600
500
400
300
200
100
6. évfolyam
0 Iskola átlaga 2003
Országos átlag 2003
Iskola átlaga 2004
Országos átlag 2004
Iskola átlaga 2006
Országos átlag 2006
Iskola átlaga 2007
Országos átlag 2007
Iskola átlaga 2008
Országos átlag 2008
Iskola átlaga 2009
Országos átlag 2009
8. évfolyam 10. évfolyam (8.o.) 10. évfolyam (10.o.)
600
500
400
300
200
100
6. évfolyam
0 Iskola átlaga 2003
Országos átlag 2003
Iskola átlaga 2004
Országos átlag 2004
Iskola átlaga 2006
Országos átlag 2006
Iskola átlaga 2007
Országos átlag 2007
Iskola átlaga 2008
Országos átlag 2008
Iskola átlaga 2009
Országos átlag 2009
2100 2076 2050
2000
1950
1850
1890
1843
1831
1800
1750
1700 Bárdos
2
Deák
Kölcsey
10. évfolyam (8.o.) 10. évfolyam (10.o.)
Kompetenciamérés 2008. összesített eredmény
1900
8. évfolyam
Fgy-i kistérség
Kompetenciamérés 2008. 8. szövegértés 500 496
490
480
469
470 463
463
460
450
440 Bárdos
Deák
Kölcsey
Fgy-i kistérség
Kompetenciamérés 2008. 8. matematika 600 546
500 462 434
430
400
300
200
100
0 Bárdos
Deák
Kölcsey
Fgy-i kistérség
Kompetenciamérés 2008. 6. szövegértés 540 531
520 509
500 491
480
464 460
440
420 Bárdos
Deák
Kölcsey
Fgy-i kistérség
Kompetenciamérés 2008. 6. matemetika 510 503 500
490 482 480
470
460 454 450 443 440
430
420
410 Bárdos
4
Deák
Kölcsey
Fgy-i kistérség
100
90
80
70
60 Érettségizettek % Jelentkezettek % Lineáris (Érettségizettek %) Lineáris (Jelentkezettek %)
50
40
30
20
10
0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
A Deák Ferenc Gimnázium felvételi eredményei az érettségizettek és jelentkezők arányában 1991 - 2007. 90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Érettségizettek % 44,09 36,05 34,44 33,82 27,59 52,11 38,57 45,07 56,67 55,06 67,07 64,63 68,09 77,27 71,74 69,1 Jelentkezettek %
56,16 60,78 60,78 57,5 39,02 80,43 64,29 55,17
68
71,01 79,71 77,94 86,49 88,31
88
58,6
89,04 71,6
6
„
A bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a tettek a szavakkal összecsengjenek!” (Seneca)
A DEÁK FERENC GIMNÁZIUM VEZETÉSI PROGRAMJA
Készítette:
8
Pálur László igazgató
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés
1.
2.
Helyzetelemzés
4.
2.1.
Az alapító okirat alapján
4.
2.2.
Az iskola rövid története
5.
2.3.
Az iskolai munka tartalmi, szerkezeti változásai................................5.
2.4.
Jelenlegi helyzet
10.
2.4.1.
Létszámadatok
10.
2.4.2.
Tanulmányi eredmény
13.
2.4.3.
A kompetenciamérések eredményei................................................15.
2.4.4.
Személyi feltételek
23.
2.4.5.
Iskolaszerkezet
30.
2.4.5.1.
A nyolcosztályos gimnázium30.
2.4.5.2.
Az öt évfolyamos képzés szakaszai.................................................32.
2.4.5.3.
A négyéves képzési forma 34.
2.4.5.4.
Felnőttoktatás
39.
2.4.6.
Minőségirányítási munka
41.
2.4.7.
Kapcsolatrendszer
42.
2.4.8.
Tárgyi feltételek
43.
2.4.9.
A pénzügyi terület
45.
3.
Fejlesztési elképzelések
48.
3.1.
Alapvetés
48.
3.2.
Az igazgató személye
49.
3.3.
Alapvető célok
54.
3.4.
Képzési szerkezet
56.
3.5.
Tartalmi munka
62.
3.6.
Személyi feltételek
65.
3.7.
Kapcsolatrendszer
68.
3.8.
Gazdálkodás
71.
10
1. Bevezetés „A kultúra kenyér és hatalmi kérdés. Kenyér, mert a képzettség és a tudás kenyeret ad. És hatalmi kérdés, mert a képzettség és a tudás öntudatossá és függetlenné tesz, vagyis csökkenti a kiszolgáltatottságot.” /Klebelsberg Kunó/
Nincs könnyű helyzetben az, aki ma pályázatot ad be iskolavezetői megbízásra. Előző pályázatom írásakor egy olyan változás korát éltük, melytől mindannyian a stabilitást, kiszámíthatóságot, világos követelményrendszert, a problémákkal való egyenes szembenézést vártuk. Változott az Oktatási törvény, bevezetésre került a kétszintű érettségi, folyamatban volt a Nemzeti alaptanterv felfutása, csökkent a gyereklétszám stb. Úgy tűnik azonban, hogy várakozásaink hiúnak bizonyultak, s a gondok nem oldódtak meg, csak áttolódtak a fenntartók, az intézmények, vezetők szintjére. Növekedett a feladatok száma, de a megvalósításhoz szükséges feltételek terén, legyen az pénz, szabályozás stb. kevésnek, sőt néha hiányosnak bizonyult a segítség. Ebben az időszakban hosszú távra tervezni, iskolai vezetési programokat készíteni meglehetősen bonyolult feladatnak bizonyult. A mostani pályázat írásakor – úgy tűnik – az iskolák, intézményvezetők előtt felsejlik a biztosabb jövőbe vezető út. Az új Köznevelési törvény, az állami kézbe vett fenntartás, a világos
tantervi
követelmények
növelhetik
a
közoktatási
intézmények
hatékony
működését. Ezt a lehetőséget kell megragadnia annak, aki most vezetői feladatra vállalkozik. Vannak azonban ezeken kívül is olyan állandó, stabil kapaszkodók, melyek útmutatóként szolgálnak, már bebizonyították érvényességüket. Ilyen a Deák Ferenc Gimnázium eddigi tevékenységének legtöbb mutatója, vezetői programomban éppen ezért abból indulok ki, amire az intézmény eddigi története folyamán büszkén tekinthet, s amit 11
bátran folytathat. Megelégedni persze az eddigiekkel nem lehet, be kell látnunk, hogy az iskola szolgáltató intézmény is, amelynek figyelembe kell vennie szűkebb és tágabb környezetének elvárásait, meg kell felelnie a „megrendelők” igényeinek. Ha nem ezt tesszük, bezárkózunk „elefántcsonttornyunkba”, elveszítjük a szülők, tanulók bizalmát, s nem lesz kit tanítanunk, nevelnünk. Nagyon fontos itt a „nevelés” szót hangsúlyoznunk, hiszen a társadalmi elvárások ezen a téren egyre többet követelnek az iskoláktól, a szülők bizonyos része ezt a feladatot az oktatásra hárítja át. Nem szabad kiszolgáltatni az iskolát a piac törvényeinek, hiszen az elsősorban nem szolgáltató, hanem nevelő intézmény.
Nem feledhetjük munkánk során Szent Márk
gondolatait: Közös dolgainkat hittel, erkölccsel, tanítással, iskolával tudjuk leginkább rendezni. Mi az tehát, ami a Deák Ferenc Gimnáziumot napjainkig megtartotta, a megye jó eredményt elért intézményei közé emelte annak ellenére, hogy működési feltételei nem mindig voltak optimálisnak mondhatóak? Alapvető célkitűzésem volt eddig is és marad a jövőben, hogy munkatársaimmal együttműködve olyan intézményt működtessünk, ahol a legfőbb érték a gyerek. Közös feladatunk a szülőkkel, hogy a ránk bízott gyermek képességeit minél teljesebben kibontakoztassuk, családját, szülőföldjét és hazáját tisztelő és szerető tagjaivá neveljük. Az iskola nevelőtestülete egységesen vallja, hogy a gyerek nem csak nevelődik, jogában áll tanulóként is megélni a gyerekkor ezernyi csodáját, az élet teljességét. Úgy véljük, a boldogságcentrikus, sikerorientált iskolai élet összeegyeztethető a modern gondolatok és a technika iránt fogékony gyerek nevelődésével. A tantestület emellett feladatának tekinti az egész életen át tartó nevelés – önnevelés igényének a megalapozását is. Szent-Györgyi Albert szavait idézve: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka 12
örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” A fenti cél érésének egyik legfontosabb eszköze, másik irányelvem: a rend. Nem valamiféle vakfegyelemről van szó, hanem világos, egységes követelményrendszerről, ahol az abban érintettek (gyermek, szülő, pedagógus) mindannyian tudják, mik a feladataik és ezek mire jogosítják fel őket. Sajnos, ma inkább csak a jogokkal élnek (gyakran vissza) a diákok, szülők. Az alaptalan, elfogult szülői elvárások gyakran eredményeznek kisebb-nagyobb konfliktusokat az iskolai életben. Minket viszont – véleményem szerint – inkább Illyés Gyula gondolatai kell, hogy irányítsanak: „Ne azt add a fiadnak, amit kér, hanem amit kérnie kellene!” Csak ott lehet eredményes munkát végezni, ahol rend, kiszámíthatóság uralkodik a fejekben és a mindennapi nevelő-oktató munkában, az iskolai élet minden területén. Eddigi közös munkánk alapján úgy vélem, hogy a tantestület, a fenntartó további támogatásával, a szülők még intenzívebb bevonásával a fenti elképzeléseket továbbra is magas szinten tudjuk folytatni, kiteljesíteni. Ezek alapján nyújtom be a Deák Ferenc Gimnázium igazgatói beosztására szóló pályázatomat.
13
2. Helyzetelemzés 2.1 Az alapító okirat alapján: Az intézmény - neve:
DEÁK FERENC GIMNÁZIUM
- OM azonosító: 033646 - székhelye: 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő utca 3. - típusa:
Többcélú középfokú nevelési-oktatási intézmény.
- működési területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - alapítója:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.
- fenntartója: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. - jogállása:
Jogi személyiséggel rendelkező.
- gazdálkodása: Önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyi, számviteli és gazdálkodási feladatait a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ látja el. - alaptevékenységei: - Nappali tagozatos oktatás keretében: - alapműveltségi vizsgára felkészítés, - érettségi vizsgára történő felkészítés 4, 5 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzési formában, - nyelvi előkészítő osztály 9. évfolyamon. - Felnőtt tagozaton: - érettségi vizsgára történő felkészítés gimnáziumi képzési formában esti munkarend szerint, - érettségi vizsgára történő felkészítés gimnáziumi képzési formában levelező munkarend szerint. - Napközi otthoni és tanulószobai ellátás. - Az iskolába felvehető maximális tanulói létszám nappali tagozaton: - 5-8. évfolyam:
140 fő
- 9-13. évfolyam:
440 fő
- A felvehető maximális tanulói létszám felnőttképzési tagozaton: 300 fő.
14
2.2. Az iskola rövid története
A gimnáziumi képzés 1963-ben kezdődött Fehérgyarmaton a Petőfi Sándor Közgazdasági Technikum keretén belül, 1969. január 1-jétől önálló intézmény. Először három gimnáziumi osztály indult igen magas létszámokkal / 50 – 55 tanuló /, később az induló osztályok száma kettőre, majd egyre csökkent. Ezért is határozott a megyei felettes szerv az önállósítása mellett. Az önállóvá váláskor hat osztályban kilenc nevelő dolgozott. Ezt követően évente három osztály indult évfolyamonként, az 1972/73-as tanévben értük el a 12 tanulócsoportot, a tantestület pedig 25 – 30 főre gyarapodott. A tanulói létszám 370 fő körül stabilizálódott. A mennyiségi gyarapodás mellett nőtt a minőségi munka színvonala, nőttek az eredményességi mutatók.
2.3 Az iskolai munka tartalmi, szerkezeti változásai: -
Kezdetben általános tantervű osztályok működtek.
-
Az 1970/71-es tanévtől indult meg a nyelvi tagozatos képzés / előbb orosz – német, 1986-tól német tagozat, 1999/2000-től angol speciális nyelvi csoport /. Az iskola nyelvi jellege napjainkig megmaradt, sőt erősödik is, a 2005/2006-os tanévtől nyelvi előkészítő osztályt indítottunk angol-német nyelvből.
-
Az 1991/92-es tanévben vezettük be a nyolcosztályos gimnáziumi képzést, az induló osztály 1999-ben tett érettségi vizsgát, s kimagasló eredménnyel szerepeltek a felvételi vizsgákon is.
-
Az 1998/99-es tanévtől a nappali tagozat 16 osztállyal, 2005/2006-tól 17 osztállyal működik, a tanulói létszám 500 fő fölé emelkedett. A Deák Ferenc Gimnáziumban a 2010/2011-es tanév végén 546 diák tanult.
15
Közülük 322 a négy- és öt évfolyamos, 224 a nyolcosztályos képzési formában. -
A továbbtanulni nem akaró diákok számára a munkába állás elősegítése érdekében különböző fakultációs csoportokat szerveztünk: gép- és gyorsírás,
államigazgatási
népművelési,
szervezési
ismeretek,
ismeretek,
építőipari
gépjármű
műszaki
vezetési
rajz,
ismeretek,
nevelési alapismeretek, számítógép-kezelői ismeretek. Az 1998/99-es tanévtől
indítottuk
a
Nyírbátori
Határőr
Igazgatósággal
kötött
megállapodás alapján a határrendész fakultációt. A 2003/2004-es tanévtől a Megyei Rendőr Főkapitánysággal kötött együttműködési szerződés alapján ma már belügyi rendészeti fakultáció néven segíti a végzősök munkába állását, szakirányú továbbtanulását. A nappali tagozatos képzés mellett 1964-től felnőttoktatás is folyik az intézményben, az alábbi formákban: -
1964-től gimnázium,
az 1977/78-as tanévtől a gimnáziumi forma mellett szakmunkások szakközépiskolája,
-
1984-től csak szakmunkások szakközépiskolája,
-
2004-től felnőttoktatás esti tagozata.
-
2008 szeptemberétől fenntartói jóváhagyással új telephelyen, Pátyodon is folytatunk felnőttképzést esti tagozaton, jelenleg 107 hallgatóval.
A felnőttoktatás átalakulóban van, ami újabb kihívásokat, feladatokat jelent az iskola számára. Ezzel kapcsolatosan a fejlesztési tervezésnél fejtem ki elképzeléseimet. Az iskola fennállása során egyre jelentősebb eredményeket ért el. Ennek területei, mutatói: 16
-
Egyre javuló felvételi eredmények. Az érettségizett tanulóknak 70 – 80 %a jelentkezett felsőoktatási intézménybe, s 70 – 80 % - át felvették /egy időszakban a megyében csak a Krúdy és a Zrínyi Gimnázium ért el jobb felvételi mutatókat /.
-
Többen kijutottak neves külföldi egyetemekre.
-
Eredményesen szerepeltek tanulóink a tanulmányi versenyeken, főleg az alábbi területeken: -
Magyar-Lengyel Együttműködés Éve 2011. (egyéni-csapat),
-
Lakitelek Alapítvány: Hungarikumok, nemzeti kincsek
-
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny,
-
a Mezőgazdasági Múzeum pályázatai /országos/
-
történelmi vetélkedők /Örökségünk ’48, Emese álma stb. /,
-
Bugát Pál természetismereti vetélkedő,
-
Irinyi kémiaverseny,
-
Zrínyi
Ilona,
Arany
Dániel,
Ambrózy,
Varga
Tamás
Matematikaverseny, -
Bod Péter könyv- és könyvtárhasználati vetélkedő /országos/,
-
a nyolcosztályos gimnáziumok területi versenyei,
-
Országos Tudományos Diákköri Konferencia,
-
Város és Faluvédők Szövetsége – „Fiatalok az épített és
természeti környezet védelméért” pályázatok. -
Színvonalas idegennyelv-oktatás előbb orosz, majd német, angol nyelvből: -
17
sokan tanultak tovább felsőfokú intézményekben,
-
többen
szereztek
jogot
nyelvi
táborokban
való
részvételre itthon és külföldön, -
eredményesen szerepelnek versenyeken,
-
sokan szereznek középfokú nyelvvizsgát, az utóbbi
években felsőfokú nyelvvizsgát is, -
emelt szintű érettségiken való sikeres szereplés.
Jelentős eredményeket értünk el a kultúra és a sport területén is: -
többször kaptunk magas országos kitüntetést,
-
sikeres szereplés vetélkedőkön,
-
a
Diákpolitikusok
Országos
Vetélkedőin
többször
döntőbe kerültünk, egyszer győztünk, -
Örökségünk őrei – előkelő helyezések,
-
eredményes
szereplés
különböző
kulturális
vetélkedőkön, Sárospataki Diáknapok, énekkari minősítő versenyek, stb. /, -
többszörös
„Aranykoszorús”
minősítés
a
Klubmozgalomban, -
a sport területén: -
a kézilabda és röplabda az eredményesebb
sportágak, -
eredményes szereplés az ODK-n,
-
sokoldalú tömegsport,
-
helytállás a városi sportrendezvényeken,
-
sikeres szereplés a nyolcosztályos gimnáziumok
területi versenyein. 18
-
Számos tehetséges tanuló került ki az iskolából /1983 óta 186 tanuló, illetve 20 pedagógus kapta meg a legmagasabb szintű iskolai kitüntetést, a Zalka-, illetve Deák-díjat /.
-
Sok jól felkészült tanulónk futott be szép karriert: neves újságírók, bankárok, mérnökök, egyetemi előadók, orvosok, jogászok, agrár szakemberek, katonatisztek s legnagyobb számban pedagógusok vannak köztük. A város és a vonzáskörzet szakembergárdája zömmel iskolánk tanulója volt, a város és a vonzáskörzet vezetői között is szép számmal vannak volt tanítványaink.
Bár felnőttoktatási tagozaton a végső cél általában az érettségi bizonyítvány megszerzése, ha kevesen is, de közülük is többen eljutottak felsőfokú intézménybe, s lett belőlük pedagógus, újságíró, jogász stb. Összesítve a számszerű adatokat: az első érettségi, 1967 óta közel 5000-en tettek érettségi vizsgát. A nappali tagozaton érettségizettek több mint harmada szerzett felsőfokú diplomát, számuk legalább 1200-1300 főre tehető. Nem tűnhet túlzásnak, ha azt állapítjuk meg, hogy a Deák Ferenc Gimnázium a régió egyik legfontosabb szellemi műhelye, amely sok kiművelt emberfőt adott, ad a vidéknek, az országnak.
19
2.4. Jelenlegi helyzet 2.4.1. Létszámadatok
A Deák Ferenc Gimnáziumban a 2011/2012-es tanévben nappali tagozaton félévkor 566 diák tanult. A megelőző öt év létszámadatai:
Összesen
4-5 évfolyamos
8 osztályos
2006/2007:
526
316
210
2007/2008:
514
303
211
2008/2009:
527
308
219
2009/2010:
529
311
218
2010/2011:
546
322
224
2011/2012 (félév)
566
331
235
A 2012/13-as tanévben várható tanuló létszám képzési formák szerinti bontásban:
Képzési formák
5. évf. (fő)
6. évf. (fő)
7. évf. (fő)
8. évf. (fő)
9. évf. (fő)
10. évf. (fő)
11. évf. (fő)
12. évf. (fő)
13. évf. (fő)
01 – NYEK - angol
18
19
22
16
14
02 – NYEK– német
17
18
16
15
19
03 – Belügyi r. fakt.
19
25
31
28
04 – Emelt sz. term. tud. képzés 05 – Nyolcosztályos képzés Összesen
16
17
13
14
36
37
33
31
33
30
25
23
36
37
33
31
103
109
107
96
33
A tanulók számának jelentős növekedése várható a következő tanévtől, hiszen az idei 565 helyett várhatóan 585-re növekszik a létszámunk. S bár az elmúlt évben kértük az 20
engedélyezett létszám 540-ről 580-ra emelését a fenntartótól, úgy tűnik, ez sem elég, további módosításra lesz szükség. Nem tudhatjuk, az új finanszírozási rendszer hogyan befolyásolja a csoportok létszámát, de jelentősen már változtatni az épület és tantermek kapacitása miatt nem tudunk. Az átlagos osztálylétszám jelenleg 33,29; az elmúlt tanévben 31,11 fő volt, ami jóval meghaladja a térségi átlagot. Jelenleg, szerencsére elhelyezési gondjaink megoldódtak, hiszen az előző fenntartó támogatásával megújult és kibővült épület befogad ennyi tanulót. Probléma csak a kiemelkedően magas létszámú osztályok esetén lehet, hiszen ilyen kapacitású osztálytermeink nincsenek.
21
Jelentkezések száma 2007-2012:
A beiskolázás során a 4-5 évfolyamos képzésben csoportonként 15 fő felvételét, míg a nyolcosztályos képzésben 25-28-at tervezzük évente. A fenti grafikon adataiból kiderül, hogy az intézmény beiskolázása, tanulói utánpótlása stabil. Ebben az évben a felajánlott 88 helyünkre 456 jelentkezés érkezett. Legnépszerűbb a belügyi rendészeti képzés, a tagozat iránt felfokozott az érdeklődés. Látszólag kevesebben jelentkeznek a nyolcosztályos gimnáziumba (42), de a többéves tapasztalatok azt mutatják, hogy az itt tanulók eredménye, szándékai megalapozottak, s ők jelentősen hozzájárulnak az iskola tanulmányi eredményeinek javulásához, magas szinten tartásához. A szülők és diákok körében komoly igény van a tehetséggondozás ezen (egyetlen) formájának fenntartására vidékünkön. Örvendetes az emelt szintű természettudományos képzés iránti magas érdeklődés is.
2.4.2. Tanulmányi eredmény Láthattuk tehát, hogy az évek folyamán létszámunk folyamatosan emelkedett, de ez nemhogy a felhíguláshoz vezetett volna, ellenkezőleg, az iskola tanulmányi eredménye stabil maradt:
2007/2008:
3,84
2008/2009:
3,84
2009/2010:
3,97
2010/2011:
3,95
22
2011/2012 (félév):
3,93
Az iskolai eredmények kiegyensúlyozottnak mondhatók, azt hiszem, hogy az adott beiskolázási feltételek mellett elfogadhatóak, így is magas szintű pedagógiai munkát és optimizmust tükröznek. Nem kétséges, hogy a legjobb eredményeket a nyelvi előkészítős és nyolcosztályos csoportjaink érik el. Ezek az átlagok már feltételezik azt is, hogy felvételi eredményeink miatt sem szégyenkezhetünk. Az elmúlt tanévekben felsőfokú tanintézménybe felvételt nyert tanulóink aránya / jelentkezettek / felvettek / magas, mint azt az adatok is mutatják:
A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy az intézmény eredményességi trendje, alapfeladatának szintje folyamatosan javul, mint az alábbi trendet ábrázoló grafikon is mutatja. A felsőoktatási intézmények piacorientálttá tétele óta azonban – úgy vélem – nem mérvadó ezen adatok kiemelt kezelése, hiszen gyengébb eredményekkel is tudják a végzettek folytatni tanulmányaikat a több megjelölt egyetem, illetve főiskola egyikében. Remélhetőleg a most életbe lépett új Felsőoktatási törvény ismét visszaadja a tudás becsületét, az érte végzett közös munka elismerését. Megszűnik a több felsőoktatási intézményben megfigyelhető, csak a hallgatói létszám növelésére irányuló beiskolázás, ismét érdemes lesz számon tartani, hány végzősünket vették fel valamelyik rangos intézménybe. A továbbtanulók arányának trendje az elmúlt évek eredményei alapján:
2.4.3. A kompetenciamérések eredményei
23
Úgy vélem, napjainkban az iskolai eredményességről szólva nagyobb jelentőséget kell
tulajdonítanunk
az
országos
kompetenciamérések
eredményeinek,
melyek
kiemelkednek a minőség és eredményesség fejlesztését és biztosítását iskolai szinten is szolgáló eszközök közül. Ezek célja annak felmérése, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely továbbtanulásukhoz nélkülözhetetlen. Ezek megléte nélkül lehetetlenné válna az iskola egyik fontos célkitűzésének megvalósítása, az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Erre alapozva tudja az iskola saját önértékelését elkészíteni, fejlesztési munkáját tervezni. Objektív képet kap az intézmény arról, hogyan teljesítettek a többi iskolához képest. Két szempontból is vizsgáltam a Deák Ferenc Gimnázium eredményeit. Egyik megközelítésben a fehérgyarmati kistérség összesített és a fehérgyarmati oktatási intézmények
teljesítményét
hasonlítottan
össze
iskolánkéval
a
2008-as
kompetenciamérések alapján. (Természetesen a 6. és 8. évfolyam eredményei esetén csak általános iskolákkal, hiszen a térségben nyolcosztályos gimnáziumi képzés csupán nálunk folyik.) A következő képet kaptam:
24
Úgy vélem, a fenti, objektív mérések meggyőzően igazolják, hogy a Deák Ferenc Gimnáziumban, a nyolcosztályos képzési formában kiemelkedő tehetséggondozás folyik, az intézmény teljesíti azt a küldetést, amire vállalkozott, amit a szülők, ide jelentkező diákok elvárnak tőle. Kijelöl persze feladatokat is, látható, hogy a nyolcadikos matematika eredményesség kevesebbel haladja meg a szűkebb környezet oktatási intézményeinek teljesítményét, mint az feltételezhető lenne a hatodikos és nyolcadikos egyéb mutatók alapján. Az országos eredményeket tekintve iskolánk a következő eredményeket érte el (ebben az esetben az összes eddigi eredményt fel tudtam használni):
Kompetenciamérések eredményei 2003 – 2008 között Szövegértés
Kompetenciamérések eredményei 2003 – 2008 között Matematika
Az országos kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2003 – 2009) 2003-ban kapcsolódott be iskolánk az országos kompetenciamérésbe a 10. évfolyammal, amelynek során kissé lemaradtunk az országos átlagtól. 2004-ben a 8. és 10. évfolyamot jelölték ki a méréshez szövegértésből és matematikából. Ennek eredményeképpen szövegértésből
az országos átlag
matematikából a 10. évfolyam kissé lemaradt (11 ponttal). 25
fölött teljesítettünk,
2005-ben nem jelölték ki iskolánkat a mérésre. 2006-ban szövegértésből a 8. évfolyam az átlag fölött teljesített, a 10. évf. néhány ponttal az átlag alatt. Matematikából szép eredmény született a 8. évfolyamon, hiszen 83 ponttal túlszárnyalták az országos szintet, a 10-es tanulók pedig16-tal szereztek több pontot. 2007-ben a 8. és 10. évfolyamot mérték, ekkor szövegértésből a 8. évfolyam teljesítménye meghaladta az országos átlagot, a 10. évfolyam viszont kissé lemaradt. Matematikából a 8. évf. teljesítménye az országos szinten állt, a 10. évf. pedig lemaradt 49 ponttal. 2008-ban a 6., 8. és 10. évf. teljesítményét mérték országosan, és szövegértésből a 6. évf. meghaladta az országos átlagot, a 8. évf.10 ponttal lemaradt, a 10. évf. pedig 53 ponttal túlszárnyalta azt. Matematikából mindhárom évfolyamnak sikerült bebizonyítania, hogy jobbak az országos átlagnál. 2009-ben szintén mindhárom évfolyam teljesítményét mérték országosan, sőt a 10. évfolyamon külön kategóriában értékeltek (8 és 4 éves). Szövegértésből kiemelkedő teljesítményt nyújtott a 6. évf., hiszen 77 ponttal előzték meg az országos átlagot. A 8. évfolyamos tanulók is átlag fölött dolgoztak, és a 8 évfolyamos 10. k osztály is szépen teljesített, hiszen 53 ponttal jobbat írt az országos átlagnál. A 4 évfolyamos 10. osztályosok is felülmúlták az országos átlagot 16 ponttal. Matematikából is szép teljesítmény született, a 6. évfolyamon 38 ponttal, a 8 osztályos 10. évfolyamon 37 ponttal, a 4 osztályos 10. évfolyamon 19 ponttal haladták meg az országos szintet.
A 8.
évfolyamon visszaesés volt tapasztalható, mert az országos átlag alatt teljesítettek 42 ponttal. A 2011. évi Országos Kompetenciamérés alapján összegzésként az eredmények alapján elmondható, hogy a felmérésben résztvevő csoportjaink megfelelnek az országos eredményeknek. Matematika 26
Mind a három évfolyamon az intézmény eredménye megfelel az országos átlagnak, 8. évfolyamon kimagaslóak a teljesítmények, az országos érték szignifikánsan alacsonyabb az intézmény eredményénél. Szövegértés Itt is az évfolyamok elérik az országos átlagos értékeket. A 8. és a 10. évfolyam összesített mutatói az országos értékek felső szintjén vannak. Ettől függetlenül, ha külön-külön vizsgáljuk a 4 és 8 évfolyamos eredményeket, láthatjuk, egy-egy osztály teljesítményén lehet javítani mind a szövegértési, mind a matematikai feladatok kapcsán, hogy az országos átlagos érték feletti teljesítményt minden vizsgált területen elérjük. Az eddigi években intézményi intézkedési tervet nem kellett készítenünk, a megszerzett pontok minden évben átlagosak vagy átlagfölöttiek voltak. Úgy gondolom, a fenti, az országos eredményekkel történt összevetés is megerősít bennünket abban, hogy jól végezzük munkánkat, a tapasztaltak miatt nemhogy szégyenkeznünk kellene, hanem jogos büszkeség tölt el bennünket. Különösen azért, mert ezekben a számokban nem tükröződik az a hozzáadott érték, amit iskolánk tanári kara nemegyszer emberfeletti erőfeszítéssel tesz hozzá mindehhez. Persze a tennivalókra is rámutat a fenti eredmény, hiszen az elmúlt évben matematikából 8. évfolyamon a vártnál gyengébb teljesítményt nyújtottak tanítványaink. Egy év eredményeit azonban nem kívánom általánosítani, hiszen a többi mutató elismerésre méltó. Úgy tűnik, a természettudományos érdeklődés országosan is megfigyelhető háttérbe szorulása iskolánkat sem kerüli el. Ennek kompenzálására indítottuk el emelt szintű természettudományos képzésünket, melyről később részletesen szólok.
27
2.4.4. Személyi feltételek Az iskola oktató-nevelő munkájának sikeréhez fontosak a tárgyi feltételek, meghatározó mégis az emberi erőforrás: a pedagógusok és a tanulók közössége. A hiányzó anyagiakat egy adott szintig pótolni tudja az emberi akarat, a rátermettség. S mert az iskola anyagiakat tekintve sohasem volt gazdag, a korábban bemutatott sikerek, eredmények
a
pedagógusoknak,
a
Deák
Ferenc
Gimnázium
tantestületének
köszönhetőek, s azoknak a tanulóknak, akik szintén akarták, akarják a sikert, akik a munkában partnerek voltak. Az iskola alapító igazgatója írta az intézmény fennállásának 30. évfordulójára megjelent évkönyvben: „Maroknyi, mindössze 9 fős, elhivatott – s ez csak ma látszik igazán – elképesztően fiatal tantestület kezdte el a munkát… Abban a tudatban éltünk, dolgoztunk, hogy hagyományt teremtsünk ennek a vadonatúj iskolának.” Ez a hagyományteremtés sikerrel járt. Az alapítók elérték a nyugdíjkorhatárt, helyükre fiatalok léptek, de az iskola szellemisége a lényeget tekintve nem változott. Ebben a tantestületben mindig jó szakmai felkészültséggel, tanulói sikerekben megmutatkozó eredményekkel lehetett elismerést szerezni. Kisebb problémáktól eltekintve mindenki teszi a dolgát a gyerekek érdekében. A nyugdíjba vonulókat igyekeztünk olyan fiatalokkal pótolni, akik elfogadják az iskola szellemiségét, osztják követelményrendszerét. Az alkalmazás
során
a
legnagyobb
körültekintésre
törekszünk,
így
sikerült
olyan
pedagógusokat alkalmazni, akik szívügyüknek tekintik az itt folyó munkát, legjobb tudásuk szerint szolgálják közös céljainkat. A stabilitás jelenleg ismét a régi: a kolléganők közül öten voltak távol nemrég anyai örömök miatt, visszatérésük után helyreállt a megszokott rend és fegyelem. A 9 fős induló tantestület az osztályok számának növekedésével gyarapodott, a jelenlegi létszám 36 fő (35 pedagógus + 1 könyvtáros-tanár). A tantestületre mindig a 28
stabilitás volt a jellemző. Nagy elvándorlást soha nem tapasztaltunk. Az elmenetelnek legtöbbször családi oka volt, vagy máshol nagyobb jövedelem vagy karrier lehetősége kínálkozott. Az eltávozók valamennyien szeretettel gondolnak vissza az itt eltöltött évekre, s továbbra is jó a kapcsolatunk velük. Az utóbbi években lezajlott nemzedékváltás eredménye a tantestület alacsony átlagos életkora. Sok a pályakezdő nevelő, az ő kiválasztásuk, pályájukon való sikeres elindulásuk további feladatokat jelent az iskolavezetés számára. A Deák Ferenc Gimnázium szűkebb iskolavezetésének felépítése:
Igazgató Oktatási igazgató-helyettes Nevelési igazgató-helyettes, felnőttokta-tási tagozatvezető Gazdasági koordinátor Pátyodi telephely vezetője Véleményem szerint a jelenlegi vezetési struktúra egy ilyen nagyságú intézmény esetében
szükséges
és
optimális.
A
tágabb
iskolavezetés
tagja
munkaközösség-vezető is. A tantestület jelenlegi összetétele szakok és végzettség szerint: Név
Szak
Végz. Megjegyzés
angol
egy.
2.
Bakosné Balogh Andrea Buda Galina
angol
egy.
3.
Buda Róbert
matematika-fizika
egy.
4.
Csapóné Hatvani Edit Csurka Éva
földrajz-biológia
egy.
német
egy.
Fenéné Varga Zsuzsanna Fodor Károlyné
történelem-német
egy.
biológia-kémia
egy.
GaálBaumgartner Janka
matematika-angol
egy.
1.
5. 6. 7. 8.
29
még
négy
9.
magyar-angol
egy.
10 . 11. Jánosfalvi László
angol
egy.
informatika
egy.
hat. idejű, nyugd.
12 . 13 . 14 . 15 . 16 . 17 . 18 . 19 . 20 . 21 . 22 . 23 . 24 . 25 . 26 . 27 . 28 . 29 . 30 . 31 . 32 .
mat.-biológia
egy.
hat. idejű
matematika
egy.
német-orosz
egy.
matematika-fizikainformatika német
egy.
biológia-kémia
egy.
magyar
egy.
igh.
Mészárosné Orosz Ilona Miklósné Király Éva Nyiri Lajosné
történelem-francia
egy.
hat.idejű, nyugd. részmunk.
tört.-földrajz
egy.
magyar
egy.
Pálinkás Béla
matematika-fizika
egy.
Pálur László
magyar-oroszmédiaism. német-orosz
egy.
Peterman Istvánné Sipos Mária
matematika
egy.
könyvtár-szoc.ped.
főisk.
Szabó Szidónia
magyar
egy.
Nagyné Szarka Éva Széles Zoltán
magyar
egy.
testnevelés
egy.
Törökné Pintér Katalin Vargáné Fábián Mária Veres Bernadett
testnevelés
főisk.
ének-rajz
főisk.
magyar
egy.
30
Gacsályiné Szentmihályi Gabriella Hriczó Ernő
Joóné Herka Erzsébet Juhosné Varga Bernadett Kanyóné Novák Éva Káplár Ferenc Káplárné Péter Melinda Kocsisné Gregus Mária Kondor Borbála
Pálur Lászlóné
egy.
hat.idejű, nyugd. részmunk. ig.
egy.
igh.
33 . 34 .
Mártonné Bodnár könyvtár (napközis Magdolna nev.) Farkas Lajos műv., rajz, média
egy.
35 . 36 .
Varga Ildikó
magyar-történelem
egy.
Németh Gézáné
angol
egy.
- végzettség szerint:
főisk.
egyetem:
32
főiskola:
4
h. idejű, részmunkaidős h. idejű, részmunkaidős , nyugd. hat.id. részm.i.
Főiskolai végzettsége mindössze néhány készségtárgyat tanító nevelőknek van. Pedagógus szakvizsgával vagy azzal egyenértékű végzettséggel kilenc fő rendelkezik, ami a tantestület önképzési, fejlődési törekvéseit mutatja. A kollégák szívesen, önként vesznek részt azokon a tartalmas továbbképzéseken, amelyeket jól hasznosíthatnak mindennapi munkájuk során. A jelenleg ténylegesen dolgozók megoszlása:
- nemek szerint:
nő:
28
férfi:
8
- életkor szerint:
31
25 – 29 éves
1
30 – 34 éves
5
35 – 39 éves
9
40 – 44 éves
4
45 – 49 éves
0
50 – 54 éves
4
55 – 59 éves
9
60 – 64 éves
4
A pedagógusok megoszlása a pályán eltöltött idő alapján: 0 – 4 év
2
5 – 9 év
4
10 – 14 év
9
15 – 19 év
2
20 – 24 év
4
25 – 29 év
2
30 – 34 év
7
35 évtől több
6
A tantestület alapító tagjai már nincsenek közöttünk, néhányan óraadóként tevékenykednek
esti
tagozaton.
Jelenlétükkel,
példaadó
emberi,
pedagógusi
magatartásukkal segítik fiatal, pályakezdő kollégáikat a mindennapi munkában, az esetleges konfliktusok kezelésében. A tanári kar derékhada, nagyobbik része, 21 fő 15 – 35 éves szakmai múlttal rendelkezik. Sokan közülük az iskola volt tanulói, jól ismerik az intézményt, megfelelő pedagógiai
tapasztalatokkal
rendelkeznek.
Jogosan
bizakodhatom
abban,
hogy
szakmailag megfelelő segítséget nyújtanak azon kollégáknak, akik még rövidebb időt töltöttek a pályán. Óraadók: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 32
Balku Imre Balogh Attila Bartha Péter Dr. Gere Tamás Fekete Lajosné Koskócsákné Huszár Andrea Magyar Éva Szedlacsek Ádám Tóth Dénes
belügyi biológia-kém. önvédelem belügyi magyar-tört. matematika magyar belügyi belügyi
főisk. egy. főisk. egy. egy. egy. egy. főisk. főisk.
10. 11. 12.
Udud Nándor Dr. Hamar Péter Katona Oszkár
magyar magyar pénz.ism.
egy. egy. főisk.
Az óraadók viszonylag magas száma két összetevőből adódik. A belügyi rendészeti ismereteket és önvédelmet oktató rendőrtisztek nem állandóan, hanem felváltva, témák szerint
tartanak
órákat,
foglalkozásokat,
tehát
alkalomszerűen
tevékenykednek.
Munkájukat Balku Imre rendőr őrnagy úr és az iskola részéről Káplár Ferenc képzési megbízott koordinálja. Az óraadók másik része
a
pátyodi
telephely felnőttoktatási
képzésében
tevékenykedik. A munkavégzéshez szükséges végzettséggel valamennyien rendelkeznek, tevékenységüket közvetlenül Pethő Andrásné telephelyvezető szervezi. A technikai-adminisztratív dolgozók száma hét fő: 1 gazdasági koordinátor, 1 iskolatitkár, 1 karbantartó, 4 takarítónő. Valamennyien rendelkeznek a munkakörükhöz szükséges végzettséggel, vannak, akik többféle megbízást is ellátnak (tűzvédelmi megbízottként, gépkocsivezetőként, s ha sikerül a fűtést saját üzemeltetésbe venni, fűtőként is tevékenykednek majd). Az iskolatitkár kivételével a technikai adminisztratív dolgozók közvetlenül a fenntartó Megyei Intézményfenntartó Központ állományába tartoznak, munkáltatójuk is a MIK. A közeljövőben nem várható jelentős változás, lezajlott a generációváltás. Azzal azonban számolnunk kell, hogy néhány fiatal kolléganőnk a gyermeknevelés örömei elé néz, helyettesítésükről várhatóan gondoskodnunk kell. A tanulócsoportok száma elérte a véglegesnek tekintett 17 osztályt. A tantestület létszáma közben nem növekedett. Ezt részben ellensúlyozta a kötelező óraszám 33
emelkedése, nem tudhatjuk, a jövő mit hoz, az óraszámokra és pedagógus munkaidőre vonatkozó rendelkezések milyen változásokat idéznek elő. Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a túlórák száma - bár ez szakoktól, szakpároktól függően eltérő képet mutat. Az elmúlt években a különösen feszített megyei költségvetést szem előtt tartva korlátoztuk a délutáni foglalkozások számát, bár ez nem segíti nevelő-oktató munkánkat, célkitűzéseink eredményes megvalósítását. Bízunk benne, hogy a tehetséggondozás ezen formáira a jövőben ismét lesz lehetőségünk. Néhányan kollégáink közül díjazás nélkül is folytatják ilyen irányú tevékenységüket.
34
2.4.5. Iskolaszerkezet A tanulók, tantestület mellett másik igen fontos, érzékeny terület az iskolaszerkezet kérdése. Jelenleg a Deák Ferenc Gimnáziumban a következő képzési rend, szervezeti forma működik: -
nyolcévfolyamos gimnázium;
-
öt évfolyamos gimnázium
-
négy évfolyamos gimnázium;
-
felnőttoktatás esti tagozat.
A nyolcosztályos gimnáziumi képzés három, az öt évfolyamos három, a négy évfolyamos kettő, az esti tagozat egy képzési szakaszból áll.
2.4.5.1. A nyolcosztályos gimnázium
A nyolcosztályos gimnázium az eredeti célkitűzésben is három, szervesen egymásra épülő szakaszt foglal magába: a. Alapozó szakasz /5 - 6. évfolyam / Ebben az időszakban /11 – 12 éves korosztály / az általános iskola 1-4. osztályának nevelési – oktatási eredményeire támaszkodva stabil műveltségi, neveltségi alapszintek, kommunikációs alapkészségek kialakítása történik. Az alapozó szakasz nevelő – oktató munkájában fontos követelmény, hogy a különböző általános iskolából érkező tanulókat az előképzettségbeli-, neveltségi eltéréseiben, lemaradásában szintre hozza, egyben kialakítsa az önálló tanulási szokásokat, munkarendet. A fenti célok teljesítését: az anyanyelvi kommunikációt és matematikai nevelést a magasabb heti óraszámok teszik lehetővé. E követelmények /olvasás – szövegértés, beszédfejlesztés, helyesírás, az alapvető számolási készségek stabilizálása / mellett 35
fontos célkitűzés az eddigi hagyományokra támaszkodva a könyvtárhasználati ismeretek és szokások kialakítása, továbbá egy idegen nyelv /választás alapján / magasabb szintű elsajátításának biztosítása. Az ember és társadalom műveltségi területének egy részét a 11 – 12. évfolyamra helyeztük át, amikor érettebben, több ismeret birtokában elmélyültebben, alaposabban lehet az adott témákkal foglalkozni. A többi tantárgy a NAT – követelmények teljesítését szolgálja /művészetek: ének és rajz, testnevelés /.
b. Orientáló szakasz /7 – 10. évfolyamok / Ebben az időszakban /13 – 16 éves korosztály / a humán- és reál műveltségtartalmak közvetítésére, feldolgozására kerül sor. A nyolcosztályos gimnázium egyik legfőbb erénye itt mutatkozik meg: a ciklus közepén nem vagy csak minimális mértékben kerül sor iskolaváltoztatásra /a rendszerből kilépni leginkább az általános iskola időszak végén, a nyolcadik évfolyam befejezése után lehetséges /. A gimnázium végső célként mindig az érettségire és a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítést fogalmazza meg, különösen így van ez a tehetséggondozás céljait szolgáló, az átlagnál jobb tanulói összetétellel rendelkező nyolcosztályos gimnáziumban. Ezt szem előtt tartva magasabb követelményeket tűztünk ki célul. Olyan alapos ismeretek elsajátítására törekszünk, amelyekre a 11 – 12. évfolyamon támaszkodni lehet. Itt a természet- és a társadalomismereti tárgyak egyenlő súllyal szerepelnek, ez lehetővé teszi a ciklus jellegének, elnevezésének megfelelően a tanulók számára a tájékozódást, a ciklus vége felé ennek alapján tud a pályaválasztásról s a 11 – 12. évfolyamon a választható tárgyak kérdésében dönteni.
36
A nyelvoktatás hangsúlyos szerepe itt is érvényesül, a 7 – 8. évfolyamon az induló nyelvet tanulhatja magasabb óraszámban, majd a 7. évfolyamtól /szabad választás alapján / egy másik idegen nyelv tanulását kezdheti meg a gyerek. Ezt célszerű is megtenni, mert az utolsó két évfolyamon két idegen nyelv tanulása kötelező, érettségi vizsgát csak úgy tud tenni, ha a nyelv tanulását minél korábban, legalább a 9. évfolyamon elkezdi. Ugyancsak megkülönböztetett fontosságuk van az informatikai ismereteknek. Az alapozó időszakban a könyvtárhasználat tudnivalóit sajátítják el, ez a tárgykör később is visszatér néhány óra erejéig, az orientációs szakaszban a számítógép-használat kerül előtérbe, előbb /8. évfolyamon / választhatóan, majd ezt követően a kötelező tantárgyak között a 12. évfolyam végéig.
Az általános műveltség szempontjából fontos szerepük van a művészeti tárgyaknak /ének, rajz, mozgóképkultúra- és médiaismeret /, s az egészséges életmódra nevelés érdekében a testnevelésnek is. c. Differenciáló szakasz /11 – 12. évfolyam/ Az utolsó ciklus, a differenciáló szakasz megegyezik minden képzési formában, ennek ismertetésére később kerül sor.
2.4.5.2. Az öt évfolyamos képzés szakaszai Napjainkban megnőtt az idegen nyelv ismeretének jelentősége. Különösen fontos ez hazánkban, ahol kevés az idegen nyelven beszélő emberek aránya. Még kiemeltebbé vált szerepe a diploma megszerzésének feltételévé vált nyelvismeret megkövetelése óta. Ezért döntött úgy a tantestület, hogy a fenntartó támogatásával nyelvi előkészítő osztályt indít a 2005/2006-os tanévtől. 37
a. Alapozó szakasz – nyelvi előkészítő képzés /9. évfolyam/ Az osztály egyik fele emelt óraszámban (12 órában) angol nyelvet tanul, a másik fele ugyanilyen óraszámban németet. Mindkét csoportban 4-4 órában tanulnak számítástechnikát. Heti 3 órában kommunikációs, 1 órában tanulás-módszertani ismereteket sajátíthatnak el a diákok. Ezen felül szinten tartás céljából matematikát és testnevelést tanulnak. Jelenleg a második nyelvet is gyakorolhatják heti három órában, szinten tartás-előkészítés céljából.
b., Általános műveltséget megszilárdító szakasz / 10-11. évfolyam / Az alapozás itt is az érettségihez, a felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges, az életkornak megfelelő szintű alapismeretek elsajátíttatását jelenti. Ki kell derülnie két év alatt, hogy célul tűzi-e ki a tanuló a felsőfokú továbbtanulást, emelt szinten érettségizik, vagy csak középszintű érettségire készül. Ez a szakasz ugyanazt jelenti, mint a nyolcosztályos gimnáziumnál, a legkülönbözőbb tantárgyakkal, műveltségi területekkel megismerkedve döntenie kell a pályaválasztás kérdésében. Az érdeklődési körének, illetve a továbbtanulási szándékának megfelelően választ a 11-12. évfolyamon közép vagy emelt szintű érettségire előkészítő foglalkozást. Elsőbbséget élvez az induló idegen nyelv, azt tanulják a diákok magasabb óraszámban legalább még két évig. Közben többen tesznek középfokú nyelvvizsgát, előrehozott érettségit közép- vagy emelt szinten.
c., Elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz / 12-13. évfolyam / E szakasz fő célkitűzése az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés, illetve aki továbbtanulni nem akar, lehetővé kell tenni számára a munkába 38
állást elősegítő ismeretek megszerzését. A kétszintű, közép- és emelt szintű érettségire készítés során az iskola legalább kilenc tárgy tanulását teszi lehetővé /az idegen nyelvek ebből a szempontból egy tárgynak számítanak/. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból /magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika valamint egy idegen nyelv/ biztosítjuk a felkészítést mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi letételéhez. Idegen nyelvből a12. évfolyamon óraszámcsere történik, az induló nyelvet heti 3 órában, a második nyelvet heti hat órában tanulják. A választható érettségi vizsgatárgyak esetén a továbbtanulás elősegítése érdekében valamennyi természettudományos tárgyból /ide értve az informatikát is / biztosítva van a választás lehetősége mindkét vizsgaszintre. Készségtárgyakból /ének, rajz, testnevelés / a középszintű és emelt szintű érettségi vizsga lehetősége is fennáll. 2.4.5.3. A négyéves képzési forma Mint az iskolatörténeti részből kiderült, ez a képzési forma iskolánkban több mint negyven éves múltra tekint vissza. Fehérgyarmat, a Deák Ferenc Gimnázium a szatmári térség természetes iskolaközpontjává vált az eltelt évek folyamán. S ha jelentek is meg más középfokú intézmények városunkban, azok speciális képzési formája nem váltotta, válthatta fel intézményünk feladatait. A „hagyományos”, négyéves 9-12. évfolyamra irányuló képzést a 14-18 éves tanulók számára tervezzük elsősorban. Ez persze nem zárja ki az oktatási törvényben engedélyezett, más korosztályhoz tartozó tanulók belépését is a rendszerbe. A tapasztalatok azonban azt mutatják - eddig legalábbis -, hogy zömmel ide tartoznak diákjaink. Ebbe a képzési formába várjuk a térség közel negyven iskolájának 8. évfolyamot végzett gyerekeit. A négyéves képzési formát az iskola különböző környezeti tényezői indokolják.
39
A makro környezeti tényezők közül kiemelendő a társadalmi igény, elvárás az elkövetkezendő nemzedék oktatásának kiterjesztésére, az érettségizők számarányának emelésére. Szintén ilyen irányú motivációt kapunk a mikrokörnyezettől is. Településünk jellege, az itt működő általános iskolák szükségessé teszik, hogy a képzés folyamatos legyen, ne kelljen a helyi gyerekeknek más településre kényszerülniük, ha középfokon akarják tanulmányaikat folytatni. Ilyen módon megfelelünk a helyi oktatáspolitikai elképzelésnek is. Indokolják ennek a formának a létjogosultságát az eddigi eredmények is, melyek növelték az iskola presztízsét, szilárddá tették helyét városunkban. A szubjektív pedagógiai feltételek, a tanárok felkészültsége, aspirációi, az iskola légköre szintén megfelelő alapot nyújt a 9-12. évfolyam működtetéséhez. A négyéves képzési forma kétirányú tevékenységet kíván folytatni. Egyik az, hogy általános műveltséghez juttassuk a nálunk tanuló diákokat. Ők az általános tantervű csoportban tesznek eleget a középiskolai követelményeknek. A 9-10. osztályban a Nemzeti Alaptantervben meghatározott ismeretanyagot sajátítják el. 11-12. évfolyamon az általuk választott tantárgyakból emelt szintű képzést szervezünk, s felkészítjük őket a középfokú, illetve emelt szintű érettségire. Célunk az, hogy az ebből az osztályból kikerülő tanulók stabil középfokú ismeretekkel rendelkezzenek, amely lehetőséget teremt számukra a társadalom bármely területén való sikeres beilleszkedésre, megfelelő eredmények esetén továbbtanulásra, esetleg általános műveltséget feltételező szakma elsajátítására.
40
Belügyi rendészeti képzés Az elhelyezkedés megkönnyítése érdekében az 1998/99-es tanévtől a Nyírbátori Határőr Igazgatósággal együttműködve határrendészeti fakultációt vezettünk be az általános tantervű osztályban. Ezt a szabadon felhasználható órakeret terhére indítottuk be, így többletkiadásokkal nem járt, de illeszkedik a megyei közoktatás-fejlesztési tervhez, mely a következőket mondja: „Az érettségizett, tovább nem tanuló fiatalok munkába állásának megkönnyítése érdekében támogatni kell azokat az iskolai kezdeményezéseket, amelyek a szabad sávban
olyan
gyakorlati alapismeretek nyújtására
alkalmas
tantárgyakat is felvesznek, amelyek az érettségi utáni gyors szakmaszerzést teszik lehetővé. Az ilyen céllal létrehozandó vegyes profilú (gimnázium és szakközépiskola) iskolák létrehozása is kívánatos.” A
2003/2004-es
tanévtől
kezdődően
a
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei
Rendőrkapitánysággal kötöttünk együttműködési szerződést belügyi rendészeti képzés indítására. A képzés keretein belül az általános tantervű csoport tanulói 9-12. évfolyamig önvédelmi oktatásban, 11-12. évfolyamon belügyi rendészeti képzésben vesznek részt, a 9-10. évfolyamon speciális társadalomismeretet, a 11-12. évfolyamon angol szaknyelvet tanulnak, belügyi rendészeti ismeretekből érettségi vizsgát tehetnek, és tesznek is nagy számban. Az érettségire bocsátás feltétele az önvédelmi és belügyi rendészeti követelmények teljesítése. Ennek a fakultációnak a beindítása kölcsönös előnyökkel jár az oktatás valamennyi résztvevője számára. Erősíteni kívánjuk ebben az osztályban is a nyelvoktatás hatékonyságát, éppen ezért szaknyelvi képzést is nyújtunk számukra. Bővíteni kívánjuk azon ismeretek választékát, amelyek segíthetik a társadalmi munkamegosztásba történő bekapcsolódását azoknak az érettségizetteknek, akik nem tanulnak tovább egyetemen, főiskolán. 41
Beiskolázási gondjaink ma sincsenek, az osztályaink harmincon felüli létszámokkal működnek, s ez várhatóan megmarad a jövőben is.
Emelt szintű természettudományos képzés Az emelt szintű természettudományos képzés a tudományok felé forduló diákok magas szintű oktatását szolgálja. A képzés keretében végig a négy év alatt csoportbontásban tanulhatják a diákok a természettudományos (biológia, kémia, fizika, matematika, informatika) tárgyakat. Tizenegyedik osztálytól kezdve pedig, két irányra válva, biológia-kémia, illetve matematika-fizika és informatika vonalon halad tovább a képzés. Ennek keretében a tanulók a felvételi tantárgyaikat tanulhatják emelt szinten. Szeretnénk, ha a jövőben ez a képzési forma is legalább olyan népszerűvé, keresetté válna, mint a belügyi rendészeti képzés, annál is inkább, mivel jól érezhetően megnőtt a kereslet az ilyen végzettségű szakemberek iránt.
A négyosztályos gimnázium képzési szakaszai a., Általános műveltséget megszilárdító szakasz / 9-10. évfolyam / Az alapozás az érettségire, a felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges, az életkornak megfelelő szintű alapismeretek elsajátíttatását jelenti. Ki kell derülnie két év alatt, képes-e, akar-e a diák érettségizni, célul tűzi-e a felsőfokú továbbtanulást, s akkor helyben vagy máshol a 11-12. évfolyamon folytatja tanulmányait, vagy pedig szakmát tanul. Ez a szakasz ugyanazt jelenti, mint a nyolcosztályos gimnáziumnál, a legkülönbözőbb tantárgyakkal, műveltségi területekkel megismerkedve döntenie kell a pályaválasztás kérdésében. Ez az előzőek szerint vagy iskolaváltoztatással jár, vagy helyben folytatja tanulmányait. Ebben az esetben felvállalja az érettségi szándékát. Ha tovább akar tanulni, akkor a felvételi tárgyaknak megfelelően választ a 11-12. évfolyamon 42
tantárgyakat, ha nem, úgy a középszintű érettségire felkészítő foglalkozások kínálatból választ magának.
b., Elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz / 11-12. évfolyam / E szakasz fő célkitűzése az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés, illetve, aki továbbtanulni nem akar, lehetővé kell tenni számára a munkába állást elősegítő tudás megszerzését. A kétszintű, közép- és emelt szintű érettségire való felkészülés során az iskola legalább kilenc tárgy tanulását teszi lehetővé /az idegen nyelvek ebből a szempontból egy tárgynak számítanak/. A kötelező érettségi vizsgatárgyakból /magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika valamint egy idegen nyelv/ biztosítani kell a felkészítést mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi letételéhez. Ez középszinten osztálykeretben történhet az esetek többségében /idegen nyelvnél szükség szerint több osztály tanulóiból lehet egy csoportot szervezni/. Az idegen nyelv sajátossága még, hogy kettőt kell tanulni, de csak az egyikből kötelező érettségizni. Az emelt szintű érettségire való felkészítés magasabb óraszámot igényel, s itt a párhuzamos osztályokból /évfolyamonként 3/ közösen alakíthatók ki csoportok. A 20-25 főt meghaladó létszám esetén egy tantárgyból két csoportot szervezünk. A választható érettségi vizsgatárgyak esetén a továbbtanulás elősegítése érdekében valamennyi természettudományos tárgyból /ide értve az informatikát is / biztosítja
az
intézmény
a
választás
lehetőségét
mindkét
vizsgaszintre.
Készségtárgyakból /ének, rajz, testnevelés / a középszintű és emelt szintű érettségi vizsga lehetőségét is felkínáljuk.
43
2.4.5.4. Felnőttoktatás Az esti tagozat egyetlen képzési szakaszból áll, célja az érettségi vizsgára, igény esetén a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés. A 2004/2005-ös tanévtől kezdve csak esti tagozatos képzést folytatunk, heti három napon, 18 órában, idegen nyelvi oktatással. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően ennek a képzésnek a keretein belül Pátyodon új telephellyel bővült intézményünk. A pátyodi telephelyen a képzési struktúra teljes mértékben azonos az anyaintézmény képzési struktúrájával. A jövőben is meg kívánjuk adni a lehetőséget a szakmát szerzett fiataloknak, hogy pótlólagos tanulmányokat folytatva iskolánkban érettségi bizonyítványt szerezhessenek. Megnőtt a jelentősége ennek korunkban, hiszen a környezet, a világ egyre képzettebb munkaerőt igényel. Sok szakmának már ma is előfeltétele az érettségi, de amelyiknél nem, a munkaadók ott is elvárják az általános műveltség meglétét. Céljaink ebben a képzési formában alapvetően nem változnak. Az iskolai rendszerű továbbtanulás lehetőségét kívánjuk biztosítani azok számára, akik munka mellett / munkanélküliként / kívánják tanulmányaikat folytatni és befejezni. Segítséget nyújtunk abban, hogy a korszerű általános műveltség még szélesebb társadalmi rétegek birtokába kerüljön, így újabb rétegek kapcsolódhassanak be az iskola elvégzése utáni szakmai átképzés és továbbképzés programjaiba a termelés és szolgáltatás igényeinek megfelelően. Az egészséges társadalmi mobilitás csatornájaként megteremtődik ily módon a pályamódosítás és a társadalom átrétegződésének egyfajta lehetősége. A felnőttoktatás megfelelő képzési formái a jövőben is korszerű általános műveltséget nyújtanak a szakmunkás-képesítéssel rendelkezőknek. Különös figyelmet kell fordítanunk azonban arra, hogy az ilyen módon hozzánk érkező hallgatók képzésének sajátos feltételei vannak. Legtöbbjüknek már helye van a társadalmi munkamegosztás 44
rendszerében, iskolai tanulásuk párhuzamos a munkával, kapcsolatrendszerük jórészt kialakult.
Érdeklődésük
iránya
többnyire
határozott,
ugyanakkor
egy
részüknél
megállapodott és gyakorlatias. Tanulási céljaik jórészüknél tudatosak és körülhatároltak. Tényleges előképzettségük és tanulási technikájuk színvonala is eltérő. A tanulási-tanítási folyamat
tervezésekor
figyelembe
kell
vennünk,
hogy
a
hallgatók
élet-
és
munkatapasztalatokkal rendelkeznek. Ezért meg kell oldani a művelődési anyag hozzákapcsolását a tanulók tapasztalati bázisához. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az új ismeretek feldolgozásának a feltételezhető tapasztalati bázisról kell kiindulnia. Lehetőség szerint a tananyag új fogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit és szabályait a tapasztalatokkal könnyen kapcsolatba hozható ismeretekkel érdemes bevezetni. Mivel a tapasztalati bázis sokféle, munkánkban is a differenciáltság, sokoldalú megközelítés kell, hogy domináljon. Mindez azonban nem eléggé hatásos, ha nem oldjuk meg a hallgatók megfelelő motiválását, nem sikerül öntevékenységüket elfogadhatóan irányítani, hiszen az esti formájú képzés eredményessége nagymértékben függ az egyéni, otthoni tanulástól. Mindezek figyelembevételével meg kívánjuk tartani a jelenlegi képzési formát a jövőben is, amely a következő felépítésű: 1* konzultációs órák; 2* évközi szóbeli ellenőrzés, 3* év végi vizsgák.
Azért tartottam szükségesnek a képzési struktúra ilyen részletes ismertetését, mert vezetői
programom
megszilárdítása.
45
alapvetése
ennek
megtartása,
további
fejlesztése,
2.4.6. Minőségirányítási munka 2003-ban hoztuk létre minőségirányítási programunkat. 5 fős csapat végzi a munkát, amelynek vezetője korábban Nyiri Lajosné igazgatóhelyettes volt, helyét Szabó Szidónia jelenlegi igazgatóhelyettes vette át. Tagjai: Kondor Borbála igazgatóhelyettes, Kanyóné Novák Éva, Kocsisné Gregus Mária és Törökné Pintér Katalin tanárok. Az iskola partnereinek számbavétele után meghatározták a velük kapcsolatos igényeket és elvárásokat. Minden
tanév
elején
munkatervet
készítenek,
amely
meghatározza
a
tevékenységüket. 2 évente szülői és tanári kérdőíveket tölttetnek ki hangulatfelmérés céljából. Az eredményeket táblázatok formájában értékelik, a tanulságot levonják, ez alapján jelölik meg az erősségeket, gyengeségeket, majd intézkedési tervet készítenek. Próbaképpen a tanárokkal önértékelő lapokat tölttetnek ki, amelyeket értékelnek. 2009 szeptemberétől megkezdődött a pedagógusok teljesítményének értékelése, amelynek a lépései a következők voltak: - Óralátogatási, ellenőrzési ütemtervet készítése hónapokra lebontva. - Az óralátogatási szempontsor elfogadtatása a kollégákkal. - Az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők és az IMIP tagjainak folyamatos óralátogatása, a pedagógusok teljesítményét értékelő lapok kitöltése, a tanári önértékelő lapok elkészítése. - A tanulók is értékelték a tanárokat (a kollégák választották ki azt az osztályt, amelyik értékelte a munkájukat). - A teljesítmény összegzése utáni konszenzus eredményének közlése a tanárokkal interjú formájában történt. Ekkor folyik annak megbeszélése, hogy melyek a kiváló és fejlesztendő területek, a munka javítására irányuló javaslatok megtétele.
46
- A csoport tagjai évente részt vesznek a kompetenciamérés lebonyolításában, az eredményeket táblázatokban rögzítik. - Lebonyolították az eddigi PISA-felméréseket. Minden tanév végén beszámolót készítenek a tantestületnek és a fenntartónak az elvégzett minőségirányítási munkáról.
2.4.7. Kapcsolatrendszer
Megnevezés Szülői szervezetekkel Pedagógiai szolgáltató intézményekkel Oktatási, szakmai szervezetekkel A felsőoktatás és kutatás intézményeivel Hasonló profilú hazai iskolákkal Az előző iskolafok intézményeivel Az iskola volt diákjaival Helyi vállalkozókkal, gazdálkodó szervezetekkel Közművelődési intézményekkel Külföldi magyar iskolával 2.4.8. Tárgyi feltételek
Nincsenek kapcsolataink
Megfelelő kapcsolatunk van
Intenzívebb kapcsolatok szükségesek
Az intézmény Fehérgyarmaton, a 640/2 hrsz. 10.153 m 2 nagyságú ingatlanon működik. A gimnázium eredeti épületét 1964 tavaszán adták át, 48 éve. Az elavult és korszerűtlen iskola helyébe egy modern, 21. századi intézményt álmodtunk meg, ehhez 47
kértük a fenntartó segítségét.
A sikeres közös pályázat során a címzett támogatást
megnyerve 2007 tavaszán elkezdődött az iskola felújítása és kibővítése, ami 2007. október 12-én fejeződött be, ekkor történt az épület ünnepélyes átadása. Az új épületkomplexum kielégíti az alapfeladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, összesen 3722 m2 alapterület áll rendelkezésre. A rekonstrukció eredményeként 8 osztályteremmel bővült az intézmény, amelyben jelenleg a következő helyiségek állnak rendelkezésre: - 17 osztályterem - 5 szaktanterem - könyvtár - aula (238 m2) - tornaterem (575 m2) - kiszolgáló helyiségek.
Készült egy modern természettudományi előadó, művészeti szaktanterem, szertár. A csoportbontáshoz négy tanterem áll rendelkezésre. Két számítástechnikai előadó segíti az informatika- és nyelvoktatást, a géppark a duplájára bővült. A testnevelés oktatásához egy 575 m 2-es tornaterem készült, amelyhez négy öltöző és 1 játékvezetői öltöző tartozik. A bővítés eredményeképpen a közösségi rendezvények lebonyolítását egy 238 m 2es aula (amelyhez 112 m2-es galéria tartozik) segíti. Az épület gépészetileg is megújult, a víz-, fűtés-, szennyvíz-, villanyhálózat teljesen kicserélődött.
A
nyílászárók
esztétikusak
és
hőszigeteltek.
Az
épület
külső
megjelenésében is változott a külső hőszigetelés és festés eredményeképpen, a lapos tetőt pedig Lindab-fedés váltotta fel. 48
Az épület informatikai hálózatának kialakítása a lehetőségekhez képest és az igényeinknek megfelelően történt. A tantermekben és irodákban mindenhol hozzáférhető internet, televízió, telefon csatlakozás van. A két számítástechnikai szaktanteremben és a munkahelyeken összesen 84 db számítógép áll rendelkezésre. 2007-ben az iskola új berendezéseket, bútorokat, felszereléseket kapott, rövid távon pótlásra nem szorul. Az épületben a mozgáskorlátozottak közlekedéséhez lift áll rendelkezésre. Az iskola közvetlen környezete is megújult, 36 parkolót alakítottak ki, ezért a zöld terület csökkent. A továbbiakban az udvar felújítása szükséges, mivel ez kimaradt a munkálatokból, a kerítés pótlása megtörtént. Jó szolgálatot tesz az iskolának a multimédiás videó stúdió, amely a médiaoktatáshoz is korszerű eszközöket biztosít. 2011-ben iskolánk 8 digitális táblával és az azokhoz tartozó projektorokkal gazdagodott, melyet pedagógusaink szívesen, napi rendszerességgel használnak oktató munkájuk során. A pátyodi telephelyünkön saját eszközállománnyal nem rendelkezünk. Az oktatáshoz szükséges helyiségeket és berendezéseket béreljük. Az előző fenntartó Megyei Önkormányzat rendelkezésünkre bocsátott egy 9 személyes mikrobuszt, hogy a fehérgyarmati és pátyodi telephely közötti közlekedést olcsóbban és biztonságosabban oldjuk meg. A tárgyi feltételek területén rövid, illetve középtávú célkitűzések: -
az épület állagának megőrzése (sajnos kisebb-nagyobb hibák már jelentkeznek – beázás, radiátorfolyás stb.);
49
a berendezések, felszerelések amortizációjának pótlása;
-
az informatikai eszközök műszaki színvonalának aktuális szinten tartása;
-
az udvar felújítása, sportpályák biztonságosabbá tétele, parkosítás, kerti bútorok építése;
-
önálló garázs és raktár építése;
-
biztonsági és vagyonvédelmi rendszer teljes körű kiépítése és fejlesztése;
-
beléptető rendszer kialakítása;
-
tanuszoda létesítése (távlati cél, városi egyeztetés után).
2.4.9. A pénzügyi terület A gazdasági részleget a gazdasági koordinátor képviseli. Az elmúlt évben gazdasági önállóságunk megszűnt, azt a Megyei Önkormányzat keretein belül létrehozott Gazdasági Igazgatóság vette át, jelenleg pedig a Megyei Intézményfenntartó Központhoz tartozunk. Intézményünk eddig is takarékosan és gazdaságosan működött, az iskolavezetés minden lehetőséget megragadott a kiadások ésszerű csökkentése és a bevételek növelése érdekében. Szemléletesen ábrázolja ezt a Seszták Oszkár elnök úr által készített táblázat, mely megtalálható
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye honlapján. A melléklet
alapján elmondható, hogy a Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények közül iskolánk
igényelte
a
legkevesebb
fenntartói
támogatást,
gazdálkodott
–
lehetőségeihez mérten – a legtakarékosabban. Célom, hogy a gazdálkodás területén a jövőben is eredményesen, hatékonyan működjek együtt a fenntartóval.
Az elmúlt időszakban az éves költségvetések tervezésénél és végrehajtásánál az alábbi szempontokat érvényesítettem: - Alapító okiratban foglalt feladatok ellátását. 50
- Az aktuális évi költségvetési törvény előírásait. - A fenntartó gazdálkodásra és vagyonkezelésre vonatkozó iránymutatásait. -
Az
előzetes
költségvetési
tárgyaláson
megadott
intézményi
költségvetési
keretszámait. - Munka- és balesetvédelmi szempontokat. - Takarékossági és célszerűségi szempontokat. - Az éves munkatervben foglaltakat. - Az előző évek fenntartói intézkedéseinek a tapasztalatait. - A Közalkalmazotti Tanács véleményét.
Gazdálkodásunk elmúlt öt évének adatait, fő számait elemezve megállapítható, hogy a költségvetési keretszámokon belül gazdálkodtunk, ez a fenti szempontok következetes érvényesítésének az eredménye. Szükség esetén a takarékossági és egyéb megszorító intézkedések meghozatalát munkatársaimmal végrehajtottuk, amennyiben a probléma megoldása meghaladta lehetőségeinket, akkor a fenntartó segítségét kértük. A személyi juttatások feladat- és időarányosan kerültek felhasználásra. Több esetben eredményesen pályáztunk a helyi Munkaügyi Központnál foglalkoztatási támogatásra. Dologi kiadásaink jelentős részben az épület fenntartására koncentrálódnak.
A
legnagyobb teher az épület fűtése, amely egy korábbi előnytelen szerződésből ered, ezt többször jeleztük a fenntartónak. Úgy tűnik, ez a probléma ebben az évben megoldódik, az említett szerződés lejárása következtében. Az elmúlt évek költségvetési főösszegei emelkedést mutatnak, azonban az inflációs hatást és megnövekedett feladatok ellátását bekalkulálva a rendelkezésre álló költségvetési összeg reálértéke szinten maradt vagy kis mértékben csökkent.
51
Az intézményben minden évben tartott a fenntartó ellenőrzést, amely egy esetben sem tartalmazott elmarasztaló megállapítást. Az ellenőrzések segítették és hatékonyabbá tették a következő időszakban a feladatok ellátását. Szakhatósági ellenőrzések is voltak, hiányosságot nem tártak fel. A fentiek mellett független belső ellenőrzés is működik.
3. Fejlesztési elképzelések
3.1 Alapvetés A fentiek alapján a Deák Ferenc Gimnázium leendő igazgatójának nagyon sokféle, szerteágazó, bizonyos szempontból könnyebb, de egyszerre nehezebb feladat elé kell néznie az elkövetkezendő időszakban. Segítséget jelent a vezetői program elkészítéséhez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 109/2008.(IX.11.) határozata a 2008-2014 közötti időszakra szóló Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei
Közoktatás
Feladat
ellátási,
Intézményhálózat
Működtetési és Fejlesztési Terv elfogadásáról is. Bízom abban, hogy elképzeléseim egybeesnek az ettől az évtől megváltozott fenntartói igényekkel, elvárásokkal is, hiszen intézményünknek továbbra is ebbe a rendszerbe kell beilleszkednie. A helyzetelemzés alapján úgy tűnik, ahhoz, hogy a Deák Ferenc Gimnázium a jövőben is sikeresen feleljen meg az általa megfogalmazott s a gyerekek érdekeit szolgáló céloknak, meg kell őriznie haladó hagyományait, de előre kell lépnie az úton, fel kell vállalnia az új kor kihívásait. Az ezzel kapcsolatos kérdések, úgy tűnik, három fő téma köré csoportosulnak, az ezekre adott válasz képezi jelen program alapját is. Számomra az elkövetkező időszak legkiemeltebb területei a következők:
52
1. Az intézmény stabil helyzetének megőrzése /vezetői struktúra, képzési rendszer, helyünk a szűkebb és tágabb környezetben, a városban, a megyében, az országos és megyei oktatási koncepcióban, megfelelés a szűkebb és tágabb környezet kihívásainak /. Az ide tartozó problematika jellegzetessége, hogy nagy súllyal vannak jelen az iskolától független, objektív elemek. 2. A tantestületi nemzedékváltás kezelése /a vezetés stabilizálása, a tantestület magas szintű szakmai kvalifikációjának megőrzése, feladatokhoz való alakítása, a felhígulás megakadályozása, a pályakezdők megfelelő segítése/. 3. A magas szintű szakmai munkát megalapozó, a Nemzeti Tanterven alapuló helyi tanterv kidolgozása, megfelelő anyagi-tárgyi feltételek biztosítása /épület, taneszközök stb. /.
3. 2. Az igazgató személye Úgy gondolom, ahhoz, hogy a fenti feladatokkal megbirkózzon egy iskolai vezető, el kell gondolkodnia azon, hogyan is lát hozzá nehéz, de nemes feladatához, mi az, ami vezetői munkáját meghatározza, amit alapnak tekint. „Kutassuk ki és találjuk meg azt a módot, amellyel a tanítók kevesebb munkája mellett a diákok mégis többet tanulnak: az iskolákban kevesebb legyen a zúgolódás, undor és hiábavaló küszködés, annál több a szabad idő, az öröm és a szilárd előrehaladás …” írta J. A. Comenius, a nagy didakta. Így képzelem el én azt az utat, amin haladni próbálok vezetőként. Növelni a tanítás – tanulás folyamatának hatékonyságát, de úgy, hogy ne emelkedjenek se a tanulók, sem pedig az agyongyötört, végletekig elcsigázott pedagógusok leterheltsége. Ennek eszköze – megítélésem szerint a rend: világos értékrend, egyértelmű követelmények, alkotó légkör az iskola valamennyi polgára számára. Vonatkozik ez az igazgató munkájára 53
is: A vezető egyik fontos személyiségjegye kell, hogy legyen a kiszámíthatóság. Az, hogy tettei összhangban legyenek szavaival. Kiszámíthatósága iránytűként működik a folyton alakuló emberi viszonylatokban. Különösen fontos ez a már említett átalakuló, újonnan szerveződő tantestület esetében. S elengedhetetlen az, hogy a vezetőt munkatársai az addigi
tapasztalatai,
tevékenysége
alapján
ismerjék,
elfogadják.
Nem véletlenül
hangoztatják, hogy abból válhat jó vezető, aki az iskolai élet valamennyi területét megtapasztalta, személyesen élte át azok örömét, bánatát, gondjait, problémáit. Vezetői munkájában
önállónak
és
határozottnak
kell
lennie,
mert
a
határozottság
a
kiegyensúlyozott, magabiztos iskolai légkör legfőbb biztosítéka. Úgy vélem, az iskolai élet valamennyi területén alapos tapasztalatokkal rendelkezem, voltam szaktanár, osztályfőnök, munkaközösség-vezető, diákönkörmányzat munkáját segítő pedagógus, igazgatóhelyettes, igazgató, érettségi vizsga szervező és elnök, tanítottam nappali és levelező-, esti tagozaton. A Deák Ferenc Gimnázium tantestülete mindig is értékek hordozója volt. Úgy kell tevékenykednem, hogy ezeket továbbra is megőrizzem. Az iskola belső életét úgy kell irányítani, hogy a meglévő feszültségek a nehéz és /remélhetőleg csak átmenetileg / nehezedő helyzet ellenére oldódjanak. Meg kell tartani a jó munkafegyelmet, a gyermekközpontúságot, az egységes nevelői eljárásokra való törekvést, s lehetőség szerint javítani a hangulatot, közérzetet. Ehhez az is szükséges, hogy a pedagógusok a társadalomban elfoglalhassák az őket megillető helyet, biztosítani lehessen a tartósan jó munkát végző nevelők erkölcsi és anyagi elismerését. Úgy gondolom, a minőségi munka elismerésekor (ha van rá lehetőség) nem az álszemérmes egyenlősdinek kell érvényesülnie, kiemelten kell elismerni a többletmunkát végzőket: osztályfőnököket / természetesen nem automatikusan, hanem a végzett munka minősége alapján /, munkaközösség-vezetőket, 54
a
versenyekre
való
felkészítésben,
pályáztatásban
élenjárókat, az intézmény hírnevének öregbítőit, az iskolai közélet aktív résztvevőit. Ennek eszköze lehet az új pedagógus életpályamodell. Az igazgató a rábízott néhány száz diák, pedagógus és egyéb dolgozó munkáját irányítja, és felel a helyzetükért. Legfontosabb személyiségvonásaiban tehát az empátiának is meg kell jelennie, az emberi kapcsolatok iránt is fogékonynak kell lennie. Éppen ezért nagyon fontos az igazgatói munka során a türelem, emberszeretet, a mások iránti kíváncsiság és nyitottság, az empátia, a derű, az optimizmus, a bizalom, a tapintat, az őszinteség. Természetesen ezen tulajdonságok minden ember személyiségében váltakozó mértékben vannak jelen, de annak, aki vezető akar lenni, ilyen szerepre vállalkozik, igyekeznie kell, hogy elkerüljön bármilyen szélsőséges magatartást. Az igazgatónak tudnia kell eléggé keménynek lenni önmagával szemben: tudnia kell saját emberi gyengeségein – alkalmi rosszkedvén, ellenszenvén, haragján – úrrá lenni. S ez nem mond ellent annak, hogy ugyanakkor vállalja nyíltan / de nem túlhangsúlyozva / saját egyéniségét. Hiszen az emberi kapcsolatok hálózatát csak emberarcúan lehet finoman kézben tartani. Elengedhetetlen tehát a legfontosabb feltétel: önmagam ismerete és saját személyemmel való bánni és hatni tudás. Nekem is nagy segítséget jelentettek a Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében folytatott tréningek, melyek komoly felkészítést jelentettek vezetői munkámra. Úgy gondolom, egy igazgató számára, aki közvetlenül irányítja a pedagógusok munkáját, elengedhetetlenül szükséges az alapos szakismeret, mely az iskolavezetés szakmaiságának alapját jelenti. Ennek alapja az állandóan gyarapítandó általános műveltség, tájékozottnak kell lennie a szellemi élet meghatározó történéseiben. Ezen kívül, mivel az igazgató elsősorban pedagógiai vezető, általános didaktikai, pszichológiai,
55
neveléstörténeti, neveléselméleti, szakmódszertani, pedagógiai ismeretei meg kell, hogy haladják az átlagos tanárét. A
pedagógiai
szakirodalom
rendszeres
nyomon
követése
az
önképzés
legmegfelelőbb forrása lehet. Úgy érzem, éreztem, ezeken a területeken van tanulnivalóm, s vezetői munkám elméleti meglapozása érdekében végeztem el a közoktatási vezetői szakot az első induló évfolyamban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol a fenti ismereteket olyan neves szakemberektől sajátíthattam el, mint dr. Hoffmann Rózsa, dr. Polonkai Mária, dr. Kovács Zoltán. A motiváltság, motiváció elengedhetetlen a vezetői pozíció betölteni kívánó ember jellemvonásai között. Nagy segítséget nyújtottak kezdő és gyakorló vezetők számára az eddigi fenntartó Önkormányzati Hivatal szakosztályának szervezésében működő igazgatói szakmai fórumok, ahol egységes megítélésre juthatunk a mindennapi munka eljárásaival kapcsolatosan, a törvényi előírások terén. Remélem, hasonló jellegű segítségre a jövőben is számíthatunk. Hasznosak a Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbképző Központ által szervezett tanfolyamok, melyeken eddig is igyekeztem részt venni, s a jövőben is igénybe kívánom venni segítségüket vezetői munkám során. Eddig is nagy segítséget kaptam tőlük vezetéselméleti és szervezési ismeretek terén, ami az igazgató számára elengedhetetlen, hiszen az előbbi a vezetés tudatos voltát, míg utóbbi a szervezet működésének gördülékenységét biztosítja. Mindehhez társult napjainkra az informatika, amelynek ismerete és alkalmazása a XXI. században nélkülözhetetlen. Úgy érzem, ezen a területen
minden
felkészültséggel
tőlem
telhetőt
rendelkezem
megtettem
az
szövegszerkesztés,
előrelépés
érdekében,
táblázatkezelés
és
alapos internet
felhasználása területén, a számítógép mindennapi munkám része, az iskola e-mail levelezését is én bonyolítom. A SZÜV megbízásából szövegszerkesztői és internet kezelői tanfolyamokat vezettem kollégáim részére. 56
Egyik legnehezebb feladata az igazgatónak abból adódik, hogy az iskola nem csak nevelési – oktatási intézmény, hanem mint tanügyigazgatás alapvető egysége, HIVATAL is.
Az igazgatónak – mint hivatalvezetőnek – szüksége van tehát bizonyos jogi,
közgazdasági és közigazgatási tudásra. Ismernie kell a legfontosabb törvényeket, különösen
naprakészen,
részletesen
az
oktatásügyre
vonatkozókat.
Alaposan
tájékozottnak kell lennie az iskola életét érintő egyéb jogszabályok terén. Talán olyan időszak következik, amikor megszűnik a kuszaság, a jogszabályokban többször felfedezhető ellentmondások, a kiszámíthatatlanság. Világos és egyértelmű szabályozásra van szükség az eredményes, hatékony munkához. Komoly előrelépést jelenthet az új érettségi vizsgaszabályzat és a Köznevelési törvény hatályba lépése. A fentebb elmondottak alapján tehát, ha megpróbálom megfogalmazni, milyen igazgató is kívánok, próbálok lenni, milyen a jó igazgató, nem könnyű válaszolni. Törekedni kell, törekszem, hogy az elvárásoknak megfeleljek, s úgy gondolom, hogy ez teljes embert, maximális energiát követel attól, aki ilyen feladatra vállalkozik. Sok lemondást kíván a vezetőtől személyes, családi élet terén, hiszen ez a feladat nem szorítható időkorlátok közé. Másrészt az igazgató, aki a pedagógusok vezetője, állandó bizonyítási kényszerben van. Egészséges tekintélyt kell szereznie, s a tekintély alapja /persze csak ott, ahol az értékítéletek nem torzultak el / nem más, mint a tanári munka sikere. Éppen ezért az igazgató legyen szakmailag kiváló, jó és eredményes tanár, hogy korábbi vagy aktuális oktató – nevelő munkája elismertté tegye kollégái előtt. Ez egyfajta biztonságérzetet ad számára, ami a nyugodt, jó hangulatú, kiegyensúlyozott munkavégzés alapja.
57
3. 3. Alapvető célok Ha a fent elmondottak alapján ismételten megbízást kapok a Deák Ferenc Gimnázium igazgatói
tisztségének
betöltésére,
a
következőket
szeretném
megvalósítani
/természetesen szinkronizálva az intézmény pedagógiai programjával/: A Deák Ferenc Gimnázium – mint gyermekeket nevelő, képző, közszolgálatot ellátó intézmény – egyszerre több funkciót valósít meg. Ezek a feladatok, melyek több irányból hárulnak ránk, alapvetően meghatározzák azokat a célokat, melyeket az iskola maga elé tűz. Meghatározásuk során figyelembe kell venni a külső és belső környezeti tényezőket, s azok elvárásai között – a pedagógiai szempontok alapján feldolgozva – világos, pontos prioritási rendet kialakítani. Rögzíteni kell, mi az iskola alapfeladata, melyek kiemelt céljai, s emellett milyen reálisan megvalósítható elképzeléseket tűzhetünk magunk elé. 1. Az elkövetkezendő időszakban, a program megvalósítása során különösen fontosnak tartom, hogy az intézmény a jelenlegi iskolaszerkezet megtartásával – a tantestület kérésének megfelelően és a fenntartó
döntései alapján – működjön. Úgy
vélem, ez megfelel az érvényes megyei közoktatási koncepciónak is, s ily módon számíthatunk a fenntartói támogatására. 2. Iskolánk rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a nyelvoktatás és a belügyi rendészeti képzés regionális bázisává váljunk. A környezeti igényeket figyelembe véve ezek mellé kívánjuk elfogadtatni a szülőkkel, diákokkal az emelt szintű természettudományi képzést. Bevezetése óta az érdeklődés nő iránta, a személyi feltételek mellé azonban elengedhetetlen a tárgyi feltételek (szertár, szemléltető eszközök) biztosítása is. Ezeknek a területeknek a fejlesztése eddig is kiemelt fontosságú volt számunkra, s ilyen irányú munkánkat segítik a jelenlegi kormányzat felsőoktatásra vonatkozó elképzelései is. A fenti törekvéseknek eddig is voltak tanújelei: nyelvi versenyek 58
rendezése, tanfolyamok szervezése, közép- és általános iskolák közötti szakmai, vezetői, minőségirányítási tevékenységgel kapcsolatos együttműködés. A Deák Ferenc Gimnázium, mint neve is elárulja, olyan érték- és kultúraközvetítő nevelő intézmény, amely a gyermek érdekeit szem előtt tartva pedagógiailag szükséges szolgáltató funkciókat is betölt. Feladata: az értékelvű nevelés a családdal együttműködve és azt segítve, valamint a műveltség alapjainak elsajátíttatása; Célja: a test, a lélek és a szellem arányos fejlesztésével a személyiség és a közösségek harmóniájának elősegítése. Azaz: 1. Az általános műveltségig eljuttatni az itt tanuló gyerekeket; 2. A továbbtanulásra felkészíteni a tanulókat; 3. Kiemelt tehetséggondozás, a hátrányok csökkentése; 4. A társadalmi beilleszkedés segítése, a szocializáció; 5. Motivált tanulási környezet kialakítása; 6. A tehetséges tanulók felkutatása, számukra versenylehetőség biztosítása; 7. Alkalmazható idegennyelv-tudás megszerzése; 8. Korszerű informatikai műveltség biztosítása; 9. Nemzeti kultúránk örökségének megismerése; 10. A tanulók környezettudatosságra és egészséges életmódra nevelése; 11. Az intézmény múltjának, hagyományainak és szellemiségének megőrzése, ápolása.
Kiemelt értékeink: erkölcs, rend, tudás, igazságosság, szabadság, minden hátrányos megkülönböztetés elvetése, a „mindenkinek igényei, képességei és törekvései szerint” elv. Törekvésünk: Egyensúlyt teremteni a hagyományok és a folytonos megújulás között. 59
A munkánknak az ember áll a középpontjában: a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő, akiknek kötelességeik és jogaik egységet alkotnak. A fenti alapelvek azonban csak akkor érvényesülhetnek, ha azokkal az iskola használóinak többsége azonosul, a célokat csak akkor érhetjük el, ha azokat a többségük magáévá teszi, és munkájával elősegíti.
A fentiekből következően a Deák Ferenc Gimnázium a jövőben is fenn kívánja tartani jelenlegi képzési rendszerét, oktatási struktúráját, s rugalmas választ kíván adni a kor kihívásaira, az oktatás tartalmi korszerűsítésének folyamatára. Kívánatos cél az iskolaszerkezetben végbemenő változások nyugvópontra juttatása, a nevelés és oktatás összhangjának erősítése. Az iskola az esélyteremtés, a felemelkedés eszköze kell, hogy legyen.
3. 4. Képzési szerkezet Négyéves képzési forma A makrokörnyezeti tényezők közül kiemelkedő a társadalmi igény, elvárás az elkövetkezendő nemzedék oktatásának kiterjesztésére, az érettségizők számarányának emelésére. Ennek az aránynak a jövőben a jelenlegi 60-70 %-ról 80 – 90 %-ra kell emelkednie (amit iskolánk már jórészt el is ért). Ebből fakadó feladatunk, hogy a hozzánk jelentkező, 8. évfolyamot elvégzett tanulóknak lehetőséget biztosítunk a továbbhaladásra. Szintén ilyen irányú motivációt kapunk a mikrokörnyezettől is. Településünk jellege, a térségben működő általános iskolák szükségessé teszik, hogy a képzés folyamatos legyen, ne kelljen a helyi gyerekeknek távolabbi településre kényszerülniük, ha középfokon akarják tanulmányaikat folytatni. Ilyen módon megfelelünk a térségi oktatáspolitikai elképzeléseknek is. Indokolják ennek a formának a létjogosultságát az 60
eddigi eredmények is, melyek növelték az iskola presztízsét: szilárddá tették helyét városunkban, térségünkben. A szubjektív pedagógiai feltételek, a tanárok felkészültsége, aspirációi, az iskola légköre szintén megfelelő alapot nyújt a 9 – 13. évfolyam működtetéséhez. Feladatunk: tovább bővíteni a beiskolázást a városból, erre jó példák az elmúlt évek jelentkezései is. Beiskolázási gondjaink jelenleg nincsenek – az osztályaink magas létszámokkal működnek. A 2004/2005-ös tanévtől – a fenntartó jóváhagyásával – nyelvi előkészítő évfolyam beindítását határozta el a tantestület, az előzetes érdeklődés azóta is nagy iránta. Kezdeti félelmeink (más intézmények tapasztalatait látva) oldódtak, azonban a német és angol csoport iránti érdeklődés – mint országosan is megfigyelhető – nem azonos, az utóbbi javára billen a mérleg nyelve. Célom a két csoport közötti aránytalanság megszüntetése, a két nyelv kiegyensúlyozottságának megteremtése. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai a következők: •
a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást,
•
a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír,
•
megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon, és mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon,
•
a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát,
61
•
a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt,
•
a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.
Az első NYEK-es osztályok tanulói már befejezték tanulmányaikat iskolánkban, s igazolták az ehhez a képzési formához fűzött reményeket. Nyelvszakos tanárellátottságunk magas szintű oktatást biztosít német és angol nyelvből egyaránt. A két említett mellett megvannak a feltételeink a francia és orosz nyelv oktatásához is. Sajnos, az utóbbi időben az oroszt és a franciát egyáltalán nem választják, pedig térségünkben volna jelentősége gazdasági, kereskedelmi és egyéb területeken e nyelvek ismeretének. Érdekes módon ma már a Rendőrség is megváltoztatta a nyelvtanítással kapcsolatos álláspontját, nem kéri az orosz oktatását. Kínálatunkban a jövőben is szerepeltetjük az összes nyelvet, s a rendelkezésünkre álló eszközökkel próbáljuk tanulóink érdeklődését, figyelmét felhívni fontosságukra.
Nyolcosztályos képzés Harmadik iránya képzésünknek a nyolcosztályos képzési forma, melyet a negyedik évfolyamot végzett, tehetséges tanulók számára szervezünk. A nyolcosztályos képzés a korai tehetséggondozás egyik lehetséges formája. A korábbi időszakban azért ragaszkodtunk ehhez a képzési formához, mert a hozzánk jelentkező gyerekek nagyon vegyes, de egyre magasabb felkészültséggel érkeztek hozzánk. Erre is válasz a nyolcosztályos képzés, és meghatározó fontosságú az első két év alapozó, egységes szintre hozó tevékenysége. Ez az iskolatípus, mint ahogyan neve is mutatja, gimnázium az első naptól kezdve. Vagyis a szellemi életre, az értelmiségi pályákra, továbbtanulásra készíti fel tanítványait. A 62
Deák Ferenc Gimnázium ezen felül is kiemelt fontosságot tulajdonít a nyelvtanulásnak, mint a felsőfokú tanulmányok elengedhetetlen részének. Jelenleg már megvannak a feltételek, hogy az előbbiek mellett – hallgatva a kor szavára – az informatika is fontos szerepet kapjon programunkban. A nyolcosztályos gimnáziumban tehát minden azt szolgálja, hogy a diákok 18 éves korukra sokoldalúan művelt emberekké váljanak, és készek legyenek a felsőfokú tanulmányaik megkezdésére. A nyolcosztályos gimnáziumi formát ajánljuk tehát azoknak a gyerekeknek, -
akik szívesen és örömmel tanulnak, kíváncsiak a világ dolgaira, sok minden érdekli őket, szeretnek olvasni;
-
akik a tanulásban és mindenféle iskolai munkavégzésükben önállóak;
-
akik társaiknál rendszerint ügyesebbek, gyorsabbak, eredményesebbek;
-
akik jó képességeiket jó osztályzatokkal is bizonyították;
-
akiknek nem okoz lelki megrázkódtatást tízéves korukban megválni osztálytársaiktól.
Felnőttoktatás A Deák Ferenc Gimnáziumban és pátyodi telephelyünkön jelenleg a felnőttoktatás az esti tagozaton folyik. Ide azok jelentkezhetnek, akik addigi tanulmányaikat érettségi vizsgával szeretnék zárni. A képzés esti rendszerű, heti három napon tartunk foglalkozásokat. A jövőben is meg kívánjuk adni a lehetőséget a felnőttek számára, hogy pótlólagos tanulmányokat folytatva iskolánkban érettségi bizonyítványt szerezhessenek. Megnőtt, megnőhet a jelentősége ennek korunkban, hiszen a környezet, a világ egyre képzettebb
63
munkaerőt igényel. Sok szakmának már ma is előfeltétele az érettségi, de amelyiknél nem, a munkaadók ott is elvárják az általános műveltség meglétét. Céljaink ebben a képzési formában alapvetően nem változnak. Az iskolai rendszerű továbbtanulás lehetőségét kívánjuk biztosítani azok számára, akik munka mellett /munkanélküliként / kívánják tanulmányaikat folytatni és befejezni. Segítséget nyújtunk abban, hogy a korszerű általános műveltség még szélesebb társadalmi rétegek birtokába kerüljön, így újabb rétegek kapcsolódhassanak be az iskola elvégzése utáni szakmai átképzés és továbbképzés programjaiba. A felnőttoktatás a jövőben is korszerű általános műveltséget nyújt az itt tanulók számára. Létjogosultságát tovább növelheti az új Köznevelési törvény szakmai képzésre vonatkozó tervezete.
Összegzés A Deák Ferenc Gimnázium tehát a jövőben nappali tagozaton három osztályt kíván indítani a következők szerint: -
1 emelt szintű idegen nyelvi osztályt /német – angol / nyelvi előkészítő évfolyammal;
-
1 általános tantervű osztályt /a belügyi rendészeti csoport mellett emelt szintű természettudományi képzés/;
-
1 nyolcosztályos gimnáziumi osztályt /emelt szintű nyelvi- és informatikai képzéssel /.
Felnőttoktatási tagozaton: - 2 osztály évfolyamonként a két telephelyen esti képzési formában.
64
3. 5. Tartalmi munka Legfőbb
törekvésünk
személyiségének
az
a
tudatos,
európai
tervszerű
normáknak
nevelőmunka,
megfelelő,
egyoldalú
tanulóink világnézeti
elkötelezettségtől mentes sokoldalú formálása. Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása. Különösen fontos ez a tehetséggondozás területén. Eddigi sikereinket
/nagyarányú
felsőfokú
továbbtanulás
–
külföldi
egyetemeken
is,
versenyeredmények, eredmények kultúrában, sportban stb. / meg kívánjuk őrizni, hírnevünket tovább szeretnénk öregbíteni. Kezdetektől fontosnak tartottuk iskolánkban az értékek közvetítését. A kiemelt értékek, melyeket közvetíteni kívánunk: -
a biológiai lét értékei – az élet tisztelete, az egészség értéke stb.
-
a humanizált világkép értékei – hazaszeretet, tisztelet, kötelességtudat stb.
-
a társadalmi eredményesség értékei – tanulás, kreativitás stb.
-
a társas kapcsolatok értékei – tolerancia, szolidaritás stb.
-
az „én” harmóniájának értékei – önismeret, önművelés stb.
Az iskola mint az élet mikrokozmosza megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikákat.
Különösen
fontosnak
tekintjük
ebből
a
szempontból
az
iskolai
diákönkormányzat működését, mely keretében az iskola „polgárai”, tanulók és tanárok együttesen gyakorolják az őket megillető jogokat, tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat. Célunk
olyan
tanulók
kibocsátása,
akik
képesek
felelősségteljes
gondolkodására, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemei a demokratikus
65
attitűdök kialakulásának. Fontos feladatunk az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvésünk a személyiség fejlesztése.
Iskolánk
követelményközpontú
gyermekközpontú program
az
alapkoncepciója általános
és
műveltség
az
arra
épülő
megszerzéséhez,
továbbtanuláshoz szükséges tanulói készségek és jártasságok fejlesztését szolgálja. Az életben használható ismereteket kell adnunk és megalapoznunk iskolánkban, hiszen a körülöttünk zajló események, jelenségek erre sarkallnak bennünket. Valamennyi tárgynak feladata kézzelfoghatóvá tenni a tanulási technikákat. A program fontos feladata az egészséges életmódra nevelés erősítése, mely nem egy-egy tantárgy (esetünkben biológia, testnevelés, életvitel) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Különös figyelmet kívánunk fordítani az egészségromboló káros szenvedélyekre (dohányzás, alkohol, drog), valamint a preventív magatartási formák kialakítására, különösen a táplálkozás és a nemi élet terén. Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában a „gondolkodj és cselekedj felelősen” elveknek megfelelően támogatjuk a tanulói folyamatokra és tevékenységekre épülő, az iskola egész képzési rendszerét átfogó környezeti nevelést, amely a globális látásmód kialakulásának eszköze. A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi olyan állampolgárok nevelését, akik felelősen vesznek részt a közügyeinek intézésében, és óvják, ápolják környezetünket. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemzőit! Ismerjék a kiemelkedő magyar államférfiakat, tudósokat, feltalálókat, művészeket, sportolókat és azok munkásságát! 66
Legyenek jól tájékozottak a hazai földrajzban, irodalomban, történelemben! Használják lakóhelyük szokásait, tudják felismerni értékeiket! Fontosnak tartjuk, hogy környezetünk szerves részévé váljunk, abba minél jobban beépüljünk. Ennek megfelelően igyekszünk tartalmas kapcsolatokat kiépíteni a város és a vonzáskörzet intézményeivel, pedagógiai műhelyeivel. Szoros kapcsolatban állunk a megyei Kormányhivatal illetékes szerveivel, a megyei önkormányzattal, a városunk vezetőivel. Kollegiális kapcsolatra törekszünk a kollégiummal, ami eddig - s reméljük a jövőben is – eredményesnek bizonyult. Mindig törekedtünk s az elkövetkező időszakban is törekedni fogunk az általános iskolákkal való együttműködésre. Rendszeres kapcsolatot kívánunk fenntartani a helyi és regionális sajtóval, s ezt a kapcsolatot iskolánk megismertetésére, a rólunk kialakított kép árnyalására, elmélyítésére szeretnénk felhasználni. Létünk, munkánk eredményessége, elismertsége nagyban függ attól a környezettől, annak véleményétől, melyben dolgozunk, élünk. A szülők, az itt élő emberek, a fenntartó joggal várja el, hogy megfeleljünk az általuk támasztott igényeknek. Ahhoz azonban, hogy tevékenységünk hosszú távon magas szinten maradjon, eredményeinket megőrizhessük, megfelelő körülményekre is szükség van. Szilárd elhatározásunk, hogy ezeket meg is teremtjük, hogy a jövő nemzedék eddigi eredményeihez méltó körülmények között dolgozhasson, tanulhasson. A fenti elképzelésekhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekre van szükség, vegyük most sorra ezeket!
67
3. 6. Személyi feltételek: Az iskola vezetési struktúrája jelenleg a következő: 1 igazgató 2 igazgatóhelyettes 1 gazdasági koordinátor 1 telephelyvezető 4 munkaközösség – vezető Az egyszemélyi felelősség tiszteletben tartása mellett a vezetői, döntés előkészítői felelősséget meg kell osztani másokkal, különböző vezetői szintek létrehozásával. Az iskola szűkebb vezetésének tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági koordinátor. Heti rendszerességgel és szükség szerint megbeszélik a napi feladatokat, elsőként foglalnak állást a fontosabb kérdésekben, kölcsönösen tájékoztatják egymást saját munkaterületük helyzetéről. Havonta, illetve szükség szerint ülésezik a tágabb iskolavezetés, tagjai a szűkebb vezetésen kívül a munkaközösség-vezetők és az érdekvédelmi szervezetek képviselői. Stratégiai kérdésekben foglalnak állást, de a megbeszéléseken szóba kerülhet az iskolai élet minden eseménye. Ez a döntés előkészítés egyik legfontosabb fóruma. A megfelelő előkészítés után biztosítani kell, hogy a tantestület jogosítványai a jogszabályi előírásoknak megfelelően érvényesüljenek. Jelenleg a felnőttoktatás tagozatvezetői feladatait is az egyik igazgatóhelyettes látja el, erre külön státusz nincs. A munkaközösségek számának adminisztratív korlátozását nem tartanám helyesnek, mert azok nem hatalmi szóval jöttek létre, hanem önszerveződés útján, számuk a tantestület összetételétől is függ. Az életképtelen, magának
feladatot
nem
találó
munkaközösségek
maguktól
megszűntek,
vagy
megszüntettük őket. Ebbe kívülről, felülről beavatkozni nem szerencsés, mert a jól
68
tevékenykedő munkaközösségek az iskola eredményes szakmai munkájának fontos alapfeltételei. A Deák Ferenc Gimnáziumban jelenleg négy munkaközösség tevékenykedik: -
természettudományi,
-
társadalomtudományi,
-
idegen nyelvi,
-
osztályfőnöki.
A munkaközösség-vezetők személye az igazgatóváltással összefügg, hiszen újraválasztásra kerülnek a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint. Hasznosnak
tartanám,
ha
a
belügyi
rendészeti
oktatás
összefogására,
koordinációjára egy tagozatvezetői funkciót hozhatnánk létre. Az ezzel összekapcsolódó munka nagyon sokirányú, az iskolán kívüli oktatókkal való kapcsolattartás bonyolult. A versenyek, gyakorlati képzés, továbbképzéseken való részvétel nagy tehertételt jelentenek az ezt a munkát végző kolléga számára. Nevelőtestület: A pedagógus példamutató személyiségével az oktatási rendszer első számú működtetője, a gyermekek (diákok) mellett legfontosabb szereplője, akit megilletnek az ehhez szükséges anyagi és morális társadalmi létfeltételek. A Deák Ferenc Gimnázium nevelőtestülete az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó
szerve.
Jogosítványait,
feladatait
törvényi
előírások
és
belső
dokumentumok szabályozzák. Az iskola pedagógiai gyakorlata a nevelőtestület aktivitására épít, a kötelező tanórán túli feladatok jó része öntevékeny vállalás útján teljesül.
69
Az iskola fontos feladatának tekinti az emberi tényezők kedvező alakítását. Csak a nyugodt légkörben dolgozó, helyzetével megelégedett pedagógus képes maradéktalanul a minőségi munkavégzésre koncentrálni. A színvonalas nevelő-oktató munka legfőbb tartalékának az emberi tényezőket tartom. Fontosnak ítélem az iskola céljaival, érdekeivel egybeeső tanári önmegvalósítási szándékok ösztönzését, s törekszem elkerülni az erőn felüli teljesítménykényszert és a tartós stresszhatásokat. Munkaszervezetünket a gyakorlati szükségszerűségnek, s a pedagógusok érdeklődésének és képességeinek figyelembevételével alakítjuk. A döntéselőkészítés folyamatába a nevelőtestület minden tagját be kell vonni. A kedvező iskolai klíma alapjának az egyén sikerességét, a munkahelyi azonosságtudatot és a dolgozók – a közös siker érdekében végzett – együttműködését tartom. Az iskola elvárásai a pedagógusaival szemben: -
biztos szakmai tudás,
-
sikerorientáltság,
-
a végzett munkával megszerzett tekintély,
-
példamutatás és empátia,
-
kapcsolat az iskolai közösségekkel és más nevelési tényezőkkel,
-
együttműködési készség és összehangolt munkavégzés.
Meg kell őrizni a tantestületi egységet, hiszen ez az alapja a hatásos érdekérvényesítésnek, a megfelelő szintű szakmai munkának, a hatékony nevelési tevékenységnek.
70
3. 7. Kapcsolatrendszer Az iskolai élet, kapcsolatrendszer fontos eleme a fenntartóval való viszony, amiben a korrekt
kapcsolatokra
törekszünk.
Az
esetleges
nézetkülönbségek
feloldásának
indulatmentes, konszenzusra törekvő megoldását szorgalmazzuk, és a kölcsönös bizalom jegyében működünk együtt. Az ügyek iskolabarát megközelítését tapasztaltuk az eltelt rövid időszakban és várjuk a jövőben is, s továbbra is igényt tartunk az eddig kapott szakmai önállóságra. Érvényesülnie kell a fenntartói szándéknak, akaratnak, de úgy, hogy közben az iskola érdekei se szenvedjenek súlyos csorbát, hiszen mindannyian az itt élők érdekeit szolgáljuk. A fenntartó döntési joga azonban az iskola sorsával, létével kapcsolatosan megkérdőjelezhetetlen. Az iskola belső életének legfontosabb szereplője a diák, minden őérte van. Biztosítani kell számukra azt, amiért idejöttek: a tanulás feltételeit, követelni tőlük tudást, fegyelmet. Ugyanakkor arra kell törekedni, hogy otthon érezzék magukat az iskolában, átélhessék a diákélet valamennyi örömét, lehessenek önfeledt fiatalok. Szervezhessék életüket, legyen beleszólásuk mindabba, ami velük, körülöttük történik. Az iskolában jelentős múlttal rendelkező diákmozgalom működik, élve jogosítványaival szervezi életét. Az iskola vezetőjeként önálló tevékenységüket a jövőben is támogatni kívánom, bátorítom kezdeményezéseiket. Ezen a téren is hasznosítani lehet a korábbi évtizedek hagyományait,
tapasztalatait,
hiszen
–
mint
azt
korábban
végzett
diákjaink
visszaemlékezései tanúsítják – iskolánknak sikerült megtalálnia a helyes arányt az ismeretközlés és gyermekközpontúság között. Feladatként jelentkezik a tömegek passzivitásának oldása, ami egyrészt a gyerekek nagy leterheltségéből, másrészt a társadalmi környezet nemegyszer kezdeményező képességet elsorvasztó voltából adódik. Nagyon fontos a szülőkkel való kapcsolattartás is az iskola számára /bár ez mintha nem mindig lenne kölcsönös /. Ők küldik hozzánk, ők bízzák ránk legféltettebb kincsüket, 71
gyerekeiket. S ha a nyolcosztályos képzési formára gondolunk, még inkább csodálhatjuk bátorságukat, amikor egész apró csemetéiket hozzák el hozzánk. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az iskola megfeleljen az ő elvárásaiknak, igényeiknek. Gyerekeiken keresztül őket kell kiszolgálni. Feladatunk tehát megismerni igényeiket, s mindent elkövetni, hogy terveik valóra váljanak. De nem elfelejtve, és ismét idézve velük kapcsolatosan is Illyés Gyulát: „Ne azt add a fiadnak, amit kér, hanem amit kérnie kellene!” Az iskolai élet belső kapcsolatrendszere mellett alapvető a korrekt viszony a külső partnerekkel is. A mindenapi oktató-nevelő munka során hosszabb – rövidebb időre munkakapcsolatba kerülünk környezetünk más intézményeivel is. Fontos a velük kialakult partneri viszony további fenntartása. Ennek megfelelően: -
Szükség
esetén
igénybe
vesszük
a
Megyei
Pedagógiai
Intézet
szolgáltató, ill. szakmai felügyeleti tevékenységét. Figyelemmel kísérjük az általuk szervezett tanulmányi versenyeket, szakmai programokat. -
Igénybe
vesszük
értékelések, támogatását,
az
mérések
Oktatási
Hivatal
területén
standardizált
jogszabályi
ismereteit,
az
szakembereik,
mérőeszközeik
vizsgarendszer
bevezetését
intézményünkben. Segítségüket igényeljük, hogy szummatív vizsgáink diagnosztikus és formatív szintekkel egészüljenek ki. -
Partneri, mellérendeltségi viszonyon alapuló kapcsolatot tartunk a város, térség, megye középfokú intézményeivel, általános iskoláival.
-
Az iskolai pályaválasztási felelős és az iskolavezetés segítségével aktív kapcsolatot építünk ki a felsőoktatási intézményekkel, hogy aktuális információkkal rendelkezzünk, s megfelelően tájékoztassuk tanulóinkat.
-
Az érdeklődő felekezetekkel együttműködve biztosítjuk az iskolai hitoktatás szervezeti és működési feltételeit.
72
-
Együttműködésre törekszünk pályázatok útján az olyan szervezetekkel, alapítványokkal, melyek támogatásával eredményesebbé tehetjük nevelő – oktató munkánkat.
-
Fenntartjuk jó kapcsolatainkat a Városi Könyvtárral és a Művelődési Központtal, a Városi Televízióval.
-
Ápoljuk kapcsolatainkat a nyíregyházi és debreceni színházzal.
-
Folyamatos visszajelzéseinkkel segítjük a tankönyvszerzők, terjesztők munkáját.
A
közreműködünk
Nemzeti az
új
Tankönyvkiadó tankönyvek,
referenciaiskolájaként
oktatási
segédanyagok
kipróbálásában. -
A
Nyolcosztályos
együttműködünk
Gimnáziumok
az
ország
Regionális
keleti
régiójának
Közösségében nyolcosztályos
gimnáziumaival. -
Az ÁNTSZ – szel, a helyi kórházzal, az iskolai védőnővel együttműködve – osztályfőnöki órák keretében – felhívjuk tanulóink figyelmét a káros szenvedélyek veszélyeire.
-
Aktív kapcsolatot tartunk a Fehérgyarmati Rendőrkapitánysággal és az MRFK-val a tanulóinkat fenyegető veszélyek elhárítása, megelőzése érdekében.
Ezért
előadásokat
és
tűzmegelőzés
szervezünk
az
osztályfőnöki
órák
keretében. -
Tűzvédelmi
érdekében
együttműködünk
a
Tűzoltósággal. -
Az osztályfőnöki órákat felhasználva – egészségügyi felvilágosító munkánkat
erősítve
szervezetével. 73
–
kapcsolatot
tartunk
a
Vöröskereszt
helyi
-
Szélesítjük
együttműködésünket
a
viski
Kölcsey
Ferenc
Magyar
Tannyelvű Középiskolával.
3. 8. Gazdálkodás Gazdasági önállóságunk az elmúlt évben a fenntartó döntésének alapján megszűnt. Ezt a tevékenységet először a Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága, majd 2012. január 1-jétől a Megyei Intézményfenntartó Központ vette át. Az erre a területre vonatkozó intézményvezetői jogkörök jelentősen szűkültek, korlátozódtak. Bizonyos értelemben azonban az igazgatónak továbbra is felelősen kell tevékenykednie, hiszen a gazdálkodás alapvető célja az iskola normális működésének biztosítása, a tartalmi korszerűsítéshez szükséges, fejlesztést is magában foglaló feltételek anyagi alapjainak megteremtése, itt is utalva a takarékos felhasználásra. Ehhez a fenntartónak biztosítania kell a törvények és más jogszabályok, illetve saját vállalása alapján a bér jellegű kiadásokat és ezek járulékait, valamint a működés /karbantartás, felújítás, közmű és energia, tárgyi eszközök, oktatási segédeszközök stb. / költségeit. A tárgyi feltételek az épületet tekintve jók. Felszerelések, tárgyi eszközök terén égetően szükséges egy természettudományi szertár létrehozása, a megfelelő eszközök vásárlása. Az eszközök beszerzése évente a taneszközlistának megfelelően történik. Jelenlegi eszközellátottságunk szintje 80 % körül mozog,
jónak
mondható. Az
alapvető
felszereléssel
rendelkezünk. A kevésbé
eszközigényes humán és készségtárgyak tekintetében feltételeink jónak vagy legalább elfogadhatónak mondhatók. Minden nyelvtanár rendelkezik korszerű magnetofonnal, térképállományunk jó színvonalú, bővítése, cseréje folyamatos. Az iskolai könyvtár felszereltsége megfelelő, videotárunk színvonalas. A könyvtárban található három számítógép ki tudja kiszolgálni a tanulói igényeket és a kölcsönzést, az állomány 74
karbantartását. Az elmúlt tanévben rendszerbe állított új számítógépek és a nyolc multimédiás csomag jelentősen emelte az oktatás színvonalát, a tanári munka hatékonyságát. A természettudományok terén a felszerelés, a szertárállomány szegényes, hiányos, a fejlesztés mindig örök kívánság és remény maradt. Komoly anyagi megterhelést jelent a számítástechnikai szaktanterem, internetlabor gépeinek fokozatos amortizációja is. Javításukról, pótlásukról, karbantartásukról folyamatosan gondoskodnunk kell. Kérdéseket vet fel az ez évben megszűnő „Tisztaszoftver-program” is. A feltételek javítása területén továbbra is kihasználjuk a pályázati és az alapítványi lehetőségeket, ezek azonban csak kiegészítik a fenntartói támogatásokat. A fentieken túl talán a legfontosabb feltétele az eredményes munkavégzésnek a nyugodt légkör, amely elengedhetetlen a nevelő-oktató munkához. Ha nincs rend, fegyelem, ha nem jutalmazzuk a kiemelkedő teljesítményeket és nem szankcionáljuk a devianciát, nem érhetünk el hosszú távon sikereket. A bizonytalan tanári munkának a diákok
láthatják
kárát,
így
eddigi
vezetői
tevékenységemet
is
kollégáim
öntevékenységének ösztönzése jellemezte. A nyugodt légkör biztosításához persze kevés önmagában az igazgató, megfelelő partnereket kell találnia az iskola valamennyi használójában, szüksége van a diákok, pedagógusok, szülők, iskolai alkalmazottak és végül, de nem utolsó sorban a fenntartó támogatására is.
Tisztelt Döntéshozók, Tisztelt Szülők, Diákok, Tanárok, Alkalmazottak! Kérem, amennyiben a fenti helyzetelemzéssel, az intézmény jövőjére vonatkozó vezetői programommal, fejlesztési elképzeléseimmel egyetértenek, a Deák Ferenc Gimnázium igazgatói tisztére beadott pályázatomat támogatni szíveskedjenek!
75
Fehérgyarmat, 2012. május 10.
Pálur László
76
