6 7. június július Ára: 499 Ft

23. évf. 2013/6–7. június–július

agrárium

Ára: 499 Ft

Tartalom 3

Tisztelt Olvasó! E számunkban tanulságos összeállítást olvashatnak a magyar agrárgazdálkodás egyik legkényelmetlenebb szeletérôl, a megtermelt áru mozgatásának költségeirôl. A gyakorló szakember számára aligha kell hosszan magyarázni, milyen tetemes összeget emészthet fel mindaz a tevékenység, amelyet modern kifejezéssel logisztikának nevezünk, és a talaj elôkészítésétôl, a napos állatok kihelyezésétôl, a permetezésen és az állatorvosi vizsgálatokon keresztül a betakarításig, illetve az állatok leadásáig minden mozzanatban ott dolgozik. Megkerülhetetlen. Hazánk földrajzi adottságai ez ügyben túlságosan sok ügyeskedésre nem adnak lehetôséget. Vasúti hálózatunk a trianoni békekötésig egységes hálózatként fejlôdött, ám a történelem ezt a folyamatot erôteljesen átrajzolta: ma Magyarországon a tömegáru szállításában a közút játssza a meghatározó szerepet. Az viszont rendkívül költséges. Egy sima billencses IFA (már az a kevés, ami e derék keletnémet gyártmányokból ma még fut) kilométerenként 200 forint alatt nem indul kombájn alá a táblára, rövid távú, lepakolásos-várakozós menetben pedig ennek duplája is lehet a tarifa. Az a gazdálkodó sem jár igazán jól, aki saját gépeivel hordja telephelyére a betakarított árut, mert a 400 forintos gázolajból csak literenként 10–15 forint igényelhetô vissza az adóhatóságtól költségtényezôként – naponta két-három üres fuvar ezt a kedvezményt el is viszi. Csakis üdvözölni lehet tehát azt a kormányzati szándékot, amely – legalábbis lapzártánkkor érkezett információk szerint – a hazai gazdálkodókat súlyosan érintô ezen költségelem mérséklését tûzte ki célul. Többféle megoldás felmerült az elmúlt években: kezdve a vasúti transzferköltségek állami csökkentésétôl, az „igazoltan legális” közúti fuvarozás költségvetési terheinek elengedéséig. Szó esett arról is, hogy a gazdák tömegárujának deponálása esetleg a közraktári rendszerhez kapcsolódó logisztikai szervezet révén kaphatna költségkímélô segítséget, vagy a rendelkezésére álló vízi szállítás lehetôségeinek adna erôteljes lökést valamilyen célszerû kormányzati program. Örvendetes tény, hogy a kormányzat mindezek ügyében lépni kíván. A gazdák költségei egy jól mûködô – állami támogatással beindított – rendszerben akár ötödével is csökkenhetnek.

Kamara 4 Július végéig igényelhetô az anyatehéntartás támogatás 5 Erdészek figyelem!

Agrárstratégia

55 A baromfiágazat elsô negyedéve

Növénytermesztés

11 A szállításon úszhat el a haszon

29

Vidékfejlesztés 70 HANGYA, a vidékmentô szövetkezet 71 Útjára indult a „Vidékjáró”

Repcetermesztés 29 Hullámzó repcetermesztési kedv 32 Ôszi káposztarepce fajtakísérletek 35 Bemutatkoztak a DEKALB-repcék 38 A repce tápanyagigénye és -pótlása 42 A repce komplex növényvédelme 48 A repcebetakarítás berendezései, adapterei 50 „Feltörekvô” növények a Lajtamag partnereinél

Rendezvény 64 Fliegl-gyáravató Németországban 67 KITE: negyven éve az élvonalban 68 A világ nem áll meg…

Növényvédelem 16 Szôlôvédelem a kötôdés után 18 Az innováció mindenek felett

Állattenyésztés 58 Sertésstratégia – nemzeti ügy 62 Idôjárástól függô méztermelés

6 Elônyben a földmûvesek

Baromfi

Élelmiszeripar 72 Présben a hazai élelmiszeripar

Agrárenergetika 74 Izlandi-magyar geotermikus szaktudás 76 Biogáztermelés, az ideális melléküzemág

tartalom

48

64

2013. június–július

agrárium

4 Kamara

Július végéig igényelhetô az anyatehéntartási támogatás Segít a kamarai tanácsadó! Idén is igényelhetô az ún. termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás. A feltételekben és a kérelmek benyújtásának módjában tavaly óta nem történt változás. A támogatási kérelmeket július 31-ig kell eljuttatni a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes megyei kirendeltségéhez.

A

termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás kizárólag azokra az ENAR nyilvántartásba bejelentett húsvagy kettôs hasznosítású nôivarú szarvasmarhákra igényelhetô, amelyek a kérelem postára adásának napján legalább nyolc hónaposak, és olyan állományhoz tartoznak, amelyben hústermelés céljából nevelnek borjakat. Emellett a tenyészet gümôkór-, brucellózis- és leukózismentességét is igazolni kell, erre a támogatási kérelem fôlapján (K13600/K13601) van módja az igazolás kiadására jogosult hatósági állatorvosnak. Amennyiben a gazdálkodó több olyan tenyészettel rendelkezik, amelyekben kérelmezett állatokat tart, és azok eltérô állatorvosokhoz tartoznak, akkor a kérelemhez állatorvosi igazolás pótlapo(ka)t (K13605) kell csatolni. Más állatorvosi igazolást nem fogad el az MVH! Ha a termelô a birtokon tartási idôszak alatt a kérelmen bejelentett állatát olyan másik (saját) tenyészetébe szállítja át, amelyre nem adott be állatorvosi igazolást, akkor a tenyészetre vonatkozó igazolást legkésôbb az átszállítást követô 30 napon belül meg kell küldenie az MVH-hoz a K13606 Tenyészet ódosítási kérelem nyomtatványon. Az igazolással nem rendelkezô tenyészetben tartott állatokra támogatás nem adható. A gazdálkodóra vonatkozó jogosultsági feltételek is igen szerteágazóak. Eszerint a támogatást csak azok az állattartók igényelhetik, akik gondoskodnak az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról, központi lajstromszámmal ellátott, támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhûtött szaporítóanyagot használnak, a termékenyítéseket és fedeztetéseket, a pároztatásokat, illetve az embrióátültetéseket pedig bejelentik a NÉBIH központi adatbázisába. A támogatáshoz legalább három állatot kell bejelenteni, amelyeket a kérelem postázásától hat hónapig folyamatosan a tenyészetben kell tartani. A tartási kötelezettséget akkor is teljesítettnek tekinti a hivatal, ha a kérelemben szereplô állatot – esetleges elhullásakor, igazolt kényszervágásakor illetve tenyésztési selejtnek minôsítésekor – 60 napon belül pótolja a gazdálkodó. További elôírás, hogy a kérelemben feltüntetett állatok legalább 30%-ának legyen ellése 2013. január 1. és 2013. december 31. között, a született borjak a születésüktôl legalább egy hónapon át az anyjukkal azonos

agrárium


tenyészetben maradjanak, illetve a birtokon tartás teljes ideje alatt az üszôk aránya ne haladja meg a 40%-ot. Figyelem! Támogatási kérelemnek kizárólag a K13600/K13601 fôlap és a K13602 betétlap(ok) együttes beadása minôsül! A K13600 fôlapot a legfeljebb 120 ezer kilogramm tejkvótával rendelkezô termelôknek kell kitölteniük. Az ennél nagyobb tejkvótájú gazdálkodók a K13601 fôlapon igényelhetik a támogatást, ha a kérelemben feltüntetett állataikat tejtermelést nem folytató tenyészetben tartják, és vállalják, hogy azokat a továbbiakban sem tejtermelésre hasznosítják. A K13602 betétlapból pedig annyit kell beküldeni, amennyire szükség van az összes kérelmezett állat feltüntetéséhez. Az ügyfél adatai a K13603, a kérelmezett állatok száma a K13604, a tenyészetre vonatkozó adatok a K13606 adatlapon módosíthatók. A K0707 betétlap az átruházási kérelem, a K0708 a vis maior bejelentés, a K0709 pedig a visszavonási kérelem formanyomtatványai. Nem jogosult a gazdálkodó a támogatásra, ha nincs regisztrációs száma, valamint érvényes bankszámlaszáma, illetve nem szerepelteti a kérelmen vállalkozása KKV-kódját. A kérelmek késedelmes beérkezése a támogatás munkanaponként 1%-os csökkentését vonja maga után, 25 naptári napon túli késedelem esetén viszont a hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet, és ekkor már vis maior kérelem elfogadása sem lehetséges. Az anyatehéntartással kapcsolatos további részletek és jogszabályi hivatkozások a 88/2013 (V. 30.) számú, a 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igénylésérôl szóló MVH Közleményben találhatók. Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. Varga Sándor, jogcímfelelôs Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gazdálkodói Információs Szolgálat „Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.”

Kamara 5

Erdészek figyelem! Segít a kamarai tanácsadó! Július hónap lesz az erdôszerkezet-átalakítási és az erdô-környezetvédelmi támogatási kérelmek benyújtási idôszaka!

A

z erdészek az idén korábban, tehát már júliusban igényelhetnek támogatást az erdôszerkezet átalakításához, és az erdô-környezetvédelmi intézkedésekhez, mint például a nem ôshonos, agresszíven terjedô fafajok irtásához. A nem termelô beruházások esetében hektáronként 2090 eurónak megfelelô forintösszeg – 610 ezer forint – is igényelhetô. A támogatási kérelmeket július 2. és július 31. között elektronikusan, ügyfélkapun keresztül lehet beadni. Az erdôszerkezet-átalakítási támogatás célja az erdôk természetességének, biológiai sokféleségének, egészségi állapotának javításához kapcsolódó, nem termelô beruházások támogatása, a leromlott szerkezetû vagy idegen fafajokból álló erdôtársulások tájhonos, adott termôhelynek megfelelô, természetes erdôtársulásokká történô átalakítása, valamint a megfelelô elegyesség, illetve többszintes állományszerkezet kialakítása révén. A támogatásról a 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet tartalmaz részleteket. Ezek közül kiemelten fontos, hogy mire és milyen mértékben lehet igényelni támogatást. A támogatás normatív, területalapú, vissza nem térítendô, mely a következô tevékenységek elvégzéséhez igényelhetô. Az erdôállomány alatti erdôsítéssel, valamint állománykiegészítéssel történô szerkezetátalakítás esetén a támogatható terület nagysága legalább 1 hektár területû teljes erdôrészlet, a támogatás mértéke pedig az elôbbinél 1400, míg az utóbbinál 496 eurónak megfelelô forintösszeg hektáronként. A tarvágást követô szerkezetátalakítás történhet fafajcserével; fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel; valamint fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel. Ennek megfelelôen a hektáronkénti támogatás alakulása sorrendben 1019 euró; 1670 euró; valamint 2090 eurónak megfelelô forintösszeg. A támogatható terület ebben az esetben is legalább 1 hektár. Azonban a tarvágással érintett teljes erdôrészleten túl ebben az esetben a részterület is támogatott. Ha egy erdôrészleten belül egyidejûleg több részterületet érint a tarvágás, akkor az erdôrészlethez kapcsolódóan a részterületek együttes területét kell feltüntetni. Az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdô-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendeletben találunk részleteket. Támogatás igényelhetô az alábbi célprogramok elvégzésére: a) agresszíven terjedô, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 274 euró/ha/év);

b) szálaló erdôgazdálkodás célprogram (idôtartama 10 év, a támogatás mértéke 230 euró/ha/év); c) erdôállományok kézimunka-igényes ápolása célprogram (idôtartama 10 év, a támogatás mértéke az elsô évben 274 euró/ha, a második évtôl 106 euró/ha/év); d) ôshonos erdôállományok tarvágásos felújításának viszszaszorítása célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 224 euró/ha/év); e) speciális erdei élôhelyek és természetes erdôfelújítás lehetôségének biztosítása célprogramcsoport: • mikroélôhelyek kialakítása, fenntartása célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 123 euró/ha/év); • a véghasználat során facsoportok visszahagyása célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 129 euró/ha/év); • erdôfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás célprogram, (idôtartama 5 év, a támogatás mértéke az elsô évben 274 euró/ha, a második évtôl 106 euró/ha/év) f) véghasználat elhalasztása talaj- és élôhelyvédelem céljából célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 280 euró/ha/év); g) közjóléti célú erdôk fenntartása célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 280 euró/ha/év); h) erdei tisztások kialakítása és fenntartása célprogram, (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke az elsô évben 274 euró/ha, a második évtôl 50 euró/ha/év) i) természetkímélô anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram (idôtartama 1 év, a támogatás mértéke a kiközelített faanyag után 17,45 euró/m³, de legfeljebb 50 m³nek megfelelô euró hektáronként). Fontos szabály, hogy az erdô-környezetvédelmi intézkedésekben részt vevô gazdálkodóknak teljes gazdaságuk területén be kell tartaniuk a kölcsönös megfeleltetés feltételrendszerét. Támogatási kérelmet benyújtani mindkét jogcím esetében csak erdôgazdálkodók jogosultak, a jogosultságnak az adott területre határozatlan idôre vonatkozóan fenn kell állnia. Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. Szomi Edina Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gazdálkodói Információs Szolgálat „Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.”


agrárium

6 Agrárstratégia

Elônyben a földmûvesek Kissé furcsa körülmények között, a jobboldali ellenzék hangos tiltakozása közepette, de nagy többséggel fogadta el a parlament június végén a hazai termôföld forgalmazásának új szabályait rögzítô törvényt. A jogalkotás elodázhatatlan volt, egyrészt az uniós kötelességeink, különösen a tôke szabad áramlása elve miatt, másrészt mert jövôre lejár a hazai birtokokat védô merev, a külföldieket korlátozó vásárlási moratórium.

F

ont Sándor fideszes képviselô, a mezôgazdasági bizottság elnöke a termôföld forgalmazásáról szóló törvény záróvitájában kijelentette: igenis meg kell nyitnunk az Európai Unió ötszázmillió állampolgára elôtt a hazai földhasználat lehetôségét, erre kötelez bennünket az errôl aláírt csatlakozási szerzôdés, de a spekulánsokat kizárjuk a birtokszerzésbôl. A javaslattal kapcsolatban a kormányzatot a Jobbik hazaárulással vádolta meg, a baloldali ellenzék pedig részben a piacra termelô, legálisan mûködô állattenyésztés elsorvadását vizionálta. Az ökopárti álláspont szerint az ügyben nem folyt le érdemi társadalmi vita. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a zárószavazás elôtt minden vádat visszautasított és kijelentette, hogy a jövôben Magyarországon csakis az úgynevezett földmûves szerezhet mind földtulajdont (ha az illetô természetes személy), mind földhasználati jogot (ez a céges formában mûködô termelôk számára lesz elérhetô).

Korlátozott birtokméret A jogszabály mindenesetre valóban egyértelmûen rögzíti, hogy Magyarországon termôföldet kizárólag természetes személy vásárolhat. A kitüntetett kedvezményezettek között elsô helyen szerepel a „földmûves”, aki „Magyarországon egyéni vállalkozóként, ôstermelôként, családi gazdálkodóként, gazdálkodó család személyesen közremûködô nagykorú tagjaként, önfoglalkoztatóként nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki mezô-, erdôgazdasági tevékenységet, illetve a mezô-, erdôgazdasági és az azokat kiegészítô tevékenységet fôfoglalkozásként (élethivatásszerûen) vagy mellékfoglalkozásként folytatja és legalább középfokú mezôgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik”. Külön kategóriát jelent a „fôfoglalkozású földmûves”, vagyis az a földmûves, „aki a birtokában lévô földeken úgy folytat önálló gazdálkodást, hogy más foglalkoztatónál nem áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló tagsági és egyéb jogviszonyban, továbbá a törvényes munkaidônek legalább a felében személyesen folytat mezôgazdasági tevékenységet, és éves jövedelmének több mint a fele e tevékenységébôl származik”. A törvény az uniós szabályok érvényesítése érdekében bevezet egy külön jogosultsági kategóriát, amely szerint a hazai földhasználatra jogosult a „tagállami állampolgár”, a többiek külföldinek számítanak. A belföldi és tagállami állampolgárok számára alanyi jogon jár egy hektár termôföld megszerzésének lehetôsége.

agrárium


A maximális birtokméret elvileg 1200 hektár lesz, ez azonban bizonyos szempontok – foglalkoztatás, állattenyésztés – alapján a jövôben 1800 hektárig növelhetô lesz. Vagy még ennél is tovább: egy késôbbi, a kormányzat által kiemelt jelentôségû agrárvállalkozásokról, mintagazdaságokról szóló törvényben a kormány által késôbbiekben meghatározandó szempontok szerint kiválasztott hazai tulajdonú cégek gyakorlatilag akár teljes mértékben mentesülhetnek a korlátozások alól. A jogszabály a belföldieket illetô forgalmi jogszabályokra nézve a jövô év elején, a külföldiekre, tagállami polgárokra vonatkozóan májusban lép hatályba.

Elôvásárlás A jövôbeli adásvételek során az államnak elôvételi joga lesz és kulcsszerepbe kerülnek a most felálló helyi földbizottságok. Rendkívüli jelentôségû az úgynevezett prioritási lista, vagyis az a sorrend, hogy a birtokok megszerzésekor kinek milyen elôvásárlási joga van. E szerint a) az állam a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekû cél megvalósítása érdekében; b) a földet használó olyan földmûves, ba) aki helyben lakó szomszédnak minôsül, bb) aki helyben lakónak minôsül, vagy bc) akinek a lakóhelye vagy a mezôgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képezô föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elôl el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; c) az olyan földmûves, aki helyben lakó szomszédnak minôsül; d) az olyan földmûves, aki helyben lakónak minôsül; e) az olyan földmûves, akinek a lakóhelye vagy a mezôgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képezô föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elôl el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. A jogszabály megfogalmazása szerint a föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerzôdésbe (a további-

Agrárstratégia 7 akban: adás-vételi szerzôdés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell az e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elôvásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerzôdést – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – az elôvásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fôvárosban a fôvárosi kerületi önkormányzat) jegyzôje útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerzôdést a más törvényen és a megállapodáson alapuló elôvásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. Ha az állam illetékes szervei nem találnak kifogásolni valót a tervezett adásvételben, akkor a mezôgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából. A helyi földbizottság – a mezôgazdasági igazgatási szerv megkeresésének a beérkezésétôl számított – 15 napon belül adja ki az adás-vételi szerzôdés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását. A helyi földbizottság az adás-vételi szerzôdést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen a következô szempontok szerint értékeli: a) az adás-vételi szerzôdés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére;

b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatályba lépése elôtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerzôdést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba; c) az adás-vételi szerzôdés jóváhagyása esetén az adásvételi szerzôdés szerinti vevô, illetve a jegyzék szerinti, az elsô helyen álló elôvásárlásra jogosult ca) alkalmas-e az adás-vételi szerzôdésben (és egyéb jogszabályokban) meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére, cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövôben az elôvásárlási jogát visszaélésszerûen gyakorolhatja, vagy cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát; d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevô elôvásárlásra jogosultat tartott távol az elôvásárlási jogának gyakorlásától. Mindezek alapján – szakértôk szerint – a helyi földbizottságoknak nagyon jelentôs szerepük lesz az adás-vételek lebonyolításában, mivel az állam az esetek többségében valószínûleg nem él majd elôvásárlási jogával, így az ügyeket helybe utalja majd. A helyi bizottságok szervezésében, mûködésének segítésében várhatóan helyet kapnak majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szervei is. F. T.

Méltó régi, nagy híréhez... 60 éve kapott állami minôsítést Európa elsô kukoricahibridje, a martonvásári MV-5. A következô évtizedekben a martonvásári hibridek Európaszerte hódítottak, alkalmazkodóképességük kiemelkedô termésátlagokat produkált itthon és távoli vidékeken egyaránt. A Marton Genetics az utóbbi 5 évben ezt a sikerpályát folytatja legújabb nemesítéseivel, amelyek méltó vetélytársai a külföldi márkák hibridjeinek. A 60 éves jubileum okán a Bázismag Kft. elôadássorozatot szervezett, amelynek június 20-i, szarvasi állomásán 124 érdeklôdô hallgatta a vetô-

magtermesztés mûszaki- és technológiai hátterének fejlesztési lehetôségeit. A konferenciát Kristóf Ákos, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetôje nyitotta, majd Marton L. Csaba az MTA doktora vezette be a hallgatóságot a magyar hibridkukorica 60 éves történelmébe. Dr. Oross Dénes, a Marton Genetics hibrideket forgalmazó Bázismag Kft. ügyvezetôje szerint az elmúlt 5 évben bebizonyosodott, hogy a kárpát-medencei éghajlatra fejlesztett új MG hibridkukoricák nem csupán termésátlagban, hanem vízleadásban és alkalmazkodóképességükben is versenyképesek. Szabó Gyula, a KITE üzletág-vezetôje a lineár és a körforgó öntözôtechnikák elônyeirôl beszélt. Ezt támasztotta alá Szitó Imre, a Szarvas Agrár Zrt. vezérigazgatójának prezentációja: ôk 2005 óta eredményesen fejlesztik a gazdaság öntözôrendszerét lineár berendezésekkel. Égetô Sándor, a HódMezôgazda Zrt. vetômag-üzletág igaz-

gatója arról számolt be, hogyan építettek ki 1250 hektáron lineár és körforgó öntözôket, elôsegítve a vetômag-elôállítás hatékonyságát. Az öntözés ökonómiáját Karácsonyi Péter, a SZIE Intézet igazgatója vette górcsô alá. Inspiráló elôadásokat hallhattunk a KITE üzletág-igazgatóitól: Balogh Viktor az RTK vezérlésre alapozott mûveletekrôl beszélt a hibridkukorica vetômagtermesztésében, Kolop László pedig bemutatta az egyenletes kelést biztosító magágykészítést és vetéstechnológiát. Végezetül Kiss Gábor, az AgroKaba Kft. növénytermesztési vezetôje megosztotta pozitív tapasztalatait a Marton Genetics hibridkukoricák vetômag-elôállításával kapcsolatban, és részletesen beszámolt az alkalmazott technológiáról, új lendületet adva a vetômagtermesztésben érdekelt résztvevôknek.


agrárium

N ö v é n y t e r m e s z t é s 11

A szállításon úszhat el a haszon „Mint a szerencsejáték” – így összegzi Hevér András mórahalmi gazdálkodó az Agráriumnak mindazt, ami a termés betakarítása utáni szállítási-logisztikai költségek alakulását jellemzi. Az üzemanyagárak hullámvasútszerû változásait követni szinte lehetetlen, a jobb árat kínáló felvásárló ajánlata pedig gyakran azért bizonyul kedvezôtlennek, mert elvárja a betárolási helyre szállítást: tonnakilométereken úszhat el akár a tervezett haszon fele is.

N

em véletlen tehát, hogy a kormányprogram hangsúlyos eleme a helybeli felvásárlás, a „termékgyûjtô” pontok szerepének erôsítése, mivel a mezôgazdasági termékek túlnyomó többsége olyan tömegáru, amelynek fajlagos elôállítási és értékesítési költségeit nagyban növeli a puszta mozgatás, a ma sokat emlegetett logisztika költsége. Forintra számolva: a belföldi fuvarozás díja kilométerenként és tonnánként a gödöllôi Mezôgazdasági Gépesítési Intézet adatai szerint átlagosan 1215 forint, amennyiben messzebb van a célállomás, mint 50 kilométer. Ez alatt a távolság alatt a kamionok nem vállalják a fuvart, vagy ki kell fizetni egy 700–750 forintos minimális tonnánkénti árat. 12 tonnás pótkocsival viszont olcsóbb is lehet az üzlet: kilométerenként és tonnánként 65–80 forint lehet az ár. Ha viszont 200 kilométernél is messzebb re kell utaztatni a gabonát, kamionos ajánlatot kaphatunk már 20 forint alatti áron is. Külföldre már valóban nagyon egyedi ajánlatokat kap az ember, ennek oka az is, hogy nem mindegy, van-e visszfuvar. A környezô EU-tagországokba, mint például Szlovénia, Románia, csak egy kicsivel drágább az odaszállítás: 15–17 forint tonnánként és kilométerenként. A távolabbi a célpontok (ez jellemzôen Olaszország) árfekvése sem különbözik ettôl: a minimum 700 kilométeres távolságot 2012-ben 14–16 forintjával számolták el.

Földön A helyzetet a kétkezi gazdák számára nehezíti az is, hogy hazánkban az útviszonyok is meglehetôsen kedvezôtlenek. A már idézett mórahalmi gazdálkodó ezt így fordította le: ha a felázott úton elakad a kamion, azért is én fizetek. Ugyanis míg Nyugat-Európában az utak 96%-át, Magyarországon csak 38%-át fedi szilárd burkolat. A különbség ennél is nagyobb a külterületeken, hiszen míg Nyugat-Európában szinte minden mezôgazdasági út burkolt, addig Magyarországon csak ezek alig egyharmada. A földutak (és a vízelvezetô árkok hiánya) versenyhátrányt jelentenek a szállítási költségek, a szállított áru mennyiségének és minôségének megôrzése, a munkagépek és szállítójármûvek elhasználódása terén, de az idôráfordítás, sôt, a munkamorál tekintetében is. A külterületi mezôgazdasági utak önkormányzati tulajdonban vannak, az önkormányzatok szûkös forrásaikat azonban elsôsorban a belterületekre összpontosítják, a gazdasági tárca pedig érdemben nem foglalkozik a külterületi földutakkal (igaz, a Vidékfejlesztési Minisztérium már ta-

valy is írt ki olyan pályázatot, amely kifejezetten a gazdálkodási célú utak korszerûsítéséhez biztosít támogatást – ezt az idei második felévben várhatóan újra meghirdetik). Az utak javításához és újak építéséhez a közlekedési, a fejlesztési, valamint az önkormányzati ágazatok együttmûködésére lenne szükség. A szomszédos településeket összekötô külterületi földutak kiépítése közforgalmi úttá nemcsak a mezôgazdaságot szolgálná, hanem a vidéki lakosság és vállalkozások összefogását, ellátását, szervezését és önszervezôdését is segítené. A tömegáru szállításában elvileg megoldást jelenthetne a vasút, de itt is sok a gond. A vasúti szállítás a mezôgazdasági áruféleségek közül elsôsorban az ömlesztett száraz áruk (termények) esetében jellemzô, ezek részaránya az összes áruszállításból 12–13%-ra tehetô. Az élelmiszer-ipari áruféleségek közül csupán olajszármazékokat, melaszt és konzervipari késztermékeket szállítanak vasúton. A hûtött áruféleségek és élôállatok vasúti szállítása megszûnt – tulajdonképpen a hûtött vagon fogalma is „kiment a divatból”. Az ömlesztett száraz áru vasúti szállításának legfontosabb úti céljai sorrendben a tengeri kikötôk (Koper, Rotterdam, Constanta stb.), a francia, német és olaszországi, valamint a belgiumi és hollandiai élelmiszer-ipari cégek telephelyei, továbbá az olaszországi és romániai malmok. A belföldi áruszállításban 200 kilométer alatti távolságra egyelôre nem éri meg a vasutat használni. A vasúti áruszállítás súlyos versenyképességi problémákkal küszködik. Ezek közül az elsô helyen említendô, hogy Magyarországon európai összehasonlításban nagyon magas a pályahasználati díj. E tétel a vasúti áruszállító cégek költ2013. június–július

agrárium

12 N ö v é n y t e r m e s z t é s ségei között akár 30%-os részarányt is képviselhet. (Megjegyzendô: a pályahasználati díj általában alacsonyabb, mint amennyit a pályafenntartás költségei indokolnak, a különbözetet országonként eltérô állami támogatásként kapja meg a pályavasút.) Összes vasúti terményszállító kapacitásunk havi 150–200 ezer tonnára tehetô, ami az ôszi csúcsidôszakban nagyon kevésnek bizonyul, míg az év többi részében rendszerint kihasználatlanok a speciális gabonavagonok. A vasúti áruszállítás versenyképességét nagyban gyengíti a hosszú fordulóidô és a visszfuvar hiánya. Sok vasúti berakóhely mellékvonal mentén van, amelyeket évrôl évre ismétlôdô viták során elhangzó pro és kontra érvek alapján fel akarnak számolni. Kicsi a berakókapacitás, többszöri beállással kell rakodni, a berakás sok helyen idôjárásfüggô, hosszú a várakozási idô. Ma nagyon kevés kivételtôl eltekintve csak a régi betonsilók rendelkeznek iparvágánnyal és alkalmasak bármilyen idôjárási viszonyok mellett a vasúti rakodásra. A vasút szervezetlen munkája miatt azonban a meglévô kevés iparvágány sincs kihasználva, a feladók szívesebben szállíttatnak közúton. A folyami kikötôi munkát sem lehet a vasútra szervezni: a hazai magánvasutak nem érkeznek pontosan, a vonatok gyakran órákig vesztegelnek egy-egy állomáson, de egynapos késés is elôfordul. Az EU vasúti áruszállításában egyelôre komoly akadály, hogy a tagállamok nemzeti határain többnyire személyzetváltás történik, a határon áthaladó mozdony anyagi vagy természetbeni ellentételezésért fut, nyelvi, mûszaki, néha pedig politikai okokból. Jóllehet, ma a legtöbb európai országban számítógépes rendszerek rögzítik a vonatok útját, ezek egymással nem kompatibilisek, ezért az ügyfelek többnyire csak addig tudják nyomon követni a feladott áru tartózkodási helyét, amíg a vonat el nem hagyja az ország területét. Ennél nagyobb gond, hogy a vasutak sem látják egymás adatbázisát, így nem tudnak idôben meghozni olyan operatív intézkedéseket, amelyek segítségével minimalizálhatnák a kiesô idôt.

Vízen A Duna az év kilenc hónapjában hajózható, eltekintve az árhullámok esetében életbe léptetett, néhány hétre szóló hajózási tilalmi idôszakoktól, valamint az idônkénti alacsony vízállástól. Szemestermény-berakó kapacitásból a folyam mentén nincs hiány (pl. Gönyû, Baja, Mohács, Dunaföldvár, Bogyiszló, Fadd-Dombori stb.), fedett rakodóhely azonban még nincs minden kikötôben Az elmúlt években évi 2–2,5 millió tonna szemes termény hagyta el hajón az országot, a Dunán azonban akár havi 300 ezer tonna mezôgazdasági eredetû ömlesztett száraz áru is kivihetô. A folyami áruszállítás nyáron és ôsz elején lenne ideális, de a csúcs rendszerint október végén kezdôdik. Míg északra többnyire olajos magvakat szállítanak a hajók, délre döntôen gabonaféléket. A fuvardíjak Budapest–Rotterdam (30–32 euró/tonna), illetve Budapest–Constanta (22–24 euró/ tonna) viszonylatban gyakorlatilag évek óta stagnálnak jórészt a rendelések visszafogottsága miatt. Ha az alacsony vízállás miatt nem lehet megrakni a hajót, a fuvarozók 10 centinként 2–3 euró/tonna ext-

agrárium


raköltséget számítanak fel. A visszfuvar kevéssé jellemzô, prompt ügyletek kivételével, ilyenkor akár 50%-os árengedmény is elérhetô. Az ömlesztett száraz áru szállítására alkalmas ún. bulk konténerek Magyarországon még nem terjedtek el, nincs elég vasúti kocsi, technikailag nem készültek fel erre sem a raktárak, sem a magyar dunai kikötôk. A belvízi áruszállításban óriási lehetôségek rejlenek, hiszen ez olcsóbb, gazdaságosabb és környezetbarátabb a többi fuvarmódnál. Félô azonban, hogy a pozsonyi (folyami–tengerjáró és folyami hajók közötti átrakodás, konténerek kezelése), a linzi (konténerhajók fogadása), valamint a kremsi kikötô fejlesztései miatt versenyhátrányba kerülünk. Az újabb fejlesztési tervek (pl. a Via Donau és a kremsi kikötôi társaság által kezdeményezett konténerszállítási rendszer mûködtetése Krems és Constanta között) már 2009-tôl évi 7500 kamiont vont ki a közutakról, és az ázsiai és közel-keleti térségbôl érkezô óceánjárók egy hetet takaríthatnak meg, ha Rotterdam helyett a fekete-tengeri kikötôt használják. A dunai konténeres áruszállítás megvalósításához a kikötôknek fejleszteniük kell közúti és vasúti összeköttetéseiket, valamint vámkezelési szolgáltatásaikat. Ausztriában erre már sor került, de más országokban – így Magyarországon is – komoly beruházásokra lenne szükség. Az ausztriai fejlesztések mindemellett a vízállási viszonyok rendezésére is kiterjednek, a vízszint megemelése érdekében Bécstôl keletre a meder megerôsítését illetve a folyamszélesség szûkítését tervezik. V. T.

P r 13

Tízedik születésnapját ünnepelte idén tavasszal a Cseber Non-profit Közhasznú Kft., a növényvédô szerrel szennyezett göngyölegek és csávázott vetômagos zsákok visszagyûjtésére és ártalmatlanítására létrehozott non-profit szervezet. Partnereink száma folyamatosan nô, így e kerek évfordulón elmondhatjuk, hogy mára szinte valamenynyi Magyarországon dolgozó növényvédôszer-gyártó és importôr tagja e szervezetnek, így a magyar növényvédô szer és csávázott vetômag piacot hulladék visszagyûjtési szempontból több mint 92%-ban lefedi. Hogy mûködik a növényvédô szerrel szennyezett hulladék visszagyûjtésének rendszere? • A növényvédôszer-gyártók (importôrök), valamint fémzárolt-, csávázottvetômag-elôállítók – akik a termékdíjfizetésre, visszagyûjtésre és ártalmatlanításra elsôdlegesen kötelezettek – a kibocsátásukkal arányos szolgáltatási díjat fizetnek a Cseber Kft.-nek, azaz finanszírozzák a rendszer mûködését. • Ezzel a gyártó hulladékkezelési feladata átszáll a Cseber Kft.-re, aki a befolyt összegbôl fedezi a teljes visszagyûjtési rendszer mûködtetését. • Cseber Kft. országszerte szerzôdést kötött növényvédôszer- és vetômag-nagykereskedô cégekkel, ahol az üres és háromszor kimosott göngyölegeket, vetômagzsákokat a felhasználótól – a meghirdetett gyûjtési idôszakokban – térítésmentesen átveszik. • Direkt mailen, a szaklapokban feladott hirdetésekben, a www.cseber.hu honlapunkon naprakészen tájékoztatjuk a felhasználókat. • Mindenekelôtt tudatosítjuk a felhasználókkal, hogy a növényvédô szeres göngyöleg veszélyes hulladék, annak ôk a tulajdonosai, és ha nem adják át Cseber Kft.-nek, nekik kell a saját költségükön azokat ártalmatlanítaniuk. A növényvédô szerrel szennyezett flakonok, kannák, zsákok visszagyûjtése beépült az agrárinput-forgalmazók rendszerébe, mondhatjuk, versenyhátrányba kerül az a forgalmazó, aki nem vesz részt a visszagyûjtésben. Ennek köszönhetô, hogy a gyûjtôhelyeink száma évrôl évre nô, mára már meghaladja a 130-at. A gyûjtôhelyek munkája, szervezôképessége folyamatosan fejlôdik. A hagyományosan jól és sikeresen mûködô – KITE, IKR Agrár, Hôgyész, Alisca Kft., Bo-Ti Zrt. – mellett több, a forgalmát tekintve kisebb nagykereskedô/gyûjtô-

hely is nagyobb figyelmet fordított e tevékenységre. Hangsúlyozni kell, hogy a visszagyûjtés nem verseny, az alapvetô célját a Cseber Kft. elérte azzal, hogy a felhasználók akár 5–10 km-en belül találhatnak olyan nagykereskedôt, ahol a göngyölegeket térítésmentesen átveszik. A 2013. évi tervek Az eddigi gyakorlatnak megfelelôen a következô gyûjtést, a szokásos „NYÁRI GYÛJTÉST” az idei évben is a júliustól szeptemberig tartó idôszakra tervezzük. Kommunikációnkban erôteljesen hangsúlyozni kívánjuk az alábbiakat: • A háromszor kimosott növényvédô szeres göngyöleg – a gyûjtôhelyre szállítás szempontjából – nem számít veszélyes hulladéknak, ezért a göngyöleg tulajdonosa (a felhasználó) a saját hulladékát a saját szállítóeszközével, minden külön engedély nélkül beszállíthatja a legközelebbi gyûjtôhelyre. • A gyûjtôhelyek átvételi elismervényt állítanak ki, melyet 5 évig kell megôrizni. • A gyûjtôhelyrôl NK-jeggyel szállítjuk el a hulladékot. • Kizárólag növényvédô szerrel szennyezett üres, kimosott göngyölegeket és csávázott vetômagos zsákokat veszünk át. • Növényvédôszer-maradékot tartalmazó göngyölegeket nem veszünk át. Az üres göngyölegek gazdáihoz • Tudatosítani szeretnénk, hogy a kiürült növényvédô szeres csomagolóanyag veszélyes hulladék, melynek a felhasználó a tulajdonosa. • A kimosott mûanyag kannákat a meghirdetett gyûjtési idôszakokban, a kiválasztott gyûjtôhelyre vigyék vissza. Kérjük, elôzetesen egyeztessenek a gyûjtôhely képviselôjével a visszaszállítás pontos idôpontjáról és a hulladék átadásának módjáról. Gyûjtôhelyeink és a gyûjtésben részt vevô felhasználók közremûködését és fáradságos munkáját ezúton is nagyon köszönjük és támogatásukra a jövôben is számítunk.

Lantos Péter Cseber Non-profit Közhasznú Kft. ügyvezetô igazgató


agrárium

14 N ö v é n y t e r m e s z t é s

A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. alábbi tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja leendô Partnerei figyelmébe A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének rövid bemutatása a megalakulástól napjainkig A Galldorf Zrt. jogelôdje, a Galldorf Kft. 1997. évben alakult 3 millió Ft törzstôkével. A megalakulást követô években cégünk fô tevékenysége a broilercsirke-nevelés és a – fôleg saját célra történô – keveréktakarmány-gyártás volt. Az 1998-2003-as években a Galldorf Kft. intenzív technológiai fejlesztésbe kezdett.Több ütemben 188 millió Ftra emeltük a cég törzstôkéjét, támogatásból, hitelbôl és saját erôbôl 8000 m2 alapterületû, 13 korszerû baromfi-istállóból álló baromfitelepet és egy 10 tonna /óra kapacitású keverôüzemet létesítettünk. A keverôüzemünkben a keveréktakarmány mellett több gyártósoron premix, zsírpor és full-fat szója elôállítása folyik jelenleg is. A Galldorf Kft. 2006. év végén a csirkenevelést végleg befejezte, a meglevô erôforrásainkat az ömlesztett takarmányok, full-fat szója és a különbözô takarmánykiegészítôk gyártására és forgalmazására fordítottuk. Cégünk fontosnak tartja a dolgozói továbbképzését, a balesetmentes üzemelést és a különbözô minôségbiztosítási rendszerek bevezetését. 2009-ben a már korábban bevezetett HACCP és ISO 9001:2000 tanúsítás mellé megszereztük az ISO 22000:2005 tanúsítást is, amely élelmiszer-ipari szintre emeli a takarmánygyártás során az élelmiszer-biztonság és a minôségirányítás követelményeit. A minôségbiztosítás további erôsítése érdekében 2012-ben cégünk megszerezte a „GMP+ B3” minôsítést is, amely a jó gyártási és kereskedelmi gyakorlat bevezetését és folyamatos ellenôrzését hivatott bizonyítani. 2013 tavaszán bevezettük és auditáltuk a fenntartható bioüzemanyagtermelésre vonatkozó ISCC-EU szabványt is. Minôségbiztosítási rendszereink erôsítése és a full-fat szója gyártási folyamatának kiegészítése érdekében üzembe helyeztünk egy saját GMO-labort, amely különbözô gyorstesztek használatával hivatott elkülöníteni a bejövô alapanyagok és a kimenô késztermékek közül a GMO-t tartalmazó tételeket. A GMO-ellenôrzés mellett a megvásárolt rendszer alkalmas különbözô toxinok mennyiségének (Aflatoxin, DON toxin, Zearalenon stb.) gyors és pontos megállapítására. A 2012-es gazdasági évben az árbevételünk meghaladta a 16 milliárd Ft-ot, a Galldorf Kft. legyártott és értékesített cca. 90 000 tonna ömlesztett és zsákos takarmányt, full-fat szóját, premixet és zsírport. Cégünk ke-

agrárium


reskedelmi részlege a fentiek mellett közel 100 000 tonna gabonát, olajos magot, fehérjehordozót és egyéb takarmányozási alapanyagot értékesített belföldre és exportra. Saját tulajdonú, Hernádon felépített raktárkapacitásunk meghaladja a 30 000 tonnát, ahol szükség szerint akár 1000 tonna árut is tudunk fogadni naponta. 2013. január elsejétôl cégünk átalakult Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zártkörûen Mûködô Részvénytársasággá. A Galldorf Zrt. vezetôinek szakképzettsége (a felsôvezetôk felsôfokú, egyetemi végzettséggel, 2 fô esetében kiegészítô diplomával és szakmérnöki oklevéllel, valamint igazságügyi szakértôi végzettséggel rendelkeznek), lelkesedése, hozzáállása és a termelésben, kereskedelemben megszerzett tapasztalata a biztosíték arra, hogy a cég fejlôdése az elkövetkezô években is dinamikus és töretlen legyen. Takarmánygyártás és -forgalmazás Magyarország egyik legmodernebb, az SGS Hungária Kft. által évente auditált, tanúsított HACCP, ISO 22000:2005 és „GMP+ B3” minôségbiztosítási rendszerben mûködô takarmány-, premix- és full-fat szója üzeme, felkészült szakemberek irányítása mellett saját gyártású termékeivel áll Megrendelôi rendelkezésére.

A takarmányforgalmazáshoz kapcsolódó szolgáltatásaink • Receptúrakészítés, technológiai, fertôtlenítési, állategészségügyi tanácsadás; • mintavételek, laborvizsgálatok, ezen belül toxinvizsgálatok elvégzése, elvégeztetése; • minôségbiztosítási rendszerek kiépítésében történô közremûködés, tanácsadás.

N ö v é n y t e r m e s z t é s 15 Gabonafélék és különbözô takarmányalapanyagok nagykereskedelme Különbözô gabonaféleségek, olajos magvak, fehérjehordozók, malomipari, söripari, szeszipari melléktermékek, takarmány szójaolaj, napraforgó olaj stb. forgalmazásával segítjük Partnereinket. Takarmánykiegészítôk nagykereskedelme Különbözô, a takarmánygyártás során felhasználásra kerülô alapanyagokat forgalmazunk Partnereink felé. Például MCP, aminosavak, savanyító anyagok, enzimek, vitaminok, só, szódabikarbóna stb. Sörárpa és szójabab vetômag forgalmazása, integráció A Galldorf Zrt. söripari partnerei biztonságos ellátása érdekében a piacon elterjedt és a termelôk által megked-

velt ôszi és tavaszi vetésû sörárpa fajtákat forgalmazza, különös tekintettel a tavaszi Bojos és az Ebson fajtákra. A szójababtermelés területén együttmûködô partnerünk fajtáit kínáljuk Partnereink részére, melyek között korai és középérésû fajták (Royalpro, Hipro, Energy, Terrapro, Prestopro) egyaránt megtalálhatóak, melyekre magas beltartalmi paramétereik (nyersfehérje, nyersolaj) miatt szívesen kötünk felvásárlási szerzôdést már a vetés pillanatában. Popovics Tamás, igazgató Kérjük, keressen bennünket az alábbi elérhetôségeinken: Postacím: Iroda: Telefon: Telefax: E-mail: Web:

2376 Hernád, Köztársaság út 92. 2376 Hernád, Köztársaság út 92. 29/374-250 29/374-639 [email protected] www.galldorf.hu

A Galldorf Zrt. alapító tagja a megalakult Magyar Szója Nonprofit Kft.-nek

A hazai alapanyagú egészségvédô élelmiszerek részarányának növelésére 9 taggal, 6,5 millió forint alaptôkével megalakult a Magyar Szója Nonprofit Kft. Az új szervezet a génmódosítástól mentes, itthon termesztett szója vetésterületének növelését, feldolgozását tûzte ki feladatául. Jelenleg csupán 40 ezer hektáron termesztik ezt a fôként takarmánynak való fontos fehérjeforrást, holott a vetésterület a kedvezô ökológiai adottságok miatt akár ennek többszöröse is lehetne. A gazdálkodók egyelôre inkább a búzát, kukoricát részesítik elônyben, pedig a GMOmentes szója jövedelmezôbb lehet a búzánál, hektáronként akár 50 ezer forintnál is többet hozhat, és a világpiaci ára évek óta emelkedik. A növekvô fehérjeínség kielégítésére korlátlan a felvevôpiac. A törvény szerint élelmiszer-biztonsági megfontolásból Magyarországon nem termeszthetô génkezelt növény, ám az itthon elôállított kevés „tiszta” szója döntô hányada is exportra kerül. Az állam pedig – ki-

szolgáltatva a világpiaci helyzetnek – a takarmánykeverô üzemek részére kénytelen nagy mennyiségben engedélyezni a génkezelt argentin, brazil szója importját. A társaság a megfelelô termelési technológiák kiválasztásával, növényvédelmi útmutatóval, a termesztésre javasolt szója fajták kiválasztásával, szaktanácsadással segíti az e fehérje növényre átálló gazdálkodókat. Az elképzelés szerint a Magyar Szója Nonprofit Kft. – termesztôk, kereskedôk, feldolgozók, növényvédôszergyártók, élelmiszergyártók, vetômag-elôállítók – idôvel szakmaközi szervezetté alakul, ami felgyorsíthatja a hazai GMO-mentes szójatermesztés növelését. Seiwerth Gábor, ügyvezetô [email protected]


agrárium

16 N ö v é n y v é d e l e m

Szôlôvédelem a kötôdés után A kötôdés nem sikerült jól az ültetvények nagy részében. A hideg idôjárás miatt a szôlô virágzása nagyon vontatottan indult. Elsôsorban a korai virágzású fajtáknál kötôdési problémák jelentkeztek. Ezt követôen a hirtelen beköszöntött meleg miatt a virágzás szokatlanul gyorsan – néhány nap alatt – lezárult. Milyen fertôzésveszélyek várhatók ilyen kezdet után és milyen kezelésekkel lehet kivédeni azokat?

A

virágzás elején tartó hideg, csapadékos idôjárás hatását már nem tudta helyrehozni a virágzás végén beköszöntô száraz meleg. A kötés csak közepesnek ítélhetô (1. kép). A kis bogyókezdemények száma nem éri el a tavalyi értéket. Ezt a csökkent kötést kompenzálja a korábbi csapadékos idôjárás hatására tartó erôs növekedés és a fürtök nagy száma. A fokozott lombképzôdés miatt a fürtök mérete nagyobb az ilyenkor megszokottnál. A virágzás elején tartó hideg, hûvös idôjárás hosszabbrövidebb ideig akadályozta a kórokozók megtelepedését vagy a már felületen megtapadt gombák továbbfejlôdését. A kötôdés végére megérkezô felmelegedés azonban már elegendô volt ahhoz, hogy az elsô jellemzô tünetekkel szembesüljünk a leveleken, néhol a fürtökön. Évjáratelemzésbe merülve a következôket figyelhetjük meg: A 2010-es év hasonlóan csapadékos évjárat volt, mint ahogy a 2013. év nyár eleje alakul. Három évvel ezelôtt a szôlôperonoszpóra június elsô napjaiban jelent meg több ültetvényben levélen, fürtökön is. 2011-ben nem vagy alig találkoztunk ezzel a kórokozóval. A 2012-es év nyara nem engedte ki a szorításából a peronoszpórát, így a gomba a tavalyi évben sem jutott szerephez. Az idei évben azonban a csapadékos elôzmények miatt jelentôs járvány van kilátásban. 2013-ban június közepéig 450 mm körüli csapadékmennyiség esett, amely mennyiség eléri vagy meghaladja az utóbbi tíz évben mért éves csapadékmennyiségek közül 3 évét (2003, 2011, 2012) is.

Szôlôlisztharmat A kórokozó a lombozaton az egész vegetációs idôben, a fürtökön virágzástól zsendülésig okoz fertôzést (2. kép). A gombának kedvezô a párás, meleg idôjárás. A leveleken elszórtan, apró telepek jelennek meg a fertôzés következtében. A fürtökön elôször fehér bevonat képzôdik, majd ké-

sôbb felreped a bogyóhéj, amely fertôzési kaput jelent a szürkepenész számára. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyári – elsôsorban júliusi – kánikulai idôjárásban a lisztharmat szinte megállíthatatlanul terjed. A magas hômérséklet és a lombozat belsejében ilyenkor uralkodó párásabb mikroklíma kedvezô a betegség gyors terjedéséhez. A szellôs lombozattal és növényvédô szerrel tudjuk csak befolyásolni a fertôzés kimenetelét. A lisztharmat elleni védekezésnél is a megelôzés a legfontosabb. A kontakthatóanyag-tartalmú készítmények (Thiovit Jet, Kumulus S, Necator 80 WG, Microthiol Special, Karathane Star), a felszívódó hatású gombaölôszerek (Falcon 460 EC, Systhane Duplo, Rally Q SC, Talendo, Topas 100 EC, Vivando) és a gomba légzését gátló strobilurin (Cabrio Top, Eclair 49 WG, Quadris Max) készítmények is eredményesen bevethetôk a betegség ellen, megelôzô jelleggel, még a fertôzések kialakulása elôtt. Erôs fertôzésveszély esetén javítja a felszívódó készítmények lisztharmat elleni hatását, ha Karathane Starral vagy kéntartalmú készítménnyel együtt juttatjuk ki azokat. Meleg idôjárás esetén viszont figyelni kell arra, hogy egyes kénkészítmények perzselést okozhatnak. A fajták tekintetében a Kék Oportót, a Kékfrankost és a Chardonnay-t kell kiemelni, mint lisztharmatra érzékeny fajtákat.

Szôlôperonoszpóra A kórokozó számára a legkedvezôbb a tartósan meleg, párás, gyakran esôs idô. A leveleken a fertôzés helyén megjelenô sárga olajfolton párás, meleg idôben sporangiumtartó gyep képzôdik, ahonnét a kifejlôdô konídiumokkal további fertôzések jönnek létre. A védekezést tekintve nagyon fontos a megelôzés. A permetezéseket akkor kezdjük el, amikor még nem történt fertôzés, nem alakultak ki olajfoltok az ültetvényben. A védekezéseket kontakt és felszívódó készítmények kombinációival (Acrobat MZ WG, Curzate F, Eclair 49 WG, Quadris Max, Pergado F, Cabrio Top) célszerû elvégezni.

A szôlô szürkerothadása

1. kép. Közepes kötôdés

agrárium


2. kép. Korai, lisztharmat általi fertôzés

A kórokozó a szôlô minden zöld részét fertôzheti, de legnagyobb veszélyt a fürtökre jelenti. A védekezést tekintve a legkritikusabb idôszakok a fürtzáródás elôtti és az érés idôszaka. A nyári idôszakban érdemes a lisztharmat vagy

N ö v é n y v é d e l e m 17 blokkok is. Munka-egészségügyi várakozási idejük 0 nap, ami nagyban segíti a zöldmunkák folyamatos végezhetôségét.

Szerhasználat A kötôdés után a fürtök érzékenysége a peronoszpórával szemben magas. A kis bogyók a fertôzés hatására beszürkülnek vagy belilulnak, majd leszáradva élettelenül csüngenek a fürtkocsányon 3. kép. Levélatka általi fertôzöttség 4. kép. Peronoszpóra fürtön (4. kép). Elôzzük meg a fürtfertôzések kialakulását és használjunk felszívódó a peronoszpóra elleni szert úgy megválasztani, hogy legyen és kontakt készítményt vagy azok kombinációját a szôlôbenne folpet hatóanyag (Folpan 80 WDG, Curzate F, Perga- peronoszpóra ellen. do F, Quadris Max). Ez védelmet nyújt az érés elôtt fellépô A szôlôlisztharmat ellen is hasonlóan védeni kell a leveszürkepenész ellen is. leket, fürtöket. A szerek megválasztásánál törekedjünk a hatóanyagok váltására, amely megakadályozza az ellenálló Levél- és gubacsatkák, szôlômolyok gombatelepek felszaporodását. A hajtásokat nagy számban szívogathatják, így a nyári idôA levelek felületén lévô kórokozók a nappali meleg és az szakban jelentôs károk alakulhatnak ki (3. kép). A kártétel UV-sugarak hatására vagy elpusztulnak vagy leállnak az megelôzésére alkalmasak a speciális atkaölô szerek (Envidor életfolyamataik. A gyorsan növô lombozat belsejében ez a 240 SC, Vertimec 1,8 EC, Sanmite 20 WP). Ezen kívül, a kén fertôtlenítô hatás nem érvényesül, sôt a párás lombozatban (Thiovit Jet, Kumulus S, Necator 80 WG, Microthiol Special) a kórokozó még gyors fejlôdésnek is indulhat. Ez utóbbi a rendszeres, egész éven át tartó használatával – speciális atka- szôlôlisztharmatra mondható el. A lisztharmat ellen a fürtök ölô szerek nélkül is – általában a kártételi szint közelében kis bogyóit tehát a lombozatban is jó fedettséget elérô kétudjuk tartani a kártevô egyedszámát. szítménnyel védjük. Ha kisbogyó állapotban meg tudjuk véA szôlômolyok elleni védekezés idôzítését célszerû deni a fürtöket, akkor késôbb már könnyebb dolgunk lesz. A szexferomon csapdás rajzásmegfigyelésre alapozni. A csapda jó fedettség elérése különösen a nem felszívódó vagy a hea hím egyedeket gyûjti és a rajzáscsúcs után 7–10 nappal cél- lyileg felszívódó szerek esetében fontos, de a hajtások gyors szerû a molyok elleni permetezést idôzíteni (Karate 2,5 WG, növekedése miatt a felszívóAffirm, Steward 30 DF készítményekkel). Az idei évben a szô- dó készítményeknél is figyellômolyok száma a virágzás elôtti sok csapadék miatt kevés. ni kell a helyes kijuttatásra. A szôlôlisztharmat ellen a Szôlôvédelem az internetrôl kéntartalmú hatóanyagokkal A növényvédelmi elôrejelzés fokozott ütemben fejlôdött az védekezve számolnunk kell elmúlt években. Az automata meteorológiai mérôállomások, azzal, hogy magas dózisban a térinformatikai eszközök és az internetes elérhetôség ered- kijuttatva a kén gyenge légményeképp ma már bárki – a borvidékéhez tartozó területrôl mozgásnál és magas hômér– napi információkat szerezhet az éppen aktuális növényvé- sékleten szöveti elhalásokat delmi helyzetrôl és a hozzá kapcsolódó teendôkrôl. okozhat bogyón, levélen. Az egész országot lefedô elôrejelzések, borvidékenkénti Az esetben, ha peronoszválasztási lehetôséggel, elérhetôk a Syngenta, a Bayer és a póra ellen réztartalmú hatóBASF cégek honlapjain. A weboldalakon közzéteszik az anyagot juttatunk ki, és az adott térségben kialakult járványügyi helyzetet, a kóroko- idôjárás hûvös, nedves, akzók fellépésének valószínûségét, a kártevôk rajzási adatait. kor a hajtásnövekedés gyenRendszeresen figyelemmel kísérve a növényvédelmi hely- gülhet. A változékony, fertôzetet nem érhet minket meglepetés, idôben készülni tudunk zésekre hajlamosító idôjárása következô permetezésre. ban csak gyakori kijuttatással, rövid permetezési forduÚj készítmények lóval védhetjük meg a szôlôt. Az utóbbi években megjelent néhány új készítmény a piacon. Fontos tehát, hogy megvizsEzek a lehetséges rezisztencia problémákat is megoldhatják, a gáljuk a körülményeket és ez strobilurinokkal váltakozva használva jelentôsen javíthatjuk után döntsünk a szerek haszszôlôvédelmi technológiánk biztonságát. Ilyen újdonságok nálatáról. például a Dynali, a Profiler és az Enervin. Mindenképpen jaDr. Gabi Géza vasolt a kipróbálásuk, mert a szôlôvédelemben olyan techno- Tolna Megyei Kormányhivatal lógiai részleteket tudnak biztosítani, ami adott helyzetben csak Növény- és Talajvédelmi ezekre a készítményekre jellemzô, hatásukkal áthidalhatók a Igazgatóság, Szekszárd 2013. június–július

agrárium

18 N ö v é n y v é d e l e m

Az innováció mindenek felett A Bayer Hungária Kft. Jelen és jövô 2013 címmel sajtótájékoztatót tartott május 8-án, melyben bemutatták az idén 150 éve mûködô nagyvállalatot, annak részlegeit és azok tevékenységét. A szerteágazó tevékenységi körökbôl cikkünkben a mezôgazdasági termeléssel kapcsolatos részleteket emelünk ki.

A

sajtótájékoztató résztvevôi voltak: Dr. Gerhard Waltl, a Bayer Hungária Kft. ügyvezetô igazgatója; Dariusz Przeradzki, a Bayer CropScience üzletágvezetôje; Sípos József, Bayer CropScience; Dr. Losonczi Luca, Bayer Healthcare Pharma; valamint Bokányi Krisztina HR vezetô Az elsô részben Dr. Gerhard Waltl ügyvezetô igazgató adott általános tájékoztatót a Bayer 2012-es évérôl, majd ezt követte egy összefoglaló áttekintés a 2013-as kilátásokról, kiemelve a magyarországi vonatkozásokat. A magyarországi szervezet kulcsterületei: a mezôgazdasággal foglalkozó üzletág, a Bayer növényvédelmi üzletága a Bayer CropScience; az egészségüggyel foglalkozó terület a Bayer HealthCare üzletág; a Bayer MaterialScience csúcsminôségû anyagok, alapanyagok gyártásával foglalkozik. A Bayernek világszerte pontosan 110 400 dolgozója van. A dolgozók többsége Európában dolgozik. Globális szinten a 2012-es év sikeres év volt a Bayer számára: mintegy 40 milliárd eurós forgalmat generált, ami 5,3%-os növekedés az elôzô évhez képest. – A szakmai munkánk, tevékenységünk a jövô megoldásai, az innováció felé mutat. A legnagyobb kihívást a növekvô népesség és a népesség elöregedése jelenti. A növekvô életkorra tekintettel azt mondhatjuk, hogy a HealthCare területén egyre magasabb színvonalú és egyre nagyobb mennyiségû egészségügyi szolgáltatásra lesz szükség. Ez igaz azokra az országokra is, ahol a népesség gyors növekedése, illetve azokra is, ahol a lakosság elöregedése jelent problémát, mint Európában, így Magyarországon is – vázolta a cég jövôbeni stratégiáját Dr. Gerhard Waltl. – A népesség növekedése azzal jár, hogy több élelemre, vagyis több nö-

agrárium


vényre és gabonafélére is szükségünk van. Tény, hogy a mezôgazdasági földterület nem tud olyan mértékben növekedni, ahogy ezt eddig megfigyelhettük, ezért a probléma megoldása az lehet, ha a termelés hatékonyságát növeljük. Ez az a terület ahol a Bayer CropScience mûködik. Itt kerül ismét elôtérbe az innováció. Az innováció, a kutatás-fejlesztés mindig nagy költségekkel jár. 2012-ben 3 milliárd eurót költöttünk erre, ez a bevételünk 10,6%-a. Terveink szerint 2013-ban megemeljük a kutatás-fejlesztés területére szánt összeget 3,2 milliárd euróra. Dr. Gerhard Waltl beszélt a Német Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban végzett felmérésérôl Magyarországgal kapcsolatban. Ez a német cégek nagyfokú elégedettségét mutatta a magyar munkaerô képzettsége és az infrastruktúra területén. A tanulmány a kiszámíthatóság szempontjából azonban bírálta a magyarországi lehetôségeket: a cégek negatívan értékelték a gazdasági élet, a jogi háttér a túl gyors változásait. A német cégek szerint kiszámíthatóságra lenne szükség a hoszszú távú tervezésekhez.

A kutatás fókuszában a méhek A méhészetekrôl Sípos József beszélt. Mint elmondta, Magyarországon sokkal több méhészet, méh van, mint amennyit a méhlegelôk el tudnának látni. Így egy-egy méhészet méhei sokféle, különbözô mezôgazdasági eljárással mûvelt területekrôl gyûjtik be a

mézet, ami befolyásolhatja a mézben maradt hatóanyag-maradványok szintjét. A megporzás nagyon jelentôs mértékben a méhektôl függ, így a jó minôségû vetômag elôállítása, valamint a gyümölcstermesztés szempontjából is fontosak. Azt hallani, hogy pusztulnak a méhek, ami nagy veszély, mert a méhek eltûnésével az ember is eltûnik a bolygóról. Kétféle atka pusztítja ôket, de jelentôsek a gombák, fertôzések is; valamint a helytelen vegyszerhasználat, sôt jelentôs a magasfeszültségû áramforrások hatása is. A mobiltelefonok adótornyainak a frekvenciája is ugyanaz, mint amin a méhek kommunikálnak. Mindezek gyengítik, megzavarják a méheket, ami által könnyebben fertôzôdnek. – Az emberek azt hiszik, hogy a rovarölô szerek jelentik a legnagyobb veszélyt a méhekre, sajnos a tudományos kutatások és a saját tapasztalatom szerint is az elôzôekben felsorolt hatások jelentôsebbek. Mit tesz a 150 éves Bayer? Jelentôs kutatásokat végeznek azért, hogy megfelelô legyen egyensúly a társadalom, a méhészet, a fogyasztó és a szakember között. Például olyan agrotechnikai kutatásokat is végzünk, ami lehetôvé teszi, hogy a permetszereket a levél alá, tehát a virágzó részek alá lehessen eljuttatni, így biztosítva, hogy a méhek kevésbé találkozhassanak a növényvédô szerekkel – tájékoztatott Sípos József a Bayer méhészeti kutatásairól. SZB

MAE-közgyûlés A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) 2013. szeptember 10-én 10 órakor tartja tisztújító közgyûlését Gödöllôn, a Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Karának tárgyalótermében. Az egyesület tagságát a vezetôség tisztelettel meghívja a közgyûlésre. Határozatképtelenség esetén a tisztújító közgyûlés új idôpontja 2013. szeptember 10-én 10:30.

T a l a j e r ô p ó t l á s 19


agrárium

20 T a l a j e r ô p ó t l á s

Tarlókezelés, tarlóápolás ROUNDUP MEGA alkalmazásával A tarlók gyommentesítése a jó mezôgazdasági gyakorlat fontos része, mivel meghatározó szerepe van az évelô fajok elleni védekezésben, illetve meggátolja az egynyári gyomok magérlelését. Ezen túlmenôen a gyomirtó célú mechanikai mûveletek helyettesítésével szerepe lehet a talaj nedvességének megôrzésében. A vetésforgóban a gabonafélék után rendszerint kapás növények, repce kerülnek elvetésre, de kisebb területen gyomosodási szempontból különösen érzékeny zöldségnövények is elôfordulhatnak. A tavaszi vetésekben a gyomok közül elsôsorban az agresszív évelô gyomnövények jelentenek növényvédelmi problémát, de hasonló elmondható néhány nehezen irtható magról kelô gyomról is, mint például a tavasszal több hullámban kelô selyemmályva, parlagfû, szerbtövis, vadköles. Egyes kultúrákban, mint például a kukorica, széles hatású eljárások állnak rendelkezésre, de még ebben az esetben is hasznos

a gyomfertôzést csökkentô tarlókezelések alkalmazása (1. ábra). A többnyire vetés után, kelés elôtt alkalmazott acetoklór hatóanyagú készítmények sajnálatos európai uniós visszavonása következtében a jövôben nagy valószínûséggel megnô az állománykezelések részaránya kukoricában. A tavasszal egyre kiszámíthatatlanabb idôjárási körülmények miatt viszont fontos, hogy a kelés után alkalmazott kezeléseknek lehetôleg minél kisebb gyomnyomással kelljen megbirkózniuk. A már említett egyéves gyomfajok mellett a fakó muhar tömeges kelése szinte általános tarlón. A fakó muhar az egyszikûek ellen kukoricában állománykezelésként alkalmazott szulfonilkarbamid típusú készítményekre kevésbé érzékeny, emiatt lényeges, hogy a tarlón ne hozzon magot. Akár az évelô, akár a magról kelô gyomok esetében a tarlókezelés szakszerû alkalmazása jelentôsen hozzájárulhat a kukorica és más, a kezdeti gyomosodásra érzékeny kultúra sikeres termesztéséhez a rákövetkezô évben. A tarlókezelésnél nem kell tekintettel lenni a kultúrnövény érzékenységére, ezért az adott gyomflóra ellen leghatékonyabb készítmény vagy gyomirtószerkombináció alkalmazására van mód. Évelô gyomok esetében fokozza a felszívódó készítmények hatását a nyári tápanyag-felhalmozás a földbeni szaporítóképletekben, mert ennek köszönhetôen a hatóanyag nagyobb arányban kerül a gyökérbe, tartósabb, alaposabb hatást kiváltva. Mind az évelô, mind az egyéves gyomnövények tarlón történô irtására hatékonyan alkalmazható a ROUNDUP® MEGA. A ROUNDUP MEGA elônyei a tarlókezelésben

1. ábra. Elôzô évi tarlókezelés nélkül a mezei acat az állománykezelés idejére már erôsen visszavetette a kukorica fejlôdését.

Rövid várakozási idô a talajmunkáig. Hagyományosan az elsô talajmunkára az évelô gyomok elpusztulása után kerülhetett sor. A ROUNDUP MEGA

2–3. ábra. Kezeletlen, fenyércirok és folyondár szulákkal (bal oldalon), és ROUNDUP MEGA 3,2 l/ha dózis hatása (jobb oldal) 2 napos, tarlókezelés utáni mûveléssel 294 nappal a permetezést követôen.

agrárium


T a l a j e r ô p ó t l á s 21 gyors felszívódásának és a növényben való szétterjedésének köszönhetôen a mûvelést fenyércirok, tarackbúza esetében 2 nappal, a folyondár szulák, mezei acat esetében 3–4 nappal a kezelés után el lehet kezdeni (2–3. ábra), ha szükséges. Indokolhatja a kukoricabogár tojásrakásának megelôzése vagy idôben történô talaj elôkészítés a következô növény (pl. repce) számára. Megbízható hatás száraz, meleg idôben. A magyarországi kontinentális klíma mellett általában száraz, meleg az idôjárás július-augusztusban, amikor a leginkább idôszerû a tarlókezelés. Kontrollált kísérleti körülmények között a ROUNDUP MEGA ilyen esetben is jobb hatásúnak bizonyult, mint a versenytársak (4. ábra).

Parlagfû elleni hatás. A hivatalos gyomfelvételezések szerint Magyarországon tarlón a parlagfû a legelterjedtebb gyomnövény. Irtása kötelezô, még virágzás elôtt a pollenszórás megakadályozása érdekében. A ROUNDUP MEGA tövestôl elpusztítja a növényt (5. ábra) szemben a kaszálással, amely után a növény újrahajt. Talajnedvesség megôrzés A ROUNDUP MEGA gyors felszívódásának és a teljes növényre kifejtett hatásának következtében a gyomok talajt szárító hatása megszûnik, sôt az elpusztult növények maradványai árnyékoló hatást kifejtve is védik a talajt. Ezzel szemben a nyári melegben, különösen a talajt sûrûn behálózó tarackos, rizómás évelô fajok hamar elhasználják a mûvelt rétegben található talajnedvességet amennyiben kezeletlenek maradnak (6–7. ábra).

4. ábra. ROUNDUP MEGA hatása aszályos idôben Chesterfield, 2007, tarackbúza, 32 C, 20% páratartalom

Kiváló esôállóság. A jellemzôen száraz nyári idô mellett is elôfordulnak csapadékos idôszakok, amelyek rendszerint gyors kialakulásúk. A kísérleti és gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a ROUNDUP MEGA akkor is jól hat, ha a kezelés utáni 1–4 órában csapadék éri a területet. Ettôl függetlenül ajánlatos csapadékmentes idôszakot választani a kezeléshez.

5. ábra. ROUNDUP MEGA (2,4 l/ha) hatása 2 héttel a kijuttatás után parlagfû, vadköles és fakó muhar ellen

6. ábra. ROUNDUP MEGA-hoz hasonló tulajdonságú ROUNDUP készítménnyel, 1080 g/ha hatóanyag-mennyiséggel kezelt tarackbúza középen, mellette a kezeletlent tartalmazó tenyészedényekkel. Öntözés azonos vízmennyiséggel történt az elôzô napon (Fotó: 2013. június 19.)

7. ábra. A kezeletlen edényekben a talajt átjáró tarackok kiszárították a talajt, míg a középen elhelyezkedô kezeltben a talaj nedves maradt (Fotó: 2013. június 19.) 2013. június–július

agrárium

24 T a l a j e r ô p ó t l á s

GreenSoil mûtrágya repcére és ôszi vetésûekre Huminsavas granulátum – több mint mûtrágya! A GreenSoil Humin termékcsalád tagjai szerves anyaggal bôvített mûtrágyák, melyek foszfort, klórmentes káliumot, kalciumot, ként, értékes mikroelemeket és huminsavat tartalmaznak. Ezen termékek a szerves trágyák elônyös tulajdonságaival is rendelkeznek. Megoldást nyújtanak a szántóföldi növények, zöldségek és gyümölcsök eltérô tápanyagigényeire. A GreenSoil Humin termékeket általános tápanyag-utánpótlás céljából ajánljuk, még a humuszban szegény, alacsonyabb tápértékû talajokhoz is kiválóak. Kiemelendô a termék 24%-os huminsav részaránya is, ami a növények fejlôdését segíti. A Humin szó a huminsavra utal, ez a természetben elôforduló vegyület, a humusz alkotórésze. A GreenSoil Humin termékben található huminsav hatékonyan feltárja a talajban meglévô, de a növény számára felvehetetlen foszfort és káliumot, így a kultúrnövény nemcsak a granulátumban megtalálható mikro- és makroelemeket hasznosítja, hanem a huminsav által feltárt PK-t is. A GreenSoil Humin termékek foszfor- és káliumképessége kiemelkedôen magas. A huminsav a hatóanyag-számításban is fontos szerepet kap, ugyanis a foszfor és kálium feltárása révén további 10% foszforral és 14% káliummal növeli a granulátumban található foszfor és kálium százalékos arányát. A GreenSoil Humin K + Cu terméket nézve, a hatásmechanizmus alapján, így 17% foszfor- és 34% káliummennyiség jut a növénynek. A GreenSoil Humin termékek 8 mm-es méretben, big-bag és zsákos kiszerelésben kaphatók. Hagyományos mûtrágya-szórógéppel és vetôgéppel könynyedén ki lehet juttatni, majd a talajba bedolgozni 300 kg/ha mennyiségben.

A természetes komplex granulátumok összetevôinek százalékos aránya: foszfor kálium kalcium

termék

kén

humin- Mg, Fe, B, ár (Ft/t) sav Se, Cu, Zn

GreenSoil Humin K+Cu

7

20

–

8

24

5

98 000

GreenSoil Humin PK+Cu

8

14

8

4

24

5

139 000

GreenSoil Humin P+Ca

18

–

24

2

24

5

159 000

Az ár áfa nélkül big-bagben értendô.

Elônyei a GreenSoil mûtrágyával: • Gazdaságos, magasabb hozam érhetô el, • gyökérzónából a hatóanyag nem mosódik ki, hosszan tartó hatás, • nem felvehetô P, K, Ca, Mg és mikroelemek is felvehetôk lesznek a huminsav révén, • serkenti a magok csírázását, elôsegíti a gyökérképzôdést, • a növény szárazságtûrô és ellenálló képességét fokozza, • a magas kéntartalom a termés olajmennyiségét növeli, • a talaj pH-értékét a semleges érték felé javítja, gátolja a savasodást, • porhanyós talajszerkezet, humusztartalom növekedése.

AZOTER® baktériumtrágya szárbontásra Tarlókezelés és szárbontás

Védekezés a gombabetegségek ellen

AZOTER®-t a tarlóra permetezve – betárcsázva, a talajt lezárva – az elôzô növény betakarítása után a lehetô legrövidebb idôn belül alkalmazzuk. Így jobban segíti a növényi maradványok lebontását, a baktériumok gyorsabb szaporodását, és tápanyagban gazdag magágyat készíthetünk az ôszi vetés számára. Ha tarlóra nem használjuk az AZOTER®-t, akkor legkésôbb ôsszel, vetés elôtt vagy a vetéssel egy menetben a talajra kell permetezni, és egyszerre a vetés mélységébe kell beforgatni. A tarlókezelés során közremûködô cellulózbontó baktériumok számára szükséges nitrogént több nitrogénmegkötô baktériumtörzs biztosítja, így a talaj nitrogénkészlete nem csökken, hanem tovább gyarapszik.

Az AZOTER®-ben lévô hiperparazita gombák aktívan elpusztítják a gyökérzónában, illetve a gyökér felületén megtalálható Fusarium és Sclerotinia gombákat, valamint a tarlóhántáskor a gombabetegséggel fertôzött szármaradványok visszafertôzésétôl is megóvják a termôföldet. A Fusarium és a Sclerotinia betegségek ellen hatékony megoldást nyújt a Coniothyrium minitans hiperparazita gomba és a Trichoderma atroviride gomba. A 10 liter/hektár dózisban kijuttatott AZOTER® javítja a talaj biológiai, kémiai és fizikai állapotát, lazábbá, szellôsebbé teszi a termôföldet. Ára 1080 Ft/liter + áfa.

Növényi maradvány értéke

• Mobilizálja a mikro- és makroelemeket, • a baktériumok által termelt auxinok és gibberellin serkentik a növény növekedését és fejlôdését, • a termelt vitaminok a betegségekkel szemben ellenállóvá teszik a növényt, • a növény gyökérzete 25%-kal dúsabb lesz, • gyorsítja a tarló és a növényi maradványok lebomlását, • segíti a természetes humuszképzôdést, • a Fusarium és a Sclerotinia gombafertôzés elsôdleges forrását megszünteti, • gazdaságos, költséghatékony, magasabb hozamot eredményez.

A tarlóhántás során kijuttatott AZOTER® baktériumtrágya növénykultúránként különbözô mennyiségû nitrogént, foszfort, valamint káliumot szabadít fel a gyökér- és szármaradványok lebontásával. A táblázatból egyértelmûen kitûnik, hogy az AZOTER® által lebontott növényi maradványok jelentôs mértékben növelik a talaj tápanyag-ellátottságát. A költséghatékony növénytermesztés során számolni kell az elôvetemény gyökér- és szármaradványának tápértékével, amit az AZOTER®-ben lévô baktériumok képesek feltárni. A nyáron, illetve ôsszel kijuttatott AZOTER® baktériumtrágya által további 110 kg nitrogén, 80 kg foszfor és 30 kg kálium hatóanyag jut a vetemény számára. A nitrogénellátás ôsszel és tavasszal a növény tápanyagigényéhez biztosított. A foszfor és a Gyökér- és szármaradványok tápanyagértékei kálium mobilizálása még a átlagos termésmennyiség mellett (kg/ha) téli periódus alatt is folyaP2O5 K2O matos, mert a szárbontást N végzô és a foszforfeltáró Ôszi búza 40 20 80 baktériumok mûködését a Kukorica 55 30 155 talaj hômérséklete nem Napraforgó 30 15 160 befolyásolja. Repce

agrárium

60

40


110

Elônyei AZOTER® baktériumtrágyával:

További hasznos információért tekintse meg a www.pannon-trade.com honlapunkat, illetve munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. PANNON-TRADE Kft. www.pannon-trade.com Dunántúl és Pest megye: +36-70-620-4301 Duna–Tisza köze és Tiszántúl: +36-70-620-4286

F e n n t a r t h a t ó m e z ô g a z d a s á g 25

Márton József Díj a Fenntartható Magyar Mezôgazdaság Szolgálatáért

Az AGRO.bio Hungary Kft. 2001-ben történt megalakulása óta a fenntartható mezôgazdaságot szolgálja. A töretlenül sikeres mûködés 12. évében a cég vezetôi úgy döntöttek, hogy egy minden szempontból mértékadó díjat alapítanak, amelyet a jövôben minden évben egy olyan kiváló ember fog megkapni, aki a felkért szakértôi zsûri véleménye alapján a legtöbbet tette a fenntartható magyar mezôgazdaság szolgálatáért. A díj elnevezése az AGRO.bio Hungary Kft. megalapítójának és elsô ügyvezetô igazgatójának az emlékére: Márton József Díj a Fenntartható Magyar Mezôgazdaság Szolgálatáért A díj értékét három dolog adja: maga a díj egy különleges, egyedi mintával, az arany kalászok mintájával festett Herendi díszváza, amelybôl évente egy darabot készít a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. A díjjal pénzösszeg is jár, amely minden évben 100 liter BactoFil termék ára, amely idén nettó 800 000 Ft volt. A díj értékének harmadik eleme, hogy annak odaítélésérôl a mezôgazdaságot jól ismerô, kiváló szakemberekbôl álló kör dönt, akik reprezen-

tálják az agrárigazgatás, a mezôgazdasági felsôoktatás, a kutatás és a mezôgazdasági szakújságírás területeit. Az elsô díjátadó ünnepségre június 12-én került sor Budapesten annak az irodaháznak a dísztermében, ahol az AGRO.bio irodája is található. Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazdatója, az egyik alapító megnyitó elôadásában ismertette a cég alapításának történetét és az elmúlt 12 év eredményeit, mérföldköveit. Márton Balázs, az AGRO.bio Hungary Kft. ügyvezetô igazgatója, az alapító fia, nagyon szép, magával ragadó módon mutatta be édesapját, aki kétségtelenül kiváló ember és kiváló szakember volt, és akinek minden bizonnyal nagyon sokat köszönhet a magyar mezôgazdaság. Képünkön az elsô díjazott, prof. Dr. Nagy Bálint, nyugalmazott egyetemi tanár. A most 83 éves szakembert Dr. Árvai Gyula c. egyetemi docens, a díjazott kiválasztását végzô szakmai kör egyik tagja méltatta. Közel 10 perces beszámolójában sorolta azokat az érdemeket, amelyek Dr. Nagy Bálint nevéhez kötôdnek, aki 25 éven át volt a Földmûvelésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Fôosztályának vezetôje, majd egyetemi tanárként szolgálta a világszínvonalú agrár-felsôoktatást. Dr. Nagy Bálint a világon elsôként betiltotta hazánkban az erôsen mérgezô és az emberre különösen veszélyes DDT hatóanyagú rovarölô szerek használatát. Ez minden bizonnyal a magyar élelmiszer-biztonsági intézkedések minden idôk legnagyobbika lesz. Ô volt a világ abszolút élvonalát képviselô, más országok számára példamutató növényvédelmi és talajtani állomáshálózat kiépítôje. Az ô kezdeményezésére és vezetésével indult el a hazai szántóföldi permetezôgép-gyártás. Határozottan kiállt a nagyadagú, értelmetlen és a talajt romboló mûtrágyahasználat ellen. Minden megszólalásában felhívta a figyelmet a talaj egészsége és termôképessége megôrzésének fontosságára. Felemelô és megható momentuma volt a rendezvénynek, amikor a díjátadás (legfelsô kép) után Dr. Nagy Bálint megköszönte az elismerést, majd ô méltatta azokat a törekvéseket, amelyeket régi jó barátja, Márton József és az általa alapított cég, az AGRO.bio Hungary Kft. végzett a fenntartható mezôgazdaságért. Az AGRO.bio Hungary Kft. internetoldala: www.agrobio.hu 2013. június–július

agrárium

26 P r

agrárium


B a r o m f i 55

A baromfiágazat elsô negyedéve A Baromfi Termék Tanács – mint arról áprilisi számunkban beszámoltunk – elkészítette hét évre szóló fejlesztési stratégiáját. A 2013. évi I. negyedéves értékelésnél ennek figyelembevétele indokolt, illetve feltehetô a kérdés: hogyan indult az év, és az eredmények megfelelnek-e a stratégiában rögzített elvárásoknak. A pozitív és negatív ökonómiai hatásokat összevetve 3 hónap után egyelôre azt mondhatjuk, hogy az ágazat gazdaságilag nem erôsödött, jelenleg a stagnálás állapotában van.

A

z év indulásához jó feltételt teremtett az a 2012 végére kialakult helyzet, hogy a termelés stabilizálódása mellett a terméktanács tagsági köre bôvülésével az országos árutermelés lefedettsége megközelíti a 100%-ot. A stratégiai anyagban közölt 1. táblázat ismételt bemutatása ezért tekinthetô jó elôzménynek. Az itt látható mennyiségi ugrás ugyanis a vágóbaromfi termelésben – 427 ezerrôl 517 ezer tonnára – éppen az elôbb kifejtett okok miatt következett be. Az adatsor jól mutatja, hogy a baromfiszektor jól állta a válságéveket mind a termelés folyamatosságát, mind a hazai piac mozgását tekintve, de az export máig sem tudott semmilyen áttörést produkálni. Utóbbi az Unióba belépés elôtti kedvezô (kvóták, azok jó kihasználása, elfogadható világpiaci árak stb.) idôszakhoz képest különösen visszaesett. Két olyan hatást szeretnék itt kiemelni, amelyek egyenként is nagy nyomást gyakoroltak az ágazatra. Az egyik az Unió állatvédelmi/állatjóléti intézkedéssorozata, melynek máig sem látni a végét, sajnos egyoldalú túlzásait is ideértve. Erre a hatóságokon kívül különbözô, magukat állatvédô harcosoknak kiadó szervezetek vagy maguktól vagy – sajnos erre is lehet gondolni – más piaci konkurensektôl biztatva szépen ráépültek, és legalábbis Magyarországon, méltánytalan támadásokkal sújtva fôleg a vízi szárnyas ágazatokat (ilyen pl. a „Négy mancs” tevékenysége) rendkívül súlyos károkat okoztak, amelyeket a megindított bírósági perek esetleges sikerei útán is csak töredékük nagyságrendjében lehetett valamelyest rendez-

1. táblázat. Baromfitermelés és értékesítés 2008-2012 (1000 tonna) Gazdasági folyamat megnevezése, fajok Vágóbaromfi-termelés*

2008

2009

2010

2011

2012

436

427

426

427

517

– ebbôl csirke + vágótyúk

235

231

232

258

306

– pulyka

122

110

104

101

112

32

31

28

30

33

– liba – kacsa Belföldi értékesítés**

47

55

62

65

66

209

198

196

204

235

75

74

79

85

114

Export**

Forrás: BTT adatbázis, 2011, 2013 Megj.: *élô súly **vágott súly

ni, hiszen a piacok tönkretétele hatásában nem rövid távú folyamat. Ugyancsak még mindig és szintén hosszabb távon érezhetôek a tartásrendszerekre kirótt szabályozások hatásai, amelyek több esetben az ésszerûnél is szigorúbb elôírásokat vezettek be. Itt továbbra is elsô helyen említendôk a tojóketrecekkel kapcsolatos korlátozó és sok esetben buzgó tiltásokhoz vezetô intézkedések. A tojásháború máig is tart. A világtendencia bizonyos érdekkörök hatására sajnos elment ebbe az

irányba, ami az emberiség olcsóbb és mégis jó minôségû állati termékekkel való ellátását alapvetôen rontja, tehát az egyes régiókban az éhezés felszámolását is gátolja, hiszen a baromfihús ún. „gyári” elôállítását üldözô és a jól ismert „tápos csirke” abszolút tudománytalan és látványosan hirdetett elméletei magát az ellátást gátló hatásokat váltanak ki, ugyanakkor elterelik a figyelmet az adalékanyagok tömkelegének ma rendkívül szövevényes és egészségtelen használatáról.

2. táblázat. Meghatározó baromfitápok (nettó)áránakalakulása 2012. I–XII. hó (ár: Ft/100 kg) Hónap

Broiler nevelôtáp 2011

2012

Tojó I. táp %

2011

2012

%

2011. XII. hó

8191

8 801

100

7230

8 140

100,0

2012. I. hó

8515

8 814

100,1

7230

7 840

100,1

III. hó

8167

9 021

102,5

8140

7 870

96,3

V. hó

9121

9 141

103,9

8140

7 870

96,3

IX. hó

n.a.

n.a.

n.a.

8140

10 390

127,6

XI. hó

n. a.

11 303

128,4

n. a.

10 060

123.5

XII. hó

8801

11 291

128.3

8140

10 060

123,5

Forrás: BTT adatbázis (2012)


agrárium

56 B a r o m f i A gabona és más termények mint takarmány alapanyagok árrobbanása 2008-ban kezdôdött és kis szünettel alig egy évre rá folytatódott, még a múlt évben is tartott, amit a nagy szárazság csak fokozott. A 2. táblázatban áttekinthetô ennek a 2012. évi folyamata. A számok az állattartók számára szomorú képet nyújtanak. Nézzük a fentiek elôrebocsátásával, hogyan alakultak az ágazat fôbb termelési és értékesítési mutatói. Az adatok már a fentebb említett „kibôvült” terméktanács adatbázisából származnak, de a bázissal való összehasonlítás még egy ideig még valószínûleg korrekcióra szorul a késôbbiekben (3. táblázat). A vágóalapanyag-termelés a múlt évihez képest 2%-kal csökkent, ezt elsôsorban a pulykatermelés több mint 10%-os visszaesése okozza. A csirke vágása a tavalyihoz hasonló szinten alakult, a vízi szárnyasok közül a kacsáé már az elsô 3 hónapban is számottevô. Az adatbázis rendszeresen 2 hónappal hosszabb idôszakra készít elôrejelzést a vágóhidak és a vágóbaromfi-termelôk programjai segítségével. Az éves várható teljesítmény elôreláthatólag 4–5%-kal kisebb lesz a múlt évinél, ami különösen a pulykatermelés 13– 14%-os csökkenésével magyarázható. A vízi szárnyasoknál a pecsenyekacsa szezonja jól indult, és itt éves szinten jelentôs növekedés várható. A hízott májak elsô negyedévi adatai szerint kacsamáj exportja növekedni fog. A belföldi értékesítés (hazai piac) a múlt évihez hasonlóan alakult (101%),

ezen belül az egész baromfié kis csökkenést mutat, az egyéb (belsôség, aprólék stb.) termékeké növekedést. A terméktanács véleménye szerint a hazai piacon a baromfitermékek a sertéságazatnak nyújtott 5 milliárd forintos rendkívüli támogatás következtében versenyhátrányba kerültek. Sajnos részben ennek köszönhetôek a multik és más kiskereskedelmi hálózatok egyre gyakoribb ún. „akciós” eladásai, amelyek rövid távon ugyan kedvezhetnek a lakosságnak, hosszabb távon azonban az árleszorításokkal a termelô-feldolgozó vállalatok irányába komoly károkat okoznak. A baromfitermékeknél nem sikerült eddig megvalósítani az elôirányzott áremeléseket. Az export továbbra is az ágazat gyenge pontja, elsôsorban itt is a pulykaexport csökkenése miatt. Az export egyébként mintegy 92–95%-ban az Európai Unióba irányul. Több vállalat erôfeszítéseket tesz a kelet-európai országok piacain, de egyrészt csak többkevesebb sikerrel, másrészt az ottani fizetôképesség miatt csak alacsonyabb

3. táblázat. Baromfitermelés- és értékesítés 2013. I negyedév (m.e.: tonna) Gazdasági folyamat/ fajok/termékek Vágóbaromfi-termelés* ebbôl csirke

2012. I–III. hó 2013. I–III. hó tény tény 122 620 120 177

2013. I–V. hó elôrejelzés*** 206 335

73 749

74 243

125 192

28 636

25 630

40 572

3 817

3 870

11 191

16 418

16 434

29 380

56 581

57 294

7 169

6 890

darabolt

23 903

23 192

egyéb (belsôség, aprólék stb.)

25 509

27 212

23 126

27 127

pulyka liba kacsa Belföldi értékesítés** ebbôl egész

Export** ebbôl EU

24 114

Forrás: BTT adatbázis (2013) Megj.: * élô súly ** vágott súly *** becslés (elôzetes programokból)

agrárium


árfekvésû termékekkel. Az EU-ba irányuló csirkemellfilé-exportunknak nagy konkurenciát jelent a tömegesen behozott, most már évi 80 ezer tonna thaiföldi termék. A terméktanács értékelésében kifejezi aggályait a tekintetben is, hogy az EU – valószínûleg részben a WTO nyomására – sorozatosan köti a harmadik országokkal és más régiókkal a szabadkereskedelmi egyezményeket. A pecsenyekacsa-termelés és -export látszólag dinamikusan alakul, de a kelet-ázsiai elôsütött kacsa egyre tömegesebb Unióba való beáramlása erôsen rontja ennek eddigi jó esélyeit. A negyedév értékelésénél ki kell térni a pulykaágazat és a takarmány kérdéseire. A pulykatermelés a 2010-es években egyre bizonytalanabb, ez év I. negyedévében pedig már súlyosan viszszaesett, ami az exportban is megmutatkozik. Az egyensúly tehát felborult, ennek bizonyára szervezeti és érdekképviseleti okai is vannak, ami azonban végül az egész pulykaágazatra hátrányosan hat. Ami az európai export helyzetét illeti, az ismerten nagy pulykatermelô országok – Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Franciaország – továbbra is növelik mennyiségeiket, de említésre méltóak a két nagy dél-amerikai ország – Brazília és Argentína – most már volumenében is igen jelentôs ez irányú fejlesztései, bár friss termékekkel ezek nem jelentenek nagy konkurenciát. A baromfiágazatra a korábban elszabadult takarmányárak még az idei elsô negyedévben is nagy nyomást gyakoroltak. Bár a terméktanács szerint ezek a gondok mérséklôdtek, mégis ijesztô képet mutatnak az idei takarmányárak a múlt év hasonló idôszakának áraival szemben. A 4. táblázatban összefoglalt takarmányárak nagyon magasak, ami már eddig is több baromfitermelô tevékenységének beszüntetését eredményezte. A takarmányárak terén várható enyhülésre talán ebben az évben van némi remény, mivel mind a hazai, mind a világpiaci elôrejelzések valamennyi alapanyag (búza, kukorica, szója stb.) tekintetében jó termést ígérnek, de kérdés, hogy a kereskedelem és a konkurens feldolgozóiparok (etanol, bio-

B a r o m f i 57 4. táblázat. Meghatározó baromfitápok (nettó) fogyasztói (felhasználói) árának alakulása 2013. elsô negyedévében (Ár: Ft/ 100 kg) Baromfitáp

III. hó

I–III. hó

2012

2013

%

2012

2013

%

Broiler nevelô

9021

11 181

124

8949

11 208

129

Tojó I.

7870

10 390

132

7870

10 390

132

Pulyka hizlaló bef.

8131

9 745

120

7217

10 003

139

Pecsenyekacsa nev.

8257

10 027

121

8257

10 027

121

Forrás: BTT adatbázis, 2013

dízel, keményítô stb.) mennyire fogják érinteni a takarmányfelhasználók helyzetét. A magyar étkezési tojáságazat helyzete 2013 elsô negyedévében kifejezetten romlott. A szövetségi értékelésekbôl az látszik, hogy az ágazat szervezettsége (terméktanácsi/szövetségi lefedettség) továbbra is igen alacsony szintû, és a benne lévô tagok egyre több gonddal szembesülnek. A szövetségen belüli tojástermelés az I. negyedévben mindössze 209 millió darab volt, ami éves szintre kivetítve az országos tojásfogyasztásnak mindössze alig több mint egyharmadát jelenti.

A termelôi árak a tavalyi ketrecmizériának köszönhetôen viszonylag magas szintrôl (24,55 Ft/db) 35%-kal 18,66 Ft-ra estek vissza, aminek a fizetôképességhez mérten irreális áremelések után várható ellenhatások mellett számos más oka is van. Az EU-ban a tojás termelôi átlagára átszámítva 20 Ft/db körül alakul. A fogyasztói átlagárak március hónapot tekintve a múlt évhez képest a piacokon 46,38 Ft-ról 38,86 Ft-ra, az üzletláncoknál kisebb mértékben (45,78; illetve 43,03) csökkentek. A hazai tojáspiacot továbbra is zavarja a – bár nem nagy mennyiségû –

importból származó olcsó, többnyire jelöletlen tojás folyamatos beáramlása. A szakszövetség jelenleg is tárgyalásban van a hatóságokkal a kereskedelem ésszerûbb szabályozásának tárgyában. Összességében megállapítható, hogy a baromfiágazat a korábbi és ma is fennálló rendkívül súlyos gondok ellenére talpon áll, mûködôképes, de ennél több jót róla elmondani ma nem lehet. A stratégiai elképzelésekben kiemelt témák megvalósulásához elsôsorban az adottságok oldaláról potenciálisan lehetséges növekedés feltételei egyelôre nem adottak. Kállay Béla


agrárium

58 Á l l a t t e n y é s z t é s

Sertésstratégia – nemzeti ügy – A sertéságazatban a magas feldolgozottságú, prémium minôségû áru exportálása a cél a nagy tételek helyett – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a szaktárca és a Szent István Egyetem (SZIE) a sertésstratégia megvalósításáról tartott konferenciáján Gödöllôn. A hasonló témában megtartott keszthelyi debreceni és kaposvári fórumok után a szeptemberi OMÉKon összegzik a véleménycserék tapasztalatait, s véglegesítik a tennivalókat.

A

z élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelôs államtitkár közölte: a kormány 2,6 milliárd forintot biztosított a sertéságazat helyzetét javító, halaszthatatlan stratégiai intézkedésekre. A problémák között említette, hogy a vágóhidak hatékonysága, technológiai színvonala elmarad a versenytársakétól, a hazai húsipar nehezen tud áremelést érvényesíteni a belföldi piacon, miközben csökken a hazai fogyasztás. Kardeván Endre hozzátette: a plusz 2,6 milliárd forint mellett számos pályázati lehetôség áll rendelkezésre, és további – részben uniós, részben nemzeti – források nyílnak meg idén és a következô évben. A kormány célja, hogy a következô 6–7 évben a sertések száma a gazdaságokban megduplázódjon és elérje a 6 milliót. Az egykor 8 milliós magyar sertésállomány a KSH adatai szerint 2011–12-re 3 millió alá csökkent – emlékeztetett.

Létkérdés a sertésszám növelése Az ágazatnak lehetôsége lenne az export növelésére, amihez mindenképpen emelni kell a létszámot – mutatott rá Kardeván Endre. A feldolgozókapacitás sem megfelelô, ezért az elérhetô támogatások részben azt szolgálják majd, hogy a feldolgozókapacitás a prémium termékek irányába növekedjen. Megfogalmazása szerint nem a nagy tételek exportálása a cél, hanem hogy minél magasabb feldolgozottságú, magas minôségû árut lehessen kivinni. Az államtitkár az elkészült támogatásirendelet-tervezetbôl a kutatás-fejlesztés kiemelt támogatását említette. – A sertéságazat évtizedek óta komoly gondokkal küzd Magyarországon. Eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogy csak gyors és határozott kormányzati intézkedésekkel segíthetünk az ágazaton – fogalmazott az államtitkár, aki röviden áttekintést adott az ágazat nemzetközi és hazai helyzetérôl. Mint elmondta 2020-ig a világon évi 2 százalékos termelésés fogyasztásnövekedés várható, s a növekedés fô helyszíne Ázsia és Dél-Amerika lesz. Magyarországon a sertésállomány folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben. 1990ben közel 8 millió sertést tartottak hazánkban, ebbôl 620 ezer volt a koca. 2010-ben már alig több mint 3,1 millió jószág volt a sertéságazatban a 219 ezer kocával együtt. Ez azt jelenti, hogy a kocalétszám közel egyharmadára esett viszsza. Hazánk sertéshúsfogyasztása az elmúlt 25 évben felére csökkent. Ma Magyarországon 27 kilogramm az egy fôre esô éves fogyasztás, ez Ausztriában 58 kilogramm, Dániá-

agrárium


ban 67 kilogramm. A sertéságazat helyzetét javító program elindítása tehát nem tûr halasztást, különösen annak ismeretében, hogy az állomány létszáma 2012-re 3 millió alá esett. A politikus a jelenlegi nehéz helyzet okairól szólva kifejtette, hogy Magyarország 2004-es EU-s csatlakozása felkészületlenül érte az ágazatot. Az egységes európai piac és a magas uniós követelményrendszer a termelôket és feldolgozókat egyaránt új kihívások elé állította. A magyarországi termelôi árakat nem a hazai termelési költségek, hanem a legversenyképesebb nyugat-európai államok termelési költségei határozzák meg az egységes európai piacokon. Problémát jelent a hazai vágóhidak alacsony hatékonysága, mert technológiai színvonaluk elmaradt a versenytársakétól. Egyenlôtlen a termékpálya szintjei közötti alkuerô, a hazai húsipar nehezen tud árat érvényesíteni a belföldi piacon. Rendkívül gyengék horizontális és vertikális integrációk. Hiányzik a sertéságazatból a magas szintû szaktanácsadási rendszer. Ráadásul csökken a hazai sertéshúsfogyasztás is. A legfontosabb feladatokra és intézkedésekre utalva Kardeván Endre megállapította, hogy tavaly legálisan 4,3 millió sertést vágtak Magyarországon. A vágóhidak éves kapacitása névlegesen mintegy 7,4 millió sertés évente, tehát egy megnövekedett állatállomány sem okozna gondot. Ugyanakkor a vágóhidak és berendezésük nagy része elavult, idôszerûvé vált a felújítás. De mindinkább szükség van korszerû, nagyméretû vágóhidakra és magas hozzáadott értékû termékek elôállítására alkalmas, modern feldolgozóüzemek létesítésére. A feldolgozóipar a helyzetét javító magas technikai színvonalú berendezések beszerzéséhez a szükséges forrást nemzeti hatáskörben nyújtott, vissza nem térítendô támogatás biztosítja. A támogatási rendelettervezet elkészült.

Kiemelt szerepben a kutatás-fejlesztés Kiemelten támogatjuk a kutatás-fejlesztést, különös tekintettel a hazai elôállítású fehérje arány növelésére a sertéstakarmányozásban. Az ízletes, minôségi sertéshús hatékony elôállítása érdekében a K+F programok központjába a húsminôséggel, a reprodukciós képességgel, a hamisítások kiszûrésére alkalmas genetikai módszerek fejlesztésével kapcsolatos kutatások támogatása kerülnek. Természetesen a hazai genetika állományra, kiváltképp a mangalicára és magyar sertésfajtákra alapozunk. A Her-

Á l l a t t e n y é s z t é s 59 ceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet a kísérleti terveket elkészítette, a szerzôdéskötés elôkésztése folyamatban van. A mangalica és a magyar sertésfajták genetikai értéke versenyelônyt jelent a piacon, ezért fontos, hogy az abból készült minôségi sertéshúst megkülönböztessük a kommersztôl. Az eredetvédelem, a védjegy és a terméktanúsítási rendszerek fejlesztése alapvetô követelmény a fogyasztói bizalom visszaállításában, az élelmiszer-biztonságban és a feketegazdaság visszaszorításában. Folyamatban vannak az elôállított termékek eredetigazolását és minôségbiztosítását szolgáló rendszerek Horváth István, Kardeván Endre, Gyuricza Csaba, Póti Péter kialakításával, szakmai tartalmával, szervezeti felépítésével és mûködtetési támogatásával kapcsolatos egyeztetések. Az egységes Gyuricza Csaba, a SZIE MKK dékánja kifejtette azt információs és ellenôrzési rendszer kialakításával megerô- a véleményét, miszerint az agrárium fejlesztésének korsítjük a hazai és a külföldi fogyasztók bizalmát a magyar mányzati szándéka is tükrözôdik abban, hogy a gödöllôi sertéshúsból készült termékek iránt. Növeljük magyar ter- kar és az egyetem budapesti Állatorvos-tudományi Kara mékek belföldi és külföldi értékesítését, valamint maga- kutató kar minôsítést kapott. Az egyetem a VM partneresabb árat érhetünk el az exportpiacon. A fejlesztéseket a ként szerepet vállalt az aszály, a víz, a sertés és a háztáji NÉBIH végzi, a szerzôdés-elôkészítés szintén folyamat- stratégia, továbbá kormányzati szinten a közfoglalkoztatában van. Belföldi és külpiaci marketingprogramokkal nép- si stratégia kidolgozásában. szerûsítjük a mangalica terméket, és a gabonán hizlalt minôségi magyar sertéshús fogyasztását, növeljük az értéke- Fenntartható tartástechnológia Póti Péter, az MKK Állattenyésztés-tudományi Intézetének sítési lehetôségeket. Ide tartoznak az Agrármarketing Centrum által szervezett igazgató-helyettese elmondta, hogy az intézet kitartott valaprogramok, a hazai és külföldi mangalicafesztiválok, valamennyi haszonállatfaj tenyésztése és tartása mellett, és a hamint a szakmaközi szervezetek által rendezett termékbemu- zai lehetôségeket figyelembe vevô, a környezetbe illeszkedô és gazdaságilag fenntartható tartástechnológiákat dolgotatók, üzletember-találkozók. zott ki, amelyek elôsegíthetik a VM stratégiai céljainak az Nemzeti ügy elérését. – Megnyíltak a 2013-as költségvetési források. Az egyes A konferencián a SZIE MKK Állattenyésztés-tudományi programokat minisztériumunk most véglegesíti. Szakmai Intézetének és az Állattudományi Alapok Intézetének munszervezetek bevonásával zajlik a sertésstratégia végrehajtás- katársai tartották az elôadások nagyobb részét. Hidas Andhoz szükséges finanszírozási technikák kidolgozása, a tá- rás, az Állattenyésztés-tudományi Intézet tudományos fômogatási jogszabályok pályázati kiírásának elôkészítése munkatársa tájékoztatást adott az állatjólétet segítô Green– összegzett az államtitkár. man probiotikus technológia alkalmazásáról. A vegyszer- és Horváth István országgyûlési képviselô, a mezôgazdasá- genetikai módosításoktól mentes, speciális fajösszetételû gi bizottság alelnöke, a sertéságazatért felelôs miniszteri mikrobaközösség használatával a többi között csökkenthetô megbízott nemzeti ügynek nevezte a stratégia megvalósítá- a sertéstartás ammónia- és kénhidrogén-kibocsátása, viszsát, mert közel 20 ezer új munkahelyet hozhat létre a terme- szaszorítható a legyek szaporodása, minimalizálható a kórlésben, takarmány-elôállításban, szállításban és feldolgozó- okozók felhalmozódásának, behurcolásának és átadásának iparban. Az ágazat fejlesztésének – a gyengébb minôségû esélye, javítható a trágya minôsége. termékek visszaszorításával és a hazai fogyasztás emeléséPóti Péter a kis- és nagyüzemi technológiák kialakításável – piacvédô és piacépítô szerepe is van. nál, megválasztásánál a lehetô legegyszerûbb és természet – Sokat foglalkozunk a hatósági eljárások, ügyintézések közeli megoldásokat javasolta. Az almos (szalmás) technolerövidítésének lehetôségével, ügyfélbaráttá tételével. Má- lógiák alkalmazását pártolta, szem elôtt tartva azt a követelra kialakult egy olyan köztudat – nem csak nálunk, de Eu- ményt, hogy a komplex technológiák minden egyes eleme rópában is –, hogy a trágya veszélyes hulladék. Éppen funkciójában és kapacitásában egymással összhangban leezért a trágya kihelyezése számtalan bürokratikus akadály- gyen, és a folyamat végén minden hasznosuljon. Ne keletba ütközik. Mi szeretnénk a program keretén belül ezeket kezzen hulladék, csak termék, ami gazdasági és környezeta különbözô hatósági engedélyeket eljárásokat áttekinteni védelmi szempontból is rendkívül kedvezô. és egyszerûsíteni – hangsúlyozta Horváth István. -V2013. június–július

agrárium


Szakma és szórakozás együtt, Kaposváron! A házigazda Kaposvári Egyetem idén már hetedik alkalommal rendezi meg a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. A kiállítás mára a Dunántúl legnagyobb állattenyésztési kiállításává nôtte ki magát, közel 120 kiállítóval és növekvô látogatói létszámával. A Magyar Mezôgazdaság Kft. szervezésében megrendezésre kerülô, országosan is meghatározó rendezvény számos szakmai és közönségprogrammal rendelkezô agrárkiállítás. A Magyar Állattenyésztôk Szövetsége és annak tagszervezeti szakmai munkájának köszönhetôen szinte minden állatfaj bemutatásra kerül a kiállítás három napján. Tejelô és kettôs hasznosítású szarvasmarhák, lovak, sertések, juhok, kecskék, baromfik, galambok, díszmadarak, nyulak, valamint a kiállítás Vadaspark területén a szelíd gím- és dámszarvasok, vaddisznók, apróvadak és fácánok is! A rendezvény számára ideális helyszínt biztosít a mintegy 40 hektáros Pannon Lovasakadémia területe, ahol természetes környezetben megfelelô infrastruktúrával ellátva kerülnek elhelyezésre a kiállítók. A kiállítás területén évrôl évre helyet kapnak az állattenyésztést kiszolgáló gépek, eszközök, berendezések, a takarmányipar, az állategészségügy, az élelmiszeripar és az agrárfinanszírozás képviselôi, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos háttéripari termékek kiállítói egyaránt. Hagyományainkhoz híven megrendezésre kerül a Húsmarha Tenyésztési Fórum, valamint Kaposváron tartják az „Angus, Hereford, Galloway Mezei Napokat” is. Terveink között szerepel a Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium, valamint a kormányzat által elfogadott sertésstratégiai program társadalmi egyeztetésének egyik helyszíne szintén a Kaposvári Egyetem lesz a kiállítás nyitónapján. A Kaposvári Sertésfórum az országos konferenciasorozat utolsó állomása lesz, és a téma végsô összegzésre majd az OMÉK-on kerül sor. „Az állattartás gépesítése” címmel szintén szakmai összejövetelt tartanak a szakemberek. A kiállításon állatbírálatokra, a tejelô pavilonban szarvasmarha-fejési, nyírási bemutatóra valamint a felvezetôk ügyességi versenyére kerül sor. Élôben lát-

agrárium


hatják a marhák felkészítését egy-egy versenyre és a fejôberendezések mûködését is megtekinthetik. A mintegy 1500 négyzetméteres Vadasparkban a térség vadállományát és a vadgazdálkodás feladatait tekinthetik meg. A Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Napok keretében számos kultúrprogram és a vadászati hagyományokkal összefüggô mûsor várja az érdeklôdôket. A vadász elengedhetetlen társa a vadászkutya, így ôk is bemutatásra kerülnek Kaposváron. Immár negyedik éve mérik össze tudásukat a Vadés Halfôzô Bajnokságon a fôzést szeretô és értô versenyzôk. Ebben az évben már tisztelegve a somogyi nép étkezési hagyományai elôtt, csak vadat fôznek a csapatok. Az elmúlt év sikere után ismét helyet kap a kiállításon az Egészségsátor, ahol ingyenes állapotfelméréssel, szûrôvizsgálatokkal és folyamatos tanácsadással várják a Kaposi Mór Oktató Kórház orvosai és egyéb szakemberi a látogatókat. A zselici tájegység képviselôi egészséges magyar élelmiszerekkel várják az érdeklôdôket, bemutatásra kerülnek a tájegység jellegzetességei is. A Kaposvári Állattenyésztési Napok helyszíne, a Pannon Lovasakadémia olyan hazánkban egyedülálló fedett lovardával rendelkezik, ahol az idôjárás viszontagságaitól függetlenül lehet az állatokkal kapcsolatos programokat megtartani. A közel 3000 fô befogadására alkalmas fedett lovardában tartjuk évrôl évre a közkedvelt, többórás lovasprogramot, amely az elmúlt években mindig teltházas volt. A gyerekek nagy örömére idén is lesz Gazdaudvar, ahol lehet krumplit ültetni, veteményezni, állatot etetni vagyis kis idôre felvenni a vidéki életformát. A nyuszi- és ôzsimogató, pónilovagoltatás, a játszóház és egyéb gyermekszórakoztató programok a rendezvényre látogató kicsiket várják évrôl évre. A népi iparmûvészeti termékeket bemutató vásár elmaradhatatlan eleme a kiállításnak. Közönségprogramjaink sora idén kiegészül egy többnapos, rendkívül látványos haszongépjármû-bemutatóval, az „offroad show”-val is, melynek keretén belül az érdeklôdôk nemcsak megtekinthetik, de ki is próbálhatják a korszerû haszongépjármûveket. A VII. Kaposvári Állattenyésztési Napok kiállításra varázslatos környezetben és sokszínû programokkal várjuk szeretettel a látogatóinkat!


Idôjárástól függô méztermelés Az Unió méztermésének körülbelül 12 százaléka származik hazánkból. Magyarország területi méretéhez és lakosságának számához viszonyítva kifejezetten nagy méztermelô országnak számít. A világ különbözô pontjain élô méhészeti szakmai elit ezzel tisztában van, és el is ismerik a magyar méhészek szaktudását és teljesítményét.

A

világ méztermelésében annyira nem számottevô Magyarország, hiszen a világon összesen 1,4 millió tonna mézet termelnek. A nemzetközi mézkereskedelemben ennek harminc százaléka van jelen, azaz ez a mennyiség fölösleggé válik egyes országokban. A világ mézkereskedelmében 5 százalékos részesedése van a magyar méznek. Az Unión belül 160 ezer tonna mézet állítanak elô évente, de ugyanennyit kell még importálni a kereslet kielégítése végett. A méhészek munkáját és teljesítményét döntôen befolyásolják az idôjárási tényezôk. Egy átlagos évben körülbelül. 22–24 ezer tonna méz terem az országban. A tavalyi év az aszály miatt nem nevezhetô átlagosnak. A betelelô méhállomány számára nem volt kellô virágpor. Az idei év teljesítménye az elhúzódó tél és a rendkívül sok csapadék miatt lesz átlag alatti. Az elôzô évben 17 ezer tonna mézet állítottak elô a méhészek, ez idén becslések szerint jóval kevesebb lehet. Mézárakban a termésmennyiség visszaesése miatt 20–30 százalékos árnövekedés is lehet. A megtermelt mézünk háromnegyede külföldön értékesül, a legtöbbet Olaszország vásárolja, majd azt követi Franciaország és Németország.

Keresett a méz Legalább 35–40 fajta mézet tudunk elôállítani, de belföldi fogyasztásunk még mindig kevésnek mondható. Igaz lassan, de nô a mézfogyasztás. Egyre többen illesztik be étrendjükbe a hagyományos természetes eredetû élelmiszereket, amelyek körébe a méz is beletartozik. A rendszerváltás idejében még csak 20 dkg mézet fogyasztottunk fejenként évente. Ma az egy fôre jutó fogyasztás már 0,8 kg-ra tehetô, de még jócskán le vagyunk maradva a görögöktôl, németektôl, akik a legtöbb mézet fogyasztják. Ôk évente 1,5 kilogrammot is elfogyasztanak fejenként. Népszerû a méz világszerte, és folyamatosan nô azon élelmiszerek gyártása, kereskedelme, amelyek mézet tartalmaznak. A méhészeknek értékesítési gondjuk nincs. A méz legalább 80 százalékát felvásárlóknak, kereskedôknek, 17 százalékát közvetlenül a fogyasztóknak, 2 százalékát kiskereskedôknek kiszerelve, 1 százalékát pedig ipari felhasználóknak adják el. Hogyan alakultak az elmúlt idôszakban a felvásárlási árak, és az elhúzódó tél mennyire befolyásolhatja az idei méztermelést, mindezekre a kérdésekre az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Mészáros László válaszolt.

agrárium


– A felvásárlói árakat nagyban befolyásolja a mindenkori világpiaci ár, valamint a hazánkban megtermelt mennyiség. Tavaly a vegyes virágmézet hordóban 600–650 Ft/kg áron vásárolták fel a kereskedôk, az akácmézet 1200–1300 Ft között. A felvásárlói árat a megtermelt méz minôsége is befolyásolta. Termelôi árak tekintetében az országon belôl nagy a szórás. A helyben élô fogyasztók pénztárcája is fontos szempont. A kiemeltebb helyeken az akácméz ára üveges kiszerelésben mindenképp 2000 Ft fölött volt, míg a vegyes virágméz 1600 Ft körül mozgott. Természetesen az ország egyes területein azért ez jelentôsen eltérhet. A rakodó kaptárokkal rendelkezô méhészek kiváló egyéb fajtamézeket is forgalmaznak, ebben az esetben egyedi kiszerelések és egyedi árak a jellemzôk – tájékoztat az elnök.

Az idôjárásnak kitéve Magyarországon körülbelül húszezer ember foglalkozik méhészkedéssel, és ebbôl 11–12 ezren vannak, akik tagjai az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek. Tavaly augusztusban a betelelô méhállomány számára nem volt meg a megfelelô mennyiségû virágporkészlet, ami a kora tavaszi fejlôdés és fiaztatás szempontjából legfontosabb tényezô volna. Az idei elhúzódó tél megint csak problémát jelentett a méhállományok fejlôdése szempontjából. – A tavaszi felmérések szerint legalább 20–30 százalékos volt a termelô méhcsaládok vesztesége. A megmaradt méh-

Á l l a t t e n y é s z t é s 63 családok termelési kondíciója felére csökkent, ezért komoly plusz csapásként érte a méhészeket az év elsô felében uralkodó idôjárás. Sajnos pont akkor nem volt a méhállomány megfelelô kondícióban, amikor kellett volna, és ehhez hozzájött még a csapadékos idôjárás – teszi hozzá Mészáros László Magyarországon található az Unió akácerdeinek kétharmada, így a legtöbb akácmézet hazánk termeli. Rengeteg méhész fô bevételét az akácvirágzás adja, ezért számos méhész álma a jó idô akácvirágzáskor. Az akác elôbb nyílik délen és késôbb északon, a vándorló méhész akár egy hónapig is vándorolhat méhcsaládjaival. Az idôjárás azonban nem mindig kegyes. A déli akácvirágzás idejére a méhállomány többsége nem volt alkalmas a gyûjtésre. Az északi akácvirágzás termelési eredményeit a sok esô rontotta le. – Egy átlagos évben az indulástól az akácvirágzásig legalább 3 dolgozó nemzedék nô fel, az idén azonban jó, ha egynek sikerült. A méhészetben megvannak a technikák arra, hogy a jó kondícióban lévô termelô családokat össze tudjunk rakni. Nyilván a nagyobb családszámmal rendelkezô méhészek úgy rakták össze a kaptárakban a kondicionált méhcsaládokat, hogy azért mégis tudjanak megfelelôen termelni. Akinek erre nem volt meg a lehetôsége, mondhatni mattot kapott – magyarázza Mészáros László A méhcsaládok száma hazánkban körülbelül 1,1 millió. A kiesett méhcsaládok visszapótlásán dolgoznak a méhészek, de mivel négy hónapos termelési ciklusról beszélünk, a méhészkedésben nem lehet gyorsan pótolni a veszteségeket. A méhcsaládonkénti átlag akácméztermés mindösszesen 10 kilogramm körüli, a repcemézé pedig 3 kilogramm körüli. – Az év végi méztermelési mennyiségrôl még korai lenne nyilatkozni, hiszen a napraforgóból származó jelentôs hozamok még hátra vannak, de úgy tûnik, a tavalyi eredmény fele is lehet az éves mézmennyiség – mondja Mészáros László.

zást kell végrehajtaniuk, ha fô tevékenységként akarják ûzni a méhészetet. Mivel a megtérülés 5–10 év is lehet idôjárástól, szerencsétôl függôen, annak érdemes belevágni, aki már eleve a kezdetektôl hivatásának érzi. Egyrészt a méhlegelô-sûrûség helyzete miatt, másrészt a beruházás nagysága miatt fontos átgondolni, hogy a méhészetet fel tudjuk vállalni életvitelszerûen annak minden kockázatával. Akárhogy is nézzük, egy 350 családos méhészet mûködtetéséhez, ha teljesen nulláról indulunk, legalább 30 millió forint szükséges. Természetesen a beruházások összege teljesen eltérô lehet a méhészetet kiszolgáló központi telephely kialakításától és az ehhez szükséges földterület megvételétôl függôen. Jelenleg a magyar méhészet a mezôgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja. Mintegy 1,2 milliárd forintos uniós és magyar költségvetésû pénz az, ami rendelkezésre áll a méhészeti szakágazat számára. – Ígéretet kaptunk, hogy ez a pályázati keret mintegy harminc százalékkal kibôvül a magyar költségvetésbôl. A szakágazat az anyagi kondíciók tekintetében, azt gondolom, elôremutató helyzetben van. A jelenleg meglévô méhállományok termelôképesek. A méhészek megfelelô szaporítás és fejlesztések által visszaállítják a veszteségeiket, és nagy reményekkel tekintünk a következô évi négy és fél hónapos termelési ciklus elé – bizakodik Mészáros László. G. P.

A méhészet hivatás, életforma Amennyiben számvetésre kerül sor a méhészetben, az eredményeket minimum 5 év átlagában kell mindig számolni, értékelni, és akkor kaphat teljes képet a méhész tevékenységének sikerességérôl. Méhészeti berkekben úgy szól a mondás, hogy méhészetbôl nem igazán lehet megélni, csak meggazdagodni. Tulajdonképpen ez azt sugallja, hogy számos külsô, méhésztôl független kockázati tényezô mellett kell a lehetô legjobban végezni ezt a tevékenységet. Mondhatni, hogy az akácon kívül a méhlegelôk manapság nagyon le vannak terhelve, mivel a méhek egymástól veszik el a táplálékot. A méhlegelô-telítettség állat-egészségügyi szempontból pedig veszélyeket hordoz magában. – Az országban a méhlegelô-leterheltség, méhsûrûség igen magas, 11 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Ezzel az értékkel éppen az optimális méhsûrûség határán vagyunk – mondja Mészáros László A újnak számító méhészeknek, legyenek azok fiatal gazdák vagy a méhészet iránt régóta érdeklôk, komoly beruhá2013. június–július

agrárium

64 R e n d e z v é n y

Fliegl-gyáravató Németországban A Fliegl története nem egy vállalat történetével indul, hanem egy vállalkozóéval, amikor is id. Josef Fliegl 1970-ben a bajorországi szülôi gazdaságban már nemcsak kereskedik a mezôgazdasági gépekkel, hanem maga kezdi építeni ôket – ez a döntés meghatározta a jövôt. A Fliegl cégcsoport csaknem 40 éve gyárt minôségi termékeket a mezôgazdaság, a szállítmányozás és építôipar számára.

A

Fliegl Agrartechnik több mint 15 éven át a tögingi központból irányította mezôgazdasági gépek tervezését és gyártását az összes európai piacra. A tögingi modern üzemcsarnokban évi több mint 2300 pótkocsit gyártottak egyedi igényeknek megfelelôen. Ez a telephely most új helyre, a németországi Mühldorfba költözött. A hivatalos megnyitót megelôzôen a világ minden tájáról meghívott újságírók között az Agrárium munkatársainak is lehetôségük volt megtekinteni az új gyárat, és részt venni egy nem mindennapi vállalkozás új korszakot nyitó ünnepségén. Ifj. Josef Fliegl köszöntötte a sajtó képviselôit, majd mutatta be a családi vállalkozást alapító édesapját, id. Josef

Flieglt; valamint Helmut Flieglt a közutas üzletág vezetôjét; Angelika Flieglt az Agro-Center vezetôjét; Johann Flieglt a Fliegl International vezetôjét és Martin Flieglt, aki a Baukom üzletágért felel. A hivatalos köszöntô után a magyar küldöttséget Ackermann Tamás, a Fliegl Abda Gépgyártó Kft. cégvezetôje kalauzolta végig az új gyárban. A 30 hektáron elterülô üzem megtekintése a meleg júniusi napon komoly kihívás lett volna, ha a magyar cégvezetô közvetlen stílusa és bennfentessége, valamint kollégái segítôkészsége nem könnyítette volna azt meg. A gyárlátogatást követô sajtótájékoztatón továb-

agrárium


bi kellemes meglepetés is ért bennünket: ifj. Josef Fliegl magyarul válaszolt a neki magyarul feltett kérdéseinkre!

Mintaértékû karriertörténet Id. Josef Fliegl 1975-ben alapította meg az elsô cégét, ahol néhány munkatárssal pótkocsikat szereltek át, és szippantókat, késôbb grubbereket is gyártottak. A ’80-as években fellendült a gépgyártás. A betonkeverô fejlesztésével és egy saját billentôs pótkocsi megépítésével sikerült betörni az építôiparba és a szállítmányozásba is. A vasfüggöny ledöntésével és a határok megnyitásával a Fliegl megragadta a lehetôséget: 1991-ben a türingiai Triptisben megalapította a Fliegl Fahrzeugbau vállalatot. Fontos mérföldkô volt a Fliegl számára a letolótechnika feltalálása a ’90-es években. 1999-ben a Fliegl piacra dobta a szabadalmaztatott letolótechnikával rendelkezô Fliegl Gigant letolókocsiját, és ezzel végérvényesen az európai mezôgazdasági gépszektor élére került. A vállalkozás virágzásnak indult és Tögingbe költözött. Kastlban megnyílt a Fliegl Agro-Center, amely mezôgazdasági gépalkatrészeket forgalmaz. A 2000-es évek utáni idôszakot is a terjeszkedés jellemezte. Megalakult a dél-európai és dél-amerikai export támaszpont, a Fliegl Ibérica. 2005-ben megindult a Fliegl Fahrzeugbau II-es részlegében a gyártás, Triptisben. Ezzel egy idôben a Flieglnél sikeresen megtörtént a generációváltás: id. Josef Fliegl visszavonult a gyár operatív irányításától és ettôl kezdve a stratégiára, kutatás-fejlesztésre koncentrált. A Fliegl-birodalom folyamatosan növekedett, és új üzletágakhoz csatlakozott: adagolóival betört a bioenergia-piacra. Triptisben megnyílt a keleti Fliegl Agro-Center üzlet. A Kastlben található székhelyen létrejött egy új értékesítési központ. Megalakult a Fliegl építôipari, kommunális és erdészeti üzletág, a BAUKOM. A termékújdonságoknak köszönhetôen a vállalat szárnyal. A cég bôvíti a trágyatechnikához kapcsolódó gépek kínálatát. Fejleszti az újszerû átrakótechnikát a közút és a föl-

R e n d e z v é n y 65 mányozási fejlesztése. Az új fôhadiszállásunkon szeretnénk további kutatásokat végezni, fejleszteni, további tapasztalatokat, ismereteket szerezni, hogy a jövôben a lehetô legtökéletesebb vívmányokkal szolgálhassuk ki a gazdákat” – hangzott el megnyitót követô kerekasztal beszélgetés során. A folyamatos fejlesztések fontosságát Ifj. Josef Fliegl így érzékeltette: „Amikor 13 éve megjelent a 35 m3-es letolókocsink, sokan megkérdezték: minek rá kerék, hiszen ez egy tömörítôszerkezet. Aztán a biogáziparnak köszönhetôen a mezôgazdasági termelés utolérte az eszköz fejlettségét.”

Gépgyártás felsôfokon dek közti közlekedés megkönnyítése céljából. Modern biogáz adagolórendszert és fejlesztett mérlegtechnikát dob a piacra. A Fliegl letolótechnika alapelve ugyanaz marad, felhasználási területe viszont folyamatosan bôvül. A speciális teherautókba beépítve forradalmasítja az aszfaltozást és az alagútépítést. 2012-ben a cég megalapítja az új telephelyeit ÉszakAmerikában, Brazíliában, Csehországban, Észak-Afrikában, és Ukrajnában – ezzel végérvényesen a piac globális szereplôjévé válik. Az export eléri a föld minden kontinensét.

A Fliegl fô központjának áthelyezése Tögingbôl Mühldorfba, a Fliegl Agrartechnik történelmének eddigi legnagyobb beruházása. A mostanra a létszám elérte a 280 fôt, akik a legújabb raktár- és gyártástechnikával dolgoznak. A különbözô csövek és profilok megmunkálásánál a legmodernebb lézerberendezéseket alkalmazzák. A csôlézerrel bonyolult formák és speciális elemek is a legpontosabban vághatók ki, így az egyedi alkatrészek gyártása is probléma nélkül lehetséges. A berendezés akár 9 méter hosszú és 200 kilós profilokkal is képes dolgozni.

Új gyáregység Mühldorfban A Fliegl Németországban is növekszik, és Mühldorf am Innben létrejön a Fliegl Agrartechnik új székhelye, egy 30 hektáros gyárkomplexum. Három és fél év építési idô után, a gyár 2013 júniusában megnyitja kapuit. A Fliegl Agrartechnik szíve ettôl kezdve Mühldorfban dobog. Négy gyártósoron itt készülnek a letolókocsik, a biogáztechnika gépei, a szippantók és a pótkocsik. A POWER ON gomb megnyomásával Ilse Aigner – mezôgazdasági miniszter asszony – és Ifj. Josef Fliegl egy új korszak kezdetét indította el. „Az üzemet kimondottan úgy építettük, hogy a folyamatos fejlôdéseknek meg tudjunk felelni, a jövôben is képesek legyünk mindig megújulni, ne pedig egyhelyben toporogjunk. Érdekes téma és egyben egy izgalmas feladat a jövôre nézve az elektronikai újdonságok fejlesztése, a hígtrágyakijuttatási technika, technológia fejlesztése, a szállítmányozási dokumentáció tökéletesítése és az agrárágazat szállít-

Éppen ilyen pontosan és megbízhatóan mûködik a lemezlézer, amely 20 mm vastagságig munkálja meg a lemezeket és akár 4000×2000 mm méretû lemezt is képes pontosan kivágni. Egy automatikus adagoló- és kirakórendszer a maximum 5000 kg-os lemezdarabokat képes önállóan egyedi alkatrészekké alakítani. Ezeket hegesztik végül a pótkocsi- és gépalkatrészekbe. Egy központi, összetett szerkezetû magasraktár a maga 92 m-es hosszával, 37 m-es szélességével és 27 m-es magasságával optimalizálja a Fliegl raktárlogisztikáját. A rendszer önállóan mûködik, teljesen automatikus, és a legmagasabb szintû áttekinthetôséget, hozzáférést és rendelkezésre állást biztosítja a gyártási folyamatnak. Az elektronikus raktárirányítás három polckezelô géppel folyik. Ezek a magasraktár folyosóin keresztül közlekednek és végezik a be- és kitárolást. Ifj. Josef Fliegl pozitívan értékelte a hétvége eseményeit: „A POWER ON hétvégén több mint 45 000 ember volt kíváncsi az új gyárunkra s látogatott el hozzánk Mühldorfba, a világ minden pontjáról. Azt hiszem, ez önmagáért beszél.” SZB 2013. június–július

agrárium

R e n d e z v é n y 67

KITE: negyven éve az élvonalban A hazai szántóterület közel 50%-át mûvelik Magyarország piacvezetô mezôgazdasági cége, a KITE Zrt. partnerei. A ma már közel 200 milliárd forintos árbevételû, magyar tulajdonosi körrel rendelkezô vállalat eddig elért eredményeihez méltó helyszínen, a budapesti Millenáris Parkban ünnepelte a közelmúltban fennállásának 40 éves évfordulóját.

A

nádudvari központú, daságok technikai-technolóországosan 19 alközgiai színvonalának fejlesztése ponttal rendelkezô KITE Zrt. érdekében. A magyar mezômeghatározó szerepet tölt be gazdaság elért eredményeia mezôgazdasági termeléshez ben elévülhetetlen érdemei szükséges inputanyagok kevannak a KITÉ-nek és partreskedelmében és a hozzá nereinek – mondta Czerván kapcsolódó szaktanácsadói György. tevékenységben, valamint a Búvár Géza, a KITE vemezôgazdasági gépek értékezérigazgatója az ünnepségen sítésében. elmondta: a KITE Zrt. megTeljesítménye alapján határozó szerepet tölt be a 2011-ben a KITE 47. helyen mezôgazdasági termeléshez szerepelt a HVG Top 500 lisszükséges inputanyagok keBúvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója táján a hazai vállalatok köreskedelmében és a hozzá Markwart von Pentz, a Deere & Company elnöke zött. Magyarország piacvezekapcsolódó szaktanácsadói Balogh Csaba, a KITE Zrt. elnöke tô mezôgazdasági cégeként tevékenységben, valamint a Csaba Lejko, a John Deere International igazgatója folyamatosan törekszik a tumezôgazdasági gépek értékedomány és a technika legsítésében. újabb eredményeinek hasznosítására, a világ legkorszerûbb Saját szervizhálózata révén korszerû technikai és logiszmezôgazdasági technológiai elemeinek hazánkban történô tikai rendszerrel segíti az alkatrész-, illetve szervizellátást – adaptációjára. Európában egyedülálló, országos lefedett- részletezte a cég tevékenységét a vezérigazgató, aki a maségû, valós idejû helyzetmeghatározási – RTK – rendszere a gyar mezôgazdaságban komoly értéknek nevezte, hogy a teljes hazai agrárium számára elérhetô. KITE – integrációs partnerein keresztül – további 8–10 ezer A KITE Zrt. több évtizedes eredményes mûködése ma kistermelôvel áll kapcsolatban. mintegy 850 munkavállaló számára jelent stabil, biztos Balogh Csaba, a KITE Zrt. elnöke felidézte, hogy a hátteret. A vállalat éves szinten 150 millió forintot fordít KITE az ország elsô szövetkezeti rendszereként 1973. janualkalmazottai továbbképzésére annak érdekében, hogy ár elsején kezdte meg tényleges gazdasági tevékenységét. A partnerei szakszerû és magas színvonalú kiszolgálásban kezdetekkor 9 mezôgazdasági szövetkezet összefogásával, a részesüljenek. Nádudvari Vörös Csillag Termelôszövetkezet irányításával, A vállalat sikerének alapja a szaktudás, a minôség, a dol- nonprofit szervezetként alakult meg azzal a céllal, hogy magozói iránti felelôsségvállalás, a partnereivel szembeni gasabb színvonalra emeljék és jövedelmezôbbé tegyék a kuegyenesség. A KITE mindig a stabilitást, megbízhatóságot korica- és iparinövény-termelésüket. kereste, mindig távlati fejlôdésben gondolkodott, ezért tud a A megalakulást követôen évrôl évre nôtt a rendszerbe bemai napig kiszámíthatóan fejlôdni: a gyors pénzügyi haszon vont partnerszövetkezetek és növények száma, illetve a maximalizálása helyett mindig a stabilitásban, a piaci pozí- földterületek nagysága – sorolta Balogh Csaba. ció megôrzésében látta a siker kulcsát. A jubileumi rendezvényen köszöntötte a 40 éves céget A jubileumi ünnepségen részt vett Jakab István, az Or- Markwart von Pentz, a Deere & Company elnöke is. Kiszággyûlés alelnöke, Czerván György, a Vidékfejlesztési Mi- emelte: 40 éves a két cég együttmûködése, és 1996 óta a nisztérium agrárgazdaságért felelôs államtitkára, valamint KITE Zrt. a John Deere termékek kizárólagos magyarorszáGyôrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is. gi forgalmazója. Már a kezdetekkor kitûnt, hogy MagyarorCzerván György – tolmácsolva Fazekas Sándor vidékfej- szágon a gépek évi használata többszöröse a Nyugat-Eurólesztési miniszter üdvözletét – elismeréssel szólt a KITE te- pában vagy az Amerikai Egyesült Államokban megszokottvékenységérôl, amely elsôsorban innovációt jelent a magyar nak, így az itteni tapasztalatok sokat segítettek a gyártmánymezôgazdaságban. Ugyanakkor fontosnak nevezte azt is, fejlesztésben. amit az agrárfinanszírozás terén végez a KITE-partnergaz-valkó2013. június–július

agrárium

68 R e n d e z v é n y

A világ nem áll meg… Balogh Csaba, a KITE Zrt. elnöke 41 éve hûséges Nádudvarhoz. A jubileumi ünnepséget követôen a cég központjában, a Hajdúságban kerestük fel, kértünk lapunk számára tôle interjút. Mindenekelôtt arra voltunk kíváncsiak, hogyan indult pályája, hogyan élte meg a KITE hôskorát. – A Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának mezôgépész szakán végeztem, nyaranta pedig a debreceni Kossuth TSZ-ben segédkombájnosként dolgoztam. Nagyon kedvemre való volt ez a munka, s ekkoriban éreztem rá elôször, hogy az agrárvilág több lehet számomra, mint csupán egy szakma. Ekkor határoztam el, hogy mérnöki pályafutásomat szerelôként, fizikai munkásként kezdem. Szerencsém volt, mert Bábolnán a CPS fiatal diplomásokat keresett szerviz munkakörbe. A lehetô legjobb iskola volt ez számomra, amerikai traktorokról, Class kombájnokról szerezhettem gyakorlati ismereteket a tapasztalt szakemberek körében. 1972 ôszén a közben megalakult nádudvari KITE vezetôi munkalátogatásra érkeztek Bábolnára, és a vendégek fogadásával engem bíztak meg. A program vége felé Magyar Gábor, a KITE elsô igazgatója megkérdezte, nincs-e kedvem hazajönni Nádudvarra. Mivel nagyon jól éreztem magam Bábolnán, és szolgálati lakást is ígértek, elsôre elhárítottam a felajánlott lehetôséget. Akkor már nôs voltam, kislányunk is megszületett, és amikor a szolgálati lakást mégsem nekem szánták, végül Nádudvar mellett döntöttem, és a KITE mûszaki vezetôje lettem. A fejlesztések alapját akkor az a devizahiteles konstrukció adta, ami a politika és a szakma nagy alkujából jött létre. A gazdaságok pénze birtokában mi egy összefogott megrendelésállományt tudtunk átadni a szállítóknak. A szakmai akarat tehát sérülésmentesen képviselhetô volt. A dologban az volt a szép, hogy nulláról kellett indulni, a teljes mûszaki szervezés, a szerviz, az alkatrészellátás, gépkiadás, a gépösszeszerelés, a hatósági ügyek, a vámkezelés területén.

agrárium


Igazi hôskor volt ez. Egy sártenger közepén fogadtuk a gépeket, itt szereltük össze ôket. Pár hónapnyi mûködés után az itteni régi vasútállomás épületét kaptuk meg, ezt alakítottuk át KITE-központtá. A traktorosok, szerelôk, üzemeletetôk képzését a Gödöllôi Mûszaki Intézettel közösen végeztük. Az induló évben összesen 58 komplett gépsort – a traktortól a kombájnig – tudtunk megvásárolni és üzembe helyezni. – A KITE 40 éve kétségtelenül sikertörténet, de volt-e olyan krízishelyzet az Ön pályafutása során, amikor komoly gondok adódtak? – Mi már az egyetemen is a reformról tanultunk, és a diploma megszerzése után ennek a gyakorlati végrehajtásába csöppentünk bele. A reformgondolat ’74-tôl már nagyon meg volt tépázva, Biszkuék gyakorlatilag nyertek, leváltották Fehér Lajost, Dimény Imrét, Nyers Rezsôt, Fock Jenôt. Ez akkor komoly visszarendezôdést jelentett politikailag, amibôl mi szerencsére nagyon keveset érzékeltünk. Azt mindenesetre igen, hogy a devizahiteles konstrukció megszûnt, és helyette a konvertálható exportárualapot növelô hitelkonstrukciót hirdette meg a kormány. Szerencsés döntése volt a nádudvari Vörös Csillag vezérkarának, hogy már az elsô két hónapban tisztázta: a szervezetet, amit KITE-nek hívunk, nem az üzemi struktúrába építi be, hanem attól független vezetésre bízza. Mi közvetlenül Szabó István elnökhöz voltunk becsatolva. Azt, hogy mit csinálunk, milyen irányba fejlesztünk, vele kellett megbeszélni. „Politizálni itt vagyok én, ti meg dolgozzatok” – mondta.

Az igazi nagy krízist a rendszerváltás hozta el számunkra. Az összes addigi munkánk, ami szakmailag is megalapozott volt, egyik pillanatról a másikra összeomlott, hiszen elôször a gazdaságok földje ment el a kárpótlással, majd ezeknek a gazdaságoknak a szerkezete az új szövetkezeti törvény alapján teljesen átalakult. A partneri körünk egészen átalakult. Ez nagyon keserû idôszak volt. A legnagyobb traumát az egyébként nagyon sikeres öntözôberendezések okozták, amelyeket mi import lízingen keresztül vettünk a gazdaságoknak, ráadásul mi vállaltunk garanciát az ô fizetésükért. Amikor a gazdaságok átalakultak és elvesztették a földjük nagy részét, nem tudták fizetni a lízingdíjat. Helyettük mi fizettünk, és eladósodtunk. Háromszázmillió forint kintlévôség akkumulálódott nálunk. A finanszírozó bankunk jelezte, hogy a 300 millió kintlévôséget írjunk le az alaptôkénkbôl, ami akkor 800 millió körül volt, ô pedig ugyanilyen összeggel tôkeemelést hajt végre, majd ô lesz a többségi tulajdonos. Az ajánlatot elfogadhatatlannak tartottuk. Válaszlépésként nem hosszabbított meg egy hitelszerzôdést. Ezután négyhetes élethalál harc következett, végül sikerült úgy átstrukturálni a hitelszerkezetünket, hogy az addig finanszírozó bank teljesen kivonult a KITE-bôl. Az a négy hét volt a legnehezebb a cég életében, de az enyémben is. – Hogyan osztják meg a feladatokat Búvár Géza vezérigazgatóval, aki szintén 41. éve dolgozik a KITE-nél? – A vezérigazgató a kereskedelmi munkáért, a fejlesztésekért felelôs, a munkáltatói jogokat ô gyakorolja, én a

R e n d e z v é n y 69 pénzügyi és biztosítási feladatokat látom el. Tény, hogy nagyon nagy pénzeket mozgatunk. Az áruhitelezésnél 50 milliárd fölötti az éves kihelyezésünk. Tehát ennek a forrásnak a megszerzése, megtartása, és aztán ennek a lebiztosítása az én dolgom. Nem általános munkamegosztás a miénk, de egy szerves fejlôdés eredménye. Neki az apparátussal, illetve a szállítókkal vagy a gazdaságokkal van dolga a fejlesztésekben, nekem a banki és a biztosítói világgal, illetve a tulajdonosi struktúrával. Több mint 500 tulajdonosa van szervezetnek. – Milyen a kapcsolatuk Szabó Istvánnal? – A vállalat vezetésébe abszolút nem szól bele. Ezt a kilencvenes évek elején tisztáztuk, és ebben nagyon fegyelmezett és korrekt. Ezt a vállalatot mi vezetjük. Ô a termelôi tulajdonosi körnek, a KITE Kft. felügyelôbizottságának az elnöke. A felügyelôbizottság régiókból álló képviseletet jelent. Ha van olyan téma, ami az egész gazdasági kört érinti, akkor a bizottságban ezt ismertetjük, megvitatjuk. Ô ebben nagyon progresszív. Hihetetlenül jó érzéke van az új iránt, ez élteti, és az a tapasztalat, ami benne összegyûlt, szerencsésen ötvözôdik azzal a lendülettel, hogy meg akarja érteni az új dolgokat. Nyilván erôs a személyes kötôdése is a KITE-hez, rendszeresen, hetente konzultálunk, ami kiváló szellemi torna. Szívesen megy a gazdaságokba, nagy segítség az ô részvétele ebben a munkában. – A KITE Bábolna, Szekszárd és Baja után a negyedik termelési rendszer, de az elsô, amelyet szövetkezetek hoztak létre. Miben különbözött Nádudvar Bábolnától? – Abban a korszakban deklaráltan az állami gazdaságok voltak a fejlesztés letéteményesei és nem a szövetkezetek. Ezt a korlátot a hetvenes évek közepére a közös gazdaságok szét tudták törni. Ebben a tekintetben Fehér Lajos és Dimény Imre nagyon elôremutató döntést hozott, hogy a szövetkezetnek is lehet rendszerszervezési jogosítványt adni. Dimény Imre írta alá azt a felhatalmazást, amely alapján devizakeretet kaptunk.

Ami a különbségeket illeti, Bábolna közös vállalatot hozott létre, amit CPSnek hívtak, és az eszközöket a gazdaságok nem tulajdonba vették, hanem bérelték, a bérleti díjat pedig a terméstöbblet 20 százalékából kellett nekik természetben fizetniük. A KITE-nél azt mondtuk, hogy a gazdaságok tulajdonába kell kerüljön az eszköz, az összes kockázata nála marad, de 100 százalékban nála marad a többlettermés. A fölvett hiteleket a saját bevételeibôl kell törleszteni. Bábolna és a többiek az elsô pillanattól kezdve csak a kukoricára koncentráltak. Mivel a Hajdúságban nagy hagyománya volt a cukorrépának, mi azt mondtuk, hogy kukorica és ipari növénytermelési termesztési együttmûködés a nevünk. A kukorica után így megjelent a napraforgó, majd az ôszi búza, 1975–76-ra a vetésterület 60 százalékára kiterjedô ágazattársítást tudtunk bevezetni. A kertészet a ’80-as évek elején jött a képbe, amikor eldöntöttük, hogy stabilan elô kellene teremteni a debreceni konzervgyár alapanyag-szükségletét. Egy amerikai módszer alapján tálcás palántaneveléssel kezdtünk el foglalkozni. Ez egy új rendszer volt, nagyon gyorsan meghonosodott. Egy izraeli kibuctól pedig csepegtetô berendezést vettünk, majd licenc alapján gyártottuk is a NADIR, NAMIR rendszereket. Az ültetvényeknél elsôsorban támrendszereket forgalmaztunk, és elkezdtük a jégháló terjesztését is. – Mennyire szövetkezetpárti most a KITE? – Sajnos a termelôk összefogása nagyon nehezen megy. Ami viszont biztató, az az életképes üzemek, az 500–1000 hektáros üzemek integrációs tevékenysége. A kis integrátorok öszszefogják azokat a gazdaságokat, akiknek nincs szérûjük, nincs betakarítási kapacitásuk, nem tudják a szántóföldrôl áruként lehozni a termésüket. A nagyobb, erôsebb gazdálkodók 50–100 kistermelôt tudnak úgy integrálni, hogy ôk adják ki a vetômagot, ôk adják a betakarító kapacitást, az ôk szárítóján szárítják, az ôk tárolójában tárolják, és utána ôk egy kézbôl értékesítik a gazdaságok javára a terményt. Ezek a kis integrációk ma mûködôképesek. Eze-

ket szövetkezeti rangra emelni azonban aligha fog sikerülni. Mindenesetre a kis integrációk tartják fenn a nagyon kis területû egyéni gazdákat, hogy normálisan meg tudják a technológiát valósítani, másrészt, hogy bevételhez jussanak. Nos, ezeket az integrátorokat is mi szolgáljuk ki. – Hogyan látja a KITE jövôjét? – Ha a KITE meg tudja tartani azt a tulajdonságát, hogy olyan megalapozott fejlesztésekre tud programokat szervezni, amelyek a gazdálkodó számára bizonyítottan megvalósíthatóak és jövedelmezôek, akkor a KITÉ-nek nagyon hosszú idôre van jövôképe. A világ közben nem állt meg, a szántóföldi növénytermesztési technológia fejlesztése elsôsorban Amerikában rohamléptekkel halad. A navigációs rendszer segítségével halálpontosan meg tudjuk különböztetni a sort és a sorközt, a mûvelt és mûveletlen területeket egymástól. A precízebb végrehajtás kisebb inputanyag-felhasználást, alacsonyabb energiabevitelt tesz lehetôvé, csökken az idôráfordítás. Egy adott árszint mellett a költségmegtakarítás nagyobb jövedelmet eredményez. Akik ezt elfogadják, azoknak a gazdálkodóknak van jövôjük, hiszen ha az árak ingadoznak is, a volumen úgy tud nôni, hogy közben a költségeket képesek lesznek mérsékelni. Más kérdés, hogy az nagyon sokat segítene, ha a gazdálkodók számára a földhasználattal kapcsolatos ügyekben nem borzolnák a kedélyeket, hanem bizalmi légkört teremtenének a bizonytalansággal szemben. Mert a bizonytalanság visszafogja ezeket a fejlesztéseket. Ha egy gazdálkodói réteg erre a bizonytalanságra hivatkozva elhalasztja a fejlesztéseket, akkor önmagát üti ki a versenybôl. Ha egy gazdálkodói réteg azt mondja, hogy neki jó a kapacitása, versenyképes, precíz munkaeszközei vannak, és az új technológiának megfelelôen tud gazdálkodni, akkor ezt nem kell feltétlenül a saját tulajdonában lévô birtokon megtenni, termelhet bérelt földön is, vagy egyszerûen csak szolgáltatást nyújt az új földhasználónak. Ebbôl a szempontból a mostani gazdálkodók igazán jól gondolkodó részét nem érzem veszélyben. Valkó Béla 2013. június–július

agrárium

70 V i d é k f e j l e s z t é s

HANGYA, a vidékmentô szövetkezet A Hangya Szövetkezeti Együttmûködés, a HANGYA 100+15. Jubileumi Közgyûlésén 2013. május 30-án új vezetôséget választott. Az új elnök Patay Vilmos országgyûlési képviselô, akinek munkáját segíti társelnökként Szeremley Béla és Szabó Zoltán fôtitkár. A közgyûlés értékelte az elôzô 15 év eredményeit és meghatározta a jövôbeni feladatokat, melyet a zárónyilatkozat összegez. Az eseményen részt vett Font Sándor, a Parlament mezôgazdasági bizottságának elnöke is.

S

zeremley Béla hangsúlyozta, hogy ha a HANGYA újjászervezésének 15. évfordulójáról szólunk, beszélni kell arról az alapítást megelôzô néhány évrôl is, amely alatt sikerült elméleti alapon is újjáteremteni Magyarországon a szövetkezés alapjait, s „elôremenve visszajutni” úgy a gyökereinkhez, hogy közben ötvöztük azt a modern marketingszövetkezés gyakorlatával. (A Hangya 1898-ban alakult, és 1947-ben államosították. A Hangya magántulajdonban lévô üzleti központ volt, az államosítással elvették sok-sok vidéken élô gazda tulajdonát. A rendszerváltást követôen 1992-tôl kezdve foglalkoztak a Hangya szellemiségének újraélesztésével, és 15 évvel ezelôtt döntöttek úgy, hogy megalakítják a Hangya Együttmûködést.) – 1992-tôl kezdôdôen dolgoztuk ki Márton János professzor úrral és Szabó Zoltánnal közösen az egyre inkább zsákutcába futó termelôszövetkezeti forma helyett azt az EU-konform termékpályás szövetkezeti modellt. Hatéves oktatási és szervezô munka után – amelynek projektcége volt a gróf Károlyi Sándor Szervezetfejlesztési Alapítvány – hozta létre 1998 februárjában 14 új típusú szövetkezet a százéves évfordulón a HANGYA Együttmûködést. Két év múlva számuk már meghaladta a kétszázat. A HANGYA újrainduló szövetkezeti mozgalmát nagyon sok kiváló és a szövetkezés iránt elkötelezett szakember segítette, akik többsége ma is sikeres szövetkezeti vezetô – fogalmazott Szeremley Béla. Kezdeményezésünkre elindult egy szabályozási – támogatási folyamat a

agrárium


Dr. Gyuricza Csaba a SZIE Mezôgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja, Szeremley Béla, Patay Vilmos

termelôi szervezôdések megerôsítésére. Már 1999-ben megszületett a TÉSZekrôl szóló rendelet, majd a 2000. évi szövetkezeti törvény, és 2002-ben a termelôi csoportokról szóló FVM-rendelet. A termelôi csoportok mûködési támogatása beépült a SAPARD 2000 programba. A HANGYA Együttmûködés legnagyobb eredményének azt tekinthetjük az elmúlt 15 év alatt, hogy megvalósult Magyarországon a szövetkezeti modellváltás, és visszahoztuk a szövetkezeti szó és tartalom becsületét. Rajtunk kívül senki nem dolgozott ki Magyarországon szövetkezeti rendszerfejlesztési programot. Ma a magyar agrárszövetkezeti fogalom a HANGYÁ-ról szól! Az elmúlt idôszak történetéhez tartozik, hogy az EU vámtarifaszám-besorolás szerinti termékpálya szakágaknak megfelelôen több TCS szakági szövetség megalakítását kezdeményeztük. Így jöttek létre a gabona, az olajos

növény, a baromfi, a szôlô-bor, a zöldség-gyümölcs ágazati szövetségek, és szervezés alatt áll a méz, a juh és a sertés szakági szövetség szervezése. Most 2013-ban a 15 éves jubileum okán is új célokat kell meghirdetnünk, mivel nô a verseny, s nekünk a piacon kell megméretnünk magunkat. A HANGYA szervezésében kialakult termelôi csoportok között szorosabb üzleti kapcsolatok kiépítését is ezért kell megvalósítanunk, aminek kulcseleme a hálózati együttmûködés. Vásároljunk közösen az egyes gazdálkodók termeléséhez szükséges anyagokat nagyobb tételekben olcsóbban és kedvezôbb feltételek mellett, és adjunk el drágábban jobb piacokra, s ha lehet feldolgozottabban, növelve a bevételt, a hasznot, vagyis a jövedelmezôséget. A gondjaink jelentôs része azonban rajtunk kívül álló, szervezeteink vonatkozásában olyan diszkriminatív állami szabályozásra vezethetôek vissza, amelynek gyors orvoslását várjuk a kor-

V i d é k f e j l e s z t é s 71 mánytól. Ne csak a gazdák kapaszkodjanak össze saját üzleti érdekeik sikeresebb megjelenítése érdekében, hanem bízunk abban, hogy a kormányzat is ad ehhez támogatást. A gazdák fontosnak tartják, hogy a feldolgozásban növekedjen a részarányuk azért, hogy nagyobb hatásuk legyen az értékesítésre, az exportálásra, ne legyenek úgy kiszolgáltatva a multinacionális cégeknek. Azt kérjük, hogy a Darányi Ignác Tervben is meghirdetett törvénykezési célnak megfelelôen mielôbb fogadja el és hirdesse ki az új szövetkezeti törvényt, elôsegítve ezzel a magyar emberek közötti szövetkezést – összegzett Szeremley Béla. Patay Vilmos megválasztott elnök kifejtette, egyik legfontosabb céljuk egy új üzleti központ kialakítása. Mint elmondta, a következô hónapban operatív programot készítenek annak érdekében, hogy az eddigi érdekképviseleti munka mellett a HANGYA összefogja a több mint négyszáz, az agrárium területén mûködô új típusú szövetkezet üzleti tevékenységét is. – Egy üzleti központot akarunk kialakítani annak érdekében, hogy együttes fellépéssel, a beszerzés, az értékesítés, a feldolgozás terén javítsunk a szövetkezetben együttmûködést vállaló gazdák piaci pozícióján, jövedelmezôségén – tette hozzá. A központ mûködését holdingszerûen képzelnék el, a különbözô mezôgazdasági ágak, termékpályák összefogásával. Nyilvánvaló, hogy a növénytermesztôk részére más inputanyagok kel-

lenek, mint a különbözô állattenyésztési ágazatok részére. A holdingszerû mûködéshez lehetôséget biztosít a szövetkezetekrôl szóló törvény. Az elnök fontosnak nevezte, hogy országos öszszefogással a szövetkezetekbe tömörült gazdákat, termelôket megpróbálják a sikeres európai minták alapulvételével jobb piaci pozícióhoz segíteni. Patay Vilmos szerint a HANGYA Együttmûködés a mai magyar mezôgazdasági termelôk 15 százalékát fogja össze, a cél az, hogy ez az arány elérje az 50 százalékot.

A HANGYA 100+15. Jubileumi Közgyûlésének zárónyilatkozata HANGYA a vidékmentô szövetkezet A HANGYA Szövetkezetek Együttmûködése a 2013. május 30-án tartott közgyûlésén értékelte a szövetkezeti mozgalomban betöltött szerepét és meghatározta céljait és feladatait az alábbiakban: A HANGYA szövetkezeti mozgalma tartotta fenn és erôsítette meg a rendszerváltás után az agráriumban a szövetkezeti gondolatot, s eközben új típusú szövetkezeti modellt alkotott és terjesztett el Magyarországon – alternatívát kínálva a zsákutcába jutott termelôszövetkezeti formációval szemben –, a termékpályás szövetkezést. A HANGYA termékcsoportonként szakosodott szövetkezetei a magyar hagyományokon alapulnak, ugyanakkor az Európai Unió legfejlettebb agrárgazdaságú országainak szövetkezeti rend-

Útjára indult a „Vidékjáró” A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) kezdeményezésére – 16 civil szervezet és 6 stratégiai partner együttmûködésével – hagyományteremtô szándékkal útjára indult a Vidékjáró elnevezésû országos rendezvénysorozat, mely a vidéki életmód népszerûsítését, a vidéki élet és a vidéki kínálat komplexitásának bemutatását tûzte ki célul. A rendezvénysorozatot bemutató sajtótájékoztatót V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelôs államtitkára és Halász János, az Emberi Erôforrások Minisztériumának kultúráért felelôs államtitkára nyitotta meg május 29-én Budapesten a Hagyományok Házában. Mindketten hangsúlyozták a közösségi terek fontosságát. V. Németh Zsolt az EU vidékfejlesztési forrásainak felhasználásáról szólva az integrált közösségi szolgáltatói te-

szereit tekinti mintának, ezért a termelôi szervezetekben integrálódó gazdák biztonsága, jövedelmezôségének emelése, piaci érdekérvényesítése érdekében fokozottan törekszik a szövetkezeti hálózat és a termelôi tulajdonú élelmiszer-ipari háttér megteremtésére. A HANGYA szövetkezeti modell a foglalkoztatás és a nemzetgazdasági egyensúly megteremtésében közügyet is szolgál, mivel egyedülálló, semmivel sem helyettesíthetô lehetôséget kínál egyszerre gyors és hatékony formában nagyon sok munkaképes embernek, családnak a felzárkóztatásban, megakadályozva társadalmi rétegek további leszakadását. Ennek jegyében erôsítik meg azon törekvésüket, hogy 10 év alatt 100 ezer új munkahelyet teremtsenek vidéken az erre irányuló kormányprogram keretében. A HANGYA üdvözli a kormányzat és az Országgyûlés képviselôinek azon törekvéseit, amelyek egy új szövetkezeti törvény kereteiben elô kívánják mozdítani a Nemzeti Együttmûködés szellemében a szövetkezés ügyét. A HANGYA Szövetkezetek Együttmûködése kéri, hogy kerüljön be az Alaptörvénybe azon kiegészítô módosító javaslatuk, mely szerint: „Magyarország gazdasága az értékteremtô munkán és az egyéni, valamint közösségi vállalkozás szabadságán alapszik. Társadalmi közhaszna alapján az egyének önkéntes szövetkezeti együttmûködése különös értéket képvisel.” VB

rek mûködését, a termelôi piacokat és a népfôiskolai programot említette. Rámutatott, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium névválasztása is jelzi: a tárca a vidék egészét kívánja képviselni. A vidék egy komoly értéket képviselô társadalmi és kulturális tér, amelynek fejlesztése elengedhetetlen. Ezt célozta egyebek mellett a minisztérium támogatásával már 330 helyen mûködô új típusú mûvelôdési intézmény, az integrált közösségi és szolgáltató tér is. Kiemelte: hisz abban, hogy a magyar vidék mára egyet jelent a jobb életminôséggel, a jó környezettel, a kulturális örökség védelmével és a hagyományok megélésével. Halász János a kultúra és a falusi turizmus kapcsolatának fontos pilléreként kiemelte a tájházak szerepét is, ennek kapcsán bejelentette, hogy ettôl az évtôl a tájházak is pályázhatnak. Halász János bejelentette, hogy a közgyûjteményi fejlesztési program keretében idén 100 millió forinttal támogatják a tájházakat, s az errôl szóló pályázat hamarosan megjelenik.


agrárium

72 É l e l m i s z e r i p a r

Présben a hazai élelmiszeripar Bonyolult, sokarcú szektorrá vált az elmúlt két évtizedben a magyar élelmiszeripar, sajátos tünetekkel, mind keményebb kihívásokkal. Miközben az ország adottságai alapján a belsô agráralapanyag-termelés bôséggel elláthatná az igényeket, egyes termékekbôl (például jó minôségû sertéshúsból) rendre hiány van. Mind a belföldi, mind a külföldi piacokon rendkívül kemény az üzleti verseny. A fôbb termelési ágazatok pedig idôközben – privatizáció, illetve cégek felvásárlása, egyesítése és átszervezése nyomán – jelentôs részben „nemzetközivé” is váltak.

A

z Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) egy közelmúltbeli tanulmánya leszögezi: az éles nemzetközi verseny kialakította kényszerek miatt a magyar élelmiszer-gazdaság szükségszerûen betagozódik a regionális „munkamegosztásba”, a szakosodás és a vezetô cégek globális terjeszkedése elkerülhetetlen. Az élelmiszer-termelés és -kereskedelem globalizálódása a logisztikai rendszerek globalizálódásával párhuzamosan megy végbe. A nemzetközi versenyképesség és fenntarthatóság (környezetvédelem, kôolajár stb.) szempontjából egyre fontosabb szerepe lesz a szállításnak, a hûtésnek és a logisztika egyéb területeinek. A koncentráció, a specializáció, a feldolgozás és kereskedelem regionalizációja Magyarországon a jövôben még erôsebben érvényesül.

Nem hatékony a szerkezet Különösen emiatt nehezítette meg az ágazat helyzetét az öt éve kitört nemzetközi pénzügyi válság, s emiatt növekszik szinte folyamatosan a fizetôképtelenség veszélye a hazai élelmiszeriparban. Márpedig az ágazat állapotát nem ítélhetjük meg önmagában, mert ezer szállal kötôdik a gazdaság szinte összes más ágazatához. A jövô szempontjából kedvezôen értékelhetô, hogy a kereslet kiszámíthatóan megmarad a termékei iránt, s hogy több cég komoly fejlesztésekkel menekült elôre; ugyanakkor számos probléma hátráltatja a piaci szereplôk helyzetének a javulását. A legnagyobb gondot a jelentôs forgóeszközhiány, a magas alapanyagárak, a gyakori késedelmes fizetés, a széles körben elterjedt szállítói hite-

agrárium


lezés, a komoly szezonalitás jelentik. Egyre többen nem is képesek kezelni ezeket: az élelmiszer-ipari tevékenységet végzôk körében közel 30 százalékkal nôtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója tavaly 2011-hez képest. Ez pedig – ahogy a Coface Hungary Hitelbiztosító elemzésébôl kiderül – roszszabb, mint az 5 százalékponttal alacsonyabb országos átlag. A hitelbiztosító elemzése szerint élelmiszeriparunk egyik sajátossága, hogy nagyon sok a vállalkozás a szektor méretéhez képest, és a struktúra nem hatékony. Ugyanakkor azonban jelentôsége is nagyobb az ágazatnak, mint ami a GDP-n belüli súlyából fakadna – ezért is nagyon fontos a gazdaság egésze szempontjából, hogyan alakulnak trendjei. Ugyanis hiába csak mintegy 1 százalékát teszik ki az élelmiszer-ipari vállalkozások az összes – durván 550 ezer – magyarországi társas vállalkozásnak, a szektor GDP-hez való hozzájárulása 2,5 százalékos, s még jelentôsebb a külkereskedelemben játszott szerepe. Az elmúlt évek hazai gazdaságot sújtó csapásait nehezen viseli az élelmiszeripar. Ugyan az eljárások száma alacsony (az összes regisztrált eljárás pár százalékát teszik ki); s az eljárások alá vontak jellemzôen 300 millió forint forgalom alatti, azaz kisebb vállalkozások. Az esetek 64 százaléka egyébként végelszámolás, ezen belül is kényszervégelszámolás; az ügyek másik nagy hányadát a felszámolások teszik ki. A szektor nagy problémája, amit a piaci szereplôknek kezelniük kell(ene), hogy évrôl évre nagyon nagy kilengésekkel jellemezhetô környezetben kell eredményt elérni. A

gyakran módosuló törvényi/szabályozói környezet, változások az adófeltételekben (például az általános forgalmi adó kulcsa, továbbá az elérhetô uniós források/pályázatok, nem beszélve az alapanyagárak hullámzásáról és az árfolyamkilengésekrôl – ezek alapvetôen befolyásolják egy-egy év eredményességének mértékét. Külön tétel az idôjárás, ami pedig az élelmiszeriparra az alapanyagot szállító mezôgazdaság révén ugyancsak óriási hatást gyakorol.

Sok a kockázat Az élelmiszeriparon keresztül plasztikusan bemutatható, hogyan mûködnek a tovagyûrûzô hatások a magyar gazdaságban. Az élelmiszeripar ugyanis az a szektor, amely egyrészt a mezôgazdaságon alapul, másrészt amelytôl az élelmiszer-kereskedelem is függ. A láncon belül, annak minden (lánc)szemére jellemzô a forrás- és forgóeszközhiány, valamint a szállítói hitelek terjedése. Az élelmiszer-ipari cégek a kereskedelmi láncok gyakori késedelmes teljesítése miatt, azok finanszírozására kényszerülnek, míg magukat az élelmiszert elôállítókat a saját beszállítóik, azaz az alapanyagot szolgáltató állattenyésztôk, illetve növénytermesztôk finanszírozzák, amelyeknek pedig a takarmánygyártók, illetve a vetômagot és kemikáliákat szállítók kénytelenek szállítói hiteleket biztosítani. Az állattenyésztéssel foglalkozó cégek által a takarmánybeszállítóknál kint lévô teljes hitelállomány például egy idôben mintegy 40 milliárd forintra rúgott. A szállítói hitelek állománya egyébként meghaladja a banki hitelekét ebben a körben.

É l e l m i s z e r i p a r 73 Az egyik oldalon szállítói hiteleket kapó élelmiszeripar ugyanakkor maga is kárvallott, mivel a nagykereskedelmi láncok – a struktúra és az éles verseny miatt – hosszútávon finanszíroztatják magukat a (be)szállítóikkal. Az árak ráadásul nyomottak a verseny miatt, amivel persze a fogyasztók járnak jól. Összességében ugyanis például egy alapanyagár-emelkedés valahol megakad a láncon belül, s a végfelhasználó már nyomottabb (alacsonyabb) áron kapja meg a terméket, mint ami indokolt lenne. Ez persze végig negatívan érinti a láncon belüli szereplôket, köztük a középen található élelmiszeripari cégeket. A Coface által vizsgált élelmiszeripari vállalatok egyébként viszonylag jól követik az összes hazai vizsgált cég kockázati megoszlását mutató országos átlagot, persze sajátosságokkal. Ilyen például az, hogy a fokozott kockázatra utaló minôsítésû csoportokba arányaiban valamivel kevesebb élelmiszer-ipari cég tartozik, mint az országos átlag. Ennek vélhetô oka, hogy ebben az ágazatban elég jelentôs a külföl-

di tulajdonosi kör, ami nagyobb tôkeerôt, illetve stabilabb hátteret is jelent. Szerepet játszik az is, hogy valamelyest csökkenôben van az élelmiszeripari társaságok nemzetközi versenyhátránya. Ez részben annak köszönhetô, hogy több ágazatbeli vállalkozás az elmúlt években elôremenekült, azaz beruházott, fejlesztett. Egy további ok a kiszámítható keresletben keresendô: élelmiszer-ipari termékekre mindig is szükség van és lesz, idehaza és a külpiacokon egyaránt.

Zsugorodásban Magyarország mindazonáltal kis fogyasztói piacnak számít, a vállalkozások (magyar cégek és külföldiek helyi érdekeltségei, leányvállalatai) nemzetközi mércével kisméretûek, termelésükkel döntô részt a belpiaci igények kielégítésére kényszerülnek. A magyar tulajdonú vállalkozások igyekeznek piaci részesedésüket megôrizni, tevékenységüket a tôkehiány, az elavult technológia, a szerény innováció, a csekély volumen, az elsôsorban réspiaci termékek elôállítása stb. miatt

csak kevesen tudják bôvíteni. Középtávon a jelenlegi tulajdonosi szerkezettel és fizetési-finanszírozási kondíciókkal még pozícióink megtartása is kérdéses – áll az AKI elemzésében. Szinte rímel erre az MTI egyik idei jelentése is, amely a KSH adataira hivatkozva megállapítja: az élelmiszeripar zsugorodik. A termelés 2000 és 2010 között 20 százalékkal csökkent, az ágazatban foglalkoztatottak száma ugyanebben az idôszakban 150 ezer fôrôl 100 ezer alá esett. Igaz ugyan, hogy tavaly újra nôtt a teljesítménye, de a 2 százalékos bôvülésen belül több mint 6 százalék az exportnak köszönhetô, a belföldi értékesítés ugyanis 3 százalékkal csökkent. Tavaly a mezôgazdasági termékek, alapanyagok termelôi ára átlagosan 20 százalékkal emelkedett, miközben az élelmiszerek és az alkoholmentes italok fogyasztói ára csak mintegy 7 százalékkal nôtt. Az ágazatban tevékenykedô cégek 96 százaléka kis-, illetve mikrovállalkozás. A közepes és nagyvállalatok adják ugyanakkor a termelési érték 90 százalékát. V. A.


agrárium

74 A g r á r e n e r g e t i k a

Izlandi-magyar geotermikus szaktudás Magyarországon talán a legértékesebb természeti kincsünk a víz, de nemcsak a folyóink medrében áthaladó víztömeg felbecsülhetetlen értékû, hanem a talajban, kôzetrétegekben elraktározva a lábunk alatt szunnyadó hatalmas készletek is. A Kárpát-medence különleges adottságából kifolyólag a föld hôje által hevítve viszonylag kis mélységben is termálvíz rezervoárok alakultak ki. Hazánk adottságai a geotermikus energia hasznosítása terén kiválóak, a hévízhasznosítás világviszonylatban nézve is jelentôs múltra tekint vissza, jelenleg is számos településen üzemelnek a hôforrásokat kihasználó termál- és gyógyfürdôk. A geotermikus hô energetikai hasznosítása ehhez képest még gyerekcipôben jár. Villamos áramot elôállító geotermikus erômû – bár a lehetôségeink adottak hozzá – még nem épült Magyarországon. Igaz, hogy néhány városi és mezôgazdasági fûtôrendszer már több évtizede üzemel, de az utóbbi idôkben átadottakkal együtt is mindössze tucatnyi településen található a föld hôjét részben hasznosító távfûtôrendszer, amelyek egy része korszerûtlen technológiával, alacsony hatásfokkal, a kitermelt víz visszasajtolása nélkül használja a rendelkezésre álló energiát. Ezzel együtt a geotermikus energia az egyik legolcsóbb és legmegbízhatóbb hôforrás, ezen településeken a fûtési díj a legalacsonyabbak közé tartozik az országban. Nagy múltja és ígéretes jövôje van a mezôgazdasági hôhasznosításnak; üvegházak, szárítóüzemek és egyéb agrárlétesítmények hôigényét az alacsonyabb hômérsékleti tartományú termálvizek is képesek kielégíteni, ezért kedvezô beruházási költség mellett gazdaságos fûtôrendszerek alakíthatók ki. Hatalmas potenciál rejlik továbbá a támogatási forrásoknak köszönhetôen várhatóan növekvô számban létesülô települési távfûtôrendszerek, geotermikus erômûvek által lehûtött, de még jelentôs hômennyiséggel rendelkezô geotermikus víz hasznosításában. A primer körben lehûlt, jellemzôen 40–60 °C hômérsékletû vizek rendszerint elengedésre kerülnek, holott a bennük tárolt hôenergia a mezôgazdaságban még hasznosítható lenne. Ez az „ingyen energia” csábító lehet hazai és külföldi beruházók számára, akik a kínálkozó piaci lehetôséget felismerve járulhatnak hozzá a magyar mezôgazdaság fejlesztéséhez. A Magyar Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv elôrejelzése szerint 2020-ra az ország bruttó energiafogyasztásának 14,7%-át tehetik ki a megújuló energiaforrások. A fûtés és a hûtés ágazatot tekintik 18,9%-al a megújuló energia szektor legnagyobb fogyasztójának, míg a villamosenergia-ágazat mintegy 11%-os megújuló arányt érhet el. A magyar kormány közzétette a 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégiát is, amely a geotermikus energia felhasználását elsôdleges megújuló energiaforrásként határozza meg. Továbbá a Nemzeti Fejlesztési Tervben is nagy hangsúlyt kap Magyarország megújuló energiaforrásainak a lehetô legnagyobb mértékû kiaknázása, azon belül is a geotermikus energia, mint kiemelt ágazat fejlesztésének a fontossága. Bár Magyarország geotermikus potenciálja nem hasonlítható össze az olyan „forró pontokkal” mint pl. Izland, de a közepes hômérsékleti tartományban (80–200 °C) rendkívül jó adottságokkal rendelkezik. Ez az egyik fô oka (Magyarország regionális központi fekvése mellett), amiért az

agrárium


izlandi Mannvit hf. cég 2007-ben leányvállalatot alapított Budapesten. Közismert tény, hogy Izland az energiaszükségletét 99%-ban megújuló forrásokból elégíti ki, az autók és a hajók számára szükséges üzemanyagon kívül minden mást az ország geotermikus és vízerômûvei üzemeltetnek. Míg a múlt évszázad elsô felében Reykjavík különösen szennyezett levegôjû városnak számított, mára azonban a geotermikus energiának köszönhetôen az egyik legtisztábbnak mondható.

A Mannvit amellett, hogy Izland vezetô tervezô és mûszaki tanácsadó cége, nemzetközileg is jelentôs cégcsoport, mely a mérnöki tevékenység minden területén professzionális szolgáltatásokat nyújt megrendelôi számára immáron 50 éve. Széles körû tapasztalatokkal rendelkezik az energetika terén, azon belül is a megújuló energiákhoz kapcsolódó projektek elôkészítésében, tervezésében és lebonyolításában. Referenciái között számos vízerômû és geotermikus rendszer található, köztük a 300 MW elektromos- és 400 MW hôteljesítményû Hellisheidi, valamint a 120 MW elektromosés 400 MW hôteljesítményû Nesjavellir geotermikus erômûvek, melyek világszinten is a legnagyobbak közé tartoznak. A cég számos kutatási, fejlesztési projektben is részt vesz, melyek többsége a megújuló energiaforrások minél szélesebb körû és magasabb hatásfokú kihasználásának megteremtését tûzte ki célul.

A budapesti székhelyû Mannvit Kft. alapítását többéves adatgyûjtési és -feldolgozási munka elôzte meg, melynek során a Mannvit magyar és izlandi szakemberei átfogó adatbázist készítettek hazánk geotermikus adottságairól, így lehetôvé vált bármely térség potenciáljának gyors kiértékelése. A cég jelenleg 15 magyar szakemberrel és az izlandi anyacég egész világra kiterjedô tapasztalatával a geotermikus beruházások összes szükséges szakterületét lefedi teljes körû szolgáltatást nyújtva a projektek valamennyi fázisában.

A g r á r e n e r g e t i k a 75

A Mannvit Kft. a megalapítása óta számos geotermikus beruházás elôkészítésében és megvalósításában vett és vesz részt Magyarországon, és a környezô országokban egyaránt. Egyik elsô projektje a Szentlôrincen létesített geotermikus rendszer teljes körû tervezése és a beruházás lebonyolítása volt. A Szentlôrinc város távfûtôrendszerét korábban ellátó gázkazánok helyett immár az 1860 m mélyrôl kitermelt termálvíz hôje biztosítja a fûtéshez szükséges energiát. A rendszer maximális kapacitása több mint 3 MW, amit a fûtôhálózat tervezett bôvítése után lehet majd teljes mértékben kihasználni. Ez a viszonylag kis méretû rendszer több szempontból is úttörô jelentôségû volt Magyarország számára. Egyrészt ez volt az elsô geotermikus energiát hasznosító beruházás hazánkban, ami a kitermelt víz teljes mennyiségét zárt rendszerben keringtetve visszajuttatja ugyanazon vízadó képzôdménybe, biztosítva ezáltal a hosszú távon is fenntartható gazdaságos mûködést. Ehhez azonban Magyarországon korábban nem alkalmazott technológiákra, valamint a rendszer elemeinek és üzemi paramétereinek magas színvonalú tervezésére volt szükség, hogy vegyszerek adagolása nélkül is biztosítható legyen a káros kiválások és lerakódások elkerülése. Másrészt itt létesült az elsô olyan geotermikus kút, amely repedezett metamorf vízadót célozva került lefúrásra, így egy korábban energiatermelésre nem hasznosított földtani rétegben tárolt termálvíz is kitermelésre kerülhetett. A Mannvit részt vett a miskolci geotermikus rendszer elôkészítési munkálataiban, elvégezve a kútfúrási helyek kijelölését és a felszín alatti rezervoár komplex modellezését, aminek köszönhetôen Magyarország legjobb hozamú kútjait sikerült megfúrni (>100 l/s) Mályiban. Jelenleg az egyik kiemelt projektjeként Mosonmagyaróvár város geotermikus fûtôrendszerének tervezésén dolgozik, amely egy kitermelô és egy visszasajtoló kúttal megközelítôleg 7 MW hôteljesítményre lesz képes. A kitermelt víz 100%-ban visszasajtolása kerül majd a homokköves vízadóba egy kúton keresztül, ami a homokkô természetébôl adódóan különlegesen precíz technológiát igényel. A projektek során minden alkalommal felmerül a fûtési körben lehûlt, de még számottevô hôtartalommal bíró geotermikus közeg mezôgazdasági hasznosítása, ami akár a fejlesztési szakaszban is megvalósulhat, de a tervezés során a késôbbi csatlakozási lehetôség is maradéktalanul figyelembevételre kerül.

A Mannvit Kft. több projekt elôkészítésében is részt vesz Magyarországon és a Kárpát-medence más országaiban, melyek kis és közepes teljesítményû geotermikus erômûvek felépítését tûzték ki célul. A rendelkezésre álló termálvíz hômérséklete bináris ciklusú erômûvek létesítését teszi lehetôvé (ORC, Kalina, Kalex technológiával), melyekben a kitermelt geotermikus hôt egy a vízénél alacsonyabb forráspontú szekunder munkaközeg hasznosítja zárt körben áramfejlesztés céljából. Az erômûben részben lehûlt geotermikus víz további hasznosítására is lehetôség nyílik, amivel akár távfûtô- vagy mezôgazdasági hôellátó rendszerekhez is lehet kapcsolódni, ahol a megtermelt árammal fedezhetô az egész rendszer saját fogyasztása, de akár egy település teljes áramellátása is megoldhatóvá válhat. A Mannvit 2013 februárjától egy az ország számára kiemelkedô jelentôségû, de világviszonylatban is nagy érdeklôdésre számot tartó kutatási fejlesztési tevékenységbe kezdett, amely a jelenleg még kísérleti fázisban lévô EGS technológia Pannon-medence geológiai környezetére történô kifejlesztését tûzte ki célul. A technológia alkalmazásával a nagy mélységben lévô, vizet nem tartalmazó, de hatalmas hôtartalommal bíró forró kôzetek energiáját lehet kiaknázni és a felszínre hozva elektromos áram elôállítására használni. A K+F tevékenységhez a cég a GOP 1.3.1/A számú tender kiírásra 2012 augusztusában benyújtott pályázatát a döntéshozók 118 917 136 Ft vissza nem térítendô támogatásra érdemesnek ítélték. A kutatás-fejlesztési tevékenység adja a számítási/technológiai alapját egy késôbbi mintaprojekt keretein belül megvalósítható erômû tervezéséhez. A Pannon-medence környezetére adaptált technológia kifejlesztése után egy EGS erômû létesítése is elérhetô közelségbe került az Európai Unió NER300 pályázatával, ami a CO2-kibocsátás csökkentésének elôsegítésére lett meghirdetve a tagállamok számára. A Magyarország által benyújtott Dél-Alföldi EGS Erômû projekt több mint 39 millió euró támogatásban részesült, mely sikerhez a projektet képviselô konzorcium tagjaként a Mannvit szaktudása is hozzájárult a projekt mûszaki elôkészítésének elvégzésével. A Mannvit Kft. 2007-tôl kezdve aktív és jelentôs szereplôje a hazai geotermikus iparágnak, számos fejlesztésben kamatoztatta a magyar szaktudást a nemzetközi piacon megszerzett tapasztalattal, és elkötelezett a magyarországi geotermikus energia hasznosítási arányának növelése iránt. A cég egyik fô célkitûzése, hogy segítse Magyarországot az EU felé vállalt céljainak elérésében a megújuló energiaforrások arányának növelésével. Ehhez akár tervezôként, beruházás-lebonyolítóként, akár társtulajdonosként részt vesz a projektek megvalósításában a legelsô lépésektôl a beüzemelésig magas színvonalú, professzionális mérnöki szolgáltatások nyújtásával.

Molnár Gábor, Mannvit Kft. 1117 Budapest, Budafoki út 56. Tel.: 06-1-464-7430, Fax: 06-1-371-0838 www.mannvit.hu / www.mannvit.com 2013. június–július

agrárium

76 A g r á r e n e r g e t i k a

Biogáztermelés, az ideális melléküzemág A megújuló energiák piaca Európa-szerte növekvô jelentôséggel bír, hosszú távon komoly esélyeket és lehetôségeket hordoz magában az energiagazdálkodás és a környezetvédelem területén egyaránt. Ezen belül különösen fellendülôben van a biogázpiaci ágazat, mely Magyarországon is hozzájárulhat az energiafüggôség enyhítéséhez és a fosszilis energiakészletek kíméléséhez.

A

biogázüzemek mûködése egy természeti folyamatból kapta az ötletet: ugyanaz játszódik le egy biogázüzemben, mint egy tehén gyomrában: a szerves anyagok anaerob lebomlása során metángáz keletkezik. Ezt az eljárást Európa-szerte alkalmazzák különbözô outputkapacitású biogázüzemekben. Trágyából és feldolgozóipari veszélyes hulladékból nyert 100 750 000 m3 biogázból 8000 üzemóra kapacitás mellett a hulladékból termelt biogáz 3,18 TWh villamos energiává alakításával a hazai bruttó fogyasztás (2009. év végi MEH adat) 41,5 TWh 7,6%-ban volna kiváltható.

A biogázüzem mûködése A biogáz olyan gázkeverék, mely a szerves anyagok – levegôtôl elzárt környezetben történô – lebontásából keletkezik. Összetétele 50–70% éghetô metán, további összetevôi: 30–40% széndioxid és – kis mennyiségben – kénhidrogén, nitrogén, szén-monoxid, víz. A biogázüzem lényegében híg- és szilárdanyag-adagolóból, fermentorból, utóerjesztôbôl, végtárolóból és gázmotorból áll. A biomasszából anaerob kezeléssel nyert, energetikailag hasznosítható biogáztermeléshez nyersanyag-utánpótlásként energiacélú növényeket, trágyát és különbözô hulladékokat, feldolgozóipari melléktermékeket használhatunk. A hulladék alapanyagot szükség esetén szét kell választani, fel kell aprítani és hôkezelésnek kell alávetni. A fermentorban kezdôdik, az utóerjesztôkben folytatódik, illetve be is fejezôdik a szubsztrátumok szerves anyagának lebomlása és a biogázképzôdés.

agrárium


A biogázgyártás egy komplex körfolyamatba illeszkedik bele: 1. Etetés: A gazdaságok a termelt növényi és állati eredetû szerves anyagokat és hulladékokat táplálják be az üzem bendôjét jelentô fermentortartályokba. 2. Emésztés: A beadagolt anyagok emésztése, azaz erjedése során metántartalmú biogáz képzôdik, ezt a gázelegyet a tartályok gázkupoláiban felfogják és a gázból egy gázmotorban történô elégetést követôen áramot termelnek. Az így nyert áramot az üzemeltetô a közösségi áramhálózatba táplálja be, amiért az állam által garantált árat kap. 3. Hôtermelés: A gázmotor mûködése során hôt is termel, mely felhasználható épületek fûtésére vagy egyéb technológiai szükségletek kielégítésére, pl. fóliasátrak, istállók, ólak, szárítók fûtésére. A hô hasznosításával jelentôs mennyiségû fosszilis energia váltható ki, és ezáltal nagy energiaköltségeket lehet megtakarítani. 4. Biogáztrágya: Továbbhaladva a körfolyamatban eljutunk a biogáztrágyához, ami az erjesztés végterméke.

A biogázüzem az energiatermelésen kívül a feldolgozott szubsztrátumok biológiai ártalmatlanítását is elvégzi. Az anaerob fermentáció során a patogén baktériumok elpusztulnak; a gyommagvak csírázóképessége és a bûzös szaghatás megszûnik; megmaradnak az értékes mikro-, makroelemek, ásványi anyagok; a növények számára könnyebben felvehetô állapotba kerül a nitrogén, foszfor és kálium. A kierjesztett anyag – a biogáztrágya – nagy ásványianyag-tartalma révén értékes tápanyagpótló. Ezt alkalmazva csökkenthetjük (vagy meg is szüntethetjük) a mûtrágya-felhasználást. Ezzel költséget takarítunk meg és egyúttal a talajvíz nitritszennyezését is csökkentjük. A növénytermesztés és állattenyésztés melléktermékei és egyéb szerves hulladékok feldolgozása így komplex, környezetkímélô körfolyamatba illeszkedik, ami az energiatermelés révén jövedelmet is termel a gazdaságnak. Ez a zárt körfolyamat egyaránt megoldást nyújt a hulladékkezelési problémákra és a gazdaságok több lábon állá-

A g r á r e n e r g e t i k a 77 sára, hiszen energiát termel és vált ki, talajerôpótló szerves trágyát biztosít, emellett környezetkímélô technológiai eljárás, hiszen a szén-dioxidnál 25ször veszélyesebb metán nem a légkörbe kerül, mint a nyílt trágyatároló lagúnák esetében, hanem a biogázsátorban felfogva hasznosításra kerül. A kibocsátáscsökkentésért realizálható széndioxid-kvóta pedig újabb bevételi forrást jelenthet a beruházók számára.

A biogázeljárás elônyei A biogáztermelés ideális kiegészítôje lehet a mezôgazdasági tevékenységnek, hiszen a gazdaságokban rengeteg növényi és állati szerves hulladék keletkezik, amelyek a biogázüzembe juttatva lebomlanak, és energiát nyerünk belôlük, így egyetlen folyamaton belül valósul meg a hulladékkezelés és a zöldenergia-termelés. Ugyanígy alapanyaga lehet a biogázgyártásnak az élelmiszerláncokban felhalmozódó rengeteg lejárt szavatosságú élelmiszer. A rendszer további elônye, hogy az üzem mellékterméke, a biogáztrágya mûtrágya kiváltására alkalmas, ezzel környezet- és költségkímélô megoldás egyszerre. A termelt biogáz egy technológiai folyamatot követôen felhasználható fûtésre is földgáz helyett, így a fosszilis energiakészlet alternatívája. A környezetvédelem fontos aspektus, különösen az EU CO2-kibocsátás-csökkentést célzó irányelvei ismeretében. Jelentôs eredményeket érhetünk el az emissziócsökkentés terén is, hiszen a szerves anyagok lebomlása során keletkezô metángáz rendkívül veszélyes

üvegházhatású gáz – ez pedig a biogázeljárás révén nem a légkörbe kerül, hanem zöldenergiaként tovább hasznosul. A biogázüzem beillesztése a meglévô gazdasági üzembe számos pozitív környezeti hatással jár, a gazdaság több területére is élénkítô hazást gyakorol: • fix, -államilag garantált zöldáramátvételi ár; • tervezhetô, folyamatos árbevétel; a mezôgazdaság szezonalitásának áthidalása; • teljes vertikumot átfogó termelés: nyersaranytól a késztermékig egy kézben összpontosul a folyamat köztes kereskedôk nélkül; • a gazdaság modernizálása korszerû technológia meghonosításával; • munkahelyteremtés; • a földmedrû tárolókban tárolt trágya metántartalma nem kerül a légkörbe, így csökken az üvegházhatást okozó gázok mennyisége; • a kierjesztett anyag (biogáztrágya) nagyobb ásványianyag-tartalma révén értékes tápanyagpótló; • mûtrágya helyettesítése biogáztrágyával, a talajvíz nitritszennyezésének csökkentése; • hozzájárulás a CO2-semleges áramellátáshoz Magyarországon; • a növénytermesztés és állattenyésztés melléktermékeinek (tisztítói hulladék, trágya stb.) és a szerves hulladékok feldolgozásából származó energia hasznosítása egy komplex, környezetkímélô körfolyamatba illeszkedik, mely biztosítja a gazdaság jövedelmezôségét, fenntartható fejlôdését.

Azon túl, hogy környezetvédô megoldás, illeszkedik az Európai Bizottság gazdasági ágazatokra lebontott tervéhez, melynek átfogó célkitûzése, hogy az EU 2050-re – az 1990-es bázishoz képest – egyötödére csökkentse kibocsátását.

Kevés hazai biogázüzem A gazdaságoknak tehát érdemes megfontolniuk a biogázüzem-beruházás lehetôségét – saját több lábon állásuk biztosítása érdekében éppúgy, mint annak a felismerésnek a hatására, hogy Magyarország mezôgazdasága elsôsorban a megújuló energiák felhasználása és az energiahatékonyság növelése révén lesz képes teljesíteni a klímapolitikai célkitûzéseket. Jó példa a fent leírt elméleti elgondolás gyakorlati megvalósítására a 2013. június 10-én átadott Tatabányai Biogázüzem, mely a Biogáz Unió Zrt. kivitelezésében valósult meg: Az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. megbízásából Tatabánya külterületén 2060 kW villamos teljesítményû biogázüzem létesült, mely országos viszonylatban a legnagyobb biogázüzemek közé tartozik. Az üzem a megszokott inputanyagok és a helyi hulladékok mellett csomagolt élelmiszer-hulladék feldolgozására is alkalmas. A 8000 m3es gáztározó kapacitás lehetôvé teszi a gázmotorok folyamatos gázellátását. A biogázüzemben keletkezô hô önfogyasztáson túli hányada a távhôhálózatba kerül majd betáplálásra. Szegedi Katalin Biogáz Unió Zrt.

Megszûnt a visszasajtolási kötelezettség A vízgazdálkodásról szóló törvény módosításával a termálvíz-visszasajtolási kötelezettség megszûnt. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt módosító 2013. évi LXXIII. törvényt 2013. június 7-én hirdették ki a Magyar Közlönyben. Az energetikai célra kitermelt termálvíz általános viszszatáplálási kötelezettségét 2004-ben vezették be. Az elôírás a magyar geotermikus energiahasznosítás súlyos meggyengüléséhez vezetett, a kertészeti termelésben a geotermikus energiahasznosításban érintett felhasználók többségének ellehetetlenülését és az ágazat versenyhátrányát okozta. Az energiaigényes mezôgazdasági termelés, a legfôképp veszélyeztetett kertészeti ágazat, ezen belül a fóliás és az

üvegházi friss zöldség- és gyümölcstermesztés biztosíthatja a lakosság ellátását friss, hazai termékekkel. Az ágazatban az energiaárak jelentôsen meghatározzák a termesztés gazdaságos fenntartását, piaci bôvítésének lehetôségét. Kedvezô földrajzi adottságainknak köszönhetôen a rendelkezésünkre álló geotermikus termálenergia felhasználásával biztosítani lehet a kertészetek gazdaságos mûködését és fennmaradását. Ez nemcsak több ezer munkahely megtartását jelenti, hanem a mezôgazdaságból élô vidékek, családok, több tízezer ember megélhetését, a vidéki lakosság helyben tartását, a szén-dioxid-kibocsátás jelentôs csökkentését és az EU által ösztönzött megújuló energiára alapuló hôenergia-termelés arányának növelését is.


agrárium

78 K a l e i d o s z k ó p

Martonvásári országos kalászos szakmai nap és fajtabemutató A június hónap a fajtabemutatók ideje, amikor a nemesítôházak, vetômag-forgalmazók bemutatják kínálatukat a gazdáknak. Martonvásáron a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont és Mezôgazdasági Intézet (MTA ATG MGI) és a Gabonatermesztôk Országos Szövetsége rendezésében került sor június 13–14-én a martonvásári országos kalászos szakmai napra és fajtabemutatóra. A rendezvényt a Prebázis Kft. és az Elitmag Kft. támogatta. A rendezvényen megjelent mintegy kétszáz érdeklôdô tartalmas elôadásokon, valamint a szántóföldi bemutatón ismerkedhetett a martonvásári kalászos gabonafajtákkal és hibridkukoricákkal. Az MTA ATG MGI nevében Bedô Zoltán igazgató köszöntötte a résztvevôket. Bevezetôjében elmondta, hogy a búzatermesztésben éppen erôteljes fajtaváltás zajlik. Az elmúlt 3 évben összesen 16 új kalászos martonvásári gabonafajtát ismertek el. Ebbôl 11 ôszi búza, amelyeket mindenképp szeretnének a köztermesztésben elterjeszteni. Ugyanakkor nem akarják Magyarországon a fajtaszámot növelni, ezért a régi fajtákat, amelyek esetleg már nem teljesítenek olyan jól, ki kívánják vonni a köztermesztésbôl. A fajták számának növelése ugyanis veszélyeztetheti a termelésbiztonságot, nem tesz jót az egyenletes minôség kialakításának. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kérdésekért felelôs fôigazgató-helyettese elôadásában sorra vette az új Agrárgazdasági Kamara már mûködô, vagy még csak tervezett szolgáltatásait. Külön kiemelte, hogy a Kamara mint köztestület legfontosabb feladata, hogy a jogalkotásban segítsen a megfelelô irányba terelni a folyamatokat, ha úgy tûnik, hogy azok a mezôgazdasági termelôk és az élelmiszer-feldolgozók érdekeivel ellentétes irányba indulnak. A Kamara tervezett szolgáltatásai pedig a következôk: a választott bíróság mûködése; jogsegélyszolgálat; etikai bizottság mûködése; a piacai szereplôk értékelése; a kamarai tanácsadói hálózat mûködtetése, bôvítése; piaci árinformációk nyújtása; kamarai szakmai kiadványok kiadása; agrármeteorológiai és növényvédelmi szolgáltatás; földügyekkel kapcsolatos információk nyújtása; befektetési tanácsadás és üzletipartner-keresés; kedvezményeket biztosító kamarai kártya bevezetése. Vancsura József, a Gabonatermesztôk Országos Szövetsége elnöke „Búzatermesztés a termesztô szemével” címû elôadásában egy sor fontos tényezôre hívta fel a gabonatermesztôk figyelmét. Mint elmondta, a Magyarországon megtermelt búza mintegy 50%-a exportra kerül. Bármekkora területre is vet tehát búzát valaki, úgy kell a fajtát megválasztani, a termeléstechnológiát megvalósítani, a termést betakarítani és a tárolási lehetôségeket kialakítani, hogy a búzája folyamatosan a piacon maradhasson. Erre lett volna jó a Pannon búza projekt, ahhoz azonban legalább egy millió tonna egységes minôségû búzát kellett volna elôállítani. Ezt a termelôk még csak meg is tudnák termelni, de ennek a mennyiségnek a begyûjtése, eltárolása, kiszerelése és piacon tartása a jövô nagy feladata lesz. A szántóföldi bemutató elôtt Láng László, az MTA ATG MGI tudományos osztályvezetôje mutatta be a régieket felváltani képes új martonvásári kalászos gabonafajtákat, Marton L. Csaba tudományos osztályvezetô pedig a hibridkukorica-nemestés eredményeirôl számolt be.

agrárium


agrárium 2013. június–július 23. évfolyam 6–7. szám z Szerkesztôbizottság Dr. Jávor András Dr. Kapronczai István Dr. Mikula Lajos Dr. Tóth László z Felelôs szerkesztô Szujó Béla z Elôfizetés: [email protected] z Felelôs kiadó Farkas Tamás, vezérigazgató z Lapalapító Farkas József, elnök Szaktudás Kiadó Ház z Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor z Nyomás Hivatalos Biztonsági, Okmány-, Értékpapír és Menetjegynyomda Kft. HU-ISSN 1215-8380

6 7. június július Ára: 499 Ft

Recommend Documents