6. napirendi pont
Megtárgyalják: a közgyűlés bizottságai
01/63-2/2011. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének előterjesztése A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat gazdasági és humán programjának módosítása (felülvizsgálata) tárgyában Tisztelt Közgyűlés! Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a értelmében az önkormányzat meghatározza gazdasági programját; ugyanezen törvény rendelkezése alapján a programot a testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése a 2011-2014. évre szóló gazdasági és humán programját a 40 /2011.(III .4.) KH-val fogadta el. Ez a terv a megyei önkormányzat négy éves időszakára megfogalmazott gazdasági és humán programját tartalmazza; a program elkészítésekor figyelembe vettük, hogy az összeállításakor hatályos szabályozó rendszer folyamatos változása olyan sok bizonytalansági tényezőt tartalmazott, amely miatt az elkövetkezendő időszakra teljes részletezettséggel meghatározott tervet nem, csupán általános és egyes esetekben csak főbb elgondolásokat rögzítő programot lehetett összeállítani. Ez előrevetítette annak szükségességét, hogy az anyagban szereplő terv a megvalósítás során valószínűsíthetően folyamatosan változik és ezt a folyamatosan aktualizált program-javaslatot, ismételten a közgyűlés elé kell terjeszteni. A megyei önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköri rendszerében 2012. január 1-jétől jelentős változás történt. A megyei önkormányzatok intézményfenntartó feladata megszűnt, az intézmények által ellátott közfeladatokat a megyei intézményfenntartó központok vették át. Ehhez a költségvetési szervhez került valamennyi korábbi megyei intézmény (kivéve a megyei kórház) az ott dolgozók foglalkoztatásával együtt, továbbá ezen szervezethez tartoznak az önkormányzati hivatal személyi állományából az intézmény-fenntartási feladatokat végző dolgozók. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alá tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezésfejlesztési Intézet szervezeti egységébe tagozódott az átalakítást követően. A megyei önkormányzatok gazdasági alapjai a feladat strukturális változása miatt jelentősen módosultak. A 2011-ben megalkotott gazdasági programot az azóta eltelt időszakban bekövetkezett jelentős változások miatt módosítani kell, így -
-
a programban meghatározott egyes feladatok a végrehajtás során teljesültek; ezt vastagított szövegrésszel jelöljük, további terv-programok azért kerültek aktualizálásra, mert a társadalmi-gazdasági környezet és annak szabályozása módosult (így például az előbb említettek szerint a megyei önkormányzat feladat- és hatásköre is változott stb.); ezt a módosulást dőlt betűvel jelöltük, az aktualitását veszített programrészek pedig törlésre kerültek a program szövegéből.
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény legutóbbi alapvető módosítása, amely a megyei önkormányzatok hatás- és feladatkörét ténylegesen meghatározta és az ezzel kapcsolatos tevékenységét jelentősen átalakította, ezért a 2011-ben elfogadott négyéves időszakot felölelő gazdasági program felülvizsgálatára csak a jelen előterjesztéssel kerülhetett sor. A korábbi önkormányzati ciklusokra a vonatkozó jogszabályban foglaltakon túlmenően nem csupán gazdasági program készítésére került sor, hanem figyelemmel a megyei önkormányzat nagyon kiterjedt és jelentős intézményfenntartói tevékenységére is humánpolitikai tervvel egészítettük ki a koncepcionális programunkat. Tekintettel a megyei önkormányzat fent említett hatáskör-és feladatváltozására – intézményfenntartói szerep megszűnésével – kizárólag gazdasági program elnevezést tartalmaz az előterjesztés mellékletét képező tervanyag. Határozati javaslat A Közgyűlés a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2011-2014 közötti időszakra szóló gazdasági és humán programját áttekintette, és annak a változó társadalmigazdasági környezethez igazított, valamint a megyei önkormányzat újraszabályozott feladat- és hatáskörének megfelelően módosított tervét – Győr-Moson-Sopron Megye gazdasági programja 2011-2014 közötti időszakra (módosított változat) elnevezéssel - a melléklet szerinti tartalommal elfogadja. Határidő: Felelős:
2014. február 14. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke
Győr, 2014. január 29. dr. Szakács Imre s.k.
Az előterjesztést készítették: a hivatal irodái
1
Szám: 01/63/2014.
A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 közötti időszakra (módosított változat)
2
A. MEGYEPOLITIKAI ELVEK A megyei közgyűlés helyi önkormányzati testület. Tagjait a választópolgárok közvetlenül pártlistákon és civil szervezetek jelöltjei közül választották meg. A testület elfogadta Szervezeti és Működési Szabályzatát. A közgyűlés által választott bizottságok: Pénzügyi Bizottság, Területfejlesztési Bizottság, Nemzetiségi és Civilkapcsolatok Bizottsága, Ügyrendi Bizottság, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság. A közgyűlés - a területi önkormányzati szerepköre erősítésével, kötelező feladatai mellett önként vállalt feladatai ellátásával - célul tűzi ki: a lakosság közszolgáltatási színvonalának megőrzését és lehetőség szerinti emelését. A megyei önkormányzatnak a közigazgatási rendszerben betöltött szerepe indokolja, hogy a jogilag biztosított hatáskörénél szélesebb - kezdeményező, területi szemlélettel koordináló, érdekfeltáró és érdekérvényesítő - tevékenységgel segítse elő a középszint stabilitását. Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése: törekszik a kötelező feladatok magas szintű ellátására, amely az intézmények jó színvonalon való működtetését, valamint az ott dolgozó szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését jelenti; kiemelt feladatának tekinti a regionalizmus előnyeinek kihasználása mellett a megye közjogi és politikai súlyának erősítését (több regionális funkciónak a megyében való megtartása, illetve telepítése révén, átgondolt stratégia alapján); stratégiai elgondolások alapján előrelátással, térségi szemlélettel végzi tevékenységét, az igényekből kiindulva a lehetőségekhez rugalmasan igazodik, változásra kész és képes működést valósít meg az eddigi eredmények megőrzésével. A 2004. évi LXXV. törvénnyel módosított, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatait módosította úgy, hogy a kistérségeknek programozási, míg a megyéknek koordinációs szerepet adott. A területrendezési feladatok viszont a 2008. évi L. törvénnyel és a 2004. évi LIX. törvénnyel módosított, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény erejénél fogva még hangsúlyosabbá váltak (a települési területrendezési terveknek a megyei területrendezési tervvel való összhangjának biztosítása, az országos területrendezési tervben meghatározott terület felhasználási, természeti, ökológiai és kulturális adottságok/értékek megőrzése, illetve az erőforrások védelme stb.); Az Országgyűlés a 2013. évi CCXVI törvénnyel módosította területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt (Tftv.). A törvénymódosítás a megyei önkormányzatok megváltozott feladatkörének megfelelően nevesíti az egyes ellátandó területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatait. (Tftv. 11., 12., 13., 13/A és 14§)
3
a megye térségfejlesztési társulásai tevékenységének szakmai segítésével, a települési önkormányzatokkal való egyenjogúságon alapuló együttműködés fejlesztésével, a társadalmi-gazdasági életben az innovatív kezdeményezések felkarolásával szélesíti mozgásterét; vállalja a megye fejlesztésében érdekeltek kezdeményezéseinek és tevékenységének összehangolását, a megye érdekeinek nyilvános képviseletét és érvényesítését; határozottan törekszik - főként a területfejlesztés és a gazdasági együttműködés, továbbá a humánkapcsolatok terén - a nemzetközi kapcsolatok tartalmi továbbfejlesztésére; kötelező feladatai ellátása mellett, s azok veszélyeztetése nélkül, önként vállalt feladataival hozzájárul a lakossági igények, elvárások fokozottabb kielégítéséhez; kiemelt figyelmet fordít a megyében a nemzeti- és etnikai kisebbségi lakosság élet- és munkakörülményeit érintő hátrányok kiegyenlítésére, továbbá a területi hátrányok és az azzal összefüggő társadalmi és szociális egyenlőtlenségek lehetőség szerinti mérséklésére, a megye déli területeinek felzárkóztatására. Az éves tervezés - a források éves és középtávú bizonytalansága miatt - továbbra is meghatározó a feladatok és eszközök egymás mellé rendelésében, így a gazdasági és humán program az önkormányzat tervezési rendszerében, a tervezés hierarchiájában csak egy elemként jelenhet meg. A megyei önkormányzat területi önkormányzatként való meghatározása megköveteli a koordinációs és együttműködési tevékenység erősítését. A megye 1996-ban elfogadott komplex fejlesztési koncepciója és az erre épült, később kidolgozott megyei területfejlesztési programjai (hosszútávú fejlesztési koncepció) összegzik mindazokat a megye egész területére kiterjedő ágazatfejlesztési elképzeléseket, valamint a megye egyes térségeire készült terveket, amelyek megalapozzák a megye fejlesztési stratégiáját. A megyei fejlesztési koncepció módot ad arra, hogy az egyes kiemelt projektek megvalósítása során a megyei és a régiós területfejlesztési tanácsok, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az EU-s alapokból/forrásokból hatékony pályázatokkal elnyerhető források, projektek megvalósítása során a megyei területfejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács és az EU határon átnyúló programjainak támogatásai összeadódjanak, illetve - a koncepcióhoz való illeszkedésre hivatkozva - a megyei szereplők további hazai és nemzetközi eszközöket pályázzanak meg. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetésével készült el - az Európai Bizottsághoz 2006. decemberében benyújtott - a „Partnerség 2007-13” címmel ellátott Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciója és Programja, melynek kidolgozásában a megye kijelölt munkatársai aktívan közreműködtek. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás biztosította forrásszerzési lehetőségek kihasználása a megyei önkormányzatnál fő prioritásként és szakmai feladatként kell hogy érvényesüljön (ideértve a szakmai kapacitás-feltételek biztosítását is). A gazdasági programban külön kell választani a közgyűlés mandátumához igazodó feladatokat és a további időszakra is kiható tevékenységeket. Ugyancsak külön kell választani a saját hatáskörben végrehajtható intézkedéseket és a más szervezettekkel vagy szervezeteken keresztül megvalósítható célokat.
4
B. GAZDASÁGI PROGRAM I. A jelenlegi állapot és a megyei folyamatok értékelése I.1. Településszerkezeti és földrajzi adottságbeli változások Területszervezési intézkedéssel 1999. június 30-tól Bakonypéterd és Lázi községekkel bővült Győr-Moson-Sopron megye. 2002. október 20-tól pedig további 6 települést csatoltak megyénkhez (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány). 2002. évben Kimle község korábbi településrésze, Károlyháza önállóvá vált. 2010 tavaszán Mosonudvar népszavazáson döntött elszakadásáról Mosonmagyaróvártól, a 2010-es őszi önkormányzati választásokat ennek megfelelően tartották. Ezeknek a változásoknak a következtében, megyénkben jelenleg 183 önálló település van. Megyénknek jelenleg tizenkét városa van, melyek az alábbiak: Győr, Sopron, Kapuvár, Csorna, Fertőd, Pannonhalma, Mosonmagyaróvár, Tét, Jánossomorja, Fertőszentmiklós, Beled, Lébény (ez utóbbi 2013-ban nyerte el a városi rangot). Földrajzi változásként érzékelhető a Szigetköz vízháztartásában bekövetkezett kedvezőtlen változás a Duna elterelésével és a hajózóút megváltoztatásával. Gazdaság-földrajzilag új helyzetet jelent, hogy Magyarország 2004. május 1. napjával csatlakozott az Európai Unióhoz. I.2. Idegenforgalom Határ menti fekvésénél, közlekedés-földrajzi és térszerkezeti helyzeténél fogva Győr-MosonSopron megye “kapu-szerepet” tölt be az ország idegenforgalmában. Magyarország beutazó idegenforgalmának több mint egyharmada Győr-Moson-Sopron megye határátkelőin keresztül érkezik az országba. A Schengeni Egyezményhez való csatlakozással megvalósult a személyek szabad mozgása a térségben. A forgalom túlnyomó része közúton bonyolódik. A nagy forgalmú idegenforgalmi folyosók megléte és tranzit funkciója mellett a megye idegenforgalmi jelentőségét növelik továbbá a nemzetközi és regionális jelentőségű épített értékei (pl. Pannonhalmi Főapátság, mint az UNESCO Világörökség része; fertődi Esterházy kastély), népi hagyományai, félszáz kastélya és kúriája, illetve kastélyszállója, kulturális rendezvényei (pl. Soproni Ünnepi Hetek, VOLT Fesztivál, Négy Évszak Fesztivál, Barokk Fesztivál, Fertőrákosi Európa Koncertek), természeti értékei (pl. Fertő-tó kultúrtáj Világörökség, Fertő-Hanság Nemzeti Park), az országos vonzerővel rendelkező üdülőkörzetei, kerékpározási lehetőségei, a vízi turizmust kielégítő folyói és a Fertő-tó, gyógy- és termálfürdői, bor- és gasztronómiai adottságai, konferenciaközpontjai, falusi turizmusa. Annak ellenére, hogy az idegenforgalom fogadásába a települések viszonylag nagy száma kapcsolódik be, a megye idegenforgalmát – mind a fogadókapacitás, mind pedig a vendégforgalom területi eloszlása tekintetében – Győr és Sopron túlsúlya miatt alapvetően
5
kétpólusú területi szerkezet jellemzi. Az említett két város koncentrálja a fogadókapacitás csaknem kétharmadát és az eltöltött vendégéjszakák közel háromnegyedét. Mosonmagyaróvár és a Szigetköz térsége azonban egyre több turistát vonzott az utóbbi években. Általában a megye déli része – a Rábaköz belső és a Répce-sík külső perifériája – turisztikailag kevésbé feltárt terület, de sokrétű potenciális adottságokkal, és jelentős tartalékokkal bír a turizmusfejlesztés számára. A szálláshelyek száma nőtt és szélesedett a kínálat, ami a szállodák besorolási kategóriáiban és a szolgáltatások (pl konferenciaturizmus) körében mutatkozik meg. A Szigetközben és a Fertő-vidéken megerősödtek a beruházások. A kerékpárút-fejlesztés két szempont egyidejű figyelembe vételével kezelendő, úgy mint a műszaki-fizikai tényező, valamint a turisztikai fejlesztés speciális ága. A 2007-ben megnyílt EU-s pályázati lehetőségek kihasználásával előtérbe került az összefüggő kerékpárút-hálózatok létrehozása, illetve a meglévő hálózatelemek összekapcsolása; a nemzeti parkokkal a nyugati határmenti, a Fertő-tó körüli, a szigetközi, a Duna-menti, és a szlovákiai határtérséggel való kerékpárút összekötések kiépítése. A Lébény és Mosonszentmiklós között elkészült kerékpárút közvetetten a szigetközi kerékpárhálózatot bővíti, bekapcsolva abba Mosonszentmiklóst is. Fontosnak tartjuk a kerékpárút-építések mellett az alsóbbrendű utak kerékpározhatóvá tételét is a mellékúthálózat fejlesztési program keretében. I.3. A megye környezeti állapota Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő területén élünk. Ez a viszonylag gyors ütemű fejlődés – a termelés és fogyasztás területein – egyben a környezet terhelésének növekedésével jár együtt. Érezhetően romlott a környezet természetes jellege, esztétikai értéke a megyében - különösen a Szigetközben - a Duna elterelése miatt. A környezetromlást többek között az erdőirtások, mezővédő erdősávok és útmenti fásítások pótlásának elmaradása okozta. A tájsebek láthatóvá váltak, a bányanyitások elszaporodtak. A megye geológiai felépítettsége miatt ez súlyos gondot jelent (főleg az illegális hulladéklerakók okozhatnak veszélyes szennyezést). Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint Magyarországon a klímaváltozás leginkább Győr-Moson-Sopron megyét érinti, amely többek között meg fog mutatkozni abban, hogy a megváltozott körülményeket nem toleráló fajok degradálódnak. Megyénkben 12 távlati ivóvízbázis és 20 db üzemelő vízbázis található. A hidrogeológiai védőidom kijelölése zajlik. A megye minden települése vezetékes ivóvízzel ellátott. A megye felszíni vízhálózata sűrű, de vízkészleteire nem jellemző a bővizűség. A vizeket szennyező anyagok nagy része könnyen bomló szerves anyag és növényi tápanyag. A szennyezettség csökkenése tapasztalható az ipari és kommunális vízhasználatok drasztikus visszaszorulása miatt, valamint a felső vízgyűjtő területeken történt beavatkozásoknak köszönhetően. A Rába folyó Ausztriából érkező folyamatos szennyezése miatt veszélyeztetetté válik nemcsak a folyó életközössége, hanem a folyó környezetének élővilága is. A 2010 októberében történt vörösiszap katasztrófa következtében jelentősen károsodott a Marcal élővilága, a folyó revitalizációjához hosszú időre lesz szükség. A kommunális szilárd hulladék szelektív gyűjtésének fejlesztése folytatódik a megyében; 2007. óta sok településen megvalósult, azonban még nem teljes körű. Az illegális
6
hulladéklerakók problémája sajnos a mai napig aktuális kérdés. A nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerek (Győr, Mosonmagyaróvár-Csorna, Sopron) keretében az egész megyére kiterjedően megvalósulhat a teljes körű szelektív hulladékgyűjtési rendszer, az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon levő illegális hulladéklerakók felszámolása, a regionális hulladéklerakók építése, a hulladékgyűjtő udvarok és átrakó állomások létesítése, hulladékszállító, anyagmozgató gép-eszköz beszerzése. A megyében jelenleg három EU normáknak megfelelő hulladéklerakó üzemel: Győr-Sashegy, Jánossomorja, Fertőszentmiklós településeken. Cséren a Soproni Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás pályázatának keretében fog megvalósulni a regionális hulladéklerakó. A Jánossomorjai hulladéklerakó a Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás pályázatának keretében kerül bővítésre, fejlesztésre. Elkészült a Nyugat-dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Terve, melynek része a GyőrMoson-Sopron megyei terv is. Az anyag a települési hulladékgazdálkodás helyzetét is értékeli. A megyében összesen 23 szennyvíztisztító telep található, melyek mintegy 70.000 m 3 szennyvizet tisztítanak naponta. A megye 183 településéből 141 közel teljes körűen kiépített csatornahálózattal rendelkezik. Mind a 11 város rendelkezik csatornahálózattal, 7 városban önálló szennyvíztelep található, 4 pedig más szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozik (Pannonhalma, Fertőd, Fertőszentmiklós, Beled). A szennyvíztelepek egy része túlterhelt, ezért ezeknél a kapacitás bővítésére van szükség. A győri, soproni és hédervári szennyvíztisztító telepek bővítése, korszerűsítése befejeződött, ezáltal a tisztított szennyvizet befogadó felszíni vizek szennyezése csökkent. A „Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítás Megvalósulási Program” és az „Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósulási Program” értelmében szükséges a csatornahálózattal nem rendelkező települések szennyvíz elvezetési és tisztítási problémáinak mielőbbi megoldása. A közlekedés környezetromboló hatása felerősödött a TEN IV. európai közlekedési folyosó megyénket terhelő forgalma miatt. Szintén a megyénken halad át a TEN VII. Európai közlekedési folyosó (Duna) is. Biztató, hogy megjelentek a környezetkímélő fuvarozási formák (gördülő országút, konténerterminál, dunai szállítás), amelyek a közutakat némileg mentesítik. A levegő minőségét befolyásoló tényezők: az üzemekből és a kommunális fűtésből eredő káros anyag kibocsátások, a közlekedési légszennyezés és az általános háttérszennyezettség. A földgázhálózat bővítése és az üzemi energiafelhasználási struktúra változása miatt javult a levegő minősége. A gáz árának emelkedése következtében a közelmúltban azonban sokan – főként a kis településeken – visszatértek a hagyományos (fa, szén) energiahordozók használatára, ezért ezen helyeken a szálló por koncentrációja fűtési szezonban emelkedik. A közlekedési légszennyezés - különösen a megye főúthálózata mentén - komoly levegőminőség-romlást okoz, szerepe az összemisszión belül fokozatosan növekszik, a légzési zónában környezet-egészségügyi problémaként jelentkezik. A zajterhelés határérték-túllépése 70%-os a főutak mentén. Ez is indokolja az elkerülő utak megépítését. Szorgalmazandó továbbá zajvédő falak építése a közúti és a vasúti zaj elleni védekezés céljából.
7
A megyében a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik három tájvédelmi körzet. Hat országos jelentőségű természetvédelmi területünk van (három közülük régebb óta védett, így a Pannonhalmi Arborétum, a Soproni Botanikus Kert, a Nagycenki Hársfasor és három 2006. óta védett terület található: Bécsi domb, az Ikva patak menti és a Liget patak menti területek). Két világörökségi helyszínünk van. A helyi jelentőségű védett területek száma közel nyolcvan. A megyében található helyi jelentőségű természeti emlékek száma meghaladja az 50-et. Ezen kívül számos, a természetvédelmi törvény által védett terület (láp, kunhalom, földvár, forrás) található megyénkben. Általános probléma, hogy a térségben működő vállalatok jelentős része nem ismeri kellőképen a környezettudatos vállalatirányítás koncepcióját, nem alkalmazza a technológiába integrált megelőző környezetvédelem – tisztább termelés – stratégiáját. A megyében a megújuló energiák felhasználásának a részaránya a lehetőségekhez képest alacsony. Ez az arány azonban a szélerőművek építése miatt jelentősen nőtt. A turisták a vízi útvonalainkat az utóbbi években előszeretettel látogatják, azonban a környezetet kímélő háttér infrastruktúra (táborozóhely, hulladékgyűjtés, mellékhelyiség stb.) nem teljes körűen megoldott. I.4. Az épített környezet A falvak arculatát nagymértékben megváltoztathatja egy-egy üdülőfalu építése. Majdnem minden település a rendezési tervében kijelöl vállalkozói-gazdasági területeket, ami a befektetők fogadását megkönnyítheti. A nagyvárosok és különösen Győr vonzáskörzetében hatalmas lakóterületek kerülnek kialakításra, melyet az infrastruktúra – kiemelten a közúthálózat - nem követ teljeskörűen. A tájban megjelenő ipari csarnokok, szélkerekek telepítésénél a szomszédos települések fejlesztéseinek összehangolása csak részben történik meg. Az országos műemléki védelem mellett egyre több helyen alkotnak az önkormányzatok helyi értékvédelmi rendeletet, ami lehetőséget ad egy új támogatási rendszer kidolgozására is. A megye két világörökségi területe: az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996), valamint a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001). A helyszínekre kezelési terv elkészült. Pannonhalmán megtörtént a védett terület műemléki jelentőségű területté minősítése. Kiemelt kormányzati támogatást kaptak a Főapátság új beruházásai és a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciója. I.5. A műszaki infrastruktúra helyzete A megye főútjai rossz vonalvezetésűek, keskenyek, az országos átlagot meghaladó mértékű forgalommal terheltek (ennek összetétele is kedvezőtlen: a tranzit és a kamionok magas aránya miatt). 2007 decembere óta az Európai Unió belső határává nyilvánított magyarosztrák és magyar-szlovák államhatár megyénkben is bárhol átléphető. Időszerű feladat ezért a határ-közeli történelmi utak újjáépítésével és dunai kompok létesítésével sűríteni a közlekedési kapcsolatokat a szomszéd országok felé. A megyén belüli közlekedés minőségének és biztonságának javítása érdekében újabb faluközi utak, folyami hidak és különszintű csomópontok kellenének. A megye úthálózatának hossza 1623 km, melynek negyede (396 km) főút. Az útburkolat állapotáról általában elmondható, hogy nem megfelelő, javításra szorul (53%-a rossz, 13%-a nem megfelelő, 21% tűrhető,6% megfelelő és csak 7%-a jó).
8
A másodrendű főutak, összekötő utak és bekötő utak forgalma meghaladja az országos átlagot, ugyanakkor a megyei állami utak burkolatának kiépítettsége elmarad az országos kiépítettséghez képest. Az úthálózat forgalma egyre nő, az EU csatlakozás óta közel 50%-os forgalomnövekedés figyelhető meg. Az országos közutak útállapotának egyenetlenségi adatai alapján is nagyon rossz a helyzet a megyei utakon. Országos szinten hátulról a 3. helyen áll a megye az útállapot tekintetében. A fő- és mellékúthálózat fejlesztés első 10 éves programjából nagyon kevés valósult meg az előző ciklusban. Az autópályák, gyorsforgalmi utak mellett szükség van a lassú járművek közlekedését biztosító párhuzamos utakra. A megyei hidak túlnyomó része 40 tonna teherbírású. A hídkorszerűsítések és hídfejlesztések jelentősen javítanák a térség településeinek kapcsolatait, elérhetőségeit. A megyei önkormányzat minden lehetséges fórumon továbbra is támogatja a nyugatdunántúli régió “szélein” áthaladó európai közlekedési folyosók (Helsinki IV.=M1+vasút; Helsinki V.=M7+vasút, Helsinki VII. = Duna) Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék területén kiépítendő összekötését, azaz a régió észak-déli közlekedési-gazdasági tengelyének létrehozását. Az M 86 jelű gyorsforgalmi út fejlesztéséért régiós és nemzetközi összefogás is született, sürgetve az említett közlekedési folyosó uniós támogatással történő mielőbbi megvalósítását. A Közlekedésfejlesztési Operatív Programban szereplő közlekedési fejlesztések, nagyprojektek A Kormány a 1004/2007 (I. 30.) Kormányhatározatban döntött a 2007 – 2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek (KÖZOP) indikatív listájáról. Ezt követően az 1063/2007(VIII.15.) Korm. határozat rögzítette az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) 2008-ban indítható projektjeinek listáját. Ez a lista tartalmazza a Nyugat-dunántúli Régió, ezen belül GyőrMoson-Sopron megye kiemelt projektjeit is. Az Országgyűlés által 2007. június 18-án elfogadott LXVIII. törvény (autópálya törvény) szerint – többek között - az önálló nyomvonalként, 2x2 sáv kiépítettségre tervezett 86. sz. főút Szombathely – Csorna, valamint a 85. sz. főút Csorna – Győr szakaszait gyorsforgalmi útként (autóútként) kell megvalósítani és forgalomba helyezni. A Kormány a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozata nevesítette a GyőrMoson-Sopron megyét is érintő, négy ütemben megvalósítandó fejlesztéseket. A kelet – nyugati irányban a megyetengely szerepét betöltő M85-ös gyorsforgalmi út fejlesztése, előkészítése az alábbiak szerint alakul: M85 Enese elkerülő szakasz elkészült M1 – Enese, illetve Enese – Csorna közötti szakasz kiviteli tervei készen vannak kivitelezése folyamatban van Csorna elkerülő I. ütem (észak-déli elkerülő) engedélyezése megtörtént, kivitelezése folyamatban van Csorna elkerülő II. ütem (déli – nyugati elkerülő) előzetes környezetvédelmi vizsgálata folyamatban van M86 Csorna-megyehatár- Szombathely szakasz kivitelezése megkezdődött
9
Pereszteg – Sopron kelet kiviteli tervek készen vannak, újratervezés indult Sopron kelet – Sopron OH kiviteli tervezés folyamatban van újratervezés indult. A KÖZOP programban nem szereplő Csorna – Pereszteg szakasz előzetes környezetvédelmi dokumentációja készült el. A teljes útvonal-együttes kapacitás bővítése - az eredményes megyei lobbynak is köszönhetően - készül. Az észak – déli irányban a megyetengely szerepét betöltő 86-os főút M1 autópálya – Csorna Szombathely közötti szakaszának a fejlesztése is megkezdődött. A M1 – Csorna közötti szakaszon 11,5 t burkolat-megerősítés valósul meg, míg a Csorna – Szombathely szakaszon új nyomvonalon vezetett 2x2 sávos autóút. A gyorsforgalmi út első szakaszait Vas megyében átadták (Vát és Szeleste elkerülő). A Szeleste (Vas megye) – Csorna közötti ~ 40 km szakasz kivitelezése megkezdődött. További nagyon fontos (mielőbb megvalósítandó) fejlesztések: 86. sz. főút megyehatár-Csorna-Mosonmagyaróvár közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés (Csorna – M1 ap. szakasz folyamatban 2011. I. félév) 83. sz főút megyehatár-Győr közötti szakasz korszerűsítése, a Tét elkerülő megépítésével (összefüggésben a pápai repülőtér fejlesztésével) M85 Csorna – Pereszteg szakasz engedélyezési és kiviteli terveinek készítése 9. sz. főút (Pereszteg – Vas megye határ) környezetvédelmi előkészítése (előzetes környezetvédelmi vizsgálat) Fertőd-országhatár főúti bekötés 8408 sz. ök. útfelújítás 86. sz. főúttól a megyehatárig Balf-Fertőrákos-országhatár útfelújítás és szélesítés 8417. sz. ök. út felújítás Tét város - 1. sz. főút között 1401. sz. ök. út felújítása Győr-Mosonmagyaróvár között Tét-Pannonhalma Térségi jelentőségű önkormányzati utak Kajárpéc-Sokorópátka Győrszemere-Koroncó Rábapatona-Koroncó Határközeli utak újjáépítése az EU belső határává vált osztrák és szlovák államhatáron 2007 decemberétől elvileg bárhol átkelhetünk, indokolt ezért a határ túloldalán található településeket a magyar településekkel összekötő valamennyi – egykor használt – történelmi út mielőbbi újjáépítése. Nemzetközi és regionális jelentőségű kerékpárutak építése Fertő-menti kerékpárút teljessé tétele: a még hiányzó Balf-Fertőrákos és néhány belterületi szakasz megépítése; megvalósítása folyamatban van; Duna-menti kerékpárút teljessé tétele: A még hiányzó szakaszok: MosonmagyaróvárAu/Sk határ; Győr-Sk határ és Győr-Gönyű- (Ács-Komárom) kiépítése; további kerékpárutak kiépítése a főutak, valamint a településeken átvezető forgalmas utak mentén;
10
a Sacra-Velo projekt (Győr-Moson-Sopron, valamint Pozsony és Nagyszombat megyék területén található, a vallási turizmus szempontjából érdekes településeket felfűző kerékpáros útvonal kitáblázása). A Sacra-Velo projektet előkészítő vizsgálatok szerint a várhatóan 60 zarándokhelyet összekötő, mintegy 150 települést érintő, kb. 700 km hosszú kerékpáros útvonal kitáblázását és a két kerékpáros bázis létesítését eredményező fejlesztés: elősegíti a magyar-szlovák határtérség integrációját (gazdasági, humán, környezetvédelmi és közlekedési szempontból egyaránt), hozzájárul a térség versenyképességének erősítéséhez, valamint az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növeléséhez, továbbá kiemelt jelentőségű lehet a kerékpáros útvonallal feltárandó (ma még árnyékban levő) mikro-térségek számára. Önkormányzati tulajdonú folyami hidak rekonstrukciója/korszerűsítése A Mosoni-Dunán és a Rábán található – önkormányzati tulajdonú településközi utak részét képező – hidak gazdái hosszú évek óta önerőből képtelenek folyamatosan karbantartani a nagynyílású műtárgyakat (pl.: Dunaszeg, Lébény, Rábapatona, Mérges). „Fertő-térségi fenntartható közlekedés” – Ausztriával közös ernyőprojekt (ennek keretében számos környezetbarát fejlesztés megvalósulhat. Elkészült Győr-Moson-Sopron megye mellékúthálózat fejlesztés ajánlott programja. A megyei úthálózat kiépítettsége: A megyei utak burkolatának kiépítettsége elmarad az országos munkálatokhoz képest. A mellékutak többsége ma is utántömörödő vagy portalanított makadám burkolattal rendelkezik. A keresztmetszeti kiépítettség, a burkolatszélesség, padka, szegély hiányosságában is mutatkozik. Növekvő probléma az átkelési szakaszok egyre nagyobb forgalma, főutakon az elkerülő szakaszok hiánya. Forgalmi szempontból legkritikusabb Csorna város közlekedési helyzete, ahol a 85-86. sz. főutak forgalma a városközpontban összegződik. Szintén kritikus a 14-81 sz. (tranzit) utak Győr városon történő átvezetése, valamint a 85 sz. főút Kapuváron átvezető szakasza. I.6.Vízgyűjtő-gazdálkodás tervei 2009-ben lezárult a több éves vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, amely az Európai Unió 2000ben jogerőre emelkedett Víz Keretirányelv előírásai alapján történt. A megyénket érintő alegységek (Szigetköz, Rábca és Fertő-tó, Rába alsó szakasz, Marcal alsó szakasz, Cuhai Bakony-ér) végleges dokumentumait elfogadta az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács (amelyben a megye és a kistérségek is képviseltetik magukat), majd Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács is. Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási tervét a kormány 2010. május 5-i határozatával elfogadta. A dokumentum rögzíti a Víz Keretirányelvnek megfelelően 2015-ig végrehajtandó – a vizek állapotjavító, ill. jó állapotának megtartását célzó – intézkedéseket. I.7.Európai Duna Régó Stratégia (EDRS) Az Európai Bizottság elkészítette Európai Unió Duna régiójára vonatkozó stratégiája (EDRS), a magyar elnökség alatt elfogadásra került. A dokumentum fő célja a Dunamedence környezeti, közlekedési, társadalmi, gazdasági és kulturális szempontú fenntartható fejlesztése. A makroregionális keretben folytatott együttműködés célja, hogy a koordinációt
11
hatékonyabbá tegye. E megközelítés lényege, hogy új jogszabályok és intézmények létrehozása helyett a különböző szakpolitikai területek és az érintettek közötti kapcsolatokat erősíti. A hazai programalkotási és projektgyűjtési munkában részt vesz a Megyei Önkormányzat, valamint a Szigetköz – Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács is. 2011 februárjában a a regionális politikáért felelős biztos a magyar külügyminiszterrel jelentette be mely országok koordinálják a Duna régióra vonatkozó európai uniós stratégia kiemelt kérdéseit. E koordinátorok fogják a stratégia megvalósítását irányítani, amelyhez a többi érintett országgal és partnerrel együttműködve munkaprogramot készítenek és finanszírozási lehetőségeket kutatnak fel. Kiemelt kérdés 1. A mobilitás és intermodalitás fejlesztése Belvízi hajóutak
Ország Ausztria, Románia Szlovénia Szerbia
Vasúti, közúti és légi közlekedés
Érdekelt: Ukrajna) 2. A fenntartható energia használatának ösztönzése
Magyarország Cseh Köztársaság valamint az emberek egymással Bulgária Románia
3. A kultúra és az idegenforgalom, kapcsolatteremtésének előmozdítása
4. A vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése
Magyarország Szlovákia
5. Környezeti kockázatok kezelése
Magyarország Románia
való
6. A biodiverzitás, a táj, valamint a levegő- és talajminőség megőrzése Németország (Bajorország) Horvátország 7. Tudásalapú társadalom kialakítása (a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével) Szlovákia Szerbia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása
Németország (BaWü) Horvátország
9. Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés Ausztria Moldova 10. Az intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése Ausztria (Bécs) Szlovénia
12
11. A biztonság és a szervezett bűnözés jelentette kihívások leküzdése érdekében együtt végzett munka Németország Bulgária A Duna-menti Győr-Moson-Sopron megyének elemi érdeke, hogy aktívan részt vegyen a Duna régió stratégia munkaprogramjainak kidolgozásában, az ehhez kapcsolódó projektek megvalósításában. I.8.A Szigetköz helyzete Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztésért felelős testületei (közgyűlés, MTT, Szigetköz – Felső-Duna Mente TFT) megállapították, hogy Szigetköz problematikáját mind hazai, mind az Európai Unió szintjén a Bős-Nagymaros kérdéstől elkülönítetten szükséges kezelni; támogatják, hogy (a Víz Keretirányelv előírásai szerinti és a Győr-Moson-Sopron Megyei Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság döntés alapján) az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv elfogadásánál is vegyék figyelembe a SZITE által kidolgozott műszaki megoldást a Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja, a jó ökológiai potenciál megteremtése érdekében; kezdeményezik, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya – a jelenlegi nemzetközi és jogi lehetőségek között – tegyen lépéseket a Duna és a Dunakiliti duzzasztómű hasznosítására (az árvízvédelmi levezető képesség növelése, a jelenlegi működtetéssel összeköthető energiatermelés megindítása, valamint a vízi turizmus és kishajós idegenforgalom, ezáltal a térségi és hazai idegenforgalom segítése érdekében); kezdeményezik, hogy o a szubszidiaritás elvének megfelelően érvényesíteni kell mind a lakossági, mind a civil és szakmai szervezeti, mind a fejlesztéspolitikai helyi igényeket, programokat és kidolgozott megoldásokat; o az országos szakmai és fejlesztéspolitikai törekvések messzemenően támogassák a Szigetköz rehabilitációját és fejlesztését; o az Európai Unió szintjén összehangolt törekvések történjenek az évtizedek óta megoldatlan szigetközi problémák feloldása érdekében; álláspontja szerint legyen kiemelt cél az egymástól elszakított ökoszisztémák kapcsolatának helyreállítása, a főmeder és a kétoldali mellékágrendszerek közös, átjárható és dinamikus vízrendszerének rehabilitációja. A 2012-ben összegyűjtött 82 ezer aláírás nyomán népi kezdeményezésként a parlament elé került a Szigetköz térségében óriási károkat okozó vízgazdálkodási gondok témája. Uniós támogatással a következő jelentős vízügyi fejlesztések indulnak a megyében: Szigetköz mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai továbbfejlesztése, Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitáció, Mosoni-Duna torkolati műtárgy, Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizáció.
célú
I.9.Néhány kiemelt jelentőségű projekt A Győr-Gönyű Kikötő gönyűi területén elkészült a Ro-Ro terminál, logisztikai raktárbázist és egy nagy teherbírású mobil darut helyeztek üzembe. Elkészült a Győr13
Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Intermodális Központja, így lehetővé vált a három közlekedési alágazat, azaz a vasúti, a közúti és a folyami áruszállítás összekapcsolása. A beruházással a Nyugat-Dunántúl legnagyobb közlekedési terminálja jött létre.A fejlesztés megteremtette a kikötő vasúti és közúti kapcsolatát az országos hálózathoz és egyben a páneurópai közlekedési folyosóhoz. Elkészült a gönyűi kikötőt a Bécs-Budapest vasútvonallal összekötő, 12 kilométeres iparvágány, valamint a vízi és a vasúti áru átrakására lehetőséget adó, intermodális terminál belső vasútja is. Ugyancsak elkészült az 1-es főút 1,1 kilométeres új szakaszán az iparvágány felett átívelő felüljáró. A gazdasági terminál 25 hektáros területén teljesen új közművet fektettek le. Így a csatornázás, ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, villamosenergia-ellátás mellett a térvilágítás, hírközlés, gázellátás mintegy 16 kilométer hosszan készült el. Összekötő vágány épült, melynek feladata az összeköttetés biztosítása a Győr-Gönyű kikötő és a Budapest-Hegyeshalom vonal között, aminek kivitelezése érintette a MÁV Győrszentiván állomását is. A péri repülőtér működtetését a Győr-Pér Repülőtér Kft. végzi. A repülőtér térségi, regionális szerepe egyre jelentősebb. Így a 2013-ban megvalósult jelentős beruházás, fejlesztés eredményeként a repülőtér már a legnagyobb gépek fogadására is alkalmas. A megye földgázellátását döntően befolyásoló Győr-Baumgarten gázvezeték megvalósítását követően lehetővé vált a települések hálózatba kötése. Fontos feladat az alternatív energia felhasználása, napkollektorok, szélerőművek, hőszivattyúk stb. telepítésével, amelyek segítségével környezetbarát módon fűthetők, illetve hűthetők az épületek, nem szennyezve a környezetet. A fő cél minden esetben a szennyező technológiák kiváltása, lecsökkentése, lehetőleg „pénztárca-barát” módon. A megyei közgyűlés a 21/2013. (IV.26.) KH számú határozatával elfogadta a „Nyugatdunántúli Energia Stratégia és a Sopron-Fertőd kistérségi energetikai koncepció” című dokumentumokat.
II. A megyei önkormányzat területfejlesztéssel kapcsolatos feladat- és hatásköre A megyei önkormányzat területfejlesztési törvényben területrendezési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatai: (Tftv. 11., 12., 13., 13/A és 14§)
rögzített
területfejlesztési,
A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatkörében a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével – kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően, részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel,
14
előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában; b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési programok végrehajtását, dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról, a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt; c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye területén uniós, központi
15
vagy helyi önkormányzati koordinációjáról.
költségvetési
forrásból
megvalósítandó
fejlesztéseinek
A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében: a) az országos területrendezési tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket, c) a megye területére vagy térségére – a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével – az országos területrendezési tervvel összhangban területrendezési tervet készít, d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, e) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal az egyes kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében, f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek. A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében: a) dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, b) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, c) egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, d) a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, e) elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, f) a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, g) összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, h) külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el, i) nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan, j) ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására, k) a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot. A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel: a) a törvényben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot, b) koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében,
16
c) előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében, d) véleményezi települései településrendezési eszközeit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében. e) a megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell, f) a törvényben meghatározott területfejlesztési feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente tájékoztatja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert, valamint a területrendezési feladataival összefüggésben a területrendezésért felelős minisztert.
III. A megyei önkormányzat gazdasági programját képező elképzelései és eszközei III.1. A megyei önkormányzat gazdálkodásának feltételrendszere A megyei önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, a hatásköri, valamint az ágazati és szakmai törvények határozzák meg, az adott évi gazdálkodás pénzügyi lehetőségeit és a szabályozás esetleges változását pedig a Magyar Köztársaság éves költségvetési törvénye tartalmazza. Az önkormányzat gazdasági alapjait a tulajdonában lévő vagyontárgyak, vagyonértékű jogok és a bevételek képezik. Az önkormányzati vagyon jelentős része törzsvagyon, a vállalkozási célú hasznosítási lehetőség ezáltal minimális mértékű. Az önkormányzat működési, gazdálkodási kereteit a meglévő vagyontárgyak bevonásával a mindenkori bevételi lehetőségek szabják meg. A megyei önkormányzat feladatai ellátásának pénzügyi feltételeit központi költségvetési támogatásból, egyéb saját működési bevételekből, átvett pénzeszközökből, valamint pályázati forrásokból biztosítja. A megyei önkormányzat nem vethet ki helyi adót, ezáltal a saját bevételek nagyságrendje nem jelentős az összes bevételen belül, emiatt ezen bevételek szűk mozgásteret biztosítanak a feladatellátásban. Az önkormányzati feladat- és hatásköri rendszerben alapvető változás történt 2012. január 1. napjával. Az önkormányzat és hivatala működését túlnyomórész központi költségvetési támogatás képezi. A feladat- és hatásköri jogszabályokban meghatározott kötelező önkormányzati feladatok forrását a pályázati úton nyerhető feladatfinanszírozás céljait szolgáló források képezik.
17
III.2. A megyei önkormányzat vagyoni helyzete A megyei önkormányzat vagyonát, a vagyon körét és az egyes vagyoncsoportok kialakítását, valamint a vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak meghatározását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény figyelembevételével az önkormányzat /2012.(XI. 21.) rendelete (vagyonrendelet) állapította meg. A megyei önkormányzat vagyonának többsége a korlátozottan forgalomképes vagyoncsoportba tartozik, amelyet az önkormányzat székhelyül szolgáló középület (székház; győri ....hrsz alatt lévő, természetben 9021 Győr, Városház tér 3. sz. alatt található ingatlan -a) és a más telephelyen lévő melléképületek (garázshelyiségek; győri hrsz alatt lévő, természetben 9021 Győr, Árpád u. 32. zám alatt található db ), továbbá ezen épületekben lévő ingóságok alkotnak. A másik –rendkívül szűk körű- vagyoncsoport a forgalomképes vagyontárgyakat gyűjti egybe, amelyek nem kapcsolódnak az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához; ezek a vagyontárgyak vállalkozói tevékenység folytatására is alkalmasak (gazdasági társaság vagyona). III.2.1. Stratégiai fontosságú vagyon Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona -amelyet a vagyonrendelet meghatároz és melléklete tételesen felsorol- az önkormányzat jogszabályokban meghatározott kötelező feladatainak megvalósítását szolgálja elsődlegesen. Ebbe a vagyoni körbe soroljuk mindazokat a vagyontárgyakat, illetve vagyonrészeket, amelyek hosszú távon biztosítják az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az önkormányzat kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnal nem rendelkezik. III.2.2. Hasznosításra kijelölhető vagyon a.) Ingatlanvagyon Ebbe a hasznosítási módba tartozó vagyontárgyak a korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon köréből kerülhetnek ki. Ezek olyan ingatlanrészek, amelyek jelenleg is használaton kívül állnak, továbbá, amelyek tulajdonjogának megszerzésére az igénybejelentést megtettük az állami vagyonkezelőhöz. Ezek a vagyontárgyak, mivel működtetésük az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához kapcsolódik, csupán többoldalú vizsgálatot követően minősíthetők a hasznosítás körébe tartozó vagyontárgyakká. Kizárólag olyan önálló ingatlanból álló korlátozottan forgalomképes vagyon, vagyonrész kerülhet hosszabb időtartamú (1-2 évet meghaladó) hasznosításra, amely az önkormányzat döntéskori és közép- és hosszú távú (5-10 éves) tervei szerint sem szükséges az adott önkormányzati kötelező feladat ellátásához, illetve az adott ingatlanrész - a csökkent feladat miatt – tartósan nélkülözhető az önkormányzat (testületi és hivatali) tevékenységek végzéséhez. b.) Portfolió vagyon E vagyoni kör rendeltetésénél fogva az önkormányzat vállalkozói tevékenységének gyakorlásával összefüggő vagyontárgyait, vagyonrészeit foglalja magába. Ezen vagyon körébe tartozó vagyon -a fentiek szerint- csupán az önkormányzat által jogutódlással megszerzett (megyei területfejlesztési tanácstól) gazdasági társaságban lévő üzleti részesedések tulajdonjogát jelenti, illetve e gazdasági társaságban lévő üzleti részesedésben megjelenő önkormányzati résztulajdont.
18
III.2.3 A vagyonhasznosítás irányelvei (módszerei és szabályai) a.) a vagyonhasznosítás módszerei Az önkormányzatok alapfeladatai a helyi közügyek ellátása és a helyi közszolgáltatások biztosítása. Az önkormányzatokat az általuk ellátandó feladatok jellege, szervezeti felépítésük, döntési mechanizmusuk bonyolultsága nem kedvez a vállalkozói-gazdálkodó tevékenység folytatására. Az önkormányzati rendszer elmúlt több mint húsz éves tapasztalata bebizonyította, hogy az önkormányzatok –a fentiekből adódóan- kevésbé tudnak a napi piaci eseményekhez alkalmazkodó, rugalmas gazdálkodást megvalósítani. Az önkormányzatiságból eredően az önkormányzat legfontosabb feladata , a kötelező feladatok ellátásához szükséges vagyon működtetésének biztosítása; ez képezi az önkormányzati vagyongazdálkodás legfőbb feladatát. Ezen alapvető cél megvalósítása érdekében a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodás fő szempontjai az alábbiak: -
a megyei önkormányzat hatásköri törvényben meghatározott feladatait ellátó testületek és a hivatal működését szolgáló vagyon (épületet és egyéb ingatlanok, ingóságok) fenntartásának, működőképességének biztosítása;
-
vagyongazdálkodásunk célja, hogy az ellátandó feladatokhoz szükséges vagyoni kör a lehető legjobb állapotban, hosszú távon megtartható legyen;
-
az önként vállalt feladatokat a lehető legkisebb mértékűre szükséges szorítani, a felszabaduló vagyont(elsődlegesen ingatlan vagyonrészeket, feleslegessé vált, elhasználódott ingóságokat) a rendelkezési jog gyakorlásának szabályai szerint kell hasznosítani, s az így befolyó bevétel elsődlegesen a stratégiai fontosságú ingatlanvagyon állagmegőrzésére szolgálhat;
-
az üzletrészek, részesedések tekintetében – figyelemmel a testületek meghozott döntéseire is- privatizációt kell megvalósítani.
b.) Az ingatlanvagyon hasznosításának különös szabályai A megyei önkormányzat ingatlan-vagyon állománya a közepes mértékűnél kissé kedvezőbb műszaki állapotban levő ingatlanból (székhelyépületből) és ingatlanrészekből (garázshelyiségek) áll. Az önkormányzat rendelkezésére álló éves költségvetési előirányzatok nagyságrendje alapvetően meghatározza az állagmegóvó és egyéb felújítási, rekonstrukciós munkák megtervezését és kivitelezését. Az épület – és épületrész felújítások megtervezésekor alapvető kérdés annak eldöntése, hogy ezen ingatlanok felújítása, rehabilitálása során milyen nagyságrendű munkák szolgálják az állagmegóvás azon szintjét, amely az adott épület biztonságos működtetését és funkciójának ellátását megfelelően garantálják. Az állagmegóvás és helyreállítás költségeinek pénzügyi finanszírozási alapját úgy kell megteremteni, hogy a kötelező feladatok ellátásához nem kapcsolódó ingatlanvagyont
19
bérbeadás útján hasznosítani kell; továbbá kiemelt jelentőséggel kell figyelmet fordítani a kapcsolódó pályázati lehetőségek felkutatására és források megszerzésére; mindezen tevékenységek során alapvető jelentőséggel bír a székhelyépület védettségi besorolása. Az ingatlangazdálkodás során a következők szerint kell el járni: -
-
- az épületek állagának helyreállítása érdekében az ehhez szükséges finanszírozásának megteremtéséhez külön pénzügyi alapot (Alap) kell létrehozni; az Alap létesítésének, fenntartásának és működtetésének pénzügyi forrását az önkormányzat számára felesleges ingatlanok (ingatlanrészek) hasznosításából származó bevétel képezheti; az Alap éves előirányzati nagyságát az éves költségvetésben kell rögzíteni; - az Alap felhasználásának szabályait, az ezzel kapcsolatos rendelkezési feladatokat részletesen meg kell határozni.
III.3. A területrendezési és területfejlesztési tevékenység A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § alapján a megyei önkormányzat feladata a területére vagy térségére vonatkozóan területrendezési tervet készíteni, valamint összehangolni a települések településrendezési terveit és koordinálni a fejlesztési elképzeléseket. A Közgyűlés a 10/2005 (VI. 24.) számú rendeletével elfogadta a megyei területrendezési tervet és a 85/2005 (VI. 10.) KH-val közzétette a területrendezési irányelveket és intézkedéseket. Ezek között szerepel többek között a monitoring rendszer kiépítése a folyamatos karbantartások, módosítások átvezetése, valamint a terv-megvalósítás társadalmigazdasági-környezeti hatásainak értékelésére. Az Országgyűlés 2008. június 9-i ülésnapján az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt a 2008. évi L. törvénnyel módosította. A törvénymódosítás az elfogadott és érvényben lévő megyei rendezési tervvel szemben is kötelezettségeket ír elő. (Új övezetek, gyorsforgalmi utak módosítása stb., ezek átvezetése a megyei tervbe.) A módosított OTrT törvény többek között előírta, hogy a már elfogadott megyei területrendezési terveket – közöttük a Győr-Moson-Sopron megyeit is – 2010. december 31.ig a módosított törvénnyel összhangba kellett hozni (a határidő a törvény módosítása miatt egy évvel kitolódott). Fenti törvényi kötelezettségnek való megfelelés érdekében 2010-ben Győr-Moson-Sopron megye területrendezési tervének felülvizsgálata és módosítása megtörtént. A megyei területrendezési terv módosításának jogszabályi háttere az OTrT törvény mellett alapvetően a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009(X. 6.) számú Korm. rendelet. Ez utóbbi jogszabály felhatalmazása alapján Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terve módosításának megalapozása – az előkészítő és a javaslattevő fázis összevonásával – egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban került kidolgozásra. Győr-Moson-Sopron megye területrendezési tervének módosítását a megyei önkormányzat a vonatkozó jogszabályok alapján az OTrT-vel való összhang biztosítása, valamint az érintett települési önkormányzatok véleményeinek figyelembe vételével hagyta jóvá.
20
Fentiek értelmében a megyei területrendezési terv módosítását 2010. szeptember 17-én a megyei közgyűlés jóváhagyta és elfogadta. A jelenleg hatályos megyei területrendezési terv alapján - kistérségekre lebontva - térségi rendezési tervek kidolgozását kellene szorgalmazni a már meglévő fejlesztési tervek összehangolásával. Ez a Magyarországon még új területrendezési terv erősítheti a térségben a szinergikus hatásokat. A településrendezési tervek összhangjának biztosítása mellett a megye arculatát befolyásoló táji, természeti és épített környezet védelmének és alakításának segítése is feladatunk. A gazdaságfejlesztés, a tőkevonzó képesség, a tranzit jelleg adta lehetőségek kihasználása, a határmenti gazdasági együttműködés (Bécs-Pozsony Győr/Budapest Aranyháromszög) fő feltétele a logisztikai kapacitások fejlesztése, illetve a meglévők komplexebbé tétele. A megyei önkormányzat az elkövetkezendő években is támogatja ezeket a projekteket. Győr-Moson-Sopron megye városias szolgáltatásokkal való ellátása egyes települések várossá nyilvánításával sokat javult. A kistérségi központok fejlesztése a megye városhiányos kis körzeteiben lakók számára jelenthetne segítséget. E fejlesztési lehetőséget a megye támogatja a jövőben is. A kiemelten védett területeken – világörökségek (Pannonhalma, Fertő-táj) és a természetvédelmi övezetekben (Szigetközi, Pannonhalmi, Soproni Tájvédelmi Körzet, Nemzeti Park, NATURA 2000 területek) – a fejlesztések összehangolása elengedhetetlen. A térségekben közös koncepciók, illetve kezelési tervek készülnek, melyek ajánlásai a rendezési tervekben jelennek meg. A Fertő-tájon a megye részvételével működik a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület, amelyek támogatását a következő években is fontos feladatként kezeljük. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2013. decemberében történt módosítása során érvényesült megyei javaslat: Az M9 gyorsforgalmi út Szombathely és Sopron közötti szakasza az OTrT gyorsforgalmi útjai közé került. A Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai ellátása során együttműködik a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanáccsal, valamint annak munkaszervezetével. A „Szigetköz - Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács feladata, hogy előmozdítsa a fenntartható fejlődést, előkészítse, összehangolja az infrastrukturális és gazdaságfejlesztési elképzeléseket, a Duna Rajka és Ács közötti szakasza, a Mosoni-Duna, illetve a Duna mellékágrendszerének ökológiai rehabilitációját, a térséghez kapcsolódó közlekedési, rekreációs és turisztikai fejlesztéseket (beleértve a Duna menti kerékpárút kiépítését, kompjáratok indítását és a vízitúrázás feltételeinek megteremtését). Célunk, hogy a megyei és a térségi fejlesztési tanácsokon keresztül a megye egésze érdekeinek, illetve a Szigetközzel kapcsolatos problémakör megyei-területi képviseletét ellássuk. A jogelőd megyei területfejlesztési tanácstól „megörökölt” két térségi fejlesztési tanács a Komárom-Esztergom megyével közösen továbbműködtetett „Szigetköz- Felső-Duna mente” TFT-vel, valamint az öt másik megyével továbbműködik az „M9” TFT is.
21
A megyei önkormányzatnak a térség- és területfejlesztésben betöltött súlya indokolja, hogy részt vegyen a megye gazdasági erőit összefogó és fejlesztő régió szervezési törekvésekben. A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés területén anyagi kötelezettségvállalással járó tevékenységek nem ütemezhetők, mivel a jogszabályok ezt a feladatcsoportot a megyei önkormányzatnál pénzügyileg nem támogatják. A költségtakarékos megoldások alkalmazása gyakorlatilag a szakemberek közötti koordinációt, továbbá a lehetséges pályázati pénzeszközök megszerzéséhez szükséges információadást jelenti. Fontos a gazdasági kamarákkal történő együttműködés, amit a következő ciklusban is feladatának tekint a megyei önkormányzat. Települési - régiómarketing és marketingkommunikáció A települések és kistérségek bemutatkozásának segítéséhez egyre több kiadvány, valamint rendezvény szükséges. Az együttműködésre és partnerségre épülő megyei szerepvállaláshoz pályázati úton támogatás biztosítása is szükséges. Több nagy rendezvény életre hívásában működtünk közre, melyek azóta is nagy sikerrel kerülnek évente megrendezésre pl.: Sajtünnep, Megyei Borverseny. A Győri Általános Vásár keretében zajló közös bemutatkozásnak évek óta nagy sikere van a látogatók körében (a különféle települési, kistérségi kiadványoknak, községprojekteknek, leporellóknak, stb). Fontos feladatnak tekintjük e rendezvények megszervezését az elkövetkezendő években is. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat idegenforgalmának élénkítése érdekében aktívan együttműködik e terület résztvevőivel: a koordináció és a kommunikáció elősegítése a turizmusban érdekelt szervezetek között (különös tekintettel a megalakuló Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezeteivel), komplex termékek, speciális kínálatok, országos, regionális és nemzetközi jelentőségű rendezvények kialakításának szakmai támogatása, a pályázati források minél nagyobb arányának megszerzéséhez szakmai segítségnyújtás a vállalkozóknak, szervezeteknek, versenytársak folyamatos figyelemmel kísérése, fejlesztési javaslatok kidolgozása, keresleti tendenciák felismerése és kommunikálása a megye érintettjei felé. Az elosztási csatornák koordinálása területén feladatunknak tekintjük a turisztikai szolgáltatók számára a részvétel biztosítását szakmai vásárokon, ajánlataikat megjelentetjük informátor útján és a kiadványaik eljuttatását is támogatjuk. Környezetvédelem A kommunikáció és a koordináció területén fontosnak tartottuk: a megelőző (preventív) környezetvédelem stratégiájának megismertetését és széles körű alkalmazásának elősegítését, a megyei szintű intézményrendszer továbbfejlesztését (kistérségek), összehangolását; a különböző ágazatok együttműködését, a társadalom 22
környezeti informáltságát, a környezetvédelem alapelveinek minél szélesebb körű megismertetését, köztük a fenntartható fejlődés eszméjének a gyakorlatban történő kivitelezését, a megyei közigazgatásban dolgozó környezetvédelmi szakemberek összefogását, megyei környezetvédelmi rendezvények szervezését. Minden évben megrendezésre kerül: a Győr-Moson-Sopron Megyei „Madarak és Fák Napja”, amely nagyon jó eszköz ahhoz, hogy ráirányítsuk a figyelmet a körülöttük lévő környezetre, élővilágra. Rendkívül fontos a környezettudatos gondolkodás elmélyítése és az ilyen nevelése a fiatalság körében. a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő verseny megyei koordinációja, a települések zsűrizésében való részvétel, az országos díjkiosztón megyei különdíj átadása és a megyei díjkiosztó ünnepség megszervezése. A versenyben való részvétel a települési vezetők kezében lakosságot motiváló lehetőség, hogy a lakókörzet tisztasága, gondozottsága, szolgáltatásainak színvonala elérje a vendégvárás méltó arculatát. Lehetőség arra is, hogy az ott élők ne feléljék, hanem felfedezzék környezetüket. a környezetvédelmi konferencia, amelyet nagy érdeklődés kísér. A rendezvény keretében a résztvevők tájékoztatást kapnak a környezetvédelmi aktualitásokról. Kitűzött cél amit továbbra is kiemelten kezelünk a hulladékgazdálkodás megfelelő színvonalú kiépítése. Megtörtént a szelektív elemgyűjtés megszervezése a megyei önkormányzatnál és intézményeinknél, valamint a megye önkormányzatait tájékoztattuk e lehetőségről. A Nyugat-dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási terve elkészült, ez Győr-MosonSopron megye hulladékgazdálkodási feladatait is magába foglalja. A megye települései a jogszabályi előírásoknak megfelelően hulladékgazdálkodási programjaikat elkészítették. A győri, soproni, mosonmagyaróvári Nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerek keretében a megye területén jelenleg meglévő illegális, ill. a legális, de nem kellő műszaki védelemmel ellátott önkormányzati hulladék-lerakóhelyek felszámolása, a terület rekultivációja nyomán teljes körűen megoldást nyerhet. A megye területén lévő, a települési hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó szolgáltatók (Győri Kommunális Szolgáltató Kft. – Győr, Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft – Sopron, REKULTÍV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. – Mosonmagyaróvár) eltérő mértékben, de már részben bevezették a szelektív hulladékgyűjtést. A térségi hulladékgazdálkodási projektek megvalósításának kockázatát jelenti, hogy a megvalósításra alakult társulások alapítása óta az EU- támogatás és hazai költségvetési támogatás mellett biztosítandó önrész nagysága növekedett. Alternatívát kell keresni a finanszírozásra, amely a kidolgozás alatt álló kormányzati önerő-támogatás mellett az üzemeltetői források biztosítását is szükségessé teszi. Az Európai Uniós elvárásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási rendszer Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron hulladékgazdálkodási projektjeivel megvalósult.
23
A győri rendszerhez 112 település csatlakozott. A térségi rendszer kialakításával a településeken megteremtik a szelektív hulladékgyűjtés feltételeit, megoldódik a hulladékok szakszerű gyűjtése, kezelése, újrahasznosítása. A győri projekthez hasonlóan szerveződött meg a mosonmagyaróvári és a soproni kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer. A mosonmagyaróvári és soproni székhelyű hulladékgazdálkodási rendszer is kiépült. A szigetközi, csallóközi ivóvízbázis különleges jelentőségű, sok veszély fenyegeti, ezért nagy hangsúlyt fektettünk és fektetünk a veszélyekre való figyelemfelhívásra, a rehabilitációs munkák szorgalmazására, a határ menti kapcsolat, együttműködés fellendítésére, az ivóvízbázisok fokozottabb védelmének erősítésére. A Rába Szövetségben való tagságunk révén a Rába folyó természeti értékeinek megőrzése, a turizmus fellendítése, az ökoturizmus elősegítése a további cél. A megyei önkormányzat aktuális feladatai: 1.) Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata a „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő a megyei önkormányzatok számára” címmel, ÁROP1.2.11/A-2013-2013. kódszámú pályázaton 90.000.000 Ft-os támogatást nyert 2013 évben. A pályázat támogatási intenzitása: 100%, önerőt nem igényel. A pályázat befejezése: legkésőbb 2014. szeptember 30.
-
-
-
A projektben ellátandó kötelező tevékenységek a megyei önkormányzatok vonatkozásában: Megyei szintű helyzetértékelő dokumentumok utómunkálata keretében a megyei tervezési dokumentumokat megalapozó – regionális kitekintésű – megyei fejlesztési szükségletek beazonosítása, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása a megyében működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel, gazdasági és civil szereplőkkel való együttműködés alapján. Megyei területfejlesztési koncepció kidolgozása. Megyei területfejlesztési program elkészítése. Partnerség biztosítása. 2014-2020 időszak tervezését segítő részdokumentumok az operatív programokhoz illeszkedően. Uniós tervezési részdokumentumok elkészítése az integrált fejlesztési elképzelések érdekében (pl.: a TOP-hoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentumok I.-II. fázisa, város és térsége projektcsomagjainak tervezése, ágazati OP-khoz kapcsolódó projektjavaslatok, a szabad vállalkozási zónák fejlesztési magterületeinek meghatározása). Területi koordináció ellátása. A megye területén megvalósítandó projektek összeállítása.
2.) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló módosított 1996. évi XXI. törvény alapján a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tulajdonjoga az érintett három megyei önkormányzat tulajdonába került 2014. január 1. napjával. A három megyei önkormányzat megállapodása alapján 1/3-ad tulajdoni arány került egy-egy önkormányzathoz. A társaság jegyzett tőkéje 3.000.000 Ft, így Győr-Moson-Sopron részesedése 1.000.000 Ft értékű. 24
3.) A területfejlesztési törvény a megyei önkormányzat hatáskörébe utalta a jogelőd megyei és regionális fejlesztési tanácsok kompetenciájába tartozó decentralizált fejlesztési források felhasználásáról szóló még releváns döntéseket, valamint egyéb feladatokat. Az ebbe a kategóriába tartozó (utoljára 2006-ban meghozott) MTT támogatási döntések nyomán a Hivatal által végzett 2012. és 2013. évi folyamatos pályázat ellenőrzés és monitoring tevékenység eredményeként az összes megyei decentralizált támogatásban részesült projekt záró-jegyzőkönyve elkészült. Aktív megyei (MTT) támogatási szerződés már nincs, az ütemterv szerint a több száz szerződés „utómunkálatai” 2014 I. félévének végéig lezárulnak. Aktuális feladat még a 2013. évi ellenőrzési tevékenységről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére megküldendő kötelező beszámoló 2014. március 31-ig történő elkészítése. A megyei önkormányzat hivatal belső ellenőre jelenleg a decentralizált támogatások monitoringját végző munkatársak 2012. évi tevékenységét vizsgálja és értékeli. A másik jogelőd, a regionális fejlesztési tanács „örökségeként” (figyelemmel arra, hogy az RFT még 2009-ben is hozott támogatási döntéseket) még zajlik. A még aktív Győr-Moson-Sopron megyei vonatkozású regionális támogatások ellenőrzését és monitoring tevékenységét az RFÜ végzi. Az esetenként szükséges szerződésmódosítások és szankciók döntés-előkészítése során a megyei önkormányzati hivatalnak is van feladata. 4.) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § alapján a Megyei Önkormányzat feladata a területére vagy térségére területrendezési tervet készíteni, valamint összehangolni a települések településrendezési terveit és koordinálni a fejlesztési elképzeléseket. A Megyei Közgyűlés a 10/2005 (VI. 24.) számú rendeletével elfogadta a megyei területrendezési tervet és a 85/2005 (VI. 10.) KH-val közzétette a területrendezési irányelveket és intézkedéseket. Az Országgyűlés 2008. június 9-i ülésnapján az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt a 2008. évi L. törvénnyel módosította. A törvénymódosítás az elfogadott és érvényben lévő megyei rendezési tervvel szemben is kötelezettségeket írt elő, ezért a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12/2010.(IX.17.) számú rendeletével és 190/2010.(IX. 17.) számú határozatával módosította a a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervet. 2013-ban megtörtént az OTrT soron következő (5 évenkénti) felülvizsgálata, amelynek eredményeként az Országgyűlés a 2013. decemberében módosította az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt. A törvénymódosítás nyomán aktuális kötelező feladattá vált ismét a megyei területrendezési terv felülvizsgálata és módosítása. amely munka teljesítésének határideje 2015 december 31. A megyei terv felülvizsgálata, tehát kétéves folyamat, amelynek előkészítését, valamint illetve a tervezés I. ütemét 2014-ben meg kell valósítani. Költségigénye mintegy 25 millió Ft. 5. ) A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a kistérségi együttműködés bevált eszközei közül a „Megyei Területfejlesztési Klub” jól működött és a jövőben is szervezzük.
25
6.) 2012. január 1. napjától megszűntek a regionális fejlesztési tanácsok, jogutódjai a megyei önkormányzatok lettek. A feladatok összehangolása a regionális területfejlesztési konzultációs fórum feladata lett. A fórum titkársági feladatait először Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal, majd 2013-tól a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal látja el. A megyei területfejlesztési konzultációs fórum titkársági feladatait a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal látja el. 7.) A jogelőd megyei területfejlesztési tanácstól „megörökölt” két térségi fejlesztési tanács a Komárom-Esztergom megyével közösen továbbműködtetett „Szigetköz- Felső-Duna mente” TFT-vel, valamint az öt másik megyével továbbműködik az „M9” TFT is. 8.) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján a települési önkormányzatokkal együttműködve ki kell dolgozni a megyei hulladékgazdálkodási tervet. Az ezzel kapcsolatos feladatellátás megkezdését abban az esetben lehet indítani, ha erre külön központi forrás vagy pályázati fedezet áll rendelkezésre. 9.) A meglévő környezetvédelmi program felülvizsgálatáról, az esetleges jogszabályi változások átvezetéséről gondoskodni kell. 10.) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,1 valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 65. § (2) szerint a megyei közgyűlés a területfejlesztési koncepció alapján elkészítteti területe külön jogszabályban meghatározott energiaellátási tanulmányát. 11.) A fentiekben felsorolt legfőbb feladatokon kívül még néhány törvény és kormányrendelet is rögzít kötelező megyei önkormányzati feladatot, amely tartalmazza a megyei idegenforgalmi koncepció, valamint a megyei mellékúthálózat és kerékpárút-hálózat, továbbá a határ közeli utak fejlesztései, stb. 12.) A megyei önkormányzat feladata továbbá, hogy területileg összehangolja a fejlesztéspolitikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait. A Hivatal munkatársai ennek megfelelőn - tagként részt vesznek a Duna Részvízgyűjtő-gazdálkodási Vízgazdálkodási Tanács, valamint az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács bizottsági és szakbizottsági munkájában; -
közreműködnek a határon átívelő együttműködést szolgáló testületek – a MagyarSzlovák Kormányközi Vegyes Bizottság, valamint a Magyar-Osztrák Regionális Koordinációs Fórum – munkájában (háttéranyagok készítésével és meghívás esetén a testületek ülésein való részvétellel);
-
ellátják a „Szigetköz – munkaszervezeti feladatait;
-
részt vesznek a 6 megyét (és 2 régiót) érintő, zalai székhelyű „M9” Térségi Fejlesztési Tanács munkájában (képviselve a megye és különösen a közvetlenül érintett Sopron-fertődi kistérség érdekeit);
Felső-Duna
26
mente”
Térségi
Fejlesztési
Tanács
-
tanácskozási joggal részt vesznek a kistérségi fejlesztési tanácsok (többcélú kistérségi társulások) munkájában;
-
közreműködnek néhány – a regionális konzultatív fórum általi konkrét delegálás nyomán adód – döntés-előkészítő feladatot ellátó bizottság munkájában (néhány NyDOP és KÖZOP pályázati és kiemelt projektes konstrukciók zsűrijében, illetve Monitoring bizottságában);
-
részt vesznek több térségi jelentőségű projekt előkészítésében (pl. határ-közeli, gyorsforgalmi és településközi utak, kerékpárutak, vízgazdálkodási projektek, stb.);
-
tagként dolgoznak az Európai Területi Együttműködés (ETE) magyar-osztrák és magyar-szlovák határon átnyúló együttműködéseket támogató, 2007 és 2013 közötti programjainak közös monitoring bizottságaiban,
-
részt vesznek a 2014-2020-as támogatási időszakot előkészítő a magyar-osztrák és a magyar-szlovák határon átnyúló együttműködés tekintetében.
13.) A Megyei Önkormányzat nemzetközi kétoldalú kapcsolatot tart fenn Enzkreis járással és Pforzheim várossal (Németország), Maros megyével (Románia), Közép-Jüttlandi Régióval (Dánia), Pozsony és Nagyszombat megyékkel (Szlovákia), továbbá Szamara megyével (Oroszország). 2013-ban együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a megyei önkormányzat a kínai Hubei tartománnyal. Győr-Moson-Sopron megye fenti együttműködéseire előirányzatot kell tervezni, úgy, hogy az fedezze a szakmai látogatások, illetve delegációk fogadásának, szakmai programjainak költségeit, esetleges projektek előkészítésének költségeit is. 14.) A megye földrajzi helyzete alapján elvárt a részvétel a határon átnyúló együttműködésekben. Megyénk a következő szervezeteknek tagja: Dunamenti Tartományok Munkaközössége CENTROPE Az osztrák-magyar-szlovák-cseh részvétellel működő nemzetközi szervezet többek között a területi tervezés terén nyújt lehetőséget a részes szervezetek együttműködésére. CETC - Közép-Európai Közlekedési Folyosó Kezdeményezés A svéd, lengyel, cseh, szlovák, magyar és horvát partnerek (17 megye/vajdaság) részvétellel működő nemzetközi szervezet elsősorban a Baltikumot az Adriával összekötő TEN-T folyosó (E65 jelű út, vasutak, vízi utak, kikötők, légikikötők), azaz közlekedési és gazdasági tengely fejlesztését elősegítő együttműködés. A partneri kapcsolat Európai Területi Társulássá történő átalakítása folyamatban van. Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás A magyar-szlovák társulás elősegíti a határmenti együttműködést egy, az Európai Unió által támogatott formában.
27
III.4. Nemzetközi kapcsolatok Az Európai Unió a “Régiók Európáját” építő közösség, mind nagyobb hangsúlyt fektet a regionális kezdeményezések támogatására, a szubszidiaritás elvén alapuló döntéshozatalra. A megye, illetve a megyei települések intenzív bekapcsolása az európai vérkeringésbe fontos feladata a megyei önkormányzatnak. Ennek érdekében törekszik nemzetközi projektek kidolgozására, a határmenti kapcsolatok elmélyítésére. A megyei önkormányzat eddig is meglévő nemzetközi kapcsolatait figyelembe véve tovább építi a bilaterális és multilaterális kapcsolatrendszert. Multilaterális kapcsolataink: Dunamenti Tartományok Munkaközössége (1990) Európai Régiók Gyűlése (1993) Bilaterális kapcsolatok: Közép-Jüttlandi Régió (Aarhus megye jogutódja), Dánia (1995) Maros megye, Románia (1995) Szamara megye, Oroszország (Szándéknyilatkozat az együttműködésre 1999) Pforzheim város/Enzkreis járás (2001) Pozsony Önkormányzati Kerület (2002) Nagyszombat Önkormányzati Kerület (2007) Toszkána tartomány (2003) Regionális kapcsolataink: Eurégió West/Nyugat-Pannónia (1998) Hármas-Duna-vidék Eurorégió (2000) Centrope Közép-Európai Régió (2003) Közép-Európai Közlekedési Folyosó kezdeményezés (2008) Egyéb nemzetközi szervezetek: Corvinus Kör A megyei közgyűlés Területfejlesztési Bizottsága, valamint Területfejlesztési és Területrendezési Irodája ápolja az e programban szereplő kapcsolatokat. A nemzetközi együttműködések a megye és települései nemzetközi kapcsolatainak építését segítik. A térségben formálódó regionális intézményrendszerek (pl. európai területi társulások) célja, hogy az Európai Unió támogatási formáinak igénybevételénél kihasználják a több éve fennálló kapcsolatokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat sikerrel pályázott a Europe Direct hálózat megyei információs pontjának 2009-2012 közötti működtetésére. Az információs pont az Európai Bizottság kommunikációs hálózatához kapcsolódik, s a lakosság tájékoztatására szolgál az Uniót érintő kérdésekben. Az iroda saját rendezvényeket szervez önállóan vagy országos rendezvénysorozat keretében, továbbá kitelepül társszervezetek programjaira. Az elnyert pályázat lehetőséget biztosít a megyei önkormányzat 50%-os önrészével a Europe Direct Információs Hálózat Győr-MosonSopron Megyei Európai Információs Pontja működtetésére. 28
Az Európai Bizottság és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által közösen működtetett iroda továbbra is lehetőséget nyújt az EU-val kapcsolatos információ átadására, tájékoztat önkormányzatokat, gazdasági szereplőket az azokat érintő uniós szabályozási változásokról, új pályázati lehetőségekről, támogatási formákról. Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ez évben is működtetjük a megyei Europe Direct tájékoztatási központot. Az iroda fenntartása pályázati forrásból történik, melyhez az önrész fedezetét meg kell jeleníteni a kiadási előirányzatok között. Az iroda működtetéséhez 2014-évre pályázat alapján 14.000 euró támogatást nyertünk, melyhez 14.000 euró önrészt kell biztosítani, továbbá szintén pályázat útján 2.400 euró támogatást nyertünk az EP választáshoz kapcsolódó rendezvény-szervezésre.
Győr, 2014. január 29. dr. Szakács Imre s.k. Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének elnöke
29
