasználat kapcsolatáról beszélt. – Ma Magyarországon mit jelent a csapadékgazdálkodás, illetve mennyire él még mindig a gyakorlatban a vízpótló öntözés elve? – Miközben az öntözési rendszerek az egész világon éghajlati alapon mûködnek, addig Magyarországon idôjárási alapon. Az éghajlati alapon való tervezés gyakorlatilag hosszú idô átlagát veszi figyelembe. Az idôjárási alapon való tervezés viszont a szélsôértékeket, amelyek lehetnek napi, heti, havi vagy éves adatok. Ennek legegyszerûbb példája egy ház. Egy házat sem idôjárásra terveznek, hanem éghajlatra, tehát egy hosszabb idôszak átlagára. A növény stresszhatásait kétféle módon lehet kivédeni, az egyik a vízrendezés, a másik az öntözés. A vízrendezés azt jelenti, hogy többletvizünk van, amit el kell vezetni, mert káros a növényre. Az öntözés a növények stresszhelyzete ellen való védekezés vízpótlással. Magyarországon az öntözött terület nagysága gyakorlatilag 1,1–1,2%. A szélsôértékeket azonban nemcsak öntözéssel lehet kiküszöbölni, hanem például fajtaválasztással és olyan mezôgazdasági technikákkal, amelyek lehetôvé teszik, hogy a lehetô legkevesebb csapadék vesszen el. – Mit jelent a földhasználton alapuló öntözéstervezés? – Az eddigi mezôgazdasági vízhasználati rendszerbe nem volt bekapcsolva a talaj. A vízügy olyan rendszert kényszerített rá a mezôgazdaságra, amelyben a talajt dinamikusan változtatták a víznek megfelelôen. Pedig a talajt nem lehet dinamikusan változtatni. Ha megépül egy éghajlatnak megfelelô rendszer, az 20-30 évre készül. Ezt a tekintélyalapú rendszert söpörte le az Európai Unió, amikor megmondja, hogy mire ad pénzt és mire nem. A hidrológusok 1970 óta tisztában vannak vele, hogy a mezôgazdaságnak

mi lenne a jobb, hogy mi eredményezné a többlettermést. Ugyanakkor Magyarországon még mindig az a helytelen öntözési mód az uralkodó, hogy az öntözôvizet betározzák a talajba, a levegôvel pedig nem törôdnek. Pedig optimális termés akkor érhetô el, ha a talaj vízháztartásának megváltoztatásával elôállítjuk a talaj optimális víz-levegô arányát. A mezôgazdaságban a többlettermést az segíti elô, ha az öntözést földhasználati alapon tervezik. – Vajon miért nem így mûködött ez eddig? – Ezt a vízgazdálkodási elvet a ’70es évek elején a MÉLYÉPTERV-nél dolgoztuk ki és vezettük be, ám ezt a vízügy 1979-ben az üzemi meliorációs elôírásokkal megszüntette, hosszú idôre lehetetlenné téve a levegôvel és a csapadékkal való gazdálkodás lehetôségét. Ezt elôször 1994-ben értették meg a döntéshozók, aminek a bizonyítéka, hogy a különbözô adatszolgáltatások megváltoztak. A végsô változtatás azonban 2000-ben volt, amikor elindult a vízkeret irányelv. A vízkeret irányelvvel az Európai Unió ökológiai követelményeit próbálta a hidrológusok egy része érvényesíteni Magyarországon, de az Unió minôsíti ezeket a rendszereket, és nem ad rájuk pénzt, ha nem teljesítik az ökológiai követelményeket. – Mi tehát Ön szerint a teendô? – Az én elméletem és az Európai Unió elve is az, hogy a vízgazdálkodást a talajnedvesség mennyiségi, minôségi és energetikai szabályozása a gyökérzónában határozza meg térben és idôben. Összhangba kell tehát hozni az Európai Unió vízkeret irányelv elôírásait a közös agrárpolitika irányelveivel és a helyi adottságokkal. Ebbôl a három elvbôl áll össze a leendô magyar rendszer. – Az elmúlt években sok minden változott a hazai vízgazdálkodásban, új

tározók épültek. Ez az irány mennyire helyes? – Meg kell érteni, hogy mi volt az alapja az eddigi rendszerek méretezésének. Az egész öntözési rendszer az energiamérlegen alapult, ez alapján vezették le a víz mennyiségét, de ez a föld légkörét nem vette figyelembe. A hibás adatvételezésekbôl és számításokból kijött ugyan az öntözés fontosságának az indoklása, de nem jött ki a többlettermés. Nem láttam Magyarországon publikációt, amely bizonyította volna, hogy az öntözés hatására országosan többlettermést lehet elérni. Legfeljebb helyileg. Ez ellen az öntözési elv ellen úgy próbálnak a gazdák védekezni, hogy az öntözôtelepeken az öntözôfejekre kis intenzitású szórófejeket építenek, de az energiamérleg alapján méretezett rendszer magas nyomása szétveri ezeket a berendezéseket. A meglévô rendszereket nem lehet átalakítani, mert azok még azon az elven épültek, hogy a vízhasználat határozza meg a földhasználatot. A rendszer hibáját tehát a mezôgazdasággal, végsô soron a fogyasztókkal fizettetjük meg. Évek óta tartok errôl elôadásokat, jelennek meg publikációim, és egyre több embert sikerül meggyôznöm, sôt már a döntéshozók is efelé hajlanak. A minta számomra elsôsorban Hollandia és Dánia, talajfizikai szempontból pedig az USA. Ennek a meggyôzésnek egyik eleme például a gyökérágy. A globális piacon azokkal az országokkal kell felvennünk a versenyt, akik 60–70 cm-es gyökérággyal, gyökérzónával dolgoznak. Nálunk azt mondja a szakma, hogy ha a növénynek 20–30 cm-es gyökere van, az nagyon jó. Ez egy több kormányzati perióduson átívelô struktúraváltás, amirôl próbálom meggyôzni a mezôgazdaság érdekében a termelôket. SZB 2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:22 PM

Page 52

52 Ö n t ö z é s

T-L öntözôrendszerek hidraulikus meghajtással A tavalyi és az idei év jól példázza azt a szólást-mondást, hogy a mezôgazdaságban nincs két egyforma év. Idôjárásunkra évrôl évre rendkívüli változatosság jellemzô. A lehullott csapadék mennyisége, annak egyenetlen eloszlása a növénytermesztôk számára a legnagyobb bizonytalansági faktor, amely a termelési eredményeket döntôen befolyásolja. Megesik, hogy felteszik maguknak a gazdálkodók azt a kérdést milyen termésátlagokat tudhatnának magukénak, ha még öntöztek is volna. Az intenzív termelés eredményeinek nagy részét az öntözés hozamnövelô hatása befolyásolja. Így nem csoda, ha egyre több gazdálkodó tekinti nélkülözhetetlen elemének gazdálkodásában. A piacon többféle öntözôberendezés közül válogathat a gazdálkodó, ha szántóföldi kultúrák öntözése mellett dönt. Az elektromos meghajtású rendszereket kínáló cégek mellett már Magyarországon is üzembe állíthatók a hidraulikus meghajtás elônyeit alkalmazó T-L vállalat öntözôberendezési. Kizárólag a T-L öntözôrendszerek rendelkeznek hidraulikus meghajtással, amit a Nebraska állambéli Hastingsben gyártanak. Szlovákiában már néhány éve üzemel pár hidraulikus meghajtású öntözôberendezés. A szlovák dealerhálózat biztosítja az öntözôrendszereket a magyar gazdálkodók számára is.

A vállalat július végén bemutatót tartott Magyarországon, ahol látható volt élesben az újdonságnak számító technológia. Az amerikai gyártóközpontból Travis Thomsen mutatott be Mezôberényben egy Quick Tow típusú gyorsan vontatható öntözôberendezést. A szakember beszámolt a vállalat több évtizedes múltjáról és a hidraulikus meghajtású öntözôberendezések elônyeirôl, könnyû kezelhetôségérôl. A vállalat tulajdonosai több mint ötvenöt éve foglalkoznak öntözôberendezések gyártásával. A folyama-

agrárium

2013. augusztus

tos kutatásnak és fejlesztésnek köszönhetôen ma már hálózatuk az Egyesült Államokon kívül hatvanöt országban megtalálható. A mezôgazdasági gépek hidraulikus rendszere jól ismert a gazdálkodók körében, hiszen nap mint nap alkalmazzák tevékenységük során. Ez a fajta meghajtás több szempontból is egyszerû és gazdasági szempontból is elônyôs, ezért válhatott gyakorlattá ma már az öntözési rendszerekben is. A hidraulikus meghajtású öntözôrendszerek esetében nem állhat fent szaggatott öntözési periódus és az ezzel járó vízveszteség, mivel a T-L rendszer minden tornya megállás nélkül mûködik. A hidraulikus szivattyú többféle megoldással hajtható. A bemutatott öntözôrendszer szivattyúját egy dízelmotor hajtotta. A vállalat hatvan százalékban ezzel a meghajtással értékesíti berendezéseit, de az energiaforrás lehet villanymotor vagy ékszíjmeghajtásos megoldás is. A bemutatott vontatható rendszer gyorsan áthelyezhetô egyik öntözendô területrôl a másikra. A T-L Quick Tow berendezés úgy került megtervezésre, hogy a meghajtás forrása, a hidraulikus szivattyú és az üzemanyagtartály közvetlenül a pivoton találhatók, így az áthelyezés könnyen megoldható. Mivel a T-L pivot rendszerekben nincs magas feszültség, így teljesen biztonságos, nem igényel villanyszerelôi munkát, amit csak szakember tudna megoldani. A bemutatón elhangzottak szerint a karbantartási költségek a hidraulikus meghajtás állandó mozgásának köszönhetôen jóval kisebbek, mint a konkurens gyártók berendezéseinél. „A gazdálkodó számára legjobb hír, hogyha a fennálló problémát saját maga meg eltudja hárítani, ez az elektromos meghajtású rendszerek esetében gyakran csak szakember által oldható meg.” – mondja Travis Thomsen A hidraulikus meghajtású T-L rendszerek legnagyobb elônye az egyszerûség mellett, hogy egyenletes vízellátást biztosít, amely a termelés eredményességét jelentôsen befolyásolja. Nincs magasfeszültségû áramforrás, csak néhány ellenôrzô rendszer igényel 12 V-os áramellátást. A villámcsapás és lopás okozta károktól nem kell tartani, mivel nincsenek elektromos kábelvezetékek. A vállalat gyárt négykerekû vontatható pivot rendszereket. Kettô- és négykerekû, egyenesvonalú öntözôberendezéseket, valamint sarokrendszereket is. Az öntözôberendezések gyártói között a T-L jóval hosszabb garanciát nyújt, ezzel is bizonyítva az egyszerû és biztonságos technológiát. A vállalat öntözôberendezéseirôl a www.t-l.sk/hu oldalon tájékozódhat. A szlovák képviselet a következô évben is megtalálható lesz az Agromashexpo kiállításon, de addig is állnak a magyar gazdálkodók rendelkezésére G.P.


8/7/2013

11:22 PM

Page 53

Ö n t ö z é s 53

2013. augusztus

agrárium


8/7/2013

11:22 PM

Page 54

54 K a l e i d o s z k ó p

Tovább bôvül a legnagyobb hazai gombatermesztô A Bio-Fungi, Magyarország vezetô gombaipari vállalkozása, az Ócsán épült új gombaházzal tovább bôvítette termelôkapacitását. A 2012-ben megkezdett, mintegy 900 millió forint értékû beruházás megvalósulását az önerô mellett jelentôs állami támogatás, valamint a K&H által nyújtott, 6 éves futamidejû beruházási hitel tette lehetôvé. A Magyarországon egyedülálló, korszerû holland technológiával készült gombaház használatba helyezése ez év tavaszán valósult meg. A beruházás keretében a korábbi 8 gombatermesztô helyiség mellé 4 új helyiség épült, illetve hûtô-, csomagoló és a szállítmányozást kiszolgáló egységeket alakítottak ki. A magyarországi kertészeti ágazaton belül is jelentôs bôvítéssel a BioFungi Kft. termelô- és hûtôkapacitása mintegy 50%-kal, míg az alkalmazotti létszám több mint 30 fôvel gyarapodott, ami a megnövekedett keresletnek megfelelô mennyiségben teszi lehetôvé a szezontól független, folyamatos gombatermesztést és -szedést. – A gombapiacban rejlô lehetôségek kiaknázásának kulcsa egyértelmûen a belföldi gombafogyasztás növekedése, továbbá a gombaexport bôvítése lehet. Az exportpiacon és a kiskereskedelmi láncok által elvárt magas és állandó minôségi követelményeknek azonban csak a modern termesztési technológiát használó cégek tudnak megfelelni. Így a jelenlegi beruházás különös jelentôséggel bír számunkra, cégünk további növekedéséhez, mellyel tovább erôsítjük filozófiánkat, hogy magyar munkaerôvel magyar árut állítunk elô – hangsúlyozta Mutsy Árpád, a Bio-Fungi igazgatója. – A folyamatos fejlesztés fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy habár a magyarországi gombatermesztés a 2000-es évek elejére jelentôsen visszaesett, az utóbbi években már némi növekedés látható. Ebben pedig komoly szerepet játszanak a cég fejlesztései, hiszen miközben a magyarországi gombatermelés mintegy 25–30%-kal visszaesett, addig a komoly beruházásoknak köszönhetôen a cég éves árbevétele megtízszerezôdött. Jelenleg Magyarországon éves szinten 25 ezer tonna csiperkét, 2300 tonna laskát és mintegy 10-20 tonna shiitakét termesztenek. Ennek megközelítôleg 40–45%-a kerül külföldre, amivel az európai termelésbôl csupán 2 %-kal részesülünk. Az EU gombapiaca 2010-ben meghaladta az 1 millió tonnás mennyiséget, és a zöldségek-gyümölcsök közül a gomba az egyik, amelyet Magyarország export színvonalon tud elôállítani. Eközben Magyarországon a 1,5 kg-os egy fôre esô éves gombafogyasztás jelentôsen elmarad a nyugat-európai, évi 3,0 kg/fô fogyasztástól. Az ágazatban rejlô komoly gazdasági potenciált mutatja, hogy számtalan ágazati tanulmány és a legfrissebb szakmai állásfoglalások szerint a magyar gombatermelés 5 év alatt legalább a duplájára, 50–70 ezer tonnára bôvíthetô, miközben az ágazatban foglalkoztatottak száma is 8–10 ezer fôre emelkedne, a jelenlegi 3–5 ezerrôl. A termelési érték így elérheti az évi 35–40 milliárd forintot a jelenlegi 12–13 milliárddal szemben.

agrárium

2013. augusztus

agrárium 2013. augusztus 23. évfolyam 8. szám Szerkesztôbizottság Prof. Dr. Jávor András, rektorhelyettes Debreceni Egyetem Dr. Kapronczai István, fôigazgató Agrárgazdasági Kutatóintézet Dr. Konrád Szilárd, kommunikációs referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Mikula Lajos, elnök Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Pesti Csaba, Ph.D, mezôgazdasági igazgató Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Tóth László, egyetemi tanár Szent István Egyetem z Felelôs szerkesztô Szujó Béla z Elôfizetés: [email protected] z Felelôs kiadó Farkas Tamás, vezérigazgató z Lapalapító Farkas József, elnök Szaktudás Kiadó Ház z Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor z Nyomás Hivatalos Biztonsági, Okmány-, Értékpapír és Menetjegynyomda Kft. HU-ISSN 1215-8380


8/7/2013

11:23 PM

Page 55


8/7/2013

11:23 PM

Page 56

8. augusztus Ára: 499 Ft

Recommend Documents