6. jelentés: A kormány politikája az alkohollal és a terhességgel kapcsolatban 1999. január Háttér Az elmúlt évtizedben fokozott figyelem irányult az alkohol és a terhesség kérdésére jórészt a túlzott alkoholfogyasztás és a magzati alkoholhatás (magzati alkoholszindróma) közötti összefüggésnek köszönhetően. Míg sok tudós egyetért, hogy elegendő tudományos információ indokolja a túlzott alkoholfogyasztástól való tartózkodást a terhesség alatt, sokan úgy vélik, hogy nincs elég bizonyíték a terhesség közben elfogyasztott mérsékelt mennyiségű alkohol magzati fejlődésre gyakorolt hatásait illetően.(1) Ez az ismerethiány kihívások elé állítja azokat a kormányokat, amelyek úgy döntenek, hogy ajánlásokat fogalmaznak meg a kérdéssel kapcsolatban. Az alkoholpolitika egyéb területeihez hasonlóan a lakosság részére nyújtott kormányzati tanácsok ebben a kérdéskörben is eltérnek. Ebben a jelentésben összehasonlítjuk az alkohollal és a terhességgel összefüggő kormányzati útmutatásokat. A vizsgált útmutatók vagy nemzeti kormányoktól, vagy olyan jelentős orvostudományi kutatóintézetektől származnak, amelyek rutinszerűen látják el a kormányokat erre és más alkoholpolitikai kérdésekre vonatkozóan. A jelentésben az a 16 ország szerepel, amely válaszolt kérdéseinkre. Ezek: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Németország, Írország, Hollandia, Új-Zéland, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, Egyesült Államok. Közülük 7 országban - Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svájc – nem adtak ki hivatalos ajánlásokat a várandós és a terhességre készülő nők alkoholfogyasztásával kapcsolatban. Az alkalomszerű alkoholfogyasztással kapcsolatos politika Azon országok közül, amelyek jelezték, hogy van ilyen politikájuk, csak a brit és az új-zélandi kormány nem javasolja a terhesség ideje alatti absztinenciát. Például a Királyi Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium (Royal College of Obstetricians and Gynecologists, RCOG) állásfoglalása szerint „nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy heti 120 grammnál (15 egység) kevesebb alkohol elfogyasztása károsan hatna akár a testi, akár a szellemi fejlődésre. Mindazonáltal javasolt, hogy terhesség idején a nők legyenek óvatosak, és a szeszesitalfogyasztást korlátozzák napi legfeljebb egy standard italra. "(2) A brit Ésszerű alkoholfogyasztás c. útmutató egyike azon néhány kormányzati útmutatónak, amely kifejti a kormányok nehéz helyzetét, amikor az alkohol és a terhesség kérdésében megpróbálják felvilágosítani a lakosságot. „Sehol nem olyan nyilvánvaló az ésszerű szeszesitalfogyasztással kapcsolatos pontos tanácsadás és tájékoztatás problémája, mint ezen a területen. …Annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben a nők szeszesital-fogyasztásával kapcsolatban egyre több kutatást végeztek, a nőkkel kapcsolatban levonható konklúziók tekintetében a szakirodalom még mindig bizonytalanabb, mint a férfiak esetében."(3) Ezután az útmutató kitér arra, hogy mi az, ami ismert a nők egészségi állapota és az alkoholfogyasztás közötti összefüggésekről. Miközben elismeri, „hogy - a minimális mértékű fogyasztástól eltekintve - a szeszesitalok fogyasztása a magzati és a kora csecsemőkori fejlődésre nézve különös kockázattal jár” (4), a konklúziója az, hogy „a teherbe esni vágyó nők, illetve azok, akik a terhesség bármely
Nemzetközi Alkoholpolitikai Központ
szakaszában járnak, nem több mint heti egy vagy két alkalommal legfeljebb 1 vagy 2 egységnyi italt fogyasszanak, és kerüljék a lerészegedést."(5) Az új-zélandi Királyi Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium (RNZCOG) a brithez hasonló álláspontot fogalmaz meg, de nem ad tanácsot az italmennyiségre vonatkozóan. Az útmutató szerint „nincs egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy heti 15 egységnél kevesebb alkohol elfogyasztása károsan hatna akár a testi, akár a szellemi fejlődésre. Az USA Tiszti Főorvosa teljes absztinenciát javall a terhesség idejére… tekintve, hogy még nem határozták meg az abszolút biztonságos küszöbmennyiséget. Azonban a fogamzás előtt szinte senki nem hagy fel teljesen az alkoholfogyasztással, ezért a terhesség megállapítása előtt sok kismama tudtán kívül a terhesség alatt alkoholt iszik. Ha olyan politika van érvényben, amelynek állásfoglalása szerint semennyi alkohol sem biztonságos, az felesleges szorongáshoz, bűntudathoz és terápiás abortuszokhoz vezethet…” (6) Kormányzati útmutatók és ajánlások az alkohol és a terhesség vonatkozásában
Absztinencia
Alkalmanként kis mennyiség
Max. 1 standard ital/nap
Ausztrália
igen
nem
nem
Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Kutatási Tanács
Ausztria
igen
nem
nem
Szövetségi Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium
Belgium
-
-
-
Dánia
igen
nem
nem
Nemzeti Egészségügyi Tanács
Egyesült Államok
igen
nem
nem
Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztérium
igen/igen
igen/ (kevesebb)
Egyesült Királyság
(1)
nem /nem
(2)
Forrás
nincs alkoholra vonatkozó politika és/vagy ajánlás
(1)
RCOG Egészségügyi Minisztérium (2)
Franciaország
-
-
-
nincs alkoholra vonatkozó politika és/vagy ajánlás
Hollandia
-
-
-
nincs alkoholra vonatkozó politika és/vagy ajánlás
igen
nem
nem
Egészségügyi Minisztérium
Írország
2
Nemzetközi Alkoholpolitikai Központ
Absztinencia
Alkalmanként kis mennyiség
Max. 1 standard ital/nap
Forrás (1)
(1)
Egészségügyi Minisztérium (2) Addikció-kutatási Alapítvány
igen / igen (2)
igen/nem
nem/nem
Portugália
-
-
-
nincs alkoholra vonatkozó politika és/vagy ajánlás
Spanyolország
-
-
-
nincs alkoholra vonatkozó politika és/vagy ajánlás
Svájc
-
-
-
nincs alkoholra vonatkozó politika és/vagy ajánlás
Svédország
igen
nem
nem
Svéd Alkoholkiskereskedelmi Monopólium
Új-Zéland
nem
igen
nem
RNZCOG
Kanada
Az alkohol és a terhesség összefüggéseit tanulmányozó legtöbb kutató egyetértene abban, hogy a napi túlzott alkoholfogyasztás fokozottan árt a magzatnak, és egyes esetekben az anyának. Talán abban is egyezne a véleményük, hogy nem ismert az a küszöb, amely alatt a magzatra nézve abszolút biztonságos, ha egy várandós nő alkoholt fogyaszt. A brit Ésszerű alkoholfogyasztás c. útmutató hangsúlyozza, hogy a kismértékű szeszesital-fogyasztás nem okoz magzati alkoholhatást (magzati alkoholszindrómát). A legtöbb kormány, amelynek van alkoholpolitikája, azt tanácsolja, hogy a várandós nők egyáltalán ne fogyasszanak alkoholt, bár abban eltérnek, hogy mennyire kategorikusan tanácsolják ezt. Absztinencia-politika Az Egyesült Államokban a Táplálkozás és egészség: étrendi útmutató amerikaiak számára c. kiadvány „Ki ne fogyasszon alkoholt?” c. fejezetében röviden foglalkozik az alkohol és a terhesség kérdésével. Az amerikai tanács szerint „azok a nők, akik teherbe kívánnak esni, vagy várandósak, [ne fogyasszanak alkoholt]. Súlyos születési rendellenességeket - beleértve a magzati alkoholszindrómát - okoz az, ha a várandós anya nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt. Bár nincs minden kétséget kizáró bizonyíték arra, hogy az alkalmanként elfogyasztott szeszesital a magzatra vagy a várandós anyára nézve ártalmas, még nem ismert a terhesség alatti alkoholbevitel biztonságos mértéke."(7) Ezt a felismerést, hogy az alkalmanként megivott alkohol nem feltétlenül okoz magzati károsodást, az ír kormány is kifejti Nemzeti Alkoholpolitikájában. Miután elmagyarázta az alkohol magzatra gyakorolt hatásait, a dokumentum megállapítja, hogy „… mivel a magzati fejlődés első néhány hónapjában kritikus fejlődési és növekedési folyamatok zajlanak, azok a nők, akik várandósnak érzik magukat, ez idő alatt tartózkodjanak a szeszesital-fogyasztástól. A várandós nőknek adható legjobb tanács az, hogy a kevesebb jobb mind Önnek, mind gyermekének
3
Nemzetközi Alkoholpolitikai Központ
[az eredeti szövegben dőlt betűvel szedve]. Alkalmanként egy-egy ital talán nem árt meg, az alkoholról való teljes lemondás viszont minden lehetséges kockázatot kiküszöböl”.(8) Kanadában az orvosok, ápolók, szülésznők és őslakosok érdekvédelmi szervezetei, multikulturális csoportok és más szervezetek, amelyek a magzati alkoholhatással/ alkoholszindrómával kapcsolatos munkájukról ismertek, közös nyilatkozatban fejtik ki meglehetős részletességgel, hogy mi a magzati alkoholhatás/alkoholszindróma, és miként alakul ki. Kijelentik, hogy „az alkohol nem csak az első trimeszterben, hanem a terhesség teljes időszakában károsíthatja a magzatot, valamint hogy a születendő gyermek agya és központi idegrendszere kiváltképp érzékeny az alkoholra."(9) De azt is megállapítja, hogy a magzati alkoholszindróma nagyobb valószínűséggel következik be a terhesség alatt történő rendszeres vagy jelentős alkoholbevitelt követően. Ebből következően, „akkor dönt körültekintően az a nő, aki várandós, vagy várandós lehet, ha tartózkodik az alkoholtól” [az eredetiben dőlt betűvel szedve].(10) Vessük össze ezeket a meggyőző érveket a Közös Nyilatkozat prevencióra vonatkozó ajánlásaival (7. pont). Ez a rész azt javasolja az orvosnak, hogy „[tájékoztassa] azokat a nőket, akik a terhesség idején esetenként kisebb mennyiségű alkoholt fogyasztottak, hogy a magzatot ért kockázat valószínűleg minimális. Ez a kockázat az elfogyasztott alkohol mennyiségének, a testalkatnak, az egészséges táplálkozásnak és a várandós kismama egyéb életmódbeli jellemzőinek függvénye."(11) Végül „ha történt alkoholbevitel, az orvos tájékoztassa a kismamákat, hogy ha bármikor abbahagyják, az mind a magzatra, mind az anyára nézve előnyökkel fog járni."(12) Útmutató a kockázatmentes alkoholfogyasztáshoz (Guidelines for low-risk drinking) c. kiadványában a kanadai Addikció-kutatási Alapítvány szintén foglalkozik az alkohol és a terhesség problémájával, de következtetéseiben talán kevésbé kategorikus, jóllehet javaslata ugyanaz. Az útmutató kijelenti, hogy a terhes nők számára „legtanácsosabb tartózkodni az alkoholtól”(13). Ezt az ajánlást a magzati alkoholhatás/alkoholszindróma rizikójára alapozza. A hangsúlyt az általa kritikusnak nevezett „epizódszerű, valamint a terhesség első trimeszterében történő alkoholfogyasztásra” helyezi, amely időszakokban „úgy tűnik, ezek különösen kockázatos magatartásformák" (14) A továbbiakban ugyanazokat a tanácsokat fogalmazza meg, mint a Közös Nyilatkozat, és hozzáteszi: „Valóban, a terhesség első trimeszterében fennálló fokozott kockázatra tekintettel a teherbe esni kívánó nők számára tanácsos, ha tartózkodnak az alkoholbeviteltől.”(15) Ez a figyelmeztetés az ausztráloknál is megjelenik Létezik-e napi biztonságos mértékű alkoholfogyasztás a nők és a férfiak esetében? c. kiadványukban, amelyet a Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Kutatási Tanács (National Health and Medical Research Council) publikált. Számos tanulmányra hivatkoznak, amelyek a terhesség alatti alkoholfogyasztás előnyeit és hátrányait alátámasztó érveket sorakoztatják fel, majd az alábbiakra hívják fel a figyelmet: „Az alkoholra adott nyilvánvalóan változó magzati reakciót még nem sikerült megérteni, ezért bármilyen útmutatás megfogalmazásakor körültekintően kell eljárni."(16) Megállapítják: „Ismereteink jelenlegi szintjén a terhesség alatt tanúsított felelősségteljes alkoholfogyasztó magatartásnak továbbra is az absztinenciát kell tekinteni."(17) Dániában a Nemzeti Egészségügyi Tanács tájékoztató füzetet adott ki az alkoholról. Az alkohol és a terhesség kérdéséről szóló rövid fejezetében ez áll: „Amikor egy várandós nő sört, bort vagy égetett szeszt fogyaszt, az alkohol a véráramon keresztül eljut az embrióhoz, ezáltal annak 4
Nemzetközi Alkoholpolitikai Központ
ugyanakkora lesz a véralkoholszintje, mint az anyának. Nincs biztonságos határ arra nézve, hogy egy terhes nő mennyi szeszesitalt fogyaszthat anélkül, hogy magzatát veszélyeztetné. Ezért a terhesség ideje alatt legjobb tartózkodni az alkoholtól.”(18) Az osztrák Szövetségi Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium kifejezetten óva int a még mértékletes alkoholfogyasztástól is. Megállapítása szerint „bebizonyosodott, hogy még a mértékletes mennyiségben elfogyasztott alkohol is növeli a magzatvesztés, vagy a magzati fejlődési rendellenességek kockázatát.”(19) Az alkoholfogyasztással kapcsolatos szabályai között pedig kijelenti, hogy „a nők esetében az [alkoholfogyasztás] csökkent kockázatot jelentő mértéke kisebb, mint a férfiakéban. A gyermek védelme érdekében a terhesség idején javasolt az alkoholtól való tartózkodás."(20) Svédország is absztinenciát javasol a várandós nők részére, mind a teherbe esés tervezésének időszakára – „…minden nő tartózkodjon az alkoholtól attól a pillanattól fogva, hogy terhességre készül…”[nem hivatalos fordítás](21) –, mind a terhesség idejére. Kanadához hasonlóan, Svédországban is kifejeződik az aggodalom azokért a nőkért, akik akaratlanul alkoholt fogyasztottak, mert nem tudtak terhességükről. Az ő részükre a tanács az, hogy „minden valószínűséggel semmi nem történt [a magzattal]. Ne aggódjon a múlt miatt, hanem tekintsen előre! Ha még nem hagyott fel az alkoholfogyasztással, mától tartózkodjon mindennemű szeszesitaltól, még az alacsony alkoholtartalmú sörtől is! Még a szenvedélybeteg nőknek is jó esélyük van arra, hogy egészséges gyermeknek adjanak életet, ha leszoknak az ivásról." [nem hivatalos fordítás](22) Ahol nincs hivatalos alkoholpolitika Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svájcban nincs hivatalos politika az alkohol és a terhesség vonatkozásában. Egy holland kormánytisztviselő szerint ennek az oka az, hogy amikor a kormány 1988-ban tanulmányozta a kérdést, a terhes nők alkoholfogyasztása nem volt problematikus Hollandiában. Emellett úgy vélték, hogy a terhesség alatti mérsékelt/csökkentett mértékű fogyasztásra ösztönzés leghatékonyabban a háziorvosokon és a nőgyógyászati szakrendelőkben valósulhat meg. Ezenkívül Hollandiában az alkohollal kapcsolatos hivatalos közleményeket tartalmazó Tények az alkoholról c. kiadvány prevenciós célú információkat is közöl. Ebben az Országos Egészségjavító és Betegségmegelőzési Intézet azokra a fizikai károsodásokra helyezi a hangsúlyt, amelyek akkor következhetnek be, ha „egy várandós nő…alkoholt fogyaszt."(23) Kiemeli, hogy „ittasság után, valamint napi alkoholfogyasztás esetén, kiváltképp ha dohányzással párosul, fennáll a károsodás kockázata."(24) A vizsgált országok közül Hollandia az egyetlen, amely az alkoholt és a szoptatást megemlíti, és megállapítja, hogy ebben az időszakban „nem tanácsos alkoholt fogyasztani”. Ezenkívül az egyetlen ország, amely említést tesz a férfi részéről történő alkoholfogyasztás terhességre gyakorolt hatásáról. „…A férfi alkoholfogyasztása hatással lehet a fogamzásra csakúgy, mint a születendő gyermekre. Az alkohollal való visszaélés károsíthatja a hímivarsejteket, és csökkent nemzőképességhez vezethet."(25) Ennek alátámasztására hím állatokon végzett kísérletekre hivatkoznak, és elismerik, hogy bár „gyaníthatóan ez az emberek esetében is így van,…még nem állnak rendelkezésre cáfolhatatlan tények.”(26)
5
Nemzetközi Alkoholpolitikai Központ
Spanyolországban, ahol szintén nincs hivatalos politika, az alkohol és a terhesség kérdésével az Alkohol és népegészségügy c. kiadvány - az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium által készített jelentés – foglalkozik. Az alábbi tanácsot adja: „Ami a terhes nőket illeti, nincs biztonságos határ (nincs az alkoholfogyasztásnak biztonságos mértéke, vagy talán nem is lehetséges megállapítani), ezért az egyetlen helytálló javaslat a teljes absztinencia, és ez az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia javaslata" [Az eredeti szövegben vastagbetűvel szedve].(27) KONKLÚZIÓK A fenti áttekintésből kitűnik, hogy azoknak a kormányoknak a többsége, amelyek hivatalos álláspontot alakítottak ki az alkohol és a terhesség kérdésében, azt javasolja, hogy a terhesség idején, főleg az első trimeszterben, a nők ne fogyasszanak alkoholt. Bár több kormány elismeri, hogy nem ismert olyan küszöbmennyiség, amely alatt az alkoholfogyasztás biztonságos, és hangsúlyozza, hogy alkalmanként egy-egy elfogyasztott ital nem feltétlenül ártalmas, csak az Egyesült Királyság és Új-Zéland kormánya nem javasolja az absztinenciát a terhesség ideje alatt. Irodalom 1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
Olsen, J. (1992). Chapter 11: Recommendations. International Journal of Epidemiology, 21 (Suppl.), 582-583. Royal College of Obstetricians and Gynaecologists (1996). Alcohol Consumption in Pregnancy (RCOG Guideline, No. 9). London: Royal College of Obstetricians and Gynaecologists. Quote p. 3. UK Department of Health (1995). Sensible Drinking: The Report of an Inter-Departmental Working Group. London: Department of Health. Quote p. 23. Ibid., p. 30. Ibid., p. 34. The Royal New Zealand College of Obstetricians and Gynaecologists (1998). Alcohol and pregnancy. Quote p. 4. US Department of Health and Human Services (1995). Nutrition and Your Health: Dietary Guidelines for Americans [Online brochure, 50 pages]. Available: http://www.pueblo.gsa.gov/cic_text/food/dietgd/cover.html. 9 October 1998. Quote pp.48-49. Irish Department of Health and Children (1996). National Alcohol Policy. Dublin: Department of Health and Children. Quote p. 30. Health Canada/Santé Canada. (1996). Joint Statement: Prevention of Fetal Alcohol Syndrome (FAS) Fetal Alcohol Effects (FAE) in Canada. Ottawa: Health Canada/Santé Canada. Quote p. 4. Ibid., p. 5. Ibid., p. 6. Ibid. Addiction Research Foundation/Fondation de la recherche sur la toxicomanie (1993). Low-Risk Drinking: How Much is Enuogh? Toronto: Addiction Research Foundation/ Fondation de la recherche sur la toxicomanie. Quote p. 3. Ibid Ibid. Australian National Health and Medical Research Council (1992). Is there a safe level of daily consumption of alcohol for men and women? Fyshwick ACT: Pirie Printers Pty Limited. Quote p. 36. Ibid. Sundhedsstyrelsen. (1997). Fakta om alkohol [Brochure]. Copenhagen: Sundhedsstyrelsen. Quote p. 17. Österreichisches Bundesministerium für Gesundheit und Konsumentenschutz. Der ganz normale Alkoholkonsum und seine gesundheitlichen Folgen [Standard Alcohol Consumption and its Consequences for Health] [Brochure] Wien: Bundesministerium für Gesundheit und Konsumentenschutz. Quote p. 9. Ibid. The Swedish Alcohol Retail Monopoly [Systembolaget] (1998) „On whose side are you?”, S-103 84 Stockholm, Sweden. Quote p. 4. Ibid Nationaal Instituut voor Gezondheidsbevordering en Ziektepreventie (1996). Feiten over Alcohol [Facts on Alcohol] (8th ed.). Amsterdam: Project Alcohol Voorlichting en Preventie/NIGZ. Quote section 6.6. Ibid Ibid Ibid Ministerio de Sanidad y Consumo, Direccion General de Salud Publica, Subdireccion General de Epidemiologia, Promocion y Education para la Salud (1994). Alcohol and Public Health (Technical Reports Series No. 1). Madrid: Ministerio de Sanidad y Consumo. Quote p. 45.
6
